17. (383.) szám, 2001. május 3-9




    Klikkgyűlés

               A területi RMDSZ szombati tisztújító küldöttgyűlése mondhatni pontot tett az i-re. Most már tisztán látható: nálunk az RMDSZ alaposan beépült a klikkrendszerbe, vagy a klikkrendszer épült be az RMDSZ-be. A két változat eredménye ugyanaz. A „demokratikus" szó nálunkfelé csak formailag díszíti kisebbségünk védôszervének nevét.
               Úgy néz ki, hogy ennek a gyűlésnek egyetlenegy ellensége volt, dr. Garda Dezsô személyében, ugyanis nyilvánvalóan ellene történt az összejátszás. A képviselô úr lényegében hívatlanul vett részt a küldöttgyűlésen, hiszen a meghívóját az összejövetel kezdetéig nem kapta meg!
               Akarattal történt? A valószínűség jegyében lássuk a tényeket. A meghívó április 24-én, kedden készült, a posta április 26-i (csütörtök) dátummal láttamozta, és 28-i (szombat) dátummal kézbesítette, valamikor tíz óra után, hiszen dr. Garda Dezsô gyűlésbe menet megnézte postaládáját. Tévedés ne essék, mindez Gyergyószentmiklóson történt, ahol az RMDSZ székháza és dr. Garda képviselôirodája között légvonalban jó, ha van 100 méter.
               A meghívó érdekessége, hogy felhívja a meghívott figyelmét: „Kérjük pontos megjelenését és jelezze részvételi szándékát péntekig", azaz 27-ig. Vicces, nem?
               Persze több száz módozat lett volna arra, hogy a képviselô úr idôben megkapja a meghívót. A szándékosság lehetôségét döntse el a kedves olvasó.
               Én azzal a véleménnyel maradok, hogy dr. Garda Dezsô ezen a gyűlésen persona non grata, azaz nemkívánatos személy volt. Ezt bizonyítja az a tény is, ahogy az alapszabályzatot módosították, s a küldöttek megszavazták, hogy parlamenti képviselôk és szenátorok nem tölthetnek be RMDSZ-elnöki funkciót. Igaz, hogy dr. Garda Dezsô nem vágyott erre a tisztségre, nem is jelöltette magát, de – biztos, ami biztos – egyesek gondoltak a jövôre. Két év múlva hátha meggondolja magát.
               Miért ez a nagy félelem? Talán azért, mert a képviselô úr becsületes, talán azért, mert neki van mirôl beszámolni, talán azért, mert ô dolgozik, talán azért, mert egyedül többet tett a székelységért, mint az egész RMDSZ.
               Az is érdekes, hogy ezelôtt két évvel úgy változtatták meg az alapszabályzatot, hogy az akkori parlamenti képviselôknek és a helyi szervezet elnökének lehetôsége legyen elfoglalni a területi RMDSZ elnöki székét. Akkor úgy kívánták az érdekek. Most más szelek fújnak. Nem szabad a képviselôknek, szenátoroknak, azonban lehet a helyi szervezet elnökének. Most így kívánják az érdekek. Csak tudnánk, kinek az érdekei ezek?
               Mi ez, ha nem a klikkesedés bizonyítéka? Egyiknek lehet, a másiknak nem. Ez a demokratikus! Az már, ahogy mondani szokás, csak hab a tortán, hogy mindez csak itt nálunk érvényes, hiszen az ország más RMDSZ szervezeteinél – már csak a tisztelet jeléül is – jónéhány képviselô és szenátor az RMDSZ területi elnöke.
               A továbbiakban egyértelművé válik a küldöttgyűlés haszontalansága, hiszen ha ilyen elvek alapján hozzák a döntéseket, ha egy klikk diktálja a törvényeket, akkor az minden, csak nem demokratikus, és ezzel a szövetség még távolabbra vitorlázik a magyarságtól.
    Ábrahám Imre

    Tavaly jutott egyeseknek, idén...?
    Járdajavítás székelyesen


               Sok mindenért dicsérhetô a székely nép, de útjavításban nem jeleskedik. Ezt bizonyította tavaly nyáron Gyergyószentmiklós is. Biztosan emlékeznek arra, hogy egy szép napon megérkeztek az útfestôk, s alig végezték el a munkájukat, máris jöttek az útjavítók, aszfaltfoltokat terítve a még meg sem száradt festékre. Akkoriban került néhány méternyi járdája is az útburkolatból, s a Conas vezetôje azt mondta, most ugyan az ismerôsök, barátok kérését teljesítették, de nem kell háborogni, hisz nemsokára új réteg kerül a járdákra, s különben is azt az aszfaltmennyiséget nem a város fizette meg, hanem ôk spórolták. Dicséretes, de ezzel nem volt vége a turistavonzó útkészítésnek, hisz a Romtelecom hálózatbôvítésbe kezdett, s feltörte nemcsak a régi, az új aszfaltot is. Ekkor is a spóroláson volt a hangsúly, s a vezetôk úgy döntöttek, hogy bár a Romtelecom feladata lenne eredeti állapotára visszaállítani a feltört utakat, nem így cselekszenek. Fizessék ki a javítás összegét, s a hivatal majd saját munkásaival végezteti a javítási munkálatokat.
               Akkoriban polgármesterünk ezt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón: „Aláírtam a Global Telecommal egy szerzôdést, melynek értelmében a hivatal hatáskörébe tartozik majd az elôbbi cég által feltört út- és járdaburkolat felújítása. Ennek értelmében amint aszfalthoz jutunk, megkezdjük az útburkolat lefektetését. Reméljük, hogy ebbôl a járdákra is jut majd."
               Út- és járdaburkolatról álmondtunk akkoriban, s aztán arra ébredtünk, hogy tél van, fagy, a burkolat pedig sehol.
               Immár néhány hete azonban újra turistaváró idô van, hát megkérdeztük, mi is történt a tervekkel, az ígéretekkel. Kiderült, hogy 296 600 000 lejt kaptunk a Romtelecomtól a munkálatok elvégzése fejében. Alpolgármesterünk elmondta, hogy ebbôl nem lehetett sokat megspórolni, de azért jutott a gödrök betömésén túl egy kevés foltozóanyag a Kárpátok, a Márton Áron és az Arany János utcákra.
               Szétnézve városunkban tényleg jócskán kellet spórolni, ezért hepehupásak még mindig a járdák, bokatörôsek az utak, de az idén másként lesz.
               Már kora tavasszal bejelentette dr. Kolumbán László alpolgármester, hogy nem szeretné az egész nyarat útjavítással tölteni. Tavasszal elvégezzük, s aztán jöhetnek a vendégek. Azt állítja a Conas vezetôségével is beszélt, de akkor még hideg volt, nem láthattak hozzá a munkához. Azt sajnos nem tudta, hogy ha felmelegedik az idô, a megkezdett munkálatokon túl mihez kezdenek, mert kérni kértek ugyan az államtól pénzt erre a célra, de amíg nincs költségvetés, addig nincs pénz sem.
               Ennél többet tud azonban Páll Zoltán a Conas helyi vezetôje. Azt állítja, hogy ô tartja a járdák burkolásáról tett ígéretét, csak minden attól függ, hogy a polgármesteri hivatal mikor kiált startot. Páll Zoltán bevallotta, nem tud olyan utcáról városunkban, amely úgy-ahogy rendbe lenne, és ahhoz, hogy elfogadhatóvá, járhatóvá tegyék a gyergyói utakat három hónapra lenne szükség. Nekifognának, bár van munkájuk bôven, de egyelôre még várniuk kell, hisz a városvezetô tôlük árajánlatot kért május közepére s lehet, hogy drágásnak találtatnak, s akkor úszott a munka.
               Valóban spórolni kell és amit lehet olcsóbban, azt nem kell drágán elfogadni, de: az árajánlatok gyűjtésével mintha egy kicsit lekéstünk volna, mert ma már az útjavításnak itt lenne az ideje. S ha újra olyan agyafúrtan szervezzük meg a munkát, a gödrökbôl spóroljuk ki az aszfaltot, hogy a komának jusson, akkor itt soha sem lesz járható út, sima járda. Vagy a tavaly tett ígéretek nem erre az évre szóltak? Hát akkor elnézést, hogy felhánytorgattuk az ügyet, s lábtörésmentes nyarat kívánunk.
    Balázs Katalin

    Szálkák és gerendák

               Az országos költségvetés már megvan, lassan készül a városé is. Nem könnyű dolog, fôleg ha figyelembe vesszük, hogy alig lesz több bevételünk, mint a tavaly, ellenben kérés annál sokkal több van. Szerény becslések szerint is 15 milliárd a különbség az igények és a lehetôségek között. Ez pedig nagyon nagy szám, bárki megmondhatja. A tanács költségvetési szakbizottságának tehát fôhet a feje, annak ellenére, hogy idôben látott munkához, s az eddigi gyakorlattal ellentétben megpróbál nagyon alapos munkát végezni. Már hetekkel ezelôtt megkezdôdött az adatgyűjtés, melynek során végigjártuk az összes oktatási intézményt, illetve ellátogattunk a kórházotthonba. Bekértük minden intézmény költségvetés-tervezetét is, majd immár több egymást követô bizottsági ülésen szinte csak a költségvetésrôl tárgyalunk.
               A kép azonban egyelôre nem akar tisztulni, s ennek elsôsorban külsô okai vannak. Ezek közt is elsô helyen kell említeni a rengeteg tisztázatlan kérdést. Nem lehet tudni pontosan, hogy egyes épületek, illetve egyes intézmények kinek a tulajdonában vannak, melyeknek a fenntartása (s milyen arányban) a város feladata stb. stb.
               Kirívó eset a kórházotthon. Az épület, amiben működik talán a város tulajdona, ellenben a személyzetet más nevezi ki, a betegeket pedig szintén más utalja be oda, az egész megye területérôl. Ennek ellenére a város költségvetésében szerepel. Kapnak ugyan némi támogatást a megyei költségvetésbôl is, valamit a Fogyatékosok Felügyelôségétôl, de az távolról sem elég a megélhetéshez. Ráadásul az épület sincs valami jó állapotban, a fűtési rendszere gyakorlatilag tönkre van menve (elsôsorban a kazánháza), egy csomó pénz kellene javításokra, berendezésekre. De vajon mindezt Gyergyószentmiklós kell állja? Ha az épület is meg az intézmény is a mienk, akkor természetesen igen. De akkor a tanácsnak beleszólása kellene legyen a személyzet illetve a beutalások kérdésébe. Hasonló intézmények az árvaházak is, ellenben azok a megyei tanács hatáskörébe tartoznak, s a pénz nagyobb részét is onnan kapják, a maradékot pedig a megyei tanács szigorúan levonja a helyi tanácsoknak visszaosztandó pénzekbôl. Így kapunk mi is jó 800 millióval kevesebbet a megyei költségvetésbôl, azért, mert vannak gyergyószentmiklósi származású gyermekek is árvaházakban. Véleményem szerint a kórházotthont is valahogy így kellene működtetni. Legyen a megyei tanácsnak alárendelt intézmény, fenntartásáról pedig gondoskodjon nagyrészt az, illetve a különbözetet fizessék részarányosan azok a helyi tanácsok, ahonnan a beutaltak származnak.
               Másik nagy gondunk az oktatási intézmények. Ezek most már lassan mindenestôl a helyi tanácsokhoz tartoznak, lévén hogy az ôket befogadó épületek teljesen átkerültek a tulajdonunkba, így most már nem csak a folyó költségeket kell a helyi költségvetésbôl fedezni, hanem az épületek karbantartását, javítását is. Következik az, hogy az oktatók fizetését is a helyi (vagy a megyei) költségvetés kell állja, s akkor a kormány minden gondot levett a saját válláról. Mindezzel nem lenne baj, ha betartanák a nemrég érvénybe lépett új közigazgatási törvényt, amelyik kimondja, hogy csak akkor ruházható valamely feladat a helyi tanácsra, ha az megkapja hozzá a szükséges pénzforrásokat is. Márpedig errôl szó nincs! Itt az adókat (leszámítva a helyieket) továbbra is Bukarestbe kell átutalni, ellenben csak az elmúlt öt évben újabb és újabb feladatokat róttak törvényekkel, kormányhatározatokkal, vagy egyéb jogszabályokkal a helyi tanácsok nyakába. Így pedig eredményeket nem lehet elérni! (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy alaposabb utánanézés után arra is fény derült, hogy nem egy intézmény annyit költött eddig fűtésre egy évben, hogy abból meg lehet venni egy saját kazánt, plusz fát egy évre, s attól kezdve a fűtésre töredékét kell csak költeni az addiginak.)
               Mindezek nem új keletű dolgok, épp csak nem kellene duzzogva tudomásul venni, hanem tenni is kellene valamit. Létezik városok, megyék, falvak, municípiumok meg egyebek szövetsége, társulása, stb. stb., de az nem mondható, hogy valamit is fel tudtak mutatni ilyen téren.
               Ha pedig hagyjuk magunkat, akkor ne csodálkozzunk!
    Árus Zsolt

    Tájékozódjunk

               Múlt pénteken Nagy István jegyzô és Pál Árpád polgármester tájékoztatta a sajtó képviselôit:
               * A garázsok lebontásának folyamata korántsem lesz egyszerű. A napokban küldi ki a hivatal a második felszólítást azon garázstulajdonosoknak, akik az elsônek nem tettek eleget. Nagy István szerint a tanácshatározat nem szolgáltat jogalapot a bontásokhoz, egyébként is azt látná jobbnak, ha elôbb másik helyet lehetne biztosítani az építményeknek. Ez viszont még csak terv, hiszen nincs kijelölve terület a típusgarázsoknak.
               * Ha elkészül a dán fűtésrendszer, a legújabb elképzelések szerint a Salamon Ernô Elméleti Líceum is rákapcsolódhatna, ha bebizonyosodik, hogy a hôközpont megbírja az ellátását.
               * A Gyilkostónál illegálisan felépített bódék május 5-ig lebontásra kerülnek.
               * A Monturist ügyével kapcsolatos megbeszélést május 30-ra halasztották, mivel csak akkor tud idelátogatni Budapest V. kerületének küldöttsége.
               * Rövidesen újabb ellenôrzésre fog sor kerülni a téglagyárnál. A rendôrség és csendôrség közreműködésével szervezett akció célja, hogy tisztázzák, kik a gyergyói romák. Várhatóan a bizonyítottan nem gyergyói romákat kiutasítják a városból.
               * Még nem lehet pontosan tudni, mikor kezdôdnek el az útjavítási munkálatok, de polgármesterünk szerint szó sem lehet arról, hogy az egész nyár foltozgatással teljen.
               * Múlt héten Pál Árpád és Nagy Attila, a Közüzemek igazgatója részt vett a Szombathelyen megrendezett XI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás nevet viselô rendezvénysorozaton. A három napig tartó, megbeszéléseket, tanácskozásokat felölelô fórumon csak másfél napot töltöttek városunk képviselôi.
    Pál Hajnalka

    Nem putrik, lakóházak

               Az elmúlt héten végre sor került a Romfeld-házban élôk kilakoltatására. A sok fenyegetôzésrôl kiderült, hogy csak szószátyárkodás, senki sem költözött a parkba, a templomkertben sem telepedtek meg, hanem valahányan kivonultak cókmókjaikkal a téglagyárhoz, beköltöztek a disznóistállóból átalakított lakásokba. Hurcolkodáskor még egy kicsit féltek attól, hogyan fogadják majd kint ôket az ôslakók, de úgy tűnik, alaptalanul.
               Nemrég a Gyergyói Kisújság újházlátni járt a téglagyárhoz. A két épületben zajlik az élet. Immár mindenki berendezkedett, a szomszédokkal sincs semmi gond, csak egy kicsit szűkösen vannak. Van köztük olyan, aki a padlást vette birtokába, ott él családjával, s azt reméli, hogy a hivatal betartja ígéretét, kiméri a területet, amelyet bekerítenek, házat építenek rá.
               Amíg azonban felhúzzák az új házakat úgy tervezik, kimeszelik a jelenlegieket, s egy-egy lyukat is vágnak a falon, kályhát tesznek be, hogy fűtsenek, ha jönnek a hidegek. Napszámból élnek ugyanúgy, mint eddig, s egyik fiatalember kijelentette: ô kimondottan örül, hogy oda kiköltöztették, hisz a csend, az sokat ér.
    Balázs Katalin

    Megjelent az új horgásztörvény

               Március hónapban tárgyalták meg törvényhozóink az új horgásztörvényt, melyre már oly sokan vártak. A Hivatalos Közlöny április 20-i számában közölt vadonatúj törvény azonban nem vigasztaló azok számára, akik az éjszakai horgászat jóváhagyásában reménykedtek, s szomorú, hogy nemcsak a büntetések nôttek, de a halak méretkorlátozása is módosult.
               A továbbiakban az új horgásztörvény néhány pontját emeljük ki.
               * A horgászengedély személyre szóló és kölcsönözhetetlen.
               * A horgászengedély kártérítés nélkül megsemmisíthetô, ha tulajdonosa nem tartja be a megszabott feltételeket.
               * Horgászni csak napkeltétôl napnyugtáig szabad, betartva az alábbi szabályokat:
               – a hegyi álló- vagy folyóvizekben csupán egy bottal és maximum két horoggal szabad horgászni;
               – síkvizeken, a Dunán és a Duna-Deltában a horgászat két bottal és max. 2–2 horoggal történhet;
               – egy horgásznap alatt – napkeltétôl napnyugtáig – a síkvizeken, kanálisokban, a Duna árterületén, a deltában és a Fekete tengeren 5 kg halat szabad kifogni vagy csupán egy darabot, ha annak súlya meghaladja az öt kilogrammot. A pisztrángos hegyi vizekben naponta legtöbb tíz hal fogható a következô fajtákból: sebes és szivárványos pisztráng, pér.
               * A halállomány megvédése érdekében tilosak a következô horgászmódszerek, eszközök:
               – áramozás, kivéve, ha tudományos, kutatómunkát szolgál;
               – a víz természetes folyásának megállítása, eltérítése, részben vagy teljes egészében vagy dugás készítése;
               – horgászat bármely féle robbanó anyaggal, mérgekkel vagy narkotikummal;
               – hegyi vízen való horgászat hálóból készült eszközökkel;
               – horgászat fémcsalival vagy műhallal galócás vizekben;
               – aggatás, szigonyozás vagy bármely más szúró eszközökkel történô halfogás.
               Büntetések:
               400 000–800 000 lejes büntetés jár az alábbi kihágásokért:
               – bármilyen fajta hal vagy vízi élôlény horgászata engedély nélkül;
               – hal vagy más vízi élôlény fogása tiltott vizeken;
               – az engedély bemutatásának megtagadása, ha azt erre felhatalmazott személy kéri;
               800 000–1 500 000 lej közötti összegre büntethetô:
               – az éjszakai horgászat;
               – a lazacfélék kézzel fogása;
               – a fémcsalival vagy műhallal történô horgászat galócás vizekben;
               – ha egy személy egy horgásznap alatt több, mint 10 db pisztrángot, pért fog hegyi vízben;
               – azon horgász, aki több, mint öt kilogramm bármilyen fajta halat fog egy nap alatt, kivétel ha akkora halat akasztott, amelynek súlya meghaladja az 5 kg-ot;
               – élôcsali használata olyan vizeken, amelyek nyilvántartottan lazac-félék élôhelyéül szolgálnak;
               – méreten aluli halak megtartása;
               5–10 millió lejt szavaztak meg az alábbi kihágásokért:
               – a galóca horgászata speciális engedéy nélkül;
               – sorléggyel való horgászat lazac-félés vízben;
               1 200 000–1 400 000 lejt fizet az, aki:
               – hegyi vízben hálóval vagy sorhoroggal horgászik;
               – tilalmi idôben és zónában bármilyen fajta halat vagy vízi élôlényt fog;
               5–15 millió lejes kihágás:
               – egy folyóvíz megállítása, eltérítése részben vagy teljes egészében illetve dugás készítése a tulajdonos vagy bérlô engedélye nélkül;
               – új halfajta vagy hibrid telepítése bármely vízbe, más, mint az addig ott élô fajok a környezetvédelem engedélye nélkül
               – szemét, fa-, háztartási hulladék vagy fémtárgyak bedobása a vízbe illetve annak partjára.
               8–16 millió lejig büntetik
               – hallépcsôk, halátjárók, toplicák, épített vízesések tönkretétele vagy akaratlagos megrongálása;
               – vízhozam csökkentése, ha ez veszélyezteti a halállományt;
               Hat hónaptól négy évig tartó börtönbüntetésre, vagy 25–50 millió lejes pénzbírsággal sújtható:
               – áramozás, robbanó-, mérgezôanyaggal illetve narkotikummal történô horgászat, vagy bármely aggató-módszer alkalmazása;
               – hal, ikra vagy más halkészítmények illegális beszerzése, szállítása és forgalmazása.
               Ha a fentebb említett bűncselekményt tilalmi idôszakban, éjszaka követi el, ha több személy vesz részt az akcióban, illetve olyan személy teszi, akinek fegyvere van, vagy veszélyes kémiai anyagot tart magánál, azt 2-6 évig terjedô börtönbüntetésre ítélik.
               A galóca és feketeikra illegális forgalmazása pedig 5–7 éves börtönbüntetést von maga után.
               A nyakon csípett személyektôl elkobozható a horgászfelszerelés, a szállító eszköz, s minden olyan javak, amelyeket a bűncselekmény elkövetésénél felhasznált, illetve azon javak, amelyek az elkövetésbôl származtak.


    A veszteséget is mi fizetjük

               Számos olvasónk panaszkodott arra, hogy egyre nagyobb vízfogyasztás jelenik meg a közköltségszámláján, miközben több helyen is vidáman csordogál a meghibásodott vezetékekbôl az utcára a víz. Akiknek nincs a lakásban vízórájuk, azok azt fájlalják leginkább, hogy sokkal többet fizetnek, mint a vízórákkal rendelkezô szomszédaik. A felmerült kérdésekrôl a Közüzemek igazgatóját, Nagy Attilát kérdeztük:
               – Gyakran lehet látni, hogy napokig folyik a víz a meghibásodott vezetékekbôl. Ki fizeti ki ezt a vizet?
               – A hálózat nagy részének, de ha azt mondom, hogy az egésznek, akkor sem tévedek, lejárt a szolgálati ideje. Felújításra szánt összeget a Közüzemek nem kapott. Az árainkban fejlesztésként plusz költséget nem ismer el a versenyhivatal, mert a beruházás a tulajdonos, a mi esetünkben a város hatásköre. Való az, hogy néhány esetben egyszerre több meghibásodás történik, a létszámunk viszont korlátolt, csak sorjában tudjuk ôket kijavítani. A megoldás erre a város ivóvízhálózatának kicserélése lenne. A fogyasztók azt a vízmennyiséget fizetik ki, amely átmegy a vízórákon. Szinte minden lépcsôházban van vízóra, ezek közül néhány nem működik, de ezeket folyamatosan lecseréljük. Dicsekvés nélkül állíthatom, hogy mérôműszerek szempontjából sokkal jobban állunk, mint az ország más városai.
               – Néhányan azt állítják, hogy bár vannak vízórák a lépcsôházakban, senki nem olvassa le azokat...
               – A lakók nem biztos, hogy tudják, mikor olvassuk le az órákat, a mi embereink hozzáférnek ezekhez. Van olyan kivéletes eset is, ahol nem férnek hozzá, ilyenkor, és ez megengedett, az utolsó három hónap átlagát számlázzuk. Akárki panaszkodhat, de az tény, hogy amíg nem lesznek megszervezve a lakástulajdonosi egyesületek, nem lesz megbízott személy, akit a kollegáim megkereshetnek, hogy együtt nézzék meg a vízórákat, addig ne panaszkodjanak.
               – Akiknek nincsenek vízóráik négyszer-ötször nagyobb vízfogyasztást fizetnek a vízórákkal rendelkezôknél. Miért történhet meg ez?
               – Nagyon egyszerű a magyarázat. Három csoportra oszthatók a lakók: akiknek van saját vízórájuk, akiknél csak a lépcsôházban van, és akiknél egyáltalán nincs. A vízmennyiség a kazánházbeli órákról mérôdik le, ebbôl kivonjuk a családok, lépcsôházak óráin mutatott menynyiséget, a maradékot elosztjuk azok között, akik egyáltalán nem rendelkeznek mérôműszerekkel. Minden veszteség, csalás a szegény emberek számláját terheli. Éppen ezért vezettük be, hogy kamatmentesen, részletre lehet nálunk vízórákat vásárolni. Akiknek nincs adósságuk, összesen hét-nyolcszáz ezer lejt kell fizessenek egy vízóráért, ebbe az összegbe a felszerelés díja is benne foglaltatik. Ha egy lakásba hat vízórára van szükség, úgy ötmillióba kerül az egész.
               – Tehát ha valakinek nincs pénze vízórára, annak muszáj fizetni a vízveszteséget?
               – Sajnos ez így van. Mindenki tudatában van annak, hogy nem fogyasztanak ezek az emberek annyit, amennyit fizetnek. Ez egyértelmű. Azzal a vízzel, ami a kazánházi mérôműszereken átmegy, el kell számolni, ellenkezô esetben oda jutnánk, hogy szimpátia szerint írnánk ki a fogyasztást.
               – Nem lenne megoldás egy átlagot számolni a vízórákkal rendelkezôk fogyasztása függvényében, és aszerint számlázni másoknak is?
               – A lakásokban mért, elfogyasztott vízmennyiség és a kazánházaknál történô mérések közt különbség van. Ez a különbség valahol meg kell mutatkozzon, mert ez dönti el azt, hogy a szolgáltatást érdemes-e folytatni, illetve, hogy mekkora veszteséggel jár a működtetése.
               Végezetül Nagy Attila arról is tájékoztatott, hogy ismét fogytán a fűtôanyag, a szubvenciónak pedig csak a töredéke érkezett meg ez idáig. Ezek szerint megtörténhet, hogy a hétvégén nem lesz meleg víz a tömbházakban.
    Pál Hajnalka

    Az utca hangja
    Ezentúl csak drágán, rosszat?


               Múlt szombattól lépett érvénybe az a 329-es számú kormányrendelet, amely korlátozza a turkálók tevékenységét. Pontosabban: a külföldi használt ruhát forgalmazó egységek nem kínálhatnak eladásra cipôt, fehérneműt, valamint három évesnél kisebb gyerekek számára játékot és ruhaneműt. Az egyéb „turkálnivalót" pedig csak kötelezô fertôtlenítés után tehetik ki a polcra. A már raktáron levô árukészlet eladására három hónapot kaptak a turkálótulajdonosok.
               Kétségkívül sokak orra alá tört borsot kormányunk ezzel a rendelettel, hiszen a turkálókban olcsón kaptunk használt árucikkeket. S ezek minôsége gyakran meghaladja a mostanság kapható vadonatúj ruhaneműkét. A gyerekruházat szempontjából még kegyetlenebb ez a döntés, hiszen az apróságok gyorsan nônek, hamar tönkreteszik a ruhát, cipôt, és mindig új játékra vágynak.
               Persze a legérintettebbek - anyukák, nagymamák - véleményére ezúttal sem voltak kíváncsiak a bársonyszékben ülôk. Pedig, mint az alábbiakból kiderül, korántsem értenek egyet az új rendelettel:
               L. R., 60 éves nagymama: Azt még megértem, hogy fertôtleníteni kell az árut, mert használt. De hogy a gyerekeknek ne vehessünk semmit? Az én legkisebb unokám még nincs három éves, de egy felnôttnek sem kell annyi ruha, mint neki, mert egy-kettôre kinövi ôket. Ennek az lesz a vége, hogy csak édességet fogok neki venni ajándékba, mert új ruhára nem telik.
               V. M., 26 éves: Persze, hogy eddig vásároltam gyerekruhát turkálóban. De soha nem adtam rá a kicsire anélkül, hogy kimossam. Még játékokat is megtisztítottam, mielôtt a kezébe adtam volna. S soha nem lett semmi baja. Annyit tehetek, hogy a három hónap lejárta elôtt jól bevásárolok, nôttére is.
               Bálint Judit, egyik turkáló elárusítója: Nálunk az árunak körülbelül egynegyede áll gyerekruhából és játékból, s ezeket vásárolják leginkább. Az biztos, hogy nem elônyös az üzletnek ez a rendelet. Még jó, hogy nem záratták be a turkálókat, mert most munkahely nélkül maradnék.
               – Csak név nélkül mondom el, hogy felháborít ez a rendelet. Eddig, ha használtan is, de jó minôségű ruhát vehettem a kicsinek. Ezután méregdrágán fogok vásárolni olyasmit, ami két mosás után szétfoszlik, összeszakad. Hát kinek kellett ez?
               36 éves nô: Ugyanaz a kormány hoz ilyen rendeletet, amelyik 130 ezer lejt ad egy gyerek eltartására hónaponként?


    Búskomor Aranykor

               Szombaton, április 28-án került sor a Figura Stúdió Színház legújabb elôadásának bemutatójára. Az Arany János munkásságát versekben, dalokban bemutató elôadáson nem hemzsegtek az érdeklôdôk, foghíjas volt a nézôtér. A megjelent közönség viszont vörösre tapsolta tenyerét a bemutató végén. Persze elôadás közben is, hiszen a gyergyói közönségnek már-már ismertetô jele az, hogy ha kell, ha nem, kinyilvánítja tetszését. S ezért egy-egy ismertebb vers vagy dal után egykettôre tapsolással díjazták a szereplôket. A földszinti kocsma zaja és az ajtón kívül rohangászó, üvöltözô gyerekek zsivaja meg-megzavarta a drámai hangvételű bemutatót. A színészek hál'istennek, mintha mi sem történt volna, játszották a darabot.
               A színpadon néhány ódon bútordarab, egy öttagú zenekar és négy színész keltette életre Arany Jánost és életművét – sikeresen. A bemutató után pezsgôvel és aprósüteménnyel köszönték meg a szereplôk a közönségnek a részvételt, a támogatóknak a hozzájárulást, majd a Csalóka zenekar táncházat tartott. Közben a Budapestrôl érkezett rendezôvel, Tamási Zoltánnal beszélgettünk, aki egyébként a Szkéné Színháznál dolgozik:
               – Miért jön el egy rendezô Budapestrôl egy erdélyi kisvárosba?
               – Már régóta tartom a kapcsolatot a Figurával, több elôadásukat láttam, és mi is felléptünk itt. Szabó Tiborral, a színház igazgatójával már korábban is dolgoztam együtt. Tulajdonképpen felkérésre rendeztem ezt az elôadást.
               – Sikeresnek tartja-e a bemutatót?
               – Véleményem szerint jól ment az elôadás. Itt-ott persze még nem ártana csiszolgatni, érlelni. De mindenképpen jó munka volt. Fôleg tempó problémák vannak még, ez nekem is a bemutató közepette tűnt fel. Minden közreműködô tudta a dolgát, nekem tulajdonképpen nem is kellett különösebben rendezni, csak összeállítottam és megszerkesztettem az elôadandó szerzemények sorrendjét. A közönség, úgy gondolom, jól fogadta, talán egy kicsit furcsállták, hiszen a Figura nem ilyen darabokkal szokott fellépni. A probléma inkább az, hogy, úgy érzem, a gyergyói közönséget nehéz elhozni a színházba. Az épület adottságai sem színházszerűek, nehéz a színpadra varázslatos világot rendezni; más egységek üzemelnek az épületben, amelyek zavarják az elôadást.
               – Hogyan lehet ilyen kevés szereplôvel is megtölteni, élôvé tenni a színpadot?
               – Éppen ez a darab egyik problémája, hogy egy kissé statikus. Azt gondolom, hogy a színészek feladata, hogy megpróbálják megfogni a nézôket. Szerintem ez idônként sikerült. Ha pedig nem, az azért van mert ez mégiscsak egy bemutató, a darab csak néhány elôadással késôbb érik meg.
               – A közönség vajon megértette a darabot?
               – Ez nem egy nehéz darab, valószínűleg megértették. Könnyű kis történet az egész. Az elôadás nehézsége csupán abban áll, hogy versek egymásutánját kell megérteni, s ehhez követel a nézôtôl egy kis erôfeszítést.
    Pál Hajnalka

    Tavaszi zene

               Hétvégén kétnapos rendezvény keretében léptek fel a Hargita megyei Művészeti Népiskola hallgatói. Az Általános Műveltség Alapítvány, és a fent említett iskola által szervezett Tavaszi zenei napokon közel hatvan zenetanonc mutatta be tudását. A szervezôk emléklapokat osztottak ki, amelyekhez kérdôív is volt csatolva, ezekbôl derült ki, hogy a közel százfôs közönség kedvezôen értékelte az idei rendezvényt, jövôre viszont tartalmasabbat szeretne. Az egyik szervezôt, Bencze Katalint kérdeztük a rendezvénysorozatról:
               – Ez az iskola az egész megye területén tevékenykedô zeneoktatási intézmény – magyarázza a Művészeti Népiskoláról. – Itt, Gyergyóban, azt hiszem, négy éve tevékenykedik. Én is a diákja vagyok. Leginkább zenélésre oktatnak itt, de indult egy énekosztály is. Bárki beiratkozhat korosztálytól függetlenül, s iskola, vagy munkaidô után megtanulhat zenélni különbözô hangszereken. Idén zongora, szintetizátor, hegedű és énekosztály indult. Egyfajta délutáni foglalkozás ez, tandíj ellenében.
               – Milyen szerepe volt az iskolának a Tavaszi zenei napok megszervezésében?
               – Tavaly még az ÁMA szervezte meg ezt a rendezvényt, idén viszont a Művészeti Népiskola is szerepet vállalt ebben. Ez azért jó, mert az iskola tudja biztosítani a fellépôket, nem kell külön felkérni ôket erre.
               – Szívesen vállalnak-e nyilvános szereplést a gyerekek?
               – Senkinek nem volt kötelezô a fellépés. A legfiatalabb fellépôk második osztályosok voltak, a legidôsebbek pedig huszonévesek. Mindegyiküknek jó, ha idejében hozzászokik a nyilvános szerepléshez, hiszen az iskola záróvizsgája is több személy elôtt zajlik. Másrészt pedig így azt is megtanulhatják a diákok, hogy nem csak önmaguknak kell zenélniük, bátran állhatnak színpadra. A rendezvény után még a felnôtt fellépôk közül is többen mondták, hogy lámpalázuk volt. Nos, azoknak a nyolc-kilenc éveseknek, akik már most fellépnek, felnôtt korukra a lámpaláz nem fog gondot jelenteni.
               – A gyergyói közönség mutat-e érdeklôdést a klasszikus zene iránt, tudja-e értékelni?
               – Közönségünk nagyrészt a fellépôkbôl, azok hozzátartozóiból állt, de megjelent jó néhány kívülálló is. Összességében azt mondhatom, többen jöttek el, mint tavaly. Akik megjelentek, mindahányan értékelték a rendezvényt, a közönség olyan személyekbôl állt össze, akik értették, mirôl szól az egész. Ha egy gyerek elakadt, belebotlott, nem nevették ki, inkább drukkoltak, hogy merje folytatni, ne sírja el magát. Mindenképpen jó közönség volt.
    Pál Hajnalka

    Föld napi rendezvények

               Április 28-án az Amôba Öko Központ és a Tanulók Háza szervezésében sor került az elsô „Zöld szemmel" találkozóra.
               A versenyen képviseltette magát Csíkszereda, Maroshévíz, Remete, Tekerôpatak, Újfalu és városunk iskolái.
               A háromtagú V–VIII. osztályos vegyes összetételű csapatok a Tanulók Háza – Csíky kert – Szent Anna kápolna – Tanulókháza terepet járták végig. Útjuk során különbözô ellenôrzô pontokat érintettek, ahol elméleti (tesztek, kérdések) valamint gyakorlati (elsôsegélynyújtás, megfigyelések) tudásukat tették próbára. Visszaérkezve a csapatok figyelemfelkeltô plakátokat készítettek a délutáni kerékpáros, görkorcsolyás felvonulásra.
               A 11 csapat közül az I. helyezést a csíkszeredai Havasi Gyopár nyerte, II. helyezést kapott a Vaskertes iskola Kukacos Alma csapata, míg a III. helyezést a Sf. Nicolae iskola vitte el. Támogatóink jóvoltából minden résztvevô csapatot díjazni tudtunk.
               Amíg a csapatok terepen voltak, a kísérô tanárok, az Amôba Öko Központ tagjai, valamint a megnyitó beszédet mondó Eigel Tibor földrajz-szakos tanfelügyelô tapasztalatcserét folytattak a környezeti nevelésrôl Bajkó Ildikó vezetésével. A beszélgetésen szó esett a környezeti nevelés fontosságáról, alternatív módszereirôl, a tanórán kívüli környezeti nevelés lehetôségeirôl.
               Bemutatásra került az Amôba Öko Központ által kiadott Ismerjük meg városunkat munkafüzet, amely szakkörökön, osztályfônöki órákon egyaránt felhasználható.
               Díjazás után, 15 órakor került sor a biciklis, görkorcsolyás felvonulásra, melynek figyelemfelkeltô célját a kiosztásra kerülô szórólap címe is megfogalmazta: „Tiszta levegôt!" Az ugyanakkor gyűjtött aláírások is tükrözik, hogy igény van a kerékpársávra városunkban.
               Támogatóink voltak: Mark House Kft., Pizza Joe, Agrocaritas, Caritas, Szent Miklós szervezet, Discount Áruház, Török Éva, Városi Rendôrség.
               Köszönjük nekik, valamint a Tanulók Háza és az Amôba Öko Központ tagjai lelkes közreműködését!
    György Ibolya, Szôcs Piroska

    Író-olvasó találkozó

               Pénteken 18,00 órától a Salamon Ernô irodalmi kör tagjai, Cseres Tibor nap meghívottai voltak a Gyerygóremetei Fráter György általános iskolában.
               Az író-olvasó találkozót koszorúzási ünnepély, sportvetélkedô és szavalóverseny elôzte meg.
               A Találkozások antológia szerzôi saját verseket novellákat olvastak fel a nagyszámú érdeklôdônek. Tapsvihar jelezte a közönség tetszését. A meghívottak közül megjelentek Gálné Esztegár Ildikó, Czirják Edit, Bíró László, dr. Kercsó Attila, dr. Panigay Róbert, Ferenczi Attila.
               A találkozót az iskola furulya együttesének és madrigál kórusának elôadása, valamint az V–VIII. osztályos diákok nagyszerű szavalatai fűszerezték.
               Befejezésként a szerzôk számos könyvet dedikáltak a széleskörű gyergyóremetei olvasótábornak.
    Panigay Cili

    Az erdôrendtartásról szóló törvény vitája a képviselôházban

               Közismert elôttünk, hogy a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nemcsak az erdôk jogos tulajdonosainak való visszaadásáról szóló törvényt akarja módosítani, hanem a Parlament által 1999-ben megszavazott 141-es törvényt is, mely az erdôrendtartásra vonatkozik. A TDRP törvénytervezete az erdôk esetében elfogadja az öt tulajdonformát, de mindenekelôtt az állami köztulajdont próbálja elônyös helyzetbe juttatni, illetve az erdôrendtartási rendszer központosítására törekszik, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az 1/2000-es törvény alkalmazása révén az erdôk feletti tulajdon alapvetô változásokon kellene keresztülmenjen. A kormánypárt törvénymódosítása következtében a jövôbeni erdôtulajdonosok számára az egyedüli választás az állami rendszerben működô erdészettel való együttműködés lehet, és valójában lehetetlenné válik a gyakorlatban a magánerdészeti rendszer reális kiépítése. A módosító indítvány lehetôvé teszi, hogy az állami köztulajdonban lévô erdôalapból évente kitermelendô faállomány 30 százalékát fenn kell tartani egyes kitermelôk részére, akikkel hosszú távon egyezmények köttettek. A törvénymódosítás az erdôgazdálkodást, illetve erdôrendtartást rendeletekkel próbálja szabályozni, s így nem érvényesülhet a tulajdonos és az ügykezelô közötti szerzôdéses megegyezés.
               Az RMDSZ parlamenti csoportjának öt képviselôje, név szerint Birtalan Ákos, Kelemen Attila, Ráduly Róbert, Tamás Sándor és jómagam a TDRP által tett módosításra válaszként módosító indítványokat nyújtottunk be az erdôrendtartási törvény jobbítására. Javaslataink a következô témaköröket érintik:
               Kérjük az egyházak és az oktatási egységek esetében is az üzemterv-kivonatok elkészítését, ezeket azonban az állami szakintézetek az egyházi és oktatási intézmények számára ingyenesen kell elvégezzék, és a munkálatok költségeit az államnak kötelezô módon „szubvencionálnia" kell.
               A jóérzéssel összeegyeztethetetlennek tartjuk azt a javaslatot, mely szerint az erdészeti hivatalok az állami tulajdonban lévô erdôk faállományának 30 százalékát zárt értékesítési rendszerben adják el.
               Javaslatainkban kérjük a helyi közigazgatási egységek tulajdonát képezô erdôk esetében is a magánerdészeti rendszer létrehozásának lehetôségét.
               Kérjük, hogy az erdészet vegye figyelembe azt, hogy a létrejövô új magánerdészeti egységek esetében nem kell kötelezô módon alkalmazkodni a régi szerkezethez.
               Javasoljuk, hogy ne jogszabállyal rögzítsék a tulajdonos és ügykezelô, illetve a szakintézmény közötti viszonyt.
               A magánerdészeti struktúrák esetében kérjük a helyi sajátosságoknak és annak a ténynek a figyelembevételét, hogy az általa ügykezelt erdôterület kisebb, legyen lehetséges a brigádok vagy disztriktek kihagyása a vertikális szerkezetben.
               Számunkra elfogadhatatlannak tűnik az ügykezelôi szerzôdéseknek a teljes üzemterv idejére való megkötési kötelezettsége, és kérjük, tegyék lehetôvé, hogy ezen megegyezések egy esztendôre is érvényesek lehessenek.
               Mivel az erdészeti hivatalok akadályozzák az erdôknek jogos tulajdonosaik számára való viszszaadását, kérjük, hogy az erdôgazdálkodásból származó jövedelem a jogos tulajdonosokat illesse meg, és nekik legyen lehetôségük megtiltani a vágterek eladását vagy ellenôrizni a különbözô munkálatok elvégzését.
               Mivel minden szinten akadályozzák a magánerdészeti egységek hivatalos engedélyezését, javasoljuk a teljes iratcsomó benyújtásától számított 30 napos jóváhagyási határidô betartását. Ellenkezô esetben a magánerdészeti hivatal magát megalakultnak és jóváhagyottnak tekintheti.
               A bizottsági viták során nagyon kevés javaslatunkat fogadták el, és sajnos a plénumban sem számíthatunk megfelelô támogatásra. Mi azonban kötelességünket teljesítjük közösségünkkel szemben, és mindent elkövetünk a magánerdészeti struktúrák jogi keretének érvényesítéséért.
    dr. Garda Dezsô
    országgyűlési képviselô


    Dr. Garda Dezsô, dr. Birtalan Ákos, Kelemen Attila, Ráduly Róbert és Tamás Sándor

    Módosító és kiegészítô javaslatok
    – az 1999-ben megjelent 141-es számú törvény IV. cikkelye alapján újraközölt 96/1998-as sürgôsségi kormányrendelet módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezethez –


               1) Az 1. ponthoz javasoljuk a következô szöveget:
               a) kidolgozza az erdôk szakszerű üzemterveit a birtokában levô erdôs területeken, az erdôgazdálkodásért felelôs központi közigazgatási szerv által e célból engedélyezett, szakosodott egységeken keresztül. Ezen munkálatok költségeit jogi személyek esetén a tulajdonos fedezi, míg az állami erdôk esetében az Állami Erdôügynökség. A 20 hektárnál kisebb területű erdôk esetében, melyek tulajdonosai természetes személyek, valamint egyházak, oktatási intézmények erdeire vonatkozóan a szakosodott egységek vázlatos kivonatokat készítenek a szakszerű erdôcsoportosításokról, melyek tartalmát a rendezést gyakorlatilag elôíró jogszabályok fogják pontosítani.
               Indoklás: Azok csoportjába, kiknek csak vázlatos kivonatokat kell készíteniük a szakszerű erdôcsoportosításokról bele kell tartozniuk az egyházi és oktatási intézményeknek is. Ezen tulajdonosok esetében, figyelembe véve a viszonylag kis erdôterületeket az ezirányú munkálatok költségét, amennyiben ezt szakosodott állami egység végezte, ezt az állami egység kell állja.
               2) A 6. pontból javasoljuk: A szöveg kitörlését.
               Indoklás: Véleményünk szerint az állam köztulajdonából származó faanyag mennyiséggel való kedvezményezett gazdálkodás, melyet évente a különbözô gazdasági egységeknek adnának, egy indokolatlan megkülönböztetéshez vezetne a tulajdonképpeni felhasználó gazdasági egységek között.
               3) A 7. pontból javasoljuk a következô szöveget:
               A községek, városok és municípiumok köztulajdonú erdeivel, valamint az osztatlan magántulajdonban levôkkel, melyek a volt közbirtokosok, szabadparaszt közösségek, osztatlan vagyonközösségek, valamint más a törvény által elôirt társulási formák, vagy ezek örököseinek tulajdona, az erdôgazdálkodást a tulajdonosok végzik az államiéval hasonló saját erdészeti struktúrával (felépítmény szerzôdéssel) vagy, kérésre a létezô állami erdészeti rendszerrel a felek között megkötött szerzôdés alapján. A saját erdészeti rendszeren keresztül történô erdôk vagyonkezelésére a fent említett tulajdonosok szakembereket alkalmaznak a jelen kormányrendelet feltételei által engedélyezett módon.
               Indoklás: Minden tulajdonos számára azonos eljárásmódot kell biztosítanunk az erdôk vagyonkezelésére vonatkozóan.
               4) A 8. pont 3. bekezdésével javasoljuk:
               Az új 3. bekezdés törlését.
               Indoklás: Megszegi a saját erdészeti rendszer létrehozásának a lehetôségét.
               5) A 8. pont 4. bekezdéséhez javasoljuk az alábbi szöveget:
               ... A megüresedett munkahelyek betöltésére az erdész személyzetet a tulajdonos versenyvizsgával alkalmazza, a szakmai kitéteket alapul véve.
               Indoklás: Személyzetet alkalmazni a tulajdonosnak van joga.
               6.) A 9. ponthoz javasoljuk:
               A 13. cikkely javasolt változatának a törlését.
               Indoklás: Kizárja a tárgyalás, egyeztetés lehetôségét az erdôkkel való gazdálkodásra vonatkozóan a tulajdonos és az esetleges vagyonkezelô között. A saját erdészeti rendszer megszervezésének a feltételeit a törvény kell megállapítsa és nem más alsóbbrendű jogszabály.
               7) A 10. pontnak javasoljuk:
               A javaslatból való törlését.
               Indoklás: Kizárja a saját erdészeti rendszer megszervezésének választhatóságát.
               8) A 11. pontnál javasoljuk a szöveg kiegészítését:
               14. cikkely (2) bekezdés: „A felek által megkötött szerzôdés tartalmazza az erdôtulajdonosok, a Nemzeti Erdôügynökség és az erdôgazdálkodásért felelô központi közigazgatási hatóság által engedélyezett szakosodott egységek jogait és kötelezettségeit."
               Indoklás: A szerzôdéses viszonynak vonatkoznia kell minden lehetséges félre.
               9) A 12. pontnál a 15. cikkely 1 bekezdésére vonatkozóan javasoljuk a 96/1998-as újraközölt, kormányrendelet eredeti szövegének a megtartását.
               Indoklás: Fönntartjuk az erdôtulajdonosok választási lehetôségének jogát az erdôgazdálkodási rendszer által elôirt munkálatok elvégeztetésére a saját egységek vagy a szakosodott egységek között.
               10) A 12. pontnál, a 15. cikkely (3) bekezdésére vonatkozóan javasoljuk az elôterjesztett szöveg kiegészítését.
               „A jelen törvény hatálya alatt az állami vagy magán erdészeti struktúrák a következôkbôl épülnek fel: erdôkerület, brigád, erdôgondnokság. Abban az esetben ha a jelen kormányrendeletben elôirt területnél kisebb erdôrészeken hoznak létre erdôgondnokságot, akkor a kerületekre és brigádokra való felosztás nem kötelezô."
               Indoklás: Erdészeti struktúrákat a rendelkezésre álló terület függvényében szervezhetik meg, amely egyes esetekben nem engedheti meg a teljes szerkezetet, de a szakmai feltételeknek eleget tesz.
               11) A 14. pontnál javasoljuk a szöveg újrafogalmazását.
               „(3) A jelen alfejezetben szereplô erdôtulajdonosok kérhetik, hogy a hozzájuk tartozó erdôket szerzôdéses alapon magán vagy állami erdészeti egységek vagyonkezeljék, melyeket az erdôgazdálkodásért felelôs központi közigazgatási hatóság engedélyezett, a 14. cikkelyben elôirt feltételeknek megfelelôen, melyet egyéb sajátos elôírásokkal egészítenek ki a szerzôdött felek megegyezése alapján."
               Indoklás: A szöveg tömörsége és világossága érdekében.
               12) Javasoljuk a 17. cikkely (1) bekezdésének újrafogalmazását:
               „(1) A jelen fejezet 2-4 alfejezeteiben említett erdôalap vagyonkezelésére vonatkozó szerzôdéseket a szerzôdô felek által megkötött idôtartamra kötik, amely azonban nem lehet 1 évnél kevesebb"
               Indoklás: A tulajdonost nem lehet kötelezni több éven át terjedô idôszakra, mely idô alatt a kezdeti feltételektôl lényeges változások léphetnek fel.
               13) A 17. pontnál, a 17. cikkely (1) bekezdésének a következô kiegészítését javasoljuk:
               „A faanyag és más nem fatermék értékesítését, valamint az erdészeti rendszer által meghatározott és az erdészeti szakmunkálatokkal járó költségek elszámolását a jövôbeni tulajdonosok beleegyezésével fogják végezni, vagy természetes személyek esetében az illetô helységhez tartozó erdôs terület polgármesterének beleegyezésével."
               Indoklás: Szükséges az eljövendô tulajdonosok elôzetes beleegyezése a faanyag hatékony értékesítéséhez, valamint az ebbôl az értékesítésbôl származó jövedelem megállapítására végzett számítások valósságának az ellenôrzése.
               14) A 25. pontnál a 24. cikkely 3. bekezdésénél javasoljuk a következô kiegészítést.
               „(3) ... az erdôgazdálkodásért felelôs miniszter rendelete alapján állapítják meg, figyelembe véve a piaci árakat."
               Indoklás: Az 1 köbméter lábon álló fa árát nem lehet közigazgatási úton meghatározni.
               15) Javasolunk egy új cikkelyt a következô szöveggel:
               „Az erdészeti rendszerben megszervezett saját erdészeti struktúra beleértve az alkalmazott személyzetet is, az akták letevésétôl számított 30 napon belül megkapja az erdôgazdálkodásért felelôs központi erdészeti hatóság engedélyét. Ezen idôtartam be nem tartása esetén a saját erdészeti struktúrák törvényesen megalakultnak számítanak."
               Indoklás: A magánerdôk erdészeti rendszerben történô gazdálkodásáért a saját erdészeti struktúrákat hatékony módon kell engedélyezni, nem pedig akadályozni.



               SZÓRVÁNY-ROVAT
    Galócás a gyárból él
    Nincs galóca, nincs patika


               Galócás az egyik olyan település, ahol többségbôl lett kisebbséggé a magyar (az 1992-es népszámlálás szerint 2007 román és 888 magyar ember él itt). A település hajdanán, az 1880-as években tanyaként, 6-os számú településként volt számon tartva, nevét pedig állítólag a Maros ezen szakaszán élô számtalan galócáról kapta. Az 1900-as évek eleje, azaz a Csicsó-Déda vasútvonal megépítése valamint a gôzfűrészgyár felépülése jelentette a település életének kezdetét. A fa hozta itt akkor is a kenyeret, tizenkét gatter üzemelt itt, köztük az Urmánczi és a Mélik is.
               Már ebben az idôben akkora volt a község lakossága, hogy igényt tartottak egy iskolára. A Magyar Állami iskola aztán hamar új, tágasabb épületbe költözött, és ott jártak a falu aprajai, a románok is, akikrôl a helybéliek úgy tartják, hogy a hegyrôl költöztek be, Galócásra.
               Ekkortájt érdekes volt a falu lakosságának nemzetiségi összetétele: a magyarok voltak az elsô helyen, de számtalan zsidó telepedett le ide, s a feljegyzések szerint nem egy német, szlovák, orosz, lengyel, román család kereste gatteren a kenyerét, és költötte pénzét a zsidók üzleteiben.
               Az évek során a gyár egyre jobban terjeszkedett, a bevándorlók is megszaporodtak, s az 50-60-as évekre igencsak átrajzolódott a nemzetiségi térkép. Mára a románok uralják a terepet, de két kisebbség is helyet kap mellettük: a magyar és a cigány. A valamikori zsidó-, tiszti és alsó-telepet 1-es, 2-es és 3-as teleppé keresztelték át, és hosszú házakban szabványlakrészekben laknak a gyári dolgozók. Volt, aki meg is vásárolta az igencsak szűköcske otthont a hozzá tartozó pártenyérnyi kertecskével, mások pedig az idôközben felépült tömbházakban vertek tanyát.
               Galócás egyszerre három arcát mutatja az odalátogatónak: a fenyôfák övezte sétányt, amely mellett az óriás gyár morajlik, a telepek zsivaját, az 1 000 körüli munkába induló szülô hagyogatásait és a tömbházak jól ismert, nagyvárosi hatású képét. Van itt szegény, van gazdag, részeges és józan életű. Problémáik azonban szinte azonosak: rettegnek attól, hogy bezár a gyár, s elüldözi ôket az éhség. Mert itt akarnak élni, még akkor is, ha tíz éve nincs gyógyszertár, s egy szem aszpirinért is Maroshévízre kell szaladni, nem bánják, hogy tizenöt esztendeje szűkös a víz, hogy csak hajnalban és délután adnak egy keveset, hogy néha nincs nyomása, vagy éppen csokoládébarna, mint a Maros, abba is beletörôdtek, hogy már nem ad gôzt a gyár, így mindenki azzal fűti lakását, amivel tudja, mert ugye, 1989-ben Ceausescuval együtt Galócáson a meleg is meghalt.
    Balázs Katalin

    Secuinak lenni
    – interjú Isán Margit pedagógussal –


               – Immár több évtizede annak, hogy ön itt tanít. Milyen Galócáson magyarnak lenni?
               – Én is vegyes környezetben nôttem fel, én románul tanultam a románoktól, ôk pedig magyarul tôlem. De manapság inkább csak a magyarok tanulnak románul. A magyarság megélhetése itt nagyon szűkös, mert a románságnak még van egy darab földje, de a tömbházlakó magyaroknak még ez sincs. Az RMDSZ, az érdekszervezet is éppen hogy él, a változás után rengeteg tagja volt, de manapság már csak a nyugdíjasok tartják fenn a szervezetet.
               – Mennyit változott a település, '76-tól, amióta ön idekerült?
               – Rengeteget! Akkor hat tömbház volt, utána építették nagy részét. Aztán '89-ben leállt az építkezés, sajnos, mert a fiatalság nincs ahol lakjon, s a szülôk nyakán nem élhetnek. A pénz is kevés, s sajnos gyakori az italozás; vannak olyan családok, ahol a pénz csak három napig tart, s utána hitelre vásárolnak. A gyerekeiken is meglátszik ez, némelyeket a nagyszülôk nevelik, ahogy tudják. Az iskola, ha segélyt kap, akkor ôket segítjük elsôsorban. Mostanság azonban egyre kevesebb a külföldi segítség, elmúlt a forradalom utáni nagy hév.
               – Sokgyerekes családok vannak itt?
               – Régebb voltak, de manapság egyre kevesebb gyereket vállanak. Az I–IV. osztályban is csak két tanerô tanít, összevonták, mert kevés a gyerek. S ez így lesz még pár évig.
               – Nehezebb-e érvényesülni itt a magyar diáknak?
               – Nincs gond magyar és román gyerek között. Néha ugyan futnak a tanítványaim hozzám, hogy ôket a románok lesecuiozták, de én mondtam nekik, hogy ez nem szégyellnivaló, székelységükre büszkék lehetnek. Különben, aki akar, és tanul, az tud érvényesülni késôbb is az életben, magyarként. A '80-as években volt egy olyan elképzelés, hogy ha román osztályban tanul a magyar diák, akkor jobban érvényesül, és akkor történt meg, hogy egy hatodikos kislányt román osztályba írattak át szülei, s végül magyar tanítónô lett belôle. Tehát aki akar, akár itt jár iskolába, akár máshol, tud haladni. Nem egy orvos, történész került ki Galócásról, most is van néhány egyetemistánk.
               – Önnek mit jelent a szórványsors?
               – Azt, hogy mindenért meg kell harcolni, kezdve a magyar helységnévtábláktól. A tanácsban van képviseletünk, de a munkájukról nem sokat tudok. Nem is a munkaprogramjukat kellene ismerjük, az eredményt kellene látni. Tavaszi nagytakarítás ugyan volt, de a gyerekek sárba járnak iskolába, rosszak az utak, s az iskola állapota is siralmas. Különben a község nemzetiségei közt nincs nagy ellentét, legalábbis nem mutatják, aztán ôk tudják, hogy mit gondolnak, de elég az, hogy ide jutottunk, többségbôl kisebbség lettünk.
    Balázs Katalin

    Ház épül Galócáson

               ... mert az embernek fedél kell a feje fölé. Lakóház, ahonnan elindulhat, családot alapíthat. a tudományok háza, ahol az ábécé és az egyszeregy segítségével megteszi az elsô lépéseket a szellem. Kultúrház, ahol rájön, milyen sokat kell(ene) még tanulnia. És templom, az imának háza, ahol megbékélhet önmagával, embertársaival, ahol megtalálhatja mindazt, amit több házban hiába keresett.
               Galócáson templom épül...
               Nehezen, de elkezdôdött. A '90-es évek derekán megszületett a gondolat, Jenei János akkori plébános beindította a tervezést, és Salamon József atya, mostani plébánosa a filiának a nagy faipari kombinát szomszédságában az alap megöntésével tovább álmodja a lélek- és templomépítés gondolatát.
               Még akkor is, ha az anyagiak nehezen jönnek össze, s emiatt még csak találgatni sem lehet a felszentelés idôpontját.
               Segíts magadon s az Isten is megsegít – tartja nálunk egy közismert mondás. Segített az Illyés alapítvány, a magyarországi jó barátok és paptársak, a galócási hívek és – csodák csodája! – tavaly a Kultuszminisztérium is átutalt 50 millió lejt, amit a méltányosság jegyében még egy nullával megtoldhatott volna.
               A 17x14 méteres alaprajzú épület multifunkcionálisnak készül: a teplomhajón kívül egy 5x8 méteres terem gyerek- és ifjúsági foglalkoztatásokat szolgálna, cserkész tevékenységet, hittanórák helyszíne lenne. És az álmok a vendégfogadást is szeretnék megoldani manzárd szobák beiktatásával.
               Ki legyen, bizakodó ha nem egy fiatal pap?
               A jelenleg rendelkezésre álló alapokból meg lehet vásárolni az anyagot. A kivitelezés finanszírozása egyelôre kérdôjel.
               De a galócásiak hisznek abban, hogy a kérdôjelek felkiáltójelekké változnak át.
               Úgy legyen!
    Zöld János

    Kisebbségek frigye

               Néhány évvel ezelôtt a telepen érdekes házasság köttetett. Nem a pap elôtt csak egymásnak fogadott hűséget galócás két kisebbségének egy-egy tagja: Jánoska Sándor, cigány fiatalember egy fedél alá költözött a tôsgyökeres, magyar nemzetiségű Miklós Hajnallal.
               Az igencsak fiatal menyecske örömmel vállalta fel, hogy neveli férje elsô házasságából hozott két gyerekét, sôt nemsokára megszületett a közös gyerek is. Szerencsés a fiatalasszony, hisz tôszomszédja pontosan az édesanyja, így megoszlanak a feladatok. Mint mondja, az elején nem mindenki nézte jó szemmel, hogy cigány embert választott párjául, de ôt ez nem érdekelte. Mindketten a gyárban dolgoznak, s a gyerekpénzekkel együtt havonta négymillió lej megy a konyhára. Nem állítja, hogy rosszul élnek, de élhetnének jobban is, hisz a két nagyobb gyerek iskolás, nagyok az igényeik, nekik is minden napra csomagolni kell tízórait.
               Hajnal nem panaszkodik, sokgyerekes családból származik, édesapja korán meghalt, s nem volt könnyű a gyerekkora, a líceumot is elkezdte, de nem fejezhette be, így tizenhat éves korában kenyérbe lépett. Lassan tíz éves régisége van. Megérte, hisz a gyárból élnek, s a család élete kiegyensúlyozott.
               Hol nyaralnak? Hát, az nincs benne az idei tervbe. A gyerekeket elviszi valahová az iskola, ôk pedig, ha elôadás tartanak a csemeték, kimennek, megnézik, hisz mostanság egyre színesebbek ezek a műsorok: román, magyar és cigány elôadások is vannak. Mint mondja, itt csak az idôsek románkodnak, magyarkodnak, a fiatalok már nem törôdnek ilyen apróságokkal, a szokások, hagyományok is összemosódtak, a galócásiak együtt vannak. Milyen egy magyarnak cigánnyal élni? Hajnalka úgy tartja, nem számít a nemzetiség:
               – Én az embert nézem benne. Szokásainkban sincs eltérés, mert a sátoros cigányoknak ugyan szigorúbbak a szabályaik, más az életmódjuk, de férjem házi cigány, szereti a munkát, s nem lop. Nem bánom, hogy ôt választottam, s itt élünk. Csak akkor költöznénk máshová, ha emberem úgy akarná.
    Balázs Katalin

    Szórványhírek

               Cserkészet Évfordulós ünnepséget szervezett az Árpádházi Szent Erzsébet cserkészcsapat, amely a salamási, hodosi és galócási tanulókat tömöríti. Az ünnepség színhelye Galócás volt, ahová meghívták a környezô települések csapatait is április 21-én. Az ezt megelôzô napon a jövendô cserkészek próbatételen bizonyították rátermettségüket.
               Május 1-én és 2-án Salamon atya portyát szervezett Márton Áron püspök szülôfalujába, Szentdomokosra és a festôi szépségű Marosfôre, valamint az Egyeskôhöz. 30 km gyaloglás, vízhólyagok, izomláz és sok élmény!
               Könyv Lázár Márta a maroshévízi Kemény János Általános Iskola irodalom szakos tanárnôje egy udvarhelyi (könyv)terjesztô cég révén a magyar- és világirodalom remekművei mellett a legszélesebb érdeklôdési igényeket kielégítô, nívós és olcsó könyvek segítségével próbálja újból lángra lobbantani az olvasás szenvedélyét. Az eladott példányszámok alapján sikerrel!
               Zene Az ifjú Csibi házaspár új lendületet hozott a hodosi, salamási, galócási egyházközösség életébe. Károly, a férj kántori teendôket lát el, míg Ibolya, a feleség a vallásoktatás mellett zenés műsorokat tanít be a két község fiataljainak. Legutóbb a Tékozló fiú bibliai történetét mutatták be rock-feldolgozásban – sikerrel.
               Hosszas vajúdás után egyházi kórus bontogatja szárnyait Hodoson. Miután rendszeresen szolgált a húsvéti ünnepkör fontosabb napjain, közvetlen célként a május 26-án sorra kerülô alfalvi kórustalálkozón való részvételt tűzte ki.
               Sport Vasárnap az idei D osztályos bajnokságban szereplô hodosi csapat egyik legjobb eredményét érte el. A Gyergyói Jövô egyik vetélytársától rabolt értékes pontot az 1–1-es döntetlennel a balánbányaiakkal szemben.


    Nem potyára kérdezgetünk II.

               Egy korábbi lapszámunkban olvashatták, hogy kiértékelésre kerültek a szerencseszelvény kérdéseire adott válaszaik. Hogyan vélekedik e kisváros lakossága a kis- és nagypolitikáról, a városvezetésrôl, a különbözô történésekrôl. Most is – akárcsak az elmúlt alkalommal – a gyergyói ember véleményét ismerhetjük meg, ezúttal a robbanásról, a magyar állampolgárságról, körzetfelelôsökrôl, zöldövezeten parkoló autókról, a tanácsülésrôl, vagy éppen a polgármester farsangi álarcáról.
               Robbanásról jót, vagy...
               Nem mondhatnánk, hogy vidáman kezdôdött ez az esztendô, hisz az év elsô napjaiban még gyakran visszakacsintgatott a karácsonyi, Bucsin negyedi robbanás. Elsô kérdésünk is ehhez kötôdött: Mit csinált volna másként a robbanáskor? Nehéz eligazodni embertársainkon, hisz újra a válaszadók több, mint harminc százaléka tartózkodott. Nincs véleményük, vagy nem merik kimondani azt. Akik viszont vállalták a „szókimondással járó hátrányokat" úgy látják, hogy a tűzoltás jól meg volt szervezve, ôk sem tudtak volna többet tenni. A háború után sok a hôs nevet viselôk nagytöbbsége azonban úgy látja, hogy nem vízzel, porral kellett volna oltani a lángokat. Sokan elôbbre mennek: korábban le kellett volna bontani a garázsokat, az üzemanyagban nem volt helye a víznek, és nem kellett volna a nyílt lángot felügyelet nélkül hagyni, azaz a megoldás: kezelés helyett megelôzés. A szelvénybeküldôk másik nagy csapata úgy vélekedik, hogy az ácsorgók is segíthettek volna a tűzoltásban, késôbb az üvegezésben, így nem nyúlt volna ilyen hosszúra a tömbház lakhatóvá tétele, s természetesen nem kellett volna nagy dobra sem verni az esetet. Egy olvasónk kerek-perec kijelenti: „Én nem robbantottam volna, de utólag okoskodni kár!"
               Álarc a polgármesternek
               El tudnak képzelni egy városvezetôt, kit alattvalói nyuszi, róka, kéményseprô, bohóc jelmezbe öltöztetnének? Állítom, eszünkbe sem jutott ilyesmi, amikor február második hetében feltettük a kérdést: Ön milyen farsangi álarcolt készítene Pál Árpád polgármesternek? Persze nem ilyen szűk a székely fantázia, lássunk hát néhány álarc-ötletet a beküldött szelvényekrôl: kaméleon, egér, Al Bundy, angyal, Balga, ufó, udvari bolond, vámpír, varázsló, állat (kommentár nélkül), király, jótündér, krampusz, Döbrögi, szamár, Hófehérke, tűzoltó, aggódó, pénztelen apa, Janus-arc... szörny-álarc, hogy féljenek tôle. Egy olvasónk pedig úgy véli, olyan álarc szükségeltetik, ami alatt nem ismerik meg, bár addig legyen nyugodt. Tizenegyen azonban másként látják Pál Árpádot, hisz szinte azonos szavakkal fejezte ki tizenegy olvasónk, hogy szerintük a polgármesternek nem kell álarc. Vajon miért?
               Magyar állampolgárságot
               A farsangi vigasság után újra az aktuális, és véresen komoly politikára tértünk vissza, a magyar állampolgárság szükségességére. A néhány határozatlan és válaszképtelen beküldôn túl a nagytöbbség, 70 százalék úgy látja, igencsak jó lenne magyar állampolgárnak (is) lenni, és csupán tízen vallják, hogy nincs szükségük erre. A magyar állampolgárság kérdése azonban más szemszögbôl is megközelíttetik egy olvasónk által, aki a következôt írta a szelvény aljára: „Csak akkor, ha muszáj, ôk sem szeretnek jobban, mint a románok."
               Kenyeret vagy cirkuszt?
               Szeretné-e élô közvetítésben látni a tanácsüléseket? – tettük fel a kérdést Gyergyószentmiklós tévénézôinek. A válaszolók 48 százaléka igen, 34 pedig nem kíváncsi rá. Ez utóbbi csoportban tartozók néhánya azt is megjegyezte, hogy neki megfelel és elégséges annyi, amit lapunkban tudósításként olvas róla, ám a többieknek más okuk volt a tagadásra. Íme néhány indoklás: „Kabaréra kíváncsiak nem vagyunk!", „Ha egyenes a közvetítés, a tanácsosok a saját szereplésükkel vannak elfoglalva, és nem a város gondjaival", „Nem, mert amikor mutatták, szégyen volt a városra, hogyan viselkednek – pénzért."
               Csak azt hagyták ki honfitársaink a számításból, hogy a kabarén hozott határozatoknak ôk, az egyszerű városlakók isszák meg a levét, és akkor éri ôket pofoncsapás, mikor rájönnek, hogy bizony nem egy tiltás, szabályozás, módosítás született, melyrôl nekik fogalmuk sincs. S persze arról sem szól a fáma, hogy kik választották a kabaréban fellépô személyeket, akik miatt most szégyenkeznek.
               Zöldebb!
               Február közepén, amikor nemcsak torkig voltunk a rádiós reklámmal, hanem az irigységtôl sárgulás helyett a megzöldülés kerülgetett, megkérdeztük sorstársainkat: már tudják-e, hogy a szomszéd kertje mindig zöldebb? Fele tudta. A többiek pedig magyarázkodtak. Tôlük tudtuk meg – s azóta a reklámhgallgatás sem jelent akkora kínt –, hogy „nem zöldebb, mert beton", vagy azt, hogy „hirdessen nálunk, s az ön kertje is zöldebb lesz!". Egy kedves olvasó, nem tudni, hogy figyelmetlenség, vagy kedveskedés folytán-e, de így vélekedett: „Igen! Hirdessen a Kisújságban!" Köszönjük, és nemcsak neki.
               Tanácsost, a kalácsost
               Körzetekre osztottak, valakik felelnek értünk. De hogyan? Az emberek vélt vagy valós elégedetlenkedését kihasználva, feltettük a kérdést: Ön melyik tanácsost szerette volna látni körzete élén? Kiderült, hogy a városlakók negyede sincs megelégedve azzal a felelôssel, aki neki jutott. Tizenhét személy állította, hogy a jelenlegin kívül bárkit elfogadna, csak jobb legyen, tenniakaróbb. A peszimistábbak pedig legyintve válaszoltak: „Nincs olyan tanácsos". A név szerint említettek toplistáján pedig elsôként Árus Zsolt áll, ôt követi Kercsó Attila és Bencze Attila, majd Suciu Gábor következik. A sorból egyetlen városatya (anya) sem hiányzik, sôt olyanok is bekerültek, akik még tanácsközelben sem jártak. Például kérték Nagy Istvánt vagy György Sándort, s nem egy személy tartotta volna jónak, ha Pál Árpád lenne a körzetfelelôse. Pedig polgármester urunk – elvileg – mindenik gyergyói körzetnek felelôse. Miért nem tűnt ez fel a válaszadónak? És újra idéznénk: egy olvasónk olyan körzetfelelôst szeretne, „amelyik a körzetemben lakik, s jelét adná a törôdésnek. Még nem adta." Utolsóként említjük a címadó tanácsosunkat is, amint egy szelvényen olvashattuk, elég volt a tanácsból, immár ideje lenne a kalácsosztásnak: „melyik tanácsost? Hát, a kalácsost!"
               Hol volt, hol nem zöldövezet
               Ha a szomszéd kertje nem is a legzöldebb, de zöldségében felülmúlja a zöldövezeteket. Februári, utolsó kérdésünkbôl ugyanis kiderül, hogy hiába kutatunk zöldövezeten parkoló autók után, mert nincs. Azaz parkoló autó van, a zöldövezetek azonban megszűntek, sártengerré vagy gödörlabirintussá alakultak át.
               A még mindig rejtélyes „tudom, de nem mondom" szelvénybeküldôkön túl a nagytöbbség bizony megerôsít abban, hogy valamitôl jobban kedvelik az autóvezetôk a zöldövezetben parkolást, mint az út szélét, vagy az erre fenntartott helyeket, vagy a garázsaikat. Mert az is egy parkolási megoldás lenne, amíg le nem bontják. Olvasóink, és fôleg a tömbházlakók tényleg nagy gondnak tartják a zöldövezet-rombolást, mások pedig (a válaszolók 22 százaléka) válaszából kiderül, hogy ôk lakásuk környékén sosem láttak zöldövezeten parkoló autót. Ennek több oka is lehet: struccot alakítanak, szomszédaik és azok ismerôsei nem rendelkeznek gépjárművel, nincs zöldövezet a környékükön, vagy nem laknak Gyergyószentmiklóson.
               (a beküldött szelvények kiértékelését folyamatosan közöljük)
    Balázs Katalin


               KisAsszony
    Hogyan növelheti a szexepiljét?
    Öt tuti tipp nôknek

               1. Ringó csípôk

               A férfiak nagy többsége rendkívül erotikusnak találja a könnyedén ringó nôi csípôket. A szép tartású, könnyed járású, elegáns nô azonnal felkelti a másik nem figyelmét, mert a szem önkéntelenül is a harmonikusan mozgó testrészre téved!
               2. Kisugárzás
               Az ápolt, edzett, megfelelôen karbantartott, sportos testalkatnak sajátos aurája, kisugárzása van, amellyel a nôk nagyon gyorsan képesek a férfiakat a bűvkörükbe vonni.
               3. Feltűnô öltözködés
               Vigyázat: ne essünk túlzásba! Ne feledjük, hogy egy hivalkodóan kivágott, vagy átlátszó blúz túlságosan hamar kielégíti a kíváncsiságot, s gyorsan érdekességét veszti. Egy sokat sejtetô öltözék viszont tartósan izgalmas lehet, s a szemeken keresztül a fantáziát is fogva tartja, működteti. Egy szép, formás lábat azonban már nem szabad hosszú szoknya alá rejteni. Ellenkezôleg, a rövidebb szoknya és a sötét harisnya nagyon jótékonyan hat a férfiak libidójára.
               4. Szexi smink
               Ne hivalkodóan, de azért határozottan fesse ki a szemét és az ajkát, mert ez érzékiséget kölcsönöz és buknak rá a férfiak. Akár az öltözködés esetében, a kevesebb ezúttal is több lehet!
               5. Apró gesztusok
               Izgatóan hat a férfiakra, ha például egy nô „feltűnés nélkül" a nyelvével végigsimítja az ajkát, vagy ujjaival a hajába túr. Hasonló, apró gesztusokkal könnyen és gyorsan az ôrületbe lehet kergetni a horogra akadt férfiakat.


    Amit tudni kell a terhesség alatti szexrôl

               Attól a pillanattól kezdve, hogy kiderül, babát vár, más lesz a szexhez való viszonya is. Sok minden változik a szervezetében és az életében is, a többi között a szexuális szokásrendszer.
               1. Jobban kívánhatja a szexet, mint bármikor
               Sok állapotos asszony érzi, szexuális élete jobb, mint korábban bármikor. Ennek oka, hogy a megváltozott hormonháztartás érzékenyebbé tesz, fokozza a nemi vágyat, erôteljesebbé válik a szexuális kielégülés akarása. A hormonok aktivitása mindemellett azt is eredményezi, hogy szeretne minél jobban, csinosabban, sôt egyre kívánatosabban kinézni. Nem véletlen, hogy sok kismama attraktívabb külsôt ölt, mint terhessége elôtt. Mégis néhányan lelkifurdalást éreznek, hogy élvezik a szexet, pedig ez teljesen normálisnak mondható a gyermekvárás állapotában is.
               2. Teljesen elutasíthatja a szeretkezést
               Megtörténhet, hogy az állapotos elfojtja szexuális vágyait, és a szeretkezés a legutolsó, ami ilyenkor az eszébe jut. Annak is sok oka van, hogy a kismamák egy része ilyenkor ódzkodik a szextôl. Eleinte a hányingerek, a fáradtság veszi el a kedvét, a hangulatát a szextôl. Ha a társa nem tudja mire vélni tartózkodását, kedvesen, de határozottan magyarázza el neki, hogy ez idôben nem a szex szerepel vágyai toplistáján. Miután a kezdeti kellemetlen kísérôjelenségek elmúlnak, kedvezôen változhat a szexhez való viszonya. Ha nem így történik, ne aggódjon, hogy nem vágyik az ölelkezésre. Semmi baj nincs, most már valóban a gyermeke születésére koncentrál.
               3. A partnere jobban kívánja a szeretkezést, mint bármikor
               Merthogy ez is megtörténhet. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy a szexuális gyönyör korábban nem tapasztalt magasságaiba emelje önt és persze önmagát, azért, mert sok férfi még szebbnek, kívánatosabbnak találja áldott állapotban lévô párját. A terhesség a férfiaknak szexuálisan izgatóbb lehet. Mindkettôjük szenvedélyét, vágyakozását növelheti az, hogy ezúttal nincs gond a fogamzásgátlással, a nem kívánt terhességtôl való félelemmel. Valóban csak az örömszerzésre figyelhetnek. Sok asszony úgy tapasztalja, hogy a párja figyelmesebb, gondosabb és nem szűnô nemi vággyal veszi ôt körül csak azért, mert szerelmesebb, mint valaha. Az apaság érzése pedig ugyanolyan izgalmas a férfiaknak, mint a nôknek az anyaság.


    Tejszínes-tojásos metélt

               Hozzávalók:
    25 dkg vékony metélt, 2 dl tejszín, 3 tojás, 5 dkg reszelt sajt, 3 evôkanál olaj, 2 gerezd fokhagyma, 1 mokkáskanál törött fekete bors, ízlés szerint só.
               Elkészítése: a tésztát a szokásos módon megfôzzük, meleg vízzel leöblítjük, és melegen tartjuk. Közben a megtisztított és zúzott fokhagymát 3 evôkanál olajon megfuttatjuk, majd a tűzrôl lehúzva a tejszínnel felöntjük. Borssal és sóval fűszerezzük, felforraljuk, majd a tűzrôl lehúzva belekeverjük a reszelt sajtot és a felvert tojást. Ezt a mártást átforgatjuk a tésztával, és a megmaradt olajjal kikent tepsibe vagy tűzálló tálba simítjuk. Elômelegített, forró sütôben tizenöt percig sütjük.



               KisNet KisNet KisNet KisNet
    Szentségtörô site
    – www.pornolize.com –


               Az alább ajánlott honlap látogatását a következôknek nem javasoljuk: 1) 18 éven aluliaknak, szülôi felügyelet nélkül, 2) azoknak, akiket a nyelvi trágárság minden formája taszít, 3) végül azoknak, akiknek nincs humorérzékük.
               A többieknek bízvást ajánlhatjuk, hogy a Pornolize oldalainak segítségével tegyék próbára jólneveltségüket. Ha bármely magyar nyelvű internetes honlap webcímét beírja az ember a site tetején lévô kis ablakba, a szoftver átalakítja az illetô site teljes szövegét, érintetlenül hagyva a külalakját. A mindenféle illetlen szavakkal teleszórt szövegre ezután rá sem lehet ismerni. Javasoljuk, hogy elôször valamely nagyon nagy komolyságú cikket olvassanak el a Pornolize segítségével, a nevetés garantáltan elementáris és felszabadító hatású lesz. Egy kis módosítással erre a módszerre is érvényes, amit az alkoholról mondanak: ami kis mértékben trágárság, az nagy mértékben adagolva humor. Használati utasítás: válasszák ki a „Language" menübôl a „Hungarian"-t, írják be a megfelelô webcímet és semmiképpen se vegyék komolyan!


    Az agresszív játékokat okolják az iskolai vérengzés túlélôi

               Az egyik denveri középiskolában történt fegyveres lövöldözés túlélôi, illetve az áldozatok az erôszakos számítógépes játékokat és a sajtót tartják felelôsnek a történtekért. A két tizenéves ámokfutó által agyonlôtt tanár rokonai és a súlyos sebet kapott egyik diák szülei több milliárd dollárt követelnek a szórakoztatóipartól és a médiától.
               Huszonöt vállalat, köztük számos játékfejlesztô ellen indított eljárást Linda Sanders, annak a tanárnak a felesége, akit két diák – Eric Harris és Dylan Klebold – halálosan megsebesített a középiskolai vérengzés során. A perhez csatlakozott Evan Todd családja is, akik szerint a két fiú a Doom nevű lövöldözôs játékból merítette az ötletet.
               Toddék ügyvédje levelet juttatott el több, játékokat készítô céghez, köztük a Doom-ot annak idején piacra dobó ID Software-hez is. Felszólították a vezetôket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az erôszakos képsorokat tartalmazó szoftvereket ne adhassák el a kereskedôk gyerekeknek.
               Sanders állítása szerint Harris és Klebold tette megelôzhetô lett volna, ha nem jut el a fiatalokhoz az erôszak ilyen mértékben a médián és a játékokon keresztül. A meggyilkolt tanár felesége úgy vélte, az olyan filmek felelôsek a történtekért, mint az Egy kosaras naplója című alkotás, amely részletesen bemutatott egy hasonló iskolai lövöldözést.
               A két család 5 milliárd dollár kártérítést szeretne kapni a vállalatoktól, valamint arra kérte a bíróságot, nyilvánítsa csoportperré az eljárást, hogy ahhoz minél több hozzátartozó csatlakozhasson. Amennyiben a bíró megadja a pernek ezt a státust, úgy a további felperesek 5000 és 10 millió dollár közötti összeget követelhetnének a cégektôl.


    Linkgyűjtemény

               * Totális labdarúgás (magyar foci, nemzetközi foci, focihírek, fórum, stb): http://www.focionline.hu/
               * A művészetek és a kultúra világa (minden, ami művészet): http://www.muveszetek.com/
               * Minden teszt egy helyen (számítógépek és tartozékok, autók, motorok, mobiltelefonok, fényképezôgépek, szoftverek stb. tesztjei magyarul): http://www.tesztelo.hu/
    A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre


               UFÓ-ROVAT
    Megoldatlan rejtélyek Máltán


               A Szicíliától 95 km-re délre levô Málta szigetcsoport legnagyobb tagja Málta szigete 25 kilométer hosszú és 12 kilométer széles. Málta nem csupán nagyságával gyôzi le Gozo és Comino szigetét, hanem mindenekelôtt megoldatlan rejtélyeivel: a keréknyomokkal és a megalit templomokkal.
               Természetesen a szigetlakók éppúgy ismerik a keréknyomokat, mint a máltai lovagrendet, amely a XVI. század végén Máltát európai kulturális központtá tette. A helyiek a titokzatos kôvágatokat „cart ruts"-nak (keréknyomoknak) nevezik és lényegtelennek tartják azokat, akár a máltai kormány, mely semmit sem tesz megóvásuk érdekében.
               A máltai nyomok páratlan prehisztorikus rejtélyek. Ma még néhány száz van belôlük Máltán és Gozón, de évezredekkel ezelôtt valószínűleg valósággal behálózták a két szigetet. A legfurcsább az, hogy ezek a nyomok a sziget durva kôalapjába nyomódtak bele. Szélességük 65 és 123 cm közötti, a barázdák mélysége néhol több mint 70 cm.
               Ha megfigyeljük ezeket a kôbe nyomódott barázdákat, melyek általában egymással párhuzamosan futnak, akkor spontánul valóban keréknyomokra gondolunk. Ám jobban megvizsgálva a tényeket rájövünk, hogy tévedtünk.
               A párhuzamosan futó nyompárok nem csupán mélyedésrôl mélyedésre különböznek, hanem egyetlen nyomon belül sem azonosak, sôt a nyomtáv is változik. A kocsinyomok feltevése tehát nem lehet helytálló. A feltételezett kocsi a mély bevésôdés miatt képtelen lett volna kanyarodni. Ekkora bevágódásban a keréktengely vagy eltűnik, vagy legalább 72 cm magasan kell elhelyezkednie. Ebben az esetben a kerék átmérôje elérte volna a másfél métert, ami aztán tényleg kizárja a kanyarodás lehetôségét. Az óriási kerék megakadt vagy eltörött volna.
               Valóban különös keréknyomok ezek. Átvezetnek hegyen-völgyön, gyakran több is fut egymás mellett, majd váratlanul egy kétvágányú nyommá egyesülnek, mint a valódi vasúti sínek, hogy aztán hirtelen merész görbéket írjanak le, vagy egyszerűen a Földközi-tenger mélyébe vezetnek. A nyomok mélyen a víztükör alatt is folytatódnak, a tenger mélyén fekvô kövezetekben is láthatók.
               A keréknyomokat idôszámításunk elôtt 2800-1900 körülire datálták, tehát a kôkorszak végére és a korai bronzkorszak kezdetére. A radiokarbon (C–14) módszerrel bizonyos maradványokat i.e. 5000 utánra helyeztek. Ám a nyomkeletkezés i. e. 5000 körülre tevésekor figyelmen kívül hagyják, hogy a Földközi-tenger víztükre jelentéktelen eltérésektôl eltekintve legalább 10 000 éve azonos magasságú. Tehát figyelembe véve, hogy a nyomok a víz alatt folytatódnak, valószínűleg több mint 10 000 évesek.
               Hogy a nyomok óriási hálózata valamilyen célt szolgált, azt az archeológusok sem tagadják. Megoldásként felvetôdött, hogy a régi máltaiak feltalálták azt a fajta kocsit, melyet kôgolyók segítségével lehetett mozgatni. Talán golyók gördültek a barázdákban, és ezekre rakták a szállítani valót? Így világos lenne miért különbözôk a nyomok, miért nem jelentett problémát a kanyarodás, miért vághatták át egymást a barázdák. Máltán valóban találtak kôgolyókat, ám ezek puha mészkô anyagúak, melyeket már egytonnányi súly is palacsintává lapítana. Azonkívül: semmiféle golyó sem képes hegyes barázdanyomokat produkálni. Más: ha 70 cm mélységben golyók nyomódtak bele a kôzetbe, akkor legalább 1,5 méter átmérôjű gömbóriásoknak kellene lenniük, és hatalmas súllyal a hátukon a súrlódással is gondok akadtak volna. Hihetetlenül nagy húzóerôre lett volna szükség csak a kôgolyók megmozdítására is. Nem beszélve arról, hogy hegyre fel elég nehéz lett volna bármit is görgetni rajtuk.
               Senki sem tudja, mire szolgálhatott ez a nyomlabirintus, ki alkotta és mikor. Ma már számtalan technikai lehetôség létezik, melyeket felhasználva megkezdôdhetne a titokzatos kôbarázdák vizsgálata. Sajnos úgy látszik, hogy a korai történelem ezen izgalmas emléke, sok más bizonyítékkal egyetemben, a múlt homályába veszik.
               Joggal tevôdik a kérdés: Miért nem tesz senki semmit? Hová lett a tudásvágyunk?
    Összeállította: Ábrahám Imre


               Az emberiség és a Világegyetem
    Az elsô űrturista


               2001. április 28-án, szombaton, közép-európai idô szerint 9:37-kor sikeresen startolt Bajkonurból az a Szojuz-TM-32 orosz űrhajó, amelynek fedélzetén az elsô űrturista vágott neki a világűrnek.
               Dennis Tito amerikai üzletember 20 millió amerikai dollárt fizetett a nagy kalandért. A Szojuzon még Jurij Baturin és Talgat Muszabajev kozmonauták tartózkodnak.
               Negyven évvel Gagarin űrutazása után, 2001. április 28-án ismét történelmi lépés következett be az űrhajózásban: a hatvan éves Tito személyében elindult az elsô űrturista, aki saját pénzével fizet azért, hogy az űrbe juthasson.
               Dennis Tito korábban a NASA Sugárhajtás Laboratóriumában dolgozott. A 60-as években a Marsot és a Vénuszt kutató Mariner-űrszondák projektjeiben vett részt, ahol fôleg pályaszámítással foglalkozott. A 70-es évek elején megalapította a Wilshire Associates nevű befektetési céget, amely mára a világ minden táján jelenlévô vállalkozássá nôtte ki magát.
               Tito magánvagyona 200 millió USD körül mozog, s üzleti körökben a Wall Street „rakétatudósaként" emlegetik. Az egyhetes kaland körülbelül 20 millió dollárjába kerül majd, de nem sajnálja rá a pénzt: ahogy ô mondja, több mint negyvenéves álma válik valóra.
               Tito olasz bevándorlók leszármazottja. 17 esztendôs volt, amikor a Szovjetunióból felbocsátották az elsô Szputnyikot. Ez ihlette a fiatalembert arra, hogy űrhajózással foglalkozzék. Tito a Csendes-óceán partján lévô kaliforniai 2800 négyzetméteres, 5 hektáros kerttel övezett luxusvilláját és Ferrari gépkocsiját cserélte fel néhány hónapra egy csillagvárosi szolgálati lakásra, a felkészülés idejére.
               Tito eredetileg a március végén megsemmisített Mir űrállomás vendége lett volna. Azonban, hogy Tito nem maradjon hoppon, az oroszok elôálltak azzal a javaslattal, hogy az űrturista-jelölt az épülô Nemzetközi Űrállomás orosz lakómoduljában töltsön el néhány napot. Az ötlet azonban sem az amerikai, sem a vállalkozásban részt vevô többi ország illetékeseinek nem nyerte meg a tetszését. Azzal érveltek, hogy az űrállomás építésének mostani, korai szakaszában fölöttébb zavaró egy civil jelenléte, aki ugyan részesült űrhajós kiképzésben, de nem teljes értékű kozmonauta. Jelentôs terhet ró a legénységre a jelenléte, mivel nem vett részt az űrállomás létfontosságú rendszereinek kezelését begyakoroltató kiképzésen, képtelen lenne vészhelyzetben megfelelôen reagálni és segíteni, illetve állandó felügyeletre szorul. Összességében veszélyt jelent a Nemzetközi Űrállomás általános biztonságára.
               Végül is a nagy pro és kontra vége csak az lett, hogy Tito, mint elsô űrturista felrepülhet a Nemzetközi Űrállomásra.
               A NASA megnyugtatására egyébként Tito egy nyilatkozatot írt alá, mely szerint minden kárt megtérít, ami az ô hibájából keletkezik az űrállomáson. Tito vagyonnyilatkozatát ugyan nem ismerjük, de remélhetôleg jól fogja bírni a súlytalanság élettani hatásait, s nem követ el nagy baklövést. Az űrállomás berendezései drága dolgok – a most felszerelt robotkar-rendszer például közel 1 milliárd dollárba kerül. Komolyra fordítva a szót: az űrturista ugyan kapott néhány tudományos feladatot is (fôleg fotózásról van szó), de megfelelô technikai kiképzés hiányában csak korlátozott mértékben kapcsolódhat be az űrállomás életébe és munkájába. A NASA szerint ezzel is jelentôs megterhelést jelent majd az állandó személyzet számára, akik – bár most még szívesen látják – valószínűleg alig várják majd, hogy leteljen az egy hét, s hazamenjen a (részben hívatlan) vendég. A NASA egyébként azt is bejelentette, hogy amíg Tito fent van, addig nem kezdik meg a robotkar komolyabb tesztelését.
               Az oroszok Tito esetében is megkötötték a kozmonauták esetében szokásos, 100 000 dolláros biztosítást, ezzel is elismerve, hogy egyenrangú félként, űrhajósként kezelik.
               Az Alfa hívónévre hallgató Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) hétfôn, közép-európai idô szerint röviddel 10 óra elôtt automata üzemmódban csatlakozott a szombaton startolt Szojuz-TM-32 orosz űrhajó. A dokkolás az eredeti tervek szerint, a Zarja modul Föld felé nézô kikötôelemén történt.
               Másfél órával ezután, hazai idô szerint 12:35-kor a remek egészségi állapotban és igen jó hangulatban lévô Tito belépett a Nemzetközi Űrállomás területére, a két orosz űrhajós társaságában. Az elsô űrturista hüvelykujját felemelve így üdvözölte az ottani legénységet: „Szeretem a világűrt!"
    Összeállította: Ábrahám Imre

    Deltai kalandok – Tomorosan (16.)

               Most egy kicsit megszusszanok.
               Az ide-odavaló kalandozás, múltbeli keresgélés és az abbani lapozgatás kimerített. Ott folytatom, ahol könnyebb, s horgászgatni nem kell. A deltai horgászat, mivel nagy területet ölel át és a szegény szenvedôt a fogás sarkallja, sok tapasztalatot követel, még több önképzést a halak világából, a halbiológiából, a szaklapokból, amelyeket bizony lapozgatni kell! Szükséges tudni a halállomány milyenségét, az ottani táplálkozási módját, módjait, például élôállatevôk-e, mindenevôk-e, növényevôk-e, meg azt is, melyik idô lehet legalkalmasabb a táplálék felkínálására. A csónakból való dobigálás kimondottan élvezet, ha pedig annak üléseirôl kezdjük, ideális. E magasból mindent látni, így például a vízfelszín alatt meghúzódó növényzetet, a távoli halmozgást, a dobások irányítását, a zsákmány behúzását. Természetesen e magasból eldobott támolygó messzébb repül, de a távoli landolás a bot rugalmasságától, a kar erôsségétôl, a támolygó súlyától, az eldobás technikájától és a zsinór vastagságától is függ. Ha Arany Toldija dobigálná, tán így regélnék: Repül a vaskanál, ki tudja, hol áll meg... A fontos természeti tényezôt, ami ott bent állandóan mellettünk van és hat – a szél – ki nem hagyhatom! A csónakot hangtalanul tolja-taszítja, de az eldobott csalit is távolba sodorja. Az öreg dögök igen-igen vigyázkodnak, és minden halk súrlódásra, távoli csobbanásra mozdulnak, pánikszerűen menekülnek. Az öregkort tán ezért is érik el vagy meg. Pista véleménye: Nagy víz, nagy hal, ott pedig az úszószigetek védelmében is húzódhatnak, tehát a lehalászást elkerülhetik! Magam meg így okoskodom: De az öregkornak a halacskáknál az is lehet az eredôje, hagy a környezô csatornákból már jól kifejlett állapotban kerülnek a tavakba onnan, ahol nem tudják lehalászni. Én emellett törtem pálcát!
               Aki batyuját a patra viszi, és oda kiköltözik, kis székecskéjén üldögél. Horgait bedobja, a butykosából a tüzesvizet kortyolgatja. Szivarját meggyújtja, és a sült galambot így várják. Bételik!
               A kapás idején a parton nagy a lótás-futás, hangoskodás, kapkodás, amit Nea Avram horgásztanyáján is megfigyelhettem. A csatornából kirángatott „küpöcékkel" ide-oda rohangálnak, magyarázkodnak és elôadásokat tartanak. Visszataszítóbb és elítélendôbb az, amikor a kifogott kétaraszos halat kézihálóban felakasztva mutogatják, a legyekkel etetik, azok meg dongják. A pali székfoglalóját tartja, közben a dobozos sört nyelik, az üres dobozt meg a Sulinába vetik. Ott ilyen horgászélet is dívik. Bételik!
               Márk Pista jó professzorom volt, érte csak köszönet jár! Vajon mivel érdemelte ki tôlem ezt a minôsítést? Avval, hogy a deltai horgászatról igen keveset mondott! Ebbôl szófukar volt, hagyta, hogy mellette magam szedegessem fel a jó és eredményes mozdulatokat, az ottani követelményeket amelyek – ha ott körülöttem úszkál a hal – a jó fogás zálogai? A szó teljes értelmében e mesterséget el kellett lopjam. Engedte, nem engedte, én ezt tettem, magam függetlenítettem és a saját csónakomba betelepedtem. Így igaz.
               Ettôl kezdve a magam ura voltam, a tavakon meg kóboroltam, bolyonghattam. Kint a szabad vízen, ahogyan a Deltajáró elôdeink elôtt is megnyílt – annak idején – csak akkor és ott az „istránggal" volt a baj. A damilok gyengének bizonyultak.
               Elsô alkalommal lent a Deltában minden odavaló (?) szerelékem vészes-vérszegény volt. Pista, ha reájuk tekintett, hamar elfordult és a vizet úgy vagdosta. Lassan-lassan a kanalaim is „életre keltek" és a kolhoz kovácsműhelyébôl indultak el, ahol Lajos bácsi meg Géza uralták a szakmát, már mint a kovács mesterséget és egyéb technikát. Az hogy az eldobott kanalat, a csalit ott elôttem fent és messze hogyan irányítsam, kezdetben gyerekcipôben járt. Aki ezt nem tudja, halfogását csak a véletlenre bízhatja, meg reménykedhet a bô halállományban. A dobigálásnál ügyelni kell ám a pontosságra is, a kanál víz felszínre való helyezésére, mert ha nem, akkor a halacska helyet hosszú, nyúlánk zöld színű ocsmányság közeledik, ami nem más, mint a zöldövezet és nekünk értéktelen.
               Csak még ennyit: abban a nagy közös csónakban a Pista „ékszereszsákját" hangtalanul megérinteni nem lehetett? Igaz, több mint negyven éves nagy családi bútora volt, le a Marosra az utat önmagától megismerte, benne a kellékek hasonló korúak voltak. És zörögtek felzörrentek a kutakodókra, így reám is. Amikor valamit onnan kikértem, kezdetben így szólt a tulaj: vegye ki! majd idôvel: vedd ki! Ha sikerült onnan bentrôl valamit kicibálnom, minden jött, mint a tengeri kígyó. Tovább részletezni ezt nem fogom, Pista ezért reám nem neheztelsz?
               (folyt. köv.)
    Dr. Tomor Zoltán


               EGÉSZSÉG
    Méregtelenítés


               A tavasz jó okot ad arra, hogy minél hamarabb elkezdjünk a zöldségszezon idején egy alapos nagytakarítást szervezetünkben. Ez idô alatt többnyire zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztanunk. A gyümölcsöket zöldségekkel kombinálva sikeres salaktalanítást végezhetünk szervezetünkben. Az alábbiakban lássuk a javasolt zöldségeket és tanácsokat:
               Burgonya: A legkiválóbb káliumforrás, de bôvelkedik kalciumban, magnéziumban és foszfátokban is. Van benne tekintélyes mennyiségű B- és C-vitamin, folsav, niacin, cink. Ezért kitűnô vízhajtó, izomerôsítô, szív és keringésaktiváló, kötôszövet feszesítô, méregtelenítést segítô.
               Cékla: Szintén kiváló méregtelenítô, magas ásványianyag tartalmának köszönhetôen erôsíti a szöveteket, serkenti a vérképzést, aktiválja az ellenálló erôket, mérsékeli a menstruációs panaszokat.
               Cukorborsó: A rostokon kívül rengeteg benne a magnézium, a nukleinsav, így nemcsak a bélműködést támogatja, hanem a sejtregenerálódást, az izomműködést és a látást is. Csökkenti a koleszterint, erôsíti a hajhagymákat és az idegsejteket.
               Káposzta: Nagyon sok benne a szelén, a niacin, a folsav, a cink, a C-vitamin és a klorofill. Aktív immunerôsítô, vérnyomáscsökkentô, fokozza a spermiumok képzôdését és a potenciált, javítja a pajzsmirigy és az idegsejtek tevékenységét, magas rosttartalmának köszönhetôen erélyes béltisztító, U-vitaminja pedig regenerálja a gyomor és bélnyálkahártyát.
               Karfiol: Rengeteg B- és E-vitamin, ásványi anyag, aminosav, folsav található benne. Fokozza a vérképzést, immunerôsítô, vérnyomáscsökkentô, vízhajtó és magas rosttartalmának köszönhetôen támogatja a bélműködést.
               Paprika: A benne található kapszaicin tágítja az ereket, mérsékeli a gyulladást, hígítja a vért. A magas C- és B-vitamin tartalom, valamint a cink az immunrendszert erôsítik, a kötôszöveteket védik, a hormonrendszert támogatják, és a koncentrációs képességet fokozzák.
               Sárgarépa: Tetemes mennyiségű bétakarotin és szelén fordul elô benne. Védi a sejteket a roncsoló szabad gyökök ellen, gyorsítja a sejtek anyagcseréjét, táplálja a bôrt, a hajat és a körmöket, javítja a látást, a szívműködést és a spermaképzôdést.
               Spenót: Nagyon sok karotinoid, klorofill, B, C és E-vitamin, biotin, kalcium, magnézium, réz, vas és kálium található benne. Kitűnô hámregeneráló, anyagcsere és immunrendszer aktiváló, támogatja a szív- és izomműködést, a spermiumok képzôdését, fokozza a libidót, erôsíti a csontokat, fogakat, nagyon jó vízhajtó.
               Uborka: Az egyik legjobb természetes vízhajtó, fokozza a húgysav kiválasztását, így mérsékeli a köszvényes panaszokat.
               Zeller: Erôsen lúgos vegyhatású, ezért segít a savbázis-háztartás rendezésében, magas káliumtartalmának köszönhetôen kihajtja az ödémát, és támogatja az izmok és idegek működését.
               Zöldbab: Magas a nukleinsav- és fehérjetartalma, gazdag folsavban, mangánban és molibdénban. Segíti a máj, vesék és hólyag működését, serkenti a szervezet fehérje-szintézisét, aktiválja az emésztést, vízhajtó és erôsíti a szívet és a keringést.
               Fô szabályok
               * A kúra alatt a sót meg kell szorítani, esetleg el is lehet hagyni (ha valaki nem tud teljesen sómentesen étkezni, csipetnyi tengeri sót használjon az ételekhez).
               * Lehetôleg este már csak kevés gyümölcsöt együnk, és fôleg ne puffasztót (csonthéjas magvúak, szilva, barack, szôlô).
               * Ne együnk túl sok banánt, édes vagy aszalt gyümölcsöt.
               * Tilos zsírban sült burgonyát (hasábburgonya) fogyasztani!
               * Tilos húst és édességeket enni!
               * Salátákat lehetôleg friss zöldségekbôl készítsük, esetleg mélyhűtöttbôl.
               * Ne használjunk konzerveket, porleveseket!
               * A salátákhoz ecet helyett citromlevet adjunk, kevés hidegen sajtolt olajat, ill. természetes fűszereket, joghurtot, kefirt, magvakat (lenmag, dió, mandula stb.) használjunk.
               * A salátákra semmilyen majonézes öntetet ne tegyünk.
               * Délben fogyaszthatunk bármilyen zöldséglevest is, azok elkészítéséhez ne használjunk mesterséges ízesítô szereket (leveskocka, porok stb.), zsírt, habarást vagy rántást.
               * Tilos alkoholt, kávét vagy más élvezeti szert fogyasztani!
               * Legalább napi 2,53 liter ásványvizet kell elfogyasztani.
               Jó tanácsok
               * Rágjunk meg mindent nagyon alaposan.
               * Étkezések között gyümölcs, gyógyteák, ásványvíz és frissen centrifugált gyümölcslevek, esetleg 1 natúr joghurt vagy kefir fogyaszthatók.
               * Napi fél-egy órát mozogni, tornázni kell (ha lehet, a szabadban) a kúra alatt.
               * Ha valakinek érzékeny a gyomra, akkor a salátákhoz fogyaszthat héjában fôtt vagy sült burgonyát, esetleg barna kenyeret.
               Mit igyunk?
               Ha gyümölcsleveket préselünk, azok közül mindig legjobbak a természetesen, frissen készült levek – lehetôleg a szezonnak megfelelô hazai fajtákból. A zöldség és gyümölcslevet ne keverjük össze. Ez alól kivétel a sárgarépa és az alma, ami jól kombinálható másokkal is. A leveket ne felejtsük el hígítani szénsavmentes vízzel (fele-fele arányban). Akinek nincsen lehetôsége frissen préselni a leveket, az fogyaszthat bioleveket is, ezek közül leginkább a következôket javasoljuk: ananász, vegyes zöldséglé, savanyú káposztalé, multivitaminos gyümölcslé, aszaltszilvalé.
               Mennyi ideig tartsuk a méregtelenítô kúrát?
               * Ultrarövid: egynapos, pl. heti méregtelenítô napként – bárki végezheti egyedül is.
               * Rövid: 1–3 napos – csak akkor végezheti egyedül, ha gyógyszert nem szed, és panasza, betegsége nincs.
               * Közepesen hosszú: 3–10 napos – csak orvosi tanácsra és útmutatással javasolt!
               * Hosszú: 1021 napos – csak orvosi kontroll mellett és útmutatással javasolt!



                         ÉLETTÖRTÉNET

               A család
    24. rész: Jani kirúg a hámból


               Nagy megkönnyebbülésül szolgált a családnak, amikor Gedeon és Lilla szedte a sátorfáját, s átköltözött az új lakásba. Az öröm azonban csak három napig tartott, mert most már naponta visszajárnak; idejük nagy részét újra a Nemessy-kúriában töltik. Egy délután, amikor Kató szobájába vonul magyarországi barátnôjének levelet írni, utána megy Gedeon:
               – Zavarhatom a legszebb feleséget? – kérdezi gúnyosan. – Rég nem voltunk így, kettecskén.
               – Nem is hiányoztál – morogja Kató.
               – De te igen nekem. Ne légy ilyen haragos, kérni szeretnék valamit.
               Kató tágra nyílt szemekkel, rosszat sejtve várja a folytatást, ami nem is marad el:
               – Tudod, kiürült a zsebem. Egy terhes feleségnek nagyobbak az igényei, holnapra már gyümölcsöt sincs mibôl vegyek. Nem segítenél?
               – Mégis mit képzelsz? Valahányszor pénzgondod van, hozzám fordulsz? Ahelyett dolgoznál! Szó sem lehet pénzrôl!
               – De csak kölcsön kérem, amíg egyenesbe jövök...
               – Kölcsön!? – neveti el magát Kató. – Karácsonykor is kölcsönt emlegettél, azóta sem láttam a pénzemet.
               Gedeon gúnyosan rámosolyog, füle mellett engedi el a választ, majd megszólal:
               – Akkor is adtál, most is adni fogsz. Neked megéri, hogy hallgassak...
               – Orcátlan zsaroló! Tudd meg, nem űzöm tovább ezt a piszkos játékot. Nem kapsz, és punktum.
               Gedeon nem feszíti tovább a húrokat, sarkon fordul, de az ajtóból még visszaszól:
               – Megbánod te még!
               Kár volt ezt mondania, Kató már rég bánta, hogy karácsonykor a gyerekek szájából vette ki a pénzt. Egy ideig eltöpreng azon, hogy ez a csirkefogó tényleg képes-e kiteregetni szennyesét, de aztán kézlegyintéssel lezárja: rég volt, igaz se volt.
               Gedeon nem érti, hogy veszi a bátorságot ez a nô, hogy megtagadja kérését. Bosszút forral, de tudja, hogy Katót még nem buktathatja le. Még ráveheti, hogy pénzt adjon, függô kölcsönbe. A bosszú ötlete azonban birizgálja fantáziáját, nem hagyja nyugodni. Hirtelen úgy dönt, testvérén keresztül áll bosszút Katón, s elhívja Janit egy görbe éjszakára. Mivel zseniálisnak tűnik a gondolat, már rohan is le Janihoz, aki ma véletlenül nem vár ügyfelet, otthon van, és békésen üldögél a televízió képernyôjét bámulva. Gedeon nyájaskodó hangon szólítja meg:
               – Már megint tévézel? Mikor voltál utoljára emberek között, szórakozni? Na szedjed magad, kimegyünk egy sörre!
               Jani egy ideig szabadkozik, de nincs kibúvó. Leveti házikabátját, s magára kanyarítja zakóját. Kicsit tart attól, mit szól ehhez felesége, ezért csak félhangosan szól fel az emeletre:
               – Szívem, kiléptem egy percre. Jövök hamar.
               Az egy percbôl végül több óra lett, s Kató este jött rá, hogy az ikrek eltekeregtek otthonról. Bár Lillácska azzal vigasztalta, hogy éjfélre hazaérnek, s még jó, hogy elmentek, így legalább pletykálhatnak egy kicsit, Kató mégsem tud nyugton ülni. Miközben fél füllel Lillácska áradozásait hallgatjta a születendô gyerekrôl, azon gondolkozik, hogy éppen csak ez hiányzott: Jani a Gedeon útját járja. Az utóbbi idôben elég gyakran poharazgatott férje, de nem járt el kocsmába. Most ez is megtörtént, mi jöhet ez után?
               Bezzeg a férfiak cseppet sem aggódnak. Kocsmából kocsmába járnak, s úgy tűnik, Janinak is megjött az ivókedve.
               – Tudod mit, Janikám? – kurjant nagyot Gedeon. – Szenzációs ötletem támadt. Menjünk a sztriptízbárba. Fogadni mernék, hogy te még sosem jártál ott. Pedig azokat a nôket meg kell nézni. És nemcsak – teszi hozzá kaján vigyorral az arcán.
               Jani fejébe igencsak felszállott a szesz, mert neki is felcsillan a szeme, s egymásba karolva, dalolgatva elindulnak a városvégi bárba. Fel sem tűnik nekik, hogy már rég besötétedett.
               – Négy pezsgôt, két nôt! – viccelôdik Gedeon az asztalhoz érkezô pincérrel, aki ismerôsként köszönti ôt.
               – Vicces kedvében van ma, Gedeon úrfi. A szokásost kéri?
               Gedeon bólint, és mire a produkció elkezdôdik, már elôttük is van a vodka, a sör. Jani csak ámul–bámul, látva a karón táncoló lányokat, s csettintve ért egyet ikertestvérével abban, hogy igencsak csinos teremtmények. Ahogy fogynak a sörök, úgy emelkedik a hangulat, s egy idô után a táncosok is cserben hagyják a rudakat, egy-egy asztal mellé telepednek le. Az egyik egzotikus szépség éppen Janit szúrja ki magának. Néhány mozdulattal az ölébe táncol, s máris ott bájolog, arcát simogatva. Gedeon, elnyújtózva a kényelmes fotelben, mosolyogva nézi testvérét, akinek igencsak furcsa ez a helyzet. Húzódozik, zavarban van, és nem meri megérinteni a nô derekát. Sebaj, segít neki a barnaság, és kis nôi fortéllyal azt is eléri, hogy Jani megcsókolja. Megtört a jég! A nô Jani füléhez hajol, s belesúgja:
               – Töltsd velem az éjszakát! Drágább vagyok, mint társaim, de meglátod, megéri!
               Jani meglepôdését a nô tétovázásnak véli, s így folytatja:
               – Egy percre magadra hagylak, de utána érted jövök. Nehogy megszökj!
               Amint a lány sarkon fordul, Gedeon nevetésben tör ki. Testvére ügyetlenségét kacagja:
               – Mi az, Jani, meglepôdtél? Mit tétovázol? Tudod, hogy ez a legjobb nô, nem tetszik?
               – Tényleg formás...
               – S akkor? Mit ülsz itt? Irány utána!
               Janinak felcsillan a szeme, mozdulna is már, de hirtelen lemondóan visszahuppan székébe:
               – Nem tehetem. Mit szólna Kató, ha megtudná? A világ minden nôjéért sem bántanám meg azt a csodálatos asszonyt.
               – Te megôrültél, nincs okod szentnek látni a feleségedet. S különben is, honnan tudná meg? Na irány!
               – Csak egy perc! Miért mondtad, hogy nem kell szentnek látnom Katót? Te nem veszed észre, hogy ô csak a családjának él? Unszolnom kell arra is, hogy a fodrászhoz elmenjen.
               – De arra bezzeg nem, hogy az egyik legjobb barátoddal, Jenôvel lefeküdjön... – böki ki Gedeon, s már meg is bánta, amit mondott, hisz nem állt szándékában az árulkodás.
               – Mit mondtál? Rágalmazod Katót? Szégyentelen! – csattan fel Jani, s kirohan a terembôl, félrelökve az éppen érkezô újdonsült ismerôsét, a barnabôrű szépséget. Az ajtóban azonban összecsuklik: Mi van, ha tényleg igazat beszél Gedeon?
               Hazafelé indul, már virrad, de nem tart attól, hogy leszidást kap a kimaradásért. Az aggasztja, hogy szóljon-e a hallottakról feleségének, vagy inkább beszélje meg Jenôvel, mint férfi a férfival. Mert az egyértelmű, hogy ezt nem hagyhatja szó nélkül.
               (folyt. köv.)
    Azaki Hakami


                         SPORT
    Labdarúgás
    Továbbra is elsô a Jövô!


               A Hargita megyei D-osztályú bajnokság 18. fordulójában hazai környezetben mérkôzött a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata. A várakozásoknak megfelelôen csapatunk ezúttal is begyűjtötte a három bajnoki pontot. A tavaszi idényben ez volt a Jövô ötödik gyôzelme, ehhez kitűnô 18–2-es gólarány társul. A bajnoki mérkôzéseken gólt szerzô játékosok eredményességét szemügyre véve megállapítható, hogy ezen a tavaszon a Jövô csapatából Obrijan és Spînu öt-öt gólt szereztek. A csatárokat két hátvéd, nevezetesen Sion (4 góllal) és Mezei (2) követi a sorban. Egy-egy találatot ért el továbbá Kerestély és Tătaru Vasile.
               Gyergyószentmiklósi Jövô – Galócási Komplex 5–2 (5–1)
               Gólszerzôk:
    Obrijan (14., 18. és 41. p.), Mezei (6.p.), Sion (30.p.), illetve Ungureanu (11-esbôl a 39. p.) és Ciocan (88.p.).
               Pop Ioan, a Jövô edzôje az alábbi csapatot küldte pályára: Gyenge – Sion, Veress, Mezei (Tódor), Zaibert, Tamás T. (Moisă) – Ábrahám (Bolfă), Korpos, Tamás Sz. – Obrijan (Kerestély), Spînu.
               Játékvezetôk: Papp Levente – Fătul Vasile – Tamás Sándor (mindhárman csíkszeredaiak).
               A Megyei Labdarúgó Egyesület megfigyelôje: Vajda Antal (Székelyudvarhely).
               Az elmúlt vasárnap ragyogó napsütésben lejátszott mérkôzésen mintegy 250 nézô foglalt helyet a városi stadion lelátóin. A helyi szervezôk ezúttal is kitettek magukért, hisz ezúttal sem hiányzott a hangosítás, a zene. Mindehhez nagyon jó talajú pálya társult, egyszóval ezen a szinten kitűnô körülmények között került lejátszásra a mérkôzés. A Jövô játékosai az elsô perctôl kezdôdôen magukénak tudhatták a játék irányítását. A támadáshullám eredményeként az ötödik perc végén szögletrúgáshoz jutott a Jövô. Ábrahám ívelte a jobb oldalról a kapu elôterébe a labdát és a berobbanó Mezei Zsolt nyolc méterrôl védhetetlenül fejelt a vendégek kapujába: 1–0. A gól után tovább támadt a Jövô. A 14. percben Obrijan a baloldalon próbált betörni a büntetôterületre. Sikeres volt az egyéni próbálkozás, hisz a csatár miután áthámozta magát a galócási védôk gyűrűjén és tíz méterrôl lövésre szánta el magát: 2–0. Újabb négy perc múlva a büntetôterületen belül egy Spînu – Obrijan összjáték elôzte meg a harmadik gólt. A csatárok közül ismét Obrijan vállalta a lövést, s ezúttal mintegy tizenhárom méterrôl bombázott a vendégek kapujának jobb oldalába: 3–0. Tucatnyi perc múltán egy egyéni akció végén a jobbhátvéd Sion Constantin is feliratkozott a góllövôk közé: 4–0. Ennél az állásnál természetes módon kilazultak a Jövô sorai. Ennek is tulajdonítható, hogy lassan-lassan nyomultak a Jövô kapuja felé a galócásiak. A 39. percben egy kezezés miatt büntetôrúgást ítélt Papp Levente játékvezetô a Komplex javára. Nem vitatkozott senki a gyergyóiak közül, hogy tizenegyes volt-e, vagy sem, tény, hogy a bíró közel állt, tehát jól látta az esetet. Az ítéletvégrehajtó Ungureanu volt, aki nem kegyelmezett: 4–1. Gyenge Csaba, a Jövô kapusa közel 400 (!) gól nélküli bajnoki perc után a hálóból kellett kiemelje a labdát. Alig két perccel késôbb ismét Obrijan szerzett gólt. Történt, hogy Ábrahám András szögletrúgása után kavarodás támadt a galócási ötös feles környékén, a labda a felsô kapufára pattant, majd onnan vissza a mezônybe, s az ott tartózkodó Obrijan ezúttal hét méterrôl fejelt a kapuba: 5–1.
               A második félidôben érdekes módon megváltozott a játék képe. Az elégedettnek tűnô hazaiak fokozatosan átengedték a kezdeményezést a galócásiaknak, akik Ciocan vezetésével enyhe mezônyfölénybe kerültek. Ezt jelzi az a tény is, hogy egymásután háromszor végezhettek el szabadrúgást a Jövô tizenhatosának elôterébôl, de szerencsére a kapu mellé, illetve a sorfalba lôtték az ígéretes helyzetek után a labdát. A félidô közepe táján Korpos István csapatkapitány próbálkozott távoli lövéssel, de sajnos a labda méterekkel elkerülte a célt. Örvendetes volt látni mindezek ellenére, hogy hosszú kihagyás után Ábrahám András helyett ismét pályára lépett Bolfă Ioan, aki úgy tűnik kilábalt makacs deréksérülésébôl. A mérkôzés végén újabb szépítô gól esett a Jövô kapujába: Ciocan hozzávetôleg 20 méterrôl próbálkozott kapuralövéssel és a Gyenge Csaba elôtt megpattanó labda védhetetlenül került a Jövô kapujába: 5–2.
               Két ellentétes arculatú félidô után összességében megérdemelt gyôzelmet aratott ezúttal is a Jövô. A vendégektôl jó játékával különösen Ciocan hívta fel magára a figyelmet, aki mindvégig hasznosan játszott. Csapatunk továbbra is elsô a bajnoki rangsorban és minden jel szerint a május 20-án, vasárnap sorra kerülô Székelykeresztúr elleni hazai mérkôzésen dôl el a megyei elsôség kérdése.
               A 18. forduló további eredményei: Hodos – Balánbánya 1–1, Ditró – Székelyudvarhely 0–3, Tölgyes – Tusnád (elnapolva, június 3-án kerül lejátszásra), Székelykeresztúr – Maroshévíz 1–0.
               A bajnoki rangsor élmezônye: 1. Gyergyószentmiklósi Jövô 39 pont (60–10-es gólarány!), 2. Székelykeresztúr 39 p., 3. Balánbánya 34 p., 4. Maroshévíz 29 pont, 5. Galócás 29 pont.
               A következô forduló műsora: május 5., szombat: Székelyudvarhely – Tölgyes, Maroshévíz – Hodos, Galócás – Székelykeresztúr; 11.00 órától: Csíkszereda – Jövô; május 6-án, vasárnap: Balánbánya – Ditró.

    Ifi foci
    Gyôztek az ifik


               A Hargita megyei D-osztályú felnôtt bajnoksággal párhuzamosan zajló, ifjúságiak számára szervezett megmérettetés vasárnapi fordulójában: Gyergyószentmiklósi Jövô – Galócási Komplex 6–1. A Jövô ifjúsági csapata május 5-én, szombaton Csíkszeredában vendégszerepel. A mérkôzés 13 órakor kezdôdik.

    Esemény
    Gyűléseztek a Bástya SE vezetôi


               Április 27-én, pénteken gyűlést tartottak az idén megalakult Gyergyószárhegyi Bástya SE vezetôi és támogatói. Gábor László, a Bástya SE elnökének elmondása szerint a gyűlésen határozat született arról, hogy egyelôre három sportágat – atlétika, jégkorong és labdarúgás – támogatnak. A sportegyesület idei fô célkitűzése László Tibor 15 éves atlétatehetség hathatós támogatása. Mindezt azért, hogy a nyár folyamán a rendkívüli képességekkel rendelkezô atléta dobogós helyezést érjen el a Bukarestben megrendezésre kerülô ifjúsági III-as korcsoportú országos bajnokságon. Az elnök beszámolt ugyanakkor arról is, hogy idén nyáron nagyszabású utcai futóverseny megrendezését tervezik Gyergyószárhegyen. A községben eddig példátlan eseményre a tervek szerint meghívják az ország legjelentôsebb atlétika szakosztállyal rendelkezô sportegyesületeit. Ezen terv kivitelezéséhez a szárhegyiek támogatókat keresnek éppen ezért, akik úgy látják, hogy érdemes ezen eseményre áldozni a részletekrôl a 092/328.835-ös számú telefonon érdeklôdhetnek.
               Szóba került ugyanakkor az is, hogy ôsztôl a szárhegyiek körzeti labdarúgó bajnokságot szándékoznak szervezni. Az elképzelések szerint Remete, Ditró, Újfalu, Alfalu és Szárhegy csapatainak részvételére számítanak. Ôszre minden jel szerint lesz labdarúgó csapata Szárhegynek. A szakosztály vezetôi és egyben edzôi: György Mózes és Páll Csaba. A jégkoronggal kapcsolatosan Gábor László elmondta, hogy akárcsak a labdarúgóknál itt is vezetô-edzôk vannak, nevezetesen: Becze Árpád és Csergô László.
               Nem utolsó sorban az is elhangzott, hogy még az idén Szárhegyen létre akarnak hozni egy Ifjúsági és Sport Centrumot. Ebben az elôzetes tervek szerint korszerűen felszerelt edzôtermek, sôt egy étterem is helyet kapna. Ezentúl minden hónap utolsó hétfôjén gyűlést tartanak a Gyergyószárhegyi Bástya SE vezetôi és támogatói.



               TENISZ
    Edzôtáboroztak a gyergyóiak


               Április 17–24. között a testvérvárosi kapcsolatok keretén belül Budapest XVII. kerületében edzôtáborozott a Gyergyói ISK tizenegy sportolója. A gyergyói küldöttséget Elekes Éva tanár-edzô vezette, aki kérdéseinkre válaszolva a következôket nyilatkozta:
               – Ez az edzôtábor tulajdonképpen egy tavaszi ugródeszka volt a gyerekeknek. Kimondottan jól jött ez az utazás, mert a gyerekek ezáltal betekintést nyertek a tenisz világába. Megtapasztalhatták, hogy valójában milyen is az igazi sportélet. A gyerekek ugyanakkor városlátogatás résztvevôi is voltak. Az edzôtáborozás idején napi két edzés volt, de csak akkor, amikor nem volt délutánra műsor tervezve.
               A Gyergyói ISK tenisz-szakosztályának képviselôi ezúton is köszönik a támogatóknak a budapesti edzôtáborozás létrejöttéhez való hozzájárulásukat.

    Helyezések Litvániában

               Március 25–április 7. között a litvániai Siauliai városban került megrendezésre a Kelet-európai bajnokság küzdelemsorozata. A két versenybôl álló megmérettetésen tizenhárom ország 28 teniszezôje állt rajthoz. Városunkat Szatmári Ágnes (Gyergyói ISK) képviselte, aki tagja a 14 éves sportolók alkotta Román válogatottnak.
               Az elsô verseny gyergyói vonatkozású eredményei (egyéni): Szatmári – Velkovska (Macedónia) 7:5, 7:6; a negyeddöntôben: Szatmári – Savchuk (Ukrajna, elsô számú kiemelt) 1:6, 1:6. Az elsô hat közé kerülésért: Szatmári – Tiscenko (Lettország) 1:6, 6:2, 6:2. Az 5. helyért lejátszott mérkôzésen: Szatmári – Nicolescu Monica 1:6, 6:2, 6:2. Szatmári Ágnes végül a hatodik helyen végzett.
               Párosban: Nicolescu, Szatmári – Batsula, Gavatsova (Fehéroroszország) 2:4, 4:2, 4:2; az elôdöntôben: Nicolescu, Szatmári – Tokareva, Savchuk (Ukrajna) 4:1, 2:4, 2:4. Ezekkel az eredményekkel a romániai kettôs a 3. helyen végzett.
               A második versenyen, egyéniben: Szatmári – Arnaudovska (Macedónia) 1:6, 6:2, 6:2; Szatmári – Mecaite (Litvánia) 6:0, 6:0; a negyeddôntôben: Szatmári – Savchuk (Ukrajna) 2:6, 1:6. Az elsô hat közé kerülésért: Szatmári – Tiscenko (Lettország) 6:7, 5:7; a 6–7. helyért: Szatmári – Gavartsova (Fehéroroszország) 1:6, 2:6. Szatmári Ágnes a hetedik helyen zárta a versenyt.
               Párosban: Nicolescu, Szatmári – Cybina, Gotovskyte (Litvánia) 4:2, 4:1; Nicolescu, Szatmári – Arnaudovska, Velkovska (Macedónia) 4:2, 4:2; az elôdöntôben: Nicolescu, Szatmári – Batsula, Gavartsova (Fehéroroszország) 1:4, 4:5. Az eredmények ilyetén alakulása ezúttal is a 3. helyhez volt elegendô a romániai párosnak.
               A két verseny összesített eredményei alapján Szatmári Ágnes a hetedik helyen végzett, ekképp a Nemzetközi Tenisz Világ Szövetség korcsoportos csapatának – hat versenyzô alkotja – elsô számú tartalékjátékosa. A hatos csapatba bekerült sportolók idén nem kevesebb, mint hat nemzetközi versenyen vesznek részt. Ezen sportolók költségeit teljes egészében a nemzetközi szövetség fedezi.
               * Április 7–10. között Bukarestben rendeztek felmérô jellegű versenyt a romániai 14 éves korcsoportú versenyzôknek. Városunk képviselôjének eredményei: Szatmári – Tănase (Bukarest) 6:0, 6:1; Szatmári – Crăciun (Braila) 6:0, 6:0; Szatmári – Gabor (Pitesti) 6:3, 6:0; Szatmári – Gae (Bukarest) 6:1, 7:5 és az elôdöntôben: Szatmári – Corduneanu (P. Neamţ) 6:3, 3:6, 3:6. Szatmári Ágnes ezen a versenyen a 3. helyen végzett. Ugyanezen a versenyen Almási Emôke (Gyergyói ISK) az elsô fordulóban 1:6, 1:6 arányú vereséget szenvedett a bukaresti Savu Alinatól.
               * Április 20–24. között Sepsiszentgyörgyön került megrendezésre a 16 évesek számára szervezett Arkon-kupa küzdelemsorozata. A gyergyói vonatkozású eredmények: Szatmári – Pătran (Cîmpina) 6:3, 6:1; Szatmári – Tudosiu (Cîmpina) 6:1, 6:0; Szatmári – Voinea (Brassó) 6:2, 6:1: Szatmári – Postelnicu (Brassó) 6:0, 6:0; Szatmári – Lăzăroiu (Brassó) 6:4, 6:2; Szatmári – Hîrtopan (Brassó) 6:0, 6:2; a döntôben: Szatmári Ágnes – Stan Smaranda (Sepsiszentgyörgy) 6:2, 6:1. Tornagyôztes a gyergyószentmiklósi Szatmári Ágnes.



               KÉZILABDA
    Elsô helyen a ditrói hetedikesek


               Örvendetes hírek érkeztek az elmúlt héten Ditróból. Az alábbiakban közzé tesszük a gyergyói községbôl érkezett beszámolót.
               „A Sepsiszentgyörgyön immár tizedik alkalommal megrendezett Szent György-napok alkalmával a ditrói Siklódy Lôrinc Általános Iskola is képviseltette magát a kézilabda-tornán, amelyet április 20-21-én tartottak az V–VIII. osztályos fiú- és lánycsapatoknak.
               Eredmények: VI. osztályos fiúk: 1. Sepsiszentgyörgyi ISK, 2. Ditró – Siklódy Lôrinc Általános Iskola, 3. Csíkszereda – Nagy Imre Általános Iskola, 4. Brassó – 25. sz. Ált. Isk.; VII. osztályos fiúk: 1. Ditró – Siklódy Lôrinc Ált. Isk., 2. Sep- siszentgyörgyi ISK, 3. Csíkszereda I-es csapata, 4. Csíkszereda II-es csapata; lányok: 1. Székelyudvarhelyi ISK, 2. Ditró – Siklódy Lôrinc Ált. Isk., 3. Sepsiszentgyörgyi ISK I-es csapata, 4. Sepsiszentgyörgyi ISK II-es csapata.
               Gólkirály a VII. osztályosoknál: Ferenczi Botond (Ditró); a legjobb kapus a VI. osztályosok korcsoportjában: Gáll Attila (Ditró).
               Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Bajkó Istvánnak, aki saját autóbuszát bocsátotta rendelkezésünkre – szimbolikus öszszegért (a két nap alatt).
               Kísérôk: Bardocz Erzsébet és Czimbalmos Árpád testnevelô tanárok."
               Ezek után mit mondhat a szerkesztô? Elôször is azt, hogy nagyon szépen köszönjük a sepsiszentgyörgyi beszámolót. Másodszor pedig: várjuk a további kézilabda eseményekrôl szóló tudósításokat annál is inkább, mert tudjuk, hogy Ditróban nagy hagyománya van ennek a látványos sportágnak.



               SAKK
    Puskás András elsô


               Az elmúlt vasárnap az Astoria kávéházban került megrendezésre az Astoria-kupa és egyben a városi bajnokság negyedik fordulója. A hétfordulós, svájci rendszerű megmérettetésnek ezúttal 24 résztvevôje volt.
               A verseny végsô rangsorában: felnôttek: 1. Puskás András 5,5 pont (27,5 Bucholz), 2. Kabucz Attila 5,5 p. (25,0), 3. Nagy Zoltán (Csomafalva) 5 p. (32,5), 4. Tudor Vladimir 5 p. (30), 5. Balázs K. Csaba 5 p. (24,5); ifjúságiak: 1. György Dániel 4 pont, 2. Baki Lóránt 3 p, (24,5), 3. Both Zsolt 3 p. (20), 4. ifj. Nagy Zoltán (Csomafalva) 2,5 pont.
               Az Astoria-kupa és a városi bajnokság összesített rangsorában: 1. Puskás András 21 pont, 2–3. Balázs K. Csaba és Kabucz Attila 19–19 ponttal, 4. Mîndru Traian 18 p., 5. Andreica Ioan 15,5 pont (három verseny után).



               Diáksport
    László Tibor budapesti diadala


               A hagyományossá vált budapesti Szily Kálmán Kupa elnevezésű sportrendezvény-sorozaton idén is a Salamon Ernô Elméleti Líceum csapatai vettek részt. A gyergyóiak az alábbi sportágakban képviselték városunkat: kosárlabda, kispályás labdarúgás, asztalitenisz és atlétika.
               Külön említést érdemel, hogy a gyergyói csapat tagja volt a szárhegyi László Tibor is, aki természetesen az atlétika csapatba kapott besorolást. Az atlétikánál maradva tudni kell, hogy a műsoron 100 és 1500 méteres síkfutás, távolugrás, súlylökés és 4x400 méteres váltóverseny szerepelt. A csapat- és az egyéni sportágakban elért eredményeket pontozták, így alakult ki a végsô sorrend: 1. Szily Kálmán Szakközépiskola, 2. Pozsonyi Slovnaft Szakközépiskola, 3. Salamon Ernô Elméleti Líceum. Az egyéni eredmények közül László Tibor 4'42''-es idôvel megnyerte az 1500 méteres síkfutóversenyt. Ugyanitt Tódor Tihamér a 3. helyen ért célba. A 4x400 méteres váltóversenyben a Salamon Ernô Elméleti Líceum csapata a második helyen végzett.
               A küldöttség kísérôi: Bagossi Attila, Gyulai Béla, Jánosi Béla és Buslig Gyula voltak. Amint az kiderült, a Szily Kálmán Szakközépiskolában tanít a városunkból elszármazott Lázár Zoltán fizikatanár. A gyergyói diáksportolók rendkívül kellemesen töltötték az elmúlt hétfôi napot (április 30.), hisz Selyem Antónia tanárnô vezetésével – a testvérvárosi kapcsolatok keretén belül – meglátogatták a kiskunmajsai strandot.


    Elhunyt egy sportember

               A megrázó hírt, amely arról szólt, hogy életének 63. évében, április 28-án, szombaton este elhunyt Elekes Antal, másnap délután tudtam meg. Megdöbbentem, hisz a mindenki által Öcsiként ismert tanár-edzôvel mintegy negyvennyolc órával korábban beszélgettem. Az igazság az, hogy telefonon cseréltük ki gondolatainkat, de éreztem, és magam elôtt láttam nyílt tekintetű, mosolygós arcát. Jó kedvre derített a telefonbeszélgetés.
               Vasárnap kora este aztán emiatt is hasított lelkembe a fájdalom. Miután elolvastam a Halászok utcai családi ház kapujára kifüggesztett gyászjelentôt, nem hittem, nem fért a fejembe, hogy Öcsirôl van/lehet szó. Sajnos késôbb beigazolódott, amire gondolni sem mertem...
               Pályafutásának eredményeit, érdemeit, tanítványait nehéz lenne itt felsorolni. Ami számomra örökké megmarad Öcsivel kapcsolatosan az, hogy sokoldalú sportember volt. Gyephoki, jégkorong, labdarúgás, sí, tenisz – jut eszembe néhány az Öcsi sportpályafutását és edzôi tevékenységét fémjelzô sportág közül. Páratlan életkedvvel és tenniakarással megáldott ember volt.
               Elekes Antalt május 1-én, kedden kísérték el utolsó útjára.
               Nyugodjon békében!
    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


               BICIKLITÚRA
    Gurul a Rádió


               Vasárnap érkezett városunkba az a biciklis-csapat, melynek tagjai a Marosvásárhelyi Rádió és a Pro Biciclo Urbo emberei. A kilencnaposra szervezett túra célja eljutni azokra a helyekre, ahol a Marosvásárhelyi Rádió adásai hallhatóak, s felmérést készíteni a hallgatóság körében arról, hogy mit szeretnek, mit szeretnének hallgatni.
               A tervek szerint 550 km-t tesznek meg kilenc nap alatt, kilencvenhét települést érintve, szállást pedig iskolák, motelek, vagy éppen sátrak biztosítanak.
               Lapzártakor Nemes Attila, a csapat tagja elmondotta, hogy Sepsibükszádon járnak éppen, Bálványos felé haladnak, és a Rétyi-tónál alszanak a május 2-rôl 3-ra virradó éjszaka. A következô napok programjában Sepsiszentgyörgy, Szentegyháza, Székelyudvarhely, Szováta, majd Marosvásárhely áll, s így május hatodikán véget ér a kerékpártúra.
               Remélhetôleg ez a kiruccanás nemcsak jó kirándulási lehetôség volt a rádiósoknak, természetszeretôknek, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy a Marosvásárhelyi Rádió adásai ezután méginkább a nép szájaíze szerint készüljenek, a nép nyelvén szóljanak.
    Balázs Katalin

    viccek...viccek...viccek

               A férj vacsora után lemegy a kocsmába egy korsó sörre. Két korsó sör után fröccsöt rendel, azután feleseket, aztán éjféltájban arra eszmél, hogy a csapos csikorog a székekkel, leoltja a lámpákat, zárni készül. „Na a holnapi viszontlátásra!" – mondja a csaposnak, és megindul az ajtó felé. De a következô pillanatban elvágódik, teljes súlyával pofára esik. Elkúszik az ajtóig, felhúzza magát a kilincsen, de ugyanúgy elzúg. Hazakúszik, néha megpróbál felállni, nem adja fel. Utóljára az ágya elôtt próbál fellálni, szerencséjére ezúttal az ágyba zuhan. Reggel a felesége böködi a seprűnyéllel:
               – Szóval megint lerészegedtél, te disznó.
               – Azt te meg honnan veszed?
               – Telefonáltak a kocsmából, hogy megint otthagytad a tolókocsidat.
               * * *
               – Hogy hívják a dilis indiánt?
               – Golyóstoll.
               * * *
               A rendôr az aluljáróban lelkesen dobálja a húszasokat a szendvicses automatába. Potyognak a sonkás zsemlék, gurulnak szanaszét. A rendôr mögött már hosszú sor áll, egy idôsebb úr már nem bírja tovább, odaszól a rendôrnek:
               – Na de jóember, hát mit csinál?
               – Kuss. Amíg nyerek, én játszom!
               * * *
               A rendôr ül a rakparton. Kifog a vízbôl egy doboz gyufát. Próbálgatja meggyújtani a gyufákat:
               – Ez nem jó – bedobja a vízbe, kidobjuk.
               – Ez sem jó – bedobja a vízbe, ezt is kidobjuk.
               Az egyik gyufaszál sercegve meggyullad. A rendôr elmosolyodik, gondosan elfújja a lángot, a gyufaszálat pedig féltô gonddal zsebreteszi:
               – Ez jó. Eltesszük.
               * * *
               Éjjel 3-kor a rendôr beállít az ôrsre anyaszült meztelenül. Az ügyeletes tiszt csak nézi megrökönyödve, majd megkérdezi tôle:
               – Mi a francot keres itt maga ilyenkor, és ráadásul meztelenül?!?!
               – Jelentem, én egy buliról jövök!
               – Igeeen?
               – És ott egész jó volt a hangulat, amikor valaki lekapcsolta a villanyt, és egy nôi hang azt mondta hogy vetkôzni!
               – És???
               – Levetkôztem, mire azt mondta az a nôi hang „És most, férfiak, munkára!"
               – Na és???
               – Hát itt vagyok...
               * * *
               Az apa bemegy a kisfia szobájába, hogy jó éjszakát kívánjon neki. A gyereknek lidérces álma van, nyög, sír, forgolódik. Az apja felkölti, és nyugtatgatja, kérdezi mi baj van. A gyerek elmondja, azt álmodta, hogy Margit nagynéni meghalt. Másnap Margit nagynéni meghal.
               Néhány nap múlva az apa este felmegy a fia szobájába, hogy jó éjszakát kívánjon neki. A gyereknek ismét lidérces álma van, az apa felkölti, és kérdezi, mi a baj. A gyerek sírva válaszol, hogy azt álmodta, hogy az apja meghalt. Megnyugtatja a fiát, hogy teljesen jól érzi magát, betakarja, és mondja neki hogy aludjon csak nyugodtan, minden rendben van.
               Az apa visszamegy a hálószobába, lefekszik, de nem tud elaludni, annyira fél. Másnap reggel halálra van rémülve, mert komolyan hiszi, hogy meg fog halni. Felöltözik, majd kocsival elindul a munkahelyére, de rettenetesen óvatosan vezet, nehogy valami baleset történjen. Nem mer ebédelni, mert fél az ételmérgezéstôl.
               Délután hazamegy, az ajtóban találkozik a feleségével. „Atyaúristen! Micsoda szörnyű napom volt! Egész életemben ilyen rosszul még nem voltam.", mondja az asszonynak.
               Az asszony válaszol: „Neked szörnyű napod volt, hát még nekünk! Képzeld a postás ma reggel itt halt meg az ajtónk elôtt."
               * * *
               – Téged miért vágtak sittre? – kérdezi az egyik rab az újonnan érkezett cellatársától.
               – A jóságos szívem miatt kerültem ide!
               – Hogyhogy?! Mesélj!
               – Az úgy volt, hogy az anyósomnak vérzett az orra, én meg gyorsan elszorítottam a nyakát, nehogy elvérezzen...


    HOROSZKÓP
    május 3–9.


               Kos (III.21-IV.20.)
               Apró-cseprô ügyek homályosítják el amúgy optimista életszemléletét. Kissé sokat kockáztat munkahelyváltásnál. Ha kitart eszméi mellett, nagyon fel kell kötnie a nadrágját. Ön kitartó, de türelmetlen is. Otthona körül nagy figyelemmel, óvatossággal és körültekintéssel legyen!
               Bika (IV.21-V.20.)
               Megnyugodhat, pihenhet, lazíthat kedvére. Nem érdemes most küzdeni, izzadni, csak a tornateremben. Ha párválasztáson gondolkodik, nemsokára szembejön önnel az igazi, ha pedig már van kiszemeltje, itt az idô megkérni. Választása szerencsésnek ígérkezik.
               Ikrek (V.21-VI.21.)
               Világot látni csak nagyon sok pénzbôl lehet, de ha ez az életcélja, még nagyon sokat fog csalódni. Gondolja meg, erôs érzelmi szálak kötik-e partneréhez? Mert ha ön csak a pénzéhez ragaszkodik, azt találja benne a legvonzóbbnak, akkor baj van. Idôvel a baj pedig csak tetézôdik.
               Rák (VI.22-VII.22.)
               Nagyon vonzódik családjához, ôk mindennél fontosabbak önnek. Ez nagyon szép dolog, csak nem egészséges, ha az ön édesanyja is önökkel él. Jó volna szép lassan függetlenednie édesanyjától.
               Oroszlán (VII.23-VIII.23.)
               A héten váratlan látogatóra számíthat. Nem gyakori vendég önönkél, de most oka van, hogy felkeresse önöket. Sok gondja van, és önök segíthetnek neki. Ezt nem közli, és lehet, hogy segítséget sem mer kérni. Önnek kell felajánlania. Családi élete most nyugodt, kellemes napok elé néz.
               Szűz (VIII.24-IX.23.)
               Érzékeny lelkületét próbára teszik a körülmé- nyek. Nagyon sokat aggódik, kételkedik. Elsôsorban önmagában, mert ha lenne kellô önbizalma, tudná, hogy minden elrendezôdik a maga idejében. A hitnek óriási jelentôsége van, ezt ön is tudja.
               Mérleg (IX.24-X.23.)
               Vagy ritkaságszámba menô jólétben tengôdik, vagy mostanában lesz alkalma nagy vagyonra szert tenni. Mindkét esetben jó lehetôség az ön számára az ingatlanbefektetés. Minden iratot, szerzôdést olvasson el inkább háromszor is. Jobb félni, mint megijedni.
               Skorpió (X.24-XI.22.)
               Lót-fut, rohan, egy percre sem áll le. Képes egy nap alatt elintézni azt, ami másnak egy hetébe kerül. A munkahelye nem lenne rossz, mert kényelmes, sokak által irigyelt foglalkozás. De ön képes ezt is olyan hévvel csinálni, hogy este holtfáradtan dobja magát ágyba.
               Nyilas (XI.23-XII.22)
               Örömét leli benne, hogy másokat boldoggá, elégedetté tegyen. Ha egészen fiatal, élnie kell, úgy istenigazából. Mindent megtudni, megtapasztalni, a jót is, a rosszat is. Ez nagyon fontos a jövôt illetôen. Ne ijedjen meg attól, hogy állandó akadályba, gátló tényezôkbe botlik, mert nem bukik el bennük.
               Bak (XII.23-I.20.)
               Ha észreveszi, hogy életében egy esemény újból és újból elôfordul, akkor figyelnie kell rá. Legközelebb már máshogy reagáljon ugyanarra a dologra, amire egyébként a megszokott módszereket használta. Ha sikerül megoldania, többet nem kísérti az életben.
               Vízöntô (I.21-II.19.)
               Kedves, jóravaló, nagylelkű lénye sokszor válik kihasználhatóvá. Lelkileg most teljesen össze van törve, hisz két oldalról kapja a támadásokat. Az egyik erre húz, mert ezt szeretné, a másik arra, mert azt szeretné. Képtelen dönteni, mert nem akar senkit megbántani.
               Halak (II.20-III.20.)
               Komolyan megházasodna? Komolyak a szándékai, de komolyak a félelmei, kételyei is. Vajon jól dönt? Ha válás lesz a vége? Ezek a kérdések vetôdnek fel tudatában minden órában. Viaskodik, pedig csak a szívére kellene hallgatnia. Ha azt súgja, ô az igazi, ne habozzon!