Kell, vagy nem kell?

           Lassan már a turisztikai idény vége felé járunk. A jó vendégfogadó gazda már fel tudja becsülni, hogy mennyit hozott háztájára az idei turista. Azt is tudja, hogy egyre fejlôdô világunkban ma már a világháló sem maradhat ki ebbôl az üzletbôl. Nem titok, hogy az internet a legnagyobb segítsége lett a vendégváróknak. Megszámlálhatatlan turisztikai honlap létezik, ahol válogatni lehet a jobbnál jobb nyaralóhely-ajánlatok között. A nyaraltatónak egyszerűen csak az a feladata, hogy ezeken a honlapokon (ha nem tud sajátot fenntartani) elhelyezze reklámjait, ajánlatait és szolgáltatásainak listáját. Ma már így történik a „turistakerítés". Egyszerű, olcsó és hatásos.
           A nyári szörfölgetés közben kíváncsi voltam, hogy ha a Gyilkos-tó érdekelne, akkor milyen ajánlatok között válogathatnék. Az eredmény kiábrándító volt. Így hát áttértem inkább az Erdélyt ajánló linkekre. Véletlenül találtam rá egy élménybeszámolókkal dúsított oldalra. Diákcsoport látogatta meg vidékünket, és leírták benyomásaikat. Túl azon, hogy Gyergyószentmiklósról említést sem tesznek, pedig itt utaztak keresztül, a diákszem nem hízelgô a Gyilkostó szempontjából sem. Nagyon mocskosnak, rendezetlennek tartják. Zavarta ôket a sok cigány kéregetô, akiktôl csak nehezen tudtak megszabadulni. Csodálkoztak az információs iroda, az egészségügyi pont, az idegenvezetôk irodájának hiányán, valamint a sok lerobbant villán, épületen. Viszont a táj mindent bepótolt, a látvánnyal nagyon meg voltak elégedve. Hiába na, a természet marad a legjobb vendéglátó a Gyilkos-tó környékén.
           Elmélázva az olvasottakon számba vehetôk a tények: van egy elhanyagolt üdülôtelepünk, amely fénykorát az 1900-as évek elején élte. Eleink tisztában voltak a tó turisztikai fontosságával, ezért óvták, védték környezetét. A korabeli fotók, írások is bizonyítják ezt. A Nagy Magánosítások idôszakában Gyergyószentmiklós lakosságának nagy százaléka remélte, hogy részvényeivel megmenti a Gyilkostót, de sajnos sikertelen lett a próbálkozás. A település egyszerűen kufárok birodalma lett, és olyan gyors ütemben elkótyavetyélôdtek a még használható épületek, javak, hogy mire felébredtünk, már csak havasi gyopárokat festegethettünk a hasznavehetetlen részvényeinkre.
           Most már a tó kezd elmocsarasodni, a fák lassan, de biztosan kirothadnak. A környékén még mindig fakitermelés folyik. A megyehatár vonalának helye is kétséges lett, így lényegében nemcsak természeti, hanem politikai szempontból is hadilábon áll a Gyilkos-tó jövôje. Nem tudni, hogy a miénk marad-e, vagy ez is Lapos sorsára jut. Tény, hogy szembe kell néznünk önmagunkkal, és el kell döntenünk, hogy képesek vagyunk-e rendezni ennek a csodálatos üdülôhelynek a sorsát, vagy jobb, ha más, szakavatottabb kézbe kerül.
Ábrahám Imre

Szálkák és gerendák

           Munkában a városgazdák
           Annak ellenére, hogy nyár van, nem unatkozhatunk, hisz zajlanak az események. Egyesek nélkül ugyan meglennénk, de az ember sokszor nem maga válogatja... Megemlítenék az alábbiakban párat.
           Kijavították a várost Szárhegy-Csíkszereda irányba átszelô országutat. Persze úgy is írhatnám, hogy kijavították(?), ugyanis az eredmény eléggé vitatható. Olvasom, hogy ez a javítás nem volt tervbe véve, de hát annyira roszszak az utak a városban, hogy az országos útügy megkönyörült rajtunk. Nem tudom, hogy ezen most sírni kell, kacagni, avagy dühöngeni. Nekem a legutolsóhoz lenne kedvem, hisz napokig nem lehetet a városban autóval járni, illetve járni épp lehetett, amikor egyes útszakaszok nem voltak lezárva, de amíg nem találják fel a Fakír márkájú autógumit, addig nem tanácsos, hisz a darabos és éles kövek a normális gumiabroncsot gyorsított eljárással teszik tönkre. Aztán elvonultak a „javítók", s maradt utánuk temérdek kavics az úton-útszélen, ami kész életveszély (szinte úgy csúszik rajta az autó, mint a jégen), illetve töméntelen por. Elértük azt, hogy a fôtéren ha áthalad egy autó, utána olyan porfelleg kerekedik, mint a legutolsó kis faluban. (Netán ez a feltétele annak, hogy faluturizmussal foglalkozzunk? Mert akkor még köszönetet kell mondjunk...) Kíváncsi lennék, ha a környezetvédelmi felügyelôség venné a fáradságot, s megmérné a levegô portartalmát, a maximálisan megengedettnek hányszorosa lenne az eredmény. Városgazdáink pedig ezt nézték, esetleg csóválták a fejüket, de tenni – láthatóan – nem tettek semmit ellene. Nekik így is jó, illetve lehet, hogy nem, de csak nem fognak ujjat húzni a nagyhatalmú útügyesekkel!
           Aztán megjelentek a fôtéren az új szemetesek. Igaz, hogy ezeket a Gyilkostóhoz, illetve a négyeshez tervezték (minden normális helyen csak külterületen használnak hasonló szemeteseket); igaz, hogy rontják a városképet; igaz, hogy jobb helyeken az ilyenre fekete (tehát nem átlátszó) nylon zsákot tesznek, de nálunk minden másképp van. Itt az átláthatóság annyira fontos szempont, hogy ha máshol nem is, de bár a szemetesekre alkalmazzák. Hadd lássa mindenki, hogy embertársa mit dobott el nemrég, illetve tegnap, avagy a múlt héten. Valódi egzotikum, ilyen sehol a világon nincs. Az egészet pedig tetézi az a kis halom beton, amit alájuk öntöttek, s amihez hozzákötötték ôket, hogy nehogy valaki kedvet kapjon arra, hogy ellopjon egy ilyen műremeket! Legyünk büszkék rá? Nekem nem akaródzik...
           A rendcsinálás itt nem áll meg, mert mint a múlt heti Kisújságból megtudhatták, szeptemberben életbe lép az utcai virág- és újságárusításra vonatkozó, júniusban hozott tanácsi határozat. A hírt akár rossz viccnek, betartási kísérletnek is értékelhetnénk, ugyanis a tanács májusban valóban tárgyalt egy ilyen tervezetrôl, de a polgármester kérésére nem hozott döntést. Akkor Pál Árpád azt ígérte, hogy a júniusi rendes tanácsülésre szakemberekkel elkészíttet egy alaposan átgondolt tervezetet, s majd arról tárgyalhat a tanács. Ígérete persze a sok hasonló ígéret sorsára jutott: semmi nem lett belôle. (Csak emlékeztetésképpen: tizennégy hónappal a választások után még egy választási ígérete sem valósult meg a huszonhétbôl!) Ilyen elôzmények után jelenti be az alpolgármester, hogy szeptemberben életbe lép a júniusban elfogadott határozat. A költôi kérdés csak az, hogy vajon az alpolgármester nem tudja, hogy milyen határozatokat hozott júniusban a tanács, vagy csúfolkodik a polgármesterrel. Bármi is legyen a helyzet, siralmas erre a városra nézve, ugyanis Pál Árpáddal ellentétben Kolumbán László semmit nem ígért a városnak a megválasztásakor, de ahány látványosabbnál látványosabb bakit elkövetett egy jó év alatt, az a rekordok könyvébe illô.
           Itt azonban még mindig nincs vége a történetnek, ugyanis szintén a múlt heti lapszámból értesülhettek az olvasók arról, hogy városunk bölcs gazdái, felvirágzásának zálogai (ezt úgy kell érteni, hogy amíg ôk vezetik a várost, addig felvirágzásra semmi esély, az be van téve a zálogházba) kivetettek egy adót a turisztikai cégekre. A szándék még esetleg elfogadható lenne, de a kivitelezés elárulja, hogy a városházán már oda jutottak, hogy nem tudja a bal kéz, mit csinál a bal (jobb kéz ugyanis ott nincs). Egyszerre nem ismerni az ország törvényeit és a városi tanács határozatait, az már egy olyan teljesítmény, amit megint csak csodálni lehetne, ha nem kerülgetné az embert a sírhatnék miatta. Igaz, hogy van jogtanácsosa is a hivatalnak, de az ô véleményét nem szokták kikérni, így az ô dolga az, hogy a fônökök baklövéseit próbálgatja helyrehozni.
           Hát így állunk 2001 nyarán, talpig napsütésben, porban és emberi butaságban megfürödve.
Árus Zsolt

Tájékoztattak, tájékoztatunk

           A pénteki szokásos sajtótájékoztatón Pál Árpád és dr. Kolumbán László szolgált hírekkel a sajtó képviselôinek:
           * Újabb intézmény kezelését bízta városunkra az állam, ezúttal a bölcsôdét. Persze a működtetésre, fenntartásra nem kaptunk egy árva lejt sem, a költségvetésünk pedig már régesrég el van fogadva, a bölcsôdére pedig nincs belefoglalva összeg. Az alkalmazottak még a múlt havi bérüket sem kapták meg, költség tehát akad bôven.
           * Bár nyárias még az idô, Pál Árpád már fázik. Rázza a hideg a téli fűtés gondolatától, hiszen a lakosság többszöri felkérés után sem törleszti immár tizennégy milliárdra rúgó adósságait. Egyéb is aggasztja polgármesterünket, hiszen még mindig nem alakultak meg a lakószövetségek, s nincs a tömbházlakóknak képviselôjük, kivel tárgyalni lehetne.
           * Polgármesterünk jólesôen vette tudomásul, hogy a futball- és jégpályán pezsgô élet zajlik, elindult valami. Éppen ezért kell támogatni a labdarúgást, s ugyanakkor az ôszi fesztivált is – mondotta. A város áldozatot hoz ezen tevékenységekért, de más támogatók segítségét is elvárja.
           * Garázslebontás? Polgármesterünk belátta, hogy kifutottunk az idôbôl, de mindez csupán azért történhetett meg, mert a hivatal a lebontásokkal egyidôben megoldást is akart nyújtani az autótulajdonosoknak. Viszont nem sikerült felszabadítani azon területeket, ahol helyet kaphatott volna néhány kisebb garázs.
           * A Kavicsbánya utcában több házat is építettek a romák, de csupán kettôt törvényesen. A házakban lakók – azon túl, hogy nem rendelkeznek semmilyen, gyergyói lakhelyet igazoló irattal – a szomszédos kertekben tesznek kárt. A rendôrség és a törvényszék foglalkozik ügyükkel, valószínűleg eltávolítják ôket a városból.
           * A jövô évi költségvetés-tervezet elkészítéséhez a polgármesteri hivatal a lakosság véleményét is figyelembe szeretné venni. Tehát ha valakinek javaslata, ötlete van valamely probléma megoldására, azt telefonon, illetve írásban közölheti a hivatallal. A késôbbiekben kérdôíves felmérésre is sor kerül ebben a témában.
Pál Hajnalka

Rázzuk a rongyot!

           Új szokás kezd meghonosodni városunk központi parkjában, elnyomva minden eddigit.
           Már nem sikk az, ha a rendbetett zöldövezetben végzi kisebb dolgát a parkôr, vagy akár nagyobbat a pórázon kihurcolt öleb. Mi már azon sem lepôdünk meg, ha kis fekete gyerekek molesztálnak, hogy adjunk egy falatot a fagyinkból, miközben váratlanul nyakunkba ugrik a szökôkút vize. Ha nem adsz fagyit, dögölj meg – mondják a kéregetôk, s hogy szavaiknak nagyobb nyomatékot adjanak, meg is dobálnak a kockakövekkel, melyek hajdanán útburkolatként szolgáltak.
           Á, de ez mind apróság, mert újabban a parki tevékenység bôvült – rongyrázással.
           A napokban nézhettük végig, amint egy közszolgáltatást végzô intézmény kisegítô személyzete nagyhalom szônyeggel a vállán levonult a parkba. Kinézték maguknak a zöldövezetet, s elkezdték szép komótosan kirázni rongyaikból a sokhetes port.
           A járókelôk csak ámultak; némelyek fejüket csóválták, hogy hová fajult a világ, hogy ma már a zöld sem szent, mások, a rendmániások felcsillanó szemmel döntötték el: ôk is lehozzák lábtörlôiket, és megint mások két kézzel fogták be az orrukat, hogy szilikózist ne kapjanak.
           Az arrajárók közt turisták is voltak, szépszámmal (tudják, az az emberfajta, kinek két kézzel kapunk a pénze után), s ôk megtapasztalhatták: mennyire értékeljük idejövetelüket, ha érkezésükre nagytakarítást szervezünk.
           A turista csak áll, lépni sem tud a nagy boldogságtól, arcán az út porára még rárakódik a ház pora, s mi csodálkozva nézzük, hogy a sok por alatt elvész a turista.
Balázs Katalin

Hét cégnek jut hely az inkubátorházban
Már lehet jelentkezni

           A kisvállalkozások melegágyának október végére már működnie kell. Az inkubátorház – az egykori Öntöde irodaépülete – tetôszerkezete már elkészült, jelenleg a két szint rendbetételén dolgoznak, nemsokára a fűtésrendszer is készen lesz, hogy meleggel szolgáljon az ott működô cégek alkalmazottainak. Már várják a cégek jelentkezését is, amelyek ott kívánnak majd működni. Mit kell tenniük a vállalkozóknak, hogy helyet kaphassanak az inkubátorházban, és milyen elônyöket jelenthet ez nekik? – kérdeztük Farkas Éva projektmenedzsert.
           – Várjuk mindazokat, akik szeretnének iroda- vagy termelôfelületet bérelni a most kialakítandó épületrészben. Itt, a fejlesztési osztályon kell jelentkezniük. Egyetlen űrlapot kel csupán kitölteniük, amelyben számíthatnak segítségünkre.
           – Hány cégnek tud székhelyet biztosítani az inkubációs központ?
           – Legfennebb hét cégre számítunk, mivel egyelôre csak a két szint felét tesszük lakhatóvá, fűtés is csak a két félszinten lesz. Ezekre a felületekre várunk kis cégeket, akik elsôsorban szolgáltatással, vagy kisebb méretű termeléssel kívánnak foglalkozni. Nagyobb cégeket is várunk, amelyeknek módjukban áll beruházni, és hosszabb távra igényelnének felületet. Tôlük is azt kérjük, hogy jelezzék igényüket, és az épület késôbb felújítandó részében kaphatnak majd felületeket, amelyeket az általuk elôre kifizetett bérbôl szeretnénk rendbe tenni.
           – Milyen elônyöket jelent egy cégnek, ha az inkubátorházban működik?
           – Azon kis cégek, akiknek egyelôre nincs lehetôségük saját székhelyet vásárolni, vagy bérelni, itt alacsony áron bérelhetnek területet. Egyrészt tehát a bérleti díjak jelentik a kedvezményt, másrészt pedig az, hogy remélhetôleg egy éven belül teljes szolgáltatásban részesülhetnek a jogi tanácsadás, a könyvelés, és sok más terén.
           – A tetôszerkezet már rég elkészült. Milyen munkálatokra van még szükség?
           – Most kötöttünk meg egy szerzôdést, hogy a következô lépéshez is hozzáláthassunk. Ez a két szint rendbetételét jelenti, s október közepére kell befejeznünk ezt. A földszint megvásárlása is folyamatban van, ott fogjuk elhelyezni a fűtésrendszer kazánját.
Pál Hajnalka

Egri fotókiállítás Gyergyóról is

           Szerdán, augusztus 15-én 18 órától zenés elôadással tűzdelt fotókiállításra került sor a Pro Art Galériában. A kiállító, az egri 62 éves Fejér István nyugdíjazott vegyészmérnök, akinek 40 éve hobbija a fényképezés, a Könyvoldalak címet adta tárlatának.
           A megnyitó elôtt elmondotta: Ez már a negyedik kiállításom Gyergyószentmiklóson, ahol természetesen helyi fotók is szerepelnek. Különös szépsége, jellegzetessége van az itteni tájnak, és érdekes portréalanyokat sikerült lencsevégre kapnom.
           Aki a Könyvoldalak gyűjteményre kíváncsi, augusztus 15–24. között tekintheti meg a tárlatot, 9–16 óra között.
Panigay Cili

Kedvezmény a vállalkozóknak

           Az új állásokat létrehozó vállalkozásokat kedvezményben részesíti a Hargita Megyei Munkaerô Elhelyezô Ügynökség – tudtuk meg Păunescu Tibortól, az ügynökség aligazgatójától a keddi sajtótájékoztatón.
           Az elhangzottak alapján kijelenthetô: érdemes alkalmazni az idén – bármilyen szakon, közép-, illetve felsôoktatásban – végzetteket, hiszen a frissen végzetteknek fizetendô nettó összeg hetven százalékát tizenkét hónapon keresztül megtéríti az ügynökség. Természetesen vannak ennek feltételei is: legalább három évig nem szabad elbocsátani az alkalmazottat, és nem egy megüresedett, hanem egy újonnan létrehozott munkakörben kell tevékenykednie. Tehát nem fenyegeti az a veszély az idôsebb korosztályt, hogy a kedvezmény miatt az idén végzett munkaerôt fogják elônyben részesíteni a vállalkozók, vagy ezért elbocsátanak másokat.
           A 2000-es esztendôben a megyében összesen 289 frissen végzettet alkalmaztak különbözô vállalatok, s a nekik nyújtott kedvezmény, a visszafizetett hetven százalék mintegy 1,666 milliárd lejre rúgott.
           Egy másik noszogatás arra, hogy új munkahelyeket létesítsenek a vállakozók, az igencsak kedvezô hitel. Ezt a hitelt olyan cégek igényelhetik, amelyeknek fô tevékenysége a szolgáltatás, a turisztika, illetve a termelés. Az anyagbeszerzésre, befektetésre, építkezésre, vagy épületjavításra felvett kölcsön után évente mindössze 17,5 százalék kamatot kér az ügynökség. A vállalkozó kötelezettségei ebben az esetben azok, hogy minden kölcsönzött 50 millió lej után egy-egy új állást létesítsen, és lehetôleg fizetett munkanélkülivel (somerrel) foglaltassa azt el, és ez esetben is három évig munkáltatnia kell a felvett személyeket.
           A hiteleket a Román Kereskedelmi Bankon keresztül kaphatják meg a vállalkozók, viszont egy elég vaskos iratcsomót kell letenniük üzleti tervvel, pozitív könyvelési mérleggel. Erre az évre Hargita megyében 16,216 milliárd lejt hitelezhet az ügynökség, ebbôl 7,7 milliárdnak már akadt gazdája. Păunescu Tibor reméli, a többit is lesz, kinek kiadja az ügynökség.
           Ezt a kedvezményt immár hetedik éve alkalmazzák, a tavaly viszont az ideinél sokkal kisebb összeg – mindössze 2,34 milliárd lej – volt erre szánva, nagy részét éppen egy gyergyószentmiklósi cég kapta kölcsön.
Pál Hajnalka

A szakszervezet a leépítésrôl
Az érem másik oldala

           A múlt héten megjelent Leépítés a Közüzemeknél című írásunk kapcsán megkerestük a Közüzemek Szakszervezetének elnökét, Portik Attilát, hiszen a munkások érdekképviseleti szervezetének véleményére is kíváncsiak voltunk ez ügyben. Volt mondanivalója az elnöknek, hiszen véleménye szerint nem becsületesen jár el a vállalat vezetôsége az elbocsátásokkal kapcsolatban. A szakszervezetnek 128 közüzemi alkalmazott a tagja, s feladat megvédeni ezen személyek jogait a vezetôséggel szemben. Ezzel szemben a vezetôség meg sem kereste ôket, pedig a törvény is elôírja, hogy mielôtt leépítés történne, elôbb konzultálni kell a szakszervezettel, ha létezik ilyen. Az alábbiakban Portik Attila véleményérôl, kifogásairól szerezhetnek tudomást.
           – Pontosan mit kifogásol a leépítéssel kapcsolatban?
           – Februárban kötöttünk kollektív munkaszerzôdést, amelyben pontosan le van szögezve, hogyan kell eljárni egy leépítés esetén. Ezt a vállalat vezetôsége semmibe vette, nem tartotta be. Elméletileg a szakszervezettel elôzetes tárgyalásokat kellett volna folytasson a vezetôség. Ezzel szemben egyetlen vezetôtanácsi ülésre voltam meghívva, negyedórával az ülés megkezdése után, s ott hallottam arról, hogy leépítést terveznek. Nem volt beleszólási jogom, csak a véleményemet mondhattam el. Azóta senki nem tárgyalt velem, vagy mással a szakszervezetbôl. Kellett volna kapjunk írást, amelyben a vezetôség megindokolja a betervezett leépítést, és annak is benne kellett volna lennie, hogy milyen műszaki és gazdasági eredményeket vár ettôl. Ilyet sem kaptunk. A szakszervezet azért létezik, hogy megvédje az alkalmazottakat, a Közüzemek személyzetének nagy része tagja a szakszervezetnek. A törvény értelmében is tárgyalnia kellett volna velünk a vezetôtanácsnak.
           – Milyen szempontokat kell szem elôtt tartani egy leépítésnél a kollektív munkaszerzôdés szerint?
           – Nem lehet elbocsátani azokat, akik egyedül nevelik gyereküket, azokat, akik egyedüli családfenntartók, s azokat sem, akiknek még két-három évük van a nyugdíjig. Az igazgató múlt heti nyilatkozatában ugyan elmondotta, hogyan fog történni a leépítés, milyen szempontokat tartanak szem elôtt, de nem úgy történik.
           – Mit tehet most a szakszervezet?
           – Már megírtunk egy tiltakozólevelet, amit eljuttattunk a Közüzemek vezetôségéhez, a polgármesteri hivatalhoz, és el fogunk küldeni a prefektúrára és a munkaügyhöz is. Ebbe belefoglaltuk mindazt, amit az elôbbiekben elmondtam. Ha valamelyik intézmény a felsoroltakat jogosnak tartja akár le is állíthatják ezt a folyamatot.
           – Ön szerint szükség van-e a leépítésre?
           – Gyakorlatilag nem is a leépítéssel van bajunk, hanem a módszerrel, ahogy ezt a vezetôség intézi. Azt sem tudjuk, egyáltalán indokolt-e ez, vagy miért van szükség ilyen méretű elbocsátásra, mi lesz a következménye. Ha megkaptuk volna azt a bizonyos indokló iratot, véleményezhettük volna, úgy, ahogy azt a törvény elôírja. Ráadásul hatvan nappal az elbocsátás elôtt értesíteni kell az érintetteket. Értesítés nem volt, néhányan viszont már megkapták, és aláírták az elbocsátópapírt. Végkielégítést is kell adni az elbocsátottaknak, s errôl sem volt még szó. Még azt sem tudjuk pontosan, kik lesznek elbocsátva, s az emberek idegesek, találgatnak, kérik, hogy csináljunk valamit. Az igazgató most szabadságon van, a helyettese nem tudja, kik vannak a listán, a személyzeti osztály meg nem adja ki a neveket, mert nem kapott felhatalmazást az igazgatótól.
           – Arról is szó volt, hogy a közszállításról lemond a Közüzemek...
           – Ezt már hallottuk, de nem tartom jó ötletnek. Itt van egy autóbuszparkunk, de nem tudjuk kihasználni. Ha kilicitálja ezt a tevékenységet a polgármesteri hivatal, átveszi valaki, akinek van egyetlen járműve, s meggazdagszik belôle. Nem kellene kiengedjük a kezünkbôl a közszállítást, inkább azt kellene megvizsgálni, miért nem működik. Hat autóbusz-sofôr fogja emiatt elveszteni az állását, s nem lesz szükség ugyanannyi karbantartóra sem, mint eddig. Nem azon kellene gondolkodni, hogy kit rúgjunk ki, hanem inkább azon, hogyan lehetne nyereségessé tenni tevékenységeinket. Volt egy olyan javaslat is a vezetôtanács részérôl, hogy meg kellene szüntetni az államosított házak karbantartását is, mert nem jövedelmezô. Az építkezési magánvállalatok tulajdonosai pedig már milliárdosok lettek. Nekünk persze ez sem megy. Lehet, hogy inkább fel kellene venni még néhány személyt, hogy jobban dolgozhassunk, s ettôl lenne nyereséges a Közüzemek. Érdekes módon egyetlen osztályvezetô sem volt számon kérve, hogy miért nem nyereséges az általa vezetett tevékenység... Az eddig elbocsátottak pedig mind a végrehajtó személyzetbôl kerültek ki.
           – Nagy Attila igazgató azt is kijelentette, hogy szemléletváltásra van szükség a Közüzemeknél. Önnek mi a véleménye errôl?
           – Magával a felvetéssel egyetértek. De váltsunk szemléletet közösen. Ne csak azt a munkást érintse ez, akire rá lehet fogni, hogy nem áll rendesen a munka mellé, mert ennek is van egy oka. Nem az jelenti a szemléletváltást, hogy tíz százalékot elbocsátunk. Ez még nem jelenti azt, hogy ezentúl a munka jobban fog menni, a szolgáltatásoknak jobb lesz a minôsége.
Pál Hajnalka

Lehet, hogy lesz aszfalt, de addig is
Gödörnegyedekben élünk?

           Városunk központi utait immár egy hete borítja kavicsréteg a Nemzeti Útügy jóvoltából. Az újba tett út rossz minôségű, poros, sem az autósok, sem a gyalogosok nincsenek megelégedve vele. Nem a városvezetés a hibás azért, hogy port nyelünk nap mint nap a központon. Azért viszont már igen, hogy a „szélekre" még ennyi sem jutott. A költségvetésben az útjavításra szánt összegnek több, mint felét már elköltöttük. Az eredmény persze nem látványos. Mostanában a teherforgalom útvonalát javítgatják, ha a Conas Rt. megszán, és ad egy kevéske aszfaltot a pénzünkért. Ezután a Vadászok utcát szeretné megfoltozgatni a hivatal. S ha még marad némi pénzösszeg, megtörténhet, hogy a negyedekbe is jut egy-két foltocska.
           Minden évben ugyanez történik. A „fontosabb" útszakaszokat foltozgatják itt-ott. Csak az a kérdés, vajon ki szerint ezek a fontosak? Hiszen a tömbházak között sem elhanyagolható a közlekedés, s néhányan elmondották, nem emlékeznek arra, hogy az utóbbi években ott is javítottak volna valamelyest az utak állapotán. Pedig lenne mit, hiszen jókora gödrök alakultak ki az úttesten, a járdák pedig lassan-lassan járhatatlanokká váltak.
           A Bucsin negyedi betonlapokból kavicsréteg maradt csupán, s jaj annak az apróságnak, akit babakocsiban sétáltatnak ott. A Virág negyedben az aszfaltréteget hol nagyon mély, hol nagyon széles gödrök díszítik. Talán a Forradalom negyedben a legjobb a helyzet, gödrök alig vannak, mert néhol se híre, se hamva az útburkolatnak.
           Készítettünk néhány felvételt a leglátványosabb útkülönlegességeinkrôl. Néhány járókelô fotózás közben elmondta véleményét:
           * A gödröket fényképezi? Az újságnak? Tegyék is ki a lapba, van belôlük elég, s senki nem foglakozik velük. Alig lehet járni már a tömbházak között, s a városháza nem csinál semmit.
           * Lássa-e? Ez is akkora, hogy a polgármester elférne benne!
           * A központon bezzeg minden évben javítgatnak egy kicsit, bár nem nagyon látszik. De nem a központ jelenti a várost, itt, a negyedben is elkelne egy kis javítás.
           K. M., 37 éves: Nem emlékszem, hogy valaha is lett volna itt útjavítás. Az egyik cég rendes volt, s az üzlet elôtt feltöltötte kaviccsal a gödröket, de már az is szétpattogott. Én nem értem, hogy lehet így elhanyagolni az utakat.
           B. L., 26 éves: Még szerencse, hogy télen szoktak itt is leszórni kavicsot, mert az nyáron úgy-ahogy kitölti a gödröket. Utcaseprôk sem járnak errefelé, így nem seprik el a téli kavicsot.
           P. Zoltán, 42 éves: Életveszélyes a tömbházak között járni autóval, és gyalog is. Vagy az autó megy tönkre, vagy a boka ficamodik ki.
Pál Hajnalka

Valóban nem szeretném fokozni...

           ...annak ellenére, hogy nem értem, miért rágalmaz Rokaly úr olyanokat, akik teljesítették kötelességüket magyar oktatási intézményeink védelmében.
           Íme válaszaim az ellentétek fokozása nélkül:
           1. A parlamenti munka nem kivonulásokból és nyilatkozatokból áll. Az a tény, hogy eddig nem folyamodtam kivonulásokhoz, hanem betartottam az RMDSZ frakció döntéseit, jelzi, hogy az RMDSZ-hez és nem az RM(D)SZ-hez tartozom. Ellenben mindent elkövettem azért, hogy a képességvizsga ne legyen teher tanulóink számára. Mikor láttam hogy a történelmet nem lehet kivonni a kötelezô vizsgatantárgyak közül, módosító indítványommal elértem, hogy tanulóink választhassanak a románok történelme és Románia földrajza között (félrevezetô az az állítás, hogy az öt tantárgyból a képességvizsgán három román nyelvű volna. Tudtommal román nyelv és irodalomból, illetve történelembôl vagy földrajzból kell diákjainknak románul vizsgázniuk.) Akkor amikor a Kisújságban tiltakoztam a gyergyószentmiklósi diszkriminatív, magyarellenes képességvizsga ellen, támadásoknak voltam kitéve Szilágyi Ferenc, majd Baricz Ana által, nem emlékszem arra, hogy akkor Rokaly úr kiállt volna a gyergyószentmiklósi magyar képességvizsgázók érdekében.
           2. Az 1996 és 1998 közötti idôszakban, a tanügyi bizottságban, majd a plénumban megfeszített erôvel küzdöttem a Kolozsvár központú önálló magyar egyetemért. Ilyen irányú kiállásomat parlamenti beszédeim is igazolják.
           3. Fô feladatomnak a Bolyai egyetem visszaállítását tekintettem. Ennek ellenére 1990-ben megfogalmaztam a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozásának a szükségességét. 1997-ben, amikor a gyergyószentmiklósi fôiskolán román nyelven indult volna meg az oktatás, az én kezdeményezésem és küzdelmem következtében az RMDSZ felsô vezetésének a segítségével sikerült elérnünk a kétharmad (magyar) – egyharmad (román) arányt a tanítás nyelvére vonatkozólag. Akkor sem tapasztaltam a városi RMDSZ korabeli politikai alelnökének, Rokaly úrnak a kiállását ebben a kérdéskörben.
           4. Az alkotmány és a tanügyi törvény diszkriminatív kitételei ellen nem a TKT-én, nem az SZKT-én, hanem a Parlamentben tiltakoztam.
           5–6. Az önálló magyar középiskolával kapcsolatban nem lehettem olyan szerencsés, mint Ön és kollégái Maroshévízen. Én nem találtam egy megértô román igazgatóra. Az önálló iskola érdekében 1990. január 8-án tüntetést kellett szervezzek. A korabeli tanácsteremben szervezett gyűlésen, melyet Lukács Tibor vezetett le (aki kiállt az önálló magyar iskola mellett) kevesen vállalták a magyar oktatási intézmény melletti kiállást. Sôt Szilágyi Ferenc akkor el is mondta, nyilvánosan is jelezte, hogy én vagyok a tüntetés szervezôje. Majd a 25 tagból álló Megmentési Front tagjai közül csupán hárman szavaztak az önálló magyar iskola létrehozása mellett. A következô napon az akkori tizenkettedikesek irányításommal folytatták az iskolai tüntetést, közösen váltottuk le a korabeli iskolaigazgatót, Lazăr Nicolae-t. A tanáriban újabb gyűlést szerveztünk, ahol döntés született az önálló magyar iskolára vonatkozóan.
           Az épületi különválás elsô változata a román iskolának az 1-es iskola épületébe (jelenlegi Fogarassy Mihály) való átköltöztetése volt. Az iskola tanári közösségének a tiltakozása azonban ezt a tervet meghiúsította. 1990 márciusában elértem, hogy akkori prefektusunk Pataki Imre 20 millió lejt utalt ki az új iskolaépületre. A 18 osztálytermes iskola tervét Gavrilă Ioan választotta ki, a TÉESZ közgyűlésével pedig megszavaztattam, hogy adjanak át területet a román iskolának a Bucsin negyedben való felépíté- sére. 1990 ôszén a város románságával összejátszó politikusoknak sikerült megakadályozniuk a román iskola felépítését, vagyis az épületi különválasztást.
           1998-ban újra kezdeményeztem a román iskolának a Bucsin negyedben való felépítését. Andrei Marga miniszter úr felvállalta a pénzügyi támogatást, ha az iskolaigazgatók részérôl írásbeli kérés fogalmazódik meg ez irányban. Sem Szilágyi Ferenc, sem Baricz Ana nem vállalták fel a kérés megírását. Az iskolaépítés szükségességérôl az RMDSZ gyűléseken is megemlékeztem, akkor, amikor Ön a városi RMDSZ politikai alelnöke volt.
           Láthatja tehát, hogy minden emberileg megtehetôt elkövettem az önálló magyar iskoláért, és az épületi különválasztásért.
           Az épületileg való különválasztás lehetetlensége tehát a sajátos gyergyói viszonyoknak köszönhetô. A mostani állapotot az iskola jelenlegi igazgatói alakították ki 1992 nyarán, a magyar tanári kar tudta nélkül. Én is, mint kollégáim, kész tények elé voltam állítva.
           7. A csíkszerdai RMDSZ kongresszuson a „román modell" ellen szavaztam.
           Módszertani munkásságomat ne értékelje, ha nincs tisztában tevékenységem jellegével és minôségével. Az általam szervezett történelemkör, tanulóimnak a tudományos ülésszakokon és az olimpiászokon elért eredményei jelzik a tanári munkához kapcsolódó elkötelezettségem.
           Ezeknek a leckéztetô kérdéseknek látszólag egy a céljuk. El akarják terelni a figyelmet a lényegrôl, a törvénytelen vizsgáztatásról. Harrach tanár úr az iskolán belül szerette volna a kérdést megoldani a nyilvánosság kizárásával. Hasonlóképpen vélekedett Hajdó István fôesperes plébános úr is a július 16-i beszélgetésen. Én csak akkor vállaltam szerepet ebben a kérdésben, miután Ön elfoglaltságára hivatkozva nem állt ki a törvénytelenség megakadályozása érdekében.
           A július 17-i óvásom a törvényesség betartását szolgálta, és csak azután vállaltam fel, miután más lehetôségek nem álltak rendelkezésemre.
           Továbbra is kitartok amellett, hogy a vizsga törvénytelenségei ellen emeltem kifogást, akkor, amikor erre – többek között Ön – nem tett lépéseket.
           Az ellen tiltakoztam, hogy valaki a törvény által elôírt magyar nyelvvizsga nélkül taníthasson magyar középiskolában, ugyanakkor a kötelezô módszertani dolgozat hiányában, ami 4,5 pontot ér, miként kaphatott 10-es osztályzatot? Hogy kit, minek nevel román vagy magyar édesanyja, nem az én dolgom. Az ellenben már a mi dolgunk kell legyen, hogy a magyar középiskolában tanító pedagógus magyar kultúrából is felvértezett legyen.
           Miért kellene nekem ütôkártyákat tartogatnom Ön ellen? Talán csak nem a TKT-n hozott határozatok miatt?
           Valóban lehetséges az együttműködés, de ahhoz az Ön politikai környezetében élôknek, Önnek is, mi több, nekem is le kell faragnunk elôítéleteinkbôl.
Dr. Garda Dezsô
parlamenti képviselô

Garda Dezsô nem tett semmit?

           Az utóbbi idôkben – ha már azzal nem vádolhatták képviselônket, hogy nem harcol erdeinkért – azt hozzák fel ellene, hogy egykor történelemtanárként sem jeleskedett. Pedig pedagógusi munkáságáról dicsérôen vallanak a történelemkörök résztvevôi, diákok, szülôk, és egyes tanár kollegák. Mások persze elfelejtik, hogy az ô érdemük nagyobbnak tűnjön. Aki nem akar hinni a jó emlékezetűek szavának, azoknak más bizonyítékokkal is szolgálunk: például már 1982–'83-ban is újságok tesznek említést dr. Garda Dezsô nevelôi munkájáról. Nem kenyerünk valaki felmagasztalása, de egy becsületes ember eltiprásában sem kívánunk résztvenni. Álljanak itt tehát az írott bizonyítékok:
           Gyergyószentmiklós kis követei
           Immár évek óta megismétlôdô (szellemi) eseménye a nyárelônek a gyergyói kisdiákok látogatása. Nem egyszerű osztály- vagy iskolakirándulás ez. Sokkal több annál! Garda Dezsô történelemtanár „gyerekei", a Salamon Ernô Líceum és a 6-os számú Általános Iskola történelemkörének tagjai, mintha már kötelességüknek tekintenék azt, hogy évrôl évre számot adjanak a Korunk szerkesztôségi szobájában összegyűltek elôtt mindarról, amit egy iskolaév alatt dolgoztak. Elhozzák hozzánk egy év lelkes búvárló, kutató, önismeretet és történelmi tájékozódást feljlesztô munkájának kis eredményeit. Büszkén hozzák, az elvégzett munka örömével! S mi – néhányan –, akik úgy éreztük, hogy kötelességünk a kis követek fogadása, e nem túl látványos (és nem megfelelôen elit) rendezvényen, különös élménnyel távoztunk. Diákok is jöttek, kolozsvári diákok (tanáruk hozta ôket). Egy kettô eleinte mintha lefitymálóan mustrálgatta volna az iskolaruhás, karszámos „vidékieket". Aztán ôket is figyelemre kényszeríttették a kis felolvasók! Az értékek nyilván viszonylagosak, a dolgozatok színvonala is az elkészítôk képességei szerint ingadozott. Mindemellett nagyon sok értékes, mércével mérhetô helytörténeti megállapítás hangzott el a kis történészek szájából. A történelemtanár, aki izgalommal figyelte tanítványait, joggal pillantott büszkén az elôadásukat befejezôkre. Az ô eredménye is a gyermekek büszke értékalkotása! S ha ez az évek óta tartó lelkes tanár-diák kapcsolat semmi más értéket nem hordozna (márpedig hordoz), egy akkor is elismerést arathatna. Divat manapság az identitástudat válságáról beszélni. Nos, ezek a gyermekek, gyergyói kisdiákok meggyôztek arról, hogy ôk nem szenvednek e kortünetnek tartott bajban. Sôt, ôk, akik leckét felmondani jöttek, bizonyára kételyekkel teli, végül (gondolom nem túlzás) leckét adtak, receptet e „lelki nyavalya" orvoslására. Kár, hogy órájukon alig több, mint tizen voltunk jelen! Remélhetôleg a brassais diákok is – akikkel a Korunk-rendezvény után az iskola dísztermében találkoztak a székely gyerekek – barátaivá szegôdtek a követeknek, olyannyira, hogy példájukat is követni fogják!
           Pillich László (1982)

           Gyergyó és Korunk
           A Korunk szekesztôsége és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernô középiskola között két évtizedes az együttműködés. A szerkesztôk évrôl évre ellátogattak egyszer-kétszer Gyergyóba s fölolvasóestet szerveztek, elôadásokat tartottak, tanácskoztak az iskola tanáraival, diákjaival. Ennek (is) köszönhetôen a Korunk hasábjain Gyergyó – a többi tájegységhez képest – gyakrabban szerepelt riportokban, tanulmányokban, kisebb hírekben, beszámolókban.
           Újabban ez az együttműködés sajátos formát öltöt, amely – ez az igazság – eléggé meglepô, szokatlan s ezért érdemes szóvá tenni. Mondhatni fordult a kocka, s legutóbb nem a szerkesztôk látogatták meg az iskolát, hanem a diákok a szerkesztôséget. És az iskolások – becsületükre legyen mondva – nem üres kézzel érkeztek Kolozsvárra, hanem tudományos munkákkal. Tudományos munkákkal? Nem túlzás ez? Attól függ. Mert a Garda Dezsô történelemtanár irányításával végzett levéltári kutatásuk valóban tudományos értékű kis dolgozatok megírásához vezetett. „Műveiket" tehát nem tankönyvek és tanulmányok összeolvasása, „kompilációja" alapján állították össze, hanem az eredeti okiratok tanulmányozása nyomán – jórészt ismeretlen – jegyzôkönyvek, hajdani beszámolók, jelentések, panaszlevelek tüzetes – s könnyűnek egyáltalán nem mondható – „feldolgozása" útján. Közléseik, adataik, megállapításaik és következtetéseik mindenképpen elôbbre viszik Gyergyó, mi több, az egész Székelyföld múltjának megismerését.
           Mi történt hát? A tavaly s az idén, május utolsó napján a Korunk szerkesztôségében egyetemi tanárok, tudományos kutatók, lap- és tanköny-szerkesztôk valamint a kolozsvári 3-as számú középiskolából érkezett diákok elôtt a gyergyóiak felolvasták 8–10 perces kis elôadásaikat; A vidék hajdani birtokviszonyainak, a kereskedelem, ipar kezdeteinek, az erdôirtás, tutajozás, az örménység megtelepedésének bizonyos kérdéseit világították meg.
           A szerkesztôség nevében állítom, hogy a „tudományos szeszszió" számunkra is hasznos, tanulságos volt, kiváltképp bizonyos vonásai alapján. A felszólalók egyetértôn hangsúlyozták például az elôadások realista tárgyilagos jellegét: az örmények beilleszkedésének eredményeit éppúgy bemutatták, mint káros vonásait, a két ajkú lakosság együttmüködésérôl ugyanúgy hű képet kaptunk, mint a súlyos nézeteltérésekrôl.
           Ma, amikor történeti kutatásunkban ismét elôtérbe nyomult a politika- és hadtörténet (s a gazdasági múlt kutatása háttérbe szorult), különös jelentôsége van annak, hogy a gyergyóiak mészárszékekrôl és favágásról, timárműhelyekrôl és állatkereskedelemrôl értekeztek diadalmas csaták és fejedelemválsztások helyett, tutajosokról és marhahajcsárokról, kézművesekrôl és szatócsokról szóltak, nem hadvezérekrôl és hercegkisasszonyokról. A helytörténet korszerű művelésének ma ez az útja; a helytörténet elsôsorban – gazdaságtörténet.
           A helyes önszemléletnek, magunk ismeretének szerves része a történelmi tudat. Ez pedig – ismert okok folytán – az ifjúság tudatában egyelôre eléggé kialakulatlan. A gyergyói diákok iparkodása egy mód, egy lehetôség, járható út a történeti tudat elmélyült kimunkálására. Vállalkozásuk pedig példát nyújthat más iskolák számára: a Korunk (s bizonyára a többi lapok is) örömmel fogadna más helységbôl, vidékrôl érkezô kis tudósokat is.
           Az pedig csak természetes, hogy a gyergyóiakat várjuk, fogadjuk a jövôben is.
           Herédi Gusztáv (1983)

Cigánytanya a város szélén
Keressenek pénzt, de ne itt!

           A városon kívül, a hegyek lábánál kócos, barna gyerekek kínálják a málnát, áfonyát. Ki vederbôl, ki félbevágott pillepalackból árusítja a portékáját az arrajáróknak. Amit nem sikerül az útszélen eladni, este a begyűjtôbe viszik. Ott kevesebbet adnak érte, de így is telik kenyérre, s néha alkoholra is a szülôknek. Mert népes a tábor a 4-es és 8-as kilométer között. Sok csapat van ott, cigányok, kik nemcsak a markukat tartják, málnát is adnak az aprópénzért.
           Múlt héten jártunk háztűznézôbe málnaszedôék portáján. A sok kaliba körül azonban nem lelni a szokásos rendetlenséget, még egy papír sincs elhajítva. Úgy hallottuk, nemrég járt ki az Amôba, a környezetvédôk, s rendet teremtettek az ideiglenes lakókkal. Nemcsak a szemetet, még a faágakat is összeszedették – mondja az egyik résztvevô.
           Estefelé van már, a málnát leadták a begyűjtônél, pénzre váltották, s ezt egy-egy kupicával ünneplik meg a férfiak. Nem most kezdték az italozást, ma korán hazaérhettek, ugyanis megtudjuk, hogy már egy verekedésen is túl vannak. Két tábor közt volt valami nézeteltérés, s elagya-bugyálták egymást. Most, félórával az akció után már arról is megoszlanak a vélemények, hogy a békaiak vagy a magyaróiak voltak-e a kezdeményezôk, vagy esetleg a hévíziek, földváriak szították a parazsat.
           Azt viszont pontosan tudják, ki keveredett bele.
           Claudiu, aki Maroshévízrôl érkezett immár két hete, és nemcsak málnászik, hanem a mérésnél is besegít, bevallja: ô is kapott a hátára, a szemére:
           – Hallottam a zajt, kijöttem a kalibából, meg is kaptam a magamét. Amúgy ritkán kerül itt sor tettlegességre, többnyire megállunk a fenyegetôzésnél... – meséli, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, majd félviccesen azt is megemlíti, hogy egy hete nôsült, s asszonyával azért jöttek ide, hogy a hegyekben töltsék a mézesheteket. S hogy ne unatkozzanak, csak azért szednek naponta 10–12 liter málnát. Aztán komolyra fordítja a szót: – Kalibában lakunk, éjjel fázunk, ázunk, nappal pedig málnászunk, mert kell a pénz, meg kell alapozni a házasság jövôjét, s a hároméves kislányomnak is egyre több mindenre lesz szüksége.
           Otthon nincs munkahely, alkalmi munkából él az immár háromtagú család, de azok is idejönnek, akik silány fizetésüket akarják pótolni. Kis Nicolae Marosmagyaróról jött, s mint mondja, két hét alatt 1 900 000 lejt keresett a málnából. Amúgy a vasút alkalmazottja, de most szabadságon van, s ez idô alatt sem lehet ingyen élni.
           A patak és az út között van a magyaróiak népes tábora, talán hatvanan, hetvenen lehetnek a fenyôágból, nylonból tákolt vityillók körül. Nagy a jókedv, koccintgatnak a férfiak, s a nôk is segítenek nekik a mulatásban. Oprea Doina kardos asszonynak tűnik, három gyerekével jött ide, azt mondja a férje a „fronton" van:
           – Itt van a három porontyom, látja, idejöttünk gyűjtögetni, mert mi szegény emberek vagyunk, nyomorgunk, éhezünk itt is, de legalább valami pénzecskéhez jutunk.
           Gyerekei az anyjuk szoknyájában bújócskáznak, látszik, nem tetszik nekik a munka:
           – Nagyon sok málnát kell szednünk, fárasztó, s a kígyótól is félünk. Hát így vakációzunk mi.
           A kalibák között egy hosszú asztal áll, megrakva minden földi jóval: van ott hentesáru, kukoricaliszt, paszuly és paradicsom, sôt sampon és kézkrém is. Hamar elôkerül az árus-házaspár is, s kiderül, hogy ôk is magyaróiak:
           – Ezek az emberek falumbeliek, szegények, ezért hozok nekik ételt két-háromnaponta. Otthon van egy üzletem és egy bárom, de ide is eljövök, mert ezek az emberek a barátaim, s úgy tudok segíteni rajtuk, ha élelmet hozok hitelbe – mondja az üzletember, majd felesége is bele-belekotyog, elmesélve, hogy ezek az emberek olyan nyomorultak, hogy még egy kilogramm felvágottat sem vesznek meg, csak a paszulyt váltogatják a rizzsel, néha káposztát, pityókát keverve hozzá.
           Az tény, hogy nem pattannak szét a sok kajától a málnászók, hisz tucatnyi kisgyerek a tűzhely köré guggolva csorgó nyállal várja, hogy készüljön el a vacsora: gombatokány puliszkával. Ez nekik az ebéd is, mert mostanáig egy falatot sem ettek. Kicsit odébb jobban él a másik csapat, az ô üstjükbe a káposzta mellé egy húskonzerv is került. Fejedelmi vacsora, mely kitart holnap estig, mikor újra asztal mellé ülnek.
           A kisebb összetűzéseken kívül, azt mondják a környékbeliek, hogy nincs baj a munkatáborozókkal. Az erdeigyümölcs-begyűjtô vezetôje, Sára Tibor jól ismeri már a klánokat, s nem veszi ôket egy kalap alá: ]
           – Naponta 400–500 kilogramm málnát veszek át tôlük itt, a 7-es kilométeri begyűjtônél. Ismerem ezeket az embereket. Az egyik csoport csak ritkán ad le málnát, hogy mivel foglalkoznak, nem tudom, itt találom ôket reggel, délben, este, néha a fejszét is elôkerítik, viaskodnak egymással... A másik tábor, a Maros megyeiek egész nap málnásznak, este még nekem is segítenek a begyűjtésben. Naponta azt a 400 kiló málnát úgy 50 személy hozza be; nincs idejük hancúrozni, mert korán reggel indulnak, s egész nap járják a csihánost a nagy melegben. Én is szedtem málnát, tudom, hogy nem könnyű munka.
           – Önnek voltak-e problémái velük?
           – Nekem.? Nem lehet! Naponta tizenhat-húszmillió lej van nálam, nem lehet azzal játszani. Megtanultam kocsmárosként, hogy keménykezűnek kell lenni, van egy „panaszkönyvem", s ha kell, elôveszem. Tudja a fészkes fene, de eddig nem kellett kézbe vennem. Megmondtam: pajtás, hozol egy kiló málnát, én adok érte tízezer lejt, s köztünk ennyi a barátság.
           Nem mindenki tartja ennyire békésnek a táborozókat. Azon túl, hogy csapaton belül a nagyobbak az urak, s gyakran veszik el a kicsik pénzét, vagy éppen a leszedett, megpucolt gyümölcsét, a turisták némelyike is panaszkodik rájuk. Városunk egyik vezetôje saját bôrén is tapasztalhatta az idegenek stílusát:
           – Egy nap a feleségembe is belekötöttek, nem tudnak viselkedni. Mert ha emberként viselkednek, maguk körül tisztaságot tartanak, akkor semmi bajom velük. Úgy tartom, ha van egyenjogúság, akkor a szabályok is mindenkire vonatkozzanak, ne csak az engedmények.
           Úgy látszik, másoknak is csak rossz élményük volt a vendégmunkásokkal, mert az ügyüket megtárgyalni összeült e hét elején a kupaktanács, a Katasztrófaelhárító Bizottság. Kémenes Ignác, a bizottság szóvivôje sajtótájékoztatón számolt be az ott elhangzottakról: az illetékesek úgy döntöttek, hogy a bevándorlókat egy reggel összegyűjtik, vonatra ültetik és hazaküldik. Sok indok van arra, hogy miért kell innen tisztulniuk: erdôtűz okozói lehetnek, tönkreteszik a friss ültetéseket, szennyezik a vizet, járványveszélyt jelentenek és csendzavarók. A hivatal egyik embere azt is elmondotta, hogy nem jártak a helyszínen, mert ezek az emberek veszélyesek, tömegestôl is támadhatnak, ha valaki bemegy a területükre. A katasztrófaelhárítók döntése tehát, hogy kitoloncolják a romákat a város területérôl. Hogy mikor, azt egyelôre nem tudják.
           Másnap újabb híreket kaptunk a rendôrségrôl: augusztus 14-én a bizottság által hozott döntés értelmében a rendôrség akciót szervezett a 4-es és 8-as kilométerek között az ott illegálisan tartózkodó idegen személyek (cigányok) eltávolítása érdekében. Az akció során sikerült azonosítani 157 Maros, Beszterce, Szeben és Neamt megyébôl származó személyt, akiket visszaküldtek lakhelyükre.
           Sikerült tehát eltávolítanunk az idegen romákat, akik munkával keresték meg a kenyerünket, akik málnásztak, s ha kellet egy kicsit takarítottak is a környékükön. Pusztuljanak innen, mert csak árthatnak! Csak ôk okozhatnak erdôtüzet, ôk a vízszennyezôk, a kártékonyak. S szombatonként mikor kéregetni, lopni jönnek vissza, akkor azt mondjuk, hogy dolgozzanak!
Balázs Katalin

Szárhegyi falunapok ötödszörre

           Az elmúlt hétvégén rendkívüli falunapok helyszíne volt Gyergyószárhegy. Rendkívülisége nem abban állt, hogy meghívottként fellépett Koós János énekes, hanem abban, hogy többnyire fiatalok szervezték az ünnepélyt, melyben segítségükre a nagyon fiatalok voltak.
           Péntek délben a háromnapos ünnep megnyitója elôtt néhány perccel Szárhegy polgármesterével, dr. Ambrus Zoltánnal beszélgettünk:
           – Mire számít, milyen lesz az idei falunapok?
           – Erre az ünnep végén könynyebb lenne válaszolni, de én optimista vagyok, remélem, az idei faluünnep is olyan lesz, mely megmarad a szárhegyi ember és a meghívottak emlékezetében.
           – A szervezôk többnyire fiatalok, hogyan lehetett összefogni a falu ifjúságát?
           – Könnyen, hisz a falunapokon ugyan minden korosztály talál kedvére való elôadást, a hangsúly mégis a fiatalság szórakoztatásán van; az ünnep a fiataloké. Tehát ôk, maguknak szerveznek mulatságot, a polgármesteri hivatal pedig támogatja ebben.
           – És mennyi pénzébe kerül ez a községnek?
           – Az elôzetes költségvetés szerint ötvenmillió lejt szánunk erre az alkalomra. Ennyit tud adni a polgármesteri hivatal. Ha ez nem lenne elegendô a felhôtlen szórakozáshoz, akkor támogatóink is zsebbe nyúlnak, kipótolják a hiányzó összeget.
           * * *
           Pénteken, mikor a delet kongatták, már kicsôdült az utcára a falu népe, várták, hogy kezdôdjön a muri. Az árnyékban a 81 esztendôs Imre bácsi a csupán tíz évvel fiatalabb falustársával, Károly bácsival beszélgetett. Tôlük kérdeztem, mit várnak az ünnepségtôl. Imre bácsi: megnézem, hogy mi lesz itt, de ha nem fog tetszeni, hazamegyek, nem süttetem magamat a nappal. Károly bácsi: én Koós Jánosra vagyok kíváncsi. Ô szárhegyi születésű, szegrôl-végrôl rokonok is vagyunk, itt gyerekeskedett, akkor irtó rossz gyerek volt, de aztán Magyarországra került, s azóta velünk nem vette fel a kapcsolatot.
           * * *
           A lovasok után rögtön színpadra lépett az „egykori rossz gyerek", majd egymást váltották a kiállítások, versenyek, elôadások, színházi produkciók és koncertek. S közben nemcsak a szemnek, a gyomornak is jutott valami: egymást érték a „lacikonyhák", folyt a sör, sült a miccs. Vasárnapra az ökör is nyársra került. Angi Richárd, a mészáros üzlete volt ez. Elmesélte, hogy ô vásárolta meg a 200 kilós ökröcskét, péntek este aztán elengedte az állat vérét, negyvennyolc órát pácolta, majd rengeteget sütötte, hogy ropogós, ízes eledel legyen belôle, mely mellé már csak kenyeret és mustárt kellett szervírozni.
           * * *
           A lovasok után rögtön színpadra lépett az „egykori rossz gyerek", majd egymást váltották a kiállítások, versenyek, elôadások, színházi produkciók és koncertek. S közben nemcsak a szemnek, a gyomornak is jutott valami: egymást érték a „lacikonyhák", folyt a sör, sült a miccs. Vasárnapra az ökör is nyársra került. Angi Richárd, a mészáros üzlete volt ez. Elmesélte, hogy ô vásárolta meg a 200 kilós ökröcskét, péntek este aztán elengedte az állat vérét, negyvennyolc órát pácolta, majd rengeteget sütötte, hogy ropogós, ízes eledel legyen belôle, mely mellé már csak kenyeret és mustárt kellett szervírozni.
           A szervezôk, a Cika Alapítvány, akik öt éve, hogy szervezgetnek elmondották: a 2001-es Szárhegyi falunapok rendkívül jóra sikeredett. Bár voltak kisebb csúszások a programhoz képest, de volt, mivel helyettesíteni, hogy a nézôk egy pillanatig se unatkozzanak.
           Danguly Ervin elmondotta, hogy naponta 2500–3000 kíváncsiskodó volt a rendezvényeken, s a falu 70 százalékát is sikerült az utcára csalogatni.
           – Jövôre is ezt adnánk a falunak: a minôség befogadására nevelni a közönséget.
           * * *
           A három napos dínom-dánomnak azonban ráadása is volt: szerdán folytatódott a rendezvény. Nagyboldogasszony ünnepén, a falu búcsúnapján is elôadással kedveskedtek a búcsúsoknak. Volt a Cika néptánccsoport műsora, fotókiállítás és Borsos Miklós emlékünnep is. A szerdai vásárra pedig képzôművészeket is meghívtak a szervezôk, hogy igazi művészeti értékeket vásárolhassanak vásárfiaként a búcsúsok.
           Négynapos ünnep volt tehát Szárhegyen, melyrôl példát vehetne sok úrhatnám falu- és városvezetôség.
Balázs Katalin

Civil sarok

           A nyár a pihenés, feltöltôdés idôszaka kellene legyen, fôleg a gyergyói ember számára, aki „át kell vészelje" telet. Ehhez a feltöltôdéshez kínálunk az elkövetkezôkben néhány játékos, hasznos gyakorlatot. Szerintünk felér egy keresztrejtvény fejtéssel ezen gyakorlatok megoldása, hasznosságát pedig a szervezet szempontjából a jövôben lehet lemérni.
           3. gyakorlat: A jövôkép
           A jövôkép (vízió) azt mutatja meg, hogy milyenné akarjuk civil szervezetünket alakítani, hová akarunk jutni a jövôben. Megfogalmazásakor a következô kérdésekre keressük a választ:
           * Ha tökéletes lenne, milyen lenne a szervezetünk?
           * Milyennek álmodjuk vagy reméljük a jövôben szervezetünket?
           * Mit várunk, milyen lesz a szervezetünk?
           A jövôkép jellemzôi:
           * Hosszú távú jövôbe mutat.
           * A lehetô legrövidebben megfogalmazott.
           * Bárki számára érthetô.
           * Statikus állapotot ír le.
           * Több szervezet is egyetérthet vele.
           A jövôkép a szervezet központi értékét fejezi ki.
           Feladat: Fogalmazd meg saját szervezeted jövôképét!
           Feladat: Gyűjtsd össze saját civil szervezeted alapértékeit!
           Feladat: Vizsgáld meg, mely személyes értékeid vannak kapcsolatban civil szervezeted értékeivel?
           Egy példa: a gyergyói civil szervezetek közös jövôképe: „A jól felépített, stabil hálózattal, megfelelô anyagi háttérrel rendelkezô civil szervezetek – együttműködve az önkormányzattal és a pénzvilággal – szemléletváltásra és önszervezôdésre képessé, boldoggá teszik a gyergyói lakosokat."
           4. gyakorlat: A küldetés
           A küldetés (misszió) azt fejezi ki, hogy az adott civil szervezet milyen módon kívánja elérni a jövôbeni célt.
           A küldetés különbözteti meg a többi hasonló jövôképpel dolgozó szervezettôl, hiszen egy elképzelt jövôt többféle módon lehet elérni.
           A küldetés jellemzôi:
           * A következô kérdésekre ad választ:
           – kik vagyunk, kiért, miért dolgozunk, hogyan dolgozunk,
           – mely földrajzi területen fejtjük ki tevékenységünket.
           * A szervezet átfogó célját magyarázza meg.
           * Sugallja a szervezet értékrendjét.
           * Rövid, 2–3 dinamikus mondatból áll.
           * Csak az adott szervezetre jellemzô.
           * A környezetre reagálva születik.
           * Újraértékelôdik és idôrôl idôre módosulhat.
           * A célközönségre teszi a hangsúlyt.
           * Az eredményre koncentrál és nem az operatív működésre vagy tevékenységre.
           Feladat: Fogalmazd meg saját szervezeted küldetését!
           Könyvészet: Segít a város Alapítvány, Eger, Szervezetfejlesztô tréning 1999. június 2–5.
           Minden civil barátunknak kívánunk jó szórakozást és tartalmas nyarat!
Molnár Judith


                     KisAsszony

Tippek leégés ellen

           Bár az ózonlyuk idén sem lesz kisebb a tavalyinál, s így az UV-sugárzás veszélye sem csökken, de az elmúlt években azért már megtanultunk védekezni a káros sugarak ellen. Íme néhány ötlet a „bevált" védekezési módok közül:
           1. A megfelelô napozó krém
           A jó minôségű napozókrémek védôburkot képeznek a bôrön, amely visszaveri az UV-sugarakat. Az ún. mikropigmentek kevésbé irritálnak, és a bôrre kenve azonnal hatnak.
           2. Öltözzünk pamutba
           A száraz pamutpóló csak 6, a nedves viszont az UV-sugarak 20 százalékát engedi át. Minél sűrűbb szövésű az anyag, annál kevesebb fény éri a bôrt. Ebbôl a szempontból azonban mindegy, hogy világos vagy sötét színű a ruhadarab.
           3. Borús idôben is kell napozókrém
           A felhôk csak az UV-sugarak 15–20 százalékát nyelik el, s ezért a maradék okozhat leégést.
           4. Legyen a bôr mindig száraz
           Fürdés, úszás után azonnal szárítkozzunk meg, mert a vízcseppek a bôrön nagyítóként hatnak, s fókuszálják a napsugarakat. Mielôtt kifeküdnénk a napra, okvetlenül kenjük be magunkat napozókrémmel.
           5. Fokozottan védjük az arcot
           A vékony arcbôr fokozottan érzékeny a sugárzásra, amely foltosodást, bôrkeményedést, gyulladást okozhat. Az arcra – orra, fülcimpákra – használjunk magasabb faktorszámú napozókrémet!
           6. Ügyeljünk az allergiára!
           Van, akinek a bôre a napozásra kiütésekkel, foltokkal, viszketéssel reagál, s allergiás tüneteket mutat. Ilyenkor használjuk a zselés napvédôszereket. Hátránya: hogy kevésbé véd, mint a hagyományos naptej.
           7. Étkezzen helyesen!
           Gyümölcsök, zöldségek (sárgarépa), könnyű ételek fogyasztásával az átlagosnál több karotint vihetünk be a szervezetbe, ami elôsegíti az egészséges napozást. De nem pótolja a napozókrémeket!
           8. Védekezni kell a víz alatt is
           Három méter mélységig a tiszta vízben erôs marad az UV-sugárzás, tehát az arc, a váll vagy a hát fokozott veszélynek van kitéve a víz alatt is. Ezért ezeket a bôrfelületeket fürdés vagy úszás elôtt nagyobb faktorszámú napvédôvel kenjük be. Különösen fontos ez, ha gumimatracon „sütkérezünk a vízen".
           9. Mértékkel napozzunk
           Szakorvosok figyelmeztetnek, hogy rövid idôt töltsünk – s lehetôleg ne a déli órákban – a napon. 11 és 15 óra között fokozott veszély fenyegeti a bôrünket.
           10. Idôben kenjük le magunkat
           A védôszerek csak akkor hatásosak, ha van idejük „felszívódni". S ehhez legalább félórára van szükség. Tehát a napozás megkezdése elôtt legalább félórával kenjük be magunkat. Napozás, fürdés vagy játék után újra meg újra kenjük be magunkat, mert a védôréteg „kopik".

Testápolás a konyhában

           Bármilyen fejlett is a szépségipar, az igazi szépség mégis – be kell látnunk – a belsô, nem pedig a külsô ápolásból ered. Ennek egy része a táplálkozás, amely akár fiatalíthat is.
           Tudta, hogy a piros bogyós gyümölcsök jót tesznek a ráncok ellen? És ezzel szerencsére nincsenek egyedül. Legújabb amerikai kutatások szerint a mazsola és a szilva is rengeteg olyan anyagot (ún. poly-fenolokat) tartalmaz, amelyek megfogják a szabad radikálisokat, sejtjeink agresszív ellenségeit, az öregedés meggyorsítóit.
           Az említett gyümölcsökön kívül a sok béta-karotint tartalmazó sárgabarack, mangó, szamóca, sárgarépa (mindig olajjal vagy vajjal együtt fogyasztandó!), paradicsom, spenót és édesburgonya is véd az öregítô és egészségromboló részecskék ellen.
           A megfelelô vérkeringés is elengedhetetlen ahhoz, hogy szervezetünk megôrizze fiatalságát, hiszen e nélkül lassabban jutnak el szerveinkhez a tápanyagok, így felgyorsul az öregedés folyamata. Elegendô E-vitamin jelenléte sokat segíthet ezen. E-vitamint pedig találhatunk a lenmagban, a növényi olajakban, az avokádóban, mandulában, mogyorófélékben. A keringésre ezen kívül jó hatással vannak a zöldségekben és a szôlôben megtalálható flavonoidok is.
           Nem mindegy persze, hogyan fogyasztjuk ezeket a „fiatalító" élelmiszereket. A maximális hatékonyság érdekében fogadjunk meg néhány tanácsot:
           Készítsünk E- és C-vitamin koktélt, vagyis piros gyümölcsökbôl, homoktövisbôl, mandulából, mogyorófélékbôl és lenmagból készült salátát, a két vitamin ugyanis segíti egymás hatékonyságát.
           Kombináljuk a B-vitaminokat is: a zöldsalátába keverjünk friss csírákat, és fogyasszunk hozzá teljes ôrlésű lisztbôl készült kenyeret. Az idegek legjobb gyógyszere!
           Együk nyersen a fokhagymát, csak így érvényesül teljesen antibiotikumhoz hasonló hatása.
           A paradicsom nyersen és fôve is jó, de más hatással bír: nyersen több benne a C-vitamin, fôve viszont sejtvédô anyag keletkezik benne.
           Babot soha ne együnk nyersen, ugyanis olyan egészségre káros anyagot tartalmaz, amely csak fôzés közben pusztul el.

Paradicsomos sajtkrém
           10 dkg krémsajtot keverjünk össze 5 dkg vajjal, egy evôkanálnyi paradicsompürével, egy kávéskanálnyi mustárral, fele annyi reszelt hagymával, sózzuk és borsozzuk.

Sárgarépás túrókrém
           25 dkg áttört tehéntúrót dolgozzunk össze 3 evôkanál búzacsírával, 2 teáskanál mézzel, 10 dkg reszelt sárgarépával és 1 dl kefírrel. A masszát jégszekrényben érleljük 1–2 órát, majd kenyérre kenve tálaljuk.
A rovatot szerkeszti: Pál Hajnalka


                     KisNet KisNet KisNet KisNet

Mindent a Kurszkról

           A Kurszkkal foglalkozó független, angol nyelvű weboldal jelent meg körülbelül egy évvel azután, hogy az orosz haditengerészet atom-tengeralattjárója a Barents-tenger mélyére süllyedt. A hajón bekövetkezett robbanás után a Kurszk 118 fônyi legénysége életét veszette. A hajótest azóta is a tenger fenekén nyugszik.
           Moszkvát nemcsak az áldozatok rokonai, de az újságok és nyugati megfigyelôk is kritizálták, amiért nem adott elég információt az elsüllyedt tengeralattjáróról. Ezért most személyesen az orosz elnök, asszisztense, Szergej Jastrazhemskij hozta nyilvánosságra a weboldalt. Közölte, hogy tanultak a múltból. „Most már tudjuk, hogy jobb lett volna, ha egy évvel ezelôtt több információt adunk" – mondta Vlagyimir Putyin asszisztense a website bemutatóján. Elmondta, még nincs meg minden kérdésre a válasz, hogy pontosan mi történt tavaly augusztusban, de a válaszokat keresik. Eddig még csak feltételezések vannak a történtekrôl. Megígérte, hogy ha kiderül az igazság, akkor nyilvánosságra hozzák.
           Az oldal megpróbál részletes információkkal szolgálni a Kurszk kiemelési műveletérôl. A magyarázat szerint azért készült el a nemzetközi site, mert a Kurszk tragédiája az egész világon felkeltette az emberek érdeklôdését. A szerkesztôk szerint az oldal gazdaságilag is független az orosz kormánytól.
           A weboldalra látogatók találkozhatnak a kiemelési műveletek háromdimenziós modellezésével, és a kiemelés minden részletét megismerhetik. Tartalmaz archív anyagokat, és a legújabb információkat is a tragédiáról. A kormány ígérete szerint a szerkesztôk a lehetô leggyorsabban megkapják a szükséges információkat. Emellett olvasható lesz a független szakértôk véleménye és más kommentárok is.
           Miután Putyin elnök megígérte, hogy felszínre hozzák a roncsot, mindenki abban reménykedik, hogy végre kiderül az igazság, hogy mi is okozta az atom-tengeralattjáró katasztrófáját.

Űrmozi az interneten

           Az interneten már letölthetô az a film, amit azokból a képekbôl szerkesztettek, amelyeket az elsô aszteroidán landoló űrhajó készített leszállás közben.
           A Near Earth Asteroid Rendezvous (Near) szonda eredetileg nem szállt volna le az Erosra, de a földi irányító központban úgy gondolták, hogy mégis megpróbálnak landolni az aszteroida felszínén. Igazából nem kockáztattak sokat a tudósok, hiszen az űrszonda már amúgy is a vártnál több adatot gyűjtött össze, és küldetése befejezôdött, tehát nem okozott volna gondot, ha összetörik az űrjárművet.
           Most a leszállás elôtti percekben exponált hatvannégy, igen részletes fekete-fehér képet öszszekötve Mark Robinson egyperces filmet készített. Az utolsó képkockán, melyet a szonda 422 láb (128 méter) magasságban készített, golflabda nagyságú részletek is kivehetôek.
           A projektet az illinoisi Northwestern University-n, a Johns Hopkins University alkalmazott Fizikai Laboratóriumában, a Maryland és a Cornell University-n kivitelezték.
           A film: http://near.jhuapl.edu/ iod/20010731/index.htm/

Pig Brother – Új reality show malacokkal

           Öt malac készen áll arra, hogy négy hetet együtt töltsön egy luxus disznóólban, miközben az interneten 24 órán keresztül figyelhetik ôket az érdeklôdôk.
           A vállalkozás szeptember elsején indul valahol Cheddar közelében. A közönség az öt malac közül telefonhívás útján minden héten kiszavazhat egyet. Az emelt díjas szolgáltatásból minden hívás után 20 penny a száj- és körömfájás járvány miatt nehéz helyzetbe került farmerek önsegítô alapjába vándorol.
           A farmerek több ezer fontos bevételre számítanak, amire van is esély, hiszen eddig a világ minden tájáról több mint félmillióan iratkoztak fel a www.somersetorganics.com oldalra, ahol a programról lehet bôvebb információkhoz jutni.
           A szakértôk szerint a malacok neveinek kiválasztása nagyban befolyásolhatja a végeredményt, hiszen a Blairre keresztelt állat a vetélkedô megkezdése elôtt három héttel már a fogadóirodák favoritja. A Blair gyôzelmére fogadók a feltett összeg kétszeresét vihetik haza, amennyiben az ô jelöltjük fut be elsôként. A többieket, Brownt, Beckettet, Widdecombe-ot és Portillót jóval esélytelenebbnek tartják a bukmékerek.

Linkgyűjtemény

           * A Kurszkkal foglalkozó független, angol nyelvű weboldal: http://www.kursk141.org/
           * Ingatlan-visszaigénylési tájékoztató (a 2001/10. sz. törvény elôírásairól): http://www.htmh.hu/felhivasok/roingatlan.htm
           * Ötletek utazáshoz:: http://www.virtourist.com/
           * Az ételek kalóriatartalma:
http://www.adatbazis.transindex.ro/?adat=energia
           * A Forma-1 Magyar Nagydíj hivatalos honlapja:
http://www.hungaroring.hu/
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre


                     Gyergyói nyári napok hiányában szórakozzon velünk

A nôs érsek találkozott a pápával

           Emmanuel Milingo afrikai érsek, aki megnôsült – és ezért a katolikus egyházból való kiközösítés fenyegeti –, Castelgandolfóban kedden találkozott II. János Pál pápával.
           Az olasz televízió beszámolója szerint a 71 éves Milingo, korábban Lusaka püspöke, hétfô este teljesen váratlanul bekopogtatott a pápa nyári rezidenciájának ajtaján. Ekkor nem fogadta a pápa, kedden azonban Milingo visszatért, és ekkor jött létre a mintegy félórás találkozó. A zambiai fôpap idén május 27-én, a New York-i Moon-szekta tömeges esküvôjén feleségül vett egy 46 éves koreai nôt. A Vatikán erre ultimátumot intézett hozzá, amely szerint ha legkésôbb augusztus 20-ig nem bontja fel házasságát, nem szakít meg minden kapcsolatot a Moon-szektával, továbbá nem tesz hitet a papi nôtlenség és a pápa mellett, akkor kiközösítés vár rá.
           Milingo levélben kérte a pápát: mentse fel a papi nôtlenség kötelezettsége alól, mert fiút akar nemzeni. A Vatikán korábban óva intette Milingót attól, hogy Afrikában a koreai Moon szektához hasonló önálló egyházat alapítson. Az 1954-ben alapított és rendkívül konzervatívnak számító szektát a múltban sok kritika érte, fôleg a tömeges esketések gyakorlata és világuralmi törekvései miatt. Bírálják azért is, mert elszigeteli és agymosással bilincseli magához híveit.
           A Vatikán kedden kiadott rövid közleménye szerint II. János Pál pápa és Milingo találkozása „párbeszéd kezdete", amelytôl azt remélik, hogy „kedvezô fejleményekre" vezethet. Milingo a pápai rezidenciáról távozóban nem volt hajlandó nyilatkozni.
           A zambiai egyházférfi kuruzslói és ördögűzô praktikái miatt már régóta szálka a Vatikán szemében. Egy akupunktúrával foglalkozó koreai nônek fogadott örök hűséget mintegy 60 másik pár társaságban, hogy úgymond hadat üzenjen a cölibátusnak. Az esketést személyesen végezte Sung Myung Moon szektavezér. Az 1983-ban Rómába került Milingót botrányai miatt tavaly már csendben megfosztották a Vatikán apparátusában betöltött tisztségétôl.

Willy nem akar szabad lenni

           Könnyen meglehet, hogy Keiko, a gyilkos bálna soha nem lesz szabad. A Szabadítsátok ki Willyt! sorozat sztárja ugyanis nem hajlandó elhagyni Reykjavik melletti otthonát, egy elkerített kis öblöt, holott az elmúlt hónapokban több mint hatvan alkalommal eresztették ki a nyílt tengerre. A vele foglalkozó kutatók szerint Keiko (a japán név jelentése: Szerencsés) megszokta az embereket, és ezért nem akaródzik neki csatlakozni a környéken vadászó bálnarajokhoz.
           Az idô sürget, mert egyrészt nincs több pénz Keiko ellátására (gondozása évente 3 millió dollárba kerül az állatvédôknek), másfelôl a közelben az izlandiak lazacfarmot létesítenek, így a többtonnás filmcsillag „szállását" fel kell számolni. A bálnarajok ráadásul hamarosan továbbvonulnak dél felé, ezért valószínű, hogy Keikót visszaköltöztetik Amerikába, ahol ismét állatkerti látványosság lesz.

Veszélyben a Prost-csapat

           Rossz anyagi helyzete miatt veszélybe került a Forma-1-es Prost-csapat jövôje. Jó hír viszont, hogy Alesi és Frentzen is kipróbálhatja kocsiját a Magyar Nagydíj elôtt.
           A La Tribuna című napilap szerint a négyszeres világbajnok Alain Prost vezette istálló vesztesége már a tavaly is meghaladta a 4,2 millió eurót, s ez az összeg több támogató visszalépése miatt tovább emelkedett.
           A Peugeot-gyár, amely az elmúlt idényben ingyen szállította a motort, szerzôdést bontott, így a csapat 30 millió euróért a Ferraritól vásárolt hajtóművet.
           Az augusztus 19-i Magyar Nagydíjon a Jordan-Hondához szerzôdô francia Jean Alesi helyett Heinz-Harald Frentzen, valamint a brazil Luciano Burti lesz az istálló versenyzôje. A német pilóta, a hungaroringi futamig szóló teszttilalom ellenére – a nemzetközi szövetség engedélyével – pénteken 50 km erejéig kipróbálhatja a számára új versenyautót.

„Gyilkos" lottószisztéma

           Malajziában azzal vádolnak három férfit, hogy szerencsés lottózásuk érdekében öltek meg egy amerikai turistanôt.
           A vádlottak – a vádirat szerint – még 1999-ben végeztek egy 35 éves amerikai hölggyel: fekete mágia keretében emberáldozatnak használták, remélve, hogy így már biztosan nyerni fognak az ázsiai országban népszerű négyes lottón.
           A gyanúsítottak egyike júniusban elvezette a rendôrséget a nô holttestéhez. A három férfi tárgyalása e héten kezdôdött és augusztus végén folytatódik. Ha bűnösnek találják ôket, akkor halábüntetés vár rájuk. A Reuters arra nem tért ki, hogy vajon nyertek-e a lottón.

Okos televízióval a reklámok ellen

           A holland Philips egy olyan televíziókészüléken dolgozik, mely beépített merevlemezes tárolóegységével rögzíti az általunk nézett műsort, és néhány másodperces késéssel rögtön le is játssza nekünk. A csekély késleltetés elegendô idôt hagy a készüléknek arra, hogy detektálja a reklámokra jellemzô képvágási technikákat, illetve azokat az ismertetôjegyeket, melyek arról árulkodnak, hogy a műsort éppen reklám szakítja félbe. A reklám detektálásakor a berendezés egy elôre beállított, kívánság szerinti képsort, videoklipet játszik le, majd a reklám végének érzékelésekor visszatér a műsorhoz. A kérdés csak az, hogy a televíziós hirdetôk mit szólnak majd az ôket diszkrimináló, új készülékhez.

Michael Flatley visszavonul

           Az ír néptáncot show-elemként felhasználó, és ezzel egyidejűleg multimilliomossá vált elôadóművész végleg szögre akasztja a szteppcipôket.
           Az elôzetes szóbeszédek végére szóvivôje útján tett pontot a sokoldalú, korábban sakkban, boxban és fuvolajátékban is jeleskedô 42 éves ír származású elôadóművész. A szóvivô július 29-én jelentette be, hogy Michael Flatley ezúttal valóban visszavonul a táncolástól. Legutolsó fellépése a fenti bejelentés napján, Dallas-ban volt látható. Flatley tervei szerint egy angol filmben fog legközelebb a nyilvánosság elé lépni.
           Az ír-amerikai sztár legnagyobb sikere a Lord of the Dance volt, mellyel bejárta a világot. Az elôadás multimilliomossá tette, majd 1998-ban kilépett a show-ból. Flatley, aki a Guinness Rekordok Könyvében a leggyorsabb lábú sztepptáncosként szerepel, lábait 40 millió dollárra biztosította.

Óvszer Indiában

           Az Indiai Varanasi városában az orvosoknak feltűnt, hogy az elmúlt évben nagyon megugrott a családtervezés elôsegítése céljából ingyenesen osztogatott óvszerekért jelentkezôk száma. Utánajártak a dolognak, és kiderült, hogy az óvszereket nem védekezésre használják, hanem a selyemiparáról híres Varanasiban a szövônôk ezzel síkosítják a szövôorsókat.
           A kézzel szôtt szárik elkészítése nagyon nehéz munka, mert a szál sokszor megakad az orsón, és elszakad. Azonban a síkosított óvszerrel bedörzsölt orsókon ez ritkán fordul elô. Egy szári elkészítésekor körülbelül 14 óvszert használnak fel a szövônôk. A városban több mint százezren élnek ebbôl a foglalkozásból, így érthetô a több százezres óvszerfogyasztás.
           Az orvosok miután megtalálták a rejtély kulcsát, beszüntették az óvszerek ingyenes osztogatását.

Pavarotti boldog

           A híres tenor Luciano Pavarotti egy boldog ember – mivel fogyott kb. 17 kg-t. A súlyveszteség azt is jelenti az ízületi gyulladással küszködô sztárnak, hogy lábai kevésbé fognak fájni. „Azok, akik azt mondják, hogy a fogyás árt a hangodnak, tévednek. Még jobbá válsz" – mondta Pavarotti.
           Az énekes lábait megműtötték és emiatt a diétáján is változtatnia kellett az étel-bolond olasz sztárnak. „Három évvel ezelôtt megoperálták a csípômet és a térdemet, ez is arra ösztökélt, hogy kezdjek el fogyókúrázni. Mostanában sokkal kisebb adagokat fogyasztok mindenbôl. Egy kis halat, néhány fôtt krumplit, spenótot és zöldbabot. Kenyeret egyáltalán nem eszem, de a tésztát természetesen nem tudom kihagyni az étrendembôl és néha egy kis húst is fogyasztok. Az édességet azonban teljesen mellôzöm" – mondta a sztár.

Britney készen áll a szexre

           Britney Spears a hírek szerint készen áll a szexre – erotikus könyveket olvas. Barátai elmondása szerint Britney már alig várja, hogy a tettek mezejére lépjenek barátjával, Justin Timbrelake-kel.
           Az énekesnô otthonának hatalmas ágyán állítólag a szüzességének elvesztésérôl ábrándozik. „Amikor éjszaka telefonon beszélnek, Britney gyakran fantáziál arról, hogy Justin ott fekszik mellette. Britney-t nagyon szigorú elvek szerint nevelték, és nem viccnek szánja, hogy a házasságkötésig megôrzi szüzességét. De hát a lányok gyakran álmodoznak, így természetesen ô is. A szerelmes regényekben mindig a Britney-éhez hasonló hatalmas ágyakról esik szó. Britney most elôször ábrándozik arról, hogy az ágyát jó lenne nem csak a plüss állataival megosztani" – mondta az énekesnô egyik barátja.

Tehén landolt egy török férfi kávéjában

           A 62 éves Ethem Szahin kávéját szürcsölte a közép-anatóliai Özkonak egyik kávéházában, amikor a magasból tehén pottyant rá. A szarvasmarha át akart menni a (feltehetôen domboldalba épített) kávéház tetején, de az beszakadt alatta.

Tücskök milliói pusztítanak Utahban

           Mérhetetlenül elszaporodtak a tücskök az Egyesült Államok Utah államában. Az ízeltlábúak kibírhatatlan ciripelése mellett csak a gazdaságokban általuk okozott kár jelentôsebb. Eddig több mint 25 millió dollárnyi termést pusztítottak el.
           A vidék hemzseg a tücsköktôl. A nagy, barna ízeltlábúak eddig közel egymillió hektárnyi mezôgazdasági területet rágtak meg, és úgy tűnik semmi sem állíthatja meg ôket.
           A rovarok napi egy mérföldet is képesek megtenni, és nem számít nekik, hogy szántókat pusztítanak, vagy emberi otthonokba nyomulnak be. Felmásznak a falakon, bemásznak a tetô repedésein és a kéményeken. A helyiek csak imádkoznak. Egyesek azért, hogy a tücskök eltűnjenek, vagy azért, hogy jó kemény hideg tél legyen. Ezen kívül ugyanis más nem képes megállítani a tücskök pusztítását.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre

Deltai kalandok – Tomorosan (30.)

           Csak a jégkorongozóknak parancsoltam, akkor is válogattam kivel mit lehet tenni és kell tenni. E sport eredménye is a fegyelem, csapatfegyelem, az akarati magatartás szabályainak szigorú betartására sarkall. Magam, egy szocialista „profi csapatban" játszottam és ezt hat éven keresztül. Rangos vezetôk figyelték a társaságot, védtek, elmarasztaltak és ezeket magamon tapasztaltam! Pl. egy mérkôzésen a fôvárosban egy-két ellenségemmel szemben „bekeményítettem" kíméletlenül „bodicsekeltem". Megjegyzem: – a pályán „ellenségem", civilben „ellenfelem", de lehet barátom. Nagy Albi mind a három kategóriát bejárta. A mérkôzést olyan újságíró is megnézte, aki nem látott jégkorong mérkôzést és a hétfôi „Apărarea Patriei" katonaújságban rólam így írt: – „brutalul Tomor" igen, mert a legénykék... utána támolyogtak. Parancsnokom „a vizet felkapta" be az autóba, fel a fôszerkesztôhöz, elô a legénykét, és megkérdeztem, ismeri-e azt a sportot? A válasz egyszerű volt: – Nem, most láttam elôször! Kiállította a bíró Tomort? – Azt nem látta, de nem. – Következett a sajtóban a javítás és a jégkorongszabályok általános ismertetése. A ficsúrtól! Jaj, megint a jégkorong! Be szép is az, csak keményen kell játszani! Ahhoz meg erô is kell.
           Idô teltével kérdik, hogy mi lesz, merre megyünk, amit vázoltam. Három út vezet Crişanba, elsô ott ahol jöttünk, tehát a Lungán, a Litcov-Caraorman és végül Bijan-tó – Canalul Vătafu–Litcov–Nea Avram. A térképet a kézbe adtam, vizsgálják és döntsenek, a Bijani utat, a Vatafut választották, igaz ez a legrövidebb. Az indulás ideje beállott, hiszen közeledett 6 óra, még a Bijánba egyet húzzunk! A Luminából ki, be egy öt kilométer hosszú csatornába, abból a Bijánba és a dobigálás megkezdôdött, az esti harapásra megérkeztünk. Lehet, hogy lekéstük és a késés miatt a fogás elmaradt! Besötétedett a csatornán nyugati irányba beindultunk és 10 óráig az evezôt húztuk. A Macuhova környékén úgy 10 óra körül hallom: – éhesek vagyunk! A partmellé lehúznak, az evezôket leteszik. Kikötünk de nem esznek. Igen, a délben ettünk és kész! Ide halat fogni jövünk és szenvedni, otthon is lehet enni, meg elkényelmesedni. Lehet, hogy valamit faltak, de inkább eldôltek! Gyönyörű volt a holdfényes éjszaka, ott lent a vízben élet-halál harcot vívtak, de, hogy mik, fogalmam sem volt. Ôk ott összebújtak, de csak mocorogtak. Ez így ment éjfélig, akkor beszóltam, de felkelni nem akartak. Ígértem, hogy a sarkon teát fôzök a „deltamentá"-ból, aztán vakaróztak, végül is a patakhoz letámolyogtunk, ôk magukat a ladikba bevágták, járomba befogták – az ülésen egymás mellé ültek, két kézzel eveztek – majd a nagy útba beletörôdve, bebúsulva Csabi maguknak a jelszót kiadta: – Canotajul academic! Bételik! Közben megkérdezték, hogy melyik sarkon fôzök, mondtam: – ott a csatorna végében, a Litcovnál, ahonnan ha jól megnézzük Nea Avram tanyáján a villanyt, ha ég, láthatjuk. Ha ott van integet(het), tán 8 kilométer a táv, az áramlás ellen! És azokkal a tepsikkel, embert nyúzó, otromba evezôkkel. Ekkor újból egy gyászmenetnek tanúja voltam, a csatorna végéig, amikor is az autóvillamossági izmok megfeszültek, acélos markolatot adva az evezôre, még Lajcsi is besegített a „rolbás" markolataival!
           Négy óra körül jobb oldalon kikötöttünk, én neki a fôzöcskélésnek, ôk nem emlékszem, hogy merre dôltek meg. Száraz fa itt bôven van, olyan fűz féle, nagy lángja, kevés a kalóriája, de kegyetlen a füstje. A beígért teát elkészítettem, citrommal ízesítettem, a fiuk fiatalosan mozgolódtak, tán az evezôket kívánták, vagy Nea Avram kabanáját. Újból csónakba, következett a tenyérbe töpés és hajts! Egy darabig a csapat közösen kapaszkodott az ár ellen, egymás mellet, de azzal a gondolattal, hogyha hamarabb hazaérek, tán meg is tudok fürdeni, csak azután folytatjuk az utat a Trei Iezere felé, ami ott fent északon van, jobban húzogattam. Hét óra körül Nea Avram lábaihoz értem, aki a tanya elôtt a vízbôl, illetve csónakjából a lôtt vadrécéket szedegette halomba. Nem hitte, hogy a Luminán lent voltunk és megjárva, horgászva meg halat fogva, ilyen hamar jelentkeztünk! Nála! És mindezt evezôvel és jó erôben! Kérdi, hogy a többi hol van, mutattam le a csatornán a Caraormani-csatornába és látszottak. Jó fürdôt vettem a patakban, ettem, ittam amire ôk megérkeztek, készen is voltam és reájuk vártam, amíg magukat fellocsolták és pihenni akartak. Nea Avram kérdi, hogy most mit teszünk: – Csak ide felmegyünk a Trei Iezere és annak a szomszédjába. Csabi egy keveset a parton leterült, egyet pihegett, de indulásra magát összekapta és besorolt. Hiába a horgászvér ott sem válott vízzé! (folyt. köv.)
Dr. Tomor Zoltán


           EGÉSZSÉG

Kalapos gyilkosok

           Százezernél is több gombafaj létezik Földünkön. Méretük az apró, szabad szemmel nem látható, egysejtű gombáktól a kalapos, tönkkel rendelkezô nagygombákig változik. Cikkünk a természetben található bizonyos nagygombák által okozott mérgezésekre, ezek elkerülésére hívja fel a figyelmet, hogy a gombászás ne torkolljon tragédiába egy családban sem.
           A mérgezések súlyossága szerint beszélünk enyhe, közepesen súlyos és súlyos mérgezésekrôl.
           Az enyhe mérgezések kisebb mennyiségű mérges gomba fogyasztásakor jelentkeznek, vagy akkor, ha a gombafajban csekély a méregmennyiség. Enyhe tüneteket okoznak a vöröses kénvirággomba, az epe ízű tinóru, számos tôkegomba, a csípôs pereszkék és a pókhálósgombák.
           Középsúlyos mérgezést okozhat például a szôrgomba, a hánytató galambgomba és a cifra korallgomba. Az okozott tünetek nagyon változatosak. Ezek elfogyasztásuk után 5–6 órával kezdôdô hasmenéssel járnak.
           Súlyos mérgezést idéz elô pl. a farkastinóru, a nagy döggomba, a világító tölcsérgombba, a sárga kénvirággomba. A tünetek nagyon változatosak lehetnek, de jellemzô a gombafogyasztás után néhány órával kezdôdô hányás, pupillaszűkület, hasmenés, egyéb béltünetek.
           A sejtmérgezések legfontosabb fajtái:
           – Gyilkos galóca típusú mérgezés. A halálos mérgezések több mint 90 százalékáért mindig a gyilkos galóca a felelôs. A mérgezés jellemzôje, hogy általában 8–12 óra lappangási idô után hirtelen jelentkezô, csillapíthatatlan hányás és vizenyôs, nyálkás hasmenés kezdôdik. Szájon és végbélen át a mérgezett több liter folyadékot és ezzel ásványi sókat veszít. A mérgezés halálhoz is vezethet. Ennek oka kiszáradás és a keringés összeomlása. Ha a gyomor-bél rendszeri tüneteket a mérgezett túlélte, a mérgezés második szakaszában súlyos sejtpusztulás (fôleg májsejtelhalás) alakulhat ki, mely májelégtelenséghez vezethet. Ha a hagyományos májtámogató kezelés nem segít, májátültetés jön szóba.
           – Papsapkagomba-mérgezés. Tünetei hasonlítanak a fent említett mérgezési tünetekhez. Lappangási ideje általában 6–7 óra. A gyomor-bél rendszeri tünetek enyhébbek, a tünetek elôterében a májsejtek károsodása áll.
           – Mérges pókhálósgomba típusú mérgezés. Súlyos veseelégtelenséggel járó, nemegyszer halálos mérgezés. Lappangási ideje nagyon hosszú, 2–4 nap vagy ennél is több. Kezdeti tünetek: a vizelet mennyiségének csökkenése, szemhéjduzzanat. Sok lehet a felderítetlen eset, mert a hosszú lappangási idô miatt nem gondolnak gombamérgezésre.
           Idegrendszerre ható mérgezések:
           – Muszkarin-típusú mérgezés. A leggyakoribb mérgezésfajta. A muszkarin minden simaizom és mirigy működését serkenti (pupillaszűkület, arckipirulás, nyáladzás). Lappangási ideje leggyakrabban csak 10–15 perc, de lehet egy óránál hosszabb is. Ha hányás és hasmenés uralja a klinikai képet, a mérgezés rövidesen véget ér, mivel a méreganyag hamar kiürül a szervezetbôl. Sok muszkarint tartalmaznak a parlagi tölcsérgomba, a téglavörös és a kerti susulyka. Ezekbôl már kb. 5–10 dkg is életveszélyes lehet.
           Érzékcsalódást okozó mérgezések
           A légyölô galócát az Ázsiában élô népek régebben fôleg ünnepi alkalmakkor fogyasztották, részegítô hatása miatt. Ilyen hatásúak még a párducgalóca, a tulipán-csészegomba, a zöldülô susulyka, áltrifla is. A „bolondgomba"-evés utáni kórkép változó. A mérgezett összevissza beszél, ugrál, táncol, jókedvű vagy bódult, rémeket lát, és különféle szokatlan viselkedésformák jelentkezhetnek. Az izgalmi állapotot, amely több óráig tart, mély alvás követi. Ekkor légzésbénulás miatt halál is bekövetkezhet.
           Ételmérgezés
           Ételmérgezést okozhat az elöregedett, befülledt és romlott, baktériumokkal fertôzôdött gomba elfogyasztása. Ez a fajta ételmérgezés a piacon vásárolt, tenyésztett csiperkétôl is elôfordulhat. Tünetei a gyomor-bél tünetes gombamérgezésekhez hasonlóak. Az ételmérgezéseket az különbözteti meg a gombamérgezéstôl, hogy hôemelkedéssel vagy lázzal járnak.
           Mit tegyünk gombamérgezés gyanúja esetén
           Elôször is azonnal hívjunk orvost, mentôt, majd a lehetôségekhez mérten nyújtsunk elsôsegélyt. Az egyik legfontosabb alapszabály viszont, hogy ne tegyünk olyat, ami árthat!
           Hánytatás, esetleg sós hashajtás otthon is elvégezhetô. A hánytatás legegyszerűbb módja egy nagy pohár víz, amelybe vagy egy kanál sót, vagy egy kis szappant, vagy mindkettôt teszünk. A langyos víz jobban hánytat, mint a hideg. A hánytatást kétszer vagy többször ismételjük meg, amíg a visszahányt folyadék már tiszta, nincs benne gombamaradvány. A hányadékot „tegyük félre", mert erre éppúgy szükség lehet, mint az esetleg fellelhetô gombás ételmaradékra vagy megmaradt gombára.
           Hánytatás után adjunk hideg vízben sós hashajtót (keserűsó, Glaubersó) keverjünk bele egy kávéskanál orvosi szenet, mert ez a bélben megköti a méreganyagok egy részét.
           Ha az orvos megérkezett, rendszerezett információkkal segítsük munkáját. A mérgezést okozó gomba fajtájának megállapításában segíthet, ha tudjuk, hogy a gombafogyasztás után menyi idôvel, milyen típusú és milyen súlyosságú tünetek jelentkeztek, milyen gombát szedtünk, illetve mit tettünk addig, amíg az orvos megérkezett. Segít a diagnosztizálásban a megôrzött ételmaradék is.



           ÉLETTÖRTÉNET
A család
37. rész: Kaland vagy érvágás?

           A sok kiábrándulás Janinak nagyon betette az ajtót. Hite meginogott az emberekben, s egy idô után azt is látni vélte, hogy nemcsak nem bízhat másokban, de a városlakók abban járnak, hogy neki valami módon keresztbe tegyenek. S Jani paranoiája miatt aztán furcsa helyzetbe került a család: Gergô nem számítógépezhetett, mert a bajt a gépen keresztül akarják rájuk küldeni; Bori csak felügyelet mellett hagyhatta el a házat, a nagyszülôknek megtiltatott, hogy valakivel is beszélgessenek, nehogy kiszedjék belôlük, melyik Jani érzékeny pontja, honnan lehetne kikezdeni. Kató pedig, kinek az a sors jutott, hogy folyamatosan lesötétítve tartsa a lakást, óvatosan figyelve, hogy egy ablak se maradjon, még bár résnyire sem nyitva, egy idô után érezte, hogy megôrül. Nemcsak az állott szag és a lakásra rátelepedett félhomály zavarta, hanem az is, hogy a szomszédok, ismerôsök lépten-nyomon megkérdezték, mi a baj Nemessyéknél, hogy Jani jól van-e, s nem-e jöhetnének egyet családlátogatni. Katalin felhôtlen mosollyal hárította, csak hárította a kíváncsiskodókat, bár a szíve mélyén ô is tudta, nem megy ez sokáig, mert ha Jani nagyon hamar nem gyógyul ki bolondériáiból, akkor elôbb-utóbb mindenki tudni fogja, hogy beteg.
           Napok teltek el így, s Kató ezen gondolkodva rádöbben: évekkel lett idôsebb az elmúlt héten. Sajnálja férjét, de azt is tudja, hogy az egész család szenved miatta, jól tudja, hogy egy pszichiáter segítene, de a kisvárosban honnan keressen egy ilyen szakembert, máshová utazni, abba Jani nem menne bele. Szegény férje, meg van gyôzôdve, hogy tényleg körülötte bolondult meg mindenki, csak ô egyedül egészséges.
           Katalin annyiba hagyja az almahámozást, s a kertbe megy, hogy leszüretelje a cukkiniket; vacsorát készít. Sokáig vacillál azon, hogy töltse-e, vagy reszelje az ízletes zöldséget, mert Jani az utóbbi idôben még abban is talál hibát, hogy milyen irányban sózza a húst. Kató szívesen tanácsot kérne valakitôl, de kitôl?
           A nagy tilalom folytán a gyerekek csak étkezni mozdulnak ki kuckóikból, s akkor is rimánkodva néznek anyjukra: tegyél valamit, mama, hogy legyen ennek vége. Az öregekre sem számíthat; ôk meg voltak gyôzôdve, hogy Gedeonra ugyan nem számíthatnak, de Jani erôs támaszuk lesz öregségükre. Most ilyen gyengének látni nekik több, mint fájdalom.
           Kató fejében csak pörögnek, pörögnek a gondolatok, miközben rutinosan végzi az asszonymunkát, s azon kapja magát, hogy asztalt terít, a hat helyett véletlenül hét tányért téve az asztalra.
           Ugyan, ki a csudának a hetediket – legyint egyet, majd eszébe jut, hogy édesanyja kiskorában mindig nagyon kérte, vigyázzon, hány tányért tesz az asztalra, mert annyian fognak ott étkezni. S bizony akkoriban otthon nekik is kevéske étel jutott, nemhogy örültek volna még egy terítéknek, még egy éhes szájnak. – Babona! – neveti el magát Kató, s csak akkor rándulnak össze izmai, mikor hallja, hogy valaki úgy dörömböl az ajtón, mintha egy falka kutya tépné a nadrágját.
           Kató megy ajtót nyitni, de rögtön mögötte terem Jani egyre hangosabban szólva feleségére, hogy ne nyiss ajtót, ne engedd be... Ma különösen rossz állapotban van szegény. Az ajtó elôtt Kató is tétovázik, hogy férjére hallgasson, vagy beereszsze a bekérezkedôt. Végül, pont olyan kiszámíthatatlanul, mint az utóbbi napokban nagyon sokszor, Jani ugrik a bejárathoz, s elfordítja a kulcsot, felrántja az ajtót.
           A küszöbön pedig ott áll Gedeon. Nincs valami jó bôrben, dönti el Kató, mert abból, amit sógora mondani próbál, nem ért egy árva kukkot sem.
           – Mondjad már, mi történt?
           – Lillácska, Lillácska... – mondja, majd elakad a hangja.
           – Mi lett vele, nyögd ki már!
           – Nagyon beteg, eszméletlen...
           Amint ezt Jani meghallotta, úgy, ahogy volt, háziköntösben nekiiramodott és irány Gedeonék lakása.
           Napok óta most elôször hagyta el a házat, nem törôdve azzal, hogy a szomszéd ablakból a csôre töltött puska csak rá vár, vagy hogy a cégnél csak arra várnak, hogy ôt eltegyék láb alól. Elfelejtette, hogy autóval hamarabb odaérne, ezért indult el gyalog, megnézni, mi van sógorasszonyával.
           Kató magára kapta az elsô kabátot, ami keze ügyébe akadt, s halálra rémült sógorát beültetve maga mellé az autóba, Jani után sietett. Gedeonék háza furcsa látvány Katónak, Lillácska, mentségére legyen, hogy terhes, de nem igazán sorolható a konyhatündérek közé. Még kész sincs a ház, s máris veti fel a kosz. Néhány eldobott cuccot félrelökve felrohantak az emeletre, ahol már Jani ott ült, ingujjban, s egy tál gôzölgô vizet tett az odakészített székre.
           Katónak és Gedeonnak földbe gyökerezett a lába. Mit tesz Jani? Sürgölôdése, szorgoskodása úgy fest, mintha szülést készítene elô. Úristen, mi lesz ebbôl? Teszi fel magában a kérdést Kató, ki ijedtében azt sem tudja, mit tegyen.
           Jani csak tesz-vesz, sürgôlôdik, mintha egész életében bábáskodott volna. Valahonnan, ösztönösen ismeri ezt a tevékenységet, s úgy tűnik, megbolydult elméje valamelyik zugából elôkerült a szülés ceremóniája.
           Lillácska nem ellenkezik, bármire is utasítja „orvosa", a nagy fájdalmaktól kékre kínzott arccal fekszik az ágyán és megpróbálja teljesíteni a parancsszavakat: lélegezz mélyebben, ne hánykolódj annyit...
           A nagy kavarodásban elsôként Kató kap észbe; rájön, hogy ennek fele sem gyerekjáték, mentôt kell hívni, s kórházba szállítani a szülô asszonyt.
           Pillanatok alatt megérkezik az autó, s Jani most is ott van a közelben, mesélve a mentôsöknek, hogy egy koraszüléssel állnak szembe, hogy Lillácska veszélyeztetett terhes, s úgy vigyázzanak rá, hogy ha egy haja szála meggörbül neki, vagy a kicsinek akkor ô bepereli még az egészségügyi minisztériumot is, sôt úgy elköltözik a városból, hogy soha többet nem tér vissza.
           Az asszisztensnôk nagyokat bólogatva hallgatják a felpaprikázott férfi hôbörgéseit, majd becsukják a mentô ajtaját, s elindulnak a vajúdó asszonnyal a kórház felé.
           Jani Kató vállára teszi kezét, s nézi a távolodó járművet, majd mintha csak egyedül beszélne, mesélni kezd:
           – Gedeonéknak csak pillanatok kérdése, hogy megszülessen az örökösük. Most rajtunk a sor, hogy a kis jövevénynek játszótársat fabrikáljunk. Majd itt fognak homokozni, együtt viszszük a játszótérre, s egy óvodába járatjuk ôket. És embert nevelünk belôlük. Olyan embert, akit nem tudnak becsapni a szélhámosok, megfélemlíteni a hatalmasok, s rossz útra téríteni a gazemberek. Együtt fogunk véget vetni ebben a városban minden rossznak, s meglátod, szívem, ez a város, ha nagyon akarjuk szép, tiszta lesz, becsületes emberekkel, melyet meszszirôl elkerülnek a rossz szándékúak.
           Kató átkarolja férje derekát, hazafelé indulnak, s közben megelégedetten tapasztalja, hogy férje már nem olyan görcsösen ideges, mint az elmúlt napokban, s azon sem lepôdik meg, hogy hazaérve férje nem akarja az egész házat lesötétíteni; már nem fél, és költözni sem akar.
(folyt. köv.)
Azaki Hakami


                     SPORT

Labdarúgás

Szombaton kezdôdik a C-osztályú bajnokság!

           Augusztus 18-án, szombaton 11.00 órai kezdettel a városi labdarúgópályán a nyár elején a C-osztályba jutott Gyergyószentmiklósi Jövô csapata lejátssza elsô hivatalos bajnoki mérkôzését. A 2001/2002-es idény elsô fordulójában csapatunk hazai környezetben mérkôzik a Székelyudvarhelyi Budvár együttese ellen. Az elmúlt idôszakban a Gyergyószentmiklósi Jövô nem kevesebb mint kilenc barátságos mérkôzést játszott. Legutóbb, egész pontosan augusztus 11-én, szombaton csapatunk Balánbányán vendégszerepelt és 5–0-s félidô után magabiztos 6–3-as gyôzelmet aratott a helyi Bányász csapata felett. Az eddigi erôfelmérô találkozók összesített mérlege: három gyôzelem, egy döntetlen és öt vereség. Mindehhez 16–16-os gólarány társul.
           A jelentôs számú idényeleji barátságos mérkôzés során csapatunk B-, C- és D-osztályú ellenfelekkel mérte össze tudását. Az ellenfelek közül a legrangosabbak a Marosvásárhelyi ASA és az idén B-osztályba jutott Bukaresti Inter Gaz együttesei voltak. Csapatunk kétszer mérkôzött a Maros-partiakkal és egyszer – hazai környezetben – a bukarestiekkel. A jelenleg B-osztályú marosvásárhelyiek elleni elsô mérkôzésre Borszéken került sor, s a mérkôzést az egykoron A-osztályú ASA nyerte 2–1 arányban. Következett a megegyezéses alapon létrejött visszavágó mérkôzés, s erre a találkozóra már a városi labdarúgópályán került sor. Ez a mérkôzés gólnélküli döntetlen eredménnyel ért véget. Szintén városunkban került sor a Bukaresti Inter Gaz elleni összecsapásra. A találkozót a nyilvánvalóan jobb képességű bukarestiek nyerték 2–0 arányban. Az eredményeken túlmenôen azonban csapatunk számára a legfontosabb az volt, hogy a Jövô játékoskeretét alkotó labdarúgók ebben az idôszakban minél több formaellenôrzô mérkôzésen szerepeljenek. Ezt az idényeleji célkitűzést a csapat házatáján meglévô gondok ellenére sikerült tehát elérni. Ezentúl azonban lényegesen komolyabb lesz a tét, hisz a csapatnak tapasztaltabb csapatok ellenében, C-osztályú bajnoki mérkôzéseken kell majd helytállnia.
           A hétvégén kezdôdô C-osztályú bajnokság VII. csoportjába sorolt Gyergyószentmiklósi Jövô csapata a 2001/2002-es idényben Bákó, Brassó, Kovászna, Maros és Hargita – a már említett Székelyudvarhelyi Budvár és a Borszéki Apemin – megyei csapatokkal méri majd össze tudását. A Jövô együttesén kívül még összesen tizenöt csapat vág neki a küzdelemsorozatnak. Ebbôl egyértelműen azt a következtetést lehet levonni, hogy a jövô év tavaszán véget érô bajnoki csatározás keretében csapatunknak összesen harminc mérkôzésen kell majd bizonyítania, hogy nem volt véletlen az idén júniusban kiharcolt feljutás. Persze a mérkôzések száma csökkenhet, hisz az elmúlt években országos viszonylatban nem is egyszer volt már példa arra, hogy egy vagy több csapat visszalépett a C-, sôt a B-osztályú bajnokságból is.
           Az elsô bajnoki forduló keretében a Jövô – Budvár Hargita megyei rangadón kívül az alábbi mérkôzésekre kerül sor: Prázsmári Textila – Sepsiszentgyörgyi FC, Bucegi Predeal – Borszéki Apemin, Földvári Energia – Fogarasi Nitramonia, Marosvásárhelyi Gaz Metan – Viktóriavárosi Vitromet, Dicsôszentmártoni Chimica – Minerul Comăneşti, Nyárádtôi Egyesülés – Brassói Romradiatoare, Rafinăria Dărmăneşti – Szecselevárosi Precizia.
           A Gyergyószentmiklósi Jövô játékos keretét 19 labdarúgó alkotja – tudtuk meg Pop Ioan vezetôedzôtôl. A szakvezetô kérésünkre ismertette a játékosok névsorát: Gyenge, Saitoc – kapusok, Sion, Mezei, Moisă, Zaibert, Tamás T., Veres, Bliort, Tódor, Ábrahám, Obrijan, Tătaru és Spînu – mezônyjátékosok. Az említetteken kívül a Jövô együttesével készült, tehát a játékoskerethez tartozik: Ambrus László (középcsatár) és Demian Adrian (középpályás, mindketten a Borszéki Apemin játékosai voltak az elmúlt idényben). Rajtuk kívül három Bákó megyei labdarúgót is Jövôhöz szándékoznak igazolni, nevezetesen: Ursache Marint (balhátvéd), Grecu Dant (jobbhátvéd) és Naporojnea Cătălint (középpályás). Bolfă Ioan helyzete a hét közepén még kérdéses volt. Megtudtuk ugyanakkor azt is, hogy a csapatkapitányi karszalagot az új idényben a jobbhátvéd Sion Constantin fogja viselni.
           Az augusztus 18-án, szombaton kezdôdô C-osztályú bajnokság VII. csoportjába sorolt Gyergyószentmiklósi Jövô csapata, a 2001/2002-es idény elsô bajnoki fordulójában hazai környezetben mérkôzik a Székelyudvarhelyi Budvár együttesével. Pop Ioan, a Jövô vezetôedzôje a szombati mérkôzés kapcsán a következôket nyilatkozta: – Lendületes játékot várok a csapattól, annál is inkább, mert meg kell mutassuk, hogy nemhiába dolgoztunk a nyár folyamán. Azt várom, hogy mindenki a legjobb tudása szerint játsszon, s akkor nyernünk kell. A C-osztályú bajnokságban való indulás, az elsô mérkôzés tétje biztosan rányomja bélyegét a játékosokra, de remélem ez nem lesz kihatással az egyéni teljesítményekre. Nagyon fontos lenne számunkra, hogy gyôzelemmel kezdjünk, mert ezáltal elképzelhetô az is, hogy újabb támogatók állnak a csapat mellé. Elmondhatom, hogy a csapat felkészülése sikerült és jó lenne, hogy minél több szurkoló kilátogasson a szombaton lejátszásra kerülô bajnoki mérkôzésre.
           Ábrahám Andor, másodedzô-játékos: – Az elsô ellenfél, a székelyudvarhelyiek a bajnokság végén fel akarnak jutni a B-osztályba, tehát nagyon nehéz ellenfélnek ígérkeznek. Tömören: rendkívül nehéznek ígérkezik az elôttünk álló új idény. A csapatot nemcsak a pálya szélérôl, hanem aktívan a pályán is segítem majd.

Vidék
Csapat alakul Alfaluban

           Felnôtt labdarúgócsapat létrehozását tervezik Gyergyóalfaluban – tudtuk meg Portik Józseftôl, a Gyergyóalfalvi Bucsin SE elnökétôl. A helyi sportegyesület elnökének elmondása szerint ez ügyben már felvették a kapcsolatot a Megyei Labdarúgó Egyesület elnökével, a székelyudvarhelyi Tamás Zoltánnal, aki örömmel fogadta a hírt. Az elôzetes tervek szerint a nemsokára megalakuló csapat benevez a Hargita megyei D-osztályú bajnokság 2001/2002-es küzdelemsorozatára. Mivel Gyergyóalfaluban jelenleg nincs nagyméretű labdarúgópálya nem kizárt, hogy a közeljövôben megalakuló alfalvi csapat Gyergyószárhegyen, vagy Ditróban játssza majd hazai mérkôzéseit.

Gyergyóditró
Készül a Ditroit

           A Gyergyóditrói Ditroit SE elnökétôl Kovács Árpád Andrástól tudtuk meg a következô újdonságokat. A közelmúltban edzôcsere történt a labdarúgócsapat szakmai vezetôségében. Ennek értelmében a közelgô Hargita megyei D-osztályú idényben a Ditroit labdarúgócsapatánál Héja Zoltán és Szakács Simon edzôk ülnek majd a kispadon. Idôközben néhány barátságos mérkôzést is játszott a Ditroit SE labdarúgócsapata. A szomszédos remeteiek ellen lejátszott mérkôzések eredményei: Gyergyóditrói Ditroit – Remete 3–4 és 6–3.
           Augusztus 14-én, kedden a Ditroit csapata hazai környezetben játszott barátságos mérkôzést az elmúlt idényben a Hargita megyei bajnokságban második helyen végzett Balánbányai Bányász együttesével. A találkozó végeredménye: Gyergyóditrói Ditroit – Balánbányai Bányász 5–4. Hétvégén, egész pontosan augusztus 17-én, pénteken 18.00 órai kezdettel a Ditroit csapata újabb barátságos mérkôzést játszik. Az ellenfél ezúttal a Hodosi Egyesülés együttese lesz.

Hírek, érdekességek
Csütörtökön tizedszer

           Augusztus 16-án, csütörtökön 11.00 órai kezdettel került lejátszásra a Gyergyószentmiklósi Jövô – Galócási Komplex barátságos labdarúgó mérkôzés. A tervek szerint ezen a mérkôzésen Pop Ioan vezetôedzô a szombaton pályára lépô tizenegyet küldte a pályára. (A csütörtöki mérkôzés különben a tizedik idényeleji barátságos mérkôzés volt a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata számára.)
           Apropó pálya. A Jövô hazai mérkôzéseinek otthont adó labdarúgópálya a jelen pillanatban leginkább a biliárd asztalhoz hasonlít. Távolról meglátszik, hogy a játékteret az elmúlt hónapokban lelkiismeretesen gondozták. Itt illik megemlíteni Csapár Lajos pályagondozó nevét, aki rövid idô alatt, némi túlzással szólva, újjávarázsolta a korábban erôsen elhanyagolt játékfelületet. A gyergyószentmiklósi pálya játékfelülete jelenleg a minôséget illetôen akár az A-osztályban is megállná helyét.
           A szombati mérkôzés elôtt, egész pontosan 9.30 órai kezdettel a Bolfă Ioan által felkészített serdülôkorú labdarúgók izelítôt adnak tudásukból egy a csapaton belül megrendezésre kerülô „házi" mérkôzés során.
           Nem utolsó sorban szólnunk kell arról is, hogy Ferencz G. István gyergyószentmiklósi cipészmester nemrég vállalta, hogy díjmentesen megjavítja a csapat játékosai által megrongált, elszakított futballcipôket. Mit is lehet mondani ilyen hírek hallatán? Talán azt, hogy még akadnak önzetlen emberek kisvárosunkban.

Jégkorong

Fradi helyett Progym

           Most már tényként kezelhetô, hogy a Ferencvárosi TC jégkorongcsapata nem indul a Kontinentális Kupa (KK) idei küzdelemsorozatán. Ezen döntésrôl Mihók Béla, az FTC jégkorong-szakosztályának elnöke tájékoztatta a hét elején a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom vezetôit. A történetnek persze elôzménye is van, hisz június 26-án, kedden a svájci székhelyű Nemzetközi Jégkorong Szövetség illetékesei arról értesítették a gyergyói vezetôket, hogy a Progym Apicom együttese Kontinentális Kupa várólistájára került. Ez valójában azt jelentette, hogy amennyiben a magyarországi együttes nem vállalja a Kontinentális Kupa 2001/2002-es kiírásában a megmérettetést, helyét a romániai Nemzeti Liga bronzérmese, a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom együttese foglalja el. Nos, amint azt már említettük a Fradi jégkorongszakosztályának vezetôi idôközben döntöttek: nem vesznek részt a nemzetközi küzdelemsorozat idei kiírásán. Eképp több mint valószínű, hogy a magyarországi jégkorong OB legutóbbi bronzérmesének – Ferencvárosi TC – helyét a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom együttese foglalja el a 2001. szeptember 21–23. között a törökországi Izmitben (a Nemzetközi Jégkorong Szövetség honlapján Ankara van feltüntetve a mérkôzések helyszíneként) sorra kerülô mérkôzéssorozaton. Idôközben ismertté vált az is, hogy a június elején Bécsben megtartott csoportbeosztás sorsoláson a Fradit a Kontinentális Kupa A-csoportjába sorolták. A fentebb leírtak után egyértelmű, hogy a Progym Apicom együttese a Fradi helyére kerül és csapatunknak a következô ellenfelekkel szemben kell majd bizonyítania: Kazzinc Torpedo (Kazahsztán), Partizan Beograd (Jugoszlávia), Polis Ankara (Törökország). A felsorolást szemügyre véve nem nehéz rájönni, hogy a Progym Apicom összesen három nemzetközi mérkôzést játszik majd Törökországban. A csoportból különben az elsô helyezett együttes jut az olaszországi Milánóban megrendezésre kerülô második fordulóba. A romániai csapatok közül a Csíkszeredai Sportklub Magyarországon, egész pontosan Dunaújvárosban, a román bajnok Bukaresti Steaua pedig Bukarestben mérkôzik a KK elsô fordulójában.

Gyilkostó Kupa négy csapattal

           Szeptember 7–9. között kerül megrendezésre a városi műjégpályán a hagyományos Gyilkostó Kupa idei kiírása. A küzdelemsorozat 2001-es kiírásán a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom csapatán kívül két magyarországi és egy romániai csapat vesz részt. A névszerinti meghívottak: Csíkszeredai Sportklub, FEVITA Székesfehérvári Alba Volán és a Dunaújvárosi Dunaferr. A meghívottak listájára nézve nem nehéz rájönni, hogy nem holmi barátságos mérkôzéseknek ad majd otthont a városi műjégpálya, hisz például a Csíkszeredai Sportklub az elmúlt idényben román bajnoki döntôt játszott, a székesfehérvári csapat pedig idén nyerte fennállása óta a harmadik magyar bajnoki címet. Tudjuk, sôt láthattuk is, hogy a Dunaferr sem egy rossz gárda, az együttes az elmúlt idényben szoros küzdelem után veszítette el a magyar bajnoki címet, amelyet különben 2000-ben Vargyasék nyertek meg.
           A bajnoki ezüstérmes Csíkszeredai Sportklubhoz visszakanyarodva: jönnek ôk is az oroszokkal – Vasziljev kapus és Oreskin edzô –, szóval nem lesz unalmas semmiképp a jégkorong kedvelôk számára szeptember hónap második hétvégéje. Amint az várható volt a Bukaresti Steaua nem lesz itt a Gyilkostó Kupán. Nem azért, mert nem akartak jönni, hiányzásuk valós oka az, hogy a Gyilkostó Kupa idôpontjában a bukaresti katonacsapat éppen szlovákiai edzôtáborozáson vesz részt. Egy szó, mint száz: színvonalas lesz az idei Gyilkostó Kupa, legalábbis ezt sejtetik a nagy hagyományokkal rendelkezô meghívott együttesek. Tény az is mostmár, hogy sor kerül egy romániai és egy magyarországi jégkorong rangadóra is.
           Másképp fogalmazva: szeptember 7–9. között a Gyergyószentmiklóson sorra kerülô Gyilkostó Kupa küzdelemsorozatával egyidôben elkezdôdik a 2001/ 2002-es romániai jégkorong idény.
           A Gyilkostó Kupa 2001-es kiírásának műsora
           Szeptember 7., péntek:
           17.00 óra: Csíkszeredai Sportklub – FEVITA Székesfehérvári Alba Volán;
           19.30: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom – Dunaújvárosi Dunaferr.
           Szeptember 8., szombat:
           17.00: Csíkszeredai Sportklub – Dunaújvárosi Dunaferr;
           19.30: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom – FEVITA Székesfehérvári Alba Volán.
           Szeptember 9., vasárnap:
           16.00: Dunaújvárosi Dunaferr – FEVITA Székesfehérvári Alba Volán;
           18.30: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom – Csíkszeredai Sportklub.
           A találkozók utáni díjkiosztást követôen Dupla Kávé koncert zárja a háromnapos mérkôzéssorozatot.

Augusztusban kezdenek a „vörös kutyák"

           Bukaresti sajtóértesülések szerint augusztus 23-án kezdi el az új idényre való felkészülést a 2001/2002-es bajnokságban induló Bukaresti Dinamo SK felnôtt csapata. Az elsô bajnoki fordulóban sorra kerülô Bukaresti Steaua elleni mérkôzésre a Dinamo együttese a tervek szerint Gyergyószentmiklóson készül fel. A Dinamo idôközben játékosokat is igazolt, nevezetesen: Tankót, Szôcsöt és Dimat. Gheorghe Hutan, a Dinamo SK jégkorongcsapatának edzôje szerint még lesznek olyan jónevű hokisták, akik a következô bajnoki idényben a bukaresti csapatban fognak játszani. Ezen játékosokról Hutan nem kívánt nyilatkozni, mint mondotta: „azért, hogy az ellenségek ne tudjanak biztonsági intézkedéseket foganatosítani."
          
Gyergyóban edzenek az ifik

           Tizenkét napig tartó Csíkszépvízi edzôtáborozáson vesz részt ebben az idôszakban a Gioni Justinian és a Remus Bianu edzôk által felkészített román ifjúsági válogatott. A felkészülés során az ifjúsági válogatottat alkotó játékosok naponta két jégedzésen vesznek részt a gyergyószentmiklósi műjégpályán. A bukaresti sajtónak ez ügyben nyilatkozó Gioni Justinian elmondta, hogy ezen edzôtáborzás létrejöttében fontos szerepe volt Eduard Pană-nak, a Román Jégkorong Szövetség fôtitkárának. Pană személyes közbenjárására teremtôdött elé ugyanis az edzôtáborozás költségeinek fedezéséhez szükséges pénzalap.

           Csíki Árpád visszavonult

           Nemrég arról értesültünk, hogy Csíki Árpád, a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom csatára visszavonult az aktív sportolástól, azaz befejezte jégkorongozói pályafutását. A hírt a hét elején Bencze Attila, a Progym SE jégkorongszakosztályának elnöke is megerôsítette. Eszerint a korábban hivatalosan szabad játékossá nyilvánított Rusz Gábor után újabb csatár vált meg a Progym Apicom csapatától.

Szárhegy
Falunapi sportrendezvények

           A gyergyószárhegyi Falunapok alkalmával, a helyi Bástya SE több sportrendezvényt is szervezett. A múlt hétvégén lezajlott eseménysorozat keretében került megrendezésre például a Bástya Kupa kispályás labdarúgó turné. Résztvevô csapatok: Babilon, Öregek, Ribizli, Szármány-Dany, Alfalu.
           Eredmények: Babilon – Ribizli 3–4, Öregek – Szármány-Dany 4–2, Alfalu – Babilon 2–1, Öregek – Ribizli 2–1, Babilon – Szármány 6–4, Öregek – Alfalu 2–0, Ribizli – Szármány-Dany 5–1, Alfalu – Ribizli 2–2, Babilon – Öregek 4–3, Alfalu – Szármány-Dany 9–1.
           A Bástya Kupa végsô rangsora: 1. Öregek 9 pont (+4-es gólarány), 2. Alfalu 7 p. (+7-es gólarány), 3. Ribizli 7 p. (+4-es gólarány), 4. Babilon 6 p. (+1-es gólarány), 5. Szármány pont nélkül (-16-os gólarány). A turné legeredményesebb góllövôi: Bartalis László (Öregek), Ferencz Zoltán (Babilon), Gáll István (Alfalu) – mindhárman 7 gólt szereztek. Legjobb kapus: Kiss Árpád (Ribizli). Fair play-díj: Szármány-Dany csapata.
           Ugyanakkor gyermekek számára kerékpár versenyre is sor került. A korcsoportonkénti legjobbak: 7–8 évesek: fiúk: 1. Mali Botond, 2. Czimbalmos Lóránt; lányok: 1. Portik Imola; 9–10 éves korosztály: fiúk: 1. Portik Zsolt, 2. Csergô Csongor, 3. Becze Tihamér; lányok: 1. Csergô Zsuzsanna, 2. Ambrus Krisztina, 3. Szabó Katalin; 11–12 éves korosztály: fiúk: 1. Gáspár Lóránt, 2. Fehér Botond, 3. Bartalis Róbert; lányok: 1. Portik Gabriella, 2. Szász Réka; 13–18 éves korosztály: fiúk: 1. Bartis Károly, 2. Fehér Attila, 3. Balázs László (Remete).
           Az erôember-próbán kilenc versenyzô vett részt. A legjobbak: 1. Páll Attila, 2. Cantea Dan (rendôrség), 3. Angi Richárd.
           Az ügyességi motorkerékpár versenynek 15 résztvevôje volt. A korosztályonkénti legjobbak: 6–10 évesek: 1. Gábor Hunor László; 11–16 évesek: 1. Gábos Szabolcs, 2. Barabás Elôd, 3. Barta Csaba; 17–25 évesek: 1. Fazakas Csaba, 2. Bartis Károly, 3. Fülöp Csaba.
           Férfi kézilabda mérkôzésen: Szárhegy – Ditró 19–21.

Küzdôsport
Tigrisek a jakuzák ellen

           Augusztus 17-én, pénteken 15.00 órai kezdettel Csíkszentkirályon vendégszerepelnek a Gyergyóújfalvi Tigrisek taekwon-do csapatát alkotó sportolók. A barátságos csapatmérkôzésen az újfalviak ellenfele a Csíkszentkirályi Jakuzák együttese lesz – tudtuk meg Baricz Istvántól, a Tigrisek oktatójától. Az újfalvi csapat oktatója kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy „minden épkézláb újfalvi taekwondozó" a barátságos csapatmérkôzés helyszínére utazik. Megtudtuk ugyanakkor azt is, hogy augusztus 27. és szeptember 2. között zonális jellegű edzôtáborra kerül sor Szovátán, amelynek résztvevôi lesznek a Gyergyóújfalvi Tigrisek sportolói is.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     viccek...viccek...viccek

           Felveszik a cigányt a nagykereskedelmi raktárba. Egy hónap múlva általános leltárt tartanak. Kiderül hogy hiányzik egy zsák búza, egy zsák rizs, és egy zsák bors. Mivel eddig nem volt komolyabb hiány, egyértelmű, hogy csak a cigány lehetett. Behívatja a fônök, elmondja a leltár eredményét, és megkérdi a cigánytól:
           – Na, cigány, hol a búza?
           Válasz:
           – Fônök annyi egér van ebben a raktárban hogy az ôrület. Hát megették a búzát!
           Fônök:
           – Te cigány, nagyon sok egér kell hogy legyen ahhoz, hogy egy zsák búza eltűnjön, gyanús ez nekem. És a rizs hova lett?
           Cigány:
           – Mondtam fônök az egerek azok a hibásak, akármerre lépsz, csak egér van. Azt is megették!
           Fônök:
           – Jól van cigány, megették a búzát, megették a rizst, mondjuk elfogadom. De hova lett a bors? Az egerek nem esznek borsot! Az erôs!
           Cigány:
           – Fônök, nem fogod elhinni, sírnak, de eszik!!!
           * * *
           Mennek hajóval a roma matrózok. Hajótörést szenvednek, egy túlélô van. Meglát a roma egy szigetet, ahogy hánykolódik a vízen. Kiúszik hát a szigetre, ahogy kiér, körülnéz.
           – Hát ez a sziget idáig lákátlan volt. Eztán Lákátos lesz.
           * * *
           A cigány autót vezetni tanul. Az oktató mellette ül. A cigány egy keresztezôdéshez ér. A piros lámpa és a stoptábla ellenére áthajt azon. Az oktató rákiált:
           – Maga hülye barom. Hát nem látta a piros lámpát és a stoptáblát?
           A cigány rálép a fékre, majd megkérdezi:
           – Alumínium tábla? Visszá tolásák?
           * * *
           – Tévedni emberi dolog, másra kenni még emberibb.
           * * *
           – A dolgok csak azért javulnak meg, hogy el tudjanak megint romlani.
           * * *
           – Ha az emberek néha meghallgatnák saját magukat, akkor kevesebbet fecsegnének.
           * * *
           Gazsi egy darab vásznat visz a kezében, amikor találkozik Lajával. Laja megkérdi:
           – Mi az a kezedben?
           – Vászondarab.
           – Mire kell?
           – Ágyneműt csináltatok az aszszonnyal belôle.
           – Ebbôl a vacakból ágyneműt? Hiszen ez olyan rossz anyag, hogy ha egyszer kimossátok, vége van!
           Gazsi elgondolkodik:
           – Miért mosnánk ki?
           * * *
           A polgármester összefut a cigánnyal és mondja neki:
           – Te cigány, hát miért nem segítesz a többieknek és mégy ki a gátra dolgozni? Hamarosan mindnyájunkat elönt a Tisza!
           – Drága polgármester úr, mondja már meg nekem, hogy ez közügy vagy magánügy?
           – Közügy ez bizony!
           – Na látja polgármester úr, ettôl vagyok én 5 évre eltiltva!
           * * *
           A cigány fia odamegy az apjához:
           – Apa, kell nekem egy új félcipô!
           – Akkor levágjuk az egyik lábadat.
           – De addig is mit húzzak fel?
           – Anyádnak egy veder vizet a kútból.
           * * *
           Két cigány beszélget:
           – Képzeld vettem egy Daewoo-t.
           – Tényleg? És mikor?
           – Tegnap még a „szomszédévút".
           * * *
           A cigány kisgyerek talál egy szappant az úton. Az anyja mondja neki, hogy fürödjön meg vele. Megfürdik.
           – Anyu, lejött az 5 éves kosz.
           – Fürödj még.
           Megfürdik újra.
           – Anyu, lejött a 7 éves kosz.
           – Fürödj még.
           Fürdik.
           – Anyu, megvan a piros melegítôm!
           * * *
           Megy a cigány egy nagy zsákkal a hátán. Meglátja a rendôrt és elkezd szaladni. Erre a rendôr utána kiált:
           – Állj meg cigány!
           Mire a cigány:
           – Miféle disznó


Horoszkóp
augusztus 16 – 22.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Lakóhelye több törôdést igényel, működjön hát együtt a szomszédaival! Nem nagy dolog az egész, de majd a dolga végeztével meglátja, micsoda megkönnyebbülést érez majd. Szolgálatait egy ifjúsági vagy egyéb társadalmi szervezet szívesen fogadná, és nem utolsósorban, önnek is jót tesz, talán megváltozik az élete!
           BIKA (IV.21-V.20.)
           Az ön számára, ahogy a dolgok jelenleg állnak, egy új karrier lenne a megoldás. Különösen azért, mert jelenlegi munkája elvesztette vonzerejét. Légyen hát rugalmas, és hagyja maga mögött, amire már nincs szüksége.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Egy döntés elôtt áll, de most különösen kell ügyelnie arra, hogy biztos legyen választása helyessége felôl! Pláne, hogy valaki nyomást gyakorol önre, aki pedig nem is megbízható. Egyik barátja csodálatos lehetôséget oszt meg önnel.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Barátai és szerelme legnagyobb megdöbbenésére és csodálatára új ruhákat vásárol. Családjában, ha vannak gyerekek, több törôdést igényelnek! Valószínűleg kiváló barkácsoló, egyre nagyobb feladatokkal is képes megbirkózni.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Szerelme teljesen elbűvöli, pedig ehhez nincs hozzászokva. Azért nem kell mindjárt rosszra gondolni! Most kezdett még csak fogyókúrázni, de vigyáznia kell, nehogy elrontsa a gyomrát! Szorosabban kooperáljon a munkatársaival, engedje ôket is beleszólni a közös munkába!
           SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
           Miért gondolja, hogy a munka csak robot lehet? Ne higgyjen, hiszen megkeresheti a kenyerét olyasmivel is, amit szeret csinálni. Élvezze az életét és a munkáját! Ezekben a napokban valami olyasmi iránt érdeklôdik, amit eddig észre sem vett, ez csak jót hozhat önnek.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Egyik partnere szerelmes levele, vagy pár soros romantikus üzenete örömmel tölti el önt. Esetleg egyik félénk barátja elôáll végre titkolt kérésével. Egy régi história a félrelépéseirôl, sajnos egy véletlen folytán kitudódnak. Változás áll be az életében.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Emlékezetébe idézve gyermekkorát, felrémlik ön elôtt egyik kedvenc, régi étele és a felejthetetlen repeta korszak. Egyik kedves rokona váratlanul kellemes perceket szerez önnek. A napokban elhatározza azt is, hogy beiratkozik arra a tanfolyamra, amely a továbbképzéséhez szükséges lenne.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Egy elromlott számítógép vagy valamilyen más berendezés, bosszúságot okozhat. Több órai küszködést elôz meg, ha rögtön szakemberhez fordul. Hivatalos egy vacsorára. Fogadja el, mert igen kitűnôen sikerül. Sokszor álmodik a vágyairól romantikusan.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Szerelmi partnerével folytatott beszélgetés elég frivolra sikeredik, amitôl újra tizenévesnek érzi magát, de azért remekül megértik egymást. Egyik közeli rokona nagyon nehéz idôket él meg. Az ön segítségére van szüksége, és szerencsére épp idôben ér oda.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Ezekben a napokban nagyon könnyű önt felidegesíteni. A munkahelye sem kivétel, de ha józanul belegondol, a helyzet javul. Több nap is ugyanebben a cipôben jár, de ne feledje, hogy ha feszült a munkahelyén, azzal az egészségét is veszélyezteti.
           HALAK (II.20-III.20.)
           Az éjszakába nyúló bulik nagyon hatásosak, de nem úgy másnap. Fôleg, ha dolgozni is kell, méghozzá konstruktívan! Egyik este azonban, minden jó, ha a vége jó elve működik. Néhány kemény napnak néz elébe. Egy barát és a pénz ingatagnak bizonyul.

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2001