Turizmus! Hol?
Nézem a bűvös dobozt, a televíziót, és csodálkozom. Egy angliai falucskáról van szó, ahol az egyik család, megôrizve hagyományát, rebarbarát termeszt. De lényegében nem a növény termesztésének áldásos tevékenységére és miértjére akarok kitérni, hanem a turizmusra. Ugyanis a filmezés során a farmer „elpanaszolja", hogy annyi ember kíváncsi a termesztés módjára, hogy naponta csoportosan fogadják az érkezô turistákat. Semmi extra nincs. Jönnek az emberek, leszállnak a buszról, befizetik a nem is olcsó belépôt, és máris meglátogathatják a rebarbara farmot. Kiderült, hogy lassan több pénz folyik be a látogatóktól, mint a rebarbara kereskedelembôl.
Ülök, nézem a képsorokat, és tátom a számat. Eszembe jut, hogy ha mást nem, legalább egy viperamutogató terráriumot igazán építhetnénk valahová a fôtérre. Fa van, üveg kerül, s viperát is lehet fogni. Hátha akkor lenne miért elidôzzön a turista városunkban. Nem elsô eset, hogy írok errôl az akut problémáról. És most, hogy sikeresen megszabadultunk a motoros találkozótól és a motoros endurótól is, tényleg nincs miért az idelátogató öt percnél tovább lézengjen Gyergyóban. A Gyergyói Nyári Napokat is csak az anyatermészet biztosítja, úgyhogy az érdeklôdô látogatónak csak azt lehet ajánlani, hogy esetleg nézze meg az épülô spanyol készruhagyárat.
Azt is meg kellene érteni, hogy a turizmus nem a Mikulásra idelátogató testvérvárosi küldöttekbôl áll. Az csak álturizmus. Vagy inkább altruizmus? Lehet, hogy keverem a fogalmakat. Hihetetlen, de vezetôink koponyájában (ahol pedig hely van bôven) még nem keltett visszhangot az a tény, hogy a turizmusból jobban megélhetnénk, mint mondjuk a spanyol ruhagyárból. Mi most kezdünk iparosítani, míg mások most állnak át sikeresen a turizmusra.
Vajon miért csinálunk mindent fordítva? Egy Európa-szerte híres Gyilkos-tó és környéke nem veheti fel a versenyt mondjuk egy farmmal? Ükapáink, ha élnének, joggal kérdezhetnék meg, hogy mit csináltunk a Gyilkos-tóval, a Gyergyói-havasok gyémántjával, hiszen még megôrizni sem tudtuk, nemhogy tovább szépítsük, fejlesszük. Ritka tehetetlenek vagyunk, az biztos.
Mi (Kisújság) nem panaszkodhatunk a turizmus hiányára, hiszen a vécénket egyre több látogató veszi igénybe, mivel a fôtéri WC irányjelzôn nemigen lehet eligazodni. Annak függvényében, hogy honnan nézi a jámbor kiránduló, három oldala háromfelé irányítja a szorult helyzetbe kerültet. Lényegében ez nem nagy baj, legalább az illemhely keresése közben megismerkedik városunkkal az illetô.
Lehetne is tájékozódási versenyeket rendezni egy-egy csoportnak, amelyik leghamarabb megtalálja a klotyót, és még nem csinált be, az megnyerheti a Vándor Vécékefét, és ingyen kap budipapírt is. Legalább errôl híresek lennénk.
Ábrahám Imre
Ha magának árt, nekünk hogy segítsen?
Az elmúlt hét utolsó munkanapján válaszmányi gyűlést tartott az RMDSZ. Ne várjanak most tôlem tudósítást, mert nem írhatok. Még szubjektívet sem, mert ugye egyesek szerint, ha RMDSZ-rôl van szó, nem vagyok objektív. Sajnos, most tényleg nem lehetek. Hogy miért?
Történt ugyanis, hogy miután többször is kidobta Rokaly József kolléganômet az ilyen és hasonszôrű gyűlésekrôl, eldöntöttem, hogy most rajtam a kirúgatás sora, hát én megyek. A forgatókönyv a legutóbbi gyűlés óta semmit sem változott: „a Kisújságnak itt nincs helye, mert szándékosan félretájékoztat... megkérem távozzon" – hangzott el újra a jól ismert szöveg. Akkor bátorkodtam kérni az elnök urat, hogy ne vállalja magára ezt a nagy döntést, engedje inkább, hogy a választmány döntsön sorsom fölött: maradhatok, vagy ajtó mögött a helyem. Amit ezután Rokaly József hirtelen haragjában rám hordott, azt nehéz lenne elismételnem. Tény, hogy egy jogállamban akár több becsületsértési pert is indíthatnék ellene. De hogy indítsak én, magyar a magyarság érdekképviselete ellen valamiféle eljárást?
A cseppet sem emberi hangnemű társalgás közben azonban gondolt egy nagyot az elnök, s közölte: csupán a testület valamelyik tagja javasolhatja, hogy szavazzanak ügyemben, nekem ehhez jogom nincs. S ekkor jött, amit sosem hittem volna: képzeljék, az asztal körül helyet foglalók közt egy személy sem került, aki javasolta volna: szavazzák meg az ügyet. Képzeljék, a résztvevôk, akik kisebbségi sorsunkról „döntenek", magyarságunkért „harcolnak", idôt, energiát áldoznak arra, hogy a maroknyi székely érdekeit „képviseljék", arra nem voltak képesek, hogy egy ilyen, bolhányi problémában színt valljanak. Sokuk közül legalább egy sem. Mert képzeljék el, ha szavazásra kerül a sor és bárki nem-mel szavaz, annak következményei vannak, legfennebb nem fogom széles, kétszínkedô mosolyát én is mosollyal fogadni. Ha igenre nyújtja kezét, szétszedi a falka többi tagja. Ha tartózkodik, akkor gyáva. Leírtam, nem sértésnek szántam, ténymegállapításnak. Mert mai napig nem tudom elhinni, hogy az egész csapatban, vezetôink közül ne lenne legalább egy, aki ki meri mondani, amit gondol. Igent, vagy nemet. Mindegy, de legyen gerince, mely egy pillanatra kiegyenesedik, s egy belsô hang azt mondatja vele: igen. Vagy azt, hogy: nem.
Sajnos, a szókimondókra még várnunk kell. De addig ki vágja maga alatt az ágat? Mert ugye fölöttébb érdekes ez a helyzet: bár senki sem mert rábólintani, távoznom kellett, mert nem tudósítok objektíven. Eddig én azt írtam le, ami ilyen helyeken történt. De ezután sajnos csak azt közölhetem az újságolvasókkal, ami a zárt ajtók résein kiszivárog, félinformációk, ferdítések, szubjektív kommentálások. S ha ezt írom, akkor nem vagyok objektív, tehát nem engednek be...
Mondják meg, kinek használ, aki magának árt, s azt vallja, hogy minket véd?
Balázs Katalin
Szálkák és gerendák
Furcsa képzôdmény a gyergyószentmiklósi RMDSZ, amely sajátosan kanyargó ösvényen araszol. Ráadásul ez az ösvény olyannyira kanyargós, hogy egy adott pillanatban nem lehet eldönteni, hogy most épp elôre, vagy visszafelé halad-e rajta.
Itt van például az elnökváltás. Mértékadó körökben egyértelműen elôrelépésnek tekintették. Az újonnan megválasztott Rokaly Józsefnek ugyanis volt néhány olyan pozitív kezdeményezése, amelyeket az egyesek által (persze alaptalanul) RMDSZ-ellenesnek tartott Kisújság, illetve jómagam is nyilvánosan dicsértünk. Gondolok itt elsôsorban arra, hogy elôdjével ellentétben ô megértette, hogy a várost nem a tizenhárom, RMDSZ-listán bejutott tanácsos között kell körzetekre felosztani, hanem a huszonegy tanácsos között. (Az már más kérdés, hogy ez a körzetekre osztás egyelôre nem hozott látványos eredményeket. Igaz, hogy én nem is számítottam rá, hisz sok idô kell, míg megszokják az emberek, nem beszélve arról, hogy igazán akkor lenne tétje ennek, ha már a választásokon is külön körzetek lennének, s azok választanák meg a saját tanácsosukat.)
Sajnos ugyanaz a Rokaly József, városi és területi elnök, rendszeresen elküldi a Kisújság munkatársait, ha azok valamely RMDSZ tanácskozásról szeretnének tudósítani. Nem mintha ezek a rendezvények titkosak lennének, hanem csak úgy. Igaz, hogy azt ígérte, hogy utólag, sajtótájékoztatón be fog számolni minden ilyen gyűlésrôl, s eme ígéretét egyszer be is tartotta, de azok az idôk már elmúltak. Sajnos. Csak emlékeztetésképpen mondom, hogy mindezt annak ellenére, hogy az elnök úr Garda Dezsôhöz címzett terjedelmes nyílt levelét (melyben bôségesen jutott fejmosás a Kisújságnak is) a mindenfélékkel megvádolt lap változtatások és kommentár nélkül tette közzé. Ennek ellenére Rokaly Józsefnek továbbra is az az álláspontja, hogy a Kisújság munkatársainak nincs keresnivalójuk az RMDSZ gyűléseken.
Mindennek az ad aktualitást, hogy hétfôn, a Polgári Csoport által szervezett találkozón (melynek témája a játszóterek állapota volt) szóba került, hogy a gondok kezelésébe be kellene vonni a város ifjúsági szervezeteit is. A kérdés csak az, hogy léteznek-e ifjúsági szervezetek a városban, illetve ha igen, akkor miképp lehet velük a kapcsolatot felvenni. A megbeszélésen jelen volt Málnási Csaba is, aki elmondta, hogy másnap (azaz kedden) ezekre a kérdésekre is fény fog derülni. Hoszszas unszolás után még annyit elárult, hogy az RMDSZ-nél lesz egy találkozó bizonyos szervezetekkel, de ennél többet semmiképp nem volt hajlandó elárulni. Holott az ember azt hinné, hogy egy önmagát közképviseletnek és érdekvédelmi szervezetnek tartó csoportosulásnak érdeke, hogy tevékenységérôl tájékoztassa a lakosságot, a potenciális támogatókat, illetve a képviselteket.
A hétfôi megbeszélésen abban maradtunk, hogy megvárjuk a keddi RMDSZ-gyűlés eredményét. Ezek után nem csoda, hogy a Kisújság egyik munkatársa szerdán felhívta Rokaly elnök urat, s megpróbált érdeklôdni. Eredménytelenül, ugyanis az elnök úr mindössze annyit közölt vele, hogy a Kisújságnak nem nyilatkozik, s azzal letette a kagylót. Pedig ha nem ezt teszi, akkor lehetôség lett volna elmondani neki, hogy nem is kéri tôle senki, hogy a Kisújságnak nyilatkozzon. A felkérés arról szólt, hogy a Kisújság által tájékoztassa az egykori, jelenlegi, illetve potenciális RMDSZ tagokat, akik nem voltak ott a keddi gyűlésen, ellenben tudni szeretnék, hogy mi történt ott. Azt talán mondanom sem kell, hogy joguk van tudni, illetve jogos a felháborodásuk, ha kedvenc lapjukban rendszeresen csak azt olvashatják, hogy az RMDSZ elnök nem hajlandó nyilatkozni.
Ezek után nem demagógia feltenni a kérdést, hogy ki itt az RMDSZ ellensége? Az az újság, amelyik megpróbál objektíven tájékoztatni a szervezetrôl (ugyanis nehéz volna bár egy olyan példát találni, amikor a Kisújság valótlanságot állított róla), vagy az az elnök, aki megtagadja a tagság tájékoztatását, s ezáltal azt az érzetet kelti az emberekben, hogy lenézi, semmibe veszi ôket, illetve hogy valami rejtegetnivalója van a szervezetnek?
Befejezésképpen arra szeretném immár sokadszor megkérni az épp hivatalban levô RMDSZ elnököt, hogy változtasson ezen káros álláspontján, s lássa be, hogy a tagságtól nem lehet megtagadni a tájékoztatást, illetve hogy a tájékoztatás egyik leghatékonyabb eszköze a sajtó. Az olvasóknak pedig megígérem, hogy a lap munkatársai továbbra is ott lesznek minden RMDSZ-rendezvényen, s tájékoztatni is fogják ôket ezekrôl ... amennyiben beengedik ôket. Remélem ezek után beengedik.
Árus Zsolt
A városháza hírei
Pénteken az elmúlt hét eseményeirôl dr. Kolumbán László, városunk alpolgármestere számolt be a sajtónak:
* A spanyolok immár megkötötték a szerzôdést a gyárépítést elvállaló csíkszeredai Geplasttal, amely értelmében decemberig el kell készülnie a készruhagyárnak.
* Csütörtökön 13 órától városunkban is működik az állampolgár telefonja Adrian Năstase miniszterelnök kezdeményezésére. Tehát ezentúl minden közösségi problémát be lehet jelenteni a 164.494-es telefonszámon, ahol a polgármesteri hivatal kapusa lejegyzi ezeket, és továbbítja az illetékeseknek. Sürgôsségi esetben azonnal értesíti a tenni tudókat. A telefonszám egyelôre nem ingyenes.
* A falopásokat kivizsgáló ellenôrzôcsoport rövidesen Csomafalván és Remetén is városunkbelihez hasonló ellenôrzést fog végezni. Ezentúl is lehet letenni tájékoztatást a hivatalokba a fatolvajokról, a falopások körülményeirôl. A tájékoztatást névtelenül is elfogadják.
* A Bucsin negyedi 21-es tömbház külsô rendbetételére még nem kerülhetett sor, mivel csupán egyetlen árajánlatot kapott a hivatal. Egy ilyen méretű munka elvégeztetésére viszont legalább három árajánlat közül kell kiválasztani a legmegfelelôbbet. A tervek szerint a külsô festés után megmaradó, adományokból begyűlt összegbôl hideg- és melegvíz-órákat szereltetnek a károsult tömbház lépcsôházaiba.
* A költségvetésbôl sürgôsségi esetekre félretett százmillió lejbôl 7,5 milliót már elköltött a hivatal. Ebbôl az összegbôl a szarvasmarhák veszettség elleni kötelezô védôoltását fizették ki, tehát ez a gazdáknak ingyenes.
* A 216/2001-es költségvetési törvény 30-as paragrafusa értelmében mindenki, aki a városban munkaponttal rendelkezik, és öt személynél többet foglalkoztat, tevékenysége megkezdésétôl számított 15 napon belül köteles kiváltani adószámját (cod fiscal). A polgármesteri hivataloknak ez esetben ellenôrzési jogot ad a törvény.
* A hivatalban sem rózsás az élet: az alpolgármesterrel történt összetűzés után Bíró Emese fôkönyvelônô beadta felmondását. Pár nap múlva viszont meggondolta magát, a felmondást pedig visszavonta.
* Július 2–6. között a polgármesteri hivatal négy alkalmazottja – Nagy István titkár, Apostu Enikô, a pénzügyi iroda munkatársa, Török Éva, a külkapcsolatok referense, valamint Csavar Gábor, a vagyonkezelô iroda vezetôje – Budapest XVII. kerületébe látogatott tapasztalatcserére. A látogatás fô célja a XVII. kerület vagyonkezelésével való ismerkedés volt. Több iratot is elhoztak a hivatal munkatársai, amelyekben a kerület hivatalához tartozó szakosztályok működése van szabályozva. A jó példákat városunkban is alkalmazni kívánják.
Pál Hajnalka
Az elsô kapavágás
Néhány napja, július 12-én került sor a spanyol készruhagyár építésének elsô mozzanatára. Nem volt alapkôletétel, s egyaránt hiányzott a helyszínrôl a spanyol fél, az épület tervezôje, valamint a pezsgôpukkantás is. Ennek ellenére a kotrógép felemelte az elsô kupányi földet, helyet teremtve a gyár alapjának. Mint megtudtuk, az alapozást, a töltést és a belsô falazást az Exbeton Kft. végzi, ôt kérte fel a csíkszeredai nyertes cég, a Geplast ezen munkálatokra. Siklódi Károly a munkák irányítója elmondta, hogy a lindab szerkezetű építmény összerakását a Geplast végzi, ugyanis nekik már tapasztalatuk van ebben, Oneşti-en is építettek hasonlót, ezért is bízták rájuk a munkálatokat a spanyolok.
Az elsô kapavágásnál jelen volt alpolgármesterünk is, aki bejelentette, hogy a kikotort termôföld nem mehet kárba, ezért egyenesen a kertészetbe szállítják át. Polgármesterünk is a szó szoros értelmében besegített e gyár építésébe; egy kis segédlettel sikerült irányítania a kotrógépet.
Ezen ünnepi alkalommal dr. Kolumbán László kijelentette: most már látja, hogy ez nem humbukk, tényleg lesz készruhagyár.
Balázs Katalin
Nem vagyunk szűkmarkúak
Jól kerestek az utcai zenészek
Csütörtök reggel kellemes muzsika szólt a központon. Az áruház elôtt két fiatal gitárral a kezében zenével szórakoztatta a járókelôket. A kellemes hangulatért cserébe a zenekedvelôk, adakozó kedvűek aprópénzt dobáltak a zenészek elôtt heverô dobozba.
A két marosvásárhelyi fiatalember – Hermann Attila és Trattner Endre – jól keresett az utcán zenélésbôl. Ôk mondták, hogy Sepsiszentgyörgyön egész nap feleannyi pénzt sikerült összegyűjteniük, mint nálunk egy délelôtt alatt. Nem számítottak erre – mondták – hisz Gyergyószentmiklósról nem csupán dicsérô szavakat hallottak. A tapasztalat ezzel szemben azt mutatta, hogy itt jó kedélyű, és segítôkész emberek élnek. Néhányan csatlakoztak is a fiúkhoz, hogy közösen énekelhessenek, s alig akadt olyan, aki ferde szemmel figyelte ôket.
Nagyon szeretnek gitározni, énekelni – magyarázták – s nem érzik kéregetésnek, amivel foglalkoznak. Ôk csupán összekötik a kellemest a hasznossal, s így el tudnak jutni szinte minden diáktáborba. Csütörtökön éppen a motoros találkozóra gyűjtöttek. Utazásra, szállásra nem kell költeniük. Alkalmival utaznak egyik városból a másikba, s már szinte mindenhol van olyan ismerôsük, akinél el lehet aludni. Hogy mit szólnak a tizenkilenc és húsz éves fiúk szülei mindehhez? Állítólag nem zavarja ôket, már megszokták. S így nem tôlük kérnek pénzt a gyerekek, ha el szeretnének jutni valahová.
Még egy apróságról maradt emlékezetes az utcai zenészeknek Gyergyószentmiklós, ugyanis sehol máshol nem történt meg, hogy alig öt perc zenélés után megjelenjen a rendôrség, és az engedélyt kérje. Meg is lepôdtek a fiúk, pedig tulajdonképpen mindenhol így kellene történnie. Engedélyük azonban nem volt, de megúszták anynyival, hogy kiváltották a városházától. Ott is rendesek voltak velük – mondták – hiszen fejenként húszezer lejbe kerül az engedély, s mivel nekik összesen volt ennyi, feleárban sikerült ezt megszerezniük.
Pál Hajnalka
Veress-per a rendôrség ellen
Veress László, gyergyószentmiklósi vállalkozó a Kolozsvári Katonai Törvényszéknél tett panaszt városunk rendôrparancsnoka, Sandor Eugen ezredes ellen. A felhozott vád: illegális fogvatartás és jogtalan kivizsgálás. A történetbôl azonban nem hiányzik a megbilincselés, melynek nyomait azóta is viseli Veress, valamint a véradás megtagadása sem. Az éremnek azonban két oldala van: az ezredes is sértettnek érzi magát.
Minden a Koporsóból indult
A Gyergyóban Koporsó kocsmaként ismert ingatlan szolgáltatta a történet alapját. Veress László éveken át bérelte a Márton Áron utca 7. szám alatti ingatlan egy részét, és ott szórakozóhelyet működtetett. Néhány hónapja azonban tulajdonosváltásra került sor, az épületet Czimbalmos Tivadar vásárolta meg, így nem került sor Veress bérleti szerzôdésének meghosszabbítására. Szednie kellett volna a sátorfáját, de ô addig nem akart kiköltözni onnan, amíg az új tulajdonos vissza nem fizeti azt az 54 millió lejes összeget, ami befektetésként volt feltüntetve. Veress szerint ennyi pénzt költött arra, hogy rendbe tegye a helyiség ivó- és szennyvízhálózatát, illemhelyet építsen.
Az új tulajdonos közben – javítási munkálatokra hivatkozva – állványokat helyezett el az épület elôtt, majd nemsokára a kocsma teljes bútorzatát, valamint az árukészletet elszállította az épületbôl. Ha Veress nem akart kiköltözni, akkor kiköltöztette ô, s a bérlô javai Czimbalmos garázsában kötöttek ki. Ezt nem vette jó néven Veress László, s a rendôrséghez fordult panaszával. Mint késôbb kiderült, nem elôször tette ezt.
Ami ezután történt, az nem mindennapi kisvárosunk életében.
Megbilincseltek
– Június 21-e volt, mikor láttam, hogy javaimat Czimbalmos hordja ki az épületbôl – kezdi történetét Veress László – szóltam a rendôrparancsnoknak, de ô azt válaszolta, hogy megoldja az ügyet. Nem is törôdtem vele hétvégén, csak hétfôn érdeklôdtem újra. Czimbalmos lakása felé mentem, s a nyitott garázsajtón át láttam, hogy ott vannak a javaim. Cégem székhelyére mentem, onnan hívtam a rendôrséget. Cosa azzal vigasztalt, hogy egy-két héten belül mindent visszakapok. De nekem sürgôsen szükségem volt mindenre, mert új szórakozóhelyet nyitottam, s kellett az árukészlet, a bútorzat. Végül Cosa azt mondta, menjek fel. Ideges voltam, megkértem a fiamat, vigyen fel az autómmal a rendôrségre. Nemcsak Cosa, Sandor is várt, s kérdezte, miért beszélek én ilyen felháborodva a hatósággal. Mondtam, hogy ez annak az eredménye, hogy csak küldözgetnek, s nem tudtam megelôzni azt, hogy a kocsma ügye idáig fajuljon. Sandor kiment a terembôl, otthagyott. Én elbúcsúztam Cosától, s indultam haza. De Sandor a kapunál állt, s megkért, hogy várjak. A tüdôkórház elôtt várakoztam, amikor megjött Ioja, s intett, hogy menjek be. A forgalmistákhoz vezettek be, s Ioja kérte az irataimat. Nem adtam, eljöttem. A rendôr fütyölt utánam, de én nem álltam meg. Átmentem a sikátoron, a kórház elôtt elémvágott egy Dacia, s négy rendôr ugrott ki belôle. Kikerültünk az útra, mert én sem hagytam magamat. Végül engedtem, hogy megkössenek, mert akkora lett a cirkusz, hogy a forgalom is leállt. Bevittek a sürgôsségre, vért akartak venni tôlem. Nem engedtem, mondtam Iojának, menjen vissza a rendôrségre, kérdezze meg a parancsnokot, mit tegyen, mert ez nem legális. Mikor visszaért, egybôl levették rólam a bilincseket. Vért továbbra sem voltam hajlandó adni. Megkérdezték, ittam-e, hát nem ittam. Kértek, hogy írjak nyilatkozatot. A lapra csak annyit írtam: nem írok semmit sehová, hagyjanak békén. Ezt átadtam, elengedtek. De mindez másfél órámba telt. Késôbb úton, útfélen megállítottak a forgalmisták, hogy vigyem fel az irataimat a rendôrségre. Gondoltam, segítek nekik, mert ôk csak parancsot teljesítenek. Fénymásoltam az aktákat, s felvittem. Nem akartam eredetit a kezükbe adni, mert azzal fenyegettek meg korábban, hogy az egész család jogosítványát elveszik. Panaszt akartam tenni a megyei rendôrségen, de a megyei rendôrparancsnoknak, Negrusa úrnak nem volt ideje rám. Féltem attól is, hogy panaszomat harminc napig maguknál tartják, s ha letelt a hónap, már törvényszékre sem adhatom az ügyet. Végül a kolozsvári Katonai Törvényszékhez nyújtottam be panaszt illegális fogvatartás és jogtalan kivizsgálás miatt. Nem tudom, mit döntenek az ügyben, azt hiszem, a Hargita megyeieknek nem esik bajuk, mert jól áll a szénájuk, a szálak jól fonódnak. Talán megpróbálnak majd kiegyezni. Én viszont erkölcsi kártérítést fogok kérni; szimbolikus összegre gondoltam, úgy 100 000–200 000 lejre. De azt kérni fogom!
Tolvajcinkossággal vádolt
A városi rendôrparancsnok, Sandor Eugen ezredes nem támasztja alá a Veress által elmondottakat. Az esettel kapcsolatban közölte lapunkkal:
– Nem új keletű a Veress-Czimbalmos közti vita a kocsma miatt. Eddig öt feljelentést tettek nálunk egymás ellen. Az ügyben nincs bírósági végzés, a végrehajtó sem léphetett a kilakoltatás ügyében, végül Czimbalmos ürítette ki a helyiséget. Június 25-én hallottam, hogy Veress üvölt a telefonba, Cosa kollegámmal beszélt. Üzentem, hogy jöjjön fel. Hárman láttuk, amint a sárga autóján érkezik Veress. Ô vezetett, s leparkolt a rendôrség parkolójában. Mikor bejött, akkor is kiabált, mindennek összehordott, azt is mondta, hogy egy kézre játszunk a tolvajokkal. Közben áradt belôle az alkoholbűz. Természetes, hogy kértük az iratait, de nem adta. Az autója még mindig régi, besztercei rendszámú. Azt mondja, az édesapjáé, de mi utánanéztünk, s nem leltünk az apja nyomára. Késôbb nem lehetett bírni vele, ezért kellett megbilincselni, s a vérvételt is megtagadta. Ha nem volt benne alkohol, miért ellenkezett?
Hallottam, hogy panaszt tett ellenem a Katonai Törvényszéken, de nekem is van mondanivalóm. Mert az ô viselkedése nem más, mint a hatóság megsértése.
* * *
Ki fog nyerni ez ügyben, még titok. Az igazságszolgáltatás, reméljük, igazságot szolgáltat. Csak az a szomorú, hogy az országos sajtó is ezen a gyergyói ügyön csemegézik. Nem lehetett volna ezt békésen, csendben megoldani?
Balázs Katalin
Titok lenne? Ez is?
Az elállamosított ingatlanokkal kapcsolatban nem tájékoztathatjuk azon olvasónkat, aki megkért, hogy járjunk utána, február óta miért nem kapott választ a viszszaigénylési kérésére. Csak annyit tudtunk meg ezzel kapcsolatban, hogy Nagy Istvánt, a polgármesteri hivatal titkárát kell megkeresni ez ügyben, mert ô is a kéréseket elbíráló bizottsághoz tartozik, és ô az, aki nem kívánta olvasóinkat tájékoztatni ez ügyben.
Kérdéseinkkel elôször a vagyonkezelési irodához fordultunk, s idôpontot egyeztünk meg. Az adott idôpontban azt a választ kaptuk, hogy egyeztettek Nagy Istvánnal, aki szerint a polgármesteri hivatal sajtóreferensénél kell érdeklôdnünk. Meg is kerestük ôt annak rendje s módja szerint, s az utasítás szerint írásban adtuk át a kérdéseinket, hogy azokra megszerezze a választ az illetékesektôl. S akkor derült ki: az illetékes ebben az ügyben Nagy István ugyan, de olvasóinkat tájékoztatás nélkül hagyja.
Nagy István korábban egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy interjút nem hajlandó adni a Kisújságnak, de a tájékoztatást nem vonja meg tôlünk. Mi most nem interjút kértünk, nem is tôle, hanem attól, aki illetékes ebben az ügyben. Hogy éppen Nagy István ez a személy, hát sajnáljuk, nem tudtunk róla. Mi nem személyeskedni akartunk, hanem a munkánkat végezni, ahogy tettük ezt eddig is. S végre meg kellene értenie minden közszereplést vállalónak: ha megtagadja a tájékoztatást tôlünk, azzal – bármennyire is szeretné – nem nekünk tesz keresztbe, hanem az információra vágyó olvasóinknak. Ezek a személyek pedig ugyanazok, akikért ôk felelnek, és elvállalták közösségük vezetését. Tiszta, nem?
Pál Hajnalka
Cserekereskedelem spanyolosan:
Gyárat hozunk, embert viszünk?
A spanyol készruhagyár hallatán van, kit boldogság tölt el, hisz ezt is összehozta a város, ez is emeli hírnevét, van ki reménykedve követi a fejleményeket, több pénzt ígérô munkahelyet remél tôle, és persze van, ki retteg, veszélyesnek látja egy ilyen gyár beindulását. Az utolsó csoportba tartoznak azon cégek vezetôi, tulajdonosai, akik szintén az öltözködés, a divat piacán keresik kenyerüket.
Rettegnek a vállalkozók
Félnek, hogy a jó munkaerô most siklik ki kezeik közül. Tisztában vannak azzal, hogy a jövedelembôl csupán éhbérért dolgoztatták a szabókat, varrónôket, de itt olcsó a munkaerô, s az emberek dolgoznak, csak dolgozhassanak. De ezt nemcsak ôk tudják, tudja a spanyol is, s ha többet ígér, akkor a gyergyói vállalkozók búcsút mondhatnak a legjobb szakembereknek is.
Kételyek tornyosulnak, hisz ki tudhatná, mi rejlik a spanyolok és a város közt köttetett szerzôdésben. A nagyok úgy döntöttek, nem hozzák nyilvánosságra. Így csak találgatnak, mert ugye az alpolgármester kijelentette, hogy olyan feltételek is vannak, miszerint a spanyol csak fiatal, munkanélküli és szakképzetlen személyeket alkalmaz, de ugyanakkor azt is bevallotta, hogy ô nem látta még a szerzôdést. Szakemberek kellenek tehát a gyárhoz, s azok nem ülnek karba tett kézzel városunkban, mindenki megtalálta helyét egy-egy cégnél. Mi történhet? Feladják állásukat, s a szebb jövô érdekében a spanyolokhoz pártolnak át. Ettôl rettegnek a varrodák.
Az idegent segítik
Laczkó Imre a Lecprot Kft. vezetôje nem nézi jó szemmel az épülô, spanyol készruhagyárat. Alkalmazottainak fizetése nem ér a csillagos égig, mert sok a kiadás, sokra rúgnak az adók... mert ugye, ôk nem részesülnek kedvezményben:
– A városban nem hányódnak a varrónôk, mindegyiküknek állása van. A konkurencia elcsábíthatja ôket, ha többet, jobbat ígér, de ez a spanyol vállalkozás nem lojális konkurencia. Ôk elônyökkel indulnak: a területet olcsón, mondhatni ingyen kapták, adókedvezményben is részesülnek... a helyieket bezzeg nem támogatja a város. Úgy látom, ez csak a spanyoloknak lesz siker, ha lesz egyáltalán. A munkás pedig beveszi a maszlagot, azt hiszi, ott kolbászból van a kerítés.
Jut is, marad is?
Simon Tibor, a csíkszeredai Tricohar igazgatója, aki újabban a gyergyószentmiklósi Maulemn Kft-nél is vezetô munkakört tölt be, egyelôre ôrzi hidegvérét:
– Nem azonos a két technológia. Lehet, hogy a legjobb munkásunk, aki pulóvereket állít össze, náluk nem lenne a legcsillogóbb varrónô. Az másfajta varrás. A piacban sem tudnak labdába rúgni a spanyolok; nekünk megvannak a külföldi megrendelôink, nem zavarjuk egymást. S ha egy-két szakembert elcsábít tôlünk... hát jut is, marad is.
Bontással építünk
A Gyilkostó Szövetkezet elnöke, Bartis Emil legszívesebben jósnôhöz fordulna, hogy megismerje a jövôt:
– Hallottuk, hogy tôlünk is sokan jelentkeztek a spanyolok által szervezett munkaerô-felmérésen. Ha menni akarnak, menjenek oda, csak nekünk arról minél hamarabb tudni kellene. Most van a szerzôdéskötések ideje, s ha nem tudjuk, hány emberrel fogunk dolgozni, akkor nem tudhatjuk, mennyi munkát, milyen határidôre vállaljunk. Mert a nyugati megrendelô, ha nem szállítjuk idôben a terméket, többet nem rendel tôlünk, jövôben hiába várjuk. Én a polgármesternek is elmondtam ezt. Mert egyértelmű, hogy a legjobb szakemberek kellenek nekik, akik majd a szakképzetleneket is megtanítják. Szép az, hogy kedvezményt kapnak a spanyolok, de az a pénz nekünk is jó lett volna, s a gond az, hogy az új vállalkozás nem fogja csökkenteni a munkanélküliek számát, csupán a munkaerôt viszi egyik helyrôl a másikra. Az egyiket bontják, hogy a másikat építsék.
* * *
Hogy mi lesz a vége... lehet, hogy csak Stefi tudná kivetni. De ô már rég örök álmát alussza. Így marad a kétkedés, a fônökök árgus szemmel méregetik alkalmazottaikat: melyikük hagyja holnap faképnél ôket. És persze lázadoznak, jogosan, hisz mindegyikükre ráférne egy kis adókedvezmény a várostól. Nem kérnek többet, csak annyit, amennyit a spanyolok is kapnak.
Balázs Katalin
Turistákat veszítettünk
Marosfôn volt a motoros találkozó
Mint azt már megszokhattuk, idén is július második hétvégéjén szervezett motoros találkozót városunk motoros klubja. Immár tizenkettedik alkalommal gyűltek össze vidékünkön az acéllovasok, a Bucsin-tetô és a Négyes Motel után ezúttal Marosfôn. Az Ezüstfenyô kempingje kissé szűknek bizonyult ugyan a táborozáshoz, de ettôl függetlenül minden kétkerék-rajongó jól érezte magát három napon keresztül.
Már csütörtökön hangos volt a város a kétkerekűek burrogásától, a korábban érkezôk mindenkinek tudtára adták, hogy nagy esemény lesz hétvégén. A pénteki felvonulásra nem mindenki jött el a marosfôi kempingbôl a gyergyói művelôdési ház elé, de így is kétszáz motorkerékpár volnult át egyik helységbôl a másikba. A megyei úton a felvonulás alatt az útszélre került minden arra járó szekér, tehergépkocsi, személyautó. Az útbaesô falvakban pedig minden ablakban, kapuban álmélkodott valaki. Húsz perc alatt értek át Gyergyóból Marosfôre a motorosok, a kemping kapujában a jó hangulat megalapozásáért egy kis itókával fogadtak mindenkit a szervezôk.
Sátorok a kerítésen belül, és a kempingen kívül is voltak felállítva, s közöttük szebbnél szebb járgányok kötötték le a kíváncsiskodók figyelmét. Városunk ifjúságát nem tartotta vissza az a húsz kilométer; ki alkalmival, ki vonattal érkezett meg a találkozóra egy kis szórakozásért, s idén is majdnem népünnepély lett a motoros találkozóból. A motorosokat sem zavarta a helyszíncsere. Minden klubhoz idôben megérkezett az értesítés, így azok is tudták, hová kell menniük, akik késôbben érkeztek, s a száz kilométerek után nekik sem jelentett akadályt még húsz.
A korábbi években látványosságnak számító háromkerekű bôrjármű gazdája, a lakiteleki Pulai Sándor viszont idén nem jött el a találkozóra, és a bukaresti Harley-sok sem tették tiszteletüket. Viszont érdekesség az idén is akadt, hiszen ketten robogóval érkeztek Kolozsvárról.
Szórakoztató vetélkedôk, még szórakoztatóbb koncertek tették színessé az idei találkozó műsorát, a motorszimfónia sem maradt el. Pénteken éjszaka a Black Hole és a szentgyörgyi Mercedes Band muzsikált, szombaton pedig a csíkszeredai Roll uralta a a színpadot. A szervezôknek persze most is volt mivel foglalkozniuk a szórakozáson kívül, hiszen mindig akadt kisebb probléma, elintéznivaló. A klub új elnöke, Szentjobbi Endre (Bige) elmondotta: a problémákat sosem a motorosok okozzák, azok tisztelik a rendezvényt. Inkább a bulizni vágyó kíváncsiskodókkal van baj, akiknek nem elég a színpad elôtti tér, az emelvényen akarnak szórakozni. A szombat éjszakájuk jó része azzal telt a szervezôknek, hogy ezeket leszállítsák a színpadról. Az érdeklôdést kedvezônek ítéli a klubvezetô, de mint mondotta, sok pozitív mellett negatív visszajelzéseket is kapott.
Bige szerint a motoros találkozó nem Gyergyó ünnepét jelenti, hanem a gyergyói klub által szervezett rendezvényt. Ezért nem kötelezô ezt a városban szervezni, a kolozsvári klub is évek óta Tordát választja találkozója helyszínéül. Ettôl függetlenül azonban mégis veszteség a városra nézve, hogy elköltözött az acéllovasok találkozója, hiszen idén is hozzávetôleg 2000–2200 személy vett azon részt. Ha ezeknek csupán fele érkezett a városon kívülrôl – sôt, Olaszországból, Franciaországból, Németországból, Magyarországról is voltak résztvevôk – akkor is ezer turistát vesztett a város egyetlen hétvége alatt. Sajnos idén a motorosok már nem Gyergyószentmiklós hírét terjesztik.
Pál Hajnalka
A választás utáni idôszak elemzése
A kovásznai együttes frakcióülésen, 2001. július 9-én bemutatott helyzetelemzés
A Magyar Nyelv Értelmezô szótára szerint elemezni annyit jelent, hogy „valamit összetevôire, mozzanataira bontani és úgy vizsgálni". A választások utáni idôszak mozzanatokra bontása egyszerű feladat, a megvizsgálásához viszont hiányzik az elôre meghatározott cél. Ha nem tudjuk mit kellett volna elérni ebben az idôszakban, a minôsítés ugyanolyan esetleges, mint maga az eredmény. A helyzetnek megfelelô, ugyanakkor az erdélyi magyarság alapvetô céljait és értékeit leginkább figyelembe vevô stratégia-tervezet kidolgozása a csúcsvezetés, megvitatása és elfogadása az SZKT dolga lett volna.
Kicsit késôn, de talán még idôben, a januári SZKT napirendjén szerepelt is. Ott azonban nem került sor a stratégia bemutatására és vitájára, a prioritások rögzítésére. Ehelyett az SZKT, a vezetés elôterjesztése nyomán:
(1) jóváhagyta a nem létezô stratégiát megvalósító taktikát: a kormánypárttal kötött egyezség szövegét;
(2) felhatalmazta az Ügyvezetô Elnökséget, nevezzen meg egy bizottságot, amely a következô SZKT ülésig véglegesíti az RMDSZ cselekvési programtervezetét a következô idôszakra.
A bizottság nem jött létre, így nincs elfogadott cselekvési program sem. Maradt tehát a stratégia nélküli taktikázás: érvényesíteni a kormánypárttal kötött protokollumban foglaltakat. Ez pedig a legjobb esetben sem jelenthet mást mint követô politikát. A politikai végrehajtó testületek alkalmazkodtak az esetlegesen adódó, a kormánypárt által irányított helyzetekhez.
Pedig konstruktív ellenzéki szerepben nyilvánvaló, hogy a jelenlegi – egyesek szerint véges határidôre szóló – egyezségben foglaltakon túlmutató lépésekre is fel kellett volna és fel kell készüljünk. Ha másért nem, hát azért, hogy kérni tudjunk.
Kérni tudjuk azokat az eszközöket amelyek segítségével megvalósíthatjuk közösségünk alapvetô céljait. Közösségünk tagjainak döntô többsége ugyanis teljes jogú állampolgára kíván lenni a román államnak, ugyanakkor teljes jogú polgára kíván lenni a magyar nemzetnek. Jövôt, biztonságot, teljes értékű emberi életet szeretne, szabadságot melyet saját értékrendje, a közösség iránti felelôssége, történelme, kultúrája határoz meg.
Ebbôl következnek a rövidtávú célkitűzések, melyek, a konstruktív ellenzéki szerepbôl adódóan, mind a törvényhozásra, mind a Szövetségépítésre vonatkoznak.
Stratégiai fontosságúak és minden politikai döntés, cselekvés vagy egyezség meghatározói a következôk:
I. a magyarság egyéni és közösségi tulajdonjogát megerôsítô, a tulajdonviszonyokat helyreállító és egyértelművé tevô törvényi szabályozás;
II. mindazon intézkedések, jogszabályok, amelyek a magyar közösség önrendelkezési képességeit erôsítik, a saját intézményrendszer megteremtését célozzák és közjogosítványokkal ruházzák fel, egyszóval hozzájárulnak a közösségi önkormányzat létrehozásához.
Az ország általános demokratizálását, a gazdasági és szociális reformot célzó politikai döntések esetében viszont, amelyben a kezdeményezô szerep legtöbbször meghaladja a Szövetség erejét és lehetôségét, olyan követôpolitikát kell és lehet folytatni, amely a fenti két alapvetô szempont szerint támogat vagy elutasít törvényhozási és végrehajtási szándékot.
A választások óta eltelt idôszak elemzését tehát ezen szempontok figyelembevételével érdemes elvégezni.
I. A tulajdonviszonyok kérdésköre
Az elmúlt idôszakban a román törvényhozás és kormányzás napirendjén több alapvetô, az egyén és a közösségek tulajdonjogát érintô kérdés szerepelt. A magyar érdekek hangsúlyos képviselete összehangolt munkát igényelt volna az RMDSZ testületei – Ügyvezetô Elnökség (döntéselôkészítés), SZKT (döntéshozás) és a parlamenti frakciók (a döntések politikai képviselete és végrehajtása) – között. Sajnos, az együttműködés csak elvétve működött, akkor is csupán az ÜE és a frakciók között (pl. a költségvetési törvény esetében). Az SZKT működésképtelensége miatt a döntéshozatal is a frakciókra hárult, s ennek a feladatnak csak esetlegesen, tűzoltómunka-szerűen tehettek eleget, ami igencsak befolyásolta a tulajdonviszonyokra vonatkozó törvényhozási munka minôségét.
Az eredmények:
* Egy sok elégedetlenséget szülô restitúciós törvény (10/2001) – melynek legfôbb érdeme az, hogy egyáltalán megszületett, de a végrehatási rendelkezéseit még nem hozták nyilvánosságra.
* Féléves bénultság és taktikázás után a Lupu törvény (1/2000) végrehajási rendelkezései helyett egy, a törvényt módosító sürgôsségi kormányrendelet – mely kimozdíthatja ugyan a holtpontról a földek és erdôk tulajdonjogának rendezését, de megzavarja a törvény alapján már beindult pozitív folyamatokat, ami tovább késlelteti a kérdés rendezését. Ugyanakkor a törvény módosítása a magyar érdekek jelentôs sérülését is jelenti (a TEKT június 30-i „elégtétellel nyugtázó" nyilatkozata ellenére).
* Az egyházi ingatlanok kérdésében inkább vissza-, mint elôrelépés könyvelhetô el, az RMDSZ illetékes képviselôjének tevôleges hozzájárulása eredményeképpen (a 94/2000-es SKR szövegének számunkra negatív módosítása a képviselôház emberjogi bizottságában). Továbbra sincs a kérdést általában rendezô törvény, igazolódni látszik a gyanú, hogy a kormánypártnak nincs is erre vonatkozó törvényhozási szándéka, inkább továbbra is „a kis cseppek" politikáját kívánja alkalmazni, azt is mértékkel. Az RMDSZ esetleges partnerségét jelezheti az, hogy saját törvénytervezete nincs e témában, csak a helyzetet vizsgáló munkacsoportja, amely a Tájékoztató szerint egyszer, június 12-én, már ülésezett is.
* Nem túl biztató azon egyházi ingatlanok sorsa sem, amiben oktatási intézmények működnek, ugyanis a tanügyi törvényt módosító 206/2000-es SKR a képviselôház oktatási bizottságban már megkapta a zöld jelzést, s ha a plénum is megszavazza, az az államosítás megpecsételését jelenti.
* Semmilyen elôrelépés nincs a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása terén – bár a kérdés a kormánypárt és az RMDSZ közötti egyezségnek része, egyiküknek sincs erre vonatkozó törvénykezdeményezése.
II. Az autonóm közösséggé válás folyamata
Az autonóm közösség a törvényben rögzített anyanyelv-használati jogokon túl, önszervezôdését és saját intézményrendszerét biztosító közjogosítványokkal rendelkezik. Az autonóm közösséggé válás legalább két dolgot feltételez:
* a közjogosítványokat tartalmazó kerettörvény kidolgozását és elfogadtatását;
* olyan közösségszervezési formákat, melyek lehetôvé teszik, hogy a közjogosítványokkal élni is tudjunk.
Ezen célkitűzéseink tehát egyrészt a törvényhozási kereteket érintik, másrészt az erre irányuló Szövetség- és közösségépítést.
(1). A törvényhozási keret
Az RMDSZ vezetôsége öt éve még a belsô napirendrôl is levetette a közösségi autonómia kérdését, s ezzel együtt sorsára hagyta a kisebbségek és autonóm közösségek jogairól szóló törvénytervezetünket. Míg a közelmúltban csupán idôszerűtlennek tekintették és azért nem képviselték a többségi pártokkal való párbeszéd során, ma egyre nyilvánvalóbb az a törekvés, hogy közösségünknek bizonyítsák a belsô önrendelkezés útjának járhatatlanságát, s így a jövôben sem kell majd felvállalni a soha ki nem próbált megoldást. Helyette a mindenkori kormánypártokkal kötendô egyezségeken alapuló érdekkijárást honosítanák meg, mint jövôképet és hosszú távú politikai gyakorlatot.
Jó példa erre az ideges reagálás, ami azon képviselôi kezdeményezést fogadta, hogy a közösségi autonómiáról szóló „aktualizált" törvénytervezetet tűzzük a társadalmi dialógus és a törvényhozás napirendjére.
Megállapítható tehát, hogy az RMDSZ vezetô hangadóinak nagy része tudatosan vagy tudat alatt (félelembôl?) nem gondolkodik az érvényes programunk vezérelvének, a belsô önrendelkezésen alapuló közösségi önkormányzat megvalósításában mint hosszú távú stratégiában. Így értelemszerűen számukra nem prioritás az autonómia-program minél szélesebb társadalmi támogatottságának megszerzése saját közösségünkben sem, és a többségi társadalommal folytatott párbeszédnek sem témája ez a kérdés.
A román politikai elittel folytatott egyezkedések felsô határát bizonyos nyelvi jogok törvénybe foglalása jelenti. Erre pozitív példa a propagandisztikusan meglovagolt helyi közigazgatási törvény, még akkor is, ha alkalmazása akadozik. Negatív példa a rendôrség működését szabályzó törvény, amelynek centralizált rendszerét és államnyelvi homogenitását nem sikerült megtörni.
(2). Szövetségépítés
Míg a törvényhozásban az eredményességhez a többség akaratát kell megnyerni, addig az autonómiaprogram közösségi vonatkozásai, a magyar társadalom megfelelô felkészítése, a szervezeti struktúrák önkormányzati jellegének kialakítása és működtetése csak rajtunk múlik, nem a többségi akaraton, s elsôsorban a vezetôség felelôssége.
Az RMDSZ befogadó jellege, a valós belsô pluralizmus működtetése, a belsô demokrácia és a szabályosság biztosítása, a vezetô elit politikai akaratának függvénye.
Mit mutat az elemzés ebbôl a szempontból?
* Az SZKT az operatív vezetés döntéseit legitimáló kirakatintézménnyé vált. Stratégiai döntésekre és megújulásra képtelen, még a belsô választás helyetti tisztújítás is – többségi döntéssel – 6 év után újabb 2 évig elmarad.
* A helyi tisztújítások során több helyen a kirekesztô, s nem a befogadó jelleg érvényesült (pl. Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Nagybánya). A tavalyi választásokon függetlenként induló és tisztséget nyerô személyiségeket a pozíciójukat féltô helyi vezetôk meg sem próbálták integrálni. Ehelyett az ÜE területi fôosztálya, idônként vezetô tisztségviselôk kíséretében, látogatások, tanácskozások, tájékoztatások, beszámoltatások során a szervezet pártjellegének további erôsítésén munkálkodtak (lásd az RMDSZ tájékoztató idevágó híreit).
* A SZET továbbra sem igazi fóruma a civil szervezeteknek és nem látja el a politikum feletti kontrollt. A szövetségi elnök által meghirdetett új szerzôdéskötési szándéknak van eredménye: a Kisebbségi Tanács keretében szétosztandó források felügyeletét a függetlenség jeleit mutató EMKE helyett, nem tudni milyen testület döntése alapján, a tevékenységét mindeddig homályba burkoló COMMUNITAS alapítvány kapta meg. Pedig a civil társadalommal kialakítandó bizalom legjobb megalapozása az lenne, ha a civil szervezetek maguk döntenének az e célra szánt alapok sorsáról.
* A fiatalok szövetségi integrálását a csúcsvezetés úgy értelmezte, hogy a szervezett ifjúság legitim struktúrája, a MIT helyett létrehozza saját ifjúsági szervezôdéseit. Ezekben nem az ifjúsági érdekek autonóm képviselete, hanem a vezetéshez való lojalitás a mérvadó.
* A SZSZFB nem ült össze az elmúlt félévben. Ez akár pozitívum is lehetne, ha nem lenne köztudott, hogy vannak olyan szabályzati óvások, melyek több éve várnak megoldásra.
Tehát a kormányzati szerepvállalást sajátos konstruktív ellenzékiségre felcserélô RMDSZ-ben továbbra sem prioritás a valós – önkormányzati jellegű – szövetségépítés.
(3). Közösségerôsítés
Az elmúlt félévben, de akár az elmúlt évtizedekben is, közösségünk megerôsítése szempontjából a legfontosabb esemény a határon túli magyarokról szóló törvény elfogadása volt. Ezért fontos megvizsgálni az RMDSZ szerepét a törvény által teremtett rendkívüli lehetôségek kiaknázásában.
Megállapítható, hogy, bár az RMDSZ részt vett a törvényalkotási folyamatban,
* Az RMDSZ nevében nyilatkozó tisztségviselôk nem foglaltak el egyértelműen támogató álláspontot a törvény mellett.
* Nem vállalta fel egyértelműen a törvénytervezet bemutatását a román politikai pártoknak és kormányoknak.
* Mind a mai napig nem létezik egy egységes, a törvény pozitív hatását megjelenítô üzenet, pedig egy ilyen fontos stratégiai kérdésben ez kötelezô lenne.
* Az RMDSZ központi és területi szervei nincsenek felkészülve a törvény alkalmazására.
* Az ajánló szervezet megalakítása politikai csatározások tárgya lett. Még el sem kezdôdött az érdemi egyeztetés az egyházakkal és a civil szervezetekkel, holott már a működtetés részleteirôl kellene tárgyalni.
* A magyar diplomácia szinte egyedül maradt a törvény nemzetközi meg- és elismertetéséért folytatott törekvésében, az RMDSZ illetékeseitôl néha felemás, használhatatlan, vagy éppen negatív „támogatást" kapott.
Annak ellenére, hogy az átmenet elsô hat évében több nemzetközi szervezetben jegyezték az RMDSZ önálló külpolitikáját, az elmúlt idôszak semmilyen eredményt nem hozott e téren. Ezt bizonyítja úgy a státustörvény képviselete, mint az a tény, hogy mindmáig nem sikerült megingatni azt a hamis mítoszt, mely szerint Románia sajátos pozitív modellt mutat fel a kisebbségi kérdés megoldásában. Ellenzékben is folytatódik tehát az a gyakorlat, amit a kormányzati szerep „kényszerített" rá.
Az RMDSZ tovább sodródik a román külpolitika uszályában. Mint ahogy sodródik a „szövetség-párt" a kormánypárt által keltett áramlatok mentén.
* * *
Konklúzió
Sodródik egy hajó. Még egyben van, de a lobogóját már bevonták. Az egyik árbocot kidöntötte a vihar, a másikat önjelölt mentôcsapat fűrészeli, pedig a vihar szele is elôre visz, ha jó a kormányos. Van, aki fáradtságot nem kímélve szivattyúzza ki a vizet, hogy felszínen tartsa a hajót és van, aki a sodródás önsajnálatát versben sírja el. Sodródik egy hajó. Még egyben van a rakománya is, de van, aki úszva menekül róla és van, aki küldetésnek fogja fel és önigazolást keres arra, hogy miért jó ez így.
Mindenki elfelejtette, hogy a hajóval hajózni kell?
Temesvár, 2001. július 8.
Toró T. Tibor
Valahol játszaniuk kell a gyerekeknek
Hétfôi találkozójának témájául a Polgári Csoport a játszóterek helyzetét, és a feljavítási lehetôségek megtárgyalását választotta. Bár több, személyre szóló meghívót is szétosztottak, a csoport tagjain kívül mindössze három érdeklôdô tette tiszteletét a találkozón. Sôt, az is kiderült, hogy a polgármesteri hivatalban hiába keresték a játszóterekért felelôs személyt, nem tudták meg, hogy ki az.
A lakosság és a városvezetés érdektelensége ebben a témában is napirendre került. Arra viszont, hogy milyen módszerrel lehetne ezt csökkenteni, senkinek nem akadt ötlete. A csoport tagjai úgy látták, hogy a zöldövezetek ügyében sikerült felébreszteni a lakosságot, s ugyanez kellene történjen a játszóterek esetében is. Csak annyi kellene, hogy a városlakók magukénak érezzék a gyerekek szórakozóhelyét. Árus Zsolt tapasztalata alapján mondta el, hogy is van ez. Az ô tömbházuk környékén ugyanis épült egy játszótér immár másfél éve, s az elején minden tömbházlakó szükségesnek látta. De mikor két kezük munkájával kellett ehhez hozzájárulniuk, már csak néhányan akartak játszóteret a kicsiknek. Ilyenkor egyértelműen megkérdôjelezôdik, hogy van-e egyáltalán reális igény a játszóterekre.
Rekecki Katalin, nevelési tanácsadó rávilágított, hogy a gyerek fejlôdésében nagyon fontos szerepe van a játéknak. Az apróságok játék közben tanulnak meg nyerni, illetve veszíteni, saját magukra vigyázni. Ugyanennyire fontos a gyerekeknek a mozgás is. A kettôt együtt pedig csak játszótéren lehet művelni.
A másik oldal képviseletében is felszólalt egy személy, aki elmondotta, hogy mivel földszinten lakik, s ablakai játszótérre nyílnak, kéthavonta kell új ablaküveget rakatnia. Igaz ugyan – mondotta – hogy ezért nem a kisgyerekek a felelôsek, hanem a nagyobbak, sôt azon felnôttek is, akik szabadidejükben ott fociznak. Ekkor változott meg a résztvevôk véleménye, s látták úgy, hogy elsôsorban a tizenéveseket kell kicsalogatni a tömbházak közül, s csak utána lehet igazi játszótérre gondolni. Erre gyorsan találtak megoldási lehetôséget, amely szerint az iskolák udvarait kell nyáron is nyitva tartani. Ezeken a helyeken ugyanis vannak sportpályák, a gyerekek pedig már otthon érzik ott magukat. S ha ez megtörtént, a városban egyetlen, jól felszerelt játszóteret kell létrehozni, ahol felügyelet is van.
Elhangzottak ötletek játszótér-illeték bevezetésérôl is, amelybôl újjá lehetne építeni, utána pedig karban lehetne tartani a játszótereket. Ez viszont hosszas és bonyolult folyamat, s az ötlet nem is örvendett túl nagy sikernek.
Hogy konkrét lépés is történjen a játszóterek ügyében, a csoport döntése alapján rövidesen megbeszélésre hívják össze az iskolaigazgatókat, hogy megtárgyalják, van-e lehetôség az iskolaudvarok nyitvatartására szünidôben is.
Pál Hajnalka
Munkanélküliek az utcaseprôk
Aki városunkban tartózkodott e hét elején, láthatta, hogy dolgoztak az utcaseprôk. Mostanáig. Most már nem. A fôtéri kukákból már kibuggyant a szemét, egy szem búza sem fért volna már el bennük. Néhol szárnyára kapta a szél egy-egy szeméttároló tartalmát, s behintett vele egy jókora utcarészt. Ha egyéb nem, hát szemét volt e napokban Gyergyószentmiklóson.
Mit csinálnak az utcaseprôk? Elôször az jutott eszembe, hogy ôk is szabadnapot kaptak, mint az útjavítók, de aztán kiderült: ennél hosszabb távú a szabadságolásuk, munkanélküliek lettek. Úgy hírlik, egy hónapot dolgoztak ingyért, s megunták. S akkor mi van a hivatal és Go Rt. közti szerzôdéskötéssel, melyrôl hónapok óta azt mondják az illetékesek, hogy napok kérdése, s aláíródik?
Kérdéseimre Nagy Attila, a Közüzemek igazgatója válaszolt:
– Az utcaseprôk munkájával sokan nem voltak megelégedve. Nem ismertem ôket, nem vehettem át véglegesen mind az ötönüket. Ezért gondoltam arra, hogy polgári szerzôdéssel, próbaidôre alkalmazzuk ôket. Nekik ez nem tetszett, inkább a munkanélküliséget választották. De nem marad rendetlen a város, mert a Közüzemek munkaközösségében találunk öt olyan személyt, akinek ezen túl ez lesz a feladata, s legkésôbb csütörtök éjszaka újraindul a takarítás.
– Lesz-e munkaeszköz, ha már került ember?
– Egyelôre hadilábon állunk. A Csanód tartozik nekünk hatvanmillió lejjel, nem adták meg, ledolgozni sem akarják. A Közüzemek közgyűlése azt is javasolta, hogy ha már nem ad pénzt a tanács, akkor legalább garanciát biztosítson, hogy hitelt vehessünk fel eszközvásárlásra. Az még nem egyértelmű, hogy mi lesz a köztisztaság további sorsa, licitálják-e a tevékenységet, vagy nálunk marad, de az biztos, hogy beruházás nélkül bukásra van ítélve.
– Tehát a következô idôszakban a Közüzemek alkalmazottai sepregetnek a központon?
– Ha már az utcaseprôknek nem tetszett a polgári szerzôdés... Megmutatjuk, hogy nélkülük is lesz köztisztaság. S ha a jelenlegi alkalmazottakkal nem tudjuk jól megoldani, csak akkor alkalmazunk új embereket.
* * *
Érdekes, nem? Addig vacilláltak a szerzôdésen, hogy a végére nem volt, akit leszerzôdtetni, s most a Közüzemek közgyűlése, azaz a tanács arra kéri a városi tanácsot, önmagát, hogy adjon garanciát hitelfelvételre, beruházásra a Go Rt-nek. Mi lesz, ha a tanács nemet mond magának? Mikor lesz itt tisztaság?
Balázs Katalin
Új műsorszerkezet a Duna Televízióban
Fôműsoridôben a határon túli magyar nézôkért
A Duna Televízió múlt évi struktúraváltása óta számos viszszajelzés érkezett a közönség részérôl, amelyekben a nézôk tetszésüket fejezték ki az új arculat iránt. Ugyanakkor gyakori panasz – fôleg a határon túliak részérôl –, hogy az új műsorszerkezetben nehezen találják meg a róluk, nekik szóló adásokat. Noha a magyar kisebbségekkel foglalkozó műsorok száma nem csökkent, tény, hogy például a Duna Televízió délutáni magazinműsorában, a Kalendáriumban, hiába szerepeltek kimagasló arányban, nem voltak rendszeresítve az ilyen témájú anyagok.
Az ilyesfajta bizonytalanságoknak azonban hamarosan vége. A jövôben ezentúl – a határon túli nézôk akaratának megfelelôen – megváltozik, áttekinthetôbbé válik a Kalendárium szerkezete.
A műsor ezentúl romániai idô szerint minden nap 17 órától 17.50-ig lesz látható a Duna Televízió képernyôjén, a már megszokott rövid műsorokkal. Ezek közül csak néhány, a határon túli magyarok számára is érdekes anyagot említenénk: hétfôn az Üzletmenet kínál rendszeres és friss információkat gazdasági és pénzügyi kérdésekrôl a Magyarországgal szomszédos országokban tevékenykedô vállalkozók számára is, míg kedden a határon túli ifjúsági civil szervezetek kapnak fórumot. Ugyanezen a napon új műsor indul a fogyasztóvédelemrôl, szerdánként pedig a természetgyógyászati rovat jelentkezik. A határon túli oktatásügynek az Oskola című műsor a gazdája minden szerdán, a magyarországi és kárpát-medencei ingatlanpiaccal pedig a Telekszemle foglalkozik csütörtökönként. A péntek többek között a kertészkedôk, a gasztronómia és a turizmus napja lesz a Kalendáriumban, ez utóbbi műsora, az Útravaló, folytatja az erdélyi üdülôhelyek és a falusi turizmus bemutatását.
A határon túli nézôk számára azonban alighanem annak van a legnagyobb jelentôsége, hogy immár fôműsoridôben is sugározzák a nekik szóló műsorokat. Kedden, szerdán és pénteken a már említett, 17 óra és 17.50 közötti idôponton túl is jelentkezik még a nap folyamán a Kalendárium, az említett napokon román idô szerint 19 órától 19.30-ig. Kedden a sokak által kedvelt Gazdakör látható ebben az idôpontban, szerdánként pedig Tér-erô címmel a régiók és kistérségek, a kárpát-medencei regionalizmus műsora kerül képernyôre, amely sorozatszerűen mutatja be az erdélyi kistérségeket és vidékfejlesztési programjaikat. Minden péntek este a családi házat építôknek és a lakásukat csinosítóknak ad tanácsokat az Udvarház, amely a kárpát-medencei műemlékvédelem szakműsora is egyben.
Kevesen tudják, hogy éppen a határon túli nézôk érdekében hozták létre a Duna Televízióban idén áprilisban a Határontúli és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságát. Az új szervezet közvetlen irányítása alá tartoznak többek között a Heti Hírmondó, a Határok fölött, a Minoritates Mundi és a Kalendárium című műsorok, de feladata a közeljövôben létrejövô kárpát-medencei tudósítói hálózat fölötti felügyelet is. Az igazgatóság vezetésével Szitnyai Jenô régió-kutató – korábban Kossuth Rádiós – újságírót, a magyar parlament területfejlesztési bizottságának szakértôjét bízták meg. Mint Szitnyai elmondta, az általa felügyelt műsorok révén elsôszámú feladatának azt tartja, hogy a Duna Televízió a média eszközeivel segítse elô a térség európai felzárkózását, szólítsa meg a vidék társadalmát, s a versenyképesség érdekében növelje az aktív korosztályok arányát nézôi körében.
Szentkirályi István
KisAsszony
A férfiak flörtjelzései
Hogyan mutatják ki az erôsebb nem képviselôi, hogy „Akarlak téged!"? A férfi tetszik önnek. Szeretne is közelebb kerülni hozzá. De vajon akarja-e ô is? Érzéseirôl a pillantása, a tartása, a szavai is sok mindent elárulnak. Az erotikus jelzések azonban többjelentésűek. Mi 13 kódot fejtünk meg Önnek.
1. Forró pillanatok
Amikor ránéz, megállapítja, hogy ô is éppen magát bámulja. Persze, hogy gyorsabban ver a szíve. Néha azonban úgy tűnik, hogy a gondolatai máshol járnak. Vajon a volt barátnôjére gondol? Problémái vannak? Ne hagyja magát elbizonytalanítani! Az intenzív szemkontaktus és a kitágult pupillák biztos jelei annak, hogy ô is „beindult". Ha úgy tűnik, hogy eltávolodott, akkor ez azért van, mert azon gondolkodik, hogy mi lenne, ha ön is annyira bírná ôt, mint ô magát. Tehát: a szemkontaktust tartani és élvezni kell!
2. Nagy és erôs vagyok
Amikor felfedezte önt – mindegy, hogy hol, az iroda folyosóján vagy a buszmegállóban – szó szerint megnôtt, láthatóvá vált. Nyújtogatja a nyakát, felemeli az állát, hátrahúzza a vállait, felpumpálja magát. Ez az imponálás tudatalatti formája.
3. Néma, mint a hal
Átengedi önnek a beszédet, ön pedig már teljesen elbátortalanodott. Már nem is érdeklem ôt? – gondolja. Dehogynem! Erôsen odafigyel önre, mert olyan sokat szeretne megtudni önrôl, amennyit lehetséges. Ha különben nem hallgatag, akkor biztos lehet benne, hogy többet akar egy kalandnál.
4. Érints meg!
Elôször véletlenül érinti meg a karját, a vállát, a kezét, majd egyre gyakrabban, és csak egészen rövid ideig. Világos, hogy szerelmes. Még akkor is, ha már az ölelésére vágyik, ne legyen türelmetlen. Talán csak egészen biztos akar lenni, mielôtt megnyilatkozik. Különben sem ô lenne az elsô, akinek nehezére esik eldönteni, hogy mikor legyen rámenôs és mikor ne?
5. Hozzám tartozol
A férfi néhány emberrel álldogál, és ön csatlakozik hozzájuk. Egy gesztussal, vagy egy mosollyal rögtön maga mellé invitálja, és helyet csinál önnek. Így tudatja önnel, hogy szeretné, ha mellette lenne. Ha más férfiak is jelen vannak, akkor a tartásával próbálja távoltartani ôket, mintha azt akarná jelezni, hogy ön már hozzá tartozik.
6. Késôn érkezik
Találkozójuk van és megvárakoztatja önt. Persze ezt durva udvariatlanságnak, gondatlanságnak vagy érdektelenségnek is lehet nézni. Más oldalról azonban sok férfi ily (persze nagyon félreérthetô) módon álcázza az érdeklôdését. Nehogy túl korán, túl sok érzelmet mutasson ki! Ne akarja megkockáztatni a visszautasítást. Legyen tehát nagyvonalú, bármennyire átlátszó kifogást talál ki. Sokkal több érzés lehet benne, mint amennyit ön sejt. A férfiak – különösen a kezdeti idôszakban – nem mutatják ki nyíltan a tetszésüket, mert félnek attól, hogy a pozíciójuk meggyengül.
(folytatjuk)
A szerelem négy alapszabálya
(folytatás elôzô számunkból)
3. Legyünk mindig ôszinték!
Mert csak akkor várhatjuk viszont az ôszinteséget! Néha persze úgy érezzük, hogy jobb megkímélni a másikat, de ha komoly dolgokról van szó, akkor muszáj nyíltan beszélni róla. Mert ha egyszer kiderül valami kis elhallgatott folt az életünkbôl, akkor hihetetlenül nehéz újjáépíteni a bizodalmat! Ha valamit el akarunk hallgatni, az már azt jelenti, hogy az a valami fontos nekünk! Ekkor tegyük mérlegre mi a fontosabb: a jelenlegi kapcsolatunk, az új elhallgatott izgalom, vagy a saját nyugalmunk! Ha viszont nekünk kell megbocsátani, akkor partnerünknek tegyük fel ugyanezt a kérdést! Bár nekünk akkor sem lesz könnyebb!
4. Ne veszítsük el az egyéniségünket egy kapcsolatban!
Ha még eleinte él is bennünk a tökéletes alkalmazkodás, a megfelelés kényszere, ügyeljünk arra, hogy ne adjuk fel teljesen önmagunkat, vágyainkat, értékrendünket. Már csak azért sem, mert elôbb-utóbb mi éreznénk nagyon kellemetlenül magunkat a kapcsolatban, és azért sem, mert a férfiak számára is unalmassá válik az a nô, aki üres bábbá változik partnere kedvéért. Igenis legyen véleményünk, legyenek ötleteink, és vegyük ki részünket a családi élet szervezésében!
Magyaros gombaleves
Hozzávalók: 500 g gomba, 50 g vöröshagyma, 50 g zsír, 50 g liszt, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 dl tejfel, só, ôrölt bors, fűszerpaprika, csontlé vagy húsleves, csipetke.
Elkészítése: A vöröshagymát és a zöldpetrezselymet finomra vágjuk, a gombát szeletekre vagy kisebb kockákra. A finomra vágott vöröshagymát a felolvasztott zsírban megpirítjuk, hozzáadjuk a darabolt gombát, sózzuk, borsozzuk, a zöldpetrezselyemmel és a fűszerpaprikával megszórjuk, összekeverjük és kb. 1,2 liter csontlével vagy vízzel felengedjük. Világos rántással berántjuk, kiforraljuk és a végén tejfölt keverve hozzá csipetkével forrón tálaljuk.
A rovatot szerkeszti: Pál Hajnalka
KisNet KisNet KisNet KisNet
Milliárdos károk
Világszerte egyre komolyabb gondot okoz, hogy az internet hozzáféréssel rendelkezô dolgozók munkaidejük egy részében magántermészetű kíváncsiságuk kielégítésére használják a világhálót. A SurfWatch.com adatai szerint például évente 1,1 milliárd dolláros veszteséget okoz az alkalmazottak privát jellegű internetezése, az erotikus honlapok monitorozásával foglalkozó Sextracker.com adatai szerint pedig a figyelt oldalak forgalmának 70 százaléka munkaidôben bonyolódik.
A Vault.com felmérése eközben arról számol be, hogy a dolgozók 70 százaléka el is ismeri, hogy erotikus oldalakat néz, vagy vicceket küldözget munkahelyérôl barátainak, kollégáinak. Még pikánsabbá teszi ugyanakkor az ügyet, hogy a munkahelyen magáncélú netezést folytatók 57 százaléka még azt is belátja, hogy termelékenységüket, munkahatékonyságukat csökkenti az internet ilyetén használata.
Mindemiatt nem véletlen, hogy a vállalatok egyre ingerültebben reagálnak alkalmazottaik virtuális magánkirándulásaira, s hogy a „kiber-felfegyverkezés" egyre vészesebb méreteket ölt.
Mindennek ellenére nincs egyértelműen kézenfekvô, teljesen problémamentes recept a magánjellegű hálóhasználat betegségére. Amennyiben teljesen megtiltják az internet használatát, a munkaidô megcsonkításából származó veszteségeknél is nagyobbak lehetnek a korlátozásból származó károk.
A világháló ugyanis több mint egyszerű kiegészítô munkaeszköz, amolyan lexikon-pótló; használata jelentôs hatékonyságnövekedést okoz. Ráadásul nem szabad megfeledkezni arról, hogy bizonyos információkhoz ma már kizárólag az interneten keresztül juthatunk hozzá.
További elônye a munkahelyi internet hozzáférésnek a relaxációs effektus: a kifáradt dolgozó tíz perces szörfözés, vagy online játék után újult erôvel vetheti magát a munkába. Éppen ezért a cégvezetôk elôtt is nyilvánvaló, hogy a problémát nem lehet pusztán tiltással rendezni. Emiatt egyfajta íratlan kompromisszum látszódik körvonalazódni, ami szerint a munkahelyi privát netezés szigorúan véve illegális, bizonyos mértékű tűréshatár azonban mégis megengedett. A Vault.com adatai szerint például Amerika vállalatvezetôinek 80 százaléka napi 30 perc személyes netezést még elfogadhatónak tart.
Teázzunk
– www.teabolt.hu –
„A tea műalkotás, s legnemesebb tulajdonságait mesteri kéz képes csak kibontakoztatni. A tökéletes teának nincs kizárólagos receptje, ahogy egy Tizianot vagy Sessont se lehet szabályok alapján elôállítani" – írja Okakuro Kazuzo teakönyvében. A fenti idézet szellemét követik ennek a magyar honlapnak a készítôi is, akik arra vállalkoztak, hogy még több hívet szerezzenek a teázás magaskultúrájának. A tea ezernyi fajtáját már évszázadok óta fogyasztják az egész világon, ám az emberek csak egy nagyon kicsi töredéke ismeri igazán a növény által nyújtott kulináris és egyéb élvezeteket.
Errôl a site-ról megtudhatjuk, hogy miért így hívják, honnan származik, hogyan dolgozzák fel, miként kell elkészíteni a tea millió fajtáját, legyen az fekete, zöld, oolong, ízesített, gyümölcsös, vagy akár koffeinmentes tea. A Tealexikonban egy több száz szavas magyarázó szótárban kutakodhatunk, a Teadoktorból pedig megismerhetjük, hogyan hat a szervezetünkre az Ázsiából származó növény fogyasztása. És ha a honlapon való barangolásunk alatt–után nagyon megkívántuk az egyik teakülönlegességet, akkor azt azonmód meg is rendelhetjük: tizenegy ország 111 teaféleségébôl válogathatunk az elsô magyar online teaboltban.
Linkgyűjtemény
* Fém fatál – a modern nô képes kalendáriuma (humor): http://www.femfatal.hu/
* Hogyan működik? Hétköznapi kérdések – tudományos válaszok közérthetô nyelven: http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hogyan/index.html
* Felvételi feladatok matematikából: http://w3.szikszi.hu/~raniko/matek/
* Elménk rejtett képességeinek kiaknázása: http://www.agykontroll.hu/
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
UFÓ-ROVAT
Titok marad a múltunk?
Az ôskori kalandozásaink egyértelműen bizonyossá tehették az Ufó-rovat olvasói számára, hogy rengeteg bizonyíték létezik a múltban való földönkívüliek tevékenységét illetôen, vagy egy titokzatos, magyarázat nélküli, magasan fejlett civilizáció létezésének elismerésére.
Az emberiség történelme – szinte az elsô pillanatoktól kezdôdôen – tele van zsúfolva olyan még mindig megoldásra váró rejtélyekkel, amelyek megkérdôjelezik azt a feltételezést, amely szerint a XX. század emberei lettek volna az elsôk, akik olyan repülô szerkezeteket láttak a fejük fölött elhúzni, amelyekhez a legcsekélyebb közük sem volt.
A régi, elveszett kultúrák történelmében kivétel nélkül felfedezhetünk rengeteg olyan rendkívüli eseményrôl, illetve eseménysorozatról szóló megemlékezést, amelyek egyértelműen egy megmagyarázhatatlanul magasan fejlett civilizáció cselekedeteirôl emlékeznek. Az eltelt évszázadok ellenére még mindig érthetetlennek tűnô, reális magyarázat híján mítoszoknak, félreértelmezéseknek tituláljuk ezeket az ôsi leírásokat, feljegyzéseket.
Olyan népek feljegyzéseirôl van szó, amelyek egymástól vagy térbeli, vagy idôbeli elszigeteltségben éltek, amelyeknek semmiféle kapcsolódási pontjuk sem volt, ám valami csoda folytán olyannyira hasonló történeteket gyártottak, amelyeket csupán a vaskalapos történészek képesek egyszerű véletlenként definiálni.
Szerintük csakis fatális véletlenként kell értelmeznünk azokat, az emberi faj hajnalán készített sziklarajzokat, amelyek korong alakú, lebegô szerkezeteket ábrázolnak, valamint a szintén ôskorunkban született rajzokat, amelyeken szkafander ruhába öltözött, dicsfénytôl körülvett alakok integetnek felénk, a ma embere felé, akik viszont barátságtalanul elfordulva – mind a rajzok, mind pedig a tények elôl – mítoszok soha nem létezett istenségeirôl morognak.
Az azték, inka, indiai, egyiptomi, a sumér, sôt az európai népek mítoszaiban szereplô istenek kivétel nélkül olyan tulajdonságokkal rendelkeztek, amelyek egyszerű halandó lényekké tehették volna ôket, ha nem rendelkeztek volna olyan technológiai felszerelésekkel, amelyek biztosíthatták számukra a felsôbbrendűséget. Ôk ugyanúgy nem rendelkeztek voltak természetfeletti képességekkel, mint mi, így aztán csakis bizonyos eszközök igénybevételével tehettek meg olyan cselekedeteket, amelyeket az akkor létezô, ezen eszközöket nem ismerô és nem is értô primitív társadalmak csodaként értelmezhettek. De miféle csodákról van szó?
Az istenek ha repülni akartak, különbözô, nagyon is gépszerű, nem pedig mágikus eszközök segítségét vették igénybe, amelyeket más-más néven (napbárka, vimána, sárkány, égi bárka, isteni jármű, stb.) illettek ugyan, de formavilágukat tekintve meglepôen egységesnek és – ami számunkra különösen fontos – a mai UFO-k alakzataival sokszor megegyezônek bizonyulnak. Ezek a repülôgépek néha harci cselekményekben is részt vettek, amelyek során olyan fegyvereket vetettek be, amilyeneket csak nemrégiben tudtunk elképzelni és iszonytató valósággá tenni.
„Rettenetes csata vette kezdetét, amelynek során az űrváros messze az égbe vettetett, majd pedig ismét a Föld felé közeledett. Hol az egyik oldalára billent, hol a másikra. Miután már hosszú ideje tombolt a harc, Ardzsuna egy pusztító lövedéket indított útjára, amely az egész várost darabokra tépte, s az a földre hullott."
Mint a fenti Mahábhárata szöveg is bizonyítja: levegô-levegô, föld-levegô rakéták, lézerfegyverek, anyagrezonátorok épp úgy felismerhetôek ezekben az ôsi elbeszélésekben, mint ugyanezen eszközök elborzasztó – és ma már sajnos tudjuk, hogy teljesen realisztikusan megírt hatásai.
Vajon honnan merítették nem mindennapi tudásukat a régi idôk krónikásai, ha mindezeket nem a saját szemükkel tapasztalták meg?
A paleoasztronautika elméleteit vehemensen ellenzôk erre azt válaszolják, hogy ezek csupán a modern ember beleképzelései, amelyek korunk hatásainak köszönhetôek. Ez az érv kiválóan megállná a helyét... ha nem állnának a rendelkezésünkre olyan vizuális bizonyítékok, amelyeket megtagadni csak azok lehetnek képesek, akik sohasem látták ôket.
Az Egyiptomban található denderai Hathor-síremlék belsô falain látható vésetek minden kétséget kizáróan bizonyítják azt a feltevést, miszerint az ôsi civilizációk ha maguk nem is rendelkeztek, de biztosan láttak olyan eszközöket, amelyek inkább jellemzôek a XX. századra, mint az Óbirodalomra.
A falakon villanykörték, porcelán szigetelôk, vezetékek és kábelek rajzait fedezheti fel az elfogulatlan és figyelmes szemlélô. Ez azonban nem minden. A világ minden részén találhatunk koruknál fogva különös ábrázolásokat, amelyek annyira hasonlítanak napjaink tengeralattjáróira, helikoptereire, űrhajóira, UFO-ira, hogy azt kell gondolnunk – ezek a rajzok csak is úgy készülhettek, ha alkotóik valóban látták ezeket az eszközöket. A világ minden részén megtekinthetünk ilyen fajta ábrázolásokat.
Akkor hát mi adhat magyarázatot erre a globálisan egységes, a földrajzi és korszakos távolságok ellenére mégis uniformizáltnak tűnô ábrázolási és leírási módra? Mi késztethetett egymástól alapjaikban különbözô kultúrákat arra, hogy olyan történeteket örökítsenek meg, amelyek hasonlósága analóg jegyeket mutat napjaink sablonszerűen egyforma, ettôl pedig rendkívül hihetôvé váló UFO eseteivel?
De mi végre ez a nem mindennapi érdeklôdés? Mi késztethet arra egy merôben idegen, egy más bolygórendszer értelmes lényeit arra, hogy ilyen hosszú idôn keresztül tartó missziót tartsanak fent ezen a bolygón? Ezek a lények beleszóltak a fejlôdésünkbe, a történelmünkbe. De vajon miért???
Összeállította: Ábrahám Imre
Az emberiség és a Világegyetem
Nukleáris hordozórakéták
A NASA feltehetôen fontolóra veszi a nukleáris hajtóanyagot tartalmazó rakéták kifejlesztését. A tervezett gyorsítórakéták csupán egy bizonyos magasság felett szolgáltatnának tolóerôt maghasadás révén. Az anti-nukleáris szervezetek azonban a terveket orosz rulettnek nevezik, mivel szerintük nagy eséllyel következhet be végzetes baleset egy-egy fellövés során.
Robert Adams, a fejlesztéseken dolgozó NASA Marshall Space Flight Center (MSFC, Alabama, USA) mérnöke szerint a nukleáris meghajtással kiegészített rakéták számára egyetlen fokozat elegendô lenne ahhoz, hogy elérjék a földkörüli pályát. A kilövést követôen a rakéta elôször a hagyományos módon, vegyi anyagok elégetése révén éri el a Mach 2 sebességet (a hangsebesség kétszerese, kb. 2100 km/óra), majd ezután, mintegy 10 kilométeres magasságban indulna be a nukleáris fázis. A fűtôanyagként alkalmazott urán-dioxid hasadásával a reaktor hidrogént hevít majd fel, mely a rakétán kívül található levegôvel keveredve körülbelül 4000 Celsius fokon égne el.
Adams számítása szerint a nukleáris hajtóanyaggal kiegészített űrjármű-hordozók könnyebbek lennének, nagyobb tolóerôt tudnának biztosítani, így sokkal több hasznos teher levegôbe emelésére lennének képesek, mint ma használt társaik, és alkalmazásuk is lényegesen olcsóbb lenne.
A kutatók arra vonatkozóan még nem végeztek elegendô vizsgálatot, hogy a nukleáris rakéta vajon űrhajósokat is az űrbe juttathatna-e. „Még további számításokra van szükségünk annak megállapítása érdekében, hogy milyen sugárzások hatnak majd a rakétán" – állítja Adams.
A NASA már kísérletezett nukleáris meghajtással, a Szaturnuszhoz igyekvô Cassini űrszonda ugyanis tartalmaz nukleáris generátort, ám itt nem történik maghasadás, csupán a plutónium által leadott hôt felhasználva termelôdik elektromosság.
Az anti-nukleáris szervezetek azonban még ezeket a megoldásokat is élesen kritizálták, mondván, mi van akkor, ha a fellövés során az űrszonda felrobban.
Bruce Gagnon, a Global Network Against Weapons and Nuclear Power in Space képviselôje, vagyis az az anti-nukleáris szervezet, amelyik a Cassini ellen is hevesen tiltakozott, úgy gondolja, hogy csak idô kérdése, mikor következik be egy végzetes baleset.
George Schmidt, az MSFC Propulsion Research Center vezetô beosztású szakembere szerint megfelelô tömegtájékoztatással megoldható a probléma. George Maise, aki a Plus Ultra Technologies, az MSFC-hez hasonló kutatásain dolgozik, úgy látja, hogy a nukleáris hajtású rakéta egy esetleges felrobbanásának lehetôsége szigorúan szabályozott biztonsági intézkedéseket követel meg, ám ezen biztonsági alapelvek megfelelô lefektetése és a biztonság biztosítása ellenére is rendkívül nehéz a közvéleménnyel elfogadtatni a nukleáris meghajtású űrhajókat.
Szenzációs kép a Marsról
Minden idôk legjobb olyan Mars-felvétele készült el a közelmúltban, amelyet a Föld távolságából készítettek. A Hubble-űrtávcsô fotója valóban lélegzetelállító.
2001. június 13-án a Mars, a Föld és Nap egyvonalban helyezkedett el (oppozíció), a Mars földközelsége pedig június 21-ére esett, amikor mindössze 67 millió kilométerre volt bolygónktól. Ilyen helyzet körülbelül 26 havonta fordul elô, de a keringési pályák elliptikus formájának köszönhetôen nem mindegyik ugyanolyan látszó átmérôt eredményez. 1988 óta a mostani volt a Mars legjobb láthatósága.
Nem szalasztotta el a kedvezô megfigyelési lehetôséget az optikai teleszkópok koronázatlan királya, a Föld körül keringô Hubble-űrtávcsô sem: június 26-án kapta lencsevégre a Marsot.
A Hubble felvételén számos izgalmas részlet látható: a különbözô színű felszíni területek, felföldek és nagyobb medencék mellett megfigyelhetôk a jégsapkák és a kiterjedt vízjégfelhôk is, amelyekhez képest éles kontrasztot jelentenek a hatalmas porviharok (egyikük éppen az északi pólus környékét borítja be, míg egy másik a jobbra lent látható Hellas-medencébôl indul). A legkisebb látható részletek szélessége 16 km.
Összeállította: Ábrahám Imre
Deltai kalandok – Tomorosan (26.)
Búvárkodom
Egyszerre, ott bent a nagy „zöldségben", helyesebben a „zöldségesben" a vasamat valami megfogta, a zsinór húzása megállt, a botom hajlott. Húzni már nem is tudtam, maga a csónakom is arra fordult, igaz könnyű alumínium. Ezt Korpos Jóska készítette, rakta lapjait egymásra és gyerekeivel a több mint 5 000 darab alumínium szegeccsel – amit a gyerekek készítettek – kalapáltak össze. A menet megállt, gondoltam, hogy a zsákban való elfáradt, mert öreg lehet. Lódintottam a lapáttal, a csónak siklott, a 45-ös nylonom erôltetni nem mertem. Ma az orsómon olyan volt a zsinórka, ami 45 kg-ot is elbír. Haladtunk és gazdagodtam, fonott japán az istráng. Ez a vascsalit 35–40 méterre is elviszi és a valamit hozza ha lehet.
A hal fölé értem, ô elbujt, megbújt jól oda az aljba. Mozdítottam húzogattam, de még jobban befúrta magát. A zöldségesben, ott már húzni nem mertem, pedig minden reggel a bogrészeket újból kötöttem!
Tanácstalan lettem, ez egyedi esetem, a halam meg elment! A közmondás tán így mondja: – aki fél a víztôl, ne egyék halat. Én a víztôl nem félek, a halat meg szeretem, tehát ez reám nem vonatkozhatik. A tó mélysége itt közel 3 méter, ahova behúzódott még leláttam. Láttam a hát sötétebb részét itt–ott és evezôvel estem neki, hogy kizavarjam. Igen de az rövid volt, lépéssel nem tudtam megtoldani, mint a mondásban, amit Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költônek tulajdonítanak. Ezt ô csak idézte Montecuccolinak egy mór vezér mondását, akinek rövidebb volt a kardja mint a spanyolé aki ôt gúnyolta. De karommal sem sikerült, így tovább nem „bátorkodtam", Pistáékat hívtam. Ôk ott „nagyüzemben" voltak, jól fogtak, végül motorossal jöttek. Oda be – lemutattam, csodálkoztak, hogy mi van velem. Azt is gondolhatták, hogy valami ott bent nekem leesett vagy behomályosodott. Mit meséljek, botom a Pista kezébe nyomom, mondom oda lemegyek és az öregecskét felhozom. Ölben. Magamról a gatyát lekaptam, a vágóhorgom kezembe és alámerülés. Ami a vágóhorgot illeti kimondottan az itteni tavakra készítettem, a „dögök kiemeléseire. A kolhozban kivitelezôje Géza volt, az áldott kezű és ô is felszegi, Békény-menti. Úgy nézet ki ez a szerszám, mint Dózsa György parasztseregében a kitünô kézbenforgató, „kaszaboló" vagy, hogy hívják. Kifenve, hegyezve, vissza is görgítve.
A vízben, fejét kerestem – attól büdösödik a hal – tapogatództam, hogy a horgot a kopoltyújába akasszam és akkor kész. Egy hírtelen mozdulattal berántottam, és jöhettem fel. A vágóhorog is, mint minden ingó a csónakban, kötélen lógott, mert ott bent ahogyan a Török Pista mondta: – Márk Pistáék a deltában csak hülyéskednek! Igaza volt. Igen nálunk az jött be szokásba, mindent a csónakhoz kötöttünk, nem mint azok a jó ismerôseim. Ôk egy kiadós reggeli után, csónakba, csónakokba ültek és az Ó-Dunán lefelé eregéltek, Sulina felé. Ebben a csatornában a víz mélysége 4–5 méter, a sodrása meg tekintélyes, hajók benne le–fel hajókáznak. A víg társaság, bízva a napi gazdag zsákmányszerzésben meg a sok élményben, egy nem megengedhetô mozdulatra az egyik alkalmatosság billent–borult és az abban lévô ingóságokat, a patakba borította! Meg úsztatta. Annak egy része elmerült a horgászszerelékeket a víz elnyelte. Bételik! Akkor és ott ki fürdött, tova októberben, nem tudom. A jókedv elmaradt a felszínen úszókat meg bekapkodták. A helyszínt megjegyezték, a csónakot kiemelték, ide–oda borogatták, abból a vizet kicsorgatták, és segítségért Crişánba mentek. Egy kotrógépért, ami nem minden háznál terem! Esetleg valahol vállalatnál, de a Crişánban? Végül elôkerült egy arra való szerszám, oda került és kapirgált, estig. Bételik! Késôbb úgy mondták – valaki – a botokat is megkapták, tovább használhatták, egészségben. Isten nevében.
Vissza csak az én „áldozati görbém"-hez, gondoltam, engem Pistáék valahogyan kivesznek. Ez a példány siklandós volt, ám ahogyan hozzá értem, egyet lendült, képében a vasam–horgom, maga után mindent összekavart, ködösített. Semmit sem láttam, addig is csak homályosan. Elköszöntem, Pá édesem! Pistáék minden láttak, az „öreg" kitörését is meg azt, hogy merre „porzott el", útja buborékolt, kavargott arra, Gerôffy Feri felé, a Bucsin utcába, az ôsi családi házba. Pistáék így nem gondolhatták, hogy az „öreget" ki, ölbe hozom, lepikkelyezve, kibelezve, darabolva, filének szeletelve!
A hôsködésnek vége, itt is a „sok hü–ho semmiért". Magyarosan – gurucsa. Mindenki a dolgára ment, beszédre itt nincsen szükség, fellebbezni nem lehet, aki fogott, vagy nem elmehet.
A botom újból „felkantároztam" horgom megfentem, és a műszakom megkezdtem. De ezen a napon a kudarc folyton–folyvást engem ült, a Jó Isten pedig teljesen magamra hagyott. Valami halacskát begyűjtöttem nagyobbakat, kisebbeket, ez utóbbiak a Maroson nagyságúakra való tekintettel „eget hasítottak" hiszen 2 kg fölött voltak, csemegék, jó falatok. A vasam dobogattam meg húzogattam de mindig az „öreg" elmenekült harcosra gondoltam. Egyik vizibokros mellôl, „zöldséges"-bôl egy úszkáló megakadt, kapálódzott, viaskodott de jött, szuszszanni sem engedtem! Igaz, késôbb e szorgalmamat megbántam inkább engedtem volna, de ... halat fogni jöttem, jöttünk, tessék dolgozni!
(folyt. köv.)
Dr. Tomor Zoltán
Egészség
Sárgarépa (murok)
A sárgarépa kedveltségében közrejátszik, hogy táplálkozási értékét tekintve a gyökérzöldségek között az elsô helyet foglalja el, mert köztudottan értékes ásványi anyagok és vitaminokat tartalmaz. Mindenekelôtt a karotin, az A-vitamin élôvitaminja fordul elô benne nagy mennyiségben, de Bl, B2 és C vitamin tartalma is magas, s ez alakul át a szervezetben kész vegyületté. Ásványi anyagok: Natrium, Kálium, Kálcium, Foszfor, Magnézium, Vas, Fluor. Vitaminok: A, Bl, B2, C, E.
A béta-karotin táplálkozás-élettani jelentôségét az adja, hogy a szervezetben belôle képzôdik az A-vitamin, amely a bôr, a köröm, a haj, a nyálkahártyák és a fogíny állapotáért felelôs. De hatással van a látásra, a légutakra, a szívre és más szervekre is. Hiányában a köröm fénytelen, foltos, törékeny, a körömágy repedezett, a bôr érdes lesz. Megrövidíti a betegségek idôtartamát, segíti a sebek gyógyulását, vizelethajtó hatású.
– Rendszeres sárgarépa-fogyasztás esetén a bôrünk szép, egészséges marad, mert a zöldségben lévô karotinoidok védik a bôrt a káros UV-sugárzástól, s csakis a barnító hatást kiváltó sugarakat engedik „testközelbe".
– Bôrünk barna színe ôsszel tovább megôrizhetô, ha naponta egy sárgarépát elrágcsálunk, vagy a bôrápoló krémünkbe karottaolajat keverünk.
– A kipirosodott bôr is szépen bebarnul, ha naponta kétszer egy-egy pohár sárgarépalevet iszunk.
– A karotin krémpakolás minden bôrtípusra javasolható. Természetes hatóanyagai élénkítik és regenerálják a bôrt, növelik ellenálló képességét, szabályozzák a faggyúmirigyek működését.
– Javítja a szervezet immunrendszerének reagálóképességét, véd a fertôzések ellen.
– Pektintartalma csökkenti a belek ingerlékenységét. A népi gyógyászat hasmenés ellen régóta sárgarépa-diétát ajánl.
– A pektin egyúttal a belekben megköti a baktériumok által termelt mérgeket.
– Erôsíti a fogzománcot, és megvéd a fogszuvasodás ellen.
– Napi egy nyers sárgarépa elfogyasztása jót tesz a bôrnek, a szemnek. Segíti az éleslátást, mert védi a retinát a szabad gyökök roncsolásától.
– Gátolja a rosszindulatú daganatsejtek osztódását. Prosztatarák, tüdôrák, szájüregrák, méhnyakrák esetén hatásos.
– A frissen préselt sárgarépalé elsôrangú vérképzô, ezenkívül lúgosítja a szervezetet, növeli az öntisztító folyamat intenzitását.
Konyhában, piacon
– Tárolásra az ôszi szedésű vastagabb, hosszú gyökerű répafajták alkalmasak.
– A korai, primör fajtákat célszerű gyorsan felhasználni, mert gyorsan megfonnyadnak, élvezhetetlenné válnak.
– A nyers zöldségek vitamin és egyéb hatóanyagtartalma a fôzés, a konzerválás vagy más feldolgozási formák során általában csökken. A karotinoidtartalom viszont a feldolgozás során feldúsul. Ezért az eltett, befôzött vagy párolt sárgarépa hatóanyag tartalma magasabb, mint a nyers zöldségé.
– A sárgarépát célszerű zsiradékban (margarin, olaj, vaj, tejszín) párolni, elkészíteni, mert a benne lévô A-vitamin csak így hasznosul.
– Ha nyersen fogyasztjuk, akkor pl. a répasalátához keverjünk olajosmagvakat, tejszínt, vajat vagy olajat, hogy az A-provitamin hasznosuljon a szervezetben.
– Ha nyersen fogyasztjuk, akkor a vitaminkészlete megôrzése érdekében csak közvetlenül a felhasználás elôtt tisztítsuk meg a répát.
– A répát vékonyan hámozzuk, mert a vitaminok a héj alatti részekben találhatók.
– Mártások sűrítésére a zúzott répa is kiválóan alkalmas.
– A jellegzetes répaízt némi sóval, cukorral, vajjal és petrezselyemmel felerôsíthetjük.
– A primör répát csak mossuk meg, és úgy fogyasszuk. Finomfôzelék vagy nyerskoszt elkészítésére ideális. A nyári és ôszi szedésű répa viszont elsôsorban levesben és répaitalként ízletes.
– Ne alumíniumedényben fôzzük a sárgarépát, mert a sárga színe elszürkülhet.
– A frissen felvágott sárgarépa az evôeszközökre dörzsölve közömbösíti a hagyma- és halszagot.
– A répa két hétig is eláll nylonzacskóban, de tovább nem érdemes tárolni, mert nemcsak az íze változik meg, de belülrôl romlani kezd.
– Tárolásra a nedves földbôl felszedett, magát vízzel teleszívott répa nem alkalmas. Az ilyen zöldséget célszerű feldarabolva lefagyasztani.
– A répát ne a zöldjével tároljuk, mert a levelek nedvességet vonnak el a gyökértôl, amely így gyorsabban öregszik.
– A hűtôszekrény zöldségtárolójában kb. egy hétig tárolhatjuk.
– A sárgarépa száraz homokágyban télen is megôrzi frissességét.
Tippek, tanácsok
– Tavasszal azért édesebb a sárgarépa, mert nagyobb a cukortartalma.
– A legtöbb karotin a sárgarépában, a sütôtökben és a paprikában található.
– Tavasszal korlátozott ideig tartható el, lehetôleg frissen fogyasszuk, mert különben vitamintartalmából is sokat veszít.
– A gyökér színét a karotin mennyisége határozza meg. A sárgarépa minôsége annál jobb, minél kevesebb benne a belsejét alkotó ízetlen, rostosabb fás rész.
– A sárgarépa hidegtűrô képessége jó, ezért télen is jól tárolható.
– Vásárlásnál repedezett zöldséget ne vásároljunk, mert magas víztartalomra utal, aminek következtében eltarthatósága csökken.
– Csak teljesen egészséges, ép sárgarépákat tegyünk el télire, különben hamar rothadásnak indul.
– A vizsgálatok szerint minél tovább tároljuk a répát, annál többet veszít vitamintartalmából.
– A sárgarépa megkeseredik, ha paradicsommal együtt tároljuk.
– A sárgarépa zsenge zöldje apróra vágva, gyógynövényként is használható.
– Minél erôsebb színű a répa, s minél keskenyebb a belsô, szívalakú, világosabb része, annál jobb az ízhatása, annál értékesebb tápanyagokban.
– A jó minôségű sárgarépa intenzív édes ízű.
– Napfény hatására a rosszul tárolt vagy földbôl kiálló répagyökér elszínezôdik. A szolanint tartalmazó, zöldesbarnás részek mérgezôek, ezért károsak az egészségre.
Élettörténet
A család
33. rész: Meglepetés!
Kató és Jani igencsak meglepôdött a váratlan vendég láttán. Az osztályfônöknô feláll a székbôl üdvözlésükre, s alig láthatóan meginog. A házastársak nem is vették ezt észre meglepetésükben. Kató alig tudja visszafogni magát, hogy ki ne törjön belôle a találkozón még jobban fokozódott bosszúsága a hölggyel szemben.
Alakoskodva kínálják hellyel Bori osztályfônökét, Kató pedig a megszokott vendéglátó szerepet ölti magára.
– Megkínálhatjuk valamivel? – kérdezi, s majd elájul, mikor észreveszi, ahogy felcsillan a nô szeme a kérdésre. Ekkor döbben rá csupán, hogy tényleg iszákos a nô, hiszem most sem tiszta a feje. S még mielôtt Jani a bárszekrényhez érne, kijavítja magát: – Ugye elfogad egy csésze forró kávét?
Jani kissé meglepôdik, hiszen a vendégeket mindig – úgy, ahogy azt illik, s ahogy szüleitôl tanulták – konyakkal szokták kínálni. Furcsállja tehát, hogy Kató csupán kávét kíván felszolgálni a tanárnônek, de ô is egykettôre rádöbben, hogy miért teszi ezt felesége.
Bori szégyenkezve téblábol a nappaliban. Semmi kedve a vakációban is az utálatos osztályfônöknôvel tölteni az idejét, s az fôleg nem tetszik neki, hogy szüleit ittasan látogatta meg a nô. Gyorsan kitalálja, hogy a kertben van egy kis dolga, s eltűnik a hátsó kijáraton.
Az osztályfônöknô gyorsan vázolja látogatásának célját. Elmondja, hogy nem szeretné, ha Nemessyéket is megfertôznék a rosszmájú szülôk, akik ki akarják rúgatni ôt az iskolából.
– Engem akarnak lejáratni, aki már több, mint húsz éve tanár vagyok. Eddig még soha nem volt problémám a diákjaim szüleivel, s most néhányan ellenem fordultak. Hát milyen dolog ez? Kató, magácska is tudhatja, hogy én mindig jó pedagógus voltam. A gyerekeket pedig úgy szeretem, mintha sajátjaim lennének. Ezek a mai fiatal szülôk, úgy látszik, nem bírják elviselni, ha gyerekeiket kicsit keménykezűbben nevelem. A diákok el vannak szemtelenedve, biztosan ôk mártottak be szüleiknél. Úgy tudom, annyira meggyôzték a szülôket, hogy azok már aláírásokat gyűjtenek, hogy kirúgassanak engem. Eddig ilyet még elképzelni sem tudtam.
Kató felháborodásában legszívesebben az ajtón kívülre pakolná az undok osztályfônöknôt, de Borira gondolva inkább tűr. A tanárnô pedig tovább folytatja öndicsérô szónoklatát, s minden erejével arról igyekszik meggyôzni Nemessyéket, hogy ô a pedagógusok mintaképe. Hosszas feszengés után aztán Kató felteszi a tízpontos kérdést:
– Arra kíváncsi lennék, hogy miért nincs lezárva a kislányom... Kértem az ellenôrzôjét, de azt mondta, nincs beírva az év végi lezárás.
– Biztosan hiányzott a kis Bori, mikor beírtam a jegyeket – hazudik hatalmasat az osztályfônök, s Kató válasz helyett behívja Borit a házba. S ekkor kitör a botrány. A kislány ijedtében sírva fakad, s úgy magyarázza el, hogy nemcsak neki, másnak is üres az ellenôrzôje, s hogy ô sosem lóg az iskolából. Az osztályfônök szeme majdnem villámokat szór a csemete felé, majd felháborodottan, s még mindig inogva kirohan az ajtón. Tekintete vészjósló, s tudja a család, hogy semmi jóra nem számíthatnak ezután.
Összeül a kupaktanács, s eldöntik, hogy más iskolába íratják át a nebulót, nem csak azért, nehogy bosszút álljon a megsértett alkoholista, hanem azért is, mert a kislánynak tanulnia kell, s nagyon úgy tűnik, hogy itt nincs ki oktassa. Bori újra pityergésbe kezd a döntés hallatán, semmi kedve elhagyni osztálytársait, s teljesen új társaságba csöppenni. Végül belátja, hogy a döntés tényleg a javát szolgálja, mennie kell, minél messzebbre ettôl az osztályfônöktôl.
Beszélgetés közben nagyapó azt is felveti, hogy bizony még így is lehet tartani bosszúállástól, hisz a férje igencsak magas vezetô beosztásban van, s amilyen tutyimutyi, felesége meggyôzi, hogy tegyen keresztbe Nemessyéknek.
– Na ez már túlzás, apa – mondja Jani, hisz ô mégsem feltételezne ilyen aljasságot a tanárnô részérôl. De hamar beigazolódott az öregek bölcsessége, mert már másnap ellenôrök jelentek meg a cégnél. Kérték az összes könyvelési aktát, felkutatták a raktárokat, leltárt készítettek, majd a papírhegyek közé befészkelôdtek s kerestek, kerestek.... Janinak fogalma sem volt, hogy mit.
Mikor már unta, hogy a három egyenruhás még mindig a könyvelését böngészgeti, felhívta régi évfolyamtársát, aki az ellenôrök ellenôre a megyénél. X úr, akit nemrég még X elvtársnak neveztek nagyon kedvesen fogadta a megkeresést, majd közölte Janival, hogy valaki feljelentette, azért küldte ki az ellenôröket. Hogy ki volt a besúgó, azt nem mondhatja el, de az biztos, hogy jogos volt a panasz, mert meglátja, az ellenôrök megtalálják a hibát.
Janit ez ugyan nem nyugtatta meg, s az sem, amikor az elcsigázott ellenôr felkiáltott: megvan! Mintha aranyat talált volna úgy lobogtatta az egyik irattömböt:
– Elmosódott a pecsét, nem lehet kiolvasni a cég nevét! Húszmillió lej!
Jani csak kapkodott a levegô után, majd beleroskadt székébe, kihúzta fiókját s számolni kezdte az ötvenezreseket. Minél többet számolt, annál vidámabbra váltott az arca. A végén már nevetett, amikor átnyújtotta a pénzköteget:
– Jó egészséget, sok finom itókát a megrendelônek! De remélem, csak kölcsönbe kérte, s egyszer kamatostul adja vissza – nyújt kezet búcsúzóul az ellenôröknek, majd kesernyésre vált hangulata, mert megint nyugtáznia kell, hogy a pénz hatalommal jár.... s a hatalom pedig pénzzel. Az erkölcsök, a becsület, az ôszinteség? Az csak a szegények fegyvere. Akinek pénze van, minderre szüksége nincsen.
Azaki Hakami
SPORT
Labdarúgás
Augusztusban kezdôdik a bajnokság
Egész pontosan már kevesebb mind egy hónap választja el a Gyergyószentmiklósi Jövô labdarúgó csapatát a 2001/2002-es C-osztályú bajnoki idény kezdetétôl. Addig is bizton leírható, hogy a Román Labdarúgó Szövetség bukaresti székhelyén elkészült a C-osztályú bajnokság következô idényének ôszi műsora. Még nem biztos, nem végleges, de nagy a valószínűsége annak, hogy a küzdelemsorozat augusztus 18-án, szombaton veszi kezdetét. Amint arról múltheti lapszámunkban írtunk csapatunk csoportja összesen tizenhat együttest foglal magába, s az elôzetes hírek szerint ebbôl és a többi csoportból is a bajnokság végén az utolsó hat együttes esik ki.
A szakszövetség székhelyén elkészített műsor tanúsága szerint a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata az elsô bajnoki fordulóban hazai környezetben mérkôzik a Székelyudvarhelyi Budvár együttese ellen. Egy hét múlva, azaz a második bajnoki fordulóban labdarúgóink Szecselevárosban (Brassó megye) a helyi Precizia otthonában vendégszerepelnek. A harmadik fordulóban a Jövô hazai pályán fogadja a Rafinăria Dărmănesti együttesét. Újabb egy hét múlva csapatunk a Sepsiszentgyörgyi FC otthonába látogat, majd az ötödik fordulóban a Jövô labdarúgói a Nyárádtôi Unirea pályáján mérkôznek a bajnoki pontokért.
A fentebb leírtakat szemrevételezve nem nehéz megállapítani, hogy az elsô öt bajnoki fordulóban csapatunk kétszer itthon, háromszor pedig idegenben mérkôzik.
Emlékeztetôül ismét közzétesszük a Jövô együttesét is magába foglaló C-osztályú (dél-erdélyi) csoportot alkotó együttesek lajstromát: Székelyudvarhelyi Budvár, Borszéki Apemin, Nyárádtôi Unirea, Marosvásárhelyi Gaz Metan, Dicsôszentmártoni Chimica, Földvári Energia, Bucegi Predeal, Prázsmári Textila, Fogarasi Nitramonia, Viktóriavárosi Vitomet, Brassói Romradiatoare, Szecselevárosi Precizia, Sepsiszentgyörgyi FC, Minerul Comănesti, Rafinăria Dărmănesti.
A Jövô házatájáról:
Edz a csapat
A hét elején Pop Ioan-nal, a Gyergyószentmiklósi Jövô labdarúgócsapatának edzôjével sikerült elbeszélgetni. A június 20-án Bákóban a gyergyói csapattal magasabb osztályba jutott, és eképp vidékünkön rég nem látott sikert elért szakvezetô elmondotta, hogy a csapat tagjai július 2–8. között akkomodációs edzéseken vettek részt. Egy nappal késôbb, azaz július 9-én, hétfôn elkezdôdött a 2001/2002-es C-osztályú idényre való felkészülés, az ilyenkor szokásos alapozással egybekötött tulajdonképpeni edzésmunka.
A játékoskeret
A beszélgetés során az edzô ismertette a jelenleg az ötös kilométernél edzôtáborozó és a városi labdarúgópályán edzéseken részt vevô játékoskeretet: Gyenge Csaba, Saitoc Ioan – kapusok, Moisă Marius, Sion Constantin, Veress Csaba, Mezei Zsolt, Zaibert Iulian, Tamás Tibor, Bolfă Ioan, Ábrahám Andor, Tătaru Vasile és Obrijan Ioan – mezônyjátékosok. Spînu Robert és Tódor Szabolcs pillanatnyilag sérültek, de remélhetôen a bajnokság kezdetéig ôk is bevethetô állapotba kerülnek. A Gyergyószentmiklósi Jövô csapatával edz továbbá: Bliort Cristian (középcsatár), Ambrus László (balhátvéd) és Demian Adrian (csatár). Az említett labdarúgók a volt B-osztályú Borszéki Apemin csapatától érkeztek városunkba. A felsorolt labdarúgók egyelôre próbaidôn vannak. Szintén a gyergyói csapattal edz Naporojnea Cătălin (középpályás), aki az elmúlt idényben – sorkatonai szolgálata idején – már játszott az akkor D-osztályban szereplô Jövô színeiben. A közeljövôben újabb játékossal bôvül a Gyergyószentmiklósi Jövô játékosainak száma, nevezetesen Cioloboc Marius-szal (Marosszentgyörgy), aki jobbhátvéd lévén, a védelmi alakzatban kap majd szerepet.
Barátságos mérkôzések
A több mint két hete elkezdôdött edzésmunka idején elsajátítottakat leginkább az ilyenkor szokásos barátságos mérkôzéseken lehet gyakorlatba ültetni és természetesen tovább tökéletesíteni. Igy gondolják ezt a csapatunk vezetôi is, hisz megtudtuk, hogy július 19-én, csütörtökön 17.00 órai kezdettel a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata hazai környezetben a D-osztályú Galócási Komplex együttesével játszik barátságos mérkôzést. Az erôfelmérô jellegű találkozó minden jel szerint a városi labdarúgópálya mögötti edzôpályán kerül lejátszásra. E hét végén, egész pontosan július 21-én, szombaton 11.00 órai kezdettel csapatunk Borszéken a B-osztályú és nagy hagyományokkal rendelkezô Marosvásáhelyi ASA együttesével méri össze tudását, szintén barátságos mérkôzés keretén belül.
Nem mondott le a szakosztályelnök
Kevéssel lapzártánk elôtt sikerült elérni Ivácson Pált, a Gyergyószentmiklósi Jövô labdarúgó-szakosztályának elnökét, aki ezúttal is készségesen válaszolt kérdéseinkre. Az alábbiakban az Ivácson Pállal készített interjút olvashatják.
– Úgy hírlik, hogy elôteremtôdött a C-osztályban való induláshoz szükséges pénz...
– Részben. A polgármesteri hivatal költségvetésébôl százötvenmillió lejt juttatnak a csapatnak.
– Mikor és hogyan történik ezen pénzösszeg kifizetése?
– Az említett összeget két részletben bocsátják a csapat rendelkezésére. A jövô héten megkapjuk az összeg felét, a másik részletet pedig elôreláthatóan szeptemberben kapja meg a csapat.
– Ezenkívül szó volt valamilyen faanyagról is...
– Igen, így igaz. A pénzen kívül a város részérôl mintegy százmillió lej értékű cellulóz faanyaggal is támogatni fognak.
– A múlt héten a szakosztály elnöki tisztségrôl való lemondását helyezte kilátásba...
– Tényleg így volt, de idôközben az történt, hogy vezetôtársaim hosszas tanácskozás után felkértek arra, hogy ne hagyjam most annyiba. Úgy is mondhatnám: nem engedték, hogy ezt a lépést megtegyem.
– Mi történik a továbbiakban a pályával?
– El szeretném mondani, hogy a pálya a polgármester segítségével lesz rendbe téve. Persze nem teljes egészében, egyelôre arra összpontosítunk, ami égetôen fontos. Itt elsôsorban az öltözôkre gondolok.
– Felkészülési idôszakban van a csapat...
– A játékosok az ötösnél edzôtáboroznak egészen szombatig (július 21.). Közben elkezdôdnek a barátságos mérkôzések is. Szombaton játszunk Borszéken a Marosvásárhelyi ASA csapatával, akik július 27-én városunkban fognak vendégszerepelni egy barátságos mérkôzésen. Július 23-án, hétfôn a tervek szerint vagy a B-osztályú Bukaresti Petrom, vagy a Balánbányai Bányász együttese lesz az ellenfél. Július 25-én, szerdán a Galócási Komplex otthonában mérkôzik a csapat. A közeljövôt illetôen elmondom, hogy terveink között szerepel két barátságos mérkôzés (oda-vissza alapon) lejátszása a Bákói Aerostar csapatával.
Minifoci
Városi bajnok a Komák
Július 16-án, hétfôn befejezôdött a május 9-én elkezdôdött városi kispályás labdarúgó bajnokság mérkôzéssorozata. A bajnokság múlt héten lejátszott mérkôzéseinek utolsó eredményei: Volán Új Kelet – Jövô II 4–3, Crazy Boys – Erlascom 2–1, Komák – Ben-Com-Mixt 3–0 (meg nem jelenés), Jövô II – Rozy Boys 3–3. (A június 8-án, pénteken elnapolt Ben-Com-Mixt – Erlascom mérkôzés lapzártáig nem került lejátszásra.)
A városi bajnokság hétfôi – utolsó – eredményei: Komák – Volán Új Kelet 9–4, Ben-Com-Mixt – Kárpáti Sas 0–3 (meg nem jelenés).
Elkezdôdtek a döntôk
A Gyergyóalfalvi Bucsin SE által szervezett községi kispályás labdarúgóbajnokság rájátszásának eredményei: BFK – Rangers 1–4, Bucsin – Bayern 2–1, BFK – Rangers 2–6, Bucsin – Bayern 2–1. A gyôztes csapatok, nevezetesen a Bucsin és a Rangers együttesei a döntôbe jutottak, a 3. helyért a BFK és a Bayern csapatai mérkôznek. (Emlékeztetôül: a csapatok háromból két gyôzelemig mérkôznek.)
A döntôk elsô eredményei: a 3. helyért: BFK – Bayern 2–0; a döntôben: Rangers – Bucsin 2–3. A küzdelemsorozat július 18-án, szerdán folytatódott, s a küzdelemsorozat elôreláthatóan július 20-án, pénteken ér véget. A mérkôzések kezdési idôpontjai: 18.00, illetve 19.15 óra.
A döntôk elsô két mérkôzése utáni góllövôlista élmezônyének állása: 1. Gál István (Rangers) 31 góllal, 2. Portik József (Bucsin) 26 gól, 3. Majorán István (BFK) 21 gól, 4. Vaszi Demeter (Rangers) 18 góllal.
Jégkorong
Elkezdôdtek a jégedzések
Július 16-án, hétfôn délután a városi műjégpályán lezajlott a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom csapatának elsô jégedzése. Amint azt Kémenes Balázs vezetôedzôtôl megtudtuk ebben az idôszakban a csapatot alkotó játékosok naponta két jégedzésen és egy szárazedzésen vesznek részt. A szakvezetô elmondása szerint a játékosok a kitűzött célok elérése érdekében komolyan veszik az edzésmunkát. A játékos kerethez kapcsolódik a hír, hogy nemrég ifj. Basilides Tibor is egy évre szóló szerzôdést írt alá; a jelenlegi keretbôl 7–8 játékos – fôleg a fiatalok – szeptember 15-ig próbaidôn vannak, s csak azután tisztázódik le véglegesen a 2001/2002-es bajnokságot elkezdô gyergyói játékoskeret.
Mindezen túlmenôen tudni kell, hogy a városi műjégpályán idôközben felújítódott a jégfelületet körülvevô palánk, rendbe tevôdött az edzôterem. Az elôzetes hírek szerint az elkövetkezô idôszakban városunkban csíkszeredai és bukaresti csapatok, sôt a román válogatott is fog edzôtáborozni. A barátságos mérkôzések augusztusban kezdôdnek majd el, szeptemberben következik a Gyilkostó Kupa küzdelemsorozata. A hagyományos rendezvényre a tervek szerint a Progym Apicom csapatán kívül a Csíkszeredai Sportklub, továbbá a Dunaújvárosi Dunaferr és a magyar bajnoki címvédô Székesfehérvári Alba Volán együttese kap meghívást.
* * *
Szintén a műjégpályához kapcsolódik a következô hír is. Eszerint városunkban edzôtáboroznak törökországi, bulgáriai és romániai gyermek és ifjúsági korcsoportú válogatott műkorcsolyázók. A 12–18 év közötti sportolók közös edzôtáborozásának célja, hogy ezáltal emelkedjen a délkelet-európai műkorcsolyázás szintje – tudtuk meg Emanuel Faris táborvezetôtôl. A közös felkészülést anyagilag a Nemzetközi Korcsolya Szövetség és a Román Korcsolya Szövetség (FRP) támogatja. A táborozáson részt vevô sportolók Marosfôn vannak elszállásolva. A táborvezetô elmondása szerint Gyergyóban nagyon jó körülményeket találtak és július 29-ig tartózkodnak vidékünkön.
Amint azt megtudtuk a romániai műkorcsolyázók csapatát csíkszeredai, brassói és bukaresti sportolók alkotják. A román műkorcsolyázó keret: Csíkszereda: Gál Tünde, Kelemen Zoltán, Pál Radu, Vigu Teodora és Simon Zsombor; Brassó: Pungă Simona, Boamfă Roxana és Udroiu Alina; Bukarest: Matei Adrian. Edzôk: Nagy Olga (Brassó) és Bogyó-Löffler Mária (Csíkszereda).
Kapusedzô is érkezik Kercsó Árpáddal
– Beszélgetés Váradi Csabával, a magyar jégkorong válogatott kapusedzôjével –
Ismert, hogy július 23-án, hétfôn Kercsó Árpád, a magyar válogatott szövetségi kapitánya levezeti a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom elsô, idényeleji edzését. A szomszédos ország jégkorong-válogatottjának szövetségi kapitányát itteni munkájában a városunkból elszármazott Váradi Csaba, a magyar válogatott kapusedzôje is fogja segíteni.
– Az idén kimondottan jól szerepelt a magyar válogatott a franciaországi B-csoportos világbajnokságon. Jelen voltál a világbajnokságon?
– A kapusok felkészülésén jelen voltam. A rendelkezésre álló rövid idô ellenére úgy érzem, hogy sikerült felkészíteni a magyar válogatott kapuvédôit. Ezt bizonyítja a világbajnokság ideje alatt tanúsított helytállásuk. Az tény, hogy Berényi Norbertnek a dánok ellen volt egy kisiklása a mérkôzés elején. Ez azzal magyarázható, hogy sajnos egész idényben többet védett csapattársa, az ukrán fiú, mint Norbi. Nem voltak mérkôzések a lábában, emiatt az elején remegett az izgalomtól. (A dánok elleni verség persze nem varrható csak a Berényi nyakába.) A francia válogatott elleni mérkôzésen viszont kimondottan nagyot alakított. Úgy érzem összességében jól sikerült a magyar válogatott kapuvédôinek felkészülélése. Sajnos élôben nem láthattam a franciaországi mérkôzéseket, mert elég kemény anyagi gondokkal küszködik a magyar szövetség. A világbajnokság elôtt volt egy keretszűkítés, s ilyen esetekben költségkímélés címen, akit lehet otthon hagynak. Szerintem ilyen teljesítménye a magyar válogatottnak még nem volt ebben a sportágban. Megkockáztatnám még azt is, hogyha a szlovéniai csoportban vagyunk akkor az elsô két hely egyikén végezhettünk volna.
– Jövôre Magyarországon kerül megrendezésre a B-csoportos világbajnokság...
– Egyelôre kérdéses, hogy ki fogja felkészíteni a magyar válogatottat. Jelenleg szabadságon vagyok, emiatt kissé kiestem a hokis vérkeringésbôl, de információm szerint még mindig nem dôlt el, hogy marad-e a válogatottnál Kercsó Árpád és vele együtt én is. Bizonyos vezetôk részérôl az a tendencia, hogy a két szlovák edzô – a Dunaferr és az Alba Volán szakvezetôi – irányítsa a magyar válogatottat. Itt pro és kontra érvek hangzottak el, hogy mi lesz mindennek a vége, még nem lehet tudni. Az elnökség még nem hozott ez ügyben semmilyen döntést. Ha mi maradunk a Kercsó Árpád vezetésével, akkor már most elmondom, hogy egyáltalán nem lesz könnyű megismételni a válogatottal az elmúlt idényben elért bravúrokat. Ennek több oka is lesz. Az elsô és az én szempontomból az, hogy például Berényi Norbert idôközben befejezte az aktív sportolást. Mindez a Dunaferr volt vezetôinek sorozatos baklövéseire vezethetô vissza. Az történt, hogy annyira mellôzték, hogy végül elege lett az egészbôl. A másik kapus – Bernei (FTC) – sportpályafutása is erôsen megkérdôjelezôdött, mert nem lehet tudni, hogyan alakul a Fradi jégkorong-szakosztályának sorsa. Akiben titkon reménykedni lehet az Szuper Levente, aki az NHL kapujának közelében jár, egyelôre az ottani második vonalban véd. Ekképp nem lehet tudni azt, hogy kik is lesznek a magyar válogatott kapusai.
– Hazai vizekre evezve: Kercsó Árpád mellett, segíteni fogod a gyergyói csapatot a felkészülésben?
– Igen, segíteni fogok, s el kell mondjam, hogy örömmel vettük mindketten ezen felkérést. Igaz ugyan, hogy még egy-két dolgot meg kell beszélni, de a munka tulajdonképpen már elkezdôdött. Tanácsokkal látjuk el a helyi edzôket, illetve alkalomszerűen néhányszor el fogunk jönni egy- vagy kéthetes edzôtáborozások irányítása végett. Az én feladatom elsôsorban a kapusok felkészítése lesz. Mindemellett a szárazedzésekbe is be fogok segíteni. Néhány új gyakorlatról lenne szó, amit az oroszok, csehek és a kanadaiak is alkalmaznak. Ilyen gyakorlatokat már ajánlottunk az itteni edzôknek, akik beépítik az edzéstervbe. A jégen való felkészülés esetében Kercsó Árpád koordinálja majd a munkát. A kapusok esetében már elkezdtünk egy programot, igaz egyelôre szárazon. Mi tulajdonképpen a jövô héten kapcsolódunk be a munkába, s egyelôre egy hétig maradunk.
Ökölvívás
Gyôzelem Tordán
Az elmúlt hétvégén Tordán került megrendezésre a Potaissa Kupa XIX. kiírásának küzdelemsorozata. Idénre nemzetközivé vált a hagyományos rendezvény, hisz ezúttal kecskeméti és szegedi sportolók is a kötelek közé léptek. Az említetteken kívül az országból még 15 klubcsapat képviseltette magát, köztük a Gyergyószentmiklósi Rapid együttese is. Városunkat ezúttal is Salánki Sándor képviselte, aki a 48 kg-os súlycsoportban versenyzett és ellenfél hiányában mindössze egy mérkôzésen szerepelt. Salánki ezúttal az Aradi Motor versenyzôje, Oprisan Victor felett aratott pontozásos gyôzelmet.
Amint azt Murvai József edzôtôl megtudtuk a helyi Rapid sportolói augusztus 10– 11. között Marosvásárhelyen, ezt követôen pedig Gyulafehérváron vendégszerepelnek. Az edzô elmondása szerint idén elôreláthatóan októberben kerül megrendezésre városunkban a hagyományos Gyilkostó Kupa küzdelemsorozata.
A gyergyóiak tordai kiszállásának támogatói: Fer.Ko, Syncro Serv és a Golden Kft.-k, továbbá Horváth Gábor.
Atlétika
Medgyesi siker
Az elmúlt hétvégén a Medgyesen megrendezett országos ifi III-as korcsoportú atlétika bajnokságon részt vett László Tibor, a Gyergyószárhegyi Bástya SE sportolója is. A 15 éves atlétatehetség – edzô: Korpos Lajos – ezúttal a 800 méteres síkfutószámban állt rajthoz és 2:07.93-as teljesítménnyel, az összesített idôeredmények alapján, negyvennégy sportoló közül a 8. helyen zárta a megmérettetést. László Tibor így is több mint két másodpercet javított az eddigi legjobb idôeredményén.
Kerékpározás
Városunkból indulnak
Idén kerül megrendezésre Románia Kerékpáros Körversenyének 38. kiírása. Július 24-én, kedden a határokon kívüli sportolókat is felvonultató karaván Marosfôre érkezik. Másnap, azaz július 25-én, szerdán 12,30 órakor városunk fôterérôl indulva a kerékpáros mezôny nekivág a pontosan 140 kilométer távú Gyergyószentmiklós – Marosvásárhely közötti útvonalnak. A hagyományos verseny negyedik szakasz-fordulóját képezô fentebb említett távon az elôzetes tervek szerint a bringások 12.39 órakor érnek Szárhegyre, 12.48-kor Ditróba és 13.08-kor Salamásra. Az utóbb említett helységig a tervbe vett útszakasz „kapaszkodó-sprintként" van megnevezve – errôl egyébként a Román Kerékpáros Szövetség (FRC) tájékoztatója tanúskodik. A városunkból számított indulás után alig ötvenöt perccel, egész pontosan 13.25 óra tájban a biciklis karaván Maroshévízre ér. A Maros-parti városon áthaladó kerékpáros sportolók a hátralévô 104 kilométert sprintelve kell majd maguk mögött hagyják.
Marosvásárhelyre az elôzetes tervek szerint 16.05 órakor érkezik Románia Kerékpáros Körversenye negyedik szakasz-fordulójának leggyorsabb kerékpározója.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Endurós nosztalgia – jet-ski-s remények
Múlt hét csütörtökétôl hétfôig városunkban és környékén tartózkodott ama endurós csapat, amely március elejei, jég hátán űzött bravúrjaival produkált ôsbemutatót a gyergyószentmiklósi fedett műjégpályán. Most meg a felénk levô tavakat kóstolgatták: hátha a jet-ski-zés is meghonosítható lenne itt, Székelyföldön. Hogy lesz-e kinek? Ez nem kérdés (tessék csak visszaemlékezni a 95-tôl errefelé zajló rendezvények körüli fokozott érdeklôdésre). Az viszont már kérdéses: vajon lesz-e majd mibôl?
Az elmúlt esztendôk három terepmotoros versenye, öt tábora és mintegy négy bemutatója mintegy 500 000 – 1 millió Ft közötti öszszeget szippantott ki a magyar fôszponzor, a műfajban távolról sem járatlan, gyergyói származású Barilovits Ferenc zseb(pénz)ébôl – rendezvényenként. Ehhez jött még a néhány gyergyói vállalkozó és motorbarát ilyen-olyan segítsége, hozzájárulása. S míg a hétvégi motoros találkozó idôpontjáig még augusztus 9–10 -re idôzítve tervezgettek a fiúk, ekkora végképp eldöntetett: pénz híján elmarad az idei rally. Pedig a versenyzôk is mind egy szálig már „benne voltak", sôt, a szervezôk arról is gondoskodtak, hogy Bukarestbôl és Brassóból csalván ide versenyzôket, egy Grillmayer-kaliberű enduróst is „megszoríthassák" a pályán – a látvány és izgalom fokozása érdekében. Ám nem sikerült az összes anyagiakat elôteremteni, így a szervezôk úgy döntöttek: ha egy zenekar vagy egy sörsátor maradna le a szükség miatt a listáról, az csak a hangulat és nívó rovására menne. S bár a csapat fôvárosi és más nagyobb romániai város motorosai és elöljárói részérôl hízelgô ajánlatot kaptak a rally „átköltöztetésére", a szervezôk kitartanak a székely helyszín és gyergyói lakosság mellett: nemet mondván. Ezért idén lélegzetet vesz a versenysorozat. Igazából kisegíthette volna ôket, ha a helyi önkormányzat részérôl is kaptak volna támogatást. A szervezôk remélik, jövôre csak sikerül bevonniuk a városvezetést is az enduro-mozgalomba, hisz – nyilatkozták az indítványozók –, ez már egy bejáratott, működô rendezvény, s csupán csak a kézbentartására kellene kis figyelmet fordítani. Ugyanakkor meg a show mellett az sem mellékes, hogy a jövôre idegen városokból idehívott versenyzôk és kíséretük a rendezvény hétvégéjén városunkban költik és töltik pénzüket, idejüket.
E legutóbbi ittjártukkor a jégrallyn is megforduló (kb. fél éve motorozgató) kilencszeres magyar jet-ski bajnok, Szabó László (alias: Szasza) is a csapattal tartott. A két 650 köbcentis, kéthengeres, 200 kilónyi Kawasaki vízirobogót így elôbb a Békás-tavon, majd – hétfô délben – a 4-es Motel mögötti tavon engedték vízre. A kísérletnek nem titkolt teszt-jellege is volt: tervbe vetetett a víziparádék meghonosítása is itt, Gyergyószentmiklóson. „Az volna a jó, ha az ország felkapná a fejét, hogy lám, mi minden történik itt, s nem csak a szokványos gondokról, hétközna-pok nehézségeirôl gondolkodnának az emberek – még ha csak pár nap erejéig is" – hangzott el a fô motiváció a Négyesnél. Aztán Szasza beindította a robogót, s a free style jet-ski-bôl nyújtott ízelítôt, kétszer-háromszor is megismételve mutatványait az odaszállingózó barátoknak. A zárt körű parádén így az ujjatlan búvárruhához hasonló védôöltözetbe burkolt Szasza – a jet-ski versenyek kétperces program-mutatványaiból válogatván – farára állítva pörgette meg tengelye körül a robogót, háttal a motorházra ülvén kormányozott, megpróbált egy tótágast is a nagy sebességgel suhanó járgányon, majd meg-megugratta a herkentyűt, mely vízbe dobott kavicsként pattogott ekként a vízfelszínen. Kedvenc mutatványát (a motorostól való víz alá bukást) azonban a csekély vízmélység miatt nem próbálhatta itt ki. Egy-két jet-ski mutatvány „pontra is teszi" az ilyen tavakat – derült ki a helyszín kapcsán. Ugyanis a megmozgatott iszap és tó-alji növényzet és állatvilág ekként oxigént kapván újból életre kaphat. A vízbôl kicammogó vízirobogós és barátai részérôl a tapasztalat összegzéseként elhangzott: amennyiben lehetséges lenne a tó szintjét kétméteresre megemelni, akár már a jövô évi enduróversennyel egybekötve is megrendezhetô volna az elsô romániai jet-ski bemutató. Azonban ehhez úgyszintén az önkormányzattal való összefogás is lényegesen segíthetne. S akkor már nem csak a vizeinket kavarnák fel a magyar endurósok, hanem újból lázba hozhatnák a sportvilágot és a mindennapok kicsinyességeibe belefásuló közvéleményt.
Gergely Edit
viccek...viccek...viccek
Egy idôsebb ember száguld a kocsijával az országúton. Egyszer csak szirénázva megjelenik egy rendôrautó és leállítja.
– Mi baj van? – kérdezi az öreg.
– Túl gyorsan mentem?
– Dehogy! Nem vette észre, hogy 5 kilométerrel ezelôtt kiesett a felesége az autóból?
Erre az öreg a fejéhez kap:
– Én hülye meg azt hittem, hogy megsüketültem.
* * *
A kamionsofôr betér egy út menti étterembe és rendel magának egy adag bécsi szeletet.
Amikor épp nekifogna, három jól megtermett, bôrruhás motoros vagány lép be az étterembe. Egyikük se szó, se beszéd elragadja a sofôr tányérját és átviszi a saját asztalukhoz. A férfi egyetlen mukkanás nélkül fizet és távozik.
– Figyelitek srácok – rikkant a legnagyobb hangú vagány – a férfi vagy teljesen beszari, vagy nem tud bunyózni.
– Valószínűleg vezetni sem tud.– szól közbe a pincér – Nézzék, épp most lapított palacsintává három motorkerékpárt.
* * *
Barátok egymás között:
– Hogy sikerült az autóvezetôi vizsgád?
– Nem tudom, mert amikor kijöttem a kórházból a vizsgabiztos még nem tért magához.
* * *
A páciens elmegy kezelôorvosához és elpanaszolja, hogy szinte óránként összecsinálja magát. Az orvos megvizsgálja és megállapítja, hogy a tüneteket a beteg idegessége okozza. Felír hát egy erôs nyugtatót. Egy hét múlva az orvos megkérdezi a betegtôl, hogy, hogy van.
Mire a beteg:
– Pompásan.
– Ezek szerint használt a szer, amit felírtam önnek?
– A legteljesebb mértékben.
– Már nem csinál be?
– Dehogynem doktor úr! De kit érdekel?
* * *
Mi a legszebb az orális szexben 15 év házasság után?
Az a pár perc csönd...
* * *
Hogyan lehet ma Romániában mezôgazdasági termeléssel kisebb vagyont szerezni?
Nagy vagyonnal kell hozzáfogni...
* * *
Rendôr a vizsgán:
– Vezeték neve?
– Kábel!
– Keresztneve?
– Feszület!
– Húzzon egyet!
– Húúú!
* * *
– Mit énekelnek a csernobili gyerekek?
– Jött egy felhô leszállt közénk...
* * *
– Anyu, miért állítunk májusban karácsonyfát?
– De kisfiam, ne felejtsd el, hogy HIV pozitív vagy!
* * *
Két amerikai beszélget az Eiffel-torony elôtt:
– Öregem én tíz éve is itt voltam, de ezek azóta sem találtak itt olajat.
* * *
– Mi az: moha alatt van és szuszog?
– Moháné.
* * *
A cigány életében elôször kerül börtönbe. Mindjárt meg is kérdezi a fegyôrt:
– Miért van az ablakokon rács?
– Biztonsági okok miatt.
– Ugyan már! Ki az a hülye, aki pont a sittre fog betörni!
* * *
Két falubeli beszélget.
– Hallom megnôsültél. Falubeli a nejed?
– Igen.
– Mi a neve?
– Jézus Mária – feleli.
– Ne szórakozz velem, mindenkit ismerek a faluból, ilyen nevű nem lakik itt. Ha van nálad egy fénykép megmondom a nevét.
Barátja elôvesz a zsebébôl egy fényképet és átadja neki.
Nézi-nézi, majd egyszercsak megszólal:
– Jézus Mária!!!
* * *
Kovácsot lelkendezô örömmel fogadja otthon a felesége:
– Te Gyula, szenzációs hírt mondok: megszűnik az adóhivatal!
– Ne beszélj marhaságokat, anyukám – korholja Kovács.
– De igazán megszűnik. Ide van írva a leveledre:
Utolsó felszólítás.
Horoszkóp
július 19–25.
KOS (III.21-IV.20.)
Nagyon sok barátja van. Egyikük aki érzelmileg nagyon közel áll önhöz, mégis távol lakik öntôl, most bajban van, sürgôsen a segítségét kéri. Készségesen félbehagy mindent és elutazik hozzá. Van még egy másik szokatlan téma, ami most foglalkoztatja önt. Egyik hozzátartozójával kisebb nézeteltérése támad.
BIKA (IV.21-V.20.)
Álmait nyugodtan, odafigyelve elemezze, mert ezáltal választ kap azokra a kérdéseire, amelyek mostanában foglalkoztatják. Kulcs lehet jelenlegi lelkiállapota megértésére is. Vázolja fel pontosan, hogy mit akar az élettôl.
IKREK (V.21-VI.21.)
Nincs minden ember azonos fejlôdési fokon. Ezt el kell fogadni, legyen akár gyengébb vagy erôsebb szinten. Nem érdemes versenyt futni szerelmi partnerével, különösen ha még nem akarja elkötelezni. Lehet, hogy még nincs felkészülve az együttélésre.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Végre valahára megvalósíthatja az egyik nagy közös tervet, amit már régóta tervez a párjával és már régóta gyűjtenek rá. Egy régóta dédelgetett terv kezd veszíteni vonzerejébôl. Sok jó ötletet gyárt, de nem lehet mindeniket megvalósítani.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Szakmai célok lebegnek a szeme elôtt. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy idôt szakítson arra, hogy megvizsgálja, mit is akar elérni az életben és a karrierjében. Éljen a valóságban, a jelenben, a mostban. Több vendéget fogad ezen a héten, egyikük egy szép ajándékkal érkezik.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Egyik munkatársa aki szívén viseli az ön sorsát képes támogatást nyújtani a karrierjében. Nyugodtan elfogathatja a felkínált segítséget, nincs semmi hátsó szándéka! Egy romantikus partner szerelmet kíván. Önön áll, hogy elfogadja-e, mert nem fog erôszakoskodni. Bízzon magában.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Éber álmodozása közepette hirtelen rájön arra, hogyan oldjon meg egy szakmai problémát. Egyébként minden kérdésére ugyanígy kaphatna választ! Egy régi barátjával találkozik az utcán. Egy meglehetôsen friss partner kissé költséges esti szórakozásra invitálja.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Elég sok idôt tölt el azzal, hogy álmodozik, mit tenne ha mondjuk visszatérítenék az adóját, vagy esetleg nyerne a lottón. A valóság talaján állva azonban szerelmével egy romantikus este kivitelezhetôbb. Másnap lehet folytatni egy kirándulással, amelynek keretében felfedezhetik a környéket.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Meghívják önt egy házibulira, de ez emlékezetesnek ígérkezik. Szokatlan mulatságban lesz része. Egy új partner is felbukkanhat, aki lelki társként kiváló. Egy családi háznál elôfordulhat, hogy babysitterkednie kell. Nincs nagyon ellenére, sôt felbukkanhatnak a saját gyermekkori élményei is.
BAK (XII.23-I.20.)
Váratlanul vidám vendég állít be önhöz. Semmi gond, mert vidám hangulata átragad az egész családra. Olyannyira, hogy új színeket fedez fel lakóhelyén, és még a szomszédokhoz is közelebb kerülhet. Rengeteg házibuli meghívás vár önre.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Ezen a héten a legjobb tanács az, hogy térjen ki mások elôl. Ha csak lehet koncentráljon a munkájára és a karrierjére. A jó termést idôvel le fogja aratni, ehhez semmi kétség! Lesz olyan napja, amikor a nap legnagyobb részét apró ügyek intézésével tölti el.
HALAK (II.20-III.20.)
A tegnapról megmaradt munkát minél hamarabb végezze el, mert nem jó félbehagyni a dolgokat. Azután aztán foglalkozhat a személyes ügyei elintézésével. Az este romantikusnak ígérkezik. Bármibe fog, minden sikerül, mindenütt pénz üti a markát.
Copyright Ó Kisújság Alapítvány - 2001
|