41. (615.) szám, 2005. Október 13-19




    Kisújság-olvasók figyelmébe!

               Még kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2005.
               A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
               Ára: 5 euró
               Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
               e-mail: kisujsag@nextra.ro
               tel.: 004-0266-364.941
               Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
               A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
               A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
    Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




    Szomorú kilátások

               Nem, most nem városunkról van szó, de mégis rólunk. Naponta olvasok olyan híreket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak jövônkhöz, az emberiség jövôjéhez, s mint szülô, a legrosszabb forgatókönyvek peregnek le lelki szemeim elôtt. A sok optimizmus ellenére már nem működik a struccpolitika. Be kell látnunk, hogy lassan, de biztosan tönkretesszük élôvilágunkat, megfertôzzük az anyatermészetet, alig hagyva választási lehetôséget utódaink számára. Saját magunk alatt vágjuk a fát, és bízunk benne, hogy mire dôlni kezd, megtanulunk repülni.
               Nem tudunk elszakadni a kôolaj társadalmától. Nem tudunk, mert nem hagynak. Túl sok a pénz benne, és amúgy is az egész világ erre rendezkedett be. Pedig ez kikövezett út a teljes megsemmisülés felé. De ez senkit nem érdekel, hiszen a jóléti társadalomban a pillanatnyi jólét számít, a jövôvel foglalkozzanak a tudósok, akiket eltesznek láb alól, vagy mellékvágányra futtatnak, ha elméleteik ellenkeznek a kôolaj-társadalom szennyes szempontjaival. Hiába a világ vezetô kutatóinak figyelmeztetô felhívása: a Föld már nem bírja sokáig ezt az egyre nagyobbodó méregcúnamit! Ebbôl baj lesz! Se kép, se hang. Magasan fejlett kapitalistáink megsüketültek, mint macska disznóvágáskor. A pénz, a vagyon, az érdek, a hatalom a szempont.
               Aztán összezavarodik a természet, megbomlik az egyensúly. Óriási esôzések, árvizek, hatalmas szárazságok, erdôtüzek. Sosem látott hurrikánok, szökôárak, tornádók. Földrengések, földcsuszamlások. Felmérhetetlen károk, megszámlálhatatlan emberáldozat. Katasztrófa után katasztrófa.
               S mintha mindez nem lenne elég, a természetbe került méreganyagok az állatvilágon is boszút állnak. A sok járvány: sertéspestis, kergemarhakór, madárinfluenza eredôjét is ebben kell keresni. Nincs már talpalatnyi föld, amit ne szenynyezett volna be a mindenható ember. Meggondolatlan cselekedeteinkkel, mohó kapzsiságunkkal, mérhetetlen pénz- és hatalomvágyunkkal mi vagyunk a legrettenetesebb járvány, amit el lehet képzelni. Azt hisszük, hogy minden kicserélhetô, helyettesíthetô, átalakítható felelôsségre vonás nélkül. Azt hisszük magunkról, hogy minden esetben a helyzet urai vagyunk, és uralmunk alá hajthatjuk a természetet erôit – eget, földet és vizet egyaránt. Lényegében harcban állunk a természettel, nem társkapcsolatban. Leigázni akarjuk, nem partnerként kezelni. S ez egyre gyakrabban visszaüt.
               Ilyenkor pánikba esünk, és kapkodunk fűhöz-fához nagy kétségbeesve. S rájövünk, túl instabil lett a rendszer. Hiába ôrizgetjük féltve közvetlen környezetünket, ha már máshol megtörtént a baj. Ami távol van, az sosincs elég távol – egészíthetnénk ki Murphyt. A megtörtént katasztrófa globálisan is éreztetheti hatását. Ezért mindannyian felelôsek vagyunk bolygónkért, éljünk bárhol is. Amíg ez nem tudatosul minden egyes földlakóban, addig állandó veszélyhelyzet áll fenn. Állandó riadókészültségben kell élnünk nekünk is, és az elkövetkezô generációknak is. S akárcsak most, félve leshetjük az eget, hogy mikor hull alá például egy vírussal tömött madárbomba.
    Ábrahám Imre

    Mi leszel, ha nagy leszel?

               Azt mondják, újságíró-képzés indult Gyergyószentmiklóson. A munkaügy és az oktatási minisztérium által elfogadott névjegyzékben ez a megnevezés szerepel: Tehnician, operator, imagine si text. Magyarul kép- és szövegszerkesztô technikus – ilyen szakképzés indult a Batthyány Ignác Szakközépiskolában. Immár második évfolyam kezdte a tanévet ilyen szakirányú osztályban. Megkerestük az intézmény vezetôjét, Farkas Zoltánt, akit arról faggattuk, mit is fed ez a képzés. Elmondta, egyelôre még semmilyen szakirányú tantárgyat nem iktattak a diákok órarendjébe.
               – Az oktatás átszervezése után a tíz osztály kötelezô, ez azt jelenti, hogy négy éves oktatás elsô két évében a szaknak megfelelô elôkészítô szaktantárgyakat tanítunk csak. Ezt követôen történik meg a szakmának megfelelô elmélyítô képzés. Egyrészt megnézzük, hogy a tizedik osztály végén milyen eredményt mutatnak a diákok, mire lesz igény. Ez alapján dönthetô el, hogy milyen szakirány felé fordulunk, a nyomda vagy a képszerkesztés irányába. A képszerkesztés szakoktatás végzettjei esetleg az elektronikus médiában helyezkedhetnek el. De nyilvánvaló, ha a képszerkesztés irányában nem tudjuk biztosítani a szakembereket, akkor a nyomda útján haladunk tovább, szövegszerkesztést tanítva.
               Az iskolaigazgató arról is beszámolt, hogy továbbra is keresik azt az embert, aki meg tudná oldani a szakképzést. További gondot okoz, hogy az a kevés szakember az iskola által nyújtott fizetésért nem vállalja a betanítást. Az elképzelések szerint gyakorlati oktatással is kiegészülne a képzés, melynek megoldására még szintén nincs világos elképzelés.
               Ezek után csak az kérdés számomra, hogy vajon milyen jövôképük lehet azoknak a fiataloknak, gyerekeknek, akik ide iratkoztak be, itt tanulnak tovább. Nekik van világos elképzelésük jövôjüket tekintve? Hiszen nyilvánvaló, az iskola vezetôsége mai napig nem tudja, mi fog történni jövôtôl ezekkel a gyerekekkel.
               Farkas Zoltán igazgató úgy látja:
               – A nyolcadik osztály utáni szakmaválasztás működhetne jobban. A gyerekek nagy része nem tudja, hogy mit szeretne, nyilvánvaló a szülôk eldöntik, hogy hová adják iskolába. A tendencia, hogy elméleti iskolába adják, kevesebb az, aki szakmát akar tanulni. Valószínűbb, hogy jobb reklámmal ennek jobb emberanyagot tudnánk biztosítani.
               Igen. Lehetséges. „Gyertek, majd kitalálunk valamit, s talán idôközbe akad valaki, aki tanít nektek valamit” reklámszöveggel?
               Megkérdeztem a kilencedik osztályos diákokat, akik nagy elképzelésekkel választották ezt a szakot. Nyilvánvaló, van közöttük olyan is, aki nem sokat mérlegelt, csak beiratkozott ide, anélkül hogy világos elképzelése lenne, mit is szeretne csinálni. De akadtak határozott elképzeléssel rendelkezôk, akik úgy vélik, a tizenkettedik osztály befejeztével operatôrök, újságírók lesznek. Hiszen abban a tudatban élnek, hogy a multimédia terén széleskörű ismereteket szereznek majd itt, s tudásukból fognak megélni.
               Egy év alatt lehet találni elméletet és gyakorlatot oktató szakembereket, pótolható a hiány. A kommunikációs szakadékot kellene áthidalni a diákok és iskola között. Amikor egy fiatal osztályt, szakmát választ, felvilágosítást kell kapjon arról, mibôl áll, mit is fed a képzés, az itt szerzett diplomával milyen elhelyezkedési lehetôségei lesznek, milyen munkakört tölthet majd be. Hiszen a román „operator” kifejezésnek több értelme lehet, nem fedi egyértelműen a magyar operatôr megnevezést.
    G. G.

    Nem pénzéhség, kényszerűség

               Hiába köntörfalaznánk, hiába írnánk cikornyásabbnál cikornyásabb mondatokat bevezetésül, úgyis ugyanaz lenne a hír: drágítanunk kellett a lapot. E héttôl 14 000 régi lejért, 1,4 lejért juthatnak hozzá a Gyergyói Kisújsághoz.
               Magyarázkodhatnánk is, hogy az üzemanyag ára, hogy a növekvô nyomdai költségek, hogy a…, de fölösleges, önök is tudják, egyre drágább az élet.
               Tény viszont, hogy 2004 márciusától, az utolsó áremeléstôl tetemesen nôttek a lapkiadás költségei.
               Tudjuk, a plusz kétezer lej nem riasztja el önöket attól, hogy rendszeresen megvásárolják a Gyergyói Kisújságot, hozzánk forduljanak, ha öröm vagy bánat éri önöket. Reméljük, továbbra is társaink lesznek az újságszerkesztésben, hisz önökért, önöknek írjuk hetente a lapot, önökért jelenik meg a húszoldalas műsormellékletünk, és szintén önökért munkálkodunk a 2006-os Évkönyvön, hogy karácsonyra ajándékot tehessünk asztalukra.
               Tehát nem magyarázkodunk, bízunk abban, hogy mindannyian megértik, elfogadják: kényszerűségbôl drágítunk.
    A szerkesztôség

    Legyünk emberek!

               Rohan a világ. Még nem tudjuk – habár sejtjük – hogy hová, de rohan. Mindenki a saját mókus- kerekébe zárva vagy a saját keresztjét cipelve, hangyányi része ennek a rohanó bolynak. Általában több rosszat, mint jót cselekedve. Amikor megállunk, akkor is kényszerbôl: betegség, gondok, családi problémák, mások rosszindulata löki a lécet a küllôk közé. Közben ránk zúdulnak a napi hírözönben, a világ különbözô részeit ért katasztrófák, amelyek többnyire a szeszélyes természetnek tudhatók be. Valahogy az a gondolat kísért, hogy a rohanás a vesztünket okozza, a természet pedig mintegy bosszút áll, mindazért, amit ellene elkövettünk. Az emberiség, rohanása közben és rohanását féltve bánik el a természettel és nem kis mértékben a kapzsiság ennek a hajtó ereje. És, hogy ne beszéljek tovább is rejtélyekbe, legyen egy konkrét példa: egy erdeitôl lekopasztott hegy vagy domboldal, amelynek nyomán vagyonok keletkeznek, majd a völgyben pusztító árvíz. A tragédia után emberi összefogás nyújthat némi vigaszt a bajbajutottaknak. Mintha a természet gúnyosan azt kérdezné az embertôl: „lám, lám, te engem meggyaláztál, felebarátaidat letapostad, feljelentetted, elárultad, kiszorítottad, megint én kell közbelépjek, hogy felébredj, és segíts másokon? Tanulj tiszteletet!”
               Udvarhelyszék, Nyikó mente, 2005. augusztusa. Sokat láthattunk, hallhattunk, olvashattunk az ott történtekrôl. Közben eltelt két hónap. A tél már kopogtat, de a falvakban folyik a munka, házak épülnek, utak tisztulnak. Az épületek oldalán, két méter magasságban ott van a víz fenyegetô nyoma. Annak a víznek, amely most békésen folydogál egy olyan mederbe, amit át lehet lépni. Szinte hihetetlen.
               Többek között, Gyergyószentmiklós eddig egy teherautónyi burgonyát ajánlott fel Kobátfalva megsegítésére. Bár a falu részben kiheverte a mély sebeket, az ár elvitte a termést teljes mértékben, így sokak betevô falatja nem biztos. Minden civil szervezetet megszólítva, az összefogás erejét megemlítve, kérek fel minden jóérzésű polgárt, hogy segítsünk a rászorultakon, legyünk emberek! Cégek, alapítványok jelentkezését is várjuk. 2005. október 21-én, 19 órától a Figura Stúdió Színház és a Figura Társaság egy elôadást ajánl fel, amely után gyűjtést szervezünk, helyszín a Gimnázium díszterme. Kérem, figyeljék a jövô heti sajtót és a plakátokat is. A civil szférára, a mozgósítás terén, különösen számítunk. Elôzetesen is lehet ajánlatokat tenni, érdeklôdni a Naturland Alapítványnál, telefon: 0744/786.526 vagy az Esély Alapítványnál, telefon: 0740/200.565.
               Két idézettel zárnám, amelyek önmagukért beszélnek.
               „Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erôtlenné lesz melletted, segítsd meg ôt…”
               (Mózes harmadik könyve)
               „Amikor képes vagy arra, hogy segíts az embertársaidon, ez a „képesség” megszűnik pusztán képesség lenni, és felelôsséggé válik.”
               (Adelle Davis)
    Török Zoltán

    Kertjébôl kikerül a segély

               Közeleg a tél, s még nem álltak talpra az udvarhelyszékiek. Hogy is kaphattak volna erôre, akik portáján ily nagyot pusztított az árvíz. A „szerencsésebbjének” maradt ugyan pincéje, de üres, elvitte a termést az ár. Nincs termény az állatoknak, s bizony, idén szűkében a krumpli, a murok, a hagyma, a káposzta… a felénk alapélelmiszerként ismert zöldségfélék.
               Mi, gyergyóiak nem panaszkodhatunk, a földek jó termést hoztak ebben az esztendôben. Talán nem egy kertben több is termett, mint amennyi a család szükségletére elegendô. Adjunk hát azoknak, akiket megfosztott e zöldségektôl, vetômagburgonyától az árvíz.
               Az Arbor Fafeldolgozók Szövetsége jövô hét elején, kedden (október 18-án) újabb rakománynyal indul Udvarhelyszékre. Szívesen továbbítják az önök adományait is. Szándékukat jelezzék az Arbor székhelyén, Gyergyószentmiklós, Bucsin negyed 18-as tömbház, ahol az adományokat is fogadják naponta 8–16 óra között, de érdeklôdhetnek a 362. 521 illetve a 0744/701.947-es telefonszámon is Lôrincz Krisztinánál.
    B. K.

    Mi kell határátlépéskor?

               A román belügyminiszter módosította a külföldre utazás feltételeit. Az új intézkedés a román-magyar határon gyakorlatilag visszaállította a korábban is, október 1-ig érvényben lévô kilépési követelményeket. Ennek értelmében a külföldre utazó román állampolgárok közül csak azon személyeknek kötelezô úticéljukat és annak feltételeit igazoló iratokat felmutatniuk, akik a schengeni övezet országaiba utaznak. Az Unió tagállamaiba utazó román állampolgároknak a határon való átkelésükkor az útlevelen kívül fel kell mutatniuk a menet-térti jegyet vagy a viszszatérés útiköltségét fedezô legalább 150 eurót, valamint a külföldi tartózkodás idejétôl függô minimális pénzösszeget, valutában, az Európai Unió tagállamai esetében ez az összeg napi 30 euró. Ugyanakkor fel kell mutatniuk az egészségbiztosítási bizonylatot is.

    Nemzeti vízum

               A Magyar Külügyminisztérium bejelentette az úgynevezett nemzeti vízum bevezetését 2006. január 1-tôl. Romániána, Szerbia és Montenegró, Horvátország valamint Ukrajna nagykövetei kapták meg a jegyzéket.
               A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetôvé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megôrzése, állami felsôfokú oktatáson kívül esô tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. A többszöri beutazásra jogosító vízumot ingyen lehet kérelmezni az érintett országok magyar képviseletein.
               A díjmentesen kérelmezhetô nemzeti vízumot valamennyi román álllampolgár Kolozsváron és Bukarestben igényelheti.
               A nemzeti vízum igénylésekor továbbra is meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási feltételeknek, emellett igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit.
               Az új vízumtípus nem érinti az eddig is kiadott vízumok fajtáit, tehát nem jogosít például munkavállalásra, vagy jövedelemszerzésre.

    Újabb segélyek

               Az augusztus 23-i udvarhelyszéki árvíz után, már másnap indultak a segélyek, nemcsak a hazai, de külföldi honfitársaink is segítettek a bajbajutottakon. Már az elsô napokban gyűjtés gyűjtést követett, hogy mihamarabb segítsenek a rászorultakon. A Remény Alapítvány is az elsôk között három alkalommal indított útnak szállítmányt. A saját teherszállítója mellett a tűzoltóság is szállítóeszközt biztósított az alapítványnak, mellyel ruhaneműt, bútort szállítottak a rászoruló siménfalvi családoknak.
               Az elmúlt hétfôn a Remény Alapítvány nagy teherszállítóját újra megrakták, negyedik alkalommal indultak útnak a segélyek. Ezúttal is ruhaneműk, asztalok, székek, kanapék, szekrények, ágyak, kis aragázkályhák kerültek a siménfalvi árvízkárosult családokhoz. Török Évától, a Remény Alapítvány vezetôjétôl megtudtuk, szándékukban áll a további segítségnyújtás is.
    B. T. I.

    Tanácsülés

               Hiába kérte fel a tanács testületét Csergô Tibor múzeumigazgató, dolgozzanak operatívan, 16 órától vegyenek részt a Tarisznyás Márton emlékünnepségen, sok idôbe telt a döntéshozatal. Már 17.30-at mutatott az óra, mikor zárt ajtók mögötti tanácskozásba kezdtek a medence településeivel közös részvénytársaság létrehozásáról.
               Adók, illetékek
               Az elsô napirendi pontot a 2006-os esztendôben alkalmazandó adók és illetékek meghatározása képezte. Nônek az adók, illetékek – jelentette ki a hivatal pénzügyi osztályának vezetôje. Alapul természetesen a tanács határozata szolgál, melynél figyelembe kell venni az erre vonatkozó kormányhatározatot is.
               Az illeték között nem szerepelt a szemétszállítás speciális illetéke, a magyarázat szerint azért, mert e díjat jövôre már a Go Rt. fogja újra begyűjteni, egy részét szemétszállításra, takarításra, másik részét fejlesztésre használva fel.
               Hiányzott a lajstromból a mezôôrzési illeték is, a polgármester szerint a lakosság nem fizet, nincs értelme fenntartani. Több tanácsos viszont amellett érvelt, hogy a mezôôrzés megszüntetésével elindulna a tolvaj-lavina. „Ha elterjed a városban, hogy nincs mezôôrzés, akkor foghatjuk a fejünket. Nem a feladás a megoldás ebben az esetben” – vélte Parászka Géza, és a jelenlévôk nagyrésze is úgy látta, a gazdák földjeit ôrizni kell, annyi változtatással, hogy kötelezôvé teszik az ôrzési díj megfizetését. Így a szántóterületre hektáronként, évente 140 000 régi lejt, míg kaszálóra 70 000 régi lejt kell fizessen a tulajdonos speciális illetékként, az ôrzésért.
               Csatlakoztatás a fűrészporos hôközponthoz
               Egy elôtanulmányt kellett jóváhagyniuk a tanácsosoknak, mely a Városi Kórház Fertôzô és Szülészeti osztályának valamint a Miron Cristea utcában lévô 1-es hôközpontnak a fűrészporral működô hôközponthoz való csatolásáról szólt.
               Kiderült, 24 milliárd lejes fejlesztési program megrendelésérôl és kivitelezésérôl van szó. Az összeg a város rendelkezésére áll, kormánypénzbôl kapta Gyergyószentmiklós, fűtésrehabilitálásra. Igen ám, csakhogy ez az összeg a svájci támogatás, a SECO program önrészét kellene szolgálja, mely a Bucsin és Virág negyed fűtéskorszerűsítését célozza meg. Ez, a dán kazánhoz való csatlakozás pedig nem biztos, hogy a svájciak által elfogadható a program részeként. Viszont az is hozzátartozik a tényekhez, hogy a svájciak elmondták, amennyiben gázzal kívánják fűteni a tömbházlakásokat, ôk nem kívánnak befektetni városunkba, nekik úgy éri meg, ha legalább tíz esztendôn keresztül az általuk kialakított, fűrészporos fűtésrendszer szolgáltatja a hôenergiát. De lesz-e elegendô fűrészpor, fahulladék a fűtésre?
               Szóval, bonyolult a kérdés a javából, mely még fokozható, ugyanis feltevôdött a kérdés: a dán kazánhoz való csatlakozásban miért vannak benne bizonyos magánházak is. Mint ahogy az is kérdés volt, ha nem költik el idén a 24 milliárdot, vissza kell adni az államnak, akkor miért nem vásárolnak csövet a pénzbôl, mely a SECO programban önrészként szerepelhetne. A több mint egy órás érvek és ellenérvek sorozatát követôen szavaztak, meglepôen egyhangúan. Jóváhagyják az elôtanulmányt. Egyetlen tanácsos tartózkodott: Parászka Géza.
               Költözött a Figura
               Eddig, a könyvtár épületében 250 négyzetméter fölött rendelkezett a Figura Stúdió Színház, most, a művelôdési központ épületében 367 négyzetmétert bocsátottak a színház rendelkezésére, ehhez adódik hozzá a központtal közösen használt felület. Béres László igazgató elmondta, az ideális megoldás az lett volna, ha a mozi épületét kapja meg a színház, de így is jobb, mintha a régi székhelyen maradtak volna: „Remélem, sikerül kialakítani emberhez, színészhez, nézôhöz méltó körülményeket a művelôdési központban”. Megragadta az alkalmat, és felkérte a városatyákat, ne feledjék el, hogy a Figurának bérlete van erre az évadra, mely nem drágább, mint 200 000 régi lej. Váltsanak bérletet, hisz jó példával elöl kell járniuk.
               Fűtôanyag-árról
               A Különfélék keretében Nagy Attila, a közüzemek igazgatója jónéhány, fűtôanyag-árajánlatot tett a tanácsosok elé. Lehet új céggel szerzôdést kötni, hisz a jelenlegi szállító nem a legolcsóbb ajánlatot tette. Új szerzôdéskötésre viszont csak akkor kerülhet sor, amikor fedezni tudjuk az eddigi hitelezôvel szembeni tartozásunkat. Mikor lesz pénz a kezünkbe, lehet gondolkodni új szerzôdéskötésen – bólintottak rá a döntéshozók.
               Részvénytársaság létrehozásáról
               Zárt ajtók mögött tárgyaltak egy részvénytársaság létrehozásáról, melynek feladata a víz és szennyvízrendszer kiépítése, működtetése lenne a Gyergyói-medencében. A beszélgetést követôen Pap József polgármestert hatalmazták fel arra, hogy döntésükrôl tájékoztassa a sajtó képviselôit.
               Pap József elmondta, sürgetô a részvénytársaság létrehozása, hisz a Közigazgatási és Belügyminisztériumtól levelet kapott Gyergyószentmiklós, melyben szinte parancsként áll, hogy csatlakozzon városunk a Maros megyei közművesítési programhoz. Ha viszont a környékbeli településekkel közös céget hoznak létre, vissza lehet utasítani ezt a „felkérést”, és a gyergyóiak elônyére válik a döntés.
               Szinte egyhangúan az rt. megalakítása mellett álltak ki a gyergyószentmiklósi tanácsosok, döntés született arról, hogy beindítják a víz és csatornarendszer levá- lasztását az egyéb városgazdálkodási tevékenységekrôl, kezdve a külön könyveléssel.
               A részvénytársaság bejegyzésére egy céget kérnek fel, és most már a környezô településeken a sor, hogy meghozzák döntésüket: részvényesek lesznek.
    B. K.

    MPSZ-hírek

               A tömbháznegyedek fűtésérôl
               A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete aggodalommal tapasztalja, hogy annak ellenére, hogy az éjszakai hômérséklet immár napok óta nulla fok alá esik, még nem indult be a fűtés a tömbháznegyedekben. Az meg egyenesen ijesztô, hogy a polgármester azt javasolja a tömbházlakóknak, hogy vásároljanak télire tűzifát. Most, amikor a város teljes vezetése az RMDSZ kezében van, illetve az RMDSZ kormánypárt, érthetetlen számunkra, hogy miképpen nem lehet megoldani ezt a gondot, ami a város lakói számára oly nagyon fontos, az ország szempontjából pedig egy semmiség. Tudva azt, hogy az állami támogatás a következô években mindenképp megszűnik, értetlenül szemléljük azt is, hogy a fűtésrendszer javítására a kormánytól kapott, s nagy hangon beharangozott tízmilliárdok felhasználatlanul állnak valahol egy bankszámlán. Elvárjuk, hogy a városvezetés mozduljon ki jelenlegi bénult állapotából, s lásson végre munkához, úgy, ahogy azt a választási kampányban megígérte. A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete híven a tavaly nyáron tett ígéretéhez, továbbra is partnerséget kínál minden olyan esetben, amikor a cél a haladás, a fejlôdés.
               A pártbejegyzésrôl
               Mint köztudott, a Magyar Polgári Szövetség elhatározta, hogy politikai pártot jegyez be, azért, hogy ne ismétlôdhessen meg az, ami a tavaly, hogy különféle kifogásokkal megakadályozzák a választásokon való részvételét. Ezt megelôzôen a Szövetség egy telefonos felmérést készített, amibôl kiderült, hogy az erdélyi magyarok döntô többsége (több mint 90%-a) hallott a Polgári Szövetségrôl, illetve hogy a többség elégedetlen az RMDSZ politizálásával, ezért egyetért azzal, hogy szükség van egy másik magyar politikai szervezetre, amelyik hitelesebben képviseli a magyarság érdekeit.
               Arra a kérdésre, hogy mi legyen a bejegyzendô párt neve, legtöbben azt válaszolták, hogy A Magyar Polgári Szövetség Pártja, illetve hogy Magyar Polgári Párt.

    Megemlékezés Gyergyószentmiklóson

               Nekünk április 14-én a magyar, október 9-én, a román holokauszt napján is emlékeznünk kell – mondta a zsinagógában egy elemi osztály tanulóinak nyílt történelemórát is tartó Csergô Tibor múzeumigazgató, az önkormányzat által szervezett hétfô déli megemlékezésen.
               Hat égô gyertya a haláltáborok 6 millió áldozatának emlékét idézte, Pap József polgármester és Kontesveller József alpolgármester a polgármesteri hivatal néhány munkatársával koszorút helyezett el a zsinagógában, ahol Rosenfeld Fani, Stein Jakab és dr. Hermann László által készíttetett kis márványtáblák ôrzik az elpusztultak neveit.
               A megfogyatkozott zsidó közösség részérôl Friedmann Emil és Szôcs Märy vett részt a romániai holokauszt napja alkalmából tartott gyászünnepségen.
               A 95. éves Friedmann Emil bácsi (képünkön) és felesége az elhurcolt 986-ból megtért 92 gyergyói és környékbeli zsidó utolsó képviselôi.
               Hogy milyen érzéseket kavar fel egy ilyen megemlékezés az agg férfiban? Nem tudni, mert errôl ô nem szívesen nyilatkozik.
    Bajna György

    Október 6.

               Október hatodika gyásznap a magyarok számára – mondta Kontesveller József alpolgármester – mégis örömmel kell azokra gondolnunk, akik életüket adták a hazáért – tette hozzá.
               Csütörtökön délelôtt az önkormányzat képviselôi, a Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet valamint a Volt Politikai Foglyok Szövetsége a kegyelet koszorúit helyezték el Kis Antal honvédôrnagy sírjánál.
               Délután, a Tarisznyás Márton Múzeum által szervezett Látványos október rendezvénysorozat keretében kiállításmegnyitóra került sor. Somogyi Gyôzô táblakép-kiállítása a honfoglalás korától az 1956-os forradalomig 98 fejedelem, politikus, hadvezér, király, történelmi személyiség arcmását örökítette meg.
               A katonai öltözetek legnagyobb magyarországi szakértôjének kiállítását Csergô Tibor múzeumigazgató köszöntötte, majd Parászka Géza, a társszervezô Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület nevében köszöntötte a jelenlévôket, méltatta a kiállító munkásságát. Balázs József festôművész a szakmabeliség oldaláról közelítve méltatta a tárlatot. A mai magyar képzôművészet egy hiányát pótolja Somogy Gyôzô – mondotta. „A jelent ez a 98 szent biztosítja számunkra azáltal, hogy emberi értékeinket ôrizték, átörökítették. A mi feladatunk megôrizni ezen értékeket, mert ha veszni hagyjuk ôket, jövônkkel játszunk” – vélte Balázs József.
               Rokaly József történelemtanár az 1848-as szabadságharc eseményeit ismertette, elemezte. Hôsökrôl beszélt, akik vállalták az ôseik által rájuk hagyott szellemet. Majd a magyar politika elmúlt százötven évének téves vonalvezetésérôl beszélt.
               Az emlékezôk, ünneplôk a huszári és fáklyás kísérettel átvonultak a temetôbe, ahol Kis Antal sírjánál adóztak a szabadságharcban elhunytak emlékének. Gyergyószentmiklós város önkormányzata, a Hargita Megyei Prefektura, a városi RMDSZ, az MPSZ, Gyergyószentmiklósi Székely Tanács, a Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület valamint a Tarisznyás Márton Múzeum képviselôi helyezték el a kegyelet koszorúit.
               „Amíg gyászolunk, halottainkat, hôseinket siratjuk, nem szabad elfelejtenünk soha 2005. szeptember 26-át. Még egyszer itt volt a nagy lehetôség, hogy az aradi sáncunkból feltámadjunk, és a magyarság nagy országházában igent mondtak” – figyelmeztetett Hajdó István fôesperes-plébános díszbeszédében. Nemzeti imáink eléneklésével zárult az október hatodikai megemlékezô ünnepségsorozat.
    G. G.

    Házaspár kiállítása

               Kettôs kiállításnak adott otthont péntek délután a Pro Art Galéria. Egy fiatal csíkszeredai házaspár, a Csillag család tárlatát tekinthették meg a szépszámú megjelentek. Tusa Lajos üdvözölte a vendég képzôművészeket és a tárlatlátogatókat, majd Dézsi Zoltán alprefektus osztotta meg elsô benyomásait Csillag Simon Repolski Imola és Csillag István munkái láttán: „Ez a kísérlet a mi klasszikus művészetképünket megmozgatja, jó irányba mozdítja. Alkotásaik történelmet ívelnek át. A bibliai témától az esztétikai élményig minden jelen van. Egy csodálatos kísérlet gyönyörű termékeit láthatjuk, új kapukat nyitottak meg elôttünk.”
               Balázs József képzôművész ismertette a kiállítók rövid művészi pályájának gazdag állomásait. Csillag Imola textil szakon tanít a Nagy István Zene- és Képzôművészeti Líceumban, míg férje, Csillag István reklámgrafikus, könyvillusztrációkat készít. Az itt kiállított munkáik átfogóak, az egyetemi éveik alatt készült munkáiktól egészen napjainkban született alkotásokig láthattuk a legjelentôsebb munkákat. Vegyes technikával készült munkáik filozófiai háttérrel induló kortárs alkotások. Imola a képzôművészet speciális, vizuális nyelvén beszélve az ôsi nemeztechnikát műveli, míg István grafikai kiindulású munkái festôiek – vélte a méltató.
               A látogatók, kiállítók reményüket fejezték ki, találkozhatnak még a fiatal művészek aktuális munkáival is itt, Gyergyószentmiklóson.
    G. G.

    Figura-sarok
    Átköltözött a Figura

               Tizenegy terem kizárólagos használatát kapta meg a Figura Stúdió Színház a művelôdési központban. A kimutatás szerint a használatba kapott helyiségek az épületnek kevesebb mint húsz százalékát teszik ki. Ezen kívül közös használatba van a színpad, nézôtér, világosító-hangosító fülke (ami még nincs kialakítva) öltözôk stb. Béres Lászlóval a színház igazgatójával immár az új székházban beszélgettünk:
               – Már tavaly elkezdôdött a színház költöztetése, még Szabó Tibor igazgatása alatt. Idén februárban konkrét teremigénylésekrôl tárgyaltunk Barti Tihamér, Kolcsár Béla igazgatókkal és Kontesveller József alpolgármesterrel. A hosszas vélemény cserék után döntöttünk azokról a termekrôl, melyeket a Figura kért és megkapott. Annyi termet igényeltünk, ahányat a régi székházban is használtunk. Nyilván a diszkó termét is kértük, de mint kiderült, több évre bérbe van adva. Tudomásul kellett vennünk, hogy ezt a termet, mely stúdió elôadásoknak is helyet adna, nem kaphatjuk meg a szerzôdés lejárta elôtt.
               – A költözéssel mégis várni kellett…
               – Igen, a termek nem voltak kiürítve, különbözô tevékenységek zajlottak bennük. Késôbb jó szándékkal felújították a színháznak szánt termeket, csakhogy, mi saját költségünkön újra fel kellett újítsuk. A nyár folyamán már szorgalmazta a városvezetés a költözést, de az irodák külön-külön nem tudtak költözni, csak együtt, tevékenységük szoros összefüggése miatt. Múlt csütörtökön ürítették ki az utolsó termet, mely az igazgatóságnak és az irodalmi titkárságnak volt szánva, ezután meszeltettük ki, és a hétvégén költöztünk át a kollegákkal. Csata Levente segített a költözködésnél, egy alkalmazottját és egy teherautót biztosított számunkra. Be vagyunk költözve.
               – Hogyan oszlanak meg a költségek?
               – A művelôdési központtal közösen egy együttműködési protokollumot szeretnénk kidolgozni, ami szabályozza a költségeket. Egyelôre, ki mit fogyaszt, állja. Gondunk a fűtéssel van, mert a kazán, mely az irodákat fűti, nem tudja fűteni a nyagytermet is egyidôben.
               – A múlt heti bemutatóra meleg teremmel várták a kicsiket…
               – A nemrég tartott elôadást sikerült fűtött teremben bemutatni, viszont a megoldásra csak ígéretek vannak. Reménykedünk, mert a színpad használata nagyon fontos most, amikor a bérletrendszert is bevezettünk, a folyamatos próbák elengedhetetlenek. Ugyanakkor a nézôtér-szigetelés is megoldásra vár. A másik megoldásra váró probléma a műhely, mely díszlet készítéséhez elengedhetetlen. Ebben az épületben, ahová átköltöztünk, nincs lehetôség kialakítani ilyen műhelyt.
               Ahogyan mondani szokták, mély vízbe dobták az igazgatót, július elsején foglalta el az igazgatói széket, és vezetése alatt a színház már túl van embert próbáló feladatokon:
               Próbafolyamatok, két bemutató, bérletrendszer kidolgozása és a harmadik bemutató elôkészületei, e közben folyamatosan játszottak, kiszálltak, no meg költöztek. Az igazgató reméli, úgyanúgy megférnek egymás mellett az épületben lévô másik intézménynyel, mint Csíkszeredában a Csíki Játékszín a Hargita Táncegyüttessel, és Székelyudvarhelyen a művelôdési házban külön-külön intézményként működô Tomcsa Sándor Színház a Táncegyüttessel. Nem hiába decentralizálják az intézményeket más városokban is, sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni külön-külön – véli az igazgató.
    B. T. I.

    Pályázás-segítôk

               Dali Erika tanácsos valamint Bákai Magdolna, a könyvtár igazgatója eszelte ki, hogy a Communitas kiírásának megpályázásában segítenek a fiatalságnak. Bárki felkereshette ôket a könyvtárban, tanácsot kérhetett, pályázni tanulhatott. A határidô lejártával Dali Erika a tapasztalatokról számolt be:
               – Nemcsak meghirdettük, fel is hívtuk az embereket, hogy jöjjenek, segíteni akarunk. Kapcsolatban léptünk egyházakkal, diáktanácsokkal. Konkrét eredményrôl számolok be: úgy néz ki, a Batthyány diáktanácsát sikerült sínre tenni. Ôk eddig még sosem pályáztak, nem volt aki, és nem tudták, hogyan kell. Egy képzésen részt vettek, de az nem volt elégséges, hogy hozzáfogjanak. Most egy hét alatt kidolgoztak két programot, s abból lett egy pályázat. Biztos vagyok abban, hogy erre a sémára egy következô pályázathoz bátrabban látnak hozzá.
               Lesz folytatása a segítésnek, a következô kiírásoknál is meghirdetik, tanácsokkal látják el a pályázni akarókat. És Dali Erika reméli, eljutnak a gyergyóiak odáig, hogy ne kelljen könyörögni: gyertek, mert segíteni akarunk nektek.
    B. K.

    Közbirtokosság – fafeldolgozás

               4100 hektárral nô a Gyergyói Közbirtokosság területe, ha sor kerül a tényleges, teljes birtokvisszaadásra, a visszaigénylés megtörtént. Jó hír az is, hogy már sínen van a kitermelt fa megmunkálása: október 13-án, az új telepen elkezdi a közbirtokosság a fa feldolgozását.
               Visszaigénylésrôl
               Dr. Kolumbán László, a Gyergyói Közbirtokosság elnöke elmondta, benyújtották a birtokvisszaigénylési kérést. Gyergyószentmiklóson szó nélkül elfogadták, Almásmezôn is sikerült különösebb akadályoztatás nélkül letenni a visszaigénylést. Magyarbékásban viszont azt kérték, hozzanak román nyelvű telekkönyveket. Ez nehézség, abszurdum, hisz a telekkönyvek magyar nyelvűek. Tagadták azt is, hogy birtok lenne ott, de a térképek a közbirtokosság igazát bizonyítják.
               Egyéb nehézségek is adódnak: a törvény elôírja, hogy a közbirtokosság összben kell visszaigényelje területét, ám a végrehajtási utasításban van egy 34-es melléklet, mely elônytelen, hisz az örökhagyó neve mellé fel kell tüntetni a visszaigénylô örökös nevét is. A közbirtokossági területek egy részét viszont nem igényelték vissza a tulajdonosok leszármazottjai. Ha összben visszaadják a területet, akkor ráosztódna a vissza nem igényelt területmennyiség a tagságra, vagy lehetne egy speciális alap, melynek jövedelmét intézmények támogatására használná a közbirtokosság. Erre persze csak akkor van lehetôség, ha ezen 34-es mellékletet átalakítanák, nem kérnék a visszaigénylô örökös nevének feltüntetését.
               – Dr. Garda Dezsô eljuttatta e kérésünket Markó Bélához, és semmi másra nem lenne szükség a módosításhoz, mint a kormány részérôl egy kis jóindulatra. Erre várunk, ebben a módosításban reménykedünk, hogy a közbirtokossági vagyon egy részét ne kelljen az államnak hagyjuk.
               E visszaigénylési eljárásban a tagságnak nem kell semmit tennie, csupán azon örökösök kell eljuttassák a közbirtokossághoz a bizonyító aktákat, akik most igényelnek elôször vissza területet, eddig nem szerepeltek tagként.
               Fafeldolgozásról
               2005. október 13-án a közbirtokosság famegmunkáló telepén elkezdôdik a tevékenység – adta hírül dr. Kolumbán László elnök. A gépeket már kipróbálták, öt személyt alkalmaztak e munka elvégzésére, és a közbirtokosság gazdája, Fazakas Árpád felvállalta a telep vezetését is. Új gazda választásra nem kerül sor, a jövô évi tisztújító közgyűlésig, hisz a bélyegzések nagyrésze már befejezôdött, már csak a vágterek ellenôrzése van hátra, és Fazakas Árpád vállalja a kettôs munkát.
               Kezdôdik a fafeldolgozás, s a vezetôség már a termékek értékesítésén, exportálásán töri a fejét. Hosszú távon a fafeldolgozás jelentheti az éves osztalék növekedését. Az idei osztalék esetében viszont még nem lesz, nem lehet látványos növekedés. Dr. Kolumbán László reméli, a beígért 1 250 000 régi lejes hektáronkénti összeget ki tudják osztani a tagságnak, habár nagyon sokba került a telep kialakítása, közel kétmilliárd régi lejes e befektetés.
    B. K.

    Közös cég a cél

               A Gyergyói-medence polgármesterei újra asztalhoz ültek az elmúlt héten, s félrefaragás nélkül, egy emberként állapodtak meg, hogy létre kell hozni egy részvénytársaságot, mely a medence víz- és csatornarendszerének bôvítését, kezelését vállalja. Ennek részleteirôl Barabás József, Csomafalva polgármestere számolt be lapunknak:
               – Szinte egy éve merült fel a kérdés, mi legyen a sorsa a víz-, szennyvízkezelésnek medenceszinten. Akkor még nagyon udvaroltak Gyergyószentmiklósnak a SAMTID kapcsán a Maros megyeiek, de szerencsére még idejében döntött Gyergyószentmiklós, hogy inkább a medence többi településével társul. Úgy látom, ez mindnyájunk javára történt, és akkor kezdett körvonalazódni az összefogás gondolata. Nemrég jött a hír, hogy a Világbank hitelt ad Romániának, amit a román kormány mint vissza nem térítendô támogatás kell továbbítson az önkormányzatok felé. Erre tudnánk pályázni ezzel a társulással, ezért kell létrehozni egy részvénytársaságot. A gyergyószentmiklósi hivatalt kértük meg, legyen az irányítója ennek az akciónak, elismerte mindenki Gyergyószentmiklós felsôbbrendűségét. A város viszont arra kért, minden település készítsen egy kimutatást, hogy milyen szinten áll a közművesítése, víz-, szennyvízhálózata. Van egy pár község, amely nincs is, mirôl írjon, de mindenki vállalná, hogy beszáll pénzzel, hogy indulhasson a részvénytásaság.
               – Milyen tôkével indulna a részvénytársaság?
               – Ahhoz, hogy a szakhatóságtól megszerezhessük majd e tevékenységre az engedélyeket, a törzstôke minimum hárommilliárd régi lej kell legyen. Ehhez a lakosság számának alapján, részarányosan járulnak hozzá a települések. Eszerint történik majd a szavazás is különbözô kérdésekben. Arról még nem született végleges döntés, hogy a részt készpénz formájában kell-e biztosítani vagy természetbeni hozzájárulás is elfogadható. Készpénzre mindenképpen szükség van, hisz a megalakuló cégnek, mely e szolgáltatásokat végzi, szüksége van anyagi bázisra. Az a háttér felszerelés, amivel a Városgazdálkodási Vállalat rendelkezik, abban az esetben, ha feloszlik (márpedig fel kell oszolnia, hogy ez az új cég megszülethessen) megmarad a Városgazdálkodási Vállalatnak. Tehát szükség van pénzösszegre és munkaeszközökre egyaránt, de errôl megegyezés fog születni. Én szinte biztosra veszem, hogy ez a cég meg fog születni ezen a télen.
               – Elég rég szó van errôl, de még mindig csak tervezik a közös cég létrehozását…
               – A tavaszi vívmány volt az elhatározás, az ôszi lesz a megvalósítás. Nem kell nyugtalankodni. Problémát az jelenthet, hogy most, év végén, mikor kivetkôztünk utolsó garasunkból is, nehéz lesz egy-egy településnek biztosítani a kellô hozzájárulást, de akkor pótolunk januárban. A lényeg az, hogy jövô tavasszal legyen, akinek a nevében pályázni. Hogy ki lesz az ügyintézô, hol lesz a székhely majd? Ezek még kérdések, melyekre biztos, hogy kerül megoldás. Ezt az elképzelést, ha csak valaki részérôl a közömbösség nem, semmi nem botlaszthatja el. Egyetértés van a polgármesterek között: ilyen elven lehet kiépíteni a Gyergyói-medencében a víz- és szennyvízhálózatot… s talán késôbb e részvénytársaság tárgyal a szeméttárolás megoldása érdekében is.
    B. K.

    Földek tagosítása

               Reális esély van arra, hogy Gyergyóremete legyen Romániában az elsô olyan mintatelepülés, ahol megtörténik a földek tagosítása a hatékonyabb gazdálkodás érdekében.
               Hétfôn az Európa Tanács tagjai, Sixto Alfred, Theo Meise, Kom-lóssy József irányításával, a román mezôgazdasági minisztérium emberének, Avram Fitiunak kíséretében terepszemlét tartottak Remetén. Ezt követôen találkoztak a helyi gazdálkodókkal, hogy kedden a megye elôljáróságával tárgyaljanak a tagosítás fontosságáról, szükségességérôl.
               Rengeteg kérdést kellett megválaszolniuk a vendégeknek, hisz a helybéli gazdálkodóknak nem volt világos, miben változik életük, vagyonuk a tagosítással. Megtudhatták, egy hosszú folyamatnak néznek elébe, mely a földterületek feltérképezésével, pontozásával kezdôdik, a „nadrágszíjparcellák” nagyobb területté való összekapcsolásával folytatódik. Ezt követi az úthálózat kiépítése és farmok kialakítása, hogy hatékonyabban gazdálkodhassanak. Lévén, hogy Remete az elsô település, mely hajlott a tagosításra, jó esélyek vannak arra, hogy a megvalósítással járó költségeket pályázati pénzbôl fedezhessék – Komlóssy József irányításával dolgozzanak.
               Tagadhatatlan, még rengeteg kérdés maradt megválaszolatlan, ám dr. Rákossy Botond, a kivitelezô cég képviselôje megígérte, szívesen megválaszolja a Gyergyói Kisújsághoz eljuttatott ilyen irányú kérdéseket.
               A találkozó második részében a mezôgazdasági minisztérium embere ismertette a gazdálkodók lehetôségeit. Elmondta, az Európai Unióhoz való csatlakozással szigorú követelményeknek kell eleget tenniük a gazdálkodóknak: jelenleg Romániának 43 százaléka gazdálkodásból él, Európa viszont csupán négy százaléknyi gazdálkodóréteggel akar számolni. Tíz farmból egy marad – ez a jövô. Azok a gazdálkodók maradhatnak fenn, akik a legésszerűbben, minden lehetôséget megragadva művelik a földeket, tartják állataikat. Több pályázati lehetôséget is ismertetett, buzdítva a jelenlévôket, pályázzanak, hisz a minisztériumnak van pénze támogatásukra, csupán kérni kell, hogy fejlôdjenek, fennmaradjanak.
    B. K.

    Tarisznyás emléknap

               A Tarisznyás Márton Múzeum által szervezett Látványos október rendezvénysorozat keretében az intézmény névadójára emlékeztek. Az in memoriam Tarisznyás Márton októberi eseménylánc legkiemelkedôbb rendezvénysorozataként a tudós, kutató halálának 25. évfordulójára emlékeztek, október 12-én délután.
               Az örmény temetôben, a Tarisznyás házaspár sírjánál gyűlekeztek az emlékezôk. Sokan ismerték, ôrzik emléküket. Puskás Attila örmény katolikus vikárius-plébános díszbeszédében elmondta, „büszke ez a vallási közösség, hogy olyan embereket adhatott a magyar hazának, mint Tarisznyás Márton. Történész ember volt, és ilyen értelemben egy igazi örmény ember. Komolyan vette azt a felhívást, miszerint a mi feladatunk a múltra való emlékezés, az ôsök emlékének ápolása. Ez a múzeum nem csak egy régmúltra való emlékezés, nem csak egy kôhalmaz, hanem egy olyan intézmény, mely életet lehel a város kulturális életébe. A Tarisznyás Márton által ránk hagyott felhívás legyen az, hogy ôrizzük meg hagyományainkat, nemzeti értékeinket és tegyük élôvé a nemzet történetét.”
               Huszonöt esztendeje, október kilencedikén saját dolgozószobájában, munka közben vesztette életét – emlékezett Csergô Tibor múzeumigazgató, aki úgy vélte, bár az évek hosszú sora alatt megváltoztak az igények és értékek, mégis Tarisznyás ezen túlmutat. Munkái, emléke által most is köztünk él. A kutató feleségére, a két évvel ezelôtt elhunyt Juckó nénire is emlékeztek a jelenlévôk. Az ô áldozatos munkájának is köszönhetô, hogy néprajzkutató legnagyobb munkája, halála után nyomtatásban megjelenhetett.
               A csíkszeredai, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri múzeumok, illetve a szepsiszentgyörgyi székhelyű Székely Nemzeti Múzeum képviselôi helyeztek el koszorút a tudós sírjánál. Az ô emlékének adóztak a nevét viselô intézmények munkatársai, a tekerôpataki iskola és a szentmiklósi múzeum alkalmazottjai is.
               Ezt követôen dr. Márton László technikatörténész tavasszal megjelent Toronyórák című könyvének bemutatójára került sor, melyet a Tarisznyás olvasó-kutató szoba felavatása követett. Itt láthatjuk Tarisznyás Márton megkopott írógépét, táskáját, dolgozóasztalát, jegyzeteit, fényképeket és a mellszobrát. Az ünnepségsorozat kerekasztal-beszélgetéssel folyatódott, melyen volt kollégák, ismerôsök, barátok osztották meg emlékeiket Marci bácsiról.
               Az idén elsô alkalommal kerültek kiosztásra a Tarisznyás Márton díjak, melyet ezután évente adnak át olyan személyeknek, intézményeknek, cégeknek, akik szívükön viselik a múzeum sorsát, kimagaslóan támogatták annak tevékenységét. Az idén Tinka Kálmán és a Gyergyói Közbirtokosság nevében dr. Kolumbán László elnök vehette át ezt az elismerô kitüntetést.
    G. G.

    Lárifári

               Hát kérem szépen, bárki tudhatja, hogy nem könnyű kivívni az emberek elismerését. A „Nekem ne parancsolj!”, a „Pucolj innen a süket dumáiddal!”, a féltékenykedés, az irigység mind igencsak nyirbálja másikra való fölnézésünk megritkult szokását. Még azt a hibát is belénk „programozták”, hogy tehet velünk valaki ezerszer jót, aztán egyszer nem a szánk íze szerint nyilatkozik, cselekszik, és már kész a harag.
               De csoda? Nem! Annyi régi jó szokás veszett már el végképp, a kiirtott állatfajok sorsára jutva, hogy átadja helyét az újaknak, amelyek a tobzódó értesülés-özön zubogásával tolakodnak az életünkbe. És hűl, egyre hűl az emberek közötti viszony, a garasoskodó idegeneket utánozván. Jöhet-mehet a szomszéd, a rokon. Elmaradnak az ôszinte baráti látogatások. És nem lódul a segítô kéz a testi-lelki elesett felé.
               – Na, ez azért egy kis túlzás! – horkanhat föl most bárki. – Hisz tagadhatatlan, hogy a mindenkori tűz- és árvízkárosultaknak mindig segítségére sietnek sokan. Ha valaki súlyos műtétre készül, hiba nélkül kerül néhány barát, rokon, ismerôs, aki véradásra jelentkezik. És ez a csúcs. Igaz. De ez a kivétel is! Amely nem erôsíti a szabályt. A szabály pedig az, hogy kisebb érdekcsoportokat leszámítva, melyeknek a kötelékei lazák, és minden helyzet- és körülmény-változásra kioldódnak, az emberi viszonyulások egyre vesztenek a hôfokukból. Nem figyelünk eléggé egymásra. Nem elég fontos számunkra az, hogy milyen egyéni rémekkel küzd a másik.
               – Lárifári! – legyinthet erre is a „Tamás”. – Nem hordhatok állandóan annyi zsebkendôt, hogy mindenkinek megtörüljem az orrát! – Pedig a mai, csomagolt papírkendôs világban ez már csak olyan képletes zsörtölôdéssé szelidül.
               Egy biztos. Az ôket is ostromoló szörnyalakok, lelket mérgezô ingerek dacára a gyermeki társadalomban még föllelhetôek a szép, ígéretes viszonyulás megnyilvánulásai. Ott is elég sok meghibásodás történt már, de a hibajavítás esélye reményteljesebb, sikerrel kecsegtetôbb. A gyermek még fogékony a mesék zsenge világára. Csak föl kell kínálnunk neki a lehetôséget. És ezt mindannyian kedves kötelességünknek illene éreznünk, mi, akik valamilyen módon hatunk, hathatunk rá.
               Nélküle is megkísérelhetnénk, még ha gürüzdölnek is az elsô lépések, megadni a mesének az esélyt, hogy visszahódítsa hallgatóságát, olvasótáborát. Szerényen. Hencegés nélkül. És bármilyen lehangolóan hangzana is, a felnôtteken kellene elkezdeni a „kezelést”. Mindig a forrásnál. Nagyerejű János is hiába aprította rozsdás kardjával a kicsi katonákat az aranyréten, míg csaknem bezsongott. Meg kellett lelnie a boszorkányt, aki csodaszékén szôtte ôket. Ôt volt kénytelen elpusztítani. Belé is fojtotta a szuszt. Míg pusztult.
               Nos, mi nem vagyunk a téboly határán tobzódó kegyetlenkedôk. Nem pusztítani akarunk, valami torz karnagy beintésére. Hanem létre kelteni. „Restaurálni”, reszuszcsitálni egy súlyosan károsult, az utolsó lélegzetvételt latolgató nagybeteget: az olvasás, a családi mesemondás, a mesehallgatás szokását. Mely a megsemmisülés szakadéka felé suvad. Hogy zihálás helyett legalább lábadozzon! És papírkosárba minden ál vagy valódi „Lárifári”-val!
    Bíró László

    Bennetek a magunk hitét koszorúzzuk

               A reggel borús volt. Délfelé, mire a ditrói gyülekezet a misérôl átballagott a hôsök emlékművéhez, szép, sárgás októberi fényben úszott minden.
               A cserkészek már kezükben tartották a román, a magyar és a cserkészzászlót, és hivatásuk tudatában komoly arccal ôrködtek az emlékmű mellett. A fúvószenekar a Hymnust játszotta… aztán csend lett. Komor, októberi csend.
               Az ünnepi műsorok irányítója, Mezei László lépett a mikrofonhoz: „Most azokat gyászoljuk, akiket a tavasszal ünnepeltünk.”
               Az elsô szavaló, Balázs Zsuzsa (XII. oszt.) Vörösmarty Harci dal című versét mondta el, majd Csibi Erika tanárnô a ’48/49-es tavaszi és ôszi eseményekre emlékezett izgalomban és átszellemülten.
               Lévay József Aradi nap című költeményébôl a VII. osztályos Kovács Szabolcs részleteket mondott el, utána a Petres Csaba által vezényelt fúvószenekar gyászdalokkal fokozta a szomorú, ünnepélyes hangulatot.
               Újabb szónok lépett a mikorfon elé: Bardocz Ferenc. A polgármester az októberi hôsök bátorságát, önérzetét emelte ki, és a forradalom tanulságait hangsúlyozta: „Ez a harc még nem ért véget… különösen nekünk, erdélyi magyaroknak.”
               Balázs Brigitta (VIII. oszt.) Vajda János A virrasztók c. allegóriájával emlékezett a forradalom eszméihez hű költôkre.
               A ditrói RMDSZ elnöke, Fazakas Szilárd aktualizáló, tartalmas beszédében az aradi szabadságszobor kiszabadítását a soron levô újabb feladatokkal kapcsolta össze: „A szobor figyelmeztet a küzdelmek folytatására és az egységre.” (A vértanúk különféle nemzetiségük ellenére is összetartottak. Történelmi lecke: amelyik közösség széthúz, az szétesik.)
               Kovács Péter (VII. oszt.) Damjanich imájának felolvasásával emberi közelségbe tudta hozni a hôst, aki érzelmes búcsút vett bajtársaitól és családjától.
               A méltató szavak után az intézmények, alakulatok, szervezetek a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékmű mellett.
               Elsônek a ditrói Polgármesteri Hivatal (Bardocz Ferenc, Puskás Elemér), majd a Községi Önkormányzat (Köllô Béla Bálint, Csibi B. András) koszorúzott.
               Utána a Megyei Tanács (Petres Sándor) fejezte ki tiszteletét, majd a megemlékezôk hosszú sora következett: a Siklódy Lôrinc Általános Iskola (Puskás Margit, Ilyés Attila), a Puskás Tivadar Iskolaközpont (Tatár Margit, Csibi Bartha András), az RMDSZ (Fazakas Szilárd, Varga Gabriella), a helyi MPSZ (Kovács András), a Székely Nemzeti Tanács (Simon Sándor), a Ditrói Ifjúsági Szervezet (Bajkó Róbert, Farkas Lóránt), az Önkéntes Tűzoltó Alakulat (Köllô József, Fülöp Imre), a Lovag Takó János Cserkészcsapat (György Hajnal, Bardocz Erzsébet), az Egyháztanács (Fülöp József), a Közbirtokosság (Kovács András).
               A közösen elmondott ima után a fúvószenekar a Székely Himnuszt játszotta el. A műsor véget ért.
               Az idén nemcsak Aradon szaporodtak meg a fénysugarak, Ditróban is történt valami új: a DISZ és az RMDSZ egy olyan fényképkiállítást hívott életre, amely a múlt századbeli forradalmi eseményeket 1956-tal állította párhuzamba. A kivégzett 13 vértanú képei alatt Hollós Korvin Lajos szavai állnak: „… Bennetek a magunk hitét koszorúzzuk,
               a Szabadság tárt kapuján
               vérrel piszkolt hôs nevetek
               kopott betűit újrahúzzuk.”
    Gergely Géza

    A lakástól az otthonig

               Nem véletlenül választottuk ezt a címet, mert a lakás csak anyagok halmaza, de a benne lakók ízlése, a berendezési tárgyak, kiegészítôk lelket adnak a térnek, így lesz a lakásból otthon.
               Egy lakás akkor felel meg igazán elvárásainknak, ha a család apraja-nagyja egyaránt jól érzi magát benne, ugyanakkor minden lakásfunkció (pihenés, fôzés, tisztálkodás, alvás stb.) teljesítve van.
               A jó lakás jellemzôje, hogy lakói életét szolgálja, a család összetartó „bázisa”, ahol mindenki menedéket és nyugalmat talál.
               Minden tevékenységnek van helyigénye, ebbôl adódóan minden helyiségnek van egy általános (minimális) mérete, ami természetesen változhat a lakás sajátos méretei alapján.
               Minimális elvárások egy lakásban:
               – 1 szoba min. 9 m2 kell legyen, ha egyszobás a lakás, akkor min. 30–35 m2.
               – általában: 1–2 személy számára 1 szoba számítandó, 2–3 személy részére 2 szoba, 4 személy részére 3 szoba.
               Méretezés a lakásban:
               – Szélfogó: szerepe a kinti és benti hômérséklet közti átmenet megteremtése, valamint a kinti szemét letisztítása;
               – Elôszoba: 2,5–3 m2, ha öltözés-vetkôzés is történik, 6 m2;
               – Nappali: a család nagyságától függôen változhat a mérete, de min. 20 m2. Ha itt történik az étkezés is, azt is rá kell számítani, kb. 9 m2. A nappalihoz tartozhat egy gazdasági szoba, itt kaphat helyet a kazánház, varró/vasalószoba és így elkerülhetô a lakásban az esetleges rendetlenítés;
               – Konyha: ha csak fôzünk, 5–6 m2, ha étkezünk is (2–3 személy) 12–14 m2 kell legyen;
               – Kamra: ha van egy jó pince, akkor elégséges egy szekrény nagyságú kamra, ahol éppen a legszükségesebb dolgok kapnak helyet;
               – Fürdôszoba: vécével együtt 4–5 m2, csak fürdôszoba min. 2,5 m2;
               – Háló: 1 szoba 9 m2, 2 személy részére 12 m2. Tartozzon hozzá lehetôség szerint egy fürdô, mellette kapjon helyet a gardrób is;
               – Dolgozószoba: kialakítható az éjszakai részben is, ha ügyfélfogadás történik, a nappali részben helyezzük el.
               Fô funkciók egy lakáson belül:
               – Nappali funkció: nappali, konyha, ebédlô, dolgozó, társalgó, fürdô.
               – Éjszakai funkció: hálók, gardrób, dolgozó, fürdô.
               Ha egyszintes a lakás, az éjszakai részt minél távolabb helyezzük el a zajforrástól, a nappali részt zajhoz közel tervezzük. Ha kétszintű a lakás, a nappali részt a földszinten, az éjszakai részt az emeleten helyezzük el.
               A lakás komfortja növelhetô a külsô tényezôk (hômérséklet, zaj) kizárásával. A modern ember igényeihez tartozik a telefon, internet, kábeltévé-csatlakozás, a fűtés, szellôztetés, vízellátás zavartalan működése.
              
    Portik Tünde (0745/961.039),
    Bartos Emese (0745/814.555) lakberendezôk.

    Új Magyar Szó-bemutató Gyergyószentmiklóson

               Hozzászólásra ragadtatta magát az újrainduló lap bemutatása alkalmával Alprefektusunk. Noha jogában állt hallgatni, most minden szava felhasználható ellene, más szóval ez a műsor nem jött volna létre... Sajnálkozva sorolta október 3-án a volt mozi emeletén, min nem sajnálkozik a régi Magyar Szóval kapcsolatban: keveset foglalkozott Személyével. Pedig alulirott szíveskedett Nyelvtársaink címmel értékelni az önmagának kiosztott Ezüstfenyô díjat, amelyet a tulajdon vissza (nem)szolgáltatásban „elért elévülhetetlen érdemeiért” szavazott meg annak, akit legjobban ismer, gyermekei apjának, mégpedig a megszüntetett Magyar Szó postafiók rovatában. Sajnos, nekem kell kitérni arra, mi nem lesz az ÚMSZ hasábjain. Például az, hogy az aranykorszak elmúltával egy aranyifjú majd-három évig tartó sajtópert indított 2000-ben az akkori szerkesztôség ellen, szintén a zöld arany vissza(nem)szolgáltatásában „elért elévülhetetlen érdemeiért” kardoskodva. Nem volt sajtóvétség, a már nem létezô szerkesztôség a 24 milliós, ki nem fizetett perköltséggel maradt-marad mindörökre. (Akkor az volt Alprefektusunk véleménye a sajtóperrôl, hogy ki kellene béküljek az erdészettel; (1) mintha én volnék hibás, hogy nejem tudósító, más szóval: riport Ernô; (2) mintha én volnék hibás, hogy az erdészek nem akarták óvni nagyapám erdejét, más szóval: széldöntésnek minôsítették; abban az idôszakban, amikor Alprefektusunk saját fônöke volt: vagyis prefektus; (3) mintha a második pontba foglaltak miatt éppen erdôrôl éppen az én nejemnek nem lett volna szabad éppen riportra fognia tollát, más szóval: máskor gondolja meg, miket firkál; (4) mintha megszegtem volna bizonyos játékszabályokat, más szóval: én volnék az, aki megbuggyant a gyantaszagtól.)
               Szemben a meghurcolt-megszűnt lappal, „olvasóközeli” akar lenni az ÚMSZ, de megjósolható, hogy ô sem látja majd a csutakerdôtôl a góbé sivatagot. Ez dívik RMDSZ-körökben. Miután hátba szúrták a tagság érdekeit. Persze, az értékmentés jegyében! Elôször az akkori polgármester tevékenységének pozitívumait valaki az RMDSZ egyik országos kiadványában a magáénak könyvelte el, (elég jól dolgoztál Pál Árpi, sikeredet saját halottunknak tekintve könyveljük el, itt az ideje, válts politikamentes tevékenységre!) majd ezt a majdnem fiatal, ötven alatti polgármestert behelyettesítették egy nyugdíjas korúval, aztán ugyanezen, sikeresnek látszó forgatókönyv alapján egy jó képviselôt akartak leváltani egy nekik „jó” erdômérnökkel, most pedig a régi Magyar Szót egy Újjal.
               Amikor Alprefektusunk véletlenül nyugalomba vonul és belép a második gyerekkorába, talán egy óvodát is elneveznek majd Róla, ha már a behelyettesítések miatt utcát semmiképp, más szóval: utcát keresztelnek Róla el, de az óvoda lesz. Mert könnyűnek találtatott a második, Objektív tv versenyhátrányának fenntartása ügyében is, nehogy konkuráljon azzal a Fény tv-vel, amely napnál világosab hogy az RMDSZ-vezetés mellett áll. (Viszont a tulajdonvisszaszolgáltatáskor jogaiban sérült tagságra rá sem hederít. Nem akarja látni nemcsak a csutakerdôt, de a góbé sivatagot sem. Kampányidôszakban belénk akarta sulykolni, hogy Ludas Matyi: Döbrögi, pedig Döbrögi volt a ludas.) Kampányidôszakban valakik olyan frekvenciára kényszerítették az Objektív tv-t, hogy a lakosság 20%-a számára sugározhatott-sugározhat csupán. Aztán elfelejtették, hogy megvoltak a választások, a fenntartott esélyegyenlôtlenség miatt a lakosság érdekei sérülnek. (Különben a lap bemutatóján csak az Objektív tv munkatársai voltak jelen.) Ezért a felemás érdekérvényesülés miatt is hiteltelenek az olvasók érdekeit hangoztató Alprefektusunk elvárásai az újrainduló napilappal kapcsolatban. Ha nem ismernénk, azt kellene mondanom, hogy vizet prédikál és bort iszik. Sajnos, mi szédelgünk a józanságtól. Eldönthetetlen egyelôre: sok, vagy kevés a (versenyben álló) két tv stúdió városkánk manipulálható lakosságának?
    Burján Emil

    Tisztelt címzett: Benedek Eszter és kedves férje, Gyergyószentmiklós, Virág n. 49/E/20

               Nagyon kellemetlenül éreztem magam, amikor panaszlevelét elovastam, és sajnos, bizonyos mértékben igazat kell adjak Önnek és ezer bocsánatot és elnézést kérek, amiatt, hogy nem volt megelégedve szolgáltatásunkkal.
               Kérem, szíveskedjen meghallgatni engem: a probléma a cég akaratától teljesen függetlenül történt, amelyet röviden meg is magyaráznék.
               Nagy erôfeszítések árán sikerült megkapni a Gyergyószentmiklós–Budapest vonalra érvényes napi engedélyeket a román és magyar szakminisztériumoktól, de a konkurens szállítócégek nem nézték jó szemmel, azt, hogy rajtuk kívül még valaki szállítani akar a Gyergyói- medencébôl Magyarországra. Az sem tetszett, hogy naponta közlekedtünk és, hogy olcsóbban tudtuk adni a jegyet, mint ôk, valamint minden ötödik út ingyenes lehetett volna, és a nyugdíjasoknak további 25 %- os árkedvezményt biztosítottunk.
               Ezek miatt megkérték a gyergyói parlamenti képviselô urak segítségét, hogy valamilyen ürügy kapcsán a román hatóság vonja vissza nemzetközi engedélyeinket. A politikusoknak nem is kellett különös biztatás. A közúti hatóságot politikai nyomás alá vetették, így, engedélyeinket, teljesen önkényesen 2005. június 28-án viszszavonták, azzal az indokkal, hogy az engedélyezés folyamata formailag hibás volt, mindazok ellenére, hogy májusban a román és a magyar szakminisztérium írásban közölte, hogy minden feltételnek megfelel cégünk. Tehát 28 nap működés után, egyszerűen leállítottak és meg akartak bénítani. Normális, hogy a Közúti Hatóságot azonnal bepereltük és meg is nyertük a pert, miszerint július 21-én újraindítottuk napi járatainkat Gyergyószentmiklós és Budapest között is.
               Az a tény, hogy nyertünk a Törvényszéken, nagyon felháborította a politikus elvtársakat és újra megfenyegették a Közúti Hatóság vezérigazgatóját, aki augusztus 9-én erôszakkal újra visszavonta a Gyergyószentmiklós–Budapest vonalra érvényes nemzetközi engedélyeket. Új bűnügyi pert indítottunk ellene és várjuk a per kimenetelét, valamint az államelnöki hivatal által kinevezett vizsgáló bizottság véleményét és intézkedéseit.
               Mindez lehet, hogy nem érdekli Önt, de fontosnak tartom, hogy kiemeljem azt a tényt, hogy éppen azért, hogy a kedves utasaink ne érezzék a kuliszák mögötti cirkuszból fakadó kellemetlenségeket, más cégekkel is próbáltuk megoldani azon személyek szállítását, akik már elôvételben jegyet vásároltak, nem kis költséggel: sokszor még az is megtörtént, hogy csupán két-három személlyel megtettük az 1400 km-es utat, amely nem volt olcsó mulatság. Annak ellenére, hogy a kulissza mögött folyt a harc, próbáltuk megoldani a kezdeti nehézségeket, és nem kis kárunkra, mindenkit kielégítettünk anyagilag. Az Önök problémája éppen akkor történt, amikor már a második engedélyvisszavonás megtörtént, és állandó vadászásnak voltunk kitéve a közúti hatóság ellenôrei által. Ekkor, látván, hogy Romániában nincs és nem is lesz soha igazság, kiadtam az utasítást budapesti beosztottunknak, hogy a gyergyói utasoktól kérjen bocsánatot és oldja meg a hazajövetelüket, vagy egy másik céggel, vagy adja vissza a befizetett összeget, mivelhogy a dolgok így alakultak. A dolog az én utasításaim szerint is történt: kiküldöttünk elnézést kért Önöktôl, lefoglalta a helyet egy Gyergyószentmiklósra induló autóbuszon, a befizetett jegynek felét pedig visszaadta az Ön fiának, aki megértette a kínos helyzetünket és szó nélkül beleegyezett a dologba. Ha a helyfoglalás nem történt volna meg, mi a Parajdtól vagy Csíkszeredából való hazautazás költségét teljesen megtérítettük volna, tehát nem értem, hol van a probléma. Úgy érzem, hogy a helyzet magaslatán álltunk, mindent megtettünk és továbbra is megteszünk az utasainkért, mert ha nics utas, szállítóra sincs szükség.
               Nagyon sokat tudnék írni a tényrôl és arról is, hogy csakugyan nem európai látvány az, ha két idôs személy Parajd és Gyergyószentmiklós között cipel nagy csomagokat, mindannak ellenére, hogy a menetjegy árát megfizette. De arról még többet, hogy a csalások által megválasztott politikusaink milyen dolgokat követnek el a magyar és a székely nép ellen, annak akaratával üzérkednek és csak saját meggazdagodásukat tekintik fontosnak. Mi is ennek a politikusi csalafintaságnak estünk áldozatául, és közvetett módon Önök is szenvedô alanyai lettek a mi problémánknak. Például, azzal, hogy a gyergyói képviselô úr kinyomott bennünket a Gyergyói-medencébôl, elsôsorban Önöknek ártott, mert az egészséges konkurencia nem tudott érvényesülni a szállításban, és ne csodálkozzanak, ha a megmaradt szállítócégek a jegyek árát az égbe röpítik, a monopolhelyzetet kihasználandó. Már a járatok beindításánál is elmondtam, hogy mi történhetne, ha például Gergyószentmiklóson csak egyetlenegy élelmiszerüzlet működhetne, mi lenne az árakkal. Ezt kell megköszönni a képviselô úrnak, hogy ily módon segíti azokat, akik ôt eljuttatták a bársonyszékbe, hogy abberáns, kivitelezhetetlen és befejezetlen közbelépéseivel, röhögtesse a romániai magyarságot a Parlamentben. Ne gondolja, hogy nem vitáztam a politikusokkal, de ôket semmi nem érdekelte, bizonyosan nagy volt a tét, hogy minket visszaszorítsanak, és a konkurencia által épített tengerparti villában nagy elégtétellel élvezzék a félsikert. Az egyik politikus úr telefonon közölte velem, hogy ez az intézkedés csupán bosszúállás volt, mert a tavalyi választási kampányban – szerinte – lesüketnémáztam. Ezért parlamenti pecsét alatt cégünk tevékenységét jellemezte és bizonyított tények hiányában befolyásolta a hatóság korrupt vezérét, hogy nyírjanak ki.
               Önért is minden tôlünk telhetôt megtettünk, hogy az adott körülmények közepette, hazaszállítsuk, és köszönetképpen fenyeget, hogy elmondja mindenkinek a tényeket. Én már régi vagyok a személyszállításban és tudom, hogy az igazság mindig középen van, az Ön esetében is. Kérem, ne tessék rossz néven venni és tessék elhinni, hogy nagyon sokat költünk a cég hírnevének megtartásáért, ellenben egy ilyen helyzet felborítja számításainkat. Mindezt a megalapozatlan rágalmat megfizeti a politikusok csapata és a küzúti hatóság vezérigazgatója, akik ellen hatalmas anyagi és erkölcsi kártérítést követelô pert indítottunk.
               Sajnos, idô hiányában be kell fejezzem, de jólesett, hogy én is elmondhattam gyergyói kudarcunk történetét, de nem vagyok biztos benne, hogy elnyertem megértését.
               Már teljesen mindegy, hogy mi van, volt és lesz, de az Ön, és kedves férje iránti tiszteletem zálogaként, mellékelek egy pár iratot, amelyek alátámasztják fenti érveléseimet.
               Még egyszer bocsánatot kérve, maradok mély tisztelettel és kívánok sok egészséget, boldogságot és békés nyugdíjas éveket. Ha pedig nem nyugdíjas korosztályú, akkor azért kérek bocsánatot, hogy azt mertem feltételezni.
               Csíkszereda, 2005. szeptember 27.
    Mély tisztelettel, Orbán László, az Open World Kft. részérôl

    Követeljük az önálló állami magyar egyetemet

               Tüntetés
               a Bolyai Egyetem újraindításáért, a Sapientia Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem állami támogatásáért, az iskolásokat sújtó kisebbségellenes állapotok megszüntetéséért.
               Tiltakozunk a délvidéki magyarverések ellen is, csatlakozva az ottani tüntetőkhöz. Legyünk ott mindannyian!
               Mindenki hozzon gyertyát és könyvet!
               Helyszínek: Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Csíkszereda.
               Időpont: 2005. október 17., 18 óra.
               Történelmi elôzmények
               1959-ben az önálló, magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet a Babeş Egyetemmel való összeolvadásra kényszerítette a kommunista román kormány. Így jött létre a Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Ezt a „hadműveletet” – amely súlyosan sértette nemzeti közösségünk érdekeit, és több magyar egyetemi tanár öngyilkosságához vezetett – Nicolae Ceauşescu késôbbi diktátor, és munkatársa, a késôbbi államelnök, Ion Iliescu irányította. A jelenlegi helyzet: kevés a magyar diák a felsôoktatásban:
               – kevesebb magyar fiatal jut jövedelmezô állásokhoz.
               – felgyorsul az erdélyi magyarság elszegényedése.
               A magyar diákoknak csak kis százaléka tanulhat magyar nyelven
               A magyar közösség alulképviselt a romániai felsôoktatásban. Miközben a magyar népesség aránya Romániában 6,6%, a magyar egyetemi hallgatók aránya mindössze 4,4%, és ebbôl csak 1,6% tanulhat magyar nyelven. Sok fontos szakon nincs magyar nyelvű állami felsôoktatás. A mérnöki, mezôgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járó diákjaink nem tanulhatnak magyarul!
               Magyarországnak vagy Romániának adózunk?
               A magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem és Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem esete elôzmény nélküli Európában: ezeket anyagilag csak a magyar állam támogatja, miközben az általuk szolgált erdélyi magyar közösség a román államnak fizet adót.
               Mi a helyzet a „multikulturális” Babeş-Bolyai Tudományegyetemen? Az egyetem – a hivatalos propagandával ellentétben – nem multikulturális. Mi több, az egyetemen a multikulturalizmus köpenyébe bújt román nacionalizmus tombol:
               – az egyetemi épületekben nincsenek magyar feliratok
               – a fontosabb egyetemi kiadványok szinte kizárólag csak román nyelven jelennek meg
               – az okleveleket, bizonyítványokat csak románul állítják ki
               – az ügyintézésben nem használható a magyar nyelv
               Az egyetem vezetôsége figyelmen kívül hagyta Max van der Stoel ezirányú ajánlásait (lásd az Andrei Marga volt rektornak 2000-ben írt 11-es EBESZ levél). A magyar egyetemi közösségnek – a magyar „tagozatnak” – nincs autonómiája: a döntéshozás minden szinten a vegyes testületekben, többségi szavazattal történik, így a magyar képviselôk javaslatait mindig le tudják szavazni (és gyakran le is szavazzák). Egyes szakokon – pl. jog, geológia – igen alacsony a magyar oktatók száma, ami arra kényszeríti a magyar diákokat, hogy számos tantárgyat románul tanuljanak.
               Általános és középiskolás diákjaink is számos diszkriminációnak vannak kitéve
               Súlyos diszkrimináció, hogy a román nyelv anyanyelvi szintű ismeretét követelik a képességvizsgán és az érettségin. Románia történelmét és földrajzát a magyar iskolákban is román nyelven tanítják, és megtagadják a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásának megszervezésére vonatkozó igényt.
               Kiváltságokat kérünk vagy jól bevált európai gyakorlatot akarunk meghonosítani?
               Az ôshonos nemzeti kisebbségeknek Európa számos országában sikerült elérniük az önálló, állami felsôoktatási intézmények működtetésének jogát (spanyolországi katalánok, finnországi svédek, macedóniai albánok, moldvai gagauzok, szlovákiai magyarok). Finnországban az alig 80 ezres számi kisebbség is önálló állami egyetemmel rendelkezik.
               Követeléseink
               Állítsák vissza az államilag finanszírozott magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet!
               Elsô, sürgôs lépésként hozzanak létre önálló magyar karokat a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. A jövô tanévtôl induljon be a Bolyai Egyetem; ennek során a Babeş-Bolyai Tudományegyetem infrastruktúrájának 25%-a kerüljön a Bolyai Egyetemhez, beleértve a székelyföldi kampuszokat és a fôépület felét is.
               Bôvítsék ki az állami magyar nyelvű felsôoktatást, indítsanak magyar csoportokat a mérnöki, mezôgazdasági, állatorvosi, erdészeti és művészeti szakokon!
               Ezeket a csoportokat idôvel vegye át az önálló állami magyar felsôoktatási hálózat.
               A román állam is támogassa anyagilag a Sapientia-EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását!
               Általános és középiskolás diákjainknak ne kelljen románból anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük!
               Románia történelmét és földrajzát tanítsák magyarul az iskolákban!
               Tanulhassanak anyanyelvükön a moldvai csángó-magyarok!
               Autonómiát követelünk a teljes magyar oktatási hálózatnak, beleértve a közoktatást és felsôoktatást is!
               Ezeket a követeléseket közel 600 000 érintett erdélyi magyar támogatta az RMDSZ aláírásgyűjtése során – egyelôre eredménytelenül.
    Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB)
    Erdélyi Magyar Ifjak (EMI)
    Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) - Oktatási Szakbizottság
    Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ)


                         KisAsszony


    Antistressz program – házilag

               Folyton fáradtnak, túlhajszoltnak érzed magad? Otthon és a munkahelyeden is? Agyadra megy a család? Rád fér a pihenés, kikapcsolódás. Töltôdj fel energiával – a testeden is meg fog látszani.
               Természetes, hogy nem mindig jut idôd, pláne a zsúfolt napokban, hogy eljuss a kozmetikushoz. Egy áldásos hatású wellness hétvégérôl nem is beszélve. Semmi pánik, rendezz magadnak otthon relaxációs programot. Nem kell hozzá más, mint a saját fürdôszobád, egy kis zavartalan nyugalom és néhány kellemes kozmetikum.
               Nyugtató fürdô
               Engedj forró vizet a kádba, tegyél bele fürdôsót, jó sok habfürdôt és nyugtató aromaolajat (levendula, rózsa). Gyújts meg egy aromagyertyát, vagy egy füstölôt. Merülj el a habokban, gondolj valami kellemesre, csukd be a szemed, és relaxálj legalább egy fél órát.
               Tegyél közben arcodra bôrradírt, majd kb. 10 perc múltán – még fürdés – közben mosd le, vagy dörzsöld le arckefével, és tegyél fel egy hidratáló-frissítô pakolást.
               Aromaolajos testápoló
               Miután szárazra törölted a tested, alaposan kend be magad bôrtápláló testápolóval. A hasat és a karokat kényeztesd aromaolajos ápolóval: teljesen masszírozd be a készítményt körkörös mozdulatokkal – és élvezd a csodálatos érzést.
               Gyengéd simogatás
               A nyak és a dekoltázs gyengéd simogatása: kend be a bôröd mellkastól felfelé, egészen az állig speciális ápolókészítménnyel. A növényi eredetű hatóanyagok táplálják, és feszessé teszik a bôrt.
               Narancsbôr ellen
               Ne feledkezz meg a cellulitiszrôl. Alaposan kend be a problémás részeket narancsbôr elleni készítménnyel.
               Ápolt kéz
               Kezed se hagyd ki az ápoló programból. A bársonyosan puha bôr érdekében masszírozva krémezd be kezed, mégpedig olyan gyakran, ahányszor csak tudod: hétvégenként éjszakára, vagy a relaxáció idejére húzz pamutkesztyűt az alaposan bekrémezett kézre.
               Szieszta
               A kádban való relaxálás után jól jön még egy kis pihenés: fürdôköpenyben a heverôn. Tegyél nedves vattakorongot kivörösödött szemedre, és hallgass kellemes, nyugtató zenét. A vattapamacs alá tegyél szemkörnyék-ápolót. A korongokat helyettesítheted a jégszekrényben lehűtött szemmaszkkal.
               Végül...
               Mielôtt szórakozni indulnál, szépítsd bôröd tápláló, csillogó krémmel. A selyemfény segítségével eltűnnek az apró ráncok és foltok, és bôröd elkezd ellenállhatatlanul tündökölni.

    Boros csirke szilvával

               Hozzávalók: 1 kg csirkecomb és mell vegyesen, 1 fej vöröshagyma, 1 evôkanál olaj, 2,5 dl száraz fehérbor, 50 dkg szilva, 1 evôkanál cukor.
               Elôkészítés: A csirkehúst megmossuk, megtisztítjuk, és szárazra töröljük. Bedörzsöljük sóval, borssal. A hagymát megtisztítjuk, és négyfelé vágjuk.
               Elkészítés: A sütôt 180 fokra elômelegítjük. Egy tűzálló tálat kikenünk olajjal, belefektetjük a csirkedarabokat, közéjük tesszük a hagymát, és felöntjük a bor felével. Lefedjük alufóliával, betesszük a sütôbe, és kb. 40 percig lefedve pároljuk. A szilvát megmossuk, kimagozzuk, összekeverjük a cukorral. A csirkét kivesszük a sütôbôl, levesszük az alufóliát, közé szórjuk a szilvát, felöntjük a maradék borral. Visszatesszük a sütôbe, és kb. 20 perc alatt szépen megpirítjuk. Forrón, a szilvával és rizzsel körítve tálaljuk.

    Sült töltött paradicsom sajtos paprikával

               Hozzávalók: 8 közepes paradicsom, 1 zsemle, 10 dkg gépsonka, 60 dkg színes húsú paprika, vegyesen, 1 evôkanál vágott petrezselyem, 1 evôkanál tejföl, 5 dkg reszelt füstölt sajt, 2 evôkanál olaj, 15 dkg krémsajt, 2 dl tejszín.
               Elôkészítés: A paradicsomokat lobogó forró vízbe mártjuk 10 másodpercre, majd lehűtjük, és lehúzzuk a héját. Levágjuk a tetejüket, kikaparjuk a magjukat. Nagyon apróra összevágjuk a zsemlét és a sonkát. A paprikát megmossuk, kimagozzuk, húsát szeletekre vágjuk.
               Elkészítés: A zsemlét és a sonkát összekeverjük a petrezselyemmel, a tejföllel, és sóval, borssal ízesítjük. Ezt a tölteléket betöltjük a paradicsomokba. A sütôt 200 fokra (gázsütô 3. fokozat) elômelegítjük. A paradicsomokat tűzálló tálba rakosgatjuk, a töltelék tetejére reszelt füstölt sajtot szórunk, és a sütôbe rápirítjuk. Felforrósítjuk az olajat, megfuttatjuk benne a paprikát, és sózzuk, borsozzuk. Amikor kicsit megpuhult, rátesszük a krémsajtot és a tejszínt. Alaposan összekeverjük. A paradicsomok levágott kalapját kicsire szeleteljük, és hozzáadjuk a raguhoz. Összeforraljuk, majd a sült paradicsomok mellé öntjük.

                        
    Egészség

    Madárinfluenzáról

               Hétvégén országszerte jókora pánikot keltett az a hír, miszerint Romániában madárinfluenza- vírust azonosítottak. Az állatorvosi diagnosztikai laboratórium házi szárnyasoknál azonosított és elismert három típusos madárinfluenza vírust Tulcea megyében, adta hírül több országos sajtó.
               A betegség a háziszárnyasoknál alakul ki, elsôsorban azokban a gazdaságokban figyelhetôek meg a kór tünetei, ahol a szárnyasokat zsúfoltságban, nem megfelelô körülmények között tartják. A pontos tájékoztatás érdekében a madárvédô egyesület leszögezte, hogy a leginkább sújtott térségben, Kínában és Dél-kelet Ázsiában az udvarokon tartott háziszárnyasokról terjedt át a vírus a velük kapcsolatba került vándormadarakra, amelyek aztán tovább repülve elvitték azt Mongóliába, Oroszországba és Kazahsztánba. A vadréce és vadlúdfajok, a bíbic, illetve egyes sirályfajok bizonyultak a legérzékenyebbnek a madárinfluenzára – sokuk vándorlási útvonala Románián át vezet, állt az Országos Madártani Egyesület közleményében.
               Hogy szűkebb környezetünkben, a Gyergyói-medencében mennyire vagyunk kitéve járványnak?
               Dr. Aszalos Albert úgy véli, környékünk lakói nem veszélyeztetettek a madárinfluenza betegségét illetôen. Egyelôre még nem is azonosították be a vírust, hiszen csak annak izolálása után derülhet ki egyértelműen, madárinfluenzáról beszélhetünk-e. Környékünkön nincs egyelôre veszélyhelyzet, azonban nem árt az óvatosság. Itt elsôsorban azok legyenek figyelmesek, akik tengerpart közelébe, az ország déli részére utaznak. Az alapvetô higiéniai szabályokat be kell tartani. Ha egy influenzás beteg, a grippé általános tünetei mellett feltűnô légzési elégtelenségben szenved, izom- és fejfájással küszködik, illetve rossz közérzete van, forduljon orvoshoz.
               Dr. Gál József állatorvos elmondta, egyelôre nem látja, hogy a Gyergyói-medencét ezen járvány fenyegetné. Viszont ha a szárnyas tartó gazdák állataiknál étvágytalanságot, fejduzzadást, hasmenést észlelnek, azonnal jelezzék állatorvosnál. Ha bárki elhullt szárnyastettemet, madarat talál, szintén értesítse a legközelebbi állatorvost.
               Figyelmeztetés: ne érintsünk meg csupasz kézzel beteg madarat vagy madártetemet, mivel a vírus közvetlenül, ürüléken keresztül is terjed. A fertôzött állatokat kizárólag védôkesztyű és maszk használatával szabad megérinteni. Amennyiben ilyesmi nem áll rendelkezésünkre, műanyag zacskó, papírzsebkendô segítségével improvizálhatunk védô felszerelést, de mihamarabb értesítsük az állategészségügyet.
               Különösen fontos a gyerekeknek elmagyarázni ezt, hiszen ôk azok, akik nagyobb valószínűséggel megfogják a beteg, repülni képtelen madarakat, hozzáérnek a tetemekhez. Thaiföldön a megbetegedések több mint fele gyerekek között fordult elô.
               B. T. I.
              
    Madárinfluenza
               Egyre jönnek a figyelmeztetések, egyre közeledik hazánkhoz a rettegett szárnyasinfluenza, de ez még orvosilag nem egyértelmű.
               Az influenzát az úgynevezett influenzavírus okozza, melynek több típusát ismerjük.
               A vírus cseppfertôzéssel terjed. Az A2 (Ázsia) kórokozó felelôs az ázsiai nátháért, ennek egy válfaja a hongkongi nátha vírusa.
               Az úgynevezett madárinfluenza folytán Hongkongban 1997-ben hatan haltak meg.
               Mivel az A-típusú H5N1-vírust eddig csak madaraknál regisztrálták, a hatóságok 1,8 millió csirke, kacsa, liba és galamb elpusztítását rendelték el.
               Sajnos, hazánkban tévedések is történnek, például Tulcea megyében 40 000 baromfit áldoztak fel, pedig csak egy párizsi laboratórium tudná megállapítani, hogy ez a vírus volt-e a betegség kórokozója. Itt jegyezném meg, hogy ennek a „madárinfluenza” betegségnek már létezik ellenoltása, amit szintén a francia fôvárosban állítanak elô, de a borsos ára miatt csak az USA volt képes megvásárolni. Nem szeretnénk pánikot kelteni, mert Hargita megyében fôleg Gyergyószentmiklóson még ehhez hasonló tüneteket sem észleltek orvos kollegáim.
               Az influenza tünetei egy általános, hirtelen fellépô betegségérzet, rosszullét, gyengeség és hidegrázás. Ehhez láz, fej- és végtagfájdalom, rekedtség, száraz, fájdalmas köhögés párosul, a belekre húzódott influenza esetén altesti fájdalmak és erôs hasmenés is felléphet. De ezt megelôzôen arra figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet, hogy minden influenzához hasonló tünetek kapcsán, ha három napi házi kezelés, ami lázcsillapító, megfelelô diéta illetve megfelelô életvitel után sem változik jó irányba, és fôleg ha megjelenik a kínzó légszomj, sürgôsen jelentkezzünk orvosunknál, mert szakintézeti kezelést igényel a betegség. Ez azért is fontos, mert az ún. Influenza ill. Grippe-t és madárinfluenzát okozó vírus között lehet egy ún. „házasság”, ami számunkra nagyon komoly következményeket okozhat.
               A következôkben csak anynyit, hogy minden olyan beteg, akinek szárnyas állata elpusztul és egy felsô légúti betegség tüneteit észleli magán, ne vonjon le talán meggondolatlan következtetéseket, mert hazánkban e betegség létezése tudományosan még nem bizonyított!
    Dr. Kovács Géza
    családszakorvos

                         Sport

    Jégkorong
    Ukrán aranygóllal gyôzött a bukaresti csapat!

               Október 5-én, szerdán Bukarestben és Gyergyószentmiklóson az utolsó összecsapásokat rendezték a Románia Kupa csoportmérkôzései, vagy elôdöntôi keretében. Adósak vagyunk a Bukarestben lejátszott mérkôzés gólszerzôivel. Elôször azonban nézzük az eredményt: Steaua Suki – Sportul Studenţesc 20–2 (7–0, 8–0, 5–2). Gólszerzôk: Bondarev 4, Zabludovszki 3, Basilides L. 2, Kosztándi 2, Georgescu 2, Lupaşcu, Piszarenko, Legachev, Geru, Timaru, Andrusenko, Justinian 1–1, illetve Stan B., Gheorghe Daniel.
               A csoportelsôk – a Steaua Suki és a Sportklub csapatai – október 9-én, vasárnap este Gyergyószentmiklóson találkoztak a Románia Kupa idei kiírásának döntô mérkôzésén. Emlékeztetôül: a két csapat idén januárban – szintén Románia Kupa-döntôn – is mérkôzött, akkor a Steaua együttese diadalmaskodott 4–3 arányban. Ideje volt tehát a visszavágásnak a Sportklub számára, annál is inkább, mert a januárban elvesztett döntô után Csíkban – nem megalapozatlanul – részrehajlással vádolták az akkori mérkôzés játékvezetôit. A két együttes múlt vasárnap esti összecsapása, amelyet a TV Sport is egyenes adásban közvetített, meglehetôsen iramtalanul kezdôdött. Mielôtt tovább mennénk, szólnunk kell a Step Dance táncegyüttes mérkôzés elôtti színvonalas elôadásáról. Az elsô percekben a két együttes játékosai csak „kóstolgatták” egymást. Röviddel ezután kiderült, hogy a Steaua Suki játékosai határozottabbak, hisz az ellenfél harmadába való betörésekkor nem szépítették támadásaikat, ugyanis távoli erôs lövésekkel tették próbára a szlovák Hricina kapuvédôt. Az összecsapás elsô gólja a 7. percben született, ekkor Lupaşcu volt eredményes. Öt perccel késôbb újabb gólt kaptak a csíkiak. A bajnokcsapat második gólja Kosztándi nevéhez fűzôdik. Tény, hogy ez a találat emberelônyös helyzetet követôen született, ezt a szituációt védelmi hiba is tetézte. A 15. percben már 0–3 díszelgett az eredményjelzôn, miután Nicolescu közelrôl, fonákkal Hricina kapujába emelt. A minden túlzás nélkül meglepett Sportklub csapata nem találta az ellenszert a bukarestiek támadásainak ellensúlyozására, a harmad végén mégis sikerült a szépítô gólt megszerezniük a szlovák Filip révén. A második harmadban már jóval iramosabb volt a kezdés és a küzdelem is. A gólveszélyes kapuralövések ezúttal sem hiányoztak a bukarestiek részérôl, a szlovák Hricina azonban a helyén volt, hisz többször is parádésan védett. Ebben a harmadban végül nem született gól, de ennek ellenére kemény, látványos küzdelem volt a jégen. Fôszerepben a két együttes külföldi játékosai voltak. Két harmad után két góllal vezetett a Steaua Suki csapata, s úgy tűnt, magabiztosan nyerik a döntôt. A hamadik játékrészben azonban változott a helyzet. Alig 50 másodperc alatt kiegyenlített a Sportklub. Elôször Szôcs Szabolcs szépített (2–3), majd a szlovák Mincak egyenlített (3–3). Mindez a harmad elsô öt percében történt. Az egyenlítést követôen jelentôsen megnôtt az iram, sokszor szó szerint összecsaptak a szemben álló felek, mégsem lehet azt mondani, hogy sportszerűtlenségek tarkították a mérkôzést. Az utolsó részben többet támadtak a Sportklub játékosai, de nem sikerült gólt lôniük. Ez Catrinoi kapus védéssorozatának is tulajdonítható. Ebben a harmadban történt, hogy öt a három ellen támadhatott a Sportklub, de ebben az elônyös helyzetben sem sikerült bevenniük Catrinoi kapuját. Maradt a 3–3-as döntetlen és következett a hosszabbítás. Mindkét csapat négy játékost küldött a jégre. A hosszabbítás 8. percében egy gyors ellentámadás végén a Steaua Suki csapata mattolta a Sportklub szlovákokból (Hruby és Ivicsics) álló védelmét, hisz az ukrán Piszarenko beütötte a mindent eldöntô aranygólt. Gyôzött és ismét kupagyôztes lett a bukaresti csapat.
               Eredmény: Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua Suki 3–4 (1–3, 0–0, 2–0, 0–1) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: (18.38) Filip/ Ivicsics, (41.33) Szôcs Sz./ Moldován, (42.23) Mincak/ Hruby, illetve (6.11) Lupaşcu/ Timaru, (11.34) Kosztandi/ Legacsev, (14.46) Nicolescu/ Lupaşcu, (67.03) Piszarenko/ Bondarev. Büntetôpercek: 30-16. Játékvezetôk: Popescu Eduard, Lascăr Valentin és Gergely Lehel.
               A romániai bajnokság 2005/ 2006-os idényének elsô fordulójára a tervek szerint az október 19–20. közötti idôszakban kerül sor. Az elsô forduló műsora: Csíkszeredában: Csíkszeredai HC – Csíkszeredai Sportklub; Bukarestben: Sportul Studenţesc – Gyergyói Progym; Galacon: HCM Dunărea – Steaua Suki.

    Labdarúgás
    Hétközben mérkôzött a Jövô

               A Hargita megyei D-osztályú bajnokság legutóbbi, 6. fordulójának eredményei: Balánbányai Bányász – Székelyudvarhelyi Roseal 2–1, Székelyudvarhelyi Budvár – Parajdi SE 1–2, Szentegyházi Vasas – Maroshévízi Promtforest 0–3, Székelykeresztúri Egyesülés – Gyergyótölgyesi Real 1–1.
               A 6. forduló műsorán szereplô Gyergyószentmiklósi Jövô – Csíkszeredai Sapientia találkozóra szerdán, október 12-én 16.00 órai kezdettel – lapzárta után – került sor.
               A bajnoki rangsor élmezônye: 1. Maroshévíz 10 pont, 2. Tölgyes 10 pont, 3. Csíkszereda 9 pont (gólarány: 13–5), 4. Székelykeresztúr 9 pont (16–9), 5. Balánbánya 9 pont (11–9).
               A következô forduló műsora: október 15., szombat: 11.00 Maroshévíz – Gyergyószentmiklósi Jövô, 16.00 Csíkszereda – Balánbánya, Parajd – Szentegyháza; október 16., vasárnap: 11.00 Székelyudvarhelyi Roseal – Székelykeresztúr, 13.00 Tölgyes – Homoródalmás. Szintén 13.00 órától: Szentegyháza – Budvár (elôrehozott mérkôzés).
               Körzeti labdarúgás
               A Maroshévíz-Gyergyó körzeti bajnokság legutóbbi, 5. fordulójának eredményei: Vaslábi Maros – Borszéki Bükkös 4–1, Salamási Tudomány – Bélbori Fenyô 4–0.
               A következô forduló (október 16., vasárnap) műsora: Salamás – Maroshévíz, Vasláb – Bélbor. Borszék csapata szabadnapos.
               Teremfoci
               Az elmúlt hétvégén, és e hét elején (október 8– 10.) Rîmnicu Vâlcea adott otthont az országos teremlabdarúgó-bajnokság B-osztálya keretében lejátszott mérkôzéseknek. A gyergyói vonatkozású eredmények: 4. forduló: Gyergyói Elite – Brassói Mantrax 4–3 (1–3)/a gyergyói csapat gólszerzôi: Köllô Emil 3, Marcoci/; az 5. fordulóban: Unirea Vulturu Focşani – Gyergyói Elite 4–3 (2–2) / Mar- coci, Scurtu és Zerkula/; a 6. fordulóban: Distins Rm. Vâlcea – Gyergyói Elite 8–0 (2–0). A következô fordulók helyszíne lapzártáig nem vált ismertté.

    Minifoci/ Városi bajnokság
    Közeledik az utolsó forduló

               Október 5-én, szerdán folytatódott az Elite SK által szervezett városi bajnokság 30. fordulója. Eredmények: Baliro – Csomafalvi Délhegy 2–3, Crazy Boys – Babilon 2–1, Pingvinek – Erlas-Com 5–0 (meg nem jelenés). Október 6-án, csütörtökön a 30. forduló utolsó mérkôzései kerültek lejátszásra. Eredmények: Elite Old Boys – Lucky Boys 1–4, Elite Futsal – Alfalvi Bucsin 3–1, Fônix – Six Stars Újfalu 1–3. A forduló korábbi eredményei: Rom Wood – Tig-Rad 0–5 (meg nem jelenés), Hoki Dog – Gyerekek 8–5.
               A 31. forduló október 7-én, pénteken kezdôdött el. A játéknap eredményei: Lucky Boys – Elite Futsal 1–4, Gyerekek – Elite Old Boys 2–4, Inter Gyergyó – Hoki Dog 5–8, Csomafalvi Délhegy – Crazy Boys 3–2, Six Stars Újfalu – Baliro 4–0, Alfalvi Bucsin – Fônix 3–0, Erlas-Com – Rom Wood 0–5 (meg nem jelenés), Babilon – Pingvinek 5–0 (meg nem jelenés).
               A 31. forduló utáni góllôvôlista élmezônye: 1. Köllô Emil (Elite Futsal) 58 gól, 2. Kari Zoltán (Lucky Boys/ Elite Futsal) 39 gól, 3. Tódor Lóránt (Alfalvi Bucsin) 37 gól, 4. Tamás István (Rom Wood) 23 gól, 5–8. Covrig Alin (Elite Futsal), Kovács István (Délhegy), Bakos Csaba (Lucky Boys), Cioată Flavius (Gyerekek) 22–22 gól.
               Elnapolt mérkôzések: Hoki Dog – Babilon, Fônix – Tig-Rad, Alfalvi Bucsin – Inter Gyergyó.
               A 32. forduló mérkôzéssorozata október 12-én, szerdán – lap- zárta után – kezdôdött el. Az említett napon a Rom Wood – Babilon és Tig-Rad – Erlas-Com mérkôzések szerepeltek műsoron. A 32. forduló további műsora: október 13., csütörtök: 19.00 Baliro – Alfalvi Bucsin, 20.00 Crazy Boys – Six Stars Újfalu, 21.00 Pingvinek – Csomafalvi Délhegy; október 14., péntek: 19.00 Elite Old Boys – Inter Gyergyó, 20.00 Elite Futsal – Gyerekek, 21.00 Fônix – Lucky Boys. Ebben a fordulóban a Hoki Dog csapata szabadnapos.
               A 33. forduló műsora
               Október 17., hétfô: 19.00 Inter Gyergyó – Elite Futsal, 20.00 Hoki Dog – Elite Old Boys; október 18., kedd: 19.00 Alfalvi Bucsin – Crazy Boys, 20.00 Lucky Boys – Baliro, 21.00 Gyerekek – Fônix; október 19., szerda: 19.00 Babilon – Tig-Rad, 20.00 Csomafalvi Délhegy – Rom Wood, 21.00 Six Stars Újfalu – Pingvinek. A 33. fordulóban az Erlas-Com csapata szabadnapos.

    Sporttánc
    Érmek, helyezések

               Október 8-án, szombaton Szászmedgyesen került megrendezésre a Medgyes Kupa elnevezésű országos sporttáncverseny. A megmérettetésen 28 klub, több mint 200 táncospárja lépett parkettre – tájékoztatott Páll Ágnes, a Gyergyószentmiklósi Step Dance SK vezetôje. A gyergyói klub tíz párral vett részt a versenyen, és kilenc pár a döntôbe jutott. A legkisebb korosztályban, a hobby 6–9 éveseknél, Rokaly Szilveszter és Portik Annamária, illetve a Bencze Ferenc és Hodgyai Ágota alkotta párok döntôbe kerültek és végül a 4. helyen végeztek. Az említett korosztályban 32 pár küzdött a helyezésekért. Az E-értékcsoportban, a 6–9 éveseknél, a Rokaly Norbert és Csata Krisztina páros az elsô helyen végeztek. Ugyanebben az értékcsoportban a 10–11 éveseknél, a Step Dancetôl három pár versenyzett ugyanebben a kategóriában, kiváló eredményeket érve el: Olaru Bogdan és Huţanu Adina 1., Bencze István és Szász Katinka 2., Harai Botond és Pap Eszter 4. hely. A délutáni megmérettetésen az E-értékcsoportban, a 12-15 évesek korosztályában Gál Tibor és Orbán Tímea versenyzett és az elsô helyen végeztek. A legnagyobb korosztályt a D-értékcsoportban, a 12–15 éveseknél versenyzô 3 gyergyói pár alkotta. Páll István-Csíki Brigitta elsô hely, György Szabolcs-Szász Edina második hely, Majorán Tamás-Vaszi Réka 4. hely.
               A 2005/2006-os idény elsô versenye Ploieşti-en volt megrendezve, ahol a Step Dance három párral vett részt. Az E-értékcsoportban, a 12–15 évesek mezônyében Gál Tibor és Orbán Tímea harmadik, György Szabolcs és Szász Edina a D-értékcsoport 12–15 éveseinek mezônyében 4. hely. Ugyanebben az értékcsoportban, de a 16–35 évesek mezônyében Keresztes Zoltán és Orbán Beáta a 7. helyen végeztek. A Bukarestben megrendezett országos versenyen a Step Dance SK egy párral vett részt: Gál Tibor és Orbán Tímea elhozta az elsô helyezést.

    Ultramaraton
    Megállás nélkül Spártába

               Amint arról már beszámoltunk, nemrég Görögországban, egész pontosan Athén és Spárta között került megrendezésre a hagyományossá vált Spartathlon elnevezésű 246 km távú ultramaratoni futóverseny. Idén 30 ország 275 hosszútávfutója állt rajthoz, köztük a gyergyóalfalvi Csató József is. A benevezettek közül 102 futó fejezte be a versenyt. A férfiak mezônyében: 1. Jens Lukas (Németország) 24 óra 20 perc 39 másodperc, 2. Jean-Jacques Moros (Franciaország) 25:03:30, 3. Markus Thalmann (Ausztria) 26:34:42, …98. Csató József (Románia) 35:59:03.
               – Elôször a tavalyi Bécs–Budapest Szupermaratoni versenyen hallottam a görögországi Spartathlon elnevezésű ultramaratoni futóversenyrôl, és akkor kezdtem foglalkozni az indulás gondolatával – kezdte lapunknak adott nyilatkozatát Csató József. Késôbb még érdeklôdtem azoktól a magyarországi futó kollegáktól, akik már voltak a versenyen. Azért tôlük érdeklôdtem, mert Romániából még senki nem vett részt ezen a futáson. Kezdtem tanulmányozni a versenykiírást és végül idén tavasszal döntöttem el, hogy készülök és megpróbálom legyôzni ezt a távot.
               – Mikor kezdtél tulajdonképpen futni?
               – Kondíciótartás, egészség- megôrzés céljával három évvel ezelôtt kezdtem szaladni. Aztán a Korpos Lajos testnevelô tanár által irányított alfalvi, meg a szárhegyi ifjúsági futók elvittek az elsô versenyre Szovátára. Kezdtem versenykre járni, ugyancsak tôlül hallottam a Bécs–Budapest Szupermaratonról. Ily módon fokozatosan kedvet kaptam kipróbálni magam mind hosszabb és nehezebb versenyeken. Korábban futósízô és hegymászó voltam, akkor kiegészítô tevékenységként szerepelt nálam a futás.
               – Hatalmas a görög verseny távja, hisz 246 kilométert kell teljesíteni…
               – Tényleg nagy a táv. A másik dolog az, hogy folyamatosan kell szaladni, tehát éjszaka is. A verseny egy része sziklás, hegyes terepen zajlik, ahol kitűzôk jelzik az útvonalat. Nehezítette az idei versenyt az is, hogy az elsô nap délutánjától szinte folyamatosan esett az esô, a tenger felôl pedig hideg szél fújt. Valószínűleg a mostoha idôjárással is magyarázható, hogy nagyon sokan feladták a versenyt, vagy nem értek be a megszabott 36 órás határidôn belül. Feladni kényszerült a versenyt többek között a 100 km-es futás világcsúcstartója is.
               – Volt-e olyan idôszak, amikor a holtpontra értél?
               – Több olyan periódus volt, amikor eléggé lementem úgy hangulatilag, mint fizikailag, de szerencsére nem volt végzetes ez az állapot. Ez az állapot fôleg a verseny második felében az esôs idôszakokban be, ugyanis nagyon átfáztam. Két helyen volt letéve ruhám, így át tudtam öltözni, de sajnos ezután is bôrig áztam, és az izmaim lemervedtek, ekkor alig tudtam futni. Szerencsém volt az, hogy néhány magyarországi versenyzônek a kísérôje, akiknek a futói feladták a távot, engem kísértek tovább. Tôlük kaptam ruhát, ekképp újra át tudtam öltözni, így tudtam túllépni ezen a kényes helyzeten.
               – Tudomásunk szerint rajthoz állsz a közelgô Bécs–Budapest Szupermaratonon is …
               – Remélem, hogy két hét alatt annyira regenerálódok, hogy részt tudok venni a az október 19–23. között sorra kerülô Bécs– Budapest közötti futáson. A célkitűzésem a táv teljesítése, illetve az elsô tíz között végezni. Ez azonban relatív, mert ez attól is függ, hogy milyen ellenfelek neveznek be, milyen az idôjárás stb. A görögországi verseny után a Bécs–Budapest távon zajló futásra mintha egy kissé könynyebben tekintek.
               – Hogyan fogadtak a futótársak, az ellenfelek a görögországi versenyen?
               – Nem tudok egyértelműen válaszolni erre a kérdésre. Új fiúként leginkább a magyar versenyzôkkel érintkeztem. A verseny végeztével kitágult a baráti kör. Sokan gratuláltak a régi versenyzôk közül, fôleg, amikor meghallották, hogy én csak három éve futok, és mertem vállalni a megmérettetést. A táv során fôleg a magyar ultrafutók segítettek, megosztották velem tapasztalatukat. Ezen a versenyen az indulók sokkal közelebb állnak egymáshoz érzelmileg is, és nagyobb az egymás iránti tisztelet és segítôkészség. Nincs az az elzárkózottság, amelyet más sportversenyeken lehet tapasztalni, vagyis, hogy mindenki a maga sikerét tartja szem elôtt. Itt a nagy tét és a lényeg tulajdonképpen a táv teljesítése. Csak az utolsók, úgy a nôknél, mint a férfiaknál, kapnak tárgyi díjat. Az elsôk serleget kapnak, a versenyt befejezô futók érmet és emlékplakettet vehetnek át.
               Csató József görögországi kiszállását támogatták: Gyergyóalfalvi Polgármesteri Hivatal, Gyergyóalfalvi Közbirtokosság, Gyergyócsomafalvi Bege&Bege Company Kft.

    Jégkorong/ Évforduló
    10 éves a Progym jégkorongcsapata

               1995 augusztusában nemzetközi jégkorongtornát – a magyarországi Jászberény, Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós csapatainak részvételével – szerveztek a gyergyói műjégpályán. A történtekre, illetve a jelenlegi csapat alakulására Basilides Csaba, a Gyergyói ISK igazgatója, a Progym-ISK csapatának akkori edzôje emlékezett vissza.
               – Kétnapos torna volt, a csapatok szombaton és vasárnap két-két mérkôzést játszottak. A jászberényiektôl kikaptunk, Sepsiszentgyörgyöt mindkét mérkôzésen legyôztük, a szentgyörgyiek viszont az egyik mérkôzésen döntetlenre mérkôztek a magyarországiakkal. Így másodikok lettünk, a tornát a jászberényiek nyerték, az a csapat, amely az elôzô idényben bajnokságot nyert Magyarországon. Az 1995–96-os felnôttbajnokságban a célkitűzés az 5. hely megszerzése volt. Itt el kell mondjam, hogy ez a csapat valójában 1995 tavaszán állt össze. Néhány hónappal korábban az 1977-ben született gyergyói játékosok alkotta csapat megnyerte az országos ifjúsági bajnokságot. Májusban, megkerestek a játékosok a hogyan továbbot illetôen, mert mint mondották, szeretnének tovább jégkorongozni. Megkértek, hogy valamilyen módon alakítsunk Gyergyóban egy felnôttcsapatot. Megígértem nekik, mindent elkövetek, hogy tudjunk benevezni a bajnokságba. Sikerült is benevezni. A felkészülés 1995. augusztus 1-én kezdôdött el. Ez az idôszak fizikai és jégedzésekbôl állt. A csapatban az 1977-ben születettek mellett, még 11 ifjúsági játékos is helyet kapott. Közösen dolgoztak, nem lehet azt mondani, hogy a felnôttekkel, mert a legidôsebbek is alig 18–19 évesek voltak. A keretben az egészen fiatalok is helyet kaptak. A csapatban 1979, 1980, sôt 1981-ben születettek is voltak. Szeptemberben csatlakoztunk a Román Jégkorong Szövetséghez, ekkor a csapat kasszája teljesen üres volt. A legnagyobb gondot a kezdeti idôszakban a végzôs sportolók munkahelyekre való elhelyezése jelentette. Ez a probléma október 1-tôl megoldódott. A játékosok nagy része támogatót kapott, akik alkalmazták, illetve fizetést biztosítottak számukra. Az elsô idényben a csapatot anyagilag a következô cégek és magánszemélyek támogatták: Ex Beton, Árus Zsolt, az egykori UFET szakszervezete, az Erlas-Com, Alfaluból Györffy Tihamér, Dobai László és Borzási Sándor, a Syntax Rt. részérôl. Az elsô idényben 4 025 000 lej gyűlt össze, ezzel az összeggel indultunk a bajnokságban. A Román Jégkorong Szövetség felszereléssel segített, az edzések és a mérkôzések jégdíjának kifizetése az ISK költségvetésébôl történt. A gyergyói műjégpályát nyolc éven keresztül – 1991-tôl 1999 februárjáig – a Gyergyói ISK tartotta fenn. Szerzôdés alapján havi- díjat fizettünk, amely lehetôvé tette, hogy a műjégpálya működjön. Voltak anyagi nehézségek, de szerencsére a költségvetésünk akkor még olyan volt, hogy megtudtuk engedni a jégdíj kifizetését. A fô cél akkoriban az volt, hogy a pálya működjön. Az elsô bajnoki mérkôzés, öt év kihagyás után, 1995. november 17-én és 18-án volt, akkor a Bukaresti Steaua vendégszerepelt városunkban. Mindkét mérkôzésen kikaptunk, 1–8 és 3–7 arányban, de nagy érdeklôdés övezte a találkozókat, hisz mindenki kíváncsi volt, mire képes egy ilyen fiatal csapat. A legnagyobb vereségeket Csíkszeredában szenvedtük el 10–0 és 12–4 arányban. A bajnokságban 20 mérkôzésen 5 pontot szereztünk. A sepsiszentgyörgyiek elleni helyosztó mérkôzéseket megnyertük, tehát a hat csapatos rangsorban végül az 5. helyen végeztünk. Sajnos, a Románia Kupa mérkôzésekre az anyagiak hiánya miatt nem tudtunk elutazni. Közben kineveztek az ifjúsági válogatott edzôjének, a C-csoportos világbajnokság Szlovéniában volt. A gyergyói csapatból 11 játékos szerepelt a válogatottban. A bajnokság során a gyergyói csapat legeredményesebb játékosa a 19 éves Csíki Árpád volt, aki 29 ponttal bekerült az ország tíz legjobbja közé. A felnôttválogatottba a bajnokság után Molnár Szabolcs és Csíki Árpád kapott meghívást. Az akkori játékoskeret: Molnár Szabolcs, Máthé Csaba, Catrinoi Adrian és Borsos Jenô – kapusok; Tofán Levente, Gergely Lehel, Szabó László, Kosztándi András, Domokos Ferenc és Lázár László – hátvédek; Ambrus Zoltán, Máthé István, Csíki Árpád, Koós Tibor, Farkas Csaba, György József, Vita Zsolt, Basilides László, Erôss Attila, Kercsó József, Moldovan Iulian és Keresztes Ödön – csatárok.
               – Mi volt a legnagyobb siker a csapatnál eltöltött évek alatt?
               – Mindenekelôtt az indulás, hogy sikerült a városban elfogadtatni azt, hogy szükség van erre a csapatra, szükség van erre a sportágra azért is, hogy a pálya működjön. Ezt úgy érzem, sikerült elérni, mert a pálya most is működik és a gyergyói csapat a felnôttbajnokságban szerepel. Ezenkívül kiemelkedônek tartom a csapattal 1999-ben elért harmadik helyezést. Szakmai szempontból az elismerô országos szakvéleményezést tartom fontosnak, hisz úgy a médiákban, mint a szakszövetségnél úgy beszéltek rólunk, mint a jövô csapatáról.

    Biatlon
    Ferencz Réka a dobogón

               Október 7–9. között rendezték meg Barcarozsnyón a sílövôk nyári országos és Biatlon Balkán bajnokságát – tudtuk meg Gyulai Béla tanár-edzôtôl. A megmérettetésen romániai, bolgár, görög és moldova köztársasági versenyzôk vettek részt. A benevezettek terepfutásban és céllövészetben mérték össze tudásukat. Az elsô versnynapon, azaz pénteken a rövidtávú versenyen (3 km) vetélkedtek – egy-egy lövést adtak le fekvô és álló helyzetbôl –, szombaton az üldözéses próba (5 km-es távon) került megrendezésre – két-két lövés fekvô és álló helyzetbôl –, míg vasárnap az ifjúságiak és a felnôttek váltóversenyére került sor.
               A barcarozsnyói versenyen Gyergyóból Ferencz Réka (Gyergyói ISK-Sportklub) vett részt.
               Eredmények. Október 7-én, pénteken, ifjúságiak, nôk: 1. Szôcs Emôke, 2. Flangea Claudia (Románia), 3. Silvia Georgieva (Bulgária), … 6. Ferencz Réka.
               Október 8-án, szombaton, ifjúságiak, nôk: 1. Flangea Claudia, 2. Szôcs Emôke, 3. Ferencz Réka (mindhárman Románia); az ifjúsági II-es korcsoportban, nôk: 1. Flengea Claudia, 2. Ferencz Réka (mindketten Románia), 3. Silvia Georgieva (Bulgária); a nôi 5 km-es távú üldözéses nyílt megmérettetés során Ferencz Réka a 7. helyen végzett. A vasárnapi nôi váltóversenyben (3x4,5 km) a Ferencz Réka, Hatházi Melánia és Tófalvi Éva alkotta Sportklubos váltó a harmadik helyen végzett. A nôi váltóverseny további dobogós helyezettjei: 1. CSAM Bucegi Predeal, 2. Brassói Dinamo.
               Amint azt megtudtuk a romániai sífutó és biatlon válogatottakat alkotó sportolók az október 14– 28. közötti idôszakban az ausztriai Ramsauban edzôtáboroznak. Hargita megyébôl a tervek szerint Antal Zsolt (sífutó), Tófalvi Éva, Ferencz Réka, Szôcs Emôke (biatlon) és Márton Simon, a román olimpiai biatlonválogatott edzôje utazik az ausztriai edzôtáborba.
    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                         Horoszkóp
    október 13 – 19.

               KOS (III.21-IV.20.)
               Munkahelyén anyagi problémái adódhatnak. Fônökét nem érdekli, hogy ki, vagy mi miatt van a baj. Számítania kell arra, ha figyelmetlen volt, Önnek kell elvinni a balhét! Érzelmek: hol gyűlölködik, hol pedig imád valakit.
               BIKA (IV.21-V.20)
               Bármennyire is kedvezô munkaajánlatokkal kínálják, célszerű azt elôbb körüljárni. Ha pedig rájött a buktatókra, mielôbb mondjon nemet! Tanulásra, lelki és mentális fejlôdésre alkalmas ez az idôszak.
               IKREK (V.21-VI.21.)
               Mostanában nehezen meghatározható érzések keríthetik hatalmukba. Hol csüggedt, teljesen levert lesz, hol pedig pörgôs, reményekkel, szerelemmel telve szárnyal. Ne lepôdjön meg, a bolygók állása most ezt hozza ki Önbôl!
               RÁK (VI.22-VII.22.)
               Fájón érzi a pozitív érzelmekkel teli kapcsolat hiányát. Mindig olyanokkal hozza össze a sors, akik közül rendre kiválasztja a foglaltakat, vagy nagyon zűröseket. Itt az ideje végre rendet tenni életében!
               OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
               Idônként a legreménytelenebbnek tűnô helyzetbôl is nyertesen kerül ki. Kedvese jobbnál jobb ötletek kitalálására ösztönzi Önt, amiket azért igyekezzen idôben megvalósítani! Szenvedélybeteg Oroszlánnak nincs betegségtudata.
               SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
               Házastársa, élettársa elôtt az Ön élete egy rejtély. Tele van titkokkal. Ezek valamelyikérôl most fellebben a fátyol, és igen kellemetlen helyzet alakulhat ki. Ön a hibás, miért találkozik azzal a valakivel, akit egyébként nem szeret?!
               MÉRLEG (IX.24-X.23.)
               Talpraesett, kiváló társalkodó partner a Mérleg. Sokan szeretik, de sokan irigyelik is ôt. A szerelemben boldog perceknek néz elébe, még egy kellemes utazást is ígérnek a csillagok. Pénzügyekben, sajnos, van egy kisebb visszaesés.
               SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
               A sors jelet küld, hogy milyen irányba haladjon. Figyeljen mostanság az álmaira, megérzéseire, sôt az életfolyam alig látható, parányi jeleire is! Lássa meg ôket, s vonja le a következtetéseket! Diák Skorpió ne legyen lusta, próbáljon a tanulásra koncentrálni!
               NYILAS (XI.23-XII.22)
               Önálló gondolkodását igazából most sikerül kibontakoztatni. Ennek függvényében hamarosan kézzelfogható bizonyítékát kapja az anyagi sikereknek. Amennyiben Ön társat keres vállalkozásához, együttműködési szerzôdést szeretne kötni, azt mindig növô holdnál tegye!
               BAK (XII.23-I.20.)
               Az eddig szerzett tapasztalatait hamarosan hasznosíthatja. Különösen fontos ez ôsz végétôl, amikor minden vállalása, elvégzett feladata majd anyagilag is gyümölcsözôvé válik. Pénzügyei tendenciózus javulást mutatnak.
               VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
               Hullámzó lelkiállapota rosszul hat amúgy is gyenge egészségére. Úgy érzi, szinte mindenki kihasználja. Családja is azt várja, mikor van a fizetés, aztán ha mosni, fôzni, takarítani kell, az már nem olyan nagyon tetszik.
               HALAK (II. 18-III 20.)
               A szerelemnek kedvez most a szerencse. Sikerül pontot tenni olyan elhúzódó kapcsolat végére, ami hosszú ideig kellemetlenül érintette. Pénzügyi dolgaiban nem jut elôrébb, valahogy most az idô is türelemre inti.



                         ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

               Kovács kifog egy aranyhalat a tóból, mire az megszólal:
               – Teljesítem egy kívánságodat, kérj bármit!
               – Jó! – mondja Kovács. – Legyen benned minél kevesebb szálka!
               * * *
               Egérmama a kisfiával sétál, amikor egy bokorból hirtelen elôugrik egy macska. Az egérmama telitorokból ugatni kezd, a macska megijed és elfut. Ezután a mama odafordul gyerekéhez:
               – Látod kisfiam, milyen fontos a nyelvtudás!
               * * *
               A Nyuszika és az ô Medve komája utaznak a vonaton. Medve barátunknak van jegye, de a Nyuszika blattol. Hallják, hogy jön a kalauz. Nagy a dilemma, hogy most mi legyen. Mondja a Nyuszika:
               – Medve! Hadd bújjak be a zsebedbe, amíg a kalauz el nem megy, úgy talán megúszhatom a dolgot.
               Így is tesznek. Jön a kalauz a fülkéjükbe, a medve jegyét ellenôrzi, minden rendben, elmegy. Már szállna le a vonatról, mikor a Nyuszika hangosan örülni kezd:
               – Átvertük a kalauzt, átvertük!
               A kalauz visszamegy a fülkébe:
               – Medve! Nincs itt veled a Nyuszika?
               A Medve hatalmasat csap a zsebére:
               – Á, dehogy! Itt csak a fényképe van!
               * * *
               – Melyik háziállatnak van nyomása, ellenállása és fázisszöge is?
               – A csirkének, mert az Bar-Ohm-Phi!
               * * *
               Valutával üzérkedik a cigány a Keletinél, de csakhamar mellette terem két rendôr.
               – Valutázunk, valutázunk?
               – Nem csináltam én semmit, drága fôtörzs úr, csak szolmizáltam.
               – Aha – nevet a fôtörzs – és mit szolmizáltál?
               – Do-lá-re-la-dó.
               * * *
               A matektanár bemegy a patikába:
               – Kérek egy doboz B12-es vitamintablettát.
               – Sajnos, éppen elfogyott.
               – És milyen van még?
               – Csak B6-os.
               – Akkor kérek abból kettôt.
               * * *
               A tanítónéni a szünet után kérdezi az elsôs kisiskolásokat:
               – Na Józsika, mit csináltál a szünetben?
               – Egész nap játszottam a homokozóban, várat építettem!
               – Jól van! Betűzd szépen: épít.
               – É, pé, í, té.
               – Ügyes vagy, tízest kapsz! Hát te, Pistike?
               – Én segítettem Józsinak várat építeni!
               – Jól van! Betűzd szépen: segít.
               – Es, e, gé, í, té.
               – Ügyes vagy! Te is tízest kapsz! Hát te, Gazsika?
               – Én nem csináltam semmit, mert a Józsi meg a Pisti nem akart velem játszani, mert cigány vagyok!
               – Ejnye, ejnye, Józsi, Pisti! Ez nem szép dolog. Tudjátok mi ez? Faji diszkrimináció. Gazsika, betűzd szépen: faji diszkrimináció!
               * * *
               Pistike ül a buszon, mikor felszáll egy öreg nénike, és odabiceg mellé.
               – Néni, fáj a lába? – kérdezi Pistike.
               – Igen, fáj.
               – És a néni gyerekkorában átadta a helyét az idôsebbeknek?
               – Igen, kisfiam.
               – Na látja... ezért fáj.
               * * *
               – Miért hunyja be a kakas a szemét kukorékolás közben?
               – Mert kívülrôl tudja a szöveget.
               * * *
               Két skót beszélget:
               – Képzeld, a legkorszerűbb társkeresô szolgálatánál voltam a múlt hónapban. Befizettem öt pennyt, és már küldtek is egy fényképet a leendô menyasszonyomról.
               – És hogy néz ki?
               – Nem tudom, még nem hivattam elô.
              

                           Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2005

                Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
                 sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                            a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!