Segíts!
December 23-án délelött tűz pusztított a Bucsin negyedben, minek következtében mintegy 10-15 család kisebb-nagyobb károkat szenvedett, illetve leégett egy tömbház (a 21-es) tetőszerkezetének nagy része.
Aki segíteni akar, pénzadományát eljuttathatja személyesen:
- a református vagy a katolikus templom perselyébe, az ünnepek alatt;
- a december 26-i (keddi) hokigálán a bejáratoknál felállított urnákba;
- a városháza kapusszobájában lévő ügyeletre.
Akik nem tartózkodnak a városban, adományaikat a következő számlára utalhatják:
Primăria Gheorgheni,
cont nr: 26.96.02.07.42.45.070,
Trezoreria Gheorgheni.
Adományaikat előre is köszönjük!
A szerkesztőség
Karácsony csillaga
Az évezred utolsó karácsonyának küszöbén elmondhatjuk, hogy ez az év az áldozatok éve volt. Feláldozták az erdélyi magyarságot a politika oltárán. A vezetôink vérünkkel váltották meg a magas beosztásaikat, arról dumálva, hogy mindezt értünk teszik.
A napokban kiderült, hogy már az ellenség tábora felé kacsingatnak fômagyarjaink. Az ilyenfajta tárgyalásokat Dobó várkapitány, az egri vár védôjének idejében még árulásnak nevezték, s a személyeket, akik részt vettek benne, árulóknak. Napjainkban ezt politikának, művelôit politikusoknak nevezik, és az érdek távolról sem a vár megvédése, hanem a rang, a cím megôrzése. Érdekvédelem magas fokon.
Szégyellem magam helyettük is. Nem merek azok szemébe nézni, akiknek megjósoltam, hogy ez így fog történni. Szégyellem, hogy igazam lett. Még az a szerencse, hogy nem a Nagy-Románia Pártjába kell beálljanak egyesek az érdekeink védelmében.
Vae victis! Jaj a legyôzötteknek! Persze vannak, akik feltalálják és feltálalják magukat. Számukra az is megtiszteltetésszámba megy, ha az ellenség értékeli gerinctelenségüket. Példájuk magyarázza Ady sorait:
„Lehajlok e szent humuszig:
E szűzi földön valami rág,
He, égig-nyúló giz-gazok,
Hát nincsen itt virág? ..."
De a karácsony, a szeretet, a béke ünnepe hozzon megértést és fôleg megbocsájtást. Drága RMDSZ vezetôm, fel a fejjel és ne feledd, hogy épp most:
* valaki nagyon büszke rád
* valaki épp rád gondol
* valaki törôdik veled
* valakinek nagyon hiányzol
* valaki beszélni szeretne veled
* valaki veled szeretne lenni
* valaki szeretné megfogni a kezed
* valaki azt kívánja, bárcsak rátalálnál
* valaki úgy érzi, ajándék vagy számára
* valaki szeret téged
* valaki rád gondol és mosolyog
* vannak, akik meg szeretnék osztani veled álmaikat
* vannak, akik szeretnének a karjaikba zárni
* vannak, akik megállítanák az idôt miattad
* vannak, akik türelmetlenül várják, hogy lássanak
* vannak, akik mindent megbocsátanak neked
* valaki egész éjjel nem aludt, mert rád gondolt
* valaki hisz benned, az erôdben.
Boldog karácsonyi ünnepeket!
Ábrahám Imre
Szálkák és gerendák
Hurrá, gyôztünk! Az lett az államelnök, akire mi is szavaztunk. Ráadásul immár másodszor az ország történetében. Elégedettek és boldogak lehetünk. Hasonlóképpen elégedettek és boldogok lehetnek vezetôink is, akik az irányt mutatják nekünk immár 11 éve. Most már mindenki a jól végzett munka örömével dôlhet hátra a székében, s várhatja a jobbnál jobb eredményeket. Vagy mégsem?
Nézzük talán meg, hogy mit mutat a történelem. A közelmúlt. 1989 óta immár negyedszer választottunk elnököt, sorrendben a következôképpen:
1990-ben nem volt saját jelöltünk, így indulásból azt a jelöltet támogattuk, aki az RM(D)SZ vezetôi szerint a legalkalmasabb, számunkra a legjobb lenne. A neve Radu Câmpeanu volt. Ha valaki nem emlékezne rá, természetesen vesztett, ráadásul utólag csalódnunk kellett, mert nem hogy nem támogatott minket, hanem késôbb átment ô is nacionalistába, s fügét mutatott a jogos igényeinknek.
Jött 1992, s a nagy döntô: Iliescu kontra Constantinescu. Mi a demokratának mondott Constantinescura szavazatunk, mert ezt tanácsolta a Párt. Természetesen nem ô nyert, s négy éven keresztül éreztették velünk, hogy a választásokkor rossz oldalon álltunk. Volt tanügyi törvény, román nyelven tanulandó földrajzzal, történelemmel, szaktantárgyakkal, stb, stb.
Elmúlt négy év, következett 1996. Ekkor már állított saját jelöltet is a Párt, a magyarok meg fegyelmezetten rászavaztak, annak ellenére, hogy világos volt: semmi esélye gyôzni, vagy akár a második fordulóba jutni. Oda ugyanis ismét Iliescu és Constantinescu jutott, s megtörtént a csoda: elsô alkalommal fordult elô, hogy az gyôzött, akit mi is támogattunk. Ha akarják, annak ellenére, hogy mi is támogattuk. Nagy volt az öröm, igaz, hogy nem tartott sokáig. Már néhány hónap után látszott, hogy sok elônyünk nem származik az egészbôl (mármint nekünk, mert Markóéknak annál több), s az utána következô három év csak igazolta ezt. Lehet, sôt szinte biztos, hogy Constantinescu jó ember, demokrata meg minden, de elnöknek csapnivaló volt, ez nem vitás.
S így érkeztünk el az Úr 2000. évébe, amikor az elsô fordulóban látszólag ugyanazt a hibát követtük el, mint négy évvel ezelôtt: saját Frundát indítottunk. Igaz, hogy négy éve kevesebben szavaztak rá, mint az RM(D)SZ-re, amibôl levonható a konklúzió, hogy még azok a magyarok sem találták mindannyian jónak az ötletet, akik amúgy a Pártra szavaztak, de ez nem zavarta Markóékat, ismét elindították. Ezt még megfejelték azzal, hogy olyan meséket mondtak este, lefekvés elôtt, hogy komolyan gondolják, hogy bejut a második fordulóba, meg hogy sok román is rá fog szavazni, mert ô az egyetlen igazán európai politikus, stb. Aztán november huszonhatodikán felébredhetett az is, aki addig aludt, s láthatta, hogy egyrészt a helyzet ugyanaz, mint négy éve, azaz Frunda kevesebb szavazatot kapott, mint az RM(D)SZ, másrészt – s ez talán a nagyobb gond – az ô közreműködésének is köszönhetô az, hogy a második fordulóba jutott CVT. Igaz, hogy voltak jó sokan, akik erre a veszélyre idôben felhívták a figyelmet, de azokat a hivatalos propaganda lehurrogta, s kikiáltotta vészmadárnak.
Most utólag már mindezen segíteni nem lehet, csak a tényt lehet megállapítani: az RM(D)SZ vezetôk kétbalkezességének (?) következtében a második fordulóban csak két rossz között lehetett választani. A történetnek azonban még távolról sincs vége, ugyanis Markóék tovább mentek, s annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások fölényes Iliescu-gyôzelmet jeleztek, bátran kiálltak a nép elé, s kiadták a parancsot: veszélyben a demokrácia, a második fordulóban mindenki menjen el, s szavazzon Iliescura. Ezen már érdemes eltöprengeni, hogy mire volt jó. Ugyanis az eredmény szempontjából teljesen közömbös, hogy Iliescu 70–30, 60–40, vagy 51–49 arányban nyer. Mindenképp ô lesz az elnök. Ami nem mindegy: a dolgok ilyen alakulása folytán most elmondhatja, hogy hatalmas fölénynyel nyert, ô a demokrácia letéteményese, akire ráadásul a magyarság is tömbben szavazott, minden fenntartás nélkül. Ezek után mondja azt valaki, hogy nincs demokrácia Romániában, illetve merjék azt mondani a magyarok, hogy a problémáik nincsenek megoldva. A nyugatiak majd nagy szemeket meresztenek, s megkérdik: Nem jó nektek Iliescu? Hát akkor miért szavaztatok rá? Majd furcsán néznek ránk, s magukban megjegyzik: gyanús népség ez, ôk sem tudják igazából, hogy mit is akarnak.
(Egyelôre) befejezésképpen: szomorúan állapítható meg, hogy a romániai magyarság 11 éven át mindig fegyelmezetten azt csinálta, amit az ún. vezetôi mondtak neki. Szomorúan azért, mert minden jel arra vall: ezek a vezetôk visszaélnek rendszeresen a bizalmukkal. Érzésem szerint ez a mostani választási színjáték is tartogat még váratlan (?) fordulatokat. De ezekrôl majd legközelebb.
Árus Zsolt
Az RMDSZ cselekszik, de nem tájékoztat
Minden igyekezetünk ellenére sem tájékoztathatjuk olvasóinkat a gyergyószentmiklósi RMDSZ tisztújító választásairól, hiszen érdekképviseleti szervezetünk helyi vezetôsége minden információt megtagad tôlünk. Kedden Rokaly Józsefet, a helyi alelnököt kerestük meg, hogy elmagyarázza, hogyan történik az új vezetôk megválasztása, de egy árva szót nem volt hajlandó mondani. Ezért elmentünk a délutáni, felszegi körzeti gyűlésre, hogy arról tudósíthassunk, de Kontesveller József távozásra szólított fel. Szavaiból kiderült, csak akkor vehetünk részt az ülésen, ha megígérjük, hogy nem írunk róla.
Ezek után talán fölmerülhet az a gyanú, hogy titkolni szeretnének valamit. Tehát a magyarság egy részének semmi köze ahhoz, kik és hogyan választják meg azokat a személyeket, akik képviselni fogják ôket. Pedig a Hargita Népe keddi számában szerepel az a felhívás, miszerint a gyűlésekre az RMDSZ „minden érdeklôdôt elvár". Mi is érdeklôdtünk...
Ha nem bíznak bennünk az RMDSZ helyi vezetôi, ha attól félnek, kiforgatjuk a szavaikat, kérhetik a velük készült interjú megjelenés elôtti elolvasását. De nem ezt teszik. Inkább nem engednek az események közelébe, így okot adva arra, hogy rossz véleményünk legyen a választások szabályosságáról. Biztosak vagyunk benne, hogy ez az írás is felháborodást fog kelteni a vezetôk körében, de nem mi tehetünk róla, hogy így alakultak a dolgok.
Kontesveller úr azt mondotta, nincs szükség arra, hogy lapunk tovább blamálja a szervezetet. Hát nem is kell ezt tennünk, hiszen az, amit ôk művelnek, elég blamázs önmagában is.
Pál Hajnalka
Rendkívüli tanácsülés
Négy napirendi pontért hívtak össze hétfôre rendkívüli tanácsülést. A tanácsterembe késôn fűtöttek be, kissé hideg volt, talán ennek köszönhetô, hogy alig hangzott el hozzászólás a napirendi pontok kapcsán. A tizennyolc jelenlevô tanácsos igen operatívan dolgozott, alig fél óra alatt tárgyaltak és szavaztak a napirendi pontokról. Elsôként költségvetés-kiigazításra volt szükség, hiszen a megyei tanács leosztott negyven millió lejt a kórháznak, és kilencvenhat milliót a sérülteknek. A második pont egy hitel felvételérôl szólt, amelybôl a spanyol befektetôknek szánt területet vásárolták volna meg. A másfél hektáros terület gazdáival viszont létrejött egy egyezség, amely szerint a szerzôdéskötéskor az ár hetven százalékát kapják meg, a maradékhoz az átíratáskor juthatnak hozzá. A kereskedôk által megvásárolt, eddig állami tulajdonban levô kereskedelmi felületek árából viszont bejön az az összeg, amibôl a hetven százalékot kifizetheti a hivatal, ezért kölcsönfelvételre nincs szükség, így egyhangúan leszavazták a határozat-tervezetet.
Harmadik napirendi pontként arról szavazott a tanács, hogy a nemsokára létrejövô innovációs-inkubációs központ önálló jogi személyiségként fog működni, és a polgármestert bízzák meg, hogy aláírja a finanszírozóval megkötendô szerzôdést.
A negyedik napirendi pont sikeredett a leghosszabbra, a tanácsosok kérdéseket intézhettek a polgármesterhez. Szemére hányták, hogy a Mikulás-napokra érkezett testvérvárosi küldöttségekkel senki nem tárgyalt. Egyesek szerint ezek a kapcsolatok csak arra valók, hogy a városok küldöttségei ellátogassanak az ilyen ünnepségekre. Azt is szóvá tették, hogy Gyergyó monográfiája még mindig nem jelent meg, bár ezt szinte egy éve tervezik. A fűtésprobléma itt is terítékre került. A tanács tárgyalni szeretne a Közüzemekkel, ezért január 11-re gyűlést hívnak össze, amelyre a vállalat vezetôit is elhívják.
Pál Hajnalka
Karácsonyvárás roma-módra
Szerdán délelôtt a roma iskola bemutatta karácsonyi összeállítását a Salamon Ernô Elméleti Líceum dísztermében. A zsúfolásig megtelt nézôtér visszhangzott a karácsonyi énekektôl, versektôl. A nagyrészt gyerekekbôl álló nézôsereg egy nem mindennapi hangulatú elôadást tekinthetett meg. A kis romák elôadásán érzôdött a tenni akarás, a gyerekek szívbôl-lélekbôl énekeltek, szavaltak, ami minden jelenlevôt mélyen érintett. Nem szégyellték sem kopott öltözéküket, sem azt, hogy elkövettek néhány apró bakit. Volt olyan szereplô, aki elsírta magát, aki elakadt a szöveggel, de talán éppen ettôl tűnt olyan természetesnek az egész elôadás. Nem felejthetjük el azt sem, hogy mindez a négy tanító munkáját dicséri, hiszen a roma gyerekeket otthon biztosan nem tanítják ilyesmire. Nem maradt díjazatlan az elôadás: a tapsvihart és a Vaskertes iskola által összegyűjtött ajándékokat mind a roma gyerekek kapták. Megdolgoztak érte, megérdemelték.
Pál Hajnalka
Korlátlan korlátozások
A Környezetvédelmi-, Vízügyi-, és Erdészeti Minisztériumban három héten keresztül kerestem azt a személyt, aki úgymond parancsot adott a visszaadandó erdôk nagyságának korlátozására, aki az 53-as 54-es mellékletek összemosását követelte, vagy aki a 2000/1-es törvény 26-os cikkelyének semmibevételével tíz hektárra akarja csökkenteni a közbirtokosoknak visszaadandó területet. Romică Tomescu miniszter úr tagadta, hogy ô ilyen jellegű utasítást adott volna. Hasonló szellemben nyilatkozott Macedon úr a szakminisztérium törvényelôkészitô tanácsának a vezetôje, de hasonló megnyilatkozás jellemezte Seraru vezérigazgató magatartását is. Akkor Gheorghe Tinel úrra gyanakodtam. Ô is tiltakozott elôttem, majd felhívta telefonon Orbán Albert urat a Hargita megyei Erdészet vezérigazgatóját, akit arra kért, hogy hagyja ki ôt az ilyen erdôvisszaadást korlátozó intézkedések magyarázatából. Az erdészeti minisztérium vezérkarának a magatartása jelzi, hogy ôk sem merik nyíltan vállalni a törvénytelenséget. Ôk nem, de egyes erdészeink igen, hiszen szentírásnak tekintik az erdôvisszaadást korlátozó belsô rendelkezéseket. Fodor György és Sandy Tamás mérnök urak mégis vállalták a törvény szerinti birtokbahelyezési akták aláírását, s így életképessé vált a tekerôpataki, kilyénfalvi és a gyergyóújfalvi közbirtokosság. A gyergyóújfalviak tehát nem szenvednek a korlátozást érvényesítô és az erdôvisszaadást akadályozó mérnökök magatartása miatt. Megtörtént a szárhegyi közbirtokosság birtokbahelyezése is, mivel a közbirtokossági vagyont visszaigénylô családok itt nem kértek többet 10 hektárnál.
A korlátozás fôleg az erdôirtással társul. Ezért voltak kénytelenek Gyergyószentmiklós, Csomafalva, Remete közbirtokosságai bírósági úton leállítani az erdôkitermelést. Úgy látszik azonban, hogy az erdészszakembereket és a velük összejátszó vállalkozókat semmi sem riasztja vissza az erdôlopástól. Legalábbis ezt bizonyítja néhányuk ellenôrzése a Ferencz patak nevű helyen, ahonnan nemcsak a letiltott és felleltározott fát szállították el, hanem jelentôs kitermelést is végeztek a TINLOV Kft. által alkalmazott besztercei munkások illetve a velük összejátszó személyek.
Hogy mindez az erdészeti személyzet tudtával és támogatásával történt bizonyítja az a tény is, hogy a gyergyói erdôgondnokság pecsétjével volt ellátva az a szállitópapír, mellyel a Floarea Reginei nevű cég emberei szállították a Kövespatak nevű helyrôl kitermelt fát. Ez utóbbiak cinikus magatartása jelzi, hogy Gyergyószentmiklóson egyesek törvényfelettieknek érzik magukat, hiszen „kapcsolataik" révén mindent elérhetnek.
Az általunk tapasztalt erdôirtást a frissen bélyegzett és a bélyegtelen csutakok, a fenyôágakkal letakart csutakok jelzik, hogy az erdészettel összejátszó famaffia változatos módszerekhez folyamodik. Legtragikusabbnak számomra az tűnt, hogy szürkületkor kezdtek megjelenni az erdôkitermelô gépek (TAF-ok), melyek az éjszaka folyamán megfelelô lehetôséget biztosítottak a fának az erdôbôl való kitermelésére és elszállítására.
Tisztelt gyergyószentmiklósiak!
Ha Önök azt akarják, hogy erdeinkbôl megmaradjon valami, hogy ne érjen minket ökológiai katasztrófa vállalják a polgárôrségben való részvételt. Enélkül ugyanis nem fogjuk tudni megvédeni a zöld-aranyat az erdôpusztító erdészekkel szemben.
dr. Garda Dezsô országgyűlési képviselô
Találkozó az egyesületekért
Múlt csütörtökön a Polgár-Társ Alapítvány szervezésében találkozóra került sor a tanácsteremben, amelynek témája a Lakástulajdonosi Egyesületek megszervezése volt. Az alapítványtól körülbelül száz meghívót küldtek ki azoknak, akik jelentkeztek az egyesületekrôl szóló füzetért, illetve azoknak, akik eddig is lépcsôházfelelôsök voltak. A harmincegynéhány érdeklôdôn kívül a csíkszeredai Szögyör Mária is jelen volt a találkozón, ô több egyesületet is könyvel, illetve adminisztrál, tehát saját tapasztalaltai alapján beszélhetett ezek fontosságáról. A felvetôdött kérdésekre válaszolva elmondta, hogy mindenképp megéri egyesületekbe tömörülni, hiszen szinte csak haszon származik belôle. Igaz, hogy rengeteg munkát igényel attól, aki a vezetését elvállalja, a tagoknak meg némi többletköltséget jelent, de ez senkit sem szabad elrettentsen, hiszen csak így lehet törvényesen, szerzôdések alapján fellépni a szolgáltatók ellen. Az egyesületek megalakulásával a lépcsôházak saját bevételi forrásokra tehetnek szert, többek között a ruhaszárítók, az épület külsô falainak bérbeadásából, hiszen biztosan nálunk is kerül vállalkozó, aki ezeket a felületeket fel tudná használni tevékenységéhez, hirdetéseihez. Azt is elmondta, Csíkszeredában az egyesületek saját rendszabályzatokat hoztak létre, amelyek megszegése esetén büntetéseket róhatnak ki, amely egyrészt pénzforrást jelent, másrészt pedig ráveszi a lakókat például a csendórák betartására. Így néhány lépcsôházban elérték azt, hogy aki kutyát tart lakásában, eggyel több személyre fizet közköltséget.
A találkozó végére mindenki elôtt kikristályosodhatott a Lakástulajdonosi Egyesületek fontossága, jónéhányan belátták, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Már csak arra van szükség, hogy a szavakat tettek váltsák fel, hogy az érdeklôdôk munkához is lássanak.
Pál Hajnalka
Pizza Joe, ahová betérni jó
Olaszosan a székelyek ínyére
Mi kellett ahhoz, hogy a gyergyóiak is pizzázhassanak? Elsôsorban egy pizzázó, amelyben az olasz ételt kissé székelyesen készítették; nem rökönyödtek meg azon, ha némelyik vendég kenyeret kért a pizzához, mellyel komótosan lemártotta tetejérôl az összetevôket, hogy megláthassa, mi rejlik alatta.
Természetesen szükség volt szakácsra, vállalkozó kedvre, egy kis befektetésre, és ahhoz, hogy kedveljék, mellôzhetetlenek a nagy-nagy akciók. Olyasfélék, mint amilyet az év utolsó napjaira tervez a Pizza Joe.
Több, mint hat éve, hogy a bíróság épületével szemben, az egykori Családi Étkezde helyén pizzázót nyitott Czink Attila vállalkozó. Az ifjú Czink számára akkor már nem volt újszerű a vállalkozói élet. Az autóalkatrész-szaküzletben dolgozott, és a tulajdonos betegeskedése miatt együtt járták végig az ügyintézés labirintusait. Nappal elárusított, a cég ügyeit intézte, emellett pedig a kétes hírű Vámpír diszkó-bárban volt társtulajdonos. A városi kantiné volt a helyiség, az áru, ô pedig a zenét állta. És eközben udvarolt. Kérdés, hogy mikor jutott mindenre ideje, de tény, hogy idôközben azon gondolkodott, saját lábra kellene állni, saját vállalkozást indítani.
Így hozta létre a Frigo-Mix Kft-t. Frigo-Mix, ugyanis élelmiszeriparigép-javító szakiskolát végzett, és a javítás felé is kacsingatott mindaddig, amíg ki nem ötölte, hogy éttermet nyit.
– Miért nyitott éppen pizzázót?
– Elsô oka az, hogy nem volt ilyen vendéglátóegység Gyergyószentmiklóson. Másodsorban pedig nagyon szeretem a sütés-fôzést; talán nagyapámtól örököltem a sütkölôzés szeretetét.
– Mekkora befektetés kellett az induláshoz?
– Minden vállalkozó panaszkodik, de nekem nem volt nehéz. A helyiséget a Go Rt.-tôl béreltem, a berendezést a Kereskedelmi Vállalattól, az árukészletet pedig úgy vásároltam meg a nagybani kereskedôktôl, hogy csak eladás után kellett kifizetnem. Tehát nem kellett nagy indulótôke. Az évek során a jövedelmet visszafordítottuk, újítottunk, tataroztuk az épületet.
– Többes számban beszél, pedig ön az egyedüli tulajdonosa ennek a vállalkozásnak...
– Igen, mert itt mindent a személyzettel közösen végzünk: a falfestést, a falburkolat-lakkozást, vízvezetést. Jót tett a közös munka; összeszokott a csapat.
– Pizzaevô a gyergyói ember?
– Rá kellett nevelni. A kezdeteken voltak saját, házi receptjeim, azokkal indultunk, késôbb Sopronba, egy pizzériába mentem továbbképzôre. Ôk Olaszországba jártak versenyre, volt, amit ellesni tôlük. Egy ideig a soproni pizzareceptekkel próbálkoztam, de olyan is volt köztük, melyre semmi más, csak négy féle sajt járt. Azt hiszem, a vendégeink a fejünkhöz vágnák, ha ilyennel próbálnánk megetetni. Kultúra kell ehhez is. A fiatalság elég hamar rákapott, a gond csak az, hogy kevés a pénzük. Tudni kell, hogy ugyanazt a pizzát szinte dupla áron adják Székelyudvarhelyen, de ott mások a gazdasági viszonyok.
– Milyen ételek szerepelnek most a Pizza Joe étlapján?
– Huszonkét féle pizza van, de a létezô nyersanyagokból bármit össze tudunk állítani a fogyasztó igénye szerint. A pizzán túl van hatféle spagettink, és szerepelnek az étlapon olyan „hétköznapi" menük is, mint a miccs, a flek-ken, hisz a pizza hagyományos kemencében sül, mindig van szén, így könnyű rostonsültet készíteni... és természetesen a desszert sem hiányzik.
– Mi kell egy jó gyergyói pizzához?
– A királynô (Regina) pizzát eszik legtöbben. Ez gombát, sonkát, sajtot tartalmaz; elfogadható áron. Ezen kívül a leggyakrabban a Magyaros és a Diavola a gyergyóiak kedvence; mindkettô csípôs, pikáns.
– Ennyi ételkülönlegesség után még van kedve otthon is fôzicskélni?
– Pizzát nem készítek otthon, ha megkívánjuk, akkor bejövünk, és itt megesszük, de más ételeket szívesen kotyvasztok.
– Vendégeit gyakran lepi meg akciókkal. Gondolom, közvetlenné vált a vendég és vendéglátó közti viszony.
– A vállalkozónak az a feladata, hogy a vendég kedvére tegyen. Ezért hangoztattam mindig, és most is megkérem a fogyasztókat, hogy ha panaszuk van, akkor nekem mondják el, hogy orvosolhassuk. Sajnos volt egy kellemetlenség a Pizza Joe hatéves születésnapján: annyi volt a rendelés, hogy négy-öt órás késéssel tudtuk teljesíteni azokat. Elnézést kérek érte. Most már tudjuk, hogy a következô akciót jobban meg kell szervezni.
– Éppen hétfôtôl indítottak egy újabb, év végi akciót. Milyen kedvezményeket ajánlanak?
– Egy családoknak szóló akciót, mely az év hátralévô napjain vehetô igénybe. Ha család kíván pizzázni nálunk, tehát férj, feleség és gyerek, akkor a gyerekek minipizzája ingyenes.
– Egy idô után nem volt elég a két helyiség, a magasságot is ki kellett használni, így lett „emeletes pizzázó". Szükség lenne újabb bôvítésre?
– Nagyobb felület kellene, hogy rendezvényeknek is helyet adhassunk. Ünnepekkor is látjuk, hogy nem tudunk mindenkit leültetni. Szükségünk lenne egy komolyabb kemencére, és ha végre megvásárolhatjuk az épületet, akkor tatarozására is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hisz száz évnél is öregebb, szükségeltetik a komoly karbantartás. Közben egy kényszervállalkozásba is belecsöppentem, társtulajdonos vagyok egy vaslábi pékségnél. Eredetileg lisztforgalmazóként indultunk, de mivel eladósodott egy vásárlónk, kénytelenek voltunk áttérni kenyérsütésre. Napi 500–600 kenyeret adunk el. Nyáron, mikor az emberek mezôre járnak, akkor többet adunk el, hisz a szalonnához több kenyér kell. Nagy a konkurencia, ezért nem mondhatom, hogy virágzik a vállalkozás.
– A vállalkozósdi mellett ön a helyi tanács tagja. Megfér-e a két munkakör egymás mellett?
– Igen, hisz ebben a pénzszűkében fontos, hogy vállalkozók is legyenek a tanácsban. Itt minden pénzszerzési lehetôséget észre kell venni és a legjobban kell kihasználni, most ez a legfontosabb a városban. A régi tanács arról volt hírhedt, hogy nem volt vállalkozó-barát. Nekünk még kevés idônk volt, de reméljük, hogy nemsokára megváltoztathatjuk ezt az állapotot, hisz a kampányban is elhangzott ez.
Támogatni kell ezt a réteget, hisz ebbôl származik a város jövedelmének jelentôs része.
Czink Attila tudja, hogy a sok munka mellett alig jut ideje feleségére és négyéves kislányára. Szerencséje, hogy a vállalkozásban segíti családja: felesége szülei a gyereknevelésbôl veszik ki részüket, míg az idôsebb Czink család a cég könyvelését vállalta fel. Így kapcsolódik a család és a munka azért, hogy a legfinomabb olasz ételbôl jusson a gyergyóiaknak is.
Balázs Katalin
Agyagszobor kiállítás
December 17-én délután Fekete Pál marosvásárhelyi szobrászművész agyagszobor kiállításmegnyitóját tekinthettük meg a 4-es Motel nagytermében. A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által szervezett kiállítást Balázs József alfalvi festôművész nyitotta meg.
Az agyagszoborok emberi kapcsolatokat, fájdalmat, örömet fejeznek ki. Mindezt olyan élethűen tükrözik, hogy együtt erôlködünk a lapátoló emberkével, átéljük a foghúzás fájdalmait, mulatunk a két székely bácsival, és együtt kesergünk a fáradt, életunt öregasszonnyal.
– Mióta készít szobrokat? - kérdeztem Fekete Pál szobrászművészt a megnyitó után.
– Lehet, hogy furcsán hangzik, de az elsô munkám idén januárban készült. Azóta volt három kiállításom Marosvásárhelyen, ez a negyedik.
– Miért az agyagot választotta nyersanyagként?
– Próbálkoztam már kôvel is, de az agyag formálható a legkönynyebben.
– Hogyan készülnek a munkái?
– Egyszerűen. Van egy elképzelésem, például: kesergô apó. Addig gyúrom, formálom az agyagot, amíg a képzeletbeli apó agyagváltozata ott terem elôttem.
– Milyen segédeszközöket használ?
– Csavarhúzót és néha nedves szivacsot.
– Itt nagy sikernek örvendenek a munkái. Marosvásárhelyen is ekkora volt a lelkesedés?
– Igen, eddigi kiállításaim nagy sikert arattak. Sok szobor gazdára talált, a média részérôl is kedvezô kritikát kaptam.
– További tervek, célok?
– Sok-sok szobor, minél több kiállítás. Szeretném, ha egyre többen megismernék alkotásaimat.
Panigay Ilona
Felvilágosodás Ditróban
December 14-én a gyergyószentmiklósi Electrica Rt. két alkalmazottja munkálatokat végzett Ditróban. A villanyoszlopok lámpákkal való ellátása Balázs Sándor alpolgármester jelenlétében történt. A Discount áruház és a rendôrség közötti szakasz megvilágítása nemcsak szebbé, hangulatosabbá varázsolja a község éjszakai képét, hanem jelentôs szerepet tölt be a járókelôk életében, könnyebbséget nyújt az éjjeliôrök munkájában, és nem utolsó sorban fokozza a térségben létesített üzlethelyiségek biztonságát is.
A járdákon közlekedô gyalogosok árgus tekintettel figyelték az oszlopon dolgozó szakmunkás és a létrás teherautót kezelô sofôr mozdulatait. Kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a többi utca kivilágítása megtörténik-e. Erre utaltak a helyszínre érkezô néni szavai: „Ebbôl a sok lámpából jut-e egy az Ifjúság utcába? A polgármester már rég ígéri." Ezek és az ehhez hasonló problémák a közeljövôben bizonyára megoldódnak, de számolni kell az adódó költségekkel is. Az alpolgármester szerint egy oszloplámpa ára – beleértve minden tartozékot, amely a felszereléshez és a működtetéshez szükséges – eléri a kétmillió lejt. Az áruház és a rendôrség közti szakasz megvilágításához tizennégy lámpára van szükség. Mind a megvásárlást, mind a felszerelést anyagiakban a polgármesteri hivatal állta.
Hônig Levente
Tárlati hangulatszelet
A Mikulás-napok keretében megrendezett, Páll Zoltán kiállítás méltatásáról olvashatnak az alábbi sorokban. Balázs József művészettörténet tanár szeretné ilyen és ehhez hasonló írásokkal fejleszteni diákjai művészet iránti szeretetét, hozzáértését.
A művészet, a festészet hozzátartozik általános műveltségünkhöz. Nem mindennapi eseménynek számít, hogy alkalom adódik ellátogatni egy festménykiállításra, eltölteni pár percet a csodás képek között. Megnézni, hogyan látja a világot egy művész, hogyan ábrázolja az életet, milyen a világ egy művészi lélek szemszögébôl nézve, ahol nem a pénz, a mindennapi rohanás kerül elôtérbe.
Csodálatos kiállítást láthattunk a gyergyószentmiklósi Koronában. Talán csak a véletlen műve, mégis jelképes volt, mivel a tükörteremben került sor a kiállításra. Itt nem a hagyományos módon, a falra akasztották a festményeket, hanem fotelekre helyezték ôket. Így él maga az alkotó is, helyhez kötötten, egy székben, ahogy képeit is láthattuk.
A festmények kiemelkedô motívuma a kopár fa, az ôsz, amely talán a művész életére is jellemzô. De a képeket nézve szinte valamennyin feltűnik a lemenô nap sugara, mintegy reményt varázsolva az ôszbe.
Aztán ott van a fenyô, a büszkeség jelképe, a büszkeségé, amely ott van minden ember lelkében. A tájképeken emberi tulajdonságokat fedezhetünk fel… Bár nem látjuk, képei által megismerjük a művészt, az ôt körülvevô világot is. Minden ott van, ami jellemzi a szomorúság, a büszkeség, a reménykedés hangulatát, a régi szép emlékeket. Ott van egy ember, és valahol ott rejlik egy üzenet. Üzenet az emberiséghez…
Opra Melánia - Salamon Ernô Elméleti Líceum, IX. osztály
Aki Romániában él, az román
– Interjú Gheorghe Funarral –
Ki ne ismerné Kolozsvár híres polgármesterét, a Nagy-Románia párti Gheorghe Funart? Az alábbi interjú a választások elôtt készült, és kiderül, hogyan vélekedett ôurasága akkor az ország átalakításáról, a magyarságról.
– Mi az, ami kihozza sodrából, amit nem tud elviselni?
– Politikusként nem vagyok elnézô, és nem hiszek abban, hogy jelenleg a román politikában szükség lenne toleranciára. Románia problémáira sokkal inkább az erôskezű vezetés jelenthet megoldást, mintsem az elnézô magatartás.
– Hogyan jellemezné önmagát magánemberként, politikusként, valamint polgármesterként, akit Kolozsvár lakóinak többsége megfelelônek tartott a posztjára?
– Mint mindenkinek, nekem is van jó és rossz oldalam. Nem tartom célszerűnek, hogy akár az egyikrôl, akár a másikról bármit is feltárjak. Polgármesterként immár másodszor találtak Kolozsvár lakói megfelelônek erre a tisztségre. Mint politikus, mindenféleképpen a románok egységére törekszem.
– Önrôl Magyarországon sokan azt tartják, hogy finoman szólva, ki nem állhatja a magyarokat. Valóban így van? Ha nem, akkor kérem, cáfolja meg azzal, hogy az itt élô magyarokat ugyanolyan állampolgároknak tartja, mint a románokat.
– Magyarországon hamisan mutatják be azt, amivel polgármesterként és politikusként foglalkozom. Így aztán önöknél országos szinten hatalmas ellenszenvvel viseltetnek velem szemben. Romániában az alkotmánynak és egyéb törvényeknek köszönhetôen, sajnos, gyakorlattá vált, hogy a magyar kisebbség tagjai elônyöket élveznek a többi 18 kisebbséggel meg a többségi románokkal szemben. Ez igazságtalan, és ha majd lehetôségem lesz, mindent elkövetek azért, hogy Romániában ne létezzenek elônyöket élvezô állampolgárok, és senki ne éljen kedvezôtlen helyzetben a magyar etnikumúakkal szemben.
– Ön azt állítja, Romániában a magyar kisebbség jogtalan elônyökkel rendelkezik. Mondana csak egy példát is?
– Számtalan esetet hozhatnék fel, melyekbôl kitűnik, hogy a romániai magyar etnikum elônyöket élvez. Közülük a tanügyi helyzetet emelem ki. A világon sehol sem történhetne meg, hogy külön iskolák létezzenek faji ismérvek alapján. Sajnos ez is csak nálunk történhet meg, és csak rossz hatása lehet.
– Milyen kapcsolatokat ápol a magyarokkal? Csak politikusként van dolga velük?
– Milyen magyarokra gondol?
– Elsôsorban az itt élô magyarokra.
– Akik Romániában élnek, mind románok. Itt csak akkor léteznek magyarok, ha turistaként jönnek Magyarországról, akik egyébként élvezik a román hatóságok figyelmességét. Téves, ha egy nemzeti kisebbség tagjait nem nevezik románoknak. Nem tartom természetesnek, hogy például a cigány nemzetiségű román állampolgárokat azzal sértegessék, hogy cigányoknak nevezik. Nem tartom szépnek azt sem, hogy a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokat azzal sértegessük, hogy magyarok. Magyarok a magyarországiak. Volt alkalmam beszélgetni magyar etnikumú amerikai állampolgárokkal, akkor azt mondtam nekik: „Önök Amerikában magyarok". Ôk azt válaszolták: „Tévedés. Mi nem magyarok vagyunk, hanem amerikaiak." De ugyanez megtörtént Németországban is. Ôk is azt válaszolták: „Ne sértsen meg, mi németek vagyunk."
– Miért zavarja Önt, ha egy román állampolgár azt mondja magáról, hogy magyar?
– Zavar, hogy nem használják helyesen a kifejezést. Aki Franciaországban él, az francia, aki Kínában, az kínai, aki pedig Romániában, az román. Miért neveznénk magyarnak, ha Romániában él? Magyarországon románoknak nevezik a román származású magyar állampolgárokat? Nem. Azt mondják, hogy magyarok.
– Mi jut az eszébe arról, hogy Magyarország?
– Egy ország, mely történelme során számtalanszor bizonyította, hogy ezen a helyen Európa robbanóanyaga. Ezeréves történelme alatt, azóta, hogy a magyarok letelepedtek a Balaton körül, sok esetben került sor konfliktusra köztük és a szomszéd népek között. Magyarország történetírása sem tükrözi a valóságot, különös tekintettel a román területekre. Hamis az a világszerte elterjesztett nézet, amely szerint Erdély magyar föld.
– Járt már valaha Magyarországon?
– Nem, még nem voltam, de remélem, hogy az idén lesz alkalmam Magyarországra látogatni. Kolozsvár testvérvárosa Pécs; abban bízok, hogy a város polgármesterétôl érkezik majd meghívás. Jelenleg azonban még úgy tetszik, a polgármester elfelejtette a határon kívüli barátait.
– Ön nemegyszer kijelentette: Romániát veszély fenyegeti Magyarország felôl. Konkrétan mire gondol?
– Veszélyezteti. A kifejezés helyes, mert Magyarország mindig is nehézségeket próbált kelteni Románia nemzetközi megítélésekor. Beleértve Románia felvételét az Európa Tanácsba, a NATO-ba, vagy az Európai Unióba. Magyarország egyetlenként ellenezte Románia felvételét az Európa Tanácsba.
– Vannak erre vonatkozó bizonyítékai?
– Egyetlen európai ország sem tiltakozott Románia csatlakozása ellen az Európai Tanácshoz, csupán Magyarország. Milyen barát tehát Magyarország? Köztudomású az is, hogy a volt magyar köztársasági elnöktôl kezdve Orbán Viktor miniszterelnökön át kormánytagokig románellenes politikát folytatnak. Göncz Árpád „Erdély – múlt, jelen, jövô" című kötete például nagyon is tükrözi az ország régi és új vezetésének románellenes politikáját.
– Ön ellen, ha jól tudom, több ízben is merényletet kíséreltek meg. Kik törtek az életére?
– Igen, igaz. Meglepô módon a merénylet elkövetôi minden alkalommal magyar etnikumú románok voltak. Remélem többször nem folyamodnak hasonló merényletekhez.
– Ön szerint létezik különbség nemzetek, jelen esetben románok és magyarok között? Kérem, magyarázza meg, milyennek látja a nemzetek közötti kapcsolatot!
– A románok részérôl a kapcsolattartás mindig is jó volt. A magyar etnikumú románok részérôl viszont nem mindig érkezett hasonló válasz. Szomorú tény, hogy egyes magyar etnikumú román állampolgárok 80 év után sem hajlandók elfogadni az 1918-as gyulafehérvári egyesülést. Az egyszerű állampolgárok körében nem léteznek problémák, csupán az RMDSZ szélsôséges vezetôi akarják a magyar etnikumú román állampolgárokat a románok ellen uszítani.
– Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nemrég ezt nyilatkozta: ha ô nyeri meg a választásokat, önt nevezik ki kormányfônek. Ebben a tisztségben milyen döntéseket hozna a magyar kisebbséget illetôen?
– A román állampolgárok körében nem fogok megkülönböztetéseket tenni. Ha esélyem lesz rá, támogatni fogom a magyar etnikumú román állampolgárokat, és segíteni fogom, hogy a románokkal megegyezô jogaik legyenek. Természetesen változtatásokra is szükség lesz, például a két román, Hargita és Kovászna megyéket egyesítem, új nevük Avram Iancu lesz.
Hunor Press
KARÁCSONY
Felelevenített hagyományok
A téli ünnepek már ôsidôk óta léteznek, bár a karácsonyt nem mindig ugyanazon a napon ünnepelték. I. Iulius pápa a IV. században jelölte ki december 25-ét karácsony napjának, mivel ez a nap megegyezett a Nap visszatérésének nevezett pogány ünneppel. Ennek célja az volt, hogy a pogány ünnepet keresztény ünnep váltsa fel. A Gyergyói-medence egyik legnagyobb községében, Alfaluban él napjainkban a legtöbb néphagyomány, ha nem is az ôsi formában. A tradicionális betlehemezés fél évszázaddal ezelôtt ott is meghalt, fél évtizede azonban Balázs József festôművész és tanár más formában ugyan, de felelevenítette a betlehemezés hagyományát. Ádám és Éva éjszakáján az éjféli misérôl kijövôket a Jézus születésének képe fogadja. A templom udvarán lévô nyári oltárt rendezik be betlehemi istállónak. Az istállóban minden élô, a szamár, a bárányka..., a berendezés rusztikus. Hagyományosan a VIII. osztályos diákok részesülnek abban a megtiszteltetésben, hogy beöltözhessenek Máriának, Józsefnek, a három királyoknak, angyalkáknak. A több mint fél évtizede felújított betlehemezés nagyban eltér a hagyományostól. A gyermekek nem mondják el a szokásos versikéket, és nem énekelnek. Mozdulatlanul állnak, egy élô, mégis festményhez hasonlító képet alkotva. A diákok negyedóránként váltják egymást. A templom udvarán lévô jászol több környezô településen lakót vonzott Alfaluba. Jöttek Szárhegyrôl, Gyergyószentmiklósról is. Idén városunkban is megrendezik az élô betlehemezést, a római katolikus templom elôtt.
A karácsonyi szokások sora itt még nem ér véget. A téli vakáció elôtti utolsó tanítási héten kerül sor a „Betlehemi csillag" vetélkedôre. Ekkor az V-XII. osztályos diákok mérik össze karácsonyi ének tudásukat. Az osztályközösségek hagyományos egyházi-népi énekeket adnak elô.
Ennek a már hagyománnyá vált versenynek is Balázs József tanár volt a szülôatyja. Az az osztály gyôz, aki legtöbb éneket tanul és a legszebben adja elô. Szorgalmukért a legügyesebbek „Vándorcsillag" fôdíjat kapnak, amely egy betlehemi csillag. Nagy a küzdelem ezért, ugyanis a nyertesek egy évig az osztályuk falán tartják, és büszkélkedhetnek a kitüntetéssel. A cél az, hogy ha már megnyerték a csillagot minél több ideig ôrizzék is azt meg.
A karácsonyi hagyományoknál maradva, idén második alkalommal rendezték meg a karácsonyfa díszítô vetélkedôt az iskolában. Erre a versenyre is csak az V-XII.-es tanulók nevezhettek be. A saját készítésű díszekkel való faékesítés ötlete Török Éva tanárnôt dicséri. Minden osztály felöltözteti a díszteremben elôkészített karácsonyfát. Ötletesebbnél ötletesebb díszek készülnek dióból, tojásból, makaróniból, almából, fenyôtobozból, szalmából. A végeredmény: lélegzetelállító karácsonyfa. A nyertesek megkapják az aranykarácsonyfát, a második helyezetteké az ezüstkarácsonyfa, a harmadikoknak pedig a bronzkarácsonyfa jár. Ezeket a kitüntetéseket is egy évig ôrizhetik.
Az ôsi hagyományok sincsenek elfeledve. Alfaluban is megéneklik az Istvánokat, Jánosokat, de az aprószentekelésrôl sem feledkeznek meg.
Ajándékozunk
Az egyre jobban elszegényedô világunkban mindenki anyagi lehetôségeihez mérten próbálja szebbé, felejthetetlenné tenni a karácsonyt. Nézzük meg, hogyan is töltik a szeretet ünnepét a különbözô pénztárcájú emberek városunkban.
Az ünnep, az legyen ünnep – vallja Pál Árpád polgármester. A gyermekkori karácsonyok emléke még mindig élesen él benne. A bensôségességet nagyon fontosnak tartja. A karácsonyfa alól nem maradnak el az ajándékok. A polgármester a jelképes ajándékokat többre tarja, mint a személytelen és drága tárgyakat. A fa alá viszont nemcsak kis meglepetések kerülnek, hanem a gyermekeinek szükséges tárgyakat is elhozza az angyal. Elôzetes számításai szerint mindegy 2 millió 300 ezer lejbe fognak kerülni az ajándékok.
A hidegtôl kipirosodott arccal takarítja el a város szemetét az utcaseprô, ô is családi körben ünnepli a karácsonyt. Igaz, még nem tudja, hogy mi fog a fa alá kerülni. Az ajándékok megvásárlása a felesége feladata. Hogy mennyi pénzt fognak erre a célra áldozni, azt sem tudta pontosan. Mindenképp olyasmiket vesznek, amit amúgy is meg kellene vásárolni.
V. I. E. tanító néni ajándékvásárló körúton járt. Szenteste a fa alatt minden kedves családtagnak lesz egy kis meglepetése. Körülbelül 400 ezer lejt áldozott a szeretet ünnepi ajándékokra.
Dr. Décse István osztályvezetô fôorvosnak a karácsony a legbensôségesebb ünnepet jelenti. Az ajándékokat még nem választotta ki, így nem tudja, mennyibe fognak azok kerülni, de mindenképp csak kis, szimbolikus meglepetéseket fognak kapni szerettei.
Lôrincz Csilla
Ôseink karácsonyi szokásai
Gyergyóban, akárcsak a magyar nyelvterület más tájain a karácsonyvárás, az ünnepre való készülôdés, az adventi idôszakot megelôzôen már elkezdôdött.
Karácsony elôtt a kölcsönkért tárgyakat haza kellett vinni, mert különben a nincstelenség a házhoz tapadt. Ekkorra a haragosoknak is ki kellett békülniük. A békesség helyreállítása a megbántó feladata volt, amit gyónással is szentesíteni illett.
Advent vége: a karácsonyi vacsora
Karácsony szombatján házaló gyermekek Krisztus születésérôl szóló éneke tette sajátossá a késô délutánok hangulatát. Rövid pásztorjátékot adtak elô, amiért alma, dió, kalács, illetve pénz volt a fizetség. Több gyergyói faluban még emlékeznek arra, hogy a csengô hangú gyermekek énekét fokozatosan váltotta fel a kisebb-nagyobb csoportokba (korosztályonként) szervezôdött férfiak éneklése. Amíg a férfiak énekeltek faluszerte, addig az aszszonynép a karácsonyi vacsora elôkészítésével szorgoskodott, s a megérkezô éneklôket fogadta. Az éjféli mise elôtt a karácsonyi asztalt meg kellett teríteni. A karácsonyi vacsorával véget ért az advent. Az erre való felkészülés szimbolikus, s egyben mágikus tárgyak felsorakoztatását jelentette. Az asztal alá szénát, szalmát tettek, a betlehemi jászol emlékét idézve, jelezve a Jézus befogadására való felkészülést. Az ünnep után ez a tyúkok fészkébe, a tehén és ló jászlába került, gonosztávoltartó, termékenységvarázsló erôt remélve tôle. Gazdag termés reményében az asztal alá gabonamagvakat is szórtak. Ezt karácsony negyednapján az állatokkal etették meg, hogy szaporák legyenek. Ugyancsak az asztal alá helyezték a család létfenntartását biztosító munka szerszámait, hogy a megszületô Krisztus ezt is megáldja.
Az ételmaradékok mágikus ereje
A húszas években a férjhez mentek hozományában még szerepelt egy ünnepi abrosz néven feltüntetett fehér „magában hímes" darab, amit karácsonykor terítettek az ünnepi asztalra. Ha a házban anyós és meny együtt lakott, mindkettôjük ünnepi abrosza felkerült az asztalra. A felterítés szertartásának jellege a régi idôk gonosztól eltakart, elhatárolt szentségek védelmét idézi. Az abroszokat sarkaitól fogva kifeszítették és egymásra simítva terítették le. A karácsonyi ételmaradékok mágikus erejűek a népi értékítéletben. A morzsákat aprószentekig az asztalon hagyták, abban a hitben, hogy a család elhalt tagjai visszatérnek és fogyasztanak belôlük. A megmaradt morzsákat gondosan összegyűjtötték és eltették, majd a gyógyulás reményében a beteg állatok ételébe keverték. Az abroszra tapadtakat a gyümölcsfák tövére rázták, hogy többet teremjenek.
A karácsonyi asztal finomságai között, ott volt a fokhagyma, a tojás és a méz. Ezeket a következô évben gyógyszerként használták. Az ünnepi asztalról a sót és a borsot, a hím állatok ételébe keverték, hogy tüzesebbek legyenek.
Boszorkánynézés a Luca-székrôl
A felnôttek, hacsak tehették, elmentek az éjféli misére. Ekkor a Luca-székrôl egy lyukas fakanálon keresztül lehetett megpillantani a boszorkányt. Igen ám, de aki meglátta, annak menekülnie kellett, mert a boszorkányok nem hagyták felfedni magukat. Ezért a boszorkánylátók mákkal tömték meg zsebeiket, s a Luca-székkel menekülve elszórták azt, hogy mialatt a boszorkány szemenként összeszedi, elmenekülhessenek. Hazaérve a Luca-széket el kellett égetni, mert ezáltal égett el a boszorkány ereje, ha nem sikerült, számítani lehetett a bosszújára, amely általában halálos kimenetelű volt.
Az elszomszédoló asszonyok
A néphit azt tartja, hogy az állatok karácsonykor éjféltájban megszólalnak, s elmondják a véleményüket, a gazdáról, gazdasszonyról, de jaj annak, aki kihallgatja, s ebben az órában nincs az éjféli misén.
Karácsonykor fokozott figyelemmel kisérték a kapun bejövôket. Vigyázni kellett, hogy a szomszéd tyúkja be ne „bódogtalankodjék" az udvarra, mert „elkaparja a szerencsét". Ha a tyúkok karácsonykor „szerte tojtak", azaz nem a tojóhelyre, az rosszat jelentett, „elszaporátalanodott" a jövô évi haszon. Ha leány, asszony jött a házhoz, „elszomszédolt", az jót nem hozhatott, csak rosszat, nem így a legény vagy a férfi aki szerencsét hozott. Rendes leány és asszony ilyenkor otthon foglalta el magát, így puszta megjelenésével nem jelezte a rossz érkezését.
A karácsonyi misérôl hazajövet, ha fiúgyermek lépett be elsônek a házba, hím-, ha leánygyermek, akkor nôstény állatok születnek az elkövetkezô évben annál a háznál.
Az István és János megéneklése után, karácsony negyednapján aprószentekelték a nôket, de az ünnepkör csak vízkeresztkor ért véget.
Kisné Portik Irén
Hogyan tegyük igazán ünnepélyessé a karácsonyt otthonunkban?
Már csak pár nap van az ünnepekig, ajándékvásárlási lázban égünk, mézeskalácsot sütünk, és lassan megvesszük a karácsonyfának való fenyôt is. A karácsony még hangulatosabb és varázslatosabb, ha a lakásunkat nemcsak a fával, de más díszekkel is dekoráljuk. Lakásdíszítô alkalmatosságokat vásárolhatunk, de mi magunk is készíthetünk, ehhez adunk Önöknek néhány tippet.
A karácsony közeledtét már az advent idején érezhetjük, és a közelgô ünnepek hangulatát már hetekkel korábban becsempészhetjük otthonunkba. Az adventi koszorúk, illatos gyertyák, girlandok, mikulásvirágok tartósan ünnepivé varázsolhatják lakásunkat. A díszek mellett lakástextíliákkal is karácsonyi hangulatúvá tehetjük otthonunkat, egy-egy asztalterítôvel, piros takaróval, csillogó függönnyel megadhatjuk az alaphangulatot.
A lakásdíszítô alkalmatosságok ajándéknak is megfelelnek, a boltban vásárolt darabokat kis ügyességgel személyes ajándékká varázsolhatjuk. Az alábbiakban lakásdíszítési és ajándékozási tippeket mutatunk be.
Alma – szalagokkal
Karácsony estére díszesebbé tehetjük csillárunkat. Kell hozzá annyi piros alma, ahány ága van a csillárnak, piros, arany vagy zöld selyemszalag, fenyôágak.
Az almákba drótot kell szúrnunk, hogy ráköthessük a szalagokat és a fenyôágakat is. A kompozíció kb. egy hétig-tíz napig ôrzi meg frissességét.
Apró mécsesek
Kisméretű mécseseket készen is kaphatunk, melyekkel az ünnepi asztalt, az ablakpárkányokat vagy a fürdôszobát is ünnepi ruhába öltöztethetjük.
Az egyszerű cserepes mécseseket karácsonyivá varázsolhatjuk, ha a cserepet fehérre, a cserép szélét aranyszínűre festjük, oldalára csillagokat ragasztunk, a gyertya felszínére pedig arany csillámot szórunk.
Egyszerű ezüstös
Készítsünk egy szalmakoszorút, majd drótok segítségével rögzítsünk rá fenyôágakat, mohát vagy aprólevelű örökzöldeket. A koszorút függesszük fel drótokra, a drótot vonjuk be zöldágakkal vagy borostyánnal, és rögzítsük a gyertyákat a felfüggesztések közé.
Adventi koszorú
Adventi koszorút, asztali karácsonyi kompozíciót készen is vásárolhatunk, de kedvünk szerint is megkötik a legtöbb virágüzletben. A képen látható koszorút magunk is elkészíthetjük; szalmaalapot sűrűn bevonunk fenyô-, boróka- vagy tiszafaágakkal. A koszorúra rézdrótból tekert csigákat tűzünk, a csigák közepébe csillogó üveg kerül, majd krémszínű, rózsa- és aranygyertyákkal díszítjük.
Kopogtatók
Már az ajtóban fogad a karácsony. A kopogtatókat elkészíthetjük egyszerű örökzöld ágakból, tobozokkal, fenyôággal, kis szalaggal, vagy választhatunk élôvirágos megoldásokat, illetve színezhetjük is a kompozíciót.
Mikulásvirág
Ajándéknak kitűnô a tél kedvence, a mikulásvirág, melynek nemcsak piros, de krémszínű és rózsaszín változatait is megtalálhatjuk a virágboltokban. A mikulásvirággal és a másik téli kedvenccel, a karácsonyi kaktusszal a lakás azon helyiségeit is ünnepivé tehetjük, ahol nincs karácsonyfa vagy adventi koszorú.
Karácsonyi zokni
A meglepetéseket rejtô díszes zoknikkal leginkább a gyerekeket örvendeztethetjük meg. A párkányra vagy ágy végére akasztható kisebb-nagyobb zoknikat karácsonyi mintás vászonból, selyembôl készíthetjük, vagy akár meg is köthetjük.
Szakítva a hagyományos papír megoldásokkal, a nagyobb zoknikba a felnôttek ajándékait csomagolhatjuk
Üdvözlôlap-girland
A rokonainktól, barátainktól sok-sok üdvözlôlapot kapunk karácsony elôtt. Ezekbôl is készíthetünk díszt, ha egy felrögzített zsinórra ruhacsipesszel vagy kis csatokkal felcsíptetjük a lapokat, képeket a szobába vagy más helyiségbe.
Úszó asztaldísz
Különleges dísz ez a tál. Egy laposabb üvegtálat vagy akár egy nagyobb kehelypoharat megtöltünk vízzel, teszünk bele félbevágott gyümölcsöket, friss virágfejeket és aranyszínű úszógyertyákat, amelyeket a vacsoránál gyújtunk meg. A vízbe cseppenthetünk pár csepp citromolajat is, így még illatosabb lesz.
Csillagok a szobában
Behozhatjuk a csillagokat a szobába. Papírból arany, illetve ezüst csillagokat készíthetünk, melyeket fonal és ragasztószalag segítségével bárhová felrögzíthetünk. A papírcsillagokat égôsorral megvilágíthatjuk.
Házi készítésű csomagolópapírok
Személyre szóló csomagolásban személyesebbé válik az ajándék. A bolti papírok mellett használhatunk saját magunk díszítette papírokat is, melyre ragaszthatunk, festhetünk fenyôfát, csillagokat, Mikulást, hóembert, angyalokat. A kisgyerek tenyérlenyomatával díszítheti a nagymamának szánt csomagot. A versikéket, jókívánságokat is írhatjuk egyszerű selyempapírra, rizspapírra vagy fehér csomagolóra.
Illatos pomander
Egészséges narancsokat megmosunk, megtörölgetünk, és szegfűszeggel különbözô mintákat szurkálunk bele. A narancsokra szalagot kötözünk, és a szobában, konyhában felfüggesztjük. Sokáig kellemes illatot áraszt.
Festett, hímzett párna
Jókívánságainkat, karácsonyi verseket, dalokat akár egy párnán is továbbíthatunk. Piros vászon- vagy selyemanyagból készül a huzat, melyre a szöveget aranyszínű ruhafestékkel festjük vagy arany hímzôfonallal varrjuk ki.
Olcsóbban: házi készítésű szaloncukor
Hozzávalók:
1 kg (barna)cukor, 3 dl víz, ízesítô anyagok: darált dió, kakaó, mogyoró, marcipánmassza, kókusz, citrom. Bevonáshoz: csokoládés tortabevonó.
A cukrot a vízzel addig fôzzük, amíg szálasodni kezd. Vékony drótból hajlítsunk gyűrűt, mártsuk bele a masszába, és próbáljunk meg buborékot fújni úgy, mintha szappanbuborékot fújnánk. Ha ez sikerül, akkor már megfelelô a cukor állaga.
A masszát öntsük vízzel kiöblített porcelántálba, öntsünk a tetejére is egy kis vizet, és tegyük hideg helyre. Amikor kihűlt, fakanállal keverjük addig, amíg hófehér péppé válik. A pépet osszuk annyifelé, ahányféle cukrot szeretnénk készíteni. Keverjük hozzá az ízesítôket.
Ezután egy kicsit langyosítsuk meg, hogy jól kenhetô legyen, és hideg tálcán simítsuk el 1,5–2 cm vastagságúra. Amikor a cukor megdermedt és már vágható, vizes késsel vágjuk kis téglalap vagy kocka formákra. Bevonhatjuk csokoládéval is.
Vágjunk méretre selyempapírt és színes csomagolókat, a szélét rojtozzuk be, és csomagoljuk be a cukorkákat.
Rácsok mögött
Három év alatt két börtön
Szabadságvesztés. Nehéz felmérni e szó jelentését szabadlábon. Csak azok tudnak róla, akik megjárták már a tömlöcöt. Ki azért, mert gazdag volt, ki azért, mert szabadságot akart, ki azért, mert az asszony így akart megszabadulni tôle, mások, mert a koholt vádak hihetôbbek voltak, mint az igazság.
A következô lapszámokban olvashatnak ezen emberekrôl... Elsôként Hegyesi Aliz nénirôl, aki három év alatt kétszer volt börtönben, bár senkinek sem ártott.
A nyolcvanas éveiben járó Aliz néni kálváriája 1946 februárjában kezdôdött. Híre ment Gyergyószentmiklóson, hogy letartóztatták László Ignác plébánost.
– Négy esztendô alatt ô aktívan szerepet vállalt a magyarság ügyében, de semmi köze nem volt a zsidók elszállíttatásához. Ô azt akarta, hogy a magyaroknak, a székelyeknek jobb legyen a sorsuk. A zárdában volt egy kápolna, ott tartott a kongreganistáknak (Mária Társulatnak), körülbelül ötven nônek lelki gyakorlatot. Én nem voltam kongreganista, mert tizenhat éves lehettem, amikor böjtben elmentem moziba, s azért kizártak. Késôbb hívtak vissza, de akkor már én nem mentem.
Így nem voltam ott, azt is a pesztrától tudtam meg, hogy letartóztatták a plébánost, és másnapra tűntetést szerveznek a rendôrség elôtt a kiszabadításáért. Én is elmentem, és úgy, mint a többiek kiabáltam, hogy szabadság, szabadság. Éjszaka már jött is a rendôrség, letartóztattak. Azzal vádoltak, hogy én elôzô éjjel házról-házra jártam Felszegben és mozgósítottam az embereket, a gimnáziumban pedig a diákokat lázítottam. Ebbôl egy szó sem volt igaz, de úgy be voltam rekedve a sok kiabálástól, hogy azt le sem tudtam volna tagadni, hogy részt vettem a tüntetésen.
A törvény emberei éjjeli három órakor vitték el házából Aliz nénit, férje akkor már orosz fogságban volt, hároméves kislánya és másfél éves fia maradt otthon.
– Sajnáltam a gyerekeket: apjuk nem volt, tudtam, hogy ha elvisznek, anyjuk sem lesz. A brassói hadbíróság embere hallgatott ki, nagyon rendes volt, csak a gyergyói rendôrök bántak hitványul velem. A hadbíró haza akart engedni gyerekeimhez, de a helyi rendôrök nem adták át nekem az üzenetet. Az emberek viszont mellettünk állottak. A felszegi székely asszonyok összefogtak, aszalt szilvás, fasírozottas, úgynevezett poéka levest fôztek, s behozták nekünk. Aztán jött az autó: visznek Brassóba. Édesanyám és a két kicsi gyerekem ott állt az autó mellett, és én annyit mondhattam csak nekik, hogy legyetek büszkék anyátokra.
Csíkszeredában éjszakáztak a letartóztatottak: négy nô, néhány férfi, és sok diák. Másnap, mikor Brassóba értek rendôrkordon kísérte a „lázítókat". A férfiak a Fellegvárba, a nôk a börtönbe kerültek.
– Éjjel a Szabad Európa rádió is bemondta, hogy mi történt Gyergyószentmiklóson, így a börtönôrök is tudták, hogy nem vagyunk bűnösek. Kedves ismerôsöm hozott gyakran élelmet, s volt egy nô, aki akkoriban prostituált volt Gyergyóban, még ô is megkeresett, és elmondta, hogy szívesen segít bármiben, ha teheti, tanúskodik is, nem kell félnem. Három hét után a hadbíróság felmentett, bár sokan tanúskodtak ellenünk, senkit nem hallgattak meg. Becsületesek voltak.
Aliz néni eladott két hold földet, abból fizette az ügyvédet, és nemcsak magát, hanem összes társát kihozta ezáltal a börtönbôl.
László Ignác plébánost hamarabb kiengedték a börtönbôl, mint a szabadságáért tüntetôket.
Így néhány hét fogsággal megúszták. Mint mondta, büszke erre. Mikor hazaengedték, Gyergyóban az emberek megsimogatták, a fiatalabbja a kezét csókolta, kárpótolták a hurcoltatásért.
Alig telt el azonban három esztendô a brassói börtönösködés után, 1949 márciusában újra elhurcolták Aliz nénit. Államosítás, ékszerek rejtegetése – ez volt a hivatalos ok. A háttérben azonban más indok rejtôzött.
– Államosításkor kérték a családi ékszereket. Édesanyám ékszereit elvitték az oroszok, a sajátjaimat pedig egy kicsi zacskóban a nyakamban hordtam, hogy ha férjem betegen jön haza a fogságból, legyen a gyógyíttatására. Végül oda kellett adjam, egy rendôr jött, nem leltár szerint vette át, csak megtömte vele a zsebeit, úgy hogy nem tudom, kihez kerültek az ékszerek. Engem letartóztattak. A rendôrségen ott volt egy ember, aki román volt ugyan, de jól beszélt magyarul, és amikor a platina, arany és brilliás fülbevalóimat is kivetettem a fülembôl, átadtam, akkor azt mondta, hogy maga marha. Ugyanez a rendôr kísért engem és édesanyámat Csíkszeredába, vizsgálati fogságba, ahol számmal a bundámon lefényképeztek, ujjlenyomatot vettek; akkor azt mondta, hogy mellettünk marad, amíg kiszabadítanak, mert Romániában ilyen ártatlan embereket, mint mi, nem csukhatnak börtönbe. A csíki rendôrség pincéjébe zártak, ahol nemhogy priccs, de legalább egy öl szalma sem volt, ahová lefeküdjünk; a cementen kuporogtunk.
Csak néhány nap volt a fogvatartás. Miután hazaengedték, akkor már Aliz néni sejtette, miért zárták be. Korábban ugyanis egy új rendôr érkezett a városba, Aliz néniéknél akart lakni.
– Arra gondolt, hogy az ingyen étel-ital mellett még egy fiatal hadiözvegyet is kap, engem, mert akkor nem tudtam, hogy férjem él-e, vagy meghalt a fogságban. Akkor mondta, hogy ne aggódjak, mert ha férjem él, s mégis egyszer hazajön, nem lesz gond, hogy nálunk lakott, jut is, marad is. Nem adtunk neki szobát. Fenyegetett is, hogy megbánjuk. Valószínű, hogy bosszúból tetetett engem az államosítottak listájára.
A fogság után még hat évig és kilenc hónapig kellett naponta jelentkezniük a rendôrségen. Néha haza is engedték, néha ott tartották. Soha nem bántották, de bármi történt a városban, azt Aliz nénin kérték számon. Akkoriban többet volt a szekuritátén, mint otthon.
– Szálka voltam a szemükben, csak azért mert az ôseim gazdagok voltak.
Így történt tehát, egyszer az ôsök vagyona miatt zaklatták Aliz nénit, másszor pedig azért zárták be, mert szabadságot követelt... pedig senkinek sem ártott.
Balázs Katalin
EGÉSZSÉG
Akiket a széltôl is óvunk
Nyakunkon a tél, gyermekünk ismét beteg, magas láza van, köhög, folyik az orra. Hogyan lehetne a gyakori torokgyulladások, megfázások számát csökkenteni? Miként lehet az immunrendszert erôsíteni? Miért inkább télen fordulnak elô a torokgyulladások, náthák és tüdôgyulladások? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbiakban.
Bacilusok, vírusok és más kórokozók próbálkoznak folyamatosan egész életünk során megbetegíteni minket. A legnagyobb veszély viszont télen leselkedik ránk és gyerekeinkre. Ezért a lakásban gyakran szellôztessünk, a baktériumok és vírusok a meleg, áporodott levegôt szeretik. Gondoskodjunk a helyiségek megfelelô páratartalmáról is.
A réteges öltözködés is sokat segít, és a megfelelô cipôrôl is gondoskodni kell. A téli cipôknek általában egy kicsit nagyobbaknak kell lenniük, hogy szükség esetén vastagabb zoknit, harisnyát is tudjunk belehúzni.
A nátha, láz, felsô légúti hurutos-köhögôs megbetegedések ôsztôl tavaszig tartanak. Egyrészt ekkor kezdi a gyerek a bölcsôdét, óvodát, iskolát, a zárt közösségek kedveznek a cseppfertôzéssel terjedô betegségeknek. Másrészt kevesebbet vannak a napon, a szabadban, kevesebbet sportolnak ekkor, mint nyáron. A vitaminraktárak is könnyebben kiürülnek télen, tehát fontos ezeknek a pótlása is. Ebben kiemelt szerep jut a C-vitaminnak, de vigyázat, ne essünk át a ló másik oldalára, a túladagolás nem jár semmiféle elônnyel, sôt egyenesen káros is lehet. Például a C-vitamin esetében az emelt bevitel vesekôvel járhat.
Sok gyerek egyidôben többféle multivitamin-készítményt szed, pedig egyfélének a szedése is elegendô, mert ha többfélét adunk, az sem fogja megelôzni a bajt, nem említve azt a tényt, hogy jelentôs kiadással is jár ez a szülôknek.
Hogyan lehetne csökkenteni a megbetegedéseket? Ismert néhány olyan készítmény (kapszula, orrspray), amelyben a védôoltások elvéhez hasonlóan olyan kórokozó-részletek vannak, amelyek betegséget nem okoznak, viszont serkentik az immunrendszert. Nem maradhat el a rendszeres testmozgás, közös séták, kirándulások. Fontos faktor a zárt közösségekben, osztályokban történô gyakori szellôztetés. De a fertôzött, lázas gyermeknek a közösségbôl való kiemelésével is megakadályozhatjuk a fertôzés továbbadását.
Finnországban él egy mondás, miszerint „akit a széltôl is óvnak, nem fogja megállni a helyét a viharban". Északi rokonaink ennek megfelelôen is élnek, a csecsemôt, jól bebugyolálva, még nulla fokban is kiteszik a verandára szundítani, sokszor látunk még a hűvösebb nyári napokon is lengén öltözött, mezítlábasan futkározó lurkókat a parkokban, továbbá a lakásaikat sem fűtik a kelletnél melegebbre, hiszen a túlfűtés kiszárítja a nyálkahártyákat, és fertôzésre hajlamosít, továbbá drágább is.
Egyik legjobb étel, amely segít csökkenteni a megfázás tüneteit, a húsleves, vagy ahogy az unokák nevezik, a „Nagymama húslevese".
A húslevest már nyolcszáz évvel ezelôtt is nagy becsben tartották, a legendás orvos, Moses Maimonides is megemlékezett róla, mint a legjobb orvosságról, mellyel kitűnôen csökkenthetôk a megfázásos tünetek.
A Chest című szaklapban megjelent írás szerint a nebraskai egyetem orvosi karának kutatócsoportja – dr. Stephen Rennard vezetésével – laboratóriumi vizsgálatnak vetetette alá a hagyományos recept szerint készült tyúkhúslevest, mely a következô hozzávalókból készül: tyúkhús, hagyma, burgonya, sárgarépa, zeller és petrezselyem. A laboratóriumi elemzés során megállapították, hogy a tyúkhúsleves a benne található hatóanyagok segítségével enyhíti az orrnyálkahártya duzzanatát, így az orrdugulást, és csökkenti a köhögési ingert.
A húsleves, akárcsak a többi forró, gôzölgô ital, melyet meghűlésre ajánlanak, segít felszakítani a váladékot, pótolja az elvesztett folyadékot (láz), és a kaparó toroknak is enyhülést hoz.
A kutatók a tyúkhúsleves vizsgálatakor a legfontosabb hatóanyagoknak a vitaminokat, ásványi anyagokat, fitokemikáliákat találták és egy aminosavat, melyet ciszteinnek hívnak.
A tyúkhúslevesben nagy mennyiség található ebbôl az aminosavból, mely kémiailag nagyon hasonló egy a hörghurut kezelésére alkalmas gyógyszerhez.
A házi húsleves még jobban enyhíti a tüneteket, ha fokhagymával, cayenne-borssal vagy curryvel ízesítjük.
KisAsszony
Alakformáló estélyi ruhák az ünnepekre
Közelednek az ünnepek, amikor minden nô csinosan, elegánsan, jól öltözötten szeretne tündökölni a karácsonyfa fényében, a különbözô partikon, estélyeken. Bár idén sok színes modell kínálgatja magát a kirakatokban, a hölgyek többsége szívesebben dönt a jól bevált „kis fekete" mellett. Ebben sosem leszünk túl-, vagy alulöltözöttek – mindig épp tökéletesek. Ha jól választjuk meg fazonját, ruhánk alakunk kisebb-nagyobb hibáit is képes észrevétlenül korrigálni.
Szélesebb csípô, nagyobb fenék
Ha alsótestünk jóval erôsebb, mint a felsô, akkor legjobb egybeszabott, nem túl szűk modellt választanunk. A karcsúsított darabok „kidobják" csípônket, és felhívják a figyelmet az aránytalanságokra. Ha szép keblünk van, bátran engedélyezzünk magunknak egy merészebb dekoltázst – ez garantáltan testünk elônyösebb felére vonzza majd a tekinteteket.
Erôsebb felsôtest, nagy mellek
Sok hölgy kifejezetten büszke figyelemfelkeltô, dús kebleire. Vannak azonban, akiket kifejezetten zavar feltűnô adottságuk, vagy mellük ruganyossága már nem a régi, s ezért nem szívesen teszik közszemlére. Ebben az esetben válasszanak magasabb nyakú modelleket, s a figyelmet tereljék máshová – például a szép karokra és a formás vállakra.
Duci hölgyek
Ha arányosan ugyan, de egész testünk telt, a cél minél karcsúbbnak látszani, elrejtve testünk esetlegesen elônytelen részeit. Két fazont nem szabad választanunk: testhezállót és túlságosan bô szabásút. A testhezálló ruha kihangsúlyozza alakunk tökéletlenségeit, feltétlenül kerüljük el, mert nevetségessé válhatunk. Sok molett hölgy hajlamos testét egybeszabott, zsákfazonú holmival leplezni, abban bízva, hogy majd ez elrejt néhány fölös kilót. Tévedés – a hálóingszerű lebernyeg a valóságosnál nagyobbnak mutat. Olyan ruhát válasszunk tehát, amely lágyan követi alakunk vonalait, szolidan dekoltált, és lehetôleg ne legyen felhasított. Megfelelô kiegészítôvel párosítva igencsak csábosak lehetnek a duci hölgyek is.
Ezt eszik az osztrákok karácsonykor
Pácolt libamell mandulás brokkolimártással
Hozzávalók: 80 dkg libamell, 12 dkg murok, 10 dkg petrezselyem, 3 g fekete- és 3 g fehérbors, babérlevél, 5 dkg vöröshagyma, egy gerezd fokhagyma, fél citrom, 1 dl vörösbor, 1 dl olaj, 40 dkg brokkoli, 4 dkg vaj, 4 dkg liszt, 4 dl tejszín, 5 dkg mandula, 2 g szerecsendió és só.
A sárgarépát és a petrezselymet karikára vágjuk a vöröshagymával és fokhagymával együtt kevés vízben fôni teszszük. Borssal, babérlevéllel fűszerezzük, és hozzáadjuk a karikákra vágott citromot. Körülbelül egy órai fôzés után a páclevet levesszük a tűzrôl, hozzáöntjük a vörösbort, és kihűtjük. A libamellet kicsontozzuk, a páclébe tesszük, majd 36 órán keresztül érleljük a hűtôben. Elkészítéskor a libamellet kiemeljük a páclébôl, szárazra itatjuk és fűszerezzük. Serpenyôben, forró olajban a húst elôsütjük, majd sütôbe téve még 10 percig sütjük. Idôközben elkészítjük a mártást: a megmosott brokkolit enyhén sós vízben puhára fôzzük, finom szűrôn keresztül áttörjük, világos, vajas rántást készítünk, amit tejszínnel engedünk fel. Hozzákeverjük a pépes brokkolit, a megtisztított és durvára tört mandulát és mártás sűrűségűre fôzzük. Sóval, fehérborssal és szerecsendióval fűszerezzük.
A megsült libamellet felszeleteljük, tálra rendezzük, és körbeöntjük az elkészített mártással. Köretnek vajas zöldséget tálalunk hozzá. Vörösbort ajánlunk mellé.
Az amerikaiak ünnepi itala
Karácsonyi koktél
Több mint ötven éve ezt a koktélt keverik karácsonykor a családfôk az Amerikai Egyesült Államokban.
Hozzávalók: 4 cl barna rum, 2 cl cherry brandy, 2 cl banánlikôr, 2 cl narancslé, 2 cl tejszín.
A hozzávalókat összekeverjük, borospohárba három jégkockára öntjük. Vacsora és ajándékosztás után kínáljuk.
Rovatszerkesztô: Pál Hajnalka
KisNet KisNet KisNet KisNet
Felelôsek-e a szülôk a gyerek netezéséért?
Igen, legalábbis egy illinoisi bíró szerint. Egy középiskolás fiú egy lány osztálytársa képét rámásolta egy pornósztár testére, majd számos szaftos megjegyzéssel kísérve közzétette a weben. A bíró úgy találta, a szülôk hanyagsága miatt fordulhatott elô ez az eset, ezért felelniük kell.
A lány nem csak az apát perelte be, hanem a fiút is, kettôjüktôl 50 000 dollárt követelve fájdalomdíjként. Az ítélet megosztotta az amerikai ügyvédeket: egy kisebb csoportjuk kiállt mellette, azzal érvelve, hogy a számítógép különösen veszedelmes eszköz, és mint ilyet sokkal körültekintôbben kell a szülônek felügyelnie. A többség azonban nem tartja veszedelmesebbnek, mint egy közönséges ceruzát, amellyel úgyszintén becsületsértést vagy rágalmazást lehet elkövetni. „Szülôként halálra rémültem, amikor meghallottam, milyen elmarasztalást kapott az apa. A számítógépes munka annyira személyes, hogy szinte lehetetlen folyamatosan ellenôrizni, ki, mikor éppen mit csinál" – mondta a The New York Times riporterének az egyik nagy biztosító vezetôje.
Az elsô hivatalos Beatles honlap
Bár a Beatles-mánia az internetre is átterjedt, a gombafejűeknek csak mostanra készült el az elsô hivatalos honlapja, amelynek indulását az 1 című válogatáslemez megjelenéséhez idôzítették.
November 13-án jelent meg 1 címmel egy új Beatles-lemez, amelyre a legendás liverpooli zenekar 27 angol és amerikai listavezetô kislemezét válogatták rá, idôrendi sorrendben, az 1962-es Love Me Do-tól az 1970-ben kiadott The Long And Winding Road-ig. Mivel a lemezen kizárólag a „Fab Four" legnagyobb sikerei hallhatók, a karácsonyi piacra szánt album könnyen megdönthet minden eladási rekordot.
A lemezhez kemény egyéves munkával készült egy weboldal is, Paul McCartney, George Harrison, Ringo Starr és John Lennon özvegye, Yoko Ono alkotó segítségével, amit www.beatles.com néven jegyeztek be. Az elsô hivatalos Beatles honlapként beharangozott site-on mind a 27 dalhoz tartozik egy külön oldal, tényekkel és információkkal, fényképekkel, borító-, illetve reklámfotókkal. A honlap készítôi – a Beatles tulajdonában lévô Apple cég, valamint az Abbey Road Interactive, az Abbey Road lemezstúdió komplexum webfejlesztô részlege – archív hang- és filmfelvételekkel, illetve interaktív elemekkel teszik teljesebbé a „Beatles-élményt". A Get Back oldalán például rekonstruálták a Beatles utolsó, az Apple székházának tetején adott rövid nyilvános koncertjét, beengedik a látogatókat az I Wanna Hold Your Hand stúdiófelvételeire, a Help oldalán pedig folyamatosan zajlik egy játék, amelynek végén John, Paul, George vagy Ringo lehet a résztvevôkbôl.
Akinek még ez is kevés, az megveheti a The Beatles Anthology című könyvet, amelyben a három életben lévô Beatle jelenlegi, valamint John Lennon egykori nyilatkozatain keresztül meséli el a zenekar hiteles történetét.
A Mirror című angol napilap szerint a könyv 25 millió fonttal, a honlap 15 millióval, a lemez 10 millióval gyarapítja az egykori Beatles-ek vagyonát, ami jelenleg együttesen közel 700 millió fontot tesz ki.
Vatikáni Jézuska: a neten keresztül?
http://www.vaticanbookstore.com/
A Vatikán is beszáll a karácsonyi üzletbe, és ajándékokat árul az interneten. Hívô emberek a világ minden tájáról ellátogathatnak a www.vaticanbookstore. com/ oldalra, ahol katolikus ajándéktárgyakkal tölthetik meg elektronikus bevásárlókosarukat.
A megrendelt árukat hitelkártyával vagy utánvéttel lehet kifizetni – tudósította a La Republica című római újság december 11-én. Aki ajándéktárgy-ötleteket keres, például meglepheti szeretteit képes naptárral, amelynek lapjain a pápa, a Szent Péter székesegyház és Michelangelo szobrai láthatóak. A naptár ára három amerikai dollár. A vatikáni e-commerce útján két dollárért megrendelhetô a legszebb katolikus imákat tartalmazó naptár is.
Aki egy kicsit mélyebbre akar nyúlni pénztárcájába, választhatja a jubileumi óra bronzból készült miniatűr változatát 26 dollárért, vagy a luxus-fadobozban lévô golyóstollat 69 dollárért. Azok a pápa-rajongók, akik otthoni CD-lejátszójukból is hallani akarják a Pontifex hangját, 17 dollárért megvásárolhatják az Abba Pater-lemezt, amelyen a pápa elénekli a Miatyánkot is.
Linkgyűjtemény
Több mint 1030 háttérkép: http://w3.swi.hu/wallpaper/
Képernyôvédôk: www. screensavers.hu
Virtuális üdvözlôkártyák: http://www.top100cards.com/
Játék, szórakozás, szabadidô: http://play.hu
Karácsonyi dalok mp3-ban: http://kerst.pbtech.com/
Összeállította: Ábrahám Imre
UFÓ-ROVAT
Tiahuanaco
Aki eljut Tiahuanacoba, a bolíviai romvárosba, ámulva tekintheti meg a lenyűgözô épületeket, amelyek nemcsak méretük nagyságával, hanem az ôket körüllengô rejtéllyel is fokozzák a hely varázsát. Így voltak ezzel a korai spanyol utazók és hódítók is. Krónikásuk, Pedro Cieza de Leon megkérdezte a helybelieket, hogy ezeket a házakat vajon az inkák idejében építették-e?
A lakosok „nevettek a kérdés hallatán, és bizonygatták, hogy jóval az inkák uralkodása elôtt készültek... és eleiktôl azt hallották, hogy minden, amit itt látunk, hirtelen, egyetlen éjszaka alatt nôtt ki a földbôl..."
Ugyanakkor egy másik spanyol látogató, ugyancsak ebbôl a korszakból, lejegyzett egy legendát, amely szerint a kövek csodálatos módon felemelkedtek a földrôl: „egy trombita hangja tette ôket odébb a levegôben."
Érdekes, hogy trombitával (harsonákkal) végzett csodára akad példa a Bibliában is. Jerikó város falait trombiták hangjával ontották le. Lehetséges, hogy ez a trombita egy antigravitációs hullámot elôidézô szerkezet volt, amellyel adott esetben hatalmas köveket lehetett felemelni a földrôl és milliméternyi pontossággal egymásra rakni azokat, vagy az antigravitáció hatására romba lehetett dönteni épületeket, falakat. Így magyarázhatóvá válik a hatalmas kôtömbökbôl készült építmények hogyanja, úgy a piramisok, mint az inka építészet esetében. Lehet, hogy ez volt az ôsi építészek technikai megoldása, amit évek óta lehetetlennél lehetetlenebb magyarázatokkal próbálnak bizonyítani a régészek, kutatók, szakemberek.
Nem sokkal a hódítás után a történész, Garcilaso de la Vega részletesen leírta Tiahuanaco városát.
„Nem mehetünk el szó nélkül Tiahuanaco hatalmas, szinte hihetetlen épületei mellett. Egy igen magas, mesterséges hegyet emeltek kôalapzatokra úgy, hogy a föld ne csússzon el. Gigantikus kôbôl faragott alakok láthatók... nagy részük meglehetôsen szétmállott már, ami arra utal, hogy igen régiek lehetnek. Falak veszik körül, melynek kövei olyan hatalmasak, hogy nehéz elképzelni, miféle emberi erô tehette ôket a helyére. És különleges épületek maradványait is láthatjuk, melyek közül a legfigyelemreméltóbbak a tömör sziklából kivágott kôkapuk; ezek legalább 30 láb (kb. 9 méter) hosszú, 15 láb (kb. 4.5 méter) széles és 6 láb (kb. 1.8 méter) vastag alapon állnak, melynek alapját és ívét egyetlen darabból vágták ki... arra, hogy hogyan, miféle eszközökkel hoztak létre ilyen hatalmas alkotásokat, nem tudunk válaszolni... azt sem tudjuk elképzelni, hogy ezeket a hatalmas köveket hogyan szállították ide..."
Mindezt a XVI. században írta a neves krónikás, de a jelenkor látogatója is ugyanolyan értetlenül tekint az alkotásokra. A kérdések is megmaradtak válaszolatlanul.
Tiahuanaco nevezetességei: az Akapana piramis, Kalasasaya erôdtemplom (?), az elsüllyedt templom, és a Nap kapuja.
Az Akapana piramis egy 15 méter magas, mesterséges hegy. Eredetileg sima oldalú, lépcsôs falú földpiramis volt, amelyet hatalmas andezittömbökkel borítottak. Az egyiptomi gizai piramisokhoz hasonlóan ezt az építményt is meglepô pontossággal, a négy égtáj irányába tájolták be. Az Akapana piramis alapja bizonyos mértékig szabálytalan, de körülbelül 207 méter hosszú minden oldala, ami azt jelenti, hogy hatalmas építmény.
A piramistól északra található az elsüllyedt templom, ami lényegében olyan, mint egy úszómedence, mely kb. 1,80 méter mély, 12 méter hosszú és 9 méter széles. A medence falait precízen elhelyezett kövek burkolják, melyek szorosan, habarcs nélkül illeszkednek egymáshoz. A templom fô látványossága a 2,5 méteres Viracocha szobor. A kôfalakon különbözô magasságokban tucatnyi emberfejet formáltak meg kôbôl, melyek térhatásúan emelkednek ki a falakból.
A templomtól nyugatra magasodik Kalasasaya. A tudósok véleménye mára megegyezik abban, hogy az építmény lényegében egy fejlett égi obszervatóriumként működött. A Kalasasaya egy 150 méteres oldalú négyzet, hatalmas, trapézszerű kôtömbökbôl kirakva, amelyek közé, szabályosan ismétlôdve, tôrszerű, több mint 3 és fél méter magas kôtömböket állítottak.
A Nap kapujáról a következô ufó-rovatban tudhatunk meg többet.
Összeállította: Ábrahám Imre
AZ EMBERISÉG ÉS A VILÁGEGYETEM
Óceán a Ganymedes kérge alatt
Az Europa, a Callisto és természetesen a Föld után a Ganymedes is felkerülhet arra a listára, amely a Naprendszer vízóceánt hordozó égitesteit tartalmazza.
A Ganymedes – akárcsak az Europa és a Callisto – a Jupiter holdja, s egyben a legnagyobb hold a Naprendszerben. 5268 kilométeres átmérôje meghaladja két bolygóét, a Merkúrét és a Plútóét is. Magja feltehetôen kôzetekbôl áll, amelyet egy szilikátokból és jegekbôl álló köpeny borít. A kéreg néhány kilométeres vízjégpáncél lehet.
Az Europáról már régebb tudjuk, hogy a felszínét borító vastag jégpáncél alatt egy folyékony, viszonylag meleg vízóceán húzódhat, amelyben az élet is jelen lehet. A Callisto mágneses tulajdonságai is egy felszín alatti, folyékony sós réteggel magyarázhatók a legjobban. A Jupiter rendszerében 1995 óta keringô Galileo űrszonda megfigyeléseibôl most három, különbözô típusú jellemzô is arra utal, hogy a Ganymedes is egy vízóceánt rejt jeges, erôsen kráterezett, ôsi felszíne alatt.
Az elsô bizonyíték itt is mágneses tulajdonságokkal kapcsolatos. Bár a Ganymedes viszonylag erôs, saját mágneses térrel rendelkezik, a szonda magnetométerének adataiból azért sikerült kiszámítani egy másodlagos, kívülrôl indukált mágneses tér nyomait is. Ennek mintázata egy felszín alatti, folyékony, az elektromosságot jól vezetô sós réteg jelenlétével magyarázható a legkézenfekvôbben, amelyet a Jupiter árapályereje tart mozgásban.
A második megfigyelés, hogy az Europához hasonlóan a Ganymedes felszínén is találtak olyan területeket, amelyek anyagi összetétele egykori, rövid életidejű tavak kialakulásával magyarázható. Az itt azonosított ásványok a felszínre törô folyékony vízbôl válhattak ki.
Végül talán a legmeggyôzôbbnek azok a felszíni alakzatok tűnnek, amelyekhez hasonlókat az Europa igen fiatal, valószínűleg ma is állandó mozgásban lévô felszínén megfigyelhetünk. A jégpáncél alatt áramló víz (vagy legalábbis jeges „latyak") néhány helyen megnyújtja és elvékonyítja, majd szétrepeszti a kérget (a földi lemeztektonikai folyamatok hasadékvölgy-képzôdéséhez hasonlóan). Míg a Földön az így létrejött árkokban láva, addig az Europán folyékony víz nyomul fel, ami azonnal megfagy, és a rést betömve friss, sima területet hoz létre. A Galileo eddigi legrészletesebb felvételeinek köszönhetôen most a Ganymedes esetében is megfigyeltek ilyen formákat.
Amennyiben a feltételezett ganymedesi óceán földi társaihoz hasonló sótartalmú, akkor 150-200 km-es mélységben húzódhat, s néhány kilométer vastag lehet. Jelentôs különbség az Europához képest, hogy az olvadt réteget a nagy hold saját belsô hôtermelése tartja melegen, nem a Jupiter árapályereje miatt fellépô súrlódás.
A NASA Galileo űrszondája által készített, egyforma méretű képeken összehasonlítható a Ganymedes (bal oldal) és az Európa (jobb oldal) holdak felszíneinek egy-egy fényképe. A hasonlatosság megdöbbentô. A kanyargós folyókhoz hasonló, a perui Nazca-fennsík vonalait utánzó nyomokat lényegében a felszín alatt mozgó folyékony jégvíz okozza. Az Arbela Sulcus egy 24 km széles, sima és a kráterek kisebb száma alapján viszonylag fiatal terület a Ganymedes felszínén, amely nála magasabban fekvô, sötétebb színű, idôsebb területeket hasít ketté.
Összeállította: Ábrahám Imre
Élettörténet
A CSALÁD
6. rész: A randevú
Kató korán ébredt. Nem is aludt jól, sokat forgolódott ágyában, csak a reggeli találkára tudott gondolni. Most is azon töri fejét, vajon mit akarhat Jenô? Mi lehet az a hatalmas probléma, ami miatt ilyen sürgôsen találkozniuk kell? És mi lesz, ha valaki meglátja ôket a Csészében?
Miközben gondolatai kavarognak, automatikusan tesz-vesz. Elôkészíti kisfiának a ruháit. A fehérneműs fiókból elôvarázsol egy elefántos bugyikát, egy bordó melegítôt, majd a gyerkôc pulóverei között kezd kotorászni. A magas nyakú, gyapjú pulóver mellett dönt: hidegek vannak mostanában, s az sem biztos, hogy az iskolában ma lesz fűtés. Nem hiányozna, hogy megfázzon a kis Gergô.
Újra kopog álomszuszék lánya ajtaján, sürgeti a felkelést, majd a konyhába igyekszik, reggelit készíteni. Éjjel még arra gondolt, hogy bundáskenyér lesz a diákok reggelije, de közben eszébe jut, hogy az égett olaj szagát bôre beszívná, hát inkább melegszendvicset készít. Éppen cukrozza a teát, amikor megérkezik Bori, még mindig félálomban evickél le az emeletrôl.
– Anyúúú, nem érzem jól magam, még mindig kavarog a gyomrom... s szédülök is néha.
– Jaj, kicsim, ha ennyire roszszul vagy, talán jobb lenne itthon maradnod – aggódik Kató, de igazából egy porcikája sem kívánná, hogy a beteg kislánya miatt kelljen lemondania a fontos találkát.
– Nem lehet, olyan óráim vannak, amirôl nem hiányozhatok. De igyekszem haza, s ágyba bújok. Biztos, hogy holnapra kutya bajom se lesz – füllenti a bakfis, pedig valójában egy levélke miatt akar mindenáron iskolába menni. Tegnap ugyanis kis cetlicskét talált kabátja zsebében: „Találkozzunk a tornaterem mögött, a második szünetben". Fogalma sincs, hogy ki írta, de neki feltétlen ott kell lennie.
Anyu mit sem sejt ebbôl, ô csak azt akarja, hogy végre útnak indítsa csemetéit. Ahogy kiteszik a lábukat, Kató máris rohan a fürdôszobába zuhanyozni. Bármennyire is szorítja az idô, úgy sem felejti el a leheletnyi púdert, a pár csepp parfümöt. Testhezálló, drapp béleltnadrágját húzza fel, és hoszszúszárú bôrcsizmáját... s felveszi a mély kivágású, angora pulóverét. Még egyszer tükörbe néz, majd magára ölti a hosszú bundáját. Ezt csak különleges alkalmakkor viseli, apósától kapta tavaly, amikor Franciaországba kivándorolt barátját látogatta meg.
Sietôsen indítja Matizát, s máris suhan a városvégi kávézóba, a Csészébe. Figyelmesen körülnéz, fürkészi a gyanús tekinteteket, de ilyen kora délelôtt még a légy sem jár errefele. Ahogy belép az ajtón, azonnal észreveszi Jenôt. Nem rendelt semmit, valószínű, ôt várta. Katót félelem keríti hatalmába, amint tekintete a pincér szúrós tekintetével találkozik: figyelik. Szinte köszönni is elfelejt, máris odasúgja Jenônek:
– Itt bárki megláthat minket. Tudja, kicsi a város, könnyen hírbe hozzák az embert.
– Tudom, Katalin, de tényleg fontos mondanivalóm van – gyôzködi Jenô –, de ha gondolja, itt a közelben van egy lakásom, amelyet bérbe szoktam adni. Most éppen üres. Ott nyugodtan megbeszélhetünk mindent.
– Bánom is én, csak menjünk el innen!
Kató újra beül a kényelmes Matizba és követi az elôtte haladó férfit. Befordulnak az utcasarkon... és máris megérkeznek – jelzi Jenô lámpázása.
Jenô ajtót nyit, elôre engedi Katót, majd utána szinte észrevétlenül elfordítja a kulcsot a zárban. Nemessyné annyira zaklatott a bujkálás miatt, fel sem tűnik neki, hogy a férfi számított látogatására. Az asztalon egymás mellett a vendégváró finomságok: aprósütemény, gyümölcs és egy üveg vörös bor, mellette két pohár.
Jenô lesegíti Kató bundáját, hellyel kínálja, és máris tölt egy pohárka félédes vöröset. Koccintanak, és Kató – talán zavarában – természetesen letegezi:
– Egészségedre – mondja, majd mikor észbe kap, elmosolyodik – miért is ne? Tegezôdjünk!
– A pertuval puszi is jár – mondja Jenô kacérkodva, és máris hajol Kató felé. A puszi hosszabbra sikeredik a kelleténél... és a folytatás sem marad el. Egymásután röpülnek a percek, a párocska pedig csak jó idô múlva jut szóhoz. Egymást átölelve, ziláltan fekszenek a paplan alatt, mikor Kató megszólal, miközben a férfi szakállát simogatja:
– Gondolom, ez volt a „halaszthatatlan ügy", amit meg akartál velem „beszélni".
– Nem, kedvesem, sajnos van valami rosszabb is. Gedeon keresett meg. Pénzt kér a hallgatásért.
– Nem adunk, mit képzel? Nem elég, hogy a férjemtôl minden héten kölcsönt kér, amit soha nem ad meg, még belôled is pénzt akar kicsikarni?
– De szívem, ha nem adunk, akkor mindent elmond Janinak. Én téged féltelek.
A hír véget vet az idillnek. Kató szedelôzködni kezd, legszívesebben megfojtaná sógorát... mert tudja, ha most pénzt ad neki, holnap még többet fog követelni. Jenô tehetetlenül nézi az ideges aszszonyt, nyakáig húzza a paplant s ijedten nézi szeretôje sürgölôdését.
Kató hanyatt-homlok rohan az ajtónak, kizárja, és máris igyekszik le a lépcsôn, minél távolabb attól a helytôl, amely becsületében tenne kárt.
A lépcsôház kijáratánál azonban földbe gyökerezik a lába: autójának támaszkodva áll Gedeon. Komótosan eregeti szivarából a füstkarikákat, s mikor sógornôjét megpillantja, kaján vigyor ül ki arcára. Kató öszszeszedi minden erejét, és nem kis erôfeszítésébe kerül, hogy szenvtelen arcot vágjon:
– Szervusz! Beszélnem kell veled, de nem most. Holnap délelôtt gyere át hozzánk, miután a gyerekek elmennek iskolába. Várlak, most sietek, szervusz – hadarja, s máris ülne be a védelmet nyújtó autóba, amikor Gedeon utána kiált:
– Mi a beszédtéma? Csaknem a kussdíj?
Az asszony alig kap levegôt, sógora arcátlanságát nem tudja díjazni. Nem érti, hogy veszi a bátorságot..
Hazaérve beteszi kocsiját a garázsba, megigazítja a frizuráját, és rohan be a házba. Tudja, hogy úgy kell viselkednie, mintha mi sem történt volna. Hamar felmelegíti a lefagyasztott töltött káposztát, s terítheti az asztalt, mire a gyerekek hazaérnek.
A lakásban azonban más kép fogadja: a nappali heverôjén sok-sok takaró alatt tűzpiros rózsákkal az arcán fekszik Bori. Nagyapó ül mellette, és pápaszemén keresztül éppen a lázmérô higanyszálát figyeli:
– Harminckilenc hét tized – kiáltja.
– Priznic – kiált nagymama, aki éppen a víztôl csöpögô fürdôlepedôvel siet unokájához.
Kató ijedten fogja meg lánya kezét:
– Mi történt, kicsikém?
– Hazaküldött a tanár néni. Már az elsô óráról – rebegi Bori, alig hallhatóan. Senki sem sejti, milyen rosszat tett a pedagógus. Ha még egy órát várt volna, akkor találkozhatott volna a titkos imádójával.
Kató összeomlik. Csak most méri fel igazán, hogy mit művelt. Fontosabb neki egy férfi, mint a kislánya? Hogy tehetett ilyet? Gondolataiba merülve valahonnan távolról hallja anyósa zsörtölôdését:
– Még szerencséd, Borikám, hogy mi vagyunk, mert látod, anyádtól nem várhatsz támogatást. Ki tudja, hol volt egész délelôtt. Milyen anya az ilyen?
Milyen anya az ilyen? Teszi fel Kató is magának a kérdést. És milyen feleség?
(folyt. köv.)
Azaki Hakami
SPORT
Jégkorong
Jobb csapattól nem szégyen kikapni!
El kell ismerni, hogy a bajnoki alapszakasz 12. fordulójában lejátszott Gyergyószentmiklósi Progym Apicom – Csíkszeredai Sportklub összecsapásokon, a vendégek címvédôhöz méltóan játszottak. Persze a csíkiak nem elégedtek meg a jó játékkal, hisz négy bajnoki pontot vittek magukkal, ami azt jelenti, hogy kétszer gyôzték le a Progym Apicom csapatát. Összegezve a bajnokság eddigi történéseit megállapítható, hogy csapatunknak nem sikerült pontot szereznie a Sportklub elleni mérkôzéseken. Úgy tűnik az alapszakasz küzdelemsorozata után a Sportklub az elsô helyrôl vághat neki a rájátszásnak. Nem túlzás ugyanakkor kijelenteni, hogy a csíkiak a 2000/2001-es idényben is a bajnoki cím elsô számú várományosai. Végülis ez nem véletlen, ugyanis köztudott, hogy a Sportklub az egyetlen Hargita megyei sportegyesület, amely minisztériumi támogatást élvez. Csíkszeredában tehát mindig számíthatnak az állami költségvetésbôl juttatott pénzre – ha kevés is, de több a semminél! –, miközben Gyergyóban minden idényt nulláról kell kezdeni.
Nagy iramban kezdôdött el a szombati, elsô mérkôzés. Az elsô tíz percben felváltva forogtak veszélyben a kapuk. A 11. percben Kovács szerezte meg a vezetést a vendégeknek, akiket hozzávetôleg kétszáz fônyi szurkoló kísért el. Alig negyvenhét másodperc múltán Kertész suhintott a baloldalról a kapu irányába, a korong a hálóôr lába között csurgott a kapuba: 1–1. Ekkor még úgy tűnt, hogy nem lesz könnyű dolga a Sportklubnak. A következô percekben aztán kiderült, hogy a Progym Apicom gyenge pontjai ezen a mérkôzésen a védelemben vannak. Erre nagyon hamar rájöttek a csíkiak is, akik a késôbbiekben teljes egészében kihasználták ezt a szemmel látható bizonytalankodást. Az elsô harmad részeredménye 1–2 volt a Sportklub javára, a mérkôzés tulajdonképpen a második harmadban dôlt el. Ebben a játékrészben végleg maguk mögött hagyták a bajnokok csapatunkat, hisz újabb három gólt ütöttek a gyergyói kapuba. A találkozó 36. percében – a helyi szurkolók ösztökélésére – a Progym Apicom szakvezetôi kapuscserét rendeltek el: Molnárt Máthé váltotta fel. Meg kell jegyezni, hogy az addig esett gólokban nem volt vétkes Molnár Szabolcs, mert mit tehet egy kapus, ha átjáróházhoz hasonlít a közvetlen védelem? Mit tehet a kapus akkor, amikor két-három ellenfél – szinte zavartalanul – teszi a dolgát a kapu elôtt, majd végül sakk-matt helyzetet teremtve gólt szereznek? A válaszadáshoz ez esetben nem kell lángelme. A végére maradt még egy gyergyói gól. Egy Kertész – Gergely összjáték végén, a gyergyói hátvéd volt eredményes.
Az elsô mérkôzés végeredménye: Progym Apicom – Sportklub 2–6 (1–2, 0–3, 1–1). Gólszerzôk: (11.47) Kertész/–, (59.12) Gergely/Kertész, illetve (11.00) Kovács/Adorján/Szôcs Sz., (18.17) Szôcs Sz./Kovács, (23.01) Péter Sz./Balla, (28.42) Hozó/-, (30.06) Moldován/ Hozó/ Gergely, (45.11) Szôcs Sz./Kovács. Büntetôpercek: 14–24.
Vasárnap, akárcsak egy nappal korábban, ismét szép számban volt nézôsereg a csarnok lelátóin. A csíki szurkolótábort alkotók körében még érezhetô és látható volt a szombati ünneplés utóhatása. A szombati „gyôzelmi mámor" ismét meghozta a csíki kék-fehér ultrák hangját, akik végig biztatták kedvenceiket. Ez a mérkôzés még úgy sem sikerült, mint az elsô. Az elsô harmad részeredménye kategorikus 0–3 volt, következett egy 1–5 arányú második harmad, a végére – szerencsére – nem lett egyessel kezdôdô kétszámjegyű végeredmény, természetesen a Sportklub javára. Egy ilyen arányú vereség után nincs sok mondanivaló, ellenben érdemes megjegyezni, hogy a gyergyói becsületgól ismét egy Kertész – Gergely összjáték gyümölcse volt. A korongot ezúttal is együttesünk egykori csapatkapitánya – Gergely – juttatta Nagy Attila, a Csíkszeredai Sportklub kapusa mögé.
A második mérkôzés végeredménye: Progym Apicom – Sportklub 1–9 (0–3, 1–5, 0–1). Gólszerzôk: (21.26) Gergely/ Kertész, illetve (9.19) Adorján/ Kovács, (12.15) Moldován/Molnár, (12.53) Moldován/Molnár, (22.10) Gergely/Hozó/Moldován, (23.51) Szôcs Sz./Nagy I., (29.56) Adorján/–, (30.12) Hozó/–, (31.37) Adorján/–, (56.12) Adorján. Büntetôpercek: 16–28.
A mérkôzéseket a Micu – Molnár – Dinu játékvezetôi hármas vezette. A Román Jégkorong Szövetség kiküldött megfigyelôje: Enciu Stefan. A második mérkôzés legjobb játékosa a négy gólt szerzô (!) Adorján József, a Sportklub csapatkapitánya volt.
A 12. forduló további eredményei: Bukaresti Rapid – Bukaresti Steaua 4–15 és 2–10. A Sportul Studentesc – Sepsiszentgyörgyi HC összecsapások 2001. január 6–7. között kerülnek lejátszásra. Egy korábbról elnapolt mérkôzés végeredménye: Bukaresti Rapid – Galaci Dunărea 5–5.
A bajnoki rangsorban (20 – 20 lejátszott mérkôzés után): 1. Sportklub 40 pont (vereség nélkül!), 2. Steaua 36 p., 3. Progym Apicom 24 p., 4. Rapid 14 p., 5. Sportul 13 p., 6. Dunărea 12 p., 7. Sepiszentgyörgy 1 pont.
A következô bajnoki forduló (2001. január 13–14.) műsora: Sportklub – Rapid, Steaua – Progym, Dunărea – Sepsiszentgyörgy.
Hoki-show karácsony másodnapján
December 26-án, kedden 18.00 órai kezdettel látványos jégkorong mérkôzésnek ad otthont a gyergyószentmiklósi műjégpálya. Lukács László, a Progym SE jégkorong szakosztály elnökének tájékoztatása szerint az 1998/99-es bajnoki idényben bronzérmet szerzett Progym csapata egy gyergyói vegyes válogatottal – a Magyarországon hokizók és helyi jelenleg is aktív és egykori jégkorongozók – méri össze tudását. A szakosztály elnökének elmondása szerint a bronzérmes gárdát Basilides Csaba érdemes edzô irányítja majd, míg a másik oldalon Bencze Attila és a tervek szerint Antal Zsolt foglal helyet az edzôi kispadon. A mixelt csapatban a nézôk viszontláthatják Molnár Szabolcsot, Vargyas Lászlót, Csíki Csabát, Baróti Zsoltot, Csata Csabát, Kémenes Balázst (a Progym Apicom jelenlegi vezetôedzôje!), Sólyom Lászlót, Barabás Ottót, Gál Csabát, Kertész Zoltánt, Rusz Gábort, Kozma Lórántot, Szôke Árpádot, ifj. Tóber Józsefet, ifj. Huszár Gábort, Erôss Ernôt, András Sándort, Csata Ernôt, Gergely Lászlót és Rokaly Szabolcsot. A rendezvényen jelen lesznek Páll Ágnes mazsorettjei is, a mérkôzés után jégdiszkó zárja a napot.
Sífutás
Nincs hó, nincs verseny
A Gyergyói ISK sífutói szeptember elején kezdték el a szárazedzéseket. (Az elmúlt évekre visszatekintve nem túlzás állítani, hogy futószalagon szállítják az ifjúsági versenyeken kiharcolt érmeket, kitűnô eredményeket. – szerk. megj.) Pillanatnyilag az országban sehol nincs megfelelô hóréteg ahhoz, hogy veresenyeket tudjanak szervezni – tudtuk meg Gyulai Bélától, a gyergyói sífutók egyik edzôjétôl. A szakember elmondta, hogy jelenleg öt ifjúsági fiú és négy lány sportolótól várnak kiemelkedô eredményeket.
– György Mónikát és Musulin Mónikát kénytelenek voltunk átigazolni a Brassói Dinamo csapatához, mert itt Gyergyóban nem voltak számukra megfelelô felkészülési lehetôségek. Egyik tehetséges fiút – Tódor Attilát – nemrég a Bucegi-i Predeal SK (a hadsereg klubja) igazolta le.
– Név szerint kik azok, akik kiemelkedô teljesítményt nyújthatnak?
– A fiúk közül – ifjúságiak – Tódor Tihamér, Simon István, Tódor János, Koós István és Molnár Attila, a lányoknál pedig Láng Enikô, György Enikô, Ferencz Réka és Madaras Emô neveit említhetem.
– Mikor kezdôdik, elkezdôdött-e az idei versenyév?
– December 15-én, pénteken voltam Predeálon gyűlésben, ahol az a döntés született, hogy megsemmisítik a mostanig tervezett versenynaptárt. Valószínűleg, ha lesz hó, 2001 január elején kezdôdik el a tulajdonképpeni versenyév.
– Mi a gyergyói sífutók célkitűzése a már megkésett idényben?
– 1984-ben született – sportolónk, nevezetesen Tódor Tihamér és Simon István, akik január közepétôl kezdôdôen három válogató versenyen vesznek részt. Célunk velük az, hogy kijussanak 2001. március 10–15. között arra a Finnországban megszervezésre kerülô versenyre, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szervez. A kiutazás költségeit az elôzetes tervek szerint a Román Sí Szövetség és a Román Olimpiai Bizottság állná. Persze ez így elmondva mind szép és jó, de tudni kell, hogy továbbra is nagy anyagi gondokkal nézünk szembe, de reméljük, hogy végre-valahára talán rendezôdik az Iskolás Sport Klubok helyzete. Oda vagyunk kerülve ugyanis, hogy a tehetséges gyerekek szüleinek azt kell tanácsoljuk: vásároljanak felszerelést. Jelenleg legtöbb 8–10 gyereket tudunk felöltöztetni.
– Van valami újdonság a tekerôpataki származású Antal Zsoltról?
– Nemrég tért haza az olaszországi Világkupa versenyekrôl. A Saint-Ecaterina-i futamon a 63. helyen ért célba. Megjegyzendô, hogy 110 sífutó állt rajthoz, Zsolt alig két és fél perccel maradt el az elsôtôl. Ezzel az eredménnyel Antal Zsolt újabb lépést tett a 2002-ben esedékes Salt Lake City-ben megrendezendô olimpia felé vezetô úton. Olaszországban még két versenyre volt hivatalos Zsolt, de a hóhiány miatt ezek a futamok elmaradtak.
– Visszatérve az itthoni idényre, milyen rendezvények lesznek a tél folyamán?
– A felújított versenynaptár szerint februárban a 70 méteres tekerôpataki ugrósáncon megszervezik az országos felnôtt bajnokság küzdelemsorozatát. Az országos bajnoksággal párhuzamosan egy sífutó versenyt is szervezünk. Március 15. tiszteletére ismét megszervezzük majd a Bucsin-tetôn a hagyományos Gyergyói Símaratont. Egyelôre nem marad más hátra, minthogy reméljük: az idei télen mindehhez megfelelô hóviszonyok is lesznek.
Alpesi sí
Idény eleji gyűlés
December 27-én, szerdán 18.00 ó-rai kezdettel a polgármesteri hivatal tanácstermében a Gyergyói Síegylet gyűlést szervez a gyerekek síoktatásával kapcsolatosan. Málnási Töhi, a Síegylet elnökének tájékoztatása szerint a megbeszélésen minden érdeklôdô szülôt szívesen látnak.
Kosárlabda
Középiskolás lányok év végi sikere
Az elmúlt hétvégén kerültek lejátszásra a középiskolások számára szervezett lánybajnokság megyék közötti selejtezô mérkôzései. A Bagossi Attila tanár-edzô által felkészített gyergyói csapat december 15-én, pénteken a marosvásárhelyi középiskolás lányok alkotta együttessel mérte össze tudását.
A városunkban megrendezett elsô mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Elméleti Líceum – Marosvásárhelyi Papiu Ilarian Líceum 73–53. Két nap múlva, azaz december 17-én, vasárnap a Maros-parti városban ismét össszemérte tudását a két együttes. Az összecsapás végeredménye: Papiu Ilarian – Salamon Ernô 60–51. Az elsô mérkôzést a gyergyóiak húsz pontnyi különbséggel nyerték meg, a második találkozón pedig csak kilenc ponttal maradtak alul. Az összesített eredmények alapján – tizenegy pont különbséggel – továbbjutott a Salamon Ernô Elméleti Líceum csapata.
Az országos körforgásba került gyergyóiak következô mérkôzésükön (elôreláthatóan 2001 januárjában) a Kolozsvár – Beszterce párharc gyôztesével mérik össze tudásukat.
Asztalitenisz
Mára csak a lelkesedés maradt
Csodálatos emberek a Gyergyószentmiklósi Fenyô SE asztalitenisz szakosztályának életben tartói. Név szerint: Bende Róbert, Dénes Alexandru, Keresztes Zoltán, Orosz Jenô, Kovács Sándor és nem utolsó sorban Kiss Sándor. Utóbbi háromszor (1978 – Ploiesti, 1980 – Brassó, 1986 – Predeál) volt országos bajnoki döntô résztvevôje, ezenkívül számtalan megyei bajnoki címmel büszkélkedhet. Az 1995-ben történt indulás után néhány ügyes gyerek is kikerült – Balea Claudia, Fórika Zsolt, Galló Ernô –, akik azonban idôközben félbehagyták az aktív sportolást. Kiss Sándor, aki az edzéseket irányítja, elmondta, hogy 2000 nagyon szűk év volt. Tavasztól a gyerekek nem jártak edzésekre, megunták a nincstelenséget. Az idén az idôsebbek egy alkalommal voltak Csíkszeredában egy öregfiú versenyen. A terembért – a Gépgyártóipari Iskolaközpont tornaterme – saját zsebbôl fizetik. Az edzôi munkát koordináló Kiss Sándor számításai szerint egy húszfôs gyerekcsapatot havi kétmillió lejbôl lehetne fenntartani. Leginkább ütôkre és labdákra lenne szükség, jelenleg csak két játékasztal áll rendelkezésükre. A kérdésre, hogy idén miért nem volt több verseny, Kiss Sándor a következôket mondotta: „Meguntam a versenyek elôtti kilincselést, olyan is történt, hogy azt gondolták, nekem kell a kért pénzösszeg." Jelenleg senkitôl nem kapnak támogatást pedig már volt olyan is, hogy a csapat idôsebb tagjai „összedobták" a pénzt és év végén ajándékcsomagokat készítettek az edzésekre járó gyerekeknek. Különben hetente három edzést tartanak, mégpedig szerdán, pénteken és vasárnap. A Gépgyártóipari Iskolaközpont tornatermében az edzéseket hétköznapokon 15.30, vasárnap 10.00 órai kezdettel tartják. És, hogy az év ne múljon el eseménytelenül, megtudtuk, hogy december 28-án, csütörtökön a gyergyói pingpongosok megszervezik a December 30. Kupa küzdelemsorozatát. A Gépgyártóipari Iskolaközpont tornatermében 10.00 órakor kezdôdô versenyre korhatár nélkül bárki benevezhet.
Rendezvény
Hargita megyei sportgála
December 23-án, szombaton 17.00 órai kezdettel kerül megrendezésre a csíkszeredai Szakszervezetek Művelôdési Házában a hagyományos év végi Hargita megyei sportolók seregszemléje. A Hargita megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság által szervezett rendezvényen elôreláthatóan gyergyói sportolókat is díjaznak.
Sportrovat szerkesztô: Rokaly Zsolt
VICCEK...VICCEK...VICCEK
– Mi a különbség a daganatos betegségek és az anyós között?
– Az elôbbiek között akadnak jóindulatúak is...
* * *
– Mi lesz egy kígyó és egy sündisznó keresztezésébôl?
– Szögesdrót...
* * *
Egy férfi száguldozik az új autójával. A rendôr megállítja:
– Nem olvasta a sebességkorlátozásra vonatkozó táblát?
– Micsoda? Olvasni ilyen sebesség mellett?
* * *
A stopposnak megáll egy kocsi. A stoppos beszáll, a vezetô elindul, és mennek. Egyszer csak észreveszi a stoppos, hogy a sebességmérô elkezd felfelé kúszni. 180–nál a vezetô felesége hátraszól:
– Ne izguljon, a férjem álmában is elvezetné ezen az úton a kocsit. Igaz, Hans? Hans!!!
* * *
Egy taxis egyfolytában 16 órát vezetett, és elfáradt. Ezért a város határában, az erdô szélén leállítja a kocsiját, és kényelmesen elhelyezkedik, hogy aludjon. Fél óra múlva egy kocogó kopogtat az ajtaján:
– Elnézést kérek, nem tudja hány óra?
– Fél öt – válaszolja a taxis.
A kocogó megköszöni, és elmegy. Tíz perc múlva újabb kocogó érkezik, és ô is ezután érdeklôdik. A taxis neki is megmondja. Mikor már tizedszerre verik fel a taxist, az mérgében kirak egy táblát a szélvédôjére az alábbi felirattal: „Nem tudom, hány óra van!" Kisvártatva egy kocogó kopog a szélvédôjén.
– Negyed nyolc múlt tíz perccel.
* * *
Késô éjszaka nagy sebességgel behajt egy kocsi az egyirányú utcába a forgalommal szemben. A rendôr észreveszi és megállítja. Éppen kezdené a mondókáját, mikor észreveszi, hogy az ülésen a saját fôkapitánya foglal helyet. A rendôr tiszteleg, majd így szól:
– Mit szól hozzá fôkapitány úr? Már megint rosszul rakták ki ezeket a hülye táblákat!
* * *
Barátok egymás között:
– Hogy sikerült az autóvezetôi vizsgád?
– Nem tudom, mert amikor kijöttem a kórházból, a vizsgabiztos még nem tért magához.
* * *
Egy részeg autós több mint százzal száguld éjszaka a városban. Megállítja egy rendôr:
– Uram, nem látta a sebességkorlátozó táblát?
– Miért? Ellopta valaki? – kérdezi a részeg.
* * *
Gyönyörű metálkék Porsche száguld az M7–esen. Egyszer csak balról elsuhan mellette egy zöld Trabant. A vezetôje átkiabál:
– Ismeri a Trabantot?
A dolog bosszantja a Porsche tulajdonosát és nagyobb sebességre kapcsol, megelôzvén a Trabantot. Két perc múlva újra elhúz mellette a Trabant:
– Ismeri a Trabantot?
– A pimasz! – hördül fel a Porschés és padlóig nyomja a gázt.
Megelôzi a Trabantot ám az hamarosan ismét elzúg mellette:
– Ismeri a Trabantot?
– Igen! – kiáltja magadóan a Porchés.
– Akkor mondja meg, hogy lehet leállítani!
* * *
A kamionsofôr a telefonfülkébôl hívja a központot:
– Fônök, van egy kis baj! Öszszetört a bal oldali visszapillantó tükröm.
– Nem nagy gond, cseréld ki!
– Nem lehet fônök, rajta fekszik az egész kamion!
HOROSZKÓP
december 21–27.
Kos (III.21-IV.20.)
Hatalmas erôfeszítésekre képes azért, hogy elérje, amit akar. Szívügyekben eseménydús idôszak következik. Az állandó változás miatt, ami a mostani idôszakot jellemzi, nem érdemes hosszú távra terveznie. Lehet, hogy ártatlan, mégis ön miatt tör ki a féltékenység baráti körben.
Bika (IV.21-V.20.)
Ez az idôszak kemény munkát ígér, de kiváló kondíciója nem gátolja ennek elvégzésében. Szeretne mindent átlátni, mindent ellenôrizni. De erre csak ritkán adódik lehetôsége. Családja mosolyog pedantériáján.
Ikrek (V.21-VI.21.)
A szônyeg alá söpört érzelmi problémái kezdenek fokozott erôvel jelentkezni. Mindig örül, ha segíthet valakinek, különösen, ha az illetô közel áll a szívéhez. Számtalan ötlettel, tanáccsal látja el ismerôseit, hiszen szívügyének tekinti a dolgot. Néha túlságosan zajlik ön körül az élet.
Rák (VI.22-VII.22.)
Ne térjen ki a családi, szakmai konfliktusok elôl, mert ezzel önmagát fosztaná meg a gyôzelemtôl vagy egy elônyös megállapodástól. Váratlanul kirobbanó, de gyorsan el is múló vitákat ígérnek ezek a napok.
Oroszlán (VII.23-VIII.23.)
A jó hangulat kedvéért többet költhet a tervezettnél, mivel anyagi gondok nem fenyegetik. Nem érdemes szűkmarkúnak lennie, mert fôleg szakmai jellegű kiadásai bôven megtérülnek. Döntéseit alaposan fontolja meg, mert elképzelhetô, hogy csapdát állítanak önnek.
Szűz (VIII.24-IX.23.)
Vegye elejét a családi vitáknak, mert komoly törést okozhatnak életében. Ezekben a napokban riválisai támadásba lendülnek, és olyan ügyekben veszíthet, amelyekben máskor gyôzni szokott. Párjával kissé agresszíven viselkedik, elôszeretettel kritizálja ôt.
Mérleg (IX.24-X.23.)
Szokatlan körülmények segítik szakmai törekvését és családi problémái rendezését. Gyors eredményre azonban ne számítson! Régi, erôszakkal elfojtott érzései újult erôvel törnek felszínre. Népszerűsége ugrásszerűen nô.
Skorpió (X.24-XI.22.)
Érzelmi élete megnyugodott. Vagy azért, mert megtalálta az igazit, vagy azért, mert beletörôdött a jelenlegi helyzetbe. A hétköznapi kötelességek és a felelôsségvállalás teszi próbára érzelmeit. Anyagi helyzete javulhat, amit segítôkész barátainak köszönhet. Fogja vissza magát, ne éljen vissza bizalmukkal!
Nyilas (XI.23-XII.22)
Ahhoz képest, hogy ön általában milyen fegyelmezett, mostanában kapkod, sietteti azoknak az eseményeknek a bekövetkeztét, amelyeket eltervezett. Erôs gyôzni akarás feszíti. Az irigység nem szép tulajdonság, de most ön is beleesett a csapdába: a máját is fúrogatja az az autó, amit a szomszéd vett nejének.
Bak (XII.23-I.20.)
Partnerkapcsolata kissé egyoldalúvá válhat. Az alkotás láza és a munka öröme az, ami igazán boldoggá teszi önt. A konfliktusok után kedvezô változás következik be munkahelyén. Meg kellene szilárdítania pozícióját, híveket, pártfogókat kéne szereznie.
Vízöntô (I.21-II.19.)
Akaratereje most minden nehézségen átsegíti, ettôl visszatér az önbizalma. Erôs optimizmusát szerelmi és munkahelyi sikerei is táplálják. De vigyázzon, nehogy átessen a ló másik oldalára. Szinte mindegy, mibe kezd, sikerei lesznek.
Halak (II. 20- III. 20.)
A bizonytalanság rányomja bélyegét az eseményekre. Ez hivatalos ügyei intézésére nézve tévedések és elhúzódó jogi bonyodalmak forrása lehet. Magánéletében jól mennek a dolgok, szinte a mennyországban érezheti magát.
|