Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Leírtan

           A Gyergyó TV közelmúltban megrendezett polgármester-keresô játéka (mindkét forduló) sok mindent elárult. Ennek ellenére, úgy gondolom, hogy túl kevés idô volt szentelve a kielemzésre, s emiatt érdemtelenül röviden lecsapódott az egész. Így alig vettük észre például, hogy a nagy keresésben, és a buzgó javasolgatások közepette elfeledkeztünk Iosif bácsiról, és csodák csodája, neve egyáltalán nem szerepelt a polgármesternek javasoltak listáján. Egy árva javaslata sem volt! Nem, nem! Bizony senki sem gondolt rá, vagy ha mégis, akkor nem jövendôbeli polgármesterként jutott eszébe. Na, szóval már ez megért volna egy élô műsort. Szükség lett volna egy ilyenre párhuzamosan azzal a kompenzációs élô adással, amely valamelyest kiegyenlítette a Iosif bácsin esett sérelmet.
           Sok érdekes következtetés levonható abból a ténybôl, hogy míg nem teljesen négy évvel ezelôtt Iosif bácsi megnyerte a polgármesteri választásokat, most egyetlen javaslatot sem kap a következô mandátumra. Mekkora aránytalanság ilyen rövid idôn belül. Sic transit gloria mundi – bizony, így múlik el a világ dicsôsége, kiálthatunk fel, de ilyen hamar?, kérdezhetjük csodálkozva. Szerintem mindenre van magyarázat. Erre a rövid dicsôségre is, ha egyáltalán beszélhetünk dicsôségrôl.
           Egy dicstelen hadjárat után, ami a személyes érdekek hadjárata, a személyi kultusz hadjárata, az ellenségeskedés, a bosszúállás, a parancsuralom, az amatörizmus, a bumfordiság, a nagyravágyás, a fontoskodás, az alattomosság, az oktondiság, a hazudozás, az ízlésficam, a magamutogatás, az úrhatnámság hadjárata volt, amibôl egy város és annak lakói egyértelműen vesztesen kerültek ki, nem sok mindenre lehet büszkének lenni, és nem sok hálára lehet számítani.
           Számomra ezerszer is hihetetlennek tűnik, hogy Iosif bácsit senki nem javasolta polgármesternek. Pedig annyiszor bizonyították, hogy mennyire jól együtt lehet dolgozni vele. Emlékeznek még azokra az adásokra? Ismerik a hazug ember és a sánta kutya esetét? Szóval a saját munkatársai közül sem jutott eszébe senkinek. Szomorú. Ezért legyen az ember jó fônök? Se köszönet, se hála! Ez talán nem is annyira meglepô, mint az, hogy a családtagok is elfelejtették javasolni. Ej, ej, ej! Mit vár és mit kap az ember egy élet munkája után. És hol volt az a sok barát? Hát a kedves szomszédok, kikért annyit tett? A tanácsosok, az RMDSZ-es kollégák, a frakció, mind-mind hol késtek? Arról már nem is beszélek, hogy a cégalkalmazottak is kimaradtak a nagy tülekedésbôl, senki nem gondolt a „patronra”. Legalább egy ember valamelyik cégtôl, hiszen több is van. Mondjuk a portás, az asztalos, vagy egy gépkezelô. Esetleg a mester, egy titkárnô, vagy a villanyszerelô. Senki? Hát hol élünk emberek, hogy ennyire elfásultunk. Iosif bácsi valóban nem a legszebb, nem a legékesebben szóló szónok, távolról sem a legjobb polgármester, nem a legközkedveltebb személy, nem a megtestesült jóság, de azért neki is helye kell legyen a szívekben, valaki ôt is kell szeresse, valakinek fontos kell legyen ô is. Ezt azért nem érdemelte meg, sem a munkatársaktól, sem a családtól, sem a család cégeinek alkalmazottaitól, de még a barátoktól sem, hiszen ez még viccnek is túl durva.
           Iosif bácsi! Szedje össze magát, és csak azért is mutassa meg, hogy ki a legény a gáton. A választásokig még van idô. Rendbe szedheti megtépázott imidzsét, és biztos vagyok, hogy egy jó kampánnyal megôrizheti pozícióját. S akkor továbbra is együtt forronghat a várossal, együtt pezseghet az élettel.
           Hajrá, Iosif bácsi!
Ábrahám Imre

A romákról még egyszer

           Gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy egyre több és egyre súlyosabb kérdéseket vet fel a roma lakosság számbeli növekedése városunkban (is). Néha eszembe jut, milyen hitetlenül és nagyképűen nevettük ki alig 15 éve egyik barátunkat, aki szerint Gyergyószentmiklós magyar nemzetiségű lakossága belátható idôn belül kisebbségbe kerül. Mert a többség roma lesz. (Akkor még cigánynak mondtuk.) Aztán a roma iskola megnyitóján úgy tűnt, az a megnyugtató és jó megoldás, ha oktatást biztosítunk számukra, ha segítünk nekik felzárkózni. Azzal azonban senki nem számolt, hogy két-háromszorosára nô a számuk. Egyre többen vándorolnak Gyergyószentmiklósra, egyre több házat vásárolnak meg, ezáltal már a szomszédok is kénytelenek más otthon után nézni. Lassan megszokjuk, hogy zárni kell az ajtót, akkor is, ha épp otthon tartózkodunk. Megvigasztaljuk gyermekeinket, ha ellopják telefonjukat, pénzüket. Megszokjuk, hogy elátkoznak, ha nem adunk egy kis pénzt az ennedik kis koszos koldusnak is. És ámulva hallgatjuk, hogy a rendôrség is tehetetlen azokkal a szekeres romákkal szemben, akik összetöretik valakinek az autóját, vagy azokkal a kiskorú romákkal szemben, akik kizsebelik, megverik az iskolából hazatartókat. Másrészt tudomásul kell venni, hogy a Téglagyárnál született szép és egészséges gyerekeknek nincs esélyük normális felnôtté válni. Nincs esélyük megtanulni tisztálkodni, evôeszközökkel enni, írni-olvasni, számukra a megélhetést a koldulás és a kukázás, rosszabb esetben a zsebelés jelenti. Annak ellenére, hogy az ott született gyerekeknek is joguk van a normális élethez.
           Mi lenne a megoldás? Nem tudom. Elôször talán az illetékeseknek kellene elgondolkodniuk azon, hogy az uniós pályázatok által biztosított hatalmas összegeket miként lehetne „megfogni”, és ezekbôl elfogadható életmódot biztosítani számukra. Mert az biztos, hogy ha a Téglagyárnál is úgy nônének fel, hogy abroszt terítenek ebéd elôtt, akkor nem kukáznának. Másrészt az önkormányzatok, a helyi közösségek vezetôinek is kötelessége komolyan venni ezt a problémát. Elsô lépésként talán jó lenne nyilvántartást készíteni róluk, számba venni ôket, szabályozni a betelepedésüket. Annál is inkább, hogy minden önkormányzatnak van „roma felelôse”, aki ezt munkaidôben megtehetné.
           Talán a „budapesti késelô” sztorija kapcsán – a prefektus által – összehívott tanácskozás elindíthatja a közös gondolkozást.
           Kontesveller József alpolgármestert a találkozóról kérdeztük.
           – Csíkkozmáson egy találkozó volt a cigány kérdéssel kapcsolatosan, mivel megyeszinten nagyon sok problémát okoznak saját közösségüknek is és a többségnek is. A megbeszélésen jelen voltak a prefektus, a tanfelügyelôség, a rendôrség, és más megyei szervek képviselôi. Mindenki bemutatta a helységében levô roma közösség konkrét gondjait, azokat is, amelyek a közösséget foglalkoztatják a romákkal kapcsolatosan. Ezt követôen a roma közösségek képviselôi mondták el problémáikat, melyek megoldást követelnek. A prefektus szerint ennek folytatása lesz, szerinte háromhavonta kellene találkozni a felmerülô problémák megoldása érdekében. Szerinte fontos munkacsoportokat létrehozni, melyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak majd; növelni kell a romák beiskolázottságát; továbbá a helyi roma vezetôket kell képezni. Valamit tenni kell annak érdekében, hogy a helyi roma közösségeknek olyan vezetôi legyenek, akiken keresztül elérhetôk a közösség tagjai. Nagyon nehéz, hiszen például Gyergyószentmiklóson is három-négy roma közösség van, és amit az egyik része elfogad, azt a többiek nem fogadják el. Másképp gondolkodnak a téglagyáriak, másképp a házi romák és megint másképp a bevándorlók, vagy az úgynevezett moszkvaiak. Egyébként hiába akar a város, az önkormányzat, a többség valamit tenni értük, ha ôk nem akarnak. Ôk kell elsôsorban akarjanak változni: például el kell menjenek a Lakossági Nyilvántartó Irodába és születési bizonyítványt, személyazonossági igazolványt kell készíttessenek. Hivatalos adatbázisban nem létezô személyeknek nem lehet segélyt adni, nem lehet munkahelyet biztosítani.
           Közel három éve annak, hogy Zsigmond Andrást, a polgármesteri hivatal alkalmazottját kinevezték „roma felelôsnek”. Feladata a prefektúráról beérkezett anyagokat rendezni, felméréseket végezni.
           – Legutóbb a prefektusi hivatalnak volt egy kérése, hogy írjuk össze, mit tudnánk mi, mint polgármesteri hivatal csinálni. Mi elküldtük a programunkat, és azontúl semmi nem történt. Megcsináltuk az iskolát, ahol felnôtteket is akarunk képezni. Kosárfonást, téglavetést kellene tanítani; de ez a mai napig még nem valósult meg. Vannak konkrét tervek, hogy az iskola keretén belül lesz felnôttképzés is, így megélhetési lehetôséget is biztosítanánk számukra. Ez a program két éve létezik, de nem valósult meg. Hivatalosan 909 romát tartunk számon, 50– 50%-ban(!) vannak férfiak és nôk. Tavaly 163-an kaptak szociális segélyt.
           Pályázatot nyert a polgármesteri hivatalhoz tartozó Echo Vállalkozói Inkubátorház vezetôje, Bartalis Mária. A romák intergálását, életkörülményeik javítását célzó projekt megvalósításához azonban az összeg 40%-ában saját munkával kell hozzájáruljon a roma közösség.
           – Európai Uniós pályázat, megközelítôleg 260 000 lej az összértéke. Hogyha a víz bevezetésére idôben elkészül a költségelôirányzat, akkor lehetôség nyílik, hogy ezt az összeget is belefoglaljuk a pályázatba. Ebbôl az összegbôl az utat készítik el a Fertôzô Betegségek Kórházától a Téglagyár utca végéig; a csatornahálózatot építik ki; két híd készül; két betonba ágyazott szemetestartályt helyeznek el. A vizet bevezetik a házakba is. Szó volt arról is, hogy a villanyt is bevezetik, de ezekbe az úgynevezett putrikba nem szabad bevezetni, hiszen könynyen meggyúlhat minden. A munkálatokat csak a szerzôdéskötés után lehet elkezdeni, reményeink szerint július–augusztusban kerül erre sor. Nagyon remélem, hogy idén be is tudjuk fejezni.
           PHARE-alapokból nyert 53 320 eurót a romák képzésére a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályának munkatársa, Ţurcaş Éva által benyújtott pályázat. A 197 284 lejbôl 20 felnôtt roma két hónapos képzését és további 20 roma szakmai tudásának felmérését fogják elvégezni. A két hónapos képzést februárban, de legkésôbb márciusban kezdik el kôműves, asztalos, ács szakmákban férfiak számára és eladónô szakmában nôk számára. A képzést szakemberek tartják, a résztvevôk oklevéllel bizonyíthatják majd, hogy elvégezték a tanfolyamot. Ţurcaş Éva szerint ezáltal könnyebb lesz számukra az elhelyezkedés.
           Egy csepp a tengerben. Hiszen 20 roma képzése, vagy egy utca csatornahálózatának kiépítése nem hoz látványos fejlôdést. Kezdetnek jó, de a megoldáshoz sokkal, de sokkal több pénzre, akaratra és munkára van szükség, hogy ôk emberi körülmények között lakjanak, tanuljanak, ezáltal mi is biztonságosabban, nyugodtabban élhessünk Gyergyószentmiklóson.
Csata Orsolya

Párhuzamok (5.)

           Idei farsangunk vége felé közeleg. A civilek nyilatkozattal jelezték: nem közömbösek még szórakozás közben sem városuk élete iránt. Pénteken az örmények bálja után szombaton a Rákóczi szövetségesek szervezte bál zárja a farsangi mulatságokat. (Utóbbi a tápászkodó polgárság bálja lehetne egy szép napon.) Ezen ébredezô polgárságnak a figyelmébe ajánlok egy 1914-ben, a Csíkvármegyében megjelent tudósítást: „A Szanatóriumi est. 20 esztendôvel ezelôtt tánczolta nálunk 50-60 pár a négyest, mi rendszerint hômértéke volt a bál sikerének. Ha tehát ezt a hômérôt alkalmazzuk a dr. Tilscher Edéné urasszony által rendezett szanatóriumi estre, akkor a hômérô nem normáliákat, hanem lázas állapotot jelez. 60-80 pár úgy tánczolta a négyest, mint a pinty. A bosztonoknál, melyek itt-ott már tangóba hajlottak át, mozogni nem lehetett. Minden épkézláb ember a födélzeten volt és tánczolt.
           A közönség mintha ambiczionálta volna, hogy ott legyen a tea esten, olyan nagy számban jelent meg. Úgy képzeltük, mint amikor egy jó vidéki hölgy eljön a városba s meglátogatja a városi elôkelôségeket…, Miért? Hogy elmondhassa otthon, hogy én még Y-éknál is voltam.
           Így ambiczionálta a nagy közösség a tea estet s így hát a Szanatórium est elejétôl végig, részleteiben és egészen jól sikerült.
           Négy pálmaligetes képlet volt. A szereplôk élôk voltak, a pálmák nem. A közönség zajosan éljenezett és tapsolt. Az érdekeltek pedig, akiknek valakije élôkép volt, azok már nem is tapsoltak, de tomboltak.
           Megkíséreltük volna, hogy felsoroljuk a kedves és szép szereplôket, de a kulissza titkokat és a titkos rendezôket nem ismerjük, s így nem akarunk félmunkát végezni.
           Zsebrevágás nem volt… a bevétel a 600 koronát tángálta…”
           Megjegyezném, hogy az idei civil bálon nem volt gyűjtési szándék, a szervezôk ennek ellenére 105 lejes többlettel zárták a rendezvényt. A pénzt a szeretetkonyhának ajánlották fel.
           Érdekes észrevétel az 1914. január végi Gyergyóból:
           „(…)Városaink fejlesztési munkáit fel kellene használni Amerikában és Romániában nem boldoguló magyar munkások visszahozatalára. Ki lehet képezni egész csatornaépítô, vízvezeték-építô stb. csapatokat, amelyeket lehet vinni városról-városra s akár 10 esztendeig is folyton ellátni munkával és keresettel. De ha a vállalkozók munkaszerzôdtetôi kellô beosztás nélkül utazzák be az országot, olyan munkáshiányt és mezôgazdasági válságot hoznak létre, amelynek káros következményeit megérezheti az egész ország. – A munkabérek egyszerre óriásit szöknek, a városok túl drágán fognak építkezni, a mezôgazdasági termelés pedig a helyett, hogy növekednék, erôsen csökkeni fog. Ez a csökkenés kétszeresen lesz érezhetô. Mert egy nagy tömeg ember nemcsak, hogy megszűnik termelni, hanem városi fogyasztóvá is lesz (…)”
           Hasonlít valamihez e helyzet?
Ollózta: Bajna György

A kuláklistáról

           Miután nyilvánossá tettem az 1954-es esztendei kuláklistát, igen sokan keresték képviselôi irodámban neveiket. Nem értettem azt az állításukat, miszerint a megyei nyugdíjpénztár keretében működô bizottság elbírálja a kulákként megbélyegzett, meghurcolt személyek vagy azok hozzátartozóinak a kárpótlását. Mikor aztán elolvastam Vorzsák Jánosnak, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetsége, Hargita Megyei Fiókja munkatársának az írását, akkor rájöttem arra, miért is keresték olyan sokan a kuláklistát. Vorzsák János szerint a kulákként megbélyegzett vagy meghurcolt személyek, vagy azok hozzátartozói a kuláknak való megbélyegeztetés idôpontjától függôen egy évre számított 50 lej-ben részesülhetnek, a hátramaradt házastárs pedig utódnyugdíj címén annak felére tarthat igényt. Gyermekek esetében az számít irányadónak, hogy a nyilvántartott kulák- listán hány évig voltak a kulák-családfô eltartásában. Vorzsák úr szerint a nyugdíjpénztár mellett működô bizottság a kárpótlás jogosságáról végzést fog kiállítani, melynek birtokában jelentkezniük kell fiókszervezetüknél, hogy hivatalosan is nyilvántartásba vehessék, és mint politikai üldözöttnek kijáró igazolványt állítsanak ki a nevére.
           A Hargita Népe 2007. április 18-i Kristó Tibor által aláírt újságcikkben Vorzsák János tudtunkra adja, hogy „már egyre több volt kulák vagy hozzátartozója számára kézbesítik a postások a kárpótlási illetményt”.
           Két nap múlva a Hargita megyei nyugdíjpénztár a következô nyilatkozatot tette közzé a Hargita Népe napilapban:
           „A 118/1990-es, utólag módosított és kiegészített törvényrendelet értelmében a kommunizmus üldözötteinek kárpótlási jogosultságát megállapító bizottság nem a nyugdíjpénztár, hanem a megyei család- és munkaügyi igazgatóság keretében működik, ahogy azt elôírja a szóban forgó jogszabály 7. cikkelyének (3). bekezdése. Tehát ehhez az intézményhez kell benyújtani a jogosultságot igénylô kéréseket, és a bizottság dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Az elfogadó végzés alapján az érintett személy jogosul jóvátételi illetményben, annak kvantumának megállapítása és kifizetése tartozik a nyugdíjpénztár hatáskörébe. (Tehát a végzéssel és egy kéréssel kell a nyugdíjpénztárhoz fordulni.)
           Ami a volt kulákok jogosultságát illeti, utalni kell arra, hogy a jogszabály szöve-gében tételesen nem szerepel a kulák kifejezés, tehát nincs szó arról, hogy a volt kulákok vagy azok utódai alanyi jogon részesülhetnének jóvátételi juttatásban, illetve bizonyos kedvezményekben. Túl azon, hogy szerepeltek kuláklistán, és azt igazolni tudják, bizonyítaniuk kell, hogy kulákságuk miatt meghurcoltatásban volt részük. Hogy mi értendô a meghurcoltatás különbözô formái alatt, arról a 118/1990-es törvényrendelet 1. szakasza rendelkezik: börtön, fogvatartás, elmegyógyintézetbe való kényszerbeutalás, kényszerlakhely, kilakoltatás, deportálás 1944. augusztus 23. után, orosz fogság 1944. augusztus 23. után. Az esetleges meghurcoltatás említett formáit aktákkal kell bizonyítani, és amenynyiben az nem lehetséges, elfogadható a közjegyzô elôtt, büntetôjogi felelôsségre vonás tudatában tett vallomás is. Végezetül: azok a személyek, akik egykor kuláklistán szerepeltek, és annak következtében a már említett meghurcoltatás valamelyik formájában volt részük (és azt igazolni is tudják), a bizonyító aktákkal a Hargita Megyei Család- és Munkaügyi Igazgatóság mellett működô bizottsághoz kell forduljanak.”
           Miért tartottam fontosnak ismételten nyilvánosságra hozni a Megyei Nyugdíjpénztár hatáskörének a tisztázását? Elsôsorban azért, mert számos egyén félretájékoztatja nemcsak Gyergyó vidékének, hanem Hargita, Maros, Kovászna megye lakóinak egy részét, akiket ezzel hiába megtett utak megtételére kényszerít. Sajnos, a sok kártérítési törvény tömkelegében megfeledkeztünk a volt kulákokról. A 118/ 1990-es törvény ugyanis nem mondja ki szó szerint a kulákok politikai üldözöttekké való nyilvánítását.
Dr. B. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô

MPSZ-hírek

           A Magyar Polgári Párt bejegyzésérôl
           Közel két évtizeddel meghosszabbított egypárt-rendszer és négy évig tartó jogfosztás után örömmel állapítjuk meg, hogy a romániai magyarság számára is feljött a demokrácia és pluralizmus napja. A bejegyzésrôl született ítélet lehetôséget ad a közéletben cselekedni akaró, de az RMDSZ-tôl megcsömörlött embereknek, hogy a kényszerű várakozó álláspontjukat feladják, s aktív szerepet vállaljanak, elsô lépésben, az önkormányzatokban. Lehetôség ez ugyanakkor azok számára is, akik eddig inkább otthon maradtak, semhogy olyan szervezetre adják a szavazatukat, amelyik eddig csak visszaélt a bizalmukkal, két választás között következetesen leve-gônek nézte ôket. Végül, de nem utolsósorban lehetôség az egész magyar közösségnek, mert meggyôzôdésünk, hogy szabad választásokon sokkal alkalmasabb helyi vezetôket lehet választani, s ez már rövid távon látványos változásokhoz fog vezetni, elsôsorban Székelyföldön.
           Jó hír tehát a párt bejegyzésérôl szóló ítélet majd minden hazai magyarnak, kivéve az RMDSZ vezetôit. Az ô sorsuk ugyanis ezzel remélhetôleg megpe-csételôdött, s mihamarabb oda kerülnek, ahol a helyük: a süllyesztôbe.
           Bolyaitól Toró T. Tiborig
           Sajátos és jellemzô utat járt be az RMDSZ SZKT az elmúlt tíz évben. Ez jellemzô módon lemérhetô az oktatási törvényhez való viszonyulásában. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy tíz évvel ezelôtt is napirenden volt az oktatási törvény módosítása. Az RMDSZ akkor is kormányon volt, a tervezetben pedig még szerepelt az állami magyar egyetem létrehozása, a Képviselôház oktatási szakbizottsága azonban ennek törlésérôl határozott. Ilyen elôzmények után hívták össze 1998 szeptemberében az SZKT soros ülését, ahol központi téma volt az oktatási törvény, s precedens nélküli határozat született: ha a hónap végéig nem kerül vissza a törvénybe az önálló állami magyar egyetem, akkor az RMDSZ kilép a kormányból.
           Közel tíz év „demokratizálódás” után most újra napirenden van az oktatási törvény módosítása. Az RMDSZ most is kormányon van, de most már a tervezetben sem szerepel az állami magyar egyetem, a román nyelv szakszerű oktatása, a történelem és földrajz magyar nyelven való tanítása stb., stb. Ilyen körülmények között jogosan várhattuk volna el, hogy a múlt heti SZKT érdemben foglalkozik a témával, s határozott álláspontot fogad el. Ezzel szemben mit tapasztaltunk: a tulipános képviselôk a Bolyai újjáalakítása helyett Toró T. Tibor példás megbüntetésével voltak elfoglalva. Igaz, hogy ez csak azokat lepi meg, akik nem ismerik a Petôfi-Schiller egyetem történetét.
           A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
           Száztizenkét hét, több mint két év és egy hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? Ugyanakkor figyelmeztetjük ôket, hogy mandátumukból már csak pár hónap van hátra, s nem sok esély mutatkozik arra, hogy a választáson sikerrel szerepeljenek. Éppen ezért igyekezzenek összegyűjtögetni az amúgy is minden érdem nélkül felvett polgármesteri meg képviselôi fizetésüket, s most törleszteni, mert késôbb már a saját zsebükbôl kell fizessenek.

Helyi Elektronikus Hálózat

           Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, valamint Somodi Zoltán informatikai államtitkár jelenlétében avatták fel pénteken, január 25-én Gyergyótölgyesen a Tudásalapú Gazdaság Program keretén belül működô Helyi Elektronikus Hálózatot. Ezt megelôzôen mindketten részt vettek a gyergyóremetei polgármesteri hivatal 2007-es évi tevékenységérôl szóló tanácskozáson, ahol Borbély Károly ismertette az általa vezetett minisztérium programjait. A Tudásalapú Gazdaság Program a Távközlési és Informatikai Minisztérium legnagyobb informatizálási programja, 255 település vesz részt benne, Hargita megyébôl Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Székelyvarság, Csíkszentimre, Gyergyócsomafalva, Szentegyháza, Gyergyószentmiklós és Balánbánya pályázott sikeresen. Többek között 179 számítógépet, 27 szervert, 9 fényképezôgépet, 9 fénymásolót, 18 nyomtatót, 9 szkennert, 18 webkamerát és 17 projektort vásároltak a Hargita megyei településeknek. „A befektetés értéke a megyében 572 077 amerikai dollár. Ez azonban nemcsak a programban résztvevô 9 településnek jelent elônyt, hanem bízunk abban, hogy az egész megyére nézve érezhetô lesz a hatása” – mondta a gyergyótölgyesi megnyitón Borbély Károly miniszter. A programban résztvevô településeken közösségi információs központot hoztak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetôségekhez. Ezen kívül számítógép-hálózattal kötik össze a polgármesteri hivatalt, az iskolát és a közkönyvtárat. A program a 2007–2010 közötti idôszakban nemcsak az infrastruktúrát biztosítja, hanem elektronikus szolgáltatásokat tesz lehetôvé, amelyet a közigazgatási intézmények és vállalkozók is használhatnak, ugyanakkor a projekt széleskörű oktatási tevékenységeket is finanszíroz.

A választás szabadsága

           Elfogadta a Magyar Polgári Párt kérését, és elrendelte bejegyzését a Bukaresti Törvényszék. Tegnap délelôtt a Bukaresti Táblabíróságon kihirdették hivatalos bejegyzését. A nyilvánosságra hozott döntést az ügyész 5 napon belül még megfellebbezheti. Villáminterjúnkban Szász Jenôt, az MPP elnökét kérdeztük.
           – Következô lépés?
           – Egyelôre ízlelgetjük ennek az ízét, ennek az örömét, és ugyanakkor bizonyos fajta elégtételt érzünk úgy a pártalapítók, mint személy szerint jómagam is, aki ’96 óta hirdetôje, vagy legalábbis megtestesítôje vagyok az RMDSZ-en kívüli élet lehetôségének, és azt tudom mondani, hogy most 17 év mulasztását próbáljuk részben pótolni azáltal, hogy jogi és intézményes keretet biztosítunk a választás szabadságának. Tehát készülünk a helyhatósági választásokra.
           – RMDSZ-szel való együttműködésrôl van szó?
           – Most várom Markó elnök úr telefonhívását, melyben gratulál a pártbejegyzés kapcsán, és ez már egy olyan indítás volna, amire lehet építeni.
           – Nemrég Toró T. Tibor mondta azt, hogy legjobb lenne, ha Tôkés László püspök úr lenne az MPP elnöke. Mit gondol errôl?
           – Én nem szeretném Tôkés László püspök urat alulpozicionálni. Tôkés László püspök úr, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az elsô számú közjogi méltósága közösségünknek, ez az államfôi poziciónak felel meg, ôhozzá képest alatta sok szinttel vannak politikusok és politikai pártok és nem szabad Tôkés püspök urat egy pártpolitikai szintre pozicionálni. Márcsak azért sem, mert ô az a személyiség, aki nehéz kérdésekben tárgyaló asztalhoz tudja szólítani a feleket. Tôkés László püspök urat ebben a pozíciójában kell megerôsíteni, abban a pozícióban, amiben egyébként az erdélyi magyarság a legutóbbi európai parlamenti választásokon ôt megerôsítette. Egyedül Tôkés László többet jelent, mint egy párt. Ô egymagában egy intézmény. És fôtiszteletű püspök urat – én úgy gondolom –, akkor tiszteljük igazán, ha ezen a szinten, ebben a pozicióban próbáljuk megerôsíteni.
Csata Orsolya

„Véletlen” papirosok

           Nemrégiben fennakadás volt a gázszolgáltatásban. Az Új Élet utcában órákig nem volt gáz, aztán szinte egy napig elzárták a csapot. Mentek a szerelôk azonnal, valahányszor bejelentették a hibát. De bosszúságot is okozott az, hogy fára kellett váltani, azzal kellett tüzelni. Miközben sejthetô, hogy nem lesz csekély összegű a következô gázszámla.
           De nem volt nagyobb a bosszúságuk, mint annak, akinek ugyan nem vezették be a gázt még, de számlát, azt már kapott. Feltüntetve a fogyasztást is. Hogy mi alapján, azt nem tudni.
           Nem biztos, hogy így történt, de azt képzeljék el, hogy nehezen, de eldöntik, hogy gázra váltnak a tűzifa helyett. Igaz, hogy drága és egyre inkább az lesz, na, de a gáz, az mégiscsak gáz. Ugyan már feltúrták az utcájukat, de nem azért, hogy önökhöz is bevezessék, nem, az még odébb van. De lesz egyszer, s meg is fogják gyújtani a gázrózsát a lakásukban. S miközben reménykednek, hogy nem baj, mert már jövô télen nem kell fával tüzelni, egyszer csak jön egy gázszámla. Amit természetesen nem fizetnek ki. Ami lehet, hogy a modern technika vívmányainak szarvashibája, de akkor is döbbenetet vált ki. A szolgáltatócég illetékese szerint ilyen még ezidáig nem fordult elô, természetesen, tisztázni kell a dolgot, és olyant nem kell kifizetni, amit nem fogyasztottak el. Azt is hozzátette, hogy aki dolgozik, az téved.
           Ez így is van, csakhogy egy ilyen eset után, hatvanhatszor bizonyíthatja a szolgáltató, hogy ô van a fogyasztóért…
           Mostanság más cetlik is összeviszsza kóborolnak. Többen mondták, hogy az országos egészségügyi felmérésrôl a névre szóló értesítô szelvény mellé még egy vagy akár két idegen személy zapiszkáját is kézbesítették. Összeragadtak, összetapadtak. Hogy mi van, ha olyan valaki kapja kézhez még két ember papírkáját, akinek nem zavarja lelkiismeretét, ha a kukában landol? Nem sokakat érdekel. S mi van, ha éppen ez az általános vizsgálat menthetné meg valakinek az életét? Mit számít? Hogy ki a hibás, na azt lehet keresni. Ilyenkor nincs. Csak félreértés. És véletlenek összjátéka. Mint ahogy véletlen az is legalább annyira, hogy fülünkbe jut a híre a kóbor zapiszkáknak, számláknak.
Kedves-Tamás Gyopár

Még egy panasz

           Miron Cristea utcai olvasónk kereste fel szerkesztôségünket. Panaszát az alábbiakban olvashatják:
           A Miron Cristea utcában gond van a modulokkal. Az illetékesek azt ígérték, hogy minden lépcsôházba modult fognak felszerelni. De ennek ellenére két lépcsôház anélkül maradt. A fűtés nem megy. Mi, lakosok arra vagyunk kíváncsiak, hogy oda miért nem szerelték fel azt a két modult?
           Amikor a közüzemekhez panasszal fordultunk, azt a választ kaptuk, hogy ha a lépcsôház megveszi a modult, akkor fel fogják szerelni. De mi úgy tudjuk, hogy a modulok és azoknak felszerelése is benne van a programban – mondta el.
           Az Informaţia Harghitei lap egyik januári számának másolatát is magával hozta, amelyben a közüzem igazgatójának nyilatkozata olvasható:
           „– Ebben az esetben még lehet szó, igazgató úr, befektetésekrôl, a berendezések és hálózatok modernizálásáról?
           – Látja, ez a legnagyobb problémánk. A 3500 lakásból 800-ba szolgáltatunk fűtést és meleg vizet egy moszttal működô kazánnal, a többibe gázzal működôvel, amit modernizáltunk és átalakítottunk ilyen célra. Sok pénzt befektettünk, de sikerült a gigakalória árát lecsökkenteni 420 lejrôl, amennyi 2006-ban volt, jelenleg 272 lejre. Most egy körülbelül 10 millió lej értékű összefogó terven dolgozunk, amit a román kormány finanszíroz, és ami Gyergyószentmiklós fűtéshálózatának kicserélését célozza. Minden lépcsôházba egy modult szerelünk, tehát egy kisebb lépcsôházi hôközpontot (kétcsöves rendszer), ami azt jelenti, hogy a rendszerbe csak két vezetéket szerelünk, a mostani négy helyett. Az illetô lépcsôház lakosai aszerint fognak fizetni, ahogy a rendszerükkel gazdálkodnak, amennyit fogyasztanak, mivel mindenik modult ellátjuk a lépcsôházi fogyasztást mérô műszerekkel. Lehet, hogy így, a munkálatok elvégzése után, ez év ôszén, nem fog kelleni a téli szezonban 400 000 lejt fizessünk évente municípium szinten, amennyit most fizetünk, hanem pontosan annyit, amennyit a beszerelt modulok mérôműszerei mutatnak.”
           Vincze Jánost, a közüzemek igazgatóját megkérdeztük az ügyben, aki elmondta: az illetô tömbháznak három lépcsôháza van, de csak egyetlen modulja, a tervezô így látta jónak. Ahol a távfűtéses vezeték bemegy, oda tették rá a modult. Szerencsésebb lett volna, ha nem így tervezik a szolgáltató és a fogyasztó szempontjából egyaránt. A közüzemek, mint szolgáltató, a problémán nem tud segíteni, hiszen a programot az önkormányzat finanszírozta, és annak, hogy a lépcsôházakba külön vezeték és modul kerüljön, súlyos anyagi vonzata van, hozzávetôleges számítások szerint akár 24 000–25 000 eurót is elérheti. Mint szolgáltató, tisztában vannak azzal, hogy ezekben a lépcsôházakban a fűtés nem olyan mértékű, mint máshol, és tudomásul veszik a hozzájuk fordulók panaszát, de a helyzeten a fogyasztók és az önkormányzat közösen könnyíthet – mondta Vincze János.
Rancz Enikô

Nyilatkozat

           Idén is megszervezték a Civil Bált. A Szilágyi vendéglôben tartott mulatságon számos Gyergyószentmiklóson tevékenykedô civil szervezet 86 tagja vett részt. A bál résztvevôi – a Szent Miklós Kamarazenekar, a Domokos Pál Péter Nôi Kórus Dalköre, az Ipartestület Férfikara, az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Síegylet, az Amôba Ökocenter, a Hóvirág Néptáncegyüttes, a Figura Társaság, valamint a Harmónia Alapítvány – nyilatkozatot fogalmaztak meg, melyben aggodalmukat fejezik ki városunk jövôjéért.
           A gyergyószentmiklósi civil szervezetek nyilatkozata
           Hittel valljuk azt, amiért nap mint nap teszünk: a munkának, a közösségért kifejtett tevékenységnek csak akkor van értelme, ha lélekbôl tesszük, jó szándéktól vezérelve, azzal a céllal, hogy az embertársainkat az összetartó erô jellemezze és nem a romboló széthúzás. Élni és dolgozni akarunk, nyugodt és biztos körülmények közepette. Az anyagi értékek mellett a szellemieket és a lelkieket sem tartjuk mellékesnek, hiszen csakis annak a segítségével lehet mosolyt varázsolni az arcokra, jó kedvet, munkabírást és gerinces tartást biztosítani. Aggodalommal tekintünk társadalmunk visszás jelenségeire. Aggódunk azért is, hogy a választott vagy kinevezett vezetôk többsége, a pénzért és a hatalomért folytatott csörtetéssel nem a megbékélést, a nyugodt életet segíti elô. Az állandó acsarkodás, az erkölcstelen szándék és tett megmérgezi a fiatal generációk lelkét, az idôsebbekben pedig viszolygást kelt, melynek eredménye az, hogy a legtöbben elfordulnak a közügyektôl. Joggal várjuk el tehát, hogy szűkebb pátriánkban, Székelyföldön, Erdélyben és az egész országban végre a józan ész és a társadalmi megbékélés uralkodjon. Ez különösen idôszerű most, amikor választásoknak nézünk elébe. Minden vezetô beosztásban lévô vagy döntési joggal rendelkezô személy figyelmébe ajánljuk mindezeket.
           Gyergyószentmiklós, 2008. január 26.

Járható út Sepsiszentgyörgyig

           Idén hozzálátnak a Kökös–Szászrégen útvonal felújításához – tudtuk meg Tánczos Barna szállításügyi államtitkártól. A Kovászna–Hargita–Maros és Beszterce-Naszód megyén áthaladó több mint 200 km-es útszakasz rehabilitációját már három éve tervezi a szaktárca. A rehabilitálás során új aszfaltréteggel látják el a teljes útszakaszt, sáncokat alakítanak ki mellette; hidakat és bekötôket építenek az út mentén levô portákra, mellékutakra; szélesítik helyenként és – ahol elég erre a hely, ott – elôzôsávokat hoznak létre. Eddig csupán kisebb javításokra, foltozgatásokra, az útburkolat egyes szakaszainak aszfaltozására futotta a megyék költségvetésébôl. Az Európai Befektetetési Bank hitelébôl végzett munkálatok összértéke 1 milliárd euró, ebbôl rehabilitálják a Szászrégen–Kökös, valamint a Szatmár–Várad–Arad– Nagybánya útszakaszokat. Tánczos elmondta: már megtörtént a kivitelezôcégek elôválogatása, az idôjárás függvényében május–júniusban hozzálátnak a munkálatokhoz. Legtöbb 18 hónap alatt végzik el a rehabilitálását, azaz várhatóan másfél év múlva már nem kell gödröket, kátyúkat kerülgetnünk Csíkszeredába menet.
Csata Orsolya

Panasz

           Egy hölgy olvasónk panasszal fordult szerkesztôségünkhöz. A behozott telekkönyvi kivonat szerint tulajdonos a Magosbükki részen, 75 áras területbôl kétharmad az övé. Ez a terület jelenleg a közbirtokosság tulajdonában van, de ô szeretné visszakapni.
           Az ügyben dr. Kolumbán Lászlót, a közbirtokosság elnökét kérdeztük:
           „– A hölgynek igaza van. Amikor 2002-ben visszakaptuk a területek egy részét, 3092 hektárt, akkor volt egy topográfus, Ardelean Tibor a hivatalnál, aki a területeket telekkönyv szerint azonosította, hogy melyik a közbirtokosságé és melyik nem. Voltak olyan nagyobb kiterjedésű területek, amelyeknek valamelyik kis része magánterület volt. Erre figyelmeztetett is, ezeket a területeket kiütötte. De akkor Melles Elôd azt állította, hogy azok a területek, a kicsi magánterületek is, a közbirtokosság tulajdonát képezik. Így kerültek azok a területek a közbirtokosság tulajdonába. Egy év múlva, amikor a közgyűlést tartottam, már akkor két-három személy jelezte, hogy Balázs-patakán a saját tulajdonuk oda van festve a közbirtokosságéhoz. Tisztáztuk, és bebizonyosodott, hogy a topográfusnak mégis igaza volt. Azóta körülbelül tízen is panaszkodtak, és az ilyen területek kb. 30 hektárt tesznek ki. Ezek a területek át vannak adva a közbirtokosságnak, ugyanakkor van rá telekkönyvi tulajdonos. Van a hivatallal egy egyezségünk, hogy ezeket a területeket a közbirtokosságnak kompenzálják bárhol, és akkor a közbirtokosság visszaadná az embereknek a területeiket. De e helyett terület kell, mert ezek leltárban vannak a közbirtokosságnál. Amikor át kell adjam, terület nem hiányozhat, hektárban. Amíg a hivatal nem mondja meg, hogy hol, menynyi területet kap a közbirtokosság kompenzálásként, addig mi sem tudjuk visszaadni az embereknek a területeiket.”
Rancz Enikô

Elszámoltak

           Egy fizetett tisztségviselô és segítôi számoltak be a Gyergyó-Tölgyes Közbirtokosság 2007. évi tevékenységérôl. Ami rajtuk múlott, azt megtették. Bár 700 hektár erdôs terület helyzetét továbbra sem hajlandó tisztázni a tölgyesi állami erdészeti hivatal, pontosabban nem hajlandó e területet visszaszolgáltatni, a 399,8 hektár erdô és a 114,23 hektár havas anélkül hozott hasznot azoknak, akik területeit sikerült tisztázni, hogy azért ôk egyetlen lépést tettek volna. Lázár Mária, Szász Zoltán, Gál István, illetve a magánerdészet részérôl Bíró Árpád meggyôzte az esetleg kételkedôket is: rendben az erdôtársaság szénája. A területek adója és ôrzésének díja kifizetve, 7 hektárt beültettek csemetével. E tevékenységre idén is gondot fordítanak.
           A közös ebéd a jól végzett munka dicsérete és a tagság köszönete is volt. A 230 lej hektáronkénti járulékot azzal a figyelmeztetéssel szállították kinek-kinek házhoz az elmúlt hét végén, hogy jövôben, ha nem sikerül visszaszerezni a már említett 700 hektár erdôs területet, nem valószínű a hasonló összegű jövedelem.
Bajna György

Sajtóközlemény

           2008. január 27-tôl érvénybe lépett a 30/2008. január 9-es számú Kormányhatározat, a 984/2005-ös Kormányhatározat modosítása, ami az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági normák betartására és kihágások esetén azok büntetésére vontakozik.
           Figyelembe véve a határozat elôirásait, kihangsúlyozzuk azon cikkelyeket, amelyek az állattartó gazdákat fokozottan érdeklik. Így, ha a gazdaságban nem regisztrált, fülszám nélküli állatot találnak (marha, juh, kecske, sertés) a kiszabott bírság összege 600–1200 lej. Ugyanennyi büntetést rónak ki azon esetekben is, ha állategészségügyi bizonylat nélkül szállítanak élô állatot, állati eredetű termékeket, valamint takarmányt.
           A szóban forgó határozat nagy hangsúlyt helyez az állatvédelem és állatjóléti szabványok betartására, szállítás esetén (65 km-en felül és alatt) a büntetések elérhetik az 1000 – 5000 lejt a fizikai személyek esetében, és jogi személyeknél a 10 000 – 25 000 lejt.
           Egy fontos aspektus, amire fel szeretnénk hívni a figyelmet: amenyiben a hatósági állatorvosokat akadályozzák feladataik elvégzésében, valamint megtagadják az általuk kért iratok felmutatását, illetve viszautasítják a törvényes elôírások betartását, a bírság 24 000 – 50 000 lejig terjedhet.
           A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság ügyvezetô igazgatója:
Dr. Marosfôi Levente, PhD

No sugar, csak semmi komolyság!

           A gyergyószentmiklósi No Sugar a Szavak nélkül című dalával továbbjutott a PopSuli által erdélyi együtteseknek szervezett megmérettetésén. A PopSuli vasárnaponként jelentkezô rádióműsor, amelyet az Erdély Fm készít, és a partnerrádiói közvetítenek. A műsorban a kereskedelmi rádiók zenei szakemberei értékelték a beküldött zenéket. Nos, itt ért el eredményt a szentmiklósi csapat, melynek tagjai: Barabás Árpád, Bereczky Botond, Bálint Barna és Biró Zoltán.
           Barabás Árpád színművészt, Freddyt kérdeztük a zenekarról.
           – Talán 2005-ben alakultunk, ha jól tudom. Akkor részt vettünk a Médiabefutón nagy cirkuszok közepette, azóta létezünk. Néha zenélünk. Én énekelek és dalszövegeket írok, ha jön, többnyire Botival összeülünk és okoskodunk. Mint No Sugar, nem léptünk fel, és egyelôre nem is fogunk, ha csak nem nyerjük meg a félszigeti fellépés lehetôségét. Úgy jelentkeztünk be annak idején, mint hobbizenekar. Ez így is van, mindenki valami mással foglalkozik. Ettôl függetlenül még van 4–5 szám demo változatban. Azt kellene manikűrözni. Toplistára kész számunk csak egy van, amivel a versenyre is jelentkeztünk. Igaz, néha a hobbizenekart talán komolyabban kellene vegyük, ha már az elsô tizenháromba bekerültünk, tehát CD-re kerül a dal a többivel együtt, mert így akármi is lehet belôle. Videoklip-forgatás, lemezkiadás is van a díjak között.
           – Cél…
           – Nekem régi nagy álmom, hogy ne színészként legyek a színpadon és egy elôadásban játszom, hanem mondjuk 2000–3000 ember kizárólag azért jön el, hogy engem hallgasson. Az szép dolog lehet. Szeretek színpadon lenni, de szeretném megtapasztalni, milyen, mikor sokaknak énekelek. Szerintem mindannyiunkban van ilyen. De csomó más fontos dolog van az életemben. Nem vesszük mi, a zenekar, túlságosan komolyan magunkat, hogy mi aztán megmutatjuk még a magyarországiaknak is, hogy miként kell zenét csinálni. Ha úgy látják egyszer, hogy jól csináljuk, az úgy is kiderül. Egyelôre nekünk kell tetszedjen. Vannak jó és rossz visszajelzések is. Igazából még mi is keressük az utat, az irányt.
           – Soha nem gondoltátok komolyan?
           – Viccesnek tűnik, de az is az egész történet. Mert, szerintem, nem kell abba belefeketedni, hogy sztárok legyünk. És azért is gondoljuk csak félig komolyan, mert a további lépésekhez nem tudjuk mi megteremteni az anyagi alapokat. Kiadót kell keresni, dalokat kell felvenni, fel is kellene lépni csak saját számokkal. Nincs ehhez anyagi alapunk. Az a jó, hogy Erdély-szerte, szép hazánkban, Gyergyóban van egy ilyen zenekar is. S egyszer csak hátha fellépünk. Ennyi. Szerintem ezeket a dolgokat bizonyos öniróniával kell kezelni. Tinédzserkorban az ember megálmodja, hogy tízezer ember elôtt áll a színpadon, s aztán közel a harminchoz még mindig itt tart.
           – Tegyük fel, hogy bekövetkezik a nagy fellépés, utána mit csinálnál?
           – Nem tudom milyen, de biztos jó érzés. Talán megtapasztalom egyszer. Lehet, hogy utána berúgnék. Ki tudja, hová kerül évek múlva a No Sugar? S akkor majd fellapozzuk a Gyergyói Kisújságot, azt, amelyben még nem vettük komolyan az egészet.
Kedves-Tamás Gyopár

Számítógépes rajzverseny

           Csíkszentdomokoson a Cserealji Elemi Iskola már öt éve rendszeresen megszervezi a számítógépes rajzversenyt. Az idei versenyen, ami az elmúlt hét végén zajlott, a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskolából, a Salamon Ernô Elméleti Líceumból és a Fogarassy Mihály Általános Iskolából is részt vettek, összesen tíz tanuló.
           A versenyrôl Györffy Mária Magdolna tanítónôvel beszélgettünk.
           – Kezdetben csak a domokosi diákok versenyeztek, majd késôbb Kurkó István tanító meghívta a csíkszeredai iskolákat és minket is. Általában 35–36 gyerek szokott részt venni. Minden iskola minden I., II., III. és IV. osztályából egy-egy tanuló vesz részt. Ez nagy élmény a gyerekek számára, hiszen ez nehezebb, mint a papírra rajzolni. De sok gyerekhez közel áll ez a műfaj, hiszen ismerik a számítógépet, játszanak is rajta.
           – Hogy zajlott a nap?
           – Reggel tíz órakor kezdôdött a verseny, a gyerekek csoportokban mentek be a terembe. Mindenkinek egy órája volt. Az elsô-második osztályosok témája a betűk, játékok, állatok farsangja volt, a harmadik-negyedik osztályosoké pedig a farsangi bál, a járművek farsangja, a farsang az erdôben. De ezek a versenyek arra is jók, hogy barátokat szerezzenek, ismerkedjenek. Erre kiváló alkalom a Játszóház, ami az ott eltöltött nap nagy részét kitölti, és ezalatt is kellemes környezetben voltak kedves emberekkel.
           – Kik a gyergyói díjazottak, és milyen díjakat kaptak?
           – Az I–II. osztályos korcsoportból Berszán-Árus Dániel II. osztályos tanuló második helyezett lett, a III–IV. osztályos korcsoportból Bodó Bernadett IV. osztályos tanuló elsô, és Sajgó Vormair Orsolya III. osztályos tanuló harmadik helyezést kapott. Mindhárman művészeti osztályba járnak. Az elsô díj 150 lej értékű vásárlási utalvány, amelyet Csíkszeredában az egyik számítógépes üzletben lehet levásárolni, a második 100 és a harmadik díj 50 lej értékű ugyanolyan vásárlási utalvány. Ezek mellett kisebb díjak is voltak.
           Bodó Bernadett mint mondta, az állatok farsangját rajzolta le az erdôben, és az erdô állatait különbözô jelmezekbe öltöztette. Ezt ô találta ki, nem látta még rajzfilmben.
           A három kisdiák szégyenlôsen állt a fényképezôgép elé, de tanító nénijük bíztatta: „Ha ilyen ügyesek vagytok, kíváncsiak rátok az emberek”…
Rancz Enikô

Szandrosz: a trójai háború kortárs feldolgozása*
Ôsbemutató a Figura Stúdió Színháznál

           Thuróczy Katalin Szandrosz című tragédiáját mutatja be február 3-án, vasárnap 19 órától a Figura Stúdió Színház. A budapesti írónô eddig még be nem mutatott darabját Sorin Militaru m.v. bukaresti rendezô állítja színpadra stúdióelôadás formájában. Az elôadás zenéjét Vlaicu Golcea m.v. szerezte, látványvilága Csiki Csaba m.v. díszlettervezô nevéhez fűzôdik. Mozgás: Orza Călin m.v.
           Hekabe: Bartha Boróka, Heléne: Bándi Johanna, Andromakhé: Bálint Éva, Polüxeine: Boros Mária, Kasszandra: Szalma Hajnalka m.v., Penthesileia: Szabó Eduárd, Szandrosz: Antal D. Csaba.
           A szerzô, Thuróczy Katalin neve ismerôsen cseng mind a gyergyószentmiklósi, mind a romániai nagyközönség számára. 2002-ben ben a Figura Stúdió Színház már bemutatott egy általa készített feldolgozást, Bertolt Brecht híres Koldusoperájából született Filléres komédiát. A bukaresti Odeon Színházban bemutatott joi.megaJoy című darabja, Radu Afrim rendezésében, 2007-ben az UNITER (Román Színház Szövetség) számos kitüntetését kapta.
           Sorin Militaru rendezô a 2000-es évek rendezô-generációjának egyik jelentôs képviselôje. A 6-os számú kórterem című elôadásáért a legjobb fiatal rendezô díjra jelölik. A bukaresti Odeon Színháznál létrehozott Werner Schwab: Genocídium avagy a májamnak nincs semmi értelme című elôadásért a Legjobb Rendezés Díjával jutalmazzák. A Látványszínház Fesztiválon a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatával színre vitt Csehov: Sirály című darabjáért a fesztivál Rendezôi Díját nyeri.
           Mi, nôk Trójában
           Hány éves lehetett Heléna a trójai háború végén?
           Számoljunk. Már asszony – két gyermek anyja, boldogtalan házasságban élô – mikor Parisz elrabolja. Mondjuk, huszonöt lehetett. Nem, huszonnyolc-harmincas, érett nô inkább, kielégületlen egy idôsebb férfi oldalán, és akkor jön a világ legszebb férfija, ki tudna ellenállni. Igen, harminc körül járhatott, hiszen Parisz évekig kereste, várta a találkozást, hajóra szállt, útra kelt, az idô meg csak múlt. Mikor a szép ifjú megérkezett a gyönyörűséges nôvel Trójába, a család nôtagjai nem fogadták túlzott lelkesedéssel.
           Parisz anyja, Hekabé, Priamosz király második felesége – az uralkodó ötven fia közül tizenkilencet ô szült, a többit ágyasok – más házasságot szánt legszebb gyermekének. A látomásoktól gyötört Kasszandra, aki ráadásul jóstehetségénél fogva elôre látta a tragikus jövôt (és kit Apollón azzal átkozott meg, hogy senki se higgyen jóslatainak), irigyelhette sógornôje szépségét.
           Helena négy gyermeket szült férjének, ez minimum négy, de inkább öt év. Közben készülôdtek Menelaosz király egyesült hadai, hogy visszaszerezzék az ekkorra már eléggé viharvert asszonyt, jobban mondva kifosszák és lerombolják a Várost.
           A trójai háború – valamennyi háború esszenciája – tíz évig tartott, az utolsó napokra földig rombolták a várost. A nôk víz és élelem nélkül, évek óta férfiak nélkül – hiszen a férfiak harcoltak –, összezárva, ez maga lehetett a földi pokol. Helena negyvenöt felé közeledett, akkoriban ez az öregkor kezdetének számított.
           A nôiség nôsténységgé, szukasággá aljasult, már csak az egymás iránti gyűlölet tartotta életben az asszonyokat. Hekabé elmeszesedett agyával a múltba, emlékei közé menekült, de azért nem engedte ki kezébôl az alfa-nôstény pozícióját. A szétesett fizikumú Heléna, aki lenézte és megvetette a trójai nôket, beletörôdve sorsába, csak a túlélésre koncentrált, Kasszandra éber-alvó állapotban, szüntelen rettegésben várta a sors beteljesedését, húga pedig elvetélt gyerekét siratta.
           Pentheszilea, az idegen, a harcos, androgün asszony szétrobbantotta maga körül a gyűlöletbe merevedett világot, felgyorsítva az eseményeket.
           A történéseket már kizárólag csak az indulatok irányítják, nem érvényesek a hétköznapi logika – de a hétköznapi nyelv szabályai sem, belülrôl kiszakadó, csontig lecsupaszított mondatok képesek csak kifejezni az érzelmi amortizáltságot, jelezni a végsô széthullást, pusztulást.
           Mikor történik mindez? Bármikor, bárhol, bármely ország lebombázott, szétlôtt városában. És az ok lehet kevesebb is, nem kell hozzá egy hervadófélben lévô asszony szerelme indítéknak.
           Thuróczy Katalin
           Jegyek ára: 10 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 6 lej. Jegyek megvásárolhatók a Színház titkárságán 9 és 16 óra között, vagy elôadás elôtt a helyszínen.
           A következô elôadások idôpontja: február 4., hétfô, 19.00 óra és február 12., kedd, 19.00 óra.
           * A mindenkori háborúk értelmetlenségét és kegyetlenségét bemutató elôadás sajátos nyelvi és képi eszköztárat használ, ezért megtekintése 16 éven felülieknek ajánlott.

Közgyűlést tartott az RMDSZ Gyergyószentmiklósi Szervezete
Kirajzolódó erôvonalak

           Zsúfolásig megtelt pénteken, január 25-én délután az RMDSZ Gyergyószentmiklósi szervezetének közgyűlése alkalmából a Városháza tanácsterme. Közel 100 szavazati joggal rendelkezô RMDSZ-tag vett részt a Portik Imre, Szabó Rudolf és Vincze János ülésvezetôk irányításával zajló, közel ötórás ülésen. A megszavazott napirend értelmében elôbb az Alapszabályzatot módosították. A cikkelyenkénti vitánál idônként bekiabálások és beszólások, személyeskedések, acsarkodások tarkították a feszült légkörű tanácskozást. (Hiszen a tét nem más, mint a közelgô helyi választások.) Az alapszabályzat módosításánál elhatározták, hogy a helyi (városi szervezet) elnöke az elsô helyen lesz az RMDSZ önkormányzati képviselô-jelöltjeinek listáján; továbbá, hogy az RMDSZ választmánya visszahívhatja az alpolgármestert és a frakcióvezetôt, amennyiben nem végzi jól munkáját. A számos módosítás során nagy vitát váltott ki a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács követelése. A Barti Tihamér által vezetett ifjúsági szervezet az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) között létrejött országos egyezményre hivatkozott, miszerint az ifjúsági szervezetnek joga van a választmány 15%-át kitevô számú képviselôt, azaz öt személyt delegálni. A javaslat ellenzôi szerint azonban területi szervezet nem avatkozhat bele egy helyi szervezet munkájába, döntéseibe. Végül elfogadták, hogy a GYTIT két személy küld a választmányba az egyházakat képviselô három személy mellé.
           Az ülés szünetében Farkas Zoltánt, az RMDSZ Városi Szervezetének elnökét kérdeztük.
           – Mi a célja a mai ülésnek?
           – Elsôsorban az alapszabályzat módosítása. Az országos alapszabályzathoz kell igazítani a helyi szabályzatot. Továbbá ki kell egészíteni azokat a bizottságokat, amelyekben üresen maradtak helyek. A TKT (Területi Küldöttek Tanácsa) úgy döntött, hogy nem a régi módszer szerint – egy önkormányzati és egy RMDSZ-tisztségviselô képviseli a helyi szervezetet –, hanem leosztotta egyéni szavazatokra ezt. Gyergyószentmiklósnak 10 szavazat jutott, ôket is a közgyűlés választja meg. Azaz eldôl, hogy kik képviselik Gyergyószentmiklóst a területi szervezetben.
           – Kik vehetnek részt a közgyűlésen szavazati joggal? Azok is, akik egy napja lettek RMDSZ-tagok?
           – Bárki szavazhat, aki tag. Tag az, akinek van tagsági könyve. Azt nem követjük, hogy ki mikor lett RMDSZ-tag. Akinek érvényes tagkönyve van, az részt vehet az ülésen, és szavazati joggal rendelkezik.
           Az éjszakába nyúló gyűlésen megválasztott TKT-tagok: Portik Imre, Dézsi Zoltán, Virág Zsolt, Weil Gyula, Wolfhart Rudolf, Vin-cze János, Ivácson Róbert, Ványolós Tibor, Keresztes Zsombor, György Sándor.
           Az RMDSZ Gyergyószentmiklósi Szervezetének Választmányát a következô tagok egészítik ki a pénteki gyűlés döntése alapján: Ivácson Róbert, Lázár Zoltán, Ványolós Tibor, Barti Tihamér és Keresztes Zsombor. Póttagok: Dali Erika és Vargyas Lajos.
           * * *
           Ugyancsak a hét végén ülésezett az RMDSZ miniparlamentjeként számontartott SZKT is. A tanácskozáson elhangzott: az RMDSZ a helyhatósági választásokon a 2004-es eredmények megôrzését és növelését tűzte ki célul, az idei megmérettetés ugyanakkor azért jelent az eddigieknél is nagyobb kihívást, mivel Románia immár az Európai Unió tagja, az ebbôl származó lényegesen nagyobb lehetôségek és elônyök kiaknázása pedig jelentôs mértékben az önkormányzati képviselôk felkészültségétôl függ. Markó Béla közölte, a jelöltek kiválasztásában hangsúlyosan figyelembe veszik majd azt, hogy az illetô személyek képesek-e kihasználni az uniós lehetôségeket, képesek-e életképes fejlesztési programokat kidolgozni, ezek révén ugyanis látványos fejlôdést lehet elérni az önkormányzatokban. Az SZKT megvitatta a 2008-as helyhatósági választások elôkészítésérôl szóló határozatot, amely rögzíti a várhatóan májusban sorra kerülô megmérettetésen induló RMDSZ-jelöltek kiválasztásának kritériumait és módszereit. Az elôzetes bejelentésekkel összhangban, a tervezet nagy figyelmet szentel a fiatalításra és a nôk jelenlétének növelésére az önkormányzatokban. Rendelkezett ugyanakkor arról is, hogy a területi szervezetek maguk döntenek arról, állóurnás illetve mozgóurnás, vagy elektoros választás (küldöttgyűlés) révén választják ki a jelöltjeiket.
           * * *
           Az SZKT ülése elôtt – immár hatodik alkalommal – átadták az RMDSZ Ezüstfenyô Díjait. 2002-ben, az Ezüstfenyô-díjakat azért hozták létre, hogy azokat díjazzák, akik elsôsorban a restitúció terén értek el kiemelkedô eredményeket, ám hamar rájöttek, hogy az elkövetkezendôkben a szülôföld visszaszerzését tágabban kell értelmezni: jogokat, kulturális értékeket, hagyományokat kell visszaszerezni, hiszen „amit elvettek tôlünk, azt is tágabb értelemben vették el”. Idén 25 személy vehette át ünepélyes keretek között a kitüntetést, köztük Farkas Zoltán Béla, az RMDSZ Gyergyószentmiklósi Szervezetének elnöke.
Csata Orsolya

Székelyföld megye

           A Gyergyószéki és a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács, valamint a Magyar Polgári Szövetség helyi és medencei szervezeteinek képviselôi vettek részt azon a megbeszélésen, melyen Székelyföld megye létrehozásának lehetôségeit boncolgatták. A Magyar Polgári Szövetség székházában tartott találkozóra Petres Sándort, az RMDSZ Gyergyó-területi szervezetének elnökét is meghívták, aki elfoglaltsága miatt nem vehetett részt ugyan, de ígéretet tett arra, hogy egy késôbbi idôpontban egyeztet a szervezôkkel – mondták a szervezôk.
           A tanácskozás Ráduly Róbert Csíkszereda polgármesterének azon kijelentése nyomán jött létre, miszerint Hargita és Kovászna megye egyesítése nagy lépést jelentene az autonómiáért vívott küzdelemben. „Nagyon jó, hogy végre az RMDSZ színeiben tevékenykedô politikusok is fontosnak tartják Székelyföld autonómiáját. A Hargita és Kovászna megye egyesítésével létrejövô megye azonban nem azonos a történelmi Székelyföld területével; több Maros megyei település, többszáz magyar nemzetiségű lakos kívül maradna” – fogalmazott Rokaly József a január 24-én tartott tanácskozáson. Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki elnöke szerint területi autonómia elérése megvalósítható lenne a Székelyföld megye létrehozásával úgy, hogy a közigazgatási egység létrehozása után ennek a területnek sajátos jogokat kellene majd szerezni. A megye, mint közigazgatási egység akkor jöhetne létre, ha a települések lakosai népszavazás során kinyilvánítanák erre vonatkozó óhajukat – folytatta Árus, hozzátéve: „most félre kell tenni a kicsinyességet, az arra vonatkozó belsô háborúkat, hogy hol legyen ezen megye központja”. Összefogással, közös akarattal megvalósítható Székelyföld megye létrehozása – összegezték a találkozó résztvevôi.
           Milyen konkrét lépésekkel kívánják létrehozni Székelyföld megyét? – kérdeztük Rokaly Józsefet, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnökét.
           – Várjuk azt, hogy a Gyergyószéki RMDSZ területi elnöke, Petres Sándor részérôl jelzés történjen arra vonatkozóan, hogy álljunk szóba egymással. Telefonon fog értesíteni valószínűleg, hogy mikor ülünk le, és mikor tárgyalunk errôl a kérdésrôl. Ez lesz az elsô lépés, elvárjuk azt, hogy a Gyergyószentmiklósi RMDSZ is valamilyen módon viszonyuljon a felhívásunkhoz és a városi önkormányzati képviselôtestület és a többi település is. Amennyiben megtörténne Gyergyószék különféle politikai és közigazgatási szervezeteinek, szerveinek az egyeztetése, akkor határozottan léphetnénk elôbbre, hogy felvegyük a kapcsolatot a többi székek hasonló szerveivel, szervezeteivel is és akkor ténylegesen, érdemben tudunk majd tárgyalni Székelyföld megye létrehozásáról. Elindulhatna egy lavina. Végeredményben azt is akarjuk, hogy indítsunk el valamit. Tehát ne üljünk tétlenül addig, ameddig valamilyen külsô hatás, vagy viszszajelzés történik Brüsszelbôl. A Székely Nemzeti Tanács ülését megelôzôen is kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel azért, hogy a februári tanácskozáson már konkrét elképzeléseket vitathassunk meg.
           – Milyen módon érhetô el Székelyföld megye létrehozása?
           – A két, esetleg a három megye – Hargita, Kovászna és Maros – önkormányzata írhat ki népszavazást. Hargita és Kovászna megyében minden településre vonatkozóan, Maros megyében pedig azokra a településekre, amelyek egykoron a Marosszéki közigazgatási egységhez tartoztak. Ennek keretében a lakosok véleményt nyilváníthatnának arról, hogy szeretnék-e, ha létrejönne Székelyföld megye.
Csata Orsolya

Keressünk polgármestert!

           Játékunk második fordulójához érkeztünk. Sokan jelentkeztek felhívásunkra, tollat ragadtak, és válaszoltak kérdésünkre. Köszönjük. Talán mondanunk sem kell, hogy az elsô fordulóban feltett kérdésre legtöbben mit válaszoltak. Egyetlen levélírónk javasolja, hogy nô vezesse Gyergyószentmiklóst a következô években, a válaszadók többsége nyugodtabb lenne, ha egy férfi kezébe helyezné városunk jövôjének irányítását. Meglepôen sokan javasolják viszont azt, hogy EMBER legyen a megválasztott személy, ugyancsak sokan mellékesnek gondolják leendô városatyánk nemét. Voltak, akik levélben indokolták meg javaslatukat. Így például egy kedves olvasónk ezt írja: „Ezt a megközelítést mellôzném, mert nem szépségversenyrôl van szó… A jövô képét éppúgy kell kozmetikázni, retusálni, mint az arcot.” Egy másik levélben olvasónk a „játékkal” kapcsolatosan fogalmazza meg gondolatait: „Ôszintén mondva, a játék szó zavar, mert a múltkor is játszadoztunk. A játszadozás sikerült, csak épp a város lakói nem nagyon élvezték… Most kell odafigyelni igazán, mert még van idô megtalálni a lehetô legjobb honatyát, aki majd vezeti városunkat!”
           Ezen a héten arra keressük a választ, hogy hány éves legyen a 2008–2012 közötti gyergyószentmiklósi polgármester?
           2. kérdés: Véleménye szerint hány éves legyen az új polgármester?
           Válaszaikat kérjük, juttassák el a Gyergyói Kisújság (a volt mozi bejáratánál levô) postaládájába. Azok között, akik bekapcsolódnak játékunkba, és segítenek megrajzolni leendô polgármesterünk fantomképét, kisorsolunk egy 200 lejes vásárlási utalványt (a Ben-Com-Mixt Kft-ben vásárolható le) és egy kétszemélyes vacsorát a Muskátli vendéglôben. De a nyereményeknél is sokkal fontosabb, hogy közösen gondolkozzunk el, milyen tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkeznie annak, aki Gyergyószentmiklóst kimozdíthatja a tehetetlenségbôl!

„Az a hely, ahol élsz világnak világa”

           Az elmúlt hét végén immár negyedik alkalommal szervezték meg Csomafalván a népfôiskolát, amelynek középpontjában – amint a kezdetekben meghatározták – a fa áll. A legutóbbi alkalommal szűkös, baráti hallgatói körben, a tűz pattogása mellett a hely és a tér viszonyával foglalkoztak az elôadók. Ezekbe mi is belehallgattunk.
           Köllô Miklós szerint a hely és a tér ismerete az építészet alapismeretei közé tartozik. A tér határaival meghatározható, konkrét és objektív, míg a hely szubjektív, határok nélküli, és mindenki másképp érzékeli. Az érzékelésünket a környezet és a kultúra befolyásolja. A térben helyek, és a helyben terek léteznek. Gondoljuk csak el… A hely megismeréséhez ismerni kell a teret, az idôt, a néprajzot és hely szociológiáját is – mondta Köllô Miklós. Példaként egy svájci falun élô és ott dolgozó építészt hozott fel, aki összeegyeztette a modern szellemet és a hagyományos anyagot, a fát. A hegyes környezetben fából szép építményeket hozott létre, így telefonfülkét is fából készített.
           A korismeret jelentôs hatással van az építészetre, hiszen ha egy katonai erôtérben építkezünk, a fô szempont a biztonság lesz. Majd építészeti korokat mutatott be az elôadó fotókkal ábrázolva. Itt hangzott el, hogy a Mc Donald’s épületei mennyire alkalmazkodnak minden építészeti korhoz és térhez.
           A hely- és a korismereten kívül szükség van önmagam ismeretére is, a fizikum, a szellem és a lélek összhangjának ismeretére, hiszen egy építményt is ez tart össze.
           Egy helyet jellemvonásokkal tudunk leírni, és akkor mondjuk egyikrôl vagy másikról, hogy jó hely, ha az alany jól érzi ott magát.
           Herczeg Ágnes elôadását interaktív játékkal kezdte. A résztvevôk elmondták, mit jelent számukra az a mindennapi, de mégis nehezen meghatározható fogalom, hogy táj. „A hely, ahol jól érzem magam”, „Élôhelyem határa”. Az elôadó így fejtette ki: a természeti világ szerves összefüggése, amibe beleszületik az ember. Ha szerves részei vagyunk, magunkba fogadjuk képek, hangok, emlékek formájában, és nem is fogjuk fel, hogy bennünk él, és meghatározza az életünket. A tájnak üzenete van, és ha ezt az ember érzi, az azt jelenti, hogy hazaért. Ha idegen a táj, akkor figyelek, üzen-e számomra valamit – fűzte hozzá az egyik résztvevô. Érdekes, hogy a tájékozódni szavunk töve a táj szó, azaz annak jelentése: ráhangolódni a tájra. Ezután mesélt az elôadó a fürdôépítô kalákákról, amelyek 2001-ben kezdôdtek el, és azóta több mint tíz helyen újítottak fel fürdôket. Ezekhez meg kellet érteni elôször a tájat, az ott élô embereket, és ennek ismeretében irányt adni a jövônek: felújítani a fürdôt, és a lakók gondolkodását abba az irányba terelni, hogy ez egy olyan érték, amibôl meg lehet élni. Ebbe a munkába besegít a Kárpát-medencei diákság, hiszen közülük kerülnek ki az önkéntesek, és a falu lakói is besegítenek. Kalákáznak jó pár napot… Elkészül a fürdô. Régi, de új érték születik. De más hozadéka is van ezeknek a közösségi munkáknak. Kiderül, hogy a közösségnek van ereje, összetartanak, és egyenlôen ad mindenki. A jelenlévô kalákások emlékeket idéztek: a kaláka során megnyílik a társaság, a szeretet felé való lépésrôl szól, ez az egyetlen hely és körülmény, ahol az emberek érdek nélkül dolgoznak együtt, és ez az élmény mindenkiben változást hoz. Kolumbán Gábor, akinek nagy szerepe van a mai kalákázásban, így beszél errôl: a mai kornak megfelelô kaláka válasz azokra a problémákra, amelyekkel az emberek szembenéznek. Ma nyílt kalákákat szerveznek, a közösségbe való beépülés gyors, és a hozzátartozás tudata sokáig megmarad. Régen a kaláka szerves közösségi élet volt, egymásrautaltságukban gyakran fordultak egymáshoz az emberek. Ma, az individualizációban, elfelejtjük, hogy ha egyedül nekünk valami nem megy, forduljunk másokhoz, és kérjünk segítséget. A kaláka ezt újra éltetni kezdi, sôt olykor könnyet csal egy kemény, öreg székely ember szemébe is…
           Szóval, kalákázni minden szempontból érdemes – zárult az elôadás.
Rancz Enikô

Nagykorúak lettek

           2008. január 25-én délután megtelt a Gépgyártó Iskolaközpont díszterme: a végzôsöket köszöntötték a Maturandus-ünnepségen. Ebben a tanévben öt osztály tanulói fejezik be középiskolai tanulmányaikat, számukra készítettek a szervezô nevelôk és diákok színvonalas műsort. Klasszikus, latin és székelytáncok között Balázs Boglár monológját, Bagossy Norbert és László dalait és Huszár Enikô szavalását követhették figyelemmel a résztvevôk. Természetesen az ünnepi beszédek emelték ki a pillanat jelentôségét: Részeg Ildikó igazgatónô az intézmény vezetôsége nevében köszöntötte a végzôsöket. Kiss Nimród a XI-esek nevében arról beszélt, hogy mindig nagyobb társaik nyomában jártak, és felnéztek rájuk. A XII-es Sólyom Sarolta felelevenítette, hogy alig egy éve még ôk szervezték az ünnepséget, most pedig ôket köszöntik. Az ünnepséget svédasztallal és bulival zárták.
(GIK)

Tarka madár (Petres Csaba könyvbemutatója Ditróban)

           Felavatásakor a ditrói Dokumentációs, Információs Központot annak fô tervezôje, Köllô Miklós „szellemi térnek” nevezte. Pedig akkor még nem tudhatta, hogy rá egy hétre (január 24-én) ez a helyiség olyan eseménynek fog otthont nyújtani, amely valóban méltó lesz ehhez a minôsítéshez.
           Petres Csaba, I. fokozatos zenetanár mutatta be itt háromévtizedes tudományos-didaktikai kutatásainak legújabb (immár a tizedik) termékét. A könyv arra a kérdésre igyekszik meggyôzô választ adni, hogy melyek azok az utak, amelyeken haladva a tanulók, ha nem is mind művészekké, de legalább zeneértô és -kedvelô emberekké válhatnak. Bizony, nem is utolsó szempont ez ma, amikor a művészet ennyire Hamupipôke-sorsra jutott.
           Nem csoda, ha az RMPSZ kolozsvári kiadója – az Ábel – készségesen vállalta a mű kiadását. Sôt: elkészítését Magyarország Oktatási Minisztériuma is támogatta.
           A könyv pozitív fogadtatása elôre láthatólag nem merül ki annyiban, hogy megjelenésének nagyon örülnek a szerzô szülôfalujában, és a község közbirtokossága a ditrói általános iskolák számára 40 kötetet már meg is vásárolt.
           A DIK helyiségét a bemutatóra eljött érdeklôdôk nem töltötték meg zsúfolásig, de akik eljöttek, azokat valóban érdekelte ez a mindennapinak nem mondható esemény. Az öröm és az elismerés azoknak az arcára is rá volt írva, akik nem nyilvánítottak véleményt. Három személy azonban szép, elismerô szavakban fejezte ki, hogy ôszintén drukkol a könyv további sikeréért. Szükség is volt ezekre az értékelô és biztató megnyilatkozásokra, hiszen a szerzô szerény szavai nem emelték ki a könyv úttörô jellegét.
           Ismertetôjét az tanár úr a változatosság kedvéért kétszer is megszakította, hogy tanítványai most már a furulya hangján fejezhessék ki örömüket. Egy alkalommal még Nagy Katalin tanárnô is „benevezett”, hogy Petres Csabával együtt furulyázzon el egy éneket. Ezek a közbeékelt mozzanatok érezhetô módon növelték az ünnepélyes hangulatot.
           De térjünk vissza a könyvismertetô gondolatmenetéhez. A „társadalmi megrendelésre” már történt utalás. Hogyan próbált ennek megfelelni a szerzô? Nem lehet szem elôl téveszteni, hogy a zenei nevelést is minél korábban el kell kezdeni. Kicsi kezekbe azonban nem lehet nagy hangszert adni. Viszont sikerrel lehet próbálkozni a furulyával. Annak is a kisebb fajtájával: a szoprán- és az altfurulyával. (Ez a magyarázata annak, hogy a tanár úr ezt a művét elsôsorban az általános iskolák blockflöte-együtteseinek szánta.)
           Petres Csaba 162 olyan darabot válogatott össze, amelyeket furulyán viszonylag könnyen el lehet játszani. Ezek vagy átiratok vagy a szerzô saját művei. Mind a 162 darab altszólamának van egy könnyített lejegyzése a kötet végén. Ezek a transzponált változatok, amelyek lehetôséget adnak a gyermeknek, hogy kevesebb erôfeszítéssel is közelebb jusson a jó eredményekhez. Mert ha megtanulta a szopránfurulya fogásrendjét, ezt az altfurulyán is tudja alkalmazni.
           Így egy évi gyakorlással a kevésbé tehetséges tanulókat is a társaikkal együtt színpadra lehet állítani. Tehát viszonylag hamar jön a sikerélmény, ami megnöveli a munkakedvet, végsô soron a teljesítôképességet is. Akik ebben a felszabadító élményben részesülnek, azokat felnôtt korukban nem kell betuszkolni a hangversenyre.
           A Tarka madár c. gyűjtemény részben a hiányzó tankönyveket is pótolja. Tartalmazza a zeneelmélet alapfogalmait, példákkal illusztrálja ezeket, majd a kiválogatott zenei műveket rendszerbe foglalja. Külön csoportban szerepelnek a gyermekdalok és a népdalok, a reneszánsz- és a barokk zene ide illô alkotásai, a XVIII–XX. század bizonyos zeneművei. Külön csoportokban jelennek meg az ünnepi alkalmakon (karácsonykor, újévkor, tanévkezdéskor, -záráskor felhasználható darabok.
           Tartalmi és formai sokszínűség jellemzi a kötetet. Ez még a könyv nagyon ízléses fedôlapján is érvényesül. Sokszínűsége miatt a 72. énektôl kapta címét a mű. Így lett belôle Tarka madár. Egy sokszínű, hasznos, trillázó Tarka madár. Kísérje útját a siker!
Gergely Géza

Pályázat kis tollforgatókért

           Ôszig kiderül, hogy Csomafalván az elemisták közül kibôl válik jó tollforgató. Pályázatot nyert a csomafalvi Köllô Miklós Általános iskola I–IV. osztályos tagozata. Miközben csütörtökön a falu elemistái összegyűltek a díszteremben, hogy meghallgassák a pályázat-ismertetôt, azon tűnôdtem, vajon melyik elsôs, másodikos szereti meg az írást, vajon kiderül-e e pályázat során, hogy ki az, aki már jó tollforgató, s hogy milyen öröm lesz e gyerekeknek, mikor az iskolaújságban viszontlátják a meséiket, verseiket, nevüket. S ha majd írókká lesznek, bizonyára akkor sem felejtik el az elkövetkezô néhány hónapot.
           Mindenképp szerencsések a csomafalviak, hiszen ez az egyedüli tanoda a Gyergyói-medencében, melynek pályázatát pozitívan bírálták el. Hargita megyébôl 3 sikeres pályázat van. Az összeg, amit nyertek a tanfelügyelôségtôl, 12 400 lej, az önrész pedig 1400 lej, ebbôl futja havonta valamilyen tevékenységre, amely a helyesírásukat, beszédkészségüket fejleszti, tanulásukat segíti elô. Többek között meghívják Biró László tanítót, meseírót, hogy megismerkedjenek vele a gyerekek, a nagy iskola Tízórai iskolaújság szerkesztésében is részt vehetnek. E pályázat programjához igazítják a hagyományos szavaló- és mesemondó versenyt is. Ezúttal mindenki a saját meséjét mondja el. Szerveznek kirándulásokat is Parajd-Csíkszereda-Székelyudvarhely útvonalon, és ellátogatnak a Hargita Népe szerkesztôségébe; Marosvásárhelyre is elutaznak, ahol találkoznak Szabó Róbert Csaba szerkesztôvel, Székelykeresztúr–Segesvár is szerepel a tervezett kirándulások között, ezen minden elemista részt vesz. Majd a legügyesebbek elutaznak Kisbaconba.
           Hogy miért pontosan ilyen pályázatot nyújtottak be? Mert mindig szerettek írogatni a csomafalvi kicsik.
           Látni kellett volna, amint a kipirult arcú gyermekek kórusban válaszoltak a kérdésekre, és közben bele-beletapsoltak egy-egy számukra jó hír hallatán. Hazafelé pedig megbeszélték, hogy írni fognak verset, mesét, az elsôsök közül néhányan pedig alig várják, hogy minden betű kandarítását megtanulhassák, mert utána kirándulnak.
Kedves-Tamás Gyopár

Miniszteri látogatás

           Három községbe látogatott Borbély László miniszter a múlt pénteken. Elsôként – Laczkó Albert Elemér polgármester és Petres Sándor, a Hargita Megyei Önkormányzat alelnöke kíséretében – Remetén vette számba, hogyan sikerült felhasználni a különbözô programokon, pályázatokon, kormánytámogatásokból érkezô összegeket. A közel kétórás terepeszemle során az épülô szociális lakásokat, az árvízprogramból épített hidakat, a 2006-ban meghirdetett 7-es rendelet révén kiépítés alatt álló csatornahálózatot, a derítôállomást, a felújított sporttermet, valamint az iskolafelújítási program során javított Fráter György Általános Iskolát tekintette meg. A látogatást záró falugyűlésen Borbély elismerôen szólt a Maros-parti nagyközség, Remete vezetôségérôl, a polgármester munkájáról.
           – „Nincs miért szégyenkeznünk. Hiszen három év alatt, úgy, ahogy ezt Önök is érzik, volt pénz a programjainkra, azt, amit mondtunk, azt betartottuk. Nem csak ígéretekkel jövünk, nem csak kampányolni jövünk, de van, amirôl beszámolni, van, amit felmutatni. Szeretem látni, amit megvalósítottak, szeretem személyesen megnézni, hová költötték el a pénzeket. Viszont nagyon fontos az is, hogy legyen a helyi vezetôknek elképzelése, terve. Hiszen, ha nincs elképzelés, ha nem küldik el a terveiket, akkor valószínű ma nem tudjuk végigjárni az elmúlt évben épült, vagy felújított létesítményeket. Itt van egy polgármester, aki tudja, hogy mit akar, vannak terveik, elképzeléseik. Éppen ezért fog hamarosan egy 150 férôhelyes sportcsarnok is épülni Remetén, ahol mindenféle nemzetközi versenyt is meg lehet rendezni. A versenytárgyalás már megvolt, amint az idôjárás megengedi, hozzá is látunk az építéséhez. Önök megérdemlik ezt.”
           A vezetékes víz bevezetését célzó program két új Hargita megyei helységgel bôvült: Ditró és Gyergyóremete vízvezeték-rendszerének kiépítésre egy külföldi hitelbôl a minisztérium 5 700 000 amerikai dollárt különített el. A közeljövôben elkezdôdik egy 150 férôhelyes sportterem építése is – jelentette be Borbély László hangsúlyozva: nem kell mindent a központi hatóságoktól várni, a településeknek fel kell térképezniük a közösség igényeit, rövidebb és hosz-szabb távú stratégiákban kell gondolkodniuk. A 2007–2013 közötti idôszakra szóló Regionális Operatív Program keretén belül a természeti erôforrásokon alapuló idegenforgalom, gyógyfürdô-turizmus fejlesztését célzó tervekkel is lehet uniós pénzekre pályázni – hívta fel a remeteiek figyelmét Borbély, aki szerint a falu fellendülése a gyógyfürdôk és borvízforrások adta lehetôségek kihasználásán múlik.
           A miniszter Hargita megyei látogatását az alfalvi és szárhegyi beruházások megtekintésével folytatta. Mindkét falu sikeresen pályázott a vidéki infrastruktúra-fejlesztési program keretén belül. Mindkét faluban elkezdôdtek a munkálatok a csatornarendszer kiépítésnél. Szárhegyen a kormány tartalékalapból kapott támogatással sikerült felújítani a kultúrotthont, Alfaluban folytatódik az utak rendbetétele, a minisztérium eddig közel 700 000 új lejt különített el erre a beruházásra. Gyergyóalfaluban a tavaly befejezett községi út terepszemléjét követôen a jégpályára látogatott Borbély, ahol a helyiek által kölcsönzött korcsolyát felöltve jégre is lépett, és az edzésen részt vevô gyerekekkel jégkorongozott. A miniszter ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy hamarosan műjégpálya épül a Veress Iskola udvarán. Innen a falunapok helyszíneként szolgáló Mikó-kúriához látogatott a miniszter, majd a 7-es kormányrendelet révén kiépítés alatt álló csatornahálózatot tekintették meg. Szárhegyen szintén a csatornahálózat munkálatait szemrevételezte a magas rangú tisztségviselô, majd a kormánytámogatásból felújított kultúrotthont, a látogatás végén a létesítendô sportcsarnok terveit tekintette meg a fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. Szárhegyen egy egyedi terv alapján olyan sporttermet építünk a Lázár-kastély szomszédságában, amely beilleszkedik az ottani környezetbe – összegzett Borbély László.
Csata Orsolya

Családi ház és ôsmagyar kultúra összehangolása

           Ady Endre utca 25. szám. A ház elôtt elhaladva érdekes jelenségre lettünk figyelmesek. Az ôsmagyar írás, a rovásírás három betűjét ismertük fel: a GY, az M és az I betűket. Megtudtuk, hogy egy György Miklós nevezetű férfi lakik ott családjával. Vele beszélgettünk. Rovásírásról, magyar történelemrôl…
           – Mióta laknak itt?
           – A házat 2001–2004 között építettük. A telek nagyszüleim csűrkertje volt, ami a Tölgyfa utcából nyúlt hátra ide, az Ady Endre utcába. 2004-be költöztünk be.
           – Honnan jött az ötlet, hogy a ház falára ezek a „betűk” felkerüljenek?
           – Engem nagyon lenyűgözött a magyar rovásírás, már gyerekkoromtól, amikor megismertem. Ez nagyon ôsrégi, úgymond az emberiség írásával egyidôs, hiszen a sumér ékírást a székely rovásírás segítségével fejtették meg, ami azt jelenti, hogy szoros összefüggésben van a világ legrégebbi írásával. Az ötlet eredetének másik része, hogy régen is megjelent a házak homlokzatán az építés dátuma, illetve az építôk neve. Így került fel a homlokzatra az én és a feleségem nevének kezdôbetűi. Az évszám helyszűke miatt nem került fel. Én ezekbôl a hagyományokból merítettem az ötletet, csak kicsit formát bontottam. A rovásírást akartam megörökíteni.
           – Ezt miért tartja fontosnak?
           – Mi, székelyek kell saját hagyományainak átörökítsük, kultúránkat tiszteljük, mert ha mi nem tiszteljük, akkor azt sem várhatjuk el, hogy mások tiszteljék.
           – A család hogy fogadta az ötletet?
           – Ôk is támogattak, a feleségem is nagyjából ismeri a jeleket. A lányaim is nemsoká megtanulják. Nekik én példát szeretnék mutatni, erôltetni viszont nem akarom, nehogy visszatetszést keltsen bennük.
           – Valamiféle visszajelzést a homlokzaton található jelek kapcsán kapott-e?
           – Igen. Inkább a fiatalabbak ismerték fel a jeleket, akik már tanulják is az iskolában. Olyant is kérdeztek tôlem, hogy ezek ufójelek? Magyarországi ismerôseim méltányolják, hogy ezt a hagyományt így ápolom, habár ez az ôsmagyar kultúrának csak egy töredéke.
           – A kivitelezés hogy történt?
           – Én terveztem meg, de akik vakolták a házat, azok valósították meg. Nem volt nehéz munka.
           – Ezzel a tettel szeretne-e üzenni valamit?
           – Tulajdonképpen errôl is szól az egész. Mi kell propagáljuk a kulturális értékeinket. Van egy reményem is, hogy majd követik ezt a példát, de azt szeretném leginkább sugallni, hogy az emberek ismerjék meg a rovásírás jeleit.
           – A mai modern házakon hogyan mutatna a rovásírás?
           – Össze lehetne hangolni. Erre egy példát mondok: a mai Japánban az új formatervezett mozdonyok eleje úgy néz ki, mint a szamurájok sisakja. Ôk be tudják építeni a múltat a jelenbe. Mi is meg tudnánk ezt tenni, csak ötletekre van szükség.
           – Honnan jön az ôsmagyarság „szeretete”?
           – Ez kiskoromból származik. 1984–86 között Csíkszeredában laktam az unokabátyáméknál, akkor kerültem közvetlen kapcsolatba a rovásírással, mert ôk sokat jártak Magyarországra, és onnan hoztak olyan könyvet, amibôl ezt és a honfoglalás történetét megismertem. Amikor én születtem, tilos volt mindenféle magyar megnyilvánulás, és akkor még dacból is foglalkoztunk a történelmünkkel. Köszönet ezért édesapámnak, hiszen ô szerezte be azokat a könyveket, amelyek megszeretették velem a történelmünket. Majd én is dolgoztam Magyarországon könyvkereskedésben, és akkor onnan én is hoztam értékeket haza. Például az Aranybula új kiadását. Lenyűgözött… Az Aranybula annak is bizonyítéka, hogy a magyar királyság alkotmányon alapult, és a király nem volt zsarnok sosem. Ez azt tükrözi, hogy a magyarság mindig is szabadságszeretô volt. Az Aranybula kiadását a nemesek kényszerítették a királyra, amely a társadalom minden rétegét érintette. A magyar királyság alkotmányos királyság volt. Késôbb volt egy álmom is, hogy történelemtanár leszek, de akkor a hamis történelmet kellett volna tanítani. Ez is közrejátszott abban, hogy nem lettem történelem- tanár. És olyan jeles tanuló sem voltam – fűzi hozzá mosolyogva.
           – Szabadidejében foglalkozik az ôsmagyar történelemmel és kultúrával?
           – Kevés az idôm, sajnos. De több művet is begyűjtöttem, ami ezzel az idôszakkal foglalkozik.
           – Ön szerint is egyre inkább elhanyagoljuk ôseink történelmét?
           – Igen, amihez az elanyagiasodott világ is hozzájárul, valamint a nehéz megélhetés. Az életszínvonal mércéje magas. Ez nem rossz, csak az itteni gazdasági helyzet nem engedi ezt a mércét minden réteg számára megtartani. Azok, akik inkább érdeklôdnek az ôsmagyarok történelme iránt, és ápolják a hagyományokat, az alsóbb rétegekhez tartoznak. Sajnos ez így van. Nem lehet hallani vezetô személyiségeket, akik felkarolják a magyar kultúrát. A középkor folyamán még voltak olyan nemesek, akik ezt megtették.
           – Ha nincsenek ilyen emberek, kivész a kultúránk?
           – Az utóbbi idôben, szerencsénkre, vannak biztató jelek, például a cserkészek és mások is, akik tesznek a fennmaradásért. Így tudunk ellenállni az asszimilációnak. Ez attól is függ, hogy milyen a közösség és milyenek a vezetôi.
           – És milyenek vagyunk Ön szerint?
           – A vezetôk eltávolodtak az erdélyi magyar közösségtôl. Az anyagiak irányába fordultak. Versengenek. Fönnhangon hirdetik, hogy érdekeinket képviselik, de a gyakorlatban nem tudnak semmit felmutatni. Ez nem hiba, ez bűn. De a nép is büntethet… Monopolhelyzetben vannak, és visszaélnek azokkal a választópolgárokkal, akik által bekerültek a parlamentbe.
           – Mit gondol a magyarság eredetérôl?
           – Mi etnikailag urál-altáji népek vagyunk. Habár nyelvünkben van finnugor behatás. De etnikailag ázsiaiak, törökök vagyunk, mint a hunok is. Árpád magyarjainak szervezettsége, az összetartásuk lenyűgöz engem. Sôt tanulhatnánk is belôle. Megmutatják, hogy kell egy nép erôs legyen, és mit tegyen, hogy megmaradjon. A családi és rokonsági kapcsolatok kellene elsôsorban erôsebbek legyenek. Háborúskodtak, mégsem tudták lesöpörni a történelem színpadáról, aminek az a magyarázata, hogy nagyon összetartóak voltak.
           – Mitôl veszett ez ki a mai magyar közösségben?
           – A más népekkel való keveredés is hozta ezt magával. Majd az osztrákok nagy bűne, hogy elôsegítetek Magyarország etnikai sokszínűségét, svábokat, szerbeket, szlovákokat telepítettek be. A második világháború utáni kommunizmus ismét nem kedvezett a magyarságnak. De Trianon jelenti a magyarság traumáját, amelyet nem tudunk soha kiheverni. Ha öntudatban újra megerôsödnénk, akkor nem tudnának minket soha beolvasztani. De tudnunk kell, hogy a magyar népnek a történelem folyamán csak addig volt becsűje, amíg katonailag erôs volt. Ha öntudatosabbak leszünk, és olyan életfeltételeket tudunk itthon teremteni, hogy fiataljaink ne vándoroljanak ki, akkor itt, Románia szívében is meg tudunk maradni magyarnak.
           Búcsúzáskor György Miklós büszkén mutatta meg Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című nagysikerű alkotásának másolatát, az Aranybula másolatát a falon kifüggesztve, és elmesélte, hogy a Millenniumkor, az ezredfordulón családjával Ópusztaszeren voltak…
           Én hazafelé arra gondoltam, hogy lehetne-e „magyarságunk megmentésének” alapja, ha több ilyen család lenne az „elnyugatiasodó” székelység körében…?
Rancz Enikô

Újabb merénylet ôsműveltségünk ellen

           Örvendetes dolog, hogy a rovásírás, mint „a magyarok legrégibb és legértékesebb kincse” egyre jobban kezd elterjedni. Már a Gyergyói-medence több iskolájában tanítják, cserkészcsapataink is rendszeresen foglalkoznak ôseink írásával. A borszéki Zimmethausen cserkészcsapat már nyolc éve rendszeresen részt vesz a Désen, majd Szamosújváron megszervezett országos rovásíró versenyen. A Gyergyói-medencében már három település: Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró és Alfalu (Borzont) jeleskedett a helységnévtáblák rovásírással, történô kiírásával. Remélem, ebben az évben Borszéken is sikerül ezt kivitelezni. Az igény jogos, hiszen annak ellenére, hogy valamikor az 1800-as évek elején településünk többségi zipzer (német ajkú volt), a késôbbiekben székely–magyar lett, a ditrói, szárhegyi és remetei telepesek jóvoltából. Nem beszélve a Borszéki-medence területérôl, ami 100%-ban az említett három település tulajdona volt.
           Sajnos, vannak kerékkötôk, ellenzôk. A legutóbbi példa a szovátai, ahol január 8-án eltávolították Szováta bejárataitól azokat a helységnév-táblákat, amelyeket Tóth Ferenc helybéli tanár helyezett el, január 4-én. Valószínű itt is, akárcsak a Székelyföld feliratú táblák esetében, ugyanazok az erôk ellenkezésével állunk szemben. Egyesek szemét szúrja a székely rovásírás, talán, mert „ez az írás olyan régi, mint gyönyörű anyanyelvünk”.
Farkas Aladár

Ifi-oldal

Frissen végzôs diákok figyelmébe!

           Sokszor azért esünk el mindenféle támogatástól, mert az információ késve érkezik el hozzánk. Ezt megelôzendô, ajánlom mindenkinek, de különös tekintettel az utolsó éves diákoknak a figyelmébe a 76/2002 munkaügyi törvényt. Ebben az áll, hogy részesülhetsz állami támogatásban, ha az iskola befejezését követô 60 napon belül jelentkezel a munkaerô-elhelyezô ügynökségnél. Bekerülsz az adatbázisba és jogosult leszel 6 hónapig munkanélküli segélyre. A frissen végzettek alkalmazását az állam támogatja. E politika értelmében a cég részesülhet havi támogatásban, és az alkalmazott is kap egy minimálbérnek megfelelô egyszeri összeget. Ha a munkahely megtalálásához egy másik településre kell költöznöd, akkor akár 3000 lej egyszeri összeget is kaphatsz a megfelelô papírok beszerzése után. Amikor elôször olvastam a lehetôségrôl, eléggé hihetetlennek tűnt, mígnem személyesen nem beszéltem olyan emberekkel, akik a lakhelyváltoztatással járó procedúra után (új személyi igazolvány) kézhez kapták a fent említett összeget.
           A munkaerô-elhelyezô ügynökség gyergyószentmiklósi kirendeltségének a vezetôje arra sarkall mindenkit, térjenek be hozzájuk, érdeklôdjenek és tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a törvény szerint ôket megilletô anyagiakat igénybe vehessék. A 363.727-es telefonszámon is elérhetôk, és állnak rendelkezésetekre.

Mi fán terem az esettanulmány-verseny?

           Ha a saját szavaimmal kellene meghatároznom az esettanulmány-versenyek lényegét, azt mondanám, hogy az egy hatalmas buli, hiszen megtanulsz csapatban dolgozni (legalább 3–4 fôsek a versenyben részt vevô csapatok), és szembesülsz azzal, hogy a könyvbôl szerzett tudásod mit is érhet a VALÓ VILÁG-ban. Sok izgalommal jár, olykor konfliktusokkal is, hisz az együtt dolgozó embereknek néha különbözik a véleményük, de minden esetben egy olyan tapasztalat birtokába juttatja a résztvevôket, amiért megéri belevágni.
           Hogyan zajlik le egy átlagos verseny? Három-négy fôs csapatok neveznek be. Elôzôleg persze készülnek, és próbálnak minél több gazdasági tudást gyűjteni, de ez még önmagában nem garancia a sikerre. Az is elôfordult már, hogy a józan székely észre hagyatkozó csapat bemutatója nyerte el a zsűri tetszését. Az esettanulmány-versenyek általában két, két és fél naposak. A csapatok az elején kézhez kapják az esetet, vagy maga az esetben szereplô cég mutatja be a problémát, amire aztán a versenyzôknek kell megoldást keresniük. Ezután a csapatok külön helyiségekbe vonulhatnak el, ahol a szervezôk biztosítják a körülményeket (kaja, számítógép) ahhoz, hogy kidolgozzák a javaslataikat, és készítsenek egy prezentációt, bemutatót. Az esettanulmány-versenyek különbözhetnek abban, hogy megengedik-e a résztvevôknek, hogy internetet és egyéb segítséget igénybe vegyenek. A hazai, kolozsvári egyetemisták által szervezett versenyeken például ez meg volt engedve, míg Budapesten a Corvinus Egyetemen az esetet leíró dokumentumokat is a teremben kellett hagyni, mikor este visszavonultunk a szállásra. A verseny végén sor kerül a bemutatókra és a zsűri kiértékelôjére. A gyôztes csapat a legtöbb esetben lehetôséget kap egy következô megmérettetésen való részvételre. Az esemény természetes velejárója az ismerkedést lehetôvé tévô kísérôrendezvény is.
           De miért meséltem el mindezt nektek? Természetesen, mert arra szerettem volna mindenkit sarkalni, hogy ne maradjon ki az ilyesmibôl, és erre most kínálkozott alkalom. A napokban találkoztam egy felhívással, amely középiskolás diákokat invitál esettanulmány-versenyre. Az eseménynek a Sapientia EMTE csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara ad helyet.
           A verseny kétfordulós, az elsô január 15–31. között, a második február 15–16. között zajlik majd. Az elsô fordulóban a csapatok meg kellett oldjanak, egy a http://www.csik.sapientia.ro/ghkar/ honlapon található esetet, amelyet a diaketv@gmail.com e-mail címen is lehetett igényelni. A megoldás beküldése jelentette egyben a jelentkezést a nagy versenyre, vagyis a második fordulóra. A második fordulóra az egyetem székhelyén kerül majd sor. Szállást és kétnapi étkezést biztosítanak. A versenyre jelentkezni 3 fôs csapatokban lehetett.
           Reméljük, akadtak gyergyói jelentkezôk is a versenyre, sok sikert kívánunk nekik!
Ambrus Rita

Ifjúsági tevékenységek segítése az unióban Pump your project

           Az Európai Unió „Cselekvô Ifjúság” nevet viselô programja segítségével a fiataloknak számos lehetôségük van arra, hogy ötleteiket megvalósítsák, más ország fiataljaival találkozzanak, más kultúrákat megismerjenek, illetve tudást, ismereteket szerezzenek. A legismertebbek az ifjúsági cserék, az európai önkéntes szolgálat vagy pedig az ifjúsági kezdeményezések támogatása. Létezik ugyanakkor olyan alprogram is, amely lehetôséget biztosít képzések szervezésére, és a képzések által segíti a fiatalokat, hogy az ötletüket meg tudják valósítani.
           Az Európai Unió SALTO képesítésével rendelkezô trénerek egy csoportja már sokadik alkalommal szervezi a Pump Your Project címet viselô képzési projektet. Hajdú-Kis Diána, Emiliano Ianonne és Ansgar Büter-Menke azzal a szándékkal szervez évrôl évre képzéseket, hogy a fiatalok csoportjait segítse a különbözô ötletek megvalósításában, felkészítse ôket a projektek lebonyolítására és az Európai Unió ifjúsági programjaira való pályázásra.
           A Pump Your Project eddig két képzési hétbôl állt. Az elsô héten a több országból érkezô fiatalok és ifjúsági szervezetek projektmenedzsment-képzésen vettek részt, megtanulhatták, hogyan dolgozzanak ki, tervezzenek meg egy-egy megvalósítandó ötletet. Ezután következett a másfél éves megvalósítási idôszak, amelyet a második képzéshétvége zárt. A záróképzés rendszerint az értékelésrôl, a szerzett tapasztalatok tudássá alakításáról szólt.
           Jelenleg is zajlik egy Pump Your Project program, amelyen Romániát gyergyói fiatalok képviseljük. Az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért (EGYIK) három tagja veszünk részt ebben a programban az Esély Alapítvány segítségével. Az alapítványnak köszönhetjük a jogi hátteret, azaz, hogy hivatalosan az ô nevükben pályázhattunk.
           Az eddigiekhez képest az idei program annyiban változott, hogy három fiatal helyett most két fiatalból és egy ifjúsági segítôbôl állnak a csapatok, illetve az ifjúsági segítôk számára évközben még egy találkozót szerveznek. Ezen az évközi találkozón a résztvevôk megoszthatják a munka tapasztalatokat, illetve képzést nyerhetnek arra, hogyan segíthetik még hatékonyabban az otthoni fiatalokat a projektek megvalósításában.
           Az elsô képzési hétre még 2007 áprilisában került sor Németországban, egy Hamburg melletti településen, Lüetjensee-ben. Szervezetünk részérôl Máthé Szabolcs és Magyari Orsolya vett részt a képzésen, Dániel Botond kíséretében. Csapatunk a Gyergyószentmiklósra megálmodott, de regionális igényeket kiszolgáló Ifjúsági Központ ötletét vitte magával, ezzel pályáztunk, ezt szeretnénk megvalósítani. A képzésen elsôsorban a projektek menedzselését tanultuk, műhelymunkák során dolgoztuk ki az ötletet. Elismert nemzetközi trénerek tartottak elôadást a Cselekvô Ifjúság Programról és a pályázati rendszerrôl, az ifjúsági csoportokat támogató személyek feladatairól, illetve megtanulhattuk és kipróbálhattuk azt is, hogyan ültessük gyakorlatba azokat az elveket, amelyek az ifjúsági programot meghatározzák, hogyan adjuk meg a lehetôséget a fiataloknak arra, hogy aktívan részt vehessenek a projektjeinkben, hogyan dolgozzunk ki nemzetközi projekteket más országból jött fi-atalokkal közösen. Mindezek mellett részt vehettünk média-műhelyen, szabadtéri csapatépítô tevékenységeken, kirándulásokon. Megtörtént tehát az elsô lépés annak érdekében, hogy közösségünket be tudjuk kapcsolni az uniós ifjúsági életbe, valamint segíteni tudjuk a helyi ifjúsági kezdeményezéseket.
           Már Németországban felmerült az ötlet, hogy a képzési program befejezô képzését nálunk, Gyergyószentmiklóson szervezzük meg. Fontos lehetôség lenne ez számunkra, hiszen ez lehetne az elsô uniós ifjúsági projektünk, amit városunkba hozunk, és egy sikeres pályázatot újabbak követhetnek, tapasztalatot szerezhetünk a nemzetközi programok megvalósításában, valamint sikeres program esetén jó hírünk, megbízhatóságunk, presztízsünk is emelkedne, ezáltal jobb esélyekkel pályázhatnánk majd az elkövetkezô programokra, ötletekre.
           A záróképzés megszervezése érdekében a tavalyi év végén el is készítettük a pályázatunkat.
           Az utolsó képzési hét elôtt azonban, most elôször került sor az évközi találkozóra és képzésre, amelyet a máltai Caritas szervezete pályázott meg, és ennek köszönhetôen két héttel ezelôtt 2008. január 10–14. között Máltára mehettünk. Ez a találkozó az ifjúsági segítôknek szólt, beszámoltunk a projektjeink helyzetérôl, kicserélhettük tapasztalatainkat, közösen beszélgethettünk az eddigi eredményekrôl és nehézségekrôl. A képzési rész fô témája a támogató személyek feladatairól szólt, az ifjúsági csoportok és szervezetek segítésének módszereirôl.
           Az EGYIK projektje kicsit átalakult: a hosszú távú és elsôdleges cél – az Ifjúsági Központ létrehozása – mellett más ötleteink is lettek az elmúlt idôszakban, amelyek rövid távon is megvalósíthatóak (ifjúsági kezdeményezések, ifjúsági csereprogramok, önkéntesprojektek) és a szervezet megerôsödését segítenék. Így a máltai találkozón már egy ifjúsági tévéműsor megvalósításán dolgoztunk. Az ötlet kidolgozása még itthon megkezdôdött, létrejött egy kilenc-tíz fôs fiatalokból álló csapat, el is készítettünk egy pályázatot, amelyet február 1-jén fogunk benyújtani a romániai országos hatósághoz. Máltán tehát már az volt a fô feladat számomra, hogy ennek a projektnek és ennek a csapatnak a támogatására felkészüljek. Természetesen a képzés és a munka mellett a szabadidôs tevékenységek során lehetôségünk volt a Németországban kötött ismeretségek és barátságok elmélyítésére is, a közös beszélgetésekre, kirándulásokra.
           Máltáról hazatérve friss energiákkal folytathattuk a munkát, megtettük az utolsó lépéseket is az egyesület bejegyzése érdekében, elkészítettük az ifjúsági műsor pályázatát is, valamint reménykedve várjuk az elôzô pályázatunk eredményét, amelybôl kiderül, hogy vendégül tudjuk-e látni egy hétre Gyergyóban a nyolc országból érkezô nemzetközi csapatot.
Dániel Botond, az EGYIK ügyvezetô elnöke

Erdélyi ezredek a világháborúban

           (folytatás az elôzô lapszámból)
           Tervünknek megfelelôen a Szebennél megvert románokkal szemben a Vöröstorony-szoros elôtt csak a bajor alpesi hadtest maradt; a többi ottlevô csapat: az 51. honvéd, a 187. és 76. német hadosztály pedig mindjárt 29-én keletnek, Fogaras felé indult. A lovashadtestnek az Olttól északra minden talpalattnyi földet szívósan tartani kellett, hogy a Nagyszeben és Segesvár felôl támadó két csoportunk között fenntartsa az összeköttetést.
           A 2. román hadsereg nem várta meg, hogy az Olt mentén elôreugró részeit magukban megverjék, hanem Fogarashoz rendelte viszsza azokat.
           A XXXIX. hadtest három napos harcban kimerült hadosztályai csak lassan mozoghattak az Olt völgyében rendelkezésre álló kevés és esôtôl felázott úton, és október 1-jére csak Porumbák – Hortobágyfalva vonalát érték el.
           Eközben a románok az 1. hadseregünket több helyen megtámadva próbáltak szerencsét; nem egységesen, hanem helyi elôtörésekkel. Már szeptember 29-én megtámadták a 61. hadosztálynak a Görgény-völgyben levô különítményét, akkor az még helyt tudott állani, éjjel azonban Görgényszentimrére kellett hátrálnia. Éppúgy a Görgény-és Nyárádvölgyek közti tartós állásban ké-szenlétben lévô 39. honvédhadosztálynak is hátrább kellett vonni a hegyekben 10–12 kilométerre elôretolt biztosító osztagait a román támadások elöl. Az 1. lovasdandárt pedig Parajd illetve Szováta felôl Sóvárad-Etéd közé szorította a támadás. A 61. hadosztály óriási kiterjedésen ôrködô 19. dandárának Mártonos és a Székelykeresztúr elôtti Betfalva vonalig kellett hátramennie.
           Szeptember 30-án és október 1-jén megismétlôdtek ezek a támadások, és néhol még hátrább, új állásokba kellett visszavonni az említett csapatokat. A 61. hadosztály Görgény-völgyi csoportja és az 1. lovasdandár a Görgényszentimre, illetve Nyárádszereda elôtti tartós állásba jöttek vissza, s köztük – a Görgény és Nyárádvölgyek között – a 39. honvédhadosztály szintén megszállotta a tartós állásokat. A 19. dandár is kénytelen volt még hátrább jönni Kôrispatak és Székelykeresztúron inneni vonal mögé.
           A tôle közvetlen jobbra levô 71. hadosztály csak három zászlóaljat hagyva a 19. dandárhoz csatlakozó vonalának ôrzésére – inkább csak megfigyelésére – a zömét képezô 7 zászlóaljat Szászdálya és Mese közt gyülekeztette, hogy a 89. német hadosztállyal együtt megrohanják a Nagysink – Báránykút – Moha-nál levô román csoportokat.
           Szászdálya – réteni ütközet
           Október 2-án a 89. német hadosztály és a 71. hadosztály végre is hajtották a támadást; de kedvezôtlen körülmények között, ezért sikertelenül. A 71. hadosztály zászlóaljai ugyanis lemaradtak a feneketlen rossz utakon, és így a németek csak maguk támadtak Báránykút felé. A románok egy ellentámadással visszaszorították a németek két támadó ezredét, és hiába sietett elôre harmadik ezredük, a 71. hadosztálynak az ôt Moha felôl fenyegetô román támadás ellen kellett védekeznie, s így a különválasztott csoport egyike se tudta leverni a velük szemben álló nagy túlerôt.
           A román 2. hadsereg azonban látva, hogy az ellene két irányból nyomuló erôk ellen nem fogja tudni tartani magát, elrendelte csapatainak, hogy Brassó felé gyülekezzenek. Az Olt melletti oszlopának utóvédét október 3-án így is megtépázták az ott elônyomuló német 187. hadosztály elôcsapatai, a 71. és német 89. hadosztályok pedig megszállották az elôzô napi harcokban elvesztett magaslatokat.
           Ugyancsak október 3-án a Vulkán-hágónál álló 301. hadosztálynak is sikerült kivetni a Petrozsénynél befészkelt románokat, és kivetni ôket a szoroson és a határmagaslatokon. Ezzel a román megszállástól igen sokat szenvedett petrozsényi bányavidék véglegesen felszabadult.
           Az 1. hadseregünk is támadással akarta elômozdítani a 9. hadsereg tervbe vett műveletét. Ezért a Szászrégennél készenlétben levô fél 37. honvéd és 72. hadosztály a Szászrégentôl észak felé, a 7. hadsereghez húzódó tartós állás megszállására rendelve, a Maros mellett Dédánál levô 16. dandárt s annak görgényi különítményét (utóbbi helyét a 39. hadosztály foglalta el) kivonva, a 19. dandárt akarta megerôsíteni vele. De ugyanakkor az 1. hadsereggel szemben a román északi hadsereg is támadáshoz rendelte középen lévô oszlopait. A 39. hadosztály honvédei Görgényszentimrétôl Kukacs – Soropháza – Oroszi – Köhér – Köszvényesremete – Bökecstetô vonalában játszva verték vissza a románok e napon kulmináló makacs, sokszor erôs, de elszigetelten, sokszor teljes naiv tapasztalatlansággal intézett elôtöréseit. Valóságos operette háború volt, csakhogy utána sok román halott maradt a harc színhelyén, s a románoknak mindenütt véres fejjel kellett visszamenekülniök. A Bökecstôl jobbra levô lovasdandár ugyan a Nyárádszereda elôtti tartós állásba ment hátrább, s ezért a 16. dandár nem támadáshoz a 19. dandárnál, hanem a lovasok mellett lépett harcba. A 61. hadosztály így is egyesítve volt, s a neki alárendelt lovasdandárral együtt kellett a Nyárádszereda elôtt betört románokat kivernie. Ez pedig annál is könnyebben mehetett, mert a románok a Brassó felé visszavonulással együtt a 19. dandár elôtt is megkezdték a visszavonulást, s egyelôre Székelyudvarhelyig hátráltak.
           Október 4-én a 9. hadsereg úgy az Olt mentén Fogarason túl, mint a 89. német és 7. hadosztályaival Segesvár felôl, Brassó felé folytatta az elônyomulást. A döntô csapás elôtt állottunk. És hogy milyen pontosan voltak elôre megállapítva annak minden részletei: valamelyik legmagasabb német parancsnokságnak egy vezérkari tisztje a 39. hadosztálynál járván, e napon mondotta, hogy mindenáron vissza kell verni minden támadást, mert csak így lesz lehetséges, hogy október 15-re ne legyen ellenség Erdély területén. És valóban október 15-én az 1. hadsereg is átléphette a román határt!
           Persányi csata, október 5.
           Október 4-én este a 9. hadsereg két nagy csoportban közelítette meg a román 2. hadsereget. A XXXIX. hadtest jobb szárnyát képezô 76. hadosztály Ósinkánál – elôcsa-pataival Újsinka közelében – az 51. hadosztály Vádon, a német hadosztály Sárkánynál állott. A másik hadseregcsoport, az 1. hadseregtôl átcsatolt I. tartalékhadtest 89. német hadosztálya Kóbornál, a 71. hadosztály zöme Zsiberknél vett felállítást. Tôle balra Garathoz a lovashadosztály érkezett meg, hogy összeköttetést tartson az 1. hadsereg jobb szárnyával. Az olasz harctérrôl vasúton Szebenre érkezett a 8. hegyidandárnak az Olt-völgyében a XXXIX. hadtestet kellett követnie.
           A 9. hadsereggel szemben a román 2. hadsereg három, sôt négy csoportra szakadt. Bal szárnyán, a fogarasi lapály keleti szélén a XXXIX. hadtesttel szemben állott a zöm, egy hadtest, Persány körül. Messze tôlük az Olt keleti lejtôin egy másik hadosztály egyik dandárja Hidegkút és Hévíz között; a hadosztály másik dandárja Homoródnál a vasút nagy kanyarulata mögött. Egy harmadik hadosztály egy dandárja ismét messze a középtôl Darócz és Dálya között. Így ennek az egymástól jó napi menetre álló három csoportból álló hadseregnek több mint 50 kilométer kiterjedése volt.
           5-én reggel sűrű köd feküdte meg a völgyeket, amikor a 9. hadsereg XXXIX. hadteste megkezdte a támadást. A köd a tüzérség tüzét akadályozta ugyan, de viszont a gyalogság fedve közelíthette meg a román állásokat, amelyeket a 76. és 51. hadosztályoknak arcban, a 187-nek a jobb szárny átkarolásával kellett megrohannia. Így aztán csakugyan mindenkit áthatott a lelkesedés, a tudat, hogy gyôzni kell. Az 51. hadosztály honvédei kitettek magukért. Bár a románok már elôzetesen jól kiépített állásban várták a támadást, most teljesen fejüket vesztették a honvédek ellenállhatatlan rohama elôtt. Futva menekültek az állásból magukkal ragadva tüzéreiket is, úgy, hogy az egyéb óriási zsákmányon kívül egy teljes tüzérezred 43 ágyúja a honvédek kezén marad. Mikor pedig bal szárnyunkon a 187. hadosztály is a románok oldalába ért, az egész ellenséges vonal otthagyta állásait. Az egész román hadtest megsemmisítô vereséget szenvedve, menekült Brassó felé. A középsô román csoporttal szemben a 89. német hadosztály harc nélkül kelt át az Olt folyón, a 71. hadosztálynak azonban Kôhalom elôtt és annak elfoglalása után még reggelig tartó heves harcban kellett visszavetni az ellenséges utóvédeket.
           A románok teljes visszavonulásban voltak, vissza kellett volna vonulniok a persányi vereség nélkül is. Most mutatkoztak igazán és teljes mértékben a két fronton viselt háború súlyos nehézségei. Már szeptember elsô napjaiban a tutrakáni vereség miatt kellett a Dunához vinni erdélyi csapataik egyharmadát, s ezzel olyan mérvben gyöngíteni azt, hogy le kellett mondani a nagy hangon a Tiszáig hirdetett erdélyi offenzíváról. Ezt beszüntették azért, hogy a döntést nem Erdélyben, hanem a Dunánál idézzék elô azzal, hogy Bukaresttôl délre Flamandánál átkelnek a Dunán, és megsemmísítik a Mackensen hadseregeit. Ennek a nagy tervnek azonban elébevágott a nagyszebeni vereség, amely tulajdonképpen már véglegesen megpecsételte az Erdélybe tört román román hadsereg, ezzel a román háború és Románia sorsát. Mert a szebeni megsemmisítô csatavesztés híre éppen a flamandai átkelés megkezdésekor ért oda, s már magával az ijedelemmel megbénította az egész dunai román hadműveleteket, maguk sem hitték, hogy az átkelés sikerülni fog. Igen nagy erôt, erejük javát gyűjtötték össze az átkeléshez, a legnagyobb valaha is együtt volt román erôt, csaknem kétszáz zászlóaljat, amivel szemben Mackensennek alig felényi volt. Október elsején kezdték meg az átkelést, az azonban szánalmasan nem sikerült; csôdöt mondott úgy a csapatok erkölcsi ereje, a felkészültség, az anyagi elôkészítés, mint a vezetés. Már október 3-án teljesen be kellett szüntetni az egész dunai vállalkozást, mert az átkeléshez odagyűjtött csaknem egész erejüket az erdélyi veszélyben forgó csapatai támaszául, azok megmentésére kellett viszszafordítani. Így fonódtak egybe az események, a vereségek. A tutrakáni vereség okozta az erdélyi offenzíva abbamaradását, a szebeni vereség bénította a dunai átkelést, a dunai átkelés meghiúsulása vonta véglegesen maga után a persányi csata elvesztését, és ezzel azt, hogy Erdélyt ki kellett üríteniök.
           A persányi csata napján, október 5-én, a román északi hadsereg még egyszer összeszedte erejét, ismét támadásokkal iparkodott könnyíteni a 2. hadseregen, fedezni annak folyamatban levô visszavonulását. Támadások azonban már csak egyes elszigetelt vérszegény elôtörések voltak, és mindenütt véres fejjel, nagy veszteséggel kellett visszahúzodniok. Sôt, mostmár mi mentünk támadásba. Az ellenség azonban üldözô-különítményeinket be se várva, sietett a Görgényi-havasokon és a Maros völgyben a gyergyói lapályra, s onnan a határ felé.
           Események
           a persányi csata után
           Október 6-án, a persányi csata után már tisztán látszott, hogy az Erdélyben levô 2. és északi román hadsereg elszakadt egymástól. Ezért Falkenhayn a 9. hadsereget gyors ütemben rendelte Brassó felé, hogy ott a szorosok elé szorítva a 2. román hadsereget végezhessen vele, mielôtt az akár a Duna felôl, akár az északi hadseregtôl erôsítést kaphatna. Ezzel csakugyan elébe vágtunk a románok szándékának, akik a flamandai, kudarcba fulladt Duna- átkelés meghiúsulta után ismét Erdélyben szerették volna javukra fordítani a helyzetet. Azt tervezték, hogy a 2. hadsereg Brassó elôtt védekezéssel kösse le a 9. hadsereget, az északi hadsereg pedig azalatt a Dunától odairányított erôsítésekkel és az oroszoknak Borgó felôl való elôtörésével együtt a felcsíki és a gyergyói lapályokon támadja és verje meg az utánuk nyomuló 1. hadseregét. Ezt a tervet azonban hadseregeink erélyes és gyors elônyomulása teljesen meghiúsította, de különben már csak azért sem lehetett megvalósítani, mert az oroszok sem tudtak szövetségesük sorsán támadással segíteni.
           Október 6-án a 9. hadsereg 76. hadosztálya az általa megvert románokat a zernyesti úton Törcsvár felé üldözve Almásmezôig jutott vele szemben a románok Tohánnál zárták el a törcsvári szorost. Az 51. honvéd és 187. német hadosztályok utóvédek visszaszorítása után Vledényen át a Bárcaság szélére értek, elôlük a románok Brassón át meg sem állva siettek a Predeali-szoros felé. A Morgen I. tartalék hadtestének 89. német hadosztálya Hévízrôl az Apácai erdôn át vezetô úton, a Bogát-nyergen át szintén a Bárcasághoz ért, a 71. hadosztály az Olt könyökben Alsórákos felé biztosított.
           A keleti fronton a román támadások visszaverése után szintén mi mentünk át támadásba azzal a szándékkal, hogy gyorsan átszorítva a Görgényi-havasokon és a Hargitán az északi román hadsereget és Székelyudvarhelyen át utánuk sietve, Csíkszereda felôl a felcsíki és gyergyói lapályokon mi mérjünk rájuk erélyes oldalcsapást, mielôtt kijuthatnának Erdély határszorosain. A felsô Maros mentén támadó fél 37. hadosztály támadásával Ratosnyát könnyen érte el. A 39. honvédhadosztály elôtt már az ellenséges utóvédek is alig látszottak, támadásunkat be sem várva, eltűntek a Görgényi-havasok között. A 61. hadosztály szintén kiverte a Sóvárad körüli árkaikba még szívósan kapaszkodó románokat.
           (folytatjuk)

Jaj!
Megváltozott a gyermek fekvése!

           Hát két fontos dolog történt, drága jó gyergyói székelymagyarom legyél bár az RMDSZ hallgatag és hűséges pártkatonája, vagy legyél a polgári ellenzék kitartó híve, a fontosabbik esemény az volt, hogy a bukaresti törvényszék bejegyezte a Magyar Polgári Pártot (és errôl fogunk még hosszasan értekezni), a kevésbé fontos esemény viszont a Marosvásárhelyen megtartott SZKT elmúlt hét végi ülése volt.
           Mi kezdjük ezzel az utóbbival, mert nagyon jellemzô – mármint az RMDSZ-politizálásra jellemzô dolgok történtek ezen az SZKT-n. Olyan dolgok, amelyek persze kapcsolatban vannak az MPP bejegyzésével.
           Hát elôszôr is: nagyon jellemzô az RMDSZ-re, hogy milyen rosszul szokta idôzíteni az ilyen eseményeket. Erre persze a csúcsvezérek azt mondják, hogy nekünk hatalmas, tizennyolc éves gyakorlatunk van a politizálásban, hülye Kálmán, így kell azt csinálni, ahogy mi csináljuk!
           Hát nem fiúk, az SZKT-t jövô héten kellett volna tartsátok, amikor megtárgyalhattátok volna, hogy az MPP bejegyzésével jajistenem, megváltozott a gyermek fekvése!
           Akkor lehet, hogy kétszer is meggondoltátok volna, hogy bele kell-e (még egyszer) rúgni Toró T. Tiborba, aki – hogy, hogy nem – némiképpen elôrelátja az eseményeket.
           De ez volt a kisebbik baklövés.
           Olvasom a „másik” napilapunkban, hogy: „Csendes morgással vették tudomásul az RMDSZ egyes területi és helyi szervezeteinek vezetôi, hogy a helyhatósági választások elôkészítésérôl készített szabályzat a felelôsség kérdésére is kitér. Az SZKT elmúlt hét végi ülésén megvitatott dokumentum eredeti változatában a 2004-es önkormányzati választások eredményeit jelölte ki mércének és valamennyi olyan településen, illetve régióban tisztújítást helyez kilátásba, ahol a szövetség a korábbiaknál gyengébben teljesít.”
           Na ezt hívom én úgy, hogy „magam alatt vágom a fát”.
           Ugyanis: 2004-ben, ha nem emlékeznél, drága olvasóm, te bizony – szavaztál. Szavaztál RMDSZ-es polgármesterre, szavaztál RMDSZ-es tanácsosokra. Nem választottál!
           Csakhogy – most a polgári oldal is állít jelölteket. Akkor pedig választani fogsz, és akkor: jaj, nagyon megváltozik a gyermek fekvése!
           De mi is az a „maga alatt vágja a fát”?
           Megmondom.
           Ez a „csendes morgással vették tudomásul…” a fegyelmezett RMDSZ-pártkatona önfegyelmezô és önmagát visszafogó elégedetlenkedése.
           Egyetlen egy nem akadt a pártkatonák között, akinek elég vér lett volna a fütyörészési szerszámában ahhoz, hogy felálljon, és feltegyen egy pár kérdést.
           Hogy miket kellett volna megkérdezni ezen az SZKT-n?
           Felteszem én az elmaradt kérdéseket:
           1. Elnök úr, tisztelt helyettes miniszterelnök úr, úgy is, mint az egység legharcosabb szószólója, kérdezem: elment Ön barátjához és kollegájához, Tăriceanu miniszterelnökhöz, hogy megkérje, írjon már egy cetlit a bukaresti törvénybírónak, hogy ne jegyezzék be az MPP-t?
           2. Frunda úr, ön, mint kommunizmusban szocializált jogász, milyen törvénycsűrést-csavarást talált ki annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a bejegyzést?
           3. Verestóy úr, ön, mint az RMDSZ pénzügyeinek kiváló szakértôje és a bukaresti felsôbb körökben legjobban eligazodó „lobbi-szakember”, felkereste-e a bukaresti törvénybírót, és felajánlott-e neki az RMDSZ közpénzeibôl 15 000 eurót, hiszen a földművelôdés tárcavezetôjének sem kellett több, illetve vitt-e kolbászt és pálinkát neki annak érdekében, hogy ne jegyezzék be a polgári pártot?
           4. Kelemen Hunor úr megszervezte-e hogy legalább kétezer megbízható RMDSZ-katona feliratkozzon a bejegyzési listára, akik most hirtelen hamisítást ordítsanak?
           És még lenne néhány kérdésem…
           Ha már egyszer az RMDSZ pártkatonáknak nem volt elég vér a fütyörészési szerszámában…
           Hanem csak: csendesen morogtak.
           Az RMDSZ ugyanis „gyűjtôpárt”. „Ernyô”-szervezet. Ilyen volt a Mussolini „Forza Italiája”, a Hitler „náci pártja”, a Sztalin pártja és a Ceauşescu pártja, egyszóval minden egypárt felépítés.
           Gyűjtôpárt, mert a rengeteg belekényszerített szerencsétlen mellett összegyűjötte egy ország – patkányait!
           Potkanum, ahogy a lengyel mondja.
           A patkánynak pedig van egy tulajdonsága: elsônek és tömegesen hagyja el a süllyedô hajót.
           Tudod, hova akarnak majd felkapaszkodni?
           Na lássam, mihez kezd majd az MPP, ha a patkányok tömege kapaszkodni kezd? Ugyanis szükség van rájuk, mert a patkány kiváló pártkatona…
Györffi Kálmán

Nôhöz, feleséghez, anyához méltó?

           Még napjainkban is él az a társadalmi elvárás a nôi nem irányába, hogy egy párkapcsolatban, egy férfivel szemben ne ô kezdeményezzen, hanem az erôsebb nem. Nôi szerepünk mára kissé átalakult, azonban a vidékünkön, ha egy hölgy „feltűnôen” viselkedik egy férfivel szemben, elítéljük. Nemcsak a férfiak szemében kelt(het) visszatetszést, hanem mi nôk, lealacsonyítónak érezzük ránk nézve is. De, hogy „támad le” egy nô egy párkapcsolatban élô férfit? Hogyan viseli ezt ô, illetve a párja? Erre egy igaz történet… Késô este van. A férfi párja karjaiban egy kimerítô nap után. Pihentetô. Szól a telefon, idegen szám, kérdezi is párjától: „Ismered 073 a vége?”. Nem ismerik. A férfi felveszi. A vonal túlsó végén rekedtes nôi hang. Valami ilyesmit mond: jól elhanyagolsz mostanában, szóval így... A férfi egyre kérdezi, kivel beszél. Tudni szeretné, ki a „támadó”. A hívásnak vége. Pár perc múlva megismétlôdik. A férfi „Bözsi”-nek hangzó nevet ért, visszakérdez, jól értette-e, mire a valaki számára oly kedves férfit az idegen nô lealacsonyító szavakkal más éghajlatra küld. A pár gondolkodik, ki lehet ez a nem józannak tűnô fehérnép. Az ittas állapotban lévô nô egy közös ismerôstôl kapta meg a férfi számát. Tárcsázott, célja volt, és lehet, még most is. Hogy viselte ezt a férfi párja? Nyugodtan, nem dühöngött, nem ordibált a telefonba, és késôbb az utcán nem szólította meg az akkor már ismerôs családanyát. Megbízik a társában… A párját zaklató családanyához való viszonya azonban megváltozott: nem gyűlöli, de a szemében egy ilyen nô nem méltó a nôi lét legszebb szerepére, az anyaságra és a feleség szerepét is megbecsteleníti, sôt nônek, feleségnek, anyának nevezni egy ilyen érettnek hitt asszonyt talán túlzás is…
Rancz Enikô


                                       Kisasszony
Egészségkalauz lusta lányoknak

           Többé nem kell bűntudatot érezned, ha hetekre kihagyod az aerobikórákat, vagy este teleeszed magad hamburgerrel és sült krumplival. A következô mentségeket szakértôk állították össze neked.
           1. Minden délután engedek a kísértésnek, és megeszem egy csokis szeletet. Ez tényleg akkora bűn?
           Egy átlagos testalkattal rendelkezô nônél a napi egyszeri édességfogyasztás nem okozhat súlyproblémát. Ha egészséges vagy, és aktív életet élsz – vagyis az irodában üldögélés mellett lótsz, futsz, bevásárolsz, gyalogolsz, gyereket cipelsz – ezt a szénhidrát- mennyiséget biztosan elégeted.
           Napi egy csokiszelet még egy jól felépített diétába is belefér. A tapasztalat szerint ugyanis az a fogyókúra, ami megenged némi lazaságot, eredményesebb lehet, mint az, amelyik túl sok mindent megtilt. Jobban jársz, ha szerzel magadnak néhány édes pillanatot, mintha meg akarnád tagadni minden vágyad.
           2. Tényleg olyan fontos lenne fogselymet használnom? Mindig elfeledkezem róla.
           Fogkefével csak a teljes fogfelületed 60%-át éred el. A maradék 40%-ot menthetetlenül ellepi a fogkô, ha nem használsz fogselymet. Ez pedig ínybetegségekhez vezet. Ennek ellenére nem kell kétségbeesned, ha a fogselyemhasználat nálad nem a napi rutin része (bár nem vesz több idôt igénybe 1 percnél). Az is több a semminél, ha hetente 2–3-szor eszedbe jut, hogy eltüntesd az ételmaradékokat a fogaid közül is.
           3. Muszáj napi 2 liter vizet innom? Képtelen vagyok észben tartani a dolgot.
           Igen, valóban elég erôltetett megoldásnak tűnik a táskában cipelt másfél literes vizesüveg, amit lépten nyomon meg kell húzni.
           Hogy mennyi vízre van szükséged, sok mindenen múlik. Számít a súlyod, az is, hogy mennyit sportolsz, milyen mennyiséget iszol más folyadékokból, mennyi kávét fogyasztasz… A legegyszerűbben az alapján döntheted el, eleget iszol-e, hogy hányszor látogatod a mosdót. Ez a szám legyen minimum napi 4 alkalom, de ha 5 vagy 6, az sem baj. Fontos a szín is – ha a vizeleted halványsárga, az azt jelenti, hogy a salakanyagok kellôképpen hígulnak a szervezetedben. Ha azonban sötétebb színű, akkor muszáj többet innod, a méregtelenítéshez.
           4. Ritka, hogy sikerül legalább 8 órát aludnom, mert túl késôn kerülök ágyba.
           Sok betegségtôl és hangulati mélyponttól kímélheted meg magad, ha eleget alszol. Azt azonban nem jelenthetjük ki, hogy épp nyolc óra kell az üdvösséghez… Alvásigényünk egyénenként nagy eltéréseket mutathat: kinek 11 óra kell, másnak 5–6 is elég. Ez attól függ, mennyi stressz ér, és hogyan éled meg azt. Ha ideges vagy érzékeny típus vagy, akkor valóban többet kéne aludnod 6–7 óránál. De ennél is fontosabb, milyen körülmények között hajtod álomra a fejed. Válassz magadnak jó minôségű matracot, természetes alapanyagú ágyneműt, kényelmes párnát (pl. gabonával töltve). Hálószobád legyen jól szellôztetett és tökéletesen sötét. Ne világítson körülötted semmilyen piros kis kijelzô sem, az elektromos holmikat ne készenléti állapotban hagyd, teljesen kapcsold ki! Bár az a legjobb, ha egyáltalán nincsenek körülötted elektromos szerkezetek, és az ágy környékén nem futnak vezetékek, csövek. Ha süket csöndben, vaksötétben, kényelmesen fekve alszol, ha üres gyomorral és még éjfél elôtt bújtál ágyba, a feltöltôdéshez 8 óránál kevesebb is elég lehet.
           5. Hogyan ehetnék meg 5 adag gyümölcsöt és zöldséget naponta? Így egész nap csak rágcsálhatnék, ropogtathatnék…
           Valóban sok helyrôl hallhattad az utóbbi években, hogy az említett 5 adag az irányadó. Ehhez azonban tisztáznunk kéne az adag fogalmát. Egy kis alma – egy adag. Egy mandarin – még egy adag. Egy tál saláta azonban akár 2–3 adagot is helyettesít. Az ebédhez köretként fogyasztott krumpli – nem a sültkrumpli – újabb adag. Szóval nem olyan nehéz elérni az optimális mennyiséget, ráadásul nem is kell így étkezned minden egyes nap. Ha étkezéseidet a rendszeresség jellemzi, nem farkaséhesen ülsz le enni, és nem tömöd tele magad, hanem lassan, és épp csak a jóllakottság elôtti állapotig tankolsz fel, jó úton jársz. És ha ebbe nem fért bele az a bizonyos 5 adag? Semmi gond, majd legközelebb. A változatosság és a rendszeresség többet ér, mintha minden nap ugyanazokat a gyümölcsöket, zöldségeket pakolnád a tányérodra.
           6. Idejét sem tudom, mikor sportoltam utoljára. Csúnya vége lesz ennek!
           Talán az tart vissza, hogy belegondolsz: ha egyszer elkezded látogatni az edzôtermet, annak sosem lehet vége, legalább hetente kétszer ott izzadhatnál. Nos, ez igaz, de…
           A legrosszabb, amit valaki elkövethet a teste ellen, hogy 2–3 havonta, félévente egyszer nagy lendülettel belevág valamilyen sportba, aztán ugyanolyan gyorsan passzolja is. Ez ugyanis minden alkalommal egyszeri nagy stressz az izmoknak. Sokkal jobb, ha az esti vagy hétvégi sétákat választod, lift helyett a lépcsôt, szóval kihasználod a leghétköznapibb lehetôségeket arra, hogy átmozgasd az izmaid, izületeid. És mit szólnál napi 10 perc nyújtáshoz?
           Ha azonban nagyjából rendszeresen sportolsz, de néha kihagysz 1–2 hetet, nézheted a dolog jó oldalát is. A test hálás a pihenésért. Az izmok pedig hamar „visszaemlékeznek” a korábbi munkára, és alkalmazkodnak a terheléshez, amint újra mozogni kezdesz. Ám amíg lustálkodsz, annyit tegyél meg magadért, hogy picit csökkented az ebéd- és vacsoraadagokat.

Csirkemájas zöldségleves

           Hozzávalók: 20 dkg csirkemáj, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 1 közepes vöröshagyma, 2 evôkanál olaj, 2 dl tejföl, fél citrom, 1 evôkanál liszt, 1 csomó zöldpetrezselyem, csipetnyi majoranna, só, bors.
           Elkészítés: A megtisztított csirkemájat, sárgarépát és gyökeret vágjuk kis kockákra, a vöröshagymát karikázzuk fel! Forrósítsuk fel az olajat, és szórjuk bele az összes zöldséget, valamint a vöröshagymát. Nagy lángon, állandó kevergetés mellett pirítsuk öt percig. Hintsük meg liszttel, öntsük hozzá a tejfölet, és öntsük fel másfél liter vízzel. Sózzuk, borsozzuk, ízesítsük majorannával és apróra vágott petrezselyemmel. Csavarjuk bele a citrom levét, és ízlés szerint reszeljünk bele a héjából is egy keveset. Forraljuk fel, majd lassú tűzön még tíz percig fôzzük. Ezután addjuk hozzá a darabolt csirkemájat is, és kis lángon forraljuk öt percig!

                     Egészség

Az érelmeszesedés tünetei és következményei

           Sokszor nem törôdünk a tünetekkel, pedig a betegség következményei sokszor tragédiához vezetnek.
           Mi az az érelmeszesedés?
           Az egészséges artériák rugalmasak, hajlékonyak és erôsek. Érbelhártyájuk pedig sima, hogy a vér gyorsan és akadálymentesen szállíthassa bennük a tápanyagot és az oxigént. Egy idô után azonban sima felületükön egy kásaszerű anyag, majd kalciumlerakódás keletkezik, mely lassítja a véráramlást, ezzel rontva a szervek vérellátását. Az érelmeszesedés ezen fajtája a leggyakoribb, latinul atherosclerosis-nak nevezik, a betegség során keletkezô lerakódásoknak pedig plakk a neve.
           Kialakulása
           Elsô lépés – a vérzsír mennyisége
           A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód közvetlenül elhízáshoz vezethet, de közvetetten a vérzsír mennyiségi növekedését okozza. Mivel a vérben található zsírok maguktól nem oldódnak, ezért szállításukhoz egy speciális fehérjemolekulára van szükség. Az apolipoproteidek egyik vége zsíroldó, a másik pedig vízoldó. Így zsíroldó felükkel burokban, vízoldó felükkel pedig vízoldatban tarják a vérzsírokat.
           Második lépés – a zsír sűrűségétôl függô bontási folyamat
           A zsír-fehérje komplexeket három csoportba soroljuk, melyektôl a zsírsejtek további sorsa függ.
           1. VLDL – nagyon alacsony sűrűségű komplex, mely a vérbôl energiaként hasznosul.
           2. HDL – magas sűrűségű komplex, melyet a máj termel azért, hogy a szabadon keringô vérzsírokat megkösse és a májba transzportálja. Ezt nevezzük jó koleszterinnek is, mert a szervezet számára hasznos, megvéd az érelmeszesedéstôl, hiszen nem hagyja a vérzsírokat szabadon az erekben.
           3. LDL – ezt nevezzük rossz koleszterinnek. Egy része a májba jut és újrahasznosítódik, másik részét pedig az epe kiválasztja.
           Harmadik lépés – mennyiségi növekedés
           A vérzsír mennyiségi növekedését a szervezet sok esetben nem tudja követni, és nem tud annyi fehérjemolekulát elôállítani, hogy az elôbb leírt három módon megakadályozza a zsírsejtek erekben történô szabad áramlását. Ha például a máj nem bír elegendô HDL-t termelni, akkor nem tudja a vérzsír teljes mennyiségét a májba transzportálni, tehát nem véd az érelmeszesedéstôl.
           De az is elôfordulhat, hogy az LDL valamilyen rendellenesség miatt nem tud hasznosulni a májban, és ezért növekszik meg a vérben maradtak száma. Ez leginkább öröklött probléma, mely szülôrôl gyermekre több mint 50 százalékos eséllyel öröklôdik.
           Egyéb okok
           A vérzsír mennyiségének növekedésén, tehát az elhízáson kívül természetesen egyéb okok is hozzájárulhatnak az érelmeszesedéshez.
           Cukorbetegség esetén például a vérzsírok nem mennyiségi, hanem minôségi, tehát szerkezeti változása mehet végbe. A cukorbetegség során a zsírsejtekhez cukor kötôdik, mely megzavarja a felismerési folyamatot.
           Kialakulhat azonban magas vérnyomás, bizonyos kórokozók, allergiák vagy dohányzás miatt is.
           Tünetek és következmények
           A tünet és a következmény mindig attól függ, hogy tested mely ereit érinti a betegség.
           Koszorúerek
           Ha az érelmeszesedés a koszorúereket érinti, és azok beszűkülését okozza, akkor az alábbi tünetekkel lehet számolni:
           * szívelégtelenség
           * fulladás
           * ritmuszavar.
           Következménye pedig az angina. Az angina hétköznapi neve a szívérgörcs, mely magát a konkrét infarktust elôzi meg. Szorító, sugárzó fájással jelentkezik, mely pihenésre alábbhagy. Az infarktusok nagy része nem végzôdne halállal, sôt be sem következne, ha odafigyelnénk az anginás fájdalmakra, és még a katasztrófa bekövetkezte elôtt változtatnánk életmódunkon.
           Agyi erek
           Ha a betegség az agyadban található erekben okoz szűkületet, akkor nagyon komoly tünetekre kell számítanod:
           * agylágyulás
           * értelmi képesség csökkenése
           * féloldali bénulás.
           Hosszabb távon pedig az agyvérzések nagy részének kiváltó oka.
           Végtagok erei
           A végtagok ereinek érelmeszesedése az alábbi tünetekkel jár:
           * fájdalom járásra, megerôltetésre
           * a fájdalom pihenésre alábbhagy.
           Ha a sérült eret nem operálják meg, akkor a rossz vérellátás az egész végtag elhalásához vezethet, melynek eredménye akár részleges vagy teljes amputáció is lehet.
           Kezelés
           Mivel az esetek nagy részében a betegségre csak akkor derül fény, amikor az már valamilyen szervnek a működését befolyásolja, a műtéti beavatkozások célja leginkább az adott szerv egészségének visszaállítása.
           Ha az érintett ér elég nagy, akkor az érbelhártyán található lerakódást eltávolítják belôle. Kis erek esetében a legtöbbször kivágják az elzáródott részt, és érprotézissel helyettesítik. Enyhébb esetekben szerencsére az is elegendô, ha egy speciális eszközzel újra kitágítják az eret.

                     Sport

Jégkorong
Ismét rangsor elsô a HC

           Az elmúlt héten, pénteken és szombaton Csíkszeredában rendeztek bajnoki mérkôzéseket, hisz a középszakasz 3. fordulójában műsoron szereplô valamennyi találkozóra a Vákár Lajos Műjégpályán került sor. A „fiatalabbik” csíkszeredai csapat a Steaua együttese ellen lépett pályára. A múlt pénteki elsô mérkôzésen – egyébként mindkét HC – Steaua találkozó követhetô volt a televízió-képernyôkön – óvatosan kezdtek a csapatok. Láthatóan a bukaresti együttes az ellentámadásokkal próbálkozott, majd egy kakaskodás végén Basilides Lászlót állították ki 5 percre. Az emberhátrányos helyzet ellenére a Steaua veszélyeztetett inkább, de a tizedik perc táján Kramny, Harabin és Antal veszélyeztette a házigazdák kapuját. Öt perccel az elsô harmad vége elôtt kettôs emberhátrányba került a HC, s ezt a helyzetet a Steaua ki is használta. Geru Cătălin a kapu mögül játszotta vissza a korongot, a játékszert pedig Georgescu lôtte a HC kapujába.
           A második harmad második percében kiegyenlített a HC. Az egyenlítô gól után a Steaua beszorult a saját harmadába, a hazaiak több helyzetet is kihagytak. A játékrész 8. percében Zabludovszkij adott jó passzt Basilides Tibornak, aki élt is a lehetôséggel, és látványos gólt ütött: 1–2. A vezetést jelentôl gól után jobban játszott a Steaua, olyannyira, hogy a bukarestiek csatárai többször is megugrottak a HC kapuja irányába, de nem tudták értékesíteni a lehetôséget. A második harmad végén kettôs emberelônybe került a Steaua, a kedvezô helyzetet a HC-s Kramny használta ki: 2–2.
           A harmadik játékrészben a Steaua kezdett jobban, a csapat játékosai két nagy helyzetet is kihagytak. A hatodik percben kettôs emberelônybe játszhatott a HC, de nem ütöttek gólt. Nem sokkal a kedvezô szituáció után Lupaşcu passzolt nagyon jól a HC kapuja mögül egy korongot, s az érkezô Zabludovszkij nem hibázott: 2–3. Az utolsó percekben uralta a játékot ugyan a HC, de játékosaik nem ütöttek gólt, így a Steaua nyerte a mérkôzést.
           Eredmény: HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua 2–3 (0–1, 2–1, 0–1). Gólszerzôk: Szabó (23.), Kramny (40.), illetve Georgescu (16.), Basilides Tibor (29.), Zabludovszkij (51.). Büntetôpercek: 24–75 (ebbôl Bosak, illetve Lupaşcu, Kosztándi és Krechac 10–10 perc sportszerűtlenségért, Basilides László 5+20 perces végleges fegyelmi). Játékvezetôk: Galusnyák Levente és Lascăr Valentin, illetve Csomortáni Zsolt és Trandafir Mihai. Az esti mérkôzésen nem született meglepetés, azaz nem sikerült pontot szereznie a Progymnak a Sportklub elleni középdöntô mérkôzésen. A mérkôzés eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym 3–0 (2–0, 0–0, 1–0). Gólszerzôk: Moldován, Ordzovensky és Filip. Büntetôpercek: 10–14. Játékvezetôk: Popescu Eduard és Gergely Lehel, illetve Rédai Botond és Máthé István.
           Másnap újabb mérkôzéseket rendeztek. A délben elkezdôdött találkozót a visszavágás gondolatával indította a HC. Alig 37 másodpercnyi játék után már a Steaua kapujában pihent a korong: egy, a kékvonalról leadott lövés kipattant, s a berobbanó Petres közelrôl a hálóba pofozta a korongot. A vezetést jelentô hazai gól után a Steaua fokozatosan nyomás alá helyezte a HC kapuját. A 7. percben – emberelônyös helyzetben – Timaru egyenlített: 1–1. Néhány másodperccel késôbb újabb gólt szerzett a Steaua, ezúttal is Timaru volt eredményes: 1–2. A HC csapata csak emberelônyös helyzetben volt veszélyes, a Steaua játékosai közben több helyzetet is kihagytak. Georgescu például az üres kapuba nem tudta beütni a korongot.
           A második harmad is a Steaua játékosainak támadásaival kezdôdött. Több kiállításra is sor került, Piszarenko mérkôzésbüntetést is kapott. A harmad 15. percében egyenlített a HC, ekkor Kramny volt eredményes: 2–2.
           Az utolsó játékrészben ismét veszélyesebben támadt a Steaua, de Polc jól védett. Az 5. percben emberelônybe került a Steaua és ki is használták a kedvezô lehetôséget: Krechac lôtt távolról kapura, s a palánkról visszapattanó korongot Butucsnov lôtte a HC kapujába: 2–3. A gól után növelte a támadások sebességét a HC, s ennek eredményeként visszaszorították a Steauát. A 9. percben kettôs emberhátrányba került a Steaua, aminek köszönhetôen két gólt is lôttek az otthon játszó HC-sek. Elôször Harabin, majd Kramny lôtt gólt, így az eredmény 4–3-ra módosult. Kevéssel a harmad vége elôtt Zabludovszkij egyenlített (4–4), majd a harmad 19. percében – emberelônyös helyzetben – Pipa lôtt kapura, de a korong Péter Levente botjáról került a Steaua kapujába (5–4).
           A bajnoki mérkôzés végeredménye: HC Csíkszereda – Bukaresti Steaua 5–4 (1–2, 1–0, 3–2). Gólszerzôk: Petres (1.), Kramny (37.), Harabin (52.), Kramny (52.), Péter Levente (59.), illetve Timaru (9.), Timaru (9.), Butucsnov (47.), Zabludovszkij (56.). Büntetôpercek: 26–65 (ebbôl Bosak, Georgescu és Krechác 10–10 perc sportszerűtlenségért, Piszarenko 5+20 perc végleges fegyelmi). Játékvezetôk: Galusnyák Levente és Gergely Lehel, illetve Csomortáni Zsolt és Trandafir Mihai.
           A szombaton koraeste elkezdôdött második mérkôzésen újabb gyôzelmet aratott a Sportklub. Eredmény: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym 3–0 (1–0, 1–0, 1–0). Gólszerzôk: Moldován, Misal és Zsók Levente. Büntetôpercek: 32–18 (ebbôl Filip és Kósa 10–10 perc sportszerűtlenségért). Játékvezetôk: Lascăr Valentin és Iliescu Marius, illetve Rédai Botond és Máthé István.
           A következô – sorrendben 4. – forduló műsora: február 1–2. (péntek és szombat): HC Csíkszereda – Sportklub és Bukaresti Steaua – Gyergyószentmiklósi Progym. A pénteken és szombaton Csíkszeredában sorra kerülô mérkôzések, a tervek szerint, mindkét nap 19.00 órakor kezdôdnek. A két csíkszeredai csapat mérkôzésein a hírek szerint osztrák bírók fújják a sípot. A külföldi bírókat a Sportklub fizeti. Bukarestben pénteken, február 1-jén 15.30, míg szombaton, február 2-án 12.30 órakor kezdôdik a mérkôzés. Jó hír, hogy mindkét bukaresti mérkôzést egyenesben közvetíti a sport.ro tévéadó.
           A középdöntô további műsora: 5. forduló: február 12–13. (kedd és szerda): Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua és Gyergyószentmiklósi Progym – HC Csíkszereda; 6. forduló: február 17–18. (vasárnap és hétfô): Bukaresti Steaua – HC Csíkszereda és Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub. A középdöntô vagy középszakasz 1–2. helyezettje bejut a bajnokság döntôjébe, a 3–4. helyezettek a bronzéremért mérkôzhetnek.
           Január 26-án és 27-én Galacon az alapszakaszban az 5–8. helyeken végzett csapatok rájátszásán: Dunărea Galaţi – Bukaresti Sportul Studenţesc 2–3 (2–2, 0–1, 0–0) és 4–5 (1–0, 1–3, 2–2).

Jégkorong
Továbbra is elsôk a gyergyóiak

           Galacon rendezték az elmúlt héten (január 23–26. közötti idôszak) az ifjúsági I-es korosztályú (U18) országos bajnokság 4. körmérkôzéses fordulóját. Az ifjúsági bajnoki turnén nem jelent meg a Bukaresti 6. sz. ISK Steaua csapata. A hírek szerint a fôvárosi együttes játékosai megbetegedtek, így a Steaua korosztályos csapata esetében a műsoron szereplô mérkôzéseik eredményeit – egyelôre – 5–0 arányban az ellenfelek javára írták. A Román Jégkorong Szövetség fôtitkárának – Becze Iuliu – tájékoztatása szerint a bukarestiek távolmaradásának ügyében a szakszövetség Fegyelmi Bizottsága hoz végleges döntést. A negyedik körmérkôzéses turné utáni összesített rangsorban – 3 pontos elônnyel – továbbra is a Basilides Csaba edzô által felkészített Gyergyói ISK Progym csapata áll az elsô helyen.
           A Duna-parti jégkorongtorna eredményei: szerdán, január 23-án: Bukaresti Triumf – Csíki ISK Sportklub 2–8 (1–1, 1–3, 0–4), Bukaresti Steaua – Dunărea Galaţi MSC 0–5 (mérkôzés nélkül); csütörtökön, január 24-én: Gyergyószentmiklósi ISK Progym – Bukaresti Triumf 0–7 (0–3, 0–1, 0–3), Csíkszeredai ISK Sportklub – Bukaresti Steaua 5–0 (mérkôzés nélkül). Szintén csütörtökön, elôrehozott mérkôzésen: Dunărea Galaţi – Csíkszeredai ISK Sportklub 6–4 (3–3, 2–1, 1–0). Január 25-én, pénteken: Gyergyói ISK Progym – Steaua 5–0 (mérkôzés nélkül) és Dunărea Galaţi MSC – Bukaresti Triumf 3–4 (0–2, 3–2, 0–0); január 26-án, szombaton: Triumf – Steaua 5–0 (mérkôzés nélkül), Dunărea Galaţi – Gyergyói ISK Progym 1–3 (0–1, 0–1, 1–1).
           A 4. körmérkôzéses forduló rangsorában: 1. Csíkszeredai ISK Sportklub 9 pont (21–11), 2. Bukaresti Triumf 9 pont (18–11), 3. Dunărea Galaţi 6 pont (15–11), 4. Gyergyói ISK Progym 6 pont (11–12), 5. Steaua 0 pont (0–20).
           A következô – egyben utolsó – bajnoki, körmérkôzéses fordulót a tervek szerint Bukarestben rendezik a február 20–24. közötti idôszakban.
           * A február 4–8. közötti idôszakban Kézdivásárhelyen rendezik az ifjúsági II-es korosztályú (U16) országos bajnokság 4. körmérkôzéses fordulóját. A műsor:
           Február 4., hétfô: 8.30 HC Felcsík Csíkkarcfalva – Bukaresti 6-os sz. ISK Steaua, 11.30 Gyergyói Progym Junior – Dunărea Galaţi, 14.30 Kézdivásárhelyi Bikák – Csíkszeredai ISK.
           Február 5., kedd: 8.30 Csíkszereda – Gyergyószentmiklós, 11.30 Galac – Csíkkarcfalva, 14.30 Steaua – Kézdivásárhely.
           Február 6., szerda: 8.30 Csíkszereda – Csíkkarcfalva, 11.30 Galac – Steaua, 14.30 Kézdivásárhely – Gyergyószentmiklós.
           Február 7., csütörtök: 8.30 Steaua – Csíkszereda, 11.30 Gyergyószentmiklós – Csíkkarcfalva, 14.30 Galac – Kézdivásárhely.
           Február 8., péntek: 8.30 Csíkszereda – Galac, 11.30 Steaua – Gyergyószentmiklós, 14.30 Csíkkarcfalva – Kézdivásárhely.

Teremfoci
Inter Kupa szombaton és vasárnap

           Február 2-án és 3-án kerül sor az Inter Gyergyó labdarúgócsapat által szervezett teremtornára, amelynek a városi sportcsarnok ad otthont. A 16 csapatos küzdelemsorozaton egy szászrégeni és egy dánfalvi csapat is részt vesz. Az Inter-kupa műsora: február 2., szombat: az A- és B-csoport mérkôzései: 9.00 Baliro – Sfântu Nicolae, 9.35 Dánfalva – Elite Old Boys, 10.10 Inter Gyergyó – Lapos Vas, 10.45 Larix – Salamon Ernô, 11.20 Dánfalva – Sfântu Nicolae, 11.55 Baliro – Elite Old Boys, 12.30 Larix – Lapos Vas, 13.05 Inter Gyergyó – Salamon Ernô, 13.40 Dánfalva – Baliro, 14.15 Elite Old Boys – Sfântu Nicolae, 14.50 Lapos Vas – Salamon Ernô, 15.25 Inter Gyergyó – Larix. A C- és a D-csoport mérkôzései: 16.00 Crazy Boys – Kolping, 16.35 Babilon – Batthyány Ignác, 17.10 Fônix – BFK, 17.45 Sördögök – Gépgyártó Iskolaközpont, 18.20 Babilon – Kolping, 18.55 Crazy Boys – Batthyány Ignác, 19.30 Fônix – Gépgyártó Iskolaközpont, 20.05 Sördögök – BFK, 20.40 Kolping – Batthyány Ignác, 21.15 Crazy Boys – Babilon, 21.50 BFK – Gépgyártó Iskolaközpont, 22.25 Fônix – Sördögök.
           Vasárnap, február 3-án a pótselejtezôk délelôtt 10 órakor, a negyeddöntôk 12.30 órakor, az elôdöntôk 15.00, a kisdöntô 17.00, a torna döntôje 18.00 órakor kezdôdik.

Alpesi sí
Helyezések Predeálon

           Január 25-én, pénteken a Gyergyói Síegylet egy kis csapata részt vett a Predeálon megtartott Rossignol-kupa elnevezésű versenyen. Az ország legjobb síközpontjaiból hozzávetôleg 120 gyerek (1996-ban születettek és fiatalabbak) vett részt a versenyen. Korcsoportjaikban a gyergyóiak közül Zöld Róbert (2.), Kémenes Noémi (2.) és Portik Áron (5.) ért el igencsak elôkelô helyezéseket. Köszönet Sikó Gyula szülônek a segítségért. A predeáli kupaversenyen rajthoz állt gyergyói gyerekek oktatója Málnási Töhi.

Jégkorong
Külföldi bírókat kért a Steaua és a Sportklub

           Január 24-én, csütörtökön vezetôségi gyűlést tartott Csíkszeredában a Román Jégkorong Szövetség döntéshozó testülete. A tanácskozás során jováhagyták Adorján József eltiltását. A történet elôzménye, hogy Adorján József január 11-én bejelentette a Sportklub vezetôségének, nem akar tovább játszani a csapatnál, és a jövôben a HC Csíkszeredánál szeretné folytatni pályafutását. Ezért a Csíkszeredai Sportklub két évre eltiltotta a jégkorongozót. A játékos nyilvánosan cáfolta, hogy megkeresték volna a HC-tól, és felrótta a Sportklub vezetôségének, hogy elzárkózott problémái, sérülései orvoslásától.
           A Sportklub ezt követôen közleményt adott ki, amelyben ismertetik, hogy Adorján 3 évre szóló szerzôdést írt alá. Ugyanakkor közlik, hogy a Sportklub kezdeményezte Adorján játékjogának felfüggesztését, joggal. Amint az kiderült a közleménybôl, Adorján József szerzôdés szerinti fizetése nettó 2700 lej volt, amely kiegészült a mérkôzésprémiumokkal. Havonta 5000– 6000 lejt vitt haza. A játékos a professzionális jégkorongozáshoz szükséges, korszerű felszerelésben edzhetett és játszhatta mérkôzéseit. Megfelelô erônléti edzésben részesült, és rendszeresen hozzájutott a vitamin- és energiapótló készítményekhez, amelyek elengedhetetlenek a megfelelô fizikai kondíció tekintetében. Sérülései esetén állandó orvosi ellátásban részesült, és az ezzel járó esetleges költségeket a Sportklub minden esetben megtérítette. A Staffan Lundh – Gál Sándor edzôpáros soha nem mellôzte Adorján játékát a jégkorongmérkôzéseken. Minden mecscsen játszhatott, és arra sem kötelezték, hogy sérülten álljon jégre! Az edzôk álláspontja szerint – az utóbbi idôben – Adorján nagyon fegyelmezetlen játékosként viselkedett, aki sok esetben nem volt hajlandó dolgozni, és megtagadta az edzôi utasításokat. Ezzel a magatartásával rossz hangulatot keltett csapattársai körében. Adorján a Sportklub HC elleni mérkôzésén nem jelent meg. Amint az megjegyzik, a szóban forgó játékos a 2003/04-es idényben is váratlanul bejelentette, hogy a Steauához igazol.
           A múlt csütörtöki szövetségi bürógyűlésen ugyanakkor elfogadták a Bukaresti Steaua és a Csíkszeredai Sportklub azon kérését, hogy a rájátszás (középdöntô) során a találkozóikat két-két külföldi bíró vezesse a visszavágóktól kezdôdôen. A határozat szerint a február 1-jei és 2-ai HC Csíkszereda – Sportklub, illetve Steaua – Progym találkozókon már külföldi játékvezetôk lesznek. A szövetség vezetôségének határozata szerint a 2008/2009-es idénytôl kezdôdôen minden hazai bajnoki mérkôzésen négy játékvezetô lesz a jégen, ugyanakkor törölték a válogatott februárra tervezett felkészülési tornáját, amelyre Szlovákiában került volna sor.

Sífutás
Remek eredmények

           Az elmúlt héten a Brassó megyei Cheile Grădiştei-n megrendezett ifjúsági országos bajnokságon nagyon jól szerepeltek a Gyergyói ISK – edzôk: Gyulai Adalbert, Jánosi István és Jánosi Béla – futósízôi.
           Az ifjúsági I-es korcsoportban Sára Tímea a második helyen végzett a 5+5 km-es duatlonban. Szintén az ifjúsági I-es korosztályban megrendezett 1,5 km-es sprintben Sára Tímea a 3. helyen ért célba. Az ifjúsági II-es korosztályban Baricz Emôke 4., Kinda Lilla 9. a 3,5 km-es távú duatlon versenyen. Az ifjúsági II-es korosztályban, a fiúk mezônyében az 1,5 km-es sprintet Sára Hunor a 4. helyen zárta. Szintén az ifjúsági II-es korcsoportban Ferencz Katalin a sprintversenyen 4., Baricz Emôke ugyanebben a korosztályban a 7. helyen végzett.
           Január 26-án, szombaton az ifjúsági I-eseknél Sára Tímea az 5 km-es klasszikus stílusú nyílt versenyen 4., Baricz Emôke a 8. helyen zárt. Sára Tímea az ifjúsági II-es korosztályban az 5 km-es távú klasszikus stílusú versenyben aranyérmes, Baricz Emôke ugyanezen a távon, ugyanebben a korcsoportban bronzérmes lett. Sára Hunor a fiúknál, az ifjúsági II-es korosztályban a 7,5 km-es távú klasszikus versenyt a 4. helyen zárta. A január 27-én, vasárnap megrendezett 3x5 km-es váltóversenyen a lányok ifjúsági I-es korosztályában a gyergyói váltó 2., az ifjúsági II-eseknél pedig aranyérmesek. A Gyergyói Isk lányváltójának összetétele: Baricz Emôke, Sára Tímea és Ferencz Katalin. Az ifjúsági II-es korosztályban rajthoz állt fiúváltó a 4. helyen ért célba. A fiúcsapat összetétele: Sára Hunor, Bernád Szilárd és Kolumbán István.
           Az országos bajnoksággal párhuzamosan lezajlott ifjúsági Balkán-kupán Sára Tímea a felnôttek 10 km-es távú szabadstílusú versenyén 4., míg Baricz Emôke 8. helyezést ért el. A felnôttek 5 km-es távú klasszikus versenyén Sára Tímea a 6. helyet harcolta ki.
           A Gyergyói ISK sportolóinak felkészülésében nagy segítséget nyújtott a Communitas Alapítvány és a Bujdosó Székely Panzió. A felszerelések vásárlásában a három pályázatot nyerô gyergyói ifjúsági sportolókat a MOL Románia Rt. támogatta.

Biatlon
Réka nyolcadik a világbajnokságon

           A január 25–február 2. közötti idôszakban a németországi Ruhpolding ad otthont a sílövôk ifjúsági világbajnokságának. Biatlonban két korosztály számára rendeznek vébét, külön az U20, és külön az U18-as korosztály számára. Az U18-as korosztályban rajthoz állt a tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK-Csíkszeredai Sportklub) is. Gyulai Béla és Márton Simon edzôk tanítványa jól szerepelt az elsô két versenyén, hisz mindkétszer beverekedte magát az elsô negyedszáz célba érkezett sílövô közé. Január 26-án, szombaton a 6 km-es sprintpróbán állt rajthoz, és gyengén lôtt (10-bôl 6 találat), négy büntetôkört kellett elvégezzen, és bár jól sízett, ez csak a 22. helyhez volt elég. Másnap, január 27-én, vasárnap az üldözéses megmérettetésre került sor. Ferencz Réka 2:20 perces hátránnyal indult, de most már sokkal jobban ment a lövészet (20-ból 14), kitűnôen sízett, és még az elôzô napi gyôztes német Hammerschmidt Marent is maga mögé utasította. Amint az megfigyelhetô, ebben a korosztályban a vébét, a német lányok uralják. A hírek szerint Ferencz Réka még két próbán állt rajthoz a németországi világbajnokságon. Szerdán, január 30-án az egyéni, hosszú próbában (12,5 km), majd szombaton, február 2-án a 3x6 km-es váltóversenyen indul.
           Eredmények. Kisifjúságiak. Lányok, 6 km-es sprint: 1. Hammerschmidt Maren (Németország) 20:21.6 perc, 2. Ringen Elise (Norvégia) 2,2 másodperc hátrány, 3. Hammerschmidt Janin (Németország) 9,7 mp.h., … 22. Ferencz Réka (Románia) 2:01.0 perc hátrány, 32. Runceanu Doralina (Románia) 2:28,4 p.h., 40. Mihalache Diana (Románia) 2:46.8 p.h. Ezen a versenyen összesen 84-en álltak rajthoz.
           Üldözéses verseny, 7,5 km, lányok: 1. Hammerchmidt Janin (Németország) 34:41.19 perc, 2. Boilley Sophie (Franciaország) 20 mp. h., 3. Ringer Elise (Norvégia) 27,9 mp.h., … 8. Ferencz Réka (Románia) 1:53,3 perc hátrány, 31. Runceanu Doralina (Románia) 6:10.2 perc hátrány, 32. Mihalache Diana (Románia) 6:10.6 perc hátrány. A rajthoz állt 60 versenyzôbôl 59-en fejezték be a futamot.

Teremfoci
Folytatódik a küzdelemsorozat

           Február 2-án, szombaton Sepsiszentgyörgyön kezdi a II. Liga 2. csoportja 2007–2008-as idényének második felvonását a Gyergyószentmiklósi Elite csapata. A sorrendben 11. forduló (február 2–3.) műsora: Sepsiszentgyörgyi Spicom – Gyergyószentmiklósi Elite, Piskitelepi Olimpic 2003 – Real Craiova, Dava Déva – Marosvásárhelyi City'US. A gyergyóiak a bajnokság elsô, sepsiszentgyörgyi fordulójában 4–2 arányban legyôzték a Spicom gárdáját, az ôszi gyergyószentmiklósi visszavágón azonban a szentgyörgyiek bizonyultak jobbnak, hisz 2–1 arányú gyôzelmet arattak városunkban.
           A II. Liga 2. csoportjának februári műsora
           A 12. fordulóban (február 9–10.) a következô párosítás szerint mérkôznek: Dava Déva – Piskitelepi Olimpic 2003, Marosvásárhelyi City'US – Gyergyószentmiklósi Elite, Sepsiszentgyörgyi Spicom – Real Craiova.
           A 13. forduló (február 16–17.) műsora: Piskitelepi Olimpic 2003 – Sepsiszentgyörgyi Spicom, Real Craiova – Marosvásárhelyi City'US, Gyergyói Elite – Dava Déva.
           A 14. forduló (február 23–24.) műsora: Gyergyói Elite – Piskitelepi 2003 Olimpic, Dava Déva – Real Craiova, Marosvásárhelyi City'US – Sepsiszentgyörgyi Spicom.
           A tavalyi ôszi fordulók utáni rangsorban (a csapatok 10–10 mérkôzést játszottak): 1. Marosvásárhelyi City'US 24 pont, 2. Sepsiszentgyörgy 19 pont, 3. Craiova 18 pont, 4. Gyergyói Elite 13 pont, 5. Piskitelep 11 pont, 6. Déva 3 pont.

Jégkorong – U12

           Január 26-án és 27-én rendezték Gyergyócsomafalván a 12 éven aluliak számára szervezett Délhegy-kupa mérkôzéseit. Eredmények. A-csoport: Csomafalva – Csíkszentdomokos 6–0 (1–0, 2–0, 3–0), Csíkszentdomokos – Balánbánya 3–2 (1–0, 0–0, 2–2), Csomafalva – Balánbánya 10–3 (3–0, 4–1, 3–2). A csoport rangsorában: 1. Csomafalva 6 pont (16–3), 2. Csíkszentdomokos 3 pont (3–8), 3. Balánbánya 0 pont (5–13).
           B-csoport: Karcfalva – Remete 1–0 (0–0, 0–0, 1–0), Karcfalva – Dánfalva/Madaras 4–1 (0–0, 3–0, 1–1), Remete – Dánfalva/Madaras 3–2 (1–1, 0–1, 2–0). A csoport rangsorában: 1. Csíkkarcfalva 6 pont (5–1), 2. Gyergyóremete 3 pont (3–3), 3. Csíkdánfalva/Csíkmadaras 0 pont (3–7).
           Elôdöntôk: Csomafalva – Remete 15–1 (4–1, 7–0, 4–0), Karcfalva – Csíkszentdomokos 4–0 (0–0, 1–0, 3–0). A helyosztó mérkôzések eredményei: 5. helyért: Balánbánya – Dánfalva/Madaras 4–3 (0–1, 1–1, 3–1); a 3. helyért: Csíkszentdomokos – Remete 4–3 (0–0, 3–1, 1–2). A döntôben: Csomafalva – Csíkkarcfalva 8–1 (3–0, 1–0, 4–1). A csomafalvi pontszerzôk: Rokaly Norbert 5 pont (3 gól és 2 gólpassz), Köllô Lóránd 6 pont (3 gól és 3 gólpassz), Csata Roland 2 pont (1 gól és 1 gólpassz), Szôcs Attila 1 pont (1 gól), Orbán Szabolcs 1 pont (1 gólpassz). A karcfalviak pontszerzôje: Sándor Zoltán 1 pont (1 gól).
           Egyéni díjazottak. Legjobb kapus: László Arnold (Karcfalva). Legjobb hátvéd: Orbán Szilárd (Csomafalva). Legjobb csatár: Rokaly Norbert (Csomafalva). Gólkirály: Köllô Loránd (Csomafalva) 18 ponttal. További helyezettek: 2. Rokaly Norbert (Csomafalva) 16 pont, 3. Csata Roland (Csomafalva) 12 pont. Legtechnikásabb játékos: Szôcs Alpár (Csíkszentdomokos). Legfiatalabb játékos: Benedek Balázs (Csomafalva).
           A tornagyôztes gyergyócsomafalvi Délhegy Fenestela csapata: kapusok: Simon Adorján, Csata Nándor; mezônyjátékosok: Rokaly Norbert (csapatkapitány), Köllô Lóránd, Csata Roland, Orbán Szilárd, Baróti Zalán, Bege Csaba, Rokaly Szilárd, Csiki Nándor, Kecseti István, Szôcs Attila, Király Szabolcs, Farkas Norbert, Baróti Balázs, Benedek Balázs, Madarász Rajmond, Sáska Elôd, Madarász Norbert, Antal Elôd, Bege Tamás. Edzô: Farkas Csaba testnevelô tanár.
Ambrus A. Árpád

Síugrás
Klub alakul

           Újabb jó híreket kaptunk a tekerôpataki síugrás házatájáról. Bernád Csaba elnök tájékoztatása szerint folyamatban van az egyesület sportklubbá való átalakulása. Az újonnan létrejövô, hivatalos formában, Bukarestben bejegyzett sportklub a Tekerôpataki Kútfô Sportklub nevet fogja viselni. A bejegyzési folyamattal párhuzamosan január 29-én, kedden megtisztították és járhatóvá tették az ugrósáncokhoz vezetô utat. A hét hátralévô részében a sáncok elôkészítése zajlik a veterán sportolók vasárnapi hivatalos edzésére való tekintettel. Amint azt megtudtuk, a folytatásban egy idénynyitó veterán verseny kerül megszervezésre a K30-as sáncon. Erre a megmérettetésre a tervek szerint – a hóviszonyok függvényében – február 10-én, vasárnap 11.00 órai kezdettel kerül sor.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
Január 31 – február 6.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Emberség és jókedv árad Önbôl, pedig belül nagyon nyugtalan. Szeretne stabilizálni egy gondosan megtervezett folyamatot, de egyelôre minden oldalról csak akadályokba ütközik. A Mars erôszakos megoldásokra ösztönzi.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Szerelemben vegyes napoknak néz elébe. A lelki stabilitás mellett a fizikai, testi jólét is fontos. Úgy általában véve túl sokat aggódik egészsége miatt. Valóban elôfordulhatnak az átlagnál nehezebb napok, de könnyen átvészeli azokat
           IKREK (V.21-VI.21.)
           A baj nem jár egyedül. Ezúttal a szerelemben csalódhat, de a barátai is kihasználhatják jóindulatát. Túl szépnek látta a világot az utóbbi idôben, ezért most a kijózanodás hetét éli meg. A realitásokban rejlik a megoldás...
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Ne dôljön be annak az embernek, aki újra és újra átlátszó trükkökkel akar pénzt kicsikarni Önbôl! Látogassa meg idôsebb rokonát, aki egyedül érzi magát! Öntsön lelket bele, esetleg vigye el valahova!
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Fenntartás nélkül képes imádni valakit. Talán éppen a másik lelkiismeretlensége miatt. Annyira vágyakozik utána, hogy majd belepusztul, és amikor a sors beteljesíteni készül vágyát, hirtelen megrémül. Ne visszakozzon, hanem jusson eszébe, aki mer, az nyer!
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Szomorú esemény következik be. Nagyon sajnálja, hogy a lelkéhez közelálló személytôl el kell búcsúznia. Vigasz, feloldozás nincs, legfeljebb a tanulság, hogy szeretni valakit, törôdni valakivel addig, és akkor kell, míg itt van köztünk!
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Anyagi helyzete megszilárdulni látszik, de mivel bevételei nem szaporodnak, kiadásai annál inkább, háromszor is gondoljon meg minden költekezést! A hét végén kellemes összejövetel, vidámság, szórakozás várja.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Egész élete során rengeteget kell dolgoznia, ami nincs ellenére, hiszen tudja, csak így érhet el eredményt. A szerelemben igazi Casanova, nehezére esik hűségesnek lenni, hiszen egész életében a szebbet, a jobbat, a tökéletesebbet keresi.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Egy kellemes tanulmányút nem csak szakmai tapasztalatok szerzésére lesz alkalmas, hanem arra is, hogy kiépítse, elmélyítse üzleti kapcsolatait. Néhány új, fantáziáját megmozgató lehetôséggel találkozik a hét elején. Használja ki a kedvezô bolygóállásokat! Ebbôl az üzletbôl most csak nyertesen kerülhet ki.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Legyen bátor, és hozza nyilvánosságra elképzeléseit! Karrierje szempontjából nagyon gyümölcsözô napok várják. Egy mély lélegzet, nagy lendület, és…! Ezen a héten felerôsödik Önben a gondoskodás vágya.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           A szerelem szárnyaira emelheti a hét valamelyik napján. Ne zárkózzon el egyetlen romantikus, gyertyafényes este elôl sem! A többit bízza a természetre, nem fog csalódni! A szabad szerelem híve, de csak addig, amíg Ön gyakorolhatja.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Ezt a hetet használja erôgyűjtésre. A fontos dolgok csak a Mars – Neptun szembenállás után kerülnek majd napirendre. Ön meglehetôsen mázlista, akinek az életében szinte minden megadatik, még akkor is, ha arra másnak törekednie kell.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           A helyszín Amerika. Autóbaleset történik, egyik autóban négy fehér, a másik autóban négy fekete bôrű sérült.
           Kijönnek a mentôk, elkezdik ellátni a fehér sérülteket, a feketék ott nyögdécselnek az árokban. Az egyikük megunja, és szól a mentôsöknek:
           – Helló, velünk mi lesz? Miért csak a fehérekkel foglalkoztok?
           – Ismered a színeket?
           – Hát persze!
           – Milyen színű a mentôautónk?
           – Hát fehér.
           – Na látod! Értetek majd a fekete jön...
           * * *
           Egy állati izmos nagydarab fickó odaállít az áruházban az eladóhoz:
           – Ho..ho..hol vannak a su..su..súlyzók?
           Az eladó nem válaszol. A fickó kicsit erôsebb hanggal megkérdi mégegyszer:
           – Ho..ho..hol va..vannak, a su..su..súlyzók?
           Az eladó még mindig nem beszél, és mintha észre se vette volna az elôtte tornyosuló férfit, aki mégegyszer rákérdez:
           – Mo..mondja már meg, ho..hogy ho..hol va..va..vannak a su..su..súlyzók?
           Válasz nincs. A fickó fogja magát, és dübörgô léptekkel elviharzik.
           A mögötte várakozó vásárló odamegy a pénztároshoz, és megkérdi tôle:
           – Miért nem válaszolt annak az embernek?
           Mire a pénztáros:
           – Me..me..meg akar ö..ö..öletni?
           * * *
           Egy fickó megy be a gyogyszertárba, és megkérdi a gyógyszertárost:
           – Kérem, tudna nekem adni valamit csuklás ellen?
           A gyógyszertáros áthajol a pult fölött, jól hátbavágja a fickót, majd megkérdi:
           – Na, használt?
           – Nem tudom, mindjárt kimegyek a parkolóba a feleségemhez, és megkérdezem.
           * * *
           A vonaton az idôs bácsi az életérôl mesél az utastársaknak.
           – Nem volt könnyű a gyermekkorom. Négyen voltunk testvérek, és nekem, a legkisebbnek kellett hordanom, amit az idôsebbek kinôttek.
           – Ilyesmi ma is elôfordul – veti közbe az egyik utas.
           – Igen, csakhogy négyünk közül egyedül én voltam fiú!
           * * *
           – Miért kellett ilyen fiatalon meghalnom? – reklamál az iparos lelke a menynyei ítélôszék elôtt.
           – Hogyhogy fiatalon? – néz rá csodálkozva a jegyzôkönyvvezetô angyal – hiszen a megrendelôidnek felszámított munkaórák szerint 237 éves vagy!
           * * *
           Nemi erôszak ügyében ítélkeznek egy ember fölött.
           – Nem értem – mondja a bíró –, ha igaz, amit mond, hogy homoszexuális, miért támadta meg azt a szerencsétlen apácát?
           – Hmm... Hátulról úgy nézett ki, mint Zorró...
           * * *
           Egy közvélemény-kutató elmegy házalni. Egy öregasszony beengedi, és elkezdik kitölteni a kérdôívet. Az asztalon van egy tál mogyoró, amivel megkínálja az öreg asszony a fiatalembert. Miközben töltik a kérdôívet, a srác megeszi a tál mogyorót, és elkezd mentegetôzni.
           Azt mondja az öregasszony:
           – Semmi baj fiatalember, amióta nincsenek fogaim, úgyis csak a csokit tudom leszopogatni róla.
           * * *
           Az orvos megkérdezi Pista bácsit a rendelôben:
           – Maga tette ezt a húszezer forintot a zsebembe?
           – Nem.
           – Miért nem?
          
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!