Kérem szépen ide!
Való igaz, hogy Kennedy óta egy teljesen más értelmet kapott az állampolgárság fogalma, de úgy látszik, hogy ez csak Amerikára érvényes, vagy csak a nyugati demokráciával bíró országokra. Ezért a mai szemléletmódba nálunk nem fér bele a „te mit tehetsz az országodért” szlogen. Ugyanezt fedezhetjük fel levetítve, kicsiben Gyegyószentmiklóson is. Kiállhatna a városvezetô agitálni, hogy: ne azt kérdezzék, mit tesz Gyergyószentmiklós önökért, hanem azt, hogy mit tehetnek önök Gyergyószentmiklósért? De sajnos ehhez nincs sem erkölcsi alapja, sem megfelelô tartása. Ezért inkább csak siránkozik úton-útfélén, fűnek-fának, hogy milyen rossz dolga van Attilának, Árpikának, hogy a lakosság nem segít, hogy passzívak, bizalmatlanok az emberek. Igen, ez így igaz, csakhogy...
Ennek az érdektelenségnek oka van, és sajnos ezek az okok egyre csak szaporodnak. A választási kampány ígéreteinek illúziójába csomagolt optimizmusnak már nyoma sincs. Azóta a lakosság bizonyos százaléka (igaz, hogy késôn) megkérdôjelezte döntésének helyességét. Az adók egyre nagyobbak, a megélhetés egyre nehezebb, és még azt a keveset sem kapjuk meg, ami megillet. Erre példa a novemberi, decemberi fűtéspótlék. Járni jár, de nem jut. S itt felborul az egyensúly és a logika is. A lakosnak kötelezô befizetni az adóit, de ami neki jár, azt nem kapja meg. Arra nincs pénz. De van magyarázkodás:
„Mi már akkor megmondtuk, az adatokat is csak azért vettük fel, hogyha netalántán, mégis, mint olyan, azaz ha végtére is igazából, akkor valójában, tudom, hogy hihetetlen, de lényegében csak együttesen, az Önök segítségével, hiszen ugye emberek vagyunk, vagy úgy egyáltalán, annak idején is. Tetszik érteni? Nem? Akkor passzív tetszik lenni. Azaz tetszik nem tetszik passzív lenni vagy nem lenni. Ez itt az érdektelenség.”
Mit kéne tenni? Üvölteni a boldogságtól, hogy: Jaj, de örvendek, hogy nem kapom meg a fűtéspótlékomat! Sôt, amit kaptam is vissza kell fizetnem! Nagyszerű, nagyszerű! Örvendek polgármester úr, hogy együtt szenvedhetünk. Milyen felemelô érzés. Mindent megér! Ez igen városvezetés. Ez már döfi! Most már tényleg kimozdított a pénzköltögetés unalmas tevékenységébôl. Ön egy igazi animátor. Miért nem szerzôdött le turistalátványosságnak a Bahamákra? Az jó meszsze van.
Elgondolkodtató az a tény is, hogy egymilliárdért vettünk földet a spanyoloknak, ipari parkot akarunk létesíteni, bentlakást szeretnénk építeni az egyetemistáknak, de fűtéspótlékra nem jut. Nagyok az ellentétek? Fenét! Csak nem lakosságcentrikusok a prioritások.
Részemrôl megoldható a probléma. Én mondjuk nem fizetem ki a házadómat, mert nem jut, az önkormányzat pedig beszámolja a november-decemberi fűtéspótlékomat. Így nem tartozunk egymásnak. Béke van. Még én köszönöm megértésüket. Tisztelettel.
Ábrahám Imre
Szálkák és gerendák
Kinek a polgármestere?
Mert a városé nem, az fix. Legalábbis a város érdekeit nem mindig tartja szem elôtt. (Mikor azt mondom, hogy nem mindig, akkor nagyon finoman fogalmaztam.) S, hogy nem mondja senki, hogy a levegôbe beszélek, természetesen konkrét példát is tudok mondani. Nem is egyet.
Nézzük például a Csíky kertet. Nem kis anyagi áldozat árán a város ott rendbetett egy épületet s felépített másik kettôt, majd átadta ôket a Babeş-Bolyai Tudomány egyetemnek. Elôbb három évre, ingyen és bérmentve. Ezt még a régi tanács szavazta meg, a polgármester javaslatára. Aztán a három év lejárt, s a polgármester azt javasolta, hogy hosszabbítsuk meg a szerzôdést, ugyanazokkal a feltételekkel. A mostani tanács azonban már nem volt annyira nagylelkű, némi bért is megszabott. Nem sokat, mert mindössze az itt tanuló diákoktól beszedett tandíj egy részét kérte. Tehát gyakorlatilag az egyetemnek nem kerül pénzébe, sôt, még valami bevétele is marad a tandíjakból. Az egésszel csak az a gond, hogy holt szöveg maradt, ugyanis a szerzôdés félig meg van kötve, s azzal félretéve. Annak alapján pedig a fôiskola egy lejt sem fizetett. A polgármester még ezzel is békében van, pont úgy, mint a fôtéri ingatlanokkal, s azok több mint egy évi bérével. Nem az ô pénze, s nem törôdik vele. Ezzel szemben panaszkodik sűrűn arra, hogy szegény a város költségvetése. A csoda érti...
Ez azonban még nem elég, mert derék polgármesterünknek további tervei vannak a Csíky kertben. Bentlakást akar építeni a diákoknak! Igaz, hogy nem a város pénzén (legalábbis egyelôre), hanem külföldi támogatásra pályázik. Látszólag tehát minden rendben, de csak látszólag. Ugyanis:
1. Pályázaton csak a költségek egy részét lehet elnyerni, tehát ha nem akarjuk, hogy a Csíky kertet is egy „kuglipálya” díszítse, elôbb-utóbb csak a költségvetéshez kell nyúljunk. S ez pedig azt fogja jelenteni, hogy újabb pénzeket költünk a város szegény költségvetésébôl olyasmire, aminek hasznát nem fogjuk látni. (Már szinte látom, hogy erre többen felhördülnek, hogy: de a fôiskolára a mi gyermekeink járnak, ami részben igaz is, épp csak azt kell figyelembe venni, hogy a felsôfokú oktatás finanszírozása nem a helyi tanács, hanem az állam dolga. Az egyetemi központoknak az ott működô tanintézmények nem költséget, esetleg bevételt jelentenek.)
2. A városban van három középiskolás-bentlakás, s ezek távolról sincsenek kihasználva. Ha tehát az a gond, hogy nincs hol lakjanak szegény fôiskolások, akkor nyugodtan lakhatnának azokban, s egyúttal hozzájárulnánk azok fenntartási költségeihez. Ezáltal egy aprócska terhet vennének le a város válláról, s máris látnánk valami gyakorlati értelmét annak, hogy itt van a fôiskola.
3. A diákok egy része ott is lakik a bentlakásokban, mások ellenben kintlakásban. S ez egy valódi haszon a város lakói számára. Számos családnak jelent havi nem nagy, de fix bevételt az, hogy kiad egy szobát vagy egy tömbházlakást a fôiskolásoknak. Ennek azonnal vége lenne, ha megépülne egy új, s bizonyára a középiskolás bentlakásoknál komfortosabb kollégium, ráadásul a fôiskola közvetlen közelében. Ezek a családok bizonyára nem fogják esti imáikba foglalni Pál Árpád nevét, ha netán felépül a kollégium. (A másik lehetôség az, hogy a diákok maradnak a megszokott albérleteikben, s lesz majd egy szép új, de üresen kongó bentlakásunk. Ez sem egy szívderítô perspektíva!)
4. A tervek szerint a kollégium a Csíky kertben épülne fel, az pedig köztudottan természetvédelmi terület. Nemrég kivágtak ott jó néhány fát, mert már öregek és betegek voltak. Az ember azt várná, hogy egy ilyen után a következô hír az, hogy a kivágott fák helyett újakat ültetnek. Errôl azonban szó nincs. Helyette itt van ez a bentlakás-terv. (Valahogy úgy jártunk mint a berlini zsidók gyermekei 1940 karácsonyán: várták a télapót, s jött a Gestapo.) Kíváncsi vagyok, mit szólnak ehhez a környezetvédôk?
5. Végül, de elsôsorban: a városházán működik egy fejlesztési iroda, illetve most már van egy inkubátorházunk is. Mindkettônek az lenne a feladata (többek közt), hogy pályázatokat írjon, s pénzt nyerjen meg a város számára. Pályázati lehetôség ezer és egy van, ennek ellenére amikor az idei költségvetést tárgyaltuk, s megkérdeztem a polgármestertôl, hogy menyi bevételünk lesz pályázatokból, akkor nem vállalt egyetlen lejt sem. Ezzel szemben arra volt gondja, hogy ezt a pályázatot megcsináltassa. De az vajon megfordult a fejében, hogy ha lehet pályázni bentlakásra, akkor a meglévô középiskolai bentlakásaink korszerűsítésére kérjen pénzt (pl. a saját központi fűtés beszerelésére)? Avagy arra sem volt példa a roma iskola megalakulása óta, hogy annak a céljaira pályázzanak valamit, holott a romák gondjainak megoldására nem ezer, hanem tízezer pályázati lehetôség van. De Pál Árpád nem és nem! Ôt sajnos csak a fôiskola érdekli.
Árus Zsolt
A városháza hírei
Kedden polgármesterünk tájékoztatta a sajtó képviselôit múlt heti tevékenységérôl:
* Mint már szóltunk róla, múlt héten Gödöllôn tette tiszteletét Pál Árpád, ahol részt vett az immár negyedik alkalommal megrendezett Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján. A nagyszabású rendezvényen közel 1200 Kárpát-medencei polgármester vett részt, közülük négyen - Alfalu, Csomafalva, Remete, Gyergyószentmiklós polgármesterei - érkeztek a Gyergyói-medencébôl. Pál Árpád elmondotta, ô a régió-turisztika témakörével foglalkozó szakcsoportban vett részt, és nagyon hasznosnak találta a rendezvénysorozatot, s az elôadások után még inkább meggyôzôdött a régiók fontosságáról, hiszen többször is szóba került, hogy a települések öszszefogásával sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni, mint külön-külön. Éppen ezért fog hamarosan sor kerülni egy Gyergyó-medencei polgármesterek találkozójára is. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a turisztikai jellegzetességekbôl élô városokban is helye van az iparnak, erre az ipari parkot ajánlotta a magyar ipari miniszter, amire városunkban egyetlen lejt sem szavazott meg a tanács - mondotta Pál Árpád.
* A pénteki videokonferencián a kormány ígéretet tett a szociális támogatások újratervezésére, illetve egy támogatásra, melyben elsô házukat építô fiatalok részesülnének, és amely az épület összértékének húsz százalékát tenné ki.
Pál Hajnalka
Krízishelyzet Alfaluban
Törvényes a leépítés
Szerda délután gyűlésre hívta össze az alfalvi Sövér Elek Szakközépiskola tanerôit Bogyé Miklós igazgató. A gyűlésen még jelen volt György István polgármester, a megyei tanfelügyelôség részérôl Kálmán-Ungváry Zsófia fôtanfelügyelô, Vízi István a személyzeti osztály vezetôje, és jelen volt Kócs Ilona, a körzeti szakszervezet elnöke.
Múlt heti lapszámunkban közöltük az alfalvi tanács oktatási-művelôdési szakbizottságának elnöke által megfogalmazott olvasói levelet, Bogyé Miklós ellenérveivel együtt. De nemcsak a Kisújság foglalkozott ezzel a témával, hanem más lapok is, s a leírtaknak nagy visszhangja volt a faluban. De nemcsak ennek tudható be, hogy a lakosság aláírásgyűjtésbe kezdett, civil szervezetek állásfoglalást fogalmaztak meg, s tanácsülésen is téma volt az iskola helyzete. Ez a „krízishelyzet” - ahogy az ülésen többször is elhangzott - megvitatása, tisztázása volt az egyik téma az ülésen, s ugyanakkor a nemsokára sorra kerülô igazgatóválasztásra is javasoltakat kellett állítani.
György István polgármester elmondotta a gyűlés elején, hogy az önkormányzat nem akar beleszólni a tisztújításba, az iskola belsô rendjébe, s az, hogy több száz aláírás összegyűlt, s állásfoglalások születtek, azt jelenti, a község lakosságát érdekli az iskola, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Kálmán-Ungváry Zsófia fôtanfelügyelô is megelégedetten vette tudomásul, hogy Alfalu lakóit nem hagyja hidegen az iskola sorsa. Vízi Istvánnal közösen magyarázták el, hogy mi is történt a Török házaspár ügyében, s mint mondották, a szabályoknak megfelelôen járt el a vezetôség, akárhányszor számolták újra Törökék pontjait, csak nekik jött ki a legkevesebb. A leépítés pedig elkerülhetetlen, mivel csökken a tanulók száma, s így kevesebb tanárra van szükség. Megoldást találni Törökék helyzetére egy következô lépés lesz - jelentette ki a fôtanfelügyelô.
Kócs Ilona annak is utánajárt, mi a teendô abban az esetben ha a leépítendôk egy családot alkotnak, azonban, mint mondotta, a törvény erre nem tér ki. Azt is megjegyezte, nem lehet, hogy az iskolában mind a hatvanegy tanerô a legnagyobb pontszámot kapja tevékenységére, hiszen ez az egyetlen pont, ahol figyelembe lehet venni az órákon kívül végzett közhasznú tevékenységet.
Az igazgatóválasztásra a fôtanfelügyelô azt javasolta, hogy próbálják meg összekötni a két problémát, valamely matematika-szakos tanárt javasolják egyik igazgatónak, így kevesebb lesz a le-foglalt óraszám, s megmaradhat Török Károly katedrája.
Egy pillanatban kicsit elszabadultak az indulatok, szerencsére nem fajult veszekedéssé a kérdôre vonás, s el lehett kezdeni a javasolgatást. Csakhogy a tanárok kissé túlságosan visszafogták magukat, s csak hosszas csend után hangzott el az elsô név. Az igazgatói székbe két személyt javasoltak: Bogyé Miklóst, illetve Köllô Sándor matematikatanárt, utóbbi azonban nem vállalta a feladatot. Az aligazgatói székbe négy személyt javasoltak, egyedül Köllô Sándor fogadta ezt el, mint mondotta azért, hogy Török Károly helyzete megoldódjon. A két jelöltnek április 5-ig kell beadnia jelentkezési papírjait a tanfelügyelôségre, majd egy megmérettetésen vesznek részt, mely alapján kiderül, alkalmasak-e a vezetôi beosztásra.
Pál Hajnalka
Aki szegény, az a legszegényebb
Nem kapunk fűtéspótlékot
Kellemetlen hírt közölt a sajtóval Pál Árpád polgármester: a kormány ugyan megszavazta, hogy a szűkös anyagi helyzetben élôknek fűtéstámogatás jár a téli hónapokban, a lakosság hordta is szorgalmasan a hivatalba a típuskéréseket, fűtéspótlék mégsem lesz. Legalábbis novemberre és decembere biztosan nem. A tévedések elkerülése végett: nem az országvezetés újabb népnyomorító húzása ez, nem országszerte történik így, hanem csak nálunk, Gyergyószentmiklóson. Hogy miért? Nincs pénz. S kiderül mindez áprilisban, amikor vége felé közeledik a fűtési idény, a fűtéspótlékot igénylôk nagy része pedig egész télen nem fizette ki azt az összeget, úgy tudta, neki az jár.
- A novemberi és decemberi fűtéspótlékot sajnos nem tudjuk folyósítani - jelentette ki Pál Árpád. - A kéréseket is csak azért gyűjtöttük be, hogy legyünk felkészülve, s ha valahonnan lesz pénz a pótlékra, ne azon múljon, hogy nincsenek begyűjtve az adatok. Most egyértelművé vált, hogy erre nem jut, semmit kézbe nem kaptunk, ezért kérjük a lakosságot, hogy a novemberi, decemberi számlákat fizessék ki. A januártól errefelé szükséges fűtéspótlék és szociális segély kiosztásának módozatát egy következô tárgyaláson, két-három napon belül szabályozzuk, a második negyedévre kapott összeg ismeretében, ami ugyancsak kilencszáz millió lej. Az elsô negyedévre is csak ennyivel rendelkeztünk, pedig arról volt szó, hogy ez csak egy hozzávetôleges összeg. Ennyi lesz a második negyedévben is amit fűtéspótlékra és szociális segélyre költhetünk, ami sajnos korántsem fedezi a szükségleteket, ezt a keveset meg kell próbáljuk úgy elosztani, hogy valamilyen formában bár egy kevésben minden rászoruló részesüljön. Konkrétan, hogy ez hogyan érinti majd a tömbházlakót, illetve a magánházban lakókat, azt nemsokára közöljük, hogy megelôzzük a november-decemberhez hasonló állapotokat. Most egyértelművé vált, hogy tovább nincs, amire várjunk. Abban reménykedtünk, hogy a beígért emelések, nagyobb összegek az elsô negyedévben bejönnek, tudunk fizetni tavalyra is, de ezt a törvény nem engedi meg.
A novemberre járó fűtéspótlékot a Közüzemek a februári számlákon már megjelenítette. Mint Nagy Attila igazgató elmondotta, a városházáról átadták a vállalatnak az adatokat, s a pénz egy része is megérkezett, így levonhatták a fogyasztóktól. Most azt kell eldönteni - mondotta -, hogy visszafizettessék ezt a pénzt a lakossággal, vagy egy késôbbi hónapra járó fűtéspótlékot töröljenek el. A ki nem fizetett fűtésszámlákra kamatot kellene számolniuk, azonban határozattervezet kerül a városatyák asztalára, amelynek megszavazásával a késedelmi kamatot eltörölné a tanács.
Tavaly novemberi lapszámaink egyikében írtuk, hogy közel 2000 kérést nyújtott be a város lakossága fűtéspótlék igénylésére, ezek közül majdnem 1700 volt elfogadva, az igényelt összeg pedig majdnem 760 millió lej. Nem kevés, de ugyanígy nem kevés azok száma sem, akik elég szegényeknek vallották magukat ahhoz, hogy a pótlékot megkaphassák. Ôk most még szegényebbek lesznek, hiszen azt is ki kell fizetniük, ami másra hárulna.
Pál Hajnalka
Tiltakozás
Mi, a közbirtokossági uniók elnökei a Hargita megyei Magánerdészeti Hivatalok vezetôi tiltakozunk a gyergyószentmiklósi földosztó bizottságnak az erdôk visszaadását akadályozó magatartása ellen, akik nem hajtották végre Ilie Sârbu miniszter úr megbízottjának Davidoiu úrnak 2002. március 22-i utasítását, melyben Melles Elôdön keresztül azzal a feladattal bízta meg a gyergyószentmiklósi földosztó bizottságot, hogy március 28-ig fejezzék be a helyi közbirtokosságok birtokérvényesítését.
A Hargita megyei erdészeti igazgatóság, a gyergyói erdészeti hivatal és Gyergyószentmiklós város vezetôsége a Mezôgazdasági Minisztérium ellenôreit félrevezették, az akkori döntéshozatalba nem vonták be a gyergyószentmiklósi közbirtokosságok vezetôit, így a birtokérvényesítést elhalasztották.
Mi ezt a magatartást mint a március 22-i gyűlés résztvevôi az erdôk visszaadásának az akadályozásaként értékeljük.
Ugyanakkor a lakosság félrevezetését szolgáló nyilatkozatként értékeljük a gyergyószentmiklósi földosztó bizottságnak azt a szövegét, miszerint a helyi bizottságból senki sem akadályozta az erdôk visszaadását, tudván azt, hogy a helyi bizottságban hét erdész vesz részt és kizárták a magánerdészet képviselôit.
Fodor György, Raffain Zoltán, Tôke István, Simon Csaba
A helyi földosztó bizottság figyelmébe
Mi, a gyergyószentmiklósi és gyergyótölgyesi közbirtokosságok vezetôi kérjük, hogy minél hamarabb érvényesítsék az 54-es számú mellékletre vonatkozó dokumentumokat, a gyergyószentmiklósi közbirtokossághoz tartozó erdôs területek fölötti tulajdonjog megállapítása érdekében.
Megjegyezzük, hogy egy hónap leforgása alatt kétszer vagy háromszor is értesítettük a jövôbeni közbirtokossági tagokat, és emberfeletti erôbefektetéseket tettünk, hogy a dossziék rendben legyenek. Mindazon személyek, akik mind a mai napig nem tették le az örökösödési tulajdonjogukról szóló aktáikat, vagy nincs igazoló okiratuk, vagy visszaéltek munkánkkal. Nem lehet, hogy 1200 ember szenvedjen 125 személy miatt.
Ha nem érvényesítik az 54-es számú mellékletet, a közbirtokosság területén levô széldöntéseket, amelyek a mi tulajdonunkban vannak, kilicitálhatják.
Következményképpen kérjük a 2002. március 22-i csíkszeredai egyezség betartását, Ilie Sârbu miniszter ellenôrzôtestületének fônöke, Davidoiu úr és Garda Dezsô képviselônk elhatározták az érvényesítést és tényleges tulajdonba helyezést.
Minden ellentétes cselekedetet az erdôs területek visszaadására vonatkozó törvény tényleges akadályozásának tekintjük.
Nem értünk egyet a Mezôgazdasági Élelmezési és Erdészeti Minisztériumból kiküldött ellenôrzés lefolytatásának módozatával, akik nem álltak szóba az érdekeltekkel, csak a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság, a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal képviselôivel, valamint a város titkárával és alpolgármesterével beszéltek, ahelyett, hogy megvizsgálták volna a dossziékat, a 2002. március 22-én Csíkszeredában megegyezettek gyakorlatba ültetéséért, a tulajdonképpeni cél, amiért kiküldték ôket.
Kolumbán László, Lázár Mária, Szász Zoltán, Gál Tamás
Modern gyergyói húsvét
Húsvét egy ünnep, egy ok az ünneplésre. Vallásos ünnep, melybôl gyakran kimarad a vallás. Mert a nagypéntek is mást jelent ma. Készülôdés ugyan, de nem ám a feltámadásra, hanem az estére, amikor jól be kell rúgni, hogy meg ne marjon a kígyó, egyesek szerint a szurukukutól is megóv, sôt a rekkencset is távol tartja tôlünk egész áldott esztendôben.
A böjt? Hát az nem maradt ki. Az asszony hímes tojás festés közben árgus szemmel figyeli férjét, nehogy belekóstoljon valamilyen húsételbe. De a mai férfi már nem a régi, kijátsza a katonás feleséget, s este étterembe is betér, hogy valami böjtös ételt még magához vegyen. Egy szakácsnô mesélte, ezen a bizonyos pénteken százhatvan miccset adott el. Csak úgy, böjtösen.
Mások megszokásból böjtölnek. Máskor sem jut a sommerpénzbôl többre, megszokták. Böjt nekik az év minden egyes napja. Sôt még böjtösebb is a kelleténél, mert csak ritkán esznek naponta háromszor, s csak ritkán laknak jól.
Másnapon pedig jönnek a locsolók. Házról házra járva megcsodálhatják a zöld, lila, sôt fekete tojást, melyek soha életükben nem láttak kesicét, s készítôik mit sem tudnak a pürkereci, papipalástos, gereblyés tojásmintákról. A kis kertész pedig, aki virágokat locsolgatni jött, olyan verssel rukkol elô, amelynek csak legkisebb baja az, hogy nem vers. Benne van az infláció, az elvtársakra emlékezés, a tök, mint konyhakerti növény, s még ki tudja mi minden. Jön a kölnifröccs, majd a hála: a megöntözött fehérnépek, nem tudni haragjukban-e, de elôvesznek kamrájukból minden italt, ami az év folyamán összegyűlt, mert senkinek sem kellett. A locsolólegény pedig, - mert úgy illik - nem utasít semmit viszsza, megissza a savanyú bort, az ezerféle italból kikavart, bitternek nevezett házikészítményt, majd leönti egy kis sörrel, likôrrel. Aztán megy a következô házhoz, harsányabban mondja a verset, a tizedik helyre már mászik, s éjfél tájban hazaviszik.
Szép ünnep, csodás hagyományápolás.
Balázs Katalin
Húsvét egykor
Blénessy Jenô bácsi nagyon sok húsvétot megért már, s nagyon szívesen mesélt kérésünkre arról, hogy az ô fiatalkorában hogyan ünnepelték Gyergyóban a feltámadást.
- Általában sokkal vallásosabbak voltak az emberek, a gyerekek egész kiskoruktól vallásos nevelést kaptak, otthon, majd az iskolában is, attól függetlenül, hogy állami vagy egyházi iskolába jártak. A középiskolában például ha három tantárgyból megbukott valaki, joga volt pótvizsgázni. De ha vallásból bukott meg, meg kellett ismételnie az osztályt. Ez is mutatja, mennyire komolyan vették akkoriban a vallásoktatást. A húsvét elôtti böjtöt is nagyon szigorúan vették, s mindenkinek, ha bevallotta, ha nem, jólesett a nagyszombati töltött káposzta. Annyira szigorúan vették a böjtöt, hogy még csokoládét sem volt szabad enni, mert az tejbôl készült, s éppen olyan tiltott volt, mint a hús. A templom népe nemcsak egy bizonyos rétegbôl tevôdött öszsze, hanem egyaránt volt ott gyerek, fiatal, öreg. A nagyhétre felnôttek, nagyobb gyerekek betanulták a passiójátékot, ami kicsit olyan volt, mint most a nagy világrengetô filmek Jézus életérôl, s ezt játszották el a templomban, iskolákban húsvétkor.
- Mibôl állt össze akkoriban az ünnepi menü?
- Akármilyen nagy volt a szegénység, nem létezett, hogy legalább húsvéti bárány ne legyen az asztalon. Az emberek nagy része húslevest készített, akik az örményekkel érintkeztek, azoknál ángadzsábor-levest fôztek, ami egyfajta húsleves, amibe laskatésztába göngyölített húst tesznek, s megsavanyítják a petrezselyemzöldbôl és aludttejbôl készült huruttal. Ezen levesek valamelyike kötelezô volt. A levest követte a töltelékes káposzta, amibe füstölt sonkaszeletet is tettek. Az igényesebbeknél, nagyobb háztartásoknál majorságot is sütöttek. Gyergyóban akkoriban nagyon sok pulykát tartottak, ez is az egyik ünnepi fogás volt. Utána jött a diós, mákos, mazsolás kalács, majd ki hogy szerette, sörrel, borral nyomtatta el. Az igazán igényes háztartásokban, nem több, mint harminc-negyven családnál kapucíner volt az utolsó fogás, ami háromnegyed rész babkávé és egynegyed rész tej volt. Így olyan lett a színe, mint a kapucinus barátok köpenyének. Innen is kapta a nevét.
- Mi került a húsvéti kosárba?
- Aki akkorjában élt, emlékszik, hogy húsvét napján reggel hat és hét óra között minden út a templomba vezetett. Még a kevésbé vallásosak és a vegyes házasságban élôk is eljártak szenteltetni. A kis családok egyfülű, a nagyobb családok kétfülű kosárral jártak szenteltetni. A kosárba minden jót felpakoltak, benne volt a bárány, a sonka, a kolbász, a festett tojás, a kalács. A végtelenségig ragaszkodtak az emberek ahhoz, hogy a húsvéti szenteltnek még egy morzsája se hulljon le, vagy hogy a majorságnak adják. Reggeli után az abroszt összefogták, a benne lévô morzsát betették a tűzbe, hogy ott égjen el és véletlenül se szóródjon el semmi a szentelt ételbôl.
- Mi volt az ünnepi öltözék akkoriban?
- Nem volt olyan szegény család, ahol a használt harisnya mellett ne került volna ünnepi, ami mellé ragyogóra viaszozott, fényesített csizma dukált. A nôknek egy kicsit nehezebb volt, annyi rokolyát viselni. A tanultabbak kevesen viselték a szôttest, nem volt elég ünnepi nekik. De késôbb dr. Gaál Alajosnak is köszönhetôen újra divat lett, s a nôk is szívesen hordták a szôttest, az kiemelte ôket.
- Hogyan történt a locsolás?
- A gyerekek reggel, a serdülôk, legények délután jártak locsolni. Egyesek csak a rokonokhoz, komákhoz, ismerôsökhöz jártak, azonban voltak szegényebbek, akik az utcát hosszan vették, hogy így jussanak hozzá egy-két jobb falathoz, pár lejhez. A gazdagabbak, tehetôsebb polgárok gyerekei déli gyümölcsöt kaptak a locsolásért, amit akkoriban csak ünnepekkor lehetett vásárolni. A legények három-négy fôs csoportokba tömörültek, úgy jártak locsolni. A „magánjáróra” furcsán néztek, mert annak nem volt barátja. A mi idônben már nem a kútnál locsoltunk, csak azok folyamodtak ehhez az olcsó módszerhez, akik sajnálták a pénzt a parfümre. Akkorjában a 4711-es nevű parfüm volt a legkedveltebb, választhattunk gyöngyvirág, jázmin, orgona illatúak között. A vége az volt, hogy a szegény lányokat végiglocsoltuk mindenféle parfümmel, s estefelé már összevegyültek rajtuk az illatok. A kis gyerkôcöknek mikor fogytán volt a parfümjük, felvegyítették egy kis vízzel, s az már foltot hagyott az ünnepi ruhán. A gyerekek megkapták az édességet, pénzt a locsolásért, a nagyobbaknak már egy pohárka likôrt is töltöttek. De nem mindig fogadtuk el, ha valahol likôrt ittunk, s következô helyen borral kínáltak, visszautasítottuk, hogy ne keverjünk. Aki megrészegedett, az egy bizonyos mértékben hitelt is veszített, arról már tudták, hogy ha ilyen fiatalon iszik, nem lesz jó férj belôle.
Pál Hajnalka
Szenteltcsizma
Van-e szomorúbb húsvét, mint a rabé, a katonáé? Gyergyóiasan szólva ott kushad szegény baka a kaszárnyában, s bizony régebben nem engedték haza a magyart magyarhúsvétra. Azért éppen nem kell kisírniuk a lelküket anyáiknak, mert a csalafintábbja ott is talál lehetôséget egy kis ünneplésre.
Édesapám mesélte, hogy immár sok évtizede egy kaszárnyában olyan vígan éltek a haza ôrzôi, hogy még szentelt is jutott nekik. Történt ugyanis, hogy a busongó székely fiúk között került egy, aki sehogy sem akart lemaradni a húsvéti terített asztalról. Egy barátjával ki is eszelték a tervet: éjszaka, mikor már aludt a hadsereg, a sorba rakott bakancsokból összeszedtek néhányat, a konyháról került egy kosár, s az egészet egy alsólepedôvel szépen leterítették. Még tuja-ágat is tettek rá, mint ahogy más is szokta csomagolni a szenteltet. Aztán irány a templomba. Beálltak a sorba, maguk mellé tették „szenteltetnivalójukat”, s szorgalmasan hányták a keresztet, mikor jött a pap a szenteltvízzel. Aztán a nagy tömegben addig ügyeskedtek, amíg a szomszéd kosarát emelték fel, s iszkiri vissza, a kaszárnyába.
Asztalra került a szentelt: kolbász, sonka, tojás, töltött bárány, s még egy kis itóka is volt a pakkban.
Fejedelmi reggeli néhány széttaposott baka-bakancs ellenében.
Hogy mit reggelizett az elcserélt kosár tulajdonosa, arról pedig nem szól a fáma.
Balázs Katalin
Húsvét a szakmában
Élelmiszerüzlet-vezetô: ünnep elôtt is jól látszott, kevés pénzük van az embereknek. Nemhogy a karácsonynál, de a tavalyi húsvétnál is gyengébb volt az idei az üzlet szempontjából. Az emberek minden lejrôl meggondolják, mire költik. Aki tavaly megvett egy kiló füstölt kolbászt, annak idén csak két szálra jutott. Ráadásul ilyenkor, ünnep elôtt mindennek megemelkedik az ára. Nem mi emeljük, hanem már drágábban szerezzük be. Így volt ez a sonkával, déli gyümölccsel. Csokinyuszit, csokitojást sem vásároltak annyit, mint a korábbi években, s mindenért körbejárják a várost, hogy mi, hol olcsóbb. Nálam leginkább a sonka, tojás, szesz fogyott. A takarításhoz se nagyon vásároltak tisztítószereket. Inkább ecetet, gyógyszeszt cseppentenek a vízbe, azzal mosnak ablakot.
Mentôs orvos: munkát jelent a húsvét. Nem rettegek az ünneptôl, de gondolok arra, hogy fárasztóbb lesz mint, máskor. Szakmámnál fogva, mivel orvosként hetente 70 órát dolgozom, függetlenül, hogy ünnep van-e vagy nincs, megszoktam, hogy például ilyenkor nem mehetek el locsolni, ünnepelni.
Benzinkutas: a húsvét nekünk olyan, mint a többi nap. Dolgozni kell, mert az emberek húsvétkor is tankolnak. Nincs idô a családra, a locsolás is elmarad.
Remetei családorvos: szolgálat van húsvétkor is. Ilyenkor megszaporodnak az alkoholfogyasztók. Persze azért az orvos is szakít idôt, hogy készüljön az ünnepekre. Szerencse, családom megszokta, hogy szakmám miatt szinte mindig szolgálatban kell lennem, így nincs emiatt veszekedés.
Kocsmáros: nem nyereség, veszteség a húsvét. Ha nyitva tartunk, akkor a részeg emberek elôbb-utóbb összeverekednek, valamit összetörnek. Ha bezárunk, akkor sem jövünk ki nyereségben, legfennebb csak kisebb lesz a veszteség, a kár.
Óvodás: szeretem a húsvétot, mert egy szép ünnep. Az óvonéni azt mondta, hogy azért is szép, mert az emberek ekkor ünneplik a feltámadást. Szeretek tojást festeni és várni a locsolólegényeket.
Egyetemista: szép az ünnep, hisz az unokák szinte csak ilyenkor találkoznak ôseikkel. A fennmaradt, ehhez kapcsolódó hagyományokat is szeretem, de újabban a locsolásra leginkább a toroköblögetés jelzô talál.
Ünnep vagy munka?
- interjú Hajdó István fôesperessel -
- Hogyan éli meg egy pap a húsvétot, mennyire jelent ünnepet, s mennyire munkát?
- Egy pap nem egyénileg készül a húsvétra, hanem a közösségnek a világát el kell rejtenie a lelkében. Nem egybôl tör ránk a húsvét, a négy hét böjt elôtte idôt ad a felkészülésre. Kezdjük a hamvazószerdával, amikor hamut hintünk az emberek fejére, ezzel beléjük sugározva a nagy igazságot: Ember, porból lettél és porrá válsz. Az egyház három dolgot kér úgy a paptól, mint a hívektôl a nagyböjtben: hogy többet imádkozzunk, hogy böjtöljünk, és jót tegyünk. Ezeket csak úgy lehet megtenni, ha van egy befelé forduló, imádságos életünk. A böjt nemcsak arról szól, hogy bizonyos napokon nem eszünk húst, hanem egyfajta tartásra is neveli az embereket. A papnak ott van a kezében egy nagyon erôs, lelki fegyver, a papi imakönyv, a breviárium, ami nagyon szép imákat tartalmaz. Ezek mélyen ráhangolják a papot a húsvétra, felelevenítik a küldetését és a feladatát. Nagyhéten szoktam felkészülni, kikapcsolom a tévét, a rádiót, legfennebb klasszikus zenét hallgatok, s olyankor tudok elmélkedni. Nagycsütörtökön elmegyek Gyulafehérvárra a krizmaszentmisére, ahol a püspök bevonul a székesegyházba, és megszenteli a bérmálásra, keresztelésre, utolsó kenethez használt olajakat. Ugyanekkor van a papok fogadalomtételének megújítása. Aznap este tartjuk az utolsó vacsora szentmisét, amikor Jézus pappá szentelte tanítványait, megmosta, megtörölte, majd megcsókolta a lábukat. Fájt nekem, hogy jó pár esztendeje csak a megszokottak jönnek el erre a szentmisére, s gondolkodtam, hogy hogyan lehetne több embert odacsalogatni. A teológián ajánlották a lábmosás szertartását, de ettôl a papok mindig viszolyogtak egy kicsit, s be kell vallanom, hogy én is. Aztán négy évvel ezelôtt egy belsô imádságkor döntöttem el, hogy én is megteszem, s kértem Jézust, segítsen, hogy ezt meg tudjam tenni. Mikor az elsô lábmosás szertartását végeztem, verejték ütött ki az arcomon, pedig nem vagyok izzadós fajta. Utána azonban olyan fenséges érzés töltött el, amit nem sokszor éreztem eddig. Nagypénteken szentségimádás van, ez segít elmélyülni, elgondolkodni, hogy mit tett és tesz Isten értünk. A húsvét fizikai életünkben nem hoz változást, de aki lelkében is meg tudja élni, az attól a naptól már nem az az ember, aki azelôtt volt. Ez húsvétnak a csodája. A pap munkájában is a húsvét a legmeghatározóbb. Én mindig félek attól, hogy a rám bízottakat nem tudom a legjobban teljesíteni.
- Vannak, akik csak húsvétkor és karácsonykor mennek templomba. Nekik ez vajon szokás, vagy tényleg fontosnak tartják a misét?
- Gyergyószentmiklóson van egy nagyközönség, egy állandó nyáj, akik mindig együtt tartanak a pappal. Van egy másik réteg, akik ilyenkor kivonulnak, eljönnek templomba. Mi nagyon jól tudjuk, hogy ezek nem maradnak mind meg, de évrôl évre tapasztalom, mert beszélgetésen többen elmondták, hogy a húsvéti prédikáció annyira megragadta, hogy többé nem tudott elmaradni misérôl. Ha csak egy ilyen is van, nekünk megérte, mert azt jelenti, hogy vissza tudtunk hozni a nyájunkba olyanokat, akik más utat jártak.
- Az örmény templomban húsvét reggelén nem tartanak szentmisét, csak megáldják a kosarakat, s ezért több katolikus is inkább ott szenteltet...
- Amióta én ide kerültem soha nem avatkoztam be az örmények belsô rendjébe. Úgy érzem, az örmények itt egy kisebbség, s nem szeretném, hogy úgy történjen, mint a politikában, hogy a többség szeretné beolvasztani a kisebbséget. Az azonban nagyon fáj nekem, hogy egyesek csak a szenteltetésre mennek el. Ha azok a híveink, akik odamennek, eljönnek napközben szentmisére, akkor rendben van. De ha csak azért mennek oda, hogy minél hamarabb túlessenek rajta, az bűn, mert nem vettek részt szentmisén.
Pál Hajnalka
Sürgôsségrôl
Addig esznek, míg gurulnak, addig isznak, míg csak mászni tudnak
Így ünnepek táján nem jut ünneplésre idô a sürgôsség ügyeletes orvosának, a mentôsnek. A „hétköznapi” balesetek mellett még az ünnep okozta nyavalyákkal küszködôket is kell fogadniuk, ellátniuk. Az emberek többet isznak, mert ugye nagypénteken be kell venni a kígyómarás elleni pálinkát, hogy egész évre védettek legyenek, aztán a szentelthez is jár egy kicsi itóka, mintegy bemelegítôként a húsvét másodnapi locsoláshoz. Erre rájön a sok finomság, amikbôl hétköznapokra nem jut, s ilyenkor sokan úgy megtömik gyomrukat, hogy következô útjuk a sürgôsségre vezet.
Dr. Weil Gyula a mentôszolgálat vezetôje, aki az ünnepen a sürgôsségi ügyeletes volt, arról számolt be, mi minden történt március 30 és április másodika között. Kiderült, hogy e napok alatt összesen hatvanan keresték fel a sürgôsséget, s ebbôl húsz személyt beutaltak. Egy napra tíz személy is jutott. Volt köztük több hasmenéses, combtöréses, agyvérzéses, fejsérüléses, tüdôgyulladásos, keringési elégtelenséggel, magas vérnyomással küszködô és egy gyógyszermérgezéses, aki öngyilkossági kísérletet követett el. Az életunt, középkorú hölgyet sikerült megmenteni.
Súlyosabb kimenetelű verekedésekre - szerencsére - csak egy példa volt ebben az idôszakban, egyik roma szúrta meg társát.
Az alkoholizálásról érdeklôdve dr. Weil Gyula elmondotta:
- Az emberek itt állandóan isznak. Hétköznapokon is gyakran hoznak be aggreszív részeget, van olyan nap, hogy nem is egyet.
Ünnepeken pedig az emberek addig esznek, amíg megdagadnak, s csak gurulni tudnak, s addig isznak, amíg csak mászni tudnak. Elég szép! S ezek után az orvost szidják, ha nem gyógyulnak, ha a mi kezünk között hal meg valaki. De a betegségükrôl nem mi tehetünk, ôk betegítik meg saját magukat. Ha rajtam múlna, azokat az embereket, akik magukat betegítik meg, az alkoholistákat, öngyilkos-jelölteket megfizettetném. Pénzt kérnék az ápolásukra, azért, hogy szaladgálunk utánuk.
Végezetül a fiatal orvos azt tanácsolta a betegeknek, hogy anynyit egyenek, igyanak, amennyit akarnak, de ha betegek lesznek, mást ne hibáztassanak.
Balázs Katalin
A rendôrségrôl
Közúti baleset, autó és benzinlopás, diákbetörés az iskolába
Sandor Eugen rendôrparancsnok tájékoztatott az elmúlt hét rendôrségi eseményeirôl.
Megtudtuk tôle, hogy szerdán, március 27-én Gyergyóditró községbôl autólopást jelentettek. Az ismeretlen tettes a tömbházak közül tulajdonította el az Á. T. tulajdonában levô VW Passat járművet. A HR 02 UJE rendszámot viselô gépkocsit a helyszíntôl mintegy 250 méterre találták meg. A kivizsgálások után letartóztatták M. Cs., ditrói lakost, akit a lopással gyanúsítanak.
- Március 29-én 23.55 óra tájban a 12-es számú nemzeti úton P. Sz. L. gyergyószentmiklósi lakos Roman típusú gépkocsijával közlekedett Gyergyószárhegy és gyergyószentmiklós között, amikor arra lett figyelmes, hogy vele szemben cikk-cakkban közlekedik egy robogó. A HR 03 YCM rendszámot viselô kamion sofôrje megpróbálta a robogót kikerülni, sávot váltott, azonban a manôver következtében frontálisan ütközött a robogóval.
A balesetben megsérült a kismotor vezettôje, I. J. 22 éves gyergyószentmiklósi lakos, aki nem sokkal az eset után belehalt sérüléseibe.
Jelen pillanatban még folynak a kivizsgálások az eset kapcsán.
Március 30-án hajnali 4 órakor az egyik gyergyószentmiklósi rendôrjárôr tettenérte K. I. Zs., 19 éves, K. Sz., 18 éves, K. L., 17 éves és M. L. M., 19 éves gyergyószentmiklósi lakosokat, akik éppen egy gépkocsi benzintartályából leengedték az üzemanyagot. A kivizsgálások nyomán kiderült, hogy a fent említettek még hat autófeltörés és benzinlopás elkövetôi, amit elôzô nap, vagyis március 29-én követtek el.
A 30-án eltulajdonított értékeket teljes egészében visszaszolgáltatták a tulajdonosnak. A eset kivizsgálás alatt van, a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek. A vád: magántulajdon ellen elkövetett minôsített lopás.
- A megyei rendôrség sajtóközleményébôl tudtuk meg, hogy március 30-án délután 5,25 órakor gyergyóremetén a 133/C megyei útvonalon Gy. T., 23 éves helybéli lakos miközben VW Golf típusú autójával meg akarta elôzni az elôtte haladó N. Gy. L., 15 éves helybeli lakost, elütötte azt. A baleset következtében a kerékpározó 15 éves fiatal súlyosan megsérült.
Szintén Sandor Eugen rendôrparancsnoktól tudjuk, hogy április elsején egyik városunkban járôrözô rendôr a Két Híd utcában három, nagy csomagokat cipelô és gyanúsan viselkedô egyént vett észre. Tüzetesebb vizsgálat után kiderült, hogy K. K., 17 éves, Gy. R. 16 éves gyergyószentmiklósi lakosok, illetve N. K. 14 éves szatmárnémeti lakos egy betörést hajt végre. Kiderült, hogy a három tinédzser a Batthyány Ignác Szakközépiskola élelmiszerraktárát, illetve műhelyét törte fel, ahonnan mintegy 34 millió lej értékben tulajdonítottak el javakat. Az ellopott tárgyakat teljes egészében visszaszerezték. Az elkövetôk ellen eljárást indítottak köztulajdon ellen elkövetett minôsített lopás gyanújával.
A két helybéli elkövetô a szakközépiskola diákja, ismert, hogy Gy. R. ellen már korábban is indult bírósági eljárás, hiszen a múltban több lopás elkövetôje volt.
Balázs Katalin
Állásbörze lesz
Április 12-én, pénteken reggel kilenc órától a művelôdési házban újabb állásbörzére kerül sor - tájékoztatott Pănescu Tibor, a Hargita Megyei Munkaerô-elhelyezô Ügynökség aligazgatója. A tavalyihoz hasonlóan újra szemtôl szembe kerül munkaadó és -vállaló. A már beérkezett munkahely-ajánlatok változatosak, keresnek fafeldolgozásban jártas mérnököt, mestert, tervezôt, illetve kôműveseket, ácsokat, erdészeti munkásokat, biztosítási ügynököket, pincért, szakácsot, recepcióst, elárusítót, s akad munka szakképzetleneknek is. Az sem titok, hogy lenne, aki ezen helyeket betöltse, hiszen a munkanélküliség nem kis probléma a városban. Az ügynökség idén még egy állásbörzét tervez Gyergyószentmiklóson, kizárólag frissen végzetteknek, amelyre szeptemberben kerülne sor.
Pănescu Tibor számos, törvény által nyújtott lehetôségre is felhívta a figyelmet. A 76/2002-es törvényt kihasználva ugyanis nem kis támogatásra tehetnek szert a munkaadók és a munkavállalók. Ezen törvény szerint, ha a munkanélküli még a segély folyósítása idején munkába áll, nem veszíti el ezt a járandóságot, annak harminc százalékát továbbra is kapja, amíg a segélyre jogosult. Érvényes ez azon fizetett munkanélküliekre, akik idén március elseje után álltak munkába. Az a személy, aki otthonától több, mit ötven kilométerre talál munkahelyet, és ingáznia kell, az állás elfoglalásakor a minimálbér kétszeresét, aki pedig oda is költözik, az hétszeresét kapja. Akik ezt az összeget felveszik, legalább egy évig ugyanazon a helyen kel dolgozniuk, ha saját hibájukból megszűnik a munkahelyük, vissza kell fizetniük a kapott összeget. A Munkaerô-elhelyezô Ügynökség továbbra is tart szakképesítô tanfolyamokat, ha azt valamely vállalat igényli. A munkanélküliek azonban az ilyen tanfolyamokat valamiért kerülik - mondotta Pănescu.
A munkaadókat igyekszik rávenni az ügynökség arra, hogy minél több munkanélkülit, hátrányos helyzetben levô személyt alkalmazzanak. Így ha valamely cég szolgáltatás, termelés, turizmus terén új állásokat hoz létre, minden új alkalmazott után (ha az fizetett munkanélküli) ötven millió lejes hitelt vehet fel az ügynökségtôl, melyre csupán évi tizenhét százalék kamatot számolnak. Városunkban tavaly ötmilliárd lejt osztottak ki ilyen módon. A frissen végzettek alkalmazása esetén egy évig fizeti az ügynökség a minimálbért, amiért cserébe a munkaadó három évig nem rúghatja ki az alkalmazottat, nem szüntetheti meg az állást. A megyében tavaly 256 végzôs kapott így munkát. Ugyancsak egy évig kapja a minimálbérnek megfelelô összeget az a munkaadó, aki 45 éven felüli személyt alkalmaz, és a személyt két évig megtartja. Fogyatékosok alkalmazása esetén hat hónapos adócsökkentéssel „jutalmazzák” a céget (a csökkentés csak a munkanélküli-alapba fizetendô öt százalékra érvényes).
A sokféle támogatáshoz pénz is kell, ezért, ha egy cég nem fizeti alkalmazottja után az adót, vezetôje akár 6-12 hónap börtönt is kaphat büntetésül.
Pál Hajnalka
Halmozzák a (tudás-)örömét
Két díj tantárgyversenyeken
A Kós Károly iskoláról, manapság keveset beszélnek a emberek. Kicsit a háttérbe szorult, háttérbe szorította a többi iskola. Pedig létezik, csendes magányában, lelkiismeretes tanári és tanítói közösségével, zsibongó gyerekhadával. A felszereltsége sem rossz. Korszerűen berendezett informatika, kémia, biológia ... nyelvkabinetei vannak. Minden kabinetben íráskivetítô is van, a könyvtár is jelentôs, mintegy 13 000 kötetre gyarapodott nemrégiben a gyerekek legnagyobb örömére.
A tanári közösség közvetlen, oktatásorientált. Tervezgetnek, mit, hogyan kellene, hogy jobb legyen a tanulóknak. A kabineteket felszerelték lehetôségeikhez képest, a lehetô legtöbbet nyújtják az órákon, és tanítási módszereiknek meg is van az eredménye. Idén két jó eredményt hoztak haza a tanulók a tantárgyversenyekrôl. Pál Anna nyolcadik osztályos tanuló a magyar nyelv és irodalom Mikes Kelemen nevét viselô országos versenyen szerezte meg a harmadik helyet, míg Bartalis Krisztina az ötödik osztályos korcsoportban lett második az 568 résztvevô tanulóból.
Nemrégiben véget ért a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakasza, amelyet Brassóban rendeztek meg. Városunkat csupán Pál Anna képviselte ezen a versenyen, aki a VIII. osztályosok közül harmadikként léphetett a dobogóra.
Hetedikesként tavaly második helyezést ért el Anna az országos tantárgyversenyen, idén harmadik lett. Ötödikes kora óta vesz részt ilyen versenyeken. Tanárai szerint sokkal érettebb koránál, és sokkal többet is tud, mint a hasonló korúak, de ô ezt nem így érzi.
- Mennyivel jelent több munkát számodra a tantárgyversenyekre való felkészülés.
- Sokkal több munkát jelent, mintha csak az órákra kellene készülnöm. Rengeteget kell olvasnom, és nagyobbaknak szóló tankönyveket is kell böngésznem. Idén például olyan könyvbôl is tanultam, amibôl mások csak érettségire, felvételire készülnek.
- Megéri-e enynyit tanulni? Feláldozni a sok szabadidôt, amit másra is fel lehetne használni?
- Megéri. A tudás éri meg. Jó érzés minél többet tudni. Nemcsak a tantárgyversenyek miatt tanulok ennyit, hanem sokkal inkább azért, hogy kielégítsem kíváncsiságomat. Tudásommal célom van, ámbár egyelôre csak halmozom ismereteimet. Szeretek írogatni ezt, azt... Inkább prózát, hiszen ez áll közelebb hozzám. Szeretek gondolkodni, filozofálni. Természetesen nyitott szemmel járok, nézem az embereket, cselekedeteiket, és sokszor rádöbbenek arra, hogy nem értem, miért olyan gonosz ez a világ? Ha valami bánt, akkor jobban ki tudom fejezni magam, sokkal jobban megy az írás, ha ideges vagyok.
- Mennyiben kölönbözik egy „olimpikonnak” az élete a többi gyerek életétôl?
- Nekem is megvannak azok a kisebb-nagyobb gondjaim, amelyekkel a velem egykorú lányok küszködnek. Azonban másként élem meg ôket, mint a nagy többség. Másképpen élek, mint mások. Talán azért, mert nem tetszik bennük az, hogy a szülôk szerint értékelik egymást, és nem azt látják társaikban, akit kellene. Általánosítanak, elôítéleteik vannak... Én azt szeretem, ha magamért szeretnek, nem másokért...
Annára büszkék a tanárai. Nem is csoda, hiszen két egymás utáni évben két díjjal jött haza az országos tantárgyversenyrôl. A tantárgyverseny lapja - a Brassói Lapok mellékleteként - dolgozatából is szemlézett, amit az alábbiakban mi is közlünk:
„Barátság... betűk halmaza. Csupán ennyi lenne? Talán ma már igen.
Reggel mindenki rohan a dolgára, megissza a pohár kávét, persze a cigaretta el nem maradhatna. Az fontosabb, mint meleg puszival ébreszteni a gyereket. Persze, ébresztésre találták fel a csergôórát, erre nem is gondoltam. Már a szülô-gyerek kapcsolat sem a régi. A szülô mostanság a gyerekével „papíron beszélget”: az étel a hűtôben, légy szíves porszívózzál fel! Puszil anyuci!
És talán este, amikor a gyerek a mackóját átkarolva fekszik az ágyban, meg is kapja azt a puszit. Csak ilyenkor a puszinak sincs túl nagy jelentôsége. A puszi fáradt, a gyerek csalódott, hisz a délutáni játszás újra elmaradt. Az anyát pedig jó lenne arra figyelmeztetni, hogy ma van a tegnap holnapja, azaz már a tegnap is beígért a következô napra néhány együtt (töltött) töltendô percet.
És ez még csak a család! Családi barátság?! De hol vannak azok a barátok, akiknek a vállára borulsz, és elmondod nekik minden bűnöd, bánatod. A számítógép képernyôje elôtt ülnek, és gondolják, hogy az interneten is meg lehet beszélni a dolgokat, sôt így még érdekesebb is. És ott van a telefon, fax, üzenetrögzítô... Hát valaki már nem veszi észre, hogy a gépek beszélnek helyettünk, de egyben belôlünk is?!” (Pál Anna, VIII. osztály).
Bartalis Krisztina ötödikes tanuló mintegy 568 tanuló közül lett második a matematika tantárgyversenyen. Már harmadik éve, hogy résztvesz a tantárgyversenyeken. Hogy mennyit kell készülni egy ilyen eredmény eléréséig, és milyen hosszú odáig az út, arról ô beszélt nekünk:
„Nem kellett sokkal többet készülnöm, mint általában az órákra. Néha-néha megoldok egy-két feladatot otthon a házi feladaton kívül. Az az igazság, hogy nem a kedvenc tantárgyam a matematika. Talán a tanárért teszem azt, hogy tantárgyversenyre megyek, és azért, hogy ne csalódjon bennem és igyekszem a lehetô legjobbat teljesíteni, ha már oda mentem. Azt sem tudom, hogy egyáltalán mit fogok a jövôben tanulni. Talán mateket is, de valószínűbb, hogy idegen nyelveket tanulok majd. A tanulás öröméért tanulok. Biztatni kellene másokat is arra, hogy egyre többet, egyre jobban tanuljanak, hiszen másként nem lehet.”
Barabás Alpár
Szemétszállítás Remetén
Meghosszabbították a szerzôdést
Tavaly októberben adtuk hírül lapunk hasábjain, hogy Gyergyóremetén intézményesült a szemétszállítás. Akkor leírtuk, hogy a Salubriserv nevű Marosvásárhelyi cég hetente, kéthetente elszállítja a lakók szemetét egy ideiglenes szeméttelepre. Ideiglenes szerzôdést kötött a remetei polgármesteri hivatal a szemétszállító céggel, melynek értelmében tavaly a költségvetésbe illesztették be a szemételhordás ellenértékét. Azonban idén már nem tudtak erre a célra elkülöníteni pénzt a költségvetésbôl, így illeték formájában a lakóknak fejenként és havonta kell fizetniük azért, hogy ne a Maros, vagy a patak vigye a szemetet, ne teljenek a sáncok, az út széle...
Felkerestük Laczkó-Albert Elemért, Gyergyóremete polgármesterét, akitôl elôször azt kérdeztük, hogy hosszabbították-e meg a szerzôdést a marosvásárhelyi céggel? Megtudtuk, hogy a szerzôdést automatikusan meghosszabbították, és mindaddig életben marad, amíg az egyik fél úgy nem dönt, hogy felbontja azt.
Az idén a lakókra hárult a szemételszállítás kifizetése - tudtuk meg -, hiszen a költségvetésbe nem tudtuk beleilleszteni ezt az összeget. Havonta csupán 5000 lejt kell fizetnie minden remetei lakosnak, és cserébe elszállítják a szemetet. A lakók értékelése az intézményesített szemétszállítással kapcsolatban vegyes. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nem éri meg nekik kifizetni ezt az összeget. A két fô ok, amiért nem fizetnek egyes lakók:
- nincs szemetem, tehát nem fizetek;
- nem jár hozzám a szemetesautó, miért fizessek.
„Látványos változás nem érzékelhetô a község tisztaságának terén. Még váratnak magukra dolgok - mondotta a polgármester -, hiszen a patak medrét, a Maros mentét is ki kellene takarítani. Az látszik azonban, hogy nem gyűl olyan mértékben a szemét az utcákon, meg máshol, mint eddig. Jó tudni, hogy a szemét nagy része a helyére kerül. Nem a patak partjára, a mezôre...”
Az ideiglenes szeméttároló évekre elég a községnek. Ha idén minden a tervek szerint megy, akkor körbekerítik, hogy akárki ne mehessen a szeméthegyek közelébe.
Húsvét elôtt mintegy tizennégy, négyszeresen tömörített autó szemetet szállított a cég az ideiglenes lerakóhelyre. Ez járművenként 16 köbméter szemetet jelent, amely most hál’ istennek a helyére került.
Barabás Alpár
Olvasóink írják
Hihetek-e a hitemnek?
Ez mindenkinek a magánügye. Senkinek, de senkinek ezen a földgolyón nincs joga, hogy mások vallásosságát mérlegelje. Én se teszem. Csupán elgondolkoztam, belefér-e az igazi hit fogalomkörébe az a sok alantas érzés, szándék, akarat, ami naponta megkörnyékezi eszünket-lelkünket. Irigykedünk. Becsapjuk egymást. Áskálódunk. Haragot tartunk. Hazudunk. Sértegetünk. Vádaskodunk. Veszekedünk. Káromkodunk. Verekedünk. Gyűlöljük a másikat. Nem ritka a bosszúvágy sem.
És akkor? Mert ha szétnézünk egy kicsit a tízparancsolat környékén, találunk egy ilyenformát: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A mindenit! Ugye, nem is olyan egyszerű a dolog? Ugyanis: Félretéve az ügy felekezeti oldalát, mert az nem olyan lényeges, eljárok a templomba. Rendszeresen imádkozom. Mindig teszek a perselybe néhány garast, esetleg idônként komolyabb összeggel támogatom az egyházat. Nem öltem meg senkit. Akkor talán csak vallásos ember vagyok, vagy mi!
De vessek csak egy kis számadást magamban: milyen távolságra vagyok ettôl a parancsolattól? És ha ôszinte akarok lenni legalább saját magamhoz, rájövök, mennyit ér az én vallásosságom. És tehát mennyit érek embertársaimnak.
Persze, ha az embert millió indulat, vágy, tervezgetés cibálja minden felé. Nehéz dolog így az ellenünk acsarkodókat, a nekünk ártókat szeretni. Hát jó, ne legyünk ennyire angyali teremtések. Mert ennek a parancsolatnak maradéktalanul talán csak Krisztus tudott eleget tenni. A mindenféle hibákkal, gyengeségekkel megspékelt ember nem. Egyszerűen nem vagyok képes rá, mondom sokszor, hogy mindenkit, de mindenkit egyformán szeretni tudjak. Rendben. De akkor alkudjunk ki, hogy annyit azért megtehetek: visszafogom egy kicsit magam. Megpróbálok legalább megfontolt, megértô, elnézô lenni a társaim felé. Eljátszadozok egy kevéssé a megbocsátás gondolatával. Hol van a tett az után a rengeteg ígérgetés után, amelyet elhadarok mindig, amikor az Úr imádságát mondom: „... mert én is megbocsátok azoknak, akik...”?
Hát errôl volna szó. Tegyek rendet magamban. Mérlegeljem, mennyire találnak a mindennapi cselekedeteim az igaznak, ôszintének, mélynek vélt hitemmel. És akkor kiderül, hogy is állok.
Pedig ha csak ezt az egy parancsolatot egy picit is komolyabban vennénk, mint ahogy a rohanó életmódunk mellett szokásos, nagyon sokkminden megváltozna körülöttünk. Derűsebb volna az ég a fölött a rengeteg nyomasztó gond fölött, amivel mindegyre birkózunk. Ami a lendületünket letöri. És akkor talán elviselhetôbbé válva a teher. És egy-két lépessel közelebb kerülnénk ahhoz az eszményhez, amelyhez minden, magát kereszténynek valló ember közeledni szeretne. Akkor kevesebb lenne a mindenféle testi, lelki bántás. Kevesebben tülekednének a törvényszék folyosóin. Megritkulnának az újságokban, rádiókban, a tévében a vagdalkozások, az uszítások. És jobban odafigyelnénk egymásra. Ha csak ezt az egy parancsolatot, legalább töredékeiben betartanánk...
Bíró László
A legszebb város
Akár Gyergyószentmiklósra is érthetnénk ezt a kijelentést csakhogy... Tény, hogy egyelôre nem igazán van mire alapozni, hiszen... És itt most sorolhatnám, de nem látom értelmét, hiszen mindannyian ismerjük városunk szépségét, rútságát. Polgármesterünk reménykedik, talán nekünk is kellene hinnünk abban, hogy Hargita megyében nem Gyergyószentmiklós a legrútabb kiskacsa a városok közül. Hisz ebben - gondolom - Kercsó Attila alpolgármester is, akinek irányításával a mellékgazdaság dolgozói egyre többet valósítanak meg azért, hogy szebb és értékesebb legyen városunk. Dolgoznak látástól vakulásig, hogy a május 31-i versenyzáró (Hargita megye legtisztább és leggondozottabb városa) idôpontig városunk a legszebb arcát fordítsa a döntôbírák felé.
Mint azt Petres Sándortól, a megyei tanács alelnökétôl megtudtuk, erre a versenyre mintegy nyolc város és körülbelül húsz község/falu nevezett be. Arról, hogy jelen pillanatban milyen a rangsor az alelnök csak annyit mondott, hogy ezek az adatok titkosak, azonban annyit elárult nekünk, hogy a biztosok lejárták az összes települést és szorgalmasan jegyezgettek. Hogy mikor térnek vissza még egyszer? Ki tudja, de az biztos, hogy majd szólnak egy-két nappal érkezésük elôtt. Tehát még semmi sincs veszve, talán megnyerhetjük a fôdíjat, vagyis a 150 000 000 lejt, vagy a 100 milliós második, vagy az 50 milliós harmadik díjat. Vagy csupán tapasztalatot nyerhetünk, és egy kissé tisztább, szebb városban tengethetjük napjainkat.
Megkérdeztünk néhány embert, miben szándékszik segíteni a városvezetést, hogy Gyergyószentmiklós a dobogó felsô fokára állhasson?
K. P.: Minden tavasszal rendet rakok a portám körül. Összeseprem, amit össze kell sepernem, megjavítom a javítanivalót... Enynyit megtehetek, és meg is teszek a városért, amelyben lakok.
L. A.: Szerintem mindenki elvégzi lakása körül a tavaszi nagytakarítást. Minden évben a szomszédokkal közösen takarítunk, javítunk. Azonban ez kevés lesz ahhoz, hogy nyerjen a város. Sok minden változott, amióta Kercsó Attila lett az alpolgármester, sokkal több minden történik, mint azelôtt. De valószínűleg ennél többre van szükség ahhoz, hogy valóban esélyesek legyünk a címre.
D. A.: Mindaddig, amíg el nem takarítják a sok szemetet, homokot a tömbházak közül, se tisztább nem lesz a város, se szebb. Néhol már arasznyi vastag a sáros homok. Lapáttal is alig lehet felszedni, nemhogy seprűvel. Miért nem takarítják el ezt a sok tonna koszt? Mindent megteszünk azért, hogy otthon érezzük magunkat ebben a városban, de úgy látom a lakóknak kell itt mindent csinálni. Csak akkor minek kell városvezetés?!
X. Y.: Mi mindig csak dolgozzunk. Azért, hogy mások vigadjanak. Nemcsak ígérni kellene kampányban, hanem utána megtartani ígéreteinket. Vannak fizetett alkalmazottak, hogy összeseperjék az utakat, dolgozzanak is meg a pénzükért. Miért nekem kellene összetakarítani a várost? Örülök, ha a magam házát rendben tudom tartani.
S. P.: Természetesen megteszek mindent, de nem azért, hogy a versenyen nyerjünk, hanem azért, mert nekem is jobban esik kinézni az ablakon olyankor, amikor nem fújja a szél a nylonzacskókat, port meg egyebeket. Szeretném már ha a sok földtúrást eltűntetnék az illetékesek, hiszen ezeknek is köszönhetjük azt, hogy olyan poros a városunk amilyen.
Tény a lakókra nem lehet rákényszeríteni, hogy hét határral messzebb menjen egy seprűvel, de azt hiszem, leírhatom, hogy mindenki lehetôségeihez képest mindent megtesz a városért, hogy az jobb, szebb legyen. És nem hiszem, hogy valaki azért a másfélszáz millióért csinálná. Ráadásul ki tudja, mi lesz a sorsa ennek az összegnek. Már, ha egyáltalán megnyerjük...
Barabás Alpár
A méheknél Mézországban
Szombatonként a piacon a sok, áruját kínálgató kofa közt egy helyi termelô is van, aki nem zöldséget, hanem mézet, virágport, s még ki tudja mit árusít kis üvegcséiben. Bencze Géza bácsi méhészkedik, s a szorgoskodók által termelt „gyógyszereket” hozza a piacra.
Hogy mi mindent állítanak elô ezek a kaptárban lakó fullánkosok, s mire használhatjuk mi, emberek, azt ô magyarázta el nekünk.
- Ilyenkor, tavasszal, a méhek, ha a telet átvészelték, a hosszú bentlét után kirepülnek, tisztuló repülésre. Ekkor kezdôdik a kaptár-takarítás, amiben a méhész is segít egy kicsit. Ha megvan az anya, és a megfelelô munkáscsoport is jelen van, akkor megkezdôdik a fiasítás, szaporodás, s ahogy melegszik az idô, jöhet a virágporhordás. Mindenik méhnek - életkora szerint - meg van a maga munkája e pedáns, példás életvitelben: termelik a viaszt, ápolják a fiakat, az idôsebbek pedig hordják a virágport, nektárt... A méhek leghasznosabb munkája, hogy a növények beporzásánál igen-igen fontos szerepet töltenek be. A termékek, amiket a kaptárba behordanak az a saját maguk ellátására szolgál, nem azért, hogy az emberek galád módon elrabolják.
Géza bácsi elmondotta, hogy úgy kell elképzelni ezeket a táplálékokat, mint az emberek különbözô eledeleit: a méz a méhek kenyere, a virágpor a húsa, protein tartalmú eledele, a méhpempô az anya tápláléka, a magas hímhormon tartalmú heretej a herék étke, a propolisz a méhek penicilinje, a méhméreg pedig a védekezésükre kifejlesztett anyag.
Az emberek azonban „galádul” el-elcsennek a méhtermékekbôl, hisz rájöttek, nemcsak a méheknek, nekik is jól fog az ízes méz, a sok betegségre alkalmazható termékek. Géza bácsi sokat tud a gyógyhatásukról, akár könyvet is írhatna, de azt mondja, rengeteg a méhész-szakkönyv, s különben is:
- A méhész legyen méhész. Hogy jó vagy rossz, azt megmondják a méhei, s a kollégái. A vegyész mondja meg, hogy mit tartalmaz, s az orvos, hogy mire használd.
Ennek ellenére megtudtunk egy-két gyógymódot a méhésztôl is:
- a méz - idegnyugtató, a rosszalvók egyik legjobb altatója. Nagyon gyorsan felszívódik, a sportolók, megfeszített fizikai munkát végzôk egyik legjobb energiapótlója. Egyensúlyban tartja a gyerekek fejlôdését, megkönnyíti a tanulást. Az idôs embereknek pedig annyira fontos a méz, mint gyerekeknek a tej.
- a virágpor - a máj megtisztítója, fontos gyógyszer a sárgaság utáni idôszakban, vagy más máj-problémák esetén. Az agyra gyakorolt hatása vitathatatlan, az intellektuális fáradtság leggyorsabb megszüntetôje. Mindenkinek jó, aki fokozott mértékben kell igénybe vegye az agyát. Márpedig a mai világban ebbôl mindenkinek kijut. Az idôs férfiak úribetegségének, a prosztata-panaszoknak gyógyszere közönséges tökmaggal kombinálva. Olcsó, egy liter szilvapálinka árából egy évi kezelését fedezheti a beteg. Minden, negyven évét betöltött férfi végezze el a kúrát, ne várja meg, amíg fognia kell a kerítést.
- a heretej - magas hímhormon tartalmánál fogva idôs férfiak regenerálódását szolgálja, nem ajánlják az 5-12 éves leánygyermekeknek.
- a méhpempô - általános regeneráló szer, fokozottan ajánlott terhes anyáknak, valamint a látás javítására.
- a méhviasz - a kozmetikában a krémek készítésének elengedhetetlen alkotóeleme.
- a méhméreg - szenzációs gyógyszer izületi, reumatikus fájdalmakra.
- az alma- és mézecet - a két méhészeti melléktermék használata segít a szervezet koleszterin, zsír-többletének kitakarításában, a reumás és fáradságból fakadó fájdalmak megszüntetésére bedörzsöléssel, az arcra felvitt mézecet-oldat eltávolítja a szabad szemmel nem látható zsírokat, hamvasítja a bôrt, megakadályozza a ráncosodást.
A vásárlók aggodalmai
A hozzá nem értô személy árgus szemmel vizsgálgatja az eladó üvegcséit, s fél, nehogy becsapják, nehogy műmézet adjanak neki jópénzért. Géza bácsit megkérdeztük, mit kell tudjon a vásárló és mire kell vigyázzon a méhészeti termékek esetében.
- Elsôsorban is ismerôs méhésztôl vásároljunk, mert ô idevaló mézet árul. Idegenek hozhatnak olcsóbbat, de az a minôségén is meglátszik. Két, a méz minôségét rontó anyag van: a nitritek, a vegyszerek, permetezôszerek felgyűlésébôl és az ólom, a kipuffogógázakból. Itt, környékünkön a mézet egyiktôl sem kell félteni. A méz lekristályosodása nem jelent romlást, hamisítást. Minden méz lekristályosodik egy idô után, azzal van baj, amelyik nem kristályosodik meg sohasem. A méz tisztaságáról: a méhek annyira igényesek, annyira tisztán dolgoznak, hogy ôk a hanyag méhészt is rendre tanítanák.
Balázs Katalin
KisAsszony
Férfiak mellékvágányon
Felmérések azt mutatják, hogy a házasságok 35 százaléka túléli a férj félrelépését. Egy, az elfogadás-megbocsátás témában indított vizsgálatban is bebizonyosodott, meglepôen sok nô dönt úgy, ad még egy esélyt tévútra kavarodott férjének. Lássuk, hogyan zajlik egy ilyen elfogadás-megbocsátás folyamat.
Adott a klasszikus helyzet: a nôt megcsalta a férje, egy kolléganôvel, a barátnôvel vagy a sarki fűszeres gimnazista lányával. Mi tagadás, megalázó a szituáció. Ilyenkor a nôk joggal érzik értéktelennek, elhasználtnak, fölöslegesnek magukat. Ha a feleség önbecsülése azelôtt sem volt kimagasló, akkor a férj, félrelépésével, végzetes csapást mérhet rá. És innen aztán nagyon ritkán van visszaút, és ha van is, az igencsak rögös.
A férj félrelépett, a feleségben pedig megfogalmazódott a kérdés: „Ha nem akarna is elhagyni, elôbb-utóbb mégis megtenné, mert megkeseríteném az életét: soha nem hagynám, hogy elfeledje, mit tett velem!” Erre jönne a szexuálpszichológusi jó tanács: „Kedves hölgyem, ne zárkózzon megbántott önérzete sötét falai mögé, találják meg együtt házasságuk azon gyenge pontját, ami a férjét egy másik nô karjába taszította. Ezáltal majd új fényben fogják látni közös dolgaikat, megtanulnak megbocsátani és odafigyelni egymásra.” Kicsit demagóg a mondóka, de sok igazságot takar. Vizsgáljuk meg a megbocsátás útvonalát.
A konfrontáció
A nôk általában rögtön megérzik, ha valami nincs rendben. A gyanakvás idôszaka eltarthat egy darabig, és elég fájdalmas, mégis, amikor gyanújuk beigazolódik, a lelki kínok kínját élhetik át. Fájdalmat éreznek, tehetetlenséget, haragot és mélységes szomorúságot elárult szerelmük miatt. Pszichológusok tanácsa ilyen esetekre az, hogy ne üldözzék tudatalattijuk mélyére a fájdalmat, mert az elfojtott harag máshol, más formában sokkal gyilkosabb erôvel törhet elô. A harag pusztító erejű. El kell fogadni a haragot-, szembesülni a fájdalommal, teret engedni a felháborodásnak, tanácsolják. A legfontosabb azonban, hogy ne azzal próbáljanak kompenzálni, hogy ôk is szeretôt keresnek, ivásba vagy evésbe menekülnek. Inkább gondolják át, mivel járulhattak ôk hozzá ahhoz, hogy férjük máshol keressen örömet (kielégülést?). Emlékezzenek vissza szerelmük kezdetére, arra az érzésre, amit egymás iránt éreztek kapcsolatuk kezdetén. Ennek az érzésnek, érzelemnek a felidézése és felújítása aztán segíthet az elfogadásban és vigasztalódásban. Eddig a pszichológusi tanács, és innen a hétköznapi ember kétkedése. Ha a felek közösen felidézik szerelmük frissebb fázisait, attól vajon megjavulhat minden? Elmúlik-e a feleség sérelme, enyhül-e a megaláztatás okozta seb fájdalma, egyszóval elfelejtheti-e a feleség az egészet?
Az okok
A félrelépés okai lehetnek a kielégítetlen érzelmi, értelmi és szexuális vágyak. A férj, miután úgy érzi, hiányt szenved a felsoroltak valamelyikében, megtalálja azt egy másik nôben. Menekül a boldogtalanságból, keresi a nyugalmat, a szenvedélyt, az intellektuális kielégülést (vagy mindezeket egyszerre), és ha megtalálja valahol, nem hajlandó tágítani. Ha a felek közösen megtalálják házasságuk gyenge pontját, a férfi visszatér feleségéhez, mert az hajlandó változtatni? Ez lenne a megoldás? Ha igen, akkor sokkal több házasság megjavulna.
Megoldás?
Tegyük fel, hogy a férj nem találja már az örömet a hitvesi ágyban. Megtalálja viszont egy kolléganôjénél. A dologra fény derül, a feleség sír, toporzékol, bosszút esküszik, vagy a csendes mártíromság magányába menekül, ki-ki vérmérséklete szerint. A házaspár aztán leül megbeszélni a probléma eredetét, rátalál, elmélkedik róla. A feleség megpróbál változtatni házaséletükön, megpróbálja kielégíteni férje vágyait. Vajon ettôl helyreáll a rend? Nagyon kérdéses. Mert nem a szándék a lényeg, hanem a dolog esszenciája, íze. Talán közönségesnek tűnik, de nem a mennyiség, hanem a minôség a lényeg, és ezt nem lehet parancsszóra megváltoztatni. Ugyanez áll az érzelmi és értelmi szükségletekre is. És természetesen ugyanez áll fordított esetben is, amikor a feleség keres máshol menedéket. A végszó talán az lehetne, nincsenek sablonok, csak sok-sok egyedi eset és megoldás.
Szívtipró báránytokány
Hozzávalók: 40 dkg báránylapocka, 1 doboz morzsolt kukorica, 2 db paradicsom, 3 db piros színű paprika, 1 db zöld színű paprika, 2 dkg paradicsompüré, 1 kávéskanál erôspaprika-krém, 1 mokkáskanál chilipaprika, 1 dl száraz vörösbor, 1 dl étolaj, 2 dkg liszt, só, ôrölt kömény.
Elkészítése: A megmosott bárányhúst felkockázzuk, kevés elôhevített olajon lepirítjuk. Hozzáadjuk a paradicsompürét, az erôspaprika-krémet, meghintjük kevés liszttel, és rövid ideig tovább pirítjuk. Felöntjük a vörösborral, lassú tűzön pároljuk. Ízesítjük ôrölt chilipaprikával, kevés sóval, ôrölt köménnyel. Mikor a hús majdnem megpuhult, hozzáadjuk a morzsolt, leszűrt kukoricát, a kisebb kockákra vágott paprikákat, a paradicsompürét, majd együtt készre pároljuk.
Tippek
Egy pohár, gyümölcscentrifugával kifacsart brokkoli- vagy káposztalé több C-vitamint tartalmaz, mint ugyannyi narancslé.
A szójasajt, azaz tofu fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, és szervezetünket megvédi a környezeti ártalmaktól is. Kínai vizsgálatok szerint a tofu magas kalcium tartalma megakadályozza az ólom felszívódását. A levegôszennyezés miatt megnövekedhet a vér ólomszintje, mely emésztési problémákat, vesekárosodást és magas vérnyomást is okozhat.
KisNet KisNet KisNet KisNet
Többé nem ingyenes a Times online változata
Csak a briteknek marad ingyenes a Times online változata. A külföldi látogatóknak teljesen fizetôssé válik a The Times online változata, jelentették be a kiadó képviselôi. A tíz csatorna közül eddig csak néhány eléréséért kellett fizetni, de ezután mindegyikhez csak térítés ellenében lehet majd hozzájutni.
A Times szerint rendszerük kilencven százalékos hatékonysággal szűri ki a külföldrôl érkezô netezôket. Az újság képviselôi szerint az ingyenes tartalom napjai leáldozóban vannak, bár elemzôk ezt a lépést több mint kockázatosnak tartják. Véleményük szerint elôször a látogatók száma fog csökkenni, majd emiatt a hirdetési bevételek is erôsen vissza fognak esni. A brit piacon a The BBC-t, a Guardian Online-t, és az Electronic Telegraph-ot továbbra is ingyenesen lehet elérni. Nagyon kevés újság ért el sikereket elôfizetôi rendszerével, ezek egyike a Financial Times, amely FT.com weblapja révén nagyobb bevételeket könyvelhetett el.
Támogasd éhezô modelljeinket!
Az About Face nevű nôi weblap céljául tűzte ki, hogy harcol a nôk mindennemű leértékelése, megalázása ellen. Egyik rovatában a nôi testet felhasználó reklámok ellen emel rendszeresen szót, közölve a kritizált reklámképet, a cégek nevét és a tiltakozással elérhetô felelôs személy adatait. Az oldalon toplistát találunk a legszörnyűbb reklámokból.
A kommentár kritizálja a cinikus reklámszövegeket és a média által befolyásolt, betegesen lesoványodó lányok és nôk problémáiról szól, statisztikai adatokkal alátámasztva. Más helyeken részletes adatokat közölnek az evési zavarok riasztó elterjedtségérôl, valamint egy ezzel foglalkozó amerikai szervezet, az Eating Disorders Awareness and Prevention Inc. felvilágosító anyagait ismertetik. Felszólalnak a nôi test reklámokban való felhasználása, a színes bôrűekkel szembeni sztereotípiákat erôsítô, sugalmazó reklámok készítése, a dohányzás és menô tulajdonságok összekapcsolása ellen.
Szavazzon könyvekre
Az Olvasás Éve Programiroda, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése, a Magyar Könyvklub Rt., a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Líra és Lant Rt. az Olvasás Éve alkalmából szavazást indít a tíz legkedveltebb könyv listájának felállítására. A lista a magyar olvasók szavazatai alapján azon alkotásokat szeretné egybegyűjteni, melyek leginkább hatással voltak olvasóikra, melyek a legmaradandóbb élményt nyújtották számukra. A szavazáson bárki - névtelenül is - részt vehet, aki szereti a könyveket, akinek az olvasás öröm. Azok, akik szavazatukat nevük és címük megadásával adják le, sorsoláson vesznek részt, ahol:
3 db 100.000,
10 db 10.000,
és 1000 db 2000
forint értékű könyvutalványt nyerhetnek.
A szavazás határideje: 2002. április 10.
Eredményhirdetés és a nyeremények átadása: Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2002. április 19.
A jelöléseket két lista felállításához várják: a tíz legemlékezetesebb magyar illetve magyarul megjelent külföldi olvasmány. A szavazatban legfeljebb tíz-tíz művet lehet felsorolni - tehát ennél kevesebbre is lehet szavazni -, a szerzô és a cím lehetôleg pontos megnevezésével.
Linkgyűjtemény
* Koncertplakátok elképesztô mennyiségben: http://www.gigposters.com/
* Dinómánia, a dinoszauruszok lenyűgözô világa: http://flood.nhm.ac.uk/cgi-bin/dino/
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Tavaszi szél, port kavar
Kitépte a cápa szemét a fiú
Egy 17 éves amerikai tinédzser úgy menekült meg az emberevô cápa fogai közül, hogy kitépte annak szemét. Az állat egy népszerű, hawaii partszakasztól 2 mérföldre támadta meg a fiút. Lerántotta a víz alá, és leharapta a bal lábát a bokája fölött.
A fiú elmondta, hogy megpróbálta széttárni a cápa száját, hogy kiszabadítsa a lábát, de nem járt sikerrel. Ekkor teljes erôvel megragadta a szemét és kitépte - így engedte el az állat. A fiút, miután a partra úszott egy nôvér segítette, aki törülközôt csavart a fiú lábára, hogy elállítsa a vérzést. A helyszínre érkezô tűzoltók érszorítóra cserélték a törülközôt, míg a rohammentôk meg nem érkeztek.
7 ezer dolláros daruvacsora
Daruevés gyanújával tartóztattak le egy ötvenéves hajléktalant Novoszibirszkben. A rendôrségi fellépés oka, hogy a darumadár 7000 dollárt ért és az állatkerté volt.
A japán darukakas a múlt héten tűnt el, kevéssel azután, hogy egy madártársával együtt nyári ketrecbe költöztették át. Az ôrizetbe vett hajléktalant azzal vádolják, hogy bebújt a madárketrecbe és ellopta a fehér tollú, vörös fejű darut, amelybôl azután bevacsorázott.
A madárfajtából jelenleg mindöszsze 200 példány található európai és oroszországi állatkertekben.
Bugyijával csapkodta a rendôr fejét
Fegyvernek látszó bugyival elkövetett, hivatalos személy elleni erôszakkal vádolnak egy kanadai nôt, aki részegen megcsapkodta alsóneműjével az intézkedô rendôrt. A hölgyet az Ontario Megyei Rendôrkapitányság járôre tartóztatta le, miután az igencsak ittas asszony leintette ôket, és követelte, hogy keressék meg elveszett cipôjét. Mikor ezt megtagadták, a nôszemély lerántotta bugyiját, és vadul nekik támadt. A rendôrségi jegyzôkönyv szerint a járôrök nem sérültek meg komolyabban, eltekintve attól a vörös csíktól, amit a bugyogó egyikôjük arcán hagyott. A részeg delnô akár két hónap elzárást is kaphat.
Csikk-kutató
Három órán keresztül kerestették az olasz rendôrök egy autóssal az ablakon kidobott cigarettacsikket az autópálya mellett.
A hatósági személyek látták ugyanis, amint a sofôr kipöcköl egy csikket a Brenner-hágó közelében, és megállították a szerencsétlent. A vezetônek egy kilométert kellett visszagyalogolnia, kutatván az elhajított dekket, de nem járt sikerrel. Az irtózatos szabálysértést elkövetô férfit végül egymillió lejnek megfelelô bírsággal sújtotta az itáliai rendôrség.
Britney gyorsan elment
Könnyek között fütyülték ki Britney Spears-t a rajongók Londonban. A híres Leicester Square-n soha nem látott tömeg gyűlt össze, hogy láthassa az amerikai popsztárt, aki elsô filmjének európai bemutatójára érkezett a brit fôvárosba.
A fiatalok kezdeti lelkesedése hamarosan elkeseredésbe csapott át, mert a tinibálvány egy-két perc mosolygás után úgy távozott, hogy nem adott autogramot és egyetlen szót sem szólt a rajongókhoz. A sztár viselkedését sértônek és nagyképűnek tartották a jelenlevôk.
Britney Spears menedzsere nem kommentálta az esetet.
Férgek keltek ki két kórházi beteg orrlyukában
Lárvák tenyésztek ki két eszméletlen beteg orrlyukában az amerikai Missouri Kórház egy osztályán - hozta nyilvánosságra a négy évvel ezelôtti döbbenetes esetet egy kansasi orvosi szakfolyóirat. A férgek az intézmény raktári részlegében rohadó döglött egérrôl érkeztek legyek segítségével a betegek orrába.
Az építési vállalkozó, aki 1998-ban megbízást kapott az étkezô és a raktár felújítására, alapos rágcsálóirtást végzett, ám a helyiség egy eldugott zugában megmaradt egy egértetem. A dög odavonzotta a legyeket, amelyek szállítóeszközként viselkedtek a tetemen kikelt peték és a betegek orra között. Az orvosok eltávolították a lárvákat, mihelyt észrevették azokat, a két érintett beteg pedig végül sértetlenül felépült. A Kansas City-béli Veteran’s Administration Kórháznak az eset óta nincs tisztasági problémája, amit évenkénti szigorú vizsgálat bizonyít.
Kicsapás fenyegeti a Clinton-lányt
A volt amerikai elnök Oxfordban tanuló lányával elégedetlenek a professzorok. Szerintük Chelsea feltűnôen sokat lóg az órákról.
„Ha nem csökkenti a szórakozásra fordított idôt, kicsapjuk.” Chelsea Clinton oxfordi diáklánynak szólt a figyelmeztetés, melyet az amerikai MSNBC televízió a világgal is tudatott. Meglehet, a papa és a mama is így értesült arról, hogy lányuk érdeklôdését nem elégíti ki a leghíresebb angol kollégium. Sôt, a szôrösszívű professzorok azt is nehezményezik, hogy a jó nevű diáklány több idôt tölt Londonban és Milánóban, mint Oxfordban. Nem szeretnénk, hogy külföldön ilyen kép alakuljon ki a diákjainkról - mondták az illetékesek, arra utalva, hogy Hillary és Bill Clinton lánya szívesebben jár divatbemutatókra, mint könyvtárba.
Egyébiránt nem haszontalanul. Teljesen megváltozott a frizurája, mások a ruhái és kitűnôen mozog a táncparketten is, éjszaka - egészítette ki az információt az amerikai televízió.
„Miss Tégla”, Alicante szépe
Kenôpénzzel lett a spanyolországi szépségkirálynô-választás egyik elôdöntôjének gyôztese, Alicante szépe egy újságírónô. A zsűrit azért pénzelte le, hogy leleplezhesse: megvásárolható a cím.
Az El Mundo című lap újságírónôje, Gema García Marcos elsô lépésként leleplezte, hogy a korküszöb könnyedén áthágható. Marcos kisasszony kétségkívül rendkívül csinos - 172 centiméter magas, méretei: 90/63/90 -, ám 30 fölött jár már, így igencsak túlkoros a szépségkirálynôi viadalhoz, amelyhez feltétel a 18 és 24 év közti életév. Az újságírónônek ennek ellenére semmilyen nehézségbe nem ütközött elindulnia az alicantei versenyen, és azt is leleplezte, hogy a résztvevôk nem egyszer kiskorúak, s nem számít a lakhely sem. „Miss Tégla” beszivárgásáról az El Mundo nem csak cikkekben, hanem kétrészes tévéadásban is beszámolt, egyebek közt rejtett kamerás felvételekkel bizonyítva állításait.
Magát a lepénzelést az újságírónô állítólagos képviselôje intézte. Megkérdezte a megyei szervezônôt, María Elena Dávalost, hogy mennyi esélye van Gemának kenôpénz fejében a gyôzelemre, mire az asszony úgy válaszolt: ez csak az összegtôl függ. Az ár 27 ezer euró volt.
Az akciót azután Gema színpadi teljesítménye koronázta meg. Az újságírónô nagyon tapasztalatlannak és ügyetlennek mutatkozott a versenyen, kecses léptek helyett szándékosan „focistás” járással lejtett végig a színpadon, még el is esett(!) - a közönség füttykoncertjét kiváltva -, ennek ellenére gyôzött. Az újságírónô feltárta azt is, az egy hónapos felkészítési idôszakban a résztvevôket több plasztikai beavatkozásra is rá akarják venni, sokan a cél érdekében kötélnek is állnak, s hogy a lányok senkivel nem beszélhettek, sem személyesen, sem telefonon, és hogy a szervezôk egyetlen percre sem hagyták ôket magukra, és valaki még a mellékhelyiségbe is elkísérte ôket.
A kenôpénzt elfogadó María Elena Dávalos lánya elismerte, hogy az újságírónô állításai igazak, de azt mondta, hogy most elôször fordult elô ilyesmi. Hozzátette, hogy a kapott összeget egy nem kormányzati szervezetnek kívánják adományozni.
A mobil rosszabb az italnál
Reakcióideje átlagosan 30 százalékkal, egyharmad másodperccel hosszabb egy telefonáló vezetônek, mint egy olyannak, aki nem részeg ugyan, de többet ivott a törvényesen megengedettnél. A telefonálósnak 50 százalékkal, fél másodperccel tovább tart reagálni, mint annak, aki színjózan - és persze nem telefonál. A mobilozó vezetôk emellett kevésbé képesek tartani a biztonságos követési távolságot és a sebességet - hol gyorsulnak, hol lassulnak a beszélgetés hatására.
A tesztek megmutatták, hogy nem csak a „félkezes”, hanem a kihangosítva telefonálók esetében is jelentôs a reakcióidô növekedése.
A felmérést egy biztosítótársaság rendelte meg. Közlekedésbiztonsági kampánymenedzsere közölte: végsô céljuk elérni azt, hogy a telefonáló vezetôt a társadalom ugyanúgy elítélje, mint az ittasat.
Hét fivér frigye hét nôvérrel
Kétszer hét édestestvér házasságkötésének színhelye volt egy pakisztáni falu: hét fivér vett nôül hét nôvért.
A menyasszonyok és vôlegények amúgy rokonságban álltak már korábban is. Mostantól mindegyik fivér sógora is mindegyik bátyjának és öccsének, no meg mind a hét nôvér sógornôje mindegyik húgának és nôvérének. Hogy teljes legyen a családi boldogság: a menyasszonyok és vôlegények ráadásul unokatestvérek.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Deltai kalandok - Tomorosan (63.)
(folytatás elôzô lapszámunkból)
E hely tárgyalása közben jutott eszembe e barlanghoz fűzôdô szomorú történet, ami az itt élt környék lakosságával Erdély zivataros történelmi idejébe nyúlik vissza. A gazdagabb keleti medencékben - Gyergyó - Csík - Kézdiszék - keletrôl a fosztogatók - tatár és más hordák - ide is eljártak; a lakosság itt, e természetes menedékhelyen húzódott meg a vész idejét átélve. Jól védhetô, hiszen a völgy talapzatától közel 20 méter magasban fekszik, oda a feljutás meg igazán körülményes, ellenállás esetén szinte lehetetlen! Ezért könnyen védhetô, és ugyanakkor innen nagy terület belátható. Több helység lakosa kényelmesen elfér a barlangban, a természetes világosság meg nagy területet átfog. A hagyomány mondókájával rövid leszek: a behúzódott lakosság kiéheztetése a fosztogatók, gyilkosok által nem ment. Mert ott fent a barlang nyílásában hamuban sült pogácsákat mutogattak, tehát a hét bô esztendô járja, míg a lenti gyilkos zsiványoknak, szük esztendô. Látva ezt, a banda elkotródott! Csalát bentrôl terepszemlére a csúcsra felküldték, ô ki is mászott, szétnézett és a szirtrôl jó hírt közölt, a gyilkosok elmentek, de egyensúlyát vesztve a mélybe zuhant. E mészkôszirt „Csala-tornya” elnevezést kapta.
A két csoport a patak mellett találkozott a patak medrében a „Napnyugtá”-t nem találták - nem is, mert a vízállás magas volt így a sziklafal alatti víznyelôt, ami a „Napnyugta” - de a „Kikeletet” ahol a víz kibuggyan, már látták, láthatták.
Napnyugtával innen búcsúzott a társaság, jó cimborákra leltek, kedvességükre, igazi magyarságukra büszkék is lehetnek, gyakrabban találkozzanak, hamarabb egymásra találnak! A négyes kilométernél lévô házikó a kalandosokat várta, jó melegével vacsora után az ágyakba csalogatta.
Látták a farkascsorda pusztításának nyomait
A Gyilkos-tó környékét már elôzôen, jövetelünk után, a zuhogó esôben bejárták, meg a szorost, így a következô kirándulás az ismeretlen Bucsin felé vonzotta ôket. Az autók kéznél voltak, üzemanyagra a pénzbôl még futotta, Basakeresztmámi felé felhúztak. Azon túl mentek fel a Só útján meg a Putnába át, mert madarat kerestek, kaptak és fényképeztek. Az így összegyűjtött anyagot e tanulmányi kirándulásról a hansági telepen az ifjúságnak feldolgozzák, vetítik és magyarázzák.
Felmenet Borzonton szekerekkel találkoztak, azokon valami szôrös-bôrös tömeget láttak, meg nem álltak és kíváncsiskodtak. Miután a határt bejárták, visszajövet Basakeresztmámi elôtt egy kólára kedvet is kaptak és az asztalhoz ültek. Az út túlsó oldalán „sasszemeikkel” álldogáló szekeret pillantottak meg, amin hasonló szôrös-bôrösöket sorban feldobálva láttak, oda mentek és a bácsikától kérdezôsködtek. Mik azok és honnan hozza? Válasz így szólt: - az esztenát az éjjel ott bent a Fehér-patak mentén farkasok támadták meg, a kutyákat elcsalták, a falka az állatainkat szétmarcangolta, több mint 70 darabot. Mi az egészet megvédeni nem tudtuk, mert a nyájat is szétkergették, és ott kint a mezôben is megmocskolták. Mondta, hogy ô is pásztor, de még most is remeg. A fiuk közelrôl a terrormunkát megszemlélték, borzalmas tetemeket láttak, fejnélküli testek, kiszakított lábak, félig megnyúzott állatok egymás hegyén-hátán.
Valóságban ha így volt, a környéken emberfia ilyet még nem látott, magam 27 évet jogászkodtam e medencei gazdaságoknak, és még több egységnek, de ilyen tömeges és gyors öldöklésrôl nem tudok. Igaz az alfalviak baktai állatállományát csúfolták meg a medvék, de ezt egy szezon alatt, s vesztettek el több mint 40 állatot.
Másnap indultunk és valamennyien szerencsésen hazaérkeztünk.
Dr. Tomor Zoltán
EGÉSZSÉG
A boldogság piramisa
Azok az emberek, akiknek nem elégítették ki gyermekkorukban az alapvetô érzelmi és lelki szükségleteiket, azok neurotikusok és sérültek lesznek, mindig a hiányosságaikra összpontosítják figyelmüket.
Ezek az emberek egész életükön át „keresik” a boldogságot, újból és újból, a hiányérzetükbôl kiindulva ugyanazokat a hibákat követik el, így sokszor maguknak vagy másoknak is kárt okoznak.
Életük végig szeretnék pótolni, amit gyermekkorukban nem tapasztalnak meg, kényszerbôl és szükségbôl cselekednek és nem képesek igazán szeretni sem önmagukat, sem másokat.
Ezzel ellentétben, azok akiknek ezek az érzelmi alapszükségletei gyerekkorban kielégültek, „felszabadultak”, egészségesek, nincs hiányérzetük, képesek szeretetre, mély emberi érzelmekre és van kellô önbizalmuk.
Egyes emberek elégedettek, tudatosan és intenzíven tudják élvezni az életet, gyakran „csúcsélményük van”, hatékonyak, sikeresek, pozitívan gondolkodnak, magas szintű az önbizalmuk, szeretetteljesen és jóindulatúan viszonyulnak embertársaikhoz. Ezzel ellentétben mások elégedetlenek, sokat panaszkodnak körülményeikre, gyakran érik ôket kudarcok, „peches”-nek tartják magukat, szigorúan bírálnak el másokat, rossz véleményük van embertársukról, gyanakvóan viszonyulnak hozzájuk, gyakran csalódnak bennük, nem nagyon tudnak szeretetet befogadni vagy kifejezni és alacsony szinten van az önbizalmuk.
Mi a különbség a két csoport között? Mi válthatott ki bennük ennyire eltérô életminôséget, más hozzáállást? Mi lehet a magyarázat?
Az alapvetô emberi érzelmi szükségletek, igények közelrôl!
1. szint: Fiziológiai szint. A túlélést szolgálja. Érzelmileg ez abban az alapvetô vágyban és szükségletben nyilvánul meg, hogy törôdjenek velünk, gondoskodjanak rólunk. Például, ha sokáig váratják a csecsemôt amikor éhes, mély félelem fogja el, úgy érzi, hogy elhagyták és veszélyben van az élete. Ha nem jön idôben a gondoskodás, kétségei lesznek, hogy túl fogja-e élni. Ha a gondoskodásra való érzelmi igényt a gyermekkorunkban többször nem elégítik ki, egész életünket abban a tudatalatti meggyôzôdésben éljük le, hogy az egész élet óriási küzdelem, mindenért harcolnunk kell, például azért is, hogy megkapjuk a mindennapi kenyerünket.
2. szint: Biztonság utáni vágy. Vagyis, hogy kényelmessé, kellemessé tegyék életünket és megnyugtató biztonsággal, ismételten számíthassunk a gondoskodásra. Ha ez a szükséglet nem elégül ki eléggé gyermekkorunkban, késôbb az életben sokszor elbizonytalanodunk, szorongunk, feszültek leszünk, kevés örömet, jutalmat engedünk meg magunknak: úgy érezzük, hogy „nem érdemeljük” meg. (Nekem nem kell új kabát, a régi is jó...)
3. szint: Összetartozás iránti igény. Arra van ugyanis szükségünk, hogy egy közösséghez tartozzunk, ahol elismernek, szívesen látnak és megértenek bennünket. Ha ez az igényünk nem „töltôdik fel” eléggé gyermekkorunkban, akkor egész életünkben magányosnak érezzük magunkat. Hajlamosak leszünk túl korai, rossz házasságot kötni csak azért, hogy „tartozzunk” valakihez. Kamaszkorban az ilyen emberek különösen sérülékenyek: vagy nagyon egyedül vannak, vagy hajlamosak olyan „bandához” csatlakozni, akik nagy befolyással vannak rájuk. Kamaszkorú lányok néha gyermeket is szülnek abban a reményben, hogy így valaki tartozik hozzájuk és szeretetet fog nekik adni!
4. szint: Az elismerés. Arra vágyunk, hogy fontosnak, kompetensnek tartsanak, hogy „számítsunk”. Ha nem elégítik ki ezt a szükségletet gyermekkorunkban, egész életünkben hajszoljuk a dicséretet és az elismerést, a sikert, a státuszt, a presztízst.
Ez a négy szint a hiányok és szükségletek szintje. Az emberiség 99%-a egész életét ezen a négy szinten éli le, mert nem tudja, hogyan lehetne betölteni a gyerekkori sérüléseket és pótolni a hiányosságokat. Nem vagyunk képesek igazi szeretetre, mert ezen a szinten a „szeretetünk” szükségbôl fakad: azokat „szeretjük”, akikre szükségünk van. Márpedig ha valakire szükségünk van, azt nem tudjuk szeretni, az nem szeretet.
5. szint: Teljesség? Önmegvalósulás szintje. Nem kell bizonyítanunk, nem kell semmit kiérdemelnünk. Ezen a szinten a szeretet mások iránt is valódi szeretet: azért szeretünk valakit, mert van és nem azért mert ô: ô. Feltétel nélkül szeretjük olyannak, amilyen. Ünnepeljük azt, hogy vagyunk, hogy élünk. Boldogok vagyunk és csodáljuk, hogy milyen gyönyörű a világ, milyen gördülékenyen működik az életünk, és tisztán látjuk, hogy mi vagyunk a felelôsek mindenért, nem vagyunk a körülmények „áldozatai”.
Az emberiség kevesebb, mint 1%-a éri el ezt a szintet.
ÉLETTÖRTÉNET
A család
70. rész: Nem rossz álom, valóság
Jani és Jenô már majdnem egy órája beszélgetnek, a család többi tagja már hatalmas csokor hóvirágot szedett. Katót igencsak furdalja a kíváncsiság.
- Vajon milyen téma lehet, amiben ennyire el tudnak merülni? Biztosan megint valami politikáról van szó, mostanában csak az köti le Janit - morfondírozik a fiatalasszony magában. De nem sokat töprenghet ezen, hiszen az oly ritkán látott szüleinek rengeteg a mondani és mesélnivalója:
- Most érezhetitek, mennyivel jobb falun lakni, gazdálkodni. Húsvétra nektek mindent meg kell vásárolni, mi pedig mindent megtalálunk az udvaron. A bárányt már levágtuk, abból lesz a töltött bárány, piros tojáshoz pedig tojnak a tyúkok. S a házi tojás nem olyan, mint a bolti! - büszkélkedik Sári mama. - De sebaj, van még bárány, délután levágunk egyet, s elviszitek. Tojást is tudok adni, van bôven. S adok hagymát is, a héjával nagyon szépre lehet festeni a tojásokat.
Katót a guta kerülgeti. A bárány és a tojás jól jön, tényleg nem mindegy, hogy jó pénzért, ismeretlentôl kell megvásárolnia, vagy szüleitôl kapja, s biztos lehet benne, hogy a bárány tisztán, jól volt tartva.
Balázs táti a kis Gergôt pátyolgatja. Nagyon szívéhez nôtt a kisfiú, hiszen annak ellenére, hogy városon született és lakott mindig, nem lett nyámnyila, mint sok más hozzá hasonló korú kölyök. Gergôt be lehet vinni az istállóba, nem fintorog a szagtól, az állatoktól sem fél, sôt. Bori bezzeg! Valami csoda kell történjen ahhoz, hogy bemenjen az istállóba, s megsimogassa a barikat. Most, hogy Jenô is itt van, s városi létére jól érzi magát, mintha a leányzó is megemberelte volna magát, nem kényeskedik épp annyit, mint a korábbi látogatásokon.
Sári mámi nagy meglepetéssel áll elô: ô titokban felpakolt, hogy az ebédet a szabad ég alatt fogyasszák el. Minden van a hátizsákban: túró, sajt, szalonna, egy kis sült, s amit Kató hozott otthonról.
- Hé, férfiak, tálalva van, gyertek ebédelni! - rikkantja Kató vidáman, miután a rögtönzött asztalt megterítették, s már alig várja, hogy férje kicsit vele is foglalkozzon. Nem volt rossz ötlet, hogy Jenôt kirándulni hozzák, de Kató kezdte megelégelni, hogy ôt nem veszi számításba a két férfi. Pedig már kezdte unni szülei áradozását az udvarról, a földekrôl, a szántókról szóló hosszas monológokat. Ô nem jártas ebben a témában, különösebben nem is érdekli, nincs, mit hozzászóljon. Így csak hallgat türelmesen, nem tehet mást. Kicsik is, nagyok is az asztal köré sereglenek, s hatalmas étvággyal majszolják az eledelt.
- Mirôl beszélgettetek anynyit? - kíváncsiskodik Kató s válaszként Jani elmosolyodik, Jenô összeráncolja homlokát, majd egymás szavába vágva mesélni kezdenek.
- Ne tudd meg, hogy megjárta Jenô a kis vendéglôjével. Ilyen történetet még nem hallottam, alig tudom elhinni. Jenô, ne haragudj, hogy kinevetem a bajodat, de ez a történet inkább egy durva viccnek tűnik, nem valóságnak - mondja Jani.
- Tudd meg, ha nem velem történik, én sem hittem volna, hogy így el lehet bánni az emberrel - válaszolja Jenô, s neki is mosolyra húzódik a szája. - De már túl vagyok rajta, nem idegeskedem.
- Képzeld el, szívecském, Jenônek fel kell újíttatnia a vendéglô működési engedélyét, de nem akarták neki megadni, tiszta heccbôl - kezdi a mesélést Jani. - Hányszor jártál oda, Jenô, tízszer?
- Pontosan.
- Elôbb azért nem adták meg az engedélyt, mert a venéglô túl közel van az iskolához, s van valmi új törvény, ami kimondja, hogy az iskolák környékén ne lehet kocsma, vagy forgalmas útszakasz.
- Egész pontosan ez a törvény azt mondja, hogy az iskolát nem szabad ilyen környékre építeni. Másodszor pedig az én egységem vendéglô, nem kocsma, van valami különbség a kettô között - ráncolja újra homlokát a pórul járt vállalkozó.
- Mindegy, úgysem ez volt a lényeg. Ha korábban nem tettél volna keresztbe az iroda vezetôjenek, egybôl megkaptad volna az engedélyt. Vagy ha vittél volna neki valami kis kedves ajándékot...
- Hogy én? Az az ember csak a munkáját végzi, ha egy engedélyt ad, s azért megkapja a rendes fizetést. Nem szívességet kértem tôle, csak azt, hogy végezze azt a munkát, amiért fizetik. Ez olyan nagy kunszt? - háborog újra Jenô, s Kató máris jóízűen nevet, sejti, hogy a történet még érdekesebb lesz.
- A lényeg - folytatja Jani a mesélést -, hogy Jenô nem hagyta magát, az iskolától is megkapta az engedélyt, hogy mellette működhessen. Már azt hitte szegény, hogy ezzel meg is va oldva a problémája, de az engedélyt mégsem kaphatta meg. Abba kötöttek bele, hogy a nôi és férfi illemhelynek ugyanaz a bejárata, pedig teljesen szét kell legyenek választva.
- Ezt nem értem - mondja Kató - eddig is két külön fülke volt a vendéglôben, mi kell ennél több?
- Azt kérték, két külön folyósón legyenek, külön kagylóval, másképp nem adnak engedélyt. S az elôtér olyan kicsi, hogy ha még kétfelé osztja, be sem lehetne menni - folytatja Jani, s közben újra kétrét görnyedve nevet.
- Azt nem is mondtad, hogy azzal érveltek, hogy néz ki, ha ugyanabba az eltôtérbe jönnek ki nôk és férfiak dolguk végezte után. Mert képzeljem el, hogy egy nô éppen sminkeli magát a tükör elôtt, s akkor kijön a férfi, aki akkor húzza fel a sliccét...
A családtagoknak már nem is kell több a mesélésbôl. Cseng a környék, úgy nevetnek Jenô barátuk kellemetlen történetén. S már Jenô sem ideges, ô is jóízűen nevet.
- S aztán megkaptad az engedélyt, vagy most is anélkül működsz? - humorizál Kató.
- Megkaptam, hogyne kaptam volna. Nem zárhatom be a vendéglôt, mert abból élek. De amin keresztül mentem, azt a legnagyobb ellenségemnek sem kívánom. Én felhívtam a minisztériumot, a minisztert, s tôle kérdeztem meg, hogy tényleg így kell-e eljárni. Az pedig kiröhögött, s akor lettem csak igazán ideges. Kértem tôle, küldjön egy felszólítást a irodába, ahol az engedélyt adják, s rendes volt, küldött is. Persze ezért is megkaptam a magamét, az irodavezetô azt hozta fel, hogy mivel tanácsos vagyok, nekem mindent szabad. Én mondtam neki, hogy beperelem, ha tovább folytatja a hülyeségeit, s azt sem vette komolyan. Késôbb kiderült, hogy a törvényszéken is mindenkit kézben tart, sokan félnek tôle. Pedig nincs nagy hatalma, csak nagy a szája, az embereket semmibe veszi, s ezért felnéznek rá. Akárhányszor jártam az irodájába, hatalmas sorok álltak az ajtaja elôtt, s még egy pisszenés sem volt. Olyat is láttam, hogy egy férfi sírva jött ki az irodájából. Azt hiszem, ebbôl megértettétek, milyen ember. De hál’ istennek én végeztem vele, egy évig nem kell többet vele találkoznom. Egy porcikám sem kívánja.
Nagy lett a vidámság a történet hallatán, még az evésrôl is megfeledkezett a család. Csak Mívesék nem voltak témában, nem értenek ôk az üzlethez, engedélyekhez. Még szerencse, hogy az ilyesmik kimaradtak az életükbôl - gondolják magukban.
Ebéd után Janiék még beszélgetnek egy keveset. A két gyerek Balázs tátival járja az oldalt, hallgatják, ahogy nagytáti a növényekrôl mesél. Mindegyikrôl tudja, mire jó, melyik részébôl lehet teát, esetleg kenôcsöt készíteni. De nemcsak a gyógynövényekkel van tisztában, ugyanígy azt is tudja, melyek azok a bogyók, melyek mérgezôek, melyeket nem szabad szájba venni. Kicsit elkalandozik az öreg, vissza nem kapott erdeirôl kezd mesélni, de hamar rájön, hogy unokáit korántsem szórakoztatja ez a téma. Inkább megmutatja nekik, hogyan lehet koszorút fűzni a gyermekláncfűbôl, elmeséli, mitôl csirkedöglesztô az a kis sárga virág.
- Gyertek, indulnk haza! Holnap húsvét, még tojásokat kell festeni, s rengeteg a dolgom! - kiált Sári mámi, s Nemessyék nem szívesen válnak meg az éppen zöldülô természettôl. De ha menni kell... A két gyerkôc rögtön megígéri, segíteni fognak a tojásfestésben, a férfiaknak még le kell vágniuk a bárányt, amit Katóék haza visznek. S este már indulnának, hiszen húsvét napját otthon szeretnék tölteni, ahogy szokták.
- Jenô, ugye a húsvétot is velünk töltöd? - kérdezi Jani barátjától.
(folytatása következik)
Azaki Hakami
SPORT
Jégkorong
Statisztika
Gál Csaba a legeredményesebb
Amint arról múlt heti lapszámunkban már írtunk a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom játékosai a 2001/2002-es bajnoki idényben összesen 206 gólt ütöttek az ellenfelek kapujába. A találatok számbavételénél a gyergyói csapat által lejátszott 31 bajnoki mérkôzésen szerzett gólokat vettük figyelembe.
Emlékeztetôül ismét közzé tesszük a gyergyói csapat „házi” gólrangsorát: 1. Keresztes Ödön 30 gól, 2. Gál Csaba 27 gól, 3. Köllô Csaba 20 gól, 4. Máthé István 16 gól, 5-7. Basilides Tibor, György József és Vita Zsolt 14-14 gól, 8. Farkas Csaba 13 gól, 9-11. Balla Szabolcs, Laczkó Attila, Szôke László 9-9 gól, 12. Koós Tibor 8 gól, 13. Ambrus Zoltán 7 gól, 14-15. Góga Attila, Nagy Levente 4-4 gól, 16-17. Gergely Lehel, Kozma Loránd 3-3, 18-19. Domokos Ferenc, Borsa Tamás 1-1 gól.
Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, vagyis megtudjuk, hogy a 2001/2002-es bajnoki idényben ki is volt a gyergyói csapat legeredményesebb játékosa, szükségünk volt a gólpasszok számára is. Ehhez Kémenes Balázs edzô segítségét kértük, aki a bajnoki mérkôzések során kiállított bírói lapok alapján készítette el ezen kimutatást. Eszerint tesszük közzé a gólpassz rangsort: 1. Gergely Lehel 20 gólpassz, 2-3. Gál Csaba és Máthé István 19-19 gólpassz, 4-5. Basilides Tibor és Farkas Csaba 15-15, 6. Keresztes Ödön 14, 7-8. György József, Vita Zsolt 11-11, 9. Szôke László 10, 10-11. Köllô Csaba, Ambrus Zoltán 9-9, 12-13. Góga Attila, Kozma Loránd 8-8, 14. Borsa Tamás 7, 15. Balla Szabolcs 6, 16. Koós Tibor 3, 17. Nagy Levente 2, 18-19. Domokos Ferenc, Laczkó Attila 1-1.
A gólok és a gólpasszok számát figyelembe véve összeállítottuk a 2001/2002-es bajnoki idényre vonatkozóan, a gyergyói játékosok eredményességi rangsorát.
Eszerint: 1. Gál Csaba 27 gól+19 gólpassz = 46 pont, 2. Keresztes Ödön 30+14 = 44 p., 3. Máthé István 16+19 = 35 p., 4. Köllô Csaba 20+9 = 29 p., 5. Basilides Tibor 14+15 = 29 p., 6. Farkas Csaba 13+15 = 28 p., 7-8. György József, Vita Zsolt 14+11 = 25 p., 9. Gergely Lehel 3+20 = 23 p., 10. Szôke László 9+10 = 19 p., 11. Ambrus Zoltán 7+9 = 16 p., 12. Balla Szabolcs 9+6 = 15 p., 13. Góga Attila 4+8 = 12 p., 14. Koós Tibor 8+3 = 11 p., 15. Kozma Loránd 3+8 = 11 p., 16. Laczkó Attila 9+1= 10 p., 17. Borsa Tamás 1+7= 8 p., 18. Nagy Levente 4+2= 6 p., 19. Domokos Ferenc 1+1= 2 pont.
Amint az látható, a legeredményesebb gyergyói játékosnak az elmúlt bajnoki idényben Gál Csaba, a Progym Apicom ezüstérmes együttesének csapatkapitánya bizonyult. Gál Csabának a tiszteletre méltó „Legeredményesebb gyergyói játékos” címhez ezúton is gratulálunk!
Hírek
Pénteken Szlovákiába utazik a válogatott
* Marian Negoită tájékoztatása szerint április 4-én, csütörtökön dôl el, hogy a bôvített válogatott keretbe meghívott játékosok közül kik utaznak másnap Szlovákiába, ahol egy hetet tartózkodik majd a nemzeti csapat. Magyarországra, a közelgô divizió II-es világbajnokság színhelyére a tervek szerint április 13-án, szombaton érkezik a román válogatott.
* Az április 14-20. között Dunaújvárosban és Székesfehérváron megrendezésre kerülô világbajnokságon Románia válogatottja a következô nemzeti csapatok ellen lép majd jégre: Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Kína és Magyarország.
* A franciaországi Brianconban nemrég véget ért ifjúsági (U-18) világbajnokságon a nyolcadik, utolsó helyen végzett a Gioni Justinian és Remus Bianu edzôk által felkészített román válogatott. Az ifjúságiak utolsó eredményei (25-28. helyért): Hollandia - Románia 3-2 (1-0, 0-2, 2-0) és Románia - Magyarország 2-5 (1-3, 0-1, 1-1). További eredmények: Magyarország - Horvátország 6-2; a 20-24. helyért lejátszott mérkôzéseken: Lengyelország - Nagy-Britannia 10-2 és Franciaország - Észtország 14-0. Az ifjúsági világbajnokság végsô rangsorában: 1. Franciaország, 2. Lengyelország, 3. Nagy-Britannia, 4. Észtország, 5. Hollandia, 6. Magyarország, 7. Horvátország, 8. Románia. Az elsô négy helyen végzett együttes feljutott a divízió I-es értékcsoportba.
Hat mérkôzést vezetett
Március 25-31. között a jugoszláviai Novi Sad (Újvidék) adott otthont a divízió II-es jégkorong világbajnokság mérkôzéseinek. Az eseményen jelen volt Benedek Csaba gyergyószentmiklósi játékvezetô is. Kérdésünkre válaszolva a játékvezetô elmondta, hogy a jugoszláviai világbajnokságon Litvánia válogatottja végzett az elsô helyen. Az országot is képviselô Benedek Csaba, aki 2001. szeptember 1-tôl nemzetközi középbíró, összesen hat mérkôzést irányított. A csoportgyôztes litvánokon kívül a házigazda jugoszláv, a spanyol, a bulgár, az izlandi és a luxemburgi nemzeti válogatottak vettek részt a Novi Sad-i világbajnokság küzdelmein. A színvonalról érdeklôdve megtudtuk, hogy a litvánok nagyon jó játékerôt képviselnek, ezenkívül sokat fejlôdtek a spanyolok és rendkívül fejlôdôképesek továbbá az izlandiak, akik szinte egész évben jégedzéseken gyakorolnak.
Labdarúgás
Újabb pontokat veszített a Jövô
A C-osztályú bajnokság VII. csoportja keretében az elmúlt szombaton a városi labdarúgópályán a Jövô csapata a Sepsiszentgyörgyi FC együttesét fogadta. A sorrendben 19. fordulóban lejátszott bajnoki mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô - Sepsiszentgyörgyi FC 0-3 (0-1). Gólszerzôk: Antal (13. és 84. perc), Hadragi (69. p. - 11 m).
Kellemes, napos idôben került lejátszásra a bajnoki mérkôzés. A városi labdarúgópályát körülvevô lelátókon hozzávetôleg 100 nézô foglalt helyet, akik ismét csalódottan távoztak a mérkôzés végén. Az elsô tíz percben nem történtek említésre méltó dolgok, a csapatok úgymond ízlelgették egymást. Jóval mozgalmasabb volt ellenben az ezután következô idôszak. A 13. percben szögletrúgáshoz jutottak a vendégek, a labdát Bende rúgta a tizenegyes pont tájékára, és a hátulról érkezô Antal a gyergyói kapuba fejelte a vendégcsapat vezetô gólját: 0-1. Négy perccel késôbb ismét a vendégek veszélyeztették a Jövô kapuját, ekkor Pap 18 méterrôl leadott lövése a felsô lécet találta telibe. A jól védekezô és gyorsan ellentámadó vendégek a 38. percben ismét tiszta gólhelyzetet dolgoztak ki, de nem lett újabb gól a támadásból, mert Saitoc, a Jövô kapusa látványos lábmozdulattal kitornázta a kapu irányába tartó labdát.
A második felidôben nem sokat változott a játék képe. Továbbra is pontosan védekeztek a szentgyörgyiek, ugyanakkor nem mulasztották el a támadásokat sem. Az 59. percben Tătaru végezhetett el mintegy 20 méterrôl egy szabadrúgást, a felsôsarok irányába tartó, jól irányzott lövést Medesan, a vendégek kapusa nehezen tudta szögletre menteni. A bravúros védés után következô gyergyói szögletrúgás sajnos nem változtatott az eredményen. A 69. percben jogos tizenegyeshez jutottak a vendégek, a büntetôrúgást Hadragi értékesítette: 0-2. Ez a gól tovább rombolta a Jövô csapatát alkotó játékosok morálját. A vendégcsapat játékosai semmivel sem tűntek jobbnak a technikai képzettséget illetôen, mert elemi tévedések tarkították a játékukat. Biztos azonban, hogy jóval többet edzenek, mint a Jövô játékosai és bizonyára a bajnokság elôtt is komoly felkészülésen vett részt az együttes. A 75. percben a második sárgalap miatt a kiállítás sorsára jutott Popa, a vendégek középpályása. Néhány perccel késôbb ismét Antal volt eredményes, aki második góljával beállította a mérkôzés végeredményét: 0-3.
A további műsor: március 28., csütörtök: Hollandia - Románia, Horvátország - Magyarország, Lengyelország - Nagy-Britannia; március 29., péntek: Magyarország - Románia, Hollandia - Horvátország, Észtország - Nagy-Britannia, Franciaország - Lengyelország. Az elsô négy helyen végzô nemzeti válogatott magasabb értékcsoportba kerül.
A bajnoki mérkôzés szünetében ifj. Kelemen Ferenc, a Jövô labdarúgó-szakosztályának alelnöke a következôket nyilatkozta lapunknak: - Sajnos mindenki félreállt a csapat mellôl. Itt most elsôsorban a játékosokra gondolok, hisz Damiant és Bliortot el kellett távolítsuk a játékoskeretbôl. Ugyanakkor Siont, Tătarut és Moisăt pénzbüntetéssel kellett birságoljuk, mert nem voltak hajlandóak Berbesti-re utazni. Az említett játékosok azt kifogásolták, hogy nem kapták meg a pénzüket. Ez csak részben igaz, hisz a 18. forduló elôtt csak félmillió lejjel tartozott a vezetôség nekik.
A C-osztályú bajnokság VII. csoportjának további eredményei: Brassói Metrom - Viktóriavárosi Viromet 3-1, Bucegi Predeal - Nagyszebeni AMSO 1-1, Földvári Energia - Brassói Romradiatoare 0-2, Marosvásárhelyi Gaz Metan - Székelyudvarhelyi Budvár 3-1, Dicsôszentmártoni Chimica - Szecselevárosi Precizia 1-2, Nyárádtôi Unirea - Minerul Berbesti 1-1. (A Fogarasi Nitramonia csapata szabadnapos volt.) A bajnoki rangsorban: 1. Brassói Metrom 38 pont, 2. Dicsôszentmárton 37 p., 3. Szecseleváros 34 p.*, 4. Viktóriavárosi Viromet 31 p., ... 13. Gaz Metan 19 p., 14. Nyárádtô 16 p., 15. (utolsó) Gyergyói Jövô 10 pont. (* A Szecselevárosi Precizia csapata hét ponttal büntetve.)
Amint az látható, a szecselevárosi csapat - meglepetésre - megnyerte a forduló rangadóját, ami jelzi, hogy a Brassó megyei együttes korántsem adta fel a feljutásért folytatott harcot. A dicsôi, illetve a szecselevárosi csapat párharcának végeredménye leginkább a Metromnak kedvezett, hisz amint az látható a másik brassói csapat a rangsor élére ugrott. Mindenesetre nehéz dolga lesz a dicsôi gárdának, hisz a soros ellenfeleken túl a két brassói csapattal is csatázniuk kell ... és tudjuk, hogy kéz kezet mos, fôleg azonos megyei csapatok esetében. Az alsóházban is körvonalazódik a helyzet: a Jövô sajnos most már hat ponttal van leszakadva az utolsó elôtti helyen álló Nyárádtô együttesétôl. Ennél is nagyobb a különbség - 9 pont - a 13. helyen álló Gaz Metan együttesével szemben, ami fölöttébb elkeserítô.
A következô forduló (április 6., szombat) műsora: Sepsiszentgyörgy - Fogaras, Nagyszeben - Brassói Metrom, Brassói Romradiatoare - Bucegi Predeal, Székelyudvarhelyi Budvár - Födvári Energia, Szecselevárosi Precizia - Gaz Metan, Minerul Berbesti - Dicsôszentmárton.
Április 6-án, szombaton 11.00 órától: Gyergyószentmiklósi Jövô - Nyárádtôi Unirea.
Kis foci vb-történet
2002 a világbajnokság éve
Május 31-én, pénteken a dél-koreai Szöul városában romániai idô szerint 13.30 órakor a Franciaország - Szenegál mérkôzéssel elkezdôdik a sorrendben 17. labdarúgó világbajnokság. A Dél-Korea és Japán közös rendezésében sorra kerülô idei világbajnokság kezdetéig tekintsük át röviden az eddigi kiírások gyôzteseit, illetve a döntôbe jutott válogatottak felállításait.
I. világbajnokság - 1930., Uruguay
Döntô
Uruguay - Argentína 4-2 (1-2)
Gólszerzô: Dorado, Céa, Iriarte, Castro, illetve Peucelle, Stabile.
Uruguay: Ballestero - Nasazzi, Mascheroni - Andrade, Fernandez, Gestido - Dorado, Scarone, Castro, Céa, Iriarte.
Argentína: Botasso - Della Torre, Paternoster - J. Evaristo, Monti, Arico Suárez, Peucelle, Varrallo, Stábile, Ferreyra, M. Evaristo.
A végsô rangsorban: 1. Uruguay, 2. Argentína, 3. Chile, 4. Amerikai Egyesült Államok... 8. Románia... 13. Mexikó. (Összesen 13 nemzeti csapat vett részt az elsô világbajnokságon.)
(folytatása következik)
Megyei foci
Az elmúlt hét végén elkezdôdött a Hargita megyei D-osztályú bajnokság tavaszi idénye. A sorrendben 13. bajnoki forduló eredményeirôl Tamás Zoltán, a Hargita megyei Labdarúgó Bizottság elnöke tájékoztatta lapunkat. (A tavaly ôsszel sor került a tavaszi idénybôl elôrehozott három bajnoki fordulóra.)
Eredmények: Balánbányai Bányász - Székelykeresztúri Egyesülés 7-0, Salamási Tudomány (volt Hodos) - Remetei Maros 4-1, Galócási Komplex - Székelyudvarhelyi Hargita 3-0, Tusnádfürdôi Sólymok - Ditrói Ditroit 5-0, Gyergyótölgyesi Real - Maroshévízi Maros 3-0 (játék nélkül). Amint azt megtudtuk, a maroshévízi csapat ezentúl minden mérkôzését 0-3 arányban elveszíti, mert az ôszi idényben nem szerepeltettek ifjúsági csapatot. A múlt hét közepén került lejátszásra: Tölgyes - Salamás 2-2. A rangsorban: 1. Galócás 37 pont, 2. Balánbánya 33 pont, 3. Tusnádfürdô 27 pont.
A következô forduló (április 6/7.) műsora: Székelyudvarhely - Salamás, Ditró - Galócás, Székelykeresztúr - Tusnádfürdô, Remete - Maroshévíz, Tölgyes - Balánbánya.
Motorsport
Elmaradt a jégmotoros bemutató
Március 24-én, a városi műjégpálya kellett volna otthont adjon a sorrendben második jégmotoros bemutatónak. Második, hisz 2001 tavaszán került sor az elsô hasonló jellegű rendezvényre. Az akkori jégmotorozás híre nemcsak a megyében, hanem országos szinten is nagy visszhangot váltott ki. Az írott és elektronikus médiák nemcsak a rendezvényrôl, hanem a városról is szóltak tudósításaikban. Az egy évvel korábbi esemény fôszereplôit, a magyarországi motorosokat - számos profi versenyzô is volt köztük - Barilovits Ferenc csalogatta városunkba. Persze ez nem ment egyik napról a másikra, Barilovits sok-sok napon keresztül kellett lobbizzon és szervezkedjen azért, hogy végül „tetô alá” kerüljön a rendezvény. A szervezô elképzelése az volt, hogy a kora tavaszi jégmotorozás alkalmával összegyűlô pénzt (a jegyeladásból, a reklámokból származó pénz, egyéb bevételek stb.) az augusztusi enduro versenybe fekteti, míg a nyári terepmotorozás utáni bevétellel a következô év elején (február-március) sorra kerülô jégmotoros rendezvény költségeinek egy részét fedezné. Logikus elképzelés, de történt, hogy 2001 nyarán elmaradt a terepmotoros verseny, idén márciusban pedig a jégmotoros-bemutatóra sem került sor.
- Mi volt az ok, ami miatt idén elmaradt a jégmotoros-bemutató? - kérdeztük Barilovits Ferenctôl.
- Elsôsorban a pénzhiány miatt nem kerülhetett sor az idei bemutatóra.
- Tehát az anyagiak hiányával magyarázható a bemutató elmaradása...
- Igen. Nekem annyi volt a kérésem, hogy itt legyen biztosítva a háttér, vagyis legyen szabad a műjégpálya, továbbá legyen megoldva a versenyzôk elszállásolása és étkeztetése (reggeli és vacsora). Végül is a szállást valaki felajánlotta és ezért nem kellett volna fizetni. Az étkeztetéssel kapcsolatos kérdést ellenben nem sikerült megoldani. Ekkor elkezdôdött a támogatók keresése, de nem került egy (vagy több) szponzor, aki az étkeztetés költségét fedezte volna. Az az igazság, hogy közben az idôbôl is kifutottunk. Egy ilyen versenyre, bemutatóra ugyanis idejében fel kell készülni.
- A műjégpálya működtetôjével volt-e kapcsolatfelvétel?
- Persze. A Sport Management Rt. vezetôi nyitottak voltak olyan szempontból, hogy ôk adták volna a pályát. Ez ügyben természetesen történt egyeztetés. Tudott, hogy a műjégpálya körül finanszírozási gondok vannak, de ôk ezt a problémát átlépték volna. Gyakorlatilag csak két-három nappal kellett volna tovább jeget készíteni, ezt vállalták is, csak pénzt nem tudtak biztosítani minderre.
- Ezen hírek hallatán, hogyan vélekedtek a motorosok?
- Beszéltem velük és azt mondták, hogy akkor is szívesen jönnének, ha ôk kell fizessenek. Ekkor azonban már jóval kifutottunk az idôbôl.
- Hogyan sikerült mégis megszervezni a tavalyi bemutatót?
- 2001-ben a Sport Management Rt. finanszírozta a motorosok étkeztetésének és elszállásolásának költségeit. Ennyi volt az egész. Különben akkor is az volt a kérésem, hogy vegyék figyelembe: a magyarországi motoros nem kevés pénzt áldoz arra, hogy el tudjon jönni, hogy felszerelje a járművét. Például csak a szegek, amelyek a gumikba szerelôdnek közel tízezer forintba kerülnek. Tehát költséges.
- A tavalyhoz képest milyen változások lettek volna idén a bemutató során?
- Elmondhatom, hogy a tavalyhoz képest még több profi versenyzô lett volna jelen. Ez annak is tulajdonítható, hogy a múlt évi verseny nagyon jó benyomást keltett az akkor ide látogató motorosokban. Emiatt is történt az, hogy Magyarországon volt érdeklôdés a gyergyószentmiklósi rendezvény iránt, s jóval többen jelentkeztek, hogy jönnének.
- Idén nyáron lesz-e terepmotoros bemutató vidékünkön?
- A múlt évi verseny elmaradása számomra valóságos szívfájdalmat jelentett. Az volt a fô problémám, és ezt elmondom, hogy öt éven keresztül ezt csináltam. A finanszírozáson túlmenôen nagyon sok idôt és energiát áldoztam erre. Egy idô után rájöttem, hogyha tovább ezt így folytatom, akkor csôdbe megy a vállalkozásom és nem tudom fenntartani a családomat. Tehát ezt így nem lehet csinálni. Az volt a kérésem, hogy vegye át valaki és vállalja az itteni szervezést, én vállalom a kinti részét ennek az egésznek és próbáljuk közösen csinálni, természetesen hogyha egyáltalán akarjuk mindezt. Ez a múlt évben nem jött öszsze. Az idei nyári versennyel kapcsolatosan elmondom, hogy én nyitott vagyok tovább szervezni. Vannak ígéretek, hogy néhány ember komolyan az ügy mellé áll. Majd meglátjuk, hogy mi lesz belôle. Ha lesz, akkor mindenképp augusztusban kerül majd megrendezésre. Ehhez kell a város akarata is, mert én egyedül ezt már nem tudom vállalni.
Tehetségek kerestetnek
* A hét elején felkereste szerkesztôségünket Murvai József, a gyergyói ökölvívók edzôje, aki elmondta, hogy az egykori Progym sportegyesületen belül, amely idôközben klubbá alakult, ökölvívó-szakosztályt szándékoznak indítani. Megtudtuk ugyanakkor, hogy az ökölvívók edzôterme a műjégpálya épületében (hátsó rész) található. A szakosztályon belül tervezik fiatal tehetségek toborzását. Az alábbi korcsoportokban várnak jelentkezôket: 1985-1986, 1987-1988, 1989-1990 és 1991-1992. Jelentkezni és iratkozni a fentebb említett helyen hétfôn és csütörtökön 17.00 - 18.00 óra között lehet.
* Nemrég Marosvásárhelyen került megrendezésre a Március-kupa küzdelemsorozata. A gyergyói sportolók közül az 51 kg-os súlycsoportban induló Salánki Sándor mindössze egyszer lépett a szorítóba és pontozásos gyôzelmet aratott Opriş Daniel, a marosvásárhelyi Ring Box ökölvívója elleni mérkôzésen. A szintén gyergyói Bándrovszky Árpád az 54 kg-os súlycsoportban mérte össze tudását a helyi Nuţu Viorellel, akitôl pontozásos vereséget szenvedett. A gyergyóiak kiszállását a Syncro Serv és a Golden Kft.-k támogatták.
Asztalitenisz
Április 7-én, vasárnap 9.00 órai kezdettel a Gépgyártóipari Iskolaközpont tornatermében kerül megrendezésre a 7-19 éves iskolások számára szervezett amatôrverseny. Benevezni a verseny napján a helyszínen lehet. A rendezvény az idei harmadik lesz, hisz a bejegyeztetés elôtt álló Gyergyói Asztaliteniszklub februárban és márciusban - tehetségkutatás céljával - szervezett már hasonló amatôrversenyeket.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk
A háború alatt biliztetik a gyerekeket az óvodában. Az egyik gyerek nagyon nyög. Megszólal a másik:
- Ne nyögj, mert ha nem tudnád, a bilinek is füle van.
* * *
Két ember beszélget a villamoson:
- Elnézést, elvtársam, ön párttag?
- Nem kérem.
- Akkor esetleg valamelyik rokona?
- Nem.
- Vannak jó ismerôsei a rendôrségen?
- Nincsenek.
- A minisztériumban sem dolgozik senkije?
- Nem, senki.
- Esetleg a városi tanácsban?
- Ott sem.
- Akkor szállj le a lábamról, te pávián, mert felpofozlak!
* * *
Megy egy ember a második világháború idején az utcán, és nagyot köp. Egyszer csak megszólal mögötte valaki:
- Figyeljen, néptárs! Jobban tenné, hogy ha megtartaná a véleményét magának.
* * *
Két párttitkár beszélget:
- Nem lesz itt semmi gond. Olyan búzakazlak vannak, hogy Isten lábáig érnek!
- Na de elvtárs! Nincs is Isten!
- Miért, búzakazlak vannak?
* * *
A TSZ-paraszt szorgalmasan kaszálja a lucernát. Az egyik nap ellátogat hozzá Novotny, és így szól:
- Mennyit teljesít egy nap?
- Egy holdat! - válaszolja büszkén a paraszt.
- Az kevés! Nálunk naponta két holdat vágnak le.
- Ez hogy lehet? - ámul a paraszt.
- Úgy, hogy a nyél mindkét végén van kasza, így nincs üresjárat. Oda-vissza vágva van a rend.
A parasztnak tetszik az ötlet, és tényleg többet tud aratni. Egy hónap múlva maga Brezsnyev látogat el hozzá:
- Mennyit kaszál egy nap?
- Két holdat! - húzza ki magát a paraszt.
- Az kevés! Nálunk naponta négy holdat kaszálnak, ugyanis mindenki köt egy gereblyét a derekára, és egyben össze is húzza maga után a rendet.
A paraszt ezt is megfogadja, és tényleg gyorsabban halad. A harmadik hónapban Kádár látogatja meg. A paraszt eldobja az összes szerszámát és rohanni kezd. Mire Kádár:
- Álljon meg, hova rohan? Nem is tudja, mit akarok mondani magának!
- De igen! - válaszolja a paraszt - Azt, hogy akasszak a tökömre egy viharlámpát, hogy éjszaka is tudjak dolgozni.
* * *
Földrajzóra van az iskolában. A tanár a világ térképe elôtt magyaráz:
- Látjátok, gyerekek? Ez a nagy piros folt a Szovjetunió. A halványabb piros foltok a vele szövetséges népi demokráciák. Ezek balra az imperialista, kapitalista országok. Minden ország más-más színű. Ez a tôlük legtávolabbi fehér folt, ahol még vademberek élnek. Van valakinek kérdése?
Pistike jelentkezik:
- Tanító bácsi kérem, ahol vademberek élnek, ott van párt?
- Ott még nincs párt.
Józsika is jelentkezik:
- Ahol a vademberek élnek, ott van szakszervezet?
- Ott még ôsemberek laknak. Nincs elnyomó réteg.
Móricka is kérdez:
- Ha a vadembereknél nincs szakszervezet és nincs párt, mitôl vadultak meg az emberek?
* * *
A vasfüggöny idején az osztrák-magyar határon áll két gyerek. Az osztrák egy hatalmas sonkás zsemlét majszol. Elkezdi a magyar gyerek:
- Te, adj egy harapást!
- Nem adok! - válaszolja az osztrák.
- Tudd meg, hogy nekünk van egy kétszobás lakásunk! - kezdi a magyar.
- Az semmi! Nekünk négyszobás házunk van.
- De nekünk van egy Trabant autónk.
- Az semmi! Nekünk Fordunk van.
- Tudd meg, te osztrák, hogy nekünk van KGST-nk, és Varsói Szerzôdésünk.
- Lesz nekünk is! - válaszolja az osztrák.
- Jó, de akkor nem lesz sonkás zsemlétek!
Horoszkóp
április 4 - 10.
KOS (III.21-IV.20.)
Legendás elôrelátása most nem jön be, számítania kell némi meglepetésre, amely nem lesz ínyére. Ennek ellenére ne kapja föl a vizet, ne legyen türelmetlen. Állítsa le magát, s ha kell, öltse föl a kedvesség álarcát. Hamarosan nem lesz szükség színlelésre, mert élvezni fogja a gondtalan perceket.
BIKA (IV.21-V.20.)
Heves temperamentumára most valóban szüksége van. Mindenki ünnepi lázban ég Ön körül, s hangulatuk Önre is átragadt. Ne engedje elaludni, elfelejtôdni hirtelen jött, kiváló ötleteit! Nyugodtan alakítsa át a lakást, készítsen finomságokat, valósítsa meg elképzeléseit!
IKREK (V.21-VI.21.)
Nyugalom, családi béke, és semmi zaj. Szép elképzelés, de az élet tartogathat furcsa meglepetéseket. Ha mégis „beüt a menynykô”, ne izgassa fel magát, mert nem éri meg. Forduljon társához, szerelméhez, kedveséhez, együtt minden kellemetlenséget megoldanak!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Tervezget, s mint általában, mindent alaposan szeret elintézni. A sors fintora, hogy a szerelmi életében változások várhatóak. Egy forró kaland, édes esték, romantika... aztán olyan hamar elmúlik minden, akár egy álom.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Az ünneplés nem jelent felhôtlen boldogságot. Ön különösen érzékeny a rosszakarók vádaskodásaira, s elôfordulhat, hogy mostanában éri pár rosszízű tréfa. Vágjon vissza! Bosszúhadjáratra azonban nincs szükség, elég pár rövid, világos mondat, amivel kiüti az áskálódókat.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Mint mindig, most is a pénzzel van a legtöbb gond. Több a kiadás, ráadásul a családdal is foglalkoznia kell. A tempón azonban lehet lassítani, nem kell folyton azt tenni, amit elvárnak Öntôl. Elvégre lazítania is kell! Kerekedjen föl a családdal, menjenek el egy hosszú, üdítô sétára!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Úgy érzi, egyszerre szakad minden a nyakába, és most a jólesô magány az, amire szüksége van. Azonban vannak kötelességek, melyeknek eleget kell tennie. Vigasztalja magát: nem biztos, hogy annyira unalmas egy-egy ünnepi összejövetel.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Önt égeti a vágy, hogy kedvesével lehessen, ezért mindent tökéletesen akar megszervezni. Talán nem szükséges olyan sokat adni a formaságokra, hisz csupán az érzelmek számítanak. Ha drága pezsgô nélkül, csak úgy, együtt töltenek egy kellemes délutánt, nagyszerű élmény lehet!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Azon fáradozik, hogy senki ne maradjon ki az ajándékozásból, de ennek a pénztárcája látja kárát. Ne higgye, hogy ha óriási pakkokkal állít be idôs rokonaihoz, ismerôseihez, majd két perc múlva elrohan, örömöt okoz nekik! Inkább vigyen némi édességet, apróságot, de szánjon rájuk több idôt.
BAK (XII.23-I.20.)
Néha keserédes az ünnep, de ez nem ok arra, hogy mindent feladjon. Ha nem akarna a partnerével lenni, hódoljon kedvenc szórakozásának! Nem baj, ha emiatt mások azt mondják: „megint elvonul, mint a morgó medve”, hisz ha Ön élvezi, amit csinál, az teljes gyôzelem.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Kedvességével sok embert levesz a lábáról a partin, de vigyázzon, nehogy Ön essen egy bájgúnár csapdájába! Ha feszélyezve érzi magát, inkább keresse jól ismert barátai társaságát, de ne az italba fojtsa bánatát! Az ünnep túl szép ahhoz, hogy önkívületben élje át értékes perceit.
HALAK (II.20-III.20.)
Szervezze meg jól a teendôit és ne feledje, hogy a család többi tagjának sem árt egy kis munka. Ezen a héten érhetik kellemetlen meglepetések, de sokkal fontosabb, hogy jó hangulatban kezdjen hozzá a dolgokhoz. Emellett a szerencse kegyeltjének is érezheti magát.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2002
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|