A tévéműsor nyomában
Olvasóink hetente tapasztalhatják, hogy műsormellékletünkben nem találnak egyes adások, filmek idôpontjai, vagy egyáltalán nem a beharangozott programok futnak az illetô adó. Tudom, hogy ez sok bosszúságot okoz a tévénézônek, aki egy bizonyos filmre tervezett estéjén kiábrándulással veszi észre, hogy valami teljesen más adás fut a varázsdobozban. Ezért minden héten bocsánatot kérhetnénk, de sajnos teljesen értelmetlenül, mivel mindez önhibánkon kívül történik, és a következô héten ismétlôdik.
Magándetektívet is megszégyenítô nyomozást kell folytatni minden egyes román tévéadó műsoráért, és emellett teljesen fölöslegesen, hiszen esetenként így is helytelen adatokat közlünk le, mivel a román kereskedelmi adóknál teljes műsorkáosz van.
A magyar, a német és más országok kereskedelmi tévéadói két-három héttel elôre rögzített műsorráccsal rendelkeznek, és a ritka módosításokról is jó elôre tájékoztatnak. Spanyolországban például törvény kötelezi a tévédókat arra, hogy tíz nappal elôre szögezzék le műsorukat. Ezzel ellentétben nálunk egyes adók nemegyszer a reggel még reklámozott filmet estére minden lelkiismeret-furdalás nélkül lecserélik. Nesze neked, tévénézô! Teljesen kiszolgáltatott vagy a tévéguruk kényének, kedvének. Ennek persze mi is isszuk a levét, hiszen az olvasó jogos dühét átkok, káromkodások formájában mind-mind nekünk szánja, pedig ebben az esetben teljesen ártatlanok vagyunk.
Persze jelezhetnénk, hogy a leközölt tévéprogramokért nem vállaljuk a felelôsséget, de ez sem oldaná meg a fenti gondokat. E helyett inkább a hibás kereskedelmi adóknál reklamáltunk (nemcsak mi), és úgy néz ki, nemhiába. A programfelelôsök szerint a forgalmazók nem szállítják idejében a megrendelt anyagot, a forgalmazók szerint a rendelések érkeznek túl késôn. Így a kör bezárult. A Nemzeti Audiovizuális Tanácsot (CNA) azonban ez nem érdekli, és büntetéseket helyezett kilátásba ezen állapot megszüntetéséért. Az utóbbi idôben 119 szúrópróba ellenôrzést végzett a bizottság, és több esetben megróvásban részesítette a Prima, az Antena 1, a Pro TV és az RTV 1 tévéadókat. Ezektôl ígéretet csikart ki a CNA, hogy a jövôben sokkal pontosabban rögzítik műsoraikat, és nem változtatgatnak rajtuk. A tanács bizottsága továbbra is monitorizálja az országos kereskedelmi adók műsorhűségét.
Kedvezôek a jelek. A változások reményében megígérjük, mindent elkövetünk azért, hogy a Kisújság műsormellékletével a helyes információ birtokába juttassuk olvasóinkat. Hiszen jobb híján a tévé pótolja kisvárosi kultúránkat. Navigare necesse est – tévézni megszokás.
Ábrahám Imre
Szálkák és gerendák
A legutóbbi tanácsülés ismét szolgált egy bombameglepetéssel.
Amikor beléptünk a tanácsterembe, az asztalunkon egy magyarországi kft. kétoldalas ajánlatát találtunk. Ebben a cég azt ajánlja fel a városnak, hogy a Batthyány Ignác középiskolában március elsejéig felszerel egy saját gyártmányú kazánt, s azt ott saját költségén üzemelteti 30 napon keresztül. Ennek a célja az, hogy működés közben mutassa be a helybeli intézményeknek, cégeknek, illetve magánszemélyeknek a kazánját, illetve hogy bebizonyítsa, ezen kazánokkal a fűtés költségei a mostaninak 1/3-át teszik csak ki. A harminc nap letelte után a tanács dönthet arról, hogy megveszi-e a kazánt a Batthyánynak vagy más közintézménynek, avagy megköszöni a bemutatót, s nem kér a kazánból. Ez utóbbi esetben a cég saját költségén visszaszállítja azt Magyarországra.
Mikor a napirend elfogadása került sorra, Kulcsár László jelezte, hogy ezzel a javaslattal ôt keresték meg, s kérte a tanácsot, hogy vegye fel a napirendre a megtárgyalását. Tekintve, hogy konkrét határozattervezet nem volt, végül abban egyeztünk meg, hogy a „különfélék" keretében errôl is beszélünk.
Ismerve a polgármester viszonyulását a város központi fűtési rendszeréhez, illetve tudva azt, hogy amikor a Batthyány bentlakásába az igazgató saját kazánt akart szereltetni, akkor polgármesterünk miden módon próbálta azt megakadályozni, nem jósoltam nagy sikert a javaslatnak. Szinte láttam, hogy Pál Árpád kiselôadást fog tartani, melyben a visszatérô motívumok a „rendszer" meg a „dán program" lesznek. Már-már csodáltam Kulcsár László bátorságát, hisz pont akkor állt elô ezzel a javaslattal, amikor a dán program már célegyenesben van, a tél elteltével fognak neki az új kazánháznak, illetve a fűtési rendszer teljes cseréjének, hogy a következô telet már az új rendszerrel kezdjék (legalábbis polgármesterünk számtalan esetben ígérte meg ezt holtbiztosra).
Mielôtt tovább mennék, sietek leszögezni, hogy a javaslat amúgy szerintem is jó és támogatásra méltó, hisz egy iskola egy havi fűtésgondját mindenképp megoldjuk, anélkül, hogy bármire elköteleznénk magunkat. Csak hozza a vállalkozó a kazánt, szerelje fel, fűtsön vele egy hónapig, utána meg – ha úgy látjuk, hogy nem megfelelô a minôsége, avagy nincs pénzünk arra, hogy kifizessük – vigye Isten hírével. A város ebbôl csak nyer, s a vállalkozónak is bizonyára megéri, ha már felajánlotta.
Aztán mikor odakerültünk, hogy a javaslatot megvitassuk, akkor ... egyszerűen nem hittem a szememnek és a fülemnek, ugyanis nem Kulcsár László mutatta be a javaslatot, hanem a polgármester kért szót, s hosszan ecsetélte, hogy ez milyen jó javaslat, majd a költségvetés kiigazításakor megpróbálunk erre pénzt elkülöníteni, valahogy kifizetjük, stb, stb. Csak ültem tátott szájjal, s levegôt is csak egy idô után tudtam venni! Vajon mi ütött a polgármesterünkbe? Berúgott? Elvesztette a józan eszét? Vagy valami más? Ép ésszel semmiképp nem lehet ezt felfogni, fôleg ha még azt is hozzáteszszük, hogy a kazán ára meglehetôsen borsos. Olyannyira, hogy hozzávetôleges számítások szerint ezen ár feléért még a teljes fűtési rendszer (csövek, fűtôtestek) cseréje is megoldható lenne, ha más (szintén fás) kazánt szerelnének fel. Tehát valami nagyon sántít!
Mikor mindezeket szóvá tettem, Pál Árpád kikelt a képébôl, s emelt hangon kérte ki magának, hogy ô csak jót akar, de ôt folyton bántják, gyanúsítják. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy vegyük tudomásul, hogy ô továbbra is bentlakást akar építeni a Csíky kertbe (természetvédelmi területen!), s ismét benyújtotta ezirányú pályázatát az Apáczai alapítványhoz. Tette ezt annak ellenére, hogy a tanács ôt erre nem hatalmazta fel, sôt, többen is jeleztük, hogy ezzel a tervével nem értünk egyet. De ô csakazértis!
Ezelôtt közel két évvel Pál Árpád az RMDSZ-jelöltjeként nyerte meg a választásokat. Igaz, akkor még más vezetôsége volt a városi RMDSZ-nek. Az új vezetôség Kolumbán László esetében már bebizonyította, hogy képes a pártérdekek elé helyezni a város érdekeit, s nem csinált önérzeti kérdést egykori jelöltje leváltásából. Azt hiszem, ideje lenne elgondolkozniuk azon is, hogy meddig támogatják még azt a polgármestert, aki számos esetben bebizonyította, hogy neki a saját fantazmagóriái fontosabbak, mint a város érdekei.
Árus Zsolt
A városháza hírei
Kedden a polgármester és az alpolgármester hiányában zajlott a polgármesteri hivatal sajtótájékoztatója, csupán a sajtóreferens, Fehér László tájékoztatott:
* Az iskolákban folyamatosan biztosítva lesz a fűtés a továbbiakban, a tömbházakban azonban nem biztos.
* Idén is lesz tavaszi lomtalanítás, várhatóan a nagyhét elôtti héten. A lakók által összegyűjtött szemét elszállítási programját a hivatal idôben közli majd.
* 400 millió lejre vásárolunk aszfaltot idén a Conas Rt-tôl. Tavaly 660 millió jutott erre, így egyértelmű, milyen útjavításra számíthatunk idén.
A napokban kell megérkeznie Nagy Gábor, a Hargita Gáz Rt. elnökének átirata, amelyben közli a munkálatok ütemtervét. Várhatóan idén megtörténik a fôvezeték lefektetése városunkban.
Pál Hajnalka
Változások a Békény társasnál
Zsolt váltotta fel Zsoltot
Az utóbbi idôben csak úgy váltogatták egymást a Békény Társas ügyvezetôi, s a városban kósza hírek szállingóznak még arról is, hogy talán feloszlik a társas. Mi is történt valójában a társas portáján?
Az elmúlt év augusztus elsejétôl felmondott az addigi ügyvezetô, Romfeld Zsolt. Kérdésünkre, hogy miért nem maradt, csak annyit válaszolt, hogy más elfoglaltságai lettek.
Lázár Jánostól, a társas vezetôtanácsának tagjától megtudtuk, hogy bizony nem virágzott a társas az utóbbi idôben. A pénzhiány mindenre rányomta bélyegét. A vegyszerek ára nôtt, a krumpli ára pedig nem változott, vagy éppen kevesebbért lehetett áruba bocsátani. Egy ideig az éveket banki hitellel kezdte a társas, de az állam meggondolta magát, s az utóbbi idôben nem hitelezte meg. S ha nem volt pénz, nem volt műtrágya, nem volt lehetôség vetômagcserére...
Az ôszi betakarításra új vezetôt kellett keríteni; így kötöttek szerzôdést Lázár Adriana zoomérnökkel november 1-ig, majd – más jelentkezô híján – február elejéig hosszabbították az együttműködést.
Az elmúlt évben osztalékot kaptak a tagok, nem panaszkodhattak, hisz hektáronként megjött a 200 kg szemes, 300 kg elsô osztályú és 200 kg másod osztályú krumpli... pénz viszont nem maradt az évkezdéshez. A vezetôtanács közgyűlésen kérte a tagok pénzbeni hozzájárulását a folytatáshoz, de nem sok sikerrel, így újra gazdakeresésbe kezdtek. Szóba jött, hogy egyesülnének az Aranykalász Társassal, a végén mégis az Agroimputtal kötöttek szerzôdést, s így Fazakas Zsolt lett a Békény Társas új ügyvezetôje.
Fazakas ígéretei kecsegtetôek: elképzelése szerint a szerzôdésben kikötött három év alatt helyrehozza a társast, azaz annyi jövedelemre tesznek szert év végéig, hogy a tavaszt ne kelljen kölcsönkéréssel kezdeni, és jusson a gazdáknak 200 kg szemes, 300 kg krumpli hektáronként idén is... hacsak természeti katasztrófa nem éri. Beruházásra szintén szükség van, s Lázár János szerint ez minimum 200 millió lej kell legyen, de ha fejlôdni akarnak, akkor ezen összeg többszörösét kell a társasba pumpálni.
Fazakas Zsoltot is megkérdeztük: hogy kezdhetett ilyen merész vállalkozásba?
– Az az elônyöm, hogy én tiszta lappal indulok – mondotta. – Az idén csak annyi munkát vállalunk fel, amennyit jól el tudunk végezni. Jövôre többet, s azután még többet. A legnehezebb a perje eltüntetése lesz, ugyanis a 140 hektárból nagyon sok a perjés föld, s a gyomnövénytôl megszabadulni rengeteg pénz és hosszú idô szükséges.
– Az az elônyöm, hogy én tiszta lappal indulok – mondotta. – Az idén csak annyi munkát vállalunk fel, amennyit jól el tudunk végezni. Jövôre többet, s azután még többet. A legnehezebb a perje eltüntetése lesz, ugyanis a 140 hektárból nagyon sok a perjés föld, s a gyomnövénytôl megszabadulni rengeteg pénz és hosszú idô szükséges.
Jövôre többet, s azután még többet... mondja az új ügyvezetô, s nemcsak tervei, a szerzôdés is kötelezi a társas életbentartására.
Balázs Katalin
Tájékoztat az RMDSZ
Az RMDSZ hét eleji sajtótájékoztatóján Rokaly József Gyergyó-területi RMDSZ-elnöktôl megtudtuk:
* Február 10-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztetô Tanácsa, melyen vidékünket dr. Garda Dezsô képviselô, Minier Gábor megyei tanácsos, Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, valamint Rokaly József területi elnök képviselte. A részvevôk megvitatták az RMDSZ-PSD megállapodás után kialakult politikai helyzetet, elhatározták, hogy a három területi RMDSZ- szervezet egységesen lép fel, és a megyei szintű megállapodás érdekében közös dokumentumot dolgoz ki, és döntöttek arról, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi és más közösségi ingatlanokat tartalmazó jegyzéket a megyei szintű egyezmény tárgyává teszik.
Az ülés február 16-án Gyergyószentmiklóson folytatódik, tehát Rokaly József megkéri mindazon szervezeteket, akiknek olyan sérelmeik, elvárásaik, hozzászólásaik vannak, melyeknek helyük lenne a területi protokollumban, juttassák el azt a gyergyószentmiklósi RMDSZ-hez hétvégéig.
* Az RMDSZ figyelmének középpontjában két kérdés áll: a művelôdési ház helyzete és az oktatás aktuális problémái. Ennek érdekében február 12-én és 26-án az illetékesek bôvített választmányi ülést tartanak a tanácsteremben Iskolaügy jelen pillanatban, Gyergyószentmiklóson címmel.
* Az RMDSZ gyergyószentmiklósi elnöksége február 20-án, szerdán 17 órára évi közgyűlést szervez, melyre minden tagját és szimpatizánsát meghívja a Korona nagytermébe. Napirendi pontok: a városi RMDSZ vezetôségének évi beszámolója, alapszabály-módosítások, ez évi teendôk, hozzászólások.
* Zökkenômentes a magyar igazolvány-kérések továbbítása Gyergyószentmiklóson. Hétvégéig befejezôdik az elôjegyzett személyek informálása, adatainak továbbítása, s a Felügyelô Testület döntése alapján a továbbiakban más módszer szerint fogadják az érdeklôdôket. Ezután tehát az irodában vehetik át sorszámaikat a kérelmezôk. Egy személy kiveheti családja többi tagjának is, és a sorszám megkapásától számított három napon belül sor kerül a kérése kitöltésére. A sorszámmal, és a szükséges igazoló aktákkal személyesen kell majd jelentkezni a megadott idôpontban.
Balázs Katalin
Szélhámosok járják a várost
Ne dôljön be az öltönynek, aktatáskának akkor sem, ha minden jóval kecsegteti az önhöz bekopogtató, komoly úriember-kinézetelű férfi. A napokban ugyanis ilyen férfiak jártak Gyergyószentmiklós néhány portájára, ígérve, hogy könnyen, gyorsan magyar igazolványhoz juttatják a családot, csupán néhány kérdésre kell válaszolniuk. Kérdéseik közt, melyek egy formanyomtatványon szerepeltek, többek közt volt olyan is, hogy elégedett-e a családi élettel, hogy hol dolgozik és mikor, szeretne-e Magyarországon munkát vállalni és milyen munkakörben, valamint az is, hogy milyen elektronikai cikkek vannak háztartásában. A kérdôívet kitöltötték, s aztán tovább álltak, szerencsére nem kértek pénzt, elôleget az igazolványra, de az, hogy az elektronikai cikkek iránt érdeklôdtek, sokaknak szeget üthet a fejébe, rájöhetnek a kérdezôsködés céljára. Ezért kérjük, vigyázzanak, hisz önök is tudják, magyar igazolványért folyamodni csak az RMDSZ-nél lévô információs irodánál lehet.
Rokaly József az ügy kapcsán lapunkon keresztül szeretné felhívni a gyergyóiak figyelmét, hogy ha az irodán kívül bárki más magyar igazolvány „intézésével" kecsegteti az embert, az csak szélhámos lehet, és reméli, senki nem fog bedôlni ezeknek az embereknek – saját kárára.
Vigyázzanak tehát, hogy kit engednek be lakásukba, s milyen információt szolgáltatnak ki az ismeretleneknek, hisz könnyen pórul járhatnak.
Balázs Katalin
Ki tanyája ez a Gyopár?
Hallottunk már néhányszor a Gyilkostónál lévô Gyopár-villáról. Tudjuk, hogy 1996-ban rejtélyes körülmények között leégett, szóba jött, hogy visszakéri a tulajdonos, az is, hogy visszakapta... vagy mégsem kapta vissza?
1933-ban épült egy villa, mely a Havasi Gyopár nevet kapta. Id. Szász István építménye volt az elsô az üdülôtelepen, melyben 1940-ben már villanyáram volt. Aztán jött a háború, tönkrement az épület. Egy asztalosmester, Erszény Péter volt megbízva a rendbetételével, s mire elkészült, jött az államosítás, elkobozták az ingatlant.
Amint lehetett, Szász István két fia benyújtotta kérelmét a villa és hozzá tartozó terület visszaigénylésére, de hosszasnak ígérkezett a visszaszerzés, s a két fiú igencsak bosszankodott, hisz Erszény leszármazottai tulajdonjog nélkül is megkapták a terület egy részét. Nem akartak harcba szállni velük, a megmaradt területet kérték. Tárgyalásról tárgyalásra mentek, döntés nem született, hisz mindig akadtak kerékkötôk. Amikor már-már visszakaphatták volna, a SCAT Lacu-Roşu állt útjukba. Török Zoltán, az akkori ügyvezetô ennyit mondott a történtekrôl:
– Hajdanán, amikor az OJT-t lebontották SCAT-okra, történt egy vagyon-megállapítás, amely távol állt a valóságtól. Ezt a virtuális vagyont osztották szét értékpapírok formájában a kisrészvényeseknek. Ami azt jelenti, hogy valamikor magánkézben levô vagyont újból magánosítottak és ezúttal nem az eredeti tulajdonosoknak jutatták viszsza, ami várhatóan problémákat szült. Az rt. igazgatójaként én a kisrészvényesek választottja voltam, az ô érdekeiket kellett képviselnem. A cél az volt, hogy megakadályozzuk a vagyon szétdarabolását, ezért húztuk az idôt, hogy ne kerüljön magánkézbe egyik-másik épület, amelyet amúgy is egy olyan törvény alapján kértek vissza a tulajdonosok leszármazottai, amely a lakóházakról és nem a villákról szólt. A visszaadás ugyanis precedenst teremtett volna, egymás után jöttek volna az emberek, az egész ország területérôl visszaigényelni, széthordani a SCAT vagyonát. Én Gyergyót régióként láttam, nem fizikai személyek külön-külön érdekeit tartottam szem elôtt. Hogy késôbb mégiscsak szétdarabolódott az rt., az már nem az én történetem.
Aztán teltek az évek, s az örökösök nem hagyták magukat, újra kopogtattak az igazságszolgáltatás ajtaján. Az elmúlt év októberében végre döntés született a 10-es törvény alapján: Szász András és István telekkönyv szerinti örökösök, visszakapták a területet.
Boldogan mentek terület-felmérni, de a békási polgármesteri hivatal emberei és a rendôrség állta útjukat: nem mérhetnek, hisz a terület Békáshoz tartozik, s azzal fenyegették, hogy értesítik az ügyészséget, a kormányt, hogy az ô területükön akarnak méricskélni. – tudjuk meg a gyergyói polgármesteri hivatal emberének, Imre Sándornak a nyilatkozatából, ki máig sem érti, honnan tudták a békásiak, hogy ôk mérni mennek.
Tehát valahogy úgy áll a helyzet, hogy Szászék ugyan visszakapták a gyergyói vagyont, de mivel a másik település magáénak tartja, nem vehetik birtokba.
Mit kell ilyenkor tenni? Az egyik örökös, Szász István többek véleményét is kikérte. Kercsó Attila jelenlegi alpolgármester azt mondta, nincs témában, Rokaly József RMDSZ-elnök arra biztatta, hogy ne hagyják magukat, Imre Sándor mezôgazdasági irodavezetô pedig azt, hogy kerítsék be a területet, s ha valaki odamegy, az már birtokháborítás.
A tulajdonosok azonban félnek lépni, hisz nem értik, örökségük hogyan kerülhetett Gyergyótól Békáshoz, s ha már visszakapták a vagyont, miért nem gazdálkodhatnak vele.
A sok kérdôjeles terület gazda-cseréjérôl, az esetleges határ-módosításról a közeljövôben még említést teszünk.
Balázs Katalin
Tanácskozás a kultúra jövôjérôl
Kedden délután a helyi RMDSZ szervezésében a város kulturális életét, illetve a művelôdési ház jövôjét tisztázni kívánó megbeszélésre került sor. A februári rendes tanácsülésen ugyanis napirendre kerül a művelôdési házban helyet kapó kulturális központ működési szabályzata, s hogy ne akkor kerekedjen vita, az RMDSZ szembeállította a feleket. Azaz szembeállította volna, hiszen sem a tanácsosok, sem a kulturális csoportok részérôl nem mutatkozott túl nagy érdeklôdés a megbeszélés iránt. Mindössze a Figura Stúdió Színház, a Hóvirág Néptáncegyüttes és a Domokos Pál Péter Nôi Kórus képviseltette magát a kulturális csoportok közül, valamint részt vett néhány tanácsos és az RMDSZ választmánya is.
Nagy István titkár elmondotta, hogy ugyan elkészült egy tervezet a kulturális központ működési szabályzatára, de azt nem adja át a csoportok vezetôinek, hogy ennek ismerete nélkül adjanak ötleteket, s ne a készben keressenek hibát.
Vita kerekedett akörül, hogy kik kaphatnak székhelyet a művelôdési házban. Rokaly József RMDSZ-elnök úgy vélte, a sakkozóknak is helyük van az intézményben, egy másik vélemény szerint a Harmónia Alapítvány és a Step Dance táncosai is ott próbálhatnának, s nem szabad megfeledkezni a népfôiskolákról sem. És újra szóba jött, hogy oda kell-e költöznie a könyvárnak (Pál Árpád szerint ez egy megoldás lehetne arra, hogy a művészeti iskola székhelyet kapjon, működhessen – a könyvtár helyén). Leginkább azonban az okozott fejtörést, hogyan történjen a vezetôség kiválasztása, illetve az intézmény támogatása.
Idén a művelôdési ház működésére 400 millió lej van elkülönítve, ez csupán hatvan millióval több, mint a tavalyi villany- és fűtésszámlák összege.
Pál Árpád polgármesternek több javaslata is elhangzott a támogatás kérdésében. Az egyik szerint magát az intézményt támogatná a városháza, fizetné a vezetôséget és az épület fenntartását, a vezetôség pedig a bentlakókkal szerzôdést kötne a maga belátása szerint. A másik változat, hogy elkülönítenének egy összeget a kultúra támogatására, és pályázati alapot, melyet a vezetôség oszt szét a csoportok között. Egy harmadik megoldás lehetne, hogy a kulturális csoportokat támogatná a hivatal, s ezek saját bevételükbôl tartanák fenn a művelôdési házat.
Szabó Tibor, a Figura igazgatója elmondotta a színház álláspontját. Ôk azt szeretnék, hogy az intézmény nevében a Figura is szerepeljen, s a színház a vezetésben is kapjon némi szerepet. Ehhez persze a Figura is ad valamit: működôképes rendszert, szakembereket, karbantartó személyzetet, akik az épülettel foglalkoznának, bérbe adható fény- és hangtechnikát, autóbuszt.
Nagy István szerint a működési szabályzat-tervezetbe belefér Szabó Tibor javaslata, az RMDSZ-elnök azonban nem látta jónak a megoldást.
Hogyan fog alakulni a város kulturális élete, az a jövô titka maradt. Arról sem született egyezség a megbeszélésen, hogyan működik majd a kulturális központ, ki kap helyet a művelôdési házban.
Pál Hajnalka
Rendkívüli tanácsülés
Nem döntöttek a fesztiválról
Mindössze három napirendi pontja volt a múlt csütörtökre összehívott rendkívüli tanácsülésnek, melyen Kopacz Zoltán volt tanácsos is tiszteletét tette, hogy röviden elköszönjön egykori kollégáitól.
Újra a tanácsosok elé került a költségvetés-módosítás, amelyet egy héttel korábban nem fogadtak el, s így a pénzügy zárolta a városháza és a hozzá tartozó intézmények bankszámláit. Pál Árpád polgármester elmondotta: a hivatalban késleltetni akarták bár hétfôig a prefektúra értesítését a döntésrôl, hogy pár nappal késôbb kerüljön csak sor a számlák zárolására, azonban valahonnan mégis kiszivárgott a hír... Tanácsosi kérdésre válaszolva azt is elmondotta polgármesterünk, hogy egyáltalán nem nézett utána, mit tesznek a hasonló helyzetben levô városok. Nagy István titkár azt javasolta a testületnek, fogadja el a módosítást, hogy az intézmények pénzhez juthassanak. Végül a különbözô adónemeknél nagyobb bevételt vettek tervbe, hogy a népszámláláshoz szükséges 562 millió lej a költségek között megjelenhessen, s elfogadták a módosítást, így újra pénzhez jut a város. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a város fogja fizetni a népszámlálást, hiszen a javaslatban az is szerepelt, hogy csak akkor történik meg ez, ha tényleg bejönnek a most betervezett öszszegek. Március végéig pedig ez nem valószínű, hogy megtörténik. Pál Árpád megjegyezte: komoly faladat hárul majd a népszámlálóbiztosokra, hiszen úgy kell számolni, hogy véletlenül se essen húszezer alá a lakosság száma.
A második napirendi pontban a 416/2001-es, garantált minimáljövedelemrôl szóló törvény végrehajtásához kellett tanácshatározatban megállapítani az igénylôk javainak értékét. Ugyanis aki szociális segélyt kér, annak a „fölösleges" javait felértékelik a környezettanulmány elvégzésekor, a megállapított értékeket pedig beleszámolják a havi jövedelembe. A tanácsülésen hozott döntés értelmében a használaton kívüli szobákat kétszázezer lejért adhatná bérbe a szociális segélyt igénylô, egy fejôstehén másfél millió, egy igásló kétmillió, egy tojós tyúk ötvenezer, egy százkilós disznó 800 000 lej jövedelmet hoz évente.
Ugyanígy a termôföldek, járművek esetében is évi jövedelmet állapítottak meg, és felszámolták az eladható lakások, illetve területek értékét is.
A Mátra 2000 Kft, egy magyarországi cég azzal az ajánlattal kereste meg a hivatalt, hogy egy hónapos próbaidôre saját gyártású kazánt szerel fel a Batthyányi Ignác Iskolaközpontba. Az egy nap alatt felszerelhetô, hordozható kazánt a próbaidô után megvásárolhatná a hivatal valamelyik intézménynek. Az ajánlat szerint gázzal, folyékony fűtôanyaggal és fával is működik a kazán. Bár az ajánlat nem aratott osztatlan sikert, hiszen a tanácsosok ismerik a szűkös költségvetést, egyhangúlag úgy döntöttek, egy hónapra jöhet a kazán. Ha majd úgy látja a város, hogy nem vásárolja meg, a cég saját költségén szállítja vissza Magyarországra.
Pál Hajnalka
Itthon az Ifitéka helyettes vezetôje
Nagy Zoltán neve ismerôsen cseng, mindazon fiatalok körében, akik ilyen vagy amolyan okból felkeresték az Ifitékát. Mint ismert, a fent említett információs iroda vezetôje, Molnár Judith az ôsz folyamán lemondott, így helyettesére Nagy Zoltánra hárult az iroda vezetôjének szerepe. Azonban az újdonsült vezetônek is mennie kellett, ám ô nem elhagyta munkahelyét, hanem Spanyolországba utazott egy négyhónapos továbbképzésre, amelyre a pályázatot a Hargita Megyei Tanács hirdette meg, és amely az Eurodysse nevet viselte. Ezen programon keresztül került Zoltán Barcelonába, ahonnan négy hónap után nemrégiben hazatért.
– Egész pontosan hogyan kerültél ki Spanyolországba?
– Hargita megye és Katalónia önkormányzatainak egy közös programjáról van szó, melyet pályázatként hirdetett meg a megyei tanács, és melyre elküldtem jelentkezési ívemet, és sikerült elnyernem ezt a spanyolországi utat. Az Eurodysse nevű csereprogramról van szó, melynek célja röviden az, hogy ezen keresztül fiatalok szakmai gyakorlaton vehetnek részt külföldön.
– Hogyan fogadtak?
– Nem volt problémám, habár meglepôdtek azon, hogy román állampolgár vagyok. Nekik egészen más képük van kialakulva Romániáról. Drakulán és a cigány kéregetôkön kívül nem igazán tudnak semmit az országról. El kellett magyaráznom mindent nekik arról, hogy hogyan élünk mi, mit is jelent a magyar kisebbség az ország közepén... El voltam képedve azon, hogy mennyi kéregetôt exportálunk nyugatra. Barcelona tele van román kéregetôkkel, koldusokkal, naponta találkoztam velük trolin, buszon, villamoson.
– Mi az, amit ott tanultál?
– Ott tartózkodásom elsô hónapjában a nyelvet sajátítottam el. Intenzív nyelvoktatásunk volt, napi hat órát tanultam a spanyolt, mely után házi feladatokat oldottam meg és ezután némi szabadidôm is került. A második hónapban már megkezdôdött a gyakorlati része is a programunknak. Én egy multinacionális Franchise típusú mamutvállalathoz kerültem. Ennek a cégnek a spanyolországi központjánál voltam, amelyik Barcelonában van, és irodai, postai szolgáltatásokat, illetve közönségszolgálatot végez. Igaz, hogy szociális munkakörben szerettem volna dolgozni, és arra is adtam le a pályázatomat, de így sem volt rossz, hiszen rengeteget tanultam a szervezés terén.
– Mi az, amit hazahoztál Spanyolországból?
– Sok mindent tanultam kint. Sajnos, nem mind olyan dolgokat, amiket ki is tudnék használni az Ifitékában, de azért hoztam néhány tapasztalatot, aminek hasznát vehetjük itt. Sikerült egy kapcsolatrendszert is kiépíteni, amit szintén lehet használni, és az sem utolsó, hogy jobban megtanultam bánni az emberekkel.
– Milyennek találtad az ottani embereket?
– Teljesen olyanok mint mi, ugyanolyan képességeik vannak mint nekünk, csak a lehetôségekben különbözünk. Azok, akik nem jártak kint, és csak filmekrôl ismerik a nyugatiakat, túlidealizálják az ottani embereket. Fenntartásaim voltak velük szemben, de alaptalanul. Teljesen egyenjogúnak tartottak magukkal, egyáltalán nem volt részem diszkriminációban. Nyitottak az újra, tanulni akarnak...
– Mi volt a legnagyobb élményed?
– Az, hogy nemcsak spanyolokkal ismerkedtem meg, hanem más nemzetiségüekkel is. Szerencsém volt, mert egy nemzetközi diákszállóban szállásoltak el, ahol megismerkedhettem másokkal is. Szert tettem francia barátokra is, akikkel együtt szilvesztereztem Franciaországban, és ahol nemcsak a francia, hanem a magyar szilvesztert is elkoccintottuk.
Barabás Alpár
Nincs fa... és gomba?
„Köszönöm az alpolgármester úrnak, hogy négy évi könyörgés után kivágták a házunk melletti fát, ami az egész lakásunkat meggombásította. Három rend parkettcsere és rengeteg meszelés után most lebetonoztam a szobát, s a fát is kivágták, így remélem, nem kell tovább szagolnunk a csípôs gombaszagot" – üzeni általunk Györfi Ferenc, az egykori Novák-ház lakója. Mint már írtunk róla, Györfinek rengeteg fejtörést okozott a ház gombásodása, melynek eredetét a ház melletti termetes fában látta. Többször is kérte a kivágatását, késôbb ô is megpróbálkozott az elpusztításával, és alig úszta meg büntetés nélkül. A közelmúltban kivágták a fát. Györfi reménykedik, hogy többé sosem kell farkasszemet néznie az undorító, gyorsan növekvô gombákkal. A szakemberek szerint azonban az sem biztos, hogy a fa kivágása és a ház lebetonozása megoldotta a helyzetet, ugyanis a gombaspórák igencsak életrevaló teremtmények, még a betont is képesek átjárni. Ezért azt ajánlják, hogy keresse meg a növényvédelmet, hogy ne csak a fakivágáson, hanem a gombaölésen is túl lehessen.
Balázs Katalin
Megnyitotta kapuit a gyergyói árvaház
„Úgy neveljük, hogy megállják majd helyüket az életben"
A tavaly augusztusi hivatalos megnyitó után öt hónappal benépesült a gyergyószentmiklósi árvaház. Nemrégiben megnyitotta kapuit, beköltözött Paál Károly igazgató családjával, és a munkaközösség is összeállt. Január 31-tôl mostanáig mintegy tizenhét gyerek költözött az árvaházba. Javarészük gyergyószentmiklósi, azonban akadnak köztük udvarhelyiek, udvarhely környékiek, és maroshévíziek is. A munkaközösség nagy reményekkel várta munkájának megkezdését és a tíz fôbôl álló nevelôszemélyzet mindent megtesz azért, hogy az árvák családias légkörben nôjjenek fel.
A város végén magasodó épület, az árvaház megtelt élettel. A világos, zöldre festett épületegyüttes jelen pillanatban különbözô korú gyerekeknek ad otthont, itt lakik az igazgató is családjával. A kapun belépve rend fogad, a takarosság, otthonosság jellemzi az ingatlant, kezdve a konyhától, a gyerekek szobájáig. Paál Károly igazgató mondotta, hogy ô már a gyerekek megérkezése elôtt felköltözött az árvaházba, megismerkedett a nevelôszemélyzettel, munkásokkal. Tôle tudtuk meg, hogy január 31-én érkeztek az elsô gyerekek az otthonba Székelyudvarhelyrôl, szám szerint heten. Kicsivel késôbb, de még ugyanaznap került hozzájuk Maroshévízrôl egy testvérpár, akik egy éven keresztül a hévízi kórházban élték életüket. Gyergyószentmiklósról is vannak árvák az otthonban. Szombaton egy tizennégy éves kislánnyal, akit édesanyja az utcán hagyott, bôvült a gyerekek száma...
Szépen lassan egyre több gyerek került a nevelôk keze alá, és jelen pillanatban már tizenhét gyerek sorsa függ a felnôttektôl, akik vállalták ezt a hivatást.
A munkaközösség
Az alkalmazottak bár csupán kis ideje dolgoznak együtt, már majdnem olyan jól összeszoktak, mintha évek óta együtt látnák el feladatukat. Vannak köztük, akik már évtizedek óta gyerekneveléssel foglalkoznak. Ilyen például György Gyöngyi, akit sok szülô ismerhet, hiszen több évtizedig óvta, védte a kicsiket a Virág negyedi bölcsôdében. A legkisebbek vannak gondjaira bízva. A csecsemôosztályon beszélgettünk vele, ahol éppen teendôit végezte. Munkaköréhez tartozik a kicsik etetése, tisztába tevése és ahogyan ô mondotta, „édesgetése". Elmondta, hogy ezeknek a gyerekeknek nagy szükségük volt erre az otthonra, ahol mindenki szereti ôket. „Mindenük megvan, talán sok gyereknek nincsenek olyan lehetôségei, mint az ittenieknek, azonban a szülôi szeretetet nehéz pótolni. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy otthon érezzék magukat, igyekszünk, hiszen rajtunk is múlik az, hogy milyen felnôttekké válnak."
Mikle Enikô nôvér éppen a gyerekekkel játszott, amikor elbeszélgettünk vele. Szereti a munkáját, úgy látja, jó a munkaközösség, amelyben dolgozik. „Az elején szokatlan volt, meg kellett szoknunk a környezetet, a gyerekeket, és nekik is meg kellett szokniuk az új otthonukat. Olyan az egész, mintha egy nagy család lennénk. És, hogy milyen az igazgató? Jól lehet együtt dolgozni vele, kedves a gyerekekkel..."
A vezetô
Paál Károly. A név nem sokat mond a gyergyói embereknek. Hogy jobban megismerhessük, megtudhassuk, kire is bízták az árvaház vezetését, elbeszélgettünk vele. Arról, hogyan került ide, miért vállalta az árvaházi munkát, milyen félelmekkel, reményekkel látott neki feladatának, az alábbiakban olvashatnak.
– Mi az, amit önrôl tudni kell?
– A Szilágyságban születtem 1970-ben. Lelkészi családban nevelkedtem, tanulmányaimat otthon kezdtem, majd a Maros megyei Ratosnyára költöztünk, ahonnan Gyergyóba jártam iskolába. Marosvásárhelyen érettségiztem, a forradalom után megjártam Magyarországot, majd tovább mentem nyugatra, gondolván hogy ott megtalálom, amit keresek. Végül csak visszakerültem Magyarországra, ahol beíratkoztam a teológiára. Ebben a miszsziós intézetben szereztem meg diplomámat, majd egy rövid Egyesült Államok-beli tanulmánykörutat követôen a Mezôségen voltam missziós lelkész. 1998-ban iratkoztam be a Kálvin János akadémiára, ahol jelen pillanatban harmadéves vagyok.
– Ki kérte fel az árvaház igazgatására?
– Bíró Sándor, református lelkész és dr. Jeszenszky Géza felkérésére vállaltam el az árvaház igazgatói állását.
– Mit jelent önnek ez az állás?
– A munkaközösség nemcsak a gondozója lesz az árváknak, hanem igyekszünk betölteni a hiányzó szülôk helyét is. Mondhatnám, apjuk, anyjuk leszünk, és úgy végezzük majd munkánkat, hogy a gyerekek otthon és ne otthonban érezzék magukat. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy keresztény szellemben neveljük a hozzánk került gyerekeket.
– Van-e tapasztalata e téren? Volt-e kapcsolata árvákkal a múltban is?
– Igen, Miskolcon a missziós intézetbôl ki-kijártunk a központi gyerekházhoz, ahol a középiskolás tanulóknak bibliaórákat tartottunk. Azonban nem éltem árvákkal együtt. Tudom, hogy egészen mást jelent velük élni és nevelni ôket, de minden tôlem telhetôt megteszek azért, hogy otthonná váljon az otthon...
– Melyek a legnagyobb félelmei, illetve reményei?
– Az elôre nem látható dolgoktól kicsit félek. Az alkalmazottakkal ki kell alakítanunk az öszhangot, hiszen enélkül nem tudom a munkámat úgy végezni, ahogyan szeretném. Sajnos nem ismerem az alkalmazottakat annyira jól, mint ahogyan kellene, de ez idôvel megváltozik. Látnom kell bennük azt, hogy csakugyan az árvák nevelôi szeretnének lenni, hiszen enélkül nem lehet ezt a munkakört felvállalni. Ha ez megvan minden egyes alkalmazottban, akkor nagyon jó munkát fogunk végezni együtt. Van egy másik kényes kérdés is, éspedig a vallási nevelés ügye. Vannak itt katolikus, református gyerekek is, akik hitoktatását úgy kell megoldanunk, hogy az egyikük számára se legyen kellemetlen. Ezért fontos az, hogy biblikusak legyünk, vagyis kimondottan az isteni igére építsük a nevelést.
– Hogyan nevelik majd a gyerekeket?
– Úgy neveljük ôket, mint minden lelkiismeretes szülô, aki azt szeretné, hogy gyereke megállja a helyét az életben. Igyekszünk olyan körülményeket teremteni számukra, melyben meg tudják tanulni azt, ami ôket érdekli, amit szeretnek. Meglátjuk majd, hogy mihez vonzódnak és segíteni fogjuk ôket elképzeléseik megvalósításában.
Egy nap
Vajon milyen lehet egy nap az ittlakó gyerekek számára? Mivel kezdik a napot, mit csinálnak napközben és este, milyen gondolatokkal bújhatnak kis ágyacskájukba?
A napi program egyszerű, reggel háromnegyed hét körül kelnek, fél órával késôbb közösen reggeliznek a kis asztalokkal ellátott ebédlôben, majd fogmosás következik, készülôdés az iskolába a nagyobbaknak. Az igazgató viszi el ôket az iskolába. Haza egyedül mennek a gyerekek, pedig van, aki a Kós Károly Általános Iskolába jár, ami ugyebár a város másik végén van.
„Sajnos az iskola utáni hazaszállítás egyelôre még nem oldható meg, hiszen nem egyszerre végeznek. Van olyan gyerekünk is, aki az alszegi iskolába jár. Már elindítottuk a folyamatot annak érdekében, hogy ide, a felszegi iskolába kerüljön, azért, hogy ne kelljen messzire mennie. Ígéretet kaptunk egy kisbuszra, de egyelôre még várjuk annak a megérkezését" – meséli az igazgató.
„Iskola után ebédelnek a gyerekek, majd egy pedagógus felügyeletével elkészítik a házi feladataikat és tanulnak. Minden nap kikérdezzük ôket a napi tananyagból, hogy lássuk, milyen képességekkel rendelkeznek, és elvégzik-e a kötelességüket. El kell mondanom, hogy vannak közöttük nagyon jó képességekkel rendelkezô gyerekek is. Majd vacsoráznak és játszhatnak, ha akarnak a saját játszóterükön."
Hihetetlen, de csakugyan van játszóterük a gyerekeknek. Az emeleten egy elôteret rendeztek be számukra, kisasztalokkal, játékokkal meg egyebekkel, ahol kényelmesen tudnak játszani anélkül, hogy megsérülnének.
Az árvaházban jártunkkor az iskolás korú gyerekek nem tartózkodtak otthon, csupán a csecsemôk és az óvodáskorúak voltak az épületben. A csecsemôk aludtak, vagy kiságyukból csodálkoztak rá a világra, míg a nagyobbacskák játszadoztak a szobájukban, a nôvérek felügyelete alatt. Barátságos gyerekeknek tűnnek, jókedvűen gurították az autókat, rakosgatták a kockákat, és nagyokat nevettek...
A gyergyói árvaház egyáltalán nem hasonlít más állami „gyerekotthonokra", ahol csepeg a tetôn be a víz, mállik a vakolat a falakról, és többtucatnyian laknak egy szobában, emeletes ágyakban...
Ez az intézmény igazi otthon, ahova az igazgató nem félti beengedni gyerekeit, hogy azok a többiekkel játsszanak, hétvégeken együtt énekelnek, szórakoznak.
Együtt élnek, mint egy nagy család, mely nem hagyja elkallódni fiait, lányait, emberségre neveli ôket, akik a tizennyolcadik születésnapjuk után megállják a helyüket...
Barabás Alpár
Gólyahír az elsôsöknek
Múlt héten városunkba is megérkeztek a Gólyahír-csomagok, melyeket magyarországi kisiskolások készítettek el erdélyi „sorstársaiknak". A Gyergyói-medencébe a beígért hatszáz csomag helyett csupán négyszáz érkezett, s ezek nagyrészét a környezô falvak elsôsei között osztották szét, így a városban csak a Kós Károly Általános Iskola elsôsei részesültek az adományban.
Az I. B. osztály tizennégy tanulója múlt héten nagy örömmel vette át a cipôsdobozokba csomagolt ajándékokat. Ezek nagyrészt tanszerekbôl álltak, írószer, színes ceruza, karióka volt bennük, de akadt mesésköny, néhány plüssállatka, játék is.
Rusz Anna csomagocskájában a tanszerek mellett egy kis macit talált. Ennek örült a legjobban, hiába volt ott színes ceruza is. Kisgyerek még, nem csoda, hogy a játék jelent neki többet.
A tanítónô, Sípos Erzsébet elmondotta: jó helyre kerültek az ajándékok, hiszen az osztályába járó gyerekek mind szerény anyagi helyzetű családokból származnak, s jórészük roma kisgyerek. Fôleg nekik volt nagy segítség a csomagocska, hiszen néha a tanítónônek kellett pótolnia a tanszerüket egy-egy füzettel, ceruzával.
Pál Hajnalka
Vége a télnek, farsangot temettünk
Az Általános Műveltség Alapítvány, illetve az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány szervezésében, a Tarisznyás Márton Cserkészcsapat és a Hóvirág Néptánccsoport közreműködésével került sor a gyergyószentmiklósi farsangtemetésre.
Szombaton bemutatták és díjazták a korábban meghirdetett versenyre elkészített álarcokat; a művelôdési ház kiállítótermében közel nyolcvan mű került közszemlére. A tulajdonképpeni farsangzárásra másnap került sor.
Vasárnap, a nagymise után a katolikus templom elôl indult a farsangzáró felvonulás ostorcsattogtatással, hujjogtatással. A központi park megkerülése után a Gábor Áron utcai alkotóházban állt meg a felvonulás, ahol lejátszódott a Konc király és Cibere vajda közötti harc, s megdorgálásban, kigúnyolásban részesültek a pártában maradt lányok, a házasságkerülô fiúk. Nem maradt el a bábuégetés sem, melynek füstje-lángja mellett a Hóvirág apróbb és nagyobb táncosai tartottak bemutatót néptánctudományukból. Majd este, a Korona nagytermében táncházzal búcsúztatták a mulatozások idôszakát, a farsangot, s temették a telet (amely ez esetben talán korai, hiszen az idôjósok nem sok jót ígérnek).
Pál Hajnalka
Az utca hangja
Miénk-e a Valentin-nap?
14-én, csütörtökön Valentin-nap van. Csak néhány éve ünnepeljük mi is ezt a napot, s nem mindenki érzi magáénak az új ünnepet. Akik pedig megünneplik, azoknak sem nevezik Bálint-napnak az amerikaiak Valentin-napját. Pedig semmi különbség nincs a kettô között, csak egyik kissé magyarabb megnevezés.
Megszólítottunk néhány járókelôt: mondják el, mit jelent nekik a Valentin-nap, megünneplik-e?
M. B., fôiskolás: Igaz, hogy nem a mi ünnepünk ez, mégis jó, hogy van. Nem árt, ha évente van egy nap, melyet mindenki a párjával tölt, és igyekszik kedvében járni. Nekem legalábbis ezt jelenti a Valentin-nap.
K. P., vállalkozó: Nekünk is jár egy ilyen ünnep, akárhonnan ered. Igaz, még nem hallottam, hogy valaki Bálint-napnak nevezte volna. Én megünnepelem a feleségemmel, étterembe viszem. Ha jól belegondolok, minden nap lehetne Valentin-nap, nem?
F. Zs., középiskolás: A Valentin-nap egy újabb ok, hogy jó nagyot bulizzunk a suliban. Sajnálom, hogy nálunk még nem eléggé ismert ünnep ez, hiszen külföldön ilyenkor semmi mással nem foglalkoznak az emberek. Nálunk pedig csak a nagyon fiatalok ünnepelnek, pedig az idôsebbekre is ráférne, hogy egy napot férjükre, feleségükre fordítsanak.
Név nélkül: – Én ki nem állhatom ezt az amerikaiaskodást. Lassan mindent elfelejtettünk a saját ünnepeinkrôl, s úgy ünnepelünk, ahogy a tévében látjuk. Pedig semmi közünk ezen ünnephez, van nekünk is jó néhány, csak megfeledkeztünk rólunk.
S. E., kismama: Hál'istennek a mi családunkban minden nap Valentin-nap egy kicsit. Friss házasok vagyunk, kisbabánk van, nagyon sok idôt töltünk együtt. Ezért csütörtökön fel sem fog tűnni nekünk, hogy ünnep van.
Pál Hajnalka
Nôk órája Remetén
Asszonybeszéd – fele se tréfa!
Serdülô lányok, kislányos fiatalasszonyok, tenyeres-talpas menyecskék, kendôs nénikék, úgy negyvennégyen ülnek a remetei iskola egyik tantermében. A családról folyik a szó, gyerekrôl, férjrôl, háztartásról. Ide még egyetlen férfi sem kerülhet be, hisz ez a Nôk órája.
A remetei fehérnépek úgy intézik, hogy hetente el tudják lopni azt az egy-két órácskát, szabaddá tegyék magukat, s eljöjjenek a találkozóra, hisz sokminden bekerülhet itt a konty alá. A szomszédasszonyokat is unszolják, jöjjenek ôk is, s bizony akkora az érdeklôdés, hogy lassan nagyobb osztálytermet kell keresniük a légyottokra.
A nôk órája bizony még a változások elôtti idôszakból ismert. Akkoriban amolyan „hazafias feladat" volt a népnevelés. Egy tanítónô, Füstös Rozália szervezgette a találkozókat, mindig voltak meghívottak, fôként orvosok, akik egészségügyi felvilágosítással szolgáltak. És voltak versenyek is: a nôk összemérték tudásukat, díjat kaptak. Farsangkor pedig egy kis mulatérozásra is alkalmat kerítettek. Nemrég az Együtt jövônkért Alapítványnál újra szóba jött a nôk összefogása, s dr. Gyulai Anna családorvos felvállalta, hogy megpróbálja megszervezni, újraindítani a Nôk óráját.
Így hívtak meg elsôként egy természetgyógyászt, RMDSZ-elnöknôt aki a státustörvényrôl beszélt, háziasszonyt, aki fôzési, terítési tanácsokkal látta el a háziasszonyokat, szó volt a helyes táplálkozásról, Remete történetérôl, ízelítôt kaphattak a szabás-varrás titkaiból, s az influenzáról is hallhattak – nem a szomszédtól, szakembertôl.
A múlt heti a negyedik találkozó volt, s úgy tűnik, egyre többen szakítanak idôt, hogy eljöjjenek az „órára". Téma: a család. A meghívott: Rekeczky Katalin pedagógus. A jól felkészült elôadó gyakran váltott át egyszerű hallgatóra, hisz a remetei asszonyok nem rejtették véka alá véleményüket, s igencsak ízes beszélgetéssé váltott át az elôadás. A pedagógus ha eddig nem tudta volna, hát itt elmesélték neki, hogy az asszonynak jó színésznek kell lennie, mert ha jó a színész, jó az elôadás, hogy bár a férfi a fej, de a nô a nyak a családban, s arra fordítja a fejet, amerre ô akarja, sôt az is kiderült, hogy a remetei férfi nem kapható ugyan a pelenkamosásra, de nincs is annyi elválás, mint városon, a pelenkamosó férfiaknál.
Jócskán letelt az óra, s a nôk még maradtak volna. De sebaj, ha vége, jönnek jövô héten is!
Dr. Gyulai Anna családorvos elmondotta, csak néhány elôadást terveztek, farsangig, hogy akkor fánkkal, fôtt kukoricával, mulatsággal zárják a Nôk óráját. De nem lehet megállni, mert nagy az érdeklôdés; nôgyógyásszal, virágkertésszel, sôt a polgármesterrel is akarnak találkozni az asszonyok, s többet szeretnének tudni a testbeszédrôl, a hivatalos okmányok kitöltésérôl, önéletrajzírásról is. A családorvos úgy véli, akkor lesz vége, ha kifogynak elôadókból, mert hallgatóság mindig akad.
Balázs Katalin
Fizetésemelést a levélhordóknak
Sztrájkoló postások
Hétfôn reggel nyolc és tíz óra között figyelmeztetô sztrájkba lépett a Román Posta.
Az országos postai szakszervezet és a román posta vezetôsége közötti január 31-én tartott egyeztetô tárgyaláson a kollektív munkaszerzôdéssel kapcsolatban nem sikerült egyességre jutni. A szakszervezetek álláspontja szerint a postai alkalmazottak az országos bruttó átlagkeresethez képest alulfizetettek, mely miatt fizetésemelést kértek, azonban nem sikerült megegyezésre jutni.
A kollektív munkaszerzôdésrôl folyó decemberi tárgyalásokon különféle pénzbeli juttatásaiktól megfosztották a postai alkalmazottakat, mely miatt az alkalmazottak hétfôn figyelmeztetô sztrájkba léptek.
A héten tovább folynak a tárgyalások a szakszervezet és a vezetés között azonban, ha nem születik egyezség, akkor valószínű, hogy jövô hétfôtôl általános sztrájkba lép a román posta.
A héten tovább folynak a tárgyalások a szakszervezet és a vezetés között azonban, ha nem születik egyezség, akkor valószínű, hogy jövô hétfôtôl általános sztrájkba lép a román posta.
Barabás Alpár
Gyergyóiak a Duna TV-ben
A magyar igazolványról
A Duna televízióban szerdánként visszatérô, Csáky Zoltán által szerkesztett magyar igazolványról szóló adásban határon túli magyar településeken élôk mondhatják el az igazolvánnyal kapcsolatos véleményüket, tehetik fel kérdéseiket, melyekre a műsor ideje alatt szakemberek válaszolnak.
Múlt hét péntekén a Duna televízió gyergyószentmiklósi tudósítója várta mindazokat 12 és 14 óra között a központi parkban, akik a fentebb említett televízió csatornáján keresztül akarták megosztani véleményüket a hallgatósággal.
Mint azt Török Magditól megtudtuk, kevesen járultak a kamera elé, mindössze nyolc-tíz személy vállalkozott arra, hogy kifejtse véleményét. „Kevés kérdés hangzott el, inkább a véleményüket mondották el a lakók, azonban senki sem találja fölöslegesnek a magyar igazolványt, és a városbeliek számára inkább erkölcsi szempontból számít az említett okmány, mintsem, az anyagiak szempontjából. Sokan úgy emlegetik a magyar igazolványt, mint egy megkésett, Trianon utáni jótéteményt".
Török Magdi elmondotta, hogy február 27-én szerdán a Kalendárium című műsorban kerülnek levetítésre a gyergyói felvételek.
Barabás Alpár
Állásfoglalás
Az Erdélyi '56-osok Bajtársi Társaságát, a nacionálkommunista önkényuralom egykori politikai elitéltjeit, a magyarországi kedvezménytörvény ürügyén elszabadult nemzetellenes indulatok, torzítások, hazugságok és alaptalan uszítások nem hagyhatják közömbösen.
Mi, volt politikai elítéltek az úgynevezett „Magyar Igazolvány"-t, annak idején Gheorghiu-Dej, majd Ceauşescu diktatúrájától kaptuk meg, az 1956-os magyarországi szabadságharcot és forradalmat véresen eláruló Kádár János szolgai uralma idején, amikor Marosvásárhelyen 1958-ban a „proletár internacionalizmus" szellemében szabad kezet adott az erdélyi magyar szellemi élet elsorvasztására (a Bolyai egyetem Kolozsváron, az Orvostudományi egyetem Marosvásárhelyen, a Magyar Autonómia tartományt ezt követôleg szüntették meg), valamint a magyar (és nem magyar) másképgondolkodók elleni megtorlásra.
A mi „Magyar Igazolvány"-unk a koncepciós perek vádirata volt. A kedvezmények pedig az évekig tartó kényszermunka, börtön, sôt a halálos ítélet. Ezt az igazolványt, ezt a kedvezményt, mi erdélyi magyarok immár évtizedek óta birtokoljuk! Akárcsak magyarhoni bajtársaink, a szenvedésben egykori társaink. Ezt az igazolványt, ezeket a kedvezményeket egy örökké vesztes, de számbeli kicsinységében is nagy néptôl, a magyarságtól soha senki nem veheti el. Ezt a nemzetet a világon mindenütt tisztelet és elismerés övezi.
Kik emelhetnék fel tehát szavukat a szellemi és érzelmi töprengésükben megátalkodott uszítók ellen, akik kicsinyes, hitvány pártérdekbôl egy valamikor nagy nép megújult összefogását gáncsolják? Kik ezek a farizeusok? Vajon nem politikai ôslények, nem a dicstelenül kimúlt „proletár internacionalizmus" nemzetire hazudott kövületei?
Mi ôrizzük a lángot itt és mindenütt a Kárpát-medencében. Nem volt könnyű magyarnak megmaradni nyolcvan éven át. Nem volt könnyű egy többre hivatott, büszke nép fiának másodrendű állampolgárként is, de megmaradni. De megmaradtunk!
Most, amikor Európa egykori történelmének sok döntô eseményét meghatározó nemzet az anyaország és az egész nemzettest érdekében összegyűjteni akarja az idegenség sorsra ítélt nemzettársakat a jelenlegi magyarországi ellenzék az anyaország kevésbé tájékozott polgárait alattomos módon a törekvés ellen hangolja. De hiába teszi. Azok, akiket az évszázadok súlytó balsorsa egy táborba tömörített, ott marad most is. És kéz a kézben talán elkerüljük, hogy egy nép a Kárpát-medencébôl eltűnjön a történelem nagy közös temetôjében.
A Romániai Volt Politikai Foglyok nevében Török József, Puskás Attila, Bara Lajos, Páll László, Salamon László.
Az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság nevében Jozsa Árpád Csaba elnök.
Az Amôba Öko Központ szervezésében
A levegôszennyezôdésrôl Gyergyóban
Február 6-án, szerda délután két órás elôadást tartott meghívottunk, Ferenczi Attila Csíkszeredából, amelynek fô témája levegôszennyezôdés volt. Ezen belül szó esett földünk légkörérôl, levegônk szennyezô forrásairól és szennyezettség fokáról globális és lokális szinten.
A légkör a Föld és a Nap közötti szigetelô rétegként működik. Nappal megvédi a Földet a Nap perzselô hôjétôl. Éjjel óriási takaróként segít megôrizni a hôt, amelyet a felszín a nap sugaraiból elnyelt. Ez utóbbi a természetes üvegházhatás. a tudósok azonban azt állítják, hogy a Föld egyre melegebb lesz, a légkörbe jutó különféle gázak hatására. Földünk átlaghômérséklete 17 C fok. Ha ez megnô, mégha csak pár fokkal is, megváltozik az idôjárás, az éghajlat, károsul az élôvilág.
Ferenczi Attila elôadását mozaikszerűen építette fel, így a végén kis kockák egész képpé álltak össze a hallgatóság elôtt, és tisztán láttatták, hogy minden mindennel összefügg és meggondolatlan cselekvéseink viszszahatnak ránk, mégha azt nyomban nem is érzékeljük.
Az atmoszféra „csodálatosan szép, de csodálatosan vékony" és nem is olyan egyszerű, hogy levegônk van. Vegyük két alkotóelemét, az oxigént (20,9%) és a szén-dioxidot (0,036%).
Állítsuk mérlegre a felsorolt adatokat, majd vonjuk le következtetést:
– a zöld növényzet szén-dioxidot köt le és oxigént termel
– az elmúlt 56 évben a Földön levô erdôségek 50%-át leborotválták a felszínrôl
– a tengerek élôvilágának 40%-a kipusztult
– 2 milliárd helyett, jelenleg 6 milliárd ember él a Földön
– a közlekedés, erdôtüzek, szemétégetés egyfolytában termelik a szénmonoxidot és más szennyezô anyagokat.
Az elôadáson még szó esett különbözô környezetszennyezô forrásokról, amelyekre felfigyeltek a tudósok, politikusok, de olyanokról is, amelyekre napjainkban nem fektetnek nagy hangsúlyt. Ilyenek a zaj és az erkölcsi szennyezések. Az ember az élôvilág aránylag fiatal tagja, és megfelelôen tudatlan ahhoz, hogy ne a saját bôrén tapasztalja az ártalmas dolgokat.
Az ózonréteg elvesztette eredeti töménységének 10%-át. Ha ebben az ütemben folytatódik a légköri szennyezés, 2050-re a káros napsugarak elérik a troposzféra felsô határát. Ausztrália déli partjainál már napjainkban is az ember vagy megvakul, vagy szürkehályogot kap.
A rendezvény utolsó félórájában a Gyergyói-medence levegôjérôl és egy minket érintô légköri jelenségrôl, a légköri inverzióról beszélt az elôadó. Mivel medencénk nem annyira keskeny, hogy huzatos legyen, és nem annyira széles, hogy a légköri levegô lehúzódjon az aljába, nincs függôleges légáramlás, így a szenynyezô gázak, füstök, amelyek az alsó rétegben termelôdnek, ott is maradnak. A Szent Anna kápolnától, vagy a Visszafolyó legelsô dombjáról megfigyelhetô a helységünket burkoló füstfelhô.
Záró mozzanatként idézem Ferenci Attila urat, aki szerint „sehol világon nincs olyan naplemente, mint a gyeregyói medencében". Ezt levegônk sajátos összetételének és a Dél-hegynek köszönhetjük, ahonnan halálos vétek leborotválni az erdôt.
A rendezvény a Partnership által támogatott „Együtt egy tiszta és egészséges környezetért" című program keretében zajlott.
György Ibolya Amôba Öko Központ
Dáciások kárpótlása
A Románia alkotmányának 73. szakasza és a képviselôház szabályzatának 86. szakasza elôírásainak értelmében, a következô törvényjavaslatot terjesztjük elô „A Takarék- és Letéti Pénztárba letéteményezôk kárpótlására vonatkozóan, akik 1990.11.01-ig különbözô pénzösszegeket helyeztek letétbe Dacia személygépkocsi vásárlása érdekében".
Megjegyezzük, hogy a jelen törvényjavaslat a 8/2000.02.23. számú törvényjavaslatot helyettesíti, ami még nem került megtárgyalásra a képviselôház plénuma által.
Kezdeményezôk: Pécsi Ferenc – Szatmár megyei RMDSZ-képviselô, Dr. B. Garda Dezsô – Hargita megyei RMDSZ-képviselô
Indokolás
2000.02.23-án a képviselôház elé terjesztôdött „A személygépkocsi-vásárlókat védô bukaresti egyesület tagjainak kárpótlása".
A képviselôház plénumának szavazata alapján elhatározták a törvényjavaslat visszaküldését a költségvetési, pénzügyi és bankkomisszió elé, új jelentés összeállítása céljából.
Románia Kormánya, a Parlamenttel való kapcsolattartási Minisztérium, a 2279/PKM/2001.05.25. számú átiratával közölte a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét. A kormány nem tartotta fent ennek a parlamentáris törvényjavaslatnak az elfogadását, azzal indokolva, hogy csak „A személygépkocsi-vásárlókat védô bukaresti egyesület tagjainak kárpótlása", abban az esetben s ha még léteznek más személyek is akiknek a Takarék- és Letéti Pénztárba volt letétbe helyezve pénzük személygépkocsi vásárlására, de nem tagjai ennek az egyesületnek, valamint olyan személyek, akik letétbe helyezték pénzüket a Takarék- és Letéti Pénztárba, de 1989 után nem vették fel ezeket, Románia Alkotmányának 16. szak. (1) bekezdésében szentesített jogegyenlôség elvének lábbal tiprását jelentené.
Románia Kormányának álláspontjára válaszolva, egy új törvényjavaslatot terjesztettünk elô „A Takarék- és Letéti Pénztárba letéteményezôk kárpótlására vonatkozóan, akik 1990.11.01-ig különbözô pénzösszegeket helyeztek letétbe Dacia személygépkocsi vásárlása érdekében" címmel.
Úgy tekintjük, hogy a törvényjavaslat új szövege megoldást talál Románia Kormánya szemszögébôl felvetett minden szempontra.
A törvényjavaslat fenntartása érdekében a következôket is megjegyezzük:
1. – A P.M. 480/1991.06.24-ei átiratának értelmében az 1998.04.30-i kormányülésen leszögezték, hogy a Pénzügyminisztérium, a Privatizálási Minisztérium és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium dolgozzon ki egy közös álláspontot. Végül a minisztériumközi komisszió szükségesnek tartotta egy törvényjavaslat kidolgozását, javasolva az alábbi kárpótlások egyikét:
– 166 400 lej összeg,
– a kifizetés napja, vagy a törvény által megállapított idôpont szerinti naprakiegészített összeg,
– egy 1300-as Dacia személygépkocsi értéke.
A három minisztérium képviselôi, az intézkedés alkalmazásából származó érték fedezésének forrásaként a RNB saját nyereségét és a kifizetéskor létezô többi bank nyereségét jelölték meg, mivel a letétbe helyezett összegek a RNB közvetítésével bekerültek a gazdasági forgalomba.
2. – A RNB az 1/2697/ 1997.10.07-ei átiratában megerôsíti, hogy a lakosságnak a Takarék- és Letéti Pénztárban levô betéteit a Román Nemzeti Banknál nyitott számlán ôrizték, pontosítva, hogy a RNB látja el a nemzeti gazdaság jó részének a finanszírozását.
3.– Az utóbbi években Románia Kormánya egy sor törvényjavaslatot és rendeletet bocsátott ki, amivel különbözô állampolgári csoportokat kártalanított, és ezeket precedensként is tekinthetjük a jelen törvényjavaslat elfogadásánál.
Így megemlítenénk a következôket:
a) – a Nemzeti Befektetési Alap általi alapegységek felvásárlása leállításának következményeit csökkentô törvényjavaslat
b) – 91/1998 számú Kormányrendelet, a román állampolgárok által az 1989.12.31-ig érvényben levô törvények értelmében, a Román Külkereskedelmi Bank Rt.-nél valutában elhelyezett összegekre való árfolyam-különbözet fedezése és visszatérítése.
A fent felsorolt érvekbôl kiindulva javasoljuk a Takarék- és Letéti Pénztárba, Dacia személygépkocsi vásárlása céljából letéteményezôk esetének a megoldását a következôképpen:
– a TLP-ba, Dacia személygépkocsi vásárlása céljából letéteményezôk kárpótlása, a TLP-ba letétbe helyezett összegnek az infláció mértékével kiegészített öszszeggel,
– a kárpótlás fedezésének forrása a RNB saját nyeresége lesz,
– a kárpótlást maximum 5 év határidôn belül kell foganatosítani.
Kezdeményezôk: Pécsi Ferenc – Szatmár megyei RMDSZ-képviselô, Dr. B. Garda Dezsô - Hargita megyei RMDSZ-képviselô
ROMÁNIA PARLAMENTJE, KÉPVISELôHÁZ, SZENÁTUS
TÖRVÉNY. A Takarék- és Letéti Pénztárba letéteményezôk kárpótlására vonatkozóan, akik 1990.11.01-ig különbözô pénzösszegeket helyeztek letétbe Dacia személygépkocsi vásárlása érdekében".
ROMÁNIA PARLAMENTJE elfogadja a jelen törvényt:
1. szak. A Takarék- és Letéti Pénztárba letéteményezôk, akik 1990.11.01-ig különbözô pénzösszegeket helyeztek letétbe Dacia személygépkocsi vásárlása érdekében kárpótlásra jogosultak, a TLP-ba letétbe helyezett összegükkel egyenlô értékű, az infláció mértékével kiegészített összegre, amibôl az összegek letétbe helyezésétôl számítva a kárpótlás kifizetésének napjáig levonódott az illetô összegekre a TLP által jóváírt törvényes kamat.
2. szak. Románia Nemzeti Bankja köteles az elkövetkezendô 5 év alatt fizetendô nyereségadójából elkülöníteni egy kárpótlási alapot.
3. szak. Románia Nemzeti Bankjának nyereségadója csökkentve lesz a kárpótlási alap kiegészítésére kiutalt összeggel, a kárpótlások lefolytatásának egész idôtartama alatt.
4. szak. A Takarék- és Letéti Pénztárba letéteményezôknek az 1. szak. értelmében való kártalanítása maximum 5 év alatt történik meg.
5. szak. A kárpótlások összegének kiszámítása a kifizetésük idôpontjától függ, figyelembe véve az összegek letétbe helyezésétôl számított infláció mértékét.
6. szak. Azok a jogosultak, akik 5 éven belül nem igénylik a jelen törvény értelmébeni jogaikat, elvesztik a kárpótlásra való jogosultságukat.
7. szak. A jelen törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétôl számított 30 napon belül, Románia nemzeti bankja, jóváhagyás céljából a kormány elé terjeszti a törvény alkalmazásának módszertanát, amiben leszögezik a kárpótlások kifizetési eljárását és az elsôdlegességi sorrendet.
KisAsszony
Még szexibben
A „legyet is röptében" korszaknak leáldozott. Ha a pasiknál labdába akarsz rúgni, hordj elbűvölôen szexi, elragadóan csábító fazonokat.
Az, hogy milyen modellben lehetünk a legszexisebbek, természetesen alakunktól, valamint bôrünk árnyalatától függ.
Ami a melltartókat illeti, félköríves merevítôs fazont kisebb és nagyobb mellűek is választhatnak.
Kisebb mellűeknek ideális a push-up, illetve az úgynevezett wonderbra, vagyis csodamelltartó.
Ez utóbbi tulajdonképpen egy dupla push-up párnával ellátott melltartó, mely bámulatosan megnöveli és megemeli a keblet. A mellvarrással készült, háromszögszabású melltartó a fürdôruhákhoz hasonlóan most az alsóneműknél is egyre jobban hódít. Az ilyen modellek inkább nagyobb mellű nôknek ajánlhatók.
A bugyik közül egészen parányi tangát, combnál magasan felszabott szlipet és többet takaró, úgynevezett francia bugyit is választhatunk. Azonban legyünk kellôképpen önkritikusak! A tanga kizárólag tökéletes formájú és feszes bôrű nôkön szexi. Újdonság az olyan bugyi, melynek elsô oldala hagyományos fazonú, ám oldalt fokozatosan elkeskenyedve tangában folytatódik. A szlipek a legtöbb nônek jól állnak, mivel optikailag hosszítják a lábat.
(folytatása következik)
Ínyenc bableves
Hozzávalók: 1 db kisebb füstölt csülök, 2 pár debreceni kolbász, 20 dkg szárazbab, 2 szál sárgarépa, 2 szál petrezselyemgyökér, 1 db zellergumó, 15 dkg vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 evôkanál édes-nemes fűszerpaprika, 3 dkg liszt, 1,5 dl étolaj, 10 dkg házi csipetke, tejföl, Knorr Delikát Ételízesítô.
Elkészítése: A fôzést megelôzô napon a megmosott babot Delikát ételízesítôs vízbe beáztatjuk. A finomra vágott vöröshagymát kevés elôhevített olajon lepirítjuk, meghintjük fűszerpaprikával, és felengedjük kevés vízzel. A megmosott füstölt csülköt ebben a lében minimum egy órát fôzzük. Ezután beletesszük a kockákra vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert.
A visszatartott olajból és lisztbôl világosbarna rántást készítünk, melyet fűszerpaprikával ízesítünk. Ezután elkeverjük simára kevés vízzel és tejföllel. Miután a bab is megpuhult, a csülköt kiemeljük a levesbôl, melyet utána a rántással besűrítünk. Hozzáadjuk a felkarikázott kolbászt, a kockákra vágott csülköt, és lassú tűzön kiforraljuk. Betétként külön kifôzött, házias csipetkét adunk.
Tudod, kit veszel férjedül?
Ha kívülrôl-belülrôl, talpától feje búbjáig ismered a férfit, akkor nincs szükséged a gondolatainkra. Ellenben, ha van benned egy árnyalatnyi bizonytalanság és elegendô kíváncsiság arra nézve, hogy vajon mi történik, ha sorsod végleg összekötöd Vele, akkor kérdezd meg, melyik csillagjegyben született. A Skorpió például soha nem lankadó vágygyal okoz örömet tíz-húsz-ötven év múlva is, a Nyilast azonban mindig újra és újra meg kell hódítani...
Kos mint vôlegény: csak nagyon nehezen és fôleg késôn érik meg a házasságra. Hódítani szeret, függetlenségét elveszíteni annál kevésbé.
Kos mint férj: Kos férjjel vigyázni kell, mert hamar elmenekül. Nem szabad megkérdezni, hol járt és miért ilyen soká jött haza, mert legközelebb haza sem jön.
Bika mint vôlegény: megfontolt típus. Megismeri a partnerét, megtanulja szokásait, s ha úgy véli, a hölgy megbízható, akkor egy ünnepi vacsora alkalmával meglepi egy jegygyűrűvel.
Bika mint férj: hűséges típus, ráadásul szeret fôzni. Viszont hajlamos rugalmatlanná és a szokások rabjává válni. Ne hagyjuk!
Ikrek mint vôlegény: vigyázzunk vele, mert hirtelen felindulásból egyszerre több nônek is megkérheti a kezét, ráadásul mindet meggondolatlanul. Ha mégis komoly a szándéka, akkor nagyon különleges és mulattató udvarló.
Ikrek mint férj: képes egyszerre 10–15 dolgot csinálni, kiterjedt társasági köre van, szörnyen megbízhatatlan. Ha mi is hasonló természetűek vagyunk, akkor élvezni fogjuk vele az életet.
Rák mint vôlegény: érzékeny és szenvedélyes, ráadásul gondoskodó, igazi hôs szerelmes típus, jól jártunk vele!
Rák mint férj: továbbra is érzékeny, már a szenvedély multával is, nagyon kell vigyáznunk, hogy meg ne bántsuk. Inkább otthonülô típus, nem szereti, ha mindenféle jöttment idegenek háborgatják a lakásában.
Oroszlán mint vôlegény: mindent megtesz a hódításért, filmekbe illô romantikus szerelmet élhetünk át vele. Imádja, ha csodálják, és csak akkor tud szerelmes lenni, ha partneréért rajongani tud.
Oroszlán mint férj: ha megszerzi a nôt, lelankad a szenvedélye. Tudni kell kezelni a figyelmét. Fônök típus, nem valószínű, hogy éhezni fogunk mellette.
(folytatása következik)
KisNet KisNet KisNet KisNet
Egy bébié az elsô .NAME
A nemzetközi internetcímeket felügyelô szervezet, az ICANN elfogadta a magánszemélyek által jegyezhetô .name domain nevet. A .name regisztrációját és felügyeletét a londoni székhelyű Global Name Registry szervezet látja el. Miután a .com, a .net és a .org bárki számára jegyezhetô internetvégzôdések telítôdtek az ICANN újak bevezetését kezdte meg. Így többek között a .biz, a .info, a .museum és a .coop domainek regisztrációját és felügyeletét már egyes szervezeteknek kiosztották és azok megkezdték értékesítésüket. A .name-et magánszemélyeknek ajánlják. Mint ismeretes Nagy-Britanniában a nemzeti .uk név alá már a hónap elejétôl jegyezhetôek voltak magánszemélyek nevei is. (például: smith.me. uk). Az új, nemzetközi szabályzat szerint a legfelsôbb szintű végzôdés elfogadásával így regisztrálhatóvá vált akár a smith.name is. Az elsô személy a világon egy Katei nevű leánycsecsemô volt, akinek szülei a neve alatt hoztak létre honlapot .name-mel.
Vezet a Startlap
A Medián Webaudit mérése szerint a Startlap nyitóoldala a leglátogatottabb a portálok között, olyan nagy híroldalakat is megelôz, mint az Origó vagy az Index kezdôlapja. Úgy tűnik, a felhasználók szívesebben bízzák az egyre bôvülô külföldi és hazai tartalmak kezelését egy erre szakosodott tematikus linkgyűjteményre.
A Startlap nyitólapja a legkedveltebb az internetezôk körében: naponta 160 ezren látogatják. A Startlap legismertebb oldala 1999 óta létezik, és ma 44 témában kalauzolja el az ide belépôket, tematikus oldalai pedig több mint 600 témában. A szerkesztôség a lap.hu mozgalom elindításával – idehaza elsôként – nyitott szerkesztôségi rendszert hozott létre. A sikeren felbuzdulva egy új vállalkozás is indult Startlap Apró néven, ahol 22 hirdetési kategóriában lehet keresni.
MP4.com: rövidfilmek a netrôl
A Vivendi MP4.com webhelye az ingyen letölthetô videoanyagokon kívül az amatôr filmesek számára publikálási lehetôséget is kínál.
A Vivendi az egyelôre bétaváltozatban működô honlapot késôbbiekben az amatôr filmkészítôk, videósok központjává kívánja tenni azzal, hogy műveiket a nyilvánosság elé tárja. Az amatôr filmek mellett számos egyéb anyag is helyet kap az oldalakon, a jelenleg is elérhetô tesztváltozat több mozifilm, illetve játék-trailert és animációs filmet kínál. A videoanyagok Windows Media és QuickTime, illetve Flash formátumban, kis- és nagy sávszélességre optimalizálva is elérhetôk.
A Vivendi tervei szerint a honlap végleges verziója – bôvített tartalommal – néhány héten belül kikerülhet a hálóra. Az indulás után a honlapra bárki feltöltheti anyagait, melyeket aztán díjtalanul lehet letölteni, illetve stream-elni. A francia óriáscég 2001 végén Vivendi Universal NET USA néven külön vállalkozást hozott létre a szórakoztató és oktatási tartalmakat közvetítô honlapjai működtetésére.
Színházi mellékletet indít a Transindex
Hamlet az erdélyi hálón
A kilenc romániai magyar színház és színtársulat összesített műsorával, színházi kritikákkal és írásokkal jelent meg a Transindex internetes közszolgálati portáloldal színházi melléklete, a Hamlet. A http://hamlet.transindex.ro internetes címen található melléklet a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószinház, a kolozsvári Állami Magyar Színház, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a szatmárnémeti Harag György Társulat, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a temesvári Csíki Gergely Színház aktuális műsorait összesíti.
A színikritikákat és egyéb, színművészettel kapcsolatos gyűjtemény folyamatosan bôvül, jelenleg a kolozsvári Állami Magyar Színház műsorpolitikájáról, Tompa Gábor igazgató-fôrendezô rendezôi kvalitásairól folyó vita sajtóbibliográfiája, és a vitához kapcsolódó sajtófelhívások szerepelnek az oldalon. A kritikai rész folyamatosan bôvül. A Hamlet melléklet vezetôje Bodó A. Ottó kritikus, a Függöny című internetes színházi szakfolyóirat szerkesztôje.
A Transindex, a leglátogatottabb romániai magyar internetes portál, az utóbbi fél évben több kulturális mellékletet működtet. Ilyen a távközlés világkarrierjével foglalkozó Kommunikációtörténet, a kortárs képzô- és fotóművészetet bemutató Art képküldô (az oldal egyben elektronikus képeslapküldôként is működik). Jelenleg egy filmes oldal van tesztfázisban. A Transindex kiadója egy civil szervezet, a Média Index Egyesület.
További infók a http://rolunk. transindex.ro címen olvashatók.
Linkgyűjtemény
* Az Olvasás éve honlapja: www.olvasaseve.hu
* A dohányzók jogaiért küzdô oldal: http://www.smokers.com/
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Február, hol a nyár?
Égi csirkék Mendoza fôterén
A gonosz tréfáiról ismert sors az argentin városban bebizonyította, hogy fejlett szociális érzékkel rendelkezik.
A Granjeros del Este termelôszövetkezet tagjai elkeseredett lépésre szánták el magukat. Összeterelték és teherautóra pakolták csirkéiket, majd Mendoza belvárosába szállították ôket, hogy kormányzati segítséget követeljenek. A fôtéren, az önkormányzat épülete elôtt a gazdák megálltak, és szabadon engedték a kiéhezett szárnyasokat, így tiltakozva amiatt, hogy már arra sincs pénzük, hogy etessék ôket.
A helyi politikusoknak azonban nem volt idejük megtapasztalni, milyen lenne egy hatalmas baromfiudvarban élni.
A sors szociális tréfájaként ugyanis épp csak szétszéledtek a csirkék, a térre érkezett egy másik demonstráló csoport, melynek tagjai nem állataik, hanem saját éhségük miatt tüntettek.
Az éhezô tüntetôk nem számítottak ugyan kívánságuk ilyen gyors teljesülésére, hamar magukhoz tértek misztikus döbbenetükbôl. Serényen befogták a politikai akcióba keveredett szárnyasokat, majd az „égi ajándék" kifejezés sűrű ismételgetése közepette hazaszállították ôket a konyhába.
Elton John elfelejtette a szöveget
Az énekes az elôkelô New York-i Four Seasons hotelben lépett fel egy partin, melyet a Világgazdasági Konferencia tiszteletére rendeztek. Miután azonban a sztár elénekelte egy-két klasszikus számát, bejelentette, hogy azt a dalt is elôadja, a mellyel Oscar-díjat nyert. Bele is kezdett a Can You Feel the Love Tonight című dalába, de aztán megtorpant, s közölte, hogy nagyon szégyelli magát, de elfelejtette a szöveget. A koncert sikerérôl nem érkezett jelentés.
Önzô Valentin-napi ajándékok
A legtöbb ember nem a kedvesét, hanem saját magát lepi meg drága ajándékokkal Valentin-napon. Legalábbis ez derül ki egy vásárlási szokásokat vizsgáló friss felmérésbôl.
Február 14-e környékén az emberek nagy része önzôvé válik, és ahelyett, hogy a szerelmének vásárolna, a pénze legnagyobb részét magára költi. A nôk elôszeretettel lepik meg magukat valamilyen ékszerrel, míg a férfiak a méregdrága divat-kiegészítôkre buknak. A végsô következtetés az, hogy a vásárlók nagy százaléka sokkal jobban szereti saját magát meglepni valamilyen luxuscikkel, mint a párját. A közvélemény-kutatás arra is rámutatott, hogy például Nagy-Britanniában évente 2,4 millióan esnek a luxuscikkeket forgalmazó cégek csapdájába.
Durrogtatás az ágyban
Elôállított a német rendôrség Hamburgban egy fiatal párt, akik a nemi gyönyör fokozására bankrablósdit játszottak az ágyban, egy vaktölténnyel megtöltött pisztolyt durrogtatva. A hatóságot egy szomszéd értesítette, aki nem csak a fegyver, hanem az ágy ropogását is hallotta, az ezt kísérô nyöszörgô hangoktól pedig – bevallása szerint – egyenesen a legrosszabbra gondolt. A túlfűtött szexuális fantáziájú Bonniet és Clyde-ot a rendôrség még aznap szabadon engedte, ám a lôfegyvert elkobozták.
Fordított állatkert: ember a ketrecben
A kanadai St-Félicien állatkertben, 200 mérföldnyire északra a tartományi fôvárostól, Quebec City-tôl, az állatok nagyobb térségben szabadon mozognak, miközben az embereket zárják be olyan védett járművekbe, amelyek 7 kilométer hosszú útvonalon haladnak a bölények, a jávorszarvasok és a farkasok között. A látogatók más részeken fából ácsolt emelt sétányokról szemlélhetik meg az alattuk mozgó grizzlymedvéket, fókákat, hegyi oroszlánokat. Az állatkert küldetése nemcsak a nevelés és a szórakoztatás, hanem fontos szerepet tölt be a biodiverzitás megôrzésében.
A két árva sarki medvebocsot Aurórát és Nakitát, tavaly találták a Hudson-öböl környékén, és a zoo vezetôi arra számítanak, hogy idén több mint 200 ezer látogató lesz rájuk kiváncsi. A medvebocs-testvéreket elôször repülôgéppel a torontói állatkertbe szállították, ott felnevelték, és most, hogy elérték a 150 kilós testsúlyt, kihelyezték ôket a St-Félicien állatkertbe.
A látogatók most az orrukat az elválasztó üvegre tapasztva nézhetik ôket, amint a medencéjükben úszkálnak. Vagy más megközelítésben: a medvék is közvetlen közelrôl tanulmányozhatják az üveg túlsó oldalán bámuló embereket.
Temetôturizmus Patagóniában
Egy argentin üzletember egész temetônyi japán halottat telepítene át Patagóniába. Hector Lebon, az ötletgazda a válságba jutott argentin gazdaságon kíván ilyen szokatlan módon segíteni. Az El Patagonico című újságnak elmondta, a gyéren lakott déli országrészbe költöztetné az egyik túlzsúfolt japán város temetôjének 34 millió halottját, „fejenként" 10 ezer dollárért. Az elhunytak sírhelyét felkeresô turisták pedig biztos jövedelemforrást jelentenének a térségnek.
A terv azzal is számol, hogy a tokiói kormány a hozzátartozók évi egyszeri ingyen utaztatásával támogatná az ötletet. A gyászoló látogatókat ultramodern szálloda várná, a közlekedést pedig önjáró székek tennék kényelmesebbé. „Kolosszális gazdagságot ígér a temetô, de sajnos a kezdéshez nincs egy centünk se!" – vallotta be a tervezô és hozzátette: „A megatemetô azonban nem halt meg."
Osztrák rendôrbotrány aktfotókkal
Nem mindennapi botrány támadt a grazi rendôrség egyik különleges egysége körül: a jó felépítésű fiatalemberekrôl aktfotók készültek, amelyeket egy falinaptárban nyomtattak ki – ám úgy, hogy az aktok köré latex-gumiba bújtatott, kihívó pózokban látható hölgyek képeit applikálták. Az ifjú rendôrök nem tudták, mire vállalkoznak: azt hitték, próbafelvételekrôl van szó, ehhez kikérték fônökeik engedélyét, s nem adtak hozzájárulást ahhoz, hogy nyomtatásban megjelenjenek a képek. Hölgyekrôl meg szó sem volt, ezért a húsz férfi legtöbbje most perli a naptár kiadóját, Josef Steinhubert.
Mindez nem változtat azon, hogy a naptár láttán Ernst Strasser belügyminiszter a szó szoros értelmében dührohamot kapott, azonnali hatállyal kitiltotta a naptár szereplôit egy különleges továbbképzô tanfolyamról – ahol éppen tanultak – s egy tollvonással áthelyezte ôket utcai szolgálatra. Az utca embere pedig nemigen veszi komolyan ôket, s kitartóan humorizál a rovásukra a naptár kapcsán.
Az aktmodelleknek ráadásul karrierjükért is aggódni kell: a jelek szerint egyelôre „jégre tették" ôket, bár a minisztérium szerint csak addig, amíg ki nem derül, hogy követtek-e el vétséget. A 350 ezer példányban kinyomtatott naptárt viszont nem lehet kivonni a forgalomból. Ugyan könyvesboltokban és trafikokban már nem árusítható, de Josef Steinhuber kiadójának honlapján át változatlanul nagy mennyiségekben értékesíti az „alkotást". A forgalom nem utolsó sorban azért lendült fel, mert a világra szóló botrány jó reklámnak bizonyult. Sôt: a kiadó úgy tudja, hogy a hivatalosan 10,90 Európa, mintegy 300 00 lejbe kerülô naptár a feketepiacon 170 euró körül cserél gazdát.
Holland királyi esküvô
Ragyogó napsütéses idôben és rendkívüli biztonsági intézkedések közepette február 2-án a holland fôvárosban egybekelt Vilmos-Sándor holland trónörökös és az argentin Maxima Zorreguieta kisasszony.
A nagy izgalommal várt frigy elsô felvonására, a polgári esküvôre a fiatal pár pompás fekete Rolls-Royce-szal érkezett az amszterdami tôzsde egykori épületéhez. A várakozó tömeg hatalmas tapssal fogadta a 34 éves Vilmos-Sándor koronaherceget és menyasszonyát, a 30 éves Zorreguieta kisasszonyt, akinek hófehér ruháját öt méter hosszú uszály díszítette, és kezében a ruhához illô fehér rózsákból és gardéniákból kötött csokrot tartott.
Az európai királyi családok képviselôinek jelenlétében fél tizenkettôkor kezdôdött protestáns szertartás nyugalmáról négyezer rendôr gondoskodott. A meghívottak között ott volt Kofi Annan ENSZ-fôtitkár és Nelson Mandela egykori dél-afrikai államfô is.
Az esküvôn egyetlen apróbb hiba történt: a holland trónörökösnek kisebb nehézségei támadtak, amikor az ifjú ara ujjára próbálta felhúzni a jegygyűrűt. A közjátékot mosollyal nyugtázták a közelben állók. A szertartás végén argentin tangó hangjai csendültek fel a templomban, a nap folyamán elsô alkalommal csalva könnyeket Maxima Zorreguieta szemébe.
A trónörökös és párja az esküvô után hintóba szállt és körbekocsizta Amszterdam belvárosát. Az ünnepség végállomásán, a királyi palota erkélyén, az ifjú pár – az alattvalók nagy örömére – hitvesi csókot váltott. Vilmos-Sándor párválasztását sokan bírálták a nyugat-európai országban: argentin választottjának apja ugyanis mezôgazdasági miniszter volt a hírhedt argentin katonai diktatúra alatt, és felmerült ellene a gyanú, hogy nem teljesen tiszta a lelkiismerete az akkori súlyos törvénytelenségeket illetôen.
A rovatot szerkeszti: Ábrahám Imre
Deltai kalandok – Tomorosan (56.)
(folytatás elôzô lapszámunkból)
A törvényszéki bíró úr ott helyben, nem szentségelt, tudta meddô minden, mert a szerkezet immár több mint 17 éves, két rendszert is kiszolgált és itt vált be gróf Széchenyi Istvántól eredô mondás: „borúra derű", akkor amikor autómmal elé álltam , megkötöttem és Tulcsea irányába lassan-lassan elporoztunk. Igen ám de a hegyes vidéken eszembe jutott az autóm kuplungja, mert ha az is valahogy „megcsúszik", itt a környéken WV Passathoz alkatrészt tán Bukarestben ígérhetnek. Vagy 15–20 kilométer után közös megegyezésre a vontatást befejeztem, és a hepehupás útviszonynak megfelelô vontató után néztem. Az Aro típusú gépkocsik futkorásznak az utakon, de most a nagy szükségességben, alig került elô egy is! A második próbálkozásunkra sikerünk volt, de valami nôket kellett a kukoricásba elôzôleg kivinnie, és csak úgy oda vetette: – elhúzza a sebesültet, aminek az ára 500 ezer lej! Nem is sok, hiszen közel 45 kilométer az út Tulcseáig, és ezt a csapat közös pénzébôl kell fedezni. Választásunk nem volt, az idô ördöngôsen telt, a kényszerhelyzetben kilátástalan volt az elhúzódó alku. Még gyorsan kijelentette, ha azonnal nem nyilatkozunk, megy a kukoricásba!
El is ment, de utána kiáltottam, hogy siessen vissza. Jött is a pénzfaló az üzemanyagfaló gépezetével, magát befogta és neki Tulcseának. Minden ment, mint a karikacsapás, és ebben az emberben magam sem csalódtam. Elôzôleg említette, hogy a barátjához vontat, annak gépjavító műhelye van, azonnal neki is fog a javításnak, két óra sem kell, onnan ki is jöhetünk, mehetünk a barátainkhoz, akik alig 300 méterre ülnek a „Delta Dunării" Intézetben. Ez mind beigazolódott, aminek igen örvendtünk.
A tudományos munkát végzô ismerôsök Kiss J. Botond és Török úr közül csak az utóbbi volt a székházban, a laboratóriumba rögtön levitt és mély szakmai kérdések sokaságait beszélték egymás között alaposan, röviden summázták. Még a viperák is elôkerültek, vagy kettô hosszúnyakú üvegtartóban nyüszkölt, magukat reánk akarták vetni, hajlott fogaikat belénk mártani. Egymást falták a szakemberek, mindenki a szakmáról tárgyalt, tudakozódott, s a fortissimóba gázoltak, a madárvilág itteni birodalmába. Bevallom részemre ismeretlen terminus-tehnikuszok röppentek, mert az ornitológiai fogalmakra fogékony nem vagyok.
De ôk egymást igen-igen értették. Minden hadaró, nyávogós hanghordozástól mentesen, nem úgy, mint némely rádió és tévé bemondó a nemzetet csúfolja, de a nyelvet is! Sajnos ez magára a Duna tévé bemondóira is vonatkozik, tisztelet a kivételnek. Ebben a kérdésben inkább a német bemondókat kellene „lekoppintani", s nem keletrôl majmolódni.
Ebben a nagy lendületes szóáradatban, meg az egymásra találás valóságosságában, alig tudtam a részemre is a legfontosabb kérdést „napirendre tűzni", ami az autók elhelyezését illeti, addig amíg mi bent matatunk. Török úr a legtermészetesebben közölte: – az autókat az intézet elôtt lehet hagyni, onnan eddig nem loptak, a kapusok meg vigyáznak, vigyázták! Én csak annyit mondtam, a kapusok és a bakterek nem alszanak, csak szunyókálnak, elszunnyadnak vagy bóbiskolnak. Mosolyától meg nem nyugodtam, de a felajánlott elhelyezési módtól sem, így a két WV Passat kormánykereke, Gyergyószentmiklós felé fordult, elkerülve az esetleges „meglovasításaikat". Futhatnék a rendôrségre, mert a válasz egyszerű és a legtermészetesebb lenne: a panaszát iktassuk, az eredményrôl meg értesítjük! „Bună ziua".
Tehát irány Gyergyó, oda a Delta és egyebek, a több, mint 24 csomagot vihetjük vissza Erdélybe. A csapat álláspontomra alig lepôdött meg, valamennyien velem éreztek és elcsüggedtek. Az ismerôseim közül egy multimilliárdost azért megkerestem és panaszoltam helyzetem, az udvarára német, osztrák vendégeim autóit is elhelyeztem, biztonságban voltak. Végül is az autók ide kerültek, mi a kikötôbe, délben a hajóra és az utasszállító levitt a faluba, a Delta közepébe.
Az úton a csapat tagjai fegyelmezettek és visszafogottak voltak, de egy megelôzô évben Csernátoni Palinak – csíkszeredai – a gyôri vendégei leutazásuk alkalmával a hajón csapnivalóan viselkedtek.
Crisán faluban meglepetések sorozatai alig leptek meg, itt a csónakok bérbevétele tán a legkörülményesebb, mert az igénylô kiszolgáltatott. A lipován lakosság ezt igen jól tudja, évtizedek alatt megtanulta és ki is használja. A csónak nagysága szerinti emelkedô, annak napi bére, a nagyobbaké 150 ezer lej. Még szezon lévén, alig kapni ebbôl a járgányból. A parton lévô lótás-futás megkezdôdött, ahol a ház elôtt kikötve díszelgett egy is, rácsaptunk, a tulajdonost gyôzködtük, a pénzt mutogattuk, míg egy hatalmas bárka elô is került, illetve elôttünk díszelgett, de mi nem ilyet „lovat" akartunk! Az én csónakom elô is került az egyik ház – oda szoktam letenni – árnyékából, és újból tanácskozás.
(folyt. köv.)
Dr. Tomor Zoltán
EGÉSZSÉG
A számítógép és a szem
Káros-e a számítógép-monitor a szemre?
Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a számítógép képernyôje káros lenne a szemre, bár napjainkban egyre inkább elôtérbe kerül ez a téma, hiszen mindannyian egyre több idôt töltünk a számítógép elôtt, és tudjuk, hogy a hosszas számítógéppel való munka során a szem elfárad, kellemetlen lehet és fájhat. Kiterjedt tesztek és vizsgálatok leszögezték, hogy normál használati körülmények között a képernyô nagyon alacsony, vagy semmilyen káros ionizáló sugárzást (mint pl. a röntgen), vagy nem ionizáló sugárzást (mint az ultraibolya) sem bocsát ki. Tény, hogy a számítógép képernyôje által kibocsátott ultraibolya sugárzás csak töredéke a neoncsövek által kibocsátottnak. A képernyôbôl eredô sugárzás jóval az alatt van, ami bármiféle hályoghoz vagy a szem károsodásához vezethet, akár egy egész élet során is.
Néhány ember állítja, hogy ha sokáig, több mint egy órát, ül a képernyô elôtt, akkor ideiglenesen a fekete és fehér színeket nem látja tisztán, összemosódnak. (Ezt McCollough jelenségnek nevezik.) Ezek a színek jellemzôen a számítógép képernyôjén megjelenô komplementer színek, melyeket, ha sokáig nézünk, akkor okozhat homályos látást, de ez a jelenség egyáltalán nem jelenti a szem betegségét, sérülését, vagy bármilyen károsodását.
A számítógép képernyôje megerôlteti-e a szemet?
A monitort gyakran hozzák összefüggésbe a szem megerôltetésével. Számos tünetet észlelhet monitorhasználat közben. Ilyenek a szem irritációja (véres, könnyes vagy éppen száraz szem), fájdalom (fáradt, kellemetlen érzés a szemhéjak, vagy a homlok tájékán), problémák adódhatnak a fókuszálással is. A fejfájás, derékfájás, izomfájdalom szintén felmerülhet. Ezek a tünetek azonban könnyen elmulaszthatóak a munkahely átrendezésével, vagy esetleg a monitorhasználóknak a megfelelô szemüveg viselésével.
Bár a szem megerôltetése kellemetlen és zavaró érzés, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a monitorhasználat bármilyen károsodást okozna a szemben. Ahhoz, hogy megszabaduljon ettôl a kellemetlen érzéstôl alapos és körültekintô keresést kell folytatnia a probléma gyökerére vonatkozóan. Érdemes a szemészhez fordulnia, hogy kiszűrje az esetleges szembetegségeket, és ha szükséges akkor felírja a megfelelô szemüveget. A monitorok és számítástechnikai eszközök értékesítôi, a munkahelyi ergonómusok szintén hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a megfelelô munkakörnyezet kialakítására, ezzel pedig a tünetek megszüntetésére.
Hogyan elôzhetô meg a szem irritációja?
A munkahelyeken a számítógép-használók általában szeretik a monitort távolabb elhelyezni a szemüktôl, mint amilyen távolságban a könyvet tartják olvasáskor. A képernyô tetejét érdemes a szem vonala alá helyezni, hogy lefelé kelljen nézni, így sokkal nagyobb a komfortérzet. A dokumentáció, vagy írott anyag, amit használ a számítógépes munka közben legyen olyan közel a képernyôhöz, amilyen közel csak lehet, így gyakorlatilag minimálisra csökkenthetô a fej és a szem mozgatása, valamint a fokuszálásbeli különbségek.
A munkahely megvilágítása ne legyen túl erôs, a gyenge fény alkalmazásával a fényviszszaverôdést küszöböljük ki a képernyôn. Néhány munkahelyen túlságosan erôs fényforrásokat alkalmaznak a kényelmes számítógépes munkához. Ha nem lehet a fényviszonyokat megváltoztatni a munkahelyen, akkor ajánlott a különbözô szűrôk és árnyékolók alkalmazása. A képernyô szinte vonzza magára a szennyezôdést, ezért rendszeresen tisztítsa meg, hiszen csak így lesz tökéletes az Ön által látott kép.
Fontos a rendszeres idôszakonként ismétlôdôen megtartott pihenô!
A számítógépes munka során szinte mozdulatlanul ülünk hoszszú idôn keresztül. Nem mozog a fejünk, a testünk és a szemünk mozgása is minimális. Ebbôl adódóan a folyamatos mozdulatlanság miatt sokkal intenzívebben jelentkezik a fáradtságérzés, az esetleges fájdalomérzet. A gyakori pislogás nedvesíti a szemet, és megvédi a kiszáradástól.
Milyen speciális szemüvegeket használjunk?
A számítógép képernyôjét mindig megfelelô fókusztávolságban kell tartani. Mivel a képernyôt általában magasabbra és távolabbra helyezzük, mint a szokásos olvasási távolság, így más, különleges szemüvegek lehetnek szükségesek. Ezek alkalmazása különösen fontos azoknak a számára, akik bifokális vagy trifokális szemüveget vagy olvasószemüveget hordanak. A bifokális lencsék fókusztávolságát növelni kell, hogy a magasabb elhelyezésű képernyôt is megfelelôen lássuk. Azoknak is szükségük lehet a számítógépes munka során korrigáló szemüvegre, akik általában nem hordanak szemüveget, mert látásuk ép.
Az optikus vagy a szemész állapítja meg, hogy milyen lencse megfelelô Önnek. Szükség lesz rá, hogy pontosan jellemezze munkahelye elrendezését ahhoz, hogy a szakember kiszámíthassa hogy pontosan milyen látáskorrigáló szemüvegre van szüksége. Ez a vizsgálat abban is segítségére lehet, hogy megtudja mi okozza Önnek a számítógépes munka során tapasztalt kellemetlen érzést szemében, és egy esetleges betegség is diagnosztizálható ezáltal, melyeket jobb minél elôbb észrevenni és kezelni.
ÉLETTÖRTÉNET
A család
63. rész: Matyit árvaházba viszik?
Csendesen telik Nemessyék hétvégéje. Jani komolyan gondolta, hogy polgármester fog lenni, s máris hozzálátott a törvények böngészéséhez, Jenôt is megkérte, segítsen egy kicsit eligazodni a hivatali útvesztôkben. Ámulatból bámulatba esik, amikor rájön, egyáltalán nem kezdi korán a kampányolást, hisz máris színre lépett egy ellenfele. Jani azt hitte róla, hogy közutálatnak örvend a városkában, de azért nem elhanyagolandó vetélytárs – inti Jenô, aki igencsak jártas az ilyen ügyekben. Ígéretet tett, hogy mindvégig a Jani háta mögött fog állni, s igyekszik mindent kiszimatolni az ellenségrôl.
Szombaton délután is ketten ülnek a nappaliban, s a tanács felépítését „tanulják", ügyet sem vetve Katóra, aki egy-egy csésze teát és friss süteményt tesz eléjük. Az asszonyság ugyan nem lelkesedik férje ötletétôl, de ismeri Janit, tudja, hiába próbálná megállítani. Azzal csak ártana, elsôsorban magának, hisz férje egyedül járná tovább az utat, s nem osztaná meg vele gondjait, eredményeit. Így inkább okos asszonyt alakít, megértô, sôt segítô, ha férjeura éppen úgy kívánja. Arra gondol, hogy ô is segíthetne a kampányszervezésben – ha már komolyra fordult a dolog – s uzsonnakészítés közben fülel, mirôl beszélnek a férfiak, hogy ô is témába legyen.
Kató a gyerekeknek tálcára teszi a délutáni eleségüket, Matyinak pedig tejet melegít. Nagyon örvendene, ha a kis gazfickó végre hajlandó lenne rendes ételt is enni, de Matyi megkutyálja magát valahányszor pépesített zöldséget próbálnak beletukmálni. Nagyapó mondja is néha, hogy ez a csemete még a sörre sem fog rászokni, mert nem adhatja át a tejesüveg helyét másnak.
A Gergô szobájában talál rá a lurkókra. Ôk ajánlották fel, hogy délután vigyáznak a „legkisebb testvérre", s úgy tűnik, tényleg mindent megtesznek érte. Elsô pillanatban, ahogy az ajtót megnyitja, Kató szinte hanyat esik, a helyiség ugyanis tele van földredobott ruhákkal, melyek persze többnyire az övéi. Pokrócból improvizált paravánok mögül bújik ki két gyereke, Gergô nônek öltözve, még a műkörmöket is elcsente anyja retikülébôl, s olyan, mint egy kicsire nôtt vénkisasszony. Bori ezúttal férfit alakít. Nem sajnálta göndör fürtjeit, levágott belôlük, hogy bajszot pödörhessen magának. Ô az apja szmokingját húzza maga után. Szegény Jani, ha látná!
Színházat játszanak a gyerekek, a közönség pedig Matyi egyszemélyben. A kisgyerek arcán óriási rózsák ülnek a sok nevetéstôl, s kövérkés kezeivel szakadatlanul tapsikol.
– Gyere anya, légy te a lovacska! – szól rá Gergô, s Kató nem tud ellent mondani, négykézlábra ereszkedik, s hamar megtudja, hogy hátán fog ülni mindkét csemetéje, ugyanis a herceg most rabolja el a királykisasszonyt, Gergôt. Persze gyenge lábakon áll a paripa, s hamar összerogyik a súly alatt. Halomba hevernek mind a hárman, Matyi pedig nagyokat sikít örömében.
– Vége a mókának, etetés! – kászálódik fel Kató a földrôl, s akkor döbben rá, milyen rég nem játszott a gyerekekkel. Matyi elvarázsolta csemetéit itt. Matyi, Matyi! De jó, hogy van nekik egy Matyikájuk!
– Anya, kérhetnék inkább lekváros kenyeret – kérdi Bori, miközben finnyásan nézegeti a szalámis szendvicset.
– Én pedig kaviárt kérek – élcelôdik Gergô – vagy körözöttett, de ez komoly!
– Szerencse, hogy nektek is nem tej kell cumisüvegbôl, mint ennek a kis gengszternek! – mondja anya bosszankodást színlelve, de máris indul le, hogy a gyerkôcök óhaját teljesítse.
Csengetnek az ajtón, de a férfiak úgy bele vannak keveredve a városvezetésbe, hogy fel sem néznek. Csupán Zsuzsa mama dugja ki az orrát lakosztályából, mert neki mindenrôl tudnia kell. Aktatáskás úriember érkezik, egy nagyon kacifántos nevet mond, s senki sem érti, hogy mi járatban.
Feltárja a nagy fekete aktatáskát, ahonnan képek, sokoldalas szövegek kerülnek elô, s ô mutogat, magyaráz...
Már a két férfi is, nagyapóék is mind-mind körülállják az asztalt, az érkezett ember irományait figyelgetik, de senki nem érti. Minek mutat nekik egy épületrôl ezer felvételt, kívülrôl, belülrôl, mit mesél az ottlakók komfortjáról. S hogy a lakókat taníttatják is, apácák a házôrzôk? Lassan fél órája hallgatják a jól betanult szöveget, amikor István tata megszólal:
– De hiszen ez egy árvaház!
– Mi inkább gyerekotthonnak nevezzük, de ez sem a megfelelô kifejezés rá, mert ez ezerszer jobb, mint az országban lévô gyerekotthonok. Itt nem félszeg gyerekeket nevelnek, hanem egy ilyen intézetben okosabbak, életképesebbek lesznek a gyerekek, mint jó néhány családban. Különben a víz és fűtésrendszer... – mondja az idegen megállás nélkül.
– S mi közünk van nekünk ehhez? – teszi fel a nagy kérdést Jani, aki az imént éppen arról beszélgetett Jenôvel, hogy kampányhúzásnak az sem lenne utolsó, ha ígéretet tenne az árva gyerekek családoknál való elhelyezésére.
– Hogyhogy mi? Az önök háztartásában is van egy árva csecsemô, akinek ott a helye.
A családban meghűlt a vér. Matyiról van szó.
– Hogyhogy háztartásunkban árva? Na, vegye tudomásul, hogy Matyi nem árva, s neki semmi keresnivalója a maguk csodálatos börtönében. Mert az – veti oda Jani felháborodottan.
Az eddig kedvesen mosolygó úriember arca szigorúra vált, s elmondja, hogy ô szép szóval akarta lerendezni az ügyet, de tudják meg Nemessyék, hogy itt nem babra megy a játék. Jól ismerik a család helyzetét, tudják, hogy a gyerek anyja meghalt, hetekig követték Gedeont, s látták, hogy bárból vendéglôbe, onnan pedig sztriptízbárba ment. Sosem látták, amint a fiát sétáltatja, vagy egyáltalán pelenkát vesz neki. Így elveszik tôle.
– De mi gondját viseljük, ô a mi gyermekünk – rebegi Kató, s hallani sem akar arról, hogy Matyit elvigyék.
Az idegen hangokra a gyerekek is kijönnek szobájukból, Bori ölébe tartja a kis Matyust, akit idôközbe rúzzsal és szemfestékkel igazán bohókás bohóccá varázsoltak. Bár ne tették volna, mert a hivatalos ember most érzi magát igazán nyeregben, elmagyarázva, hogy ezek a kenceficék mennyire ártalmasak a kicsi bôrére, s az intézménybe nem lesz ilyesminek kitéve, az apácák mindenre figyelnek.
Mindenki háborog, egyedül Jenô ôrizte meg a hidegvérét. Az idegen vállára teszi a kezét, s kérdezgetni kezd, hogy neki van-e gyereke, intézetbe tenné-e, s ha ilyen helyzet állna elô az ô rokonságába, akkor mit tenne.
– Hát én bizony örökbe venném, s akkor nem tudnák elvinni tôlem! – mondta ki, s visszaszívta volna, ha nem lett volna késô.
Nemessyék pedig igencsak megörvendtek, hisz ez az egy mondat óriási reménysugár volt, esély, mellyel Matyit itthon tarthatják. Nagyot szuszszantak, bár fogalmuk sincs róla, milyen kálváriával jár a hivatalos örökbefogadás.
(folytatása következik)
Azaki Hakami
SPORT
Jégkorong
Szurkoljunk a gyergyói csapatnak!
A múlt heti jégkorong rovatunkban sajnos egy rossz értelmezés miatt kétértelművé vált Kémenes Balázs, a gyergyói csapat edzôjének rövid nyilatkozata. Férfiasan be kell ismernünk, hogy tévedtünk, mégpedig ott, hogy az említett idézetben nem tettük idézôjelek közé az edzôpartner kifejezést. Különben a Csíkszedai Sportklub – Progym Apicom bajnoki elôdöntô mérkôzésekrôl volt szó. Emiatt tehát kétértelmű lett az edzô nyilatkozata, holott csak arról van szó, hogy a gyergyói csapat a bajnoki elôdöntôben méltó ellenfele lesz, illetve próbál lenni a bajnoki döntôre esélyesebb, nyilvánvalóan jobb játékerôt képviselô – tíznél is több felnôtt és ifjúsági válogatott játékost felvonultató – Csíkszeredai Sportklubnak.
Méltó ellenfél, vagy ha úgy tetszik nem könnyű „edzôpartner" volt az elmúlt szombaton koraeste a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán lejátszott Sportklub elleni mérkôzésen a Progym Apicom csapata. Ez így is van rendjén, idejekorán nem szabad feladni a reményt, annál is inkább, mert a csapatsportokban nincsenek egyforma mérkôzések. Mindenesetre méltóbb és még mindig jobb játékerôt képvisel együttesünk, mint az elôdöntô másik ágán érdekelt bajnoki címvédô Steaua ellenfele, a Bukaresti Sportul Studentţesc. A várakozásokkal ellentétben ezúttal nem volt telt ház a Vákár Lajos Műjégpálya lelátóin, s örvendetes leírni, hogy csapatunk kezdte jobban a mérkôzést, mintegy alátámasztva a fentebb leírtakat. Sajnos a Progym Apicom játékosainak nem sikerült betalálniuk az ukrán Vasziljev kapujába, pedig nem is egy gyergyói helyzet adódott a csíkiak kapuja elôtt.
A bajnoki elôdöntô elsô, csíkszeredai mérkôzése tulajdonképpen a második harmadban dôlt el, ekkor talált magára a Sportklub és játékosaik nem kevesebb, mint négy gólt ütöttek a gyergyói kapuba. Igaz, hogy közben Koós Tibor és Gál Csaba is betalált Vasziljev kapujába, de így is három gólos csíki vezetéssel (5–2) ért véget a Csíkszeredában lejátszott mérkôzés elsô két harmada. Az utolsó harmadban még két gólt ütöttek a Sportklub játékosai, amire ifj. Basilides Tibor válaszolt emberhátrányos helyzetben egy tetszetôs egyéni akció végén. Említenünk kell, hogy a csíkszeredai mérkôzés 49. percében egy ütközés következtében a játéktérre zuhant az egyik palánkra erôsített táblaüveg, amelynek kicserélése több mint háromnegyed órát vett igénybe. A szabályzat értelmében amennyiben megszakad a mérkôzés és 30 percen belül nem sikerül újrakezdeni a játékot, a találkozó végeredménye 5–0 arányban a vendégcsapat javára íródik. Végül nem így történt, mert a hírek szerint Eduard Pană, a szakszövetség fôtitkára nem adott helyet semmilyen ez irányban történô esetleges kezdeményezésnek. (Ezen elôre nem látott kényszerszünet után ütötte ifj. Basilides Tibor a harmadik gyergyói gólt.)
Az elôdöntô elsô csíkszeredai mérkôzésének végeredménye: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym Apicom 7–3 (1–0, 4–2, 2–1). Gólszerzôk: Péter 3, Moldován 2, Antal K. és Kovács, illetve Koós, Gál és ifj. Basilides Tibor. Büntetôpercek: 14–12. Az elôdöntô másik ágán, Bukarestben: Bukaresti Steaua – Sportul Studentesc 7–2. (A bajnoki elôdöntôk három megnyert mérkôzésig tartanak.) Múlt héten nem szóltunk az alapszakasz utolsó fordulójában lejátszott Sepsiszentgyörgy – Galaci Dunărea mérkôzésekrôl. A találkozókat a szentgyörgyiek nyerték 8–3 és 13–6 arányban. Az igazság az, hogy a Duna-partiak ifjúsági csapattal vendégszerepeltek a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán.
A soronlévô hét végén, egész pontosan február 16-án, szombaton és február 17-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson ismét megmérkôzik a két együttes. A bajnoki elôdöntô második mérkôzése szombaton 17.00 órakor, a vasárnapi harmadik mérkôzés pedig 11.00 órakor kezdôdik. A hétvégi mérkôzésekre a belépôjegyek árai: 50 000 lej felnôtteknek, 30 000 lej a diákoknak és nyugdíjasoknak.
Természetesen borsosak a fentebb említett jegyárak, éppen ezért megérdeklôdtük, hogy miért kell mélyebben a zsebébe nyúljon a gyergyói (és nemcsak) szurkoló a csarnokba való belépéskor. Nos, megtudtuk, hogy a rájátszás (play-off) mérkôzéseire a szakszövetség illetékesei kétszeresére emelték az alapszakaszban alkalmazott játékvezetôi díjakat. Az alapszakaszban a bírók 25 dollárt kaptak egy-egy mérkôzés levezetéséért, a rájátszásban ez az összeg a duplájára (50 dollár) emelkedett. Itt említeni kell, hogy a bírói díjakon kívül a vendéglátócsapatot terheli a bírók étkeztetésének és elszállásolásának költsége is, ezen pénzösszeg rendszerint a jegyek eladásából fedezôdik. A hírek szerint a múlt szombaton Csíkszeredában már megemelt bírói díjakat vehettek át a játékvezetôk. Tudni kell, hogy a gyergyói csapat vezetôinek nem volt szándékában emelni a jegyárakon, de a meglepô szakszövetségi intézkedés miatt sajnos ez elkerülhetetlen lépésnek bizonyult.
Kémenes Balázs elmondása szerint a gyergyói csapatban a hátvéd Kozma Lóránt sérült, míg Ambrus Zoltán (csatár) hét végi szereplése egy korábbi sérülés miatt kétséges. Ekképp a gyergyói szakvezetés (Kémenes – Sólyom) a következô sorokat tervezi pályára küldeni a Sportklub elleni mérkôzésen. Máthé Csaba és Molnár Szabolcs – kapusok; I. sor: Góga, Domokos (vagy Farkas), Keresztes, Gál, ifj. Basilides T.; II. sor: Gergely, Laczkó, Köllô, Máthé I., Szôke; III. sor: Borsa, Nagy L., György, Koós, Balla. Elképzelhetô, hogy lesz egy Farkas – Balla helycsere a sorok végleges összeállításakor. A mérkôzést kezdô kapus kilétérôl kevéssel a mérkôzés elôtt döntenek a gyergyói edzôk.
Hírek
* Az elmúlt hétvégén a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán kerültek megrendezésre az ifjúsági II-es korcsoportú országos bajnokság elsô fordulójának mérkôzései. Kémenes Csaba edzô tanítványai a körmérkôzéses turnén a következô eredményeket érték el: Bukaresti Triumf – Gyergyói ISK 0–8, Csíkszereda – Gyergyó 4–1, Gyergyó – Dunarea 21–0, Gyergyó – Szentgyörgy 18–1, Gyergyó – Dinamo 14–4.
Az elsô bajnoki forduló utáni rangsorban: 1. Csíki ISK 10 pont, 2. Gyergyó 8 p., 3. Dinamo 6 p., 4. Dunărea 4 p., 5. Szentgyörgy 2 p., 6. Triumf pont nélkül.
* Szintén a hét végén került megrendezésre Bukarestben a 2001/2002-es nôi országos bajnokság második fordulója. Basilides Csaba tanár-edzô tanítványai a következô eredményeket érték el: Progym-ISK – Sportklub 2–3, Triumf – Progym-ISK 4–1, Progym-ISK – Dunărea 13–1. A bajnoki rangsorban: 1. Sportklub 11 p., 2. Triumf 7 p., 3. Progym-ISK 6 p., 4. Dunărea pont nélkül. A tervek szerint a következô forduló mérkôzéseit Galacon rendezik.
Sífutás
Gyergyóiak nyerték a nyílt versenyt
A Hargita Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság által szervezett és Hargitafürdôn lezajlott Mindannyiunk Egészségére elnevezésű Csíki Téli Símaraton gyergyói vonatkozású eredményeinek közzé tétele elôtt szólni kell arról, hogy a hagyományos rendezvényre összesen 139 sízô nevezett be.
Az idén a 21. kiírásához érkezett megmérettetésen a nôk nyílt versenyében a gyergyószentmiklósi György Enikô, a férfiaknál pedig a tekerôpataki Tódor János végzett az elsô helyen. Az 1990/91-es korcsoportban versenyzô Szilágyi Katalin a 2., míg Portik Katalin a 3. helyen végzett. Ugyanezen korcsoport fiú mezônyében: 1. Csató Áron (Alfalu); az 1986/87-es korcsoport fiú mezônyében: 3. Bányász Róbert; 1982/85-ös korcsoport, lányok: 1. György Enikô; fiúk: 1. Tódor János, 2. Koós István (mindketten Tekerôpatak); 1972/81-es korcsoport, férfiak: 1. György Márton, 2. Péter Szabolcs (mindketten Tekerôpatak); 1952/61-es korcsoport, férfiak: 3. Csató József (Alfalu).
Asztalitenisz
Pingpongozó iskolások
Február 17-én, vasárnap a Gépgyártóipari Iskolaközpont tornatermében 9.00 órai kezdettel kerül megrendezésre az elemi és középiskolások (7–19 évesek) városi szintű versenye. A február közepén sorra kerülô amatôr teremsport rendezvényt a bejegyeztetés elôtt álló Gyergyói Asztalitenisz Klub szervezi – tudtuk meg Keresztes Zoltántól. A versenyre benevezni a helyszínen lehet. Benevezési díj: 15 000 lej.
Alpesi sí
Gyermekverseny Hargitafürdôn
Február 10-én, vasárnap került megrendezésre Hargitafürdôn a gyermekek számára szervezett Riehen Kupa alpesi síverseny. A versenynek hozzávetôleg 120 résztvevôje volt – tájékoztatott Kovácsics László –, az alábbiakban a gyergyói vonatkozású eredményeket tesszük közzé.
Óvodások, lányok: 1. Bartalis Ágota; fiúk: 1. Keresztes Zsolt, 2. Dezsô Mátyás ..., 4. Szabó Krisztián; I–II. osztályosok, fiúk: 3. Sándor Szilárd; III–IV. osztályosok, lányok: 1. Kosztándi Vanda ..., 4. Laczkó Imola; V–VI. osztályosok, fiúk: 2. Szatmári Ferencz József; VII–VIII. osztályosok, lányok: 2. Nagy Ágnes ..., 4. Zöld Levente; IX–XII. osztályosok, lányok: 2. Fodor Katalin.
XIX. TÉLI OLIMPIA
Antal Zsolt kitűnôen versenyzett!
A február 8-án, pénteken – Romániában szombat hajnalban – Salt Lake Cityben a színpompás megnyitó után elkezdôdött XIX. téli olimpia elsô napján került megrendezésre a férfi sífutók 30 km-es szabadstílusú versenye. A tömegrajtos sífutóversenyt a sorrendben harmadik téli olimpián résztvevô gyergyótekerôpataki Antal Zsolt – 77 induló közül – végül a kitűnô, 27. helyen ért célba. (Antal Zsolt idôeredménye: 1:14.46.4.) Szombaton a – romániai idô szerint – kevéssel 23.00 óra elôtt véget ért verseny után Antal Zsolt nyilatkozott a bukaresti Román Rádió helyszínen lévô riporterének. A próbaszám gyôztese a német származású, de spanyol színekben versenyzô Johann Mühlegg lett, aki magabiztos versenyzés után szerezte meg az aranyérmet. Az idei téli olimpia elsô aranyérmét különben az olasz Stefania Belmondo sífutó nyerte a nôi 15 km-es, tömegrajtos, szabadstílusú versenyben.
* * *
Érdekesebb eredmények. Nôk, 15 km-es szabadastílusú sífutás: 1. Stefania Belmondo (olasz), 2. Larissza Lazuytina (orosz), 3. Katerina Nemannova (cseh). Férfiak, 30 km-es szabastílusú sífutás: 1. Johann Mühlegg (spanyol), 2. Christian Hoffman (osztrák), 3. Mihail Botvinov (osztrák) ..., 27. Antal Zsolt (romániai).
Színvonalas mérkôzések
A Salt Lake Cityben zajló olimpiai jégkorongtorna elôselejtezô mérkôzésein lapzártáig a következô eredmények születtek:
A-csoport: Németország – Szlovákia 3–0, Lettország – Ausztria 4–2, Lettország – Szlovákia 6–6 (miután a szlovákok 6–3 arányban vezettek!), Németország – Ausztria 3–2, Szlovákia – Ausztria 2–3 és Németország – Lettország 4–1.
A legjobb nyolc közé jutott Németország válogatottja.
B-csoport: Fehéroroszország – Ukrajna 1–0, Svájc – Franciaország 3–3, Ukrajna – Svájc 5–2, Fehéroroszország – Franciaország 3–1. A Svájc – Fehéroroszország és a Franciaország – Ukrajna mérkôzések lapzárta után kerültek lejátszásra.
Az elôselejtezô mérkôzések után a csoportok elsô helyein végzô együttesek bejutnak a legjobb nyolc közé, ahol a következô hat – a végsô gyôzelemre is esélyes – csapat várakozik: Csehország, Kanada, Svédország, Oroszország, Finnország, Amerikai Egyesült Államok.
Nôi hoki.
Az A-csoport 1. fordulójának eredményei: Kanada – Kazahsztán 7–0, Svédország – Oroszország 3–2.
Labdarúgás
A replika jogán
Meglepôdve és felháborodva olvastam a Gyergyói Kisújság múlt heti lapszámában a Kolumbán Árpád által nyilatkozottakat. Figyelmesen elolvasva a cikket az volt a benyomásom, hogy személyem a gyergyói foci botlasztójaként és rosszakarójaként van feltűntetve, pedig korántsem van ez így. Elôljáróban meg szeretném jegyezni, hogy az évek során sokat tettem a gyergyói labdarúgás fejlesztéséért, életben tartásáért. Szólnom kell arról, hogy sohasem rohantam a médiákhoz, hogy dicsekedjek tetteimmel a nyilvánosság elôtt.
El kell mondanom, hogy 1998-ban kezdôdött az együttműködésem ifj. Kelemen Ferenccel, együtt értük el például azt, hogy a parkoló díjakból származó pénzösszeg a gyergyói labdarúgócsapat javára fordítódjon. Szintén együtt értük el, hogy elkészült és bejegyeztetôdött a statútum, ugyanakkor elkészült az együttműködési szerzôdés a helyi csendôrséggel.
A gyergyói labdarúgást viszont jóval korábban kezdtem támogatni. Amikor a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata annak idején feljutott a B-osztályba a négyes kilométernél dolgoztam. Mondom ezt azért, mert a B-osztályú idény elkezdése elôtt nekifogtak a pálya újragyepesítéséhez, a gyeptéglákat pedig a négyesnél lévô üdülôtelep szomszédságában vágták ki a talajból. Az ottani munkálatokon 5–6 ember dolgozott, akiknek a minden nap teljes ellátást kellett biztosítsak. Az étkeztetés költségeit azóta sem fizették ki azon városvezetô elvtársak, akik erre utasítottak. Nem is bántam, mert úgy éreztem, hogy ezzel én is hozzájárultam a gyergyói csapat minél jobb B-osztályú szerepléséhez. Egy újabb példát is említenék a közelmúltból. Az 1991/92-es bajnoki idényben történt, hogy a Jövô akkori csapatát a Magyarországon található Békésváros dánfoki turisztikai központjába utaztattam, ahol egy hétig tartózkodtunk. A csapat kiszállásának költségei engem terheltek, ami már akkor sem volt egy kis öszszeg. Még számos ehhez hasonló segítségnyújtásról be tudnék számolni, de ezekkel sohasem dicsekedtem.
Ha a tavaly decemberben megválasztott vezetôség elkezdhette volna a munkáját, akkor én a következôképpen nyúltam volna zsebembe: a játékosoknak (20 ember) mindennap ebédet biztosítottam volna. Ezt különben én vállaltam. Amennyiben az étkeztetés ellenértékét felszámoljuk, egy hónapra közel 60 millió lejbe kerül mindez. Azt hiszem részemrôl ez elegendô hozzájárulás lett volna, ahhoz, hogy ez a csapat tovább éljen.
A múlt heti újságban megjelentekhez szeretném hozzátenni, hogy amikor a pályán sor került arra a gyűlésre, amely során engem leváltottak, elôtte húsz percig várakoztam, majd eljöttem, mert dolgom volt. Kolumbán Árpád nem volt ott. A másik dolog, amit el szeretnék mondani, az hogy a decemberben megválasztott vezetôségbôl Antal Péter, mint pénzügyi felelôs, jelen volt a költségvetési tanácsülésen, tehát nem lehet azt mondani, hogy nem képviselte senki a vezetôséget. Ha már itt tartunk el kell mondjam, hogy Kolumbán Árpád a modora miatt nem került be a tavaly decemberben megválasztott vezetôségbe. Errôl nem én döntöttem egyedül, tudni kell, hogy a vezetôség megválasztása kézfelemeléssel történt.
Amiután engem 2001. januárjában kirúgtak a vezetôségbôl nem bosszúskodtam, holott megtehettem volna, hanem azután is négy játékosnak naponta ebédet biztosítottam. Szerintem nem helyes azt mondani, hogy tettem a gyergyói fociért, és a pénzt, amit erre a célra fordítottam vissza kell vegyem. Ha mindenki így gondolkodott volna, akkor lehet, hogy Gyergyóban soha nem lett volna labdarúgás.
Nekem soha nem volt szándékomban nyilvánosságra hozni, amit az elmúlt húsz évben a gyergyói fociért tettem, de felháborítónak, sôt sértônek tartom, ha valaki azt mondja rólam, hogy én vagyok a gyergyói labdarúgás rosszakarója, akadályozója.
Tisztelettel: Ferencz Péter
Tartozás az áramszolgáltató felé
Nem kizárt a Jövô visszalépése
A hét folyamán arról kérdeztük Buslig Gyula sportreferenst, hogy jelenleg mi is a helyzet a Jövô labdarúgócsapat házatáján. A kérdezett az alábbiakat nyilatkozta.
– Az anyagiak hiánya miatt nem látom azt, hogy részt tudunk-e venni a C-osztályú bajnokság tavaszi idényében. A vezetôk közül, azok, akik maradtak – Kolumbán Árpád, Todorut Eugen és Horváth Gábor – nem rendelkeznek az induláshoz szükséges pénzösszeggel. Éppen ezért Todorut Eugen, Horváth Gábor és jómagam megpróbáltuk a csapatot megmentô lépéseket tenni. Elôször a galócásiakkal vettük fel a kapcsolatot, hogy vegyék át a csapatot és a tavaszi idényt folytassák Gyergyószentmiklóson. A megkeresésre nem adtak választ, ami azt jelenti, hogy nem áll módukban mindezt felvállalni. Ezután felvettük a kapcsolatot a balánbányaiakkal, nevezetesen az ottani szakszervezet elnökével. Elvileg sikerült megegyezni, hogy lesz a két csapat között együttműködés, de a Román Labdarúgó Szövetség szabályzata kimondja, hogy bajnokság közben nem lehetséges két csapat egyesítése. Éppen ezért a balánbányaiak február 12-én, kedden Bukarestbe utaztak, hogy személyesen érdeklôdjék meg: van-e valami lehetôség a csapatok egyesítésére. Kiderült, hogy a csapat Gyergyószentmiklóson kellene lejátszodja a mérkôzéseket, éppen ezért a teljes balánbányai felnôtt és ifjúsági játékost át kellene igazolni a Jövôhöz, ami legalább 50 millió lejbe kerülne. Emiatt a balánbányaiak is elbátortalanodtak, a másik tényezô pedig az, hogy ôk Balánbányán szeretnék az otthoni mérkôzéseket lejátszani. A lényeg: nem mennek bele ebbe a megoldásba a balánbányaiak sem. A labdarúgószövetségnél különben kikötötték, hogy ha a csapatnak lesz megfelelô anyagai háttere indulhat a tavaszi idényben, különben errôl szó sem lehet.
– Ez azt jelenti, hogy következmények nélkül ki lehet lépni a C-osztályú bajnokságból?
– Természetesen ki lehet lépni a bajnokságból. Amennyiben eldôl, hogy a Jôvô csapata kilép a bajnokságból, akkor értesítenünk kell a szakszövetséget, s ez semmilyen esetleges büntetést nem von maga után. Ebben az esetben kérni fogom, hogy a nagyifjúsági csapattal vehessünk részt az ifjúsági bajnokság tavaszi idényének mérkôzésein. Az a legnagyobb gond, hogy a tavaszi idényben mérkôzésenként nincs honnan elôvenni 10 millió lejt. A másik dolog az, hogy azon játékosok, akik novemberben, decemberben és januárban nem kaptak fizetést a szakszövetséghez fordulnak, ahol kérni fogják, hogy nyilvánítsák ôket szabadon igazolható labdarúgókká. Ekképp azokért a játékoskért, akik pénzzel voltak megvásárolva, a csapat, a város egy lejt sem fog kapni. El kell mondjam, hogy sajnos a pályán a tavaly tavasz óta az áramfogyasztást egy 31 millió lejes villanyszámla mutatja.
– Kik mehetnek el a játékosok közül?
– Például Bliortért még 25 millió lejt kellene adni Borszéknak, hogy véglegesen ide legyen igazolva. Mivel ezt a pénzt nem kapták meg, azt mondták, hogy elmennek Bukarestbe és a játékos visszakerül Borszékra. Damian, Veress és Ambrus a Jövô játékosai ugyan, de amenynyiben nem kapnak fizetést, valószínűleg kérni fogják a szabadon igazolható játékosokká való nyilvánításukat.
– Jelenleg kikre lehet számítani a játékosok közül?
– Elsôsorban a gyergyóiakra: Saitoc, Tódor, Bolfa és Tamás Tibor.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk ViCcEk
Két katonatiszt beszélget:
– Képzeld, nekem milyen feleségem van! Ha este hazamegyek, és meg akarom csókolni, engedélyt kell tôle kérnem.
– Az semmi – mondja a másik – ha én le akarok feküdni a feleségemmel, sorba kell állnom.
* * *
A laktanyában ordítozik az ôrmester:
– Akinek van felesége, az álljon jobbra, akinek nincs, az balra!
– És aki homokos, az hova álljon? – kérdi valaki.
– Szorosan mögém!
* * *
A feldühödött tábornok összetrombitáltatja a helyôrséget, és közli, hogy amennyiben huszonnégy órán belül nem kerül elô a felesége eltűnt gyémántgyűrűje, mindenkit hadbíróság elé állíttat. Izgatott kutatás indul meg minden eredmény nélkül. Végül a beijedt katonák beráncigálnak az utcáról egy dülöngélô részeget. Az persze tagad mindent. Hogy gyorsabban haladjanak a „nyomozással", fejjel lefelé belelógatják az udvar közepén lévô kútba. Mindhiába. Már éppen fel akarják adni, amikor az éppen felhúzott csöpögô áldozat mégiscsak megszólal:
– Fiúk, tényleg hívjatok inkább valami búvárt. Én akárhogy meresztem odalent a szemem, nem találok semmit.
* * *
Sorozáson: – Mondja a nevét, kérem!
– Céjna Géza – mondja halkan és szerényen a kérdezett.
– Mondja mérgesebben! – kiált rá a sorozó parancsnok.
– Céjna Géza, ilgum bulgum!
* * *
– Hogy hívják az illatos cigányt?
– Aroma.
* * *
Szokásos helyzet: Anglia, vidéki országút, kihalt környék, este, vihar, köd, a kocsi lerobban, öreg, lepusztult kastély, szívélyes háziak, vacsora, szállás.
A „vendég" kissé szorongva indul a komornyik után, a kastély egyik elhagyatott szárnyába. Régi páncélok, pókháló, mogorva ôsök festményei, bagolyhuhogás. Végül megérkeznek egy kis toronyszobába.
A vendég megnézi a szobát: évszázados falak, múzeumba illô bútorzat. A fickó összeszedi magát, és az idôtlennek tűnô komornyikhoz fordul:
– Uram, elnézést, hogy megkérdem, de ebben a szobában nem történt valami szokatlan?
A komornyik viaszszerű arcára egy kis mosoly ül:
– Uram, ebben a szobában emlékeim szerint legutóbb 436 éve történt szokatlan dolog.
– Éspedig?!
– Napkeltekor valaki élve jött ki a szobából.
* * *
– Mit tesz, ha atomvillanást észlel?
– Jelentem, gázálarcot veszek fel, és tovább mosom a folyosót.
* * *
A sorozáson:
– Van valami baja?
– Még hogy van-e? A gyomorfekélyem naponta bevérzik, a tüdôm egy rossz szivacs, a lábam fordítva van beakasztva és félvak vagyok.
– Alkalmas! Magának megváltás lesz a hôsi halál!
* * *
Két katona nagy ládát cipel a falu végén. Odamegy hozzájuk egy vénasszony, és megkérdezi tôlük:
– Mi van ebben a ládában?
– Az hadititok.
– De azért látom, hogy jó nehéz lehet.
– Hát persze! Tele van rakétákkal.
* * *
– Mi az AIDS ellenszere?
– A szívinfarktus.
* * *
Két szôke vadász éppen egy hatalmas szarvast cipel az autója felé, amikor odalép hozzájuk egy harmadik vadász:
– Uraim, ha megfordulnak, sokkal könnyebb a szarvast az autóhoz vinni, ha hátrafelé áll az agancsa, így nem szántja fel a földet.
A két szôke vadász hümmög, majd amikor a tanácsadó elmegy, kipróbálják a tippet. Húzzák, húzzák, majd az egyikük megszólal:
– Látod, igaza volt a fickónak. Így hátrafelé sokkal egyszerűbb!
Mire a másik:
– Ez igaz, de így egyre távolabb kerülünk a kocsitól!
* * *
„Elcserélném 25 éves Trabantomat egy szekér trágyára... jelige: szart szarért"
Horoszkóp
február 14 – 20.
KOS (III.21-IV.20.)
Különösen a munkával kapcsolatos dolgok lesznek hangsúlyosak ezen a héten. Lehetôsége nyílik egy új feladatkör, vagy pozíció elnyerésére. Jól teszi ha elôáll ötleteivel, amelyek ott ahol kell, kedvezô fogadtatásra találnak! Nagyon fontos, hogy bízzon önmagában, szerencséjében és képességeiben!
BIKA (IV.21-V.20.)
Nem szabad felesleges kockázatot vállalnia, csak a megfelelô számítások elvégzése után vághat bele heti ügyleteibe. Legyen éber és óvatos minden szerzôdéskötéskor! A magánéletében nagyra fogja értékelni azt a támogatást, amit a környezetétôl kap.
IKREK (V.21-VI.21.)
Mivel ez a hét az aktivitás ideje, szüksége lesz rá, hogy vigyázzon magára, megfelelôen táplálkozzon és mozogjon. Ezen a héten elvetheti azokat a magokat, amelyek termését késôbb fogja learatni. Kisebb flörtöléstôl még nem dôl össze a világ, de azért ne vigye túlzásba.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Pénzügyi vonatkozásban ez a hét sikeres lesz. Megnövekedett bevétele arra ösztönzi, hogy változásokat hajtson végre az otthonában, kényelmesebbé, szebbé tegye azt. Magánélete egyelôre zökkenômentesen alakul.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Nem volt könnyű idôszak ez az Oroszlán életében, de fellélegezhet! Jobb, ha csendesen teszi a dolgát, és alkalmazkodik a körülményekhez! Ossza meg családtagjaival, vagy barátaival a gondjait, ôk átsegítik a nehézségeken! A lustaságon csak az erôs akarat kerekedhet felül!
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Akár van állássa, akár nincs, mindenképpen ki kell használnia a felkínált képzési lehetôségeket! Családi élete eseménydúsan alakul, de nem szabad azt hinnie, hogy csak egyedül képes megoldani minden felmerülô problémát. A magányos Szűz nézzen szét a barátai közt, mert társra találhat.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ki nem állhatja az ostoba embereket, hajlik arra, hogy élesen ostorozzon bárkit, vagy bármit, ami nem nyeri el a tetszését. Pedig ha önmagába nézne, ott is találna példát a „más szemében a szálkát is, magaméban a gerendát sem!" példázatra!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Sok meghívást kap, amelyek kellemes találkozásokkal kecsegtetik. Konstruktív idôszak ez a Skorpió számára. Képes lesz továbbfejleszteni mindazt, amit az utóbbi idôben elért, és tapasztalni fogja, hogy nyugodtabbak lesznek a körülmények mint eddig.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Képzelete gazdag, alkotó természete van, és tudja mi a jó az életben. Családi és társasági élete a szokott mederben folyik, de idôként annyira belemerül a saját ügyeibe, hogy nem tud úgy törôdni a többiekkel, ahogyan kellene. Ezáltal egy kis feszültség is keletkezhet a környezetében.
BAK (XII.23-I.20.)
Anyagi ügyeiben jól alakulnak a dolgok, hiszen olyan pénzekhez is hozzájuthat, amire nem is számított! Elôfordulhat viszont, hogy jelentôsebb összeget fog igényelni egy javítás, vagy valamely berendezési tárgy cseréje. Családi élete eseménydúsan alakul!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Mostani születésnapja csak bonyolítja helyzetét. Megoldás több is kínálkozik, csakhogy Ön, kedves Vízöntô, igen nehéz ember! Óriási lelke, túlfejlett igazságérzete, embertársai iránt érzett megbecsülése, szeretete nem engedi, hogy csak saját magára legyen tekintettel!
HALAK (II.20-III.20.)
Borzasztóan szereti a könynyed, életvidám stílust, és azt hiszi, hogy ezzel mindenki így van. Egyszerűen nem érti, hogy van aki a jajongással, panaszkodásokkal tölti napjait. Pénz: kisebb kockázattal nagyot kaszálhat, ha van jó szimata és nem szégyellôs!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2002
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|