Kisújság-olvasók figyelmébe!
Nemsokára megjelenik a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2004.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság 2003-as évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@nextra.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
Az évkönyv ára: 2 USD + postaköltség
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Na, még egyszer!
Az idôsebbeknek még talán szokatlan ez a sok választás, de a fiatal generáció már beleszületett ebbe a szavazós világba. Nekik már teljesen normális, hogy a demokrácia alapelvei érvényesülnek. Ma már természetes, hogy mi választhatjuk meg elôljáróinkat, sôt voksolhatunk a közösséget érintô kérdésekrôl is (megyei jogú város, autonómia stb.).
Akarod? Akkor igen. Nem akarod? Akkor nem. Egyszerű. Legyôzve kényelmességünket, csak el kell jutni a szavazókörzetünkhöz, és máris mi vagyunk azok, akik döntenek. Na, persze a többség a nyerô, de maga a tény, hogy szabadon kifejezhetjük akaratunkat, az megér egy kis mozgást.
Az utóbbi hónapokban politikai csatatérré változott körülöttünk a világ. A harc hevében olykor annyira szennyezetté váltak a médiumok, hogy a jóravaló nézô, olvasó és hallgató inkább bekötött szemmel és bedugott füllel üldögélt egymagában áldva a csend és a sötétség jótékony hatását. Valóban sokszor jobb nem látni, sokszor jobb nem hallani, de a közösségért, gyerekeinkért, a családért, a jövôért áldozatokat kell hozni, és vállalni kell azt a terhet, ami a megvilágosodással, a felismeréssel jár. Mi történik például, ha mindenki úgy gondolkodik, mint én, és nem megy el szavazni? Mi történik, ha pont rajtam múlik, hogy a szebb jövô valóra válljon? Mi történik, ha én állom útját a fejlôdésnek, a haladásnak? Mi lesz, ha rajtam múlik nemzetem felemelkedése vagy bukása? A felismerés felelôssé teszi a embert, és kizökkenti a langyos, nekem aztán minden mindegy állapotból. Nem mindegy! Tény és való, hogy ebben a világban nem mindegy, hogy anyanyelveden szólhatsz és tanulhatsz, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen, hogy felemelt fôvel vállalhatod magyarságod, hogy szabadon gyakorolhatod vallásod, hogy az ôseid által teremtett hagyományokat tovább ápolhatod, és azon a földön élhetsz szabadon, senki által nem háborgatva, amit szülôföldnek neveznek. Nem mindegy! S nekünk, székelyeknek fôleg nem lehet mindegy. S mint ahogy Pelikán Józsefnek mondogatták A tanú című filmszatírában: „a helyzet egyre fokozódik”, s „az élet nem habostorta”. Valóban. Résen kell lenni, és szavazni kell járni; sosem tudja az emberfia, hogy mikor üti meg a fônyereményt – mondhatná napjaink balek fôhôse. És nem tévedne.
Be kell látnunk, nagyon fontos, hogy a romániai magyarságnak legyen parlamenti képviselete Bukarestben. A körülményeket figyelembe véve egyre nyilvánvalóbb, hogy a parlamenti képviselet fontos eszköz Székelyföld gazdasági, közigazgatási önállóságának kivívásában, és a határokat átívelô nemzetegyesítés folytatásában. Ezért fontos, hogy valamennyien részt vegyünk a november 28-i szavazáson, és szavazatunkkal elôsegítsük jövônket.
Bízva bízzunk, és még egyszer szavazzunk az idén. Iscso raz, s aztán a többi néma csend…
Ábrahám Imre
Mindenki ünnepeljen!
Egy igazi, háromnapos városünnepet tervez a hivatal, hol jól érzi magát a vendég is, de nem szorul hártányba a helybéli sem. Vetélkedôk, konferenciák, színházi elôadások, koncertek, mikulásvárás és egyházi rendezvények állnak a programtervezetben.
Kontesveller József alpolgármester, az idei rendezvények koordinátora elmondta:
– Remélem, hogy ez a rendezvény a városnak megadja a lehetôséget az ünneplésre, s amennyiben tôlünk telik, a közvilágítással, díszvilágítással is emeljük az ünnep fényét. Amióta eszemet tudom, a legszebb Mikulás-napok azok voltak, amikor fényárban úszott a tér, ezért szeretnénk, ha idén is, legalább a művelôdési ház környékén elkészülne a díszvilágítás. De tervünk az is, hogy a közvilágítást javítsuk, a kiégett lámpatesteket kicseréljük a város legeldugottabb utcájában is.
– Minden évben nagy kérdés, hogyan érkezik a Mikulás, fognak-e verekedni a gyerekek a két szem cukorkáért?
– Nem vagyok direkt kapcsolatban a Mikulással... Különben sokat törtük a fejünket, hogyan lehetne kiküszöbölni azt, hogy a nagyobb gyerekek tolongva legyúrják a kisebbeket az ajándékosztáskor. Nagy kérdés, hogyan lehetne a tömegjelenetet elkerülni úgy, hogy minden gyereknek jusson cukorka, de nem találtunk még megoldást. Ha a lakosságnak lenne erre valamilyen javaslata, nagyon szívesen fogadnánk.
– Érkeztek-e javaslatok a Díszpolgári címre, illetve a Pro Urbe-díjra?
– Három személyt javasoltak díszpolgárnak: Rokaly József történelemtanárt, Vofkori Györgyöt, a Gyergyószentmiklós várostörténet képekben című csodálatos kötet szerzôjét és Páll Istvánt, a volt öntöde igazgatóját. A Pro Urbe-díjra nem érkezett javaslat, de nem is muszáj minden évben ilyen díjat is osztani, elmaradhat.
– A lakosság mindig felemlegeti, hogy nagy eszem-iszomok vannak ilyenkor a testvérvárosi küldöttségekkel... Milyen költségvetése lesz az ünnepnek?
– Az eszem-iszomok olyan népi mesék. Van minden esztendôben egy díszvacsora, de azon bárki részt vehet, aki befizeti a részvételi díjat. Most szombat estére tettük ezt a díszvacsorát, százhúsz személynek van hely, ebbôl 40–42 személy meghívott, a többi helyre lehet jelentkezni. A testvérvárosoknak, külföldi meghívottaknak pedig részt kell ott venni, hisz ott van lehetôség arra, hogy az önkormányzatok ismerkedjenek, a helyi vállalkozókkal beszélgessenek. Nem az eszem-iszomon van a lényeg. A teljes ünnepi költségvetést illetôen a tanács 200 millió lejt különített el erre a célra, ezt pótolják a támogatók adományaikkal, hogy a vetélkedôket díjazni lehessen, szeretnénk megemlékezni az idôsekrôl, ajándékot adni a gyerekeknek... tehát kell jusson a pénzbôl a legszükségesebbekre.
– Szervezôként mit vár el az alpolgármester ettôl az ünneptôl?
– Fontos lenne, hogy rendben, csendben zajoljanak a rendezvények, ne legyen rendbontás. Szeretném, ha minden program a megadott idôben kezdôdne, nem órás eltolódással. És szeretném, ha a gyergyóiak éreznék, hogy ez a mi ünnepünk, de emellett az is jó lenne, ha a testvérvárosok küldöttségei szép élménnyel, jó szájízzel távoznának az ünneprôl.
Adventi vásár
November 28-án, advent elsô vasárnapján a Szent Miklós-szobor elôtti téren adventi vásárra kerül sor. A lelki csoportok, egyletek már javában készülnek a vásárra. A Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet tagjai már két hete dolgoznak, készítik az ajándékokat. Adventi koszorúk, szépen díszített gyertyatartók kerülnek vasárnap délelôtt, a kilencórás mise után a központon elhelyezett asztalokra. Szép ajándékok, karácsonyi hangulatot idézô tárgyak keresnek gazdát vasárnap. Látogassanak el, vásároljanak ajándékot szeretteiknek, ez által segítsenek a rászorulókon. A portékák eladásából származó összeget ugyanis jótékonysági célokra fordítják.
B. T. I.
Sokgyerekes családnak segítettünk
Ismét összegyűlt jó néhány zsáknyi ruhanemű, játék a kedves olvasóktól. Hétfôn útnak is indultunk. Már a pakolás is kalandos volt, hiszen egy pöttöm roma kétszer is leköpött. Ja, hogy miért? Nem volt aprónk számára. Tény, hogy sikeres volt a hétfônk, mert otthon találtuk a sokgyermekes édesanyát, aki nagyon örült a csomagoknak. A lista alapján két családot akartunk felkeresni, hogy enyhítsünk a mindennapjaikon, végül mindent ott hagytunk, ahová elôször mentünk. Kicsi, pici, kicsit nagyobb gyermekek otthonába jártunk Felszegben.
Öt gyermeknek adott életet az anyuka, akinek a gyermekpénzen, négyszázvalahányezer lejes családi pótlékon kívül nincs más jövedelme. Férje látástól vakulásig dolgozik, jóformán csak hét végén találkozik a házaspár. Az apa minden reggel gyalogol a Maros szállodáig, onnan busszal ingázik a szomszédos faluba, munkahelyére. Keresete jó esetben sem több mint négymillió lej. Hogy mire elég ez a pénz? Muszáj elég legyen, mondja a fiatalasszony, aki bevallása szerint három hónapja nem járt le a városba. A gyerekekkel kell maradnia, ráadásul a mosás is külön probléma. Ahol sok gyermek van, ott bizony van szennyes is, és anyuka a kútból húzza a vizet, kézzel mossa a ruhákat. 1994-ben ment férjhez, aztán 1996-ban, 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben és 2004-ben szülte gyermekeit. Négy fiúnak és egy lánynak adott életet.
– Segítettek-e a családon?
– Eljártam, kértem, hogy segítsenek, de azt a választ kaptam: nem volt kötelezô öt gyermeket szülnöm. Azóta nem mentem sehová, nem kilincselek, ahogy lehet, felnevelem ôket. Egyszer jártak ide valahonnan, lefilmezték a gyermekeket, aztán nem tudom, mikor jönnek vissza. Nem könynyű, volt egy tehenünk, disznónk is, de nem tudunk most állatot tartani, mit adjunk enni, mikor takarjunk? Férjem dolgozik. Akkor döntöttünk úgy, hogy eladjuk a tehenet, amikor éjszaka kellett takarjunk, mert máskor nem volt idônk.
Az asszonyka mégis azt tartja a legnagyobb problémának, hogy nincs nevükön az egyszoba-konyhás-kamrás ház. Nagyszülei laktak ott, ô is ott nevelkedett, aztán meghaltak a nagyszülôk, és nem tudni, miért nem volt az ô nevükön a ház. Ez a legnagyobb gond, s persze a víz bevezetése is jól fogna. Már korábban kellett volna, hiszen közel az akna, de nagyapja amíg élt, nem egyezett bele változtatásokba, ami a házat illeti. Minden úgy kellett maradjon, ahogyan régen volt.
– Nem betegesek a gyermekek, szerencsére, önállóságra nevelem ôket, sose kényeztettem. A hatéves kislány, ha kell, tud vigyázni a kicsikre. Nem matatnak semmihez, amihez nem szabad, megbízhatóak. A nagy iskolába jár, a Fogarassy-ba, oda is kell a pénz, aztán a következô óvodás, a lány is kellene járjon, de messze van, nehéz lemennie, s ugye, itt megszűnt az oktatás. Ha megnô a kicsi, elmennék dolgozni is, de ki fog vigyázni rájuk. Csupán négy és fél évet jártam a bútorgyárhoz dolgozni, aztán jöttek a gyermekek.
– Ha újrakezdené az egészet, vállalna-e öt gyermeket?
– Nem mennék férjhez sem – mosolyog az asszonyka. – Köztünk nincs baj, jól vagyunk, csak sajnos, nem jut mindenre abból a kevés pénzbôl, amit kapunk.
A sokgyerekes család biztosítaná a fennmaradásunkat, mondják, tudjuk. Jártunk nagycsaládhoz, sokgyermekesekhez. Ôk hozzájárulnak a magyarság, székelység fennmaradásához, csak ne mondták volna azt az asszonykának, hogy nem volt kötelezô ennyi gyermek világrahozása.
A család nagyon köszöni a támogatóknak a segítséget!
K-T. Gy.
Kedves Gyerekek, Kedves Fiatalok!
Szeretettel várunk benneteket a Szent Miklós Napok keretében megrendezendô Jégkarneválra.
Helyszín: Műlyégpálya.
Idôpont: 2004. december 4, szombat 17 óra.
Egy kis ízelítô a programokból: tombola – zsákbamacska fôdíjjal, gyorskorcsolyaverseny, vonatozás, táncoktatás, koszorúzásverseny, krampuszkeresés, vízhordóverseny.
Az a tény sem mellôzendô, hogy a Mikulás is ott lesz, és alig várja, hogy találkozhasson veletek, és meghallgathassa a szép verseket és énekeket, amivel készültök.
Készítsetek tehát szuper jelmezeket, hisz a legjobbakat díjazzuk!
Felhívás
A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete 2004. november 25-én gyertyás felvonulást szervez az autonómia és a kettôs állampolgárság támogatása érdekében.
A rendezvényre a 18.00 órától szervezett Polgári Est után kerül sor, ahol a meghívott vendég Dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A felvonulás a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivataltól az Emlékezés Parkjáig tart.
A Szövetség gyergyószéki szervezete arra kéri tagjait és szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a székelyudvarhelyi rendezvényen. Mutassuk meg, hogy mi, Hargita megyei magyarok kiállunk ezen két nemzetpolitikai cél mellet!
Ingyenes autóbusz indul csütörtökön délután négy órakor a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ elôl.
Vadász Szatmári István, elnök
Vasárnap szavazunk!
Az országos választások napja lesz november 28-án. A szavazás módjáról nem árt tudni az alábbiakat:
* Az urnák reggel 7-tôl este 9 óráig lesznek nyitva. Senkit ne tévesszen meg az, hogy ez alkalommal több szavazókörzet lesz; mindenki ott kell leadja voksát, ahol eddig is tette.
* Az ágyhoz kötött betegek igényelhetik a speciális urna házhoz szállítását. Ezen igényt írásban kell letenni az illetô szavazókörzet elnökéhez vasárnap délelôtt.
* NEM lehet a szavazókártyával szavazni! A szavazókörzetben a régi vagy új személyazonossági igazolványnyal kell jelentkezni. Az informatizált lakosságnyilvántartó iroda egész nap nyitva tart, így azon személyek, kiknek személyazonossági igazolványuk cseréje folyamatban van, ideiglenes igazolványt igényelhetnek e célra.
* Minden szavazópolgár három szavazólapot kap. Egyik az államelnök-, másik a szenátor-, harmadik a parlamenti képviselô-választásról szól. Minden szavazólapra – a szavazat érvényessége érdekében – csak egyet pecsételhet arra a pártra, melyet támogatni szeretne.
* * *
Egy kérdésre szeretnénk magyarázattal szolgálni, szintén a választást illetôen. Sokan megkérdezték, ha az RMDSZ-elôválasztáson Garda Dezsôre szavaztak többen, miért szerepel mégis Melles Elôd az RMDSZ-es listán? A választ Dézsi Zoltán területi RMDSZ-elnök adja meg:
– Tudni kell azt, hogy törvény szabályozza, melyik megyének hány parlamenti képviselôje lehet, a lakosság arányában. Hargita megyében öt bejutó hely van. Igen ám, de minden listán, akárcsak az önkormányzati választásokkor, vannak póttagok. Ezek száma a bejutó helyek egyharmadát teszik ki. Tehát nekünk az öt bejutó személy után bekerült még két személy neve. Hogyan került Melles Elôd a hatodik helyre? Tudni kell, hogy a megyén belül a helyek leosztása mindig egy egyezkedés alapján történik. Ennek eredményeként kapta meg Gyergyó-terület a harmadik és a hatodik helyet. Hasonlóképpen szerepel a szenátori listán is nem bejutó, például Zsombori Vilmos vagy dr. Csáki Mária. Különben a szavazatok számának alapján én kellett volna a harmadik helyre kerüljek, de arra való tekintettel, hogy ez maga után vonta volna azt, hogy lemondok a prefektusi munkakörömrôl, lemondtam errôl a helyrôl. Annál is inkább, hogy ha az RMDSZ bejut a parlamentbe, kormánytényezô szeretne lenni, s mindent megtesz annak érdekében, hogy megszerezzük a prefektusi helyet. Márpedig ez a prefektusi hely, az egyeszségek alapján Gyergyószentmiklósnak jár. Ezt még nem lehet készpénznek venni, de jó lenne. A listákon szereplô nevek miatt feltevôdött kérdésekre azt szeretném válaszolni, hogy most nem embereket, hanem egy RMDSZ-képviseletet választunk. Az a véleményem, hogy egyetlen pártnak sincs olyan listája, melyen mindenki minden embernek tetszik. Nem a nevek után kell szavazni, képviseletet kell választani.
Balázs Katalin
Körúton a „maszkurák”
Ha szombat, akkor lagzi. Nem volt ez másként az elmúlt hétvégén sem. Közeleg az advent, aki frigyre akar lépni, nem várhat heteket, így igencsak sokan mondták ki a boldogító igent november 20-án. Az esketést persze mulatás követte, néhol több mint háromszáz ünneplô is éltette az új párt. A csomafalvi lakodalmasmenet egyik résztvevôje így mesélt a lagziról: „éjfél után, mikor a maszkurák ideje eljött, beléptek a vendéglôbe az RMDSZ-fejesek. Virágot is, pénzt is hoztak, azt mondták, összedobtak 100 eurót az újpár felsegítésére.” Állítólag vicceket mondtak, ittmaradásról beszéltek… s még azt is kihangsúlyozták, hogy nem politikai céllal jöttek…
Más hírek is értek hozzánk, hogy a templomba igyekvô násznép útját Markóék keresztezték, úgy érezték, meg kell állniuk akkor is, ha rájuk vár a pap. A csomafalviaknak azt mondták, kárpótlásként néztek be a lagziukra. És más esküvôkön is voltak „maszkuraidôben” hívatlan vendégek. A négytagú csapat lagzizott az éjszakában, osztotta az ajándékpénzt, „szórakoztatta” a vendégsereget, majd odébbállt. Nem politikai céllal jöttek, de igaz, hogy kampányban vagyunk, s ennyi emberhez ritkán lehet egyszerre szólni. Ne legyünk rosszmájúak, talán csak egy új népszokás kialakulásáról van szó. Maszkuraidôben, meglepetésszerűen jönnek a papolók, pénzzel. Talán a késôbbiekben arra is lesz lehetôség, hogy megrendeljük a négyes fogatot. Persze a pénz jól fog, és megnyugtató, hogy nem politikai céllal jönnek.
Békésiek mondják
A kettôs állampolgárságról
A magyarországi kollegáink, a Békési Újság szerkesztôi jutatták el hozzánk az alábbi körkérdést, melynek témája: kapjanak-e kettôs állampolgárságot a határokon túli magyarok.
Szôke Magda, békési tanárnô:
– Édesanyám Temesbánságban, Igazfalván él, én tíz éve jöttem át Magyarországra, és másfél éve vagyok magyar állampolgár. Nehéz volt megszerezni, elsôsorban a hivatalos iratok lefordíttatása vett igénybe sok idôt, éveket, és elég drága is volt. A népszavazásra el fogok menni, mert úgy érzem, hogy az anyaország ennyivel tartozik a határon kívül, fôleg az elcsatolt területeken élôknek. A kettôs állampolgárság felajánlásának szimbolikus jelentôsége volna, egyfajta kéznyújtás, mint a magyar igazolvány volt. Az én családomban gyakorlati haszna is lenne, mert az édesanyám kisebb nehézséggel jöhetne látogatóba hozzánk, az ideutazását ez megkönynyítené.
Orovecz Norbert, békési számítástechnikai programozó:
– Mostanában elég sokat foglalkozom belpolitikával, mert úgy látom, hogy a politikusok nem értik, hogy mi itt, vidéken hogyan élünk, nagyon távol vannak tôlünk. Természetesen a kettôs állampolgárságról is kialakítottam a véleményemet. Milyen ember az, aki megtagadja az állampolgárságot a határon túl élôktôl?! Akik ott élnek, nem tehetnek arról, hogy a határt úgy húzták meg, hogy ôk kívülre kerültek. Magyarul beszélnek, ôrzik a hagyományokat, a magyar kultúrát. Sok esetben sokkal jobban, mint mi itthon. Úgy gondolom, hogy el fogok menni és igennel fogok szavazni, mert ezt kell tennem.
Szúdy Gézáné, békési nyugalmazott tanárnô:
– Igennel fogok szavazni, érzelmi okok miatt. Soha nem titkoltam tanítványaim elôtt és mások elôtt sem magyar érzelmeimet. Akik a Trianon sújtotta területeken élnek, nem tehetnek semmirôl. A történelem elbánt velük, és jár nekik a magyar állampolgárság. Nem értek azzal egyet, hogy az anyaországban élôket érintô anyagi terhekkel riogatják az embereket, és azzal, hogy tömegesen fognak ideköltözni. Aki átjön, az értéket is termel. Egyébként is annyi nemzetiséget beengedtünk az elmúlt tíz évben, éppen a magyarok elôtt zárnák be az országot? Ugyanakkor félek, hogy sok ember van, aki a kormánypropaganda hatására nemmel fog szavazni.
Kertész Gábor, békési nyugalmazott traktoros:
– Minden szavazásra el szoktam menni, most is elmegyek és igennel szavazok. Szerintem ôk is magyarok, nincs miért nemet mondani. Ahol élnek, az a terület évszázadokon át Magyarországhoz tartozott, nem tagadhatjuk meg ôket. Szerintem az emberek többsége igennel fog szavazni, de az kérdéses, hogy elegen veszik-e a fáradságot, hogy elmenjenek. Abból semmi sem igaz, hogy túl sokba kerülne ez az egész az országnak, meg hogy sokan áttelepülnének. Ha nem bántják ôket, akkor nem menekül el az ember a szülôföldjérôl, ez biztos. Ha viszont üldözik ôket, azért mert magyarok, akkor kötelességünk befogadni ôket.
Interjúk és fényképek: Szegfű Katalin
Tisztelt gyergyóiak!
November 28-án Románia polgárai eldöntik azt, hogy kik vezessék az országot az uniós csatlakozást megelôzô években.
Úgy látjuk, sosem volt ennyire kiélezett a politikai harc, ennyire felfokozott a várakozás. Ezért országos szinten az eddigieknél magasabb jelenlétre számítunk, és térvesztésünk csak akkor kerülhetô el, ha mindannyian élünk szavazati jogunkkal.
Az elkövetkezô négy évben olyan, számunkra létfontosságú kérdések dôlnek/dôlhetnek el, mint az autonóm Székelyföld eurorégió kialakítása; térségünk gazdasági felzárkóztatása; számbeli fogyásunk megállítása.
Meggyôzôdésünk, hogy közösségünknek parlamenti képviseletre van szüksége ezen célok megvalósításához, mert – tapasztalatunk szerint – román pártok, a mi képviseletünk határozott fellépése nélkül, még sohasem hoztak a minket érintô kérdésekben számunkra kedvezô döntést. Ott kell lennünk tehát a döntéshozatalnál, és a jelen helyzetben erre egyetlen valós lehetôség van: az RMDSZ parlamentbe jutása.
Elôször fordul elô jelenkori történelmünkben, hogy hét nap alatt születnek jövônkre, gyermekeinkre nézve sorsfordító hatással levô döntések. A magyarországi referendum esetében kapcsolatainkat mozgósítani és reménykedni van csak lehetôségünk. A hazai parlamenti választás sikere viszont kizárólag rajtunk múlik. Két igen-re van szükségünk, az egyiket nekünk kell kimondanunk!
Gyergyó, 2004 november.
A Gyergyói-medence magyar polgármesterei és megyei képviselôi:
Megyei képviselôk: Petres Sándor, Farkas Zoltán, Ilyés Béla.
Polgármesterek: Remete - Laczkó-Albert Elemér; Ditró - Bardócz Ferenc; Szárhegy - Gál Péter; Szentmiklós - Pap József; Alfalu - György István; Csomafalva - Barabás József; Újfalu - Kolumbán Imre.
Nyílt levél magyarországi nemzettestvéreinkhez
A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége valamint az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság tagjai, tiszteletteljes felhívással fordulunk a Magyar Köztársaság minden állampolgárához.
Mi, erdélyi magyarok a soviniszta-kommunista román diktatúra idején megvallott magyarságunk miatt sokat szenvedtünk. Különbözô ürügyekkel koncepciós pereket indítottak ellenünk. Sokunk, mivel támogattuk az ’56-os magyar forradalmat és szabadságharcot, súlyos börtönbüntetésre ítéltettünk, a mi sorainkból választották ki azokat is, akiknek magyarságuk és demokratikus jogaik érvényesítési kísérlete miatt halállal kellett fizetniük.
Mi, valamennyien az egységes magyar nemzet részének a magyar nemzethez tartozóknak tekintjük magunkat.
Ebbôl következik az az igényünk, hogy a megcsonkított magyar haza, magyar állampolgárai a december 5-i „igen” szavazatok által elismerjék ezt a természetes jogunkat.
Tiszteletteljes kérésünket arra alapozzuk, hogy a trianoni utódállamban – Romániában – több mint nyolc évtizedig magyarok maradtunk és ezután is itt akarunk magyarként élni. Hazug propagandának tekintjük tehát a magyarországi állampolgárok terhére történô Magyarországra való költözésünkrôl szóló híreszteléseket.
Aki ugyanis ki akar telepedni, az a Magyar Alkotmány átal biztosított jelenlegi feltételek mellett ezt amúgy is megteheti.
Számunkra a kettôs állampolgárságnak nincs anyagi vonzata, hanem erkölcsi jelentôséggel bír, s mintegy visszajelzése a magyar nemzet számára együvé tartozásunknak.
Kérjük Önöket, a Magyar Köztársaság polgárait, hogy december 5-én fogadjanak nemzettestvéreikké, szavazzanak „igen”-el és utasítsák el a bennünket érzéketlen mostohaként eltaszító „nem” szavazatot. IGENNEL szavaznak azok a magyarok, akiknek génjeikben cseppnyi magyar vér van, NEMMEL csak azok szavaznak, akik idegen szellemiség befolyása alatt nevelkedtek.
Szavazzanak a magyar nemzet határoktól függetlenül megvalósítható egységére! Az Önök számára sem mindegy, hogy tíz vagy tizenhárom, esetleg tizenötmillió magyar alkotja az európai nemzetek közösségét!
Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nevében Józsa Árpád Csaba elnök; A sepsiszentgyörgyi Volt Politikai Foglyok nevében Török József elnök; Az udvarhelyi Volt Politikai Foglyok nevében Pál László elnök; A csíkszeredai Volt Politikai Foglyok nevében Bara Lajos elnök; A gyergyószentmiklósi Volt Politikai Foglyok nevében Salamon László titkár, Muresan Vasile elnök.
Köszönet a támogatásért
A Fogarassy Mihály Általános Iskola vezetôsége kért meg, nevükben mondjunk köszönetet két cégnek hathatós támogatásukért. Szívesen tesszük, hisz a tanintézmény számára fontos javítások történtek e cégek jóvoltából.
Szilágyi Imre, az Apicom Kft. tulajdonosa támogatásra bíztatta a Cesarom céget, így az iskola huszonnégy illemhelyének újrafajanszozására került sor. A Cesarom 300m2 falicsempét, az Apicom 50m2 padlócsempét valamint a ragasztót és fugaanyagot szolgáltatta.
A munkálatok sem kerültek pénzbe, az iskola adminisztrátora és karbantartója varázsolták újjá a mellékhelyiségeket.
Köszönet tehát a segítôknek, köszönet Szilágyi Imrének, hogy erre lehetôséget teremtett.
Eszterünk
Megfürdettem a kiflit
Még mindig köhögök, de most már lényegesen kevesebbett. Matatok a számítógéppel, például sűrítem az állományokat, de csak véletlenül. Szopom az ujjam, egyre gyakrabban cuppogtatok, de nem is csoda, mert már öt fogam van, s a hatodik is látszik. Sokat nyálazom, kínoznak a fogak, s mondom is, hogy mamama, nenene, hogy tudják, nem könnyű nekem mostanság. Szeretem a csirkepaprikást, s általában jó az étvágyam. Igaz, nemrégiben napokig csak reggel és este ettem. Semmi sem kellett napközben. Egyszerűen nem voltam éhes. Aztán nagynéni hozta a dédi sütötte kiflicskéket, s amikor a sok élelem, finomság között megpillantottam, utánanyúltam, s máris helyrejött az evôkém. Nagyon szeretek kint lenni az udvaron, sokáig nem mehettem ki a köhögés miatt, s amikor végre öltöztetni kezdtek, örömömben végig táj-tájoztam. Apa kivitt, nagyon boldog voltam. Megmutatta azt is, milyen a hógolyó, igaz, amikor megérintettem, csalódtam. Nem ilyennek képzeltem el. Hideg volt. Aztán apu dobálta a golyókat a ház falára, s ott maradt a helyük, nagy móka volt. Nagy kádban fürdök, na mit szóltok? Persze, hogy szeretem a vizet, a locsit, és úgy gondolom, hogy a játékaim is. Ezért mindent beledobálok a vízbe. Ha éppen nem játék, hanem kifli, vagy fénykép van a kezemben, azt is megfürdetem alaposan, s mondom közben hogy táj-táj. Csinosodom, magasodom, s hiába szeretem, és eszem is a csirkepaprikást, nem vagyok több, mint 8 kg. Egyszerűen lemozgom a dekákat, mert megyek, sôt kergetôzünk is néha.
A bürokrácia ellenszerei
Nagy István jegyzô sajtótájékoztatón ismertette azt a kormányhatározatot, mely arra hivatott, hogy a közhivatalokban a bürokratikus eljárások visszaszorítását eredményezze. Tôle tudtuk meg azt is, hogy a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban milyen változások lesznek e törvény szellemében.
– A kormányprogram szerintem sok jó útmutatást tartalmaz, ami a polgárok kiszolgálását illeti. De ezt csak akkor lehet sokak megelégedésére művelni, ha mindenki ismeri a jogait és kötelezettségeit. Úgy ítélem meg, hogy a legtöbb nézeteltérés, elégedetlenség abból fakad, hogy az emberek nem ismerik jogaikat, kötelességeiket. Ezért eltervezte a gyergyószentmiklósi önkormányzat, hogy a sajtó segítségével rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a törvényekrôl, szabályokról, magyarázattal szolgálunk egy, rendszeresen megjelenô rovatban.
A kormányhatározatban leírtak alapján a gyergyószentmiklósi önkormányzat összeállított egy tervet, melynek rendkívül fontos része, hogy a polgároknak lehetôséget biztosít arra, hogy 15 óra után is legyen lehetôségük ügyintézésre.
Ennek megfelelôen a hétbôl két napon 17 óráig, három napon pedig 19 óráig lesz ügyfélfogadás. Hogy ne legyen szükség a hivatali alkalmazottak számának növelésére, egy együttműködési szerzôdés aláírására kerül sor a lakossági tanácsadó irodával. Délután ott fogadják az érdeklôdôket, útbaigazítást adnak, tehát elindítják az ügyet. Kivételt képez az adó befizetése, az a hivatal pénztárában történik továbbra is.
Bár ez a lakosság számára a legfontosabb része a tervnek, ennél jóval több összetevôbôl áll az elképzelés, van rövid, közép és hosszú távú terv is a csomagban, melynek gyakorlatba ültetése olyan elemeket tartalmaz, mint:
– ügyfelek fogadása délután is
– a típuskérések kitöltésének mintáját kifüggesztik, útbaigazítást nyújtanak az alkalmazottak
– a hivatali alkalmazottak kitűzôt viselnek, melyen nevük, beosztásuk és fényképük is szerepel
– egy telefonos zöldvonal létrehozása az érdeklôdôk jobb kiszolgálása érdekében
– rendszeres törvényismertetô a lakosság számára
– az ISO nemzetközi minôsítés megszerzése
– a kérések átvételétôl azok megválaszolásáig tartó idô lerövidítése
– az inernethálózat kibôvítése
– Felszegben és Alszegben tanácsadó, útbaigazító irodák létesítése (melyek helyszínére javaslatokat várnak a lakosságtól)
– az alkalmazottak továbbképzése
– az alkalmazottak munkájának rendszeres ellenôrzése, az esetleges kihágások büntetése.
Tanácsülések sora
A legutóbbi lapszám megjelenése óta már kétszer is asztalhoz ült a gyergyószentmiklósi tanács testülete. Az ott hozott döntésekrôl tájékoztatjuk az alábbiakban.
* A Gyilkostó ivóvízhálózatának, közművesítésének, sífelvonók készítésének, információs pont, orvosi rendelô stb. létrehozásának egyetlen kínálkozó feltétele, hogy részt vegyen a város a Phare programban. Az ökologizálási terv, mely a pályázat része kell legyen, már tavaly elkészült, az tehát a rendelkezésünkre áll, csupán az anyagi befektetés okoz ingadozást, hogy beálljunk-e a programba. A Phare és a román kormány ugyanis 5 400 000 eurót adna e célra, amit az önkormányzat 750 000 euróval kell kipótoljon, önrészként. Hosszas vita után egyhangú, igenlô döntés született a részvételre.
* Módosították a közszállítás díjszabását, így az elkövetkezendôkben egy városi buszjegy ára 8 000 lejrôl 10 000-re emelkedik, a havi bérletért pedig 330 000 lejt kell fizetni.
Abban is megegyeztek, hogy a felszegi iskola bezárása óta ingyen szállított diákoknak a száz százalékos kedvezmény az év végéig tart csupán, ezt követôen kidolgoznak egy méltányosabb, egységes kedvezményes rendszert, mely a város összes diákjára érvényes.
* Nem tárgyaltak az autonómia-kérdésben kiírandó népszavazásról ezúttal sem. A polgármester elmondta, nem került a napirendre, ugyanis még nem telt le a kifüggesztésétôl számított harminc nap (az illetékesek szerint október 25-én került kifüggesztésre, tehát pont harminc napja), különben is hat tanácsos javasolta, hogy csak késôbb tárgyaljanak róla. Potyára érvelt Minier Gábor azzal, hogy most, kampányban, mindenki az autonómiáról beszél, most lenne idôszerű tárgyalni a népszavazásról, csupán hét tanácsos támogatta a napirendre kerülését... a többiek szavazatát már meg sem számolták, a témát lezárták.
* Két versben is tárgyaltak arról, ki legyen a dán kazán működtetôje. Az elôterjesztô – Pap József polgármester – azt szerette volna, ha létrehoz a város egy közszolgálati társaságot vagy egy Kft-t, mely a szolgáltatási teendôket ellátja. Mint mondta, fejetlenség van a fűrészmosztos rendszer körül, rendet kellene teremteni. A bizottságok döntésébôl kiderült, nem értenek egyet ezzel a működtetési módozattal, ugyanakkor többen is hangsúlyozták, ennek oka az, hogy nem volt kellôképpen elôkészítve a tervezet. A jegyzô ígéretet tett, hogy a következô tanácsülésre néhány alternatívát tár magyarázattal együtt a tanács elé, hogy választhassanak.
A következô tanácsülésen a képviselôk három lehetséges út közül választhattak:
– közszolgáltatási vállalat létrehozása, direkt vagyonkezeléssel megbízva;
– közszolgáltatási vállalat létrehozása, mely önálló jogi személyiséggel rendelkezik;
– kft. létrehozáza.
A vita során Nagy Attila, a Közüzemek igazgatója elmondta, 1995-tôl a hôszolgáltatást szerzôdéses alapon a Közüzemek biztosítja. Ezen szerzôdést kell felbontani, amennyiben másra kívánják bízni a működtetést, és természetesen ez esetben kártalanítani kell a GO Rt-t, mert a cégnek 10 milliárd lej vesztesége volt az eddigi működtetésbôl.
Több tanácsos megjegyezte, kockázatos lenne most, téli idôszakban szolgáltatót váltani, s az esetleges fűtési rendellenességek folytán meleg nélkül hagyni a Forradalom negyed lakóit s az intézményeket. Így a három variáns helyett egy negyediket fogadtak el a városatyák: a közüzemekre bízzák a fűrészporral való hôszolgáltatást is, olyan kitétekkel, hogy külön pénzvitelt vezet, melyet a fűtési idény lejártával a tanács elé tár, s az esetleges profit sorsáról pedig a tanács dönt.
A következô tanácsülésen is szó lesz a dán fűtésrendszerrôl, ugyanis egy működési szabályzatot dolgoznak ki, és ennek elfogadására is a tanács hivatott.
* Több lehetôség volt arra is, hogyan működtesse tovább a hokipályát a város, mely a legutóbbi tanácsülésen úgy döntött, visszaveszi saját kezelésébe. A lehetôségek közül végül azt választották, hogy ne hozzanak létre egy szolgáltatási vállalkozást, tartozzon a hivatalhoz, irányítása pedig a polgármester hatásköre legyen. A tanácsosok szorgalmazták, kerüljön sor azon szerzôdés aláírására a Sport Management Kft-vel, melyben leszögezik, a kft. biztosítja a csapat fenntartását, ugyanis már most azért nem mentek a hokisták Bukarestbe, mert nem volt erre anyagi keret.
* A különfélék megtárgyalásakor Tinka Kálmán elmondta, utánanézett az új iskola építésének, s meggyôzôdése, ha logika-vezérelte döntést akarnak hozni, szó sem lehet arról, hogy lebontsák a felszegi iskola épületét. Javaslattal is jött: a Kós Károly iskola hátsó udvarán lenne hely e befektetésre, s az sokkal megfelelôbb helyen van mind a vidéki, mind a negyedekben lakó diákok számára.
B. K.
Nyilatkozat
Megdöbbenéssel és felháborodással tapasztaljuk, hogy az RMDSZ és annak államelnökjelöltje képes közönséges kampány-eszközzé alacsonyítani még egy olyan nemzeti ügyet is, mint a kettôs állampolgárság. Köztudott, hogy Markó Béla pár hete még a kettôs állampolgárság ellen beszélt, majd a választási kampány kezdete óta 180 fokos fordulattal annak lelkes támogatójaként és védelmezôjeként szerepel.
Ha ez a változás ôszinte volna, akkor üdvözölni kellene, hogy ha késve is, de rátalál a helyes útra, de sajnos a székelyföldi körútján tett kijelentései arra utalnak, hogy számára az egész nem más, mint egy kampány-eszköz, amivel szavazatokat lehet szerezni. Fényesen bizonyítja ezt az, hogy nem átall a választók szemébe hazudni, azt hangoztatván, hogy amennyiben a magyarországi népszavazás sikeres lesz, az számunkra még nem jelent semmit, ugyanis a kettôs állampolgárságot Romániával is el kell fogadtatni, márpedig ha nem lesz erôs RMDSZ-képviselet a parlamentben, akkor nem lesz, aki a románokat erre rávegye. Erre a képtelen valótlanságra még rá is licitál, mondván, hogy az igazi népszavazás a kettôs állampolgárságról november huszonnyolcadikán lesz!
Markó Bélának tudnia kell, hogy itteni kijelentéseit a határon túl is figyelemmel kísérik, s tudnia kell azt is, hogy az ilyen kijelentésekkel mekkora kárt okoz a kettôs állampolgárság ügyének, hisz ezzel elbizonytalanítja a magyarországi szavazókat, azt üzeni nekik, hogy ôk hiába szavaznak az állampolgárság kiterjesztése mellett, mert a végsô szót úgyis a bukaresti román politikusok mondják majd ki.
Ez, valamint az elmúlt napok eseményei is csak azt bizonyítják, hogy a szocialisták határon innen és túl képtelenek egy tisztességes kampányra, nekik lételemük a hazugság, a választók félrevezetése, ijesztgetése. Mindkét párt egy becstelen kettôs játékot játszik, amikor színleg támogatja a nemzetegyesítést, de konkrét cselekedeteivel ennek az ellenkezôjét szolgálja. Bízunk benne, hogy a választópolgárok, itt is meg az anyaországban is kellô érettségrôl tesznek tanúbizonyságot, s nem dôlnek be a riogatásoknak, a hazugságoknak.
Befejezésképpen kijelentjük, hogy abban viszont egyetértünk Markó Bélával, hogy szükség van egy erôs magyar képviseletre a parlamentben. Éppen ezért arra kérünk minden jóhiszemű magyar embert, hogy november 28-án vegyen részt a szavazáson, s válassza a Magyar Polgári Szövetségnek az AP listáin induló jelöltjeit. Tizenöt év helyben topogás után ideje kimozdítani a kátyúból nemzeti közösségünk szekerét. Ha jelöltjeinknek bizalmat szavaznak, akkor ígérjük, hogy mi ezt megtesszük.
A Magyar Polgári Szövetség elnöksége
A választás szabadságát kínáljuk
Hogyan néz a választások elé Árus Zsolt?
– Optimistán. Már az hatalmas dolog, hogy 15 évvel 1989 után végre a romániai magyarok is választhatnak, s nem csak szavaznak! Ráadásul miután tavasszal megakadályozták, hogy a Magyar Polgári Szövetség induljon a választásokon, most sikerült találni két olyan partnert (az Emil Constantinescu és Smaranda Enache nevével fémjelzett AP-t, és Sabin Gherman Erdély-Bánság Ligáját), akikkel közös listákat tudtunk állítani, így jelöltjeink öt erdélyi megyében ott vannak a szavazólapokon. Következésképpen azok, akik a keresztény-nemzeti értékeket vallják, vasárnap nem kell otthon maradjanak, avagy jobb híján olyan politikai szervezetre szavazzanak, amelyikkel amúgy nem értenek egyet.
12 pontban írta össze a Magyar Polgári Szövetség, hogy képviselôi mire kell figyelmet fordítsanak. Mit emelne ki ezen pontok közül?
– Kiemelt fontossággal bír Székelyföld autonómia statútum- tervezetének újbóli benyújtása a parlamentbe. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a székelyföldiek igénylik az autonómiát, illetve hogy az nem egy álom, hanem megvalósítható cél. Ilyen körülmények között létfontosságú, hogy legyen aki a tervezetet újra a parlament elé terjessze. Igaz ugyan, hogy a kampányban az RMDSZ is folyton az autonómiáról beszél, de konkrét cselekedetei nem jogosítnak fel arra, hogy azt gondoljuk: a szavaikat majd tettek is követik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a Polgári Szövetség jelöltjei bejussanak a parlamentbe, mert akkor biztosan lesz, aki a tervezetet újra benyújtsa.
Ezzel függ össze másik két pont is, az ország regionális felosztásának újragondolása (s ennek keretében Székelyföld gazdasági régió létrehozása), illetve a régiók gazdasági autonómiájának a növelése. Mindkettô jól illeszkedik az autonómiához, kiegészítik, elmélyítik azt. Végre pontot kellene tenni a jogtalanul elkobzott állami és magánjavak visszaszolgáltatásának a folyamatára is. Megengedhetetlen, hogy amit egy tollvonással, egyik napról a másikra elvettek, azt most évtizedeken keresztül, csepegtetve adják vissza, ráadásul úgy, hogy minden egyes visszakapott ingatla- nért az egyházi vezetôknek hálát kell adniuk a kormánynak. Végül, de nem utolsósorban kiemelném a demokratikus jogállam kiépítését célzó törvények elfogadását, illetve az elmúlt években elfogadott számos antidemokratikus törvény (hadd említsem csak az EU országjelentésben is bírált választási törvényt meg párttörvényt) módosítását.
Nagy kérdés elôtt áll az a gyergyói ember, aki önöket választaná az RMDSZ helyett, ám elismeri dr. Garda Dezsô tevékenységét, támogatni szeretné ôt is…
– Ez egy nagyon fontos, s a mostani választások alkalmával nem megkerülhetô kérdés. Kétségtelen ugyanis, hogy Garda Dezsô az elmúlt években sokat tett a gyergyóiakért, s ezért joggal szeretik és tisztelik. Ugyanez volt az oka annak is, hogy már jóval az elôválasztások elôtt megkerestem, s elbeszélgettünk a közeli jövôrôl. Akkor én kérve kértem, hogy lássa be, rossz társaságban van. Egymaga képtelen megváltoztatni az egyre rosszabb irányba haladó RMDSZ-t, ellenben az rossz fényt vet rá is, akarata ellenére. Csak sajnálni tudom, hogy nem sikerült meggyôznöm! Legutóbb a választási listák letevése elôtti napon beszéltem vele ugyanerrôl a témáról, de ô kitartott amellett, hogy az RMDSZ listáján indul. Ettôl persze nem lettünk ellenségek, én továbbra is nagyra tartom mint embert, de továbbra is azt gondolom, hogy a döntése téves volt. Azzal, hogy azon a listán szerepel, közösséget vállal olyan emberekkel, akik viszont vele nem vállalnak közösséget, de kihasználják a saját céljaik elérésére az ô népszerűségét. Kétségtelen az is, hogy vannak választók, akiket komoly dilemma elé állított ezzel a lépésével. Ezeknek azt szeretném üzenni, hogy vasárnap sajnos, nem lehet Garda Dezsôre szavazni, pont úgy, ahogy nem lehet Árus Zsoltra sem szavazni. Választani a Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György által fémjelzett RMDSZ, illetve a megújulást kínáló AP-lista között lehet. S hogy a döntésüket megkönnyítsem, ezúton is kijelentem, hogy ha én a parlamentben leszek, ô meg nem, akkor minden erômmel azon leszek, hogy a Garda Dezsô által megkezdett munka ne szakadjon meg!
– Ha nem lesz magyar képviselet...
– Kétségtelen, hogy fennáll annak a lehetôsége, hogy egyik magyar szervezet képviselôi sem jutnak be a parlamentbe. Ezt nagyon könnyű lett volna megelôzni oly módon, hogy Markó Béla elfogadja az összmagyar elôválasztásra vonatkozó javaslatunkat. Ez már történelem, de jó, ha mindenki bevési az agyába, s megtartja tanulságul a jövôre nézve: erôs magyar parlamenti képviselethez a magyar politikai szervezetek összefogására lett volna szükség, de a Magyar Polgári Szövetség kinyújtott jobbját Markó Béla nem fogadta el. Ilyen körülmények között két dolgot tehettünk: félreállunk, s magukra hagyjuk a szimpatizánsainkat, vagy pedig elindulunk a választásokon. Mi a másodikat választottuk, mert köztudott, hogy az RMDSZ nem képes megszerezni a szavazatok 5%-át, így ez az egyetlen esély arra, hogy legyen magyar képviselet a parlamentben. Hangsúlyozni szeretném most is, hogy nem valaki vagy valami ellen (és nem az RMDSZ ellen), hanem valamiért indulunk a választáson. Azért, hogy legyen magyar képviselet a parlamentben, és azért, hogy ott képviselhessük a programunkat.
Ha pedig a sors úgy hozza, hogy egyik szervezet képviselôi sem jutnak be, akkor azt mondom, amit Sógor Csaba RMDSZ- szenátor is mondott múlt pénteken az Objektív tévé műsorában: a parlamenten kívül is van élet. A Székely Nemzeti Tanács parlamenti képviselet nélkül többet tett az autonómiáért egy év alatt, mint a „hivatalos” érdekképviselet tizenötször annyi idô alatt. Kétségtelen, hogy parlamenti eszközökkel többet lehet tenni, de az elmúlt 15 év azt is megmutatta, hogy ugyanazokkal az eszközökkel ártani is többet lehet. Mi parlamentben, vagy azon kívül, kizárólag csak építeni akarunk.
– Mit üzen a választóknak?
– Azt, hogy mérjék fel a helyzetet, s jöjjenek el választani. Jöjjenek el elsôsorban azok, akik úgy gondolják, hogy az eddigi képviselet nem volt megfelelô, s akik valami másra vágynak már rég. Jöjjenek azok, akik kiábrándultak, s úgy gondolták, hogy nem is fognak eljönni. Tudnia kell mindenkinek, hogy ha a magyarság nagy létszámban megy el választani, akkor jó esély van arra, hogy mind a két magyar szervezet képviselôi bejussanak a parlamentbe, márpedig magyar ember ennél többet pillanatnyilag nem kívánhat.
Aki minket becsülettel képviselt a parlamentben
Dr. B. Garda Dezsô parlamenti tevékenysége 2001–2004. között számokban:
94 parlamenti beszéd (az egyik legaktívabb képviselô);
20 törvénytervezet;
21 kérdés-interpelláció a miniszterekhez és a miniszterelnökhöz.
Garda Dezsô törvénytervezetei:
2001. március 29. – 216-os számú törvénytervezet:
Az erdészeti törvény módosítása;
2001. március 29. – 217-es számú törvénytervezet:
Az erdészeti kihágásokra vonatkozó törvény módosítása;
2001. május 18. – 294-es számú törvénytervezet:
Az erdôrendtartásra és erdôvédelemre vonatkozó törvény módosítása;
2002. február 5. – 51-es számú törvénytervezet:
A Dacia személygépkocsit az Országos Takarékpénztárhoz 1990. november 1-éig lefizetô személyek kárpótlására vonatkozó kezdeményezés;
2002. február 13. – 69-es számú törvénytervezet:
A megyei és a helyi tanácsok kezelésében lévô kereske-delmi felületek eladására vonatkozó törvénykezdeményezés;
2002. október 3. – 496-os számú törvénytervezet:
A Romániai Állambiztonsági Szerveknek a Parlament általi ellenôrzésére vonatkozóan;
2002. december 11. – 656-os számú törvénytervezet:
A 26/1996-os számú erdészeti törvény módosítására vonatkozóan;
2002. december 11. – 657-es számú törvénytervezet:
A 31/2000-számú erdészeti kihágásokra vonatkozóan;
2003. március 17. – 227-es törvénytervezet:
Románia Alkotmányának a módosítására vonatkozóan;
2003. március 19. – 239-es törvénytervezet:
Gyergyószentmiklósnak megyei jogú várossá emelésérôl szóló törvénykezdeményezés;
2003. április 14. – 285-ös számú törvénytervezet:
Az erdôrendtartásra és az erdôgazdálkodásra vonatkozó (a törvénytervezetet 2002. október 1-én tette le a Szenátus állandó bürójához) törvény-kezdeményezés;
2003. június 9. – 382-es számú törvénytervezet:
A levéltári törvény módosítására vonatkozó törvénykezdeményezés;
2003. június 24. – 407-es számú törvénytervezet:
A mezôgazdasági, állattenyésztési és az erdészeti társulások támogatására vonatkozóan;
2003. október 20. – 643-as számú törvénytervezet:
A közlevéltárak törvénytervezete;
2003. november 5. – 697-es számú törvénytervezet:
A 46/1996-os törvény kiegészítése a kötelezô katonai szolgálat megszüntetésére vonatkozóan;
2004. április 6. – 198-as számú törvénytervezet:
Az 571/2003-as számú adóügyi törvény módosítása, az iskolák fűtésére használt folyékony fűtôanyag luxusadójának visszatérítésére vonatkozóan;
2004. június 9. – 436-os számú törvénytervezet:
A kis jövedelemmel rendelkezô, szórványban működô egyházi intézményeknek az állam általi támogatását szolgáló törvénytervezet;
2004. június 29. – 423-as számú törvénytervezet:
A mezôgazdasági területek tagosítására vonatkozó törvény-kezdeményezés. A törvénytervezetet 2004. június 9-én tette le a Szenátus állandó bürójához;
2004. június 15. – 505-ös számú törvénytervezet:
Az 571/2003-as számú adótörvény módosítására az egyházi és oktatási intézményeknél használt fűtôanyag luxus-adójának visszaigénylésére vonatkozóan;
2004 augusztus 31. – 431-es számú törvénytervezet:
A szórványban tevékenykedô nem klerikális egyházi alkalmazottak anyagi támogatására vonatkozó törvény-kezdeményezés;
A számadatokon kívüli megvalósítások:
A közbirtokosságok megmentése és az erdôk visszaadása érdekében számos nagygyűlést szervezett 2001. február-május hónapok közötti idôszakban. Ilyenek voltak a 2001. februárjában és márciusában szervezett tiltakozó nagygyűlések Brassóban és a parlamentben, de közéjük tartozott a parasztpárti Vasile Lupu által szervezett virágvasárnapi tüntetésen való részvétele is.
Parlamenti munkájában a vagyonközösségek létjogosultságáért érvelt. Sôt, Ion Iliescuval is szembeszállt, amikor az államelnök a székely közbirtokossági erdôk feletti tulajdonjogot megkérdôjelezte. A következôkben a 2001. május 25-i beszédébôl idézünk:
Elnök úr!
Képviselô Hölgyek és Urak!
2001 májusának végén Románia elnöke, Ion Iliescu úr meglátogatta Kovászna és Hargita megyéket, hogy jobban megismerje a két megye gondjait, találkozzon azokkal az emberekkel, akik az elnökválasztás során rá szavaztak, megerôsítvén a Társadalmi Demokrácia Pártjának volt elnökét az ország legmagasabb tisztségében. Én parlamenti elfoglaltságom miatt nem tudtam megjelenni az ország elsô emberének fogadtatásán Hargita megyében. Megdöbbenésemre azonban az ország elnöke a látogatás alkalmával a közbirtokosságoknak visszaadandó területek korlátozásáról beszélt, melyek az ô véleménye szerint nem képeznek tulajdonformát. A pontosság kedvéért, idézném a 2001. május 30-án az Adevărul Harghitei újságban megjelent nyilatkozatát: „A közbirtokosságok nem voltak tulajdonformák. Az erdôk állami, kincstári tulajdonban voltak, és ezek használati és nem tulajdonjogát adták át a közösségnek. Ez okozott nézeteltéréseket, és emiatt szorul a Lupu-törvény értelmezésre, hogy szüntessük meg a deformált és veszélyes viszonyulást e fontos nemzeti kincsünkhöz, az erdôkhöz illetve annak ésszerű kitermeléséhez.”
Megértem, hogy az államelnök nem szeret minket, és nem akarja, hogy a Lupu-törvény a Székelyföldön alkalmazásra kerüljön.
De ôuraságának nincs joga a román nép és a falvakban, fôleg a dombos és erdôs vidéken élô más nemzetiségiek érdekeibôl gúnyt űzni. Nem kötelezô egy elnöknek ismerni a történelmi tényeket, de ha a múltról nyilatkozik, el kellene olvassa az egyszerű emberek történelmét is, nemcsak a kizsákmányoló klikkéét.
Ôurasága ismereteinek kiszélesítése érdekében tudomására kell hozzam, hogy a birtok- és szabadparaszti közösségek tulajdonjogát már 700 évvel ezelôtt írásban leszögezték, idôszakosan felújítva adománylevelekkel, fôúri rendeletekkel, határozatokkal, polgári ítéletekkel, megtartva ugyanazon határok között, ugyanazokon a helyeken és elnevezésekkel. Sem a román, sem a fanarióta uralkodók nem forgácsolták szét ezen közösségeket, biztosítva ezek elidegeníthetetlenségét, a javakat nem lehetett rendeltetésük alól kivonni, nem lehetett elidegeníteni.
A földtulajdonosok települések szerint önálló szervezetekbe tömörültek, leszögezett jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeztek, de ugyanakkor büntethetôek is voltak.
A tulajdonközösségek folytonossága és megôrzése egy állandó történelmi fejlôdésen ment keresztül, ez óriási haladást jelentett, melynek elônyeit nem szabad szem elôl téveszteni. Az erdélyi modern közbirtokosságok a XIX. századi magyar liberális törvénykezés, konkrétabban az 1836-os és 1848-as évi földközösségeket elhatároló törvények, az 1853-as és 1854-es császári szabadalmak, 1871-ben pedig az arányosítási törvény értelmében jöttek létre. Sem a régi Regátban, sem Erdélyben nem vonták kétségbe ezt a tulajdonformát. A földközösségeket az 1923. évi Alkotmány is elismeri, a 21/1924-es számú törvény 2. szakasza pedig szentesíti a közösségek és közbirtokosságok jogi személyiségének folytonosságát. Romániában a magántulajdonjog ilyen formáját a kommunista hatalom számolta fel 1948 nyarán és ôszén. A történelmi adatok eltorzítása nem szolgálja a román–magyar megbékélést, hanem fôleg a román nemzetiségű tulajdonosoknak árt, akik több mint egymillió hektár erdôs területet kellene visszakapjanak a Lupu-törvény 26. szakaszának értelmében, szemben a Hargita és Kovászna megyei közösségekkel, akik között románok is vannak, és akiknek 200 ezer hektár járandóságuk van.
Remélem, az elnök úr nyilatkozata csak egy meggondolatlan kijelentés volt, és a Társadalmi Demokrácia Pártja, mint szociáldemokrata párt támogatni fogja a dombos és erdôs vidékeken lakókat, etnikai hovatartozásuktól függetlenül, akiknek érdeke az 1/2000-es számú törvény mihamarabbi alkalmazása.
Az erdôk visszaadásáért folytatott küzdelemben 2001 elsô félévében képviselôtársaival együtt (Kelemen Attila és Tamás Sándor képviselôk, illetve Pete István szenátor) hosszas tárgyalásokat folytatott (hetente) a Társadalmi Demokrácia Pártjának a képviselôivel a Földtörvény módosításával és az erdôk visszaadásával kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak köszönhetôen sikerült hozzájárulnia a közbirtokosságok megmentéséhez. Az erdôk és a közbirtokossági vagyonok visszaadásával kapcsolatos kérdéskörben dr. B. Garda Dezsô vezette a tárgyalásokat az RMDSZ részérôl.
2001. júniusának végén, hosszas egyeztetések eredménye-képpen megszületett a 102-es számú sürgôsségi kormány-rendelet, mely lehetôvé tette a szántók és az erdôk visszaadására vonatkozó törvény alkalmazását.
Azon közbirtokosságok erdeinek a visszajuttatása, melyek a magánerdészetet választották
A 102/2001-es sürgôsségi kormányhatározat véglegesítése után a csíki és a libáni közbirtokossági uniók vezetôivel több mint harminc memóriumot nyújtott be a Mezôgazdasági, Élelmiszeripari és Erdészeti Minisztériumhoz, melyben kérte az erdôk visszaadását azon közbirtokosságok számára, amelyek magánerdészetek keretében akarták kezelni erdeiket.
Megkereséseire az a válasz érkezett, hogy ameddig e közbirtokosságok perben állnak a Megyei Erdészeti Igazgatósággal, addig a tulajdonba helyezés nem valósítható meg. A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság ugyanis 18 pert kezdeményezett az erdôk visszaadásának megakadályozása érdekében azon csíki, gyergyói és udvarhelyi közbirtokosságok ellen, melyek megkezdték magánstruktúrájuk létrehozását.
2001. nyarától 2002. áprilisáig sikerült kiharcolnia a magánerdészeteknek a kalapácsjogot, valamint a magánerdészetek létrehozását és működését szabályozó 116-os számú Miniszteri rendeletet. 2002. április 23-ig sikerült elérnie a Mezôgazdasági Erdészeti Minisztériumtól a csíki, zetelaki és a gyergyói magánerdészetek működési engedélyének a jováhagyását. Ezzel párhuzamosan sikerült rákényszerítenie az állami erdészetre azon közbirtokossági erdôk visszaadását, melyek létrehozták magánstruktúrájukat.
Az erdôrendtartási törvény
Dr. B. Garda Dezsô nemcsak a magánerdészetek létrehozásában vállalt döntô szerepet, hanem a modern erdôrendtartási törvény megszövegezésében is, melyet a parlament két házában másfél év alatt kellett kiharcolnia. Dr. B. Garda Dezsô törvényével egy olyan jogszabály fogalmazódott meg, mely az erdôgazdálkodást a tulajdonformáknak megfelelôen biztosítja, és jövôt jelent az erdélyi, s ezen belül a székelyföldi erdôtulajdonosok számára.
Gyergyószentmiklós municípiummá válásának törvénye
1998-ban tette le elôször Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá való emelésének törvénytervezetét. Érdekes módon képviselôtársaitól akkor sem kapta meg a megfelelô támoga-tottságot, akárcsak egyesektôl 2003-ban. Dr. B. Garda Dezsô törvénytervezete 2003-ban volt megszavazva a parlament két házában. A municípiumi státus lehetôvé teszi az elôrelépést városunk számára, mind az ipari parkok létrehozásának tekintetében, mind pedig a belsô utakra pályázatok útján elérhetô támogatások megszerzésében. Ennek a megfelelô kihasználása az önkormányzat feladatköre.
A hegyimentôk státusára vonatkozó törvénytervezetben igyekezett figyelembe venni a gyergyói hegyimentôk nehéz-ségeit, és törvénybe iktatta azt, hogy a megyei és a helyi tanácsok kötelesek anyagilag támogatni ôket, és rendelkezésükre bocsátani bizonyos felszereléseket. A törvény vitája során állandó kapcsolatban volt Marian Chivuval, aki a megyei tanács részérôl fogalmazta meg az elvárásokat, és Bögözi Gáborral illetve Kastal Lászlóval, akik helyi szinten tájékoztatták nehézségeikrôl.
A maroshévízi magyar iskola felépítése és jóváhagyása érdekében állandó kapcsolatot tartott fenn Mohacsek Ákos iskolaigazgatóval, akinek kéréseit a szakminisztérium felé érvényesítette. Egyszóval hozzájárult a maroshévízi magyar középiskola létrejöttéhez és az iskolaépület felépítéséhez.
A gyergyószentmiklósi kórház építését 1999-ben és 2000-ben sajnos, nem támogatta az Egészségügyi Minisztérium, annak ellenére, hogy ennek a tárcának az élén RMDSZ-es szenátor volt. 2001-ben a 2002-es évi költségvetés vitájánál módosító indítványt tett le a kórház építéséhez szükséges pénzalapok megszerzése érdekében. Akkor az általa kért tízmilliárd lejt nem támogatta a parlament plénuma, ellenben a miniszter asszony megígérte, hogy a költségvetés-kiegészítésnél figyelembe fogja venni kérését, ami részlegesen meg is történt 5 milliárd lej kiutalásával. 2002-ben az Egészségügyi Minisztérium figyelembe vette az általa kért költségvetési összeget, így a parlamentben a 2003-as költségvetési évre vonatkozóan sikerült megszavaztatnia a kórházépítésre igényelt tízmilliárd lejt.
2003-ban az Egészségügyi Minisztérium törölte a 2004-es évre szoló költségvetésbôl a gyergyói kórház építését az állami alapból támogatott intézmények sorából, és ezzel úgy tűnt, hogy Gyergyószentmiklósnak nem lesz új kórháza. Dr. B. Garda Dezsô a 24.50.8.01.0030-as számú mellékletre vonatkozó módosító indítványával megmentette a gyergyószentmiklósi új kórházat a klasszálástól, melynek következtében 2004 nyarán az Egészségügyi Minisztérium 5 milliárd lejjel támogatta a kórházépítést.
2004-ben a 2005-ös évre vonatkozó költségvetési tervezetben 8 milliárd lejjel vállalta fel a kórházépítés folytatását. Dr. B. Garda Dezsô a 26.58.01.0030-as számú mellékletre vonatkozó módosító indítványával elérte, hogy a parlamentben még 11 milliárd lejjel növeljék a kórházépítésre szánt összeget.
Ha összevetjük a négy évben Dr. B. Garda Dezsô által a gyergyószentmiklósi új kórház építésére kieszközölt összeget, akkor rájöhetünk arra, hogy képviselônk 2001–2004. között 39 milliárd lejt hozott be RMDSZ-színekben Gyergyószentmiklósra.
2003 tavaszán Dr. B. Garda Dezsô döntô módon hozzájárult a 25 ágyas ditrói kórház megmentéséhez.
A gyergyóremetei tejporgyár kiváló képességű igazgatójával együttműködve sikerült kormányhatározattal megszüntetnie a vállalat 235 milliárd lejt kitevô büntetôkamatait, és ezzel nem csak a Gyergyói-medence legmodernebb vállalatát sikerült megmenteni, hanem a gyergyói-medencei állattartók számára is sikerült a biztonságot jelentô felvevôpiacot biztosítania.
Dr. B. Garda Dezsô munkássága, Székelyföldért és Gyergyóért való kiállása minden Gyergyói számára felhívás kellene legyen a november 28-i választáson való részvételre, és az RMDSZ-re való szavazásra.
Szabad a csel?
Úgy látszik. A történelem számos példával szolgál. Díjmentesen. A félvad pusztai nomádok és lovagias utódaik még kiálltak egymással szemben a síkra. Semmi bújócska. Lásd Mohácsot! De még onnan is kaptunk színlelt megfutamodást. Az elônyösebb környezettel megáldott népek évszázadai azonban csak úgy hemzsegnek a csalafinta kelepcéktôl. Hol egy szűk hegyszoros, hol egy mocsár. Hol a hamisan fölvont zászló, hol az elorzott egyenruha. Hol a lesipuskás, hol az oroszlánbôrbe bújtatott szamár volt a tôr. Csak semmi finnyáskodás! A cél a lényeg! Az, hogy megejtsék az ellent.
Volt? Mert mintha a jelen sem szűkölködne ötletes „hadvezérekben”. A pártoskodás kisded játékai most is roskadoznak a zsarolástól, a megfélemlítéstôl. Az alakoskodástól, a ködösítéstôl. A másik jó hírének lejáratásától. Csak a méretekben akad némi eltérés. Az egyik alattomos orgyilok oly megdöbbentô, hogy egy nagyhatalom büszke jelképeinek, ártatlan emberek ezreinek odavetése magának a sötétség fejedelmének jelenlétét sejteti. A másikat talán csak a legkisebb ördög sunyi koponyája agyalta ki. De az mind csupán a jó öreg csel. Az övön alul mért ütés. Az alattomban vetett gáncs. A „kecsketúró”.
Ez a hamisság szapora. A legélelmesebb vírusokra is ráver. Hódít. Ott van a tévéadók tülekedésében. Ott a síppal-dobbal meghirdetett állások elfoglalá-sában. Még a szépségversenyeken is! Hát nem kedves? A dobogóra kilejtô „szende szüzek” millió kencefice alatt izzadoznak. Sôt, a művi beavatkozás sem ritka. Mert megengedett. Hetekig tanítják ôket beszélni, járni, mosolyogni. Hogy bármi áron, de bármi áron megszerezzék az áhított koronát! És a végén kiderül, hogy nem is a legszebb lány a kiválasztott. Hanem az, aki a legkeresetlenebb vagy legmeghatóbb választ adta. Netán a legjobban betanult választ. És nem azt nézik, mennyi benne az istenadta nôies kellem, hogy mennyi természetes báj sugárzik belôle.
Nos, ha életünknek még ezt az egyik legköltôibb területét is beszennyezi a csel, mennyivel inkább otthon érzi magát a mindennapi érdekek csatározásaiban. Vegyünk például egy embert. Akinek talán könnyebben ment a doktori disszertáció megírása, mint a szónoklás, de a tömeg ôt taszította elôre a kulcspillanatban, mert bízott benne, akár csôbe nem húzott rengeteg tanítványa. Mert tisztának ismerte. És ô be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Keveset halandzsázott, de annál többet cselekedett az ôt „kitermelô” közössége érdekében. Megvalósításokat mutathat föl.
És akkor jön egy újabb megmérettetés. De a helyek száma nem változik. Mint a székes játékban. Csak úgy ülhetek le, ha fürgébb vagyok a másiknál, és elfoglalom a széket elôle. Na itt nem csak a fürgeség számít. Kell hozzá egy adag, a recept nem árulja el világosan, mekkora adag, de egy adag „rátermettség” is, hogyan lehet valaki elôl elorozni a széket. Vagy a versenybíró kissé lazább pillanatában, lelöki onnan a vetélytársat. De annak is megvan a módja, hogyan lehet elvakítani azt a bírót. Hogy tétovázzon csak! Bizonytalanodjon el! Hogy lelkiismeret-furdalása legyen. Hogy már maga se tudja, jól döntött-e korábban, amikor ... igazságosan döntött.
Hogy ki a bíró? Mi vagyunk! Most mi. Ránk osztották ezt a szerepet. Négyévenként megtisztelnek vele. Ilyenkor nagy becsben vagyunk. Amíg lezajlik a verseny. A pör. A színjáték. Utána már sokat veszítünk a fontosságunkból. És ez nagy, szôrös hiba! Azért szeretném én kissé megrázintani azt a bírót. Hogy most csak elô minden éleslátással, minden tárgyilagossággal! Vigyázat, mert rókák szeretnének garázdálkodni a szôlôben! S mert „Ki mint veti ágyát ...”, késô lesz utólag vakarni ott, ahol okosabb.
Használjuk inkább a színjáték elôtt azt a vakarót! Hogy már eleve tiszták legyenek a „világot jelentô deszkák”. Ne lehessen se megcsúszni, se megbotlani rajtuk. Sem ottfelejtett kelléken, sem odavetett banánhéjon. Hogy igazán fölszabadault, nyugodt lélekkel mehessünk haza, és ne is bánjuk meg, hogy ott voltunk. A ... következô „elôadásig”.
Bíró László
Magyarázat egy helynévre
Szénégetô
Gyergyószentmiklóst a Gyilkostóval összekötô országút mellett, a várostól 7 kilométerre egy erdôrész érdekes, a mai Gyergyói-medencében nem űzött foglalkozás nevét viseli. Ezt a helyet Szénégetônek nevezik. Néhány szó erejéig érdemes elidôzni e helynévvel kapcsolatosan.
Köztudott, hogy a faszenet csak kemény, lombos fákból égetik. A legalkalmasabbak a bükk és a gyertyán. A puha, lombos fák meg a fenyôfélék nem alkalmasak erre a célra. Mivel a helynév nem hazudik, nyilvánvaló, hogy itt valamikor bükkfaerdô lehetett. Ha nem is tiszta bükkös, de a fenyôvel elegyedve biztos jelen volt a bükkfa. Ezt a feltételezést megerôsíti az a tény is, hogy a szóban forgó erdôrész a Magasbükk hegy (1416m) északi lejtôjének lábánál található.
Ma egyetlen egy bükkfát nem találni ezen az erdôrészen. Ez csak a helynévben maradt. A valamikori bükknek se híre, se hamva. Ez azzal magyarázható, hogy az évezredek alatt a gyergyói zord körülményekhez nagy nehezen hozzászokott bükk – amelyet a tudomány ökotípusnak nevez – levágása után nem tudott olyan gyorsan felújulni, mint az ökológiai optimumában levô lucfenyô. Így, az utóbbi fafaj kiszorította a bükköt, és csak a helynév emlékeztet a valamikori jelenlétére. De ez történt a gyergyói erdôkben levô tölggyel, juharral, szillel stb. Az egykori vegyes állományú erdôk kiirtásának egyenes következménye lett a mai egyfajú lucfenyô-állomány (monokultúra), mely nem képes ellenállni sem az élô, sem az élettelen kártevôknek. Éppen a szóban forgó erdôrészt 1995-ben egy erôs szélvihar teljesen ledöntötte. Ezt a jelentôs gazdasági kártételt fokozza a csúnya esztétikai benyomás, amelyet ez az erdôrész nyújt a Gyergyószentmiklós – Gyilkostó turisztikai útvonal mentén.
A faszénhez kötôdô helynév kapcsán érdemes szólni egyet-mást errôl a klasszikus technikai anyagról is. Ez, a fának a nem teljes elégése során keletkezik. Olyan égésnek a terméke, melynek során a levegôt részletesen kizárták. Elôállítása az erdei rakodóhelyeken speciálisan kialakított rakásokban, boksában történik, vagy korszerűbben – vegyi gyárakban – fém raktárakban. Ez utóbbi esetben felfoghatók olyan értékes komponensek, mint a faecet, faszesz, fagáz stb. A sárral letapasztott boksákat speciálisan elôkészített helyeken rakják, patakhoz közel. A víz jelenléte tűzvédelmi szempontból fontos, de az égés szabályozásánál is szerepe van.
A faszénnek számos technikai alkalmazása van. Elsôsorban a finom acélgyártás nyersanyagaként említhetô. A füst nélküli lôpor megjelenése elôtt (1880) a faszén a hadiipar számára is lényeges alapanyag volt, mint a fekete lôpor egyik alkotóeleme (a kén és a salétrom mellett). E célra kivételesen mogyoró, szil és hársfából égették a szenet. De mint a kovácsok és a kempingezôk nélkülözhetetlen tüzelôanyaga is fontos. Speciális retortákban, ahol szabályozni lehet az égést, gyorsan égetve könnyű, likatos szenet nyernek, melynek nagy az abszorbáló képessége. Ez az aktív szén, mely rossz szagú és ízű folyadékok átszűrésére szolgál. De mivel különféle mérges gázokat is elnyel, a gázálarcokban is használják.
Fajsúlya 0,14 – 0,22 közt változik. A jó szén füst nélkül ég, törési felülete kagylós, fekete színű, fénylô. Érintéskor az ujjat nem fogja. Fajhôje 7500 kal/kg. Egy űrméter lombos fából 4,5-5,0 hl szén lesz.
Lemhényi Pál
Tisztelt B. K.
A nevem Schaff Tibor, Gyergyószentmiklós, Gyilkostó sugárút 9/B tömbház 14-es lakrész lakója, a Gyergyói Kisújság 45. szám (566) harmadik oldalán az Ön által írt Városnézôben című cikk pontosításához (helyesbítéséhez) hozzáfűznék egy pár mondatot:
Idézek a cikkbôl: „Aztán a központ… van amit nézelôdni. Úgy néz ki, az épületek tulajdonosaikat visszakapták, gazdáikat viszont nem. Szó sincs itt arról, hogy egyik napról a másikra kellene tatarozzák ingatlanuk frontját, de ezeregy apróságon változtathatnának, így a szétcsúszott csatorna összeillesztésén, vagy akár egy megbomlott falrész rögzítésén.”
Én, személyesen, társtulajdonos vagyok Georgescu Emilia brassói, Kémenes Árpád és Irma gyergyószentmiklósi tulajdonosokkal a Szabadság tér 2. szám alatti házban.
2004. január 20-án Ft. Puskás Attila örmény plébános védnökeként és moderátora kezdeményezésére a Fürdô utca 5. szám alatt, összehívta a volt állami tulajdonban levô házak, örökösök és megvásárlók tulajdonosait. Sajnos, a fentiekbôl csak én voltam jelen, mint a Lengyel-ház egyik örököse.
Kérésemre Köllô Miklós úr műépítész önök által (gondolom a szerkesztôség) egyik tagja B.T.I. a Kisújság 5. számának (526) 8. oldalán a következôket hozza tudomásunkra:
„Műemlékké vannak nyilvánítva többek között a Szabadság tér: 1-8; 10-11; 13, 15, 17, 18 stb. házak homlokzatai.”
Sajnálom, hogy csak a fronti részeket nézték meg a városnézôk, és csak most, és nem 2–3 évvel ezelôtt, sokkal többet láthattak volna (gondolok itt többek között a Romfeld-féle házra is). Vagy egy ilyen városnézôbe miért nem hívnak meg belôlünk is valakiket, tudnánk érdekesebb dolgokat is mutatni.
Ha már a fenti újságcikkben (Kisújság, 5. szám) fölsorolt több mint 40 épület műemlékké van nyilvánítva, talán az illetékesek is segíthetnének a fôtér régi épületeinek korszerűsítésében, rendbetételében.
Megkérem tisztelt B. K., olvassa el az 5-ös számú Kisújság 8-ik oldalán levô Műemlékek listája című írást, és utána ítélkezzen a régi örökösök vagy új tulajdonosok feladatairól a fôtéri és egyéb épületek rendbetételérôl.
Tisztelettel Schaff Tibor
Major Gizella kiállítása
A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában egy újabb kiállítás nyílt 2004 novemberében, Major Gizella kiállítása. A marosvásárhelyi festôművésznô festményeit és grafikáit mutatja be.
Pasztell festményei akvarellekre emlékeztetnek, amelyek helyenként konkrét, máshol pedig absztrakt módon vannak megalkotva.
Tetszett nekem a boglyasorozat, ahol hangsúlyozza a fényt és árnyékot. Ez a sorozat expresszív módon van festve, és a háttér nem annyira a realitáshoz, a természeteshez ragaszkodik, inkább a művésznô lelkivilágát tükrözi. A lenyugvó nap hangulatát a megnyúlt árnyékokkal jeleníti meg.
Oldalt szénrajzokat látunk. A vízparti öreg fűzfákat mutatja be, amik nagyon gazdagok formában. Az állandóan kiújuló fűzfák jelképesek. Azt fejezik ki, hogy képesek vagyunk új reményeket szülni, annak ellenére, hogy vannak akadályok elôttünk.
„Tehetetlen vágyaidból építesz még nagyobbat is
De a sors egy legyintéssel így ledönti azokat is.
…
Amit nem kezdhetünk újra csak azt szabad megsíratni”
H. István
Tehát nem szabad csüggedni!
A másik falon színtén pasztellek, omladozó vakolatú erdélyi házakat fest meg, amiket féltve ábrázol, hiszen már múlandóban vannak. Európa ezekkel a tájakkal is szegényebb lesz majd.
Más pasztelljei absztrakt festmények, amelyek csak emlékeztetnek konkrét formákra, amikbôl a művésznô kiindult. Lényegében ezek Major Gizella lélekvirágai.
A középsô teremben találjuk a színes linómetszeteit. Ezek érdekes színjátékok. Ugyanazt a dúcot felhasználva, különbözô színű papírra vonta le és más-más színű nyomdafestékkel. Nagyon érdekes színhatásokat ért el. Absztraktizált formavilága, ami a tájaink adta hegyeket és dombokat (ajándékokat) jeleníti meg. Kissé konstruktív jelenség, amibôl inspirálódik, tahát ô is konstruktivistává lesz. A sorozatban ismétli önmagát, de mindig bevisz valami újat, így tehát nem lesz sem monoton, sem unalmas.
A következô falon érdekes a Nap-motívummal való játszadozása (a lenyugvó Nap, a ködben megjelenô Nap). Ez is színes grafika. A belsô szobában is linómetszeteket láthatunk pl: rügyfakadás, ami átvitt értelemben az élet kezdete.
A művésznô munkái érzelemmel telítettek, ezt a témaválasztás is aláhúzza. A színek használatával a barokk kort idézi: a fények és árnyékok kontrasztjának érzékeltetésével.
Kiemelném a kiállítás hagulatából a Parasztmadonna című alkotását. Itt a piros és a fekete az uralkodó szín. Stilizált nôalak vállai talán kapusasok és teste a kapu, mintha egy népi festménybútort néznénk. Mint egy istennô, ki mögött ott van a Nap-motívuma is.
A kiállításra jellemzô az alapos műgond, a tartalom és a forma tökéletes egysége. Nagy élmény volt számomra ez a kiállítás.
Simon Bernadett, Salamon Ernô Elméleti Líceum, XI. E osztály
KisAsszony
Miért színlelnek orgazmust a nôk?
„Úristen... ó, igen, igen, igen!
Te vagy a legjobb...” vagy talán mégsem!
Egy felmérés szerint a nôk 70%-a (és a férfiak 25%-a) vallotta be, hogy színlelt már élete során orgazmust. Hogy mi lehet a dolgok hátterében? Nos ezt próbáljuk most megfejteni.
Néhány nô esküszik a csikló orgazmusra, míg mások jobban szeretik a hüvelyi orgazmust – és persze vannak azok a szerencsések, akik mindkettôt egyformán élvezik. Nyilvánvalóan sok nô kevesebb nehézség árán ér el csikló orgazmust, mivel ezt a helyet könnyebb lokalizálni és ingerelni is.
Ezért is egy úgynevezett normál, misszionárius pózban való szeretkezésnél – hacsak a férfi nem izgatja a csiklót kézzel is – szinte lehetetlen, hogy egy nônek csikló orgazmusa legyen. Ugyanakkor vannak olyan nôk is, akiknek teljesen mindegy a pozíció.
Hogyan is színlelünk?
Lehet, hogy csak nincs kedvünk a szexhez, de nem akarjuk ismételten visszautasítani barátunk. Lehet, hogy sosem volt jó – csak nem mertük bevallani. Az is lehet – különösen, ha nincs tapasztalatunk –, hogy azt hisszük orgazmusunk van, amikor pedig nincs is.
Lássuk hát a legelterjedtebb álcázásokat, amelyek lebuktathatnak:
– gépies nyögés;
– a kiadott hangok nincsenek összhangban a dolgok menetével;
– a hüvelyizom összehúzódása nem periodikus;
– a légzés egy másodperc alatt normálra áll viszsza az „izgalmi állapot” után.
Persze ha egy férfi a fentiek valamelyikét tapasztalja kedvesénél, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hölgy be is csapja. Mivel minden nô más és más, az orgazmus is különféleképpen jelentkezhet. Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik annyira tudatában vannak a „gyönyörcsúcsa” érzésnek, hogy partnerük sosem jön rá, hogy mikor volt jó és mikor nem. Mert hát, ahogy Shakespeare is megírta, színház az egész világ.
A szexuális forradalommal – szerencsére – végre olyan dolgok is szóba kerültek, mint a nôi orgazmus. Korábban a nô csak tárgy volt, hogy a férfi vágyait csillapíthassa. Ráadásul a prűd világban szégyen volt, ha egy nô élvezte a szeretkezést. A színleléshez visszakanyarodva talán pont itt rejlik a megoldás kulcsa. Mivel sok nô felfedezte a szexet, mint gyönyörforrást, ódákat zengtek róla barátnôiknek. És mit tehet az, aki nem tudja, hogy mit is kellene érezni, hogyan is jó? Megjátssza magát – ezzel nemcsak partnerének hazudik, de önmagát is álltatja.
(folytatjuk)
Fahéjas-diós almakenyér
Hozzávalók: 2 pohár kristálycukor, 1 pohár étolaj, 3 tojás, 3 pohár liszt, 1 csipetnyi só, 1 teáskanál sütôpor, 1 teáskanál ôrölt fahéj, 1 csomag vaníliás cukor, 4 darab savanykás alma, 1 pohár dió.
Elkészítése: Tegyük egy keverôtálba a cukrot, a tojásokat és az olajat. Habverôvel keverjük jól össze. Egy másik edénybe szitáljuk össze a lisztet, sót, sütôport, fahéjat és a vaníliás cukrot. Kis adagokban keverjük a tojásos masszához, majd a megtisztított és felszeletelt almát és a durvára tört diót is keverjük hozzá. Tégla alakú gyümölcskenyérformát kenjünk ki vajjal, szórjuk meg liszttel. Ebbe a formába töltsük a tésztát, majd elômelegített sütôben 140 fokon legalább egy órán keresztül süssük. A sütés vége elôtt célszerű fogvájóval sütéspróbát végezni. Szúrjuk meg a tészta közepét, és ha már nem ragad rá, akkor biztosak lehetünk, hogy elkészült a sütemény.
Klasszikus savanyú káposztás oldalas
Hozzávalók: 80 dkg oldalas, 1 nagyobb vöröshagyma, 2 evôkanál libazsír vagy olaj, 1 kg savanyú káposzta, 0,5 liter húsleves (kockából), 1 db közepes burgonya, 2 db babérlevél, 10 szem borókabogyó.
Elkészítés: A megtisztított vöröshagymát finom kockákra vágjuk, a libazsíron vagy olajon pároljuk. A savanyú káposztát kinyomkodjuk, a hagymához adjuk. Erôs tűznél kezdjük fôzni, közben a húslével felöntjük. Majd csökkentjük a hôt, és ráreszeljük a meghámozott, megmosott burgonyát. Hozzáadjuk a babérlevelet és borókabogyót is. Fedô alatt enyhébb hôn még egy óra hosszat fôzzük.
Az oldalast sózzuk, borsozzuk, és külön kisütjük, majd a kész káposztával tálaljuk.
Egészség
A cukorbetegség
Ma világszerte több mint 300 millió embert fenyeget a cukorbetegség kialakulásának veszélye, az elôrejelzések szerint 2025-re a mai 194 millió csaknem duplájával, 333 millió cukorbeteggel kell számolnunk világszerte. Mik a kockázati tényezôk, mik a tünetek, mi lehet a kezelés?
A Diabétesz Atlasz nevet viselô jelentés a kilátásokat tekintve a jelenlegi tendenciákra alapozva 2025-re a mai 194 millió csaknem duplájával, 333 millió cukorbeteg emberrel számol világszerte. Ezt a becsült adatot alapul véve a jelentés szerint 2025-re, azaz 21 év múlva a cukorbetegség kezelésére fordított összeg a világon elérheti a 213–396 milliárd dollárt. A 20–79 éves korú cukorbetegek éves kezelési költségei a világon jelenleg elérik a 153 milliárd USA-dollárt.
A cukorbetegség népgazdasági terhe Romániában is jelentôs. A cukorbetegek számáról pontos statisztika nem áll rendelkezésre, de a betegek száma növekvô tendenciát mutat. Ezért óriási a jelentôsége annak, hogy tudatosuljon a társadalomban: amennyiben a kockázati tényezôket nem kezelik megfelelôen, a cukorbetegség végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri betegség lehet.
A korán felismert vércukor-anyagcsere zavar megfelelô kezelésével viszont javítani lehet a betegek életminôségén, csökkenteni a szív- és érrendszeri morbiditási, halálozási kockázatot. A diagnosztizálás után a betegnek élete végéig megfelelô, hatásos kezelésre van szüksége. Ma már Romániában is elérhetôk azok a korszerű gyógyszerek, amelyekkel hatásosan lehet kezelni a cukorbetegséget, fontos ugyanakkor a diéta és a megfelelô, egészséges életmód. A legkorszerűbb tablettákkal és az úgynevezett analóg inzulinokkal ma kettôs a cél: hatásosan kezelhetô a cukorbetegség, és egyúttal a betegek számára olyan életminôség biztosítható, amely a lehetô legjobban megközelíti az egészséges emberek életminôségét.
Vércukorszint, tünetek, szövôdmények
A cukorbetegség vagy diabétesz során a szervezetben az elégtelen inzulinelválasztás miatt emelkedik a vércukorszint, ami károsítja a szervezetet. Az elmaradt vagy nem megfelelô kezeléskor számos szövôdmény keletkezik.
Az inzulin
A testbe került szôlôcukrot (glukózt) a hasnyálmirigyben termelt inzulin segítségével bontja le és hasznosítja a szervezet. Az izom-, a zsír- és a májsejtek csak az inzulin segítségével tudják a glukózt felhasználni. Amennyiben nem termelôdik megfelelô mennyiségű inzulin vagy az inzulin nem fejti ki a szokásos hatást, akkor emelkedik a vércukorszint.
A vércukorszint
Akkor beszélünk diabéteszrôl, ha a betegek éhomi vércukorszintje (legalább 8 órával étkezés után) ismételten eléri, vagy meghaladja a 7 mmol/l-t. Akkor is cukorbetegségrôl beszélünk, ha a bármikor mért vércukorszint eléri, vagy meghaladja a 11,1 mmol/l-t és a betegnél jellegzetes tünetek jelentkeztek.
Cukorterhelés (OGTT)
Bizonytalan esetekben vagy szűrés jelleggel szokták alkalmazni az ún. cukorterhelést (OGTT). Ennek lényege, hogy terhelés elôtt (legalább 12 órás éhezés után) és 75g glukóz elfogyasztása után 120 perccel mérik a vércukorszintet. Abban az esetben, ha a terhelés elôtti vércukorszint 7 mmol/l alatti, a 120 perces pedig 7,8 és 11,1 mmol/l közötti akkor ún. csökkent glukóztoleranciáról (CSGT vagy IGT) beszélünk. A glukóz normális szintjének felsô határa a vénás plazmában 6 mmol/l. Ha az éhomi vércukorszint 6,1 és 6,9 mmol/l közötti, akkor ún. emelkedett éhomi vércukorszintrôl beszélünk (IFG).
A csökkent glukóztolerancia és az emelkedett éhomi vércukorszint még nem diabéteszt jelent, de kóros, mert a szénhidrát-anyagcsere zavarát jelzik. Az esetek jelentôs részében késôbb diabétesz alakul ki, illetve nô a szív- és érrendszeri betegségek veszélye.
A tünetek
A betegség tünetei változatosak, hiszen a tünetmentes véletlen felfedezés mellett drámai kezdet, akár kóma is elôfordulhat. A magas vércukorszint, az ún. hiperglikémia esetében megnô az ürített vizelet mennyisége. Ez annak következménye, hogy bizonyos vércukorszint felett (általában 10 mmol/l felett) a vizelettel glukóz is ürül és az ürülô cukor vizet ragad magával. A vízvesztés pedig szomjúságérzetet okoz. Elôfordul, hogy elhúzódó sebgyógyulás, ismételten jelentkezô pattanásos bôrbetegség, viszketés, nôgyógyászati folyás hívja fel a figyelmet a cukorbetegségre. A hiperglikémia miatt szemészeti szövôdmény alakulhat ki, látászavar is jelentkezhet. Lehetséges, hogy a szemészorvos a szemfenéken észlelt jellegzetes elváltozások alapján hívja fel a diabéteszre a figyelmet. Megtartott étvágy mellett a testsúly csökkenhet, mivel a glükóz nem tud beépülni a szervezetbe. A beteg a tünetekhez hozzászokhat, ezért elôfordul, sajnos nem is ritkán, hogy a diabétesz szövôdményeit észleli elôször az orvos.
(folytatjuk)
Ôszülô
Madonna lett Izrael arca
Madonna a Kabbalah révén már így is szinte izraelinek vallhatja magát, ám mostantól a kötôdés már nem csak plátói.
Az Izraeli Turisztika Minisztérium ugyanis felkérte az énekesnôt, vállaljon szerepet egy reklámfilmben, amelyben Izraelt népszerűsíti. Vagyis hasonló szerepet tölt be, mint ahogy tette azt Tony Curtis a Magyarországot hirdetô kisfilmekben...
A mintegy 30 másodperces rövidfilmben Madonna biztosítja a turistákat arról, hogy a Szentföld igenis biztonságos hely mindenki számára. A filmre épülô kampány november 9-én indult a londoni turisztikai kiállítás keretében.
Szexnemzet vagyunk!
És még mondják, hogy a magyar nem szereti a szexet. Egy nemrég készült felmérés szerint a dobogós helyet foglaljuk el világviszonylatban.
Negyvenegy ország 350 ezer polgárával készített felmérés alapján megállapították, a franciák szeretkeznek legtöbbet évente – átlagban 137-szer. Ôket a görögök követik, míg a harmadik hely nekünk jutott – 131 alkalommal, ami jóval fölötte van a 103-as átlagnak.
Az elôjátékban is verik az európaiak a többieket, a britek töltik ezzel a legtöbb idôt – 22,5 percet, másodikok a németek. Ami az elsô szexuális élmény idôpontját jelenti – nos, a 17,7 éves kor korainak tűnhet ugyan, de a tendencia egyre korábbra tolódik.
Érdekesség, hogy a legszexisebb híresség a válaszadók szerint Angelina Jolie és Brad Pitt, megelôzve a tavalyi nyerteseket, David Beckhamet és Jennifer Lopezt.
Szabad a szerelem az éttermi vécékben
Nem sérti a közszemérmet, ha valaki étterem vécéjében él nemi életet, de csak ha csukva van az ajtó – döntött egy olasz bíróság egy svájci pár tettenérése kapcsán.
A 33 éves férfi és 32 éves partnere még tavaly februárban tért be egy bárba Como város fôterén. Miután ettek-ittak, eltűntek a vécé felé, a bár tulajdonosának pedig egy idô múltán feltűnt a vendégek hiánya, és keresésükre indult. Az illemhelyen találta meg ôket, illetlen pózban és öltözékben. Csupán félmeztelenek voltak, de deréktól lefelé. Az ajtó csukva volt, a vendéglôs nyitott rájuk. A szextetten ért férfi annyira zokon vette a zavarást, hogy a vendéglôsre támadt, aki ezért aztán hívta a rendôröket.
Az ügyészség hat havi felfüggesztett szabadságvesztést kért büntetésként a férfinak, ötöt pedig a nônek, ám ez alól mentesültek a comói bírónak, illetve a csukott ajtónak köszönhetôen. Viszont a férfi mégis ráfizetett a ticinói vécékalandra: dühében akkora kárt tett a fülke ajtajában, hogy 200 euró bírságot kell fizetnie.
Milliókért fehérneműben
Jamelia, akit eddig inkább R&B énekesnôként ismert a világ, most új arcát mutatja: szexi fehérneműkben pózol a Pretty Polly új kampányában. Jamelia október elsejétôl látható az angol utcák óriásplakátjain, és ezeken mindössze csábos fehérneműt visel. A 23 éves énekesnô 150 ezer font összegű szerzôdést írt alá a Pretty Polly fehérneműcéggel, és ezzel ô lett az elsô fekete bôrű modelljük. Jamelia nem az elsô a hírességek sorában, akik a cég szexi alsóneműit hirdették: 1996-ban Mick Jagger lánya, Jade Jagger volt a kampány fôszereplôje, 1998-ban Eva Herzigova, 2000-ben Sara Cox, legutóbb pedig szintén egy énekesnô, Rachel Stevens az S’Club zenekarból. Jamelia – akinek egyébként már van egy Teja nevű hároméves kislánya – megtiszteltetésnek érzi a felkérést: „Izgatott vagyok, és iszonyúan büszke” – nyilatkozta.
35 méter magas lesz a vatikáni karácsonyfa
Trentinónak jutott az idei vatikáni „udvari karácsonyfa-szállítói” megtiszteltetés, s a hatalmas fenyôn kívül még vagy háromtucatnyi kisebb karácsonyfa is érkezik Vatikánba.
A kisebb fák egyebek között a pápai lakosztály, továbbá az általános audienciáknál vagy koncerteknél használt VI. Pál terembe – itt például „csak” hétméteres fák lesznek – kerülnek, emellett más létesítmények díszítésére is használnak majd fenyôfákat.
Az eredetileg német hagyománynak számító karácsonyfa-díszítés viszonylag új keletű Vatikánvárosban, II. János Pál pápa vezette be ezt a szokást 1982-ben, s azóta mindig december közepére díszítik fel és világítják ki azt a hatalmas fenyôt, amely a Szent Péter tér közepén áll január 6-ig, vízkereszt napjáig.
Évente más és más olasz tartomány, illetve külföldi állam kap lehetôséget arra, hogy fenyôfát hozzon a Vatikánba, így egyebek között osztrák, német, román és horvát fenyô is állt már a Szent Péter téren, ahol jászol is épül a nagy ünnep tiszteletére.
Az idei fenyôfa egyelôre még a Trentóhoz közeli Adamello Brenta nemzeti parkban várja sorsát: november végén vágják ki a kolosszust, s különleges szállítójárművön fuvarozzák Rómába, pontosabban Vatikán városba. December 15-én, 16.30-kor ragyogják be elôször fények a Szent Péter téri karácsonyfát, amelynek lábánál trentinói zarándokok, kórusok és táncosok ünneplik majd az eseményt.
Nem bírta lehúzni a felragasztott óvszert
Óvszerlehúzás miatt keresett fel egy román férfi egy klinikát Konstanca megyében. A 43 éves családapának öt gyereke van és feleségével úgy találta, ennyi bôven elég. Ezért aztán védekezni kezdtek újabb fogamzás ellen gumióvszerrel, amely azonban túl nagynak bizonyult, lötyögött az apukán, aki erre ragasztóval rögzítette hímvesszôjéhez.
A ragasztó kiválóra vizsgázott az aktus alatt, csakhogy utána is ragaszkodott mind az óvszerhez, mind a hímtaghoz. A férfi akárhogy húzta-nyúzta, csak nem tudta visszaadni péniszének szabadságát. Végül – nem túl büszkén – elment a legközelebbi orvosi rendelôbe, ahol sikeresen eltávolították a gumit.
Sport
Jégkorong
Döntetlen és gyôzelem Csíkszeredában
A múlt hét végén kerültek lejátszásra a romániai felnôtt-jégkorongbajnokság alapszakasza 7. fordulójának mérkôzései. Ezúttal teljes bajnoki fordulót rendeztek. Az alábbiakban nézzük az eredményeket.
Bukarestben: Sportul Studentesc – Steaua 5–19 és 1–16; Galacon: Dinamo Dunărea – Csíkszeredai Sportklub 4–10 és 2–6; Csíkszeredában, pénteken: Csíkszeredai HC – Gyergyószentmiklósi Progym 2–2 (0–2, 1–0, 1–0). Gólszerzôk: Veres és Lôrincz, illetve Rusz és Köllô. Szombaton, a második mérkôzésen: Csíkszeredai HC – Gyergyószentmiklósi Progym 2–3 (2–1, 0–2, 0–0). Gólszerzôk: Bíró Ottó, Molnár Zsolt, illetve Köllô, Gál és Szôke.
November 23-án, kedden és 24-én, szerdán Bukarestben kerültek volna lejátszásra a korábban, a 3. fordulóban, elnapolt Bukaresti Steaua – Gyergyószentmiklósi Progym mérkôzések. A hétközi találkozókra végül nem került sor, mert a gyergyói csapat nem utazott Bukarestbe. Lázár Ernôt, a Progym SK jégkorong-szakosztályának elnökét kérdeztük, hogy a csapat miért nem utazott a fôvárosba. Az alábbiakban a vezetô válaszát olvashatják.
– Azért, mert nem volt pénz. Mintegy 30 millió lej kellett volna a kiszállás költségeinek fedezésére. Nincs mit szépíteni, mellé beszélni, ez a szomorú valóság. A mérkôzéseket az anyagiak hiánya okozta meg nem jelenés miatt, a szabályzat elôírásai szerint, valószínűleg 0–5 arányban elveszítjük.
A két csapat néhány nappal késôbb, egész pontosan november 26-án és 27-én az alapszakasz 8. fordulója keretében Gyergyószentmiklóson mérkôzik egymással. A városunkban lejátszásra kerülô Steaua elleni mérkôzések idôpontjai: pénteken 17.30, szombaton 17.30 óra.
Szintén a 3. fordulóban elnapolt Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Sportul Studentesc mérkôzések november 24-én és 25-én kerültek lejátszásra a Vákár Lajos Műjégpályán. Az említett két csapat – szintén Csíkszeredában – november 26-án, pénteken és 27-én, szombaton a 8. bajnoki forduló keretében ismét megmérkôzik.
Az alapszakasz soronlévô, 8. fordulójában november 26-án és 27-én Galacon is újabb mérkôzéseket rendeznek. Az említett napokon a Duna-parti városban a Bukaresti Dinamo Dunărea csa-pata a Csíkszeredai HC együttesével méri össze tudását.
Amatôr hoki
Kiütéses gyergyói gyôzelem
A múlt hét végén elkezdôdött a Hargita megyei amatôr-jégkorongbajnokság elsô kiírásának küzdelemesorozata. Az elsô fordulóban lejátszott mérkôzésen: Gyergyószentmiklósi Pingvinek – Csíkkarcfalvi HC 18–0 (5–0, 7–0, 6–0). A gyergyói csapat gólszerzôi: Huszár Gábor és Gergely Lehel 3-3, Benkes József 2, Máthé István, Vita Zsolt, Cerghizan Emil, Albert Loránd, Lázár László és Len Attila, Egyed Zsolt, Benedek Róbert, Bencze István és Fülöp László 1–1.
Az amatôrbajnokság elsô fordulójának további eredményei: Csíkszeredai Medvék – Csíkszeredai ISK 2–1 (1–0, 1–0, 0–1), Csíkszeredai Old Bulls – Csíkmaradasi Bomilact 9–1 (1–1, 4–0, 4–0), Csíkszeredai Fortunato – Csíkdánfalvi HC 17–0 (6–0, 6–0, 5–0). A gyergyói vonatkozású további eredmények: Gyergyócsomafalvi Délhegy – Kézdivásárhelyi KSE Bikák 13–0 (5–0, 3–0, 5–0). Gólszerzôk: Csíki Árpád 6, Molnár Loránd 2, Gergely László 2, Benedek Lajos, Rokaly Szabolcs és Székely István. Gyergyóalfalvi Bucsin – Gyergyócsomafalvi Skorpiók 7–1 (4–0, 2–1, 1–0). Gólszerzôk: Sipos László 2, Kercsó József 2, Csata Péter, Ilyés Róbert és Baricz Zoltán, illetve Domokos Szilárd. Adósak vagyunk a Gyergyócsomafalvi Skorpiók játékoskeretével. Íme: Szôcs Tivadar és Bartalis Balázs – kapusok; Kedves Károly, Kedves Áron, Sándor Aladár, Domokos Szilárd, Csíki Levente, Borsos László, Fehér László, Domokos Attila, Sólyom Ernô, Farkas Árpád, Tofán Zoltán, Csata Levente, Farkas Árpád, Székely Árpád, Székely Levente.
A 2. forduló elsô mérkôzését november 22-én, hétfôn rendezték Csíkszeredában. Eredmény: Old Bulls – Gyergyóalfalvi Bucsin 8–3 (2–0, 3–2, 3–1). A Bucsin gólszerzôi: Sipos 2 és Baricz Zoltán. A forduló második mérkôzésére november 23-án, kedden este került sor Gyergyószentmiklóson. A találkozó eredménye: Gyergyószentmiklósi Pingvinek – Csíkdánfalvi HC 15–0 (5–0, 7–0, 3–0).
A második forduló további műsora: november 25., csütörtök: Autosport – Madaras; november 26., péntek: Medvék – Csomafalvi Délhegy; november 27., szombat: Csíki ISK – Csomafalvi Skorpiók és Kézdivásárhely – Fortunato. A második fordulóban a Csíkkarcfalvi HC csapata szabadnapos.
Az amatôrbajnokság 3. fordulójának műsora: Gyergyóalfalvi Bucsin – Csíkszeredai Autosport, Csíkszeredai ISK – Csíkszeredai Old Bulls, Gyergyócsomafalvi Délhegy – Gyergyócsomafalvi Skorpiók, Csíkszeredai Fortunato – Csíkszeredai Medvék, Gyergyói Pingvinek – Kézdivásárhelyi KSE (a mérkôzés december 2-án, csütörtökön 21.00 órai kezdettel kerül lejátszásra a gyergyószentmiklósi műjégpályán), Csíkkarcfalvi HC – Csíkdánfalvi HC. A Csíkmadarasi Bomilact csapata a 3. fordulóban szabadnapos.
Jégkorong/Aktuális
A hokiról tanácskoztak
Múlt héten, november 18-án, csütörtökön a rendkívüli tanácsülésen a gyergyói jégkorong helyzetérôl tárgyaltak. Kercsó Attila terjesztette elô a szerzôdés megszüntetését a Sport Management Rt-vel. Erre egyrészt azért került sor, mert a részvénytársaság idôközben kft-vé alakult. A másik ok, amiért a szerzôdés felbontása fontossá vált, hogy így a városnak több esélye van támogatást szerezni, mint a kft-nek. Különben is a piac bevételébôl és a szponzorok segítségével csak a csapatot tudják fenntartani. Elhangzott, hogy a létesítmény fôjavításra szorul, a javítási munkálatok költségeire viszont nem futja.
A tanácskozáson jelenlévô Elekes Dénes vállalkozó elmondta: lehetetlen az, hogy egy magáncég működtesse a műjégpályát. Buslig Gyula sportreferens és Kercsó Attila tanácsos egyetértettek abban, hogy a hoki nagy tömegeket mozgat meg Gyergyóban. Támogatni kell a sportágat akkor is, ha ez a városnak nagy teher lesz. Hogy mekkora teher lesz valójában, arról Blénessy Géza tanácsos négy órát tágyalt és elemezte az adatokat. Eszerint havonta a városra egy hozzávetôleg 500 millió lejes teher hárul. A Sport Management Kft. felvállalja a pálya átvételétôl – december elsejétôl – számítva a csapat működtetését. A pálya december 1-tôl történô visszavevését a tanácsosok 14 szavazattal és 4 tartózkodással fogadták el. Eldôlt tehát, hogy a műjégpályát ismét a város veszi gondjaiba, az önkormányzat fizeti az évi 1 milliárd lejt is meghaladó villanypénzt. November 24-én, szerdán délután a rendes havi tanácsülésen ismét napirendre került a gyergyói jégkorongozás kérdésköre. A szerdai tanácsülésen elhangzottakról lapszámunk hetedik oldalán olvashatnak.
December 15-én, szerdán utazik Ukrajnába a román jégkorongválogatott, ahol a Challange Cup nemzetközi mérkôzéssorozat egyik csoportjának találkozóira kerül sor. A Kijevben megrendezésre kerülô tornán a következô válogatottak vesznek részt: Ukrajna, Kazahsztán, Lettország és Románia.
A román válogatott Ukrajnában az alábbi műsor szerint mérkôzik.
December 17., péntek: Ukrajna – Románia; december 18., szombat: Lettország – Románia; december 19., vasárnap: Kazahsztán – Románia.
December 15-én a 2005. január eleji világbajnokságra készülô román utánpótlás-válogatott (U20) Magyarországra és Szlovákiába utazik edzôtáborozás céljával. Amint arról már írtunk, az utánpótlás-válogatottak világbajnokságának egyik helyszíne Bukarest, a fôvárosban megrendezésre kerülô mérkôzésekre a 2005. január 3–9. közötti idôszakban kerül sor.
Teremfoci
Nagyszebent legyôzték
A múlt szombaton és vasárnap Rm. Vâlceán rendezték meg az országos teremlabdarúgó-bajnokság C-osztályában az 5. és a 6. forduló mérkôzéseit. A C2-es csoport 5. fordulójában jegyzett gyergyói vonatkozású eredmény: Gyergyószentmiklósi Elite – Nagyszebeni Ammibo Rondul 9–7. A gyergyói csapat gólszerzôi: Köllô Emil 4, Bliort 3, Kurkó és Bolfă Ionel.
Vasárnap, november 21-én a 6. bajnoki fordulóban: Temesvári Informatika – Gyergyószentmiklósi Elite 13–6. A gyergyói csa-pat gólszerzôi: Köllô 2, Bliort 2 és Kurkó József 2.
A Gyergyószentmiklósi Elite játékoskerete: Olteanu Florin és Scurtu Adrian – kapusok; Portik Nándor, Bolfă Ionel, Kurkó József, László István, Bliort Lucian, Dunca Marius, Köllô Emil, Mihalache Alexandru, Cioată Flavius, Zerkula Zoltán, Scurtu Florin és Ábrahám Andor – mezônyjátékosok. Edzô: Paltán Tibor.
A C1-es csoport Hargita megyei vonatkozású eredményei. A Focsaniban megrendezett 5. fordulóban: Rene United Călărasi – Csíkszeredai Siculum 6–11; a 6. fordulóban: Csíkszereda – Rădăuti 9–4.
A C2-es csoport következô bajnoki fordulóira december 11-én, 12-én és 13-án kerül sor Marosvásárhelyen. Decemberben a 7., 8. és a 9. fordulók mérkôzései kerülnek lejátszásra.
Jégkorong/ Külföld
Teljes a döntô mezônye
A november 19–21. közötti idôszakban kerültek megrendezésre a norvégiai Storhamarban a Kontinentális Kupa F-csoportjának mérkôzései. A csoport összetétele: Storhamar Dragons (norvég), Milano Vipers (olasz), Kazzinc Torpedo (kazah), Szokol Kijev (ukrán).
A csoportban jegyzett eredmények: Milano – Torpedo 0–0, Storhamar – Szokol 2–2, Torpedo – Szokol 4–2, Milano – Storhamar 5–2, Szokol – Milano 0–5, Storhamar – Torpedo 3–4.
A rangsorban: 1. Milano Vipers 5 pont, 2. Torpedo 5 pont, 3. Storhamar 1 pont, 4. Szokol Kijev 1 pont.
A norvégiai torna után kialakult a 2005. január 7–9. között Székesfehérváron megrendezésre kerülô döntô torna mezônye. Eszerint a székesfehérvári G-csoportban a következô csapatok mérkôznek a dobogós helyezésekért: Székesfehérvári Alba Volán (magyar), Moszkvai Dinamo (orosz), HkM Zvolen (szlovák) és az F-csoport gyôztese, az olasz Milano Vipers.
A hírek szerint a Moszkvai Dinamo, a Hkm Zvolen és a Milano Vipers csapataiban összesen 11 olyan játékos szerepel, akik az ôsz folyamán az észak-amerikai bajnokságban kialakult bérvita miatt az NHL-bôl igazoltak az európai klubcsapatokhoz.
Sakk
Vereség nélküli gyôzelem
November 21-én, vasárnap a tanácsteremben kerültek megrendezésre a városi amatôrbajnokság novemberi fordulójának mérkôzései. A versenynek 14 résztvevôje volt, ötfordulós svájci rendszerben mérkôztek. A rangsorban: 1. Baki Sándor 5 pont (vereség nélkül), 2. Cozma Ioan 4 pont, 3. Csergô Viktor 3 pont.
Papp Sándor szervezô tájékoztatása szerint, az amatôrbajnokság idei utolsó fordulójára december 19-én, vasárnap kerül sor. Az idei utolsó verseny végén a tervek szerint évi kiértékelôre kerül sor.
Labdarúgás
Folytatás tavasszal
A múlt szombaton és vasárnap kerültek lejátszásra a Hargita megyei D-osztályú labdarúgó-bajnokság ôszi utolsó, 12. fordulójának mérkôzései. Eredmények: Székelykeresztúri Egyesülés – Csíkszeredai Sapientia Siculorum 2–2, Salamási Tudomány – Homoródalmási Homoród 3–1, Maroshévízi Promtforest – Csíkszentdomokosi Domsat 3–0. A Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelyudvarhelyi Roseal és a Borszéki Bükkös – Parajdi SE mérkôzéseket jövô tavaszra halasztották.
Az ôszi fordulók utáni bajnoki rangsorban: 1. Salamás 33 pont, 2. Borszék 30 pont, 3. Gyergyószentmiklós 20 pont, 4. Székelyudvarhely 18 pont, 5. Homoródalmás 17 pont, 6. Parajd 15 pont, 7. Maroshévíz 14 pont, 8. Székelykeresztúr 10 pont, 9. Csíkszentdomokos 6 pont, 10. Csíkszereda 1 pont.
A megyei labdarúgó D-osztály küzdelemsorozata 2005 tavaszán folytatódik.
Beszámoló
A Jövô labdarúgócsapat 2004 ôszi tevékenységérôl
Miután a Jövô labdarúgócsapata megnyerte a 2003/2004-es megyei bajnokságot, anyagi fedezet hiányában visszalépett a C-osztályban való szerepléstôl. Az akkori vezetôség lemondott, mint ahogy az edzô is, elmentek az idegenbôl érkezett játékosok. Nagyon nehéz volt a Jövô csapatának talpra állni, mert a támogatók is hátat fordítottak. A csapat egyedüli pénzforrását a parkirozókból befolyt pénz jelentette. A zömében ifjúságiakból álló játékoskeret mellé három felnôtt játékos csatlakozott (Olteanu kapus, Dunca hátvéd és Bliorţ középpályás), akik úgymond adták a csapat „gerincét”. Nem volt könnyű dolga Bolfă Ion edzônek csatasorba állítani a 15–18 éves játékosokat, hogy gyôzelemre vezesse ôket.
A vezetôségre még nagyobb feladat hárult, hogy az anyagiakat úgy tudja elosztani, hogy az elég legyen nemcsak a felnôttcsapatnak a bajnokság sikeres lejátszásához, de a három gyerekcsapat is részt vegyen a Megyei Labdarúgó Bizottság által kiírt bajnokságokban.
A Jövô Sportklub labdarúgó szakosztályának célkitűzései a 2005-ös év tavaszi idényére:
1. A tavaszi idényre való felkészülés biztosítása;
2. Egy ütôképes fiatal, zömében gyergyói játékosokból álló csapat kialakítása;
3. A bajnokságban minél jobb szereplés;
4. Az ifjúsági csapatok további szerepeltetése a 2005-ös bajnoki idényben;
5. Újabb tehetséges gyerekek felkutatása;
6. Egy nemzetközi gyerek-labdarúgótorna megszervezése.
Ezen célkitűzések csak akkor tudnak megvalósulni, ha a város önkormányzata, a támogatók továbbra is szívügyüknek tartják a labdarúgás segítését. A Jövô Sportklub labdarúgó szakosztálya a 2004 július 1 – november 19. közötti idôszakban 400 millió lejbôl gazdálkodott. Ez a pénzösszeg a parkirozók bevételébôl, a támogatóktól és a belépôjegyek árából tevôdött össze.
Buslig Gyula, a Jövô SK titkára
Sporttánc/ Step Dance
Elsô hely Dicsôszentmártonban
November 20-án, szombaton a Maros megyei Dicsôszentmártonban rendezték meg a Kisküküllô-kupáért kiírt táncversenyt. A Gyergyószentmiklósi Step Dance SK három párral képviseltette magát – tudtuk meg Páll Ágnestôl. A Step Dance SK versenyzôi: Rokaly Norbert és Csata Krisztina, Madarász Arnold és Jánosi Katalin, Csíki László és Ferenczi Anita.
Az említettek közül elôdöntôt táncolhatott Csíki László és Ferenczi Anita, továbbá döntôbe került Madarász Arnold és Jánosi Katalin. A legkimagaslóbb eredményt a Rokaly Norbert – Csata Krisztina páros érte el a hobby értékrendcsoport 6–9 éves éves korosztályában, ugyanis a dobogó legmagasabb fokára állhattak.
* November 27-én, szombaton Nagyváradon lesz megrendezve az E-és a D-értékrendcsoportok országos bajnoksága. Az egész napos verseny során eldôl, hogy melyik párok lesznek az említett kategóriák országos bajnokai.
Sporttánc/ Regal Dance
Harmadik hely Dicsôszentmártonban
A múlt szombaton megrendezett Kisküküllô-kupa táncversenyen a Regal Dance SK-t két pár képviselte – tájékoztatott Cordea Mikle Cristian. A hobby 6–9 éveseknél Portik László és Bíró Barbara, az E-osztályban a 6–11 éveseknél a Harai Botond és Pap Eszter alkotta kettôs vett részt a versenyen.
A Portik László és Bíró Barbara alkotta páros 27 induló közül a dobogó harmadik fokára állhatott, míg a Harai Botond és Pap Eszter páros az elôdöntôbe jutottak.
A Regal Dance SK táncosai számára is következik november 27-én a nagyváradi verseny, ahol az E- és a D-osztályú országos bajnokságra kerül sor.
Labdarúgás
Sportszerűségi rangsor
A Hargita megyei D-osztályú bajnokság ôszi fordulói után a következô sportszerűségi rangsor alakult ki: 1. Salamás 8,64 pont, 2. Gyergyószentmiklós 8,39 pont, 3. Borszék 8,044 pont, 4. Székelykeresztúr 8,043 pont, 5. Homoródalmás 8,009 pont, 6. Székelyudvarhely 8,001 pont, 7. Maroshévíz 7,99 pont, 8. Parajd 7,83 pont, 9. Csíkszereda 7,62 pont, 10. Csíkszentdomokos 6,82 pont.
A Fegyelmi Bizottság döntései
A Csíkszentdomokosi Domsat csapatának meg nem jelenése miatt a Maroshévíz – Csíkszentdomokos mérkôzés eredményét 3–0 arányban a maroshévízi együttes javára írták. Ezenkívül a csíkszentdomokosi csapatot 3 millió lejes pénzbírsággal sújtották. Az említett összeg fele a maroshévízi csapatot illeti meg, mint szervezési költség. A megyei bajnokságban érdekelt valamennyi ifúsági együttes figyelmét felhívják arra, hogy december 10-én, pénteken 15 órai kezdettel Csíkszeredában, a Megyei Labdarúgó Egyesület székhelyén kerül sor a korcsoportok gyôztes csapatainak díjazására. Ugyanakkor az ifjúsági és gyermekbajnokságokban szereplô valamenynyi csapatnak egy-egy focilabdát ajándékoznak, továbbá megbeszélik a 2005-ös évi ifjúsági bajnokságok lebonyolításának módozatát.
* December 2–5. között a Gyergyószentmiklósi Jövô 1992-ben született labdarúgókból álló csapata részt vesz a zónabajnokság döntôjének mérkôzésein.
* A gyergyói ifjúsági csapatok helyezései a megyei bajnokságban. Az A1-es (1987-ben születettek) csoportban öt csapat közül a Jövô együttese nyolc mérkôzésen gyűjtött 13 ponttal a 3. helyen végzett. Az ifjúsági D1-es (1992) csoportban a Jövô csapata hatvan mérkôzésen 164 pontot gyűjtött, ezzel a csapat második a rangsorban. Szintén ebben a csoportban az Elite együttese hatvan mérkôzésen 111 pontot gyűjtött. Az ifjúsági D-csoport (1991) négy csapatos mezônyében a Jövô csapata 12 mérkôzésén 24 pontot ért el, ezzel a harmadik helyen végzett.
Amatôr jégkorong
Részletek a szabályzatból
A bajnokság a Nemzetközi Jégkorong Szövetség által a 2004–2006-os idôszakra kiadott elôírásoknak megfelelôen zajlik azzal a különbséggel, hogy nem engedélyezett a durva játék. Ez a szabályzati elôírás ebben az esetben azért fontos, mert hiányos a csapatokat alkotó játékosok védôfelszerelése.
A félidôk, harmadok 15 percesek. Az elsô harmad után a szünet 15, a második és harmadik játékrészek után 5 perc. Szabadtéri pályán zajló mérkôzések esetében a szünetek nagyobbak is lehetnek, akár 15 percet is tarthatnak.
A bajnoki fordulókra hetente kerül sor, az alapszakasz végén a rangsor 1–4. helyein végzô együttesek bekerülnek a rájátszásba, amelynek keretében dôlnek el a dobogós helyezések. A bírói lapokra legtöbb 20 mezônyjátékos és 2 kapus írható fel. Ezzel szemben legkevesebb 7 mezônyjátékos és egy kapus kell szerepeljen a bírói lapokon. Meg nem jelenés esetén a vétkes csa-pat 5–0 arányban elveszíti a mérkôzést, ezenkívül 5 millió lej pénzbírsággal sújtják.
A bajnokság végén az elsô, második és harmadik helyeken végzô csapatokat serleggel, éremmel és oklevéllel jutalmazzák. A legkevesebb büntetôpercet gyűjtô csapat lesz a sportszerűségért járó Fair play díj tulajdonosa.
A játékosok közötti testi sértést, illetve a játékvezetôk megsértésének tényét mérkôzésrôl való eltiltással és pénzbüntetéssel sújtják. A bajnokságban résztvevô csapatoknak állniuk kell a költségeket, továbbá fedezniük kell a játékvezetôi díjakat is. A játékosok átigazolása a bajnokság elsô és második része közötti szünetben lehetséges. Ezt az idôszakot a szervezô bizottság állapítja meg. A játékos átigazoláskor típusnyomtatványt kell kitölteni és 100 ezer lejt kell befizetni.
Óvást benyújtani a mérkôzés után 15 perccel lehetséges, és le kell fizetni a mérkôzést szervezô bizottság titkáránál 300 000 lejt.
Lapzárta
Eredmény, gólszerzôk, idôpont
Kevéssel lapzárta elôtt tájékoztattak az amatôrbajnokság 2. fordulójában, november 23-án, kedden este a gyergyószentmiklósi műjégpályán lejátszott mérkôzés gólszerzôirôl. Emlékeztetôül még egyszer a találkozó eredménye: Gyergyószentmiklósi Pingvinek – Csíkdánfalvi HC 15–0 (5–0, 7–0, 3–0). Gólszerzôk: Rokaly Árpád 3, Benedek Róbert 3, Cerghizan Emil 2, Lázár László 2, Fülöp László, Lázár Zoltán, Egyed Zsolt, Len Attila és Albert Loránd.
Ugyanakkor megtudtuk, hogy november 30-án, kedden 21.00 órai kezdettel a városi műjégpályán a Gyergyószentmiklósi Pingvinek – Csíkszeredai Medvék mérkôzés kerül lejátszásra.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
november 25 – december 1.
KOS (III.21-IV.20.)
Az évek, esetleg évtizedek óta dédelgetett hivatásbéli álmai is megvalósulhatnak! Végre célhoz érhet! Öröme azonban visszafogott, nem mutatja ki nyíltan, mert tisztában van azzal, hogy az új feladatok még több kihívással járnak.
BIKA (IV.21-V.20)
Érzelmi téren nagyon szerencsés a mostani bolygóállás. Lelkesedése felerôsödik, ez kedvez a bátor tetteknek, a gyors döntést igénylô cselekvéseknek. A változó idôjárás miatt a hét közepétôl türelmetlenebb lehet!
IKREK (V.21-VI.21.)
Hangulata a növô hold miatt pörgôs, egyben hullámzó. Védettségre és biztonságra vágyik. Ez a hét kiválóan alkalmas pénzügyletek, adásvételek megvalósítására, bonyolítására. Párkapcsolatban ne legyen rugalmatlan, nehézkes!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Szellemileg nagyon mozgékony és alkalmazkodó. Ezek a napok hasznosak mindenféle kommunikációval, vitás ügyek rendezésével kapcsolatos rendezésekre, kisebb utazásokra.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Határozza meg azokat a lelki szükségleteket, amelyeket ki kell elégítenie ahhoz, hogy elmondhassa, százszázalékosan boldog! Az elégedetlenség hiányának oka az is, hogy élete bizonyos szakaszaiban valami sérült, valami kimaradt.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Amikor jó munkát végez, szüksége van rá, hogy munkatársai hangot adjanak az elégedettségüknek. Elismerés és pozitív visszajelzés nélkül boldogtalannak érezheti magát. Fontos Önnek, hogy minden körülmények között méltányolják az erôfeszítéseit.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Mostanában szétszórt, feledékeny, sôt, idônként nemtörôdöm. Irracionális elképzelései eddig soha nem tapasztalt mennyiségben jelentkeznek. Össze kellene kapnia magát, mert ha nem rázza le a bűvöletet, nagyon rossz vége lesz!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Pénzügyi problémái megoldását jelentheti, ha lemond olyan szokásáról vagy hobbijáról, amely már egyre kevesebb örömet szerzett. Ha rokon, barát miatt nem akar további terheket cipelni, akkor itt az ideje, hogy elmondja ezt nekik.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Házastársát meggyôzheti, hogy lehetetlen ötletét végre felejtse el. Pihenjen többet, elôzze meg egészségi problémája kiújulását! Ne viselkedjen igazságtalanul kollégáival! Bármennyire ingerli valaki stílusa, ne ragadtassa magát kirohanásokra, mert csak egy újabb ellenséget szerez magának!
BAK (XII.23-I.20.)
Gyengédsége mögött eltökéltség bújik meg, és ha egyszer elhatároz valamit, az úgy is lesz. Szeret vitatkozni, amint a partnere felbôszül, az Ön energiaraktárai azonnal feltöltôdnek. De ne feledjék, közelegnek az ünnepek.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A munkahelyén kényszerhelyzetbe kerülhet, és elôfordulhat, hogy olyan valaki fordul Ön ellen, akitôl már korábban is ösztönösen tartott. A sors ezzel azt üzeni, hogy itt az ideje váltani! Ne keveredjen tisztázatlan pénzügyekbe.
HALAK (II.20-III.20.)
Zseniális a kompromisszumkészsége, és a legapróbb emberi problémával is együtt tud érezni. Így aztán hamar megnyeri mások bizalmát, és soha nincs egyedül. Ügyintézések terén ezen a héten a hálapénz játssza a fôszerepet!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Asszony izgatottan hívja a mentôket:
– Jöjjenek gyorsan, rosszul van a férjem!
– Rendben asszonyom, csak azt mondja meg, hogy hogyan jutunk oda.
– Hát már nincs meg az a szép fehér kocsijuk azzal a piros kereszttel?
* * *
A feleség arra vár, hogy az orvos közölje vele a férje betegségének diagnózisát. Gondterhelt arccal odalép hozzá az orvos:
– Asszonyom, nem nagyon tetszik nekem a férje.
– Nekem sem, doktor úr, de olyan rendesen bánik a gyerekekkel!
* * *
A beteg úgy lép be az orvosi rendelôbe, hogy az orrában egy uborka, a bal fülében egy répa, a jobb fülében pedig egy banán van.
– Mi a bajom, doktor úr? – kérdi.
– Ön nem táplálkozik megfelelôen – feleli az orvos.
* * *
Részeg férfi támolyog be a szülôszoba várójának mosdójába, ahol a csapnál egy férfi mossa a kezét. A részeg boldogan megszólal:
– Képzeljék uraim! Ikreim születtek!
– Miért mondja, hogy uraim, amikor csak egyedül vagyok itt? – kérdi a férfi.
– Tyu az áldóját, akkor lehet, hogy nem is ikrek...
* * *
Egy orvos, miután nôbetegét alaposan megvizsgálja, receptet ír, és közben fennhangon magyaráz:
– A zöld tablettát vegye be reggel egy pohár vízzel. A kéket ebéd után egy pohár vízzel. És lefekvés elôtt szedje be a pirosat, újfent egy pohár vízzel.
– De hát mi bajom van voltaképpen? – kérdezi ijedten az asszony.
– Nem iszik elég vizet.
* * *
– Ne is mondja doki, hogy fogyókúráznom kellene! – rivall rá a túlsúlyos páciens a vizsgálat végén orvosára. – Nem állhatom a diétás kosztot.
– Rendben – mondja az orvos – Akkor inkább nôjjön még 45 cm-t, mert akkor megfelelô lesz a testsúlya a magasságához.
* * *
– Képzeld, tegnap a feleségemet el kellett vinnem egy magánkórházba, mert a szemét szúrta egy belesodródott porszem. 15 ezer forintomba került a dolog – panaszkodik egy úr a barátjának.
– Az semmi! – válaszolja a barátja. – Az én feleségemnek egy nercbunda szúrt szemet. És ez nekem 150 ezer forintomba került.
* * *
A rendelôben hatalmas hordót maga elôtt görgetve jelenik meg a páciens.
– Mit hozott abban a hordóban, jóember? – kérdezi az orvos.
– A doktor úr mondta, hogy fél évente szeretné megnézni a vizeletemet.
* * *
A székely és fia szántanak, egyszer csak az eke kifordít egy vadászpuskát. Nézegeti az öreg székely meg a fia, de nem tudják, mi az. Azt mondja az öreg:
– Fiam, úgy hiszem, ez egy furulya!
Azzal a szájába veszi, és elkezdi fújni. Addig matat a puskán, míg elhúzza a ravaszt. A puska hatalmasat dörren és elviszi az öreg száját. Megszólal a fiú: – Hát édesapám hiába vigyorog, én azért egy kicsit megijedtem.
* * *
Egy horgász és a felesége nyaralni mennek. Búvárkodni indulnak, ám merülés közben a feleségnek nyoma vész. A férj teljesen kétségbeesik. Rendôrök indulnak a nô keresésére, aztán viszik a hírt: – Van egy rossz, egy jó és egy még jobb hírünk – mondja a rendôr.
– Mi a rossz? – kérdezi a férj.
– Megtaláltuk a felesége holttestét.
– És akkor mi a jó?
– Amikor kihúztuk a tóból, volt rajta egy tucat apró rák, két homár és még egy tarisznyarák.
– Mi harmadik hír? – kérdi ledöbbenten a férj.
– Holnap is felhúzzuk!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|