Egyensúlyproblémák
Várható, hogy a számítógépes játékokon felnôtt generációból kikerülô városvezetôk sokkal, de sokkal reálisabban fognak tudni mérlegelni bizonyos helyzeteket, mint a mostaniak. Miért is mondom ezt a paradoxont? Hiszen a virtuális játékok világában járatlanok szemében a PC-s játékok mindennemű válfaja felesleges idôtöltésnek, szemkoptatásnak minôsül. Pedig nem igazán így áll a helyzet. Íme egy pro games példa:
Ha, teszem azt, az aktuális vezetôk eltöltöttek volna egy pár órát a Civilizáció, a Settlers, a Cézár vagy más ilyenszerű gondolatébresztô játékokkal, akkor nem lenne problémájuk a város egyensúlyával. Lenne elképzelésük, hogy milyen formán kell fel- vagy újraépíteni egy települést, hogyan kell azt fejleszteni, melyek az ipari, mezôgazdasági, kulturális prioritások, minek mi az elônye, mi a hátránya, hogy viszonyul mindehhez a lakosság, mik a normák egy elfogadható, elégedett közösségi élethez.
A fenti felsorolás egy bizonyos összhangot, egyensúlyt sugároz. Nem tévedés. Ezek a legelsô dolgok, amelyeket ezek a játékok megtanítanak. Egyensúlyban tartani, megôrizni és fejleszteni a felépített rendszert úgy, mint a valós életben, hisz a játékban sem végtelenek az anyagi források. Itt is egy behatárolt értékkel, összeggel kell gazdálkodni, mondjuk egy adott pénzalappal, akárcsak a valóságban.
Ebben a lapszámban a tisztaság, a rendezettség kerül terítékre. Nem elôször, és valószínűleg nem utoljára. Érthetetlen számomra, hogy milyen alapon fogalmazódnak meg tisztaságra ösztökélô felhívások a polgármesteri hivatalban, mikor városunk útjai, járdái nem látszanak a portól, szeméttôl és a gödröktôl. Vajon ki kellene példát mutasson a hivatalnak?
Valamikor gyerekként, a nyári kánikulában, örömrivalgással fogadtuk a „locsolóautót", hiszen a hűs Békényvíz minket is felfrissített, nemcsak az utat. Közben felborult az egyensúly. Most van öt utcaseprôje városunknak. Azok sem kaptak fizetést. Pont.
Az év elejétôl a tanács megszabta, hogy havonta minden lakos 7000 lejjel járul hozzá a tisztaság megôrzéséhez. Ha csak 20 ezerrel szorzok, akkor is 140 millió jön ki havonta. Csak a tisztaságra. Ezzel az alappal szerintem jól lehet gazdálkodni. S végre megejteni azt a rég beharangozott, alapos városi nagytakarítást, hogy az egyik felborult egyensúlyrendszer helyreálljon a játékban. Persze elsôsorban a por melegágyait, a gödröket kell eltüntetni, hiszen másképp eredménytelen lesz a portalanítás. S akkor marad minden a régiben.
Gödör, mocsok és szemét Porfelleget fúj a szél
Bántja az ember szemét A turista Gyergyóról beszél.
Ábrahám Imre
Szálkák és gerendák
Nem tudom, máshol hogy van ez, de mifelénk a politikusoknak nem erôs oldala a logika (hogy most a következetességet ne emlegessem). Ennek szép példáját adják most a státustörvény kapcsán. Pontos kronológiai sorrend nélkül: valamikor rég-rég Horvátország megadta a horvát állampolgárságot minden határon túl élô horvátnak, így a romániaiaknak is. Nem került bár egy román politikus sem, aki reklamált volna. Amikor Horvátországban választások vannak, szavazókörzeteket állítottak fel Romániában is. A romániai horvátok elmentek szépen szavazni, a román rendôrség pedig vigyázott a rendre. Mindez a legnagyobb békében, sehol semmi reklamáció.
Késôbb törvényt fogadott el a Szlovák parlament is a határon túli szlovákok jogállásáról. Szlovákok élnek Romániában is, tehát ezek is részesülnek az illetô törvény biztosította jogokból. Van nekik fényképes szlovák igazolványuk is. Hallott valaki ennek kapcsán román politikust reklamálni? Én nem!
Ez mind semmi ahhoz képest, hogy a román állam megadja az állampolgárságot (meg az útlevelet) minden Moldáviai románnak, aki ezt kéri. Ehhez még törvény sem kellett, elég volt, hogy a kormány akarja. Szerzett is jó néhány moldáv atyafi román állampolgárságot, gondolom nem azért, mert az most olyan nagy érték, de ugye soha nem lehet tudni. Ez az akció is lezajlott békében, senki nem reklamált, nem panaszkodott, hogy egy állam nem hozhat olyan törvényt, amelyik más ország állampolgáraira vonatkozik.
Aztán tavaly ôsszel megesett az a csoda is, hogy az RM(D)SZ aláírásokat gyűjtött a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett külhoni állampolgárságért. Ez több lenne, mint amirôl a státustörvény szól, furamód mégsem reklamált egy román politikus sem. (A magyarázat amúgy pofonegyszerű, hisz minden román politikusnak érdeke volt, hogy Markóék önálló jelöltet állítsanak a választásokon – márpedig ezen árukapcsolás nélkül nem gyűlt volna ki a szükséges mennyiségű aláírás –, ugyanis azzal el volt intézve az, hogy a szavazatok 7%-a nem kerülhetett valamelyik konkurens párt jelöltjének a zsebébe.)
Tovább menve az is köztudott, hogy a státustörvényrôl sok-sok hónapja folynak az egyeztetések belföldön és külföldön egyaránt. Hetente nem egy cikk jelent meg ezzel a témával a sajtóban is.
S akkor eljutunk 2001 áprilisába, amikor:
1. A román pártok „meglepôdve" vesznek tudomást a törvénytervezetrôl. Szegények! Azt akarják elhitetni velünk, hogy eddig nem tudtak róla. A naivabbja még talán el is hiszi, de nem tudom milyen alapon néznek gyengeelméjűnek 23 millió embert.
2. A tervezetet nem ismerik, mert – állításuk szerint – ôket senki nem értesítette, velük senki nem konzultált. Ennek ellenére véleményük van róla, s nem is akármilyen. Mélységesen elítélik, a belügyekbe való súlyos beavatkozásnak tekintik, meg ilyesmik.
3. A tervezetet valóban nem ismerik (hisz ha ismernék, tudnák, hogy az arról szól, hogy Magyarországon milyen kedvezményeket élvezhet az, aki határon túli magyar), avagy ismerik, de mégis butaságokat mondanak róla (hogy azt Romániában nem fogják alkalmazni), s ezzel hergelik az egyszerű népet.
4. Minden lelkiismeret-furdalás nélkül harsogják mindenfelé, hogy ez egy precedens nélküli törvénytervezet, ellenkezik a nemzetközi joggal, stb, stb. Holott tökéletesen tisztában vannak azokkal, amiket fennebb felsoroltam. De ez nem számít.
Az már a nevetségesség csú csa, amikor azt mondják, hogy egyik állam sem hozhat olyan törvényt, amelyik más államok polgáraira vonatkozik. Ugyanis (ha valaki nem tudná) minden államban van idegenrendészeti törvény (nálunk is, épp eleget cikkeztek mostanában róla, lévén hogy olyan elôírásokat tartalmaz, amelyek a Ceauşescu korra emlékeztetnek), amire pont ez jellemzô. Egy szó mint száz: ez az egész felhajtás vihar egy pohár vízben. Közönséges ma gyarellenes hangulatkeltés, amiben – s ez is csúcs – pont az a Szlovákia a partner, amelyik maga is hozott már ilyen törvényt. Ha valaki ezt érti....
Árus Zsolt
A spanyol munkásokat keres
Dolgoztatni akarunk, nem politizálni
Vasárnap, hétfôn és kedden munkásokat toborzott a spanyol készruhagyár. A Renco cég képviselôi a hivatal tanácstermében fogadták a jelentkezôket. Eduardo López Henanz és Miguel Sánchez Medina lapunk kérdéseire válaszolt:
– Miért döntött úgy a Renco cég, hogy éppen Gyergyószentmiklóson építi fel a készruhagyárat?
– Úgy láttuk, hogy egy olyan vidék, ahol van munkaerô, és úgy láttuk, hogy a mi tervünknek megfelel ez a vidék.
– Munkaerô az valóban van, s amint értesültünk, kétszáz személy jelentkezett a meghírdetett állásokra. Hány embernek tudnak munkát biztosítani?
– Most csak egy felmérést végzünk a gyergyói potenciális munkaerôrôl. Figyelembe vesszük a szakképzett és szakképzetlen munkaerôk számát. Az eredeti terv 400–500 személy foglalkoztatásáról szól. Azt, hogy ez a terv mennyire fog változni, még nem tudjuk megmondani.
– Lehet, hogy önöknek ismeretlen, de létezik egy román-magyar ellentét errefele. A gyergyóiak nem veszik jó néven azt a hírt, miszerint, ha nem lesz meg a kellô létszám, akkor román vidéken is meghirdetik az állásokat. Igaz-e?
– A Renco egy termelô cég, azért jön romániába, hogy dolgozzon és dolgoztasson. Minôséget termeljen, gazdaságosan. A politikai konfliktusok minket nem érdekelnek. Nekünk munkaerôre van szükségünk, és nem teszünk kivételt magyar és román, fehérek és feketék, ortodoxok és más vallásúak között. Még nem jött szóba az, hogy más vidéken lakókat alkalmazzunk, egyelôre a helyi munkaerô-lehetôségeket kell felmérnünk, és az eddigi jelentkezés alapján optimisták vagyunk.
– A következô tanácsülésen szavazás alá bocsátják azt is, hogy a Renco cégnek ötévre ötven százalékos adókedvezményt adjon a város, mindazok mellett, hogy egy dollárért kapták a területet. Elegendônek tartják-e ezeket a kedvezményeket?
– Reméljük, hogy a tanács a lehetô legtöbbet segít. Nekik is tudniuk kell, hogy ez egy nagy és igencsak fontos terv Gyergyó számára valamint e város környékének. Elvárjuk, hogy a tanács megadja a kért kedvezményeket.
– Milyennek tartja a városvezetés eddigi hozzáállását, segítették-e munkájukat, ugyanis felröppentek olyan hírek, hogy a spanyol cég kiábrándult a városvezetésbôl, s úgy tartja, hogy a gyár építését csak választási kampányra használta a polgármester.
– Mi annak idején megnéztük és felmértük a várost, s a terepszemle alkalmával ismerkedtünk meg a polgármesterrel is. Fogalmunk sem volt, hogy mikor vannak a választások.'Tetszett a város, ezért döntöttünk úgy, hogy itt állapodunk meg, és természetesen nem bonyolódtunk a politikába. A polgármester, – amennyire tôle telt – segített minket abban, hogy itt maradjunk, hogy az itt élô embereknek adjunk munkát, mert úgy látta és mi is így gondoljuk, hogy ez a vállalat gazdagabbá teszi a vidéket. Ezért hálásak vagyunk a polgármesternek, de akár ô marad a polgármester, akár mást választ a város, mi így is, úgy is itt szeretnénk folytatni a tervet.
Fordított: György-Böjte Emma
Lejegyezte: Balázs Katalin
Tájékoztattak
Pénteken Pál Árpád polgármester tájékoztatott a polgármestrei hivatalban múlt héten történtekrôl.
* A spanyol befektetôk csütörtökön a gazdasági szakbizottsággal tárgyaltak az önkormányzat által nyújtandó kedvezményekrôl. Polgámesterünk elmondotta: a jelenlegi törvények értelmében legfennebb ötven százalékos, ötévre szóló kedvezményt adhat az önkormányzat a befektôknek. Bár a tárgyalás megtörtént, a végleges döntést a tanácsnak kell meghoznia.
* Eddig nem kezdhette el a hivatal az útjavítást, mivel nem volt ahonnan anyagot szerezni. Viszont hétfôtôl elkezdôdnek városunkban az útjavítási munkálatok, ez jelenti az aszfaltozást és a földutak újratöltését is. Polgármesterünk azt szeretné, ha minél rövidebb idô alatt be is lehetne fejezni, ezért egy hónapra napszámosokat kíván alkalmazni. Jelentkezni az Építôk utcájában lehet a hivatal gazdasági egységénél, Csáky Istvánnál és Hobaj Józsefnél reggel 7-8 óra között.
* Csütörtökön elkezdôdött a Salamon Ernô Elnméleti Líceum épületének felújítása.
* Sikerült májusra megszerezni kétmilliárd lejnyi energiatámogatást a meleg víz fenntartására.
* Alpolgármesterünktôl, dr. Kolumbán Lászlótól megtudtuk, hogy eddig városunkban száznégy kóbor ebet lôttek ki, százhúszat altattak el, és körülbelül ugyanennyit mérgeztek meg. Ennek ellenére még hozzávetôleg száz négylábú járkál szabadon a városban. Ezek kiirtása nehéz, mivel nem csoportosan járnak, s van köztük jónéhány, amely – úgy tűnik – immunis a méregre, hiszen bár többször is próbálkoztak a megmérgezésével, még mindig él. A polgármesteri hivatalba lehet bejelentéseket tenni, ha valaki újabb kutyák felbukkanását észleli. Sôt, az lenne a legjobb, ha az emberek odaszoktatnák ezeket lakásuk környékére, s így megkönnyítenék a befogásukat.
Pál Hajnalka
Monturist hírek
A Monturist Rt. története az 1996-os év elejére nyúlik vissza. Ekkor született ugyanis az a tanács-határozat, aminek alapján a cég megalakult. A téma az évek során számos vitát kavart, most azonban ezek remélhetôleg véget érnek, ugyanis a hónap végén városunkba érkezik Budapest V. kerületének a küldöttsége, a célból, hogy a helyzetet, illetve az esetleges félreértéseket tisztázzák.
A napokban Árus Zsolt, a tanács gazdasági szakbizottságának az elnöke telefonon beszélt errôl Bartal Sándorral, az V. kerület alpolgármesterével. Interjúnk ezt követôen készült.
– Mit vár a Tanács ettôl a találkozótól?
– Elsôsorban azt, hogy sikerül végre tiszta vizet önteni a pohárba, s mindenki számára érthetôen és megnyugtatóan tisztázni a cég körüli bonyodalmakat. Tulajdonképpen már elég rég hívtuk meg írásban Bartal úrékat, s eredetileg úgy volt, hogy április végén jönnek, de késôbb meggondolták magukat, s elhalasztották az utat május végére, mondván, hogy úgyis jönnek pünkösdre, s akkor egyúttal ezt a találkozót is megejthetjük. Tulajdonképpen azért is hívtam fel most telefonon, hogy megbizonyosodjak, ezúttal valóban eljönnek. Az alpolgármester úr megnyugtatott, hogy újabb programváltozásra nem kell számítani, a hónap végén ô is, meg Karsai polgármester úr itt lesznek, s hozzák a pénzügyi szakembereiket is. Azt is elmondta, a találkozó megszervezését Pál Árpád vállalta magára, ami számomra külön öröm, mert polgármesterünk eddig óvakodott ettôl a témától. Hiába van tavaly nyárról egy tanács-határozat, aminek értelmében össze kellene hívassa a Monturist közgyűlését, eddig ezt halogatta.
– Mit vár ön ettôl a találkozótól.
– Azt, amit szerintem az egész tanács: hogy kerüljön pont ennek az ügynek a végére. Tisztázódjanak a cégben a tulajdonviszonyok, majd kezdjen el végre működni. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor számoljuk fel, vagy találjunk rá valamilyen más megoldást. Épp csak ez a lehetetlen állapot szűnjön már meg, hogy van is cég, meg nincs is. Jól tudjuk, hogy a megalakulástól kezdve egészen mostanig történtek mindenféle hibák, esetenként visszaélések is, de a tanács célja (és érdeke) nem a boszorkányüldözés, vagy a bűnbakok keresése. Abból semmit nem tudunk nyerni, ha kiderítjük, hogy X vagy Y hibázott. A tanács (s vele együtt az egész város) igazi nyeresége az lehet, ha a cég működni kezd, s nyereséget termel, illetve ha közös megegyezéssel hozunk egy olyan döntést, ami mindenki számára megnyugtató, ugyanis, tetszik, nem tetszik, pillanatnyilag egy feszültségforrás Gyergyószentmiklós és az V. kerület között ez a téma. Ezt a feszültséget kellene feloldani mindenekelôtt, mert az semmi jóra nem vezet. Nagyon remélem, hogy ezt megértik mindazok, akik az ügyben érintettek, s gondolok itt elsôsorban Dézsi Zoltánra, akinek köszönhetô, hogy ez a cég egyáltalán létrejött. Meg vagyok gyôzôdve, hogy ô sem úgy képzelte el annak idején, hogy ez egy feszültségforrás lesz a két város között, ami kölcsönös haszon helyett csak kellemetlenséget hoz mindenkinek. Hasonlóképp remélem, hogy a cég többi részvényese is eljön majd a találkozóra (ami lényegében a cég közgyűlése kell legyen), s közösen megtaláljuk a módját, hogy feloldjuk a feszültségeket, s elôremutató határozatokat tudunk majd hozni.
– Mondott-e még valami fontosat Bartal alpolgármester úr?
– Lényegében csak megismételte azt, amit már mindannyian tudunk: amennyiben ezt a kérdést sikerül megnyugtató módon tisztázni, az V. kerületnek szándékában áll jelentôs összegeket beruházni a Gyilkostónál. Már a tavalyi költségvetésükben szerepelt egy 60 millió forintos összeg, amit, mivel ez a mostani találkozó nem esett meg tavaly júliusban, mint ahogy eredetileg tervezve volt, végül más célokra költötték el. Az alpolgármester úr többször is kihangsúlyozta: az a pénz már elveszett (sajnos, teszem hozzá) a város számára, de ha a mostani tárgyalások eredményesek lesznek, akkor az idén még hozzákezdhetnek a tervezett beruházásokhoz. Ezek után számomra teljesen világos: csak rajtunk múlik, hogy ismét elpuskázunk néhány tízmillió forintot. Remélem, hogy az ennek megfelelô komolysággal fog viszonyulni minden érintett ehhez a kérdéshez.
Utód-álom az irodalomban
„Az erdélyi magyar írókat a kiadókkal szemben kell megvédeni"
(Sántha Attila)
Irodalom az utódállamokban címmel kapott helyet hétvégén a hargitafürdôi Ózon szállodában az Erdélyi magyar Írók Találkozója – a Székelyföld szerkesztôsége, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont szervezésében. A mintegy hetven szerzô részvételével zajló rendezvényen elôadásokra, vitákra és egy nôi felolvasóestre is sor került.
A tábort pénteken Zsombori Vilmos Hargita megyei tanácselnök, Domokos Géza és Zöld Lajos nyitották meg. Felszólalt Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség elnöke is. Az elôadások sorozatát Martos Gábor irodalomtörténész-kritikus, a Népszava munkatársa indította el azzal a kérdésfelvetéssel: Van-e erdélyi magyar irodalom, és ha van, kell-e lennie? Bogdán László sepsiszentgyörgyi költô az önképzôköri szellemrôl írt tanulmányát olvasta fel a népes hallgatóságnak. Balázs Imre József költô, kritikus, a kolozsvári Korunk szerkesztôje és Sántha Attila költô a mai romániai magyar irodalom értékítéletének meghatározására tett kísérletet elôadásaikban. A találkozó egyetlen irodalmi felolvasóestjére a romániai magyar nôket várták. A meghívott 7 szerzô közül a jelenlévô nagyváradi Kinde Annamária, a székelyudvarhelyi Farkas Wellmann Éva, valamint két gyergyói szerzô Gál Éva Emese és Gergely Edit olvasott fel. A lírai étvágycsinálót Csíkszereda város által felkínált díszvacsora követte, a „menüben" szereplô cigányzenekarral érkezô Papp Elôd alpolgármester pohárköszöntôvel nyitotta meg az ünnepi estet. A találkozó leghangsúlyosabb pontját a szombat délelôtti, önszervezôdési vita képezte: az elvárásoktól eltérôen az írótábor lezártáig azonban mégsem sikerült megalakítani az Erdélyi Magyar Írószövetséget. Az erdélyi írók önszervezôdésének problémakörét a jövô évi írótáborig a székelyudvarhelyi székhelyű Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványra ruházták át. A hargitafürdôi tanácskozásra meghívott mintegy hetven szerzô között ott volt Bodor Ádám, Fodor Sándor, Kántor Lajos, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Gálfalvy György, Kozma Mária, Farkas Árpád, Gálfalvi Zsolt, Markó Béla, Kelemen Hunor, Király László és még sokan mások, de az önszervezôdési vitához a meghívottak listáján nem szereplô, Bécsbôl érkezett Márkus-Barbarossa János is hozzászólt.
Kercsó Éva
A liberálisok támadják az RMDSZ-t
Valeriu Stoica, a romániai Nemzeti Liberális Párt elnöke bírálta az RMDSZ-t a kormánypárttal való együttműködése miatt. Az NLP vezetôsége ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy határozottan lépjen fel a magyar státustörvény ellen.
A liberális pártvezér szerint az RMDSZ és a Nagyrománia Párt egyaránt „etnikai alapokon működô párt", és a köztük lévô viszálykodás anakronisztikus jellegükbôl fakad. Stoica hozzátette: hasonló pártok létezésére ma már semmi szükség Romániában, hiszen a román nemzet etnikai, vallási vagy társadalmi hovatartozásra való tekintet nélküli román állampolgárok közössége. Kritizálta, hogy a magyarok érdekvédelmi szövetsége több ízben is a kormány mellet szavazott, ezáltal közös koalíciót alkot a kormánypárttal. A státustörvény kapcsán elmondta, hogy az veszélyezteti Románia egységét, és hátrányos etnikai koncepciót helyez kilátásba. „Semmi szükségünk pángermanizmusra, vagy pánszlávizmusra a pánhungarizmus formájában" tette hozzá.
Markó Béla RMDSZ elnök kifejtette: már elmúlt az az idôszak, amikor politikai pártok magyarellenes kirohanásoktól remélhették népszerűségük növekedését. Emlékeztetett: az NLP és az RMDSZ között négy éven át tartó szövetség létezett, ezért is érthetetlen jelenlegi viselkedésük.
HunorPress
A pénz beszél, s a fônök ugat
Mostanság egyre kisebb súlya van az adott szónak, a „becsületemre, megadom" sem jelent többet olykor, mint egy pohár víz. Gyakran a tanú sem az igazság, inkább az érdek oldalán áll. Ismerôs? Biztos, valamenynyiünkkel történt ilyesmi, s nincs sok értelme újra meg újra felidézni az igazság és valóság közti különbségeket.
És mégis. Mert nem lehet véka alá rejteni a minap történteket.
Biztosan olvasták az utak helyzetérôl és tervezett javításáról nemrég közölt írásunkat, melynek megjelenését – annak rendje s módja szerint – a Conas helyi vezetôjével folytatott beszélgetés elôzte meg.
Páll Zoltán szavát adta, hogy neki a város a legfontosabb, s bár nem könyörög munkáért, mert van az bôven, mégis, ha a hivatal a Conasnak ítéli az útjavítási munkálatokat, akkor az elsôbbség a várost illeti, nekilátnak, s egyszuszra elvégzik a kijelölt útszakaszok aszfaltozását.
Azóta csupán néhány nap telt el. Csupán annyi idô, amíg a hivatal a Conas árajánlata mellett döntött, nekik adta ki a munkát. Azaz hogy csak adta volna, hisz Páll úr közölte: immár nem vállalják el.
Az ok egyszerű – derült ki a Páll Zoltánnal folytatott telefonbeszélgetésen – a Conas brassói fôvezetôi jobb munkára, több pénzre leltek, ezért ejtik a megígért, gyergyói útjavítást.
Ez van. A pénz mindenek elôtt, s érthetô is lenne, hisz a Conas nem egy karitatív szervezet, hogy puszta hazaszeretetbôl lemondjon a nagy munkáról, a nagy pénzrôl egy kisebb érdekében.
Kérdésemre, hogy ezek után megbízható-e, szavahihetô-e a Conas, Páll Zoltán elmondta, hogy ô nem hátrált volna meg, amit kijelentett, azt tartaná, de a brassói fônökség...
Így van ez, látják. A fônök ígér, a fônökebb dönt. Nem árt tehát a legfônökebb szavát kérni, bár az ô szavára is rácáfolhat a fennebbvaló, s büdösödhet tovább a hal.
Balázs Katalin
Gyergyószentmiklós jellegzetességei
Nem régészeti ásatások
Járdáink állapotát talán egyetlen olvasónak sem kell ecsetelnünk, hiszen ugyanazokon járunk mindahányan. Annyira megszoktuk már a gödröket, földkupacokat, hogy már-már fel sem tűnnek. Csak azon csodálkozunk, mitôl bicsaklik ki a lábunk, miért van ujjnyis por a cipônkön.
Nézzük a folyamatot: meghibásodik egy vezeték. Az illetékes kiküldi alkalmazottait, akik többé-kevésbé kijavítják a meghibásodást. Ez azzal jár, hogy a járdát feltörik, a földet ügyes kis kupacban a gödör mellé gyűjtik. A tátongó gödör persze nem maradhat fedetlen míg a világ, ezért vissza is tömik azokat. A kitúrt földkupacot teljes egészében lehetetlen felhasználni a gödör visszatömésénél. Egyrésze továbbra is ott marad. Jön egy kiadós esô, egy részét elmossa, amely megszáradása után a járókelôk cipôjére telepszik. S a látványról még nem is volt szó. Mert ugye a feltört aszfaltot nem lehet visszatenni a helyére, s ezért az ásatások színhelyei hosszú ideig különleges látványosságot jelentenek.
A visszaaszfaltozás ugyanannak a feladata, aki feltörte a járdát – mondta a polgármester. Ilyen kis tételekben viszont egyetlen cég sem ad aszfaltot, így hát kötelességének nem tehet eleget az „áskálódó". Sebaj! Nemsokára úgyis új aszfaltburkolat kerül a járdákra, a hivatal pedig leszámlázza majd a cégeknek azt, amivel az általuk ásott gödröket eltüntették. De még mielôtt ez megtörténik, hadd lássunk néhány díszpéldányt ezekbôl az ottfelejtett ásásnyomokból. Nehogy azt higgye valaki, hogy az egész várost feltérképeztük értük. Á, dehogy! Csak úgy, találomra fotóztuk a gödröket. Nem volt nehéz dolgunk, van belôlük elég, s egy kisebb séta alkalmával van, mit lencsevégre kapni...
Pál Hajnalka
Jól összegyűlt a szemét
Míg sok helyen a szemét jelentôs pénzforrásnak számít, nálunk csak jelentôs fejtörés okozója. Viccesen szólva bokáig járunk pénzben s azt hisszük, hogy szemét.
Nemcsak a lakók háborognak azért, hogy adóvá vált a szemétdíj, s nekik kell a – nem mindig nyitva álló – pénztárhoz járulniuk szemetük árával, hanem az utcaseprôk is panaszkodnak, hisz gazdát váltottak, de fizetést nem kaptak.
Bezzeg más városokban...
De fel a fejjel, ne nézzék a földet, a szemetet, mert nemsokára úgysem lesz ott: egy embert alkalmaztunk a parkok rendben tartására, s hogy a negyedek se maradjanak ki, hát Pál Lorántra számíthatunk. Neki még fizetni sem kell, s ô sem veri költségbe magát, csak leszoktatja szenvedélyükrôl a szemetelôket.
Engedjék, hogy fizessünk
Nemrég értesítés érkezett a városlakók postaládáiba: a polgármester tudatja, hogy minden gyergyói lakos, valamint azon személyek is, akik évente több mint 183 napot tartózkodnak Gyergyószentmiklóson, kötelesek negyedévenként 30 000 lejt fizetni szemétdíjként. Aki nem tartja be a negyedéves határidôket (március 15, június 15, szeptember 15 és december 15), az naponta 0,3 százalékos késedelmi kamatot fizet.
Tehát irány a polgármesteri hivatal pénztára, s lesz szíves fizetni!
Vége hát a víz, szemét egy kalap alatti kifizetésének, már nem jönnek házhoz a pénzbegyűjtôk, ugyanis a helyi tanács határozata értelmében a szemétszállítás illeték, s havonta tízezer lejbe kerül, amibôl 7000 lej a szemét elszállításának ára, a 3000-bôl pedig – amit csak néhány évig kérnek tôlünk – beruháznak.
Jó néhányan morogtak az értesítôt olvasván, de volt, aki rendes városlakóként nyitott bukszával a pénztárhoz járult. Pénzét azonban senki nem akarta elvenni. Mint ismerôsöm mesélte, a hivatalnokok azzal küldték el, hogy még nincs kész a számítógépes nyilvántartás. Pedig a határozat már régebbecske, április elejétôl érvényben van.
Nem kell azonban megijedni, mert ez a történet már a múlté. Az elmúlt hét péntekén Pop Szilágyi Anikó elmondotta, hogy többé ez nem fordul elô, már rendesen gyűjtik a pénzt az „adakozóktól".
– Nem könnyű egy ilyen nyilvántartást készíteni – fűzte hozzá a polgármester, majd azt is elmesélte, hogy ôt is sokan keresik meg a szemét-díjak kapcsán. Kijelentette:
– Az embereknek meg kell szokniuk, hogy ide fizetik be a szemétdíjat, mert nincs emberünk, aki házaljon. S senki ne állítsa azt, hogy ô azért nem fizet, mert nem termel szemetet, hiszen ha nem teszi ki a kapuba, akkor a Békénybe önti, vagy a mezôre viszi. Tehát fizetni kell mindenkinek, kivétel nélkül, s ezután zökkenômentes lesz a pénztár működése.
Seperni ingyért?
Az utcák tiszántartása is elég kuszán zajlik. Az öt utcaseprô nem ér el mindenhová, s az ágseprűk sem pótolják a locsoló- és seprôgépet. Mindenek tetejében azonban egy ennél súlyosabb gond is felütötte a fejét: március óta késik a fizetés. Az ok egyszerű: gazdát cseréltek az utcaseprôk, a hivataltól a Go Rt. hatáskörébe kerültek. Egykutya – mondhatnánk, de az átigazolás nehézségekkel jár, hosszas az ügyintézés. A polgármester szerint a Városgazdálkodási Vállalat kellene csipkedje magát, s ôk rögvest át utalnák az elmaradt pénzeket, Nagy Attila közüzemi igazgató pedig – bár hangsúlyozza, hogy az ügyet nem lehet egy-két nap alatt nyélbe ütni – azt állítja, a hivatalnál van a labda, ôk kellene lépjenek:
– A tanácshatározat által jóváhagyott szemétilleték összegébôl a köztisztaságot is fizetni kell. Az utcaseprôk fizetése csak azért késlekedik, mert a szerzôdéstervezetre még nem bólintott rá a hivatal, de napok kérdése, hogy mindez egyenesbe kerüljön. A fizetés azonban nem múlta idejét, mi sem kaptunk még.
Néhány nap és a papírmunkák végére érnek, lesz pénz is, hogy jobban fogjon a seprű.
Nálunk emberek a gépek
Mint említettük, mindössze öt ember seper minálunk. Gépek? A seprôgép igencsak rossz állapotban, a garázsban tanyázik. Nagy Attila szerint nem két-háromhetes munka a feljavítása, s azt sem tudja az igazgató, hogy egyáltalán érdemes-e nekifogni. Ennyit az utcai szemétrôl. A negyedekbeli kukákkal más a helyzet. 75–80 darab, három köbméteres edény van a negyedekben, egyes cégek udvarán, ürítésük néhol hetente három-négy alkalommal, néhol pedig két- három hetente történik, az igényeknek megfelelôen. Figyelik, s amint megtelik, elviszik. Bár volt erre ellenpélda is, ám ne fitogtassuk a múltat, nézzük inkább, mi van más városok portáján.
Székelyudvarhelyen a szemétgyűjtés már rég magánkézbe került. Az Autopres Simó embere, Gábor Árpád közölte az udvarhelyi tényállást: tizennyolc utcaseprôt foglalkoztatnak, munkájukat egy seprôgép és egy locsolókocsi segíti. 75 darab, két köbméteres szeméttároló áll a tömbházlakók rendelkezésére, nagyobb kukák is vannak egyes vállalatoknál. A szemét összegyűjtése kétnaponta történik mindenhol, s egy ember figyeli, hol telik meg hamarabb a tartály, hogy azt soron kívül elszállíthassák. Mint mondotta, az ünnepekkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a szemétgyűjtésre, akár naponta is kimennek, ha kell, mert a szeméttel megéri törôdni; nem kis pénzt hoz a konyhára.
Marosvásárhelyen is cég vigyáz a rendre. Közel száz civilalkalmazott tevékenykedik, vezeti az autókat. Bár a géppark jóval nagyobb, általában 5–6 seprô és locsolókocsi, valamint tíz szemétgyűjtô autó van az úton. Éjszaka, hisz a szemétgyűjtés az éjszaka leple alatt zajlik. Az utcák seprését a fogvatartottak végzik, a börtönnel kötött szerzôdést a cég. Csupán a nagytakarítások – hetente két alkalommal – zajlanak nappal.
Ezen adatok láttán beismerhetjük, jókorák a különbségek, s mi igencsak kevesen vagyunk. Kevesen, és távol a rendtôl.
Több ember, kevesebb szemét
A bevezetôben írt szemét-megfogyatkozás nem csak álom, ugyanis a napokban – a hivatal kérésére – újabb takarítót alkalmazott a Go Rt. Tamás Zoltán napi nyolc órában fogja róni a parkokat valamint a katolikus templomig terjedô utcarészt, zsákba gyűjtve az eldobált papírokat, a nagyobb méretű szemetet.
A tervek szerint Tamás Zoltán nemcsak takarító, élô reklám is lesz, egyenruhájával arra hívja fel a figyelmet, hogy ne szemeteljünk. Bár sokan hatékonyabbnak tartanák egy olyan személy korzózását a városközpontban, akinek büntetôjoga is van, és nyakon csípné a szemetelôket, kezdetben az sem semmi, hogy valaki összegyűjti mások mocskát.
Nagy Attila igazgató elmondotta, hogy távlatokban lehet, hogy e személy tevékenységi köre a város más részeire is kiterjed, csak egyelôre látnia kell, milyen hatékonyan dolgozik Tamás Zoltán. Nagy Attila azt is bevallotta, hogy vele nem lehet bevetetni a lázas semmittevést:
– Én is gyűjtöttem már szemetet néhányszor, nem tud senki átverni, becsületesen meg kell dolgoznia a minimálbérért, és ha jól megy a munka, akkor számíthat nagyobb fizetésre.
Nem keres, de nem is költ
Tamás Zoltánnak van egy vetélytársa is, akinek elônye, hogy ingyen dolgozik. Egy húszéves fiatalember, Pál Loránt néhány héttel ezelôtt úgy döntött, hogy Bucsin negyedi tömbházlakása környékén kartondobozokat helyez el, kukákat helyettesítendô:
– Körbejártam a negyedet, és láttam, hogy nincsenek kukák. Hát nem csoda, ha az emberek a földre dobják el a csomagolópapírt, cigarettadobozt. Egy karót ütöttem le a földbe, arra erôsítetettem egy szeggel a kartondobozt. Az elején egyet, s mikor láttam, hogy hamar megtelik, még három kukát eszkabáltam. A kartondoboz nem került pénzembe, és idômbôl is futja, hogy mikor megtelnek, kiürítsem ezeket.
Pál Loránt elmondotta, hogy szomszédai megdicsérték, a járókelôk pedig igénybe veszik tákolmányait. Rengeteg papír, tökmag kerül a dobozokba, egyszer ruhadarabokat is látott ürítésükkor, de az még soha nem fordult elô, hogy valaki a háztartási szemétjét ürítse oda.
A fiatalember, aki kisvállalkozásba is kezdett – a piacon árul díszállateledelt – közben fôiskolás és a Polgári Csoport tagja, úgy tartja, arra is jutna ideje, hogy az egész negyedben ürítgesse a hasonló dobozokat, csak azért, hogy rend legyen.
Érdekes, nem? Ki hinné, hogy ilyen emberek is élnek köztünk? Ingyen beállni szemetesnek.
Ha a jó példa ragadós, akkor nemsokára arról értesíthetjük olvasóinkat, hogy fogy a szemét.
Balázs Katalin
Hat hete folyik a víz
A Balázs Pál és Selyem utca keresztezôdésénél, pontosan a sarkon áll egy csap. Amolyan közkút fajta, még abból az idôbôl maradt meg, amikor arrafele a lakásokba nem volt bevezetve a víz. Akadt viszont egy kis gond ezzel a közkúttal: hat hete immár, hogy állandóan folyik belôle a víz. Az egyik környékbeli lakó meg is mérte a hozamát, tôle tudjuk, hogy percenként három liter ivóvíz folyik el, teljesen potyára. Nem lehet a csapot elzárni, de jobban megengedni sem. Idestova egy hónapja már, hogy szóltak a Közüzemeknek, ki is járt valaki a helyszínre, megnézte a közkutat, a helyzet viszont azóta is változatlan.
Nagy Attilától, a Közüzemek igazgatójától érdeklôdve megtudtuk, hogy a közkutat nem lehet megjavítani, mivel nagyon régi, és nincs hozzá alkatrész. A városban már csak imitt-amott lehet hasonló csapokat találni, nagy részüket már felszámolták. Ebben az esetben nem szüntethetik meg a közkutat, hiszen azon a környéken néhány lakásba még mindig nincs bevezetve a víz. Igaz, nem fizetnek az elfogyasztott vízért, pedig a szabályok értelmében mindenki, aki egy közkúttól százötven méterre lakik, köteles lenne erre. Az igazgató szerint két megoldási lehetôség létezik: vagy új csapot tesznek oda, amibe nem szívesen fektetne be a Közüzemek, vagy pedig minden lakásba bevezetik a vizet, s a közkutat megszüntetik.
Az Amôba Öko Központ vezetôje, Bajkó Ildikó környezetvédô szemszögbôl közelítette meg a problémát, s elmondta, hogy egy szárazság esetén nagy gondot jelenthetnek a hasonló esetek, hiszen nagyon sok víz folyik el fölöslegesen, s ha ez nem jut vissza a lelôhelyre, a forrás ki is száradhat.
Számításaink alapján az eddigi hat hét alatt körülbelül száznyolcvan köbméter víz folydogált el a két utca keresztezôdésénél. Egy részét természetesen elhasználják az ottlakók, de ami ezen felül elcsordogál, az pazarlást jelent. S ez csak egy példa, valószínűleg nem a páratlanok közül...
Pál Hajnalka
Itt jártak a műemlékvédôk
Pénteken érkeztek Gyrergyószentmiklósra a Tusnádon megszervezett Nemzetközi Műemlékvédô Konferencia résztvevôi. A többnapos rendezvényre tizenöt országból érkeztek résztvevôk, összesen száznyolcvanan. A konferencia évente, immár tizedik alkalommal került megrendezésre, idéntôl viszont kétévente szervezik meg.
Városunkba csupán nyolcvan műemlékvédô látogatott el pénteken. Tizenegy órakor a Pro Art Galériában fogadta ôket Pál Árpád polgármester, Köllô Juliánna, a városrendezési iroda vezetôje, valamint Köllô Miklós, egykori városi fôépítészünk. Az üdvözlôbeszédek után egy régi telekkönyvvi kivonatokból, házrajzokból, fotókból összeállított kiállítást tekinthettek meg a műemlékvédôk, amelyekhez Köllô Miklós nyújtott rövid magyarázatot, megemlítve jelentôsebb építészeti emlékeinket. Aztán útnak indult a társaság, hogy a bemutatottakról saját szemével is meggyôzôdjön. Megtekintették a Tinka-féle vízimalmot, az örmény és római katolikus templomot, a tájházat, valamint a Márton Áron utca néven ismert egykori örménysort.
A konferencia egyik szevezôje, a kolozsvári Makkay Dorottya kérdésünkre elmondotta: azon túl, hogy megtekintik építészeti örökségünket, a műemlékvédôk a továbbiakban segítséget is nyújthatnak a városnak ezek felújításában, hisz megjelentek itt olyan szervezetek, intézmények képvisélôi, akik által nagyobb esélyünk lehet pályázatok megnyerésében. Alátámasztották ezt a Köllô Miklós által elmondottak, aki szerint el is hangzott néhány szóbeli ígéret arra, hogy a kolozsvári központú Transylvania Trust nyaranta egyetmistákat küldene ide egy alapos helyzetfelmérés elkészítésére. Véleménye szerint e rendezvény alkalmat szolgáltatott a városvezetésnek, hogy szakmai kapcsolatot alakítson ki a műemlékvédôkkel, amelyet a késôbbiekeben gyümölcsöztethet. S az, hogy a műemlékvédô csoport negyvenöt perccel túllépte a Gyergyóra szánt idôt, Köllô Miklós szerint csak jót jelent a városnak.
A műemlékvédôk látogatása elôtt pár nappal a központi épületek falairól eltűntek a plakátok, sôt a helyüket le is meszelték. Megkérdeztük a polgármestert, volt-e valami köze ezen akciónak a látogatáshoz. Pál Árpád nemmel válszolt, s hozzáfűzte, hogy a késôbbiekben a város többi részén is elvégzik ezt a munkát. Ha városunk elsô embere ezt nyilatkozta, biztosan így is van. De talán nem ártana, ha gyakrabban látogatnának városunkba neves építészek, s akár utászok is, hátha akkor hirtelen minden jobban működne mifelénk.
Pál Hajnalka
Nem potyára kérdezgetünk III.
Ezen a héten a márciusi hűségszelvényeket értékeltük ki. Öt szelvényt kellett beküldeni, tehát öt kérdésre vártunk választ önöktôl. Most is – mint eddig minden alkalommal – minden beérkezett szelvényt figyelembe vettünk, azokat is, amelyek nem kerülhettek sorsolásra. Sajnálatos módon ismét számos megválaszolatlan szelvény érkezett szerkesztôségünkbe. Pedig tudhatják olvasóink, hogy a válaszoktól függetlenül mindenki nyerhet, aki az adott hónapban megjelent összes szelvényt eljuttatja hozzánk. S miután ezt letisztáztuk, lássuk, milyen válaszokat kaptunk március folyamán.
Halál a kutyákra
„Ön mit tenne városunk kóbor kutyáival?" – kérdeztük az elsô márciusi szelvényen. Mára már szinte teljesen elvesztette aktualitását ez a kérdés, hiszen a kóbor ebek nagyrészét már kiírtották. Olvasóink majdnem egynegyede megválaszolatlanul hagyta a kérdést, s ugyanennyien gondolják úgy, hogy össze kell gyűjteni a kóbor ebeket. E harminchat olvasó megelégedne az összegyűjtésükkel, hiszen nem ajánl más megoldást. A válaszolók fele azonban drasztikus megoldással kívánja megszabadítani városunkat a kutyáktól. Az ô válaszuk: halál rájuk! Huszonegyen tarják, hogy le kell lôni ezeket, ugyanennyien jelölik meg egyszerű megoldásként a kiirtást, és jó néhányan az elaltatást látják megfelelô módszernek. Egyik olvasónk kerek-perec kijelentette: „bôrdíszművet kellene készíteni belôlük", egy másik pedig gazdaságosabban gondolkodik, ô inkább eladná ezeket a kínai éttermeknek. Vannak azért szelídebb lelkű olvasóink is, akik egy menhely létrehozására voksolnak, illetve úgy gondolják, örökbe kellene fogadtatni az ebeket. Ezzel szemben egy olvasónk úgy látja: „kutyafarmra nincs szükség".
Nem szemetelünk
Márciusban már mindenki a tavasz eljöttét várta, s nem voltunk ezzel másképp mi sem. A nagy tavaszi lázat a nagytakarítás gondolata követte, hát megkérdeztük: Ön hogyan járul hozzá a város tisztaságához? A szelvénybeküldôk fele válaszolta, hogy nem szemetel az utcán, s majdnem ugyanennyien takarítják rendszeresen lakásuk környékét. Egy olvasónk vallotta, hogy ô „kesztyűs kézzel" bánik a szeméttel, egy másik pedig amit lehet, eléget. Néhányan úgy gondolják, ôk kultúráltan járulnak hozzá a város tisztaságához, egy olvasónk pedig egyszerűen így válaszolt: „jól". Egy Meszes utcai olvasónk szerint „elég az utca szombati mocskát takarítani hétrôl hétre". Két olvasónk ôszintén jelentette ki: semmit nem tesz a város tisztaságának érdekében, s ugyancsak két olvasó jegyzi meg, hogy bizony anyagilag is hozzájárul.
Nem kell garázs
Ön szerint le kell-e bontani a lakónegyedi garázsokat? – kérdeztük a márciusi harmadik szelvényen. Nem volt nehéz kiértékelni a válaszokat, hiszen százkét olvasónk határozott igennel voksolt. Néhányan közülük azt is megjegyezték, hogy sürgôsen, minél hamarabb meg kell szabadulni ezen építményektôl. Erre a kérdésre érkezett a legkevesebb megválaszolatlan hűségszelvény, de az arány így is tizenöt százalékra rúg. Huszonheten feltételekhez kötik a garázslebontást; szerintük csak azokat kell eltüntetni, amelyek engedély nélkül voltak építve, gazdájuk nem fizetett rendszeresen, vagy amelyek veszélyt jelentenek. Mindössze tizenketten gondolják úgy, hogy nem kell lebontani a garázsokat, és hárman jegyezték meg, hogy szerintük bontás elôtt megoldást kellene találni a fatárolásra, parkolásra. „Hol fog parkolni a sok garázs nélkül maradt autó, és ki vállal felelôsséget ezek épségéért?" – kérdezi egyik olvasónk, míg egy másik így nyilatkozik: „Le kell! Itt is disznóólak vannak!"
Ígéretek, ígéretek
Márciusi negyedik kérdésünkre sokféle válasz érkezett. Ön szerint a polgármester melyik ígéretét fogja betartani? – kérdeztük, s jött a válasz: „Minden jel arra mutat, hogy egyiket sem". Így nyilatkozó olvasónkhoz még harminchárman csatlakoztak, s kicsivel nagyobb azok száma, akik nem válaszoltak a kérdésre. A szelvénybeküldôk egyhatoda jelentette ki: nem tudom, majd a végén válik meg. Huszonheten jelöltek meg olyan ígéretet, amely szerintük valóra is válik, ezek közül heten az utak javítását, öten a takarítását, illetve az egyházak támogatást emelték ki, s egy-egy személy tippelt az inkubátorházra, készruhagyárra, új kukákra, s néhányan a testvérvárosi kapcsolatokat is ide sorolták. Heten reménykednek, hogy Pál Árpád minden ígéretének eleget tesz, de szép számmal vannak pesszimista olvasóink is. Ôk így látják: „Eddig csak ígért, ehhez legalább ért"; „Mindazokat, amelyek maguktól oldódnak meg"; „Amit nem ígért meg hivatalosan"; „Sose tartotta be, most se fogja..." hosszasan folytathatnánk a felsorolást. Egy olvasónk úgy látja, hogy az egyetlen, amit betart Pál Árpád ígéretei közül, az a folyamatosság. Olyan válaszoló is akadt, aki polgármesterünk szavait idézte, tehát „az ügy folyamatban van". Azért nem lehet azt mondani, hogy mindenki a polgármester ellen van, hiszen jó néhányan fogták pártját, s jelentették ki: „Nem csak tôle függ"; „Mindeniket, ha segítik".
Nincs eredmény
Az utolsó, márciusi kérdésre érkeztek a legkülönfélébb válaszok. Olvasóinknak egynegyede hagyta megválaszolatlanul a kérdést: Ön szerint mi valósult meg városunkban az év elsô három hónapjában? Huszonhatan semmi változást nem látnak, s a válaszolók egyharmada szerint alig történt valami. Tizenegy személynek tűnt fel a megszépült központi park, s néhányan a fűtést, meleg vizet emelték ki. Ha jól megnézzük, a megvalósítások között sokan jelöltek meg olyasmit, ami természetes kellene legyen, mint például a fűtés és meleg víz biztosítása, vagy az, hogy bekerítették az üzemanyag-tartályokat. Egy-egy olvasónk az elsô három hónap legnagyobb megvalósításának az újabb drágulásokat, a munkanélküliséget könyvelte el. S olyan is akad, aki szerint a március 15 megünneplése, a károsultak pénzbevétele, a kitűzött programok mind nagy megvalósításoknak számítanak. Egy olvasónk viszont megkérdôjelezi: „Elkezdôdött valami"?
(folytatjuk)
Pál Hajnalka
Griffes tarsolylemezekrôl és honfoglalás kori rézművességünkrôl – avagy tévedésekrôl és hibákról
E cím talán ironikus, de mindenesetre reális. A magyarság nemzettudatának egyik alaptôkéje volt és ma is az a honfoglaláskor színpompás anyagi kultúra hagyatéka (már amennyit megôrzött a föld a számunkra). Sokszor az amatôr tévedések azonban más útra vezetnék e korszakról szerzett, így is elég relatív ismereteinket. Kijavítani nem személyes mutogatás a mi részünkrôl, hanem szakmai kötelesség. Ezért reméljük hogy nem sértünk meg senkit!
Két hibára szeretném felhívni a figyelmet:
1. A Krónika nevű napilap március 23 számának 9. oldalán (az etikett szabályai szerint mi általunk meg nem nevezett újságírónô), legalább 32-es karakterű betűkkel hívja fel a figyelmünket a Gyergyószentmiklóson kiállított griffes tarsolylemez másolatokra és honfoglalás kori rézművességünkre.
2. Az R.M.D.SZ. március 15-én tartott ünnepi meghívóján honfoglalás kori rézművességrôl értesülhetett az érdeklôdô.
1. Elôször az úgynevezett griffes tarsolylemezekrôl! Ez olyasféle hiba mint mondjuk a kiváló magyar labdarugót, Puskás Istvánt, aki az '50-es években focizott, mondjuk a '90-es években remeklô román válogatott csatárának sorolnánk be. Ne értse félre senki: körülbelül ekkora a tévedés és egyáltalán nem iróniának szántuk.
A honfoglalás korának díszítôművészete a préseléssel poncolt és öntött, áttört inda- és palmetta díszítés, valamint az aranyozással kiemelt minta (fényképünkön a Rakamaz-Strázsadomb-i „A" sír tarsolylemeze és a Rakamaz-Turóczi-part préselt hajfonatkorongja). A X. század honfoglaló magyar anyagi kultúra egyik legjellemzôbb lelete (habár ide sorolhatóak még más tárgyak is) a nagyon is mediatizált tarsolylemez.
A leletek nagy része a Kárpát-medencébôl került elô, de van egy tucat keleten és Skandináviában is. Valószínűleg e leletek a magyar importot jelképezték. A tarsolylemezek általános díszítése (Bana, Bodrogvécs, Galgóc, Kiskunfélegyháza, Rakamaz, Tornócz, Tarcal, Karos) a végtelen hálómintában komponált inda-ornamentika. Néhány példány díszítetlen (Karos-II/52 sír, Kenézlô-I/14 sír, stb.). A karosi és tarcali példányok esetében a szogd-műhelyek hatása, az úgynevezett „hármas pont" teljesen bizonyos.
Mi történik a griffekkel? Növényi díszítésmód lelhetô fel a 26 leletbôl 25-ön. Griffeket még nem találtak. Egyetlen lelet kivételével: bezdédi 1-es számú sír leletérôl van szó. Ez azonban már abban is különbözik a „klasszikus" tarsolylemezektôl, hogy ezeknél jóval szélesebb. A mintázata egyedüli a honfoglalás kori ötvösművészetben: a növényi mintázat kombinációját láthatjuk szénmurvos (ismét iráni hatás) és görögkereszt-motívumokkal (keresztény hatás). Analógiaként az Erdélyi István által az orosz irodalomból „kibányászott" veszelovói tarsolylemezt idézhetjük.
Tehát a Gyergyószentmiklóson bemutatott tarsolylemezek ornamentikáján a látogató nem láthatott griffeket (föltéve ha a bemutató művész ilyen motívumokat nem vésett az általa készített tárgyakra – ez már akkor távolról sem illusztrálja a honfoglalók anyagi kultúráját).
E poncolt és domborított lemezkéknek volt-e rangjelzô szerepük egyelôre vitatott, azonban biztos hogy általában rangos sírokból kerültek elô. Néhány esetben kiskorúak sírjaiból kerültek elô, így nem valószínűtlen hogy a szaszanida Iránból öröklött szokásjogról is szó lehet itt, vagyis az öröklött rangot (nemesi rangról van szó a szaszanida államban) speciális, jellegzetes tárgyakkal jelképeznék. Ez a helyzet fennállhat a honfoglaló magyarság körében, hiszen fôleg a veretes öveket tartalmazó sírok egy része kiskorú, juvenil vagy infantilis. Mint tudjuk, az említett pédákból, a szaszanida Iránban a nemesifjút hétéves korában „felövezték", és e tárgytípussal jelképezték a felsôbb társadalmi rétegekhez való tartozását. A tarsolylemezesek körében egyelôre a kevés lelet miatt még nem tételezhetô fel e tárgy ilyenszerű használata, sôt egyes régészek, mint Bálint Csanád, pusztán az egyén gazdasági helyzetének a kimutatójaként tárgyalják. Ennyit a tarsolylemezekrôl és ezeknek szociologizálásáról.
Mi történik a griffekkel? A griffes-indás tárgyak nem a honfoglalás korhoz hanem a késô-avar korhoz tartoznak és természetesen egészen más kultúrkör termékei. A késô-avar kor abszolút datálása 670 és 800 közötti idôszak, tehát körülbelül száz éves az idôbeli távolság e két anyagi kultúra között. Nem volt alap nélküli az elôbbi Puskás példa!
2. Másodsorban a rézművességünkrôl. Ne alacsonyítsuk le legalább mi magyarok, az ezelôtt 1000 évvel elôállított ötvöstárgyak minôségét. Sokan „barbárnak", „pusztító"-nak, stb. titulálják. A honfoglaló magyarság e díszes tárgyait nem rézbôl készítette, hiszen a kor hatalmasságainak (a leletanyag alapján) a sírjaiban találtak rá nagyobb részükre. A honfoglaló magyarság alkotásait ötvösmüvességnek szükséges nevezni, hiszen ebben az esetben gyűjtônevet kell használni. A tárgyak nagy részét ezüstbôl gyártották, aranyozva a tárgy felületét. Kevesebb volt az aranyból készült tárgy, de abból is van példa. A század második felében a nemesfémkészlet fokozatosan csökken, az anyagi kultúra fô képviselôje a bronz lesz. Rézbôl alig néhány díszítôtárgy készült, inkább a kétrészes tárgyak esetében használták, a tárgy hátsó részének alapanyagaként (pl. a kolozsvári Zápolya utcai 11-es számú sírban talált csörgôs veretnek a hátsó lapja). Tehát teljesen hibás ez a megnevezés. Nem tudom kitôl származik, de abszolút tudománytalan. Anynyival szeretném kiegészíteni a mondanivalómat: a kalandozások óriási gazdagságot biztosítottak a magyarság profi katonarétegének. Egyes években 364 kilogramm ezüsttel vásárolta meg a békét csak az itáliai Berengár. 942-ben Barcelonánál kalandoztak. Német, burgund, francia területek állandóan rettegtek a magyar kalandozóktól. Talán csaknem réz fejében dúlták fel Európát? Nem gondolhatjuk komolyan!
A honfoglaló magyar sírokból pedig alig ismerünk európai termékeket, többnyire bizánci fülbevalókat és karpereceket! Több mint bizonyos, hogy a magyar szállásterületeken működô ötvösműhelyek és mesterek elégítették ki a szükségleteket, annyira hogy még importra is jutott (Maticané-rôl – Szerbia délkeleti része – csüngôs vereteket ismerünk amelyek ismét specifikus X-XI. századi magyar termékek). A beáramlott ezüstbôl jött létre ez a színpompás ötvösművesség, az ezüstbôl és bronzból készült tárgyakon pedig ôsi motívumokkal ismertetnek meg bennünket a X. századi magyar ötvösmesterek.
3. Végül a kiállításról. Csak gratulálni tudunk Tölgyesi Bélának! Csak annyit sajnálunk, hogy mi erdélyi magyarok, szlovákiai és magyarországi leletanyagok másolatait mutatjuk be az érdeklôdôknek! Sokkal érdekesebb lenne, ha romániai honfoglalás kori anyag másolatával (van belôle bôven szerencsére) lepnénk meg a teljesen nemzettudat-sorvadásban és elbalkánizálódásban levô romániai magyarságot. Ennek ellenére csak azt tudjuk kívánni, hogy sikeres folytatást!
Gáll Erwin
KisAsszony
Hazugságok az ágyban
Az ágy életünknek az a területe, ahol nagy titkok és rejtélyek várnak megfejtésre. Mindkét nem képviselôi sajátos igényekkel, elvárásokkal, illetve elôítéletekkel és tapasztalatokkal közelednek a másikhoz, s ebbôl rendszerint számos félreértés, kudarcélmény, esetleg életreszóló szorongás, félelem származik. Sorozatunkban azokat a hiteket és tévhiteket vesszük sorra, amelyeket érdemes tisztázni, különben megronthatnak egy kapcsolatot.
„Aki nem jut el az orgazmusig, az frigid."
A teljes ellazulás és az élvezet kétségtelenül a legjobb út a csúcspont eléréséhez. De ha az a gondolat uralkodik el rajtunk, hogy feltétlenül el kell jutni az orgazmusig, akkor a görcsös igyekezet éppen az ellenkezôjét fogja kiváltani. Minden nô eljut valamilyen úton-módon a csúcsig, csak meg kell találni az odavezetô utat. Sokaknak ez már az elsô alkalommal sikerül, másoknak talán csak évek múlva. Sokat segíthet, ha önkielégítéssel megtapasztaljuk, hogy hol, milyen érintés a legizgatóbb a számunkra, s a párkapcsolatban jelentkezô probléma esetén, megmutathatjuk partnerünknek, mit, hol, s hogyan szeretnénk?
„A pénisz mérete teljesen mindegy."
Ahogy egyes (sôt, inkább többes) férfiak a nagy, dús kebleket kedvelik, hasonlóképpen a nôk többségének is a nagyobb pénisz jobban „tetszik", mint a kisebb. De ahogy a férfiak körében is szép számmal akadnak a kis mellnek pártolói, ugyanúgy sok nô kellemesebbnek találja a kisebb péniszt, mert például az nem tágítja annyira a hüvelyt! Az ízlések és igények tehát ebben az esetben is sokfélék, az azonban egyöntetűen biztos, hogy az orgazmus szempontjából a méretnek nincs kulcsszerepe. A nôk nagy többsége különben is elsôsorban a csikló ingerlésével jut el a csúcspontig.
(folytatjuk)
Amit tudni kell a terhesség alatti szexrôl
Attól a pillanattól kezdve, hogy kiderül, babát vár, más lesz a szexhez való viszonya is. Sok minden változik a szervezetében és az életében is, a többi között a szexuális szokásrendszer.
(folytatás múlt heti lapszámunkból)
* Korábban elképzelhetetlen pózokkal próbálkozhatnak.
Ha a megszokott misszionárius póz már kényelmetlen ebben az állapotban, kipróbálhatnak más technikákat. A legegyszerűbb, hogy ön van felül, ami lehetôvé teszi, hogy figyeljen a behatolás mélységére, ritmusára. A lovagló üléstôl kezdve sokféle helyzetet kereshetnek és próbálhatnak. A legfontosabb, hogy megtalálják azt, amelyik a legkényelmesebb mindkettôjüknek. Mi több: mindhármójuknak. Igaz, nagy próbatétel egy párnak, de nem szükségtelen próbálkozás az olyannyira várt harmadik érdekében.
* Ne aggódjon, a szex nem árthat a babának.
A terhesség alatti szexuális élet általában biztonságos a kicsi szempontjából, akit a magzatvíz véd. A terhes nô azonban a saját érdekében mégis tartózkodjon az erôs, „nyomatékos" szextôl. Ez fájdalommal, a vagina horzsolásos sérülésével járhat, amelynek pedig sérülésmentesnek, minden szempontból épnek kell lennie a szüléskor.
Tippek * Tippek
* A szájüregben lévô gócok különbözô belgyógyászati megbetegedések forrásai lehetnek. Minden gyökérkezelt fog góc a szervezetben, ezért kettônél több ilyen módon kezelt fogunk ne legyen!
* A kalcium a fogak és a csontok építôköve. 10 dkg ementáli típusú sajttal vagy egy liter tejjel fedezhetjük napi szükségletünket.
* A kellemetlen szájszagnak sokféle oka lehet. A friss lehelet érdekében – a rendszeres fogmosás mellett – a nyelven lévô lepedéket is érdemes a fogkefével finoman eltávolítani. Ha a panasz nem szűnik, keressük fel fogorvosunkat.
* A mozgásszegény életmód nemcsak az izmok tónustalanságát és felpuhulását okozza, hanem a csontritkulást is elôsegíti; évente 1%-kal csökken a csontsűrűség mozgásszegény életmód mellett. Ez a csontsűrűség csökkenés már 35 éves korban elkezdôdik. A gyaloglás, futás, biciklizés pozitív hatással vannak mind az izomzat, mind a csontrendszer egészségére.
Tejfölös, citromos párolt csirke
Hozzávalók: 80 dkg – 1 kg csirke, 4 dl tejföl, 1 db citrom, 6 dkg vaj, fél csomó zöldpetrezselyem, só.
Elkészítése: A feldarabolt, jól megmosott csirkét megsózzuk, 15–20 percig állni hagyjuk, hogy a só egyenletesen felszívódhasson. Egy megfelelô nagyságú edénybe beletesszük a jó sűrű tejföl felét, a héjától megtisztított, vékony karikára vágott citromot. Erre helyezzük a feldarabolt csirke felét, majd a rétegezést még egyszer megismételjük úgy, hogy a csirkéket tejföl borítsa.
Ezután vajdarabkákat tördelünk a tetejére. Közepes hômérsékletű sütôbe tesszük, és fedô alatt készre pároljuk. Ez idô alatt az ételt kevergetni nem szabad, csak óvatosan rázogatni, hogy ne törjön össze.
Amikor a csirke puhára párolódott, tálra rakjuk, citromkarikákkal díszítjük, és megszórjuk zöldpetrezselyemmel.
Párolt rizzsel vagy fôtt burgonyával tálaljuk.
Rovatszerkesztô: Pál Hajnalka
KisNet KisNet KisNet KisNet
Telefonálni is lehet a Yahoo Messenger új változatával
A Yahoo közzétette üzenetküldô szoftverének 4-es változatát, amellyel az internetezôk már a világ bármely pontjára telefonálhatnak. A Messenger ezenkívül lehetôséget ad a csevegések rögzítésére, végre nekünk tetszô névre változtathatjuk ismerôseink felhasználói neveit és egyetlen kattintással kereshetünk a világhálón.
A piacvezetô internetes vállalat elsôsorban a globális telefonálás miatt határozott úgy, hogy kiadja a szoftver bôvített verzióját. Az online reklámpiac tavalyi visszaesése a Yahoo-t is újabb bevételi források felkutatására kényszerítette, ezért döntött a cég fizetôs PC-telefon funkció beépítés mellett.
A Yahoo Messenger felhasználói a világ bármely országába kezdeményezhetnek hívásokat, amelyek költségét a szolgáltató egy virtuális telefonkártyáról vonja le. A globális telefonálást bárki használhatja, azonban a beszélgetések egy amerikai szolgáltatón keresztül bonyolódnak, ezért a percdíjak az Egyesült Államok területén érvényes tarifatáblázathoz vannak igazítva.
A tengerentúli belföldi hívás díja 2 cent percenként, míg ha a Yahoo-n keresztül szeretnénk felhívni egy magyarországi telefonszámot, 14 centet kell fizetnünk. A virtuális telefonkártya banki átutalással, hitelkártyával tölthetô fel.
A szoftver jó pár újdonságot tartalmaz azok számára is, akik csak szöveges üzenetek küldésére használják. A 4-es verzió kényelmi funkciókkal bôvült: a könnyebb azonosítást segíti az, hogy végre átnevezhetjük ismerôseink kódnevét egy általunk kitalált becenévre.
A korábbi változatokban az üzeneteink eltűntek, miután becsuktuk a párbeszéd-ablakot. A Message Archive funkció ezen segít, a szoftver ugyanis kérésre eltárol minden általunk küldött, illetve hozzánk érkezô üzenetet, továbbá rögzíteni lehet a konferencia-csevegések tartalmát is.
A Yahoo szolgáltatásainak jó része elérhetô a Messengeren keresztül, egyetlen kattintással híreket olvashatunk, megtudhatjuk milyen idôjárásra kell számítani az általunk kiválasztott városokban, megnézhetjük mi történik a világ tôzsdéin, illetve kereshetünk az ablak alján elhelyezett dobozban.
Online rendôrség
Felavatták a Scotland Yard új számítógépes bűnözés elleni egységét, amelynek feladata lesz felkutatni az online bűnözôket. A csoportnak joga lesz megfigyelni a gyanúsítottakat: betekinthetnek az illetô elektronikus levelezésébe, illetve lehallgathatják az internetes csevegô szobákban folytatott beszélgetéseket. A National Hi-Tech Crime Unit (NHCTU) nevű csoport feladata minden számítógéppel kapcsolatos bűncselekmény felderítése, megelôzése a hackerek leleplezésétôl, az interneten keresztül működô pedofilok és pedofil hálózatok felderítésén át a szervezett bűnbandák olyan cselekményeinek, mint a számítógépes hálózatok segítségével elkövetendô csalás, pénzmosás.
A londoni központú egységben negyven szakszerűen kiképzett rendôrtiszt dolgozik, munkájukat további szakemberek segítik a rendôrség olyan különleges részlegének, mint a szervezett bűnözés ellen fellépô National Crime Squad, a National Criminal Intelligence Service, továbbá a Vám-és Pénzügyôrségnek és az IT-szektor neves vállalatainak, mint a Microsoftnak vagy a British Telecomnak a soraiból.
Brit szakemberek szerint a számítógépes bűnözés az egyik legnagyobb mértékben növekvô bűncselekmény szerte a világon. Az elmúlt évben Nagy-Britanniában az online vállalkozások 60 százalékát érte valamilyen hacker támadás. Mivel a pénzforgalom egyre növekvô mértékben kerül át az internetre, a bűnözés is követi azt. És ahol pénz van, ott megveti lábát a szervezett bűnözés – tették hozzá a szakemberek.
Linkgyűjtemény
* A világ egyik legnépszerűbb hálózati játékának, a Quake 3 látványtervezôjének honlapja: www.rustedfaith.com/
* Leendô, vagy gyakorló kismamák oldala: http://mama-baba.freeweb.hu
* Interaktív gyerekoldal: www.kiskobak.hu/
* Dacia teszt, mit gondolnak mások a mi fejlesztésünkrôl: http://totalcar.hu/teszt/dacia/
* A Román Vasgárda honlapja (jobb félni, mint megijedni): http://pages.prodigy.net/nnita/garda.html
Rovatszerkesztô: Ábrahám Imre
UFÓ-ROVAT
Kôkorszaki geometria
A kô az emberiség legôsibb építôanyaga. Ezért a világ minden táján megtalálhatók az emberkéz alkotta kôépítmények. Ezek persze nemcsak napjaink, vagy a közelmúlt munkái. A legismertebb kôépítményeket, a piramisokat mindenki ismeri. Ám, a legôsibb kôépítmények, a dolmenek és a menhiroszlopok már nem ennyire látványosak és talán ezért nem is olyan népszerűek. A kíváncsi természetű turista lényegében, csak nagy, egymásra rakott kôlapokat vagy „földbe szúrt" köveket lát. Mi lehet ezekben az érdekes?
A régészek a kövek elhelyezésének öt módját különböztetik meg:
1. menhirek = álló kövek;
2. dolmenek = kôoszlopokból és a tetejükön keresztbe fektetett nagy kôtömbökbôl, kôlapokból álló kôasztalok;
3. cromlechek = ív alakban felrakott kövek;
4. „alignamen"-ok = kilométer hosszúságú kettôs kôsorok;
5. kôkörök.
Korábban abban a jámbor legendában hittek az emberek, hogy a Krisztus utáni harmadik században Szent Corneliust római katonák üldözték. Esdekelve fohászkodott az Úrhoz, s láss csodát: a jóságos Atyaúristen menhirekké változtatta a római katonákat. S most már így állnak helyükön, kôvé dermedve, örökkön-örökké. Igen ám, de ilyen kôsorok a világ minden táján találhatók, ahová sem Szent Cornelius, sem a római katonák nem tehették lábukat.
Késôbb azt is gyanították, hogy a kôsorok temetkezési helyeket jelölnek, de nem találtak sem sírokat, sem halottakat, még kevésbé temetkezési tárgyakat. Újabban azt feltételezik a kutatók, hogy egyfajta adóval van dolgunk. Rudolf Kutzer, kulmbachi német mérnök merész ötlettel állt elô. Kutzer a menhirek elrendezésében egy jeladó antenna építését véli felfedezni, amely talán egy erôsítô berendezéssel kombinálva a kozmikus energiával való összeköttetést szolgálta.
Ehhez a vakmerô állításhoz a motiváló kiindulópontok a következôk : a menhiroszlopok kvarctartalmú kôzetekbôl állnak, néhol vassal kombinálva. A kvarc mindig egy meghatározott és mindig változatlan hullámhosszon bocsát ki rezgéseket. Tehát ebben az esetben a menhiroszlopok kis antennaként veszik a rezgéseket és egy bizonyos pontba koncentrálva adják tovább azokat. Lehet, hogy egymással összekötve rezgéseket, energiát, jeleket vettek és továbbítottak a világűrbôl vagy a világűrbe? A kérdések egyelôre válaszolatlanok maradnak.
A titkot csak fokozza az a tény, hogy a 14-es izotópszámú szénnel történô kormeghatározás alapján ezek a kôsorok 5830 évesek! Így feltevôdik még egy nagyon fontos kérdés: ki tervezhetett és üzemeltethetett a kôkorszakban egy ilyen adót? Sôt, ezen is túl, egyáltalán kik voltak azok akik, képesek voltak a többször tíz- száztonnás kôkoloncokból kôkörútakat, vagy hatalmas kônégyszögeket építeni asztronómiai szempontok szerint betájolva?
Az egyik kutató, dr. Bruno Kremer arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes kövek elhelyezése „rögzített méretarányok szerint történt, s ez a körülmény már a mezolitikumban is igen fejlett földmérési technikára enged következtetni."
A franciaországi Bretagne vidékén található kôsorok, dolmenek és menhirek egy tervszerűen kialakított geometriai háló alkotórészei. Itt nem pusztán alkalmazott geometriáról van szó, ami igazán megöbbentô, az a földfelszín görbületének ismerete, a szögbeosztás, az azimutok ismerete, a szervezettség, a tervezés. Mindez abban a kôkorban, ahol az ôsemberek barlangokban laktak, alig tudtak értekezni egymással, nem tudtak írni, olvasni és nem tudhatták, hogy a Föld gömb alakú. Na, ne vicceljünk, kérem!
Összeállította: Ábrahám Imre
Az emberiség és a Világegyetem
Növényeket a Marsra
A Mars talajának összetételérôl egy egyszerű, genetikailag módosított növényke szolgáltat majd információt, mégpedig nem is akármilyen módon: fényjelzéssel – legalábbis ezt tűzték ki célul amerikai biotechnológusok.
A University of Florida molekuláris biológiával foglalkozó kutatói egy lúdfűfajjal, a maximum 20 centiméteres magasságúra megnövô Arabidopsis-szal kísérleteztek, mely ideális genetikai vizsgálatokhoz, és melynek géntérképét már tavaly december óta ismerjük. A NASA Human Exploration and Development in Space által pénzelt programban a tudósok világító medúza-fajok DNS-ébôl vett, úgynevezett „riporter-génekkel" látták el a növényt, mely ezután fluoreszkáló fénnyel jelzi az életkörülmények változásait, olyanokat, mint az aszály, a hômérséklet változása vagy különbözô fertôzések, sôt, a talaj összetételére vonatkozó információkat is szolgáltat majd. Például erôsen fluoreszkáló zöld színűvé változik, ha nehézfémeket észlel, és kékké, ha peroxidokra bukkan a talajban. A DNS-ben kódolt, színváltozásért felelôs fehérje akkor szintetizálódik, amikor a növény az adott körülményt észleli – állítja Rob Fertl az egyetem Biotechnológiai Programjának igazgató-helyettese. A 2007-es Mars program keretében indított szondára remélhetôleg tízféle növény kerülhet fel.
A két és fél évig tartó marsexpedícióban kilenc hónapig utaznak majd a növények magjai a Mars Odyssey szondához hasonló űrjárműben, és egy évig élnek a vörös bolygón, majd visszatérnek a Földre.
Megérkezéskor a leszállóegység megfelelô mennyiségű marsi talajt gyűjt össze, melyet a tudósok 457 millió kilométerrôl, egy robot és egy speciális kamera segítségével analizálnak. A talajmintához ezután műtrágyát, buffereket és tápanyagokat kevernek, majd robot segítségével kicsíráztatják a talajkeverékben a magokat egy különleges üvegházban.
Fertl szerint a növényeknek is ugyanúgy alkalmazkodniuk kell a Mars szélsôséges környezeti viszonyaihoz, mint az embereknek, és ezt a folyamatot a génsebészeti módszerekkel erôsen megkönnyíthetjük. Hozzáteszi, hogy semmi kétség, hogy a növények túlélik majd a marsi körülményeket. Úgy véli, ha a földi élet ilyen életformái képesek lesznek a messzi tájakon is a túlélésre, akkor ez egy jelentôs lépés lesz a Mars kolonizációjához vezetô úton.
Földön kívüli baktériumok
Olasz kutatók szerint olyan baktériumokat sikerült életre kelteni egy 4,5 milliárd éves meteoritban, amelyek nem a Földön fejlôdtek ki.
Bruno D'Argenio olasz geológus és Giuseppe Geraci mikrobiológus nem mindennapi bejelentéssel állt elô: véleményük szerint döntô bizonyítékot találtak az ún. pánspermia elméletre, amely szerint az élet csírái a világűrbôl kerültek bolygónkra.
A kutatók a Nápolyi Ásványtani Múzeum egyik 4,5 milliárd éves meteoritján végeztek vizsgálatokat. Az Olasz Űrügynökség rendezvényén tartott beszámolójuk szerint, amikor fiziológiás sóoldatba helyezték a meteorit anyagának egy részét, mikroorganizmusok bukkantak elô, s mozogni kezdtek. A két tudós szerint olyan baktériumokkal van dolgunk, amelyek a Földön kívülrôl származnak, s eddig a meteorit kôzetanyagába zárva, „hibernált" állapotban léteztek. A kutatók „krimek"-nek nevezték el az élôlényeket (a kristály és a mikroba szavak kezdôbetűinek összevonásából). Miután életre keltették, sejtklónozással szaporították fel ôket, hogy genetikai vizsgálatokat végezhessenek. A kutatók szerint a baktériumok genetikai jellemzôi egyetlen földi fajjal sem mutatnak hasonlóságot.
D'Argenio és Geraci szerint mindez döntô bizonyíték arra, hogy az élet ilyen formája szerte a Naprendszerben létezhet, és már a kezdetek kezdetén, a bolygók formálódásával egy idôben megjelent. A csírák aztán a kozmikus becsapódásokkal kerültek a különféle égitestek felszínére, például a Földre.
A valóban drámai eredményt azonban igen sokan megkérdôjelezik. Azonnal felmerült a gyanú, hogy a meteorit földi eredetű szennyezôdésérôl van szó. D'Argenio és Geraci válasza erre az volt, hogy az „újraélesztés" elôtt hôvel (950 Celsius-fokon) és alkohollal is kezelték a kôzetanyagot. Ugyanakkor azonban a meteoritban talált baktériumok egyes vélemények szerint nagyon hasonlítanak azokra a „krimek"-re, amelyeket körülbelül 1 milliárd éves földi kôzetekben találtak – egyébként ugyanezek a kutatók.
Összeállította: Ábrahám Imre
Deltai kalandok – Tomorosan (18.)
Az általános pihenô helyzettôl megszabadulva, valamint a Pista által „nem titkosított hátizsák ügyet" ma nyilvánosságra hozni hajlandó nem vagyok, (noha az abban néha látható „ékszerek" önmagukban csak régiségek s nem régészeti leletek!) valamennyien a tettek mezejére léptünk s beindultunk. Az Evdochim nevű halôrrel kezdeném – aki a déli rész „Cotikája" – és ez, a tekintélyes, széles pocakjával, bandájával üldözött is, büntetni akart, ami nem sikerült. Neki. Viszont sikerült ôt a vidék „Döbrögijének" tenni. Nekünk. Ezért.
Evdochim „ham-ham"
Igaz, kutyakötelessége hivatása és munkája teljesítése. De mégis! A falubelieket is zavarta, büntette, aztán a forradalom alatt „betettek neki", tán házát is felgyújtották, s neki is mentek. Akkor működési területe a Szentgyörgy- ágig terjedt, nyugatra fel, a Militarova tóig, keleten meg a tengerig, északon meg a Sulináig, így területe volt és lehetôsége vadászataira. Kedvében több alkalommal is jártunk, Gyergyóból zsákokban volt mit vinni, de még ültetni való pityóka is került csónakjába. Az bosszantott, hogy a fôvárosiakat jobban „bírta", ezt a Caraormani-i kutatóállomáson mondták, súgták. Oda meg egy gyergyószentmiklósi legényke, halászati mérnök engedett be. A vendégszobába. Bételik!
Ide bekölyközve a környezô tavakat – Lumina, Puiu, Puiuleţ, Krivaia és Bijan – ostromoltuk szerencsével, s bô zsákmány került a tarsolyunkba, csónakjainkba. Ezt a besúgói neki jelentették, mivel a halfogással való statárium érvényben volt, ami nem más, mint csökkentett mennyiség kifogása és elszállítása. Valószínű, hogy hálóval való halászást is bejelentettek, ami természetesen alaptalan volt. Viszont a kifogott és raktározott mennyiség erre engedett következtetni. Ezeket az informátorokat egy délután sikerült megnyugtatnunk, mert elôttük, a ház melletti pocsolyából igen rövid idô alatt vagy tizenöt kiló csukát bezsákoltunk. Naponta ott jártak el, halért a tavakra is kijártak! Azt sem tartom kizártnak, hogy távollétünk alatt abba a raktárba, amelyikbe a halat tartottuk bejártak! Még akkor, amikor Himáék, a gondnokék Caraormaniba mentek. E családnál a Tulceai fônökség ajánlott be, így-úgy, tán a pártunkat is fogták.
Mindenki a halôr kedvébe járt, és ez érthetô is, hiszen ott bent fô élelem az úszkáló hal.
Caraormani és környékén Evdochim volt a Fômufti! A raktárban felhalmozott és tárolt halmennyiséget immár szégyelltük is, de gondolhattak a hal eladására, egyik délután csakúgy félhangosan Pistáéknak mondom:
– Reggel hat óra körül haza indulunk!
A körülöttünk tartózkodóak is meghallották, de Hináéknak is biztonságból a lakásban elmondtuk! Amikor kint az udvaron Pistáéknak ezt mondtam, nagyot néztek, s bent kérdezôsködtek. Meg is feleletem:
– A biztonságos utazásért kellett így viselkednem ott kint. Valójában jó lenne, ha hajnalban két órakor indulnánk!
Mosolyogtak, mindent meg is értettek, érthetônek találták, és a szobában csomagolni kezdtünk, éjjel illetve hajnalban Himáékat költöttük, a tüzesvizet az asztalra tettük, és halkan kiosontunk az állomásról – éjjel két órakor.
A legközelebbi utunk alkalmával Himáéknak is pityókát vittünk, és ôk mesélték:
– Evdochim három segédlettel még öt óra elôtt a Litcov csatorna két partján, utunkat elállva elhelyezkedtek, és fegyveresen vártak, bevodkázva. Ezt Hima mondta, a vodkaszagot is érezte rajtuk, amikor hét óra körül az állomásra beeveztek és keresték a csónakunkat, kikötve nem látták. Ott már az összegyűlt munkások azt tudták, és Evdochiméknak mondták. Erre kezdôdött a „Dumnezeu"– zozás, a „Bozgor"-ozás, a „vonósnégyes" részérôl, a munkások meg szívbôl kacagták, és hahotázták a koránkelô csoportot. Mi akkor Murighiolban voltunk.
Hima még panaszolt, de azért mosolyogva mondta, hogy az általunk otthagyott tüzesvizet nyomban meg is itták férjével, az ágyra felmászni már nem tudtak, s reggelig a földön aludtak, a munkások kopogtatásaira keltek. Bételik!
(folytatjuk)
Dr. Tomor Zoltán
EGÉSZSÉG
A tisztító gyógynövény: csalán
A hagyományos természet-gyógyászatban fontos helyet foglalt el a rég kipróbált tavaszi kúra. Az elmélkedés, a nyugalom téli idôszaka után, a tavasz beköszöntével a testet is fel kellett készíteni az aktívabb, serényebb évszakra, hiszen a test vegetatív rendszere érzékenyen reagál az idôjárás és az évszakok változására. A gyógynövényekkel kiegészített tisztítókúrák ma ismét korszerűnek számítanak. Nem csak immunrendszerünk erôsítésében vagy fogyókúránk hatásfokának növelésében, de ízületi panaszok, vagy allergiás tünetek enyhítésében is számíthatunk a vértisztító növényekre, melyek között kiemelt helyet foglal el a nagylevelű csalán.
Méregtelenítô hatása
A nagy csalán talán a legerôsebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. A levelébôl készült tea feloldja az anyagcserébôl származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetbôl a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Tisztítja a teljes emésztôcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, ugyanakkor fokozza a szervezet védekezô erejét. A vese- és hólyagkô-képzôdésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítô hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.
A csalánteát nyugodtan ihatjuk akár egy fél éven keresztül is, de az ajánlott 3–5 csészényi (1,5 dl) napi adagot (8–12 g) ne lépjük túl, mert allergiás tüneteket okozhat. Nagy mennyiségben való fogyasztásakor gyomorpanaszok, bôrégés és vizeletpangás fordulhat elô, de erôs túladagolása nagyon ritkán fulladásos reakciót is kiválthat.
A vizelethajtók, így a csalán is kimeríthetik a szervezet kálium-készletét, ezért rendszeres fogyasztásakor gondoskodjunk a megfelelô kálium-pótlásról!
Ügyelni kell azonban arra, hogy a csalántea nem alkalmas szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében létrejött ödéma elmulasztására.
Ízületi bántalmak, allergia, bôrbetegségek
Vizelethajtó, emésztést serkentô és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.
Modern szakkönyvek is ajánlják az ôsrégi gyógymódot: az urtikációt, vagyis a reumás testrész megcsapkodását csalánnal. Különösen isiász és lumbágó esetén hatásos, hiszen a méreganyag órákon át tartó melegérzést okoz. Ilyenkor a bôr erôsen kipirul, és megduzzad. A bôrszövet sok vért kap, és így a reumatikus fájdalmakat okozó lerakódások és gyulladások belülrôl szüntethetôk meg. Vigyázzunk arra, hogy a „csalánozás" után ne érje hideg víz a bôrt, mert a melegérzés égésbe megy át.
Vértisztító hatásának köszönhetôen enyhítheti az allergiás tüneteket, így az ekcémát, szénanáthát, asztmát és a csalánkiütést. Eltünteti a tinédzserek pattanásait, és egyes bôrbetegségek esetén is hatásos (pl. övsömör, ekcéma). Természetes vízhajtóként könnyíthet a premenstruációs tüneteken, mivel csökkenti a szervezet folyadék-visszatartását.
Leveleiben találunk vitaminokat (béta-karotint, C- B-, és K- vitamint), flavanoidokat, klorofillt, vasat, kalciumot és káliumot. Készítenek csalánfôzeléket is, ami magas vitamin-, ásványi anyag- és fehérjetartalma miatt tápláló étel. (Fôzve elveszíti hangyasavat tartalmazó mirigyszôreit). A szervezet felfrissítésére szolgál, ha tavaszszal, még a zsenge hajtásokból fôzik. Azonban könnyen túladagolható (vesegörcsöket okozhat), ezért a csalánfôzeléket csak hetente egyszer szabad fogyasztani és azt is csak tavasszal, amíg a zsenge leveleknek nincs csípôs ízük!
A növény gyökere is gyulladáscsökkentô és immunstimuláló hatású, de csökkenti a koleszterinszintet is. A gyökérben található ß-szitoszterol enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának kezdeti tüneteit.
Gyógyteáját a népi orvoslás használja még köhögés csillapítására, fájós torokra, hurutos állapotok megszüntetésére, és egyes adatok szerint magas vérnyomás kezelésére, valamint külsôleg aranyeres bántalmak ellen ülôfürdôként. Népies nevei: csólyány, csohán, árvacsián, csollán, csípôs csalán.
A csalánfôzet rendszeres fogyasztása méhösszehúzódást idézhet elô, ezért a várandósok óvatosan alkalmazzák!
Gyógyszerként nagyobb menynyiségben ne használjuk diabétesz terápiában, magas, illetve alacsony vérnyomás esetében, de az ajánlott dózisú alkalmazás elôtt is szükséges a kezelôorvossal való konzultáció. Vérvizelés vagy akut vizelet retenció esetén mindenképpen keressük fel orvosunkat.
Szépségápolás
A szépségápolásban is komoly szerep jut a csalánnak. Összehúzó hatású fiatal levelei arcgôzöléshez használatosak, míg a belôlük készült krém alapos bôrtisztító, a zsíros bôrre pedig különösen jó hatással van. Levelei összeturmixolva üdévé teszik a leheletet. A csalán természetes hatóanyagai serkentik a fejbôr vérellátását, így erôsítik a hajhagymákat. Fôzetének rendszeres használatával gyorsabban nô a haj, és egészséges, szép fényű lesz.
Élettörténet
A család
26. rész: Kiderül vagy nem?
Janinak zúg a feje, remegnek a lábai és kiveri a hideg veríték, amikor becsönget Jenô ajtaján. Nem szokott bejelentés nélkül hozzá menni, az üzlettársi viszony nem enged meg ilyen közvetlenkedést, de ez nem egy üzleti tárgyalás, s immár Jenôvel sincs csupán ügyfél viszonyban.
Jenô igencsak meglepôdik a váratlan látogatótól, de megpillantva Janit, nyájasan rámosolyog, és betessékeli a lakásba:
– Kerülj beljebb, pajtás! Minek köszönhetem ezt a rendkívüli látogatást?
Jani kelletlenül visszamosolyog rá, és tétován lépi át a küszöböt, zavarában és másnaposságában le is huppan a még vetetlen ágyra. A házigazda megpróbál egy kis rendet teremteni a szétdobált cuccok, ottfelejtett poharak között, és nem kell éles elméjűnek lenni ahhoz, hogy kitaláld: ez egy legénylakás.
– Konyakot, bort, sört? Na, mit iszol?
– Szódavizet. – válaszol Jani, miközben felfordul a gyomra még az italok nevének hallatán is.
– Csaknem? Hosszú volt az éjszaka?
– Hát igen... – zárja le e témát Jani, s fogalma sincs, hogyan közölje jövetele célját. Fikarcnyi tapasztalata sincs, hogyan kell megbeszélni az ilyen ügyeket. Legegyszerűbb az lenne, ha torkon ragadná Jenôt, falhoz állítaná, s kerek-perec megkérdezné: Lefeküdtél-e a feleségemmel? De ezt mégsem teheti, s csak ül, bambán nézve az eddig szimpatikusnak tartott fiatalemberre, aki méregeti ôt, s noszogatóan tekint rá, mintha bíztatná: Na ki vele! Miért jöttél ide?
Jani csak keresi a szavakat, a csend egyre kínosabb, majd rászánja magát. Köntörfalazás nélkül teszi fel a nagy kérdést:
– Viszonyod van a feleségemmel?
Jenô megdöbbenve, s csak ô tudja, mi játszódik le most lelkében. De az tény, hogy nagyon jó színész, a megdöbbenésen túl mást nem árul el arca, tudja, hogy minden apró jel az bizonyítaná, hogy hazudik. Nehezére esik a Jani szemébe nézni, az is kérdés számára, hogy mit tudhat a felszarvazott férj. De egy dologban biztos: inkább hazugnak tartsák, minthogy elárulja az aszszonyt, kinek neve hallatán is megdobban a szíve.
Jani kínos magyarázkodásba kezd arról, hogy tôle akarta tudni, mert ugye hallott valamit, mert ezt beszélik a városban, de ô sejtette, sôt, meg volt gyôzôdve arról, hogy ez nem igaz, hogy ez csak rágalom, hogy a felesége hűséges asszony, és Jenô igazi barát, aki ilyet soha nem tenne.
– Hogy is képzeled? Nem olyan embernek ismertelek téged, aki elhisz holmi ocsmány pletykákat. Remélem a feleségedet nem zaklattad ilyesmivel. Nem érdemelné meg az az áldott asszony.
– Nem, dehogy. Elôször hozzád jöttem. Szerencsémre. Kérlek, ne haragudj, hogy meggyanúsítottalak. Egyszerűen nem értem, mi ütött belém, soha életemben nem voltam féltékeny. Igaz, Katóról sem terjengtek eddig ilyen pletykák. Na most kérem a konyakot! – mondja, miközben megkönnyebbülten sóhajt fel, és könnyed beszélgetésbe kezd a gömbfa áráról, a szállítási lehetôségekrôl. Jenônek is nagy kô esik le szívérôl, úgy tűnik, megúszták. Csak nehogy Kató, a madárlekű aszszonyság elkottyintson valamit. Miközben a konyhába megy poharakért, megpróbálja meg sem történtnek nyilvánítani ezt a beszélgetést, s mikor az üvegért nyúl, csak akkor veszi észre, hogy bizony remeg a keze.
Az egy pohár konyakból egy üveg lesz, és jócskán besötétedik, mire Jani búcsút vesz, és hazaindul. Gyalogosan rója az utcákat, és lelkiismeret furdalása van. Mindenért: az éjszakai kicsapongásért, a délelôtti viselkedéséért, s azért, hogy kétségbe vonta felesége hűségét. Most elébe kell állnia, és bocsánatot kérnie. Nem volt könnyű a napja, de ez lesz a legnehezebb számára. Jenôn könnyen túljutott, de vérig sértett feleségét nem lesz könnyű kiengesztelnie.
Meg sem lepôdik azon, hogy beérve a házba Kató nem fogadja köszönését, csak ül a családdal az asztalnál. Éppen vacsorának, de Kató elôtt érintetlen a bécsi szelet. Halovány az asszony, szemei vörösek, és egész testében remeg. Kínos csend telepszik a szobára, mikor megpillantják Janit. Ô úgy érzi, mindenki vádlóan néz rá. Megérdemli. Neki sincs étvágya, csak a látszat kedvéért gyömöszöl le a torkán néhány falatot, s megpróbálkozik néhányszor, hogy beszédbe elegyedjen családjával, de kérdéseire csak rövid, elutasító válaszokat kap. Még az amúgy szószátyár anyukája is ferde szemmel nézi, s nem kíván társalogni vele.
Mihelyt teheti, felvonul a hálószobába, és várja, hogy asszonya befejezze a mosogatást, s megérkezzen. A várakozás örökkévalóságnak tűnik. Kató komótosan mosogat, tesz-vesz, valahogy nem akar felsietni. Elképzelni sem tudja, mi van a férjével, mit kell neki tennie. Úgy éjféltájt rászánja magát: fölmegy, lefekszik. Úgy dönt, ha férje ébren is van, nem fog hozzászólni, s bármennyire is kíváncsi, kivárja míg férje rukkol elô a két nap zavaros történetével. Mihelyt a szobába ér, férje elébe lépik, bűnbánóan megfogja a kezét, a szemébe néz, s kéri, hogy üljön mellé.
– Jaj, szívem, sosem bocsátod meg, amit tettem. Ne, ne szólj közbe, legalább hallgass végig. Tudom, az elmúlt napokban sok szomorúságot okoztam neked, de félrevezettek, becsaptak, féltékennyé tettek.
Kató érzi, hogy ég feje fölött a ház, tudja, hogy férje többet tud a kelleténél, azt is sejti, hogy kitôl. Nincs más megoldás, töredelmesen be kell vallani mindent. De férje nem hagyja szóhoz jutni:
– Tudod, azt terjesztik a városban, hogy te meg Jenô... Most már tudom, hogy ez aljas rágalom, de képzeld, bevettem a csalit, féltékeny lettem, s arra vetemedtem, hogy felmenjek Jenôhöz, s megkérdezzem, mi az igazság.
Kató szíve egyre gyorsabban dobog, érzi, hogy kicsúszik lába alól a talaj, férje mindent tud, csak az nem fér a fejébe, hogy miért néz rá ilyen bocsánatkérôen, miért vádolja magát. Kicsit örül is, hogy Jani egy pillantra sem hagyja abba mondókáját, így nem kell közbeszólnia, vallania.
– Én, a hülye, tudhattam volna, hogy nem történt köztetek semmi, s ahogy felértem Jenôhöz, már tisztában voltam vele, mégis megkérdeztem...s nemet mondott.
Nemcsak Jani sóhajtott fel megkönnyebbülten, hanem Kató is, s ezek után nem volt nehéz megbocsátani férjének a kiruccanást. Lefeküdtek, s Kató férje hátát masszírozta, amíg az ember el nem aludt. Utána fürdôköpenyt vett magára, s kisurrant a szobából.
Jenô eközben álmatlanul forgolódott ágyában, a beszélgetésen járt az esze, s attól tartott, hogy Kató ijedtségében mindent kitereget. Már jó késô lehetett, amikor telefoncsörgésre ugrott föl. Felvette a kagylót, s mielôtt beleszólhatott volna, egy nôi hang ennyit mondott a vonal túlsó végén:
– Köszönöm.
folyt. köv.)
Azaki Hakami
SPORT
LABDARÚGÁS
Bajnoki rangadó lesz városunkban
Május 20-án, vasárnap megyei és egyben sorsdöntô jellegű bajnoki rangadóra kerül sor városunkban. A Hargita megyei D-osztályú bajnokság keretén belül a hétvégén a 21. forduló mérkôzései kerülnek lejátszásra. Ismert, hogy az elmúlt hétvégén a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata ellenfél hiányában szabadnapos volt, miközben az elsô számú ellenfél, a Székelykeresztúri Egyesülés gárdája kiütéses, 7–1-es gyôzelmet aratott a Csíkszereda elleni mérkôzésen.
A keresztúriak nagy gólarányú gyôzelme ellenben nem változtatott semmit a bajnoki rangsor élén, hisz a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata azonos pontszámmal (42) ugyan, de jobb gólarányának köszönhetôen továbbra is az elsô helyen áll. Tovább folytatva ezen gondolatmenetet tudni kell, hogy a Jövô együttese elônyös helyzetben van. Mindez azért, mert a székelykeresztúri csapat a bajnoki alapszakasz utolsó mérkôzésén lép pályára városunkban, ezzel szemben a Jövô együttese csak egy hét múlva (május 27., vasárnap) játssza majd utolsó mérkôzését Gyergyóhodoson.
A 22. – utolsó – bajnoki forduló után azonban nem ér véget a mérkôzéssorozat, hisz a bajnoki alapszakasz elsô és második helyezettjei egy két mérkôzésbôl álló rájátszáson döntik el a végsô gyôztes kilétét. A rájátszás elsô mérkôzését június 2-án, szombaton rendezik a második helyen végzô csapat otthonában, a második mérkôzésre pedig június 6-án, szerdán kerül sor a bajnoki alapszakasz gyôztesének otthonában.
A Gyergyószentmiklósi Jövô csapata a 2001. április 1 – május 5. közötti idôszakban, tehát a tavaszi idényben, nem kevesebb, mint hat mérkôzést játszott, s mindahányszor gyôzelmet aratott. A tavaszi idény elsô fordulójában csapatunk hazai pályán mérkôzött a Tusnádfürdôi Sólymok csapata ellen. A mérkôzés a Jövô 4–0-s gyôzelmével ért véget. Következett a székelyudvarhelyi kiszállás, ahol a Jövô együttese magabiztos 5–0-s gyôzelmet ért el. A 16. fordulóban a Balánbányai Bányász csapata látogatott városunkba. Csapatunk ezúttal is gyôztesen hagyta el a játékteret, a mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Balánbányai Bányász 3–0. A következô állomás a maroshévízi kiszállás volt. Csapatunk a Maros-parton sem hibázta el a gyôzelmet, hisz a Jövô 1–0 arányban bizonyult jobbnak a házigazda együttesnél. A 18. fordulóban a Galócási Komplex csapata látogatott városunkba. A Jövô labdarúgói kitűnô elsô félidô után, végül 5–2 arányban bizonyultak jobbnak. Ezután újabb kiszállás szerepelt műsoron, mégpedig a csíkszeredai. Csapatunk a megyeszékhelyen is begyűjtötte a három bajnoki pontot, a mérkôzés 3–1-es gyergyói gyôzelemmel ért véget. A gyorsmérleg tehát: hat mérkôzés, ugyanannyi gyôzelem.
Az edzô mondta
A vasárnapi mérkôzés elôtt sikerült elbeszélgetni Pop Ioan edzôvel, aki a következôket mondotta: – A soronlévô mérkôzéstôl azt várom, hogy a csapat tovább haladjon, s természetesen azt, hogy ezúttal is gyôzzünk. Úgy érzem a csapat jó úton haladt mostanig, hisz fokozatosan kialakult egy gyôztes mentalitás a játékosok körében. A hétvégi mérkôzés elôtt csütörtökön, pénteken és szombaton is tartunk edzéseket. A játékoskeretben egy sérültünk van, nevezetesen Bolfă Ioan, aki sajnos nem tud rendszeresen edzeni, ezért nem valószínű, hogy vasárnap pályára lép.
Információk a megyei elnöktôl
Tamás Zoltán, a Megyei Labdarúgó Egyesület elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a 21. fordulóban műsoron szereplô Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelykeresztúri Egyesülés mérkôzést székelyudvarhelyi játékvezetô irányítja.
Az elnök a középbíró nevét is elárulta, aki nem más, mint Gál Gyôzô C-osztályú játékvezetô. A Megyei Labdarúgó Egyesület megfigyelôje a vasárnapi mérkôzésen a csíkszeredai Burus Csaba lesz.
Mit mond a gyergyói elnök?
Ivácsony Pál, a Jövô labdarúgó szakosztályának elnöke a vasárnapi mérkôzés elôtt a következôket nyilatkozta: – Véleményem szerint nagyon szoros mérkôzés elébe nézünk. Ennek ellenére remélem, hogy nyer a csapat, mert a játékosok nagyon jól fel vannak készülve. Figyelembe véve azonban azt a régi bölcsességet, hogy a labda kerek, nem beszélhetünk a mérkôzés elôtt száz százalékos gyôzelemrôl. Számítunk arra, hogy a gyergyói labdarúgást kedvelô emberek nagy tömege vasárnap meglátogatja a stadiont, s buzdítani fogják a Jövô csapatát. Annyit szeretnék még mindehhez hozzátenni, hogy részünkrôl mindent megteszünk azért, hogy ne okozzunk csalódást a nézôknek. Az idei gyôztes mérkôzések sorát szeretnénk folytatni, ekképp a vasárnapi mérkôzést is ide szeretnénk sorolni. Ezen túlmenôen azért elárulom, hogy gondolatban és gyakorlatban is foglalkoztatnak már a hátralévô megyék közötti osztályozó mérkôzések.
Közös edzôtáborozás
Megtudtuk, hogy a szombati edzés után a Jövô labdarúgói – elôreláthatóan 17 játékos – kivonulnak a városból, s a mérkôzésig hátralévô idôt az ötös kilométernél töltik. A csapat szállásának és étkeztetésének költségét Báni Lajos vállalkozó fedezi.
A 20. forduló eredményei: Gyergyótölgyes – Balánbánya 0–0, Tusnádfürdô – Székelyudvarhelyi Hargita 1–2, Székelykeresztúr – Csíkszereda 7–1, Hodos – Galócás 0–6, Ditró –Maroshévíz 1–2.
A bajnoki rangsor élmezônye: 1. Gyergyói Jövô 42 pont (63–11–es gólarány), 2. Székelykeresztúr 42 p. (56–21), 3. Balánbánya 38 p., 4. Galócás 35 p., 5. Maroshévíz 35 pont.
A következô forduló műsora: május 19., szombat: Balánbánya – Tusnádfürdô, Maroshévíz – Tölgyes, Galócás – Ditró, Csíkszereda – Hodos.
Május 20-án, vasárnap 11.00 órától: Gyergyószentmiklós – Székelykeresztúr.
MEGYEI FOCI
Hírek, érdekességek
Május 15-én, kedden került sor Csíkszeredában a Megyei Labdarúgó Egyesület szokásos heti gyűlésére. A tanácskozás után kibocsátott 10-es számú belsô körlevélben többek között az alábbiak állnak.
* Az elmúlt héten a Románia Kupa megyei szakaszának elôdöntôjében lejátszott mérkôzések eredményei: Tusnádfürdô – Balánbánya 1–4, Csíkszereda – Székelykeresztúr 3–1.
A Románia Kupa megyei szakaszának döntô mérkôzésén Csíkszereda és Balánbánya együttesei mérkôznek.
* A megyei D-osztályú bajnoksággal párhuzamosan zajló ifjúsági I-es küzdelemsorozat legutóbbi fordulójának eredménye: Székelykeresztúr – Csíkszereda 1–2.
* Május 20-án, vasárnap Székelykeresztúron kerül megrendezésre az ifjúsági E- és F- korcsoportú (1990-1991 között születettek) labdarúgók körmérkôzéses tornáját. A résztvevô csapatok: Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Budvár 1990 és a Budvár 1991 csapatai.
* A Hargita megyei D-osztályú bajnokságban érdekelt csapatok fair-play rangsora: 1. Tusnádfürdô 8,41 pont, 2. Gyergyószentmiklós 8,22 p., 3. Galócás 7,90 p., 4. Hodos 7,83 p., 5. Székelykeresztúr 7,738 p., 6. Székelyudvarhely 7,737 p., 7. Maroshévíz 7,64 p., 8. Ditró 7,62 p., 9. Csíkszereda 7,56 p., 10. Tölgyes 7,55 p., 11. Balánbánya 7,36 pont.
MINIFOCI
Kispályás csatározás
Az elmúlt szerdán elkezdôdött városi kispályás labdarúgó-bajnokság elsô eredményei: Kárpáti Sas – Ben Com Mixt 6–0, Rozy Boys – Jövô II 7–0, Erlas-Com – Crazy Boys 1–7, Volán – Komák 2–3, Ben Com Mixt – Komák 0–9, Jövô II – Volán 2–5. A május 16-án, szerdán műsoron szereplô Erlas-Com – Rozy Boys és a Crazy Boys – Kárpáti Sas mérkôzések lapzárta után kerültek lejátszásra.
A további műsor: május 18., péntek: Rozy Boys – Ben Com Mixt, Erlas-Com – Volán; május 21., hétfô: Jövô II – Crazy Boys, Komák – Kárpáti Sas; május 23., szerda: Ben Com Mixt – Jövô II, Kárpáti Sas – Jövô II; május 25., péntek: Rozy Boys – Volán, Komák – Jövô II.
A mérkôzések kezdési idôpontja 18.00, illetve 19.15 óra.
JÉGKORONG
Orosz a Sportklub edzôje
Május 15-tôl kezdôdôen Szergej Oreskin személyében új vezetôedzôje van a bajnoki ezüstérmes Csíkszeredai Sportklub csapatának. A hírek szerint a vezetôedzônek kinevezett Oreskint Antal Elôd és Gál Sándor másodedzôk segítik munkájában. Oreskin az elmúlt idényben a Ferencvárosi TC jégkorongcsapatának volt az edzôje, s 1991 után Magyarországon is jégkorongozott, mint aktív játékos. Korábban játszott az orosz Szuperligában, és sorkatonai szolgálata idején a CSZKA Moszkva mezét is viselte. Az orosz vezetôedzô egy évig – hosszabbítási lehetôséggel – írányítja a szakmai munkát a Csíkszeredai Sportklubnál.
Néhány bajnoki mérkôzés után kiderül, mi újat hoz az orosz erôsítés a csíkszeredaiak tarsolyába. A hírek szerint a Sportklub külföldi játékosokat is szándékszik szerzôdtetni.
Csehország a világbajnok
* Az elmúlt vasárnap este a cseh–finn döntô mérkôzéssel befejezôdött a Németországban megrendezett A-csoportos világbajnokság 2001 évi kiírása. Akik látták a döntôt azoknak ma már nem újdonság a hír, miszerint 1999 és 2000 után, ismét Csehország válogatottja lett az aranyérmes és egyben világbajnok. Emlékeztetôül: Csehország legjobbjai 1998-ban olimpiai aranyérmet szereztek a Naganoban (Japán) megrendezett téli olimpián. Az utolsó, döntô mérkôzésnél maradva: két harmad után úgy tűnt, hogy a finnek lesznek az idei világbajnokok. Hogyisne, hisz kétszer húsz perc után az északiak 2–0 arányban vezettek. Ezen a szinten a kétgólnyi különbség komoly elônyt jelent. Nem így a cseheknek, akik az utolsó harmadban úgymond a sírból hozták vissza a veszni látszó világbajnoki címet. Két remekbe szabott találattal kiegyenlítették (2–2) az állást, majd a rendes játékidôt követô tízperces hoszszabbításban egy szó szerinti aranygóllal, 3–2 arányban megnyerték a mérkôzést! Ragyogó színvonalú összecsapást láthattak a hannoveri műjégpálya lelátóin és a televíziók képernyôi elôtt helyet foglaló nézôk milliói. Nemhiába nevezik A-csoportos világbajnokságnak a május 13-án, vasárnap este véget ért németországi küzdelemsorozatot.
A 65. A-csoportos világbajnokság végsô rangsorának élmezônye: 1. Csehország, 2. Finnország, 3. Svédország, 4. Amerikai Egyesült Államok.
* Szintén a nemzetközi jégkorongozás világához kapcsolódik a hír, miszerint 2002-ben Magyarországon, egész pontosan Budapesten kerül megrendezésre a korábbi B-csoportos – ma divízió I-es – világbajnokság küzdelemsorozata. A résztvevô országok: Magyarország, Dánia, Kína, Nagy-Britannia, Norvégia és Románia. A világbajnokság rendezési jogát illetôen a magyarok 66–31-es szavazati aránnyal nyertek Kínával szemben.
ATLÉTIKA
László Tibor ismét a legjobb volt!
A Pro Európa Liga kulturális központja, a németországi Heinrich Böll Alapítvány és az egyesült államokbeli Charles Stuart Alapítvány támogatásával, vasárnap, május 13-án, 10 órai kezdettel került megrendezésre a Pro Európa utcai versenyfutás 8. kiírása.
A rendezvényen jelen volt László Tibor, a Gyergyószárhegyi Bástya SE sportolója is, aki a három kilométeres távon versenyzett, összesen 170 futó társaságában. A 15 éves szárhegyi atléta az abszolút versenyben második helyezést ért el, korcsoportjában (1986–'88 között születettek) pedig az elsô helyen végzett.
Korpos Lajos tanár-edzô elmondása szerint a verseny elôtt a hangosbemondón ismertették a rendezvény múltját. Többek között azt is felelevenítették, hogy 1994-ben Urzică Marius, a késôbbi olimpiai bajnok szertornász is teljesítette a marosvásárhelyi verseny kitűzött távját. Külön szóltak továbbá arról, hogy a Hargita megyei Gyergyószárhegy község László Tibor révén képviselteti magát. Az elmúlt vasárnapi rendezvénynek Németországból érkezett résztvevôje is volt, ezért nem túlzás azt mondani, hogy valójában nemzetközi megmérettetésen vett részt a gyergyószárhegyi atlétatehetség.
A verseny végén a díjakat Frunda György, az RMDSZ szenátora és Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere adták át a legjobbaknak. A Bástya SE edzôjének és sportolójának marosvásárhelyi kiszállását a gyergyószárhegyi Páll Csaba támogatta.
* * *
Május 19-én, szombaton 10.00 órától utcai futóversenyt rendeznek Csíkszeredában. A 18. kiírásához érkezett hagyományos tavaszi utcai tömegfutóversenynek elôreláthatóan résztvevôje lesz László Tibor is. Az érdeklôdôk Gyulai Béla vagy Korpos Lajos tanár-edzôknél jelentkezhetnek. A hírek szerint a csíkszeredai versenyre május 19-én, szombaton 7.30 órakor a Salamon Ernô Elméleti Líceum elôl autóbusz indul.
TÖMEGSPORT
Utcai futóverseny
Május 19-én, szombaton 10.00 órai kezdettel kerül megrendezésre Csíkszeredában a 18. Mindannyiunk Egészségére elnevezésű utcai futóverseny, amelyet a Hargita Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság szervez. A verseny távja hozzávetôleg 10 kilométer. Benevezni a verseny napján a Vákár Lajos Műjégpálya melletti titkárságon lehet 9.00 – 9.45 óra között.
ÖKÖLVÍVÁS
Helyezés Jászvásárban
Május 8-án, kedden a moldvai város Grădinari nevet viselô sporttermében került megrendezésre az ifjúsági sportolók számára szervezett zónabajnokság. Városunkból Salánki Sándor, a Gyergyószentmiklósi Rapid SE sportolója vett részt a rendezvényen. Murvai József edzô tájékoztatása szerint Salánki ezen a versenyen a 48 kg-os súlycsoportban lépett szorítóba. A gyergyói sportoló sorsolás alapján ellenfél nélkül került a súlycsoport döntôjébe, ahol Negrean Ovidiu (Metalurgistul Cugir) ellen mérkôzött. Az összecsapást Salánki sajnos elveszítette, de így is meghívást kapott a júliusban sorra kerülô ifjúsági országos döntôre. Salánki Sándor végül a súlycsoport harmadik helyén végzett.
A gyergyói ökölvívó Jászvásári kiszállásának támogatói: Ferko, Syncron, Vileco és a Colorker Kft.-k, továbbá Csáki András és Horváth Gábor.
SAKK
Elsô helyen a gyergyóiak!
Az országos B-osztályú levelezéses csapatbajnokságban érdekelt Gyergyószentmiklósi Pánkó Prod csapatának eddigi részeredményei: Pánkó Prod – Vrancea 10–0 (még hátra van két parti), Pánkó Prod – Nagyvárad 3–1 (még hátra van nyolc parti), Panko Prod – Kolozsvár 9–1, Pánkó Prod – Dés 7–1, Pánkó Prod – Konstancai Medicina 3,5 – 2,5.
Az asztalok szerinti eredmények: I. tábla: Antal István 8,5 pont (10 lehetségesbôl); II. tábla: Necula Iulian (Piatra Neamt) 8,0 pont (9 lehetségesbôl); III. tábla: Kolumbán Álmos (Barót) 4 pont (5 lehetségesbôl); IV. tábla: Balázs K. Csaba 4 pont (6 lehetségesbôl); V. tábla: Kabucz Attila 5 pont (5 lehetségesbôl); VI. tábla: Fazakas Antal 3 pont (4 lehetségesbôl). Amint az látható a gyergyói csapatot a helyi sakkozókon kívül Neamt-i és baróti „idegenlégiósok" is erôsítik.
Antal István ezzel a teljesítménnyel 0,5 ponttal túllépte a második levelezéses sakkmesteri melléknorma eléréséhez szükséges pontszámot. Az elsô melléknormát Antal István tavaly decemberben teljesítette, amikor tíz mérkôzésen kilencszer (!) gyôzte le ellenfeleit. Az akkori rangsorban: 2. Hagelstein Daniel (Bukarest) 8,5 pont, 3. Talos Doru (Kolozsvár) 8 ponttal. Az ellenfelek erôsségét jelzi, hogy például a harmadik helyen végzett Taloş Doru az elmúlt évben megnyerte az országos levelezéses bajnokság egyéni döntôjét!
Antal István, a sakkmesteri fônormát csak az egyéni levelezéses bajnokság, vagy a Románia Kupa döntôiben, illetve az A-osztályú levelezéses csapatbajnokságban szerezheti meg.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
viccek...viccek...viccek
Lezuhan a repülô, egyetlen túlélô marad a hóviharban a hegytetôn. Mire megérkeznek a mentôsök, az utolsó csontról szopogatja le az utolsó cafat emberi húst. Az egyik mentôs elborzadva kiált fel:
– De hát ez kannibalizmus, borzasztó!
– Tán bűn, ha valaki minden áron életben akar maradni?
– Na de a maga gépe tegnap zuhant le!
* * *
Össze-vissza vert ember támolyog be az orvoshoz. A doki szörnyülködve:
– Magával mi történt, ember?
– Nekem jött egy hattyú!
– Egy hattyú...?
– Utána elütött egy ufó!
– Hmm, egy ufó...
– Aztán, megcsapott egy angyal!
– Aha értem. És utána?
– Utána kikapcsolták a körhintát.
* * *
A Coca-Cola elnöke felhívja Putyint:
– Figyelj csak, Vlagyimir, ha újra piros lenne a zászlótok, az éves költségvetésetek kétszeresét fizetnénk! Mit szólsz?
Putyin két nap gondolkodási idôt kér, aztán rögtön felhívja Kasyanovot, a miniszterelnököt.
– Mondd csak, Nyikolaj, meddig is szól a szerzôdésünk az Aquafreshsel?
* * *
Kovácsné levelet ír a férjének a gyógykezelésérôl:
„Hat hét alatt a felére fogytam, meddig maradjak még?"
Postafordultával megjött a válasz: „Még hat hétig."
* * *
– Az esküvô elôtt azt mondtad, hogy én vagyok az istennôd! – mondja a feleség a férjének.
– Úgy is volt... De te ateistát faragtál belôlem.
* * *
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg teli vannak kételyekkel.
* * *
Sikeres férfi az, aki többet keres, mint amennyit a neje el tud költeni. Sikeres nô az, aki talál ilyen férfit.
* * *
A fogyatékos gyerekek iskolájában a tanító néni behoz egy nyulat és lerakja az asztalra.
– Na, Pistike, mi ez?
– Neem tudoooom.
– Na mi ez.
– Dee neem tudoom.
– Errôl tanultunk egész évben.
– Bartók Béla személyesen???
* * *
Belgiumban a következô újsághír jelent meg: „Tegnap este egy helikopter lezuhant a helyi temetô felett. Már hatvanöt holttestet találtak, de egyre újabbakat hoznak felszínre.
* * *
– Menjen fel rögtön a járdára! – szól rá a rendôr az úttesten tántorgó részegre.
– A járdára? Há mi vagyok én! Kötéltáncos?
* * *
Két vadász találkozik:
– Most vettem egy madarászebet.
– Na és, hogy szolgál?
– Tudod, vagy nagyon átvertek, vagy én nem dobom elég magasra!
* * *
Két részeg megy a sínek között, egyik megszólal:
– Hajj koma, de hosszú ez a lépcsô!
– Az semmi, de milyen alacsonyan van a korlát!
– Sebaj, hallom, hogy mindjárt jön a lift.
* * *
– Mondd, hány gyereked van?
– Pontosan tizenkettô.
– Akkor te nagyon szeretheted a gyerekeket.
– Á, csak az elôállítási technikát...
* * *
A rendôr fia panaszkodik az apjának, hogy nem érti a leckét, és megkéri, hogy segítsen. Mire a rendôr:
– Mondjad, fiam!
– Az a kérdés, hogy milyen volt a múlt.
– Hát, fiam, szép volt: Pezsgô, taxi, nôk.
– És a jelen?
– Féldeci, gyalog, anyád!
* * *
HIROSHIMA '45
CSERNOBIL '86
WINDOWS '95
* * *
– Hibabejelentés?
– Igen. Miben segíthetek?
– Hát az a baj, hogy letörött a számítógéprôl a csészetartó.
– Csészetartó...? Biztos, hogy nálunk vásárolta a számítógépet?
– Igen, a nevem XY, a vásárlás dátuma ...
– Mi van a csészetartóra írva?
– CD ROM 4X.
HOROSZKÓP
május 17–23.
Kos (III.21-IV.20.)
Ha mostanában úgy érzi, hogy bizonyos nehézségeket legyôzött, váratlanul ismét elôbukkanhatnak. A kezdetek kezdetén lehet, hogy semmiségnek látszik, de végsô soron elkerülhetetlen az öszetűzés. Jobb lesz tehát elébe menni a dolgoknak és nem megvárni, míg rosszabbra fordul.
Bika (IV.21-V.20.)
Vállalja fel céljait, szándékait, harcoljon keményen célratörôen de mosollyal az arcán. Ha a gyülölet és az erôszak a hatalmába keríti, akkor éppen azok az erôk fogják legyôzni, amelyek ellen harcba kelt. Óvakodjon attól, hogy saját felelôségét másokra hárítsa.
Ikrek (V.21-VI.21.)
Csak a lelkiismeretes munka vezethet tartós eredményhez. Ha mindent azonnal és egyszerre akar, nyugtalanná válik, tervei meghiúsulnak és semmit sem ér el. Jóval nagyobb képességekkel rendelkezik, amelyek jelen pillanatban megnyilvánulnak tetteiben is.
Rák (VI.22-VII.22.)
Legfontosabb a határozottság! Ha nem tud dönteni nem megy semmire. Elhatározásait ne gyengítse felesleges töprengés meg kellene valósítania végre a jól átgondolt terveit! Tettrekészséged sikerre vezet.
Oroszlán (VII.23-VIII.23.)
A család a társadalom tükörképe. Bizalom és kölcsönös elfogadás kell ahhoz, hogy a vezetô személyiség tekintélyét ellensúlyozza. Ha a családon belül megvalósulnak a kívánságok, akkor harmónia uralkodik. Próbálja meg szeszélyes és konok magatartását leépíteni!
Szűz (VIII.24-IX.23.)
Erôs pozícióját eddig még nem kérdôjelezték meg. Am ez még csak kezdet! Ha türelmetlenségtôl és büszkeségtôl mentes, a legjobb úton jár a siker felé. Próbálja meg anyagi javai egy részét és tudását megosztani mindenkivel, akivel csak lehet.
Mérleg (IX.24-X.23.)
Bizalmatlanság és gyűlölködés veszi körül, bármerre is néz. Bármit is tesz a helyzet elmérgesedik. Számoljon azzal a lehetôsséggel, hogyha ártatlan, akkor is bizalmatlanságot kelthet környezetében. Ezért most még fontosabb kiálni az igazsága mellett.
Skorpió (X.24-XI.22.)
Külsôségekre öszpontosít, így nem ismeri fel a probléma lényegét. Szubjektív és egyoldalú szemlélet rabja. Ha nem akar továbbra is kivülálló maradni, akkor adja fel fennhéjázó magatartását! Mások inditékait megértheti, de csak akkor ha nem akar mindig a középpontba lenni.
Nyilas (XI.23-XII.22)
Ahhoz, hogy valami rendkívülit vihessen véghez, felismerésre és tetterôre van szüksége. Ha csak az egyik tulajdonsággal rendelkezik, akkor keressen valakit, aki a másikat mondhatja magáénak. Együtt elérik céljukat. Jó képességekkel megáldott segítôkre van most szüksége.
Bak (XII.23-I.20.)
Legyen a vízhez hasonló, keresse mindig a legegyszerűbb útat! Közvetlen környezetében bizonyos szabályok érvényesek, ezeket önnek is be kell tartania. Új eszméket csak úgy valósíthat meg, ha azokért mások is lelkesednek. Ez mindenki hasznára válik.
Vízöntô (I.21-II.19.)
Az élet teljes bôsége megtapasztalható valósággá válik. A sikerre és a jólétre törekedik, emiatt lehet, hogy elveszíti az önhöz közel álló embereket. Ne vigye túlzásba a világi kincsek felhalmozását, mert lehet, hogy emiatt belsô kincseit veszíti el.
Halak (II.20-III.20.)
A helyzete csak nehezen elviselhetô. Legyôzhetetlennek tűnô akadályokba ütközik mások érthetetlensége miatt. Egy negatív erô gyengítheti cselekvôképességét. Spontán reagálással érzéseire halgatva hozza meg a jó döntést. Váratlanul felismeri a probléma okát.
|