Kisújság-olvasók figyelmébe!
Megjelent a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2005.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Ára: 5 euró
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@nextra.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
A remény ünnepe
Minden húsvét egy új kezdet, az újjászületés, a megújhodás ünnepe. Az ünnep összesíti a régi európai népek pogány, mágikus, babonás rítusait a keresztény egyház hagyományos húsvéti szokásaival. Ez annak köszönhetô, hogy annak idején a római egyház a katolicizmus terjesztése érdekében késznek mutatkozott kompromisszumokra is. Hajlandó volt beépíteni az egyházi gyakorlatba pogány eredetű hitelveket és hitgyakorlatot, de csak miután azokat új elnevezéssel és valamilyen keresztény jellegű utalással látta el.
A pogány hit a tavasz kezdetén a vizeknek varázslatos erôt tulajdonított. Azért kellett ilyenkor a férfiaknak meglocsolni a lányokat és asszonyokat, hogy egészséget és termékenységet biztosítsanak számukra. A meglocsoltaktól a férfiak hasonló céllal festett tojást kaptak. A pogány vallásokban jellegzetes termékenység-szimbólumként szereplô tojás mágikus hatását a ráfestett különbözô jelek és színek voltak hivatottak fokozni. A pirosra festett tojásnak például bajelhárító hatást tulajdonítottak. Az életet hordozó csíra a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jó néhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való születését beszéli el.
A húsvét minden beépült pogány teremtésmítosz ellenére Jézus Krisztus feltámadása a keresztény egyházak egyik legrégibb ünnepe, ami magában rejti a csodát, a tökéletes megújulás utáni vágyat, a teljes átalakulás reményét. Ugyanúgy, mint a többi nagy ünnep, a húsvéti idôszak is bizonyos ígéretek megfogadására ösztökéli a gyarló embert, aki így szimbolikusan esélyt ad magának az újjászületésre.
Fogékonyságunk az örök jóra genetikailag adott, csak a felszínre hozással akad probléma. A szíve legmélyén lényegében mindenki jó, becsületes, békés, mondhatni valódi keresztény. Olyan, amilyent az egyház ideális hívônek nevezne, olyan, amilyennek a Biblia leírja. Azonban nagyon sok az a káros hatás, az a kártékony befolyás, ami érhet egy még sebezhetô, nem teljesen kiforrott emberpalántát. Ebben a kegyetlen világban egyre kevesebb figyelmet fordítunk gyerekeinkre, egyre kevésbé figyelünk embertársainkra, egyre embertelenebbé tesz a jólét, a pénz, a csalfa örömök utáni hajsza.
Újabb háborúk, súlyos járványok, katasztrofális vízhiány és éhség vár a világ népességére a következô 15 évben – állapítja meg a CIA egyik kutatóközpontja, a Nemzeti Hírszerzô Tanács (NCI) jelentése, melyet „Globális tendenciák 2015-re” címmel adtak ki Amerikában. Egy másik elemzés szerint a Földön percenként 28 ember éhen hal, és több milliárd dollárt költenek fegyverkezésre. Ez az úgymond hosszú ideje békességben élô világnak jelenlegi és megjósolt arcképe, és nem a jobbik.
Ezért van szükségünk húsvétokra. Azért, hogy jobbakká válljunk, ha csak néhány napig, hétig is. Hogy a remény felkaroljon, hogy megértsük az igazi feltámadás lényegét: akkor élünk igazán teljes életet, ha a mindennapi munka árán megvalósul a jóság a bűn ellenében, ha a szelíd bölcsesség felülmúlja a durva indulatokat, ha a békesség legyôzi az agressziót, ha a szépség és igazság átváltoztatja az otromba hazugságokkal átitatódott életet, ha a szeretet megnyugtatja a félelemben élôket, és segíti az elhagyottakat, ha a húsvét fénye sugározza be a földi életet. Próbáljunk meg mindannyian ezen munkálkodni, nyissunk utat a reménynek.
Kellemes húsvéti ünnepeket és örömteli megújhodást kívánunk minden kedves olvasónknak.
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
Gyergyószentmiklós polgármestere és alpolgármestere válaszolt a sajtó kérdéseire, így megtudtuk:
* Arra a Nagy Attilától származó, a sajtóban megszellôztetett kijelentésrôl, hogy a közüzemektôl lopja a hôt a polgármesteri hivatal a polgármester reagált elsôként. Újra elmondta, a kertészet fűtéséért cserében fűrészport ajánlott fel a közüzemeknek, lopásról szó sincs. „Ha lop a hivatal, saját magától lop, mert a hôközpont sajátja, a szolgáltatót is a város hozta létre… és persze, a kertészet is a városé.” Félrevezetônek tartja azon kijelentést, hogy ezt a lakosság érzi meg, megerôsítette: a fogyasztóknak nem kell többet fizetniük emiatt. Elmondta, szerzôdéskötésre szólította fel a hivatalt a közüzemek. Kontesveller József kijelentette: bár nem mindenben ért egyet a polgármester kijelentéseivel, tény, hogy a lopás sértô kijelentés, a lakosság félrevezetését szolgálja. Van egy 50 milliós kifizetetlen számla, tehát a hivatal adós, de nem lopós. Pap József következtetésében kifejtette: „ide vezetett az, hogy sok éven keresztül senki nem parancsolt senkinek; ma már a közüzemek akarja vezetni a várost.
Szintén a közüzemekhez kapcsolódó hír, hogy a polgármester által ellenôrzéssel megbízott személy befejezte munkáját, nemsokára nyilvánosságra kerül, hogy vannak-e rendellenességek a Go Rt. működésében.
* A város visszavette a piac működtetését. Van rá tanácsi döntés, csak ki kell várni, a prefektúra visszajelzését, törvényesnek tartja-e a határozatot. Addig még a Sport Management Kft. gyűjti be az „asztalpénzt”. Kiderült, van árus, aki egész évre kifizette a bérleti díjat, s kétes, hogy az összeget megkapja-e a polgármesteri hivatal. Azon hírre, hogy a hoki fenntartói szeretnék továbbra is működtetni a piacot, s abból fenntartani a hokit, a polgármester elmondta: „Azt szeretném, ha értékben határoznák meg a támogatás összegét, s azt a szót, hogy piac elfelejtenék. A piacot rendbe kell tenni, fejleszteni kell, nem lehet onnan pénzt elvonni… de errôl a tanácsnak kell döntenie.” Sokallta a fenntartásra kért összeget, az 1,6 milliárd lejt, mint mondta, Csíkszereda 600 millióval támogatja a jégkorongot, egy feleakkora városnak, mint Csíkszereda nagy teher lenne egy ilyen összeg hokira fordítása.
* Az elmúlt pénteken sebtében ült asztalhoz a városi tanács, két témában kellett gyors döntést hozni. Egy költségvetési tétel módosítására került sor annak érdekében, hogy ne álljon meg a fűtésszolgáltatás. Ennek viszont az az ára, hogy már elköltöttük egész esztendôre a fűtéstámogatás összegét. Azt is megszavazták, hogy a kormányhoz fordulnak a fűtésrendszer modernizálásához szükséges önrész finanszírozásáért. Hárommillió eurót kértek, a dokumentációt pedig az alpolgármester vitte Bukarestbe, a közigazgatási minisztériumba.
Megtudtuk, március 30-án rendes tanácsülésre is sor kerül Gyergyószentmiklóson.
* 10 milliárd lejt kért a város négy út rehabilitálására. Az összegbôl a teherforgalom által szinte járhatatlanná tett utcákat (Tűzoltók, Dózsa György, Békény, Halászok) kívánták javítani. A kérésre, melyet dr. Garda Dezsô juttatott el az illetékesekhez, válasz érkezett: nem tudnak a kért összeggel szolgálni.
* Néhány tanácsos javaslatára meghívót küldenek a megye vezetôségéhez, prefektúrához, megyei tanácshoz, jöjjenek, üljenek asztalhoz, tárgyaljanak a városvezetôkkel Gyergyószentmiklós legégetôbb problémáiról. „Ez az elsô lépés – mondta a polgármester – tizenöt évig mostoha gyermeke voltunk a megyének, ideje, hogy ez változzon. Ha a találkozó nem lesz sikeres, az országos szervekhez fordulunk.”
* Negyvenhat darab maroktelefon vásárlásától reméli a város elsô embere, hogy takarékoskodni tudnak a telefonköltségekkel, felére tudják csökkenteni ezen kiadásokat. A készülékekre, melyek nem kerültek pénzbe 6 dolláros havi bérletet kell fizetni. A telefonok még nem kerültek szétosztásra, de úgy tervezik, kap mindegyik tanácsos, a hivatal irodavezetôi valamint a terepmunkát végzô alkalmazottak.
B. K.
Körkérdés:
Nyomás alatt döntenek-e?
Nemrégiben dr. Seer Mihály RMDSZ-tanácsos Döntések című írásában olvashattuk, hogy „… Helytelen döntéseink okait fontos kérdésekben én a különbözô irányból jövô szisztematikus nyomásgyakorlásban látom…” Ennek kapcsán kérdeztünk meg jó néhány tanácsost, döntéseiket nyomás alatt hozzák-e meg, és megkértük, reagáljanak a fenti kijelentésre.
Kercsó Attila: Van eset, hogy nyomás alatt hozzák egyesek a döntéseket a kultúra, sport terén. A polgármester próbál megváltoztatni bizonyos dolgokat a régi tanács határozatait illetôen, erre fel akarja használni az RMDSZ-es tanácsosokat. Az apaállatokhoz, lovakhoz, ha kimegyek, ott mondják is, hogy a tanács döntése értelmében tesznek ezt vagy azt, de közben a polgármester döntéseire hivatkoznak. Nem hiába mondják, hogy nyomás alatt hozzák a döntéseket, van alapja ennek, ezt én egy tanácsülés vége felé meg is mondtam, s a polgármester kiszaladt a terembôl.
Szabó Rudolf: Szerintem nincs nyomás, nem nyomás alatt hozzuk meg a döntéseket, amenynyiben a határozat-tervezetet idôben nyújtják be, és azt megtárgyalják a szakbizottságok. És akkor sincs nyomás, amikor sürgôs egy határozat-tervezet kapcsán döntést hozni, csupán nincs elég idô átgondolni.
Minier Gábor: Mi függetlenek a választóink érdekeit képviseljük, ôk direkt választottak meg, ôket képviseljük, tôlük a nyomás, de különben mindenki nyilatkozzon a maga nevében.
Dr. Weil Gyula: Jó kérdés, elsôre rávágnám nincs, de továbbgondolva, végül is mindig létezik egyfajta nyomás. Figyelembe kell vegye a tanácsos azon emberek érdekeit, akik megválasztották, lehetnek azok hokisok, vállalkozók, elárusítók stb. Nem a saját fejed szerint kell dönts, úgy kell végezni a munkát, ahogyan azt elvárják a választóid. Meg kell felelni az elvárásoknak.
Tinka Kálmán: Én mindig a józan ész és a dolog jó menetele érdekében döntök. Én nem érzek nyomást, és nem is fogadnék el. Elôttem egy cél áll, közös cél a város érdekében. De mindenki maga tudja.
Blénessy Géza: Szó sem lehet róla. Engem személyesen senki nem befolyásolt a döntéseimben. Amennyiben nyomásra döntést kellene hozzak, semmi pénzért nem maradnék tovább tanácsos.
Dali Erika: Vannak konkrét esetek, amikor az ember véleménye megváltozik. Például, amikor a szakbizottság ülésén eldöntenek valamit egy bizonyos esettel kapcsolatban, majd a tanácsülésen az érintett felek meghallgatása után megváltozik a döntés. Én így értem a nyomást.
Nagy Zoltán: Nem vagyok benne biztos, hogy van nyomás. Igaz, ha többen erôltetik ugyanazt, akkor egyértelmű.
Vincze János: Sokféle nyomásra gondolhatok, de igazából nincs nyomás, lobbizás viszont létezik.
Antal Péter: Leginkább rábeszélésre döntünk, az idôszűke miatt, s néha rájövünk, hogy nem úgy kellett volna szavazni. Késôn szerzünk tudomást a határozat-tervezetekrôl, ebbôl is születnek téves, nem ésszerű döntések. A végrehajtó a munkastílusán kellene, hogy változtasson.
K-T. Gy.
A járható utakért
A hétfôn délelôtt tartott sajtótájékoztatón dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô többek között az utak rossz állapotával kapcsolatban elmondotta, korábban kérést tettek le a DN 12B és DN 13B, azaz a gyilkostói és a Gyergyószentmiklóst Parajddal összekötô útszakaszok javításáért.
– Az utak minôsége leírhatatlan. Felháborító, hogy már 2002-ben a költségvetésben megszavaztuk a Parajd-Gyergyószentmiklós útszakasz javítását, s 2003-ban sem történt javítás. 2004-ben megígérték, el is kezdték az út javítását, ekkor 6,3 km-es szakaszt sikerült kijavítani, és egy francia alkatrész meghibásodására hivatkoztak, amikor megálltak a munkálatok.
A képviselô elmondása szerint jelek mutatnak arra, hogy nem tartják fontosnak a Gyilkostó-Parajd útszakasz javítását, viszont ez az útszakasz kapocs kellene hogy legyen; a befektetôk, az utak állapota miatt, lassan elkerülik a Gyergyói-medencét, nem beszélve a turistákról.
Az utak elfogadhatatlan állapotának feloldására Gyergyó vidékén mozgalom indult; bekapcsolódtak a térség polgármesterei, és a lakosság körében is aláírásgyűjtések kezdôdtek. Garda Dezsô képviselô hetente 700–800 aláírást tesz le Borbély László miniszter úr asztalára.
Gál Mihály, alfalvi RMDSZ-elnök, az aláírásgyűjtés kezdeményezôje, kézbentartója elmondta, a Gyergyói-medence minden települése és Parajd is gyűjti az aláírást, a településvezetôk után immár a kisemberek is kézjegyükkel kérik, jusson e vidékre is aszfalt.
B. T. I.
Nônapi állásbörze
Nôk számára szervezett állásbörzét a Hargita Megyei Munkaerôelhelyezô ügynökség. A művelôdési központ 40-es termében tartott börzén több mint 200 állást keresô fordult meg a pénteki nap folyamán.
Idén elsô alkalommal szervezett állásbörzét az ügynökség, ezt követi április 15-én az általános; majd szeptember folyamán a frissen végzettek számára tartandó börze. A mintegy 180 meghívott cég közül 11 egység jelent meg, ezek összesen 100 álláslehetôséget ajánlottak. Mérnököt, faipari szakembert, asztalost, biztosítási ügynököt, pincért, recepcióst, takarítónôt kerestek a börzén megjelent cégek. A délelôtt folyamán 12 személyt alkalmaztak, 40 személyt hívtak állásinterjúra a résztvevô cégek képviselôi. Az ügynökség vezetôje szerint a tavasz folyamán 4,2 százalék alá csökken a munkanélküliségi arány, mivel a tavaszi munkálatok során sok személyt fognak alkalmazni az építkezésben és a mezôgazdaságban tevékenykedô cégek. Ugyanígy a munkanélküliség csökkenését befolyásolja az a törvény, amely különbözô kedvezményekben részesíti a 40 év feletti és a frissen végzett munkanélkülieket alkalmazó cégeket. A börzék szervezése mellett az ügynökség átképzô tanfolyamokat is szervez a munkanélküliek számára – tudtuk meg Truţă Ioantól, az ügynökség igazgatójától. Február folyamán huszonöten a kereskedelmi dolgozó szaktanfolyamot végezték el, jelenleg kôműves és ács szakmákban folynak képzések a könnyebb elhelyezkedés érdekében.
Csata Orsolya
MPSZ-hírek
Tiltakozás Székelyföld infrastrukturális visszafejlesztése ellen
Felkérjük a gyergyószéki autótulajdonosokat (magánszemélyeket, cégeket, szállítási vállalatokat), hogy április 6-án, szerdán, vegyenek részt egy tiltakozó felvonuláson. A felvonulás útvonala: Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Alfalu, Csomafalva, Újfalu, Kilyénfalva, Tekerôpatak, Gyergyószentmiklós. Indulás déli 12 órakor, az Echo inkubátorház (volt öntöde irodaépület) elôtti parkolóból – tette közzé a Gyergyószéki MPSZ legutóbbi sajtótájékoztatóján. Árus Zsolt azt is hozzáfűzte, a tiltakozó felvonulás az egész Székelyföldre kiterjed. Miért van erre szükség? A sajtónyilatkozat részletezi az okokat, elôzményeket:
A mindenkori román hatalom, politikai színezettôl függetlenül, arra törekedik, hogy a székelyföldiek életét megnehezítse és ezzel az itt lakók kivándorlását meggyorsítsa. Ezért szándékosan és feltűnôen hátrányosan kezeli Erdély ezen régióját. Az infrastruktúra szándékos elhanyagolásával elijeszti a befektetôket, a tömeges munkanélküliség pedig jellemzôje lett a székely falvaknak, városoknak. Az utak állapota „Székelyföld” feliratú tábla nélkül is jelzi az idelátogatóknak, hogy milyen vidéken jár, ennek ellenére minden autótulajdonos székely ugyanannyi pénzt fizet az útalapba, mint bármely Székelyföldön kívül élô. Választási kampányok idején mindig akad ígéret és pénz az itt lakók szavazatainak a megvásárlására, így történt ez 2004 szeptemberében is, amikor két nap alatt több mint 6 kilométer hosszúságú útszakasz alapozását végezték el Gyergyószentmiklós és Alfalu között. Választások lejárta után pedig hirtelen elzárulnak a pénzcsapok és az ígéretek is hamar feledésbe mennek. Miközben azt látjuk, hogy a román többségű megyékben az elmúlt 15 év alatt gyakorlatilag minden utat felújítottak, Hargita megye Önkormányzatának alelnökétôl megtudjuk, hogy Hargita megyében még a tavalyi pénzalapnál is kevesebb jut 2005-ben az utak foltozására. A kemény székelyföldi tél megtette az idén is hatását az amúgy is elhanyagolt Hargita megyei utakra. Bármerre indulunk, mindenhol méretes gödrökkel találkozunk.
Fontosnak tartjuk a nemzetközi közvélemény figyelmének Székelyföldre való irányítását, hiszen míg a „demokratikus” román kormány székely embereket százmillió lejekre büntet egy film levetítéséért (elterelve az emberek figyelmét Székelyföld valós problémáiról), addig nem talál a költségvetésben semmi pénzt útjavításra. Ez is világosan mutatja, hogy Romániában továbbra is állampolitika a kisebbségek elnyomása. A módszerek változtak csak, a célok nem. Egy ilyen sovén, kisebbségellenes ország pedig nincs mit keressen az Európai Unióban. Éppen ezért jogosnak tartjuk azt, hogy az EU mindaddig ne írja alá a csatlakozási szerzôdést Romániával, míg az valóban nem válik jogállammá, s nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket joggal követeltek meg a tavaly csatlakozott tíz országtól.
„Hódmezôvásárhely tiszteletbeli polgára”
Megérkezett Gyergyószentmiklósra az elsô adománylevél Hódmezôvásárhely önkormányzatától a város polgármesterének kísérô levelével együtt. Ismételten felkérjük a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezet tagjait és szimpatizánsait, illetve minden gyergyói magyar embert, hogy használja ki ezt a lehetôséget és igényelje a tiszteletbeli polgári címet. Igaz, hogy ez nem helyettesítheti a magyar állampolgárságot, de egy olyan gesztus, ami a nemzeti összetartozást jelképezi. Az érdeklôdôk jelentkezhetnek a Magyar Polgári Szövetség székházában.
A kisebbségi törvényrôl
A sajtótájékoztatón csak „monopólium-szendvicstörvényként” emlegetett kisebbségi törvény is az asztalra került. A tervezetet ijesztôen veszélyesnek minôsítette Árus Zsolt, hisz mint mondta: „bebetonozza a jelenlegi helyzetet, jogosítványt ad egyeseknek, s továbbra sem a kisembernek”. Vadász-Szatmári István széki elnök azt nehezményezte, hogy kisebbségi törvényrôl van szó, melyben említést sem tesznek Székelyföld területi autonómiájáról, s hozzáfűzte: „A Ceauşescu-korszak kisebbségi dekrétuma elvileg több lehetôséget, jogot biztosított, mint ez.” Bár e törvény egyelôre csak tervezet, úgy gondolják a polgári szövetség elöljárói, jelentôs, hatékony módosítások nem fognak megtörténni megszavazása elôtt.
Húsvéti jókívánság
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki elnöksége kellemes húsvéti ünnepeket kíván Gyergyószék minden polgárának.
A készülô nemzeti kisebbségi statútum törvény-tervezetrôl
A munkapéldány lapjait forgatom, és azt próbálom belôle kihámozni, hogy ez a törvénytervezet megmaradásunknak, avagy fokozatos beolvadásunknak a biztosítéka. A válaszom egyértelmű: nem a megmaradásunk törvénytervezete! Tükrözi azt a tagadhatatlan tényt, hogy egyetlen romániai politikai párt jövôképében sem, tehát Románia politikai jövôképében sem szerepel az erdélyi magyarság, mint nemzeti közösség. Ha az ellenkezôje volna, akkor autonómiát biztosítanának. De nem teszik!
A szóban forgó törvénytervezet a romániai magyar érdekképviseletet monopolizáló RMDSZ munkájának gyümölcse. De még csak a kulturális autonómiát sem biztosítja, hiszen szó sincs benne azon veszedelmek elhárításáról, amelyek miatt állandóan fogyunk, sorvadunk. (Hogy legyen szó kulturális autonómiáról, amikor a román tanár dönti el, hogy hány magyar gyermekbôl lehet középiskolás?)
Pl. Capitolul II, Sectiunea 1. Art. 16. „Statul are obligaţia de a garanta în sistemul de învăţământ de stat: … c. învăţământul universitar, superior, colegial, cu predare în limba maternă, în funcţie de solicitări, în şcoli, secţii, clase sau grupe distincte; …” – idézett szövegbôl nem derül ki egyértelműen, hogy az állami költségvetésbôl létrehozhatunk állami magyar egyetemet, mely jog kétségtelenül megillet minket. A „distincte” szót, ha akarják az egészre, ha akarják csak az osztályokra és csoportokra értik, nem is beszélve az „igény szerint”-rôl, mely kifejezés a Ceauşescu alatt nevelkedett egyetemi oktatók kezén felnôtt BBT-sek esetében egészen elhanyagolható szám a BBT szétválasztására. Egyébként az állam gondoskodik olyan „káderképzésrôl” és „káderpolitikáról”, hogy az neki megfeleljen.
Úgyszintén nem orvosolja – az RMDSZ-szenátoraink és képviselôink által máig nem észlelt – legfôbb oktatási visszásságot, a román nyelv monopóliumának érvényesítését az un. „nemzeti tantárgyak” (román nyelv és irodalom, románok történelme, Románia földrajza) tanításában. Hiába vannak magyar iskoláink, ha azokban a román nemzetiségű, az említett tantárgyak tanárai minden évben halomra buktatják nyolcadikosainkat, részben érettségizôinket is a „vizsgai igényesség” jelszava alatt. Ezrével a tömbmagyar lakosságú megyékben. Még a jóérzésű, de felháborodott egyik román tanárnô is azt írta a „Tribuna Învătământului”-ban, hogy a VIII-os képesség-vizsga „drákói szigora” felháborító. Hát akkor mit szóljanak a magyarok, akik számára hatványozottan érvényes ez a megállapítás? Emiatt 6000 (hatezer) érettségi elôtti tanulónk menekül Magyarországra és tanul ott. Ez 240 osztály, és 500– 600 tanár elveszítését jelenti állandó, sôt fokozódó jelleggel.
A magyar gyerekektôl ugyanolyan szinten követelni a román nyelvtudást, mintha a román is anyanyelvük volna, a legdurvább támadások egyike magyar mivoltuk ellen, tipikus mai átültetése az ókori Római Birodalom elrómaiasító politikájának. Nyelvi diszkrimináció, mert a magyar gyermeknek annyit kell tanulnia az ún. „nemzeti tantárgyak” mindenikébôl külön-külön, mint az összes többi tantárgyból együttvéve. A VIII-os vizsga sikere azonban még így sem garantált, mert a vizsgázó ki van téve a román tanár kénye-kedvének. A tömeges buktatások lehetetlenné teszik egy sor magyar gyermek középfokú képzését, a bukottak ugyanis csak szakisolákba juthatnak be. Ez a rejtett „numerus clausus”, vagy etnikai jellegű arányosság. Ez elôl menekül a magyar gyermekek egy része át, Magyarországra. Nem véletlenül nevezik „nemzetinek” ezeket a vizsgákat (képességvizsga, érettségi), hogy ne mondjuk azt: a régi „nyelvvizsgák” örökségeit.
Hol lehet itt szó, tehát, még csak a kulturális autonómiáról is? Ne tréfáljunk! Találóan fogalmaz Tôkés László püspök, amikor azt írja, hogy „a nemzetiségi törvénytervezet pedig a valódi autonómia megtorpedózását szolgálja, azon kijelentése értelmében, hogy „a kisebbségi törvény áthidaló megoldás lehet ebben az ügyben”. A kettôs állampolgárság magyarországi kisiklatása mellett kisebbségi magyarságunk végzetes károsodás nélkül aligha tudná elszenvedni az autonómia ügyének saját magunk általi elprédálását”.
Az, hogy a törvénytervezetben nincs még félszájas utalás sem az autonómiára, de még a kulturális autonómiára sem (az „autonómia” szó csak egyszer fordul elô a szövegben az egyházi intézményekre utalva: „Art. 28. (1) Statul garantează egalitatea cultelor, precum şi autonomia instituţională şi func-ţională a acestora”), hogy a 20 nemzetiségi kisebbségen belül egy kalap alá vesz a tatárokkal, makedónokkal, olaszokkal stb., hogy fenntartja a Velencei Bizottság és Európai Unió által egyaránt elítélt antidemokratikus romániai magyar érdekképviseleti mechanizmust a jelenlegi választási diszkriminatív törvénnyel, hogy egyáltalán megkerüli a leglényegesebb kérdéseket stb., mind-mind arra utal, hogy az RMDSZ mai vezetése a romániai magyar kérdés e „modell értékű” megoldását óhajtja sugallni továbbra is a világ felé, s ezáltal ténylegesen többet ront az érdekvédelmi tevékenységen, mint használ annak.
A „kommunista Romániában” létezett az 1945-ös Nemzetiségi Statútum, mely több jogot biztosított a romániai magyarságnak, mint ez a jelenlegi törvénytervezet, bár az is igaz, hogy annak elôírásait legtöbbször nem tartották be.
A jelen kisebbségi törvénytervezet a román hatalommal együttműködô és annak teljesen fejet hajtó RMDSZ azon munkájának terméke, mely a magyar érdekképviseletet óhajtja sugalmazni választói felé, de mely végeredményben egy szakszerűtlen, érdekvédelmi szempontból felszínes, a látszat szintjén mozgó, a valódi érdekképviselet ellen tevô „neptunos”-szülemény.
Rokaly József
Figura-sarok
A SZÍNHÁZI VILÁGNAP megünneplését az ITI (International Theatre Institute = Nemzetközi Színházi Intézet) vezette be 1961-ben a bécsi közgyűlésén 40 ország küldöttének határozata alapján, annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt Párizsban a Nemzetek Színházának évadnyitója. 1978-tól a világ valamennyi országában színházi világnapi üzenettel köszöntik ezt a napot. A Színházi Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók elôtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Az üzenetben, amelyet a szakma egy-egy kimagasló egyénisége fogalmaz meg (minden évben más és más földrajzi régió neves rendezôje, színművésze vagy a szakma esztétája), általában a szerzônek a színházról alkotott víziója kap nyomatékot a színház feladatának, szerepének, megújhodásának a szükségességét hangsúlyozva, természetesen az adott kor (ezúttal a XXI. század elejét célozva meg) szellemiségének, elvárásainak a függvényében.
Ariane Mnouchkine színházi világnapi üzenete
2005. március 27.
SEGÍTSÉG!
Színház, segíts!
Alszom, ébressz fel
Eltévedtem a sötétben, vezess a gyertyaláng felé
Lusta vagyok, szidj össze
Fáradt vagyok, emelj fel
Közömbös vagyok, üss meg
Közömbös maradok, vágj pofon
Félek, bátoríts
Tudatlan vagyok, nevelj
Szörnyeteg vagyok, tégy jobbá
Pöffeszkedô vagyok, nevettess halálra
Cinikus vagyok, hozz zavarba
Ostoba vagyok, változtass meg
Gonosz vagyok, büntess meg
Uralkodni vágyó és kegyetlen vagyok, harcolj ellenem
Tudálékos vagyok, nevess ki
Közönséges vagyok, emelj fel
Néma vagyok, bírj szólásra
Nem álmodozom többé, nevezz hitványnak és hülyének
Feledékeny vagyok, hozd el nekem az Emlékezetet
Öregnek és kiszáradtnak érzem magam, hívd elô a Gyermekkort
Ügyetlen vagyok, adj Zenét
Szomorú vagyok, adj Örömet
Süket vagyok, tedd, hogy a Fájdalom üvöltsön a viharban
Zaklatott vagyok, adj Bölcsességet
Gyenge vagyok, lobbantsd lángra a Barátságot
Vak vagyok, idézd meg a Fényességet
Hatalmába kerített a Rútság, hozd el a hódító Szépséget
Beszippant a Gyűlölet, ajándékozd nekem a Szeretet erejét.
Fordította: Lakos Anna
Vitte víz...
Múlt pénteken reggel a ragyogó napsütésben már sejteni lehetett, hogy olvadozni kezd az addigi utolsó hóréteg. S olvadt is bizony gyors ütemben. A hátsó épületeken átfolyt a víz, a kutyák ugattak, a baromfiudvar népe a fák ágain kapott menedéket. Csomafalván délutánra már utcák váltak járhatatlanná. A gumicsizmák szárán befolyt a víz. Aztán csupán autókkal lehetett megközelíteni a házak bejáratát. Folyamatosan emelkedett a víz, vitte az udvarok töltéseit. Mindenki, féltve a házát, árkolt, homokzsákokkal vette körbe a pincét. Persze nem sokat ért, mert egyre több vízmennyiség zúdult le. Az Újnegyed utcán hömpölygött a hólé; szinte pánikhangulat lett urrá, de az ott lakók megúszták, kisszivatytyúzták a vizet a pincékbôl, s minden visszatért a régi kerékvágásba szombat reggelre. Nem úgy, mint a Maros partján. Ott osztotta a polgári védelem a védôruhát, mindenki megemelte házába a bútorokat, nem volt más kiút. Le is zárták a forgalmat, csupán traktorok, nagy autók szállították az embereket. Féltek az ott lakók, mert egy gyorsan hajtó autó után kertek is bedôltek korábban. Valószínűleg az autósok nem is sejtették, hogy miután átgurulnak a vizen, akár belocscsanthatják a vizet a száraz házakba is.
Este tízkor ugyan már nem nôtt a víz szintje, de rombolt, áztatott mindent. A megáradt Maros Csomafalván húsz, Újfaluban harminc háztáji gazdaságot öntött el. Remetén a Maros is áradt ugyan, de nem okozott jelentôs károkat, viszont a Kô-patak udvarokat öntött el. Szárhegyen közel ezer pince feltelt vízzel, a kutak vize ihatatlanná vált, s ötven udvar került víz alá. Ezek számok, statisztika, de minél közelebbrôl szemléltük az áradást – mert adott pillanatban nem volt más, mit tenni –, annál borzasztóbb volt. Pedig tudjuk, minden tavasszal el kell olvadnia a hónak, valahol el kell folyjon a víz. Igaz, évek óta nem „ittuk” meg ennyire a hómenés levét.
K-T. Gy.
Tüntettek a krumplitermesztôk
Elkeseredésükben az utcára vonultak a gyergyóalfalvi krumplitermesztôk. Legnagyobb bánatuk, hogy nyakukon marad a termés, pityókájuk kilójáért nem akarnak többet adni, mint 2000, jó esetben 3000 lejt.
A művelôdési ház mellett gyülekeztek, szekereken, traktorokon hozták zsákjával a burgonyát, amit ha hamarosan nem tudnak pénzzé tenni, vihetik a szemétdombra. Civilizáltan tiltakoztak, nem adva munkát a rendet felügyelô csendôröknek; a forgalmat sem gátolták, mint mondták, nem az autósok tehetnek nyomorúságos helyzetükrôl.
Nehezményezték, hogy nincs értéke a Hargita megyei, ízes pityókának, Bukarestben a piacon a kofák is, a kormány is csúfot űz belôlük. Szeretnék, ha munkájukat értékelnék, s gátolása helyett segítenék a gazdálkodót.
Hogy milyen esélyeik vannak, azt latolgatjuk részletesen következô lapszámunkban.
B. K.
Érdektelenség vagy kiábrándultság?
A gyergyószentmiklósi Vadász Sporthorgász Egyesület 569 tagjából csupán 46-an jelentek meg a múlt szerdán tartott közgyűlésen. A horgászok külön gyűlésén arányaiban még kevesebben voltak, a 435 horgászból tizenhatan jöttek el. A jelenlévôk eldöntötték, az ülés nem döntôképes, s hangoztatták, hogy alapszabályzat-módosításra van szükség az egyesület jobb működése érdekében. Bár szavazásra nem kerülhetett ily módon sor, Kalamár Csaba elnök felolvasta a beszámolót, kiderült, 4 millió lejes profittal zárták a 2004-es évet a horgászok, s valószínű idénre is bérbe kapják a Gyilkos-tót.
A vadász-horgász közös gyűlésen a vadászok is felvetették a statútum-változtatás szükségességét, ám ôk úgy döntöttek, megtartható a gyűlés, annyian döntenek, ahányan megjelentek. Ez volt az egyetlen szavazás, hisz sem a beszámolót, sem az idei terveket nem bocsátotta a vezetôség szavazás alá. A felemás közgyűlés végén az elnök kijelentette, 10 napja van a tagságnak, hogy letegye alapszabálymódosító javaslatát, azt viszont elengedte füle mellett a vezetôség, hogy jó lenne, ha a vadászcsoportok illetve a horgászok anyagilag függetlenítenék magukat.
Érdektelen vagy kiábrándult a tagság? Mi az oka a nagytöbbség távolmaradásának?
Jó néhányan abban bíznak, hogy a működési szabályzat átalakítása, tevékenységek, hatáskörök pontosítása csalogathatja viszsza, teheti érdekeltté újra a horgászokat, vadászokat. Remélhetôleg a következô gyűlésen már sor kerül a statútum-módosítás megszavazására.
B. K.
1848 akkor és ma
Az idei, március 15-i megemlékezésen hallhatták az alábbi gondolatokat, melyet pályázatként írt meg Csibi Zsófia. Lapunk 11. oldalán pedig Balázs Imre március 15-i toborzóját olvashatják.
Bár lenne hangotok tiszta és éles, mint intô csengôké! De nem! – gyáva eme anyagias világ, nincs hangja harcolni az igazságért. Volt ez másképp is, akkor az 1848. március 15-én; egy ember, kinek ereiben vér folyt, nem törôdött a nagyhatalmakkal és a következményekkel, felemelt fejjel, büszkén elôre nézett és küzdött a szabadságért és igazságért. Ez az ember nem volt más mint Petôfi Sándor – a Nemzeti dal című versében így ír:
„Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”
A mai nap ünnepeljük március 15-ét, a forradalom napját, amikor egy pár fiatal Petôfi vezetésével határozott módon buzdította a fiatalságot, és ugyanekkor kifüggesztették a 12 pontot, aminek segítségével sikeresebb eredményt értek el.
Az akkori és a mostani világ között óriási különbséget látunk, a fiatalság összetartóbb volt közös céljuk érdekében.
Ma mi is oly összetartóak és kitartóak lennénk mint ôk?
Nem!
Mindenki csupán arra gyűjt, hogy minél több anyagi java legyen, viszont ha visszatekintünk az 1800-as évekre, megfigyelhetô, hogy az emberi réteg sokkal szegényebb volt, mint MA, köztük megvolt a tisztelet és becsület embertársaik iránt, de ma a XXI. században a tisztelet és a becsület nem található meg.
Fáj kimondani, de nem látunk mást, mint csalás, lopás, hazugság. Sajnos nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az anyagiakra.
Ha küzdenénk azért, ami a múltban megtalálható volt és ma már elveszett… Követnénk Petôfi lázzadó stílusát, akkor a következô generáció oly büszke lenne ránk, mint MA amilyen büszkék vagyunk a márciusi ifjakra!
De így elveszik minden; elveszik az igazság, a szabadság, amiért harcoltak; egyenjogúság és folytathatnám…
Vagy már mindez elveszett?
Feltehessük magunknak a kérdést: – mivé tettük eme világot???
„Ott borzad az igazság a kövekben! Ott ég a hegyekben! Árad a vizekben!
Hallgat! – ne hallgass, mint ahogy hallgat a vonzás a kövekben, hogy természetes irányba essék…
nem hallgat a madár; míg fészkébe nem tér.
nem hallgat a folyó, míg tengerbe nem ér.”
– Erre egy primitív ember azt mondaná:
Ma nem 1848 van.
– Viszont egy talrpraesett, érett úriember ezt mondaná:
Jó volna, ha most akkor lenne?
Csibi Zsófia X. oszt., Battyhány Ignác Szakközépiskola
Csernus aratott
Dr. Csernus Imre pszichiáter városunkba érkezése sokakat lázba hozott. Az iskolákban tartott elôadásait annyian hallgatták, ahányan befértek, a művelôdési ház is zsúfolásig telt csütörtökön. A Támasz Klub meghívására nem csak a tévébôl is ismert Csernus mutatkozott be, hanem a svéd értelmi fogyatékos szervezet tagjai is. A svédországi vendégek közül két fogyatékos, a 38 éves Ana és a 43 éves Ulah meséltek arról, hogy normális életet élnek, dolgoznak és szabad idejüket is van, mivel kitölteni, sportolnak, felelôs beosztást vállaltak szervezetekben. Ana kéréssel is fordult a telt háznyi érdeklôdôhöz: „Arra szeretnélek megkérni benneteket, ne sajnáljatok minket. Nem vagyunk sajnálatra méltók”.
A fogyatékosok elfogadásáról, gondolkodásuk megértésérôl beszélt dr. Csernus is; az értelmi fogyatékosokat a gyerekekhez, a serdülôkhöz hasonlította azon különbséggel, hogy a fogyatékosok nem nônek fel, örökre gyerekek maradnak. Ôk erôsek érzelmeik kimutatásában, míg mi, felnôttek, megpróbáljuk érzelmeinket visszaszorítani, és bár értelmi intelligenciával rendelkezünk, az érzelmi intelligenciával hadilábon állunk. Egyszerűen nem tudunk, nem merünk szembenézni magunkkal, félünk, s ezért a furcsa embereket is eltaszítjuk, pedig egy mosolytól, egy simogatástól nem lennénk kevesebbek. Mint mondta, az elôadás felhívás táncra: tudunk-e az érzelmeink nyelvén táncolni? „Egy ember elé az élet addig rakja a megmérettetéseket, amíg meg nem oldja azokat. Ha menekülünk, nem nézünk szembe ezekkel, akkor milyen mintát mutatunk gyerekeinknek? Ha egy felnôtt ember az érzelmeit elsorvasztja, milyen lesz az élete? Emberhez méltó ez az élet?” – halmozta a kérdéseket a pszichiáter, majd receptet adott: feladatunk az értelmi mellett az érzelmi oldalt fejleszteni, emberhez méltóan élni.
Kérdezni is lehetett volna tôle, ám nem akadt a hallgatóság közt, ki megszólalt volna. Késôbb pedig könnybe borultak a szemek, hisz egy fogyatékos gyerek anyukája mesélt életérôl, kérve: „Örüljenek egészséges gyereküknek, de szeressék a mieinket is!”
A rendezvény része volt a tombolasorsolás. A tombolatárgyakat pedig Ulah és Ana Svédországban gyűjtött adományai képezték. Doboz is volt, melybe a Támasz Klubnak szánt adományok kellett volna kerüljenek. Talán a doboz helye volt rosszul megválasztva, hisz csupán 2,5 millió lej lapult kibontáskor benne. De szerencsére, a 30 000 lejes belépti díjból nagyobb összeg kerekedett ki; 430 eladott jegyet számoltak. Csata Kinga, a Támasz Klub vezetôje elmondta, ebbôl fedezték a meghívott orvos tiszteletdíját, a többit adósságaik fedezésére, szórólapok nyomtatására fordították. „Zéróban vagyunk” – mondta Csata Kinga, hozzáfűzve, nem remélt ilyen sikert e rendezvénytôl. Nagy eredménynek tartja, hogy már több fiatal is megkereste, önkéntesek szeretnének lenni a fogyatékosok napköziotthonában, és nagy lépés az is, hogy Csernus tudását, tapasztalatait ajánlotta fel egy mentálhigiénés központ kialakítására városunkban, és ígérte, nemsokára újra idelátogat, segíteni.
B. K.
Megnyitották az új laboratóriumot
Csütörtökön délután ünnepélyesen megnyitották az új járóbeteg-rendelôben március elsejétôl működô privatizált laboratóriumot. Elsôként dr. Bustya Attila, a Megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta, dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató valamint az Egészségbiztosító Ház élenjárójának a nyitottságára volt szükség ahhoz, hogy modern laboratórium legyen Gyergyószentmiklóson. A Prodia Laboratórium szakmai igazgatója, Szabó Sándor elmondta, szerzôdésben állnak az Megyei Egészségügyi Biztosítóházzal, és szavatolt illetve mennyiségileg is több vizsgálatot tudnak végezni. A Prodia magyarországi laborhálózat öt évvel ezelôtt Csíkszeredában nyitott kirendeltséget, és mára már mind a járóbeteg-rendelôben, mind a kórházban ôk végzik ezen vizsgálatokat. Gyergyószentmiklóson egyelôre a járóbeteg-rendelés laboratóriumát privatizálták. A földszinten van a biológiai anyaggyűjtô, a betegek regisztrálása, az emeleten az analízisek elvégzése, a kettô között pedig számítógépes hálózat van, hogy gyorsabb, pontosabb kiszolgálásban részesüljenek a betegek. Biró Rodica, a biztosítóház igazgatója hangsúlyozta, elégedettek a Prodia laboratóriummal, és megpróbálják az anyagiakat elôteremteni, habár mindenki tudja, kevés a pénz.
Az ünnepélyes megnyitót követôen a labor ügyvezetô igazgatójától megtudtuk, a Prodia összességében nagyon jó felszereltséggel rendelkezik. Igaz, van eset, hogy a biológiai anyaggyűjtést végzik el helyben, és vizsgálatra Csíkszeredába küldik, de az is könnyebbség a betegeknek, hogy nem kell elutazzanak Csíkszeredába vagy Marosvásárhelyre. Gyergyószentmiklóson vesznek vért például egy specifikus vizsgálat érdekében, és itt is adják ki az eredményeket. Elvégeznek többféle hormonvizsgálatot, ezenkívül tumor-markereket, ami szükséges a rákos megbetegedés esetében. Összesen 253 féle vizsgálatot végez a Prodia labor. Végeznek gyógyszerszintmérést, drogtesztet, utóbbit vizeletbôl mutatják ki, ami 350 000 lejbe kerül. A speciális vizsgálatok pénzbe kerülnek, az ellenértékük, a vizsgálat függvényében 20 000 lejtôl közel egymillió lejig terjed. Például az alkalmazáshoz, házasságkötéshez, sofôriskolához, illetve a periodikus vizsgálathoz szükséges szifiliszvizsgálat 75 000 lej. A HIV-teszt 205 000 lej. A gyermekeknek, egyetemistáknak, terheseknek, nyugdíjasoknak, krónikus betegeknek, rákos betegeknek, cukorbetegeknek a teljes vérkép, süllyedés, cukorszint, ureea, húgysav, kreatinin, TGP, TGO, koleszterol, teljes vizeletvizsgálat, bilirubinvizsgálatok ingyenesek. Összevetve a korábbi ingyenes vizsgálatokkal, jelenleg több az ingyenes vizsgálat. Minden beteg két példányú küldôpapírral kell rendelkezzen, amit a családorvos vagy szakorvos állít ki. Orvosi lista van a laborban, és azoknak az orvosoknak a küldôpapírjait fogadják el ingyen, akiknek van szerzôdésük a biztosítóházzal. Gyerekek esetében a specifikus vizsgálatokért, mint például az ízületi panaszok kivizsgálása stb., kell fizetni.
Amennyiben valaki külföldön vállal munkát, vagy kitelepedni szándékszik, itt is igényelheti a szükséges vizsgálatokat, mert például Magyarországon elfogadják az eredményeket, rendelkezik a laboratórium magyar nyelvű nyomtatványokkal is. A Prodia nemrégiben kapta meg a RENAL-akkreditálást, tehát ISO-szabványnak megfelelô működési normáknak tesz eleget, így egyértelmű, hogy külföldön is elfogadják az itt készített vizsgálatok eredményeit.
Hétfôtôl péntekig reggel 8-tól 10-ig tart az biológiai anyaggyűjtés, mivel a vizsgálatok nagy részénél fontos, hogy éhgyomorra történjen a vérvétel. A program szerint 13 és 14 óra között vehetik ki az eredményeket a betegek, a lehetôség szerint. A Csíkszeredába küldött analízisek eredményeit másnap vagy a megjelölt napon vehetik ki. Rövid idôn belül kiépül a számítógép-hálózat a csíkszeredai laboratóriummal is, és akkor, amennyiben igénylik az orvosok, az eredményeket interneten is elküldik.
A Prodia alkalmazottai köszönik a betegek türelmét, megértését, amit tanúsítottak a kezdeti idôszakban.
Lejegyezte: K-T. Gy.
Kesice a kis kezekben
Ottjártunkkor, éppen a kicsiken volt a sor, ôk voltak a tojásíró nagyfűzetbe elôrejegyezve. Sipos Erzsébet és Bokor Anikó óvónôk negyven nagy- és elôkészítô csoportos gyerekkel érkeztek a Gábor Áron utcai Alkotóházba. Miután Kisné Portik Irén elmagyarázta nekik, hogy milyen is a tojásírás, mindenki nekifoghatott az írókéssel, kesicével megírni a tojást. Az ügyes kis kezek hamar ráálltak a munkára, és miután kiderült, hogy hogyan és hány részre osztjuk fel a tojást, jöhettek a minták; a falon kifüggesztett sok minta közül választhattak a gyerekek. Volt, akinek a fenyôágas, a napocskás tetszett, de volt, aki egyszerűen a nyolc részre felosztott tojásra nyuszit írt. Ha már mindenki elkészült, piros festékbe került a tojás, majd mindenki kiválaszthatta a sajátját. Volt öröm, és egy örök emlék is marad a tojásírás a gyerekeknek. Elmondták, még szívesen jönnek, csak hozza az óvó néni. Az óvó néni pedig mindig elhozza az éppen csoportjába járó gyerekeket.
– Mi az óvodában is beszéltünk a tojásfestésrôl, tojásírásról, festettünk is temperával tojást, de hogy miként lehet tojást írni, azt nem tudták elképzelni sem, ezért is jöttünk ide. A hagyományôrzés nagyon fontos, és az is fontos, hogy a gyerekek kicsi korban már elsajátítsanak egyet s mást, így marad meg bennük, rögzül, hogy tisztelni, ápolni kell a hagyományokat – mondta az óvó néni.
Hogy ápolják, tisztelik nagyanyáink hagyományát bizonyítja az is, hogy az Alkotóházban naponta hozzávetôleg kétszáz óvodás, iskolás gyerek fordul meg, és tanulhatja a látszatra egyszerűnek tűnô, gyakorlatban nem éppen könnyű tojásírást. Aki egyszer megpróbálta a tojásírás fortélyát, az húsvétra írott tojást tesz az asztalra, és ugyanúgy, mint hajdanán, locsolói a puszi mellé piros, írott tojást kapnak ajándékba.
Kisné Portik Irént az oktatás hevében kérdezgettük:
– Mit jelent a márciusi hónap a Népművészeti Alkotóház programjában?
– Idén mozgalmas márciusunk volt és van. Mint mindig, ebben az évben is a naptári ünnepekhez kapcsolódva szervezzük programjainkat. A korai húsvét, s az ehhez kötôdô tojásíró programunk összeolvadt a már hagyományossá lett március 15. megünneplésével. Mivel évrôl évre nô az igény a tojásírás oktatása iránt, ezt a tevékenységünket húsvét elôtt két héttel már elkezdjük, hogy minden csoportot fogadhassunk. A szervezetten és egyénileg érkezôket is kiszolgáljuk e nagy múltú hagyomány újranépszerűsítésében. Ezért, ebben az évben március 14-én már elkezdtük a tojásíró programot, így 13-án ünnepeltük 15-ét.
– Köztudott, hogy önerôbôl szervezôdik programmá illetve ünneppé e két hagyományos rendezvény, milyen elôzményeik vannak?
– Messzirôl kell kezdjem. A rendszerváltás utáni lehetôségeket kihasználva, többek közt a tojásírás iránti érdeklôdés erôsített meg abban a hitemben, hogy a népi hagyományok erkölcsi és anyagi támogatását jogi keretben kell végezni. Így hívtuk életre 1992-ben az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítványt. 14. éve, hogy ezt a tevékenységet programszerűen végezzük Gyergyószentmiklós iskoláiban, hét éve, a Gábor Áron utcai Népművészeti Alkotóházban. Ugyanígy indítottuk el a kézművesoktatást, a kézművesvásárt, Szent István napjának valamint a Magyar kultúra napjának megünneplését. Alapítványunk készséggel bekapcsolódott a december 6-i illetve a Március 15-i ünneplésbe is. Már a kezdet kezdetétôl szándékainkban egy rejtett másság csírája érlelôdött, ami az eltelt évek során látványosságában sajátos formát öltött. Megalakulásunk után nem sokkal a kórusokkal, a Lorántffy Zsuszanna Nôegylettel, a Hóvirág Tánccsoporttal, Földváry Károly Hagyományôrzô Társasággal, rendre együttműködési szándékaink műsorokká nôttek. 2001-tôl Török Zoltán kultúrapártoló és menedzselô barátunk új lehetôségekkel és ajánlatokkal, a Figura Stúdió Színház bevonásával, mintegy fôszervezôként helyet kért és kapott a március 15-i ünnep megszervezésében. Azóta immár negyedik éve az említett kulturális szervezetek összefogásával, nem kicsi erôbedobással ugyan, de olyan rendezvényeknek lehetünk házigazdái, amelyek fáradságából elismerô köszönetek, bíztató kézszorítások töltenek fel új erôvel. E rövid áttekintô után válaszolhatok a tulajdonképpeni kérdésre. Idén már januárban összeültünk Török Zolival és megosztottuk a munkát. Ô vállalta a Figura, a Hóvirág, a huszárok összehangolását, a tábori szakács feladatát és a digitális technika beiktatását a műsorba. A februári hónap a forgatókönyv összeállításával és a próbák elkezdésével telt. Az Alkotóház kiállítása, a kórusok beszervezése, a helyszín elôkészítése maradt rám. A szükséges anyagiak „beszerzéséért” ketten futkostunk és telefonáltunk, így együtt szégyenkeztünk amiért nincs annyi pénzünk, hogy megaláztatás nélkül ingyen kultúrát szolgáltassunk. Mondanom sem kell, hogy a közös munkának nem ez a felemelô része.
– Milyen a támogatók magatartása, mennyire mutatkozik meg az adakozó szándék vagy annak ellentéte?
– A vállalkozó is ember, van köztük ilyen is, olyan is. Ezt nem csak jellemükre, állapotukra is értem. Sokszor olyan vállalkozóhoz fordulunk, aki éppen padlón van, és ôszintén megértjük, hogy most nincs lehetôsége támogatni. Persze, aki nem támogat, az nem mind ilyen. A legkellemetlenebb, amikor valaki megígér valamit, számítunk rá, s amikor be kellene váltani az ígéretet, sehol semmi. Olyan is akad, aki úgy véli, szerényke támogatásával megvásárolhat. Az ilyen támogatást megköszönjük, és nem vesszük igénybe. Van, aki ócska trükkökkel adja tudtunkra, hogy valahova kilépett. Az ilyenek úgy vélik, hogy a mi észjárásunk nem éri fel az övékét, mert lám-lám ôk pénzesek, mi pedig pénztelenek vagyunk.
– Milyen elismerést kapnak az évente megrendezett színvonalas műsorokért?
– Azok részérôl, akiknek szervezzük és címezzük műsorainkat maximális elismerést, köszönetet, hálát kapunk. 250–300 fôs közönségünk volt 13-án, telt ház a színházban 15-én. Minket március idusán ôszinte tisztelet ösztönöz arra, hogy a '48-as eszmékre, a forradalmárokra emlékezzünk, és tesszük ezt önkéntesen a klasszikus és konzervatív értékrend parancsára. Ezért sem egy tál lencséért, sem 30 ezüstpénzért, sem olcsó szimpátiáért nem bocsátjuk áruba, ami nem eladó. Úgy érezzük, hogy a kultúra szolgálatáért civil szervezôdésekbe tömörültek spontán összefogása, amit nem fentrôl jövô parancs, nem aktuális politikai allűr hívott életre, minden idôk magyar emberének szabad ünneplése kell, hogy legyen. Ha netán a kérdés a már-már bebetonozottnak látszó politikai vezetésre, illetôleg a mulandóságot jelképezô egyéb vezetôkre irányul, teljesen más a helyzetkép. Lassan másfél évtizede vezetek egy olyan kulturális alapítványt, amelyik három évig a saját néprajzi gyűjteményemet a magyarországi testvérvárosok rangos kulturális intézményeiben vendégszerepeltette, természetesen a város és nem a magam kapcsolatainak gyümölcsöztetésére. 30 éves hagyományápoló tevékenységemért magyarországi kulturális szervezetektôl és intézménytôl több rangos kitüntetést kaptam, de Gyergyószentmiklóson még egyetlen ünnepzáró, évzáró pohárköszöntôre, állófogadásra sem kaptam meghívást.
– Ön szerint miért?
– Ezen nincs idôm töprengeni. Azt tudom, hogy én már „nem leszek a szürkék hegedôse”, és engem úgy indítottak utamra, „ez a világ nem testálódhat, tegnaphoz húzó rongy pulyákhoz”. Eredményeim után kijelenthetem, hogy az élet engem igazolt. Szakmám és hivatásom szerint a legrégebbi értékek megtartásáért dolgozom, és ezzel a jövôt szolgálom. Az elôzô kérdésre adott válaszom, nem egy lelki hiányt jelez, nem vágyakozás a mulandó nagyságok társaságába. Nem azok közt az ünneplôk közt a helyem, akik maguknak mondják a készent. Biztos vagyok benne, hogy ennyi év megjátszott vaksága, buta figyelmetlensége, de mindenképpen primitívsége után nem is érezném jól magam a „megünnepeltek” társaságában. Százszor jobb érzés hetekig érlelni a borókát, napokig futkározni a vadas-pörkölt hozzávalóiért, amibôl egy kóstolás erejéig telik, de elmúlik tôle a fáradság érzése, mintsem illetéktelenekkel pezsgôt koccintani, fölöslegesen protokollt termelni.
B. T. I.
Emberközelben a teremtés
Szabó Árpád festôművész alkotásait tekinthetik meg a művelôdési központban, hol nem más, mint a teremtés tárul elénk. A termet a négy elem, a tűz, a víz, az ég és a föld dominálja, középen pedig ott a produktum, az ember.
A kiállításmegnyitót követôen maga az alkotó vezetett végig, és mesélt a képekrôl, arról, ami egy-egy festmény megalkotására ösztönözte.
A vegyes technikával készített képekrôl még a teremtô izzadtságcseppjeit sem felejtette le Szabó Árpád, s eljátszadozva az elemekkel, a teremtett nôvel alakította a tűz-, víz-, földaktokat. Aztán az elemeket kettesével párosítva, teremtés könyvébôl vett idézetekkel spékelve alakított fotósorozatot. Egy falon pedig azon képek kaptak helyet, melyek a kezdetet hozzák emberközelbe… emberalakok gondolkodnak, meregenek… talán éppen a teremtésen.
B. K.
Roma „népgyűlés” másodszorra
Pénteken kora délután újra összegyűltek a romák, és ezúttal az asszonyok is eljöhettek a Kárpátok utcai iskolában tartott „népgyűlésre”, ahová immár személyesen hívták meg a város polgármesterét, ki a meghívásnak eleget tett. Akárcsak múlt pénteken, most is jelen volt Kari Attila, az iskola vezetôje, valamint Kalányos Ferenc, a szülôi bizottság elnöke, akinek mondhatni sikerült egy csendes, komoly, lényegretörô tárgyalásra, beszélgetésre bírni társait. Sorban szólaltak fel a roma férfiak, kik elsôként az iskola fontosságát, egy óvoda szükségességét hangoztatták. A polgármester elmondotta, az iskola működése a tanév végéig biztosított, és tanévkezdésre az óvoda is meglesz. A korábban beígért ötven ár terület, melyen lovaikat is legeltethetik a romák, az sincs elfelejtve, mondta a városvezetô, már tárgyalásokat is folytatott a terület tulajdonosával. Felvetôdött még a szemét elhordása a téglagyártól, a járhatatlan, sáros utcák, az ívóvízellátás. A polgármester megígérte, rövid idôn belül ezen próblémákra is megoldást fog találni. Szociális lakások, közfűrdô kialakítása is a tervek között szerepel – hangzott el az ülésen. Szó esett a szociális segélyrôl, melyet a jogosultak csak akkor vehetnek át, ha ledolgozták a kötelezô munkaórákat. Kari Attila felhívta a szülôk figyelmét, hogy ne a gyerekeiket küldjék a munkára, hanem ôk menjenek. Több roma családfô azt panaszolta, hogy az idegenbôl városunkba érkezô szintén roma családok fenyegetik, elfoglalják lakásaikat. Volt rá eset, hogy a helyiek rokonokhoz vagy az utcára kerültek saját házuk mellett, „a testvéreim is nálam laknak, mert elkergették, s az én házamat is el akarják venni, azzal fenyegetnek, hogy meg akarnak ölni, mi a gyermekeinket fel akarjuk növelni békességben” – mondták. A polgármester egyetlen lehetôséget lát ennek megoldására, a rendôrségre kell jelenteni, és folyamatban van egy közrendfenntartó alakulat létrehozása is, mely ezen esetek orvoslását is ellátná.
A népgyűlésen a jelenlévôk tisztáztak egyet s mást, ígéretek hangzottak el és fogadalmak is. Pap József polgármester egy hónap elteltével újra találkozni szeretne a romákkal, hogy beszámoljon az érdekükben tett lépésekrôl.
B. T. I.
Gyergyócsomafalvi Közlöny
Hétfôn délután közlönyt juttattak el a csomafalvi portákra. Az ingyenes A4-es lap, Gyergyócsomafalva Önkormányzatának tájékoztatója számos hasznos tudnivalót hordoz. Hírül adja, hogy áprilistól másként számlázzák a vizet, mennyi a köbméterenkénti ára, s hogy összekapcsolják a szemétszállítási díjjal, na meg a majdani szennyvízelvezetés ellenértékével is. Mert nemsokára elvezetik a szennyvizet, amint kiderül a közlönybôl. A munkálatok a Temetô utcában kezdôdnek, s egy ház rácsatlakoztatása 14 millió lej lesz, amit négy részletbe is lehet fizetni ez év végéig. Arról is írnak, hogy két erdôgazdálkodási társas ezentúl együtt gazdálkodik. Kiderül, hogy megszüntették a csomafalvi szeméttelepet, ezentúl a gyergyószentmiklósi telepre szállítják a hulladékot. A Kicsiloki bányát pedig tanácshatározat értelmében helyi cégnek adták bérbe. Annak ellenére, hogy a versenytárgyaláson két bukaresti, egy gyergyószentmiklósi cég is jelentkezett, a helyi vállakozás szolgálná a község érdekeit.
Hogy szükség van a tájékoztatóra, nem vitás, az önkormányzat célja az, hogy megvalósuljon az együttműködés, hogy Csomafalva kellemes élettérré váljon.
K-T. Gy.
Ülésezett az EKE
Éves közgyűlését tartotta meg az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói szakosztálya. Az ülés napirendjén szerepelt a 2004-es évi beszámoló, pénzügyi tájékoztató, melybôl kiderült, haszonra tettek szert az elmúlt esztendôben, a pénznek azonban megvan a helye. A 2005-re tervezett tevékenységek között ugyanis olyan elképzelések szerepelnek, mint a székház renoválása, a gyilkostói EKE menedékház felépítése. A megtakarított összeg elegendô a tervek elindításához, a beruházások kivitelezésénél viszont számítanak pályázati pénzekre, helyi cégek valamint Gyergyóból elszármazott természetbarátok támogatására, s remélik, sokan lesznek, kik adójuk egy százalékát az EKE javára ajánlják fel.
Tisztújításra is sor került; a közgyűlés akarata szerint maradt az elnök, dr. Gereôffy Ferenc, alelnök lett Benedek Árpád és Vadász-Szatmári István, a titkár Benedek Ibolya, könyvelô pedig Madaras Erzsébet.
B. K.
Nekrológ Nagy Zoltánért
Egy iskola és általa egy város közössége vesz búcsút attól, aki tegnap még köztünk járt, saját mércéjével mérve ezt a mai világot. Tette azt, amit határozott személyisége megengedett, hihetetlen már-már meg nem fejthetô elszántsággal úgy, hogy mi, akik egy rövid pillanatra közelebb kerültünk hozzá, vagy csak távolról szemléltük Ôt, mindig úgy éreztük, itt rejtôzik valami, ami csak az övé.
Különös, igen különös, szavak nélkül is tekintélyt parancsoló ember volt. Pedig volt benne jókedv és szigor, kétely és elmarasztalás, de nem pórian és pôrén, hanem személyes, csak rá valló jegyekkel, összetéveszthetetlenül. Úgy „nagyzoltánian”. Mert míg a világ bomlásai, az elmúlt 60 év földindító változásai alatt egymást követték egy szakadatlan drámasorozat hullámai, Ô értelmiségi család sarjaként tanító, tanáremberként két lábon maradt, mind földjéhez és jussához ragaszkodó paraszt egy tapodtat sem tágított, még ha sötét is volt a jövendô. Valahol ez a konokság tette ôt egyedivé, mert szerinte minek születtünk, azt nem ránk testálták, az bennünk van és azt feladni több, mint árulás.
Nem kérkedett, csak élte azt, mirôl hitte, hogy másként nem lehet.
Emlékezünk, s az események sorából sok gyönyörű pillanat pereg most tornasorba lelki szemeink elôtt, mert körülötte vibrál az emlékezet, diákzsivaly majd feszült percek, tapsoló termek, repülô labdák, majd csend, víztükör, halak és madarak, kik életüket futják s figyeli ôket immár mindörökre a rá jellemzô szigorú tekintet. Közben teltek, rohantak az évek, ôszült a haj, de megmaradt a termet és Ô most is csak megy, és holnap is visszajön bizonnyal, mint a gyergyói nagy telek, mert ki egyszer itt van örökre, el nem mehet.
Belül tűz volt Ô is, a lélek rakta a nagy tüzet, de Ô bölcsen és nyugalommal tudta, hogy a tűzbôl végül eltűnik a szikra, s a hamu az, hova visszatér, hisz onnan vétetett. Igen, tudta. S mert hite volt, a haláltól nem rettegett. Alig egy hónapja volt, hogy együtt kísértük utolsó útjára egy kedves ismerôst, s míg lehajtott fejjel róttuk a temetôt, Huszár Gabinak mondta: „Gábor, készülnöd kell a nagy cipekedésre”. S íme a valóság, mit Ô már akkor látott, elkövetkezett. Nem volt különös, mert mint a természet tudta: amint az író mondja: „Még az eszterág is tudja a maga idejét az égben és a gerlice, a fecske és daru is megtartják, hogy mikor kell elmenniük. Jó lenne persze, ha életünk forgalmából kivonhatnók az elmenetelt, s maradna minden percre az együvé tartozók visszajövetele”.
De a halál így szólít el sorban, s a vigasz csak az élôket óvja, s a balga ember így felejti a múló idôt. Ôt, ki gyökerét e földbôl vette, s Isten magához szólította, legyen érte áldott, szeretô és megtartó az ôt övezô emlékezet.
Dézsi Zoltán
Palackposta odaátra
Felemelem a tekintetem. A távolban magasló hegyek, azok, amelyeket mindannyian, annyira szerettünk, szeretünk. Látom, hogy hárman haladnak a gerinc felé, elôre néznek, a csillogó nap felé. Fiatalok, reménykedôk, erôtôl, tettvágytól duzzadók. Olyanok, amilyenek mi is voltunk harminc évvel ezelôtt. Pontosítok: mi vagyunk azok, három évtized távolságában. És most? Sajnos csak én vagyok itt. Egyre kevésbé fiatal, a remények is valóságarculatúak, az erôm nem szárnyal, tettvágyam hangulatomtól függ. Harminc évbôl, az utolsó tíz valahogy másképp telt, Nélkületek. Ezért gondoltam, hogy most üzenek Nektek. Azóta sokan távoztak az ismeretlenbe, rokonok, barátok, ismerôsök, egykori szellemi mestereink egyaránt. Hangosan merem mondani, hogy szemünk láttára cseperedtek utódaink, közülük egyik-másik felnôtt, saját szárnyait bontogatja. Örömünk telik bennük, miközben aggódva figyeljük az idôsebbjeinket. A mi derekunkba beköltözött nyilallás, náluk már mindennapos fájdalommá csontosodott, és simogató pillantásuk egyre aggodalmasabb tekinteté halványul a mindennapok keresztútján. Okkal, mert az, ami körbevesz, nem a reménység sugarát árasztja. A közösségi, társadalmi mindennapjaink, amit nevezhetünk úgy is, hogy politika, piacgazdálkodás satöbbi, a „hozsánna” és a „feszítsd meg” közötti anyagban tengôdnek, valahogy nem akarnak eljutni a szellemi feltámadásig. Nem csoda, hisz a hamis messiások hada nagyobb, mint az ôszi szántás fölött körözô, károgó fekete tollasok serege. Tudom, hogy a kor is közrejátszik ebben a sötét képben. Az én korom és a mai idôk egyaránt. Sokszor gondolok arra, hogy Ti, odaát megpróbáltok segíteni. Jussotok van erre, hiszen befejezetlen munkát hagytatok itt, szinte még meleg volt a megkezdett alkotás, a hátrahagyott űrben, amikor eltávoztatok. Az űr megmaradt, a folytatással azóta is küszködnek asszonyaitok. Boldogító percek, azok, amelyeket együtt tudunk tölteni, mert olyankor Ti is itt vagytok, meg akkor is, ha az a szék szomorúan üres. Még azt is üzenem, hogy belenyugodtunk a helyzetbe, nem nézünk szemrehányóan az Ég felé, jelenlétetek hiánya a lázadó keserűségbôl fájdalmas valóságba hajlott. De azért, néha elképzeljük, hogy mi lenne ha, vagy mi lehetett volna, ha hátunkat megtámasztathatnánk egy olyan falnak, amelynek Ti is részei vagytok. Ennyi csak adassék meg nekünk. Lassan összecsavarom a levelet, belehelyezem a gondolat kristálytiszta palackjába, lezárom kegyelettel és beledobom az emlékezés vizébe. És ha felemelem a tekintetem, akkor látok két fiatalt, amint haladnak a gerinc felé. Ti már ilyenek maradtok, számunkra: örökifjak. Én a harmadik, még egy pár dolgot itt, meg kell oldjak. De tudom, hogyha elindulok a gerinc felé, Ti ott vártok majd rám, mint ahogyan tudom, hogy ez a palackposta is célba ér.
Barátaim, Dr. Madarász Gyôzô, gyergyóújfalvi körorvos és Szász Árpád, csíkkarcfalvi fôerdész tíz éve itt hagytak bennünket. Pihenésük legyen továbbra is csendes, az édes anyaföldben.
Török Zoltán
Magyarázat egy helynévre
Két új, termelésbe vont fafajról
(folytatás az elôzô lapszámból)
A fejlett nyugati társadalmakban, ahol a „bio” és „öko” termékek virágkorukat élik, ahol a kutatás, termelés, kereskedelem és fogyasztás egy jól ellenôrzött rendszert (divatos szóval élve „vertikumot”) képez, ezek az új kultúrnövények egyre nagyobb karriert futnak be. Ezek szolgáltatják napjaink legkeresettebb élelmiszer-színezékeit. Ivólevek, cukrászkészítmények, fagylaltok, pudingok, színes zselék, likôrök, brandy-félék felkapott alkotóelemei. Az allergiásoknak különlegesen ajánlottak ezek a termékek, mert nem tartalmaznak szermaradványokat, de javasolják a magas vérnyomásban szenvedôknek, cukorbajosoknak és bárkinek, aki egészségesen akar élni. Ezek, mint felkapott antioxidáns-források is jelentôsek. Nagyon jó a „sajtójuk”.
Jelen írás apropópját az szolgáltatja, hogy napjainkban – amikor egyre több szó esik az EU-s csatlakozásunkról – annál inkább nyilvánvalóbbá válik az a szomorú tény, hogy Romániában menynyire ólomlábakon jár az információ minden szinten. Amikor ezt írom, arra gondolok, hogy az EU-ba nemrég bekerült „testvérországok”, a fent jelzett témakörben is alaposan lekörözték országunkat. Amíg mi jól elvoltunk itt a Balkán északi tájain, ôk gyorsan reagáltak, és ma fontos beszállítói e nyersanyagoknak a fejlett étkezési kultúrával rendelkezô nyugati országoknak.
„Mi mindig, mindenrôl elkésünk”, jutnak eszembe Ady száz és egynéhány évvel ezelôtt írt sorai. A költô figyelmeztetô jellegű dorgálásának – ott – csak lett holmi látszata, de itt az Ady-szerű szemlélet mindig a hiánycikkek listáján szerepelt.
Lemhényi Pál
Remény a harchoz!
A Gyergyói Kisújság hasábjait olvasva jutottam el a „Minden jó orvosra szükség van” című cikkhez, és így ragadtam tollat. Teljesen egyetértek az alulírottal, csak annyit fűznék hozzá, hogy szükségük van Marc doktorra a még meg nem született beteg gyermekek anyukáinak is, akiknek reményt öntsön a lelkükbe.
Tizenévvel ezelôtt szültem egy beteg kislányt, és most is hallom a fülemben bátorító szavait ”Fel a fejjel, mert megéri harcolni, majd meglátja!” Ô volt az, aki bátorított és aki erôt öntött belém azokban a nehéz napokban.
Doktor úr, megérte harcolni, büszke vagyok a lányomra, még ha nem is lesz teljes értékű ember soha.
Köszönöm, hogy segített abban, hogy másképp lássam és könyebb legyen elviselnem, amit a sors adott. Bárhogy alakuljon ez a kényelmetlen helyzet, remélem nem kerül rá sor, hogy elhagyja Gyergyót, mert Ön becsületesen és emberségesen végzi munkáját.
Gyermeknek életet adni a legszebb pillanat egy nô életében, még akkor is, ha az a gyermek sérült. Tudni kell(ene) beszélni az anyával, és úgy elmondani neki, hogy ne maradjon a gyermeke születésérôl olyan emléke, amit egy élet nem elég feldolgozni!
Szükség van önre doktor úr!
V. I.
Rendkívüli fűtéskiesés
Tavaly év végén lépcsôházunkban az egyik lakás gazdát cserélt. Az új tulajdonos lakásfelújításba, illetve átalakításba kezdett. Többek között a fűtéscsövek kicserélésére is sor került. Ez önmagában még nem is lenne baj – sôt dicséretesnek mondható –, ha mindez nem fűtésszezonban történik. Természetesen ahhoz, hogy a munkálatokat elvégezhessék, el kellett zárni a fűtést a lépcsôház alagsorában. Ily módon 15 család maradt meleg nélkül, méghozzá a legnagyobb hidegekben: február 2-án, 3-án és 4-én. Február 3-án értesítettük a Városgazdálkodási Vállalat illetékes osztályát, ahol a tisztviselônô nagy megértéssel fogadta panaszunkat. Kihangsúlyozta, hogy fűtésszezonban senkinek sem áll jogában elzárni a fűtést, s egyben megígérte, hogy utánajár a dolognak. Ennek ellenére február 7-én, csak veszekedéssel tudtuk megakadályozni, hogy a munkálatokat végzô cég emberei ne zárhassák el újra a fűtést. Ôk sem tartották a legmegfelelôbbnek az idôpontot, ugyanis bevallásuk szerint az ilyen munkákat a fűtés szünetelése alatti idôszakban szokták elvégezni. De hát ôk nem hibásak – mondták, ôket küldte a fônökük, állítólag a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának a beleegyezésével (?!). Ezután egy hétig leálltak a munkálatokkal, de ennek ellenére a lakók bosszankodása nem ért véget. Légtelenítések sora után sem melegedtek át teljesen a fűtôtestek a lakásokban. Aztán február 14-én, 15-én, 16-án ismét megfosztották a 15 családot a melegtôl, de végre befejezték.
Hiába na, úgy látszik, ebben a városban (mégpedig megyei jogú városban) sohasem lehet zavartalan az egyszerű ember öröme, mivel mindig akad egy-két „nagyfiú”, akik gátlástalanul beleköpnek az egyszerű polgárok levesébe. Pedig ebben a fűtésszezonban sokan meg voltunk elégedve a Virág negyed északi kazánházának szolgáltatásával: úgy a fűtéssel, mint a meleg vízzel. Szinte kifogástalan volt. Köszönet érte!
Befejezésként még csak annyit szeretnénk megkérdezni az ügyben illetékesektôl: mégis ki fogja kárpótolni ezt a 15 családot a közel egyhetes fűtéskiesésért?
Márton Etelka
Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és „egységes érdekképviselet”
Múlt héten ígértük: a címben szereplô téma kapcsán megszólaltatjuk Borsos Gézát, a Székely Nemzeti Tanács alelnökét. Az alábbiakban az ô véleményét tesszük közzé:
Ahhoz, hogy megértsük az SZNT és EMNT viszonyát, néhány szót kell ejtsünk az erdélyi magyar nemzeti közösség mai helyzetérôl. A kérdés ilyen felvetése, mely ellentéteket keres, ellentétekrôl beszél az SZNT és EMNT között, abból a véleményem szerint hibás szemléletbôl ered, mely az erdélyi magyarságot egy szerkezetében, igényeiben és céljaiban azonos, homogén közösségnek tartja, de legalábbis úgy kezeli a gyakorlatban. Ennek a szemléletnek az eredménye maga az RMDSZ, és az „egységes érdekképviselet” máig ható szlogenje. Ebbôl kiindulva, természetesen érthetetlen a Székelyföldön kívüli számára a székelység „elégedetlensége”, hisz ô 90-tôl errefelé, ha lassú is, de nemzetiségi jogainak bôvülését tapasztalja, ugyanakkor együtt élve román polgártársaival osztozik az általános gazdasági szociális stb. bajokban.
Ezzel szemben a székely nép nap mint nap a közösségi diszkrimináció áldozata (központi költségvetés elosztása, privatizáció, utak állapota, egészségügyi alapok elosztása, gazdasági fejlesztés). A hatalommal szembeni tehetetlenségét, közösségi kiszolgáltatottságát kénytelen megélni (vagyonok visszaszolgáltatása, erdôk lepusztítása, románság térhódítása), az egypártrendszer továbbélését tapasztalja annak minden, a múltból átmentett káderhordalékával együtt!
Lassan elveszítette a változásba vetett hitét, a helyi és országos politikai manôverezések, manipulációk tárgyává vált (az egységes nemzetállamot szentesítô új alkotmány megszavaztatása, Iliescura, majd Năstasera való szavaztatás), naponta érzékelve életminôségének romlását, a Székelyföld gazdasági kifosztását (természeti kincsek idegen kezekbe juttatása, azok mértéktelen kiaknázása). Ebben a folyamatban keserűen érzékeli saját választott és intézményi elöljáróinak cinkos együttműködését a hatalommal és saját tehetetlenségét.
Így jutottunk el abba a helyzetbe, hogy ma már nem a tôkebehozatal a jellemzô a Székelyföldre, hanem a még meglévô kivonása, elköltöztetése van folyamatban.
Ebben a helyzetben tehát, míg a szórványban élô magyarság az egyéni, kisebbségi jogokat, mint közösségi élményt éli meg, addig a székely nép a fokozatos és egyre erôsödô közösségi diszkrimináció áldozata, közösségi létének bizonytalanságát kapja folyamatosan, az egység nevében leadott szavazatai ellenében.
Erre csak pótlék az, hogy ez alatt a 15 év alatt a székely társadalom kimaradt a politizálás iskolájának számító, elvek és egyéni értékek, a közösségi elkötelezettség és felelôsségvállalás alapján válogató helyi politikai csatározásokból. Ennek tudható be, hogy a mai politikai elit (megyei és helyi tanácsok) képtelen a legcsekélyebb közösségi érdekérvényesítés megfogalmazására és kivitelezésére (Petres Sándor a Duna Tv-nek adott interjúban az utak állapota kapcsán, azon kívül, hogy elpanaszolta az egyre diszkriminatívabb forrásmegvonást, egyetlen szót sem tudott mondani arról, hogy hogyan oldja meg Hargita Megye Tanácsa ezt a ma már közösségi létünket fenyegetô helyzetet).
Ezt az árat fizette és fizeti ma is a Székelyföldi székely társadalma (a pozitív diszkrimináció ugyanis működik a többségi nemzethez tartozó kisebbséggel szemben) az „egységes érdekképviselet” szlogenjének elfogadása és 15 éves szinten tartásáért!
Nem felmenteni kívánom az RMDSZ mai vezetését, hisz ôk tudatosan cselekedtek ebbe az irányba, de ma már biztosan állítható, hogy a vezetéstôl függetlenül ez a helyzet alakult volna ki. Ugyanis maga a szerkezet, az „egységes érdekképviselet”, amely egyetlen szervezetbe gyúrta az igények, célok és realitások különbözôségét, alá- és fölérendeltségi viszonyt teremtve ezek között, az igények és célok alapján egymás mellé rendelt és egymással szövetséget alkotó önálló szervezetek helyett.
Következésképpen, mivel a székely nép, a Székelyföld problémái a közösségi diszkriminációból fakadóak, erre megoldást csakis az ezeket ellensúlyozni képes, közösségi önrendelkezés, annak a SzNT által választott formája, a területi autonómia, adhat.
Ami tehát az SZNT és EMNT viszonyát illeti: az autonómiához való jogra formált igényt, az autonómia megvalósításának közösségi akaratát csakis maga az érdekelt közösség, a mi esetünkben a székely nép, annak közképviselete nyilváníthatja ki.
A SZNT azzal a céllal jött létre, mint a helyi közösségek által megválasztott közképviseleti testület, hogy megfogalmazza, a székely népnek a területi autonómiához való jogát (Statútum), kifejezésre juttassa akaratát (pl. népszavazás stb.) és képviselje azt a belföldi hatalommal és a nemzetközi fórumokon.
Így tehát a SzNT nem lehet semmilyen alá- vagy fölérendeltségi viszonyban egyetlen politikai, vagy közképviseleti szervezettel szemben sem. Annál inkább viszont szövetségesekre, partnerekre van szüksége mind belföldön, mind pedig külföldön. Szövetségeseit mindenekelôtt azok között keresi, akik hasonló célokat fogalmaztak meg és követnek. Természetesen, az EMNT kiemelt helyen szerepel. Szükség van azonban és errôl folyik vita, hogy az EMNT tudomásul vegye; nem építhetjük kapcsolatunkat az RMDSZ mintájára. Nem úgy viszonyul az SZNT (és a székely nép sem) az EMNT-hez (az erdélyi magyar nemzeti közösséghez), mint alárendelt rész az egészhez, ahol a többségi vélemény válik kötelezôvé a kisebbségre (lásd RMDSZ), hanem mint egyenrangú partnerek, akik közösen tiszteletben tartják és felvállalják egymás törekvéseit, határozatait (mint történelmünk során, közel egy évezreden át tette!), megôrizve saját önállóságukat, döntési szabadságukat. Ugyanakkor közösen hoznak meg minden olyan döntést, ami az összetett egészre, erdélyi magyar nemzeti közösségünkre vonatkozik.
Helytelen tehát arról beszélni, hogy itt bárki is a „magyar” és „székely” alapon próbálná szembe állítani az autonómiáért küzdôket. Az ilyen megközelítés az „egységes érdekképviseletet” idézi, és nem számol a székelyföldi, a székely valósággal, nem veszi figyelembe a képviseleti hatásköröket és illetékességeket. A SZNT illetékessége a Székelyföld területi autonómiájának képviselete és ennek megfelelôen fogalmazza meg hatásköreit is.
A Székely Nemzeti Tanács politikai, ideológiai különbségre való tekintet nélkül, együttműködésre törekszik ennek megfelelôen minden politikai, társadalmi, civil szervezettel, intézménnyel és egyházakkal, amelyek tenni akarnak a székely nép jövôje érdekében.
Székelyföld autonómiájának kivívása ugyanis, mindenekelôtt a megnyilvánuló székely közakarat kérdése és csak azután belsô vagy külsô politikai akaraté!
A közakarat kinyilvánításának egysége és ereje az, ami elôtt meg kell hajolnia minden más érdeknek. Ma erre adottak a belsô és külsô jogi feltételek és lehetôség.
Egységes a közakarat kinyilvánítása, ha naponta imádkoznak a templomokban az autonómiáért, ha az iskolában azzal kezdik a napot, ha az értelmiségi diskurzus középpontjává válik az autonómia kérdése. Közel lesz megvalósítása, amikor a közéleti cselekvés alapvetô normájává válik az, hogy ki hogyan igazodik az autonómia kérdéséhez.”
Borsos Géza, a SzNT alelnöke
KisAsszony
Menopauza: mit, mikor és miért?
A középkorú nôk a menopauzához (változó korhoz) közeledve, arról sokszor vajmi keveset tudnak. Kérdések és válaszok, melyek felmerülnek a menopauza okaival és hatásaival kapcsolatban.
Mit jelent?
A folyamat a petefészkek folyamatos zsugorodásával kezdôdik, amely negyvenéves kor körül indul el, és felgyorsul a menopauzát megelôzô utolsó három-négy évben. Ez egyfajta szabálytalan működéshez vezet, amelyet perimenopauzának hívnak és amely során a hormonszintek széles határértékek közt váltakozhatnak, különféle tüneteket elôidézve. Végül a klinikai menopauza azt a pillanatot jelenti, amikor a petesejt-termelôdés megszűnik, és a menstruáció végleg abbamarad. Mindez a kedélyállapotunk, csontjaink, hajunk, bôrünk, életerônk meglétéhez szükséges ösztrogénhormon jelentôs csökkenésével is jár.
Honnan lehet tudni, hogy elkezdôdött?
Ahogy a petefészkek hormontermelése lassul, a nôk kihagyásokat tapasztalnak ciklusaikban, amely több hónapon át tart. Le is állhat, de újra el is indulhat. Akkor lehet biztos benne, hogy a változó korban van, ha az utolsó ciklusa óta egy év telt el.
Hány éves korban jelentkezik?
A negyvenes éveinek elejétôl az ötvenes éveinek végéig zajlik le. Ötvenöt éves korukra a nôk 90 százaléka menopauzális.
Milyen tünetekkel jár?
A jó hír, hogy a nôk legalább 10 százaléka hirtelen éri el a menopauzát, tünetmentesen. A leggyakoribb szimptómák a hôhullámok, a kimaradt periódusok, hüvelyi szárazság, hangulatváltozások, éjszakai izzadás, nyugtalan alvás, libidó elmaradása, ingerlékenység, izomfájdalmak, fejfájás, heves szívdobogás, memóriazavar.
Mik befolyásolják, hogy elôbb vagy késôbb következik be a menopauza?
A menopauza idôzítése függ az öröklött génektôl és a dohányzástól. Ez utóbbi a petefészkek működésének egy-kettô, néha több évvel korábban történô megszűnéséhez vezet. Minél hosszabb ideje és minél többet dohányzott, annál fokozottabb a hatás.
Gyorsíthatja a folyamatot, ha sosem volt terhes, ha rövid a menstruációs ciklusa, ha vényre kapható antidepresszánsokat szed. Csak egy dolog lassítja, a magas testzsírtartalom.
A legfontosabb dolog, hogy tudatosuljon bennünk, hogy ez nem betegség, nem működési zavar, hanem egy normális biológiai folyamat – a nôk természetes öregedési görbéjén egy drámai pont. S nincs az a spenótmennyiség vagy aerobikedzés, amely képes lenne a petefészkeink életének meghosszabbítására.
Forrás: Kathy Smith: Menopauza könnyedén
Aszalt szilvás kalács
Hozzávalók:
A tésztához: 2,5 dkg élesztô, kb. 2 dl tej, 50 dkg liszt + a nyújtáshoz, 3 evôkanál porcukor, 1 tasak vaníliás cukor, 3 tojássárgája, 1 citrom reszelt héja, 3 evôkanál rum, 8 dkg vaj + a tepsihez.
A töltelékhez: 40 dkg kimagozott aszalt szilva, 1 evôkanál rum, 1/2 mokkáskanál ôrölt fahéj, 1 csipet ôrölt szegfűszeg.
A kenéshez: 1 tojássárgája, 1 kávéskanál rum, 3 evôkanál sárgabaracklekvár, 1/2 citrom leve (3 evôkanál), 3 púpozott evôkanál porcukor.
Elôkészítés:
Az élesztôt 1 deci langyos tejbe morzsoljuk, 2 evôkanál lisztet belekeverünk, és meleg helyen 15 perc alatt felfuttatjuk. A többi lisztet tálba szitáljuk, a porcukrot, a vaníliás cukrot beleszórjuk. A tojások sárgájával, egy csipet sóval, a citromhéjjal, a rummal, a felfuttatott élesztôvel és a maradék langyos tejjel 5–6 perc alatt bedagasztjuk. Közben apránként az olvasztott vajat is beledolgozzuk. Közepesen kemény, de nem hólyagos tésztát kapunk. Letakarva, meleg helyen úgy 30 percig kelesztjük. Közben az aszalt szilvát földaraboljuk – egy szemet háromba-négybe vágunk –, a rummal ízesítjük, a fahéjjal, a szegfűszeggel fűszerezzük.
Elkészítése: A tésztát 3 egyenlô részre osztjuk, gömbölyűre formáljuk, és továbbra is letakarva, meleg helyen 20 percig kelesztjük. Enyhén lisztezett deszkán egyenként kb. 35x15 centis téglalappá nyújtjuk a tésztát. Hosszában a közepére egyenletesen szilvát halmozunk, feltekerjük. Ha mindhárom cipó kész, hármas copffonással összefonjuk, és kivajazott tepsire tesszük. Tojássárgájával megkenjük, és 20 percig pihentetjük. A sütôt elômelegítjük 180 C-fokra, és a kalácsot 35–40 percig sütjük. Elôfordulhat, hogy félidôben túlzottan pirulni kezd, ilyenkor borítsunk rá alufóliát. Kihűtjük. Ha kihűlt, a rummal megforrósítjuk a lekvárt, és megkenjük vele a kalácsot. A citromlevet a porcukorral kevergetve kissé megmelegítjük, végül a kalácsra kenjük. Csak akkor szeleteljük fel, ha a máz megdermedt rajta.
Egészség
Korral járó kopások
Az artrózis mint kopásos betegség leggyakrabban a láb és a gerincoszlop, ritkábban a kar ízületeiben alakul ki. Éveken át sem okoz fájdalmat, csupán némi kellemetlen érzést reggeli felkeléskor vagy hosszú ülés után (indítási fájdalom). A „berozsdásodott” ízületek nehezen engedelmeskednek a mozgató parancsnak, nehezen indulnak be, és rövid ideig tartó, szúró jellegű fájdalmat váltanak ki, fôként a csípôben és a térdben. Általában nehéz a lépcsôn járás, különösen lefelé. Miután az ízület „bejáratódott”, végezhetô a napi tevékenység, de a reggeli fájdalmak rendszeressé válnak, és erôsödnek. Egy kis derékfájással még senki nem keresi fel sem a reumatológiát, sem az ortopédiát. Nem úgy az ízületi gyulladással, az artritisszel! Ennek több mint száz fajtája ismert, köztük leginkább a köszvény, amely már az elsô jelentkezéskor is erôs fájdalmat okoz.
A kopás háttere
Csontjaink találkozásánál az ízületek biztosítják a mozgás elôfeltételét. Különbözô típusai más-más mozgásforma kivitelezésére alkalmasak. A nagyobb mozgást a gömbízület (váll és comb) teszi lehetôvé. A mozgékony ízületeket a csonthártya nyúlványa burkolja be – ez az ízületi tok, amelynek belsejében a nyálkahártya termeli az ízületi folyadékot, a kenôanyagot. Ez biztosítja a súrlódásmentes mozgást (nélküle ropog és nyikorog az ízület), valamint eltávolítja a káros mikroorganizmusokat és a keletkezô ízületi törmeléket.
Az éjszakai pihenés után, ülômunka végzése, mozgásszegény életmód esetén nincs elegendô ízületi nedv az ízületben, mivel az ízületi tok szivacsos felszíne részben magába szívja, részben pedig csak akkor termelôdik, amikor az ízületi tok felszínén lévô nyomásérzékelô receptorok ingerlik. A rendszeres mozgás tehát elôsegíti a kenôanyag termelôdését, akárcsak a fölkelés elôtt az ágyban végzett néhány, a gyógytornásztól elsajátítható mozgásforma. Az idôs emberek kevesebbet mozognak, a számítógépezô, tévézô gyerekek is, ezért az ízületi nedv csökkenése sokakat fenyeget. Ráadásul az idôsek kevesebb folyadékot fogyasztanak, a testük víztartalma csökken, ezáltal az ízületi nedv sűrűbbé válik, és kevésbé véd a súrlódás ellen. Amikor a csontok végén lévô porcréteg elvékonyodik vagy elkopik, a csontvégek túl közel kerülnek egymáshoz, és szinte minden mozdulatnál fájdalmasan súrlódnak. Az ízületi folyadék a vérplazma szűrlete. Ami a vérben változást okoz, érinti az ízületi folyadék összetételét. Ha mennyisége, sűrűsége megváltozik, a mozgás fájdalommal jár. Ha a porcsejtek táplálása is zavart szenved, a porc leépül és kopik.
Erôs fájdalmat okoz (trauma vagy gyulladás következtében) az ízületi nedv felszaporodása is. A túl sok kenôanyag feszíti az ízületi tokot, az ízület láthatóan dagadt. A csontvégeket rugalmas porcréteg borítja, az ízületi folyadékból veszik fel a növekedésükhöz szükséges anyagokat. A gerinc csigolyáinak terheléssel szembeni ellenállását, rugalmasságát a közöttük levô porckorongok biztosítják, amelyek belseje kocsonyás, 50–85 százaléka víz. A porckorongok éjszaka folyadékot szívnak magukba, reggelre vastagabbak lesznek, ezért reggel kissé magasabbak vagyunk, mint este. Napközben a testsúly és a terhelések hatására folyadék préselôdik ki belôlük. A porckorongok központjában lévô kocsonyás anyagot rostszövetbôl álló gyűrű veszi körül. A külsô gyűrű sérülése, gyengülése, egy rossz mozdulat, túlságosan nagy erôhatás következtében a belsô gélállomány áttörheti a külsô burkot, és kialakul a porckorongsérvnek nevezett fájdalmas betegség. Zsibbadást, izomgyengeséget okoz azokon a területeken, melyeket a csigolyából kilépô idegek, erek látnak el. Leggyakrabban a gerinc ágyéki szakasza sérül, mivel itt a legnagyobb a terhelés.
A prockorongok terhelését álló helyzetben 100 százaléknak mondjuk, ez megtámasztott háttal, ülô helyzetben 140, görbén tartott háttal 190, nehéz tárgy emelése közben pedig akár 300–500 százalékra növekedhet – különösen akkor, ha nem guggolásból kezdjük az emelést. (Ez lenne gerinckímélô!) Terheléskor a csontvégek közelebb kerülnek egymáshoz, a csökkent ízületi nedv egyre közelebbi helyzetet enged, a porcos csontvégek már nem tudnak simán elcsúszni egymáson, súrlódnak, elôidézve a porcközép kopását. Ezzel egy idôben az ízületek szélén lévô porc kitüremkedik, és csontosodni kezd – fôleg a súlyt viselô ízületekben, a csípôn, a térden, az ágyéki csigolyákon. A folyamat fájdalmat okoz, a mozdulatok merevebbé, nehézkessé válnak. A porcból kialakuló csontkinövések nyomhatják a gerincbôl kilépô ideggyökök valamelyikét vagy a gerincvelôt, szörnyű fájdalmakat okozva. Artrózis (a fejjel lefelé huzamosabb ideig lógó denevér és lajhár kivételével) minden gerinces állatban megfigyelhetô.
(folytatás a következô lapszámban)
A stresszoldás ábécéje
(folytatás az elôzô lapszámból)
Szunyókálás
A fáradtság ingerlékenyebbé tesz, és csökkenti a termelékenységünket is. Aki nem tudja az ajánlott napi hét-nyolc órás alvást tartani, annál fontos lenne, hogy kiegyensúlyozott teljesítménye érdekében koradélutánonként legalább 15–20 percet szunyókálással töltsön.
Tévénézés
A tévézés szintén eltereli a gondolatainkat a gondjainkról, de az persze már egyéntôl függ, hogy kinek milyen műsort kell ehhez néznie.
Testmozgás
A legközkedveltebb feszültségoldó a jóga, leginkább a mély, szabályos lélegzéstechnika miatt. De a mindennapi gyakorlatok – legyen az futás, vagy egy kis torna – ugyanúgy elôsegítik a pihenést, vagyis az anti-stressz hormonnak, az endorfinnak a termelését.
Vakáció
Már a gondolat is jó hatással van ránk, hogy legalább egy hétre vége az aggódásoknak, izgalmaknak a munkahelyen. Ha lehet, ne kollégával menjünk, mert akkor az oda vezet, hogy az egész nyaralás alatt a munka lesz a téma...
Zene
Számtalanszor hallhattuk már, hogy a zene oldja a nyugtalanságot, és hat az izmok pihentetésére is. Valamint ez is segíti a szervezet endorfintermelését. Zeneterápiaként, reggelente hallgassuk útközben azokat a számokat, melyekrôl tudjuk, hogy ha felcsendülnek, akkor elmosolyodunk és kellemes nyugalmat érzünk.
Toborzó szónoklat
Magyarok! Magyar legények!
Gyergyó népe, kik már évszázadok óta itt éltek ezen a szent földön, melyet ôsapáitok szereztek nektek, hogy ti, legyen hol békében éljetek: Ezennel, mint testvér, úgy szólok hozzátok. Mert ma minden magyar ajkú, magyar múltú, magyar lelkű ember a Föld kerekségén testvér. Eddig is azok voltunk, de nem éreztük ennek a hatalmát. Most igazán szükség van a testvéries magatartásra, most, mikor már-már felemésztett bennünket az osztrák.
Emlékeinkbôl elôvillan az a boldog, vagy kevésbé boldog gyermekkor, szülôi ház, az anyai kenyér. A kis szülôfalu patakja, melybe mindannyian szívesen belemerültünk a nyári Nap tűzô sugara elôl. Ki felejtette volna el Demeter János bát, a falu legjobb kovácsát, midôn az apáitok lovait vasalta, hogy el ne kopjon a jó öreg csôdör patája? Ki feledné Sándort, a molnárt, ki lisztet ôrölt nektek, hogy kenyér kerülhessen az asztalra, amit az Úr szent nevében megtörhessetek? És gondoljatok Gáspár atyára, kik most is itt van közöttetek valahol a tömegben! Jusson eszetekbe országalapító Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, akik a háborúban mindig szülôhazájuk mellett lesznek! Nem engedhetjük, hogy az általuk épített hazát, a Nagyboldog-asszony országát, melyet István Istenbe vetett bizalmából ajánlott fel Ôneki, szétzilálják, tönkretegyék, ôsi, szent kincseit, eltékozolják!
Elég volt a rabságból! Elég volt abból, hogy más mondja meg a magyarnak, mit tehet, s mit nem! Testvéreim! Gyertek, fogjunk össze, s mint a megfont kötél, úgy álljunk ellen a vihar áramlatainak! A lenrost egyedül mire képes? Arra, amire ti, ha otthon maradtok, és hagyjátok elveszni ôseitek szent földjét. Ha összefonjuk, megerôsödik, és a bika hatalmas erejét hívja ki maga ellen a sok, leheletnyi vékony szövet! Ha mi is ezt tesszük, akkor a Kárpátok szent bércére újra büszkén szállhat le a Magyar Turulmadár!
Van valaki, aki mást szeretne, aki a telhetetlen osztrák kezébe akarja látni szülôfaluját, kizsákmányolt pajtásait? Netán fél valaki utódaiért, a magyar nemzetért, a Szent Koronáért a vérét áldozni?! Talán Árpádék ezt tették? Nimród vajon ilyen gyáva korcsutódokat képzelt, mikor az Úr elküldé Ôt, „hogy hozza el a tudást Embárnak”?
A temetôk halott-forgástól ordítanak a sötét éjszakába, mihelyt ôseink szelleme a gyáva örökösök menekvését látja!
Ha majd a mi hitünk erejének köszönhetôen újra büszkén szállhat le a Kárpátok szent bércére a Magyar Turulmadár, akkor unokáink unokái egy nap büszkén emlékeznek meg nagyapáikról, akik életüket áldozták egy eszméért, egy szebb jövôért!
Aki velem egyetért a históriának e sorsdöntô napján, az jelentkezzék nálam, és a kecskelábú asztalnál írassa be nevét a könyvbe, és ezzel a história nagy könyvébe is!
Isten segéljen meg életetekben úgy, ahogy ti segélitek nemzeteteket újjászületésében!
Isten-Isten!
Balázs Imre, Salamon Ernô Gimnázium.
Kelt Gyergyóalfaluban március 7-én 1848. (2005)
Sport
Jégkorong
Újult, bôvült a szakosztály vezetôsége
Március 18-án, pénteken este került sor a Művelôdési Központ nagytermében a Gyergyószentmiklósi Progym SK jégkorong-szakosztályának közgyűlésére. A közel 80 érdeklôdô és jégkorongot kedvelô jelenlétében lezajlott gyűlést Lázár Ernô a szakosztály elnöke nyitotta meg, aki miután köszöntötte a résztvevôket, felkérte Nagy István jegyzôt, hogy irányítsa a közgyűlés munkálatait. A felkérésnek eleget tévô Nagy István is köszöntötte a megjelenteket, majd hangsúlyozta, hogy keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek tovább éltetik a sportágat.
Ezek után következett Lázár Ernô pénzügyi beszámolója, amely részletesen taglalta a kiadásokat és a bevételeket is. A pénzügyi beszámoló után ismét Nagy István vette át a szót, aki elmondta, hogy az önkormányzat a legnagyobb részt adta a támogatás terén, mivelhogy 2004. december 1-tôl átvállalta a műjégpálya működtetését, illetve az ezzel járó költségeket. Büszkék lehetünk a csapatra, és a jégkorong-szakosztály vezetôsége úgy gondolta, hogy átszervezés kell történjen – fogalmazott Nagy István.
A hozzászólások sorában Kolumbán Csaba, a szakosztály alelnöke következett. Elmondta, hogy 1999-ben Bencze Attila 9 tagú vezetôtanácsot választott maga mellé, s így kezdôdött annak idején a munka. Az utóbbi idôben azonban megcsappant a vezetôséget alkotó személyek száma, sajnos csak két ember maradt a csapat mellett – folytatta Kolumbán Csaba. Szólt arról is, hogy a csapatot alkotó játékosok többször meg voltak fenyegetve, az együttes fenntartását elôíró szerzôdésben foglaltak nem voltak betartva.
Kolumbán Csaba: – Szükség lesz egy 5 személybôl álló elnökségre, azért is, hogy átláthatóbb legyen a további tevékenység. Fontos volna egy pártoló tagság kialakítása, továbbá szükség lenne egy fizetett szakosztály- igazgatóra, aki fôállásban töltené be ezt a tisztséget.
Kercsó Attila vállalkozó, független városi tanácsos: – Az egykori kezdeményezôk, vezetôk félre álltak, majd jött a 12 tagú vezetôség. Pál Árpád polgármestersége idején a város vállalta a villamos energia ellenértékének törlesztését. Tudni kell, hogy a jégkorong legnagyobb támogatója mindig a polgármesteri hivatal volt. A mostani helyzet rosszul alakult, ugyanis egy ember – Elekes Dénes – kezében maradt a Sport Management Kft. vezetése. A 12 tagú vezetôség azért állt félre, mert Elekes Dénessel nem tudtak együtt dolgozni.
Ezek után következett a szakosztály céljainak és célkitűzéseinek ismertetése az alapszabályzatból. A Nagy István által felolvasott részek mintegy 20 perces ismertetése után úgy döntöttek, hogy véget vetnek ennek a tájékoztatási módozatnak. Sokan úgy vélték ugyanis, hogy unalmas és érthetetlen ez a fajta tájékoztatás.
A gyűlés résztvevôinek kérdésére, hogy az évek során szerzett serlegek és érmek, amelyeket a pályáról elvitt a Sport Management Kft., visszaszerzésének ügyében történtek-e lépések, a válasz az volt, hogy még nem történt ezirányban lépés, mert március 16-án, szerdán döntött úgy a tanács, hogy a polgármesteri hivatal szerzôdést bont a Sport Management Kft-vel. A terembôl érkezô újabb kérdésre válaszolva Lázár Ernô elmondta, hogy jelenleg semmilyen kapcsolat nincs a Sport Management Kft. és a Progym SK jégkorongszakosztálya között.
Benedek Csaba nyugdíjas jegyzô beszédében feltette a lenni, vagy nem lenni kérdését. A Progym jégkorongcsapat működtetése céljával át kell adni a piacot. Benedek Csaba: – Olyan hírek terjednek a városban, hogy a Go Rt-nek akarják átadni a sportág működtetését, de ezt egyáltalán nem szabad megtenni. A műjégpálya melletti hotel annak idején úgy épült, mint erdei munkásszálló. Az épületet évekkel ezelôtt a marosvásárhelyi bíróságon úgy veszítette el a város, hogy egy bizonyos személy döntéshozatal elôtt teli szatyrokkal bement a bírókhoz. Szerintem a külföldön élô gyergyóiakat is be kell vonni a gyergyói hokiért történô lobbizásba.
Kopacz Zoltán vállalkozó is kérdéseket intézett a szakosztály vezetôihez. Lázár Ernô szakosztályelnök válaszaiból kiderült, hogy a gyergyói és a csíkszeredai klubok közötti megállapodás szerint Gál Csaba és Góga Attila csak május 1-ig a Csíkszeredai Sportklub játékosai. Kiderült ugyanakkor az is, hogy Máthé Csaba kapust 2004 nyarán 7000 dollárért vásárolta meg a Debrecen jégkorongcsapata. Ebbôl az összegbôl tavaly ôsszel megérkezett az elsô, 5000 dolláros részlet, a pénzt a játékosok fizetésére fordították. A fennmaradt összeg is hamarosan meg kell érkezzen. A Steaua csapatában szereplô gyergyói játékosokért, nevezetesen Basilides Lászlóért és Catrinoi Adrianért a fôvárosi együttessel 200 millió lej értékű megállapodás született. Ezen összeg fejében a Steaua szállást és étkeztetést biztosított a gyergyói csapatnak a Bukarest melletti, săfticai sportbázison.
A szólásra felkért Bencze Attila vállalkozó elmondta: – Szerettem volna, ha valamikor bajnokok leszünk. A külsô támadások miatt két évvel ezelôtt úgy döntöttem, hogy nem folytatom tovább tevékenységemet. Örvendtem, hogy akadt 12 vállalkozó, akik helyünkre léptek és tovább folytatták a munkát.
Csata Székely Attila vállalkozó hozzászólásában kifejtette, hogy a vezetôségben hiteles, szavahihetô emberekre van szükség. További javaslatként hangzott el, hogy a vidéki csapatok edzôi, szakemberei is legyenek megkérdezve és képviseltettesék magukat a vezetôségben.
Ezek után elkezdôdtek a szakosztály vezetôi tisztségét betöltô személyekre szóló javaslattételek. A gyűlés ezen szakaszában több név is felmerült, elhangzott. A nyílt szavazás eredményeként kialakult egy héttagú testület, amely a következô személyekbôl áll: Bencze Attila, Kolumbán Csaba, Lázár Ernô, Kercsó Attila, Kopacz Zoltán, Csavar Zsolt és id. Benedek Csaba. A szavazás útján kiválasztott személyek maguk között dönthették el a vezetôségen belüli tisztségeket. Tanácskozásuk eredményeként Kercsó Attila lett a szakosztály új elnöke, az alelnöki tisztség Kopacz Zoltánra hárul. A fentebb említett többi személy, számszerint öten, a vezetôség tagjai lettek. Ugyanakkor kijelölték a három személybôl álló cenzorbizottságot: Antal Péter, Csata Székely Attila és Salamon Árpád. Eldöntötték, hogy akik támogató tagok szeretnének lenni havonta minimum 50 ezer (az év második felében 5 lej) lejjel segíthetik a sportágat.
Megújult, kibôvült tehát a jégkorongszakosztály vezetôsége. Kercsó Attila elnök úgynevezett székfoglaló beszédében, miután megköszönte a bizalmat, javasolta, hogy az új elnökség a továbbiakban együttes erôvel forduljon a helyi önkormányzathoz segítségért.
Jégkorong/ Progym SK
Tudnivalók a tagsági viszonyról
(1) A szakosztály tagjai lehetnek, akik az Alapszabályzat 2-es paragrafusának (1) bekezdésében – az utánpótlás-nevelés, az oktatás, a képességfejlesztés, a sporttevékenység, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése – meghatárzott cél érdekében kívánnak tevékenykedni, elfogadják a szakosztály Alapszabályát, valamint, akiket a szakosztályba – kérelmükre – felvesznek.
(2) A szakosztálynak alapító, rendes, pártoló, tiszteletbeli, örökös, ifjúsági, örökös vállalati tagjai lehetnek.
a) Az alapító tagok azok, akik a Progym Sport Klubot alapították;
b) A szakosztály rendes tagja lehet minden fizikai személy, aki elfogadja a szakosztály Alapszabályát, a szakosztályban tevékenységet folytat, továbbá akit a szakosztály tagjai sorába felvesz és a havi tagdíjat befizeti. A rendes tagok felvételérôl, belépési kérelmük alapján, az elnök dönt. Az elutasító határozat ellen annak kézbesítésétôl számított tizenöt napon belül fellebezéssel lehet élni az elnökségnél.
c) A szakosztály pártoló tagja lehet minden fizikai személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, amely a szakosztály célkitűzéseinek megvalósításában érdekelt és pártoló tagsági díjat fizet. A pártoló tag köteles a kérelemhez mellékelni legalább egy rendes tag támogató javaslatát. A pártoló tag felvételérôl – kérelemre – az elnök dönt. A jogi személy, illetôleg a jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mint pártoló tag, a szakosztály munkájában képviselôje útján vesz részt.
d) A szakosztály tiszteletbeli tagja az a fizikai személy, akit a közgyűlés az elnökség javaslatára – a szakosztály kapcsolatainak ápolása és fejlesztése során végzett kiemelkedô munkássága elismeréséül tiszteletbeli taggá választ.
(Jövô heti lapszámunkban: A tagok jogai és kötelezettségei. Az Alapszabályzat tanulmányozható a Gyergyói Kisújság Szabadság tér 22. szám alatti székhelyén.)
Síugrás
Gazdag téli síugróidényrôl számolhatunk be a nemrég véget ért utolsó versenyek részletes eredményeinek ismertetésével.
Fontossági sorrendben elôször az országos felnôtt-síugróbajnokság versenyeit sikerült kitűnô idôjárási viszonyok és nem utolsósorban a jól felkészített síbírógárda segítségével lebonyolítani. Ezt megelôzôen a Hargita Kupa került megrendezésre, melynek versenyszámait mindhárom sísánc igénybevételével, népes részvétellel bizotsította a Tekerôpataki Sportegylet vezetôsége a Hargita Megyei Sportigazgatóság közreműködése mellett. Örvendetes tényként megemlíthetô, hogy az élvonalbeli ugrók végre olyan szintet értek el, amikor sorozatban beszélhetünk a biztonságos és stílusos 60, 70 méteres ugrásokról Tekerôpatakon. A hazai síugrók álmai az idén sem valósulhattak meg, ugyanis az örökös pénzhiány miatt az idén sem sikerült versenyt rendezni Borsafüreden a Román Síszövetségnek, az ország legnagyobb síugró pályáján.
A Tekerôpatakon az elmúlt héten véget ért síugróversenyek részletes eredményei. Országos felnôttbajnokság, a K 70-es sáncon: 1. Ioniţă Ciprian (Brassói Dinamo) - országos bajnok 253,8 pont (76+73 méteres ugrásokkal), 2. Damian Mihai (Braşovia ISK) 200,5 pont (71,5+61), 3. Oţelea Radu (CSAM Bucegi Predeal) 163,4 pont (65+54,5), 4. Ichim Ovidiu (Rozsnyói Dinamo) 148,4 pont (60,5+54), 5. Cătană Gabriel (CSAM Bucegi Predeal) 148,0 pont (60+55), 6. Pepene Mihai (Brassói Dinamo) 143,0 (60+53).
Hargita Kupa. Kisgyerek korcsoport, K 15-ös sánc: 1. Kis Alexandru (Braşovia ISK) 211 pont (14,5+16,5), 2. Cosma Marian (Brassói Dinamo) 191,0 (14,5+16), 3. Fórika Zoltán (Tekerôpatak) 181,0 (14+14,5).
Nagy gyerek korcsoport, K 30-as sánc: 1. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak) 180,3 (26,5+25), 2. Kozma Szilveszter (Tekerôpatak) 167,5 (25+25), 3. Tudor Remus (Braşovia ISK) 153,6 (23,5+22).
Felnôtt korcsoport, K 30-as sánc: 1. Bányász Levente (Gyergyói Jövô) 206,0 pont (29,5+ 30,5), 2. Hobaj Ernô (Tekerôpataki SE) 168,0 (29+28,5), 3. Rostás János I. (Tekerôpataki SE) 135,9 (25+19,5).
Ifjúsági korcsoport, K 70-es sánc: 1. Damian Mihai (Barşovia ISK) 71,5 méter, 2. Ichim Ovidiu (Rozsnyói Dinamo) 61,5 méter, 3. Tămbăloiu Iancu (Brassói Dinamo) 61,5 méter.
Felnôttek, K 70-es sánc: 1. Ioniţă Ciprian (Brassói Dinamo) 72 méter, 2. Balázs Andrei (Braşovia+Dinamo) 72 méter, 3. Oţelea Radu (CSAM Bucegi Predeal) 65 méter.
A versenyek betetôzéseként a Román Síszövetség részérôl a Gil Teodorescu Kupával jutalmazták a síugró versenyidényben legjobban szereplô versenyzôt, Ioniţă Cipriant. Néhány szavas méltató beszédében a jelenlévô Ion Lungoci szövetségi edzô emlékezett meg a néhai egyetemi tanárról, akinek gazdag pályafutása nem választható el a tekerôpataki síugróbázis nemzetközi versenyekre alkalmassá tételétôl.
A Tekerôpataki Sportegylet vezetôsége az ôszi, téli síugró-versenyidény befejezése alkalmával köszönetét fejezi ki a versenysorozatok támogatóinak: Tekerôpatakról: Gál Emil, Bernád ABC, Both Cs. V., Kolozsi – Trans, a Tarisznyás Márton Általános Iskola igazgatósága és tanári köre, Kovács Róbert, Tóthpál László, Horváth Sándor, Molnár János, tekerôpataki fúvószenekar és minden tekerôpataki sportbarát. Gyergyóújfaluból: Bonus Rt., Kovács Vincze, Gyergyószentmiklósról: Szent Miklós Szervezet, Tig-Rad Kft., Renco, Bors László, Horváth Lajos, Madaras Sándor, Bartalis Tibor. Budapestrôl: Zárug István.
A Tekerôpataki Síegyelet valamennyi támogatójának kellemes húsvéti ünnepeket kíván!
Málnási Csaba
Ifjúsági jégkorong
Vereség Mexikótól!
Március 21-én, hétfôn kezdôdött el Bukarestben a Divízió II-es ifjúsági (U18) világbajnokság B-csoportjának mérkôzéssorozata.
Az elsô napi eredmények: Izland – Horvátország 2–6 (1–0, 0–3, 1–3), Litvánia – Magyarország 3–8 (1–3, 1–5, 1–0), Mexikó – Románia 3–0 (2–0, 0–0, 1–0).
Március 22-én, kedden: Magyarország – Izland 7–2 (2–1, 5–0, 0–1), Horvátország – Mexikó 5–1 (2–1, 1–0, 2–0), Románia – Litvánia 3–8 (0–4, 1–3, 2–1).
A további műsor. Március 24., csütörtök: Mexikó – Litvánia, Magyarország – Horvátország, Románia – Izland; március 25., péntek: Magyarország – Mexikó, Litvánia – Izland, Horvátország – Románia; március 27., vasárnap: Horvátország – Litvánia, Izland – Mexikó és Románia – Magyarország.
* * *
A Román Jégkorong Szövetség Fegyelmi bizottságának március 17-én, csütörtökön hozott döntései értelmében hat bajnoki fordulóra szóló eltiltással sújtották azt a 11 csíkszeredai ifjúsági jégkorongozót – Fülöp Rajmond, Solti Tamás, Kánya Attila, Szabó István, Molnár Zsolt, Flinta Botond, Virág Csanád, Bíró Ottó, Farkas István, Imre Tamás, Szôgyör Zoltán –, akik nem jelentek meg a világbajnokságra készülô U18-as válogatott edzôtáborában. Ugyanakkor Janovits Endre edzô is hatfordulós eltiltást kapott. A Csíkszeredai HC-t 3 millió, a Csíkszeredai Sportklubot pedig 10 millió lejes pénzbírsággal sújtották. Kurkó János Györgyöt, a Csíkszeredai HC elnökét 10 millió lejes pénzbírsággal sújtották a Román Jégkorong Szövetség irányában tett sértô kijelentéseiért.
* * *
Március 18-án és 19-én kerültek megrendezésre a gyergyószentmiklósi műjégpályán az ifjúsági (1990-ben születettek és kisebbek) jégkorongozók számára szervezett hagyományos nemzetközi Gyilkostó Kupa mérkôzései.
Az elsô napi eredmények: Csíkszeredai ISK – Misi Miskolc 10–4 (5–2, 1–2, 4–0). Gólszerzôk: Ştefan Bogdan 3, Fodor 2, Bíró 2, Jánosi 2 és Izsák, illetve Popovics 3 és Balog; Gyergyói ISK – Galaci Dunărea 4–1 (0–1, 1–0, 3–0). Gólszerzôk: Pál 2, Becze, Péter Zsolt, illetve Poscaru; Csíkszeredai ISK – Galaci Dunărea 7–3 (2–1, 1–2, 4–0). Gólszerzôk: Fodor 3, Tankó, Şt. Bogdan, Haba, Barabás, illetve Necula 2 és Radu; Gyergyói ISK – Misi Miskolc 4–3 (2–0, 1–2, 1–1). Gólszerzôk: Neagos, Molnár, Sikó és Becze, illetve Popovics, Korpos.
Március 19-én, szombaton újabb mérkôzések kerültek lejátszásra.
Az elsô összecsapáson: Galaci Dunărea – Misi Miskolc 0–5 (0–0, 0–2, 0–3). Gólszerzôk: Berta, Popovics, Balázs, Turóczi és Radványi.
A Gyilkostó Kupa rangsorának elsô helyéért a két erdélyi, egész pontosan a gyergyói és a csíkszeredai együttes mérkôzhetett. A jó iramú, küzdelmes mérkôzés végén Basilides Csaba edzô tanítványai diadalmaskodtak. A találkozó eredménye: Gyergyói ISK – Csíkszeredai ISK 3–2 (1–1, 1–0, 1–1). Gólszerzôk: Molnár, Botoş, Becze, illetve Ilyés és Jánosi.
A 2005-ös Gyilkostó Kupa nemzetközi ifjúsági jégkorongtorna rangsorában: 1. Gyergyói ISK (edzô: Basilides Csaba), 2. Csíkszeredai ISK (edzô: Daradics András), 3. Misi Miskolc (edzô: Bíró Ignác), 4. Galaci Dunărea (edzô: Cristian Munteanu).
A tornagyôztes Gyergyói ISK játékoskerete: Boeriu Adrian és Csergô Csongor – kapusok; Pál Ferenc, Laczkó Dávid Levente, Botoş Daniel, Lukács László, Jánosi Róbert, Ördög Tihamér, László Szilamér – hátvédek; Márton Péter, Péter Zsolt (csapatkapitány), Pál Csaba, Sikó Szilárd Levente, Neagoş Bogdan, Orbán Adrian, Gábor Botond, Becze Tihamér, Molnár Zsolt, Portik Csongor, Kiss László és Péter Szabolcs – csatárok.
Díjazottak. Legjobb csatár: Ştefan Bogdan (Csíkszereda); gólkirály: Popovics Patrik (Miskolc); legjobb kapus: Iftene Florin (Galac); legjobb hátvéd: Pál Ferenc (Gyergyó). Fair play díj: Gyergyói ISK.
A torna sikeréhez hozzájárultak: Hargita Megyei Sportigazgatóság, a gyergyói csapat szülôi bizottsága, a Gyergyói ISK és a Tusnád Rt.
* * *
Március 19-én, szombaton Budapesten az AstraZeneca Jégcsarnokban Szupermini (U8) jégkorongtornát rendeztek. A hatcsapatos megmérettetésen a következô együttesek léptek jégre: Csíkszereda, Csomafalva, MAC I., MAC II., Budapest Stars I., Budapest Stars II. A tornán az 1997. január 1. után született fiú-, illetve az 1996-ban született lányjátékosok vehettek részt. A gyergyócsomafalvi csapat két mérkôzést nyert és hármat elveszített, de az eredményektôl függetlenül minden együttest díjaztak. A torna elôtti ügyességi versenyen a csomafalvi Rokaly Szilárd második helyezést ért el az egykörös sprintversenyen, továbbá elsô lett a 60 gyermeket felvonultató büntetôlövés-versenyben. A csomafalvi Simon Adorján kapus holtversenyben a MAC I. csapat kapusával a legjobbnak bizonyult a büntetôlövés-verseny során.
* * *
Március 26–29. között a Gyergyói ISK és Csomafalva 1991/ 92-ben született játékosokból álló csapatai részt vesznek a budapesti AstraZeneca Jégcsarnokban megrendezésre kerülô nemzetközi Budapest Kupa mérkôzésein. A négy csoportban sorra kerülô tornán a Gyergyói ISK csapatát az A-csoportba sorolták. Szintén ebbe a csoportba került a Budapest Stars, a orosz Vityaz és a cseh Sparta Prága. A csomafalviak a B-csoportba kerültek. Ellenfeleik lesznek: HK Tas (horvát), Como és Maryno (olaszok).
Labdarúgás
Március 20-án, vasárnap két ôszrôl elhalasztott mérkôzéssel elkezdôdött a Hargita megyei D-osztályú bajnokság 2004/2005-ös idényének tavaszi mérkôzéssorozata.
Városunkban, a helyi Jövô csapata is pályára lépett. A mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelyudvarhelyi Roseal 1–0 (0–0). Gólszerzô: Bliorţ Marcel az 58. percben. Játékvezetôk: Oanea Marius, Papp Levente, Deák Ferenc (mindhárman csíkszeredaiak). Megfigyelô: Kecseti Árpád.
Bolfă Ion edzô múlt vasárnap a következô csapatot küldte pályára: Olteanu – Bakos, Dunca, Cioată, Codreanu – Blaga (Köllô), Covrig, Kurkó, Scurtu – Bliorţ (Vizeli) és Radu (Baban).
Szintén a múlt vasárnap került lejátszásra a Borszék–Parajd mérkôzés. A találkozót a házigazdák nyerték 2–0 (1–0) arányban. Gólszerzôk: Ceangău Florin (31. perc) és Tamás István (88. perc).
Teremfoci
Március 26-án és 27-én Déván kerülnek megrendezésre a C2-es osztályú teremlabdarúgó-bajnokság (utolsó elôtti) 17. és (utolsó) 18. fordulójának mérkôzései. A csoportban szereplô Gyergyószentmiklósi Elite együttese a hét végén a csoport harmadik helyének megszerzéséért lép pályára.
A 17. forduló (március 26.) műsora: Dévai Quasar – Temesvári Informatika, Brassói Mantrax – Gyergyói Elite, Marosvásárhelyi City 'US – Besztercei Victoria Felôr, Rm Vâlcea-i Distins – Nagyszebeni Ammibo Rondul, Craiovai Olt Metal – Kolozsvári Inter Futsal.
A 18. forduló (március 27.) műsora: Kolozsvár – Brassó, Gyergyószentmiklós – Déva, Temesvár – Rm. Vâlcea, Nagyszeben – Marosvásárhely és Beszterce – Craiova. (A nagyszebeni csapat visszalépett a bajnokságból.)
A 16. forduló utáni bajnoki rangsor élmezônye: 1. Craiova 42 pont, 2. Temesvár 36 p., 3. Brassó 30 p. (gólarány: 81–75), 4. Gyergyói Elite 30 pont (96–101).
Amatôr jégkorong
Elkezdôdött a bajnokság rájátszása
Az elmúlt héten befejezôdött az elsô székelyföldi jégkorongbajnokság alapszakaszának küzdelemsorozata. Az alapszakasz rangsorának elsô négy helyezettje rájátszásban dönti el a végsô rangsort. Nézzük a legutóbbi eredményeket.
Csíkszeredai Autosport – Gyergyószentmiklósi Pingvinek 2–5 (1–2, 0–2, 1–1)/ gólszerzôk: Keresztes 2, illetve Vita 2, Egyed, Gergely és Cerghezan/, Csíkszeredai Medvék – Gyergyóalfalvi Bucsin 4–2 (2–1, 1–0, 1–1) / Beján 2, Ladó és Keresztes, illetve György és Sipos/, Csíki Fortunato – Gyergyóalfalvi Bucsin 5–0 (meg nem jelenés), Autosport – Csíkszeredai Old Bulls 5–5 (2–0, 1–2, 2–3), Kézdivásárhelyi KSE Bikák – Gyergyóalfalu 5–0 (meg nem jelenés), Csíkkarcfalva – Fortunato 7–12 (1–2, 5–5, 1–5), Csíkszeredai ISK – Kézdivásárhely 9–2 (4–0, 2–0, 3–2), Pingvinek – Fortunato 1–11 (1–4, 0–2, 0–5)/ Máthé István, illetve Csergô Róbert és Csergô Zsolt 3–3, Balogh, Dezsô, Kolozsi, Balla és Darvas.
Az alapszakasz rangsorának élmezônye: 1. Fortunato 41 pont, 2. Pingvinek 38, 3. Old Bulls 36, 4. Autosport 34 pont.
A további helyezettek: 5. Madaras 24 pont, 6. Medvék 23 pont, 7. Csíki ISK 19 pont, 8. Gyergyóalfalu 17 pont, 9. Dánfalva 11 pont, 10. Csomafalvi Skorpiók 10 pont, 11. Karcfalva 6 pont, 12. Kézdivásárhely 5 pont.
A háromból két nyert mérkôzésig tartó elôdöntôk műsora: Fortunato – Autosport. Az elsô mérkôzésre kedden, március 22-én került sor Csíkszeredában, a második találkozót március 24-én, csütörtökön, a harmadik összecsapásra, ha szükséges lesz március 25-én, pénteken kerül sor. Valamenyi mérkôzést Csíkszeredában rendezik.
Az elsô, március 22-én kedden este Gyergyószentmiklóson lejátszott mérkôzés eredménye: Pingvinek – Old Bulls 6–5. A második mérkôzésre március 23-án, szerdán este került sor Csíkszeredában, ha szükség lesz, akkor a harmadik mérkôzést március 24-én, csütörtökön rendezik Gyergyószentmiklóson. A találkozó 21.00 órakor kezdôdik.
Küzdôsport/ Taekwondo
Hat dobogós helyezés
Március 19-én és 20-án Galacon került megrendezésre a WTF taekwondo-zónabajnokság döntôjének küzdelemsorozata. Az összesen kilenc klubcsapatot és 110 sportolót felvonultató megmérettetésen jelen volt a Gyergyószentmiklósi Elite SK is. A gyergyói színeket 10 sportoló képviselte – tájékoztatott Péter Balázs edzô. Az Elite sportolói közül hatan dobogós helyezést értek el: hárman elsôk, ketten másodikok, míg egy sportoló a harmadik helyen végzett.
Elsô helyezettek
Ifjúságiak: Vaszi Borbála, Pál Csilla; a felnôtteknél: Niţu Claudia;
Második helyezettek
Ifjúságiak: Keresztes Szabolcs és Korodi Imre;
Harmadik helyezettek
Felnôttek: Sólyom Renáta.
A Galacon dobogós helyezést elért sportolók bejutottak az országos bajnokság május végén sorra kerülô bukaresti döntôjébe. Amint azt megtudtuk, az országos döntô elôtt, egész pontosan április 23-án, szombaton Slatinán kerül megrendezésre a Muntenia Kupa elnevezésű verseny. Az említett megmérettetésen a tervek szerint jelen lesznek a Gyergyószentmiklósi Elite SK sportolói is.
Az Elite SK taekwondo szakosztálya kezdôk és haladók jelentkezését várja a Gépgyártóipari Iskolaközpont tornatermében hétfôn, szerdán és csütörtökön délután 16.30 órától. Szakosztályvezetô: Péter Balázs 2 danos mester.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
március 24 – 30.
KOS (III.21-IV.20.)
Kerülje azokat, akik mindenáron segíteni akarnak! Persze, azt mondják, hogy csakis az Ön érdekében szólnak bele a dolgaiba! De ebbôl egy szó sem igaz! Amennyiben bizonytalan az érzéseiben, a növô Hold mindig segít tisztábban látni a dolgokat!
BIKA (IV.21-V.20)
Lendületével, temperamentumával nemcsak lenyűgözi partnerét, de ezzel együtt féltékenységét is fokozhatja. Sajnos sok apró nézeteltérést mutatnak a csillagok erre a hétre, ami ellen különösebben sokat tenni nem lehet.
IKREK (V.21-VI.21.)
Tele van reménytelenséggel, kishitűséggel. Ilyenkor már el szokta kezdeni a húsvéti ünnepekre a készülôdést, de egyelôre sem pénze, sem kedve sincs hozzá. Nos kedves Ikrek, itt az ideje erôt venni magán!
RÁK (VI.22-VII.22.)
A szerelemben kisugárzása hozza meg a várva várt sikert. Kíváncsi arra, hogy milyen lehet ellazulni egyik kollégája karjaiban. Amennyiben ezt ô is akarja, még a héten megtudhatja.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Az Oroszlán nônek az otthonülô, férjet hazaváró típusán kívül létezik egy másik fajtája is. Ô az, aki az élet örömeit nagykanállal habzsolja, aki mindenbôl a legjobbat akarja, aki az autó nagysága és a pénztárca vastagsága szerint választ partnert.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
A legtöbb Szűz jegyű ember házasságra született, és aránylag jól is érzi benne magát. Idôre van szükségük ahhoz, hogy párkapcsolaton belül tisztán lássák ki, milyen pozícióban tölti be szerepét, azaz közönségesen: ki hordja a nadrágot.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Nagyon fontos számára minden, ami szép, így a művészet is. Szakmai teendôit igen jól összeegyezteti családi kötelezettségeivel, egyik sem megy a másik rovására. Külsejére nagyon igényes, szüntelenül lépést tart a divattal.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Többnyire tudja, hogy mit akar. Mindenrôl pontos elképzelései vannak, és általában el is éri céljait. Ez persze azzal jár, hogy nemigen befolyásolható, ha valamit elhatároz, tűzön-vízen keresztül véghezviszi azt. A szerelemben akkor boldog, ha van tartós kapcsolata.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Amennyiben elegendô szabadságot kap, rendkívül jó feleség. Bár nem túl házias, gyermekeinek gondos anyja, férjének társa jóban, rosszban. Mindkét Nyilas jegyű nem kitart szerettei mellett a legnehezebb körülmények között is. Ha kell, keményen dolgozik, küzd értük.
BAK (XII.23-I.20.)
Fontos Önnek a biztonság, a szeretet. Amennyiben megfelelô partnert talál, egy életen át remek társa lesz, mert van képessége, tehetsége az állandó megújulásra, szellemi téren éppúgy, mint a szexualitásban.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Hangulata ezen a héten szélsôségesen ingadozik. A legjobb hangulatából képes rövid idôn belül egészen mély depresszióba zuhanni. Szerencsére, amilyen könnyen támadnak lelkében a viharok, olyan hamar el is múlnak..
HALAK (II.20-III.20.)
Ha megfelelô társat talál, békességben, harmóniában tud élni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vágyna néha egy kis flörtre, izgalmas kalandra. Úgy van vele, amirôl nem tud a másik, az nem fáj! A Halak legjobb partnere a Rák, a Szűz.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Két barátnô kirúg a hámból, megünnepelték egyikük születésnapját. Az alkohol hatása alatt vallomást tesz az egyikük:
Mindig arról fantáziáltam, milyen jó lenne két férfival egyszerre...
Az egyik mosogatna, a másik levinné a szemetet...
* * *
Nyuszika lohol az erdôben. Szembe jön a róka, nagy nyugodtan ballag.
– Szaladj róka, az elvtársak vadásznak!!!
– De nyuszika, csak medvére lônek!
– Ajjaj, tévedtek azok már nagyobbat is!
* * *
Két anyuka beszélget.
Az egyik: – Van két gyerekem, az egyik optimista, a másik pesszimista. Mindkettônek most lesz a születésnapja, de nem tudom, melyiküknek vegyek nagyobb ajándékot?
Mondja a másik:
– A pesszimistát halmozd el ajándékkal, hátha örül neki, az optimistának mindegy, mit adsz, úgyis örülni fog.
Az anyuka a pesszimistát elborítja ajándékkal, de az optimista ajándékára már nem marad pénze, ezért becsomagol egy nagy adag lószart. Otthon kérdezik egymást a testvérek, hogy ki mit kapott. A pesszimista: – Kaptam számítógépet de minek, hiszen véletlenül elromlik, aztán megráz az áram. Távirányítós autót is kaptam, de minek, úgyis elromlik, és akkor kidobhatom a szemétbe. És te mit kaptál?
Azt mondja az optimista örömtôl ragyogva: – Szerintem egy pónit, csak nem találom sehol!
* * *
Nénike odamegy a sírásóhoz a temetôben.
– Ne haragudjon aranyoskám, de megmondaná, merre találom a negyvenegyes parcella, harmincnégyes sírt?
– Höhö, ezt bírom... Elmászkálnak, aztán meg nem találnak vissza...
* * *
Egy utazó meg akar szállni egy kis faluban, de nincs üres szoba. A hotelos mondja neki, hogy az egyetlen megoldás az lenne, ha egy másik vendéggel megosztaná a szobáját. Van is egy vendég, aki hajlandó lenne ezt megtenni, mert így megoszthatná a költségeket, de az illetô olyan szörnyen horkol, hogy még a szomszéd szobában sem tudnak tôle elaludni.
– Ez nekem nem probléma – mondja az utazó, és kiveszi a fele szobát.
Másnap reggel megérkezik a reggelihez, gyönyörűen kialudva, jókedvűen. A hotel portása nem állhatja meg, hogy meg ne kérdezze, mitôl ilyen jó a kedve.
– Nem zavarta a horkolás?
– Rajtam nem fogott ki, én el tudtam hallgattatni.
– Hogyan csinálta?
– Egyszerű. Mielôtt lefeküdtem, odamentem az ágyához, megcsókoltam, és azt mondtam neki, hogy „Aludj jól szépségem”. Egész éjjel ébren volt és engem figyelt.
* * *
A milliomost felhívja az ügyvédje:
– Van egy rossz és egy még rosszabb hírem. A rossz hír az, hogy a felesége talált egy tízmillió dollár értékű képet.
– És ez miért rossz? – csodálkozik a milliomos.
– Azért, mert a kép magáról és a titkárnôjérôl készült.
* * *
Hogy hívják az alattomos masinát?
– Számítógép.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2005
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|