Kisújság-olvasók figyelmébe!
Megjelent a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2005.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Ára: 5 euró
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@nextra.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Búcsú Pricskén
Egy éve, hogy kereszt áll a Pricskén. Az egy év nem nagy idô, de elég lehet sok mindennek a bizonyságára. Elég lehet megtapasztalni bánatot, boldogságot, fájdalmat, örömet, betegséget vagy csodás gyógyulást, a nemzet megújulását vagy éppen a gyászos romlásnak indulását. Pillanatok műve lehet sok minden, de évszázadok is múlhatnak el nyomtalanul. Valamirevalóságunkat majd az utókor nyugtázza, vagy éppen cáfolja. Porszemek vagyunk a végtelenség univerzumnyi homokórájában, ahol még egyetlen homokszem sem hullt alá. Lehet, hogy mi leszünk az elsôk, de az is lehet, hogy sosem kerül ránk a sor.
Egy viszont biztos: a kereszt ott áll Pricskén, és ez a kereszt bizonysága létünknek. Bármi történjen is a jövendôben, azok a sok ezrek, akik meglátogatták a keresztet, és akik fényképpel, mozgóképpel vagy szájról szájra adták a hírét, mind azt bizonyítják majd, hogy létünk itt e szépséges, de sokak szerint megátkozott medencében nem volt hiábavaló. Már csak azért sem, mert áll a kereszt Pricskén. A kapocs ég és föld között, átjárója a léleknek, mert mikor ott áll az emberfia elôtte, akkor nyílik meg szívében egy olyan titok, amirôl még nem is tudott, egy olyan érzés keríti hatalmába, amit nem is sejtett, amirôl nem lehet beszélni, mert nincs a föld kerekségén olyan nyelv, ami kifejezhetné azt.
Habár a pricskei kereszt a katolikus egyház égisze alatt két család elképzelésének köszönhetôen valósult meg, bebizonyosodott e rövid egy év alatt, hogy a medence lakossága magáénak vallja, és büszkén mutogatja mindenkinek, aki tájainkra vetôdik. Ez így van jól, hiszen ez volt a cél, ez tartja életben keresztjeinket, és rajtuk keresztül a székelyeket. A hit és a remény szimbólumaiba kapaszkodva lehet, és érdemes közösen tervezgetni a jövôt.
Most, amikor egyre lazulnak a kötelékek, s ember embernek farkasa, ragadjunk meg minden alkalmat, amikor együtt lehetünk olyanokkal, akik még tisztelik és becsülik nemzetüket, akiknek nem pusztán történelem a múlt, akik a jövôbe reménykedve még cipelni akarják azt a keresztet, amit István király akasztott vállunkra. Súlyos, de édes teher az.
Augusztus 7-én délután 4 órakor ft. Hajdó István fôesperes plébános misézik a pricskei keresztnél a hagyományos búcsú alkalmából. Aki teheti, legyen ott. Nem lehet eltéveszteni az utat. Addig kell felfelé menni, amíg már csak lefelé lesz, és a legmagasabb ponton ott fogja várni a kereszt a megfáradt vándort. S biztosan állíthatom, hogy jól fog esni a pihenés, és az ige is, s ha még egy kis elemózsia is kikerül, akkor üdvös vasárnapja lesz mindenkinek.
Békével hát búcsúra fel!
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
Bódébontás, építés
Annak ellenére, hogy a Virág negyedi bódétulajdonosokat azzal ijesztgetik, hogy nemsokára le kell bontaniuk kiszolgálóegységüket, nemrég egy új üzletecske termett oda. Kérdésünkre a polgármester elmondta, a Rodipet újságárudája az, engedélyt is kapott rá, épp úgy, mint a poliklinikával szemben felállítandóra. Mindaddig üzemelhet így, amíg meg nem érkezik a már megrendelt rendezési terv valamint az egyenbódék rajza. Akkor minden üzletesnek le kell bontania boltját, helyére kerül a tíz új üzletecske, melyeket az elképzelés szerint a város építtet fel, majd kilicitálja, és az kap ott helyet, aki többet ad érte. Szóba jött az is, hogy mi lesz a jelenlegi árusokkal, akik befektettek, volt, ki termopan nyílászárókat tett üzletére. A polgármester jelezte, mindenki idejében tudta, hogy csak ideig óráig maradhatnak ott, s nem hiszi, hogy kellene bárkivel is kivételezni, az ott lévôket elônyben részesíteni a licit során. Annak jár az új bódé, aki a legtöbbet fizet érte az árverésen.
Iskola
Hathetes késéssel kell nekilátni a roma iskola építésének, ez megkérdôjelezi a szeptemberi tanévkezdést. Sajnos, a tanfelügyelôsségel folytatott tárgyalás, miszerint a Tanulók Házába lelhettek volna új tanodára a romák, meghiúsult, így csak az iskolaépítés maradt lehetôségként.
Más átalakítások is lesznek a tanügyben: a tervek szerint az egykori csendôrség épületébe költözik három osztály, mely a Vaskertes iskolához tartozik, de eddig az Orosz Kálmán iskola épületében kaptak helyet. Az Orosz Kálmán iskolában felszabadult helyre pedig a Batthyány Ignác Iskolaközpont bentlakásában lévô óvodások kerülnek, a bentlakás épületében ugyanis elkezdôdnek a feljavítási, korszerűsítési munkálatok.
Dán fűtésrendszer
Pap József állítja, ôt senki nem értesítette arról, hogy a számítógép meghibásodása miatt szünetel a melegvíz-szolgáltatás a forradalom negyedben. Reméli, hamarosan megoldódik a probléma, és tudnak koncentrálni a fűrészpor-tárolásra. „Fel kell adni azt a régi szemléletet, hogy a termelônek kötelessége beszállítani a fűrészport, különben a télen fűtôanyag nélkül maradunk” – jelentette ki a polgármester. Elmondta, a mellékgazdaság valamint az egykori Csanód udvarán jelölt ki újabb helyeket, ahol a fűrészport tárolni lehet, akkora felületeket, ahol két évre való tüzelô is elfér. A hasznosíthatatlan fa- és moszthulladék, mely a dán kazán udvarán felgyűlt a Nyír utcai agyaggödörbe kerülhet, most folyik a gödör megfelelô kiképezése ahhoz, hogy ne okozzon a hulladék környezetvédelmi problémát.
Barompiac
Barompiac nincs, de lesz. Az új helyen elkészült már a bejárat, folyamatban van a bekerítése, és ôsztôl ott lehet értékesíteni az állatállományt. Az még rejtély, hogy ki fogja működtetni a barompiacot, hisz az ebbôl származó bevétel meglehetôsen kicsi, a hokit nem boldogítaná. Megtörténhet tehát, hogy sor kerül e tevékenység kilicitálására.
B. K.
Kutyaharapásra nincs gyógyír
Rémtörténeteket hallunk nap mint nap, melyek negatív fôszereplôi a gazdátlan ebek. Egyre többen vannak a városban, van, ki látta, amint megjött az újabb transzport, szürke duba szállította városunkba az újabb kutyafalkát. Az amúgy is szapora állatok így méginkább szaporodnak, s rettentô felfordulást tudnak okozni. A gyomruk hajtja, s az még a kedvesebb történetek közé tartozik, hogy megtanulták az új kukákat is kirámolni úgy, hogy a nagyobb „négykézlábra” ereszkedik, s a kisebb kutyus a hátán dobbantva ugrik a hulladéktartályba. Van szomorúbb, ijesztôbb hír is: egy udvarra bemerészkedve falkányi eb megölt, széttépett két bárányt, csirkéket vittek el kotlóstól; kutyahad támadta ki a nyugdíjas nénit, tépte ki kezébôl bevásárlószatyrát; kisgyereket ijesztettek meg a kicsi kiflijére pályázó ebek…
A polgármesteri hivatalban is találkoztunk egy póruljárttal:
Koncsag József nyugdíjas sétálni indult Bucsin negyedi lakásából. A hôségben a az üdítôtöltôt választotta megállónak, hogy szomját oltsa. Zárt ajtók és egy méretes kutya fogadta, mely felugrott combjára, szakadt a nadrág, majd a lábszárát kezdte ki, s méretes sebeket ejtett a boka táján. Mire magához tért az áldozat, és rúgással próbálta „szelidíteni” a négylábút, már jócskán folyt a vér sebeibôl. Megtudta: az üzlet tulajdonosa nem tudja kitenni a kutya szűrét, a kóbor ebet egy szomszéd asszony eteti – sajnálatból, így maradt a bolt környékén, védi a tanyáját. Aztán azt is megtudta, nem lesz könnyű a seb kezelése. Megkapta a szérumot, de az oltóanyag kifogyott, ha pénze lenne, nagyvárosba utazhatna, hogy beadassa a gyógyszert. Dr. Aszalos Albert fôorvos is megerôsítette a Koncsag József által elmondottakat: nincs oltóanyag, rendelnének, de a Cantacuzino intézet jelezte, nincs hozzá alapanyag, lehet, hogy egy hónapig is kell várni. Pedig hetente 2–3 személy is fordul a kórházhoz kutyaharapásra kérve orvosságot.
Aztán még megtudott valamit Koncsag úr: kártérítést sem kap. Valaki ajánlotta, forduljon a polgármesteri hivatalhoz, hisz ôk tehetôk felelôssé a garázdálkodó kóbor kutyákért. Fordulni fordulhat, ám a jogban jártas alkalmazott közölte: perelhet, ha van rá pénze, a siker azonban kétes.
Mit akar Koncsag József?
Gyógyulni!
Mit akarnak a kóbor kutyáktól rettegô gyergyóiak?
Nyugodtan élni.
Mi a kilátás?
A polgármester szerint vannak tervek a probléma megoldására. Tavaly hét gazdátlant sikerült befogni.
Ne nevessenek – ez a valóság!
B. K.
Egy lappal szegényebben
A romániai magyarság egy magyar lappal kevesebbet számlál. Hétfôn vehették kezükbe az olvasók a Romániai Magyar Szó utolsó lapszámát. Szeptember elsején lenne 58 éve annak, hogy megszületett a romániai magyarság elsô és máig egyedüli napilapja, az évfordulót azonban már nem éri meg a kiadvány. Az 1989. december 22-én indított új sorozat 5263. számával ugyanis megszűnt a lap kiadása. Anyagi gondok miatt napokra szünetelt már a lap megjelenése, a papír- és nyomdaköltségek továbbra is fedezetlenek maradtak, a munkatársak bérezését sem sikerült rendezni idôben. A kiadó Transil Rt. többségi részvényese mögött álló érdekcsoport közölte, hogy fel kell számolni a részvénytársaságot, de elôtte le kell állítani a lap megjelenését. Megtörtént.
„A döntés nem a miénk – írja az utolsó lapszámban Gyarmath János fôszerkesztô –, nem a szerkesztôségé, még csak a kisrészvényeseké sem. Elvégre a rendszerváltás óta tettük a magunkét, igyekeztünk tudásunk és tehetségünk szerint a legjobb lappal szolgálni, átfogóan tájékoztatni olvasóinkat. Közben nap mint nap harcot folytattunk az újabban már arab kézen levô fô lapterjesztôvel, futottunk – bár nem ez lenne a feladatunk – a reklámo- kért, hirdetésekért. Éveken át sikerrel, még akkor is, amikor a hatalom szemében vörös posztó voltunk.”
Anyagi gondok miatt májusban néhány napig szünetelt a lap, ekkor elhangzottak ígéretek, elképzelések a legfelsôbb szintekrôl. Mindhiába. „Érdekes módon pontosan akkor fuccsolunk be, amikor érdekvédelmi szervezetünk kormányra került... Reméltük: az új helyzetben másképpen viszonyul majd a magyar nyelvű sajtóhoz, a Romániai Magyar Szóhoz. Erre ígéret is elhangzott, méghozzá a legmagasabb szinten… Azzal maradtunk, a romániai magyarság pedig egy lappal kevesebbel” – írja Gyarmathi.
Hogy mi lesz az alkalmazottakkal, utcára kerülnek-e, tudnak-e szakmában tovább dolgozni, s hogy tudnak-e még remélni az ígéretekben ezek után, az kérdés.
Kupon ôszi vetésre
Jó hír a gyergyói gazdáknak. Az esôs, kánikulás, akármilyen terméses nyár után, az ôszi vetésre támogatást kapnak. Nem készpénzben, kuponnal segítik az ôszi munkálatokat. A kupon értéke 1 750 000 régi lej hektáronként, amibôl 400 000 lej motorinatámogatás. A fennmaradó 1 350 000 lejre pedig a gazdák fajvetômagot, műtrágyát és különbözô vegyszereket vásárolhatnak – tudtuk meg Szôllôsi Zitától a polgármesteri hivatal mezôgazdasági irodájában. Elmondta, legtöbb öt hektár földterületre és kizárólag szántóra kaphatnak támogatást a gazdák. Továbbá közölte, hogy aki kap ôszi vetésre támogatást, annak nem jár az 5000 régi lejes literenkénti üzemanyagtámogatás, ugyanis ebbe a kuponba benne van a motorinatámogatás is.
Lapzártáig még nem érkeztek meg a hivatal irodájába a típusnyomtatványok, amellyel igényelhetik a gazdák a kupont. Azt sem tudták megmondani, pontosan mikorra várhatóak. Közölték, majd a sajtón keresztül értesítik a gazdálkodókat, ha elküldték a nyomtatványokat.
Támogatás lesz tehát, csak várni kell, amíg kézbe kerül a kupon.
K-T. Gy.
Nem nyitották meg a tanácsülést
Múlt hét csütörtökön szinte-szinte tanácsülés volt. Össze is gyűlt tizenegy tanácsos, három napirendi pontot kellett volna megtárgyaljanak, költségvetés módosítást, egy elôtanulmány jóváhagyását a Virág és a Bucsin negyed hôközpontjainak a fűrészporral működô kazánhoz való csatolásáról, és a romák számára készülô szociális központ elôtanulmányának jóváhagyását. Ehhez képest 15 perc várakozás után Parászka Géza ülésvezetô elnök elmondta, feljelentés alapján ellenôrzés folyik, az Állami Számvevôszék kérdéseket tett fel a volt tanácsosoknak, amit meg kell válaszolniuk döntésük, a jégpálya villanyáram-fogyasztásának kifizetése kapcsán. Nehezményezte, hogy a megszabott határidôig nem szóltak a városatyáknak, hogy a döntés nem törvényes. Mint mondta, offenzíva indult el, ráadásul két nappal korábban szóltak, hogy csütörtökön rendkívüli tanácsülés lesz, ezért úgy döntöttek, felállnak és hazamennek. Ezzel a mondattal zárta mondandóját Parászka Géza tanácsos, nem nyitotta meg az ülést, felállt és távozott. Néhány tanácsos szintén felemelkedett székébôl, de pillanatokon belül vissza is ült, majd Parászka Géza is visszatért a terembe, igaz, hogy nem foglalta el tanácsosi székét.
Pap József polgármester elmondta, nem az ô meghívására jött a számvevôszék. A számvevôszéknek van éves programja, azt teljesíti. Visszautasította a vádat, miszerint ô informátor lenne. Továbbá közölte, ô is számszerint négy nyilatkozatot kell írjon az ellenôrzô szervnek. S felkérte, ha valakinek problémája van vele, vagy azt kívánja mondjon le, közölje, s bizonyítsa be hogy igaza van. Pénteken a polgármester beadvánnyal fordult a tanács jogi bizottságához, amelyben kérte, a csütörtökön történteket vizsgálják ki, és foglaljanak állást Parászka Géza tanácsos viselkedésérôl, lejárató beszédérôl, mely károkat okozott a városnak is.
K-T. Gy.
Ég a képe a választmánynak?
Pap József polgármester állítja, nem kapott meghívást arra a választmányi ülésre, melyen igencsak ott lett volna a helye. A hétfô esti ülésen, miután Farkas Zoltán helyi RMDSZ-elnök röviden összefoglalta az utóbbi idô történéseit, beszélt az országos elôrehozott választások hírérôl, a megújult területi szervezetrôl, a tagsággal, fôként ifjúsággal való viszony közvetlenebbé tételérôl és a tagdíjak rendszeres beszedésérôl, áttértek egy hosszabb lélegzetvételű témára.
„Bizonyos problémák merültek fel hivatal és tanács között. Ha a kommunikáció nem működik rendesen, abból mindenki csak veszíthet. Amíg a hivatalban nincs megértés, addig nem lehet kommunikálni a lakossággal. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert rossz fényt vet a szervezetre” – nyitotta meg a vitát Farkas Zoltán.
A problémákat aztán a jelenlévô választmányi tagok fejtették ki:
Dr. Weil Gyula: Fájdalmas, mert csalatkoztunk. Vártuk, hogy lesz egy keménykezű vezetô, de nem úgy lett keménykezű, ahogyan elképzeltük. A tűzoltómunkának vége kell, hogy legyen, mert ez a fejetlenséget bizonyítja… és lehetôleg ne hazudjunk egymásnak.
Portik Imre: Az RMDSZ-es polgármester és RMDSZ-es tanács között folyamatos konfliktus van.
Virág Zsolt: A számvevôszék extemporálét íratott a régi tanácsosokkal; a hivatali alkalmazottak körében is érzôdik a feszültség.
Dr. Aszalos Albert: Egyszínű városvezetés van, még sincs operatív problémamegoldás. Megyünk az árral. A hivatal és Go Rt. között sincs békesség.
Tinka Kálmán: Felteszem a kérdést: ki van jelen pillanatban megelégedve a városvezetéssel? Hiányos a vezetési stílus, ebbôl van a konfliktus, ez vet rossz fényt a városra. Sokan hiszik, hogy a polgármesterrel, de van, aki állítja, a tanáccsal van gond.
Vencser Sándor: A polgármester elköveti ugyanazokat a hibákat, melyekért elôdjét szidta. Ha nem tudjuk megoldani ezt a kérdést, én nem kacagtatom magamat, mindenféle tisztségrôl lemondok.
Lázár Alfréd: Mi, az RMDSZ választmánya legalább olyan hibásak vagyunk a kialakult helyzetért, mint bárki más. Még nem késô megoldást keresni, mert a lemondás nem helyes. A tanácsosok, mikor jelöltették magukat, tudták, hogy ez nem egy sétabiciklizés.
Percze Ferenc: A nagy hibát választáskor követtük el. Meg kell gyôzzük a polgármestert, hogy állítson maga mellé szakembereket.
Suciu Gábor: Vissza kell térni a rendes útra, mert ez tűrhetetlen. Meg kell próbálnunk minél kevesebb hibát elkövetni a következô években.
Danaliszyn József: Ha így folytatjuk, elveszítjük a város bizalmát. A folklórfesztivált hétvégén a polgármester kellett volna megnyissa. Megígérte, de nem jött el, hiába vártuk. De ez csak egy kis, kellemetlen epizód.
Kontesveller József: Az nem igaz, hogy konfliktushelyzet van köztem és a polgármester között; csak nézeteltérések vannak. A belsô konfliktusokat nem szabad kiteregetni, zárt ajtók mögött tárgyaljuk meg, ahol lehet téglát, hamutartót dobálni, s utána mosolyogva kimenni.
Hodgyai Géza: Nem tudunk kommunikálni. Ha Gyergyó nem tanul meg közös akarattal ügyet felvállalni, csak röhögni fognak rajtunk.
Eigel Tibor: Vitanapot kellene tartani minden tanácsülés elôtt, s nem kell mindent a sajtónak kiteregetni.
Hosszan sorolták a sérelmeket, elégedetlenkedéseket. Nagy Zoltán volt az egyetlen jelenlévô, akinek nem volt véleménye. A többiek egész odáig eljutottak, hogy a kérdésre, miszerint „ha kiemelnénk a polgármestert ebbôl a kupacból, megoldódna a probléma?” többen helyeslôen bólogattak, ám senki sem mondta ki azt, amit amúgy rebesgettek, hogy vonja meg az RMDSZ Pap Józseftôl a bizalmat.
Abban egyeztek meg, hogy augusztus 16-án 17 órától a választmány, tanácsosok jelenlétében beszélgetésre hívja a polgármestert, jegyzôt és fôkönyvelônôt. Zárt ajtók mögött próbálnak megoldást találni a kialakult helyzetre, majd Farkas Zoltán elnök sajtótájékoztatón foglalja össze a született eredményeket.
Balázs Katalin
MPSZ-hírek
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete meglepetéssel értesült a Borbély László által Marosvásárhelyen megfogalmazott kritikáról. Felhívjuk a miniszter úr figyelmét, hogy az általa kritizált nyilatkozat a kormány tevékenységét bírálta, nem az RMDSZ-ét. Úgy gondoljuk, hogy elvárható, hogy a Székelyföldet érintô kérdésekben a két erdélyi magyar párt egymás oldalán álljon, egymást erôsítse a bukaresti hatalom ellenében. Ennek szellemében fogalmaztunk meg egy olyan kritikát, amit az RMDSZ vezetôi arra használhattak volna fel, hogy több támogatást csikarjanak ki a kormánytól a székelyföldi árvízkárosultak számára. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy ehelyett a miniszter úr a kormány oldalára áll, s a mundér becsületét védi.
Ezúton is felkérjük ôt, illetve az RMDSZ országos vezetôségét, hogy az ilyen félreértéseket elkerülendô fogadják el a Magyar Polgári Szövetség által egy évvel ezelôtt felajánlott együttműködést, s kezdôdjenek minél hamarabb rendszeres konzultációk a két párt vezetôi között.
Gyergyószentmiklós, 2005.VIII.1.
Vadász Szatmári István
Széki elnök
Dr. Garda Dezsô lejáratásáról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete elítéli azt a lejáratási kampányt, ami újra megindult dr. Garda Dezsô ellen az Új Kelet nevű hetilapban. Megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy zaklatás és gúny tárgyává tegyék azt az embert, aki évek óta minden követ megmozgat minden szinten azért, hogy megakadályozza a gyergyói erdôk fosztogatását, a gyergyói közösség kirablását.
Jellemzônek tartjuk ugyanakkor azt, hogy az újabb támadások pont akkor indultak be, amikor a képviselô úr a Székely Nemzeti Tanács kérésére benyújtotta a parlamentbe a Székelyföld autonómia-statútumának a tervezetét.
Az már egyenesen perverznek nevezhetô, hogy mindez egy olyan újságban történik, amelyik a Communitas Alapítvány támogatását élvezi. Ez lényegében azt jelenti, hogy azt a pénzt, amit a román állam a magyar közösség támogatására kiutal, arra használják fel, hogy lejárassanak egy olyan embert, aki ennek a közösségnek az érdekében tevékenykedik. Elvárjuk a Communitas Alapítvány vezetôitôl, hogy foglaljanak nyilvánosan állást ebben az ügyben, s vállalják fel ennek a lejáratási kampánynak az ódiumát, avagy határolódjanak el tôle, s szüntessék meg a magyar érdekekkel szembeforduló lap támogatását.
Ne levelezgessünk
Emlékeznek? Múlt hónap közepén a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete lapunkban is közzétett egy felhívást a Gyergyó-területi RMDSZ új vezetôségéhez. Soraiban köszöntötte a megválasztott elôljárókat, kijelentette, kész párbeszédet kezdeményezni a széki RMDSZ-szervezettel, „feltéve, ha bennük is ugyanez a szándék munkálkodik”, majd felkérte: „a széki RMDSZ vezetôi foglaljanak nyilvánosan állást abban a kérdésben, hogy támogatják-e a Székely Nemzeti Tanácsnak a Székelyföld területi autonómiája kivívása érdekében tett lépéseit, illetve azt, hogy dr. Garda Dezsô az RMDSZ csúcsvezetése tiltásának a dacára benyújtotta a parlamentbe az autonómia-statútum tervezetét”.
Válasz azóta sem érkezett – jelenthetjük ki bátran olvasóinknak valamint az érdeklôdô MPSZ-eseknek. A késlekedés okáról Petres Sándor területi RMDSZ-elnököt is megkérdeztük, aki elmondta:
– A felhívásra a válaszom az, amit a választások elôtt is kijelentettem: megvan bennünk az együttműködési szándék, de nem hiszem, hogy a sajtón keresztül kell felvennünk a kapcsolatot. Nem kívánok visszaüzenni nekik a sajtóban, tudják, hol a székházunk, a telefonszámomat sem titkolom, bátran megkereshetnek!
B. K.
És újra tanácsülés
Szerdán újra tanácsülésre került sor, ahol Parászka Géza tisztázta, miért nem nyitotta meg a korábbi ülést. Elmondta azt is, nyolc társával együtt döntöttek, hogy nyomós okok miatt nem vesznek részt az ülésen. Hogy végül csak egyedül távozott a terembôl? Társai szerint az a polgármester iránti tiszteletbôl történt, ki arra kérte, hallgassák meg az ô mondandóját is.
A Parászka Géza viselkedését kivizsgáló polgármesteri kérésre a jogi bizottság nevében Minier Gábor elmondta, a törvény erre 30 napos határidôt ad, és ôk ezt betartják.
Az ülésen három napirendi pontot tárgyaltak meg:
Elôször költségvetés-módosításra került sor, bevették a költségvetésbe a fűtés rehabilitálására érkezett 10 milliárd lejt valamint a szubvenciót képezô 15 milliárdot, majd a sürgôs kiadásokat sorolták, melyek között a műjégpálya villanyáramának kifizetése is szóba jött. Tény, nem jutott kellô pénzösszeg, de ígéret van az áramszolgáltatótól, hogy az elmaradások ellenére újraindul az áramszolgáltatás augusztus 12-én.
A fűtés rehabilitálására immár 24 milliárd van a kasszában. A polgármester javasolta, fogadják el a dokumentációt, hogy a dán kazán illetve a Virág és Bucsin negyed között kiépítsenek egy hálózatot, így oldva meg mindhárom lakónegyed meleg vízzel való ellátását. A testület elvetette e lehetôséget, hisz a pénznek helye lenne abban a svájci programban, mely a lakónegyedek hôszolgáltatását is megoldaná.
A roma iskola építéséhez szükséges elôtanulmányt bár vitával, de elfogadta a testület.
Az elôterjesztett tervezetek, dokumentációk hiányosságai miatt ezúttal sokkal elôvigyázatosabbak voltak a döntéshozók, emlegetve, egyszer még ôket is számon kéri a számvevôszék, mint ahogy most elôdjeiket.
B. K.
Művészcsemeték alkotótáborában
Az ügyeskezű művészpalánták az idén is alkotótáborban próbálgathatják a „mesterséget”, ismerkedhetnek, pajtásokat szerezhetnek maguknak. A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a csomafalvi kötôdésű művész szellemi örökségének ápolása céljából immár tizenkettedik alkalommal szervezi meg gyerekek számára a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábort. Kedden délelôtt nyitotta meg kapuit a gyergyószárhegyi Ferences Kolostor, ünnepi megnyitón üdvözölték a fiatalokat.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is pályamunkát kellett a gyerekeknek készíteniük, melynek alapján kivállogatták a táborral jutalmazott legjobbakat. Az idén József Attila-centenárium jegyében, a költô anyaképének témájára küldtek be munkákat. Székelyföldet a medencénk csemetéi mellett székelyudvarhelyiek képviselték, de érkeztek felvidékrôl, az anyaországból is alkotók.
A tábor ideje alatt műhelyfoglalkozás keretében fest, szobrászkodik, rajzol a huszonegy gyerek. A táborfelügyelôk gondoskodnak majd a szórakozásról is, hogy új élményekkel, új barátságokkal gazdagabban térjenek majd haza a kis művészek.
G. G.
Hóvirágos kánikula
Pénteken székelyruhás párok fordultak, pördültek a fôtéren, zengett az ének. A járókelôk a nagy hôség ellenére is megálltak csodálni a táncosokat, akik végigvonultak a város fôbb utcáin. Hóvirág-rendezvény volt a hétvégén. Bizonyára nem két napig szervezték a 120 táncost megmozgató találkozót, csak hát kissé késôn kerültek a plakátok a helyükre. Szász Ferenc együttesvezetô és Bagi Székely Zsolt táncos hozták tetô alá a találkozót, ahol kiskunmajsai, marosmagyarói együttesek is elôadást tartottak a Romavirág és a házigazda Hóvirág tánccsoportok mellett. A Portéka kézművesvásárra várta az érdeklôdôket, volt tombolahúzás is, amelyen a fôdíj egy táncházasruha volt Nagy Judit jóvoltából. Szász Ferenc elmondta, a második találkozón meglepetésükre, teltház volt minden este. Igaz, hogy több mint hét nappal a rendezvény elôtt felkérték a polgármestert, hogy nyissa meg a találkozót, végül se a megígért hivatali kulturális referens, de még bár egyetlen tanácsos se tette tiszteletét e rendezvényen. Végül a Hóvirág nyitotta meg saját rendezvényét, amelyet támogatók segítségével szervezett meg. A hivatal egyetlen lejt sem adott.
Lényeg, hogy volt érdeklôdô bôven, nem szegte a táncos együttesek kedvét semmi, pördültek szerre esténként, majd vasárnap egy nagy közös elôadással szórakoztatták, üdítették a melegtôl ájuló gyergyói közönséget.
K-T. Gy.
A hokit mentettük meg
Múlt heti lapszámunkból értesülhettek arról, hogy Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában ellenôrzést tartottak a számvevôszék emberei. A polgármesterünk sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a vizsgálódás véget ért, jelenleg a megyei számvevôszék ellenôrzi az itt készített jelentést. Az eredmények nyilvánosságra hozatalára nemsokára sor kerül.
Addig is volt tanácsosokat szólaltattunk meg, véleményüket kérdezve az eljárással kapcsolatban, hiszen a vizsgálódás olyan kiterjedt volt, hogy a 2000– 2004 között volt városatyákat is levélben kifaggatták. Kérdést fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogyan került a költségvetésbe olyan összeg, amit korábban adósságként halmoztak fel, majd a műjégpálya villanyáramának kifizetésére használtak. Másodszor pedig arra kellett felelniük, hogy tudtak-e a Viridis Kft. és a város között 2004-ben 20 évre meghosszabbított szerzôdésrôl. A megkérdezettek közül 19-en kollektív választ adtak.
Árus Zsolt: Az eset elsôsorban azért elszomorító, mert az elmúlt években kevés egyértelműen pozitív dolog történt a városban, s pont ezek közül kettô körül van most botrány. Ha az önkormányzat nem vállalta volna a jégpálya költségei egy részének a fedezését, akkor évekkel ezelôtt lakat került volna a pályára, ma nem lenne jégkorongcsapatunk (miközben köztudott, hogy országhatáron innen és túl számtalan ember annyit tud Gyergyószentmiklósról, hogy Progym), de ugyanakkor nem lenne egy olyan hely, ahol a gyermekeink mozoghatnak, sportolhatnak, s ami a legrosszabb, a „kuglipálya” mellett ma egy újabb rom ékesítené a várost. A Gyilkostónál uralkodó egykori és mai állapotok meg szintén közismertek, s nem hiszem, hogy kerül bárki, legyen az bármennyire elfogult, aki visszasírja a 2000 elôtti idôket. A városért, a közösségért minimális felelôsséget érzô ember ezt képes kell legyen végiggondolni, mérlegelni, s ennek tudatában cselekedni. Márpedig úgy néz ki, hogy került valaki, aki erre képtelen, ráadásul kételyeit nem szűk baráti körben mondta el. Az ellenôrök, illetve a Számvevôszék megyei vezetôi túlzott diszkrécióval kezelik az ügyet, de a sok ötölés-hatolás között egyértelművé tették számunkra, hogy bejelentésre vizsgálták pont ezt a két témát. Engedtessék meg nekem, hogy nagyon kategorikusan kijelentsem: ha a bejelentés egy közéleti személyiségtôl származott, akkor annak sürgôsen és végleg távozni kell a közéletbôl.
Blénessy Géza (az egyedüli, aki külön választ fogalmazott meg a számvevôszék kérdéseire): Ennek oka az a sajnálatos helyzet, hogy kórházba kellett menjek, így nem vehettem részt a volt tanácsosok egyeztetô megbeszélésén. Annak idején a műjégpálya villanyáramának kifizetése ellen szavaztam. Érthetô, hogy a sportért, fiatalokért, gyerekekért történt ez a döntés. Én azonban már akkor kifejtettem, hogy ez törvénytelen, de mindenki arra gondolt, hogy nem lesz ennek anyagi vetülete. Ennek az lesz a visszahatása, hogy azután elôvigyázatosabban, körültekintôbben fognak a tanácsosok határozatokat megszavazni.
Dr. Weill Gyula: A számvevôszéknek joga van megkérdezni, hogy mi történt a közpénzzel. Van azonban a kérdésnek egy morális oldala is, hiszen nem korrupcióról van szó, nem valaki zsebébe vándorolt a pénz. A volt polgármesterrôl sokat el lehet mondani, de azt nem, hogy korrupt. Minket megválasztottak, jogunkban áll leosztani a pénzt úgy, ahogyan azt mi jónak látjuk. A döntés a váro- sért történt. Azonban zavaró, hogy a kérdés interpretálása rosszindulatú. Lehet, hogy a tételezésben voltak hibák, de ezek észrevételezése a hivatal egyes alkalmazottait érinti. Én nem vagyok jogász. Sok ilyet lehetne még elôteregetni, ma is történnek még hasonló hibák.
Bencze Attila: Az akkori döntéssel a hokit, a hokipályát mentettük meg. Ez volt a helyes döntés, ezt ma is fenntartom.
Parászka Géza: Véleményem szerint a kivizsgálás a számvevôszék részérôl nem egy spontán, rutinos ellenôrzés, hanem egy tematikus, feljelentéses alapon történô ellenôrzés. Ez azért zavar, mert tit- kolnivalónk nincsen, nyíltan történtek a dolgok, még legalább nem is adtunk más nevet annak a bizonyos kifizetésnek. Zavar, mert ez a dolog és ez a periódus már le volt ellenôrizve, a vele kapcsolatos határozatokkal, azzal a két költségvetéssel, amelybe bele volt foglalva az a bizonyos villanyszámla ellenértéke kamatostól. Mind a két határozat átment a prefektúra szűrôjén, és teljesen törvényesnek találta. Elôzetesen sem a jegyzô, sem a jogtanácsos, még a fôkönyvelô sem talált kifogásolnivalót benne. A számvevôszék kérdésére megfogalmazott válaszunk törvényre való hivatkozást tartalmaz, amely kimondja, hogy minden ki nem fizetett összeget, ami egy bizonyos pénzügyi évben nem került kifizetésre, illetve be nem hajtott összeget az önkormányzat köteles a következô év költségvetésébe befoglalni és kifizetni. A számvevôszék szerint nem lett volna szabad átvinni és kifizetni ezt az összeget. Azt is tudni kell, hogy a jégpálya bezárása a sportiskola hokiszakosztályá-nak a felszámolását is vonta volna maga után. A gyerekek egy árva fillért nem kapnak a Román Oktatási Minisztériumtól, az iskola fenntartása, fôleg a sporttevékenység nem volt biztosítva. Ha mi nem fizettük volna ki a villanyszámlát, akkor a jégpályát működtetô cég fizetésre kellett volna bírja az áramfogyasztás kapcsán az akkori sportiskolát. Bebukott volna a sportiskola, a jégkorong, bezárták volna az épületet és az enyészet útjára tért volna. Nem csak a teljesítményi sportról volt szó, hanem a gyerekek sorsáról is. A másik kérdésben, a Viridis Kft. ügyében a megfogalmazott tényállás rengeteg hibát tartalmaz, látszik, hogy a jegyzôkönyvek, tulajdonviszonyok borzasztó felületesen voltak átvizsgálva. Tendenciózusan, rosszindulattal volt kezelve a dolog, nem beszélve arról, hogy a jelenlegi polgármester többször felterjesztette a Viridisszel való szerzôdés felbontását, amit a jelenlegi testület mindannyiszor elutasított. Szeretném megkérdezni, hogy ezek után még kinek van kedve valamilyen döntést meghozni, amivel vásárra viheti a bôrét, egyáltalán lesz-e már kedve valakinek képviselôsködni vagy polgármester lenni. Hiszen ha az ember nem kockáztat, akkor megáll az élet.
G. G.
Siófoki segítôk
Kulturális szinten virágzó a kapcsolat Gyergyószentmiklós testvértelepüléseivel, ám gazdasági téren ezidáig csak elvétve került sor együttműködésre. Márpedig, ha a gyergyóiak otthonában nincs fűtés, meleg víz, aligha támad kedvük eljárni a ceppelt, s ha éneklésre kerülne a sor, akkor is csak kesergôkre tellene.
A gazdasági együttműködés most van születôben; a napokban járt itt Siófok polgármestere, aki felajánlotta, szívesen segítenek a víz- és szennyvízrendszer modernizálásában a Gyergyói-medence településeinek, Gyergyószentmiklóson hozzájárulnak a fűtésrendszer korszerűsítéséhez, és tárgyalhatnak arról is, hogyan lehetne a Gyilkostót síparadicsommá varázsolni.
Asztalhoz ültek tehát a környékbeli polgármesterek, és Dr. Balázs Pál siófoki polgármester feldobta a lehetôségek labdáját.
– Kulturális és egyéb kapcsolataink kiválóak, de hiányzik a testvérvárosi viszonyból az, ami igazából meghatározza az életünket, a gazdaság. Reméljük, hogy e látogatás egy mérföldkô lesz ilyen szempontból. Vízgazdálkodás tekintetében Siófok elôbb jár, minôségi szolgáltatásaink vannak. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a szolgáltatásokat önkormányzati tulajdonban kell tartani, szolgáltató cégekre bízni a működtetést, olyan cégekre, melyek az egyes tevékenységekre specializáltak, mert be kell látni, hogy aki ért a tömegközlekedéshez, nem biztos, hogy ért a víztisztításhoz is. Tehát a városgazdálkodási tevékenységeket szét kell választani. E befektetésekre pedig csak akkor lehet uniós támogatást kapni, ha már EU-s szabványok szerint tervezik meg. A fűtés tekintetében még többismeretlenes a dolog, van egy román kormánytámogatás, egy svájci ígéret… Úgy gondolom, hogy a jobbik megoldás a fahulladékból nyerhetô energia. Romániában még elég képlékenyek a gazdasági és jogi viszonyok, azt gondolom, hogy a fahulladék használatával rendkívül sok gazdasági bizonytalanságot ki tudunk küszöbölni. Siófok tehetné máshová is a pénzét, de a közszolgáltatás egy biztos üzlet, ha szakmailag magas színvonalon művelik. Nekünk van ehhez szakmai tudásunk, és mi más lenne az értelme a testvérvárosi kapcsolatnak, ha nem az, hogy megosszuk, ami nekünk van, a gyergyóiak javára fordítsuk.
A konkrét cégalapítási elképzelésrôl a siófoki polgármester elmondta:
– A jelenlegi rendszerek, melyek megvannak, továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnak, amivel be kell szállni, olyan vagyontárgyak, melyekkel működtetik, fenntartják ezeket a közműveket: szolgáltatóiroda, autó, szerelôeszközök… igazából ez a befektetés töredéke, úgy számoltuk, hogy 20–25 százaléka. Felmértük, milyen vagyon van Gyergyószentmiklóson. Hogy a környezô falvakban mi van, azt csak hallomásból tudjuk, információink szerint nem sok. Mindenképpen a településeknek be kell szállniuk, nem azért, mert gazdaságilag szükséges, hanem azért, hogy ôk tulajdonostársak legyenek. A közmű-szolgáltatások úgy működnek jól, ha maga a közmű önkormányzati tulajdonban van, és a működtetô társaságban jelen van az önkormányzat. Ne felejtsék el, a polgárok pénzérôl van szó, s ha erre egy önkormányzatnak nincs rálátása, akkor nagy a baj.
Dr. Balázs Árpád polgármester reménykedik abban, hogy ezennel gazdasági síkon is beindul az együttműködés, s akkor jöhet a folytatás, tárgyalhatnak arról is, hogyan lehetne a Gyilkostó turisztikai elônyeit befektetéssel jobban kihasználni.
A péntek délutáni találkozón a vidék polgármestereivel találkozva vázolta az elképzeléseket, és a legsürgetôbbre, a víz- és szennyvízhálózat korszerűsítésének lehetôségére fektették a hangsúlyt. Egyetértettek abban, hogy a Gyergyói-medencének szüksége van egy segítô kézre ezen beruházáshoz, és konkrétumként megfogalmazódott, hogy két héten belül a siófoki vízmű emberei érkeznek az új vállalat létrehozása érdekében – tudtuk meg Pap József polgármestertôl.
B. K.
Nyílt levél Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök úrhoz
Az erdôlopásokat sürgôsen meg kell állítani
Csak az árvizek okozta károk után ismerte el Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök és Gheorghe Flutur úr, hogy az erdôk masszív kivágása vezetett a széldöntések és a tornádók kialakulásához. Szükség volt ezekre a katasztrófákra ahhoz, hogy a mezôgazdasági minisztérium szakemberei elismerjék, több mint 200 000 hektár erdô – ahogy egy tanulmány igazolja – tarolódott le a Föld felületérôl? Én azonban kérdem, hogy ezek az adatok reálisak-e, és hogy létezett-e egy reális és alapos ellenôrzés, mivel a letarolt erdôfelületek, úgy tűnik, hogy kétszer akkorák. Felteszem ezt a kérdést a Gheorghe Flutur miniszter úrhoz írt levelekre alapozva, amelyekben szorgalmaztam az erdészeti ellenôrzés megerôsítését – ami a Bursa-ban is megjelent –, valamint az interpellációimra és úgy a miniszterelnökhöz, mint a mezôgazdasági és erdészeti miniszterhez intézett kérdéseimre, valamint a politikai nyilatkozataimra, amelyekben részletesen bemutattam a famaffia és az erdészeti alkalmazottak mindennapos erdôirtási tevékenységét, amelyeket hivatalosan fenntartottak a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében működô Országos Erdészeti Egyedáruság alkalmazottai. Amit azonban nem tudok megérteni, az a Nemzeti Liberális Párt hozzáállása! 2003 ôszén Eugen Nicolaescu úr letette az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez a Visszaéléseket, Korrupciót és Kéréseket Kivizsgáló Bizottság valamint az Országos Környezetvédelmi és a Pénzügyôrség által végzett ellenôrzések eredményeit, aminek tárgyát teljes hegyek letarolása, adócsalás, pénzmosás, személyes érdekbôl elkövetett pénzalap-eltérítések, köz- és magánérdek ellen elkövetett szolgálati visszaélések, közokirat-hamisítás, értelmi hamisítás és más erdészeti bűncselekmények elkövetése képezte. A kormányváltás után személyesen megkerestem Gheorghe Flutur miniszter urat, hogy ismertessem vele ezeket az általa vezetett minisztérium egyes alkalmazottai által elkövetett visszaéléseket. Urasága megígérte a törvényesség betartását, noha a valóságban a maffiózókat az Országos Erdészeti Egyedáruság és a mezôgazdasági minisztérium keretében levô Erdészeti Fôosztály támogatta. Ráadásul, pont a miniszter úrhoz intézett, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság keretében levô Gyergyószentmiklósi Állami Erdészeti Hivatal felszámolásáról és úgy az országos, mint a magánerdôket tönkretevô, és a Romsilva Országos Egyedáruság pénzalapjait eltulajdonító bűnelkövetôk tisztségükben való megtartásáról szóló kérdésemre adott hivatalos válaszból kiderül, hogy a mezôgazdasági minisztérium az ártatlanság vélelme maszk alatt megpróbálta leplezni azokat az erdészeti mérnököket és technikusokat, akik ellen bűnügyi kivizsgálást indítottak, és akiket utólag tisztségeikben megtartottak. Mi több, a fôbűnösnek egy újabb funkciót hoztak létre a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal felszámolása után, a rablásban részt nem vevô személyzetet elbocsátották. A Gheorghe Flutur miniszter úr által aláírt válaszokban ezeket a visszaéléseket normálisnak ítélik meg, habár az erdészeti alkalmazottak státusa értelmében ezeket a személyeket már rég fel kellett volna függesszék tisztségeikbôl, nem beszélve a Munkatörvénykönyvrôl.
A válasz cinizmusát ezekrôl a bűnügyi dossziékról adott magyarázat képezi, amelyek véleményük szerint nincsenek iktatva az Országos Erdészeti Egyedáruságnál.
Jól tudom, miért ezeket a személyeket tartották meg tisztségükben a minisztérium alkalmazottai. Megtartásuk megengedi egyes régi tettek újbóli elkövetését és kiegészítését, amit a bűnügyi nyomozó szervek kétszer is bizonyítottak, pontosabban 2004 ôszén és 2005 nyarán. A vádirat összeállítása utána, bizonyító akták kicserélésével, bizonyíthatnák az ártat- lanságukat.
Calin Popescu Tariceanu miniszter úr,
Ön a politikai nyilatkozataiban azt mondta, hogy az árvíz sújtotta területeken ellenôrzéseket fog indítani a törvénytelen erdôirtásokra vonatkozóan. Én nem kérek mást, csak azt, hogy legyen következetes a 2003-as év ôszén a Nemzeti Liberális Párt által hirdetett elveiben, amikor a Hargita megyei ellenôrzések eredményeit benyújtották a Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez.
Hargita megyében a Nemzeti Liberális Párt által birtokolt dokumentáció szerint 2003 óta ismertek a bűnözôk, de a politikai közbenjárások miatt odázzák úgy a bűnügyi dossziék, mint a bűnügyi perek megoldását. Ezek az esetek képezik a romániai általános korrupció jellemzôit, mivel az erdészeti igazgatóság volt igazgatója, technikai igazgatója valamint az említett intézmény jogtanácsosa törvénybe ütközô tetteket törvényesített. Most az ezen személyek által elkövetett tetteket próbálják elfedni, habár az elôzô kormány emberei ôk. Nem értem, hogyan és miért támogatják továbbra is ôket.
Hivatkoznék a 72, 73, 74, 80, 112, 647 és 243-as bűnügyi dossziékra, valamint az 1169/2004-es bűnügyi dossziéra, amit 2004. szeptember 23-án nyújtottak be a gyergyószentmiklósi bíróságra és a mai napig sem oldották meg.
Tisztelt miniszterelnök úr! A múlt heti árvizek Hargita megye 31 települését érintették, hozzájárulva egyes lakások tönkretételéhez, amelyekért tulajdonosaik egy egész életen át dolgoztak. Miért szenvedjenek ezek az emberek csak azért, mert egyesek vagyonszerzési vágyból egyik napról a másikra meggazdagodtak a véderdôk letarolásából, és akik a tetteik által hozzájárulnak egy ökológiai katasztrófához.
Hargita megyében a 2003– 2004-es években végzett ellenôrzések nyomán ismerté váltak az erdôalap tönkretételében szerepet játszó személyek. Ezek a személyek politikai támogatást élveznek. Politikai akaratra lenne szükség azért, hogy a bűnözôket ne támogassák se szakmai vonalon (országos Erdészeti Egyedáruság, Mezôgazdasági Minisztérium Erdészeti fôosztályának egyes alkalmazottai), se a megyei hatóságok se a decentralizált intézmények által.
Az ön által vezetett kormány imázsa érdekében érdemes lenne megfelelô intézkedéseket foganatosítani az erdészet terén történô korrrupció megfékezése érdekében. Várom a megalapozott és világos álláspontját erre a romániai erdôkben történt rablás utáni utolsó 91. percben tett próbálkozásomra.
Dr. Garda Dezsô, parlamenti képviselô
Sejtés-e vagy valóság
Az Új Kelet július 21–27-i számban olvastam Botos László írását, melynek hangzatos címe: „Újból visszaütnek a Garda jelentések”.
Gyergyó elsô a falopásban?
Úgy vélem, hogy sejtések alapján senkit sem lehet oly durván támadni, amint azt Botos úr teszi, s az oly támadás igen durva és rosszízű. Ön, Botos úr, a Jurnalul National és a Ziuában megjelent cikkekre hivatkozik, melyek falopásokkal foglalkoznak. Az Ön sejtése szerint az úgynevezett „forrást” Hargita megyérôl, Gyergyóról Dr. Garda Dezsô szolgáltatta. Na és? Bajnak tekinti Ön, hogy Dr. Garda Dezsô a Gyergyói-medence egyszerű embereinek, erdôtulajdonosainak panaszát meghallgatta és erdeinkbe kiszállva meggyôzôdött erdeink kifosztásáról és az erdôlopás leállításáért harcolt. Egy képviselônek, többek között, ez lenne a kötelessége. Ha egy képviselô eleget tesz kötelességeinek, Ön ezt hibának, jelentgetésnek tartja?
Sajnálom, hogy Ön, mint újságíró, nem a nép érdekeit tartja szem elôtt. Igenis, mi egyszerű emberek kértük fel erdeink védelmére és nem pénzért. A helyszínen gyôzôdött meg panaszunk igazáról. Nem tudom, akik durván támadják, pénzért teszik-e? Nem tudom, Botos úrnak van-e erdeje, mert ha nincs, nem tudja, mit jelent a falopás. A famaffia ellopta az erdeinket, és most következik a nagy adó. Az a furcsa dolog, hogy a csutakosról, erdô képiben, nekünk, meglopottaknak kell fizetnünk a nagy adót. Olyan törvény kellene most nekünk, akik lerombolták erdeinket, azok fizessék legalább 50 évig az adót.
Tisztelt Botos úr! Mit tenne, ha Önnek a vagyonát nap mint nap fosztogatnák a fizetett embertársai? S ha Ön tulajdona védelmében a legfelsôbb szervekhez fordulna, akik az Ön meghallgatása helyett a tolvajokkal összejátszva gyilkossági kísérletet szerveznének ön ellen?!
Mi ebben a hálóban voltunk. Erdeinkben észleltük a nagy falopást, jelentettük a Hargita Megyei Erdôfelügyelôségnek, ki is szálltak, Toos János és Suciu Sorin erdômérnökök személyében. De nem velünk álltak szóba, hanem az erdôrombolókkal. Mikor kimentünk, mint erdôtulajdonosok a helyszínhez közel, a közbirtokosság törvénytelen vezetôsége, Benedek Imre és Csata Károly a két erdômérnökkel közösen gyilkossági kísérletet akartak elkövetni ellenünk.
1996 júniusában Dejeu belügyminiszternek tettünk panaszt. Mi lett az eredmény? Az erdészeti szakemberek a rendôrséggel együtt megszállták Csomafalvát, s a szegény embereket 1,00 m3 hántatlan fáért 100 000 lejre büntették. A helyi tanácsosok a volt párttitkárral az élen, minket panaszosokat besúgóknak, jelentgetôknek tituláltak, s ránk uszították a csomafalvi embereket.
Nem említek több esetet, hisz könyvet is lehetne írni az erdészet által szervezett törvénytelenségekrôl. Abban reménykedek, hogy Dr. Garda Dezsônek talán sikerülni fog az erdészek visszaéléseinek a megfékezése. De ebben a harcában segítenünk kell ôt, nem pedig sorozatosan rágalmaznunk, ahogyan ezt Ön is teszi.
Bartalis Imre, Csomafalva
Építs!
Hát igen. Könnyű azt mondani. De ha az épületanyag- meg a telekárak már valami égitesteknek érzik magukat? Pedig naponta láthatjuk, hogy ez csak a szürke rovarkáknak gond. A nagy bogarak csak úgy nyomintják oda, mindenüvé, a cifrábbnál-cifrább épületeiket. Nem is nyomintják! Nyomintattják!
Telik! Isten segítse ôket! De nem az övék a dicshimnusz. Hanem azoké, akik verejtékkel emelik a családjuk feje fölé a hajlékot. Bármifélét. Persze, azért ne éppen olyan ingatagot, amilyeneket mostanság ínyencfalatként kebeleznek be az árvizek!
Itt egyébként más baj is lappang. A hely megválasztása. Nem tudják azok az emberek, hogy az árterület a folyóé! És kész! Vagy… kemény, jól átgondolt gát- és zsiliprendszer egészíti ki a botor vállalkozást. Mert ugye a hollandok a tengertôl is raboltak el „dám”- jaikkal jelentôs területeket. Lehet hát. De messze innen Hollandia. Maradjunk csak a magunk portáján!
Mert… próbáló ténykedés. De azért építs! Hogy is szól az a feledéssel kacérkodó, régi-régi mondás? Valami olyasmire emlékszem, nagytata után, hogy egy ember csak akkor mondhatja el magáról, hogy nem élt hiába, ha ültetett egy fát, fölnevelt egy-két gyereket, és épített egy házat. Hej, ha ez ma is érvényes volna! De igen meglátszana, ki az ember… a gáton!
Ám a kutya ugat, a karaván halad, nem rekedhetünk meg ôsapáink rigolyáinál. Jó nekünk az az emberség is, amely nem ilyen követelôdzô! Elég lesz ma már felhúzni mondjuk… egy garázst! Egy kaszálóházat. Egy kutyaólat, na! De építs!
És még valami. Becsüld, ember, a mások munkáját! Jó, nem érdekelnek az avítt hagyományok, tojsz minden érzelgôs visszatekintô csökevényre. Csak rajta, jogod van hozzá. De ahhoz nics, hogy a más által épített alkotáshoz egy kisujjal is hozzányúlj! Legyen az villa, garázs vagy szobor. Márpedig szegény Fejér Dávid… Szegény falak és kerítések… szegény járdák…
És az iskolánk elôtt most épül az új járda. A járóbeteggondozó-intézet és a suli kap friss „talpalávalót”. Ez szívderítô, mondjon ki mit akar! És minden, ami építés. Igaz, nagyon tág kör, amit én építésnek tartok. S bármint vizsgálnánk is az emberi tevékenységek miriádját, a viszonyulás szerint csak így lehetünk osztályozhatóak: építôk, rombolók, és közömbösek.
Nyilván, az utóbbi még elfogadható. Legalább nem döntöget le semmit, ha maga nem is ragad soha sem csákányt, sem tollat, sem vakolókanalat. De a romboló… Nos, neki igazság szerint nem is volna keresnivalója egy emberi közösségben! És túl enyhék a törvények, hogy mégis annyi példány futkos belôlük a rendes emberek útjain.
Ôk az építôk. A mindenféle alkotók. Legyen az életünk bármely területe! Ezért dob fel a születô járda. És hiszem, hogy lesz annak folytatása is. Hogy mikor? Egyszer. Most még tapogatózunk. Csetlünk-botlunk. Mert tanulni kell ám a tervezést, a vezetést, a végrehajtást, a pénzzel való gazdálkodást is. Akár a járást, a beszédet, a szobatisztaságot. S ha valaki segíteni akar ebben, ahhoz nem a sok áskálódás, a magamat tökéletesnek, mindenki mást bárgyúnak látás az út!
Épül a járda. Szép lesz, kedves, talp alá simuló. Élvezet lesz rálépni. Még nézni is. Mint a líceum és a kórház elôtti! Ugye? Van már elôzmény. Lesz „utázmány” is! Csak hinni kell, és tenni. Tegyünk hát! Hogy pusztuljon a mindenféle kátyú!
Bíró László
Élménybeszámoló
Nehéz dolog – hatásosan – elmesélni mindazt, amit az ember igazán csak akkor érezhet át, ha megtapasztalja. Már elôre félek, hogy nem sikerül olyan szépen megfogalmazni az élményeket, mint amilyenek azok valójában. Hiszen olyan csodálatos, nagy történelmi múlttal rendelkezô helyeken jártam, amelyekrôl már szinte tiszteletlenség egy átlagos, gimnazista lánynak beszélni.
Már nem is emlékszem, pontosan hogyan is kerültem be azon szerencsés emberkék közé, akik részt vehettek ebben a táborban. De a lényeg az, hogy belecsöppentem, és még mielôtt július 9-e lett volna, máris Sátoraljaújhelyen voltunk, a Magyar tanárok és diákok találkozóján. Ledöbbentem, amikor megtudtam, hogy olyan sokan táborozunk, hogy egy kollégiumban el sem férünk.
Eleinte nem ismertünk senkit, mindenki idegennek tűnt, hiszen más-más vidékrôl érkeztünk. De egy valamiben mégiscsak hasonlítottunk: mindannyian magyarok voltunk… s ez az egy éppen elég volt ahhoz, hogy hamar összebarátkozzunk.
A hét folyamán lassan megismerkedtünk a város különleges épületeivel és a vendégszeretô „újhelyiekkel”. Ellátogattunk a városházára, a Kazinczy Múzeumba, a Levéltárba, majd a pálos-piarista templomba gyönyörködhettünk, na meg az itteni pap hihetetlenül megfogó beszédében. A görög katolikus templomba ugyan nem mehettünk be – zárva volt –, mi azért mégis bekukucskáltunk a rácsok között, hogy egyetlen apró részletét se hagyjuk ki a helységnek.
A városnak strandja is van… naná, hogy nem hagytunk ki egy jó lubickolást sem!
A tábor folyamán volt alkalmunk találkozni olyan hírességekkel is, mint Bartis Ferenc, Döbrentei Kornél költôk és Kocsis István.
Elsô este még színházban is voltunk, ahol az erdôszentgyörgyi csapat egy vígjátékkal szórakoztatott bennünket. Rendkívül mulatságos volt, szerintem még a szerelmi bánattól vagy honvágytól gyötörtek is teljes szívükbôl nevettek.
Elsô délután még Széphalomra is ellátogattunk, Kazinczy Ferenc sírjához. Itt muszáj megemlítenem, hogy ez a hely valóságos zarándokhely, Magyarország leglátogatottabb irodalmi emlékhelye.
Vasárnap volt az úgynevezett „felvidéki nap”, amelyet Szlovákiában töltöttünk. Elsôként II. Rákóczi Ferenc szülôházát csodáltuk meg Borsiban. A rövid gyönyörködés után sietnünk kellett, hogy le ne késsük a szentmisét, illetve istentiszteletet Nagykaposban. A délutánt Nagyszelmencen töltöttük. Ezen a helyen nagy hatással volt ránk, amikor meghallottuk, és megláttuk, hogy a települést milyen módon választották ketté, és így milyen szívtelenül szakították el egymástól a rokonokat.
Vasárnap este koncertest volt, de más napokon sem panaszkodhattunk, ugyanis minden éjjel ott lobogott a tábortűz a hátsó udvaron, mi pedig szinte mindig ott virrasztottunk, zaftos sztorik és csángó népdalok mellett.
A sportrajongók sem unatkozhattak, hiszen két délelôttön keresztül focibajnokság volt.
Egyik délután elindultunk a libegôvel a Magas-hegyre, de a már megszokott vihar itt sem maradhatott el… így mondanom sem kell, lôttek az itteni programoknak. Egyetlen „ünneprontónk” mindig a fránya esô volt. De azért így is volt táncház. A gyimesi leányzók és fiúk kitettek magukért, népdalokat és táncokat tanítottak. A buli éjszakába nyúló volt. A folytatás sem maradt el, ugyanis másnap, Tokaj fôterén olyan mulatságot rendeztek a gyimesiek, hogy ott aztán még az is bulizott, aki soha életében nem táncolt! A kitűnô hangulatban talán közrejátszott a fincsi tokaji bor is, aminek egyszerűen nem lehetett ellenállni.
Korábban Sárospatakon jártunk, a Rákóczi várban és borpincében, majd innen áthajókáztunk Tokajba. A hajón többnyire az éjszakai fáradalmakat pihentük ki, de voltak olyanok is, akik már itt megkezdték a mulatást.
Különösen tetszett, hogy elsô és utolsó nap is kizarándokoltunk a Magyar Kálváriára. Tulajdonképpen itt kezdôdött a tábor, az ünnepélyes megnyitóval és öt, kalandos nap után szintén itt volt a záróünnepség.
A megnyitó alkalmával csodálatos verseket, beszédeket és énekeket hallhattunk, majd közösen, könnybe lábadt szemekkel harsogtuk a Himnuszunkat… talán még a Magas-hegyen is hallották a kirándulók, hogy itt bizony jól összegyűltek az igaz, magyar lelkűek…
Utolsó este szintén kisétáltunk a hegyre, és a Szent István kápolna elôtt valamennyien fogadalmat tettünk. A sötétben gyertyákat osztogattak, amelynek fénye kiváltképpen meghitté varázsolta az estét.
Utolsó este szerintem magunk sem tudtuk eldönteni, hogy búcsúzzunk egymástól, vagy inkább még használjunk ki minden közös pillanatot. Így, utólag már csak arra emlékszem, hogy mindenki a csomagjaival szaladgált, én meg azt sem tudtam, hogy kinek a nyakába ugorjak, kinek a címét kérjem, kitôl búcsúzzak? A következô pillanatban meg már a buszon ültünk, integettünk és bámultuk egymást! Tudtuk, hogy ezek az utolsó pillanatok, mert talán soha többet nem találkozunk. A lenyűgözô helyek emlékét már csak a fényképek ôrzik, de azokat az utolsó pillanatokat, azokat az arcokat azt hiszem, örökre a szívünkbe zártuk!!!
Csodálatos tábor volt, hálás vagyok, és bármit megtennék, hogy újra Ott és Velük lehessek… mert Ott és Velük éreztem, hogy ha csak öt napra is, de újra együtt volt a magyarság!
Kovácsics Judit, Rákóczi Szövetség - Gyergyószentmiklós
Salamon Ernô Elméleti Líceum XI. D.
Tóth Gergely úr!
Az ön által június 28-án közölt cikkel kapcsolatban a következôket szeretném ismételten az ön tudomására hozni, ezútal nyilvánosság elôtt, mint ahogyan ön is tette:
Égbekiáltóan nagy számlák!
A 73/2002 és a 32/2002 sürgôsségi kormányhatározatok értelmében, amelyek a lakosság hô-energiaellátását, valamint a víz és kanalizálással kapcsolatosan rendelkezik, a lakosság hideg-melegvíz-szolgáltatásával kapcsolatos számlázás módozata a következô:
– elsôsorban leolvasásra kerülnek a tömbházak alagsorában levô vízórák
– másodsorban leolvassák a lakásokban levô vízórákat, amelyeket összegeznek
– abban az esetben, ha különbséget találnak a két összeg között, a plusz vízmennyiséget felosztják a lépcsôház lakásai között, a bejelentett személyek száma szerint
– amennyiben a szóban forgó lépcsôházban léteznek vízórával nem rendelkezô tulajdonosok, ezeket átlagmódszerrel számlázzák, amely nem haladja meg a 3,4 m3 meleg vizet és az 5 m3 hidegvizet személyenként.
Az összesítést követôen, ha különbség észlelhetô a két összeg között, a plusz vízmennyiség elosztódik a lakrészek között, a bejelentett személyek száma arányában.
Következésképpen, ha önnek a tömbházában bármilyen típusú különbség jelenik meg az elfogyasztott vízmennyiség kapcsán, kérem, forduljon elsôsorban az ön szomszédaihoz, akikkel együtt leellenôrizhetik a hideg- és melegvíz-vezetékeket, hogy megállapítsák, van-e csôrepedés, amely indokolná a veszteséget.
Ha ilyen természetű probléma nem áll fenn, azt jelenti, hogy valaki az ön lépcsôházában illegálisan használja a vizet, tehát kérem, hogy figyeljék a vezetéket, hiszen a vízlopás ilyen szinten való megállapítása az önök érdeke, nem a Közüzemek tevékenységéhez tartozik.
Amennyiben ön nem óhajtja a melegvíz-szolgáltatást igénybe venni, kérem tegyen le a Közüzemek titkárságán egy kérést amelyben megfogalmazza ezt az óhaját, és alkalmazottaink lepecsételik a vezetéket az ön lakásában, elkerülve ezzel a túlfizetés kellemetlenségét.
Következtetés
1. A Közüzemek nem számláz többet és másként, mint ahogy azt a törvényes elôírások megengedik.
2. Kérem, olvassa el figyelmesen a fent említett határozatokat, így ön is tisztán láthatja a helyzetet
Rippel Ana - Eliza, a városgazdálkodási Rt. jogtanácsosa
Gyergyószentmiklós jövôképe
„Egy település csak abban az esetben képes fenntartható módon és harmonikusan fejlôdni, amennyiben a település elônyös adottságait és a település helyzetébôl adódó feltételeket kihasználva, a településre veszélyt jelentô tényezôket minimalizálva, széles körű egyeztetés során kialakított, hosszú távú fejlesztési koncepció, terv alapján fejlôdik” – olvashatták önök is Tinka Kálmán tanácsos felhívásában, melyben arra kérte a gyergyóiakat, segítsenek, együtt dolgozzunk ki egy fejlesztési stratégiát. Tinka Kálmán párhuzamosan egy másik módszerhez is folyamodott: kérdôívet készíttetett egy szakembercsoporttal, a Gyergyó 2007 Kezdeményezési Csoporttal, melynek vezetôje Dániel Botond szociológus.
A tanácsos arra kéri önöket, hogy Gyergyószentmiklós jövôje érdekében elsô lépésként válaszolják meg az alábbi kérdéseket, vágják ki az újságoldalt, és juttassák el a Gyergyói Kisújság szerkesztôségébe, postaládájába.
Aki ötleteivel, véleményével nyerni szeretne, arra is van lehetôség. Ha nevét és pontos címét is ráírja a kérdôívre, egy sorsoláson vesz részt, melynek három nyertese 300 000 lejes vásárlási utalványt kap, amit a Nagyáruház élelmiszerrészlegén vásárolhat le.
Töltsék ki tehát e szelvényt, de ne csak a nyereményért, egy jobb Gyergyó reményéért, hisz felelôsek vagyunk városunkért!
1. Név, lakcím (azoknak, akik a nyereményjátékban részt szeretnének venni):........................................................................................................................
2. Neme:.................................................................................................................
3. Foglalkozása:...................................................................................................
4. Iskolai végzettsége:........................................................................................
5. Kertes házban vagy panellakásban lakik?..............................................
6. Mi az, ami jó, elônyös Gyergyószentmiklóson?.....................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
7. Mi az, amiben erôsödnie kellene Gyergyószentmiklósnak?...............
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
8. Ön szerint milyen lehetôségek vannak, amelyeket kihasználhatnánk a város fejlesztése során?.....................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
9. Ön szerint melyek azok a veszélyek, amelyek a várost fenyegetik?
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
10. Ön szerint milyen iparágakat kellene fejleszteni? (esetleg: Milyen iparágakban kellene új munkahelyeket létrehozni?)....................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
11. Ön szerint milyen élelmiszert lehetne elôállítani Gyergyóban?......
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
12. Vásárláskor elônyben részesíti-e a gyergyói termékeket más termékekkel szemben (pl. újfalvi borvizet más borvizekkel szemben)?.......
.................................................................................................................................
13. Ön szerint milyen szolgáltatások hiányoznak városunkból?
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
14. Mik azok a dolgok, amiért leggyakrabban más városba kell utaznia?............................................................................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
15. Helyesli-e bevásárlóközpont építését a városban?............................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
16. Egyetért-e a fôtér sétálótérré, bevásárló- és szórakoztató-központtá való átalakításával?.........................................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
17. Ön szerint hogyan lehetne a város tisztaságát megôrizni?..............
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
18. Hol javasolja új lakóház-negyedek építését?.......................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
19. Amennyiben az ön szomszédságában lakástulajdonosi szövetség alakulna, csatlakozna-e ahhoz a szövetséghez? Miért?...............................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
20. Ön szerint hogyan lehet zöldövezetet, játszóteret kialakítani a lakónegyedekben?.................................................................................................
................................................................................................................................
...............................................................................................................................
...............................................................................................................................
21. Ön szerint hogyan lehetne elérni, hogy a lakosság tartozása a közüzemek felé csökkenjen?..............................................................................
...............................................................................................................................
...............................................................................................................................
...............................................................................................................................
22. Elégedett-e a város közbiztonságával?.................................................
...............................................................................................................................
23. Mit gondol, a város támogasson-e az éves költségvetésbôl valamilyen sportágat? Ha igen, melyiket?...................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
24. Hogyan lehetne segíteni a pályakezdô fiatalokat?.............................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
25. Melyek ön szerint a város és a lakosság legsúlyosabb problémái, amelyeket a leghamarabb meg kellene oldani?............................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
Köszönjük a válaszadást!
Mi lesz veled gyergyói erdô és fagazdálkodás?
(folytatás elôzô lapszámunkból)
Mottó: Ahhoz, hogy megismerjük a mát, kell ismerjük a tegnapot. Ahhoz, hogy megismerjük a holnapot, kell ismerjük a tegnapot és a mát.
Leibundgut
Erre igen röviden úgy lehetne válaszolni, hogy egyre nehezebben és drágábban. A következôkben megpróbálunk röviden kitérni arra, hogy miért.
Az erdôgazdaságunkban továbbra is valószínűsíthetô a széldöntések kártétele és a gyérítések arányának a növekedése. Elôreláthatólag a kitermelendô fatömeg évi viszonylatban fôleg ilyen anyagból fog származni. Ha a széldöntés szétszórt formában jelentkezik, az fôleg beteg fákból tevôdik össze (sok a vörösbelű, színezett, bogárjárta anyag). Ez techológiailag gyenge minôségű, kevéssé alkalmas a mai piaci követelményeknek megfelelô áru elôállítására. A tarra dôlt (masszív széldöntések kitermelése 10–15%-al drágább, mint a lábon álló erdôk, és nagyok a faanyag- veszteségek a gyakori repedések, derékbatörések miatt. Az elmúlt évtizedek nagy volumenű masszív széldöntései olyan erdôkben keletkeztek, amelyek anyagát gatteren ki lehetett vágni. Így azok kitermelése és értékesítése gazdaságos volt. Ha a széldöntés vékony erdôben történik, az elképzelhetô legrosszabb eset. Ennek a kitermelése 25–30%-kal meghaladja a normális erdôét és a faanyagot csak cellulóz illetve bányafaként lehet értékesíteni alacsony áron. Az ilyen erdô mielôbbi kitermelése pedig kötelezô a törvény értelmében, amit a tulajdonos kell elvégezzen. Az elkövetkezô idôszakban az ilyen esetek bekövetkeztének a valószínűsége nô, figyelembe véve a fiatal erdôk túlsúlyát.
A nyersanyagdrágító okok közül csak néhányat felsorolva, szólni kell a nemrég kirótt adóról. De beszélni kell az egyre inkább tönkremenô erdei úthálózatról, amely idô elôtt tönkreteszi a rajta közlekedô járműveket, miközben az alkatrészárak rendületlenül emelkednek. Egy másik negatív konjunkturális tényezô az üzemanyag- árak véget nem érô drágulása. Itt érdemes elidôzni egy keveset.
Az erdôkitermelés köztudottan nagy üzemanyagigénylô tevékenység. Ez fôleg napjainkban egy fô nyersanyagdrágító körülmény, amikor a közelítési távolságok egyre nônek, mind nehezebb terepviszonyok közt. Egy külföldi ismerôsöm, aki 7–8 évvel ezelôtt Gyergyóhollóban termelt ki, most Ukrajnában „boldogítja” a szomszédokat. Elmondása szerint ott most olyanszerű állapotok vannak, mint nálunk közvetlenül a forradalom utáni években. Telibe megy a „tokányolás”. Hivatalosan is olcsó a motorina, de feketén még olcsóbb. A munkaerô sem drága. Ilyen körülmények közt a mi fánk és a belôle készült termék csak nehezen tudja felvenni a versenyt a piacokon az Ukrajnából származottal.
A valutaárfolyam mesterségesen alacsony szinten tartása egy másik oka a fafeldolgozás ellehetetlenítésének, amit a Nemzeti Bank „bölcs” pénzügyi politikájának köszönhetünk.
Ennyi nehézség és bonyodalmat okozó gond közepette szólni kell pozitívumról is. A helyi fafeldolgozók ARBOR nevű nonprofit szakmai egyesületérôl van szó, amely 2004-ben alakult, és a magasabb szintű fafeldolgozást művelô cégek képviselôit egyesíti. Tudom, hogy ez nem a reklám helye, de ez egy igen dicséretre méltó kezdeményezés. A piacgazdaság körülményei közt egy szakma csak így tudja hallatni hangját, befolyásolni a közvéleményt és a törvényhozást. Ilyenszerű szervezett tömörülések nélkül nincs piacgazdaság. Figyelembe véve a szemléletmódot, a hozzáállást, a vezetôk eltökéltségét, esélyt kínál – egyetlen kiútként – a fagazdálkodás, mint itteni fô megélhetési forrás fennmaradására.
Lemhényi Pál
Érdekes élcek?
Azzal kezdeném, hogy nem vagyok politikus és nem is szeretem a divatos virágnyelvet. Nem szoktam azért beszélni, hogy babérokat arassak. Így történt, hogy tanácsülésen elszóltam magam, amiért ugyanazon az ülésen elnézést is kértem. Eddig rendben is lenne az ügy, annál is inkább, hogy maguk a tanácsosok is, amint az a hozzászólásokból kiderült, nem vették szívre a kijelentésemet, csakis a pillanatnyi indulataimnak tulajdonították az elhangzott szavakat. Mint a Kisújság rendszeres olvasója, a múlt héten is kezembe vettem a lapot és miután elolvastam az Észérvek, érdekek c. cikket, Balázs Katalin tollából, majdnem levegô nélkül maradtam. Ez volt a lényeg, az egész ülésbôl? A civil szervezetek és a tanács közös gondjai, a körenyezetvédelem problémái, a Viridis körüli megoldatlan kérdések, amelyekrôl beszéltem, mind lényegtelenek? Szerintem a szövegkörnyezetbôl kiemelt részletek önmagukban nem hitelesek! Annak idején, amikor Katalin még pályakezdô volt, elôfordult, hogy nem objektíven tájékoztatott az engem érintett ügyekkel kapcsolatban, és én fel is hívtam erre a figyelmét. Most pedig olyan kijelentésemet fújta fel, aminek nincs semmi súlya, hisz nem volt sértésnek szánva. A köztünk lévô jó viszony jussán nyugodtan megkereshetett volna, mielôtt világgá kürtöli a szavaimat, mint szenzációt! Ha figyelembe veszem a tanács és a polgármester közötti nem éppen felhôtlen viszonyt, akkor ezt a cikket úgy is értelmezhetem, mint Papp Józsefnek szervírozott magas labdát, ugyanis, az elmúlt idôben nem nagyon jelent meg ôt bíráló cikk a Kisújság oldalain. Ez nem volt jellemzô az elôzô mandátum idején. Katika, milyen társaságba keveredtél? Te tudod!
Pupák Felméri Zsuzsa
KisAsszony
Csábítsd el újra a partnered!
A férfiak gyenge pontja a szex. Minden nô, akinek van egy kis élettapasztalata, tudja ezt. És a nôkkel ellentétben, akik szívesen álmodoznak, a férfiaknak kell a látvány, hogy beinduljanak. Az utcán, a TV-ben, a moziban, a szórakozóhelyeken az ígéretesen és sejtelmesen kivillanó keblek és combok – nôi praktikák, melyek felkorbácsolják a férfiak vérét. És működik a csábítás eme trükkje évezredek óta. Pláne, ha a nô fut még néhány kört is, netán ellenkezik is egy keveset. Vannak, akiknek az örökös szexuális kihívás frusztrációt okoz, de vannak, akiket ez lenyűgöz, s újabbakra vágynak. A vélemények megoszlanak ezen a téren. Minden az egyéniségtôl függ. És mi a helyzet a párkapcsolatokkal? Mit lát a férfi, miután visszatér a kis virtuális túrájáról? A nôt, akit már jól ismer, akit néha esetleg unalmasnak talál a „kívül látottakhoz” képest. (Még a legszebb lány sem szükségszerűen szexis mindig.)
Nem arról van szó – mondja Dr. Yves Donadieu, francia pszichológus –, hogy minden nônek szexbombának kell lennie. De a hosszú kapcsolatban a szex elôbb-utóbb valamiféle rutinná válhat. A meglepetés sokat számít. A nôk szeretnek elcsábítani, a férfiak pedig imádnak elcsábítottnak lenni. A csábításban mindkét oldalon egyetértés van. Ez az a pont, ahol mindkét nem képviselôi megértik egymást, ha a nô jól tudja használni az eszközeit.
De mirôl is van szó? Mit tegyenek a nôk, hogy újra meghódítsák párjukat? Ha a nô nem is egy kifejezett szépség, vagy netán már néhány kilóval több, mint megismerkedésükkor, akkor is el tudja csábítani újra és újra élete párját – állítja Dr. Donadieu.
Hogyan? Szakítson a megszokott rutinnal, a mindennapi külsôvel, és lepje meg egy „másik nôvel” párját! S ha sikerült egyszer, miért ne sikerülne máskor is? S mire is van szükség, hogy másik nôvé váljunk, hogy egy új szerepet játsszunk? Kosztümre, mint a színházban. Azaz ruhára, fehérneműre, hálóingre, harisnyára. S, hogy melyik és milyen az, amivel elbűvölheti párját, azt a nônek kell kitalálnia, Talán már tudja is. Talán már mondta is párja (nézd milyen szexi az a harisnya!), csak éppen a nô elengedte a füle mellett, vagy akkor még nem akarta meghallani. Lehet, hogy féltékenyen nézte, amint párja nyála csorog a filmbeli vetkôzôs jelenet láttán? De hiszen „mozizni” otthon is lehet!
Nos, ha minden olyan jelet visszaidézett már emlékezetében, melyekre párja célzást tett, s gondosan kiválasztotta a megfelelô kellékeket, már csak a megfelelô estét kell kiválasztani. Dr. Donadieu szerint a legjobb a péntek este, vagy egy olyan nap, amelyikrôl tudja, hogy párjának biztosan jó napja lesz, és jókedvűen fog hazatérni. A fáradtan, mogorván hazatérô férfit idegessé teheti a legcsábítóbb praktika is.
Gondosan sminkelje ki magát, tegye rendbe frizuráját, öltse fel a kiválasztott „jelmezt”, s legyen ELLENÁLLHATATLAN. Egy nô, aki jól érzi magát a bôrében, akinek tetszik saját látványa, az kívánatos is a férfi szemében. Bűvölet és varázslat részesei lesznek mindketten – állítja a pszichológus.
Erdei gombával töltött paradicsom
Hozzávalók: 12 dkg közepes méretű paradicsom, 40 dkg vegyes erdei gomba, 10 dkg hagyma, 1 csomag petrezselyem, 1 szikkadt zsemle, 1 tojás, só, bors ízlés szerint, olaj a sütéshez, 15 dkg reszelt sajt.
Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk és kevés olajon megfonnyasztjuk. A gombát megmossuk, apróra vágjuk vagy ledaráljuk, rádobjuk a hagymára, sóval, borssal ízesítjük, és addig pirítjuk, míg a leve el nem fô. Közben a paradicsomokat megmossuk és tetejüket levágjuk, belsejüket karalábévájóval kiszedjük. A kivett paradicsomhúst apróra vágjuk és hozzákeverjük a gombához. A zsemlét nagy lyukú reszelôn belereszeljük a töltelékbe, ráütjük a tojást, és addig sütjük, míg megkeményedik. Végül a petrezselymet finomra vágjuk, belekeverjük a töltelékbe. Megtöltjük a kivájt paradicsomokat, tetejüket megszórjuk a sajttal és sütôben megsütjük.
Rakott gomba
Hozzávalók: 10 dkg hagyma, 50 dkg fenyôalja, 60 dkg burgonya, 10 dkg füstölt szalonna, 4 tojás, 6 dl tejföl, 20 dkg paradicsom, 1 evôkanál friss kakukkfű, só ízlés szerint, olaj a sütéshez.
Elkészítés: A burgonyát megmossuk és héjában megfôzzük, a tojásokat keményre fôzzük, majd félretesszük hűlni. A szalonnát apró kockákra vágjuk, serpenyôbe tesszük és megpirítjuk. A hagymát megpucoljuk, finomra vágjuk és a szalonnazsíron megfonnyasztjuk. A kihűlt burgonyát meghámozzuk, majd nagy lyukú reszelôn lereszeljük, ráöntjük a hagymás szalonnát, a tejfölt, sóval ízesítjük és jól összekeverjük. A gombát jól megmossuk, vékony szeletekre vágjuk, megsózzuk, és kevés olajon megpirítjuk. A tojásokat megpucoljuk és karikára vágjuk. Egy jénai tálat vagy tepsit kiolajozunk, a tejfeles burgonya felét elterítjük az alján, a felszeletelt tojással befedjük a burgonyát. A tojásokat gyengén megsózzuk, rárétegezzük a pirított gombát, tetejére tesszük a maradék burgonyát, megszórjuk a kakukkfűvel. A paradicsomokat megmossuk, karikákra vágjuk, és befedjük vele a burgonyát, majd lassú tűzön sütôben megsütjük.
Egészség
Hogyan védekezzünk a napszúrás ellen?
Bár igazán csodás évszak a nyár, azért vannak hátrányai is. Például kizárólag csak ilyenkor kaphat napszúrást az ember. Persze, lehet védekezni ellene, hiszen legjobb a megelôzés, ám azért azt sem árt tudni, hogy mit tegyünk, ha már egyszer napszúrást kaptunk. Fogadj meg néhány praktikus tanácsot!
Mielôtt áttekintenénk a különbözô gyógymódokat, elôször is tisztázzuk, hogy mi is az a napszúrás! Napszúrás esetén a magas hômérséklet és a sugárzás hatására az agyhártyák úgynevezett steril gyulladása alakul ki. Steril gyulladásnak nevezzük azokat az állapotokat, melyekben kórokozó (baktérium, vírus stb.) jelenléte nélkül, fizikai (pl. ütés, nyomás, sugárzás, hô) vagy kémiai hatások (pl. savas, lúgos anyagok, allergia) következtében alakulnak ki gyulladás tünetei. Az agyhártyák gyulladása – ami szerencsére a napszúrásos esetek többségében enyhe fokú – duzzadással, vizenyôvel jár. A duzzadt agyhártyák nyomják az agy különbözô területeit, aminek következtében kialakulnak a jellegzetes tünetek: szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, súlyosabb esetben ájulás.
Mint minden betegség esetében, a napszúrást tekintve is a legjobb a megelôzés. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi haja van az embernek, ugyanis az védi a fej bôrét a felmelegedéstôl. A nagyon rövidre, „tüsire” vágott haj kevésbé véd, mint a sűrűbb, így a fiúknál általában jobban kell ügyelni a védekezésre, mint a lányoknál. Gyerekek esetében egyébként is jóval nagyobb a napszúrás kialakulásának esélye, mivel az ô bôrük kevésbé ellenálló, mint a felnôtteké.
Sokan ódzkodnak nyáron fejfedôt hordani. Ennek egyik oka, hogy az amúgy is füllesztô melegben, amikor próbálunk minél kevesebb ruhadarabot magunkra húzni, a kalap vagy a sapka csak koloncnak tűnik. Pedig, ha sikerül megfelelô szellôzésű darabot találnunk, még véd is az olykor elviselhetetlenül forró napsugarak melege ellen. Mindenképp a világos színek ajánlottak, mivel a sötétebbek nagyon felmelegednek a napon. Bár kevésbé, de azok is védenek a napszúrás ellen, egy világos fejfedô viselése mégis sokkal kellemesebb élmény a kánikulában.
És most lássuk, hogy mit tegyünk, ha a sok óvintézkedés ellenére mégis napszúrást kaptunk! Mivel a napszúrás gyakran fokozott izzadással jár együtt, mindenképpen gondolni kell a folyadék- és sóvesztés pótlására. Ezért fontos, hogy a napszúrásos beteg sok folyadékot igyon, elsötétített szobában feküdjön, és hideg vizes borogatást tegyen a homlokára a folyadékháztartás rendezése, illetve a gyulladás mérséklése érdekében. Ám ha néhány napon belül nem javul az állapota, orvoshoz kell fordulni.
Napsugárzásveszély
Az erôs napfénynek kitett vidékek lakói az évezredek során a saját bôrükön tanulták meg, hogy aki nem védekezik kellô mértékben a káros sugarak ellen, az nagyon olcsón viszi vásárra a bôrét. Az elmúlt évezredek során azonban e könnyelműségnek még jóval kisebb volt az ára.
A napfény maga az élet. Szinte minden életforma fejlôdéséhez szükség van rá. A növények belôle merítik a fotoszintézishez szükséges energiát, de az állatok és az emberek is hamar elpusztulnának, ha valamely szerencsétlenség folytán következô napunk nem a Nap elsô sugaraival indulna. Szó szerint sötét jövô elé néznénk ebben az esetben. Bár a napfénybôl merítjük az életet adó meleget és a szervezet számára fontos vitaminokat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tűzforró planéta sugarai ma már veszélyforrást is jelentenek.
Mik azok az UV-sugarak?
A nem látható sugarak közül az emberi szervezet szempontjából a legfontosabb az ibolyán túli sugarak (UV) spektruma. Ehhez a hullámhossz tartományhoz számos biológiai hatás fűzôdik – káros és jótékony egyaránt. Bár az ibolyán túli sugarak a napfény energiájának csupán 5%-át teszik ki, biológiai hatásuk a bôr számára elsôdleges. Nélkülük nem képzôdne D vitamin, de – sajnos – részük van a bôr elöregedésében és számos bôrelváltozás kialakulásában is.
A Napból érkezô sugarak hullámhossza az infravöröstôl egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik. Ha a Napból származó sugárzás közvetlenül – azaz mindenféle szűrés nélkül – érne el bennünket, meglehetôsen gyorsan kétségbe vonnánk e sugarak bármiféle pozitív hatását. Az élet a bolygónkon nagyjából olyannyira lenne nyüzsgô és vidám, mint bármely más légkör nélküli égitesten, például a Holdon. A légkör ugyanis az, ami megkímél bennünket a számunkra halálosnak bizonyuló sugarak jelentôs részétôl.
UV ábécé
Az UV sugárzás legrövidebb hullámhosszú részeit (320 mm illetve annál rövidebb), az UV-C és az UV-B tartomány nagy részét szűri ki a földi légkör, mely feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Mindannyian tudjuk, hogy napjainkban az ózonpajzs jelentôs mértékű elvékonyodása tapasztalható. E jelenséget elôször a hetvenes években észlelték amerikai tudósok az Antarktiszon, s a helyzet azóta romlott. Megjelent az ózonlyuk az Északi-sark felett, de a déli féltekén is egyre nagyobb méreteket öltött. Ausztráliát és Dél-Amerika magasabban fekvô részeit fenyegeti leginkább az ibolyántúli sugárzás veszélye. Amennyiben az ózon mértéke csökken a légkörben – és napjainkban sajnos ez figyelhetô meg –, úgy a káros környezeti UV-B sugárzás mértéke növekszik.
Az UV-B sugarak felelôsek a leégésért. Nagy energiájukkal közvetlenül a DNS spirálban okoznak károkat, megváltoztathatják a bôr sejtjeinek genetikai állományát, ami a késôbbiekben bôrdaganatok alapjául szolgál. Az UV-A sugarakról sokáig azt gondolták, hogy csak a barnulás köszönhetô nekik. Kiderült azonban, hogy szervezetünket, elsôsorban bôrünket érintô komoly megbetegedésekért ôk is felelôssé tehetôk. Mélyen a bôrbe behatolva a kötôszövet elasztikus és kollagénrostjaiban okoznak helyrehozhatatlan károkat, mellyel siettetik a bôr öregedését.
A napsugárzásnak rendszeresen kitett terület mély ráncait figyelhetjük meg pl. tengerészek, földművesek nyakán, tarkóján.
Légkörünk összetételének megváltozása és annak következményei egyike az emberiséget fenyegetô globális problémáknak.
Sport
Ifjúsági foci
Dániában vendégszerepeltek
A Gyergyószentmiklósi Elite SK gyermeklabdarúgó-csapata (1992/93-as korosztályúak, továbbá öt 1995-ben született kislabdarúgó) a július 6–18. közötti idôszakban részt vett a dániai Frederikshavn városában megrendezett hagyományos Dana Cup 2005-ös évi nemzetközi tornán.
Ábrahám Andor, a csapat edzôje: – Az utazás során az elsô állomáshely Magyarországon, Gyôrben volt, ahol a helyi Rába ETO SK vendégei voltunk. Gyôrben megtekintettük a a most épülô focipályát, továbbá az ifjúsági központ sportbázisát. A utazás következô állomása Bécs volt, majd következett Brüsszel és Amszterdam. A holland fôvárosban kívülrôl megtekintettük az „Arenát”, a világ egyik legcsodálatosabb stadionját. Hollandiában egy kis községen át haladt az út, ahol egy éjszakát töltöttünk. Hollandiából átutaztunk Dániába, ahol tulajdonképpen egy korosztályos világbajnokságra érkeztünk. A torna idején a gyergyóiak szállása a dán tengerpart mellett volt, nagyon jó körülmények között. Az elsô nap barátságos mérkôzést játszottunk egy svéd csapattal és 1–0-s vereséget szenvedtünk. Este következett a nemzetközi torna megnyítója, az eseményre 20 ezer nézô volt kiváncsi. Érdekesség, hogy Frederik- shavn városában 20 focipálya van, közülük 10 villanyvilágítással van ellátva. A nemzetközi Dana Cup küzdelemsorozata július 12-én kezdôdött el. Az elsô mérkôzésen a 13 évesek korosztályának 2-es csoportjában a svéd Örgryte volt az ellenfél, csapatunk 5–0 arányban vesztett. A második mérkôzésen: Gyergyói Elite – Strandby-Elling IF (dán) 9–2. A harmadik mérkôzés gólnélküli döntetlenre végzôdött a svéd BK Sport csapata ellen. A gyergyói csapat bejutott a legjobb nyolc közé. Az elôdöntôbe jutásért lejátszott mérkôzésen: Gyergyószentmiklósi Elite – Bremenhaven (német) 1–3. A vereség ellenére a csapat ezen a mérkôzésen nyújtotta a legjobb teljesítményt. A turné idején kirándulás is volt szervezve, ennek keretében uszodában és világhírű vidámparkban jártak a gyerekek. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani Kolumbán Árpádnak, az Elite SK elnökének a nyújtott segítségért, továbbá köszönet annak a négy szülônek – Nagy Sándor, Ambrus Csaba, Kovács László és Fodor István –, akik vállalták az utazást és segítettek abban, hogy a dániai turné sikeres legyen. Remélhetôen jövôben is elmegyünk Dániába és a svédországi Gothia Cup-ra is.
Az Elite SK korosztályos csapatának Dániában szerepelt játékoskerete: Réti Arnold – kapus; Kolumbán Szabolcs, Lôrincz Zsolt, Páka Hunor, Szôcs András, Réti Zsolt, Berecz Norbert, Csata Ervin, Bogos Zoltán, Fodor István, Pongrácz Zsolt, Lovász Arnold, Ambrus Hunor, Nagy Gergô, Kis Zalán, Kovács Botond, Fodor Tamás.
Edzô: Ábrahám Andor.
Minifoci
Augusztus 15-ig vakációznak a csapatok
Az Elite SK által szervezett városi kispályás bajnokság 17. fordulójának eredményei: Elite Futsal – Elite Old Boys 4–1, Csomafalvi Délhegy – Erlas-Com 5–1, Six Stars Újfalu – Tig-Rad 4–2, Alfalvi Bucsin – Rom Wood 6–3, Lucky Boys – Pingvinek 2–0, Gyerekek – Crazy Boys 2–16, Inter Gyergyó – Baliro 4–1, Hoki Dog – Fônix 0–3.
A 17. forduló utáni góllövôlista élmezônye: 1. Köllô Emil (Elite Futsal) 38 gól, 2–3. Covrig Alin (Elite Futsal) és Tódor Lóránt (Alfalvi Bucsin) 22–22 gól, 4. Máthé Csaba (Crazy Boys) 18 gól, 5. Kari Zoltán (Lucky Boys) 17 gól, 6. Cioată Flavius (Gyerekek) 16 gól, 7–8. Kovács István (Délhegy), Sólyom Ernô (Six Stars) 14–14 gól, 9–11. Kurkó József (Elite Futsal), Mezei Imre (Fônix), Cserni Csaba (Six Stars) 13–13 gól.
A félidejéhez érkezett városi bajnokságban elnapolt mérkôzés: Rom Wood – Inter Gyergyó. Az említett és a 14. fordulóban műsoron szerepelt találkozót óvás miatt megismétlik. Emlékeztetôül a pályán elért eredmény július 13-án, szerdán: Rom Wood – Inter Gyergyó 5–2. Ezt az eredményt azonban törölték! Egy korábban elnapolt mérkôzés: Babilon – Hoki Dog. Az utóbb említett találkozó újrajátszásának idôpontjáról a szervezôk a késôbbiekben döntenek. Két mérkôzés tehát a bajnokság felénél úgymond függôben van.
A városi kispályás bajnokságban 17 forduló alatt összesen 744 gól született. A két elmaradt mérkôzés lejátszása után ez a szám várhatóan meghaladja a 750-es határt. A legtöbb gólt az ellenfelek kapujába az Elite Futsal gárdájának játékosai lôtték. A bajnoki rangsorban elsô, pontveszteség nélküli csapat játékosai számszerint 98 alkalommal találtak be az ellenfelek kapujába. A bajnokság elsô felében a legkevesebb gólt a Pingvinek csapata érte el, az említett együttes játékosai 24 alkalommal találtak be az ellenfelek kapujába.
Amint arról már korábban is szóltunk, a bajnokságban nincs pontnélküli csapat. Az utolsó és az utolsó elôtti helyeken álló Pingvinek, illetve Hoki Dog együttesei – dicséretükre legyen mondva – 7–7 pontot gyűjtöttek, mégpedig úgy, hogy mindkét csapat két-két gyôzelmet, illetve egy-egy döntetlen eredményt ért el.
A gyôzelmek számát nézve kitűnik, hogy a legtöbb gyôzelmet (16) az Elite Futsal csapata érte el. Ebben a rangsorban a bajnokság felénél 4. helyezett Lucky Boys együttese következik (12), majd a Crazy Boys és a Délhegy (11–11) csapatai zárják a gyôzelmek alapján összeállított együttesek élmezônyét. A döntetlenek számát illetôen elmondható, hogy a legtöbb döntetlen eredményt, számszerint négyet, a Crazy Boys, a Délhegy és a Tig-Rad együttesei tudhajták magukénak.
További érdekesség, hogy egy mérkôzésen Máthé Csaba (Crazy Boys) lôtte a legtöbb gólt. A Progym SK jégkorongcsapatának egykori kapusa a 17. fordulóban lejátszott Gyerekek – Crazy Boys mérkôzésen 8 gólt lôtt a többnyire ifjúsági játékosokból álló ellenfél együttes kapujába.
Amint azt megtudtuk, a városi bajnokság második felének küzdelemsorozata augusztus 15-én, hétfôn este kezdôdik el.
Jégkorong
Nem indít csapatot a Dinamo?
Meg nem erôsített hírek szerint feloszlatja felnôtt-jégkorongcsapatát a Bukaresti Dinamo SK. A döntés hátterében az áll, hogy a klubvezetés véleménye szerint a mostanig elért eredmények nem tükrözik a jégkorongszakosztályba fektetett pénzt. Amint az ismert, a Bukaresti Dinamo csapata az elmúlt két bajnokságban a negyedik helyen végzett és a következô bajnoki idényben csak a korosztályos csapatait szándékszik működtetni.
A hír kapcsán megszólaltattuk Eduard Panăt, a Román Jégkorong Szövetség fôtitkárát: „Hivatalos bejelentést, állásfoglalást ebben az ügyben a Bukaresti Dinamo Sport Klub részérôl még nem kaptunk. Ellenben hallottunk mi is olyan nem szívderítô híreket, hogy a következô bajnoki idényben a klub felnôttcsapatát nem szándékozzák indítani, benevezni az országos bajnokságba. Terveink szerint augusztus 12-én, pénteken vezetôségi gyűlésre kerül sor a szakszövetség bukaresti székhelyén. Remélhetôen a soronlévô gyűlés keretében tisztázódnak az idôközben felmerült csapatokkal kapcsolatos kérdések, problémák. Amennyiben a Bukaresti Dinamo felnôttcsapata tényleg nem indul a bajnokságban, akkor nincs más választásunk és nélkülük kezdjük el a következô bajnoki idényt. Ebben az esetben viszont nem kizárt, hogy a galaci klub néhány éves kihagyás után ismét felnôttcsapatot indít a bajnokságban. Erre a lehetôségre egyébként reális esély van, hisz értesüléseim szerint a Galac municípiumi polgármesteri hivatal ténylegesen támogatja a jégkorongot, ezt a sportágat, nem úgy, ahogy az történik, sajnos, az ország más jégkorongközpontjaiban, városaiban…”.
Jégkorong/ Külföld
Vas János szerzôdése
A Dallas Stars hároméves szerzôdésajánlatot adott a magyar válogatott fiatal csatárának. A jól sikerült tíznapos edzôtábor után kapta a lehetôséget Szuper Levente után a második magyar játékos, aki az NHL kapujába érkezett. Minden bizonnyal a farmcsapatban kell bizonyítania, de bármelyik pillanatban lehetôséget kaphat a nagycsapatban is.
Újpesti tájékoztató
Az Újpesti TE sajtótájékoztatóján jelentették be hivatalosan, hogy az újpestieknél folytatja pályafutását a Dunaújvárosi Atlétikai Club (DAC) válogatottja, Ladányi Balázs és az Alba Volán FeVita (AVF) fiatal válogatott csatára Borbás Gergely. Így az UTE a már korábban leigazolt Horváth Andrással együtt három válogatott játékossal erôsödött, és komoly vetélytársa lehet az AVF és a DAC csapatának. A szakmai munka is erôsödött: az utánpótlás szakág vezetésére a szlovák Juraj Pazicky kapott megbízást.
Síugrás
Ukrajnában készültek és versenyeztek
Július 17–25. között a tekerôpataki síugrók ukrajnai felkészülésen vettek részt. Ugyanakkor két versenyen szerepeltek Nadvirnaja és Vierchovina városokban. A tekerôpataki sportolók a versenyeken jó teljesítményt nyújtottak, de az ukrán bírók a hazai versenyzôket részesítették elônyben. A kitűnô versenyzési feltételek közepette lezajlott megmérettetésen Fülöp Szilveszter, Gál Szilárd és Kozma Szilveszter ismét bizonyították tehetségüket, de az ukrán bírók másképp látták – tájékoztatott Bernád Csaba, a Tekerôpataki Sport Egylet elnöke. Az ukrajnai eredményekrôl egy késôbbi lapszámunkban olvashatnak.
Tömegsport
Tekerôpatakiak a sepsiszentgyörgyi félmaratonon
A múlt szombaton a kánikula, a tűzô napsütés sem jelentett akadályt, hogy részt vegyünk a sepsiszentgyörgyi félmaratoni (21,0975 km) futóversenyen – tájékoztatott Molnár János. A tekerôpataki sportbarát lapunknak adott nyilatkozatát az alábbiakban olvashatják:
– A futóversenyt a Gáll Lajos Futókör szervezte a városi Polgármesteri Hivatal és a Megyei Sportigazgatóság támogatásával. A beiratkozási fogadalom kitöltése után az egyéni versenyre 45 futó nevezett be, míg a váltóban 13 csapat indult. A „frissítô” pontok bôséges kínálata és a szervezôk igyekezete mellett is a mentôszolgálatnak bôven akadt munkája. Több versenyzôt kórházba kellett szállítani. A versenyzôk több helységbôl érkeztek, 16 városból és Magyarországról is beneveztek. Váltó csapattársunk, Simon Ágnes is Egerbôl érkezett. Díjazták a nôk és férfiak versenyén dobogós helyezést elérô futókat, továbbá a korcsoportok dobogós helyezettjeit. Minden résztvevô emlékérmet és oklevelet kapott. A tekerôpataki váltó tagjai: Molnár János, Simon Ágnes és Molnár Attila.
Amint azt megtudtuk, az 50–59 évesek korcsoportjában a tekerôpataki Molnár János a 3. helyen végzett.
Sakk
Gyergyói vonatkozású eredmények, rangsorok
* Az e-mailes Románia Kupa jelenleg is zajló országos versenyén a gyergyói Antal István 2 vereséget és 3 döntetlent ért el, ez öt lejátszott parti után 1,5 pontot jelent. Antal Istvánt a kolozsvári Ccmpian Cristian és a konstancai Tudor Vasile gyôzte le. A Románia Kupában pillanatnyilag a Câmpian Cristian áll az élen 4 ponttal, második Tudor Vasile 2 ponttal.
* A Nemzetközi Sakk Szövetség (ICCF) által szervezett e-mailes Bajnokok Ligájában a nagyváradi Telaxoza csapata a B3-as jelzésű csoportban elsô helyen áll holtversenyben a holland 64for4 nevű csapattal. Mindkét együttesnek 8–8 pontja van 15 lejátszott parti után. A Telaxoza pontszerzôi: Karácsony Zsolt (2575) 1,5 pont – 3 partiból; Chiru Ioan (2398) – 2,5 pont – 3; Antal István (2262) 1,5 – 5; Karácsony Elemér (2215) 2,5 – 4 partiból.
A III. tábla csoportjának átlag ELO-pontszáma: 2313. Ez a csoport FIDE III-as erôsségű. A nemzetközi mesteri cím eléréséhez 7 pont szükséges 10 játszmából. Antal Istvánnak még hátravan 5 játszmája, de ha valamenynyit megnyeri, akkor sem teljesíti a nemzetközi mesteri normát. A gyergyói sakkozó mostanig két játszmát veszített el a német Schuster Peter (2451) és a brazil Chacon Paulo Edison Terres (2244) ellen. Mindkét említett ellenfél senior nemzetközi mester (SM). A gyergyói sakkozó ugyanakkor vesztésre áll a holland Jan Vosselman (2332) nemzetközi mester elleni partiban. Sajnos a többi játszmában is csak „sovány” döntetleneket érhet el.
* A romániai csapatbajnokságban (a megmérettetés keretében 10 együttes versenyez) a Nagyváradi Körös SK csapata második helyen áll 15,5 ponttal. A nagyváradi csapatot a Tordai Potaissa elôzi meg 16 ponttal. Antal István a csapatbajnokság keretén belül a 4. asztalnál játszik és mostanig 5,5 pontot gyűjtött hét mérkôzésbôl és úgy tűnik, hogy a hátralévô két partit is simán megnyeri. Az 5,5 pontot négy gyôzelem és 3 döntetlen eredmény révén sikerült elérni.
* Barátságos nemzetközi mérkôzések. Jelenleg is zajlik a Románia – Afrika és Ázsia barátságos mérkôzés. A 23 táblás megmérettetés keretében összesen 46 mérkôzést játszanak. A romániai válogatottban szereplô Antal István mindkét játszmáját elveszítette. Mindkétszer a kazahsztáni Natalia Litvinenko gyôzte le. A barátságos mérkôzés pillanatnyi eredménye: Románia – Afrika és Ázsia 9,5–8,5. Szintén most zajlik a Románia – Finnország, 37 táblás nemzetközi találkozó, amely 74 mérkôzést foglal magába. Antal István 1,5–0,5 arányban nyert az Aarne Forberg elleni mérkôzésen. Románia válogatottja 22,5–12,5 arányban vezet. Az említett találkozókkal párhuzamosan zajlik a Románia – Skócia bartáságos mérkôzés. A 20 táblás, 40 találkozóból álló megmérettetésen Antal István 2 döntetlen eredményt ért el a dr. Kennet Stewart elleni partiban. Ezen a nemzetközi összecsapáson Románia 27,5–8,5 arányban vezet. További barátságos mérkôzés a Románia – Svájc találkozó, amely 22 táblán zajlik és 44 mérkôzést foglal magába. Ezen a találkozón Románia válogatottja 15,5–10,5 arányban vezet. Antal István 0,5– 1,5 arányú vereségre áll a Reinhard Wegelin elleni partiban. A mérkôzés még nincs befejezve.
* A VI. Latin Kupa (a partik 2003. február 1-jén kezdôdtek el és a romániai válogatott számára idén júliusban fejezôdtek be) rangsorában: 1. Portugália 86 pont (137 mérkôzés után), 2. Belgium 78 pont (138 mérkôzés után), 3. Olaszország 76,5 pont (136 mérkôzés után), 4. Spanyolország A 67,5 pont (134 mérkôzés után), 5. Románia 67,5 pont (140 mérkôzés után, valamennyi parti ben van fejezve), 6. Spanyolország B 62,5 pont (138 mérkôzés), 7. Franciaország 57, 5 pont (136 mérkôzés), 8. Svájc 54,5 pont (140 mérkôzés). A 10. táblán szereplô Antal István második helyezést ért el a 14 mérkôzésen összegyüjtött 9 pontjával. A román válogatott további pontszerzôi: 1. tábla: Ceteraş Marius (2397, Gyulafehérvár) 5,5 pont (14 lehetségbôl); 2. tábla: Nenciulescu Silviu (2173, Piteşti) 3,5 (14 lehetségesbôl); 3 tábla: Sferle Miron (2316, Kolozsvár) 8,5 (14); 4. tábla: Berecz Gábor (2268, Arad) 7 (14); 5. tábla: Doroftei Nicolae (2277, Galac) 1,5 (14); 6. tábla: Călugăru Viorel (2374, Piteşti) 7,5 (14); 7. tábla: Lakatos István (2238, Kolozsvár) 8 (14); 8. tábla: Ilinca Alexandru (2290, Bukarest) 6,5 (14); 9. tábla: Crăciunescu Viorel (2162, Piteşti) 10,5 (14).
Kárpáti Kalandverseny
Csütörtökön kezdôdik az idei megmérettetés
Augusztus 4-én, csütörtökön rajtol az idén immár ötödik alkalommal megrendezésre kerülô Kárpáti Kalandverseny, hivatalos nevén Carpathian Adventure 2005, Kelet-Európa legnagyobb outdoor versenye. A négytagú csapatok, amelyeknek legalább egy lányt kell tartalmazniuk, komoly erôpróbára számíthatnak, hiszen lesz itt hegyi túra, kötélen való ereszkedés, barlangászás, kanyonjárás, hegyi kerékpár és tutajépítés, meg tutajozás is. Mindez összesen 200 km távon és megszakítás nélkül folyik, tehát a csapatok meguk döntenek arról, hogy hogyan gazdálkodnak az idôvel, mikor esznek, pihennek és alszanak-e egyáltalán.
Az erôpróba mellett a versenyen való részvétel arra is garancia, hogy a versenyzôk évrôl-évre Erdély legszebb hegyeit is megismerhetik. Az addigi versenyek 2001-ben a Gyilkostón és környékén, a Békási tavon és a Nagy-Hagymás hegységben, 2002-ben a Kelemen-havasokban és Görgényi-havasokban, 2003-ban a Hargita hegységekben, 2004-ben a Páring és Latorica hegységekben zajlottak.
Az idei helyszín az Erdélyi Érchegység, amely nagyon változatos terepet kínál és mesebeli tájakon vezeti át a versenyzôket. Az alaptábor a Bélesi-tó közelében lesz, a Doda Pili-i helység labdarúgópályáján, tehát itt lesz a sátortábor, és innen indulnak és ide térnek vissza a versenyzôk a különbözô próbák végrehajtása után. A gyalogtúra Pádison és környékén, a hegyi kerékpár pedig a Vlegyásza Hegységben lesz.
Az augusztus 4-én induló rajthoz, a verseny történetében elôször, két kategóriában állhatnak a csapatok. A „profi” kategóriában megmarad a 200 kilométert megközelítô táv, az újoncok az „amatôr” kategóriában, közel 150 km-es távon mérhetik össze erejüket. A versenyen 22 csapat méri össze erejét az országból, Magyarországról és Szlovéniából. A már hagyományos brassói, marosvásárhelyi, bukaresti, temesvári, nagyváradi és sepsiszentgyörgyi csapatok mellett az idén Medgyes és Jászváros is képviselteti magát.
A szervezôk a marosvásárhelyi Outward Bound és az Örökmozgó Turista Egyesület. Az útvonalak biztonságát a Bihar megyei és a Margau-i hegyimentô-alakulatok 20 embere biztosítja. A díjakat az ATTA outdoor felszereléseket gyártó cég, a nagyváradi Spelemat és a Lornion biztosítja. A verseny arculatát biztosító reklámanyagokért a Sands Advertising és a Mediafamily felel. A felszerelések szállítását a Novocom Consult biztosítja.
A program
Augusztus 3., szerda: 16.00 – csapatok bejelentkezése, hivatalos köszöntô; 18.00 – technikai gyűlés a csapatkapitányokkal; 19.00 – készülôdés a rajtra.
Augusztus 4., csütörtök: 6.00 – rajt a hegyi túra szakaszban.
Augusztus 6., szombat: 18.00 – beérkezési határidô (60 óra verseny).
Augusztus 7., vasárnap: 11.00 – díjkiosztás és közös ünnepi ebéd, táborbontás.
A versenyen mindenkit szívesen látunk. A verseny állásáról naponta biztosítunk információkat e-mailen (office@carpathianadventure.ro) vagy telefonon (0744/151.032) az érdeklôdôknek.
A szervezôk nevében, tisztelettel:
Vargancsik Iringó, programigazgató
Szupermaraton
Csíkszereda Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, a Csíki Sportegylet, a Hargita Megyei Sportigazgatóság és a Hargita Megyei Szabadidôsport Szövetség szervezésében augusztus 7-én, vasárnap elôször rendezik meg a Csíkszereda – Tusnád Székely Szupermaratont. A 45 kilométeres távot összesítô futóversenyre a Csíkszeredai Városnapok keretében kerül sor, fôtámogatója a Tusnád Ásványvíz Rt.
A verseny reggel 9.00 órakor rajtol Csíkszeredában a Szabadság térrôl, a mezôny a következô útvonalon halad: Csíkszereda – Csíkszentkirály – Csíkszentimre – Csíkszentsimon – Csatószeg – Verebes – Tusnád – Csíkkozmás – Csíkszentmárton – Csíkszentkirály – Csíkszereda (Szabadság tér). A táv összhossza 45 km. Az ellenôrzô pontokat 11,250 kilométerenként határozták meg a szervezôk. Az ellenôrzô pontoknál, illetve az erre alkalmas helyeken „frissítô” pontokat alakítottak ki.
A szervezôbizottság elérhetôsége: Hargita Megye Sportigazgatósága, Hargita Megye Szabadidôsport Szövetsége, illetve Csíki Sportegylet – Csíkszereda, Hôsök utca 7. szám, irányítószám 530132, Hargita megye. Telefonszámok: 371,772, 371,672, 0742/040.611, 0744/387.454, 0744/396.804, tel./ fax: 371.772 vagy 371.278.
A résztvevôk egyéni versenyben, illetve váltóban indulhatnak. Váltóba 4 tagból álló, nôi és férfi váltók nevezhetnek be, a korcsoportokat a versenyzôk életkorának összeadásával alakítják ki, amelyhez hozzáadják a versenyzôk átlagéletkorát. A versenyre csak azok nevezhetnek be, illetve jelentkezhetnek, akik ismerik és elfogadják a versenyszabályzatot. A versenyzôk saját felelôsségükre versenyeznek, indulás elôtt a versenybíróságnak egyéni orvosi bizonylatot kell leadni, amibôl kitűnik, hogy az illetô sportoló egészséges és versenyképes. Azon résztvevôk, akik nem mutatják be orvosi igazolásukat, a versenyen nem indulhatnak. A beiratokozás részvételi lap alapján történik augusztus 5-ig. A gyergyói résztvevôk az Ifitéka Szabadság tér 22. sz. alatti székhelyén nevezhetnek be.
Az egyéni nyílt versenyben a férfiaknál az elsô helyezett 8, a második 6, a harmadik 4 millió régi lejt kap, a nôknél ugyanez 7,5, illetve 3 millió régi lej. A váltóknál ugyanolyan összegű díjak vannak. A díjakat csak abban az esetben osztja ki a versenybizottság, ha adott kategóriában legalább 6 versenyzô befejezi a versenyt (nôknél és férfiaknál egyaránt). Ellenkezô esetben a versenybizottság a kiosztandó díjak értékét csökkenti. A közutakon a versenyzôk a menetirányú út jobb oldalán szaladhatnak, a forgalmi szabályok betartásával. A versenyen kívül levô váltó tagjait a versenybíróság autóbuszokkal a váltás színhelyére szállítja, illetve a versenybôl kilépô sportolót, ha nem utolsó váltásban szalad, az érkezés színhelyére szállítja.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
augusztus 4 – 10.
KOS (III.21-IV.20.)
Ezen a héten még a megszokottnál is nagyobb lesz a szabadságvágya, ami miatt komolyabb vitába keveredhet párjával. Maradjon higgadt és diplomatikus! Járja útját derűsen, segítsen, ahol tud, és mindenben csak az igazat mondja!
BIKA (IV.21-V.20)
Legyen Önnek e hét legfontosabb feladata lelki békéje megtalálása! El kell tudni fogadni, szeretni kell önmagát az embernek! A világgal csak akkor lehet különbékét kötni, ha az ember elôbb rendet tesz legbelül.
IKREK (V.21-VI.21.)
Gyakran van igaza szerelmének, amikor veszekszik Önnel. Túl sok mindent vállal magára, kapkod, beígér határidôket, amiket nyilvánvalóan képtelenség betartani, és így tovább. Amikor a családdal kéne lennie, akkor is másutt jár az esze.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Kedvese azon van, hogy otthonukat szebbé, melegebbé varázsolja. Abban az esetben, ha gyermeket szeretnének, itt az alkalom! Egy kellemes helyen együtt töltött hétvége után...
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Kemény akarat jellemzi ezt a hetet, most nem fogja kiengedni a lehetôségeket a kezébôl. Magányos Oroszlán hölgy megszerzi, illetve megtartja azt a személyt, akirôl úgy gondolja, hogy biztonságot jelent az életében.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Szerencsére kevés olyan dolog van, ami el tudná venni a jókedvét. Boldognak, hódítónak és erôsnek érezheti magát. Ha utazni készül, a fáradtágtól és a melegtôl reakciói lassúbbak lesznek, így elhagyhatja dolgait. Fôleg a tömegben figyeljen jobban!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Fontos a nyugalom, de egyben a változatosság is. Szépérzékével megteremti otthonuk boldogságát, viszont kedvesétôl elvárja, hogy dédelgesse, segítse ôt mindenben. Szerencsés ez a hét a Mérleg – Mérleg párosnak.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Most ne kezdjen el pereskedni! Ha jogi ügye van, ne higgyen el elsô megnyilatkozásra mindent! Önnél a szóbeli megegyezés is ugyanolyan, mintha írásban lenne, de sajnos ez nem mindenkinél működik így. Anyagiakban most veszteséges idôszakot jósolnak a csillagok.
NYILAS (XI.23-XII.22)
A türelme most is kifizetôdik. Amikor más párok sorra szakítanak, Ön még akkor is biztos lehet a szerelmében. Adjon hálát a sorsnak a bölcsességért, hogy nem hamarkodta el, nem fújta fel annak idején a dolgokat! Baráti társaságában van pár hamis ember.
BAK (XII.23-I.20.)
Ellenállhatatlan kisugárzásával fantasztikus sikereket érhet el. Könnyedén hódítja meg a másik nemet, társaságában jókedv lesz a jellemzô. Az a Bak, aki szabadulni akar felesleges kilóitól, elôször gondolatba szánja rá magát az alakváltoztatásra.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Szerencsés lesz a szerelemben még akkor is, ha nemrégen szakított kedvesével, és most sokat kesereg. Ha úgy érzi, elrontotta életét, itt az ideje, hogy változtasson rajta! Keressen olyan társat magának, aki mellett leélheti öreg napjait!
HALAK (II. 18-III 20.)
Amennyiben sokat jár a szája, és olyanba üti az orrát, amihez semmi köze, bajba kerülhet! Foglalkozzon csak a saját dolgaival, azon belül is azzal, ami fontos! Szomszédjával, munkatársával lazulhat a kapcsolat, nem célszerű erôltetni semmit.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A feleséget kórházba viszik.
– Légy szíves, menj el a boltba, és vegyél nekem valami kényelmes fehérneműt! – kéri a férjét.
– Honnan a fenébôl tudom, hogy mi neked a kényelmes?
– Ez egyszerű! Bontsd ki, tartsd magad elé, és képzelj el engem benne. Hogyha tetszik, akkor tedd vissza a polcra!
* * *
Kiképzéskor az újonc nem érti, hogy a rakéta kilövése után miért nem megy bele a víz a tengeralattjáróba. Az ôrmester bölcsen közli:
– Azért nem folyik be, mert a hermetikus zár nem engedi.
– Mi az a hermetikus zár?
– Szellentettél-e már fürdés közben?
– Jelentem, szellentettem.
– Es belement a víz a fenekedbe?
– Jelentem nem.
– Látod!? Ez a hermetikus zár.
* * *
Rákosi meglát egy kislányt, amint kiscicákat válogat két csoportra.
– Ez kommunista, ez nem kommunista...
– Hát hogyan különbözteted meg ôket? – kérdezi Rákosi.
– Amelyiknek még nem nyílt ki a szeme, az kommunista, amelyiknek már kinyílt, az nem kommunista.
* * *
Mit mondanak a nôk, amikor rajtakapják ôket?
Az angol: Darling, ha idôben tájékoztattál volna mikor jösz haza, elkerülhetô lett volna ez a mindkettônknek kínos helyzet.
A német: Hans, ma a szokásosnál 5 perccel korábban jöttél haza. Ezt meg kell magyaráznod!
A francia: Jean, de jó, hogy jössz! Jacques már nem bírja tovább.
A svéd: Te vagy az, Olaf? Én már ugyan kész vagyok, de Sven még szórakozna, csatlakozz!
Az orosz: Iván, végre egy igazi férfi! Ez itt még fel sem pofozott elôtte.
A zsidó: Izsák, te vagy? De akkor ki a fene fekszik rajtam?
A román: Gheorghe, ne aggódj, elôre fizetett.
A magyar: István, kinek hiszel jobban: nekem, vagy a szemednek?
A cseh: Pepa, nyugi! Most tudtam meg, hogy ô lesz a fônököd.
A székely: Kend az összes pálinkát megitta, mi mással tudtam volna megkínálni?
* * *
– Miért van a férfiaknak szükségük a tévés sportközvetítéseknél az ismétlésekre?
– Mert 30 másodperc múlva már fogalmuk sincs, mi történt.
* * *
Egy kisfiú rettenetesen bôg az utcán. Egy járókelô odamegy hozzá, és megkérdezi:
– Miért sírsz, kisfiú?
– Azért, mert a szomszéd Lóri hatalmas verést ígért az ikertestvéremnek.
– És te így félted a testvéredet?
– Dehogyis... Csak Lóri nem tud minket megkülönböztetni.
* * *
A matektanár úgy gondolja, hogy megszívatja az elsôsöket.
– Ha egy hajó 42 m hosszú, 10 m széles, 8 m a merülése és 400 fôt képes szállítani, akkor hágy éves vagyok én?
A gyerekek hüledeznek, csak Pistike jelentkezik.
– A tanár úr 50 éves.
A tanár álla koppanva ér padlót.
– Te ezt honnan tudod?
– Hááát... Van egy nagybátyám. Ô 25 éves, de csak félhülye.
* * *
A mezôgazdász elmegy a logopédushoz, és elpanaszolja mennyire zavarja ôt a dadogás a munkájában.
– De hát miért? – kérdezi a logopédus.
– Tu-tu-tudja é-én cs-cs-csirkéket t-tenyésztek, és am-amikor este be-beterelem ô-ô-ôket, m-m-mindig k-kijön ke-kettô. Er-erre én r-rájuk k-kiáltok, h-hogy m-m-menjetek a pi-pi-pi... erre meg kijön az összes.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2005
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|