Fôtéri tavasz
Úgy néz ki, hogy az idén a télnek nem nevezhetô évszak után korán megérkezett a tavasz. Az utóbbi napok felmelegedése tavaszi zsongást hozott városunk életébe. Az emberek jobb kedvvel sietnek ügyes-bajos dolgaikat intézni, a madarak buzgóbban csiripelnek, és a kóbor kutyák is vidámabban csóválják farkukat, nem tudva, hogy mi vár rájuk. A nemvárt királyi napsütés hatalmába hajt embert, állatot egyaránt. Észrevétlen szolgái leszünk, és imádjuk ôkelme fényruháját.
A virágárusok felszaporodott kínálnivalója is bizonyítja, hogy kétség nem fér hozzá: itt a tavasz. S mint ilyenkor szokás, illene elvégezni azt a bizonyos nagytakarítást. Azt a tavaszit. Dicséretre méltó, hogy a központi park fái már új frizurával büszkélkedhetnek. Megnyesték ôket. Reméljük, hogy a példa ragadós lesz, és elindul az utakon, járdákon felhalmozódott téli mocsok elseprése, összegyűjtése is. Meggátolva ezáltal a „poros kisváros" szószerinti értelmezését.
Fôterünkre ráférne egy teljes reformáció. Sajnos a felvilágosodás még egy kicsikét várat magára – adja értésemre az a kép, amely, kinézve az ablakon, elém tárul. Lehet, hogy a napsütésnek köszönhetô, de úgy látom, a kultúra nagy rétegekben foszlik a fôterünkrôl.
A zöldövezet északi részén soktagú cigánycsalád és rokonaik élvezik a déli napsütés áldását. A ricsaj zajszűrô nélkül elviselhetetlen. Nagyon ordítnak egymásra, elfoglaltak, így nem is vehetik észre, hogy a csapat fiatalabb egyedei kövekkel hajigálják Szent Miklós fejét. Hátizsákos fiatalok csoportja áll meg röhögve, viccesnek találják, fényképezgetnek. Etnográfiai pillanatképek lesznek.
A fôtér déli részén az autóparkoló kövér ôre komótosan bekacsázik a park egyik fájához, kibiztosítja a sliccét, és nagy élvezettel leüríti a szervezet rozsdásvizét. Hosszan utánaráz, majd elpakolja a kishavert. Nadrágjába törüli kezét, maj köp egyet. Mély lélegzetet vesz a friss levegôbôl: szép ez a tavaszi nap.
A központ nyugati felében taxisok osztják a világpolitikát. Igaz, hogy fenntartott parkolójuk van – sorbaállós és soron kívüli is –, de néhányuk mégis jobban szeret a járdán parkolni. Nyáron azért, mert árnyékos a sétány fái alatt, télen pedig csak úgy. Az is lehet, hogy szabályosan parkolnak a járda kellôs közepén, hiszen a minap egy forgalmi rendôr vette igénybe szolgáltatásukat, és egyáltalán nem figyelmeztette ôket, hogy a helyet gyalogosoknak találták ki. Jóérzés?
Jó érzés, hogy itt a tavasz.
Ábrahám Imre
Könnyítés a nehéz idôkben
A Közüzemek kedvezménye
A GO Rt. Vezetôtanácsa sajtótájékoztatón adott hírt egy rendkívül fontos döntésérôl. Nagy István és Nagy Attila igazgatók számoltak be arról, hogy a március 5-én tartott vezetôtanácsi ülésen határozat született, amely a büntetôkamatok egy részének eltörlésérôl szól. Mint mondották, ezen hatá-rozat meghozatalára azért is szükség volt, hogy a részvénytársaság ily módon könnyebben behajthassa kintlévôségeit, azaz a közel 10 milliárdnyi lejt. A jelentôs kedvezménynek valószínű örülni fognak az érintettek – mint ahogy a Decoratex már élt is a lehetôséggel, és befizette 110 milliós adósságát.
A találkozó végén az igazgatók leszögezték: azon tartozókkal szemben, akik nem élnek a kedvezménnyel, és továbbra sem törlesztik adósságaikat – jogi úton lép fel a Városgazdálkodási Vállalat. Az alábbiakban közzétesszük a március 5-én hozott, és azóta érvényben lévô határozatot:
1/2001. március 5. számú HATÁROZAT
A Gyergyószentmiklósi Városgazdálkodási Rt. lakbérekbôl és egyéb szolgáltatásokból származó veszteségeinek csökkenése érdekében, a cég működési szabályzatának 11-es szakasza alapján a Vezetôtanács a következôket határozza:
1-es szakasz – A Városgazdálkodási Rt. kintlévôségeinek behajtása érdekében, azon jogi és természetes személyek, amelyeknek büntetô kamat fizetési kötelezettségük van a céggel szemben, a jelen határozat értelmében, ennek hatályba lépésétôl számítva kedvezményben részesülnek.
2-es szakasz – Az 1-es szakaszban említett büntetô kamatot a Városgazdálkodási Rt. állapítja meg, és a havi számlákon tünteti föl.
3-as szakasz – Amennyiben a jelen határozat hatályba lépésének pillanatáig fölhalmozott, lakbérekbôl és egyéb szolgáltatásokból származó adósságállomány kiegyenlítése 2001. április 15-ig megtörténik, az erre számított büntetô kamat kifizetésének kötelezettsége megszűnik.
4-es szakasz – Abban az esetben, ha a jelen határozat hatályba lépésének pillanatáig fölhalmozott, lakbérekbôl és egyéb szolgáltatásokból származó adósságállomány kiegyenlítése:
a). 2001. április 30-ig megtörténik, az erre számított büntetô kamat összege 60%-al csökken;
b). 2001. május 15-ig megtörténik, az erre számított büntetô kamat összege 45%-al csökken;
5-ös szakasz – Ha a jogi vagy természetes személynek többféle fizetési kötelezettsége van a céggel szemben, és ezek közül csak az egyiknek tesz eleget, a 3-as illetôleg esetenként a 4-es szakasz elôírásai csak az illetô összegre számított büntetô kamatra vonatkoznak.
6-os szakasz – amennyiben a lakbérekbôl és egyéb szolgáltatásokból származó adósságállomány kifizetése nem történik meg a 3-as vagy esetenként a 4-es szakaszban elôírtak alapján, a cég azonnal büntetôeljárást kezdeményez, illetôleg kéri a már meglévô ítéletek kényszerű végrehajtását.
7-es szakasz – jelen határozat hatályba lépésének idôpontja 2001. március 5.
Ülésvezetô elnök: Nagy István
Vezetôtanács titkára: Farkas Tünde
(Szerk. megj.: természetes személyek = fizikai személyek)
Heti sajtótájékoztató
A polgármesteri hivatal múlt heti sajtótájékoztatóján Pál Árpád és dr. Kolumbán László alpolgármester szolgált hírekkel:
* Gyulafehérváron a Regionális Fejlesztési Ügynökség Központja jóváhagyta a pályázatkiírást az inkubátorház munkálatainak elvégzésére. Gyergyói cégek pályázhatnak a munkálatok elvégzésére, a megrendelô egy-két héten belül eldönti, ki végzi majd el a tetôszerkezet építését. Novemberig meg kell hogy történjen az átadás, és ki kell legyenek választva az épületben működô cégek.
* Elkészült a dokumentáció a Sportcsarnok-építés megpályázására. Ezt hétfôn juttatták el a pályázatot kiíró Sportminisztériumhoz. Az elképzelések alapján ezt a két-háromszáz férôhelyes építményt a jégpálya és a labdarúgópálya közé kellene felépíteni. Négyszáz város fog száz százalékos kormánytámogatást kapni erre a célra, mi is reménykedhetünk, hogy ezek közé sorolnak.
* Polgármesterünk újabb tárgyalásokat folytatott a Maros-Bánát Vízügy igazgatójával a Békény kitakarításáról. Az idei nyárra tervezett takarításhoz az igazgató támogatást ígért.
* Pál Árpád felháborodását fejezte ki az egészségügyben történt leépítések kapcsán. Városunkban ugyanis megszüntették a törvényszéki orvosi rendelôt, és a közegészségügyi felügyelôség is alkalmazottait is megtizedelték. Míg az országban harminc százalékos leépítések történtek a közegészségügyben, Gyergyószentmiklóson ez az arány hatvan százalék, így mindössze nyolc alkalmazottja maradt a helyi közegészségügyi szolgálatnak. Polgármesterünk szerint ez a leépítés diszkriminatívan történt. Úgy tűnik, a megyeközpontokra akarnak nagyobb hangsúlyt fektetni, ez ránk nézve azt jelenti, hogy minden engedélyért Csíkszeredába kell utaznunk.
* Polgármesterünket a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának tagjává választották, így szavazati joga van a döntéshozatalban.
* Még idén megoldódik a Gyilkostónál a közvilágítás problémája: kicserélik az oszlopokat, új lámpatesteket helyeznek el. Mindez a villamossági vállalat központi költségvetésébôl fog megvalósulni.
* Múlt szerdán patkányirtási akciót szerveztek a Téglagyár utcában, az ott lakók kérésére. Mintegy ötszáz négyzetméter területen mérgeztek, hiszen a romák arra panaszkodtak, hogy éjszakánként igen „szemtelenek" a rágcsálók; arra is volt példa, hogy valakit megtámadtak alvás közben.
* Négy lakást készített elô a polgármesteri hivatal a romatanyán a Romfeld-házból kilakoltatandóknak. A törvényszéki végzés megszületett, a kilakoltatás viszont nem a hivatal feladata, hanem a tulajdonosnak és a végrehajtónak kell ezt megtennie.
* Dr. Kolumbán László alpolgármester szerint minél hamarabb lépni kell a kóbor kutyák ügyében. Hozzávetôleges számítások elvégzése alapján kiderült: a városunkban élô 200 gazdátlan eb begyűjtése és eltartása hét-nyolcszáz millió lejbe kerülne évente. Erre nincs keret, tehát szó sem lehet arról, hogy a hivatal menhelyet hozzon létre. Viszont ha létrejönne egy szervezet, amely ezt megtenné, helyet tudnak biztosítani neki. Az is kiderült, tulajdonképpen már be van jegyeztetve egy gyergyói egyesület a csíkszeredai állatvédôk fiókjaként, csak emberek kellenének, akik idôt, és fôleg pénzt tudnának biztosítani, hogy ez a fiókszervezet működjön.
Pál Hajnalka
Szálkák és gerendák
– Hány bôrt? –
Városunkban ritkán történik valami jó, de ha igen, akkor nagyon! Legalábbis ha bár árnyalatnyi köze van hozzá a polgármesternek, mert akkor gondoskodik róla, hogy mindenki megtudja. Ez még magában nem is lenne gond, a jó hír mindig jól jön, ráadásul ösztönzô is lehet, más is kedvet kaphat arra, hogy tegyen valamit. Az ellenben már túlzás, amikor egy és ugyanazon dologról újra és újra tudomást szerezhetünk. A figyelmetlenebbek még azt találják hinni, hogy megint történt valami. Vagy netán pont ez lenne a cél? Ki tudja...
Így van ez az inkubátorházzal is. Elôször 1999 végén jelentette be a polgármester, hogy pályázatot nyertünk, s egy inkubátorházat fogunk létrehozni. Aztán ezt hallhattuk tavaly a választási kampány keretében folyton, ez volt az elmúlt évek legnagyobb megvalósítása (az persze egészen más kérdés, hogy ebben mi érdeme volt a polgármesternek).
Késôbb, mikor az új tanács összeállt, a polgármester ismét beszámolt a nagy sikerrôl. Igaz, hogy az egész csak egy halvány ígéret volt, semmi konkrét alappal, de ennek az volt az elônye, hogy év végén többször be lehetett számolni arról, hogy most már biztos megnyertük a pályázatot, a héten kell menni Gyulafehérvárra, aláírni a szerzôdést. Ez talán harmadszorra valóban be is következett, újabb ok arra, hogy büszkén be lehessen számolni: megnyertük a pályázatot, inkubátorházat fogunk létrehozni!
Ha valaki azt képzelte, hogy a dolgot nem lehet tovább ragozni, azzal közölhetem, hogy tévedett. A legutóbbi sajtótájékoztatón ismét napirendre került a téma. Hogy pontosan hogyan hangzott el, azt nem tudhatom, mert nem voltam jelen, ellenben a sajtóban ez jelent meg, hogy megnyertük a pályázatot, s nemsokára hozzálátnak az építkezési munkáknak is az inkubátorháznál. Ezek után már az sem lepne meg, ha legközelebb arról adna hírt a polgármester, hogy pályázatot nyertünk, s már el is kezdôdtek a munkálatok a leendô inkubátorháznál. Majd rá néhány hétre elújságolhatná, hogy újabb nagy sikert könyvelhetünk el: jóváhagyták a pályázatunkat, s már zajlanak is a munkálatok az inkubátorháznál. Késôbb következhetne az, hogy a városházán nem ülnek ölbe tett kézzel, íme újabb pályázatukat bírálták el pozitívan, s nemsokára már át is adják az új inkubátorházat. A sor pedig tetszés és ízlés szerint folytatható. Az utolsó elôtti hír valamikor 2100-ból arról szólna, hogy a kitartás elnyeri méltó jutalmát, ezt bizonyítja az is, hogy újabb pályázatot nyertünk, így megvan az anyagi fedezet az inkubátorház lebontására, a legutolsó pedig arról, hogy újabb pályázatunkat is sikeresen bírálták el, s épp ma fejezôdött be a volt inkubátorház helyének felszántása, illetve fűmaggal való beültetése.
Komolyra fordítva a szót: dicsekedni lehet, ha van mivel. S ha ez a terv megvalósul, s az inkubátorház életképes lesz, akkor minden elismerés azoké, akik tettek érte valamit, hisz vannak jó néhányan. A gondolat már sok-sok éves, s nem kevés ember munkája, gondolatai öltenek benne testet. Ha ellenben nem figyelünk oda eléggé, s a kivitelezés olyan lesz, mint szinte mindené ebben a városban, akkor felesleges kidobott pénzrôl, s elpocsékolt energiáról fognak szólni a hírek pár év múlva. Az pedig senkinek sem hiányzik. Éppen ezért a folyamatos ünneplés helyett sokkal több energiát kellene fordítani arra, hogy a terv megvalósítása zökkenômentes legyen.
Árus Zsolt
X-eljen velünk!
Ettôl a lapszámtól elindul egy olyan játék, amit reméljük, hogy mindenki a szívébe zár, hiszen a tavalyi tapasztalatokat leszűrve úgy gondoljuk, hogy sokkal könnyebb intelligencia-felmérôvel kell visszatérnünk. Lényegében a könnyebbség abban áll, hogy mi gondolkodtunk önök helyett, és minden kérdésünkre adtunk négy választ, amelyekbôl csak az egyik jó. Önöknek ezt az egyet kell eltalálni, és nem kell utánajárni sok más változatnak, válasznak. A játék 21 fordulós lesz, ami azt jelenti, hogy huszonegy héten keresztül törhetik a fejüket. A tervek szerint a verseny egy ôszi fordulóval is folytatódik, amelynek – ugyanúgy, mint a tavaszinak – külön nyertese lesz, de év végén a két forduló összesített pontszáma alapján megnevezzük játékunk legjobb versenyzôjét, versenyzôit. A szabályok egyszerűek: a jó válasz 5 pontot ér, a rossz válasz -5 pontot, ami azt jelenti, hogy ha rosszul válaszolt, vagy egyáltalán nem adott választ, akkor a meglévô pontszámokból levonódik 5 pont. Ugyanez érvényes akkor is, ha egynél több kockát ikszelt ki.
Ötleteiket, javaslataikat, megjegyzéseiket szívesen fogadjuk levélben, telefonon, e-mail-en, vagy akár székhelyünkön személyesen is megkereshetnek.
Persze a verseny befejeztével a nyertesek jutalomban részesülnek. A nyereményeket nem nevezzük meg, maradjon meglepetés. Játékunk támogatóit és felajánlásaikat a verseny közben folyamatosan ismertetjük. Szívesen vesszük az új támogatók jelentkezését, akik ajándékokat ajánlanak fel. Ezen cégeknek reklámfelületet biztosítunk lapunkban.
Játsszanak a játék kedvéért, a tudáshalmaz bôvítéséért.
Gyôzzön a legjobb! Sok sikert, és jó játékot kíván a Kisújság.
Nem olyan szegények a gyergyóiak
Sokan vásárolnak drága szemüveget
Novemberben új rendelôvel gazdagodott városunk, hiszen megnyílt a Biooptika nevet viselô „szemüveggyártó". A tulajdonos, a csíkszeredai Mihály Vilmos, a megyeközpontban is működtet hasonló rendelôt. Mivel tudott róla, hogy nálunk is szükség van erre a szolgáltatásra, ide is kiterjesztette a hálózatot. A Biooptika nem helyettesíti a szemészetet, hiszen itt csak szemüvegkészítéssel foglalkoznak. Ezt viszont az elsô lépéstôl az utolsóig elvégzik. Megvizsgálják a szemet, eldöntik van-e szükség szemüvegre, ha igen, milyenre, és el is készítik azt. Persze megvásárolhatóak itt a szemüveg kellékei, a tartó, a láncocska is.
Botár Erika, a Biooptika egyik alkalmazottja beszélt lapunknak a rendelô munkájáról:
– Hárman dolgozunk itt, ketten optometristák vagyunk, hároméves fôiskolát végeztünk. Ezalatt megtanultunk mindent, ami a szemmel kapcsolatos, így a szemüvegkészítés minden mozzanatát ismerjük, és el is tudjuk végezni. De megosztottuk a munkát: én végzem a vizsgálatokat, a kolléganôm, Fórika Hajnal pedig elkészíti a szemüvegeket. Mi nem végzünk kezeléseket, csak kizárólag szemüveg-készítéssel foglalkozunk. Ha a vizsgálat alapján kiderül, hogy egy szemüveg nem oldja meg a problémát, valamilyen betegségrôl van szó, azonnal orvoshoz irányítjuk a beteget. Havonta egyszer jön ide dr. Ferencz Hanke Judit szemorvos, ô foglakozik a komolyabb problémákkal, a cukorbetegekkel, és a szemfenékvizsgálatokat is ô végzi.
– Hogyan végzik a vizsgálatot?
– Számítógéppel, így nagyon pontos eredményeket kapunk. Ennek a gépnek a segítségével állapítjuk meg, van-e szükség szemüvegre, és milyen dioptriást kell készíteni. Az eredmény alapján megírom a receptet, a kolléganôm pedig elkészíti a szemüveget. Nincs ebben semmi varázslat, hogy bio, az csak a névben van benne, úgyhogy nem kell semmi különlegesre számítani itt.
– Bárki fordulhat önökhöz?
– Tizennyolc éven aluliakat nem fogadunk, hiszen ilyen fiatal korban még nagy a szem alkalmazkodó képessége, és nem biztos, hogy tényleg az a probléma, amit a számítógép kimutat. Ebben a korban elôször pupilla-tágításra van szükség, hogy ez az alkalmazkodóképesség megbénuljon, – ez már orvosi beavatkozást igényel – s csak utána lehet rövid- vagy távollátást vizsgálni.
– Mennyibe kerül itt egy új szemüveg?
– Nagyon változóak az áraink, úgy a keretek, mint a lencsék ellenértéke függ a márkától, a minôségtôl. A legolcsóbban háromszázötven ezer lejért lehet szemüveget készíttetni. Egy vizsgálat hatvanötezer lejbe kerül, viszont akin nem tudunk segíteni, attól nem vesszük el a pénzt. Természetesen lehet méregdrága szemüveget is rendelni, ha valaki éppen a márkára ad leginkább. És meglepô módon Gyergyóban nagy a kereslet ezek iránt, nagyobb, mint Csíkszeredában. Ha máshonnan hoznak receptet az emberek, annak alapján is elkészítjük a szemüveget.
– A szemorvosok hogyan fogadják az ilyen rendelôk működését? Milyen a viszony az optometristák és a szemorvosok között?
– Vannak, akik közömbösek a munkánk iránt, mások viszont ellenségesen tekintenek ránk. De mi nem vesszük el a kenyerüket, a munkájuknak csak egy kis részét végezhetjük el, mivel bonyolultabb problémákkal, kezelésekkel nem foglakozunk. Bennünket nem zavar, hogy ôk léteznek, nyugodtan végezzük a munkánkat. Ráadásul kevesen is vagyunk, tudtommal Brassó, Kovászna és Hargita megyében mindössze négy optometrista dolgozik. Az emberek szempontjából jó, hogy létezünk, ôk nem is érzik ezt a versengést. És nekünk ôk a fontosak, hogy megfelelô szolgáltatást kapjanak a pénzükért.
Pál Hajnalka
Vezetéken érkezett bosszúság
Lángoltak a villanyórák, füstöltek a tévék
„Február 24-én áram nélkül maradtunk. Kértük a Villamossági Vállalat segítségét, jelentkezett is két személy, nekiláttak a munkálatoknak, egész délelôtt dolgoztak, és azt mondták, hogy hétfôn (február 26.) majd folytatják. Tehát ideiglenesen megoldották a problémát. Csakhogy február 25-én, vasárnap egy hatalmas áramingadozás következtében néhány lakásban lángolni kezdtek a villanyórák, füstöltek a tévék és más elektromos készülékek ." – áll a Szabadság-tér 6/B szám allati lakók – kilenc család – panaszában, amelyet február 26-án juttattak el az áramszolgáltató vállalat helyi kirendeltségéhez.
A károk
A fent említett cím alatt lakók fölöttébb bosszantó eset részesei voltak az elmúlt hónap utolsó vasárnapjának délelôttjén, hisz nem kevesebb, mint hét tévékészülék, két zenegép, egy Philips márkájú telefontöltô és egy adapter vált használhatatlanná a váratlan esemény következtében. Ezenkívül a központi épület-együttes alagsorában lévô egyik kereskedelmi egységben tönkrement egy fiskális kasszagép, továbbá a sarkon lévô turisztikai irodában meghibásodott a számítógép. Nem nehéz rájönni, hogy a felsorolt elektronikai cikkek ezek után javításra szorulnak – ha egyáltalán lehet még szó errôl –, és ez manapság nem kevés pénzbe kerül. Arra még gondolni is rossz, hogy az említett napon bármelyik lakásban tűz keletkezhetett volna, ami lényegesen nagyobb méretű szerencsétlenséget eredményez. A történtek után a lakók és az érintettek jogosan tették fel a kérdést: ki téríti meg az önhibájukon kívül keletkezett károkat?
A károsultak nem számítanak semmi jóra
A Szabadság-tér 6/B. szám alatti lakókat szinte kérdezni sem kellett, dôlt belôlük a panasz.
Keserű József, nyugdíjas: - Vasárnap fél tizenkettô körül egyszercsak a televíziónkból kicsapott a füst és a láng. Megszólalt a csengô is, pedig a gombját senki nem nyomta. A feleségem kiáltozni kezdett, hogy gyere, mert gyúl meg minden. Az eset után egész nap nem volt villany a lakásban. Hétfôn reggel jöttek a villanyszerelôk – még vasárnap telefonáltam az áramszolgáltató vállalathoz – megjavították a csengôt és visszatették a lakásban kiégett biztosítékot. Késôbb hallottam, hogy szerdán (február 28.) Csíkszeredából jártak a villamosságiak a helyszínen, és beszéltek egyik szomszéddal. Szerintem kellett volna legyen legalább annyi kötelességtudat az illetékesekben, hogy ezek után személyesen álljanak szóba mindenik lakóval. A lényeg: az ügy ezzel nincs befejezve. 1962 óta lakom itt, de ilyen eset még soha nem volt. Szerencsére mindanynyian otthon voltunk. Különben lehet, hogy most kiégett lakásokról beszélnénk.
Kormánszky Anna, nyugdíjas: – A férjem épp a televíziót nézte, amikor váratlanul megszűnt az adás. Felkapcsoltuk az éjjeli lámpát, erre akkora világosság támadt a lakásban, mintha legalább tíz villanykörte gyúlt volna ki egyszerre. Kihoztuk a szobából a másik tévét, próbáltuk bekapcsolni, de a készülékbôl két oldalt füst tört elô. Kimentünk az elôszobába, néztük a villanyórát, amely valósággal pörgött, pedig akkor már semmi nem működött a lakásban.
Tibesz György: – Épp aludtam. A feleségem a szomszédos szobában tartózkodott, a lakásban szólt a zene. A tévé szerencsére nem volt bekapcsolva, de a zenegép tönkrement. Ötmillió lejért vásároltam. Az egyik szomszédnak azt tanácsolták az áramszolgáltató vállalat illetékesei, hogy javíttassuk meg, és ôk majd a számla alapján megtérítik a költségeket.
Tovább beszélgetve kiderült az is, hogy a lakók meglehetôsen borúlátóak. Egyáltalán nem hiszik, hogy valaha is visszafizetik a használhatatlanná vált elektronikai cikkek javításának költségeit. Ezen negatív szemlélet kialakulásához hozzájárult, hogy az eset után a helyszínre érkezô villanyszerelôk egyike a következô kijelentést tette: „A televíziókat kidobhatják az ablakon!"
Mit mondanak a villamosságiak?
Az ügy kapcsán felkerestük az Electrica Rt. gyergyószentmiklósi kirendeltségét. Deák László, a helyi kirendeltség tavaly novemberben kinevezett vezetôje készségesen állt rendelkezésünkre.
– Mi történt február 25-én, a Szabadság-tér 6. szám alatti lakásokban?
– Az ott lévô berendezésünk, az oszloptól a falbemélyedésben lévô biztosítéktábláig (firida), ahonnan elosztás van a lépcsôházaknak, körülbelül a hatvanas évek elején készült. Az ott található régi vezetékek elégtek az évek hosszú során a terheléstôl. Amikor a vezetékek végleg felmondták a szolgálatot, bekövetkezett a rövidzárlat, ami után a lakásokban elromlottak a televíziók stb.
– Kinek a hibája mindez?
– Ez a mi hibánk. Az viszont már nem, hogy elégtek, ugyanis elavult, régi vezetékekrôl van szó. A kárt – mivel a cégé a berendezés – nekünk kell megtérítenünk.
– Hogyan sikerült kiegyezni a károsultakkal?
– Amint már említettem, a károkat megtérítjük. Úgy beszéltük meg velük, hogy a panaszoslistán szereplôk vigyék el a szerelôhöz a meghibásodott készülékeket, és a számla szerint visszafizetjük nekik a költségeket.
– Az egyik villanyszerelô azt tanácsolta a lakóknak, hogy dobják ki az ablakon a televíziókészülékeiket...
– Igen, ez így van. A lakók egyenesen Csíkszeredában reklamáltak ezért. Március 2-án, pénteken reggel sikerült elbeszélgetni cégünk alkalmazottjával. Tájékoztatása szerint ô az ott lakó, gyermekkori barátjának mondta ezt viccesen. A barát komolyra vette, s megtöltötték a várost, hogy a mi emberünk ilyesmiket mondott. Ez az állítás csupán viccesen hangzott csak el.
– Nemrég voltak áramkiesések a város területén. Mi okozta a meghibásodást?
– Egyik hétvégén valóban volt áramszünet, amelyet a vihar okozott. Azon a részen a javításokat nemrég fejezték be. A Szakszervezetek Művelôdési Házának szomszédságában levô kábel elrobbant. Egy, legalább harmincéves vezetékrôl van szó. Ezenkívül az egyik transzformátorházban a szigetelô is tönkrement. Utóbbi esetben a nagy szél miatt a vezetékek egymáshoz értek.
– A február 25-i esetre visszatérve, mikor sikerül kijavítani a meghibásodást?
– Hozzávaló anyagunk a jelen pillanatban nincs. Ugyanez a helyzet csíkszeredai raktárban is. A gyártól kellett megrendeljük. Újra kell húzzuk az egész vezetéket. Mihelyt megérkeznek a hozzávalók, rögtön nekifogunk, és egy nap alatt végzünk a munkálatokkal.
A bank nem hibás
Több lakó is említette a személyes beszélgetések során, hogy amúgy nincs kifogásuk az egykori Presso helyére költözött Román Fejlesztési Bank ellen, de úgy vélik, hogy van összefüggés a pénzintézmény jelenléte és a történtek között. Éppen ezért szóba álltunk Gál Sándorral, a Román Fejlesztési Bank gyergyószentmiklósi igazgatójával. A vezetô a következôket nyilatkozta lapunknak:
– Február 25-én, vasárnap a lakásomon értesítettek a történtekrôl. A helyszínre siettem, ahol az emberek össze voltak gyűlve, jelen volt az Electrica Rt. két alkalmazottja is. Akkor szerelték ki a régi biztosítékot, és látszott, hogy a null vezeték vége el van égve. Szakmailag nem tudok semmit mondani, ez a szakemberek dolga. Annyit viszont elmondhatok, hogy teljesen külön áramkörünk van, és nem vagyunk kapcsolatban a lakók áramszolgáltatásával. Tudomásom szerint a légbiztosíték az Electrica Rt. tulajdonát képezi, és a felelôsség is ôket terheli. Azóta beszéltem azon cég illetékeseivel, amely a bank villamos hálózatát szerelte. Úgy nyilatkoztak, hogy tényleg részt vettek a szerelési munkálatokban és a légbiztosíték felszerelésében. Volt ott egy légbiztosíték, ami nagyon rossz állapotban találtatott, nem mertünk rákötni semmit, s ekkor hívtuk az Electrica Rt. szakembereit. A bank költségén hozattuk a légbiztosíték szerkezetét, s az Electrica Rt. szakembereivel közösen lett felszerelve. Nem tudom, hogy ôket terheli-e a felelôsség ezért? Felelôsek viszont azért, ami bent történt, és meg vagyok gyôzôdve, hogy a lakóknak megtérítik a károkat. A bank esetében létezik egy garanciaalap, s amennyiben valamit nem jól végeztek, ebbôl az alapból tudjuk fedezni az esetleges károkat. Állítólag az Electrica Rt. többször figyelmeztetve volt, hogy gondok vannak; valamit a falból ki is szereltek, és úgy hagyták befejezetlenül. Az az igazság, hogy amikor én idejöttem, tényleg nem volt megoldva a probléma, pedig a hét folyamán – szerda, csütörtök, péntek – helyszínen voltak. Mindenestre a bank pozitívan áll a dolgokhoz, mert nem engedhetjük meg az ellenkezôjét magunknak.
A károsult lakók az eset után jobb híján felkeresték a javító műhelyeket. A meghibásodott készülékeket már javítják. Persze számlát is kapnak az elvégzett munka díjáról, amit az Electrica Rt. visszafizet nekik. Ez mind szép és jó, csak az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha újabb áramingadozás folytán mondjuk két hónap múlva ismét javításra szorulnak a meghibásodott készülékek?
Rokaly Zsolt
Közösségeinket szolgáló erdômérnökök bűnhôdése
Leváltottak tisztségükbôl három erdômérnököt. Megbüntették annak a három erdôgondnokságnak a vezetôjét, akik az 1/2000-es számú törvény 26-os cikkelyét alkalmazták, vagyis a közbirtokosságokat korlátozás nélkül helyezték birtokba. Fodor Györgynek a gyergyóújfalvi, korondi, kápolnásfalvi közbirtokosságért, Sandy Tamásnak a tekerôpataki és a kilyénfalvi közbirtokosságokért, míg Mezô Józsefnek az alcsíki vagyonközösségeknek a korlátozás nélküli birtokba helyezéséért kell szenvednie.
A vád a lojalitás és a jóhiszeműség hiánya az Állami Erdôügynökség vezetôségével szemben, akik alkalmazottaiktól törvénytelenséget követeltettek, vagyis a tulajdonosoknak visszajuttatandó erdôknek a 10 hektárra való korlátozását. A másik vádpont a hibás „menedzsment", ami tulajdonképpen a rosszindulat határát súroló hibakeresés. A politikai indíttatású, de szakmai burokba csomagolt döntés a székelyföldi közbirtokosságok ellen irányul.
E döntés ellen interpelláltam február 26-án Ilie Sârbu miniszter úrhoz. A választ végül is Gheorghe Pâslaru erdészeti államtitkár úrtól kaptam meg, aki ígéretet tett e törvénytelenség megszüntetése érdekében. Február 27-én politikai nyilatkozatomban tiltakoztam az Állami Erdôügynökség rossz-hiszemű döntése ellen, míg ugyanaznap délután a Parlament sajtótermében az Országos Erdôtulajdonosok vezetôségével közösen követeltük a közbirtokosságok és a különbözô vagyonközösségeknek a 1/2000-es számú törvény 26-os cikkelyének megfelelô birtokba helyezését és tiltakoztunk a négy Hargita megyei erdômérnök megbüntetése ellen. Remélem, a közösség érdekeit szolgáló erdômérnökeink ügye mellett közösségünk is ki fog állni.
dr. Garda Dezsô
A közbirtokossági, szabadparaszti és birtokközösségi erdôk visszaadásáról
Lapunkban közzétesszük dr. Garda Dezsô február 26-i interpellációjának szövegét, illetve bemutatjuk honatyánk február 27-i parlamenti sajtótájékoztatóján elmondott bevezetô beszédét:
A földközösségek, birtok- és szabadparaszti közösségek, közbirtokosságok és vagyonközösségek a parasztgazdaságok magánvagyonát alkották, amit a domb és hegyvidék kedvezôtlen feltételei miatt közösen használtak.
A birtok- és szabadparaszti közösségek tulajdonjogát már 700 évvel ezelôtt írásban leszögezték, idôszakosan felújítva adománylevelekkel, fôúri rendeletekkel, határozatokkal, polgári ítéletekkel, megtartva ugyanazon határokkal, helyeken és elnevezésekkel. Sem a hazai sem a fanarióta uralkodók nem forgácsolták szét ezen közösségeket, biztosítva ezek állandó elidegeníthetetlenségét, a javakat nem lehetett rendeltetéseik alól kivonni, nem lehetett elidegeníteni.
A földtulajdonosok települések szerint önálló szervezetekbe tömörültek, leszögezett jogokkal és kötelezettségekkel, ugyanakkor büntethetôek is voltak.
A tulajdonközösségek folytonossága és megôrzése egy állandó történelmi fejlôdésen ment keresztül, ez óriási haladást jelentett, melyek elônyeit nem szabad szem elôl téveszteni.
Az erdélyi modern közbirtokosságok a XIX. századi liberális törvénykezés, konkrétabban az 1836 és 1848-as földközösségeket elhatároló törvények, az 1853 és 1854-es császári szabadalmak, 1871-ben pedig az elkülönítési törvény értelmében jöttek létre. A közbirtokosságok belsô szervezését a 19/1898-as törvény szabályozta, a birtok- és szabadparaszti közösségekét pedig, az 1910-ben kiadott Erdészeti törvény, amely több mint 30 szakaszban rögzítette a közösségek tulajdonosainak, valamint a közbirtokosságok szervezési, működési és igazgatási szabályait. A földközösségeket az 1923-as Alkotmány is elismeri, a 21/1924 sz. Törvény 2. szakasza pedig szentesíti a közösségek és közbirtokosságok jogi személyiségének folytonosságát. Késôbb, az 1929. március 28-án kiadott szövetkezetek szervezésére vonatkozó törvény alapján tevékenykedtek, ennek az 1930. április 4-én, 1933. április 7-én és 1935. március 27-én hozott módosításaival és kiegészítéseivel.
A közbirtokosságok vezetô szerve a három évre megválasztott közgyűlés volt. A közbirtokosságok vezetôsége öt tagból állt, melyek közül választották az elnököt, az alelnököt, a pénztárost, a közgazdászt és a titkárt. A vezetôség tevékenységét egy választott cenzorbizottság ellenôrizte, a közgyűléseket pedig egy, a helyi bíróság által kiküldött bíró elnökölte. Mindenik közbirtokosságnak saját alapszabályzata volt, mely elôírta az erdôk és legelôk közös használatát, a résztulajdonosoknak járó nyereséget és bizonyos mennyiségű faanyagot, az oszthatatlan területbôl birtokolt részarányok függvényében, az esztenák elhelyezését és az állatállomány nevelését, kiválasztását.
A közbirtokosságok nyereségeit a községi iskolák, a templom, valamint a falu kulturális életének fellendítésére használták, készpénzzel, építkezési anyagokkal és tűzifával segítve azokat. A segélyekbôl részesültek a faluban élô nélkülözôk, valamint a természeti csapásokat elszenvedett személyek is.
Az 1/2000 sz. törvény életbelépésével, az erdészeti hivatalok és igazgatóságok képviselôi, az Országos Erdôügynökség és szakminisztérium vezetôi mindent megtettek a törvény alkalmazásának akadályozásáért, leginkább az erdôk területén. Fôleg az utóbbi hetekben az Országos Erdôügynökség képviselôi igazi politikai hadjáratot indítottak a földközösségek ellen. Az Országos Erdôügynökség felügyelôtestülete ahelyett, hogy kivizsgálta volna az „aranyévfolyam" viszszaéléseit az erdôk területén, leváltották azon erdészeti hivatalok fônökeit, akik az 1/2000 sz. törvény 26. szakaszának értelmében Hargita megyében egyes közbirtokosságokat birtokba helyeztek.
Igaz, hogy Tomescu úr háromszor is megpróbálta módosítani az 1/2000 sz. törvényt, a közbirtokosságoknak visszaadandó területek korlátozásával, de a törvényt nem módosították és érvényben van. Tehát a törvény elôírásait be kell tartani. Ennek a problémának próbálnak nacionalista hangot adni, többször megemlítve, hogy míg egy magyar 600 hektár erdôt kap, egy román csak 10 hektárt. A tények elferdítése fôleg a román nemzetiségű tulajdonosokat érinti, mert Hargita és Kovászna megyék lakossága kb. 200 000 hektár területet kell visszakapjon, amit az 1 000 500 ha összterületbôl, a törvény 26. szakaszának értelmében, a volt közbirtokosságoknak, birtok- és szabadparaszti közösségeknek, móc és más vagyonközösségeknek kellene visszaadni.
A diverzió leküzdésének érdekében kérem, engedjék meg, hogy bemutassak néhány beszédes bizonyítékot a Hargita megyében való birtokba helyezések helyzetérôl.
2001. január 21-ig, a Hargita Megye Prefektusi Hivatala mellett működô Megyei Bizottság 115 000 hektárt érvényesített a közbirtokossági erdôkbôl. A kérelmezôk száma 59 000 személy, a közbirtokossági tagok száma pedig 38 000. Egy közbirtokossági tagra esô terület átlagban 3 hektár.
Természetesen a törvény értelmében 10 hektárnál nagyobb területeket érvényesítettek, ami összesen 11 423 hektárt tesz ki. Ezért az erdôs területért robbant ki ez a nagyméretű botrány, és ezért bánnak igazságtalanul a 800.000 ha erdôt birtokló román nemzetiségűekkel.
Jól ismert rögeszme: azért hogy a magyarok ne kapják vissza az erdôs területeiket a törvény értelmében, szenvedjenek a románok is.
Hiszem, hogy a TDRP nem fogja folytatni az 1/2000 sz. törvény alkalmazásnak akadályozását, etnikai kritériumokra hivatkozva, ahogy az Isărescu kormány idôszakában történt. Remélem, hogy a TDRP mint szociál-demokrata párt fogékony lesz a földközösségek társadalmi értékére, amelyek a kommunista rendszer elôtti idôszakban, sikeresen korlátozták a szegénységet.
Remélem, az Országos Erdôügynökség nem fogja folytatni a kivételezést, a tények elferdítését az 1/2000 sz. törvény alkalmazására nézve és betartja a 26. szakaszát, valamint az Alkotmánybíróság határozatát. Ugyanakkor kérjük a megbüntetett erdészmérnökök büntetésének visszavonását, akik nem tettek mást mint betartották a törvényes elôírásokat.
Kérdés
A Mezôgazdasági, Közélelmezési és Erdészeti Minisztériumhoz dr. Garda Dezsô részérôl
Az utóbbi két hónap folyamán, a Mezôgazdasági, Közélelmezési és Erdészeti Minisztérium keretében működô Országos Erdôügynökség új vezetôsége, bizonyos ellenôrzéseket rendelt el az Erdészeti Igazgatóságoknál.
A Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság esetében, az ellenôrzést Orbán Albert úr megbüntetése követte, akit leváltottak az erdészeti igazgatóság igazgatói tisztségébôl, valamint Fodor György, Sandi Tamás és Mezô József erdômérnökök megbüntetése, akiket szintén leváltottak az elôzôleg betöltött tisztségeikbôl. Az ellenôrzô csoport és az Országos Erdôügynökség által felhozott indok, egyes közbirtokosságok tulajdonjogának helyreállítása volt, az Országos Erdôügynökség által adott rendeletek megszegésével, aminek értelmében fejenként maximum 10 hektárt lehet visszaadni, megtiltván az 1/2000 sz. Törvény 26-os szakasz elôírásainak alkalmazását. Más szavakkal, ezeket az embereket megbüntették a törvény betartásáért! Mi több, Fodor György mérnök, nem volt az 1/2000 sz. törvény által meghatározott egyetlen bizottság tagja, sem helyi sem megyei szinten, az ô megbízatása csak a visszaadható területek elhelyezésének azonosítására szólt. A törvény és a 668/RT/2000. június 10. számú Víz, Erdô és Környezetvédelmi Miniszter Rendelete értelmében a kiemelt területekre vonatkozóan közölte a 2065/2000. szeptember 28 sz. átirattal a helyi bizottságok felé, ezen területek elhelyezkedését és terjedelmét. Ugyanakkor, meg kell említeni, hogy – az Országos Erdôügynökség vagy más illetékes hatóság által soha nem vitatott – a Zetelaki Erdészeti Hivatal eredményei, mialatt ezt az egységet Fodor Imre vezette, a legjobbak közé tartozott, a tervezett erdészeti munkálatokban, az exportban, a befektetésekben és a fejletlen területek felszámolásában, nem létezvén semmilyen szakmai ok, ami indokolta volna a erdészeti hivatal fônökének leváltását.
A fentieket figyelembe véve, az Országos Erdôügynökség intézkedései által keltett benyomás negatív, és arra következtetésre vezetnek, hogy tulajdonképpen a Erdészeti Igazgatóságok igazi „pedeszerizálásával" állunk szemben.
Ilyen körülmények között szeretném megtudni a minisztérium álláspontját, egyes személyeknek politikai és etnikai kritériumok alapján való leváltásával kapcsolatban, és tudni szeretném, hogy milyen intézkedéseket foganatosít az Országos Erdôügynökség általi igazságtalanságok helyrehozatala érdekében.
Lehallgatási színjáték Gyergyóalfaluban
Február 17-én Mihálydeák Imre szervezésében közbirtokossági gyűlést hívtak össze Gyergyóalfaluban. A gyűlésen a polgármester és az alpolgármester mellett mint közbirtokossági tag Melles Elôd mérnök úr, a gyergyói erdôgondnokság vezetôje is részt vett (bár igaz ôt nem hívták ki a fôasztalhoz). Az elnöki beszámoló és az ellenôrzôbizottsági jelentés meghallgatása után, a hozzászólásokból érezni lehetett, hogy a gyergyói nagyközség lakói türelmetlenül várják az erdôk visszaadását jogos tulajdonosaiknak.
Beszédemben kritikus hangnemben fogalmaztam a korrupció ellenes harc esélyérôl, az erdôk visszaadásával kapcsolatos tárgyalások nehézségeirôl, s fôleg arról, hogy az erdôk visszaszolgáltatásának igen nagy számban vannak ellenségei a Parlamentben. Bíráltam Târâtă Gulită szenátor urat is, aki mint Piatra Neamti vállalatvezetô, nagy méretű kitermeléseket folytatott a Gyergyói-medencében, kiszorítva innen a Gyergyó vidéki vállalkozókat.
Tíz nap múlva Târâtă Gulită famágnás-szenátor, tudtomra adta, hogy megkeresték ôt egy 13 hektár nagyságú erdôrész eladása ügyében, amit ô visszautasított, mivel a nevezett erdô igen messzi esik Piatra Neamti-tól. Akkor lepôdtem meg igazán, amikor Nicolae Văcăroiu úr sógora (Târâtă úr) elôvett egy kazettát, melyen a február 17-i gyergyóalfalvi beszédem volt rögzítve, amikor is igen bírálólag nyilatkoztam személyérôl.
Én mindig tiszteltem a gyergyóalfalviak becsületességét. Úgy gondolom, ez a magatartás nem a közösségé, hanem akkor a teremben tartózkodó 2–3 személy rosszindulatú viselkedésének tulajdonítható, akik valószínűleg nem is biztos, hogy a helységbôl származtak. Közös ügyünk szolgálatában továbbra is számítok a gyergyóalfalvi közbirtokossági tagok kiállására.
dr. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô
Az 1/2000-es számú törvény végrehajtásával kapcsolatos viták során erdészmérnökeink a gyakorlatban nem igen támogatták az erdôk visszaadására vonatkozó erôfeszítéseinket. Különbözô korlátozásokat próbáltak a birtokos közösségekre rákényszeríteni, melyek során a visszaadandó erdônagyságot örökhagyónként 10 hektárra akarták csökkenteni.
A birtokbahelyezést is próbálták megakadályozni, arra hivatkozva, hogy csak úgy lehet az erdôt átadni tulajdonosának, ha erre meg vannak a feltételek, – ami a gyakorlatban olyan szerzôdés megkötésére kényszerítené a közbirtokosságokat az erdészeti igazgatósággal, mely tulajdonképpen megfosztaná a közbirtokosságok tagjait a tulajdonosi jogtól.
Egy operatôr Afrikában (4).
Ki gondolná, hogy egy hargitai zergevadászat kafferbivaly-lövéssé terebélyesedhet, és hogy egy gyergyói ember egyszer csak Afrikában találja magát vadászkísérôként. 160 millió lejt és a repülôjegy árát kevesen tehetik ki bal zsebükbôl egy háromhetes túráért. De ha egy Kanadába szakadt '56-os magyar állja a számlát, az már más. Az ellenszolgáltatás: filmezni kell. Csak neki, csak róla. Berszán Árus György rábólintott erre az ajánlatra, puska helyett kamerát vett a kezébe, és immár egy éve, hogy vadászkiránduláson volt Közép-Afrikában. Afrikai kalandjait olvashatjuk a Kisújság hasábjain, melyeknek nemsokára folytatása lesz, hisz májusra egy kongói vadászat van betervezve.
Balázs Katalin
Amúgy szegény vidék. Lakói közül sokan gyémántmosással foglalkoznak. Mesélik, még ha értékesnek látszó követ találnak is (hogy igazán mennyire értékes, az csak a csiszolás után derül ki róla) a felvásárlók bagóért veszik át tôlük. A Közép-afrikai Köztársaság gyémántexportáló nagyhatalom. Az ország jövedelmének jelentékeny hányada ezen kívül a (vadász)turizmusból, illetve a vadászterületek bérleti díjából származik. A számunkra kiosztott (Árpi bácsi által bérelt) parcella a 300-as volt, ennek területe közel 3000 négyzetkilométer.
Hogy nem mindegy az, kinek melyik parcella jut, egy kis epizód példázza. Egy alkalommal, amikor visszatértünk a táborba, látjuk ám, hogy vendégeink érkeztek, terepjárón. Egy olasz vadász volt, francia kísérôvel, és ami inkább nyugtalanságra adott okot, két fegyveres katona. Megjegyzem, ott, vidéken legalábbis, rendôrség nem létezik, a hadsereg jelenti a karhatalmat. A szomszédos, 301-es vadászparcella bérlôi voltak, és azért jöttek, hogy kirakjanak bennünket a 300-asról, melyet szerintük jogtalanul foglaltunk el. A katonák nyomatékosították az igényt: ha nem mennénk szépszerével, visznek. Amíg a kunyhóban tartott a vita, én tettem a dolgom: filmeztem mindent. Az ôrtálló katonát is. Árpi bácsi mikor észrevett, belesápadt. Félrehívott: „Hol az esze, Gyurka?! Ez most engedi filmezni magát, de ha egyet gondol, vagy valamiért megharagszik, úgy lepuffantja magát, mint a vöcsök. És még csak számot sem kell adnia róla különösebben senkinek... Nem vagyunk odahaza...!" Egyéb baj nem lett, csak amikor kijött a tizedes is a kunyhóból, s az ôr beszámolt arról, hogy mit tettem, dühösen odajött hozzám: mármost filmezzem le ôt is, mert ô a parancsnok, nem az a másik.
A kunyhóban aztán tisztázódtak némileg a dolgok: felhívták rádión a fôvárost, és kiderült, hogy vendégeink vadásztársasága hónapokkal elôbb megvesztegetéssel rávett egy minisztert, hogy nekik adja bérbe a 300-as parcellát. Az aláírta az elébe tolt papírt, nem törôdve azzal, hogy az a parcella már a másé. E papír birtokában aztán kaptak katonákat is, hogy bennünket onnan elkergessenek. Csakhogy az illetô minisztert idôközben leváltották, s utóda rádión utasította a tizedest, aki ugyanolyan készségesen kísérte be Banguiba, a fôvárosba a jogtalanul követelôdzôket, mint ahogy bennünket is kísért volna. Ez az egész pedig azért volt, mert a mi parcellánk értékesebb volt a szomszédosnál: a miénken vezetett át ugyanis Afrika egyik legértékesebb trófeájának számító jávorantilopok ösvénye. Értékes nagyvad, ritka is, szép is, és nehéz becserkészni. Árpi bácsi nagyon meg volt elégedve, amikor sikerült leterítenie egy igen szép példányt.
A vadászat egyébként úgy zajlott, hogy minden nap pirkadat elôtt kimentünk terepjárón a megyényi parcella más-más részébe, attól függôen, hogy épp mit akartak lôni. A megfelelô helyen aztán gyalogosan cserkészték be a vadat, a nyomokat követve, vagy a széliránnyal szembekerülve, hogy az állatok meg ne neszeljék jelenlétünket. Vadban gazdag vidéken jártunk, mégis nem egyszer elôfordult, hogy zsákmány nélkül tértünk haza. Kafferbivalyra például háromszor is kimentünk, de vagy nem tudtuk megközelíteni a csordát, vagy nem találtak megfelelô, kilövésre érdemes állatot. (A kifejlett hímnek szebb a trófeája. Ha pedig óvatlanságból vagy tudatlanságból a vadász nem bikát, hanem egy tehenet lô ki, kétszeres árat fizettetnek vele. Mondhatni, a vadgazdálkodás szabályai szerint a tehénlövés számít baklövésnek.)
(folytatjuk)
Lejegyezte: Balázs János
KisAsszony
Amikor lekerül a télikabát...
Lassan lekerül rólunk a télikabát, és kiderül, mekkora súlyfelesleget halmoztunk fel a tél folyamán. Esetleg csinos tavaszi öltözéket láttunk, de jaj a mérete... Ne essünk pánikba, és ne is csodaszerekrôl szóló hirdetéseket kezdjünk böngészni. A csodaszerek egyvalakinek használnak garantáltan: a forgalmazónak. Az egészségünket illetôen már nem ilyen egyértelmű az eset. Nézzünk inkább körül az egészséges táplálkozásról szóló irodalomban. Konzultáljunk háziorvosunkkal, annak érdekében, hogy valami rejtett betegség vagy hajlam hatását a fogyókúra ne erôsítse fel.
Mennyit és meddig fogyjunk?
Fontos, hogy fogyással kapcsolatos célunkat pontosan határozzuk meg. Ne azonnali eredményt várjunk, hanem életmódunkat, táplálkozási szokásainkat alakítsuk át a kitűzött cél elérése érdekében. Az „észnélküli koplalás", vagy „csodás, fogyasztó diéták" többet ártanak, mint amennyi örömet hoz a vele elért eredmény. Tönkre teszi gyomrunkat, bôrünket, vérnyomás-problémákat okozhat, utat nyithat a cukorbetegség felé, kialakulhatnak hiánybetegségek. Minden fogyókúrázó ismeri azt a jelenséget, hogy a fogyókúra feladása után az eredetinél nagyobb súlyra hízik vissza. Ezt nevezzük a testsúly jojózásának. Ez a súlyingadozás a vérnyomásunk változását is eredményezheti, nehezen kezelhetô betegség forrása lehet. Akkor kezdjünk fogyókúrába, ha elég erôt érzünk magunkban ahhoz, hogy a fogyókúra eredményeit tartósan meg tudjuk ôrizni. Ellenkezô esetben elegendô, ha csak megôrizzük testsúlyunkat.
Tudnunk kell, hogy öt-tíz kilónál többet csak hosszú idô alatt lehet leadni. Munkánk kárba vész, ha a fogyókúrát felfüggesztjük. A diétázás alatt legjobb, ha nagyrészt zöldség- és gyümölcsfélékkel táplálkozunk, ezekbôl fogyaszthatunk nagyobb mennyiséget is. Ezek mellett még megfér kisebb adagokban hal vagy baromfihús is. Viszont nagy ívben kerüljük a sütemények, édességek fogyasztását, s ugyanígy mondjunk le az alkohol fogyasztásáról is. És hogy az eredmény biztos legyen, mozogjunk többet a szokásosnál.
Ne fogyjunk divatból!
Sokféle táplálkozás-tudományi nézet van forgalomban. Hatásosnak látszik az a táplálkozási rendszer, hogy szénhidrátot zöldség- és fôzelékfélékkel, fehérjét zöldség- és fôzelékfélékkel, gyümölcsöt magában fogyasztunk. Így, az emésztéshez savas és lúgos közeget igénylô tápanyagok bevitelkor nem keverednek össze. Ez a szelekció a gyorsabb lebomlást biztosítja.
Ne felejtsük, hogy sikerünk feltétele a maradék nélküli önelfogadás, ne görcsösen akarjuk a fogyókúránk eredményességét.
Hol legyen az elsô randevú?
– Egy nemzetközi felmérés adataiból –
* Diszkóban 13,7 % * Kávéházban 12,2% * Étteremben 11.9% * Edzésen, fitness-teremben 9,9 % * Hangversenyen 9,7% * Parkban 8,1% * Otthon, lakásban 8,1 % * Moziban 7,5 % * Sportrendezvényen 5,6% * Egyéb helyeken 9,3 %
Mire figyelnek oda elôször a fiúk?
* Attraktív arc 21,3% * Szép szemek 18,4% * Pozitív kisugárzás 19,6% * Biztos fellépés 11,1% * Teljes alak 8,7% * Szép mellek 7,4 % * Formás popsi 6,9 % * Ápolt haj 3,5 % * Divatos öltözék 3,1 %
A pasik „sikerlistája"
– Mit találnak vonzónak az erôsebb nem tagjai a nôkben? –
1. Hosszú szôke haj 2. Lezser öltözék 3. Szexis fehérnemű 4. Feszes fenék 5. Nagy szem 6. Hosszú láb 7. Érzéki száj 8. Sportos alak 9. Fehér fogak 10. Neccharisnya
Pasik a szexrôl
89%-uk vallja magát hűnek, 88%-uk álmodozik rendszeresen a szexrôl, 79%-uk kedvelné az orális szexet, 71%-uk gondolja a szexet szerelem nélkül kevésbé szépnek, 44%-uk szeretkezne szívesen strandon, 27%-uk elôszor egy autóban élt nemi életet, 18%-uk tartja a simogatást a legszebb dolognak, 2%-uk hajt rá minden csinosnak gondolt nôre.
Hal, halász módra
Hozzávalók: 2 g kakukkfű, 3 db babérlevél, 60 dkg ton vagy más hal, 8 dkg vaj, 80 dkg burgonya, 12 dkg vöröshagyma, 3 g törött bors, 1 csomó zöldpetrezselyem, só.
A kakukkfüvet és a babérlevelet mozsárban összezúzzuk és átszitáljuk. A halszeleteket megsózzuk, majd az elkészített fűszerkeverékkel egyenletesen beszórjuk.
A halszeleteket egy kivajazott sütôtepsibe fektetjük és forró sütôbe tolva néhány percig sütjük. Közben a burgonyát vékony karikákra vágjuk.
Összekeverjük a finomra vágott vöröshagymával, sóval, törött borssal ízesítjük, meghintjük vágott zöldpetrezselyemmel, majd az elôsütött halszeletek mellé halmozzuk. Kis vajkockákat szórunk a tetejére és együtt készre sütjük.
A rovatot szerkeszti: Pál Hajnalka
KisNet KisNet KisNet KisNet
Ingyenes böngészô vakoknak
Mostantól a vakok is könnyedén internetezhetnek ingyenes számítógépes program, a WebFormator segítségével. A szoftver olvasható szöveggé alakít át bármely internetes oldalt – mondta Solingenben a programot kidolgozó Frank Audiodata vállalat alapítója, Joachim Frank, aki maga is csökkent látóképességű.
A szoftver a grafikus elemeket és a táblázatokat is lefordítja. A vakok rendelkezésére áll egy beszédszintetizátor, Braille-írásos kijelzô – így máris hozzáférhetnek az internet sokféle területéhez, a grafikus elemeket azonban mindmáig nem érzékelhetik tökéletesen. Beépített kényelmi funkciók segítségével a WebFormator alkalmazója használhatja a linkeket, kereteket (frame), kitöltendô mezôket – mondta Frank. A szoftver a Microsoft Internet Explorer megnyitásakor automatikusan elindul, és az adott internetes oldal tartalmát külön, átlátszó ablakban mutatja. A www.webformator.de oldalon a program ingyenesen letölthetô.
Támad a meztelen feleség
Ismét pusztító vírus terjed az interneten keresztül, amely a számítógépre telepített Windows operációs rendszert teszi néhány másodperc alatt használhatatlanná.
Az e-mail „Fw: Naked Wife" („Fw: Meztelen Feleség") tárggyal érkezik a postafiókokba, melléklete egy hasonló nevű .exe kiterjesztésű állomány, amely megnyitása esetén komoly kárt okoz a számítógépeken. A pusztító kód a Windows alapú rendszerek legszükségesebb fájljait törli le, miközben önmagát megsokszorozva levelet küld a Microsoft Outlook címjegyzékébe felvett ismerôsöknek.
Gyerekek a világhálón (2.)
– webkalauz szülôknek és kiskorúaknak –
Gyerekek milliói használják a számítógépet naponta, és egyre több gyerek ismerkedik meg az internet világával is. A weben járatos szülôk tudhatják, hogy nemcsak hasznos információt szerezhet a kisgyerek vagy a nagyobbacska a netrôl, hanem sok veszély is leselkedhet rá a világhálón.
A gyerekeket nem tanácsos megfelelô korlátok és útmutatá- sok nélkül a világhálóra engedni. Az otthoni internetezés szabályait ugyanúgy meg kell beszélni, mint a tévézés szabályait.
A legfontosabb dolgok, amelyeket meg kell beszélnünk a gyermekkel, és amire szülôként oda kell figyelnünk:
* Gyermekünk soha nem adhatja ki a neten a személyét azonosító adatokat; a nevét, lakhelyét, telefonszámát, korát, az iskolája nevét sem.
* Ne küldjön magáról képeket (és magunk se tegyük fel gyerekeink képét a netre, annak helye a családi albumban van, és nem a hálón).
* Lehetôleg olyan helyre engedjük chatelni, ahol már mi is társalogtunk, és meggyôzôdtünk arról, hogy megfelel gyermekünk korának.
* A gyerek lehetôség szerint ne beszéljen meg személyes találkozókat a hálón megismert barátaival. Ha valakivel olyan jó barátságba keveredett, hogy találkozni szeretne, elôtte mindenképpen szóljon a szüleinek. Ha valakivel találkozik, mindenképpen nyilvános helyen tegye azt. Ajánljuk fel, hogy elkísérjük a találkozóra.
* Nem árt ismerni azokat a webhelyeket, ahol gyermekünk szörfölget. Kérjük meg a gyereket, mutassa meg kedvenc helyeit.
* A számítógép a család közös helyiségében legyen – nappali, dolgozószoba – ahol könnyebb nyomon követni, mi történik.
* Az internetezés idôtartamát határozzuk meg elôre, ne legyenek éjszakába nyúló, egész hétvégés netezések. A legtöbb szolgáltatónál lehetôség van arra, hogy ellenôrizzük a neten töltött idôt!
* Figyeljünk oda arra is, hogy mi milyen szolgáltatásokat, oldalakat látogatunk. „Kedvenceink" között nem biztos, hogy minden oldal gyermekünknek való.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
UFÓ-ROVAT
El Fuerte
Dél-Amerikában van még néhány régészeti lelôhely, amely kemény diónak bizonyul. A régészek kerülik a témát, fôleg amikor magyarázatokkal kellene szolgálni bizonyos leletekre.
Bolíviában, Santa Cruztól ötórányi autóútra, a Samaipata nevű falucska határában emelkedik az „El Fuerte"-hegy. Az eredeti neve nem ismert. Az „El Fuerte" (erôdítmény, vár) név valószínűleg a spanyol hódítás után született meg.
Az El Fuerte lényegében egy hegy, amely emberkéz alkotta piramisban végzôdik. A csúcs egész területén észrevehetôk a régi korok emberi tevékenységének nyomai.
A hegy oldalán, két párhuzamos, harmincnyolc centiméter széles és huszonhét méter hosszú, nyílegyenes vájat fut a csúcsig. Ránézésre egybôl eszünkbe jut, hogy itt valamiféle rámpával van dolgunk, amelynek vájatai egy bizonyos jármű talpainak az irányított csúszására voltak tervezve, kitalálva. A kidobó rámpa célja egyértelműen egy jármű, vagy helyesebben fogalmazva egy céltárgy levegôbe juttatása lehetett. A mesterségesen alkotott barázdáktól jobbra és balra cikkcakk-vésetek tarkítják a sziklafalat, rendeltetésük ismeretlen.
A rámpa tetején, a hegy legmagasabb pontján egy sziklába vájt kör látványa fogadja a látogatót. A kör kerülete mentén ülôkékre emlékeztetô négyszögeket és háromszögeket véstek a sziklába.
Mivel ez a „rondella" a mesterségesen leegyengetett hegytetôn közvetlenül kapcsolódik a feljáró végéhez, akár valamilyen katapultáló szerkezetre is gondolhatnánk. Ha ilyen szemszögbôl vizsgáljuk a tényeket, akkor feltételezhetjük, hogy az építôk a barázdák alsó végéhez valami vitorlázó repülôgépszerűséget erôsítettek, amely a barázdákba helyezett síneken futott. Fent pedig a géphez erôsített nyersgumiszalagot csavartak föl a rondellába ékelt faszerkezetre. Még a preinka népeknek sem eshetett nehezére egy kioldó berendezés megépítése. Így az egész egy hatalmas parittyára emlékeztet, amelynek kifutópályája, rámpája biztosította a repüléshez szükséges emelkedôt és szöget. Az erôt pedig a felcsavart gumiszalag szolgáltatta.
Képzeljük el a következôket: a barázda alsó végén várakozik a rögzített vitorlázó repülôgép. A barázda közepén gumiszalag fut föl egészen a rondelláig. Izmos karok a rondella köré csavarva megfeszítik a gumiszalagot. Elképzelhetô, hogy a hegycsúcson a négyzet alakú mélyedések támaszul szolgáltak a gumiszalagot felcsavaró csapat számára, míg a háromszög formájúakban a gerendákat rögzítették amikre a gumiszalagot csavarták. A húzóerô egyre nagyobb lesz, majd parancsszóra működésbe hozzák a kioldó-szerkezetet, azaz elengedik a rögzített vitorlázó röppentyűt, amely kilövôdik az égbolt felé. Hasonlóképpen járnak el manapság a repülôgéphordozó anyahajókról felszálló repülôkkel is.
Az El Fuerte-heggyel kapcsolatosan a helyiek egyetlenegy legendát ôriztek meg: innen szálltak fel az istenek a fellegekbe.
Meglehet, hogy a cargokultuszt figyelembe véve, az inkák utánozni akarták az isteneket. Repülôgépekhez hasonló modelleket barkácsoltak, majd nagy ünnepeik alkalmával kilôtték azokat az ég irányába, hogy ily módon küldjenek földi üdvözletet isteneiknek, ôsapáiknak. Tudni kell, hogy az inkák uralkodói a „Nap fiainak" tekintették magukat. Hitük szerint, akárcsak a távoli Egyiptom fáraói, ôk is a világmindenségbôl érkezett lények közvetlen leszármazottai voltak.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Az emberiség és a Világegyetem
Vége a NEAR küldetésnek
A NEAR február 12-ei sikeres leereszkedésérôl az Eros kisbolygó felszínére már beszámoltunk rovatunkban, s bemutattuk a szonda utolsó felvételeit is. A NASA február 24-ig hosszabította meg a küldetést, majd február 23-án úgy döntöttek, hogy további négynapos működés során a szonda a hónap végéig gyűjtheti az adatokat.
A meghosszabbított küldetés alatt a fô tudományos cél az volt, hogy a kisbolygó felszínének anyagi összetételét az eddigieknél mintegy tízszer részletesebben vizsgálják, a NEAR röntgen- és gamma-spektrométereivel. Elôször a felszíni körülményekhez kellett kalibrálni a műszereket, figyelembe véve például a magasabb hômérséklet lehetôségét (mivel a felszín közelsége miatt a műszerek nem tudják úgy leadni a hôt, mint a keringés során).
Az újabb négynapos hosszabbítás lehetôvé tette, hogy a szonda teljes terjedelmében a Földre küldje az elsô tíz nap alatt gyűjtött adatsorozatokat. Az utolsó adatcsomag áttöltése február 28-án történt. Március 1-én, hazai idô szerint két órakor megszakították a rádiókapcsolatot a szerkezettel. Egy nagyszerű küldetés végleg lezárult.
A meghosszabbított küldetés alatt gyűjtött adatok lehetôvé teszik, hogy a kisbolygó anyagi összetételét mintegy 10 cm-es mélységig vizsgálhassák.
Az adatok elemzése még hónapokat vesz igénybe. Az űrkutatás történetében elôször fordult elô, hogy a Földön kívül gamma-spektrométert használtak egy égitest felszínén.
A magnetométert egyébként mégis használták a felszínen egy ideig, de amikor két méteres távolságban sem bukkantak mágneses tér nyomaira, ismét kikapcsolták a szerkezetet. A kamerát és a lézeres magasságmérôt nem használták a felszínen, ez a kisbolygó körüli pályára lett tervezve, az infravörös spektrométer pedig még tavaly júniusban elromlott.
A NEAR Shoemaker most már néma csendben ül az Eros kisbolygón, amelynek felszíne a Nap körüli keringés során egyre fagyosabbá válik az elkövetkezô idôszakban.
Szaporodó bizonyítékok
Úgy tűnik, a marsi élet mellett érvelôknek egyre több erôs bizonyíték van a kezükben.
ALH84001 – ez a jelzés jól ismert a marsi élet után nyomozó tudósoknak, a földön kívüli élet után kutató szakembereknek. Ez az elnevezése annak a kôzetdarabnak, amelyet a jelenleg ismert 16 marsi eredetű meteorit egyikeként tartanak számon. Mintegy 13 000 évig heverhetett az Antarktisz fagyos jégvilágában, míg rábukkantak. Anyaga körülbelül 4,5 milliárd éves, s hogy mikor robbant ki a Mars felszínébôl, azt csak ô tudná megmondani. A kô azonban errôl hallgat, s amit eddig elárult magáról, azzal alaposan egymásnak ugrasztotta a szakembereket.
Az ALH84001 jelzésű marsi eredetű meteoritban olyan magnetitkristályokból álló láncokat fedeztek fel, amelyeket eddig csak egyes földi baktériumokból ismertünk. Ez újabban igen erôs érvnek számít abban az 1996 óta dúló vitában, amely az egykori marsi élet bizonyítékaként szereplô kôzetdarab körül zajlik.
Úgy tűnik, a marsi élet mellett érvelôk koncentrált támadást indítottak: a fenti felfedezéssel csaknem egyszerre hozták nyilvánosságra két másik, szintén marsi eredetű meteorit újabb vizsgálatainak eredményeit. Dr. Everett Gibson geokémikus és kollegái (NASA Johnson Space Center, Houston) a mintegy 4 milliárd éves ALH84001-nél jóval fiatalabb Nakhla és Shergotty meteoritokat vizsgálták, amelyek kora 1,3 milliárd, illetve 175 millió év.
A kutatók szerint a két fiatalabb minta vizsgálata ugyanazokat az egykori életre utaló jeleket mutatja, mint híresebb és idôsebb társuk, így az élet körülbelül 4 milliárd évvel ezelôttôl egészen a geológiai közelmúltig, vagyis legalább 175 millió évvel ezelôttig létezhetett a vörös bolygón. Ez már valóban merész feltételezés, hiszen a közelmúltban nyilvánosságra hozott kôzettani bizonyítékok is több milliárd évvel ezelôttre helyezik vissza egy mainál sokkal melegebb és nedvesebb marsi környezet létezését. Ugyanakkor felcsillantják annak lehetôségét is, hogy az élet még ma is létezik bolygószomszédunkon.
Az egyre szaporodó bizonyítékok mellett még mindig nagy vita övezi a meteoritokban lévô különféle képzôdmények eredetét, s egyértelműen még nem lehet kizárni tisztán kémiai úton történt létrejöttüket sem. A megoldást majd talán azok a marsi kôzetek szolgáltatják, amelyeket 2011 körül hoznak a Földre a NASA mintagyűjtô szondái.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Deltai kalandok – Tomorosan (8.)
Patkányokkal aludtunk
A gazda, aki alig állt a lábán, elszállásolásunkba fogott. Nem is mentegetôzött a helyet illetôen, valószínű, hogy a régmúlt magyar szlogent ismerhette, amit a magyar népbe sulykoltak: „Ez van, ezt kell szeretni". Micsoda ocsmányság! És ezt oly sikerrel tették az amúgy is eltompított állományban, s valami olcsó sört meg kolbászt emlegetve ringatták ôket, hogy a mai napig is errôl nosztalgiáznak. Bizony elég sokan, de már nyugdíjasként.
Reggelre mindenkinél többet tudtunk! Bent a kamrában, ahova bevitt, a nyirkos, koszos földre mutatott, s magunkra hagyott. A kinti vidám kollegáihoz, a lipovánokhoz vágódott. A vánkosunk egy hosszúkás, mindent magába foglaló kamrában volt, de csak két személy részére! Tehát reggelig hárman nyüszköltünk a kétszemélyes „luxuson". Az egyéni fészkelôdés, helykeresés ott kivárt volt, így ahogyan este beszorultunk, reggelre úgy ébredtünk az ötcsillagos kalyibában. Amikor a ketrecajtót kinyitottuk, reggel volt, és csodálattal néztünk egymásra. Ismeretlen figurák gyűrött pofával, kiduvadt szemekkel kerültek a képbe, s ezek mi voltunk, itt helyben (nem Tordán) a Duna-deltában, A Jepse lui Andreiban.
Mi is az a mindent magába foglaló kamra? Csak a nyomort jellemzi, kilyukadt és rongyos, régi gumicsizmák sajátos „sajtszaggal", rongyos pufajkák és egyéb gúnyák, valami halina-csizmák, kapcák garmadával, de hálótársaink voltak még valami fémcsapdák, kapcsok, rongyos halászhálók, szerszámok, a polcokon meg rozsdás vagy félig rozsdás edények, a sarokban meg valami motorinás, petróleumos kannák. Ilyen kedvezô környezetbôl természetesen nem hiányozhat a patkány, egér és valami csúszó-mászó sem. Rajtunk éjjel nyugodtan korzózhattak, futkározhattak, meg egyebeket is tehettek. Az illatuk, a nyomok viszont a jelenlétüket bizonyították.
Szükségesnek találom megjegyezni, hogy az itteni embereket, bármivel is találom magam szemben, elítélni badarság lenne! Itt bent bármire, bármikor szükségesek lehetnek még a mellôzött eszközök, szerszámok. A szomszéd meg ide például nem kevesebb, mint tizenöt kilométerre van, ha otthon van és nincs kint ô is lesni a hálóit, varsáit, vagy éppen fát gyűjt vagy szedi a kukoricáját!
Elmaradt a pálinka
Sziporkázó a reggeli csillogás és fény, hamar feledtette a sötét, suta balkáni éjszakát, de az is, hogy magunkat immár távolabb tudtuk az „ötcsillagos" putritól. Pálinkás reggelünk elmaradt, most azt magunknak nem hoztunk, vagyis pálinkát nem, de volt idô amikor a butykos volt, de poharat nem csomagoltunk. De kisegített mindig valami – például mivel üvegbôl nem ittunk, ihattunk, kanálból. Ja, a félreértések elkerülése végett, s hogy nehogy „nagy piásoknak" gondoljanak, azonnal tisztázom: nem merôkanálból, hanem egyszerű levesesbôl, amivel otthon a vasárnapi húslevest vagy az angaborgyán ízletes levet kanalaztuk. Nem úgy, ahogyan munkatársammal, Salamon Jóskával annak idején megtörtént! A gyergyói termelôszövetkezetben is, az intézkedéseknek megfelelôen a pityókát idegen munkaerôvel, vendégmunkásokkal kellett – részben – kiszedetni! A tagokkal tilos volt! Maros megyébôl jött az áradat autóval, vonattal meg szekérrel. A munkájukat pénzben és természetben honorálta a vezetôség. A munkaerô között cigányok is voltak, sokan igen-igen szaporakezűek. Egy raj az udvarba beállítva így szólt Jóska bácsihoz, akit már az elôzô évbôl ismertek: „Jóska bácsi, adjon nekünk egy zsák pityókát, adjunk a rajkóknak is enni". A jószívű belsô mindenes hajlott a segítségadásra, mondja, hogy „hojzátok". Aztán ezek az áldottak egy szalmazsákkal jöttek!
Tibi nagy fogása
E kis kitérô után, miután a ketrecajtón kikerültünk és pocakjainkat megtöltöttük, az elôzô napi eredménytelen, gyatra vízcsapkodás nyomot hagyott mivel tudtuk, hogy a tócsákban a halat meg kell keresni, a dobásainkat szaporáztuk. A Tibi szerszámait nagyon kerülgették, s csak oda-oda csipkedtek, lemaradtak. Boszszantották, aztán valami más vasdarabot kért a horog mellé. Rábiggyesztette. Szorgalmasan hajigálta, néha két kézzel is, s egyszer csak elhangzott a régen várt felkiáltása, ami a fogás diadalát jelezte. A viaskodás helyszínére csúsztam, mert a fiút féltettem, hiszen ide be én csaltam. Látom, a botja alaposan hajlik, ô ide-oda forgolódik, majd hirtelen botját a csónak körül viszi. Úgy tűnik, a megakadt „rabló" tekintélyes, tiszteletet érdemel, de jó kezekbe került! Az igazságszolgáltatás kezébe, ami itt és most a rablóra kíméletlenül lesújt! Csak annyit mondtam, hogy nézze meg, hogy hol van a kanál, a szája mely részében. Felkiált és mondja: „Nem látom!" Ekkor megnyugodtam, mert biztos fogás, csak a zsinór bírja! Még egyszer a csónakhoz húzza, a vízbe belenyúl és a halat valahogyan kiráncigálta, fejét átfogva a kopoltyúnál. Az izgalommal párosult meglepôdése még a hangját is elfojtottá tette, a csónakban a viaskodás nagy, mert a dög a levegôhöz nem szokott és küzd. Tibi, ahol éri, ütögeti, szorongatja a csónak aljához, oldalához. Én is teljesen a csónakjához érek, mire hozzám fordul, és így: „Bubi, mit csináljak vele?". A megdöbbenéstôl leültem, a fiú tanácstalansága most meglepett, hihetetlennek tűnt, amit csak a tapasztalatlanságára vezethettem vissza. Csak a természetest mondtam: „Dobd vissza" Erre magához tért és a késem kérte. Örömmel adtam át, de ott azért nagy volt még az izgalom, s a kis „sokk". A halra rátérdelt, és a fejére mért kettôt a késemmel, annak a tompábbik részével. De az egyik ütés olyan szerencsétlenül sikerült, hogy a késem eleje – a szúró része – messzire elpattant és meggömbölyödve került ki Tibi kezébôl. Ennyit mondott: „Tessék" – és a hala felé fordult. Ekkor még nem gondoltam, hogy az erôteljes leütése részemre „korszakalkotó lett". Itthon a tompább részt jobban legömbölyítve, megfenve a halpucolásra igen-igen alkalmassá vált, mert fejtôl a farok irányában egy húzó mozdulattal a hal belsô zsigereit lefejthettem. A Deltából megelégedve távoztunk, de ô eljönni alig akart. „Halat kell fogjak, sok a barátom, ismerôsöm, meg én is szeretem" – így ô.
(folyt. köv.)
Dr. Tomor Zoltán
EGÉSZSÉG
A propolisz
A propolisz a méhek által gyűjtött természetes vegyülék, 50–60 százalékban gyantaféléket és balzsamokat, 30 százalékban viaszt, 8–10 százalékban illó olajokat, 5 százalékban virágport és kisebb mennyiségben még számtalan ismert és ismeretlen anyagot, nyomelemeket tartalmaz. Összetétele attól függ, hogy a méhek mikor és hol gyűjtötték, milyen gyantafélékbôl, milyen bimbókból, milyen fák kérgébôl, ezt a kellemes illatú, barna vagy zöldes-barna, gyantaszerű anyagot.
A méhek fertôtlenítô, tartósító és építôanyagként használják, ezzel konzerválják a kas vagy a kaptár falát, erôsítik és bélelik a sejteket. Az eddigi vegyelemzések szerint tartalmaz vanilint, izovanilint, fahéj-, kávé-, ferron-, benzolsavat, továbbá vasat, rezet, magnéziumot, cint, alumíniumot, kôsót, meszet, szenet. A biológiai és farmakológiai vizsgálatok szerint pusztító hatással van többféle baktériumra, egyes vírusokra, bizonyos mérgeket semlegesít, csillapítja a fájdalmat, viszketést, regenerációs, dermatoplasztikus, biostimuláns hatása van. Fájdalomcsillapítóként a kokainnál háromszor, a novokainnál ötször hatékonyabb. Mikrobapusztító hatását fel lehet használni a fertôzô és gyulladásos folyamatok megelôzésében és gyógyításában, a bakteriális és gombás bôrbetegségek kezelésében, eredményesen gyógyítja a felsô légutak hurutos megbetegedéseit, a bronchitist, a bronchiális asztmát, az idült tüdôgyulladást, a gyomorhurutot, a nyombélfekélyt, a vastag-bélgyulladást és így tovább.
A gyógyszereken kívül fogkrémet, dezodorokat és tartósító anyagokat készítenek belôle. Általában 2–5 százalékos alkoholos koncentrátum formájában használatos. Az elsô írásos feljegyzések a propoliszról idôszámításunk után 79-bôl származnak.
Mikor, hogyan használjuk a propolisz-tinktúrát?
1. Belsô szervek lázas megbetegedéseinél háromszor naponta 30 cseppet.
2. A klimax bekövetkeztekor egy évig egyszer naponta 10 cseppet.
3. Dülmirigy-gyulladás (prosztata): naponta 1 kávéskanállal 1dl meleg vízben.
4. Magas vérnyomás: naponta lefekvés elôtt 30 cseppet a gyógyulásig.
5. Vese- és májgyulladás: kétszer naponta 1 kávéskanállal 1 dl meleg vízben: minden 2. héten megszakítjuk a kúrát.
6. Mandulagyulladás, torokfájás, meghűlés és hasonlók: 1 kávéskanálnyit feloldunk meleg vízben és többször naponta gargalizálunk.
7. Gyomor- és nyombélfekély: reggel éhgyomorra 1 kávéskanállal, meleg tejben.
8. Bôrbetegségeknél, fôleg nyitott ekcémáknál: bekenjük a beteg bôrfelületet.
9. Gennyes sebek: többször megmosni felforralt vízzel, amiben egy negyed literre számítva 5 kanál propoliszt oldottunk föl.
10. Az ittas embert kijózanítja: 1 kávéskanál propolisz 1 dl hideg vízben.
11. A bôrgombásodást naponta többször bekenjük.
12. Fogfájás: propolisz tinktúrába mártott vattadarabkát teszünk a fájós fogra.
13. Felfekvés okozta állandósebek: elôször párlófű-fôzettel mossuk meg, utána bekenjük a tinktúrával.
14. Gyomorfájás, hasmenés: 1 dl meleg vízben 1 kávéskanál tinktúrát oldunk fel és megiszszuk.
15. Az I. fokú égési sebeket naponta többször bekenjük.
16. A propolisz tinktúra gátolja a rosszindulatú daganatok növekedését és gyógyítja a rákos képzôdményeket a testfelületen. Alkalmazása: este lemossuk körömvirág-fôzettel és bekenjük a tinktúrával. Belsô daganatos megbetegedésnél: reggel éhgyomorra meginni 1 dl körömvirág-fôzetet 1 kávéskanál propoliszszal.
18. A tinktúrát minden olyan betegségnél, bajnál meg lehet próbálni, ahol egyéb természetes orvosságok vagy gyógyszerek nem használtak.
Figyelem! Akik pollenallergiások, azok csak orvosi ellenôrzés mellett használjanak bármilyen propolisz származékot.
ÉLETTÖRTÉNET
A család
16. rész: Kistestvér születik?
Bori már napok óta nem hajlandó elhagyni a szobáját. Kapóra jött, hogy ô is influenzás, így oka is van az otthonmaradásra. Csak fekszik az ágyában, nézi a plafont, és halvány arcán krokodilkönnycseppek csorognak le. Anyukája látja, hogy kislányának nem a meghűlés a legsúlyosabb betegsége, de nem tudhatja, mi az igazi baja. Bori nem hajlandó beszélgetésbe bocsátkozni, csak gubbaszt és szomorkodik.
Az ágya mellett, az éjjeli szekrényén van a kis szívecskés gyűrű, amit valamikor Botondtól kapott, és mellette a fénykép, ami Emô buliján készült róluk. A fotón táncolnak a szerelmesek; Bori nevet, Botond pedig oly sok szeretettel nézi a lányt, mintha fel akarná falni. Régebb, ha Bori ránézett erre a képre, megannyiszor meggyôzôdött, hogy a fiú csakis ôt szereti. Hisz ezt nem lehet mímelni. Ma már nem ennyire biztos benne, sôt azon is elgondolkodott már egy párszor, hogy hátha már akkor is megvolt neki az a cafkája, s ôt csak szédítette. A szemtelenje!
Kézbe veszi a gyűrűt, nézegeti, forgatja, majd hirtelen letörli pizsamaujjával arcáról a könnycseppeket, lekapja a szekrényrôl a képet, összetépi, és meggyújtja. Azzal a fürdôszobába rohan, és a vécékagylóba dobja az imádott gyűrűt, miközben fogai közt sziszegi: bosszú, bosszú!
Eldönti, hogy márpedig ezután ôt nem fogja átverni senki, mert ha valaki megmerészelné próbálni, az meglakol érte. Boti is viszszakapja százszorosan, amit vele tett. Eddig tartott az ô játéka, ezután Bori diktálja a szabályokat, és nem lesz köszönet benne. Már nem sír, megtölti a fürdôkádat, kikeresi a legcsinosabb ruháját, és végiggondolja a haditervet, a bosszútervet. Igaz, korábban, ha problémái voltak, anyuval beszélte meg, de most nem. Nagylány, egyedül dönt. Még örül is, hogy édesanyja elment valahová, így nem kell magyarázkodnia, hogy egyik pillanatról a másikra hogyan gyógyult ki az influenzából.
Persze, Bori nem is sejti, merre jár ilyenkor Kató, s fogalma sincs, hogy anyukájának bizony nagy kô nyomja a lelkét...
Kató már hetek óta izgatott, és arra készül, hogy elmegy a nôgyógyászához. Furcsa jeleket vett észre magán. Mostanában elmaradhatatlan a reggeli hányinger, émelygés, a mellei is mintha megduzzadtak volna, a menzeszét pedig két hónapja potyára várja. Szinte kizárt, hogy terhes legyen. Férjével mindig védekeztek, a gyerekek sem „balesetbôl" születtek. Néhányszor eszébe jut a Jenôvel töltött délelôtt, de elhessegeti a gondolatot. Lehetetlen. Ô nem terhes, csupán valami „nôi baja van". Aztán nagy nehezen ráveszi magát, és elmegy az orvoshoz. A doki kedves, régi ismerôs. Ott volt mindkét gyereke világrajötténél, egyedül benne bízik Kató, s így szorongása is enyhül, amikor a deresedô doktor bácsi rámosolyog:
– Mi járatban, Kató? – kérdezi derűsen. – Szaporodik a Nemessy família?
– Nem hinném, csupán egy rutin-vizsgálatra jöttem. Tudja, kicsit rendetlenkedik a menzeszem.
A tapasztalt orvos pillanatok alatt elvégzi a szükséges vizsgálatokat, majd, miután Kató felöltözött, odamegy hozzá, és még mosolygósabban nyújtja felé a kezét:
– Gratulálok, önnek gyereke lesz. A magzat nagyságáról ítélve úgy tíz–tizenkét hetes lehet, de ezt pontosan csak újabb vizsgálatokkal tudnám megmondani. Mondhatom csodás. Úton a legifjabb Nemessy.
– Nem lehet igaz – rebegi Kató, majd magára kapja a kabátját, s az ajtóból köszönés helyett viszszaszól: – Ne beszéljen senkinek a terhességrôl, bejelentkezem abortuszra.
– De... – próbálna érvelni a nôgyógyász, de Kató akkor már eszét vesztve rohan lefelé a lépcsôn, beül az autóba. Újra erôt vesz rajta az immár jól ismert hányinger, és forog vele a világ. Zokogva hajt végig a kisváros utcáin céltalanul, csak száguld, mint a gondolatai. Egyszer észreveszi a templom tornyát, és úgy dönt, betér megnyugvást keresni. Éppen a prédikációra csöppen be. S hallja a lesújtó véleményt az eredendô bűnrôl, majd a lelkiatya a szülôk felelôsségteljességét részletezi. Majd kivörösödve, üvöltôsre váltott hangon zengi az abortusz elleni prédikációt. Gyilkosság – kiáltja tele torokból, és ekkor Katóban meghűl a vér. Érzi, nem maradhat ott. Bár sosem értette, hogyan prédikálhat egy katolikus pap a családról, gyerekrôl, amikor neki sosem volt olyasmi, most mégis úgy érzi, a hevesen gesztikuláló pap a nagy tömegben kiszúrta ôt, és neki üvölti: az ilyen anyák ördögfajzatok, egytôl egyig gyilkosok. Megfordul, átverekszi magát a gyülekezeten, s nagy nehezen elér az ajtóig, melyen éppen akkor lép be egy ötévesnyi emberpalánta. A szöszke, kócos kisfiú angyali mosollyal néz fel rá, egy újságot nyújtva felé:
– Néni, tessék venni egy újságot! – majd látva, hogy a vásárló nem hajlandó elôvenni a pénztárcáját, rimánkodóra fogja: – Csak egyet. Olcsó, s van benne gyilkosság is.
Kató még egy ideig bámulja a kisfiút, majd erôtlenül leereszkedik az ajtó melletti sámlira, arcát tenyerébe temeti, s csak sír, sír, nem törôdve azzal, mit képzelnek róla, azt sem veszi észre, hogy vége a misének, a hívek kifelé tolongnak, és mindenki kíváncsian méregeti a zokogó, szipogó asszonyságot. Csapongó gondolatai mindig ugyanott kötnek ki: a gazembernél, akinek mindezt köszönheti. A pokolba kívánja Jenôt, a csábítót.
Átka azonban nem fog. Eközben Jenô éppen családlátogató körúton jár. Ô komolyan vette a körzetfelelôsi munkát, és úgy döntött, hogy a hozzá tartozó családokkal tartani fogja a kapcsolatot, mindig tudatja velük a tanács új döntéseit, tehát havonta felkeres minden hozzá tartozót. Nemessyékhez is becsönget, és bár arra számít, hogy megint a ház asszonyát találja otthon, mégis nagyon örül, hogy üzlettársa, Jani nyit neki ajtót. Irigyli ezt az embert, nemcsak azért, mert jó üzleti érzékkel áldotta meg ôt az ég, hanem azért is, mert markában tartja azt a nôt, aki számára mindenkinél kívánatosabb.
– Nicsak, ki jön hozzánk! Kerülj beljebb! – fogadja mosolyogva Jani. – Gyere, gyere, igyál egy pohár igazi testes bort velünk, körzetfelelôs úr!
– Munkaidôben vagyok, s tiltja a négyszázas törvény – viccelôdik Jenô, s helyet foglal az ebédlôasztalnál Nagyanyóék és Lillácska társaságában. Nem kell sokat kérlelni, máris ecseteli, hogy mirôl döntött a tanács: megkétszerezi a szemétdíjat, adóvá alakítva át azt.
– Tényleg? Hát ez hallatlan! – szörnyülködik Lillácska, miközben meg sem próbálja leplezni, hogy tetszik neki a markáns fiatalember. – Mondja, kedves Jenô, ez nem halálos?
– Igaz, ami igaz, én sem ujjongok. Sôt, azt sem érzem megtiszteltetésnek, hogy nekem kell ezt közölni önökkel, de jobb, ha tudnak róla.
A felháborító hír még egy okkal szolgál arra, hogy Lilla unszolására kidugják a rég ôrzött '79-es Pinot Noirt. Koccintanak, s vidámabb témára váltnak. Fenébe a szemétdíjjal. Az öregek lassan visszavonulnak szobájukba, így hármasban iszogatnak tovább, és nagyokat nevetnek Lillácska pajzán viccein. Már a rendôrök nemi életérôl folyik a mókázás, amikor elcsigázottan, karikás szemekkel belép a házba Kató. Meglátva Jenôt, arca még halványabbra vált, még köszönésre sem méltatja, csupán egy gyilkoló pillantást vet rá, majd se szó, se beszéd, elkapja a fél üveg bort, nagyot húz belôle, visszacsapja az asztalra, de akkor már nem tud gátat vetni könnyeinek, zokogva rohan fel szobájába.
(folyt. köv.)
Azaki Hakami
SPORT
Jégkorong
Bajnokság utáni vélemények
A támogatók mondják
– Beszélgetés a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom jégkorongcsapat fôtámogatóival –
Köztudott, hogy a február 23-án, pénteken lejátszott utolsó – sorrendben negyedik – bronzmérkôzéssel lezárult a romániai Nemzeti Liga 2000/2001-es idénye. A végsô rangsor ismert, az eredmények hasonlóképpen. Tudott az is, hogy Gyergyószentmiklós csapata 2001-ben – 1958 és 1999 után – harmadszor szerzett dobogós helyezést. Az alábbiakban nézzük, hogyan vélekednek a bajnokság alatt történtekrôl, a bajnokságról a gyergyói csapat fôtámogatói, nevezetesen Bencze Attila és Szilágyi Imre.
Bencze Attila, a Ben-Com-Mixt Kft. ügyvezetôje:
– Milyen volt az elmúlt bajnoki idény?
– Azt hiszem, nem tévedek, amikor azt mondom, hogy az egész vezetôség összefogott, s mindenki próbált valamit tenni. Végig összhangban zajlott a munka mind pénzügyi, mind szakmai vonatkozásban.
– Összességében milyennek látta az elmúlt bajnokságot?
– Még mindig nem tapasztaltam teljes komolyságot a bajnokság alatt. Még mindig történtek meg nem engedhetô hibák. Ez szerintem a szakszövetségnek róható fel. Nagyobb kellene legyen a fegyelem. Jó volna, ha többet nem lennének kompromisszumos megoldások, aki megérdemli, az legyen megbüntetve. Továbbá egyszer és mindenkorra ki kellene küszöbölni a sportszerűtlenségeket. A szakszövetségnek pénzügyi nehézségei vannak, ezért csak minimálisan tudta támogatni a gyergyói felnôtt csapatot. Az igaz, hogy a Connex-en keresztül az ifjúsági csapatok részesültek támogatásban, ez jól jött. A rájátszással kapcsolatosan eddig úgy volt, hogy a költségeket a szakszövetség fedezi, de a nemrég végetért bajnokságban egy lejt sem fordítottak erre a célra. Kivéve a díjakat. Nem akarok senkit sem hibáztatni, szerintem ez a nehéz pénzügyi helyzet eredménye.
– Elégedett a harmadik hellyel?
– Elsôsorban a csapat munkájával vagyok megelégedve. Amit a Steaua elleni mérkôzéseken láttam, azzal elégedett vagyok. A helyezéssel addig nem leszek elégedett, amíg nem kerülünk az elsô helyre. Az, hogy harmadikok lettünk, nagyon jó, úgy érzem, közel álltunk az elsô két helyhez. Ez is egy eredmény, amit nem kell félretenni.
– Mi a célkitűzés a következô idényre?
– Ezelôtt két évvel azt mondtuk, hogy négy év múlva Gyergyónak bajnokcsapata kell legyen. A következô bajnoki idény a harmadik év, tehát célunk az elsô hely megszerzése. Most már teljes erôvel neki kell ugrani ennek a célkitűzésnek. Nem látom, miért ne lehetne véghezvinni a két évvel ezelôtti célkitűzést. Komoly munkával, komoly hozzá- állással azt hiszem elérhetô.
– Kit emelne ki a csapatból?
– Elsôsorban azokat a játékosokat, akik esetében a tavalyhoz képest fejlôdés tapasztalható, nevezetesen: Szôke László, Borsa Tamás, Köllô Csaba, Góga Attila, Laczkó Attila. Általában tehát a fiatalokat, akiken látszik, hogy fejlôdnek. Tévedés ne essék: ez korántsem jelenti azt, hogy ôk voltak a legjobbak.
– Úgy hírlik, hogy ôsztôl csapatot indít a Bukaresti Dinamo...
– Van alapja a híresztelésnek, errôl már most 90 százalékos valószínűséggel beszélhetünk. A csapatuk alakul, tehát nagyon úgy néz ki, hogy a következô bajnokságban velük is számolni kell.
Szilágyi Imre, az Apicom Kft. ügyvezetôje:
– Milyennek látta az elmúlt bajnoki idényt?
– A kisebb-nagyobb problémákat leszámítva közepesre sikeredett. Nem voltak különösebb incidensek, úgyhogy nagy vonalakban meg vagyunk elégedve. Igaz, hogy a célkitűzés a második hely volt, de csak a harmadik helyet sikerült kiharcolni. Véleményem szerint a bajnokság összességében is közepes színvonalú volt. Amennyiben a gyergyói csapat végig úgy játszik, mint az utolsó mérkôzéseken, akár bajnokok is lehettünk volna. Szerintem sokat javult a csapatteljesítmény a tíz százalékos levonás utáni idôszakban.
– Mi történt akkor egész pontosan?
– A Sportklub elleni 9–1-es, itthoni vereség után egyáltalán nem voltunk megelégedve. Akkor a közvélemény nyomására is úgy döntöttünk, hogy a csapatot valamilyen módon meg kell büntetni. Úgy gondoltuk, hogy a Sportklub elleni teljesítmény a havi fizetésért nem elégséges. Mindenki elôtt világos volt, ha így folytatjuk tovább, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek, és megszületett a döntés: a játékosok tíz százalékkal kevesebb fizetést kapnak. Akkor történt, hogy a csapatkapitány hangoztatni kezdte: a fiúk nem akarnak elmenni Bukarestbe. Kercsó Attila városi tanácsos telefonált, hogy a csapat sztrájkol, és az a követelésük, hogy a tíz százalékot fizessük ki. A mi válaszunk erre az volt, hogy amennyiben nem utaznak, a jelenlegi csapatot felszámoljuk, és létrehozunk egy újat, amely ifjúsági játékosokból és öregfiúkból állt volna. Végül a dolgok rendezôdtek. A lényeg: rend, fegyelem kell legyen egy csapaton belül. Szerintem az eset után a játékosok ráébredtek arra, hogy igazunk van. Továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy felelôsségteljesen kell dolgozzanak. Azóta a csapat kimagasló eredményeket ért el.
– Kinek a teljesítményével elégedett a csapatból?
– Nem tudok neveket mondani. Szerintem az egész csapat jól játszott, mindenki egyformán harcolt. A fiatal játékosok nagyon sokat fejlôdtek, úgy látom, a kapusok esetében is történt elôbbrelépés.
– A Steaua ellen itthon, 4–2-re megnyert mérkôzés után kimondottan elégedett volt Molnár Szabolccsal...
– Igen. Akkor rendkívül elégedett voltam, mert úgy éreztem, hogy akkor nagyon jó teljesítményt nyújtott csapatunk kapusa. Ha Bukarestben is kifog egy ilyen napot, lehet, hogy – némi túlzással – bajnokok leszünk.
– Még korai beszélni a következô idényrôl, de mégis... Mi a célkitűzés?
– A célkitűzés a bajnoki cím megszerzése. Ezt nagyon komolyan gondoljuk. Mindezt a szakvezetéssel közösen döntöttük el. A cél tehát megvan, s ennek megfelelôen alakítjuk ki a távlati terveinket.
Visszavonult egy bajnok
– Beszélgetés Antal Zsolttal –
A városi műjégpályán február 23-án lejátszott negyedik bronzmérkôzés elôtt a hangosbemondón tudatták a nézôkkel, hogy egészségi okok miatt visszavonult az aktív sportélettôl Antal Zsolt. Az 1970-ben született kiváló gyergyói jégkorongozó – elmondása szerint – tulajdonképpen 2000 augusztusában döntött arról, hogy végleg szegre akasztja a korcsolyát. Bárhogy nézzük, korai a csatár számára a sportágtól való megválás, de így is két évtizednyi aktív pályafutást tudhat maga mögött.
– Tíz évet játszottál Magyarországon. Mi a különbség az ottani és a romániai jégkorong között?
– Elôször talán arról kell beszéljünk, hogy a magyarországi jégkorong Kercsó Árpád megjelenése után kezdett talpra állni. A magyar válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya egy teljes nemzedéket nevelt fel. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a mostani magyarországi játékosok hetvenöt százalékát Kercsó Árpád nevelte. Magyarországon az élvonalban van hét csapat, de ezek közül csak három számottevô együttes. Itt elsôsorban a Dunaújvárosi Dunaferre, a Székesfehérvári Alba Volánra és a Ferencvárosi TC csapataira gondolok. Ezenkívül ott vannak a Szeged, az Újpest, Miskolc és a Debrecen csapatai, az utóbb említett együttesek amatôr szinten állnak. Dunaújvárosban és Székesfehérváron nagyon erôs támogatást kapnak a csapatok, ez látszik is az eredményeken. Errôl a két együttesrôl nem túlzás azt állítani, hogy a kelet-európai élmezônyhöz tartoznak. Az a helyzet, hogy lehetôségük van kimondottan jó képességű külföldi játékosokat vásárolni, ami azt hiszem sokat nyom a latban. A Ferencvárosnál is vásároltak külföldieket, de ezek nem voltak annyira felkészült jégkorongozók, mint amilyenekkel a dunaújvárosi vagy a székesfehérvári csapatok erôsítettek. Összehasonlítva a két ország jégkorongját, azt kell mondjam, hogy 1990-ig a román hoki jobb volt. A hanyatlás azután kezdôdött. A jelenlegi Steauában sok idôsnek számító játékos van, Csíkszeredában nagyon jó szinten van az utánpótlás, városunkban pedig csak néhány éve indult el újra komolyabban a munka. A legfontosabb szerintem az utánpótlás-nevelés, mert úgy vélem, hogy Magyarországon is ez vitte elôre összességében a sportágat. A különbséget a két ország hokija között én ebben látom. Jóval elôbb vannak ezen a téren, s ez távlatilag meghatározó jelentôségű.
– Hogyan történik Magyarországon az ifi és az utánpótlás korú játékosok nevelése?
– Az a helyzet, hogy ott az edzôk meg vannak fizetve. Sok esetben két-három edzô foglalkozik az utánpótlás-csapatokkal. Jómagam is hat évet edzôsködtem, ebbôl hármat Jászberényben, egy évet Újpesten, és két évet a Fradinál. Az a gyakorlat, hogy egyszerre húsz gyerek és három edzô van a jégen.
– Tulajdonképpen mi volt a visszavonulásodat kiváltó ok?
– A betegségem miatt kellett végül abbahagynom a sportolást. Tavaly novemberben egy éjszaka lebénult a jobb felem. Egyik este lefeküdtem, s másnap reggel nem tudtam lábra állni. Négy napig tolókocsiban voltam, szerencsére helyrehoztak. Mindez az 1995-ben történt műtétem utóhatása volt. Akkor valójában két műtéten kellett volna átesnem, de csak az egyikre került sor, a másodikra nem, mert visszahúzódó félben volt az agyér-tágulat. A másik ok az volt, hogy nem is mertek nekikezdeni, mert a beavatkozás miatt esetleg károsodhatott volna az agyműködésem és a beszédkészségem. A rosszban az volt a jó, hogy az érrög elzárta a műtetlen részt, és úgy néz ki, most már nincs szükség további beavatkozásra. Azt hiszem, tudtam volna még két-három évet játszani, sôt többet is, de sajnos a betegség közbeszólt.
– Mi következik a korai búcsú után?
– Szeretnék végleg hazajönni. Beszélgettem errôl Bencze Attilával, s úgy érzem, vállalnék egy edzôi állást. A játék mellett hat évet edzôsködtem magyarországi gyerekcsapatoknál, azt hiszem, van némi tapasztalatom ezen a téren. Itthon is a gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Remélem, erre már az idén sor kerül.
Sportnévjegy
1980-ban kezdett jégkorongozni a Gyergyói ISK színeiben. Elsô edzôje, 1987-ig, Kercsó Csaba volt. 1988–1990 között a Bukaresti Steaua csapatában játszott. A katonacsapattal kétszer volt bajnok és kétszer kupagyôztes. A Steauás idôszak után Kercsó Csaba hívására kitelepedett Magyarországra. 1990–1995 között a Jászberényi Lehel HC együttesét erôsítette. A magyarországi csapattal három bajnoki ezüstérmet, két bronzérmet és egy Magyar Kupa elsôséget szerzett. 1995–1996 között betegség miatt nem játszott. Az 1997–1998-as bajnoki idényben az Újpesti TE csapatában játszott, ahol egy bajnoki bronzérmet és egy negyedik helyet ért el. 1998–2000 között az Ferencvárosi Torna Club csapatában játszott. Az FTC színeiben bajnoki ezüstérmes volt. Sokszoros román ifjúsági, utánpótlás és felnôtt válogatott. 1985-ben kapott elôször meghívást az ifjúsági válogatottba. 1986-ban a Bukarestben megrendezett B-csoportos ifjúsági Európa-bajnokságon elsô helyezést ért el a román válogatottal. Ekkor a csapat felkerült az Eb A-csoportjába. A következô évben az Antal Zsoltot is soraiban tudó román ifjúsági válogatottnak sikerült az A-csoportban maradni. Kiemelkedô eredmény volt. Közben kétszer bizonyult az ifjúsági és az utánpóltás válogatott legjobb játékosának. A román felnôtt válogatottal 1990–1995 között öt B-csoportos világbajnokság résztvevôje volt. Ez idô alatt háromszor lett a román válogatott házi gólkirálya.
Barátságos mérkôzés
Románia az ellenfél
Március 9-én, pénteken 17.00 órai kezdettel a városi műjégpályán kerül lejátszásra a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom és a Románia felnôtt válogatottja közötti barátságos jégkorongmérkôzés. A hónap végén (március 26 – április 1.) Bukarestben megrendezésre kerülô világbajnokságra (II. értékosztály, B-alcsoport) készülô válogatott számára a mérkôzésnek formaellenôrzô jellege is van.
A román válogatott bôvített kerete: Radu Viorel, Molnár Szabolcs, Catrinoi Adrian – kapusok, Dimache Ion, Timaru Ion, Cazacu Roberto, Nicolescu Viorel, Nagy Attila, Elekes Levente, Adorján József, Laczkó Attila, Góga Attila, Andrei Nutu, Geru Cătălin, Corduban Victor, Kósa Endre, Szôcs Szabolcs, Gergely Attila, Moldován Ervin, Kovács László, Hutuleac Daniel, Basilides László, Ghenea Cătălin. A kölföldön játszók közül meghívást kapott a válogatottba: Borsos Attila, Csata Csaba, Herlea Daniel és Vargyas László.
Gyermekhoki
Csíkszeredába került a Szuper Kupa
A városi műjégpályán március 2–án, pénteken megrendezett jégkorong Szuper Kupa eredményei: Gyergyói ISK – Remete 6–0, Csíkszeredai ISK – Csomafalva 15–3. A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: Remete – Csomafalva 4–0; a döntôben: Csíkszeredai ISK – Gyergyói ISK 7–2. A Hargita megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság által támogatott rendezvény végsô rangsorában: 1. Csíkszeredai ISK, edzôk: Janovits Endre és Basa János, 2. Gyergyói ISK, edzô: Basilides Tibor, 3. Remete, edzôk: Jánosi János és Mincsor Béla, 4. Csomafalva, edzôk: Farkas Csaba és Csata Kálmán. Különdíjak: legjobb kapus: Forró Sebastian (Gyergyói ISK), legjobb hátvéd: Antal Zoltán (Csíkszeredai ISK), legjobb csatár: Páll Zsolt (Remete), gólkirály: Virág Csanád (Csíkszeredai ISK). Fair play-díj: Csomafalva.
Alpesi sí
Esôkérô verseny
Március 4-én, vasárnap az ötös kilométernél került megrendezésre az Esôkérô verseny elnevezésű rövidpályás lesikló vetélkedô. A Gyergyói Síegylet által szervezett megmérettetés haladókból álló csoportjának legjobbjai: óvódások: 1. Portik Emese, 2. Keresztes Zsolt, 3. Bartalis Ágota; I. osztályosok: 1. Sándor Szilárd, 2. Magyar Ottó, 3. Laczkó Emôke; II–IV. osztályos fiúk: 1. Elekes András, 2. Fodor Ferenc, 3. Voinescu Adrian; lányok: 1. Bartalis Krisztina, 2. Kosztándi Vanda, 3. Bögözi Orsolya. V–VIII. osztályos lányok: 1. Portik Szatmári Ágnes, 2. Portik Gabriella, 3. Gavrilă Izabella; fiúk: 1. Portik Szatmári Zsolt, 2. Csala László, 3. Portik Szatmári József; XI–XII. osztályosok: 1. Nagy Andrea, 2. Kovácsics Zoltán; a felnôtteknél, nôk: 1. Elekes Éva, 2. Elekes Katalin, 3. Voinescu Maria; férfiak: 1. Keresztes Emil, 2. Keresztes Levente, 3. Elekes Péter. A kezdôknél: 1. Muresan Roland, 2. Hobaj Orsolya.
Angliai vélemény
„Nekünk kell diktálni az irányt!"
Az alábbiakban közzétesszük a jelenleg Bristolban (Anglia) élô Ferencz József, érdemes szertornaedzô romániai jégkorongozással kapcsolatos véleményét. A világ- és olimpiai bajnok Urzică Marius egykori edzôjének meglátásait az alábbiakban olvashatják.
„Bizony nagyon felháborító az erdélyi hoki sikertelensége a bukarestiekkel szemben, mindannak ellenére, hogy játékvezetôi döntések sorozata befolyásolja ezt. Ugyanez az érzés keserített el annak idején, amikor a tornaversenyeken vesztesként kellett elhagyni a termet, és kevés esély volt arra, hogy a válogatottba kerüljél. Ekkor megfogalmazódott bennem az elhatározás: erdélyi Torna Érdekvédelmi Szövetséget hozok létre. De aztán lemondtam róla, mert nem volt erre alkalmas az idô és a gyergyói feltételek – mind a mai napig – sem feleltek meg a siker eléréséhez.
A hokival más a helyzet!!!
A feltételek biztosítva vannak. Jégpálya, edzôk és igazi tehetségek, mindehhez hozzátéve azt a pénzügyi támogatást, amit a gyergyói csapat jelenleg kap. Én nem abban látom a lehetôséget, hogy más bajnokságba nevezzünk be. Hanem abban, hogy lehetetlenné tegyük a Román Jégkorong Szövetség működését azáltal, hogy nem fizetünk tagsági díjat, avagy nem veszünk részt a bajnokságban. Ekképp nem lesznek képesek egy ütôképes nemzeti csapatot létrehozni, tekintettel a gyenge országos színvonalra, amit tulajdonképpen csak az erdélyi klubok tudnak, tudnának megemelni.
Ezen a ponton eszembe jut az az eset, amikor életemben legelôször találkoztam a Román Jégkorong Szövetség elnökével, és ô megköszönte nekem, hogy létrejött a Progym SE, ami példamutató volt egy sportág megmentésében. Ha már ettôl függ egy sportág jövôje, akkor hogy a fenébe ne kötelezzük arra, hogy a dolgok becsületes irányba haladjanak?!
Következésképpen: nekünk, erdélyieknek kell diktálni az irányt!"
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
A csillagok megmondják, ki vagy
Halak (február 20–március 20.)
A Halak változó minôségű, negatív töltésű víz-jegy. A változó minôség jelenti a körülményekhez való alkalmazkodást. A Halak-ember nem szívesen néz szembe a realitásokkal, inkább álmodozó, az ideált, az ideálist keresi. Jól játssza szerepeit és sokszor más színben tünteti fel magát, mint amilyen a valóságban.
Gyakran, ha szembe kell nézni a veszéllyel, a hal elrejtôzik. A hal némasága átvitt értelemben azt jelenti, a Halak emberének szavát nem hallják és így nem is értik meg az emberek.
Uralkodóbolygója a Jupiter és a Neptun. A jupiteri uralom szétterjedést, emberszeretet, segíteni akarást jelez. A Neptun az álmodozás, az érzékfeletti dolgok érlelôje, ami idealizmust és érzelmileg töltést hoz a Halak természetébe.
Általában az erôsebb áramlatnak enged. A negativitás visszahúzódottságot, zárkózottságot ad, ami rejtettséghez és mélységhez vezet, amit nehéz felfogni.
Ügyeiben igényli a támogatást. A Halak-típusúak közül kerülnek ki a legkifinomultabb lelki életet élô emberek. Érzelmi benyomásokra erôsen reagál, s intuíciója fejlett.
A hangsúlyozottan Halak személyiség:
Alapvetôen emocionális, ösztönösen beleérzô, megérzô és szétáradó. Hangulata a lelkesültség és a depresszió végletei között ingadozik. A jegy legjobb képviselôinek képessége egy nagymértékű fogékonyság. Bár ennek a képességének csak akkor veheti hasznát, ha elôbb szellemét, értelmét eléggé képezte.
Lelkében határtalan emberszeretet él. Krisztusi életfelfogás és magatartás ered mindebbôl. Szeretet, jóság, önzetlenség, sôt önmagáról megfeledkezô odaadás jellemzi. Saját személyének feláldozása, odaadó önzetlen szolgálathoz vezet, melyet másokért végez. Részvéte azonnal jelentkezik, ha szenvedôt lát, legyen az ember, vagy állat. Nem kérdez, nem gondolkodik, nem nézi, hogy a segítség helyénvaló-e. Vakon hozza áldozatát. Ezért sokan kihasználják jóindulatát.
Mivel ô maga minden pillanatban kész arra, hogy másokért minden kérés és hívás nélkül is az életét áldozza, ezért azt várja, hogy embertársai is hasonlóképpen cselekedjenek vele. Természetesen itt éri a legtöbb keserű csalódás.
A megfoghatatlanhoz, érzékfelettihez való vonzalma kapcsolatba hozza a Halak-szülöttet mindennel, ami misztikus, ami szép, ami nem e világról való.
Túlfinomult lelkületének szüksége van arra, hogy megszépíthesse az élet hazugságait, a valóság piszkait és aljasságait.
A gyakorlati életbe nehezen tud beilleszkedni és ennek következtében gyakran telve van ki nem mondott panasszal.
Némasága miatt nemigen lehet tudni, mit gondol, mit akar. Jellemét nehéz kiismerni, hiszen sokszor önmagával sincs tisztában. Ezért sokszor ô lesz a meg nem értett, vagy félreértett ember. Gyakran még legnemesebb segítôkészségét sem képes a tömeg megérteni. Fôként innen származik ösztönösen visszavonultsági kényszere.
Felfogóképessége jó, amit egyszer megtanult, nehezen felejti el. Kettôs természetének megfelelôen sokoldalú és sorsában is megmutatkozik ez. Nyugodt, barátságos modorával, szeretetre méltó egyéniségével tiszteletet és tekintélyt tud szerezni.
A Halak gyermek
Gyermekkorban szüleihez erôs érzelmi szálakkal kötôdik. Gyengéd, szelíd, ölelnivalón kedves, kecsesen finom.
Nem valók neki a durva játékok. A vizet, a vízi sportokat kedveli, ezért jó, ha korán megtanul úszni, evezni. Szívesen mesél hosszú történeteket álmairól. Fejlesztôleg hathat rá, ha a szülô bátorítja: írja le álmait. Igen fontos számára a jó családi légkör. Állandóan szüksége van törôdésre, szeretetre. Szolgálatkész és barátságos mindenkivel. Szívesen jár szülei, szerettei kedvében. Igazságérzete igen fejlett, s ha méltánytalanságot tapasztal, elkeseredik.
Szülôként
Meleg szeretettel fordul gyermeke felé, de nehezen tud következetes maradni. Mindig ellágyul, amikor határozottságra lenne szükség. Hajlamos felnôttként beszélni gyermekével és partneri megértést várni tôle.
Szerelemben
Ragaszkodó és megbocsátó. Jó barátságra is törekszik. Kedves, figyelmes. Romantikus beállítottságú, szeret álmodozni, ábrándozni. Nem ritka a plátói szerelem sem kapcsolataiban, mert ez fantáziáján kívül idealizmusát is kielégíti. Lehet poétikus, lírai szeretô, de a házasság pénzügyi vonatkozásait illetôen nem nagyon gyakorlatias. Egy erôsebb partnert igényel. A Halak nô házias és kitűnô családanya. Szem elôtt tartja a közös boldogságot, a család jövôjét.
Ha szerelmi csalódás éri, válságba jut és látványosan szenved. Szexualitásában is kettôsséget mutat: idealisztikus, de emellett érzékisége is fejlett. Szexuális élete szorosan összefügg azzal a személlyel, akit szeret. Erôs vágy él benne a gyermek iránt.
Házasságban a személyes szerep, a gondoskodás és áldozatkészség szorosan összekapcsolódik.
Munkában
Vezetônek kedves, szeretetre méltó, megértô, de sokszor hiányzik a kellô határozottság.
Papok, lelkészek között gyakran találunk erôsen Halak-jellegű egyéneket, akik erôs vágyat éreznek arra, hogy segítsenek a rászorulókon. A színpadon kitűnô karakterszínész lehet, mivel könynyen magára ölti annak alakját, akit megszemélyesít. A tengerrel, vízzel, folyadékkal kapcsolatos tevékenységek vonzzák.
Betegség
Ennek a jegynek túlérzékenysége, túlzott fogékonysága, emésztési, idegrendszeri zavarokat okozhat. Mérgezések és narkotikus hajlam is elôfordulhat.
A Hal-tulajdonságok eltúlzása, vagy torzulása
Oda vezethet, hogy kitartás hiányában az élet zord valósága elôl mélabús reménytelenségében, jövôtôl való félelmében a kábítószerekhez, alkoholhoz menekül.
A túlzásba vitt segítségadásban kifárad, s ilyenkor mártírnak érzi magát, s ez panaszáradatban, sírásban, sértôdöttségben nyilvánulhat meg. Rajongó lelke ítélôképességét elhomályosíthatja. A rengeteg belsô ellentmondás idegi megterheléshez, lelki betegséghez vezethet. A kényelemszeretet túlzásba vitele tékozlóvá, lustává nemtörôdömmé teheti.
viccek...viccek...viccek
Agresszív malacka bicajozik az erdôben 1000-el. Egy farönkben iszonyatosan megbotlik, porzik a fél erdô. Oda megy hozzá a nyuszika:
– Látom, malacka, elestél. Nagyon megütötted magad?
– Kuss! Így szoktam leszállni!
* * *
– Mi az, csíkos és indexel?
– Aquafresh megelôzi a fogszuvasodást.
* * *
Olyan sokoldalú vagyok, hogy az már majdnem gömb.
* * *
A népszámlálás eredménye: Romániában 1 db nép van.
* * *
– Mi van a motoros kabátjának a hátuljára írva?
– Ha ezt olvasod, akkor leesett a barátnôm.
* * *
Két tehén beszélget:
– Hallottál arról az új betegségrôl, amitôl a tehenek megôrülnek?
– Igen. Még szerencse, hogy mi pingvinek vagyunk.
* * *
Három nô áll az igazságosztó tükör elôtt, amelyik beszippantja azt, aki beképzelt.
A fekete nô odaáll, és így szól:
– Én azt gondolom, hogy én vagyok a legszebb a világon! – szipp... – elnyeli a tükör.
Odaáll a vörös: – Én azt gondolom, hogy én vagyok a legokosabb a világon! – ... szipp.
Végül a szôke is odaáll: – Én azt gondolom... – ...szipp.
* * *
Két indián megy a kiszáradt folyó medrében, megszólal az egyik:
– Te, miért vannak itt ezek a nagy kövek?
– A folyó hordta ide ôket.
– És hol van most a folyó?
– Elment kôért....
* * *
A mennyország kapuja elôtt száz asszony várakozik bebocsátásra.
Egyszer csak kilép a kapun Szent Péter, és így szól:
– Akik megcsalták egyszer is a férjüket, azok nem jöhetnek be, távozzanak!
99 asszony sarkon fordul, azonban egy ott marad. Szent Péter a többi után kiált:
– Hé, vigyétek magatokkal a süketet is...
* * *
Nehezebb sorsú emberekrôl beszél felsô középosztálybeli harmadikosainak a kaliforniai Szilícium-völgy környékén lévô elit magániskolában a tanító néni. Arra kéri ôket, írjanak fogalmazást egy közelükben lakó szegény családról.
Részlet az egyik kislány fogalmazásából:
„Egyszer volt, hol nem volt egy szegény család. A papa szegény volt, a mama meg a gyerekek is szegények voltak. A dadusok mind szegények voltak. Az úszómesterük és a magántrénerük is szegény volt."
* * *
Az ENSZ felmérést készíttetett „Kérem, írják le véleményüket a Föld más országaiban tapasztalható élelmiszerhiányról!" címmel.
Az eredmény tökéletes kudarc lett, mert:
Afrikában nem tudták, mi az az „élelmiszer".
Európa nyugati felén nem tudták, mi az a „hiány".
Európa keleti felén nem ismerték a „vélemény" szót.
Argentínában és a banánköztársaságokban nem tudták, mi az a „kérem".
Végül az USA-ban nem tudták, melyek a Föld más országai...
* * *
Két rendôr beszélget:
– Mondd, te hol születtél?
– Én? Hát kórházban!
– Miért, beteg voltál?
* * *
Bánatos férj megy haza, újságolja a feleségének:
– Drágám, van egy jó és egy rossz hírem! Melyikkel kezdjem?
– Kezd a jóval.
–Működött a légzsák!
* * *
Egy mamut menekül leszakadt ormánnyal, megtépett szôrzettel egy megvadult elefántcsorda elôl, közben magában füstölög:
– Ezek a mocsok szkinhedek!
* * *
– Hogy lehet rájönni, hogy tüzel a kutya?
– Fogy a szén a pincébôl.
* * *
– Mirôl lehet megismerni a vidám motorost?
– Tele van a foga muslicával.
* * *
– Mi lesz a rendôrbôl, ha átmegy rajta az úthenger?
– Holtbiztos.
Horoszkóp
március 8–14.
Kos (III.21-IV.20.)
Nagyon sokat fáradozott tervei megvalósításáért, és az eredmény kézzelfogható közelségbe került. Önön áll, hogy el is éri, vagy tovább szövi álmait. Az életébe csöppenô különös dolgokat vegye komolyan, figyeljen rájuk, mert segítségére vannak. Fogadja el tehát az élet nyújtotta ajándékokat!
Bika (IV.21-V.20.)
A közelmúltban fontos tapasztalatokat szerzett, amelyek erôsítették, átformálták világképét. Leszűrheti a tanulságot, miszerint erôlködéssel nem megy semmire. Hagyja, hogy az élet tegye a maga dolgát. Ne bonyolítsa a dolgokat.
Ikrek (V.21-VI.21.)
Végre fellélegezhet! Ragyogóan alakulnak a dolgok. Minden erejét beleadta, és ha kellett, bizalommal várt. Elérkezett a nagy pillanat, élete fordulóponthoz érkezett. Egy rég várt utazás vagy költözés, esetleg az igazi szerelem vár önre. Ami most belép életébe, kissé megijeszti, pedig csodálatos dolog.
Rák (VI.22-VII.22.)
Vállalja fel a kihívásokat. Legerôsebb fegyvere a saját képességeibe vetett hite, lelkesedése, gyôzni akarása. Vigyázzon, ne engedje magát eltántorítani a céljától, ne engedjen beleszólást, döntsön tiszta fejjel!
Oroszlán (VII.23-VIII.23.)
A tett és az akarat nincs összhangban mindennapjaiban. Bizonyos emberekkel való kapcsolata meglazulhat. Ha egy utazást tervezget hosszú ideje, és nagyon vágyik rá, valami megakadályozza. Ne búsuljon, mert ennek így kell történnie, mindennek megvan a maga oka.
Szűz (VIII.24-IX.23.)
Készüljön fel a nagy ugrásra! Talán már feladta az élet határtalan lehetôségébe vetett hitét. A mostani idôszak gyakran hoz magával válságot az élet bizonyos területén. Itt a lehetôség egy forradalmian új változásra. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy elbizonytalanodjon.
Mérleg (IX.24-X.23.)
A mostanában zajló események döntô fontosságúak életében. A felelôsségtudat legyen most a legfontosabb a számára. Óvakodjon attól, hogy becsapja magát vagy másokat. A közeljövôben fontos vizsga vár önre.
Skorpió (X.24-XI.22.)
Sorsa kereke jó irányban forog. Bölcsesség és okos elôrehaladás jellemzi mostani életét. Mindennel és mindenkivel szemben tisztességes, egyenes, így nem kell az elôítéletektôl tartania. Akár öntôl kérnek tanácsot, akár ön kér segítséget, a beszélgetései rávezetô jellegűek. Szellemi képessége ragyog.
Nyilas (XI.23-XII.22)
Eljött az idô, hogy megváljon negatív szokásaitól, korlátozó gondolataitól, hozzáállásától. Lehetséges, hogy egy kapcsolatnak kell véget vetni. Sokan nagyon félnek az elválástól. Ez az élettel szembeni bizalmatlanságból ered. A kényszerű elválás fájdalmasabb, mint ha idôben és önként búcsúzunk.
Bak (XII.23-I.20.)
Erejének egyetlen tiszta forrása a boldogság. Nem engedi, hogy kisstilű alakoskodások levegyék a lábáról. Öröme gyógyírként hat mások rosszkedvére. Problémáit sokkal könnyebben, lazábban oldja meg, mert nem függ a gazdagságtól, csakis a jószívűségtôl.
Vízöntô (I.21-II.19.)
Az életében most történt változás nagy sebeket ejtett önön. Azonban másokon is sebet ejteni a saját csalódásunk miatt nem egy szép teljesítmény. Eddig önt bántották, most ön támad. Azért, amért egy szerelemnek véget kellett érnie, ne gyepesedjen be!
Halak (II.20-III.20.)
Az önben levô tisztaság segítségével tapasztalatait másokkal is megosztja. Lehet, hogy a megmérettetés idôszakában van, amikor bizonyíthatja emberszeretetét, együttérzését. Olyan helyzetbe kerül, amelyben képességeit környezete javára fordíthatja.
|