Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Megjelent a GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2003.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság 2003-as évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@server.ro
           tel.: 004-0266-164941
           Postai cím: 4200 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Roumania
           Az évkönyv ára: 1,5 USD + postaköltség
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Haszontalan fontoskodás

           Mára már fogalommá vált az, hogy nem számít mit, csak beszéljenek rólad az emberek. Akár rosszat, akár jót, a lényeg az, hogy közszájon forogjon a neved.
           Ismerek olyan politikust, aki az ilyen-olyan találkozókon profi szinten megtanult helyezkedni. Akarták, nem akarták a média szakemberei, ha mind a háttérben is, ha az utolsó pillanatban is, de bekerült a kamera, a fényképe-zôgép látószögébe. Persze tiszta véletlenül.
           Bizonyára már mindenki találkozott fontoskodó emberekkel. A fontosko-dás nem bűn, csak hiba, mégpedig kellemetlen és fárasztó, mert aki fontos-kodik, általában nincs tudatában e szokásának, s a fontoskodó ember nagyon megharagszik vagy megsértôdik, ha hibájára figyelmeztetik. Persze, termé-szetes emberi tulajdonság, hogy mindent önmagunkhoz mérünk, s kellemes érzés, ha azt hihetjük, nélkülünk nem működnének jól a dolgok, hogy pótolhatatlanok vagyunk.
           Ez a tulajdonság akkor válik igazán zavaró tényezôvé, ha az egy közhivatalnok, ne adj’ isten irodavezetô, vagy egy csúcsvezetô személyét illeti. Ilyenkor sokszorozódik a hatalomvágy, az úrhatnámság, a fontoskodás és egy kiismerhetetlen személyiségzavart kelt a „kisisten” tudatában, és elôlépteti saját magát „atyaistennek”. Innentôl kezdve minden élô, halandó az ô kénye-kedvére van bízva. Kicsinyes fontoskodása minden apróságra kiterjed, és még a bolhára is patkót veretne. Tudta nélkül semmi sem történhet. Ebbôl egyenesen következik, hogy ha valamirôl nem tud, az meg sem történt, az nem fontos. Nehéz értelmesen és komolyan tárgyalni vagy társalogni olyannal, aki komolyan azt képzeli, ô a világ közepe. Ilyen emberek erôsítik a hízelgôk, a gyáva hazudozók hadát, akik nem merik kikiáltani, vagy legalább csöndesen megsúgni, hogy valami bűzlik. Ám, miután kiderült, ôk a leghangosabbak. (Példaként említhetném a határügyet.)
           Ezek az emberek soha nem mondanak le, nem adják fel. Ezeket egyszerűen félre kell állítani, mivel romboló hatásuk szinte pótolhatatlan károkat tud okozni a közösségnek. Kiiktatásuk nem könnyű. Az állatvilágban talán csak a kullancs tud olyan hatásfokkal beépülni egy szervezetbe, mint ôk. Jó tudni, hogy egy közösség megújulásának elsôdleges feltétele az ilyen kórokozó vérszívóktól való végleges megszabadulás.
           Ha más nem, az élet azért többnyire helyére teszi az ilyen haszontalan fontoskodókat, akik hivatali székük, pozíciójuk vagy rangjuk állandóságában bíztak, s egyszerre hatalom, netán munka nélkül találják magukat, hiszen senki sem pótolhatatlan, és a fontos embereket is hamar elemészti a könyörtelen feledés.
           Talán ez a legnagyobb büntetés számukra.
Ábrahám Imre

Hivatali hírek

           Rövid politizálással kezdte rendes heti sajtótájékoztatóját Pál Árpád polgármester: Gyergyó városában mindenki meg kellene értse, hogy kell tudni a nagypolitikáról, de az istenért, nehogy ez legyen a legnagyobb gondunk. Amíg a politikusok szavakkal csépelik egymást, addig mi a kisvárosban ragadjuk meg az alkalmat és tettekkel haladjunk - mondotta az RMDSZ Kongresszus kapcsán, és hozzá-tette, hogy már február hónap folyamán asztal mellé kívánja ültetni a vállalkozókat, hogy vállvetve tehessenek a városért.
           * Bukarestben múlt héten letették a dokumentációt azon 10,5 milliárd lejes veszteség eltörlésére, amit a mérések eredményeznek a fűtésszezon végéig. Ezen több mint tíz milliárdos összeg eltörlésére várjuk az ígéretet, a megoldást.
           * A román fôvárosban elfogadták a magyar fél sportcsarnokra vonatkozó ajánlatát. Az elvi rábólintás után arra van szükség, hogy a magyar befektetôi csoport egy tanulmányt tegyen az asztalra. Egyelôre az 50 férôhelyes sportcsarnokok vannak programon, s lobbizunk, hogy bekerüljünk a sorba, a végcél pedig az, hogy Gyergyószentmiklóson egy minimum 400 férôhelyes sportcsarnok épüljön fel.
           * Mivel városunk csúcsvezetése január 30-án, a rendes tanácsülés beharangozott idôpontjában nem fog itthon tartózkodni, az önkormányzati ülést február 6-ra halasztották.
           * A könnyebb ügyintézés érdekében az év második felétôl, július 1-tôl átalakítják a hivatal ügyfélszolgálatát. A részletekrôl ké-sôbb tájékoztatják az olvasókat.
           * Kedden, február negyedikén 11 órától ülnek asztal mellé a polgármesteri hivatal illetékesei és a Transzpagony Kft. képviselôi, megvitatni a központ átrendezését. A hivatal városrendezési irodája arra kéri a lakosságot, hogy akinek kifogása van a parkban közzétett átrendezési tervvel, a fenti idôpontig tegye le írásban véleményét, javaslatát.
           * Felhívás gazdálkodóknak: azon személyek, akik külterületen saját művelésű szántóval rendelkeznek egy ár és 2,50 hektár között, jelentkezzenek január 27. és február 7. között a polgármesteri hivatal 29-es irodájában, munkanapokon 8-12 óra között műtrágyaigénylésre, személyi igazolvánnyal (buletin) és földigazoló aktával (Adeverinţă, Titlu de proprietate).
Balázs Katalin

Még várni kell a lakásokra

           A közelmúltban hallhattuk, hogy itt meg ott már átadásra kerültek a Nemzeti Lakásügynökség (ANL) által épített, fiatalok és fiatal házasok számára épült lakások.
           Gyergyószentmiklóson sok biztosat nem lehet tudni ezen tömbházakkal kapcsolatban, csak annyit, hogy két helyszínre épülnek: a Gábor Áron utcába, valamint a Virág negyed északi részébe. Összesen hetven lakrész építésérôl van szó, ezek közül negyven az egyik, míg harminc a másik helyszínen épül. Polgármesterünk múlt heti sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy valószínűleg tavasszal elkezdik építeni ezeket a lakásokat.
           Felkerestük Csavar Tibort, aki az építendô lakrészekkel foglalkozik, és azt kérdeztük tôle, mi a jelenlegi helyzet.
           - Teljesen kezdetleges fázisban van még az ügy, hiszen az elôtanulmányok szakaszában va-gyunk. Bukarestben a Bloc Construcţii nevű cég intézi az elôtanulmányok elkészítését. Mint tudjuk, a Nemzeti Lakásügynökség meg fogja hirdetni a tervet, illetve a kivitelezés munkálatait, azonban, hogy erre mikor kerül sor, még nem tudni. Sajnos, arról még nem tudunk semmit mondani, hogy mennyibe fog kerülni egy lakrész bérlése, és arról sem tudok semmit, mikortól, és hogyan kell benyújtani az igényléseket a lakrészekre. A tervezési és kivitelezési költségeket teljes egészében az ANL intézi majd, ellenben az ingatlanok a gyergyói önkormányzathoz kerülnek majd. Tehát teljes egészében a gyergyói önkormányzat dönti el, hogy kinek adja oda ezeket a lakásokat. Habár az önkormányzatnak nem kell állnia sem az építkezési, sem pedig a tervezési költségeket, elô kell készítenie az illetô területeket infrastrukturális szempontból. Vagyis víz, kanalizálás, hozzáférhetôség…
Barabás Alpár

Szálkák és gerendák

           Vannak emberi tulajdonságok, amikrôl azt hinnénk, hogy egyértelműen pozitívak, aztán jön valaki, s bebizonyítja, hogy ez nem pont így van. Itt van például a következetesség. Elsô látásra szép, nemes dolog, ami nélkül eredményeket elérni nagyon nehéz. Mi van azonban akkor, ha valaki a hibáiban következetes? Hááááát...
           Eme rövid bevezetô után talán térjünk a lényegre, s nézzük meg, mirôl, illetve kirôl van szó.
           Mondottam legutóbb is, hogy komoly gondok vannak Kontesveller József logikájával. Ez azonban mind semmi, hisz azóta lezajlott a városi RMDSZ közgyűlése, ahol ismét színpadra lépett (a szó szoros értelmében), megmutatva a jelenlevôknek egyéb oldalait is.
           Kezdjük mindjárt azzal, hogy Bereczky Szilárdhoz hasonlóan ô is még a megmérettetés elôtt eldöntötte, hogy visszalép az elnöki székért való versenybôl, ennek ellenére ezzel hallgatott, s mikor sor került arra, hogy az elnökje-löltek megtartsák programbeszé-düket, akkor kiment a mikrofonhoz, hosszú perceken keresztül sorolta többnyire alaptalan vádjait, majd csak a legvégén jelentette be, hogy visszalép. Tekintve, hogy elhatározása nem utolsó pillanatban született (mert akkor ez a hír nem jelenhetett volna meg már a szombati Hargita Népében), ô is idôben értesíthette volna a választmányt. Az ám, de akkor nem tudott volna mindjárt az ülés elején tíz percet szónokolni, mert - mint már említettem - az az idô az elnökjelöltek programbeszéde számára volt fenntartva. Maga a megtes-tesült tisztesség, nemde?
           De nézzük, mik is voltak fôbb vádjai:
           Azzal kezdte, hogy kijelentette, „titokban” volt megszervezve a tisztújítás, mert csak a Kisújság január kilencedikei számában jelent meg az, hogy az elnökjelöltek legkésôbb tizedikén le kell tegyék a támogató aláírásokat. Holott ha valaki fellapozza a Kisújság tavalyi számait, azt fogja látni, hogy már a december végi (52.) számban benne volt a tisztújításról szóló közlemény, s ugyanaz jelent meg január másodikán, illetve kilencedikén is. Ugyanakkor a figyelmesebb tévénézôk arra is emlékezhetnek, hogy szintén még decemberben jelent meg elôször a hír a képújságban. Az nem kizárt, hogy mindezek elkerülték Kon-tesveller József figyelmét, de amikor valaki kiáll egy emberekkel teli terem elé, akkor nem árt, ha a vádaskodás elôtt dokumentálódik. Ellenkezô esetben minimum ne-vetségessé teszi magát. S még egy apró pontosítás: a szabályzat értelmében a jelöléseket nem tíz, ha-nem tizenötödikéig lehetett letenni.
           Másik „súlyos” vád az volt, hogy többen is voltak, akik a körzeti ülések mindegyikén részt vettek, illetve szavaztak a választmányi jelöltekre. Szemtanúk szerint ez valóban így volt, ellenben mindaddig, amíg ezt a szabály- zat nem tiltja, addig szabad. Hogy mennyire korrekt, arról még lehetne vitatkozni, s a magam részérôl hajlok arra, hogy igazat adjak ebben a kérdésben Kontesveller Józsefnek, de itt megint van egy bökkenô: információim szerint ô maga is azok közt volt, akik több körzeti ülésen részt vettek és szavaztak. Akkor pedig én a helyében ezt a kérdést nem feszegetném.
           Aztán a vádak közt szerepelt az is, hogy a választmányi jelöltek közt több olyan személy is van, akik három évvel ezelôtt a NLP listáján indultak a helyi választásokon. Mondja ezt az az ember, aki a tévéinterjújában is az egységet féltette, s a szétszakadástól óvta az RMDSZ-t. S akkor az ember esze megáll, s ácsorog, mert semmiképp nem akar beleférni az, hogy milyen az az egység, amiben nincs helyük azoknak, akik Kontesveller József számára nem szimpatikusak, s - többek közt - ezért voltak kénytelenek más párt listáján indulni a választásokon. A figyelmesebb emberek már kisebb korukban megtanulhatták a Bibliából, hogy mekkora öröm a pásztornak minden megtért bárány! Ha Rokaly József semmi mást nem ért volna el az elmúlt két évben, csak azt az egy dolgot, hogy sikerült párbeszédet kezdenie mindenkivel, aki a városért tenni akar, illetve sikerült egy asztal mellé ültetni azokat a tanácsosokat, akik három éve még különféle listákon egymással versengtek, akkor ez már magában egy lényeges eredmény. S akkor jön a volt elnök, s elkiáltja, hogy veszélyben az egység. Ha valaki abban a pillanatban a hasát fogta, az minden bizonnyal nem azért volt, mert fájt neki...
           Végül azt is tapasztalnia kellett a hallgatóságnak, hogy Kontesveller József nem nyugszik, míg nem leszek valamelyik párt tagja. Legutóbb még a NLP-tagkönyvet vélte felfedezni a belsô zsebemben, most ezzel szemben már azért aggódott, hogy vajon megszáradt-e a tinta az RMDSZ-tagkönyvemen. Egy percébe se került volna megkérdezni, hogy van-e nekem olyan, s megkímélte volna magát attól, hogy ismét ki kelljen mondjam: nem tájékozódik, meggondolatlanul és felelôtlenül állít valótlanságot.
           Konklúzióképpen tehát bátran elmondható, hogy Kontesveller József egy dologban nagyon következetes: abban, hogy hibát hibára halmoz. Ez például Markó Bélánál elégséges ahhoz, hogy immár tíz éve ô legyen az RMDSZ országos elnöke. Némi lokálpatrióta büszkeséggel mondom, hogy egy gyergyószentmiklósi RMDSZ-elnökséghez ennél kicsivel több kell!
Árus Zsolt

Dideregnek az újszülöttek?

           A múlt hét folyamán több beteg jelezte, hogy hideg van, fáznak a nôgyógyá-szaton, szülészeten, és hogy a csecse-môket jól be kell takargatni, mert egy-szerűen nem fűtenek az épületben, és nincs meleg víz. Ottjártunkkor a kazánház kéménye füstölt, és az épületben meleg volt. Dr. László József fôorvost kerestük fel, mondja el, mi igaz abból, hogy nincs fűtés és meleg víz az osztályokon. A fôrorvos kérdésünkkel, dr. Jeszenszky Géza kórházigazgatóhoz írányított, aki elmondotta:
           - Hogy ne lenne fűtés, meleg a nôgyógyászaton, ilyen bejelentés nem érkezett hozzám. Saját kazánházunk van, két olajos és két fáskazán működik (havi 200 millió lej csak a fűtése ennek az épületnek). Fütésmegszakítás nem volt, a melegvíz-szolgáltás az csökkent ugyan, reggel és este két-két óra, napközben pedig a villanybojlerek működnek, épp azért, hogy folyamatos legyen a fűtés. Én többször végigjártam, de csak a gyerekosztályra kellett betennünk melegí-tôket, itt csak 16 C fok volt, mivel ez a harmadik emeleten van, és az épület szigetelése sem a legjobb. Arról nincs tudomásom, hogy a kórtermekbe melegí- tôket kellett bevigyenek a betegek, mert hideg volt. Ha esetleg kéréssel fordulnak hozzánk, hogy bevihessenek mele-gítôket (habár a villanyszámlát duzzasztaná) megengedtük volna, de nem volt ilyen kérés a tudomásom szerint. Kölönben hômérôk vannak elhelyez-ve, és az osztályvezetôk, fônôvérek jelezték volna, ha gond van. Esetleg lehet olyan beteg, aki megszokta otthon a nagy meleget és fázott, de szerintem a 20-22 C fok elegendô.
           Így vélekedik a kórházigazgató. Ennek ellenére ha valaki a panaszos betegek, kismamák véleményét kívánja alátámasztani, szívesen közzétesszük aláírásával ellátott levelét.
Baricz Tamás Imola

Nincs új közlekedési törvény

           Sajnos, ismételten beigazolódott, hogy Romániában nem olyan könnyű valamit leszögezni, mint ahogyan azt elképzelnénk. Több példát is sorolhatnánk, mint például a Lupu-törvény, a közigazgatási törvény, de a legújabb, amivel ismét elôrukkolt parlamentünk, az a közlekedési törvény. Mint tudjuk, február elsejétôl meg kellett volna változzon a közúti forgalmat szabályozó jogi norma. De nem változott, legalábbis egyelôre úgy néz ki, hogy nem változik - mondotta Sandor Eugen rendôrparancsnok -, ugyanis visszautalták a parlament egyik bizottságához. Kiderült, hogy va-la-milyen összeférhetetlenség van a régi és új, EU-s és román norma között, melyért kénytelenek egy kicsit változtatni rajta. Így aztán nem tehet eleget azon kérésünknek a rendôrparancsnok, hogy elmondja, melyek azok a nagy változtatások, melyekre érdemes odafigyelni, hiszen bármit is mondana a törvénnyel kapcsolatos változtatásokról, lehet, hogy azok a megjelenés napján másként mutatkoznak meg.
           Kénytelenek vagyunk mi is türelemre inteni olvasóinkat, és ígérjük, hogy amint megszületik a végleges változat, önök elé helyezzük a fontosabb változásokat.
Barabás Alpár

TKT a határról, a kongresszusról

           A februári 7. RMDSZ Kongresszussal kapcsolatos kérdéseket megvitatni ült össze csütörtökön a Területi Képviselôk Tanácsa, a különfélék címszó alatt pedig Romfeld Jámoshoz intéztek kérdéseket a megyehatár kapcsán.
           A hátulsó pár elôre fut alapján elsôként a határvita került terítékre, s mint megtudtuk, városunk egykori alpolgármesterét dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô idézte a TKT elé, hogy beszámoljon az 1998-as határkijelölési munkálatokról, elmondja, mikor szembesült a kérdéssel, kért-e, kapott-e segítséget stb.
           Romfeld János elmondotta: a kérdések élébôl úgy vettem ki, hogy inkább hibáskeresésrôl szól ez, s nem objektív véleményemre kíváncsiak. Azt is nehezményezte, hogy ezidáig egyszer sem kérte ki az ô véleményét ezzel kapcsolatban az RMDSZ, majd részletesen elmondotta az 1998-ban történteket, amit mi már lapunkban közzétettünk. Ez alkalommal azt is megtudtuk, hogy amikor a bornázási munkálatok elvégzését igazoló jegyzôkönyvet kellett aláírni, és vaciláltak, a polgármester mondta: írják alá.
           - Mai ésszel azt mondom, jobb lett volna, ha nem írjuk alá - jelentette ki Romfeld, majd hozzátette: - Nem hibást kell keresni, hanem dokumentációt, hogy a város- és megyehatár a helyére kerüljön.
           Több kérdés is elhangzott, aztán száz szónak is egy lett a vége, hogy adatokat, térképeket kell beszerezni, hogy az év második negyedévében esedékes határ-találkozón a mi igazunk érvényesülhessen.
           * * *
           A Kongresszus körüli kérdések megbeszélése során kiderült: a kongresszus dokumentációját még nem volt lehetôségük elolvasni a küldötteknek, nem lesz könnyű kialakítani egy egységes gyergyói nézôpontot. Borsos Géza elmondotta, ô törvénytelennek tartja a kongresszust, és ajánlotta, hogy ne támogassák azokat a javaslatokat, melyek a szervezet párttá való alakulását célozzák, valamint ne támogassák a tiszteletbeli elnöki funkció törlését illetve formálissá tételét.
           Rokaly József kijelentette: A tiszteletbeli elnöki tisztséget nem azért hoztuk létre, hogy bárki betölthesse, ez Tôkésnek jött létre érdemei elismeréséért. Én nem vállalom azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tôkés Lászlót.
           Egységes gyergyói álláspont kialakításra ugyan nem került sor, de úgy néz ki, hogy a küldöttek elfogadták az ülésvezetô, Laczkó-Albert Elemér javaslatát, hogy mindenki szavazzon lelkiismerete szerint.
Balázs Katalin

Problémás város

           Az alábbi írásomnak semmi, de semmi köze nincs a szombati RMDSZ-választáshoz leszámítva azt, hogy ott lehettem ismételten tanúja Pál Árpád polgármester azon kijelentésének, melyben arra célzott, hogy a sajtónak milyen képet kell kifelé, a széles nagyvilág felé tükröznie szerény városkánkról. Amikor ezt a kijelentést elôször hallottam (az ünnepélyes „évzárón”) nem tulajdonítottam különösebb jelentôséget neki, mert arra gondoltam, hogy nyelvbotlás az egész.
           Ám, hogy kedves olvasóink tisztán lássanak, kezdjük az egészet elôlrôl.
           Minden év végén városunk vezetôi ünnepélyes keretek között búcsúztatják az óévet, mely ünnepségre meghívják minden városért tevékenykedô cég, alapítvány, egyesület stb. képviselôjét. Ilyenkor a mindenkori polgármester (jelen esetben Pál Árpád) megköszöni mindenki tevékenységét, elsorolja az év érdemeit, és kifejti az új évre szóló elképzeléseit. A legújabb ilyen találkozón hangzott el, hogy a médiáknak nem kellene kifelé, vagyis a Gyergyói-medencén kívülre a gyergyói problémákkal kitálalni. A szöveg nem szó szerinti idézet, azonban az a lényege, hogy nem szabad a világ elé tárni a problémákat, mert...
           A mertre sokáig, egész pontosan múlt hét szombatjáig nem kaptam meg a választ. Mint az ott lévôk már tudják, polgármesterünk beszámolt a plénum elôtt. És beszámolójában ismételten hallhattam a fentieket, ám ezúttal fény derült arra is, hogy mi az a bizonyos mert. Pál Árpád polgármester kifejtette, hogy amenynyiben a médiák kifelé rossz képet mutatnak a városról, a különféle tárgyalópartnerek nem fogják majd szívesen látni a problémás város polgármesterét a tárgyalóasztalnál. És ebben van a mert magyarázata.
           Hadd engedjem meg magamnak polgármester úr, hogy ne értsek önnel egyet. Hogy a városunknak problémái vannak, nem szégyen. Legalábbis az én meglá-tásom szerint. A szégyen inkább az lenne, ha eltitkolnánk ezeket a problémákat, hogy senki ne tudjon róluk, és nem is probálnánk megoldani azokat. Az inkább erény, hogy észrevesszük a gondokat és megpróbáljuk orvosolni ôket, mintsem szégyen. Szerintem másként tárgyalnak a különféle érdekképviselôk egy olyan város polgármesterével, aki fér-fiasan felvállalja a problémákat, és megoldást próbál találni azokra, mint egy olyannal, aki elrejti a szennyest. Én legalábbis így tennék. Hiszen a probléma felismerése már magában hordozza a megoldást - tanították nekem, többek között a közigazgatási fôiskolán. Hisz mi másért fordulunk különféle EU-s országokhoz, pénzosztó szervezetekhez, mint segítségért. És miért kell a segítség, ha nem azért, mert problémáink vannak, úgy közösségiek, mint személyesek. És ez utóbbinál nem a János bácsi és Mari néni összetűzéseirôl beszélek.
           Én azt tartom, hogy a sajtónak a napi élet tükrének kell lennie, a valóságot kell tükröznie, bemutatni az erényeket és hibákat egyaránt. Az újságíró felelôsséggel tartozik az olvasónak, nem engedheti meg magának, hogy az átfésült valóságot mutassa be neki, csak azt, ami szép, ami jó.
           És zárómondatként: egyáltalán nem bánom azt, hogy a távolba szakadt gyergyóiak Kanadában, vagy akár az Egyesült Királyságban a Gyergyói Kisújságból olvassák, mi is történik távollétükben a hegyek közti szülôvárosukban...
Barabás Alpár

Biztonságot részletfizetéssel

           Az APC Disztribúció Kft. neve nem ismeretlen a Gyergyói-medence lakosai számára. Bizony, gyak-ran felkeresték ôket az utóbbi idôben a kárvallottak, kiknek az áramingadozás miatt ment tönkre elektromos készülékük, tűnt el nyomtalanul számítógépükbôl meganyi adat. Biztonságot szerettek volna vásárolni, de rájöttek: zsebük nem engedi meg. Erre próbál most megoldást találni az APC Disztribució Kft.
           - Az elmúlt idôszak eseményei újra bebizonyították, amit mostanáig is tudtunk, hogy gyatra az áramszolgáltatás minôsége, az embereknek tehát szükségük van valamiféle biztonságra - mondotta Köllô Dávid cégképviselô. - Biztonság kell, hogy ha nem 220 Volt jön az áramszolgáltatótól, hanem nagyon rövid idôre megugrik ez az érték, a feszültségtúlterhelés miatt ne menjenek tönkre az elektromos berendezések. És biztonság kell arra is, hogy azok a berendezések, amelyek nem állhatnak le, működjenek akkor is, ha elveszik az áramot. Ilyen például a központifűtés-rendszernél használt keverôpumpa, mert ha az leáll, a víz túlmelegszik, s egy lépés van csak a rendszer károsulásáig.
           - Az embereknek tehát szükségük van a biztonságra, mert drága készülékek mehetnek tönkre, jelentôs pénzügyi károkat okozhatnak, de ezek a készülékek eléggé drágák, s itt estünk a huszonkettes csapdájába. Mi a megoldás?
           - Segíteni próbálunk az embereken úgy, hogy részletre árusítjuk ezeket a biztonsági berendezéseket, szünetmentes tápokat és feszültség-túlterhelés ellen védô eszközöket.
           A részletre árusítás egész egyszerű módját használja az APC Disztribúció, nem kell banki hitelt felvenni a készülék megvásárlásához, csupán annyi a teendô, hogy be kell menni az APC Disztribució székhelyére (Gyergyószentmiklós, Gábor Áron utca 3. szám), és kitölteni egy kérdôívet, egy igénylést. Az igénylés benyújtása utáni két munkanapon belül összeül egy bizottság, amely eldönti, kaphat-e részletfizetésre eszközt a kérelmezô, s akkor már csak a szerzôdés aláírása, a készülék felszerelése van hátra… na meg a pontos részletfizetés.
           - Mint mindenhol, nálunk is fontos, hogy a kliens idôben törlessze a részleteket. Ha késik, napi 0,2 százalékos kamatot számolunk. De ránk is évényes a büntetôkamat: ha a mi hibánkból késik a készü-lék leszállítása, felszerelése, napi 0,2 százalékos kedvezményt adunk.
           - Mennyivel lesz drágább a készülék, ha három illetve hat hónapos részletfizetéssel vásárolják?
           - Nem valutában, lejben számoljuk a részletfizetést, a kamatok pedig korántsem piaci kamatok, egy pici különbség, körülbelül havi egy százalék van aközött, hogy egyszerre fizet-e a kliens, vagy részletekben törleszt.
           Mint megtudtuk, óriási kedvezményt jelent e részletfizetési lehetôség, hisz például ahhoz, hogy egy keverôpumpa áramszünet esetén is működjön, elegendô egy olyen szünetmentes táp, amelyért hat hónapos részletfizetéssel havi 550 000 - 560 000 lejt kell fizetni. Számítógépeknél, persze konfigurációtól függô, de ahhoz, hogy áramkiesés idején is biztonságosan menteni, raktározni lehessen az anyagot, kikapcsolni a gépet, nem kerül többe a táp, mint 550 000 - 1 150 000 lej havonta. Egy elosztó, amely elektromos készülékeket véd a feszültség-túlterheléstôl, 200 000 lejbe kerül hat hónapos részletfizetés esetén.
           - Mi történik, ha ez idô alatt meghibásodik a készülék?
           - Két év garancia van rá, de ha mégis meghibásodna, itt, helyben van szervízünk, és javítjuk, illetve kicseréljük. Mivel a kliensek biztonságáról van szó, azon készülék helyett, amelyet nem lehet aznap megjavítani, szükség esetén kölcsönbe adunk egy másikat.
           - A Gyergyói Kisújság ezen számának megjelenésével egyidôben már elkezdôdik e részletfizetési lehetôség. Mi a következô terv?
           - Reméljük, hogy már ezzel a lehetôséggel hathatósan segítünk az emberek problémáinak megoldásában, de itt nem állunk meg, készülünk a biztonság bérbeadására. Ez annyit jelent, hogy az érdekelt bérel tôlünk egy biztonsági tápot, mely pillanatnyi igényeit kielégíti. Ha változik az igénye, nagyobb teljesítményű készülékre vagy nagyobb futamidôre van szükség, kicseréljük. De ez a jövô titka, a részletekrôl a késôbbiekben értesítjük az újságolvasókat.
(x)

Új műsor a helyi adón:
Laza padka

           Megújhodnak a helyi adó műsorai, s rögtön nyitányként, egy kéthetente sugárzott magazinműsor kerül tévéképernyôre - tudtuk meg Zsigmond Attila fôszerkesztôtôl, aki a részletekrôl is tájékoztatott:
           - Egy tematikailag igencsak összetett műsort készítünk, lesz szó sportról, politikáról, a város aktuális problémáiról. Bár a technikai felszereltségünk a tévé indulása óta ugyanaz, nem dicsekedhetünk vele, mégis élô adásban gondolkodunk, amit úgy negyven percesre tervezünk. Lesznek benne bejátszások, megszólal az utca hangja. A műsor címe: Laza padka; többértelmű, és majd kiderül, hogy mit fed. Elsô műsorunk február hetedikén jelentkezik élôben, témafelvetô jellegű lesz, meghívottjaink Bajna György, a Hargita Népe munkatársa és Ábrahám Imre a Gyergyói Kisújság fôszerkesztôje. Beszélünk majd mindenféle hülyeségrôl, csak mondom, hogy hülyeség, de a város nagyon komoly problémáiról lesz szó. Laza műsort szeretnénk, komoly témákról.
           Zsigmond Attilának felelôs szerkesztôként „hátsóbb szándékai” is vannak a műsorral, arra gondol, hogy például a kiváló sportolóinkról készített portré segítene a tehetségeseknek, hogy szponzorokat találjanak, ne a pénzen múljon, hogy egy-egy versenyre eljussanak. Fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy ez egy interaktív adás, azt szeretnék, ha minél többen betelefonálnának, vagy levélbe foglalnák véleményüket az éppen aktuális témáról.
           Figyeljék tehát február 7-én a helyi adó új műsorát, a Laza padkát.
Balázs Katalin

Sorsok a falak között

           A Fogarassy Mihály utca 4. szám alá betérve, kellemes meleg, tisztaság, rend fogad, és egy férfi, akit Demeter Árpádnak hívnak. Szép, tiszta öltözékben üldögél a folyosón. Ô az az ember, akinek fél lábát amputálták, és mindenki úgy ismeri, hogy ô Dzsáni. Rögtön megszólít, és én már szóhoz sem jutok.
           - Nekem levágták a lábamat, a tavaly januártól voltam egy kicsit kórházban, és utána békerültem ide. Nekem itt egy kicsit jó, voltam beteg is, de helyre jöttem. Az ünnepek alatt is itt voltam; szerettem volna haza menni szilveszterrre... Én Galócáson lakom a 41. számba. A doktornô hazaengedett volna, de még nem jöttek utánam. Én haza akartam menni egyedül, de nem engednek, a bátyámat kell várnom. Addig itt maradok, vagy hazamenyek. Van nekem házam, de apám, anyám meghalt. Én csak azért kerültem ide, mert a lábam megfagyott a tavaly január vagy februárban, és le kellett vágni. Ha sikerül, menyek ki magyarba, a bátyámnak van háza, és oda menyek, oda, met ott jó lesz.
           Dzsánira rászólnak, hogy jobb lenne egy székre, fotelre ülni, de ô nemigen mozdul, ül a folyosó padlóján, s beszél, beszél, … mindenrôl.
           * * *
           A hallban, ahol egy nagy karácsonyfa díszeleg, pár idôs ember magába roskadva ül, nézi a tévét. Ôket nem zavarom. Egy kórterem ajtaján kopogok be, némi szorongással, itt haton laknak. Szívesen fogadnak, hellyel kínálnak - bár még nem tudják, hogy miért jöttem. Itt a látogatót örömmel fogadják, és amint kiderül látogatásomnak célja, rögtön arra kérnek, készítsek fényképet róluk. A fotelben ülô Búzás Piroska néni intézkedik: hamar kikapcsolja a tévét, és csendet parancsol, majd azonnal belekezd a mondókába:
           - Látszik-e rajtam? 84-et töltöttem. Tudja-e, nekem van két leányom: egyik itt, Gyergyóban van, a másik Toplicán. Február 15-én lesz egy éve, hogy itt lakok, tudja-e, meghalt az uram, s utána négy évig voltam az unokámnál. Voltak a gyermekek és férfi is volt a háznál… én nem akartam zavarni. Eljöttem onnan, megszöktem. Osztán a milicia, Sándor, pártfogásába vett, átvittek a hajléktalan szállóba. Na, ott töltöttem nyolc hónapot, és utána kerültem ide. Már vártam, hogy kerüljek az öregekhez. Itt jól vagyok, van tévénk, meleg van, és jó ételt kapunk. Karácsonykor otthon voltam, az unokám hazavitt, és karácsony harmadnapján hozott vissza. Az Újévet itt töltöttem. A szobatársakkal is jól vagyok, van itt egy öregasszony, az egy kicsit aktívabb, azt hiszem, Ilonkának hívják, úgy aktivál, mindent csinál. Örökké mossa az ablakot, éjjeliszek-rényt, poharakat, pláne mindent törülget. Annyit mozog, s osztán jajgat. Most is bekentem a hátát, fáj neki. Másképp nincs baj vele, mert szokott segíteni rajtam. Tudja-e, egymáson szoktunk segíteni. Manci néni például örökké sír, amikor mondom, hogy el akarok menni. Az unokám megígérte, hogy ha vesznek egy nagyobb lakást, akkor engemet átvisz, de azt nem érem meg, mert érzem, hogy meg kell haljak. A toplicai leányom, az sem jött megnézni, azt mondják meghalt, de én egyszer megkérek egy nôvért, elkísér majd Toplicára, és akkor megtudom, hogy mi van. Na azt még tudja-e, hogy van egy agybajos, vagy bolond, engem ez nagyon idegesít.
           * * *
           A szemben lévô ágyon Bálint Jolán fekszik, immár huszonnégy éve az otthon lakója. Ô nehezebben beszél, könnyek borítják el szemét, mikor mesélni kezd testvéreirôl; egyszerre hárman kerültek az intézménybe. Nénje tizenhárom, öccse pedig három éve halt meg.
           Nyílik az ajtó, és Jolán néni arca felderül, egy középkorú férfi jön be, egyenesen a Jolán ágyához siet, megsimogatja, megigazítja a takarót. Dán Jánosnak hívják, székelyudvarhelyi születésű, a Jolánka segítségére mindig készen álló férfi. Ôk ketten már 23 éve jó barátságban vannak.
           - Segíteni szoktam. Ha valamire szüksége van, én kimegyek és megvásárolom. Besegítek a hótakarításba, segítek mindenben úgy, mint egy tisztességes ember. Ötéves koromtól vagyok epilepszia-beteg, ez nagy kárt csinált nekem, mert szoktam rosszul lenni. Én szeretnék munkába is menni, ha csak ez a betegségem nem volna. Most karácsonykor otthon voltam, szeretetben telt el az ünnep, engem szeretettel fogadnak otthon a testvéreim, de szeretettel jövök ide vissza is. Mikor megérkeztem, minden beteg- társamat üdvözöltem. Jolánnak pedig csomagot, ajándékot hoztam. Ha kirándulni járok, mindig hozok valamit neki. A legjobban a hajpántot szereti.
           * * *
           A szobában még két öreg néni várja izgatottan, hogy lefényképezzem. Az egyik közülük Birki Ilona, ô egy picit gondban van, amikor életkoráról érdeklôdöm. Évszámokat, hónapokat sorol, és egyre csak azt motyogja, hogy nincsen gyermeke és a férje is meghalt. Nagyon szereti itt, mert nyáron gyönyörű virágok vannak a kertben; ott szokott üldögélni. Míg sorolja a virágok nevét, egyszercsak felcsillan a szeme:
           - Na lássa-e, tudom! 1914-ben születtem, a hónap utolsó hetében, 14-e volt akkor.
           A mondottakra mindenki felfigyel, és Tîrna Berta néni - akinek szavát alig lehet érteni -, megjegyzi: akkor lehet, hogy tényleg 88 éves.
           Én számolok magamban, de nem vitatom. Látom, hogy az ágyon fekvô Berta néni türelmetlen, a kicsi, fekete dobozba ô is szeretne belemondani valamit.
           - Hát… nincs panaszom, itt kiszolgálnak mindennel, hál’ istennek ez a szoba nagyon jó. Egyik a másikát megkérhetjük mindenre, megosztozunk mindenen. A nôvérek nagyon jók, és a doktorné is erôsen kedves. Itt takarítás van és tisztaság mindenhol. Jó meleg és jó étel, igaz, nemigen tudok enni. Nekem nincsen gyermekem, az ilyennek azt mondják, hogy magtalan, pedig volt férjem.
           * * *
           Jakocs Ilona néni is igazgatja magát, ágyához int, és hellyel kínál. Ô a csillogó fényképezôgépet nézi. Megnyugtatom, hogy róla is készítek képet. A szobatársak már tudják, hogy mit fogok kérdezni elsôként, és már mondják is: 77 éves. Ô kiigazítja:
           - 77 leszek! Kápolnásfalusi vagyok, senkim nincsen, minden rokonom meghalt, ide kerültem, de jó itt. Nyáron még a templomba is elmenyek, katolikus vagyok. Én már nem csinálnék semmit az életben, még férjehez sem mennék.
           * * *
           A sarokban lévô ágyban egy igen öreg néni pislog, mosolyog. Hozzá lépnék, de közben Erôss Hajnalka jön be a kórterembe. Mindenki régi ismerôsként üdvözli, és boldog új évet kívánnak neki. Hajnalka szétosztja a csokoládékat, a Szent Miklós Szervezet ajándékát. Gál Anna néni szeme felcsillan, akár egy kisgyereké, és a nagy tábla csokoládét takarója alá rejti. Körbe néz, és mikor látja, hogy mindenki kapott, akkor veszi elô a sajátját, és bontogatja. Megvárom, amíg az utolsó kocka is elfogy, szeretnék tôle is megtudni valamit. Ô kérdés nélkül is motyorog: kétszázhuszonegy, ennyi vagyok és Gál Dénes a nevem.
           Még egyszer megkérdem életkorát, de nem válaszol. A szobatársaktól tudom meg, hogy talán kilencvenöt éves és nagyon magányos.
           Ôk haton, egy szobában szeretetben élnek, csak a látogatókat, roko-nakat várják nagy izgalommal mindhiába.
           * * *
           A következô kórterembe lépve két ágyat pillantok meg: ôk ketten laknak: Csata Mihály és Bíró Juliánna. A Misukának szólított fiatalember 32 éves lesz márciusban, Juliánna pedig 68 éves. Hét éve laknak együtt békességben, megértésben.
           Az ismerkedésükrôl, kapcsolatukról a csomafalvi származású Mihály mesélt:
           - Ez úgy történt, hogy átmentem a tizennyolcasba matracot cserélni, mert izzadtam belé. Láttam, hogy ott olyan kedves a néni, és szereti a társaságot, az a helyzet, hogy idegszálbénulása van, és segítségre szorul. Járogattam oda a tizennyolcasba, aztán a nôvérek zúgolódtak, de késôbb belátta a vezetôség, hogy jobb, ha összetesznek a csend és a békességért, hogy ne legyen harag, mert ez a kórházotthon.... - csóválja a fejét, de aztán módosít mondandóján: - nagyon jó így, jól megvagyunk. A néninek van rokona, egy húga szokott látogatóba jönni ünnepekkor. Engem nem nagyon látogatnak. Hosszú az én történetem: tizenegy éves koromban Csíkszeredába, a gyerekotthonba kerültem, hányódtam, mert így születtem, bokafacsarral. Az V-VIII. osztályt kisegítô osztályban jártam, következett a szakmaiskola, kikerültem a gyermekotthonból, és nem volt amit csináljak félszegen, ide kerültem. Nôbolondja lettem. Itt a napok jól telnek, römizgetünk, kártyázgatunk a nénivel, mikor mit, szórakozunk, töltjük az idôt. A néninek agyvérzése volt, és most meg is van hülve, menyen el a hangja. Én szoktam kivinni a friss levegôre, ilyenkor mindenki irigykedik. A néninek nincs gyermeke, engem fiának fogadott. Én anyukának, ô Misukának szólít engem. Amikor rosszkedvünk van, elôvesszük a régi fényképeket és nézegetjük, sírunk.
           Mihály a szekrényhez biceg, és elôvesz egy halom fényképet. Most nem szomorúak, csak nekem akarták elmutogatni a képeket. Végignéztem, meghallgattam ôket. Nagyon sok kép volt Juliánna nénirôl, akit a korabeli fotók fiatal, délceg asszonyként ábrázolnak…
           * * *
           A folyosón a következô ajtón az Igazgató felirat van. Ide is bekopogtatok.
           A kórházotthon igazgatónôje, dr. Modvál Mária, 1991-tôl vezeti az intézményt. Az orvos-igazgatónô negyvenöt alkalmazott segítségével látja el a nyolcvanhét beteg, idôs otthonlakót.
           Az otthonbeli életrôl beszélgettünk.
           - A legfiatalabb Varga Lajos, ô huszonkilenc éves, és tíz lakónk van, akik már jóval túl vannak a kilencvenen. Az ide bekerült emberek nagy része elfekvô, gyógyíthatatlan beteg, nagyon súlyos állapotban vannak. Van itt reumás, agyvérzés utáni, lebénult betegünk, vannak olyanok, akiknek végtag-amputációjuk volt, cukorbetegek, súlyos érelmeszesedésben szenvedôk. Meg olyanok, akiknek nincs hozzátartozójuk. Van olyan betegünk, aki két-három hónapig jól érzi magát, elégedett, de utána mindenbe beleköt, még abba is, hogy a nôvérek, ápolók hogy néznek rá. Van eset, mikor egymás közt civódnak, veszekednek, lökdösik egymást, ilyenkor a beavatkozó személyzet is kap egyet. Volt már eset, amikor a fônôvérhez hozzáütöttek. Sôt a szakácsnôt is megragadták, az ebédet kiborították. De nem történik gyakran ilyen eset. Békességben élnek többnyire, kapcsolatok, barátságok alakulnak ki, mint például Misiék esetében. A szobák nagy részében van színes televízió és be van kötve a kábeltévé. Sok az ágyhoz kötött betegünk, nekik ez a szórakozás. Ez az otthon nem egy zárt intézmény; itt a fennjárók kimehetnek a városba, templomba. De sajnos, vannak olyanok is, akik italoznak, és ilyenkor nemigen jönnek vissza, két-három napig távol maradnak, s a rendôrség segítségét kell kérjük elôkerítésükre. A városban még sokan rászorulnának erre az otthonra, de nincs hely. Sajnálom az idôs, beteg, magatehetetlen embereket. Kirándulásokat, ünnepségeket szervezünk, az otthon lakóit iskolások, szervezetek képviselôi is látogatják. A mindennapi gondok mellett próbálunk egy kicsi vidámságot, örömet varázsolni a megtört arcokra.
           Nyolcvanhét beteg, idôs ember egy otthonban. Nem mindig lehet békét teremteni köztük. Csoda-e, ezerféle ember, ezerféle rigolyával, kiknek a kalandos élet után ez az otthon jutott lakóhelyül.
Baricz Tamás Imola

RMDSZ-közgyűlés

           Szombaton január 25-én került sor az RMDSZ tisztújító gyűlésére a mozi nagytermében. Döntôképes a közgyűlés - jelentette be Rokaly József RMDSZ-elnök, hisz nem kevesebb, mint 124 RMDSZ-tag volt jelen, na meg jónéhány érdeklôdô. A megszavazott napirendi pontok szerint sor került az elnöki beszámolóra, a pénzügyi helyzet ismertetésére, az etikai bizottság beszámolójára, melyben nem kellett semmirôl szót ejteni, mert kihágások nem voltak, majd az elnökjelöltek programjának bemutatására. Itt derült ki, hogy Kontesveller József tulajdonképpen nem a jövôbeni terveit kívánja ismertetni a jelenlévôkkel, hanem bejelenti visszalépését, a szervezésben tapasztalt törvénytelenségek miatt.
           Az alapszabály-módosító javaslatok között a fórum helyt adott annak a kérésnek, hogy ne kettô, hanem négy- éves mandátuma legyen az újonnan megválasztandó vezetôségnek. Nem hiányoztak a hozzászólások, sôt a polgármester is ismertette a gazdaság terén történt megvalósításokat, a pályázásban rejlô lehetôségeket.
           Tisztújításra is sor került, így hat órányi gyűléselés után kialakult a gyergyószentmiklósi RMDSZ vezetôségének, bizottságainak összetétele.

Konteszveller József óvást nyújtott be

           - Szervezési hiányosságok, tévedések, ballépések történtek, amik nem biztosítják a város RMDSZ-tagságának korrekt képviseletét - fejtette ki Kontesveller József, részletesen is beszámolva arról, milyen rendellenességet tapasztalt, miért tett le óvást az etikai bizottsághoz.
           - Egyes híresztelésekkel ellentétben az óvást nem az országos, hanem a helyi RMDSZ-hez tettem le, ugyanis ez a sorrend: helyi etikai bizottság, ha itt nem hagyják jóvá kérésemet, akkor kell a területi, majd az országos fórumhoz fordulni. Én becsületes embereknek ismerem azokat, akik a helyi etikai bizottságban vannak, bízom abban, hogy helyesen fognak dönteni, annál is inkább, hogy a bizottság tagjai a református és katolikus egyház tagjai.
           - Mi szúrt szemet Kontesveller Józsefnek?
           - A fô kérdôjel az, hogy a gyűléseken nem azok szavaztak, akik a körzethez tartoznak. Példaként hozom fel a felszegi körzetet, ahol öt-hat odatartozó személy volt, a többiek alszegbôl, a központból jöttek fel. A választmányba egyetlen felszegi jutott be, Vencser Sándor, és Benedek József póttagként szerepel a listán. Ez azt jelenti, hogy egy ember képviseli felszeget, ezzel szemben, ha jól emlékszem, nyolc személy alszeget, és hat a központot képviseli. Ez RMDSZ szempontból nem korrekt, mert a város körzetei egyenlôen kell legyenek képviselve. Tulajdonképpen harminchárom körzete van a városnak, ezt eddig mindenki elismerte, s választmányi döntés kellett volna arról, ha ezeket a körzeteket összevonják. A körzetekkel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy meg kell ismételni a válsztást, s bár nem vagyok biztos abban, hogy erkölcsi kérdés, hogy rosszindulatból csinálták, de az etikai bizottsághoz kellett, hogy beadjam.
           - Tudomásunk szerint ön is mindhárom körzetben szavazott…
           - Ez így igaz. Lehet, hogy én is tévedtem, de minden körzetben csak az odatartozó személyekre szavaztam, alszegben az alszegiekre, a központban a központiakra… Lehet, hogy ez sem helyes, de az alszegi körzetgyűlésen felállt valaki, s mondta, hogy reméli, ezt a harminc embert nem fogja ott látni a többi gyűlésen. Erre Rokaly azt mondta, hogy RMDSZ-tagokat nem lehet kizárni. Ezt figyelembe is kellett volna venni. Ami biztos, hogy ugyanaz a tizenöt-húsz ember járta végig a körzeteket. Nekem nem azzal van kifogásom, ha valaki céltudatos, de ne az eredény megváltoztatásának érdekében járják végig a körzeteket, mert ugye, a szabály- zatban az van, hogy a körzetekben a körzetben lakók szavaznak, a körzeti embereket jelölik, ha tetszik, ha nem. Itt még egy probléma felvetôdik, és nem személyeskedés: ha a körzeti gyűlésen nem kértek tagkönyvet, nem készítettek névsort, akkor bárki szavazhatott. Miért nem történt ez így a közgyűlésen is?
           Azt is kifogásolom, hogy a közgyűlés késôn lett meghirdetve, kérdem én, volt-e esélye bárkinek is jelentkezni RMDSZ-elnöknek? Az újság megjelenésétôl egy nap volt a határidôig. Hát össze lehet-e gyűjteni ennyi idô alatt hatvan aláírást? Úgy érzem, ki volt zárva a potenciális lehetôség. Nem vagyok benne biztos, hogy jelentkezett volna más is, de ezt akkor sem szabad megtenni.
           - A közgyűlés folyamatában is talált kivetnivalót…
           - Egyszer is a Kereszténydemokrata Mozga-lom gyergyói platformjának tagjait nem hagyták szavazni, kizárták. Odamentek, és nem fogadták el a kereszténydemokrata tagkönyvet. Pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom, mint társszervezet RMDSZ-tagságot biztosít, tehát minden egyes tagja RMDSZ-tag is. Másfelôl, a végsô szavazáson 118 szavazatot adtak le, nem 123-at, ezek szerint nem volt jelen a döntéshozatalhoz szükséges 5 százaléka a tagságnak, nem számoltam meg, hány személy volt a teremben, de nem tette ezt a szavazatellenôrzô bizottság sem a szavazás pillanatában.
           - Ön azt szeretné ha megismélôdne az elnökválasztás?
           - Nem mondom, hogy azt szeretném, de mindenképpen elvárom, hogy az etikai bizottság a véleményét nyilvánosságra hozza, s ha nem leszek vele megelégedve, a területi etikai bizottsághoz fordulok. Azt viszont kimondottan szeretném, ha a körzetekben megismétlôdnének a gyűlések. Szeretném, ha mindenki érzékelné, hogy nekem nem Rokaly József ellen van kifogásom, egyszerűen arról van szó, hogy ez így nem korrekt a szervezettel szemben. Ha meg is ismétlôdik az elnökválasztás, bár még nem döntöttem el, megtörténhet, hogy nem indulok jelöltként. De itt nem rólam van szó, a cél az, hogy a gyeryói szervezet megerôsödjön mert most eléggé maga alatt van, ehhez azonban az embereket be kell vonni a tevékenységbe, olyan emberek kell, hogy képviseljék az RMDSZ-t, akik tenni is akarnak.

Rokaly József a szervezésrôl

           Mi tagadás, nem volt bakimentes az RMDSZ-közgyűlés, s mivel az új elnök nem más, mint a régi, ôt kérdeztük a szembeszökô hibák, hiányosságok miértjérôl:
           - Hol voltak a szavazatszámláló biztosok? A pódiumról Rokaly József a fényárban nem láthatott sokat, mert ô kérdezte meg: „Ki látja a szavazatokat?”
           - Vakítóak voltak a fények, és csak a gyűlés elkezdése után jöttünk rá, hogy mennyire zavaró, aztán megoldottuk a kérdést. De az igaz, nem gondoltunk arra, hogy szavazóbiztosokat állítsunk. Ezt bárki felróhatja szervezési hibának, ennek ellenére azonban, sikerült összeszámolnom a szavazatokat.
           - Milyen egyezség volt a hangosításról, világításról a Figurával, hogy az eredményhirdetéskor már a hokimeccsen voltak?
           - A közgyűlést mi, három-négy órára terveztük, de sajnos a szavazatok megszámlálása két órába telt, ez minden elképzelésünket felülmúlta. Az erôsítôt kezelô úr egy adott pillanatban megkérdezte mit tegyen, hisz már a hokimecsen kellenne legyen. Én mondtam, hogy menjen el, végeredményben kicsi dolog ami hátra maradt, az eredmény kihirdetése, és az esetleges hozzászólások.
           - Volt-e tudomásuk a polgármester gazdasági beszámolójáról, s miért adtak helyet, hisz egy jelenlévô meg is jegyezte: ez választás, nem polgármesteri beszámoló?
           - A polgármester úr jelezte, hogy szeretne a tekintélyes számban összegyült gyergyóiakhoz szólni, és abban állapodtunk meg, hogy ez a beszéd nem befolyásolhatja a tisztújítás eredményét, tehát ne hangozzon el a választás megtörténte elôtt. Úgy fogadtuk el a be-számolóját, ha az nem haladja meg az elnökjelôlteknek is járó tíz percet. A szavazatszámlálás idején adtunk szót, ami nem is volt rossz dolog.
           - Nem volt meggyôzô érv arra, hogy miért kell négyéves legyen egy mandátum, ugyanis Rokaly József szombaton - többek között ezt is elmondta: „Korábban mi mondtuk, hogy négy évrôl kettôre csökkentsék, mert mások visszaéltek vele…”
           - Amint a résztvevôk hallhatták, én felajánlottam, hogy két évre válasszanak meg, mert túl hosszúnak tűnt annak idején az a négyéves idôszak. Amikor lényegében sok minden nem történt, ezért féltem, hogy a négy év nehogy visszaélésnek tűnjön. Most, hogy a választmány összetétele megváltozott, és komoly gazdasági kérdé-sek vetôdnek fel, ezért dobtuk fel a négyéves mandátum lehetôségét. Végül is megszavazták a négy évet, ez számomra biztonságot ad, hogy terveinket megvalósítsuk. Persze, ha kö-vetelik, korábban is le lehet mondani.
           - Ha a szombati Hargita Népe már közölte, hogy Kontesveller József visszalépett, miért kellett helyet adni „jövôbeni elképzeléseinek”?
           - Jogos a kérdés, nagy hiba volt, hogy helyet adtunk. Meglepett a fellépése, nem gondoltuk, hogy errôl fog szólni a beszéde.
           - Mi a véleménye arról, hogy Kontesveller József óvást tett le az etikai bizottsághoz?
           - Beterjesztette az óvást, tévesen az elnöknek címezte, holott ezt az etikai bizottsághoz kellett volna benyújtania. Én továbbítottam a levelét, jóindulatúan értesítettem az etikai bizottságot, hogy üljenek össze, válasszanak elnököt és legyenek készek bármikor a megkeresésre. Úgy gondolom nem csak nevetséges, rosszindulatú támadások is vannak, hísz mi a legszigorúbban, az alapszabályzat szerint jártunk el, nyugodtan nézünk elébe ezeknek a vádaknak, mi nem félünk ettôl az óvástól.
           - Ha valaki Gyergyószentmiklóson él, érdekli a helyi politika, nem szavazhat csak azért, mert hajdanán Csíkszeredában váltotta ki RMDSZ-tagkönyvét?
           - A választmány döntése az volt, hogy csak gyergyószentmiklósi RMDSZ-tagok szavazhatnak, s ez így természetes.
           - Min múlott a szavazatszámláló bizottság operativitása?
           - Ezt el sem tudom képzelni, túl magas nekem, utólag tájékozódtam, s azt hiszem, az indulás nem volt a legmegfelelôbb, nem az ellenszavazatokat számolták, ami lényegesen kevesebb lett volna, rövidebb idôt vett volna fel, megengedhetetlenűl hosszú volt a kétórás számlálás.
           - Bizony nem volt meleg a teremben…
           - Meleg éppen nem volt, az igaz, de a terem fűtését is négyórásra tervezték, ki gondolta volna, hogy hat órát kell ott ülni.
           Temészetesen, mint minden szervezésben, itt is voltak apró hibák, elné-zést kérünk mindazoktól, akik ezek miatt szenvedtek, vagy kellemetlen helyzetbe kerültek. És megköszönjük hogy eljöttek, és így döntôképes volt a közgyűlés.

Az új RMDSZ-vezetôk

           Elnök:
           Rokaly József
           Válaszmányi tagok:
           1. Lakatos Mihály
           2. Rokaly József
           3. Farkas Zoltán
           4. Szabó Rudolf
           5. Vencser Sándor
           6. Czink Attila
           7. Szôcs László
           8. Aszalos Albert
           9. Vincze János
           10. Vadász István
           11. Ilyés Etelka
           12. Kercsó Attila
           13. György Sándor
           14. Sándor István
           15. Bajcsi István
           Póttagok:
           1. Parászka Géza
           2. Weil Gyula
           3. Benedek József
           4. Suciu Gábor
           5. Bereczky Szilárd
           Cenzorbizottság tagjai:
           1. Lukács Tibor
           2. Lázár Alfréd
           3. Lukács Árpád
           Etikai bizottság tagjai:
           1. Hajdó István
           2. Bíró Sándor
           3. Selyem Tamás
           4. Szász András
           5. Nagy József

Olvasóink írják
Isten nevében...

           Megy az öreg a templomba. A reformátusba. Igyekszik, mert a szöszmötöléssel jócskán eltelt az idô, és ô a hátsó padban szereti. Valami szeszélyes bogár ültette oda, amikor a sokévtizedes ateistáskodás után, beteges édesapja kérlelésére valahogy rászánta magát. És azóta ott ül. Bár a tiszteletes, meg a presbitertársak hívták elôre nem egy ízben. De ô maradt.
           - Ott az én helyem. Többet nem érdemlek, tudom - dörmögte.
           Igen ám, de az alkalmi templombajárók is szeretik a hátsó padot, s Uram bocsás meg, ha egyszer-egyszer elôbbre kell ülnie, akkor már valahogy... feszélyezve érzi magát.
           Hát igyekszik. De még van egy akadály. Az ortodox templom elôtt kis, maszatos, barna gyerekhad szokott ácsingózni. Az odatartó kegyes indulatokat próbálják egy kis kézzelfogható adományra váltani.
           - Hogy nem tudja már végre megoldani ezt az ügyet a közösség! A társadalom! - ungorkodik potyára.
           - De hiszen te is tagja vagy ennek a közösségnek, hé! - förmed saját magára.
           - Jó, jó, de munkahely, ingyenkonyha, mit tudom én...
           Most csak egy pulya álldogál ott, egy kislány, hiányos pilinka ruhájában.
           - Elkerülöm - ez az elsô gondolata. Aztán másképp dönt. - Az utóbbi idôben már nem próbálkoztak velem.
           Ez megpróbálkozott.
           - Fônök, aggyon valamit, az Isten megfizeti...
           - Nem vagyok fônök, és nincs mit adjak most, gyermek - szól rá egy kis rejtegetett bosszúsággal, de halkan.
           - Igazán, fônök, bár csak ezer lejt, hogy... - sündörög utána a kicsi, és megint az Isten...
           Az öreg megáll. Szembefordul a csöppséggel.
           - Ettôl féltem - döbben belé, mert az arc szomorú, elgyötört, és nehéz eldönteni, mennyi abból a fázás-éhezés, az esetleges otthoni szidások, eldöngetések nyoma, és mennyi a koldulással járó álalázat. - A gyermek éhes - dönti el. - És nekem egy tízezres lapul a zsebemben, amit perselypénznek szántam. Azt nem adhatom oda! Még ha apróban volna... - Nézd, kicsi - emeli föl egyik ujját. - Én most a templomba megyek, és ilyenkor nem hozom magammal a pénztárcámat. Na.
           Ez használ. A gyermek nem követi már. Így hát mehet nyugodtan tovább. A templomba.
           - Ha a legkisebben segítesz, rajtam segítesz - valami ilyesmit mondott Jézus, jut eszébe, s a megkönnyebbülés, hogy sikerült lerázni az alkalmatlankodót, megkeseredik a szájában.
           - Ilyen girhes portéka az ember. Az ájtatos nagyokos csôdhalmaz! - boszszankodik ott benn valaki. - S ha a tízest odaadtad volna? Nem mindegy, hogy a markába teszed, vagy a perselybe?
           - Persze! Majd éppen én adok! - prüszkölt a minap egy kolduláson fölháborodott ismerôs. - Hogy szivarat vegyenek véle. Vagy az apjuk beigya. Még mit nem!
           - Jó. Pénzt nem adhattál neki - fontolgatja az öreg. - De mi lett volna, ha például a legközelebbi kenyeresboltban veszel neki egy kiflit? Azt megeheti mindjárt. Így szó se lehet piálásról, meg efféle. És a többi... A perselybe annyit raksz, amennyi van...
           - Arról már lekéstél, öregem - kajánkodott vele a másik énje. Csak a nagy duma, a nagy imádkozás, aztán mikor tenni kell, cserben hagy a tudomány.
           - Dehát nem jutott eszembe... És különben is, a bolt alighanem zárva...
           Nem volt zárva.
           - Na látod, te mulya? Fordulj szépen vissza!
           - De elkések a templomból...
           - Ha erre néz a leányka, integetsz neki, hogy jöjjön ide!
           Nem nézett. Meg aztán két-három járókelô amúgyis eltakarta már a kilátást.
           - Furcsállnák, ha integetni kezdenél feléjük...
           - Mikor jön meg már az eszed? - fitymálkodik meddôn az öreg, és kocog tovább. - Az is megjárhatta volna az eszed, hogy az ezeregy vasárnap is nyitva tart... - próbálkozik újra.
           Most már csak egy sajnálkozó legyintés jött a belsô vitapartnerek pukkancsabbjától. De az öreg tudta, hogy ha lesz egy „legközelebb”, fölösleges filozófálgatás helyett cselekedni fog. Megveszi azt a kiflit az éhezô kis maszatnak...
Bíró László

Árus uramnak!

           Itt élek ebben a városban és nem Bukarestben. Fájlalom azt, ami itt történik.
           Talán mint újdonsült RMDSZ-tag, pártja színeiben is tenni fog az állítólag általam lerontott RMDSZ-székház ügyében, hiszen az épület a tanácsé.
           Az egységet tényleg féltem, és nem értek egyet azzal, ami a szakadást segíti.
           Az Önnek intellektuális kielégülést okozó útszéli hangnemre, hamis idézetre az árulókról, és rosszindulatú megjegyzéseire nem válaszolok, fel sem veszem, hiszen nem akarom a Kisújságot folytatásos levélírogatással rögeszmésen lefoglalni.
Kontesveller József

Közbirtokossági tagkönyvekrôl

           A Gyergyószentmiklósi (Kis) Közbirtokosság folyamatosan fogadja a tagokat, illetve minden örökhagyó után egy személyt, akiknek egy űrlapot kell kitöltenie (az összes érintett örökös személyi adataival) azért, hogy kézhez kaphassák a 2002-es évi osztalékot. Dr. Kolumbán László elnök elmondotta, hogy megérkeztek a tagsági igazolványok (tagkönyvek), és folyamatosan dolgoznak a kitöltésükkel. A 2002-es évi osztalékkal együtt tagsági könyvet is kapnak az érintettek. A Tagsági Igazolvány egyedi és átruházhatatlan. Tartalmazza az igazolvány számát, a terület nagyságát, az örökhagyók és örökösök nevét. Helyet hagytak négyévre kiutalt fa és pénzösszeg megjelölésére is. Tehát a Gyergyószentmiklósi (kis) Közbirtokossági tagok az osztalék mellett még tagsági könyvecskét is kapnak.
           A Gyergyótölgyesi (nagy) Közbirtokosság elnökét, Lázár Máriát is megkérdeztük, hogy tervükbe van-e tagsági könyvek kiosztása. Kérdésünkre az elnöknô elmondotta: A közbirtokosság még nem kapta vissza a földterületek felét sem, osztalék sincs, így még könyvecskék szétosztásán sem gondolkodtak.
Baricz Tamás Imola

Forradalomról - elsô kézbôl (2.)

(folytatás elôzô lapszámunkból)
           Be kell vallanunk, nem kis fába vágtuk fejszénket, amikor eldöntöttük, megírjuk a '’89-es forradalom történetét. Egymást érik a szemtanúk, bizonygatnak, cáfolnak, kiegészítenek és ellentmondanak, ám ez mutatja igazán, hogy errôl írnunk kell. És természetesen mindenkit meghallgatunk, mindenki véleményének helyet adunk. A cikksorozatunk ezen részében Tinka Kálmán, a néptanács akkori alelnöke meséli el emlékeit:
           - December 19-én Ploieştien voltam butéliát, s mi tagadás, vattát kellett szereljek. Már akkor érezhetô volt a forrongás. Hazaérve bementem a munkába, ott is érzôdött, hogy van valami a levegôben, a hangulat azt mutatta, hogy itt változás lesz.
           Gyűlést hívtak össze a megyei aktivisták: meg kell védeni a vagyonalapot - hangoztatták -, de amikor az emberek tudomást szereztek Ceauşescu „leköszönésérôl,” ujjongtak, s a nép elkezdett a néptanács felé tódulni. Nem hiányzott kezükbôl az akkor hiánycikknek számító szeszesital sem, kerítettek valahonnan itókát, s bizony, nem lehetett kiszámítani, hogy az örömmámor mikor vált át erôszakos cselekvésekbe.
           - Voltak, akik az ital hatása alatt, de olyanok is, akik józanul mérték fel a változást. Köztük olyanok is akadtak, akik élvezkedni akartak, azt nézték, mit lehet elvinni, rongálni. Újságpapírt gyújtottak meg, bedobták az irodákba, félô volt, hogy tűz lesz. Az anyakönyvre is vigyázni kellett, mert széthordták volna. Vittek mindent, térképeket, újságkollekciót… Nagyon nehéz pillanatok voltak ezek. Beosztott rendôrök voltak, de amikor elindult a tömeg, elszaladtak. De az elsô felindulás után látni lehetett, nem úgy áll a helyzet, hogy valakit meg kellene védeni. Hozzám még egy ujjbeggyel sem nyúltak. Nem a személyek, a szimbólumok ellen volt kifogása a tömegnek.
           Tinka Kálmán elmeséli, délután 5.30-ig maradt a néptanácsnál, mert elég volt ezt a stresszes idôszakot addig is kibírni.
           - Hazamentem, de 7 óra után lakásomra jött egy 7-8 tagú csoport, megkértek, én tudom, mi, hol van, menjek vissza. Ismerôs, komoly emberek voltak, nem szívesen, de visszamentem és 1990. január 14-ig még ott voltam. Azután tudom, hogy az emberek a templomban voltak, a néptanácsnál pedig kezdett alakulni egy bizottság, osztogatták a feladatokat.
           Mint Tinka úr mondotta, egy ujjbeggyel sem nyúltak hozzá, mégis Bajna György emlékszik egy derűs történetre, amikor az alelnököt ki akarták vezetni a néptanácstól:
           - Még mielôtt megalakult volna januárban a városvezetés, feljött hozzám egy nagy csapat, s mondták, hogy Tinka Kálmánt ki kell vezetni. A lázongókkal együtt mentünk a Kálmán irodájáig, én bekopogtam, s mondom, hogy ne, Kálmán, csendbe, hogy ne legyen cirkusz, el kell menned, mert az emberek ezt akarják. Erre visszakérdezett: „milyen emberek”? Én mutattam volna a hátam mögé, s meg is fordultam, de nem volt mögöttem senki. Eloszlott a tö-meg. Úgy csendben behúztam az ajtót, s ott voltunk ketten Kálmán-nal, senki más.
           A néptanács alelnökét nem lehetett nélkülözni (nem párt, mindig adminisztratív feladatokat látott el) az új idôkben sem, ô tudta, milyen munkálatok voltak elkezdve, mi az, amit a pártpénzbôl már megvalósítottak:
           - Az alakuló nagygyűlésen felszólítottak, hogy számoljak be, milyen munkálatok voltak elvégezve, mit kell folytatni. Hány tömbház van átadva, útépítéssel hogy állunk. Megkértem, hogy írjanak jegyzôkönyvet. Megnézném azt a jegyzôkönyvet most, s meg kellet volna nézze más is, mert akkor nem történhetne meg az, hogy a Csikykert utca most is úgy néz ki, ahogy. Mert a Csikykert utca aszfaltozása, kanalizálása ki volt fizetve a sántiernek. Általá-ban az év utolsó napjaiban kaptunk nagyobb összeget a megyétôl. De annyit nem tudtak adni, hogy pár nap alatt el ne költsük. Így fizettük ki a Csikykert utcai beruházást is. Én akkor mindent bediktáltam jegyzôkönyvbe, s aztán februártól, amikor megalakult a posztosztó, a munkaügy, én átkerültem oda, késôbb pedig vállalkozó lettem.
(folytatása következô lapszámunkban)

Gyergyóiak a vezetésben

           Január 24-én került sor Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elsô kongresszusára. A dr. Bernády György nevét viselô művelôdési központ adott otthont a kongresszusnak, amelynek zsúfolt programja volt. Kelemen Kálmán elnök beszámolóját számos alelnök, területi elnök beszámolója követte.
           Románia összes megyéjének képviseletében vettek részt tagok ezen a kongresszuson, Gyergyószentmiklóst ketten, Eigel Tibor és Portik Imre képviselték.
           A beszámolók, hozzászólások után következett a vezetôség, a különféle bizottságok megválasztása, melyet a kongresszuson egybegyűltek tettek meg. Gyergyószentmiklós mindkét jelöltje szerepet kapott: Eigel Tibort az országos vezetôség, míg Por-tik Imrét a fegyelmi bizottság tagjává választották.
           Az új országos vezetés, illetve elnök megválasztására is sor került a marosvásárhelyi kongresszuson, a választások eredményei szerint az elnöki széket ismét Kelemen Kálmán foglalhatta el.
Barabás Alpár


                     KisAsszony

Új évi fiatalító tippek

           Mi, nôk, már a harmincadik év betöltését is tragédiaként éljük meg, hát még, ha a negyedik vagy az ötödik x-et éri el éveink száma. Minden egyes új évre félelemmel gondolunk, újabb és újabb ráncok után kutatva fürkésszük arcunkat a tükör elôtt. Szinte kivétel nélkül negatív eseményként éljük meg a kor elôrehaladtát, pedig pozitívan is meg lehet élni ezt a változást, csak megfelelô módon kell hozzáállni.
           Smink, frizura
           Az évek múlásával nemcsak arcunk, hanem testünk is megváltozik. Az a ruha, smink, frizura, ami régen jól állt, késôbb már nem lesz megfelelô. A bôrünk, hajunk, szemünk színe lágyabb lesz, ezért fiatalabb korunkban használt erôteljes színek öregítenek. Az a frizura, amelyik tíz-húsz évvel ezelôtt nagyon jól állt, az késôbb már divatjamúlt lesz, a sok smink csak kihangsúlyozza a ráncokat. Éppen ezért egyre több hidratáló arckrémet és egyre kevesebb sminket kell használni.
           Bôrünk ápolása
           A bôrünk tónusa lágyabb lesz, kevésbé feszes, kicsit szárazabb, ezért a legfontosabb a hidratáló krém használata. Idôsebb korban a nagyon természetes sminkelésre helyezzük a hangsúlyt, és persze sokkal több idôt kell fordítanunk arcápolásra, mint addig. Ma már mindenki megtalálhatja a saját bôrtípusának megfelelô krémet, bôre lehet zsíros, normál, száraz vagy akár érzékeny. Léteznek bôrfiatalító arctejek, bôrmegújító, bôrkisimító krémek, szemránckrémek, arcradírok, amelyek az elhalt hámsejteket eltávolítják a bôrünkrôl. Ezek a csodaszerek fokozzák a sejtek anyagcseréjét, és többféle vitamint visznek be a bôrbe, hogy fiatal maradjon.
           Szemünk
           Szemünk idôvel egyre kisebb lesz, színe lágyabb, a szemhéjunk kevésbé feszes. A szem sötét vagy erôteljes sminkelését hanyagolni kell, mert még inkább kihangsúlyozza a ráncokat vagy a szemhéjat, a karikákat. A legjobb, ha szemhéjpúderbôl és szemceruzából is egy árnyalattal világosabb színt választunk, mint szoktunk, és kerüljük a tust, mert kemény és erôteljes színe felhívja a figyelmet a ráncokra. A szemhéjunkra ne tegyünk gyöngyházfényt, mert ráncosnak mutatják azt. Szemünket is ápoljuk: ma már nagyon jó szemránckrémeket lehet kapni, amelyek nyugtatják, és vízzel töltik fel a ráncokat, a karikákat.
           Szemöldök és szempilla
           Szemöldökünk és szempillánk egyre vékonyabb és ritkább lesz az évek során. Jobb, ha fekete-barna szempilla- spirált használunk hangsúlyozni a szempillákat, hogy ne legyen túl erôszakos hatása. A világos hajszínhez nem ajánlatos a túl sötét szemceruza.
           Pirosító
           Egy árnyalattal világosabb pirosítót használjunk, mint szoktunk, és magasabbra vigyük fel a járomcsontra, mert így feszesebb hatása lesz.
           Ajkak
           Ha azt vettük észre, hogy ajkaink egyre keskenyebbek, akkor a legjobb, ha selymes rúzst használunk. Nem szabad túl fényesnek, sem túl mattnak lennie, mert ha véletlenül a szánk körüli ráncba kerül, az nagyon csúnya tud lenni. És ne feledjük: a túlságosan sötét színű rúzs vékonyabb hatást kelt.
           A megfelelô fehérnemű feszesebbnek mutatja a testünket
           Teljes alapruhatár átalakításra lesz szükségünk, ami egyrészt az életstílusunktól, másrészt és a hormonális változások és a lelassult anyagcsere miatt megváltozott alkatunktól függ. Az új ruhatár beszerzésénél el kell gondolkodni azon, hogy milyen alkalmakhoz vásároljunk, hogy idônk nagy részét munkával, háztartással, unokákkal, töltjük, illetve sorra kell vennünk, miben változott meg az alakunk az elmúlt évek során: hol lettünk gömbölyebbek, hol vékonyabbak.
           Ha ez megtörtént, akkor nincs más hátra: meg kell tervezni a személyes stílusunkat. Fontos tudni, hogy egy bizonyos kor felett mit illik hordani és mit nem. Azzal, hogy negyvenévesen huszonéveseknek való ruhákat hordunk, sokszor csak azt érjük el, hogy még öregebbnek tűnünk a korunknál - a bôrünk, az arcunk, a kezünk mindig elárulja a titkolni kívánt korunkat. A ruha, amit felveszünk, mindig elárulja a környezetünknek, hogy mit gondolunk magunkról.
           Fehérnemű
           Elengedhetetlen a megfelelô fehérnemű, ami feszesebbnek mutatja a testünket - ez fôleg testhez simuló ruhánál elônyös. Vannak push up harisnyák, amelyek a combokat tartják kordában, szorító bugyik, melyek a csípôt, a feneket és hasat varázsolják kisebbé, és persze minden esetben ajánlatos melltartót használni, amely megadja a megfelelô tartást.
           Ne felejtsük el, hogy a jó smink és a személyiségünkhöz illô ruházat, illetve a megfelelô kiegészítôk kiválasztásával fogjuk elérni a kívánt hatást. Öltözködjünk az alkalmakhoz illô eleganciával, hogy mindig jó benyomást keltsünk.

                     KisNet KisNet KisNet KisNet

Vége az ingyenes letöltések korszakának

           Az internetet nem lehet többé az ingyenes letöltések paradicsomának tekinteni, mivel a felhasználók egyre inkább hajlanak a különféle fizetôs szolgáltatások felé, állítja egy piackutató cég.
           A Jupiter Research piackutató cég hétfôn kiadott jelentése szerint a nyugat-európai internet-felhasználók többsége már hajlandó fizetni egyes kiemelt online szolgáltatások használatáért, és nem csak a világháló ingyenes oldalát használja.
           Az internetezôk korábban messze elkerültek minden olyan online tartalomszolgáltatást, amelyért fizetni kell. 2001-ben a megkérdezett nyugat-európai felhasználók 47 százaléka úgy felelt, kizártnak tartja, hogy fizetne egy online zene-, video-, vagy akár hírszolgáltatásért. Ez az arány a tavalyi évben már csak 41 százalék volt, amely az elemzôk szerint azt jelentheti, hogy a fizetôs online szolgáltatások lassan valóban elkezdhetnek nyereséget termelni.
           Ahogy az online reklámpiac az elmúlt két évben fokozatosan visszaesett, egyre több online szolgáltató jelent meg emelt színvonalú, fizetôs szolgáltatással. A társaságok azt remélték, az új stratégiával pótolhatják kiesô reklámbevételeiket. Ez kezdetben a legtöbb szolgáltatónak azonban nem sikerült.
           A Jupiter elôjelzése alapján a nyugat-európai internetezôk 2007-ig mintegy 2,5 milliárd eurót (2,62 milliárd dollár) fognak elkölteni a különféle online tartalomszolgáltatásokra. 2002-ben ehhez képest mindössze 337 millió euró bevételt értek el a nyugat-európai tartalomszolgáltatók fizetôs online szolgáltatásaikból.
           A felhasználók növekedô fizetési hajlama kedvezô hír az internetes társaságoknak, amelyek a jövôben elsôsorban az efféle megoldásokkal szeretnék növelni bevételeiket, mondta Olivier Beauville, a Jupiter egyik elemzôje.
           A megkérdezettek 19 százaléka felelt úgy, hogy hajlandó lenne fizetni a világhálón keresztül letölthetô, jó minôségű zenékért. 2001-ben ez az arány még csak 16 százalék volt. Ennél sokkal nagyobb változás figyelhetô meg azonban a videózás területén. A felhasználók 13 százaléka úgy gondolja, elôfizetne egy színvonalas online videoszolgáltatásra. 2001-ben még csak az internetezôk 3 százaléka gondolta hasonlóképpen.
           Beauville szerint az online játékszolgáltatások elôtt is óriási lehetôségek állnak. A Jupiter elôjelzése alapján a felhasználók átlagosan évi 100-150 eurót fognak fizetni az online játékszolgáltatásokért, illetve játékletöltésekért.

Világidô-szerver

http://www.worldtimeserver.com/
           Talán az egyik leghasznosabb oldal a hálón. Egy szoftverekkel foglalkozó cég munkatársainak szükségük volt néhány idôzóna adataira, de rá kellett döbbenniük, hogy nem létezik egy egységes összefoglaló adatbázis a világ idôzónáiról és földrajzi elhelyezkedésükrôl. Úgy döntöttek, hogy saját maguk készítik el.
           A baloldali menüben országok és városok szerint kereshetünk. Például, ha távoli ismerôsünk Vanuatun lakik, elég ha kikeresve rákattintunk majd az oldal behozza az aktuális idôt és még egy kis térképen meg is mutatja, hogy pontosan hol is van Vanuatu. A kért idôzóna linkjét is megadja, így ha sokszor vagyunk kíváncsiak - jelen esetben - a vanuatui pontos idôre, elég ha bemásoljuk a megadott címet a böngészônkbe és beteszszük a kedvencek közé. Innentôl kezdve a Világidô-szerver oldala mindig a vanuati idôvel fog megnyílni. Természetesen ezt megváltoztathatjuk bármikor, a módszer ugyanaz. Megadja a feloldó linket, azt bemásolva már az oldal által adott random idôket hozza be a kezdô oldal. Képes arra is, hogy egy dátumot és idôt megadva, összehasonlítsa két különbözô földrajzi hely pontos idejét. Sokat utazóknak nagyon hasznos, földrajz-rajongóknak pedig külön élvezet ezzel játszogatni.
           Ha mindez valakinek nem elég, töltse le az Atom órát. Ez a kis ingyenes program (semmi reklám, semmi spyware!) tárolja saját földrajzi helyünk pontos idejét. És az általunk beállított szerverre csatlakozva még arra is képes, hogy beállítsa operációs rendszerünk óráját a pontos idôre. Hetente célszerű megtenni. Még a leglassúbb modemes kapcsolattal is csak néhány másodpercet igényel. A programocska még csak fél megabájtnyi helyet sem foglal el gépünkön és nagyon gyors.

Újdonság az Angel of Darkness oldalán

           Remélhetôleg a február huszonötödikei dátum már nem kacsa, és tényleg az üzletekbe kerül a Lara Croft legújabb kalandjait feldolgozó játék, a Tomb Raider: Angel of Darkness. Hogy a megjelenésig hátralévô idôben se unatkozzunk, a kiadó Eidos frissítette a program hivatalos oldalát (http://www. tombraider.com/home.html). Az oldalon új képekkel, egy naptárral, képernyôvédôvel, valamint egy, a játék készítését bemutató videóval találkozhatnak az odalátogatók. A február végi megjelenés mind a PC-s, mind a PlayStation 2-es változatra vonatkozik.

Linkgyűjtemény

           Szexi sztárok és tetoválásaik:
http://www.vanishingtattoo.com/top100_women_tattoos.htm
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre


Gyermek a családban
Újévi fogadalmak szülôknek

(folytatás elôzô lapzámunkból)
           Érthetôen tudtára adom, mit várok el tôle, mit nem
           Mindig szem elôtt kell tartanunk, hogy a gyerek kevés tapasztalattal rendelkezik, és még nem alakult ki teljesen erkölcsi értékítélete sem. A mi dolgunk, hogy ezt szép csendben, fokozatosan, a maga idejében átadjuk neki. Addig viszont nem kérhetjük számon rajta, hogy nem olyan, mint egy angol lord. Ahhoz, hogy elfogadhatóan viselkedjen, irányítanom kell. Egyszerű, értelmes szavakkal el kell mondanom, mi az, amit nem szabad, mi volt az, amiben hibázott. Ha csak azt mondom: „ne legyél rossz”, vagy azt „azért kaptál ki, mert rosszalkodtál”, nem mondok semmit. Sôt: arra késztetem a gyereket, hogy tovább „rosszalkodjon”, hogy végre kiderüljön, hogy mi is az a rosszalkodás. Mert a gyerek semmit sem szeretne jobban, mint jól tájékozódni a „nagyok” világában. Ehhez keresi folyton a kapaszkodókat, korlátokat.
           Csak olyasmiért büntetem, szidom, ami valóban szándékos „rosszalkodás” volt
           Ha a gyerek nem tudja, hogy nem szabad a falra firkálni, akkor természetes (sôt, elvárható), hogy a falra firkáljon, mivel ott van az az ingerlôen nagy, fehér felület, és „a mamáék eddig mindig nagyon örültek, ha rajzoltam valami szépet”. Ha a gyerek tudja, hogy valamit nem szabad, de mégis megteszi, mert olyan a helyzet, hogy muszáj megtennie, akkor sem jár neki szidás. Ha sáros lábbal végigrohan a lakáson, és tudja, hogy nem szabad, akkor le kell teremteni. Ha az apja beront a lakásba, és sáros lábbal végigtrappol, majd a gyerek is végigrohan, akkor vagy mindkettôjüket szidás illeti, vagy egyiküket sem. Ha a gyerek azért rohan be sáros lábbal, mert kint a testvére elesett a biciklivel, vérzik, és felnôtt segítségére van szükség, akkor nincs idô a cipôlevételre, azon nyomban sárosan kell szülôt keríteni.
           Nem szidom a gyereket mások elôtt
           Soha. Ez a mi magánügyünk. Ha meg akarom tartani a gyerekem bizalmát, akkor biztosítom arról, hogy - bár sokszor nem tartom jónak, amit csinál vagy ahogy gondolkodik - mégis az én gyerekem, rám számíthat. Tudnia kell, hogy én soha nem leszek oka annak, hogy más ember rossz véleményt alakítson ki róla.
           Nem beszélem ki a gyereket mások elôtt
           Tilos. Ez a teljes bizalomvesztés oka legtöbbször. Sem felnôttek, sem más gyerekek elôtt nem hozhatom ôt kínos helyzetbe. Sem azzal, hogy pirulásig dicsérem, sem azzal, hogy magánügyeit kiteregetem. Ezt fôleg a kamaszodó gyerekek szülei állják meg nehezen, hiszen érdekes beszédtéma a gyerekem elsô szerelmes fellángolása, vagy az, hogy már felnôttes alakja van. De a kisebbeknek is rémes végighallgatni, hogy milyen betegségeik, alvásproblémáik vannak, hogy még mindig bepisilnek, hogy rettegnek éjjel, pedig nincs is mumus a szekrény alatt. (Pedig van.)
           Ezeket a dolgokat persze megbeszélheti az anya a szülôtársakkal, a pedagógusokkal, ám ebben az esetben kénytelen bízni a beszélgetôtárs viselkedési kultúrájában, vagyis abban, hogy a legközelebbi találkozáskor nem fogja letámadni a gyereket: Hallom, szerelmes vagy!
           Komolyan veszem a problémáit
           Igenis, van mumus az ágy alatt. A képzeletbeli szörnyek éppolyan valóságosak a gyerek számára, mint az oroszlán a rács mögött. A szörnyeket szörnyűzô mesékkel, szertartásokkal lehet eltávolítani, ezt már a középkorban is tudták. Ha nem megy (vagyis a szülôkbôl már teljesen kiveszett a játékos kedv - ajaj, szegények), akkor égve hagyott kislámpával vagy a testvérek egymás mellé fektetésével lehet békességet teremteni a lelkekben.
           A nagyobb gyerekek gondjai is fontosak. Minimum meg kell hallgatni azokat, de nem a rádió vagy a tévé háttérzajával, hanem a gyerek felé fordulva, ránézve, figyelmesen. Még jobb, ha vissza is kérdezünk: te mit gondolsz errôl, szerinted mi lenne a megoldás.
           Nem telepedek rá a gyerekemre
           Ez a fogadalom kicsit úgy néz ki, mint, ami ellentmond az elôzônek. Pedig nagyon szépen meg lehet találni az arányokat. Komolyan veszem a problémáit, de nem oldom meg helyette, és fôleg: nem csinálok a bolhából elefántot. Hagyom, hogy élje a maga életét, de ha szükséges, egy kis lökést, megértést, figyelmet adok.
           Fôleg az egygyerekes szülôk tudnak teljesen „összeborulni” csemetéjükkel. Gyakran nem hagyják magában játszani sem, az elsô perctôl elveszik tôle az egyedüllétben rejlô lehetôségeket, óvó figyelemmel követik minden lépését, és problémát csinálnak abból is, ami csak átmeneti zavar lett volna. Több gyerek esetén erre már sem idô, sem energia.
           Gyakran átgondolom, hogy én milyen voltam, amikor ekkora voltam, mint most a gyerekem
           Mennyit értettem a büntetésekbôl, milyen ruhákat hordtam, hogy viseltem a hajam, milyen zenéket hallgattam, és minderre hogy reagáltak a szüleim. Így talán megértem, hogy ô hogy érez, és közelebb kerülök a jó megoldáshoz.
           Ha ezeket a fogadalmakat idén betartjuk, a következô években már nem is kell odafigyelnünk rájuk. Magától menni fog a dolog - a család örömére.

                    
Új év, új lehetôségek

Pedofil szexképen R. Kelly

           Gyermekpornográfia vádjával letartóztatták a népszerű Grammy-díjas rythm and blues énekest, R. Kellyt. Az énekesre azért került bilincs, mert a nyomozók meztelen kislányokról készült fotókat találtak a lakásán.
           „Átkutattuk a házat és lefoglaltunk egy digitális fényképezôgépet. A gépben 12 fotót találtunk, amelyek így elsô látásra is kimerítik a gyermekpornográfia fogalmát” - mondja a helyi rendôrezredes.
           Néhány képen egy meztelen kislány pózol, három fotón azonban látható amint a Grammy-díjas muzsikus szeretkezik a gyermekkel. Kellyt azonnal letartóztatták egy Floridai hotelben, ám a 12 ezer dolláros óvadékot könnyedén letették érte, így mindössze 3 órát töltött a rácsok mögött.
           Az énekesnek most gyarapodott a bűnlajstroma, ugyanis korábban már elôkerült egy olyan, szintén pornográfnak minôsülô videokazetta, amelyen a 36 éves sztár egy kislánnyal látható. Az énekes a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére is tagad.

Díjzápor Amerikában

           30. alkalommal osztották ki Los Angelesben a neves American Music Awards zenei díjakat. A rendezvény házigazdája az Osborn család volt. A díjazottak ezúttal sem okoztak nagy meglepetést. A rapperek ismét taroltak. Eminem 4 jelölésébôl 4-et megnyert. A pop rock kategóriában pedig Nelly kapta a legjobb férfi elôadónak járó díjat. A nôi elôadók közül Ashanti, Pink, Sheryl Crow és a gyönyörű hangú Celine Dion térhetett haza egy-egy díjjal.

Túlzott szeretet

           Túlzott anyai szeretet miatt ítélte az apának a közös gyermeket Olaszországban a legfelsôbb bíróság. A testület helybenhagyta azt az alsóbb fokú firenzei ítéletet, amely az elvált szülôk esetében az apánál helyezte el gyermeküket az anyának a gyermek iránti „túlságosan féltô aggódása és majomszeretete” miatt. „A gyermek anyagi, erkölcsi és lelki érdeke azt kívánja meg, hogy annál a szülônél helyezzék el, aki inkább csökkenteni tudja azt a sérülést, amelyet a család felbomlása okoz a gyermeknek” - indokolta a bíróság az ítéletet. Az anya az ítélet hallatán mélységesen felháborodott, ám további fellebbezésnek már nincs helye.

Mutáns állatok farmja

           Paul Springer farmer úgy döntött, megóvja a mutáns állatokat a biztos haláltól, és azokat a fura kis teremtményeket, akiket más farmokon elaltatnának, ô magához veszi. Paul akkor figyelt fel elôször a fura teremtményekre, amikor saját istállójában született meg az elsô torzszülött boci.
           Az elsô hatlábú tehenemet Bulldegardnak hívták. Hosszú ideig éltünk együtt, és igazán kellemes társaság volt. Egészen a szívemhez nôtt” - mondta Paul.
           A gondoskodás azonban nem minden. A farmer ugyanis azért küzd, hogy ezeket az állatokat is ugyanúgy sze-ressék az emberek, mint normális társaikat. Ezért látogatókat fogad kis birtokán, hogy bárki megismerkedhessen a szokatlan külsejű jószágaival.

Feloszlott a Bee Gees

           Maurice Gibb halálával megszűnt a Bee Gees - közölték testvérei, az együttes tagjai Robin és Barry Gibb. Robin és Barry mindazonáltal továbbra is együtt zenél, de a Bee Gees nevet kegyeleti okokból többé nem használják.
           Mint ismert, Maurice Gibb szívroham következtében hunyt el Miamiban, ahol Barryvel az új Bee Gees albumon dolgozott.

Két apától szült ikerpárt

           Ikerpárt szült, ám mint kiderült két apától, egy horvát diáklány. A 23 éves zágrábi M. B. egy idôben szeretkezett két férfival, amelynek eredményeként hét hónappal ezelôtt ikreknek adott életet. A lefolytatott DNA-tesztek alapján a napokban állapították meg az orvosok, hogy a kétpetéjű ikerpárnak két apja van. Csodálkoztam, amikor megtudtam, hogy teherbe estem, meglepôdtem, amikor azt mondták, hogy ikreim lesznek, és most pedig meg vagyok döbbenve - nyilatkozta a lány a sajtónak.

Hadnagyi rangig vitte az ál-harckocsizó

           Ál-harckocsiparancsnokot lepleztek le Norvégiában. A 27 éves csaló három hónapot szolgált a hadseregnél, míg-nem kiderült, hogy hamis papírokkal lett belôle hadnagy. Szolgálati ideje alatt egyébként nagyon elégedettek voltak vele. „Remek tisztnek bizonyult, kiválóan látta el a feladatát” - értékelte az álhadnagy katonai teljesítményét felettese, egy valódi ezredes. A férfi egyébként a rendôrség elôl menekült a hadseregbe, 19 rendbeli csalás és irathamisítás miatt körözték. A norvég hadsereg egyelôre nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan miként sikerült soraiba férkôznie az illetônek, és azt sem, hogy min bukott le.

Boszorkányság miatt elégette élettársát

           „Boszorkányság” miatt saját házukban elégette egy 37 éves férfi vele egykorú élettársát és annak fekete macskáját a közép-ukrajnai Drabivci faluban. A tragédia napján az élettársak szokás szerint veszekedtek, a férfi megfojtotta a nôt, holttestét pedig a szoba közepén rakott máglyára dobta, majd elrejtette a verandán, és nekilátott a nagytakarításnak. A szomszédok azonban értesítették a hatóságot. A rendôrök a Szevodnya című lapnak elmondták, hogy a férfi a kihallgatáskor egyáltalán nem vallotta magát bűnösnek. „Ez nem is asszony volt, hanem boszorkány. Meg is fizetett érte. Még a fekete macskáját is elégettem” - mondta az „inkvizítor”.

Anastacia felveszi a harcot a rákkal

           Anastacia a The Sun című brit lapnak nyilatkozott elôször azóta, hogy orvosai mellrákot diagnosztizáltak nála. „Harcos típus vagyok, nem hagyom, hogy a rák legyôzzön engem. Azt sem fogom engedni, hogy a betegség eluralja az agyam és teljesen letörjön. Gyerekkorom óta képes vagyok bármivel szembeszállni, és ezt fogom tenni most is” - mondta az énekesnô, aki 13 éves korában már súlyos gyomorbetegséggel, a Crohn-kórral küzdött.
           A mellében megjelent csomót egy rutinvizsgálat alkalmával vette észre Anastacia orvosa, aki rögtön mammográfiai vizsgálatot javasolt. Az énekesnô ugyan nem érezte feltétlen szükségét, de beleegyezett a doktor döntésébe. Azonnal kiderült, hogy rosszindulatú daganat növekszik a mellében, mely szerencsére még csak a kezdeti fázisban tart.
           Anastacia rajongóinak azt üzeni: „Hálás vagyok mindenkinek, aki aggódik értem, de azt üzenem: ne féltsetek!”

Versenyt isznak a bangkoki nôk

           Különleges bukósisakban vesznek részt a bangkoki nôk az idei likôrivó versenyen, nehogy beverjék a fejüket az asztalba, ha túl sokat vedelnek. A Miss Drunk címet az érdemli ki az indulók közül, aki húsz perc alatt a legtöbb röviditalt képes legurítani a torkán, anélkül, hogy összeesne vagy, hogy a nedű visszaköszönjön. Minden versenyzô elé öt üveg házi likôrt és bort tesznek, majd rajtszóra inni kezdenek. A flúgos vetélkedô ellen már kikelt a thai parlament alelnöke, aki szerint a rendezvény nem tesz jót az országimázsnak.

Automata mosógéppel tisztítják kutyáikat a japánok

           Teljes samponos mosást, szárítást és kondicionálást nyújt az elsô kutyamosó automata, amely tavaly szeptemberben kezdte meg működését Japánban, Toyooka városban. Mindezt tizenöt perc alatt, és átszámítva 560 ezer lejért végzi el a Pet Laundromat, a négylábúak és gazdáik legnagyobb megelégedésére. A 110 centiméter hosszú, 50 centi széles, és majd egy méter magas szerkezet üvegajtaján keresztül végig kísérhetô a kedvenc minden tisztítási fázisa. A finombeállítást maga a gazdi végezheti el, gombokkal szabályozva a hosszú- vagy rövidszôrű példányoknak dukáló samponmennyiséget. A tisztítószer természetesen szemkímélô.

Pornót kaptak zsoltár helyett

           Körülbelül száz, templomba járó embert kívánt megajándékozni a holland Hengelo falu egyházközössége a kórus koncertjét tartalmazó videoszalaggal. A „kiválasztottak” azonban a Con Brio kórus szereplése helyett egy keménypornót tekinthettek meg az ajándék kazettákon. Theo Vermaazen lelkész szerint egy ismeretlen „mókamester” van a dolog mögött. A lelkész azt feltételezi, hogy a tettes kicserélte a sokszorosításra szánt példányt egy olcsó pornófilmmel, így azt másolták az ajándék kazettákra.

Melani C-t kirúgták

           A Spice Girls egykori tagját egy elegáns manchesteri szórakozóhelyrôl tessékelték ki a biztonsági ôrök. Történt ugyanis, hogy Sporty kisasszony barátaival ünnepelte 29. születésnapját, és a hangulat olyannyira a tetôfokára hágott, hogy a mulatozó társaságot a személyzetnek kellett többször is rendre utasítania. Mel C-ék azonban még ekkor sem csendesedtek. Amikor pedig felszólították ôket, hogy hagyják el a helyet Mel középsô ujjának felmutatásával fejezte ki nemtetszését. Az énekesnôt végül barátjával együtt egyszerűen kidobták a helyrôl.

                    
Egészség

Depresszió: amikor minden mindegy

           Könnyen mondjuk másra, hogy depressziós, és idônként magunkra is gyanakodunk, különösen télidôben. Máskor pedig a szembetünô tünetekre is hárítóan viselkedünk, és ezzel késleltetjük a depresz- sziós beteg szakszerű ellátását.
           A depresszió nem egyfajta hangulat, hanem egy olyan állapot, amelyben meghatározott érzelmi és hangulati jellemzôk keverednek jellegzetes testi és viselkedésbeli sajátosságokkal hosszabb-rövidebb ideig, enyhébb-súlyosabb formában.
           Veszteségélmények bánata
           A gyász vagy bármi olyan eseményre adott érzelmi reakciónk, ami valamiféle veszteségélményt jelent: egy párkapcsolat vagy barátság megszakadása, szeretett emberek elkerülése környezetünkbôl (utazás, költözés, felnövekvô gyerekek stb.), anyagi veszteség, munkahelyi pozícióvesztés, egy dédelgetett álmunk megvalósításának lehetetlenné válása, számunkra fontos tárgyak elvesztése, nyugdíjazás stb. - az nem depresszió. Nem depresszió a kimerültség, a stressz következményeként fellépô levert, energiahiányos állapot, vagy a „jól végzett munka bánata”, amikor valami nagyobb feladat (munka, vizsga, iskola, gyereknevelés, project) befejezése után még nincsenek újabb céljaink és szinte gyászoljuk az intenzitásnak azt a boldogító érzését, amit a feladat kapcsán megéltünk. Nem depresszió az alacsony vérnyomással járó kicsit nyomott, szédelgôs hangulat, az élet nagy kérdésein való tűnôdés, a mulandósággal való szembenézés, az ôszi-téli idôszak befelé forduló hangulata.
           Visszatérés a normál menetbe
           Ha a gyász - akár halál az oka, akár más jelentôs veszteségélmény - nem múlik, és a gyászoló hosszú hónapok, akár évek múltán sem képes visszatérni az élet normális menetéhez és örömforrásaihoz, elgondolkozhatunk azon, hogy szakember segítségét is igénybe vegyük. Ha a stresszhatás elmúltával, vagy a megerôltetô munkafázis végeztével sem szűnik az energia- és motivációhiány, ha az örömérzet nem tér viszsza, ha a mulandóság tudata alapvetô életérzéssé állandósul, ha új célok sem formálódnak, ha az ôszi-téli levertség munkaképtelenséggé, tehetetlen kilátástalansággá erôsödik, alighanem orvosra van szükség.
           Ne nógassuk!
           Azon ne fáradjunk, hogy magunk próbáljuk beazonosítani a helyzet súlyosságát, ne is akarjuk egyedül megoldani az egészet, és ne gondoljuk, hogy puszta szeretettel vagy türelemmel meg tudjuk gyógyítani betegünket. Ugyanakkor ne is nógassuk vagy noszogassuk, ne próbáljuk felvidítani, és ne akarjuk rávenni, hogy szedje össze magát. Semmiképpen ne fokozzuk bűntudatát azzal, hogy felelôssé tesszük állapotáért és környezete sorsának rontásáért. A depresszió klinikai formái nagyon komoly betegségnek számítanak, amit komoly szaktudással lehet kezelni, gyógyítani. Mára már rengeteg hatékony gyógyszer és pszichoterápiás tapasztalat áll rendelkezésre.
Dr. Fekete Anna pszichológus


Masszírozzuk a hideg lábat

           Akinek meleg ágyban is hideg a lába, annak baj van a vérkeringésével. Érdemes tehát utánajárni az okainak, és speciális gyakorlatokkal enyhíteni a kellemetlen tüneten.
           A hideg lábbal nem csak az a baj, hogy az állandó fázós érzés kellemetlen. Az éjszakai alvás alatt tovább romlik ugyanis a láb vérkeringése, ami gyakori megfázáshoz, hólyaghuruthoz vezethet. A megfigyelések szerint, ha hidegek a bokák, három fokkal is csökkenhet a garat hômérséklete, lehűl a has és a fej is, ami további vérkeringési zavarokhoz vezet.
           Elôfordulhat, hogy a láb kihűlését nem szervi problémákra, hanem helytelen szokásokra lehet visszavezetni. A szűk cipô viselése kifejezetten hátrányosan befolyásolja a láb vérkeringését. A gyakori mezítláb járással, a természetes anyagokból készült zoknik, harisnyák viselésével némi eredményt lehet elérni. A napi egyszeri hideg vizes lábfürdô - 20 centi vízben magasra húzott lábakkal, a gólya járását utánozva lépegessünk - szintén segíthet a vérkeringés fokozásában.
           Ugyanezt a célt szolgálja a láb naponta többszöri és erôteljes masszírozása vagy az úgynevezett váltófürdô alkalmazása (naponta 5 percre, jó meleg kamillás vízbe tegyük bele a lábunkat, majd 10 percig hideg vízbe, majd még ismételjük meg néhányszor). A láb kihűlésének megelôzésében segíthet a rendszeres lábtorna is, amely a lábujjak szétnyitásából és összezárásából, a lábfej körzésébôl, jobbra-balra történô hajlítgatásából áll.

                    
Felvidéki magyarok

           Területi szempontból a szlovákiai magyarság nagy része Nyugat-Szlovákiában, a határ mellett él, a Duna, az Alsó-Vág és az Alsó-Garam tájékán. Az ország középsô részén jelentôsen elvékonyodik a magyarlakta sáv. A már a 30-as években elszlovákosodott Losonctól délkeletre azonban egy újabb, sok apró faluból álló magyarlakta körzet található. Ettôl keletre, a Gömör-tornai Karszt területétôl egészen Kassáig húzódik egy viszonylag kompakt, fôként a falukban magyarlakta sáv. A Kassától keletre fekvô zempléni részen még a határ mentén is megszakad a magyarlakta sáv. Ez csak a Bodrog folyó környékén található Bodrogköz és Ung-vidék tájékán kezdôdik újra.
           A prágai diákok 1989. november 17-ei demonstrációja elleni brutális rendôri fellépés az egész társadalmat talpra állította. A pártállam szinte napok alatt öszszeomlott, s a vér nélküli, „bársonyos forradalom” vezetôjeként a korábbi disszidenst, Václav Havelt választották köztársasági elnökké. Ezzel Csehszlovákiában is megkezdôdött a rendszerváltás folyamata.
           A rendszerváltást követô euforikus idôszak kedvezô társadalmi légkört teremtett a magyar kisebbség számára. Ezt a Magyarország és a Csehszlovákia között a visegrádi kezdeményezés keretén belül megélénkülô kapcsolatok is elôsegítették. A véleménynyilvánítás szabadsága azonban hamar felszínre hozta a korábban mesterségesen elfojtott nemzeti érzéseket is. A magyar ügy és az ezzel kapcsolatban feléledô szlovák nacionalizmus a nyelvtörvény 1990 ôszén lezajlott vitájában lángolt fel elôször.
           Az 1993. január 1-jén megalakult független Szlovák Köztársaságot a szlovák alkotmány a szlovákok államaként határozta meg. Ennek jegyében az 1993-tól az 1998-as választásokig tartó idôszakot az egyre erôsödô többségi nacionalizmus, s a magyar kisebbség pozícióinak gyengülése jellemezte. Ennek a politikai irányvonalnak az ország „erôs embere”, Vladimír Meciar volt a meghatározó alakja.
           Az 1998-as ôszi választások után a Meciar ellen szövetkezett erôk alakíthattak kormányt, ez a magyar kisebbség számára pozitív eredményként könyvelhetô el. Azonban több nacionalista pártnak köszönhetôen nem szűnt meg a magyarellenes hangulat fenntartása, amit az alábbi példa is bizonyít.
           Magyarellenes kampányuk miatt indult eljárás két szlovákiai politikus ellen. A Szlovák Nemzeti Párt és a Valódi Szlovák Nemzeti Párt az ôszi választási kampány idején azzal riogattak, hogy a magyarok megalázzák a szlovákokat és kiszorítják ôket az ország déli részébôl.
           A parlamenten kívüli Polgári Konzervatív Párt feljelentése alapján nemzetiségi gyűlöletkeltés vádjával kezdett vizsgálatot a pozsonyi ügyészség. A négy gyanúsított között ketten pártelnökök: Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), Ján Slota pedig, a Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Az ügyészség vizsgálatot indított a szlovák állami televízió két munkatársa ellen is, akik a választási műsorokért voltak felelôsök.
           Mindkét párt magyarellenes klipekkel próbált szavazatokat gyűjteni. Az egyik kampányfilmben egy csallóközi kocsmába belép valaki, akit a magyar pincér nem hajlandó kiszolgálni, mondván, nem érti, mit akar a vendég, mert az csak szlovákul beszél. A vendéglátóhely fônöke ekkor közbelép: „Fütyüld le, ô csak egy buta tót!” - felkiáltással fordulva a pincérhez. A klipek végén arra figyelmeztették a nacionalista pártok választóikat, hogy egész Dél-Szlovákiában ez lesz a jellemzô, ha nem rájuk szavaznak. Több, hasonló stílusban készült klip is rendszeresen látható volt a szlovák televízióban, egy változatban például magyar tanár csúfolt szlovák gyereket. A magyarokat sértô reklám ellen az egyébként szlovákok vezette Polgári Konzervatív Párt azért csak a választások után tett feljelentést, mert nem akarták, hogy a kampány alatt még többen figyeljenek a két nacionalista szervezetre.
(folytatása következô lapszámunkban)



                     Sport

Jégkorong

Két mérkôzés, egy bajnoki pont

           Január 24-én, pénteken este került lejátszásra a bajnokság I. értékcsoportja keretén belül a 15. forduló elsô mérkôzése, amelyen a gyergyóiak ismét a Dinamo együttesét fogadták. Ezúttal már nem zárt ajtók mögött zajlott a mérkôzés, hisz pénteken és szombaton a Progym Apicom volt a rendezô. Mindjárt az elején említeni kell, hogy a hazaiaknál sérülés miatt nem játszott Máthé Csaba és Gergely Lehel, a vendégeknél ugyanezen okok miatt nem játszott Adorján József és Popovici Dănut.
           Kimondottan jól kezdôdött a mérkôzés csapatunk számára, hisz alig 75 másodperccel a kezdést jelentô sípszó után Domokos Ferenc távoli lövése a dinamós Radu Viorel kapujában kötött ki: 1-0. Négy és fél perccel késôbb Basilides Tibor tovább növelte a Progym Apicom elônyét, az elsô sorban játszó gyergyói csatár gyönyörű szép gólt lôtt a rövid felsô sarokba: 2-0. Tovább támadt a Progym Apicom: Basilides, Keresztes, Köllô, Góga és Domokos próbálkoztak gyors támadásokkal és távoli lövésekkel. A harmad nyolcadik percében szépített a Dinamo, ekkor Andrei Nutu ütött gólt a gyergyói kapuba: 2-1.
           A második harmad elsô percében Keresztes Ödön korcsolyázott el a szélen, majd az ellenfél kapuja elé ütötte a korongot, a belül érkezô csapattárs - Domokos - botjáról azonban a lövés pillanatában lecsúszott a korong. A 22. percben Szôke hagyott ki gólhelyzetet, az ellenfél csapat kapuvédôjérôl visszapattanó korongot közelrôl nem sikerült a hálóba ütni. A 25. percben Molnár Szabolcs, a gyergyói kapuvédô mutatott be óriási védést, s ettôl a pillanattól kezdve a dinamósok fokozatosan átvették a játék irányítását. A vendégek egyre többet támadtak, ebben az idôszakban történt, hogy Gógát egymásután kétszer kiállították, emiatt négy percig emberhátrányos helyzetben játszott a gyergyói csapat. Ez idô alatt nyilvánvalóan elfáradtak a Progym Apicom játékosai, s a 30. percben gólt ütöttek a vendégek. Ezúttal ismét az ex-steauás Andrei Nutu volt eredményes: 2-2. Négy perccel késôbb a Dina-mo játékosa, Tănase hagyott ki újabb gólhelyzetet, a 38. percben pedig Flueras lôtt közelrôl a gyergyói kapu fölé. A 39. percben Molnár Szabolcs kétszer is parádézott a kapuban, a gyergyói kapuvédô két óriási gólhelyzetben mentett.
           Az utolsó játékrészben kemény harc kezdôdött el a pályán. A 45. percben Gál korcsolyázott el a szélen, középre játszotta a korongot, de sajnos a kapu elé nem érkeztek a csapattársak. A mérkôzés 46. percében Farkas ugratta ki György Józsefet, aki a lövés pillanatában lepasszolta a korongot. Újabb kihagyott lehetôség. Az 50. percben mindkét oldalon újabb kiállításokra került sor, ekkor három a három ellen álltak fel a csapatok. Három perccel késôbb a vendégek megszerezték a vezetést, a Progym Apicom egykori játékosa, Rusz Sántha Gábor ütött gólt a Dinamo csapatának javára. Az 54. percben Basilides Tibor hagyott ki újabb gólhelyzetet. Említeni kell, hogy a mérkôzés során többször elôfordult, hogy a Dinamo játékosai a jégre estek és fetrengeni kezdtek, ami nyilvánvalóan idôhúzás és szimulálás volt.
           Végeredmény: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom - Bukaresti Dinamo 2-3 (2-1, 0-1, 0-1). Gólszerzôk: (1.15) Domokos/ Góga, (5.48) Basilides/ Keresztes, illetve (7.42) Andrei Nutu/ Tănase, (29.36) Andrei Nutu/ Tănase, (52.04) Rusz/ Tankó. Büntetôpercek: 20-20. Játékvezetôk: Popescu Eduard, Mâcu George, Szabó László.
           Szombaton a megszokott 17.00 órás idôponttól eltérôen, a bajnoki mérkôzés 15.00 órakor kezdôdött. Mindkét oldalon támadásokkal kezdôdött a mérkôzés. A 2. percben György József ugrott ki az ellenfél hátvédjei közül, majd kapura lôtt, de Radu Viorel hárított. A bukarestiek ellentámadása végén Molnár Szabolcsnak is alkalma adódott bizonyítani, hisz a gyergyói kapuvédô gólhely- zetben mentett. A 3. percben Borsa lôtt a kék vonal közelébôl az ellenfél kapujára, de Radu Viorel hárított. A 6. percben ismét Borsa próbálkozott távoli lövéssel, nem sok sikerrel. A 7. percben Rusz lôtt gólt a Dinamo javára: 0-1. A 11. percben Köllô Csaba korcsolyázott a kapu irányába, lôtt és Radu Viorel ismét védett. Egy perccel késôbb Popescu vonalbíró lesállást fújt, de nem volt les. Mâcu fôbíró ebben az esetben felülbírálhatta volna Popescut. Szintén ebben a percben Laczkó lôtt a Dinamo kapujának irányába, az erôsen meglôtt korong a kapu mellett zúgott el. A 14. percben Tănase növelte a vendégek elônyét: 0-2. Az ôrizet nélkül maradt Tănase a félpályát jelzô vonal közelébôl indulva ütött gólt! Szintén a 14. percben történt, hogy két dinamós ülhetett a büntetôpadra, közülük Tankó a végleges kiállítás (5+20 perc) sorsára jutott. Tankó mehetett zuhanyozni, az ötperces büntetést egyik csapattársa töltötte le. Az emberelônyös helyzetet kihasználta a Progym Apicom csapata, ekkor Farkas Csaba ütött gólt. A 17. percben Szôke lôtt veszélyesen az ellenfél kapujára, a felsô sarokba tartó korongot Radu Viorel kiütötte. Két perccel késôbb Borsa lôtt, de Radu Viorel elkapta a korongot.
           A második harmad második percében György József korcso-lyázott szembe a Dinamo kapuvédôjével, a gyergyói játékos lôtt, de nem lett gól a támadásból. A mérkôzés 26. percében Rusz ütött újabb gólt a vendégcsapat javára: 1-3. A 38. percben György József az ellenfél kapuvasát találta telibe. Ezen a mérkôzésen is több esetben szimuláltak az ellenfél játékosai, ez nem volt sportszerű részükrôl.
           A harmadik harmad ötödik percében Máthé Istvánt kiállították, ekkor emberhátrányos helyzetbe került a Dinamo. Két perccel késôbb viszont változott a helyzet, ekkor már a Progym Apicom csapata került emberelônyös helyzetbe. A 49. percben a tavaly decemberben Szlovákiából igazolt Tvrdik növelte a vendégek elônyét: 1-4. Ekkor már mindenki úgy vélte, hogy újabb vereséget szenved a gyergyói csapat, de korántsem így történt! Az 55. percben György József ütött gólt: 2-4, majd tizenöt másodperccel (!) késôbb Balla Attila is gólt ütött: 3-4. A villámgyors gólok után egycsapásra visszatért a remény, ismét lendületesen játszott a gyergyói csapat. Az 59. percben lett is eredménye a gyergyóiak erôfeszítésének, Radu Viorel egy erôs lövést fölfelé ütött, a korong mögötte esett a jégre, s az oda-korcsolyázó, szemfüles Balla Attila közelrôl a vendégek kapujába ütötte a korongot.
           Végeredmény: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom - Bukaresti Dinamo 4-4 (1-2, 0-1, 3-1). Gólszerzôk: (14.26) Farkas/ Gál, (54.15) György/ Balla A./ Nagy A., (54.30) Balla A./ György/ Farkas, (58.30) Balla Attila, illetve (6.48) Rusz/Tankó, (13.26) Tănase/ Tvrdik, (25.23) Rusz/ Szôcs E., (48.52) Tvrdik/ Nutu Andrei. Büntetôpercek: 16-47 (ebbôl Tankó 5+20, Dima Bogdan 10 perc). Játékvezetôk: Mâcu, Popescu, Szabó.
           Szintén a 15. forduló keretében, Bukarestben: Steaua - Csíkszeredai Sportklub 1-3 és 2-7.
           A következô forduló műsora: január 31-én, pénteken 19.00 órai kezdettel Bukarestben: Steaua - Dinamo; február 1-én, szombaton 17.00 órai Bukarestben: Steaua - Dinamo.
           Február 1-én, szombaton 19.00 órai kezdettel: Progym Apicom - Sportklub; február 2-án, vasárnap 17.00 órai kezdettel: Progym Apicom - Sportklub.

Pannónia Liga

           Január 28-án, kedden a horvátországi Zágrábban a Pannónia Liga keretében lejátszott nemzetközi mérkôzésen: Mladost Zágráb - Gyergyószentmiklósi Progym Apicom 1-5. A gyergyói csapat január 29-én, szerdán szintén Zágrábban a helyi KHL együttesével mérkôzött. A második horvátországi mérkôzés lapzártánk után fejezôdött be.

Nyilatkozat

           A jelenlegi helyzetre való tekintettel, az alábbiakban felsorolásra kerülô 12 Kft-bôl alakult csoportosulás a következô javaslatot tárta a január 24-én, pénteken megtartott közgyűlés elé. A 12 Kft-bôl alakult csoportosulás: Zauber Kft. - Gál András, Muskátli Kft. - Ferencz József, Mil Com Kft. - Miklós Levente, Procos Kft. - Fülöp László, Ezüstfenyô Kft. - Elekes Dénes, Security Center - Kolumbán Árpád, Country Bo Kft. - Barabás Ottó, H&Cs Kft. - Huszár Imre, Hurom Buda Kft. - Huszár Árpád, Metro Com Kft. - Nagy András, Frank Art Kft. - György Imre, Arom Eximp - Török Ignác.
           A jelenlegi 1 291 272 000 lejes adósságból, amely a 2000, 2001, 2002-es évek felhalmozódott adósságsorozata a fentebb említett társulás nem hajlandó átvállalni a fizetések utáni járulékokat és azok kamatjainak kifizetését, valamint az utolsó 190 500 000 lej értékű villanyszámla kifizetését. Ezen számadatokat a Sport Management Rt. jelenlegi tulajdonosai és vezetôsége szolgáltatta.
           Amennyiben a Sport Management Rt. vállalja a játékosok fizetése utáni járulékok és azok kamatjainak kifizetését 2003. február 3-ig, és az illetékes pénzügyi szervek írásos bizonyítékát mutatja be, a fentebb említett csoportosulás vállalja a többi adósság kifizetését, a támogatásra szánt összeggel (760 772 000 lej) pedig a Sport Management Rt. öszszes részvényeinek átvállalását, valamint a kitűzött célok megvalósítását.
           A jelen csoportosulásnak sikerült maga mögé tömöríteni további cégeket, tehát a jégkorongnak új támogatói lennének. Ezen cégeknek az összefogó munkája olyan anyagi hátteret biztosítana, amely egy részét képezné annak az összegnek, amely a jégkorongcsapat és a műjégpálya zavartalan működését biztosítaná.
           A nyilatkozat felolvasása után Bencze Attila, a Sport Management Rt. többségi tulajdonosa vállalta a fizetések utáni járulékok kifizetését a csoportosulás által kijelölt határidôig, tehát február 3-ig, de mint mondotta ezt követôen lemond minden korábbi tisztségérôl.
           Bencze Attilát kérdeztük: - Miért mond le? A vállalkozó válaszában elmondta: - Nem újdonság számomra az ehhez hasonló lemondás. Amikor az Apicom cég belépett, képes vol-tam a csapat nevét átadni neki, mindezt azért, hogy a gyergyói jégkorong tovább tudjon lépni. Az is egyféle lemondás volt. Úgy érzem, hogy jelenleg is hasonló ponthoz érkeztünk. Most, amikor több cég be akar lépni a támogatók csapatába, azzal a feltétellel, hogy a fô részvénycsomagot a Sport Management Rt-nél ural-ják, bűn volna részemrôl a gyergyói jégkoronggal szemben ezt ne teljesíteni. A 2003-as évre kértük, a Ben-Com-Mixt és az Apicom cégek számára a reklámfelü-letek biztosítását. Ennek ellené-ben a Ben-Com-Mixt és az Apicom cégek kifizetik azokat a pénzösszegeket, nevezetesen 340 000 000 lejt, a fizetések utáni adók, továbbá 190 500 000 lejt, ez utóbbi a kurrens villanyszámla ellenértéke. A legfontosabb továbbra is az, hogy tegyünk meg mindent a gyergyói jégkorongért!

Gyermekhoki
A Krónika-kupa margójára

           Január 24-én és 25-én Gyergyóalfaluban, a kedvezôtlen idôjárás miatt pedig részben Gyergyószentmiklóson zajlott a Krónika-kupával díjazott, I-V. osztályos tanulók számára rendezett jégkorong-torna. Üdvözölendô a kezdeményezés, amely szerint, felújítva az egykori Elôre-kupák hagyományát, Krónika-kupa néven jégkorongtornát szerveztek a kisiskolásoknak.
           Sajnos, az örömbe üröm is vegyült, és a rendezvényt beárnyékolták a kulisszák mögött zajló, becsületesnek nem nevezhetô háttéresemények.
           Mirôl is van szó? A rendezvényt megelôzô megbeszélésen (ami amúgy az udvar közepén zajlott) eldôlt, hogy a tornán I-V. osztályos tanulók vehetnek részt. Emiatt Remete csapata lemondta a részvételt, mivel a csapat gerincét hatodikosok képezték. Divoiu Adrian edzô szavai szerint: „a gyermekek már gyűlekeztek Remetén, de kénytelen voltam hazaküldeni ôket.” Ugyanezt tette a csomafalvi edzô is csapatának hatodik osztályos tagjaival. A rendezvény során azonban kiderült, hogy Portik József szervezô tudtával a dánfalviak hatodikos gyermekeket szerepeltettek a csapatukban. Az alfalvi csapatnak ilyen elôzmények mellett nem volt erkölcsi alapja az óvásra (hiszen az alfalvi szervezô tudomásával volt a szabályszegés), de Csomafalva, jogosan, megóvta a Dánfalva elleni meccset. Portik József szervezô elfogadta az óvást és a mérkôzés jegyzôkönyvére ráírta: „Csomafalva - Dánfalva 5-0; mivel a dánfalviak VI. osztályos játékosokat szerepeltettek.” A torna végén, kiderült, hogy Portik József mégsem fogadta el a csomafalviak óvását (?!) és így a kupát, a hatodikos játékosokat is felvonultató, Dánfalva nyerte !!? Jogos felháborodással kérdezhetjük Portik Józseftôl, a torna szervezôjétôl:
           - Ha döntés született arról, hogy a hatodikosok nem vehetnek részt a tornán, cinkos hallgatással, miért engedte meg ezt Csíkdánfalvának?
           - Gondolt-e arra, hogy Gyergyói-medence szinten 25 gyermeket (hatodikosokat) nem engedett játszani, míg a dánfalvi (és madarasi) csapatnak ugyanezt megengedte?
           - Hol van a becsület és a következetesség, amikor az írásban elfogadott jogos óvást utólag semmisnek nyilvánítja, csak, hogy ne az a csapat nyerje a tornát, amely megérdemelte volna?
           - Ha az egykori Elôre-kupák hagyományait akarta felújítani, akkor nem illett volna azelôtt a résztvevô csapatokkal konzultálni? Esetleg mindenik létezô csapatot meghívni (ugyanis az Elôre-kupákra meghívták)?
           - Ezek után még esetleg el is várná, hogy ki jelentkezik a jövô évi Krónika-kupa megrendezésére?
           Csalódtunk, és határozottan visszautasítjuk a Portik József által alkalmazott módszereket, amelyek nem a sport fejlôdését, a gyermekek barátságát és az igazság érvényesítését szolgálják!!!
           Antal Teréz, a Köllô Miklós Általános Iskola igazgatója: „A kérdés az, hogy az alfalvi Portik úr kinek szervezte ezt a tornát, az utánpótlásnak, az öregfiúknak, vagy magának? Ha utánpótlásról van szó, akkor gyermekeket nevelünk hokira, sportszeretetre. Akkor ne toljanak ki a felnôttek, és az aki felvállalja az ilyen rendezvényeket. 20-30 gyermeket ne küldjön az útra, mert a személyiségfejlesztésben sérülést kap, és akkor ne neveljen gyermeket. Legyen korrekt a gyermekkel szemben, mert a legnagyobb és legtisztességesebb kritikája a gyermeknek van. 30 gyermek lelkileg sérülten, sírva hazajött, mert nem mehetett pályára!”
           Csata Székely Attila, a Délhegy SE tiszteletbeli elnöke: „A Gyergyói-medencében három évvel ezelôtt elkezdôdött egy munkafolyamat, amelynek eredményét most lehetett volna learatni, de sajnos nem ez történt! A fent említett szervezés miatt a Csíki-medence csapatai gyűjtötték be igazságtalanul az érdemeket, mivelhogy a megmérettetésen sem a szárhegyiek, sem a remeteiek nem vehettek részt.”
           Tisztelettel, a Délhegy Sportegyesület Vezetôsége és a Köllô Miklós Általános Iskola Vezetôsége.
           Az ügy kapcsán megkérdeztük Portik Józsefet, a Gyergyóalfalvi Bucsin SE elnökét is. Portik József lapunknak nyilatkozva elmondta: - A technikai gyűlés pénteken 13.00 órára volt tervezve, a csapatok már korábban megérkeztek. Látták, hogy a jég gyengébb a kelletnél, s akkor elkezdtek telefonálni, nevezetesen Csata Székely Attila, hogy itt nem lehet játszani, s kell menni a városba, a műjégpályára. Kialakult egy összevisszaság, s itt közbejött az is, hogy Remete részvételét vissza kell mondani, mert I-VI. osztályos diákokkal tudnak szerepelni. Szintén Csata Székely Attila mondta nekik telefonon, hogyha így van, akkor ne is gyertek. A dánfalvi csapattal kapcsolatosan el kell mondjam, hogy a dánfalvi iskolaigazgató telefonált, hogy nekik csak ez a csapatuk van, vagyis két hatodikos játszik náluk. Azt mondtuk, hogy jöjjenek, majd itt eldôl, hogy játszanak-e, vagy sem. A dánfalvi igazgató az alfalvi edzôt megkérdezte, hogy játszhat-e a két hatodikos diák. Ebbe az alfalvi edzô beleegyezett. Ezután persze a csomafalviak jégre álltak Dánfalva ellen, habár jól tudták, hogy a két hatodikos gyerek játszik. Lazábban vették a mérkôzést és gondolták, hogy úgy is megverik, a végén kikaptak, s másnap délben óvást nyújtottak be. Mezei Imre tanár szavaival élve: „a mérkôzést rögtön a befejezés után meg kellett volna óvni, ha akarják.” Ôk már tudták, hogyha megnyerik, akkor nem óvnak, ha pedig nem, akkor óvunk és úgy is nyerünk. A szervezés kapcsán el kell mondjam, hogy voltak problémák amiatt, hogy fel kellett jöjjünk Gyergyószentmiklósra. A madarasi és a dánfalvi diákoknak biztosítani kellett az ôket szállító járművet. Emiatt csúszott a program. Mire hazaértünk, a csomafalviak takarították a jeget, habár erre nem kérte ôket senki. Inkább saját gyermekeikre kellett volna ügyeljenek, akik bementek az öltözôbe és a nagy tolongásban betörtek két ablakszemet. Tudni kell, hogy a meghívókba az volt beleírva, hogy meghívjuk az önök iskolás csapatát is, amely Csomafalvára vonatkozott és nem Gyergyószentmiklósra, mert mint kiderült, négy-öt gyereknek semmi köze a csomafalvához, hisz Gyergyószentmiklóson járnak iskolába, és ott is járnak edzésre. Ha mindenik mérkôzésüket megóvjuk, mert nem tudtak ellenôrzôt felmutatni, akkor Mezei Imre szavával élve: „minden mérkôzést el kellet volna veszítsenek.” Mezei Imre azt mondta, hogy nem is hiszi el, hogy ilyen is megtörténhet nálunk. Nem mi csaptunk be gyermekeket, hanem ôk csaptak be négy csapatnyi gyermeket azzal, hogy játszodtattak olyan gyermekeket, akik nem a saját iskolájukban nevelkednek, vagy tanulnak. Visszatérve az óvásra, tényleg rá van írva a bírói lapra, de nincs aláírva és lepecsételve. Utólag derült ki, hogy az óvás másnap már nem jogos. Mi nem csináltunk olyant, amit ôk elkövettek velünk a Délhegy-kupán, amikor kijelentették, hogy Alfalunak nem adunk semmi díjat, mert ugyanakkor volt megszervezve az öregfiú-torna. Különben jövôben a Krónika-kupát a Csíkdánfalviak rendezik. Az idei Krónika-kupán a döntéseket nem egyedül hoztam, hanem közösen a csapatok vezetôivel. A Krónika vezetôi és a csapatok vezetôi döntöttek úgy, hogy a pályán kialakult eredmények alapján rangsoroljuk a csapatokat és díjazzuk a legjobbakat. Még hozzá kell tegyem, hogy amikor mi indultunk három évvel ezelôtt, akkor nekünk nem fájt a 25-30 gólos vereség, habár már akkor volt olyan diák, aki nem Csomafalván járt iskolába, de Csomafalva csapatában játszott. Utólag persze az alfalvi csapatba is kerültek ilyen játékosok, de mi is kezdtük nevelni a gyermekeket, s ebben a korosztályban nem játszodtattunk másokat. Ôk is a saját nevelésű gyermekekkel kellene játszanak. Hiába vitat-kozunk mi felnôttek, sportegyesületek vezetôi, mert ez az egész szervezés nem arról kellene szóljon, hogy keressük egymás hibáit, hanem inkább arról, hogy ténylegesen a gyerekeket, az utánpótlást neveljük.

Eredmények:

           Csomafalva - Csíkszereda 3-2, Alfalu - Dánfalva 2-5, Csíkszereda - Csíkmadaras 8-2, Csomafalva - Dánfalva 2-5 (ezt a mérkôzést óvták meg a csomafalviak, a szervezôk pedig elfogadták és 5-0 arányban Csomafalva javára írták, majd utólag megsemmisítették), Alfalu - Madaras 10-0, Dánfalva - Madaras 6-0, Alfalu - Csíkszereda 4-3, Csomafalva - Madaras 6-2, Csíkszereda - Dánfalva 7-3, Alfalu - Csomafalva 3-3.
           Legfiatalabb játékos: Reis Áron (7 éves, Csíkszereda); legjobb kapus: Szakács Szabolcs (Alfalu); legjobb hátvéd: Csata Székely Levente (Csomafalva); legjobb csatár: Dávid Tamás (Csíkszereda); gólkirály: Pál Csaba (Alfalu); legjobb játékos: Csata László (Csomafalva); Fair Play-díj: Csíkmadaras.

Sífutás
Tekerôpatakon versenyeztek

           Január 25-én, szombaton a tekerôpataki Béla-kertben gyermek és ifjúsági versenyre került sor. Gyulai Béla tanár-edzô tájékoztatása szerint Tekerôpatakon mintegy 80 versenyzô állt rajthoz. A sportolók a Maroshévízi ISK-t, a Gyergyói ISK-t, a Csíkszeredai ISK-t, a Csíkszeredai Tanulók Házát és a Gyergyóalfalvi Általános Iskolát képviselték.
           A korcsoportonkénti legjobbak: 1994-96-os korcsoport, fiúk: 1. Gál Szilárd, 2. Fărtală Adrian (tekerôpatakiak), 3. Lôrincz István (Csíkszereda); lányok: 1. Kinda Lilla (Gyergyó), 2. Szôcs Katalin, 3. Adorján Szidónia és Antal Piroska (csíkszeredaiak); 1992-es korcsoport, fiúk: 1. Bernád Szilárd, 2. Kozma Szilveszter (tekerôpatakiak), 3. Gergely Csaba (Csíkszereda); lányok: 1. Vrâncean Sabina, 2. Elekes Melinda, 3. András Beáta (mindanynyian csíkszeredaiak); 1993-as korcsoport, fiúk: 1. Orosz Szabolcs (Maroshévíz), 2. Kolumbán István, 3. György Arnold (tekerôpatakiak); lányok: 1. Morar Vasilica Maria (Maroshévíz), 2. Nagy Eszter (Csíkszereda), 3. Ferencz Katalin (Tekerôpatak); 1990-91-es korcsoport, fiúk: 1. Găinaru Alexandru (Maroshévíz), 2. Péter Hunor (Gyergyó), 3. Paller Csaba (Maroshévíz); lányok: 1. Petres Ildikó (Maroshévíz), 2. Vrencseán Szidónia (Csíkszereda), 3. Baricz Emôke (Gyergyó); 1988-89-es korcsoport, fiúk: 1. Suciu Florin (Maroshévíz), 2. Suciu Simion (Csíkszereda), 3. Bálint Lász-ló (Tekerôpatak); ifjúsági I-II-es korcsoport, lányok: 1. Görbe Enikô (Csíkszereda), 2. Ferencz Réka (Gyergyó), 3. Lestyán Beáta (Csíkszereda). Az ifjúsági fiúknál a legjobbnak Bányász Róbert bizonyult.
           A rendezvény támogatói: fô-szervezô a Gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal. Gál Emil magánvállalkozó kétmillió lejt ajánlott fel a gyermekek díjazására. Ezúton is köszönet!

Alpesi sí
Emlékverseny hatodszorra

           Február 25-én, szombaton az ötös kilométernél került megrendezésre az alpesi sízôk számára szervezett Zárug István Emlékverseny sorrendben hatodik kiírása. A verseny meghívottjai Csíkszeredából, Maroshévízrôl érkeztek, városunkat a Gyergyói ISK és a Gyergyói Síegylet sportolói képviselték.
           Eredmények, kezdôk, fiúk: Máthé Tihamér, György Ágoston, Csavar Mátyás, Szász Róbert (mindannyian gyergyóiak); lányok: Csavar Boróka, Binder Tímea, Portik Annamária, Sándor Dorottya, Rákossy Anikó, Karácsony Renáta, Len Henrietta (mindannyian gyergyóiak).
           Óvodások, haladók, lányok: Bartalis Ágota; fiúk: Szabó Krisztián, Sándor Hunor (mindhárman Gyergyói Síegylet); I-II. osztályosok, lányok: 1. Máthé Anna Krisztina (Csíkszereda), 2. Portik Emese (Gyergyói Síegylet), 3. Sztrátyi Amanda (Gyergyói ISK); fiúk: 1. Keresztes Zsolt (Gyergyó), 2. Birta Nándor (Csíkszereda), 3. Teslovan Cosmin (Maroshévíz); III-IV. osztályosok, lányok: 1. Elekes Adél, 2. Elekes Krisztina (mindketten Gyergyói ISK), 3. Cotfas Andrea (Maroshévíz); fiúk: 1. Máthé Péter (Csíkszereda), 2. Bartha Péter (Csíkszereda), 3. Voinescu Adrian (Gyergyó); V-VIII. osztályosok, lányok: 1. Mátéffy Noémi (Csíkszereda), 2. Birtalan Réka (Gyergyói Síegylet); V-VIII. osztályos fiúk: 1. Szatmári Ferenc József, 2. Péter Zsolt (mindketten Gyergyói ISK), 3. Böjthe István (Csíkszereda); IX- XII. osztályosok, lányok: 1. Nagy Andrea, 2. Nagy Mónika (mindketten Gyergyói ISK), 3. Pál Kinga (Gyergyói Síegylet); fiúk: 1. Kovácsics László (Gyergyói Síegylet), 2. Szabó Zalán (Maroshévíz).
           Január 26-án, vasárnap a Zárug István Emlékverseny folytatásaként házivetélkedôt rendeztek a felnôttek számára.
           Eredmények: 19-31 évesek, nôk: 1. Elekes Ágnes, 2. Dezsô Edit; 31-40 évesek, nôk: 1. Sándor Anna, 2. Zöld Mónika, 3. Elekes Katalin; férfiak: 1. Elekes Péter, 2. Kosztándi István, 3. Csavar Zsolt; 41-55 évesek, nôk: 1. Elekes Éva, 2. Kovácsics Judit; férfiak: 1. Kibédi Benedek, 2. Zöld Imre, 3. Pupák Felméri László; 55 évesek és idôsebbek, férfiak: 1. Málnási Béla, 2. Basilides Csaba, 3. Szilágyi Sándor. (Az említettek mindannyian gyergyóiak.)
           A vasárnapi verseny végén az elsô helyezettek között kisorsolásra kerültek a rendezvény fôdíjai: két, 2-2 személyre szóló egyhetes görögországi utazás. A sorsolás szerencsés nyertesei: Elekes Ágnes és Málnási Béla. Említeni kell, hogy a díjazott versenyzôk értékes ajándékokat kaptak. Támogatók: a Forgó Travel Utazási Iroda, a Baccardi Martini cég és a Zárug család. A fentiekrôl Kovácsics László tájékoztatott.

Labdarúgás
Pontosítás

           A Gyergyószentmiklósi Jövô SK keretében Bolfă Ion edzônek két kisifjúsági csapata van, az 1989-90-es és az 1992-1993-as korosztályúak, a harmadik csapat - az 1995, 1996 és az 1997-ben született gyermekek csoportja - tevékenységét Ábrahám Andor edzô irányítja - tájékoztatott Kolumbán Árpád.

Sakk

           Január 26-án, vasárnap a tanácsteremben folytatódott a két évvel ezelôtt elkezdôdött városi bajnokság. Az idei elsô fordulóban a résztvevôk között szárhegyi, ditrói és alfalvi versenyzôk is voltak. Az ötfordulós, svájci rendszerű (30-30 perces gondolkodási idô) megmérettetés végén a következô rangsor alakult ki: 1. Bajkó Miklós (Ditró) 4 pont, 2-3. Cozma Ioan, Buzdugan Alexandru 4-4 p., 4. Antal Zoltán 3,5 p., 5. Mîndru Traian 3,5 pont. A következô forduló mérkôzéseire február 23-án, vasárnap kerül sor.
           Limpex-kupa
           Január 26-án, vasárnap a Limpex kávézóban 14 versenyzô nevezett be a Limpex-kupa mérkôzéseire. A hétfordulós, svájci rendszerű verseny végén a következô rangsor alakult ki: 1. Antal István 5 pont (30 Bucholz), 2. Nagy Zoltán (Csomafalva, 25 Bucholz) 5 p., 3. Csavlovics József (Balánbánya, 27 Bucholz) 5 p., 4. Darvas Ignác (Csíkszereda, 31.5 Bucholz) 4,5 p., 5. Balázs K. Csaba (29.5 Bucholz) 4,5 pont.
           A villámverseny legjobbjai: 1. Antal István 5 pont (29 Bu- cholz), 2. György Dániel 5 pont (25,5 Bucholz), 3. Nagy Zoltán 4 pont.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
január 30 - február 5.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Mivel a napokban a pénzügyi sikerei igencsak váltakozóak, érdemes lenne elvállalnia olyan munkát, amelyben kedvét leli, esetleg otthon is elvégezheti. Sokkal kreatívabb tud lenni a saját lakásában, mint idegen környezetben.
           BIKA (IV.21-V.20.)
           Néha érdemes komoly áldozatot hozni azért, amit nagyon szeretne. Bár nagyon nehéz olyasmit megtenni, ami Ön szerint kínos, vagy eszement ostobaság, de a nemes cél érdekében ne sajnálja az energiát! Nagy áldozat nagy haszonnal jár!
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Ha nem érzi otthon magát jelenlegi lakásában, nyugodtan álljon neki az arculatváltoztatásnak! Legyen merész, próbáljon ki mindent, amit eddig esetleg restellt, tegye otthonossá környezetét, hogy amikor hazamegy, jól érezze magát otthon!
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Rosszkedvre a legjobb gyógyír a nevetés. Önnek viszont vajmi kevés ideje marad erre, hiszen most legfôbb feladatának a pénzkeresést tartja. Hiba lenne azonban kihagyni minden jót az életébôl!
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Valamivel több önbizalomra lenne szüksége, ahhoz hogy sikeres legyen. Ha ismeri eléggé önmagát, akkor pontosan tudja, hogy mit szeretne, mik az erényei és mik a hibái, tehát úgy éljen, hogy minél több jót, pozitívumot hozhasson ki magából.
           SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
           Öné ez a hét, aminek minden napját és minden percét ki kell használni, mert Önnek kedveznek a csillagok. Fôleg arra ügyeljen, hogy ne szalassza el a jónak tűnô jól jövedelmezô lehetôségeket. Precízen tud most együttműködni a Bikákkal és a Vízöntôkkel.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Egy olyan eseményre számítson ezen a héten ami egy kicsit felrázza érzelmileg és szellemileg. Az se baj, ha valamiben váratlanul dönt, hiszen ezekben a napokban a gyorsaság és rugalmasság a fontos! Pénzügyekben jól jöhet egy-két jó tanács.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Gyakran sodorja magát kínos helyzetekbe azzal, hogy be nem áll a szája, hogy meggondolatlanul, összevissza fecseg, pedig tudnia kellene, hogy sok beszédnek sok az alja. A hét közepétôl a szerelem új kaput nyit meg Ön elôtt, amin ha bemegy, hosszú távú boldogságnak nézhet elébe.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Ne hagyja, hogy mások döntsenek Ön helyett! Azzal okozhatja magának a legnagyobb bajt, ha sértôdötten a háttérbe húzódik. Ha úgy érzi, hogy igaza van szóljon bele mindenbe amirôl úgy gondolja, hogy Önre is tartozik.
           BAK (XII.23-I.20.)
           A magánéletében kisebb összeütközések, problémák adódhatnak. Ha leülnek és átbeszélik a dolgokat, tisztázzák a félreértéseket hamarosan kiderül az ég. Egészségével kapcsolatban szívtáji fájdalom, léphet fel.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Valakivel mindig összeveszik ezen a héten. Nézzen szembe azzal a ténnyel, hogy a könnyen jövô szerelem könnyen elmúlik. Lehet, hogy nem jött el a nagy választások ideje, nagyon türelmesnek kell lennie!
           HALAK (II. 20-III. 20.)
           Könnyen föltalálja magát a váratlan szituációkban. Ezt a megérzését, tudását azonban olyan dolgokra kéne használnia, ami elsôsorban munkahelyi elôrehaladását szolgálja. A szerelemben szerencsétlen periódus van.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           A kis Marika mindig úgy mutatkozott be mindenkinek, hogy „Kovács Péter lánya vagyok”, az anyjának feltűnt ez a szokás, és azt mondta:
           - Kislányom, ha bemutatkozol, akkor azt kell mondanod: „Kovács Marika vagyok”.
           Egyszer aztán egy öreg néni megszólítja a kislányt az utcán:
           - Kislányom, te ugye a Kovács Péter lánya vagy?
           - Eddig én is úgy tudtam, de anyukám azt mondta, hogy ez nem így van.
           * * *
           Az idôsödô házaspár elmegy egy fehérnemű-bemutatóra. A férj meredt szemmel bámulja a csinos modelleket a lenge fehérneműkben. A felesége oldalba böki:
           - Lajos, ne meregesd már annyira a szemeidet. Úgy nézel ki, mint aki sose látott még nôi mellet meg combot!
           Mire az öregúr halkan:
           - Hát igen, én is pont erre gondoltam.
           * * *
           Csinos, fiatal, nôi páciensnek mondja az orvos:
           - Hölgyem, ez egy kellemetlen betegség. Szó sem lehet róla, hogy így menjen dolgozni. Most szépen hazamegy, levetkôzik, megfürdik, befekszik az ágyba, megissza ennek az orvosságnak a felét. Nem veszi fel a telefont, nem nyit ajtót senkinek, kivéve, aki háromszor rövidet koppant...
           * * *
           - Mi az abszolút bunkóság?
           - Törpétôl megkérdezni, hogy „Mi leszel, ha nagy leszel?”
           * * *
           - Mi a víz?
           - A víz egy olyan színtelen folyadék, amely kézmosás hatására megfeketedik.
           * * *
           - Mit írnak a szôke sírboltjára?
           - Elôször feküdt le egyedül.
           * * *
           Egyszer egy házaspárnak adódik egy ôszinte beszélgetése.
           - Drágám, én bevallom ôszintén, hogy már kétszer megcsaltalak. Egyszer a szomszédasszonnyal, egyszer pedig a titkárnômmel - mondja a férj.
           - Én, én is kétszer csaltalak meg, mondja a feleség. Egyszer a községi focicsapattal, egyszer pedig a helyôrségi ezreddel.
           * * *
           A falusi orvos megérkezik egy elhagyatott tanyára, ahol már a tizennyolcadik gyereket segíti a világra.
           - Azért jobban is vigyázhatnának a háziállatokra. Amikor jöttem, majdnem hasraestem egy kacsába. - korholja a gazdát.
           - Nem kacsa az. Gólya, csak már térdig kopott a lába.
           * * *
           A béna horgász paralízises kezével unottan lógatja a botot a vízbe.
           Egyszer csak egy aranyhal akad a horgára.
           - Béna horgász, dobjál vissza és teljesítem három kívánságodat!
           A horgász megsajnálja és visszadobja a halat a vízbe. A hal kinéz a vízbôl és mondja a horgásznak, hogy jöhet az elsô kívánsága.
           - Legyen egyforma mindkét kezem - mondja a horgász.
           És lám, mindkét keze ugyanolyan béna lett a horgásznak.
           - Nem úgy, fordítva, üvölt a horgász.
           Most pedig mindkét keze az eddigi lefelébôl felfelé görbülô lett.
           - Hülyüljek meg, ha te normális vagy!
           És a horgász meghülyült.
           * * *
           - Mi történt, miután Micsurin keresztezte a poloskát a szentjánosbogárral?
           - Moszkva fényárban úszik.
           * * *
           A vendég betér az étterembe.
           - Fôúr! Háromszáz forintom van, mit tud ezért a pénzért ajánlani?
           - Hogy szíveskedjen átfáradni a szemközti büfébe!
           * * *
           Így szól a csinos pincérnô az úri vendéghez:
           - Hogy kéri a tojásait, fôve vagy rántva ?
           - Simogatva.
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2003

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!