47. (361.) szám, 2000. november 23-29




    Politikai idill
               A különbözô pártok államfôjelöltjei úgy halmozzák az ígéreteket, mint a lelkes választási plakátokat ragasztó fiúk a plakátjaikat. Egyiket a másikra, hegyére-hátára. Mint a káposzta levelei, úgy takargatják egymást az elnöknek valók. Egyik nap még az ökologisták reklámja sárgáll-zöldell a választási tábla egészén, ám másnap már Frunda úr komolykodik az egész felületen. Nem sokáig, hiszen az éjszaka leple alatt Manole mester veszi át a vezetô szerepet, majd Melescanu „felületeskedik", s ez így folyik megszakíthatatlanul. Akár jelképként is felfoghatóak az események. Az idô négyévenként lágy párhuzamot állít a szemérmetlenül nyilvánoskodó jelöltek és a választási tábla között. A tábla marad, a plakátok lassan lehámlanak róla. Idôtállás. Ígéretfoszlás.
               Nehéz a dolga az ôsznek. Döntenie kell, hogy enged-e a télnek, vagy még sárgul egy kicsit irigységében.
    Ábrahám Imre

    Szálkák és gerendák
               Még egyszer utoljára a választásokról...
               Könnyű helyzetben van a jelenlegi ellenzék. Semmi dolguk, csak szemrehányó tekintettel kell körbemutassanak, mondván: íme, mit tett a négy éve kormányzó koalíció az országgal. Száguldó infláció, romló életszínvonal, korrupció, botladozó magánosítás, rossz külföldi megítélés stb, stb. Szabályos társadalmi katasztrófa. Evidens, hogy ez így nem mehet tovább, változtatni kell, mert vesztünkbe rohanunk. Le kell tehát cserélni a mostani hatalmat. Akkor pedig világos, hogy a mostani ellenzéket kell választani. Igaz, hogy ôk már vezették hét évig az országot, s hasonlóan rossz eredményekkel, de az már rég volt, sokan elfelejtették, meg amúgy is, tanultak a hibáikból, ezúttal minden jobb lesz. Csak szavazzunk rájuk, s meglátjuk...
               Valamivel nehezebb helyzetben van a mostani hatalom, ugyanis igaz, hogy négy évig hibát hibára halmozott, kétségbeesésbe kergette szinte az egész országot, de most, az utolsó száz méteren (azaz az utolsó évben) sikerült – talán – pár lépést tenni jó irányba is. Az idén, ha az életszínvonal nem is, de bár a statisztikák javultak, s az optimisták – feltéve, ha vannak még ilyenek – azt hihetik, hogy ha továbbra is bizalmat szavaznak nekik, akkor ez a folyamat a jövôben is folytatódni fog. Nem kell ugyanakkor elfelejteni azt sem, hogy a négy év alatt sikerült felhalmozniuk némi vagyonkát, amibôl most bôkezűen tudnak költekezni reklámra meg propagandára, annak reményében, hogy visszakerülnek a húsosfazék mellé, s a mostani befektetés busásan megtérül.
               Ezen a kategórián belül a legjobb helyzetben – legalábbis látszólag – az RM(D)SZ van, mert bízhat abban, hogy a magyarok csak rá fognak szavazni. Jobb híján. Ennek érdekében megtették a szükséges óvintézkedéseket. Kizáratták a versenybôl Kincses Elôdöt, illetve sok helyen a másik magyar párt jelöltjeit. Ugyanakkor egy esz-tétikai műtétet is elvégeztek: dísznek felvettek a listáikra olyan szimpatikus embereket, mint például Garda Dezsô, vagy a szenátorjelölt Sógor Csaba, azzal a nehezen titkolható szándékkal, hogy a kétkedôket, az ingadozókat meggyôzzék: képesek az újításra, a fejlôdésre. Ennek ellenére nem lesz könnyű a harc, hisz az kétségtelen, hogy egyre több embernek nyílik ki a szeme, s egyre nehezebb megmagyarázni azt, hogy miért kell az egyszerű mezei magyarnak tűrni és nélkülözni, miközben az érte állítólag küzdôk tejben, vajban fürödnek. Nem beszélve arról, hogy hosszú távon nem túl meggyôzô az, ahogyan egyrészt azt bizonygatják, hogy nem mindegy, hogy 7%, vagy netán 10–12% lesz a súlyunk a parlamentben, másrészt meg amikor az eredményeket kéri valaki rajtuk számon, akkor azon siránkoznak, hogy kisebbségben vagyunk, s nem tehetünk semmit. Ilyen öszszefüggésben nekem teljesen mindegy, hogy 93% vagy 88% szavaz például az önálló magyar egyetem ellen.
               A legnehezebb a helyzete mindenképp a szegény választónak! Ô 11 évvel ezelôtt felhôtlenül boldog volt, négy éve fellélegzett, hogy „végre ezt is megértük!", most meg itt áll megfürödve. A naivak még hisznek esetleg a csodákban, de a magukra eszmélôk egyre nagyobb tömege tanácstalan, reményvesztett. Minden más mellett ez az elmúlt négy év legfájóbb, legtragikusabb következménye. Lehet a románságot butának nevezni, s lenézni, hogy egy szélsôséges pártot egyáltalán megtűr, de talán praktikusabb a jelenség okait kutatni. Ott pedig minden bizonnyal megtaláljuk azt is, hogy elege van a hazudozásból, a lopásból, a csalásból, a demagógiából, a fejetlenségbôl. Rendre vágyik. Akkor pedig azt fogja választani, aki ezt ígéri neki. Hogy ez is csak ámítás? Az csak természetes, elvégre Romániában élünk.
               Mindent összevetve, azt hiszem, hogy tiszta lelkiismerettel egy dolgot tehetünk 26-án. Nem megyünk el szavazni. Akkor legalább nem mondhatja senki, hogy mi választottuk a vezetôinket, tehát ne zúgolódjunk. Az pedig csak demagógia, hogy akkor más választ helyettünk, hisz világos, hogy teljesen mindegy: nincs mibôl választani. Annak idején Ádám nem volt irigylésre méltó helyzetben, hisz egy asszonyból kellett válasszon. Mi most valamivel rosszabbul állunk: egy sincs, akit választhatnánk.
    Árus Zsolt

    Költséges tudatlanság
               Minap egy ismerôsöm állított meg, s felháborodottan mesélte a vele történteket. Autóvezetô lévén vele is az történt – mint mindenki mással –, hogy lejárt a sofôrkönyve. Ki kell cserélni. Az autóvezetôk klubjának irodájában érdeklôdve megtudta, hogy hiába lenne érvényes 2002-ig az egészségügyi vizsga, azt is újra kell csi-náltatni. Emberünk annak rendje s módja szerint járta végig a poliklinika különbözô emeleteit, s több-kevesebb pénzért kapott is egy-egy pecsétet az orvosi papírjára. Néhány nap alatt már betelôben voltak a kockák, kipengette a 340 000 lejt is, megvásárolta a szükséges okmánybélyeget, mert ez a rendje, amikor a csíkszeredai rendôrségre vitte az útja. S mit látnak szemei? Nagybetűkkel hirdeti egy falragasz, hogy azon személyeknek, akik érvényes orvosi vizsgával rendelkeznek, a sofôrkönyv kicserélésekor nem kell végigjárniuk a jó egészségi állapotot bizonyító kálváriát. Nem kell pénzt kiadniuk, sôt délre már el is készül az okmány.
               Ismerôsöm fanyar mosollyal mutogatta a 340 000 lejt érô pecsétes-papirost, sajnálta az elpocsékolt idôt, és azokat a sorstársait, akik hasonló csapdába esnek, s nem értette, most éppen milyen törvény használandó ez ügyben.
               Hogy pontot tegyünk az ügy végére, a gyergyószentmiklósi rendôrségen érdeklôdtünk, ahol tudtunkra adták: természetesen nem kell új orvosi igazolás, ha a korábban készített még érvényes.
               Az autósok klubjánál viszont Tofan úr elmondotta, hogy korántsem ennyire egyértelmű a helyzet. Neki már mondták azt, hogy szükséges az új orvosi vizsga, azt is, hogy az 1999-ben készítettek érvényesek csupán... Bonyolult az ügy, hisz elôfordulhat, hogy a jogosítvány kicserélésének napján még érvényes az orvosi, de másnapra lejár; a sofôrséget igazoló lapocskán pedig nincs olyan hely, ahol feltüntethetnék az érvényesség idôpontját. Ô most már letett arról, hogy bárkinek is információkkal szolgáljon ez ügyben, nem kíván senkit becsapni, így a rendôrségre irányítja az érdeklôdôket.
               Kétségtelen, hogy átgondolatlanság jellemzi a törvényhozás ezen részét is, melynek újra a kisember látja kárát. Sokba kerül nekünk ez az összevisszaság.
    Balázs Katalin

    Beváltak-e reményeink?
               Még néhány nap, és mehetünk választani. A rengeteg plakát, tv- és rádióműsor, a nagy szónoklatok mind-mind az egyszerű választót akarják meggyôzni. A nagy nap elôtt arról kérdeztünk néhány személyt, hogy még mindig helyesnek látják-e négy évvel ezelôtti döntésüket, és kitartanak-e a legutóbb választott pártok mellett?
               G.T., érettségizô: Tudom, hogy nekem is el kell mennem szavazni, másként nincs jogom lázadozni a megválasztottak ellen. Az viszont, hogy kire ütöm a pecsétet, még mindig nagy kérdés számomra. Egy dologban reménykedem: hogy hamarosan sor kerül az RMDSZ megreformálására, s talán négy év múlva tiszta szívvel szavazhatok rá, mint a magyarság érdekképviseleti szervezetére.
               G.I., nyugdíjas: Én akkor is az RMDSZ-re szavaztam, most is rá fogok. Ha mást nem is csinálnak, de a magyarságunkat megvédik.
               B.L., elárusító: Elmegyek szavazni idén is, és ugyanarra fogom ütni a pecsétet, akire négy évvel ezelôtt. Nem azért, mintha meg lennék elégedve négyévi tevékenységükkel, de még mindig ôk tűnnek a legjobbnak.
               K.M., munkanélküli: Legutóbb voltam szavazni, de most nem megyek. Ez az egy szavazat úgysem számít, és már nem is tudom, ki lenne az, akiben megbízhatnék. Mikor itt járt Frunda, elmentem a találkozóra, de sem ô, sem a többiek nem tudtak meggyôzni.
               M. J., munkás: Engem nem érdekel ez az egész, úgysem fog változni semmi. Ettôl még nem lesz nagyobb a fizetésem, és a kenyér se lesz olcsóbb. Azért nem megyek szavazni, hogy valakit beültessek a bársonyszékbe, és ne csináljon semmit.
               Köllô Dávid, tanácsos: Négy évvel ezelôtt a képviselôknél az RMDSZ-re ütöttem a pecsétet, az elnököknél az elsô fordulóban Frundára, a másodikban Constantinescura szavaztam. Most is az RMDSZ-t választom, bár nem felelt meg minden szempontból az elvárásaimnak, de remélem, ez alkalommal nem csalódok.
               Árus Zsolt, tanácsos: Négy évvel ezelôtt a konvencióra szavaztam, de ez csak azt mutatja, hogy naiv voltam, természetesen nem váltak valóra a hozzá fűzött reményeim. Idén, ha elmegyek szavazni, egy olyan pártra ütöm majd a pecsétet, aki biztosan nem jut be a parlamentbe.
    Lejegyezte: Pál Hajnalka

    Segíteni a gyergyói embert
               Nemrég kapott szárnyra a hír, miszerint Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke, Gyergyószentmiklós egykori polgármestere minden pénteken 12–13 óra között fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban. Hogy ezúttal mit rejt a „fogadóóra" fogalma, kiket fogad, és miért érdemes elmenni a fogadásra – mindezt Dézsi Zoltántól kérdeztük meg. Kiderült, hogy a megyei tanács alelnöke ezúttal mint gyergyói ember kíván segíteni a város többi lakóján. Mint mondotta, még a kezdeteken tart, de célja az, hogy kisvállalkozókon, hivatalos ügyekbe bonyolódott embereken segítsen, kéréseiket továbbítsa a legilletékesebbek felé, tanácsokkal szolgáljon. Hangsúlyozta, hogy a pénz nem az ô zsebében van, így nem tudja felvállalni a szociális ügyeket, a pénztelenséget nem tudja megoldani, viszont ezen túl is akad elég problémája a gyergyói embernek, amelynek megoldásában ô nyújthat segítô jobbot.
    Balázs Katalin

    SPORT

               Jégkorong
    Van esély a harmadik hely megszerzésére!
               A bajnoki alapszakasz 8. fordulójában a Dunărea otthonában vendégszerepelt a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom csapata. A múlt hétvégi kiszállás eredménye azóta már rég ismertté vált, ennek ellenére ismét közreadjuk: Galaci Dunărea – Gyergyószentmiklósi Progym Apicom 4–0 (0–0, 2–0, 2–0) és 2–3 (1–0, 0–2, 1–1). Csapatunk gólszerzôi: Csíki, Szôke és Kertész Zoltán voltak. Tudni kell viszont, hogy a gyergyói csapat meglehetôsen foghíjas játékoskerettel állt jégre a Duna-parti városban. A keretbôl a következô játékosok hiányoztak: Gál, Rusz, Keresztes, Vita és Lázár Zoltán. Gergely Lehel sérülten vállalta a játékot, Farkas Csaba pedig az elsô mérkôzésen lesérült. Ekképp következett be az a kényszermegoldás, hogy Domokos Ferenc – hátvéd – a csatársort erôsítette. A mérkôzések után Kémenes Balázssal, a Progym Apicom csapatának vezetôedzôjével beszélgettünk a történtekrôl.
               – Tudatában voltunk annak, hogy nem barátságos légkörben zajlanak majd a mérkôzések. Erre a csapatot felkészítettük. Az együttest a hiányzók miatt át kellett alakítsuk. Tudtuk azt is, hogy nem lesz könnyű dolgunk. A Duna-parti városban több mint két hete van jég, ennek is tulajdonítható, hogy egyre jobban belelendülnek, mind jobban kezdenek játszani. Meggyôzôdésem, hogy a galaci csapat egyre jobb lesz, mert jónéhány válogatottat is megjárt játékost hívtak vissza. Nálunk egyedül Kertész volt az, aki a tapasztalat terén felvehette a versenyt. Ezt a különbséget csapatunk a lendülettel, a fizikai felkészültséggel próbálta ellensúlyozni. Tudtuk azt is, hogy védekezésre állnak be, és az ellentámadásokra építenek. Éppen ezért a védelmet úgy próbáltuk megszervezni, hogy a magunk javára fordítsuk a mérkôzést. A szombati mérkôzés elsô harmadában a galaciak három támadást vezettek, ezzel szemben csapatunk tizenkétszer veszélyeztette a Dunarea kapuját. A második harmadban tizenegyszer veszélyeztettük a házigazdák kapuját, ezzel szemben ôk négyszer támadtak, de két gólt ütöttek. Az utolsó harmadot szintén két gól különbséggel nyerték, de olyan idôszakok voltak, hogy a korongot nem is látták. Egyértelműen a támadások befejezésével volt a baj, nem sikerült a helyzeteket kihasználni. A kihagyott helyzetek aztán meg is bosszulták magukat. A kapuralövések száma 46–13 volt a Progym Apicom javára. A játékosokat meg lehet tanítani, hogy a kapu elé kerüljenek, a befejezés, azaz a gólszerzés azonban egy különálló képesség. Nagyon hiányoztak a „gólemberek": Gál, Keresztes és Rusz. Az elsô napi kudarc után nagyon rá kellet hangolni a csapatot a második mérkôzésre. Kiemelni a játékosok közül nem akarok senkit. Mindenki tisztában volt a találkozók fontosságával. Kimondottan a kapuralövésekre összpontosítottunk. A második találkozón 46 kapuralövés volt és összesen 74 támadást vezetett a csapat. A gyergyói harmadban a galaciak háromszor voltak, mégis ôk szereztek vezetést. A második mérkôzésen összesen csak tizenkétszer lôttek kapura. Ez a megszerzett két pont valós még így tartalékosan is. Ellenben a gyôzelmek is benne voltak a csapatban. Ha az itthoni mérkôzéseinket megnyerjük, akkor négy-öt pont különbséggel harmadikok leszünk, s úgy tűnik, hogy a Steaua ellen játszunk majd a rájátszásban.
               A csapat egyik fôtámogatójának, Szilágyi Imrének, az Apicom Kft. vezetôjének véleményét is kikértük a bajnokságban eddig látottak, tapasztaltak kapcsán.
               – A mostanig lezajlott mérkôzésekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy ez a csapat sokkal többre képes. Tudom, látom, hogy vannak fegyelmi problémák. Ezek a gondok nemcsak hétköznapokon mutatkoznak meg, hanem a mérkôzéseken is elôjönnek. A csapat nagyobb önfegyelmet kellene tanúsítson, mert bizonyított példa, hogy a reklamálásért, vagy bármilyen más jellegű fegyelmi vétség esetén a gyergyói csapatot súlyosabban büntetik, mint mondjuk a Steauát. Hasonló fegyelmi okok miatt van letíltva Gál Csaba és Rusz Gábor. Ezek olyan hibák, amelyek kiküszöbölésével sokkal jobb eredményeket lehetne elérni. A jelen pillanatban is vannak olyan játékosok, akik szórakozó helyekre járnak. Jó, mindenkinek megvan engedve a szórakozás, de csak bizonyos határokig. Éppen ezért létezik egy belsô szabályzat, amely kimondja, hogy amennyiben közvetlenül a mérkôzés elôtt téved be hasonló helyre bármelyik játékos, akkor a teljes havi fizetését elveszti, ugyanakkor a csapat többi tagja is 25 százalékkal kevesebb bért kap. Jómagam bízok a csapatban. Bízok abban, hogy jó irányba fordulnak a gondok, de ez egy lassú folyamat. Elsôsorban azért, mert a szerzôdések a játékosokkal meg vannak kötve, ezeket már módosítani nem a legszerencsésebb dolog. A legutóbbi vezetôségi ülésen az volt a javaslatom, hogy a játékosok teljes egészében a teljesítmény függvényében kapják a pénzt. Ez röviden azt jelenti, hogy ha nyerünk, van fizetés, ellenkezô esetben pedig nincs fizetés. Ez nyugaton is így van. A vezetôség ezzel most nem értett egyet, mert arra hivatkoztak, hogy a szerzôdések már meg vannak kötve. 2001 augusztusában lejár az egyéves együttműködési szerzôdés, és ragaszkodni fogok a fentebb elmondottakhoz, ellenkezô esetben nem támogatom tovább a csapatot.
    Rokaly Zsolt


               Labdarúgás
    11–0!
               A megyei D-osztályú bajnokság 12. fordulójában a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata nagy gólarányú gyôzelmet aratott a Ditrói Ditroit elleni mérkôzésen. A tavaszi fordulókból elôrehozott mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Ditrói Ditroit 11–0 (2–0). A megalázó vereség ellenére tisztelet illeti a vendégcsapatot. Azért, mert végig a pályán maradtak és férfiasan elviselték a tavaszias idôben lejátszott mérkôzésen elszenvedett vereséget. A Jövô házatáján változás történt, hisz a csapat vezetôedzôi tisztségének betöltését nemrég a megfelelô szakmai felkészültséggel rendelkezô Pop Ioan vállalta. A korábban megbízott vezetôedzô – Bolfă Ioan – ezentúl csak a játékos szerepkörét tölti be.
               A mérkôzés elsô gólját Tamás Tibor szerezte, aki egy elegáns mozdulattal a ditrói kapus mellett a kapu alsó sarkába gurította a labdát. Az elsô félidô eredményét Bolfă Ioan állította be. A második játékrész elsô találata (48. p.) Korpos István nevéhez fűzôdik, aki elegánsan emelt a vendégek kapujának hosszúsarkába: 3–0. Két perccel késôbb ismét Bolfă volt eredményes: a hátvéd mintegy 24 méterrôl látványos gólt lôtt a ditrói kapu felsôsarkába: 4–0. Következett két fejesgól a sorban: Tamás István és Zaibert találtak ekképp a vendégek kapujába. A hetedik gyergyói gólt Tamás István szerezte tizenegyesbôl. Csapár Tibor sem hagyta alább, hisz ô lôtte, illetve fejelte sorrendben a nyolcadik és kilencedik gólokat. A tizedik találatot Tamás István érte el, ismét tizenegyesbôl. A mérkôzés végeredményét Csapár Tibor állította be, aki mintegy 18 méterrôl bombázott a vendégek kapujába. Ezenkívül féltucat kihagyott gólhelyzet és négy kapufára rúgott labda bizonyítja a Jövô vitathatatlan fölényét. Ez a mérkôzés kiváló alkalom volt a szentmiklósi csapat számára, hogy tovább kerekítse pozítiv gólarányát.
               A 12. forduló további eredményei: Maroshévízi Maros – Székelyudvarhelyi Hargita 4–1, Galócási Komplex – Tusnádfürdôi Sólymok 3–2, Székelykeresztúri Egyesülés – Hodosi Egyesülés 2–1, Csíkszeredai Rapid SE – Tölgyesi Real 12–0. Balánbánya csapata szabadnapos volt.
               A bajnoki rangsor élmezônye: 1. Balánbánya 26 pont, 2. Székelykeresztúr 24 p., 3. Galócás 23 p., 4. Jövô 21 ponttal.
               A következô forduló (november 25–26.) műsora: Ditró – Székelykeresztúr, Tölgyes – Gyergyószentmiklósi Jövô, Tusnádfürdô – Csíkszereda, Székelyudvarhely – Galócás, Balánbánya – Maroshévíz.
    Rokaly Zsolt


               Ifi foci
    Gyergyói utánpótlás csapatok helyezései
               A megyei szintű bajnokságokban érdekelt gyergyószentmiklósi ifjúsági csapatok az ôszi fordulók befejezte után a következô helyezéseket érték el.
               Az 1983-ban született gyergyói labdarúgók – edzô: dr. Aszalos Elôd – az A 1-es csoportban játszottak körmérkôzeseket és 5 ponttal (19–13-as gólarány) az ötödik helyen végeztek. Megjegyzendô, hogy az ifjúságiak bajnokságában a gyôzelemért négy bajnoki pont jár, a döntetlenért pedig egy. Az A 1-es csoport élmezônye: 1. Székelykeresztúri Egyesülés 17 ponttal, 2. Székelyudvarhelyi Hargita 16 p., 3. Balánbányai Bányász 13 ponttal.
               Az ifjúsági B 1-es – 1985-ben születettek – kategóriában gyergyói csapat nem volt érdekelt a küzdelemsorozaton. Az ifjúsági C – 1986-ban születettek – kategóriában a csapatokat két csoportba sorolták. Az I. csoportban érdekelt gyergyói csapatot a Bolfă Ioan – Buslig Gyula edzôpáros készítette fel a mérkôzésekre. A Gyergyószentmiklósi Jövô együttese a rangsor második helyén áll, ehhez 16 pontot kellett összegyűjteni. A gyergyóiak itt is pozitív – 11–5 – gólarányt tudhatnak magukénak. A csoportban az elsô helyen a Borszéki Apemin csapata áll 20 ponttal. A II. csoportban: 1. Székelyudvarhelyi Budvár 21 ponttal, 2. Balánbányai Bányász 13 ponttal, 3. Csíkszeredai ISK pont nélkül.v
               Az ifjúsági C 1-es és D kategóriákban – 1987 és 1988-ban születettek – nem neveztek gyergyói csapatot.
               A csoport élmezônye: 1. Székelyudvarhelyi Budvár (1987) 16 pont, 2. Budvár (1988) 12 p., 3. Tölgyesi Real 5 ponttal.v
               Az ifjúsági E és F – 1990 és 1991-ben születettek – kategóriákban a Buslig Gyula által felkészített Gyergyószentmiklósi Jövô csapata 14 ponttal (12–12-es gólarány) a 3. helyrôl várja a folytatást.
               A csoportban: 1. Székelykeresztúri FCK 26 pont, 2. Székelyudvarhelyi Budvár 25 ponttal. Az említett csapatokat 1990-ban született játékosok alkotják.
    Rokaly Zsolt


               Ifi hoki
    Elkezdôdött a bajnokság
               Bukarestben rendezték az elmúlt hétvégén az ifi I-es korosztályú (1983/84-ben születettek) bajnokság elsô körmérkôzéses tornáját. Eredmények: Csíkszeredai ISK – Galaci Dunărea 17–2, Bukaresti Dinamo 6.sz ISK – Gyergyószentmiklósi ISK (edzô: Basilides Tibor) 6–0, Gyergyói ISK – Dunărea 8–3, Csíki ISK – Dinamo 6–4, Csíki ISK – Gyergyói ISK 7–2, Dinamo – Dunărea 9–0. Az elsô forduló utáni rangsorban: 1. Csíki ISK 6 pont, 2. Dinamo 4 p., 3. Gyergyói ISK 2 p., 4. Dunărea pont nélkül.
    Rokaly Zsolt


               Kosárlabda
    Felülmúltak a brassóiak
               Az ifjúsági I-es országos lánybajnokság legutóbbi – sorrendben harmadik – fordulójában Hoffman Gabriella tanár-edzô tanítványai hazai környezetben fogadták a brassói Braşovia ISK csapatát. A mérkôzés eredménye: Gyergyói ISK – Braşovia ISK 40–73 (6–25, 4–15, 16–22, 14–11). A következô fordulóban – november 26-án, vasárnap – a gyergyói lányok a Sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum csapatának otthonában vendégszerepelnek.
    Rokaly Zsolt

    Pontokat raboltak a kolozsváriak
               A férfi B-osztályú bajnokság harmadik, hétvégi fordulójában a Gyergyószentmiklósi FB csapata a Kolozsvári Poli együttesét látta vendégül. A Sportiskola tornatermében lejátszott mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi FB – Kolozsvári Poli 58–87. A negyedik fordulóban, november 25-én, szombaton a gyergyói csapat Nagyszebenben vendégszerepel.
    Rokaly Zsolt

    Gyergyói kosárlabdázók sikere
               Az elmúlt héten Csíkszeredában került megrendezésre a középiskolás lányok számára szervezett megyei bajnokság döntôje. Az Octavian Goga Líceum tornatermében lejátszott mérkôzéseken elôbb az elôdöntôbe, majd a döntôbe jutott a Bagossi Attila tanár-edzô által felkészített Salamon Ernô Elméleti Líceum csapata.
               Eredmények: elôdöntôk: Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium – Székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium 58–29, Salamon Ernô – Balánbányai Liviu Rebreanu Iskolaközpont 86–29. A 3. helyért: Tamási Áron – Liviu Rebreanu 27–34; a döntôben: Salamon Ernô – Márton Áron 82–31. A gyôztes gyergyói csapatot alkotók: Elekes Ágnes, Both Zsuzsanna, Kozma Gabriella, Páll Gabriella, Dénes Zsuzsanna, Dénes Annamária, Bartis Kinga, Küsmödi Emilia, Mónia Gizella, Tokos Emôke. A tornagyôztes Salamon Ernô csapata képviseli Hargita megyét a következô, megyék közötti szakaszon.
    Rokaly Zsolt


               Ökölvívás
    Gyergyói sportoló az utánpótlás-bajnokság döntôjében
               November 20–21. között Zilahon rendezték meg az utánpótlás korú sportolók országos bajnokságának döntôjét. A 75 kilogrammos súlycsoport mezônyében Deák Dénes személyében gyergyói sportoló is a kötelek közé lépett. A 20 éves gyergyói versenyzô összesen két mérkôzésen szerepelt. Az elsô összecsapáson – november 20-án – városunk képviselôje pontozásos gyôzelmet aratott a bákói Bot Cristian elleni mérkôzésen. Másnap Deák Dénes a brassói Badea Bucur ellen lépett szorítóba, és pontozásos vereséget szenvedett. A Gyergyószentmiklósi Rapid ökölvívó szakosztályának sportolói és edzôje – Murvai József – ezúton köszönik a kiszállás támogatóinak a segítséget.
               A közeljövôt illetôen megtudtuk, hogy december 7–10. között Jászvásárban rendeznek válogató versenyt az 1983/ 84-ben született tehetségek számára. A versenynek elôreláthatóan Salánki Sándor személyében gyergyói résztvevôje is lesz.
    Rokaly Zsolt

    Okosodnak a kis romák
               Borzas fejecskék, hatalmas, de valahogy kellemes zsivaj, ragyogó fekete szemek – ez tűnik fel elôször a Kárpátok utca 14. szám alatti roma iskolába látogatónak. Kezcsókolom, tanító néni! – üdvözölnek hangosan az itt tanuló roma gyerekek. Az utcában lakó ismerôsöm szerint pár évvel ezelôtt ritkaságszámba ment az, ha ezek az apróságok köszöntek szomszédaiknak. Mára változott a helyzet: kedvesen üdvözölnek minden ismerôs arcot. Hiába, a már három éve működô iskolának szembetűnô hatásai vannak. A szülôk is érzik ezt; a gyerekek másképp viselkednek, mióta iskolába járnak.
               Betűvetés és tízórai
               Az iskolába éppen szünetben érkezem, a gyerekek zsibongva özönlenek ki az udvarra. A fényképezôgépet meglátva körém sereglenek: – Kukkeroljon le minket is, tanító néni! Hiába magyarázom, hogy nem tanítónô vagyok, ez marad a megszólításom, néha nénikével keverve.
               A Téglagyár és Alma utcai gyerekek nagy része tölti itt délelôttjeit írással, olvasással, számolással. Az iskola a Salamon Ernô Gimnázium alegységeként működik, vezetôje, Kari Attila három kolléganôjével oktatja, és neveli a gyerekeket:
               – Jelen pillanatban összesen ötvenkét, nyolc és húsz év közötti gyerek tanul itt, egy elsô, egy második és két harmadik osztályban. Az általunk leadott tananyag ugyanolyan, mint bármely más iskoláé, csakhogy mi még roma nyelvet is oktatunk heti három órában. A mostani harmadikosaink már elsajátították a matematika alapjait, románul, magyarul írnak és olvasnak.
               Leginkább a rengeteg problémában hasonlít ez az oktatási intézmény a többire: tankönyveket nem kapnak, a harmadikosok még mindig az elsôs könyvekbôl gyakorolják az olvasást. Ráadásul füzetet, írószert is az iskola biztosít diákjainak, hiszen a szülôknek erre vagy nem futja, vagy nem is érdekli ôket. Szerencsére vannak olyan személyek, szervezetek, akik szívügyüknek tekintik ezt az iskolát.
               – A tankönyhiány jelenti az elsôdleges problémát, akárcsak a többi iskolában – magyarázza Kari Attila. – Nekünk még inkább szükségünk lenne könyvekre, mivel a gyerekek azzal a tudással maradnak, amit itt szereznek meg. Az úgynevezett „házicigányok", úricigányok egyáltalán nem járatják ide gyerekeiket. A gyergyói romatársadalom legalacsonyabb rétegébôl valók a diákjaink. Otthon nagyon keveset tanulnak, nincs ki segítsen nekik, hiszen a szülôk kilencven százaléka analfabéta. A füzeteket, írószereket nem vihetik haza, mert elôfordult, hogy széttépték, vagy másnap nem hozták magukkal. A gyerekek mindennap kapnak tízórait a polgármesteri hivatal jóvoltából. Ezenkívül nagyon sok segítséget kapunk az Ora International és Szent Miklós szervezetektôl írószerek, füzetek, édesség formájában. Karácsonykor, Mikuláskor, évzárón is ôk segítenek abban, hogy megajándékozhassuk a gyerekeket.
               Szülôk mulasztása a tanár feladata
               Szilágyi Rozália tanítónô idén kapott áthelyezést ebbe az iskolába, azelôtt Csomafalván tanított, élesen kirajzolódnak tehát elôtte az ottani és a roma gyerekek közötti hasonlóságok, különbségek:
               – Ez egy merôben más világ, más tradíciókkal, szokásokkal. Érdekesnek találom ezt az iskolát, nagyon szerettem volna kipróbálni. Elsô osztályt tanítok, de még nem kezdhettem el a tulajdonképpeni tananyagot. A cigány gyerekek soha nem fogtak ceruzát, s egy vonalat nem tudnak húzni. Hiányzik az életükbôl az óvodai nevelés.
               Egy nyolcéves gyerek figyelmét lekötni nem könnyű feladat. Borsos Ibolya tanítónô ennek is megtalálta a módját:
               – Nemcsak az óvodai, hanem a családi nevelés is hiányzik a gyerekek életébôl. De látszik rajtuk, hogy akarnak tanulni, versengés is érezhetô közöttük, fôleg, ha a minôsítésrôl van szó. Az órákon nagyon változatos és szemléletes eszközökkel kell dolgoznom, hogy lekössem ôket. Általában le szokták rajzolni az olvasmányok témáját, és minden órán játszunk valamilyen népi játékot.
               Az iskolának nemcsak a tanítás, hanem a nevelés is feladata. Fôleg akkor, ha diákjai otthon nem kapnak felvilágosítást, irányítást ezen a téren. Ezért a roma iskola tanítói naponta többször is elmagyarázzák a gyerekeknek a tisztálkodás, öltözködés, viselkedés mikéntjét, fontosságát. Sikeresen, hiszen a tanulók már odafigyelnek külsejükre, viselkedésükre. Ha éppen nincs tiszta ruhájuk, inkább hiányoznak egy napot az iskolából, minthogy koszosan jelenjenek meg. Volt már kísérlet arra is, hogy szülôértekezletet szervezzenek, de egy óra múlva is csak néhány szülô jelent meg. Ezt családlátogatással próbálják pótolni az oktatók.
               – Egyszer voltam családlátogatni a kollégákkal – meséli Jánosi Irén tanítónô. A szülôk nem tudták, mikor érkezünk, nem voltak felkészülve. De mikor megérkeztünk, mindegyikük eltűnt, pár perc múlva tisztán, fésülten kerültek elô.
               Könnyebb súgni, mint felelni
               Az iskola vezetôje szívesen egyezik bele, hogy végighallgassam-nézzem, hogyan zajlik náluk a tanítás. A harmadik osztályosoknak tart egy összetett órát. Alkalmi padtársam egy kislány, inkább rám figyel, mint a tananyagra. Abban gyönyörködik, hogy milyen könnyedén kezelem az írószert, azt mondja, neki sokkal nehezebben megy.
               A gyerekek kissé lámpalázasak, igyekszenek a legjobban teljesíteni, hadd lássa az idegen, mit is tanultak. A sajton osztozkodó medvebocsok meséje az olvasmány, tartalmát megbeszélik, majd felírják a táblára. A gyerekek élvezik a mesét, jót nevetnek az agyafúrt rókán, aki becsapja a bocsokat. Óvatosan vésik a táblára a görbe betűket, szemük sarkából a tanítót lesik. Ha elhúzza a száját, az rosszat jelent, valamit biztosan elrontottak. Persze mindegyiküknek sokkal jobban megy a padból súgni, mint a táblánál szerepelni. A számtan is terítékre kerül, itt már nagyobb különbség van a gyerekek tudása között. Egyesek az egyszerű összeadással is gondban vannak, mások könnyedén elbánnak az összetett műveletekkel is.
               Se anyám, se gúnyám
               Sándor István kilencéves, csak elsôs. Egyelôre nem tudja leírni a nevét, ahhoz még meg kell tanulnia néhány betűt. A tanítók azt mondják, ô az egyik legügyesebb gyerek. Az írásórát szereti leginkább; mérges, ha valamit rosszul ír le. A tanítónô unszolására elmondja, hogy tanítóbácsi akar lenni, hogy ô is taníthasson másokat, de az is lehet, hogy szakács lesz, és sok tésztát fog sütni.
               – Sokszor nem jövök iskolába, mert nincs tiszta gúnyám, mocskosan meg nem akarok ideállítani. Nekem nincs anyám, aki mosson, elhagyta a családot, Tordára ment latorkodni. Apuval élünk, ô fôz nekünk pityókát, laskát, csontokból levest. Én is segítek neki fát vágni, vizet hozni.
               István késôbb még félrehív. Ömlik belôle a panasz, segítséget kér. Ruhát, lábbelit szeretne, hiszen rossz a cipôje, zoknija nincs, bizony fázik a lába iskolába jövet. Azt mondja, egy rend ruhája van, ha lenne váltás-gúnya, mindennap járhatna iskolába, mert tanulni akar, tudja, hogy hasznát veszi. Azt is eltervezte, ha elmegy valahová, levelet fog írni haza, nem mint az anyja. Sôt, mások helyett is ír majd, ha kérik.
               Mi az a fél szelet kenyér?
               Délután a cigánytanyán zajlik az élet. A gyerekek a házak között játszanak wc-tetôkkel, lyukas labdával. Egy nyitott ajtón bekukkantva mosztoskályhát, egy rossz ágyat, és néhány egymásra rakott téglát látok. Utóbbi asztalként, székként szolgál. Ez az odú teljes berendezése. A másik ajtóban ismerôs arcocskára bukkanok, gazdája még mindig tanítónôként üdvözöl. Elôkerül anyukája is. Demeter Róza sovány, rongyos nô, féltôn gyűjti maga köré csemetéit. Hat gyerekét egyedül neveli, közülük kettô jár a roma iskolába.
               – Én küldtem ebbe az iskolába ôket, mert a magyar iskolába nem fogadták. János másodikos, Csilla harmadikos. Már alig mernek iskolába menni, a fiamat ma is bántották. Bedugták a fejét a kályhába, a tanítók pedig nyugodtan kávéztak. Ha házi feladat van, azt az iskolában írják le, se könyvet, se ceruzát nem hoznak haza. Itthon nem tudok segíteni nekik, nekem nincs iskolám. Volt szülôértekezlet, de nem mentem el, beteg voltam. Nincs pénzem, ha megyek valahová segélyért, azt mondják, menjek dolgozni. Az sincs, mit enni adjak a gyermekeknek. Az iskolában kapnak tízórait, de mi az a fél szelet kenyér?
               Nem lehet könnyű a roma gyerekeknek. Próbálnak tanulni, fejlôdni, de a családi helyzetük akadályozza ôket. Természetes, hogy az iskolában történnek csínytevések, de egy biztos: ez az iskola csak a javukat szolgálja. Talán, ha felnônek, másképp gondolkodnak, viselkednek majd, mint szüleik.
    Pál Hajnalka

    Négypróbás üzletember
               A remeteieknek eget hasít, hogy közel egy esztendeje van benzinkút a községben. Sok az autó, a traktor, és elônyös, ha a szomszédban tankolhatnak, nem kell Ditróba járni minden csepp üzemanyagért. A gépjárműveket Balázs Fülöp Ottó cége itatja. Nem lehetetlen benzinkutat üzemeltetni, mondja a már sok mindent kipróbált üzletember. Fejlesztésen töri a fejét, befektetésen, a nyereséget pedig – úgy véli – a tizenkét éves kisfia fogja egyszer majd élvezni.
               Balázs Fülöp Ottó már sok mindent megpróbált. Üzletmániás – mondhatnánk –, hisz kocsmároskodással kezdte, majd egy kicsit „fázott", fűrészárut készített, de ezt sem tartotta jó üzletnek, így tért át a disznóhízlalásra, és végezetül benzinkutas lett belôle. Természetesen minden változásnál mellette volt felesége, Hajnal. Beszélgetésünk során is kiderült, hogy ôk tulajdonképpen üzlettársak, jól megszervezett munkamódszerrel dolgoznak, élnek együtt immár tizenhárom esztendeje.
               ***
               A szerteágazó vállalkozásról szót ejtve megtudjuk, hogy Balázs Fülöpék nyitották az elsô magánkocsmát a községben. A lokál nyolcvan férôhelyes, lakodalom, kicsengetés is szokott lenni ott, hétköznapokon pedig egy átlagos falusi kocsma.
               – A helyiség nem a mienk, a szövetkezettôl béreltük – mondja Ottó. – Szerencsénkre ma már ritkák a verekedések. Három-négy évvel ezelôtt azonban nem így volt, de azóta sok remetei megfordult külföldön; látszik rajtuk, hogy világjártak, tudnak viselkedni.
               – Milyen a konkurencia?
               – Hét kocsma van fal-fal mellett a központon. Én voltam az elsô, megértem ôket, csak azt kívánom, hogy mellettük is nyolc vetélytárs nyisson. Nem könnyű, de mindig arra törekszünk, hogy a legalacsonyabb árakat tartsuk.
               ***
               A vendéglátás a bajok ellenére is megáll a lábán – gondolta a cégvezetô, amikor úgy döntött, belefog a fafeldolgozásba. Gondolom, senki sem csodálkozik azon, hogy emberünk nem ezt tartotta a legjobb jövedelemforrásnak, ezért valami teljesen másba kezdett bele; egy másik, cseppet sem könnyebb üzletágba:
               – A farmot '94-ben vettük a szövetkezettôl, új épület volt, direkt disznófarmnak kialakítva. Valamikor volt 170 disznó, tíz koca, s azt ketten, a feleségemmel rendeztük. Nem érte volna meg embereket alkalmazni erre a munkára. Tavaly decemberben felszámoltuk a farmot, az épületek le vannak zárva. Nem volt jövedelmezô; több volt a költség, mint a kereset... s az állat mellé oda kell állni; ez a munka egész embert kíván. Soha nem fogom irigyelni a gazdálkodókat, akik ebbôl élnek meg.
               ***
               Balázs Fülöpék, úgy tűnik, szeretik a megpróbáltatásokat. Nem keseredtek el attól, hogy nem jövedelmezett az állattartás, inkább még nagyobb fába vágták a fejszéjüket. Eldöntötték: benzinkutat létesítenek.
               – Hogyan jutott eszébe, hogy benzinkutat nyisson?
               – Már a Ceauşescu-világban sok volt itt a traktor. Ma száz fölötti a számuk; nálunk úgy mondják, hogy ha az egyik kapu alatt nem látnál traktort, akkor látsz a következônél. Mára annyi a gépjármű, hogy a község eltartana egy benzinkutat, gondoltuk. Barátokkal úgy láttuk, semmi értelme annak, hogy mi Ditróba hordjuk a pénzt. Minden reggel sorban álltak a remeteiek a benzinkútnál. Ezen ötlet nyomán fogtam neki konténereket keresni. Fél évbe telt. Tavaly december tizenötödikére sikerült, de a szükséges iratok beszerzése (munkaügy, környezetvédelem, tűzoltóság...) annyi idôbe telt, hogy csak február derekán tudtuk megnyitni a kutat.
               – Hogyan lehet megtartani a klienseket?
               – Szerencsénk van ezzel az új kormányrendelettel, hogy a pénzügy által lepecsételt autóval szállítják az üzemanyagot, s amikor a kúthoz ér, szintén a pénzügyes nyitja ki. Ezt szeretem, mert eddig mindenki hozta a benzint, motorinát, minôség nem volt, s örökké rajtunk csattant az ostor. Nincsenek olyan mérôműszereink, amivel mérni tudnánk a benzint, ezért gyakran kaptunk rossz minôségű üzemanyagot. Az pedig képtelenség lenne, hogy minden szállítmányból Csíkszeredába vigyük a mintát ellenôriztetni. A nyáron, fél év után végeztünk egy takarítást, s több, mint 400 liter víz jött ki a tartályokból. Természetesen abban volt kondenzvíz is, tehát nem tudok senkit sem vádolni. Ha pecsételve érkezik az autó, akkor a minôség megmarad.
               – Mi történik, ha reklamál az ügyfél, hogy rossz üzemanyagot kapott?
               – Jártam úgy, hogy visszajöttek, s én visszacseréltem. Szerencsére idejében szóltak, így a teljes mennyiséget kiszívattuk, és visszavittük az eladónak.
               ***
               A cölöpökön álló – akár kacsalábon forgónak is nevezhetô – benzinkútnál nem unatkozik a kiszolgáló, Szabó Éva, aki a benzinkút legrégebbi alkalmazottja. Négy és fél éve Remetén él, második férje csábította ide Csíkszeredából, ahol a készruhagyárban dolgozott szabónôként. Kutasnak lenni sem könnyebb, mint ruhát szabni, nem könnyű a három műszak sem.
               – Bizony, félek éjszakánként. Tudjuk, milyen világban élünk, mennyi a munkanélküli, egyre kevesebb a pénz. Tehát van okom a félelemre.
               – Kívülállóként hogyan látja a remeteieket?
               – Minden ember más, elôfordul, hogy ittasan jön valaki tankolni, de az élet arra már megtanított, hogy a részeg emberrel csínján kell bánni. A remeteieknek viszont van autójuk, van pénzük, elôfordul, hogy hitelt kérnek, de másnapra behozzák, megbízhatóak. Persze olyanok is akadnak, akiknek csak egy liter benzinre futja, de ôket is ki kell szolgálni. A felhozatal sokszínű, van aragázpalack, gázolaj, benzin, ömlesztett olaj, autóalkatrészek, és még bôvül a választék.
               A cégvezetô is bôvítésen gondolkodik:
               – A hidegek miatt le kellett állnunk a munkálatokkal, de dolgozunk a fejlesztésen. Reméljük, hogy bejön az ólommentes benzin is, nemrég megkaptuk a kizárólagos jogot a Doge-HV motorolaj nagybani forgalmazására a megyében. Az egész konténerrendszer lemegy majd az alagsorba; a felszínre, emeletre pedig valami modernet álmodtam meg. Lesz autósüzlet, s minden, ami a kliensek igényeit kielégíti. De ez csak a jövô zenéje.
               ***
               Felesége, Hajnal erre is egyetértôen bólint. Kedveli ezt az életmódot, magára vállalta a kocsma vezetését is. A háziasszonyi teendôk és a kocsma ellátása után a benzinkútnál is besegít. Napi program: délelôtt cégügyek, délután a család van műsoron. Két gyerekük van, egy 12 éves fiú és egy 11 éves kislány, két éves koruktól napközibe járnak; nem ülnek anyuka szoknyája mellett, önállóan sütnek, fôznek, ha a szülôk éppen elfoglaltak.
               – Tizenhárom éve vagyunk házasok – meséli Hajnal – kereskedelmi iskolát végeztem, s már lánykoromban gondoltam arra, hogy életem a kereskedelem körül fog forogni. Elôször cukrászdában dolgoztam, majd a szövetkezet üzletében, így bérelhettük a kocsmát is. A családban mindent megbeszélünk. Többnyire a vacsoránál ülünk össze, ilyenkor a gyerekek is kérdezôsködnek az üzletrôl, hisz érdekli ôket, hogyan haladunk, s azután szó kerül a gyerekek problémáiról, a családi ügyekrôl is.
               – Mi okozza a legtöbb fejtörést a kisvállalkozónak?
               – Egyértelműen a pénz hiánya. Sosem volt annyi pénzünk, hogy elég legyen. A kölcsönökre pedig akkora a kamat, hogy csak a törlesztésért dolgozunk. Nincsenek kedvezmények.
               – Azt mondja a kisember, hogy a vállalkozónak könynyű, mert mindennap befolyik hozzá a pénz...
               – Azért nem élünk fényűzôen. Csak nagy ünnepeken megyünk vendéglôbe, vagy akkor, ha úton vagyunk, és enni kell valamit. A pénzt nem lehet elpazarolni, ha a cég fejlesztésén gondolkodsz. Az erdôn van egy hétvégi házunk, oda szoktunk kimenni néhanapján. Akkor letesszük az üzleti gondokat, és erôt gyűjtünk.
               – Ha cégfejlesztésben gondolkodnak, jutott-e eszébe egy olyan szolgáltatás beindítása, amely kimondottan a nôket szolgálná ki?
               – A kocsma a nôkért is van, de sajnos az anyagi lehetôségek még mindig nem engedik meg, hogy a nôknek szervezzünk valamit. Egyik barátnôm aerobic tornát indított. Úgy tervezte, gépeket vásárol, valami pluszt nyújt a nôknek. Kezdetben elég sokan voltunk, de lassan lemorzsolódtak. Este vagy fáradtak vagyunk, vagy még akad teendô a ház körül, nem jut idô ilyesmire. Itt még nincsenek erre feltételek. – Gondoltak-e arra valaha, hogy városon könnyebb lenne a megélhetés?
               – Soha. Itt, ha kimegyek az útra, az emberek köszönnek, megkérdezik, hogy vagyok. Ezt nem szabad feladni még a városi életért sem.
    Balázs Katalin


               UFÓ-ROVAT
    A Nazca-fennsík megôrzi titkait
               Józan megfontolással és érvekkel eltekinthetünk attól a feltételezéstôl, hogy a nazcai vonal-komplexum geometrikus ábrái az ufók kifutópályái lettek volna.
               Akkor vajon mi célt szolgálhattak ezek a vonalak? Valós funkciójukat senki nem ismeri, az igaz, hogy rengeteg elmélet született a Nazca-vonalak magyarázataként, de egyik sem állta ki a logika és az észszerűség próbáját.
               Egyszerűen nem sikerült megmagyarázni a nazcai ábrákat, sôt a korukat sem tudták meghatározni. A múlt megôrzi titkát.
               Mik a tények? Az nyilvánvaló, hogy az állat- és madárfigurák korábbi rajzok, mint a kifutópályáknak hitt mértani alakzatok. Az egyenes vonalak és a geometriai alakzatok jó néhánya takarja az összetettebb figurákat. Tehát ezek késôbb keletkeztek, bár ez ellentmond a technikai fejlôdés törvényeinek, hiszen az állatfigurák megalkotásához sokkal magasabb szintű tudás szükségeltetett, mint az egyenes vonalak megrajzolásához. A két fázisban létrehozott alkotások közötti idô meghatározását a tudósok hányaveti módon mellôzik, és mindkét alkotást a primitív bennszülöttekként leírt nazcaiaknak tulajdonítanak. Szerintük ezek a primitív emberek, akik megmagyarázhatatlan módon igen magas szintre fejlesztették a művészi önkifejezést, egyik napról a másikra eltűntek semmi nyom nélkül még azelôtt, hogy megjelentek volna az inkák.
               A kérdés az, hogy honnan szereztek ezek a nazcai „primitív ôslakosok" ilyen óriási tudáshalmazt? Milyen technikát alkalmaztak a fennsíkon látható hatalmas kézjegyek elkészítéséhez?
               Egy tény, hogy a rajzok bizarr nagysága bonyolult eljárást sejtet. A pók 45 méter hosszú, kolibri 50 méter hosszú, a kondorkeselyű 115 méter hosszan nyúlik el, a pelikán ugyanilyen méretű, a gyík eléri a 185 métert. A meglepô, hogy az ábrák körvonalait egyetlen folytonos vonallal rajzolták meg. A feladatot megnehezítette az is, hogy a sivatagban nem volt egyetlen olyan kiemelkedési pont sem ahonnan a munkát irányítani lehetett volna. Az ábrák közül egyik sem elég kicsi ahhoz, hogy a föld felszínérôl látható legyen, ugyanis onnan csak formátlan keréknyomoknak látszanak. Igazi alakjukat csak több száz méter magasságból lehet rendesen megfigyelni. Nincs a közelben olyan magaslat, amely ilyen rálátási pontot biztosítana.
               A nazcaiak a jelek szerint jó csillagászok is voltak. Legalább is ezt derítette ki egy számítógépes vizsgálat, ami a nazcai ábrák és csillagképek között keresett összefüggéseket. A végeredmény szerint a híres pók figura az Orion csillagkép földi ábrázolásaként szolgál, és a rajzhoz csatlakozó egyenes vonalak az Orion-öv három csillagának változó deklinációját követik nyomon az évek múlásával.
               A rejtély még érdekesebbé vált, mivel kiderült, hogy a nazcai pókábra teljesen pontosan ábrázolja a világ egyik legritkább pókfaját, a Ricinulei-t. Sôt, a rajz olyan részletet is ábrázol a pók anatómiájából, amely normális körülmények között csak mikroszkóp alatt látható: az rovar kinyújtott jobb hátsó lábán található párzószervet. Az már csak ráadás, hogy ez a pókfaj csak az amazóniai esôerdôk – az ember számára szinte elérhetetlen – részein található meg.
               A többi rajz is magyarázatra szorul. Hiszen szinte kivétel nélkül egyik sem honos ezen a sivár vidéken. Nem beszélve arról az ember alakról, amely nagy csizmát visel a lábán és úgy néz ki mint, aki teljes biológiai-, kémiai-védôöltözetet visel.
               Egy másik rajzon az emberi alakok fejükön gömbölyű védôsisakot viselnek, mint a mai modern űrhajósok, és tényleg úgy néznek ki, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna.
               A mértani ábrák is különlegesek, hiszen a néha több mint 7,5 kilométeres hosszúságú vonalak nem térnek el egy hajszálnyit sem az egyenestôl, pedig néha kiszáradt folyómedrek vagy kiálló sziklák kerültek útjukba.
               Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a tudósok már lemondtak a nazcai vonalak, ábrák értelmezésérôl. Az emberiség örökölt egy megmagyarázhatatlan, nagy tudásról árulkodó Nazca-fennsíkot, amellyel nem tud mit kezdeni. Lehet, hogy még nem jött el az ideje a rejtély megoldásának.
    Összeállította: Ábrahám Imre


               Az emberiség és a Világegyetem
    Új felfedezések Naprendszerünkben
               2000 októberének utolsó hete több jelentôs új bejelentést hozott Naprendszerünk kutatásáról.
               * Október 26-án tették közzé egy konferencián, hogy az Európai Déli Obszervatórium csillagászai 2000. augusztus-szeptemberi felvételeken a Szaturnusz körül újabb négy holdat fedeztek fel. Ezeket a felvételeket a világ különbözô részein több távcsôvel készítették. Az újonnan felfedezett holdak a bolygótól távol, kissé instabil, „szabálytalan" pályán keringenek, ami arra utal, hogy nem a bolygóval együtt keletkezett holdakról van szó, hanem utólag befogott idegen égitestekrôl. A Szaturnusz az újakkal együtt 22 holdjával már visszahódította az Uránusztól (21 hold) a legtöbb holddal rendelkezô bolygó rangját Naprendszerünkben, de az ezeket felfedezô csillagászoknak még van néhány további „jelöltjük", olyan kis égitestek, amelyekrôl a pontosabb pályaszámítás még kiderítheti, hogy esetleg azok is a Szaturnusz holdjai. l Ugyancsak október 26-án a NEAR Shoemaker űrszonda szorosan megközelítette az Eros kisbolygót, mindössze 5000 m magasságban repülve el felette. (Ez durván a fele az utasszállító repülôgépek szokásos utazási magasságának.) A kisbolygó szabálytalan krumplialakja miatt ebben a magasságban stabil műholdpálya már nem alakítható ki körülötte, ezért műholdja a megközelítés és számos közelfelvétel elkészítése után ismét magasabb pályára emelkedett. A közelképek közül elsôként, ízelítônek egy olyat tett közzé a NASA, amely a közelítés alatt, 7000 m távolságból készült, és egy nagyjából 350 m átlójú négyszögletes területet ábrázol. A kisbolygó csekély gravitációs tere miatt meglepetés, hogy a csöppnyi égitest felszínét rajta heverô kövek tömege borítja. A képen látható heverô kövek legnagyobbika mintegy 15 m átmérôjű, a legkisebbek 1,4 méteresek. A kövek között látható kis becsapódási kráterek némelyikének viszont teljesen sima az alja, vagyis azokban valamilyen módon annyi finom por gyűlt fel, hogy, ha voltak is ott kövek, azokat betakarta.
               * Ugyancsak október 26-án a NEAR Shoemaker űrszonda szorosan megközelítette az Eros kisbolygót, mindössze 5000 m magasságban repülve el felette. (Ez durván a fele az utasszállító repülôgépek szokásos utazási magasságának.) A kisbolygó szabálytalan krumplialakja miatt ebben a magasságban stabil műholdpálya már nem alakítható ki körülötte, ezért műholdja a megközelítés és számos közelfelvétel elkészítése után ismét magasabb pályára emelkedett. A közelképek közül elsôként, ízelítônek egy olyat tett közzé a NASA, amely a közelítés alatt, 7000 m távolságból készült, és egy nagyjából 350 m átlójú négyszögletes területet ábrázol. A kisbolygó csekély gravitációs tere miatt meglepetés, hogy a csöppnyi égitest felszínét rajta heverô kövek tömege borítja. A képen látható heverô kövek legnagyobbika mintegy 15 m átmérôjű, a legkisebbek 1,4 méteresek. A kövek között látható kis becsapódási kráterek némelyikének viszont teljesen sima az alja, vagyis azokban valamilyen módon annyi finom por gyűlt fel, hogy, ha voltak is ott kövek, azokat betakarta.
               * Szokatlanul nagy égitestet fedeztek fel a Neptunon túli úgynevezett Kuiper-övezetben. A 2000 EB173 névre keresztelt égitest a legfényesebb Naprendszerünk Neptunon túli tagjai közül, mérete a Pluto méretének az egynegyedét is kiteheti. Pályája szerint az úgynevezett plutinók közé tartozik, ami annyit jelent, hogy pályája a Pluto pályájához hasonló rezonanciában van a Neptun pályájával, a Neptun három keringése alatt kétszer járja körbe a pályáját. Abszolút fényessége 4,9±0,1 magnitúdó, albedója 0,04, ami a szénben gazdag kisbolygók és üstökösmagok jellemzô értéke. (Ilyen meteor hullott le Kanadában. )
               * Szintén október 26-án jelentették be egy kettôs kisbolygó és egy kisbolygó körüli hold felfedezését. Különösen az elôbbi számít meglepetésnek, mert a kisbolygókat eddig magányos objektumoknak ismerték. A kettôs kisbolygó mindkét tagja 80 km körüli átmérôjű, és egymástól mintegy 160 km-re vannak. A kisbolygóöv külsô szélén keringô párost a korábbi felvételek felbontása nem választotta el egymástól, és egyetlennek hitt égitestként az Antiope nevet viselték. A holdacskát a Pulcova nevű kisbolygó körül fedezték fel. A Pulcova így a harmadik olyan kisbolygó, amelynek ismert holdja van. Az elsô kisbolygó-holdat 1993-ban a Galileo űrszonda fedezte fel az Ida körül, a második az Eugenia 1999-ben felfedezett holdacskája volt.
               * A Földhöz közelítô kis égitesteket figyelô csillagászok új testet fedeztek fel 2000. szeptember 29-én, és a 2000 SG344 nevet adták neki. Az új szomszéd húszszoros holdtávolságban repült el mellettünk, de az elsô megfigyelések alapján még nem lehetett eldönteni, nem fenyegeti-e a Földet a legközelebbi visszatérésekor, 2030-ban. Késôbb azonban sikerült megtalálni ôt egy 1999. májusi felvételen. Ez elég nagy idôköz volt a pontos pályaszámításhoz, amely megnyugtató eredményt adott: 2030-ban a 2000 SG344 valamivel jobban megközelít ugyan minket, mint most, de akkor is legalább 11-szeres holdtávolságban halad majd el mellettünk. Ezúttal azonban a 2071. szeptember 16-iki találkozást illetôen merültek fel aggályok, akkorra egy ezrelékre teszik pillanatnyilag az ütközés esélyét. Ez az esély, persze, még további, még pontosabb pályaszámítások után tovább csökkenhet.
               * A pontos pályaszámítás felvetett azonban egy újabb problémát is. Az égitest pályája furcsán közeli a Föld pályájához. Ilyen pályán kisbolygók nem szoktak keringeni, mert az eltelt évmilliárdok során valamikor mindenképpen összeütköztek volna a Földdel. Olyan ez a pálya, mintha a Földrôl származó testé lenne. Ezért vetôdött fel az a gondolat, hogy a 2000 SG344 talán nem is természetes égitest, hanem űrszemét. Konkrétan arra gondolnak, hogy egy Saturn V rakéta S-IVB fokozata lehet.
               * Az 1971-es év, amikor a 2000 SG344 legutóbb a közelünkben járt, a holdraszállások idôszaka volt, amikor egymás után startoltak az Apolló misszió szállító rakétái, a Saturn V rakéták. Igaz, az 1971-ben indított Apolló-14 és -15 S-IVB fokozatát úgy irányították, hogy beleütköztek a Hold felszínébe, és ott megsemmisültek, de a korábbi rakéták közül az Apolló-8, -9, -10, -11 és -12 ilyen fokozata Nap körüli pályán maradt. Az elsô négy túl korai a 2000 SG344 objektummal való azonosításhoz, de az Apolló-12 S-IVB fokozatának a pályáját a Hold perturbálhatta annyira, hogy a most megfigyelt pályára kerüljön.
    Összállította: Ábrahám Imre

    viccek...viccek...viccek
               – Doktor úr, kérem, heréljen ki engem!
               – Na de uram, ezzel nem szoktak viccelni!
               – Ne kérdezzen semmit, csak heréljen ki!
               – Egészen biztos benne, hogy ezt akarja?
               – Igen, csinálja már!
               – Na jó, nyissz-nyissz. Kész van. De most már árulja el, miért akarta?
               – Hát tudja, zsidó lányt szeretnék feleségül venni, és ô kérte, hogy heréltessem ki magam.
               – Véletlenül nem körülmetélést mondott a menyasszonya?
               – Á, de igen. Ez a pontos kifejezés!
               ***
               A nagyságos asszony reggel hidegre ébred. Nincs befűtve. Nincs reggeli az asztalon. Dühösen benyit a cselédlányhoz:
               – Róza! Mit henyélsz itt? Miért nem kelsz fel?– Róza! Mit henyélsz itt? Miért nem kelsz fel?
               – Nagyságos asszony, kérem, meg vagyok halva!
               – Miket beszélsz itt?
               – Igenis, kérem, az éjjel magához szólított az úr...
               ***
               – Miért teremtette Isten a szôke nôt?
               – Mert a birka nem tudta kivenni a sört a hűtôbôl.
               – És miért teremtette Isten a barna nôt?
               – Mert a szôke sem tudta
               ***
               Kannibálok vacsoráznak:
               – De rohadt rágós ez a hús!
               A másik felpattan, és torkon ragadja:
               – Mit mondtál az anyámra???
               ***
               A kutya olcsóbb, mint a feleség. Keveset eszik, és már bundája is van.
               ***
               Bandikától megkérdezi a tanfelügyelô:
               – Hogy hívnak, kisfiam?
               (Bandika ordítva:) – Kis András.
               – Mondjad szépen!
               (Bandika ordítva:) – Szépen.
               ***
               - Mennyibe kerül a zsák?
               – Ötvenezer lej per zsák.
               – Perzsák??? Hol?
               ***
               – Miért karikás az ördög szeme?
               – Mert az ördög sosem alszik!
               ***
               Alszik a rendôr, jön egy szúnyog és a fülébe zümmög. A rendôr elkapja, és dalol neki: aludj el, aludj el... Majd a füléhez emeli, és hallja, hogy még mindig zümmög, újra dalol neki: aludj el, aludj el... Újra meghallgatja, de még mindig zümmög. Megint altató következik: aludj el, aludj el... A füléhez emeli, és hallja, hogy már nem zümmög. Gonoszan elmosolyogja magát, a szájához emeli, majd:
               – Zzzzzzzzzzzzzzz!
               ***
               – Ki csengetett, drágám? – kérdi a férj.
               – Egy szegény ember. Tízezer lejt adtam neki, meg egy tányér levest.
               – Megette a levest?
               – De mennyire!
               – Akkor megérdemelte a tízezer lejt!
               ***
               Útban a nyaraló felé, a feleség rémülten felkiált:
               – Borzalom! Úgy rémlik, a villanyvasaló zsinórját bennhagytam a konnektorban.
               – Ne aggódj! – mondja a férj nyugodtan. – Semmi sem történhet.
               – De hiszen leéghet az egész lakás!
               – Ugyan... Nekem éppen az imént jutott eszembe, hogy nyitva felejtettem a fürdôszobában a vízcsapot.
               ***
               A fogorvos: Jók a fogaid, Laci!
               Laci mosolyog.
               A fogorvos: De könnyen elveszítheted oket!
               Laci: Miért?
               A fogorvos: Mert elcsábítottad a feleségemet, te szemét!!!
               ***
               Egy pasi elutazik Floridába nyaralni. A felesége aznap üzleti úton van, ezért csak másnap találkozhatnak. A férfi rendes papucsférj lévén, ahogy megérkezik a szállodába, rögtön leül, és küld egy e-mail-t az asszonynak. Igen ám, de sehol sem találja az e-mail címét, így emlékezetbôl gépeli be. Eltérés ugyan alig van, de a levelet egy elôzô nap elhunyt lelkész özvegye kapja meg, aki, ahogy elolvassa, óriásit sikít, majd elájul. A családja berohan a szobába, és elhűlve olvassák a monitoron a levelet: „Drága feleségem! Éppen most érkeztem meg. Mindent elrendeztem holnapi jöveteledhez. Szeretô férjed. Ui.: Jó meleg van idelent."
               ***



               HOROSZKÓP
               november 23–29.

               Kos (III.21-IV.20.)
               Ha nem türelmetlen, nem nagyon követelôzô, jótékony hatást gyakorolhat környezetére. Képes munkára serkenteni még leglustább munkatársait is. Jó példával és lelkesítô beszélgetésekkel hat környezetére. Arra azonban ügyeljen, hogy ne vigye túlzásba a példamutatást
               Bika (IV.21-V.20.)
               Segítôkész ugyan, de csak bizonyos határokon belül. Például nem szívesen vállal át feladatokat másoktól, nagyon hamar észreveszi, ha ki akarják használni akár érzelmi, akár anyagi téren. Lesznek, akik emiatt megkritizálják.
               Ikrek (V.21-VI.21 .)
               Hamar belefárad a naponta ismétlôdô ügyintézési kötelezettségekbe. Csak az inspirálja, amit színesnek és érdekesnek érez. Ne legyen nagyképű, mert ha hanyagságát ízléstelen megjegyzésekkel tetézi, még leghűségesebb támogatóit is megharagíthatja. Ne provokáljon senkit.
               Rák (VI.22-VII.22.)
               Kapcsolatai nem tökéletesek, és nem tudja, mit kell tennie ezen a téren. Szerencsére nincs elég energiája ahhoz, hogy módszeresen átvizsgálja minden kapcsolatát. Belenyugszik abba, hogy semmi sem lehet ideális.
               Oroszlán (VII.23-VIII.23)
               Minden nehezen indul. Néha az az érzése, hogy bármibe fog, mindig mindent a nulláról kell indítania. Ha nem adja fel azonnal ambícióit, akkor néhány nap múlva egyszer csak biztató jelek mutatkoznak. Csak akkor viheti sikerre terveit, ha elsôsorban a tényekre alapoz.
               Szűz (VIII.24-IX.23)
               Nem kellene naponta új ötletekkel bombáznia környezetét. Lehet, hogy vannak használható elképzelései, de lássa be, hogy az esetek túlnyomó többségében kényszeredettnek, erôltetettnek hatnak javaslatai. Álljon le, próbálja meg elfogadni mások véleményét is!Nem kellene naponta új ötletekkel bombáznia környezetét. Lehet, hogy vannak használható elképzelései, de lássa be, hogy az esetek túlnyomó többségében kényszeredettnek, erôltetettnek hatnak javaslatai. Álljon le, próbálja meg elfogadni mások véleményét is!
               Mérleg (IX.24-X.23.)
               Egyik családi kapcsolata, bár eddig nagyon szorosnak tűnt, szép lassan lazulni kezd. Megszűnni látszik az a kiegyenlítô, igazságot osztó szerepkör, amelyet eddig betöltött. Fogadja el az elegáns elmúlást.
               Skorpió (X.24-XI.22.)
               Nem védi hangoskodva álláspontját, sôt legtöbbször mélyen hallgat. Mégis az az általános vélemény, hogy minden kérdésben határozott, és nem sok sikerre számíthat az, aki nem tartja tiszteletben szándékait. Munkahelyén használja ki ezt az ön számára kedvezôen titokzatos és feszült légkört.
               Nyilas (XI.23-XII.22)
               Kiderül, hogy több ellenfele van, mint hitte. Ezen megsértôdik, hisz eddig úgy gondolta, hogy szeretet és elismerés övezi. Naponta hangoztatta nagylelkűségét, rendkívül látványosan játszotta a mindenkit megértô kolléga és barát szerepét. Ellenfelei nyíltak, sohasem a háta mögött kritizálják.
               Bak (XII.23-I.20.)
               Mindenáron azon van, hogy elűzze a melankóliát. Irigykedve próbálja másolni azokat, akik minden helyzetben kedélyesen viselkednek, és mindig megtalálják az utat a könnyebb ellenállás felé. Ne másoljon senkit, és általában ne nagyon adjon mások véleményére.
               Vízöntô (I.21-II.19.)
               Barátságra áhítozik, de amikor alkalma nyílik társasági együttlétekre, képtelen felvenni a közösség érzelmi ritmusát. Nem tud viselkedni, örömét leli abban, ha mindig ellentmondhat. Sürgôsen fékezze meg szemtelenkedô hajlamait.
               Halak (II. 20- III. 20.)
               Régi vágyai törhetnek a felszínre mostanában. Jól tudja, hogy ezek a fantasztikus álmok kivitelezhetetlenek, mégsem tud szabadulni tôlük. Keresse meg azt a barátot, akivel beszélhet féltett titkairól, aki elôtt nem szégyelli nagyravágyását.


    Válaszol a Közüzemek
               A közüzemi szolgáltatásokról elhangzott különbözô vélemények tisztázására szeretnénk bizonyos dolgokat közölni.
               I. A FŰTÔTESTEK KIKÖTÉSÉRÔL
               Az egyes véleményektôl eltérôen, a Közüzemek nem azért tiltja a fűtés-kikötéseket, mert ezáltal csökkenne a bevétel, hanem azért, mert betartja a törvényeket (425/94-es sz. K.H.). A Közüzemek járna a legjobban, ha a kikötési igényeket megvalósíthatná, mert ezáltal talán nem növekedne az adósok száma. De, ha mérlegeljük a továbbiakban felsorolt hátrányokat, melyeket a fűtés-kikötések okoznak, gondolom, hogy mindenki számára világos lesz, hogy a törvényt miért is hozták.
               1. Ha egy lakásból teljesen vagy részlegesen kivágják a fűtést, a környezô lakásokban csökken a hômérséklet. Tehát a szolgáltató nem tudja betartani a szerzôdésben leszögezett feltételeket. Ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, ha a környezô lakásokban megfelelôképpen növelik a fűtôfelületeket, vagy, ha az egész rendszert túlfűtik (a fűtôvíz hômérsékletét megnövelik).
               Az elsô esetben a szomszédos szobák fűtôtesteit 3-5 taggal kéne növelni, az elválasztó fal méreteitôl függôen. Például kiszámítottuk, hogy egy 78 négyzetméteres lakásban, ami alatt vagy fölött megszüntették a fűtést, 25 fűtôtest tagot (600/2 típus) kellene beszerelni, hogy megmaradjon az átlagos 18–20 Celsius-fok. Ez az eljárás kivitelezhetetlen, mert nincs ki állja a költségeket (esetleg a szolgáltató vállalat, mely beleegyezett a fűtés kikötésébe).
               A második esetben a fűtôvíz hômérsékletének növelésével a szomszéd lakásokban megmarad ugyan az addigi hômérséklet, de az illetô lakónegyed összes többi lakásában túlfűtés lesz, tehát ezekben többet kell majd fizetni a fűtésért. Vegyük példának a Bucsin negyedet, ahol 1508 lakrész van. Eddig kb. 30 lakásból kérték a fűtés kikötését. Még, ha nem is létezne ilyen jellegű törvény, és a Közüzemek beleegyezne a fűtés kikötésekbe, vajon helyesen járna-e el, amikor segít ugyan 30 lakrész lakóin, de ugyanakkor 1478 lakrészre többletköltséget ró ki, ráadásul jogtalanul?!
               2. Egy másik gond a fűtési rendszer hidraulikus egyensúlyának felbomlása a kikötések miatt. Egy fűtési rendszerben áramló víz nyomása a súrlódások miatt csökken. A rendszer akkor működik jól, ha a nyomásveszteségek a hálózat minden részében egyformák, ilyenkor mondjuk szaknyelven, hogy a fűtési rendszer kiegyensúlyozott.
               Egy lakrészben a nyomásveszteség 68–80 százalékát a fűtôtestek, valamint ezek bekötô csövei és szerelvényei okozzák, vagyis pontosan azok a részek, melyek kiiktatódnak a rendszerbôl. Mivel egy lépcsôházban több felszálló vezeték is van (8–14), a kivágott fűtôtestek miatt ezek között megbomlik a hidraulikus egyensúly és kialakul egy rendellenes folyamat: a megcsonkított felszálló vezetékekben megnô a víz áramlási sebessége (tehát több víz jut ezekbe a részekbe), míg az épen maradt felszálló vezetékekben arányosan kevesebb víz fog keringeni, ezáltal az ezekre szerelt fűtôtestek csak részlegesen vagy egyáltalán nem fognak átmelegedni. (Ugyanez a jelenség fordul elô a régi fűtési rendszerekben, ahol a csövek keresztmetszete leszűkül a lerakodások miatt.)
               E jelenség kiküszöbölésére két lehetôség van: szabályozó szelepek beiktatása az érintett lépcsôházakba (ez viszont pénz- és idôigényes munka), vagy pedig a rendszer túlfűtése, mely – amint már említettük – a fogyasztók részére jelent többletköltséget.
               3. A harmadik nagyon fontos tényezô, melyre fel kell hívjuk a figyelmet, hogy a fűtési rendszerbôl kiiktatott részekben felgyorsul a korróziós folyamat, mely néhány év alatt használhatatlanná teszi a vezetékeket. (Lásd Balánbánya esetét, ahol a bevezetett gáz ellenére sincs fűtés és melegvíz-szolgáltatás, vagy Maroshévízen a tönkrement vezetékek miatt nem tudnak melegvizet szolgáltatni.)
               A leírtak alapján gondolom mindenki meggyôzôdhetett, hogy nem arról van szó, hogy a szolgáltató ellenszegül a fogyasztó akaratának. Véleményünk szerint a kikötések nem oldanák meg a problémákat, esetleg késleltetnék egyes családok eladósodását. A dolgok eredôje egészen más, melyen sajnos a szolgáltató nem tud segíteni. Szociális problémákról van szó, azaz a fogyasztók egyre szűkülô fizetési lehetôségeirôl. Mert amíg egy tömbházlakás fenntartási költségei elérik egy kisebb fizetés, vagy egy átlagnyugdíj értékét, addig minden más költségcsökkentési próbálkozás – amely végül is csak a fogyasztó és a szolgáltató közötti vitához vezet – hiábavaló. És ez mindaddig megmarad, míg a nyersanyagok és a különbözô termékek értékét a világpiaci árakhoz igazítják, a fizetések megállapításánál viszont ezeket nem veszik figyelembe.
               (folytatjuk)
    Somodi Zoltán, a Közüzemek műszaki igazgatója

    Stressz, a láthatatlan betegség
               Idôrôl idôre mindannyian kerülhetünk stresszállapotba. Amikor már túl nagy a nyomás, szervezetünk jelez. Mik ezek a jelek? Mit jelentenek? És mi a teendônk ilyenkor?
               A stresszhelyzetre adott válaszreakciót „küzdelmi vagy menekülési" ösztönnek is nevezhetjük. Több ezer éve a túlélés eszköze a stresszállapot, különösen a gyors cselekvést igénylô helyzetekben (például amikor egy éhes vadállat vette üldözôbe az embert, a menekülés életmentô reakciónak számított). Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna, akár valódi, akár képzelt vészhelyzetrôl legyen szó. E reflexünk nélkül elvesznénk.
               A stresszérzésnek egy másik változata inkább lelki, és nem pusztán idegi reflexen alapszik. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás, házasságkötés) feszültséget idézhet elô. Ezek az érzések vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenképpen elôre tudhatók. Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt – menedzsertípusú – férfiak és nôk körében gyakori. Olyan helyzetek idézik elô, amelyeket nem könnyű azonosítani, és a szenvedô alany nem is mindig értékeli ôket stressztényezôként. Elôfordul, hogy nem veszi észre, melyek is ezek valójában. Érzi, hogy valami történik, de nem látja tisztán, hogy mi is az.
               A zajártalom
               A folyamatos zaj növeli a feszültséget, akadályozza a szervezet regenerálódását. Elôidézheti a szomszédból áradó hangos zene, a folytonosan zajos családi környezet, az állandó munkahelyi zúgás, hangzavar, a forgalom lármája stb. Az állandó csendháborítás olyan zavaró körülmény, amely túlterheli az idegrendszert. Következményeképpen nyugtalanok, türelmetlenek leszünk, sôt szoronghatunk, súlyos esetben depressziósakká válhatunk. Gyakran elôfordul, hogy a feszültség hirtelen és kiszámíthatatlanul jelentkezô, erôszakos cselekedetekben keres „oldódást". A zajártalomtól szenvedôk többsége jól ismeri ezt a fajta stresszt.
               Stressz és testi reakciók
               Mi történik az ember szervezetében, amikor stressz éri? Felszaporodnak a különbözô stresszhormonok, ezzel egy idôben keletkeznek közérzetjavító anyagok is. (A neurofiziológusok több mint nyolcvan, a test és lélek „párbeszédét" szabályozó hormont és „küldöncanyagot" fedeztek már fel). Ezek a hormonok elindítanak egy sor reakciót. Ilyen a félelem, amikor sebesebben ver a szív, szaporább a légzés, emelkedik a vérnyomás, kiver a veríték. Egy-egy félelmetes helyzetben, a megemelkedett vérnyomás következtében több vér jut az izmokba, ettôl felszabadulhatnak a védekezéshez, a meneküléshez szükséges erôk.
               Ha a feszültséget keltô esemény, érzés elmúlik, a szervezet ismét normálisan működik. Ha viszont ez a felpörgetett állapot túl hosszú ideig tart, nem követi nyugodt feltöltôdési idôszak, kimerülhetünk, és komoly egészségügyi károsodásokat is szenvedhetünk. A stressz kihat a szexuális életünkre. A férfiaknál merevedési zavarokat, korai magömlést okozhat. A nôk a libidó csökkenését, az orgazmus elmaradását tapasztalhatják meg.
               A pszichoszomatikus betegségek
               A legismertebb pszichoszomatikus betegség a fejfájás, a gyomor- és nyombélfekély, a magas vérnyomás, az asztma, a fekélyes vastagbélgyulladás, a neurodermatitisz, a reuma.
               A stressz következtében kialakuló zavarok nem enyhíthetôk nyugtató- vagy élénkítô szerekkel. A kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a túlzásba vitt evés átmenetileg enyhítheti a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítják a tüneteket, és még több szenvedést okoznak. Az elsô lépés a stressz legyôzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük. Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot. A combot, a karizmokat dolgoztató tornagyakorlatok, a kerékpározás jó hatásúak, mivel serkentik az „örömhormon-termelést", ezért javulhat a hangulatunk. A semminél jobb még egy kiadós séta is a jó levegôn.
               Dohányzás és alkoholfogyasztás
               A dohányzás ártalmas szokás. Növeli a keringési zavarok, az agyvérzés, a szívinfarktus, a gyomor- és nyombélfekély, a tüdôrák, az anyagcserezavarok kockázatát. Aki dohányzással oldja feszültségét, az a rágyújtással megszakítja a stresszt elôidézô szituációt, tudatosan keresi a nikotin nyugtató hatását. Az enyhe eufória azonban csak átmeneti „minibódulat". Ha már kialakult a függôség, segíthet a leszokásban a nikotinos rágógumi vagy tapasz, de csak egyéni adagolásban és megfelelô terápiával kombinálva.
               Alkohollal sem tanácsos oldani a stressz okozta feszültségeket. Az ivás könnyen szenvedéllyé válhat. Alkoholos állapotban az ember nem megoldja külsô és belsô problémáit, hanem félresöpri azokat. Az alkoholfogyasztás az egyik legveszélyesebb „öngyógyítási" mód. Némi feszültség valamennyiünkben van. Unalmassá válna az élet kihívások, megoldandó problémák nélkül. Ezek szükségesek, többségüket jól viseljük, de néha átélünk olyan idôszakokat, amikor a hullámok összecsapnak a fejünk felett. Mást nem tehetünk, meg kell tanulnunk higgadtan kezelni a konfliktushelyzeteket, hogy meg tudjunk felelni a folyamatos kihívásoknak.


    A születésnap
               Kedden este került sor Harold Pinter háromfelvonásos darabjának bemutatójára a Figura Stúdió Színház elôadásában. Két régi arc (Barabás Árpád és Kolozsi Kilián), és négy új (Aszalos Géza, Kató Emôke, Tokai Andrea, Ugron Szilárd negyedéves kolozsvári színi-hallgató) jelent meg a színpadon, ôk szülinapoztak a rendezô, Béres László irányításával.
               A panzióban – amely annak ellenére, hogy rajta van a listán – egy esztendeje csupán egy lakó van, a Vendég. Nem csoda tehát, ha bensôséges hangulat alakul ki a ház asszonya és az egykori zongorista, Stanley között, ki elvonult a nagyvilág zajától. A ház ura, a tengerparti heverôszék-felvigyázó, az asszonyság, kinek ugyan nem erénye a takarítás, de mégis úgy tűnik, hogy mindenre fordít gondot, valamint Stanley, a művészlélek egyhangú napjait még Lulu sem tudja megzavarni, pedig ô nem átallkodik rámutatni a mezítelen nôi bájakra sem. Csupán egyvalami jelenti a szereplôk végzetét: a születésnap.
               Stanley születésnapján két új vendég érkezik a panzióba, és nem hétköznapi ünnepélyt varázsolnak a fiatalember tiszteletére. Folyik a viski, a barnasör, mindenhol girlandok díszelegnek, bálkirálynô lesz Megbôl, Lulu is jól szórakozik, Stanley kisdobot kap, ha már zongorája nincsen... Az ünnepen csupán az ünnepelt nem derülhet. Az új vendégek az ôrületbe kergetik, majd – furcsa mód – maguk közé fogadják.
               A bemutató után sok nézô – akárcsak egykor a szerzô, Harold Pinter – elmondhatja, fogalma sem volt, mi miért történik. Ez a darab kérdéseket ültet az agyakba: ki a két új vendég? Mire megy ki a sok, egymásnak ellentmondó kérdés feltevése? Mi köze mindehhez a házigazdának? Mi van az autóban rejtett targoncával?
               A kérdésre biztosan megvannak a válaszok; menjenek hát el, nézzék meg A születésnapot, majd töprengjenek, válaszoljanak. Igen, töprengjenek, hisz ez a darab nem arról szól, hogy megnéztük, jót nevettünk, elfelejtettük. Itt átfestett deszkákon, más érzelem-bábokat mozgatnak.
    Balázs Katalin

    Nagy Attila-faggató
               Nagy Attila kedden három órán keresztül ült a kérdések kereszttüzében. A találkozón, amelyet a Polgári Csoport szervezett, azok is részt vettek, akiknek személyes kérdésük volt a Közüzemek igazgatójához.
               A legtöbb kérdés a víz- és hôhozammérôk körül merült fel. Az igazgató részletesen elmagyarázta a számlázási elvet, eszerint mindenki a műszerek által mutatott mennyiségnek megfelelô összeget kell kifizesse. De mivel a már harminc éves vezetékrendszer nagyon rossz állapotban van, sok a veszteség, ezért fizetnek a mérôműszerekkel nem rendelkezôk sokkal többet, mint amennyit tulajdonképpen fogyasztanak. Azt is elmondta, a hôhozammérôk felszerelése minden lépcsôházban jelentôsen csökkentené a fizetnivalót, viszont hatalmas veszteségeket okozna a vállalatnak, de így talán rá lehetne kényszeríteni a város vezetôségét, hogy biztosítson pénzt a rendszer felújítására. Az egyik jelentkezô rámutatott arra, hogy az ilyen mérôműszerrel rendelkezô lépcsôházakban a melegért négyzetméterenként 856 lejt, míg máshol 3885 lejt fizetnek. Igaz, hogy a lakóknak kell kifizetniük a hôhozammérôk árát, de ezt az öszszeget a Városgazdálkodási Vállalat apránként levonja a közköltségbôl, így ezek felszerelése mindenképpen elônyös a lakóknak.
               A jelenlevôk azt is felrótták Nagy Attilának, hogy a lépcsôházakban senki nem olvassa le a mérôműszerek állását. Erre az igazgató azt a megoldást ajánlotta, hogy a vállalat alkalmazottja minden hónapban a lépcsôházfelelôssel közösen olvassa le az órákat. Az a megoldás is felvetôdött, hogy az alkalmazott papíron hagyja hátra az óra állását a lépcsôházfelelôsnek, és csak akkor számlázzák, ha három napon belül nem érkezik cáfolás a vállalathoz.
               Az idei fűtésidényrôl kiderült, hogy egyelôre még egy hétre elegendô fűtôanyaggal rendelkezik a vállalat. Az újabb mennyiséget pedig csak akkor lehet megrendelni, ha pénz is van rá. Lassan már nemcsak a pénz, a zálogba tehetô épületek is gondot jelentenek. Nagy Attila elmesélte, régebben hogyan próbált túljárni az üzemanyag-szolgáltatók eszén, ami akkoriban sikerült is. Az eredmény annyi, hogy ma már kevésbé bíznak a GO Rt.-ben.
               Nemsokára munkába állhat a harmadik szemételhordó jármű is, már csak a rendszáma hiányzik – számolt be az igazgató. Ezt a célgépet nyáron kapta a város Gyôrtôl, munkájával jobbá válhat a szemételhordás a városban.
               A találkozó zárómozzanataként egy résztvevô kérést intézett az igazgatóhoz: „Csak annyit szeretnék, hogy legyen fűtésünk a télen."
    Pál Hajnalka

    KisNet - KisNet - KisNet - KisNet
               HIREK
               Az alábbi hírösszefoglalónk nem más, mint annak a káosznak a feltérképezése, amely egyre jobban kezd eluralkodni az internetes piacon, Romtelecom mintára egyre többen szeretnének monopol helyzetbe kerülni, mások a versenyhivatalban bíznak...
               Internet-szolgáltatók háborúja
               A romániai internet-szolgáltatók háborút indítottak a Mobilfon GSM szolgáltató ellen, miután az, Connex-bérleteseinek ingyenes internet-hozzáférést biztosított. A Mobilfon 2 millió dollárt fektetett be a X-Net nevű internetes részlegébe, ami egyéves működés után 3600 elôfizetôvel rendelkezett. Az ingyenes szolgáltatás bevezetése után rövid idôvel ez a szám 10.000-el nôtt. Becslések szerint ez körülbelül további 40.000-el nôhet, ennyien térnek majd át valamelyik internet-szolgáltatótól a X-Net-es változatra. Az a szolgáltatás, amit az X-Net egy 10 dolláros GSM bérlet mellé ingyen biztosít, a konkurenciánál 20-40 dollárba kerül. Minthogy a piac nagyon érzékeny az árváltozásokra, az internet szolgáltatók féltve pozícióikat, a versenyhivatalhoz fordultak.
               RomTelecom ellenes szövetség
               A legfontosabb Romániai internet szolgáltatók szövetséget kötöttek a RomTelecom-mal szembeni érdekeik érvényesítésére. Az ok, hogy az utóbbi egy évben a romániai internetfelhasználás nem nôtt jelentôsen, amiért elsôsorban a RomTelecom árpolitikája tehetô felelôsé, amely a bérelt vonalak árát legutóbb hatszorosára emelte. A GfK a napokban közzétett tanulmánya nagyon jól leképezi a helyzetet. E szerint Románia lakosságának mindössze 9%-a internetezik rendszeresen, ezek 44%-a internet kávézókból. A felhasználók mindössze 31%-a internetezik munkahelyrôl, illetve 11%-a otthonról. A romániai internetezôk átlag 4 órát töltenek hetente a hálón.
               Magyarország második a régióban
               Habár a nyár az informatika világában (is) uborkaszezonnak számít, a nagy cégek többsége ilyenkor sem tétlenkedik – a Cisco például ezt az idôszakot találta alkalmasnak arra, hogy a Gartner Group segítségével az európai, közel-keleti és dél-afrikai térségben meghatározza az internethez kapcsolódó legfontosabb mutatók értékét s az azokból kiolvasható fejlôdési trendeket.
               A kutatás során Nyugat-Európában 772, Dél-Afrikában 33, egyenként félórás telefoninterjút bonyolítottak le a pillanatnyilag még kicsinek számító start-up cégektôl kezdve egészen a nagy multinacionális vállalatokig. Ezenfelül 116 mélyinterjút készítettek az internetgazdaságban valamilyen szinten szerepet játszó kelet-európai és közel-keleti szervezetekkel, illetve vállalatokkal. S hogy a késôbb felvázolásra kerülô helyzetkép még inkább teljes és megbízható legyen, felkeresték s hosszasan faggatták a régiók 15 meghatározó kockázati tôkebefektetôjét.
               Nem meglepô, hogy Nyugat-Európában az internet alkalmazását, a benne rejlô üzleti értékek felismerését jellemzô számok kiugróan magasak. Arrafelé már tisztában vannak azzal, hogy az elektronikus kereskedelem olyan változásokat von maga után a gazdálkodó cégek életében, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sôt lehetôség szerint elébe kell menni azoknak. Utóbbi megállapítással egyben már egy másik fontos jellegzetességre is utaltunk, amely szerint az új (internet)gazdaságban azok a vállalatok lesznek, lehetnek sikeresek, amelyek társaikhoz képest sokkal gyorsabban tudnak reagálni a környezeti változásokra (ezzel a nyugat-európai cégek vezetôinek túlnyomó többsége szintén tisztában van).
               Azt, hogy egy vállalat milyen hatékonyan alkalmazza az internetet, nagymértékben meghatározza, hogy kik hozzák az idevágó döntéseket. Ezzel kapcsolatban érdekes jellegzetességre derült fény: azoknál a vállalatoknál, ahol a céges weboldal pusztán az információközlést szolgálja, a döntési jogkör többnyire az ügyvezetô igazgató, illetve az elnök-vezérigazgató kezében van, míg ott, ahol a tradicionális eladási csatornák mellett az internetet is használják (például termékek online eladására, ügyfélszolgálatra), a döntésekbe a marketing-, illetve az információs rendszerek terén tevékenykedô szakembereket is gyakrabban bevonják.
               Rátérve Kelet-Európára: a Gartner hazánk helyzetét – a régió többi országához képest – jónak ítélte meg. Az e-business alkalmazásában Csehország jár az élen, a dobogó második helyére Magyarország került, ezután sorrendben a lengyelek, a szlovének, a románok, az oroszok, a bulgárok, s végül az ukránok következnek. A sorrend kialakulásában meghatározó volt a gazdasági környezet, a befektetési kedv, a modern információs és kommunikációs rendszerek elterjedtsége és használata, a banki, valamint az infokommunikációs infrastruktúra, amely egyben a Nyugat-Európához történô felzárkózás esélyeit is meghatározza.
               (forrás: prim)
               On-line Ceausescu vagyon-árverezés
               November 20-án kezdôdik a Ceausescu család vagyontárgyainak on-line árverezése.
               Százötven tárgy kerül a virtuális kalapács alá, elsôsorban ruhadarabok. A diktátor utolsó sapkája 41 400 lejes kikiáltási árral indul.
               A legérdekesebb tárgyak között van a pártkongresszusokat végigkísérô hatalmas pártembléma (47,6 millió lejes kikiáltási áron), de aki abroszt akar vásárolni, licitálhat azokra, amelyeket Ceausescu Todor Zsivkov-tól, vagy éppen a Palesztin Felszabadítási Mozgalomtól kapott ajándékba.
               Az alábbi címen meg is lehet tekinteni a tárgyakat és bôvebb információhoz lehet jutni: http://www.apps.ro
    Linkgyűjtemény:
               Magyar keresôszerverek:
               * http://www.altavizsla.hu
               * http://kincs.elender.hu/hun/links/zoom.asp?cus=1
               * http://stop.extra.hu/extra/kereso.tdp
               * http://www.goliat.hu/
               * http://www.heureka.hu/
               * http://www.hunnia.net/
               * http://www.startlap.hu
               * http://www.kapu.hu/
               * http://www.hudir.hu/
               * http://www.google.hu/
    KisNet szerkesztô: Barabás Csaba

    Élettörténet
               A család
    2. rész: Ezek a nôk...
               Nemessyék nappalijába beáramlik a hajnali fény, új nap kezdôdik. Kató álmosan dörzsölgeti a szemét, masszírozza meggémberedett végtagjait, miközben villámként futnak át agyán a gondolatok. Hol van Bori? – ugrik fel a fotelbôl, és rohan az emeletre. Félôrültként ront be kislánya szobájába; a máskor kötelezô kopogás most elmarad. Csak akkor sóhajt fel megnyugodva, amikor meglátja Borit, aki édesen alszik, karjaiban pedig ott van kedvenc macija.
               Lehuppan az ágyacska szélére, az öröm, hogy újra látja kislányát, feledteti korábbi dühét
               Még nem történt olyan, hogy lánya sötétedés után, engedély nélkül kimaradjon. Kató azon töpreng, hogy mit tehet ilyen esetben egy anya. Persze, könynyebb lenne ezt Janival megbeszélni, de az üzletembereknek nincs idejük ilyen „apróságokra", az öregek pedig már öregek...
               Eszébe jut, hogy egyszer bizony kiugrott az ablakon, hogy elmehessen Janival a Katalin-bálba, de akkor ô már tizenhét éves volt. Édesanyja másnap, amikor megtudta, seprűnyéllel rohant be a szobába, és nem szívesen emlékszik arra, ami azután történt. Ô nem akar ilyen anya lenni, nem akarja elveszíteni lánya bizalmát.
               – Nem fogom faggatni, bár kíváncsi lennék, mi történhetett, milyen bandába keveredhetett. Eddig mindent megbeszéltünk, most is el fogja mesélni.
               Anyuka csendesen surran ki a szobából, nincs szíve felébreszteni a csendesen pihegô leányzót.
               Már a lépcsôfordulónál látja, hogy anyósa felébredt, éppen a kávéfôzéssel foglalatoskodik.
               Amint meglátja menyét, már tátja is a száját:
               – Na, hol van a drága lányod?
               Katónak rosszul esik a rosszmájú kérdés, de lenyeli. Nem fog ujjat húzni az anyósával. Hirtelen kikerekít egy kis történetet, és természetesen a lánya védelmére kel:
               – Alig feküdtetek le, már haza is ért. Egy barátnôjénél vacsorázott.
               – Ej, azért ezek a vacsorák még koraiak egy tizenkét éves lánynak. Lehet, hogy ez divat volt nálatok, falun, de Nemessyék soha nem engedték hosszú pórázra a leánygyermekeket.
               – De bezzeg a szolgálókat igen... – böki ki Kató akarata ellenére. Hisz ô is tudja, hogy Zsuzsa mama egyszerű szolgáló volt Nemessyéknél. Csak azért lett úrinô belôle, mert a gazda fiával töltött éjszakának bizony nem maradt el a következménye; s mielôtt megszülettek volna az ikrek, Jani és Gedeon, megtartották a mennyegzôt.
               Nem csoda, hogy Zsuzsa mamába belefagyott a szó; nem veszi jó néven, ha szolgasorsára emlékeztetik. Csupán néhány gonosz pillantásra méltatja menyét, és gyilkos tekintettel nézi unokáját is, aki álmos szemekkel éppen lefelé lépeget a lépcsôn.
               – Jó reggelt! – rikkantja vidáman, mintha mi sem történt volna, s máris kortyolja a kakaóját.
               Nagymama sértôdötten csapja be maga után szobája ajtaját. Bori kérdô tekintetére Kató csak legyintéssel felel. A házban gyakoriak az anyós-menyecske összetűzések, fôként olyankor, ha Jani nincs otthon.
               – Drága anyus, ugye nem baj, hogy Emônél vacsoráztam? Olyan jól éreztem magam. – mondja kétszínkedve, nem várva meg, hogy anyja kérdezze.
               – Rendben, ezt hitetjük el apuval, én is ilyesfélét hazudtam nagyanyádnak, de nekem elmondhatod, szívem.
               – De anyu... – szörnyülködik Bori, majd hangja kedvesebbre vált, mintha így könnyebben megúszná – tudod, az az igazság, hogy Emô szülei nem voltak otthon, s mi a koszorúzás után mind felmentünk. Zenét hallgattunk, teáztunk, táncoltunk is, de nem történt semmi.
               – Jól van, kislányom, én megbízom benned.
               Bori puszit cuppant anyja arcára, csodamód ma reggel még öcscsét is kézen fogja, úgy indul diadalmasan iskolába.
               Kató, bár cseppet sem elégedett lánya válaszával, nem faggatja tovább. Karjára veszi kis kosarát, és hátramegy a zöldségesbe.
               A csípôs szél épp jó, hogy kiűzze fejébôl a kellemetlen gondolatokat. Ezért szeret a kertbe járni. Olyan nyugalom van itt, fôként ilyenkor, ôsz végén. A fiatal gyümölcsfák kopár ágai a munka utáni megnyugvást sugallják. Komótosan szedegeti az apró kelbimbókat, ilyenkor finomak, amikor megütötte egy-két hóharmat. Kiás egy póréhagymát is, valami finom ebédet akar készíteni.
               Dalolva lát a szakácskodáshoz. Ma frankfurti leves lesz terítéken hagymás szelettel, és készít almás pitét is. Még édesanyjától tanulta, s a gyerekek imádják.
               – Terítve van! – kiált be az öregek szobájába, amikor a gyerekek is beviharzanak az ajtón. Nem kell ôket biztatni, hogy asztalhoz üljenek, hál' Istennek, mindkettônek jó az étvágya.
               Nagymama rosszindulatúan szagol bele a levesestálba, megkavarja, s magában eldönti, hogy ô ezt sűrűbbre fôzte volna, de nem szól semmit.
               Nagyapó most is, mint mindig, mosolyogva ül az asztal mellé, és ezúttal sem szalasztja el, hogy belecsippentsen menye formás fenekébe, miközben Kató éppen neki tálal.
               – Hol van Jani? – kérdezi szemöldökét felhúzva Zsuzsa mama.
               – Nemsokára megérkezik – nyugtatja meg Kató, miközben ô is azon töpreng, hogy férje miért nem tartja be az ebédidôt.
               Az almás pite mindenkit levett a lábáról, nagymama még kétszer is vett belôle. Meg is jegyezte Gergô, hogy így nem lehet fogyókúrázni.
               Kató mosogatás közben is nevet fia csípôs megjegyzésén. Bár nem szereti, ha Gergônek sokat jár a szája, de nagyi megérdemelte.
               Letisztogatja a tűzhelyet, majd átöltözik és elindul. Úgy tervezi, benéz a céghez, megtudni, miért késlekedik férje.
               Gyakran megy oda, ismer minden alkalmazottat, és hízeleg neki, hogy a sok férfi a szeme sarkából végigméregeti, megcsodálja csinosságát. Számít a sóvárgó tekintetekre, kihúzza magát, és pávásan lépked végig az udvaron, az iroda felé.
               Egyszer csak észreveszi, hogy valaki igyekszik utána, és mielôtt megfordulhatna, egy kellemes férfihang suttogását hallja:
               – Találkozzunk a Katalin-bálban!
               Kató összerezzen, ennyire vakmerôen még egyetlen férfi sem közeledett hozzá. Már nem mer visszanézni, remegô lábakkal igyekszik férjéhez.
               Nincs sok öröme a találkozásban. Jani mellett ikertestvére, Gedeon ül, kérô tekintettel. A mézes-mázas üdvözlés még jobban kihozza a sodrából, s ekkor Gedeon is észreveszi, hogy távoznia kell. Sietve csukja be maga mögött az ajtót, de nem elég gyorsan ahhoz, hogy el ne kapja sógornôje elsô mondatát:
               – Már megint ô a fontosabb? Ebédelni nincs idôd, mert az üzletnek mennie kell, de a pénzbôl mi nem látunk sokat, mert a drágalátos testvéred elkunyerálja tôled. Hogy lehet ilyen galambszíved? Nem látod, hogy élôsködik rajtad? Nézd meg, most is a kocsmában köt ki! Te tartod el a barátait, minden kocsmatölteléket!
               – Vér nem válik vízzé – szabadkozik Jani – különben is most ígérte, hogy új életet kezd. Képzeld el, földet akar venni, s házat épít rá. Asszony is van már a láthatáron. Meglátod, ember lesz belôle.
               – Te még ezt is elhiszed? Hányszor hallottunk már tôle ilyen ígéreteket? Emlékszel-e, amikor azt mondta, hogy jegyben jár a polgármester leányával, s kiderült, hogy Annácska nem is tudott róla?
               – Ne légy rosszmájú, szívem. Azt elfelejtetted, hogy a tavaly is megadta a kölcsönt?
               – Hogy felejthetném el, egyetlenegyszer történt ilyen.
               Kató morfondírozik még egy ideig, majd sértôdötten szólal meg:
               – Te úgysem változol meg. Megszokom, csak azt várom el cserébe, hogy rám is fordíts egy kis idôt. Tudd meg, hogy nem érdekel az üzlet, szombaton Katalin-bálba megyünk!
               (folyt. köv)
    Azaki Hakami

    A rendôrségrôl
               Közúti baleset a Gyilkostónál
               * November 22-én, szerdán a délelôtti órákban Gyilkostó körzetében a 12/C jelzésű fôútvonal (43 kilométer + 908 méter) közúti baleset színhelye volt. Történt, hogy a Gyilkostó irányából közlekedô HR-02-FTT rendszámú teherautó, amelyet Bucur Ion damuki (Neamţ megye) lakos vezetett, a fokozott sebesség következtében a síkos útfelületen megcsúszott egy jobb oldali kanyarban. Ennek következtében a jármű lekerült az úttestrôl, és mintegy tizenkét méteres zuhanás után az útszéli árokban kötött ki. A baleset során tetemes anyagi károk keletkeztek, továbbá a járműben lévô négy személy könnyebb sérüléseket szenvedett.
               * A kilences kilométernél november 21–22. között összesen öt, jelentôs nagyságú anyagi károkat eredményezô közúti baleset történt. A rendôrség közlekedésügyi csoportjának munkatársai azzal a kéréssel fordulnak a gépjármű vezetôkhöz, hogy óvatosan vezessenek, mert ebben az idôszakban köd és jeges útfelület nehezíti a közúti közlekedést.