26. (547.) szám, 2004. Június 24-30




    Kisújság-olvasók figyelmébe!

               Még megvásárolható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2004.
               A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság 2003-as évkönyvét.
               Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
               e-mail: kisujsag@server.ro
               tel.: 004-0266-364.941
               Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
               Az évkönyv ára: 2 USD + postaköltség
               A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
               A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
    Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




    Hangulatjelentés, avagy enyhe pátosz

               Új polgármestere van Gyergyószentmiklós megyei jogú városnak. Ezzel nem mondok újat, hiszen már rég ismertek a választás eredményei, de ma, június 23-án történt meg Pap József, az új polgármester hivatalos beiktatása.
               A 12 órai kezdettel induló ceremónián a polgármester, az alpolgármesternek kinevezett Kontesveller József, valamint a 19 városi tanácsos esküvel fogadta meg, hogy a törvények betartásával, a legjobb tudása szerint, jóhiszeműen szolgálja a város érdekeit. Úgy legyen!
               A forgatókönyv szerint zajló elsô tanácsülés emocionális színfoltja volt a leköszönô polgármester, Pál Árpád búcsúbeszéde. A város volt polgármestere a hagyományoktól eltérôen – úgymond – papíron is átadta a várost utódjának. Kihangsúlyozta, hogy lényegében már elôre munkálkodott a város jövôjén, hiszen olyan projekteket indított el, amelyeket kötelessége az új polgármesternek és az újonnan alakult tanácsnak átvállalnia és sikerre vinnie. Szavaiból pesszimizmust véltem kicsengni. Én személyesen úgy éreztem, nem hiszi, hogy jó kezekbe került a város.
               Beszédében nagy hangsúlyt fektetett arra a képzeletbeli választóvonalra, amit most meg kell húzzon a város. Eddig vállalta, ezután más tartozik számadással. Jogos, mondhatnánk, de tudjuk, hogy egy város több mint tíz éves vezetését nem lehet néhány perc alatt lezártnak tekinteni. Biztos vagyok benne, hogy a múlt még vissza fog kacsintani. Hogy huncutul komédiázva, vagy rosszindulatúan gonoszkodva… az majd idôvel kiderül. Az elvarratlan szálak foszlásnak indulhatnak, a rosszul fércelt anyag kibomolhat…
               A keserűség hangján folytatta Pál Árpád a búcsút. Bár név szerint nem említett senkit, de szavaiból ki lehetett venni, hogy szerinte feláldozták a politika oltárán, bizonyos érdekek miatt léptették le, és nem a város gazdasági sikereit, elômenetelét tartották szem elôtt.
               Mint annyiszor, most is szerette volna elmondani a jelenlévôknek, hogy az elmúlt éveket a városért áldozta fel, hogy a családja sínylette meg a legjobban az ô polgármesterkedését, hogy szíve éjjel-nappal a városért dobogott, hogy éjt nappallá téve a város, a város, a város… Nem sok sikerrel. Értetlen tekintetek lesték a kibuggyanó könnyeket. S az a pár, már-már elérzékenyülô összekapta, majd felrázzta magát, mondván: C’est la vie! Ilyen az élet!
               A felcsendülô taps is a „meghalt a király, éljen a király!” felszabadító rigmusát csengte. Nincs megállás. Nincs idô sajnálkozásra, még kevesebb magyarázkodásra. Nálunk még örökké hidegek a hajnalok. Tovább, tovább…
               Én úgy érzem, a Kisújság nevében tartozunk annyival Pál Árpádnak, hogy megköszönjük, amit eddig tett vagy tehetett Gyergyószentmiklósért. Egészséget és további sikereket kívánunk az életben.
               Az új polgármesternek, az alpolgármesternek és a tanácsnak pedig bölcsességet a döntésekhez, higgadtságot a vitákhoz, kitartást a nehézségekben, összefogást a széthúzáskor, pártatlanságot a szavazáskor, szerénységet a sikerek után is kemény, de atyai kezet a városvezetéshez. Ezt kívánjuk!
               Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd! Jó munkát!
    Ábrahám Imre

    Utolsó Pál-tájékoztató

               Kedden utoljára tartott sajtótájékoztatót Pál Árpád eddigi polgármester, elújságolva, hogy a választások óta eltelt idôszakban is folytatta munkáját. Két napot töltött Bukarestben, ahol többek között a svájci befektetésrôl tárgyalt. Kijelentette, az új tanácstestület feladata, hogy felállítsa a prioritások listáját, s elôteremtse a svájci befektetés önrészét képezô hárommillió eurót. Amennyiben ezt az összeget egy hónapon belül nem tudja megszerezni, a város annyit bukhat, mint amennyi az éves költségvetése településünknek.
               Nem hallgatta el, hogy az új városvezetés az ô segítségét kérte a továbbiakban, de azon kérdésre, miszerint az RMDSZ felajánlotta neki a közüzemek igazgatói állását, felháborodva jelentette ki: alkudozni legfennebb március 28-ig lehetett volna vele. Elmondta, egyelôre szabadságol; további munkakörérôl csak az országos választások után fog dönteni.
    B. K.

    Paródiát kértek, humoreszkrôl írtak

               Túl vannak a nyolcadikosok a próbatételen. Egyik iskolában románból csak egy gyermek kapott átmenôt, a magyar tételtôl pedig minden tanulónak kavarodás lett a fejében.
               Városunk négy iskolájából öszszesen 229-en vettek részt a képességvizsgán. A Kós Károly Általános Iskolából 54-en vizsgáztak, hat tanuló nem kapott átmenô jegyet románból, és összesen ketten tettek le óvást. A Fogarassy Mihály Általános Iskolából 76-an vizsgáztak, 4-en megbuktak és két tanuló tett le óvást. A Salamon Ernô Elméleti Líceumból 84-en iratkoztak be, 83-an jelentek meg a vizsgán. Nyolcan nem érték el az átmenô jegyet, ugyanennyien tettek le óvást. A Bat- thyány Ignác Iskolaközpontból 16-an vizsgáztak, csupán egyetlen tanuló írta meg románból az elégségest. Öten tettek le óvást. Az óvások eredményét lapzártáig nem sikerült megtudnunk, mint ahogy az sem tisztázott, lesz-e pótképességvizsga az ôsz folyamán.
               A rendellenességrôl csak anynyit: a paródia műfaj nem szerepelt a tananyagban, nem tanulták a vizsgázók. Amint Máthé Gyöngyi magyar szakos tanárnô mondta: „elvesztették fejüket a gyermekek, mert ôk Karinthy a Jó tanuló felel című művét humoreszkként tanulták, s egyetlen tanult mű alapján nem tudják még a műfaji fogalmat. A gyermekeknek ez a vizsga alkalmat kellett volna szolgáltasson, hogy megnyilvánuljanak, a tudásukra kapjanak megérdemelt jegyet, nem pedig kegyelembôl. Székelyudvarhelyen javítottam a dolgozatokat, oda átirat érkezett a minisztériumból, melyben az állt, nagyon elnézônek kell lennünk. Tudnak a gyermekek, de a sikerélményhez megérdemelt jegy kellett volna. Évek óta gond van a magyar tételekkel, tavaly például Exupery A kis herceg című mű volt a tétel, ami ugyan szerepel a tankönyvben, de nem kötelezô érvenynyel, helyette mást is taníthattam volna. Többször is gond volt a tétellel, az idei is rossz szájízt hagyott.
    K-T. GY.

    Esküt tettek az új városvezetôk

               „Nagyon fontos esztendôk következnek, az elmúlt esztendôk pedig köteleznek” – hangzott el a tanács Koronában tartott alakuló ülésén. A fôasztalnál Gáll Árpád korelnök valamint a két legifjabb tanácsos, Dali Erika és dr. Weil Gyula irányította az ülés menetét, így került sor a tanácsosok, a polgármester eskütételére, majd az alpolgármester megválasztására. Dr. Aszalos Albert tanácsos a jelenlévôkkel közölte: RMDSZ-berkekben már tárgyaltak errôl, s ott egyhangú javaslat született, miszerint Kontesveller Józsefet szeretnék az alpolgármesteri székben látni. A titkos szavazás sem hozott más eredményt: tizenkilenc tanácsosból tizenkilencen voksoltak az egyetlen jelöltre, Kontesveller Józsefre, így neki van helye a következô négy évben a polgármester oldalán, a város élén. Ily módon a tanácsban megüresedett helyet az RMDSZ-listán soron következô személy, Nagy Zoltán foglalta el.
               A tanács bizottságaiba iratkoztak be ezután a városatyák, s dr. Seer Mihály javaslata alapján a továbbiakban nem öt, hanem hat bizottságban tevékenykedhetnek, hisz helyben létrehozták a Kistérségi együttműködési és fejlesztési bizottságot, a kettes bizottság nevébe pedig belekerült a turisztika is.
               A hozzászólók sorát Pap József polgármester nyitotta, kijelentve, a cél a nép pénzével való takarékos gazdálkodás, valamint a kisember tájékoztatása minden történésrôl a média segítségével, kiknek munkáját nem gátolni akarja, hanem támogatni problémáik megoldásában.
               Pál Árpád leköszönô polgármester sem távozott szó nélkül, mint mondotta, szólnia kell a hála hangján, ismertetnie kell, hol áll most a város és említést kell tennie a jövôrôl is. Mindhárom részben azonban egy visszatérô motívum volt: hogyan helyezte ôt mellékvágányra az RMDSZ. Tizenkét év után a szerelem is megkopik... de azért a házasságok nem bomlanak fel. A történtekért mindenkinek felelôsséget kell vállalnia, és katolikus emberként hisz abban, hogy az isteni gondviselés olyan mércével fog mérni mindenkinek, mint amilyennel neki mértek. Zöld asztal mellett döntöttek sorsa fölött – vélte Pál Árpád, ám Dézsi Zoltán soron következô felszólaló erre is válaszolt, állítván, nem zöld asztalnál, hanem szürke urnáknál dôlt el, ki legyen a városvezetô, a nép akarata érvényesült, majd az alprefektus így zárta beszédét: „ha van bennünk szeretet és alázat, a szerencse is megkereshet bennünket.”
               A paprikás hangulatnak állófogadás vetett véget, ahol koccintással kezdte el tevékenységét a vadonatúj városvezetés.
    Balázs Katalin

    Elkezdôdött az érettségi

               Városunkban az egyetlen vizsgaközpontban, a Salamon Ernô Líceumban összesen 436-an érettségiznek: a Salamon Ernô Gimnáziumból 152-en, a Bat- thyány Ignác Iskolaközpontból 119-en, a Gépgyártóipari Iskolaközpontból 61-en, a Sfântu Nicolae Líceumból 45-en, az alfalvi Sövér Elek Iskolaközpontból 23-an, a ditrói Puskás Tivadar Iskolaközpontból pedig 36-an. Hétfôn elkezdôdött az érettségi vizsgasorozat. Június 21 és 22-én román nyelvbôl szóbeliztek a végzôsök, szerdán és csütörtökön (23-án, 24-én) pedig idegen nyelvbôl. Pénteken és szombaton (25-én, 26-án) anyanyelvbôl szóbeliznek, majd 28-án kezdôdik az írásbeli vizsga román nyelv és irodalommal, 29-én anyanyelv és irodalom írásbeli vizsga lesz, 30-án pedig a szaknak megfelelô kötelezô tantárgyból mérik fel tudásukat. Július elsején a szaknak megfelelô választott tantárgyból lesz írásbeli vagy gyakorlati próba, 2-án a szakkal ellentétes választott tantárgyból vizsgáznak. Július 5-én 16 óráig kifüggesztik az eredményeket, és 19 óráig lehet az óvásokat benyújtani. Az óvásokat 6–7-én kivizsgálják, a végleges eredményeket pedig július 8-án függesztik ki.
    B. T. I.

    „Szeptemberbe nyócra!

               Kellemes vakációt! – ez volt a kárpátok uctai roma iskola teraszára írva a tanítás utolsó napján. A roma iskolában immár hatodik alkalommal, múlt hét csütörtökén tartották,, az évzáró ünnepséget, melyen részt vett az „anyaiskola” igazgatója, Lakatos Mihály és Patek Mária aligazgatónô. Kari Attila az iskola vezetôje az évzáró ünnepségen elmondotta: – A sok nehézség mellett vannak sikereink is, gondolok itt az analfabetizmus csökkenésére; immár harmadik alkalommal vettünk részt az országos roma nyelv olimpiászon, felléptünk kulturális rendezvényeken, szavalóversenyen összességében úgy gondolom, pozitív irányba haladunk.
               Az évzáró valódi ünnepség volt, a kis roma gyerekek szívbôl, lélekbôl énekelték a roma himnuszt, az Örömódát. Kányádi Sándor verseit a roma költôk verseivel felváltva szavalták a népviseletbe, cigányrokolyába, ingbe és mellénybe öltözött gyerekek. A kívülálló is észrevehette, ahogyan csillogott szemük a késve érkezett szülôk megjelenésekor. És volt szülô, akinek szemében könny csillant meg, amit a pedagógusok óriási eredményként könyveltek el, nemhiába, valóban visszajelzés volt. Zengett az iskola a Nem születtem varázslónak... Bródy-dal éneklésekor. Az ünnepi elôadást, melyet egy hét alatt tanult be a közel hatvan roma diák, díjazás követte. A legjobbakat és a kitartó, rendszeresen iskolába járó diákokat oklevéllel, jutalomkönnyvvel díjazták. Az elsôsöket Molnár Edit, a másodikosokat Jánosi Irén, a harmadikosokat Kari Anna-Mária, a negyedikeseket Madarász Zsuzsanna, míg a hatodikosokat Kari Attila tanító díjazta. Munkájuk, bátran mondhatni, felbecsülhetetlen. Egy diák volt csupán, aki magyar ismerôsét meghívta az ünnepségre, el is jött az ismerôs, édességcsomagot hozott az évzáróra, és a diák öröme leírhatatlan volt. És ami az ünnepség után zajlott: zene a teraszon, hastánc és minden, ami még belefért. Valóban zengett az iskola. És hogy miként búcsúztak a roma gyerekek tanítóiktól, azt látni, hallani kellett volna: „Szeptemberbe nyócra”, „Jaj tanító néni, úgy kéne sírjak.” És egy gyerek, egy szál virágot ajándékozott tanítójának, annak reményében, hogy jövôre is együtt tanulhatják a betűket, számokat.
               Az iskola épületének állapota romlik. Magántulajdon, csak bérelik, de nem tudni meddig. Az iskola vezetôje, tanítói, na meg a gyerekek reménykednek, hogy ôsszel újra együtt kezdhetik a betűvetést.
               * * *
               Nemcsak a roma iskolában, városunk többi iskolájában is ünnepi évzárót tartottak, ahol az osztályelsôket, különbözô versenyeken részt vett diákokat díjazták, a szülôk, nagyszülôk jelenlétében. Nem egy iskolában ünnepi műsorral is zárták az évet, búcsúztak – voltak, kik rövid idôre, voltak, akik végleg – iskolájuktól.
               A Salamon Ernô Elméleti Gimnázium művészeti osztályainak diákjai külön készültek az évzárásra, a kis zenészek a nagyszínpadon léptek a közönség elé, hogy megmutassák, mit tanultak mostanáig.
               A rajzosok pedig egy kiállítással zárták az évet, melynek a Tarisznyás Márton Múzeum adott otthont. A megnyitón Csergô Tibor igazgató kihangsúlyozta, helye van a múzeumban a gyermekrajz-kiállításnak. Balázs József festôművész, a gyerekek Jóska bácsija a művészeti oktatás fontosságáról, céljáról beszélt, megemlítve azokat a gyerekeket, kiknek munkája, neve már nem csak határokon belül hangzik el. Pál Ibolya zenetanárnô gyerekkórusa tette színesebbé, hangulatosabbá a kiállítást. Köszöntötte a gyerkeket, felnôtteket Pap József, és mint polgármester hangsúlyozta ki: „A gyergyóiak lehetetlen helyzetben küszködnek, de remélem, lesz lehetôségem tenni a jobbulásért. A művészeti osztályoknak helye kell legyen Gyergyószentmiklóson.” Az ezelôtt hat évvel, Babos Miklós tanító bácsi kezdeményezésére indult osztályoknak immár létjogosultsága van városunkban, zenélnek, alkotnak a gyerkek.
               Itt a szünidô, mindenki pihenhet, szórakozhat. Gyerekek, a házi olvasmányokat se feledjétek! Jó vakációt!
    Baricz Tamás Imola

    Ígérgetések után tanácsosi ígéretek
    Mit fog tenni egy és négy év alatt?

               Parászka Géza
               Tekintettel arra, hogy a következô mandátumomban is a településrendezéssel, környezetvédelemmel, műemlékvédelemmel szeretnék foglalkozni, szeretném a beindított, elkezdett munkálatokat folytatni. Elsôsorban gondolok itt a Maros szálloda elôtti tér, illetve a Virág negyedi zöldségesek, bódék sorsának rendezésére, és persze a zsinagóga körüli terület, építkezési engedélyek tisztázására. A Gyilkostónál a Zöldház környéki rendezési tervvel is van még tenni- való. Ezenkívül a csónakház környékén lévô bódék sorsa is megoldásra vár. Ezzel párhuzamosan az útprogramnak is látványosan be kell indulnia. A környezetvédelem terén szeretném, ha egy év alatt valósággá válna, ami már legalább nyolcéves álom: a hulladékgazdálkodás minôségi javulása, tárolók kicserélése. A nagy konténerek a város szélén legyenek elhelyezve, hogy kifogják a városból kiáramló szemetet. Egy éven belül el kell kezdeni a hulladéktároló, új szeméttelep tervének elkészítését, ide viszont a kistérségek partnerségére is szükség van. Szintén egy éven belül a szennyvíztároló, illetve tisztítóállomásnak a modernizálása, bôvítése, legalább terv szinten. Nagyon sok minden van, ami apróságnak tűnik, de rendkívül fontos, hogy egy év alatt megvalósuljon. Én azt szeretném, ha négy év múlva a város olyan állapotba kerülne, hogy jól érezze magát nálunk mindenki, az is, aki idegenbôl jött. Fontosnak tartom a turizmus európai szintre való emelését, és a turisták európai szintű fogadását. Egy rendes tip-top várost kellene, hogy lássunk magunk körül, a fôtér-programot meg kell valósítani. Erôs elhatározásom a fôtér teljes forgalommetesítése. A másik tervem, hogy négy éven belül igazi arborétummá kell alakuljon a Csiky-kert.
               Mindezeket csak úgy lehet megvalósítani, ha négy év alatt az önkormányzat nagyon határozott ebben az irányban, és nem hajlik a kompromisszumokra.
               Portik Csaba
               Legtöbb idômet a Gyilkostónál töltöm; úgy tekintem, mint Gyergyószentmiklós egy utcáját. A Gyilkostó problémáit ismerem leginkább, és tanácsosként abba fogok járni, hogy ezekre megoldást találjunk. A Gyilkostó üdülôtelep; tehát elképzelhetetlen vízvezeték, kanalizálás és járható utak nélkül. Persze, be kell fejezôdnie a tulajdonviszonyok rendezésének is, hisz az omladozó villák nem tárnak szép képet az ideérkezôk elé. Sokat kell pedáloznunk a kormány felé, hogy az utak valóban utak legyenek, s hogy az alagút végre elkészüljön. S ha már készen az infrastruktúra, javítani lehet a szolgáltatásokon is; el kell érjük, hogy szakemberek legyenek az üdülôtelepen, akiket csak úgy tudunk idevonzani, ha lakást biztosítunk nekik, gyerekeik pedig jól felszerelt iskolába járhatnak. Ha van hozzáállás, támogatás, akkor lesz akarat a helybéli lakókban is, hogy segítsék a kivitelezést. Támogatni fogok minden olyan kezdeményezést, ami mindannyiunk hasznára válik. Szorgalmazni fogom, hogy jutalomban részesüljenek azok az iskolások, kik eddig is ingyen rengeteget tettek a Gyilkostóért, hogy ezután is szívvel lélekkel tevékenykedjenek ott.
               Minier Gábor
               Egy tanácsos egyedül legfennebb csak ötleteket adhat. Ahhoz, hogy valami abból megvalósuljon, a polgármester és tanácsostársak támogatása szükséges. Egy éven belül jó lenne, ha létrejönne egy élénk kapcsolat a választóimmal. Fontos megtalálni ennek az intézményesített módját, rendszeresen tartani fogadóórákat. Addig is nagyon szívesen segítek bárkinek, aki személyesen vagy telefonon megkeres. Egy éven belül kellene változásokat elérni a polgármesteri hivatal működésében is. Kellene hatni arra, hogy a hivatalnokok kicsit kedvesebben, nagyobb odafigyeléssel fogadják az ügyfeleket. Mindenkinek úgy sem lehet mindent elintézni, de lehet úgy is negatív választ adni, hogy mosolyogva magyarázzák meg, miért lehetetlen kérésének teljesítése. Szintén egy év alatt el kellene induljon néhány terv elkészítése, például a forgalom áttervezése, a gázhálózat, szilárd hulladék gyűjtése, lerakó megtervezése, szennyvíztisztító korszerűsítése, és a négyéves programban ezekbôl legalább kettônek a megvalósítása, kivitelezése. Lévén, hogy munkám során környezetvédelmi dokumentációk készítésével foglalkozom, effektív is segíteni tudok ebben, amennyiben felkérnek rá. Megyei tanácsosi munkám során is kialakítottam néhány kapcsolatot, remélem, egykori társaim megtartanak jó emlékezetükben, így közbenjárhatok ott is Gyergyószentmiklós érdekében, amennyiben erre a városvezetés igényt tart, mert különben nem vagyok egy tolakodós fajta.
               Dr. Weil Gyula
               Az egyik válasz az az, hogy mindent ami lehetséges, de hogy realistább legyek, úgy gondolom, elsô évben az lenne a legjobb, ha sikerülne végre tisztaságot teremteni a városban. És négy év alatt ezt legalább megtartani. Aztán egyébb minden, ami belefér, de nagyon jól tudjuk azt, hogy legtöbb dolog pénzfüggô, és nem utolsósorban emberi hozzáállás kérdése. A lakók is meg kellene, hogy változzanak, értékeljék azt, ami körülöttünk van. Ez a legnagyobb probléma, ez most kritika is mindenkinek. Lehet, hogy nem vagyunk eléggé igényesek, legalábbis a látszat ezt mutatja. Hiába van kétmilliárdos autónk, ha a szeméthegyek körülöttünk tornyosulnak.
               Kontesveller József
               Általában véve a város fejlesztéséhez szeretnék hozzájárulni. Úgy érzem, hogy gazdasági javaslatokkal, ötletekkel tudok szolgálni, de azokat a tanács jóvá kell hagyja. Ez egy közösségi munka, melyben lehetnek egyéni elképzelések, de a közösség érdekei kell legyenek a vezérelvek. Úgy érzem, sok mindent lehetne és kell is tenni a város hétköz-napi gondjainak a megoldásáért. A sratégiai tervek, a nagy tervek a tanácsra tartoznak, de a hétköznapi gondokkal is foglalkozni kell, hogy lakhatóbb, csendes, nyugodt, polgári kisváros legyen Gyergyószentmiklós. Erômtôl, energiámtól függôen szeretnék tevékenykedni a városfejlesztési, a gazdasági és esetleg a környezetvédelmi bizottságban, mert az is közel áll hozzám.
               Vincze János
               Az egyéves tervembôl csak egyet szeretnék megemlíteni, mert nagy ígéreteket nem érdemes tenni: a játszóterek rendezése. Elképzelésem az, hogy felkeresve több gyergyói céget felkínáljuk nekik e terek koncesszionálási lehetôségét. Utána szabad kezet kapnának abban, hogy reklámozzák ott cégüket, a lényeg, hogy játszásra alkalmas játszótereket alakítsanak ki. A négy- éves terveim közül a legfontosabb az, hogy változtassunk a Bucsin negyed jelenlegi állapotán. Természetesen karöltve a lakástulajdonosi egyesületekkel. Úgy érzem, amilyen állapotok most a Bucsin negyedben uralkodnak, leginkább gettóhangulatot sugallnak, s ezen szeretnék igazából változtatni. Az arculat megváltoztatására van szükség, a tömbházak rendbetételére, szigetelésére, melyhez nem csak tanácsi pénzek kellenek, a lakosság anyagi hozzájárulására is szükség lesz. Pedagógus vagyok, tehát eltökélt szándékom, hogy az oktatási bizottságban is tevékenykedjek. Itt legsürgôsebb az lenne, hogy megoldódjanak a Salamon Ernô Gimnázium teremgondjai. Teremhiánnyal küszködünk; erre már egy-két megoldás körvonalazódik, de várjuk meg a szeptembert, akkorra remélem, már gyakorlati megoldásokról számolhatunk be.
               Antal Péter
               A legfontosabbnak tartom a tanáccsal együttműködve az ANL-s lakások építésének elkezdését – még ebben az évben – és befejezését, valamint a sportpálya építésének elkezdését. Nagyon fontos a pénzalapok elôteremtése a már elkezdett beruházások elkezdéséhez. Ugyanakkor az idén a Gyilkostó üdülôtelepet olyan szintre kell emelni, hogy visszakapja turisztikai vonzerejét, ehhez természetesen szükség van a megyei útosztály segítségére, hogy egyáltalán megközelíthetô legyen. A városban egyszer a vezetékeket kell lefektetni, csatornázást kell elvégezni, és azután nem javítgatni, utat kell csinálni, mert útjaink a megadott kvótaszintnél húsz-huszonöt centivel magasabban vannak. Azt szeretném, hogy a város által támogatott közintézmények működôképesek legyenek továbbra is, és állapotuk olyan legyen, hogy a városképet ne rontsák. De azt is tudni kell, hogy minden közös elképzelésen, és nem utolsósorban a költségvetésen múlik.
               Dali Erika
               Egy év alatt a Vaskertes iskola tanteremgondjának megoldását szeretném elérni, hogy ne legyen délutáni tanítás. Tervem egy ifjúsági iroda létrehozása, ami nem föltétlenül egy székhelyes iroda. Ez az iroda kapcsolatot alakítana ki a bejegyzett, illetve nem bejegyzett Gyergyó-medencei ifjúsági csoportokkal, és képzéssorozatot indítanánk a pályázatírás elsajátítása érdekében. Egy év kell a források felkutatásához, kapcsolatfelvételhez. Én a kapcsolataim révén is tudnék segíteni ott, ahol kell, amellett, hogy lobbiznék az iroda érdekében. Az is igaz, hogy ezt egyedül nem lehet véghezvinni, s az is, hogy az iroda beindításához ugyan elegendô egy év, de hogy jól működjön, távlatokban kell gondolkodni.

    Kopjafa-költöztetés

               Átalakították Tarisznyás Márton sírhelyét az örmény temetôben. Ma már fedett a sírhantja, az eddig fejfaként ékeskedô kopjafa a sír mellett hever, ami sok embernek szemet szúrt. Megkértek, járjunk utána, mi történik Tarisznyás örök nyughelye körül.
               1982-ben Tarisznyás Márton özvegye, Juckó néni Orbán Béla jókezű faragót kérte fel, férje sírjához faragjon egy kopjafát. A szövôdénél készült el az alkotás, segítették a munkát a kollégák, a faanyagot a vállalat biztosította. Felírat is került rá: „Nincs múlt, amíg a könyvek élnek” Orbán Béla nem kíván semmit belemagyarázni a motívumok jelentésébe, csupán szépérzéke vezérelte vésôjét, s mint mondja, készített ô több, mint negyven kopjafát, de számára ez a legkedvesebb, a legtetszetôsebb. Felállíttatott, s az özvegynek annyira tetszett a remekmű, hogy a fafaragónak egy Karácsony János-képet ajándékozott hálából. Évente egyszer lenmagolajjal kezelte a fejfát, hogy idôtálló legyen épp úgy, mint azt a hét kis kopjafát, mely lánccal összefonva a sír kerítését alkotta.
               Azóta Juckó néni sincs köztünk. Örökösei, a Sántha család, kik Csíkszeredában élnek úgy döntöttek, márvánnyal borítják be a sírt, a kopjafának pedig nem volt ott maradása, új helyet szántak a faragott fának: a múzeumba kerül át.
               A múzeum igazgatója, Csergô Tibor bár szívesen gondozta volna Tarisznyás sírját, vállalta volna gyomlálását, kapálását, nem szólhatott bele az örökösök döntésébe, nem kérhette azt, hogy a kopjafa a temetôbe maradjon. Szívesen befogadja hát az általa vezetett intézménybe, ahol egy készülô díszkert ékessége lesz, a névadóra, Tarisznyás Mártonra emlékezteti a múzeumlátogatókat.
               Nem kallódik el tehát, csak más helyszínre kerül a Tarisznyás emlékét ôrzô kopjafa, mint ahogy egykori házára is visszakerül az emléktábla, melyet csupán a lakás tatarozásának idejére emelt le onnan a jelenlegi tulajdonos.
    B. K.

    Kispénzű kézművesműhely

               Hét elejétôl szorgoskodnak a kézművesek a Táltos Kézműves Műhelyben, a Lázár-kastélyban. Ez már a hatodik tábor, melynek „háziasszonya” ezúttal is Kisné Portik Irén néprajzkutató. A szűkös költségvetés miatt arra fanyalodtak, hogy a pedagógusok oktatását kihagyva, csupán mestereket hívjanak meg, kik elkészítik a táborzáró kiállítás anyagát és vásárra viszik a többi portékát.
               Már szorgoskodnak a tojásírók (Bartis Erzsébet és Fehér Gizella), a csipkeverô (Berze Katalin), a gyöngyfűzô (Péter Juliánna), a gyapjúfestékest készítô szövôasszonyok (Pál Etelka és Portik Erzsébet), a rézműves (Tölgyesi András Béla), lesz nemezelô (Török Éva Cecília) és várják a bútorfestôket (Vasilencu Mihály, Ferencz Mónika, Demeter Melinda és Szász Judit).
               * Az eddigi munkákat az észak-nyugati bástyában állítottuk ki, és most az a cél, hogy kikerekítsük az elkezdett ágazatok termékeit. Ezen kívül a termékek eladási lehetôségét is biztosítjuk, itt, a műhelyben is ki vannak állítva az alkotások, a megyenapok keretében pedig a kastély udvarán kínáljuk az alkotásokat. A tábor legvégén, július 3-án pedig Csíksomlyón, az Ezer Székelyleány Találkozón is megmutatjuk: mit készítettünk.
               Idén ötvenmillió lejjel jutott kevesebb e táborra, de amint Kisné Portik Irén elmondja, nem azért szorul a hurok, mert a pénzadók nem tartják fontosnak az ô munkájukat:
               * Más rendezvények költségvetése is pont ilyen megnyirbált, tekintettel arra, hogy idén harmincéves évfordulóját üli a képzôművészeti tábor, egy harminc év anyagát felölelô album költsége és egy rendkívüli tábor szervezése viszi el a pénzt. Eszünkbe sincs elmarasztalni a rendezvény céljait, mert Kelet-Európa leggazdagabb képtárának az alkotói fognak itt találkozni, kiérdemelt, megérdemelt költekezés. Nagyon remélem, hogy amikor a mi táborunk is megéri ezt az évfordulót, hasonló prioritást fog élvezni a többi programokkal szemben.
               Munkájuk értékét nem lehet elvitatni, a kézművesek alkotásait nem csak a szakemberek értékelik, a turisták is tôlük vesznek vásárfiát, egyre inkább háttérbe szorítva a bóvlit. Jó munkát, jó táborozást, jó vásárt a kézműveseknek!
    B. K.

    Szabadságolnak a Kisújságírók

               Jól megérdemelt pihenôszabadságra küldtük a Kisújság tíz Kisújságíróját, kik hónapról-hónapra elkészítették a közkedvelt Tiniszó rovatot. A szabadságot már az elején egy kiruccanással, kirándulással kezdtük, ahol a tízek ígéretet tettek, hogy ôsszel az iskolakezdéssel egyidôben újrakezdik a szerkesztôségi munkát.
               Ám addig sem maradnak olvasnivaló nélkül a tinik; elmondhatjuk, hogy oly serényen dolgoztak a kisújságírók, hogy a nyár minden hónapjára megjelenhessen a gyerekrovat, ne érezzék hiányát a kis olvasók.
               És ahogy az ördög sosem alaszik, a kisújságírók is bár szabadságolnak, nyáron mégis figyelni, jegyzetelni, írni fognak, hogy szeptemberre a legfrissebb csemegékkel szolgálhassunk.

    Villog a zöldszem

               Immár hagyományosnak számít az Amôba Öko Központ és Tanulók Háza által szervezett Zöld Szemmel vetélkedô, melyre legutóbb az elmúlt hét végén került sor a Baricz-kanyarban. A rendezvény szervezôi elégedetten számoltak be a történtekrôl, hisz újra bebizonyosodott, hogy sokakat érdekel a környezetvédelem, és gyerekeink nem akármilyen ismeretekkel rendelkeznek ezen a téren.
               Környezetvédelem és tájékozódás – ebbôl kellett bizonyítaniuk a háromtagú csapatoknak. Összesen harminchat, V–XII. osztályos diák érkezett a Gyergyói-medence településeirôl, sôt Csíkszeredából egy tanár is eljött, de csapata betegség miatt nem lehetett itt.
               Volt tájékozódás iránytű segítségével, virág-meghatározás, gyógynövények gyógyhatásának leírása, lepkék felismerése, a nyitott szemmel járást is több feladat mérte fel, s nem maradt el a jövôkerék nevű feladat, melyben arra kellett választ adni, milyen következményei lesznek a benzindrágulásnak. Míg a csapatok vetélkedtek, addig Hegyi Barna természetvédelmi elôadást tartott a tanároknak. Vasárnap a díjazás elôtt a Borzonti Nyíres természetvédelmi területet látogatták meg a csapatok, kísérôtanárok. Mint megtudtuk, senki sem ment haza üres kézzel, még a tábortűzrakókat is jutalmazták. A szuvenír kikerült, s a Hargita Megye Tanács támogatásával ingyen kaját is tudtak felszolgálni a jelenlévôknek. A díjazásba még besegített az Agrocaritas és Pál Lóránt.
               Hogy jövôre megszervezik-e? Egyértelmű – állítják határozottan a környezetszeretetre, a zöld szemrenevelôk.
    B. K.

    Eszterünk
    Rózsahimlôs voltam

               Jött a doktor néni és amint anyu levetkôztetett, megállapította: rózsahimlôs vagyok. Azt is mondta a fehér köpenyes néni, hogy a városban még sok kisbaba pöttyös lett, és semmi gyógyszert nem kell szednem, csupán lázcsillapítót, ha lesz lázam. Mindössze három napig tartott az egész. A karocskámon, lábacskámon semmi nem volt, nyakamon jött ki elsôként, majd az arcomon, fejemen, pocikámon, hátamon is babos lettem. S érdekes módon, amint a himlôim kezdtek kijönni, nem is volt többé lázam. Csupán álmatag voltam a három nap alatt, más semmi bajom nem volt. Amikor ébren voltam, egészen jól rittyegett a hangom, rengeteget játszodtam.
               Dr. Simon Alpár gyermekorvost kérdeztük a rózsahimlôrôl:
               – Utóbbi idôben a városban sokan elkapták: gyerekek, felnôttek egyaránt. Az is lehet, hogy nem rózsahimlô, rubeola, hanem ehhez hasonló, más fertôzô betegség tombolt. A rózsahimlônek tíz nap a lappangási ideje, nagyon virulens vírus, könnyen elkapható. Enyhe hôemelkedés a tünete, valamint az, hogy nyaki tájékon a nyirokcsomók megnagyobbodnak. A láz megszűnik, amint a fül mögött megjelennek az elsô apró kiütések. Minél kisebb a baba, annál könynyebben átvészeli a betegséget. Gyógyszeres kezelés nem szükséges, csupán lázcsillapító, és el kell különíteni a rózsahimlôs beteget. Akik átesnek a betegségen védettségük alakul ki, többé nem lesznek rózsahimlôsek.
               Azt is megkérdeztük a gyermekorvostól, igaz-e, hogy a piros bugyola hatásos. Elmondta, hogy ez csupán mende-monda, babona, egyáltalán nem segíti a gyógyulást.

    Aláírásról, kivizsgálásról

               Rendes, heti sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete a tudomásunkra hozta:
               A kettôs állampolgárságért gyűjtött aláírásokról
               Köztudott, hogy a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete május folyamán a szervezet helyhatósági választásokon való indulásához gyűjtött aláírásokkal párhuzamosan a szülôföld elhagyása nélkül megszerezhetô magyar állampolgárságért is aláírásokat gyűjtött. Az összegyűlt 2.860 aláírást tartalmazó íveket a szervezet 2004. június 8-án adta postára a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulátusának címezve, ahonnan 2004. június 15-én érkezett meg a visszajelzés, hogy az aláírási ívek eljutottak a címzetthez.
               A rendôrségi kivizsgálásokról
               A megyei rendôrségtôl kapott válasz szerint a Magyar Polgári Szövetség ellen nincs folyamatban kivizsgálás. Az átiratban ugyanakkor azt megerôsítik, hogy bűnügyi kivizsgálás folyik a szövetség azon tagjai ellen, akik a Német Demokrata Fórum listáin szándékoztak indulni a helyhatósági választáson. Ezúton ismételten és határozottan tiltakozunk ez ellen, s felszólítjuk a rendôrséget, hogy tartsa távol magát a politikai csatározásoktól, illetve ne váljon a politikai leszámolások eszközévé. A Német Demokrata Fórum Hargita megyei vezetôi, illetve a listáikon indulni szándékozó jelöltek elleni rendôrségi kivizsgálás azt erôsíti meg, hogy Románia nem jogállam, illetve hogy nem teljesíti az EU csatlakozás alapvetô feltételeit, a koppenhágai kritériumokat. A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete úgy értékeli, hogy az európai integráció mindannyiunk alapvetô érdeke, és mélységesen elítél minden olyan cselekedetet, ami ezt akadályozza illetve késlelteti, így elítéli a szóban forgó rendôrségi kivizsgálást is.
               Az Európai Néppárt kivizsgálóbizottságáról
               Romániában járt az elmúlt héten az Európai Néppárt azon bizottsága, amelyik a választási törvényrôl, illetve a választási folyamatról készít jelentést. A bizottság tagjai szombat este Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Szövetség elnökségével is találkoztak. Az elnökség tagjai tájékoztatták ôket a választási törvény diszkriminatív elôírásairól, illetve a Szövetségnek, valamint a Német Demokrata Fórumnak a választásokról való kizárásáról, majd az azt követô rendôrségi túlkapásokról. A bizottság a nyár folyamán véglegesíti a jelentését.

    Császármetszés

               Magánerdészetet hozott létre a Görgényi-havasok Menti Közbirtokosságok Szövetsége, engedélyét május 12-én kapta meg. A pénteken délben tartott sajtótájékoztatón megtudhattuk: a most alakult magánerdészet technikailag a Brassói Erdészeti Igazgatósággal tartja a kapcsolatot, a szervezet elnöke Mihálydeák Imre, a szakmai irányítást Jakab Ferenc erdészmérnök látja el; összesen 10 500 hektáron gazdálkodnak, melybôl közel 9300 hektár erdôs terület. Ezen magánerdészethez tartozó közbirtokossági elnökök – Benedek Imre (Csomafalva), Len Emil (Szárhegy), Ivácson Ferenc (Remete) és Mihálydeák Imre (Alfalu) – beszámoltak az indulásról, eddigi tevékenységükrôl és az osztalékokról. Megtudtuk, hogy a Csomafalvi 24-ek Társulása még nem tagja a szövetségnek, de szerzôdést kötött az ôrzésre – jelentette be Borsos Zsigmond közbirtokossági elnök.
               Amit a szakemberek fontosnak tartanak: megkössék a szerzôdést az állami erdészettel a csemetékkel való ellátásra, és az erdei gyömölcsök értékesítésére. A tervek mellett több ízben hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy a magánerdészet megalakulását akadályozta dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô, ellenséges hangulat keltésérôl, keresztbetevésekrôl beszéltek egynéhányan. A nemrég Alfaluban éjszaka történt röpcédulák osztogatása mögött szintén dr. Garda Dezsôt vélik, mivel szemtanúk állítása szerint, a képviselô autóját látták. Külön kitértek a szárhegyi ellenôrzésekre, amiért szintén a képviselôt marasztalták el, mivel a helyi, magyar cégeket károsíttatta meg, rossz hírét keltve a községnek.
    B. T. I.
               A képviselô nem hagyja szó nélkül
               Amint dr. Garda Dezsô a médiákból értesült e sajtótájékoztatón elhangzottakról, jelezte, reagálni szeretne az ellene felhozott vádakra:
               – Az egész sajtótájékoztatót egy ellenem indított támadásnak kell, hogy minôsítsem. Egyetlen, ellenem felhozott vád sem állja meg a helyét. Tulajdonképpen ez a lejáratásomat szolgálja, mert éppen a magánerdészeti rendszeren keresztül, melyet én hoztam létre, próbálnak diszkreditálni. A sajtóban olvasottakkal kapcsolatban, miszerint én akadályoztam a magánerdészet létrejöttét, el kell mondanom, hogy ez nem igaz. Mihálydeák Imrérôl tudni kell, hogy 2002–2003-ban többször is megkerestem, hogy vállalja a magánerdészetet, de elutasította ilyen irányú kérésemet. Azt is tudni kell, hogy tôlem nem is kértek segítséget, tehát eleve ki akartak engem hagyni ezek az emberek e magánerdészet létrehozásából. Hangoztatják, hogy én ellenük szóló szórólapokat nyomtattam, és látták autómat Alfaluban. Ezügyben elmondhatom: bárkit lehet vádolni, de alaptalan a vád, bizonyítani kellene, hogy ilyesmi történt. A fakitermeléssel kapcsolatos parlamenti beszédemrôl el kell mondanom, hogy az Állami Erdôügynökség és a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság által kiadott dokumentumokon alapszik, melyen be van bizonyítva, hogy 1999 és 2002 áprilisa között annyi fát termeltek ki a Gyergyói-medencében, hogy a kitermelési lehetôséget harminc esztendôre elôre meghaladták. Tudni kell, hogy ezek az emberek voltak azok, akik 2001 elején, amikor én meg akartam állítani az erdôpusztítást és le akartam váltatni ennek elôidézôjét, ôk nyilvánosan kiálltak emellett az egyén mellett, kérték, maradjon meg tisztségében, ami be is következett. Éppen ezért én ebben a sajtótájékoztatóban nem vélek felfedezni mást, mint azok támadását, akik együttműködtek annak az állami erdészeti hivatalnak a tagjaival, akik részt vállaltak a gyergyói erdôk pusztításában. A korrupció-ellenes harcomban az egyszerű embereket próbáltam szolgálni, akiknek az erdeit ellopták vagy csutakosan adták vissza, és nagyon meg kellett szenvedniük, hogy visszakaphassák. A jövôben is ôket szeretném szolgálni, és ha egy bizonyos érdekcsoport ezt a magánerdészet elleni támadásként fogja fel, azt nagyon sajnálom. Én bízom benne, hogy a gyergyói emberek megértenek engem, és felismerik, hogy az ô érdekeiket szolgálom.
    B. K.

    Beszéd az Objektív tévéért

               Elnök Úr, Képviselô Hölgyek és Urak!
               A kommunista rendszer idején hozzászoktunk a kommunista propaganda által ránk kényszerített cenzúrához és a szellemi értékeink korlátozásához. A totalitarizmus idôszakában egyetlen vélemény létezett, a média pedig e vélemény fenntartására és népszerűsítésére volt megszervezve.
               Azt hittük, hogy az 1989-es változások után a szellemi gondolkodás akadályozása a múlté lesz. Azonban tévedtünk! A legkonkrétabb eset úgy a brassói TVS Holding Kft-nek, mint az Országos Audiovizuális Tanácsnak a gyergyószentmiklósi Objektív tévével szembeni korlátozó hozzáállása. Ez a televízió 2004. február 16-án kezdte el működését a brassói TVS Holding Kft. kábelrendszerén keresztül, egy megfelelô sávon. Háromnapi működés után a kábeltévé-társaság közölte velük, hogy 399,25 Mhz-es frekvenciára helyezik át, ami miatt a régebbi televíziókészülékekkel nem lehet fogni az adásukat, annak ellenére, hogy ki lehetne jelölni számukra egy másik frekvenciát 167-223 Mhz között. Pedig ezen sávokon belül több helyi stúdió adásának is lenne hely. És ennek ellenére ôket egy olyan sávra helyezték, ahol Gyergyószentmiklós lakosainak többsége nem tudja fogni az adásukat. Úgy tűnik a konkurens Fény Tv kérésére történt erre a csatornára való áthelyezésük. Ennek a televíziónak az adásaiban népszerűsítették a famaffia egyes képviselôit, a Nemzeti Liberális Pártot pedig dilettánsnak nevezték.
               Az Objektív tévések az Országos Audiovizuális Tanácshoz fordultak, de kérésüket visszautasították. Mi több, miután a Realitatea Tv bemutatta ezt a diszkriminációt, e televízióadó képviselôit figyelmeztette az Országos Audiovizuális Tanács ebben az adásban való részvételem miatt, azt állítván, hogy megszegôdött a helyi választási törvény.
               Tisztelt Radu Filip elnök úr!
               A péntek esti adásban nem választási kampányról volt szó, hanem egy kábeltévé-társaság súlyos visszaélésérôl, de ez ügyben az Országos Audiovizuális Tanács nem hozott semmilyen intézkedést. Megszegték a 21/1996. számú konkurencia-törvényt, mert egyik társaságnak domináns pozíciót biztosítottak, és azzal a fogyasztói réteggel szemben alkalmaztak negatív diszkriminációt, amely nem más, mint Gyergyószentmiklós municípium lakossága.
               Köszönöm, hogy meghallgattak.
    Dr. Garda Dezsô

    Mózsi bá s az ótonómia

               Mózsi bá megfüdül, mikor meglátja a hátussó felét riszáló katrincás Erzsót, kinek firiskója félvállára vetve. Anyjuk mindig szemrevaló volt, de ma pláne. Nem volt szupulykó ô sohán világ, de most igazán fogdmegre recsesedett. S az a csókra álló szája... most is jár, mint a kerepelô.
               Hátra is curikkol Mózsi bá, hogy hosszabb ideig vergálhassa, vigyázkodik. Emlékek cikáznak fejibe: ej, mikor ez a fehércseléd kotyvasztotta azt a finom ciberét, csattant ki az egészségtôl mindakét orcája. S nem csak meje kalánja ütközött ki ingjébôl, bizony, bôségesen mutatkozott summás kebele es. Farcsoka ringott, s csak keverte, keverte az elemózsiát. Mózsi bá áporkodott annyira, hogy szinte ámbolyogni kezdett. Ha egyszer a priccsre leteperhetném a kücsüdaszszonyt... nem kévánná többet azt a muja urát.
               Se látott, se hallott úgy fírolta a menyecskét, aki egyszer csak eléállt:
               – Hallá-e kend, lesz ótonómiánk!
               – Miféle? Eszik-e vagy isszák?
               – Hát kend le van maradva böcsületesen. Most mózerelik nekünk az ótonómiát a nagyságosok, ott van a tanácsban a miénk a kapudergetô is. Ejsze, nem duvad essze az egész. Jól megszerketálják, úgy hallottam Máristól, s ez bizonyos, mert neki Ámáli mondta. Olyan lesz, mint a kiskirályság, s Ámáli azt es kikirilte, hogy miénk lesz a fôd, ejsze honcsoktúrás se lesz má rajta, s ide idegen bé nem teszi a bokáját. S az innapnapok es cifrábbak lesznek, így igyirték. A cinkust es máshogy adják, nem viszik el a kokojzát túlahegyre. Hurubáknak osztán színét se lássuk. Úgy mondá Máris, a tefelóniába a központ nem rományul karattyol majd, hanem úgy, hogy mű es értsük. S a zapiszkákkal, s minden hivatalos papírossal osztán nem kell átsirülni a szomszédba megértés végett. No, de hallja, akkor se moszt, se cándra nem lesz, s a foszni es a faluba marad. Szóval erôssen pezderkednek, hogy jobb legyen a sorsunk. Igaz, nem most, met ugye, még csemerkednek az ótonómiásokkal, süllögtetnek ellenünk, s doncskodnak, de azok se hagyják magukot. Feldurálják egymást, s ha kell, se bű se bá, egyszeribe Európába teremnek, s banyalitnak. Met most más füttözik a tűz melegibe, s nem a mű embereink. S a péndz es felmegy, s onnat vissza nem, ami ittmarad, azt hamar meg lehet olvasni.
               – Eppemost megbolondulok, úgy esszezavart, nem-e gurucsa az egész – szól Mózsi bá, s közbe guvad a szeme a virágszálra, s érzi, ma es bé kell nézzen a lájbitépôbe, így, felbizgetve nem mehet haza, s nem tudja a fuszulykalevest megenni. Hogy elterelje szeme pillantását, belérúg egy lófinggombába. S kacagnak. S hogy nehogy lôtyönfittynek gondolja a menyecske, szól kettôt.
               – S osztán még mi haszna az ót... izének?
               – Lesz szavunk, Mózsi, lesz szavunk!
               – Méges mikor, s fôleg hol?
               – Azt hogy es mondta Amáli Márisnak? Álljon csak meg! Megvan! A gyűlésbe nemcsak nézelôdünk, s forogunk mint fing a feredôbe, met meg es hallgatnak. S el es mondjuk, ugye Mózsi, milyen a magunkfajta élete. Munka, s esent az, se kaszagép, se traktor, hocime a gereblyenyél, s fussál ki a cárinába. Fia bika sincs a faluba, csak az a nyakkendôs né, amilyiket híni kell, ha folyat a tinó.
               – Aszongya, bika lesz?
               – Hogyisne, Máris így megmondta – vág vissza Erzsók.
               Mózsi bának hétrevaló fejtörés vót, amit hallott, s megfogadta, amíg feredik, megfuttatja az agyába az esszest. De nem várt addig, elköszönt, jól felhergetve, s hazafelé tűnôdött: bika lesz, met Erzsók nem hazudik, Ámáli sokat pletykál, de Máris, soha. S ha még traktor es kerülne – á nem érem meg aztot, akkor kellett volna a nagy hercehurca, amikor még a rucahergetômmel a homokba játszottam. Má nekem annyi. S ha mondjuk éltembe kapna el az ótonómia, akkor es mit kezdenék vele, immá amennyi ficujkát kűdnek, meggyôzöm. Mondjuk az erdômet ha nem lopnák, nem enném magamot. S a cinkus es hamarébb intézôdne... S hátha a határba az utak se lennének döcögôsök. Az ördögbe, mútkor hogy bésuvadtam a gebe alá. S az új vasalás es.... mondhattam, hogy nye ide, hôk nye, a széna a gödörbe, Bandi a vágóhídra, s én óperációra kerültem. S azóta es már frustokra ejtem el a kaszát. S a lóét sem adtak nagy pénzt, s helyibe más kellett. Vajon, hogy ment ki a fejembôl, Márist meg kellett vona kérdezzem, mi lesz a kollektínyugdíjammal. Ha emelnének, nem kéne ennyit monyókoljak egy jószággal, vennék kettôt s mindjá kihozná az árát. De ejsze az emelés mián nem kell fájjon a fejem, az nem lesz, hogy ütné meg a matatómenkô azt, aki ennyit ad – morgolódik az öreg. S közbe addig bógenyóz, má a kapu elôtt van, azt se tudja, mé nem ment bé a korcsomába.
               – Amint bénéz a kert felett, asszonya kendôje kiviláglik, azt se tudja, kösönködjön-e, vagy húzza ki magát, s álljon elibe. A fuszulykára megéhezett, de mit mond, hun vót? Erzsókról egy szót se, az ot... izét úgyse venné bé, met vág az esze.
               – Asszony, jövôbe több kôtet kéne, aszongyák, drága lesz a csirkehús, s osztán az ótonómiát se adják ingyért.
               – Ne cserepeskedj apjuk – mondja jól megránkodva a szupulykó oldalborda – imént mondá Amáli, hogy el van kámpicsorodva minden fejes, kigyúrták a jó helyekrôl ôköt, hogy üsse meg a hájdermenkô, esent semmi nem vátozik.
               – Anyjuk, hát elindultak, értetted-e, mindent kikerülnek, s Európáig meg sem állnak. S mire visszajönnek két tehenünk lesz – böki hátra kalapját Mózsi bá.
    Kedves-Tamás Gyopár

    Aláírásgyűjtés az Objektív Tévéért

               Múlt csütörtökön újabb fórumot szervezett a Pro Cive Egyesület. A lakók által benyújtott kérések, beadványok nyomán került sor a Szilágyi vendéglôben tartott fórumra. A Párbeszéd szükséges projekt keretében, a Kárpátok Alapítvány támogatásával szervezték meg az Objektív Televízióért tartott fórumot, melyre meghívást kapott a brassói TVS Holding (a kábeltévé-rendszer működtetôje) vezetôsége is. A brassói cég nem küldött képviselôt, viszont a helyi fiók vezetôje, Kovácsics László jelen volt a fórumon. Sok kérdés, kérés fogalmazódott meg a közel 40 résztvevôben. Boncolgatták, hogy a kialakult helyzetnek van-e politikai háttere, és, hogy ki, kiért van. Csata Orsolya ismertette a jelenlegi állapotokat, azt, hogy az Objektív Tv olyan csatornára van téve, mely nem minden készülékkel fogható. Az elmondottak szerint a város húsz százaléka tudja csak nézni ezen tévéadó műsorát, viszont mindenki, aki szerzôdésben áll a kábeltévé-szolgáltatóval, egyforma összeget köteles fizetni. Aláírásgyűjtésbe kezdtek az Objektív tévések, hogy a műsorukat a város többi lakója is láthassa, tegyék olyan csatornára, melyet minden tévékészülék foghat. A lakók szerkesztôségünkben is aláírhatják a két ívet, az egyik a kábeltévé vezetôségéhez van címezve, a másik az audiovizuális tanácshoz. Több változat, esetleges megoldás hangzott el a fórumon: a fogyasztóvédelemhez kell fordulni az aláírási ívekkel, élô műsorba kell meghívni az érintetteket, beleértve a szolgáltató-rendszer vezetôit, tulajdonosait is. Balázs József festôművész radikálisabb megoldást javasolt: – egy városi szintű tüntetésig is el kell menni, ha ezen nem vesz részt a gyergyói nép, vessen magára.
               E hét elején újabb fórumra került sor, a téma ezúttal a vízszolgáltatás, a számlázás. Az, hogy ki fizeti a többletfogyasztást. A lakószövetségek létrejöttének fontossága is témaként szerepelt. Meghívott volt ezúttal a közüzemek vezetôje, Somodi Zoltán.
    B. T. I.

    Objektív egyoldalúság

               Sajtótájékoztatót tartott egy új magánerdészet, amelyrôl a Fény Tv is tájékoztatott, kissé tendenciózusan. Riporteri kérdés: „Mivel magyarázza Ön, mint az Unió elnöke, hogy ennyi idôt vett igénybe (tulajdonképpen) ennek a magánerdészetnek a megalapítása? Mihálydeák Imre válasza kitérô: „Hát én ezt azzal magyaráznám, hogy ennyi idôt vett igénybe, hogy 2003-ig szerzôdések voltak az állami erdészettel és nem volt üzemtervünk sem, 2003 év végére itt készültek el az üzemtervek.” Ám a riporter nem hagyja magát: „A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy felsô nyomásra (tulajdonképpen) hátráltatták ennek a magánerdészetnek a létrejöttét. Meg tudná nevezni, hogy (tulajdonképpen) ki és miért?” És a várva várt válasz: „Hát azt, hogy miért, azt nem tudom, de hogy ki, azt igen. Garda Dezsô képviselô urunk akadályozta. Ezt Szikszay úr, tehát az erdôfelügyelôség vezetôje, Ô nyilatkozta több alkalommal is nekem, hogy a képviselô úr. Tehát nem csak ô, hanem a minisztériumbanban is, tehát a minisztérium részérôl is volt ilyen visszajelzés, hogy hetente futkorászik a minisztériumban és próbál keresztbe tenni.” Erre tesz rá még egy lapátnyit a bemondó: „Ezt követôen került sor a tagok-közbirtokosságok elnökeinek a beszámolójára, akik több alkalommal is hangsúlyozták azt a tényt, hogy mennyire visszakozó (VISZSZAHÚZÓ?) ereje volt azon jelentgetéseknek, amely során különbnél különb ellenôrzô szervek szálltak ki a helyszínre és több vezetô beosztásban lévô dolgozót is leváltottak, annak ellenére, hogy ellenük azóta sem indítottak eljárást”. Szerencse, ugyebár, hogy nem indítottak, viszont máshol jelentkezik a „baj”: „ezzel elérték azt a Garda Dezsô úr mandátuma alatt, hogy amikor ô képviselô lett, volt egy magyar igazgató, s a 11 erdészetnél volt 9 magyar hivatalfônök. S most: román igazgató van, s a 11 erdészetnél 6 hivatalfônök román. Ezt értük el.” Rögtön helyesbít is a nyilatkozó Benedek Imre de nem csak a statisztikája kedvéért, hanem véletlenül a leváltást is indokolva: „Én nem vagyok ellene, hogy valaki, mindegy, hogy milyen nemzetiségű, ha a munkáját nem végezi el, azt le kell cserélni, de van Gyergyó medencében, Hargita megyében erdômérnök, jó szakember, s azt kell odatenni helyette, magyart, hogy az a falusi bácsi, amelyik feljô jelen pillanatban a gyergyói erdészethez, ne kelljen tolmácsot hozzon, hogy ügyes-bajos dolgait intézze.” (Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy a múlt év végén hasonló Garda elleni kampányban azon szörnyűlködött el Valaki, hogy a szárhegyiek a fôvárosi parlamentbe kell menjenek misét hallgatni, valószínüleg tolmács nélkül.) Sajnos, tovább kardoskodik a kérdezô, üti a vasat, ami nem is langyos, Jakab Ferenc fômérnököt bírva szóra: „Többször is elhangzott a mai sajtótájékoztatón, hogy bizonyos felsô nyomásra két mérnök is visszamondta ezt a kiküldetést, Ön miért érzett késztetést arra, hogy mégis elfogadja ezt az állást?” A válaszolónak mindegy, hogy állás vagy kiküldetés: „Elsôsorban elhatároztam, hogy politikamentes leszek. Nem politizálok, csak szakmailag, technikailag. A gyergyószentmiklósi regim erdészet császármetszéssel született, mert majdnem-majdnem meghalt.” (Az orvosi kifejezésnek semmi köze a politikához.) Ismét vívóállásból érdeklôdik a műsorvezetô: „Önre nem gyakoroltak felsô nyomást, hogy igenis ne vállalja el ezt az állást?” Nagyonis mellétrafált a kíváncsiság, mivel így hangzik a másfélmondatos válasz: „Nem gyakoroltak, mert én gyakorlatilag most mentem el az igazgatóságtól és úgy érezem, hogy egészségileg egy-két évig elvállalom, amíg a Jó Isten nekem egészséget ad. Aztán amikor átadom az ifjú gárdának…” Lássunk csodát! Micsoda stílusérzék! A bemondó zárómondata ugyancsak befejezetlenre sikeredett: „A jelenlévô vezetôk a sajtótájékoztató befejeztével óhajukat fejezték ki: az elkövetkezôkben a lakosság rendszeres tájékoztatására a média képviselôin keresztül is…”
               Hogyan lehetne befejezni eme többször sugárzott és valószínű, „felsô(bb) nyomásra” ilyennek sikerült tájékoztatót? Szakmailag „igenis” kivitelezhetô lett volna megszólaltatni azt, akin elsôsorban a kérdezô akarta elveretni a port. Akkor esetleg kiderül volna, hogy van valamelyes érdeme a magánerdészetre szoruló erdôtulajdonosok birtokainak visszaszerzésében, hogy ki az, aki „a munkáját nem végezi el”, s hogy mi az oka, „hogy ellenük azóta sem indítottak eljárást”. Talán Szikszay úr is mondott volna valamivel árnyaltabb magyarázatot. De nem szeretném elverni a port „a média képviselôin keresztül is” … a hírre éhes közönségen, eléggé megszenvedi az objektív egyoldalúság mögé bújtatott sanda (és visszahúzó) szándékot.
    Burján Emil

    Élet az ôshazában

               (folytatás az elôzô lapszámból)
               India az emberi civilizáció egyik bölcsôjeként van számontartva. Évezredekkel ezelôtt már öntözéses földműveléssel, virágzó iparral és kereskedelemmel, fejlett kultúrával rendelkezett. Mindezen jegyek megtalálhatóak a cigányok kultúrájában is.
               A földműveléssel együtt fejlett volt az állattenyésztés, ezen belül fôleg a lótenyésztés. A rromák fôként csak ezzel foglalkoztak. Vándorlásaik során is a ló volt a létfontosságú számukra.
               Az ipari ágazaton belül fontos szerepe volt a kézművességnek, valamint a kereskedelemnek is a rromák életében. E kettô között szoros kapcsolat létezett, mivel a kézműves mesterek áruikat maguk vitték piacra (akárcsak ma), s ha az már telítôdött, más piacot kerestek, ami arra enged következtetni, hogy már az ôshazában is kóborló életmódot folytattak.
               Vallásukat eredendôen a természetimádat jellemezte, amihez társult az indiai sokistenhit, majd késôbb a kereszténység. Vándorlásaik során mindenkor átvették annak a népnek a vallását, amelylyel éppen együtt éltek.
               Törzsi-nemzetségi szervezetben éltek, amelyre nagy hatással volt az Indiára jellemzô kasztrendszer. Szoros kapcsolatok figyelhetôek meg a vallás és a kasztok között. Ezen kapcsolatok jól meghatározott szabályokon alapultak, melyek kiterjedtek az élet minden területére, például a viselkedésre, öltözködésre, étkezésre, házasságra, temetésre és másokra.
               Ezek a szabályok ma is megtapasztalhatóak a rromák életében.
               Az ôshazából való elvándorlás
               A Kelet-kutatók megállapításai értelmében az ôshaza elhagyásának két fô oka volt: a) Az Indiát ért külsô támadások; b) A kézműves- és szórakoztatóipar piaci telítôdése az ország területén.
               Civilizációjának kezdeteitôl természeti katasztrófák sokasága sújtotta, késôbb felvirágzásával egyidôben a fejlett ipar és sokszínű kultúra egyre vonzóbbá tette Indiát az idegen hódítók elôtt. Mivel a rromák békeszeretô emberek voltak, sohasem kezdeményeztek háborút, inkább menekültek, békésebb tájakat keresve a letelepedéshez.
               Az ôsi foglalkozások, valamint a szórakoztatóipar telítôdése szintén vándorlásra késztette a rroma ôslakókat, de ugyanakkor külsô igény is jelentkezett ezen foglalkozások iránt. Történelmi tények és nyelvészeti vizsgálatok alapján valószínű, hogy a rromák több nagy hullámban vándoroltak ki az ôshazából, melyek közül a három legnagyobb hullám az V., a VIII. és a XI. századokra tehetô.
               Az V. században Bahram Gor perzsa király 10–12 ezer „lurit” cigány mulattatókat kért Indiától, népe mulattatására Shankal indiai királytól.
               Firdauszinak az 1010-ben befejezett perzsa nemzeti eposzából a „Királyok könyvébôl” megtudhatjuk, hogy: „Bahram Gor búzát, marhát és szamarat adott a „luriknak” és szétküldte ôket az országban, hogy műveljék a földet és muzsikáljanak. Egy éven belül a lurik meggondolatlanul elfogyasztották búzájukat és marháikat, mire a király megharagudott, majd szélnek eresztette ôket azzal a paranccsal, hogy rakják fel szamaraikra az összes ingó vagyonukat és a továbbiakban a zenélésbôl éljenek. Megparancsolta nekik, hogy keresztül-kasul utazva az országban boldog és boldogtalannak muzsikáljanak. A lurik azóta is járják a világot, hűen a király utasításaihoz, munkát keresve ...”
               A VII. és VIII. században a Perzsia ellen irányuló arab hadjáratok továbbvándorlásra késztették a mai Irán területén élô rromákat, kiknek száma az V. századtól jelentôsen megnövekedett. Innen egy részük É-ÉNy-i irányba Örményországba vándorolt, egy másik csoport Ny-DNy irányba a Tigris környékére, és Észak Szíriába, késôbb Törökországon át Görögországba jutott el.
               A következô nagy kivándorlási hullám az ôshazából a VIII. századra tehetô, amikoris India északi részébôl az újabb hódítások következtében az ôslakosok, köztük a rromák is, nagy számban elhagyták lakóhelyüket, Perzsiába, Afganisztánba és a Bizánci Birodalom keleti részébe telepedtek át.
               A XI. században a mohamedán hódítók Közép-Ázsiától Bagdadig és az Aral-tóig terjedô birodalmat hoztak létre, amelybe beletartozott Afganisztán és Pandzsab is. A rromák elvándorlásának okát keresve a kutatók gyakran hivatkoznak éppen a mohamedán hódításokra.
               Merre vándoroltak?
               A rromák évszázadokig tartó vándorlásának három fô iránya volt:
               1. D-DK irány, azok, akik erre indultak el, túlnyomó többségük ma is Indiában él;
               2. É-ÉK irány, Kínán át Ázsia minden részébe;
               3. É-Ny-i irány Európába, majd késôbb egy részük Nyugat-Európán át Amerikába és Ausztráliába. Az Európába vándorlók a IX. században már Görögországban éltek, amirôl egy bizánci krónikás 835-ben már feljegyzést készített, s jelentôs részük több száz éven át itt is maradt. Így, az ôshaza és Irán után, Görögország tekinthetô harmadik hazájuknak, amit negyedikként majd a Kárpát-medence követ. A Görögországból való továbbvándorlás az 1300–1420-as évek közötti idôszakban kezdôdött el, felfelé a Duna mentén, elérve hazánk területére is.
               (folytatjuk)
    Kari Attila

    Összefogni és értéket teremteni

               Ebben az évben (június 18–20. között) zavartalanul peregtek a falunapok eseményei Ditróban. Immár negyedszer.
               Az elôzô évekhez viszonyítva ezek az események többet és jobbat hoztak a község számára. A szervezôbizottság idejében megalakult, tevékeny emberekbôl állott, akik ismerték és végezték a feladatukat. Ezek a személyek egy emberként sorakoztak fel a polgármester körül: Bajkó Róbert, Bardócz Erzsébet, Bíró András, Czimbalmos Árpád, Csibi B. András, Farkas Loránd, György Hajnal, Kovács András, Márton Károly, Mezei László, Petres Csaba. És mindeniküket újabb segítô társak vették körül. Közös munka volt ez a javából.
               Hogy mi újat hozott?
               Létrejött egy állandó képtár a község számára. Megvalósult egy csoportos képzôművészeti kiállítás a ditrói fiatal alkotók részére. Újabb tűzoltókocsit kapott a település. Újabb hat számítógéppel gazdagodott a falu. Szaporodtak a község barátai belföldön és külföldön. A IV. Ditrói Napok rendezvényeiben nagyobb hangsúlyt kaptak az olyan mozzanatok, amelyek a gyermekek és a fiatalok szórakozását, nevelését célozták.
               „A mesterségek dicsérete” kiállítás új elemekkel bôvült: új tárgyak vagy új mesterek jelentek meg. A nôk által készített tárgyak gazdagabb választékban várták a nézôket és a vásárlókat. Más település lakói is jelentkeztek az itteni kiállításon. Például az alfalvi Madarász Dávidné hozta el ide szôtt tárgyait, vagy a gyergyószentmiklósi Csíki Margit (Gitka) is bemutatott nálunk néhány festett kerámia-tárgyat.
               Olyan kulturális együttesek mutatták be produkciójukat, amelyek a tavaly még nem működtek. Január 15-tôl Petres Csaba irányítása alatt újra életre kelt a fúvószenekar. A Ditroit Sportegyesület jóvoltából létrejött a Harmónia együttes, amely magába fogadja a kisebb és a nagyobb tanulókat. Figyelemre méltó a repertoár színvonala.
               A Polgármesteri Hivatal, a rendôrség és a csendôrség közös tevékenysége megszilárdította a közbiztonságot. Az idén nem történt meg, hogy holmi borgôzös legények „hôstettei” elrontsák a falunapok hangulatát. Ez nagyon fontos volt, hiszen a Jézus Szent Szíve nagytemplom búcsúján sokan megjelentek itt a Ditró körüli falvakból, sokan hazajöttek külföldrôl (fôleg Magyarországról), és így jól érezhették magukat a községben, amely nagy híve a székely vendégszeretetnek.
               Még egy jelentôs apróság: a Pro Ditró anyagi támogatásával megjelent egy könyv Ditró múltjáról és néprajzi sajátosságairól. Hogy hány példány kelt el belôle? Talán még ne firtassuk.
               Inkább kanyarodjunk vissza egy kicsit a Ditrói Ifjúsági Szervezet (DISZ) által létrehozott csoportos kiállításhoz, amely a községben született képzôművész-jelölteknek igyekezett teret biztosítani a bemutatkozásra. Lukács Emese tanárnô üdvözlô szavai után Siklódi Róbert (XI. oszt.) elmondta, hogy egyelôre színes fotó-sorozatot állított ki, amelyen Ditró és Orotva tájait fedezhetjük fel. Szôcs Zsolt (végzôs tanuló) ceruzarajzaival, tusrajzaival, linóleummetszeteivel (Iliász sorozat) jelentkezett, Bíró Zsuzsanna (III. évet végzett egyetemi hallgató) portréit, tájképeit (metszetek) és különféle technikájú más alkotásait mutatta be. Egyelôre a tanult formai megoldásokat alkalmazza, de szorgalmasan keresi az új kifejezô eszközöket. A fontos az, hogy látszik rajtuk a jövô ígérete, a tehetség.
               A két szomszédos kicsi helyiségben Csibi Edit állított ki 14 olajfestményt, amelyek a dekoratív és a nonfiguratív festészet eszközeit alkalmazzák. Ezeknek az elemzését bízzuk a szakemberekre. Csupán egy vonást emelnék ki: a hangsúlyozott tér-igényt. A művész itt egyértelműen a nagy felületeket igényli. Mintha ezek a képek nem is fejezôdnének be a számukra fenntartott területen, és valahol még folytatódni szeretnének (ha máshol nem, akkor az alkotó gondolataiban). Mintha a tudat mélyérôl akarna feltörni a harc az akadályok, a korlátok ellen. Nagyon is valószínű, hogy maga a művész sem lát elég lehetôséget a saját érvényesülésére.
               Ditró másik szülöttje, Kolozsi Tibor is újra jelentkezett: hat szobrocskáját állította ki a kicsi templom udvarán (Szfinx, Mártír, Mózes, Lovag, Madár, Az ôr).
               Most pedig szóljunk Gaál Andrásról, akinek híre bejárta a világot. Az idén végre ô is megkapta Ditró díszpolgári címét. Ezzel az alkalommal 20 képét ajándékozta szülôfalujának, megalapítva ezáltal a település képtárát is.
               Díszpolgárrá avatásának szertartása már az Idôsek Klubjában elkezdôdött. Egy bensôséges méltatás keretében a község három zenetanára (Petres Csaba, Fülöp Béla, Petres Lajos) ünnepi műsort adott a tiszteletére, meleg szavakkal köszöntötte ôt a polgármester, és laudációnak is beillô beszédet mondott róla Márton Árpád festô, a művész barátja: „A szellemnek Ditró sok cöveket ütött. Gaál András már a nagyvilágban ütötte le a cöveket. Sok műfajban dolgozott: tempera, mozaik, akvarell, pannó. Újabb jelzôtábla Gaál András állandó kiállítása.” Szóra emelkedett az ünnepelt is. Hangjában ott vibrált a meghatottság, miközben szülôföldjérôl, művészi pályájáról beszélt – az igazi nagyokra jellemzô tisztasággal és szerénységgel.
               Az ünnepség a Művelôdési Otthonban folytatódott. A díszgyűlést Mezei László tanár vezette. A polgármester minden külföldi vendéget név szerint üdvözölt: a kamuti Laurinyecz Pált, Földesi Istvánt, majd Budajenô polgármesterét, Soltész Miklóst, akinek megköszönte, hogy Ditró számára számítógépeket hozott. Külön köszönetet mondott Bognár Jenô bátaszéki polgármesternek az ajándékba és a pénzért adott tűzoltókocsiért. Így tudtuk meg, hogy a második kocsi árának kétharmad részét Csibi Béla ditrói vállalkozó fizette ki. (Az, hogy a fennmaradt harmadrészt maga a ditrói polgármester egyenlítette ki, csak késôbb, másnap derült ki.)
               Bardócz Ferenc elismerô szavakkal illette Petres Csabát, akit a falu egyik szellemi értékteremtôjének tekint. Méltatta Györgydeák József vállalkozó magatartását, akit a falunapok fô anyagi támogatójának nevezett. Márton Károlyt a polgármester elismerô oklevéllel tüntette ki négyéves tanácsosi tevékenységéért.
               A díszgyűlés befejezô részében (a zsögödi) Székedi Ferenc szép laudációja után Bardócz polgármester átadta Gaál Andrásnak a díszpolgári cím dokumentumait, Horváth Zsuzsa tanítónô pedig az elmaradhatatlan virágcsokrot.
               Az ünnepi műsor mindenik darabja szépen ki volt dolgozva. Két tanuló játszott hangszeren: Küsmôdi Csaba zongorán, Kolozsi Zsófia pedig furulyán. Nagy Eszter (V. osztályos) Kányádi Sándor Az okos kos című versét mondta el érthetôen és átéléssel. Külön ki kell emelnünk a Harmónia táncegyüttes magas színvonalú teljesítményét. A táncoktató: Dali Erika tanítónô. Az egyházi kórus kifinomult hangon és tisztán énekelt. (Karmester: Bakos Ferenc.)
               Szép, emlékezetes, megható ünnepség volt.
               Az iskola udvarán lezajlott gyermekműsorokat nem fogják elfelejteni, akik látták. Egyik délután a sepsiszentgyörgyi Fabatka együttes táncolni tanította a gyermekeket, a másik délután pedig a békéscsabai Berényi Nagy Péter (Tücsök Peti) és Gulyás Levente (Hangya Levi) kötötte le a gyermekek figyelmét Bolondóra című műsorával.
               A szervezôknek gondjuk volt arra, hogy díjazzák a sporteseményeket, sôt a szórakoztató és ügyességi játékokat is. A minifoci- bajnokságot a Detroit City nyerte meg, a tanulók kézilabdatornáját pedig a ditrói csapat. A II. és a III. helyre a két sepsiszentgyörgyi csapat került.
               Az autóhúzóverseny fôhôse Trucza Adorján lett, a fôzôverseny mindkét csapata az elsô helyre került, a favágóversenyben négyen indultak, és hárman boldogan gyôztek.
               A rendezvény vonzóerejét fokozta a Csíki Játékszín évadzáró műsora, az Idôsek Klubjában szervezett sakkbajnokság, valamint az esténként megismétlôdô szabadtéri bál.
               Négy olyan vállakozó neve kívánkozik még ide, akik a IV. Ditrói Napokat anyagilag támogatták: Benedek István, Bajkó Imre, Márton Sándor, Grosu Anna. Köszönet a Hargita Megyei Kulturális Központnak is a rendezvényeink érdekében nyújtott anyagi segítségért.
               Szép volt a szervezôk összefogása, szép volt a szponzorok és a lakosság támogatása, amely anyagi és szellemi értékeket teremtett. Olyan értékeket, amelyek által elôbbre jutott a község.
    Gergely Géza

    VIII.Csomafalvi Értelmiségi Fórum június 25–26.

               Nyolcadik, rendes évi ülésszakához érkezett a Csomafalvi Értelmiségi Fórum.
               Az utóbbi évek gyakorlata alapján az ülésszak elsô fordulója mindenképp június 29-e, a „Szentpéteri Búcsú”-t megelôzô napokban zajlik (június 25–26, péntek– szombat), a másik pedig a már kialakított emlékhelyekhez, jelentôs eseményekhez fűzôdôen, az év második felében, szeptember–november idôszakában lenne. Ezt figyelembe véve, jelen ülésszakot is kétfordulósra tervezzük.
               Tekintettel arra, hogy november hónap derekán sor kerül a második „Csomafalvi Csángó Napokra”, rendjén valónak tartjuk, hogy a CSÉF ôszi ülésszaka, tudományos konferencia formájában, ehhez az eseményhez kapcsolódjon.
               Ennek témáját és napirendjét a júniusi ülés alakalmával szeretnénk kialakítani.
               Az egyre gyorsuló globalizációs és európai integrációs folyamatokban mind sürgetôbbé válik a székelység, és ezen belül saját közösségünk önmeghatározása, közösségi értékeinek számbavétele, jövôképének megformálása.
               Az elmúlt esztendô történései, világpolitikai mozgásai, a székelység, az erdélyi magyar nemzeti közösség és ma már a Kárpát-medencei nemzetrészek egyre világosabban fogalmazzák meg, hogy az európai integráció folyamatában megmaradásunk kulcsa a nemzet újraegyesítése, amelynek legfôbb, egymásnak nem alárendelt eszközei, a kettôs állampolgárság és az elszakított nemzetrészek teljes körű autonómiájának kivívása.
               Fogyásban lévô, erkölcsileg megtört, hitében elbizonytalanodott, a bomlás jeleit mutató székely népünk önbizalmának viszszaszerzését, erkölcsi talpraállását csakis egy világos célokat megfogalmazó, és ehhez eszközrendszert rendelô nemzetstratégia adhatja meg.
               Ebben a tudásközpontú, építkezô munkában a civil társadalom, a mindenkori, helyi és elszármazott értelmiség szerepe meghatározó, és ennek következtében felelôssége egyértelműen nagy, szerepe egyre inkább felértékelôdik. Értelmiségünk már-már „kóros” távolságtartása közösségünk sorskérdéseink vitájától csak elodázza a felelôsség elismerését, de senkit nem mentesít attól.
               Mindezek tudatában szeretnénk tehát tágítani az elôadók körét elsôsorban azokkal, akik már alanyai az integrációnak, közelebbrôl ismerik annak működését, hatásait. Magyarországi barátainkra és olyan hazai elôadókra gondolunk, akik nem csak elméleti ismerôi, hanem átélôi, megélôi is a folyamatnak.
               A CSÉF 2004 fô témájának javasoljuk.
               Európai integráció és székely autonómia.
               Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelôen, minden önkormányzati képviselônek meghívót küldünk és meghívjuk a környék polgármestereit és a testvértelepülések küldöttségeit is.
               A Fórum védnöke Ft. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus.
               A Fórum elnöksége: Ft. Ferencz Antal plébános, Dr. Fülöp László és Borsos Géza, a CSÉF elnöke. A CSÉF titkársága: Bancsi Edit, Dr. Borboly István és Ambrus A. Árpád.
               2004. 06. 25. – péntek:
               17 órától: Borsos Miklós Emlékkiállítás megnyitása.
               Helyszín: Kritérion Galéria, Csíkszereda, Petôfi utca 17 sz
               20 órától Könyvbemutató.
               Dr. Kreczinger István: Autonómiák Európában
               Dr. Muzlinger Ildikó – Dr. Muzlinger Attila: Az orvos mondja.
               Helyszín: Borsos Miklós Emlékház.
               2004. 06. 26. – szombat
               Helyszín: Borsos Miklós Emlékház Konferencia terem.
               a. 9 órától 10 óráig regisztráció;
               b. 10 órától 14 óráig: plenáris ülés
               10–11 óráig: Ünnepélyes megnyitó – A Fórum védnökének, Ft. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus Úr megnyitó beszéde, Polgármester üdvözlô beszéde, a CSÉF elnökének beszámolója.
               11–14 óráig: elôadások, hozzászólások, vita. Elôadók: Dr Kre-czinger István, Dr. Krasznai Zoltán, Borsos Endre (Magyarország), Dr. Csapó József, Csata Ernô, Buzás Ibolya, Tulit Attila, Ferencz Csaba, Szász Jenô (Székelyföld), Dr. Nádasdi István, Tajnay Mária (Bruxelles), Mihajlovics József (Felvidék) és a testvértelepülési elôadók.
               c. 14 órától 16 óráig ebédszünet
               d. 16–19 óráig: elôadások, hozzászólások folytatása
               e. 19–19.30-ig koszorúzás, Kossuth szobor, Szent István kardja, Borsos Miklós Emlékház
               f. 20–21 óráig plenáris ülés, következtetések levonása.
               g. 21 órától 23 óráig állófogadás.


                         KisAsszony


    Mely nôk riasztják el a férfit?

               Vajon mi az oka, hogy egyes nôk valósággal vonzzák a férfiakat, mások viszont kevésbé sikeresnek mondhatják magukat, sôt, van aki kifejezetten taszítja a másik nem képviselôit.
               A szfinksz
               Elsô látásra tökéletes: intelligens, szép, céltudatos. Fônöke és barátai elismerik, ráadásul még szabad, mint a madár. Kell ennél több a férfinak? Egy hónap jegyesség után azonban a férfi kezdi „kevésnek” érezni magát. Minél inkább erôlködik, a nô annál inkább szárnyal, végül pedig lesújt. A szfinksz célja: semmit sem adni, és mindent kapni! Könnyű elképzelni a befejezést.
               A vezetô
               Mindig és mindenhol irányítani akar. Határidônaplója feketéllik a bejegyzésektôl. Tehetséges a barkácsolásban, ezért fennen hangoztatja: nincs szüksége senkire. Vele az úr megüti a fônyereményt. A nô már az elsô közös éjszakán kezébe veszi partnere sorsát. Kezdi elűzni a barátait, beíratja egy felzárkózó nyelvtanfolyamra, kijelöli a házasságkötés napját, kiválasztja a nászút helyét, és egyedül akar dönteni a szerelmi aktusok módjáról is.
               A romantikázó
               Eljött értem a herceg – rebegi. Azóta boldog akar lenni, és sok gyereket szeretne. Párjának feltétel nélküli csodálója, nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy dicsôítse „urát”. Igyekszik a házasélet minden mozzanatából nemzetközi eseményt csinálni, amit a legszívesebben egy sajtótájékoztatóval koronázna meg.
               A mártír
               A törékeny lélek mindig panaszkodik: szomjas, éhes, fázik, túl melege van. Élete állandó harc az ôt bosszantó világgal. Sirámaival megpróbál részvétet ébreszteni a férfiban. A hónapok múlásával a férfinak bűntudata lesz. Úgy érzi majd, hogy miatta romlott el az idôjárás, a porszívó, ô tehet a környezetszennyezôdésrôl és a munkanélküliségrôl. Végül rájön: a mártír is a parancsolgatók családjából való. Ha az úrnak esze van, akkor fejvesztve menekül.
               Mely nôk képesek „megfogni” a férfit?
               A partner
               Ô az, aki a házasságot vállalkozásnak tekinti, amelybe a férj és a feleség is a tehetségét, a pénzét adja, és vállalja a felelôsséget. Nála a feladatmegosztásban a nemeknek nincs jelentôsége. Mindent el lehet neki mondani, még a megoldásban is segíteni fog. Szakértôje a munkájának, de soha nem kérkedik a sikereivel. Nem kezd versengeni a férjével.
               Az elégedett
               Ô az örömök bajnoka. Nincs szüksége rá, hogy „felfaljon” egy férfit. Elégedett és büszke, hogy nônek született. Jókedvét szinte lehetetlen elrontani. Már boldoggá lehet tenni egy erdei piknikkel is, de az elegáns helyen elköltött vacsorának is örül. Meggyôzôdése: a férfiakat azért találták ki, hogy legyen ellenszere a depressziónak.
               A megnyugtató
               Ô anyja helyett anyja a férfinak, kényezteti, babusgatja. Kitalálja a vágyait, elűzi a félelmeit. Mottója: „Minden sikeres férfi mögött egy erôs asszony áll!” Aki mégis gyengéd, készséges és magabiztos. Mert a lágy vonások mögött igazi szikla rejlik. Ez a típus szárnyakat ad a férfinépnek.
               A csábító
               Ô a szupernô. Tudja, hogy a vágy a világ motorja! Mesterien alakítja a feleség, a szeretô és a dolgozó nô szerepét. Mikor melyikre van lehetôsége. Csodálatraméltó! Isteni a töltött kacsája. Nem lézeng vasárnap délelôtt kócosan egy fürdôköpenyben. Reggel bezárkózik a fürdôszobába, felteszi a fiatalító pakolásokat. Egy óra múlva pedig úgy lép ki, mint akit a kirakatból vettek ki.

    Fűszeres zöldségkrém (10 adag)

               Hozzávalók: 15 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 5 dkg zellergumó, 15 dkg margarin, 1 csomó zellerzöld, 1 csomó petrezselyemzöld, 1/2 csomó snidling, só, ôrölt fehérbors ízlés szerint.
               Elkészítése: A zöldségeket megtisztítjuk, finomra reszeljük, a zöldfűszereket is finomra aprítjuk, majd összekeverjük a margarinnal, ízesítjük sóval és borssal.
               (1 adag kb. 130 kcal-t tartalmaz.)

    Füstölt hússal töltött kacsa oroszosan

               Hozzávalók: 2,2 kg-os pecsenyekacsa, 1 dl étolaj, 10 dkg vöröshagyma, 2 db zsemle, 2 dl tej, 10 dkg kacsamáj, 2 tojás, 10 dkg füstölt hús, fél csomó zöldpetrezselyem, 5 cl vodka, törött bors, kakukkfű, gyömbér, só.
               Elkészítés: A kacsát kívül-belül megsózzuk, belsejébe kakukkfüvet szórunk. Olajban megpirítjuk a finomra vágott vöröshagymát. A zsemléket tejbe áztatjuk és jól kicsavarjuk. A kacsamájat vagy más szárnyasmájat apró kockákra vágjuk, és egy kevés olajon ezt is kissé megpirítjuk. A zsemlékhez hozzáadjuk a májat, a tojást, az apró kockákra vágott fôtt, füstölt húst. Sóval, törött borssal, reszelt gyömbérrel, finomra vágott zöldpetrezselyemmel fűszerezzük. A töltelékanyagot jól összedolgozzuk, majd a kacsa hasüregébe töltjük. A nyílást levarrjuk, vagy hústűvel betűzzük, és egy olajjal kikent tepsibe tesszük. Egy kevés vizet öntünk alá, majd fóliával letakarjuk, és a közép meleg sütôbe tolva kb. 55–60 percig sütjük. Ez után a fóliát eltávolítjuk, a kacsára locsoljuk a vodkát, és most már fólia nélkül a sütôbe visszatoljuk, még 8–10 percig sütjük.

                        
    Egészség

    A járványfolyamat láncszemei

    (folytatás elôzô lapszámunkból)
               A járványtanban ismert jelenség, hogy ha egy bizonyos terület (fôként sziget) lakossága közé olyan fertôzô betegséget hurcolnak be, amit ott ezidáig nem ismertek, akkor rendkívül súlyos járványok keletkeznek. Két betegség kapcsán mutatjuk be ezt a jelenséget. Amerika felfedezése után, alig néhány héttel Columbus matrózainak Barcelonába való visszatérését követôen, 1493-ban Spanyolországban nagy gyorsasággal terjedt szét a rosszindulatú, súlyos bôrjelenségekkel járó fertôzô nemibetegség, a szifilisz (vérbaj, luesz). Az Olaszországba induló VIII. Károly francia király hadseregével, amelyben toborzott spanyol zsoldosok is részt vettek, Olaszországban, de csakhamar Európában is elterjedt. Ez a terjedés olyan gyorsan történt, hogy például egyes magyar orvosok, így a brassói Krausz Bálint már 1494-ben, Manardus János pedig a XVI. század elsô éveiben jelzi a szifilisz megjelenését Magyarországon is. Az új betegséget látszólagos származási helyérôl „malum francorum”-nak nevezték el. (Innen származik a magyar franc szó, tehát amikor valakit a francba küldünk, akkor a szifiliszszel hozzuk összefüggésbe.) A másik példa a távoli szigetekrôl származik, ahová egyes fertôzô betegségek csak ritkán, meglepetésként jutottak el. Az ellenanyagokkal egyáltalán nem védett lakosság aztán igen súlyos járványt szenvedett el. Így történt az 1825-ben a Fidzsi-szigetekre behurcolt kanyarójárvány idején, amikoris 20 000 ember halt meg ebben a betegségben. 1951-ben egy grönlandi kanyarójárvány 4221 embert betegített meg, azaz a lakosság 99,9%-át. Íme mit jelent a járványok terjedésének és súlyossági fokának meghatározásában a fogékony közösség.
               A fertôzô betegségek megelôzésének módozatai
               Létezik egy mondás miszerint „jobb félni, mint megijedni”. Ezt a mondást témánkra vonatkoztatva úgy módosítanánk, hogy könynyebb megelôzni egy betegséget, mint meggyógyítani. Áll ez a megállapítás az összes betegségekre, de különösen a fertôzô betegségekre. A megelôzés állandó készenlétet feltételez a szakintézmények és szakemberek részérôl, de igen lényeges a lakosság helyes tájékoztatása, tudatos viselkedése, egyszóval az egészségügyi kultúrája. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy bennünk és körülöttünk hemzsegnek a szabad szemmel nem látható lények, s ezek egy része bármikor kész a támadásra, akkor tudatosan védekezhetünk.
               Minden ország kidolgozza a sajátosságainak legmegfelelôbb egészségügyi törvénykezését, s ennek keretében a járványmegelôzés módozatait is. A kontinenseket átfogó megelôzô intézkedéseket az Egészségügyi Világszervezet (OMSZ, WHO) foganatosítja és minden tagállamra kötelezôvé teszi. A járványokkal foglalkozó orvostudomány önálló szakterület lett járványtan (epidemiológia) néven. Ma már járványtanász szakorvosok (epidemiológusok) végzik a megelôzô munka irányítását, akik jártasak a kórokozók terjedésének bonyolult törvényszerűségeiben. 1951-tôl országunkban is megalakultak az önálló, sajátos megelôzô munkát végzô intézmények (Sanepid). Minden járványügyi vizsgálatnak, tanulmánynak, felmérésnek egyetlen célja a törvényszerűségek feltárása és a megelôzés megszervezése.
               Amint az elôzô oldalakon tárgyaltuk, a járvány láncszerű folyamat, ahol három láncszem kötelezôen jelen van. Ezek a fertôzés forrása, az átviteli út és a fogékony emberi vagy állati szervezet. Kezdjük tehát, módszeresen az elsôvel, ami nem egyéb, mint a fertôzés kiindulópontja, a fertôzés forrása. Ez lehet beteg ember, beteg állat vagy bacilusgazda.
               Már a középkorban igyekeztek elkülöníteni a ragályos betegeket a egészségesektôl. Ez a módszer sokszor drasztikus intézkedéseket eredményezett. A leprásokat például lakatlan szigetekre telepítették vagy kelepelôt adtak kezükbe, hogy azzal riogassák a közeledôket. A kezdetleges ispotályokba elhelyezett pestises, kolerás betegek sokszor elhagyatva várták a véget. Az elsô magyar kórházat Szent István 1007-ben Pécsváradon alapította. A bélpoklosokat (leprások) az esztegomi Szent Lázár ispotályban (kórház) gyógyították. A otthon elkülönített betegek háza elé fegyveres ôrt rendeltek, s ha elhalálozott ruháit, de olykor még a házát is elégették. A halottakat a sírgödörben oltatlan mésszel beszórták, majd vízzel locsolták meg. Azon helységeket, ahol veszélyes fertôzô betegségek (pestis, kolera) léptek fel, katonák zárták körül és a szabálysértôket akasztással büntették. Érthetô ezen páni félelem a ragályos betegségektôl, hisz akkor ezeket a tehetetlenség diktálta. Nagyon régi keletűek a kikötôkben és a határátkelôknél létesített elkülönítôk. Velencében 1374-ben, Raguzában pedig 1377-ben vezették be a fertôzô betegségekre gyanús emberek vagy állatok elkülönítését, ami 30 illetve 40 napig tartott az illetô fertôzô betegség lappangási idejének függvényében. Innen ered a vesztegzár quarantina (olasz) vagy a quarantaine (francia) elnevezése. A leprabetegek izolálása ennél jóval régebbi keletű. 1739-ben a bécsi egészségügyi bizottság kidolgozta a veszteglô (karantén) intézetek rendszabályzatát. A Keleti Kárpátok Moldova felôli két átjárójánál, a Piricskei (Pricske) valamint a Gyimesi vámháznál találunk ebben az idôben karantént. Itt a török területrôl szárazon jövô személyeket 3 heti, a vízen érkezôket 40 napi veszteglésnek vetették alá. A veszteglô intézetek szigorú elôírások szerint épültek és működtek. A rendet felügyelôbiztosok és katonák tartották fenn. A csomagokat és a leveleket füstöléssel fertôtlenítették, és az intézményt árok vette körül. A fertôzô betegekkel foglalatoskodó személyek megkülönböztetô jeleket hordoztak ruházatukon.
    (folytatjuk)
    Dr. Kercsó Attila

                        
    Nyárparádé

    75 éves az Oscar-díj

               75 éve, 1929. május 16-án adták át elsô alkalommal az amerikai filmakadémia díját, késôbbi, közismert nevén az Oscar-díjat.
               A díjat az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia vezetôsége hozta létre 1927-ben, hogy évente egyszer, különbözô kategóriákban elismerje a mozgóképipar legjelesebb alkotóművészeinek tevékenységét. 1928. augusztus 15-ig több mint ezer jelölés érkezett a Filmtudományi Akadémiára, melybôl végül kategóriánként három címre szűkítette a listát a bizottság. Az elsô díjkiosztó ceremóniára 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt szállodában került sor. A zárt körű rendezvényen mindössze 250 meghívott vett részt, akik fejenként tíz dollárt fizettek a belépôjegyekért. Ez volt az elsô és egyetlen díjátadás, amely a média jelenléte nélkül zajlott le; a következô évben már akkora volt a közönség érdeklôdése, hogy az egyik helyi rádióadó élôben közvetítette az eseményeket. Az ekkor átadott figurának még nem volt neve, csak a késôbbiekben ragadt rá az Oscar. A 33,2 cm magas, 24 karátos arannyal bevont státusszimbólumot George Stanley szobrász formázta meg, és 1945-ig minden darab egyedi példányban került ki keze alól. 1940-ig nem volt titok a nyertesek névsora, a napilapok elôzetesen megkapták a díjazottak listáját, amelyet csak éjjel tizenegy óra után hozhattak nyilvánosságra. Ekkor azonban megesett az a malôr, hogy a Los Angeles Times már esti kiadásában közölte a listát, amely így ott volt a bankettre érkezô vendégek kezében. Ekkor tértek át a lepecsételt boríték rendszerére, amely a mai napig érvényben van.

    Európai turnén a világ legmagasabb embere

               A világ legmagasabb embere, az ukrán Leonid Stadnik a napokban indult európai körutazásra a maga 2 méter 53 centijével. A közlekedéshez hasonlóan élete is megpróbáltatásokkal terhes.
               A 33 éves fiatalember 14 éves korában agyoperáción esett át, és azóta nem tudják befolyásolni testének növekedését. A rekordmagasság társadalmilag elszigetelte, nyilatkozta a Badischen Neuesten Nachrichten című német újságnak.
               A 2 méter 53 centi magas Stadnik végre látni akarta a világot, ezért döntött úgy, hogy európai körútra indul. A túra elsô állomása a németországi Rastatt, ahol az óriás Vladimir Habjuk nevű unokatestvére lakik. Unokatestvére szerint a repülés, buszozás, autózás, egyszóval az utazás valamennyi eszköze meglehetôsen nagy szenvedést jelent neki.
               A mindennapi élet sem zökkenômentes a hatalmas ember számára: ruháit varratja, és 64-es cipôt visel. Állatorvosi hivatásával például azért szakított, mert nem volt elég cipôje, és munka közben egyszerűen megfagytak a lábai. Azóta szülôfalujában, Podoliantsiben él, ahol kertészkedéssel és disznók és marhák gondozásával tölti mindennapjait.
               A Guinness Rekordok könyve egyelôre a tunéziai Radhouane Charbibot tartja a legmagasabb élô embernek, aki „csak” 2 méter 36 centiméterre nôtt.

    Malac az operában

               Egy Berta névre hallgató csüngô hasú malacot ért az a megtiszteltetés, hogy felléphet a mönchengladbachi operában – írja a Westdeutsche Zeitung. A Mönchengladbachi opera Friedrich von Flotow Márta vagy a richmondi vásár című operájához keresett állatszereplôt.
               A szereplôválogatásra hat malac jelentkezett. Közülük ketten azért estek ki, mert túl izgatottak voltak, egy malac pedig közlekedési dugó miatt lemaradt a meghallgatásról. Maradt három jelölt: Berta, Niklas és Emma – közülük Berta volt a legmeggyôzôbb. Feladata önmagát adni a színpadon.
               A szervezôk kifejezetten csüngô hasú malacot kerestek a szerepre, mivel az ô stressztűrô képességük jobb, mint a házi malacoké. Berta tulajdonosainak lassan hozzá kell kezdeniük a malac felkészítéséhez a június 11-ei premierre. Az állat az opera hallgatásával treníroz a nyitóelôadásra.

    Tetovált novella kétezer testre

               Papír helyett emberekre ír novellát egy amerikai írónô. Shelley Jackson Bor című műve összesen 2095 szóból áll, a felviteli technika pedig a tetoválás lesz. A negyvenéves művésznô eddig nem ért el átütô sikert könyveivel. Tetkónovellája se lesz bestseller, mivel nemigen lesz kapható. Csak egy példányban jelenik majd meg, és csak kis idôre, hiszen több mint kétezer embert kell majd összeterelni és megfelelô sorrendbe állítani. Ilyen tömeg esetén a mű olvasása kissé nehézkes, hiszen lesznek, akik izegnek-mozognak. „Pergamennek” mindenesetre meglepôen sokan jelentkeztek: többen, mint amennyi szóból áll a novella.

    Meztelenül megcsodálható a spanyol hercegnô

               Madrid utcáin több százezren, és világszerte egy milliárd ember a televíziók elôtt kísérte figyelemmel, amint Letizia Ortiz és Felipe herceg kimondják a boldogító igent. Sokan az évtized esküvôjének nevezték a ceremóniát, ám a napokban viharfelhôk kezdtek el gyülekezni a tökéletesre tervezett házasság felett.
               A napokban ugyanis megnyitottak egy kiállítást Mexikóban, ahol nem éppen hercegnôhöz méltóan csodálható meg Ortiz. Guadalajara városának egyik kiállítótermében állították Waldo Saavedra képeit. A kubai művész néhány éve közeli kapcsolatba került az újdonsült hercegnôvel, aki egyik képéhez modellt is állt neki. Ez még önmagában nem is lenne baj, de az olajfestményen megcsodálható Ortiz meztelen felsôteste. Saavedra szerint négy éve ismerkedett meg Ortiz-al, aki akkor Mexikóban dolgozott riporterként. Néhány hónapig éltek együtt, és ekkor született a festmény. A spanyol királyi ház egyelôre nem kívánt hivatalosan reagálni a hírekre.

    Moszkva milliárdosokban is fôváros

               Az orosz fôvárosban több milliárdos él, mint a világ bármely más városában. Számuk 33, és ezzel az orosz fôváros még New Yorkot is maga mögé utasította – közölték a Forbes magazin orosz kiadásának munkatársai. Összvagyonuk az orosz GDP egynegyedével ér fel.
               Országos viszonylatban azonban egészen más a helyzet: a 36 orosz milliárdossal szemben az Egyesült Államokban 277 szupergazdag ember él. A Forbes magazinban megjelent adatok szerint a leggazdagabb orosz a Jukosz olajipari vállalat jelenleg letartóztatásban lévô egykori igazgatója, Mihail Hodorkovszkij, akinek vagyonát – 12,86 milliárd eurónak megfelelô – 15,2 milliárd dollárra becsülik. Az orosz milliárdosok vagyona a Forbes becslése szerint összesen 110 milliárd dollárt tesz ki, ami Oroszország GDP-jének egy negyedével ér fel. A leggazdagabb amerikaiak összes vagyona ennek csaknem a hatszorosa, 651 milliárd dollár, ez azonban mindössze hat százalékát teszi ki az Egyesült Államok bruttó hazai termékének.

                         Sport

    Szertorna
    Szerkesztôségünkbe látogatott a lólengés olimpiai bajnoka!

               Június 18-án, pénteken Gyergyószentmiklóson tartózkodott a romániai férfitorna legeredményesebb sportolója, a városunkból elszármazott Urzică Marius. Itt alapozta meg tudását, a sportoló jelenleg a Bukaresti Dinamo SK válogatott szertornásza.
               A gyergyószentmiklósi Ferencz József érdemes edzô egykori tanítványának az évek során elért kiemelkedô eredményei, aranyérmei közül bizonyára elég, ha csak a 2000-ben, Sydneyben szerzett olimpiai aranyérmét említjük. A négyévente megrendezésre kerülô olimpián aranyérmet szerezni talán nagyobb dicsôség, mint Európa-, vagy világbajnokságot nyerni.
               Különben Urzică Marius csodálatos pályafutása során nyert már világ- és Európa-bajnokságot is. Nyert az ifjúsági Európa-bajnokságon, nyert az országos bajnokságokon, nyert a Világkupákon, nyert a különbözô nemzetközi viadalokon. Tömören: Urzică Marius az elmúlt tíz évben mindent megnyert.
               Mostanig két olimpián (1996 – Atlanta, 2000 – Sydney) képviselte az országot, s készül az augusztusban sorra kerülô athéni olimpiára. Pályafutásában idén a harmadik olimpia következik.
               A múlt pénteken, a román válogatottal nemrég elkezdett sepsiszentgyörgyi edzôtáborozását szakította meg, hogy jelen lehessen Gyergyószentmiklóson a tíz- éves érettségi találkozóján. Itt-tartózkodása idején idôt szakított arra is, hogy felkeresse szerkesztôségünket.
               Június 18-án, pénteken nem akármilyen vendéggel szoríthattunk kezet. Élve a nem mindennapos alkalommal, interjút készítettünk a lólengés olimpiai bajnokával.
               – Elmúlt tíz év a kicsengetés óta. Milyen érzés volt újra találkozni az egykori osztálytársakkal, barátokkal?
               – Számomra örömet jelentett, hogy újra találkozhattam az akkori kollegáimmal. Tulajdonképpen Spanyolországba kellett volna utazzak a hétvégén egy nemzetközi versenyre, de lemondtam a részvételt és úgy döntöttem, inkább Gyergyószentmiklósra jövök. Boldog voltam a találkozáskor annak ellenére, hogy csak kilencen gyűltünk össze. Csodálatos érzés újra találkozni, beszélgetni, visszatekinteni az elmúlt tíz év történéseire. Hálás vagyok a sorsnak, hogy innen indultam el az életbe. Ezt soha nem tudom elfelejteni.
               – Mikor kezdôdött el az olimpiára való felkészülés Sepsiszentgyörgyön?
               – A hónap elején kezdtük el az edzésmunkát Sepsiszentgyörgyön. Ez az idôszak július 5-ig tart. A felkészülés része a jövô hónap elején, a július 3–5. között sorra kerülô országos bajnokság is. Ez után visszatérünk Bukarestbe, ahol újabb egy hónapnyi edzés következik, majd augusztus 6-án vagy 7-én utazunk Görögországba az olimpia színhelyére. Az olimpiáig rendelkezésre álló idô most már egyre inkább szorít, úgyhogy minden percet ki kell használjunk az edzéseken.
               – Az olimpián újabb érmet várnak Urzică Mariustól ...
               – Nagyon nehéz verseny elébe nézünk. Ugyanakkor szólnom kell arról is, hogy nekem is, mint minden sportolónak rendkívül fontos állomás az olimpiai szereplés. Ma már mindenki tudja, hogy csak négyévente kerül sor az olimpiákra, s ez a tény is növeli a világméretű rendezvény fontosságát. A sportoló évekig dolgozik azért, hogy a rendelkezésére álló egy, másfél perc alatt, amíg bemutatja gyakorlatát, bizonyítson és sikert érjen el. Ellenben az is elôfordult már, hogy évek munkája vész kárba egy pillanatnyi tévedés miatt. A román válogatott többi tagjával együtt reménykedem, hogy akárcsak az idei Európa-bajnokságon, dobogóra állhat az országot képviselô tornászcsapat. Tény, hogy a görögországi nyári olimpia jóval nehezebb lesz, mint az idén megrendezett szlovéniai Európa-bajnokság, mert Athénban már ott lesznek az ázsiaiak, az amerikaiak stb. Éppen ezért kiélezettebb lesz a küzdelem Athénban. Természetesen nagyon örvendenék, ha a szerenkénti döntôben ismét érmes helyezéseket érnék el lólengésben és korláton. Különben a román válogatottal voltunk már világbajnoki bronzérmesek és kétszer Európa-bajnokok a csapatversenyben, csupán egy olimpiai érem hiányzik a gyűjteménybôl. Reméljük, hogy ezúttal sikerül majd a csapattal is az olimpiai dobogóra állni.
               – Egy évtized alatt a mérhetetlen mennyiségű munka mellett sikerek és kudarcok is voltak ...
               – Sikerek és kudarcok váltogatják egymást, mert ilyen a sport. Minden ember, sportoló tévedhet. Velem is megtörtént, hogy vereséget szenvedtem, hogy tévedtem, de ennek ellenére optimista maradok, és reménykedem a további jó szereplésekben.
               – Milyen volt tíz évvel ezelôtt tornászni, és milyen napjainkban?
               – Akkor sem volt könnyű és most sem az. Sokszor úgy érzem, hogy most még nehezebb, mint annak idején. Sokan azt mondják, hogy az idô múlásával a sportoló tapasztalatot szerez, elmúlik a versenyek elôtti izgalom. Nos, én azt kell mondjam, hogy ez nem igaz, nem így van. Ahogy telik az idô, ahogy következnek egymás után a különbözô versenyek, úgy növekedik az izgalom, a stressz is. Fôleg akkor van ez így, ha a versenyeken mindenki azt várja, hogy folyamatosan nyerj és mindig a legjobb légy. Úgy érzem, hogy harcos típusú tornász voltam és vagyok, s a versenyeken nem az ellenfeleket néztem, hanem a munkámat próbáltam minél jobban elvégezni. Az elmúlt tíz évben a szertorna sokat fejlôdött és fiatal, tehetséges sportolók jelentek meg úgy a hazai, mint a nemzetközi mezônyben.
               – Ki lesz a legnagyobb vetélytárs az olimpián?
               – Most még nem tudok neveket mondani. Tudni kell azonban, hogy mindazok, akik bejutnak az olimpia döntôjébe tízes osztályzatból indulnak, és valamennyiüknek van esélye, hogy aranyérmet nyerjenek, vagy a dobogóra álljanak. Úgy gondolom, hogy a legerôsebb ellenfelek a kínaiak közül kerülhetnek ki, ez bizonyára azért is van, mert óriási emberanyagból válogathatnak tehetségeket. Mindez azonban nem ijeszt meg, mi továbbra is végezzük a munkánkat.
               – Lesz lámpaláz az olimpia elôtt?
               – Mindig van lámpalázam. Ha csak arra gondolok, hogy megyek az olimpiára, akkor máris libabôrös leszek. Remélem az olimpia közeledtével sikerül leküzdenem ezt az érzést. Remélem ugyanakkor azt is, hogy szurkolóinknak nem okozunk csalódást Athénban.

    Szertorna
    Besztercén versenyeztek

               A hónap elején Besztercén kerültek megrendezésre az országos ifjúsági csapatbajnokság küzdelmei. A besztercei versenyen a Gyergyószentmiklósi ISK 12 sportolóval képviseltette magát – tájékoztatott Koss László edzô.
               A III. kategóriában a Gyergyói ISK csapatát – Ráduly Sándor, Biró Csongor, Portik Loránd, Török Attila, Péter Barna – alkotó sportolók teljesítménye az 5. hely megszerzéséhez volt elégséges.
               A kistornászok (9–10 évesek) kategóriájában a Gyergyói ISK együttese a tíz csapatot felvonultató versenyen, a 8. helyezést érte el. A versenyen szerepelt gyergyói kistornászok: Harai Botond, Siklódi Róbert, Kósa Adalbert, Tamás Nagy Csaba, Kémenes Barna és Dezsô Attila. A Gyergyói ISK-t a II. kategóriában Kádár Szabolcs képviselte. A Besztercén szerepelt gyergyói tornászokat Miklós Attila és Koss László edzôk kísérték el.
               Megtudtuk, hogy a tornászok jelenleg vakáción vannak, ez az idôszak augusztus 1-ig tart.

    Sakk
    A hatodik verseny következik

               * Június 27-én, vasárnap 9.00 órai kezdettel a tanácsteremben kerülnek megrendezésre a városi amatôrbajnokság júniusi fordulójának mérkôzései. Az idei hatodik megmérettetés a Leopold Ioan Emlékverseny nevet viseli.
               * Június 19-én, szombaton a IV. Gyergyóditrói Falunapok keretében a helyi Idôsek Klubjában kerültek megrendezésre a hagyományossá vált verseny mérkôzései. A versenyen a Gyergyói-medence tizennyolc sakkozója vett részt. Az ötfordulós svájci rendszerben lezajlott verseny végén a rangsorban a következô élmezôny alakult ki: 1. Balázs K. Csaba (Gyergyószentmiklós) 5 pont, 2. Bajkó Miklós (Ditró) 4 pont, 3. Papp Sándor (Gyergyószentmiklós) 4 pont, 4. Madaras Albert 4 pont (Ditró), 5. Fülöp Ákos (Szárhegy) 3,5 pont.
               Az ifjúságiak rangsorában: 1. Kertész Emil (Gyergyószentmiklós) 2 pont, 2. Becze Hunor (Szárhegy) 2 pont, 3. Kulcsár Péter (Ditró) 1 pont. A harmadik helyezett Kulcsár Péter alig 15 éves. Az ifjúsági sakkozók is a felnôttek mezônyében mérkôztek.

    Teremfoci
    Színvonalas tornát rendeztek Konstancán

               A június 17–20. közötti idôszakban a Konstancán megrendezett Fekete-tenger Kupa kispályás labdarúgótornán vendégszerepelt a C-osztályú Gyergyószentmiklósi Kárpáti Sas csapata. Az erôs mezônyt alkotó csapatokat két csoportba sorolták. A-csoport: Románia teremfoci-válogatottja, Dévai CIP, Kárpáti Sas, Bukaresti Eurolines; a B-csoport összetétele: Marosvásárhely, Resicabánya, Konstanca és Craiova. A mérkôzések ezúttal nem teremben, hanem szabadtéri pályán kerültek lejátszásra.
               Eredmények
               Június 17-én, csütörtökön: Románia – Bukarest 5–2, Marosvásárhely – Resicabánya 5–4, Konstanca – Craiova 2–3, Déva – Kárpáti Sas 6–1.
               Június 18-án, pénteken: Marosvásárhely – Craiova 3–5, Románia – Kárpáti Sas 8–0, Konstanca – Resicabánya 10–5, Déva – Bukarest 4–4.
               Június 19-én, szombaton: Bukarest – Kárpáti Sas 7–6, Craiova – Resicabánya 6–7, Konstanca – Marosvásárhely 8–2, Románia – Déva 3–6.
               Június 20-án, vasárnap a helyosztó mérkôzések kerültek lejátszásra. A 7. helyért lejátszott mérkôzésen: Kárpáti Sas – Resicabánya 3–7; az 5. helyért: Marosváráshely – Bukarest 3–5; a 3. helyért: Románia – Konstanca 2–2 – 7 méteres rúgások után: 7–8; a döntôben: Déva – Craiova 6–6 – 7 méteres rúgások után: 7–11.
               A végsô rangsorban: 1. Craiova, 2. Déva, 3. Konstanca, 4. Románia teremfoci vál., 5. Bukarest, 6. Marosvásárhely, 7. Resicabánya, 8. Gyergyószentmiklósi Kárpáti Sas.
               A konstancai tornán szerepelt Kárpáti Sas játékoskerete: Olteanu Florin és Zerkula Zoltán – kapusok; Portik Nándor, Paltán Tibor, Bolfă Ionel, Ábrahám Andor, Péter István, Nete Daniel, Albu László és Máthé Csaba – mezônyjátékosok.
               Tapasztalatszerzés szempontjából jól jött ez a torna a gyergyói csapatnak annál is inkább, mert zömében A-osztályú ellenfelekkel mérkôztek. A konstancai turné a szeptember végén kezdôdô C-osztályú teremfoci-bajnokságra való felkészülés részét képezte.
               Gyermekfoci
               A július 2–19. közötti idôszakban a Gyergyószentmiklósi Jövô gyermekcsapata (1992-ben születettek) két nemzetközi kispályás tornán vesz részt Dániában és Svédországban. Bolfă Ionel edzô tájékoztatása szerint a gyergyói csapat kiutazó játékoskeretét elôreláthatóan 14 gyermeklabdarúgó alkotja.

    Labdarúgás/ 12. Európa-bajnokság
    Érdekes negyeddöntô mérkôzések következnek

               Június 16-án, szerdán az A-csoport második fordulójának mérkôzéseivel folytatódott a portugáliai Európa-bajnokság. Eredmények: Görögország – Spanyolország 1–1 (0–1). Gólszerzôk: Hariszteasz (66. p.), illetve Morientes (28. p.). Oroszország – Portugália 0–2 (0–1). Gólszerzôk: Maniche (7. p.) és Rui Costa (88. p.)
               Másnap a B-csoport második fordulójának mérkôzései kerültek lejátszásra. Eredmények: Anglia – Svájc 3–0 (1–0). Gólszerzôk: Rooney (23. és 75. p.), Gerrard (82. p.). Horvátország – Franciaország 2–2 (0–1). Gólszerzôk: Rapaic (48., 11-esbôl), Prso (52. p.), illetve Tudor (22., öngól), Trézéguet (64. p.).
               A C-csoport második fordulójának eredményei: Bulgária – Dánia 0–2 (0–1). Gólszerzôk: Tomasson (44. p.), Grönkjaer (92. p.). Olaszország – Svédország 1–1 (1–0). Gólszerzôk: Cassano (37. p.), illetve Ibrahimovic (85. p.). Az olasz–svéd összecsapáson parádés gólt lôtt Zlatan Ibrahimovic. Az Ajax Amsterdam 22 éves csatárához egy szögletrúgás után került a labda, miután az olasz védôk nem tudtak felszabadítani. Ibrahimovic 8 méterrôl parádés mozdulattal, háttal a kapunak, sarokkal emelte át a labdát a kapujából kimozduló Buffon és a gólvonalon álló Vieri fölött. Ezzel a találattal az eredmény 1–1-re módosult. A döntetlen eredmény az olaszok dolgát nehezítette meg.
               A D-csoport második fordulójának eredményei: Lettország – Németország 0–0. A lettek bravúros döntetlent értek el a németek ellen, s ezzel sporttörténelmet írtak. A németek egyébként számos gólhelyzetet kihagytak a mérkôzés során. Szintén a D-csoportban: Csehország – Hollandia 3–2 (1–2). Gólszerzôk: Koller (23. p.), Baros (71. p.), Smicer (88. p.), illetve Bouma (4. p.), van Nistelroy (19. p.). A cseh–holland csoportmérkôzés után sokaknak az volt a véleménye, hogy az Európa-bajnokság legszebb találkozóját vívta a két együttes. Nagyon jól kezdtek a hollandok, hisz húszpercnyi játék után már 2–0 arányban vezettek, és úgy tűnt simán nyerik a meccset. A derék csehek ellenben nem adták fel a küzdelmet, még a szünet elôtt szépítettek Jan Koller révén, majd a második félidôben Milan Baros révén kiegyenlítettek (2–2). Nem sokkal a mérkôzés vége elôtt, a 88. percben, Vladimir Smicer góljával a csehek a gyôzelmet is megszerezték. Színvonalas, gólokban gazdag és fordulatos mérkôzést vívott a két csapat. Remek elôadás volt. Csehország ezzel a gyôzelmével – az utolsó csoportmérkôzés eredményétôl függetlenül – csoportelsôként bejutott az Európa-bajnokság negyeddöntôjébe. Különben a csehek és a hollandok a román válogatott ellenfelei lesznek a 2006-os világbajnokság selejtezôin. A látottak alapján roppant nehéz dolga lesz a román válogatottnak a selejtezô mérkôzéseken. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy Anghel Iordănescu román szövetségi kapitány legénysége képes lesz legyôzni a cseheket és a hollandokat.
               Június 20-án, vasárnap elkezdôdtek a csoportok harmadik és egyben utolsó mérkôzései. Az utolsó csoportkör eredményei az A-csoportban: Oroszország – Görögország 2–1 (2–1). Gólszerzôk: Kiricsenko (2 .p.), Bulikin (17. p.), illetve Vrizasz (43. p.). További eredmény az A-csoportban: Spanyolország – Portugália 0–1 (0–0). Gólszerzô: Nuno Gomes (57. p.). A portugálok minimális gyôzelme megpecsételte a spanyolok sorsát, akik a csoportmérkôzések után búcsúra kényszerültek. A portugálok gyôztes gólja az 57. percben született, amikor a csereként beállt Nuno Gomes – a Benfica Lisszabon játékosa – a 16-os elôtt kapott labdát, kapura fordult és 18 méterrôl a jobb sarokba lôtt (1–0). Mi tagadás, szép gólt rúgott a 27 éves Nuno Gomes, a spanyolok ellenben nem tudtak válaszolni a portugál találatra. Ez lett a vesztük.
               Az A-csoport végsô rangsorában: 1. Portugália 6 pont, 2. Görögország 4 pont, 3. Spanyolország 4 pont, 4. Oroszország 3 pont. A csoportból továbbjutott Portugália és Görögország válogatottja.
               Június 21-én, hétfôn a B-csoportban is tisztázódott a helyzet. A csoport harmadik fordulójában jegyzett eredmények: Horvátország – Anglia 2–4 (1–2). Gólszerzôk: Niko Kovac, Tudor, illetve Rooney 2, Scholes és Lampard. Gólokban gazdag mérkôzést eredményezett a két csapat összecsapása. Végig az angolok játszottak jobban, tehát megérdemelték a gyôzelmet és a továbbjutáshoz szükséges három pontot. Mostanig nagyon jól és eredményesen focizott az angolok 18 éves csatára, Wayne Rooney, aki a három csoportmérkôzésen négy gólt szerzett. Az ifjú labdarúgó eddigi teljesítményével még az angol válogatott sztárjainak – David Beckham és Michael Owen – játékát is feledtetni tudta. Rooney, aki az Everton játékosa, elsô gólját a Premier Leagueben öt nappal 17. születésnapja elôtt szerezte egy Arsenal elleni derbin.
               Szintén a B-csoportban: Svájc – Franciaország 1–3 (1–1). Gólszerzôk: Vonlanthen, illetve Henry 2 és Zidane. Johann Vonlanthen, a svájciak Hollandiában – PSV Eindhoven – légióskodó gólszerzôje is nagyon fiatal, februárban töltötte be 18. életévét.
               A B-csoport rangsorában: 1. Franciaország 7 pont, 2. Anglia 6 pont, 3. Horvátország 2 pont, 4. Svájc 1 pont. A csoportból továbbjutott: Franciaország és Anglia. Az A- és a B-csoport utolsó mérkôzései után kialakult a negyeddöntô két elsô találkozóinak párosítása.
               Eszerint június 24-én, csütörtökön 21.45 órai kezdettel Lisszabonban a Portugália – Anglia, június 25-én, pénteken 21.45 órai kezdettel – szintén Lisszabonban – a Franciaország – Görögország mérkôzésre kerül sor. Az említett találkozók gyôztesei bejutnak a június 30-án, szerdán Lisszabonban 21.45 órakor kezdôdô elôdöntôbe. Kôkemény és nagyon érdekes csatát ígér a portugál–angol összecsapás. A másik ágon a franciák tűnnek esélyesnek, de a görögök is okozhatnak újabb meglepetést. A görögök elsô csoportmérkôzésükön nem kis meglepetésre 2–1 arányban legyôzték a házigazda portugálokat, második mérkôzésükön újabb megplepetés eredményt értek el, hisz „ikszeltek” a spanyolokkal. Késôbb a görög–spanyol mérkôzés 1–1-es döntetlen eredménye az ibériaiak – már említett – korai búcsújához vezetett, hisz abban az esetben, ha a spanyolok az oroszok után legyôzik a görög válogatottat, akkor biztosan továbbjutottak volna az A-csoportból. Nem így történt.
               Június 22-én, kedden este az Európa-bajnokság C-csoportjában is eldôlt a továbbjutók kiléte. Nézzük az eredményeket: Olaszország – Bulgária 2–1 (0–1). Gólszerzôk: Perrotta, Cassano, illetve M. Petrov (11-esbôl).
               Dánia – Svédország 2–2 (1–0). Gólszerzôk: Tomasson 2, illetve Larsson (11-esbôl) és Jonson. A 28. percben Sand mesterien pörgetett Tomasson elé, aki mellel átvette a labdát, majd 25 méterrôl jobbal a bal felsô sarokba lôtt: 1–0. A 47. percben a svéd Larsson lépett ki a labdával a dánok tizenhatosán belül, eltolta a kifutó Sörensen kapus mellett, majd elesett. Markus Merk német játékvezetô fütyült erre: tizenegyes! A büntetônek Larsson futott neki, és a balra dôlô kapus mellett jobbal a kapu közepébe lôtt. A 65. percben a dán Rommedahl szöglete után röviden szabadítottak fel a svédek, a kipattanót Gravesen tűzte egybôl kapura. A labda nem jutott el Isakkssonig, a svédek kapusáig, mivel a védôkrôl Tomasson elé került, aki középrôl, 10 méterrôl jobbal a bal alsó sarokba gurított: 2–1. A 89. percben a svéd Wilhelmsson beadását Sörensen hárította, s a kipattanó labdát Jonson a dán kapuba lôtte: 2–2.
               Utolsó csoportmérkôzésükön gyôztek az olaszok mégis búcsúra kényszerültek. Az olaszok kiesése a dán–svéd 2–2-es döntetlennek is tulajdonítható. Sokan elôrelátták az északiak döntetlenjét, sôt olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a dán-svéd találkozó bundamérkôzés volt. Ezt az elméletet azonban hevesen cáfolták úgy a dánok, mint a svédek. Ennek ellenére a bundázás gyanúja beárnyékolja a két északi csapat továbbjutását.
               A C-csoport rangsorában: 1. Svédország 5 pont (8–3-as gólarány), 2. Dánia 5 pont (4–2), 3. Olaszország 5 pont (3–2), 4. Bulgária pont nélkül. Továbbjutott: Svédország és Dánia.
               Június 23-án, szerdán este a D-csoport utolsó mérkôzései kerültek lejátszásra. A lapzártánk után véget ért összecsapásokon a Hollandia – Lettország és a Németország – Csehország mérkôzések szerepeltek műsoron.
               A D-csoport utolsó mérkôzései elôtt a portugáliai Európa-bajnokság góllövôlistájának elsô helyén az angol Wayne Rooney állt 4 góllal. A góllövôlista élmezônyének további helyezettjei: Henrik Larsson (svéd), Jon Dahl Tomasson (dán) és Zinedine Zidane (francia) 3–3 góllal.
               A negyeddöntô 3. és 4. mérkôzései Faróban és Portóban kerülnek lejátszásra. Mindkét mérkôzés romániai idô szerint 21 óra 45 perckor kezdôdik. A negyeddöntô 3. mérkôzésének – június 26-án, szombaton – párosítása: Svédország a D-csoport másodikkal. A negyeddöntô 4. mérkôzésének – június 27-én, vasárnap – párosítása: Csehország – Dánia.
               Az elôdöntô elsô mérkôzésére június 30-án, szerdán Lisszabonban, a második elôdöntô mérkôzésre pedig július 1-én, csütörtökön kerül sor Portóban.
    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                         Horoszkóp
    június 24 – 30.

               KOS (III.21-IV.20.)
               A Kosokra most igazán rámosolyog a szerencse, elsôsorban a szerelem és a pénzügyek terén. Ezúttal ne csak a saját harcos erejükben bízzanak, hanem próbálkozzanak egy kis szerencsejátékkal, mondjuk egy lottószelvény kitöltésével.
               BIKA (IV.21-V.20)
               Nem árt szem elôtt tartani azt a jó magyar közmondást, hogy addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér! Húzza vissza gyorsan kilógó testrészeit, mielôtt komoly bajba kerül! Kompenzációképpen sok szépséggel és örömmel kárpótolja Önt.
               IKREK (V.21-VI.21.)
               Igényli a mozgalmas, pezsgô életet. Valójában akkor érzi jól magát, ha egyszerre sok minden zúdul a nyakába, sôt a stresszhelyzetekben teljesít legjobban. A szerelem változatos és kellemes élményeket tartogat az Ön számára.
               RÁK (VI.22-VII.22.)
               Próbáljon meg kedvesnek és udvariasnak maradni még akkor is, ha valaki nagyon naivnak nézi, és többen, több irányból is szeretnék megkopasztani. Sok minden múlik a higgadtságán.
               OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
               A napokban olyan társaságba csöppenhet, ahol nemcsak remekül érzi magát, hanem hosszantartó barátságokat is köthet. Oroszlán férfi hallgasson a belsô lelki hangra, mielôbb rendezze függôben lévô hivatalos ügyeit!
               SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
               Nyugalmas idôszak áll Ön elôtt, amikoris az elkövetkezô hetek programjának összeállítása, utazási lista megszervezése jelent izgalmas feladatot. A családi és az otthonával kapcsolatos gondok megoldásában sokan szeretnének segíteni Önnek, ne tiltakozzon ellene!
               MÉRLEG (IX.24-X.23.)
               A szerelemben boldog napoknak néz elébe. Kedvese gügyögésétôl meghatódva házimacska módjára dorombolgat. Legszívesebben le sem szállna a gazdi ölébôl. Pedig ô buzgón kecsegteti mindenféle közös program tervével.
               SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
               Ezen a héten idegességét nagyrészt vásárlással vezeti le. De vigyázzon! Ha elragadtatja magát, se nem lát, se nem hall, akkor minden bóvlit Önre sóznak! Amennyiben házasságban él, most rádöbbenhet arra, hogy a mindenáron való együttélésnek milyen nagy ára van.
               NYILAS (XI.23-XII.22)
               A Nap rendkívül jótékony hatással sugározza be életének valamennyi területét. Tehát rendkívül szerencsés hétnek néz elébe. Különösen pozitív idôszak vár Önre egzisztenciális szempontból. Jelentôs pozícióban lévô barátok támogatására számíthat, anyagi helyzetét is megalapozhatja.
               BAK (XII.23-I.20.)
               Fôleg a szerelemben hozhat Önnek változást ez a hét! Lehet, hogy befejezôdik egy már régóta húzódó válóperes folyamat, de az sem kizárt, hogy találkozik egy olyan valakivel, akire már évek óta várt. Ne engedje, hogy bárki is lebeszélje róla.
               VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
               Szomorú napjai vannak annak a Vízöntônek, akinek nemrégen hunyt el kedvenc társa. Sajnos egy idônek még el kell telnie ahhoz, hogy szíve – lelke megnyugodjon, hogy munkáját ugyanúgy tudja végezni, mint azelôtt.
               HALAK (II.20-III.20.)
               Még mindig nehezen megy minden, keményen meg kell küzdenie céljaiért. A szerelmi életébe is megpróbál valaki belekavarni, akirôl azt gondolta eddig, hogy jó barátja! Most ugyanazt éreztetik Önnel, amit régebben Ön tett másokkal!



                         ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

               Három bűnözôt halálra ítélnek. Eljön a kivégzés napja, elvezetik ôket a villamosszékhez. Beültetik az elsôt a székbe, a fegyôr megkérdi tôle:
               – Az utolsó szó jogán kíván valamit mondani?
               – Igen. Én hiszek Istenben, és tudom, hogy meg fog engem védeni a haláltól.
               Meghúzzák a kart, erre nem történik semmi, gondolják a fegyôrök magukban, hát ezt megvédte Isten, ezért szabadon engedik.
               Hozzák a következôt, tôle is megkérdezik, hogy az utolsó szó jogán kíván-e valamit mondani. Azt mondja az elítélt:
               – Én a Harvard egyetem jogi karán diplomáztam, és tudom, hogy az igazság és a jog Istene meg fog védeni a haláltól.
               Meghúzzák a kart, nem történik semmi. Hát ezt is szabadon engedik.
               Hozzák a harmadikat, neki is felteszik a kérdést, ô erre azt feleli:
               – Én a Műszaki Egyetemen végeztem, és tudom, hogy amíg azt a két konektort nem dugják be a dugaszba, itt nem lesz kivégzés!
               * * *
               Fiatal nô ül a vonaton a gyerekével az ölében. Szemben ül vele egy férfi, aki már régóta nézegeti ôket. Megszólal:
               – Hölgyem! Maga olyan gyönyörű! Hogy lehet ilyen ronda gyereke?
               A nô ennek hallatán heves zokogásba kezd, mire a férfi gyorsan eltűnik... Kis idô múlva egy középkorú úr ül le a hölggyel szembe. Nézi egy darabig a keservesen zokogó hölgyet, majd kedvesen így szól:
               – Hölgyem, miért zokog ennyire?
               – Tudja, az elôbb nagyon megbántottak!
               – Ó, ne sírjon! Engesztelésül hozok magának egy üdítôt, a majomnak meg egy banánt!
               * * *
               Az ôserdôben eltévedt férfi bolyong reménytelenül. Egyszer csak azt veszi észre, hogy dárdás bennszülöttek veszik körül.
               – Végem van! – kiált fel kétségbeesetten.
               – „Dehogy van véged!” – hallatszik hirtelen fentrôl egy hang.
               – „Vedd el a törzsfônöktôl a dárdát!”
               A férfi gyorsan kikapja a törzsfônök kezébôl a dárdát.
               – „Döfd le a törzsfônököt!”
               A férfi minden erejét összeszedve döfi a dárdát a törzsfônökbe.
               – És most?
               – „Na, MOST van véged.”
               * * *
               Az öreg cowboy egy napon belovagol a városba. A helyi seriff a kocsma elôtt a székében ülve nézi, ahogy az öreg leszáll a lóról és kiköti a kocsma elé.
               – Jó napot, idegen!
               – Jó napot, seriff!
               Az öreg ez után a ló farához lép, felemeli a ló farkát, és egy hatalmas csókot nyom oda, ahova sose süt a nap. Utána leengedi a ló farkát, és elindul a kocsma ajtaja felé.
               – Elnézést, uram – szól a seriff.
               – Igen?
               – Hihetek a szememnek, valóban jól láttam?
               – Bizony jól..., ugyanis rémesen ki van száradva a szám!
               – És ez segít?
               – Sajnos nem, de legalább nem nyalogatom állandóan...
               * * *
               Az országúton 80-nal autózik a házaspár. A férj vezet, a feleség megszólal:
               – Tudod, sokat gondolkoztam a dolgon, és rájöttem, hogy nem tudok veled élni. Szeretnék elválni tôled.
               A férj nem szól semmit, de egy kicsit jobban kezdi nyomni a gázt. Már 90-nel mennek.
               – Találtam egy férfit, aki kedvesebb, mint te, jobb az ágyban és a gyerekeket is jobban szereti.
               A férj ismét gyorsít, már 110-el mennek.
               – A gyerekek természetesen nálam maradnak, a házra is igényt tartok. A pénz fele az enyém lesz – folytatja a feleség.
               A férj továbbra is csendben van, de már 130-at mutat a kilométeróra.
               – Miért vagy ilyen szótlan, neked semmi sem kell? – kérdi a feleség.
               – Nekem mindenem megvan, amire szükségem van – mondja a férj nyugodtan.
               – Igen, és mi az a minden?
               – A légzsák!!!

                           Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007

                Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
                 sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                            a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!