Átmeneti élet

           Nap mint nap találkozunk a már banális kifejezéssel: átmeneti idôszak. Lehet, hogy sokan nem értik, mit is rejt ez a titokzatos szópár, de azt merik sejteni, hogy ha ezen az idôszakon túljutunk, akkor már minden rendben lesz. Ezzel csak az az egyetlen probléma, hogy már tíz év elmúlt, és még nem sikerült „átmenni" az idôszakon. Az állam ezzel ellentétben kitartásra biztat, és egy távolban lebegô sivatagi látomással etet.
           Az átmeneti idôszakot Romániában azért találták ki, mert e periódus alatt egyesek átmenthetik a volt szocialista rendszer vagyonát a saját nevükre. Ez azonban, úgy látszik, hosszabb idôt vesz fel, mint gondolnánk. Ugyanis elsô lépésként romba kell dönteni mindent. Egyrészt azért, hogy olcsóbb legyen a megvásárlása, másrészt pedig azért, hogy nehogy valamelyik nyugati kapitalista megkaparinthassa. Tervszerűen megy minden. Idôközben, szórakozásként pedig ki lehet próbálni mindenféle nyugati huncutságot. Lásd: Caritas, SAFI, Bingo, FNI, stb. Ezekhez társulnak a menetrendszerűen, havonta csôdbe jutó bankok, amelyek persze a nép pénzén nôttek fel, és bukás után a népnek nem adják vissza a pénzt. Logikus.
           Az államhatalom a maffiával karöltve süllyeszt el dollármilliókat. Ezek a pénzek bárhonnan érkezhetnek, mert seperc alatt el is tüntetik ôket. Léteznek szociális támogatás céljából épült tömbházak, szeretetotthonok, gyerekotthonok, otthontalanotthonok, árvaházak, stb., amelyek csak papíron szerepelnek, ám a pénz az már rég valakinek a zsebét nyomja. Ezt bizonyítja a most zajló Vântu-botrány is. A pofa olyan magas szinteken lopta össze a 34 millió dollárját, hogy be sem merik zárni. Iliescu – igen, az államelnök –, például nem tudta, hogy az alapítványát is támogatta ez a Vântu nevű úriember. Érthetô, nem?
           Na, de mi jut nekünk, a pórnépnek ebbôl az átmeneti idôszakból? Hát, például a határtalan horizontok, a kimeríthetetlen esélyek, a nyitott kapuk ábrándja, az új világ reménye, a távolban egy fehér vitorla, a tavasz illata, a nyár melege, az ôsz színessége és a tél szépsége. Mindezt az állam biztosítja. Ehhez adódik hozzá bónuszként minden évben egy Nap körüli utazás. Meg lehetünk elégedve.
           Én azt hiszem, hogy már nem érem meg az átmenet végét. Az is valószínű, hogy nem is lesz. Románia berendezkedett egy örökké tartó átmenetre. Így legalább mindenre van/lesz magyarázat és van/lesz remény is. Hiszen az Ígéret Földjének fata morganája ott kell lebegjen a szemünk elôtt. Ezt majd törvénnyel fogják szabályozni, és az RMDSZ kedvéért magyarul is lebeghet.
           Ne legyenek hiú reményeink. Az átmeneti idôszak egy másik átmeneti idôszakba torkollik, valahogy úgy, mint az egyik szennycsatorna a másikba. De nihilo nihil, semmibôl semmi sem lesz.
Ábrahám Imre

Szálkák és gerendák

           Ha valaki még nem hallotta volna (hisz már régóta suttogják a városban): az idei költségvetés katasztrofálisnak ígérkezik. Elég ha annyit mondok, hogy a bevételi oldalon kisebb összeg áll (lejben), mint a tavaly, miközben az infláció minden optimista elôrejelzés ellenére meghaladta a harminc százalékot. (A furcsa ebben az, hogy ugyanakkor az idei adók magasabbak, mint a tavalyiak. A magyarázat pedig legnagyobb részt abból áll, hogy az állam az idén sokkal többet tart meg ezekbôl magának. Megteheti, mert Romániában ugye bármit meg lehet tenni.) Lényeg az, hogy nagyon nehéz év elébe nézünk, ez szent! Ilyenkor szokta a jó gazda alaposan megnézni, hogy honnan tudna némi pénzre szert tenni, illetve hogy hogyan osztja be azt a keveset, ami van. Nézzünk néhány példát arra, hogyan érti ezt a mi polgármesterünk.
           Kezdjük azzal, hogy már tavalyról cipelünk néhány milliárdnyi adósságot. Ennek legfontosabb oka pontosan az, hogy Pál Árpád nem tartott be egy tanács-határozatot, egészen pontosan nem kötötte meg az adásvételi szerzôdéseket a fôtéri üzletekre, így azok nem fizettek se részletet, se bért a tavalyi évre. Ez látható módon egyáltalán nem zavarja a polgármesterünket, legalábbis egyszer sem hallottam arról, hogy nyilvánosan önkritikát gyakorolt volna, avagy megpróbált volna valamit tenni, hogy bár a veszett fejsze nyelét mentse. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy egyenesen büszke „hôstettére". Hogy ez mennyire írható a dicsôségére, azt ítélje meg ki-ki maga.
           Másik, még tavalyról ránk maradt „öröksége" a szemét-illeték. Abban a kérdésben is született egy jó határozat (szerintem), amit sikerült 80%-ban elszabotálni. Az eredmény pedig az lett, hogy az emberek nem fizették be a pénzt, a helyzet semmit nem javult, s ennek egyenes következménye az lesz, hogy az idén még kevesebben fizetnek, így várhatóan legalább 1 milliárd lejjel kevesebb jön be ebbôl az illetékbôl. Ebbôl a pénzbôl pedig jó nyugodtan lehetne új kukákat, illetve szemetes autót venni (fôleg lízingelni), s a szemét-kérdést év végéig nagy vonalakban sínre tenni. E helyett a város az idén is szemetes, mocskos lesz, a Közüzemek pedig ugyanazokkal a lerobbant autókkal fogja szállítgatni a szemetet, amelyek tavaly, tavalyelôtt, vagy tíz évvel ezelôtt.
           S akkor térjünk az idei évre, illetve a kevés pénz elköltésére.
           A polgármester már felvázolta két dédelgetett tervét. Bár ne tette volna.
           Az egyik ugyanis arról szól (amúgy ezt már beharangozta a sajtótájékoztatókon is), hogy bérlakásokat fogunk építeni fiatal házasoknak. Ez egy hatalmas lehetôség, hasonló az egykori szociális-lakás programhoz. Az állam adja a pénzt, csak el kell venni, legalábbis így szól a reklám. Aztán az ember kicsit utánanéz, s megtudja a részleteket is. Például azt, hogy akkor lehet az egészbôl valami, ha a város fel tud ajánlani erre a célra tulajdonában levô, már közművesített területet. Nálunk ez nem áll fenn, azazhogy csak részben. Terület épp kerülne, de vagy nincs közművesítve (s a közművesítés ugye nem két lejbe kerül majd), vagy szűk, tehát nem lehet rá normális lakást építeni, csak tömbházat. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a terveket is a helyi tanács kell kifizesse, s már alakul a teljes kép. Eszerint (ha netán „szerencsénk van", s bekerülünk a programba), akkor miután kifizetünk néhány tízmilliót (úgy százig el), fel fognak épülni olyan lakások, amelyek nem lesznek közművesítve (mert azt kétlem, hogy mostanában lesz rá pénze a városnak), illetve olyan tömbházlakások, amik a kutyának sem kellenek majd. Ugyanis a tömbházlakásokról annyit tudni kell (túl azon, hogy most is van egy csomó olyan a városban, amiben senki sem lakik), hogy ha az állami fűtéstámogatás tovább folytatódik, akkor annyira drága lesz a fenntartásuk, hogy nem hogy fiatal házasok, de sikeres vállalkozók sem fogják tudni megfizetni azt. Ha ezt valaki meg tudná magyarázni Pál Árpádnak...
           Ami pedig az egészre felteszi a koronát: polgármesterünk az idén is kollégiumot akar építeni a Csíky-kertben a fôiskolásoknak. Erre már a tavaly is pályázott, szerencsére akkor nem kapott rá pénzt, de az idén újra meg akar próbálkozni. Igaz, hogy a város már egy csomó pénzt beleölt a fôiskolába, igaz, hogy a kollégiumban nem a gyergyószentmiklósiak laknának, igaz, hogy ha esetleg felépül, akkor esély van arra, hogy a diákok egy része oda költözik, s bevétel nélkül hagy néhány szentmiklósi családot (azokat, akiknél most albérletben laknak a diákok), igaz, hogy ha elnyeri a támogatást, akkor is a város kell állja a költségek egy részét, de mindez nem riasztja el Pál Árpádot. Ô a fejébe vette, hogy kollégium kell. A város egyéb bajai nem számítanak!
Árus Zsolt

Hírek a városházáról

           Az év legelsô sajtótájékoztatóján Nagy István titkár és Kémenes Miklós, a közigazgatási osztály vezetôje számolt be a legfrissebb eseményekrôl:
           * Hétfôn délután a tanácsosok megvitatták a 2002-es évre vonatkozó költségvetés-tervezetet. A megbeszélteket az illetékes szakbizottságok beillesztik a határozattervezetbe, amelynek elfogadására a legközelebbi tanácsülésen, e hét folyamán fog sor kerülni. A tanácsülés témája lesz még Vencser Sándor igazolása a városi tanácsba, illetve a az illetékes minisztérium által építendô 70 lakás kérdésköre is.
           Az idei költségvetésrôl egyelôre csak annyit tudtunk meg, hogy városunknak 104 milliárd lejbôl kell gazdálkodnia, amelybôl közel negyven származik helyi bevételekbôl, a többit az állam osztotta vissza. Kémenes Miklós megjegyezte: tizenkét év alatt ez az elsô eset, hogy már januárban elkészül a költségvetés.
           * A novemberi és decemberi fűtéspótlékok kifizetésére egyelôre nincs kilátás. Az összesítések után kiderült: novemberre közel kétezer kérés került a hivatalba a fűtéspótlék igénylésére, amelybôl kétszázhetvenet visszautasítottak, a kifizetendô támogatás összege azonban így is 760 millió lejre rúg.
           * 2002 január elsejétôl a negyedik gyerekig minden élve született kisbaba után 1 400 000 lejt kap az anyuka újszülött-támogatásként. Ez az összeg csak addig igényelhetô, míg a gyerek be nem tölti a hat hónapot. A tavaly született kisbabák anyukái 360 000 ezer lejt kaptak, ellenben a gyerek egyéves koráig felvehették ezen összeget.
           * Ugyancsak 2002 január 1-tôl érvényes a garantált minimáljövedelemrôl szóló 416/2001-es törvény (ez tulajdonképpen a korábbi szociális törvény új változata), melyet Kémenes Miklós ismertetett a sajtóval. Ebben bennefoglaltatik, hogy kinek jár szociális segély, illetve fűtéspótlék, és korántsem kedvezô. Az új törvény értelmében egyedülálló személy esetében 630 ezer lej a létfenntartáshoz szükséges havi jövedelem, kéttagú családnak 1 134 000, háromtagúnak 1 575 000, négytagúnak 1 953 000, öttagúnak pedig 2 331 000 lej havonta. Ha valamely család havi jövedelme nem éri el a törvény által megszabott minimumot, a polgármesteri hivatalba kell kérést benyújtani, és felpótolják a jövedelmet a meghatározott minimumig. Ugyanez az eljárás a fűtéspótlékkal is, csakhogy ebben az esetben a minimáljövedelemhez a központi fűtésrendszerre csatoltak esetében 500 000, a magánházban lakók esetében pedig 250 000 lejt kell hozzáadni, a támogatást pedig nem pénzben adják, hanem egyenest a Közüzemekhez utalják át, akárcsak eddig. A magánházban élôk tüzelôanyagot kapnak támogatás fejében. A fűtéstámogatásra ugyanazon iratcsomót kell összeállítani, amelyet a szociális segélyre, és ki kell tölteni még egy kérvényt. Ezen kívül minden jövedelemrôl – legyen az fizetés, gyereknevelési pénz, gyerekpénz, munkanélküli segély, nyugdíj, támogatás, vagy az érdemösztöndíjon kívül bármiféle ösztöndíj – igazolást kell az iratcsomóhoz csatolni. Az iratcsomó összeállítása után a kérvényezôket meglátogatja otthonukban a szociális iroda valamely alkalmazottja, egyfajta felmérést végezni, így kiszűrve a csalni próbálkozókat. A szociális segélyben részesülô munkaképes egyének kötelesek önkéntes munkát végezni, havonta legfennebb 72 órát.
           A támogatások igénylésére várhatóan jövô héttel kezdôdôen lehet formanyomtatványokat kérni a hivatalból.
           * Kercsó Attila alpolgármester felkéri az autótulajdonosokat, hogy az útszéli parkolásokat úgy oldják meg, hogy más jármű is elférjen az adott utcában. Arra is felhívja lakosság figyelmét, hogy a hóeltakarítás kötelezô úgy a magánszemélyeknek, mint az intézményeknek. Azt is elmondotta, hogy felszólításokat küldött emiatt az intézményekhez, mégsem végeztek hóeltakarítást portájuk elôtt.
Pál Hajnalka

Kislányt hozott az új esztendô

           Nagy az öröm Gálléknál: 2002 elsô gólyája Nórát hozott. Gáll Árpád tanácsos, társasvezetô unokája az új esztendô elsô napján, 11 óra 40 perckor látott napvilágot. Súlya 3,25 kg és 51 cm hosszú.
           Az anyuka, Ildikó, valamint az apuka, a Fogarassy Mihály Általános Iskola aligazgatója, Árpád otthonukban babusgatja már a kicsit. A szülésrôl Ildikó elmondotta, szerinte nem létezik könnyű szülés, de egyáltalán nem jelentett akadályt az, hogy az ünnepek kellôs közepén jött Nórácska. Ugyanolyan odafigyeléssel, hozzáértéssel törôdtek a vajúdó aszszonnyal, mintha hétköznap lenne. Ezért is hálás dr. Marc Gheorghe szülész-nôgyógyásznak, valamint a bábasszonynak, Pál Erikának.
           Az asszonyka csupán afölött nem tud napirendre térni, hogy az ô kislánya volt az elsô ebben az évben. Új év, új gyermek. Az övé. Valamiféle jelnek tartja ezt. Az apa pedig úgy látja, ez a legszebb ajándék, amit így, rögtön az év elsô napján kaphattak.
           Nóra – ki nevét jövendôbeli keresztanyjáról kapta – még nem akarja kinyitni a szemeit, talán nem is sejti, hogy a maga 3,25 kilójával teljesen fejére állította a Gáll családot; körülötte forog azóta a világ, s szülei alig várják, hogy rájuk nézzen, megszólaljon, járni tudjon. Mit kívánnak neki? Hogy sok szeretetet kapjon másoktól, mert hogy szüleitôl a legjobbakat fogja kapni, az biztos.
           Élj sokáig Nórácska, nôjj nagyra!
Balázs Katalin

Nagy Attila igazgató
A Közüzemek vezetésérôl

           Sokféle szóbeszéd járja mostanság a Közüzemek vezetôjérôl. Egyes lakók szerint Nagy Attila igazgató foggal-körömmel ragaszkodik állásához, mások szerint szívesen lemondana, de nem engedik. Olyan hangok is hallatszottak, hogy az igazgató szívesen lemondana, hogyha kerülne egy nála jobb ember a Városgazdálkodási Vállalat élére.
           Tény, hogy nem lehet könnyű a városunk Közüzemét vezetô embernek. Lehet, hogy ilyenkor, tél idején többet szidják, mint a polgármestert. Mert ugye, ha nincs fűtés, ha nincs melegvíz, ha nincs a szemét elszállítva... Szóval nem könnyű, de a másik oldalról meg senki nem kényszerítette Nagy Attilát, hogy vállalja el a vezetô szerepet a Közüzemeknél.
           Nemrégiben felkerestük, és megkérdeztük tôle, hogy mennyire van tele a hócipôje ilyenkor télen a Közüzemekkel?
           – A gazdasági helyzet, sajnos nemcsak az én, vagy a gyergyói Közüzemek számára kibírhatatlan. Sokkal nagyobb energiamenyiséget, energia-befektetést igényel a tevékenységem ilyen helyzetben, mint ahogyan normálisan kellene.
           Az október–november– december hónapok, vagyis az az idôszak, ami alatt a fűtési folyamat beindítását kell elintézni, nagyon sok gonddal, utazással, idegeskedéssel járt.
           Számunkra minden perc-kiesés katasztrófa jellegű. Mert ha leállunk a szolgáltatással, akkor nem tudjuk azt végezni, amiért vagyunk. Egyértelmű, hogy egy idô után mindenkit megvisel. Megviseli az ember idegrendszerét és a családi kapcsolatait is, hiszen a sok utazás, otthonról való hiányzás problémát jelent.
           Mint a szolgáltató cég vezetôje, nem várok el én személy szerint elismerés. Ellenben azt a vádat sem szeretem, és nem is fogadom el, hogy a Közüzemek szándékosan be akarja csapni a fogyasztókat. Ez nem célunk, és ezt határozottan kijelentem. Van azonban a Közüzemeknek egy anyagi, gazdasági felelôssége a fogyasztóval szemben. Itt a számla ki kell legyen egyenlítve mindkét oldalon. Ezt én másképp, mint az egyenes úton nem tudom elképzelni. Nem fogadom el azt, hogy burkolva, bármilyen formában egyik vagy másik fél kitoljon a fogyasztóval. A tevékenység nem könnyű, és most a teher még nagyobb lesz, mert több mint 200 családot pereltünk be a szolgáltatások ellenértékének befizetésének mulasztása miatt. Ezeknek a családoknak egy része olyan engedményekért folyamodik hozzám, amelyekért én nem vállalhatom a felelôsséget. Azt a lelki terhet, hogy egy családot, ahol lelki beteg, hátrányos helyzetű tagok vannak kilakoltatni, az utcára tenni, nem akármi. Álmatlan éjszakákat okoz számomra ez, és ezért fordultam a tanácshoz, illetve polgármesteri hivatalhoz a kilakoltatásra várók listájával, hogy próbáljunk megoldást találni erre a szociális problémára.
           Ezek mind olyan terhek, amik nehezebbé teszik a cég vezetését, de úgy látszik, hogy a vezetô szereppel ezt is vállalni kell. Amit azonban ki akarok hangsúlyozni, és nem szeretném, hogy dicsekvésnek hangozzon az, hogy nagyon kevés Gyergyószentmiklós méretű város van az országban, ahol a Közművet sikerült egy adott minôségben megtartani. Mert annak ellenére, hogy a Forradalom negyedben, illetve a Virág negyed déli részén nagy a veszteségük a kazánházaknak; hogy a vízhálózatunkon is nagyok a veszteségek, megtartottuk a Közművet, még működik. Annak ellenére, hogy az elôzô évek során a nyereség utáni részesedésbôl semmit nem kaptunk vissza, jelentôs beruházást ejtettünk meg a fűtési hálózaton '94–'98 között. Müködik a szolgáltatás, és a napokban bebizonyosodott, hogyha nekünk biztosítva vannak a szükséges feltételek, vagyis van fűtôanyagunk és forgótôkénk akkor tudunk szolgáltatni.
           Megközelítôleg egymilliárd lejes forgótôkénk van jelenleg. Ahhoz, hogy zavartalanul működhessünk, a téli hónapokban szükségünk lenne olyan 1500 – 2000 tonna üzemanyag ellenértékére, ami 20 milliárd lej. Vagyis a forgótôkénk az egymilliárd lejrôl 20 milliárdra kellene növekedjen ahhoz, hogy megfelelô lehessen a szolgáltatás. Nekünk kölcsönökbôl, innen-onnan összeszedett pénzekbôl kell a fizetnivalót törlesszük, és e miatt nem kell csodálkozni, hogy nem zökkenômentes a munkánk.
Barabás Alpár

Könyvbemutató
Szocióesszék helyi tollból

           Január 3-án, csütörtökön 18 órától, a Figura Stúdió Színház galériájában – a vártnál jóval nagyobb közönség elôtt – mutatták be Papp Z. Attila Sétanyomatok című szocióesszé-gyűjteményét. A fiatal szociológus és újságíró kötetét Lakatos Mihály, a Salamon Ernô Elméleti Líceum tanára, Fehér Szilamér és Nagy Anita szociológia-hallgató méltatta olvasói, illetve utóbbi kettô ráadásként szociológusi szemszögbôl. Mindegyikük kiragadott a kötetbôl egy-két fejezetet, melyet ismertetett a jelenlevôkkel. Fehér Szilamér a kötetnek három fontos tulajdonságát emelte ki: hogy egy-egy téma többféle szakma szemszögébôl is meg van világítva, hogy hiteles, és hogy egy helybéli állította össze.
           A szerzô, Papp Z. Attila röviden így jellemezte könyvét: „Alapvetôen olyan, mint egy saláta, apró részekbôl áll, de egyben van". Megtudhattuk, hogy személyes élményeibôl írta a könyvet, „az utca porából" válogatta a témákat. Szociológusi szempontok szerint alkotta művét, ám a közember számára is teljesen érthetôvé tette.
           A bemutató után a szerzô mindenkit meghívott egy pohárkára, mely alkalommal el lehetett vele beszélgetni a kötetérôl, annak „születésérôl".
           A bemutató után a már megvásárolt köteteket dedikálta a szerzô. A Sétanyomatok már megvásárolható a Littera Könyvesboltban (központi könyvesüzlet), 60 000 lejért.
Pál Hajnalka

Csapat lesz a csoport

           Csapatformáló tréningen vettek részt szombaton a Polgári Csoport tagjai. A Szent Erzsébet Öregotthon tornatermében egy egész napon keresztül igyekeztek csapatszellemet varázsolni a csoportba Kocsis Mihály Csongor, a Harbaek nevet viselô dán-román alapítvány csíkszeredai képviselôjének vezetésével.
           A tréning alatt különbözô játékokat játsztak a csoport tagjai. Közösen kellett nagy egymásrafigyelést igénylô feladatokat elvégezniük. A különbözô feladatok után kisebb kiértékelôkre került sor, melyek alatt a jelenlevôk megbeszélték tapasztalataikat.
           A nap végén összesítették az élményeket, s kiderült, minden elvárásuk teljesült, amelyet a tréninghez fűztek. Azonban az is kiderült: nem figyeltek egymásra eléggé, inkább saját érdekeiket tartották szem elôtt, s a fiatalok kicsit elhanyagolták az idôsebbeket. Mindenikük úgy vélekedett, hogy tanulságos volt a tréning, s tapasztalataikat érvényesíteni fogják a jövôben, ami a csoport további működéséhez igencsak elônyös.
           A csoporttagok jövôbeli tervei között szerepel, hogy jogi személyiséget szerezzenek a csoportnak, amely így önállóvá válna, jelenleg ugyanis a Polgár-Társ Alapítványhoz tartozik. Ezen kívül továbbra sem feledkeznek meg a Gyilkostóról, január végére várják az illetékes intézmények viszszajelzéseit arról, hogy mit tettek eddig, és milyen terveik vannak az üdülôteleppel kapcsolatban.
           Legközelebb 13-án, hétfôn találkoznak a csoport tagjai a Szilágyi vendéglô kistermében, ahová szeretettel várnak minden régi és új tagot.
Pál Hajnalka

Tatarozások, új felszerelések...
Sikeres évet zárt a gyergyói kórház

           A gyergyószentmiklósi Fejér Dávid kórházba látogattunk el a minap, hogy megkérdezzük dr. Jeszenszky Géza kórházigazgatótól, milyennek értékeli a kórház tavalyi évét. Rákérdeztünk a problémákra, megvalósításokra és tervekre is. Beszélgetésünk végén az igazgatótól azt is megkérdeztük, hogy véleménye szerint minek köszönhetô az, hogy a gyergyói emberek szívesebben mennek más városba kórházba, kezelésre.
           – Számos problémával küszködtünk, melyek közül a legnagyobbnak a pénzhiányunkat tüntetném fel. Valamelyest az év végére javult a helyzetünk, az Egészségügyi Biztosító felpótolta a költségvetésünkben szereplô 32 milliárdos összeget 800 millió lejjel. A költségvetésünkben benne foglaltatik a városi kórház az összes osztályával, a szülészet, a gyerekkórház, a fertôzô... Ebbôl a pénzmennyiségbôl 29 milliárdot kifizettünk, és még van 3 milliárd lej tartozásunk a gyógyszerszállítóink felé. Az adósságunk nagyrészt abból adódott, hogy a biztosító által jóváhagyott költségvetésbe nem tudtuk az inflációt beleszámolni. Nagyon megdrágult a fűtôanyag is, úgy a fa, mint a cseppfolyós üzemanyag. Vannak osztályaink, amelyeket még mindig fával fűtünk. Vannak saját kazánjaink a fertôzô kórháznál, a szülészetnél, és van a kórházépület, mely a város távfűtéshálózatára van kapcsolva.
           A bizonytalanság volt a másik legnagyobb problémánk, hiszen nem tudhattuk, hogy megkapunk-e bizonyos pénzeket vagy sem. Így aztán nem tudtuk beleszámítani a költségeinkbe ezeket a bizonytalan összegeket, nem tudtunk vásárolni a költségvetésünkbôl jóformán semmit.
           Hogy mégis sikerült ezt-azt beszerezni, tatarozni, itt-ott javítani, csak az mondhatom, hogy a mi ügyességünk. A tavalyi évben nekifogtunk a szülészet és gyerekosztály teljes felújításának. Kezdve a vízhálózat, villanyvezetékek felújításától a meszelésig. Két szintet sikerült teljesen rendbe tenni ez idáig, és a fennmaradó részt is befejezzük, február végéig. Sikerült a kurrens javításokat is állandóan elvégezni. Teljesen felújítottuk a laboratóriumunkat is. Kisebb műszereket is vásároltunk a sebészetnek, a nôgyógyászatnak. Néhány nagyobb dolgot is szereztünk. Ilyen például az a legújabb típusú ekográf, amelyrôl elmondhatjuk, hogy mindent tud. Vettünk még egy Philips röntgengépet, egy kombinált laborgépet, mely automatikusan az összes biológiai próbákat el tudja végezni, egy ELIZA vonal-nak nevezett gépet, ami arra szolgál hogy hormonális vizsgálatokat végezzünk vele. Meg tudjuk határozni még vele a gyógyszer-koncentrációt is a vérben, és a HIV vizsgálat elvégzésére is alkalmas, valamint a sárgaság vírusainak ellentestjeit is ki tudjuk mutatni vele. Így már itt is végzünk AIDS tesztet, melynek ára körülbelül 120 000 lej. Ezen gépeket persze nem a költségvetésünkbôl vásároltuk, hanem a Világbanktól, meg Phare programokból kapott pénzekbôl. Kaptunk még egy legújabb típusú betegôrzôt, amit a reanimálóban helyeztünk el, és ami a beteg öszszes paramétereit kijelzi, a légzéstôl, a szívműködésen, testhômérsmérsékleten keresztül a vér összetételéig. Egy majdnem ugyanilyen gépet kaptunk az újszülött-osztályra is, amely ugyanezeket tudja, ráadásul még hordozható is. A hét folyamán még kapni fogunk egy mamográfot, mely a mellrák diagnosztizálására szolgál, egy teljes elektro-műtôt, egy altatógépet.
           Felszereltségünkrôl elmondhatjuk, hogy jobb, mint egy, más romániai, Gyergyó nagyságú város kórházának. Az új gépeink már be vannak üzemelve, kezelésükre képzéseket végeztünk. Ezeket a képzéseket annak a cégnek az emberei tartották, akiktôl az illetô gépet vettük.
           Az idén azt szeretnénk, hogy a szülészet-gyerekgyógyászatot fel tudjuk szerelni azokkal a gépekkel, amelyek még hiányoznak. Nekifogtunk még a fertôzô osztály felújításának, melyre még nincs meg a pénz, csupán ígéreteink vannak, azonban fűt-fát megmozgatunk azért, hogy a felújítást befejezzük. Ezenkívül még a fül-orr-gégészetet is szeretnénk rendbe tenni és újabb eszközökkel ellátni. Az új kórházat szeretnénk az idén levakoltatni, legalább belül. Ajtók is kellenének már az épületre, valamint szükséges lenne fajánszozni is. Új szennyvízelvezetôt kell kiépítenünk a művelôdési házig, ugyanis a jelenlegi nem bírja meg ezt a többletterhelést.
           Vannak orvosaink, akik mos vannak továbbképzésen a különféle egyetemi központokban. Jelen pillanatban továbbképzésen van egy sebészünk, egy fertôzôs-orvosunk, egy szemészünk, egy belgyógyászunk és egy gyermekgyógyászunk. Ezen személyek képzését mi fizetjük, azonban a jelenlegi törvények értelmében sajnos nem kaphatunk biztosítékot arra, hogy képzésük befejeztével vissza is térnek hozzánk. Reményeink vannak, de ennyi. Ami még nagyon hiányzik, az egy altatóorvos és egy röntgenes, valamint egy ideggyógyász és egy tüdôgyógyász. Jelen pillanatban vannak ilyen szakembereink is, de nagy részük nyugdíjas és nem tudni, ki, mikor vonul vissza.
           Anyagi támogatásra lenne szükségünk. Tény, hogy városunkban és a környéken is kialakult egy tehetôsebb réteg, amelynek van fölösleges pénze. Van nálunk is a szponzorizálási törvény, amely lehetôséget ad az embereknek arra, hogy jövedelmük bizonyos százalékát különféle célokra fordíthassák. Sajnos nálunk nem igazán élnek ezzel lehetôséggel. Ha azt a bizonyos összeget a kórháznak adományoznák, akkor felszabadulnának pénzeink és tudnánk a kényelem fokán is javítani.
           Nem tudom miért vesztették el a gyergyói emberek a kórház iránti bizalmukat, csak annyit tudok mondani, hogy legyenek bizalommal irántunk, hiszen jó szakembereink vannak, és a felszereltségünk is egyre jobb lett az évek során. Nem kell egybôl más városba utazni az ellátás érdekében. Amit tudunk, ellátunk itt, ha pedig jobban képzett orvosok, jobban felszerelt osztályok szükségesek a kezeléshez, akkor kérés nélkül is átutaljuk betegeinket.
           A legnagyobb hülyeség az, hogy jönnek-mennek a betegek, költik a pénzt, sokszor azt, amit egész életében összekuporgatott. Nálunk nem kell fizetniük, azonban, ha Vásárhelyre mennek, akkor már igencsak mélyen kell a zsebbe nyúlni. Legyen bizalmuk az orvosokhoz is, hiszen nem csak nálunk fordul elô, hogy egy két beteg meghal. Az a célunk, hogy betegeink meggyógyuljanak. Mi mindenkit meg szeretnénk gyógyítani. Tudni kell, hogy az emberi életnek határai vannak, de ugyanígy a gyógyításnak is.
           Ha valakinek valamilyen panasza van az ellátásra jöjjön, mondja meg nekem, vagy valakinek, akiben bízik azért, hogy tenni tudjunk az érdekében, és a többi betegünk érdekében.
Barabás Alpár

Egészégügyi okokból
Favágás a Csíky-kertben

           Irtják a Csíky-kertet! – szóltak ismerôseink.
           Tény és való, a napokban láthatták az arra járók, hogy városunk dendrológiai parkjából fákat vontatnak be a mellékgazdaság alkalmazottai.
           Kercsó Attila alpolgármesterrel, illetve a legelôgazdálkodás embereivel – Páll Józseffel és Szabó Sándorral – beszélgettünk a Csíky-kerti favágásról. Ôk igyekeztek minden kétséget eloszlatni munkájuk helyességével kapcsolatban, és határozottan kijelentették: senki ne gondolja, hogy valami nem emberséges történik a Csíky-kertben, s azzal vétettek volna, ha nem végzik el ezt a munkát. A kivágott fák ugyanis betegek voltak, nagyrészük teljesen kiszáradt, s ha nem vágták volna ki ezeket, a kártevôk tovább fertôztek volna, s egy-két éven belül megkétszerezôdött volna a beteg fák száma. Tehát egészségügyi okai vannak a „fairtásnak". Ezzel a munkálattal nem tönkretenni, hanem védeni akarják városunk büszkeségét. Lassan százötven éves a dendrológiai park, egyértelmű, hogy nem minden fa él ennyi ideig – vélik a szakemberek.
           Még októberben ellenôrizték az erdészet szakemberei a fák állapotát. A megállapításukat egy másik szakember, az erdészet üzemterves fômérnöke is alátámasztotta, ezután került sor a bélyegezésre. Összesen hatvankilenc példány ítéltetett kivágásra, nagyrészük cserefa, melyek nem kedvelik a gyergyói éghajlatot, de volt köztük néhány fenyô és egy hársfa is. Ötvennégy köbméterre rúg a kivágott fák mennyisége, értékük huszonegy és fél millió lej a katalógus szerint.
           Hogy miért kellett most, télen hozzálátni a favágáshoz? Hogy tavaszra már el lehessen takarítani a nyomokat, és a kert tiszta, rendezett legyen. Számítani lehet arra, hogy jövôben megismétlôdik ez a tisztogatás.
           – Ideje lenne gondolni arra, hogy visszatelepítsünk fákat a Csíky-kertbe – mondotta Páll József. Ezzel az alpolgármester is egyetértett, azonban hozzátette, hogy erre pályázni kell, hiszen a költségvetésbôl ki tudja, futja-e erre valaha.            A most kivágott fát tüzelônek fogják felhasználni különbözô intézmények. A munkálatok nem terhelték a városi költségvetést, hiszen a hivatal alkalmazottai végezték.
Pál Hajnalka

Még párat alszunk, s jön a magyar igazolvány

           Hétfôn sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ, s végre konkrétumokkal is szolgált a magyar igazolvány megszerzésével kapcsolatban. A sok port kavart státustörvény biztosította igazolvány, melynek alapján a határon túli magyaroknak nyújtanak kedvezményeket, nemsokára a kezünkben lehet.
           Rokaly József Gyergyó-területi RMDSZ elnök a sajtótájékoztatón elmondotta, hogy Gyergyóban jól haladtak az elôkészületi munkálatok, a területi információs iroda munkatársai túl vannak a képzésen, s karácsonyra már megérkezett az iroda teljes berendezése is. Tulajdonképpen már az év legelsô napjaiban hozzákezdhettek volna a kérelmek begyűjtéséhez, de a TEKT úgy döntött, hogy Románia területén egyidôben nyitják az összes irodákat, tehát január 21-én.
           Mit kell tennie annak, aki magyar igazolványt szeretne kapni?
           A Gyergyó-területi Felügyelô Testület úgy döntött, hogy minden településen irodát nyit, ahová a kéréseket letehetik az érdeklôdôk. Hogy melyik településen, hol lesz az iroda, azt a késôbbiekben tudjuk csupán közzétenni. Ám az már biztos, hogy a gyergyószentmiklósi információs iroda az RMDSZ székházában, a volt elnöki szobában lesz.
           Az érdeklôdônek személyesen kell jelentkeznie, a személyigazolványával, egy 3,2 x 4,5 cm méretű fényképpel, és válaszolnia kell néhány kérdésre, melynek alapján az iroda alkalmazottja kitölti a formanyomtatványt. Magyarságot igazoló aktát is fel kell mutatni, az alább felsoroltak valamelyikét: RMDSZ tagsági könyvet, egyház által kibocsátott igazolást, központilag elismert civil szervezeti tagságot illetve katonakönyvvel is lehet bizonyítani, hogy az állam által magyarként van nyilvántartva a kérelmezô.
           Az RMDSZ elnök kijelentette, hogy a státustörvény kedvezményeket ad, s nem gáncsoskodni akar, ezért a magyarság érdekképviselete, az RMDSZ sem szab szigorú szabályokat azoknak, akik tôlük kérik az igazolást. Tehát nem akadály az sem, ha a tagdíj-kifizetésben elmaradásai vannak egyik-másik lakosnak.
           A kiskorúak magyar igazolványának kérelmezésérôl megtudtuk, hogy a gyerekek nevében szüleik kérhetik azt, aláírásukkal alátámasztva.
           A diák-, pedagógusi- és egyéb igazolványok kérelmezésének feltétele, hogy az egyén már rendelkezzen a magyar igazolvánnyal.
           Tehát a kérések letétele után az információs irodánál kell érdeklôdni az igazolvány kibocsátásának idôpontját illetôen. Még kérdéses ugyan, hogy mi módon jutunk hozzá a könyvecskéhez, az eddigiek alapján Szegeden, Debrecenben vagy Nyíregyházán válthatjuk ki, de felvetôdött az is, hogy a konzulátusokra továbbítják az aktát. Még szebb reményeink is lehetnek, ugyanis Rokaly József kéréssel fordult az illetékesekhez, melyet ha teljesítenek, akkor megtörténhet, hogy alkalmanként városunkba utazik a konzulátus embere, s itt, helyben adja át a magyar igazolványokat.
           Egyelôre meg kell várni az irodák megnyitását, de addig is lehet kérni az elôjegyzést. A helyi RMDSZ-nél már 900 kérelmezô van nyilvántartva, és a bejelentkezés sorrendjében fogják ôket behívni az irodába. Az elôjegyzéseket azonban egyelôre felfüggesztették, február 28-tól viszont újra érdeklôdhetnek.
           Rokaly József ígéretet tett, hogy az üggyel kapcsolatos további tudnivalókat egy következô sajtótájékoztatón ismerteti.            Ne feledjék: a magyar igazolvány kibocsátása ingyenes, ne dôljenek be senkinek, aki pénzt akar kérni ezen szolgáltatásért!
Balázs Katalin

Vélemények a magyar igazolványról:
Kedvezmény vagy hátrány?

           Míg a nagypolitikában mindenki számára ismert a státus- illetve kedvezménytörvény, és mindenkinek kialakult véleménye van róla, kisvároskánkban más a helyzet. Ugyan a tévébôl, újságokból hallanak egyet s mást, de sokan még mindig nem tudják hová tenni ezt a magyarkodást. Látják, hogy Magyarországon sokan háborognak miatta, attól tartva, hogy a határon túliak nagyobb elônyöket élveznek majd, mint a törvényhozó állam polgárai, tudják azt is, hogy a román kormány nem fogadta tárt karokkal a magyarok ötletét... de mégis nagy a homály.
           Megkérdeztünk néhány járókelôt, nekik mit jelent a magyar igazolvány.
           38 éves, elárusítónô: Mi nem vagyunk szabadságolók, külföldre járók, de ha egyszer is alkalmunk lesz, kihasználjuk a törvény adta lehetôségeket. Gyerekeinknek sokkal többet jelent azonban ez az igazolvány, mert segítséget nyújt a tanuláshoz, önfejlesztéshez, új környezetben, új emberekkel ismerkedhetnek meg általa. Tehát csupa elôny, semmi hátrány.
           53 éves állatorvos: Mindenképp kiváltom az igazolványt, de nem tolakodok érte. Most az elsô körben azok igénylik, akiknek a munkavállaláshoz, tanláshoz vagy orvosi kezeléshez szükséges. De jó, ha megvan, mert sosem lehet tudni, mikor nyúlhatok én is hozzá a kedvezményekhez. Szerencsére mi, itt a csupamagyar környezetben nem érezzük ezért a megtorlást, de lehet, hogy a szórványban élôknek hátrányuk származik abból, ha kiváltják az igazolványt. Sokan nem nézik jó szemmel a törvényt, pedig örvendenünk kellene, s a román kormány is elhagyhatta volna a veresposztó lobogtatást.
           72 éves, nyugdíjas néni: Mi az, hogy magyar igazolvány? A tulipános könyv?
           33 éves, fotográfus: Az az igazság, hogy nem igazán figyeltem, mi történik a státustörvény körül, így azt sem tudom, mit kellene kiváltanom. Ha egyszer rászánom magam, s utána nézek, hogy mit is jelent ez az igazolvány, akkor lehet, hogy kiváltom.
           78 éves bácsi: Én eddig is tudtam, hogy magyar vagyok, ezután is tudni fogom. Nem kell nekem ehhez papírt adjanak. S nemcsak nekem, senkinek sem kellene ilyet adni. Mert tudja mi lesz a vége? Azok a fiatalok is kivándorolnak, akik ezidáig itthon megnyomták a feneküket. Csak lovat adunk alájuk, hogy hagyják el az országot, s osztán sopánkodunk, hogy nincsen születés, kiöregedik a város, a falu.
           35 éves vállalkozó: Most ujjongunk, hogy a magyar állam keblére ölel, hogy kedvezményeket ad, de fogjuk mi még dugdosni az igazolványunkat, fogjuk még titkolni ezt a büszke magyarságunkat.
           36 éves tisztségviselô: Kell a francnak magyar igazolvány! Nem akarok munkát vállalni!
           31 éves szerkesztô: Magyar igazolvány ide vagy oda, Magyarországon úgyis román gyerekként kezelnek.
           42 éves háziasszony: Én csak örvendeni tudok, mert Magyarországon munkát vállalhatok. Munkanélküli lettem, már a somerpénzt sem kapom, szűkösen vagyunk idehaza. Mihelyt lehet, kiváltom az igazolványt, s kimegyek egy kicsi pénzt keresni. Legalább egy szájjal kevesebb kéri itthon a kenyeret, s a férjem, gyerekem anyósomékkal csak elboldogul.
           60 éves, betegnyugdíjas: Hogyne kellene az igazolvány, a kedvezmény! Legalább meglátogathatom a magyarban élô fiamat, mert eddig a nyugdíj nem futotta ilyen utazgatásokra.
           Úgy tűnik, az emberek egy része csak kapisgálja, mit is jelent magyar igazolvánnyal rendelkezni. A következô lapszámokban részletesen közzétesszük, kik, milyen kedvezményeket élvezhetnek e magyarságot átfogó törvény által.
Balázs Katalin

Szobrokká vált a hó

           A 2002-es év második napján, múlt kedden mindeddig egyedülálló vetélkedôre került sor a labdarúgópálya mögött: hóból készítettek szobrokat az alkotókedvűek. Tizennyolc alkotás került ki a résztvevô gyerekek és felnôttek keze alól, egyik szebb, mint a másik.
           A hószobrászat ötlete Forró Edit fejébôl pattant ki. A helybéli származású hölgy jelenleg Budapesten él és dolgozik, azonban a világháló segítségével nagyon sokat társalog az itthoniakkal. Már tavaly télen is azon törte fejét, hogyan lehetne kihasználni, érdekesebbé tenni a gyergyói havat, ötletét azonban csak egy év után tudta kivitelezni, szabadsága alatt. Az Alkoss szabadon, hóból nevet viselô verseny tehát neki köszönhetô.
           Kedden tizenegy óra után láttak munkához a versenyben részt vevôk, és délután fejezték be a munkát. A díjnyertes alkotó és alkotás kiválasztásához a SynTv nyújtott segítséget. Miután a hétfôi híradót követôen bemutatták a szobrokat, közönségszavazásra került sor. Forró Edit szerint – aki ekkor már újra Budapesten tartózkodott – csak így lehetett igazán objektív a díjazás, hiszen a város lakossága alkotta a zsűrit. Ezen „zsűri" véleménye alapján az elsô díjat, a kétmillió lejt a Vár nevű alkotás nyerte, egymillió lejt, és második helyezést nyertek a Szfinx1 alkotói, míg a dobogó harmadik fokára az Ábránd került, és alkotói ötszázezer lejjel lettek gazdagabbak. Ezenkívül minden résztvevô különdíjban is részesült. A díjakat is az ötletadó és szervezô biztosította, saját pénzébôl.
           Az hószobrokat a verseny másnapján már hiába akarta bárki megtekinteni, hiszen valaki – valószínűleg nem jószándékból – lerombolta azokat, s csak sejteni lehetett, melyik mit ábrázol.
           Mindez nem riasztja vissza Forró Editet, jövôre már az egész Gyergyói medencét szeretné ebbe bevonni, és tervei között szerepel az is, hogy nemzetközi versenyként lesz meghirdetve. Ez nemcsak egy nagyszerű emléket biztosítana, hanem példamutatás is lenne, és turistákat vonzana a környékre – véli a szervezô. Ráadásul milyen jól mutatna, ha az utak mentén nem kupacokban, hanem szobrok formájában állna a hó... Nemcsak egy bizonyos idôpontban, hanem folyamatosan lehetne ezeket építgetni, ahogy az idôjárás engedi. Ezen túl más vetélkedôkre is sor kerülhetne: ki tudja a legjobb fotó, illetve videót készíteni az alkotásokról, ki szolgáltatja a legjobb zenét hozzá? Terv, elképzelés tehát van bôven.
           Forró Edit minden alkotónak köszöni a részvételt, a támogatást, a pozitív hozzáállást. A jövô évi verseny megszervezéséhez minden ötletet szívesen fogad, a forroedit@freemail.hu e-mail címen. A díjazottaknak postán fogja eljuttatni nyereményeiket.
Pál Hajnalka

Géza bácsi jóslatai

           Bencze Géza bácsi már túl van a két hetesen is, hetvennyolc esztendôs. Minap a harmadik évezreddel kapcsolatos jóslatait osztotta meg velünk, mi pedig önökkel.
           Én hétköznapi székely ember vagyok, de a közel nyolc évtizedes életem elég ahhoz, hogy sokmindent másként lássak, mint a mai fiatalok. Az eltelt két évezredrôl is van véleményem, sokhelyt elmondtam, van, akinek nem tetszik, de ha az évzredek folyamán az emberekbe nem nevelték volna bele a nacionalizmust, hogy te német vagy, te román vagy, te magyar vagy, és a vallási különbségek nem lettek volna, sokkal kevesebb ártatlan vér folyt volna el. Mert a nacionalizmus, a valláskülönbség az embereket szembe fordította, s erre jöttek a politikai érdekek, melyek az embereket egymás ellen uszították. Elvitték a szerencsétlen Jóskát, Gheorghet, Ivánt, Fritzet, s ott pusztult el ártatlanul a harcmezôn anélkül, hogy neki vagy a családjának valami haszna lett volna az ügybôl.
           A 2000 év alatt, megkezdve a népek vándorlásától annyi emberi vér kiontatott, hogy ha az ma együtt lenne, az Atlanti óceán vízmennyiségével felvenné a versenyt.
           Tudom, hogy vannak, és még lesznek villongások.
           Eltűnik a fehér ember
           A harmadik évezred is nagyon érdekes lesz az emberiség számára. Én, mint népi jós, hétköznapi székely ember azt látom, hogy nagyon sok érdekességet fog hozni. Ezer évrôl beszélek, nem tízrôl.
           Többek között a fehérbôrű faj meg fog szűnni. Mert szabaddá vált az emberiség mozgása, s minél tovább egyre szabadabbá válik. Ezelôtt attól féltünk, hogy a kínai veszedelem jön, s elpusztít. Nem kell pusztítson, idejönnek békésen. Sok pénzük lesz, fehérbôrű lányokat vesznek feleségül, fehérbôrű pasasok ferdeszemű hétszépségnek kérik meg a kezét... A keletiek mellett jönni fognak a déliek is, s véleményem szerint egy olyan hét-nyolcszáz év múlva egy ferdeszemű, kreolbôrű nép lesz Európában.
           A vallások átalakulnak
           Az egy Istent imádó vallások valamennyire össze fognak simulni. A mostani pápánk rengeteget fáradozott, hogy értsék meg egymást a vallások. Bár nagyon nyakasok a mohamedánok, de fognak engedni, s a nagy vallások egy közös vallássá válnak. Hogy mi lesz a neve, azt nem tudnám megmondani, de ha a következô pápánknak is ez lesz a célkitűzése, akkor jó lesz.
           Szükség van a vallások egységesítésére azért, hogy további feszültségek ne adódjanak az ortodoxok, katolikusok, anglikánok között. Szinte hihetetlen, hogy a harmadik évezredben is ártatlan gyerekeket gyilkolnak meg azért, mert te katolikus vagy, s én protestáns vagyok. Nem jön, hogy az ember elhiggye, pedig így van.
           Jönnek az ufók
           Az emberiség közvetlen kapcsolatot fog felvenni a világűr más, kultúrélôlényeivel. Hogy ezek milyen formájúak? Kezdhetjük a hüllű-jellegűtôl a magas szôkén át a törpe szürkéig. Ma már egészséges ember nem gondol arra, hogy csak mi vagyunk a világmindenségben. Ez olyan, mintha ma is ragaszkodnánk ahhoz, hogy a Nap kering a Föld körül. Be kell látnunk, hogy rajtunk kívül mások is vannak.
           Ha az emberiségnek szerencséje lesz, hogy jó szándékú világűri élôlények irányítsák a Földet, akkor óriásit lépünk elôre. Jobb lesz az energiaellátás, az életforma, meghosszabbodik az élet, a földi lakosság létszámának normális szabályozása lesz.
           Ha pedig valami rosszindulatú, csak saját céljait nézô lények veszik át az irányító szót, akkor nem látok túl szép jövôt az emberiségnek. Mert kerülhet ide egy olyan domináns fajta, aki az értékeinket csak annyiba fogja venni, amennyiben mi ma vesszük a csirkét, a disznót. Simogatjuk, hizlalgatjuk csak azért, hogy majd felfaljuk.
           Én nem akarok senkit megrémíteni, de még ez az eshetôség is fennáll.
           Vissza a kôkorszakba
           Van nekem egy álmon; úgy nevezem, hogy Nagytata rémálma.
           A harmadik évezred elsô évszázadaiban a fosszilis energiahordozók kimerülnek. Bár közben tárnak fel új telepeket, de a kiürülés folyamata már be van indulva. Ezelôtt ötven esztendôvel ugyanazért az értékért, melyért ma három liter benzint adnak, akkor tízet adtak. Mind tovább és tovább drágul, soha az életben olcsóbb nem lesz az üzemanyag.
           Ha a tudósok fel fognak találni másféle energia-hasznosítást, akkor az emberiségnek jövôje lesz. Ha nem lehet embert és természetet kímélô energiaszolgáltatót létrehozni, akkor lassan fog csökkenni a gépek használata, nehezen tudják majd fenntartani, villanyárammal ellátni a kórházakat, gyógyszergyárakat.
           Az autók lassacskán kiesnek alólunk, a vasúti síneket megeszi a rozsda, a nagy intézmények bezárnak.
           Ezután jön egy banális járvány. Ma mosolygunk azon, hogy annak idején egy-két penicillinnel életet tudtak volna menteni. De nem volt. No, ha nem lesz villanyáram, közlekedés, gyógyszer, akkor ez a járvány olyan méretűvé válik, hogy akárcsak az ókori települések, Gyergyó s más városok is lakatlanná válnak, az emberek pedig, akik megússzák, túlélik a járványt, kiköltöznek az erdôbe, majdnem kôkorszakbeli életet fognak élni.
           Majd, amikor a gyermek azt mondja nagyapjának, hogy „Tata, a hegy túlsó oldalán füstöt látok, ott emberek vannak", nem azt fogja mondani nagytata, hogy „Menj fiam, nézd meg, kik vannak ott", hanem azt, hogy „szedjétek össze a holmit, menjünk tovább, mert ôk veszélyt jelentenek." Mert nagyapa tudja, hogy az emberek egyik a másikától fertôzôdik és pusztul.
           Ez nagytata szörnyű álma, remélem, hogy nem így lesz.
Balázs Katalin

Jussot mindenkinek
Részt osztott az alfalvi közbirtokosság

           Gyergyóalfaluban jó évet tudhat maga mögött a közbirtokosság, annak ellenére, hogy csak a 2001-es év utolsó három-négy hónapjában tudtak igazán tevékenykedni, hiszen a közbirtokossági erdôk az elmúlt év elsô felében csupán a három erdészethez (Gyergyói, Görgényi, Parajdi) tartoztak. Csupán június 1-ével kötötték meg a szerzôdést a Gyergyói erdészettel, melynek értelmében a közbirtokossági erdôket az erdészet adminisztrálja. Habár a másik két erdészettel még nincsenek megkötve ezek a szerzôdések, mégis tudott a Gyergyóalfalvi közbirtokosság valamit juttatni a tagoknak az elmúlt év végén. Hogy mirôl is van szó, arról Mihálydeák Imre, a közbirtokosság vezetôje beszélt nekünk.
           – A közbirtokossági tagoknak kiosztottunk valamivel több, mint 3 milliárd lej készpénzt és körülbelül 1500 köbméter fát. Ennek tavaly októberben fogtunk neki. Természetesen már azelôtt felhívtuk az emberek figyelmét arra, hogy a közbirtokosság részt fog osztani. Kiadtunk egy nyilatkozatot, melyben arra kértük az örökösöket, hogy az örökhagyó után osszák el az öröklendô részt.
           – Egy hektár közbirtokossági területre mennyi részt kap az illetô tag?
           – Úgy döntöttünk, hogy egy hektár után egy jogot adunk az illetô tagoknak. Ez azt jelenti, hogy egy hektár után vagy 600 000 lejt kap az illetô, vagy pedig egy köbméter fát. Mindenki saját belátása szerint eldönthette, hogy fát vagy pénzt szeretne inkább.
           – Ki, honnan vehette fel járadékát?
           – Akik fát igényeltek, azok vagy saját kezűleg vágták ki az illetô famennyiséget, vagy pedig a raktérrôl vihették el, ahova az alfalvi cégek termelték ki a fát. Azok, akik pénzt kértek, a közbirtokossági kasszában juthattak hozzá járulékukhoz.
           – Mennyi kiadnivaló van még?
           – Körülbelül 1500 köbméter fa vár még a gazdájára. Illetve ennek a mennyiségnek az ára, amennyiben fa helyett pénzt kérnek a tagok. Az a helyzet, hogy sokan vannak még olyanok, akik még nem rendezték papírjaikat, így nem tudhatjuk, hogy mennyi fára, illetve pénzre van még szükség.
           – Mi volt a legnagyobb probléma?
           – Sok kisebb-nagyobb gonddal találkoztunk. Talán az volt a legnagyobb, hogy néhol az örökösök nem tudtak megegyezni abban, hogy kinek mennyi jár. Számos hagyatéki tárgyalást indítottak hogy a törvény tegyen igazságot... Probléma volt még a külföldön élô örökösökkel is. Szerencsére a távol élôk nagy részének igényeit sikerült kielégíteni.
           – Honnan sikerült a szükséges pénzalapot megteremteni?
           – Megkaptuk azokat a pénzeket, melyekre a 2000. esztendô végén az erdészet kilicitálta a fát, valamint megkaptuk a 2001-es pénzeinket is. Ezenkívül megkötöttük az adminisztrálási szerzôdést az erdészettel mely 2002. decemberében jár le. Azonban van egy kitét, hogyha megalakulnak a magánerdészetek és megkezdik működésüket, akkor egy hónapon belül fel lehet bontani ezt a szerzôdést. A szerzôdés értelmében ôk felügyelnek erdeinkre, adják az engedélyeket...
           – Sikerült-e jelen pillanatig átvenni az összes közbirtokossági erdôt?
           – Egyelôre még nem. Mintegy 1000 hektár körüli erdôt nem sikerült átvennie még a Gyergyóalfalvi Közbirtokosságnak. Ebbôl a Parajdi erdészetnél van 719 hektár, míg a Görgényi erdészetnél 328 ha. Remélhetôleg még az év elején sikerül majd átvenni ezeket a parcellákat, és akkor teljes lesz a közbirtokossági erdôterületünk.
           – Meddig igényelhetik a tagok a jussukat?
           – Még január végéig leadhatják a nyilatkozataikat, és ebben az esetben megkapják még tavalyi járadékukat is.
Barabás Alpár

Olvasóink írják
Kifogott rajtunk a „számtanpélda"

           Beszélgetô. Gondolom, sokan követték ezt a rendhagyó tévéadást, aminek esetleg a „Megbeszélés" címet is adhatták volna, hiszen egy közérdekű, „égetô" kérdésre keresett megoldást. És biztos vagyok benne, hogy a végén sokan zárták le hiányérzettel a készülékeket, hogy ne mondjam keserű szájízzel.
           Hogy miért? Minálunk az iskolában gyakran oldunk meg többismeretlenes egyenleteket, és jó munka esetén megvan az öröm, hogy a sok, mindenféle számtani művelet elvégzésekor beírhatjuk az egyenlôségjel után a végeredményt. Megoldottuk!
           A Közüzemek-ügy is egy többismeretlenes egyenlet, melynek a megoldására íme összefogott, nyilvánvaló jó szándékkal, egy sereg érdekelt, és mégis úgy tűnik, nem született eredmény. A „példa" megoldatlan maradt. Mert Orsi (remélem, senki sem veszi rossz néven, ha így szólítom az adás rokonszenves, közismert „házigazdáját"), záró szavaiban ugyan reményét fejezte ki, hogy ezután tisztességesen és hiánytalanul kitöltött számlákat kapunk kézhez, de erre határozott ígéret nem érkezett. És az is szinte bizonyos, hogy a lakókat képviselô Konteszveller és Szabó urak tárgyilagos, józan, jól dokumentált érvelései nem tudták megbontani a „bűvkört", ami ezt az intézményt pillanatnyilag, néhány évtizede övezi.
           Ezt az intézményt, amely a hozzávagdosott szitkok számát véve akár a Rekordok Könyvét is megcélozhatná. Pedig ez téves meglátás. A Közüzemek nagyszerű, pazar vállalat, amelyre óriási szükség van a városnak. Nem kell ôt szidni, kérem. Inkább sajnálatunkra tarthat számot. Hiszen beteg. Nem én vagyok illetékes megállapítani a „látleletet". Mi, közemberek, legfennebb csak találgathatunk.
           De egy rendes társadalomban igenis létezik egy törvényes hierarchia. Minden személynek, közintézménynek, magánvállalatnak van fölöttes szerve. Vannak ellenôrzô közegek, akiknek kutya-kötelességük biztosítani pontos, helyes, törvényes úton zajló tevékenységét.
           Tehát ha valakit szidni akarunk, akkor ezeket a felelôs és ellenôrzô közegeket szidjuk csak, akik elmulasztják teljesíteni kötelességüket, miközben szemrebbenés nélkül fölveszik az országos minimálbérnél bizonyára magasabb fizetésüket. Érdemtelenül. Vagy ha jobban esik, szidjunk egyes személyeket, akik vagy képtelenek ellátni feladatkörüket, vagy visszaélnek helyzetükkel, vagy hanyagul elvárják, hogy valaki állandóan ellenôrizgesse, noszogassa, esetleg fenyegesse ôket. Pedig a demokrácia azt jelenti, hogy nem kell fölém semmiféle kemény kéz, magam is jól tudom, mit kell tennem, és el is végzem a munkámat maradéktalanul, fôleg ha az olyan jellegű, hogy a mulasztásaimat mások szenvedik el.
           Tehát a Közüzemek beteg. Aki beteg, azt meg kell gyógyítani. A beszélgetôn nem született látlelet, és senki sem tudja megállapítani a kezelést. Nem tudjuk tehát, hogy a baj elmúlik-e néhány tablettával vagy pedig fájdalmas, de halaszthatatlan műtétre van szükség ahhoz, hogy a „páciens" fölépüljön, mindannyiunk örömére.
           Pedig a sokat szenvedett, kiábrándult lakosok ezt várják most. A fölépülést, a változást, a sokat hanyagolt hiányosságok határozott, gyors fölszámolását. Hogy végre a kedélyek lehűljenek, s a testek fölmelegedjenek.
           Ehhez még az szükséges, engedelmet a kemény szavakért, hogy az öntudat-, szaktudás-, vagy ügybuzgóság-hiányban szenvedô egyének mielôbb felismerjék, belássák és aztán maradéktalanul jóvátegyék annyiszor elkövetett hibájukat. Ez volna szerintem a legfájdalommentesebb, legemberibb megoldás. Fôleg ma, amikor egy munkahely ugyancsak megbecsülendô cikk. És mivel többször megtapasztalhattam, hogy az elnevelt, vagy hátrányos, örökölt jegyekkel született gyermek igenis képes jó irányban megváltozni, hiszek abban, hogy az emberi lény rendet tud teremteni önmagában, ha igazán akarja. Vagy ha ez nem megy, beismeri, hogy feladatköre meghaladja képességeit, és hagyja, hogy esélyesebb „játékos" lépjen pályára. Hogy a végtelenségig elodázhassuk a „műtét", a jó értelemben vett változásra képtelen alkalmazottak kicserélését.
           Hinni akarom, hogy Szentmiklós népe nem „fejeket" akar. Csupán az írott és íratlan emberi törvények betartását. Hiszen jogállamban élünk. Mi is, lótó-futó, kicsiny, szürke közemberek. És milyen csodálatos lenne, ha az Új Év megajándékozna bennünket azzal az eséllyel, hogy veszekedés, verekedés nélkül is mindig megtaláljuk problémáink helyes végeredményét, és ezáltal visszanyerjük egymásban megingott bizalmunkat. Mert az ember társas lény.
Bíró László

Tizenöt erdélyi karácsony Trianon és Temesvár között

(folytatás elôzô lapszámunkból)
           „Már újra zúgnak a fegyverek" (katonadal)
           1942. Csak 2 év telt el. Bevezették a jegyrendszert, Jurcsek-pontokat, hetenként egyszer kötelezô volt a hústalan nap, 2-szer pedig az egytál étel. A frontkatonáknak már csak 1 kg csomagot volt szabad küldeni és 100 db cigarettát. A közvilágításra ernyôzött lámpákat szereltek, légiriadó esetén elsötétítés. Az elején felvirágozott vonatokban hazafias nagybeszédekkel és katonazenekarral búcsúztatták a frontra induló katonákat, az ország színe-javát, de késôbb félreesô rakodó vágányokról a sötétség leple alatt, titokban lopták ki a már öregekbôl és fiatal leventékbôl sebtében összeállított csapattesteket. Totális háború volt, amelybe sajnos teljesen bekapcsolták az erdélyi népbôl lázas sietséggel öszszetákolt, nagyon gyengén felszerelt csapategységeket, melyeket hosszú szerelvények egyre csak vitték az orosz harcmezôre.
           A pesti rádió egyre többször sugárzott katonai indulókat és hazafias dalokat, közismertté vált Karádyval a „Csak egy nap a világ" de az öreg hadfiak inkább az elsô világháborús dalokra emlékeztek pl. „Tintaceruzával írott tábori levél" vagy „Ma este indulunk a frontra", majd „Jóska lelkem én édes vitézem" és végül mi is átvettük a Marlene Dittrich világslágerré vált dalát: Lilli Marlen, ami magyar fordításban „Kívül a kaszárnyán" hangzott. A front összeomlásáig a hazagondoló katonák ezt énekelték az afrikai angol repülôezredtôl az északi front német katonájáig, ezt sugározta Belgrád és Lyon, Budapest és Párizs, ez volt a második világháború dala. Átképzésünk befejezôdött, és mindennap azzal a gondolattal ébredtünk, hogy most már rajtunk a sor, megkapjuk az SAS behívójegyet, hisz ebben az elvek háborújában Európa fele a németekkel, másik fele a szövetségesek és Sztálin oldalán harcolt. Szomorú, lemondásos, a jövônket féltô karácsony volt.
           „Valahol Oroszországban..."
           1943. A Don menti harcokban felôrlôdött a II. magyar hadsereg. A fronton keletkezett űrt be kellett tölteni. Újabb behívások, újabb értelmetlen háborúba sodort százezrek nyomorúságos 2000 km-s visszavonulása következett. Halogató harc. Milyen is lehetett – mindegy, hogy a fronton, vagy a hátországban egy megsemmisített hadsereg gyászolása közben – a szenteste? A véletlen újból megismétlôdött, a szétvert kilenc határvadász dandártól a parancsnokság teljes létszámát visszavonták kiegészítés és feltöltés végett, mindössze egymagamat helyeztek át a 27. könnyű hadosztály parancsnokságára, ahol ugyancsak az anyagi vezérkari tiszt mellé kerültem. A garamvölgyi hadművelet elôkészítését Losonc környékén fejeztük be. Éppen december 24-re esett, hogy négy vagy öt Hoffer vontató katonai szállítmánnyal a Losonci Erzsébet utca és Könyök utca szakaszán állomásozott, üzemanyagot, lôszert és egyéb hadianyagot szállítottak, és a már lombtalan fák alatt húzódtak meg. A déli órákban amerikai felderítô repülôgép húzott át az égen, fényképezett és feltehetôen a katonai járművek a fényképen elárulták a közeli hadműveleteket. A délutáni órákban óriási amerikai légiflotta támadta a város eme részét. Sztálin-gyertyák tucatjai világították meg az egész légiteret, a nehézbombázók ismétlôdô hullámban összeláncolt bombakötegeket zúdítottak a kijelölt városrészre, ahol borzalmas pusztítást végeztek. Az eszeveszett menekülés nem használt, mert a kísérô vadászgépek egész alacsonyra leereszkedve rettenetes erejű géppuskázással irtotta a menekülô áradatot, melyben katonák és civilek összekeveredve próbálták menteni az életüket. A közeli, kb. 8–10 kilométerre fekvô Gách várában sziklába ásott pincében gyűlésezett a vezérkar, onnan nézték végig az azidôben lezajló bombatámadást, amely éjfél felé ért véget. A flotta eltávozott, nyomában tüzek, füst, korom, földig rombolt házak, lebombázott villany- és telefonhálózat, szétrombolt vízvezeték. A villanyhálózaton sokhelyütt vértôl csepegô testrészek, kezek, lábak stb. csüngtek alá. Légitámadás esetén kötelezô volt a kijelölt óvóhelyek használata, de jómagam minden esetben az épületben maradtam, hisz inkább választom az azonnali halált, mint egy óvóhelyben a szétrombolt vízvezeték miatt a lassú fulladással meghalni.
           A véletlen szeszélye folytán sértetlenül maradtam, így a szálláshelyre visszatérô dr. Tófalvi orvosalezredes azonnal maga mellé vett, hogy a még megmenthetô súlyos sebesülteket elsôsegélyben részesíthesse. A vontatók vezetôi mindnyájan gépeik mellett feküdtek holtan, ugyanis a bombázáskor ki akartak menekülni a városból, de arra már nem volt idô. Az öszeverôdô parancsnoksági törzs a közeli épen maradt házakat sorra vette, és egy rögtönzött elsôsegélyhelyre kísérte a sebesülteket. Minden érzéstelenítôt vagy fájdalomcsillapítót nélkülözve, alkoholban fertôtlenített operáló késsel faricskálta le a sérültekrôl a lógó bôrdarabokat, fityegô karokat stb. Az improvizált karbidlámpás-világítás mellett a betört ablakokra pokrócokat tettünk, de a szél így is egyre hozta az égô város füstjét, kormát, égô emberi hús perzsszagát.
           Karácsony reggele vetett véget az inkább mészárszékhoz, mint műtôhöz hasonlító teremben az elsôsegélynyújtásnak. Kosárral hordtuk el a cafatokat. A kimerült orvosalezredes egy szomszéd szobába vonulva a padlóra feküdt, úgy aludt el, azonnyomban, én meg a szálláshelyre mentem, hogy összeszedjem a légnyomástól szétszórt papírjaimat. A betlehemi énekek helyett ez a karácsony a bombák robbanásával űzte el az ünnepet, karácsonyi gyertya helyet Sztalingyertyák világították meg a várost és gyújtották fel az épületeket, többek között a kórházat is.
           A tábori konyhán megfôzték a szokásos kávét, a törzs megmaradt része sorakozott, de a sok sebesült láttán még a kávé sem kellett. Három napig egy korty rum vagy konyak tette elviselhetôvé az átélt karácsony tragikus emlékeit. Ez az ünnep is azzal a gondolattal foglalkoztatott, hogy ennél rosszabb már nem jöhet.
(folytatása következik)
Blénessy Jenô


                     KisAsszony

Pasifogó praktikák

           A legtöbb egyedülálló(élô) nô esetében azzal nincs gond, hogy szeretne férfiakkal ismerkedni. Azzal annál inkább, hogyan találjon, teremtsen erre alkalmat. Összeállításunkban néhány gyakorlati tanácsot szeretnénk adni, amit remélhetôleg mindenki sikeresen alkalmazhat majd a magánéletében is.
           „A jövô héten egy összejövetel lesz nálam. Ha nincs jobb programja, szívesen meghívom."
           „Kaptam két személyre mozi-,színház-, koncertjegyet. Volna kedve velem tartani?"
           „Úgy hallom a másik szobából, hogy Önnek megvan a Gipsy Kings legújabb albuma. Kölcsönadná, hogy átjátszhassam."
           „Átrendezem a hétvégén a lakásomat. Segítene majd arrébb tolni a szekrényeket?"
           „Láttam, hogy le szokott menni hétvégén újságért. Ha megkérhetem, felhozna nekem is egy Kisújságot?"
           „A szomszédok azt mondták, nagy túrázó. A hétvégén jó idô lesz és szeretnék egy kis friss levegôt szívni. Nem vállalkozna túravezetôi feladatra?"
           „Láttam a naptárban, hogy ma van a névnapja. Szeretnék gratulálni."
           „Tegnap láttam, hogy új kocsija van. A közeljövôben én is szeretném kicserélni az enyémet, esetleg tudna adni néhány tippet."
           „Nem modellkedik véletlenül a szabad idejében? Mintha magát láttam volna az egyik férfi magazinban."
           „Ön felett lakom a negyediken, s véletlenül lefújta a szél a fehérneműmet az Ön erkélyére. Nem haragszik, ha leugrom érte?"

Korhelyleves

           Hozzávalók: 30 dkg savanyú káposzta, 20 dkg füstölt kolbász, 10 dkg húsos füstölt szalonna, 2 dl tejföl, 1 babérlevél, 1 evôkanál piros fűszerpaprika, 1 evôkanál Vegeta, 1 evôkanál liszt, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1/2 citrom leve és héja, késhegynyi törött fekete bors, csipetnyi cukor.
           Elkészítése: A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk, és zsírját kiolvasztjuk. Rátesszük a megtisztított és finomra vágott vöröshagymát, majd üvegesre pirítjuk. A tűzrôl lehúzva belekeverjük a pirospaprikát, ezután 1 evôkanál vizet ráöntve, hozzáadjuk az apróra vágott és lecsöpögtetett savanyú káposztát. Néhány percnyi pirítás után felöntjük szűk egy liternyi vízzel. Beleszórjuk a Vegetát, a borsot, a zúzott fokhagymát, hozzáadjuk a babérlevelet, a citrom reszelt héját, és befedve felforraljuk. 20 percig fôzzük. Közben a kolbász bôrét lehúzzuk, és felkarikázzuk. A fôzés félidejében beletesszük a levesbe. Végül belekeverjük a fél dl vízzel és liszttel simára kevert tejfölt, majd jól kiforraljuk. Csak akkor ízesítjük a citromlével, ha nem elég savanyú. Csipet cukrot is belekeverünk, és forrón tálaljuk. (Ha a társaság szereti a csípôs ízt, tehetünk bele egy cseresznyepaprikát is.)

Hogyan vessük ki hálónkat egy pasira??

           Pasikból csaknem ugyanannyi futkározik a Földön, mint nôkbôl. Pasira vadászni mégsem könnyű feladat. Jó pasit becserkészni és „elejteni" pedig egyenesen szuper teljesítmény. Éppen ezért sok nô tanácstalan, hogyan használja a rendelkezésre álló arzenálját. Íme, egy gyorstalpaló tanfolyam – ŕ la Bridget Jones – kezdôknek és haladóknak.
           Elsô lecke:
           Ne legyen félénk! Hiszen ez csak megnehezíti a dolgát. Nem kell megijedni: a többiek nem tudják, hogy azért akar szóba elegyedni, mert nem ismer senkit (azaz nem érdemes Önnel megismerkedni). Legyen jókedvű, tűnjön boldognak, hiszen lehangoltan még senki nem hódította meg a világot.
           Második lecke:
           Legyen kedves, ne sajnálja az erôfeszítést. Gondolkodjon el: lehet, hogy saját magában kell keresnie az okot. Talán túl udvariatlan, kelletlen, független.
           Harmadik lecke:
           Vetesse magát észre! Gondoljon ki szórakoztató történeteket, amiket elôadhat. Tanuljon meg valami felületes dolgot, hogy az emberek emlékezzenek a produkciójára.
           Negyedik lecke:
           Járjon el otthonról. Ez túl egyértelműnek tűnik, pedig nem mindenkinek az. Sokan csak sóhajtoznak: „Nem ismerek senkit, senkivel nem találkoztam az utóbbi idôben." Aztán kiderül, hogy három éve a lábát sem tette ki otthonról, csak dolgozni ment. Akkor min csodálkozik?
           Ötödik lecke:
           Lépjen be, mondjuk egy sportklubba. De csak akkor, ha vállalja, hogy ezekkel az újdonsült barátokkal leginkább csak a sportról tud majd beszélgetni. A lényeg, hogy tartozzon valahová. Kereshet magának valamilyen baráti szövetségest is.
           Hatodik lecke:
           A legfontosabb, hogy próbálja meg elhitetni – rengeteg embert ismer, és sok hírességgel pertuban van. Ez a trükk szinte mindig beválik, és így valóban megismerkedhet másokkal.
           Hetedik lecke:
           Hogyan történjen a „beetetés"? A legtöbb ember ismer valakit, akinek a nagynénjének a fiának volt barátnôje egy házban lakott egy híres színész volt feleségével. Ha megfelelôen tudálékosan adja elô, mély benyomást tehet ezekkel az ismerôsökkel. Vagy: a hírességrôl nem szabad úgy beszélnie, ahogy általában az emberek. Ha például azt akarja elhitetni, hogy a legjobb barátja Ábrahám Imrének, akkor emlegesse egész nyugodtan úgy: Imici. Sôt, azt is elárulhatja, hogy számtalan híres ember telefonjával rendelkezik – persze ezeket bizalmasan kezeli, mert ön tudja, hogy ezek többnyire titkos számok.
           Innen már megy minden, mint a karikacsapás. Hiszen ki ne akarna szóba elegyedni egy olyan emberrel, aki ennyi mindenkit ismer, és akit ennyien ismernek?!


                     KisNet KisNet KisNet KisNet

Endsequence – új, internetes kalandjáték indult!

           Elmondható, hogy az Endsequence elkészültével az internetes közönség olyan egyedi szórakozási lehetôséghez jutott, ami eddig még csak szövegesen volt elérhetô. Az újfajta megjelenítés sokkal látványosabbá – és élvezetesebbé teszi a kalandozást. Mindenképpen érdemes megnézni!
           Komáromy Publishing több mint kétéves fejlesztôi munka végére érve megalkotta az Endsequence nevű, ingyenes, nyílt forráskódú, on-line internetes kalandjátékot. A hagyományos kalandjátékok sémájára épülô játék teljes egészében szabad szoftverekre épül, forráskódja letölthetô a honlapjáról. A magyar változattal párhuzamosan elkészült az angol nyelvű verzió is.
           Angolul interactive fictionnek hívják azt a fajta játékstílust, ahol a számítógép mintegy narrátorként közvetíti a látottakat, ami alapján a játékos döntéseket hoz és különbözô akciókat hajt végre. A cselekedetei során módosíthatja a játékteret és elôrébb juthat a történetben. A kezdeti kalandjátékok teljesen szöveges alapúak voltak, majd a késôbbiekben a felmerülô igényeknek megfelelôen mindinkább a grafika kezdett dominálni. Habár történtek próbálkozások e stílus internetes adaptációjára is, sajnos azt kell mondanunk, hogy idáig kevés eredménnyel. A fejlesztôk ezen próbáltak meg változtatni...
           A játék grafikáját teljesen egyedi módon, kézzel rajzolták. A történetet a játékos teljes emlékezetvesztéssel kezdi. Nem emlékszik sem a nevére, sem a származására. Amint magához tér, egy katlanban találja magát. A játékosnak a logikai feladványok sorozatát megoldva ki kell jutnia a katlanból, majd ki kell derítenie, hogy ki is valójában, és hol van. A teljes játék három részbôl áll, melybôl az elsô rész készült most el.

Online zeneipar: merre tovább?

           Nem örvend népszerűségnek az online zeneeladás, pedig az ezzel foglalkozó cégek mindent megtesznek...
           A Listen.com megállapodást kötött a lemezipar öt óriása közül kettôvel: a BMG Entertainment és az EMI Recorded Music cégek által birtokolt dalok elérhetôvé válnak a Listen szolgáltatást igénybe véve. A decemberben indult Rhapsody alacsony havi díjért olyan zenefolyam hallgatását kínálja, melyben kiadótól független dalok hallhatók.
           Az egyezség megkötése nagy elôrelépés a Listen életében, elôrevetíti a hasonló szolgáltatást nyújtó cégek és a nagy zenekiadók közti további megegyezéseket. A nagyobb nehézség azonban az, hogy a felhasználók egyelôre nem hajlandók fizetni egy ilyen szolgáltatásért (az emberek elég kis százaléka csatlakozott a Listen és hasonszôrű társaihoz zenehallgatás céljából).

Perel az Nvidia

           A grafikus chipeket gyártó Nvidia pert indított két holland fiatal ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a vállalat belsô hálózatába behatolva bizalmas információkat szereztek meg és hoztak engedély nélkül nyilvánosságra az Interneten. A 19 és 21 éves fiatalok a cég állítása szerint az Nvidia, a Microsoft és más stratégiai partnerek dolgozóinak neveit és e-mail címeit használva bizalmas információk birtokába jutottak, többek között még be nem jelentett termékekrôl is. Az illegális úton megszerzett és az Nvidia szellemi tulajdonát képezô tartalmakat, céges adatokat késôbb az M3DZone weboldalon tették közzé.

Linkgyűjtemény

           * Román portál: www.alabala.ro
           * A futball-világbajnokság hivatalos oldala: http://fifaworldcup.yahoo.com/en
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre

                               Tél van, hó esett...

Az állatokat is besorozzák?

           Oroszországban a védelmi minisztérium új törvényjavaslata szerint többek között szamarakat, szarvasokat és tevéket is besoroznának az orosz hadseregbe.
           Ha elfogadják az új sorozási törvényjavaslatot, a lakosságnak a helyi katonai parancsnokságon pontos jelentést kell tennie háziállatairól. A javaslat kiterjed a szamarakra, a lovakra, a tevékre, a rénszarvasokra, a szánhúzó kutyákra, illetve a négykerekű járművekre is.
           A védelmi minisztérium álláspontja szerint háborús körülmények között mind a lakossági autókat, mind pedig az állatokat hadba hívnák. Illetékesek ugyanakkor elmondták, hogy a besorozott állatok fejében tulajdonosaik kárpótlásra számíthatnak.
           A moszkvai katonai népbiztos helyettese elmondta, hogy a szarvasokat és a kutyákat fôként az ország északi részén használnák, míg a déli, hegyvidéki tájakon, ahol nehezen járhatóak az utak, a lovak nyújthatnak óriási segítséget.

Hogyan csinálják a nagyok? A csábítás trükkjei

           Öregedô sztárok már komoly tapasztalattal rendelkeznek a csábítás terén. Vajon harmincon, negyvenen túl hogyan próbálják meghódítani a kiszemelt vadat, vagy – akkor még ki tudja – a nagy Ô-t.
           Eddie Murphy: „Mélyen a lány szemébe nézek, s elmondom neki, hogy valójában mennyire magányos vagyok."
           Michael Jackson: „Nem kenyerem a csábítás. Különben is engem keresnek meg a lányok. Ha akarnám a legszebbet választhatnám közülük."
           Prince: „Bedobom az erotikus testem. Kidüllesztem a szemem és csábítóan ringatom a csípômet. Ezzel sok lányt tűzbe lehet hozni."
           Mick Jagger: „Nálam a nyelvnek kulcsszerepe van. A végével körülnyalogatom az ajkaimat, közben tüzes pillantás a hölgy szemébe, s máris 'lebénult."
           Phil Collins: „Szerintem a nôknél leginkább a humorral lehet érvényesülni. Egy jó mondás vagy vicc, és máris a beszélgetés közepén vagyunk."
           Whitney Houston: „Nem vagyok csábító típus, de ha valaki tetszik, akkor a nagy szemeimmel cserkészem be."
           Sophie Marceau: „Nem szeretem túlbonyolítani a dolgokat. Az egyenes beszéd híve vagyok: 'Hello édes, tetszel nekem!' A többi már a partneron múlik."

Pilóta nélkül szállt fel a gép

           Egy kaliforniai amatôr pilóta szájtátva bámulta, amint repülôgépe magától felszállt, bármiféle irányítás nélkül. A San Rafael-i Paul Clary III fia farmján egy egymotoros kisgépet javított, amikor az egyszer csak elszabadult a kifutópályáról. Clary elmondta, hogy megforgatta a propellert, erre a motor beindult. Mivel a gázkar elôremenetbe, és nagy fordulatszámra volt állítva a gép hamarosan felszállt.
           A férfi és fia még tíz percig üldözte furgonjával a repülôt, mire az eltűnt szemük elôl. Clary már hat éve birtokolta az 1946-os gyártású Aeronca Championt-jelentette az Ananova.com.
           A hatóságok egyelôre nem találják a repülôt, de biztosra veszik, hogy lezuhant, mert csak két órára elegendô üzemanyaga volt. A Sonoma County-i rendôrség helikopterrel kereste a gépet, de pár óra múlva feladták a keresést.
           A hatóságok figyelmeztették a környéken lakókat az esetleges veszélyre. „Ez benne lesz a repüléstörténeti könyvekben," mondta Walt Smith, a helyi repülésügyi hatóság koordinátora. „Elég fura egy történet. Eddig azt hittük, láttunk már minden elképzelhetô.

2001-ben örökre elbúcsúztak

           Márciusban búcsúztunk Ray Philips-tôl, a Mamas and Papas alapítójától és a 90 évesen elhunyt William Hanna-tól, akinek pl. a „két kôkorszaki szakit", azaz Flinstonékat köszönhetjük. Június elején távozott „Zorba, a görög, azaz a robosztus termetű és átható tekintetű Anthony Quinn, a hónap végén pedig tíz évvel fiatalabb pályatársa, a szintén kétszeres Oscar és sokszoros közönségdíjas Jack Lemon. Szeptember vége óta az égi koncertteremben játszik Isaac Stern, a világhírű hegedűművész, november végétôl pedig a Beatles egykori gitárosa, George Harrison is. Nyugodjanak békében.

Orális szex után mond jövendôt a jósnô

           Egy japán asszony azt állítja, hogy belelát a jövôjébe annak a férfinak, akit orálisan kielégít. A jósnô Kaho néven, egy nagoyai bordélyban űzi mindkét ôsi mesterséget. Kaho, állítása szerint mintegy ezer férfinak mondott jövendôt tavaly orális szex közben, és többségében igaza volt. Így például hozzásegítette egy ügyfelét, hogy hatalmas összeget nyerjen lóversenyen, valamint tanácsot adott egy menyasszonyában kételkedô vôlegénynek. Az utóbbi kliens szerencsés házasságot kötött, errôl maga számolt be Kahonak késôbbi látogatásai közben. A felkelô nap országában nem Kaho az egyetlen meghökkentô módszert alkalmazó jós: férfi kollegája a nôi mellekbôl olvassa ki a jövôt, míg egy született tehetség mobiltelefonból jövendöl.

Elpusztult a világ legkisebb kutyája

           Egy cseh állatorvosi klinika jelentôs összegű kártérítést fizet, amiért félrekezelte a világ legkisebb kutyáját. Ondra, a chihuahua 2000-ben került be a Guinness Rekordok Könyvébe. A kutya tavaly év végén pusztult el, miután az állatklinikán rossz gyógyszert írtak fel a számára.
           Ondra mindössze 15 centiméter magas volt és 900 grammot nyomott. Gazdája, Miloslava Vasickova 29 ezer dollárnyi összeget kapott az állatklinikától kártérítésképpen. A pénzt valamelyik állatmenhely számlájára utalja át a hölgy.

Mágneses bugyival

           Az olasz sztriptíztáncosnôk mágneses alsóneműt fognak hordani annak érdekében, hogy az euróban adott borravalót össze tudják szedni. Egy-egy tánc után a vendégek 1000 lírás bankjeggyel hálálták meg a táncosnô hozzáértését, euróban ez nagyjából 50 centnek felel meg. A lányok azonban az alsóneműben landoló pénzérme gondolatára panaszt emeltek a tulajdonosnál. Franco Babuin bártulajdonos szerint ezentúl a pénz a mágneses fehérneműhöz fog ragadni, és a lányok is elégedettek lesznek.

Tragikus barátság

           Kenyában egy oroszlánanya védelmébe vett egy antilopkölyköt, amely két héten át hűségesen követte és hozzá simulva aludt. Azonban csúnya véget ért az idill: egy hímoroszlán felfalta a kis patást. Az állatok királynôje és a fekete-fehér homlokú kis oryx közötti rövid idill valószínűleg úgy kezdôdött, hogy az anyaoroszlán védelmébe vette az antilopcsemetét, miután vadászat közben megfutamította annak anyját.
           Az antilopnôstény tisztes távolból hívogatta gyermekét két héten át, az azonban, bár megindult feléje és szembenézett vele, rendre visszatért a védelmezô ragadozóhoz. Az „örökbefogadó" oroszlán azonban nem óvhatta meg, amikor egy hímoroszlán figyelmét keltette fel az orra elôtt futkározó kis állat.

Saját veséjét árulja egy újvidéki házaspár

           „Gondozatlan gyermekek" jeligével egy újvidéki hetilap oldalain már jó ideje szerepel egy hirdetés, amelyben emberi vesét ajánlanak fel eladásra.
           A Gradjanski List című újvidéki napilap kiderítette, hogy egy 38 éves asszony, illetve három évvel idôsebb férje adná el egy-egy veséjét, hogy ezzel biztosítsa a kétgyermekes család megélhetését. Fiaik jövôje miatt vállalnák a kockázatos műtétet.
           „Fizetésünkbôl alig futja a legalapvetôbb szükségletekre. Nem várhatunk tovább, normális életet kell biztosítanunk fiainknak. Az egyik most végzi az általános iskolát, a másik középiskolás" – hangzik a magyarázat. Az asszony és férje abban bízik, hogy a kockázatos műtétek révén, amelyeknek nyomán mindegyiküknek a megmaradó egyetlen veséjével kell élnie, jelentôs összegre tehetnek szert. Névtelenül nyilatkoznak, mert tudják, hogy az emberi szervek eladása Jugoszláviában törvénybe ütközik.
           A hirdetésre egyelôre senki sem jelentkezett, de reménykednek abban, hogy elôbb-utóbb vevôre találnak, mert tudják, hogy sokan várnak veseátültetésre – írja az újvidéki lap.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre

Deltai kalandok – Tomorosan (51.)

           Másik alkalommal a veszprémi tejipar ciszternás kocsiját „behívtam", ô is jött, mert járművet vontatni, kihúzni minden autóvezetônek különlegesség, bizonyítva járművének erôsségét, személyes ügyességét. Ez elôlem elmenekült, de elôzôleg meg is süllyedt, panaszkodott, hogy a tej a melegben megromlik, és ebbôl neki baja származik. A búcsú rövid volt, kocsira ült, és elfüstölt. Én azért helyben maradtam, az út szélén ültem, ott búslakodtam, aztán traktorzúgást hallottam, elôttem megállt, egykori munkatársam volt – a régi munkahelyemen – és segített, de ô is kollégát hívott telefonon a garázsból, az jött, és a két traktor egymást is húzva, aszfaltútra kerültem. Hálából egy délben műléggyel a Kétöles-patakból (Viszló-pataka is) pisztrángokat akasztottam – ma már kiszáradt, benne csak folydogál a víz, egyszer-egyszer –, és a Répa-Rozi csárdában, ahogyan felénk mondják: elfogyasztották.
           Jaj, vissza a halakhoz, a pontyokhoz! Az ott lent az aljban a horgásztól „asztali tisztaság" igénylô, és 2 méter mélységben élô élôlény, a felszínen sütve pedig ínyencség, jó falat. A tisztaság itt azt jelenti, hogy a vízfelszínét hosszúnyelű gereblyével vagy más alkalmatossággal 2 m2-nyi felületen az iszaptól, ágaktól, egyéb hordalékoktól azt meg kell tisztítani – ha lehet, a homokig –, és a megtakarított részre kell az etetôanyagot beszórni, „tálalni". Nagy figyelemmel, mert az állat kínosan igényes! Csak a horgászokkal szemben ilyen? Ki seper nekik, ha horgász nincs a közelben? Ezt a kérdést én tovább nem fűzögetem, mert tanítóm – Szabó Árpi, nagy pontyász, horgász, de nem madarász – „megneheztel", többet a kaparászatról nem mesél, csak önmagában fog a csónakban ücsörögni, a titokból többet nekem nem mond meg. Bételik!
           Vagyok, gondolkodtam, és a megoldást kitaláltam: oda, az alji részre valamit le kell helyezni, és a csalit arra leszórni! Egy-két kerékpárkereket, használtat, roszszat, valami szônyegfélével kell befogni, és lent elhelyezni. A halicsali arra megtapad, a redôkbe beakad, a hullámzás meg nem zavarja. Ezt az újítást alkalmaztam, sikerrel, halat is így fogtam. Ezek a kellékek ma is ott lent vannak, engem várnak, de hiába. Még tilalom van. Bételik!
           Az oda-ide kalandozásaimnak lassan vége lett, ezeket igyekeztem élethűen rögzíteni, és önöknek leközölni, amiért az újság munkatársainak ezúton is köszönetet mondok. Az újságot olvasva, látom, igyekeznek a tisztelt olvasótábornak alapos, átfogó és a közt érdeklô témaköröket ismertetni, s ezeket, függetlenül a külsô ráhatástól – helyesebben, esetleges ráhatás-mentesen. A makacs tényeket összemosni, ködösíteni nem lehet. A figyelmes olvasó, aki a mai társadalom szerves, tevékeny, dolgos – valódi értéke! – alanya, az igazságot világosan látja, érzi, ezért meghajlítani csak kényszer útján lehet, ami oda vezet...!
           Csak még annyit, ami itt van. Legutóbb valami Frei – Juszt kettôs ide-oda utazgatnak, bérgyilkosokat keresgélnek, a miniszterelnök fejére, vérdíjért kutakodnak, panaszkodnak; Frei így szól: Juszt megzsarolt, hitelrontóm volt! Mondom én: sírjon a magyar nép! A másik visszavágott, replikázott: csak az igazságot akarja, csak ellenôrként járja a világot. Ügyeikbe, a forgatókönyvbe a külföldi maffiát is belekeverik, valami keresztapát emlegetnek, az internetes „Index" lapon üzengetnek, etetik a „fütyülôs, barackpálinkás" magyart, ha olvassa és hallja, guvadjon meg! De tovább! Nincs megállás, mert a jóízűek azt is kitalálták, hogy az egész bérgyilkos-kérdés maga Orbán Viktor kitalációja, ô a rendezôje!
           A sajtóban egymásnak esnek – rágd a feldobott csontot, magyar olvasó –, a népet bolondítják, és lassan altatgatják! Európa közepén a több ezer éves múlttal, bérgyilkosokkal, a Magyar Tudományos Akadémiával és a Petôfi-cirkusszal szépen nézünk ki, valamint a rajtunk lógó „kullancsokkal", a reánk ragadt „pondrokkal" egyediek vagyunk. Magunkra még rá nem ébredtünk!
           Így néz ki ma Magyarország – egy része – mert Freiék a bérgyilkost, bérgyilkosokat már megtalálták, ez a tiszta-pucér tényállás, ma 2001. május 31-én jöhet a magyar igazságszolgáltatás.
           Magyarországon a cigányság emberi jogait sértették (a roma – rendkívüli magyar szókincs! – kifejezést mellôznöm kell, valaki nehogy félre is értse, és a kellemetlenségnek alapja legyen), de ki, kik miatt kellett nyugatra utazniuk, tán válogatás nélküli öldöklés, erôszak, kitelepítés, eltüntetéseikért, otthonaikból való elűzetéseikért, a nôk megerôszakolásáért, fosztogatás, gyújtogatás áldozatai lettek, tudósítóikat az országból kiűzték, munkájuk végzésében gátolták, vagy erôszak célpontjainak lettek alaptalanul kitéve és Katz Katiéknak – Herczeg Editnek – Eörsinek – meg állítólag Frundának segítségét igénybe is vették a „számkivetésben", az önkéntes hurcolkodásban. A találkozón – ott kint – a magyar köztársaság nevében, mint képviselôk jártak el, és ezt tagadják, más meg elhallgatja, Tabajdi magyaráz, így írja a sajtó. Találó Landesszmann-fôrabbi akkori kijelentése, jellemzése: részünkre csak valami fütyülôs meg a pálinka adatott, a szürkeállományt ôk adták, hálából, hogy befogadtuk. Annak idején. Ezt is a könyvek írják.
(folyt. köv.)
Dr. Tomor Zoltán


                     EGÉSZSÉG

Egészség 40 felett

           A szervezet az idô és az igénybevétel függvényében elhasználódik, kopik; viszont amit nem használnak, „berozsdásodik", elsatnyul. Aki jól sáfárkodik „javaival", az késôbb, aki rosszul, az elôbb tapasztal negatív élményeket.
           Változó élethelyzetek
           Már régen megszűnt a gyermekek melletti 100%-os készültség ideje, ezt lassan az idôs szülôk gondozása tölti ki. Az anyagi és lelki támogatás viszont mindkét irányban működik, s a munkahelyen is helyt kell állni, holott a korábban megszerzett tudás megkopott. Szembesülni kell a csökkent család okozta hiányérzettel vagy a megnövekedett családdal járó feszültségekkel. A gyerekek kirepülnek, vagy éppen társat hoznak maguknak, s nagyszülôvé tesznek, ami mégiscsak az idôsödés jele. Igen változó, ki hogyan éli meg mindezt.
           A szembesülés azzal, hogy mit, s hogyan valósítottunk meg céljainkból, egyeseket a depresszióig sodor, a reális mérlegkészítés viszont kiegyensúlyozottságot hoz, mely segít a következô évtizedek életigenlésében. Sokan pánikba esnek: a férfi fiatalabb nôt választ társul, a nô „klimax-vörösre" festett hajjal, átlátszó blúzban tetszeleg. Új élet, új otthon, új munka, új ismeretségek után kapkodnak, pedig enyhe iróniával, némi humorral, önbecsüléssel derűsek lehetnek ezek az évek, még akkor is, ha sokasodnak a ráncok, növekszik a pocak, vagy telik a csípô. A vad fogyókúra, a gyötrelmes sport látszólagos eredménye csak átmeneti. Mások viszont magukba roskadva adják meg magukat koruknak. Az életet élni kell, amíg megadatik, hiszen tudjuk, hogy minden öregszik a Földön, ami él. Tény, hogy az orvost gyakrabban kell felkeresni, hiszen az elmúlt évtizedek nyomot hagytak a szervezetben, s optimális működését egyre több veszély fenyegeti. Érdemes többet foglalkozni magunkkal.
           Érzékeny pontok
           A negyvenes években, az optimális működés csökkenésének kezdetén még olyan enyhék lehetnek a tünetek, hogy elsiklunk felettük. Igaz, olykor reggel már fáradtan ébredünk, nehezebben viseljük a stresszt, álmatlan éjszakák is elôfordulnak, s ritkábban mozdulunk ki otthonunkból, a fizikai vagy a szellemi munka is nehezebben megy. Érdemes a családorvost félévente felkeresni, rutin vérnyomás-, vércukorszint-mérés, a fizikai állapot általános felmérése végett, ugyanis ebben a korban a következô változások figyelhetôk meg:
           1. A szív fokozatosan veszít súlyából, a meszesedés beszűkíti a koszorúsereket, gyengül az ún. pumpafunkció. A legtöbb, halállal végzôdô szívinfarktus a 40–50 közötti férfiakat érinti. Különösen, ha éveken át dohányzott, hajszoltan élt, túlsúlyt cipelt, s magas volt a vérnyomása, a vérzsírok szintje, illetve a cukorszintje. A vérnyomás már a 30. életévtôl emelkedik, 45 év felett pedig ugrásszerűen megnô. A nôk többségét az ösztrogén (nôi nemi hormon) megvédi az infarktustól, míg ez a védettség a menopauza után megszűnik. A dohányzás károsítja az érfal belsejét borító sejtbélést (endotel). Emeli a vérnyomást, rontja a zsíranyagcserét, hozzájárul a csontritkuláshoz, elôsegíti a trombózis kialakulását.
           2. Az erek testszerte meszesedhetnek, ezért és a gyengült szívmunka miatt a szervek vérellátása csökken. Minden szervünk munkája gyengülhet, de különösen érintettek az agy, a vese, a máj, a hasnyálmirigy.
           3. A rossz vérellátás miatt a máj zsírtartalma növekszik, a vesék zsugorodnak, lassabban bontják le, választják ki a mérgezô anyagokat.
           4. A vénás keringés is zavart szenved a kor elôrehaladtával, különösen, mert a negyedik X táján egyre több a súlyfelesleg, s egyre kevesebbet mozgunk, az izmok, melyek a mélyvénákat „munkára" késztetik, elvesztik rugalmasságukat, erejüket, akárcsak a véredények.
           5. A gyomor és a bélfal nyálkahártyája sérül, izomzata gyengül, a hasnyálmirigy emésztôenzimjeinek mennyisége és aránya megváltozik, inzulintermelése kimerül (különösen kövérek esetében jellemzô), s mindez gátolja a sejtek működését és a felszívódást. A szervezetben vitamin- és ásványianyag-hiány jelentkezik, mely hiánybetegségekhez és az immunrendszer gyengüléséhez vezet.
           6. A bôr elveszíti vízmegkötô képességét, rugalmasságát. Szárazzá, ráncossá válik.
           7. Fokozatosan csökken a test víztartalma, 62%-ról az idôsekre jellemzô 54%-ig. Ami nem tűnik nagy különbségnek, de a szervezetben így kevesebb a vízben oldott anyagok mennyisége is, például a magnéziumé, melynek hiánya szívpanaszokat, illetve a kalciumé, ami viszont csontbántalmakat vált ki.
           8. A csontritkulás is mindkét nembelieket érinti, de a nôket nagyobb számban. Étrendkiegészítôkkel, kielégítô fizikai aktivitással, a dohányzás mellôzésével, illetve kalcium és a nemi hormonok pótlásával lassítható a folyamat.
           9. A beszűkült véredények miatt gátolt az agy vérellátása, tájékozódási nehézségek, memóriazavarok, hangulatváltozások jelentkeznek, súlyosabb esetekben agyi vérkeringési zavarok, agyvérzés.
           10. A hormonális elváltozások a negyvenes években kezdôdnek, jelentéktelen tünetekkel. Ilyenkor még semmi sincs veszve, hiszen 40–60 között a férfi ereje teljében, a nô pedig minden kellemetlenség ellenére is viruló szakaszában van, csak ez a két évtized másfajta alkalmazkodást igényel, mint a korábbiak. A külsô ápolása, karbantartása, az egészség megôrzése több idôt, fokozottabb figyelmet követel. Az anyagcsere lassulása, a nemi hormonok csökkenése és az eddig követett táplálkozás és életmód hízáshoz vezet, de ez is kivédhetô. Nem kevesen olyan párok is vannak, akik negyven felett vállalnak gyermeket.



                     ÉLETTÖRTÉNET
A család
58. rész: Igazán kellemetlen hír

           Nem hiába telt meg könnyel a két Nemessy asszonyság szeme, hiszen a hír, amely a táviratban érkezett, igencsak kellemetlen volt. A már-már elfelejtett családtag, Lillácska ugyanis baleset áldozata lett; vezetés közben összeütközött egy másik autóval a legutóbbi lakhelyeként szolgáló városban. A baleset pedig olyannyira szerencsétlenül sikerült, hogy még mielôtt a kórházba ért volna a mentô Lillácskával, a nô életét veszítette. A távirat persze nem volt ennyire részletes, hivatalos nyelvezetben közölte a történteket. Nem is csoda, hiszen a kórházból küldték, hiszen Lillácska még mindig Gedeon nevét viselte, és a Nemessy rezidencia szerepelt lakcímeként a személyazonosságiban.
           Meggyűlt a gond a családnál. Talán Kató az egyetlen, aki szemmel láthatóan néhai sógornôje miatt sír. Gedeon nem mutatja érzelmeit, az nem vall rá. Egyébként is mióta rájött, milyen csúfosan elbánt vele az asszonyság, már nem is érdekelte, mi van vele. Így hát a család többsége az anya nélkül maradt Matyit sajnálja inkább. Janinak pedig azon fô a feje, hogyan fogják értesíteni Lillácska szüleit, na meg, hogy kinek kell megszerveznie a temetést az ilyen zűrös családi helyzetben, mint a Lillácskáé volt. Elméletileg még mindig családtagnak számított a szépasszony, hiszen sem ô, sem Gedeon nem fordult bírósághoz a házasság felbontásáért.
           Közös megegyezés alapján Katóra és Gedeonra hárult a korántsem kellemes feladat, hogy elmondják Lillácska szüleinek a történteket. Jani pedig a kórházba telefonált, majd a boncorvoshoz, majd a rendôrséghez, s nem felejtette el a temetkezési vállalatot sem. Azon dühöngött, hogy egyetlen intézmény sem vállalja a holttest hazaszállítását, nekik, családtagoknak kell ezt megoldaniuk. Micsoda hálátlan feladat...
           Zsuzsa mama most sem tágít jó szokásától; a távirat megérkezése óta folyton-folyvást sápítozik, hatalmas krokodilkönnyeket ereszt, s közben az égig dicséri elhunyt menyét. Arról persze megfeledkezik, hányszor szidta a családtagok elôtt, s mi mindent ráhordott, mikor a kis Matyit az ajtó elôtt hagyta. Halottakról jót, vagy semmit – ez nála az elv, s nem tágít mellôle, sôt, igencsak túlzásba viszi, még jobban borzolva a kedélyeket.
           István tata csak hümmög. Ô érzi, hogy Gedeon a látszat ellenére el van keseredve, s kis unokája miatt is aggódik. Gyorsan fölmegy a kis Matyi szobájába, dédelgeti, s közben örül, hogy a kicsi még nem érzi, nem tudja, hogy anya nélkül maradt. Zsuzsa mama sem marad le, ô is a kisfiúhoz siet.
           – Most mi lesz veled, te kis árva! – jajong, s férje felháborodik.
           – Hagyd abba ezt a marhaságot. Matyi eddig sem érezte különösebben, hogy van édesanyja, mi neveltük, s ezután is mi fogjuk. Hagyd abba a bôgést, még megijeszted a gyereket.
           Nagyanyónak csak ez hiányzott, sértôdötten vonul vissza szobájába. A szekrényben kotorászik, elôkapja a flaskát, s jó nagyot húz belôle. Hiába, a nagy fájdalmat csillapítani kell, gondolja magában, s nem is sejti, hogy férje tud az üvegrôl, az ivásról.
           Gedeon, miközben anyósáékhoz igyekeznek, sokáig szótlan. Aztán megindul a nyelve:
           – Sok rosszat tett Lillácska, de azért mégsem szolgált rá arra, hogy ilyen fiatalon meghaljon. Én abban bíztam, hogy egy idô után újra egy család leszünk, visszajön hozzám s Matyihoz. Talán nem is kellett volna engedjem, hogy elmenjen, utána mehettem volna. Csakhogy a legkisebb gondom is nagyobb volt ennél, haragudtam rá a ház miatt. Most se ház, se asszony, s mit mondok a kisfiamnak, ha megnô? Hogy elittam a háztól az anyját, s idegenben elütötte egy autó? Sosem fogja nekem megbocsátani.
           Kató meglepôdve hallgatja mindezt, hiszen elôször tűnik Gedeon aggódó apukának. Eddig mintha nem érdekelte volna sem a fia, sem Lillácska. Meg is sajnálja Kató hirtelen, de nincs mit tennie. Most az a legnagyobb gondja, hogy a kellemetlen hírt elôadja Lillácska szüleinek.
           Otthon közben zajlik az élet. Zsuzsa mama ugyanis rendesen felöntött a garatra, s igencsak megbátrodott. Máskor, ha többet iszik a kelleténél, alszik egyet, hogy senki ne vegye észre. Nem így most. Meg-megroggyanó lábakkal járkál a lakásban, hol Matyit látogatja meg szobájában, hol férjét dühíti. István tata meg is mondja neki a magáét, de falra hányt borsó az egész. Aztán rájön, hogy ittas emberrel kár beszélni, s hagyja, hogy űzze az eszét felesége.
           – Feküdj le szívem, pihenned kell – mondja egy idô után látszólag higgadtan, bár szíve szerint inkább üvöltene, hiszen nagyon kihozta a sodrából Zsuzsa asszonyság. Felesége persze nem hallgat a jó szóra, nem marad más hátra, minthogy megfogja karját, és bevezesse a szobába. Nincs türelme most feleségével foglalkozni, fô a feje a hirtelen jött gondok miatt.
           Közben hazaérkezik Kató és Gedeon. A fiatalasszony sápadtan mondja el, hogy Lillácska édesanyja elájult a hír hallatán, alig tudták helyre hozni, s úgy néz ki, a Nemessy családra marad a temetés megszervezése, mert a szülôk erre nem lesznek képesek.
           Jani az egyetlen, aki viszonylag higgadtan tud gondolkodni. Ô már készülôdik, hogy autóba üljön, és elhozza a fiatalaszszony holttestét, hogy szülôvárosában temessék el. Gedeon is vele tart, s az összecsapott reggeli után autóba ül a két férfi.
           – Ez az év is jól kezdôdik – vált hangnemet Zsuzsa mama, akit még mindig nem sikerült ágyba bújtatni.
           Bori és Gergô csak most ébrednek. A leányzónak még mindig a nagy szilveszteri buli jár az eszében, s alig bírja felfogni, mi történt. Gergô a tôle megszokott gyerekességgel fogja fel a dolgot, s mintha mi sem történt volna, a reggelijét kéri, hogy utána a számítógép elé ülhessen. Hiába, a vakáció utolsó napjait ki kell használni, s most új játéka is van, hála Borinak, aki csak odaadta neki a kussdíjat. Reggeli közben szokás szerint civakodik a két gyerek, Kató most az egyszer még örül is ennek, így legalább nem gondolnak Lillácskára. De Zsuzsa mama nem hagyja annyiban, visszazökkenti a ház népét a rideg valóságra:
           – Csak nehogy Janiéknak valami bajuk essék útközben. Hideg van, csúszik az út, s ilyenkor annyi minden történhet!
(folytatása következik)
Azaki Hakami


                     SPORT


Jégkorong

Hétvégén: Progym Apicom – Dinamo

           Korábban több hír is megjelent arról, hogy egész pontosan mikor is folytatódik a felnôtt bajnokság. Volt, aki úgy tudta, hogy már január elsô hét végéjén, azaz 5-én és 6-án, mások pedig úgy értesültek, hogy csak egy héttel késôbb csatáznak tovább a bajnokságban érdekelt csapatok. Január 4-én, pénteken megoldódott a talány, ekkor ugyanis a szakszövetség leközölte a további pontos és (remélhetôen) végleges bajnoki műsort.
           Eszerint a 2001/2002-es bajnoki idény hátralévô mérkôzéseire és a döntô összecsapásokra a január 12 – március 15. közötti idôszakban kerül sor. A soronlévô 11. bajnoki forduló idôpontja: január 12–13. Ez az idôpont eltolás egy részben logikus, hisz január 5–9. között az utánpótlás (U–20) válogatott részt vett a jugoszláviai korcsoportos világbajnokság III. értékcsoportjának mérkôzéssorozatán. Visszatérve a bajnoki műsorra, tudni kell, hogy a 11. bajnoki fordulóban a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom SK hazai környezetben fogadja a Bukaresti Dinamo SK csapatát. A mérkôzések január 12-én, szombaton 17.00, míg egy nappal késôbb, azaz vasárnap 11.00 órakor kezdôdnek. A 11. bajnoki forduló további műsora: Bukaresti Steaua – Galaci Dunărea és Sportul Studentesc – Sepsiszentgyörgyi HC. A Csíkszeredai Sportklub csapata szabadnapos. A 12. bajnoki forduló idôpontja: január 19–20 a 13. forduló január 26-án és 27-én, míg a 14. – az alapszakasz utolsó játéknapja – forduló mérkôzései február 2–3. között kerülnek megrendezésre. Az alapszakaszt követô bajnoki elôdöntô elsô mérkôzésére február 9-én kerül sor. Az elôdöntôvel, illetve az ezt követô döntôvel kapcsolatosan tudni kell, hogy a csapatok öt mérkôzésbôl három gyôzelemig játszanak. A bajnoki elôdöntô további idôpontjai: február 16–17., 21. és 24. A döntô elsô mérkôzéseit március 2-án, szombaton rendezik. Egy héttel késôbb, azaz március 9-én és 10-én kerülnek megrendezésre a bajnoki döntô sorrendben második és harmadik mérkôzései. A negyedik és ötödik mérkôzésekre – amennyiben szükség lesz erre – március 14-én, csütörtökön, illetve március 15-én, pénteken kerül sor.
           Lehet, hogy még korai, de a pillanatnyi rangsorra nézve úgy tűnik, hogy az elôdöntôben a bajnoki címvédô Bukaresti Steaua ellenfele a szintén bukaresti Sportul Studentesc csapata lesz, a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom SK pedig a Csíkszeredai Sportklubbal mérkôzik. A gyôztesek bekerülnek a döntôbe, az elôdöntô vesztesei pedig a bronzéremért mérkôzhetnek.
           Csapatunknál maradva: egymást követôen kétszer hazai környezetben mérkôzik a gyergyói együttes. Amint azt már említettük az elsô ellenfél a Bukaresti Dinamo gárdája lesz, egy héttel késôbb (január 19–20.) pedig a 2001/2002-es idényben Románia Kupa-gyôztes Csíkszeredai Sportklub látogat városunkba. Az itthoni mérkôzéseket egy bukaresti kiszállás követi, nevezetesen a Steaua otthonában kell helyt állnia csapatunknak. Az alapszakasz műsor szerinti utolsó – 14. – fordulójában a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom SK együttese ismét a Mihai Flamaropol Műjégpályán vendégszerepel, ellenfél: a Sportul Studentesc csapata.
           Az elmúlt évek tapasztalatait szem elôtt tartva: lehetnek változtatások a bajnoki menetrendben!

Hokisuli kezdôknek
Fejleszteni a színvonalat!

           2002. január 10–30. között, munkanapokon: 10.00–13.00 és 18.00–20.00 óra között, hokisuli indítása céljával 6–8 éves gyerekek és az ôket elkísérô szülôk jelentkezését várják a városi műjégpálya irodájában. Érdeklôdni a 165.131-es (műjégpálya), illetve a 090/865.534-es számú telefonokon is lehet.
           A létrejövô hokisuli oktatói a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom SK technikai vezetôi (a sportág érdemes mesterei) lesznek. A tandíj havi 55 000 lej, ebbôl az összegbôl biztosítják a gyerekek számára a felszerelést (korcsolya, ütôk stb.), továbbá fedezik az öltözô és a jégdíj költségeit, illetve a más kiadásokat.
           A 2002-ben létesítendô hokisuli célkitűzései:
           * Utánpótlás-nevelés a felnôtt csapat számára;
           * Kisifjúsági válogatottba kerülés (16–18 évesek);
           * Nagyifjúsági válogatottba jutás (18–20 évesek);
           * A felnôttválogatottság elérése;
           * Elônyös játékszerzôdések bel- és külföldi csapatokhoz;
           * Rendszeres részvétel különbözô bel- és külföldi rendezvényeken.
           A hokisuli idôtartama 10 (tíz) év, azaz a 2002–2012-es idôszak. Mindehhez garanciát jelent vidékünk jégkoronghagyománya. A hokisuli nem titkolt célja a gyergyói jégkorong hírnevének öregbítése és a sportág színvonalának fejlesztése.

Vélemény
A Karácsonyi-kupa margójára

           Ismert, hogy december végén a városi műjégpályán került megrendezésre a 1989-ben született gyermekek számára szervezett jégkorong Karácsonyi-kupa mérkôzéssorozata. A rendezvény után a szervezô – Gyergyószentmiklósi Lendület HC – menedzserét, Csata Székely Attilát kérdeztük tapasztalatairól, továbbá a Karácsonyi-kupán történtekrôl. A kérdezett a következôket nyilatkozta.
           Tudni kell, hogy a Bukaresti Triumf csapatának költségét a Román Jégkorong Szövetség fedezte. Ez alatt a bukaresti csapat utaztatására és étkeztetésére fordított összeg megtérítését kell érteni. Az a helyzet, hogy ebbôl a szakszövetség által hasonló célokra fenntartott pénzalapból sajnos sohasem részesülnek a Hargita megyei csapatok. A bukarestiek ennek ellenére nagyobb korosztályhoz (1987-ben születettek) tartozó gyerekekkel érkeztek városunkba. Ekkor a csíkszeredai és a galaci csapatok vezetôi leszögezték, hogy csak akkor vesznek részt a rendezvényen, ha nem kell mérkôzzenek a bukaresti együttessel. Tették ezt azért, mert nem az eredményt, hanem a kisebb korcsoporthoz tartozó gyerekek testi épségét tartották szem elôtt. Azt kell mondjam, hogy ebben az esetben igazuk volt. Értesülésem szerint a bukarestiek által városunkba utaztatott gyerekek jelenléte nem a véletlen műve volt. Tény, hogy a bukarestieknek nincs ütôképes csapatuk az 1989-es korcsoportban. Különben az 1989–90-es korcsoporthoz tartozó bukaresti gyerekeket a szakszövetség költségén rendszeresen utaztatják külföldi turnékra. Elmondom, hogy az idei év elsô hetében a bukaresti gyermekekbôl álló csapat Olaszországban turnézott. Véleményem szerint a külföldi turnékon elköltött pénzhez képest jóval kevesebb összegbôl a különbözô korcsoportok számára országos gyermekbajnokságokat lehetne szervezni. Szakosztályunkat különben komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy amennyiben jövôre sem szerveznek országos gyermekbajnokságot Romániában, akkor benevezünk egy határokon túli – például a magyarországi – korosztályos bajnokság küzdelmeire.

Ifjúsági világbajnokság
Románia a második értékcsoportban

           Január 5-én, szombaton kezdôdött el Jugoszlávia fôvárosában, Belgrádban az ifjúsági (U–20) világbajnokság III. divíziójának küzdelemsorozata. A „Hala Pionir" nevet viselô műjégpályán két csoportban (A és B) rendezték a mérkôzéseket. A B-alcsoportba sorolt román válogatott az elsô nap Dél-Afrika válogatottjával mérte össze tudását. A mérkôzés végeredménye: Románia – Dél-Afrika 3–2 (3–0, 0–1, 0–1). A román válogatott gólszerzôi: Szász Szabolcs, Péter Róbert és Antal Gábor.
           Január 6-án, vasárnap újabb mérkôzést játszott a román válogatott. A második mérkôzés végeredménye: Románia – Mexikó 13–2 (3–0, 6–1, 4–1). A román válogatott gólszerzôi: Basilides Tibor 3, Papp Szabolcs 3, Jipa D. 2, Zsók L., Antal I., Péter R., Iustinian és Georgescu 1–1. A csoportban az elsô két nap további eredményei: Spanyolország – Mexikó 11–2, Dél-Afrika – Spanyolország 0–3. (Január 7-én, hétfôn szünetelt a mérkôzéssorozat.)
           Január 8-án, kedden este került megrendezésre a román–spanyol csoportrangadó. A mérkôzés végeredménye: Románia – Spanyolország 5–6 (3–0, 0–1, 2–5). A román válogatott gólszerzôi: Péter Róbert 2, Georgescu Mihai, Basilides Tibor, Zsók Levente 1–1. Ugyanaznap délután: Mexikó – Dél-Afrika 4–6 (0–1, 3–2, 1–3). A csoport végsô rangsorában: 1. Spanyolország 6 pont, 2. Románia 4 p., 3. Dél-Afrika 2 p., 4. Mexikó pont nélkül. Spanyolország, Románia, illetve Észtország és Jugoszlávia válogatottjai a helyosztó mérkôzések eredményeitôl függetlenül feljutottak a második értékcsoportba. A román válogatott egyik legjobb játékosának a Gyergyószentmiklósi Progym Apicom ifjú csatára, Basilides Tibor bizonyult. Teljesítményérôl a belgrádi és a bukaresti sportújságok is elismerôen írtak. A román válogatott edzôi: Gioni Justinian és Remus Bianu, a küldöttséget elkísérte továbbá Eduard Pană, a Román Jégkorong Szövetség fôtitkára.
           Az A-alcsoport eredményei: Észtország – Izland 20–1, Jugoszlávia – Bulgária 9–2, Bulgária – Észtország 0–27, Jugoszlávia – Izland 11–3, Izland – Bulgária 3–1, Észtország – Jugoszlávia 6–3.
           A csoport végsô rangsora: 1. Észtország 6 pont, 2. Jugoszlávia 4 p., 3. Izland 2 p., 4. Bulgária 0 p.
           A január 9-én, szerdán megrendezett helyosztó mérkôzések párosítása: 1–2. hely: Észtország – Spanyolország; 3–4. hely: Jugoszlávia – Románia; 5–6. hely: Izland – Dél-Afrika; 7–8. hely: Bulgária – Mexikó.
           A helyosztó mérkôzések eredményeire jövô heti lapszámunkban visszatérünk.

Vidék
Bucsin-kupa Alfaluban

           Január 12–13. között kerül megrendezésre Gyergyóalfaluban a nyolcvanas években hagyományossá vált Bucsin-kupa gyermek-jégkorongtorna. Portik József, a Bucsin SE elnökének tájékoztatása szerint közel másfél évtizednyi kihagyás után újjá éled a hagyomány. A Bucsin SE által az V-VIII. osztályos gyermekek számára szervezett mérkôzéssorozaton a tervek szerint a következô csapatok vesznek részt: Gyergyószárhegyi Bástya, Gyergyóremete, Gyergyócsomafalva, Csíkmadaras, a Gyergyószentmiklósi Progym-ISK lánycsapata és a helyi Bucsin SE együttese.
           A hétvégi mérkôzések elôtt elkészített sorsolás alapján a csapatokat két csoportba sorolták. Az A-csoport összetétele: Csíkmadaras, Progym-ISK és a Bucsin SE; B-csoport: Csomafalva, Remete és Szárhegy.
           A hétvégi mérkôzések műsora: január 12., szombat 9.00 óra: Alfalu – Csíkmadaras; 10.30: Szárhegy – Csomafalva; 16.00: Csíkmadaras – Progym-ISK; 17.30: Remete – Szárhegy (a mérkôzés elôtt kerül sor a hivatalos megnyitóra); 19.00: Alfalu – Progym-ISK. Másnap, azaz január 13-án, vasárnap: 9.00: Csomafalva – Remete; 10.30 órakor elkezdôdnek a helyosztó mérkôzések. A csoportok harmadik helyezettjei az 5–6. helyért, a második helyezettek a 3–4., az elsô helyezettek pedig a döntôben (1–2. hely) mérik össze tudásukat. A helyosztó mérkôzések kezdési idôpontjai: (a már említett) 10.30, 16.00 és 17.30 óra. A döntô mérkôzés után a záróünnepséggel fejezôdik be a Bucsin-kupa jégkorongtorna 2002-es kiírása.
           A gyergyóújfalvi és a csomafalvi jégpályákon lezajlott legutóbbi jégkorong mérkôzések eredményei: I–IV. osztályosok: Bucsin SE – Galaci Dunărea 3–4, Bucsin SE – Csíkmadaras 4–5; Csomafalván: Csomafalva – Bucsin 3–6; V–VIII. osztályosok: Bucsin SE – Galaci Dunărea 8–2; Csomafalván: Csomafalva – Bucsin SE 8–1. Öregfiú mérkôzésen: Gyergyóalfalvi Bucsin – Gyergyószárhegyi Bástya 4–8.

Sífutás
Antal Zsolt három aranyérmet szerzett

           * December 28–29. között a Brassó megyei Azugán került megrendezésre a 2000/2001-es idényben hóhiány miatt elmaradt országos felnôtt bajnokság. Gyulai Béla tanár-edzô tájékoztatása szerint az elsô nap a férfiak 10, a nôk pedig 5 km-es távú klasszikus stílusú versenyben mérték össze tudásukat. Szintén az elsô nap kerültek megrendezésre a sprint versenyszámok. Másnap délelôtt a férfiak a 15, a nôk pedig a 10 km-es korcsolya stílusú versenyszámokban adtak számot felkészültségükrôl.
           Amint arról már írtunk a gyergyótekerôpataki Antal Zsolt (jelenleg a Bucegi Predeal SK, korábban pedig a Brassói ASA sportolója volt) három versenyszámban indult és három országos bajnoki címet szerzett. Antal Zsolt elsô helyezést ért el a 10 km-es távú klaszszikus stílusú versenyben, továbbá az 1200 m-es távú sprintszámban és a 15 km-es távú korcsolya stílusú versenyben. A nôk mezônyében György Mónika (Brassói Dinamo) is mindhárom versenyszámban (5 km-es távú klasszikus, 1200 m-es spint és a 10 km-es korcsolya stílusú versenyszám) elsô helyezéseket ért el; Láng Enikô (Brassói Dinamo) a fentebb említett versenyszámokban mindahányszor harmadikként ért célba. A kettôs leigazolású György Enikô (Gyergyói ISK – Brassói Dinamo) mindhárom versenyszámban az 5. helyen ért célba. A Gyergyói ISK részérôl egyedül Tódor Tihamér vett részt az országos bajnokságon, aki a sprintben és a 15 km-es korcsolya stílusú versenyszámokban 9. helyezéseket ért el. Tódor Tihamér a 10 km-es klasszikus stílusú versenyben a 11. helyen ért célba, de róla tudni kell, hogy az utóbbi két évben egyetlen edzôtáborozáson sem vett részt. Gyulai Béla tanár-edzô elmondása szerint talán Tihamér az egyetlen romániai sífutó, aki nem Predealon és nem edzôtáborban készült a múlt év végén lezajlott országos bajnokságra.
           * 2001. december 30-án, vasárnap került megrendezésre Tekerôpatakon a Tekerôpatak-kupa küzdelemsorozata. A korcsoportonkénti legjobbak: gyermekek, 94-95-ös korcsoport, lányok: 1. Ferencz Katalin (Tekerôpatak); fiúk: 1. Kolumbán István, 2. György Arnold (mindketten tekerôpatakiak), 3. Csúcs Uwe (Csíkszereda); 91–92-es korcsoport, fiúk: 1. Găinar Alexandru, 2. Marcu Dumitru, 3. Kodfas Iulian (mindhárman maroshévíziek); 89–90-es korcsoport, lányok: 1. Ferencz Réka (Tekerôpatak), 2. Mîndru Ionela (Marosh.), 3. Gergely Hajnal (Csíkszereda); fiúk: 1. Costin Florin, 2. Valler Csaba (maroshévíziek), 3. Csató Áron (Alfalu); 87–88-as korcsoport, lányok: 1. Horváth Helga (Tekerôpatak), 2. Fóka Réka (Csíkszereda), 3. Czira Anna; fiúk: 1. Uwe Krausz (Csíkszereda), 2. Bányász Róbert (Tekerôpatak), 3. Péter László (Maroshévíz); 82–86-os korcsoport, lányok; 1. György Enikô (Gyergyószentmiklós); fiúk: 1. Tódor János, 2. Koós István, 3. Molnár Attila (mindhárman tekerôpatakiak); ifjúsági II-es korcsoport, lányok: 1. György Mónika, 2. Láng Enikô (mindketten gyergyószentmiklósiak); fiúk: 1. Tódor Tihamér (Tekerôp.), 2. Benedek Lóránt (Gyergyószentm.), 3. Tódor Attila (Tekerôp.); ifjúsági I-es, fiúk: 1. Enache Cristian (Maroshévíz); felnôttek: 1. Antal Zsolt, 2. Péter Szabolcs, 3. Bencze Béla (mindhárman tekerôpatakiak); 21–30 év közötti férfiak: 1. György Márton, 2. Blénessy Levente, 3. Antal Béla (mindhárman tekerôpatakiak); 31–41 év közöttiek: 1. Csúcs András, 2. Sárik Csaba (mindketten csíkszeredaiak), 3. György Béla (Tekerôp.); 41–50 év közöttiek: 1. György Antal (Csíkszereda), 2. Csató József (Alfalu), 3. Incze István (Csíkszereda); 50 év fölöttiek, nôk: 1. Csúcs Mónika (Csíkszereda), 2. Iusuf Gabriella (Maroshévíz); férfiak: 1. Keresztes Gyula (Csíkszereda), 2. Bálint Zoltán, 3. Molnár János (mindketten tekerôpatakiak); 60 év fölöttiek: 1. Orbán József (Tekerôpatak).
           A rendezvény támogatói: Gyergyóújfalvi polgármesteri hivatal, Gál Emil, Bernád és a Zanix családi vállalkozások, Bernád Klub, Both családi vállalk., Cambus Rt., Súgó csárda, Antal István, Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Tarisznyás Márton Általános Iskola, a tekerôpataki fúvószenekar, Bonus Rt. és Jan Huizenga (svájci jótékonysági szervezet képviselôje).

Küzdôsport
Tigrisek a Yakuzák ellen

           Január 19-én, szombaton 9.00 órai kezdettel kerül megrendezésre a Gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola tornatermében a tékvandó Tigris-kupa küzdelemsorozata. Meghívott csapat a Csíkszentkirályi Yakuzák együttese – tájékoztatott Baricz István, a Gyergyóújfalvi Tigrisek tékvandó csapatának oktatója. Ide kapcsolódik a hír, miszerint a Tigrisek csapatából öt sportoló - Bányász Hunor, Dezsô László, Elekes Elôd, Koós Péter és Baricz István – bekerült Hargita megye tékvandó válogatottjába. A felsoroltak közül a 9–10 éves korcsoportban szereplô Bányász Hunor április 12–14. között részt vesz a Brassóban megrendezésre kerülô országosgyermek-bajnokságon.

Atlétika
Következnek a versenyek

           Korpos Lajos tanár-edzô tájékoztatása szerint 2002 elsô negyedévében tanítványa – László Tibor – társaságában több teremversenyen vesznek részt. Az idei elsô megmérettetés idôpontja január 19–20., ekkor kerül megrendezésre Bákóban a Beszterce Kupa elnevezésű verseny. A következô állomás szintén a bákói sportcsarnok, ahol február 2–3. között az ifjúsági I., II. és III-as korcsoportú versenyzôk a zónabajnokság keretében mérik össze tudásukat. Itt meg kell jegyezni, hogy a gyergyószárhegyi László Tibor 2002-ben az ifjúsági II-es korcsoportban versenyez, ami azt jelenti, hogy az atlétatehetség korcsoportot váltott. (2001-ben László Tibor az ifjúsági III-as korcsoportban versenyzett.) Február 23–24. között Bukarestben kerül megrendezésre az ifjúsági II-es korcsoportú versenyzôk számára szervezett terem Grand Prix, amelynek szintén résztvevôi lesznek vidékünk képviselôi. A következô hónapban, egész pontosan március 9–10. között ismét Bákóban versenyez László Tibor. Itt kerül megrendezésre ugyanis az ifjúsági II-es korcsoportú országos terembajnokság döntôje.
           Korpos Lajos elmondása szerint a cél az, hogy a 800 méteres síkfutószámban Tibor idén minél közelebb kerüljön a 2.00 perces idôeredményhez. Emlékeztetôül: az elmúlt évben Medgyesen megrendezett ifjúsági III-as korcsoportú országos bajnokságon László Tibor a 800 méteres síkfutószám döntôjében 2' 07"-es idôvel a 8. helyen ért célba. Amint az a fentiekbôl is kitűnik idénre alig 0,7 másodpercet kell lefaragjon legjobb idôeredményébôl a gyergyószárhegyi sportoló. Egy kívülálló bizonyára azt mondja, hogy ez az idôeredmény könnyen elérhetô, de nem szabad elfelejteni, hogy az atlétika világában minden másodperc mögött rengeteg edzésmunka áll.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk

           Az ember nem hálhat a világ összes asszonyával, de törekedni kell rá.
           * * *
           Bemegy egy néger az állatkereskedésbe a vállán egy ritka papagájjal. A kereskedô kérdezi tôle:
           – Honnan van ez a egzotikus állat? Nem minden nap lát ilyet az ember.
           Megszólal a papagáj a néger vállán: – Afrika és a Harlem tele van ilyenekkel.
           * * *
           A szex olyan, mint a havazás. Sose lehet tudni, hogy hány centi lesz és meddig tart.
           * * *
           A csiga tanítja a fiát, hogy kell átmenni az úttesten:
           – Ha egy fényt látsz közeledni, akkor siess valamelyik oldalra, mert az motor, ha kettôt maradj középen, és az autó elmegy feletted. Indulj!
           Elindul az ifjabbik, látja az egy fényt, lehúzódik oldalra. Egyszer csak fröccs, szétlapul.
           Erre az öreg:
           – Az anyját, de rég láttam oldalkocsis motorbiciklit!!!
           * * *
           A szôke nô titkárnônek jelentkezik.
           Megkérdezik tôle:
           – Gépelni tud?
           Mire a szôke:
           – Nem tudom, még nem próbáltam.
           * * *
           Két rendôr elmegy szabadságra a tengerpartra. Mivel mindketten fiatalok, egyedülállók, ezért egybôl lerohannak a strandra, hogy felmérjék a helyi nôállományt. Egyikükre tapadnak is a jobbnál jobb nôk, míg a másikat messzirôl kerülik. Este aztán kérdi is a másikat, mi a titka?
           – Adok egy jó tanácsot: holnap menj el a boltba, és vegyél egy szép nagy krumplit. Aztán, mielôtt kimegyünk a strandra, rakd be a fürdôgatyádba, meglátod, a csajok nem tudnak ellenállni!
           Így is lesz. Azonban a strandon változatlan a helyzet: egyikükre tapadnak a nôk, míg a másikat meglátva csak kuncognak és nagy ívben kikerülik.
           Este megint kérdi társát, mit csinált rosszul?
           – Figyelj, te marha! – oktatja a menô rendôr a társát. – Legközelebb, ha megyünk a strandra, akkor a krumplit a fürdogatyád elejébe dugd!!!
           * * *
           Tegnapelôtt én osztottam az ebédet.
           Tegnap is én osztottam az ebédet.
           Ossza ma bin Laden!
           * * *
           Négy férfi elmegy golfozni az egyik délután. Miután végeztek, az egyik elindul, hogy rendezze a számlát. A másik három elkezd beszélgetni a fiaikról.
           – Az én fiam építkezési vállalkozó. Olyan sikeres, hogy az egyik barátjának adott egy házat ajándékba – mondja az elsô.
           – Az enyém autóügynök. Már három városban van ügynöksége. Annyira megy neki, hogy a múltkor adott az egyik barátjának két Mercedest.
           – A fiam bróker – mondja a harmadik – Annyira sikeres, hogy egy egész részvénycsomagot adott az egyik barátjának.
           Mikor a negyedik férfi is csatlakozik hozzájuk, ôt is megkérdezik, mit csinál a fia.
           – Az én fiam buzi. Nem vagyok túl boldog emiatt, de biztos jó lehet, mert a három legutolsó barátja adott neki egy házat, két autót és egy részvénycsomagot.
           * * *
           Két gyerek játszik a homokozóban, Jancsika és Jucika.
           – Te Jucika, játsszunk papást-mamást, tudod úgy, ahogy a papa meg a mama.
           – Jó, játsszunk Jancsika, de ne üss olyan nagyokat!
           * * *
           – Drágám, olyan kicsi a mellem. Mit csináljak?
           – Dörzsölgesd WC papírral.
           – Ez biztos módszer?
           – A fenekednél bevált!
           * * *
           Melyik a legszexisebb állat?
           A legszexisebb állat... a csiga: van kéglije, mindig nedves és... lassan megy el.
           * * *
           Miért szedik a nôk a pirulákat?
           – Hogy tudják, a hét melyik napja van.
           * * *
           – Drágám, nézd milyen szép fehér lett az inged az új mosóporomtól!
           – Hát igen, igen..., de nekem kockásan valahogy jobban tetszett.

Horoszkóp
január 10 - 16.

           KOS (III.21-IV.20.)
           A Kos életében dolgos és megelégedésre szolgáló hét várható, számos pozitív fejleménnyel. Magánélete eseményei ezek közül is kiemelkednek, így valóban boldog, emlékezetes hétre számíthat. A társával együtt élô Kos számára fontos a támasz, a tanács, és az általános bátorítás!
           BIKA (IV.21-V.20.)
           Kár, hogy nem öntött ólmot szilveszterkor! Rájöhetett volna, hogy mostani csalódása miatt nem szabad elkeserednie! Ráadásul alighanem valamit félreértett, és nem is olyan tragikus a helyzet! Munkahelyén próbáljon meg jobban alkalmazkodni a kollégákhoz.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Máskor olyasmit is elnézett kedvesének, amin mások már rég kiakadtak volna. Most viszont apróságok miatt látványos jeleneteket rendez. Munkahelyén, mint mindig, most is Ön lesz az, aki egyedül tartja a frontot, amíg a többiek magukhoz térnek a szilveszteri hangulattól.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Ezt a hetet tekintse startjelnek, hogy megindulhat elôre, és maga mögé utasíthatja a múltat! Ennek érdekében minden erejével összpontosítson elintézetlen, vagy függôben lévô ügyeire! Segítséget jelent, ha gondjait másokkal megbeszéli.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           A már párkapcsolatban élô Oroszlán kapcsolata elmélyülhet és emlékezetes pillanatokkal gazdagodik. A társa szerelmétôl és támogatásától fellelkesülten magabiztosabb, erôsebb, egyben lazább lesz. Pozitív hozzáállásának köszönhetôen, élete más területein is lendületesebben veszi az akadályokat.
           SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
           Lehetôsége nyílik, hogy munkájában és általában minden tevékenységében nagyobb örömöt, beteljesülést találjon. Bár ez a hét ígéretesnek mutatkozik, azért kerülnie kell a felesleges kockázatot! Egészségét illetôen fôleg a téli sportot kedvelô Szűz vigyázzon a lábára.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           A megnyerô külsô mögött sokszor feszült, borúra hajló természet rejtôzik. Az aggodalmaskodó Mérleg mások támogatása és ösztönzése nélkül bizonytalannak érzi magát. A szerelemben ezen a héten számíthat társára, megkapja azt a szeretetet és törôdést amit igényel.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Bár jövedelme nô, a Skorpiónak éberségre lesz szüksége pénzügyi téren, és fontos nyomtatványok kitöltésekor. Nem lehet hanyag, nem intézhet elhamarkodottan komoly kiadással járó vásárlást! Sok helyre hívják, társasági élete eseménydús lesz, több új barátot szerez.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Szerelem szempontjából jó hétnek néz elébe. Lehet, hogy egy új szerelem tűnik fel a láthatáron. A munkában, jövô tervezésében számíthat családja támogatására. Érdemes tanácsaikra hallgatnia, segítségüket elfogadnia olyankor, amikor egyedül már nem bírja! Képességei, tudása, kedvtelései fejlesztésében sok öröme lesz.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Ez a hét sokat követel a Bak szülöttétôl. Megbirkózik a kihívásokkal, egyben sokat tanul saját kárán. Környezetére jó benyomást tesz, még akkor is, ha néha kapkodásával frászt hoz mindenkire. Egészségi vonatkozásban szenteljen nagyobb figyelmet vérnyomására!
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Munkáját illetôen érdekes fejlemények várhatók. Válaszaitól függ, hogy valójában mi történik majd. Komoly elôrehaladásra van kilátása, de meg kell ragadnia minden lehetôséget! A szerelemben, ha nincs megelégedve kedvesével, jobban jár, ha keres magának valaki mást!
           HALAK (II.20-III.20.)
           Ez a hét nem kedvez a pénzügyi kockázatvállalásnak! A Halaknak jól szemmel kell tartaniuk kiadásaikat, nem szabad semmilyen spekulációs ügyletekbe belemenniük! Ha pénzügyi vonalon kétségei támadnak, kérje szakember segítségét!

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2002

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!