Nagy ünnep nagy díjakkal
Jövô héten négyszázadszorra visszük vásárra a bôrünket. Következô lapszámunk ugyanis a négyszázadik lesz. Négyszázadikszor kerül nyomdába tehát a Gyergyói Kisújság, ami azt igazolja, hogy élünk. Élünk akkor is, ha ellenségeink halálunkat kívánják, s olvasnak még azok is, akik másoknak próbálják megtiltani, hogy kezükbe vegyék e „velejéig romlott" sajtóterméket. A négyszázadik születésnap is igazolja, hogy szükség van létünkre, kiáltsanak ránk éljent vagy halált. Mert van néhány ember kisvárosunkban, a Gyergyói-medencében, ki éhezi az igazságot. Éhezi még akkor is, ha fáj. Lapunk nem kenyérrel dob vissza, ez tény, mert manapság nem a barna, keserűre, hanem a kôkeményre van szükség.
De hagyjuk egy napra nyugodni a fegyvert, csitítsuk el a tapsvihart. Ünnepeljünk. Ünnepeljünk önökkel, újságolvasók, hisz nem titok, önökbôl élünk. Önöknek szól tehát néhány szerényebb díj is – mert nem kecsegtethetjük luxus-autóval, öröklakással sem ámíthatjuk –, melyet e célra lapunk felajánlhat.
Következô lapszámunkban, a négyszázadikban, különleges szerencseszelvényre bukkannak rá. Szerencseszelvény, kérdésekkel. Egyetlen feltételünk, hogy ön is a díjazottak között lehessen, hogy ezen kérdésekre válaszoljon, s beküldje a kitöltött szelvényt szerkesztôségünkbe. Mert mi nem pártoljuk, és kevéske pénzünket sem vesztegetjük olyanokra, akik megbújnak saját árnyékuk mögött, s nem képesek a véleménynyilvánításra. A megválaszoláshoz nincs szükség különleges intelligenciára, kockafejnek sem kell lennie; egyetlen követelmény az ôszinteség. Mondja ki tehát, ami a szívén!
S íme, díjaink:
Fôdíj: 1 500 000 lej
I. díj: 1 000 000 lej értékű turmixgép
II. díj: 800 000 lej értékű, túlterhelés ellen védô villamoselosztó
III. díj: kétszemélyes vacsora a Pizza Joe étteremben.
Ünnepeljünk tehát együtt, tartsanak velünk, s ígérjük, hogy ebbôl a játékból is önök kerülnek ki nyertesen. Mert ideje, hogy az igazságnak, és az igazság pártolóinak álljon a világ.
A szerkesztôség
Szálkák és gerendák
1996 február kilencedikén árverést tartottak a Közüzemeknél. Ennek során kerestek többek közt bérlôt a Kossuth Lajos utca 5 szám alatti volt szabóság épületére. A liciten három cég vett részt, egyik 6.500 lejt ajánlott négyzetméterenként, a másik 20.000 lejt, a nyertes pedig 22.000 lejt. Furcsa mód rá 15 napra (azaz 24-én) mégsem írták alá vele a bérleti szerzôdést, hanem újabb árverést hirdettek. A tisztelt olvasó netán valami viszszaélésre gondol? Lehet, hogy igaza van, de nem úgy, ahogy gondolja! Ugyanis a megismételt árverésen (április 11-én) ugyanaz a három cég indult, az elsô ekkor már 7.500 lejt kínált, ellenben a második ellenben csak 13.000-ig licitált, így a titokzatos harmadik az elôzô 22.000 helyett csak 13.400-at ígérve nyert. (Érdemes volna megkérdezni azt a vállalkozót, aki februárban még 20.000 lejt kínált, hogy mi az oka annak, hogy rá két hónapra már csak 13.000 lejre értékelte ugyanazon üzlet négyzetméterét.)
Így született meg 1996 május hatodikán a 139-es számú szerzôdés, melynek értelmében az említett ingatlant a Közüzemektôl (igazgató Nagy István) 25 évre bérbe veszi A Productorg Kft, melynek igazgatója – minô meglepetés – szintén Nagy István. Az eljárás törvényességét itt és most nem szeretném firtatni, mindöszsze annak mélységesen erkölcstelen voltát ajánlom a tisztelt olvasók figyelmébe.
Ha valaki ezek után csapot-papot hagyva a Kossuth utcába rohanna, hogy megkeresse a Productorg Kft, üzletét, azt arra kérem, ne tegye ezt, ugyanis (legalábbis az 5 szám alatt) ilyet nem talál. Az említett cég (illetve annak igazgatója) tevékenysége annyiban merült ki, hogy kiképzett az ajtóban egy kis elôteret, a helyiség maradék részét kétfelé osztotta, s kiadta albérletbe két másik cégnek. Azt már csak sejteni lehet, hogy négyzetméterét kicsivel több mint 13.400 lejért. Az pedig egyáltalán nem zavarta, hogy a bérleti szerzôdés értelmében ezt csak a Közüzemek vezetôségének jóváhagyásával tehette volna meg, ugyanis ilyen kérésnek illetve jóváhagyásnak nyoma sincs a Közüzemeknél. Persze megtörténhet, hogy a Productorg Kft. igazgatója szóba állt a Közüzemek igazgatójával, s egymás közt szóban elintézték...
Késôbb a helyzet annyit változott, hogy Nagy István kéréssel fordult a Közüzemek vezetôségéhez, amiben az általa (vagyis Nagy István által, s nem a Productorg Kft. által) bérelt felület csökkentését kérte. Az élénkebb fantáziával megáldottak bizonyára kitalálták, hogy az elôtérrôl van szó, amit egyik cégnek sem adhatott bérbe! Tiszta munka, így csinálják ezt Romániában, s ugye nem kell elfelejteni, hogy Gyergyószentmiklós is Romániában van. Ha pedig netán valaki hajlamos lenne ezt elfelejteni, annak a kedvéért létezik Nagy István, aki emlékezteti.
Nem sok idô múltán parlamenti választások következtek. Tekintve, hogy a fennebb említett hôstette a nagyközönség számára rejtve maradt, Nagy Istvánt különösebb gond nélkül megválasztotta Gyergyó népe parlamenti képviselônek. Egy képviselônek pedig irodára is szüksége van, ezért hôsünk 1996 december 13-án kibérelte a fennebb említett üzlet hátánál levô 22 négyzetméteres helyiséget, 158 lej/négyzetméteres áron. Ez már akkor is tekintélyes összeg volt, egy havi bérbôl lehetett volna venni tíz példány Kisújságot! Az senkit ne tévesszen meg, hogy az iroda bérét tulajdonképpen az állam fizeti, tehát egy magasabb bért megállapítva kis pénzt sikerült volna visszahozni Bukarestbôl. Ez egy lehetôség, amivel senkinek sem kötelessége élni.
Telt-múlt az idô, s eljött 2000, amikor hosszas huzavona után a városi tanács úgy döntött, hogy eladja a városban található üzlethelyiségeket azok pillanatnyi bérlôinek. Az ötlet kapóra jött a Productorg Kft-nek is. Épp csak azzal van némi gond, hogy úgy tűnik, Nagy István idôközben elfelejtette, hogy a cég csak az üzlethelyiséget bérli, a mögötte levô szobát már nem. Ennek ellenére elnevezte a kettôt „üzlethelyiség és mellékhelyiség"-nek, s együtt felértékelte, majd igényelte a megvásárlásukat. Hogy, hogy nem, az áralkut lefolytató bizottság sem vette észre azt, hogy a hátsó szoba nem felel meg a tanácshatározat elôírásainak, így megegyeztek a két ingatlan árában, s azt egy tavaly novemberi határozattal a tanács is jóváhagyta.
(folytatása következik)
Árus Zsolt
A városháza hírei
Múlt pénteken városunk polgármestere, Pál Árpád szolgált hírekkel a sajtónak:
Múlt szerdán reggel illegális területfoglalás miatt rajtaütésszerűen eltávolították az 5-ös és 9-es kilométer között megtelepedett romákat. De még aznap este újabb, hozzávetôleg nyolcvan fôs csoport érkezett helyükbe. Valószínűleg rájuk is ugyanez a sors vár.
Hétvégén Mangaliara utazott Pál Árpád. A tengerparti városban Callatis-fesztivált rendeztek, amelynek keretében polgármesterek találkozójára is sor került. Erre polgármesterünk díszvendégként kapott meghívást.
Közösen nyertünk pályázatot Békés város önkormányzatával a Madzagfalvi Napok megszervezésére. Ennek köszönhetôen Gyer- gyószentmiklósról jóval többen vehetnek részt a testvérváros ünnepségén, mint a korábbi években.
Mint arról már korábban szóltunk, az inkubátorház kialakítására megnyert pénzösszeghez a városnak is hozzá kell járulnia, összesen 29 000 euróval. Ennek az önrésznek pontosan felét nyertük el egy másik pályázat útján az Új Kézfogás Alapítványtól.
A Fejlesztési Minisztérium adatbázist készít arról, hogy az ország városai mennyire befektetô-barátok. Ezért kérdôívet kapott városunk is, amelyben arra kérdeztek rá, hogy milyen kedvezményekben részesítenénk egy esetleges befektetôt. Polgármesterünk megelégedetten adta hírül, hogy majdnem minden kérdés mellé tudunk csatolni olyan okiratot, ami bebizonyítja, hogy igencsak szívesen látjuk a városunkban beruházni vágyókat.
A központi kavicsozáshoz hasonló útjavításra számíthatunk még a Romtelecom épülete és a 4-es kilométer közötti útszakaszon, valamint a Kossuth Lajos utcában is. Pál Árpád elmondotta, hogy tulajdonképpen a hivatal kért tavaly egy útjavítást, de nem kavicsozásra, hanem amolyan aszfaltosra gondolt. Ha már ez lett belôle, sebaj, két-három éven belül úgyis átfogó útjavítás lesz Csíkszereda-Maroshévíz között, s addig kibírjuk. A hivatal összerakatott egy improvizált locsolókocsit, ez segít a porfelhôk leküzdésében.
Pál Hajnalka
Meg kell tanulni pályázni
A Regionális Fejlesztési Ügynökség egy hónapja hozott létre egy felügyelôi állást a megyei tanács keretén belül. Csutak Istvánnak, aki ezen állást megkapta, az a feladata, hogy nyomon kövesse a Phare-tól pályázatokon nyert pénzösszegek elköltését.
Csutak István kedden találkozott városunkban a pályázati lehetôségek iránt érdeklôdô vállalkozókkal. Elmondotta, hogy Gyergyóvidékrôl érkezett be a legkevesebb pályázat a legutóbbi, kis- és középvállalkozók számára történt kiírásra. Hogy miért van ez, azt csak maguk a vállalkozók tudhatják, megtörténhet, hogy kellemetlen tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren, de az is lehet az oka, hogy nem kapnak elég információt. Pedig, mint mondotta, érdemes pályázni, mert becsületes úton lehet vissza nem térítendô összegekhez jutni. Igaz ugyan az is, hogy a Phare-pályázatokhoz általában a pályázónak is kell nyújtania valamit, ez azonban elenyészô, ha figyelembe vesszük az elnyerhetô összegeket.
Az információáramlás elôsegítése végett Csutak István alapos tájékoztatásban részesítette a jelenlévôket a jelenleg aktuális pályázati lehetôségrôl. Az újonnan kiírt pályázat a humán erôforrás fejlesztését célozza, így munkaerô képzésre illetve átképzésre, a munkaerôpiacot átláthatóvá tevô kezdeményezésekre, valamint szociálisan hátrányban levô munkaerô-csoportok támogatására lehet pénzt kérni. Az érdeklôdôk bôvebb információkat bérmentve kaphatnak a világhálóról (www.mdp.ro; www. infoeuropa.ro; www.nextra.ro/phare címeken). A vállalkozókon kívül nonprofit szervezetek, alapítványok is pályázhatnak ezen összegekre. A fentebb említett webcímekrôl a pályázathoz szükséges űrlapok is letölthetôek, amelyeket csak ki kell tölteni, és személyesen illetve postán el kell juttatni a megadott címre.
Csutak István a megyei tanács elnöki kabinetjében fog rövidesen irodával rendelkezni. Ha igény lesz rá, szerdánként fogadóórákat tart, de elérhetô a 171118-as telefonszámon, illetve a csutak@nextra.ro e-mail címen is.
Pál Hajnalka
Nem szárad ágán a málna
A cigányok visszatérnek
Az utóbbi lapszámban teljes oldalon tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy nemcsak kéregetni, dolgozni is tudnak a romák, s közülük egynéhány a mi vidékünkre is eljutott. A kitermelt erdôk helyére létesült málnavész, valamint a rengeteg áfonya vonzotta ide a marosmenti, Piatra Neamţ-i romákat, s szedték is szorgalmasan az erdei gyümölcsöt. Egyesek szerint túl szorgalmasan is, hisz nem maradt a helybélieknek. Heteken át folyt a munka, s a rokolyák belsô, dugi zsebében gyűlögetett a pénzecske. Persze azért volt mulatozás is, esténként összeütötték bokáikat romáék.
Aztán egy napon összeült a városvezetés, s katasztrófától rettegve kitették a málnászók szűrét. Hajnalban lepték meg ôket, igazoltatták, a vasútállomásra szállították, s fel a vonatra. Akadt a „kitoloncoltak" közt olyan is, akinek Piatra volt a hazája, mégis felpakolták a dédai vonatra. Pardon nem volt, távozniuk kellett Gyergyószentmiklósról. Mit tehettek volna szegény moldvaiak? Hévízen leszálltak, s visszastoppoltak Gyergyóba. Egyrészük hazafele vette innen az irányt, a többiek pedig visszamentek a városszéli hetes kilométerhez, s folytatták a málnászást ott, ahol abbahagyták.
Két-három nap múlva társaságuk is lett: a marosmagyaróiak is visszaszállingóztak. Így a munkatáborozók létszáma ma már több, mint kéttucatnyi.
S romáék okultak is az esetbôl, mára már keresztülhúzzák a város számításait, nehezebb lesz ellenük érveket találni. Mert ugye azt hozták fel ellenük a nagyok, hogy tűzveszélyt jelentenek. Na kérem, a visszatelepedettek mindenike tűzvédelmi felkészítôn vett részt. Ezt az erdeigyümölcs begyűjtô, Sára Tibor is tanúsíthatja. Hogy illegálisan foglaltak el területet, az is a múlté, ugyanis az egyik vityilló tulajdonosával folytatnak tárgyalásokat, hogy bérbe kapják két hétre a lakóhelyet. Úgy hírlik, négymilliót is adnak, csakhogy ott lakhassanak. Képzeljék, ezek a romák fizetnek albérletet.
Persze azért éjszakánként éberen alszanak, mert az ördög leselkedik, s lehet, hogy a tervezett két hetet sem dolgozhatják ki. Ha újra menniük kell, hát mennek. Csak épp a hazafele tartó vonatra tegyék fel ôket.
Balázs Katalin
Hírek a rendôrségrôl
Gyilkosság, öngyilkosság
Augusztus 16-án, éjfél után fél órával a 30 éves Lukács Bernát a zetelaki lakása közelében összeveszett élettársával, a 23 éves Kallai Erikával. A szóváltásból verekedés lett, s Lukács több késszúrással megölte élettársát. A Kallai Erika segítségére sietô édesanya, az 52 éves Kallai Irma és a testvér, a 29 éves Kallai Mária Magdolna is kapott néhány súlyos késszúrást, mely életüket veszélyeztette.
A tett elkövetése után Lukács öngyilkos lett, a háza közelében akasztva fel magát. Holttestét a rendôrség találta meg.
Pusztít a tűz
Augusztus 17-én Gyergyóújfaluban az 516 szám alatt tűz ütött ki Egyed Csaba istállójában. A helyszínen a gyergyói tűzoltóság alegysége jelent meg, eloltva a tüzet és megállapítva, hogy a hátsóépület 70 százaléka égett el.
A kivizsgálásból kiderült, hogy a tűz az erôs napfény és az ott tárolt széna számlájára írható. Emberi áldozatot nem követelt a tűz, viszont a kár 20 millió lejre becsülhetô.
Már megint a fogatosok
Augusztus 17-én 11,40-kor Parajdon, az 585-ös számú ingatlan mellett baleset történt. A 25 éves parajdi lakos, Krall Lajos udvaráról tért ki az útra szekerével. Nem volt eléggé körültekintô, a ló megijedt, kiszaladt az útra, ahol az 1300-as HR-23-DEA rendszámú Daciával ütközött, mely szabályosan közlekedett, sofôre pedig a tekerôpataki, 20 éves Deák Éva volt.
A balesetben könnyebben sérült meg a fogathajtó, Krall Lajos, az autón történt kár 3 millió lejre rúg.
Motorbiciklisek, vigyázat!
Augusztus 18-án délután öt órakor a 31 éves Piatra Neamţ-i sofôr, Andrei Lulian Constantin miközben az N-873-JEH kisremorkával ellátott traktort vezette, Maroshévíz határában egy veszélyes balkanyarban megelôzött egy motorkerékpárt. A HR-90-AVH motorkerékpárt – melyet szabályosan vezetett a csíkszeredai 24 éves Ágoston Pál István – oldalról megütötte.
A balesetben könnyebben sérült a motorkerékpáros, valamint a 26 éves Szántó Emese, aki szintén a motoron utazott. A kár eléri az 5 millió lejt.
Autós koccanások
Szent István napján, 16.30-kor Vaslábon haladt át a 33 éves ditrói lakos, Hompoth Árpád, vezetve a HR-02-ZEN rendszámú, 1307-es Daciát. Egy kanyarban egy szekér megelôzésébe kezdett, megütve azt, majd összeütközve az ellenkezô irányból szembe jövô BV-05-FSA rendszámú Ford Fiesta-val, mellyel szabályosan közlekedett a 45 éves Bakk Pál brassói lakos.
Ez alkalommal súlyosan megsebesült a szekéren ülô tekerôpataki, 69 éves Elekes Erzsébet, valamint Bakk Pál felesége, a 45 éves Bakk Mária. A két személygépkocsin keletkezett kárt 35 millió lejre becsülték.
Erôszak
Augusztus 21-én 7,30-kor arról értesült a várhegyi rendôrség, hogy a helybéli, 80 esztendôs G. E. S. saját otthonában erôszak áldozata lett. Az erôszakot ugyanazon a napon hajnali 3 órakor ismeretlen tettes követte el.
A rendôrség alkalmazottai, valamint a törvényszéki orvos munkájuk nyomán megállapították azt is, hogy az elkövetô a 42 éves Urzică Ioan várhegyi gazdálkodó, visszaesô bűnös volt.
Urzicăt ez év március 7-én helyezték feltételesen szabadlábra és hátra volt még 528 letöltendô napja a korábban elkövetett, minôsített lopásért.
A visszaesô bűnös ellen törvényszéki eljárás indult, erôszak és magánlaksértés vádjával, az elkövetô pedig elôzetes letartóztatásban várja, mit ítélnek tettéért.
A fentiekrôl a megyei rendôrség tájékoztatott.
Ki lôtt öngólt?
„Mert vétkesek közt cinkos, aki néma"
(Babits Mihály)
A Gyergyói Kisújság idei 30-as számában Balázs Katalin a Törvénytelen vizsga a Salamon Ernô Líceumban írásában feltárja, hogyan kísérelték meg két alakommal, 2000 és 2001 nyarán, hogy törvénytelen vizsgával véglegesítsenek az iskola történelem katedrájára egy, a törvényes követelményeknek nem megfelelô végzettet.
A cikkbôl is kitűnik, hogy valakinek, valakiknek ez az ügy nagyon fontos. Valóban, annak kell lennie, mert a legutóbbi fejlemények szerint a sértett fél a bírósághoz fordult, miután a Hargita megyei prefektúra is aggodalmainak adott hangot a tanfelügyelôségen.
Nem szándékom minôsíteni Rokaly József A vizsgáztatás kapcsán (Gyergyói Kisújság 31-es szám) című írásának stílusát, szerénytelen hangvételét, csúsztatásait. Észrevételeinek egy része megkérdôjelezhetô.
Kollégához méltatlannak tartom emberi, tanári gyarlóságok kiteregetését a lapban, ezért csak az igazsághoz tartozó, a lezajlott események megértéséhez szükséges tényekrôl szólok.
1. Valóban felelôsségtôl indíttatva, mindenkori magyar tanári felelôsségbôl tettük, ami kötelességünk volt.
2. Rokaly József kollégánkra nem hivatkoztunk sem módszertani felelôsi, sem más, általa viselt tisztségében. Mindezek akkor kerültek szóba, amikor kiderült, hogy nemcsak tudnia kellett volna a körülötte történtekrôl, hanem cselekednie is kellett volna. És ezt tôlünk függetlenül is meg kellett volna tennie.
3. A vizsga lejárta után az ott történteket nem Rokaly József hozta a tudomásomra. Megjegyzem: sem azelôtt, sem azután nem fordult hozzám, nem keresett meg ebben az ügyben. Július 8-án a 4-es Motelben kérdeztem rá a történtekre, amikor hajlandóságot mutatott az ügy belsô, iskolai orvoslására, de elutasította a Garda Dezsô kollégánkkal való együttműködést. Pedig szerintem ebben a kérdésben sérelmein felülkerekedve sikeresen együttműködhettünk volna. A reklamálási pontokat sem akkor, sem a következô, általam kezdeményezett találkozón, július 16-án nem ismertette, ekkor csupán támogatásáról biztosított néhány kérdésben.
4. Passzív álláspontján nem változtatott azóta sem, és ezzel – úgy vélem – tevôlegesen támogatja az ügyben érdekelteket.
5. Az iskolai munkánkkal kapcsolatos, ránk nézve „dicsérô" észrevételeire Sütô Andrással válaszolnék: „Nincs más számonkérés: csak gyermekeink tekintetében". És ha ez nem lenne elég, kérdezzük meg gyerekeinket is arról, milyen közel áll szívükhöz tantárgyunk, miként szolgálja ez magyar emberré cseperedésüket.
6. A katedra kérdésében – és innen az én érintettségem – Szilágyi Ferenc állítása a jelenlegi tanügyi gyakorlat szerint is valótlan. Ezért nem értem, miért veszi át ezt Rokaly József is, amikor tudja, hogy évek óta három történelemkatedra óráit ketten tartjuk. Ezzel kívánja támogatni Szilágyi Ferenc azon vélt szándékát, hogy amit a tanügyi törvény nem tudott újra bevezetni – a románok történelmét csak román nemzetiségű oktathassa – és ami 1989 elôtt még bevált gyakorlat volt, most 2001-tôl a Salamon Ernô Líceumban lehetôvé váljon (például a XII. osztályokban)? Innen már csak egy ugrás, és a „véglegesített" tanerô magyar- és világtörténelmet is taníthat gyerekeinknek – ha a szükség azt kívánja, románul is. Ez a felfogás még ismerôs, nemde?
7. Munteanu Adrian román nemzetiségűnek való minôsítése szerintem is tény mindaddig, amíg ô másként nem nyilatkozik. De nem tudom, lehet-e valaki egyidejűleg magyar is, román is, amikor ez egyben egy közösséghez való tartozást jelent.
8. Valójában a név nem minden. De lássuk be, hogy az anyanyelv sem, mert erre számos ellenpéldát ismerünk. Orbán Balázs anyanyelve alapján nem volt görög, Petôfi Sándor sem szlovák, és még nem szóltam Liszt Ferencrôl, aki nem tudott magyarul, vagy a tizenhárom vértanú tábornokainak nemzeti hovatartozásáról.
9. A státustörvénnyel való összeférhetetlenség: vajon tényleg nem tudja Rokaly József, vagy elfelejti, hogy a magyarsághoz való tartozást a törvényhozó nem vérségi, hanem kulturális alapokra helyezi, valamint az illetô szabad identitásválasztására? Vajon melyik magyar egyház, közösség igazolja Munteanu Adrian közösségünkhöz való tartozását? Ha mégis így lenne, akkor én is ôszintén örvendenék, mert amikor nagyra értékelem Munteanu Adrian emberi kvalitásait, eszembe ötlik Tamási Áronunk. Szerinte ugyanis „aki embernek alkalmatlan, magyarnak sem való." Remélem, ez az állítás fordítva is igaz.
10. Ami a román iskolában töltött éveimhez kapcsolódik: az szomorú emlékeket és nehezen pótolható hiányérzetet idéz föl bennem. Anyám korai halála vezetett már az ötödik osztálytól román iskolába; románul kellett leérettségiznem Szászrégenben. De gyökereim keresése megtartott, és Kolozsváron magyar nyelven államvizsgáztam. Kosztolányi Dezsôvel együtt vallom, életem legnagyobb élménye, hogy magyarul szólalhattam meg, és magyarságomat, amelyért keservesen megküzdöttem, vállalom az ár ellen való haladás árán is. A román iskolai évek hozadékát azért is értékelem, mert lehetôvé tette egy velünk élô nép kultúrájának és mentalitásának belülrôl való megismerését. Pontosan ezért nem közömbös számomra, hogy ki az, aki gyermekeink jövôjét alakítja. Sokunk szerint a lelkésznek, a magyartanárnak, a történelemtanárnak hivatása van az iskolában; ôk tehetnek legtöbbet a magyarságtudat formálásáért. Ezért is fájlalom Rokaly József magatartását, szerencsésnek nem mondható elkötelezettségét azok oldalán, aki ellenünk ármánykodnak. A két fél belsô küzdelme a harmadik fél gyôzelmét mozdíthatja elô, bár hozzáteszem, hogy közéletünk letisztulásához az álláspontok, a tettek szembeállítása szükséges.
Most, amikor megkezdôdött a magyarság határok fölötti egyesítése, amikor „a magyar név ismét szép lesz", el kell felejteni a hátrányos megkülönböztetésbôl adódó megalkuvásokat, az önfeladást. De ehhez bátorság és kiegyenesített gerinc kell. Ha meg akarunk maradni.
Harrach Albert történelemtanár
Rendes tanácsülés
Adtunk pénzt a kollokviumra
Múlt csütörtökön rendes tanácsülésre hívta össze polgármesterünk a városatyákat. A napirend három városrendezési tervbôl, egy korábbi határozat módosításából, egy árverés kiírásából állt össze, és kiegészítették az ülésen egy költségvetés-módosítással.
Nagy István titkár újabb szabályt vezetett be. Ezentúl minden egyes határozatnak címet kell majd adni, amelyet szavazással kell elfogadniuk a városatyáknak. Ez pedig azt jelenti, hogy minden határozatnál eggyel több szavazásra lesz szükség, ami korántsem egyszerűsíti le a tanács munkáját.
Elsô napirendi pontként a tanács nyilvános árverésre írta ki a Virág negyed 5-ös tömbháza melletti 43 négyzetméteres, eddig közterületként nyilvántartott terület hosszú távú bérbe adását. A tömbház földszintjén működô bútor-bemutató üzlet kérésére történt mindez, hiszen a lakás kissé szűknek bizonyul a tevékenység folytatásához. Annak ellenére, hogy csupán ezen cégnek van szüksége a területre, azt nem lehet árverés nélkül bérbe adni a jelenlegi jogszabályok értelmében. Szakember véleménye szerint az elképzelés esztétikailag nem elônytelen. Tehát a tanácsosok megszavazták a terület nyilvános árverésre bocsátását, a kikiáltási árat 15 000 lej/év/ négyzetméterben állapították meg. A végsô árat évente ki fogják igazítani, szem elôtt tartva az inflációt.
Hosszas tárgyalás témáját képezte a második napirendi pont, a Gyilkostó egyik – a korondiak bódéi által elfoglalt – terület zonális tervének jóváhagyása. A hivatal egy csíkszeredai tervezô cégtôl rendelte meg az üdülôtelepi bódék rendezési tervét. A terv elkészült ugyan, de a tanácsosok nem értettek egyet vele teljes egészében, ezért visszautasították, hogy más tervezôk véleményét is meg lehessen hallgatni. A tanácsosok döntése szerint egy hónapon belül újra a testület elé kell kerülnie a határozattervezetnek, akkor már más tervezôk véleményezésével együtt.
Újabb rendezési terv következett a napirenden, ezúttal az 5-ös kilométernél található sípálya környékével kapcsolatban, amely meghatározza, hogy pontosan mely területen szabad építkezni. Ezt a részletes rendezési tervet egyhangúan elfogadták a tanácsosok.
A harmadik rendezési terv ismét a Gyilkostóra vonatkozott. A megszavazott határozattal a 13 500 négyzetméteres sátorozóhely immár nem köz, hanem Gyergyószentmiklós magánterületeként van nyilvántartva.
Néhány hónappal ezelôtt a tanács öt évre ötven százalékos terület- és épületadó-kedvezményt szavazott meg a spanyol érdekeltségű Renco Kft.-nek. Akkor ugyan elhangzott egyik tanácsos részérôl, hogy az elképzelés törvénytelen, mégis megszavazta a testület. A prefektúráról most visszajelzés érkezett, amely szerint nem lehet csak úgy, egybôl öt évre biztosítani ezen kedvezményt, hanem évente újra kell tárgyalni. Ezen kívül szükség volt még egy apró módosításra: már erre az évre érvényes az adókedvezmény, hiszen a tervek szerint decemberben már működni fog a gyár. Ötödik napirendi pontként tehát ezt szavazta meg a testület.
Úgy tűnik, elôkerült a pályázatkiírásra félretett pénzalap, amelyet legutóbb eltűntnek nyilvánítottak. Akadt tehát, amibôl pénzt adni a kollokvium megszervezésére a Figura Stúdió Színháznak. A színház így végre megkapja azt a 64 millió lejt, amit már réges-rég kér a hozzávetôleg háromszáz vendég ellátására. A városháza és a mellékgazdaság költségvetésében is történt egy apró módosítás: 170 millió lej a beruházásokra szánt összegbôl átkerült a költségek közé.
A tanácsülés végén Pál Árpád kijelentette: nem hiszi, hogy sok olyan város van az országban, ahol augusztus közepén, nyaralóidôben huszonegy tanácsosból húsz megjelenik az ülésen, és dolgozik. Meg is köszönte nekik, hogy ily módon bebizonyították: komolyan veszik munkájukat.
Pál Hajnalka
Bűzlik a gomba
Vesszen a ház, éljen a fa!
A Kossuth utcában, az egykori Novák ház közvetlen közelében gyökerezett meg egy fa úgy hetven évvel ezelôtt. Növögetett, növögetett, s törzse szinte rátapadt a ház falára. Az ottlakók pedig bosszankodtak, mert mindig nedves volt a szoba, s egy idô után a gombák is megjelentek otthonukban. Áttörtek a parketten, s ott bűzölögtek, rothasztottak mindent, mi környezetükben volt. A ház gazdája, Györfi Ferenc ezelôtt három évvel megelégelte a „gombászást", s kérést intézett a városhoz, hogy engedélyezzék a fa kivágását. Válasz nem jött.
Tavaly újabb kérést küldött, hátha elkallódott a korábbi. Válasz nem jött. Bosszúságában nekifogott, s elkezdte hántogatni a kártékony fa kérgét; aszalta. Féleredménynyel, mert a fa ugyan nem pusztult ki, de a hivatal felfigyelt cselekedetére, s felszólították, hogy tettéért 1 000 000–5 000 000 lejig terjedô büntetés jár. Ez volt a válasz. Aztán jöttek a választások, valahogy nem küldték ki a büntetést. De nem vágták ki a fát sem.
Györfi egyetlen megoldásnak újra a kérelmezést látta, áprilisban papírra is vetette egyetlen óhaját: vágják ki a fát. Válasz nem érkezett. Pedig már jócskán eltelt azóta a harminc nap, s az elsô kérés óta a kilencszáz is.
Egyik nap a villamossági vállalat emberei fákat metszettek a Kossuth utcában, s ez alkalommal levágták a bűnös fa néhány ágát is. Azokat, amelyek ráhajoltak a villamossági vezetékre. Györfi reménykedve nézte a láncfűrészt, hátha lenyisszantaná bosszúságának okozóját, de potyára. Visszament a házába, s a már második rend parkettet vette szemügyre. Rothadozik, nemsokára ezt is cserélni kell. Elhúzta a fal mellôl a szekrényt, melyet immár görgôkre szerelt, hogy könnyebb legyen tologatni, s a szekrény mögül rákacsintott a friss termés: egy újabb gomba.
Mit lehet tenni? A kérésekre válasz nem jött.
Az ügyben Csiki Károlyt, a hivatal környezetvédelmi felügyelôjét kerestük meg. Mint mondotta, hozzá nem jutottak el Györfi kérései. Ô soha nem támogatta a fakivágást, de ha ennyi kárt okoz a zöldarany, akkor nincs ott a helye. Azt megmutatta azonban, hogy jó ideje kijelölte ô azon fákat, melyek kiszáradtak, vagy zavarják az embereket, el is juttatta a lajstromot feletteseihez, de azóta sem történt fakivágás. Nem tudott választ adni, hogy mikor jutnak el a favágók a Kossuth utcába, mint mondotta, ô nem favágó, ezt másoknak kell elvégezniük. Persze, ha ezt írásban kéri az ottlakó.
Bizonyítani kellett tehát, hogy többszörösen is kérte, s Györfi csak úgy sorolta kéréseinek iktatószámát: 1081-es 1998-ban, 1582-es 2000-ben és 2193-as az idén április 25-én.
A hivatal nyilvántartójában Benedek Kinga nyomára is bukkant az irományoknak, s közölte, Csáki Istvánnak továbbították a kérelmet, ott akadt el a szál.
Csáki István csak ennyit mondott: Tudok a kérésekrôl, restellem is magam, mert nem tehetünk semmit. A fa magas, a villanydrótok is ott vannak, ki kellene venni áram alól, hogy nekifoghassanak a kivágásához. Felmenni sem mer senki, lehet, hogy a hegymászókat kell megkérnünk. A villamossági vállalat sem tud segíteni. Egyelôre nem ígérhetek semmit.
Mi is megkérdeztük a villamossági vállalatot: el lehet távolítani onnan a kártékonykodó fát? Semmi akadálya – mondta a szolgálatos. Jöjjenek hétfôn, s mindent elintézünk.
Lehet vagy nem lehet? S hol a vége a nem akarásnak? Talán ezt leginkább az illatozó gombák tudnák megmondani.
Balázs Katalin
Fejér-kiállítás
Szerdán, augusztus 15-én 18 órától Fejér István egri fotóművész képkiállításának megnyitójára került sor a Pro Art Galériában Könyvoldalak címmel.
Fodor Attila és ifj. Bajna György zenés bevezetôjét Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusának beszéde követte, aki régi barátként üdvözölte a fotóművészt. Fejér István munkásságát dicsôítô szövegében megemlíti: „A művészt megismerjük képeirôl. Figyeljük a föld mélyérôl visszatérô bányász arcát, a magas állványról mélybe tekintô munkás bátorságát, az ihletet árasztó nôi arcot, a mosolygó kisbabát. Ez mind olyan, mint a tiszta beszéd: egyszerű."
A tárlatmegnyitó után Fejér István elmondta: „Pontosan negyven éve fotózok, az alapszakmám vegyészmérnök, de több idôt, energiát áldoztam a hobbimra, mint a mesterségemre. Az egri fotóklub titkára valamint a budapesti fotóklub oszlopos tagja vagyok. 1971–1988 között volt egy pangási idôszakom. Ekkor tört be Magyarországra a nyugati pénz utáni hajsza, és a kultúra iránti érdeklôdés háttérbe szorult. 1988-ban úgy döntöttem, hogy folytatnom kell azt, amit elkezdtem, nem mintha az emberek kultúra iránti érdeklôdése nôtt volna, én változtam meg, és úgy éreztem minden, számomra érdekes, szép dolgot meg kell képen örökítenem. Ennek eredménye a mai kiállítás, ahol rengeteg új fotó szerepel, köztük gyergyói felvételek is. Hajdó István fôesperesrôl például rengeteg fotót készítettem, de úgy érzem, hogy az igazi egyéniségét tükrözô pillanatot még nem kaptam lencsevégre. Nem adom fel, egyszer majd sikerülni fog. Megkérdezték, hogy kiállításaimon miért dominálnak az erdélyi templomképek. A magyarázat egyszerű: nagyon szép táj veszi körül ôket, a levegô sokkal tisztább, a felhôk színe szürkébb, fehérebb, mint Magyarországon. Kész gyönyörűség fotót készíteni róluk.
További terveimrôl annyit mondanék, hogy egyre több kiállítást szeretnék szervezni Magyarországon, Erdélyben. Azt mondják, ha egy fotográfus életében 50-60 jól sikerült képet készít, elismert fotóművész. Úgy érzem, hogy 62 évesen nekem sikerült ezt a teljesítményt elérnem, és ez nagy öröm számomra."
Panigay Cili
Ilyen rég nem volt
Szabadtéri bemutató a Figurától
Pénteken este tíz óra után hatalmas tapstól visszhangzott a Lázár-kastély udvara. A nagyszámú nézôközönség ugyanis igencsak díjazta a Figura Stúdió Színház szabadtéri bemutatóját. Ez alkalommal Petôfi Sándor műve, A helység kalapácsa került „színpadra" a városunkbeli színészek és színésztanoncok jóvoltából.
Vásári komédiához hasonló elôadást láthattunk, könnyen érthetô témával, szórakoztató elôadásmódban. A Figura színészei a kastélynak szinte a teljes udvarát átfogták a cselekménnyel, így igencsak megmozgatták a nézôket, hiszen, ha mindent látni akartak, sokat kellett forgolódniuk. Tette is ezt mindenki, hiszen az elôadás egyetlen pillanatáról is kár lett volna lemaradni. A hahotázás viszont – bármennyire hangos is volt néha – nem tudta hangerejében felülmúlni a tapsvihart, amivel a nézôsereg megköszönte a péntek esti szórakozást.
A bemutató után Béres Lászlóval, a produkció rendezôjével beszélgettünk:
– Ennek a szabadtéri elôadásnak miért éppen a Lázár-kastély a helyszíne?
– Nagyon régóta tervezzük a Figurával, hogy ha már itt van ez a gyönyörű kastély Gyergyó közelében, fel kellene használni nyári színházi elôadásokra is, hiszen egyrészt ezek a romok erre hivatottak, másrészt meg régi vágya a Figurának, hogy ne csak évad közben tartson elôadásokat, hanem nyáron is.
– Miért éppen a Helység kalapácsára esett a választás?
– Úgy gondolom, ez a darab tökéletesen megfelel egy szabadtéri elôadásnak, hiszen egyfajta vásári komédia. Petôfinek ez egy csodálatos elbeszélô költeménye, könnyed, nagyon szórakoztató. Egy szabadtéri elôadásnál pedig épp ez a lényeg.
– Állítólag hagyományt kíván teremteni a Figura a szabadtéri elôadásokkal...
– Igen, ez így van. Mondhatnám, hogy ez a nulladik kiadása ennek, eltökélt szándékunk, hogy ez évtôl kezdve folyamatosan minden nyáron szabadtéri színházi elôadást mutassunk be itt.
– Ez az elôadás valamivel nézôközelibbnek tűnik, mint a többi Figura-produkció. Minek köszönhetô ez?
– Elsôsorban a témának, de hozzájárul az is, hogy minden szabadtéri elôadásnak elsôdleges célja a szórakoztatás. Ezt a költeményét pedig Petôfi igencsak szórakoztatónak írta meg, az amúgy hétköznapi szereplôk is parodizálva vannak.
– Esett néhány olyan beszólás a jelenetek közben, amelyek azt a hatást keltették, mintha csak egy próbán lennénk...
– Pontosan errôl van szó. Hogy egy felszabadult színészi játékot lásson a közönség, ne a rendezô munkája kerüljön elôtérbe, belevittük az elôadásba azt, ami most épen a Figurán belül zajlik. A Figura igazgatója, aki a narrátort játssza, éppen úgy viselkedik a darabban, mint a próbák alatt, ô irányítja a többiek munkáját.
Béres Lászlótól azt is megtudtuk, hogy alig három hetet készültek a Figura színészei erre az elôadásra.
Július 25-én kezdték a próbákat, leköltöztek Szárhegyre, és magánházakban laktak. Nem meglepetésnek készült ez a darab, egyszerűen csak nem volt idejük hírverést csapni neki, hiszen a Figura most a kollokvium szervezésén is dolgozik azon kívül, hogy erre a bemutatóra készült.
Másnap, szombaton ismét bemutatásra került Szárhegyen A helység kalapácsa, picit kevesebb nézôvel ugyan, de akkor is minden hely megtelt, néhányan pedig állva kellett végignézzék a darabot. Várhatóan e hónap 24-én Csíkszeredában is bemutatják, majd a kollokvium közben is, feltehetôleg ugyancsak a Lázár-kastélyban.
Pál Hajnalka
Ifjút, öreget egyaránt vonzott a sörbuli
Elfogyott 3 150 liter sör
Igencsak megelevenedett hétvégén a foci- és jégpálya közötti terület. Az idén, immár másodszorra megszervezett, háromnapos sörfesztiválra egyaránt érkeztek gyerekek és idôsek, nôk és férfiak, s annak volt szerencséje, aki már kora este helyet foglalt egy asztalnál, másképp egész éjszaka állhatott. Mert ugye éjszaka történt a lényeg: több koncertet is végighallgathattak, végigtáncolhattak a résztvevôk. A fellépô zenakarok többsége más városokból érkezett, így péntek este a kézdivásárhelyi Bumeráng szórakoztatta a bulizni vágyókat, szombaton a szovátai B-Styleé és a sepsiszentgyörgyi Mercedes Bandé volt a színpad, vasárnap pedig a a borszéki Galaxis és a még szinte ismeretlen helyi zenakar, a Csavargók lépett fel.
Napközben leginkább a gyerekek szórakozhattak, hiszen a sörfesztival idején és helyszínén egy aprócska vidámpark is költözött. Amíg a gyerekek a körhintákon visongtak, addig a szülôk kellemes zene mellett fogyaszthatták el a rekkenô hôségben megváltást jelentô folyékony kenyeret. A miccssütôk sem maradtak el a rendezvényrôl, tehát minden volt egy helyben, ami egy kellemes délutánhoz szükséges: étel, ital, zene, szórakozás. Sôt, azok is élvezhették a muzsikát, akik nem kívántak részt venni a fesztiválon, hiszen egyesek szerint még a Békényen túlra is elhallatszott a zenebona.
Szombat délután sor került két vetélkedôre is, bár alig sikerült versenyzôket találni fôleg a hordógurításra. A sörivó-verseny azonban picit jobban vonzotta az embereket. Tombola is volt, a díj pedig mi lett volna más, mint sör, sör, sör.
A foci- és a hokicsapat is elhelyezett egy-egy urnát az egyik sörsátorban, hogy az adakozni kívánók ezeken keresztül támogathassák tevékenységeiket. Hát nem volt adakozó kedvében Gyergyó népe, az biztos, mert – mint az a rendezvény után kiderült – a focinak huszonöt, a hokinak mindöszsze tizenöt ezer lej gyűlt össze. Nevetséges még kimondani, leírni is.
A Brau Union helyi kirendeltsége, az Amigo&Intercost hiába keresett más cégeket, akik támogatnák a rendezvényt, csupán egyet talált, amely pár szál deszkával tudott segíteni. A városháza is csupán a színpaddal járult hozzá a lakosság háromnapos szórakoztatásához. Pedig – mint azt a Brau Union képviselôje, Portik (Ciucos) László elmondotta – megtérültek a hozzávetôleg huszonöt millióra rúgó költségek, s egy kis jövedelemre is sikerült szert tenni. Tôle tudtuk meg azt is, hogy a gyergyóiaknak a Ciuc sör a kedvence: a három nap alatt ötven hordóval fogyasztottak el belôle, a Golden Brauból pedig mindössze 11 hordónyi folyt le a résztvevôk torkán. S hogy csupán két hordó barna Ciuc sör fogyott el, az azért van, mert egyszerűen nem volt több.
Jövôben is lesz sörfesztivál – mondotta Ciucos – de, hogy színvonalasabb legyen, akár a nagyobb városokban, a polgármesteri hivatal és más cégek támogatására is szükség lesz. Egy év múlva már egész napos rendezvények kellenek, népi zenekart, tánccsoportokat kell meghívni, hogy tényleg minden réteget, korosztályt megmozgasson a harmadik sörfesztivál.
Pál Hajnalka
A Reform Tömörülés
Nyilatkozata
Nagy érdeklôdéssel olvastuk a Népszabadság és a Szabadság egyik elnökségi ülésünkkel foglalkozó írását. Azt nem állítjuk, hogy a két újság valóban a Reform Tömörülés elnökségi ülésérôl ír, ugyanis az idézgetett „emlékeztetô" és a június végi elnökségi ülésünkön tárgyaltak között az idôpont mellett egyetlen azonosságot fedeztünk fel: a helyszínt.
A havonta összeülô elnökségünk júniusi ülését valóban Székelyudvarhelyen tartottuk, ez a Bálványosi Nyári Szabadegyetem elôkészítô megbeszélése volt. Amint azt a tények is igazolták, a megbeszélés és – a szabadegyetem is – sikeres volt.
Mindazok a légbôl kapott állítások, amelyek az egyes szerkesztôségek „birtokába jutottak", csak általuk ismert irományból kihámozhatók, a leghalványabb összefüggésben sincsenek a tusnádi tábort elôkészítô megbeszéléssel – és a valósággal.
Annál világosabb viszont a szerzô célja: megpróbál bizalmatlanságot és kétkedést kelteni az RMDSZ platformok között, árnyékot vetni bizonyos magyarországi intézményekre, illetve Tôkés Lászlót belerángatni egy újabb, nemtelen vitába. Teszi mindezt – természetesen – a Reform Tömörülést lejárató szándékkal.
Az, hogy elégedetlenek vagyunk az RMDSZ jelenlegi vezetôségével, az tény. Ezt rengetegszer elmondtuk, és fenntartjuk. A Reform Tömörülés politikai célja, a Romániában élô magyarok politikai érdekképviseletének nyitott, mindenki számára vállalható, egységes és törvényekkel garantált megvalósítása szemben áll a ma gyakorolt balkáni kijárás-politizálással.
A negyedik, sepsiszentgyörgyi Kongresszusunk kinyilvánította értékrendünket, megfogalmazta a célokat, amelyekért síkra szállunk, és az eszközöket, amelyekkel ezeket a célokat meg akarjuk valósítani.
(Érdekes módon a kongresszus dokumentumai nem jutottak az illetô lapok birtokába. Ajánljuk figyelmükbe a www.reform.ro honlapot.)
Teljes mértékben elhatárolódunk a tôlünk szellemében és formájában is idegen eszközöktôl és az RMDSZ sokszínűségét, a nemzeti közösség szolgálatában álló érdekképviseletet meghiúsítani szándékozó alantas próbálkozásnak tekintjük. A Reform Tömörülés nem kíván ebben a titkosszolgálati manôverben semmilyen szerepet vállalni – még a hírbe hozottét sem.
Ugyanakkor sajnáljuk, hogy a cikkek szerzôje, a sajtóetika szabályait semmibe véve, minden valóságtartalmat nélkülözô „információkat" tárt nyilvánosság elé. Ezúton, helyette kérünk elnézést mindazon személyektôl és intézményektôl, akiket a szerzô nevesít a cikkben.
A Reform Tömörülés Elnökségének tevékenysége nem titkos, az érdeklôdôknek bármilyen információval szívesen állunk rendelkezésére: következô elnökségi ülésünk idôpontja szeptember 8-9, helyszíne Kézdivásárhely, napirendje az alkotmánymódosítás és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése.
2001. augusztus 21.
A Reform Tömörülés Elnöksége
Civil sarok
(folytatás elôzô lapszámunkból)
– Az együttműködés jobb, mint a konfliktus –
Játékunk utolsó fordulója az együttműködésrôl szól. Bízunk benne, hogy valamennyi civil szervezet belekóstolt már a közös programok, az együttműködések örömeibe, buktatóiba, és a mérleg a további közös programok fele mozdult el. Az alábbiakban az együttműködés tényezôit sorakoztatjuk fel, érdemes eddigi, jövendôbeli közös programjainkat elemzés alá vetni, és a jövôben ezek szerint cselekedni.
Az együttműködés egy folyamat, amely lehetôvé teszi, hogy egy közösségen belül az érdekeltek közös cél felé haladva munkálkodjanak együtt, miközben a rendelkezésre álló erôforrásokra, tehetségekre, materiális eszközökre közösen támaszkodhatnak.
A sikeres együttműködés tényezôi:
A környezet szempontjából:
1. van elôtörténete az együttműködésnek a közösségen belül;
2. van presztízse az együttműködô csoportnak;
3. kedvezô a politikai/ szociális klíma;
A tagság szempontjából:
4. kölcsönös a tisztelet, a megértés és a bizalom;
5. sokoldalúság jellemzi a csoportot (megfelelô keresztmetszeti összetétel);
6. a tagok az együttműködést a saját érdekükben állónak látják;
7. megvan a kompromisszumkészség a tagokban.
A folyamat szempontjából:
8. a tagok felelôsnek érzik magukat a folyamatért és az eredményért egyaránt;
9. a döntéshozás többrétegű;
10. flexibilitás jellemzi a közösséget;
11. határozott feladatkörök és irányvonalak vannak;
12. alkalmazkodó készség jellemzi a közösséget;
13. a feladatokat az alkalmazhatóság jellemzi.
A kommunikáció szempontjából:
14. nyílt és gyakori a kommunikáció a közösségben;
15. jól kiépítettek a formális és személyes kommunikációs csatornák.
A szándék szempontjából:
16. a célok konkrétak és elérhetôek;
17. közös a jövôkép;
18. a cél vonzó és a szándék kivételes.
Az erôforrások szempontjából:
19. van elegendô támogatás;
20. képzettek a vezetôk.
A sikeres együttműködés kialakításnak lépései
1. Elôzetes tárgyalások (kiterített kártyákkal);
* A problémát hasonlóan definiálják a felek;
* Feltérképezés: ki kicsoda, ki mit csinál;
* Hozzájárulás a folyamat megkezdéséhez;
* Elkötelezettség a folyamat mellett;
* Eldöntése annak, még kik legyenek jelen.
2. Az irányok lefektetése
* A lépések megszervezése;
* Adat/ információ gyűjtés;
* Megegyezés a lépések ütemezésében.
3. Cselekvés
* Minden érintett egyetértésének megszerzése;
* Elkötelezettség a tettek mellett;
* A tevékenység nyomon követése (beleértve a megállapodás teljesítését is);
* Kommunikációs terv készítése.
A konfliktusok típusai
* Érdekkonfliktus (pl. eltérô prioritások);
* Értékkonfliktus (pl. ki mit hisz a demokratikus működésrôl);
* Személyközi konfliktusok (pl. ki nem állhatják egymást);
* Strukturális konfliktusok (pl. nem vagyok döntési helyzetben);
* Információs konfliktusok (pl. ugyanarról a dologról más információ).
Bízunk benne, hogy játékunk segítségével elérhetô lesz szervezeteitek számára a sikeres együttműködés, belekóstolhattok a közösen végzett munka örömébe. Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de valamikor elôdeink kalákának hívták ezt a fajta tevékenységet. És házakat, utcákat, közösségi házakat, falvakat voltak képesek építeni.
Könyvészet: Segít a város Alapítvány, Eger, Szervezetfejlesztô tréning 1999. június 2–5.
Kívánunk további sikereket.
Molnár Judith
Nem potyára kérdezgetünk VII.
Múlt hét szerdáján sorsoltunk a júliusi hűségszelvények összegyűjtôi és beküldôi között. Ez alkalommal Szász Mária (Virág negyed, 22/C/59) volt Fortuna kegyeltje, aki ezáltal ötszázezer lejjel lett gazdagabb.
Szeptember 13-ig várjuk az öt augusztusi hűségszelvényt, a sorsolásra pedig várhatóan 19-én fog sor kerülni a Syn Tv híradójában. Immár nem kell kiemelnünk azt, hogy össze kell fűzni a szelvényeket, hiszen úgy tűnik, olvasóink már megtanulták ezt.
Egyelôre viszont térjünk vissza a júliusi hűségszelvényekre. Négyszer kérdeztünk, négy választ értékelünk ki tehát az alábbiakban.
Közmunka? Minek?
Többször is hangoztatta polgármesterünk, hogy nincs megelégedve azzal, ahogy a lakosság vigyáz környezetére. Nem takarítják az árkokat, a tömbházak körül is káosz van – mondotta többször is. Néhányszor emlékeztetett arra is, hogy egykor bizony nagy gondot fordítottak az emberek a portájuk környékére. Ezt a szokást felelevenítendô találta ki, hogy újra be kell vezetni a közmunkát városunkban. S hogy ne a tizenegynéhány évvel ezelôtti közmunkára emlékeztessen ez a fogalom, a kaláka nevet adta neki.
Tanácsi határozat ugyan mind a mai napig nem született errôl, tehát egyelôre csak ötlet marad a kötelezô közmunka bevezetése, mi mégis megkérdeztük a város lakóitól, a leginkább érintettektôl: Ön szerint vissza kell-e állítani a kötelezô közmunkát (kalákát) városunkban? A szelvénybeküldôknek pontosan fele válaszolt egy-egy határozott nemmel, s hattal kevesebb csupán azok száma, akik helyeslik az ötletet. Tehát majdnem döntetlen az eredmény a közmunkával kapcsolatban. Egyik olvasónk nem foglal állást a kérdésben, viszont így vall: „Az én gyerekkoromban volt közmunka, és minden héten sepertük az utat, tisztán tartottuk. És mindenki ôsszel és tavasszal kitakarította a sáncot kötelezô módon. Volt utcafelelôs, és az ellenôrizte. Nem a polgármesterre tartozott, mindenki sajátjának tartotta". Régesrég tehát természetesnek számított a közmunka, nem kellett hozzá sem polgármesteri javaslat, sem tanácsi döntés. Manapság azonban némelyek felháborodottan veszik tudomásul, hogy ez is a mindennapokhoz tartozhat: „Rémesen emlékeztet a kommunista rendszerre, és azt hiszem, ezt még Funar sem agyalta ki" – írja egy olvasónk, akinek valószínűleg egészen más tapasztalata van a közhasznú munkával kapcsolatban. Néhányan úgy látják – és van némi igazság ebben – hogy az ingyenélôk kellene ezt elvégezzék a különbözô segélyek ellenében: „Nem kell, csinálják a somerek a közmunkát!"; „Van elég ingyenélô, ôk kalákázzanak". Néhányan pedig attól félnek, a szegények életét keseríti majd ez a szabály, hiszen a gazdag inkább kifizeti az ellenérté- két: „Vissza lehet, de ott is csak a szegény ember fog dolgozni, a gazdag pedig megfizeti"; „Közmunkát csináljanak az uraknak, mert a paraszt eleget dolgozik".
Fegyelmet a városba!
Április 23-tól napközben csendôrök járôröznek városunk központjában, s egy tanácshatározat értelmében büntetési joguk is van. Szomorú, hogy szükség van erre, hisz egyértelműen azt jelenti, hogy minden léptünket figyelni kell, annyira megbízhatatlanok vagyunk. A legnagyobb rendetlenkedések viszont – mindenki tudja – nem nappal történnek. Ezért kérdeztük a második júliusi szelvényen: Ön szeretné-e, hogy a város központjában egész nap járôrözzenek a csendôrök? Olvasóink negyvenhét százaléka úgy látja, szükség van erre: „Igen, ha a rendellenességek ezt megkövetelik". Harminc százaléknyian egyáltalán nem látnak semmi hasznot abban, hogy napi 24 órás ôrizet alatt legyen a központ: „Nem, mert borzolnák az idegeimet. Nem vagyunk rabok, hogy egész nap ôrizzenek"; „Nem! Nem vagyunk még rendôrállam!". Öt olvasónk úgy látja, kizárólag csak az éjszaka leple alatt kellene felvigyázni a központ nyugalmára, négy személy véleménye pedig, hogy nemcsak a központon, hanem az egész városban szükség mutatkozik a fegyveres ôrjáratra.
Kis fizetés, kis tisztaság
Már jó ideje annak, hogy az egyik utcaseprô elpanaszolta lapunknak, hogy három hónapon keresztül egy árva lejt sem kapott munkájáért. Aztán kiderült, hogy gazdájuk sincs az utcaseprôknek, hiszen a polgármesteri hivatal arra készült, hogy ezen tevékenységet a városgazdálkodásra bízza. A szerzôdés megkötése haladt-maradt, s mikor végre megegyezett a két fél, az utcaseprôk nem éppen kedvezô ajánlatot kaptak. Odáig fajult az ügy, hogy úgy döntöttek, inkább munkanélküliek lesznek, mintsem, hogy munkakönyv nélkül dolgozzanak. Hogy mekkora veszteségnek látják ezt az olvasók, arra a júliusi harmadik szelvényen kérdeztünk rá: Ön szerint hogyan végezték dolgukat az utcaseprôk? Olvasóink harminc százaléka meg van elégedve munkájukkal, huszonhét százalék közepesnek találja, huszonkét százalék pedig úgy látja, rosszul végezték a rájuk bízott feladatot. A szelvénybeküldôk tíz százaléka kerek-perec kijelentette: ugyanúgy dolgoztak, ahogy megfizették ôket. Egyik olvasónk pedig így bölcselkedik: „Az utcaseprôkkel nincs baj, a járókelôk a hanyagok, mert szétszórják a szemetet".
Minôségi mozi kell
Mint már szóltunk róla, hosszú ideje javában dolgoznak a mozi felújításán, s a tervek szerint nemsokára kellemesebb környezetben lehet majd a vásznon történteket bámulni. Nagy szükség volt erre, hiszen az utóbbi idôben megcsappant a mozi látogatottsága, s valami új kell ahhoz, hogy vissza lehessen csalogatni a nézôket. Hogy sikerülni fog-e ez, egyelôre még nem tudni. Mi viszont kíváncsiak voltunk, hogy mire számíthat a mozi vezetôsége, az utolsó szelvényem megkérdeztük tehát: Ha civilizáltabb körülmények lennének biztosítva, járna-e moziba?
A szelvénybeküldôk negyven százalékának válaszából kiderül, hogy várhatóan nôni fog a mozilátogatók száma, olvasóink harmincöt százalékát pedig sem a régi, sem az új állapotában nem vonzza a vászon. Tizenkét százaléknyian úgy látják, hogy a tévé tökéletesen helyettesíti a mozit, s akad, aki sokallja egy filmért a 15 000 lejt. Egy olvasónk kijelentett: „A mozi már a múlté, nem tudom, hogy lehetne felvirágoztatni!" Reméljük, az illetékesek tudják.
Pál Hajnalka
Békény-jelentés a polgármesteri hivatalhoz
A Békény patak szennyezésével kapcsolatos észrevételek, javaslatok
Az Amôba Öko Központ a nyár elején két alkalommal szervezett fórumot Védjük vizeinket témával, amelynek célja élôvizeink minôségének megôrzésére irányuló megoldások keresése volt. Mivel a városunk vízellátását biztosító Békény-patak a város szennyvízcsatornájává vált, a fórum résztvevôi egyöntetűen ezen állapot sürgôs megváltoztatása mellett szavaztak. A július 5-én szervezett fórumon megalakult egy munkacsoport (az Amôba Öko Központ, a Horgász Egyesület valamint a Polgári Csoport tagjaiból) ,amely egy dokumentációs anyag összeállítását vállalta a Békény jelenlegi állapotáról, valamint a víz minôségének megôrzésére irányuló megoldási javaslatokról.
A Békény állapotával kapcsolatos észrevételeink:
1. A Békény felsô szakaszán, a víztisztító állomás fölött 8 km-es szakaszon több mint 30 szennyezô egység (hétvégi ház, illemhely, istálló, fakitermelô egység, nagyobb méretű sátortábor) található a patak közvetlen közelében. Ezek szennyvize közvetlenül a Békénybe kerül.
2. A víztisztító állomástól körülbelül 1 km-re egy nagy, elhagyatott bitumenes tartály található, amelynek tartalma esôzésekkor a patakba szivárog, szenynyezve a Békényt. Kilyukadása súlyos következményekkel járhat.
3. Sokan a Békényben mossák az autójukat, vagy a víz közelében végzik az olajcserét. Ez több ezer liter vizet szennyezhet.]
4. Az erdô kitermelése nagymértékben befolyásolja a víz mennyiségét, minôségét. A talajerózió következtében történô bemosódás, a fák húzatása a patak medrében a víz nem természetes eredetű zavarosságát okozza, így az ivóvíz nehezebben tisztítható.
5. A 6-os km közelében az erdészethez tartozó erdei gyümölcsöt gyűjtô központ közelében négy cigánytábor vert tanyát. Az illemhely, szeméttároló hiányában mindennapi tevékenységeikkel a Békényt terhelik.
6. Valamikor végig lehetett menni a Békény mindkét partján, hisz bizonyos sáv a város tulajdonát képezte (1911-es várostérkép), de sajnos egyesek önkényesen bekerítették, így az ellenôrzést is és az esetleges kellemes sétát is lehetetlenné tették.
7. A patak menti utcákban a szeméttárolók hiánya miatt, a háztartási hulladéknak a Békénybe való juttatása hozzájárul a vízminôség romlásához, valamint rontja a táj esztétikai képét is.
8. A tisztítatlan háztartási szennyvíz, az emésztôgödrök, derítôk tartalma nagyrészt ürülék, fekália a Békénybe kerül, ami a víz nitrát koncentrációjának az emelkedéséhez is vezet. A nitrátos víz csecsemôkre nézve halálos, felnôtteknél növeli a daganatos betegségek számát. A közművesítés hiánya következtében történô szennyezés a Békény ökológiai állapotát befolyásolja. A szennyezôdésre érzékeny fajok lassan eltűnnek a patakból.
9. A szennyvíztisztító környezetvédelmi szempontból nem megfelelô, a szennyvíz derítetlenül folyik a Békénybe.
10. A Békény beömlésétôl számított körülbelül 3 km-es szakaszon megváltozott a Maros ökológiai állapota, halat már alig találunk benne. (a Maros élôvilágának 70 százaléka pusztult el 35 év alatt.)
11. A szövödétôl az ipari szennyvíz tisztítatlanul kerül a Békénybe.
A víz minôségének megôrzésére irányuló javaslatok:
1. A 137/1995-ös Környezetvédelmi törvény 40. paragrafusának betartása, a kihágások bírságolása. Az illetékes szervek hatékony fellépése a szennyezôk ellen.
2. A Békény közelében található, környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezô egységek felszámolása, elköltöztetése. Kérjük különös figyelmet fordítani a víztisztító állomás fölötti szakaszra.
3. A 9-es km-nél, a Békény közvetlen közelében található bitumenes tartály tartalmának leszívatása, elköltöztetése és a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatása ennek sorsáról.
4. Takarítási kampány megszervezése a polgármesteri hivatal által, a lakók bevonásával.
5. Szeméttárolók, figyelmeztetô táblák elhelyezése a Békény mentén.
6. A kanalizálás problémájának minél hamarabbi megoldása.
7. A fa húzatásának ellenôrzése, hidak építése.
8. Jobban odafigyelni az építkezési engedélyek kiadásánál, vagy az esetleges törvénytelen építkezésekre ott, ahol ezek az építmények az élôvizeket veszélyeztetik.
9. A szennyvíztisztító korszerűsítése a jelenlegi környezetvédelmi normáknak megfelelôen.
10. A horgásztörvény értelmében a patak partjától számított 5 méteres sáv felszabadítása.
11. A 6-os km közelében levô cigánytábor felszámolása. Kérjük a jövôben nagyobb figyelmet fordítani az ehhez hasonló illegális tanyák megjelenésére.
Amôba Öko Központ
Horgász Egyesület
Polgári Csoport
Státustörvény – nemzetstratégiai lépés.
– Szent István Napi gondolatok –
Számomra úgy tűnik, nem lehet véletlen, ezért a Gondviselô csodálatos működésére is gondolok ma, a keresztény magyar államalapítás 1001. évfordulóján, amikor Szent István király cselekedeteihez és hagyatékához méltó történelmi lehetôség elé került a Kárpát-medencei magyarság. A Magyar Országgyűlés elsöprô többséggel megszavazott kedvezménytörvényre gondolok, amely most, a XXI. század elején, az oly viharos és kegyetlen XX. század után a magyar nemzet számára talán csaknem olyan jelentôségű, mint 1000 évvel ezelôtt a kereszténység felvétele volt.
Székelyföldi magyarként túlzás nélkül állíthatom, hogy nemzetstratégiai lépésként üdvözölhetjük a státustörvényt, mely az anyaország visszajelzéseként is értelmezhetô arra vonatkozóan, hogy például a Székelyudvarhelyen zajló intézményteremtés (színház, táncegyüttes, múzeum, könyvtár és egyetem) a helyes út része: a nemzetépítés szükségszerűsége.
A Törvény ugyanakkor kísérlet a nemzet trianoni szétdaraboltságának megszüntetésére is, a nemzeti szolidaritás megteremtésére. De kihívást nemcsak a státustörvény elfogadtatása jelent, hanem ezzel párhuzamosan – vagy ezzel egy idôben – néhány fontos kérdés megválaszolása is: mi a család és nemzet szerepe a XXI. században; hogyan olvasztható egymás kiegészítôjévé a státustörvény, hazafiság, integráció-globalizáció és nemzetköziség kérdéskör; és végül, mi a lehetséges magyar szerep, feladat, s ha kell felelôsség az egységesülô Európában?
Tudatában vagyok annak, hogy Székelyföld, Székelyudvarhely viszonylagos jólétet mondhat magáénak Erdély más régióihoz mérten. Ez tagadhatatlanul önbizalom erôsítô és közérzetmegôrzô jelenség, de mégsem pótolhatta, pótolhatja a hiányzó nemzettudatot, melyet a hamis és részigazságokat tartalmazó internacionalizmus eszméjével próbálták helyettesíteni. És a kommunizmus évtizedei nem múltak el nyomtalanul: az erdélyi magyarság jellemében sérült, s csak a történelem kereke szerencsés fordulatának köszönhetô, hogy nem identitás- és nemzettudatában. Ezért mondhatjuk, hogy a státustörvény kellô idôben érkezett, amikor nyolcvan esztendô után megpróbálja integrálni a nemzet vérkeringésébe a leszakadt magyarságot is. Kétségtelen, hogy az Orbán-kormány éppen jókor és helyesen ismerte fel szerepét és feladatát a határon túli magyarság helyének megfogalmazásakor. És az egységesülô Európában ez a lépés, a Törvény új utat is kijelölhet Magyarország számára, mely a nemzetiségi jogok élharcosává válhat nem csak a jogsértések jelzése, de a jogalkotás területén is.
Kiteljesülô nemzettudatunkat – múltunk kritikai szemléletét megtartva – sikereinkre és nem veszteségeinkre kell építenünk! Éppen ezért állítom, hogy a státustörvény a remény törvénye, mert bár az elmúlt évszázad során veszítettünk két háborút, de mindig megnyertük a békét. Egy székelyudvarhelyi író, Lôrincz György reményt keltô szavaival élve: „Reméljük a XXI. század a béke százada lesz...". És meg kell tanulnunk nyerni is!
Szász Jenô, Székelyudvarhely polgármestere
KisAsszony
Alakoskodás – olyanoknak, akiknek mindent szabad...
A közhiedelemmel ellentétben a vékony nôk is szeretnének néha teltebbnek, formásabbnak tűnni. Bár náluk ez nem jelent gondot, hiszen nekik szinte mindent szabad!
Egy vékony, filigrán nônek nincs sok problémája az öltözködéssel, hiszen azt vehet fel, amit akar. Igen ám, de mi van akkor, ha a cél az, hogy még formásabb, még csinosabb legyen az a formás alak?
Ebben az esetben ajánlatos kihangsúlyozni a derekat. Büszkélkedjen csak mindenki azzal, ami adott és szép. Legyen a felvett ruha karcsúsított, vagy lezser, elegáns, vagy hétköznapi, a felsô testtájakat mindig válasszuk el egy övvel, vagy pánttal az alsóbb részektôl.
A blúz ebben az esetben akármilyen lehet, de az a legjobb és legelônyösebb, ha rövid. A vékony lányoknál az is megengedhetô, hogy a hasukat mutogassák, különösen akkor, ha a fentebb említett testtáj lapos és hibátlan. Ha egy különlegesebb alkalomra szeretnénk felöltözni, akkor jöhetnek a toppok, a vékonypántos és pánt nélküli póló-csodák. Mindent szabad, ami szexi: a kevesebb itt több is lehet.
A nadrágoknál sem kell visszafognia magát egyetlen karcsú hölgynek sem. A szabásvonal lehet egyenes, lehet bôvülô, vagy egészen bô: nincsenek határok, a végletek is viselhetôk. A hosszúság sem mérvadó, hiszen egy formás lábon ugyanolyan jól mutat a forró nadrág, mint a talpig érô áttetszô len-álom.
És végül mi újat lehetne mondani szoknyatéren? Semmit. A csinos alaknak itt sincs tiltanivaló. Jöhet a mini, a midi, vagy a maxi. Garantált esztétikai élvezetet nyújt a férfiaknak mindhárom variáció.
A sikeres nô ruhatára
Nem a ruha teszi a sikert, de egyáltalán nem mindegy, milyen öltözékben lépkedünk a felé vezetô úton. Fontos, hogy tudjuk, mit akarunk, hiszen a pozitív jövôkép mindennek az alapja.
Ha magasabb beosztást szeretne, bátran másolja a fônöknôje öltözködését. Maradjon a klasszikus eleganciánál, mert az mindenkiben bizalmat kelt. Ódivatú göncben vagy egy menô tervezô legújabb kreációjában egyaránt könynyen felsülhetünk, az arany középút viszont garantáltan beválik.
Üzleti tárgyaláson kötelezô a klasszikus elegancia
Több ezer európai, amerikai és japán üzletembert és üzletaszszonyt kérdeztek meg, vajon mennyire vennének partnerszámba egy nôt, ha az üzleti tárgyaláson megadott – pontosan leírt és fényképen bemutatott – ruhában jelenne meg? Öltözéke alapján hitelesnek és megbízhatónak ítélnék-e?
A válaszadók körében a hagyományos, klasszikus szabású, sima vonalú kosztüm bizonyult a leginkább bizalomgerjesztônek. A miniszoknyát és a mély dekoltázst elvetették, mert eltereli a figyelmet az üzletrôl. A ruhát túl nôiesnek, a nadrágkosztümöt pedig túl férfiasnak találták. A szoknya-blúz összeállítás viszont a megkérdezettek szerint az üzletkötéshez túlságosan hétköznapi viselet: s ha más nem is, de legalább egy hosszú kardigán kerüljön a blúz fölé a kosztümkabát helyett.
Elég, ha az egyéniségünk színes, a kosztümünk legyen fekete!
A színeknek is jelentésük, jelentôségük van. A fekete mindig elegáns és mindenkinek jól áll. Sok megkérdezett választotta a sötétkéket és a szürkét. A túl vad színeket (pl. piros) és a nagyon halvány, kifejezetten nôies árnyalatokat (világoskék, rózsaszín) viszont elutasították.
Hófehér, azaz „ôszinte blúz"
Nem mindegy, mi kerül a kosztümkabát alá. Legokosabb, ha hófehér blúzt választunk, mert abban mindenki megbízik: el is nevezték „ôszinte blúz"-nak. A kihívó színeket, (pl. a pirosat) és az apró mintásat sokan nem szeretik. Az egyszínű, finom pasztellárnyalatú blúzok viszont jól hatnak, persze csak ha illenek a kosztümhöz.
Tűsarkú és holdjáró kizárva
Ha tűsarkúban jelenünk meg egy tárgyaláson, akkor nem vesznek komolyan bennünket, sôt, nevetségesnek fognak tartani. A túl lapos sarok sem ajánlott, mert túlságosan sportos, nem elég nôies, a manapság egyre kevésbé menô holdjárókról nem is szólva. A harisnyára is mindig oda kell figyelnünk. Ügyeljünk rá, hogy bármennyire rohanunk, a harisnyája sose szaladjon! Minden, a testszínűnél sötétebb árnyalat elfogadott. Jó tudni: a férfiak szerint fehér és a mintás harisnya csak táncosnô lábán mutat jól.
(folytatjuk)
Majonézes zöldborsó
Hozzávalók: 500 g friss vagy mirelit zöldborsó, majonéz, 100 g citrom, 10 g porcukor, kevés só.
Elkészítés: A friss zöldborsót hideg vízben felteszszük fôni, a vizet megsózzuk. Mirelit zöldborsó esetében a sós vizet felforraljuk és a még fagyos zöldborsót ebbe tesszük. Mindkét esetben a borsót puhára fôzzük, leszűrjük és jól lecsepegtetjük.
A majonézt ízesítjük sóval, porcukorral, citromlével, elkeverjük és hozzáadjuk a lecsurgatott zöldborsót. Összekeverjük és hűtôbe téve lehűtjük.
A rovatot szerkeszti: Pál Hajnalka
KisNet KisNet KisNet KisNet
Tízszeres sebességet ígér az új webes programnyelv
Augusztus hatodikán egy Palo Alto-ban megtartott szoftverfejlesztôi fórumon bemutattak egy új programnyelvet, mellyel tízszeresére növekedhet az internetezés sebessége. Az új nyelv sikere mindössze annyin múlik, hogy a fejlesztôk hajlandóak-e fizetni a technológia alkalmazásáért.
A Curl programnyelv ereje abban rejlik, hogy az egyszerű HTML-t a bonyolultabb Java-val kombinálja – mondták a készítôk. „A webnek a kettô egybeolvadására van szüksége," mondta Bret Young, a Massachusetts-i műszaki egyetemrôl (MIT) levált Curl Corporation vezetôje.
A mai weboldalak többségét különbözô alkalmazásokkal és más-más programnyelveken létrehozott tartalmakból foltozzák össze. Az ilyen módon létrehozott weboldalak különbözô szerverekrôl gyűjtik össze az adatokat, és több nyelvet fordítanak egyszerre, ami késlelteti a weboldalak letöltését. A Curl esetében azonban egyetlen kód tartalmaz mindent, a szövegtôl kezdve egészen a háromdimenziós interaktív alkalmazásokig.
A felhasználóknak – a Macromedia Flash-hez hasonlóan – mindössze egy kiegészítô plugin-t kell letölteni a böngészôjükhöz. Ezután a szervereknek már csak az egyszerű Curl kódot kell elküldeniük, melyen a plugin elvégzi a szükséges számolásokat és komplett weboldallá alakítja.
A nyelvet magán- és oktatási célra ingyenesen lehet használni, de a Curl Corporation bevételt is akar szerezni, ezért a vállalatoknak minden bájtnyi kódért fizetniük kell. Többen úgy gondolják, hogy ez a modell nem fog működni, mivel több nyelvet lehet ingyenesen használni. Emellett a weboldalak tervezôit is késztetni kell a használatára, felhasználókat pedig a plugin installálására.
Curl Corporation: http://www.curl.com/html
A netezô diákok gyakrabban isznak
Az Egyesült Államokban az internet-eléréssel rendelkezô diákok több alkoholt isznak és gyakrabban fejezik be idô elôtt tanulmányaikat, mint a kevesebbet netezô társaik.
A felmérés során – melyben hatszáz amerikai diákot vizsgáltak meg – azt találták, hogy a gyakran netezô diáklányok közül négyszer annyian hagyják abba korábban tanulmányaikat, mint akik kevesebb idôt töltenek el a számítógép elôtt. A fiúk esetében az ivászat volt a jellemzô: a behálózott diákok 92 százaléka gyakrabban ivott alkoholt, mint a nem netezôk.
Az amerikai Ikea Group azért végzett kutatást, hogy jobban megismerje a fiatalok kollégiumban szerzett tapasztalatait.
A Wall Street Journal Europe szerint az európai diákokat nem befolyásolja ilyen módon az internetezés. John Drury fôtisztelendô, az oxfordi Christ Church College dékánja teljesen elképedt az eredményeken. „Mi azért adunk internet-elérést a diákjainknak, mert az olyan, mintha egy könyvtár kulcsát adnánk oda nekik" – mondta a dékán. „Nem mondhatom, hogy bármilyen változást vettem volna észre az ivási szokásokon. Az ugyanolyan, mint korábban."
Hatvanmilliárd dollár van az internetezô gyermekek zsebében
Egy felmérés szerint az USA-ban és még hét európai országban összesen hatvanötmillió fiatal internetezô van, akik egy hatalmas, évenkénti 60 milliárd dolláros vásárlóerôt képviselnek.]
A vizsgált országokban az 5–17 éves korosztályba tartozó gyermekek évente összesen ötmilliárd órát töltenek az interneten, melynek minden egyes másodperce felettébb értékes a weboldalak számára. „Ha felelôsségteljesen használják, akkor az internet hatalmas reklámozási felületet nyújthat" – mondta Piers Berezai, a Datamonitor elemzôje. – „Ha nem, akkor könnyen elüldözhetik ezt az internethez jól értô réteget." A Datamonitor azt tanácsolta az elektronikus kereskedéssel foglalkozó weboldalaknak, hogy fókuszáljanak a célközönség sajátos jellemzôire, és vegyék figyelembe a két nem különbözô érdeklôdési köreit. Szerintük a fiúk általában az újdonságokat és a szórakozási lehetôségeket keresik, míg a lányok szeretik aktívan eltölteni az idôt és fontos számukra a közösségbe tartozás. „Fontos szabály, hogy a fiatalokat ritkán érdeklik az általános, gyermekközpontú weboldalak, jobban szeretik a saját érdeklôdésüknek megfelelô webhelyeket" – vallja a cég.
Linkgyűjtemény
* Datamonitor: http://www.datamonitor.com/
* Magyarországi egyetemi élet: hthttp://www.egyetemielet.unideb.hu/
* Szebb világot a gyermekeknek: http://www.e-voks.hu/html/kerdoiv_381.html
* Mindenki szakácskönyve: http://www.externet.hu/webfazek/
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Gyergyói Nyári Napok hiányában szórakozzon velünk
Rambo visszatér
Sylvester Stallone ismét feltuningolja magát és magához veszi bozótvágó kését a Rambo IV cimű produkcióban. Az 55 éves Stallone Hollywood egyik vezetô színészévé vált az elsô véres Rambo film után, melyet 1982-ben forgattak. A két folytatás 1985-ben és 1988-ban egy egész rakás kölyök eszét vette el, akik mind olyan késekkel kezdtek el rohangálni, melynek iránytű van a végében.
Eközben Sly persze a Rocky filmeket sem hanyagolta el. A Rambo III majdnem 200 millió dollárt hozott a konyhára, mely arra engedett következtetni, hogy a film nem rossz befektetés.
Amikor elôször faggatták arról, hogy visszatérne-e elkészíteni a következô filmet így nyilatkozott:
„Nem tudom, hogy jól mutatnék-e még egy szál ágyékkötôben." Most azonban a Miramax vezetôje Bob Weinstein azt állítja, hogy a Rambo IV-et éppen most írják át, s legalább 50 millió dollárba fog kerülni. Weinstein elmondta, hogy szeretnék, ha Stallone elvállalná a munkát.
Az új forgatókönyv szerint Rambo drogkereskedôkkel száll szembe egy amerikai kormányépületben.
Az emberi klónozás már folyamatban
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia szakmai tanácskozást rendezett, ahol a világ vezetô szakemberei gyűltek össze, hogy megvitassák a klónozással kapcsolatos kérdéseket. Severino Antinori olasz embriológus és Panaiotisz Zavosz szaporodásbiológiai szakértô részletesen bemutatták elképzeléseiket, s az egyöntetűen elítélô vélemények ellenére hivatalosan is bejelentették, hogy készen állnak az ember klónozására, amit 200 önkéntes párral már idén novemberben szeretnének megkezdeni. Elmondták, hogy heteken belül megkezdhetik az elôkészületeket, két titkos helyszínen. A meghallgatáson megpróbálták meggyôzni a résztvevôket arról, hogy a módszer praktikus és etikai okok miatt is elfogadható, mivel segít a gyermektelen párokon.
Az összejövetel egyik meglepô momentuma volt, amikor Brigitte Boisselier biokémikus bejelentette: cége, a Clonaid már elvégezte az ember reproduktív klónozásának elsô mozzanatait, s eddig minden a legnagyobb rendben zajlott. A Clonaid szakmai hírnevét egy „kissé" beárnyékolhatja az a tény, hogy a céget a Realian Movement nevű vallásos szervezet alapította, amelynek tagjai úgy vélik, hogy a földi élôvilágot Földön kívüliek hozták létre, tudományos módszerekkel, genetikai tervezés útján. Boisselier, aki szintén a szekta tagja, elmondta: mindenkinek alapvetô emberi joga, hogy klónoztathassa magát.
Iglesias nem szerény
Julio Iglesias, a spanyol slágerénekes – mint Mallorca szigetén tanújelét adta – nem híve az álszerénységnek. „Kétségtelenül nemzedékem legjobb énekese vagyok, és világszerte a legjobb spanyol ajkú dalnok" – mondta Iglesias spanyolországi elôadókörútján, Palma de Mallorcában. Mindazonáltal hozzátette: „Nem vagyok zseni. Csupán van némi tehetségem, és kihasználtam esélyeimet."
Az 57 esztendôs énekes a sajtóértekezleten azt is elmondta, hogy számára az éneklés több puszta szenvedélynél. „A szenvedély ellen tenni lehet valamit. Engem azonban még ököllel sem lehet lekergeti a színpadról" – jelentette ki. Félig tréfásan hozzáfűzte: „Ha nem éneklek, gyermekeket nemzek."
Iglesiasnak volt feleségével, Isabel Preyslerrel három, jelenlegi élettársával, Miranda Rijnsburgerrel pedig négy gyermeke van. Arra a kérdésre, hogy miért nem házasodnak össze holland élettársnôjével, az énekes így válaszolt: „Mert nem akarunk. De ez akár már holnap megváltozhat."
„Műugró disznó"
A legnagyobb ausztrál mezôgazdasági fesztivál idei sztárja a műugró disznó. A Miss Piggy, azaz Röfi kisasszony névre hallgató állat három méteres ugrással veti bele magát a medencébe egy szabályos ugródeszkáról.
Gazdája állítja, hogy a disznó idomítás nélkül, maga találta ki az attrakciót. Miss Piggy alig három hónapos, ezért egy ideig még kiélvezheti a műugrás örömeit, de kérdés, mi történik, ha meghízik és elveszíti eddigi víziartista-képességeit.
Andrč Agassi nem ismeri a fáradságot
Steffi Graf tapintatlansága miatt megharagudott kedvesére, Andrč Agassira. A teniszcsillag ugyanis egy tévéműsorban milliók elôtt fecsegte ki, hogy ô bizony csak akkor tud jól, ha elôtte egy kiadósat szerelmeskedett. Ilyesmivel pedig alighanem kevés élsportoló dicsekedhet. Mint mondta, erre a kis doppingszerre minden meccs elôtt szüksége van. „Minden sokkal könnyebben megy a szerelmi játék után, olyankor úgy érzem magam, mint egy csôdör!" – árulta el a teniszezô. Steffi azóta kissé megcsappant lelkesedéssel kíséri el a meccsekre vehemens barátját, hiszen olyankor száz és száz kutató szempár szegezôdik rá: „Vajon csinálták a meccs elôtt vagy nem?"
Elárverezik a világ legdrágább filmékszerét
A Christie's aukciós ház New Yorkban még az idén árverésre bocsátja azt a nyakláncot, amelyet a világhírű hollywoodi filmsztár, Nicole Kidman a Moulin Rouge című filmben viselt. Az ékszert október 17-én kiállítják a Rockefeller Plazában, mielôtt 22-én kalapács alá kerülne. Becsült értéke 700 000 és egymillió dollár között mozog, és ezzel minden idôk egyik legdrágább filmékszereként kerül árverésre.
A nyaklánc az ausztrál Stefano Canturi alkotása, aki az összesen 1308 drágakövet négy hónapi munkával 134 karátos nyakékké dolgozta öszsze. Legpompásabb darabja egy 2,5 karát súlyú, kék színű Srí Lanka-i zafír.
Az ékszer az amerikai mozikban június óta játszott Moulin Rouge című film egyik szereplôjérôl a „Satine" nevet kapta.
Szexsztrájk a vízhiány miatt
Szexsztrájkba lépett számos dél-törökországi nô, tiltakozásul amiatt, hogy falujukban, a Manavgat melletti Sirtköyben nincs vezetékes víz. A sztrájkvezérnô, a 63 éves Fatma Szari fogadkozott: „mindaddig nem hálunk férjeinkkel, amíg az államtól segítséget nem kapunk". Férje megértést mutatott akciója iránt. „Az asszonynak igaza van" - mondta Bekir Szari.
Mint Mehmet Carpraz manavgati kormányzó a Reutersnak elmondta, néhány tucat sirtköyi asszony azért vonja meg a bájait már egy hónapja a férjétôl, hogy ezzel bírja rá ôket vízvezetékek építésére. A hölgyek ugyanis belefáradtak, hogy a meglehetôsen távoli kútról kell hazahordaniuk az ivóvizet, szamárháton.
A hálószobából kitiltott sirtköyi férjek csövekért és egyéb építôanyagokért folyamodtak a hatóságokhoz, fölajánlva munkaerejüket a vízhálózat létesítéséhez. „Eljöttek hozzánk, kérve, hogy értsük meg a helyzetüket és segítsünk rajtuk" – mondta Carpraz.
A térség, Antalya mediterrán fürdôhely környéke egyébként dúskál a vízkészletekben, a törökök innen akarnak vizet exportálni Izraelnek. „Elôször tréfának hittem a dolgot, de ebben a faluban szemlátomást csakugyan van ilyen probléma" – mutatott rá Carpraz.
Bugyibotrány a templomban
Kihívta maga ellen egyháza haragját egy német plébános, aki engedélyt adott egy templomában megrendezendô fehérnemű-bemutatóra. A szexis bugyikba és melltartókba öltözött modellek a hamburgi Szent János templom oldalhajóin lejtenek majd a közönség elé.
Ulrich Hentschel atyát a 64 millió lejnyi „adomány" gyôzte meg arról, hogy e szent célra átengedheti rövid idôre az egyház épületét. A felháborodott egyházi vezetôk, bár elismerik, hogy a fehérnemű viselése nem bűn, leszögezik: mutogatása semmiképp sem a templomba való.
Alien-t látott a kutya gyomrában az orvos
Tíz percen múlott az angliai Scunthorpe-ben élô Henry kutya élete, akibôl egy 15 millió lejes műtét útján távolítottak el egy húsz darabos kolbászkígyót. Joanne Houldridge nyüszítve, felpuffadt hassal találta boxer kutyáját a kamra közelében és azonnal tudta: állatorvoshoz kell vinnie a szenvedô ebet. Simon Maddy, a helyi állatorvos szerint, ha a kutya tíz perccel késôbb érkezik, már nem tudja megmenteni. Amikor felnyitotta Henry hasát, valósággal kirobbant belôle a kolbásztömeg. Egy pillanatra az volt az érzésem, hogy a nyolcadik utas, a halál ugrik ki szegény kutyából – tette hozzá a megrökönyödött orvos. Úgy véli, Henry azért nem tudta abbahagyni a kolbászok evését, mert azok láncba fűzve fityegtek egymáson.
Irodalmi klasszikusok vécépapíron
Irodalmi klasszikusokat nyomtat vécépapírra egy német cég, amely eddig hirdetések megjelentetésével foglalkozott a piac eme vékony szeletén. Georges Hemmerstoffer cégvezetô akkor döbbent rá a nagy lehetôségre, amikor megtudta, hogy a német romantikusok, mint például Heine, szerzôi jogvédelmének ideje lejárt. De állítólag kortárs írók is jelentkeztek nála, akik a mindennapi, ám sajátos médiumon keresztül közvetítenék műveiket a publikumnak. A regényekkel viszont egy kis probléma van: túl hosszúak egy tekercs számára. Így a cég várhatóan kénytelen lesz a legtöbbet folytatásokban kiadni – nyilatkozta Hemmerstoffer.
A darts új Guiness rekordere
24 óra alatt 227.310 pontot dobott, és ezzel megdöntötte a darts-dobálás Guiness-rekordját egy harkányi fiatalember. Benkô Péter óránként csak 5 percet pihent, és a szünetekben két pizzát evett meg.
A csúcsdöntés meglehetôsen igénybe vette a fiatalember szervezetét, és a nagy hôség miatt vízzel kellett locsolni, nehogy roszszul legyen.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Deltai kalandok – Tomorosan (31.)
Az Ó-Dunán esment a vízzel, árral szembe kellett kapálni, húzogatni, de már ezt is megszoktuk, így az a 7–8 km, ebbôl 6 km árral viaskodva, meg is tetszett! Bételik! Igen, mert a halfogás hajtott, ott Lajcsi is ismerôs volt. A Cazanelig eljutottunk, de a vize zavaros volt, homályos vízben meg a csuka lát, de csak rövid távot észlel bár többet is „befog". Beértünk a Trei Iezerbe, ekkor már délután volt halakat itt sem fogtunk, magam meg az ágyra gondoltam és a Bogdaproste felé indultam, annak csatornájába, a nagy fák alá. Baloldalon kedves terep fogadott, igaz ágas-bogas, homokos néhol füves csomókkal, de ami a legmegkapóbb, az a két három lipován csónakmaradvány az, ami késztetett a letáborozásra. Az ágyam helyét kerestem, a roncsok közelében gondoltam, azokba sok-sok halat rakhattak és mint „az éhes disznó is makkról álmodik" közéjük csónakom behúztam, de elôször a patakból kihúztam. Ott, a környékrôl a kígyófészkeket elbontottam, közösen megzavartuk, elzavartuk, ettünk, a csónakba az ágyainkat megvettük és ... Az éjjelt szerencsésen megúsztuk, semmit el nem raboltak, tán erre sem jártak, hajókáztak.
Lesz még egyszer ünnep a világon! – mondja, írja a „Vén cigány"-ban Vörösmarty, és Csabának, reggel beindultunk! Botját kapkodta, a patakhoz rontott és bô zsákmányával, hozzánk trappolt! Igaz, araszos volt de indulásnak kedvezô, biztató és szórakoztató. Ha így, akkor ott bent a Bogdaproste-tavon még bôvebb lehet – így mi.
„A jó isten felénk fordult", így „az angyal csengetett". Minden eddigi szenvedésünk, kínlódásunk és sajgó tenyereink, itt felejtettük! „Nagy üzem" volt, a gurucsa már nem fogott. Tudom mennyi halat fogtak, zsákmányoltak. Szépeket, nagyokat ott a sziget északi részén a nagy „zöldséges"-ben, ahol minden gyergyói kolléga magát megpakolhatta. Bételik! Estefelé evezôt fogtunk, tenyerünket már nem töptük, pedig árral szemben eveztünk, az O-dunán. Éjfélre Nea Avramhoz megérkeztünk, kipakoltunk, a szobába lepakoltunk és ágyba bújtunk. Utaztunk, és szerencsésen itthon vagyunk.
Megáll az idô
Amire elindultunk, késô ôszre járt az idô, ôszutó, ami mindent meg is mond azoknak, akik a természetet járják. Igaz a városlakó is észleli, hiszen az utcák fái díszeiket elengedik, járdára kerülnek, mi meg tapossuk vagy hamar, mint a „jó gazda" gondossága alapján seperjük, felmerjük és az elenyészetnek adjuk. A delta sem más, a természetben kivétel nincs, az élet itt is fakad, sarjadzik, tündöklik, pusztul. Az utóbbi, itt az északi szellôvel jelentkezik, igaz a szellô jelzôt idézôjelbe kell tegyem, mert azt követeli. Itt általában mindig „szelôdzik", a légmozgás úgymond, állandó és ez nagyon jó. A horgászoknak akik a tavat járják, csónakjaikat állandó mozgásban tartja, viszi. Október végén, november elején hirtelen szokott a deltára zuhanni, és ez a „nordul" amibôl a hidegség tör elô ugyanúgy, ahogyan mi itthon érezzük a „békénylokát" a városban vagy a bérceken a késôi kokolyszaszedés alkalmával. Ott lenn, a szúnyogok a füleinkben nem énekelnek egy kis kalóriáért, de nem is csípnek, lassan lepihennek, a szobákban, a falakon merevednek.
A motorcsónakázás is kissé nehézkessé válik, a látnivaló lecsökken, a tekintet befelé fordul, önmagunkkal foglalkozunk, összességében a tétlenség lesz úrrá, úgy ott öszszekucorodva, a közömbösségbe kerülünk. A vigasz annyi, ami nem más mint a reménybeni halfogás az elôttünk lévô ismeretlenben vagy a szerencsében, ami a horgásznak olyan szükséges, mint az a hokikapusnak!
Ebben az idôben, a deltában a csukafogás ideje van, minden épkézláb horgász a part mentén rohangál, vagy ezt teszi csónakjában, izgalmában. Mi is ezt tettük az Ó-Dunán le és fel is motoroztunk, a Luminába a Bijánba berobogtunk – mint az „Aranycsapat"– elmarasztalás esetén úgy hívom „Gyorsnaszád" (amikor csak integetnek és tovatűnnek). Zavaros vizet találtuk, (ami itt gyakran zöld színt jelent, a nyári meleg hatására „romlik") sóhajtottunk, de mindig újból kezdtük, mert a mottó nekünk most bejött: „halász, vadász madarász üres tarisznyában kotorász". Igen, az isten háttal ült nekünk!
Minket az idô sürgetett, a felhôk lábai már a nádtengert érintette, a „békénylokát" már meglebbentette, trappolt süvölteni kezdett. Az egyik „jótorkú" ismerôsünk húzott ki a ...-ból, mert megsúgta: – menjetek fel a Băclăneşti-tóra! Pista Éva és még a társaik valamikor arra jártak ott fent észak-nyugaton 25 km az út addig, a majdnem ismeretlenbe, a pókháló-szerű csatornarendszerben. Erre az útra otthon nem számítottunk, így az üzemanyaggal gondunk is volt, mivel a Luminát már megjártuk, az Ó-Dunán meg elég sokat kóboroltunk. Crişánban a parton egy „pali" akadt, lekókadva sétált az istenadta! Külsôleg pénzesnek tűnt, de csónakja, motorja meg hala „nemigazán" volt! Pista belekötött és sajnálkozott, az a „horgot meg bekapta" hajlott a jószóra, zsebeiben is matatott és motorba benzint is hozott, a gazdag halfogásban bízva, „vette a lapot" a csónak végébe bekuporodott.
(folyt. köv.)
Dr. Tomor Zoltán
EGÉSZSÉG
A külsô fül gyulladása (otitis externa)
A külsô fül gyulladása tulajdonképpen a hallójárat fertôzôdése.
A fertôzés kiterjedhet az egész hallójáratra, vagy érinthet csak egy kis területet kelés (furunkulus) formájában. A külsô fül gyulladásai leggyakrabban a nyári, fürdésre alkalmas idôben fordulnak elô, a betegséget úszók fülbajának is nevezik.
Okok
Baktériumok, vagy ritkán gombák okozhatják a külsô fül kiterjedt gyulladását. A Staphylococcus nevű baktérium gyakran fordul elô kelések kórokozójaként. Azok, akik allergiásak, illetve pikkelysömörük vagy ekcémájuk van, különösen hajlamosak a külsô fül gyulladására. A fül tisztítása során okozott sérülések gyakran vezetnek gyulladáshoz, de hasonló következménnyel járhat a víznek, és a bôrt izgató anyagoknak, mint például hajlakk vagy hajfesték hallójáratba kerülése is.
A hallójárat önmagát tisztítja úgy, hogy az elhalt sejteket a dobhártyától a hallójáraton keresztül futószalagszerűen elszállítja. Ha a hallójáratot megpróbálják vattás fültisztítóval kitisztítani, akkor meggátolják a természetes öntisztító folyamatot, és a sejttörmeléket esetleg egészen a dobhártyáig betolhatják, ahol az felgyülemlik. Ez a törmelék a fülzsírral összekeveredve magába szívja a mosakodás és úszás során odajutott vizet. A hallójárat ily módon felázik, a nedves bôr könnyebben áldozatul esik bakteriális vagy gombás fertôzéseknek.
Tünetek
A kiterjedt fülgyulladás viszketéssel, fájdalommal és bűzös fülfolyással jár. Ha a hallójárat megduzzad, vagy megtelik genynyel és sejttörmelékkel, halláscsökkenés is kísérheti. A hallójárat általában érzékeny és fájdalmas, ha a fülkagylót meghúzzák, vagy a hallójárat elôtti kis bôrredôt megnyomják. Fültükrözéskor az orvos a hallójárat bôrét pirosnak, duzzadtnak és genynyel, illetve sejttörmelékkel szennyezettnek látja.
A kelések súlyos fájdalommal járnak. Kifakadásukkor kis mennyiségű vér és genny ürülhet a fülbôl.
Kezelés
A külsô fül kiterjedt gyulladásának kezelését az orvos elôször a fertôzött törmelék eltávolításával kezdi, szívóberendezés, vagy száraz vattatörlô segítségével. A hallójárat kitisztítása után a hallás gyakran teljesen rendbe jön. Általában antibiotikumos oldatot írnak fel a betegnek, amit egy héten keresztül, naponta többször a fülébe kell csepegtetnie. Néhány fülcseppben a duzzanatot csökkentô kortikoszteroid is található. Bizonyos esetekben higított ecetsavat is tartalmaz az oldat, ami helyreállítja a hallójárat savas kémhatását. Az elsô 24–48 órában, amíg a gyulladás csökkeni nem kezd, fájdalomcsillapítókat lehet alkalmazni. Ha a gyulladás a hallójáraton kívülre terjed (cellulitisz), szájon át történô antibiotikumos kezelésre kerülhet sor.
Kelések esetében megvárják, míg azok maguktól kifakadnak, mivel megnyitásuk a fertôzés tovaterjedésével járhat. Ilyenkor az antibiotikumos fülcseppek is hatástalannak bizonyulnak. Fájdalomcsillapítók és párakötés alkalmazásával elôsegíthetô a gyógyulás, és csillapítható a beteg fájdalma.
Dagadó erek
A visszeresség a vékonyabb és vastagabb vivôereknek a lábainkon történô kitágulása, mely önmagában is zavaró lehet, elhanyagolása esetén pedig igen súlyos következményekkel járhat. Szerencsére ma már a visszeres elváltozások viszonylag egyszerűen megszüntethetôk, a visszértágulatok többnyire injekcióval is eltüntethetôk, sôt néhány szabály betartásával a betegség rosszabbodása, szövôdmények – trombózis, lábszárfekély, stb. – kialakulása is megelôzhetô. A megelôzés legfontosabb tudnivalóit az alábbiakban foglaljuk össze.
A visszeresség mindenekelôtt az öröklött hajlammal rendelkezôknél alakul ki, túlterheléssel járó foglalkozás vagy sporttevékenység esetén.
Megelôzés szempontjából a legfontosabb ezért a helyes pályaválasztás. Kerülni kell a tartós állással és üléssel járó foglalkozásokat, valamint a nagy megterheléssel, vagy súlyos tárgyak emelgetésével járó munkát, sportot. Igen fontos a fizikai aktivitás, a séták, kerékpározás, úszás, mivel javítja a lábakban a vér keringését. Ezt sem szabad azonban túlzásba vinni, mivel a túlterhelés már ártalmas lehet. Lábtornával, lábmaszszázzsal, a lábak felpolcolásával gyorsítani lehet a munka során megduzzadt lábakból az ott pangó vér kiürítését, fokozni lehet a vérkeringést, és ezáltal enyhíthetjük a visszeres panaszokat. Visszeres hajlam esetén nem elhanyagolandó a fogamzásgátló gyógyszerek és módszerek megválasztása sem. A fogamzásgátló tablettákban levô nôi hormonok ugyanis növelik a trombózisveszélyt, és gyorsítják a visszértágulatok kifejlôdését.
Az elhízás, és különösen az elhízás-lefogyás gyakori váltogatása szintén elônytelen. Ugyanúgy hat, mint a fizikai túlterhelés.
Hajlam esetén, munkavégzés és sportolás alkalmával ajánlatos rugalmas pólyát vagy kompressziós harisnyát viselni, és ezáltal mintegy ellensúlyozni a véroszlopnak a visszerek falára nehezedô nyomását. A visszértágulatok megszüntetéséig vagy azt követôen is megelôzésképpen kompressziós harisnya hordása ajánlott.
ÉLETTÖRTÉNET
A család
38. rész: Uralkodik a kis jövevény?
Éveknek tűnt az a néhány óra, amíg Nemessyék a megváltó telefont várták, hogy beindult a szülés. S akkor hanyatt-homlok rohant a nagy család egyenest a szülészetre, hogy ott lehessenek a nagy pillanatban, amikor világra jön Gedeon és Lillácska kicsinye. Persze továbbra is Jani a falkavezér. Neki jutott eszébe az is, hogy egy csokor virágot vásároljanak az újdonsült anyukának.
Úgy tűnik, a szülés nem megy könnyen, mert már jó ideje ácsorognak a szülôszoba elôtt, s sehogysem hallják a gyereksírást. Egyszer azonban kinyílik az ajtó, és az idôs szülészorvos mosolyogva jelenti be Gedeonnak: fia született. Aztán komorabbá válik a tekintete, félrevonja az apát az ujjongó család körébôl, s valamit a fülébe súg. Gedeon halálsápadtá válik, de hamar erôt vesz magán, s a kezében szorongatott virággal az immár ágyában fekvô feleségéhez megy.
Csak késôbb, hazafele menet tudja meg a család többi tagja, hogy bizony nem volt könnyű a szülés, s ugyan Lillácskának kutya baja, de a pici igencsak kicsi, súlya alig éri el az 1500 grammot, így születése után inkubátorba helyezték.
– Mondd, mama, mi történhet az inkubátorban vele? – kérdezi Gedeon, mintha kisgyerekként kíváncsiskodna. Természetes, hogy nincs fogalma minderrôl, hisz ez idáig nem a gyerek születése, hanem a kártyapartik, a tivornyák kötötték le a figyelmét.
– Csak semmi pánik, fiam, a koraszülött gyerekek szinte kivétel nélkül inkubátorba kerülnek, de ez nem jelent semmit, csupán a szülés viseli meg jobban ôket. Néhány hét, s emlékezni sem fog erre a kis komplikációra – mondja Zsuzsa, s szeme sarkából int Katónak nemhogy megszólaljon. A világ minden kincséért sem mondaná el fiának, hogy ilyenkor a kisbaba meg is vakulhat. Tudja ô, sok példa volt erre, de azzal is tisztában van, hogy az ô unokájával nem történhet ilyesmi. Ez a kisfiú is szép lesz és erôs, akár Bori és Gergô, s azt csak alaptalan fenyegetésnek tartja, hogy a terhesség alatt cigarettázó anyuka árt a kicsikének.
Aztán telnek a napok, és a kórházból csak jó hírek érkeznek: a kicsi szépen fejlôdik, Lillácskának is egyetlen baja van: irtózatosan fáj a gátvágás. Gedeon szolgáltatja naponta az új információkat, többet van mostanság a szülôi házban, mint saját otthonában. Azt mondja, üres a lakás, alig várja, hogy Lillácskáék haza érjenek. Így a nagy Nemessy ház válik forgalmassá, a kisvárosban hamar terjednek a hírek, s mindenki jön gratulálni az újdonsült apukának. Jenô egyenesen ajándékkal érkezik: mózeskosárral, mint ahogy az a keresztapalévendôhöz illik.
Jani is megnyugodni látszik; az üldözési mániának se híre, se hamva, kedves a családjával, vége a dührohamoknak, s csak akkor lehetne kihozni a sodrából, ha az újszülöttrôl mondanának valami rosszat. Egy reggelen úgy dönt, elég volt a szabadságolásból, bemegy a céghez, megnézni, hogy áll ott a széna. Vidáman érkezik haza, ölébe ülteti Katót, s mesél:
– Képzeld szívem. Az én alkalmazottaim a legtalpraesettebbek a világon. Csodálatos emberekkel dolgozom együtt. Távollétemben éppolyan jól intézték az üzletet, mint mikor ott vagyok. Vagy talán még jobban. Virágzik a bolt, az ügyfelek elégedettek.
– Tehát nem kell pirkadattól sötétedésig ott ülnöd?
– Tudd meg, most döbbentem rá erre. Az embereim a saját lábukon állnak. El is döntöttem, hogy naponta csak négy órát fogok a cégnél lenni... a nap többi része pedig a családomé. – mondja mosolyogva, majd udvarlóan csíp felesége arcába.
Kató teafôzésre hivatkozva kiperdül a konyhába, s ott nagyot sóhajt: végre! Vége a keserű idôszaknak, mikor már-már azt hitte, elveszíti férjét. Csak vigyáznia kell rá, nehogy visszaessen. Két gyereke jut eszében, kiket szintén elfelejtett a nagy felfordulásban, de úgy néz ki, hogy Bori, s Gergô érezték, most nincs helye a csintalankodásnak, s mindketten végzik a dolgukat, anélkül, hogy magukra vonnák a figyelmet. Valahogy azt is megérezték, hogy apuval gond van, ôt sem bosszantják. Kilesik, milyen kedvében van, néha az ölébe telepednek s kérdezôsködnek. Általában csak általánosságokkal kezdôdik a kérdezz-felelek játék, de mindig ugyanoda érnek: a csecsemôkhöz.
– Mondd apa, te akartad, hogy mi megszülessünk?
– Apu, mit éreztél, mikor elôször megláttál?
– Azt mondják a csecsemôk vörösek és csúnyák. Én is rusnya voltam?
– Miért lettem én Bori, s Gergô miért kapta ezt a nevet?
Jani türelmesen válaszolgat, s látszik, hogy az ô gondolatai is folyamatosan a kisgyerekek körül forognak.
Egy este aztán, mikor vacsorához ül a család, Jani minden ok nélkül poharakat vesz elô, bort tölt, s szónokolni kezd.
Az elsô mondat után az egész családnak eláll a lélegzete, hisz Jani nagy körmondatainak egy a lényege: szeretné, ha Boriéknak kistestvérük születne. Hogy milyen a jelenlevôk reakciója? Az öregek ujjongnak; nagyapó szerint a Nemessyek mindig is halmozták az élvezeteket; egy újszülött? Miért ne lehetne kilenc hónap múlva még egy? Bori és Gergô szinte egyszerre pattannak fel ülôhelyükrôl:
– Kistestvér? Nem vagytok ti öregek hozzá?
– Mi? Soha! – kiált fel Jani, s hogy mindezt bizonyítsa, ölébe kapja feleségét, s pörög-pörög vele körbe a nappaliban.
Kató tehetetlenként tűri az egészet, szemei megtelnek könynyel, eszébe jut, hogy nemrég útban volt a kistestvér, eszébe jut az abortusz szörnyűsége, s arcát elöntik a könnyek. Persze Jani ezt úgy értékeli, hogy neje boldogságában könnyezik, puszilgatja, cirógatja, s folyamatosan a legkisebb családtagról csacsog.
Aztán Jani háta mögött öszszesúg a család: eldöntik, a családfô még mindig nem jött helyre, félrebeszél. Pedig, ha ôk tudnák!
(folyt. köv.)
Azaki Hakami
SPORT
Bizonyított a Jövô
Fölényes gyôzelem az elsô mérkôzésen
Megkezdôdött a C-osztályos labdarúgó-bajnokság ôszi idénye, melynek elsô mérkôzéseire az elmúlt hétvégén került sor. A Gyergyószentmiklósi Jövô a 7. csoportba kapta besorolását, mely csoportban az elsô ellenfél a Székelyudvarhelyi Budvár együttese volt. Városunk csapatának elsô mérkôzése hazai pályán zajlott augusztus 18-án. A Jövô együttesének bemutatkozása jóra sikerült, hiszen 4–1 (2–1) arányban legyôzték a székelyudvarhelyi csapatot.
Még jó háromnegyed órát kellett várni a mérkôzés kezdetére, amikor már tucatnyi focirajongó fészkelôdött a lelátón, melyet a mérkôzés kezdetéig csaknem teljes egészében megtöltött a gyergyói, valamint az Udvarhelyrôl érkezett közönség. Tizenegy órára megérkezett a mentô, a tűzoltó, valamint a helyi csendôrség rendfenntartó alakulata, ahogy az egy C-osztályos mérkôzésen szükséges. Megérkezett még a tökmagárus néni is, aki egy adott pillanatban a Jövô csapatának talán a legsportszerűbb szurkolója volt.
Pop Ioantól, a gyergyószentmiklósi csapat edzôjétôl a mérkôzés elôtt megtudtuk, hogy ennek az elsô mérkôzésnek az eredménye nagyban befolyásolja majd a csapat szereplését a továbbiakban, és gyôzelem esetén jó úton lesz a csapat. Tény, hogy játékosaink idegesek – fűzte hozzá –, hiszen javarészük eddig csupán megyei bajnokságban játszott. A lehetô legjobban felkészítettük ôket. Úgy morálisan, mint fizikailag készen állnak erre a mérkôzésre.
Pop Ioan vezetôedzô a következô tizenegy játékossal indított: kapus – Gyenge Csaba, sepregetô – Veress Csaba, jobb hátvéd – Sion Constantin, fogó – Moisă Marius, Zaibert Iulian, bal hátvéd – Ursache Mihai, középpályás – Naporojnea Cătălin, Ábrahám András (Andor), Demian Adrian, csatár – Tătaru Vasile, Ambrus László.
A Budvár kezdô tizenegye: kapus – Foaltin Ovidiu, játékosok: Iacob Cătălin, Szôcs Loránd, Tifán Sándor, Demény Róbert, Gâţu Codruţ, Albert István, Csáki László, Cosma Vasile, Chiratcu Petru és Kamad Péter.
A helyi csapat elsô félidôs stratégiája inkább a védelmen alapult, mivel az udvarhelyi csapat tapasztaltabb játékosokkal rendelkezik, mint a Jövô. A saját térfél 40. méterénél várták a támadó ellenfelet, meghiúsítva azon próbálkozásokat, hogy annak középpályásai 25–30 méterrôl rúghassanak kapura. Az ellentámadá- soknál ezen stratégiával nagyobb teret szándékozott nyerni a gyergyói csapat csatárai számára.
Tizenegy óra öt perckor szólalt meg a középbíró sípja, jelezve a mérkôzés kezdetét. A szerencse folytán városunk csapata kezdett (Ambrus és Tătaru). Az elsô hét percben nem lehettek sok esemény szemtanúi a nézôk, azonban a nyolcadik percben Gyenge Csaba kirúgása gólhelyzetet teremtett az udvarhelyi csapatnak, azonban a kapufa hárította a vendégek átemelését. Az udvarhelyi csapat gyors cseréjét követôen (Cosmát cserélte Csíki Szabolcs), ismét náluk a kezdeményezés, azonban a 18. percben az általuk rúgott szöglet után sem változott az eredmény. A 21. percben egy gyors lefutás következményeképpen gólhelyzethez jutott a Jövô. A következô támadásuk sem hozott változást az eredményben.
Mindeddig, a gyakori próbálkozások ellenére, mindkét csapat kapuja bevehetetlennek bizonyult. A bírónak (Manea Mihai Răzvan – Nagyszeben) sokat kellett figyelmeztetnie a játékosokat, de mindeddig nem nyúlt zsebébe.
A 23. percben egy udvarhelyi szabadrúgást követôen a gyergyói csapat ellentámadásba kezdett, az eredmény: les a 25. percben. Két perccel késôbb Sionnak a tizenhatos sarkából rúgott labdáját az udvarhelyi kapus tehetetlenül nézte. Foaltin ezúttal legyôzetett: 1–0 a hazai csapat javára. Egyre lendületesebben játszott a Jövô. A 34. percben kapta a Budvár csapata elsô és utolsó sárgalapját. 35. perc: egy veszélytelen szabadrúgást követôen Tătaru szerezte meg a gyergyóiak második gólját. Az eredmény 2–0. A 40. percben udvarhelyi szöglet, még egy szöglet, ismét kapufa, a gyergyói kapus a földön, kavarodás és ... gól. Csáki szépített az eredményen, mely 2–1-re módosult.
A félidôben taktikát változtatott a gyergyói együttes: „Mivel Udvarhely csak támadásokkal fordíthatta volna meg az eredmény állását, és emiatt úgy gondoltuk, hogy a védelmük gyengülni fog, az ô térfelükre szerettük volna a második félidôben a játékot áthelyezni – meséli a taktikaváltás történetét Pop Ioan edzô –, hogy elhárítsuk a veszélyt a saját kapunktól. Nem játszottunk lesre, hiszen ez veszélyes lehetett volna, mert egy gyors és tapasztaltabb ellenfél ellenünk fordíthatta volna ezt."
A második félidô kezdete elôtt, amikor a közönség lehűtötte magát egy kis sörrel, és felemelte a hangulatát meg hangerejét, a hazai csapat magabiztosan masírozott ki a pályára. A második félidô 25. percéig támadás támadást követett mindkét csapat részérôl, azonban az eredmény nem módosult. A Jövô játékosai nyugodtabban játszottak, mint az elsô félidô elején. A Budvár csapata erôltette a támadásokat, és a 25. percben lehetôségük nyílt az egyenlítésre, azonban Gyenge elhagyva a kaput leszerelte az ellenfél játékosát, mentve ezáltal a helyzetet. A 35. percben gyergyói gólhelyzet, és alig telik el pár perc, megvan a Jövô harmadik gólja is, Sion lábáról pattant a labda a hosszúsarokba. Gyergyószentmiklós fölénye egyre szembetűnôbb, a Budvár morálja lehanyatlott. Egyre többet róttak fel a játékosok egymásnak, ami a csapatban fegyelemhiányra utal, és a hosszabbítás második percében, Naporojnea egy szemfülesen elcsípett udvarhelyi szabadrúgás után még eggyel növelte a Jövô elônyét. Röviddel ezután két rövid sípszó, és véget ér Gyergyószentmiklós számára, tíz év után az elsô C-osztályos labdarúgó mérkôzés. A végeredmény: Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelyudvarhelyi Budvár 4–1.
Gyergyószentmiklós következô ellenfele a szecselevárosi Precizia, mely csapat az elsô fordulóban állt. Ezúttal idegenben játszanak majd városunk fiai. Pop Ioan edzôtôl kérdeztük, milyen reményekkel állnak majd az újabb megmérettetés elé: „A szombati mérkôzés után a csapat morálja nagyon jó, egyre inkább összeszokik a csapat. Tény, hogy egyetlen meccsen sem fogjuk sem le-, sem túlértékelni ellenfelünket. Megyünk, és megjátsszuk lapjainkat. Jól fogna egy döntetlen, de még jobb lenne egy nyereség. Egy biztos, a csapat mindent megtesz azért, hogy újabb három pontot szerezzen."
C-osztályos eredmények
A 7. csoport összetétele némiképp változott az elsô forduló kezdete elôtt. Bekerült a csoportba a nagyszebeni AMSO és a brassói Metrom, valamint hiányzik az új felállásból a Prázsmári Textila, a Comănesti-i Bányász és a Dărmănest-i Rafinăria.
Az elsô forduló eredményei:
Gaz Metan – Vitromet 0 – 0;
Jövô – Budvár 4 – 1;
Egyesülés – Romradiatoare 1 – 0;
Energia – Nitramonia 1 – 1;
Predeal – Apemin 10 – 0;
Chimica – AMSO 3 – 0;
Metrom – Sepsiszentgyörgyi F.C. 2 – 1.
A Szecselevárosi Precizia állt az elsô fordulóban.
A II. forduló programja: Apemin – Metrom, Nitramonia – Bucegi, Vitromet – Energia, AMSO – Gaz Metan, Romradiatoare – Chimica, Budvár – Egyesülés, Precizia – Jövô.
A Sepsiszentgyörgyi F.C. áll a második fordulóban.
Jégkorong
Felkészül a csapat
– beszélgetés Kercsó Árpáddal –
Kercsó Árpád, akit olvasóközönségünknek már nem kell bemutatni, ismét városunkban készíti fel a jégkorongozókat. Kicsik és nagyok leshetik el a mestertôl a hokizás tudományát, hiszen a Progym Apicom csapatán kívül a gyerekeknek is edzést tart naponta kétszer a városi műjégpályán. A reggeli edzések elôtt sikerült mikrofonvégre kapni...
– Milyen új hírekkel érkezett Gyergyószentmiklósra?
– Sok újdonságot nem mesélhetek, csupán annyit, hogy alakulóban van az új klub, amelynek a neve Budapest Stars 2001. A válogatott szövetségi kapitányságáról egyelôre semmit újat nem tudok mondani, hiszen csupán augusztus 28-án születik döntés ezzel kapcsolatban. Mint már régebben elmondottam (Gyergyói Kisújság 2001. 30. szám), amennyiben megbíznak ezzel, valószínűleg elvállalom. Tény, hogy nem fogok foggal-körömmel ragaszkodni, azonban elmondom majd a véleményemet.
– A felnôtt csapaton kívül városunkban a gyerekcsapattal is foglalkozik. Milyennek ígérkezik a következô generáció?
– Az a csapat, amelyet Csata Székely Attilával és György Lászlóval hoztunk létre tavaly ôsszel, nagyon jól halad, nagyon ügyesek a gyerekek. Bennük van a jövô, hiszen ezek a kis játékosok képezik majd öt-hat év múlva az utánpótlását a mostani felnôtt csapatnak. Akkor, együtt majd egy jobb csapatot fognak alkotni.
– Mi az, amit a gyerekek öntôl tanulnak?
– Az általam tartott edzések különböznek azoktól a felkészítôktôl, amelyeket olyan edzôk vezetnek, akik könyvbôl oktatják a jégkorongot. Saját magam által fejlesztett módszerrel dolgozunk, olyan módszerrel, amely bevált. Bevált, hiszen Kanadából már több alkalommal is kértek tôlem edzésterveket, és bizonyítják ezt eredményeim, eredményeink is.
– Milyen különbségek vannak a gyerek és a felnôtt edzések között?
– Számos közös és eltérô vonásuk van az edzéseknek. A felnôtt együtteseknél a csapatjáték összhangján van a hangsúly, míg a gyerekeknél elôször a korcsolyázást, a technikai elemeket kell megtanítani. Vannak gyakorlatok, amelyek hasonlítanak, azonban teljesen más gyerekekkel dolgozni, mint felnôttekkel. Szeretek felnôttekkel dolgozni, azonban csak úgy, ha emellett gyerekcsapatot is edzhetek. Volt eset, hogy négy bajnokcsapatot neveltem, négy különbözô korosztályban. Számomra a gyerekekkel való munka nem nyűg, hanem sokkal inkább öröm. Az a szép ebben a munkában, hogy nem „örökölt" játékosokkal kell dolgoznom, amikor már felnôtt csapatban vannak, hanem a sajátokkal, akikkel így sokkal könnyebb igazán nagyot alkotni. Jóval nehezebb olyan felnôtt csapatokkal együttműködni, amelynek játékosai valaki más keze alól kerülnek ki, és nem elég képzettek technikailag, hiszen velük sok mindent elôlrôl kell kezdeni. A mostani gyergyószentmiklósi felnôtt csapatnál is bizonyos cseleket, technikai elemeket tanítani kell, szerencse, hogy képesek befogadni, megtanulni. Csak hát, nehéz a játékosnak olyasmivel ismerkedni, amit már tíz évvel ezelôtt meg kellett volna tanulnia.
– Ezek szerint van még mit csiszolni a Progym Apicom csapatának játékán?
– Természetesen. Edzésprogramunk úgy van felépítve, hogy a technikai hiányosságokat együtt pótolni tudjuk. Már most is lesz látszata a munkának, azonban az igazi eredmény csak egy év múlva fog megmutatkozni.
– Szeptember elején lesz a Gyilkostó Kupa. Helyt áll-e majd a csapat?
– Tudni kell, hogy a Dunaferr meg a Volán az általam nevelt mag; ezekkel szemben a tisztes helytálláshoz egy szoros eredmény is elegendô, mely lehet vereség is. A helyi és magyarországi csapatok közötti tudáskülönbség minimum a felére csökkent, vagyis a gyergyói csapat legalább ötven százalékos teljesítménynövekedést ért el. Tény, hogy legalább hat-hét mérkôzést kellett volna a Gyilkostó Kupa elôtt játszani, azonban ez partnerek híján elmaradt. Kénytelenek leszünk a tornán ilyen hátránnyal játszani.
– Mit jósol az idei román jégkorongbajnokságra a gyergyói csapatnak?
– Az a baj Gyergyónál, hogy szűk a játékoskeret, jelen pillanatban négyen sérültek, csupán tizenöt játékos edz. Ha minden jól megy, akkor az elsô két hely valamelyikére számot tarthatunk. Ha Gyergyószentmiklós bekerül a rájátszásba, akkor ott bármi megtörténhet. Azonban óvok mindenkit, hogy elôre bajnokcsapatnak kiáltsa ki a Progym Apicom együttesét. Ez túl nagy teher lenne a játékosok, edzôk és vezetôk számára.
Ökölvívás
Két torna, két dobogós helyezés
A gyergyószentmiklósi ASA Rapid ökölvívói augusztus hónap folyamán két tornán is részt vettek.
A Bastion I. kiírásos tornát Marosvásárhelyen rendezték augusztus 10-én és hét város képviseltette magát: Dés, Marosvásárhely, Cugir, Zilah, Brassó, Kolozsvár, valamint Gyergyószentmiklós. Az egynapos rendezvényen minden súly-, illetve korcsoportnak voltak mérkôzései. Városunk képviseletében Salánki Sándor szállt ringbe, aki a döntôben vereséget szenvedett a marosvásárhelyi Puţi Floriantól, így meg kellett elégednie a második hellyel. Megemlítendô, hogy a versenyen megfigyelôként részt vett Vastag Ferenc, a román ökölvívó-válogatott edzôje.
Augusztus 17–18-án szervezték Zernyesten a Királykô Kupát, melyen tizenegy ökölvívó csapat képviseltette magát. Az elsô napon 48 kg-os súlycsoportban a gyergyószentmiklósi ASA Rapid sportolója, Salánki Sándor a târgoviştei Hincu Vasileval szállt ringbe, ahol a városunkbeli ökölvívó kivívta a gyôzelmet. A 18-án megtartott döntôben városunk sportolója a zernyesti Vasilache Gheorghe elleni gyôzelemmel a dobogó legmagasabb fokára állhatott.
Küzdôsport
Tigrisek a jakuzák ellen
Augusztus 17-én, pénteken az újfalvi Tigrisek taekwondo csapata részt vett a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola tornatermében tartott Kraiten Kupa csapatversenyen – tájékoztatta lapunkat Baricz István. Az ellenfél a szentkirályi Jakuzák csapata volt.
A gyerek és ifjúsági korcsoportokban zajló csapatverseny eredményeként az újfalviak a következô helyezéseket érték el:
8–9 éves lányok, -30 kg.: Csíki Erika III. hely;
8–9 éves fiúk, -30 kg.: Gál Sándor III. hely, Bányász Hunor II. hely;
12–13 éves lányok, -45 kg.: Sólyom Renáta I. hely;
12–13 éves fiúk, -40 kg.: Csíki Andrei Alexandru III. hely;
12–13 éves fiúk, -45 kg.: Szôcs Lóránt II. hely, Dezsô László és Elekes Elôd I. hely;
14–17 éves junior lányok, -45 kg.: Kovács Emese II. hely;
14–17 éves junior fiúk, -48 kg.: Borka Csaba II. hely.
Augusztus 27. és szeptember 2. között az újfalvi Tigrisek csapata részt vesz a Szovátafürdôn rendezendô zonális edzôtáborban a következô csapattagokkal: Szôcs Lóránt, Elekes Elôd, Egyed András, Kovács Emese, Koós Péter, Borka Csaba, Sólyom Renáta, Dezsô László és Baricz István. Az edzôtáborban az újfalviak együtt gyakorolhatnak a gyergyószentmiklósi Eurotaek, a csíkszeredai Phoenix, a csíkszentkirályi Jakuza, a parajdi Gömbvillám, a szovátai Sasok, a lövétei Kwon, a szentkeresztbányai Kwon és az udvarhelyi Hwarang klubokkal a jobb eredményekért.
A sportrovatot szerkesztette: Barabás Alpár
viccek...viccek...viccek
Két cigány beszélget:
– Láttad az újságot?
– Igen.
– És mi volt benne?
– Töpörtyű.
* * *
Két cigány képviselô beszélget 2096-ban a parlamentben. Az egyik gondterhelten megszólal:
– Most már jó volna megfelelô megoldást keresni erre a magyarkérdésre.
* * *
A cigány bíróság elé kerül:
– A vallomásod szerint elôször kihúztad a komádat a folyóból, tehát megakadályoztad, hogy öngyilkos legyen. Utána pedig segítettél neki felakasztani magát, és meghalt.
– Meghalt? – védekezik a cigány – Pedig azt hittem, hogy száradni akar.
* * *
A cigány rendôrnek jelentkezik. A parancsok így szól hozzá:
– Elég bátor vagy, cigány?
– Hát persze! – húzza ki magát a kérdezett.
Erre a parancsnok elôkapja a szolgálati fegyverét, és lelövi a cigány kalapját a fejérôl. A cigány meg se rezzen. A parancsnok megszólal:
– Látom, cigány, hogy nem félsz. Tessék, itt van ötezer forint, vegyél rajta egy új kalapot a tönkrement helyett.
Mire a cigány:
– Tessék mondani, a tönkrement nadrágomért nem kapok semmit?
* * *
A cigány színházba viszi a feleségét. A bejáratnál két nyíllal ellátott táblát találnak: alsó ruhatár, felsô ruhatár. Az asszony ráripakodik a férjére:
– Látod, mondtam, hogy ne azt az ócska gatyádat húzd fel, most mit fognak szólni az alsóruha tárban?
* * *
A cigányt megkérdezik a börtönben:
– Te cigány, akarod, hogy a büntetésed leteljen?
– Nem én.
– Aztán miért nem?
– Mert életfogytiglanra ítéltek.
* * *
Az öregedô cigányasszony így szól a vajdához:
– Mondd, vajda, bűn az, hogy ha otthon meztelenre vetkôzöm, és a tükör elôtt gyönyörködöm magamban?
– Nem bűn az, csak tévedés.
* * *
A piacon megy a cigány nô. Egyszer csak valaki úgy látja, mintha lopott volna. Odahívják az árushoz:
– Maga lopott?
– Nem, én nem!
Gondolják, hogy meg kellene róla bizonyosodni, és szólnak neki:
– Akkor vegye le fölülrôl az összes ruháját!
Átkutatják a ruhákat, nincs bennük semmi, és a nôn sem.
– Jól van, akkor alulról vessen le mindent!
A nô hozzányúl a szoknyájához, hát kirepül egy tyúk a szoknyája alól. Mire az árus:
– Hát ez meg micsoda?
– Szárnyas betét!
* * *
A cigány szemináriumon vesz részt, melyen így szól hozzá a párttitkár:
– Ti is kaphattok ingyen telket, mint a tanárok, a törvényben anynyi jogotok van mint a tanároknak! Éljetek hát a jogaitokkal! A cigány hazamegy, és otthon kérdezik, mi volt. Mire a cigány:
– Azt mondták, hogy mindenki egyenlô, most már mindenki cigány.
* * *
A cigány el akarja adni a lovát a piacon. Van rá egy vevô, aki elkéri a lovat egy körre. A ló azonban nekimegy a falnak. A leendô vevô e szavakkal viszi vissza a jószágot:
– Te cigány! Ez a ló vak, nekimegy a falnak.
Mire a cigány:
– Nem vak ez! Bátor!
* * *
A cigány otthon mindig gondosan bezárja maga után az ajtót, bekapcsolja a rádiót és hallgatja az Amerika Hangját. Az egyik nap elfelejti bezárni az ajtót, és rádiózás közben úgy érzi, hogy figyelik. Hátrafordul, és látja hogy ott áll a helyi párttitkár, és mérgesen néz végig rajta. A cigány gyorsan feltalálja magát, és elkezd összeverni két fedôt.
– Mit csinálsz te cigány? – vonja kérdôre a párttitkár.
– Zavarom az Amerika Hangjait! – válaszolja rá büszkén.
A párttitkár lekever egy nagy pofont a cigánynak és így szól:
– Azért nem tudom én hallgatni!
Horoszkóp
augusztus 23 – 29.
KOS (III.21-IV.20.)
Egyszerűen nem tudja elfelejteni volt szerelmét. Talán rossz véget ért kapcsolatuk, vagy pedig egyszerűen nem volt felkészülve arra az elkötelezettségre, amit ez a viszony megkövetelt. Próbálja helyrehozni a dolgokat. Egyik családtagja szerelmi kapcsolata kiegyensúlyozott, boldog, és már a házasságot fontolgatja.
BIKA (IV.21-V.20.)
Egyfolytában egy pénzügyi terv jár a fejében, ezért ma részletesen végiggondolja, hogy tovább tökéletesíthesse. Igazán hasznát veszi egy könyvnek, vagy barátja tanácsának! Fontos az ön számára a szerelem.
IKREK (V.21-VI.21.)
Ne türelmetlenkedjen! Nem minden mehet úgy, mint a karikacsapás. Hagyja, hogy a maguk tempója szerint alakuljanak a dolgok, élvezze a dolgok természetes ritmusát. Jó dolog ambiciózusnak lenni. Néhány finomítás nem árt, de így is biztosan halad a siker felé.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A siker nem pottyan csak úgy az ölébe, meg kell küzdenie érte. A napokban végiggondolja, mi mindent szeretne elérni az életben, és megpróbál olyan tervet kidolgozni, amellyel legkönynyebben megvalósíthatja céljait.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Néha a dolgok nem alakulnak olyan eszményien, mint ahogy azt elképzeltük, ettôl azonban még nem áll meg az élet. Mostanság változtathat egy kétségbeejtô helyzeten, csupán annyi kell, hogy újból közelítsen hozzá. Egyik barátja az ön javát akarja, amikor ellátja mindenféle kedves tanáccsal.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
A rideg tények hasznosak és fontosak, néha mégis a magasabb szintű igazságra kell hallgatnunk, nevezetesen az intuíciónkra. Bízzon a belsô hangjában, hallgassa meg, mit súg! Nagyon helyes, hogy csak tökéletes munkát hajlandó kiadnia a kezébôl.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Egy egészen új projekttel kényelmes ütemben halad elôre. Áttekinti a közelmúltat, és ezek szerint elégedett a döntéseivel és az elért eredményeivel. Egy fiatalabb személy saját korábbi énjét juttatja eszébe, és ön megosztja vele sokévi tapasztalatait.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Ezekben a napokban folyton a siker jár az eszébe, és végiggondolja, hogy milyen lépéseket kell tennie, ha mindent el akar érni, amit maga elé kitűzött. Elszánt és tettre kész. Egy eszmény mindig is sokat jelentett önnek, és azon töpreng, miként élhetne ezen ideál szerint.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Egy beszélgetés során komoly indulatok szabadulnak fel, és ha nem vigyáz, az egész veszekedésbe torkollik. Az emberek sokszor teljes képtelenséget állítanak. Ha okosabb náluk, ossza meg velük gondolatait, de ne erôszakoskodjon! A bizakodás a megfelelô magatartás.
BAK (XII.23-I.20.)
Fizesse vissza „régi" tartozásait! Még ha csak egy vacsorameghívás viszonzásáról is van szó, akkor is megkönnyebbül, ha végre szabadul a tudattól, hogy adósa valakinek. Rendkívül erôs vonzalmat érez valaki iránt, bölcs dolog lenne-e ezzel az illetôvel viszonyt kezdeni.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Teljesen mindegy, hogy hány ember véleményét kéri ki egy nehéz döntést illetôen, a végsô szót úgyis önnek kell kimondania. Figyeljen az érzéseire! Ne irigyelje volt szerelmétôl új kapcsolatát! Ha véget ért a viszonyuk, lépjen tovább, és a társát is engedje szabadon.
HALAK (II.20-III.20.)
Bízzon benne, hogy szerelme viszontszereti. Ha nem kap meg valamit, nyugodtan kinyithatja a száját, védje meg érdekeit, álláspontjait! De a legelsô lépés mégis az, ha bizalommal, nyíltan, ôszintén, az arra érdemesnek kiönti a szívét.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2001
|