17. (434.) szám, 2002. április 25 - május 1




    Szépség, divat, tánc

               Mint zsűritag voltam jelen az április 20-án rendezett tavaszi szépségversenyen és divatbemutatón. Lényegében a tájékoztatáson kívül nem nekem lenne a tisztem írni errôl a megnyilvánulásról, hiszen a divatkritikusok, formatervezôk sokkal otthonosabban mozognak ebben a világban, sokkal szakavatottabban szólnak az effajta eseményekrôl. Mivel városunkban nem sok ilyen ember vesztegeti idejét, és valószínű, hogy a szervezôk is kíváncsiak véleményekre, ezért megírom a sajátomat.
               Ezzel a Harmónia-rendezvénnyel valami elkezdôdött. Legalábbis remélem. Bebizonyosodott, hogy a szürke mindennapokat megunt ember kiéhezett a szépségre, a bájosságra, a fényre. Szeretne része lenni az eddig csak tévében látott, nyugati szellemben rendezett showműsoroknak, de lehetôleg saját környezetében. Ezt bizonyítja az a tömeg, amelynek lehet, hogy két színházterem sem biztosított volna elegendô ülôhelyet szombaton, a Szépség és Divat 2002 rendezvényen.
               Az egyszerűséget megcélzó színpadon egyik csodavirág a másik után nyitotta szirmait. Az elôadás egy jól diktált, dinamikus ritmusban vonultatta fel résztvevôit, vagy inkább művészeit. Az ügyes harmóniás lányok és fiúk az est folyamán ízelitôt adtak a showtánc hihetetlen változatosságából és mozgásvilágából. A step és a swing volt számomra a legmegkapóbb.
               A Step Dance ír tánca egy színpadra álmodott tavaszi ébredés táncmetafórájaként volt értelmezhetô. A kecsesség, az ártatlanság párosult a nyíló nôiesség csábító erejével, s ebbôl az elegybôl született dinamika magával sodró élményt nyújtott a jelenlevôknek.
               A csíkszeredai Sisters lánycsapat egy teljesen egyedi tánckoreográfiával lepte meg a nézôket. A break alapokra épült show csinos elôadóiról elmondható, hogy a profizmus határát súrolják. Lezsernek beállított mozgásukkal védték ki a robotikus ismétlôdés csapdáját, és nem utolsósorban szépségükkel, erotikus kisugárzásukkal gyönyörködtettek.
               A Regal Dance Club aranyos kis táncosainak produkcióját nézve minden szülônek csak egy juthat eszébe: az én gyerekemnek is így kell táncolnia, neki is a kis elôadók között kell lennie. Kellhet-e ennél több elégtétel egy táncoktatónak?
               A véleményekbôl ítélve a ruhakreációk úgy formailag, mint színvilágban elnyerték a nôk tetszését. Errôl nem igazán tudok többet írni férfiként, hiszen kimondottan nôi divatot láthattam a kifutón. Viszont a manökenek profi módra mutatták be a ruhadarabokat. Tetszetôs mozgás, magabiztosság jellemezte a lányokat. Talán egy kicsivel több mosoly, huncutság férne még az elôadásmódba.
               A szépségverseny tizenkét résztvevôje nem tette könnyűvé a zsűri számára a döntést. Varietas delectat - A változatosság gyönyörködtet. Nos, ezt most is elmondhatta volna bármelyik ókori bölcs, hiszen volt magas, alacsony, szôke, barna, fekete, vörös, vékonyabb, teltebb, rövid hajú, hosszú hajú szépség. A nôi nem minden változatban. Az elbírálók, velemmel együtt, végül döntöttek: a Miss Tavasz 2002 címet Gergely Katalin nyerte el. Másodikként Gál Zsuzsánna, harmadikként György Bernadett lehetett a királynô udvarhölgye. A valóságban azonban mindenikük nyertes, hiszen ezt felvonulásuk alkalmával a jelenlevôk hosszas tapsa is bizonyította.
               Végeredményként elmondható, hogy néhány apró baki kivételével egy nagyon jól sikerült, talán az eddigi legjobb Harmónia-rendezvénynek lehettem fül- és szemtanúja. Látszott, hogy mindegyik elôadó csapat komolyan készült erre az elôadásra, és érzôdött az évekre visszanyúló hatalmas munka is, ami megelôzte ezt a bemutatót. Gratulálok, és sok sikert a további együttműködéshez, és persze a további rendezvényekhez is.
    Ábrahám Imre

    Szálkák és gerendák

               Átnézve a Kisújság idei lapszámait, meglepôdve tapasztaltam, hogy egy lényeges témáról még nem ejtettem szót ebben a rovatban, holott illett volna. Most tehát pótolom ezt a sajnálatos mulasztást. Hogy mirôl van szó? A népszámlálásról.
               Azt azért gondolom az olvasók nagy része tudja, hogy a helyi költségvetések elfogadásakor derült ki országszerte, hogy az állam a népszámlálás költségeit elegánsan áthárította a tanácsokra. Lett is országos méretű galiba belôle, hisz így is nyakig vagyunk feladatokban, miközben az adók és illetékek legnagyobb része továbbra is Bukarestbe veszi az útját, onnan pedig már csak nagyon vékony sugárban csordogál vissza valamicske a tanácsokhoz. Amúgy is soványra sikeredett az idei költségvetés, így történt meg az a világraszóló csoda, hogy a gyergyószentmiklósi tanács úgy döntött: vagy ad pénzt a kormány a népszámlálásra, vagy nem lesz népszámlálás. Persze a pénzügyminisztérium megyei szervei nem nézték jó szemmel ezt a nagy vitézséget, s nem voltak hajlandók érvényesként elfogadni ebben a változatban a város költségvetését, így az visszakerült a tanács asztalára. A kiállás pedig eddig tartott, másodszor már engedett a tanács a polgármester unszolásának, s megszavazta a költségvetést olymódon, hogy az szerepelt benne, hogy a népszavazás költségeit helyi bevételekbôl álljuk.
               Így utólag (?) már azt is el lehet mondani, hogy azért úgy volt az egész felépítve, hogy az elsô negyedévre a reálisan megvalósíthatónál nagyobb jövedelmet terveztünk, s szintén az elsô negyedévben szerepelnek a népszámlálás költségei is. (Ezek között pedig egyértelműen a legnagyobb a munkát végzôk fizetése.) Mindezt azzal a meggondolással, hogy ha a kormány nem gondolja meg magát, s nem ad pénzt, akkor mi meg széttárjuk a karjainkat, s megmondjuk, hogy sajnos nem úgy alakulnak a bevételeink, s nincs amibôl a népszámlálás költségeit fedezzük. Mindez január-februárban történt, s a cél az volt, hogy valamiképp sajtoljuk ki a szükséges pénzt a kormányból, ha pedig ez nem sikerül, akkor legalább ne bolondítsuk a számlálóbiztosokat, illetve ne végeztessünk el velük egy olyan munkát, amit biztosan nem tudunk kifizetni.
               Sajnos ismét nem vettük figyelembe azt, hogy mindennek a végrehajtása a polgármesterre hárul, márpedig ô nem arról híres, hogy a tanács határozatait végrehajtja. S ezúttal is ez történt! Pál Árpád ahelyett, hogy a kormányt bombázta volna a jogos igényünkkel, inkább meghúzta magát, s hagyta a dolgokat mentükre. A népszámlálás pedig ment a maga útján, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. A számlálóbiztosokat kiképezték, majd azok el is végezték a munkájukat, minekutána értelemszerűen jelentkeztek a fizetésükért. Pénz azonban - mint fennebb már írtam - nincs. Emberarcú polgármesterünk tehát ismét belesétált a saját lábán egy csapdába, amibôl már csak veszteségek árán lehet kijönni. Ami még mindig nem volna tragédia, ha a vesztes egyedül ô lenne. Ezt már megszokta ô is, másnak sem fájna nagyon, s az élet menne tovább. De nem, nem ússza meg a város ezt ilyen olcsón! Valaki másnak is veszíteni kell! S ma már a vesztesek is ismertek, legalábbis részben. Minderre a napokban derült fény, amikor a számlálóbiztosok megunták a hitegetést, s keményebben kezdték követelni a jogaikat. Ekkor bökte ki polgármesterünk, hogy a pénz egy részét kifizették, s nem is akárhonnan. Az oktatási intézményektôl vette el!!! Szép, nemes gesztus, nincs kizárva, hogy valamelyik iskolában szobrot is állítanak neki. Ez azonban még semmi, ugyanis Pál Árpád azt is megígérte, hogy a napokban kifizeti a maradékot is. Igaz, hogy továbbra sincs mibôl, de ezek után már kiszámítható, hogy ismét elvesz valahonnan (ha egyszer ment, másodszor miért ne menne), s kifizeti. Aztán utána az özönvíz, valami csak lesz, hisz mindig volt valahogy, nemde. Majd szeptemberben, a költségvetés kiigazításakor mindent kiigazít. S ha nem, hát nem, mit tehetne. Ô nem hibás, ô csak próbál mindent jól, emberségesen intézni, az már nem rajta múlik, hogy az elképzelései nem válnak be, s rendszerint rajtaveszít, s nem csak ô. Ô jó ember, okos ember, ügyes ember, csak a világ gonosz, igazságtalan és kiszámíthatatlan.
    Árus Zsolt

    A városháza hírei

               Kedden bejelentést tett Nagy István, a városháza titkára: utoljára vesz részt sajtótájékoztatón, s ez alkalommal riportermagnót is használt. Mint mondotta, véleménye szerint a helyi sajtóban igen jól működik a cenzúra, mivel az általuk írásban közölt információk sem a kiadott formában jelennek meg. Hogy pontosan mit értett ez alatt a titkár, az nem derült ki. De nem csak ez volt a sajtótájékoztató témája, a titkár elmondotta még:
               * Csütörtökön aláírják az átadási protokollumot az erdészettel, s el is kezdôdhet az erdôk tényleges birtokbahelyezése. Összesen 3222,03 hektár területet kell visszaszolgáltatni, a procedúrában a közbirtokossági vezetôk feladata a helyszínelés lesz. Erre azért van szükség, hogy ne vegyenek át lepusztított erdôs területeket - mondotta a titkár.
               * Nagy István titkár és Kercsó Attila alpolgármester által aláírt írásos tájékoztatót is kaptunk, melybôl kiderül: megérkezett a megyei földosztó bizottság határozata, amely arról szól, hogy újra érvényesítették a két gyergyószentmiklósi közbirtokossági erdôjogosultak névsorát és az összterületet.
               Pál Árpád polgármesternek is bôven akadt mondanivalója ezen a héten. Tôle tudjuk, hogy:
               * A népszámlálók nagyszámú küldöttsége járt a hivatalban hétfôn, hogy az elmaradt bérük felôl érdeklôdjenek, amelynek mindeddig csupán egynegyedét kapták kézhez (a települések nagy részén már rég kifizették a számlálóbiztosokat). Polgármesterünk elmondotta: még a népszámlálás elôtt ígérte meg nekik, hogy április 10-ig ki lesznek fizetve. Azonban már akkor is tudta, hogy erre nem lesz pénz, s csak a cél érdekében hazudott, kényszerhelyzetben tett ígéretet olyan összegre, mellyel most sem rendelkezik a hivatal. Az a százmillió lej, amit eddig kiosztottak közöttük, az iskoláktól volt elvéve, mostanra azonban már sikerült pótolni. A hétfôi „bevonuláskor” újabb ígéretet tett polgármesterünk a fizetések kiosztására április 30-ig. Azt is hozzáfűzte a város elsô embere, hogy ha az említett idôpontig kifizetik a biztosokat, annak olyanok fogják kárát látni, akik teljes munkaidôben dolgoznak meg a fizetésért. Mint ismert, a költségvetésbôl teljesen kimaradt a népszámláláshoz szükséges összeg, s csak hosszas huzavona után, felsô utasításra foglalták bele. Nemrég azonban Adrian Năstase megígérte, hogy a költségvetés-kiigazításkor a kormány visszafizeti ezen összeget.
               * Szombaton polgármesterünk is részt vett azon a találkozón, ahol a Csíky-kerti fôiskola tanárai bemutatták az általuk elkészített, Gyilkostóval kapcsolatos tanulmányokat. A téma kapcsán Pál Árpád a sajtótájékoztatón elmondta: nagy szükség van egy részletes fejlesztési terv kidolgozására a Gyilkostóval kapcsolatban, melyben a turisztikai minisztérium is segíteni kíván. Nemsokára elindul a Gyilkostó üdülôtelepi besorolásához szükséges minôsítési folyamat is, amire nagyon oda kell figyelni. A tisztaság fenntartásához egy-két személy alkalmazása lenne csak szükséges. A bódék lebontására is elindult már a jogi procedúra.
    Pál Hajnalka

    Birtokháború
    Férfias pofon a nônek

               A Vár utcában nem hétköznapi esemény történt szombaton. Pál József, a városháza mellett működô legelôgazdálkodás alkalmazottja, aki egyben egyháztanácsos is, megütött egy nôt. Hogy mi volt a csetepaté oka? A szenvedô alany, Páll Etelka elhajtotta saját birtokáról Pál József legelészô teheneit. A két fél birtoka ugyanis szomszédos, rögtön a városvégen terülnek el. Korábban volt egy kerítés a két terület között, amelyet Etelka unokaöccsei pár nappal korábban lebontottak, mivel nem a megfelelô helyre állította fel a szomszéd, így megrövidítve ôket. Azóta az ô területükön legelnek a tehenek, amit nem néznek jó szemmel.
               Ugyanez történt szombaton is. Délelôtt már egyszer elhajtotta Etelka unokaöccse a legelészô barmokat, délután azonban újra az ô birtokukon voltak, Etelka pedig elhajtotta ôket. A gyűjtôkertbe indult velük, hogy onnan majd váltsa ki a gazdájuk. Az úton azonban utolérte ôt a legelôôr, s hátulról, a hajánál fogva rántotta a földre, majd az arcát ütötte. Az aszszony szerencsére megúszta komolyabb sérülés nélkül. Ugyanezt mondotta az egyik szemtanú, Benedek Levente is.
               A sértett nô felháborodásában megkereste szerkesztôségünket, s mi ki is mentünk a helyszínre. Bár Etelka határozottan emlékszik, hogy több szemtanú is volt, csupán egyet tudtunk szóra bírni, a többiek csak bólogattak, hümmögtek. A birtokra is ellátogattunk, bárki láthatja, hogy alaposan összetaposták a területet az állatok, szinte lehetetlen ott kaszálni, takarni.
               - Nem próbálom letagadni, amit csináltam - mondotta kérdésünkre Pál József. Megfogtam a haját az utcán, sokan látták, meglöktem, s adtam egy taslit neki, mint egy gyereknek. Ha gyerekkorában valakit nem lehetett megnevelni... Itt egy régebbi ügy húzódik, egy rokonság fogott össze ellenem. Nézze meg, ha az állatokat kicsapom a kertembe, átmennek a területükre, mert kivágták a határfákat, amelyen volt egy kerítés, még én készítettem. Amíg a kerítést én gondoztam, nem volt ilyen probléma.
               - Nem lehetett volna békés megoldást találni?
               - Rakják vissza az én kezem által készített kerítést, s akkor nem lesz többé gond, ahogy eddig sem volt.
               Etelka és unokaöccsei, akik a Pál Józseffel folytatott beszélgetésen jelen voltak, elmondották: a kerítés nem old meg semmit, hiszen amíg megvolt, addig is átjártak az állatok egy kis kerülôvel. Az egyik unokaöccs, Imre azonban hozzátette: visszaszerelik a kertet, s aztán kiderül, hogy az megoldást jelent-e.
               Pál József elmondotta: tényleg az Etelka birtokán voltak a tehenei, de a nô nem így kellett volna eljárjon. Miért nem szólt neki, hogy hajtsa ôket haza? Miért kellett egybôl a gyűjtôbe indulni? Meg lehetett volna beszélni, s ha kárt okoztak az állatok, azt megtérítette volna. Erre a felvetésre Etelkának megvan a válasza:
               - A mezôôrök többszöri kérésünkre sem oldották meg a gondunkat, ezért kellett nekünk lépnünk.
               Az eset kapcsán polgármesterünk véleményét is megkérdeztük, hiszen a tettes a hivatal alkalmazottja. Pál Árpád kijelentette, elítéli Pál József tettét, hiszen tisztességtelen egy féfinak egy nôvel szembeszállnia. Kercsó Attila alpolgármester nem kívánt véleményt nyilvánítani az ügyben.
               Etelka közben orvoshoz is járt, hiszen úgy érezte, kiakadt az állkapcsa, nem tudott rágni vele, a feje azóta is állandóan fáj. Panaszt tett a rendôrségen is. De bármi történik, nem lesz könnyű elfelejtenie ezt az esetet. Nô létére megütötte egy férfi, fényes nappal, egy utca szeme láttára.
    Pál Hajnalka

    Erdôtulajdonosok figyelmébe:
    Működhet a magánerdészet!

               Rengeteg kudarc, akadályozás ellenére is vannak elôrelépések erdôügyben. Nagy lépést jelent a napokban történt esemény, a magánerdészet működési engedélyének megadása, amirôl dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô számol be:
               Több, mind egy esztendeje próbáljuk „létrehozni, működôképessé tenni a magánerdészetet, és akkor megyei szinten, a Hargita megyei Erdészeti Felügyelôségtôl megkaptuk a megfelelô támogatást, ellenben egyes minisztériumi tisztségviselôk mindent elkövettek ennek megakadályozására.
               Intenzívebben a múlt év végén kezdtük a küzdelmet. Jól tudjuk, ez összefügg az erdôk visszaadásával is, hiszen ennek meggátolására indítottak pert a magánerdészetben gondolkodó közbirtokosságok ellen.
               Sajnos, végig tapasztalható volt egyes, az erdészeti államtitkárság fennhatósága alá tartozó szakemberek együttműködése a Hargita megyei Erdészeti Igazgatóság alkalmazottaival, és érezhetô volt, hogy mindent elkövetnek, hogy a magánerdészet ne tudjon létre jönni.
               A múlt héten is ugyanilyen akadályoztatásban volt részünk, hiszen annak ellenére, hogy a miniszter és az államtitkár utasítást adott egy munkacsoportnak, hogy velem Hargita megyébe jöjjenek, és megoldjuk a vitás problémákat, a pénteki nap mégis megérkezett Mircea Vasile úr Csíkszeredába egy bákói rendszámú autóval. Szikszai Bélát, a felügyelôség igazgatóját kereste, mégis az igazgatóságon kötött ki, és nagy meglepetésünkre hétfôn az asztalán volt az a tiltakozó levél, ami a két héttel korábbi akadályoztatásról szólt, és ami ellen tiltakoztak a különbözô közbirtokosságok vezetôi. Lehetett látni tehát a szoros együttműködést a Hargita megyei igazgatóság és a minisztérium és a minisztérium egyes alkalmazottai között.
               Ennek tudatában hétfôn a miniszter úrnál kihangsúlyoztuk, hogy immár több hónapja próbálnak félrevezetni, akadályozni, s tovább nem tűrjük a kifogásokat.
               Ezután megkerestem a jogi osztály vezetôjét, és kérdeztem, az általunk elkészített dokumentáció megfelel-e a követelményeknek. Igenlô választ kaptam. Érdekes módon kedd reggel, amikor megint a miniszter úrnál voltunk, azt mondták, hogy amíg az alapszabály-módosításról szóló bírósági végzés hiányzik, addig nem történhet meg az engedélyezés. Mi számítottunk erre, táskánkban volt a végzés, és kitettük az asztalra. Ezek után már nem volt, amibe belekössenek. Így került sor arra, hogy végre a működési engedélyt megadják.
               Ily módon megvan a magánerdészet működési engedélye, van kalapácsjogunk, van erdômérnök, aki a magánerdészeti hivatal vezetôje, ifj. Bajcsi István, tehát tulajdonképpen a folyamat elindult, az erdôket kellene nagyon gyorsan átadni, hogy egyszer és mindenkorra visszakaphassa a lakosság az erdeit. Most fel kell számolnunk ezt az áldatlan állapotot, amit egyesek egyéni érdekei diktáltak.
               Én ennek ellenére attól félek, hogy a következô idôszakban sem lesz csendes a magánerdészetek élete; ellenségeink vannak bôven, és mindent el fognak követni azért, hogy az elindulást akadályozzák.
               Bár vannak félelmeim, mégis a magánerdészetek megalakulását, a kalapácshasználatot, a bélyegzési jogot valóságos rendszerváltásnak tartom az erdôgazdálkodás területén, és mentalitásváltást is kell elôidézzen egy olyan térségben, mint Gyergyószentmiklós, ahol erdôk vesznek körül és a fa határozza meg az itt élôk hétköznapjait.

    Fórum a kultúráról

               A Hargita Megyei Kulturális Központ Gyergyószentmiklós-Maroshévíz körzeti irodája szombaton vitafórumra hívta a környéken kultúrával foglalkozó személyeket. A Szilágyi vendéglôben megtartott egész napos fórumhoz hasonlót már szerveztek Székelyudvarhelyen, május folyamán pedig Csíkszerdában rendezik meg. Ezek célja, hogy a vidékek kulturális szakemberei egymás között beszéljék meg gondjaikat, terveiket, hiszen egy pezsgôbb kulturális élethez a szakemberek összefogására, együttműködésére is szükség van.
               A városunkbeli találkozóra a résztvevôk dolgozatokat készítettek, melyekben beszámolnak munkájukról, és ecsetelik a jövôbeli terveiket. A leadott dolgozatokat a csíkszeredai fórum után kötetben jelenteti meg a központ.
               A fórum délelôttjén Karda Emese, a megyei központ igazgatója és Pál Árpád polgármester megnyitóbeszéde után a jelenlevôk bemutatták dolgozataikat, melyekbôl kiderül, a pénzhiány az egyik legnagyobb gond a kulturális életben is. Délután került sor a tulajdonképpeni vitára, ezalatt leginkább sérelmeiket mondották el a kulturális csoportok, intézmények vezetôi.
               Puskás Gyöngyvér, a helyi iroda referense a találkozó után elmondotta: elsô lépésként sikeresnek ítéli a fórumot. A tervek szerint jövôben művészeti ágakra leosztva fogják ezeket megszervezni, hogy a beszélgetések egy témakörrôl szóljanak.
    Pál Hajnalka

    Test a vásznon

               Április 19-én 18 órai kezdettel került sor a Pro Art Galériában Török Ferenc festészeti kiállításának megnyitójára. A művész 1969 februárjában született Székelyudvarhelyen és jelen pillanatban is ott él. 2001-ben végezte el a kolozsvári Ioan Andreescu Képzôművészeti Akadémia festészeti szakát. Az elsô, csoportos kiállítására 1988-ban került sor szülôvárosában, mely után még számos csoportos és egyéni tárlata volt. Gyergyószentmiklóson, és 2002-ben is ez az elsô kiállítása. Munkáit nemcsak az országban, hanem Magyarországon is ismerhetik, hiszen két kiállítása is volt ott, sôt még Koppenhágába is eljutottak képei 1998-ban. Tavaly Gyergyószárhegyen a művésztáborban állította ki műveit, idén a városunkat tisztelte meg ezzel.
               Gyergyószentmiklósra olajfestményeket hozott, ami ritkaság városunkban, sôt talán még az olajnál is ritkábbak az emberi testet ábrázoló képek. Érdekes módon mutatja be a művész a testet, elemeire bontva azt. Tudásomat meghaladja az, hogy véleményem annál bôvebb legyen mint, hogy tetszettek a képek, ezért inkább a bemutatkozó füzetecskéjébôl merítettem a műkritikát, amelyben Németh Júlia ekképpen ír:
               „... a hétköznapiságba már-már belerokkant fantázia egyszeribôl szárnyra kap, felrebben, de legmerészebb szárnyalásában sem tudja maradéktalanul követni a nem konvencionális látványt. Elôidézôje Török Ferenc festôművész. [...] Aki elsô pillanatban látja (műveit) csak azt látja, érzi: egy egészen más világba bocsáttatott. Olyan sajátos univerzumba, amely nemcsak a közvetlen környezete egyhangúságával perlekedik, hanem erôteljes, kíméletlennek tűnt vitába száll magával a festészettel is. A látványteremtés eszköztárát egyedi kérdés-felelet stílusban gazdagító Török Ferenc mintegy önmagát faggatja, képességeinek határait próbálgatja, feszegeti, amikor viszszatérô motívumként egyazon témát jár körül, ismétli újból és újból, teremti meg a kimeríthetetlennek, az emberi testnek a megannyi variációját. [...] A már egyenesen tudományos érdeklôdés és a korlátlanul szárnyaló fantázia sajátos keveréke ez a mélyrétegek üzenetét hordozó, testelemzô festészet, amely egyaránt táplálkozik letűnt korok és a legkorszerűbb festôi kifejezésformák kincsestárából. A barokkos színgazdagság kimeríthetetlen formavariációkban ölt testet. Nagyvonalú, lendületes ecsetkezelés, biztos kéz, a festôi technikák alapos ismerete jellemzi a művészt. [...]
               ... mi az a mérce, amellyel egy fiatal tehetséget mérni lehet? Hol az a hely, ahol azt a bizonyos vonalat húzzák, amely a rendkívülit a sekélyestôl, a középszerűtôl megkülönbözteti? Átlépve a hazai, sôt a közép-kelet-európai virtuális művészeti határainkat, hagyatkozhatunk-e az évtizedes periodicitással egymást követô képzôművészeti divatokat diktáló, New York értékítéletére? S ha igen, a világ művészetében létezik-e egy divaton túli, ha úgy tetszik transzcendentális értékskála, amely akkor is működhet, ha nem az aktuális divathullám diktálja? A válasz alighanem igenlô. Szükségszerűen következik a tehetség lényegébôl. [...]
               A már többször is elavultnak hitt táblafestészet fônixként éled fel poraiból, mert termékei idôállóak. A ténynyel maguk a divatok diktátorai sem tudtak, tudnak szembeszállni. Török Ferenc munkáiban ennek az idôálló vonulatnak az önkifejezését, a fenti kérdésekre adott választ vélem felfedezni.”
    Barabás Alpár

    Szépség, divat, tánc

               A Szépség és Divat 2002 Harmónia produkciónak - a gyergyói viszonyokat figyelembe véve - a legnagyobb sikere, hogy több rendezvényre is elegendô produkciót gyűjtött egybe, ez által is fokozva a nézôk érdeklôdését. És ez így volt jó, hiszen az elôadók számos hozzátartozóján kívül így sikerült színpadközelbe vonzani olyan érdeklôdôt is, aki csak a divatért vagy csak a táncért nem vásárolt volna jegyet. Valószínű, hogy a jövô kulturális rendezvényeit illetôen is így kell gondolkodni. Egy változatos, de összefüggô műsorszerkezet valószínű, hogy nagy tömeget tud megmozgatni. Persze egy ilyen produkciónak sokkal nagyobb a költsége, sokkal több szervezômunkát igényel, de ne felejtsük el, hogy lényegében csak a részeket kell összefognia a producernek, hiszen a csoportok külön-külön elvégzik az elôkészítô munkákat. A rendezvényrôl a szervezôt valamint a divattervezôket kérdeztük:
               Dali Erika, produkciófelelôs
               - Volt-e ilyen jellegű rendezvénye eddig a Harmóniának?
               - Ez az elsô, amit közösen szerveztünk Ferencz Csíki Zsolttal és Fehér Máriával. Tehát ez nem csupán Harmónia-rendezvény. Fennállásunk óta ez volt a kilencedik nagyobb méretű rendezvényünk.
               - Miben különbözik a szombat esti elôdás a többi Harmónia rendezvénytôl?
               - Úgy érzem, hogy minden rendezvényünk egy kicsit más, mint az elôzô, mindig igyekszünk valami újat hozni, valami újjal feldobni az elôadást. Most a divatbemutatót elegyítettük szépségversennyel, valamint kisebb nagyobb táncprodukciókkal. A nyári divatot mutattuk be a színpadon, Fehér Mária és Albert Eszter ruháiba öltöztetve manökenjeinket.
               - Vannak-e tervek a jövôt illetôen?
               - Talán jövôre is szervezünk szépségversenyt, divatbemutatót, hiszen elmondhatjuk, hogy óriási volt az érdeklôdés. De egyelôre semmi biztosat nem tudok mondani. Lehet, hogy bemutatunk egy ôszi kollekciót is, de ez sem biztos. Mondjuk inkább azt, hogy legyen meglepetés az, amire készülünk.
               - Ekkora érdeklôdés mellett megérte-e anyagilag?
               - A szervezés rengeteg pénzbe került, és éppen csak ki tudtuk fizetni a költségeket. Rengeteg ember munkájára volt szükség ahhoz, hogy összeállítsuk ezt az elôadást. Azt kell mondanom, hogy meg vagyok elégedve az eredménnyel.
               - Mi az, amin változtatni kellene a szervezés terén?
               - Még ki kell elemeznünk, mi az ami jól sikerült, mi az, ami nem, és ennek mi az oka. Kijavítjuk a becsúszó hibákat, azonban mindig kell számítani váratlan meglepetésekre. Tény, hogy a szombati rendezvényt szervezve ahányan voltunk, annyian szaladgáltunk, és ez hiba volt. Szükség van egy emberre, aki koordinálja a munkát, hiszen így nem mindig tudjuk, hol, minek kell történnie ahhoz, hogy minden rendben menjen.
               - Mi az amire jobban oda kellene figyelni a rendezésénél?
               - A közönségre. Ismert, hogy minden alkalommal rengeteg meghívót osztunk szét, és most is megtörtént az, hogy meghívóval rendelkezô emberek álltak, mert egyszerűen nem volt hová leüljenek. Megpróbáltuk azt is, hogy helyjegyeket áruljunk, de ez sem segített, így most ezt nem tettük. Ezúton is elnézést kérek azoktól a meghívottainktól, akiknek nem jutott ülôhely.
               - Mi lesz a következô Harmónia buli?
               - Május 25-én kerül sor a harmadik Harmónia szülinapra. De errôl többet nem árulok el, mert rengeteg meglepetéssel készülünk. Akiket érdekel, azok mindent idôben megtudnak majd.
               Fehér Mária, divattervezô
               - Volt-e már kiállítása?
               - Nem a legelsô divatbemutató volt ez, amin részt vettem, de az elsô, amelyen, úgymond egyéniben indultam.
               - Mióta foglalkozik tervezéssel, hol tanulta a szakmát?
               - Gyerekkorom óta érdekel, hogyan születnek a ruhák. Édesanyám varrónô volt, sokat tanultam tôle. Nincsen felsôfokú divattervezôi diplomám, azonban elvégeztem néhány tanfolyamot. Szeretem kipróbálni az elképzeléseimet, és úgy látom, hogy ebbôl tanultam a legtöbbet.
               - Hol találhatják meg az emberek az ön által alkotott ruhákat?
               - A Virág negyedben van egy szalon, az egykori Margit szalon, ahol jelenleg én és kis csapatom dolgozik.
               - Mennyibe kerül egy bemutatóra való kollekció?
               - Ez a kollekció mintegy tíz, tizenöt millió lejbe került. A ruhák ára változó, függ az anyagtól, és a modelltôl is. Olyan 700 000 és 1 200 000 lej közötti árban kaphatja meg azokat a vásárló.
               - Hány alkotás került színpadra most az ön kezei közül?
               - A kiállításon 21, általam megálmodott ruha volt bemutatva. Ezekbôl négyet leszámítva a többi egyedi alkotás. Legalábbis amenynyire beszélhetünk arról, hogy egy nadrág egyedi alkotás... A bemutató után megkerestek, és kérdezték hogy a ruhák eladók-e. Hát persze, hogy eladók. Abból nem lehet megélni, hogy nézegetem az általam tervezett ruhákat a vállfákon. El is kell adnom belôlük, hogy újabbakat készíthessünk...
               - Meg lehet-e élni Gyergyószentmiklóson divattervezésbôl?
               - Csak a tervezésbôl nem lehet megélni. Egyszerűen nincs az embereknek pénzük arra, hogy állandóan egyedi tervezésű ruhákban járjanak. Ha nemcsak a tervezéssel, hanem a kivitelezéssel is foglalkozunk, akkor lehet, hogy nem halunk éhen, fôleg, ha van még más jövedelmi forrásunk is ezen kívül...
               - A további tervekrôl...
               - Tervek vannak, azonban ezeket nem szívesen tárom még a nagyvilág elé, hiszen semmi sem biztos. Ha valamire készülök, majd megtudják mindazok, akiket érdekel.
               Albert Eszter, divattervezô
               2001-ben végezte Kolozsváron a Művészeti és formatervezési egyetemet. Pillanatnyilag egy programozó cégnél dizájner. Gyergyói barátja révén került kapcsolatba városunkkal. Ez az elsô bemutatója Gyergyóban, és reméli, hogy nem az utolsó, hiszen elmondása szerint nagyon megszerette városunkat. Kollekciójának költsége, kb. 200 dollár, teljes egészében saját zsebébôl került ki. Személyesen választott anyagot, tervezett, festett, szabott és varrt.
               Arra a kérdésünkre, hogy mindez megéri-e, határozott választ kaptunk: „Én nem rövidtávon gondolkodom, és remélem, egyszer valaki felfigyel a kollekciómra. A bemutatók magukban rejtik az új és az esetleges nagyon fontos kapcsolatok esélyét. Szeretem ezt a foglalatoskodást. A fizetség még egyelôre a hangulat és a taps, de ez pótolhatatlan”.
               Persze, mint vérbeli dizájner nemcsak a divat érdekli, hanem minden, ami formatervezés. Szeretne minél magasabb fokra feljutni. A divaton belül szívéhez legközelebb a nôi fehérneműk, valamint az ágyneműk tervezése áll. Leghôbb vágya, hogy saját divatcéget hozzon létre, amelynek neve még külföldön is ismert legyen.

    Nincs pénz, nincs megoldás?

               Nemrégiben ismét tettem egy látogatást a Virág negyed 13-as tömbháza mögött. Nem írhatom, hogy megdöbbentett a látvány, hiszen nem így volt. Az igazat megvallva számítottam arra a szeméttengerre, amit ott láttam. A mellbevágó élményt a szag, az édes-savanykás hulladékszag jelentette, amelyet a körbezárt területen hordott magával a szél. Gondolom, ilyen lehetett a levegôje a XV. századi Londonnak, vagy bármelyik nagyvárosnak a középkorban, amikor az emberek a hulladékukat az utcán „tárolták”, és senkit sem érdekelt az, hogy hová, mit dobál el. A „pedáns”, civilizált ókor után ez az idôszak egy visszalépést jelentett. Akárcsak a jelenlegi helyzet nálunk az elsô világháború elôtti idôszakhoz képest. Akkor az embereket megregulázták, ha kellett - mesélik az idôsebbek. Értem többek között azt is ez alatt, hogy megbüntették azokat a lakókat, akik nem takarították rendszeresen a portájuk környékét, nem helyezték hulladékukat a kijelölt helyekre... Ma nem történik ilyen, vagy ha igen, akkor is csak kísérleti jelleggel, mert ugye a szép szó... Habár tudhatná a városvezetés azt, hogy Gyergyószentmiklóson szép szóval semmit, de semmit nem lehet elintézni.
               Visszatérve a tömbház mögé. A szeméttároló majdnem teljesen üres, mögötte tornyosul a szemét. Az egyik lakó mesélte, hogy ha nem egyéb a reggel - szombatról van szó - kicserélték a tárolót. Igaz, hogy ezelôtt három héttel volt kettô is belôle, de mára már csak egyetlen egy maradt. Ami, nem tudni mennyire elégíti ki annak az ötszáz embernek és jó néhány cégnek a szükségletét.
               Írtam már arról, hogy nemtudomhányszor felkereste az egyik lakó a polgármesteri hivatalt, a Közüzemeket a helyzet megoldásának ügyében, persze eredménytelenül. Mert nincs megoldás, és ehhez is sok pénzre lenne szükség. Van városvezetésünk, aminek az ilyen, meg ehhez hasonló problémákkal is kell foglalkoznia. Hiszen a városban nemcsak a testvérvárosi látogatásokat kell jól megszervezni. Hanem sokkal inkább a fűtés-, a melegvíz-szolgáltatást, szemétszállítást, közszállítást és még milliónyi mást. Igaz, hogy ezekhez mind-mind pénz kell, és az illetékesek szerint nem is kevés. Hihetô, hiszen havonta kapjuk a számláinkat, amelyeken hónapról-hónapra gyűlnek a nullák libasorban, szépen, egymás után. De azt vajon megkérdezte-e valaki tôlünk, hogy nekünk van-e pénzünk arra, hogy kifizessük számláinkat, adóinkat, illetékeinket? Mert ugye, ha nem fizetünk, akkor mehetünk... Volt is erre példa, nem is egy.
               Az adóinkat fizetnünk kell, mert ez állampolgári kötelességünk. Az illetékeinkért és számláinkért cserébe azonban elvárunk valamit. Többek között azt, hogy amiért fizetünk az működjön, és ha egy mód van rá, akkor emberszámba is vegyenek. Hiszen azért vállalta a polgármesterkedést Pál Árpád, hogy jobbá, szebbé tegye a várost, jobban menjen sorunk... És ezt én személy szerint elvárom tôle, függetlenül attól, hogy kire voksoltam annak idején. Hiszen jószántából felvállalta, nem én kértem arra, hogy legyen polgármester. Ha meg úgy látja, hogy nem tudja kézben tartani a várost, keményebb kézzel markolni a gyeplôt, akkor változtasson stílust, vagy adja fel...
    Barabás Alpár

    Föld napja volt

               Minden év április 22-én ünnepelik világszerte a Föld napját. Városunkban idén az ünneplést, a rendezvényeket elverte az esô, ennek ellenére környezetvédô szervezeteink megtartották rendezvényeiket.
               Az Amôba Öko Központ már korábban elkezdte a földnapi rendezvényeket, a Bucsin negyedi faültetés is ehhez tartozott. A korábban lapunkban megjelent kérdôív beküldôit díjazták, és sor került a kukakészítô vetélkedô elbírálására illetve díjazására is. Hét kukaterv, és két elkészített kuka érkezett a kiírásra. Elekes Róbert egymillió lejt, Pál Levente ötszázezer lejt nyert. A díjakat a Magyarországon élô, városunbeli Forró Edit ajánlotta fel, a verseny alapötlete is tôle származik. Az elkészített kukákat óvodáknak ajándékozza majd a szervezet, hogy melyiknek, azt egyelôre még nem döntötték el. Az esôs idôjárás ellenére nem maradt el a meghirdetett kerékpáros felvonulás, hiszen közel negyven gyerek érkezett a Tanulók Házához rajtra készen, s végigjárták az útvonalat: megkerülték a megszépült Bucsin negyedi parkot, aztán a központot, felkarikáztak a rendôrségig, majd a művelôdési ház elôtt fejezték be a körutat.
               A Naturland Alapítvány rendezvényei még tartanak. Kedden a 10-es számú óvoda udvarán alakítottak ki játszóteret, csütörtökön tudományos szesszióra kerül sor a Salamon Ernô Elméleti Líceum biológiatermében. A Naturland földnapi rendezvényeit a témához kapcsolódó vetélkedôvel zárja pénteken.
    Pál Hajnalka

    Statisztika a munkanélküliségrôl

               A Hargita Megyei Munkaerô-elhelyezô Ügynökségtôl az állásbörzén kaptunk kimutatást a megye munkanélküliségérôl. Ebbôl a statisztikából tudhatjuk meg, hogy a Gyergyói-medencében a munkanélküliek száma a 2002 március 25-i adatok szerint 1346-ra rúg (1991-ben 216 munkanélkülit tartottak számon a vidéken).
               A statisztika közli a munkanélküliek életkor, illetve iskolai végzettség szerinti megosztását is. A jelenleg nyilvántartott munkanélkülieknek harminchat százaléka csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik, negyvenhárom százaléknyian végeztek szakiskolát, tizennyolc százaléknyian líceumot. Posztliceális képzésben a munkanélküliek két százaléka részesült, egyetemi diplomával pedig egy százalékuk rendelkezik.
               Az életkor szerinti megosztás a következôképpen alakult városunkban: huszonhét százaléknyian még nincsenek huszonöt évesek, tizenhárom százalékuk 25-29 éves, huszonhat százaléknyian 30-39 év közöttiek, huszonöt százaléknyian 40-49 évesek. A munkanélküliek hét százaléka került ki az 50-55 évesek közül, és két százaléknyian haladták meg az ötvenöt évet.
               A 2001-es év minden hónapjáról külön kimutatást vezetnek, mely szerint tavaly városunkban a munkanélküliség februárban volt a legnagyobb, 10,4 százalék, s szeptemberben a legkisebb, azaz nyolc százalék.
    Pál Hajnalka

    Állást foglaltak, de mi mellett?

               Múlt heti lapszámunkban egy állásfoglalást tettünk közzé, melyben a földosztó bizottság tizenegy tagja egy tartózkodó kivételével igennel szavazott amellett, hogy megalapozatlannak, valótlannak és a lehetô legroszszabban idôzítettnek minôsítik dr. Garda Dezsô március 29-én a helyi tévében tett nyilatkozatát. Az elmúlt napokban felkerestük a szavazókat, indokolják meg, miért voksoltak így. A válaszokhoz nem kívánunk kommentárt fűzni, viszont tény, hogy más fényben tüntetik fel az Állásfoglalást:
               Pál Árpád: Fenntartom, hogy olyan idôszakban hangzott el a vád, amikor a bizottság tényleg elkezdett dolgozni. Nagyon kevés kesztyűt veszek fel, de most olyan vád hangzott el a városvezetés ellen a képviselô szájából, amit nem hagyhattam szó nélkül. Ezek a kijelentések, hercehurcák hátráltatják a bizottság munkáját.
               Ábrahám István: Nem láttam a tévéadást, csak másoktól hallottam, hogy mit nyilatkozott Garda úr. Azért szavaztam igennel, mert nem igaz, hogy a földosztó bizottság nem dolgozott. Amióta nyomon követem a munkát bizonyíthatom, igenis dolgoztak a földosztók.
               Bajcsi István: nem tudom, mit nyilatkozott a képviselô úr, nem is akarom beleütni az orromat a politikai vitákba, viszont az tény, hogy február 26-a óta, amióta én ott vagyok a komisszió dolgozik, kitisztázták a földügyeket.
               Fazakas Árpád (az egyetlen tartózkodó): Tartózkodtam, mert csak részben értettem egyet a nyilatkozattal, nem minden felelt meg a valóságnak. Társaim szavazásáról annyit, hogy van, aki a jelenlegi vezetôséget pártolja, és van, aki ellenzéki lett. Egyedül voltam, aki tartózkodott, mert a többi ellenzéki nem is volt jelen a gyűlésen.
               Kercsó Attila: Én nem tűröm el, hogy valaki azért szidjon, mert dolgozom. Dolgoztunk, eredmény van, s ez nagyrészt a jegyzônek köszönhetô, mivel én nem értek annyira ehhez a munkához. A bizottságban azóta van munka, amióta mi ketten tagjai vagyunk.
               Imre Sándor: A bizottsági ülésen nem foglaltam állást a képviselô dr. Garda Dezsô ellen. A Nagy István és Garda Dezsô közötti dolog nem érdekel. A probléma abban áll, hogy sem a polgármesteri hivatal, sem a mezôgazdasági iroda, és ami azt illeti, személy szerint én sem vagyok hibás abban, hogy a megyei földosztó bizottság nem kérte be újra, és nem hagyta jóvá a 102-es törvény szerint az elkészített anyagot. Ez volt az oka annak, hogy igenel szavaztam a bizottsági ülésen. A tévéadást nem láttam, de a hivatalban levetítették a szalagot, ezért tisztában voltam a képviselô nyilatkozataival.
               Székely László: a politikai harcban nem akarok részes lenni, én csak szakmai vonatkozásban tudok nyilatkozni. Nem láttam az adást, de igennel szavaztam, mert nem lehet azt a komissziót vádolni, amelyik februártól errefelé elvégezte azt a munkát, amit két éven keresztül nem sikerült befejezni.
               Ardelean Tibor: Alaptalanoknak tartom az elhangzott vádakat. A földosztó bizottság kezébôl ki volt véve az igazoló akták összegyűjtése, törvénytelenül. A bizottság akkori vezetése nagy bizalommal volt dr. Garda Dezsô iránt, s ezt a munkát rábízták. Hogy mennyire volt sikeres, az meglátszott. Most kár azt mondani, hogy valakik késleltetik az ügyintézést, mikor már a munka indítása ballépéssel történt.
               Szöllösi Zita: Azért szavaztam igennel, mert úgy láttam, hogy Nagy Istvánt, a polgármesteri hivatal titkárát alaptalanul vádolták ezek a kijelentések. A komisszió jelen pillanatban nagyon aktív, és azt vettem észre, hogy jelenleg az emberek problémái sokkal hamarabb megoldódnak, mint az elôzô idôszakban.
               Gáll István: Inkább nem szeretnék nyilatkozni a témában, mert egy hatalmi harc szemtanúi lehettünk, és nekünk, bizottsági tagoknak, csak az a szerep jutott, hogy szavazzunk. Mi csak ôrlôdünk a két malomkerék között...
               Kovács Éva: Nagyon sértônek találom dr. Garda Dezsô azon kijelentését, hogy a pert azért veszítettük el, mert a titkár nem adott meghatalmazást, hiszen ez nem felel meg a valóságnak. Én 15 éve vagyok a jogtanácsos, de soha nem kellett meghatalmazás. A polgári perrendtartás 242. cikkelye alapján a felek távollétében is ítéletet hozhat a bíróság. A képviselô kijelentése felkészületlenségre utal, s ezáltal félretájékoztatja a tömeget.
               Az állásfoglalásról az érintettet, dr. Garda Dezsôt is megkérdeztük, aki indokoltan nem válaszolt:
               - Ezzel kapcsolatban nem nyilatkozhatom ebben a lapszámban, mert ígéretet tettem Rokaly József RMDSZ-elnöknek és Pál Árpád polgármesternek, hogy ha engem nem támadnak a továbbiakban és nem sorakoztatnak fel újabb, hamis vádakat ellenem, akkor én sem fogok nyilatkozni ebben a kérdésben. Ellenben ha tovább folytatják ellenem a harcot, s ez helyet kap valamelyik médiában, akkor nyilatkozom, és mindent elmondok részletesen.
    Összeállította: Balázs Katalin

    Remetén egész évben Földnap van

               Április 22-én dugig telt a remetei iskola méretes osztályterme: versenynyel ünneplik itt a központi és a csutakfalvi iskola tanulói a Föld napját. Már egy hónapja készülôdnek, hisz bonyolult megmérettetés várt a huszonnyolc, többnyire háromtagú csapatra. Elôször a lakosság körében kellett egy felmérést készíteniük, aztán következett a fényképkészítés Remete szépségeirôl valamint szégyenfoltjairól. Ezután a csapatok elkészítették saját emblémájukat, s csak így juthattak el a döntôbe, a tizenhárom tesztkérdés megfejtéséig.
               Tizennyolc csapat maradt nyeregben, s izgatottan várták, ki lesz a gyôztes. A nagy versengés alatt azonban alkalom adódott megcsodálni a „vetélytársak” által készített, az osztályterembe kiállított fényképeket, melybôl sajnos több volt a zöld, szégyen-kartonra ragasztva. A község első embere, akit meghívtak rendezvényükre el is mondotta: ha megengedik, a fényképeket a hivatal elôcsarnokába fogják kiállítani, hogy mindenki láthassa. Majd hozzáfűzte: azt szeretné, ha nemcsak április 22-én, hanem az év minden napján Föld napja lenne Remetén.
               Büszkén nézegették a frissen megjelent könyvecskét is, a Gyerekszemmel felnôttek dolgáról című kötetet, mely az ô írásaikat tartalmazta. Aztán jött az eredményhirdetés, az ajándékok, melyben éppúgy volt könyv, mint nyalánkság.
               A díjazottak tehát:
               V. osztály: 1. Környezetbarátok, 2. Kockás kotú liliom, 3. Tulipán
               VI. osztály: 1. A Föld varrótűi, 2. Tavirózsák, 3. Hiúzok
               VII. osztály: 1. Mamutfenyô, 2. Hattyúk, 3. Földigiliszták.
               Az abszolút gyôztes A föld varrótűi csapat lett, míg különdíjat kapott a Tavirózsák csapata, melynek tagjai egy természetfilmmel rukkoltak elô.
               A vetélkedô után a fôszervezôt, Papp Mihály iskolaigazgatót, biológia tanárt kérdeztük, milyennek tartja az eredményt?
               - Sikerült nyolcvan-száz gyereket megmozgatni, s tudom, hogy ezeknek a gyerekeknek, akik figyelnek környezetükre lépéselônyük van társaikkal szemben. Mert akarva-akaratlan a verseny alatt rájuk ragadt valami, ami hátha felnôtt korukban sem kopik le.
    Balázs Katalin

    Kedvezmény magyar iskolásoknak

               Tamás Mónika a Gyergyó Területi Információ Iroda vezetôje arról számolt be lapunknak, hogy mindezidáig folyamatos a magyar igazolvány kérelmek továbbítása, sehol sincs fennakadás. Elmondotta, hogy a környékbeli irodák ezután vasárnap is nyitva állnak az igazolványkérelmezôk elôtt, és azon a településen, ahol az irodai alkalmazott nem gyôzi a hozzá fordulók kiszolgálását, kisegítôt küldenek a központi irodából. Az igénylôknek igencsak fontos az is, hogy nem muszáj személyesen kiváltaniuk az igazolványt, az irodáknál található felhatalmazási típusnyomtatvány, amelynek felmutatásával bárki kiveheti a magyar igazolványt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezôk benyújthatják kérelmüket diák- pedagógusi-igazolványra illetve oktatói kártára is.
               Újdonságnak számít, hogy a megígért nevelési-oktatási valamint a tankönyv és taneszköz-ösztöndíjak iránti kérelmet be lehet nyújtani.
               Szülôföldön magyarul
               Az Illyés Közalapítvány által kiírt Szülôföldön magyarul nevet viselô pályázat által minden olyan szülô igényelhet támogatást, aki kiskorú gyermekét magyar nyelven taníttatja. Egyetlen feltétel, hogy rendelkezzen magyar igazolvánnyal, illetve le legyen adva az erre vonatkozó kérvénye.
               Kétféle támogatás igényelhető ezen pályázat által:
               a) Nevelési-oktatási ösztöndíjra pályázhat az a szülô, aki rendelkezik magyar igazolvánnyal, vagy a magyar igazolvány iránti kérelmét leadta és saját háztartásában legalább két kiskorú (18 év alatti) gyermeket nevel minden olyan gyermeke után, aki Románia területén működô nevelési és oktatási intézményben magyar nyelvű oktatásban részesül.
               A támogatás összege tanévekre leosztva 20 000 forint gyerekenként.
               b) Tankönyv és taneszköz-ösztöndíjat pályázhat minden szülô, aki rendelkezik magyar igazolvánnyal, vagy már benyújtotta ez iránti kérelmét, és saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének Romániában működô oktatási intézményben magyar nyelven történô taníttatásáról gondoskodik. Egy gyerekes szülôk is igényelhetik ezt a támogatást!
               A támogatás összege: 2 300 forint.
               A 2001-2002-es tanévre igényelt támogatás érdekében a pályázatot augusztus 30-ig kell eljuttatni a pályáztatóhoz, 2002 szeptember 1-tôl pedig a 2002-2003-as tanévre lehet benyújtani kérvényt.
               A támogatás átvehetô:
               - a lakhelye szerinti postahivatalban
               - házhoz viszi a postás, ám akkor az összegbôl levonódik a 2,5 százalékos kezelési költség
               - Magyarországon a névre szóló banki csekk kiállításától számított egy éven belül, kizárólag személyesen.
               A támogatáshoz szükséges pályázati űrlap található minden információs irodában, s az alkalmazottak segítenek kitôltésében, a pályázat összeállításában.
               Szükséges okiratok támogatás igényléséhez:
               - a kiskorú gyermek/gyermekek születési anyakönyvi kivonatának (keresztlevél) fénymásolata
               - a kiskorú gyermek magyar nyelvű oktatását-nevelését igazoló okirat eredeti példánya (román nyelvű kérvényminta a pályázati csomagban mellékelve), vagy a teljes leckekönyv (ellenôrzô) fénymásolata, de csak abban az esetben, ha az iskola vezetôsége megtagadja az igazolvány kibocsátását. Óvodalátogatási igazolvány hiányában a szülô felelôsége tudatában nyilatkozik arról, hogy gyereke magyar nyelvű óvodai nevelésben részesül.
               - nem intézményesített magyar nyelvű nevelésben-oktatásban való részvétel esetén a támogatást indokló tények hitelt érdemlô igazolása (pl: a vasárnapi iskolát tartó személy nyilatkozata).
               Nem kis összegrôl van szó, amit a magyar állam biztosít. Tehát az érdekeltek forduljanak az információs irodákhoz, ahol útbaigazítást hathatós segítséget kapnak.
    Balázs Katalin

    Milyen iratok szükségesek?

               Diákigazolvány igényléséhez:
               Iskolás esetében- igazolás az iskolából, amelyben az álljon, hogy az illetô iskolában jár, és ha lehetséges, szerepeljen rajta, hogy a diák magyar tannyelvű osztályban tanul, vagy az ellenôrzô könyvbôl annak az oldalnak a másolata, amelyen az adott tanévre szóló pecsét és aláírás van.
               Egyetemista esetében: - igazolás az egyetemrôl, amelyen az álljon, hogy az illetô egyetemre jár, vagy az indexbôl annak az aoldalnak a másolata, amelyen az adott tanévre szóló pecsét és aláírás van (viza anuala).
               Az igazolás céljánál azt kérjük beíratni, hogy szükség esetére (ai servii la nevoie), vagy ösztöndíj megszerzésére (pentru bursa), vagy versenyre (la concurs).
               Pedagógusigazolvány igénylésére:
               - az iskola által kiadott, az adott tanévre szóló, 30 napnál nem régibb igazolás, amely azt bizonyítja, hogy az illetô iskolában dolgozik és ott magyar nyelven (is) tanít;
               - a szakképzettséget igazoló oklevél fénymásolata.
               Oktatói kártya igénylésénél:
               - a felsôoktatási intézmény által kiadott, az adott tanévre szóló, 30 napnál nem régibb igazolás, amely azt bizonyítja, hogy az illetô egyetemen dolgozik, függetlenül az intézmény tannyelvétôl;
               - a szakképzettséget igazoló oklevél fénymásolata.

    Nem potyára kérdezgetünk III.

               A márciusi hűségszelvényeket is nagyon sokan juttatták el szerkesztôségünkbe, s a nyerni óhajtók száma havonta nô, ami nem kis örömet szerez szerkesztôségünknek, hiszen azt jelzi, hogy egyre nagyobb az érdeklôdés lapunk iránt. Márciusban közel kétszázan gyűjtötték össze és küldték be a négy szelvényt, közülük Balázs Magdolna (Forradalom negyed A/22) volt a szerencsés, akinek 500 000 lej készpénz az ajándéka.
               Négy kérdést tettünk fel március folyamán, a összesített válaszokról az alábbiakban olvashatnak.

               Szép volt, fiúk!
               Március elején hokilázban égett a város. Elôször fordult elô, hogy döntôbe jutott a gyergyószentmiklósi Progym-Apicom jégkorongcsapat, s a történelmi esemény olyanokat is megmozgatott, akiket egyébként nem vonz különösebben a jégkorong. Miután a gyergyói fiúk elsöpörték csíkszeredai ellenfeleiket, megkérdeztük olvasóinktól: Ön szerint bajnok lesz-e a Progym?
               A szelvénybeküldôk ötvenhét százaléka látta úgy akkoriban, hogy a bajnoki aranyérmet nem a gyergyói fiúk nyakába akasztják. Az így vélekedôk közül többen megjegyzik, már így is szépen teljesítettek a fiúk: „Egyelôre nem. De az ezüst is arany nekünk”, „Bajnok nem lesz, de nem vallunk szégyent vele. Eddig is remekül helytállt, és ez a fontos”.
               Tizenhárom százalékra rúg azok száma, akik csak ennyit válaszoltak: jó lenne, tíz százaléknyian nem tudtak választ adni a kérdésre. Húsz százalék azok aránya, akik határozottan úgy vélték, az aranyéremhez egyenes út vezet. A szelvénybeküldôk négy százalékának véleménye szerint pedig ha idén nem is, de jövôben bajnokokat ünnepelhetünk.
               Leszünk-e tulajdonosok?
               Az erdôk visszaadásával járó hercehurca nagyon régen zajlik már, bár mostanra úgy néz ki, a közbirtokosságok ügye rendezôdött. Mi márciusban megkérdeztük olvasóinktól: Ön szerint mikor kapjuk vissza reálisan erdeinket? A válaszokból kiderül: olvasóink egyáltalán nem derűlátóak a témával kapcsolatban. Harminckét százalékuk kerek-perec kijelentette: erre soha nem fog sor kerülni, az is jó lesz, ha részben megkapjuk. Egy picivel több azok száma, akiknek sejtelmük sincs errôl: „Én azt hiszem, még a kártyavetô sem tudná megmondani”. Tizennégy százaléknyian úgy látják, nemsokára, talán még az idén megtörténik a csoda, s gazdálkodhatunk a saját tulajdonunkkal. Tizenegy százalék véleménye szerint évek múlva kerül csak sor erre, az új kormánnyal, vagy akkor, ha külföld kényszeríti a jelenlegi kormányt, hogy tartsa be ígéretét. És van más vélemény is: „Amikor már csak csutakos lesz az erdôk helyén”, „Amikor fa már nem lesz rajta. Az én birtokom élô példa”.
               Megszámoltak
               A népszámlálás elôtt kicsit furcsálltuk, hogy városunkban is óvatosságra szólítanak fel. Több magyar településen, ahol a népszámlálók nagytöbbsége is magyar, arra hívták fel a figyelmet egyesek, hogy az anyanyelvre és nemzetiségre vonatkozó kérdéseknél jól figyeljünk, mit mondunk, és fôleg, hogy mit ír be a biztos. És ne hagyjuk, hogy ceruzával töltse ki az űrlapot. Szöget ütött a fejünkbe a nagy óvatosság, s kínáncsiak voltunk, olvasóink tartanak-e a számlálástól. Ezért kérdeztük a harmadik márciusi szelvényen: Ön fél-e a népszámlálástól és miért?
               Nem félek, nincs mitôl - szól a legtöbb válasz, nyolcvanöt százalék, s egyesek azt is hozzáteszik, egyenesen örülnek e népszámlálásnak, hiszen így sokminden kiderül a lakosságról. Öt százaléknyian jelentették ki, hogy aggódnak, de nem azért, ami itt fog történni, hanem a kolozsvári vagy a szórványban élô magyarok megszámlálásáért. Azokon a vidékeken jóval több esély van a csalásra, az adatok meghamisítására - vélik olvasóink.
               Nyolc százalékot tesz ki azok száma, akik kijelentették: bizony tartanak a népszámlálástól. De ôk sem attól, hogy a biztos nem tollal, nem helyesen írja adataikat az űrlapra, hanem inkább az összesített eredményekkel kapcsolatban vannak fenntartásaik. Egy olvasónk pedig kijelentette: „Azért félek, mert olyan adatokat is kérnek, melyeknek semmi köze a népszámláláshoz”.
               Hol a határ?
               Sokaknak okozott meglepetést a lapunkban megjelent írás, mely térképekkel, tanúkkal bizonyítja: újabban a Kupás-patak képez határt Hargita és Neamţ megye között, a Békás-szoros nem a miénk. A téma kapcsán olvasóinkat is megkérdeztük: Ön tudta-e, hogy a Békás-szoros nem Gyergyóhoz, nem Hargita megyéhez tartozik? Legtöbben, hatvankilenc százaléknyian nem tudták, honnan tudták volna. „Nem, de ilyen vezetôk mellett nem lep meg” - írja egyikük. Nyolc százaléknyian vannak, akik nem ismerték a új határt, de nem is akarják elfogadni: „Nem és nem is lehet igaz. Bicazul Ardelean (Magyarbékás) a szoroson túl van! És nem én neveztem el így azt a falut”. Huszonkét százalékot tesznek ki azok, akik valamilyen módon már korábban tudomást szereztek az új határról: „Igen, mert ott dolgoztam hét évig, és szemtanúja voltam a megyehatárt jelzô tábla költözködésének”, „Saját bôrömön tapasztaltam, nem tudom tisztázni a területet”.
    Pál Hajnalka

    Olvasóink írják
    Kezdôdik az erôpróba

               Nagy ünnep a család életében, amikor a nemrégen még édesen gôgicsélô apróság immár iskolába készül. Az elsô lépés a beíratás. Régebben ôsszel, szeptember elsô napjaiban volt szokás, néhány évtôl erre azonban a tanévzárás elôtt zajlik ez a fontos esemény. Az iskolák már jelezték, újságban, tévében, ajtókra kifüggesztett szórólapokon, úgymond a kínálatukat. A szölôknek csak mérlegelniük kell, majd kiválasztaniuk a legkecsegtetôbb ajánlatot, iskolából, tanítóból. Nem teszik. A mai napig még túl rövidek azok a névsorok.
               A látszat olyan, mint amikor a vadász nagy furfanggal elkészíti a tört, s a madarak csak ímmel-ámmal hagyják megfogni magukat. A hasonlat azért sántít leginkább, mert ez esetben igyekezni kéne mielôbb lépre csalni önmagunkat. Ugyanis a beiratkozás elôrehozása nem véletlenszerű, nem szeszély. Minden iskolának megvan a maga gondja. A személyzettel. A fűtéssel. A rendelkezésére álló felülettel. Idôben tudni szeretné, hogy is áll, mivel és hogyan gazdálkodhat majd.
               Ne vonakodjunk hát! Ne halogassuk. Azt a két iratot beszerezni nem nagy ügy, s maga a beírás pár perces formaság csupán. De az iskola vezetôsége és az elsô osztályokat indító, közvetlenül érdekelt „édesanyák”, „édesapák” nyugodtan hozzáláthanak a felkészüléshez. A tervezgetéshez.
               Mint ahogy az igazi szülô is hozzáláthat ahhoz a titáni munkához, ami a gyermek jó elômenetelére elengedhetetlen. Egyetlen szóval iskolaérettségnek nevezzük azt az állapotot, aminek a leendô elsôs jó, ha megfelel a tanévnyitáskor. Mit jelent ez? Megnézzük higgadtan, elfogulatlanul, hogy viselkedne szemünk fénye egy szakemberekbôl álló bizottság elôtt, aki az iskolaérettséget lenne hivatott elbírálni. Mit tud és mit volna jó még megtanítani neki. Mert például olykor kioldódik a fűzô, vagy a tornaterem elôtt kell cipôt cserélni. Képes-e rá egyedül? Tudja-e kezelni a ruhadarabjait az idejekorán megvásárolt tolltartóját. Engedelmeskedik-e neki a táska zárja? Helyesen tartja-e három kis ujja között az írószert? Köszön-e tisztességtudóan? Fölsegíti-e elesett pajtását vagy kineveti? Ugrik-e morcoskodás nélkül, ha utasítják valamire?
               Nem részletezem tovább. De ha a tanító nem kell a napi munkája közben idôt fecséreljen mindezekre, több jut az ismeretek alaposabb elmélyítésére. És ez a lényeg. Az iskolaérett gyermek sikeresebb. Ritkább a panasz, és az ellenôrzô könyvet is kellemesebb kézbe venni majd.
               Hassunk hát oda, hogy ne rikácsoló, szemetelô, se lát se hall kis rém legyen aztán az a gyermek, akinek naponta meggyűlik a baja hol az iskolatársaival, hol a napos tanítóval, hanem tudja, azért jár iskolába, hogy alaposan felkészüljön arra, ami késôbb, nagyobb diákként meg felnôttkorban vár reá. Nem festem az ördögöt a falra. A kisiklás veszélye igenis fönnáll. Naponta megtapasztaljuk. Az iskola Házirendjének is ezért van büntetésekkel foglalkozó fejezete. Nem lehetne ezt megspórolni?
               Tehát valami elindult. Valami nagyszerű. Iskolás lesz a gyermekünk. A család reménysége. Azt kívánom minden „elsôs” szülônek, hogy sok-sok örömben legyen része az iskolaévek alatt. A saját és kicsinyei alapos becsületes munkájának eredményeként.
    Bíró László

    Nyilatkozat

               A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöksége köszönti az RMDSZ és SZDP marosvásárhelyi szervezete által aláírt együttműködési protokollúmot, és annak a BOLYAI FARKAS Elméleti Líceumra vonatkozó kitételét.
               A MAKOSZ elnöksége köszönti a diákok, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítására irányuló törekvését és igényét.
               A Bolyai Farkas Líceumot a marosvásárhelyi magyar közösség nemzeti kulturális örökségének tekintjük. Úgy véljük, hogy a Bolyai Farkas Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítása a magyar kisebbség jogos igénye. Ennek megfelelôen támogatjuk a Bolyai Farkas Líceum magyar diákjainak, tanári karának és a szülôk szándéknyilatkozatát.
               A MAKOSZ elnöksége ugyanakkor felkéri a diákokat, hogy nyíltan merjék vállalni a véleményüket, harcoljanak a saját és a közösségük érdekeiért.
               Úgy véljük, hogy nemcsak a líceum mai diákjait érinti a tanintézet visszamagyarosítása, hanem gondolnunk kell azokra a leendô középiskolásokra is, akik a következô néhány évben vállnak az iskola diákjaivá. Az ô érdekükben válik szükségessé a Bolyai líceumban történô oktatás egységesítése.
               Biztosítani szeretnénk a diákszervezetet mindenbeni támogatásunkról, hiszen nemrég a Bolyai DÉESZ a MAKOSZ egyik legjelentôsebb tagszervezete volt. A MAKOSZ továbbra is támogatni szeretné a Bolyai Líceum Diáktanácsát és segíteni a magyar diákok érdekeinek megvédésében.
    Debreceni Sándor MAKOSZ elnök Nagyvárad, 2002. április 24.


                         KisAsszony

    Tavaszi kézápolásról

    (folytatás elôzô lapszámunkból)
               A pizsamakesztyű
               Krónikus kézszárazságot legegyszerűbb alvás közben kezelni. Ehhez kell egy pár pamutkesztyű és jó zsíros kézkrém. Lefekvéskor alaposan be kell kenni a kezet a krémmel, és ráhúzni a kesztyűt. A kesztyű segít megtartani a krémet, így több órán át regenerálódhat kezünk a kellemes közegben. Régen a hölgyek nem véletlenül viseltek kesztyűt állandóan, még nyáron is. Nemcsak az illendôség kívánta meg, hanem a szép bôrű kéz nagy kincsnek számított, és fontos része volt az ellenkezô nem meghódításának.
               Otthoni terápia
               Este, lefekvés elôtt jó vastagon bekenjük kezünket a már kiválasztott, jól megszokott - nem feltétlenül hidratáló, lehet zsírosabb - krémmel. Gyulladt, elszínezôdött bôrre a körömvirágkenôcs a legjobb, de kamillás vagy glicerines kézkrémet is választhatunk, ha csak száraz a bôrünk. Körmeinket kenjük be körömerôsítôvel. Gyógyszertárban kapható steril kesztyűket húzva kezünkre reggelig hagyjuk dolgozni a krémet. Reggelre puhább, bársonyosabb lesz bôrünk. Ezt hetente egyszer-kétszer alkalmazhatjuk.
               Virágviasz, mély-meleg terápia (paraffinos kézápolás) alkalmazása hatásos. A kezelés ezek ellenére nem található meg minden manikűrös és kézápoló szolgáltatásai között.
               Frissítô kézmasszázs
               Ezt mindenképpen a manikűrös, kézápoló szakember tudja a legmegfelelôbb módon végezni. Egyszerű masszírozásnak tűnhet, de nagyon fontos, hogy a kezünk mely részeit milyen sorrendben kezelik.
               Legfontosabb, hogy körmeinket ne rágjuk és ne vágjuk a célra árult, mégis nagyon káros csipeszekkel. A körömreszelô és a lapos formájú olló használata a legjobb. Kézmosás után a körömágy bôrét mindig húzzuk kicsit hátra a törülközôvel, hogy körmünk levegôt kapjon. A töredezett körmökre a leghatásosabb a Revalid kapszula szedése. Körömrágás ellen pedig a műkörmök felrakása.
               Pár szóban a műkörömrôl
               A tévhittel ellentétben a műköröm nemcsak óriási hosszúságú és karvalycsôr formájú lehet.
               A műkörömnek azért vannak szerényebb, a természetes körmökhöz teljesen hasonló formájú, színű és hosszúságú változatai is. Ezek az utóbb említett fajták jó célt is szolgálhatnak. Vagyunk egypáran, akik nem születtünk szép körmökkel, de ennek segítségével mindig szép és ápolt lehet körmünk. Akik napi munkájuk során számítógépet használnak, szem elôtt van a kezük, és nem szeretnek naponta lakkozni, manikűrözni, azoknak kifejezetten javasoljuk a műkörmöt.
               A kozmetikusok a vendégek valódi és műkörmét egyaránt ki szokták díszíteni egyedi festésű mintákkal, amelyek nagyon jól mutatnak, és erre tényleg büszke lehet az, aki viselni tudja.
               A műköröm olyasmi, mint a mobiltelefon; van, akinek azért kell, mert fontos és nélkülözhetetlen, van, akinek azért, hogy megmutassa a környezetének, hogy ô sem marad el a divattól.

    A narancsbôr kialakulása

               A narancsbôr az egyik legnépszerűbb kozmetikai téma, mely egyben a nôk sorsa. Mert lehetünk soványak vagy molettek, végezhetünk ülô- vagy állófoglalkozást, a gödröcskék, a paplanhatású bôr bármelyikükön elôfordulhat.
               Pontosabban a statisztikai adatok szerint tíz nô közül nyolcnak okoz szenvedést ez a gyűlöletes szépséghiba.
               A narancsbôr kialakulása nincs korhoz kötve, már a 16-18 évesek combján, fenekén is felfedezhetô, aminek elsôdleges oka a hormonokban keresendô.
               De ne csak a fogamzásgátló tablettákra, vagy a tiniknél például a hormonális változásokra gondoljunk, hanem fôként a hormonszennyezett élelmiszerekre, amelyeket nap, mint nap elfogyasztunk. Vagy a stresszre, a felfokozott élettempóra, a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a kevesebb mozgásra, és a gyorsétkezdék kínálatára.
               A sors másik igazságtalansága, hogy a nôi test bizonyos részei - comb, fenék, csípô - egészen nagy mennyiségű zsírt képesek elraktározni, amelytôl aztán alig lehet megszabadulni. Amikor a gombostűfejnyi zsírsejtecskék babszem nagyságúra híznak, lelassul a vérkeringés, ez csökkenti a bôr hômérsékletét, amitôl anyagcserezavarok lépnek fel, és kialakul a cellulit.
               Az összetapadt zsírsejtek a bôr felszíne felé vándorolnak és a laza kötôszöveten - melynek áldása, hogy például könnyen tágul terhesség idején - könnyen átnyomódnak, így láthatóvá, tapinthatóvá válik a paplanhatású bôr. Ezért a 20-30 éves nôk több, mint 45 %-a küzd a problémával, míg a 30-35 évesek újabb 20 százaléka csatlakozik a narancsbôrtôl szenvedôkhöz. Aztán amikor a nôk elérik az 50 éves kort, már 98 százalékuknak jelent problémát.

    Joghurtos citromkrém

               Hozzávalók: 8 dl joghurt, 1 db citrom, 5 dkg porcukor, 8 dkg csokoládé.
               Elkészítés: A joghurtot összekeverjük egy nagyobb, érett citrom átszűrt levével és kevés reszelt héjával. Annyi cukorral ízesítjük, hogy enyhén édeskés legyen.
               Üvegtányérokra osztjuk, tetejüket megszórjuk reszelt csokoládéval. Ennek a citromkrémnek az elkészítése nem tart 5 percnél tovább, és sokkal egészségesebb, mint a fôzött krém, mert megôrzi vitamintartalmát. Kekszet vagy babapiskótát kínálunk mellé.


                         KisNet KisNet KisNet KisNet

    Geocaching - High-tech kincsvadászat

               A geocachingnek nevezett tevékenység ötvözi a világháló, a műholdas tájékozódás és a természetjárás szépségeit.
               A geocaching során a résztvevôknek a földrajzi koordináták ismerete alapján kell megtalálniuk egy elrejtett objektumot, amit a „klub” egy másik tagja korábban elrejtett és a hely pontos meghatározását közzétette az illetékes honlapon. Az „objektum” - ami nem más, mint egy vízhatlanul záródó műanyag doboz - konstansan egy, a látogatásokat logoló naplót és kisebb ajándékokat rejt, amit a ládika aktuális megtalálója kap. Ebbôl következôen persze a „geoládában” minden kincskeresô el is helyez egy újabb ajándékot, hogy a soron következô szerencsés se távozzon üres kézzel. A „kincsek” általában jelképes értékű tárgyak, de van, aki CD-vel tért haza. A játékhoz - a koordináták pontos ismeretén kívül - egy műholdas helymeghatározó kézieszköz (GPS), és persze némi vállalkozó kedv, valamint erônlét kell.
               A „cachikett” szerint a ládáknak valamilyen szempontból érdekes helyen kell lenniük, az arra járó kirándulók szeme elöl elrejtve, ugyanakkor úgy, hogy megtalálása ne közelítsen a lehetetlen felé. A geoládába nem illik az állatokat a doboz felnyitására invitáló élelmiszert helyezni, mint ahogy illegálisnak minôsülô holmikat - kábítószert, kalózszoftvert - sem. Megtalálásnál illendô a hazavitt kincs helyére tenni valamit.
               A geocaching viszonylag új keletű ôrület, az elsô kincsesládát egy Dave Ulmer nevű amerikai helyezte el a rengetegben, majd különbözô levelezôlistákra postázta el a pontos koordinátákat. Rögtön az elsô pillanattól sokan csatlakoztak a játékhoz, Ulmer rövidesen létrehozta az elsô geocaching honlapot, mely az általános információk mellett tartalmazta az elrejtett geoládák helyét és státuszát. Az azóta eltelt szűk két év során a játék gyorsan terjedt: jelenleg 113 ország kincskeresôi járják a vidéket GPS-ükre meredve, öszszesen mintegy 13 ezer ládát keresve.
               A kincsvadászat Magyarországon is folyamatos, bárki helyezhet el ládákat, a koordinátákat pedig publikálhatja a www.geocaching.hu honlapon. A geoládák megtalálásához szükséges GPS-ek ára meglehetôsen magas, a legolcsóbbak is 60 ezer forintos áron kaphatók, de hozzáférhetô kölcsönzéses konstrukció is.
               Magyarországon jelenleg majdnem 200 láda vár megtalálásra, gyakorlottabb „versenyzôk” pedig intenzív játékban is próbára tehetik magukat a májusban megrendezésre kerülô Magyar Geocaching Fesztiválon. Romániában egyelôre még csak két „kincsesláda” vár felfedezésre.

    Jeff Bridges imádja az internetet

               Az 52 éves amerikai színész bevallotta, hogy ideje nagy részét internetezéssel és e-mailezéssel tölti. Jeff Bridges saját weboldalát műalkotásként kezeli.
               A JeffBridges.com többek között filmelôzeteseket és fotókat kínál az érdeklôdôknek - A weboldal olyan, mint egy művészeti ág. Ez egyfajta kommunikációs lehetôség a világgal, és ugyanolyan önkifejezési forma, mint a festészet - mondta a színész. A honlapon olyan, a művész által készített fotókat is megnézhetnek, melyekre máshol nem nagyon bukkanhatnak rá, üzenhetnek is a színésznek, és beleolvashatnak naplójába, valamint kedvenc szakácskönyvébe is.
               Jeff Bridgest a magyar nézôk legutóbb az Idôzített bomba című akció-thrillerben láthatták Tommy Lee Jonesszal. A színész mindössze négy hónapos volt, amikor elôször szerepelt a televízióban. Az utolsó mozielôadás című filmben nyújtott alakításáért 1971-ben Oscarra jelölték a legjobb mellékszereplô kategóriában. Fôszerepet játszott a Villám és fürgeláb, King Kong, A mennyország kapuja, Azok a csodálatos Baker fiúk, A halászkirály legendája, Nyom nélkül, Félelem nélkül, Vad Bill, Tükröm, tükröm, A Nagy Lebowski, A szomszéd és a Simpatico című filmekben.

    Linkgyűjtemény

               * A magyar geocaching honlapja: www.geocaching.hu
               * A nemzetközi anyageocaching honlapja: www.geocaching.com
    A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre

                                   Tavaszi szél, port kavar

    Biciklivel az Eiffel-toronyra

               Egy francia férfi saját csúcseredményét megdöntve, felkarikázott a híres párizsi Eiffel-torony 747 lépcsôjén, miután a szeptember 11-i terrortámadások romba döntötték korábbi álmát, hogy felbiciklizik a Világkereskedelmi Központ tetejére.
               Turisták sokasága kísérte figyelemmel a korszakalkotó eseményt, amint a 30 éves Hugues Richard kerékpárján 19 perc alatt felhajt a lépcsôkön a torony második emeletére, csaknem fele idô alatt, mint elôzô, 1998-ban tett kísérletekor. Akkor 36 percre volt szüksége a táv legyűréséhez.
               Richard eredetileg a Világkereskedelmi Központ egyik ikertornyára akart felbiciklizni, a terrortámadás azonban keresztülhúzta tervét. Változatlanul foglalkoztatja azonban, hogy az Egyesült Államokban is letegye névjegyét: most a Szabadság-szobrot szemelte ki.
               Régebben már felkarikázott a párizsi Sacre Coeur templomhoz vezetô 1600 lépcsôn, akárcsak a Diadalívhez vezetô 284 lépcsôn.

    Használt rágógumi - tízezer dollárért

               Tízezer dollárért vett meg egy használt rágógumit egy wisconsini férfi. A már megrágott gumi egy híres amerikai baseball játékos, Luis Gonzalez fogainak nyomát viseli magán.
               Gonzalez rágógumijára több mint egy hónapon át lehetett az interneten licitálni. A rágás még március 7-én egy edzôtáborban történt, Tucsonban. A kikiáltási ár 20 dollár volt, amely április 8-ra már 3275-re szökött fel. A több mint 3000 dolláros ajánlatot egy egyetemi diák tette, ám nem sokkal késôbb visszavonta ígéretét, mert aggódott, hogy a rágógumi esetleg hamisítvány: nem is Gonzalez rágta.
               Ezek után felmerült, hogy a rágógumit DNS-vizsgálatnak kellene alávetni, de Gonzalez megoldotta a problémát: tanúk és tévékamerák elôtt megrágott egy másik gumit, belerakta egy műanyag palackba, amit lepecsételt. Ez a palack kelt el végül a héten, az aukció zárónapján 10 ezer dollárért.
               A pénz jótékony célt fog szolgálni, egy minnesotai iskola kapja meg, és részben ösztöndíjként fizeti ki. Így könnyen elôfordulhat, hogy a diákok rágógumit is vesznek majd rajta…

    Ejtôernyôs rekordkísérlet

               Miguel Ángel Garcia spanyol ejtôernyôs arra készül, hogy minden eddigi rekordot megdöntve 38 kilométer magasból ugrik.
               A 47 éves férfi túl akarja szárnyalni az amerikai légierô tisztjének, James Kittingernek 1960-ban felállított, 32 kilométeres rekordját. Garcia kísérletét támogatja a spanyol űrhajózás technikai intézete és a barcelonai egyetem is, amelyek tudósai szeretnék kideríteni, hogy miként reagál az emberi test és psziché rendkívüli megterhelésekre.
               A jövô évre tervezett ugrásrekord során Garciát különleges léggömb szállítja majd a sztratoszféra felsô szegélyére. A 38 kilométeres magasság az utasszállító gépek repülési magasságának háromszorosa. A spanyol ejtôernyôs a tervek szerint 34 kilométert szabadesésben tesz meg és eközben meghaladja az óránkénti 800 kilométeres sebességet. Fôernyôje csak négy kilométerrel a földfelszín fölött fog kinyílni. Az ugrás elôreláthatólag öt-hét percig tart majd.
               A rekorddöntési kísérletet meglehetôsen kockázatos vállalkozásnak tartják. Két korábbi hasonló kísérlet ugyanis az ejtôernyôs életébe került.

    Szex a bolti vízágyon

               Elrejtôzött zárás elôtt egy vesztfáliai bútorüzletben egy német párocska, hogy miután mindenki eltávozott, kipróbálhassák a szexet az áhított vízágyon. A szerelmesek a négy órás „vízi akrobatika” után, távozás közben buktak le, mikor a vészkijáratnál véletlenül bekapcsolták a riasztóberendezést. Az üzlet tulajdonosa végül nem emelt vádat a 21 éves fiú és a 17 éves lány ellen, így a rendôrök is elengedték ôket egy figyelmeztetéssel. „Habár jól leszidtak minket, mégis megérte: a szex világklasszis volt” - kommentálta az esetet a srác.

    Invázió!

               Európai kutatók hangya szuperkolóniát fedeztek fel, amely az Olasz riviérától Észak-Spanyolország nyugati vidékéig terjed. Ez a hihetetlen méretű, 5600 km-es kolónia több milliárd argentin hangya műve, és több millió hangyaboly együtteséből épül fel. Ez a legnagyobb ilyen együttműködő hangyakólonia, amit valaha feljegyeztek.
               A dologban különösen érdekes, hogy a különböző bolyokból származó hangyák rendszerint harcolnak egymással. A kutatók arra következtetnek, hogy a hatalmas kiterjedésű kolónia úgy jöhetett létre, hogy az egyes bolyok hangyái genetikailag nagyon hasonlóak lehettek, így ahelyett, hogy egymással harcolni kezdtek volna, rokonokként ismerték fel egymást, és együttesen kezdtek el dolgozni. Mindezt annak ellenére tették, hogy az egyes bolyokban különböző királynők irányítanak.
               Az argentin hangyák Dél-Amerikából hozott növényekkel kerültek Európába 1920 táján. A hatalmas szuperkolónia felfedezése nagyon rossz hír az európai biodiverzitás szempontjait figyelembe véve. Ilyen nagyméretű együttműködés ugyanis súlyos csapást jelenthet a többi európai hangyára nézve, nem is beszélve más rovarokról.
               A tudósok szerint azonban éppen a nagy túlterjeszkedés okozhatja majd a kolónia vesztét is. Egy ilyen nagy közösségben ugyanis szükségszerűen több dolgozó már nem kötődik a bolyok királynőihez, amelyek érdekében dolgoznak. Így, hosszútávon elveszítik majd alárendeltségüket a királynővel szemben felé.
               Ez sok szempontból kívánatos volna, hiszen az argentin hangyák nagyon kitartó ostromlói a dél-amerikai háztartásoknak, megszabadulni tôlük bosszús és nehéz feladat.

    Kártérítés „binladenezésért”

               16 ezer dollárnyi kártérítést kapott egy svéd férfi azért, mert kollégái rendszeresen Bin Ladennek és terroristának gúnyolták.
               Az illetô iraki származású ugyan, ám svéd állampolgár, és egy stockholmi cégnél dolgozott. Kollégái a tavaly szeptember 11-i terrorista események után kezdték „lebinladenezni” és „leterroristázni”, élôszóban és telefonon egyaránt.
               A sértett panasszal fordult a svéd kormány kisebbségi jogokra vigyázó ombudsmanjához, aki beperelte a munkáltatót azon az alapon, hogy elmulasztott közbelépni, jóllehet tudott a „binladenezésrôl”. A vizsgálat során kiderült, hogy az iraki származású férfi fizetése alacsonyabb is volt egyazon munkát végzô kollégáiénál, és az is, hogy minden ok nélkül bocsátották el.
               A munkáltató végül peren kívüli egyezséget kötött, és 165 ezer koronával kárpótolta az iraki származású svédet.

    Spanyol kétfejű kígyó

               A kétfejű kígyót februárban találta egy földműves Alicante tartományban és beszolgáltatta a tudománynak. Az alig 25 centiméter hosszú hüllô - amely felnôtt korára másfél méteresre is megnôhet - jelenleg a Valencia Egyetem egyik terráriumában éldegél, s egy videokamera rögzíti minden moccanását. Eddig úgy tűnik, hogy mindkét feje jól működik: mindegyiket egymástól függetlenül mozgatja, és mindkét szájával egyaránt eszik. Két nyelve is önállóan mozog. A tudósokat foglalkoztató kérdések egyike az, hogy vajon talál-e magának majd párt. Egyelôre azonban még a neme sem ismert, mivel még csak 9 hónapos.
               A számos felmerülô kérdés közül a legérdekesebbek: vajon az egyik fej diktál a másiknak is, vagy koalíciós partneri viszonyban vannak, netán fej-fej melletti küzdelmet vívnak egymással.

    Dédnagyi a célban

               Egy 90 éves skót dédnagymama volt a London Marathon legidôsebb résztvevôje: a korát meghazudtolóan sportos hölgy 11 óra 34 perc alatt teljesítette a távot.
               - Fájtak a térdeim és a combjaim, de nagyon boldog vagyok, hogy végül célba értem - mondta Jenny Wood Allen, aki már 51. alkalommal állt rajthoz a 42 195 m-es versenyen.
               A „szupernagyi” - aki korábban kerékpározott, s csak 71 évesen kezdett el futni - további terveirôl szólva kijelentette: ez volt az utolsó maratonja, a jövôben inkább a rövidebb távokra szeretne koncentrálni.

    Horgászkalandok a Deltában (3.)
    Hazaérve az elsô Deltai útról

               Itthon nem gyôztem mesélni a delta szépségeirôl. Hallgatóság is volt, fôleg Pöszi néni, a jó öreg barátnônk, Zsófika és a gyermekek. A szúnyogokat persze kihagytam, nehogy ne tudjam elcsábítani Zsófikát is. Pöszi néni régi deltajáró, horgászó tag volt, hiszen férjével, Filu bácsival minden évben lementek, mert Filu bácsi horgászott és vadászott is. Zsófika is érdeklôdve hallgatta a történetet, bár neki a horgászattól szinte iszonya volt, a sok rossz élmény miatt. Ugyanis Pisti igen szenvedélyes horgász lévén - ami még gyermekkorára nyúlik vissza - többször is elvitte a családját a Marospartra, hogy miközben ô halászik, a család is kiránduljon. Ebbôl aztán az lett, hogy tova estefelére visszaérkezett, és addig Zsófi a két gyermekkel, kesôbb a hárommal elunták magukat. Napközben a meleg, a darazsak és a legyek kellemetlenkedtek, estefelé már jöttek a szúnyogok... közben pedig amiatt drukkolt, hogy a gyerekek bele ne essenek a Marosba. Szóval az ô részére egyáltalán nem volt kívánatos a halászat, ráadásul még a halat sem szerette, és a gyermekektôl fürdeni sem tudott.
               Pöszi néni viszont imádta a Deltát, de amióta Filu bácsi meghalt, nem állt módjában elmenni, illetve nem volt társaság, aki elvitte volna. Kérte is Pistit, hogy ha minket elvisz, ôt se hagyja itthon. Mi nagyon szerettük Pöszi nénit, nagyon kellemes társalgó, jópofa és igen okos emberke volt. Nagyon szerette a természetet, gombászni is mindig velünk jött, és örvendett, hogy befogadtuk a mi harmincas éveinkel ôt hetvennégy évesen. Igaz, hogy tizenöt év múlva is csak 74 éves volt. Mi csodáltuk szívósságát, jókedélyét, okosságát. Rengeteget tanultunk tôle. Ô már nem halászott, de örömmel nézte a mi sikereinket, kudarcainkat. Ki is alakult az új deltajáró csapat: Pisti, a fôvezér vagy parancsnok, Ferencz Sanyi, Gergely Attila, Pöszi néni, Zsófika és én.
               Tehát sikerült Zsófit is beszervezni. Mondta is, hogycsak egy halászat erejéig, hogy ô tapasztalja meg a dolgokat. A régi, rossz emlékek sehogyan sem akartak feledésbe merülni. Így lett a csapat kibôvítve három leányzóval. Természetesen a fiúkra mindig szükség volt az erô és a biztonság miatt.
               Nekem ugyan nem volt felszerelésem, de Pöszi nénitôl kaptam a Filu bácsi hagyatékából egy üvegszálas csukászó botot, néhány kanalat. Orsóm, az igazán nem volt még, de megoldottam. Így aztán szeptemberre összejött a mi kirándulásunk is.
               Azért a deltajárás nem olyan egyszerű, mint gondolnák az emberek, a sok sok nehézség, faradság kalandokkal fűszerezôdik.
               Az elsô nagy esemény, amikor a Gorgova közeli Bainec nevű tóra mentünk a Szulina-ág és a kisegítô csatorna közötti részen egy fiatal ültetvény volt, kanadai nyárfás, ami nem szélesebb 50 méternél, az úgynevezett „dig” a közepén járható útnak feltöltve. Itt ütöttük fel a sátrat, mert itt a fiatal ültetvénybe nem járnak a disznók mondta Pisti és, hogy az itteni emberek nem lopnak, tehát semmitôl sem kel tartani. A sátrat fel is húztuk a ruhaneműket, az élelmiszereket beraktuk az illatos bozótokba. Még Tulceán bevásároltunk zöldségbôl gyümölcsbôl egy tíz napra való készletet, kenyeret stb.
               Mivel kora délután már elvégeztük a fontosabb szállásolást, mindannyian kimentünk a tóra. A tó csodálatos a bejáratnál rengeteg tavirózsával, sárga rózsával kis vízityúkocskák, amik a csónak közeledtére alábuknak, majd tíz-húsz méterrel arrébb felszínre jönnek.
               A bejárattal szemben hatalmas öreg fűzfa trónol, de aztán egész körbe csak nád és nád 3-4 méter magas kerítést képezve a tó körül. Az idô ragyogó, süt a nap, a víz, mint egy hatalmas tükör, meg is látjuk magunkat benne. Néha a kishalak csoportosan kiugrálnak a vízbôl. Jó ideig ezt a csodalatos táncot néztük és késôbb a lipovánoktól megtudtuk, hogy ez a halak tánca volt.
               Ezen a napon csak a növények között akadt néhány hal a Pisti horgára, de mondták is a lipovánok, hogy ilyenkor a csuka is pihenôt tart. A gyönyörű délutánt a szürkületi meglepetés tetôzte be. Amint a kis csatornán átmentünk, Zsófika ment fel elsônek a digre, és igen ijedt hangon reagált a látottakra „Jaj, a disznók, jaj, a disznók”. Nos az ültetvénybe nem járnak a disznók, de bizony mindenünket felfalták, zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret. A sátorba nem mentek be, szerencsére, élelmet nem tettünk oda. Egy fél vekni volt egy nejlon tasakba, amit a kis fa egyik ágára akasztottam fel. Ennyi kenyerünk maradt, meg néhány konzerv, amit a disznók nem tudtak felfalni. Nagyot kacagtunk, szinte jól esett ez a meglepetés. Igen vicces volt. Sebaj, fogunk halat, és nem halunk éhen! Csak szegény Zsófika szomorodott el, mert ô nem szerette a halat. Még vigasztaltuk, hogy a konzervek és a fél vekni az övé, mi beérjük a sült hallal, halászlével is.
               Mint mindig két csónakból horgásztunk, Pisti hol Gergely Attilával, hol Ferenc Sanyival kellett megossza miattunk a csónakot. Mi már koloncként ragadtunk, és lehet, hogy ô nem is örvendett olyan nagyon a sokaságnak, de már nemigen tudott lehagyni. Nekem, mivel nem volt orsóm, vettem a százas damilt letekertem 20-30 méternyit, az egyik végét megkötöttem a csónakhoz, a másikat befűztem a zsinórvezetôbe, a végére kanál, horog ahogy jár, és már mehetett is a halászat. A balkezem helyetesítette az orsót, és nemsokára úgy megügyesedtem, hogy néha még több halat fogtam, mint az orsósok, amivel természetesen sokkal könynyebb halászni.
               A huzigálástól a kanál rángatózott a vízben, a csukák talán megcsodálták, és mind be akarták kapni. Késôbb aztán lett orsóm is, árultak az üzletben Delfin névre keresztelt orosz orsókat elérhetô áron, és már nekem is könnyebb volt a halászat. Igaz, ezek az orsók nem hosszú életűek, már vagy hét-nyolc darabot elhasználtam, s a késôbbi halászatok alkalmával nem egyszer szorultam rá a kôkorszaki módszerre. Ez a horgászat igen kellemesen telt, nagyokat napoztunk, fürödtünk a Duna öblében. Fôztük, sütöttük a halat. Aztán a szomszéd kanálison lakó Miron nevű ember Gorgováról hozott kenyeret, zöldséget, és ment az élet vidáman. Ez alkalommal, már nem ért több meglepetés, nem is volt amit a disznóknak megenniük, és az utánpótlás-kenyeret már a fára akasztottuk fel.
    (folytatása következik)
    Borsos Éva


                         EGÉSZSÉG

    Egyszerű-e az egyszerű herpesz?

               Az ajakherpeszt már évszáza- dok óta ismeri az emberiség. Tüneteit, klinikai megnyilvánulásait nemcsak az orvosok fújják, hanem sajnos a szenvedô alanyok is nagyon sokan. A „jól belaktam, és kicsapta a számat” ajakherpeszrôl van szó, melyrôl csak e században derült ki, hogy vírus okozza.
               A herpeszvírus-családba tartozó herpes simplex vagy egyszerű közönséges herpesz egyik típusa, a HSV-1 okozza az ajkakon vagy szájzugban gyulladásos alapon kialakuló viszketô hólyagocskákat. Ezek egy-két napon belül felszakadnak, majd pörkösödve gyógyulnak.
               A herpeszvírus-fertôzés rendkívül gyakori, felmérések szerint az idôsebb korosztályban a fertôzöttség már 70-80 százalékos lehet A fertôzés emberrôl emberre terjed. Sok esetben úgy fertôzôdünk meg, hogy észre sem vesszük! Amikor a tünetek elmúltak, a sebek begyógyulnak, azt hisszük, hogy minden rendben. Sajnos nem. A vírusok a száj nyálkahártyájáról az érzôidegek mentén az idegdúcokba, fôként az érzôidegdúcokba vándorolnak, ott éldegélnek az idegsejtekben, és arra várnak, hogy bennünket érjen valami, például lázas állapot, gyomorrontás, lelki trauma, stressz, nôknél menstruáció stb. Ekkor aktiválódnak, és ellentétes irányban, centrifugálisan, az idegek mentén ismét eljutnak a nyálkahártya sejtjeihez. Újra szabadon szaporodnak, újra herpeszes tüneteket okoznak.
               Ez magyarázza az ismételten jelentkezô ajakherpeszt, s a herpeszesek gerinc- és derékfájdalmait. Ez magyarázza azt is, hogy ha nagyon legyengülünk, a herpes simplex általános tüneteket, lázas állapotot, akár agyhártya-, ill. agyvelôgyulladást is okozhat. Nem kell megijedni, mert ez nagyon ritkán fordul elô, extrém módon legyengült immunrendszerűek esetében. Azt sem árt tudni, hogy a herpesz nemcsak hólyagocskákat okoz az ajkakon, de okozhat szaruhártya- és kötôhártya-gyulladást is a szemen.
               Egyébként többféle herpeszvírus van. A szintén egyszerűnek nevezett HSV-2 (herpes simplex vírus 2) a nemi szerveket szereti, itt okoz hólyagocskákat, akár fekélyt is, nemi úton terjed.
               Az 1-es és 2-es herpeszvírusról a közelmúltban megállapították, hogy kísérleti szövetkultúrákban a sejteket képesek rosszindulatúan átalakítani és daganatképzést elindítani. Úgy néz ki, hogy nem is olyan egyszerűek ezek az egyszerű, simplex herpeszvírusok. A cél azonban nem az ijesztgetés, hanem az ismeretterjesztés. Tudni kell, hogy ma már rendelkezésre áll a megfelelô diagnosztika, terápia és kezelés is. Ezek a vírusok immunológiailag, szerológiailag (vérbôl) és energetikailag a VOLL módszerével is kimutathatók a szervezetbôl, s ha nem is egyszerűen, mégis homeopátiával gyógyíthatók. Ezek az „évszázados lakóink” a szervezetbôl kitessékelhetôk! Heveny esetben azonban allopathiás kezelésre is szükség lehet.

    A pitypang

               A pitypangot csak újabban fedezték fel ismét mint zöldségnövényt. A vegyes vadzöldségekbôl és vadfüvekbôl összeállított tavaszi saláták fontos alkotórésze.
               Pitypangot avagy gyermekláncfüvet igen sok helyen látni, út mentén, kertben, erdôn, mezôn, de a frissen szedett levelek a piacon is feltűnhetnek.
               Ha magunk szedjük a pitypangot - csak a friss, zsenge zöld leveleket gyűjtsük be! - messze kerüljük el a forgalmas autóutakat, és lehetôség szerint olyan rétrôl, kertbôl szüreteljünk, melyet az elôzô három hétben nem kezeltek vegyszerrel. Még nem virágzó növényt szüreteljünk, mert késôbb megkeseredik.
               A nyáron gyakran kaszált réteken mindig frissen újranônek, így áprilistól szeptemberig hozzájuthatunk a vitaminban gazdag friss hajtásokhoz. Piacon is csak az egészen fiatal, zsenge, kicsi és tiszta növényeket vásároljuk.
               Hogy miért együnk pitypangot? Mert igen gazdag ballasztanyagokban, kalciumban, káliumban, magnéziumban, vasban, A- és B1-vitaminban. Ezenfelül tartalmaz fehérjét, szénhidrátokat, nátriumot, foszfort, B2- és C-vitamint, niacint is. És 100 gramm mindössze 45 kcal energiát tartalmaz. A gyógyászatban is ismert vértisztító, gyomorjavító és hashajtó hatású.
               A pitypangot legjobb, ha szedés után, azonnal elkészítjük. Hűtôszekrényben, megmosva, leszárítva legfeljebb fél napig tárolható.
               A friss leveleket salátának joghurtos tejföllel vagy más mártásokkal tálaljuk. Fôzeléknek is elkészíthetjük, a spenóttal azonos módon. Jól illik hozzá a fehér bors, a citromlé, ínyencek pedig ropogósra sült szalonnakockákkal díszíthetik a salátát.


                         ÉLETTÖRTÉNET
    A család

    73. rész: Szomorkás-vidító hírek a hivatalból

               Kató csak potyára reménykedett, hogy férje egy idôre elfelejti a választást, a kampányt. Mit tud, szegény vidékrôl városra költözött háziasszony a politikáról. Honnan ismerné a cseleket, a fordulatokat, melyek egy csapásra változtatják a színtereket, cserélik a díszletet. Korai volt boldogsága. Hisz körülötte mindenki jól tudta, ha Jani egyszer beledugta kisujját a politikába, akkor nyakig bele fog mászni, nem olyan fából faragták ôt, mint aki félreáll, meghátrál.
               Így csak egy nyugodt délután jutott a családra, mert másnap már kezdôdött minden elülrôl. Megérkezett Jenô, s végre bevallotta, hogy egy igencsak talpraesett hivatali alkalmazottat sikerült lefizetnie, aki a nem kis pénz ellenében információval fog szolgálni nekik.
               - Azt hiszem, ez az ember alig várja, hogy Béla lekerüljön a polcról. Úgy tűnik, teljesen átállt a mi oldalunkra, bár ezt sosem lehet tudni, mert ravasz, mint a róka, s polgármesterék azt hiszik, hogy az ô bizalmi emberük. De nincs vesztenivalónk, addig fizetünk, amíg ô dolgozik. Utána keresünk mást helyette - mondja Jenô szinte egy szuszra, s nem zavarja az sem, hogy a nappaliban a Nemessy família apraja-nagyja jelen van. Úgy gondolja, senki elôtt nem kell titkolóznia ebben a házban.
               - Hiába, úgy néz ki, úgysem lesz választás. S most potyára dolgoznánk két évre elôre - legyint Jani lemondóan, de tagadhatatlanul ott van szemében a reménysugár, hogy mégiscsak végre tudják hajtani tervüket. Így nem bírja ki, unszolni kezdi barátját, mondjon el mindent, tövirôl hegyire, mit tudott meg a hivatalról.
               Zsuzsa mama, István tata és Kató is az asztal köré ülnek. Érzik, sejtik, hogy valami jó történet fog ebbôl kikerekedni, s különben is tudják, nekik kutya kötelességük jó képet vágni az egészhez, a kampányhoz. Mert nekik Jani mellett kell állniuk, bármi történjen is. S bár a pletykát elítélik, de azért csak nem hagynák ki, így tátott szájjal lesik, mi következik.
               - Képzeljétek el - fog bele mondandójában Jenô komótosan - apad a hivatal. Az alkalmazottak rendre mondanak fel. Már három személyrôl számolt be a besúgóm, s én nem restellettem mindhármukat felkeresni, hogy megtudjam, mi van a felmondásuk mögött.
               Három személy, láncban... az igencsak sok. Itt valami tényleg történhetett, hogy ilyen gyorsan hagyják el a süllyedô hajót. Jenô elmondja mindeniknek a külön történetét: a csinos titkárnô indította el a lavinát. Nem tűrhette tovább, hogy elôtte egy ideje nemcsak hogy titkolóznak a vezetôk - pedig neki mindenrôl tudnia kellene -, hanem meg is gyanúsították egy párszor. Azt állítják, hogy a hivatal legféltettebb titkait kiszolgáltatta az ellenségnek. Egyszer még Jenôvel is hírbe hozták, mert ugye ôt köztudottan nem kedvelik ebben az intézményben. Szegény fiatalasszony nem bírta tovább a napi célozgatásokat, sus-musokat a háta mögött. Aztán ami az egészre feltette a pontot, hogy az egyik fônöke, az a vén kéjenc kikezdett vele. Minden átmenet nélkül elmondta, hogy az ágyasa kell legyen. Mintha az is beletartozna a munkakörében hogy lefeküdjön a fônökkel, aki másként nem kapna nôt magának.
               A következô „lelépô” egy korosabb alkalmazott, aki elmondta, több mint tíz éve dolgozik a hivatalban, volt itt már sokminden, fônökbôl is került ilyen is, olyan is, de a jelenlegi hármast, a polgármestert, alpolgármestert és jegyzôt nem tudja elviselni. Hárman háromféle parancsot adnak, s mintha összebeszéltek volna, mindig más szidja le, ha nem az ô kedve szerint teljesít. Pedig évek hosszú során semmi kifogásuk nem volt ellene, csak most lett egyből bűnbak. Valószínű, hogy túl sokat tudott...
               A két nô után egy férfi is beadta tegnap a felmondását. Az, aki a legtöbbet tett a birtokokért, aki úgy ismerte a területeket, mint a tenyerét. A férfi azonban nem akar nyilatkozni. Mindössze annyit mond, hogy olyasmibe akarták belerángatni, amit a becsülete nem engedett meg. Nem ez az elsô eset; eddig ki tudott bújni a felelôség alól, de most úgy ráálltak, hogy nem volt esélye. Kilépett, meg tud élni a saját lábán is, s legalább a maga ura lesz ezentúl.
               A három ember története gondolkodóba ejtette Janit. Azon töprengett, hogy ha ennyire zavaros a hivatal vize, ha ilyen nagyok a hullámok, akkor könynyebb lesz meglovagolni ezeket.
               - Én is éppen erre gondoltam. S azt hiszem, hogy még csak néhány hetet kell várnunk ahhoz, hogy a tanácsostársak véleménye is megváltozzon. Nézd meg, szép sorban átállnak a mi oldalunkra. Olyan csapatot tudunk formálni magunk köré, amilyenrôl nem is álmodtál... márcsak azért is, mert azt suttogják a madarak, hogy a könyvelônek is kiáll a szekere rúdja, ô is belefáradt ebbe a munkába. Nemsokára eljön a mi idônk.
               Nincs vége tehát a játszmának, azaz, hogy csak ezután kezdôdik - jött rá Kató, s nagyot sóhajtva ölébe kapta a kis Matyit, hogy tisztába tegye. Pelenkázás közben is eszébe jutottak az imént hallott történetek. Egyszerűen hihetetlen számára az, hogy egy ilyen kisvárosban ennyi szemétség megtörténhet. Ô már korábban is hallott ezt-azt a hivatalról, de valahogy mindig pletykának vélte, s a hírek terjesztôit rosszindulatú rágalmazóknak, kontyosrádióknak. De Jenô ô nem mehet holmi pletykák után, csak van valami hitele a szavának!
               Most érzi igazán, hogy háziasszonyként kimaradt a körülötte zajló világból. Férje, a kenyérkeresô egy külön burokba zárta, megóvta mindentôl, ezért idegenek neki ezek a torzsalkodások, a véres, hivatali harcok. Most már sajnálja, hogy nem ment dolgozni, nem lett belôle irodai alkalmazott. De Nemessyéknél a nôk sohasem dolgoztak, s az a kis üzletvezetés, vállalkozósdi, ami néhány hónapig tartott nem nevezhetô munkának. Komoly filozofálásba kezd arról, hogy munkába áll ô is, hisz úgy érzi, még mindig nincs elkésve, hogy karriert építsen. Ekkor azonban gügyögni kezd Matyi, s Kató egybôl magához tér: dehogy megy dolgozni; neki az a feladata, hogy a kisfiú minden kívánságát lesse, anyja helyett anyja legyen, ha már családjukba küldte ôt a fennvaló.
               Sorsába belenyugodva lemegy, végzi az asszonyi teendôt - vacsorát készít. A tévében látott egy új receptet, s gondolta, kipróbálja. A sajt szeletelése közben azonban keze megáll a levegôben: azt tudja, hogy a sajtot felszeleteli, meleg vízbe teszi, s azt is, hogy utána vékonyra nyújtja, de mi az a töltelék, amivel fel kell csavarni? Töri a fejét, s nem tudja, hogy sírjon-e vagy kacagjon feledékenységén. Megkérdezné anyósát, mert együtt nézték a tévét, de ez az öregasszony mostanában mást sem tud, csak zsémbelni; most is találna valami okot, hogy felmérgesítse. Mit tegyen új találmányával - ha rosszul sikerül - nem akar leégni Jenô elôtt, aki valószínű, hogy itt marad vacsorára, így nincs más megoldása, mint a csodavacsora helyett egyszerű rántott sajtot készít.
               Már teríti az asztalt, szólítja Borit, hogy segítsen, amikor kopognak az ajtón. Három, megtermett férfi jön, Kató számára idegenek, de látja, hogy a Jenô arca mosolygósra vált, szívélyesen üdvözli ôket. Hamar kiderül, ôk is tanácsosok, Janival lenne egy kis beszélnivalójuk, azért zavarnak. Másodpercek alatt újra a választás a téma, s mit tehetne Kató? Visszamegy a konyhába, még szeletel sajtot, hogy mindenkinek bôven jusson eleség. Pedig igencsak kíváncsi, mi volt olyan fontos az uraknak, hogy otthonukban keresték meg férjét.
    (folytatása következik)
    Azaki Hakami


                         SPORT


    Jégkorong

    Gál Csaba a válogatott legjobbja

               Április 20-án, szombaton este Magyarországon véget ért a divízió I-es világbajnokság B-csoportjának küzdelemsorozata. A Dunaújvárosban és Székesfehérváron lezajlott világbajnokságot a korábbi várakozásokkal ellentétben nem a norvég, hanem a dán válogatott nyerte meg. A román válogatott utolsó, Kína elleni mérkôzésén - négy vesztes találkozó után - csak „nyögvenyelôsen” tudott nyerni, ez a gyôzelem azonban elégnek bizonyult a divízió I-es értékcsoportban való maradáshoz.
               A divízió I-es világbajnokság B-csoportjának eredményei: Norvégia - Románia 8-1, Dánia - Nagy-Britannia 5-3, Magyarország - Kína 6-0; Dánia - Románia 12-2, Norvégia - Kína 12-2, Magyarország - Nagy-Britannia 4-1; Dánia - Kína 13-0, Nagy-Britannia - Románia 5-2, Magyarország - Norvégia 3-1; Nagy-Britannia - Kína 8-3, Dánia - Norvégia 4-3, Magyarország - Románia 4-1; Norvégia - Nagy-Britannia 2-1, Románia - Kína 4-2, Magyarország - Dánia 2-6.
               A végsô rangsorban: 1. Dánia 10 pont, 2. Magyarország 8 p., 3. Norvégia 6 p., 4. Nagy-Britannia 4 p., 5. Románia 2 p., 6. Kína pont nélkül. Dánia feljutott az A-csoportba, Kína válogatottja 2003-ban a divízió II-ben mérkôzhet.
               Mondhatni a magyarországi világbajnokság nem várt meglepetését a dánok szolgáltatták, hisz öt mérkôzésükön ötször gyôztek és feljutottak az A-csoportba. Többek között a küzdelemsorozat elôtt nagy esélyesnek kikiáltott norvégokat is sikerült legyôzniük, majd a végig jól hokizó magyarok ellen kivívták a megérdemelt feljutást. A magyar válogatott egészen közel járt az A-csoportba kerüléshez, de a világbajnokság utolsó mérkôzésén nem sikerült legyôzniük a dánokat. Ennek ellenére a magyar válogatott szereplése - ismerve a magyarországi bajnokságot, illetve az ottani hoki helyzetét - nagyon jónak minôsíthetô, hisz többek között sikerült legyôzniük a tavaly még A-csoportos norvég válogatottat. A magyaroknál maradva: Ocskayék mostani szereplése nem véletlen, hisz 2001-ben - szintén a divízió I-ben - a franciaországi Grenobleben, Kercsó Árpád szövetségi kapitány irányítása alatt, sikerült - példának okáért - kétvállra fektetniük a házigazda Franciaország válogatottját. Az egy évvel korábbi franciák elleni gyôzelem már határozottan jelezte, hogy a magyar hoki az elmúlt években bizony sokat, sôt rohamosan fejlôdött.
               Tény: jóval többet, mint a romániai. A román válogatott nem okozott meglepetést ezen a világbajnokságon, Marius Gliga csapata azonban teljesítette a kitűzött célt, nevezetesen: Kína legyôzésével bent maradni jövôre is a divízió I-ben. A mérkôzés eredménye: Románia - Kína 4-2 (3-1, 0-1, 1-0). A román válogatott gólütôi: (4.37) Geru/ Elekes/ Dimache, (6.50) Selea, (19.27) Selea/ Gál/ Borsos, (57.25) Gál/ Basilides L./ Borsos. Eduard Pană, a szakszövetség fôtitkára nem sokkal a magyarországi világbajnokság után tett nyilatkozatában elmondta, hogy közelebbrôl öt év múlva lehet arra számítani, hogy a román válogatott helyt tud állni a divízió I-ben, mert akkorra nônek fel a felnôttválogatott szintjére a jelenlegi 16-18 éves jégkorongozók. Az ezen korcsoportokhoz tartozó ifjú játékosok felkészítésére nagyon sokat áldoztunk és áldozunk ezután is - fogalmazott Eduard Pană.
               Ez mind szép és jó, sôt lehetséges, de az embernek mégis az az érzése támad, hogy „magas szinten” ezúttal is - akárcsak az elmúlt években - folytatódik a mellébeszélés, s a jövôben ismét elégedettek lehetünk, ha benn marad a divízió I-ben a román felnôttválogatott.
               A magyarországi divíziós I-es világbajnokság után összeállítódott a rendezvény „álomötöse”: Szuper Levente (Magyarország) - Daniel Nielsen (Dánia), Anders Myrvold (Norvégia), Morten Green (Dánia), Ocskay Gábor (Magyarország), Mini Monberg (Dánia).
               A magyarországi világbajnoksággal párhuzamosan a hollandiai Eindhovenben került sor a divízió I A-csoportjának küzdelemsorozatára. Az elsô két játéknap eredményeit már közöltük, íme a 3. forduló eredményei: Horvátország - Dél-Korea 3-1, Franciaország - Kazahsztán 6-0, Fehéroroszország - Hollandia 15-4; a 4. fordulóban: Franciaország - Dél-Korea 10-0, Kazahsztán - Fehéroroszország 4-6, Horvátország - Hollandia 2-4; az 5. - utolsó - fordulóban: Hollandia - Dél-Korea 7-5, Kazahsztán - Horvátország 12-0, Fehéroroszország - Franciaország 3-1.
               A végsô rangsorban: 1. Fehéroroszország 10 pont, 2. Franciaország 8 p., 3. Kazahsztán 6 p., 4. Hollandia 4 p., 5. Horvátország 2 p., 6. Dél-Korea pont nélkül. Fehéroroszország feljutott a világbajnokság A-csoportjába, Dél-Korea válogatottja 2003-ban a divízió II-ben szerepel.
              A divízió I-es világbajnokság utolsó napi (április 20., szombat) műsora: (14.00) Norvégia - Nagy-Britannia, (17.30) Kína - Románia, (21.00) Magyarország - Dánia. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) kimutatása szerint a román válogatott legjobbjának a magyarországi világbajnokságon Gál Csaba bizonyult aki Dimache Ioant és Selea Bogdant elôzte meg a csapaton belüli ranglistán. Még egy ide kapcsolódó hír: május 7-14. között a svédországi Göteborgban kerül sor a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) kongresszusára.
              A divízió I-es világbajnokság utolsó napi (április 20., szombat) műsora: (14.00) Norvégia - Nagy-Britannia, (17.30) Kína - Románia, (21.00) Magyarország - Dánia. Más. Sokak számára már nem újdonság, hogy a Csíkszeredai Sportklub két játékosa, nevezetesen Nagy Attila és Balla Szabolcs közel két hete a Progym Apicom csapatával edzenek. Bencze Attila kérdésünkre megerôsítette a fentebbi hírt, majd elmondta: a két játékossal tárgyal a csapat vezetôsége és 99%-ban biztos, hogy a két csíkszeredai jégkorongozó a következô idényben a Progym Apicom színeiben fognak játszani.

    A magyarországi vébérôl
    Beszélgetés Gál Csabával

               A Gyergyószentmiklósi Progym Apicom játékosa a múlt héten véget ért világbajnokságon hátvédként szerepelt a román válogatottban, de a Kína elleni utolsó mérkôzésen a csatársorban, a center szerepkörében láthattuk játszani. A gyergyói együttes csapatkapitánya röviden válaszolt kérdéseinkre.
               - Milyen volt a fogadtatás, hol volt elszállásolva a román válogatott?
               - A fogadtatás kielégítô volt, nem panaszkodhatok. Dunaújvárosban voltunk elszállásolva. Itt két ízben elôfordult, hogy nem volt melegvíz-szolgáltatás.
               - Milyenek voltak belülrôl a mérkôzések?
               - Az volt a helyzet, hogy az esetek túlnyomó részében védekeztünk, ez így történt a norvégok, a dánok és az angolok elleni mérkôzéseken. Roppant erôs ellenfelek voltak, kimondottan magas szintű hokit játszanak. Az angolok például inkább a test-test elleni küzdelmet részesítették elônyben, a többiek játékstílusa inkább a technikára épül.
               - A magyar válogatott elleni mérkôzésen, 2-1-es hazai vezetésnél kihagytál egy óriási gólhelyzetet...
               - Igen. A kék vonal közelében szembeléptem és „elloptam” a magyar hátvédtôl a korongot, s szembe korcsolyáztam Szuper Leventével.
               - Gólhelyzet lett a dologból...
               - Úgy gondoltam, hogy a magyar kapus lába között juttatom a hálóba a korongot, de Szuper a térdével hárítani tudott. Úgy éreztem és el kell mondjam, hogy ellenünk már nem játszottak anynyira jól a magyarok, mint például a norvégok ellen.
               - A Kína elleni mérkôzésen a csatársorban játszottál...
               - Valóban így volt. Az történt, hogy azon a mérkôzésen Adorján játszott a hátvédsorban, ekképp én csatárként szerepelhettem.
               - Melyik válogatott játékstílusa tetszett leginkább?
               - A dánoké.

    Labdarúgás

    Továbbra is elsô a Metrom

               Az elmúlt szombaton a 22. forduló mérkôzései kerültek megrendezésre a C-osztályú bajnokságban. A VII. csoportban az alábbi eredmények születtek: Nagyszebeni AMSO - Fogarasi Nitramonia 0-1, Nyárádtôi Unirea - Dicsôszentmártoni Chimica 1-1, Sepsiszentgyörgyi FC - Viktóriavárosi Viromet 2-0, Székelyudvarhelyi Budvár - Brassói Metrom 1-1, Szecselevárosi Precizia - Bucegi Predeal 1-0, Minerul Berbesti - Földvári Energia 1-0. A Marosvásárhelyi Gaz Metan és a Brassói Romradiatoare szabadnapos volt.
               A rangsorban: 1. Metrom 45 pont, 2. Dicsôszentmárton 44 p., 3. Szecselevárosi Precizia* 40 p., ... 14. Nagyszeben 20 p., 15. Gyergyói Jövô 10 pont. (* A Szecselevárosi Precizia csapata 7 ponttal büntetve.)
               A következô forduló (április 27., szombat) műsora: Viktóriaváros - Nagyszebeni AMSO, Fogaras - Romradiatoare, Metrom - Szecseleváros, Bucegi Predeal - Minerul Berbesti, Marosvásárhelyi Gaz Metan - Nyárádtôi Unirea, Dicsôszentmárton - Sepsiszentgyörgyi FC. A Székelyudvarhelyi Budvár és a Földvári Energia csapata szabadnapos.

    Megyei foci
    Megbüntettek két csapatot

               A Hargita megyei D-osztályú bajnokság 16. fordulójának eredményei: Székelykeresztúri Egyesülés - Salamási Tudomány 0-0, Tusnádfürdôi Sólymok - Galócási Komplex 3-5, Székelyudvarhelyi Hargita - Tölgyesi Real 1-0, Ditrói Ditroit - Maroshévízi Maros 3-0 (játék nélkül), Remetei Maros - Balánbányai Bányász 0-0. Mivelhogy a 15. fordulóban Székelykeresztúr csapata nem jelent meg Galócáson, a mérkôzés eredményét 3-0 arányban a hazai együttes javára írták. A ditrói és a tölgyesi ifjúsági csapatok sorrendben másodszor nem jelentek meg a műsoron szereplô bajnoki mérkôzésükön. Ezért a Megyei Labdarúgó Bizottság úgy döntött, hogy az említett együttesek felnôtt csapataitól büntetésként levonnak 2-2 pontot. A bajnoki rangsor élmezônye: 1. Galócás 46 pont, 2. Balánbánya 40 p., 3. Tusnádfürdô 30 pont.
               A következô - 17. - forduló (április 27/28.) műsora: Balánbánya - Galócás, Salamás - Tusnádfürdô, Tölgyes - Ditró, Remete - Székelyudvarhely. A Székelykeresztúri Egyesülés csapata szabadnapos.

    Kis foci vb-történet
    2002 a világbajnokság éve

    (folytatás elôzô lapszámunkból)
               Világszerte barátságos mérkôzéseket játszodnak az idei Dél-Koreában és Japánban sorra kerülô közös rendezésű világbajnokságra kijutott nemzeti válogatottak. Az elmúlt szerdán például a címvédô franciák Párizsban mérkôztek az orosz válogatottal. Eredmény: Franciaország - Oroszország 0-0. A múlt hét közepén lejátszott további formaellenôrzô mérkôzések érdekesebb eredményei: Portugália - Brazília 1-1, Japán - Costa Rica 1-1, Lengyelország - Románia 1-2, Németország - Argentína 0-1, Anglia - Paraguay 4-0, Olaszország - Uruguay 1-1, Dánia - Izrael 3-1, Észak-Írország - Spanyolország 0-5. Ebben az idôszakban a nemzeti válogatottak szakvezetôinek nem titkolt célja, hogy május 31-ig, az idei világbajnokság kezdetéig kialakítsák az illetô nemzetet képviselô legütôképesebb játékoskeretet. E célt szolgálják tehát az idei, 17. labdarúgó-világbajnokságot megelôzô barátságos mérkôzések, amelyek sora korántsem fejezôdött be.
               Folytatva visszatekintônket: következik a sorban a hetedik világbajnokság, amelyre 1962-ben, Chilében került sor. Ezúttal is 16 válogatott jutott a döntôbe a selejtezôkön induló 56 nemzeti csapat közül.
               VII. világbajnokság - 1962, Chile
               Döntô: Brazília - Csehszlovákia 3-1 (1-1)
               Góllövôk: Amarildo, Zito, Vava, illetve Masopust.
               Brazília: Gilmar - D. Santos, Mauro, N. Santos, Zito, Zozimo, Garrincha, Didi, Vava, Amarildo, Zagalo.
               Csehszlovákia: Schroiff - Tichy, Popluhar, Novák, Pluskal, Masopust, Pospichal, Scherer, Kadraba, Kvasnak, Jelinek.
               A végsô rangsorban: 1. Brazília, 2. Csehszlovákia, 3. Chile.
               Brazília megvédte tehát az 1958-ban elôször megszerzett világbajnoki címét, ekképp a hetedik vébé után Brazília, Uruguay és Olaszország 2-2, a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) pedig egy világbajnoki címmel büszkélkedhetett.
               Négy évvel késôbb ismét Európában - Anglia - került megrendezésre a sorrendben nyolcadik labdarúgó-világbajnokság. 51 ország válogatottja indult a selejtezôkön, végül 14 válogatott harcolta ki a részvételi jogot, a brazilok selejtezô nélkül - akárcsak négy évvel korábban -, a címvédô, a házigazda angolok a rendezô ország jogán vehettek részt a szigetországi világbajnokságon.
               VIII. világbajnokság - 1966, Anglia
               Döntô: Anglia - NSZK 4-2 (1-1, 2-2, 3-2)
               Góllövôk: Hurst 3, Peters, illetve Haller, Weber.
               Anglia: Banks - Cohen, J. Charlton, Wilson, Stiles, Moore, Ball, Hunt, B. Charlton, Hurst, Peters.
               NSZK: Tilkowski - Höttges, Schulz, Schnellinger, Beckenbauer, Weber, Held, Haller, Seeler, Overath, Emmerich.
               A végsô rangsorban: 1. Anglia, 2. NSZK, 3. Portugália.
               Az angliai világbajnokság egyik legemlékezetesebb mérkôzését a két évvel korábban olimpiai bajnokságot nyert magyar és a világbajnoki cím védôje, a brazíl válogatott játszotta. Eredmény: Magyarország - Brazília 3-1 (1-1).
    (folytatása következik)

    Asztalitenisz
    Megyei szintű verseny következik

               Az elmúlt vasárnap a Gépgyártóipari Iskolaközpont tornatermében került megrendezésre az idei harmadik diákverseny. A bejegyeztetés elôtt álló Gyergyói Asztalitenisz Klub szervezésében sorra került rendezvény legjobbjai: 9-14 évesek: 1. Kiss Adorján, 2. Kastal Zoltán, 3. Kémenes Sándor; 15-19 évesek: 1. Györfi Szabolcs, 2. Bara Csaba, 3. Portik Ferdinánd.
               Április 28-án, vasárnap újabb amatôrversenyt rendeznek a fentebb említett helyszínen. A 9.00 órai kezdettel sorra kerülô felnôttek számára kiírt nyílt, páros verseny meghívottjai: maroshévízi, csíkszeredai és a környezô falvak asztalitenisz-kedvelôi.
               Ide kapcsolodó érdekesség, hogy városunkban elôször kerül sor hasonló jellegű asztalitenisz-versenyre.


    Tekerôpatak
    Elszállítottak egy betongyűrűt

               Mintegy három hete történt, hogy ismeretlen tettesek kiásták, majd elszállították a tekerôpataki síugrósánc egyik betongyűrűjét, amely évekkel ezelôtt a vízelvezetés könnyítése céljából volt lefektetve. Annak idején azért volt szükséges ez a munkálat, mert a nagy ugrósánc lejtô ívében bizony gyakran megállt a víz, ami kellemetlenségeket okozott. A meglehetôsen furcsa esetre a Gyergyótekerôpataki Sportegyesület vezetôi hívták fel figyelmünket, akik április 23-án, kedden ismeretlen tettes elleni feljelentést nyújtottak be a gyergyóújfalvi rendôrörsön.
               Amint azt Bernád Csabától, a sportegyesület elnökétôl megtudtuk az eltávolított betongyűrű mintegy 5 méter hosszú, az átmérôje pedig 120 cm-re tehetô. Az elszállított betongyűrű anyagiakban kifejezett értéke manapság meghaladja a 20 millió lejt.
               - A szomorú az egészben az - fogalmazott Bernád Csaba -, hogy nekünk nem szólt senki, hogy valahol esetleg szükség lenne az elszállított betongyűrűre. A másik fájdalmas pont az, hogy ebben az esetben a sportegyesület tulajdonáról van szó. Ezzel a tettel tulajdonképpen megkárosították az amúgy sem fényes anyagi keretek között működô egyesületet, amelynek keretén belül asztalitenisz-, labdarúgó- és síszakosztályok léteznek.
               A síugrósánc közelébôl eltávolított betongyűrűt a sportegyesület vezetôi az eset után néhány nappal megtalálták a tekerôpatakiak közbirtokossági erdôrészének közelében.
               Nem feladatunk kideríteni - ezt majd megteszik az illetékesek - azon személyek kilétét, akik kiemelték és elszállították az alapjában fontos szerepet betöltô betongyűrűt, de annyit azért megjegyeznénk, hogy ezen elgondolkodtató tények semmi esetre sem minôsülnek jó példának.
               Mert mi marad a létesítménybôl, ha holnap-holnapután az arrajárók - a fenti példán felbuzdulva - magukkal visznek egy-két deszkát, a még mindig impozáns vasazat néhány csavarját és így tovább.
               A tekerôpataki síugrósánc megóvása mindannyiunk feladata kell legyen. Nem szabad elfeledni, hogy a síugrósáncon lezajlott rendezvények nem is olyan rég nemcsak az országban, hanem a határokon túlra is szállították a Gyergyói-medence és - elsôsorban - a falu jó hírét.

    Sakk

               Április 28-án, vasárnap 8.30 órai kezdettel az Astoria szállóban kerül megrendezésre a városi bajnokság sorrendben negyedik fordulója. A márciusi harmadik fordulóban összesen 22 sportágkedvelô ült a 64 mezôs táblák mögé, hogy eldöntsék ki a legjobb.
               Emlékeztetôül közzétesszük a márciusi - hétfordulós, svájci rendszerű - verseny után kialakult rangsor (felnôttek) élmezônyét: 1. Becze László (Szárhegy) 6 pont, 2. Nagy Zoltán (Csomafalva) 5,5 p., 3. Balázs K. Csaba (Gyergyó) 5 ponttal.
               Az ifjúságiaknál: 1. Baki Lóránt 4 pont, 2. György Dániel 3 p., 3. ifj. Nagy Zoltán 2 pont.

    A Ditroit SE nyilatkozata

               Tisztelettel szeretnénk közzétenni és kifejezni tiltakozásunkat - különösen az utóbbi tapasztalataink következtében -, mivel egyre inkább megérezzük, hogy a mérkôzéseink játékvezetôi nincsenek kellôképpen felkészülve. Itt különösen a Salamás - Ditró és a Szentlélek - Ditró mérkôzésekre gondolunk.
               Lehetetlen, hogy egyenlô tudással rendelkezô csapatok között az eredmény annyira eltérô legyen. Tudatni szeretnénk, hogy csapatunk vezetôi kemény munkát végeznek azért, hogy létrejöhessenek a mérkôzések, itt elsôsorban az anyagi háttér biztosítására gondolunk. Sajnos ezek az igazságtalanságok, ahhoz vezetnek, hogy támogatóink megvonják segítségüket és ez a csapat felbomlásával járhat. Mivel ez most sajnos „természetes”, de mi magunk nem tudjuk a feltételeket megteremteni.
               Tisztelettel kérünk nagyobb odafigyelést és a játékvezetôk ténykedésének felülvizsgálását, s a mérkôzések alatt a szabályok betartását. (Fenyegetôzéseink csupán a határt nem ismerô igazságtalanságok szüleménye, ami nagyon mélyen érintette csapatunk tagjait.)
               Köszönjük a meghallgatást annak reményében, hogy a változás megtörténik.
    Kovács Árpád András, Bajkó József, Héja József Zoltán
    Ditró, 2002. április 16.

    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


    ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk

               Arisztid lemegy a Rákóczi térre egy lányt felcsípni. Kiválaszt egyet de az nagyon sokat kér.
               Sok válogatás után talál egy csajt aki száz forintért hajlandó vele elmenni.
               Egy hét után találkozik a csajjal és nekiront:
               - Te rohadt lotyó, lapostetűt kaptam tôled!
               Mire a csaj:
               - Hát mit akarsz azért a nyomorult száz forintért, selyemhernyót?
               * * *
               - Mi van ráírva a roma kisebbség által használt gumióvszerre?
               - Húzd rá cigány!!!
               * * *
               - Ha engedi mindig mással táncolni a feleségét, a végén még megszöktetik - mondja egyik férfi a másiknak.
               - Hat éve reménykedem.
               * * *
               A tanár figyelmezteti a diákokat:
               - El ne mulasszátok 20:50-kor a holdfogyatkozást!
               A hátsó padból megszólal egy hang:
               - Melyik csatornán lesz?
               * * *
               Reggel bemegy a törzsvendég 8-kor a kedvenc kocsmájába.
               - Egy sört? - kérdi a csapos.
               - Nem gondolod, hogy kicsit korán van hozzá?
               - A sörhöz? - kérdi a csapos.
               - Nem, a hülye kérdésekhez!
               * * *
               Bemegy a bárba egy vendég, elôvesz egy befôttesüveget és kirakja a pultra. Rendel egy martinit, kiveszi belôle az olajbogyót, belerakja az üvegbe, majd megissza az italt. Ezután rendel még egyet, majd még egyet, egészen addig, amíg az üveg meg nem telik. Ekkor rácsavarja a kupakot és elkezd készülôdni. A pincér nem bírja tovább:
               - Árulja már el, mire volt ez jó?
               - Semmi különös - mondja a vendég. Csak a feleségem leküldött a boltba olajbogyóért...
               * * *
               Esküvôi szertartás. A menyaszszony már ott áll az oltár elôtt, a násznép is felsorakozott, amikor befut a vôlegény, egy rakás golfütôvel a hátán.
               - Te meg mit akarsz azokkal az ütôkkel? - kérdi döbbenten a menyasszony.
               - Csak nem azt mondod, hogy ez egész nap el fog tartani? - lepôdik meg a férj.
               * * *
               - Mi az, ami több embert öl meg évente, mint a harci kutyák, és az intelligenciaszintje nem éri el azokét?
               - Biztonsági ôr.
               * * *
               - Isten miért a szôke nôt teremtette meg elôször?
               - Mert az volt a legegyszerűbb!
               * * *
               A helyszín Amerika. Autóbaleset történik, egyik autóban 4 fehér, a másik autóban 4 fekete bôrű sérült. Kijönnek a mentôk, elkezdik ellátni a fehér sérülteket, a feketék ott nyögdécselnek az árokban. Az egyikük megunja és szól a mentôsöknek:
               - Helló, velünk mi lesz? Miért csak a fehérekkel foglalkoztok?
               - Ismered a színeket?
               - Hát persze!
               - Milyen színű a mentôautónk?
               - Hát fehér.
               - Na látod! Értetek majd a fekete jön...
               * * *
               - Miért nem kapott jogosítványt a gepárd?
               - Mert sohasem áll meg a zebránál.
               * * *
               Mit énekelnek a molyok a szekrényben?
               - Eddablúzt...
               * * *
               - Mi az? Elefánt lábujjai között apró barna foltok?
               - Lassú busmanok.
               * * *
               - Honnan tudod, hogy túl kövér vagy?
               - A Greenpeace aktivistái visz-sza akarnak tuszkolni a tengerbe.
               * * *
               - Miért rossz szeretôk a rodeósok?
               - Mert azt hiszik, ha 8 másodpercig sikerül rajta maradniuk, akkor az már egy jó menet.
               * * *
               - Mi az? Kicsi, szürke, és alig kap levegôt.
               - Egér a marson.
               * * *
               - Mi az, zöld és nagyon arisztokratikus?
               - Nemespenész.
               * * *
               - Ha a folyóba ugrom, megmentesz drágám?
               - Ha azt mondom igen, beleugrasz?

    Horoszkóp
    április 25 - május 1.

               KOS (III.21-IV.20.)

               Nehéz döntés elé kerül fôleg akkor, ha szívét, szeretetét az utóbbi idôben kétfelé osztotta. Kiderülhet minden, és az sem kizárt, hogy két szék között a pad alá esik. Munka terén alighanem elsajátította azt a képességet, hogy a kölcsönös elônyöket szem elôtt tartva, céljainak meg tudjon nyerni másokat.
               BIKA (IV.21-V.20.)
               Otthonában elszabadulhat a pokol. Úgy érzi partnerével nem tud zöldágra vergôdni az eddig már jól bevált módszerekkel. Duzzogás helyett keressen inkább kompromisszumos megoldást! Munkájával, terveivel kapcsolatban elemezzen át mindent újra!
               IKREK (V.21-VI.21.)
               Vitás kérdések rendezésére, telek - ingatlan, vagy autó vásárlására ez a hét kiváló! Párkapcsolatában a problémák zöme a hibás kommunikációból fakad. A legkisebb kétség esetében is maradjon nyugodtan ülve, tisztázza kedvesével, hogy megértette-e az Ön szavait?
               RÁK (VI.22-VII.22.)
               Néhány humoros megjegyzéssel, könnyed hozzáállással, látványos bonyolítással a legnagyobb akadályok is átvészelhetôk. A tanulás, sport és művészet eseményei szuper lehetôséget teremtenek társkapcsolat létesítésére.
               OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
               Amennyiben partnere, vagy üzlettársa láthatóan, észrevehetôen hazudik Önnek, feltehetô, hogy az egész kapcsolatrendszerük egy merô hazugság. Nem kellene tennie valamit? Ha Ön alkalmazott, munkájával kapcsolatosan rendkívüli teljesítményt várnak Öntôl.
               SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
               Mostanában egyre több baráti meghívást kap. Mindenütt egyedül igyekszik megjelenni, a párja nélkül, abban a reményben, hogy legalább flörtölhet egy kicsit. De vigyázzon, amint kedvese rájön turpisságára, nem fogja megdicsérni! A héten érdemes lenne szerencsejátékkal is próbálkoznia.
               MÉRLEG (IX.24-X.23.)
               Bár szereti a szép, ízléses dolgokat, a kényelmet, alaposan meg kell gondolnia, honnan, kitôl, mit vásárol! Ha csak a gyanúja is felmerül az átverésnek, azon nyomban lépjen vissza az üzlettôl! Hivatására, ügyei gördülékenyebb alakítására szánjon több idôt és figyelmet!
               SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
               Munkája mostanában egyre nehezebbnek, terhesebbnek tűnik. Ha eléri a mélypontot, agya felpörög és a szükség meghozza a nagyszerű ötleteket. Egészségét azonban alaposan megviseli ez a mentális hullámvasút. A szerelemtôl megvakult Skorpió, hallgasson a barátok figyelmeztetésére!
               NYILAS (XI.23-XII.22)
               A növekvô holddal egyidejűleg nô Önben az erô. Ezt felhasználhatja mindahhoz, amibe belekezd. Ki kéne használni ezt a pár napot, méghozzá úgy, hogy egyenrangú félként konzultál az illetékesekkel. Utazást tervezget, romantikusat, olyat, amilyen még a kezdetén volt.
               BAK (XII.23-I.20.)
               A csillagok jelzik, hogy itt van újra a változtatások idôszaka. Szerencsésen vásárolhat, eladhat, úgyhogy nincs sok ideje vágjon bele! A gyors bonyolításban számíthat barátai segítségére, és jogi képviselôje bölcs tanácsaira.
               VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
               A lázadás és az alkalmazkodás között vívódik, ami sajnos gyakran tükrözôdik otthoni életében is. Munkáját illetôen tele van jobbnál jobb ötletekkel. Viszont ôszintesége miatt sokszor becsapják. A szerelemben ez a hét újat csak annak hoz, akinek kialakulóban van kapcsolata.
               HALAK (II.20-III.20.)
               Kreativitását ezen a héten lehetôleg az otthoni feladatok közt élje ki! Ideje lenne már rendezni az ide-oda bedobott iratokat, kivenni szekrényébôl a már feleslegessé vált ruhákat... stb. Kenyérkeresô munkájára fordítson több figyelmet.

                           Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2002

                Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
                 sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                            a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!