Kisújság-olvasók figyelmébe!
Még megvásárolható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2004.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság 2003-as évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@server.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
Az évkönyv ára: 2 USD + postaköltség
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Nyárutószó
Annyit hallottuk az Egységben az erô! felhívást, hogy már-már kezdünk kételkedni benne, vajon nem-e csak tartalmatlan, olcsó szólam. Politikai vonalon már bizonyított e tény, de a szürke társadalmi vonatkozása is kezd mellékvágányra futni. Legalábbis, ami Gyergyószentmiklóst illeti. Ezt lényegében annak az RMDSZ-nek köszönhetjük, amely helyi szinten is a hatalmi harcokra fektette a hangsúlyt, és nem a város elômenetelét célozta meg. Most, hogy túlnyomó többségben csücsülnek a tanácsban, minden jól van. Nekik. A többi meg le van…
Nem tudom, hogy más székelyföldi városban mennyire elégedettek a polgárok, hiszen néhány véleménybôl még nem lehet leszűrni az általános állapotot. Az tény, hogy a nálunk elhangzó hasonlatokból ítélve a gyergyószentmiklósi lakosok hite szerint máshol minden jobban működik, mint nálunk. Könnyű nekik Csíkszeredában, mert… Udvarhelyen! Ott van lehetôség… Sepsiszentgyörgyön sokkal másabb, hiszen… Székelykeresztúron is lehetséges, de nálunk nem, mert… Kézdin így, meg úgy… stb. Lehet, hogy a szomszéd sírján mindig zöldebb a fű komplexusban szenvedünk, de ez még nem jogosít fel egy ilyen mértékű – nem tudom szebb szóval kifejezni – tunyaságra. Nem élhetünk ennyire a mindegy bűvkörében, az ahogy esik, úgy suppan véletlenszerűségében.
Persze arra van vélemény, hogy például a kisújságosok mostanában nem szidják annyit a polgármestert, pedig lenne miért. Lehet, hogy lenne, de kérdem én, miért kellene nekünk szidni? Ez a mi feladatunk, hogy a mindenkori polgármesternek pokollá tegyük az életét? Mit tesz a közösség, aki lényegében polgármestert választott magának? Megmondom: tovább sunnyog a demokrácia árnyékában, és névtelen leveleket küldöz szanaszét. Kiállás? Semmi. Vállalás? Nulla. Segítség? Nulla per kettô. Csak szemlélôdik távolról, és ha oka van rá, akkor kárörvendôen röhög és károg: Megmondtam én! Hát nem megmondtam?
Ez egy olyan közösség, ahol nem az a fontos, hogy gyôzelemre vigyük a csapatot, hanem az, hogy a csapattárs minél több sebbôl vérezzen. Irigység, hatalomvágy, embertelenség, káröröm jellemez mindannyiunkat. Így persze, hogy szebbnek, jobbnak tűnik a szomszéd közösség, de ha ott élnénk, minket már rég kiűztek volna a határból.
A polgármesterre visszatérve: ezután is megírjuk a hibákat, bajokat, problémákat, de ne várja el senki tôlünk, hogy ha kell, ha nem benne lakjunk. Szerintem esélyt kell adnunk neki arra, hogy bizonyíthasson. Segítenünk kell munkájában, hiszen lényegében rólunk, városunkról van szó. De ha nem segítünk neki, akkor legalább hagyjuk dolgozni. A számonkérés ideje még nem jött el.
Ne legyünk azoknak a hamis prófétáknak a csapatában, akiknek nem számít a város, a medence, a közösség, csak a káoszkeltés, a megbecstelenítés, a hatalomra jutás a cél. Példa erre a dr. Garda Dezsô képviselô ellen folytatott lejáratási kampány. Példa erre Botos László, aki soha semmit nem tett Gyergyószentmiklósért, akinek semmi köze városunkhoz, teljesen idegenként szól bele belsô ügyeinkbe. Ô az, aki – nem tudni miért – óriási hévvel próbálja bemocskolni a közösségét eddig is hűen és odaadással szolgáló egyetlen választott képviselônket, dr Garda Dezsôt. Ez minket, gyergyószentmiklósi megyei jogú városlakókat sért. Ha képviselônket ártatlanul hazugnak nevezi, minket nevez hazugnak. Ha ôt mocskolja, minket sért vele. Ne hagyjuk, hogy a fizetett idegen bérenc belegázoljon becsületünkbe. Ez a mi közösségünk. Hadd rendezzük mi a saját dolgainkat. A kibiceknek pedig kuss!
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
A szokásos módon, most is polgármester és alpolgármester közösen tartotta a kedd reggeli sajtótájékoztatót, ahol megtudtuk:
* A Kórház utcában új vezetékeket sikerült lefektetni, a régieket kiiktatni. Remélve, hogy több csôszakadás nem lesz, most készíti a hivatal az út menti járdákat. Pap József kijelentette: nem ért egyet Nagy Attila közüzemigazgató kijelentésével, hisz a rendszer fenntartása is a GO Rt. feladata kell legyen.
* Ismételten felhívják mindenki figyelmét, hogy védeni kell a város ivóvizét. Törvény szabályozza az erdôkitermelést, fahúzatást a patakok mentén, mint ahogy tilos ki nem betonozott illemhely létesítése, kempingek kialakítása. A törvénytelenségek megakadályozása érdekében Békényfôn állandó ôrség van.
* Folytatódnak a lakónegyedekben az aszfaltozási munkálatok, mihelyt lesz aszfalt, s egy kis pénz útjavításra.
* A svájci befektetéshez is pénz kellene. Az önrészt képezô hárommillió euróból 1,2 millió már megvan, támogatásként, ám 1,8 millió hiányzik. Folynak a tárgyalások a svájci kormánnyal, és nem csak a pénz miatt késlekedik a beruházás indulása, az általuk szabott ütemterv szerint is a télen kezdôdik a tervezés, jövôre kerül sor a kivitelezésre. Az idei telet még a régi rendszerrel kell átvészelni, s amint a polgármester elmondta, körbejárta a kazánházakat, készülnek a télre, és a fűtési idény elkezdése elôtt a tartályokba kerül ezer tonna fűtôanyag is.
* Kontesveller József kijelentette: a hôhozammérôk árát vissza kell téríteni a lakosságnak. Az erre vonatkozó kéréseket már fogadják a polgármesteri hivatalban.
* Akárcsak a polgárvédelem, a polgármesteri hivatal is terepszemlét tartott Felszegben. Ellenôrizték, hol nem történtek meg a sánctakarítások, hol tárolnak az úton fát, építôanyagot. A felszólításokat már kiküldték az érintetteknek, s ha nem hajlanak a szép szóra, büntetéssel kell számolniuk.
Balázs Katalin
Iskolába járás, kész kirándulás!
Sajnos, megtörténhet az, hogy Felszegben nem lesz elemi iskolai oktatás. A Gyilkostó úti iskolába mindössze öt elsô osztályos iratkozott be, a felsôbb osztályosok jó részét is más iskolába íratták a szülôk. Nem kizárt tehát, hogy a hatéves, Vár utcai apróság hajnali fél hétkor kel, s hétkor indul, hogy fagyban-hóban lejusson nyolcra akár a legközelebbi tanodába, a Fogarassy Mihály iskolába. Idô, energia kell mindehhez, miközben fel kell vennie a versenyt azokkal az osztálytársakkal, akik egy órával többet pihennek, egy órával több jut tanulásra...
Farkas Zoltán iskolaigazgató még nem tud választ arra, lesz-e oktatás a felszegi ingatlanban. Bár jó lenne tudni, hisz fel kellene készülni az ôszi tanévkezdésre, a tanfelügyelôség még nem nyilatkozott ezügyben.
Az osztályok létszámon aluliak. Májusban, amikor a beíratkozások voltak, a szülôk úgy döntöttek, lehozzák gyerekeiket a Fogarassy Mihály iskolába. Azokat, akik második, harmadik osztályba jártak, kellô létszám híján át kell helyezni egy másik iskolába. Amikor írásban megkapjuk a tanfelügyelôség erre vonatkozó döntését, akkor tudunk továbblépni, elhatározni, hogy milyen célt szolgáljon továbbra az épület.
Pap József polgármester kijelentette, szeretné, ha a felszegieknek megmaradna az iskolájuk. Tény, azok a szülôk járultak hozzá a létszámcsökkenéshez, e helyzet elôálltához, akik más iskolába íratták át gyerekeiket. Az okaikról viszont mindezidáig nem nyilatkoztak.
A tanfelügyelôség döntésére várnak tehát az illetékesek, mely lehet, hogy iskolabezárás lesz. Felszegben. A város egy másik pontján nemsokára kezdetét veszi egy új iskola építése.
Szintén Farkas Zoltánt kérdeztük az ügyben:
– Az egyház visszakapta a Batthyány Ignác Szakközépiskola épületét. Öt évig nem teheti ki a tulajdonos a tanintézményt, a bérrôl pedig a polgármesteri hivatal kell tárgyaljon, szerzôdést kössön. Egy világbanki támogatásnak köszönhetôen viszont egy új iskola építésére van kilátás. Bukarestbôl zöld utat adtak, hogy egy húsztantermes iskolát építhessünk, viszont az önkormányzat kötelessége, hogy a közművesített, legalább kéthektáros területet biztosítsa. Önrészre nincs szükség, a Világbank fedezi úgy az építkezési kiadásokat, mint a tantermek felszerelését. Támogatás viszont csak akkor van, ha 2006. szeptemberében átadásra készen áll az új iskola.
Balázs Katalin
Szövetkeznének a hetilapok
Hét végén Kisbaconba ült asztal mellé az Erdôvidék, a Brassói Lapok és a Gyergyói Kisújság küldöttsége, hisz megszületett az igény a hetilapok szövetségének létrehozására. A találkozón az alapelvek körvonalazódtak, lajstromba szedték a szövetségbe kovácsolódás hozadékait, melyek közé érdekképviselet, hírcsere, gazdasági elônyök soroltattak. Eldöntetett: az ôszi, Szárhegyen tartandó MÚRE rendezvényen a többi, erdélyi, magyar hetilap vezetôsége elé tárják az elképzelést, majd hozzálátnak a szövetség bejegyzéséhez.
Taxiznak a közüzemesek
Rég nyomja a városlakók begyét, de ezidáig csak a kontyosrádió szállította a hírt: a Go Rt. dolgozói taxival járnak ki dolgozni, a vízházhoz. Luxolnak a mi pénzünkön – dohognak, most már hangosan is.
Luxus? Megkérdeztünk mi is egy taxisofôrt, mennyiért szállítana el például a Salamon Ernô Gimnáziumtól a hetes kilométernél lévô vízházhoz. Százharminc ezerért. De ha rendszeres kuncsaft lennék, akkor sem menne százezer lej alá a fuvarral.
Nagy Attilát, a közüzemek igazgatóját is megkérdeztük: mire fel ez a luxus? Kifejtette, havonta 4–5 millió lejbe kerül ez a szolgáltatás. Ha egy személyt alkalmaznának, minimálbérrel, akkor is adókkal együtt a cégnek ötmillió lejébe kerülne. S még hol van az autó fenntartása, hol van az üzemanyag ára.
Érvelése logikusnak tűnik, mégis sok városlakónak ökölbe szorul a keze, ha eszébe jut fűtésszámlája, s látja, taxiznak a közüzemi alkalmazottak.
Balázs Katalin
Szálkák és gerendák
Bürokrácia
A sors úgy hozta, hogy ki kell cseréljem a személyazonossági igazolványomat. No nem azért, mert már lejárt, hisz érvényes lenne egészen jövô ilyenkorig. Ennek ellenére kénytelen vagyok kicserélni, mert az amúgy érvényes okmányt maga a kibocsátó román állam nem ismeri el! Valaki valahol kitalálta, hogy nem számít, hogy a személyi érvényes, akkor sem fogadják el annak az útlevél cseréje esetén. Értik ugye? Ha valaki hitelt vesz fel a bankból, országos választáson vesz részt, avagy házasodik, akkor a személyi igazolványa jó, érvényes, ellenben ha bemegy vele a rendôrségre, az útlevél-osztályra, ott udvariasan közlik vele, hogy náluk nem érvényes. Az útlevél-osztály állam az államban!
Egy szó mint száz, vagy személyit cserélek, vagy nem tudok útlevelet cserélni. No nem mintha az volna minden vágyam, hogy kicseréljem az útlevelemet! Isten ments, szó nincs errôl! Jó állapotban van még, nem gyűrött, nem szakadt, s érvényes jövô januárig. Pontosabban az van beleírva, hogy akkor jár le, de ez csak a naiv emberek megtévesztésére jó, mert az illetékesek elárulták, hogy félévvel a lejárta elôtt már nem lehet vele az országból kimenni. Világos, nem? Ha az ember fél év és egy nappal hamarabb kimegy, akkor még jó, s nyugodtan tartózkodhat kint kerek három hónapot, az teljesen törvényes. Ha ellenben a fél évbôl akár csak egy nap is hibádzik, szépen visszafordítják a határtól érvényes útlevelével együtt. (Holott az is köztudott, hogy egyhuzamban nem szabad három hónapnál többet kint tartózkodni, tehát a fél évnek semmilyen logikus magyarázata nincs. Valaki valamelyik íróasztal mellett kitalálta, s mindenki betartja.) Valódi szívatások láncolata ez: ha ki akarsz menni az országból, cserélj útlevelet fél évvel annak lejárta elôtt (mint az átkosban: „cincinalul în patru ani şi jumătate”). S hogy tudj útlevelet cserélni, ahhoz cserélj személyi igazolványt, egy évvel annak lejárta elôtt. Tiszta üzlet! Nem kell pénzügyi zseni legyen valaki, hogy kiszámolja: az államnak tekintélyes nyereséget hoz, ha a polgárok az aktáikat a törvény által elôírtnál gyakrabban cserélik.
No de vissza a személyi cseréjéhez. Józan ésszel azt mondaná az ember, hogy ez egy roppant egyszerű feladat. Jobb helyeken valahogy így csinálják: Bemegy az ügyfél az okmányirodába, s bejelenti, hogy ki akarja cserélni az igazolványát. A hivatalnok megkérdi, hogy csak közönséges cserérôl van-e szó, mivel lejárt az érvényessége, s ha a válasz igen, akkor elveszi a régi okmányt, nyugta ellenében átveszi az újnak az árát, elkészíti az újba a fényképet, s pár perc múlva az ügyfél kezébe adja az új személyazonosságit. Rosszabb esetben kiállít neki egy elismertvényt, hogy átvette a személyi igazolványát, s megkéri, hogy másnap jöjjön viszsza, akkorra meglesz.
Mi van ezzel szemben nálunk?
Az elôrelátó ember elmegy a lakossági nyilvántartó irodába, hogy megérdeklôdje, mire van szükség a cseréhez. Kap egy hosszú listát, hogyaszongya fizetni kell egy összeget a kincstárban, kell venni egy bélyeget a postán, kell vinni eredetiben és fénymásolatban a születési bizonyítványt, a régi személyit, esetleg még a házassági levelet, a lakás telekkönyvi kivonatát, s egyéb papírokat. Ha ezeket mind sikerült beszerezni, akkor vissza kell menni a rendôrségre, s beállni a sorba. Várakozás után az ügyfél kap egy űrlapot, amit ki kell tölteni. Azon rajta van minden elképzelhetô és elképzelhetetlen rovat. Fel kell tüntetni a személyi számot, a születés helyét és idejét (mintha ez utóbbi nem szerepelne a személyi számban), a lakcímet, telefonszámot, vallást (!!!), valamint a gyermekek adatait. Ezen adatok döntô többsége persze benne van a régi személyiben, ami ott marad, a csoda érti, miért kell ôket átírni az űrlapra. Ha pedig a rendôrség kíváncsi a telefonszámomra, ám keresse ki a telefonkönyvbôl...
Ez után újabb sorállás, a hivatalnok elveszi az űrlapot meg a többi papírt, mindent átnéz, majd az egyensúly kedvéért teleírja az űrlap másik oldalát. Ha ezzel végzett, akkor áttessékeli az ügyfelet egy másik szobába, ahol egy másik hivatalnok az űrlapról az adatokat számítógépbe írja. (Jobb helyen persze azok már rég ott vannak, s a hivatalnok maximum ellenôrzi azokat, illetve azt, hogy a kicserélésre bevitt igazolvány nehogy hamis legyen. De ha már mindenképp most akarják a lakossági nyilvántartást számítógépre vinni, akkor nem lenne egyszerűbb úgy eljárni, hogy a szerencsétlen ügyfél eleve gépbe diktálja az adatait, nem papírra írja le?) Ezek után már csak a fénykép van hátra, s egy újabb meglepetés: hiába visel valaki szemüveget, levetetik vele, mondván hogy a legújabb szabályok szerint az igazolványképet szem- üveg nélkül kell készíteni. Hogy aztán nem fogok önmagamhoz hasonlítani? Az kit érdekel? Lényeg, hogy egy hét elteltével már érdeklôdhetek, hogy elkészült-e az igazolványom.
Összefoglalva: az ésszerűnél minimum tízszer több munkával, a szükségesnél minimum kétszer több emberrel, az elvárhatónál hétszer lassabban elkészül a személyazonossági. Aki tud szorozni, kiszámolhatja, milyen meszsze állunk egy civilizált országtól, ahol a bürokrácia nem nagyobb a szükségesnél.
Árus Zsolt
MPSZ-hírek
Az autonómiáról
A Magyar Polgári Szövetség megalakulása óta elkötelezett híve az erdélyi magyarság autonómiájának, s ezen belül a Székelyföld területi autonómiájának. Éppen ezért üdvözöljük a Székely Nemzeti Tanács népszavazás-kezdeményezését és megtiszteltetésként fogjuk fel dr. Csapó Józsefnek, az SZNT elnökének Szász Jenôhöz intézett levelét, amiben támogatást kér a Magyar Polgári Szövetségtôl a népszavazás lebonyolítására.
Ugyanakkor meglepôdve tapasztaljuk, hogy az RMDSZ vezetôi a párt parlamenti választási programja kapcsán elôszeretettel emlegetik a különféle autonómia-formákat. Ugyanazok teszik ezt, akik tavasszal azért ítélték el az SZNT statútum-tervezetét, mert az szerintük rossz pillanatban került a parlament elé, a választásokat megelôzô idôszakban csak a szélsôségesek malmára hajtja a vizet. Markó Béláék el kellene döntsék, hogy támogatják vagy nem a különféle autonómia-formákat, s a kialakult álláspontjuk mellett ki kellene álljanak a választások elôtt ugyanúgy, mint a két választás közötti négy év alatt. Az semmiképp nem javít a szavahihetôségükön, hogy négyévente, a választási kampányban autonómia-párti nyilatkozatokat tesznek, majd a következô választásokig elfelejtik az ígéreteiket. Ha valóban komolyan gondolják, hogy fontos számukra az autonómia, akkor itt az alkalom, hogy ezt a gyakorlatban is bebizonyítsák, hisz Hargita és Kovászna megye önkormányzatában döntô többséggel rendelkeznek, tehát lehetôségük van az SZNT által kért népszavazás kiírására és lebonyolítására.
A Székely Szövetségrôl
A Magyar Polgári Szövetség aggodalommal figyeli a Kis Kálmán vezette Székely Szövetség legújabb megnyilvánulásait. Frunda György egykori pártjának a jogutódja nagyon veszélyes játékba kezdett azzal, hogy szembe akarja fordítani az erdélyi magyarokat a székelyekkel. Jellemzô ugyanakkor, hogy ez a zsebpárt mindig akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor a lehetô legnagyobb kárt okozhatja a romániai magyarságnak. Emlékezetes például a 2000-es helyhatósági választásokon betöltött szerepe, amikor is döntôen befolyásolta azt, hogy Fodor Imrének nem sikerült megôrizni a polgármesteri széket Marosvásárhelyen. Most a parlamenti választások elôtt annak a veszélye áll fenn, hogy miközben a Magyar Polgári Szövetséget ismét kizárják a versenybôl (hisz a választási törvény diszkriminatív elôírásait a képviselôház szakbizottsága is elfogadta), a Székely Szövetséget a PSD és a vele szövetséges RMDSZ parlamenti képviselethez juttatják csak azért, hogy bizonyítsák Európának, hogy a választási törvény nem is diszkriminatív. Ez különösen az RMDSZ-nek lenne érdeke, ugyanis Markó Béláék roppant kínos helyzetben vannak, lévén, hogy az Európai Néppárt (melynek az RMDSZ is tagja) kivizsgáló bizottsága már megállapította, hogy az általuk is megszavazott helyhatósági választási törvény nem felel meg az európai normáknak.
Autonómiákat a keresztény gyökerű EU alkotmányába
Kerékpáros zarándoklat augusztus 26–27–28–…
Az EU tagországok állam- és kormányfôi 2004. október végén aláírják az Európai Unió Alkotmányát. Sajnos az Alkotmányból kimaradt a keresztény gyökerekre való hivatkozás, mint az európai kultúra közös és meghatározó értéke, és az Alkotmánytervezet nem tartalmazza a kollektív kisebbségi jogokat, nem garantálja az autonómiához való jogot.
A magyarságnak, a magyar nemzetnek, melynek mi is részei vagyunk, erkölcsi rendszere, hagyományai a keresztény mivoltában gyökereznek. Évezredes harca a kereszténység védelmének legfôbb európai bástyája volt, vérét a keresztény hit, a kereszténység védelmében hullatta évszázadokon át.
Ugyanakkor jogokat és kiváltságokat biztosítottunk a hozzánk érkezett népeknek, népcsoportoknak Szent István intelmei alapján, melynek legtökéletesebb kiteljesedése az 1224-ben kiadott Andrenaumban valósult meg, mely az elsô és mindmáig a legtökéletesebb autonómia statutum. Ekkor a szászok egy olyan kiváltságlevelet kaptak, mely megalapozta hét évszázados gazdasági és kulturális fejlôdésüket. Részben hasonló társadalmi gazdasági autonómiát biztosító önkormányzatiságot élveztek a székelyek is. S amint megszűnt a hét évszázados fejlôdést biztosító önkormányzatiság, Trianont követôen hetven év sem kellett, hogy ez a virágzó szász társadalom szinte teljességgel eltűnjön Erdélybôl. Látva ezt a szomorú történetet, meg kell akadályozni, hogy az utóbbi tíz évben 200 ezerrel megfogyatkozott erdélyi magyarság és egykor virágzó önkormányzatú Székelyföld is e tragikus sorsra jusson.
Közös akarattal és cselekvéssel tegyünk, hogy ez a mi esetünkben ne következzen be. Mi azt az utat választottuk, hogy kerékpárral járjuk be a Székelyföldet. Felhívásunkat egy színes plakát tartalmazza, az Andreanum oklevéllel a középpontban. Ezt a plakátot utunk folyamán eljuttatjuk a templomokba, és kérjük az illetô gyülekezetet és lelkészét/plébánosát, hogy támogassa a keresztény/keresztyén gyökerű kultúrára való utalásnak tételes beemelését az EU Alkotmányába a népcsoportok közösségi önkormányzatával párhuzamosan.
Hozzátok szólunk tehát, a Székelyföld minden lakójához: LEGYETEK VELÜNK! Jöjjetek velünk templomainkba, mondjuk együtt imánkat, az autonómiát szavatoló keresztény Európáért.
Hívunk mindenkit, legyen velünk, erôsítsük egymást hitben és akaratban, hogy célunk megvalósuljon.
Szólítunk titeket, fiatalokat, gyertek velünk a következô faluig, városig, gyertek velünk Csíksomlyóig, Székelyudvarhelyig, Marosvásárhelyig.
Együtt könnyebb, együtt erôsebbek vagyunk. Együtt az Isten is megsegít. Hívunk, gyertek velünk Budapestig, közvetítsük akaratunkat uniós képviselôinknek! Majd tavasszal Brüsszelbe, Strasbourgba, hogy Európa minden döntéshozója megismerhesse problémáinkat és elvárásainkat.
Szólítjuk a közületi és civil szervezôdéseket, támogassák utunkat, támogassák céljainkat, csatlakozzanak követeléseinkhez. Amiben hiszünk, amit nagyon akarunk, azért cselekedni is tudunk, az megvalósítható, az meg fog valósulni. Csak az veszik el, amirôl mi magunk is lemondunk.
A kerékpáros zarándoklat két irányból indul.
* Délrôl északnak, Hétfaluból augusztus 26-án.
* Északról délnek, egy nappal késôbb, Gyergyócsomafalváról, augusztus 27-én reggel.
A két csapat Csíksomlyón találkozik augusztus 28-án. Itt egyesülve, másnap, 29-én, átmennek a Hargitán és Udvarhelyszék, majd Maroszszéken áthaladva hagyják el a Székelyföldet.
A szálláshelyeken lakossági fórumokra kerül sor, „Autonómiákat a keresztény gyökerű EU Alkotmányba” címmel. Minden helységben a csoport betér a helyi templomba és imádkozik a cél megvalósulásáért, a keresztény és autonóm Székelyföldért.
A csapathoz bárki társulhat az általa választott útszakaszon (akár egyik helységbôl a másikba, de hosszabbra is!), kerékpáron, gyalog, egyéb közlekedési eszközzel. Közületek és magánszemélyek a maguk által választott módon segíthetik a csapat mozgását, hozzájárulhatnak költségeihez.
Okos Márton, kezdeményezô
ÉN-lakiak, hétszentség
Találják ki, meddig pocskondiázhatnak valakit abban a hetilapban, amelyiknek a címe hét betűbôl áll! (Határidô állandó.) Találják ki, hány személy érdekelt a folytatásokban ismételgetett övönaluliságokban! (H.á.) Szavazzanak, mennyire ízléses a szappanoperaszerű lufihámozás! (H.á.) (Kétszeresen nehéz műfaj a szappanoperaszerű lufihámozás, mert azért pletykál, hogy összetévesszük Ludasnét Döbröginével, vagy Döbröginét Ludasnéval.) Segítsenek kitalálni, hány ÉN lakik abban az EGYénben, aki hetente kirohanásokat intéz egy pap ellen (1), ugyanakkor gyóntatni szeretne egy képviselôt (2), ugyanakkor képviselni az igazságosztogatást (3), ugyanakkor kegyelmet osztogatna vagy képviselônek vagy újságírónak (4–4), ugyanakkor újságíróként kérdezgeti, hogy ô maga kisgyermek-e vagy agyalágyult felnôtt (5–5)! És még ugyanakkor van ezen ÉN-lakiak között, aki mindezért honoráriumot kap (6), de letagadja (7), így aztán azok (hétszentség, hogy) újra és újra nem oszló haraggal végigbotladozzák ugyanazt a körtáncot ugyanazon koponyán belül. Ugyanarra a monoton melódiára, hogy: „Nyaka-tokon-Nyak-a-tokon-vadú-rifa-Bárók-Árók-Árók! Mégis-büszke-mégis-büszke-ati-feje-tök-Tök-Tök-Tök-Tök”. Mert szerinte és állítólag egy képviselô irodájából megszentelt sajtóanyag faxoltatott egy szerkesztôségbe egy másik újságíró szerkesztôsége helyett. Mert állítólag és szerinte a sajtóanyag gyalázkodó, viszont egy biztos, az, hogy nem jelent meg. Ilyen ürügyszerű ürügygyel gyalázkodva le lehet szedni a szenteltvizet fél éven át valakirôl, csupán azért, mert az iromány állítólag és szerinte gyalázkodó. Viszont nem jelent meg, szerencse, hogy a papbácsi révén a pokol- és a mennyország kapujára kiszegelték. De fejjel lefelé, ezért nem volna szabad megfordítani Fazekas Mihály meséjét! Szappanoperaszerűen és szúró-próbaképpen odafaxolom én is az Erdélyi Naplóban megjelent két nyílt levelemet a Democsokrácia és az Ököljog állam című firkálmányommal, valamint a Kis Újságban közzétett Zöld csatabárdot és ugyanitt napvilágot látott, Fény Tv blöfjeire született reagálásomat. Amíg azokra is válasz érkezik, próbálom kitalálni, hogy a hipotetikusan-kis-gyermek-agyba-szorult-felnôtt igazat hazudik-e, amikor a hazudik szólamot lengeti-lengeti-árván, vagy hazugságot hazudik, tehát nem agyalágyult, így a betegszabadságnak fuccs. (H.á.) Vagy ha hazugságot hazudik, akkor gyónnia kellene a mennyországfelelôsnél, ugyanakkor a hazugnak mondott valaki nem hazug, az újságíró nem újságíró, Ludasmatyi nem Döbrögi, de Döbrögi ludas. Hogy mégis újságíró maradjon, interjúvolja meg némi priuszok ürügyén (szerkesztôségekben éjszakázó kulacsokkal kapcsolatban) puszipajtását. Akivel közösen kiötölték, hogy mindenki az erdôbôl él. Tisztelet a kivételeknek, ugyanis akiknek volna, azok nem élhetnek abból, akinek pedig csurran-cseppen valami, csak nagyon áttételesen jut hozzá: fele honorárium, fele újságpénz, amit az erdôkárosultak pengetnek le. Most kik kérjenek kiktôl bocsánatot? A nyilvánosság a nyilvánosságtól, mert utálja, avagy mert meg(v)eszi a lufihámozást? (Határidô állandó.) Hogy együtt sem találják ki, az hétszentség! De azt sem, hogy melyik könnyebb: Matyiból Döbrögit, vagy Döbrögibôl ludast maszkírozni? Sajnos, nem sikerült a fenti sorokat ugyanolyan egyhangúvá stilizálni, mint a Botos László kirohanásai, ezért elnézést kér az olvasóktól
Burján Emil
Közlemény!
Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács április 24-i ülésén hozott Határozatának értelmében, augusztus 18-án az Udvarhely, Csík és Gyergyószéki Székely Tanácsok képviseletében, Dancs Lajos, Árus Zsolt széki elnökök, Borsos Géza a SzNT alelnöke, valamint Mózes Gyula letették a Megyei Tanács iktatójába, Székelyföld Autonóm Területi-Közigazgatási Régió létrehozása érdekében szervezendô, helyi népszavazási indítványt. Ennek egy példányát szerették volna személyesen átnyújtani Bunta Levente elnök úrnak. Elnök Úr sürgôs tennivalóira való hivatkozással, akkor nem ért rá átvenni.
Utólag találkozót indítványozott, melyet elfogadtunk és melyre augusztus 25-én, szerdán, délben 12 órakor kerül sor a Megyei Tanács épületében.
Borsos Géza, a SzNT alelnöke
A szerdai találkozót követôen Borsos Gézát kérdeztük az ott történtekrôl, aki elmondotta:
– A találkozón Bunta Levente elnök úr kifejtette véleményét a beadvánnyal kapcsolatban, elmondta fenntartásait (jogi és politikai jellegűek voltak), de ugyanakkor tulajdonképpeni támogatási szándékát is kifejezte. Mi próbáltuk világossá tenni azt az álláspontunkat, hogy az ügy halasztást nem tűr, arra való tekintettel, hogy haladnak az uniós csatlakozási tárgyalások és úgy ítéljük meg, hogy a Székely Nemzeti Tanács ennek a közakaratnak a megerôsítését mihamarabb le kell tegye az Európai Unió asztalára. A demokratikus eszközök sorában ez a következô: lehetôséget kell adni Székelyföld lakosságának, hogy véleményt nyilvánítson: óhajtja-e létrehozni a Székelyföld Területi-Közigazgatási Autonóm Régiót és ezzel az akarattal befolyásolni a további tárgyalások menetét. Az elnök úr tulajdonképpen nem mondott újat, támogatásáról biztosított, de a kis lépések politikáját alkalmazva további tárgyalásokat ajánlott.
Borsos Géza elmondta, elég volt az idôhúzásból, nem lehet tovább halogatni az ügyet. Ezzel magyarázható az is, hogy szeptember 20-át nevezték meg határidôként, amíg döntést kell hozzanak a megye vezetôi, kiírják-e a népszavazást. Kovászna megyében is hasonló a helyzet, Maros megyében viszont nem csak a megyei tanács asztalára került e kérés, hanem minden, többségében magyarlakta önkormányzat elé is.
B. K.
Mese, mese mátka...
Egy hétig a mese világában lehetnek azok a gyerekek, kisiskolások, akik felfigyeltek a Városi könyvtár felhívására. A gyerekkönyvtár két munkatársa Kovács Klára és Szakács Rita második alkalommal szervezték meg a Mese, mese mátka... című mesés foglalkozást. Minden napra (augusztus 23–27. között) gazdag programot állítottak össze, meseolvasás, a mese tartalmának megbeszélése, kérdések, a mese rajzolása, papírtűrögetés, kastély készítése kartondoboz és lakkpapír segítségével, a mese eljátszása, bábozás, közös játékok az udvaron. Grimm és Benedek Elek mesék vannak „feldolgozás alatt”. Ottjártunkkor a gyerekek vidáman építették a kastélyt, és Az égig érô paszuly is már vidáman zöldelt a nagy rajzlapokon. A gyerekek nagy része aktív könyvtár- látogató, de volt olyan kislány is, aki csak most megy elsô osztályba, de máris jó barátai a könyvek.
Hogy, hogy érzik magukat a gyerekek? – addig jövünk amíg tart! Ó, de csak egy heeeteees! – mondták kórusban a résztvevôk.
És, hogy még jobb kedvvel térjenek be a gyerekek a mese, olvasás világába, a tervek szerint az egyhetes mesés foglalkozás munkáit, alkotásait kiállítják a könyvtárban.
B. T. I.
Hogy jól érerzze magát ITTHON
Unatkozol? című felhívásal fordult az Ifitéka a Gyergyói-medence fiataljaihoz, hogy segítségükkel, ötleteikkel vállaljanak részt az elsô Gyergyói Ifjúsági Napok megszervezésében. Az Ifitékába várják az önkéntes fiatalokat egy teára, ahol elbeszélgethetnek a szeptember 24–26. között megrendezésre kerülô mozgalmas ifjúsági napokról. E születôben lévô rendezvényrôl Nagy Zoltánnal beszélgettünk.
– Mivel az Ifitékába nagyon sok fiatal jár be és beszélgetünk, egyik nap Magyari Levente kolozsvári egyetemista látogatott meg minket, és elmondta, hogy jó lenne itt is megszervezni az ifjúsági napokat. Egy hosszú beszélgetés lett belôle, és megfogalmazódott, hogy minimum egy tizenöt fôs csapatot próbálunk meg összehozni és belevágunk a szervezésbe. Természetesen önkéntes fiatalokat vártunk. Kedden este ültünk össze és meglepetésünkre harminc fiatal jött el. És tenni akarnak ebben a városban, a fiatalokért. Eldöntetett: lesznek Gyergyói Ifjúsági Napok szeptember utolsó hétvégéjén. Egyelôre négy csapat dolgozik: programszervezés, technikai rész (helyszínek), marketing és pénzügyi csoport. A tervezett programban szerpelnek: csapatvetélkedôk, számháború, számítógépes-játékok, barkácsvetélkedô, filmmaraton, furcsa dolgok kiállítása, Gyergyó-medencei ifjú képzôművészek alkotásainak kiállítása, irodalmi estek, tábortűz, koncert, „Lecsó”-buli, City tour, sportvetélkedôk, kultúrmaraton.
A Gyergyói Ifjúsági Napok kizárólag fiataloknak szól, a medence fiataljainak, várják az ifjak jelentkezését, ötleteiket, a vetélkedôkre a benevezôket, és nem utolsósorban azokat, akik az elsô Gyergyói Ifjúsági Napokat támogatni szeretnék.
B. T. I.
Csoportmunka a Csiky-kertben
Augusztus 24-én kezdôdött a Csiky-kertben az a szabadegyetem, amelyet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és a Bihar Megyei Középiskolás Egyesületek Tanácsa szervezett a leendô IX., X és XI. osztályosoknak. 1994-ben volt az elsô tábor, arra Magyarországról jöttek elôadók, azóta kialakult egy hazai elôadócsoport. Idén a szervezôk hatvan diákra illetve húsz elôadóra számítottak. Amint Köllô Dávid csoportvezetô és elôadó elmondotta, szerdán már negyven diák a táborban volt, érkeztek Temesvárról, Aradról, Nagybányáról, Csíkszeredából, Szentgyörgyrôl, Nagyváradról… És attól függetlenül, hogy néhány nagyon várt elôadó nem tud eleget tenni a meghívásnak, van tennivaló, és érdekes elôadások lesznek. Többek között a szervezetek működésérôl, pályázásról hallhatnak a diákok, folyamatosan tanulják a csoportmunka, csoportos együttműködés csinját-binját, konfliktuskezelést… Amint Köllô Dávid elmodta, értékelése szerint legfontosabb e táborban a csoportmunka, ahol megtanulhatnak a diákok csoportokban dolgozni. De lesz szabadidôs este is, ahol beszélgetnek majd a táborozók. Majd záróakkordként tábori színpad szerepel a programban, ahol a csoportok elôadják, mi tetszett nekik a táborban, mi az, ami maradandó a számukra.
K-T. Gy.
Eszterünk
Nô a fogam, tudok állni
Gyorsan nônek a fogaim, a legjobban egy kiskanállal tudok játszani, persze gondolhatjátok, hogy a játék az abból áll: kocogtatom a fogaimat. Már sétálni sem vihetnek a kanalam nélkül, mert nagyon nyűgös leszek. Felfedeztem, mennyire örülnek anyuék, amikor kérdik, hol a kutya és én odafordulok a hűtôszekrényre ragasztott kép irányába, s mindezt megfejelem egy babamondattal. Isteni játék. Újabban nagyon hempergôs kedvemben vagyok. Amúgy éjszaka is azt teszem, amikor melegem van, hogy kihempergôzöm a takaró alól, mintsem lerúgnám magamról. És úgy alszom, mint a nagyok: egyik karom a fejem alatt, másikkal takarom a szemem. Nappal a padlóra terített pléd a kedvenc helyem, ott aztán lehet ülni, mozgolódni. Addig nyüglôdöm, míg haladok hátrafelé vagy oldalra. A mászást nem fedeztem fel, azt hiszem nem is akarok mászni, mert már nagy vagyok és segítséggel fel tudok állni, s az sokkal érdekesebb. Remeg a lábacskám, de nagyszerű álldigállni mondjuk az ágy mellett és közben játszani. S ahogy növekedek, és egyre több mindent akarok megtapasztalni, nemegyszer mérgelôdöm is. Ezt úgy adom a felnôttek tudtára, hogy vakarom a fülem és azt mondom sűrűn: bübübü… De gondolhatjátok, elôre nem értették, mi a bajom, s el is vittek a rendelôbe, s amikor kiderült, semmi bajom, rájöttek: Eszter mérgelôdik, ennyi az egész.
Tanácsülés
Szerdán tartotta rendes havi tanácsülését Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város önkormányzata, ahol többek között az alábbiakról is szó esett:
* Parászka Géza a Gyergyói Nyári Napok kapcsán napirend elôtti felszólalásában megjegyezte: sejtelmes körülmények között nem tanácsos ilyen rendezvényt szervezni. A silány rendezvényrôl nem csak a kivilágítás hiányzott.
* Kiderült, nem olyan könnyű plusz területhez juttatni a Margaréta utca lakóit. Egy hibás mérés lehetôvé teszi ugyan ezt, de a valóság nem. Egy megoldás mutatkozik, az út visszaminôsítése, tizenkét méteres átmérô helyett csak kilenc méteres lesz, hogy az ottlakók terü-letet vásárolhassanak. A mérések – a polgármester ígérete szerint – már a tanácsülést követô napon megtörténnek.
* Részt vesz a helyi tanács a SAMTID programban – errôl és nem többrôl, nem a részletekrôl döntöttek a városatyák.
A hozzászólásokban bôvelkedô Különfélék és interpellációk alatt megegyeztek, hogy kedden a Gyilkostóhoz utazik a testület, a helyszínen mérni fel a megoldandó problémákat, majd hamarosan sort kerítenek arra is, hogy a kultúra helyzetét tisztázzák.
Árkosítják a Tölgyfa utcát
„A Gödrös utca lakói kérésének tettünk eleget azzal, hogy áttereljük a patakot a Tölgyfa utcába, ahol kétszáz méter után a Békénybe ömlik” – magyarázza a polgármester a Tölgyfa utcai munkálatokat, ahol a hivatal gépe mélyítette a sáncokat.
A Tölgyfa utcaiak viszont nem nézik jó szemmel a ténykedést. Elôször is az a fájdalmuk, hogy nekik senki nem szólt, másodszor, hogy csak a hidak közti sáncokat ássák úgy, ahogy, az átereszeknél, hidaknál dugás keletkezik, torlódik a víz, a kikotort földet pedig napokra ottfelejtették az úttesten, s különben is az a patak, amióta az eszüket tudják a párhuzamos utcában folyt. Egyesek úgy vélik, hogy ezen intézkedéssel a város megmentette ugyan a Gödrös utcaiakat a tavaszi áradásoktól, de megnyomorította ôket.
Pap József állítja: a kimélyített sáncok medre biztosítja, hogy tavasszal se szaladjon ki medrébôl a patak, nem lesz árvízveszély, nem kell félteni a kerítéseket, udvarokat, s cáfolta azt az állítást, hogy az ottlakók saját pénzükön „egyenhídakat” kellene készíttessenek házaik elé.
Új szolgáltatás a Könyvtárban
Elektronikus katalógusban is kereshetnek ettôl a hónaptól a könyvtárlátogatók. Az olvasóteremben elhelyezett számítógépen nem csak a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár katalógusa tekinthetô meg, hanem azt is megtudhatja az érdeklôdô, hogy milyen könyveket találhat meg Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtárakban, illetve a Kézdivásárhelyi Városi Könyvtárban. Az új számítógép segítségével lehetôvé vált az is, hogy az érdeklôdô a könyvtár állományában lévô CD-ROM-okon található információk birtokába jusson.
A Pro Libris egyesület a tavaly novemberben kezdeményezett gyűjtést abból a célból, hogy a könyvtár részére CD-lejátszót vásárolhassunk. Végül egy olcsóbb megoldást választottunk: az augusztusig összegyűjtött pénz (592 000 lej) segítségével hangkártyát és fejhallgatót vettünk, így alkalmassá tettük a könyvtár új számítógépét arra, hogy audio és multimédiás CD-ket is használhassanak az érdeklôdôk.
A Városi Könyvtár nevében köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik adományukkal segítették a kezdeményezést:
András Mária, Antal János, Bajna György, Czimbalmos Mária, Csató Bíborka, Csibi László, Egyed István, Jakab Dezsô, Jipa András, Kiss Emil, Lemhényi Pál, Madaras Ottilia, Martiniuc Éva, Máthé Gyöngyi, Molnár Margit, Molnár Sándor, Porzsolt Erzsébet, Potyó Ildikó, Sandor Stela és mások, akik névtelenül adakoztak.
Bákai Magdolna igazgató
Gyergyói Nyári Napok
Az idei nyári napokat augusztus 20–22. között szervezték meg. Szent István napján, pénteken délután a művelôdési ház elôtti téren a Tekerôpataki Fúvószenekar nyitotta meg a háromnapos rendezvényt. Volt térzene és este táncház, kevés érdeklôdôvel. Szombat délután Játszóházzal, és a korábban Szent István Öröksége jegyében meghirdetett rajzverseny kiértékelésével folytatódott a rendezvény. Az elsô díjat Tamás Máriának ítélték, és különdíjban részesült a hatéves Kercsó Anna. A történelmi ismeretek vetélkedôjének nyertesei, mely szintén Szent István Öröksége jegyében volt meghirdetve, elsô Csata Orsolya, második Takács Szilveszter és harmadik Kovács Adél. A délután folyamán került sor a fôzôversenyre, melyre három csapat nevezett be. Az Euro Max és Művelôdési Központ csapata erdei levest fôzött a fakanálforgatók Bakos Izabella és Burján Irén voltak. A Plus Tours Négyes Motel csapata erdei levest és minestronet fôztek, a fôszakács Czirják Ildikó volt. A könyvtár, múzeum és színház együtt fôzött, a csapat tagjai Bákai Magdolna keze alá dolgoztak. Török Zoltán, az öttagú zsűri elnöke ismertette a verseny eredményét, miszerint a kultúrát képviselô, közel tíztagú csapat lett az elsô, kik az olaszos zöldséglevest olaszosan paradicsommal is ízesítették. Második a Plus Tours csapata, ôk az erdei levest csiperkével, rókagombával és kaporral készítették; a harmadik díjat az Euro Max – Művelôdési Központ csapata kapta, erdei levesüket hiribbel és tárkonnyal tálalták. Azt is megtudtuk, a zsűri öt szempont szerint pontozott: íz, tálalás, tűzhely, munkapad és csapatszellem – hangulat. A Harmónia Alapítvány táncoktatásába beleesett az esô, a Step Dances fellépôk most is megmutatták, bármikor készek színpadra állni, úgyanúgy mint a kiszenészek, Máyer Róbert tanítványai. Bemutatkozott a Fashion Dance csapata. Hat órától a Tarisznyás Márton Múzeum adott otthont a kortárs nagybányai magyar képzôművészek tárlatának, közreműködtek: Barabás Árpád, Boros Mária, Tamás Boglár színművészek. A vándorkiállítás utolsó állomása volt Gyergyószentmiklós, harminc alkotást tekinthet-tek meg az érdeklôdôk. A művelôdési ház elôtt felállított színpadon dr. Garda Dezsô Szent István Királyról, a keresztény magyarságunk létrejöttérôl beszélt, kihangsúlyozva, csakis Szent István Király példáját követve tudjuk ezt a földet magyarnak megtartani. Volt régizene-koncert, és az est hátralevô részében szabadtéri diszkó is. A vasárnapra meghirdetett Jöjjön velünk! – túra érdeklôdô, túrázó hiányában elmaradt. A sportrendezvények részben meg voltak tartva. Este a Full Screen együttes fellépése elôtt megtudhattuk, a támogatóknak kiírt versenyen az elsô az Apicom Kft. lett, így Baricz Dezsô alkotást vehet át a cégvezetô. Pap József polgármester pedig elmondotta: valamilyen szórakozást nyújtottunk, jövôre még jobban megszervezzük a nyári napokat.
B. T. I.
Ôszbe hajló nyári napok
Idén valósággal ránktört a Gyergyói Nyári Napok így, az ôsz elsô napjain. Pénteken délután indult a művelôdési ház elôtt a rendezvénysorozat. Míg a Tekerôpataki Fúvószenekar a színpadon lelkesen fújta, addig a város lakossága távol maradt a megnyitótól. Az éppen arra járók megálltak egy perce, tudomásul vették, de alig volt ki tapsoljon nekik. Eközben lezárták a forgalmat, a sörsátrakat is próbálták felhúzni, csakhogy közbe festették az utat is. Szerencsés egybeesés! A vetélkedôkön való részvétel is kívánnivalót hagy maga után, hogy hányan vettek részt a történelmi vetélkedôn, tippeljenek. Hárman. A rajzversenyen? Voltak lelkes gyerekek... vagy heten. A Tarisznyás Márton Múzeumban a nem mindennapi kiállításon nemhogy a város vezetôsége képviseltesse magát, a város lakói is távol maradtak, egy-két kivétellel. Külföldi érdeklôdô viszont meglepôen sok volt. A fôzôversenyen nem volt tolongás a bográcshely foglalása körül, erdei levest és minestronet jelöltek meg a szervezôk, ezt fôzték a bátor résztvevôk, s itt sem kellett negyedik díjat osztani. Elsô hallásra egy picit furcsa volt az olaszos étel itt a pityóka hazájában, de végülis a kultúra lefôzte a profikat, döntött a zsűri, a múzeum-színház-könyvtár csapat megnyerte a versenyt. És a Jöjjön velünk! túrára a túravezetô volt az egyetlen „jelentkezô”. A program szerint egész napot kitöltô nemzetközi gyerek-jégkorongbajnokságra sem kellett belépôt váltani(...) A város lakói távol maradtak a rendezvényektôl. Vajon miért? Estére viszont a művelôdési ház elôtti téren sörsátrak álltak, na ott volt érdeklôdô, de miután megihatta mindenki a saját söradagját és netán illemhelyet keresett, kereshetett... És felsôbb utasításra éjfél elôtt megállt a zene, az együttes tagjai összepakoltak. A fiatalok még tomboltak volna, és sör is volt még bôven... Egy vállalkozó kijelentette: Ha nincs program, nincs buli! Lehet, hogy igaza van. Mindenesetre elteltek a nyári-ôszi napok.
Lejártak. Lejárattak?
B. T. I.
Elmagyarázták a Figura-nyarat
„A Figura nem melléállását hangsúlyozta ki a Gyergyói Nyári Napok megszervezése alkalmával, hiszen ahelyett, hogy egy elôadással egészítették volna ki a rendezvénysorozatot, elszerzôdtek Máréfalvára” – hangoztatta Pap József polgármester kedd reggeli sajtótájékoztatóján, aki úgy vélte, „mindezt nem lehet elhallgatni, hiszen a színészek nem az államtól, hanem János bácsi adójából kapják a támogatásukat”. Hozzátette: „városunk színháza négy hónap alatt semmilyen rendezvényt nem nyújtott Gyergyónak”. Reagálva a polgármester szavaira, Szabó Tibor a Figura Stúdió Színház megbízott igazgatója sajtótájékoztatót hívott össze. A polgármesterrel való beszélgetésrôl érkezett színházigazgató beszámolt arról, hogy sikerült egy asztal mellett elbeszélgetni a város elsô emberével. A Gyergyói Nyári Napokon való távolmaradásuk okát egy több hónappal ezelôtt megtervezett és beütemezett fellépéssel magyarázta, melyet nem rúghattak fel egy hirtelen támadt ötletbôl fakadó tevékenységért.
– Tisztáztuk a polgármesterrel, aki megértette, ahhoz, hogy sikeres legyen egy Gyergyói Nyári Napoknak nevezett rendezvénysorozat, több hónapos elôkészítô munka szükségeltetik, nem beszélve arról, hogy ez kizárólag a művelôdési központ éves programjába szerepelt, s amelyrôl a művelôdési központ igazgatója, Borzási Mária elfelejtett tájékoztatni minket.
Ami a színház négy hónapos tevékenységét illeti Szabó Tibornak sikerült azt méltóképpen, dokumentumokkal alátámasztani. Az elmúlt négy hónapban a Figurának két bemutatója volt, négy fesztiválon vettek részt, melyekrôl két fesztiváldíjjal tértek vissza, alkalmaztak négy frissen végzett diplomás színészt, valamint a Figura húszéves évforduló ünnepségét szervezték, a múlt héten pedig elkezdték próbálni Csehov Lakodalom című elôadását.
– Sikerült megegyeznünk a polgármesterrel, hogy folyamatosan egyeztetünk majd a város mű-velôdési életét, valamint a Figura jövôjét illetôen – mondotta a színházigazgató. Sokan felteszik a kérdést, megéri-e egy kisvárosban egy akkora terhet vállalni, mint egy színház. Az igazgató elmondása szerint, ezen kérdésben polgármesterünk úgy vélekedik, hogy pontosan azért, mert egy ilyen kisváros erôfeszítések árán is hosszú évekig fenn tudott tartani egy ilyen színházat, büszkének kell lennünk, és mint mondotta, a továbbiakban ebben a szellemben viszonyul majd a Figurához.
Ha hihetünk az igazgató szavainak, márpedig mért ne hinnénk, akkor polgármesterünknek sikerült válaszokat találni kérdéseire. Az egy asztalhoz ülés megtörtént, a felek kiegyeztek. Hogy ez az együttműködés kezdete vagy csak színjáték tanúi voltunk, az évad vége elôtt kiderül.
G.G.
Még meddig tart az a költséges igénytelenség???
A közösségi létforma fontosságát, kapcsolatrendszerét a fejlôdési lánc egészen primitív élôlényei is felismerték. Nem csoda, ha szükségét az ember is felmérte, s néhány évezrede csiszolja, alakítja. Valamikor a közösségi élet kívánalmai a személyi szabadságot eléggé szűkre szabták, a közösségi szempontok javára, de mára ez más paraméterek szerint fejti ki érvényességét.
Gyergyóban is vannak olyan ünnepek, amikor a medence apraja-nagyja lélekben és külsôségekben egyaránt részt kíván venni valamilyen közös élményben. Elég, ha a legjelentôsebbekre utalok a karácsony, a húsvét hagyományos személyi és közösségi élményeire. Az említettek azért maradtak máig tradíciós értékeikben pótolhatatlanok, mert közösségi igény termelte ki és tartotta meg ôket, nem holmi viszketegségbe burkolt érvényesülési vágy. A másik jellemzôjük, hogy közösségi és egyéni gyakorlatuk nincs senki terhére. Az egyén teljes jogú szabadsággal dönti el, hogy mennyire legyen részese az ünneplésnek.
Hitünk és történelmünk sok olyan jeles naphoz kötött eseményt ölel fel, amihez nagyobbnál-nagyobb ünnepléseket csatolhatna az utókor, és mégsem teszi. Legalábbis látszólag nem. Vajon miért? Talán túlságosan divergens értékrend köré csoportosulnak hétköznapjaink, s a hajdani egységességben domináns értékítélet fölé egy ellehetetlenült világ álcsillogásai emelkedtek. Talán mert valóban kiemelkedô ünnepi alkalommá, csak egy valóban kiemelkedô személyiség tehet egy eseményt. Az is lehet, hogy ma már az emberek igényt formálnak arra is, hogy kikkel ünnepeljenek. Akárki nem szervezhet ünneplést, nem zavarhatja a csendet, még akkor sem, ha a rendôrség ezt engedélyével megerôsíti. Keresgélhetjük az okokat, de tény, hogy a beteges tenni akarás, merô és meddô elhatározásaiból csak kiszámíthatatlan kimenetelű, silány végeredményű téblábolás születhet. Lásd a helyi művelôdési ház megannyi tökölôdéseit betetézô Gyergyói Nyári Napokat. A város különbözô érdeklôdésű és igényszintű dolgozó emberei a szombati és vasárnapi pihenôjükkel adóztak újra azért, hogy egy önteltségtôl elborult elme, háromnapos megvalósítást könyveljen el, kultúr-karrierjében és pályázati elszámolásainak rideg lapjain.
Nagy tévedés azt hinni, hogy a nagy sikerhez, nagy csindaratta is kell. Mindenek elôtt egy ilyen nívótlan, hangerôben kulmináló, zagyvaságot nem csak érzéketlenség augusztus 20-ához kötni, hanem Szent István-gyalázás is egyben. Ezen a pénzen többek közt el lehetett volna hívni egy Szent István-témában vagy a Szent Korona-vitában illetékes szakembert vagy éppen szakembereket, s elôadásra kérni fel ôket. Ehhez pedig megkeresni az érdeklôdôket bár medencei szinten. A zárt helyiségben szervezett elôadások közt pihentetô élmény lett volna, archaikus Szent István- dalokat hallgatni és így tovább. Egy ilyen természetű kínálat méltó augusztus 20-hoz, s ott dr. Garda sem bibliai képet produkált volna, szórván a sárba az igazgyöngyöket.
Minden elismerésem a modern és klasszikus táncok ifjú művelôié és oktatóié, bár fáradságos munkájuk eredményét szívesebben látnánk benti színpadon, egy más alkalommal. Igaz, valós értékeikrôl alig esett szó, inkább az volt közlésre érdemesített, többször is, hogy hol próbálnak, mintha az említett helyszín emelhet valamit is a színvonalon.
A rendezvény minôsítésérôl kár tovább csépelni a szót.
Ellenben mindazok nevében, akik bensôséges ünneplésekben kívánunk emlékezni, utána pedig jogos igény alapján szeretnénk pihenni, tisztelettel kérem a fôszervezô Igazgatónôt, hogy következôleg, a halláskárosultak kiszolgálására emlékeztetô, fülsüketítô extázisban megnyilvánuló, éjszakába nyúló, felhajtásait kizárólag a vele hasonszôrűekkel, a lakóteleptôl tisztes távolságba rendezze. Ott aztán bizonygathatja, hogy ünnepel a város, mert számunkra ez ugyanúgy atavizmus, mint degeneráció, csak éppen ünneplés nem.
Üdvös lenne, ha a Város Atyák is nyilatkoznának, nem csak errôl az esetrôl, a művelôdési ház jövôjérôl. Ha netán élvezték és elragadásukat fejezik ki az effajta augusztus 20-ak iránt, saját bizonyítványukat állítják ki, végtére joguk van hozzá. Arra a kérdésre ellenben, hogy a város nyugalmára ily módon fittyet hányó, művelôdési ház igazgatónôjének, az effajta teljesítmények árán kijár-e egy tisztességes fizetés az Önkormányzattól, és ugyanezért a munkáért egy másik, jóval tekintélyesebb, az Országos Szakszervezetektôl, már nemcsak közérdekű de kötelességszerű is a válasz. Nem kívánok ezennel szólni az idegen nyelv, marketing, nagybôgôs, aerobic, bútorfestô, újságíró és kitudja még milyen túlképzettségeiért (ahogyan a kolozsváriak gúnyolják) járó javadalmazásokról.
Nagyon remélem, hogy minekutána a város múzeuma, könyvtára méltó szakembereit megtalálta, a művelôdési háznak sincs már sok hátra, s ehhez nem kell újra egy nyugdíjba menetelt kivárni. Mert ha igen, generációk fognak világgá menni úgy, hogy fogalmuk sem lesz arról, hogy mit is fed a kultúra fogalma Gyergyóban.
Kisné Portik Irén
Tisztelt György Alfréd testvér!
Olvastam a Kisújságban a Döbbenet c. cikket, mely az Ön esetét tárgyalja azzal a bizonyos ortodox pappal. Engedje meg, hogy bemutatkozzam: Török Zoltánnak hívnak, mondhatom tôsgyökeres gyergyószentmiklósi vagyok, mesterségem szerint közgazdász-számítástechnikus. A nyári szezonok idején egy környezetvédelmi jellegű cégnek vagyok az ügyvezetôje és a Gyilkos-tó közvetlen környezetében tevékenykedünk. Annak ellenére, hogy a leírt eset úgymond jogilag nem a mi hatáskörünk, nagyon sajnálom az esetet. A nyár folyamán nagyon sok ortodox szerzetesi ruhába öltözött egyén, kezében feliratos táblával megfordul a tónál, néha még civilek is, fôleg asszonyok. Ami az én hatáskörömben benne van az az, hogy a part mentén nem tűrök meg egyetlen kéregetôt vagy alkalmi árust sem és a város kinevezett felelôséhez irányítom ôket. Olyan eset is volt, amikor a kéregetôk összevesztek a „vadászterületekért”. Minden esetre, senkinek sincs joga, fôleg úgymond egyházi személynek így eljárni, és fôleg államhatalmi intézményekre hivatkozni. Mivel nincs közvetlen kapcsolatom az ortodox kolostor lakóival, azt sem tartom kizártnak, hogy valóban a konkurenciát – mármint kéregetés szempontjából – akarják kizárni. Említi, hogy esôs idô volt. Olyankor a csónakázás szünetel és a mi csapatunk a Csónakházban tartózkodik, ezért valószínűleg, nem lehettünk szemtanúi az eseménynek. Ilyen esetben, és ez bárkire érvényes, ott a helyszínen és abban a pillanatban kell eljárni, hiteles személyhez fordulva. Jó lenne, ha személyleírást kaphatnék az illetôrôl, hogy meggyôzôdhessem arról, szélhámosról vagy valamelyik szerzetesrôl van szó. A nyár folyamán számtalan esetben láttunk vendégül egyházi személyeket, katolikusokat és protestánsokat egyaránt, ugyanakkor, amikor gyergyói embert látok a parton, abban az esetben, ha ismerem, föltétlenül megszólítom és elbeszélgetek vele. Kérem, ha még egyszer Ön, vagy valamelyik ismerôse errefelé jár, akkor nyugodtan keressenek meg engem, mert nem szeretném, ha a leírt esetbôl általános következményeket vonna le bárki is. A Gyilkostó Gyergyószentmiklós megye jogú város része, és az is marad!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Tisztelettel, Török Zoltán
Társak nélkül üres az élet
Tíz éve már, hogy a hatvanévesek számára Ditróban nem szerveztek kortárstalálkozót.
Hogy miért? Talán anyagi, talán egészségi okokból. (Az ötvenen felüli évek egyik szempontból sem bôkezűek).
Az idén mégis akadtak ketten (Madaras Albert és Fülöp Béla), akik vállalták, hogy megbirkóznak a szervezés hálátlan feladatával. Hogy a találkozó hangulata ünnepélyesebb legyen, ennek idôpontját augusztus 21-re tették. Azt szerették volna, ha a Szent István-i örökség valamilyen módon folytatódna ebben az ünnepségben. A másik (sokkal gyakorlatiasabb) céljuk az volt, hogy a hatvanéves ünnepeltek igényeinek megfelelôen egyszerűbbé és gazdaságosabbá tegyék az eseményt. Így a rendezvény a lakodalmi méretű lagzi helyett szerényebb „eszem-iszommal” és jó hangulatban fejezôdött be.
A szervezô-tevékenység az idôpont közeledtével egyre jobban felerôsödött: az utolsó két hétben a helyi kábeltévé mindennap folyamatosan emlékeztetett az eseményre. A résztvevôk számát mégse lehetett pontosan megtudni a találkozó napjáig.
Meg kell említenünk, hogy abban a nevezetes negyvennégyes évben Orotván és Ditróban 210 újszülött szaporította a község lakosságát. Ebbôl az ötvenévesek találkozóján 80 személy jelent meg, most mindössze 33. A jelentkezôk alacsony számát nem lehet azzal indokolni, hogy augusztus 21-én jó szénaszárító idô volt.
Az ünnepeltek viszont mind ditróiak voltak, tehát egymást jól ismerik, úgyhogy egyéni beszámolóval az idôt nem kellett tölteni. Madaras Albert szeretettel és likôrrel köszöntötte kortársait, a két legidôsebbet pedig a koszorúval a sor elejére állította, és a menetet elindította a temetô felé, hogy megemlékezzenek arról a tíz gyermekkori pajtásukról, akik már semmilyen találkozón nem vehetnek részt.
A Művelôdési Otthon elôtt – Bíró Andrásék jóvoltából – részleteket lehetett hallani az István, a király c. rockoperából (is). (A zenés köszöntô a temetôbôl való visszatéréskor megismétlôdött.)
A temetôben lezajlott megemlékezô szertartást és a késôbb következô misét Szilágyi Lôrinc plébános tartotta, aki 1984–1995 között Ditróban végezte papi szolgálatát. Ennek az évjáratnak az ötvenéves találkozóját maga a plébános úr szervezte (mint kortárs), és most megtisztelve érezte magát, hogy a ditróiak Kilyénfalván is felkeresték, hogy a rendezvény szertartásait elvégezze. Beszédébe belefoglalta azokat a gondolatokat, amelyeket Szent István király az Intelmekben Imre hercegnek hátrahagyott.
A mise léleknemesítô, ünnepi hangulatát tovább fokozta az a virágesô, amellyel az ünnepelteket a rokonok, barátok, kedves ismerôsök elárasztották a templom kijáratánál. A plébános úr is megtalálta helyét kortárs-hívei között a fényképezôgép elôtt, amely egy igazán boldog hangulatot rögzített.
Az ünnepeltek az Idôsek Klubjában egy meghitt beszélgetésen vettek részt. Itt Ferencz Edit gondos kiszolgálása biztosította, hogy mindenki jól érezze magát. Szilágyi plébános élménybeszámolói pótolták a hiányzó műsort. (Ha vakáció van az iskolában, hiánycikk a műsor.)
Az ünnepelt kortársak azzal az érzéssel mentek haza, hogy kár lett volna errôl a rendezvényrôl hiányozni. Hiszen nemcsak a régi barátságok éledtek fel, hanem újak születtek, amelyek tartalommal, derűvel töltik meg életük további részét. Társak nélkül üres az élet.
Gergely Géza
Roma rovat
A cigány népköltészet
A cigány népköltészet nagyon gazdag és sokrétű. Mesekincsében felbecsülhetetlen információkat hordoz múltjáról, társadalmi és gazdasági helyzetérôl, a rroma társadalom hajdani szerkezetérôl, a mindenkori nem cigány környezetével való kapcsolatairól, viszonyairól. A cigány népköltészeti hagyományok verses anyaga túlnyomó részben dallammal kísért énekekbôl áll. Ezen versek jellegzetessége, hogy szakaszaiknak sorrendje nem állandó. A strófák az egyik versszakból a másikba szabadon vándorolhatnak. Az énekes elôadók gyakran rögtönöznek, a vers szövegét saját hangulatuknak, egyéniségüknek megfelelôen módosítják. Ilyenkor teljesen szabadon ültetnek át egyik versbôl a másikba, pótolva a hiányzó elfelejtett részeket. Még az sem jelent gátat, ha az adott „áttelepített” szövegrészek tartalmilag nem illeszkednek bele az elkezdett versbe. Tulajdonképpen a cigány népköltészeti témák verses anyagát az élô elôadásban minden alkalommal újraalkotják.
A cigány népköltészetben a kötlôi realizmus a folklórban is élô valóság.
Ahhoz, hogy a rroma kultúrát és irodalmat megérthessük, elengedhetetlenül szükséges az ôsi, az indiai kultúra és irodalom alapvetô ismerete. Ennek az indiai irodalomnak egyenes ági örököse az európai cigányság.
A cigány népmese
Az európai cigány mese, a mesefordulatok, a mese felépítése, szerkezete a mese gyökerei Indiáig nyúlnak vissza. Éppen ezért a cigány mesemondó a mesetörténetek elôadása, a mesemondás felépítése szempontjából utolérhetetlen Európában.
A cigány mesék fontos kelléke a kaland, amelyben a mese hoszszúságától függetlenül, kalandok láncolatában realizálódik. Szemben az európai népmesével, a meseelemek nem feltétlenül térnek vissza, a mesemotívumok pedig tetszés szerinti sorban és tetszés szerinti helyen bukkanak fel. A régi típusú cigány mesék állandó és fontos szereplôje a rossz, az ördög, a túlvilági szellemek, a kísértetek és a démonok. Ezek a meseszereplôk tulajdonképpen a halál utáni élet fôszereplôi és jelenségei. Ebben is realizálható a cigány világnézetnek az ôsi, indiai hitvilághoz való kapcsolódása.
Az európai és a cigány mesék tanulsága között lényeges a különbség: a cigány mesékben halmozottan vannak jelen a kalandos elemek, amelyek végén a fôszereplô anélkül gyôz, hogy ezért a gyôzelemért bármilyen hôstetett hajtott volna végre. Sokkal nagyobb szerepe van a furfangnak, a szellemességnek a leleménynek, mint az európai mesékben. A cigány mesékben vagy azért gyôz a mesehôs mert okos, jó ember, leleményes, vagy a csodák sorozatán át, mert a sors így rendelte. A meséket nagyon sok ijesztô démon, boszorkány, tündér és kísértet népesíti be, de ezeknek a cigány fôhôs mindig túljár az eszén.
A cigány népköltészet direkt módon nem vesz tudomást a nem cigányok (gadzsó) világáról. A gadzsó szó szinte soha nem jelenik meg a cigány népmesékben. Indirekt formában azonban állandóan ezzel foglalkozik, amikor a cigányok összetartozásának érzését helyezi elôtérbe. A népmesék gyakori nem cigány figuráit is viszonylag objektív módon szemléli, mivel a mesék tanulsága az, hogy szerencsével be lehet jutni az áhított magasabb rendű világba. (India, reinkarnáció)
Balladák
Régies, archaikus jellegűek a cigány balladák. Közülük a legkiemelkedôbb népköltészeti emlék a „Mérges kígyó balladája”. Az erdélyi és magyarországi rromák körében még ma is több változata él. Érdekes, hogy a népköltészeti alkotások mellett még számos magyar, román, bolgár ballada cigány változata vagy variánsa él a cigányság körében.
A ballada drámai szerkezete, a balladai elôadásmód minden elemét megôrizte: a párbeszédes elôadásmódot, a tömörséget és a szaggatottságot, a drámai fokozódást, a tragikus bűnhôdéseket, amely egyben a ballada erkölcsi tanulságát is magába foglalja.
Mérges kígyó balladája
Lent a víznél szép cigánylány,
mos a vízben fehér kendôt.
Jön egy fiatal cigány, szól:
– Gyere velem te szép Manci!
– Nem mehetek, ha te hívsz se,
megölne érte a bátyám.
– Kígyót fogjál, mérges kígyót,
fôzd meg annak a bátyádnak!
– Hát te szép Manci, mit fôzöl
idelent a fólyó partján?
– Két csirkét, mellé két halat,
neked fôzöm valamennyit.
Csak az elsô kanál után
a fél oldala megsárgult.
Hogy még egy kanállal evett:
– Manci, hozd ki a párnámat,
igen megszédült a fejem!
Nem adott már neki párnát:
– A tôke is jó lesz neked!
Jön megint az ifjú cigány:
– Most már hívhatsz, el is vehetsz!
– Nem veszlek el szép cigánylány,
hogy velem is azt csináld majd,
mint az édes bátyáddal!
Ahaj, Isten, mit műveltem!
Egy bátyám volt,
Jaj megöltem!
Elfogták a szép cigánylányt,
Tíz év börtönt szabtak rája.
(folytatjuk)
Kari Attila
Beszámol dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô
A 2001–2004-es idôszakban képviselôi tevékenységem az elôzô mandátumhoz kötôdô folytonosság jellemezte.
Míg 1997 és 2000. között a magán- és közbirtokossági erdôk visszaadásához szükséges törvényes keret kialakításáért küzdöttem, összegyűjtöttem az erdôk visszaadásához szükséges adatok nagy részét a levéltárból és a telekkönyvi hivatalból, addig 2001-tôl kezdôdôen fôleg az erdôk reális visszaadásáért, a gazdák érdekét szolgáló erdôgazdálkodási törvények életbe léptetéséért tevékenykedtem. A közbirtokosságok megmentéséért és az erdôk visszaadásáért számos nagygyűlésen vettem részt 2001 február–május hónapok közötti idôszakban. Ilyenek voltak 2001 februárjában és márciusában az általam szervezett tiltakozó nagygyűlések Brassóban és a Parlamentben, de közéjük tartozott a parasztpárti Vasile Lupu által szervezett Virágvasárnapi tüntetésen való részvételem is, melyrôl Barabás István újságíró a következôképpen tudósított:
„...Vasile Lupu bejelentette: Következik Garda Dezsô Hargita megyei képviselô, aki jelentôs szerepet vállalt a törvény megalkotásában és hajthatatlanul küzd az erdôt fenyegetô korrupció ellen. A tömeg tapsától kísérve lépett a mikrofonhoz Garda Dezsô, aki elmondta: „Az új elképzelés, hogy csak legfennebb tíz hektár erdôrészt adjanak vissza, ami azokat vagy azok örököseit sújtja, akiket annak idején épp azért hurcoltak kényszermunkára a Duna-csatornához és más építôtelepekre, mert ennél több erdôvel rendelkeztek. Kitért a Hargita megyei visszaélésekre is: itt némely erdészeti intézmények nemcsak, hogy akadályozták az 1-es törvény alkalmazását, hanem beperelték a közbirtokosságokat és vagyonközösségeket, amiért éltek a törvény adta lehetôséggel és tíz hektárnál többet adtak vissza az igényjogosultaknak. Kiváló erdészmérnököket menesztettek állásukból, mert birtokba helyezték a tulajdonosokat, a közbirtokosságokat. A legtöbb erdészeti hivatalnál érzékelhetô az erdészek terrorja az erdôtulajdonosok fölött, ami abban is megnyilvánul, hogy kényük-kedvük szerint mennek bélyegezni a visszaszolgáltatásra kijelölt erdôkben is, a jogos tulajdonosokat pedig megalázzák, ha tiltakoznak. Garda Dezsô azzal fejezte be felszólalását, hogy mint RMDSZ-képviselô tovább harcol az 1-es törvény alkal-mazásáért, kiáll a Paraszt Párt törekvése mellett, hogy az elkobzott javak visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz...”
A közbirtokosságok megmentéséért is számos nagygyűlésen vettem részt 2001 február–május hónapok közötti idôszakban, Parlamenti munkámban pedig a vagyonközösségek létjogosultságáért érveltem. Sôt, Ion Iliescuval is szembeszálltam, amikor az államelnôk a székely közbirtokossági erdôk feletti tulajdonjogot megkérdôjelezte. A következôkben a 2001. május 25-i beszédem mutatnám be:
Elnök úr !
Képviselô Hölgyek és Urak!
2001 májusának végén Románia elnöke, Ion Iliescu úr meglátogatta Kovászna és Hargita megyéket, hogy jobban megismerje a két megye gondjait, találkozzon azokkal az emberekkel, akik az elnökválasztás során rá szavaztak, megerôsítvén a Társadalmi Demokrácia Pártjának volt elnökét az ország legmagasabb tisztségében. Én parlamenti elfoglaltságom miatt nem tudtam megjelenni az ország elsô emberének a fogadtatásán Hargita megyében. Megdöbbenésemre azonban az ország elnöke a látogatás alkal-mával a közbirtokosságoknak viszszaadandó területek korlátozásáról beszélt, melyek az ô véleménye szerint nem képeznek tulajdonformát. A pontosság kedvéért, idézném a 2001. május 30-án az Adevărul Harghitei újságban megjelent nyilatkozatát: „A közbirtokosságok nem voltak tulajdonformák. Az erdôk állami, kincstári tulajdonban voltak, és ezek használati és nem tulajdonjogát adták át a közösségnek. Ez okozott nézeteltéréseket, és emiatt szorul a Lupu-törvény értelmezésre, hogy szüntessük meg a deformált és veszélyes viszonyulást e fontos nemzeti kincsünkhöz, az erdôkhöz illetve azok ésszerű kitermeléséhez.”
Megértem, hogy az államelnök nem szeret minket, és nem akarja, hogy a Lupu-törvény a Székelyföldön alkalmazásra kerüljön.
De ôuraságának nincs joga a román nép és a falvakban, fôleg a dombos és erdôs vidéken élô más nemzetiségiek érdekeibôl gúnyt űzni. Nem kötelezô egy elnöknek ismerni a történelmi tényeket, de ha a múltról nyilatkozik, el kellene olvassa az egyszerű emberek történelmét is nemcsak a kizsákmányoló klikkét.
Ôurasága ismereteinek kiszélesítése érdekében tudomására kell hozzam, hogy a birtok- és szabadparaszti közösségek tulajdonjogát már 700 évvel ezelôtt írásban leszögezték, idôszakosan felújítva adománylevelekkel, fôúri rendeletekkel, határozatokkal, polgári ítéletekkel, megtartva ugyanazon határok között, ugyanazokon a helyeken és elnevezésekkel. Sem a román, sem a fanarióta uralkodók nem forgácsolták szét ezen közösségeket, biztosítva ezek elidegedeníthetetlenségét, a javakat nem lehetett rendeltetéseik alól kivonni, nem lehetett elidegeníteni.
A földtulajdonosok települések szerint önálló szervezetekbe tömörültek, leszögezett jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeztek, de ugyanakkor büntethetôek is voltak.
A tulajdonközösségek folytonossága és megôrzése egy állandó történelmi fejlôdésen ment keresztül, ez óriási haladást jelentett, melynek elônyeit nem szabad szem elôl téveszteni. Az erdélyi modern közbirtokosságok a XIX. századi magyar liberális törvénykezés, konkrétabban az 1836-os és 1848-as évi földközösségeket elhatároló törvények, az 1853-as és 1854-es császári szabadalmak, 1871-ben pedig az arányosítási törvény értelmében jöttek létre. Sem a régi Regátban, sem Erdélyben nem vonták kétségbe ezt a tulajdonformát. A földközösségeket az 1923-as évi Alkotmány is elismeri, a 21/1924-es számú törvény 2. szakasza pedig szentesíti a közösségek és közbirtokosságok jogi személyiségének folytonosságát. Romániában a magántulajdonjog ilyen formáját a kommunista hatalom számolta fel 1948 nyarán és ôszén. A történelmi adatok eltorzítása nem szolgálja a román-magyar megbékélést, hanem fôleg a román nemzetiségű tulajdonosoknak árt, akik több mint egymillió hektár erdôs területet kellene visszakapjanak a Lupu-törvény 26. szakaszának értelmében, szemben a Hargita és Kovászna megyei közösségekkel, akik között románok is vannak, és akiknek 200 ezer hektár járandóságuk van.
Remélem, az elnök úr nyilatkozata csak egy meggondolatlan kijelentés volt, és a Társadalmi Demokrácia Pártja, mint szociáldemokrata párt, támogatni fogja a dombos és erdôs vidékeken lakókat, etnikai hovatartozásuktól függetlenül, akiknek érdeke az 1/2000-es számú törvény mihamarabbi alkalmazása.”
Az erdôk visszaadásáért folytatott küzdelemben 2001 elsô félévében tárgyaló társaimmal együtt (Kelemen Attila és Tamás Sándor képviselôk, illetve Pete István szenátor) hosszas tárgyalásokat folytattunk (hetente) a Társadalmi Demokrácia Pártjának a képviselôivel a Földtörvény módosításával és az erdôk visszaadásával kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak köszönhetôen sikerült hozzájárulnunk a közbirtokosságok megmentéséhez.
2001 júniusának végén, hoszszas egyeztetések eredményeképpen megszületett a 102-es számú sürgôsségi kormányrendelet. Az említett törvénymódosítás megszületésérôl és tartalmával kapcsolatban tudnunk kell, hogy a miniszterelnök s a szakminiszter szinte hetente jelentették ki, hogy sürgôsségi kormányrendelet fogja módosítani a törvényt, s mindenki várta, mikor fog hozzányúlni a kormány. Legnagyobb meglepetésünkre nem a kormánypárt, hanem a Nagy-Románia Párt nyújtott be módosító törvénytervezetet, amelyben megtaláltuk azokat az elemeket, melyeket a kormánypárt próbált a tárgyalások kezdetén érvényesíteni álláspontunkkal szemben. Az utóbbi idôben a közbirtokosságok létjogosultságát kétségbe vonó hangok is felerôsödtek, az SZDP javasolta a közbirtokossági erdôknek községi erdôkké való átalakítását, egy másik javaslattal, a két világháború közötti Ovidiu Creangă nevű álszakember tanulmányát alapul véve, azt próbálták bizonyítani, hogy a közbirtokosság nem jelent tulajdont, csak használati jogot. Tudtuk, hogy Ion Iliescu is ilyen szellemben nyilatkozott Hargita megyében... Ilyen körülmények között július közepén a tárgyalást nekünk kellett erôltetnünk a törvénymódosítás érdekében, mert a Nagy-Románia Párt törvénytervezete csak 5 hektárt akart visszaadni a közbirtokossági tagoknak. Az RMDSZ tárgyalóküldöttségében részt vett Markó Béla elnök, Verestóy Attila, Kelemen Attila, Tamás Sándor, Pete István és jómagam. Az egyeztetések során nekünk is kellett engedményeket tennünk, ilyen volt pl., hogy elfogadtuk az „általában” (de regulă) szót, ami nem tett jót a törvénynek. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos általában vissza kell, hogy kapja eredeti területét, de ha ráépült egy objektum, kutatóintézet stb., akkor a mellette lévô területet mérik ki a tulajdonosnak vagy kártérítésben részesítik. A másik dolog, amirôl le kellett mondanunk, az a tulajdonjognak tanúkkal való igazolásának lehetôsége. Ez a mi térségünket kevésbé érinti, nálunk igazoló akták nélkül senki nem igényelt vissza területet, s a prefektúra mellett működô megyei birtokigazoló bizottság is csak telekkönyvi és más bizonyító akták kíséretében fogadott el kéréseket. A tanúskodás lehetôségének kiiktatása viszont sok román anyanyelvű egyént fosztott meg a tulajdonba helyezés lehetôségétôl. Amit el tudtunk érni, az, hogy a Lupu-féle törvényben megfogalmazott erdônagyságokat megközelítô területet kapjanak vissza a tulajdonosok. Szántóföldeknél maradt az 50 hektár, magánerdôknél a 10 hektár. A közbirtokossági erdôk esetében mi a 10 hektáros átlag mellett álltunk ki, de az SZDP képviselôi ezt a pontatlan meghatározás miatt elfogadhatatlannak tartották, és jelezték, hogy örökhagyóként 25 hektárt adnának vissza a közbirtokossági tagoknak. Ezt a kormányülésen, – ahol mi nem lehettünk jelen, – lefaragták 20 hektárra. Mégis úgy gondolom, hogy ez a nagyságrend javarészt kielégítette a közbirtokossági tagok tulajdonjogi igényét.
Ugyanakkor mi a korrekció igényével léptünk fel, és kieszközöltük, hogy bekerüljön a törvénybe: a közbirtokossági erdô nem vonható össze a magánerdôvel, mert a kettô egymástól különbözô tulajdonformát jelent. Ilyen pontosítást nem szoktak tartalmazni a törvények, de Romániában, ahol mindent sajátosan értelmeznek és kijátszanak, a félreértelmezések kivédése érdekében szükség volt a 26-os cikkelyben e pontosításra, és ez az RMDSZ egyik nagy sikere. Ugyancsak a közbirtokossági erdôkre vonatkozóan egy másik pont kimondta, hogy ha a részarányok nincsenek pontosítva, akkor a közbirtokossági tulajdont egyenlô arányban kell a tagok között elosztani. Ez fôleg a Kárpátokon túli vagyonközösségekre „obşti de moşneni” és „obşti de răzeşi” vonatkozik, és megvédi a közösségeket a kijátszás lehetôségétôl. A törvény másik nagyon fontos cikkelye, hogy az egyházaknak visszaadandó területeknél nem csak az egyházközösségeknek juttat 30 hektárt, hanem azok filiáléinak is. Ez a mi egyházaink esetében fôleg a dél-erdélyi térségre vonatkoztatható, ahol javít a szórvány-katolikus filiálék anyagi helyzetén.
A sürgôsségi kormányrendelet-re tehát azért volt szükség, mert a körforgásba bekerült a PRM-s változat, amelyet a parlamenti szavazásnál támogattak volna a kormánypárt képviselôi és szenátorai. Így pedig az SZDP törvénytervezete sürgôsségi kormányrendelet formájában jelent meg, s a kormánypárti képviselôk kötelesek voltak ezt a vonalat követni. A kormányrendelet ugyanakkor föloldotta a törvény alkalmazásának korlátozását. Eddig arra hivatkozva halogatták az erdôk viszszaadását, hogy nem jó a törvény, módosítás alatt áll...
A politikai egyeztetés szövege és a kormányülésen elfogadott változat között jelentôs eltérések voltak. A kormány tagjai az egyeztetésen kívüli megfogalmazásokat tettek a 28-as cikkelyhez, éspedig azt, hogy csak azok kaphatják vissza erdôiket, akik állandó lakhellyel rendelkeznek az illetô településen. Itt nem arra térnék ki, hány Kolozsváron vagy Szatmáron élô Székelyföldrôl elszármazó személy nem kaphatná vissza közbirtokossági tulajdonát, hanem arra, hogy a Székelyföldön a közbirtokosságok erdei nem esnek egybe a települések közigazgatási területeivel. Például a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosságnak vannak Békás és Tölgyes községek területeire átnyúló erdôi, ami azt jelentené, hogy a gyegyószentmiklósiaknak állandó békási vagy tölgyesi lakhellyel kellene rendelkezniük ahhoz, hogy visz-szakapják tulajdonukat. E példa érvényes egész Székelyföldre. Gyakorlatilag 70%-ban megfosztotta volna a közbirtokossági jogutódokat a visszaigénylés lehetôségétôl. Nagyon intenzív tárgyalásokba kezdtünk mind a képviselôházban, mind pedig a szenátusban a Szociáldemokrata Párt vezetôivel, és a sikert végül a szenátusban értük el Verestóy Attila és Viorel Hrebenciuc közötti egyeztetésnek köszönhetôen.
Politikai egyeztetéseinknek köszönhetôen tehát megszületett a 102/2001-es évi sürgösségi kormányrendelet, melynek életbe léptetése megszűntette az erdôk visszaadásának az akadályoztatását azon közbirtokosságok számára, akik vállalták az állami erdészettel a szerzôdéskötést. Közéjük tartoztak a gyergyóalfalvi, gyergyócsomafalvi, gyergyószárhegyi és a gyergyóremetei vagyonközösségek.
KisAsszony
Kísért az elmúlt szerelem?
Késôn este, mielôtt éppen álomba zuhannál…
Egy zűrzavaros délutánon, mikor éppen az otthonod és a munkahelyed között rohansz…
A moziban vagy egy vendéglôben…
Megrohannak az emlékképek, gondolatok egy villanásnyira, vagy hatalmas hullámban törnek rád. Megint a szelleme kísért: az elmúlt szerelem emlékképe.
Ilyenkor az elsô, az ösztönös cselekedet a menekvés: megszökni az érzelmek elôl, vagy pedig egyszerűen nem venni tudomást róluk, letagadni létezésüket. Esetleg dühösen önmagunk iránt is, elmerülve a fájdalomban mindent és mindenkit negatív fényben látni magunk körül. Ezek azonban már a depresszió elsô jelei lehetnek: támadó mechanizmus, ekkor már csupán az tartja a lelket bennünk, hogy valahogyan túl legyünk ezen a napon is.
Minden veszteség, mely bennünket ér, fôképp, ha valaki hozzánk közel állót veszítünk el, akivel intim viszonyban is voltunk, szomorúságot, mérget, tagadást, félelmet, depressziót és bűntudatot ébreszt. Ezek adott esetben normális érzelmek. Az azonban, hogy hogyan kezeljük ôket, már meghatározhatja, mennyire könnyen léphetünk át egy hasonló eseményen.
Meg kell ismernünk érzelmeinket: tagadással csak ideiglenesen oldhatjuk meg gondjainkat, elfolytjuk és rombolóvá tesszük érzelmeinket, ahelyett hogy egészséges megoldásokat keresnénk. Ha megengeded magadnak, hogy átéld érzelmeidet, megértheted, hogy adott helyzetben ezek természetesek, normálisak. Megnyitja az utat, hogy átléphess rajtuk, és pozitív irányban haladhass tovább.
Nyugodtan fejezd ki érzelmeidet, dühödet. Természetes, hogy félelemmel nézünk szembe az ilyenkor bennünk felhalmozódó dühvel. Elveszítjük a kontrollt, felülkerekedik rajtunk ez a negatív érzés. Ezért inkább mindezt magunkba folytjuk, növekszik a belsô nyomás. Sírással, barátokkal való beszélgetéssel, írással könnyebben megszabadulhatunk ettôl a belsô feszültségtôl
Ugyancsak lényeges, hogy amikor elveszítünk valakit, ne hagyjuk magunkat leteperni a fájdalomtól, figyeljünk oda, mindennapi dolgainkra is. Elhanyagolva akár a mindennapi szükségleteinket, az alvást, étkezést, jó úton haladunk a depresszió felé. Hétvégi programokat szervezhetünk, barátokkal, hogy ne hagyjuk magunkat belesüllyedni fájdalmunkba. Így másoknak is lehetôséget adunk arra, hogy kifejezzék azt, hogy mellettünk vannak, segíteni szeretnének.
Minden, még egy kapcsolat vége is segít jobban megismerni a szerelem természetét, saját érzelmeidet. Majd minden ember megtapasztalja ezt az érzést élete során, és általában sikerül túllépni rajta: felkészülni egy újabb kapcsolatra. Felfegyverkezve a szerzett tapasztalattal, tudással talán könnyebb a következô kapcsolat nehézségeit is legyôzni, és valódi értékké tenni azt.
Széchenyi-rostélyos
Hozzávalók: 4 db 20 dkg-os marha rostélyos szelet, 15 dkg vöröshagyma, 15 dkg zöldpaprika, 15 dkg paradicsom, 50 dkg burgonya, 50 dkg sárgarépa, 1 gerezd fokhagyma, 8 dkg sertészsír, só, pirospaprika, köménymag, 4 evôkanál fôtt zöldborsó.
Elkészítése: A rostélyosokat kissé kikalapáljuk, megsózzuk, lisztbe forgatjuk és forró zsírban mindkét oldalukat elôsütjük, majd lábasba rakjuk. Az aprított vöröshagymát zsírban megfonnyasztjuk, hozzátesszük a pirospaprikát, a finomra vágott fokhagymát, a köménymagot, összekeverjük, felöntjük vízzel, felforraljuk és ráöntjük a rostélyosokra. Lassú forralással fedô alatt pároljuk. A sárgarépát és a burgonyát felkockázzuk, és félig megfôzzük. Ekkor a zöldpaprikával és a paradicsommal együtt a rostélyosokhoz adjuk és készre pároljuk. Tálaláskor zsenge zöldborsóval megszórjuk.
Párolt lecsós halszeletek
Hozzávalók: 60 dkg halfilé, 2 fej vöröshagyma, 20 dkg zöldpaprika, 15 dkg paradicsom, 1 kávéskanál erôspaprika-krém, 5 dkg sertészsír, só, ôrölt bors, pirospaprika, bazsalikom, 4 adag fôtt burgonya, 1 pohár tejföl.
Elkészítés: Ezt készíthetjük édesvízi vagy tengeri halból is. Lehet mélyhűtött a halfilénk. A kiengedés után sózzuk, ôrölt fehérborssal megszórjuk, felhasználásig letakarva félretesszük. Hagyományos módon finom, házias lecsót készítünk. Ezt bazsalikommal és az erôspaprika-krémmel tovább ízesítjük. Az elôkészített halfiléket óvatosan belefektetjük, lefedjük, és csak az edényt rázogatva készre fôzzük. Tálaláskor a lecsót tejföllel tovább gazdagítjuk, friss bazsalikomlevéllel díszítjük. Köretnek fôtt petrezselymes burgonyát adunk mellé, külön tálalva.
Egészség
A természetes immunitás hatalma
(folytatás elôzô lapszámunkból)
A természetes és az adaptív immunitás egymásra épülése, összefonódása.
A magasabb rendű szervezet számára veszélyt jelentô idegen anyagokkal, kórokozókkal elôször a veleszületett immunrendszer elemei (makrofágok, dendritikus sejtek, természetes ölôsejtek, granulociták, komplementrendszer) veszik fel a küzdelmet. Az azonnal kialakuló válasz jelentôs védelmet nyújt a szervezet számára. Ugyanekkor ezek az elemek fontos információkat továbbítanak a nagy fajlagosságot és memóriát biztosító adaptív immunrendszer számára, melynek kulcsszereplôi a T- és a B-limfociták, valamint azok termékei: az ellenanyagok és a limfokinek. A hatékony és tartós immunológiai védelmet csak e két rendszer szoros együttműködése képes biztosítani; önmagában egyik sem elegendô.
Az idegen, többnyire káros anyag felismerése alapvetôen szükséges a csak a gerinces állatokban illetve az emberben jelen lévô adaptív immunrendszer aktiválásához is, ez a folyamat azonban lényegesen különbözik az elôbb említettektôl a felismerésre kerülô anyagot és a felismerô receptorokat tekintve egyaránt.
A szerzett immunitás legfontosabb tényezôi a vér-és nyirokkeringésben valamint a különbözô perifériás nyirokszervekben (például mandulák, lép, nyirokcsomók) állandó „ôrjáratot” folytató limfociták. Ezekre a testi sejtekre az a különleges tulajdonság jellemzô, hogy a csontvelôi ôssejtbôl való fejlôdésük során a génállományuk egy része átrendezôdik, aminek eredményeként a különbözô idegen struktúrák felismerésére képes receptorok számtalan variációban jelennek meg a felszínükön. Ezek a jelfogók minden egyes sejtklón esetében különbözôek, és mivel a klónok száma 109–1011-es nagyságrendű, ez a hatalmas repertoár biztosítja azt, hogy a magasabb rendű szervezetek adaptív immunrendszere hasonló nagyságrendben képes felismerni idegen struktúrákat, az ún. antigéneket (köztük a kórokozók megfelelôen „elôkészített és tálalt” részeit – lásd késôbb). A nagyfokú fajlagosság és a finom specificitás révén immunrendszerünk képes megkülönböztetni akár egy adott molekula szerkezetén belül történô változásokat is (például a benzol-gyűrűn orto- illetve meta-helyzetben elhelyezkedô metil-csoportokat). Hangsúlyozni kell, hogy a limfociták felszínén kifejezôdô jelfogó molekulákat nem a csíravonal génjei kódolják, tehát nem öröklôdnek változatlan formában nemzedékrôl nemzedékre – ellentétben a természetes immunrendszer korábban említett felismerô molekuláival, melyek az evolúció során megôrzôdtek, nem változóak, azonos felépítésűek. A limfocita felszíni receptorok által biztosított felismerô-készlet a folyamatosan zajló génátrendezôdés eredményeként naponta újratermelôdik, újjászületik szerveztünkben (egy limfocita élete átlagosan 6–8 nap, ezért van szükség a folyamatos utánpótlásra). Ennek a szomatikus génátrendezôdési, rekombinációs mechanizmusnak a kialakulását egy – feltehetôleg véletlenszerű – folyamat tette lehetôvé. Valószínű ugyanis, hogy a gerincesek kialakulásával egyidejűleg, vagyis mintegy 400 millió évvel ezelôtt a génállományba került egy olyan genetikai elem (ún. transzpozon), amely a génátrendezôdést lehetôvé tevô molekulákat/enzimeket kódolja. Ezek az enzimek kizárólag az adaptív immunitásban szerepet játszó limfocitákban működnek, és ennek következtében csak ezekben a sejtekben történik meg az antigént felismerô receptorok génjeinek véletlenszerű rekombinációja.
A természetes és az adaptív immunrendszer összefonódása
Az ilyen felismerô struktúrával rendelkezô limfocták két fô típusa ismert: az ún. B- és a T-sejtek. Az adaptív immunválasz beindítása e sejtek, közülük is elsôsorban a T-limfociták egy csoportjának, az ún. segítô T-sejteknek az aktiválódása nélkül nem történik meg. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a természetes immunrendszer sejtjeire – mindenekelôtt az ún. hivatásos antigén-prezentáló sejtek közé tartozó dendritikus sejtekre és a makrofágokra –, amelyek képesek bemutatni az általuk felismert, majd bekebelezés után lebontott idegen anyag (kórokozó mikroba) bizonyos részeit a megfelelô fajlagosságú receptort hordozó T-sejt számára. Ezt az ún. antigén-bemutatási folyamatot követi az eredetileg csak kis számban jelenlévô fajlagos T-sejtek (tehát a korábban említett jelfogó-repertoár bizonyos egyedeinek) klonális osztódása, majd hatékony effektorsejtté való differenciálódása.
A természetes immunrendszer azonban nem csak az adaptív immunválasz beindításában játszik elengedhetetlen szerepet. Az idegen anyagok szervezetbôl való eltávolításához ugyanis nem elegendô az antigén nagy fajlagossággal történô felismerése és az adaptív immunválasz beindítása a T- illetve B-limfociták által. Ismét feltétlenül szükség van a veleszületett immunitás sejtjeire és molekuláira – köztük a makrofágokra, granulocitákra, valamint a számos enzim kaszkádáját magába foglaló ún. komplementrendszerre. Ezek azok az elemek, amelyek aktiválódásuk után a szervezetbe jutó vírusok, baktériumok, gombák és különbözô idegen anyagok illetve az ezekkel fertôzött sejtek teljes elpusztítását és eltakarítását végrehajtják. Ezek nélkül a mechanizmusok nélkül nem állhatna helyre az egészséges állapot.
(folytatjuk)
Nyárparádé
Negyedszer házasodik Elvis Presley lánya
Még csak 36 éves Lisa Marie Presley, de jelenleg a negyedik esküvôjére készül, ami az elmondása szerint egyben az utolsó is lesz. Természetesen sokan szkeptikusan fogadják az énekesnô kijelentéseit, hiszen három alkalommal már tett életre szóló hűségesküt a rock and roll királyának a lánya.
Ezúttal Michael Lockwood-nak hívják a szerencsést. A zenésszel egy közös turné során ismerkedett meg Lisa Marie, és azonnal egymásba is habarodtak. Egy amerikai magazinnak nyilatkozva az énekesnô elmondta, hogy az érzéseire hagyatkozott, amikor megkérte a kezét Lockwood. „Elmondhatatlanul szeretem ôt, és ezért egy másodpercig sem haboztam. Úgy érzem ô az a férfi, aki mellett meg akarok öregedni” – mondta az édesapjánál jóval szerényebb sikereket elérô Lisa, akit korábban Michael Jackson és Nicolas Cage is az oltár elé vezetett. A 36 éves sztár nem akar sokat várakozni a házassággal, hiszen minél elôbb szeretne gyermekeket. Ezért aztán minden valószínűség szerint még idén örök hűséget esküszik a szerelmének.
Maszturbált a színpadon
A Black Eyed Peas énekesnôje nem bírta türtôztetni magát, fellépés közben végzett önkielégítést. A Black Eyed Peas legutóbbi New York-i koncertjén Fregie, a csapat énekesnôje egyszerűen nem bírt magával. A jelenlévôk szerint egyszer csak felforrósodott a levegô a huszonkilenc éves lány körül, simogatni kezdte magát, elôször a mellét becézgette, majd a bugyijába nyúlt.
– Úgy tűnt, mintha kielégítette volna magát – mondta egy megdöbbent koncertlátogató.
Arról nem érkezett információ, hogy hányan hagyták el a termet az öngyönyör-szerzô akció miatt.
Bélyegre, magyar!
Augusztus 12-étôl bárki megrendelheti Magyarországon is, hogy arcképét vagy családi felvételét rányomtassák postai forgalomban használható, 65 forintos bélyegre. A megszemélyesített bélyeg bevezetésére a posta a III. Folkloriada rendezvénysorozat pécsi megnyitóját választotta.
A tíznapos világfesztiválra, amely a népművészet olimpiája (az elsôt 1996-ban Hollandiában, a másodikat 2000-ben Japánban rendezték), száz ország táncosai érkeztek. A megszemélyesített bélyeg két részbôl áll, egyik részén Korniss Péter suhanó néptáncosokat ábrázoló fotóját láthatjuk, a szelvényre pedig a megrendelô képét nyomtatják. A bélyegek ívben készülnek, így tíz bélyeg a legkisebb megrendelhetô mennyiség (ívenként 1600 forint).
Telefontéma
J. D. Turner amerikai lelkipásztort valószínűleg már az ôrületbe kergették Alica Keys rajongói. A fanatikusok ugyanis elôszeretettel felhívják azt a telefonszámot, ami az énekesnô Diary című számában szerepel, azt remélik ugyanis, hogy maga a sztár veszi majd fel a kagylót. Csakhogy ez nem így van, Alicia egy fiktív számot írt a szövegbe, ami – mint késôbb kiderült – mégsem fiktív, hanem egy lelkipásztornál csörög.
– Húsz-huszonöt hívást kapok naponta – mondta Turner. – Néha hajnali fél ötkor telefonálnak, és Aliciával akarnak beszélni.
A szöveg így hangzik: „ha félsz valamitôl, hívd a 489-4608-at, és én ott leszek...”.
Ufókkal tárgyalunk húsz éven belül?
Amikor lemegy a nap, háromezer csillag válik láthatóvá. Ilyenkor sokan kérdezik maguktól, vajon van-e élet ezek valamelyikén. Az amerikai Seti nevű ufókutató intézet munkatársainak meggyôzôdése szerint igen, mégpedig nem is kevés.
– A tejutat alkotó bolygókon közel 10 ezer civilizáció létezik – jelentette ki Seth Shostak ufószakértô, a kaliforniai Seti intézet vezetôje, akinek még arról is határozott elképzelése van, hogyan is néznek ki ezek a lények.
– A földönkívüliek nem kisebbek, mint egy kutya, és nem nagyobbak, mint egy elefánt. A földön élô állatok közül sincs egyiknek sem 200 lába, csak mert nagyobb az agytérfogata. Miért lennének mások az ufók? Ôk is csak olyan élôlényekre hasonlíthatnak, amelyek már ismerôsnek tűnnek.
Nem kell attól félnünk, hogy egy porszívó vagy táskarádió alakú idegen jön szembe velünk – magyarázta el nézeteit a kutató.
A Seti intézetnek már arra is megvan az ötlete, miként veszik fel a kapcsolatot az idegenekkel, akikkel szerintük húsz év múlva már napi kapcsolatban leszünk. A tervek szerint egy hatalmas adórendszerrel a legnagyobb internetes keresô, a Google komplett adatállományát fellônék az űrbe, így az ufók könnyen tájékozódhatnának a Földrôl.
Botrányos biológiaóra
Rio de Janeiro Campo Grande nevű iskolájában az egyik tanár felettébb különös módon próbálta megértetni tanítványiaval a spermiumok viselkedését. Három 15 éves tanítványát ugyanis arra utasította, hogy végezzenek önkielégítést a mikroszkópos vizsgálathoz szükséges spermiumok megszerzése végett.
A botrányos biológiaóráról a tanítványok számoltak be otthon, mire a felháborodott szülôk a rendôrséghez fordultak. A kiérkezô rendôr elmondása szerint mindenkibôl elképedést váltott ki a biológiatanár meglehetôsen egyedinek mondható módszere. Az iskola többi tanára szintén elítélte a kolléga tettét.
Hat év után találtak a vadon élô gyermekre
Vadon élô kisfiút találtak szibériai erdészek az egyik elhagyatott altaji erdôben. A kisfiú ránézésre háromévesnek tűnik, de az orvosi vizsgálatok megállapították, hogy már elmúlt hétéves és hat éve élhet a vadonban. A kisfiút valószínűleg a szülei rakták ki az erdôben, ahol egy vadkutya vette védelmébe. Az Andrejnek elnevezett kisfiú nem tud beszélni, kézzel enni, csak négykézláb közlekedik, de úgy az átlagosnál jóval gyorsabban, és a megtalálóján kívül mindenkire vicsorog és morog. Az altaji rendôrség a kisfiú szülei ellen kiskorú veszélyeztetése és gondatlanságból elkövetett emberölési kísérlet címén nyomozást indított.
Sport
Nyári Olimpiai Játékok – Athén
Vasárnap befejezôdik az olimpia
A romániai küldöttség elsô aranyérmét – augusztus 17-én – az athéni olimpián Camelia Potec úszó szerezte. A romániai sportoló a 200 méteres nôi gyorsúszás döntôjében ért elsôként célba. A magyarok elsô aranyérmét Nagy Tímea párbajtôrözô szerezte. A 2000-ben is olimpiai aranyérmes Nagy Tímea az egyéni versenyben bizonyult a legjobbnak. Szintén augusztus 17-én, kedden megszületett a második román aranyérem is, mégpedig a nôi szertornászok csapatversenyének döntôjében. Hatalmas küzdelem végén az Octavian Belu és Mariana Bitang edzôk által irányított román válogatott – Daniela Sofronie, Oana Ban, Cătălina Ponor, Monica Roşu, Alexandra Eremia és Silvia Stroescu – 114, 283 ponttal megnyerte a versenyt. A nôi csapatverseny végsô rangsorában a második helyen az amerikaiak – 113, 584 ponttal – végeztek, a bronzérmeket az orosz válogatottat – 113, 235 pont – alkotó sportolók nyakába akasztották.
Egyébként a romániai küldöttség elsô érmét a férfi tornászcsapat „szállította”, hisz Japán és az Egyesült Államok mögött harmadikok lettek. Ezáltal megszületett a romániai férfi tornasport elsô olimpiai csapatérme. A bronzérmes csapat: Marian Drăgulescu, Ilie Popescu, Dan Potra, Răzvan Şelariu, Ioan Suciu és Marius Urzică. A férfi tornászcsapat vezetôedzôje: Dan Grecu.
A magyarok második aranyérmét az athéni ötkarikás játékokon koronglövésben – skeet – Igaly Diána szerezte. A négy évvel ezelôtti olimpián bronzérmes és kétszeres világbajnok sportoló Athénban végig nagyon jól versenyzett, a döntôben hibátlan teljesítménnyel – 97 koronggal – szerezte meg az aranyérmet.
A magyar sportolók közül szenzációt keltett az alig 15 éves Gyurta Dániel, aki ezüstérmet szerzett a férfi 200 méteres mellúszásban. A tinédzserkorú úszó a döntôben gyenge startot vett, olyannyira, hogy ötven méternél még az utolsó volt, a második fordulónál is még csak hetedik. A végére beindult Gyurta, és a japán Kitadzsima mögött 2:10.80 perces idôeredménnyel ezüstérmet szerzett.
Augusztus 22-én, vasárnap a kalapácsvetô Annus Adrián 83,19 méteres teljesítménnyel aranyérmet szerzett. Ugyanaznap és augusztus 21-én, szombaton a romániai sportolók is újabb aranyérmeket szereztek: a Georgeta Damian, Viorica Susanu alkotta duó megnyerte a nôi kormányos nélküli kettesek versenyét, a Constanţa Burcica, Angela Alupei duó elsô lett a nôi könnyűsúlyú kétpárevezôsök vetélkedôjén, a címvédô nôi nyolcpárevezôs csapat (Elisabeta Lipa- Oleniuc, Rodica Florea, Viorica Susanu, Aurica Barascu, Ioana Papuc, Liliana Gafencu, Georgeta Andrunache-Damian, Doina Ignat és Elena Georgescu Nedelcu – kormányos) sorozatban megnyerte harmadik (1996 és 2000 után) aranyérmét is. Múlt vasárnap a romániai küldöttség újabb aranyérmét a szertornász Monica Roşu szerezte. A kitűnô tornász a szerenkénti döntô során 9,656 pontos teljesítménnyel ugrásban szerzett aranyérmet.
Augusztus 23-án, hétfôn újabb érmeket nyertek a román és a magyar sportolók. A magyarok közül Fazekas Róbert diszkoszvetô 70,93 méteres (új olimpiai csúcs) dobással megszerezte a magyar küldöttség negyedik aranyérmét. Néhány órával késôbb Fazekastól visszavonták az aranyérmet, mert doppingvétségen érték. Fazekas eredményét törölték, ekképp a diszkoszvetés rangsorában korábban harmadik helyezett Kôvágó Zoltán egy hellyel elôbbre lépett és ezüstérmesnek tudhatja magát. Ugyancsak hétfôn történt, hogy a román tornasport újabb aranyérmeket tett az addigi gyűjteményhez. A nôk szerenkénti döntôjében Cătălina Ponor gerendán és talajon is a legjobbnak bizonyult, ekképp a konstancai származású, 17 éves tornászlány háromszoros olimpiai bajnoknak vallhatja magát.
További romániai éremszerzôk
Ezüst: Dana Sofronie (szerenkénti döntô – talaj); Marian Drăgulescu (szerenkénti döntô – talaj) és Marius Urzică (szerenkénti döntô – lólengés); Marian Oprea (atlétika – hármasugrás).
Bronz: Răzvan Florea (200 méteres hátúszás); Ionuţ Gheorghe (ökölvívás, 64 kg-os súlycsoport); Alexandra Eremia (szerenkénti döntô – gerenda); Marian Drăgulescu (szerenkénti döntô – ugrás).
További magyar érmesek
Ezüst: Férfi párbajtôrcsapat (Boczkó Gábor, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián); Nemcsik Zsolt (kard, egyéni); Krutzler Eszter (súlyemelés, 69 kg-os súlycsoport); Kôvágó Zoltán (diszkoszvetés); Gyurkovics Ferenc (súlyemelés, 105 kg-os súlycsoport).
Bronz: Cseh László (400 méteres vegyesúszás).
Augusztus 25-én, szerdán a magyarok 3 arany, 6 ezüst és 1 bronzérmet, a románok pedig 8 arany, 4 ezüst és 4 bronzérmet tudhattak magukénak. Szerdán az éremtáblázat elsô helyén az Amerikai Egyesült Államok állt 25 arany, 28 ezüst és 19 bronzéremmel, a második helyet Kína foglalta el 24 arany, 15 ezüst és 12 bronzéremmel. Az éremtáblázat harmadik helyén Japán állt 15 arany, 8 ezüst és 9 bronzérmmel, a negyedik helyet Ausztrália foglalta el 14 arany, 9 ezüst és 14 bronzéremmel. Románia az éremtáblázaton augusztus 25-én, szerdán a 9. helyen állt 8 arany, 4 ezüst és 4 bronzéremmel, Magyarország 3 arany, 6 ezüst és 1 bronzéremmel a 15. helyet foglalta el.
Kispályás labdarúgás
Crazy siker Csomafalván
Augusztus 18-án, szerdán az alapszakasz utolsó mérkôzése került megrendezésre az összesen tíz csapatot felvonultató gyergyócsomafalvi minifoci-bajnokságban. A hét közepén lejátszott kispályás labdarúgó-mérkôzés végeredménye: Six Stars – Öregfiúk 10–1. Augusztus 20-án, pénteken az alapszakasz rangsorában 1–4. helyezett csapatok részvételével kerültek megrendezésre az elôdöntô mérkôzései. Eredmények: Crazy Boys – Kárpáti Sas 5–1, Délhegy – Sördögök 9–3.
Augusztus 21-én, szombaton elôször az elôzô napi vesztesek mérkôztek a 3. hely megszerzéséért. A le nem játszott találkozó eredménye: Sördögök – Kárpáti Sas 5–0 (meg nem jelenés). Következett a döntô. Az összecsapás eredménye: Crazy Boys – Délhegy 2–1. Gólszerzôk: Máthé Csaba, Máthé István, illetve Köllô Emil.
A végsô rangsor élmezônyében: 1. Crazy Boys, 2. Délhegy, 3. Sördögök, 4. Kárpáti Sas.
Díjazottak. Gólkirályok: Köllô Emil (Délhegy), Máthé Csaba (Crazy Boys) 21–21 góllal; legjobb kapus: Szakács Károly (Crazy Boys); legjobb hátvéd: Molnár Lóránt (Délhegy); legjobb csatár: Baróti Emil (Sördögök); legtechnikásabb játékos: Bolfă Ion (Kárpáti Sas); Fair play díj: Korcsomafi; legkitartóbb szurkoló: Baróti Ferenc (Charlton). A torna játékvezetôje: Csiszér István. Szervezôk: Király Levente, Kovács István, Köllô Emil, Márton László-Szilárd, Péter Sándor, továbbá a hat csomafalvi – Délhegy, Sördögök, Challenger, Juniors, Korcsomafi és Öregfiúk – minifocicsapat. Ugyanakkor az Apicom Kft. jóvoltából az egyéni díjazottak ajándékként egy Eurofoci című sportkiadványt vehettek át.
Köszönet
Tisztelt Apicom Kft.! Tisztelt Szilágyi Imre igazgató úr!
Hálásan köszönöm, hogy az Eurofoci, Labdarúgó Eb-k története 1960–2000 – Portugália 2004 című terjedelmes sportmagazin eléggé költséges megjelentetését anyagilag és erkölcsileg teljes egészében felvállalta és támogatta! Isten fizesse meg nagylelkűségét!
Tisztelettel: Ambrus Albert Árpád, a júniusban megjelent sportkiadvány szerkesztôje
Labdarúgás
A megyei bajnokságban indul a Jövô
* Tíz csapat nevezett be a szeptember 4-én, szombaton kezdôdô Hargita megyei D-osztályú labdarúgó-bajnokság 2004/2005-ös küzdelemsorozatára. A benevezett csapatok: Csíkszeredai Sapientia Siculorum, Székelyudvarhelyi Roseal, Homoródalmási Homoród, Gyergyószentmiklósi Jövô, Csíkszentdomokosi Domsat, Székelykeresztúri Egyesülés, Parajdi SE, Salamási Tudomány, Borszéki Bükkös, Maroshévízi Promforest.
A elsô forduló (szeptember 4–5.) műsora: Csíkszereda – Székelyudvarhely, Homoródalmás – Gyergyószentmiklósi Jövô, Csíkszentdomokos – Székelykeresz- túri Egyesülés, Parajd – Salamás, Borszék – Maroshévíz.
A Gyergyószentmiklósi Jövô csapata támogatók jelentkezését várja!
* Augusztus 29-én, vasárnap a városi labdarúgópályán kerülnek megrendezésre a Gyergyó Kupa elnevezésű nagypályás labdarúgótorna mérkôzései.
A műsor
9.00 Gyergyószentmiklós – Tölgyes; 11.00 Borszék – Salamás. A helyosztó mérkôzésekre a délután folyamán kerül sor. A 3. helyért 15 órai kezdettel mérkôznek a délelôtti mérkôzések vesztesei. A 17 órakor kezdôdô döntôben a délelôtti mérkôzések gyôztesei mérik össze tudásukat.
Jégkorong/Külföld
Finnek Magyarországon
Szerdán, augusztus 25-én Székesfehérvárra érkezett a tavalyi finn bajnokság negyedik helyezettje a HPK Hämeenlinna csapata. Az egyhetes edzôtábor alatt három mérkôzést is vívnak a vendégek, a két magyar csapat mellett a szlovák ezüstérmes Zólyom csapatával is.
Augusztus 27-én, pénteken az Alba Volán Fe-Vita – HPK, augusztus 28-án, szombaton pedig a HPK – Zólyom mérkôzésre kerül sor. Augusztus 29-én, vasárnap Dunaújvárosban lesz ellenfele a helyi csapatnak a HPK.
Gyermekfoci
Budapesten vendégszerepeltek a gyergyóiak
Augusztus 17–19. között a Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) szervezésében került megrendezésre a XIV. Nemzetközi Gyermek Labdarúgó Torna, amelyen jelen volt két gyergyószentmiklósi csapat is. Városunk képviselôi a polgármesteri hivatal támogatásának köszönhetôen utazhattak Budapestre, a gyergyóiak szállását a XVII. kerületi Önkormányzat, az étkeztetést pedig a Budapesti Labdarúgó Szövetség biztosította. A XVII. kerületben lévô Rákosmenti TK Sporttelepén sorra került megmérettetés fôvédnöke: Szabó István, a Budapesti Önkormányzat Sport Ügyosztály ügyosztályvezetôje. Védnökök: dr. Hoffmann Attila, a XVII. ker. polgármestere és Zurbó Sándor a Budapesti önkormányzat Sport Ügyosztály alosztályvezetôje. A rendezvény megnyitóbeszédét Barna Andor, a XVII. kerület alpolgármestere tartotta.
Fa Sándor, a BLSZ elnöke a következôképpen fogalmazott: „Idén augusztusban immáron tizennegyedik alkalommal bonyolítja le a Budapesti Labdarúgó Szövetség a Nemzetközi Gyermek Labdarúgó Torna elnevezésű rendezvényét. Újra összegyűlnek tehát a Közép-Kelet Európa fiatal labdarúgó-palántái, hogy összemérjék erejüket, számot adjanak arról, hol is tartanak a futball tanulásának rögös útján. A sportvezetôknek, edzôknek jó alkalom nyílik az eszmecserékre, a fortélyok, szakmai fogások átadására, eltanulására, ellesésére. Továbbá lehetôség nyílik az országhatárokon átívelô, az elmúlt tizenhárom évben megkötött barátságok, kapcsolatok ápolására, esetleg újak megkötésére.”
Az 1993. január 1. után született labdarúgók négy négyes csoportban (A, B, C, D) mérkôztek. Nézzük a korosztály A- és B-csoportjaiban lezajlott mérkôzések eredményeit: Grund 1986 FC – Újpesti Haladás FC 2–3, Gyergyószentmiklós – Ungvár SI 1–1, Vasas SC – KISE 10–2, Pozsonyi LSZ válogatottja – RTK 5–0, Újpesti Haladás FC – Ungvár SI 1–5, Grund 1986 FC – Gyergyószentmiklós 1–1, KISE – RTK 1–8, Vasas SC – Pozsonyi LSZ válogatottja 0–4, Grund 1986 FC – Ungvár SI 1–2, Újpesti Haladás FC – Gyergyószentmiklós 1–0, Vasas SC – RTK (Rákosmenti Torna Club) 1–1, KISE – Pozsonyi LSZ válogatottja 0–5.
Az A-csoport rangsorában: 1. Ungvár SI 7 pont, 2. Újpesti Haladás FC 6 pont, 3. Gyergyószentmiklós 2 pont, 4. Grund 1986 FC 1 ponttal.
A B-csoport rangsorában: 1. Pozsonyi LSZ válogatottja 9 pont, 2. Vasas SC 4 pont, 3. RTK 3 pont, 4. KISE 4 pont.
A C-csoport rangsorában: 1. Ikarus BSE 9 pont, 2. Csepel FC 6 pont, 3. Újpest SC 3 pont, 4. Dunaszerdahely pont nélkül.
A D-csoport rangsorában: 1. Marosvásárhely 9 pont, 2. II. Kerület UFC 6 pont, 3. Csillaghegyi MTE 3 pont, 4. MLTC pont nélkül.
A középdöntô eredményei: Ungvár – Vasas 0–1, Ikarus – II. Kerület UFC 1–3, Újpesti Haladás – KISE 0–9, Csepel – Marosvásárhely 0–6, Ungvár – Ikarus 2–4, Csepel – Újpesti Haladás 3–0, Vasas – II. Kerület 7–1, Marosvásárhely – Pozsony 0–2.
A helyosztó mérkôzések eredményei: 7. helyért: Ungvár – Újpesti Haladás 7–1; 5. helyért: Ikarus – Csepel 1–1; 3. helyért: II. Kerület – Marosvásárhely 0–1; döntô: Vasas – Pozsony 1–3.
A végsô rangsorban: 1. Pozsony, 2. Vasas, 3. Marosvásárhely, 4. II. Kerület UFC, 5. Csepel, 6. Ikarus, 7. Ungvár, 8. Újpesti Haladás.
Gólkirály: Kovács Alan (Pozsony) 11 góllal; legjobb mezônyjátékos: Kovács Lóránt (Marosvásárhely); legjobb kapus: Picioara Ludovic (Pozsony).
Az 1994. január 1. után született labdarúgókat felvonultató korcsoportban is négy négyes csoportban zajlottak a küzdelmek. Nézzük, hogy milyen eredmények születtek az A- és a B-csoportokban.
Eredmények: MAC Népstadion – Újpesti Haladás FC 7–0, Gyergyószentmiklós – Ungvár SI 0–1, Vasas SC – KISE 2–1, Pozsonyi LSZ válogatottja – RTK 3–0, Újpesti Haladás FC – Ungvár SI 0–5, MAC Népstadion – Gyergyószentmiklós 9–0, KISE – RTK 6–1, Vasas SC – Pozsonyi LSZ válogatottja 0–0, MAC Népstadion – Ungvár SI 2–1, Újpesti Haladás FC – Gyergyószentmiklós 1–3, Vasas SC – RTK 9–0, KISE – Pozsonyi LSZ válogatottja 0–13.
Az A-csoport rangsorában: 1. MAC Népstadion 9 pont, 2. Ungvár SI 6 pont, 3. Gyergyószentmiklós 3 pont, 4. Újpesti Haladás FC pont nélkül.
A B-csoport rangsorában: 1. Vasas SC 7 pont, 2. Pozsonyi LSZ válogatottja 7 pont, 3. KISE 3 pont, 4. RTK pont nélkül.
A C-csoport rangsorában: 1. Újpest SC 9 pont, 2. Dunaszerdahely 6 pont, 3. Csepel FC 1 pont, 4. Ikarus pont nélkül.
A D-csoport rangsorában: 1. Goldball 94 FC SE 7 pont, 2. Vác VLSE 5 pont, 3. Marosvásárhely 4 pont, 4. III. ker. TUE UPE pont nélkül. (A csoportokból az elsô két helyezett csapat jutott tovább.)
A középdöntôk eredményei: MAC – Pozsony 2–0, Újpest – Vác 3–1, Ungvár – Vasas 0–2, Dunaszerdahely – Goldball 0–3, Pozsony – Vác 1–0, Ungvár – Dunaszerdahely 1–4, MAC – Újpest 2–1, Vasas – Goldball 0–4.
A helyosztók eredményei: 7. helyért: Vác – Ungvár 5–0; 5. helyért: Pozsony – Dunaszerdahely 2–1; 3. helyért: Újpest – Vasas 2–2; a döntôben: MAC – Goldball 0–0, büntetôrúgások után a Goldball bizonyult jobbnak.
A végsô rangsorban: 1. Goldball, 2. MAC Népstadion, 3. Újpest, 4. Vasas, 5. Pozsony, 6. Dunaszerdahely, 7. Vác, 8. Ungvár.
Gólkirály: Kovács Kristóf (Újpest) 7 góllal; a legjobb mezônyjátékos: Eduard Horacer (Dunaszerdahely); legjobb kapus: Huszela László (Goldball).
Nyári Napok/Sportrendezvények
Kispályás labdarúgás
Az augusztus 20–22. közötti Gyergyói Nyári Napok keretében lezajlott kispályás labdarúgó-tornára 9 csapat nevezett be: BFK (Gyergyóalfalu), Baustar, Sixstar, Kárpáti Sas, Lucky Boys, Komák, Jövô I, Jövô II, Milcom.
A csoportmérkôzések eredményei: BFK – Baustar 4–0, Sixstar – Kárpáti Sas 3–5, Baustar – Sixstar 3–5, Lucky Boys – BFK 2–0, Kárpáti Sas – Baustar 2–2, Sixstar – Lucky Boys 1–3, Lucky Boys – Kárpáti Sas 3–4, BFK – Sixstar 1–0, Baustar – Lucky Boys 3–1, Kárpáti Sas – BFK 3–2, Komák – Milcom 2–1, Jövô I – Jövô II 11–3, Jövô I – Milcom 3–4, Milcom – Jövô II 7–1, Komák – Jövô I 5–2, Jövô II – Komák 0–8.
A torna elôdöntôjének eredményei: Kárpáti Sas – Milcom 7–1, BFK – Komák 0–1. A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: BFK – Milcom 2–1; a döntôben: Kárpáti Sas – Komák 1–0. A végsô rangsor élmezônye: 1. Kárpáti Sas, 2. Komák, 3. BFK, 4. Milcom.
Díjazottak. Legjobb kapus: Scurtu Adrian (Kárpáti Sas); legjobb hátvéd: Horváth Kálmán (Lucky Boys); gólkirály: Kosztandi Mihály (Jövô I).
Tenisz
Gyergyói Kupa néven szerveztek nyílt teniszversenyt a Gyergyói Nyári Napok keretében. A Gyergyói ISK teniszpályáin lezajlott versenyre 31 gyermek és ifjúsági korú sportoló nevezett be. Nézzük a korcsoportonkénti legjobbakat.
Lányok
8–10 évesek: 1. Binder Tímea, 2. Pap Eszter, 3. Bolfă Adina; 11-12 évesek: 1. Elekes Krisztina, 2. Elekes Adél, 3. Duda Boglárka (Csíkszereda); 13–14 évesek: 1. Elekes Krisztina, 2. Elekes Adél, 3. Váradi Czáka Ágnes, 4. Hobaj Orsolya; 15–16 évesek: 1. Marian Alina, 2. Elekes Krisztina, 3. Basa Anna (Csíkszereda).
Fiúk
8–10 évesek: 1. Maior Ottó, 2. Rácz Levente János (Csíkszereda), 3. Magyari Pál, 4. Márton András; 11–12 évesek: 1. Maior Ottó, 2. Márton Péter, 3. Rácz Levente János (Csíkszereda); 13-14 évesek: 1. Imre Botond, 2. Szász Róbert, 3. Isa István, 4. Elekes András; 15–16 évesek: 1. Köllô Zoltán, 2. Bözödi Róbert (Csíkszereda), 3. Duda Tihamér (Csíkszereda).
Nem maradtak el a felnôttek számára szervezett versenyek sem. Nézzük a korcsoportonkénti legjobbak névsorát.
20–30 évesek, nôk: 1. Süket Enikô, 2. Rácz Zsuzsa (mindketten Csíkszereda), 3. Molnár Schöndorfer Erika. Férfiak: 1. Szabó Zsolt (Sepsiszentgyörgy), 2. Keresztes Ödön, 3. Köllô Zsolt.
30–40 évesek, nôk: 1. Magyari Emese, 2. Sipos Zsuzsa, 3. Isa Hajnal. Férfiak: 1. Elekes László, 2. Ilyés Zsolt, 3. Ungureanu Viorel (Sepsiszentgyörgy).
41–50 évesek, nôk: 1. Elekes Éva, 2. Binder Ildikó; férfiak: 1. Portik Endre, 2. Mezei György.
50–55 évesek: 1. Gyulai Béla. 55–60 évesek: 1. Dr. Gereôffy Ferenc. 60 év fölöttiek: 1. Zárug István, 2. Mánn Géza, 3. Pop Aurel.
Minden korcsoport legjobbjainak díjazását a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal tette lehetôvé.
Sakk
Augusztus 22-én, vasárnap a Művelôdési Központban sakkversenyt rendeztek. A megmérettetésre tizennégyen neveztek be. A mérkôzések utáni rangsorban: 1. Balázs Kercsó Csaba 6 pont, 2. Puskás András 5 pont (27,5 Bucholz), Antal István 5 pont (27,5), 4. Văduvă Emil Péter (Nagyszeben) 4,5 pont, 5. Baki Lóránt 4 pont (26), 6. Baki Sándor 4 pont (23).
Augusztus 29-én, vasárnap 9 órai kezdettel a tanácsteremben megrendezésre kerülnek a városi amatôrbajnokság augusztusi mérkôzései. A szervezôk arra kérik a benevezôket, hogy sakk-készletet és órát vigyenek magukkal.
Tervezet a gyergyói motoros- és turistaközpont létesítésérôl
(Részletek)
Az alapgondolat
Napjainkban egyre nagyobb a kereslet a szabadidô aktív eltöltése iránt. Az állandó stresszben élô vállalkozók, közép és felsô vezetôk – akik mellesleg fizetôképesek – keresik a komoly fizikai lekötést, illetve az ezzel járó minél nagyobb élményanyag begyűjtését. Ezeknek a szempontoknak tökéletesen megfelel a terepmotorozás.
A szolgáltatás
Ahhoz, hogy egy ilyen vállalkozás sikeres lehessen, alapokkal kell rendelkezni, amelyekre építkezhetünk. Évek óta szervezünk sikeres versenyeket, túrákat, edzôtáborokat, melyek következményeképpen komoly kapcsolataink lettek a szolgáltatás helyszínén. Ezekrôl az alapokról számolunk be elôször.
Már az elsô verseny után kiderült, hogy szükség van önkéntesekre, akik mellesleg értenek valamit ehhez a sporthoz, így érdemben tudnak hozzájárulni a sikeres lebonyolításhoz. Ennek érdekében szerveztünk kifejezetten a helyi motorosoknak egy robogóversenyt, amit különbözô bemutatókkal színesítettünk. A visszajelzések szerint mindenki jól érezte magát. Nekünk is megtérült a befektetés, mert az esemény eredményeként igen népes, 15–20 fôs segítôgárdát verbuváltunk össze, akik a következô versenyen már szervezôként vettek részt.
Ez a régió ugyan jó részt magyarlakta, mégis Románia, tehát figyelembe kell vennünk az ide vonatkozó szabályokat is. A Román Motoros Szövetség nem rendez versenyt Erdély területén, ennek több oka is van, de ebbôl csak egy tartozik most ide, az pedig a megfelelô pálya hiánya. Úgy 60 kilométerre, Székelyudvarhelyen van ugyan egy cross- pálya, de igen rossz állapotban, legfeljebb edzésre alkalmas. A szövetséget is meg kell közelítenünk valahogy, ezügyben egyelôre csak annyit tudtunk tenni, hogy a versenyzôket meghívtuk a versenyeinkre, megismerkedtünk velük és ismertettük ötletünket. Ebbôl kiderült, hogy szívesen versenyeznének Székelyföldön, és minden támogatást megadnak ahhoz, hogy ez létrejöhessen.
Most, hogy már nagyjából tudjuk mink van, rátérnénk az általunk elképzelt szolgáltatás taglalására. A helyi adottságok alapján akár enduro-paradicsomnak is nevezhetjük a Gyergyói-dombságot, a környezet tökéletesen alkalmas az ilyen jellegű tevékenységek végzésére. A központot a város mellett szeretnénk kialakítani, egy nemzetközi szintű crosspálya köré.
Az alapszolgáltatást mindenképpen a motorozáshoz kötjük. A kialakult jó hírünknek köszönhetôen egyre többen érdeklôdnek a gyergyói túrák iránt, tehát szeretnénk egy termékpalettát összeállítani, ami tartalmazná a hoszszú hétvégét, illetve az egyhetes, terepes-, illetve aszfaltos-túrákat, teljes ellátással.
A létesítmény
Az elképzelt létesítmény jellege szerint nyitott, kerítéssel körbehatárolt, körülbelül két hektáron elterülô parlagon lenne kialakítva.
Összegzés
Ennek az álomnak a megvalósításához segítségre lenne szükségünk. A legnagyobb segítség jelen esetben egy terület biztosítása lenne, amely lehetôleg a város közelében helyezkedik el. Figyelembe véve, hogy Románia is az EU-ba tart, a határok eltörlésével még közelebb kerül majd hozzánk is, és Nyugat Európához is ez a csodálatos vidék. Meggyôzôdésünk, hogy az idegenforgalomból kell profitot termelni. Ehhez, illetve a turisták idecsalogatásához kínálunk lehetôséget ezzel a szolgáltatással.
Barilovits Ferenc, Horn Albert sportmanager
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
augusztus 26 – szeptember 1.
KOS (III.21-IV.20.)
A Mars átvonulása otthoni perpatvarokra, néhány nap mosolyszünetre utal. Ez nem azt jelenti, hogy máris útilaput kell kötnie párja talpára, sokkal inkább a türelmét és a kitartását teszi próbára az elkövetkezô idôszak.
BIKA (IV.21-V.20)
Ha más szemében csak a szálkát keresi, magáéban a gerendát se veszi észre. Ezzel a magatartással nemcsak a gyümölcsözô karrier útját vágja el, de a legjobb barátaival való kapcsolatát is megrontja. Gondolkodjon el, megéri-e?
IKREK (V.21-VI.21.)
Egyszerre mélyérzésű és felszínes. Azzal bűvöli el környezetét, hogy lebilincselô beszélgetôpartner, és rendkívül kedves. Azonban önfejűsége miatt meggyűlhet a baja munkahelyén, ugyanis mindent a saját szájíze szerint akar elvégezni.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Aktivitása a tetôfokra hág. Dúl Önben a tettvágy, az optimizmus, és mindenképpen megpróbálja ráerôszakolni másokra saját nézôpontját. Az új dolgok kezdeményezése remek tulajdonság.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Szerelmi ügyben nehezen tud dönteni. Minden szempontot nem vehet figyelembe, e-zért jobb, ha érzelmi kavalkádjait a szívére hallgatva próbálná elrendezni, mindenféle észérv csatasorba állítása nélkül. Munkahelyi téren ne siettesse az eseményeket.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Nehezen gyôzhetô meg. Makacsul ragaszkodik rögeszméihez, és ha úgy érzi, párja nem azt adja Önnek, amit megérdemel, akár a félrelépés gondolatát is dédelgetheti. A munkájával járó adminisztráció intézése során érdemes tanácsot kérnie barátaitól.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Célratörô, gyorsan robbanó alkat, akit könnyen letörnek a kudarcok. A következô napokban új szerelemre van kilátás, de ezúttal nem ártana kicsit visszafognia magát, ha nem akar kínos helyzetbe kerülni!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Feladat feladat hátán, szinte lélegezni sincs ideje. A hivatalokban megvárakoztatják, ráadásul össze kell egyeztetnie az idôpontokat úgy, hogy egyik fontos dolog sem maradjon ki. Hétvégén kellemes meglepetésben lehet része.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Nagyszabású tervei megvalósításakor akadályokba ütközhet, és a kudarc lehetôsége elkedvetleníti. Ha csupán egyetlen spektrumon át szemléli a világot, könnyen a pesszimizmus hibájába eshet. Legyen derűlátó! Járjon nyitott szemmel a világban, fedezze fel a bujkáló lehetôségeket, és használja ki ôket!
BAK (XII.23-I.20.)
Bár ösztönösen ráérez a helyes életmódra, gyakran mégis a saját szervezete ellen tesz. Az éjszakázás, a kimerültségbôl adódó stressz rossz hatással lesz egészségére. Legyen kíméletes önmagával szemben.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Az álmodozás ellentmond az Ön racionális felfogásának, de ezúttal nyugodtan átadhatja magát a felszabadító pillanatoknak. Önnek is jár a lazítás, nem kell folyton a kötelességeken törnie a fejét. Remek érzéke van az idôbeosztásra.
HALAK (II.20-III.20.)
Új korszak kezdôdik életében. Bár akarja a változást, azért tart is tôle. Túlságosan meg akar felelni, ezért rándul görcsbe a gyomra. Felejtse el a sztereotípiákat! Barátai Ön mellett állnak, rájuk mindig számíthat!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A szôke nô bemegy a McDonald’s-ba:
– Kérek 2 dl kólát, 1 hamburgert és egy kis sültkrumplit.
– Itt fogyasztja? – kérdi az eladó.
– Nem, ott a hátsó asztalnál.
* * *
Egy orvosnál csôtörés van, így hát hív egy vízvezeték-szerelôt. A szerelô ki is jön, egy fél óra alatt kicseréli a hibás csôszakaszt, majd benyújtja a számlát 5 millió lejrôl. Az orvos teljesen elképed:
– Ez hihetetlen! Ennyit én, mint elismert orvos sem keresek!
A szerelô csak mosolyog:
– Tudom, én sem kerestem ennyit, amíg orvos voltam!
* * *
Három kubai elítélt beszélget a cellában:
– Én azért kerültem ide, mert elkéstem a munkából – mondja az elsô. – Azt fogták rám, hogy szabotálom a szocialista ipar termelékenységét.
– Az semmi, én azért kerültem ide, mert túl korán jártam be dolgozni – mondja a második. – Azt mondták, biztos kapitalista vagyok, azért iparkodok így.
– Én bezzeg mindig pontosan jártam be dolgozni, se korábban, se késôbb – sóhajt fel a harmadik. – Aztán lecsuktak, mert szerintük amerikai órám van, azért vagyok olyan pontos.
* * *
A férj bánatosan mondja a feleségének:
– Drágám, olyan depressziós vagyok! Úgy érzem, teljesen magányos és használhatatlan vagyok!
– Ugyan már – válaszol a feleség. – Ne érezd magad magányosnak! Rajtad kívül még egy csomóan érezzük úgy, hogy használhatatlan vagy!
* * *
Pistike kenyeret majszol, amikor véletlenül elejti azt. Mikor felveszi, és már éppen harapna bele, az anyja rászól:
– Ugyan Pistike, ne egyél belôle! Teli van bacilusokkal!
Pistike elkezdi nézegetni a kenyeret, majd megszólal:
– Persze, a Jézuska, a Télapó meg a bacilusok! Mindig beszéltek róluk, de még egyiket se láttam!
* * *
Nagyapja ölében üldögél egy kislány, és az öreg ráncait nézegeti.
– Mik ezek az arcodon, nagyapa? – kérdi a kislány.
– Ráncok.
– És ezeket Isten adta neked? – kérdi a kicsi.
– Igen, engem még nagyon régen teremtett.
A kislány végigsimítja saját arcát:
– És engem is Isten teremtett?
– Igen, de téged még nem olyan rég.
– Akkor ezek szerint Isten most már sokkal ügyesebb, nemde?
* * *
Két horgász beszélget:
– Képzeld, a múltkor magammal vittem a két fiamat horgászni, de aztán nagyon megbántam!
– Miért, valamit rosszul csináltak?
– Mindent rosszul csináltak! Állandóan beszéltek, pedig az elriasztja a halakat. Állandóan himbálták a csónakot, pedig az is elriasztja a halakat! Folyton rossz csalit használtak, de ez még mind semmi! Sokkal több halat fogtak, mint én!!!
* * *
A szôke titkárnôt elsô munkanapján elküldik kávét csinálni. Mivel még sosem fôzött kávét, lemegy a közeli presszóba egy termosszal.
– Elnézést, belefér ebbe a termoszba hat csésze kávé?
A pincér méregeti a termoszt egy kicsit, aztán felel:
– Igen, azt hiszem hat csésze pont elfér benne.
– Ó, ez nagyszerű! Akkor kérek kettőt cukorral, egyet cukor nélkül, egyet tejszínnel és két capuccinot!
* * *
A rendôr meglátja, hogy a cigány fekszik az úton. Megkérdezi tôle:
– Mi van cigány, tán nem beszívtál? Mondjad csak, mit fogyasztottál. Heroin?
– Nem.
– Narkó?
– Nem.
– LSD?
– El, hogy a fene egye meg!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|