Dászvidániá demokrácijá!
Heveny politikai fertôzésem van. Ebbôl is a legrosszabb: két oldali választási gyulladásom. Begyulladásom. Fejemben kavarognak a gondolatok, azt hiszem, kezdem elveszíteni a józan magyarságomat. Ez elment vadászni, ez meglôtte, ez hazavitte, ez beetette, ez lenyelette... Na, ki a hunyó? Jól elbújtunk, ám!
Magyarok! Földieim! Kezdeném a nagy szavakat, de hogyan tovább? Azt már Markó úr elmondta, hogy az RMDSZ ismét nagyon jól szerepelt, hogy a magyarság ismét bizonyított. Kinek? Mit? Mi az eredménye? A kérdéseket lehetne folytatni, de nincs értelme. Vezetôink elégedettek az elért sikerekkel. Akkor mi is. Változatlanul erôsek és következetesek vagyunk. És az biztos, hogy csak kemény feltételekkel adjuk el a bôrünket, lépünk koalícióra valakivel, feltéve, ha igényt tart valaki ránk.
Erdélyben a jövô! – visszhangzik a fejemben. Abban az Erdélyben, ahol a szavazók zöme a Nagyrománia Pártra és vezetôjére adta voksát? Lehet, hogy én nem látom a lényeget. Lehet, rosszul értettem vezetôink büszke nyilatkozatait, amelyekbôl az derült ki, hogy az utóbbi négy év alatt, ha mást nem is, de azt elérték, hogy munkásságuknak köszönhetôen visszaszorult a nacionalizmus, a sovinizmus, úgy egyáltalán a magyarellenesség. Még szerencse, hogy nem dolgoztak többet. Uraim, drága magyarságunk védôi, még két ilyen gyôzelem (lehet, hogy ez az egy is elég?), s el vagyunk veszve.
Kíváncsi vagyok a tanácsokra: kire kell szavazzon a romániai magyarság december 10-én?
Várom az érsekség buzdító felhívását, a lelkipásztorunk útbaigazításait, az RMDSZ mindent tudunk, mindent látunk stratégiáját. Mert azt nem lehet, hogy ne élhessünk választói jogunkkal. Ez azt jelentené, hogy annyira mellékszereplôk lettünk, hogy akár nélkülünk is eldôl az ország sorsa, a mi sorsunk. Akkor hol itt a gyôzelem? – kérdem én.
Mondják, nincs okunk pánikra, letargiára, mert az RMDSZ-csúcs megtartotta pozícióját. Fel a fejjel, hiszen együtt leszünk erôsek! Csak az nem tiszta, hogy kivel együtt: Iliescuval, Vadimmal, vagy mindkettôvel?
Ábrahám Imre
Szálkák és gerendák
Nem is olyan rég ugyanezeken a hasábokon megdicsértem az áramszolgáltató vállalatot. Azóta eltelt egy kis idô, s a dolgok ahelyett hogy tovább javultak volna, inkább romlottak. Köztudomású, hogy az új számlázási rendszerük nem váltott ki osztatlan elismerést, az azonban még nem minden. További gond az, hogy még bár azt sem csinálják tisztességesen. Amikor kihozták októberben a féléves kiigazító számlát, azon olyan óraállás szerepelt szeptember kilencedikei dátummal, amit épp a napokban ért el a villanyóránk. Magyarán: hasból volt beírva az óra állása, s annak megfelelôen volt kiszámolva a fogyasztásunk. Ez lenne az egyik gond. A másik az, hogy az illetô félévben kétszer változott a villanyáram ára, s az ember ilyenkor joggal várná el, hogy árváltozáskor leolvassák az órát, hogy az elfogyasztott kilowattokat a megfelelô árban számlázzák le. Sajnos nem ez történik, hanem (elvben) leolvassák az órát a félév végén, majd napi átlagfogyasztást számolnak, s annak alapján eldöntik, hogy ki menynyit fogyasztott a drágulás elôtt, s mennyit utána. Leleményes módszer, kevés munkával megoldható, csak az a gond vele, hogy teljesen tisztességtelen. Képzelje csak el a tisztelt olvasó, hogy aki az idén augusztus végén – szeptember elején szabadságon volt, az új árban, tehát drágábban fizeti meg a júliusban elfogyasztott áramot. Ezzel szemben aki júliusban volt szabadságon, az jól jár. Számítva arra, hogy drágulásokkor nem olvasnak órát, én annak idején feljegyeztem a megfelelô óraállásokat, majd szeptemberben illedelmesen lementem a vállalat itteni kirendeltségére, s bemondtam azokat. Akkor világosítottak fel arról, hogy hiába fáradtam, mert a programjuk úgy van megcsinálva, hogy csak a végsô állást lehet neki megadni, s abból számol átlagokat. Ez már sok volt nekem, s levelet írtam a fogyasztóvédelmi hivatalnak is, meg az áramszolgáltató vállalatnak is. A hibás számlát kifizettem, mert nem hiányzott az, hogy kikössék az áramot, s majd járkáljak az igazam után. Ezután türelmesen vártam a fejleményeket. A fogyasztóvédelem válaszát azóta is várom, de be kell valljam, nagy reményeket nem fűzök hozzá, annak ellenére, hogy mellékeltem hozzá több tíz lakos aláírását, akik velem együtt azt kérik, hogy térjenek vissza a régi rendszerre, amikor rendszeresen olvasták az órát, s a fogyasztók a reális fogyasztásuk szerint fizettek. (Itt zárójelben meg kell jegyezzem, hogy ez a nálunk bevezetett kísérleti módszert sem Csíkszeredában, sem Székelyudvarhelyen nem alkalmazzák, de még bár Maroshévízen sem. Erre akár büszkék is lehetünk, hisz végre valamiben mi vagyunk a megyében az elsôk. Tudja Isten, hogy van ez, de én nem érzek semmi büszkeséget... Lényeg az, hogy ez a rendszer nem azért van így, mert így kell legyen, mert az egész országban így van, stb. Egyszerűen kísérleteznek velünk, immár sok-sok hónapja, s a monopolhelyzetben levô szolgáltatónak esze ágában nincs meghallgatni az ügyfeleit, akikbôl él. Elvégre Romániában élünk, nemde?)
A törvényes határidô letelt, az élet nem állt meg, hanem megy tovább. Elvégre a fogyasztóvédelemnél is emberek dolgoznak, s van, amit képesek megtenni, s van, ami már meghaladja ôket.
Ezzel szemben választ kaptam az áramszolgáltatótól. Rövid és lakonikus levélben értesítettek, hogy menjek le a székhelyükre, s mondjam be a helyes óraállást, hogy tudják kiigazítani a számlát. A plafonig ugrottam, de nem örömömben, ugyanis:
1. Én már egyszer lementem, s bemondtam. Azért semmiképp nem érzem magam felelôsnek, ha nem írták le, elkallódott, stb.
2. Az óránk kint van a lépcsôházban, tehát jó nyugodtan kijöhetnek, s leolvashatják. Az ellenben már valamivel nehezebb lesz, hogy leolvassák róla a szeptember kilencedikei állást.
3. A levélben volt még néhány kérdés, ami a számlázás meg a tarifák mikéntjére vonatkozott. Ezekre elegánsan elfelejtettek válaszolni. Megírhatom ôket még egyszer, de vagy válaszolnak, vagy nem. Elôbb-utóbb én fogom feladni.
4. A legfontosabb dolog: nem szólnak egy szót sem arról, hogy milyen jogon számláznak le nekem júliusi fogyasztást augusztusi árban. Ugyanis amire számítottam, azt most már számadatokkal tudom bizonyítani: többet fizettettek ki velem, mint amennyit kellett volna, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy elkövettük azt a hibát, hogy nem fogyasztottuk el szorgalmasan minden nap a napi átlagot, amit az áramszolgáltató számunkra kiszabott. Eléggé el nem ítélhetô módon júliusban többet fogyasztottunk, augusztusban pedig kevesebbet.
A történet másik pikantériája az, hogy a levelet Csíkszeredába küldtem, mert ott a vállalat székhelye, onnan ellenben visszaküldték az itteni kirendeltségre, hadd magyarázza a cég bizonyítványát az az ártatlan alkalmazott, aki nem tehet arról, hogy magasabb szintem kineveztek minket kísérleti nyulaknak. Ugye a villámhárító szerepét is el kell játssza valaki...
Árus Zsolt
Pál Árpádtól tudjuk
Hat hetes szünet után pénteken újabb sajtótájékoztatót tartott városunk elsô embere. Beszámolójából kiderült, történt néhány érdekes dolog az elmúlt idôszakban:
* Sikerünk volt a dánoknál. Gyergyószentmiklós a második azon városok közül, amelyek megkapják a támogatást a fűtésrendszer-korszerűsítésre. A támogatás fedezi a munkálatok költségeinek kilencven százalékát, a maradékot az önkormányzatnak kell biztosítania készpénz vagy szolgáltatás formájában. A Forradalom-negyedi kazánház a kiválasztott, felújításához tavasszal fognak hozzá.
* Alighanem lesz valami a készruhagyárból is. A spanyol befektetôk legújabb ígéretük szerint december elsô hetében érkeznek szerzôdést kötni. Igaz, október végére is ígértek ilyesmit, de talán most... Polgármesterünk állítása szerint már megvannak a tervek, az is eldôlt, melyik cég végzi majd az építkezést. Még az engedélyek megszerzésére van szükség, és márciusban hozzáláthatnak a munkálatokhoz.
* Még semmilyen hivatalos dokumentum nem érkezett a hivatalba a lakosság fűtésadósságának eltörlésével kapcsolatban. Így még nem lehet tudni semmit ennek módozatáról. Azt viszont elmondta a polgármester, hogy a tavalyi 4,7 milliárd lej fűtéstámogatásból két és fél milliárdot még mindig nem kapott meg a város.
* Az idei Mikulás-napokra 64 millió lejt költ a város. Persze ennél többre van szükség a rendezvénysorozathoz, de ezt a támogatók fedezik.
* A polgármester szabadságon volt, nem volt aki aláírja az engedélyt, ezért a november 17. utánra meghirdetett garázsbontások csak most kezdôdnek el. A felhívásnak annyi haszna volt, hogy már kilenc lebontandó garázsnak gazdája akadt.
* Akár ötvenezer lejt is adna a hivatal minden begyűjtött kóbor kutyáért. Csakhogy senki nem vállalkozik az ebgyűjtésre.
* Az V. kerületi önkormány küldöttsége is eljön a Mikulás-napokra, de a havi tanácsülésen nem fognak részt venni. A polgármester legutóbb a Lipótvárosi napok alatt tárgyalt velük a Monturist 60 millió forintja ügyében. Mint mondotta, biztos, hogy lesz pénz, csak azt nem tudják, hogy mire.
Azt is elmondotta Pál Árpád, hogy szerette volna, ha Gyergyó monográfiája elkészül december 5-re. De mivel néhány szerzô még nem adta le írásait, a kiadása elhúzódik. Viszont a héten a hivatali alkalmazottak megkapják az etikai kódexet.
Pál Hajnalka
Az öregekért, betegekért
Kedden sajtótájékoztatót tartott a RegioNet Alapítvány. A találkozón egy beindult, és működô szolgáltatásról volt szó, mely az öregek és betegek hétköznapjait könynyíti meg. Az elképzelés több, mint emberséges, ám mégis akadnak akadályok. És ezúttal is a pénzhiány az egyetlen ellenfél, ugyanis szakember lenne, lelkes ápolók is munkálkodnak, viszont a megyei tanács megvonta a fenntartáshoz szükséges – 100 millió lejnyi – támogatást.
Az egész februárban kezdôdött, amikor a Regionet Alapítvány keretén belül, dr. Munzlinger Attila és Ildikó orvos-házaspár irányításával beindult a Nursing-képzés. Az idegen fogalom egy olyan szolgáltatást rejt magában, amely által egészségügyi végzettséggel rendelkezô, képzett személyek otthonukban ápolnak súlyos betegeket, szociális gondokkal küszködôket, különleges bánásmódot igénylôket, azaz elvégeznek mindent, ami nem fér bele a családorvos hatáskörébe. Természetesen a szakápolás a családorvos irányításával történik.
A február 14–25. között tartott elméleti képzést – melyet Vrabie Hajnal, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság munkatársa tartott – egyhetes gyakorlat követte a Szent Erzsébet öregotthonban. Tizenegy, egészségügyi végzettséggel rendelkezô személy vett részt a szakmai továbbképzôn, közülük tíz látott neki a munkának, felölelve a Gyergyói-medence majd minden települését.
Az elindulásban a Mocsáry Lajos Alapítvány pénzzel segített, a technikai feltételek megteremtéséhez a karitatív szervezetek járultak hozzá. A tíz személy azóta is sikeresen végzi a munkáját, naponta három-négy rászorulót látogatnak meg, három-három órát töltve velük. A hálózatot bôvíteni kellene, hisz annyira rugalmas, hogy nemcsak a rászorulók, pénztelenek támogatása fér bele, hanem lehetôség adódna arra is, hogy egyedül élôkön segítsenek bizonyos díj ellenében, amely még így is olcsóbb lenne, mint az öregotthonokban kifizetendô összeg.
A rendszer fenntartása – iroda, számítógép, telefon és szolgálati autó nélkül, ami szinte elengedhetetlen egy ilyen szolgáltatásnál – 15 millió lejbe kerül havonta, és itt történik a fennakadás. Ugyanis, amint dr. Munzlinger Attilától megtudtuk, az ilyen jellegű tevékenység anyagi alapját nyugaton a helyhatóság, az egészségbiztosító, valamint alapítványok fedezik. Nálunk azonban más a helyzet. Alapítványokhoz pályázgatnak több-kevesebb sikerrel, az egészségbiztosítóra nem számíthatnak, a helyhatóság viszont – a törvény szerint – támogathatja, ha van rá pénze. A költségvetés leosztása viszont a megyei tanács hatáskörébe tartozik, mely szerv a kezdeteken támogatta is az elképzelést, májusig.
Borsos Géza, az alapítvány vezetôje, a megyei tanács egykori tagja viszont elmondotta, hogy a júniusi tanácsülésen bár az elnök hasznosnak, fontosnak tartotta a tevékenységet, a tanács határozatában mégsem ítélte meg a 100 millió lejes összeget. Mint mondotta, az összeg megjelent a költségvetésben, csak éppen valaki másnak ítélték oda. Furcsállja a támogatás megvonását, annál is inkább, hisz a szociális bizottság elnöke egy gyergyói személy, Melles Elôd. Úgy gondolja, hogy az amúgy is lyukas szociális hálót nem lenne szabad még tovább szaggatni, hisz környezetünkben egyre több ember kerül a perifériára, akik segítségre szorulnak. És ha ezt a működô segítô-tevékenységet elfojtják, akkor nagyon nehéz lesz újraindítani.
A kiépített hálózat tagjai még reménykednek, hogy pénz kerül a kasszába, hogy kihúzhassák ezt az évet, ugyanis a Gyulafehérvári Caritas szervezet ígéretet tett, hogy 2001 januárjától átvenné, támogatná a tevékenységet. De addig is meg kell élni.
A találkozó végén Borsos Géza még hozzátette: hogyha mi nem tudunk pénzt elôteremteni öregjeink, betegeink ápolására, akkor csak abban reménykedhetünk, hogy néhány külföldi, akinek van szociális érzékenysége, támogatni fog, segíteni, hogy segíthessünk.
Balázs Katalin
VÁLASZTÁSOK
Választottunk, de semmi pánik
Jól kijutott nekünk a 2000-es esztendôbôl. Az áremelkedéssel arányosan szaporodnak a nyakunkba zúduló bajok, s mindennek tetejére alig estünk át a helyhatósági választásokon, máris újabb kampányidôszakban találhattuk magunkat. Csakúgy röpködtek az ígéretek, az öndicséret, az ellenség blamálása, s ragasztották egymásra a milliókért vásárolt plakátokat. Egyszóval, megint megrázták a rongyot, megint megcsinosították a pénztárcát. Á, nem a mienket, nekünk ezért nem kell fizetnünk (még!), ingyen van a reklámgolyóstoll, a térzene...
Idén nagyon gazdag volt a választék államfôjelöltekbôl is. Volt, ki annyira igyekezett megnyerni tetszésünket, hogy serc-perc román gyártmányú személyautót vásárolt, s miután megdicsérte minôségét, a román precizitást, biztonsági öv nélkül hajtott el a tapsolók elôtt. Hogyan fogja ô betartatni a törvényt másokkal? Volt, ki komolyan vette a kampányjátékot, és csakis az izgalmak miatt belesült a Luceafărul második szakaszába. Sebaj, nem művelôdési ház igazgatót keresünk, de azért... És volt köztük olyan is, aki éppen úgy mosolygott, mint tíz évvel ezelôtt, kerülte a nagy nyilvánosságot, sôt távol tartotta magát a jelölt-összecsapásoktól is.
Kampányoltunk, szurkoltunk, szavaztunk, s vártunk. Megérte: a november 26-án, este kilenc után néhány perccel közzétett részeredmények igazi meglepetésként szolgáltak, és kirajzolódott a második fordulóban versengôk képe: Iliescu, aki nemrég adta tudtára lapunk olvasóinak is, hogy szeparatizmust jelentene a magyar egyetem létrehozása, valamint Corneliu Vadim Tudor, a hírhedt ultra-nacionalista pártvezér, akire nem túlzás rámondani, hogy magyarellenes politikát folytat.
Két kommunista: Iliescu, aki már 1965-ben is jelöltette magát – korabeli dokumentumok igazolják –, majd a forradalom után is színre lépett, megmentett, majd hat évig irányította az országot; valamint hű ellenfele, Corneliu Vadim Tudor, Ceausescu udvari költôje, amint erre több külföldi lap nem átallott emlékeztetni.
Na, most válasszunk, s töprengjünk el azon is, milyen lesz Románia EU-s csatlakozása, mikor lesz kettôs állampolgárságunk, mikor szűnik meg a vízumkényszer, lesz-e magyar egyetemünk, kisebbségi jogaink, visszakapjuk-e erdeinket, s hány külföldi vállalkozó látja majd úgy, hogy Romániába érdemes, biztonságos befektetni. Vagy képzeljük el, milyen lesz újra hozzászokni a zászlólengetéshez, kongresszushoz, kommunizmushoz.
Egyik ismerôsöm arra tanított, hogy az újságíró soha nem lehet pesszimista, vagy, ne adj' Isten, pánikkeltô. Ezért csak arra kérhetjük, kedves választópolgár, hogy amikor külföldi ismerôsei fejéhez vágják, hogy minden népnek olyan vezetôi vannak, amilyet megérdemel, akkor rejtse fejét jó mélyen a homokba, s ha teheti, igyekezzen, hogy fedetlen feneke se maradjon a felszínen.
Balázs Katalin
A pórnép okulására
Sajtóvisszhang: a fôvárosi sajtó elsôsorban azért aggódik, hogy mit szólnak majd a nyugati körök a nacionalista-antiszemita jelölt elôretöréséhez, illetve ahhoz, hogy december 10-én, a második fordulóban két kommunista közül választhat Románia. Valószínű, hogy a nyugat máris elkezdte lezárni a romániai számlákat.
Silviu Brucan az amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondotta, hogy az eredmény horrorsztori Románia nemzetközi pozíciója számára. Szerinte Románia teljesen elszigetelôdhet politikai, és ami még súlyosabb, pénzügyi szempontból is.
Az anyahaza parlamenti megfigyelôi szerint a tét a romániai magyarság hazai státuszának jövôje (Csapodi Miklós), és ebbôl a szempontból súlyos aggodalomra lehet okunk.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke választás után közölte a közvéleménnyel: a következô napokban eldöntjük, hogy mit, hogyan teszünk. Behatárolt ugyan a mi cselekvési szféránk, de mi változatlanul erôsek és következetesek vagyunk.
Frunda György szenátor, államelnökjelölt véleménye szerint úgy kell politizálni, hogy a következő kormányzat kénytelen legyen – akár nemzetközi segítség igénybevételével – folytatni az eurointegrációs erôfeszítéseket.
Képviselôink
Hargita-megyébôl az RMDSZ egy szenátort állíthat, Verestóy Attila személyében, továbbá négy képviselôi mandátumot is nyert. A listavezetôk: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezsô és Antal István. A fennmaradó 1–1 szenátori, illetve képviselôi helyet az országos töredékszavazatok leosztása nyomán töltik be, valószínűleg a románság jelöltjeivel.
Sikkasztó vagy nacionalista?
Suciu Gábor, tanácsos:
Az elnökválasztás eredményei nagyon kellemetlenül érintettek, elsôsorban ezért, mert a szélsôséges nacionalista kijelentések ennyire meggyôzték az embereket. Ami a legfájóbb, hogy Vadim Erdélybôl kapta a legtöbb szavazatot, és az is, hogy a statisztikák szerint a fiatalok körébôl került ki a legtöbb támogatója. Véleményem szerint ez azzal magyarázható, hogy a részvételi arány csak hatvan százalékos volt, valamint, hogy a kormánypártok nem tudtak közös megegyezésre jutni. Ha a második fordulóba nem jutott államelnökjelöltek visszaléptek, és egy közös jelöltet indítottak volna, akkor – a statisztikák szerint – ez a jelölt lett volna a második. De ez már csak esô után köpönyeg. Mindenesetre keserű szájízzel hagyott ez a választás. Egyszerűen nem tudom, kire kell szavazni: egy exkommunista sikkasztó, vagy egy nacionalista elnökre.
Véleményem szerint az RMDSZ most ellenzékbe fog kerülni, nem hiszem, hogy közös kormányba mer lépni egy olyan PDSR-vel, aki ellenzi a magyar egyetemet, a regionalizmust, s ezt az elnökjelöltje ki is jelentette. Most mindenképpen az ellenzékiség az egyetlen járható út az RMDSZ számára. A szövetségbe új emberek fognak kelleni, szakemberek, akik föl merik vállalni a programban megfogalmazottakat, és ki is állnak mellette.
Még nem tudjuk, ki is lesz az elnök, de már most nagy az elkeseredés, egyik jelölttôl sem számíthatunk semmi jóra. Az integrációs folyamat leáll, és a magyarság esetében szerintem meg fog nôni a kivándorlás. Az RMDSZ azzal büszkélkedett, hogy csökkent az intolerancia, a nacionalizmus, de ezek megalapozatlan kijelentések voltak. Senki nem kritizált minket a kormányban magyarságunk miatt, de ezt a kártyát sajnos most eredményesen kijátszották ellenünk.
Örvendetes és aggasztó
Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke:
– Úgy hiszem, két szempontból kell értékelnem a 2000-es választások eredményeit. Az RMDSZ szemszögébôl örvendetes, hisz megtartotta helyét a román politikai palettán, sôt kijelenthetjük azt is, hogy megerôsödött. A magyarság pedig felelôssége teljes tudatában irányította sorsát. Ez azt jelenti, hogy bár nem sikerült mindig elôrelépnie az RMDSZ-nek, a magyarság akkor is elismeri fontosságát, értékeli a szervezet munkáját.
Az országos eredmények szempontjából viszont aggasztó a helyzet. Cseppet sem örvendek annak, hogy a demokratikus erôk még most sem tudtak összefogni. Iliescu sikerére számítottunk, de Vadim Tudor felemelkedése meglepett. Bôven lehetne okokat keresni, de kétségtelen, hogy a tizenegy év sikertelensége, a kisemberek keserűsége sodorta ilyen irányba az eredményeket. A Nagyrománia Párt kimagasló eredményei nem azt jelentik, hogy a nép egyetért ezen párt politikájával, inkább csak azt, hogy ezzel akarta büntetni az eddigi vezetôséget. Kétségtelen, hogy szükség van egy józanodásra.
A gyergyói embernek mindenképp köszönettel tartozunk, hogy elment szavazni. Hogy kit válasszanak december 10-én? Nem annyira nehéz a helyzet, hogy ne lehessen dönteni. Nem kell rámutatnunk senkire, a magyarok lelkiismerete megadja a választ.
Vadim és RMDSZ
Köllô Dávid, tanácsos:
Nem teljesen erre számítottam, meglepett, hogy Vadim ekkora százalékban szerzett szavazatokat, és bejutott a második fordulóba. A többi párt nagyjából úgy teljesített, ahogy vártam. Meg vagyok gyôzôdve, hogy az sem változtatott volna semmit az eredményeken, ha az RMDSZ nem állít saját jelöltet, hanem támogatja Stolojant vagy Isărescut. Úgysem lehetett volna elkerülni Vadimot.
Az elkövetkezô négy évben szeretnék egy cselekvôkész, rugalmas, célorientált RMDSZ-t, de félek, hogy ez nem valósulhat meg. Nem tudom, mihez tudnak kezdeni, bizarr helyzet lenne a szervezetet Vadimmal együtt ellenzékben látni, de ugyanúgy az is, ha a PDSR-vel együtt lenne kormányon. Attól nem félek, hogy hirtelen megnô az országban a kivándorlás, bár jelen pillanatban nagy a felháborodás. Azt hiszem, ez idôvel elcsitul, és a következô fél évben nem fogják többen elhagyni az országot, mint eddig. De ha e fél év alatt beválnak a félelmek, utána tényleg tömeges elvándorlásra lehet számítani.
Illúziók...
Dr. Garda Dezsô, parlamenti képviselô:
– Fennáll annak a veszélye, hogy meggátolják az erdôk visszaadását. Ezért a múlt héten levélben kértem Isărescu miniszterelnököt, hogy ne tárgyalják meg az erdészet módosító javaslatait, és felkértem, hasson oda, hogy a törvényt az erdészeti hivatalok és az erdôgondnokságok tartsák be. A jelenlegi kormány utolsó napjaiban az erdészet mindent megpróbál az erdôk gyakorlatbani visszaadásának megakadályozásáért. A legutóbbi merénylet, hogy a borszéki erdôket védett területté akarják módosítani, s így nem adhatóak vissza az 1/2000-es törvény értelmében jogos tulajdonosaiknak. Most már érthetô az is, hogy egész nyáron miért nem foglalkoztak a borszékiek erdeivel. Én – még a PDSR embereit is megkeresve – felvettem a kapcsolatot a törvénymódosítás megakadályozása érdekében, a reális erdôvisszaadásért.
Három és fél évig voltam tagja a tanügyi bizottságnak. Csak én tudom, mennyi magyarellenességet kellett elviselnem a tanügyi bizottság elnökétôl, a Nagyrománia Párti Anghel Stanciutól. Az új kormányban a parlamenti pozíciója sokkal erôsebb lesz e pártnak, nagyobb befolyással a törvényhozásban, mely jogaink csökkentéséhez vezet.
Hiába leszünk többen RMDSZ-esek a törvényhozásban, mégis mi leszünk a legkisebbek, minden kérdésben leszavazhatnak. Egy szó, mint száz: nem táplálhatunk illúziókat.
Szaunagyártásban nincs konkurencia
A fakereskedés és feldolgozás nagy divat manapság. A FER.KO Kft. tulajdonosa, Csuszner Ferenc alig huszonnyolc éves volt, amikor vállakozásra adta fejét. Cége kerti berendezéseket, üdülôházakat gyárt. Egy dologban biztos, hogy különbözik a többi fafeldolgozó cégtôl: fôképp szaunakészítéssel foglalkozik. A fiatal vállakozó – külföldi imeretségeit kihasználva – egy ausztriai céggel karöltve most sikeres vállalkozást vezet. Nem fél a bebukástól, hiszen biztos felvásárlói köre van.
Hogyan lesz a munkásból kisvállalkozó?
Erdészmérnökit végeztem Brassóban – meséli a tulajdonos –, tanulmányaim befejezése után két és fél évet dolgoztam az UFET-nél, tervezômérnök voltam. A vállalkozás ötlete adott volt, mindig a fával foglalkoztam. Majd, mivel tudtam németül, kiküldtek Ausztriába rönköt átvenni, ott ismertem meg egy fakereskedô céget, és elkezdtem Bukarestben, egy osztrák képviseletnél dolgozni. Én voltam az elsô Gyergyóban, aki deszkát exportált. Már 1992-'93-ban magánemberektôl felvásároltam, méretre vágtam a deszkát. Ezt ''94 novemberéig csináltuk, közben megindult az osztrák Domoval a közös vállalkozás. E céggel úgy ismerkedtem meg, hogy ott lebontottunk egy gattercsarnokot, és ô vásárolta meg a megmaradt telket és épületeket. Kérdezték, mivel foglakozunk mi itthon, az asztalosműhelyemrôl beszéltem nekik. Kiderült, szeretnének velünk elvégeztetni egyet s mást. Kilyénfalván indultunk, 1998-ban hatalmas tűz ütött ki a telkünkön, amibôl kétmilliárdos kárunk keletkezett. Ennek csak töredékét fizette vissza a biztosító, és még értéktöbblet adót is kellett fizessek. A megmaradt összeget pár hónap alatt elköltöttem új szerszámokra. Szerencsére ez az osztrák cég továbbra is mellénk állt. Hitelt is vettünk fel, amelyet ôk garantáltak, abból vettük meg ezt az épületet, és tovább dolgoztunk. Eleinte voltak problémáink a minôséggel is, nagyon sok reklamációt kaptunk, amíg az embereim megtanulták, hogy minôség kell legyen, nem elég szépen csomagolni. Most már azt mondhatom, hogy a panaszok száz százaléka a szállítás kapcsán érkezik be, a minôség miatt reklamáció egyáltalán nincs.
Kinek ad munkát, és kinek terméket?
Most kis kerti házakat, bútorokat, üdülôházakat gyártunk, de a fô tevékenységünk a szaunák készítése. Idén körülbelül négyezer szaunát készítettünk el, és exportáltunk. A legnagyobb felvásárlónk ma is a Domo. Ezenkívül Romániában is adunk el szaunákat, de nagyon keveset. Most részt vettünk egy szakvásáron, azóta belföldrôl is több rendelés jött be szaunára és kerti berendezésekre. Jelen pillanatban 110 személynek ad kenyeret a vállalkozás. Jónéhányan dolgoznak itt a környezô falvakról is. Kilyénfalváról és Tekerôpatakról többen ingáznak, ôket minden nap hozzuk és visszük egy teherautóval. A többi falvakból busszal, biciklivel járnak be dolgozni.
Veszélyezteti-e a vállalkozást a konkurencia?
Nem félek, tulajdonképpen itt Romániában nem is létezik. Csak a csehek, lengyelek, litvánok jelentenek konkurenciát. Úgy birkózunk meg velük, hogy Németországból hozunk kész deszkát, nagyrészt abból dolgozunk. Így jobb a minôség, és a mennyiség is nagyobb. Tavaly augusztusig román deszkából gyártottunk mindent, de nem tudtunk úgy termelni, mint a német lambériából. Igaz, hogy ez drágább, de jobban tudunk haladni vele. Talán ennek is köszönhetô, hogy most az Európában eladott szaunák huszonöt százalékát gyártjuk mi. Ráadásul csak a német lambériából tudunk annyit termelni, hogy ne egyik napról a másikra éljünk. Eljutottunk oda, hogy befektethettünk, ezt az épületegyüttest is így tudtuk javítani. Amikor megvettük a bútorgyártól a kettes részleg egy részét, nagyon rossz állapotban voltak az épületek, fel kellett javítanunk mindent: a szárítókat, a gépeket. A tetôszerkezetek, csatornák is tönkre voltak menve, elhanyagoltak voltak, korábban senki nem törôdött itt semmivel. Pedig háromszázan dolgoztak itt akkoriban. Nekünk kellett mindent felújítani, ha azt akartuk, jól menjen a munka. Már sehol sem folyik be a víz, nyolc órára volt elég egy teherautónyi tűzifa, ma három-négy napig is kihúzzuk vele. Csak a kazánokat kellett felújítani, hogy ezt elérjük.
A FER.KO építette városunk modern játszóterét...
A játszóteret tavaly készítettük el, az akkori fôépítész felkérésére. Harmincmilliót kértünk érte, amit a Szent Miklós Szervezet fizetett ki. Kétszer akkora játszóteret készítettünk ezért a pénzért, mint a másik ajánlkozó vállalat. De így mindenki jól járt: én pénzt kaptam, a városnak pedig lett egy új játszótere, ami nem is került sokba. Csak azt sajnálom, hogy egyik nap felépítettük, s már másnap meg volt rongálva. Csavarokat loptak el, deszkát fűrészeltek ki belôle. A nyáron pedig a csúzdát tették tönkre, amit Németországból hoztunk. Ettôl függetlenül szívesen elvégzünk minden munkát a városnak, de ha már valami elkészült, nem értem, miért nem lehet rá vigyázni. Nem tudom, hogy engedhetik meg, hogy egyesek ott dorbézoljanak. Saját szememmel láttam, amikor néhányan az éjszaka kellôs közepén ott ittak. Nem értem a romboló emberek észjárását. Képzelje, múlt héten betörtek hozzánk, a céghez. Csütörtökön reggel szóltak, hogy megpróbálták feltörni a kasszát. Vasvágó fűrésszel próbálkoztak, azzal három nap kell egy ilyen kassza feltöréséhez. Nem is volt benne semmi, csak iratokat tartok ott. Annyit tudhatna egy betörô, hogy a cégek nem hagyják a kasszában a pénzüket, mindenki inkább a bankban tartja. Összecsomagoltak néhány szegecselôpisztolyt, de valaki megzavarhatta ôket, mert itthagyták. Körülbelül kétmillió a kárunk, és az a három óra, ami alatt nem tudtunk dolgozni; ez nem sok. Csak a kasszát sajnálom, az osztrák-magyar monarhia korából való.
Milyen akadályok gördülnek a kisvállalkozó útjába?
Az egyik leginkább gondot okozó dolog a szegénység. Most hál'istennek vannak már gazdagabbak is, akik mernek vállakozni, érdekük, hogy megvásároljuk a termékeiket. Ezért csak egy telefonhívásba kerül, és másnap a szükséges anyag az ajtó elôtt van. Régebben bizony egy facsavarért is két-háromszáz kilométert kellett autózni, és az sem volt biztos, hogy kapunk. Mostanság nagyon ritka az a termék, amiért ki kell mozdulnunk a városból. Tehát sokat számít a vállalkozónak, hogy az ország mennyire gazdag. Ez az egyetlen dolog, ami segíti a vállakozásunkat. Ami hátráltat, abból van bôven. Fôleg a helytelen valutapolitika okozott károkat nekünk. Lehet, hogy sokan nem adnak nekem igazat, de egy olyan valutapolitika nem lehet jó, ami az exportálókat hátrányban, az importálókat elônyben részesíti. Nem lehet csak az exportálón behozni a valutaveszteségeket. Ez sohasem jó. Annyit mondhatok, hogy emiatt eddig is többmilliárdos veszteségem keletkezett, és nemcsak nekem, hanem a többi exportálónak is. Abban is csak reménykedni lehet, hogy az új kormány nem hoz rosszabbat.
Milyen lesz a FER.KO jövôje?
Fejleszteni, terjeszkedni szeretnék. Amennyiben lehet, a német deszkáról áttérünk a hazaira, de fenntartjuk az importot is. A román deszka mégis sokkal olcsóbb, mint a német. Csak annyira akarok terjeszkedni a román deszka felvásárlásában, amennyire szükséges, a minôséget nem ronthatja. Ahhoz, hogy ezzel dolgozhassunk, meg kell vásároljunk egy modernebb gyalugépet, és egy nagyobb raktározási felületre is szükségünk lesz. Ez mind befektetést jelent, ami csak hosszú idô alatt fordul meg.
Kérdezett: Pál Hajnalka
Válaszol a Közüzemek
A közüzemi szolgáltatásokról elhangzott különbözô vélemények tisztázására szeretnénk bizonyos dolgokat közölni.
II. A FOGYASZTÁSOK SZÁMLÁZÁSÁRÓL ÉS A MÉRÔMŰSZEREKRÔL
1. Hôenergia
A hôenergia-órák felszereléséig az elégetett üzemanyag menynyiségébôl számítják ki a termelt hôenergiát egy jóváhagyott módszer szerint. A kazánokban elégetett üzemanyag mennyiségét hozammérôk mérik minden kazánházban. Az elégetett üzemanyag-mennyiségbôl, figyelembe véve a kazánok hatásfokát, megkapjuk az úgynevezett termelt hôenergiát, majd ennek 90 százalékát számlázzuk le a fogyasztóknak (10 százalék a hálózati veszteségek értéke). A hôenergia-mennyiség felosztása a következôképpen történik: a leszámlázandó össz hôenergia-mennyiséget elosztják az össz fűtôfelülettel, így megkapjuk egy négyzetméter fűtôtest által leadott hômennyiséget, melyet ezután visszaszorzunk külön-külön a fogyasztóknál felszerelt fűtôtest-felülettel. A tömbházlakásoknál még tovább bonyolódik a számítás: a leírtak alapján kiszámított hômennyiséget elosztják az össz lakófelülettel, majd ebbôl az értékbôl határozzák meg a lakásonkénti hômennyiséget. Ennek az a magyarázata, hogy egy tömbházban az egymás fölött levô lakások lakófelülete ugyanaz, a fűtôfelületeké viszont különbözô. Néhány példa: egyforma felületű lakások esetében a földszinten nagyobb a beszerelt fűtôtest felület, az utolsó emeleten még nagyobb, mint a köztes emeleteken, vagy az északi fekvésű lakásoknál nagyobb a fűtôfelület, mint a déli fekvésűeknél, vagy a tömbház szélén levô szobákban, a két külsô fal miatt, nagyobb fűtôtestet terveznek, mint az egy külsô fallal rendelkezô ugyanakkora felületű szobákban, stb. Azért hozták ezt a rendelkezést, mert másképp a hátrányos helyzetű lakásokba (földszint, utolsó emelet, stb.) senki sem költözne be, ahol ráadásul ugyanazért a hôkonfortért még többet is kéne fizetni a fűtésért. (Ez így van más országokban is.)
2. Hideg és meleg víz
Úgy a hideg, mint a meleg, elfogyasztott vízmennyiséget órákkal mérik. A hidegvíz esetében minden lépcsôházban van egy központi óra, ezeket minden hónap végén, meghatározott idôben leolvassák, a kapott értékbôl kivonják az illetô lépcsôház lakásaiba szerelt vízórák által mért mennyiséget, a kettô közötti különbséget pedig felosztják személy szerint az egyéni vízórával nem rendelkezô lakosok között. Hasonló a helyzet a meleg víz esetében is, a különbség csak az, hogy a kiinduló összmennyiséget a kazánházakban felszerelt melegvízórák mutatják.
A Közüzemek támogatja az egyéni vízórák felszerelését (annak ellenére, hogy a jelenlegi törvények erre nem köteleznek), mert meggyôzôdésünk, hogy a takarékos vízfogyasztásra való ösztönzés csak az egyéni vízórák felszerelésével valósítható meg. Anyagi terhek vállalásával ugyan, de megteremtettük a feltételeket, hogy a lakosok részletre is vásárolhassanak vízórákat, megcáfolva ezzel azokat a vádakat, hogy az állandó melegvíz-szolgáltatást azért vezettük be, hogy nagyobb legyen a jövedelmünk. Annak idején is megjósoltuk, hogy az idôszakonkénti melegvíz-szolgáltatás nem megtakarításhoz, hanem pazarláshoz vezet, most is, amikor beleegyeztünk és kezdeményeztük az egyéni vízórák felszerelését, pontosan tudtuk, hogy ez jelentôs fogyasztás-csökkenéshez vezet. Ez is már bizonyított tény, mert az eddig felszerelt egyéni vízórák hatására (a tömbházlakások 60-70%-ban) a személyenkénti átlag vízfogyasztás majdnem a felére csökkent. Ezzel viszont az is igazolódott, hogy az eddigi vízpazarlásért inkább a fogyasztók a ludasok.
Sajnos az egyéni vízórák szaporodásával olyan problémák is adódtak, melyekre nem számítottunk: sok lépcsôházban az egyéni vízórákkal nem rendelkezô lakásokban „megnôtt" a személyenkénti hideg- vagy melegvíz-fogyasztás. Ennek okai a következôk: jelenleg a tömbházlakásokba (beszámítva a lépcsôházi órákat is) több mint 2000 órát szereltek fel. Ahhoz, hogy a leszámlázott mennyiség reális legyen, ezeket az órákat nagyjából ugyanabban az idôben kellene leolvasni. Ezt viszont a Közüzemek nem tudja magára vállalni, nemcsak azért, mert így sokkal több személyre lenne szüksége, hanem fôleg azért, mert úgysem tudnának bejutni minden lakásba ugyanabban az idôben, ahol vízóra van. Ezért kértünk meg minden vízóra-tulajdonost, hogy a fogyasztásokat minden hónap végén jegyezzék és közöljék velünk. Sajnos ezt még nem tudtuk elérni mindenhol, sôt visszaéléseket is tapasztaltunk. Például ellenôrzések alkalmával találkoztunk olyan esetekkel is, ahol hónapokon keresztül kevesebbet jelentettek, így az ellenôrzéskor a bejelentett és a vízórák által mutatott vízmennyiség között akkora volt a különbség, hogy az fedezte a lépcsôház egész hónapi fogyasztását. Mivel a lépcsôházi vízórákat rendszeresen olvassuk, a be nem jelentett fogyasztások azokat terhelik, akiknek nincs egyéni vízórájuk. Ezek ugyan idôvel rendezôdnek, de esetenként terhelik a család költségeit.
Ezúttal is felhívjuk az egyéni vízóra-tulajdonosok figyelmét, hogy a mért mennyiségeket rendszeresen közöljék minden hónap végén. Visszaélések megállapítása esetén nem vesszük figyelembe a vízórák által mért mennyiséget.
(folytatjuk)
Somodi Zoltán, a Közüzemek műszaki igazgatója
Tanácsülés Ditróban
„A tanácstól egyetlen jó szót sem kaptam"
A demokratikus országok elôjoga, hogy a tanács dönt a közösségi kérdések nagyrészében, a tanácstagok pedig a település lakóit, falustársaikat képviselik. Ha egyéni érdekektôl mentesen, egészséges megegyezésre jut a tanácsosok véleménye, akkor halad a falu, ha csetepaték övezik a döntéshozatalt, ha személyeskedéssé alacsonyodik a közösségi érdek, akkor semmi jóra nem számíthatnak az ottlakók. Nemrég egy tanácsülésre látogattunk el Gyergyóditróba, megtudandó, hogyan igazgatják a vezetôk a falu sorsát.
A rendes havi tanácsülés napirendi pontjai közt elsôként a Vízmelléke nevet viselô, jelenleg mezôgazdasági területeten egy szabadidô központ létrehozását szavazták meg; elvi döntés született ez ügyben. Másodikként egy korábbi tanácshatározat módósítása révén eldöntetett, hogy tartós bérbe adják a Romtelecomnak azt a polgármesterti hivatal udvarán lévô területet, amelyen a digitális központ kiépítéséhez szükséges konténert helyeznék el. A továbbiakban egy területcsere jött szóba, hisz a korábbi területet a tulajdonos visszaigényelte, így új helyet ajánlottak fel a bérlônek. Ugyanitt döntöttek egy beinduló családi vállalkozás működtetésének engedélyezésérôl, valamint egy fafeldolgozó munkapont létrehozását is jóváhagyták. Az utóbbit olyan kitéttel hagyták jóvá, hogy a vállalkozó csupán akkor kezdheti meg a famegmunkálást, miután az összes, működéshez szükséges engedéllyel rendelkezik. Ezután következett a mezôgazdasági területek újramérésének áráról szóló határozat, majd megvitatták a hivatal mellett működô Lok Comserv Kft. ügyvezetôi állás meghirdetését.
Kívülálló személyek részvételével, operatív munkáról tett tanúbizonyságot a ditrói tanács. Vannak-e hiányosságok – ezt kérdeztük Petres Sándor megyei tanácsostól, ki állandó meghívottja úgy a ditrói, mint a remetei tanácsüléseknek.
– Rendszeresen részt veszek az üléseken, és mint a megyei tanács tagja, tapasztalatommal próbálom segíteni a faluvezetôket, megoldási lehetôségeket kínálva, az eljárások megkönnyítésében kívánok segíteni. Úgy látom, a remetei tanácsosok több idôt fordítanak a tanácsosi munkára – az üléseken kívül. Itt is megvan az akarat, a lelkesedés, csak éppen a tanácsosi feladatkörbe kell beletanulniuk a községvezetôknek, valamint ki kell küszöbölni a kommunikációs zavarokat a tanács és hivatal között.
Ezen a tanácsülésen azonban a polgármesternek volt egy kijelentése: „a tanács ellenem van, és jól is teszi, hogy ne higgyem el magamat, de kicsi rosszindulatot is érzek". Mire alapozza ezt a kijelentését, kérdeztük végezetül a község polgármesterét, Bardócz Ferencet.
– Az emberi természet lényege az elismerés utáni sóvárgás. És nekem is szükségem van erre. Az elmúlt öt hónapban én a tanácstól egyetlenegy jó szót nem kaptam. Mindig csak belém kötnek, és én úgy érzem, hogy ez a kötekedés, ez a személyeskedés nem lényegbe vágóan fontos dolgok miatt van. Úgy látom, hogy a tanács lassan három felé szakad: egyik része ezzel a kötekedéssel van elfoglalva, azt lesik, hogy tudnak belém csípni, belém marni, a második részbe a passzív tanácsosok tartoznak, akik nem szólnak semmit, szavazáskor felemelik a kezüket, ha el nem felejtik, és a harmadik részrôl úgy érzem, mellettem vannak. Én gazdálkodói rétegbôl jöttem; más életvitelhez vagyok szokva. Persze, én is hibás vagyok: türelmetlenkedem, sokmindent meg akarok oldani rövid idô alatt. Ha egyhelyben toporgunk, akkor érzem, hogy felvet az idegesség. Tehát, nem baj, ha kordába fognak, de elvárom tôlük, hogy dolgozzanak. Az természetes, hogy a törvényes kereteket be kell tartani, de ne legyünk katolikusabbak a pápánál.
Balázs Katalin
Fülesbagoly találtatott
Vasárnap egy méretes erdei fülesbagoly látogatott városunkba. A művelôdési ház mellett landolt, ott csípte nyakon egy fiatalember. Hazavitte, hogy ismerôseinek megmutassa... hogy mi lesz tovább, arra akkor még nem gondolt. A Vadász-Halász Egyesület embere, Veres Csaba közölte vele, hogy törvény tiltja a fülesbagoly, mint védett madár befogását, tartására pedig környezetvédelmi engedély szükségeltetik, kétségtelen tehát, hogy nem maradhat nála.
Hogy mi legyen a bagoly sorsa, azon még töprengenek a nagyok. Szabadon engedni, vagy állatkertbe vinni? A döntést megnehezíti az is, hogy az éjjeli ragadozónak csupán egy lába van, ki tudja, hol, hogyan veszítette el a másikat, a lényeg az, hogy táplálékszerzésében ez a testi fogyatékosság igencsak gátolja. Az állatkertben örvendenének a védett madárnak... csak a szabadságot nem adhatnák meg neki.
Amíg sorsa fölött döntenek, baglyunk egy vasketrecben marad Kádár Leventénél, megtalálójánál. Mint mondja, a bagoly nem akarja megenni a húst, csupán a búzaszemekbôl csipegetett néhányat elfogása óta. Ideiglenes gazdája tudja, hogy nem tarthatja meg szerzeményét, csupán egy vágya van: ha elbocsátása mellett döntenek, akkor, ha már ô fogta meg, ô engedhesse szabadon.
Balázs Katalin
KisNet - KisNet - KisNet - KisNet
Határrajzolás az interneten
Az internet esete a francia jogrendszerrel
A francia Legfelsôbb Bíróság náci emléktárgyak árverezéséért ítélte el múlt héten a Yahoo!-t. A társadalmi szervezetek által beperelt portál a döntés értelmében köteles megakadályozni, hogy francia internetezôk az oldalaira látogassanak. A döntéssel kapcsolatban újból fellángoltak az internet „határtalanságából" adódó jogi viták.
Már egy hete, hogy Jean-Jacques Gomez bíró három hónapot adott a kaliforniai székhelyű Yahoo! (http://www.yahoo.com)-nak arra, hogy megakadályozza, hogy francia állampolgárok látogassák oldalait. A precedens értékű perben született ítélet szerint három hónap letelte után a portál napi tizenháromezer dollár büntetést köteles fizetni. A Yahoo! emellett ezer dollárt köteles fizetni az ôt beperelô szervezeteknek.
A Zsidó Diákok Szövetsége, és a Nemzetközi Rasszizmus- és Antiszemitizmus-ellenes Liga idén áprilisban amiatt indított pert a világ jelenlegi legnépszerűbb portálja ellen, mert aukciós oldalán náci emléktárgyakat ajánlottak eladásra a szolgáltatást használók. A francia törvények szerint tilos gyűlölet keltésére alkalmas tárgyak árusítása vagy eladásra való felajánlása.
Digitális zöldhatár
A Yahoo! a per során mindvégig amellett érvelt, hogy technikailag nem kivihetô a francia internetezôk letiltása az oldalról. A bíróság által felkért háromfôs szakértôi csapat megállapítása szerint legfeljebb a franciák kilencven százalékát tudják elszigetelni. Ráadásul a kitartó és okos felhasználók kis erôfeszítéssel át tudnak jutni a digitális barikád túloldalán található tíz százalékba.
Ráadásul emellett ott van a Yahoo.fr, a portál francia verziója, amelyen természetesen soha nem hirdetett senki náci emléktárgyakat.
Szűrt világ
A technikai nehézségek azonban eltörpülnek a jogi ellentmondások mellett.
Greg Wrenn, a Yahoo! jogi képviselôje úgy nyilatkozott, hogy amerikai bíróságon kívül semmilyen más ország bíróságának döntését nem tekintik kötelezô érvényűnek magukra nézve, és eszükben sincs bírságot fizetni.
„A francia megközelítés, a legkisebb közös nevezô világába vezet, ahol minden ország törvényei együtt vonatkoznak az egész internetre." – vélekedett Alan Davidson, a washingtoni Technológia és Demokrácia Központ jogtanácsosa.
Nem osztja az amerikai jogászok többségének Davidsonhoz hasonló álláspontját a Chicagói Egyetem jogász professzora John Goldsmith. „Azok a vállalatok, amelyek a világméretű üzleti gyakorlatot folytatnak minden országban a helyi törvények szerint kell működniük. Ez ellen nem tiltakozott sem az IBM, sem a Microsoft."
Az ügyet még az is árnyékolja, hogy míg az Államokban működô portál szerint rá az amerikai alkotmány szólásszabadságról szóló elsô bekezdése vonatkozik, a francia gyűlöletellenes törvény helyett – tavaly egy New York-i bíróság szeretett volna bezáratni egy antiguai szerencsejátékos oldalt, mivel az sértette a New Yorkban hatályos hazárdtörvényt.
Korrekt ítélet
Goldsmith szerint az ítélet már csak azért is korrekt, mert nem arra utasítja a Yahoo!-t, hogy szüntesse be a náci tárgyak árverezését, mindössze egy földrajzi szűrô alkalmazására kötelezné a portált.
Amíg azonban a digitális államhatárokat jelentô szűrôk alkalmazása jogilag megfelelô megoldás, a gyakorlatban energiaigényes és kevéssé hatékony. A precedensper egy olyan jövôképet vetít elôre, amelyben minden internetszerverre négyszázhúsz féle szűrôt kell telepíteni, amelyeket ráadásul csak az nem kerüli ki, aki nem akarja. Ez a szabályozás tehát csak az internetezôk egy nagy rétege számára szüntetné meg az internet legnagyobb (történelmi elôrelépésnek tekinthetô) elônyét, a határtalanságot.
A mai keresés alapján a felhasználók legalább kétezer darab náci emléktárgyat ajánlanak megvételre a Yahoo! aukciós oldalán. Ezek túlnyomó része pirinyó kitűzô vagy övcsat – közülük a legkapósabbak azok, amelyeken halálfej látható.
(index)
Gondolta volna, hogy...
* A 60 év fölöttiek töltik a legtöbb idôt a gép elôtt (körülbelül tíz órát hetente a hétórás heti átlaggal szemben), elsôsorban személyes pénzügyeik intézésére és számítógépes játékokra használják a hálót.
* A hálón pizsamában vásárolnak az emberek! Az America Online adatai szerint az online vásárlások 40 százaléka este 10 és reggel 10 óra között bonyolódik le.
* Az online felhasználók 40 százaléka egyszerre csüng a tv és a PC képernyôjén.
* A britek többet e-maileznek, mint bármely más európai nép – a 34 százalékos európai átlaghoz képest a brit felhasználók több mint 50 százaléka kommunikál elektronikus úton.
(telecomputer)
Linkgyűjtemény:
Álláskeresés az interneten
* http://www.cvonline.hu/
* http://www.allascentrum.hu/
* http://www.allasajanlat.hu/
* http://www.jobbank.hu/Neptun/
* http://www.munkaforum.hu/
* http://www.jobpilot.hu/
* http://www.allaspont.com/
* http://www.startonline.net/
* http://www.jobfiles.hu/
* http://www.prim.hu/karrier/
* http://www.karrierexpressz.hu/plsql/ main_page.show
* http://www.allaskozvetites.hu/
***
Ötleteit – észrevételeit – kérdéseit megírhatja és bedobhatja a Kisújság postaládájába, vagy elküldheti e-mailen a kisnet@revox.ro címre.
KisNet szerkesztô: Barabás Csaba
EGÉSZSÉG
A téli hidegek elôtt
Együnk minél több C-vitaminban gazdag gyümölcsöt!
A narancs és általában a citrusfélék a jó egészség kimeríthetetlen forrásai. A világon mindenütt számtalan kísérlettel bizonyították az olyan degeneratív betegségek megelôzésében játszott szerepüket, mint amilyen a rák, az érelmeszesedés vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. A legújabb járványtani kutatások is alátámasztják ezeket az állításokat, és megerôsítik, hogy közvetlen összefüggés van az antioxidánsok szintje és több betegség elôfordulása között.
Alapvetô fontosságú a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, amelyek étkezésünkben az antioxidánsok fô forrásai. Ez olyanynyira így van, hogy az elismert intézmények napi öt darab gyümölcs, illetve zöldség fogyasztását javasolják, melyek közül legalább kettô citrusféle legyen.
A citrusfélék nagy víztartalmuknak (80–90%) és a bennük található természetes, könnyen felszívódó cukroknak köszönhetôen tökéletesen kiegyensúlyozott tápláléknak számítanak. Ezen tulajdonságaik, továbbá az ásványi só-, vitamin- és növényirost-tartalmuk miatt állapították meg a tudósok, hogy a narancs és klementin mandarin bôséges fogyasztása megelôzi a rák kialakulását a gyomorban, a nyelôcsôben, a nyelvben, a torokban és a mellben, továbbá az agyérgörcs kialakulását.
Aki a narancsot szereti
A narancs és a klementin (a mandarin-narancs osztályhoz tartozó változat) a szervezetünk számára szükséges antioxidánsokat legnagyobb mennyiségben tartalmazó gyümölcsök közé tartoznak. Ilyen antioxidáns például a C- és E-vitamin, valamint egyes karotinoidok és flavonoidok. Az antioxidánsok nagyon fontos szerepet játszanak, mert képesek semlegesíteni a testszövetekben a szabad gyökök által okozott károsodást. A szabad gyökök az emberi test rendes anyagcseréje során létrejövô anyagok, melyek a sejtek roncsolódását okozzák, és kedveznek az olyan degeneratív betegségek kialakulásának, mint amilyen a rák, valamint az öregedést is gyorsítják.
Ezek a nap által aranyszínűre érlelt gyümölcsök különösen sok C-vitamint vagy aszkorbinsavat, továbbá bétakarotint és bioflavonoidot tartalmaznak. Ezen tulajdonságuk miatt javasolt fogyasztásuk a különbözô betegségek, – így a meghűléses betegségek – megelôzéséhez. A narancsban B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és E-vitamin is található kisebb mennyiségben, és különösen jó hatású torokgyulladás, íngyulladás és megfázás kezelésére.
A narancs és klementin rendszeres fogyasztása a keringési zavarok megelôzésének és a visszerek gyógyításának egyik fontos eszköze lehet, a véredényeket erôsítô összetevôik miatt. Ezek a gyümölcsök a skorbut ellen is hatásosak.
A C-vitamin természetes forrásai
A narancs és a klementin fogyasztásának egyik fô elônye magas vitamintartalmukban rejlik. A vitaminok az egészség megôrzéséhez nélkülözhetetlen, szerves vegyületek, amelyeket a szervezet nem képes magától elôállítani, hanem kívülrôl, az étkezés útján kell megkapnia.
Csak viszonyításképp: egy közepes méretű narancs 75–100 milligrammot tartalmaz C-vitaminból, s ez a mennyiség több mint elég, ha figyelembe veszszük, hogy egy felnôtt vagy gyermek napi C-vitamin-szükséglete szokványos esetben 30–60 mg (betegség vagy fertôzés esetén a vitaminigény ennél nagyobb).
Manapság kaphatók ugyan C-vitamin-tartalmú gyógyszerek, tabletták, de bebizonyosodott, hogy ezek semmivel sem hatnak jobban a szervezetre, mintha friss narancsot vagy klementint fogyasztanánk, tehát nem elônyösebb ilyen készítményeket szedni. A szakértôk egyetértenek abban, hogy legjobb, ha a szervezet ezt a tápanyagot természetes formájában kapja meg, mert így képes a legjobban hasznosítani.
A rostok jótékony hatása
A növényi eredetű élelmiszereknek a citrusfélékben nagy mennyiségben megtalálható szerves maradványa, az étkezési rost már önmagában elegendô indok lenne ahhoz, hogy rendszeresen fogyasszunk ilyen gyümölcsöt. A gyümölcsök rosttartalma nem biztosít semmilyen energiát, de a szájüregtôl a vastagbélig kifejtett számtalan hatása miatt a tápanyagszakértôk javasolják napi 30–40 gramm közötti mennyiség fogyasztását, amelynek legalább fele gyümölcsbôl és zöldségbôl származzon.
A táplálkozási szakértôk szerint a rost telítettségérzetet ad, és csökkenti az éhségérzetet, ezáltal meggyorsítja a széklet áthaladási idejét, gátolja a gyomordaganatok kialakulását, megelôzi a székrekedést, és a cukorbetegek vérében elôsegíti a vércukorszint megfelelô szinten tartását. Mindezen okok miatt a rost nagyon hasznos eszköz az elhízás ellen folytatott harcban.
A neves amerikai szaklapban, a Journal of American Medicalban 1999-ben megjelent tanulmány bebizonyította, hogy a rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fô kockázati tényezôje. A bostoni gyermekkórház, az alabamai és az utah-i egyetemek kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az, hogy valaki mennyi rostot fogyaszt, meghatározza, mekkora valószínűséggel alakul ki nála szívkoszorúér-megbetegedés.
Ez a megállapítás különösen fontos lehet annak fényében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb figyelmeztetése szerint tavaly az egész világon a halálesetek egyharmada valamilyen szív- és érrendszeri betegség miatt következett be.
Mit tud egy narancs vagy mandarin?
A narancs a benne lévô vegyületek, vitaminok segítségével:
* szabályozza az emésztôrendszer működését, elôsegíti az emésztést,
* erôsíti az immunrendszert megfázás, influenza ellen,
* csökkenti a szorongásos állapotot,
* megelôzi a csontritkulást és a vérszegénységet,
* csökkenti a vér koleszterinszintjét,
* elôsegíti a sebgyógyulást,
* segít a daganatos betegségek megelôzésében.
A mandarin:
* jó a reuma ellen,
* nyugtatóként hat a központi idegrendszerre,
* kiváló erôsítôszer gyermekek és cukorbetegek számára,
* csökkenti a vér koleszterinszintjét,
* és az álmosság elôidézésében is segíthet.
UFÓ-ROVAT
Sacsayhuaman – a puma feje
Az ôsi várost, Cuzcót egy fekvô puma képére alakították ki a régmúlt idôkben. A város mellett fekvô Sacsayhuaman, inka (?) építmény volt a puma feje, más néven Saca Huma.
Cuzcótól északra található az ôsi inka fellegvár, vagy ahogy az ôslakosok nevezik: erôdítmény. Rászolgál a nevére hiszen a hatalmas kôtömbökbôl kialakított építmény egy bevehetetlen erôd képét mutatja.
Garcilaso de la Vega, híres spanyol krónikás, aki a XVI. században látogatott el az építményhez, csodálattal írt róla:
„Méretei elképzelhetetlenek lennének, ha az ember nem látná a saját szemével; és miután megnézte közelebbrôl, és figyelmesen megvizsgálta, olyan rendkívülinek látszik minden, mintha valamilyen boszorkányság vagy varázslat bújna meg felépítése mögött, hogy nyilván démonok műve, nem pedig emberi lényeké. Olyan hatalmas kövekbôl épült és olyan nagy számúból, hogy az ember többször elámul azon, az indiánok hogyan voltak képesek kibányászni ezeket, hogyan szállították el, hogyan munkálták meg, és hogyan tudták ilyen precízen egymás tetejére rakni. Merthogy nem ismerték sem a vasat, sem az acélt, amellyel behatolhattak volna a sziklába, hogy kivágják és megcsiszolják a köveket; nem voltak szekereik és ökreik szállításra, és igazság szerint nem is léteznek olyan kocsik vagy ökrök az egész világon, amelyek képesek lettek volna végrehajtani ezt a feladatot, mivel ezek a kövek olyan hihetetlenül nagyok, és annyira durvák azok a hegyi utak, amelyen keresztül ideszállították ôket..."
A korabeli krónikás nem nagyzolt. Aki a helyszínen megnézhette a hatalmas falakat azzal a benyomással távozott, hogy valamikor, valakik hatalmas technikával rendelkeztek, hiszen másképp lehetetlen ilyen építményt létrehozni. Amint a mellékelt fényképen is látni lehet, az ember eltörpül az óriási kôtömbök mellett, amelyek súlyban átlagban 100 és 300 tonna között vannak.
A meglepő az, hogy ezek a kôtömbök nem az egyiptomi piramisok „építôtégláit" utánozzák. Közelrôl sem. Ott általában egyformára faragott téglalap alakú köveket raktak egymásra, itt viszont a kivágott köveket tökéletesen egymáshoz alakítva építették a falba, amely így hatalmas és igen bonyolult sokszögű kôtömbökbôl épült. A fal egy bonyolult kirakós játékhoz hasonlatos, mely megszámlálhatatlan homokkô tömbbôl áll. Ezek mindegyike tökéletesen illik a másikhoz, ugyanakkor mind különbözô méretűek és formájúak, és különbözô szögeikkel szédítô elrendezésben kapcsolódnak egymáshoz.
Például az egyik kôtömb egyetlen lapján tizenkét szöget, illetve oldalt lehet összeszámolni, s ehhez úgy illeszkedik a szomszédja, hogy még egy zsilettpengét sem lehet közéjük csúsztatni. Az egyes kôtömbök kifaragása és elrendezésük ilyen bonyolult struktúrába csak úgy történhetett, hogy rendkívüli technológiával rendelkeztek az építôk. Hasonlításképpen pillanatnyilag a világon két olyan emelôdaru létezik, ami fel tud emelni 200 tonnát, de ehhez a művelethez 20 ember szükséges és 6 heti elôkészület.
Az egyik sarokkô magassága 8,5 méter, és a számítások szerint 361 tonnát nyom. Tehát jogos a kérdés: hogyan voltak képesek az inkák vagy az elôdeik ilyen gigantikus méretű köveket kivágni és precízen megformálni, elszállítani a távoli kôfejtôkbôl több tíz kilométeren keresztül, mozgatni, forgatni, megemelni és falat építeni belôlük?
Az inkák még a kereket sem ismerték, nem beszélve olyan gépekrôl, amelyek képesek lettek volna megemelni és mozgatni ezer és ezer szabálytalan alakú száz tonnás kôtömböt, és elrendezni ezeket olyan pontosan, hogy közéjük, mint írtam, egy zsilettpengét sem lehet beszúrni.
Garcilaso, Az inkák királyi fejtegetései című művében beszámol arról, hogy valamikor nagyon régen az egyik inka király kísérletet tett arra, hogy fölülmúlja a Sacsayhuamant építô elôdei eredményeit.
Egyetlen hatalmas kôtömböt akartak elhozni több kilométer távolságból, hogy hozzátegyék a már létezô erôdítményhez: „A kôtömböt több mint 20 000 indián vonszolta a hegyen keresztül föl-le, a rendkívül meredek emelkedôkön és lejtôkön... Egy helyen egy szakadék fölött kicsúszott a kezükbôl, és több mint 300 embert nyomott agyon."
A beszámoló arra enged következtetni, hogy nem volt tapasztalatuk ebben az építészeti technikában, és kísérletük katasztrófába torkollott.
Ez azt bizonyítja, hogy valószínűleg nem az inkák építették az erôdöt, ôk csak használták.
De akkor kik voltak az eredeti építôk? Az ôsi mítoszok úgy tartják, hogy a szakállas, fehér bôrű idegenek, a viracochák voltak az építôk.
Összeállította: Ábrahám Imre
AZ EMBERISÉG ÉS A VILÁGEGYETEM
Valami száguld az űrben
Nem sokkal nagyobb a Csepel-szigetnél, anyaga tízmilliárdszor sűrűbb az acélnál, s százszor gyorsabb egy lökhajtásos repülônél. Egy idegen űrhajó lenne?
Természetesen nem kell mindjárt az ufó-témakörhöz fordulnunk, de a szóban forgó égi objektum így sem kevésbé izgalmas: egy magányosan sodródó neutroncsillagról van szó. Távoli ôseink talán láthatták is azt a csillagrobbanást, amelybôl mintegy egymillió évvel ezelôtt megszületett.
Az RX J185635-3754 jelzésű objektum a Hubble-űrtávcsô megfigyelései alapján az eddig ismert legközelebbi neutroncsillag. Jelenleg a Déli korona csillagkép területén, kb. 200 fényéves távolságban tartózkodik (a Naphoz legközelebbi csillag távolsága 4,2 fényév). Az égitest azonban folyamatosan változtatja a helyzetét. A számítások szerint a következô 300 000 év során mintegy 170 fényéves, biztonságos távolságban halad el Naprendszerünk mellett.
Az objektum közelsége remek lehetôséget nyújt a csillagászoknak arra, hogy a neutroncsillagokkal kapcsolatos elméleteiket minden eddiginél pontosabb megfigyelésekkel ellenôrizhessék. A vizsgálatokat megkönynyíti, hogy nincs társcsillaga, így semmi sem befolyásolja megjelenését – éppen ez a tény, az izoláltság adja tudományos jelentôségét.
A neutroncsillagok nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásaiból visszamaradt égitestek, amelyek anyaga szinte tisztán neutronokból áll. Átlagos átmérôjük néhányszor tíz kilométer. Nagy sűrűségükre jellemzô, hogy egyetlen evôkanálnyi anyaguk a Földön kb. a Magas-Tátra tömegével lenne egyenlô. A legtöbb esetben pulzárként figyelhetôk meg.
***
Szinte űrbaleset történt
Majdnem megismétlôdött az 1997-es eset, amikor egy Progressz orosz teherűrhajó nekiütközött a Mir-űrállomásnak. A „célpont" most a Nemzetközi Űrállomás volt, amelynek legénysége azonban remekül vizsgázott a nehéz helyzetben.
A Progressz M1-4 orosz teherűrhajó hazai idô szerint csütörtökön, november 16-án, reggel startolt a kazahsztáni Bajkonurból, közel 2,5 tonna hasznos terhet – vizet, élelmiszert, üzemanyagot és technikai felszereléseket – szállítva a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az eredeti tervek szerint szombaton, november 18-án hazai idô szerint 5.08-kor, automatikus üzemmódban kellett volna dokkolnia.
A legénység és a földi irányítók adrenalin-szintje jelentôsen megemelkedhetett, amikor a közeledô teherűrhajó fekete-fehér kameráján azt látták, hogy az űrállomás ide-oda „himbálózik". Nyilvánvalóvá vált, hogy a Progressz dokkoláshoz szükséges irányítórendszere meghibásodott, s nem tud „célra tartani". A Progressz rendellenes viselkedését az űrállomás legénysége is megerôsítette, így a repülésirányítók utasítást adtak a manôver kézi irányítással történô végrehajtására. A nagy szakértelmet igénylô műveletet Jurij Gidzenko a veterán orosz űrhajós hajtotta végre, az űrállomás Zvezda moduljában elhelyezett berendezéssel. Ennek monitorján a Progressz kamerájának képe látható, így a teherűrhajó szemszögébôl mutatja az űrállomást (ez olyan, mintha a kezelô a teherűrhajón ülne). A műszer bekapcsolásakor a kép azonnal stabilizálódott, s Gidzenko hozzáfogott a dokkoláshoz.
Ekkor jött az újabb probléma: a közeledéskor a kép egyre elmosódottabbá változott, a Progressz optikai rendszerének meghibásodása miatt.
A két szerkezet már csak ötméteres távolságban volt, amikor a napsugárzás is kezdett bezavarni, így Gidzenko szinte semmit nem látott a célpontból. Gidzenko ekkor 30–40 méterre vitte vissza a Progresszt, s addig várakoztak, míg az űrállomás újra földárnyékba került. Az újbóli közelítés alatt ötméteres távolságon belül a kamera elmosódott képe kitisztult, s másodszori próbálkozásra megtörtént a dokkolás: a Progressz hazai idô szerint november 18-án, szombaton hajnalban, 5.48-kor – az eredeti idôponthoz képest 40 perccel késôbb – csatlakozott az űrállomáshoz.
Sokan emlékezhetnek arra, amikor 1997-ben egy Progressz teherűrhajó nekiütközött a Mir-űrállomásnak, tönkretéve annak legértékesebb modulját. Akkor emberi gondatlanság okozta a balesetet. Szerencse, hogy most nem történt katasztrófa, a Nemzetközi Űrállomás legénysége pedig ismét remekül vizsgázott. A fókuszálási gondokat a lencsén történô jégkiválás okozhatta.
A Progressz december 1-ig marad az űrállomáson, majd átadja helyét a másnap érkezô, a napelemtáblákat szállító Endeavour űrrepülôgépnek.
Összeállította: Ábrahám Imre
ÉLETTÖRTÉNET
A család
2. rész: A Katalin-bálban
A meleg víz jólesôen bizsergeti Kató vállát. Álmodozva pukkasztgatja a habfürdô buborékjait. Fantáziája már a bálba röpíti, látja magát a tűzpiros estélyi ruhában, amint sziporkázik: táncol, pörög; ô a középpont. Szereti a táncos mulatságokat, szeret csillogni. Nem csoda, hisz két szülés után sem telt ki karcsú dereka, feneke pont olyan feszes, mint tizennyolc éves korában. Nincs is olyan ruha, amely ne állna jól neki. Ébenfekete hajkoszorúja minden férfit elkápráztat. Kontyban hordja, amúgy asszonyosan. Bár le akarta vágatni rövidre, divatosra, de anyósa fondorlatosan mindig megakadályozta. Nem volt nehéz rávenni Janit sem, hogy ellenezze a hajvágatást. Ô is el-eljátszadozik elalvás elôtt az ében-fürtökkel. Sokszor mondogatta, hogy megnyugtatja ez a babrálás, erôt, ihletet ad neki a munkához. Hogy vágatta volna le ezek után?
Ajtócsattanás téríti vissza a jelenbe:
– Kató, szívem, igyekezz, nem szeretnék elkésni a bálnyitóról! – kiáltja Jani. Ô nem szeret elkésni, számára a pontosság a becsület alapelvei közé tartozik.
Kató gyorsan kiugrik a fürdôkádból, s rájön, hogy elszaladt az idô, sminkelnie kell, kontyot kötni, s még azt sem tudja, hogy melyik cipôjét húzza fel.
Fürdôlepedôbe burkolózva igyekszik szobájába, amikor Bori lányával találja szembe magát:
– Anya, én is akarok menni!
– Kislányom, még kicsi vagy, de megígérem, hogy jövôre téged is elviszünk, elsôbálos leszel, fodros, fehér ruhácskában.
– Mi az, hogy elsôbálos?
– Mi az, mi az, most nincs idôm ezt elmagyarázni! – kiált vissza, s máris leül kis asztala mellé. Sminkelni kezd. Csak kevés festéket visz az arcára. Egy kis pír az orcákra, a szemre pedig egy kevés festék, hogy huncutabbnak, sejtelmesebbnek tűnjön.
Belebújik ruhájába, és lekiált a nappaliba:
– Gyere Jani, segíts kiválasztani, melyik cipôt húzzam fel, hátha életedben egyszer te is tudsz adni egy használható tanácsot!
Jani helyett Zsuzsa mama jelenik meg az ajtóban:
– Jani borotválkozik, majd én segítek helyette.
Kató nagyot nyel, hisz sejti, hogy nem számíthat jóra anyósától. Ezúttal sem téved, Zsuzsanna egy magas szárú, fűzôs karolinát emel a magasba:
– De mama, ez bál, nem szôlôszüret! Felejtsük el, boldogulok egyedül is!
– Jó, na, jó, én csak a javadat akartam, hogy meg ne fázzon a lábad, mert nekünk, nôknek, tudod, jobban kell vigyáznunk magunkra – mondja sértôdötten Zsuzsa mama.
– Na, én elkészültem – igazgatja nyakkendôjét Jani –, hogy ki találta ki a nyakkendôket, máig sem tudom, de szívesen kitekerném a nyakát.
Nagytata is odasomfordál a készülôdôkhöz. Jobban érdekli ez, mint Gergô számítógépes játéka. Azzal valahogy nem tud megbarátkozni... a bálokat viszont nem tudja feledni. Meggyôzôdése, hogy ha nem újult volna ki a lumbágója, ma is ^ô lenne a legjobb táncos.
Kató végre megtalálta az illô cipellôt. Néhányat perdül a család férfitagjai elôtt, s kacéran megkérdezi:
– Na, szép vagyok?
– Te vagy a legszebb, anyuci! – harsogja túl a férfiak válaszát a kis Gergô – minden férfi téged fog nézni.
Kató zavartan hajol le fiához, homlokára csókot lehel, megsimogatja kócos fejét, majd berohan Bori szobájába, hogy elbúcsúzzon.
– Viszlát – kiált az öregek felé, és férjét karonfogva letipeg a márványlépcsôn.
A százéves bálteremben már nagy a sürgés-forgás, hiszen egy jó bál szervezôi utolsó pillanatban is találnak igazítani valót.
Nemessyék még nem foglalják el az asztaluknál kijelölt helyeket, egyelôre csevegésbe kezdenek az ismerôsökkel. Ottvannak Jani egykori barátai, üzlettársai, a polgármester kissé elhájasodott felesége, s az egyik sarokban feltűnik Gedeon is, aki épp a plébános unokahúgának csapja a szelet. Szegrôl-végrôl mindenki híres, aki itt összegyűlik, Bori büszke is rá, hogy ôk minden évben kapnak meghívót, s sajnálta, hogy a korábbi években nem jöttek el a bálba. Meglepô volt, hogy sógora mit keres itt. Szétnézve, elégedetten nyugtázza: az ô ruhája a legszebb. Nem csoda, hisz férje nemrég hozta Bécsbôl.
Nemsokára mindenki elfoglalja helyét, a ceremóniamester az összetartó erô, a magyarság és a szokások, a nagymúltú kisváros fontosságáról tartott beszéde után köszönti a jelenlévôket, és poharát a Katalinok egészségére üríti. A szervezôk ízléses virágcsokorral kedveskednek a Katalinoknak. Kató nem leplezi örömét, boldogan mutogatja csokrát férjének.
Jani ijedten kap a zsebéhez:
– Juj, elfelejtettem kikapcsolni a mobilomat – mondja Katónak, de elkésett, mert a telefon máris csipogni kezd. Nem teheti meg, hogy ne válaszoljon:
– Szervusz! ... Hogy egy nappal korábban érkeztél? De én épp egy bálban vagyok a nejemmel... persze, te is haza akarsz menni a választásra. Igen, várjál egy pillanatig – mondja, majd feleségéhez fordul: – Képzeld, megérkezett Schwarz, tudod, a legnagyobb felvásárlónk. Muszáj találkoznom vele, meg kell beszélnünk az árkiigazítást, a határidôket, hanem úszik az üzlet. Sajnálom, hogy el kell mennem, ígérem, nem maradok távol hosszú ideig. Megkérlek, mentsél ki addig.
Katónak a hirtelen haragtól nem jön ki hang a száján. Körmeit tenyerébe mélyíti. Nem akar megbarátkozni az ötlettel, hogy még egy ilyen estén sem mulathat zavartalanul a párjával.
Irigykedve nézi a keringôzô párocskákat, miközben pezsgôjét kortyolgatja, és vidámságot színlelve emelgeti poharát az ôt köszöntôkhöz. Nemessy Katalin nem mutathatja ki dühét.
Egy magas, jóképű férfi közelít az asztal felé; Kató látásból ismeri, Jani egyik „munkatársa", hiszen ô is fakereskedô.
– Kisztihend, Katalin!
Kató összerezzen: ez az a hang, amely utána szólt a cégnél. Meglepetését palástolva, bájos mosollyal jó estét kíván.
A jólöltözött férfi, észre sem véve Kató zavarát, így folytatja:
– Elnézést, hogy így magára török, de láttam, hogy egyedül maradt, unatkozhat. Egyébként a nevem Gyárfás Jenô. Táncolna velem?
– Örvendek, Nemessy Katalin vagyok – rebegi Kató. – Elfogadom a meghívást, táncoljunk.
Nem csoda, hogy igent mondott, most akár az ördöggel is táncra perdülne, csak éppen ne kelljen petrezselymet árulnia. Lassan lépegetnek a tangó ritmusára, Kató biztos kezekben érzi magát, hisz Jenô fiatalságát meghazudtoló könnyedséggel vezeti a parketten. Talán a pezsgônek is köszönhetô, hogy Kató engedékenyen simul táncpartnere karjaiba. A tangó lágy dallama még elvarázsoltabbá teszi ezt a pillanatot. Nem beszélgetnek, szó nélkül táncolnak. Jenô szorosabban öleli a csinos nôt, akinek lába már alig éri a földet, és egész testét forró bizsergés járja át. Kató nem érti önmagát, egy rég elfelejtett érzés keríti hatalmába.
Döbbenten eszmélnek fel, hogy vége lett a dalnak, zavartan torpannak meg, szégyenlôsen tekintenek körül a teremben. A kínos csendet Kató töri meg:
– Friss levegôre van szükségem – mondja. – Nincs túl meleg itt?
– Igaza van, túlfűtötték a termet. Magával tarthatok?
Válaszra nem várva vezeti partnerét a terasz felé. Kató öszszerezzen a hűvös ôszi levegôtôl. A figyelmes férfi sóhajtásnyi idô alatt kibújik zakójából, és Katalin vállára teríti. Mintha megállna az idô, keze a nô vállán marad, majd egy hirtelen mozdulattal Jenô magához öleli, és szájon csókolja.
Kató nem tud ellenállni, és inkább akarva, mint akaratlan, viszonozza a férfi csókját. Hirtelen azonban kinyitja szemét, és a sarokban álló fikusz mellett egy parázsló cigarettát vesz észre, melynek fényében felsejlik Gedeon alakja. Riadtan löki el magától Jenôt, és szó nélkül visszarohan a terembe.
Útja a fikusz mellett vezet el, s szeme sarkából látja, hogy Gedeon sokat sejtetôen rávigyorog, majd színpadiasan meghajol a hölgy elôtt. Kató elôtt elborul a világ, s a terem fényei összemosódnak. Csak késôbb veszi észre, hogy Jenô kabátja még mindig a hátán van.
(folytatjuk)
Azaki Hakami
SPORT
Jégkorong
Szükség van a pontokra
A hétvégén kerülnek lejátszásra a bajnoki alapszakasz 10. fordulójának mérkôzései. Csapatunk ismét a Sepsiszentgyörgyi HC csapatával méri össze tudását. A jelenlegi erôviszonyokat szem elôtt tartva egy pillanatig sem lehet kétséges a kettôs össszecsapások végeredménye. Remélhetôen csapatunk begyűjti a gyôzelmekért járó bajnoki pontokat. A következô bajnoki mérkôzések – amelyeken a Progym Apicom csapata érdekelt – is városunkban kerülnek megrendezésre.
A műsor szerint a Sportul Studenţesc (11. forduló) és a bajnoki címvédô Csíkszeredai Sportklub (12. forduló) csapatai is Gyergyószentmiklósra látogatnak. A Sepsiszentgyörgy és a Sportul Studenţesc elleni mérkôzések nagy esélyese a Progym Apicom együttese. A fôvárosi diákcsapatnak legutóbb sikerült két bajnoki pontot elrabolnia, s ez bizony nem kis bosszúságot okozott a Progym Apicom háza táján. Közeleg a visszavágás idôpontja. Jelszó csak egy lehet: gyôzelmek!
A jó eredmények eléréséhez az is kell azonban, hogy minél többen kilátogassanak a mérkôzésekre. Fontos, hogy szurkoljunk, biztassuk a továbbiakban is a Progym Apicom együttesét. Csapatunknak szüksége van a szurkolók támogatására..., és természetesen a bajnoki pontokra.
A – november 18–19. között lezajlott – nyolcadik bajnoki forduló eredményei: Sepsiszentgyörgyi HC – Bukaresti Steaua 4–15 és 0–7, Sportul Studenţesc – Bukaresti Rapid 7–3 és 7–3.
A 9. forduló eredményei: Sportklub – Sepsiszentgyörgyi HC 7–1 és 7–2, Steaua – Sportul Studenţesc 9–1 és 4–1, Dunărea – Rapid HC 5–0 (meg nem jelenés). A Gyergyószentmiklósi Progym Apicom csapata szabadnapos volt.
A bajnoki rangsorban: 1. Sportklub 28 pont, 2. Steaua 24 p., 3. Progym Apicom 16 p., 4. Sportul 13 p., 5. Dunărea 11 p., 6. Rapid 10 p., 7. Sepsiszentgyörgy 0 p.
A 10. forduló (december 2–3.) műsora: Sportul Studenţesc – Sportklub, Dunărea – Steaua, Gyergyószentmiklóson: Progym Apicom – Sepsiszentgyörgyi HC. A mérkôzéseket szombaton 17.00, vasárnap 12.00 órai kezdettel rendezik.
***
Felbomlik a Rapid?!
A 9. bajnoki forduló legfontosabb híre az, hogy a Bukaresti Rapid HC csapata nem jelent meg a Galacon, a Dunărea elleni találkozókon. Az üggyel kapcsolatban kikértük Eduard Panănak, a Román Jégkorong Szövetség fôtitkárának véleményét.
– Pană úr, mi a véleménye a legutóbbi bajnoki forduló történéseirôl?
– Szerintem elhamarkodott döntés volt részükrôl az, hogy nem jelentek meg Galacon. El kell mondjam, hogy a szakszövetséget a Rapid jégkorong szakosztálya részérôl elôzetesen senki nem értesítette ezen döntésükrôl. Jóval késôbb derült ki az, hogy Dan Tănase, a Rapid jégkorong szakosztályának alelnöke értesítette Huţanut, az edzôt, miszerint a játékosokat engedje haza, mert az anyagiak hiánya miatt nem utaznak Galacra.
– Milyen büntetésre számíthat ezek után a Rapid HC?
– A hét folyamán (november 29., szerda – szerk. megj.) tartunk egy sürgôsségi bürô gyűlést, amelynek egyik napirendi pontja a Rapid HC meg nem jelenése lesz. Tudni kell, hogy a szóbanforgó klubnak nem ez az elsô hasonló kihágása, hisz a tavalyi bajnokságban is elôfordult, hogy egyszer nem jelentek meg a soronlévô mérkôzésükön. Mindenesetre a szabályzat elôírásai szerint fogunk eljárni.
– Mégis mit tud mondani a csapat elleni büntetô intézkedésekrôl?
– Valószínűleg pénzbüntetésre számíthatnak, ez hozzávetôleg harmincmillió lejt tesz majd ki. Természetesen ez csak abban az esetben lesz, ha folytatják a jelenleg zajló bajnokságot. Véleményem szerint ugyanis nem kizárt az sem, hogy visszalépnek a további küzdelemsorozatból. Még annyit elmondhatok, hogy amennyiben folytatják az idei bajnokságot, akkor csak a jövô bajnoki idénytôl kezdôdôen zárjuk ki ôket. Szomorú tények ezek, mert mindez a honi jégkorong színvonalának rovására megy.
– Ön szerint mi az oka ennek a megingásnak?
– Kimondottan az anyagiak hiányával hozható össszefüggésbe mindaz, ami történt. Értesüléseim szerint a Rapid HC játékosai már hónapok óta nem kaptak fizetést. Ez azt hiszem, mindent elárul mind a jelenlegi, mind a jövôbeni helyzetükrôl.
***
Ifi hoki
A Bukaresti Dinamo nyerte az elsô kört
Az elmúlt hétvégén a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán került megrendezésre az 1985/86-ban született játékosok (ifi II-es korcsoport) országos bajnokságának elsô körmérkôzéses turnéja. A Gyergyói ISK csapatának (edzô: Kémenes Csaba) eredményei: 32–0 a Bukaresti Triumf (lányok) ellen, 1–5 Csíkszeredával, 1–9 a Dinamo ellen, 7–3 a Galaci Dunăreával.
A gyergyói mérleg: két gyôzelem, két vereség 41–17-es gólarány. Az elsô forduló utáni rangsorban: 1. Dinamo 8 pont, 2. Csíkszereda 6 p., 3. Gyergyószentmiklós 4 p., 4. Dunărea 2 p., 5. Triumf pont nélkül.
Labdarúgás
Gyôzelem Tölgyesen
A megyei D-osztályú bajnokság 13. fordulójában Gyergyótölgyesen vendégszerepelt a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata. A mérkôzés végeredménye: Gyergyótölgyesi Real SE – Gyergyószentmiklósi Jövô 0–3 (0–2). Gólszerzôk: Csapár, Kerestély és Tamás István (büntetôbôl). A Jövô az alábbi összeállításban játszott: Saitoc – Tamás Sz., Cioabă, Zaibert, Tamás T., Ábrahám, Bolfă, Korpos, Tamás I., Csapár (Ardeleanu, Nădejde), Kerestély. Edzô: Pop Ioan.
A november elején kinevezett edzô nyilatkozta a tölgyesi mérkôzés után: „A mi szemszögünkbôl nagyon jó volt a mérkôzés. A csapat akart, harcolt. Külön kiemelni játékost nem tudok, ellenben dicséret illeti az egész csapatot. 2001. január 15-ig a játékosok vakáción vannak, ezután kezdôdik el a tavaszi idényre való felkészülés. Remélem, hogy a téli alapozás ideje alatt lesz egy néhány napos edzôtábor is."
A Jövô jelenlegi vezetôedzôje 1969-ben ifjúsági játékosként kezdte pályafutását Nagybányán a helyi FC csapatában. Következett 1976-ban a Minerul Cavnic ifjúsági együttese; 1977–79 között a Minerul Ilba csapatával a megyei, a C- és a B-osztályban is szerepelt; 1979–85 között a B-osztályban játszott Máramarossziget csapatában; 1985-89 között a Gyergyószentmiklósi Jövô csapatában szerepelt; 1989-ben egy ideig Farkas Csaba segédedzôjeként dolgozott; ugyanebben az évben sikerrel felvételizik a bukaresti edzôképzô fôiskolára, de elkezdett tanulmányait nem fejezi be; 1990-ben visszavonul a labdarúgás világából és vállalkozó lesz. Pop Ioan építész almérnök, jelenleg cégvezetô. 2000. novemberében kérték fel újra, hogy szaktudásával, tapasztalatával segítsen a Jövô csapatának. Elvállalta... A Ditró és a Tölgyes elleni mérkôzéseken ô irányította a kispadról a gyergyószentmiklósi csapatot.
A 13. forduló további eredményei: Ditró – Székelykeresztúr 1–9, Tusnádfürdô - Csíkszereda 2–0, Székelyudvarhely – Galócás 5–2. A Balánbánya – Maroshévíz találkozót nem játszották le.
Hétközben került lejátszásra a 11. fordulóban elnapolt Maroshévízi Maros – Tusnádfürdôi Sólymok találkozó. A mérkôzést 7–2 (3–2) arányban nyerte a házigazda csapat.
A bajnoki rangsorban: 1. Székelykeresztúr 27 pont, 2. Balánbánya 26 p., 3. Gyergyói Jövô 24 p., 4. Galócás 23 p., 5. Maroshévíz 21 p., 6. Tusnádfürdô 17 p., 7. Csíkszereda 17 p., 8. Tölgyes 10 p., 9. Hodos 9 p., 10. Székelyudvarhely 8 p., 11. Ditró pont nélkül.
***
Ifi foci
Gyergyóiak a megye válogatottjában
Az 1986-ban született ifjúsági labdarúgók számára szerveztek válogató versenyt az elmúlt héten Csíkszeredában. Gyergyószentmiklóst Buslig Gyula edzô tanítványai képviselték, nevezetesen: Nagy Csongor, Nagy Árpád, György Romuáld, Lukács Gyula, Răduc Sorin és Portik Csaba. Örvendetes, hogy valamennyien bekerültek a megye bôvített (20 fôs) válogatott keretébe. A válogatón kiválasztott ifjú játékosokat Burus Csaba (Csíkszereda) és Toderita Vlad (Maroshévíz) edzôk készítik fel a Román Labdarúgó Szövetség által kiírt rendezvényekre.
Szertorna
Urzică stuttgarti diadala
Az elmúlt hétvégén a németországi városban került megrendezésre az a szertornász Világ Kupa (VK) sorozat keretében szervezett verseny, amelynek résztvevôje volt a városunkból elszármazott Urzică Marius is, aki lovon bemutatott gyakorlatával Sydneyben olimpia bajnoki címet szerzett. Az olimpia utáni elsô hivatalos nemzetközi megmérettetésen Urzică Marius lovon bemutatott gyakorlatáért 9,825 pontos osztályzatot kapott, ami számára ezúttal is az elsô helyet jelentette.
A stuttgarti VK lólengés versenyszámának végsô rangsorában: 2. Olekszander Beres (Ukrajna) 9,750 p., 3. Ivan Ivankov (Fehéroroszország) 9,650 ponttal. A hírek szerint Stuttgartban az elsô helyen végzett sportolókat 3600 márkával díjazták.
Kosárlabda
Elmaradt a fiúk mérkôzése
* A férfi B-osztályú bajnokság múlt hétvégi, harmadik fordulójában műsoron szereplô Nagyszeben – Gyergyószentmiklósi FB mérkôzés tisztázatlan okok miatt nem került lejátszásra. Az elmaradt mérkôzéssel kapcsolatosan valószínű, hogy a találkozó egy késôbbi idôpontban kerül megrendezésre. December 2-án, szombaton 11.00 órakor a Sportiskola tornatermében a fiúk a Medgyesi Felam csapatával mérkôznek.
* Az ifjúsági I-es korcsoportú országos lánybajnokság legutóbbi fordulójában: Sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum – Gyergyói ISK 65–49 (21–12, 17–10, 23–9, 4–18). Hoffman Gabriella tanár-edzô tanítványai december 2-án, vasárnap 11.00 órai kezdettel a Nagyszebeni ISK csapatát látják vendégül.
* December 1–2. között a Sportiskola – hagyományteremtô jelleggel – elôször kerül megszervezésre a Ben-Com-Mixt Kupa. A férfiak számára szervezett turné résztvevô csapatai: Csíkszeredai Romtelecom, Gyergyói Old Boys, Gyergyói Romtelecom és a Ben-Com-Mixt. A mérkôzések péntek délután (16.00) és szombaton (9.00 órától) kerülnek lejátszásra. (Bencze Attila tájékoztatása szerint elképzelhetô, hogy a kezdési idôpontok obiektív okok miatt változni fognak.)
Sportszerkesztô: Rokaly Zsolt
viccek...viccek...viccek
Az állomáson az utas mérgesen kérdi a forgalmistát:
– Minek kell egyáltalán menetrend, hiszen minden vonat késik!
– Hát, hogy tudjuk, mennyit késnek.
***
Egy rendôr és egy pap bemegy egy motelbe, hogy szobát szeretnének. A portás sajnálkozva mondja, hogy csak egy kétágyas szobája van.
– Nem baj kivesszük! – feleli a rendôr –, de engem fél 6-kor keltsen fel, mert dolgom van, a pap aludhat nyugodtan tovább.
Felmennek a szobába, és igencsak berúgnak. Hajnali fél 2-kor kerülnek ágyba. Reggel fél 6-kor jön a portás, és kelti a rendôrt, aki mivel csak pár órát aludt, zavarodottan öltözni kezd, de véletlenül a pap ruháját veszi magára. Rohanva elindul lefelé a lépcsôn. A portán lévô tükörben meglátja magát és így szól:
– Mondtam ennek a hülye portásnak, hogy ne a papot keltse föl!
***
Jane és Tarzan enyeleg a pálmaházban:
– Tarzan, édes! Nem ott van az a luk!
– Tarzan lenni erôs, fúrni másikat!
***
– Meg akarok halni – siránkozik a férj.
– Én is – csatlakozik a feleség.
– Akkor én már nem
***
Móricka mondja a játékbolt elôtt:
– Papa, megveszed nekem azt a zsinórt?
– Melyiket?
– Amelyiknek az egyik végén távirányító van, a másikon pedig autó.
***
Részeg mászik a sötét parkolóban az autók tetején. A parkolóôr észreveszi:
– Autót lopunk, autót lopunk?
– Dehogy, csak a saját kocsimat keresem!
– De miért az autók tetején?
– Mert az enyém tetején kék villogó van!
***
Kopognak a mennyország kapuján. Szent Péter kinéz, és lát egy embert, aki dülöngél a röhögéstôl.
– Maga meg miért ilyen boldog? – kérdezi tôle.
– Hát azért, mert én már rég itt vagyok, a hülye orvosok meg odalent még mindig operálnak.
***
A harmadik általánosban az utolsó padban két gyerek beszélget óra alatt. Amikor a tanító észreveszi ôket, megparancsolja, hogy büntetésképpen százszor írják le a nevüket.
– Tanító úr kérem, ez nem igazságos – mondja sírva az egyik gyerek.
– Miért?
– Azért, mert ôt Kis Pálnak hívják, engem meg Tótkomlósfalussy Aladárnak...
***
Egy öreg parasztbácsihoz eljön az amerikai rokon. Leülnek vacsorázni, sonka, kolbász stb. van az asztalon. A parasztbácsi elôvesz egy paradicsomot a kolbászhoz, mire az amerikai rokon megszólal:
– Hát ez micsoda?
– Paradicsom, ídes öcsém.
– Nálunk akkora paradicsomok vannak, mint a focilabda!
Ezután a parasztbácsi elôvesz egy paprikát a sonkához.
– Hát ez micsoda?
– Paprika, ídes öcsém.
– Nálunk akkora paprikák vannak, mint az esernyô!
Parasztbácsi már kezd ideges lenni, de nem szól semmit. Miután elfogyott a paprika, hagymát vesz elô.
– Hát ez micsoda?
– Hagyma, ídes öcsém.
– Nálunk akkora hagymák vannak, mint a tekegolyó!
Ezt már végképp nem tudja elviselni a paraszt, benyúl a hűtôbe, és elôvesz egy dinnyét.
– Hát ez meg micsoda?
– Ribizli ídes öcsém ribizli!!!
***
A gazdag nagybácsi hazatelefonál a magyar rokonaihoz, az unokaöccse veszi fel a telefont suttogva.
– Apu most a rendôrségen van, nem tudom adni.
– Akkor add anyukádat.
– Anyu a kórházban van, nem tudom adni.
– Akkor add a nôvéredet.
– A nôvérem a játszótéren van.
– Áruld el, mit csinál az apád a rendôrségen, anyád a kórházban, és a nôvéred a játszótéren?
– Engem keresnek.
***
– Mi van az üveghegyen túl?
– Az üvegvisszaváltó.
***
A csapatmunka lényege: mindig van kit hibáztatni.
***
HOROSZKÓP
november 30–december 6.
Kos (III.21-IV.20.)
Ezen a héten meglepô ajánlatot kap, ne ugorjon bele addig, amíg nem lát tisztán. Nem kell különösebb erôfeszítést tennie, hogy megtalálja az egyensúlyt családja és hivatása között. Ez nagy szó az ön esetében, mert gyakran átesik a ló másik oldalára. Az esze vág, mint a borotva.
Bika (IV.21-V.20.)
Valami arra ösztönzi, hogy újabb feladatokat vállaljon. Pedig jobban tenné, ha munkatársait is hagyná érvényesülni. A napokban pénz áll a házhoz. Ha ügyesen gazdálkodik, még félre is tud tenni arra, amire oly régóta vágyik.
Ikrek (V.21-VI.21 .)
Kedvezô fordulat történik munkahelyén. Szinte madarat lehet önnel fogatni. Optimizmusa visszatér, egészen új színben látja a világot. Magánéletére sem lehet panasza. Sikerül partnerével olyan egyezséget kötni, amellyel mindketten elégedettek lehetnek, de ehhez önnek is engednie kell!
Rák (VI.22-VII.22.)
Most ne menjen a saját feje után. Be kell tartania a szakmai és üzleti kapcsolatokra vonatkozó, általánosan elfogadott szabályokat. Ha a fônöke utasít bizonyos dolgok elvégzésére, nem mondhat nemet.
Oroszlán (VII.23-VIII.23.)
Igazán nem lehet oka panaszra. Akkor vajon miért nem érzi jól magát mégsem a munkahelyén? Érdemes ezen eltöprengenie. Legyen visszafogott, és ne irigykedjen másokra. Hiszen sokak szemében ön az irigylésre méltó. Most képes arra, hogy párkapcsolatában felfedezze a szépet és jót.
Szűz (VIII.24-IX.23.)
Ön nem az a típus, akinek csak úgy lehet fütytyentgetni. Ha igazán szereti partnerét, nem árt, ha bevet néhány apró trükköt. Kéresse magát, találkozzanak ritkábban, ne engedje túl közel magához. Meglátja, beválik!
Mérleg (IX.24-X.23.)
Apró ügyekkel kell foglalkoznia, és ez ingerlékennyé teszi. Kedvesével legyen továbbra is engedékeny, ne tartsa rövid pórázon. Ha szigorú vele, elôbb-utóbb el fog vágyni otthonról. Legyen tapintatos!
Skorpió (X.24-XI.22.)
Rosszul viseli a kritikát és az elismerés hiányát. Valami magasztos kiengesztelésre végyik, és amikor titkos vágya nem teljesül, nyugtalanná és szeszélyessé válik. Nem a legkellemesebb kolléga mostanában. Mindenképp próbáljon meg uralkodni magán. Túl büszke intuitív képességeire.
Nyilas (XI.23-XII.22)
Ha célja vagy terve megvalósításra méltó, érdemes érte keményen dolgozni. Söpörje félre azokat a dolgokat, amelyek zavarják, és összpontosítson azokra a tevékenységekre, amelyekbôl haszna származhat. Befektetése veszteséges lesz, ha rokonaitól kapott tippek alapján vállal nagy pénzügyi kockázatot.
Bak (XII.23-I.20.)
Szinte keresi a konfliktushelyzeteket meg a bocsánatkéréseket. Jó érzés kegyelmet gyakorolni! Ne húzódjon félre tehetségével, mutassa meg, mit tud, a szerénység nem mostanra való. Baráti társaságából alakul ki legnagyobb szerelme.
Vízöntô (I.21-II.19.)
Csak most döbben rá, mennyi pénzt dobott ki feleslegesen az ablakon. Alkalmazkodnia kellene párja családjának szokásaihoz. Ez sajnos nem könnyű, de elkerülhetetlen. Legyen óvatos, barátai kezdik elveszíteni ítélôképességüket.
Halak (II.20-III.20.)
Tele van energiával, s ehhez még kellô kitartás is párosul. Jól veszi az akadályokat otthon és a munkahelyén is. Szélsôséges hangulata konfliktust okozhat a környezetével való kapcsolatában és a önmagába vetett hitében.
A Rendôrségrôl
Súlyos közúti baleset Újfaluban
November 26-án, vasárnap a kora reggeli órákban történt Újfaluban közúti baleset. M. Zsolt, 19 éves helybéli lakos, a HR-03-JJF rendszámú személygépkocsi vezetôje elgázolta a csúszós útfelületen szabálytalanul – a jobb oldalon – közlekedô 22 éves csomafalvi B. Jánost és a 18 éves M. Annát.
A rendôrségi kivizsgálás során kiderült, hogy az autóvezetô ittas állapotban volt. Az áldozatok közül M. Anna egy nappal a baleset után belehalt sérüléseibe. M. Zsoltot ôrizetbe vették, gondatlanságból elkövetett emberölés, súlyos testi sértés és ittas vezetés vádjával indítottak eljárást ellene. A baleset során keletkezett anyagi károkat 1,5 millió lejre becsülték.
A fentiekrôl Mircea Nicolae Costrut alezredes, a Hargita megyei Rendôrfelügyelôség sajtószóvivôje tájékoztatott.
A Szent Miklós Napi rendezvénysorozat műsora
December 4., hétfô
10.00 Ünnepi tanácsülés – helyszín: a Korona Tükörterme; Páll Zoltán kiállítása; Fába vésett székely életképek – Angi Antal munkái.
10.00 Megyei történelmi vetélkedô – helyszín: Szent Miklós Líceum.
12.00 Nyitott Kapuk Napja – szervezi: a gyergyószentmiklósi csendôrség.
15.00 Megemlékezés a gyergyószentmiklósi szabadságharcosokról a Petôfi szobornál.
16.00 Baska József, Budapest V. kerületi festôművész kiállítása; Tarisznyás Márton Múzeum fegyvergyűjteményének bemutatója; Vitézi énekek Köllô Miklós elôadásában; Sátorát letettem romló testemnek – Gergely Katalin könyvbemutatója; Köllô Miklós szobrászművész élô életműve – Helyszín: Tarisznyás Márton Múzeum.
17.00 Káin és Ábel – a Figura Stúdió Színház bemutatója – helyszín: Művelôdési Ház.
19.00 Táncház – helyszín: Szilágyi vendéglô.
December 5., kedd
11.00 A Tél Örömei – műsoros kiállítás a Naturland szervezésében; Gyergyói medence – öröm és bánat térképe az Amôba szervezésében; Természetes, egészségmegôrzô termékek kiállítása – az ELTA Egyetem Egyesülete Csíkszeredai Fiókjának szervezésében, fellép a Salamon Ernô Gimnázium Blokflöte csoportja – helyszín: Figura Stúdió.
12.00 Jakab Róbert önálló fényképkiállítása – helyszín: Művelôdési Ház.
13.00 Szent Miklós napi futóverseny
14.00 Mikulás Napi Városi felvonulás, Szent Miklós napi borkóstoló, legerôsebb ember, szekérhúzás, szkander, rönkhordás; Gólyalábas elôadás a budapesti Maskarás Céh bemutatásában, a Step Dance modern táncosok bemutatója; Mikulásvárás – helyszín: Művelôdési Ház elôtti tér.
18.00 Tűzijáték, ifjúsági koncert – Black Hole – helyszín: Művelôdési Ház elôtti tér.
18.30 Magyarok nagyasszonyára emlékezve – 400 éve született Erdély és Sárospatak Fejedelmi Asszonya, Lorántffy Zsuzsanna – elôadó: dr. Tamás Edit, történész, muzeológus; Lorántffy Zsuzsanna szellemiségének folytatása a Nôegyletek tevékenységében – elôadó: Kisné Portik Irén néprajzkutató. Helyszín: a Korona Tükörterme.
December 6., szerda:
10.00 Az érkezô keresztalják fogadása – helyszín: a katolikus templom elôtti tér.
11.00 Szent Miklós napi szentmise és körmenet, valamint istentisztelet a református és ortodox templomokban.
15.00 Kiállítások, valamint kulturális elôadások a Szent Miklós Líceum szervezésében. Helyszín: Művelôdési Ház.
17.00 Szent Miklós Napi tombola – a sorsolás élô közvetítése a SynTv-ben.
18.00 Jári Hunor maroshévízi orgonaművész elôadása – helyszín: római katolikus templom.
19.00 Ünnepi vacsora a Rozmaring vendéglôben sok-sok meglepetéssel.
|