Kisújság-olvasók figyelmébe!
Megjelent a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2005.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Ára: 5 euró
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@nextra.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Színe, fonákja
Az újabbnál újabb demokráciákban – mert ugyebár szinte havonta frissítôdünk új verziókkal – egyre élesebb lesz a kép. Nem a hiperszuper kontaktlencséknek köszönhetôen, hanem inkább a jól bevált népi megfigyelés módszerének alkalmazásával. Ha sűrűn és alacsonyan (a nép között) szállnak a politikusok, akkor hamarosan választások lesznek. Ez érvényes a nagyvonalú ígérgetések és széles sávú karmozdulatok esetén is. A nagy dérrel-dúrral beharangozott fórumok is ezt sejtetik. Innen származik az a közmondás miszerint: „ígéret szép szó, bolondnak öröm!” valamint az alábbi népi mondások: „Aki nem ért semmihez, az politikusnak szegôdik” és „Nincs olyan politikus, aki ne tudna bármikor, bárhol, bármit megígérni.” (lásd: Együtt az autonómiáért! – újabb verzió: Közösen az anatómiáért!). Életiskola-program. Biopogrom.
Mondom, egyre élesebb a kép és egyre fokozódik a nemzetközi helyzet, akár Pelikán József idejében, amikor az élet nem volt habos torta. Most az, csak a proletár nem látja a habtól a tortát, és a sok politikustól a valóságot, pedig egyre élesebb a kép. Már-már bántóan ég bele szemünk recehártyájába, hogy majd a jótékony homály feledtesse a látottakat. Nem kell a valóság, mert nem tudjuk feldolgozni, még kevésbé megérteni. S akár Platón, mi is engedélyezzük az uralkodóknak, hogy szükség esetén hazudjanak a népnek.
Megpróbálunk elfogadni egy hazug Ígéret Földjét. Egy áldemokrácia rácsai mögül nyújtogatjuk kezünket alamizsnáért. Vagy vetnek, vagy nem. Igen? Nem? Inkább nem.
A magyar nemzetbôl ma hiányzik a valóságos helyzettel való szembenézés bátorsága. A nemzeti összefogás jegyében pedig muszáj elmondani, mi határon túliak, nem akarjuk, nem merjük beismerni, hogy a nemzet ocsújaként vagyunk számon tartva. Mindegy, melyik elôadó monológját hallgatom a különbözô politikai fórumokon, egyre inkább ez az érzés erôsödik bennem. Lehet az balos, jobbos, középbalos, centrumos, vagy középjobbos, a lényeg nemigen változik, egy kesztyű az egész, csak némelyek fordítva vannak felhúzva. Mindegyik felszólaló az illetô párt hivatalos propagandáját szajkózza: határok nélkül, egy nemzetben gondolkodva és e szerint cselekedve többet tehetnének a magyarok egymásért, csak bátorság, némi bölcsesség és összefogás kellene, és mi, magyarok ismét erôs nemzetté válhatnánk, vissza kellene adni a magyaroknak a demokráciába, a szabadságba vetett hitét, így kellene, úgy kellene, olyan emberekre van szükség, akik végre hajlandóak vállalni ezeket a célokat, mert mi nem stb.
Soha nem tudom eldönteni, hogy a szónokok ilyenkor a hallgatóságtól várják el, hogy valaki felugorva, amúgy rambósan bevállalja az egész elmélet gyakorlatba ültetését, vagy egy népi felkelés céljából megpróbálják fellázítani a célcsoportot, vagy csak jól esik nekik, ha okosnak és nemzetinek mutathatják magukat, vagy valami tetszôt, szívmelengetôt kell mondani a taps és a vacsora reményében, vagy tudom is én…
Sokszor elnézem a hallgatóságot, ahogy magáról megfeledkezve bólogat, tapsol, éljenez, majd könnyezve énekli a különbözô himnuszokat, és nem értem, hogy mitôl tudunk így belelkesülni, mikor tudjuk, hogy mindez lényegében nem tôlunk függ, mi ehhez már rég társak vagyunk. Pontosan, akik ezzel dumálják tele a fejünket, azok a gátlói a szép nagy magyar utópiának. Ôk az új magyar politika komédiásai úgy Erdélyben, mint Magyarországon, és mi csinálunk királyokat belôlük, hogy majd kegyes hazugságaikkal megörvendeztethessenek, hogy buzgó magyarkodásukkal megríkassanak. Önsanyargató, vak nép vagyunk, az biztos. Nem látjuk a szavaktól a szónokokat.
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
Ôszre itt lesz a gáz – jelentette ki sajtótájékoztatón Pap József polgármester. Legalábbis itt lesz a fôvezeték, a Hargita Gáz pedig nekifog a városi hálózat kiépítéséhez. A vezeték el kell, hogy érjen a Virág és Bucsin negyedi hôközpontokig. Egyelôre gondot a csövek beszerzése jelent, melyeket a bukaresti Colentina cég gyárt.
* * *
Megkötötték a szerzôdést a roma iskola építését végzô céggel, melyben hatvannapos határidôt szabtak ki az építmény felhúzására. Csütörtökön elkezdôdtek a munkálatok, így október hónap közepére várható befejezése. Ezt követôen még egy hónap szükségeltetik az épület használatba helyezéséig. A roma diákok viszont a többi tanintézménnyel egy idôben megkezdhetik az új tanévet a Gyilkostó úti iskolában. A felszegi iskolaépület áldatlan körülményeirôl még nincs ismerete a polgármesternek, de úgy véli, ha javítások szükségesek, azt a Bat- thyány Ignác Iskolaközpont köteles elvégezni, mivel ezen intézmény adminisztrálása alatt van az épület.
* * *
A csendôrség Kossuth Lajos utcai épületét átadják a Salamon Ernô Líceumnak, így felszabadul az Orosz Kálmán Iskola azon három tanterme, melyben teremhiány miatt a Salamon Ernô Líceumhoz tartozó osztályok tanultak. A Személyi Nyilvántartó Iroda is költözik, miután visszaveszik a Salamon Ernô Líceumtól a régi tanácstermet.
A Batthyány Ignác iskolaközpont most épülô ingatlanjának munkálatai annyira elôrehaladtak, hogy ha a hivatal a kazánház kérdését megoldotta, akkor az elôrelátott március 30-a helyett már december hónapban megindulhat a tanítás az épületben.
* * *
Idén nem kerül sor az ANL-s lakások építésére, de jövôre kiutalják e célra a pénzt, melybôl a polgármester tájékoztatása szerint 17 villa típusú épületet terveznek a volt Csanód vállalat területére. A fennmaradó összegre a Kis utca végében, a hármas sarokra építenének majd lakásokat, de hogy milyen formában, azt még nem tudni. Aki igényelni szeretne ilyen lakást, az kérést tehet le a hivatalba.
* * *
Szeptemberben licitet szerveznek a vállalatok közt a sportcsarnok építésére, és remélhetôleg még ebben a hónapban beindulnak a munkálatok.
G. G.
Víz pusztítja Udvarhelyszéket
Kenyérre, ásványvízre, gyertyára, konzervre van a legnagyobb szükség – sugározza a rádió a székelyudvarhelyiek segélykiáltását.
A kedd délutáni felhôszakadás katasztrofális állapotokat teremtett Székelyudvarhelyen, de annál is súlyosabb a helyzet a környezô településeken. Elôször a szejkei gátból szakadt ki egy rész, s eredt útnak a víz. Az elsô híradások 1,5–3 méteres vízrôl szóltak, mely hömpölygött féktelenül, s vitt magával házat, embert, állatot. Menekült, ki menekülhetett, mások pedig házak tetején várták, segítsen valaki rajtuk.
Az éjszaka mentéssel telt, a szerda reggel szomorú képet mutatott: szinte percenként érkeztek megrendítô hírek: négyéves gyereket találtak egy fán, nôt egy kerítésen, középkorú férfit, házaspárt élettelenül… vannak, akik hozzátartozójukat keresik kétségbeesetten.
Óriási a pusztítás, Segesvár és Székelyudvarhely között a vasút járhatatlan, több településen ihatatlan a víz, megszakadt a gáz- és villanyszolgáltatás.
A székelyudvarhelyi károkat 44 milliárd lejre becsüli a polgármesteri hivatal. A városon kívül a Nyikó és a Bosnyák-patak mentén volt óriási a pusztítás. Legsújtottabb települések: Farcád, Hodgya, Sükô, Siménfalva, Farkaslaka, Malomfalva – adták tudtunkra szerdán, lapzártakor a székelyudvarhelyi Príma Rádió munkatársai, megjegyezve, percrôl percre változik a helyzet, rettegnek a végsô kárfelmérés eredményétôl.
Nem túlzás tehát az udvarhelyi segélykiáltás. A városvezetés a magyar kormány, a testvértelepülések és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségét kéri. Debrecen városa máris jelezte: hamarosan segélykaravánt indít. A környékbeli településekrôl is kerül, ki segítô kezet nyújtson, több gyergyószentmiklósi cég jelezte, munkásokat küldött Udvarhelyszékre. A Príma Rádió munkatársai eddig a meleg étel, takarók kiosztásában segédkezett, és közhírré tették, várnak mindenkit a Gyôzelem utca 12. szám alatti székházban, aki ásványvizet, gyertyát, kenyeret, konzervet tud biztosítani. Az akciót pártolta fel a Gyergyói Kisújság is, és gyergyószentmiklósi vállalkozóknak köszönhetôen csütörtökön egy autó indul, mely a legszükségesebbeket szállítja a katasztrófasújtottaknak.
Segítsen, ki teheti, kérjük mi is, hisz Udvarhelyszéken szükség van a segítségre.
Balázs Katalin
A patikában is drága a minôség
Augusztus elsejétôl életbe lépett az a rendelkezés, amely szerint az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek esetében az orvosoknak csak a hatóanyagot kell felírniuk a receptre, a beteg pedig választhat a gyógyszertárban több, azonos hatású készítmény közül, amelyeket különbözô gyártók forgalmaznak. A beteg saját anyagi lehetôségéhez mérten döntheti el, hogy melyik készítményt engedheti meg magának. A referenciaár a legolcsóbb román készítmény árát jelenti, mely ország szinten egységesített. Ha a beteg ragaszkodik a megszokott készítményhez, nem a legolcsóbb román gyógyszert akarja megvásárolni, akkor ki kell fizetnie az általa választott termék és a legolcsóbb román készítmény ára közti különbséget.
Idôigényes, hosszas ez az eljárás mind az orvos, mind a gyógyszerész számára.
A krónikus betegeknek továbbra is egy receptet írhatnak fel havonta, melyen az eddigi három helyett, négy készítmény szerepelhet hárommillió lej értékben.
A gyógyszertárak szerzôdésbeli kötelezettsége, hogy rendelkezzenek az alapáras termékkel, ha nincs meg a kért termék, a páciens kérésére 12, illetve 48 óra (a krónikus betegségek kezelésére) alatt be kell szereznie azt a patikának.
Az új rendelkezés ismét gubancokat okoz. Orvos, gyógyszerész, páciens hozzá kell szokjon. Mérlegelnünk kell, milyen minôséget enged meg a zsebünk. Kétségtelen, ha ragaszkodunk a jobb minôségű, megszokott készítményekhez, fizetnünk kell értük.
G. G.
Gyergyószentmiklós jövôképe
Sorsoltunk
Az augusztus 4., és 11-i lapszámunkban oldalas kérdôívet tettünk közzé. Tinka Kálmán tanácsos eme módszerével a település jövôje érdekében, szakembercsoporttal készíttette a kérdôívet, hogy az olvasók ötleteikkel, véleményükkel vegyenek részt a város fejlesztésében. A beküldési határidô lejárt, s a meghirdetett sorsolás sem maradt el. Így azok közül, akik nevüket, lakcímüket feltüntették a válaszaival együtt, a következô személyeknek kedvezett a szerencse:
Máthé Endre, Gábor Áron utca 43/A;
Hobaj Ilona, Virág negyed 41/E/11;
Blénessy Jenô, Miron Cristea utca 8/16.
Nyereményük: 30–30 lej, amit a nagyáruház élelmiszerrészlegén vásárolhatnak le augusztus 29-tôl, a személyi igazolványuk felmutatásával.
A nyerteseknek gratulálunk!
A kérdôívek kiértékelését szakembercsoport végzi, következô lapszámunkban olvashatják.
K-T. Gy.
Késik a meleg víz
A Forradalom negyedben jó ideje szünetel a melegvíz-szolgáltatás. Múlt heti lapszámunkból értesülhettek arról, hogy a meghibásodott alkatrészt útnak indították Dániából. Nagy Attila, a közüzemek igazgatója elmondta, hogy megérkezett a központi egység, be is szerelték a kazánba. Ekkor derült ki azonban, hogy még további három modul, a központi egységet követô vezérlés is károsodást szenvedett. Az elszívó ventilátor és a forgató pumpák vezérlésének moduljai, valamint a belsô számítógéppel kapcsolatot tartó modul is meghibásodott. Ezen problémák kiküszöbölése nem jelenthet nagyobb problémát, hiszen cserealkatrészeknek minôsülnek a meghibásodott egységek. Felvették a kapcsolatot a dánok műszaki osztályával, akik mihamarabb küldeni fogják a kért alkatrészeket. Remélhetôen ezek beszerelése után nem derülnek ki további problémák, bár ennek lehetôsége nem teljesen kizárt. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a melegvíz-szolgáltatás beindítása, nem tudtak válaszolni az illetékesek, Nagy Attila annyit tett még hozzá, hogy: – Nekünk is érdekünk, hogy mihamarabb meleg víz folyjon a csapokon.
G. G.
Folytatják az útjavítást
Június elején adtuk a hírt arról, hogy kijavítják az örmény templom körüli kockaköves utcákat, aztán láthattuk is, amint dolgoznak a hivatal emberei. Haladtak is, mi tagadás, ahhoz képest, hogy egy négyzetméter út feljavítása több mint egy órát vesz fel. Aztán egy ideje megszűnt a bíbelôdés, egy nagy gödör tátong, munkások sehol. S amint a mozgás megszűnt a köckakövek körül, azzal egyidôben indult a kósza hír: ellopták a köveket.
Pap József polgármestert kérdeztük, miért állt le a munkálat. Elmondta, kanálist öntenek betonból, ami a templom háta mögé, a sáncba vezeti a vizet. Már meg is öntötték, csakhogy 30 napig kell hagyni, hogy kössön, keményedjen. Azután folytatják majd a kockakövezést.
K-T. Gy.
MPSZ-hírek
Az RMDSZ-vezetôk gyergyói látogatásáról
Markó Béla és Borbély László gyergyói látogatásán nem gyôzte hangsúlyozni, hogy íme milyen fontos benne lenni a kormányban, mert íme sikerült elérniük azt, hogy megjavították a bucsini utat. Ezzel kapcsolatban ismételten felhívjuk mindenkinek a figyelmét, hogy amikor áprilisban bejelentettük, hogy tüntetést szervezünk az utak rossz állapota miatt, ugyanaz a Borbély László jött el Gyergyóba, s arról próbálta meggyôzni az itteni elöljárókat, hogy nem érdemes tüntetni, mert azzal csak magunkra haragítjuk a bukaresti politikusokat, sokkal célszerűbb sokat járni Bukarestbe, s ott alkudozni. Borbély azt is mondta akkor, hogy amúgy is vegye mindenki tudomásul, hogy az idei pénzeket már mind elköltötte a tavalyi kampányban a Szociáldemokrata Párt, tehát maximum foltozásra fog telni az idén. S íme, a tüntetés után, illetve amikor elkészítettük a székelyföldi utakról szóló dokumentumfilmet, s azt eljuttattuk néhány külföldi politikusnak, azonnal került pénz, s lehetett utat javítani.
Van azonban a látogatásnak egy sokkal szomorúbb tapasztalata is. Akár úgy is jellemezhetnénk ugyanis az elmúlt egy évben bekövetkezett változást, hogy a tavalyi kampányban Markó Béla még azt válaszolta a megyehatár ügyét firtató kérdésre, hogy majd a választások után komolyan foglalkoznak vele, ezzel szemben most, amikor ott vannak a kormányban, s Markó miniszterelnök-helyettes, akkor ugyanarra a kérdésre egyszerűen nem válaszolt. Ezért igazán kár volt választást nyerni, s bekerülni a kormányba.
Az augusztus huszadikai rendôrségi incidensrôl
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a városi önkormányzat által szervezett augusztus huszadikai rendezvényeket a rendôrség megzavarta. Felháborító, hogy még mindig vannak olyan rendôrök, akik nem tudják, hogy szerepük a közrend védelme, s nem az itteni magyarság elnyomása, provokálása. Felszólítjuk a városi rendôrség vezetôit, hogy határolódjanak el a történtektôl, s részesítsék illô megrovásban a magáról megfeledkezô, hatáskörét túllépô beosztottjukat.
Történelmi látogatás?
Múlt héten, pénteken városunkba látogatott Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, és Borbély László közmunkálati és területrendezési miniszter. A városházán tett látogatásuk után tanácsosokkal, a környezô települések polgármestereivel, vállalkozókkal és a sajtó képviselôivel találkoztak az elöljárók. Petres Sándor területi elnök, a megyei tanács alelnöke és Farkas Zoltán helyi RMDSZ-elnök köszöntötte a csúcsvezetést. Dézsi Zoltán alprefektus köszöntôbeszédében elmondta, hogy az RMDSZ-képviselôk látogatásának célja a várost és a régiót érintô fontos kérdések feltérképezése.
Épül a gyergyói kórház, ismét meleg víz folyik a csapokból, lassan elkészül Felszegben egy iskolakomplexum, korszerűsítették a Bucsinon átszelô utat – hangzott a megvalósításokat felsoroló beszámoló. És elhangzott az is, hogy a csütörtöki megbeszélést követôen, szeptember 10-tôl elindul a gázvezetékek lerakása, ami annyit jelent számunkra, hogy jövôre már városunkban is gáz lesz.
Markó arra szólította fel a jelenlévôket, hogy használják ki az RMDSZ kormánykoalíciós szerepét, beszéljenek a problémákról, hogy aztán ôk felkutathassák a forrásokat ezek rendezése érdekében, hiszen Erdély infrastrukturális fejlesztése rendkívüli fontosságú. A most elkészült, 500 milliárd régi lejes beruházás, a bucsini útszakasz javítása hozzájárul majd Székelyföld turisztikai potenciájának kihasználásához.
Borbély már konkrétumokról is beszámolt. Gyergyószentmiklóson 150 férôhelyes sportcsarnok épül, míg Maroshévízen és Ditróban tornateremmel gazdagszik a település. Az ANL-s lakások építése jövôre várható; egy 40 és egy 32 lakrészbôl álló tömbház felépítését helyezték kilátásba. A hôközpontok rehabilitálására 24 milliárd régi lejt utaltak ki, a fogyatékosokat 102 ezer euróval támogatnák. A műemlékek restaurálási programjában városunk is részt vesz a Batthyány Ignác Iskolaközpont bentlakásának felújításával.
A beszámolókat követôen a bucsini út javításáért köszönettel, majd kérdésekkel fordultak a jelenlévôk a vendégekhez. Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô három törvénytervezetben kért segítséget, melyek közül Markó a szülôföld-program keretében megvalósítható remetei tagosítást tartotta kiemelten fontosnak. Csomafalva polgármestere, Barabás József három községet érintô probléma megoldásában kért segítséget. Bár elkészült az utcai csatornahálózat, de a belsô hálózatok kiépítése nélkül ez használhatatlan. Gál Mihály az alfalvi Mikó-ház felújítása és alkotóházzá alakítása érdekében kért támogatást. Portik Csaba tanácsos a Gyilkostó felé vezetô út javítása, és a település infrastrukturális fejlesztése érdekében szólalt fel. Tinka Kálmán tanácsos a város és megye határproblémájának mihamarabbi rendezése érdekében emelt szót.
Szilágyi Imre vállalkozó a famegmunkálás kedvezôbb feltételeinek megteremtését kérve, elôirányozta, hogy ez irányú javaslatokat írásban is eljuttatnak a vezetôséghez. Városunk polgármestere, Pap József megköszönte az eddigi segítséget és a „történelmi” látogatást, majd közösen tekintették meg a bucsini úton végzett munkálatokat.
G. G.
Nem potyára kérdezgettünk
Évekkel ezelôtt született az elképzelés, hogy a szerencseszelvény közvélemény-kutatással gyarapodjon, azóta hétrôl-hétre felteszünk egy kérdést önöknek, és joggal várjuk el, hogy a ma már 500 000 lejes nyeremény-lehetôség fejében megválaszolják. Általában 2–3 hónap elteltével hozzuk nyilvánosságra a beküldött válaszok kiértékelését, s bár sokan latolgatják, mérvadó-e, nem lerágott csont-e, mi állíthatjuk: érdemes, hisz értékes észrevételek jutnak el hozzánk azoktól, akiknek tulajdonképpen írjuk, szerkesztjük, nyomtatjuk e lapot. És a válaszok bizony, idôtállóak, elôrejelzik a félelmeket, reményeket, lezáratlan kérdésekre keresik velünk együtt a választ.
Lássuk tehát a márciusi-áprilisi kérdéskiértékelôket.
Önnek mi a véleménye a szülészeten történtekrôl?
Márciust írtunk, s már javában égett a tűz a katlanban. Nem csak a „szűrôk”, a szülôk is hozták a hírt, az illetékesek is bevallották: békétlenséget szült a szülész-orvosok szakmainak, orvoshoz illônek nem nevezhetô viszonya. Azóta sok víz lefolyt a Békényen, ma már a részletekrôl is mindenki mindent tud, ám lássuk, olvasóink márciusban hogyan válaszoltak a szülészetes kérdésre.
Rengetegen (37 százalék) nem voltak tisztában a tényekkel, mint ahogy sokan úgy vélték, nem az ô tisztük e kérdésben állást foglalni. Egy kis újságolvasónk ki is jelenti: „Megmondom, ha majd nagy leszek”.
Van, aki elôvigyázatos: „Nekem is volt kellemetlen helyzetem, de sajnos, hallgatni arany, mert tovább is csak oda kell menni, más nincs.” Nincs-e? Csak azok a nôk a megmondhatói, akik Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre vagy más település szülészetére zarándokoltak biztonságért, békéért. Mások pedig – amint egy olvasónk írja: „Örüljenek annak, hogy nem most kell szülniük”.
A válaszadók népes táborába tartoznak a hitetlenkedôk, 22 százaléknyian állítják: ilyen egy szülészeten nem történhet: „Nem hiszem, amit hallok!” „Lehetséges ez a XXI. században?”
A határozottabbja nyíltan kimondja: a kórházvezetés a hibás, az igazgatónak kellene rendet teremtenie az osztályon. Van, aki sajnálja Marc doktort, van, aki a megoldást is megadja: elküldeni a László-Benedek házaspárt, hogy megszűnjön a vita.
Aki mélyebbre megy, magyarázatot próbál adni a gyökerek kiásásával, és többen említik, személyes ellentétek állnak a háttérben… vagy a pénz vette el az érintettek eszét: „Hajsza a pén- zért”, „Szégyen és züllés tetôfoka – a pénzért. Az orvosi eskű halála”. Nem egy olvasónk viszont kerek-perec kijelenti: „Abba kell hagyni a rágalom-hadjáratot, mert minden jó orvosra szükség van a városban.” A helyzet nem rózsás, állítja egy válaszadó: „ahol ketten veszekednek, ott a harmadik nyer – tartja a román mondás. Nálunk a harmadik, a páciens veszít” „A vitának a helye a parlamentben van, nem ott, ahol életekrôl van szó”… de remélhetjük, hogy mégis van kilátás, hisz kedves olvasónk magabiztosan állítja: „Meg fog oldódni a probléma!”.
Ön szerint ki, hogyan tudná segíteni a krumplitermesztôket?
Életrôl, életben maradásról szól e kérdés is. Mert a gazdák, kiknek nyakukon maradt e tavasszal a krumpli, hiába álltak ki sztrájkolni Alfalu központjában, ma sincsenek jobb helyzetben. Elültették már a magot, meg is kapálták, de nem tudják, ôsszel lesz-e kereslet a termésre, a székely pityókára. Ki, hogyan oldhatná meg a kérdést, hogyan lehetne megnyugtatni a gazdákat?
Nem tudom – mondja több újságolvasó, de megjegyzik: „Nem szabad csúfot űzni a gazdákból”, „Nem értek hozzá, tessék a politikusokat kérdezni. Nem mintha ôk értenének hozzá, de válaszolni tudnak”, „Mindenki úgy boldogul, ahogy tud, nem lehet számítani senkire”, „Nem tudom, én is gazdálkodó vagyok”.
A szelvénybeküldôk negyede pontos választ ad: állami támogatásra lenne szükség: „Segítsen az állam és az Isten”. Szintén az országvezetésre hárítja a feladatot a beküldôk 15 százaléka, megadva a járható utat: ne engedélyezzék külföldi krumpli importját.
Szinte ugyanennyien állítják, ha lenne a termelôknek egy érdekvédelmi szervezete, mely megoldaná a szerzôdéskötést, értékesítést, megszűnne a kilátástalanság: „Érdekvédelmi szövetséget kellene létrehozni, piacot keresni, minôségi krumplit termelni, s így talán ki lehetne szorítani a török árut”.
Voltak válaszadók, kik hihetetlen egyszerűséggel megnevezték a „gyermeket”, a megoldást: pénz kell!
Vannak azonban, akik nem mástól várnának megoldást, a gazdáknak adnak tanácsot: „Csak annyit kell termeszteni, amennyi kell a házhoz. Egyebet is lehet vetni!”, „Már húsz évvel ezelôtt megmondták, hogy a földek tönkremennek, ha nincs vetésforgó… és megtanultunk egyebet is enni.”
Önnek mi a véleménye a fakivágásokról?
Az áprilisi fakivágásokat csemeteirtások követték azóta. Persze, nincs ember, ki egyetértene a csemetetördelô betyárok éjszakai tevékenykedésével, de lássuk, hányan helyeselték, és hányan ellenezték az öreg fák kivágását.
Ezúttal is elsô helyen említjük nemtudomékat, vállvonogatóékat: „Ránk nem tartozik, nem is kérdeznek” – fejti ki egyikük.
Népes tábor, a válaszadók közel fele (44 százalék) elítéli a fakivágást, rossz ötletnek, veszélyesnek tartja: „Pusztul a természet, s vele együtt az emberiség is”, „Büntetést kellene kiszabni azokra, akik fát vágnak”, Vágni könnyű, ha van, amit. Az a baj, hogy megint el kell teljen 70–80 év a következô vágásig”, „Kevesebb oxigént kap a természet, gyakoribb lesz a betegség”, „Katasztrófa! Ha így megy tovább, minden rosszra számíthatunk!”, „Csak a rosszindulatú ember vágja ki a fát”.
Vannak, akik bízva bíznak, papírra vetve, hogy e munkálatokat szakemberek végezték, csak tudják, mit, miért tesznek: „Ha veszélyesek voltak, akkor jól tették”, „Ítélkezni könnyű, azok tudják, akiknek a blokkjuk elôtt van”, „A fakivágás kár-, esetleg tragédia-megelôzô”, „Mielôtt károkat okoztak, már azelôtt ki kellett volna vágni”.
A problémamegoldó csapat belenyugszik a favágásba egy kitéttel: kétszerannyit ültessenek, mint amennyit kiirtanak.
És álljon itt, a véleménysor végén egy olvasónk válasza a maga feketehumorával: „Sajnálom a kóbor kutyákat, nem lesz hová pisilniük. Azok a szegény fák városunk levegôjének szennyezettsége ellen úgysem sokat tehettek volna.”
Krumpliról, fáról, szülészetrôl, tehát mindennapi problémáinkról kérdeztünk, majd véleményüket összegeztük. Azokét, akik nem hagyták üresen a válasz helyét kényelembôl, vagy talán gyávaságból. Eddig megtehették, de ma már nem a gyáváknak áll a világ! Itt jelentjük be: ezentúl csak azon szelvénybeküldôk között sorsolunk, akik a feltett kérdést megválaszolják. Mert ha mi is ki merjük mondani véleményünket, önöktôl is ugyanezt várjuk el. Alkossanak véleményt, küldjék be ezután is rendszeresen és kitöltve a kivágható szelvényt, és kívánom, hogy nyerjenek, örvendhessenek az 500 000 lejes ajándéknak!
Balázs Katalin
Szent István ünnepe
Szombaton, augusztus 20-án városunkban is megemlékeztek államalapító Szent István napjáról. Az Ifitéka, a művelôdési központ és a polgármesteri hivatal közös szervezésében egész napos ünnepséget tartottak. A művelôdési ház elôtti parkban felállított jurta közelében székely katonai viseletbemutatót és íjászbemutatót tartottak. A 40-es teremben képzôművészeti kiállítás megnyitójára került sor, az érdeklôdôk az I. Alfalvi Alkotótábor anyagából tekinthettek meg munkákat. A művészetis diákok, tanárukkal, Máyer Róberttel közösen kis zenei elôadással szórakoztatták a jelenlévôket. Kolcsár Béla igazgató köszöntötte az érdeklôdôket, majd Gál Éva Emese méltatta a munkákat, és szólt a Bucsin lábánál létrehozott tábor fontosságáról. „Bennünket örökít meg az utókornak minden ecsetvonás, minden dombormű és kompozíció, mind történelmi dokumentumok” – mondta Gál Éva Emese képzôművész, költô, újságíró.
Szintén a 40-es teremben történelmi elôadásra került sor, Rokaly József történelemtanár Szent Istvánról és az államalapításról tartott elôadást.
Délután ünnepi szentmisét tartottak, majd a múzeum elôtti térre, a Madona-szoborhoz vonultak fel az ünneplôk. A szózat eléneklése után koszorúzásra került sor, majd dr. Vencser László szólt az egybegyűltekhez. A nap ünnepélyesebbé tételéhez a tekerôpataki Harsona Fúvósegylet járult hozzá.
Nem képviseltette magát egyetlen politikai párt sem, de még az önkormányzat sem, a díszbeszéd sem hangzott el.
Este a Honfoglalás című filmet vetítették az Uránia Filmklubban, majd 21 órától a Művelôdési Központ elôtti térrôl az István, a király rockoperát kísérhették figyelemmel az érdeklôdôk, egészen pontosan 10 óráig, ekkor ugyanis a rendôrség utasítására le kellett állítani a vetítést. A szervezôt a helyszínen szólították fel, hogy a szabadtéri vetítés nem szerepelt a rendôrségre leadott átiratban.
Hagyományteremtô szándékkal szerveztek Szent István-napot városunkban. Remélhetôleg nem válik hagyománnyá, hogy a város és pártvezetôk nem vesznek részt az ünneplésen, s az sem, hogy a vetítés közepén „megszakad a film”.
B. T. I.
Szépen szólt a muzsika
Nagy nap volt vasárnap Tekerôpatakon, déltájt a falu apraja-nagyja kivonult és várta a fúvósokat. A nagy elismerésnek övendô helyi Harsona Fúvósegyesület elsô alkalommal szervezett Fúvószenekari Találkozót. A kultúrotthonban fogadták a ditrói, remetei, parajdi, alfalvi és madarasi vendégeket, majd a falu négy pontjáról indulva díszegyenruhában, muzsikával vonultak fel a zenekarok és gyülekeztek a Tarisznyás Márton Általános Iskola udvarán. A rezesbandák felvonulásait a lakók tapssal jutalmazták. A nagyszínpad elôtt a katonásan sorba állt fúvósok a Hargita indulót játszották közösen, Kolumbán István vezényletével, mintegy bemelegítôként. Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke elismerô szavai után sorra léptek színpadra a zenekarok. A parajdi harminctagú zenekart a hetvenhét éves Szász János, a huszonkét tagú ditrói zenekart Petres Csaba, a remetei húsztagú zenekart Petres István, az alfalvi húsztagú Helikon fúvósait Csata Levente, a csíkmadarasi húszonöt tagot számláló zenekart Köllô Ferenc vezényelte. A házigazda Harsona Egyesületben huszonnyolcan fújják, ôket Kolumbán Pista bácsi vezeti, ki ötvenöt éve tagja a zenekarnak, és több mint fél évszázada irányítja is a kitűnô rezesbandát, amely nélkül a környéken nem szerveznek sem megemlékezést, sem ünnepséget. A medencében ismerik a tekerôpatakiakat „ôk a mieink, felismerjük, csak ôk fújják így” – mondták többen is. A zenekarok elôadásai után a kultúrotthonban közös ebédre került sor. A rendezvény tiszteletbeli meghívottai voltak a helyi tűzoltóegylet tagjai, igazoltan hiányoztak az újfalvi, csomafalvi és vaslábi fúvósok.
A házigazdák, a szervezôk sikeres rendezvényt tudhatnak maguk mögött. Vasárnap szépen szólt a muzsika Tekerôpatakon.
B. T. I.
Nemzetközi művésztelep
1974-ben találkoztak elôször művészemberek Szárhegyen. Amint a meghívóban is olvasható, „a Lázár-kastély létének és fennmaradásának hosszú ideig egyedüli elvi alapul szolgáló rendezvénye volt a Barátság Alkotótábor”. A harminc év alatt itt megfordult művészek felbecsülhetetlen értékű képzôművészeti anyagot hagyatékoltak a művésztelepnek, s hozzájárultak ahhoz, hogy messze földön ismertté tegyék a Gyergyói-medence e települését és Ferences kolostorát. Harminc év után nevet változtat a tábor, a Barátság tábor mai jogutódja a Kapcsok nevet viseli. Kassay Pétert, a Hargita Megyei Alkotóközpont igazgatóját arról kérdeztük, mi változott:
– A barátság is tulajdonképpen egy kapocs. A barátság néha tud felületes lenni, a kapocs viszont nagyon szoros, összefog. Ezért tartom én a kapocs elnevezést mélyebbnek. A kapocs összefogja a múltat a jelennel, a képzôművészt a közönséggel, a Lázár-kastélyt a régióval, és így tovább… Szerintem mélyülni fog az elvi lényege az egész létünknek. Más nem változik.
– Mi indokolja a névváltást?
– A barátság, fôleg 1989 elôtt egy felkapott és divatos szó volt, amit manapság nem szívesen használnak. Másrészt, mivel a tábor és maga az intézmény lényegében is változott, úgy éreztük, hogy szükséges egy új nevet felvenni. Szakmai döntés alapján született meg ez a név.
A tábor idei megnyitóünnepségére augusztus 15-én került sor. A hazai és magyarországi vendégművészeken kívül messzi földrôl is érkeztek alkotók. Anglia, Ausztria, Japán, Tajvan is képviselteti magát.
A kéthetes alkotómunkára összegyűlt művészeket Ervin Atya házigazdaként üdvözölte, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a kolostor primitívsége nem akadályozza majd a nagy alkotások születését. Petres Sándor annak örömét fejezte ki, hogy mit is jelent a helyi embereknek az, hogy Kelet-Európa egyik legnagyobb és legértékesebb modern képzôművészeti gyűjteménye itt található. Az idén születô alkotásokat, kiállítás keretében, augusztus 30-án, délután 6 órától tekinthetik meg a Kapubástyában.
G. G.
Figura-sarok
Évadkezdô-bemutató a Figuránál
Merre léphetünk, hol vannak a gyökereink, hová térhetünk meg, honnan kezdhetjük újra, építhetjük fel összeomlott életünket? Az emberi élet szakaszaira, a gyôzelmekre és veszteségekre, az örömökre és fájdalmakra, a férfi-nô kapcsolat rejtelmeire rákérdezô mozgásszínházi elôadást, a Szaggatót augusztus 30-án este 8 órától mutatja be a Figura Stúdió Színház a Művelôdési Központ nagytermében.
A 2005–2006-os évad elsô bemutatója kontakt-tánc elemekre épül, melyet Uray Péter m. v. koreográfus, – aki másodjára rendez a Figuránál, 2003-ban A malom c. mozgásszínházi produkciót koreografálta – Györgyjakab Enikô m. v. díszlet-jelmeztervezô álmodta színpadra a Figura színészeivel és három vendégművésszel.
Cím: Szaggató
Koreográfus-rendezô: Uray Péter m.v.
Díszlet-jelmeztervezô: Györgyjakab Enikô m.v.
Zenei válogatás: Uray Péter m.v.
Elôadják: Bálint Éva, Blénessy Enikô, Boros Mária, Tamás Boglár, Barabás Árpád, Bodea Tibor, Dávid Attila-Péter m.v., Nagy Attila m.v. és Szekrényes László m.v.
Irodalmi titkárság
Forrázott szegfű Szili Katalinnak
Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke az Erdélyben tett magánlátogatása alkalmával augusztus 24-én 11 órától a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában találkozott az RMDSZ Maros megyei politikusaival, valamint önkormányzati tisztségviselôivel zárt ajtók mögött. A találkozó után Szili Katalin 12 órától sajtótájékoztatót tartott a helyszínen. A sajtótájékoztatóra szánt bevezetôbeszédét egy fiatalember szakította félbe rögtön az elején, aki erdélyi magyar fiatalok nevében átadott neki 4 szál szegfűt, amellyel jelképesen „megköszönték” a magyarországi kormánypárt álláspontját, amelyet a december 5-i, a kettôs állampolgárságról folyó népszavazást megelôzô kampány ideje alatt tanúsított.
A tájékoztató megtartása után, a romániai sajtó megkérdezte az elnökasszonyt, miként vélekedik az „ajándékról”, Ô nem kívánta kommentálni az esetet, végül megpróbálta ironizálni azzal, hogy „egy olyan cselekedet, amiben egy nônek fonnyadt virágot adnak, önmagáért beszél”.
A sajtó kérdésére a magukat megnevezni nem akaró fiatalok megjegyezték azt, hogy a szegfüvek nem fonnyadtak voltak, csupán kissé le voltak forrázva, hiszen a népszavazás eredménye úgy hatott rájuk, mintha forró vízzel nyakon öntötték volna ôket, és pont azért választották véleményük kifejezésére ezt a formát, mert meg akarták adni azt a tiszteletet, ami egy nônek kijár, elvégre nem dobálhatták meg záptojással vagy romlott paradicsommal.
Mezôcsáti csintalanság
Neves iskolánk neves igazgatóját nagy meglepetés érte minap a magyarországi Mezôcsáton: nyakába ugrott egy számára ismeretlen ember, s román nyelven hozta tudomására, jól ismerik egymást, hisz együtt katonáskodtak. Radu sok kis, közös történettel spékelte a beszélgetést, melyeket természetesen ismert Lakatos Mihály, de hiába kémlelte az egykori bajtárs fizimiskáját, az egyáltalán nem tűnt ismerôsnek. Végül már felesége, Zsuzsa is unszolta, erôltesse meg emlékezôképességét, hisz ez az ember nem füllent, azt is tudja, hogy Miskának katona korában nem volt pocakja, azt is, hogy tanárember, sôt a család gyarapodásáról is pontos adatai voltak.
A szorítóba került gyergyói iskolaigazgatót már vendéglátói, sôt gyerekei is számon kérték, miért nem akar emlékezni, s csak jóval késôbb közölték vele, ugratás volt az egész, amit magyarországi barátai eszeltek ki, ôk készítették fel Radut is, hogyan tudja katonatársnak kiadni magát.
A tréfát kedvelô iskolaigazgató, ha kínosan is, de nevetett megviccelésén, ám nem titkolta félelmét: attól tartott, mire hazaér, egész Gyergyó tudni fogja, hogy ôt lóvá tették. Megnyugtatjuk, barátai arról is tettek, hogy hazatérve ne legyen oka félelemre, hisz mi csak megírtuk, de nem szóltunk senkinek.
B. K.
Eva Maria Barki beszéde az EMI-táborban
Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy hét év után az elsô utam idehozott az EMI-táborba, mert az ifjúság most a legfontosabb faktor, kezében van a magyar jövô. Hasonlóképpen örülök, hogy a tábor mottója „Merjünk magyarok lenni!” – tegyük hát magunkévá e gondolatot: merjük kimondani az igazságot, merjünk harcolni a jogainkért és soha ne féljünk. Egyetértek Böjte atyával: nem szabad félni, hiszen a félelem a legnagyobb ellenségünk.
Hét éve nem voltam itt, ezért nagyon kíváncsi voltam, mi változott az elmúlt évek alatt. Az általam tapasztalt változás sajnos minimális és nincs különösebb súlya. Négy napja vagyok itt, és megéltem azt, amit Böjte atya is mondott: szomorúságot, elkeseredettséget láttam öröm helyett. Félelmet, feszültséget láttam és azt, hogy az alapvetô emberi jogok kapcsán nem jutottunk egy lépést sem elôre. Az emberi jogok nincsenek biztosítva. Az ifjak felkértek, errôl is beszéljek, ôket ugyanis különösen érzékenyen érintik a jogsértések, mert még nem szoktak hozzá ehhez, ellentétben a régi, Ceauşescu-nemzedékkel. A hatalom célja ma is az, hogy a fiatalokat letörje, ezért kezdenek újból jogsértésekkel, zaklatással félelmet okozni.
Elég szomorú még mindig a helyzet: nincs igazi szólásszabadság, csak azt sulykolják, mit nem lehet, mit nem szabad, mi nem jó, mit nem akarnak hallani Európában, mit nem akarnak hallani a nagyhatalmak, politikailag mi nem korrekt. Azt gondolom, azért mondják mindezt, mert félnek, másképp nincs értelme. Félnek a következményektôl, ugyanis nincs logika abban, hogy valaki nem akar a jogok mellé állni, nem akar hallani róluk és így nem is követeli azokat.
Baj van a gyülekezési szabadsággal is, hallottam, hogy felírták a táborban résztvevôk autóinak rendszámait, igazoltatták az embereket, le kellett venni a magyar zászlót. Ezek mind-mind emberi jogi sértések. Az emberi jogok sértése az is, hogy büntetôeljárásokat indítottak a Trianon-film vetítése miatt. Örülök, hogy két esetben fel-mentették a „vádlottakat” ám ne feledjük: egy eljárás még mindig folyamatban van. Ha e felmentés nem sikerül Romániában, biztos vagyok benne, hogy majd az emberjogi bíróságon bebizonyosodik igazunk. Azért emberi jogellenes, mert ez nem más, mint cenzúra. Egy filmet kategorizálni nem más, mint cenzúrázni. Európában a XXI. században ilyesminek nincs helye!
Hasonlóképpen emberi jogi sértés, hogy akadályozzák az embereket a határátlépésben, felírják az útleveleket abban az esetben, ha valaki túllépte a 90 napos határidôt. Egy hatalomnak sincs joga a kiutazást akadályozni!
De bajban vannak a kollektív jogok is. Azok a jogok, melyek egy nép identitása, kultúrája megélésének alapját, saját politikai rendszerének megalkotását képezik. Azt hallottuk többször, hogy az EU-ban a nemzeti kormány fogja kapni az utasításokat, a belépés elôtt a monitoring fogja jelenteni, betartják-e az európai normákat vagy nem, tehát az Unió segíteni fog. Július 8-án kaptam egy EU-s levelet, melyet Barrosso megbízásából írtak, s ez áll benne: „Minden rendben van az erdélyi magyarság esetében, nagyon pozitív fejleményeket lehet látni, mert a magyarok benne vannak a koalíciós kormányban. 2004 óta nagyon sok jogot kaptak a közigazgatásban, az oktatásban, a bírósági rendszerben, a jogszolgáltatásban, mindenki saját nyelvén fejezheti ki magát a bíróság elôtt. Továbbá van magyar egyetem Erdélyben, a Sapientia, ahol több, mint 1400 diák tanul, és kétnyelvű feliratok vannak azokon a településeken, ahol a magyar nyelvű lakosság meghaladja a 20%-ot.
Kedves barátaim, egyrészt ez nem igaz, Önök jobban tudják: javult a helyzet, de lényeges jogokat nem kapott a magyarság, másrészt úgy látszik, összetévesztik az erdélyi magyarságot egy kisebbséggel. Nem is csoda, hiszen mindig kisebbségnek nevezik magukat. Összetévesztik Önöket egy 20 000 fôs kisebbséggel, mint például amilyenek a szlovének Ausztriában. Ott lehetne mondani, hogy van tolmács a bíróságon, van egy magánegyetem, de nem egy államalkotó népnél, amely nem kisebbség, hanem itt ôshonos és nem 20 000-es kisebbségrôl van szó, hanem egy majdnem kétmilliós néprôl, nem is beszélve ennek a másik részérôl, a határon túl. Ez az Európai Unió. Így néz ki a segítség. Ezért nem lehet és nem is szabad elvárni, hogy az EU segíteni fog az autonómia létrehozásában.
Mi láttuk az EU-alkotmányt. Tetszett ott valamit a kollektív jogokról, az autonómiáról olvasni? Nem, egy szó sincs benne. Nem is fog létrejönni ez az alkotmány, mely elárulja, hogy milyen irányba tart az Unió. Azt sem mesélték Önöknek, hogy az EU nagyon erôsen fellépett nemcsak az Aland-szigetek, hanem Dél-Tirol autonómiája ellen is. Már kész volt a kereset, amit át akartak adni az EU-bíróságon. Már kész volt, amiben kifogásolták ezt a rendszert Dél-Tirolban, amely az autonómia alapja, az arányosság elve, vagyis hogy mindenhol arányosan kell elosztani az alkalmazottakat. Hasonlóképpen kifogásolták azt, hogy kötelezô Dél-Tirolban a kétnyelvűség, kötelezô minden rendôrnek, hivatalnoknak, bírónak mindkét nyelvet beszélni. Ezért is furcsa a Barrosso-levél, amikor írja, hogy mindenki használhatja Erdélyben a magyar nyelvet. Ez nem az, ami egy népcsoportnak vagy népnek jár!
Többször jártam Svájc francia részén, ahol a Legfelsôbb Bíróság és a Nemzetközi Sportbíróság van. Svájc azon részén, ahol franciák élnek, a bíróság csak franciául beszél; ahol németek, ott németül. Ha valaki fellebbez, azt saját nyelvén teheti a Legfelsôbb Bíróságon. Ha a bírák tárgyalnak és nyilvánosság elôtt tanácskoznak, akkor mindenki saját nyelvén beszél. Ez egy olyan alap, mely egy többnemzetiségű nép együttélését képezheti. Mi van itt Erdélyben? Beszélnek a rendôrök magyarul? Beszélnek magyarul a bíróságon? Tegnapelôtt Kovásznán voltam egy étteremben, kértem egy étlapot magyarul. Azt mondták nincs, csak román és héber nyelvű. Sajnos héberül sem beszélek, de nemcsak én nem. Így néz ki az a helyzet, amely oly nagyon tetszik az EU-nak. Dél-Tirolban kötelezô, hogy mindenki, aki hivatalos állásban van, mind a két nyelven beszéljen. A csíkszeredai polgármester pedig büntetést kap azért, mert olyan munkatársat keresett, aki beszél magyarul. Elképesztô! Magyar területen egy magyar polgármestert ezért megbüntetni! De úgy látszik, az EU-nak ez tetszik.
Komoly aggodalomra ad okot az a tény is, hogy az utóbbi idôben nemcsak Szerbiában, hanem Erdélyben és Szlovákiában is verik a magyarokat nemzetiségük miatt. Azért a fiatalokat, mert övék a jövô. Ezzel a magyar nemzettudatot célozzák. Így fogják akadályozni az alakulóban levô magyarságtudatot, az új szellemiséget. Nem véletlen, hogy ez most párhuzamosan történik. Mindezt nem lehet olvasni az újságban.
Tegnapelôtt azt hallottam, hogy a Regátban egy magyart kidobtak az ablakon csak azért, mert magyar. Ez a koncentrált akció valószínűleg célszerű a fiatalok ellen; célszerű, hogy egy agresszív nacionalizmussal tönkre akarják tenni ezt az új nemzettudatot. Védekezni kell. Most, amíg nem késô. Mert minden konfliktuskeltés így kezdôdik. És információt kell továbbítani a Nyugat felé, mindenki felé, aki segíthet. Akkor is, ha az Európa Tanács és az EU nem hajlandó konkrétan semmit tenni. Láttuk a vajdasági jelentést: azt mondták, nem etnikai alapú, ezek csak randalírozók. De ha tetszik olvasni ezt a jelentést, a bekezdésben, már látszik: Vajdaságról van szó és ott lehet olvasni, hogy a Vajdaság 1529-ig a Magyar Királysághoz tartozik, utána török megszállás volt, majd az osztrák császársághoz tartozott. Ez benne van a jelentésben. Meg kell jegyeznem: a delegációban két magyar képviselô is volt.
Van egy újabb figyelemreméltó mondat: a vajdasági magyarság sokkal szerényebb jogokat kért, mint a koszovói albánok. Ezt mindenki tapasztalhatta, a magyarság Szlovákiában és Erdélyben is a legszerényebb népcsoportokhoz tartozik. Most elôször írásban is megvan ez egy Európai Tanács-jelentésben.
Mit lehet ez ellen tenni? Mit szabad tenni? Hogyan cselekedjünk helyesen?
Én nem tudok és nincs is kompetenciámban tanácsot, receptet adni, de azt fel tudom vázolni, hogy milyen jogok járnak; milyen lehetôségek vannak, elmondani, más népek milyen lehetôségekkel éltek. Arról szeretnék beszélni Önöknek, ami még mindig tabu, félelmet okoz: az önrendelkezési jogról. Amikor itt voltam a marosvásárhelyi kongresszuson, még nem lehetett az autonómiáról beszélni. Aztán ez is meghalt, mert az RMDSZ nem foglalkozott tovább vele. Most ugyanaz a helyzet, nem merik kimondani, hogy igen, létezik, megvan ez a jog. Akkor is, ha önök azt mondják, mi nem akarjuk, mi szerények vagyunk, akkor is tudni kell a jogokról; fel kell ismerni a lehetôségeket és meg kell vitatni azokat. Vita nélkül, párbeszéd nélkül nincs megoldás. Remélem annyi szólásszabadság van Romániában, hogy nyíltan lehet errôl beszélni.
Miben áll ez az önrendelkezési jog?
Az önrendelkezési jogot nem Wilson találta ki, hanem minden szabadságjognak ez az alapja, a pillére. Nélküle nincs demokrácia, nincsenek alapvetô emberi jogok. Tudják, hol van a bölcsôje? Itt, Erdélyben. És pontosan ezért megdöbbentô, hogy pont itt, ahol született 1224-ben, nem foglalkoznak ezzel az alapvetô joggal. Magyarország arról világhírű a tudósok között, hogy itt van az autonómia bölcsôje. Ezt a jogot megígérték az I. világháború után, de a mai napig nem tartották be, hanem mesterségesen, népszavazás nélkül rajzolták meg a határokat és nagyon vigyáztak a határok sérthetetlenségére: az EBEÉ, a Helsinki záróokmányokban benne van, hogy csak békés úton változtathatóak meg a határok. Ezt a német delegáció tette nagyon okosan bele.
És mi történt 1989-ben? Én mindig szoktam mondani, hogy addig lesz tabu az önrendelkezési jog, amíg a német kérdés nyitott. És úgy is történt. 1989-ben egymillió ember ment Lipcsében az utcára és azt kiabálták: „Mi vagyunk a nép!”. Akaratukat összdiplomáciai erôfeszítés sem tudta megakadályozni. Mitterand, Gorbacsov, Thatcher repültek Londonból Moszkvába, onnan Párizsba, oda-vissza, mindhiába. Ez még nagyobb tabu volt, mint most a magyarság nemzetegyesítése. És mégis sikerült! A politikusok ezután nagy eufóriával beszéltek róla, mint egy új szakaszról, mégpedig az önrendelkezés idejérôl. Mitterand azt mondta: minden nép megtalálja a helyét Európában, otthon kell érezze magát minden nép a kontinensen. És mi volt a valóság? Amikor az Európai csúcsértekezlet Párizsban volt Mitterand a litván és észt képviselôket nem hagyta bemenni a terembe sem, mint hallgatókat sem. Így nézett ki a valódi helyzet. De ez az önrendelkezési hullám olyan erôs volt, hogy nem lehetett megakadályozni.
Kezdték a Baltikumban, mindhárom állam megkapta az önállóságát; tovább ment a dél-szláv térségbe és összeomlott a régi rendszer. Én voltam a nemzetközi bizottság elnöke a szlovén függetlenségi harcban is és tudom, milyen erô volt mögötte. De az emberek ezt akarták. Senki más nem akarta, de az emberek igen! Tiltakoznak a nagyhatalmak, mert félnek a változástól. Minden önrendelkezési jog megadása változást, más struktúrát jelent, ettôl félnek.
Mit mondanak most is a jogászok, a tudósok? Már 1989-ben a német tüntetések után szaporodtak a könyvek, a tanulmányok, a térképek. Ha ezt olvassuk, látjuk, minden bekövetkezett, csak egy nem: a magyarság helyzetének rendezôdése. Minden be van rajzolva: a független Erdély is. Két híres tudóst említenék: Tierrot, aki mindig azt mondta: meg kell változtatni a határokat a Vajdaságban és Felvidéken és önálló Erdély kell. Ugyanezt írta Ermakora profeszszor is. Ezt a magyarság nem használta ki. Nem igaz, hogy mindig így volt. Én arra emlékszem, hogy a szlovén függetlenség kikiáltása után egy nagy sajtóértekezleten Ermakora professzortól megkérdezték: „Professzor úr, mit gondol Horvátországról?” Erre ô azt felelte: nem, ez nem a mi ügyünk, Horvátország mindig a Magyar Királyság része volt. Ez a magyar kormány ügye. Ez volt a nemzetközi vélemény.
Sok lehetôséget elmulasztottunk. Tegnap is hallottuk ezt, talán egyet még szeretnék hozzáfűzni. A délszláv válságban megszületett egy olyan koncepció, amely a magyarságnak megfelelt volna: a Carrington terv, Wens-Oven terv, amelyet késôbb nemzetközi jogászok dolgoztak ki. Benne volt egy messzemenô autonómia-koncepció, amely sokkal jobb, mint ami most a román parlament asztalán van. És amikor hivatalosan kérdeztük, hogy ez a koncepció a vajdasági magyarokra is érvényes-e, azt mondták, igen. A magyar kormány ezt is elaludta, mint sok más dolgot. Arra is emlékszem, amikor elôször az Európai Tanácsban szakértôi ülés volt, és arról volt szó, hogy mi lesz Európában a nemzetiségi problémákkal, akkor két magyarországi képviselô is jelen volt. Nagy volt a várakozás a Tanácsban, mert nagyon bíztak abban, hogy a magyaroktól kapnak egy megoldásjavaslatot. Ez a két külügyi képeviselô két napig ott ült és egy mukkot sem szólt.
A végén megkérdezték tôlük, miért. A válasz: „Mi a muníciót keressük, majd késôbb”. Úgy látszik a mai napig is keresik.
(folytatjuk)
Kíváncsiság
Ezópusz, az állítólag jelentéktelen külsejű, púpos rabszolga, az ókor egyik borotvaéles görög elméje már bebizonyította régen, hogy egy dolgot legalább két szempontból meg lehet vizsgálni. Tanulságos kis történetei, amelyeket a korszerű irodalomelmélet állatmeséknek vagy tanítómeséknek osztályoz, és amelyekbôl ihletet meg tárgyat merített bôségesen a francia La Fontaine, a román Grigore Alexandrescu és a magyar Fáy András, ma is frissek, életképesek. Ez a nagyságuk. A következô eset viszont nem az ô tanítómeséje. Róla szól.
Ha még jól emlékszem, a tulajdonosát egyszer meglátogatta kedves jó barátja, és a könnyelmű életet élô, nem túl nagy lumen fiatalember el akart dicsekedni akkor már híres szerzeményével.
– Ezópusz, eredj a piacra, és vásárold meg, ami a legjobb! Hadd kínálhassuk meg a drága vendéget.
A rabszolga hamar visszaérkezett, és a két fiatalember kíváncsian hajolt a szatyor fölé.
– Nyelv? – rökönyödött meg a gazdája. – Ez lenne minden közt a legjobb?
A dolgában biztos, felsôbbségében méltóságteljesen tudatos Ezópusz nyugodtan felelt:
– Ez. A nyelvvel mondjuk azt, hogy igen. A nyelvvel dicsérjük egymást. Vele imádkozunk, vallunk szerelmet, mondunk igazat…
– Elég! – állította meg a gazda, büszkén mosolyogva barátjára. – Nem kell ennek ekkora feneket keríteni. Értem. És most menj el megint! Vásárold meg, ami a legrosszabb! – jött az új parancs, a hecc kedvéért.
Amikor megjött az emberünk, még nagyobb kíváncsisággal vették számba a kosár tartalmát.
– Megint nyelv?! Kutyafuttában döntöttél, úgy vélem! – nézett rá fenyegetôen a gazda. – Megkorbácsoljalak? Az imént nem azt bizony…
– De – vágott most ô a gazdája szavába. – Viszont a nyelv a rossznak forrása is. Hát nem vele torzsalkodunk? Ócsároljuk egymást? A nyelvvel mondunk nemet, káromkodunk, hazudunk, pletykálunk, kíváncsiskodunk…
Nos, a kíváncsiság. Hiba és erény egyszerre. Mert a kulcslyukon való kukucskálást, a kotnyeleskedést, a mások életében való turkálást csak elmarasztalni lehet. Ez a fajta kíváncsiság romboló hatású. Tehát hiba.
De van egy építô változata is. Amit úgy hívunk: tudásvágy. És ami nélkül talán még most is ott marakodnánk a nyers húscafatokon, a barlang szájában… Ennek a tudásvágynak köszönhetjük a fejlôdést. A tudomány, a művészet, a gazdaság minden áldását. Ami nélkül ma már el se képzelhetnénk mindennapjainkat.
Csak egyben téved az ember. De abban hatalmasat! Nem tudja, hol a határ. Hol kell megállnia. Ezért a földgolyó élettani egyensúlyának fölbomlása a sebesség-hajhászás, a háborús fenekedés, az utóbbi idôk éghajlati rendellenességei, az értékek botor elosztása, az önzô, csalafinta politizálás.
Egy lopakodó vadászgép árával falvak százában lehetne megoldani az ivóvíz- és a csatornahálózatot. Magas szinten! A repülôgép-anyahajó már egy várossal is fölér. A kémkedés, az űrbôl való fényképezhetôség az igazi célja a milliárdokat fölemésztô űrkutatásnak, míg van világszintű nyomor, és vannak gyógyíthatatlan betegségeink. És még hol a génekkel való kacérkodás?! Amikor istenesdit játszik az áltudós?
Igen sok mindenre kíváncsi vagyok én is. Amióta vagyok. Az egyik az, benô-e egyszer igazán az ember feje lágya? Vagy pedig még néhány idôegység, nem számít, óra vagy évezred, és megsemmisíti önmagát? Nagy ár lenne egy kis kíváncsiságért!
Bíró László
Tisztelt polgármester úr
Köszönöm gyors válaszát a feltett kérdésekre, de sajnos csak a gyorsaság az, ami elfogadható, a válaszok nem. Mert való igaz, hogy a polgármesteri hivatal az Ön megválasztásától a mai napig kifizetett a közüzemeknek 3,2 milliárd lejt, amely összeg nagyjából egyenlô az Ön hivatalba lépése és 2005 júliusa közötti idôszakban számlázott szemétszállítási szolgáltatás ellenértékével. De Ön a megválasztásával átvette a hivatal összes létezô, múlt és jeleni problémáit is, ezek megoldása is az Ön feladatai közé tartoznak, így teljesen jogos a közüzemek elvárása, hogy a hivatal rendezze a 2,6 milliárdos tartozását is.
Ami a megvásárolt szemétszállító autó tulajdonjogát illeti, nem értek egyet Önnel, mert az érvényben levô személyenkénti havi 22 000 régi lejes szemétdíjból 5000 lej fejlesztési alap. Ez évi 900 millió lej, mely összeg az új szemétszállító autó árának törlesztésére szolgál. Tehát az autó összlakossági tulajdon, nem a polgármesteri hivatal „magánvagyona”. Ezt a tényt talán érdemes lenne közölni városunk lakosságával is.
Ön is jól tudja, hogy az új szemétszállító autó hosszú ideig nem rendeltetésszerűen volt használva, a fűrészmoszttal üzemelô Forradalom negyedi hôközpontnak szállított tüzelôanyagot. Így természetesen adódtak problémák a szemétszállításban, amit csak fokozott a régi szállítóeszközök gyakori meghibásodása. A közüzemek eddig is elvégezte ezen szolgáltatás feladatait, és a jövôben is biztosítani tudja a megfelelô szolgáltatást. Ami a szemétszállításért bevételezett „horribilis” összeget illeti, ez nem is olyan horribilis. A sokat emlegetett csíkszeredai tisztaság ára például 23 200 régi lej havonként és személyenként. Figyelembe véve, hogy a gyergyószentmiklósi közüzemeknek átutalt 17 000 lejes szemétdíj a köztisztasági (utcák, közterületek seprése) kiadásokat is tartalmazza, így a nettó pénzösszeg, amit a közüzemek a szemétgyűjtésért és elszállításért bevételez, nem több, mint 13 500 lej személyenként. Nem hiszem, hogy Csíkszeredában vagy Székelyudvarhelyen ennyi pénzért gyűjtenék és szállítanák a szemetet. Erre fogadást is ajánlok Önnek, a fizetésem az Ön fizetése ellenében.
Antal Zoltán
Gyalázott történelem
Augusztus 11-én este az egyik televízóadón egy szakállas, heves stílusban munkálkodó műsorvezetô a „Deşteaptă-te Române” adás szerkesztôje (bevallom: nem ismerem a nevét) partnerével folytatott beszélgetésére figyeltem fel. Pontosabban arra az Eminescu idézetre, amely már szlogenként ismert: „De la Nistru pănă la Tisa”.
A beszélgetés igen tág teret fogott át – ahogyan megértettem –, két önmagát nacionalistának valló román ember között. Véleményük szerint az ôk nacionalizmusuk az a fajta, amely mentes a sovinizmustól, a rasszizmustól, az idegengyűlölettôl s mint ilyen, csupán a nemzetért van, a népért, meg a vele való kapcsolatos tényekkel függ össze. Kicsúcsosodnak benne a múlt fájó sebei, a jelen kétségbeesése és a jövôért érzett aggodalom. Említôdik a Baszarabiának nevezett történelmi Moldova keleti része, a területvesztések, s mint az ilyen mostoha idôk következményei a román nép asszimilálása és pusztulása az évszázadok folyamán. Ezen a gondolatmeneten haladva érnek el azon tulajdonképpen sajátos román megállapításhoz, amelyet már nem egyszer hallok, hogy tudniillik az úgynevezett székelyek elmagyarosított románok, akiket a magyarok magyarosítottak el.
Természetesen a fenti kijelentésben ismereteim(-ink) szerint nem fedi valami a valóságot, így nem is jólesô érzés hallanom azt. Mintha történelemhamisítás íze lenne, és így keserű. Keserű, mert már fajtársaink sem igen tudják, hogy hová tegyenek bennünket, székelyeket. Anonymus, Kézai, a Képes Krónika hunoknak lát, némelykor „hunszkítának”, ami nincs is, mert a hunok fajilag nem szkíták voltak.
A történelmi adatok másrészt kimutatják, hogy a román nép kialakulása, mint újlatin nép, nem zárult le a 271-es Aurelianusi kivonulással Daciából. Az még több évszázdon át tartott. Másrészt a székelyekrôl szóló elsô adatok évszázadokkal megelôzik az elsô román államalakulatok, illetve vajdaságok létrejöttét. (14. sz. elsô fele Havasalföld, 14. sz. közepe Moldova.)
A magyar, illetve román történelemírás kezdetének és alapjának van egy nagyon eltérô sajátossága. A magyar történelemírás az uralkodó Árpád-ház és a nagyúri réteg eredetének kérdésein, míg a román történelemírás a román népre vonatkozó adatok alapján például Miron Costin által magának a román népre vonatkozó kérdésekre keresi a választ. Utóbbi tűnik helyesebbnek, és nem egy uralkodóház és réteg származását, ha átírtan is, rávetíteni egy népre. Ez csak félreértéseket szül…
Nem elhanyagolható tény, hogy a Kárpát-medence és a Kárpátok térsége nem csupán átmeneti szkíta lakóhely. Ptomelaios Dáciáját egy ókori író Szkítiának nevezi, amelynek határfolyója a Duna, és amelybe szkíta földön öt folyó torkollik és több a Balkán térségérôl is. Herodotosz úgy tudja, hogy ezen területet a szigunák lakják, akiket egyes modern állásfoglalások „preszkitáknak” neveznek.
A szigunák illetve szkíták közvetlen leszármazóinak, és nem betelepülôknek kell tekinteni az úgynevezett szarmatákat, vagy szarmata–jazigokat illetve metanaszta–jazigokat. Azon szkíta népeket, amelyek az említett térségben folyamatosságot jelentettek, ha törzsi széttagoltságban is az említett területeken. Néhány szkíta–szarmata kori nyelvemlék úgy tűnik, a székelyek (de nem csak) sziguna-szkíta–szarmata eredetét emeli ki. A székely „csigla” egész Erdély területére kiterjedt, s csupán I. István országegyesítése után „szorult” egyre keletebbre és vesztett jelentôségébôl.
A csigla eredeti és ôsrégi székely szó. Fennmaradásáért hálásak lehetünk elsô krónikaírónknak, hiszen amennyiben kutatni kezdjük e szó mibenlétét, látni fogjuk, hogy az sokkal több, mint egy régi egyszerű szó. Olyan nyelvemlék, amely a magában hordott mondanivalója mellett legrégebbi nyelvemlékünk. Legalább 1000 évvel, de lehet, hogy 1500 évvel korábbi, a Tihanyi Apátság alapítólevelében talált úgynevezett szórványemléknél. Mindezek mellett a Kárpát-térséghez, a Kárpát-medence területéhez köt.
Ilyen történelmi háttérrel nehezen hihetô a „román székelyek” elmagyarosítása.
Páll Tibor László
Itt a taxi. Hol a Taxi?
Üsse kô, ha nem készül el idejében a megrendelt holmi, ha késik a szolgáltató. Kis bosszúság, de egy-két óra még nem a világ. Van eset, amikor szinte egy-két perc is sokat számít, például, ha vonatra siet az ember. Én is oda készültem volna július 31-én, késô este. Egészségügyi okokból, kora reggel Marosvásárhelyen kellett lennem. „Ha utazni szeretne, a Blitz Taxit keresse” – szól az önreklám. Tárcsáztam, rendeltem. Aztán hosszú percekig csak vártam, vártam… Tíz perc múlva elfogyott a türelmem, újratárcsáztam. S mit ad Isten, még nekik állt feljebb: sok a megrendelés, mindenhová nem érünk el. Kérdem én, miért vesznek fel olyan rendelést, amit nem tudnak teljesíteni? Ekkor már csak kilenc perc választott el a vonat indulásától. Siettem, más lehetôség híján hívtam a Rádiótaxit. Arrogáns hangnemben világosítottak fel, hogy ennyi idô alatt esélyem sincs elérni a vonatom. Tehát nem jöttek. Pedig a Virág negyedtôl az állomásra lejutni három, négy perc is elég.
Ha jogomban áll igénybe venni egy szolgáltatást, akkor úgy vélem, nem a taxisnak kellene eldöntenie, hogy mit, hogyan érek el. Az ô feladata eleget tenni a megrendelésnek.
Melyik taxiban bízhatok ezek után? Mit jelent a pontos és gyors kiszolgálás? Azt hiszem, félreértettük egymást.
Horváth Szilvia
Ifi-oldal
Szent István Napja Gyergyószentmiklóson
Idén elsô ízben megrendezésre került Gyergyószentmiklóson is Szent István Király Napja. Ezen a napon ünnepeljük Szent István királyt, a keresztény magyar államalapítást.
Korábban városunkban csak az egyház emlékezett I. István király relikviáinak székesfehérvári szentté avatására és keresztény államiságunkra, idén viszont kulturális rendezvények tették színesebbé az ünnepet.
Nagyon látványos és sokak érdeklôdését felkeltette a jurtaépítés és Tölgyesi Béla csapata, akik viseletbemutatót tartottak, valamint próbálták bevezetni az érdeklôdôket az íjazás rejtelmeibe. Visszaröpített az idôben, ahogy belépve a jurtába, báránybôrön pihenô honfoglalás kori viseletbe öltözött fiatalok csendesen pipázgató látványa fogadott. A Művelôdési Házban az Alfalvi Alkotótábor anyagából készült rangos kiállítás, valamint a Mayer Róbert zenetanár által vezetett klarinétquartett zenéje hangulatossá varázsolta az ünnepnapot.
Rokaly József tanár úr történelmi elôadása érdekes és tanulságos volt, mélyebb betekintést nyerhettünk István király családi életébe, a kor politikai életébe, valamint megismerhettük a megalapított keresztény Magyarország kapcsolatát a többi európai állammal. Beszédében a Szent István nevéhez fűzôdô erények közül a hitet, a bátorságot, az erôt és a bölcsességet emelte ki, és kitért arra is, hogy micsoda érzô szívű családapa volt István király, ékesen derül ki az Imre fiához írott Intelmeibôl, de ugyanakkor remek diplomata, kemény kezű vezetô, akinek 41 éves uralkodása alatt Magyarország Európa egyik legerôsebb hatalma volt.
A délután sorra kerülô ünnepi szentmisét a Tarisznyás Márton múzeum elôtti téren, a Madonna-szobornál tartott kis ünnepség követte, ahol megemlékeztünk Szent István felajánlására, amelyben a Boldogasszony kegyelmébe ajánlja Magyarországot és nemzetfelajánlásra került sor, amelyben közösen a magyarságért imádkoztunk. A délután további fiataloknak szóló kulturális műsorokkal folytatódott, és amelyekbôl szintén István életét, céljait ismerhettük meg.
Az ünnepség kiindulópontja, célja, lényege az volt, hogy próbáljuk megôrizni és továbbadni kultúránkat, ünnepeinket, hagyományainkat, mert ha ilyen mértékben merülnek feledésbe ezek a dolgok, akkor a következô generáció oly szegényes jelent kell megéljen, mert nem lesz tudomása a múltról, amire építenie kellene.
György Szidónia
Gyergyói szórakozás
Hova is lehetne esténként elmenni? Melyik a legjobb szórakozóhely? Talán ehhez hasonlóan gondolkodik sokszor a fiatalok nagy többsége. De komolyan! Elgondolkoztatok már azon, hogy hova járnak a fiatalok szórakozni? Nemrég egy kisebb felmérést végeztünk, amelybôl mindez kiderül. A tizen- és a huszonéves korosztály elmondta, hogy mit csinál szabadidejében, ki, merre jár, melyek a kedvenc szórakozóhelyek, és mit hiányol. Most minderre fény derül! Lássuk csak, hogyan válaszoltak a megkérdezettek!
Hova jársz leggyakrabban a szabadidôdben?
Fülöp Szilamér (23): A vendéglôbe és az erdôre.
Nagy Zsuzsa (15): A parkba szoktunk sétálni, néha elmegyünk a vendéglôbe.
Incze Gábor (21): Bulizni, néha udvarolni, meccsekre.
Irimia-Kari Edit (26): Nem igazán jut idôm szórakozni, mert a munkám nagyon lefoglal.
Rákosy Tímea (15): A városban sétálok és a strandra is eljárok.
Fülöp Gábor (17): Diszkóba és internetklubba.
Toriay Szidónia (13): Sokat kirándulok és sulibulikba járok.
Geréd Orsolya (24): Pizzázókba és a Gyilkos-tóhoz.
Petuker Erika (23): A 4-eshez, az erdôre.
Márk Annamária (22): Kocsmába, vendéglôbe.
Habár Gyergyó nem egy nagyváros, és nincs sok szórakozóhely, itt is van, ahova járniuk a fiataloknak. Ki sétálni, ki az erdôre vagy pizzázókba, sörözôkbe. De a diszkó is elég népszerűnek mondható. Vagy mégsem? Erre is kíváncsiak voltunk és megkérdeztük a fiatalságot. A 15 megkérdezett fiatal közül 8-an járnak diszkóba, 7-en pedig nem. Tehát nagyjából fele-fele arányban. Vannak, akik szinte heti gyakorisággal járnak a 4you-ba vagy az X-Clubba, mások viszont csak nagyon ritkán.
De mi van a sporttal? A különbözô sporttevékenységek is jól lekötik az embereket, és persze nagyon egészségesek is. A megkérdezettek fele válaszolta, hogy sportol valamit. De pontosabban mit? Ezt kérdeztük tôlük...
Sportolsz-e valamit vagy jársz-e úszni?
Fülöp Szilamér (23): Néha szoktam járni fürödni és a kollégákkal focizgatunk.
Incze Gábor (21): Igen, mindkettôt. Szeretek focizni, kosarazni...
Irimia-Kari Edit (26): Igen, szeretek strandolni és a kedvenc sportom a tenisz.
Rákosy Tímea (15): Járok strandra és táncolok rendszeresen.
Gircsis Tibor (16): Szoktam strandolni és hokizok.
Geréd Orsolya (24): Igen, sokat sportolok. Kedvenceim a sziklamászás, a snowboard, az úszás és a futás. Járok strandra is.
Petuker Erika (23): Biciklizek és járok strandra.
Mindenkinek van egy kedvenc szórakozóhelye. De vajon mennyire vannak megelégedve a fiatalok az itteni lehetôségekkel? Hát, az igazat megvallva, nem nagyon, hiszen sokan látják úgy, hogy nincs értelmes szórakozóhely Gyergyóban. Csupán a fiatalok egyharmada említett olyan helyet, ami szerintük színvonalas.
Szerinted van Gyergyóban színvonalas szórakozóhely, és melyik az?
Gircsis Tibor (16): Van. Például a Bucsin negyedi internetklub.
Fülöp Gábor (17): Sok van. Nem is tudom pontosan.
Benes Zsombor (19): Van. A központi diszkó elég színvonalas.
Incze Gábor (21): A Texas, mert minden baráti köröm oda jár.
Ezek után mindenki láthatja, hogy sok még a hiányosság kisvárosunkban a szórakozás terén. A körkérdés során sokszor elhangzott, hogy nincs egy normális szórakozóhely. És mire lenne szükség? Melyek azok a helyek, ahova szívesen járna az ifjúság? Milyen szórakozóhely hiányzik városunkból? Erre a kérdésre is sokféle választ kaptunk:
Fülöp Szilamér (23): Egy színvonalas strand és az, hogy legyen fejlettebb a kulturális élet.
Incze Gábor (21): Sok minden. A sok kocsma helyett lehetne valami más, például egy sportcsarnok.
Fülöp Gábor (17): Egy mozi.
Kosztándi Emese (27): Egy szabadidôközpont.
Márk Annamária (22): Játékterem, klubok.
Petuker Erika (23): Egy olyan hely, ahol jó a zene és a kiszolgálás.
Geréd Orsolya (24): Ami leköti a fiatalokat. Valami olyan hely, ahol érdekes szórakozási lehetôségek lennének, és nem mindig a rádió vagy tévé szól. Szükség van nagyobb helyekre.
Toriay Szidónia (13): Egy jó gyorsétkezde, sportcsarnok, egy jó játszótér, deszkázó- és görizôhely.
Irimia-Kari Edit (26): Sok minden hiányzik. Valami olyan helyiség, ahol a szülôk és a gyerekek egyaránt feltalálnák magukat.
Gircsis Tibor (16): Egy éjjel-nappali üzlet a Bucsin negyedbe.
Benes Zsombor (19): Sztriptízbár.
Sokaknak igazuk van. Tényleg hiányzik egy sportcsarnok, hiányoznak a klubok, szabadidôközpontok. Viszont most is van, ahol szórakozni. És kell is szórakozni.
Bartalis Krisztina
Fiatalság és augusztus 20.
Eltelt augusztus 20. Nem mindenkinek sokatmondó a dátum, a magyarság legôsibb ünnepének napja, hisz István király tiszteletére 900 éve emlékeznek, valamint egyben a keresztény Magyarország megalapításának napja is.
Kíváncsiak voltunk a városunkban élô fiatalok hogyan ünnepeltek idén, tudomásuk volt-e a városunkban zajló rendezvényekrôl, és egyáltalán mit jelent nekik augusztus huszadika?
Nagy Csongor (18 éves): Tudtam az eseményekrôl, de nem vettem részt egyen sem. Mint minden magyarnak, nekem is egy ünnep. Nemzeti ünneprôl van szó, és az ilyesmi fontos.
Nagy József (21 éves): Számomra nagyon sokat jelent. Tavaly augusztus 20-án kint voltam Budapesten és részt vettem az ünnepségen. Idén sajnos csak tévében követtem az eseményeket, de majdnem ugyanolyan élmény volt.
Farkas Attila (20 éves): Igen, tudtam róla. Nem sokat jelent. Nem igazán érdekel az ilyesmi.
Csata Kinga (20 éves): Nem tudtam. Az az igazság, hogy soha nem gondolkodtam még ezen. Tudom, hogy sokat kellene jelentsen, mert magyar vagyok, és sokat is jelent, csak valahogy mindig kimegy a fejembôl augusztus 20-a. A március 15-öt könnyebben megjegyzem.
Tófalvi Emôke (22 éves): Nem tudtam. Augusztus 20-án mindig Kézdiszentlélekre szoktunk menni, a perkôi Szent István-kápolnába.
A fentieket összefoglalva, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ifjúság még tisztában van ünnepeinkkel, meg is ünnepli, ki így-ki úgy. Lényeg, hogy van akarat: nem akarnak teljesen távol maradni a témától.
Nagy Dénes
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem pótfelvételit hirdet
Gazdaság- és humántudományi kar, Csíkszereda
Közgazdaságtan képzési ág (24 tandíjas hely)
Román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szak (8 tandíjmentes/25 tandíjas hely)
Műszaki és Társadalomtudományi kar, Csíkszereda
Élelmiszeripari mérnöki szak (10 tandíjas hely)
Környezetmérnöki szak (2 tandíjas hely)
Szociológia – vidékfejlesztés szakirány (25 tandíjas hely)
Beirakozás, felvételi: szeptember 5–15.
További információk:
530104 Miercurea Ciuc (Csíkszereda) Piata Libertătii (Szabadság tér) 1. sz.
Tel.: 0266 317 121, Fax: 0266 314 657
E-mail: sapientia@sapientia.siculorum.ro.
Honlap: www.sapientia.siculorum.ro
Műszaki és Humántudományi kar, Marosvásárhely
Beiratkozás: szeptember 5–10.
Felvételi: szeptember 12–13.
Informatika szak (24 tandíjas hely)
Mechatronika szak (5 tandíjmentes/25 tandíjas hely)
Számítástechnika szak (10 tandíjas hely)
Automatika és alkalmazott informatika szak (17 tandíjas hely)
Kertészmérnöki szak (1 tandíjmentes/15 tandíjas hely)
Pedagógia – szociál-pedagógia szakirány (28 tandíjas hely)
Társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak (7 tandíjas hely)
További információk:
Marosvásárhely (Koronka) /Segesvári úton, a város határában, a 26, 27, 44-es közszállítási vonal végállomása.
Tel.: 0265/213.786, 0265/206.210, 0723/193.989, Fax: 0265/206.211
E-mail: office@ms.sapientia.ro.
Honlap: www.emte.ro , http://ms.sapientia.ro
Tandíj a tandíjas helyekre: 200 euro/év.
www.emte.ro
Angol nyelvtanfolyam
Angol intenzív középhaladó szintű nyelvtanfolyam indul augusztus 22-tôl. Az oktatás két hétig naponta négy órában fog zajlani.
Oktató: Kocsis Mihály
Érdeklôdni és iratkozni az Ifitékában naponta 11–16 óra között vagy a 364.056-os telefonszámon lehet.
Az erdô értéke
Tizennégy esztendô parlamenti – politikai vitája volt szükséges ahhoz, hogy az erdôk visszaadásának tekintetében érvényesíthessük a teljes körű, az 1948-as állapotokhoz képest felsô határok nélküli restitúciót. Az elsô próbálkozás alkalmával, 1991-ben csupán 1 hektár nagyságú erdôt lehetett visszajuttatni a jogos tulajdonosainak. Az igazi nagy háború az erdôk visszaadásáért 1997-ben kezdôdött az ún. 169-es törvény vitájával. Ezt a jogszabályt, bár megszavaztuk a Képviselôházban, a szenátusi vitánál azonban az erdészek és az akkori ellenzék ellenállásának köszönhetôen megbuktatták. 1999-ben újra megkezdtük az erdôk visszaadásáért a Parlamenti küzdelmet, melynek során nem tartották be a négypárti koalíció által megkötött politikai egyezséget (magánerdôk esetében 30 hektár, közbirtokossági erdôk esetében az összterület visszaadása) és csupán 10 hektár erdôterületet juttattak vissza a magánerdô-tulajdonosoknak, a vagyonközösségeknél pedig az 1921-es földreform végrehajtása utáni állapotot vették figyelembe. Bár ezt a törvényt 2000 januárjában promulgálta az akkori államelnök, Emil Constantinescu, az akkori román politikai elit részérôl hiányzott a politikai akarat a törvény alkalmazására vonatkozóan. Sôt a parasztpárt környezetvédelmi, erdészeti minisztere Romică Tomescu sürgôsségi kormányrendelettel próbált törvényt módosítani a visszaadható erdôs területek csökkentéséért, mikor pedig ez nem sikerült neki, belsô rendeletekkel (amit nekem letagadott) akadályozta az erdôvisszaadást. Hasonló viszonyulást érzékelhettünk az akkori miniszterelnök, Mugur Isărescu részérôl is, aki magáévá tette az ún. magyar veszély elméletét az erdôk viszszaadásával kapcsolatban.
2000 végétôl a Társadalmi Demokrácia Pártjának hatalomra jutásával az a politikai erô kormányozta az országot, mely az erdôk visszaadásának ádáz ellensége volt, mely nem akarta elismerni a közbirtokossági erdôk létjogosultságát, a magántulajdonú erdôk tekintetében pedig csupán 5 hektár nagyságú területet volt hajlandó visszajuttatni a kisajátított tulajdonosoknak. Sôt, azokat az erdômérnököket, akik alkalmazni próbálták az 1/2000-es törvényt vagy elbocsátották, vagy pedig megszégyenítô büntetésekkel sújtották. Az RMDSZ tárgyalócsoportjának (Dr. B. Garda Dezsô, Dr. Kelemen Attila, Tamás Sándor és Pete István) 2001 januárjától 2001 júniusáig nagyon meg kellett szenvednie az 1/2000-es törvény megmentéséért, és nekik lehetett köszönni az erdôk visszajuttatásának a megtartását (magánerdôk esetében 10 hektár, közbirtokossági erdôk esetében 20 hektár örökhagyók után) elôbb a 102/2001-es sürgôsségi kormányrendeletben, majd pedig a 400/ 2002-es törvényben. Ennek a jogszabálynak köszönhetôen 2002 áprilisáig az Állami Erdészeti Egyedáruság, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság peres eljárásai ellen folytatott politikai küzdelmünkkel, a magánerdészetek létrehozásával, az akkori mezôgazdasági és erdészeti miniszterrel folytatott tárgyalássorozatunknak köszönhetôen sikerült viszszajuttatnunk a közbirtokossági erdôk nagy részét jogos tulajdonosaiknak. Nehéz harcot kellett folytatnunk a magánerdôk visszaadásáért is. Ennek a küzdelemnek köszönhetôen 2004 végén az erdôknek több mint 86%-a visszakerült jogos tulajdonosaihoz, vagy ezek utódaihoz. Talán ezzel magyarázható, hogy a „restitutio in integrum” szellemében Románia szintjén talán Hargita megyében kell a legkevesebb erdôt visszajuttatni jogos tulajdonosainak.
A földtörvény alkalmazásánál, fôleg a magánerdôk visszajuttatása esetében követték el a legtöbb törvénytelenséget. A legjobb erdôket az Állami Erdészet klientúrája kapta meg, a jogos tulajdonosok pedig gyakran csutakos erdôs területekkel voltak birtokba helyezve, illetve erdeiket gyakran a birtokba helyezés elôtt termelték ki (törvényes, vagy törvénytelen úton). Sok esetben a gazda 10 millió lejért, vagy 50 millió lejért adta el azt az erdôt, melybôl az erdôt kitermelô vállalkozó 500 milliótól 700 millióig terjedô haszonra tett szert. Más esetekben az erdôtulajdonos kényszerbôl adta el erdejét, mivel nem tudott ellenállni az erdôtolvajok terrorjának, akik lehetetlenné tették magánerdeje ôrzését. Az erdôk adás-vétele eddig a törvényes keret betartása nélkül történt, hiszen az eladással kapcsolatban nem volt megkérdezve sem a rokon, sem a szomszéd, az eladás meghirdetésére pedig nem került sor a községházán, a vásárló pedig nem várta meg a meghirdetéstôl számított 30 napot. Az adás-vételi szerzôdés eddig legtöbbször nem közjegyzô elôtt történt, és csupán zsebszerzôdésnek tekinthetô.
A földek szabad adás-vételére vonatkozó új törvény megszünteti a földek és erdôk eladásával kapcsolatos eddigi megkötéseket, ami a székely gazdák tulajdonjoga számára igen nagy veszélyt jelent. A szegénység és a reális erdôvédelem hiánya tovább fokozhatja az erdôtulajdonosoknak erdeiktôl való megfosztását. Legtöbben nem mérik fel erdôs területeiknek reális értékét, és úgy adnak túl jogos tulajdonukon, hogy erdeiket valósággal elvesztegetik. Az erdôtulajdonos tehát visszakapta erdejét, de nem élvezheti annak reális értékét.
Még elkeserítôbb az a tény, hogy a gyergyói gazdák fáját nem a gyergyói vállalkozók vásárolják fel, hanem a szászsebesi (Sweighofer), szatmári, máramarosi, vagy éppen moldovai cégek, melyek rönkként szállítják el a fát a Gyergyói-medencébôl. Ezzel nemcsak, hogy megfosztják a gyergyói cégeket a magas szintű feldolgozás lehetôségétôl, hanem közép vagy hosszú távon hozzájárulhatnak a gyergyói erdô kiirtásához, természeti katasztrófát idézve elô térségünkben.
A gyergyói erdôtulajdonosoknak nem szabad összetéveszteniük az erdôtulajdont a kárpótlási jegyekkel. A kilencvenes években ugyanis a székely gazdák egy része a többszázezer forintot érô kárpótlási jegyeiket használt televíziókra és más értéktelen tárgyakra cserélték fel. Úgy tűnik, ugyanezt teszik erdeikkel is, melynek reális értéke fôleg az Európai Unióba való csatlakozásunk után fog megmutatkozni. Akkor ötször annyit fog érni az erdô, mint jelenleg. Ha pedig mindenképpen el kell adnia a visszakapott zöld aranyát, akkor ezt gyergyói vállalkozónak adja el – aki lehet, hogy valamivel kevesebbet fizet (ez azonban minimális), de a faanyag helyi feldolgozásával, munkahelyet teremt és gyergyói érdeket szolgál.
Írásunkban megpróbáltuk érzékeltetni azt a nehéz küzdelmet, melyet erdeink visszaszerzéséért kellett folytatnunk az elmúlt tizennégy esztendôben. Polgártársaink csak részben érzékelhették azt az ellenállást, melyet a román politikai elit egy részétôl el kellett szenvednünk erdôtulajdonunk visszaszerzéséért. Önök csak azt tapasztalták, hogy vagyonukat egyik napról a másikra vették el, ennek visszaszerzéséért pedig kilincselniük kell a helyi telekkönyvi hivataloknál, levéltárak igazgatóinál, illetve a helyi földosztó bizottságoknál. Az erdôk viszszaadásáért való küzdelem azonban a Parlamentben valósult meg, politikai harcok szintjén.
A gyergyói gazda úgy értékelheti az erdôk jogos tulajdonosainak való visszajuttatásáért folytatott harcot, hogy ha megbecsüli tulajdonát, és az évenkénti növekedés, vagy az üzemterv törvényes kihasználása mellett, unokái számára is erdôt hagy hátra, és ezzel több nemzedék számára biztosítja a megélhetést Székelyföldnek ebben a térségében.
Dr. B. Garda Dezsô országgyűlési képviselô
KisAsszony
A sikeres randi receptje
Az elsô randevú elôtt természetesen mindkét fél izgatott, hiszen szeretnék a lehetô legjobb benyomást tenni a másikra. Megmutatjuk, milyen csapdákat érdemes elkerülni, hogy aztán nyugodt szívvel indulhass a találkozóra.
A készülôdés
Érdemes elôzô este idôben lefeküdni, hogy ne éktelenkedjenek hatalmas fekete karikák a szemed alatt. A sok alvás ráadásul az apró ráncokat is kisimítja.
Az öltözködéssel nem érdemes két-három órát eltölteni. Kerüld a túl kihívó, túl feltűnô és túlságosan divatos holmikat. Ha eddig nem hordtál miniszoknyát és magassarkú cipôt, akkor ne most próbáld ki, mert garantáltan nem fogod jól érezni magad benne. Inkább válassz valamilyen bevált, szeretett darabot, amirôl tudod, hogy jól áll, és nem kell feszengened benne egész este.
A szépítkezésnél is a mértékletesség a jelszó. Egy finom, rafinált smink többet ér, mint ha magadra kennél egy doboz festéket. A férfiak többsége ráadásul kimondottan szereti a természetességet.
A helyszín
Bár sokan választanak éttermet vagy mozit az elsô találkozás helyszínéül, egyik sem a legszerencsésebb megoldás. Nem biztos, hogy mindenki fesztelenül tud enni egy idegen társaságában, ráadásul tele szájjal beszélgetni sem lehet. A mozi sem jó, hiszen a film alatt csendben kell lenni, ráadásul nem biztos, hogy ezen a téren megegyezik az ízlésetek. Ideális randevúhelyszín lehet viszont egy kellemes bár vagy kávézó, ahol egy ital mellett könnyebben megy az ismerkedés.
A beszélgetés
Szánj elég idôt arra, hogy minél több dolgot megtudj a másikról. Próbálj ôszinte, nyitott és érdeklôdô lenni akkor is, ha partnered éppen unalmas dolgokkal traktál.
Ha nagyon feszélyezettnek érzed magad, próbáld humorral oldani a hangulatot, és gondolj arra, hogy nem az életed múlik ezen a randevún. Nyugodtan merj nevetni az esetleges kellemetlen helyzeteken vagy a saját sutaságodon.
Alkoholt csak mértékkel fogyassz, mert egy részeg nô nem éppen vonzó.
Az elsô érintés
Egy nônek tudnia kell, hogyan tegye magát vonzóvá és csábítóvá. Ez azonban egyelôre még csak játék. Ha már az elsô randevún hagyod magát ágyba vinni, lehet, hogy könnyű prédának tekint majd.
Ha komoly, tartós kapcsolatra vágysz, akkor nagyon fontos a fokozatosság. Élvezzetek ki minden pillanatot, az elsô bátortalan kézfogástól a simogatáson át az ölelésig. A legjobb, ha nem erôltettek semmit, hanem hagyjátok, hogy menjenek a dolgok a maguk útján. Ha megvan az a bizonyos szikra, akkor biztosan elcsattan az elsô csók is.
A búcsú
Bármilyen jól éreztétek magatokat együtt, egyszer ennek az estének is vége szakad. Az igazán figyelmes és lovagias férfi hazakíséri vagy hazaviszi partnerét. Ilyenkor többnyire a búcsúcsók sem marad el.
A telefonszámcsere szinte kötelezô, még akkor is, ha nem vagytok biztosak benne, hogy lesz folytatás. Többnyire a férfiakra vár a randevú utáni elsô hívás, de ha egy-két napig hallgat a készülék, a hölgy is kezdeményezhet. Persze ez esetben érdemes elgondolkodni rajta, vajon mennyire tettél mély benyomást partneredre.
Kókuszos-karamelles palacsinta barackkal
Hozzávalók (4 személy részére): 10 dkg liszt, 2 dkg cukor, 2 dl tej, 1 tojás, 3 dkg kókuszreszelék. A sütéshez: olaj. A töltelékhez: 1/2 csomag vaníliás krémpor, 2,5 dl tej, 3 dkg cukor. A karamelles barackhoz: 30 dkg ôszibarack (vagy sárgabarack), 4 dkg cukor.
Elôkészítés: A vaníliás krémporból a tejjel, a cukorral krémet készítünk, majd félretesszük.
Elkészítés: A tésztához a lisztet, a cukrot, a tejet, a tojást és egy csipet sót simára keverünk. Annyi vizet illetve szódavizet teszünk hozzá, hogy palacsintatészta-sűrűségű tésztát kapjunk. Belekeverjük a kókuszreszeléket. Forró, kiolajozott serpenyôben a szokásos módon palacsintákat sütünk. A barackokat megmossuk, elfelezzük, kimagozzuk. A cukrot karamellizáljuk, rátesszük a barackokat. Összeforgatjuk, ha kell, kevés vizet öntünk alá, és amikor a karamell felolvadt, levesszük a tűzrôl. Betöltjük a palacsintákat a krémmel, összehajtjuk, tányérra tesszük, és a tetejére öntjük a karamellizált barackokat. Ízlés szerint porcukorral meghintve tálaljuk.
Csirkebecsinált
Hozzávalók: 1,20–1,30 kg csirke, 10 dkg petrezselyemgyökér, 15 dkg sárgarépa, 5 dkg zeller, 5 dkg vöröshagyma, 5 dkg vaj, 5 dkg liszt, 1/2 csomó zöldpetrezselyem, 2 dl tej, 1 dl tejszín, 1/2 db citrom, egész bors, só.
Elkészítés: A csirkét feldaraboljuk és megmossuk. A zöldségeket hasábokra vagy kockákra vágjuk. A csirkét a zöldségekkel együtt annyi hideg vízbe tesszük fel fôni, hogy éppen ellepje. A megtisztított vöröshagymát és az egész borsot vászonzacskóba téve az ételbe lógatjuk, majd a fôzés végén eltávolítjuk. Megsózzuk és fedôvel letakarva a csirkét majdnem puhára pároljuk. Közben a vajból és a lisztbôl az apróra vágott zöldpetrezselyemmel világos rántást készítünk. A tűzrôl levéve, habverôvel állandóan keverve hozzáöntjük a hideg tejet és simára keverjük. Ezzel az ételt besűrítjük, majd hozzáöntjük a tejszínt és még 1–2 percig forraljuk. Citromlével enyhén savanykásra ízesítjük.
Egészség
Ananász (Ananas sativa)
Az ananász nem fán terem. Ha levágjuk a friss ananász zöldjét, és földbe tesszük, két év múlva élvezhetjük a gyümölcsét. Ananászültetvény van már szerte a világban, a legnagyobb kivitelezôk a távol-keleti országok, ahol kitűnôen megfelel az éghajlat a termelésnek. Az ananász, ellentétben a többi gyümölccsel, nem utánérô. Meg kell érjen a szárán, és csak utána lehet eljuttatni a fogyasztókhoz. Ilyenkor kellemes az illata és sárga a színe.
Tápértéke
Az ananász legértékesebb tulajdonsága a benne található bromélia enzim, amely a fehérje emésztésében nyújt segítséget. A test többi részére is hat az ananász, nemcsak az emésztôszervekre. Közvetett úton az egész testre hat.
Gyógyhatása
Enzimeket nagyobb mennyiségben a következô gyümölcseinkben találunk: Az egyik a popóban van, a papain, a másik az ananászban, ez a bromelian enzim. A bromelian kedvezô lehet önpusztító betegségek esetében, közvetett úton. Segíti az emésztést, csökkenti a vér savtartalmát, illetve elôsegíti a vér sav-lúg egyensúlyát.
Az emésztés rendezôdésével elhárul a baj az emésztésben résztvevô többi szervrôl is. Megszűnnek, vagy legalábbis csökkennek a panaszok a hasnyálmirigy, az epe, a máj és a vastagbél működésének javulása után. Azoknak a betegeknek, akik az önpusztító betegségek gyógyítására nagy mennyiségű aszpirint szedtek, ajánlatos az ananászlé fogyasztása. Erôteljes lehet továbbá a hormonkészítmények mellékhatására is. Akik hosszabb ideig ilyen jellegű gyógyszert fogyasztottak, azoknak is ajánlatos egy hathetes kúraszerű ananász vagy ananászlé fogyasztása.
Gyomorbaj
A táplálék elsô állomása a gyomor. Minél tovább tartózkodik itt az étel, annál jobban le van terhelve a gyomor. Ha azonban hamar végez az emésztéssel, valamint van elegendô gyomorsav, az lökést ad az egész emésztôrendszernek, emésztésnek. Az ananászban levô bromelian enzim segít a szervezetnek a fehérjék megemésztésében, s ezáltal csökken az emésztési idô.
Gyomoroperáció után
Lehet az gyomorfekély vagy a gyomornak más betegsége, ha segítünk az emésztésen, az mindenképpen könnyít az egész szervezeten. Ezt úgy érjük el, ha ananászlét fogyasztunk étkezés közben.
Emésztés, emésztési zavarok
Amikor a táplálék átjut a nyombélbe, ott is folytatódik az emésztés, a hasnyálmirigy által elôállított emésztési nedvek segítségével. Ha a gyomorban teljesebb az emésztés, kevésbé terheljük a hasnyálmirigyet, sôt a vékonybelek sem veszítenek annyi energiát, könnyebben és gyorsabban átjut a massza a vastagbélbe. Ott már kismértékű az emésztés, de a többi szervben felgyorsult táplálékellátás hat a vastagbél kiválasztására és kiürülésére.
Fájdalomenyhítô
A fájdalom sok esetben akkor lobban fel, ha valamilyen táplálékot fogyasztottunk, amire allergiásak vagyunk, hasonlóan az ételérzékenységhez. Minél hamarább keresztülmegy az emésztôszerveken a táplálék, annál kevésbé hatékony a fájdalom és gyorsabban is múlik. A másik lehetôség, hogy az ananász rendkívül jellegzetes és erôs leve az ásványokkal és vitaminokkal hűsítôleg hat a lázas, beteges részekre.
Láz esetén
Láz esetén sokkal hatékonyabb és jobb a szervezet számára, ha szomjunkat ananásszal oltjuk, mintha lázcsillapítóval csökkentjük a lázat. A láz a test természetes reakciója, lemegy, ha rendbe jön a szervezet. Az ananászlével segítünk ebben az esetben is a gyomornak, hogy kiürüljön és így az egész energia a gyógyításra összpontosul.
Gyulladás ellen
Ha a szervezetben rendezôdik az emésztés, az serkentôleg hat a többi fô szervünkre is. Különösen a máj van kapcsolatban az emésztéssel, s ha csökken a terhelés, nagyobb energiával tudja végezni a többi teendôit. A májra hatással van az A-vitamin, ami a gyulladások gyógyszere is. A kálium a vér tisztítására hat, ami álltal szintén csökkenhet a testben a gyulladás.
Erôteljes ellentestserkentô
Az ananász erôteljesen hat az immunrendszer működésére, növeli a test ellenálló-képességét.
Erôs menstruációs folyás esetén
A menstruációs zavarok közé tartozik a havi vérzést megelôzô fájdalom, a kevés váladék, vagy a nagy mennyiségű folyás. Mindez nem normális állapot, különösen a túlzott vérveszteség, aminek más következményei is lehetnek, ha a szervezet nem jut elegendô vashoz. Az ananász fogyasztásával hozzájárulunk a menstruációs zavarok mihamarabbi rendezéséhez.
Elkészítési mód
Ha hozzájutunk friss ananászhoz, a sárgát és kellemes illatút válasszuk. Ez érett és elég édes. Egyik módja a tálalásnak, ha felvágjuk négybe, rajtahagyva a zöldjét is. Ha a közepe nagyon fás, távolítsuk el. Ha salátának használjuk, hámozzuk meg és daraboljuk ki a szemeket, majd vágjuk kockára vagy szeleteljük fel. A léhez, ha friss gyümölcsöt használunk, legjobb ha centrifugázzuk. Ha konzervbôl használjuk az ananászt, nincs akkora hatása, mint a frissnek, mert hiányzik belôle az enzim, de jobb mint a semmi. Próbáljuk meg, ha érezzük jó hatását, fogyasszuk. Az ananász talán az egyetlen gyümölcs, amit zöldségfélével is használhatunk, hogy a rossz ízű zöldségeket leplezzük, élvezhetôvé tegyük.
Sport
Jégkorong
Újabb hírek a Progym házatájáról
Augusztus 26-án, pénteken érkezik Gyergyószentmiklósra, a Progym SK jégkorong-szakosztályához két szlovákiai hátvéd és egy csatár. Egyelôre próbajátékra érkeznek, de a csapat vezetôsége szerzôdtetni szeretné a játékosokat. Az együttes vezetôségének nevében nyilatkozó Gergely Imre elmondta továbbá, hogy Basilides Tibornak és Kari Lórántnak július 1-én lejárt az egy évre szóló szerzôdése a Steaua csapatánál. A Progym SK jégkorong-szakosztályának vezetôsége kérte, hogy az említett játékosok augusztus 29-ig térjenek vissza a csapathoz. A gyergyói csapattól a nyár folyamán eltávozott Szôke László, aki a hírek szerint a Pingvinek együttesében folytatja pályafutását. Domokos Ferenc családi okok miatt hagyta abba az aktív sportolást, Koós Tibor a Csíky-kerti edzôtábor elôtt úgy döntött, hogy Németországba utazik. Keresztes Ödön az egri edzôtábor utáni idôszakban nem járt edzésre. Török Levente, akit a csapat egyik nagy reménységének tartottak, egészségi okok miatt kénytelen befejezni játékos- pályafutását. György József jelen pillanatban Németországban dolgozik, elôreláthatóan csak októberben tér vissza a csapathoz. A gyergyói klub vezetôsége ezekben a napokban egy válogatott játékossal tárgyal átigazolásügyben. A részletekrôl jövô heti lapszámunkban tájékoztatjuk olvasóinkat.
A gyergyói együttes jelenleg a Csíky-kertben edzôtáborozik augusztus 27-ig. Augusztus 23-án, kedden a pályán elkezdôdött a jég készítése. A felkészülés hétfôtôl jégedzésekkel folytatódik. Az idény eleji tornákat illetôen: szeptember második hetében Csíkszeredában megrendezik a Csíki Sör Kupát, majd egy héttel késôbb következik a Gyilkostó Kupa. A Csíki Sör Kupán a Ferencváros, az Újpest, a Progym és a Csíkszeredai Sportklub csapatai vesznek részt. A szeptember 16– 18. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülô Gyilkostó Kupán a következô együttesek vesznek részt: Ferencváros, Bukaresti Steaua, Csíkszeredai Sportklub és a Gyergyószentmiklósi Progym. Az ígéretek szerint az idei Gyilkostó Kupa egyes mérkôzéseit közvetíti a Duna TV. A tájékoztató szerint a Ferencváros sportszerűtlen módon a Progym SK jégkorong-szakosztályának kikerülésével megkeresett négy gyergyói ifjúsági I-es korcsoportú játékost, akiknek átigazolási ajánlatot tettek. Amikor ez a tény a gyergyói jégkorongcsapat vezetôségének tudomására jutott, akkor az együttes illetékesei írásban tiltakoztak az eljárás ellen. Ezt követôen a Ferencváros jégkorong-szakosztálya kérte a gyergyói vezetôség hozzájárulását Kozma Zsolt és Székely László átigazolásához középiskolai tanulmányaik idejére. Ebben az ügyben még nem született végleges döntés, de az biztos, hogy a középiskola befejezése után az említett játékosok automatikusan ismét a Progym SK jégkorongozói lesznek.
A Progym SK jégkorong-szakosztályának vezetôsége ezúton is köszönetet szeretne mondani a Csíky-kerti edzôtábor megszervezéséhez segítséget nyújtó cégeknek, szervezeteknek: A.F. Gál – Szárhegy, Arterimpex Kft., Barmitex Kft., BB Market Kft., Komero Fruct, Fapicom, Erlas-Com Kft., Fekete Bölény Vendéglô – Maroshévíz, Golden Kft., Kárpáti Sas Kft., Komex Kem Kft., Ora Rode, Panexim Kft., Savilcom Kft., Service Apollo Kft. – Maroshévíz, Szent Benedek Tanulmányi Ház, továbbá a vendéglátó személyzetnek.
Jégkorong/ Külföld
Barátságos mérkôzés
Az Újpest jégkorongcsapata kiütéses gyôzelmet aratott a szlovák másodosztályban szereplô és a magyar bajnokság élvonalában indulni szándékozó Érsekújvár (Nové Zámky) ellen barátságos mérkôzésen. Eredmény: Locomotiva Nové Zamky (szlovák) – Újpest 2–16 (1–2, 1– 8, 0–6). A magyar csapat gólszerzôi: Drahovsky 4, Ladányi 3, Dubek, Ondov 2–2, Horváth A., Gergely Cs., Nagy Cs., Szabó J., Hidasi 1–1. Amint arról lapunk egyik korábbi számában már hírt adtunk, a szlovák együttes indulni szeretne a magyar ob I-ben, az engedély megadásáról a szlovák szövetség szerdán (augusztus 24.) döntött. A magyar élvonalbeli csapatok már korábban jelezték, támogatják a létszámbôvítést.
Hatodik alkalommal
Pályafutása során hatodik alkalommal válaszották meg Jaromir Jagrt az idény legjobb cseh jégkorongozójának. A válogatott sportolónál többször senki sem érdemelte ki az Arany Hokibot-díjat. A 33 éves csatár az észak-amerikai profiliga (NHL) tavalyi kényszerszünete alatt elôbb – nevelôklubjában – Kladnóban, majd az orosz Avantgard Omszk-ban szerepelt, utóbbi együttessel megnyerte a BEK-et. Májusban aztán világbajnoki aranyérmet szerzett a cseh válogatottal, és így egyike lett annak a 16 játékosnak, aki olimpiai és vb-, valamint Stanley Kupa-gyôztesnek vallhatja magát. A csehországi Arany Hokibot-díj szavazásának végeredménye: 1. Jaromir Jagr 579 pont, 2. Tomas Kaberle 416 pont, 3. Tomas Vokoun 274 pont. (Mindhárom játékos a cseh válogatott tagja.)
Síugrás
Ukrajnában készültek és versenyeztek
Amint arról lapunk hasábjain már beszámoltunk, a nyár folyamán, egész pontosan júliusban, Ukrajnában – Verhovina – edzôtáboroztak és műborítású ugrósáncon versenyeztek a tekerôpataki gyermekkorú ugrók. Az akkori hírben nem számoltunk be az edzôtábort követô versenyek eredményekrôl, de ígéretünkhöz híven, ebben a lapszámunkban törlesszük az adósságot. Az eredményeirôl Bernád Csaba, a Tekerôpataki Sportegylet elnöke tájékoztatott.
A K-35-ös sáncon július 23-án megrendezett versenyen, az 1994– 96-ban születettek korcsoportjában: 1. Corboş Sabin (Rozsnyó) 193 pont, 2. Morozov Valerij (Ukrajna) 183,5 pont, 3. Gál Szilárd (Tekerôpatak) 172,5 pont, … 5. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak) 160,5 pont. Ebben a korcsoportban összesen 10 versenyzô állt rajthoz. Az ugrásokat öt bíró osztályozta.
A tekerôpataki sportolók eredményei: Gál Szilárd (27+28 méteres ugrások) 151,5 pont, Fülöp Szilveszter (27+28 méteres ugrások) 111,5 pont. A verseny ukrán szervezôi az ugrások eredményeihez hozzáadták az ugrások utáni fizikai gyakorlás pontszámait is, habár ezt nem jelezték egyértelműen a résztvevôknek.
Ugyanaznap, szintén a K-35-ös sáncon az 1992–93-as korcsoportban érdekelt versenyzôk mérték össze tudásukat. Eredmények: 1. Veredjuk Vladimir 264,5 pont, 2. Plitka Mikola 226,5 pont, 3. Diszko Tarasz (mindhárman ukránok) 205 pont, … 15. Kozma Szilárd (Tekerôpatak) 106,5 pont. A tekerôpataki síugró eredményei: 24,5+18 méteres ugrások=83,5 pont+23 pont a fizikai gyakorlás értéke.
Július 24-én került megrendezésre a K-50-es sáncon az 1992–96-os korcsoportokban szereplô síugrók versenye. Eredmények: 1. Morozov Valerij 152 pont, 2. Corboş Sabin (Rozsnyó) 150 pont, 3. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak) 146 pont, …8. Gál Szilárd (Tekerôpatak) 134,5 pont, …11. Kozma Szilárd (Tekerôpatak) 97 pont.
A tekerôpataki síugrók költségeinek fedezésébe besegített Hargita Megye Tanácsa. A támogatásért ezúton is köszönet.
Minifoci
Lejátszottak egy elmaradt mérkôzést
Az Elite SK által szervezett városi bajnokság visszavágó-sorozatának elsô, sorrendben 18. fordulójának eredményei: Gyerekek – Crazy Boys 0–6, Inter Gyergyó – Baliro 0–3, Hoki Dog – Fônix 4–2, Six Stars Újfalu – Tig-Rad 8–1, Alfalvi Bucsin – Rom Wood 6–2, Lucky Boys – Pingvinek 1–0, Elite Old Boys – Elite Futsal 1–6, Csomafalvi Délhegy – Erlas-Com 4–0. A 18. forduló utolsó játéknapján, azaz augusztus 17-én, szerdán lejátszottak egy korábban, óvás miatt, elnapolt mérkôzést. A találkozó eredménye: Inter Gyergyó – Rom Wood 2–9.
A 18. forduló utáni rangsor élmezônye: 1. Elite Futsal 51 pont, 2. Crazy Boys (gólarány: 72–17) 40 pont, 3. Délhegy (60–20) 40 pont, 4. Lucky Boys 39 pont, 5. Alfalvi Bucsin 30 pont.
A 18. forduló utáni góllövôlista élmezônye: 1. Köllô Emil (Elite Futsal) 38 gól, 2. Tódor Loránd (Alfalvi Bucsin) 26 gól, 3. Covrig Alin (Elite Futsal) 22 gól, 4. Kari Zoltán (Lucky Boys/ Elite Futsal) 20 gól, 5. Máthé Csaba (Crazy Boys) 18 gól, 6. Cserni Csaba (Six Stars) 17 gól.
A 19. forduló eredményei: Tig-Rad – Alfalvi Bucsin 0–4, Erlas-Com – Six Stars Újfalu 2–1, Babilon – Csomafalvi Délhegy 3–2, Crazy Boys – Inter Gyergyó 5–2, Pingvinek – Gyerekek 5–4, Rom Wood – Lucky Boys 3–1, Fônix – Elite Old Boys 1–3, Baliro – Hoki Dog 2–2.
A 19. forduló utáni góllövôlista élmezônye: 1. Köllô Emil (Elite Futsal) 38 gól, 2. Tódor Loránd (Alfalvi Bucsin) 29 gól, 3. Covrig Alin (Elite Futsal) 22 gól, 4. Máthé Csaba (Crazy Boys) 21 gól, 5. Kari Zoltán (Lucky Boys/ Elite Futsal) 20 gól, 6–7. Cserni Csaba (Six Stars), Cioată Flavius (Gyerekek) 18–18 gól.
A 20. forduló elsô eredményei: Gyerekek – Rom Wood 0–11, Inter Gyergyó – Pingvinek 1–5, Hoki Dog – Crazy Boys 0–2. Augusztus 24-én, szerdán este – lapzárta után – a következô mérkôzések szerepeltek műsoron: Six Stars Újfalu – Babilon, Alfalvi Bucsin – Erlas-Com, Lucky Boys – Tig-Rad. A 20. forduló utolsó mérkôzéseire augusztus 25-én, csütörtökön kerül sor. Az augusztus 25-i műsor: 19.00 Elite Old Boys – Baliro, 20.00 Elite Futsal – Fônix. A 20. fordulóban a Csomafalvi Délhegy csapata szabadnapos volt.
A 21. forduló műsora
Augusztus 26., péntek: 19.00 Erlas-Com – Lucky Boys, 20.00 Babilon – Alfalvi Bucsin, 21.00 Csomafalvi Délhegy – Six Stars Újfalu; augusztus 29., hétfô: 19.00 Pingvinek – Hoki Dog, 20.00 Rom Wood – Inter Gyergyó, 21.00 Tig-Rad – Gyerekek; augusztus 30., kedd: 20.00 Baliro – Elite Futsal, 21.00 Crazy Boys – Elite Old Boys. A 21. fordulóban a Fônix csapata szabadnapos.
A 22. forduló műsora
Augusztus 31., szerda: 19.00 Gyerekek – Erlas-Com, 20.00 Inter Gyergyó – Tig-Rad, 21.00 Hoki Dog – Rom Wood; szeptember 1., csütörtök: 20.00 Alfalvi Bucsin – Csomafalvi Délhegy, 21.00 Lucky Boys – Babilon; szeptember 2., péntek: 19.00 Elite Old Boys – Pingvinek, 20.00 Elite Futsal – Crazy Boys, 21.00 Fônix – Baliro. A 22. fordulóban a Six Stars Újfalu csapata szabadnapos.
Labdarúgás
Benevezéseket várnak
Augusztus 30-án, kedden 16.00 órakor találkozik a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület vezetôsége a csíkszeredai székházban a megyei ifjúsági csapatok képviselôivel. Beiratkozásokat fogadnak a következô korosztályokban: nagypályás csapatok: 1987, 1989, 1991, 1993-ban születettek; kispályás csapatok: 1995-ben és 1997-ben születettek. Gheorghe Ola teremtorna: 1994-ben és 1995-ben születettek.
Ifjúsági labdarúgás
Három mérkôzés Budapesten
Augusztus 19-én és 20-án Budapesten vendégszerepelt egy 14 fôs játékoskeretű gyergyószentmiklósi csapat. Az 1994-ben született játékosokból álló gyergyói együttest a magyar fôváros XVII. kerületében – Gyergyószentmiklós testvérvárosa – megrendezett 15. Gyermek Nemzetközi Tornára Ábrahám Andor, az Elite SK gyermekcsapatának edzôje és Buslig Gyula sportreferens kísérték el. A Budapesti Labdarúgó Szövetség által szervezett nemzetközi (a magyaroszági együtteseken kívül romániai és szlovákiai csapatok neveztek be) torna fôvédnöke Szabó István, a helyi Önkormányzat Sport Ügyosztályának ügyosztályvezetôje volt. Védnökök: dr. Hoffmann Attila, a XVII. ker. polgármestere és Zurbó Sándor, a helyi Önkormányzat Sport Ügyosztályának alosztályvezetôje.
A gyergyói együttest az 1994-es kategória B-csoportjába sorolták. A csoportmérkôzések gyergyói vonatkozású eredményei: Gyergyószentmiklós – Kôbánya 1–2, Vasas SC – Gyergyószentmiklós 6–0, Pomáz – Gyergyószentmiklós 0–3.
A csoport rangsorában: 1. Kôbánya 9 pont, 2. Vasas SC 6 pont, 3. Gyergyószentmiklós 3 pont, 4. Pomáz pont nélkül. A csoportból a két elsô helyezett csapat jutott a középdöntôbe.
A 1994-ben született játékosokból álló csapatok középdöntôjének eredményei: Pozsony – Vasas 0–6, Goldball 94 – Ikarus 3–0, Láng – Kôbánya 3–8, Marosvásárhely – MAC 1–1, Pozsony – Ikarus 4–1, Láng – Marosvásárhely 0–8, Goldball 94 – Vasas 7–2, Kôbánya – MAC 3–1.
A helyosztó mérkôzések eredményei: 7. helyért: Ikarus – Láng 3–0; 5. helyért: Pozsony – Marosvásárhely 3–0; a 3. helyért: Vasas – MAC 3–2; a döntôben: Kôbánya – Goldball 1–2.
A végsô rangsorban: 1. Goldball, 2. Kôbányai KISE, 3. Vasas, 4. MAC, 5. Pozsony, 6. Marosvásárhely, 7. Ikarus, 8. Láng SK.
Gólkirály: Kozioroczky Mihály (Goldball); legjobb mezônyjátékos: Sirila György (Vasas); legjobb kapus: Adrien Marin (Pozsony).
Az 1995-ben születettek tornájának végsô rangosrában: 1. III. Ker. TUE, 2. Pozsony, 3. Goldball 94, 4. Újpest, 5. Ungvár, 6. Vasas, 7. MAC (Népstadion), 8. Lovrán (szlovákiai).
Gólkirály: Slezák Richárd (Goldball); legjobb mezônyjátékos: Nagy Bence (Goldball); legjobb kapus: Lékai Jona (III. Ker. TUE).
Amint azt megtudtuk, a gyergyói csapatot a jövô évi tornára is meghívták. 2006-ban a gyergyói együttes az 1995-ben született játékosok alkotta korcsoportban indul. Az idei budapesti utazás költségeinek fedezéséhez 18 millió régi lejjel Hargita Megyei Tanácsa is hozzájárult.
Augusztus 25-én, csütörtökön 17.00 órától barátságos mérkôzést rendeznek Balánbányán. Az említett napon a helyi Bányász csapata a Gyergyószentmiklósi Jövô együttesét látja vendégül.
Fogathajtás
Az országos bajnok mondja
A 21 éves Pál Attila, a Gyergyóalfalvi Hipogrif SK kétszeres országos bajnok kettes fogathajtóját múlt heti lapszámunkban az ellenfelekrôl is kérdeztük. Elmondta, hogy legnagyobb ellenfelei a bajnokság során a székelykövesdi Kovács Levente és a sepsiszentgyörgyi Bartha Róbert voltak. Kérdéseinkkel tovább érdeklôdtünk és más ellenfélrôl is kérdeztük.
– Bodó Zoltán?
– Bodó Zoltán idén a mi lovainkkal versenyzett. Tavaly ezekkel a lovakkal a testvérem versenyzett, és az országos bajnokságon a 4. helyen végzett. Az idén a testvérem nem tudott versenyezni, mert egyéb problémái voltak, így a lovakat kölcsön adtuk Bodó Zoltánnak.
– Mikor kezdtél hajtani?
– Úgy emlékszem, hogy a pálya mellett születtem. Kicsi korunkban már volt póni lovunk, tehát mindig lovak közelében tartózkodtunk. Édesapám, Pál Vilmos már 20 éve hajt és foglalkozik a lovakkal. Elôször 16 éves koromban voltam a testvérem segédhajtója, de ehhez szülôi beleegyezés kellett, mert a szabályzat 18 éves korhatárt ír elô úgy a hajtónak, mint a segédnek. A testvérem akkor alig 17 éves volt.
– Jövôben lesz-e címvédés?
– Még nem szögeztük le, hogy végülis kettôs, vagy négyes fogattal indulunk-e a jövô évi bajnokságokon. Egyelôre az ôszi-téli programot tudom, mégpedig azt, hogy négyest fogok hajtani. Meglátjuk, hogy a fogatot menynyire tudjuk odakészíteni, hisz a négyes kétszer annyi ló, kétszer annyi munka, kétszer annyi pénz, tehát minden megduplázódik. Hogyha tavaszig nem tudunk egy versenyképes fogatot összeállítani, akkor a négyes fogatot szétválasztjuk és a bajnokságban két kettes fogattal indulunk.
Sakk
Rangsorok, eredmények
* A levelezéses (e-mailes) országos csapatbajnokság augusztus 8-i rangsora: 1. Energia Câmpina 23 pont (31 játszma után), 2. Nagyváradi Kôrös 22 pont (32), 3. Tordai Potaissa 21 pont (33), 4. Kolozsvár 18,5 pont (29), 5. Konstancai Techirgiol 18,5 pont (35). A csapatok összesen 40 partit játszanak.
Elsô látásra a nagyváradi csapat – az együttes tagja a gyergyószentmiklósi Antal István – ezüstérmes. Az aranyérem sorsa Antal István kezében van, mert a rivális csapat, nevezetesen Câmpina játékosa ellen nyerésre játszik. A gyergyói sakkozó Cotos Valentinnal mérkôzik, ebben a partiban minôségelônye van és gyôzelemre játszik.
* Szeptember 1-én kezdôdik a Románia – Csehország barátságos válogatott mérkôzés. A romániai csapatba meghívást kapott Antal István is.
* Szeptember 15-én kezdôdik az országos e-mailes bajnokság döntôje. A döntôbe 11 sakkozó jutott, mégpedig: Szabó Álmos (2302, Kolozsvár), Boris Guşan (2426, Gyulafehérvár), Constantin Vasile (2231, Konstanca), Tudor Vasile (2568, Konstanca), Cincă Daniel (2466, Craiova), Manole Gheorghe (2179, Galac), Antal István (2294, Gyergyó), Crăciuneanu Viorel (2329, Piteşti), Enescu Constantin (2366, Bukarest).
* A Románia – Anglia barátságos válogatott mérkôzésen a gyergyói Balázs Csaba 2–0 arányban nyert a Peter Tibbert elleni partiban. Ezzel az eredménnyel Románia 16,5–8,5 arányban vezet a 40 játszmás megmérettetésen.
Labdarúgás
Elkészült az ôszi műsor
Augusztus 23-án, kedden a Hargita Megyei Labdarúgó Szövetség csíkszeredai székhelyén elkészítették a megyei D-osztályú bajnokság 2005/2006-os idényének ôszi műsorát. Amint az a sorsolás elôtt kiderült, a küzdelemsorozatnak 11 csapat vág neki. A benevezett együttesek: Csíkszeredai Sapientia, Székelyudvarhelyi Roseal, Maroshévízi Promptforest II., Tölgyesi Real, Parajd SE, Homoródalmási Homoród, Székelyudvarhelyi Budvár, Székelykeresztúri Egyesülés, Szentegyházi Vasas, Balánbányai Bányász, Gyergyószentmiklósi Jövô. Az alábbiakban az elsô három forduló műsorát közöljük.
I. forduló (szeptember 3., szombat)
Székelyudvarhelyi Roseal – Maroshévízi Promptforest, Tölgyesi Real – Parajd, Homoródalmási Homoród – Székelyudvarhelyi Budvár, Székelykeresztúri Egyesülés – Szentegyházi Vasas, Balánbányai Bányász – Gyergyószentmiklósi Jövô. Az elsô fordulóban a Csíkszeredai Sapientia együttese nem mérkôzik.
II. forduló (szeptember 10., szombat)
Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelykeresztúri Egyesülés, Szentegyházi Vasas – Homoródalmási Homoród, Székelyudvarhelyi Budvár – Tölgyesi Real, Maroshévízi Promptforest – Csíkszeredai Sapientia. A Balánbányai Bányász együttese szabadnapos.
III. forduló (szeptember 17., szombat)
Csíkszeredai Sapientia – Maroshévízi Promtforest, Székelyudvarhelyi Roseal – Székelyudvarhelyi Budvár, Tölgyesi Real – Szentegyházi Vasas, Homoródalmási Homoród – Gyergyószentmiklósi Jövô, Székelykeresztúri Egyesülés – Balánbányai Bányász. A 3. fordulóban Maroshévíz csapata szabadnapos.
A Gyergyószentmiklósi Jövô hazai mérkôzéseit szombaton 11.00 órától rendezik.
Sífutás/ Biatlon
Bulgáriában edzôtáboroztak
Az augusztus 3–21. közötti idôszakban a bulgáriai Belmekenben edzôtáboroztak a romániai sífutók és sílövôk. Az edzôtábor, amelyet versenyek zártak le, Kelet-Európa talán legmodernebb sportbázisán – aszfaltozott pályákon és görsíken – zajlott. Az edzôtáborban részt vevô válogatottak: Oroszország, Németország, Görögország, Japán, India, Svájc, Fehéroroszország, Románia és Bulgária.
Augusztus 13-án, szombaton az ifjúsági sílövôknek rendeztek 5 kilométer távú tömegrajtos versenyt. Eredmények: 1. Kauva Rayna (Bulgária) 14 perc, 2. Ferencz Réka (Románia) 14:11, 3. Kehayana Elena (Bulgária) 14:43. Augusztus 20-án, szombaton 6 km távú sprintversenyt szerveztek az ifjúsági sílövôk számára. Eredmények: 1. Kuznecana Nastia (Oroszország) 20 perc 56 mp., 2. Ferencz Réka (Románia) 21:22, 3. Makszimana Irina (Oroszország) 22:06. Augusztus 21-én az ifjúsági sílövôk számára szerveztek 7,5 km távú üldözéses versenyt. Eredmények: 1. Kuznecana Nastia (Oroszország), 2. Shumilana Ekaterina (Oroszország), 3. Makszimana Irina (Oroszország), 4. Ferencz Réka (Románia). Felnôttek, nôi sílövô verseny: 1. Andrea Henkel (Németország), 2. Ichmauratova Szvetlana (Oroszország), 3. Apel Katrin (Németország).
A tekerôpataki Antal Zsolt Bulgáriában a férfiak 20 km-es görsíversenyén vett részt. A 900 méter szintkülönbségű emelkedôn lezajlott megmérettetésen Antal Zsolt a hatodik helyen végzett. A tekerôpataki válogatott sífutóra ezen a hét végén formaellenôrzés vár, majd szeptemberben ausztriai felkészülés következik.
Tenisz
Bukaresti pénzdíjas verseny
Augusztus 22–28. közötti idôszakban Bukarestben rendezik azt a 10 000 dollár összdíjazású nemzetközi nôi tenisztornát, amelyen Portik Szatmári Ágnes is indult. A bukaresti nôi torna, illetve a Gyergyói ISK 18 éves sportolójának eredményeirôl bôvebben következô lapszámunkban olvashatnak.
A bukaresti 10 000 dollár összdíjazású nôi tenisztorna egyéni versenyének elsô fordulójában Portik Szatmári Ágnes a szintén romániai Corduneanu Corina ellen lép pályára. A mérkôzés lapzárta után ért véget.
A páros verseny elsô fordulójában a Corduneanu-Portik Szatmári kettôs 7–5, 6–2 arányú gyôzelmet aratott a Crăciun-Ivan román kettôs elleni mérkôzésen. A páros verseny második fordulójában a Corduneanu-Portik Szatmári kettôs a Savu-Stupek román–ukrán duó ellen lépett pályára.
Emlékverseny
Augusztus 26–28. között a Sportiskola teniszpályáin kerül megrendezésre a hagyományos Elekes Antal és Babkó néni Emlékverseny. A második kiírásához érkezett megmérettetésnek nemzetközi jellege lesz, hisz a hétvégi versenyen elôreláthatóan magyarországi teniszezôk is pályára lépnek. A szervezôk a gyermekverseny mellett a felnôttek számára páros megmérettetést is terveznek. A torna szervezôi: Gyergyói Sportiskola és a Hargita Megyei Sportigazgatóság. A rendezvény támogatója a Zárug család.
Az esô közbeszólt
A múlt héten lezajlott Gyergyó Kupa gyermek- és ifjúsági verseny után a szervezôk tervezték, hogy a felnôttek számára is kiírják a városi szintű vetélkedést. A felnôttek tornája azonban elmaradt, a mérkôzéseket az esô miatt elnapolták.
WTF taekwondo
Szeptember 3–5. között továbbképzô edzôtáborra kerül sor Szovátán – tájékoztatott Péter Balázs oktató. Egy héttel késôbb, szeptember 9–11. között, Bukarestben lesz megrendezve az Ambasador Kupa a dél-koreai nagykövetség szervezésében. Szeptember végén Csíkszentkirályon szerveznek versenyt.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
augusztus 25 – 31.
KOS (III.21-IV.20.)
Most nincs idô az álmodozásra. Elintézni való ügyei alaposan megszaporodtak. Esténként hullafáradt, teljesen lemerül. Jól esik ilyenkor odabújni kedveséhez, megosztani vele a bajokat, gondokat. A Kos nô figyeljen az otthoni munkákra.
BIKA (IV.21-V.20)
Amit elhatároz, ezen a héten véghez is viszi. A szerelemben szenvedélyes, de közben túlzottan féltékeny. Csak olyan társsal lehet boldog, aki az állandóságot közvetíti, ami fokozza a biztonságérzetet. Nem ajánlott Önnek ezen a héten pert indítani.
IKREK (V.21-VI.21.)
Vágyakozva néz a messzeségbe, szebb, jobb világról álmodik, ahol mindenki egy nagy család, ahol segítôkészek egymással. Sajnos ez csak álom marad, mert az emberiség egy része rossz és gonosz marad. Keressen magának olyan társakat, akikkel jól érzi magát.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Fiatal Ráknak rengeteg csodálója akadhat. Az életet gyakorlatiasan nézi, nem veti meg a romantikát, a szenvedélyt. Társától elvárja a hűséget és az ôszinteséget.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Könnyebben ér célt azzal, ha megpróbál ráhangolódni mások gondolatvilágára. Ez abból áll, hogy egy beszélgetés során a lelke mélyén felszabadulnak mindenféle energiák. Ezeket analizálva képes lesz ráhangolódni a másik emberre!
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Még ha zavaros helyzetbe is kerül, sikerül megôriznie önállóságát, belsô értékeit. Továbbra is jó érzéke lesz mindenhez, döntéseiben hagyatkozzék a józan eszére, és ne dôljön be a csábító, de bizonytalan kimenetelű ajánlatoknak!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Gyors hangulatváltozásai környezetét is aggodalommal töltik el. Talán a hétköznapok monoton ütemébe fárad bele, ki tudja. Egy biztos: szeretteivel is roppant türelmetlen lesz. Álljon meg egy percre, elemezzen, tartson tükröt maga elé!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Képességéhez méltó feladatot kap, és még akkor sem esik kétségbe, ha a hétköznapi ügyek intézésére alig jut pár perce. Szerencsére akadnak Ön körül olyan családtagok, akik szívesen besegítenek. Pénzügyekben szerencsés lehet e héten.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Függôben lévô ügyei miatt, beleértve a szerelmet is, fejfájás gyötörheti. A magánéletén változtatni kell, a sok partnercsere csak újabb bonyodalmakat hoz magával! A csillagok szerint bármennyire is nehezére esik csak egy kapcsolatban élni, elviselni az egyhangúságot, lassan itt az ideje, hogy megállapodjon!
BAK (XII.23-I.20.)
Összekülönbözhet fônökével. Meg van gyôzôdve arról, hogy Önnek van igaza. Kedvese megpróbálja felnyitni a szemét, de még ilyenkor is mondja a magáét. Az élettôl kap lehetôséget arra, hogy megtanulja elfogadni mások véleményét.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A hét elsô felében romantikus hangulat keríti hatalmába. Lehet ez munkahelyen, egy utazás során, esetleg valamilyen baráti összejövetelen. A regénybe illô érzés nemcsak a képzelete szüleménye, hanem valóság.
HALAK (II. 18-III 20.)
Becsületesen végezze a munkáját, ha nem rövid távban akar gondolkodni! Miután a határidô nem igazán a Halak erôs oldala, egy kicsit jobban oda kéne figyelni! Most házasulandókat mély lelki összetartozás jellemzi életük folyamán.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Mit csinál a zsiráf, ha szembeköpöd?
– Kirugja alólad a létrát!!
* * *
Kovácsnak lángossütôje van a Balatonon, felveti a pénz.
– Kovácskám, adjál már kölcsön egy kis pénzt! – kéri Szabó.
– Sajnos nem tehetem Szabókám, szerzôdésem van a bankkal. Ôk nem árulnak lángost, én meg nem adok kölcsön.
* * *
Egy férfi könnyedén elhiszi neked, hogy a világegyetem tizennégymilliárd éves. De ha azt mondod, hogy egy pad frissen van festve, biztos hogy megtapogatja. ''
* * *
– Miért hívják a férfiak a feleségüket „drágámnak”?
– Mert már a házasságkötés után elfelejtik a nevét.
* * *
– A barna nôk miért nevetnek a szôke nôs vicceken?
– Mert azt hiszik, azok rájuk nem vonatkoznak.
* * *
Az autós át akar haladni a sivatagon. Az egyik benzinkútnál ezt a feliratot olvassa:
„Itt tankoljon! A következô benzinkút ugyanis délibáb”.
* * *
Mit mond a skót mikor bemegy a kocsmába, miközben egy nagy kutyagumit tart a kezében?
– Szerencsém volt! Ez a nagy kutyagumi állt az ajtó elôtt és én majdnem beleléptem.
* * *
– Szerintem az anyósomnak van a legpontosabb órája a világon.
– Mibôl gondolod?
– Mert mindig pontosan akkor érkezik, amikor a legkevésbé van rá szükségünk.
* * *
Skót kisfiú kérdezi apjától:
– Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?
– Parketta kisfiam, parketta.
* * *
A birkózóbajnok anyja panaszkodik a szomszédnak.
– Rémes nagyétkű a fiam, csak tejbôl megiszik négy litert naponta!
– Miért nem vesz neki egy tehenet? Olcsóbb.
– Vettem.
– És?
– Megette azt is.
* * *
A vô indul hazafelé az anyósa temetésérôl. Hirtelen vihar kerekedik, bôrig ázik, egy villám a közelében csap le. Felszól az égre:
– Anyuka, látom már felért.
* * *
Riporter kérdezi a 98 éves embert:
– És mondja Józsi bácsi, régen milyen szenvedélyei voltak?
– Csak a nôk, meg a vadászat.
– És mire tetszett vadászni?
– Hát a nôkre.
* * *
– Mivel lephetném meg a vôlegényemet? – kérdi a menyasszony a szüleit.
– Mutasd meg neki a műfogsorodat!
* * *
Pista bát elüti egy úthenger. Barátja meglátogatja a korházban:
– Elnézést nôvérke, mondgya má' meg, hogy hányas szobában van a Pistu!
– A 211-es, 212-es és a 213-as szobákban.
* * *
– Hová szalad Kovács úr?
– Halat ettünk, és az anyósom rosszul lett.
– De hát nem abba az irányba van az orvosi rendelô.
– Nem is oda sietek, hanem a piacra. Veszek még egy kis halat.
* * *
Két hulla sétál a temetôben, az egyik sírkövet cipel a hátán.
Megkérdezi a másik:
– Minek cipeled azt a sírkövet?
– Á, manapság az ember már nem sétálhat az iratai nélkül.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2005
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|