Szavunknak állunk
Ugye megígértük, hogy egyszer majd kezébe veheti olvasónk a négyszázadik lapszámot is? Íme, éppen azt tartja kezében; a négyszázadik Gyergyói Kisújságot. Egy lap életében a négy megjelenés sem semmi, hisz nemegyszer találkoztunk olyan kiadványokkal, melyek már a második születésnappal együtt a halotti tort is megülték, a negyvenedik nyomtatás már matuzsálemi kornak számít... s akkor mit is jelent a négyszáz?
Elmondhatjuk, elôdeink nevében is: sok mindent. Kis sikereket és nagy kudarcokat, eredményeket és csalódásokat, ígérgetéseket és soha be nem teljesült vágyakat, s egy bélyeget: ELLENZÉKI. De ugyanakkor rengeteg nevetést, hisz hogy készíthetnének jó lapot rosszkedvű emberek? És még valamit: a véleménynyilvánítás lehetôségét, sôt, szükségességét. Tudják, arról beszélünk, amire önöket is kérjük ismételten: ne féljenek kimondani, ami a szívükön, még akkor sem, ha a ne szólj szám, nem fáj fejem kényelmesebb.
Erre buzdítjuk a különleges szerencseszelvény kitöltésénél is, melyet a 7–8. oldalon találnak. Töltsék ki, és nyerjenek, szívünkbôl kívánjuk.
A négyszáz megjelenéstôl azonban nem leszünk kevélyek, önhittek, ettôl senkinek sem kell tartania. Ott folytatjuk a 401. lapszámot, ahol a 400-ast abbahagytuk. Csak a játék-lehetôségeket szaporítjuk fel.
Szerkesztôségünk úgy döntött, hogy következô lapszámunktól a keresztrejtvények megfejtôit is díjazzuk. Tehát sorsoláson vehet részt minden olyan újságolvasónk, aki összecsatolva beküldi az újságban, valamint a műsormellékletben megjelenô, egy-egy keresztrejtvény megfejtéseit. Ne feledjék, hetente sorsolunk, hetente kedveskedünk ajándékokkal.
Szintén következô lapszámunktól indítjuk újra a közkedveltté vált X-eljen! játékunkat. Csupán a szabályokat változtattuk meg: a huszonegy fordulós játék végén a tíz legjobb játékost díjazzuk, nyereményeik összege pedig az összegyűjtött pontszámok ezerszeresét teszi majd ki lejben.
Játsszanak tehát, hisz játszva könnyebb.
Gratulálunk a nyereményekhez, s ígérjük, az 500. lapszámnál még nagyobb lesz az ünnep.
A szerkesztôség
Szálkák és gerendák
(folytatás múlt heti lapszámunkból)
Innen kezdve lesz a dolog még érdekesebb. Ugyanis a tanácshatározat értelmében attól kezdve az addigi bérlôk nem kell bért fizessenek az üzletekért. Az intézkedés célja az volt, hogy ösztönözze a polgármestert, hogy minél hamarabb kösse meg az adásvételi szerzôdéseket, mert azután már a havi részleteket kell fizessék a cégek. Sajnos ezen elgondolás nem érte el a célját, mert ettôl függetlenül a polgármester a szerzôdéseknek csak egy töredékét írta alá idén februárig (röpke két hónap alatt), azóta pedig a folyamat fel van függesztve. Hogy ezen már mostanig mit veszített a város, az egy másik elemzés témája (zárójelben említem meg, hogy Nagy István zseniális meglátása szerint a veszteségekért a tanács a hibás, mert amikor döntött az eladásokról, a határozatba nem írta bele, hogy mi történik akkor, ha mégsem adja el), történetünk szempontjából a lényeg az, hogy a Productorg szerzôdése sincs aláírva, tehát még nem beszélhetünk egy sikeres ingatlan-spekulációról, csak egy véletlenül felfedezett csalási kísérletrôl. Ez a történet jobbik fele. A rosszabbik, az, hogy a két ingatlanért (meg persze sok másért) tavaly december óta a város egy lejt sem kapott, de ez nem akadályozta meg Nagy Istvánt (aki idôközben a város titkára lett), hogy az albérlôitôl havi rendszerességgel behajtsa a házbért. Így jut immár nyolcadik hónapja havi néhány millió lej tisztességtelen haszonhoz, miközben a tanácsosoknak a törvényességrôl meg a szabályok betartásáról tart kiselôadásokat szintén havi rendszerességgel. Errôl azt nyilatkozta a Syn-TV-nek, hogy ô a tanácshatározat egy hiányosságának szerencsés élvezôje, ami részben igaz, s valószínűleg az emberek többsége hozzá hasonlóan boldogan eltenné a pénzt, de egy közhivatalnoktól, egy vezetôtôl talán más várható el.
Mindez felfogható kisstílű ügyeskedésnek is, ami most nem sikerült (habár mint említettem egy közhivatalnok esetében az ilyesmi sokkal súlyosabb elbírálás alá esik), de itt nincs vége a történetnek.
A tanács határozatának értelmében ugyanis én kellett kövessem azon határozat végrehajtását, amivel az ingatlanok árát jóváhagytuk. Mikor a tanácsnak röviden vázoltam, hogy mire bukkantam, társaim meghallgattak, nem szóltak semmit. Ezután alaposabban utánajártam az egésznek, átnéztem iratokat, beszéltem jogásszal, stb, stb, majd a legutóbbi tanácsülésen újra beszámoltam, ezúttal részletesebben, s kértem a tanácsot, hogy foglaljon állást ebben az ügyben. A jelenlevô tizenkilenc tanácsosból (rajtam kívül) nem került bár egy, aki legalább annyit kérdezett volna a szintén jelenlevô Nagy Istvántól, hogy ez tényleg így van? Hasonlóképpen azóta se vette senki a fáradságot, hogy bár telefonon felhívja a Közüzemeket, s érdeklôdjön az ügyrôl. Néhányan a tanácsos társaim közül már ismerték az esetet meg a dokumentumokat, tehát rajtuk nem csodálkozom, de a többieket nem értem! Nagy István pedig magától csak annyit mondott, hogy megkér szépen, hogy fejezzem be a spicliskedést. Olyan ez, mintha valaki, akit bűntett elkövetésén rajtakapnak, arra kérné a rendôrt, az ügyészt vagy a bírót, hogy hagyjanak neki békét, ne mind zaklassák. De egy szóval sem védekezett, nem tagadott semmit! Ennek ellenére a tanács bátran és férfiasan hallgatott, s ezáltal – megítélésem szerint – cinkosságot vállalt Nagy Istvánnal.
Ez volt az a pont, amikor elkezdtem azon gondolkozni, hogy mit is keresek én egy ilyen testületben. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy ha a tanácsot nem sikerült állásfoglalásra késztetni, akkor megpróbálom ugyanezt a város lakóival. Ha pedig ôk is hallgatni fognak, netán helyeslik a titkár ügyeskedését, akkor bizonyára bennem van a hiba.
Itt van tehát egy történet Nagy Istvánról, aki jelenleg a város titkára, de polgármester szeretne lenni.
A kérdés az, hogy ilyen vezetô kell a városnak?
Utóirat
Még két részlet, nem csak az érdekesség kedvéért:
1. Mindkét licit dokumentációjában a Productor Kft, szerepel, s nem a Productorg. Ezek szerint a licit nyertese is az a cég, s nem Nagy István cége, s a szerzôdést egyértelműen törvénytelenül kötötték meg.
2. Az elsô liciten a Productor Kft.-t Nagy István képviselte, a másodikon ellenben a Közüzemek sofôrje.
Árus Zsolt
A városháza hírei
A városháza múlt hete a dán program égisze alatt zajlott – jelentette ki Pál Árpád a pénteki sajtótájékoztatón. A dánok ugyanis helyszínelést végeztek a Forradalom negyedi, fűrészporos fűtôrendszer kapcsán. Az utolsó pontosításokat végezték el, hogy kiírhassák a licitet a munkálatok elvégzésére. Ugyanezt tették azon másik négy városban is, amelyek hozzánk hasonlóan sikeresen pályáztak a korszerű, és olcsó fűtésrendszerre. A dán partnerrel történt megbeszélések értelmében még idén el kell költenünk kétmilliárd lejt erre a célra, tehát szeptember 15-ig meg kell vásárolnunk a célgépeket (traktorokat, rakodót), a fennmaradó összegre pedig a raktárok felépítéséhez kell hozzálátni. Polgármesterünk immár teljesen biztos benne, hogy jövô októberre működésbe lendülhet a fűtôrendszer a Forradalom negyedben.
A sajtótájékoztatón megtudtuk még:
* Igencsak tanulságos, eredményes volt a múlt hétvégi, mangaliai látogatás. A tengerparti város polgármestere ugyanis felajánlott egy szintet az egyik szállodájukból, ahová nyaranta fogadnának kirándulókat városunkból. Persze ugyanezt nekünk is biztosítanunk kellene, s egyfajta cserekirándultatás működhetne a két város között fôleg gyerekek és nyugdíjasok számára. Polgármesterünk elmondotta, hogy követendô példának találta a mangaliai polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájának működését. Öt személy dolgozik ezen irodában, a lakosságnak pedig bármilyen elintéznivalója akad a hivatalban, nem kell az illetékest zaklatnia, hiszen az ügyfélszolgálaton keresztül minden iratot, okmányt megszerezhet.
* Jövô héten, úgy néz ki, elkezdôdhet a Meszes utca kanalizálása, amelyhez a hivatal 20 millió lejjel járul hozzá. Az utca lakói állják a fennmaradó szükséges összeget, s munkával is besegítenek.
Polgármesterünk tárgyalásokat folytat a Philips és Luxten cégekkel a közvilágítás korszerűsítésérôl.
Pál Hajnalka
Pályáztunk – másnak
Két hete jelentette be polgármesterünk, hogy közösen pályáztunk Békés várossal egy magyarországi alapítványhoz az ottani városnapok – vagyis a Madzagfalvi Napok, hiszen már évek óta ezt a nevet használják – megszervezésére. S ez még semmi, hiszen nyertünk is, ennek hála városunkból idén sokkal többen vehetnek részt a rendezvényeken, mint a korábbi években.
A részletekrôl érdeklôdve annyit tudhattam meg polgármesterünktôl, hogy csupán a nevünket adtuk a pályázathoz, tehát nem is olyan nagy az érdemünk a megnyerésében, de ettôl függetlenül, jó hogy idén több személy vehet részt az ünnepen.
Ám legyen. Nem az a baj, hogy sokan, vagy le-galábbis többen mennek el a testvérvárosi ünnepre. Legalább több kipihent ember lesz a városban. Csupán az ütött szöget a fejembe, hogy vajon tudják-e majd hasznosítani itt helyben ezen személyek a Békésben tapasztaltakat? Mert abból, hogy közös pályázat többet nyom a latban, mint egy amolyan, egyetlen önkormányzat nevével alírt, senki nem vonta le a következtetést, hogy talán nekünk is ezt kellene tennünk. S fôleg azért bosszantó ez, mert Pál Árpád kijelentette, már kimentünk az idôbôl, hogy a Mikulás-napokhoz szükséges összegekre pályázzunk. Csupán a megyei tanácsnál próbálkoztunk mindeddig, de válasz még nem érkezett.
Pedig ugye sokkal jobb lenne nekünk is, ha nem a mi pénzünkön látnánk vendégül a testvérváro- sok képviselôit? S talán többen jöhetnének ôk is, többen költenék el itt a pénzüket. Az emberek sem háborognának, hogy „persze, mert a mi adónkból mások szórakoznak". Ki lehetne jelenteni a Mikulás napok kezdetén, hogy nem az utak, a közvilágítás vagy az iskolák, óvodák bánják az ünneplést, hisz okosak, ügyesek voltak a városvezetôk, s szereztek pénzt máshonnan. Vagy gyengébbek, butábbak lennénk, mint a békésiek?
Pál Hajnalka
Érdekli ez önöket?
Rokaly József célpontot váltott
Várható volt. Miután megaszonta véleményét diákjairól, kik az ô munkájának gyümölcsei, elmarasztalta tanártársait, akikkel együtt neveli a jövô magyarságát, kikezdte RMDSZ-es „elvtársát", de mondhatnánk azt is, hogy felettesét, s nem maradhatott ki a sorból fôszerkesztônk sem, én következtem. Néhány hete rólam, hozzám szól, sôt újabban nekem címezi a levelet is. Megtiszteltetés? Szégyelljem magam?
Amióta ez az „egy, sokak ellen" párbaj folyik, már sok érzés kerített hatalmába: nevettem, amikor kivetkôzött emberi mivoltából, megmosolyogtam, amikor kakaskodott diákjai fölött, elszomorított, amikor magyarként, RMDSZ-esként ette az RMDSZ-est, és restelltem magam, mikor azon bizonyos ülés után, melyrôl „kirúgott", sorban kerestek meg társai, beismerve, hogy nem adnak igazat elnöküknek.
Most nagyon restellem magam, hisz újságíróként nem az a feladatom, hogy személyeskedésig fajuló vitákba belemenjek, olyannyira, hogy eltörpüljön az olvasó. Mert meggyôzôdésem, hogy a „mégazértis megválaszolom"-ból ma már oly keveset ért az olvasó. S ha érti is, mit érdekli ôt?
És nem csak annyi, hogy fölöslegesen írok tele egy-két hasábot azzal, amit borítékolva elküldhetnék Rokaly József címére, hanem az RMDSZ elnök szűköcske idejét rabolom, mely idô alatt az RMDSZ program bármely pontjának megoldását elkezdhetné. Ám ne térjünk vissza a Gyilkostó ügyére, a megyehatár problémájára, vagy akár arra, hogy elfoglaltságai miatt nem tudott tárgyalni az iskolában zajló törvénytelen vizsgáztatásról.
Belátom, nem kellett volna. De miért ne lehetnék én a megtért bűnös, a hazatérô tékozló fiú?
Kedves újságolvasók! Szánva-bánva bűneimet megígérem, hogy többé nem vállalok részt effajta elvtelen, személyeskedô vitákban. Tollamból csak olyasmit olvashatnak ezután, ami önöket is érdekli.
Rokaly úr, önnek csak annyit üzennék, hogy nem vagyok jó célpont. Nincs fekete múltam, nincsenek mocskos üzleteim, nem követek el égbekiáltó bűnöket... és mozgok is. Nehezebb engem eltalálni.
Remélem, egyszer ön is rájön erre, s az olvasóink untatása nélkül sikerül mindezt megbeszélnünk. Fölöslegesnek tartom az ellenségeskedést, elpocsékolt erôlködésnek a gyilkos pillantásokat. Tisztelem önt azért, amit elért: a magyarság képviselôje, pedagógusként díjnyertes diákok kerültek ki kezei közül, s ugye, amint öntôl is megtudtuk, a sakkjátékban is sok jó eredményt ért el..., de lássa be, ön is ember, ki néha hibázik. El tudom képzelni azt is, hogy egy asztal mellé ülünk és mindezt megbeszéljük. Állok elébe!
De akár sor kerül egy ilyen beszélgetésre, akár nem, én nem kívánok tovább önnel levelezni. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem veszem számra az RMDSZ nevét. Mert az RMDSZ nem ön, hanem elméletileg az összmagyarság, gyakorlatilag egy kis csoport érdekképviselete. Nekik joguk van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak. És joguk van a kívül rekedteknek is. Ez már demokrácia.
Nem várom válaszát.
Balázs Katalin
Hírek a rendôrségrôl
Megverte hathónapos gyerekét
Augusztus 22-én 13.15-kor a 22 éves csíkszeredai Nemes Ilona arról értesítette a municípiumi rendôrséget, hogy élettársa, a 22 éves Biliboc Lóránt megverte közös gyereküket, a hathónapos Biliboc Arnoldot.
A kiskorút a megyei kórház sürgôsségi osztályára szállították, a zúzódások alapján megállapították, hogy bántalmazva volt és a gyerekosztályra helyezték át.
A gyerek édesapja a történtekrôl azt nyilatkozta, hogy amikor kettesben volt kisfiával, mivel az nem akarta annyiba hagyni a sírást, néhányszor arcon ütötte.
Augusztus 29-én a megyei rendôrség sajtóirodája a fejleményekrôl is tájékoztatott ez ügyben: augusztus 28-án birtokukba került a törvényszéki orvos véleményezése, miszerint a gyermek testi sértését egy erôs tárggyal követték el, melynek gyógyulásához három-négy nap kórházi kezelés szükségeltetik. A tettes (az édesapa) ellen szabadlábon folytatnak kivizsgálást ütlegelés és erôszak elkövetése miatt.
Pusztít a vihar
Augusztus 22-én este 8 órakor egy erôs vihar következtében a Salamás közelében lévô esztenán villám ütött meg két tehenet. A megszenesedett állatok Urzică Octavian salamási lakos tulajdonát képezték, s így a gazdát ért kár 12 millió lejre becsülhetô.
Újabb számítógéprablás
A gyergyószentmiklósi rendôrség arról tájékoztatott, hogy augusztus 26–27. között ismeretlen tettesek betörtek a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Líceumba, valamint az ennek szomszédságában lévô Sportiskolába. Az elkövetôk, kihasználva, hogy az iskola tatarozása miatt állványokat helyeztek el, az ablakon át bejutottak az épületbe, és a Szent Miklós Líceumtól egy számítógépet valamint egy faxot, a Sportiskolától pedig egy számítógépet a hozzá tartozó billentyűzettel és egérrel együtt vittek magukkal.
Sandor Eugen arról is tájékoztatott, hogy feltételezéseik szerint ugyanazon személyek lehetnek a tettesek, akik korábban a növényvédelemtôl, Vaslábról is számítógépet vittek el, és akik a művelôdési házban is komputerre vadásztak. Megtudtuk, hogy a lopott holmik elôkerítésére megyei körözést indítottak.
955 – ha baj van!
Amint korábban is tájékoztattuk olvasóinkat, 955 a száma a rendôrségi zöldvonalnak. Az ingyenes telefonszámon bármilyen ügyben bejelentést tehetnek, vagy ha szükség segítséget, tanácsot kérhetnek. Tehát, ha baj van, hívja a 955-öt.
A fentiekrôl a megyei rendôrség tájékoztatott.
Rendet csinál a miniszter?
Az elmúlt hétvégén megyénkbe látogatott Ilie Sărbu mezôgazdasági miniszter, Viorel Ghelasa államtitkár és Filip Georgescu, a Romsilva országos igazgatója társaságában. Jövetelük céljáról és eredményérôl dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô nyilatkozott:
– A hétvégi látogatás oka az volt, hogy az erdészeti igazgatóság két hónapja gyakorlatilag is akadályozza az erdôk visszaadását. Az eltelt idôszakban több küldöttség is járt Bukarestben, akik ígéretet is kaptak a mi- nisztertôl, de az erdészeti igazgatóság vagy elutasította ôket, vagy kitérô választ adott. Öt memóriumot is letettünk a miniszter asztalára, melynek eredményeként két héttel ezelôtt a miniszter utasította az erdészetet az erdôk visszaadására. Az utasítást az erdészeti igazgatóság sajátos módon értelmezte, s emiatt szerdán, augusztus 15-én az RMDSZ szenátorok és képviselôk csoportja a pártelnökkel, Markó Bélával együtt újra kéréssel fordultak a miniszter felé a törvény gyakorlati alkalmazásáért. Ilie Sărbu miniszter akkor tudta meg, hogy utasításait semmibe vették, s jelezte, hogy az ügy intézéséért Hargita megyébe látogat.
A találkozóra Csíkszeredában szombaton került sor, ahol a miniszter kijelentette, hogy a törvényt alkalmazni kell a módszertani utasítások nélkül is, és az erdôk visszaadásának akadályozóit meg kell büntetni.
Az ügy érdekessége, hogy akik reálisan akadályozták az erdôk visszaadását azokkal szemben megértônek bizonyult a miniszter úr; a fôvárosiaknak sikerült megmagyarázni, hogy nem az igazgatóság, hanem a felügyelôség a hibás. Így került sor arra a váratlan fordulatra, amikor leváltották Orbán Albertet, az állami Erdészeti felügyelôség vezetôjét. Ugyanis az erdészeti igazgatóság olyan dokumentumot mutatott be, amellyel a felügyelôség megpróbálta késleltetni az erdôk visszaadását.
Érdekes módon azon közbirtokosságok dokumentációit támadták meg, amelyek a magánerdészeti hivatalok megalakítása mellett döntöttek. A legfôbb támadások az alcsíki és a libáni közbirtokossági egyesületeket érték.
Remélem, hogy a miniszteri látogatásnak mégis lesz pozitív hatása, hisz a prefektus is jelezte: az erdôket mihamarabb vissza kell juttatni jogos tulajdonosaiknak, meg kell tenni a szükséges újraellenôrzéseket, s azon személyeknek, akik a 20 hektáros, örökhagyók közé tartoznak, mihamarabb lehetôvé kell tenni a birtokbahelyezést.
Bizakodom, hogy felgyorsul az erdôk visszaadása és azon személyek, akik szóban támogatják, de gyakorlatilag mindent elkövetnek az erdôvisszaadás megakadályozásáért, nem fogják meggátolni ezt a folyamatot.
* * *
Mircea Dusa Hargita megye prefektusa körlevelet juttatott el minden polgármesteri hivatalhoz a törvény gyakorati alkalmazása érdekében. Az alábbiakban ezt tesszük közzé.
Gyergyószentmiklós Földosztó Bizottságához Pál Árpád polgármester figyelmébe
Figyelembe véve a leszögezett intézkedéseket a földtörvény alkalmazásának meggyorsítása érdekében, a Hargita megyei Prefektúrán tartott megbeszélést követôen – melyen részt vett Ilie Sărbu miniszter úr, parlamenti képviselôk, felelôs személyek és megyei szakértôk, kérjük, foganatosítsa a következôket:
1. A helyi földosztó bizottság keretében 48 órán belül elemezzék a jelenlegi helyzetet, intézkedjenek a tulajdonba helyezésrôl minden olyan esetben, amely nem képezi vita tárgyát.
2. Azokban az esetekben, amelyekben a közbirtokosságok számára már jóváhagyott mellékletekben olyan személyek szerepelnek, akiket személyenként 20 hektárnál nagyobb területtôl fosztottak meg, járjanak el ezek kiigazításáért és nyújtsák be jóváhagyás végett a helyi bizottságokhoz, valamint öt napon belül a megyei bizottságokhoz.
Olyan esetekben, ha a különbözet nem haladja meg a 200 ha-t, ezek a helyi bizottságok tulajdonába kerülnek, a 200 ha-nál nagyobb területek pedig az állam tulajdonában maradnak, az erdészeti hivatalok kezelésében.
3. Kérjük, értékeljék újra a Megyei Földosztó Bizottság elôzôleg kiközölt határozatait, a helyi földosztó bizottságok újraindításával kapcsolatosan, a felmerülô problémákat pedig sürgôsségi eljárással oldják meg, esetenként kérhetik a megyei bizottság technikai titkárságának segítségét a 171691, 172136/137-es számú telefonokon.
Csíkszereda, 2001.08.25. Dusa Mircea prefektus Romfeld Mária Magdolna fôtitkár
Felavatták az árvák otthonát
Szombaton délelôtt ünnepélyes keretek között avatták és szentelték fel városunk árvaházát. A Both-vára közelében helyet kapó, korszerű épület az Ora International Deutscher Hilfsfonds németországi segélyszervezet segítségével jött létre, az avatóünnepségen pedig e szervezet képviselôi is részt vettek.
Délelôtt tizenegy órakor Heinrich Florech és Arnold Eber professzor vágta el a piros szalagot, ezzel megnyitottnak kiáltva ki a gyergyói és Gyergyó környéki árvák menedékét. Az ünnepség az árvaház félkész kápolnájában, a tetôtérben zajlott, ahol dr. Jeszenszky Géza mindenkinek megköszönte a hozzájárulást, hogy megnyithatta kapuit a gyerekotthon. Hajdó István fôesperes-plébános megáldotta az épületet, és köszöntôt mondott Bíró Sándor református lelkész is, aki az árvaházban otthonra találó gyerekek lelki vezetôje lesz.
Arnold Eber, aki az építkezéshez az anyagiak nyolcvan százalékát biztosította, elmondotta, hogy ugyan az épület elkészült, de a neheze akkor kezdôdik, ha már benépesült. Polgármesterünk segítségét kérte ahhoz, hogy legyen, mibôl működnie az intézménynek, amit Pál Árpád ott helyben meg is ígért.
Az ünnepség záróakkordjaként dr. Jeszenszky Géza bemutatta az intézmény igazgatóját, Pál Károlyt, aki jelenleg a református teológián hallgató, majd a jelenlevôk megtekinthették az épület belsejét, s láthatták, hogy nemcsak kívül, belül is igencsak mutatós az árvaház.
Az ünnepség után dr. Jeszenszky Géza elmondotta: várhatóan november 1-tôl fog benépesülni a ház gyerekekkel, de csak abban az estben, ha bár egy évre szükséges pénzügyi kerettel rendelkeznek az intézmény működtetésére. Harminc gyerekre számítanak, de negyvenen is elférnek a házban.
– Mi azt szeretnénk, hogy Johannita nôvérek legyenek a gyereknevelôk. A tanításukat a városbeli óvódákban, iskolákban képzeltük el – mondotta dr. Jeszenszky.
– Milyen korosztályba tartozó gyerekek kaphatnak itt helyet?
– Az újszülöttektôl a tizennyolc évesekig be tudunk fogadni bármilyen korú gyerekeket.
– A ház fenntartásához honnan várnak pénzalapot?
– Az anyagi keret hatvan-hetven százaléka Németországból fog jönni, a többi harminc százalékot itt helyben kell elôteremtenünk. De nem kizárólag az önkormányzatot fogja terhelni ez, hanem megpróbálunk más forrásokat is keresni. Az elképzelés szerint megkeresünk vállalatokat, magyarországi szervezeteket is.
– Milyen vallásban fognak nevelkedni az itt élô gyerekek?
– Elsôsorban keresztény normák szerint, de református vallásban fogjuk nevelni, mivel a lelki vezetô, és a ház igazgatója is református. A katolikus felekezet is egyetért ezzel, ôk is bármikor eljöhetnek ide misét tartani, illetve elbeszélgetni a gyerekekkel. Ha pedig nem kapunk Johannita nôvéreket, akkor valószínűleg a katolikus apácákat kérjük fel.
Pál Hajnalka
Bozgorozás a Gyilkostónál
Vasárnap dél felé hírt kaptam, hogy a Gyilkostónál az éjszaka folyamán balhé volt, kiütött a székely-román barátság, s most is feszült a helyzet. Nagy Attila, a Közüzemek igazgatója, aki egyben a Viridis Kft. egyik alapító tagja, értesített és vitt ki a helyszínre. A sértett feleket megkérdezve, valamint a bántalmazókat meghallgatva alakult ki a történet forgatókönyve.
A Viridis alkalmazásában lévô személyek szombat este egy kis bulit rendeztek a még felújítás alatt lévô csónakházban, születésnapot ünnepeltek. Éjjel két óra tájban kopogtattak az ablakon. Két vigyorgó, bôrfejű egyén obszcén mutogatás közepette adta tudtára a bent levôknek, hogy mennyire kanos és hogy igényli a „szórakozást".
A szülinapozók alig voltak haton (4 srác, 2 lány), hiszen a többiek már régebb lefeküdtek vagy haza mentek. S. kiment, hogy beszéljen a hívatlan vendégekkel, s elmondása szerint ezek minden áron be akartak menni a szobába, meg akartak inni egy pohár bort. Az ok adott volt, viszont S. értésükre adta, hogy késôn érkeztek, mert se bor, se pálinka, a bulinak vége. Na, de gondolom mindenki elôtt ismerôs a vicc: ha van sapkája azért, ha nincs akkor meg azért. A bajkeverôk benyomultak a helységbe és üvöltve adták tudtára mindenkinek, hogy ott minden az övék, s ha akarják, akkor kihajigálnak és összetörnek mindent, mert elvégre ez itt Románia. Idôközben még több izomagyú érkezett a kis házhoz. A magyarázkodások hevében az egyikük megütötte J.-t, aki megpróbálta megértetni velük, hogy a csónakház szobája nem közhely és nincs mit keressenek benne. A J.-t védeni próbáló S. is kapott egy átszállót, majd rövid közjáték után sikerült az ajtót becsukni. Ám a hangos fenyegetések, hogy „várjatok csak, mert mindjárt visszajövünk" behallatszottak a házba.
Védelem reményében az ostromlottak felhívták a hegyimentôket, akik készséggel a segítségükre siettek. Közben hívták telefonon a rendôrséget is, sôt oda is jártak vagy háromszor-négyszer, de sajnos sikertelenül. A felmentô csapat épp idejében érkezett ahhoz, hogy a botokkal, szerelôvasakkal felfegyverkezett, dühös, ordibáló garázdákat lecsillapítsák jószóval, meggyôzéssel. Persze mikor az erôviszonyok megváltoztak, könnyebb volt eredményes lenni, de a helyzet feszült maradt. Néhány hangoskodó egyre csak azt ordibálta: „Să moare mama, dacă nu mă duc înapoi!"
Az éjszaka többi része békésen telt el. Vasárnap, Nagy Attila közbenjárásának köszönhetôen, 11 órakor megérkezett két forgalmi rendôr Gyergyóból. Ôk elôkerítették a Gyilkostónál szolgálatban levô rendôrt és megkezdték a kihallgatásokat, a szembesítést. Nyilatkozatokat is írattak az érintettekkel. Kiderült, hogy az éjszakai rendbontók jászvárosiak. Elmondásuk szerint ôk nem verekedtek senkivel, békés beszélgetés volt az éjszakai sztori, ôk csak barátkozni szerettek volna, és egyáltalán nem is voltak a csónakházban. A szembesítéskor, ahol én is jelen voltam, J. hiába mutatta meg, hogy melyikek voltak a támadók, senki nem ismert el semmit. Sôt a rendôrök füle hallatára fenyegetôzni kezdtek, hogy eljön majd az éjszaka és akkor majd kitekerik J.-nek a nyakát. Azt is kilátásba helyezték, hogy az egész társaságnak szétverik a fejét, hiszen ôk testôrök, és majd megmutatják mi az a verekedés. Hogy nyomatékot adjon szavainak egyik izomagyú, kettôsszekrény lelökdöste J.-t a lépcsôn. A moldvaiak lényegében gúnyt űztek a rendôrökbôl is, hiszen mikor egyiküket megkérdezték, hol dolgozik, akkor a válasz az volt, hogy most éppen verôember a Gyilkostónál. Rendôreink immúnisak voltak minden provokációra, lökdösésre, átkozódásra és fenyegetésre.
A végsô következtetés az lett, hogy mindkét csoport alkohol hatása alatt volt, ezért szabadultak el az indulatok. Két moldvai, Diaconescu Mihai és Humă Cristian, kapott 150 000 lejes büntetést zaklatásért és provokációért. Nem nagy pénz az ütésekért, ha azt vesszük figyelembe, hogy a nem megfelelô helyen való vizelés 100 000 lejbe kerül és a rendôr fülét sértô szellentés 150 ezer lejbe. Valami nincs rendben ezekkel a törvényekkel.
A moldvai bagázs, Janus arcát bizonyítva, a történtek után fűnek-fának bizonygatta, hogy milyen barátságos, jól nevelt, békés, úriember csapat. Mosolygás, nevetgélés és hátbaveregetés közepette magyarázták a rendôröknek is, hogy valami tévedés van a dologban, nem ôk a bajkeverôk, ôk egyenesen imádják a székelyeket.
Vasárnap délután, 4 óra tájékán pakoltak össze és hagyták el a Gyilkos-tó partját. Persze a helyért „elfelejtettek" fizetni, de azt nem felejtették el, hogy elmenet a parkírozóban dolgozó srácot „Măi bozgore!" felkiáltással egyikük búcsúzóul jól arcon üsse.
A délután folyamán Nagy Attila kérésére és Lazăr kapitány jóvoltából a tóhoz érkezett és ott is maradt két csendôr. A moldvaiak este nem tértek vissza. Lehet, hogy szerencséjükre.
Epilógusként csak annyi mondható el, hogy a „rendezett" kisebbségi kérdés körül még elég sok a tennivaló, s az egyenjogúság is sántít. Hiszen csak gondolja el a kedves olvasó, hogy ha ezt a balhét egy magyar-székely csoport kezdeményezi valahol egy zömében románlakta városban vagy üdülôhelyen, akkor mi lett volna a vég. Valószínű, hogy egy nagy verés után, egy nagy büntetés. Ha meg a Gyilkostónál kaptak volna ki jól megérdemelten ezek a hitványok, akkor most senki nem mosná le rólunk a nacionalista, soviniszta, románkergetô jelzôket, és tele lennének a történtekkel a román újságok. Ez a romániai magyar kisebbség „elrendezett" sorsa. Kuss, az anyád, măi bozgore!
Jobb volt, hogy így történt, és nem lett nagyobb baj belôle. Tűrnünk kell, hisz ez a sorsunk, de azért nem kell elfelejteni: holnap is nap lesz és jövô évben is lesz turistaszezon a Gyilkostónál.
Ábrahám Imre
A kutyát mélyre ásták
Amint az utóbbi két Szálkák és gerendák rovatunkban olvashatták, vissza-visszakacsint a múlt, és öt év után is akad még tisztáznivaló a Kossuth Lajos 5. szám alatti ingatlan körül. Mint ismeretes, ott volt hajdanán Nagy István, jelenlegi titkár képviselô-irodája, s a ház front felé esô részét is az ô cége bérli 1996-tól egy kétszeres árverés következtében.
Nem kívánom a licit már ismert részleteivel untatni olvasóinkat, csupán egy-két apróság került azóta a felszínre. Az elsô licit után – melyen részt vett a Fotolab Kft., a Sided Kft., valamint Nagy István cége, a Productor(g) Kft. – egy második árverés is következett. Miért került sor újabbra?
Balázs István, a Fotolab Kft. tulajdonosa így emlékszik:
– Már az elsô licit elôtt Nagy István egy megbízottja keresett meg, közölve velem, hogy bármennyit ígérhetek, a Productor(g) úgyis túllicitál. Licitáltunk, amennyit licitáltunk, s utána Nagy István nagyon fel volt veszve rám, kitámadott, hogy miért srófoltam fel a bérleti díjat. Nem izgatott engem, hogy Nagy Pista-e vagy Pityipalkó, de tudtam, hogy nem tudok annyit bérleti díjra szánni, mint amennyit ô ígér.
Az elsô licit elnöke, Nagy Attila, a Közüzemek igazgatója sajnos már nem emlékszik pontosan az árverés körülményeire, végül azonban elôkerült egy okirat, mely bizonyítja, hogy a Sided támadta meg a licitet, kifogásolva, hogy a cégképviselôk nem voltak felhatalmazva arra, hogy azon részt vegyenek.
A Sided Kft. tulajdonosa, Bálint Ágoston kérdésünkre kicsit mást mondott:
– Persze, hogy megfellebbeztem a licitet, mikor a licit napján, reggel 8 órakor csak én fizettem le a kötelezô összeget. De nem akarom feszegetni ezt az ügyet. Rég történt, fátylat rá, inkább ne firtassuk.
Szó sincs feszegetésrôl, viszont furcsa, hogy egy jogban jártas személy, ezen titokzatos licit után „legális" együttműködési szerzôdést köt két másik céggel, akik tulajdonképpen az albérlô albérlôi, s akik rendszeresen fizetik a házbért, annak ellenére, hogy a fôbérlô decembertôl egy banit sem fizet, sôt a helyi adó egyik műsorában kijelentette, hogy ô ezen állapotnak „boldog élvezôje".
Ez azonban csak egy szilánk a történetbôl, mely nemsokára tovább bonyolódik, újabb, felszínre kerülô érdekességekkel és fejleményekkel, annál is inkább, hogy a Magyarországon élô Hoffmann család jelezte igényét: természetben szeretné viszszakapni a Kossuth Lajos 5 szám alatti ingatlant.
Balázs Katalin
Gazdát cserélt a Romfeld-ház
A városközpontunkban lévô, nagymúltú, robusztus épületet albérlôi tették híres-hírhedtté. Néhány hónapja a Romfeld család visszakapta jogos tulajdonát, s sor került a kilakoltatásra. Ami a roma családok után maradt azt egyszerűen csak így lehet leírni: rom és bűz.
Van, aki ebben is üzletet lát
A tulajdonos áruba bocsátotta az ingatlant; komoly jelentkezô is akadt, egy csomafalvi testvérpár. Huszár Imre és Richárd – a két huszonéves üzletember – asztalra tette a pénzt, s szinte másnap hozzákezdtek az épület tatarozásához.
A csomafalvi testvérpárról megtudtuk, hogy Magyarországon keresték meg e befektetésre az összeget; zöldséges-gyümölcsös vállalkozásuk van ott. Jövedelmüket pedig itthon szeretnék kamatoztatni.
Huszár Imrével, az egyik vállalkozóval beszélgetve kiderült, hogy nem volt olcsó az épület, de megéri a pénzét. Egyelôre a tetôzet javításánál tartanak; már nem folyik be a víz, a kéményeket is lebontották, így senkit nem üt agyon. Számításaik szerint úgy kétmilliárd lejre fog rúgni a javítások költsége, mert természetesen a földszinten lévô üzlethelyiségeket is rendbe akarják tenni: kanalizálásra, vízvezetésre, központi fűtésre, ajtó-ablakcserére van szükség.
– Mi a véleménye a ház jelenlegi állapotáról?
– Mindenki láthatja, hogy néz ki. Egyértelmű, hogy valaki ötven éven keresztül szedte a bért, s az összegbôl semmit nem fordított vissza rá. Most rendbe kell tennünk. A külalakon nem változtatunk, nem is engednék a törvények, az üzletek is megmaradnak a földszinten, csak éppen az épület nem fog omladozni.
Kedvezményre nem számítunk
Huszár Imrééknek sok tervük van az épület emeletével: lehet, hogy irodaház lesz, lehet, hogy motel. Az a jövô titka. Terveik szerint jövô ôszre mindenki megcsodálhatja. Persze csak akkor, ha nem akadályozza munkájukat a város:
– Csak erkölcsi segítséget kérek a várostól, azt, hogy ne kelljen hetekig várnom egy-egy engedélyre, mert az visszahúz a munkánkban.
– Ez egy nagy befektetésnek számít. Kértek-e adó- vagy valami más anyagi kedvezményt a várostól?
– Már mielôtt a kéréseket benyújtottam volna, a hivatalban lebeszéltek arról, hogy adókedvezményt kérjek. Tudja, nekem csak kettôs állampolgárságom van, nem számítok külföldi befektetônek, nem jár nekem kedvezmény.
Aki sokallja, elmegy
A Romfeld-ház új tulajdonosai immár az üzletesekkel is felvették a kapcsolatot – a bérkiigazítás ügyében. A földszinti vállalkozók viszont nem vették jó néven, hogy az eddigi 2,5 dollár/négyzetméter összeg helyett az új gazda 3 dollárt kér, amire még a TVA is rájön. Van, aki sopánkodik, attól tart, hogy az üzlet teljes jövedelme sem lesz elég a házbérre, más pedig jobbnak látja, ha olcsóbb helyre költözik. Abban pedig egyik albérlô sem reménykedik, hogy csökkenni fog a házbér. Talán még tovább nô, ha rendbeteszik az üzlethelyiségeket.
Aki nem bírja, elmegy, jön majd más helyette – véli Huszár, hisz sokat kell befektetni, s hiába panaszkodnak a cégek, mindenki tudja, hogy városunk központjában nyolc dollárért is bérelik a kereskedelmi felületek négyzetméterét.
Úgy tűnik, jó kezekbe került végre-valahára a Romfeld-ház. S hogy a félelmeket eloszlassuk, csak rosszmájú pletykának bizonyultak azon hírek, hogy a valódi tulajdonos egy arab úr lenne. Nem arab, csomafalvi a tulajdonos, s nem kell attól tartanunk, hogy e ház is a Gyilkostó sorsára jut. Attól sem kell félnünk, hogy egy szép nap nyakunkba szakad az építmény, mely valamikor a város dísze volt. Reménykedjünk, hogy újra az lesz.
Balázs Katalin
Új hírek Veress-ügyben
Sajnálkozik a megyei rendôrparancsnok
Lapunkban már ismertettük azt az esetet, mely egyedülálló kisvárosunk életében: az ügy a Koporsós kocsmából indult, melyet Veress László bérelt, s mikor az új tulajdonos, Czimbalmos Tivadar kitette emberünk szűrét, a történet a rendôrségen folytatódott. Szóváltás a rendôrparancsnokkal, majd bilincsbe verve próbáltak vért venni tôle. Persze ide tartozik az is, hogy a rendôrparancsnok szerint ittasan vezetett a vállalkozó, és nem hajlott a szép szóra, amikor biológiai bizonyítékot kértek tôle. Az eljárás ellen tiltakozva Veress László a katonai törvényszékhez fordult, nehezményezve a helyi rendôrparancsnok, Sandor Eugen viselkedését.
Az ügy még folyamatban, azonban egy levél is érkezett Veress címére a megyei rendôrparancsnoktól, Negrusa Ioantól, amit teljes egészében közlünk:
Belügyminisztérium, Hargita Megye Rendôrfelügyelôsége
Iktatószám: 147/R 19.08.2001.
Veress László számára:
A rendôrfôkapitánysághoz intézett bejelentésével kapcsolatban, melyben Gyergyószentmiklós Város Rendôrségének alkalmazottai által elkövetett visszaéléseket jelzi, melyek erkölcsi károkat okoztak önnek, közöljük, hogy kivizsgálásokat folytattunk, és a következô intézkedéseket hoztuk:
1. A Czimbalmos Tivadarra vonatkozó bejelentését a gyergyószentmiklósi ügyészség oldotta meg.
Az ügyészség általi megoldás leközlése után, abban az esetben, ha nincs megelégedve, jogában áll fellebbezni, a Bűnügyi Eljárási Törvénykönyv értelmében.
2. Javasoltuk az ön elleni büntetôeljárás meg nem kezdését a „biológiai bizonyítékok begyűjtésének megakadályozása" bűncselekmény elkövetése miatt, mely tett a 328/1966-os számú újraközölt rendelet 37. szakaszának 3. bekezdésébe ütközik, és ez által büntetett. Az ügycsomót elôterjesztettük Hargita megye ügyészségéhez a megoldás megerôsítése érdekében.
3. Sandor Eugennel, a Gyergyószentmiklósi rendôrség parancsnokával szemben elrendeltük a vezetôi pótlékának két hónapra való felfüggesztését azon okból, hogy az önnel a helyi rendôrörsön történt ellentmondásos tárgyalás lefolytatása után, amely kölcsönös idegességen és személyes meggyôzôdésen alapult, a tiszt homályos, pontatlan utasításokat adott a három altisztnek arra vonatkozóan, hogy ellenôrizzék, alkoholos állapotban vezette-e ön az autót.
4. A három altiszt ellenôrizte önt, és olyan rendôrségi intézkedéseket foganatosítottak, melyek a közvéleménynek az önrôl kialakított képét negatívan befolyásolták volna, anélkül, hogy a terhükre lehetne írni a törvényes elôírások áthágását, értékelés, mellyel ön is egyetértett a beszélgetés alkalmával.
Sajnálatomat fejezem ki ezen nem kívánatos incidens miatt.
Tisztelettel: Negrusa Ioan rendôrparancsnok
* * *
Az ügy kapcsán a két érintettet is megkerestük. Veress elmondotta, hogy e levél még egy bizonyíték arra, hogy az ügyet tovább kell folytatnia törvényszéki úton, és nem tágít mindaddig, amíg kártérítést nem kap a vele történtekért.
Sandor Eugen, városunk rendôrparancsnoka pedig tôlünk értesült a hírrôl. Mint mondotta, vele senki nem közölte, hogy tettéért valamiféle „büntetéssel" sújtanák. Tehát mást nem mondhat nekünk, mint azt, hogy bátran keressük, mert holnap is, holnapután is ugyanabban az irodában fogjuk megtalálni ôt.
Balázs Katalin
Gyergyóremete
Már nem kell a központot hívni
Kedd reggeltôl minden remetei telefont közvetlenül el lehet érni, nincs már szükség arra, hogy tárcsázzuk a központot – tudtuk meg Rákosi Zoltántól, a Romtelecom gyergyószentmiklósi kirendeltségének vezetôjétôl.
– Gyergyóremetén minden saját telefonkészülékkel rendelkezô családot távolsági telefonvonalra kapcsolunk – mondotta Rákosi. – Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a remetei telefonszámok elé egy 152-es szám került. Tehát nem kell ezentúl a központot hívni, egybôl a hívott félhez csenget be a készülék.
– Más környékbeli községekben is megtörténik ugyanez?
– A tervek már elkészültek Újfalura, Alfalura, Csomafalvára, Szárhegyre és Ditróra vonatkozóan, beleértve a községekhez tartozó más településeket is. Csomafalván már egy héten belül megtörténik az átkapcsolás, amely mindössze egy éjszakát vesz igénybe. A többi községben még szükség van néhány munkálatra, hogy kivitelezhetô legyen az átkapcsolás. Ez viszont nem jelenti azt, hogy új elôfizetôket is tudunk fogadni, hiszen még a régi hálózatot használjuk. Az új hálózatokat bizonyos anyagok hiányában még nem tudtuk elkészíteni.
– Az év elején beszéltünk arról, hogy Gyergyószentmiklóson minden vonalat digitális központhoz csatolnak. Ez azóta sem történt meg...
– Azóta annyi történt csupán, hogy a korszerű digitális központ már fel van szerelve, és úgy tűnik, hogy minden eszköz megvan, ami szükséges az átkapcsoláshoz. Ez is csak a múlt hét végén történt meg, akkor érkezett a legutolsó szállítmány. Hozzávetôleg még két hónap szükséges, hogy a vonalakat hozzákapcsolhassuk az új központhoz.
– A díjszabásokban számíthatunk-e közelebbrôl változásokra?
– Mostanában bonyolult a telefonpolitika, legfelsôbb szinten vezetôségcsere történt, s nem lehet kiszámítani az új vezetôséget. Áremelésre nem jött semmilyen jelzés, a beruházások is le vannak állítva, azért néz ki a bejáratunk úgy, ahogy.]
Pál Hajnalka
Nem azt nézik, hogy mit mond...
Két elgondolkoztató momentuma is volt a legutóbbi tanácsülésnek.
Elôször is a prefektúráról viszszaküldtek újratárgyalásra egy nemrég elfogadott határozatot, tekintve, hogy törvénytelennek találták. Mikor ennek a tárgyalására került sor, a titkár úgy vezette be a témát, hogy van az említett határozattal egy kis gond, amit az elfogadásakor nem vettünk észre, s most azt módosítani kellene. A valóság ezzel szemben az, hogy amikor a tanács a határozatot tárgyalta, én mondtam, hogy ez törvénytelen, ne fogadjuk el. A tanács sajnos a titkárra hallgatott, aki azt állította, hogy a határozat teljesen törvényes, nyugodtan fogadják el. Mikor most emlékeztettem társaimat, illetve a titkárt erre, ez utóbbi válasza az volt, hogy tényleg így van. Ennyi. Még bár annyi sem, hogy bocsánat, tévedtem. Ráadásul ez nem az elsô ilyen tévedése, de a tanácsos társaimat ez láthatóan nem zavarja, ugyanis mindenki tudomásul vette, hogy változtatni kell a határozaton (megjegyzem a most elfogadott változat is enyhén sántít), s kész.
A másik a Kisebbségi Színházak Kollokviumának nyújtandó támogatás kérdése. A júliusi ülésen én javasoltam, hogy hallgassuk meg a Figura kérését, s a Művelôdési Ház javítására fordítható 100 millió lejen túl a rendezvényt is támogassa a tanács. Akkor a javaslat több órás vitát szült, majd a szavazáskor heten voltunk az elfogadása mellett, a többiek tartózkodtak. Miután világossá vált, hogy e nélkül a támogatás nélkül lehetetlenség megrendezni a Kollokviumot, s ezt nagy nehezen a polgármester is megértette (ugyanis a júliusi vitában ô volt az, aki folyton azt hangoztatta, hogy sajnos nincs honnan pénzt adjunk), az augusztusi ülésen a témát ismét napirendre tűzték. Ezúttal a javaslat a városháza részérôl jött, s egyetlen hang vita nélkül szavazta meg a tanács, ráadásul egyhangúlag.
Akinek van szeme a látásra s füle a hallásra, az ért ezekbôl.
ÁRus Zsolt
Működik a bölcsôde
Már korábban tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy az országvezetés levette gondját a bölcsôdékrôl, az önkormányza-tok kezelésére bízva azokat. Persze a jól bevált szokás szerint egy árva lejt nem utalt át a fenntartásukra, hadd legyen, mi miatt fônie a városvezetôk fejének. Városunkban is ugyanez történt, a bölcsôde alkalmazottait ki sem fizették, úgy adták át az önkormányzatnak. Pál Árpád polgármester szerint a költségvetés-kiigazításkor számíthatunk ezen intézmény számára átutalt összegekre, addig nincs, mibôl működtetnünk. Hétfôtôl viszont újra gyerekzsivajtól hangos a Virág negyedi intézmény.
Tătaru Ileana mindössze egy hete vette át a bölcsôde vezetését és lett fôasszisztens, hiába kérdeztük tehát az anyagiakról, nem tudott válaszolni. Mint mondotta, ô csak most ismerkedik az ott folyó tevékenység pénzügyi oldalával, bár már egy éve a bölcsôde alkalmazottja. Arról viszont, hogy hogyan működik az intézmény, szívesen beszélt.
– Érdekes a helyzetünk, hiszen csupán anyagiakban tartozunk a polgármesteri hivatalhoz, a kórház biztosítja számunkra az élelmet, amibôl itt, helyben fôzünk a gyerekeknek – mondotta.
Alig pár napja csupán, hogy a nyári szünet után újra beindult a bölcsôde, ezért van még csak kilenc gyerek ott. A beíratáshoz pedig – függetlenül attól, hogy már korábban is járt oda a csemete – orvosi igazolások, egyéb iratok szükségesek, ez hátráltatja a szülôket. A korábbi évben harminc-harmincöt gyerek tartózkodott ott. Amióta a fogyatékos óvoda kapott egy helyiséget az épületben, csak két csoportra osztják a gyerekeket korosztály szerint. Külön termekben alszanak, játszanak a különbözô csoportokba tartozó apróságok. Van, mivel játszaniuk ott, hiszen még a falakra is plüssállatkák vannak felaggatva.
– Földi paradicsomot jelent a kicsiknek ez a hely – mondja a fôasszisztens. – Általában olyan szülôk adják ide kicsinyeiket, akiknek otthon nincs lehetôségük foglalkozni velük, vagy nem megfelelô az anyagi helyzetük. Itt 13 000 lej a napidíj, de lehet ennél kevesebb is, annak függvényében, hogy mekkora a szülôk keresete, vagy hány gyerek van itt a családból. Itt ruhát, pelenkát is kapnak, és rendszeresen fôtt ételt ehetnek. S persze van bôven, mivel játszaniuk.
Nem is szoktak sírni a szülôk után az apróságok, bár néhanapján elhull egy-egy krokodilkönny hétfô reggel, amikor otthagyják ôket a szülôk. A nagyobbak pedig már tudják: ha kiflit kapnak uzsonnára, akkor péntek van, s nemsokára hazaviszik ôket.
– A szülôk is meg lehetnek elégedve a bölcsôdével – mondotta Tătaru Ileana – hiszen itt szobatisztaságra, egyedül enni, járni is megtanítjuk csemetéiket. Meg is szoktak lepôdni, hogy minden hétvégén valami újjal állnak elô gyerekeik.
Hogy mit csinálnak ott egész nap a kicsik? Fél nyolckor kelnek, s reggeli után bilire ül a társaság. Az egész napos játszadozást pedig csak az étkezések szakítják meg. Ha meleg van, néha az udvarra is kiviszik ôket játszani. Igaz ugyan, hogy a garázsok elfoglalják ott a helyet, de ez van. A környezô tömbházakból is oda járnak a gyerekek, hiszen nincs játszótér a közelben, s néha alaposan megrongálják az épületet. Ablakokat törnek be, legutóbb pedig az intézmény névtábláját dobálták meg kövekkel, úgy, hogy három helyen is eltörött. A csatornát is tönkretették.
Tizenkét alkalmazottja van jelen pillanatban a bölcsôdének, Tătaru Ileana szerint pedig ez se nem több, se nem kevesebb, mint amennyire szükség van. Idetartoznak a mosónôk, a szakácsnôk, az egészségügyi káderek és azok, akik tulajdonképpen a gyerekekkel foglalkoznak. Ezen utóbbiak három váltásban dolgoznak, hisz az apróságokat egy percig sem lehet magukra hagyni. Örömmel jelenti ki, hogy mind a tizenkét alkalmazott nemrég megkapta az elmaradt bérét. Egy gyerekpszichológus azonban jól fogna néha, de nincs.
– A régi rendszerben már a három hónapos gyerekeket is bölcsôdébe adták a szülôk. Akkoriban három bölcsôde is működött a városban. Most, hogy a szülés után két év szabadság jár az anyukáknak, inkább otthon tartják az apróságokat. Pedig beadhatnák ide, nem rossz hely ez – mondta végezetül Tătaru Ileana. Aki pedig megfontolta a dolgot, és úgy döntött, hogy szívesen bölcsôdébe adná gyerekét, annak fizetési és orvosi igazolással, a gyerek születési bizonyítványának másolatával, valamint a beíratandó gyerek garat- és székletvizsgálatának eredményével kell jelentkeznie.
Pál Hajnalka
A Közüzemek hírei
Keddre vezetôtanácsi ülést hívott össze Nagy Attila, a Közüzemek igazgatója. A napirenden a téli fűtés, a kintlevôségek behajtása, valamint a leépítések ügye szerepelt. Mivel a cenzorokon kívül az ötbôl mindössze két vezetôtanácsi tag jelent meg, döntésképtelen volt az ülés, csupán beszélgettek, vitatkoztak a jelenlevôk, de jogerôs határozatokat nem hozhattak.
Dr. Márton László felrótta Nagy Attilának, hogy nem figyel eléggé a kintlevôségekre, s kesztyűs kézzel bánik a nagy adósokkal. Azt is fájlalta ugyanakkor, hogy már régóta nem történt semmilyen felújítás a kazánházaknál. Nem születhetett döntés arról sem, hogy mi történik azon vezetôtanácsi tagokkal, akik nem járnak rendszeresen az ülésekre.
Ennek ellenére az ülésen elhangzottak, és a kérdéseinkre kapott válaszok alapján van, mirôl tájékoztatnunk olvasóinkat:
* A Virág negyedi 7-es tömbházban a Közüzemek még egy lakrésszel rendelkezik, amelybe az ügyfélszolgálati irodát szeretnék átköltöztetni. Ez azt jelentené, hogy a lakosoknak nem kell ügyes-bajos dolgaikkal a Gábor Áron utcai székhelyet megkeresniük, hanem mindent elintézhetnének ezen irodában. A lakrész viszont még felújításra vár.
* Jelenleg tizenegy milliárd lej a Közüzemek kintlevôsége, amelybôl nyolcmilliárd a város lakosságát terheli. Nagy Attila elmondotta: kizárólag gazdasági, semmiképp sem műszaki oka lehet annak, ha esetleg nem tudnak idejében fűtést biztosítani. Az adósságok kifizetésével a lakosság is hozzájárulhatna a téli fűtés biztosításához.
* Az üzlet- és lerakattulajdonosok nagy része pozitívan reagált azon felhívásra, hogy a kartondobozokat ne dobják el, hanem gyűjtsék össze, a Közüzemek pedig heti két alkalommal bérmentve elszállítja. A legutóbbi szállításkor 280 kilogramm karton gyűlt össze, amely immár nem a negyedekbeli szeméttárolókat tölti meg.
* A Forradalom negyedben kerülnek forgalomba elôször a kis méretű, fedett szeméttárolók. Egyfajta felmérést végez majd ezzel a Közüzemek, hiszen még azt sem lehet tudni, hogy az éri meg jobban, ha műanyagzacskókat tesznek a kukákba, vagy inkább, ha minden ürítés után kimossák.
* Távlati tervként merült fel az ülésen, hogy nem ártana újra felvállalni a nagyobb méretű autók mosását és műszaki ellenôrzését a Közüzemeknél, hiszen mindkét tevékenység jövedelmet hozhatna.
* A hôhozammérôk felszerelésére lehet kéréseket beadni, fel is szerelik azokat, ha az adott lépcsôháznak nincs tartozása, de az árát mindaddig nem törlesztik, amíg a városi tanács nem különít el egy beruházási alapot a Közüzemek számára. Hogy ez mikor fog megtörténni, egyelôre nem tudni.
* Nagy Attila, mint a Viridis vezetôje közölte, hogy: a Gyilkostónál két hete működik a már korábbra beígért egészségügyi pont. Az ott dolgozó két személy a kórház alkalmazottja, az eszközöket is a kórház biztosítja. A Viridis Kft. a helyiséggel és a szállással járult hozzá, hogy végre működhessen egy egészségügyi pont az üdülôtelepen. Ugyanakkor rendfenntartók is kerültek a Gyilkostóhoz, Nagy Attila szerint igen jól végezte feladatát a két csendôr, amiért hálás is nekik.
Pál Hajnalka
Újabb államosítás, avagy egyéni érdek?
1989 decemberében megvolt az öröm, hogy megbukott a diktatúra, és eljött a nagyon várt demokrácia, de nagyon sajnos, hogy csalódni kellet benne; az elmúlt 11 év csak sorozatos csalódást okozott, ábránd maradt, hogy az állampolgárok visszakapják tulajdonjogaikat. Azt, amit egy nap alatt elvettek, még a mai napig sem sikerült visszaadni a volt jogos tulajdono-sainak, vagy a jogos utódainak.
Hoztak is féltörvényeket, melyek visszaadnák az elvett javakat, de mindegyikben van egy „de", vagy egy „ha", melyik megakadályozza az illetô törvény végrehajtását. Például az erdôk visszaadását függôvé teszi az erdészeti hivatal jóváhagyásától, vagy „ha" elkészül a visszaadás módozatának, végrehajtásának szabálya, stb.
Azonban nem csak a törvényekkel van hiba, de baj van a végrehajtó hatalom hozzáállásával. Illetékesek mondják, hogy vissza kell kérni a tulajdont, és vissza is kell adják, de konkrét intézkedést nem csinál, illetve nem rendeli el a végrehajtást, esetleg ellenkezô utasítást ad. Ennek példái például a következôk:
A szárhegyi közbirtokosság vezetôsége 1999. november 8-án kelt iratával kéri a Lengyár és annak területének visszaadását, azzal a céllal, hogy az állami gazdasággal együtt csinál egy erôs társasgazdaságot. Ebben az ügyben próbált a gazdaság igazgatójával, Varga mérnök úrral egyeztetni, amire mindig kitérô választ kapott.
Közben a Hargita megyei komisszió 6/200 számú határozatával jóváhagyja a közbirtokosság kérését, egyetértve a törvény II. fejezetének, illetve a 37-es cikkely 1. pontja alapján. De 2001. augusztus 1-én 2712/2001-es határozatával a volt Lengyár és a gazdaság részvényese tulajdonát képezô 13H.68 területét az állami gazdaság javára igazol, semmibe véve az elôzô határozatot, illetve a 2000/1-es földtörvény 1991 évi újraközölt 18-as számú földalapról szóló törvény 37. szakaszában elôírt törvényt.
Megjegyezni kívánom, hogy több, mint két éve Varga igazgató úr, valamint a község egyik vezetôje kijelentette, hogy a gazdaság megvételére joguk van. Erre a célra, illetve az eladás céljára egy reklámlapot is nyomtattak. Ezért Szárhegy lakossága tiltakozott is az illetékes hatóságoknál. Megjegyezni kívánom, hogy Szárhegy község területén egyetlen négyzetméter állami terület sem volt. Úgyszintén a gazdáknak a földje a termelôszövetkezetnek volt leadva, és a 18-as földtörvény alapján saját tulajdonba is vették, és a gazdaságtól mindenkinek haszonbért adtak.
Kérdés, hogy kinek az érdekében akarják a szárhegyi gazdákat kisemmizni. Majd elválik, de remélem ez illetôknek nemcsak öröm lesz benne és az illetékes hatóságoknak ebben az esetben elôbb-utóbb kellemetlen lesz.
További államosítás!
2000. szeptember 19-én kelt 2137/2000 számú rendeletével a megyei prefektusi hivatal körlevélben utasítja az OKT mérnökét, hogy a HG 581/10/9.1998 számú és az OUG 12/77.07.1998 rendelet értelmében az állami vasútvonal mindkét oldalán fekvô terület a vasút tulajdona és azt a volt tulajdonosnak nem szabad visszamérni, mivel az a vasút biztonsági zónája. Igaz, hogy húsz méteren belül nem szabad építkezni, vagy anyagot raktározni, de ez a terület nem volt államosítva. Viszont ha a vasút erre igényt tart, kártalanítás ellenében megveheti, ami országosan több ezer hektárt tesz ki.
Nem rózsás, illetve szomorú a falusi szövetkezetek helyzete is. Kisemmizték a volt szövetkezeti vagyon tulajdonát, illetve felélték annak vezetôi. Ezt is mind a hatóságok közömbösségével. Az egészben a legnevetségesebb az, hogy a volt tagság befizetett részvényeit is csak úgy ismerik el, ha a tagsági díjat kipótolja újabb tízezer lejjel.
Mindez a hatóságok tudtával vagy tudta nélkül. Jó lenne ennek is a végére járni, az ingyenélôket felelôsségre vonni, illetve elszámoltatni. De ki? Hol vannak a képviselôink, akik kellene a polgárok érdekeit védjék illetve képviseljék?
És még a kérdés a prefektúra által kiadott utasításokat, jóváhagyásokat ugyanaz a hivatal tisztviselôje írja alá. Talán a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal kéz? Jó lenne tudni, miért.
Kérem a mellékelt cikk közlését, mivel a hatóságok megyeszinten törvénytelenül intézkednek, a közérdekkel ellentétben.
Sajgó József, Gyergyószárhegy
Sikerült közös nevezôre jutni Leépítés a Közüzemeknél
Korábbi lapszámainkban részletesen beszámoltunk arról, hogy tíz százalékos leépítést kezdeményezett a Közüzemek vezetôtanácsa, a szakszervezet vezetôjének véleménye szerint viszont nem a megfelelô módon jártak el. Most azonban úgy tűnik, sikerült közös nevezôre jutniuk a Közüzemek vezetôségének és a szakszervezet képviselôinek a leépítések ügyében.
A keddi vezetôtanácsülés napirendjén ez a téma is szerepelt, s Portik Attilát, a szakszervezet elnökét is meghívták az ülésre. Döntés ugyan nem születhetett a túlságosan alacsony létszám miatt, azonban alkalom adódott, hogy a két fél megossza véleményét.
Portik Attilával még az ülés elôtt beszélgettünk, s megtudtuk tôle, hogy az igazgatóval az utóbbi idôben többször is tárgyaltak errôl a problémáról.
– Immár ismerjük az elbocsátás elôtt állók kilétét, s úgy látom, nagyjából be lesznek tartva a kollektív munkaszerzôdésben elôírt szempontok. Olyan eset is van, hogy összevontak néhány munkakört, s ahonnan eddig három személyt kellett volna elbocsátani, már csak kettônek kell mennie. Azonban még mindig fenntartom, hogy nem ez a legjobb megoldás a vállalat anyagi gondjainak megoldására.
Az ülésen dr. Márton László elmondotta: úgy véli, nem voltak valós állítások, amiket Portik lapunknak nyilatkozott, hiszen azon a bizonyos ülésen is jelen volt, amelyen a leépítésrôl döntöttek. Nagy Attila azonban nem így vélekedett: csak annyit kifogásolt, hogy Portik állítása szerint csak a termelô személyzetbôl válogatták ki a leépítendô alkalmazottakat, azt pedig belátta, hogy anélkül tették meg az elsô lépéseket, hogy tárgyaltak volna a szakszervezettel.
A megbeszélés eredménye annyi volt, hogy Nagy Attila megígérte: ezentúl a vezetôség nem hoz a szakszervezetet is érintô döntést elôzetes tárgyalások nélkül.
– Itt nem átszervezésrôl, hanem egyszerű leépítésrôl van szó, amelynek megszervezése a vezetôség feladata. A sokat emlegetett kollektív szerzôdésben foglaltak az átszervezésre vonatkoznak. Ennek ellenére elismerem, hogy sokkal korábban el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat a szakszervezettel.
A leépítés tehát folytatódik, a kijelölt alkalmazottak fele már megkapta az elbocsátólevelet. Lehet, hogy Portiknak igaza van, mikor azt állítja, nem ez a megoldás. A lényeg viszont az, hogy sikerült megegyeznie a két félnek, s ha a leépítést nem is lehet elkerülni, de legalább nem a legszegényebbek esnek el a mindennapitól.
Pál Hajnalka
KisAsszony
Hogyan „fessünk" a munkahelyen?
Arra a legtöbb nô nagyon ügyel, hogy milyen ruhát vesz fel reggel, munkába menet. Az arc öltözete, azaz a smink azonban legalább ilyen fontos, hiszen idônk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, nem mindegy tehát, hogyan nézünk ki. Semmi esetre sem úgy, mint szombat éjszaka, de a teljesen kifestetlen arc sem biztos, hogy elônyére válik egy dolgozó nônek.
Az irodában sem a túl elegáns vagy feltűnô make-up, sem a minden kis hibát látszani hagyó természetesség nem a legmegfelelôbb választás. Gondoljunk csak bele, milyen benyomást keltünk így például egy állásinterjún. Holott az elsô benyomás mindent eldönthet.
Természetes, mégis feltűnést keltô a szempillaspirál – ez az az eszköz, amelyet még azoknak is érdemes használni, akik egyébként nem sminkelik magukat. A szép szempillák vonzzák a tekinteteket, és néhány bókra is okot adhatnak, ami oldhat az esetleges feszültségen. A jó minôségű maskara megéri az árát!
Aki mégis a komplett smink híve, kezdje azt olyan alapozó használatával, ami jól illik bôre színéhez és segít kiegyenlíteni az egyenetlenségeket. Ha különösen frissnek és üdének akar látszani, válasszon olyan terméket, amely fényvisszaverô elemeket tartalmaz.
A szem kifestésénél kerülje a feltűnô színeket, fôleg az interjún és az új munkahelyen, mert sajnos elôfordulhat, hogy fônöke és kollégái emiatt nehezen veszik majd komolyan. Nem kell feltétlenül a földszínekhez ragaszkodni, de a harsányabb színeket csak finom rétegekben vigye fel a szem környékére.
Figyeljen oda arra, hogy a szemöldökvonal az arcához megfelelôen illeszkedjen, és alaposan ki legyen szedve. Éppúgy mint a szépen festett szempilla, a finom vonalú szemöldök is szinte átváltoztatja az arcot. A titka egy jó minôségű csipesz, de a legjobb módszer talán inkább ha szakértôre bízzuk, mert a tükör elôtt könnyen elronthatjuk, és a hiba sajnos nem letörölhetô, mint a festék.
Kerüljük a vérpiros rúzst – legalábbis az elején. Olyan hatást kelthet ugyanis, mintha minden és mindenki felett uralkodni akarna, ez pedig a legrosszabb, amit új kollégái gondolhatnak önrôl.
Ne a legerôsebb parfümjét használja! Nem biztos, hogy mindenkinek az a kedvence, sôt van, akinél a tömény illat migrénre ad okot – nem a legjobb kezdés! Parfüm tekintetében is kövesse tehát „a kevesebb több" elvet
A sikeres nô ruhatára
(folytatás elôzô lapszámunkból)
Egy lépést se nélküle: A táska
Ne legyen túl kicsi, de hajóbôrönd méretű sem, mert mindkettô nevetséges. Táskában is a fekete a legelegánsabb, de elfogadják a sötétbarnát, a bordót és a sötétkéket is. Semmiképp se legyen műbôr és túlságosan puha bôrbôl való. A fehér, sárga és homokszínű hatásos, de nem az üzleti tárgyaláson.
Önbizalomnövelô kiegészítôk
A férfiak általában nem figyelik, hogy tárgyalópartnerük ékszere bizsu vagy valódi, de azt nem szeretik, ha túl feltűnô, vagy éppen túlságosan apró a dísz. Magabiztosabbnak, határozottabbnak tűnik a szemükben, ha övet hord: az öv nélküli és övvel hordott kosztüm közül minden kérdezett az utóbbit választotta. Régi szlogen, hogy a szemüveg öltöztet. Akkor jó, ha kiemeli az arc és a szem szépségét, de nem túl különleges: a vénkisasszonyos okuláré éppúgy rontja az összhatást, mint az ultramodern keret. (Színes) kontaktlencsét csak akkor válasszon, ha tényleg jól lát vele és nem aznap viseli elôször, vagyis – akármilyen fordulatot vesz is a tárgyalás – semmiképp sem pottyanhat ki és nem könynyezik tôle a szeme.
Szolid smink, finom parfüm, ápolt haj
Egy jól öltözött nôhöz feltétlenül hozzátartozik a finom, egyéniségéhez illô smink: szemfesték, púder, egy kis pirosító és rúzs, de semmiképp sem vérvörös vagy babarózsaszín! A férfiak nagyon szeretik, ha meghagyjuk nekik az illúziót, hogy egyáltalán nincs rajtunk festék. A parfümmel is csínján kell bánni: visszatetszést kelt, ha egy üzleti tárgyaláson illatfelhôbe burkolózva jelenünk meg. A leheletfinom, könnyű illatra viszont senki nem allergiás. A hatás akkor tökéletes, ha az egyéniséghez illô illat éppen csak megcsapja a tárgyalópartner orrát. Az alak vagy bôr kis hibáit apró trükkökkel könnyen elrejthetjük, de a zsíros, ápolatlan haj visszataszító látványa azonnal szemet szúr. A csábos hajzuhatag és a fiúsan rövid frizura helyett a megkérdezettek többsége a félhosszúra szavazott. Ha a barátja imádja hosszú, dús hajat, semmi szükség rá, hogy karrierje érdekében „feláldozza" a hajkoronáját. A megoldás pofonegyszerű: üzleti megbeszélés elôtt készítsen belôle elegáns kontyot!
Szórakozzunk, de ne legyünk szórakozottak!
Ahogy halad feljebb a ranglétrán, garantáltan szaporodnak a társasági eseményekre szóló meghívások. Tudnia kell, hogy egy partin is megnézik, mi van Önön. Pályája elején maradjon inkább a sima fekete ruhánál, még akkor is, ha a többiek nagyestélyiben parádéznak! A karrierjük csúcsán lévô sztárok már megengedhetnek maguknak némi polgárpukkasztást: pl. az Oscar-díj átadásán elôfordul, hogy egyesek mélyen dekoltált, extra szabásvonalú, vad(ító) színű estélyi ruháikkal, bolondos kiegészítôikkel, különleges frizuráikkal és sajátos sminkjükkel sokkolják a társaságot. Néhány éve Ted Kennedy szenátor felesége az akkori amerikai divat szerinti átlátszó, melltartó nélküli ingben jelent meg egy Fehér Ház-beli fogadáson. A másnapi lapokból kiderült: Mrs. Kennedy-nek nem volt elég tekintélye ahhoz, hogy elfogadják tôle ezt az extrém öltözködést.
Pásztorkrém
Egy doboz olajos halat törjön át, s az olajával együtt keverje el 10 dkg juhtúróval és 5 dkg vajjal.
Sonkakrém
15–20 dkg sonkát daráljon meg 1–2 héjában fôtt burgonyával, s a masszát 5–10 dkg vajjal keverje habosra.
A rovatot szerkeszti: Pál Hajnalka
KisNet KisNet KisNet KisNet
Fél millió dolláros név-aukció
Egy new yorki házaspár szokatlan módon szeretne egy „kis" pénzhez jutni, névértékesítés útján.
A házaspár meghirdetett az interneten egy aukciót, mely során a születendô gyermekük nevét kívánják eladni. A névadás jogának kikiáltási ára fél millió dollár, és a gyôztes vállalat magáról nevezheti el a leendô kisfiút.
Ezt a fura, és merész ötletet a szükség szülte, (a fantáziáról nem is beszélve) ugyanis a bejövô összegbôl szeretnék két meglévô és a leendô gyermekük iskoláztatását finanszírozni, valamint két szobás lakásukból egy tágasabb házba költözni.
Gyónni csak templomban lehet
A katolikus egyház nem fogja engedélyezni az online gyónásokat, derült ki egy vatikáni hivatalnok jelentésébôl.
Az internet kitűnô eszköz az ige hirdetésére és vallási párbeszédek folytatására, de nem szabad virtuális lelki szemetesládává változtatni. Az egyház vezetôi sokkal inkább támogatják a hagyományos, szemtôl-szemben való gyónást.
A Római Katolikus Egyház a gyónás szentségével részesíti bocsánatban és felmentésben a bűnösöket, ezért ennek egy felszentelt környezetben, egy személyes találkozás során kell megtörténnie, mondta John Foley érsek, a Társadalmi Kommunikáció Pápai Tanácsának elnöke. Az interneten a gyónás titkosságát semmi sem garantálja, pedig ez fontos szempont a gyónás szentségében.
Elindult az orban.hu
Már elérhetô a magyar miniszterelnök hivatalos oldala. A kancellária honlapjára mutat a www.orban.hu internetcím, melyet néhány hete jegyeztetett be a Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztálya. A címet begépelve a miniszterelnök oldala jön elô, ahol elolvashatóak a kormányfô nyilvános szereplései alkalmával elmondott beszédei, a hazai és külföldi médiumokban megjelent interjúi, a külföldi programok alkalmából mondott köszöntôbeszédek.
Az érdeklôdôk megtekinthetik Orbán Viktor üres dolgozószobáját, és láthatják a miniszterelnöki nyílt napon készült fényképek digitalizált változatát is. Az oldalon dedikált fotót is találni Orbán Viktortól. Egy külön link pedig a kormányfô hobbiját, a focit mutatja be. Itt megtudható: Orbán úgy intézi nyári hivatalos programjait, hogy minden hétköznap ellátogathasson Felcsútra, labdarúgócsapatának edzéseire. „Bevallása szerint ettôl jobban bírja majd a kampány megpróbáltatásait" – olvasható a www.orban.hu internetcímen.
Újít a Sony: mozi a desktopon
A Sony mérnökei gôzerôvel dolgoznak egy olyan rendszer kidolgozásán, amely lehetôvé teszi, hogy a felhasználók, miután választottak egy filmet az interneten található adatbázisból, gyorsan letölthessék azt a számítógépükre. A MovieFly nevű projektet öt nagy hollywoodi stúdió támogatja. Tudatában vannak annak, hogy egyelôre még az amerikai háztartásokban található modemek és proceszszorok sem elég gyorsak ahhoz, hogy egy film letöltése ne telne hosszú órákba, ám úgy vélik, bölcsebb elôre menekülni, mint ölbetett kézzel várni.
A stúdiók bíznak abban, hogy a MovieFly idôvel kiszoríthatja a videót, sôt talán még a DVD-t is, és mindenképpen erôs versenytársa lesz a pay-per-view rendszerű kábeltévéknek. A rendszer arra is alkalmas lehet, hogy letörje az internetes filmkalózkodást, amely egyre nagyobb károkat okoz Hollywoodnak.
Linkgyűjtemény
* Ingyenes és Hasznos Cuccok a Neten: http://www.extra.hu/hasznoscuccok/
* A HTML alapjai: http://calypso.tbsz.sulinet.hu/~bferi/html.html/
* Nemzetközi ösztöndíjak: http://www.scholarship.hu/
* Magyar linuxosok honlapja: http://www.linux.hu/
* WebDesign tervezôknek: http://weblabor.hu/leiras/design/
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Gyergyói Nyári Napok hiányában szórakozzon velünk
Whitney Houston 100 millió dolláros szerzôdése
A „zeneipar" eddigi legnagyobb összegű, több mint 100 millió dolláros szerzôdését írta alá Whitney Houston popénekesnô kiadójával, az Arista Records céggel.
Az 1963-ban született, hatszoros Grammy-díjas Houston vállalta, hogy a következô hat önálló albumot és két válogatást az Aristánál készíti el.
Egyes szóbeszédek szerint Houston el akarta hagyni a szinte karrierjének kezdete, 1985 óta mögötte álló Aristát, és a J Recordshoz akart átszerzôdni, melynek fônöke Clive Davis, akit éppen az Aristától tanácsoltak el.
A korábbi legnagyobb szerzôdési összeget, 80 millió dollárt a zenei elôadók között Mariah Carey-nek ajánlotta fel a Virgin Records a Sony Musictól való elcsábítására. Carey túlhajszolt életmódjához hasonlóan – idegi és fizikai összeomlás miatt jelenleg egy New York-i kórházban kezelik – az utóbbi években Houston is meglehetôsen kicsapongó életet élt. Egyszer marihuánát is találtak nála a hawaii repülôtéren, de ejtették a vádat.
Whitney Houston 140 millió eladott albummal a legsikeresebb egyéni elôadók közé tartozik, legutóbbi, 2000. áprilisában megjelent dupla CD-s válogatásából 8 millió darab fogyott el világszerte.
Tóba gurult a szeretkezô pár
Szeretkezés közben a park tavába gurult az autója egy német alkalmi párnak. A felajzott párocska egy ludwigshafeni tavacska mellett állította meg kocsiját, majd vad gyömöszölésbe kezdett az elsô ülésen. A rendôrség feltételezése szerint egyikük véletlenül kirúgta lábával a kéziféket, ám csak akkor vették észre, hogy pácban vannak, amikor nyakig ültek a vízben. A két fiatalt, akik sérülés nélkül megúszták az ügyet, végül a tűzoltóság segítségével emelték ki a tóból. A helyszíni jelentés a túlfokozott interperszonális tevékenységet jelöli meg a baleset okául.
Aaliyah szörnyethalt
Felszállás közben motorhiba miatt lezuhant és felrobbant a Bahamákon az a kétmotoros Cessna gép, amely Aaliyah énekesnô-színésznôt és kíséretét szállította. Aaliyah és heten a fedélzeten tartózkodók közül azonnal életüket vesztették, a kilencedik személy túlélte a katasztrófát, de a kórházban hamarosan ô is meghalt. A hatóságok vizsgálják a baleset pontos körülményeit.
A 22 évesen eltávozott énekesnô éppen legújabb zenés videóját forgatta az üdülôszigetek egyikén. Sikerrel szerepelt az Öld meg Rómeót! nôi fôszereplôjeként, és leszerzôdtették a Mátrix folytatásaiba is.
Meghalt a több mint 5 méteres hajú ember
Thaiföldön 77 éves korában meghalt a világ állítólag leghosszabb hajú férfija. Hoo Szateow, egy hegyvidéki törzs tagja szélütés következtében hunyt el. A Guinness Rekordok Könyvébe 5 méter és 15 centis hajhosszal került be.
Hoo abban a meggyôzôdésben élte le életét, hogy belebetegszik, ha levág a hajából. Évente csupán egy alkalommal mosott hajat. Hozzátartozói annak tulajdonítják hirtelen halálát, hogy az istenek megharagudtak a tömegesen érkezô turistákra, akik meg akarták csodálni pompás hajzatát.
Az elhunyt „Hosszúhaj" örökébe bátyja, a 88 éves Ji Szeng-la lép, akinek haja öt méter hosszú.
Német atyafié az Év Orrbozontja
Egy német férfi nyerte az Év bajusza címet. Lothar Kuhn muskétás-stílusú legénytollával aratott sikert a 28. Bajusz Fesztiválon, Montemesolában. A rendezvényt évente rendezik a dél-olasz városban, ahol idén több mint száz versenyzô akasztott bajuszt a legférfiasabb arcszôrzet címért. A legtöbb kandurbandi Németországból érkezett, ahol valóságos kultusza van a tekintélyes orr alatti bozótoknak.
Nem kapott fizetésemelést: kiherélte magát
Lenyisszantotta heregolyóját egy perui férfi, mert a limai országház ôrei nem engedték be a parlamentbe, hogy beszélhessen az elnökkel. Eduardo Velez Alejos 36 éves munkásnak nem ez az elsô bizarr húzása: tavaly a péniszét vágta le ugyanitt, tiltakozásul, hogy nincs munkája. A levágott hímtagot sikeresen visszavarrták az orvosok, munka is akadt, ám Alejos most fizetésemelést is szeretett volna. Mivel fônöke erre nem volt hajlandó, a munkás magát Carlos Ferrero Costa elnököt akarta felelôsségre vonni. Mikor az ôrök közölték vele, hogy nincs ügyfélfogadás, az ember elôrántott egy nagy kést, és nyissz, levágta egyik tojását. Az orvosok ezúttal már nem tudták visszaragasztani a testrészt, ám diagnózisuk szerint Alejos még mindig élvezheti a normális szexuális életet. Ha akarja.
Amatôr beach-szex kétszázfôs közönség elôtt
Mintegy kétszáz fôs, éljenzô nézôsereg elôtt szeretkezett egy brit páros a spanyol tengerpart egyik felkapott üdülôhelyén. A 31 éves Christine és negyvenéves szeretôje a helyi hírek szerint több vendégnek elmondta szándékát Benidorm egyik bárjában. Egy szemtanú visszaemlékezése szerint a hír villámgyorsan elterjedt az üdülôfaluban, és a kérdéses idôpontra jelentôs drukkersereg gyűlt össze, akiknek nem is kellett csalódni. Sôt az egyórás műsorba beszállt két francia és egy svájci férfi is. A közönség hangos tetszésnyilvánításától kísért nyögéseknek a rendôrség vetett véget. A brit párocska a bezsuppolás elôtt még meg is hajolt a nézôk elôtt. A díszes kompániát másnap reggel engedték ki, különösebb bírság kiszabása nélkül.
Szexhez fáradt olasz nôk
Fáradtak a szexhez az olasz nôk – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A megkérdezett nôk túlnyomó többsége a férfiakat okolja, azért, hogy fáradt az éjszakai erotikus játékhoz. A nôk többsége ugyanis napi nyolc órát dolgozik majd hazamegy és elvégzi a házimunkát. Az olasz férjek európai társaiknál is kevesebbet segítenek feleségeiknek a ház körüli munkában. A megkérdezett nôk 40 százaléka boldogtalanak érzi magát házasságában.
Elkapták a bugyibolond betörôt
Elfogtak egy 14 éves fiút a Main-beli Portlandban, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy ô tört be legalább öt különbözô lakásba, felpróbálni a háziasszonyok fehérneműit – jelentette be az amerikai rendôrség. A tinédzsert magánlaksértés és betörés miatt vonják felelôsségre. A rendôrség attól tart, hogy a srác fétisimádata súlyosabb erôszakos szexuális cselekedethez is vezethet. A fiút egyelôre este héttôl reggel hétig kijárási tilalommal sújtották, nappal pedig csak felnôtt kíséretében hagyhatja el otthonát.
A norvég koronaherceg esküvôje
Szombaton, augusztus 25-én Haakon norvég koronaherceg örök hűséget esküdött választottjának, Mette-Marit Tjessem Hoibynak. Pénteken este a norvég kormány ünnepi bankettje vezette be a házassági ünnepségeket, ezen 300 meghívott vett részt. Amíg azonban a norvég kormányfô a szerelem és boldogság jelképének nevezte a nászt, egyesek igencsak fanyalognak, hogy az ara már egyedülálló anya, aki négyéves kisfiát neveli. Sôt, az ifjú feleség (volt pincérnô) korábbi kicsapongó életérôl, volt büntetett elôéletű barátja – aki oslói kábítószeres körökben is forgott – állítólag fotókkal is rendelkezik. Az exbarát azonban a házasság napján ügyvéden keresztül bejelentette, hogy a semmiképpen sem „udvarképes" fotókat Mette-Marit vad ifjúságáról sem Norvégiában, sem külföldön nem hozza nyilvánosságra. Három napja a feleségjelölt elismerte ugyan, hogy a kilencvenes években vad partikon vett részt, a kábítószerezést azonban tagadta.
Az ifjú pár – mindketten 28 évesek – mindenesetre „nagyon sok" gyereket akar. A kormány által adott ünnepi banketten Haakon herceg megköszönte szüleinek a polgári ara kisfiának, Mariusnak „nyílt és barátságos fogadtatását". Marius egyébként nem kap helyet a trónutódlásban és hercegi, vagy egyéb udvari cím sem vár rá. A feleség koronahercegnôi címet kap.
Budapest parádé
Sok volt az ittas vagy kábítószeres állapotban lévô személy a Budapest Parádéhoz kapcsolódó szombat esti rendezvények helyszínein. Az Országos Mentôszolgálatnál elmondták, hogy több kisebb verekedésrôl is értesítést kaptak. Különösen sok volt a dolguk a Dózsa György út körzetében.
Százezrek buliztak a Budapest Parádén. Európa egyik legnagyobb zenés, táncos felvonulását idén második alkalommal rendezték meg. A felvonulásra a szórakozók mellett egyebek között klubok, lemezkiadók, rádiók és tévék jöttek el, hogy a vonuló kamionokról mulattassák a parádézni vágyókat.
Parádé-mérleg számokban:
* 500 000 résztvevô (kétszer annyi, mint tavaly)
* 51 kamion
* 300 DJ és zenekar
* 105 rendôr és 900 biztonsági ember
* Néhány ájult és horzsolásos sérült
* Sok ittas és belôtt ember
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Deltai kalandok – Tomorosan (32.)
A „Strela" jól bírta az iramot, árral szemben az Ó-Dunán a Chilia-ág irányába hajtottunk – bár az ide még tova 20–25 kilométerre volt és a Duna 65 százalékát viszi a tengerbe az ukránokat érintve – a Mila 23-nál kissé megtorpantunk, az Olga-csatornába a bejáratot nem kaptuk. Aztán az is felbukkant a település fölött, abba be és a nagyobb Ligheanca-tóba meg ugyancsak be mert ez az „Aranycsapat" kedvenc állomása, innen is itt, mindig hallal töltöttek zsákokat. Ôk is horgászok, így mondják. Az általános európai szárazság magát itt is megmutatta, a víz felszínét kegyetlenül leapasztotta, a mélységeket sekélyebbé tette, a halakat meg kerestük, kutattuk, de sehol sem kaptuk. Végül a nagy lapik és tavirózsák környékén ôket megleltük és a deltai horgászataink legkellemesebb, legszórakoztatóbb élményeit itt, átéltük (még a Militarova-tavon, amit egy elôbbi ismertetésben megírtam). Tömegével lapultak, szunynyodtak, de éhségükre a kanalainkra megindultak, innen elrugaszkodtak, de a lapik a felszínen mozdultak, minket meg riasztottak. Látható volt, ahogyan azok között, közül a vasak után iramodtak – kristály tiszta vízben a csuka 8 méterre is ellát! – s a legnagyobb nyugalommal kell kivárni amíg azokat beérik és ráharapnak. Ennek az ellenkezô „hozzáállás"-a horgászat, a halfogás sikertelensége. Bételik! Mi e sekély vízben – kb. 50 cm volt a mélysége – a csalit a vízfelszín alatt közvetlenül lebegtettük, húztuk-ejtettük annyira, hogy a tó alját ne érje, de a hal beérje. A felszínen húzva túl gyors, mélyebben húzva az aljat éri, onnan a horog, amit csak lehet, mindent magával ragad, megakad, a fű jön, a hal menekül. Pista vendége a Bikfejes Pali, sikertelenségén csak csodálkozott, holott jövet a csónakban magáról igen csak szépet mondott, jól „belemelegedett", így ott helyben, nagy horgász lett! Itt halat nem fogott, csak a „zöldséget" húzta, aztán azt is megunta, tán az Öregre neheztelt, hogy ilyen bandába keveredett.
Nem telt bele egy óra, egy csihányzsák halunk volt, a Licheancaból ki, A Văcaru-tó elôtt el, be a Canalul-Olgába, amit Garla-Sonteanak is hívnak. Pista az utat ismergette, tudta, hogy csak északra kell haladni, de azért a csónakot a csatornákból ide-oda kikapkodta. Tova 7 kilométer után egy nagy tó elôtt álltunk, ha nyugatra megyünk, a Furtunába érünk, ami a környék legnagyobb tava. A térképbe azért betekintünk s emberek a Băclăneştibe értünk! Kristálytiszta vízzel, alattunk a bemondott „dögökkel". Kora délután lehetett amire tanyánkat megleltük – egy szigeten – és éjszakára berendeztük, egy jól látható helyen, viszont kínszenvedés volt megközelíteni, oda bemenni! Igaz már megszoktuk, oda se bojszintottunk, vagy a „mármángós-mármángóját"? A közönséges tolvajlás lehetôségét így kizártuk. Evésrôl szó sem lehetett, aki éhes volt a csónakázás idején falt vagy evett. A Bikfejes is készülgetett, Pista csónakjában, annak a hátsó részébe behúzódott és onnan kanalazott. Éva a közepet birtokolta, a vendég anynyira nem hadonászott, hogy Évát fogja, Pista is biztos távolságban volt, és megkezdôdött az elôadás.
Magam csónakjában ülve becserkésztem a tó észak-nyugati oldalát, majd a keletit, Pistáék a tó közepét vakarták és fogtak. Ilyen formán szoktuk a tavakat letapogatni, a halakat keresni, a nagy kacsacsôrű szájak gazdáit horogra keríteni. A csuka több, mint 600 tűhegyes fogakkal vadászik, mindent, ami mozog és amit a torka befogad, felzabál. Fôleg a „gyomhalakat" vadássza, de az éhség kíméletlenül gyötri – mint mindenkit – és kivétel nincs! Íme: Pista és társai a Haraszimova-tavon ladikoltak, horgásztak, sokat bezsákoltak majd megakasztott egy „középcsoportost" és a kb. 1 kg-os példányt húzogatta a csónak felé, az meg kegyetlenül vergôdött, tekerôdzött. Egyszer csak a boton ütést érzett, nehezebben jött a hal, majd hirtelen oldalra kivágott és bekeményített, a bot meghajlott, vontatva a kerregôvel fékezi az erôszakot. Lassan a csónak közelébe került és mit láttak? – a kisebb csuka a horgon, a kisebb csuka egy „dög" szájában! Így kerültek mindketten a csónakba! Magam, mint horgász elhiszem és „állja a helyét" aki kételkedik, el nem marasztalom, mivel egyszerűen „horgászmesének" gondolhatják.
Miután a magas Sipot-csatorna töltését bejártam – a kukorica ültetvény csalogatott fel – a gyönyörű termés a kis fáradalmat megérte, még le nem szedték, így láthattam a hatalmas 40 cm-es csövek példányait is. A Perijoc házigazdánktól tudjuk és a kertjében is láttuk, a kukorica szárakon függve a hatalmas termést, ami rendkívüliséget jelent! Csak tudományos munka eredménye lehet a bô termés, meg a csövek nagysága. – Viszont a házidisznók húsa számunkra alig ehetô. Meg kell különböztessem itt a szabadabban is megélô disznókat a házi sertéstôl, mert van akinek több, mint 100 darab disznója a nádasokban csatangol és néha napján találkozik velük, de errôl tán Éva lenne az, aki pontos ismertetést adna. Magam csak hallásból tudok, amit tudok.
(folyt. köv.)
Dr. Tomor Zoltán
EGÉSZSÉG
Ne fájjon a szíve(otitis externa)
Infarktusom van? Valami gond van a szívemmel? Sokan gondolnak a lehetô legrosszabbra, amikor fájdalmat éreznek mellkasukban. Több esetben nem a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vezethetô vissza a pánikot keltô fájdalom, de sokszor ténylegesen a szív megbetegedése állhat a sokak által ismert érzés mögött.
A szív vérellátási zavara leggyakrabban mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okoz. Szívinfarktuskor a szív valamelyik koszorúerének elzáródása miatt megáll a keringés. Fontos, hogy a beteg minél elôbb orvoshoz kerüljön, hiszen az elzáródás miatt idôvel egyre több szívizom pusztul el. Az elôbbiek miatt, ha bárki tizenöt percnél hosszabb ideig erôs mellkasi fájdalmat, szokatlan, kellemetlen mellkasi érzést tapasztal, késlekedés nélkül, azonnal hívjon mentôt, hogy szakintézetbe jusson annak kivizsgálására, hogy infarktust kapott vagy sem.
A szívinfarktus tünetei:
* Erôs, szorító, nyomó jellegű mellkasi fájdalom a mellcsont mögött. A kellemetlen szorító érzés, fájdalom több percig is eltarthat – akár tíz percig is, vagy tart egy darabig, majd elmúlik, és ismét visszatér. A fájdalom gyakran a vállakba, karokba, nyak felé is kiterjed.
* Hirtelen jelentkezô légzési nehézségek.
* Elôjelként elôfordulhat gyomorszájban érzett fájdalom, mely sokszor jár hányással.
* Felléphet általános gyengeség, kábultság, izzadás, szédülés.
* Elôfordulhat megmagyarázhatatlan szorongás, gyengeség, fáradtság.
Infarktus elôtti figyelmeztetô jel:
– gyakori erôs, hirtelen fellépô szívtáji fájdalom, mely akkor is jelentkezik – pl. pihenés közben –, ha semmi megerôltetôt nem csináltunk.
Kockázati tényezôk
Magas koleszterinszint
A magas koleszterinszint az egyik legfontosabb rizikófaktor. A magas koleszterinszint kezelése elsô lépésként minden esetben diétával kezdôdik, amelynek legfontosabb szempontjai: a túlsúly megszüntetése és az állati eredetű zsírok bevitelének csökkentése. Jelentôs mennyiségű állati zsírt tartalmaz a szalonna, a kolbász, a sertéshús, a tojás, a vaj, a zsíros sajtok stb. A növényi eredetű zsírok fôleg telítetlen zsírsavakból állnak, koleszterint nem tartalmaznak, és telítetlen jellegük folytán kedvezô a hatásuk a vér koleszterinszintjének csökkentésére is.
Magas vérnyomás
A magas vérnyomás (hypertonia) önálló megbetegedés, és az érelmeszesedés rizikófaktora. A magas vérnyomás káros, késôi szövôdményei: az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség stb.
Testsúlytöbblet (obesitas)
A testsúlytöbblet állandó és felesleges többletmunkát jelent a szív számára. Húsz kilogrammos testsúlytöbblet esetén olyan a szív munkája, mintha állandóan egy 20 kg-os csomagot cipelnénk. A nagyobb munkához a szív természetesen több oxigént igényel. A kövérség nemcsak önmagában rizikótényezô. A kövér embereknél gyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség is.
Dohányzás
A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál jobban bizonyították, és az általa okozott egészségkárosodás (szívbetegségek, tüdôrák, agyi érbetegségek) minden más ártalmas élvezeti szer jelentôségét meghaladja. A nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növeli a szív munkáját. A dohányzás közben belélegzett szénmo- noxid és kátrány közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdôt. Ha valaki naponta 20 szál cigarettát szív el, hatszorosára nô a szívinfarktus bekövetkezésének kockázata; operált betegeknél sokszorosára nô a beültetett ér elzáródásának a valószínűsége.
A dohányzást legjobb nem elkezdeni, de leszokni róla sohasem késô. A dohányzásról való leszokás jelentôsége óriási: szívinfarktus után a dohányzás abbahagyása a felére csökkenti e betegek halálozását, és önmagában olyan jelentôségű, mint a gyógyszeres és a műtéti kezelés együttvéve.
A tudományos számítások azt bizonyítják, hogy a tüdôrák okozta halálozás 90–95%-a, az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel egyharmada, a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhetô lenne, ha az emberiség „elfelejtené" egyik legkárosabb szokását – a dohányzást.
Mozgásszegény életmód
A fizikai aktivitás a vizsgálatok szerint nem közvetlenül elôzi meg a szívbetegséget, de a szervezetre kifejtett kedvezô hatása sokirányú: csökkenti a vérnyomást, a testsúlyt, a koIeszterinszintet, javítja a cukorbeteg anyagcseréjét, csökkentve ezzel a cukorbetegek gyógyszerszükségletét.
A testmozgás tehát közvetett módon gátolja az érelmeszesedés kialakulását, ill. a betegség további súlyosbodását. Az egészségi állapotot a fizikai aktivitás, a szabadidôs sport és rendszeres sporttevékenység kedvezôen befolyásolja. A szélsôségek nélküli testmozgás növeli az átlagéletkort, csökkenti a szív- és érrendszeri, a hipertónia betegségek, az elhízás és érelmeszesedés esélyét. Igen fontos a testedzés közérzet- és hangulatjavító hatása, ami rövid idôn belül meggyôz mindenkit ezen tevékenység hasznosságáról.
Stressz, feszültség, szorongás
Az érelmeszesedés okozta szívbetegség legtöbb rizikófaktora mérhetô, így jelenlétük viszonylag könnyen megállapítható. A stressz nem tartozik a könnyen felfedhetô rizikófaktorok közé, bár fontossága nem vitatható.
Van, akinél pusztán a munkahely gondolata, az állandó túlterhelés, a megoldatlan családi konfliktusok stb. olyan idegi és hormonális hatásokat váltanak ki, amelyek a szívműködés gyorsulását, a vérnyomás emelkedését, az erek összehúzódását és – hoszszabb távon – az érelmeszesedés kialakulását eredményezik.
Összefoglalva elmondhatjuk:
– ha a gyerekek, tizenévesen soha nem kezdenék el a dohányzást,
– ha a magas, állati eredetű zsírfogyasztás helyett minél több gyümölcsöt, zöldséget, halat ennénk,
– ha naponta legalább fél órára elmennénk gyalogolni, úszni,
– ha figyelnénk arra, hogy sem ifjúkorunkban, sem életünk alkonyán ne hízzunk el,
– ha mindenki rendszeresen mérné, megméretné a vérnyomását,
– ha kevesebb konyhasót használnánk a konyhában és az asztalnál,
– ha esetleg cukorbaját minden beteg igyekezne mindig rendben tartani, sokkal kevesebben szenvednének koszorúér-betegségben, magasvérnyomás betegségben és azok következményeitôl.
ÉLETTÖRTÉNET
A család
39. rész: Együtt a teljes család
Gedeonnak egy-egy évtizednek tűnik minden nap, ami még hátravan, hogy az immár megszaporodott család hazajöhessen a kórházból. Napjainak nagy részét azzal tölti, hogy a kórház elôterében azt lesi, mikor osonhat be látogatási idôn kívül is Lillácskához. Csak azért jár haza Nemessyékhez, hogy friss, ízletes süteményeket vigyen onnan asszonyának. Jani persze csatlakozik hozzá, s mintha csak a saját gyerekérôl lenne szó, úgy adja a hasznosabbnál hasznosabb tanácsokat ikertestvérének.
Kató nem gyôz csodálkozni a nemrég még igencsak szeleburdi sógora új magatartásán, s már meg van gyôzôdve arról, hogy a kis Matyinak nagyon jó apukája lesz. Lillácskát azonban még nem tudja anyukaként elképzelni, már látja is, ahogy húzni fogja az orrát a pelenkacseréléstôl, s úgy gondolja, jól fogna neki egy kis segítség. Miután férjével is megbeszéli terveit, Gedeonnak is elôterjeszti:
– Mi lenne, ha bár egy hónapig itt laknátok, ha Lillácskáékat kiengedik a kórházból? Nekem már van tapasztalatom a gyerekek ellátásában, s neki biztosan nem árt egy kis útmutatás... – adja elô ötletét. Gedeon elôször elámul sógorasszonya nagylelkűségén, majd alaposabban átgondolva a dolgot, elfogadja az ajánlatot.
Csengetnek az ajtón. Értesítés érkezik a törvényszékrôl, hogy az üzlethelyiségnek, melyet valamilyen csoda, vagy inkább ismeretség folytán Jani megvásárolt feleségének, megjelent az egykori tulajdonosa, s az illetékesek úgy látják, jogosan követeli vissza az épületet. Nem számít, hogy van adásvételi szerzôdés, nem számít, hogy Kató egy kisebb vagyont költött a felújításra, el kell onnan költöztetnie a gyerekáru boltot. Katónak persze égnek áll a haja a hír hallatán, s felháborodása nem ismer határokat. Visszakapja ugyan a helyiségre költött öszszeget, de ez sem boldogítja, hiszen ennél jobb helyet keresve sem találhatott volna az üzletnek. Most pedig elköltözhet vele valahová az Isten háta mögé, ahol még egy lélek sem jár.
– Hagyd abba ezt az üzletesdit inkább, s foglalkozz a családoddal. Maradj te csak háziaszszony, mint minden rendes feleség. Ezen úgysem fogtok meggazdagodni – szólal meg Zsuzsa mama amolyan anyós módjára. Sosem bírta elnézni, hogy menye jár-kel, nincs otthon állandó jelleggel.
– Szívecském, igazat kell adnom anyámnak. Tudom, hogy te szívesen dolgoznál, de az én jövedelmembôl is nyugodtan megélünk. Akkor miért ne maradhatnál inkább itthon a gyerekekkel? S fôleg most, hogy Lillácskáék is ide költöznek, itthon sem fogsz unatkozni – gyôzögeti az üzletelés feladására férje is Katót. A két gyerek is csatlakozik hozzá, s Katónak nem marad más választása, minthogy letegyen az üzletasszonykodás gondolatáról.
– Éppen most, mikor már olyan szépen ment, s az emberek hozzászoktak – sóhajt magában, de elfogadja a család véleményét.
Végre eljön a nagy nap, s Gedeon és Lillácska fülig érô szájjal állít be Nemessyékhez, az újdonsült apa boldogan tartja karjában a csöppnyi kis fiát. Mindeki odarohan, hogy végre alaposan szemügyre vehessék a jövevényt, és persze az anyukát. Lillácska megasszonyosodott, formái teltebbekké váltak, de szemmel láthatóan nem zavarja. Féltôen inti csendre a Nemessy-klán apraja-nagyját, hisz Matyika álomba szenderedett, s nem kellene felébreszteni, mert még sok idô van az etetésig.
A Gedeonék rendelkezésére bocsátott szobában már el van helyezve a Jenôtôl kapott, puha matraccal kibélelt mózeskosár. Persze már néhány játékról is gondoskodott az apuka, bár a kicsinek még nincs szüksége ezekre, ott vannak egy külön polcon, rendezett sorban a plüssmacik, kisautók. Bori és Gergô csak ámul-bámul a csöppség láttán, nem lehet ôket elrángatni a fekhely mellôl. De nem ôk az egyetlenek, a család minden tagja ott szemeskedik. Jani inti ôket tapintatosságra, s szeme sarkából jelez, hogy magára kellene hagyni a kis családot, hadd örüljenek egymásnak.
Vacsoráig Kató jár Gedeonékhoz csupán, hogy segítsen Lillácskának tisztába tenni a pici Matyit. Nem mer túlságosan gyakran beleszólni Lillácska dolgába, nehogy az rossz néven vegye. Azonban, árgus szemekkel figyeli a kismamát, s ha észreveszi, hogy valami nem megy, azon nyomban a segítségére siet.
A vacsoránál azonban már nem foglalkozhatnak egymással az ifjú szülôk, hisz kérdések egész áradatára kell Lillácskának válaszolnia. Hogy milyen volt a szülés, hogy milyen ételeket kapott, hogy viselkedtek vele az orvosok, nôvérkék.
– Hát hogy viselkedtek volna? Azt hiszem, soha nem kaptak még annyi „ajándékot", mint most Gedeontól. Egyéb sem volt, hol csokoládét, hol kávét dugott mindenkinek a zsebébe, aki fehér köpenyt viselt. Nem csoda, hogy úgy táncoltak, ahogy én húztam. De hogy milyen ellátás van odabent! Hát szörnyű! A vér- és vizeletvizsgálatnál ugyanazt a papírt használják a kémcsô dugójának, amire az adatiamat felírták. Hogy esetleg elázik? Hát az senkit sem érdekel. Egyszerűen gusztustalan. A vécében pedig nemhogy törülközô vagy szappan legyen, még a víz sem folyik.
– Az semmi – kottyint bele Zsuzsa mama a szörnyülködésbe. – Amikor én szültem az ikreket, a kórházban rendesen mosták a használt vattát, s úgy adták vissza.
Váratlanul megérkezik Jenô, véget vetve a pletykálásnak, háborgásnak. Mintha tudná, hogy éppen most kerültek haza Lillácskáék. Jó keresztapához illôen rögtön a keresztelô idôpontjáról kezd érdeklôdni. Persze senki nem tud neki válaszolni, messze van az még, s korai töprengeni rajta.
Lillácska eltűnik pár pillanatra, s kisfiával karjában tér viszsza a családtagok körébe. Kató gyorsan elkéri tôle az apróságot, ô is szívesen babusgatná. Janinak csak ennyi kellett, hogy a csecsemôvel karjában lássa asszonyát:
– Most éppen úgy nézel ki, mint kismama korodban. Én már mondtam, hogy nekünk is kellene egy újabb kisgyerek, de immár még jobban szeretném. Olyan jól áll neked az anyukásdi...
Kató meg sem hallja, mit mond a férje, hiszen idôközben véletlenül a csendben üldögélô Jenôre pillant, aki, úgy tűnik, elábrándozott kissé a gyereket karjában tartó szépasszony láttán.
– Én is szívesen lennék végre apuka... – sóhajt fel az egykori szeretô, miközben szeme sarkából szemrehányóan pillant Katóra. Mire az asszony elfehéredik, s újra eszébe jut a nem is olyan régi abortusz, amely ha elmaradt volna, most saját kisfiát dédelgethetné...
(folyt. köv.)
Azaki Hakami
SPORT
Labdarúgás
Ismét eggyel kevesebb
A C-osztályos labdarúgó bajnokság 7. csoportjában újabb változás történt. Nem megfelelô játékosállománya, valamint anyagi gondjai miatt visszalépett a Borszéki Apemin, mely csapat a szombati mérkôzésén a Brassói Metrom ellen már nem állt pályára.
A 2. forduló eredményei: Borszéki Apemin – Brassói Met-rom elmaradt, Székelyudvarhelyi Budvár – Nyárádtôi Egyesülés 5 – 0, Szecselevárosi Precizia – Gyergyószentmiklósi Jövô 7 – 0, Fogarasi Nitramonia – Bucegi Predeal 1 – 0, Földvári Energia – Viktóriavárosi Vitromet 0 – 1, Nagyszebeni AMSO – Marosvásárhelyi Gaz Metan 5 – 2, Brassói Romradiatoare – Dícsôszentmártoni Chimica 2 – 1.
A sepsiszentgyörgyi FC állt.
D-osztály
A Hargita megyei D-osztályos labdarúgó-bajnokság elsô fordulójára augusztus 25-én, szombaton került sor. A forduló eredményei: Gyergyóhódos – Balánbánya 1 – 0, Galócás – Maroshévíz 3 – 0 (Maroshévíz nem jelent meg), Tusnádfürdô – Gyergyótölgyes 2 – 1, Székelykeresztúr – Gyer- gyóremete 8 – 0, Gyergyóditró – Székelyudvarhelyi Hargita 3 – 2.
A második fordulóra szeptember 1–2-án kerül sor, melynek programja a következô: Udvarhelyi Hargita – Székelykeresztúr, Gyergyóremete – Tusnádfürdô, Gyergyótölgyes – Galócás; Maroshévíz – Gyergyóhódos, Balánbánya – Gyergyóditró.
Jégkorong
Gyilkostó Kupa
Szeptember 7–9. között kerül megrendezésre városunk műjégpályáján az immár hagyományosnak mondható Gyilkostó Kupa. A küzdelemsorozat 2001-es kiírásán négy csapat vesz részt. A gyergyói Progym Apicom csapatán kívül itt lesz a Csíkszeredai Sportklub, valamint Magyarországról a FEVITA Székesfehérvári Alba Volán és a Dunaújvárosi Dunaferr.
A gyilkostó Kupa 2001-es kiírásának műsora:
Szeptember 7., péntek:
17.00 óra: Csíkszeredai Sportklub – FEVITA Székesfehérvári Alba Volán;
19.30 óra: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom – Dunaújvárosi Dunaferr;
Szeptember 8., szombat:
17.00 óra: Csíkszeredai Sportklub – Dunaújvárosi Dunaferr;
19.30 óra: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom – FEVITA Székesfehérvári Alba Volán;
Szeptember 9., vasárnap:
16.00 óra: Dunaújvárosi Dunaferr – FEVITA Székesfehérvári Alba Volán;
18.30 óra: Gyergyószentmiklósi Progym Apicom – Csíkszeredai Sportklub.
A találkozó utáni díjkiosztást követôen Dupla Kávé koncert zárja a háromnapos mérkôzéssorozatot.
Jegyek és bérletek
A Gyilkostó Kupára a 3 napos bérlet ára 150 000 lejbe kerül, a napi jegy (2 mérkôzés) felnôtteknek 70 000 lej, míg diákoknak és nyugdíjasoknak 40 000 lej, attól függetlenül, hogy marad-e az illetô a második mérkôzésre, avagy sem; a nap második mérkôzésére a jegyek ára felnôtteknek 50 000 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 30 000 lej.
Éves bérlet is váltható, amely 2002. augusztus 31-ig érvényes. Ennek ára 700 000 lej.
Kupa elôtt
A péntek délutáni Bukaresti Dinamo elleni edzômérkôzés után csupán egy hét telik el és máris kezdôdik a Gyilkostó Kupa, melyre sokat készültek a gyergyói jégkorongozók. A kemény edzések következtében kisebb nagyobb egészségügyi problémáik adódtak.
A jégpályán tudakozódtunk a Progym Apicom csapat egészségi állapotáról, ahol Kémenes Balázs (Jack) edzô tájékoztatott a különféle sérülésekrôl. Megtudtuk, hogy a csapatban jelen pillanatban hét sérült van:
Keresztes Ödön három hete sérült, kiújult a gyomornyálkahártya-gyulladása.
Vita Zsoltnak a tavalyi térdizület műtéte után kíméletesebb edzésprogramra lett volna szüksége, ám a túlzott megerôltetés miatt megnyúlt térdizületének belsô tartószalagja.
Szôke Lászlónak vállrándulása van.
Koós Tibor hasfalizom-gyulladással küszködik.
Domokos Ferencnek már másodszorra van hasmenése.
Kertész Zoltánnak a jobb alkarjában van ínhüvelygyulladása, mely két év után újult ki ismét.
Megtudtuk még Jacktôl, hogy a Dinamo elleni edzômérkôzésen mindenki játszani fog, aki él és mozog. A sorok végleges összeállítása még nem történt meg, tehát a helyek nyitva állnak bármelyik játékos számára. A kapusokat kipróbálják, egyikük a Dunaferr, míg másikuk az Alba Volán ellen véd. A Sportklub ellen az kerül a háló elé, amelyik jobban teljesített.
A sorok elôzetes felállítása a következô:
1. sor: Góga, Laczkó, Kertész, Gál, Ambrus;
2. sor: Kozma, Borsa, György, Farkas, ifj. Basilides Tibor;
3. sor: Gergely, Domokos, Szôke, Máthé, Vita;
4. sor: Koncsag, Nagy, Koós, Köllô, Keresztes, Balla.
Újabb szigorítások
A Nemzetközi Jégkorongszövetség (International Ice Hockey Federation) nemrégiben Benedek Csaba gyergyószentmiklósi szélbírót „elôléptette" vezetôbírónak. A nemzetközi bajnokságok szabályzataiban újabb szigorítások léptek érvénybe, mely szabályzat szerint fog lezajlani a szeptember 7–9. közötti Gyilkostó Kupa is. Benedek Csaba tájékoztatott bennünket a már érvényben lévô új szigorításokról.
1. Vállon felüli testrésszel való támadás esetén a támadó játékost az egész mérkôzésre kiállítják, valamint a jégkorongszövetség döntése után a játékos további letiltása is lehetséges.
A fenti támadás a régi szabályzat értelmében csupán a játékos kétperces kiállítását eredményezte.
2. A botot a jégen kell tartani. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a játékos botját eltávolítja a jégrôl és az ellenfél lábszárát kezdi ütlegelni, azonnal kétperces kiállítással büntetôdik, attól függetlenül, hogy a támadott játékos elveszíti-e, vagy sem a korong feletti uralmát. A botot a továbbiakban is lehet „piszkálni".
3. Amennyiben a játékos hokibotját válla fölé emeli és úgy „ront" az ellenfélre, test-test elleni ütközés esetén, attól függetlenül, hogy a bot érte-e vagy sem a másik jégkorongozót kétperces kiállítás a szankció. Sérülés okozása esetén végleges kiállítás is szóba jöhet.
Tenisz
Barátságos mérkôzés
Augusztus 20-21-én Váradi Gábor szervezésében újabb barátságos teniszmérkôzésekre került sor a Csíkszeredai Sportegyesület, valamint a gyergyószentmiklósi Sportiskola teniszezôi között. Városunkat ezen a tornán tizenkilenc fiú és lány képviselte. Mint megtudtuk, idén júliusban a csíkszeredaiak voltak nálunk, így ez a verseny visszahívásként is értelmezhetô.
A 8 – 10 éves fiúknál a döntôt Imre Botond és Péter Zsolt játszotta, mindketten gyergyóiak, az elôbbi nyert.
11 – 12 éves fiúknál Szász Róbert gyergyói, valamint Bözödi Róbert Csíkszeredából játszotta a döntôt, az utóbbi nyert.
13 – 14 éves fiúknál Köllô Zoltán lett a harmadik helyezett.
Az egyetlen junior mérkôzésen Pantelimon Richard gyergyói és Vrabic Adrian csíkszeredai teniszezô játszotta a döntôt, ahol városunk teniszezôje nyert.
A lányoknál a 11 – 12 éves korcsoportban Váradi Ágnes és Borzási Sarolta (mindketten gyergyószentmiklósiak) állt pályára a döntôben, ami az elôbbi gyôzelmével ért véget.
A 13 – 14 éveseknél szintén két gyergyói jutott a döntôbe. Marian Alina és Kozma Eszter küzdelmébôl utóbbi került ki gyôztesen.
* * *
Augusztus 27–31 között kerül megrendezésre Mamaian a TC SEN kupa, ahol a gyergyószentmiklósi sportiskola is tiszteletét teszi. A 13 – 14 éves korcsoportban 3 lány képviseli majd városunkat: Almási Emôke, Kozma Eszter, valamint Marian Alina.
Kosárlabda
Streetball bajnokság
2001. augusztus 24–26. között a Salamon Ernô Elméleti Líceum szabadtéri kosárlabdapályáján megrendezésre került a harmadik streetball bajnokság tíz csapat részvételével. Habár az idôjárás nem tartott a szabadtéri kosarazást kedvelôkkel, kisebb-nagyobb megszakításokkal mégiscsak sikerült dűlôre vinni a versenyt. Azonban a csúszások miatt elmaradt a személydobó verseny, valamint a 2 ball versenyszám. Kercsó Zoltántól tudtuk meg, hogy a streetball bajnokságnak csupán egyetlen támogatója akadt, a Tinlov Kft. A díjakat a benevezési összegekbôl, valamint a támogató által nyújtott pénzbôl sikerült összeállítani.
Elsô helyezett a Mokec nevű csapat lett (Molnár László, Kémenes Róbert, Nagy Zoltán és Kelemen Szabolcs), akiket 250 000 lejjel díjaztak. Másodikként az Ex Stars csapata végzett (Tóth László, ifj. Horváth Gábor és Bartis Csongor), jutalmuk 150 ezer lej. Harmadik lett az Atlantas nevű csapat (Hobaj Levente, Köllô István, Molnár Katalin), akik 100 ezer lejjel lettek gazdagabbak a versenyt követôen.
A hárompontos dobó verseny gyôztese Horváth Elôd lett, akit a szervezôk 70 ezer lejjel díjaztak.
* * *
Amennyiben a Sportiskola nem tartana igényt a be nem fejezett tornateremre, a streetball bajnokság szervezôi szeretnének ott egy félig befödött kosárlabdapályát létrehozni, amelynek a munkálataihoz szükséges pénzt pályázatok útján teremtenék elô.
Fogathajtás
Riesenbeck 2001.
Augusztus 15–19. között szervezték a németországi Riesenbeckben az idei kettes fogathajtó világbajnokságot.
Az idei kettes fogathajtó világbajnokságra mintegy 70 hajtó nevezett be 27 országból, azonban öt ország nem jelent meg. Románia immáron harmadszorra vesz részt fogathajtó világbajnokságon, ámbár a válogatott keret tagjai, akik kvalifikálás útján jutottak el a versenyre, csupán elôször voltak vb-n. Hazánkat Veress Attila, Kádár Barna és az alfalvi Pál Vilmos képviselte Riesenbeckben. Utóbbinak segédhajtója Csató József volt. A csapat lovai a Fogarasi ménesben született lipicaiak, ahonnan egyébként a világbajnok magyar csapat is vásárolta lovait.
A fogathajtás nemzetközi szabályzatának megfelelôen zajlott a világbajnokság. A háromnapos verseny számai: díjhajtás, maraton és akadályhajtás.
Díjhajtás
Egy bemutatkozó jellegű próba, amely egy 100x40 méteres sima fövenyen zajlik és 15 percig tart. A fogat viselkedését egy öttagú bírótestület értékeli. Figyelik a lovak járását, fejtartását, összhangját, eleganciáját sôt a fültartását is. A megjelenést, valamint a hajtó, fogat és lovak összhangját külön pontozzák.
Az elsô próbát fölényesen nyerte a magyarországi Lázár Vilmos 35,4 hibaponttal, míg a román csapat tagjai közül Veress Attila lett a 28., Kádár Barna a 60. és Pál Vilmos a 61.
Maraton
A második napi versenyszám, a maraton egy 20 kilométeres pályán zajlik, amely hat szakaszra van felosztva. Az utolsó nyolc kilométeres szakasz nyolc akadállyal van nehezítve. A lovaknak különféle jármódokban (lépés, lassú ügetés, gyors ügetés, valamint szabad jármód), különféle idôk alatt kell bejárniuk a pályát. Minden egyes versenyszám elején állatorvos ellenôrzi a lovakat. Ezt a próbát a németországi Rolf von Aschwege nyerte, 40. lett Kádár Barna, 44. Veress Attila és az 50. Pál Vilmos Romániából.
Akadályhajtás
Az utolsó versenyszám egy sima pályán zajlott, amelyen húsz kaput helyeztek el két bólya között.
Lázár Vilmos magyar versenyzô a portugál Beck és a svájci Keller mögött a harmadik lett. A román csapatból ezen a próbán a legjobb helyezést Veress Attila érte el, aki a 43. helyen végzett. Pál Vilmos az 50. és Kádár Barna a 61. lett.
Összetettben egyéni világbajnok lett a magyar Lázár Vilmos, ezüstérmes a portugál Frederico Beck, míg a bronzérmet Nyúl Zoltán vihette Magyarországra. A csapatversenyben Magyarország lett az elsô, második Hollandia, míg bronzérmesként a házigazda Németország végzett. A román csapat a 15. helyen végzett, ami az elôzô világbajnokságokhoz képest javulást jelent.
A továbbiakban néhány kérdést intéztünk Pál Vilmoshoz, aki a Romániát képviselô válogatott tagja a riesenbecki világbajnokságon.
– Mióta versenyzik ön fogatával?
– Már tizenkét éve veszek részt országos szintű versenyeken. Ez volt az elsô nemzetközi szereplésem.
– Hogyan sikerült eljutni a németországi világbajnokságra?
– A Román Fogathajtó Szövetség a világbajnokságra készülô csapatot elôválogatás alapján állítja össze. Ez azt jelenti, hogy az idén a tavalyi, valamint 2001 év versenyeit vették figyelembe, amikor összeállították a válogatott keretet. A bôvített válogatottban voltam benne. Azonban Bartha Róbert szombatfalvi hajtó nem tudott megjelenni a bajnokságon, így nekem kellett mennem.
– Mi az, amit a világbajnokságon látott, milyen tapasztalatokkal tért haza?
– Nem ugyanazt jelenti olvasni, vagy televízióban látni egy fogathajtó világbajnokságot, mint ott lenni és tapasztalatokat gyűjteni. Rengeteg élménnyel tértem haza, hosszas lenne mindazokat az eseményeket felsorolni, ám egyvalamiben megerôsített a németországi világbajnokság. Éspedig abban, hogy eredményeket elérni csupán rengeteg munkával lehet.
– Miben különböznek a romániai versenyek a nemzetközi versenyektôl?
– A versenyszabályzat egységes, tehát éppúgy érvényes az országos bajnokságokra, mint a nemzetköziekre. Szervezésileg azonban nagyon messze állunk ezektôl. Röviden úgy lehetne megnevezni, hogy minden működik. A programot betűrôl betűre betartják, nincsenek csúszások, és nagyon figyelnek az apró részletekre, amikre itt nálunk nem mindig.
– Mivel indokolható az, hogy a román válogatott négy magyar nemzetiségű hajtóból áll?
– Szerintem igazából ennek a sportágnak a múltjában keresendô a válasz. A kocsizáshoz – mivel a fogathajtás az kocsizás –, a lovas sportágakhoz sokkal mélyebb gyökerek fűznek mint a románokat. Néha megjelenik egy-két román nemzetiségű fogathajtó, de aztán valahogy mindig eltűnnek a színrôl.
Sakk
Augusztusban nyolcadszor
Augusztus 26-án, vasárnap reggel 9 órától került megrendezésre az Astoria Kupa és városi sakkbajnokság nyolcadik fordulója, az Astoria kávéházban. A svájci rendszerű versenyre 17 résztvevô jelentkezett. Elsô helyezett lett Balázs K. Csaba 6,5 ponttal, ôt követték sorban: Antal István 6 pont, Kabucz Attila 5 pont, valamint Madaras Márton 4 pont.
* * *
Városunk sakkozói szeptember nyolcadikára meghívást kaptak Barótra, ahol a Baróti Napok keretében sakkversenyre is sor kerül. A tornán részt vesznek majd sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és külföldi sakkozók is. Az elôzetes tervek szerint Gyergyószentmiklósról két csa-pat indul erre az agytornára – tudtuk meg Pap Sándortól. Remélik, hogy sikerül majd a Mikulás-ünnepség keretében is szervezni hasonló megmérettetést, ezáltal szorosabbra fűzni a szálakat a má városokbeli és a gyergyói sakkozók között.
A sportrovatot szerkesztette: Barabás Alpár
viccek...viccek...viccek
A cigányékhoz bevezetik a putriba az áramot. Megszólal a cigányasszony:
– Dik má, Gazsi! Dróton dzsável a petró!
* * *
Három cigány arról beszélget, hogy milyen sampont használnak. Az elsô így szól:
– Én Schauma sampont használok, mert Schauma a hajnak fénye.
Mire a második:
– Én Vidal Sasson Wash And Go sampont használok, mert könynyen fésülhetô lesz tôle a hajam.
Mire a harmadik:
– Én Sunlichtot használok, mert a Sunlicht az odaégett zsírt is eltávolítja.
* * *
Éjnek idején zörög a tanácselnök ablakán a cigány. A tanácselnök álmosan vánszorog az ablakhoz, majd kinyitja és így szól:
– Mit akarsz, cigány?
– Be akarok lépni a pártba! – válaszolja.
– Te meg vagy ôrülve? Pont most? De hát miért?
– Hazamentem ma este, és látom, hogy a feleségem ott fekszik az ágyban a szomszédommal. Így kiáltottam: most megyek, és szégyent hozok rátok!
* * *
Akasztják a cigányt. A hóhér megkérdi, van-e utolsó kívánsága.
– Nekem semmi! – szól a cigány.
A hóhér elkezdi húzni felfelé. A cigány hörög, rúgkapál. Megsajnálja a hóhér és leengedi, hátha elfelejtett valamit mondani. Leveszi róla a kötelet. A cigány krákog, köpköd, a nyakát dörzsölgeti, s nem sokára megszólal:
– Hű, a hétszentségit, majdnem megfulladtam!
* * *
A cigányprímás elmegy a kontráshoz.
– Te Gazsi! Én megbástám a feleséged.
– Nem baj, a bándában marad.
– De Gazsi, én adtam neki ötven forintot is.
– Nem baj, gazdag lesz a banda.
– De Gazsi, lápostetűt kaptam tôle!
– Mit akarsz ötven forintért? Szentjánosbogarat?
* * *
Két cigány lopott egy biciklit. Az egyik a vázon ül és kormányoz, a másik a nyergen ül és teker mint a gép. Hirtelen az elülsô elkezd ordítani:
– Gazsi, szakadék, kontrázz!
– Háde dik, dik, dik, dik!
* * *
A nagycsaládos cigány családnál kint játszanak a gyerekek. Az egyik gyerek hirtelen beleesik a pöcegödörbe. Az apja kiemeli a fülénél fogva:
– Asszony, kimosod, vagy csináljunk egy másikat?
* * *
A cigányok a bányában dolgoznak. Egy nap jön a revizor és hívatja az egyiket:
– Mit használ a bányában világításra?
– Hát, mit hasznánék, gyertyát!
– Gyertyát? Meg van maga ôrülve? Attól felrobbanhat minden! Takarodjon innen, ki van rúgva!
Megy is ki lógó orral a cigány.
– Hát veled mi történt, komám? – kérdi a másik.
– Ne is kérdezd, kirúgtak! Ha bemész és megkérdik, hogy mivel világítasz, nehogy azt válaszold, hogy gyertyával!
Megy is be a másik, tôle is megkérdi a revizor:
– Mivel világít a bányában?
– Sajnos nem tudom – vakarja a fejét a cigány –, mert én nem az éjjeli, hanem a nappali műszakban dolgozom!
* * *
A cigány bámulja a juhászt, amint az nagyot kanyarint bicskájával a ropogós szalonnából. Kis idô múlva a juhász megkérdi:
– Na cigány, kérsz egy harapást?
– Igen!
– No eridj, Bodri!
* * *
A cigányt elkapja a rendôr.
– Te cigány, erre a lóra itt az van ráégetve hogy K. J. A te neved Rácz József. Ez nem a te lovad.
– Dehogynem, rendôr úr. Azt jeleni a ráégetés, hogy Rácz Jóskájé.
* * *
Két cigány beszélget:
– Te hol születtél?
– Kórházban.
– Miért, beteg voltál?
* * *
A cigányfeleség telefonál a férjének:
– Szia drágám, képzeld örökbefogadtam az öcséd fiát, 2 hónap múlva szülöm!!!
Horoszkóp
augusztus 30 – szeptember 5.
KOS (III.21-IV.20.)
Egy erre a hétre tervezett üzleti tárgyalás zavarba ejtô fordulatot vesz. Talán nem megfelelô partnereket választott és emiatt lehetnek gondok! Mindenesetre az a legkézenfekvôbb megoldás, hogy próbálja meg elfogadni ôket, derítse ki, miként érthetne szót velük. Valakihez, akivel munkája révén került kapcsolatba, vonzalmat érez.
BIKA (IV.21-V.20.)
Egyik üzleti partnerével közös anyagi ügyeikrôl tárgyalnak. Mindketten azon fáradoznak, hogyan gyarapíthatnák vagyonukat. Szerelmi partnere a fülébe súgja egyik vágyát, ami önt is lázba hozza. Nehéz lehet ellenállni a kísértésnek!
IKREK (V.21-VI.21.)
Ha valóban optimista, rendbe is jön minden. Szerencsésnek érzi magát, és ráébred, hogy milyen pozitív erôk rejlenek az optimizmusában. Egy új lehetôség megragadásával megcsinálhatja szerencséjét. Barátja hasznos tanácsokat és tippeket ad.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Mindannyiunknak vannak rejtett és kevésbé rejtett félelmei. Szánjon idôt félelmei megvizsgálására, és nyomozza ki, miért tartsák ezek a dolgok rettegésben. Ezek után igyekezzen tôlük megszabadulni.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Megvizsgálja, hogy miként alakul egyik projektje, mert látni akarja, mekkora esélye van arra, hogy pontosan meg tudja valósítani céljait. Egyik régi barátja jó hírekkel érkezik. Csak úgy válaszolhat meg egy komplikált kérdést, ha egy idôre elfelejtkezik róla, és nem aggódik miatta állandóan.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Közelebb kerül valakihez, akit már így is nagyon kedvel. Az illetô szeretne minél több idôt önnel tölteni. Azt élvezi a legjobban, hogy jókat lehet vele nevetni és a legféltettebb titkaikat is megosztják egymással. Élvezettel járja végig kedvenc üzleteit egyik barátjával.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Egy ügy az ön számára kedvezôen alakul. Elôször szerencsésnek érzi magát, majd szépen rájön, hogy a szerencsének semmi köze nem volt az egészhez. Mindent a saját munkájának és optimizmusának köszönhet. Egyik rokona meghívja egy összejövetelre.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
A gyermekkori emlékek mindig édesek, és ön most olyasmire vágyik, ami visszahozná a gyermekkor örömeit. Akár egy tölcsér fagylaltnak is örülne. Idôrôl idôre mindannyian különféle akadályokba ütközünk. Ezen a héten például önnek kellene egy akadályon áttörnie.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Valami, amihez próba- szerencse alapon kezdett hozzá, a jelek szerint működik, és csak most jött rá, hogy eddig saját félelmei akadályozták céljai megvalósulását. Van egy túlérzékeny barátja, aki most kivételesen elfogadja higgadtan elôadott kritikáját. Meghívást kap egy partira, ami jókedvre deríti.
BAK (XII.23-I.20.)
Ha véget ért egy szerelem, ne kapaszkodjon bele. Ne reménykedjen az újrakezdésben. Sokkal jobban tenné, ha az igazi társ keresésére indulna, aki a jövôben annyi örömet szerezhet önnek. Ne erôszakolja rá magát barátjára még akkor sem, ha csakis az illetô javát akarja.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Egyik barátja, aki hoszszabb idôre eltűnt, szeretné felújítani a kapcsolatukat, és önnek el kell döntenie, hogy bízik-e még benne a történtek ellenére. Néha a legjobb továbblépni. Ezekben a napokban a szerelmi életérôl gondolkodik.
HALAK (II.20-III.20.)
Barátja, aki jó ideje a világot járja, végre újból meglátogatja. Elmesélik egymásnak, mi minden történt önökkel, mióta nem látták egymást, aztán nosztalgiáznak. Új hobbyjával némi plusz jövedelemre is szert tehet. Mostanában nagyon foglalkoztatja a magánélete.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2001
|