Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2009.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Géza, a celeb

           A hírnév ma a média gyártmánya. Manapság sikk híresnek lenni, s erre nemcsak a tehetségesek vágyakoznak, hanem azok is, akik nem igazán értenek semmihez, de ki akarnak törni a középszerűségbôl. S ha a hírnévhez még társul valamilyen anyagi támogatás, segítôkészség, kapcsolatrendszer, akkor egyértelmű a siker.
           Híresnek lenni nem is olyan nagy kunszt. Megjelenni valamelyik újságban, televízióban, néhány szót szólni a rádióban nem nagy dolog, ezt igazolja Andy Warholt, aki szerint „tizenöt percre mindenki híres lehet”. Természetesen nem mindegy, miképpen válunk híressé. A médiaszakemberek szerint a „híresnek lenni”, és a „hírhedtnek lenni” között gyakorlatilag semmi különbség nincs, mind a kettô egyfajta ismertséggel jár, s ez az, ami kell. Mert híres az is, aki hírhedt. Mert a szélhámosok, a gazemberek, a léhűtôk, a bitófára valók is megkapják a maguk nyilvánosságát.
           Baráti körben, még nem is olyan régen, az ismeretlen embereket, akiknek nem tudtuk a nevét, csak úgy gézának, géza bácsinak neveztük. A gézázás ma sem ment ki divatból, és azóta több híres géza is megfordult vidékünkön. Legutóbb újra itt járt egy „viszszatérô” géza, aki az emberi feledékenységre és hiszékenységre alapozva újabb lapokat fűzött be hírhedtségének irattartójába. Íme, néhány ízelítô gézáról, de a rend kedvéért és a szabályok betartása végett továbbá nagy betűvel.
           Ha igaz, Géza valamikor a hetvenes évek legvégén járta ki nagy kínok között a szakiskolát. Nem volt jó tanuló, még egy átlagosztályban is az utolsók között idegesítette tanárait. Szellemi gyengeségét hazugságokkal, mellébeszélésekkel pótolta, és nem egyszer sikeresen, hiszen olyan történeteket kanyarított egy-egy csínytevése, tévedése magyarázataként, hogy azok még a diákság által magasan kihegyezett tanügyi kádereket is leforgatták. Tehetetlenül tátogtak, ámultak, és természetesen sajnálták Gézát, hogy ilyen történhetett vele. Jött a megbocsátás, az átmenô jegy, s Géza lassan rájött, hogy a maga ostoba módján feltalálta a spanyolviaszt. Rájött, hogy az emberek hiszékenységére minden korban, így a jövôben is lehet építeni. Az élete következô szakasza nagyjából a munkakerülésrôl szólt, azaz a könnyen megszerezhetô pénz becserkészésérôl. Azt rebesgetik, hogy egy ideig besúgó is volt. Nem lepne meg, hiszen árulkodással már az iskolában is gyűjtött jó pontokat, ellenben szép, nagy, lila monoklikat is. Aztán mintha zenélgetett lakodalmakban, és végül ôt is elcsábította a határvidéki Kánaán híre. Valahol a magyar határ mellet, egy faluban hülyítette a népet, mint zenetanár, mindaddig, míg mennie kellet. Némi „kölcsönvett” pénzzel át is szökött Magyarországra. Na, innen már egyenes út vezetett a celebség felé. Menedékjogot kért, azt hangoztatva, hogy zeneakadémiai végzettsége ellenére, Romániában az éhenhalás küszöbén áll, mivel magyarként nem kap állást, sôt mivel véleményét nem rejtette véka alá ezzel kapcsolatban, már a Szekuritate is üldözi. Ráharapott a magyar média, akkor még érzékeny volt az erdélyi magyarság viszontagságaira, még ha azok ebben az esetben fiktívek is voltak. Segítették, ahol és ahogyan tudták. Felbukkant az egyik televízió adásában. Hír lett Gézából. Több neves emberrel is találkozott. Aztán hazatért. Aztán film készült Gézáról. Család, könnyek, tévékamerák, snitt, rokonok, még több könny. Boldog heppiend.
           Géza ismerôsei közül akkoriban sokan pirultak. Utóbb a magyar média, ha késôn is, némi információ birtokába jutott, de a nagy felhajtás után érthetô módon, nem merte röhejessé tenni magát.
           Annál inkább a helyi média néhány képviselôje, aki elôvájta a régi sztorit, és a valóság ismeretének hiányában újabb generációkat kábít el Gézával, a celebbel, aki viszsza-visszatér hozzánk, akár az influenza.
Ábrahám Imre

Tanácsülés

           Kétórásra sikeredett a múlt szerdai rendes tanácsülés. Magyari Levente önkormányzati képviselôt választották a májusi ülés elnökének. Ezt követôen, a napirendi pontokat felcserélve, kinevezték a Gyergyószentmiklós érdekeit képviselô tagokat a Monturist Kft. részvényeseinek közgyűlésében. Simon Katalin, Nagy Zoltán, Vadász Szatmári István, Kastal László és Suciu Gábor tanácsosok fogják képviselni a várost – döntötték el.
           Sor került egy határozat visszavonására is. A Bucsin Rt. 300 000 lejes tartozásának elengedését a Számvevôszék helytelennek tartotta, ugyanakkor a prefektúra is kérte e határozat visszavonását. A visszavont határozat egy megállapodás nyomán született, miszerint a Bucsin Rt. épületében helyet kapó Inkubátorház bérleti díjáért cserébe a Bucsin Rt. adóját eltörlik. Varró János is jelen volt, a Bucsin Rt. képviselôjeként elmondta, hogy a város tartozik a bérleti díjjal, és hogy ô bíróságra adta az ügyet.
           A következô határozattervezet a műjégpálya ingyenes használatba adásáról szólt. Mezei János polgármester terjesztette elô a tervezetet, elmondta, hogy a gazdaságos működtetés érdekében az a legjobb, hogy aki használja, az adminisztrálja a pályát, és hogy a Progym Sportklubnak adnák ingyenesen. Portik Csaba, a Progym Junior Vipers képviselôje szót kért, és elmondta, hogy a jégkorong nem ott kezdôdik, hogy van egy nagy csapat, hanem az utánpótlással. Nehezményezte, hogy kihagyták mind ôket, mind a Sportiskolát ebbôl, és aggódik, hogy nem használhatják a jeget úgy, mint ez idáig. Mezei János polgármester elmondta, hogy a pálya fenntartási költségeit továbbra is a város állja, tehát nem szükséges a késôbbiekben profitot termelnie a Progymnak, nem kell bérbe adják ezért a jeget a legkihasználhatóbb órákban. Azt is kifejtette, hogy a szerzôdésben benne van az is, hogy az utánpótlásnak helyet biztosítanak, prioritást élveznek. Végül elfogadták e határozat-tervezetet.
           Létrehoztak a technikai igazgatóság keretében egy szolgáltatásokat engedélyezô hatóságot is.
           Levették napirendrôl azt, hogy szimbolikusra csökkentsék a szemétszállító autó havi 3000 lejes bérét. Viszont elhangzott az, hogy a bércsökkentés fejében a közterületekrôl ingyenesen szállítsa majd el a közüzem a szemetet.
           Pozitívan döntöttek arról, hogy átadják a közüzemnek a MAN 16200 típusú szemétszállító autót.
           Rábólintottak 55 000 lej átutalására a Caritas Hargita keretében Gyergyószentmiklóson működô Otthoni beteggondozó és családsegítô központ támogatására. Ezt az összeget belefoglalták korábban a költségvetésbe.
           Évente ki kell értékelni a közhivatalnokok évi egyéni szakmai tevékenységét – áll a nagy könyvben. Ezt betartva a korábbi tanácsülésen a polgármester elôterjesztette az értékelését, de akkor levették napirendrôl Nagy István jegyzô munkájának kiértékelését. Az áprilisi ülésen elfogadták, jónak minôsítette a polgármester a jegyzô munkáját. Magyari Levente elmondta, ezzel a minôsítéssel megelôlegezték a jegyzô további tevékenységét.
           Infláció miatt kényszerültek dönteni arról, hogy felújítják, vagyis megemelik a szociális lakások beruházás általános költségmutatóját.
           Az országos lakásügynökség által a fiatalok részére épített lakások elosztási kritériumrendszerére is rábólintottak.
           Pozitívan döntöttek a polgármesteri hivatal mögötti Kossuth Lajos utca 1. szám alatt lévô terület eladásáról.
           Kiegészítették Gyergyószentmiklós 2009-es évi beruházási programját, hiszen lehetôség van még egy tömbház építésére, a szociális lakások kategóriájában.
           A testület elvi beleegyezését adta egy zonális rendezési terv elkészíttetésére Várbükk övezetre, hétvégi házak építése céljából.
           Támogatást kért Pupák Felméri Zsuzsanna, az Esély Alapítvány koordinátora. A kért 13 200 lej nincs belefoglalva a költségvetésbe, így újratárgyalják. Kastal László tanácsos elmondta, hogy ugyanolyan jogos a kérése az Esély Alapítványnak, akárcsak a Napsugár az Esôben Alapítványnak, tehát megfontolandó a kérés.
           Végezetül pedig Mezei János polgármester ismertette a Számvevôszék kivizsgálása utáni értékelést.
           Többek között a Gyilkostó kül- és belterületének rendezésére szólították fel, május 29. a határidô erre.
           Az egyik észrevétel Nagy István jegyzôre vonatkozik, mint mondta, hiszen a kampány idején nem volt felfüggesztve állásából Nagy István, betegszabadságon volt, és felvette a betegszabadság illetékét. Nagy István elmondta, ô akkor kérte a felfüggesztését, de az akkori polgármester nem írta alá.
           A közüzem által vásárolt modulok körül is gubancot észleltek. Mint a polgármester elmondta, azokat a város kellett volna megvásárolja, nem a közüzemek. Továbbá a folyékony-üzemanyag-égôk gázégôkre való cseréje is gubancos. Nem történt meg az átvételük.
Kedves-tamás Gyopár

Visszapillantó (18.)

           1909. január 24-én a Gyergyó az Ipartestület éves beszámolóját is közli. Nem véletlen választottuk e beszámoló részleteit. A népi hatalomnak nevezett ugyanis felszámolta a kisiparosság e hosszú évtizedeken áldásos szervezôdését azzal, hogy szövetkezetbe kényszerítette tagjait. 1949 tavaszán megalakult a kisipari szövetkezet. Farkas Feri bácsi, a Gyilkostó Kisipari Szövetkezet egykori elnöke (a 60-as évek végétôl nyugalomba vonulásáig vezette) meg is írta e szövetkezet rövid történetét. Egy minapi megjegyzése ellenben fülön ütött: „jó pénzért kellett megvásárolják az Ipartestület székházát.” Az akkor Engels utcai, ma Fürdô utcai székházat bôvítésekkel és toldásokkal alakították mai formájára. Nem szeretnék illetlen lenni, de úgy vélem, hogy a kisiparos társadalom sokkal nagyobb árat fizetett a „népi hatalomnak”, mint a szövetkezet a székházért. A szövetkezetesítés felszámolt egy magára adó, büszke és öntudatos polgári réteget, eltüntette a sorsát maga intézô, saját lábán álló és életét megszervezni képes kisiparosságot. Párthatározatok és központi irányítás váltotta fel az önszervezôdést, a szabad és felelôs döntés lehetôségét, és hadd ne folytassam. Nyilván, nem minden volt csak rossz, de sajnos, az utóbbi években történt változások az egykori gyergyói szövetkezeti vagyont is elszippantották. Az egyre nehezebben létezô helyi szövetkezet csaknem minden java elúszott. Gyermekkoromban nagyon sokat ismertem a régi kisiparosok közül. A bujkálva dolgozó, kitűnô szabó, Málnási Jóska bácsi varrta kamaszkorunktól a ruháinkat. (Addig édesanyánk). A lószerszámokat Mánya Pista bácsi által titokban levágott borjúbôrbôl a szíjgyártó Szász Vencel készítette. Kicsi műhelyében „feketén” foltozta és talpalta Bajtalan bácsi a cipôinket. Szekerünket és a kerekeket a kádár és kerekes Szakács bácsi készítette, a vasazás és a lópatkolás Kastal András kovácsműhelyében történt. A kisebb javításokat az ezermester Bíró Andrásra bízták szüleink. Amikor nem édesapám nyírt kopaszra, Balogh bácsi volt otthonában a borbélyunk. Valamennyi a mi utcáinkban: a Kossuth Lajos és a Táncsics Mihály utcában lakott.
           Jobb következô hatvan évet kívánok a mára kereskedelmi társasággá alakult egykori Gyilkostó Kisipari Szövetkezet még megmaradt dolgozóinak.
           De lássuk Petrácsics Emil ip. elnök és Strasser József ip. jegyzô jelentését.
           „Az Ipartestület egy éve
           A lefolyt 1908. évben az ipartestület működésérôl és ténykedésérôl a következôkben van szerencsénk jelentésünket az igen tisztelt Közgyűlések megtenni. (…)
           Jelentékeny emelkedést mutat a tanonczlétszám, (…) az évi segédforgalom és létszám még nagyobb emelkedést mutat, mely azonban a nagy faüzleti épitkezésekkel áll összefüggésben.(…)
           Megemlékezni óhajtunk testületünk áldozatkész elöljáróságáról, kik fáradtságot és költséget nem kímélve többször eljöttek a csíkszeredai kerületi magánbiztosító pénztár gyüléseire, s hogy a Gyergyó kerületi iparosság érdekei megvédettek, ebben jelentékeny részük van.
           A lefolyt évben városunkban czipész ipari szaktanfolyamot is tartatott, melynek 20 hallgatója volt és igen jó eredménnyel végzôdött.
           (…) Az ipartestület ügyforgalma az 1908. évben a következô volt:
           1908. évi deczember hó 31-ig beérkezett és iktatva lett ügydarabok száma 311, melyek mindegyike külön elintézést nyert. (Vajha most is így lenne! – megj. tôlem.)
           A segédek nyilvántartási jegyzéke 524 be- és kijelentést tüntet fel, 1908. deczember 31-én volt 134 segéd, a legnagyobb létszám 205 volt.
           Tanoncz bizonyitványt nyert vagyis felszabadult 25, a munkakönyv jegyzék szerint kiadatott 28 munkakönyv.
           A rendes évi közgyűlésen kívül egy rendkivüli közgyülés és 7 elöljárósági ülés tartatott, melyen 50 ügy lett tárgyalva és nyert elintézést.
           Békéltetô-bizottsági ülés tartatott 8, melyen 9 ügy tárgyaltatott, melyek közül 4 kibékítéssel, 5 pedig határozattal nyert elintézést; ezek közül a törvény rendes utjára csak egy ügy tereltetett.
           A testület tagjainak száma volt 1908. év végén 167, az év folyamán belépett 20, meghalt 1, eltávozott és iparát megszüntette 10 tag.
           Az ipartestület vagyoni állapota a következô: 1. Kötvény és részvényekben 1871 K 72 f.; 2. Beltelekben 17575 K, 3. Ingóságokban 982 K; 4. Hátralékokban 491 K 42 f; 5. Készpénzben 3843 K 91 f; Összesen 24764 K 05 f. (…) Tehát a vagyonban szaporulat mutatkozik. (…)”
Szemlézi: Bajna György

Garázsbontás

           Már fél éve annak, hogy a villamossági vállalat felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét arra, hogy a transzformátorok mellett felépített garázsok veszélyt jelentenek, nem is szabadott volna oda építeni, és le kell bontani azokat. Akkor a garázstulajdonosok értesítést kaptak, hogy le kell bontsák építményeiket. Tavasszal ismét mind a Virág negyedi, mind a Bucsin negyedi transzformátorok mellett lévô garázsok tulajdonosainak felhívták a figyelmét, és április 30-ig határidôt adtak. Hozzávetôleg harminc garázsról van szó.
           Amint Tóth Károlytól, a mellékgazdaság vezetôjétôl megtudtuk, hétfôn, május 11-én fognak hozzá a garázsbontáshoz. Akad néhány tulajdonos, aki külföldön tartózkodik és haladékot kért. Akinek hasonló gondja van, még kérhet haladékot, péntekig megteheti. A többi garázst viszont lebontják.
Kedves-tamás Gyopár

A Magyar Polgári Párt Közleménye
RMDSZ-fennhatóság alá került a Hargita Népe

           Az RMDSZ többségű megyei tanács, a Magyar Polgári Párt tiltakozása ellenére, az április 29-én tartott maroshévízi ülésén egy olyan szabályzatot fogadott el, amelyet az újság szerkesztôi találóan így jellemeznek: „Hargita Megye Tanácsának szerdai döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenôrzés alá vonása. A Hargita Népe jogi helyzetének rendbetételét célzó tegnapi határozat hatályba lépésével tulajdonképpen kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztôségi politikáját. Továbbra is úgy tekintjük, hogy ezzel a lépéssel a politika zöld utat nyert ahhoz, hogy üzeneteit akadálymentesen és szakmai kontroll nélkül juttathassa el az állampolgárokhoz.”
           A Hargita Népe státusának módosítását egy új szabályzat egyoldalú (!) elfogadása tette lehetôvé, amely többek között összevonta a menedzseri és lapszerkesztôi munkaköröket az „igazgató-fôszerkesztô” állás létrehozásával. Az RMDSZ-frakció tanácsosai vita nélkül szavazták meg az említett szabályzatot, hiába kérte a Magyar Polgári Párt a határozat elhalasztását a lap jogi helyzetének tisztázása érdekében. A Borboly Csaba által irányított szavazógépezet ezúttal is jól működött, és máris „ideiglenesen” kinevezték a Hargita Népe élére az RMDSZ pártlapjától, az Új Magyar Szótól frissen átigazolt Isán István Csongort. Ezzel a döntéssel megszűnt a Hargita Népe napilap maradék függetlensége, és belekényszerül abba a sorba, amelyet az RMDSZ szócsöveként ismert Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, a székelyudvarhelyi Digitál 3 TV, Csíki TV képviselnek. A Hargita Népe feletti politikai kontroll megszerzése sikerpropagandát kifejezô kommunikációt, a valós problémák, kényelmetlen kérdések elkendôzését, és a kritikai magatartás elutasítását jelenti.
           A Magyar Polgári Párt továbbra is kéri, hogy tegyék közzé eredeti formájában a megyei tanács üléseinek jegyzôkönyvét, kérjük a Hargita Népe kiadóval kapcsolatos szabályzat azonnali visszavonását és módosítását annak érdekében, hogy megmaradhasson a lapszerkesztôi függetlenség, és ne sérüljön a nehezen kivívott sajtószabadság és demokrácia elve!
           Az RMDSZ-es kollégáinkat arra kérjük, hogy többé ne szavazzanak behunyt szemmel! Utasítsuk el közösen azt a megaláztatást, hogy szavazatunkat kérik vita nélkül, ismeretlen szövegek, határozati javaslatok támogatására, pusztán politikai megfontolásból!
           Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, 2009. május 3.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati frakciója

Városunkba látogatott Tôkés László EP-képviselô
Miért maradtak távol a gyergyóiak?

           Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében A magyar ügy az Európai Parlamentben címmel Gyergyószentmiklóson csütörtökön került sor találkozóra, fórumra, melyen alig tucatnyi RMDSZ-szimpatizáns volt jelen, az MPP-t Mezei János polgármester és Vadász Szatmári István városi elnök képviselte, tudtuk meg a híradásokból. A Maros Szálló konferencia-termében találkozhattak volna a lakók, a gyergyóiak Tôkés László Európai Parlamenti képviselôvel, Németh Zsolt fideszes politikussal, Toró T. Tiborral, Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezetôvel, aki a baszk autonómiát mutatta be a hallgatóságnak, Günther Dauwenel, az Európai Szabad Szövetség regisztrált európai párt igazgatójával, aki a belgiumi helyzetet vázolta, Miért maradtak távol a gyergyóiak a találkozóról, vetôdik fel a kérdés, mikor Tôkés László püspököt szentmiklósi látogatásain korábban telt ház fogadta. Talán nem is volt tudomásuk arról, hogy városunkba látogat?
Baricz-Tamás Imola

Hercegi látogatás

           Csütörtökön délutánra érkezett Radu Duda herceg, Mihály román király veje Gyergyószentmiklósra. Székelyföldi látogatása során az elnökjelölt herceg a Maros Szálló konferencia-termében találkozott a város elöljáróságával. Mezei János polgármesterrel és több önkormányzati képviselôvel tárgyalt, sajtótájékoztatót tartott, majd vállalkozókkal váltott pár szót. Ezt követôen városnézôbe indult az elnökjelölt. Gyalogosan, Mezei János polgármester és Kis Portik Irén kíséretében nézte meg a város egy részét. A sugárúton sétálva, a központot érintve a Márton Áron utcai Nosztalgia Kávézóba tért be, majd az örmény templomot tekintette meg.
           A sajtótájékoztatón a polgármester is részt vett, elmondta:
           – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy üdvözölhetjük városunkban, megismerkedhetünk és beszélgethetünk a problémáinkról. Megbeszélhetjük, milyen lehetôségeink vannak, hogy városunk rangját emelhessük, mit kellene tegyünk, itt ebben a helyzetben azért, hogy ajtónk nyitva álljon, ne éljünk elszigeteltségben, szívesen látogassanak minket. Erôsségünk a turizmus, de ahhoz, hogy a turisták jöjjenek, fejleszteni kellene, próbálunk ehhez pénzalapokat keríteni, nagy szükségünk van rá.
           Az elnökjelölt, Radu Duda herceg a székelyföldi látogatásáról szólt, észrevételeit, terveit, célkitűzéseit osztotta meg a sajtó képviselôivel, ígéretet téve arra, hogy egy, a szakemberei által kidolgozott, fejlôdési modellel viszszatér városunkba.
           – Háromnapos látogatáson vagyok Kovászna és Hargita megyében, meglátogattam Kézdivásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt, Székelyudvarhelyet, Székelykeresztúrt, Csíkszeredát és ma Gyergyószentmiklóst. Ez a látogatás egy terv szerint zajlik, melynek címe Románia városai. Ezt 2007-ben indítottam, és célja a helyi közösségek erôsítése. Az önök vidékét tekintve megállapíthatjuk, az a sajátosság, hogy több nemzetiség élhet együtt, több hitvallás és hagyomány van jelen a térségben, ez nagyon szerencsés. Egy olyan európai országban, amely respektálja magát, a multietnikai gazdagság egy nagy elôny, és a jövô nemzedékének egy fontos alapja. Az infrastruktúra hiánya, valamint az önök elszigeteltsége az ország többi részétôl és Európától, elfogadhatatlan. A következô években meg kell változzon ez a helyzet. A valós helyzet téves értelmezésébôl ered. Az emberek mindennapi életüket a társadalom alapszabályai szerint élik. Nem lehet a politikai törekvés szűk szemszögébôl vizsgálni. Húsz évvel a kommunizmus bukása után az egyik legfontosabb természeti adottságokkal és emberi erôforrással rendelkezô országrész továbbra is indokolatlanul elmaradott. Ezért, mint elnökjelölt csapatommal és közgazdászokkal együtt a hely gazdasági fejlôdési modelljét készülök kidolgozni, amely betartja az európai normákat, és értékessé teszi e helyet. Segíteni szeretnénk e térségnek a fejlôdését és az összekapcsolódását a környezô világgal, jogszabályok és törvények által. Az elkövetkezendô hetekben még visszalátogatok ide. Ez egy nyilvános ígéret. Elhozom az ígért európai fejlôdési modellt, ami majd szolgálja azt, amit én gazdasági autonómiának nevezek. Ez alatt értek fejlôdést, hozzáértést, kapcsolódást a világhoz, intelligenciát, profeszszionalizmust és nemeslelkűséget, ami meghozza majd a szabadságot az itteni embereknek, a bizalmat és a büszkeséget. Meghívtam a polgármester urat és a tanácsosokat, látogassanak el Bukarestbe, hogy konkrét dolgokról is beszélgethessünk, arról a tervrôl, amit meg akarnak valósítani, és nincsenek eléggé támogatva. Ha tudok, segítek egy szóval, egy nyitott ajtóval, a személyemmel. Örülök, hogy mindezt meg tudom tenni, de a legfontosabb az, hogy viszszajöjjek minél hamarabb önökhöz, egy fejlôdési modellel, ami általánosságban fölemeli Székelyföldet arra a szintre, amit megérdemel.
Baricz-Tamás Imola

Pál Árpád képviselô tájékoztatott
Elindult a kampány

           Kezdetét vette az RMDSZ Európai Parlamenti választási kampánya május 4-én. Ennek kapcsán tartotta sajtótájékoztatóját Pál Árpád képviselô. Szükség van a minél nagyobb arányú jelenlétre – fogalmazott.
           – Emberként, politikusként és RMDSZ-képviselôként arra kérek fel mindenkit, hogy vigyázzunk, ne a pártpolitikai hovatartozás, vagy egyéb egyéni érdekek uralkodjanak. Részben már veszítettünk a parlamenti választásokon, de van most egy esélyünk. Ha a magyarság elmegy szavazni június 7-én, esély van arra, hogy négy-öt képviselônk legyen az Európai Parlamentben. Minden kisebbség felelôs. Mindegy, milyen nevet adunk az összefogásnak. Mozgósítani kell az embereket. Képviseletre van szükségünk. Az erônk és a hatékonyságunk mércéje az, hogy hány embert juttatunk be. A kampányban mindenkit arról próbálok meggyôzni, minél többen adjunk esélyt magunknak, menjünk el szavazni.
           Ha a parlamenti választásokon annyian megjelentünk volna, mint a 90-es években, akkor ma más lenne ellenzékben.
           Vadim Tudor is indul – fűzte hozzá Magyari Levente irodavezetô, Gigi Becalival szövetkezve, és ez arra kell ösztönözzön minket, menjünk el szavazni, hogy a mi képviselôink tudjanak ellenhatást gyakorolni az ô ügyködéseikre is. Az európai képviselet a legfôbb pajzsunk kell legyen.
           * * *
           Emellett arról is szólt, éppen mivel foglalkozik az ellenzék a parlamentben. A leváltások kapcsán hozott kormányhatározatot Alkotmánybíróságon támadja meg az ellenzék – mondta, továbbá a költségvetés-kiigazítással is ugyanígy tesznek, nem elégedettek vele, mivel a tanügyet háttérbe szorították a törvényhozók. Az úgynevezett átalányadót – amit a vállalkozások kötelezô adójának kell nevezni – is megtámadta az RMDSZ és a liberálisok – mondta a képviselô.
           Ugyanakkor újra felhívja a figyelmet arra, hogy, a CAEN-kódok (a vállalkozások tevékenységeit megjelölô kódok) módosítása költségmentes. A civil szervezetek névváltoztatásának határidejét meghosszabbították.
           – A miniszterelnökhöz fogalmaztam meg kérdést, hogyan áll az államosított ingatlanok tulajdonosainak kárpótlása – folytatta a képviselô. Ez a folyamat leállt az idén. Az aktacsomók elemzése is nagyon lassan halad. Arra is kíváncsi vagyok, Hargita megyében hányan kaptak kárpótlást. Sok embert érint, fôleg az idôseket.
           A közüzemek helyzetének megoldásával kapcsolatos javaslatokat várja a képviselô. Ebbôl a helyzetbôl ki kell lábalni. Nem tudom elfogadni ezt az állapotot – mondta végül. Javaslatokkal bárki fordulhat a képviselô irodájához.
Rancz Enikô

Lókoponyák a határban

           Lókoponyák hevertek szanaszét a Cseke-oldalában, a Nyírnél múlt csütörtökön. Tóth Károly, a hivatal mellékgazdaságának élenjárója elmondta, 130 lókoponyát szedtek össze. Hozzátette azt is, hogy ezen a helyen régebb szeméttelep volt kialakulóban.
           Végül az összeszedett koponyákat a mellékgazdaságnál lévô hűtôládába tették, onnan pedig pénteken reggel elszállították megsemmisítés céljából. Az akción jelen volt a hatósági állatorvos is.
           Dr. Marosfôi Leventét, a megyei állategészségügyi igazgatóság élenjáróját kérdeztük a történtek kapcsán. A rendôrség az általa vezetett intézmény hozzájárulásával elindította a nyomozást. A nyomozás eredményétôl függ a bírságolás. Amint megtudtuk, ô másfél éve igazgató, hasonló bejelentés nem történt azóta.
Kedves-Tamás Gyopár

Keresse fel orvosát, ha…

           Arad megyében sertésinfluenza-gyanús tünetekkel kezelnek egy férfit. Távol van Arad, de nem árt óvatosnak lennünk. Dr. Aszalos Albertet, a kórház fertôzôosztályának vezetôjét kérdeztük arról, mi a teendônk.
           Elmondta, hogy amennyiben külföldrôl érkezik haza valaki, s fôként olyan országból, ahol már bebizonyosodott, hogy betegedtek meg sertésinfluenzában, illetve jelentkeznek rajta az influenza tünetei, akkor feltétlenül keresse fel a családorvosát. Ennek az influenzának is ugyanazok a tünetei, mint a már megszokottnak: láz, izomfájdalom, felsô légúti hurutos tünet, orrváladékozás. Amennyiben külföldi vendégünk szenved a fenti tünetek miatt, ôt is feltétlenül kísérjük el az orvoshoz. A beteg sertés húsának fogyasztásával, illetve a levegôbôl kerülhet át az emberre, de itt a térségünkben szó sincs ilyesmirôl – tette hozzá.
           Naponta informál a sajtó újabb megbetegedésekrôl. A világ 14 országában tartanak nyilván olyan betegeket, akik bizonyosan a H1N1 vírust kapták el. Az is olvasható, hogy Mexikón kívül majdnem minden fertôzés enyhe, kevés beteg szorul kórházi ápolásra.
Kedves-Tamás Gyopár

Érdemes betérni a múzeumba

           Rendezvényekkel készül a nyári idényre a Tarisznyás Márton Múzeum. Az állandó kiállításokat ezentúl hét végén, szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között is látogathatják a Gyergyószentmiklósra érkezô vendégek, tudtuk meg Csergô Tibor igazgatótól.
           Hely híján a Pro Art Galéria ad otthont a Hadik Gyula budapesti szobrászművész életmű-kiállításának, ahol nemcsak kisplasztikák, festmények is helyet kapnak. A kiállítás anyagát a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban is kiállították. A nyolcvanon túli alkotó, Hadik Gyula idén kapott Munkácsy-díjat. A szentmiklósi kiállításon fia vesz részt. A múzeum szervezésében május 8-án, pénteken 18 órától kerül sor a tárlatnyitóra, melyet a sepsiszentgyörgyi Balázs István képzôművész-építész méltat.
           Van látnivaló a múzeumban, az 1848 ereklyéi című kiállítás még megtekinthetô június 1-ig. Mostanáig több mint ezer látogatója volt e kiállításnak, továbbra is várják a gyerekeket, felnôtteket egyaránt az 1848– 49-es forradalom és szabadságharc neves forradalmárai személyes tárgyainak kiállítására. De ugyanúgy látogatható dr. Jakab Gyula ásványkiállítása, az örmény, a néprajzi kiállítás, valamint a Tinka-féle malom és vízifűrész is. A szűkös költségvetés ellenére készülnek a Szent Iván-éji rendezvényre, a múzeum napjára, melyet majd egy rangos kiállítással ünnepelnek.
           Csergô Tibortól azt is megtudtuk, a csíkszeredai Tatárjárás című kiállítás fontos szereplôi is voltak a gyergyói múzeumosok. Nyolc vasárnapon át tartottak múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Több mint 1650 gyermeket foglalkoztattak vasárnaponként, az anyagiakat a múzeum a Nemzeti Kulturális Alaptól pályázta. A különbözô kézműves-foglalkozások mellett, katonai hagyományôrzô programokat ajánlottak a Csabafiak és a Portékások, ôk tartották az oktatást.
           Rövid szünet után minden pénteken Játszóház van, nem ünnepkörökhöz, foglalkozásokhoz kapcsolódnak a péntekenként négy órától kezdôdô tevékenységek.
           Az igazgató két fontos régészeti kutatásról is szólt. A Both-váránál történô geomágneses felmérés eredményei nemsokára kész lesznek, ez hozhat a székelység számára több információt. A Pricske-tetô Románia tengerszint fölötti legmagasabb régészeti lelôhelye. A régészek a nyár folyamán kezdik el a munkát, mindkét esetben hozhat érdekességeket az eredmény.
           Zajlik az élet a múzeumban, valamennyi vendégfogadónak, a város elöljáróságának van, ahová elvinni a vendégeit, van, mit mutatni az idegenbôl érkezôknek.
Baricz-Tamás Imola

Körkép útjavítások ügyében…

           A tavasz beköszöntével mozgalmas lesz az élet. Sokan igyekeznek rendet teremteni maguk körül, a portáik körül, festenek, renoválnak, javítanak.
           Így néhány községben már elkezdték, vagy folytatják az elkezdett útjavításokat, az útburkolat kialakítását, pályáznak erre a célra, és aszfaltozást csak ott terveznek, ahol a csatornázás és a vízelvezetést már megoldották.
           Alfaluban a múlt hét közepén dolgoztak két olyan rövid útszakasz javításán, amelyen a közlekedés igen döcögôssé vált az utóbbi idôben. Ez a tavaszi karbantartás része volt – tudtuk meg a polgármestertôl, György Istvántól, amelyet garanciát vállalva végzett el a munkálatokat kivitelezô vállalkozás. Az idei költségvetés szűkösebb, így ebben az évben nem terveznek a falu elöljárói teljes aszfaltozást. A falu útjainak, utcáinak karbantartására 400 000 lejt különítettek el, amelynek nagy része a tavalyi tartozás. Alfaluban is pályázati pénzbôl szeretnék fedezni az útjavítás, az útburkolat kialakításának további költségeit.
           Csomafalván a 61-es községút 1060 méteres szakaszát aszfaltozzák az idén, fedett sáncot építenek ki, illetve folytatják a korábban elkezdett munkát. Értéke 525 000 lej – mondta el lapunknak Márton László Szilárd, a község polgármestere. Csomafalván is pályáznak 6 km-es szakasz aszfaltozására a vidékfejlesztési alapokból.
           Újfaluban két kis utcában aszfaltoznak a nyáron – mondta el kérdésünkre Egyed József polgármester. A falu vezetôsége Vaslábbal közösen nyújt be pályázatot, hogy a község fôbb útvonalait tudják leaszfaltozni.
           Remetén körülbelül 20 km-es útszakasz javítását, karbantartását tervezték be az idénre, e célra 400 000 lejt különítettek el – mondta Laczkó-Albert Elemér polgármester. Azon utcák aszfaltozását kezelik prioritásként Remetén is, ahol már kialakították a víz- és csatornahálózatot. Továbbá elmondta, a 153C út Hargita megyei szakaszának rehabilitálására 500 000 lejt különített el a megyei tanács.
           Ditróban kormányprogramnak köszönhetôen aszfaltozzák a Puskás Tivadar utcát, 1,9 km-t, miután lefektették a víz- és csatornahálózatot. A munkálatok összértéke 1,6 millió lej plusz ÁFA – tudtuk meg a falu vezetôjétôl, Puskás Elemértôl.
           Szárhegyen a güdüci út aszfaltozását szeretnék befejezni, a munkálatok összértéke 3,8 millió lej – mondta Gábor László polgármester. Ezenkívül csupán a kátyúk betömésére áldoznak, hiszen elôször a csatornázást szeretnék megoldani, illetve a vizet elvezetni – fűzte hozzá.
           A város költségvetése is szűkösebb, és az úthálózatok javítására korábban felvett kölcsön törlesztése sem kis összeg – mondta korábban a polgármester, Mezei János, így idén 1 579 500 lejbôl tervezik javítani a város úthálózatát, törleszteni az adósságot.
Rancz Enikô

Ha hazajönnél…

           Sepsiszentgyörgyön 141 kérést tettek le a városházán a Gyere haza programra jelentkezôk.
           Az egyetemi végzettséggel rendelkezô fiatalok hazatelepedését támogató program keretében házhelyet biztosítanak a jelentkezôknek. Ebben az évben 50 területet adnak át az igénylôknek; de további területeket azonosítanak be, amelyeket majd hazatelepedô diplomás fiataloknak adhatnak házépítés céljából.
           Jöjjenek, én azt mondom, jöjjenek! Sepsiszentgyörgyön biztos más az élet.
           De ha elszármazott gyergyói kíváncsi lenne a véleményemre, hát elmondanám, hogy ha van idegenben bár bérlakása, munkahelye, akkor akár maradhat is ebben az átmeneti zűrzavarban. Legalábbis addig, amíg itthon a cégek lakatot tesznek az ajtajukra, s a körbetartozás itt is jellemzô.
           Igaz, hogy Gyergyó az elszakadt diplomás fiainak nem ajánlott területet sem, de azzal mit is kezdhetne? Mondjuk, egyelôre beültetné pityókával, legalábbis a hazacuccolás ideje alatt. De a termést vagy megeszi, vagy megeteti valamivel, mert bizony kamionszámra hozzák Hollandiából a székelyek „kenyerét”. S azzal etetik a jó népet. Aztán lehet 1–2 oklevél is a tarsolyában a hazatérônek, de az egyáltalán nem garancia bár fél állásra sem, ami igazából napi nyolc óra, de a papíron csak négy. S ha bevállalós, hát azon sem szabad majd meglepôdnie, hogy egyre több munkáért egyre kevesebb pénzt kap. Ez van!
           Az erdejéhez, ha örökölt valamicskét, vagy esetleg részt kapott, fűzzön nagy reményeket. Ha fenyôerdô, szálerdô esetleg, s ha szemügyre akarja venni, akkor inkább csutakost keressen. Ha pedig kicsit bükkösebb, s még ott áll, akkor eladhatja mondjuk Magyarországra tüzelônek. Azt veszik, mint a cukrot.
           Ja, még nem említettem, hogyha hazaköltözik, akkor az alacsony, fullextrás kis személyautóját cserélje terepjáróra, mert itt nemhogy divat, hanem egyenesen az az elônyös, mert sok a kátyú, sôt, helyenként út sincs csak a terep, ami csupa gödör.
           Számíthat arra is, hogy ha vezetékes telefont szeretne majd beköttetni, akkor lesz hívása. Akármennyi, s meg is hívják ilyen-olyan bemutatókra, kedvezményes vásárlásra. Erôszakosabbak is vannak, kedves szôke hangok, búgó barnák, susogó vörösek. S azt is mondják, hogy nyert, meg mindent, amit szeretne. Kedvesek. S ha nem kapnak pozitív választ, tehát ha nem fogadja el a meghívást valamilyen bemutatóra, akkor begorombulnak, s nagyon csúnyán tudnak beszélni.
           Ajánlom, hogy ilyen munkát majd ne vállaljon semmiképp, mert nem fogják kedvelni.
           Hazaköltözhet, ha van tôkéje, befektethet, tudására, tapasztalatára szükség van. Az itthon maradtak szeretettel várják, az biztos, de azon felül… sokra nem számíthat. Tudja, apró pityókát a kicsivel…
Kedves-Tamás Gyopár

Erdélyi turnén a temesvári magyar társulat

           A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 4–9. között erdélyi turnét szervez, amely érinti Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt.
           A turné során a gyergyószentmiklósi közönség a Puha pihe és az Amor omnia című elôadásokat láthatja.
           Ali Taylor kortárs drámaíró Puha pihe című darabját (Barabás Olga rendezésében) május 7-én, csütörtökön este 7 órától tekinthetik meg az érdeklôdôk.
           Az erôteljesen költôi, népmesei elemekben és fekete humorban gazdag drámában két tizenéves fiatal jelenik meg, akik a felnôtté válás küszöbén, a hideg és szeles Skóciában poénokkal próbálják elnyomni fájdalmukat, hiszen édesanyjuk halála után most már egyedül kell boldogulniuk. Nem lehet tudni, hogy mit választanak: együtt maradnak, vagy külön utakon járnak. A temetés utáni néhány nap alatt megfordul körülöttük a világ, és életükben elôször a szerelemmel is találkoznak.
           Helyszín: művelôdési központ – stúdióterem.
           Május 8-án, pénteken este 7 órától az Amor Omnia című produkciót mutatják be a művelôdési központ színháztermében.
           Az elôadás két, nemzetközi szinten is elismert, bolgár rendezô, Peter Pashov és Zheni Pashova csodálatos víziója, mely az örök szerelem különbözô formáit jeleníti meg. Az árnyjátékokban és mozgásban gazdag, etűdszerűen építkezô elôadást a művelôdési központ színháztermében tekinthetik meg a színházkedvelôk. Az elôadás varázslatos képi világát Cári Tibor zenéje egészíti ki, mely gyakran a színészek elôadásában hangzik el, így az Amor omnia egy igazi csapatmunka eredménye, melyben a különbözô eszközök és formanyelvek arányosan lettek kikeverve azzal az érzelmi és érzéki gazdagsággal, amely a szerelemre, a férfi és nô közötti változatos kapcsolatokra jellemzô.
           Több mint tíz éve ez az elsô alkalom, hogy a temesvári magyar társulat nagyszabású erdélyi körúton bemutatja elôadásait, a turné tehát kitűnô lehetôséget biztosít arra, hogy a közönség betekintést nyerhessen a temesvári magyar színház munkájába.
           Elkészült a turné internetes oldala, ahol szintén megtalálnak minden információt, továbbá megtekinthetô a turné televíziós reklámfilmje is. Ennek címe:
           www.csikygergely.wordpress.com.
           Jegyek ára: 10 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 5 lej.
           Jegyek elôvételben a Figura Stúdió Színház titkárságán, vagy elôadás elôtt fél órával a helyszínen.
           Szeretettel várunk mindenkit elôadásainkra!
           Játszótér
           Gyerekek játszanak a téren, mely hamarosan elmegyógyintézetté minôsül. A figurás színészek Bozsik Yvette rendezésében nyújottak egyórás olyan kikapcsolódást, melyben rég nem volt része a gyergyói színházkedvelôknek. Táncszínházi elôadással készült a szentmiklósi társulat az évad utolsó bemutatójára a Kossuth-díjas táncművész, koreográfus rendezôvel, aki harmadik alkalommal rendez Romániában. Bozsik Yvette a Játszótér című elôadásában Bartha Boróka, Szabó Eduárd, Barabás Árpád, Boros Mária, Máthé Annamária, Vajda Gyöngyvér, Gazdag Erzsébet, Flórián Róbert Szabolcs m.v. és Veres Elôd játszik. Zeneszerzô: Yonderboi, Philippe Heritier, koreográfus-asszisztens: Vislóczki Szabolcs, jelmez: Berzsenyi Krisztina.
           A következô elôadásra május 12-én este 7 órától kerül sor.
           Ne hagyják ki!
Baricz-Tamás Imola

Könyvtárosok Napja

           Könyvelvesztô nappal kezdôdött a Könyvtárosok Napja alkalmából szervezett kétnapos rendezvénysorozat Gyergyószentmiklóson. Április 29-én délelôtt a NetNagyi Klub keretében került bemutatásra a Justh Zsigmond Városi Könyvtár által kezdeményezett Veszíts el egy könyvet! játék, 12 órától pedig a könyvtár munkatársai a Közösségi Infopontban a regisztrálásban és a veszítési nyilatkozat kinyomtatásában nyújtottak segítséget az érdeklôdôknek. A NetNagyi klub tagjain kívül mások is kedvet kaptak a játékhoz, többen regisztráltak a www. veszitsel.konyvtar.hu honlapon, majd elindultak, hogy iskolában, üzletben, parkban indítsák kalandos útjukra a kiválasztott könyveket – reménykedve abban, mások megtalálják azokat. Minden könyvbe egy felhívás is bekerült, melyben tájékoztatják a megtalálót a játékról, valamint a honlapról, melyen be lehet jelenteni, ha megtalálta a könyvet.
           Este 6 órakor a Számítógéptôl a Művészetig címmel a Gyergyói Fiatal Fórummal közösen szervezett számítógépes grafikák kiállításának megnyitójára került sor, amelyen Csergô Szabolcs, Balázs Gellért és Portik Csaba alias „Ivánka” munkáit tekinthették meg az érdeklôdôk. A rendezvényt egyben a könyvtár multimédia-terme avatójának szánták, ahol ezt követôen filmvetítésre is sor került.
           Április 30-án Elektronikus információszolgáltatás és minôségmenedzsment a könyvtárban témával könyvtárosok számára tartottak szakmai találkozót, melyen a Hargita, Kovászna és Szeben megyébôl érkezett résztvevôk elôadásokat hallgathattak – Információszolgáltatás és minôségmenedzsment a könyvtárban címmel Csergô Aliz könyvtáros tartott elôadást, Kopacz István informatikus bemutatta az új, grafikus felületű BIBLIS szoftvert, Madaras Szilárd informatikus beszélt a közösség és multimédia szerepérôl, Antonela Sofia Barbu, a medgyesi S. L. Roth könyvtár vezetôje pedig Új szolgáltatások a közkönyvtárakban címmel tartott bemutatót, valamint ismertette a medgyesi kezdeményezésű Testvérkönyvtárak 2009 projektet, melyben partnerként szerepel a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár is. A rendezvényen adták át Az év fiatal könyvtárosa díjat, és könyvbemutatóra is sor került: Gudor Kund Botond a történész Bod Péterrôl román nyelven megjelent könyvérôl maga a szerzô beszélt.
           A rendezvény szervezésében közreműködtek: Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete, RMKE, ANBPR Hargita megyei fiókszervezete, Gyergyói Fiatal Fórum. Támogatók: Communitas Alapítvány és F&F International Kiadó és Nyomda.
Bákai Magdolna

A panaszos derűlátó

           Hétfôn a Nosztalgia kávézóban Komán János maroshévízi költô volt a Salamon Ernô Irodalmi Kör vendége. Mindig is lesz egy újabb világ című, az F& F International Kiadó és Nyomda kivitelezésében megjelent kötetét alulírott mutatta be.
           Mindig örömmel tölt el az új könyv. Sajátos illata olvasásra serkent. Ha pedig ráadásnak valamelyik gyergyószentmiklósi nyomda festéke az illatosító, kellemes izgalmam csak fokozódik. Szagolgatom tehát akár a bort, a finom étket. Aztán a látvány öröme következik, az „ízlelés” pedig a végére marad.
           Komán János március 26-án postázta számomra legújabb, harmadik verseskönyvét. Azóta többször ízlelgettem a verseit. Nem elhamarkodottan osztottam tehát három csoportba. Nem műfajilag, mert az líra lenne, helyenként a legjavából. Tetszés szerint. A jóllakott ember sokszor fellengôs finnyáskodásával csoportosítottam. Mintha egy-egy étekfogás lehetne bármelyik vers is. Ne vegye hát zokon a költô, ha véleményem helyenként nem csak suta, de téves is. Ahogy ô is a magáét szereti mondani, hát rám se ragadt „semmilyen ragályos szólam”, hogy a jólneveltség fátyla alól pislogva csak azt mondjam, amit hallani szeretne.
           A költészet művészetében ekképp int: „föl kell gyújtanod a hűvös szavakban a szenet”. Csoportosításom erre az igazságra épülne. Csakhogy annak a bizonyos szénnek, hogy zsarátnokká váljon, a befogadó hôjére is szüksége van. A kötet elsô verse az Elôszó már-már elôítéletessé tett. Száraz, kopogó recsegôssége ugyanis nem a legjobb ajánlólevél. E vers azonnal felébresztette a kisördögöt, hogy keressek neki társat. A sok, számomra tetszô költemény között aztán találtam is. A Laudáció, az Örökség, a Nem hiszek nektek, az Ilyenek voltunk, A nacionalizmus betonútjai tartoznak elsôsorban e csoportba. Nem azért, mert nem a valóságot jeleníti meg, de nem gyúl meg tôlük az a bizonyos szén – az én tüzemmel segítve a költemény hevét.
           Közel állnak, amolyan hidak a kötet többi verséhez A nagyobbak nem engedtek, a Még itt vagyok és a Legkedvesebb a szerelem című versek. Ezekben már ott van a szikra is a tűzhöz, de még nem érik el az igazán nekem tetszô Komán-versek szintjét.
           A kötet összeállítása arra vall, hogy amolyan „vers, eredj, légy osztályharcos” költeményei különösen fontosak a számára. (Mellesleg közülük a legtöbb igen jól sikerült alkotás.) Példaként említhetjük akár az Ajánlás a választóknak, akár az Egy munkanélküli verse címűt.
           Az ínyencfalatok az édesanyát idézô versek. Számomra! – hangsúlyozom még egyszer. Igazi gyöngyszemek. Minden bennük van, amit A költészet művészete című, akár ars poeticának is elfogadható költeményében olvashatunk. (Ahol, Születésnapján, Anyám szelleme, Otthon, Még mindig látlak). Ilyen a Magány és a Tél című vers is. Izgalmas kísérlet az Utcalány és a Politikus amolyan tükörversek, elhelyezésük alapján is.
           Néhány sor innen-onnan csipegetve alkalmas lehet étvágygerjesztônek: A megszerettem ezt a csillagot ilyen sorokat ringat: „Megszerettem ezt a csillagot,/bár néha nagyon jó lett volna/ suttyomban elköltöznöm róla,/ mert bántottak engem azzal, ami van,/ de itt voltál Te és Ti mindannyian,/akikkel együtt több évtized rosszban/ a boldogságot kerestük, hogy hol van.”
           Vagy: „nem volt egyéb társam a holdnál/ a szerelem utolsó kikötôje voltál,/ végállomás, talán az öröm vára,/ ahol mintha mindenki várna…” (Viharban).
           És befejezésül: „hallgatnám meleg szavaid/, megvernél kedvesen szemeddel,/ szeretnék pogány szerelemmel,/ istenem, üzenj valamit.” (Pogány szerelem).
           Jó kötetet vehet kézbe az olvasó. „A címnek a költemény vége a párja” – írja. (A költészet művészete). Fejtegetéseim esetében a címnek az írás vége a párja. E kötet verseinek harangjátéka panasz és reménykedô derű.
Bajna György

T és Gyergyószentmiklós

           Turizmusra építene e város. Csak ugye, pénz rá nincs. De talán nemcsak a pénzen múlik. Szerintem sok-sok apróságon. Képzeletbeli turistánk, T, ekképp látja.
           Már a sorompónál fékez a székely gyors. Hat óra 15 perc. Gyergyószentmiklós felsejlik a gizes-gazos vasúttól. Rendezetlen a sínpárok melletti rész. T lekászálódik a vonatról, csomagja bôséggel van. Sôt, mind megvan, még az övtáska is, amiben azért van mibôl költekezni. Meggémberedtek lábai a sok üléstôl, így hát gyalogosan vág neki a municípiumnak. Rövid gyaloglás után porlepett már T, s aztán feltünedezik a furcsa sugárút-kép. Felemás. Egyik fele múltba hajló tömbházrengeteg, másik meg az építkezésekkel jelzi, hogy azért itt is akad pénz. A központig meg sem áll, pedig megállt volna a gyorsétkezde elôtt, ami bezárt. A központra érve, mint minden városka központjában, olyan helyet keres, ahol tájékoztatják, mit érdemes megnézni, kipróbálni, mi az, ami tipikusan gyergyói. Mit lehet vásárolni szuvenírként a barátoknak, a barátok gyerekeinek. Próbálkozása kudarcba fullad, hiszen nem marad más, mint az utca emberétôl érdeklôdni. S aztán mindenki elmondja, hogy szerinte mit lenne érdemes megtekinteni Felszegtôl Alszegig. A kicsi téglagyáriak is ott sürögnek T körül, hiszen adjonegylejt, éhesvagyok, kénevegyekegykiflit – ezek már megszokottak. Városi buszjárat is segíthetne a séta után, a Gyilkos-tóról, a Lázár-kastélyról is hallott, oda is elmenne, de azt sem tudja senki, hogy hány óránként szelik át a tömegközlekedési eszközök a városkát, és éppen hol van a megállójuk. Nem adja fel, csak tovább keresi a helyet, ahol útbaigazítják. Ahol szállás felôl, esetleg szervezett programokról, környékbeli nevezetességekrôl érdeklôdhet. Kerüli szaporán a fôteret. Bank van, élemiszerüzlet akármennyi, a szobrot is megnézi a fák között, viszont útbaigazító pont sehol. S olyan üzletet sem talál, ahol tipikusan gyergyói emléktárgyat vásárolhatott volna. Közben a nagyáruház elôtt kissé félrelép a „macskaköveken”, de hát mindezt a fáradtságra fogja.
           Mi tagadás T-nek tetszik a történelmi fôtér egy-egy háza, a Márton Áron utca, a katolikus és az örmény templom. Nem tudta ô, hogy ezek mind ott vannak, de hát, találkozott olyan helybélivel, aki elmondta, hogy: egyenesen elôre, majd kicsit jobbra, s a sarkon bésirülve, na, pontosan ott van az örmény templom. A sirülést sejtette, hogy mit jelent, így hát célt ért. Aztán a temetôk felé vette útját – ki tudja, miért –, a gödrösön sétált lefelé. Ne, ne, egy ló, és húzza a szekeret, na ez aztán! Soha életében nem látott ilyent T. Csak hallotta, hogy régebb igavonó állat volt a ló. Igencsak megéhezett turistánk, valami különleges ízvilágra éhes, ami csak ennek a városkának a specialitása. Keres, kutat, betér ide, oda, amoda, de a szokásos. Hát akkor olyant eszik, amit már kóstolt.
           Máris a Szent István templom elôtt találja magát, amely formabontó számára. Betér, körülnéz, aztán ott az ismerôs vasútállomás. Porfelhô, gyaloglás, csetlés, botlás… és vonatjegyet vált egy másik városkába.
Kedves-Tamás Gyopár

Nincs meg a busz

           Többen is érdeklôdtek a múlt hét folyamán arról, hogy valóban megkerült-e az Olaszországban eltulajdonított, gyergyói autóbusz. S természetesen a részletekre is kíváncsiak voltak. Több változatot is hallottunk, hogy éppen hol van a tömegszállító eszköz, de hát ilyenkor sokan, sokféleképpen hallják, illetve adják tovább a kontyos rádió híreit.
           Portik Imrét, a Favorit Trans vállalat élenjáróját megkérdeztük, hogy mi igaz a mendemondából. Számára is újdonság volt, amikor különbözô helyeket említettünk, hogy éppen hol van a tulajdonát képezô jármű. Elmondta, hogy egyelôre nincs semmi hír az eltűnt autóbuszról. Hozzátette azt is, hogy reménykedik, és amint jó hírrel szolgálhat, értesít.
Kedves-Tamás Gyopár

Nagyreményű kisrészvényesek vagyunk

           Amikor még sokan azt hittük, hogy a privatizáció maga a mesevilág, valamikor a forradalom után minden felnôtt kupont kapott, amivel aztán saját belátása szerint valamely részvénytársaságnál kisrészvényes lett. Én személy szerint, fiatalon, az aradi szeszgyárban láttam fantáziát, és reméltem a jutalékot. A reménynyel maradtam. Azóta semmi hír. A hozzám hasonlók, akik úgy vélték, hogy az alkoholban nagy üzlet van, próbálkoztak érdeklôdni, de sose válaszolt a kérdésre a gyár. Na, így jártunk. Akik a Gyilkostóhoz (SCAT Lacu Roşu) tették annak idején a kupont, azok sem dicsekedhetnek, akinek Borszékon van, az vagy háromszor kapott 1 lej 80 banit.
           Nagy Zoltán közgazdászt kérdeztük ennek kapcsán.
           – 1992-ben az Országos Privatizációs Ügynökség /ANP/ programja alapján az állami vállalatok 30 százalékát adták a kupontulajdonosok kezébe, a fennmaradó 70 százalékot magánberuházóknak adták el. Ennek értelmében minden 18. életévét betöltött állampolgár kapott egy 800–850 ezer lej eszmei értékű kupont. A kupontulajdonos az ügynökség által nyilvánosságra hozott, privatizálandó részvénytársaságok listáján szereplô vállalatok egyikénél helyezhette el kuponjait részvény formájában. A kuponokat 1996-ig be kellett fektetni a privatizálás alatt levô vállalatokba.
           Ennek az volt a lényege, hogy beindítsák a privatizációt, és az állami vagyon 30 százalékát magánkézbe juttassák.
           A privatizált vállalatok részvénytársaság formájában működnek, amelynek az a lényege, hogy a termelt nyereséget osztalék formájában évente kiosztják a részvényesek között.
           – Az ôsszel a kisrészvényesek sort álltak a BRD elôtt, mert pénzt kaptak. Milyen pénz is volt ez?
           – A kuponok mellé kapott SIF-es részvényeket vásárolta fel tavaly ôsszel egy brókercég, a bank csak helyet adott nekik. Tehát nem jutalékot kaptak, hanem megvásárolták a SIF-es részvényeket.
           – Mit jelent az, hogy SIF-es részvény?
           – 1992–1995 között azok a vállalatok – ahol már részvényesek voltunk – nyereséget termeltek, és osztalékot fizettek az államnak. 1996-ban azt mondta a kormány, nem tisztességes, hogy miközben az embereké a vagyon 30 százaléka, addig az állam a jutalék 100%-át vágja zsebre, és a négyévi osztalékot oda kell adni ennek a 8,6 millió, privatizációban részt vett személynek. Készpénz nem volt, az állam se szívesen adott volna, ezért létrehozta a Magántulajdon Alapokat (a mostani SIF), és annak a tôkéjébe apportálta ezt a 4 év alatt összegyűlt vagyont, hogy mind a 8,6 millió személyt kárpótolják, s azok kapjanak töredékrészvényeket. Így történhetett, hogy mindenki kapott a SIF 1-ben hat részvényt, a SIF 2-ben ötöt, a SIF 3-ban nyolcat, a SIF 4-ben 38-at, a SIF 5-ben tízet. A SIF-ek (Pénzügyi Beruházási Társaságok) nagyon jelentôsek a bukaresti értéktôzsdén (BVB). Ezek a befektetési vállalatok a tömegprivatizációban jöttek létre, eredetileg úgy hívták ôket, hogy Magántulajdon Alapok. A SIF 3 közel van hozzánk, Brassóban, a SIF Transilvania a neve. Összesen 8,6 millió részvényesrôl beszélhetünk, de 90%-a nem is tud arról, hogy a befektetett kuponok mellé kaptak SIF-részvényeket is.
           – A részvénytársaság működése…
           – Beszélhetünk zártkörű vagy nyilvános/nyitott részvénytársaságról, amelyet a gazdasági társaságokat szabályozó 31/1990-es valamint a 441/2006-os Törvény szabályoz.
           Függetlenül a működési formától, a legfelsôbb döntéshozó szerv a részvényesek közgyűlése, amelyet évente legalább egy alkalommal kötelezô összehívni. Az összehívást kötelezô megjelentetni a sajtóban is. A részvényesek közgyűlését általában tavasszal szokták összehívni, ekkor kiértékelik az elmúlt év pénzügyi eredményeit, és amennyiben a közgyűlés úgy dönt, a termelt nyereséget jutalék formájában kiosztják a részvényeseknek. Megtörténhet az is, hogy a nyereség viszszafektetôdik a cégbe bizonyos beruházások finanszírozásának céljából. Minden kisrészvényesnek törvény által szavatolt joga betekinteni az rt. pénzügyi helyzetébe, jogában áll részt venni a közgyűléseken, és a szavazati jog mellett a megtermelt nyereségbôl osztalékra is jogosult.
           – Hogyan lehet értékesíteni a részvényt?
           – Amennyiben az illetô vállalat tôzsdén van jegyezve, a részvényeket el lehet adni úgynevezett bróker-ügynökök által. Amennyiben nincs jegyezve a tôzsdén, el lehet a kis-, vagy a többségi részvényeseknek adni.
           – Hol vannak legközelebb brókercégek?
           – Az Országos Brókerügynökök Egyesületének honlapján (www.asociatiabrokerilor.ro) közzétett adatok alapján legközelebb Maroshévízen és Csíkszeredában található brókercég.
           – Amennyiben egyáltalán nincs profit, elképzelhetô-e, hogy be kell tegyen pénzt a kisrészvényes?
           – Nem. Minden részvényes a tulajdonában levô részvények értékének nagyságáig felel. Tehát egy esetleges csôd esetén nem veszíthet többet, mint amennyit befektetett.
           – Örökölhetô-e a részvény?
           – Igen. Hagyatékot kell járatni és öröklôdik. Sajnos, volt olyan eset, hogy többe került a hagyaték, mint amennyit adtak a részvényekért, de ez nem általánosítható, és mindenképp tudni kell, hogy örökölhetô, és mi rendelkezünk a részvények adta jogokkal.
           – Nagy reménnyel indultak ezek a részvénytársaságok, de jó néhány éppen csak hogy létezik…
           – Néhány esetben az történt, hogy az illetô cégbôl egy másikba mentették a vagyont, azok a cégek pedig, ahová betették a részvényeket vagy csôdbe mentek vagy vegetálnak.
           Kíváncsiak voltunk, hogyan gazdálkodtak a részvényeikkel a gyergyóiak. Ezért szúrópróba- szerűen kiválasztottunk néhány járókelôt, mondja el, mi történt részvényével.
           B. K.: Én a szövôdéhez adtam be a kupont annak idején, azóta közgyűlésre sem hívtak, jutalékot sem kaptam, csak a tavaly tavasszal azt a 89 lejt, amit a BRD-ben lehetett kivenni.
           G. E.: Én és a családom is a szövödéhez adtuk be. Érdeklôdtünk, megtudtuk, hogy értéküket vesztették a részvények, végül eladtuk. A tavaly vásárolták fel, nagyon kevés pénzt kaptunk.
           L. E.: A Gyilkostó Rt.-hez adtam be. Nem hívtak közgyűlésre, nem kaptam jutalékot sem.
           P. K.: Mi Ditróban a traktorállomáshoz adtuk be, a részvénytársaság a forradalom után megbukott, kaptunk végkielégítést.
           GY. P.: A szövödénél vagyunk részvényesek. Jutalékot ez idáig nem kaptam. Nem hívtak sehová, nem értesítettek semmirôl.
           B. P.: A Fenyô Kereskedelmi Rt-hez adtam be. Egyszer voltam közgyűlésen, ott kaptunk egy-egy flekkent. Eladtam a részvényeimet körülbelül két évvel ezelôtt. 40 lejt kaptam egyért. Hallottuk, hogy a sörgyárnál, Borszéken kaptak a részvényesek, nem úgy, mint mi. Ezekkel a részvényekkel kiszúrták a szemünket, hogy a nép is kapjon az állam vagyonából valamit, de az állam vagyonát odafent a nagyok elintézték.
           G. V.: Az UFET-hez adtuk be, sem közgyűlés, sem jutalék, sem végkielégítés.
           F. T.: Én még annak idején eladtam, a Metropol vásárolta fel.
           L. D.: Nem emlékszem ilyesmire… De mégis, még akkor eladtam, a Metropol megvette. Hallottam, hogy egyesek Brassóban több milliót kaptak az ilyen részvénypapírokra, biztosan jó helyre adták be.
           P. Z.: Én nem is tudom már. Biztosan jutalékot sem kaptam, ha nem emlékszem.
           B. K.: Én nem adtam be sehová, eladtam rögtön, de nagyon keveset kaptam érte.
Rancz Enikô
Kedves-Tamás Gyopár

A világ számítógépes grafikán át

           Számítógéptôl a művészetig címmel három huszonéves pályakezdô művész mutatkozott be szerdán este a városi könyvtárban megszervezett kiállításon.
           Számítógépes technikával készültek a grafikák, amelyek a művészek különleges látásmódjáról árulkodnak. Én, laikusként, a globalizáció jegyeit fedeztem fel a laptopon is vetített képeken, hová jut a világ a globalizáció hatására. És láttunk monoton várost, lakatlan szigetet. Már a címadás különleges.
           Madaras Szilárd, a Gyergyói Fiatal Fórum oszlopos tagja mutatta be a fiatalokat, és szólt a számítógépes grafikáról is. Ingoványos terület az efféle művészet, Balázs Gellért, Csergô Szabolcs és Portik Csaba úttörôknek számítanak. Pici négyzeteket látnak el színekkel, a számítógép elôtt töltött rengeteg idôt hasznosan töltik – mondta.
           Balázs József festôművész elmondta: még nem nyitott meg ilyen jellegű kiállítást. A művész tapasztal egy világot maga körül, amit átérez, és élményeit megfogalmazza, képben. Ebben a képben olyan összefüggéseket tárnak elénk, amelyeket mi nem látunk meg. Amit a szem néz, megmutatják az agynak is – fogalmazott a festôművész. Ez az ô munkájuk, amelyhez intelligenciára, fantáziára, jártasságra, érzékre, rátermettségre van szükségük, és kézügyesség helyett gépügyességre. Bár a kiállítás megjelenítése szerény, nem öltöztették fel a képeket, csupán kirakták, mégis valami olyan szikra van bennük, amely az átlagból kiemeli ôket. Ezt a többletet adja a grafika egy modern ágazata.
           Majd Salvador Dali szürrealista munkájához hasonlította volt tanítványai munkáit.
           A többségben fiatal érdeklôdôk a megnyitó után A mesterséges intelligencia című filmet nézhették meg a városi könyvtár új funkciót betöltô, úgynevezett médiatermében. Ez jelentette a fiatalok számára még készülôben lévô terem átadóját is.
Rancz Enikô

Ember a tájban

           Ezzel a címmel került megrendezésre a Zöldszíves Pedagógusok Szakmai Találkozója, Székelyudvarhelyen, április 30. és május 4. között. Szervezô a magyarországi Zöld Szív Ifjúsági Természetvédô Mozgalom, illetve a Zöld Szív Székelyföldi Ága. Az elôbbi 1989-ben alakult, leányszervezete 2001-ben lett bejegyezve a cégbíróságon. Elsô alkalom, hogy Magyarország jelenlegi határain kívül kerül sor erre az országos találkozóra. Magyarország 11 településérôl 43 személy, míg a Székelyföld 7 településérôl (Borszék, Bögöz, Csíkszentimre, Csíkszereda, Havadtô, Székelyudvarhely, Tusnád) 13 személy vett részt a tapasztalatcserén.
           A megnyitóünnepségre április 30-án délután került sor a székelyudvarhelyi művelôdési ház dísztermében. A találkozót megtisztelte jelenlétével Zilahi Imre alpolgármester, a Zöld Párt képviselôje. Orgoványi Anikó, a magyarországi Zöld Szív elnöke vázolta a 20 évvel ezelôtt alakult szervezet fontosságát. Jelenleg 20 ezer tagot számolnak. Balla Ede, a Székelyföldi Ág elnöke is köszöntötte a rendezvény résztvevôit, majd röviden ismertette a megyei jogú város történetét. Az ünnepi megnyitó után városnézés következett, majd elszállásolás Tiboldban. Este népdaltanulás tette hangulatossá az amúgy is kellemes légkörben zajló találkozót.
           Másnap a résztvevôk meglátogatták a Jézus Szíve kápolnát, illetve az éltetô Kúti forrásokat, majd megmászták a Budvárt. Ebéd után műhelymunka keretében minden csoport bemutatkozott és ismertette a fontosabb megvalósításait. Este két dokumentumfilmet nézhettek meg az érdeklôdôk.
           Harmadnap borszéki kirándulás következett. A rossz idô ellenére sikerült a városnézés, borvízkóstolás, a barlangok és a mésztufabánya bebarangolása, a tavaly felavatott Borvízmúzeum meglátogatása. A találkozó emlékére a Borvízmúzeum-parkban a zöld szíves nagycsapat egy szép duglászfenyôt ültetett. Visszatérve Udvarhelyre, este táncház keretében lazított a fáradságot nem ismerô társaság.
           Negyednap szintén a kirándulás, környezetismeret volt a téma, meglátogatva a bögözi és székelyderzsi templomokat. Délután Székelyszentkirályon hagyományos mesterségek bemutatójára került sor. Este kiértékelô és ünnepélyes zárás. Remélhetôen jövôre a székelyföldi vezetôk is kijutnak Magyarországra, hogy ott a helyszínen lássák az ottani zöld szívesek munkáját.
           Ez a négy nap nagyon tanulságos volt, sikerült összeismerkedni a zöld szíves csoportvezetô kollégákkal, szakmai tapasztalatcsere, gazdag program, tanulmányi kirándulások, műhelymunkák lehetôvé tették, hogy a következô idôszakban még hatékonyabb tevékenységet folytassunk.
Farkas Aladár

„Mire képes pár fekete vonal a hófehér papíron”

           Csala Hermina, Kádár Kata és Sára Paula képzôművészeti kiállítására gyűltek össze az elmúlt csütörtökön a városi könyvtár emeleti termében. A három kiállító a Hargita Megyei Művészeti Népiskola diákja, Balázs József festôművész tanítványai. A kiállításon Dobribán Melinda, a népiskola gyergyószenmiklósi fiókjának diákja szólt kolléganôirôl, szaktársairól, barátnôirôl. A Salamon Ernô Gimnázium XI. osztályos diákjának, Csala Herminának munkái egyszerűek és tömörek, mire képes pár fekete vonal egy hófehér papíron – fogalmazott Dobribán Melinda. Továbbá a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának végzôsét mutatta be, mint mondta, életerôs, lendületes, szikrázó lány, hajszálpontosan dolgozik. Kádár Kata munkáinak kiállítására a kovásznai oktatói is eljöttek. Sára Paula, a Salamon Ernô Gimnázium diákja, portréi erôsek, munkái grafika-jellegűek. Balázs József is szólt tanítványairól, a munkák mellett hozzáállásukat is kiemelte, hiszen nagyrészt maguk rendezték e kiállítást. A megnyitón a Vaskertes iskola diákjai léptek fel, Huszár Ágnes énekelt, Burján Norbert hegedűn és az alfalvi Ambrus Adalbert szintetizátoron játszott.
Baricz-Tamás Imola

Emlékeztetô

           Ha több olyan lélek élne Magyarországon, mint B. Nagy Tibor filmrendezô, gyásznapjaink között soha nem lehetnének december 5-ök. Teste hamvait az elmúlt héten, április 30-án elhelyezték a budapesti Szent Gellért plébániatemplom urnatemetôjébe, de a halhatatlan lélek nem zárható se urnába, se koporsóba, még csak titkokat ôrzô fekete dobozokba sem.
           Erdély és Székelyföld egyik szerelmesét emelte más dimenzióba a jó Isten, miután hosszas szenvedéssel tisztította meg. Talán túl szigorú is volt, mint vagyunk mi is azokhoz, akiktôl sokat várunk.
           Tanári oklevéllel lett a Magyar Televízió és a Pilot stúdió rendezôje. 27 éven át munkájával járult hozzá a televízió pedagógiai és ismeretterjesztô arculatának megteremtéséhez. Riport- és dokumentumfilmek, oktatási műsorok, tudomány-népszerűsítô sorozatok maradtak utána. Számos díj, elismerés jelzi: nem hiába alkotott. Több játékfilmet írt és rendezett a gyermekvilág jó ismerôjeként. 1983-ban ô indítja el az elsô magyarországi videós magánvállalkozást.
           Jó volt vele találkozni, elbeszélgetni a két Gyergyóban forgatott film (Pejkó, Táncos) forgatása alkalmával is. Lénye tisztességet és életszeretetet sugárzott, így palántálta el magát szívünkben.
           62 év földi lét méretett ki számára. Másoknak nagyon kevés idô. Ô nem hiábavalóságokkal pazarolva töltötte el. Emlékét így ôrizzük.
Bajna György

A Felélt jövô
(A Fenntartható Fejlôdés Egyetemközi Kutatócsoport – FFEK – helyzetértékelôje)

           (folytatás)
           Ami a további olajlelôhelyeket illeti, errôl már írtam, annak esélye, hogy még vannak könnyen kitermelhetô, olcsó olajat adó nagy mezôk a Földön, 5%. A felfedezések egyre csökkennek, az igény nô, kinyílt az olló, és napról napra nyílik.
           A megújuló és zöld-erôforrások esete sem bíztató. Ezek a termelés 1–2%-át teszik ki, ami egyszerűen túl kevés bármihez. Annyi fejlesztésre és építésre, illetve gyártásra már nincs sem idô, sem pedig hagyományos ôsmaradványi erôforrás, amennyi akár a jelenlegi termelés 1/10-ét adná késôbb! Egy példa. Németországnak van a legnagyobb szélerôműrendszere az Európai Közösségen belül. Azonban ebben az országban a fogyasztás növekedésével sem tud lépést tartani a szélerôművek létesítésének üteme, nemhogy a villamosáram-termelésbôl egyre többet teljesítene.
           Összességében is igaz, hogy bármelyik zöld-erôforrást 40-szeresére kellene felskálázni ahhoz, hogy lépést tartsunk az ôsmaradványi források fogyásával. Számszerűen: 2015 decemberéig naponta 400 MW új erôforrást kellene rendszerbe állítani az összeomlás elkerüléséért. Összehasonlításul: Paks egy blokkja 440 MW villamos teljesítményű.
           Az egyik varázsszó a területen a hidrogén. Azt állítják egyes szakértôk, hogy a hidrogén lehet a jövô olaja. Ez persze két okból sem működik. Egyrészt, ha a hidrogént üzemanyagként szeretnénk használni, akkor elô kell állítani, ez pedig hagyományos erôforrásokat köt le, ráadásul a hidrogén nehezen szállítható, folyékonnyá pedig csak –235 °C-on válik, és könnyen elillan, továbbá sokkal robbanásveszélyesebb, mint a benzin. Elôállítása és szállítása hagyományos erôforrást igényel, tehát azt kiváltani nem képes. Ráadásul, ha hagyományos erôforrásokkal (pl. földgázzal) állítják elô, több CO2 keletkezik, mintha azt a hagyományos erôforrást közvetlenül használtuk volna fel; ugyanakkor a folyamat teljes mérlege elég rossz ahhoz, hogy ne lehessen varázsszernek felfogni.
           Az atomenergia veszélyes, ez szinte közhely, mégsem riadnánk vissza tôle, ha segíthetne. De erre nem képes. Az urán is véges készletekkel van jelen a Földön, kitermelése a jelenlegi erôműpark működtetésével 2030 környékén tetôzik, de ha az ôsmaradványi készletek fogyása miatt növeljük az atomenergia részarányát, akkor ez hamarabb beköszönt.
           A fúziós erôművek elsô, valóban működô példánya 2040-re várható. Látható a fentiekbôl, hogy akkor már késô. A fúziós erôművek pillanatnyilag szinte csak megoldandó nehézségekkel küzdenek technológiai szinten. (http://www.theoildrum.com/node/2164. Az oldalon azt is olvashatjuk a technikai nehézségek mellett, hogy nincs elég „üzemanyag” sem, és nagyon messze van a megvalósulás is.)
           Abban sem nagyon bízhatunk, hogy az emberiség képes lesz nagy léptékeken összefogni. A piaci társadalom nagyon erôsen kiélezte fogyasztói ösztöneinket, amelyek természetes genetikai örökségünk legmélyebb rétegeiben vannak; ezért olyan rendkívül hatékony a fogyasztásra és felhalmozásra felhívó reklám. Az ember genetikailag a rövid távú elônyökre van hangolva, és ha nem mérlegel józanul, akkor azokat is választja (Hanson, 2007).
           3. Ami megoldható
          
           3.1. Itthon is
          
           Mivel az erôforrásválság és az ellátási nehézségek elsôsorban a városokat érintik (a városok lakótelepei nem tarthatók meg. Egy tízemeletes lakótelepi ház nagy erôforrás-fogyasztó és ráadásul túl magas is ahhoz, hogy a víz feljusson a tizedik emeletre. A belvárosok néhány emeletes háztömbjei fenntarthatóak, hiszen ezek akkor is álltak, amikor nem volt ennyire jelentôs az olajfelhasználás. Budapest esetében a fent említettek a lakosság felének kényszerű elvándorlásával, vagy célirányos kiköltöztetésével oldhatók meg), ezért célszerű falura költözni, (elsô lépés) hiszen a vidéki környezet még ma sem áll messze az önellátástól (pl. Erdélyben). Arra a tudásra, amit a vidék parasztsága évszázadokon át felhalmozott újra nagy szükség lesz, hiszen a földeket megint kézzel és állati igával kell művelni, vegyszerek és műtrágya nélkül. Ebben a munkában ismét foglalkoztatottá válik a falun élô lakosság 80–85%-a, megszűnik a munkanélküliség vidéken, aminek elsôdleges kiváltó oka a mezôgazdaság szerkezetváltása volt az 1960-as években. Továbbá valószínű, hogy a legszükségesebb iparcikkek kivételével (lábasok, tányérok, üveg stb.) minden helyben fog készülni. Újra elôbukkannak a rég eltűntnek hitt szakmák, a kovács, a szíjártó, a takács, a molnár, a fazekas, a tímár, a bognár és így tovább. Második feladatunk tehát a földművelés hagyományos módszereirôl és kézművesmesterségrôl szóló még meglévô tudás ápolása és bôvítése. A vidéki házakat (és az egyéb fenntartani kívánt épületeket) szereljük fel a következô létfontosságú berendezésekkel: napelem, fúrt kút (közösségenként legalább egy fúrt kútra van szükség), melybôl kézzel is húzható víz, művelésre alkalmas földterület, pince, és lehetôleg fa tüzelésére alkalmas kazán, de még jobb a kályha.
           Harmadik feladatunk tehát az alapvetô ellátás megszervezése (erôforrás és víz). Azután, még ha egyelôre csak szórakozás szintjén is, tanuljunk meg egy hasznos szakmát, vagy több ilyent. A földművelés, kézművesség, ezermesterség nagyon kifizetôdô tudás lesz az elkövetkezô idôkben. A társadalom jelenlegi állapotához szorosan kötôdô, és/vagy rendkívül magas fejlettségű berendezésekhez kapcsolódó szakmák nem lesznek hasznosíthatók (az elsôre a manager és a könyvelô, a másodikra az űrhajós és a maroktelefon-tervezô jó példa).
           Negyedszer tehát tegyünk szert olyan hasznos ismeretre, mely egyrészt segítheti túlélésünket, másrészt nagyobb értékkel ruház fel minket élve, mint holtan. Mivel a magasan gépesített és rendkívül kifinomult egészségügy fog elôször akadozni, törôdjünk sokat egészségünkkel, és lehetôleg váljunk függetlenné az egészségügyi rendszertôl, például azzal, hogy megtanuljuk, melyik fűben-fában milyen orvosság van.
           Ötödször, ismerjük meg a gyógynövényeket és vigyázzunk az egészségünkre. Rendkívüli csapások fogják érni az emberiséget, ez pedig mindig könnyebben kivédhetô, illetve feldolgozható egy szorosan egymásra utalt közösség kereteiben. A közösség tagjai éppen úgy megoszthatják a munkát egymás között, mint ahogy azt a jelenlegi rendkívül bonyolult társadalom is megteszi – csak az ipari korszak alkonyának közösségei lényegesen kevesebb taggal is működôképesek, hiszen a rendkívül szakosított foglalkozások eltűnnek. Egy hagyományos falunak megfelelô méretű közösség, minden szükséges foglalkozást űzô taggal, és lehetôleg falun, már nagyjából 500– 1000 fô esetén is fenntartható lehet.
           Hatodszor keressük hasonló emberek barátságát, és lehetôleg együtt telepedjünk le, egy városoktól távolabb fekvô faluban. (A vidéki ház- és földárak miatt ez egyelôre könnyen megoldható. A szerzô véleménye szerint pedig a gazdasági összeomlás után a földtulajdon-jog megszűnik.)
           A társadalomban már most vannak olyan magasan képzett szakemberek, akik a fent leírt válságtünetekkel (vagy egy részükkel) tisztában vannak. Az emberiség felhalmozott tudását nem szabad veszni hagyni. Minden tájegységnek szükséges lenne kiépíteni egy tudás- és tárolóközpontot, ahol van áramszolgáltatás, számítógép-központ, legalább vezetékes távbeszélô-összeköttetés vagy rádiókapcsolat a világ többi ilyen központjával; illetve az emberiség tudásának egy fontos ága nagy mértékben, és általános tudás tekintetében pedig kisebb, de átfogó részben képviselve/tárolva van.
           Hetedszer, halmozzunk fel minél több tudást a fejünkben, és ha tehetjük könyvek formájában is, mert azok hozzáférhetôk villamos eszközök nélkül is. Keressünk hasonlóan képzett embereket, hogy együtt gondolkodhassunk. Ha van napelemünk, akkor egy hordozható számítógép jó befektetés lehet – fôleg kutatók számára.
          
           3.2. Közösségi csoportok, az egyház szerepe
          
           Mint azt fentebb már említettem, a közösségek szerepe óriási. Megtartó erôt, támaszt és védelmet jelentenek az elesetteknek, ugyanakkor alapvetô tájékozódási pontul szolgálnak saját tagjaik számára. A jövô ezeké a közösségeké. A falura települt, legtöbb feladatukat maguk ellátó közösségek válhatnak jellemzôvé, melyek a tudásközpontokkal állnak kapcsolatban, ahonnan beszerzik azt, amelyet csak ezek a régi városmagokra épült központok állítanak elô – persze csak akkor, ha sikerül a békés átmenetet biztosítani.
           Jelenleg Magyarországon az egyetlen nagyjából világos jövôképpel rendelkezô, a teljes országot lefedô szervezet a katolikus egyház, és a történelmi felekezetek. Mivel azt nehéz megjósolni, hogy milyen hatalmi változások várhatók a magyar állami életben, ezért úgy kell készülni, mintha nem várhatnánk külsô segítségre. A teendôk világosak, álltak, amikor még nem volt ennyire jelentôs az olajfelhasználás. Budapest esetében a fent említettek a lakosság felének kényszerű elvándorlásával, vagy célirányos kiköltöztetésével oldhatók meg.
           1. A KÉSZ (Keresztény Értelmiség Szövetsége) segítségével fel kell kutatni azokat az értelmiségieket, akik elfogadják a fentieket, és hajlandók tenni valamit az ügy érdekében.
           A feladat a következô: magasan képzett szakembercsoport vizsgálja meg a lehetséges utakat, illetve a legjobb megoldás kidolgozása után készítse elô a híveket és a papságot a teendôkre. Az ismeretek átadása, illetve a megoldások felvázolása fontos lehet akár egy plébánia felújításakor, de az egyházmegyei tudásközpontok létrehozásakor is.
           2. A meglévô egyházi közösségeket fel kell készíteni, hogy sokkal nagyobb nyomást is kibírjanak, mint amilyen ma nehezedik rájuk, ugyanis ez csak lélektani, míg akkor fizikai lesz.
           A közösségi tudat és a társadalmi/személyes kapcsolatok erôsítése képessé tehet egy közösséget azonosságtudat és túlélôkészség kifejlesztésére egy olyan világban, ahol a polgárok egy része rendezetlenségbe fullad. Az alapvetô közösségek, közösségi magok nem árt, ha egybeesnek a jövendô fenntartható faluközösségekkel, de legalább részét képezik annak.
           3. Minden egyházmegyében ki kell jelölni 5–10 fontos plébániát, melyeket fenntartható módon fel kell szerelni, és amelyekbôl szükség esetén ellátható akár az egész egyházmegye.
           A papság és a hívek részaránya ezekben a zűrzavaros idôkben növekedni fog, hiszen a társadalmi összeomlás folyamatában az egyetlen szilárd pont maradhat, mely világos értékrendet képvisel. A pásztori feladatok ellátása azonban legjobb esetben is az 1930-as évek színvonalán képzelhetô el (komoly közlekedési és távközlési eszközök nélkül); a szerzô becslése szerint a hanyatlás közepesen derűs elôrejelzés szerint itt állítható meg.
          
           3.3. Lehetséges jövô
          
           Elképzelem a jövôt, kétfélét is. A rosszabbikkal kezdem, hogy a jót lehessen értékelni majd.
          
           3.3.1. Bukás
          
           A világgazdasági rendszer tehetetlenségénél fogva mindenképpen igyekszik fenntartani arculatát. Az AEÁ erôforrásainak java része a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában folyó tartós háborúskodásban emésztôdik fel. Az iszlám és a nyugati életfelfogás közötti szakadék mélyül, a két világ közötti súrlódások, összecsapások ereje egyre hevesebb. A szélsôséges iszlám erôk elérik céljaikat, bizonytalanná teszi a fejlett világ olajellátását. Az egyetemesítés (globalizáció) nemkívánatos mellékhatásai felerôsödnek, ugrásszerűen növekszik a nemzetközi bűnözés szerepe, amely a világgazdaságba és az államéletbe beépülve annak meghatározó tényezôjévé válik.
           A fogyasztói társadalom ragaszkodik a lényegéhez, a folytonos gazdasági növekedéshez. A hirdetések eszközei fokozatosan még erôszakosabbakká válnak, emiatt a még jobban hajszolt emberek élete évrôl évre reménytelenebbé lesz. A globalizáció egységesítô hatása egyre erôsödik. Az azonossá gyúrt emberek társadalma hallatlan veszélyek hordozójává válik. Az ugyanolyanná válás, ugyanúgy gondolkodás épp azt jelenti, hogy az emberek az állatokhoz hasonlóan kezdenek viselkedni. Ebben az ember számára természetellenes helyzetben kiszámíthatatlan, hogy változások esetén mi fog történni. Az emberekbôl kilúgozták az emberre jellemzô erkölcsi gondolkodást, a személyes felelôsség érzetét. A belôlük válsághelyzetben összeverôdött tömegek bármire képesek.
           (folytatjuk)

A Föld Napja után is vannak napok

           Örömmel olvasom, hogy a Föld Napja alkalmából minden településen kisebb-nagyobb rendezvényekre került sor. Az óvodások, kisiskolások, de a nagyobbak is kivonultak és takarítottak patakmedret, erdôaljat, parkot, zöldövezetet, közteret stb. Nincs olyan város, ahol ma már ne működne legalább egy zöld szervezet, de van, ahol több is van belôlük. Ez jó dolog, mert van, aki megszervezze a jeles zöld napokat, csemeteültetést, patakmeder-takarítást, szelektív szemétgyűjtést. De ami még ennél is fontosabb, van, aki formálja a környezettudatot, természet- és környezetneveléssel foglalkozzon.
           Iskolánk tanulói, kicsik és nagyok is bekapcsolódtak április utolsó hetén a település szeméttelenítésében. A polgármesteri hivatal biztosította a szükséges munkavédelmi kesztyűket és a szemét tárolásához szükséges zsákokat. Minden osztály az üdülôváros leglátogatottabb részeit fésülte át: Kerek sportpálya, Hármasliget, Tündérkert, Medve- és Jeges-barlang, Ôsforrás, Terelô út. Jó volt megtapasztalni, hogy jó szívvel, morgolódás nélkül végezték a gyerekek ezt a munkát. A kirándulók, majálisozók egy tiszta városba érkeztek, és remélhetôen tisztán is hagyták a piknikezôhelyeket.
           Iskolánk Zöld Szíves tanulói védencüknek fogadnak egy-egy forgalmasabb turisztikai részt: barlangot, forrást, ahol rendszeresen ellenôrzik a tisztaságot, és szükség esetén takarítanak is. Jó lenne, megérni, hogy ne csak takarítsunk, hanem ôrizzük is meg a tisztaságot. Mennyivel jobban érzi magát az ember egy tiszta környezetben.
Farkas Aladár

Ferkó Zoltán: Felnôttkorom legszebb nyara
Borospataka

           Ferkó Zoltán, a korábban a moldvai csángómagyarokért kerékpáros zarándoklaton részt vevô budapesti fiatalember szerint sokan kellene megtapasztalják, hogy létezik egy autópálya, internet, bevásárlóközpont és bankkártya nélküli világ is, de az egy olyan világ, amelyben az emberi értékek erôteljesebbek. Ezt az élményét próbálta belesűríteni újabb könyvébe, amely szíverôsítô kíván lenni mindazok számára, akiknek nem közömbös hazájuk, nemzetük sorsa, s tenni akarnak a hagyományos értékek továbbadásáért.
           A könyv terjedelme 240 oldal színes fotókkal. Ára: 29,00 lej.
           Megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetô postai utánvéttel a következô címen:
           530210 Miercurea Ciuc, Str. Petôfi. Nr. 4.
           Pf. 140, Jud. Harghita
           Tel/Fax: 0266/371.036.
           Mobil: 0745/005.544.
           E-mail: pallas@clicknet.ro
           Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001
           Aki postán rendel könyvet, kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) is.

A fenyôtűolaj

           A fenyôfélék családjába tartozó fák tűlevele számos értékes anyagot tartalmaz. Ezek közül gazdasági szempontból a legértékesebb az illóolaj. A különféle tűlevelű fák leveleinek az összetétele eltérô, de az illóolaj mellett mindenik tartalmaz cellulózt, lignint, vízben oldódó cserzôanyagokat, pentozánokat, vitaminokat stb. A tűlevelek feldolgozási fô- terméke az illóolaj. Ennek a mennyiségi és minôségi összetétele a különbözô fenyôféléknél más és más.
           Az illóolajok a levél anyagában mikroszkopikus cseppek alakjában vannak jelen. A fák friss tűleveleibôl és ágvégzôdéseibôl vízgôzdesztillációval nyert úgynevezett fenyôtűolaj (Olenm obietis, vagy olenm pini silvestris) általában halványzöld színű, jellegzetes fenyôillatú, balzsamos folyadék. Fôbb alkotórészei az alfa pinen, beta pinen, karén limonen kámpfén, borneol és bornilacetát. A levélolaj antimikrobiális, vérkeringést fokozó, bôrvörösítô, tonizáló hatású. Gyakori összetevôje a különféle légúti megbetegedések (hűlés, hörghurut, homlok- és arcüreggyulladás) kezelésére ajánlott kenôcsöknek, inhaláló szereknek. Ezenkívül, mint kellemes illatú anyag, a szappan és a kozmetikai ipar, valamint a wellness is széles körben alkalmazza fürdôkészítmények és illatosítók formájában.
           Az egyes fenyôfélék illóolaj- tartalmát a szakirodalom a következôképpen adja meg: szibériai jegenyefenyô (Abies siberica) 2–2,5%, európai jegenyefenyô (Abies alba) 0,2–0,56%, erdei fenyô (Pinus silvestris) 0,5%, lucfenyô (Picea abies) 0,35%, európai vörösfenyô (Larix decidua) 0,2%.
           Ide kívánkozik megjegyezni, hogy a fenyôtűolaj-termelésnek van vidékünkhöz kapcsolódó vonatkozása is. Úgy gondolom, érdemes néhány mondat erejéig kitérni erre a problémára, még akkor is, ha ez már sajnos, a helyi ipartörténet tárgykörébe tartozik.
           Arról van szó, hogy az 1989-ben véget ért kommunista diktatúra utolsó éveiben a tökmagárusból akadémikussá avanzsált Elena Ceauşescu nem túl nagy agyában megfogant egy ötlet, mely A fa kémiai feldolgozása hangzatos címet viselte. Mindjárt tegyük hozzá, ez talán az egyetlen normális gondolata volt ennek a félanalfabéta nôszemélynek.
           A fásszakmában az a hír járta, hogy a román titkosszolgálat emberei Franciaországból – nem kis pénzért – megszereztek egy világszinten élenjáró ipari méretű lepárló-berendezés dokumentációját, amelyet Romániában (Iaşi-ban) készítettek el. Összesen 64 ilyen készüléket gyártottak, melyekkel a hazai fenyôerdôk övezetében működô fakitermelô és
           -feldolgozó vállalatokat szerelték fel, többek között a városunkban működô UFET-et is. A berendezés a tölgyesi alegységnél egy külön erre a célra készített épületben lett működésbe helyezve. Az építkezés és szerelési munkálatok ôrületbe kergetô ütemben folytak, ugyanis a határidôt ez a hisztis „akadémikus nô” szabta meg, amit a helyi pártszervek ellenôriztek.
           Érdemes megjegyezni, hogy a 64 nagyméretű lepárló óriási összegbe kerülhetett, mert a hozzá felhasznált anyag a világ egyik legrangosabb rozsdamentes acélművébôl – az akkori – nyugatnémet Brühler művektôl származott. Ez a 8 mm vastag szuper inoxlemezbôl készült berendezés egy valóságos ékszer volt, ellátva annak rendje és módja szerint mérô- és biztonsági felszereléssel. Maga a lepárlandó anyag 6 mm-nél vékonyabb leveles fenyôgallyakból állt. Ez az anyag vágtéri hulladékból került ki. A gallyak egy lyukacsos inoxkosárba kerültek, amit egy kis daru helyezett a lepárlóba, melynek légmentesen záródó födele volt. A túlhevített vízgôzt a gyár kazánja állította elô, ez lett bevezetve a lepárlóba. Nem térve ki egyéb technológiai részletekre, megemlítjük, hogy a berendezés kapacitása napi egy liter fenyôtűolaj volt (három váltásban). A lepárolt tűlevelű anyag, miután a berendezésbôl kivevôdött, szárítódott. Ezt majd egy szecskáló-berendezés lisztté ôrölte, és zsákokba töltve állati tápok összetevôjeként koncentrált takarmányokban használták fel.
           Ezen becses berendezés nem túl hosszú pályafutása eléggé gyászos módon fejezôdött be. Az történt ugyanis, hogy a rendszerváltás után, a gyár egy – a magas politika (PSD) kegyeit élvezô – gáncs és félelem nélküli törtetô kezébe került, aki egyszerűen ócskavasként eladta. A privatizáció számos nyertesének a primitívségét semmi sem bizonyítja jobban, mint az ilyen megoldás. Kinek nem inge, ne vegye magára.
           Ma, amikor a politikum nap mint nap kistérségi fejlesztés, helyi erôforrások kihasználása, munkahely-biztosítás és ezekhez hasonló divatos témákról prédikál, jól fogott volna Tölgyesnek és a környéknek egy ilyen berendezés működtetése.
Lemhényi Pál

Már a kelleténél is több

           Végre itt van a várva várt május. A tavasz utolsó hónapja. Virul a természet. Kivirágoztak a fák. Reggelente még hűvös van, de nem fagyunk meg. A virágoknak sem ártott a hűvös idôjárás. És mégis fűtnek. Igaz, csak annyira, hogy csóré fenékkel is ráülhetünk a fűtôtestekre. Nem süti meg ülepünket. De bizony majd megégeti a zsebünket. Az igazgató pedig megígérte, hogy április 27-én beszüntetik a fűtést. Most, mikor írom e sorokat, május másodika. Langyosak újból a fűtôtestek. Újból magasak lesznek a számlán feltüntetett összegek.
           Nem értem. Miért tetôzik a tartozásokat, ha olyan sokan vannak, akik nem fizetnek vagy fizetôképtelenek. Ez érdekes észjárás. Talán azt a közmondást tartják, hogy „ha nem csurran, cseppen”. A buta népség többsége úgysem tudja, hogy miként kell kiszámítani a Gcal árát. S valahogy kibeszélik a borjút az anyjából, és lenyeletik a fűtés árát. Uraim! Nem gondolnak arra, hogy a szerencsétlen fogyasztó a tavaszon és a nyáron próbálja kínkeservesen, a magától megvont pénzösszeget megspórolni, hogy részletekben kifizethesse tartozását a közüzemnek.
           Látjuk, hogy mind több és több a munkanélküli. Csökkennek a fizetések. Nehezebben élnek a kicsi nyugdíjból élôk. Az élelem napról napra drágul, úgyszintén a szolgáltatások. Ezek a sorsverte emberek mibôl és hogyan lesznek képesek arra, hogy kifizessék a számlájukat, ha a tavasz is terheli számlájukat az önök fűtési díja miatt.
           A Gyergyói Kisújság múlt heti számából olvasom, hogy közgyűlést tartott a közüzem vezetôsége, és megállapította, hogy a termorészleg évi átlagban véve nem veszteséges. Elhiszem, ha még májusban is fűtnek. Majd úgy, ahogy lenyeletik a Gcal-t. Amikor már nem fűtnek, akkor már a termorészleg nagyon veszteséges. Már értem, miért fűtnek. Hogy legyen-e meleg víz vagy sem, azt önök döntsék el. Ha lesz, itt már manipulálni úgysem lehet, mert mindenkinek vízórája van. Ha veszteséget okoz, ne foglalkozzanak vele. Ez a kapitalizmus törvénye. A felesleges fűtéssel ne terheljék a fogyasztók számláját. Ne legyen az a gondolat, hogy ha a fogyasztó nem fizet, vagy nem tud fizetni, elárvereztetjük a házát, útra tesszük a tartozót, s úgy is megélnek valahogy.
           Gondolnak-e arra, hogy az elárverezett házakat majd Gáborék, vagy túl a hegyrôl, titkosított pénzekbôl bevándoroltatottak potom áron megveszik. Majd aztán ezektôl próbálják behajtani tartozásaikat. Lenne vita a közüzemmel. Világgá kürtölnék, hogy ôket itt, nálunk, a többségben lévôk elnyomják, megalázzák. Hogy ez ne történhessen meg, ne terheljék feleslegesen a még itt lakók számláját. Szüntessék meg a késô tavaszi fűtést, s majd az ôszön se kezdjenek fűteni korán.
Király Sándor

Felhívás
Az állami költségvetésbôl finanszírozott Nemzeti Programok on-line nevezésére vonatkozó kezdési határidôket illetôen
– 2009 –

           A 268. sz., 2009. április 24-én megjelent Hivatalos Közlöny I. fejezetében megjelent a Kis- és Középvállalkozások Programjait és Projektjeit Lebonyolító Ügynökség igazgatójának jóváhagyó határozata a KKV-k fejlôdését támogató, a 2009-es állami költségvetésbôl finanszírozott programok lebonyolítási eljárásaira vonatkozóan.
           A 268-as számmal megjelent Hivatalos Közlöny I. fejezete, valamint a http://www.animmc.ro/ programe/programe2009 honlapon közölt lebonyolítási eljárásai alapján, a programok az alábbi idôpontoktól lépnek működésbe:
          
           1. Üzleti kultúra/ismeretek fejlesztése a nôi KKV- menedzserek körében – 2005–2012 közötti idôszakra vonatkozó többéves
           Nemzeti Program
           A 268. sz., 2009. április 24-én megjelent Hivatalos Közlöny I. fejezetében közölt, Kis- és Középvállalkozások Programjait és Projektjeit Lebonyolító Ügynökség igazgatójának 58/2009. számmal elfogadott határozata alapján:
           – a nevezés elsô napja 2009. május 5., 9 óra; a nevezési határidô 2009. május 11.,
           20 óra (5 munkanap).
          
           2. A vállalkozások átruházását támogató
           program
           A 268. sz., 2009. április 24-én megjelent Hivatalos Közlöny I. fejezetében közölt, Kis- és Középvállalkozások Programjait és Projektjeit Lebonyolító Ügynökség Igazgatójának a 59/2009. számmal elfogadott határozata alapján:
           – a nevezés elsô napja 2009. május 15., 9 óra; a nevezés a program költségvetési keretének a kimerüléséig lehetséges.
          
           3. Kis- és középvállalkozások tanácsadási és képzési szolgáltatásokhoz való
           hozzáférését támogató, 2006–2012 közötti idôszakra vonatkozó többéves Nemzeti Program
           A 268. sz., 2000. április 24-én megjelent Hivatalos Közlöny I. fejezetében közölt, Kis- és Középvállalkozások Programjait és Projektjeit Lebonyolító Ügynökség igazgatójának 60/2009. számmal elfogadott határozata alapján:
           – a nevezés elsô napja 2009. május 12., 9 óra; a nevezési határidô 2009. május 18., 20 óra (5 munkanap).
          
           4. Kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató, bruttó visszaforgatott jövedelem után befizetett korlátozott összegekbôl finanszírozott program
           A 268. sz., 2009. április 24-én megjelenô Hivatalos Közlöny I. fejezetében közölt, Kis- és Középvállalkozások Programjait és Projektjeit Lebonyolító Ügynökség igazgatójának 61/2009. számmal elfogadott határozata alapján:
           – a nevezés elsô napja 2009. május 12., 9 óra; a program költségvetési keretének a felhasználásáig.
          
           5. Kisipari tevékenységet és kézművességet támogató, 2002–2012 közötti idôszakra vonatkozó többéves
           Nemzeti Program.
           A 268. sz., 2009. április 24-én megjelent Hivatalos Közlöny I. fejezetében közölt, Kis- és Középvállalkozások Programjait és Projektjeit Lebonyolító Ügynökség igazgatójának 62/2009. számmal elfogadott határozata alapján:
           – a nevezés elsô napja 2009. május 12., 9 óra, valamint a határidô 2009. május 18., 20 óra (5 munkanap).
          
           6. Piaci szolgáltatások és termékek forgalmazásának fejlesztését és modernizálását támogató program
           A 268. sz., 2009. április 24-én megjelent Hivatalos Közlöny I. fejezetében közölt, Kis- és Középvállalkozások Programjait és Projektjeit Lebonyolító Ügynökség Igazgatójának 63/2009. számmal elfogadott határozata alapján:
           – a nevezés elsô napja 2009. május 12., 9 óra; a nevezési határidô 2009. május 18., 20 óra (5 munkanap).
           A fent megjelenô határidôk meghatározása a Polgári törvényköny 101. cikkelyének rendelkezései alapján történt.
           Az Egységes Elektronikus Regiszterbe való online nevezéshez szükséges formanyomtatványok elérhetôek a www.animmc.ro honlapon, 2009. május 5-én 9 órától (az 1. számú program esetében), valamint 2009. május 12-én 9 órától (a többi program esetében).
          
           A Gaia Consulting Group Kft. a pályázati kiírásról díjmentes felvilágosítással áll az érdeklôdôk rendelkezésére.
           Cím: Gábor Áron u. 1/A. szám
           Tel./fax: 0266/363.001.
           office@gaiaconsulting.ro.

Erdélyi ezredek a világháborúban

           Puskás Imre szakaszvezetô, kisbirtokos (Ditró). *1882, Ditró. Tényleges katonai szolgálatra 1903-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1907-ig szolgált. 1914. július 28-án a 24. h. gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztustól az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött. Halics, Lemberg, Tarnopol, Turka és Asiagó mellett tüntette ki magát. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O1, O2, OB és Kcsk. A román megszállás a Magyar Párt tagja volt.
           Rácz Ferenc szakaszvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1888, Szárhegy. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 20-tól az orosz, olasz, román és újra az olasz harctereken küzdött. Stary-Sambor, Asiagó, Monte San Michele és Görz mellett tüntette ki magát. Egyszer sebesült és súlyos légnyomást szenvedett. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, Tamás, az orosz fronton hôsi halált halt.
           Rácz Péter tizedes, kisbirtokos (Szárhegy). *1893, Szárhegy. 1914. augusztus 5-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914 októbertôl az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Halics, Luck, Asiagó mellett, továbbá a Törcsvári- és az Ojtozi-szorosokban harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Nagyapja: Balázs, mint honv. hadnagy, részt vett a szabadságharcban. Felesége elsô férje: Csiki Péter 1914-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
           Rizoli Antal szakaszvezetô, kôfaragómester (Gyergyószentmiklós). *1887, Gyergyószentmiklós. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be a 12. árkászzászlóaljhoz. 3 évig szolgált. 1914. július 28-án újra bevonult. 1914. augusztus 8-tól egyszeri megszakítással az orosz, és egy ízben az olasz és a román harctereken küzdött. Grodek, Lemberg, Stary-Sambor, Sósmezô és Udine mellett harcolt. Kétszer megsebesült. 1918. december 1-jén szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Rubin Izidor gyalogos, kereskedô (Gyergyószentmiklós). *1886, Gyergyótölgyes. 1915 februárban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 májusában az orosz hadszíntérre ment. 1915. május 27-én orosz fogságba esett. 1918. december 5-én szerelt le. Családjában hatan teljesítettek harctéri szolgálatot. Közülük: Fülöp 1916. január 28-án az orosz, Manó pedig 1917. október 10-én a román fronton hôsi halált haltak.
           Sajgó Antal szakaszvezetô, gazdálkodó (Tekerôpatak). *1890, Tekerôpatak. Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a 2. közös huszárezredhez. Itt érte a világháború kitörése. 1914 augusztustól az orosz, román és az olasz harctereken küzdött. Egyszer sebesült. 1918. november 4-én olasz fogságba esett. 1919. november 7-én jött haza. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége elsô férje, Forika István, 1914 decemberben az orosz fronton hôsi halált halt.
           Sajgó Ignác ôrvezetô, kisbirtokos (Szárhegy). *1892, Szárhegy. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 34. közös tábori tüzérezredhez. 1914. augusztus 20-tól a szerb, albán, orosz, olasz és a francia hadszíntereken küzdött. Belgrád, Sabác, Csernowic, Monte-Grappa, Piave és Verdun mellett harcolt. 1917 májusban légnyomást szenvedett. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: OB, Kcsk. és szolg. vaskereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Felesége elsô férje, Korpos Ignác, 1914-ben az orosz fronton hôsi halált halt.
           Sajgó Imre szakaszvezetô, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1888, Gyergyóújfalu. 1914. augusztus 1-jén vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 20-tól az orosz és a román hadszíntereken küzdött. Halics, Stary-Sambor, Luck, Kowel és Sósmezô mellett harcolt. Kétszer súlyosan megsebesült. 1918 májusban felmentést nyert. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Sajgó Imre tizedes, kisbirtokos (Gyergyóalfalu). *1890, Gyergyóalfalu. 1916 tavaszán vonult be a 22. h. gyalogezredhez. 1916 májustól a 24. vadászzászlóalj kötelékében az orosz és az olasz harctereken küzdött. Kirlibaba, Asiagó és Piave mellett harcolt. Egyszer megsebesült. A forradalom kitörése után szerelt le. Kitüntetése: Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére: Lajos, orosz fogságban hôsi halált halt.
           Sándor Ignác gyalogos, asztalosmester (Gyergyóalfalu). *1897, Gyergyóalfalu. 1914. augusztus 20-án vonult be önként a 82. közös gyalogezredhez. 1914. október 25-tôl egyszeri megszakítással az orosz fronton küzdött. A Kárpátokban, továbbá San és Stryj mellett harcolt. 1914. október 29-én megsebesült. 1915. július 7-én Lublinnál orosz fogságba esett. 1918. április 25-én jött haza. Az összeomláskor szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, István, a román harctéren hôsi halált halt.
           Siklódy János huszár, kisbirtokos (Ditró). *1895, Ditró. 1915. május 15-én vonult be a 9. h. huszárezredhez. 1915 szeptemberben az orosz hadszíntérre ment. Rownó körül harcolt. 1915 október végén sebesülve Luck mellett orosz fogságba esett. 1918. október 28-án jött haza. 1918 novembertôl a székely hadosztályban, majd a nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot. 1920 júniusban szerelt le. Kitüntetése: O2. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Apósa: Csibi József, a világháborúban szerzett betegsége következtében 1934. április 5-én hôsi halált halt.
           Siklódi Sándor tizedes, kisbirtokos (Ditró). *1897, Ditró. 1915. október 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 novembertôl az orosz és egy megszakítással az olasz hadszíntereken küzdött. Csernowic, Monte San Gabriele, Asiagó és Garda-tó mellett harcolt. 1917. augusztus 2-án és 1918. június 30-án súlyosan megsebesült. 1918 novembertôl a székely hadosztályban, majd a nemzeti hadseregnél teljesített szolgálatot. 1921-ben szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Simon Ágoston gyalogos, kisbirtokos (Gyergyóújfalu). *1888, Gyergyóújfalu. Tényleges katonai szolgálatra 1909-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1911-ig szolgált. 1914. augusztus 1-jén újra bevonult. 1914. október 20-tól az orosz fronton küzdött. 1914. november 6-án Stary-Sambor mellett orosz fogságba esett. 1921 januárban jött haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvérei: János és József, a világháborúban hôsi halált haltak.
           Simon Balázs gyalogos, kisbirtokos (Ditró). *1897, Ditró. 1915. október 15-én vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1915 novembertôl az orosz, olasz és a román frontokon küzdött. A Tölgyesi-szorosban, Doberdón és Monte-Grappán tüntette ki magát. Kétszer sebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: O2, OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.
           Simon Péter huszár, szabómester (Gyergyócsomafalva). A háború kitörésekor önként jelentkezett a cs. és kir. 2. h. ezredhez. Medgyesre 1915 januárban az orosz harctérre ment. Számos csatában vett részt, így az Iwangorod felé tartó elônyomulásban és a Baranovice-i harcokban. Egyszer könnyebben, majd 1916. július 2-án súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után önként a román harctérre ment. 1918 áprilisban az olasz frontra került a műszaki csapathoz. Részt vett a piavei nagy csatában. Szabadsága alatt érte az összeomlás. Kitüntetései: OB, Kcsk.
           Sólyom Imre honvéd, mészárosmester (Gyergyóújfalu). *1898, Gyergyóújfalu. 1916. szeptember 1-jén vonult be önként a 9. h. gyalogezredhez. 1917 márciustól a román és az olasz harctereken küzdött. Az Uz-völgyében és Brenta mellett harcolt. 1918. november 3-án olasz fogságba esett. 1920. május 3-án jött haza. Kitüntetései: OB és Kcsk. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Apai nagyapja, Sándor, részt vett a szabadságharcban.


                     Sport

Labdarúgás
Kétszer kapott ki a Jövô

           Április 29-én, szerdán Gyergyószentmiklóson rendeztek hétközi mérkôzést a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. A korábban elhalasztott találkozó eredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Balánbányai ASA 1–4.
           A múlt hét végi 22. forduló eredményei.
           * Gyergyószentmiklósi Jövô – Csicsói KSE 1–3 (0–1). Gólszerzôk: Covrig Alin (79.), illetve Doltea Gabriel (43. és 73.) és Zerkula Zsolt (50.).
           * Székelykeresztúri Egyesülés – Maroshévízi Tudomány 5–1 (1–1). Gólszerzôk: Szövérfi László (30. és 80.), Dobribán Árpád (47.), Fekete Zoltán (48.), Török Attila (82.), illetve Valla István (23.).
           * Székelyudvarhelyi Roseal – Balánbányai ASA 6–1 (2–1). Gólszerzôk: Ferenczi Szabolcs (40., 54. és 84.), Iorga Nicolae (22. és 54.), Dénes Jenô (90.), illetve Drian Mirel (4.).
           * Gyimesközéploki Csillag – Homoródalmási Homoród 7–0 (2–0). Gólszerzôk: Bodor Áron (57. és 89.), Antal Szilárd (75. és 78.), Antal Tibor (17.), Ambrus Csongor (35.) és Tankó Szabolcs (87.).
           * Csíkszentmihályi Törekvés – Szentegyházi Vasas 1–2 (1–0). Gólszerzôk: Molnár Zsolt (43.), illetve Mezei Zsolt (72.) és Nagy Attila (75.).
           * Parajdi SE – Salamási Tudomány 4–0 (1–0). Gólszerzôk: Fărcaş Lucian (12. és 79.), Ozsváth Zalán (72.) és Nagy Attila (90.).
           Amint az látható, a gyergyói csapat két vereséget szenvedett az elmúlt héten. Mindkétszer hazai környezetben maradt alul a gyergyói fiatalok alkotta Jövô csapata. Ez a két egymás utáni vereség egyben azt is jelenti, hogy a gyergyói csapat úgymond „megszilárdította” 10. helyét a bajnoki rangsorban. Remélhetôen nem lesz további visszaesés a bajnokság még hátralévô részében.
           A következô forduló (május 6– 10.) műsora: Balánbánya – Csíkszentmihály, Maroshévíz – Székelyudvarhely, Csicsó – Székelykeresztúr, Salamás – Szentegyháza és május 10-én, vasárnap 17 órai kezdettel: Homoródalmás – Gyergyói Jövô; május 6-án, szerdán délután a Maroshévíz – Salamás mérkôzés került lejátszásra. A hétközi bajnoki mérkôzés lapzárta után ért véget. A Csíki ISK – Gyimesközéplok mérkôzésre május 23-án, szombaton 11 órai kezdettel kerül sor.
           * A Hargita megyei Románia-kupa 2009/2010-es kiírása keretében lejátszott legutóbbi mérkôzésen: Csíkszentsimoni Szefite – Csíkszeredai Start 2000 ISK 5–2 (2–1). Gólszerzôk: Göde László (42. és 51.), Balogh Zoltán (39.), Czikó Zsombor (86.) és Veres Árpád (90.). Korábbi, már közölt eredmények: Lövéte – Szentegyháza 0–2, Szentábrahám – Székelyudvarhely 2–9, Farcád – Csíkszentmihály 3–0 (játék nélkül), Madéfalva – Balánbánya 1–5 és Malomfalva – Maroshévíz 5–0. A további műsor: Fiatfalva – Parajd (május 5.) és Karcfalva – Gyimesközéplok (május 23.).
           * A megyei ifjúsági bajnokságokban jegyzett legutóbbi eredmények. Ifjúsági A- és B-csoport: Csíkszentmihály – Szentegyháza 1–6; ifjúsági D-csoport: Parajd – Keresztúr 2–2.

Atlétika
Tavaszi futóverseny

           Május 10-én, vasárnap délelôtt 10 órakor rajtol a gyergyószentmiklósi labdarúgópályáról az idei Tavaszi futóversenyre benevezôk mezônye.
           Útvonal: Nicolae Bălcescu u. – Tűzoltó u. – Testvériség sugárút – Állomás u. – Kossuth Lajos u. – Kárpátok u. – Nicolae Bălcescu u. – érkezés a labdarúgópályára. A versenytáv hossza: 5,2 km.
           Benevezés: korhatatár nélkül bárki a saját felelôsségére. Díjazás 11 korcsoportban lesz. A korcsoportok dobogós helyezettjei érmet, oklevelet és édességet kapnak. Különdíjban részesülnek a legjobb nôi és férfi versenyzôk, a legfiatalabb lány és fiú, továbbá a legidôsebb nô és férfi versenyzôk.

Küzdôsport
Nyolcan dobogósok

           Május 1-jén, pénteken Bukarestben rendezték meg a WTF taekwondo országos ifjúsági bajnokság küzdelmeit. Az ország 21 klubcsapatának több mind 120 sportolóját felvonultató megmérettetésen jelen voltak a Péter Balázs 2 Danos edzô által felkészített Blackwidow SK sportolói is, szám szerint tizenhárman. Amint azt megtudtuk, a 13 sportolóból nyolcan dobogóra állhattak.
           Eredmények. Elsô helyezett: Len Attila (68 kg). Második helyezettek: Hozó Norbert (51 kg), Madarász Melinda (68 kg), Kuncz Szabolcs (45 kg). Harmadik helyezettek: Munzlinger Noémi (55 kg), Mali Amália (52 kg), Váta Csaba (48 kg) és Fülöp Lehel (63 kg).
           Péter Balázs edzô tájékoztatása szerint a bukaresti verseny legjobbjának a gyergyószárhegyi Len Attila (17 éves) bizonyult. Az ifjúsági fiúk rangsorában a Blackwidow csapata bizonyult a legjobbnak, az összesített rangsorban pedig a Blackwidow a 2. helyen zárta a megmérettetést.

Küzdeni, ôseink szellemében

           Május 9-én, szombaton kerül megrendezésre a Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek III. Erdélyi Országos Bajnoksága.
           Az egész napos rendezvény célja a történelmi magyar harci testkultúrára épülô hagyományos magyar harcművészeti stílus mozgásos tudásanyagának a megôrzése, gyakorlati jellegű továbbfejlesztése szakmai találkozó és verseny formájában. A Baranta-versenyek alkalmazott szabályai szerint a valódi harc minél pontosabb modellezésével fel kívánják mérni az egyes közösségek és versenyzôk felkészültségének szintjét.
           A verseny megnyitóbeszéddel és az ôsökre való emlékezéssel kezdôdik, majd a tényleges fizikai megmérettetés következik (kb. 100 versenyzô). Elsô próba a futárpálya, amit felajzott íjjal és 4 nyílvesszôvel a kézben kell végigszaladni, úgy hogy közben gonosz szándékú csalókák repülnek ki a bozótból a versenyzôk felé, hátráltatva ôket. Beérkezvén (3 km után) a versenyzô azonnal megy a következô próbára: mesterlövészet íjjal 50, 40, 30, illetve 20 méterrôl egy-egy lövés mindegyik távolságról.
           A versenyzôk korosztály szerint lesznek csoportokba osztva (súlykategória nincs), ahol körmérkôzés útján mennek tovább a csoportelsôk, tovább pedig egyenes kieséssel kerül ki egy bizonyos próba gyôztese.
           Harmadik próba az íjászpárbaj, ahol védôfelszereléssel felszerelve, tompított, burkolt hegyű nyílvesszôkkel lövöldöznek egymásra párban, nyertes, aki elôbb eltalálja ellenfelét.
           Következô próba a hajítófegyverek – a csatakereszt-párbaj –, nyertes, aki két, egyszerre induló versenyzô közül hamarabb beledobja a csatakeresztet a céltáblába.
           Ötödik próba a szabadvívás, ahol védôfelszereléssel és végig beburkolt hosszú bottal (lándzsa) állnak egymással szemben az ellenfelek, nyertes, aki hamarabb megszerzi a szükséges pontszámokat, illetve harcképtelenné teszi ellenfelét (megérintett kéz, illetve láb esetén az érintett testrész tovább nem használható, egy kézzel, illetve lábbal folytatja a küzdést).
           Ezután következik a hagyományos magyar övbirkózás, ahol meztelen felsôtesttel és övvel felszerelve (nôknél a felsôruha azért megmarad) birkóznak, addig, amíg a egyik félnek a tenyerén és talpán kívül bármelyik testrésze megérinti a földet (legény a talpán a jobbik).
           Hetedik próba a hagyományos magyar botbirkózás, ahol két versenyzô megragad egy botot, és azt ki kell venni a másik kezébôl, majd a bottal a másik lábszárát meg kell érintse.
           Befejezô, nyolcadik versenyszám a páros vívás bemutató, ahol bemutatnak egy elôre megtervezett, begyakorolt, harcszerű jelenetet (bottal, lándzsával, karddal, ostorral, puszta kézzel – szabad választás alapján), pontozódik a harcszerűség, dinamika, pontosság, stílus.
           A bajnok az, akinek az összes versenyszámban összegyűjtött pontszáma a legnagyobb. A versenyzôk törekednek a sportszerűségre (nem tönkretenni kell az ellenfelet, hanem megmutatni, hogy jobb vagyok). Veszteni tudni kell, gyôzzön a jobbik. A fizikai megmérettetésen túl ott van azonban az is, hogy kaptunk elôdeinktôl egy hatalmas szellemi, kulturális, történelmi örökséget, amit illik megismerni és továbbadni, mert csak ez tud megtartani, összetartani minket.
           A verseny valószínűleg egész estig ki fog húzódni, helyszíne a békényfôi út mellett, a fôúttól kb. 500 méterre, bal oldalt. Aki kiváncsi rá, nyugodtan megtekintheti. Baranta-edzésen pedig ki is lehet próbálni.
           A gyergyói Baranta Közösség nevében: Elekes Oszkár

Aktuális
Elhunyt László Ferenc

           Május 1-jén, életének 80. évében, Szegeden élô lányánál elhunyt a kolozsvári László Ferenc, az erdélyi sportújságírás egyik legkiemelkedôbb alakja.
           László Ferenc 1930. március 10-én született Kolozsváron. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1949-ben, román–magyar szakos tanári oklevelet a marosvásárhelyi Pedagógiai Fôiskolán (1970), magyar– német szakos bölcsész oklevelet pedig a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (1975) szerzett. Elsô, napilapban közölt írása a budapesti Nemzeti Sportban jelent meg 1950-ben. Több mint ötven éven keresztül volt fômunkatársa a kolozsvári Igazságnak, majd Szabadságnak és a Kolozsvári Rádiónak.
           Az erdélyi magyar újságírás talán leghosszabb ideig alkotó hírlapíróját, rendkívül művelt, sokoldalúan tájékozott tagját veszítette el, az egyetemes magyar sportújságírás pedig az egyik legtehetségesebb alkotójával lett szegényebb. László Ferenc fiatal korában rendszeresen kosárlabdázott, illetve öttusázott. Három nyelven, magyarul, németül és románul írt, sajnos, több értékes kézirata kiadatlan maradt. Nagy műveltségű és hatalmas munkabírású volt. Életművéért 2001-ben Aranytoll-díjat kapott a Magyar Újságírók Országos Szövetségétôl.
           László Ferencet május 13-án, szerdán Szegeden helyezik örök nyugalomra.
           Nyugodjon békében!

Sakk
Emlékversenyt tartottak

           Május 3-án, vasárnap a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központban került megrendezésre a hagyományos Leopold János Emlékverseny. Az ötfordulós svájci rendszerű megmérettetésre a helyieken kívül Szárhegyrôl és Ditróból érkeztek sakkozók. Az összesen 14 versenyzô részvételével lezajlott megmérettetés legjobbjai: 1. Nagy István 4,5 pont (5 lehetségesbôl), 2. Cozma Ioan 4 pont, 3. Ifj. Leopold János (mindhárman Gyergyószentmiklós) 3,5 pont.

Jégkorong/ Világbajnokság
Magyarország és Ausztria kiesett

           Április 29-én, szerdán befejezôdött a csoportmérkôzések sorozata a svájci – Bern és Zürich – világbajnokságon. Az említett napon a C- és a D-csoportokban szerepelt csapatok léptek pályára. Korábban már eldôlt, hogy az A- és B-csoportokból Kanada, Szlovákia, Fehéroroszország, illetve Oroszország, Svájc és Franciaország válogatottjai jutottak a középdöntôbe. Az A-csoportból alsó ágra került Magyarország, a B-csoportból pedig Németország válogatottja.
           A C-csoport múlt szerdai, utolsó mérkôzéseinek eredményei: Lettország – Ausztria 2–0 (1–0, 0–0, 1–0) és Svédország – Egyesült Államok 6–5 (0–1, 2–2, 3–2, 1–0) – hosszabbítás után.
           A C-csoport végeredménye: 1. Egyesült Államok 7 pont, 2. Svédország 6 pont, 3. Lettország 5 pont, 4. Ausztria 0 pont. Az 1–3. helyeken végzett együttesek bejutottak a középdöntôbe, míg Ausztria válogatottja a kiesésért játszhat.
           A D-csoport múlt szerdai mérkôzéseinek eredményei: Norvégia – Dánia 5–4 (2–2, 1–1, 1–1, 1–0) – hosszabbítás után, Finnország – Csehország 4–3 (1–2, 2–1, 1–0).
           A D-csoport végeredménye: 1. Finnország 9 pont, 2. Csehország 6 pont, 3. Norvégia 2 pont, 4. Dánia 1 pont. A csoport 1–3. helyein végzett együttesek bejutottak a középdöntôbe, Dánia válogatottja pedig a kiesés elkerüléséért lépett pályára.
           A bentmaradásért vívott mérkôzések elôtt már eldôlt, hogy a németek nem eshetnek ki, mert jövôre vb-rendezôk. Ez azt jelentette, hogy ha a német csapat a csoportutolsók kvartettjében a harmadik vagy negyedik helyen végez, akkor a második helyezett is búcsúzik. Minden más esetben érvényes volt az eredeti kiírás, vagyis az, hogy a két utolsó kerül a divízió I-be. A kiesés elkerüléséért tehát Magyarország, Németország, Ausztria és Dánia válogatottjai mérkôztek.
           A középdöntô mérkôzései április 30-án, csütörtökön kezdôdtek el. A középdöntô mérkôzései két csoportban (F és E) zajlottak. Az F-csoport összetétele: Kanada, Norvégia, Szlovákia, Csehország, Fehéroroszország és Finnország. Az E-csoport összetétele: Oroszország, Svájc, Svédország, Egyesült Államok, Lettország és Franciaország.
           A múlt csütörtökön a következô eredmények születtek: Oroszország – Svédország 6–5 (2–2, 1–1, 2–2, 1–0) – hosszabbítás után, Fehéroroszország – Norvégia 3–2 (0–1, 1–1, 1–0, 1–0) – hosszabbítás után, Svájc – Lettország 1–2 (0–1, 0–0, 1–0, 0–0, 0–1) – büntetôkkel és Kanada – Csehország 5–1 (3–0, 0–0, 2–1).
           Május 1-jén, pénteken délután elkezdôdtek az alsóházi mérkôzések. Eredmények: Németország – Dánia 3–1 (1–1, 0–0, 2–0) és Ausztria – Magyarország 6–0 (1–0, 3–0, 2–0). Gólszerzôk: Koch (20., 21., 59.), Setzinger (24.), Vanek (34.), Kaspitz (60.).
           A mérkôzést az osztrákok elsô sora döntötte el. Az elsô percekben úgymond csak „kóstolgatták” egymást a csapatok, majd az osztrákok lendültek egyre jobban játékba, majd fokozatosan átvették a játék irányítását. Az elsô harmad utolsó percében gólt ütöttek az osztrákok, így egygólos elônnyel kezdôdhetett a második harmad. A középsô játékrészben végleg eldôlt a mérkôzés sorsa, hisz az osztrákok újabb gólokat ütöttek, két harmad után 4–0 díszelgett az eredményjelzôn. A harmadik játékrészben még két osztrák gól született, így a magyar válogatott nagyon közel került a kieséshez.
           Az esti mérkôzéseken már a középdöntôs csapatok léptek pályára. Eredmények: Egyesült Államok – Franciaország 6–2 (2–0, 3–2, 1–0), Finnország – Szlovákia 2–1 (1–0, 0–1, 0–0, 1–0) – hosszabbítás után.
           Szombaton, május 2-án csak a középdöntôs válogatottak léptek jégre. Eredmények: Franciaország – Lettország 1–7 (0–1, 0–2, 1–4), Csehország – Szlovákia 8–0 (4–0, 4–0, 0–0), Oroszország – Egyesült Államok 4–1 (3–1, 1–0, 0–0), Finnország – Fehéroroszország 1–2 (0–1, 1–0, 0–0, 0–0, 0–1) – büntetôkkel. Május 3-án, vasárnap kevéssel dél után újabb alsóházi mérkôzésekre került sor. Eredmények: Németország – Ausztria 0–1 (0–0, 0–1, 0–0) és Magyarország – Dánia 5–1 (0–1, 2–0, 3–0). Gólszerzôk: Staal (29.), Christensen (39.), Green (49.), Madsen (53.), Hardt (56.), illetve Palkovics (16.).
           A játék képe alapján nem érdemelt ekkora különbségű vereséget a magyar válogatott. Ezzel eldôlt, hogy a magyarok jövôben a divízió I-ben folytatják a világbajnoksági szereplést. Az elsô harmadban Palkovics Krisztián góljával vezetést szerzett a magyar válogatott, ez biztató jel volt a második harmad elôtt.
           A második harmadban a dánok elôbb kiegyenlítettek, majd a vezetést is megszerezték, így az eredmény 2–1-re alakult. Az utolsó játékrészben idegesség jellemezte a magyarok játékát, kiállítások következtek, s az elônyös helyzetet kihasználták a dánok, hisz elôbb 3–1-es vezetéshez jutottak, majd még két gólt ütöttek a magyar kapuba, így alakult ki a találkozó végeredménye. A németek elleni utolsó mérkôzéstôl függetlenül a magyar válogatott kiesett a világ legjobb nemzeti válogatottjainak mezônyébôl. A jövô évi ellenfelek – szinte biztosra vehetôen – lesznek: Szlovénia, Nagy-Britannia, Lengyelország, Horvátország és Dél-Korea. A magyar válogatott tehát a felsorolt válogatottak ellen kell megkísérelje a világelitbe való visszakerülést. A 2010-es divízió I-es világbajnokságok helyszínérôl pénteken, május 8-án dönt a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF).
           Vasárnap délután és este a középdöntô újabb talákozóira került sor. Eredmények: Svájc – Svédország 1–4 (0–1, 0–1, 1–2), Norvégia – Kanada 1–5 (1–3, 0–2, 0–0), Oroszország – Lettország 6–1 (1–0, 3–1, 2–0), Fehéroroszország – Csehország 0–3 (0–0, 0–2, 0–1).
           Május 4-én, hétfôn elôször az utolsó alsóházi találkozókra került sor. Eredmények: Magyarország – Németország 1–2 (1–1, 0–1, 0–0) /gólszerzôk: Horváth, illetve Müller és Bakos/ és Dánia – Ausztria 5–2 (1–2, 1–0, 3–0).
           Az alsóági csoport végeredménye: 1. Dánia 9 pont, 2. Ausztria 6 pont, 3. Németország 3 pont, 4. Magyarország 0 pont. Ausztria és Magyarország válogatottjai kiestek, jövôre a divízió I-ben játszhatnak.
           A délután és az est folyamán lejátszott utolsó középdöntô mérkôzéseken a következô eredmények születtek: Svédország – Franciaország 6–3 (3–0, 2–3, 1–0), Szlovákia – Norvégia 3–2 (2–0, 0–1, 0–1, 1–0) – hosszabbításban, Egyesült Államok – Svájc 3–4 (0–1, 3–1, 0–1, 0–1) – hosszabbítás után, Kanada – Finnország 3–4 (1–2, 1–1, 1–0, 0–0, 0–1) – büntetôkkel.
           A középdöntô F-csoportjának végeredménye: 1. Kanada 13 pont, 2. Finnország 11 pont, 3. Csehország 9 pont, 4. Fehéroroszország 6 pont, 5. Szlovákia 4 pont, 6. Norvégia 2 pont.
           A középdöntô E-csoportjának végeredménye: 1. Oroszország 14 pont, 2. Svédország 10 pont, 3. Egyesült Államok 8 pont, 4. Lettország 7 pont, 5. Svájc 6 pont, 6. Franciaország 0 pont.
           Május 6-án, szerdán került sor a negyeddöntô elsô és második mérkôzésére. A párosítás szerint a következô mérkôzésekre került sor: Oroszország – Fehéroroszország és Finnország – Egyesült Államok.
           Május 7-én, csütörtökön a negyeddöntô harmadik és negyedik találkozóit rendezik a következô műsor szerint: 17.15 Kanada – Lettország, 21.15 Svédország – Csehország.
           A svájci világbajnokság elôdöntôit május 8-án, pénteken rendezik. Az elôdöntô mérkôzések délután 17.15, este pedig 21.15 órakor kezdôdnek. Május 10-én, vasárnap romániai idô szerint 17 órai kezdettel a bronzmérkôzésre kerül sor, majd 21.30 órai kezdettel a világbajnokság döntôje kerül lejátszásra. Mindkét mérkôzést Bernben rendezik. A találkozókat a Sport1 tévéadó közvetíti.

Fogathajtás
Lazár Zoltán nyert kettesben

           A május 1–3. közötti idôszakban a magyarországi Fábiánsebestyénben megrendezett nemzetközi verseny (egyes, kettes és négyes fogatok vetélkedtek) a kettesek számára válogató volt az augusztusi, kecskeméti világbajnokságra. A magyarországi hajtók számára a nagyszabású verseny az országos bajnokság elsô fordulóját jelentette. A kettes hajtóknál a hatszoros világbajnok, Lázár Zoltán diadalmaskodott. A kettesek mezônyében, Romániát képviselve, négy erdélyi hajtó által irányított fogat is rajthoz állt.
           Eredmények. Díjhajtás (50 induló): 1. Lázár Vilmos 40,45 hibapont, 2. Lázár Zoltán 48,26 hp., 3. Ifj. Juhász László 49,79 hp. (mindhárman Magyarország), … 6. Rákóczi Gergô 53,89 hp., 8. Bajkó Tibor 54,66 hp., 22. Pál Attila 62,34 hp., 23. Bodó Zoltán 62,85 (mindannyian Románia).
           Maratonhajtás (49 induló): 1. Lázár Zoltán 71,46 hibapont, 2. Láng Zoltán 71,74 hp. (mindketten Magyarország), 3. Ladislaw Jirgala (Csehország) 73,53 hp., … 10. Pál Attila 78,04 hp., 13. Rákóczi Gergô 78,82 hp., 25. Bajkó Tibor 83,17 hp., 43. Bodó Zoltán 107,67 hibapont (mindannyian Románia) .
           Akadályhajtás (49 induló): 1. Rákóczi Gergô (Románia) 0 hibapont, 2. Kákonyi Norbert 1,87 hp., 3. Farkas László (mindketten Magyarország) 3 hp., … 23. Pál Attila 9,44 hp., 25. Bodó Zoltán 10,81 hp., 33. Bajkó Tibor (mindhárman Románia) 15,03 hp.
           Az összesített eredmények alapján kialakult a kettesek végsô rangsora: 1. Lázár Zoltán 124,94 hibapont, 2. Varga Péter 129,61 hibapont, 3. Ifj. Juhász László (mindhárman Magyarország) 132,64 hibapont, 4. Rákóczi Gergô (Románia) 132,71 pont, … 14. Pál Attila 149,82 hibapont, 19. Bajkó Tibor 152,86 hibapont, 38. Bodó Zoltán (mindhárman Románia) 181,33 hibapont.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Kisasszony

Milyen cicire milyen pólót húzz?

           A nadrágot és a szoknyát a legtöbben alapos megfontolás után vásárolják meg. A megfontolás részét képezi az alapos hátsó mustra, mely során a nadrágról kiderül, hogy örök darab lesz-e, vagy visszakerül az üzlet polcára.
           Egy idô után az ember már ránézésre is meg tudja állapítani, hogy az a trapéznadrág nem az övé, és jobb, ha a répaszárral sem próbálkozik. Míg az alsókkal sokat foglalkozunk, addig a felsôknek és a mindennapi pólónak kevesebb figyelmet szokás szentelni, hiszen a póló, az csak póló.
           Pedig erre az egyszerű ruhadarabra is érdemes két pillantásnál többet áldozni, hiszen nem mindegy, hogy passzol-e az alakodra. Sokat korrigálhatsz vele a melleden, és egy jól megválasztott darabbal a kényes területekrôl is elterelheted a figyelmet.
           Pici mellekre
           Sok nô, aki kis mellekkel rendelkezik, nem szereti felhívni rájuk a figyelmet, és kerüli a mély kivágást. Pedig a kis melleket egyáltalán nem kell takargatni. Ha nem vagy teljesen lapos, de közepesnek azért nem mondható a cicid, akkor válassz olyan pólót, ami mélyen kivágott, ugyanakkor mell alatt húzott. A felül passzoló, alul bô szabás nagyítja a ciciket. A kis cicikre tökéletes a szűk csôtop is. Ezt viselheted blézerrel vagy melegebb napokon magában is.
           Ha nem szeretnéd kitenni, amirôl úgy érzed, nem érdemes, és inkább bôvebb fazont választanál, akkor az valóban legyen bô, mert a kettô közötti átmenet a legrosszabb megoldás kis mellek esetén.
           Ha pedig push-up melltartóval dobod fel a formáidat, akkor inkább kivágott pólóval párosítsd, ha ugyanis nyakig takarod magad, akkor természetellenes lehet a dekoltázsod.
           Közepes méretre
           Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a melleid se nem túl nagyok, se nem túl kicsik, akkor szinte bármilyen pólót viselhetsz. A fazont nem a cicid határozza meg, hanem egyebek. Persze az itt leírtak a pici és nagy melleknél is igazak lehetnek.
           Széles vállakra
           Ha a karod egy picit husis, vagy a vállad szélesebb, mint szeretnéd, akkor ne teljesen szűk felsôben gondolkozz. Ezzel csak kihangsúlyoznád a kerekded formákat. Egy lazább dzsörzé anyagból készült póló lehet a jó megoldás. Részesítsd elônyben a V-kivágást, mely megnyújtja a felsôtestet.
           Kerüld a csónaknyakú felsôket – ugyanis ezzel csak felhívnád a széles vállakra a figyelmet.
           Elterelô hadműveletként csatolj övet a derekadra, vagy válassz pólót nagy mintákkal, esetleg olyat, melynek az alján gyöngyök vannak. A póló ujja kissé legyen hosszabb a megszokottnál, akár háromnegyedes, de nem biztos, hogy az ujjatlant neked találták ki.
           Husis csípôre
           Ha a derekadon, illetve a csípôdön van egy kis felesleg, ami bárkivel megtörténhet, nem kell hozzá nagy túlsúly, akkor ne viselj haspólót, mert igencsak csúnya, ha a nadrág bevág, a csípôd pedig kibuggyan belôle. Legyen egy picit hosszabb, érjen a nadrágod zsebéig. De a már fent említett mell alatt húzott, alul széles fazon is jó lehet.
           Nagy mellekre
           A kis mellel rendelkezôk valószínűleg irigykedve néznek rád, de nem biztos, hogy te teljesen elégedett vagy azzal, amivel a természet megáldott. Ha inkább rejtegetni szeretnéd, akkor jó lehet a csónaknyakú felsô, mely a vállaidra tereli a figyelmet.
           Ebben az esetben nem javasoljuk a szűk, kivágott felsôket, inkább a lazább darabokat. A nagy minták is felhívják nôies formáidra a figyelmet.
           Ha nagyon zavarnak a kíváncsi tekintetek, akkor akár a garbóval is próbálkozhatsz, de ez persze nagy melegben nem megoldás.
           Ha azonban nem akarod véka alá rejteni nôies formáidat, akkor bátran válassz kivágott felsôket. A V-nyakú kicsit diszkrétebb, a kerek viszont kacér. Bár nem kell takargatni, amid van, a csôtopot mégsem ajánlanánk.
           Ami mindenkinek jó
           A picit szűk, közepesen kivágott, kerek nyakú póló minden alkatra és minden mellméretre tökéletes. Variálj a színekkel és a mintákkal, de ezzel a fazonnal nem lôhetsz mellé.

Ezersziget csirkecomb

           Hozzávalók: 8 db csirkecomb, 4 dl fôzôtejszín, 10 dkg parmezán sajt (jó trappistával is), 2 dl ketchup, fokhagyma, vaj, só, bors.
           Elkészítés: A lebôrözött, kicsontozott csirkecombokat sózzuk, borsozzuk, és kivajazott tűzálló tálba fektetjük. Meghintjük zúzott fokhagymával. A tejszínt, a reszelt sajtot és a ketchupot összekeverjük, ráöntjük a combokra. Befedjük alufóliával, forró sütôben 30 percig sütjük, majd fólia nélkül megpirítjuk.

                     Egészség

Az egészségre káros ruhák

           A civilizált világban a környezetszennyezéstôl kezdve egészen a mesterséges színezôanyagokig ezerféle veszély leselkedik rád. De, hogy még a gardróbodban is lesben álljon?! A szintetikus anyagból készült ruhák, valamint a túlságosan szoros darabok mind-mind egészségkárosító hatással bírnak.
           Viszketés, gombás fertôzés
           A szintetikus anyagok kedveznek a gombás fertôzések kialakulásának. Sajnos, a műszálas ruhák megvásárlását és viselését nagyon nehéz elkerülni, hiszen rendkívül divatosak és csinosak lehetnek. Ennek ellenére mindig tartsd szem elôtt, hogy a szintetikus anyagok alatt a bôröd nehezebben szellôzik, így könnyebben alakulhat ki gombás megbetegedés.
           Különösen a műszálas bugyik és zoknik lehetnek veszélyesek. Ezek a darabok ugyanis kimondottan szorosan tapadnak testedre, ráadásul olyan területen viseled ôket, ami egyébként sem szellôzik könnyen. Hogy a nyári melegben ne rontsd tovább az izzasztó helyzetet, műszál helyett inkább válassz természetes anyagokból készült ruhákat. Viselj pamutot, lent, vászont, ha szeretnéd elkerülni a gombás megbetegedéseket.
           Reflux és meddôség
           Bár az elmúlt századok fűzôdivatján szerencsére már túl vagyunk, azért a szebbik nem képviselôi még mindig hajlamosak kényelmetlen, szűk ruhákba zárni testüket. Bár ma már nemigen fenyeget a belsô szervek öltözködés következtében kialakuló deformitása, azért nem éppen szerencsés túl szoros övet, illetve derékban szűk nadrágot hordanod. A legújabb kutatások szerint ugyanis ez elôsegítheti a reflux-betegség, illetve más emésztési problémák kialakulását. Felejtsd el tehát a szoros öveket, és ne préseld magad XS-es ruhákba, ha nem az a te méreted. A nyári idôszakban amúgy is kényelmesebb a lazább viselet, mely nem szorít sehol, és kevésbé izzadsz alatta.
           A férfiaknál is
           Nem pusztán a nôk, a férfiak egészségét is veszélyezteti a divat. A túlságosan szűk alsónadrágok talán jól mutatnak a hálószobában, ám a gyermeknemzést megnehezíthetik. Súlyosabb esetben akár a nemi szerv vérellátását is befolyásolhatják, ha azonban csak kevésbé szoros az alsónemű, akkor is veszélyes lehet. Ezek a darabok ugyanis túl közel tartják a heréket a testhez – ami negatív hatással lehet a spermiumok képzôdésére. Az evolúció során éppen azért kerültek a herék a férfi testén kívülre, mert a bennük termelôdô spermiumok számára az ideális hômérséklet 37 °C alatt van. Ha azonban a herék – a szoros alsónadrág miatt – a megszokottnál közelebb kerülnek a testhez, a normális spermaképzôdés akadályozottá válhat.
           Állandó vizelési inger
           Természetesen az sem szerencsés, ha öltözéked túlságosan lengére sikerül. Bár a nagy melegben nem igazán jelent problémát, a hűvösebb napokon okosabban teszed, ha nem viselsz veszélyesen lenge darabokat, mert nagyon könnyen megfázhatsz. Károsak lehetnek az egészségedre a csípônadrágok, a falatnyi miniszoknyák, illetve a túl rövid pólók is. Fogadd meg nagyanyád tanácsát, és rossz idôben öltözz fel rendesen. A kilógó deréknak például egyenes következménye lehet a belsô nemi szervek megbetegedése, így például a petefészek-gyulladás, mely rosszabb esetben akár sterilitáshoz is vezethet. A túl rövid miniszoknya viselése pedig magában rejti a felfázás veszélyét. Mivel a nôi húgycsô a férfiakéhoz képest rövidebb, a szebbik nem esetében jóval gyakoribb betegség a hólyaghurut. A probléma súlyosabb esetekben véres vizelettel és rendkívül erôs fájdalommal is járhat.
           Magas vérnyomás és depresszió
           A ruha színe is lehet negatív hatással az egészségi állapotodra. Ha például túl gyakran hordasz pirosat, könnyen elôfordulhat, hogy az intenzív szín következtében vérnyomásod magasabb lesz a kelleténél, és ingerlékennyé, türelmetlenné válsz. Ugyanakkor a sokszor viselt feketének is megvan a maga negatív tulajdonsága: könnyen depresszióssá tehet.
           Légy
           kiegyensúlyozott!
           A ruhád színe azonban jótékony hatással is lehet egészségi állapotodra, illetve hangulatodra nézve. Minden egyes árnyalat más-más pszichológiai hatással bír. Természetesen az a legjobb, ha magad próbálod ki, és tapasztalod meg, hogyan is érzed magad a különbözô színekben. Ám ettôl függetlenül adunk néhány hasznos tippet azzal kapcsolatban, melyik szín milyen pozitív hatással bír.
           * Kék: nyugalmat és világosságot nyújt a szellemnek.
           * Barna: a földdel való kapcsolatot szimbolizálja, és nyugtatja a testet.
           * Sárga: pozitívan hat a gyomorra és az emésztôrendszerre. Könnyedséget és intellektuális mozgékonyságot közvetít.
           * Zöld: harmóniát hoz létre, csökkenti a stresszt, az ember és a természet összhangját jelképezi, emellett aktivizálja immunrendszer működését is.
           * Narancssárga: a napfelkelte színe. A narancsszín tónusai kellemesen, ösztönzôleg hatnak, elsôsorban a méregtelenítô szerepű húgyhólyagot és a vese mirigyeit stimulálják.
           * Piros: serkenti a szívet és a vérkeringést, növeli az életerôt és az érvényesülési képességet.
           * Fekete: lehetôvé teszi, hogy megérezd az erôt magadban, és védelmet biztosít a kellemetlen külsô hatásokkal szemben.
           * Fehér: a fény sugárzásának erejét szimbolizálja, ugyanakkor segít a stressz oldásában.
          

                     Horoszkóp
május 7 – 13.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Izgalmas illatokat sodor a tavaszi szél. A gyorsan pergô napok életörömet, és egyre fokozódó érzékiséget hoznak. Ezzel együtt a megszépülés, megfiatalodás lehetôségének vágyát is felerôsítik a Kos- szülöttekben.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Ez a periódus kiváló alkalom minden új dolog bevezetéséhez. Többen lesznek kíváncsiak a Bikákra, népszerűségük megnô. ôk az állatöv ínyencei, akik például sütiremekeikkel varázsolják el a környezetükben élôket.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Ez a hét az Ikrek életében hozhat olyan átalakulást, ami az elkényelmesedésre nem ad lehetôséget. Rendszerességgel és önfegyelemmel tudnak hibáikon változtatni. A tavaszi nyár lenge öltözete legtöbbjükbôl kihozza a kalandvágyat.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Mélyen csalódottnak érezhetik magukat egy régi kapcsolatuk miatt, még akkor is, ha az nem mostanában volt. Ha újra meg újra visszatér ez a zavaró érzés, keresni kellene egy szakembert, aki segít önnek.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Mélyen csalódottnak érezhetik magukat egy régi kapcsolatuk miatt, még akkor is, ha az nem mostanában volt. Ha újra meg újra visszatér ez a zavaró érzés, keresni kellene egy szakembert, aki segít önnek.
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           A hét elsô fele elég kemény stresszel kezdôdik, de szép lassan minden letisztul, átalakul. Megnövekedik az érdekes találkozások lehetôsége, ami a hiú oroszlánokat külsejük, testük ápolására, karbantartására, ösztönzi.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Sok nehéz hónap után elôször nyílik a Szűz szülötteknek kedvezô idôszak arra, hogy testileg, lelkileg stabilizálódjanak. Az elmúlt idôszak szerelmi kudarcai legtöbbjüket megtanították arra, hogy aki foglalt férfival, nôvel kezd ki, az olyan, mintha lottózna!
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Kényelmes természetük miatt minden nagyobb megerôltetéshez külsô hatásra, vagy még inkább egyfajta kényszerre lesz szükségük. A szerelemben sem hamarkodják el a dolgokat, kivárják a tökéletes társat.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           A borúlátásra hajlamos Skorpió-szülötteknek a sok napfény és a természet adhatja meg azt az erôt, amivel rendezni tudják gondolataikat, érzéseiket, életüket. Szerelmi életük mostanában vesz egy olyan irányt, amiben megtalálhatják a boldogságot.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Feszültségük a mármár tragikus pénzügyi helyzetbôl adódik. Hiába minden tisztességes törekvés, ha a nagy pénzügyi cápák által okozott válság megoldására elkülönített pénzekbôl ugyanezeket a cápákat, azaz a válság okozóit finanszírozzák. Ha nincs tartalékunk, nagy baj lehet!
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           A Jupiter hátrányos oldala az elkényelmesedés, ami sok Vízöntôre lesz jellemzô ezen a héten. Elôfordulhat, hogy lustaságból nem mennek el a megbeszélt randevúra, halogatnak olyan megbeszéléseket, amibôl már régen pénzük lehetne.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Biztosan érzékelik, eljött az idô arra, hogy szakítsanak stresszes életmódjukkal, és tudatos lépéseket tegyenek egy egészségesebb, kímélôbb életvitel kialakítására. Amennyiben nyugodtabbak lesznek, figyelmük is megnô.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           Egy férfi bemegy az állatorvoshoz:
           – Nemsokára jön a feleségem, és hozza az öreg macskánkat. Itt van ezer forint, adjon neki egy injekciót, hogy fájdalom nélkül elaludjon örökre – mondja a férfi.
           – Rendben, de a macskáért visszajön, vagy hazatalál egyedül is.
           * * *
           A feleséget kórházba viszik.
           – Légy szíves, menj el a boltba, és vegyél nekem valami kényelmes fehérneműt! – kéri a férjét.
           – Honnan a fenébôl tudom, hogy mi neked a kényelmes?
           – Ez egyszerű! Bontsd ki, tartsd magad elé, és képzelj el engem benne. Hogyha tetszik, akkor tedd vissza a polcra!
           * * *
           – Miért van a férfiaknak szükségük a tévés sportközvetítéseknél az ismétlésekre?
           – Mert 30 másodperc múlva már fogalmuk sincs, mi történt.
           * * *
           Idegenvezetô a turistabusz utasaihoz:
           – Ez itt, hölgyeim és uraim, az óriás vízesés. A hölgyek szíveskedjenek egy pillanatra abbahagyni a beszélgetést, hogy halhassuk a vízesés robaját.
           * * *
           Két barát beszélget:
           – Képzeld, a nejemmel az esküvônk elôtt egyáltalán nem éltünk szexuális életet. Te hogy voltál ezzel?
           – Ne haragudj, most nem ugrik be, de ha megmondod a feleséged leánykori nevét, akkor pontos felvilágosítást adok.
           * * *
           Egy férfi este hazamegy, meglepetten látja, hogy a lánya meztelenül megy keresztül a szobán. Megkérdezi, miért járkál így.
           – Jaj, apukám, ez a legújabb hálóingdivat.
           A férfi leül tévét nézni, és látja, hogy a neje is meztelenül sétálgat.
           – Te miért járkálsz így a lakásban? – kérdezi a feleségét.
           – Na, de fiacskám, ez a legújabb hálóingdivat.
           – Az rendben van, de mielôtt felvetted, kivasalhattad volna.
           * * *
           Juliska a mamájával nézegeti a családi fotókat.
           – Te, mama, ki ez a villogó fogsorú, dús hajú, jóképű, izmos fickó, aki a kezed fogja?
           – Az a te apukád!
           – Te jó ég! Akkor ki ez a kopasz, fogatlan, elhízott vén trotty, aki velünk él?
           * * *
           – Uram! Ne haragudjon, de elfelejtette begombolni a sliccét.
           – Érdekes, tegnap meg kigombolni felejtettem el.
           * * *
           Egy repülôgép késve indul. A légikísérô mentegetôzik a hangosbeszélôn:
           – Tisztelt utasaink! Szíves elnézésüket kérjük a hosszú késésért, de a pilótának valami nem tetszett a motor hangjában. A problémát megoldottuk, a cserepilóta kellemes utazást kíván mindenkinek!
           * * *
           Szexuális oktatás az iskolában. A tanító néni mondja:
           – Gyerekek, egy bácsi jön hozzátok, akit végig kell hallgatnotok.
           Móricka jelentkezik:
           – Tanító néni, aki volt már nôvel, az mehet focizni?
           * * *
           Egy asszony a két fiával elmegy a bazilikába. A kisebbik fiú megkérdezi:
           – Ez milyen épület?
           – Ez a bazilika, vagyis templom.
           – Az az Isten háza?
           – Á dehogy, Isten nem itt lakik, csak itt rendel.
          
          
          
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2009

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!