Kisújság-olvasók figyelmébe!
Megjelent a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2005.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Ára: 5 euró
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@nextra.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
A nagy hazug életünk
A farsang idején régebb nagy divat volt az álarcosbálok rendezése, úgy néz ki, hogy lassan kezd visszatérni e szokás. Egy picit modernebbül, hiszen a szexuálpszichológusok szerint ennek a felelevenített szokásnak a hátterében szexuális indíttatás áll. Ugyanis a maszkos nôk és férfiak a felismerhetetlenség tudatában sokkal felszabadultabban viselkednek. Levetkôzik szexuális gátlásaikat, és sok esetben olyan cselekedetekre is hajlamosak, amiket az álarc nélkül semmiképp sem tennének meg. Az anonimitás felruház bátorsággal, erôvel, pimaszsággal. Kérdés marad tehát, hogy mikor is viselkedünk normálisan? Amikor álarc van rajtunk, vagy anélkül? Hiszen, ha csak az álarc alatt tudunk felszabadultan viselkedni, az „igazi arcunkat” mutatni, akkor ez azt jelenti, hogy mikor nincs rajtunk álarc, lényegében akkor alakoskodunk, azaz nem a valódi énünket mutatjuk. Fordított világ ez. Álarc nélküli álarcban vagyunk, álarcosan viszont anélkül érezzük magunkat. Életünk tudatosodó szakaszában magunkra öltjük az egész életutunkon végigkísérô képletes álarcot, ami nem felszabadít, hanem börtönbe zár. Önmagunk börtönébe.
A mindennapjainkban is alakoskodunk, rákötelez bennünket erre a közösséghez való alkalmazkodás, vagy egyszerűen a megélhetés kényszere. Tehát többé-kevésbé valamennyien hazug szerepeket játszunk.
Önámító, hazug élet ez, de a demokrácia velejárója. Ugyanis a régi rendszerben veszélyes volt hazudni bármit is, hiszen a Nagytestvér számára nyitott könyv voltál, hamar kiderült a lódítás, mert vagy kiverték az igazságot belôled, vagy a jóakarók súgtak be. Így jobb volt elkerülni az ezzel járó bonyodalmakat. Ma már akár az egyén szabadságának egyik fontos bizonyítéka is lehet a jog a hazugsághoz. A hazugság joga is a demokrácia alapja. Azt is tudjuk, hogy minden rossz alapja a hazugság. Akkor elmondhatjuk, hogy a demokrácia rossz? Korántsem. Inkább úgy lehet fogalmazni, hogy a demokrácia egy nagy bevásárlóközpont, ahol a polcokon sorakoznak a jó és a rossz termékei, közöttük a hazugság is. A vásárló pedig szabadon választhat az áruk közül, azt vesz meg, amit akar. Szabadon választhat jó és rossz közül egyaránt. Aztán a pénztárnál jön az elszámolás.
Gondoljunk csak a bibliai történetre. Ádám, Éva, az alma és a hazugság. Jól bevásároltak, és úgy beszélik, hogy minden innen indult. Nemhiába szerepel a hazugság tiltása a tízparancsolatban. Azonban ma már nem hazugságokról szól a történet, ma már úgy nevezik, hogy a dolgok megszépítése, akár valami művészeti ágazatot. És nincs távol az igazságtól ez a megállapítás, hiszen egyesek tökélyre fejlesztették, annyira magas szinten űzik ezt.
Hazudunk, hogy fontosnak tűnjünk, hogy okosnak látszodjunk, hogy értelmesnek mutassunk, hogy jobban éljünk, hogy becsületesnek tűnjünk, hogy szeressenek, hogy tiszteljenek, hogy segítsenek, hogy jobban el tudjuk adni magunkat. Valószínű, hogy akkor is hazudunk, mikor azt mondjuk, hogy élünk, mert ilyen formán a legjobb akarattal is csak a társadalmilag elvárt létrôl beszélhetünk.
Jelöljünk ki egy idôszakot magunknak, ami alatt próbáljunk meg hazugság és önámítás nélkül élni életünket. Február a megtisztulás hava. A farsanggal együtt temessük el életünk hazug árnyoldalát is.
Ábrahám Imre
Az utak járhatók, de a járdák...
Talán az elsô tél, mely nem érkezett váratlanul. A nagy havazónak volt ellenszere, sóval, homokkal sikerült hamar járhatóvá tenni Gyergyószentmiklós útjait. Még a szociális segélyre jogosultak is serénykedtek az éjszakában, hogy az „égi mannát” eltakarítsák a fôtérrôl. Amint Kontesveller József alpolgármester elmondta, e télre 200 tonna homokot, 60 tonna sót szereztek be, a szóráshoz szükséges célgépek motorina-fogyasztásával ez 200 millió lejre rúg, és ha nem lesz a továbbiakban nagy havazás, a csúszásgátló kitart tavaszig.
Az utak járhatóak, ellentétben a járdákkal. Mert ugyan kiküldött a polgármester 50–60 felszólítást, hogy a tulajdonosok házaik elôl takarítsák el a havat, de ez nem mindenhol történt meg. Például okkal dohognak mindazok, akik a központról a piac felé igyekeznek, ugyanis a Postabank környékén, a fizetett parkoló körül a járda járhatatlan. A bátrabbak túrtak egy-egy nyomot, a lakosság többi része jár, ahol tud, jobb híján az úttesten. Nem egy személy vetette fel: ha ott parkolok, pénzt kérnek el, de arról már nem gondoskodnak, hogy száraz lábbal mehessek végig a járdán. Van vállalkozó, ki egyenesen ajánlattal jött: két lapátot ad ingyen a Syncro Serv, ha van, aki kézbe vegye.
Zúgolódnak a kisgyerekes szülôk is, akik csemetéjüket ilyenkor többnyire szánkóval viszik napközibe, óvodába: az autók egy része a járdán talál magának megfelelô parkolóhelyet, s sokszor egy gyalogosnyi hely sem marad autó és kerítés közt, nemhogy egy szánkó áthaladhatna ott. Ha pedig kerülgetve a járműveket az útra kényszerülnek, azzal kell számolniuk, hogy elgázolják. Ismerôsöm tette fel a kérdést: járdán nem járhatunk, az úttest veszélyes. Mi marad a gyalogosnak? Repüljünk?
B. K.
Szerzôdés van, engedély lesz
Az erôsítôkkel teletűzdelt Virág negyed lakói aggódnak, veszélyt jelent-e számukra a sok felszerelt antenna, mobiltelefon-erôsítô. A decemberben felszerelt Zapp-erôsítô kapcsán kértek, járjunk utána, sugárzása veszélyes-e számukra. Nos, kiderült, a városrendészeti engedély megszerzése folyamatban van, a környezetvédelem rábólintása már megvan, tehát, ha azt megadták, nem lehet káros hatással. Megkérdeztük Pongrácz Anikót, aki a Zapp fôtéri irodájában elmondta: A felszerelt készülék olyan, mint egy adatátviteli relé, rádióhullámon működik, sôt alacsony hullámhosszon, 450-es MHz-en. Hozzátette, hogy ha káros a sugárzás, akkor a maroktelefon is káros a használókra.
A felszerelés elôtt a lépcsôházfelelôssel kötött szerzôdést a szolgáltató, tudtuk meg az ott lakótól. A lakók mind beleegyeztek, hogy tömbházuk tetejére kerüljön az erôsítô. S ezt dokumentumok is igazolják. Körültekintôen cselekedtek, amint elhangzott, hiszen megmérették az illetékesekkel a sugárzást, akik megnyugtatták, nem káros az ott lakókra. Hogy mi áll a szerzôdésben, az senki másra, csak az ott lakókra tartozik, mondták.
Megkérdeztük dr. Márton László szakembert a sugárzásról, aki elmondta, mind a mobiltelefonok erôsítôit, mind a helyi rádióadók antennáit közeli dombokra kellene tenni, mert minden sugárzás veszélyes. Aki hosszasan ki van téve sugárzásnak, rákos megbetegedéssel számolhat. Természetesen, nem mindenkire van káros hatással. Igaz, arra nincs törvény, hogy hová kell tenni az erôsítôket. Továbbá azt is elmondta, a szülôk lehetôleg ne adjanak kisgyermekük kezébe mobiltelefont, mert az a kicsi agyát károsíthatja.
K-T. Gy.
Kedvezmény fogyatékosoknak
Idén január elsejétôl kedvezményben részesülnek, vagyis térítésmentes jegyeket válthatnak ki pihenés, illetve kezelés céljából azon személyek, akik valamilyen testi vagy szellemi fogyatékkal élnek.
Ennek alapján minden területi nyugdíjpénztárnál igénybe lehet venni a kezelési vagy pihenési jegyeket, amennyiben az illetô fogyatékos rendelkezik a szakorvos ajánlásával. A Gyergyószentmiklósi Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztáránál is tudnak útbaigazítást adni a kedvezménnyel kapcsolatban, de a megyei nyugdíjosztály az illetékes. Címük: Csíkszereda, Virág utca 94. szám, de érdeklôdni lehet a 314.432-es telefon 146-os belsô számán is.
Nem volt idô menteni, csak menekülni
Ki ne hallott volna Hazug Pistás történetet? A Baktán élô Köllô István sztorijai Gyergyó-környékén szájról, szájra terjednek. Aki találkozik vele, miután megkóstolja mézét, megtudja, hogy nem kell ôt leköllôzni, mert Hazug Pistaként ismeri mindenki, van, mit hallgasson, hisz számtalan „említésre érdemes eset” történt hôsünkkel a több mint 70 év alatt.
Tudjuk, hogy járt a medve barlangjában, s míg válogatott a bocsok között, megérkezett az anyamedve, de Hazug Pista nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: hess!, s sértetlenül megúszta a barlanglátogatást. Vagy köztudott az is, hogy mikor százas szeggel fának szegezte a rókát, az úgy megijedt, hogy kiugrott a bôrébôl, meg se kellett nyúzni. És a távcsôre? Házától meglátta vele a legyet a Görgényhíd „kôkarfáján”. De ez semmi. A távcsô olyan közel hozta a rókát, hogy Pista bácsi bele kellett rúgjon, hogy lelôhesse. Ô mesélte, hogy Ceauşescunak is ajtót mutatott. Pedig ott sokan megháltak a jó melegben. A kályhában duruzsolt a tűz, s olyan kéménye volt, úgy húzott, hogy reggel a fát a ház körül kellett összeszedje. Kedden szomorúbb történet érkezett hazug Pistáról: Kéménye felrobbant, háza porrá éget.
„Háztűznézôbe” mentünk, s Pista bácsi, bár kormosabban mint máskor, rákezdett a történetre.
Hétfô este történt, szürkülödet táján. Hallottam, hogy ezek a drága csövek itt es, ott es elrobbannak, csak azok mind a falon kűjjel voltak, az enyém pedig a fal mellett belül. Robbant, s be is terítette a mezôt.
A felgyűlt korom lehetett a tettes, eldugult a járat… s az azbesztcsô robbant. Szerencsére még ébren volt a gazda, fogta a kutyákat, s amit lehetett, s iparkodott kifelé a kigyulladó házból. Lakásából csak a négyszögben rakott téglák maradtak, közülük a vakolat is kiégett. Odalettek a gyűjtögetett kincsek, még a zsákszámra álló szárított cserebogarak is, amitôl a tyúkok úgy tojtak, mint a golyószóró.
Imitt-amott még füstölög az egykori tanya. Hazug Pista a tűz másnapján újra meg újra körbejár, s jajveszékelés helyett derűsen mondogatja: Ezért nem akajszuk fel magunkat! Ennél nagyobb baj ne érjen!
Aztán visszamegy ideiglenes szállására, a szomszédban lévô Horgászházba, ahová a tűzkor bemenekült. Jöhetne Gyergyóba, a testvéréhez, de nem megy, és tervez:
– Hogy lesz a tél? Mán ott állok, hogy szinte hazamenni sem érdemes. Hazaküldtem a majorságot s a mézpergetôt. Egy hónap, s tavaszodunk! Építkezhetek!
Sokan vannak, kik úgy gondolják, Bakta nem lenne Bakta Hazug Pista nékül. Vannak, s reméljük lesznek kik segítséget adnak, fizetnek a történetekért, hogy tavasszal újraépülhessen a „sztorigyár”.
B. K.
Egy hónap autonómia-eseményei
– interjú Árus Zsolttal, az SZNT Gyergyószéki Szervezetének elnökével –
– Véget ért az autonómia-hónap Gyergyóban. Mik a tapasztalatok, a tanulságok?
– A lehetôségekhez képest egy sikeres rendezvénysorozaton vagyunk túl. Azért mondom, hogy a lehetôségekhez képest, mert egészen más lett volna a helyzet, ha a prefektúra nem támadja meg az önkormányzatok határozatait, s valóban lett volna 30-án népszavazás.
– Igen ám, de a prefektúra megtámadta...
– Sajnos igen. Nem mondom, hogy nem számítottunk rá, de azért volt egy halvány reménysugár, hogy hátha a választások után hatalomra kerültek másképp állnak a kérdéshez. Nem így lett. Holott nekem nincs kétségem afelôl, hogy ha más nem, a Strasbourgi Emberjogi Bíróság úgyis az önkormányzatoknak ad majd igazat, s megrendezhetik a népszavazásokat, tehát az egész pereskedés csak idôhúzásra lesz jó. No de ez van, zajlik egyszerre négy per, ezekbôl kettôt (Alfalu, Ditró) alapfokon megnyert a prefektura, a másik kettônek (Szentmiklós, Csomafalva) a hónap közepén lesz az elsô érdembeni tárgyalása. Fontos az, hogy azok az önkormányzatok, amelyek már meghozták a döntést, kitartanak mellette, s vállalják a pereskedést. Ugyanakkor az is nagyon fontos lenne, hogy Remete, Szárhegy és Újfalu is írja ki a népszavazást, hogy elmondhassuk, hogy ebben a kérdésben a Gyergyói-medence önkormányzatai egységesen lépnek fel. Nem kétséges, hogy a prefektúra azokat a határozatokat is meg fogja támadni, de ha a cél az, hogy minden helységben legyen népszavazás, akkor azt ki kell írni. Ha valamelyik önkormányzat úgy dönt, hogy kivár, s csak majd akkor lép, ha a többiek kijárták annak az útját, akkor joggal mondható, hogy nincs összefogás és egységes fellépés Gyergyóban. Igaz, hogy a többi székely szék így is felnéz arra, ami itt történik, s jogosan büszkék most a gyergyóiak, hisz talán elôször a történelem folyamán ez a volt fiúszék viszi elôl Székelyföld zászlaját, de még büszkébbek lehetnénk akkor, ha hétbôl hét határozat születne.
– Habár népszavazásra nem kerülhetett sor, rendezvények voltak...
– Igen, s azt gondolom, hogy januárban valóban sikerült Gyergyó figyelmét a Székelyföld területi autonómiájára irányítani, illetve, s ez legalább annyira fontos, az ország-világ figyelmét Gyergyóra. A Gyergyószéki Székely Tanács ezen kettôs célnak megfelelôen tervezte meg a hónap eseményeit, rendezvényeit.
Egyrészt tehát zajlott egy ismertetô-kampány, ez elsôsorban a Gyergyói Kisújságban, illetve az Objektív televízióban, de nem utolsósorban a lakossági fórumokon, amelyeket a medence minden településén megtartottunk. Ugyanakkor a fórumok arra is jók voltak, hogy az emberek kérdezhessenek, illetve véleményt mondhassanak a témáról. A tapasztalatok egyrészt azt mutatták meg, hogy a fiatalabb nemzedék mennyire hiányzik Gyergyó közéletébôl, másrészt ellenben azt is, hogy akik eljöttek a fórumokra, azok számára nem elvont fogalom, nem valami homályos jelszó az autonómia. Elhangzott ugyanakkor nem egyszer, „tudjuk, hogy mi az autonómia, tudjuk azt is, kik és miért akarják, illetve kik és miért nem, de azt mondják meg, mit tehetnénk mi azért, hogy minél hamarabb megvalósuljon?” Ez egy nagyon lényeges kérdés, s a válasz rá csak az lehet, hogy nap mint nap emlékeztessék a megválasztott vezetôket, hogy a kampányban mit is ígértek. Ugyanis nem fér kétség ahhoz, hogy az események felgyorsulásához döntô módon hozzájárulna az, ha a magyar nemzetiségű parlamenti képviselôk kiállnának az autonómia-követelések mellett. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel zárult, ahol az egybegyültek a Fennvaló segítségét kérték Székelyföld autonómiájáért vívott harcukhoz, s aminek a végén kitűztük a Székely Nemzeti Tanács gyászszalagos zászlaját a széki tanács székházára. A szalag mindaddig a zászlón marad, míg a népszavazás kiírását hatalmi szóval megakadályozzák. A rendezvénysorozattal párhuzamosan a román meg a magyar állam vezetôihez is fordultunk azért, hogy felkérjük ôket, ne akadályozzák, hanem inkább segítsék jogos követelésünk megvalósulását. Ennek kapcsán örömmel tapasztaltuk, hogy a megye új prefektusa hajlandóságot mutat a tárgyalásra. Az általa felkínált lehetôséggel mindenképp élni fogunk, hisz kitűzött célunk az, hogy törvényes eszközökkel, tárgyalások útján, de minél hamarabb megvalósuljon Székelyföld területi autonómiája.
– Hogyan tovább?
– A Székely Nemzeti Tanács február 12-én Gyergyószentmiklóson tartja soros ülését. Azon ki fogjuk elemezni az autonómia-hónap tanulságait, illetve a választások után kialakult helyzetet, s konkrét cselekvési tervet fogunk kidolgozni. Egy dolog biztos: a területi autonómia kivívása a Székely Nemzeti Tanács egyetlen célja, s minden cselekedetét ennek rendeli alá a jövôben is.
Hol van az alagút vége?
Dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács országos elnöke és Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke január 28-án találkozott a ditrói lakosság egy részével.
Noha az eseményt a helyi SZNT négy napon át hirdette a kábeltelevízión, az Idôsek Klubjában kevés ember gyűlt össze erre az alkalomra. De három óra alatt alig lehetett a beszélgetést befejezni, és ez a tény is bizonyítja, hogy a székely autonómia kivívása megmaradásunk egyik alapfeltétele.
Közben kiderült, hogy az autonómiának sem a jelentését sem a jelentôségét nem értik sokan. Dr. Csapó József mindezt udvariasan, érthetôen és meggyôzôen elmagyarázta. Többek között elmondta azt is, hogy autonómia nélkül a székelység sem kulturális sem gazdasági szempontból nem tud elôrejutni. Sorsa enélkül a lassú, de biztos felmorzsolódás lesz. Ezért az ügyért elsôsorban nekünk, az érdekelteknek kell küzdenünk, bármennyire is erôt vett rajtunk a kiábrándulás. Mert a többségi hatalom a kisebbség jogait soha sem kínálta fel tálcán a világ egyetlen táján sem. Dr. Csapó József számadatokkal igazolta, hogy Európában már régóta működnek (és jól) autonómiák, amelyek a lakott terület és az érdekelt lakosság létszámához viszonyítva kisebbek, mint amilyet a székelység számára meg lehet valósítani. Tehát az európai normák szerint ehhez nekünk is jogunk van: egyszerűen jogunk van a létünkhöz.
Az RMDSZ csúcsvezetése vállalta is az autonómiáért folytatott harcot – a választási kampány idejére. Utána okosabbnak látta, ha ezt a kényelmetlen tevékenységet végleg átengedi a Székely Nemzeti Tanácsnak és a Magyar Polgári Szövetségnek.
Így viszont a Székelyföld autonómiájának ügye sötét alagútba jutott. És nem látjuk az alagút végét. Több önkormányzati tanács elhatározta ugyan, hogy népszavazást ír ki Székelyföld autonómiája érdekében, de ezt a megyei prefektusok nem akarják megengedni. Tehát: ha „megnyittatást” akartok, „zörgessetek” ugyan, de halkan. Viszont már láttuk azt is, milyen eredményekhez vezettek pl. a marosvásárhelyi civilizált gyertyás felvonulások.
Szerencsére azóta már változott valamelyest a nemzetközi helyzet is. Ma Románia az EU-hoz való csatlakozás küszöbén áll. Dr. Csapó József úgy látja, hogy ebben a helyzetben még Románia sem tarthatja befagyasztva ezt a kérdést a végtelenségig. Az ügy körül elkerülhetetlenül olvadozik a jég. És még mindig vannak demokratikus eszközök, amelyekkel harcolni lehet az olyan divatjamúlt jelenségek ellen, mint a nacionalizmus.
Gergely Géza
Dr. Csapó I. József
Autonómiát Székelyföldnek (III)
Székelyföld Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyása nélkül nincs a demokrácia eszközével újralétesített Székelyföld!
Tulajdonképpen mit jelent a történelmi régió autonómiája. A Statútumtervezet a következôképpen fogalmaz: „A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülôföldjén levô többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelôsségére és az illetô népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentôs részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelôen, és amely az állam és kollektivitás között elhelyezkedô választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.” Értelmezzünk. Könnyű a dolgunk, mert az idézett szöveg megfelel a Regionális Autonómia Európai Chartájában megfogalmazottnak!
Az ôshonos közösségnek joga van a területi autonómiára. A székelységnek is, hiszen ôshonos a Székelyföldön, ahol ma is 76 %-os többségben van!
Képes-e a székelység saját felelôsségére és saját érdekében, saját sorsáról dönteni? Évezrede bizonyítja, hogy igen! A szubszidiaritás éppen azt jelenti, hogy a központosított államhatalom, a törvény rendelkezéseinek megfelelôen a legtöbb hatáskört, rendelkezési jogosítványt átjuttatja a régióban szabad választások révén létrehozott helyi döntéshozó hatalomnak. E választott testületek, a széki tanácsok és Székelyföld önkormányzati Tanácsa helyezkedik el a teljes körű helyi autonómiát gyakorló települési önkormányzatok és az államhatóságok között.
Az állam felügyelete Székelyföldön a következôképpen valósul majd meg:
– az Alkotmánybíróság illetékessége Székelyföld önkormányzatának a régióra érvényes rendeletek alkotmányosságát illetôen,
– a Kormány törvényességi felügyelete, a kormánybiztoson keresztül, a Székelyföldön érvényes állami törvények betartása végett,
– a Közigazgatási Bíróság hatásköre a helyi tanácsi határozatok érvényességének elbírálásában,
– a Számvevôszék ellenôrzési joga az állami költségvetésbôl a szolidaritás elve alapján Székelyföldnek átutalt hitelek felhasználása terén.
Említettekbôl is kitűnik, hogy Székelyföld illetékességét, tehát a régió polgárainak önkormányzását a régió statútuma, a törvény és a nemzetközi jog határozza meg, mely sajátos illetékességet csakis a törvény vagy a nemzetközi jog révén lehet vita tárgyává tenni! Ami pedig a legfontosabb: az autonóm régiónak rendelkeznie kell a hatáskörökhöz, jogosítványokhoz kapcsolódó feladatok ellátásához nélkülözhetetlen eszközökkel, tehát a pénzügyi és a gazdasági autonómiával! S mind ehhez hozzátartozik, hogy az autonóm régió hatóságai élhetnek a törvények Székelyföld sajátos adottságaihoz való alkalmazás szabadságával! Ez azt jelenti, hogy a Parlament által elfogadott törvény rendelkezéseit, az autonóm régió lakóinak igénye szerint, s a jobb hatékonyságért módosítani lehet! Ez is az európai autonómia-charták alapelveihez tartozik!
Székelyföld törvény általi újralétesítésével lehetôvé válik Székelyföld önkormányzatainak megválasztása! Erre azért van szükség, mert, amiképpen a Statútum elôírja: „A régió autonómiáját az általános, egyenlô, közvetlen, titkos és szabad választások révén létrehozott Önkormányzati Tanács, mint a régió döntéshozó közhatósága és az általa kinevezett Önkormányzati Bizottság, mint végrehajtó testület gyakorolja.” E rendelkezés azonban nem sértheti az állampolgárok jogát a helyi népszavazásra, vagy a törvényes elôírásoknak megfelelôen, a közügyek rendezésében való egyéb részvételi formákra, mint például az állampolgári gyűlések illetékességére vonatkozóan! A székelyföldi választásokkal párhuzamosan rendezik meg a széki- és a települési tanácsok megválasztását is. Ezek a választások pedig demokratikusak, nem lehet majd megakadályozni sem polgárt, sem szervezeteket, hogy szabadon jelölhessenek és szabadon választhassanak!
Az autonóm régió választott önkormányzata pedig nyomban kijelöli Székelyföld székhelyét, saját hatáskörben kialakítja intézményrendszerét, amely csakis a székely székek önkormányzatai közötti összehangoló szerepet láthatja el, ezen önkormányzatok felhatalmazásából és anyagi támogatásával!
A Statútum olyképpen rendelkezik, hogy „Székelyföldi autonómia megillet minden olyan romániai állampolgárt, aki Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik, mindenkit, aki székelyföldi születésű, aki netán külföldön lakik, de utolsó törvényes lakhelye a Székelyföldhöz tartozó település volt!”
Ily módon az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlôség.
Lovaggá ütötték a néprajzkutatót
Levél érkezett Kis Portik Irén postaládájába, benne az áll, hogy javasolták, legyen ô is a Magyar Kultúra lovagja, elfogadja-e? Bár többször hangoztatta, soha életében nem azért végezte a néprajzos munkát, hogy nevet szerezzen, ezen ajánlatra nem lehetett nemet mondani, így került azon harminchat személy közé, akiket a Magyar Kultúra Napján idén lovagi címmel tüntettek ki.
Budapesten, a Stefánia palotában, ünnepélyes keretek között, ahol a politikum jelenléte Dávid Ibolyával kimerült, olyan neves személyiségek mellett, mint Sziszi királyné, elhangzott egy gyergyói név, a Kisné Portik Iréné. Laudációjából pedig kiderült, ô több ezer néprajzi és kultúrtörténeti tárgy gyűjtôje, önálló múzeum létrehozója, kézműves oktatás bevezetôje és irányítója, 200-nál több cikk írója, három kiadvány szerzôje. A lovagi címet a székely nép és Székelyföld szolgálatában végzett, önkéntes munkájával érdemelte ki.
– Meglepett, hogy gyűjteményemrôl, munkámról ilyen sokan tudnak. Meghatott, hogy Magyarországon jobban értékelik ezt, mint Erdélyben.
Fogalma sincs, ki javasolta, úgy érzi, önzetlen segítôinek, csodálóinak köszönheti e díjat. A díjat, mely arra sarkallja, hogy igyekezni kell, a címnek meg kell felelni.
A díjazottak az ünnepség után, elváláskor azt kívánták egymásnak, hogy legyen erejük, egészségük az elkezdett munka befejezéséhez. Ám ezt Kisné Portik Irénnek kívánni csak nehezen lehet... szekrénnyi dokumentumainak formába öntéséhez két élet sem elegendô, ám lovagokhoz illô kitartást, folytatást elvár tôle közössége.
B. K.
Magánóra megadózva
Konzultáció? Idegenül hangzik ma már, s oly kevés nebulónak jut eszébe errôl, hogy délután visszamennek az iskolába, s megtanulják azt, amit tanórán nem sikerült bevésni, vagy éppen több tudásra tesznek szert, mint ami a tantervben szerepel. Az egykori „konzultáció” helye azonban nem maradt üresen, beköltözött ide egy másik fogalom: a magánóra. Pénzért adják itt a tudást, s bizony, a magánóra kapcsán több kérdés is felmerül: Nem megy-e az iskolai tanítás rovására – aki tudni akar, fizesse meg – alapon?
Kivételezettek-e azok a gyerekek, akiknek szülei magánórát tudnak vásárolni?
Egyes tanárok, így pluszjövedelemhez jutnak, ellentétben a gimnáziumi torna-, földrajz-, történelemtanárokhoz képest, akiktôl ugy-e, egyetlen hat-hetedikes sem akar órát venni. Na és mi lesz az így szerzett jövedelemmel. Az után nem kell adózni?
Ez utóbbi kérdést latolgatja a kormány is, törvényesíteni szeretnék az effajta jövedelmek adóztatását. Minderre szeretnénk, ha választ kapnának olvasóink az alábbi véleményekbôl.
Lázár Nóra, a Fogarassy Mihály Általános Iskola aligazgatója:
– Nevetségesnek találom a miniszterelnök ezen nyilatkozatát, és úgy gondolom, az ország gazdasága nem attól fog fellendülni, hogy a magánórákat tartó tanárokat megadóztatják. Ha nem befolyásolja a minôségi iskolai oktatást, a tanár a szülôk kérésére tarthat magánórát. Azt viszont elmondhatom, a tananyagok zsúfoltak, és a gyerekek sem egyforma képességűek. A Fogarassy iskolában a tavaly felajánlottuk az ötödik osztályos tanulóknak és nemcsak a step-osztályosoknak a délutáni foglalkozást, amely a tananyag elmélyítését szolgálja. És van is rá igény. Tettük ezt azért is, hogy könnyebb legyen az átállás negyedikbôl ötödikbe. Ezen órák költségeit a szülôk állják. Szülôként is úgy gondolom, ha a szükség megkívánná, adnám magánórára a gyermekemet.
Csata Emese, a Vaskertes iskola igazgatónôje:
– Két esetben kérnek magánórát a szülôk a gyereknek, az egyik az, amikor a gyerek nem érti az anyagot. Egy példát mondanék, tegyük fel egy 25-ös létszámú osztályban hét gyerek nem érti, a tanár visszatér egyszer maximum kétszer arra az anyagra, amit nem értenek, viszont többször nem tud, zsúfolt a tananyag, szinte minden tantárgyból, és a tanterv kötelezi a tanárt, haladni kell. A másik eset az, amikor jó képességű a gyerek, és még nagyobb telejesítményt akar elérni. Azt viszont elmondanám, hogy a tanárnak nem lenne ildomos olyan gyereknek adni magánórát, akit az iskolában is tanít. Szülôként pedig, ha szükség lett volna a gyerekemnek magánórára, akkor magánórára adtam volna.
Köllô Réka, nem tanít iskolában, matekbôl ad magánórákat olyan tanulóknak is, akik nem tudnak érte fizetni:
– Tanítványaim egy része olyan, aki magyarból román osztályba került. Tulajdonképpen a szaknyelvet kell elsajátítani, utolérni osztálytársaikat. De vannak olyanok is, akik lemaradtak, nem tudják behozni a hátrányt. Többnyire azért, mert órán nem figyelnek. És van egy másik csoport: ahol az egész osztály „lemarad”. Nem értik a leckét, a diákok egyike viszszakérdez, mire a tanár ideges lesz. Ezután már senki nem kérdez vissza. A magánórán már nincs idegesség. Persze, aki nem tud fizetni… Kevés olyan tanárról tudok, aki ingyen adna plusz- órát, de arról hallottam, hogy ház körüli munkáért cserébe korrepetálnak. Vissza kellene hozni a konzultációt. Még az is jó lenne, ha a házi feladatot együtt, csoportokban oldanák meg.
Szász József fizikatanár:
– Egy iskolásnak bôven elég lenne az, amit tanórán megtanítunk, leadunk. Ha nem tanulnak rendszeresen, akkor kell a magánóra. Igaz a szegényebb családok ezt nem engedhetik meg maguknak, de a szegény gyerek mindig szorgalmasabb, igyekszik az iskolában megtanulni a leckét. Az adózásról? Mindenki kell adót fizessen, de ezt nem a tanárokkal kellene kezdeni.
Baricz Levente matematikatanár:
– Gyengék is, jók is járnak pluszórára. A gyengék, hogy átmenô jegyre tornásszák magukat, a jók pedig azért, hogy eredményesebbek legyenek, peldául olimpiászon. A szülôk akarják a magánórát, s kérik akkor is, amikor mondom, hogy nem szükséges. Azt hiszem, így akarnak megszabadulni a tehertôl, átruházni a felelôsséget. Különben heti négy óra matekbôl, ha a diák felkészül, házi feladatot ír, elég a tanagyag megértésére. És amenynyi adót csalunk mi ezzel a magánórával, az nem teszi tönkre az országot. Én viszont megelôztem a kormány terveit: régebb bejegyeztettem egyéni vállalkozásomat.
Balázs József, rajztanár:
– Persze, hogy elônyben vannak azon tanártársaink, akik magánórát adhatnak, de nem a plusz-órák megadóztatásán kellene elsôsorban gondolkodni, hanem a pedagógusok munkájának, fizetésének adóján kellene csökkenteni. Érdekes, hogy rögtön felkapja a fejét a vezetés, ha valaki pénzért ad órát, de ha azért a semmi fizetésért pluszmunkát végez a tanár, az nem baj. Nálunk minden cigányútra tévedt. A lókötôket a tyúktolvajok között keresik. Kíváncsi vagyok, az ország vezetôi „mellékjövedelmükbôl” mennyi adót fizetnek be az államnak.
De nem csodálkozom én azon, hogy a hatalmon lévôk éppenséggel a tanárokon akarják elverni a port. Mert a tanárok a gyerekeket tisztességre, becsületre tanítják. S ha a vezetôk megfogadják, soha nem kerültek volna hatalomra. Ez az adózási terv arról szól, hogy Európa számon próbálja kérni Romániától a tisztességet, becsületet, ezért hirdeti, hogy le a korrupcióval… s a román vezetésnek errôl éppenséggel a tanárok jutottak eszébe. Ha más nem juthatott. A más kategóriába tartozó, igazi korruptok épp az ô társaságukból valók. Vert viszi a veretlent. Azok büntetnek felelôtlenul, akiknek hatalom jutott, azokat, akiknek felelôsség jutott hatalom nélkül.
Egyetértenek mindezzel? Vagy úgy érzik, a pedagógusok elhallgattak ezt-azt? Szülôként megcáfolnának nehány állítást? Tegyék meg! A névvel, lakcímmel ellátott levelüket, véleményüket szívesen közzétesszük lapunkban.
Baricz Tamás Imola
Balázs Katalin
Nem eladó!
A város 2005-ös költségvetésébôl a városatyák 1200 millió lejt különítettek el az immár hat éve működô roma iskola épületének megvásárlására. Kari Attila, az iskola vezetôje elmondotta, lehet, hogy nem lesz vásár, éppen ezért levélben fordulnak a tulajdonoshoz.
„Kedves Pál Erzsébet,
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Elméleti Gimnázium igazgatósága, valamint a rroma tagozaton tanító pedagógusok szépen megkérik a kedves tulajdonosnôt, hogy támogasson bennünket, és gondolja meg magát az iskola eladásával kapcsolatban. Az iskola már hét éve működik, és szeretnénk, ha a kedves tulajdonosnô beleegyezését adná az iskola általunk való megvásárlására. A gyerekeknek nagy szükségük van az iskolára. A megértését köszönjük, és reméljük számunkra kedvezô lesz a döntése.”
A levelet aláírja Lakatos Mihály igazgató, Patek Mária aligazgató, Csata Emese aligazgató, Kari Attila, az iskola vezetôje, valamint húsz, a roma tagozaton is tanító pedagógus.
Megkérdeztük Pap József polgármestert is, tud-e arról, hogy a tulajdonos nem adja el az épületet.
– Így van, de túl korán van beszélni errôl. Egyelôre tanév végéig szerzôdésünk van, működik az iskola. Ôszig pedig lesz idô gondolkozni a hogyantovábbról.
Pál Erzsébettel, az épület tulajdonosával telefonon sikerült beszélnünk, kérdésünkre elmondta: – Az épület nem eladó. A gyergyószentmiklósi polgármester 25 ezer eurót ígért az épületért, és azt modta, hogy ha felértékelôdik, még ennyit sem kapok érte. Nem a roma gyerekek oktatásával van bajom, kell nekik iskola, de ez ne legyen az én gondom. Évekig volt viszont gondom a bérrel, hol adták idôben, hol nem. Ez ment öt évig, s én úgy gondolom, ami tôlem telt megtettem. Nem beszélve arról, hogy ez idô alatt nem egy vásárlót mondtam vissza. Nekem gyeremekeim, unokáim vannak, és az az épület többet ér, mint amit a polgármester ígért érte, az is lehet, hogy a házat megtartom. Tehát ebben a tanévben maradjanak, tanuljanak a roma gyerekek, de nyártól, a tanév végétôl tegyék máshová, költöztessék ki az iskolát.
Az iskola vezetôsége levélben fordult a tulajdonoshoz, a városatyák már elkülönítették a kért összeget, 1,2 milliárdot, nem faragtak le belôle. Pál Erzsébet a polgármester által felajánlott 25 ezer euróért, azaz 950 millió lejért nem adja el az ingatlant. A tanév végéig még tanulhatnak a roma gyerekek a kérdéses épületben. De Kari Attila, az iskola vezetôje már fél az ôsztôl, tart attól, hogy a parkba kezdjék a már beíratkozott gyerekek a betűvetést.
B. T. I.
Tudta!
Ebbôl nem lesz Mágnás Miska! címen írtam múlt heti lapszámunkban egy műsor kapcsán. Mágnás Miska azóta sem lett. De a gazdasági bizottság elnökének kérésére visszanéztem a január 12-i tanácsülés videofelvételének egy részét. Teljesen más volt, mint az a bizonyos csütörtöki élô adás. Így azt a mondatomat viszszavonom, ha lehet, hogy: „De amikor világossá vált az, hogy nem ismeri a költségtételeit a színháznak, s abban is a hivatal fôkönyvelôjének segítségét kérte, hogy végtére is mit szavazott ô meg, azt nem lehetett hová tenni.”
A tanácsülés-felvétel nem ezt támaszotta alá, sôt, egyértelműen kiderült belôle, hogy készült az ülésre, és tudta, hogy mit szavazott meg. Akik nem voltak tanácsülésen, de látták az adást, valószínűleg hozzám hasonlóan értették, remélem most segítek abban, hogy tisztábban lássanak.
K-T. Gy.
Figura-sarok
Szabó Irma, avagy Bálint Éva
Molnár Ferenc Üvegcipô című vígjátékának fôszereplôje Szabó Irma. A szerepet Bálint Éva, a Figura Stúdió Színházhoz nemrég szerzôdött színésznô alakítja, kinek, mint hivatásos színész, ez az elsô fôszerepe.
Figura-sarok: Hogy érzed, mi a közös Bálint Évában és Szabó Irmában?
Bálint Éva: Az olvasópróbák alatt úgy tűnt, sok közös vonás van bennünk, elméletileg tudtam, hogyan kellene megformálni ezt a szerepet, mégis amikor elkezdôdtek a próbák, teljes káosz uralkodott rajtam. Tudtam, hogy milyen kellene legyen Irma egy-egy jelenetben, mégis amikor tettre került a sor, úgy éreztem, egy óriási szakadék tátong elôttem, amit nem tudok áthidalni. Azt hiszem, akaratom ellenére is egy megfelelési kényszer vett erôt rajtam, ami nem engedett kibontakozni, nem tudtam a játékra figyelni. Hiába próbáltak segíteni a körülöttem levô emberek, ezt a problémát magammal kellett megoldanom. És úgy érzem, sikerült. A próbafolyamatok során sikerült az Irma „bôrébe bújni”, amitôl még inkább megszerettem a szerepem. Igazából a Sipos-Irma jelenet volt az, amelyikbôl tovább tudtam építeni a szerepemet, mert az elôadás folyamán ezekben a jelenetekben mutatkozik meg Irma igazi mivolta a „drága mérges” elôtt. A jelenetekbôl kiindulva sikerült megtalálnom Irma létezését az elôadásban. Természetesen nem csak a Sipos-Irma jelenetekben mutatkozik be a „Hamupipôke”, hisz a „mozgás-monológjaiban” csak ô létezik, de partnerrel könnyebb megtalálni a finomságokat, az apró rezdüléseket, amelyek hitelessé tesznek egy alakítást.
Közös vonások? Irma is néha „bohóckodik”, „huncutkodik”, „játszadozik”, „felesel” ..., de próbálja nem átlépni a jó modor határait.
Gyergyói Farsangtemetés
Február 4., péntek
17.00 Álarckiállítás;
18.00 Farsangi buli gyerekeknek – helyszín a Művelôdési Központ kiállítóterme;
18.30 Civil bál, civil szervezeteknek a Muskátli vendéglôben.
Február 5., szombat
19.00 Autóbusz indulása a Művelôdési Ház elôl;
20.00 Farsangi táncház az 5-ös kilométernél a Síházban.
Részvételi díj: 100 000 lej felnôtteknek, 80 000 lej diákoknak, amely tartalmaz 1 vacsorát és az útiköltséget.
Részvételi szándékukat kérjük, jelezzék a Művelôdési Központ emeletén, vagy a 361992 és a 0742/215.503-as telefonszámokon.
Február 6., vasárnap
12.00 Farsangi felvonulás a templomtól az Alkotóházig;
12.30 A hagyományos farsangtemetés dramaturgiai játékát a Salamon Ernô Líceum diákjai adják elô Szôcs Levente muzeológus irányításával. Közreműködik a Hóvirág Néptáncegyüttes, gyergyóditrói maszkurák, Bartis Zoltán és zenekara;
Ezt követi Csongrádi Márta, Bujáki Népviselet című művészfotó-kiállítása, megnyitja Kis Portik Irén néprajzkutató.
Helyszín a Népművészeti Alkotóház udvara.
19.00 Néptáncelôadás, fellép a Maroshévízi Csűrdöngölô Néptáncegyüttes. Helyszín a Művelôdési Központ színházterme.
Szervezôk:
Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ, Etnographia Gyergyóiensys Alapítvány, Erdélyi Kárpátok Egyesület, az Ipartestület Férfikara
Támogatók:
Erlascom Kft, Csemege Kft., Viridis Kft., Golden Kft., Papyrus Com Impex Kft., Revo Kft., Panko Prod Kft., Komero Frukt Kft., Globe Star Kft., Littera Kft., Euro Bartimpex Kft.
Öröm lehet az áldozat
Kolozsváron kezdôdött a Borsos Miklós Emléknapok elsô rendezvénye, majd Gyergyócsomafalván folytatódott január 28-án, pénteken szentmisével és emlékezéssel. Az egy évvel ezelôtti rendezvényen a budapesti Borsos Miklós – Kéry Ilona Alapítvány képviselôi elmondták, amint elmúlnak az emlékezés napjai, máris a következô évi rendezvényt szervezik. Minden évben eljönnek a gyergyócsomafalvi emlékházba. Idén részt vett a rendezvényen Ft. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kratochwill Mimi művészettörténész, Fertôszögi Erzsébet, a budapesti alapítvány kuratóriumának elnöke, Bartunek Katalin kuratóriumi tag, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány élenjárói, a házigazdák. Borsos Miklós-idézettel vette kezdetét az emlékezés, amelyet Buzás Ibolya tanárnô olvasott fel. Majd az idézet kapcsán beszéltek a vendégek a szobrászművészrôl. „… öröm lehet a lemondás is, a belátás, vagyis az áldozat – sokkal inkább, mint a diadal. Erre intettek a próféták, a görög bölcsek és a Megváltó...”. Ennek kapcsán Kozma Imre atya kitért a december 5-i szavazásra. Elmondta, a szavazás a beteg Európa megnyilatkozása volt. Aki nemet mond, az életellenes. Amit teszünk Borsos Miklós emlékének megôrzéséert, egyértelműen arról beszél, hogy mi az élet oldalán állunk…
Mi tagadás, jóérzéssel töltött el ezeket hallani a zsúfolásig telt teremben.
Kedves-Tamás Gyopár
Quo vaditis mores medicinales?
(Merre tartasz, orvosi erkölcs?)
A címbeli kérdésfelvetés költôinek is tűnhet, kissé közhelyes is lehet, de idôszerűsége vitathatatlan, a kérdés továbbra is a szakma régi-új gondja és felelôssége.
Koromnál fogva túl vagyok már a kórházi közszolgálaton – 41 év kórházi feladatkör ellátása után –, ilymódon „körön kívül” lehetôség nyílik számomra jobban odafigyelni a közhangra, letisztultabban észlelni és véleményt alkotni, talán a korral járó, fokozódó érzékenység okán is.
Nem kívánok ezúttal szólni a gyógyítás igen nehéz feladatairól, sem a számtalan útvesztôrôl, mely az egészségügyi szolgáltatásra leselkedik nap mint nap. Viszont szólni óhajtok, akár egyszerű emberi érzések ürügyén, arról a fel-felsejlô etikai irányvesztésrôl és alkotó elemeirôl, melyek a gyógyító munkába ágyazódnak-ágyazódhatnak.
A még csak szórványosan mutatkozó értékvesztést hiba volna eltúlozni, mert amellett, hogy igaztalan, sokat ártana az orvoslás sikerének. Véleményem szerint azonban szükségképpen működnie kell egy hárító érvrendszernek, mely erélyesen feszül szembe az orvosetika negatív kilengéseivel.
A morális eltévelyedés – lett légyen kisfokú akár – árnyékolja a gyógyítást, bizalomvesztéshez vezet, okafogyott terjeszkedési hajlama folyamatos, és az egyre megújuló elmélkedésre kell hogy indítson. Reménnyel tölt el, hogy ilyen értelemben is sikeresek lehetünk.
Az orvosetikai kérdéskör feszegetését, legalábbis közszolgálati értelemben, nemigen lehet manapság pátyolgatott témának tekinteni, pedig a közfigyelem érdeklôdése megérdemelné. Az indokolatlanul jámbor elemzések és döntések diadalt ülnek, ha a bíráló véleménynyilvánítás háttérbe vonul, vagy ha sanda súlytalanítási törekvések érvényesülnek.
A beteg-orvos/egészségügyi dolgozó, illetve orvos-orvos közötti kapcsolatrendszer tartalmi milyensége sarkköve a gyógyítási tevékenységnek, ezért errôl tárgyalni csak bátran, illô tárgyszerűséggel, igazi elhivatottsággal lehet.
Az orvosok és egészségügyi középkáderek morális arculatát a napi élet jelenségeivel szembeni állásfoglalás és a közösségi viselkedés rajzolja meg. Az erkölcsi szabályzókhoz igazodó tisztességes emberi viselkedés szemben áll mindenfajta illetéktelen, természetellenes magatartással.
Publilius Syrus (Kr. e.1. sz.) római költô szerint „nincs több veszítenivalója annak, aki a becsületét vesztette el”. Büszkék lehetünk, hogy erdélyi eleink, egy lépéssel elôbbre jutva, a tisztességes, becsületes emberi vonásokat az „emberséges ember” paradigmájába tömörítve fogalmazták meg (ez a szókép az 1600-as évek elsô felének írásos emlékeiben már fellelhetô), minden bizonynyal okító szándékkal, örökségképpen. Milyen kár, hogy nem mindig figyelünk e bölcs intelemre!
Másokkal szembeni rossz hírnév keltése két nyomvonalon haladhat: nyilvánvaló rosszhiszemű szándéktól indíttatva, vagy alattomos, körmönfont megnyilvánulásokból eredôen, ami adott esetben éppen csak illemsértônek tűnhet. Mindkét forma a parlagi viselkedés ékköve. Mihelyt bágyad a figyelem és lankad az emberi-társadalmi felügyelet, felszínre törhetnek az etikai szennyezôdés nyílt vagy leplezett formái, nemtelen eszközeinek gazdag tárházával. Mélységesen elszomorító, ha ez a karrierépítés meghatározó elemévé válik.
Napjaink életviteli szabadsága új árnyalatokat kever az etikai normákba, sajnos nemegyszer sötéteket is. A bajokon túlsegítô ösztönös emberi természet, kimondva vagy kimondatlanul, a jóhoz vonzódik leginkább. Más kérdés az, és nem jelentéktelen, hogy a részesült jóból mit kapnak vissza embertársaink.
Az orvosi kamarát (kollégiumot) szakmai és etikai érdekvédelemre hívták létre. De nemcsak! Feladatköréhez tartozik a számonkérés is, a tárgyilagos tényfeltárás, valamint az, hogy elfogultság nélküli döntéshozatal-lal visszaszorítsa a gyógyítást kompromittáló etikátlan magatartást. Ezt a munkát bejelentésre is végezheti, de jogkörénél fogva kezdeményezheti is, azzal a célirányos törekvéssel, hogy a tudás és ráfigyelés a beteg oldalán összpontosuljon. Érvényesülnie kell továbbá annak a felismerésnek is, hogy az egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el, a beteg embert szolgálják, szakmai és etikai feladatot teljesítenek – hangsúlyosan. A jóhiszemű egymásra figyelés viselkedésünk tartalmi eleme, leginkább ez óv meg bennünket az esetlenségtôl.
Nincs szándékomban szerepkört sérteni, vagy éppenséggel a sajátomat túllépni, csupán csak azt kísérlem meg, hogy néhány orvosetikai elmélkedést a figyelem homlokterébe hozzak. Nyilvánvalóan nem teljesen ok nélkül. A sorjázó gondolatok idôszerűségét döntô módon az egyéni élményanyag, illetve a közvélekedés határozza meg.
* Egy közösségben a szakmai jellegű kapcsolatok mellett emberi és érzelmi kapcsolatoknak is működniük kell; az egészségügyi tevékenységben ez nyomatékos elvárás. Ha ezek a kapcsolatok sorvadnak, a gyógyítás sikere kerül veszélyhelyzetbe, a fel nem oldott nézetkülönbségek, esetleges civakodások, viszálykelés, ingatag állásfoglalások miatt sínylôdhet a betegellátás. Szakmai siker csak nyugodt milliôben, jó munkahangulatban várható, feszültségtôl fűtött környezetben legfeljebb csak sikertelenség születhet.
* A beteg állapotát a valós helyzetnél kedvezôtlenebbül feltüntetni, – uram bocsá,' – dramatizálni, azért, hogy a gyógyulással az orvos nagyra nôjjön a beteg szemében, több, mint felelôtlenség. Az effajta viselkedéssel az olcsó szakmai tekintély megszerzése akár sikeres is lehet, anyagilag hasznos is talán, de a beteg számára kifejezetten ártalmas, a tartós lelki feszültség okán is.
* Az a viselkedés, melynek célja mások hitelrontása, rendszerint abból a törekvésbôl fakad, hogy létezô vagy nem létezô önös érdemeket a beteg elôtt felnagyítva jelenítsen meg. Ha a célirányos ellehetetlenítési törekvés kifinomult eszközökkel történik, még hatásos is lehet, hiszen a beteg lényegi mérlegelés szempontjából hátrányos helyzetben van. A gyógyítást alárendelni a „hálás betegért” folyó álságos küzdelemnek kiábrándító, egyszer- smind megalázó. Mihelyt a negatív karakterjellegek ismétlôdést mutatnak, a helyzet veszélyt rejthet, mivel ezt már nem lehet a meglazult önkontroll véletlen kibicsaklásának tekinteni, inkább egy sajátos létállapot érvényesülô alkotóelemének. Ezeknek útját állni több mint kötelesség! A vezetés bátortalan érvelése alapján megszületô elnézô véleményalkotás nem szolgálja az ügy érdemi megoldását.
* Az anyagi haszonszerzés nyílt vagy burkolt törekvésének elsôbbsége még az olyannyira elanyagiasodott világunkban sem juthat érvényre az orvoslásban; de jog szerint semmiképpen sem. Nota bene! Ez az önfeledt törtetés az eszményvesztés kristálytiszta csôdhelyzete.
* Bár ezek a jelenségek még csak szórványosan jelentkeznek (de kiterjedt területekre tévedhetnek!), dilemmák elé állítják a közmegítélést, ellenérzéseket válthatnak ki az egészségügyi dolgozókkal szemben. A közhit gyakorta nem egyénesít, inkább általánosít, így ítélete a felelôsen viselkedôket is beárnyékolhatja.
* Kivétel nélkül minden közösségnek fôbenjáró feladata erkölcsi érzékenységével kiszűrni a jó erkölccsel ellentétes viselkedést és megakadályozni, hogy ez döntéshozó helyzetbe kerüljön.
* A felelôs orvosvezetô kiválasztása nem könnyű feladat. A szakmai teljesítményen kívül általános emberi jellemjegyeket és vezetôi készségeket is érzékenyen mérlegelni kell. A vezetô tetteit erkölcsileg is feddhetetlen elvek kell, hogy vezéreljék. Aki nem rendelkezik alkalmasságát bizonyító tulajdonságokkal, vagy nem tudja teljesíteni a jó erkölcs követelte kritériumokat, esetleg ha önértékelési zavarok jeleit mutatja, attól a bizalmat késedelem nélkül meg kell vonni. A felsôbb vezetésnek ez akár erénye is lehet.
– A szakmaetika egyik jelentôs igénye az utód- és tudásfolytonosság biztosítása. Az ismeret- és tapasztalaközvetítés az utódnevelést erôsíti és a biztonságos haladás feltételeit teremti meg. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az értékátadás nem kizárólagos alanyi kötelesség, illetve fogadása nem alanyi jog. Egyszerűbben fogalmazva: azt ki kell érdemelni; a folyamat kettôs összetevôje közül (adok-kapok állapot) a fogadókészségnek erôteljesnek kell lennie.
* A sikeres orvoslásnak fontos eleme az orvos lelkisége. Az orvosi hivatás különös lelkületű embert kíván; az orvosnak mindenekelôtt szerény emberi viszonyulást és hitet kell sugároznia, együttérzô viselkedésével részese kell, hogy legyen a beteg küzdelmének. Az orvos szolgálatot teljesít, és nem kegyeket szolgáltat!
Zárógondolatként csak ennyit: Cselekedjünk továbbra is készséggel és alázattal a betegek üdvéért, a „betegfenség” tiszteletben tartásának jegyében, a közjó érdekében. A „végsô mérlegkészítés” csak így hozhatja el az élet értelmét jelentô lelkiismereti nyugalmat.
Dr. Pachota Gyula, fôorvos
Az a hatalmas
– Egy jottányit se! – mondjuk olykor, ha a legkevesebb engedményre sem vagyunk hajlandóak. Mi az a jotta? A görög ábécé egyik betűje, a ióta. Vagyis… az i. A semmivel csaknem vetekedô kicsiség mértékegysége… Máskor: Hol itt az igazság?! És egy sértett fegyenc fölháborodásával gáncsoskodunk:
– Nem tudni, haver! Ahhoz a gazfickó zseblámpához, melynek a fénykévéje végre a világosságra csalogatná, még nem kapható elem! Vagy nem is gyártják még? Addig csak elégedjünk meg a bizonytalansággal: Ki mond igazat, és ki hazudik? Mert ha ugyanarról a tárgyról egyik azt nyekergi, fehér, a másik meg rásipítja, fekete, valamelyikük, ugye, melléje tántorodott a valóság fegyházkapujának. Igen. Még ha odakoccant volna a kapuzábéhoz! Hogy helyére lóduljon benne az a garázda csavar…
De nem! A régi mondás szerint a gyermek és a részeg sose üti meg magát, mert valamelyik nônemű szent kötényébe esik. Á! Így könnyű. Biztosítva a gunyoros védettség! Nem? Eh! Már a horihorgas la mancha-i hôsnek sem állt jól azokkal a gyatra szélmalmokkal… Hát minekünk! Lássuk be, gôg nélkül, mi húztuk a rövidebbet, és el van intézve!
Jó, jó, de akkor már indulásból elismerjük a vereségünket. Szabad ezt? Nem, soha! Végül is van az embernek „nemzeti” önérzete. Másként mi a csodára lennénk büszkék? A tehetetlenségünkre?
Na ne félj! Így válunk csak igazán a görcsös nevetés tárgyává. Azt pedig nagyon is nehéz lenyelni. Ha nem lehetetlen. És?! Nincs más út, mint keresni. Szaglászni továbbra is az igazság után! Fôvesztés terhe alatt. Mert valahol ott kell neki lennie! Másként hogy volna neve? A semmit már elkeresztelték egyszer: Semmi! Tehát, ha van egy ilyen szavunk, „igazság”, az eredetije is ott gyötri valahol az életét. Létezik! Nem?
Létezik is! Csak nem tudjuk, hol rejtegetik. Rejtegetik? Hát persze! És kik? Hát akik módosak. Élelmesek. Rátartiak. Könyökölôk. És jól értenek ahhoz, hogy értékeiket megvédjék, eldugják, nehogy valaki meglelje… elôlük! Mert akkor osztozniuk kellene! Aztán az osztozás…
És már a nyakukon is a per! Nem furcsa? Pereskedésre kényszerülünk. Az igazságunkért. Legalább, a miénknek is kellene lennie! Ahogy a föcstej a legcsököttebb macskakölyköt is megilleti…
Igen… de… meghalt… Mátyás… király… Hát semmi remény?! De! Meghalt a király, éljen a király! Nincs? Legyen! Kemál Attatürk Törökországot csinált a semmibôl. Akár IV. Béla egy új Magyarországot a mongolok után. Nekünk nem volt akkor egy Kemál Attatürkünk. Bár török fajzalék volnánk! Vagy egy valahányadik Bélánk! Mert, ha igaz…
Vagy már csak voltunk? És jellegünk föladásával, lassú lemorzsolásával jobban hasonulni akartunk? Elkeveredtünk a korpával? Akkor már csak a széttárt kar marad: ne csodálkozzunk, ha a legfrissebb, nagy, közös haza kitételeinek „Igenis!”-t kiáltó, összecsapott bokájú, sovány fungik csámcsognak el bennünket. Ha ez a sorsunk…
– De én nem! Nem, soha! – hajtogatom nyakasan. Mint Török Bálint a Héttoronyban. Ott is lelte vesztét… Hát nincs kiút? Minden ösvény a semmibe vezet? Oda. Na és? Semmi gond! Csupán az értelmetlen haláltól volna jó minél meszszébre tájolódnunk. És ez nem lehetséges az igazság állandó, makacs kutatása nélkül! Hát kutassuk!
És imádkozzunk, hogy rendeljen ki számunkra is az Úr egy igaz szittya Kemál Attatürköt a kulcshelyzetekben! Egy Bélát! Hátha kitalálna valami okosat. Ha már mi nem vagyunk képesek rá… Ha állandóan, unos-untalan csak folyamodunk és hálálkodunk, olyasmiért, ami jár nekünk! Ami megillet minket! Mert otthagytuk a kezünk nyomát. Országot építettünk. Mint füstifecske az eresz alá… a fészkét… Mígnem oda nem jött a veréb… Pedig csak egy jottányin múlott az egész. Most is annyin múlik. Egy jottányin. Kicsi az, de igazságunk hajszolása közben mégse mondjunk le róla. Mert borzalom rágondolni, mi marad nélküle: gazság!
Bíró László
Magyarázat egy helynévre
Hegedű-patak
Gyergyótölgyes övezetében található egy olyan erdônév, amelynek kapcsán akarunk szólni a következôkben. Ez a bizonyos erdôrész a furcsa Hegedű-patak nevet viseli, és a tölgyesi övezet egyik legfontosabb völgyének, a Nagyreznek a „fejében”, vagyis völgyfôben található.
A név arra enged következtetni, hogy itt valamikor nagy mennyiségű hangszerfát termeltek ki. Ez igen valószínűnek látszik, ha figyelembe vesszük az itteni élettelen és élô környezeti viszonyokat.
A hangszerfa a vonós hangszerek és cimbalomkészítôk igen keresett és nagyra értékelt fája. Az ilyen fa minden hibától tökéletesen mentes, egyenes növésű, nagyon apró és egyenlô szélességű évgyűrűkkel kell rendelkezzen. Csak a rönk külsô része felel meg hangszernek. A közepe felé általában nem is egyenletes a növése és puhább is. A hangszerfarönk átmérôje 34 cm-nél vastagabb kell legyen. A kimondottan télen levágott fát különbözô hosszúságú darabokra fűrészelik (attól függôen, hogy milyen hangszer fog készülni belôle). Például a hegedűnek szánt darabok 50 cm hosszúak. Ezeket sugárirányban felfűrészelik, vagy pedig szeletekre felhasogatják. Minden szeletet középen hasítva addig hasogatják, amíg 25–30 cm-es darabokat kapnak. Ezeket árnyékos, de szellôs helyen tárolják. A hasítványokat olyan sorrendben tárolják, ahogy a rönkben következtek egymás után. Jó hangszer csak minimum 15 évig vagy annál hosszabb ideig tárolt fából készül. A hangszerfának megfelelô minôségű lucfenyô, csak igen különleges mikroklímájú erdôrészeken fordul(t) elô. Ez röviden annyit jelent, hogy függetlenül a külsô éghajlati viszonyoktól (száraz vagy esôs évek, fagyok, szél, viharok stb.) az illetô fa évtizedeken át ugyanolyan körülmények közt találja magát. Ennek következményeként, minden évben ugyanannyit nô, függetlenül attól, hogy milyen az évjárat. Mindez még távolról sem elég ahhoz, hogy jó minôségű hangszerfa nôjön. A termôhely közepes minôségű kell legyen, mert például egy túl nedves helyen hiába egyenletesek évente a viszonyok, itt egyenlô szélességű, de túl nagy évgyűrűk keletkeznek, ami nem felel meg a célnak. A tapasztalat szerint sem a völgyfenéken, sem a gerinceken nem megfelelôek a körülmények a hangszerfának. Inkább a lejtôk középsô szakaszán szokott elôfordulni ez a ritka fa. Nagyrez völgyének a felsô szakasza valamikor elsôrangúan biztosította ezeket a feltételeket.
Egyes szakértôk szerint a híres Stradivari és Amati mesterhegedűk rendkívüli minôsége azzal is magyarázható, hogy a hangszerfa kitermelésénél figyelembe vették a Hold járását is. Ugyanis régen tudták – amit ma elfelejtettünk –, hogy a Hold alapvetôen befolyásolja az élô szervezeteket, így a fa tulajdonságait is. Errôl a mai „fásember” legfeljebb annyit tud, hogy a téli hónapokban fogyóholdkor vágott fa jobb minôségű a feldolgozás során. Évszázadokkal ezelôtt, a természethez közelebb álló „fások” tudták, hogy ha igazán minôségű fához akarnak jutni, az csak úgy lehetséges, ha figyelembe veszik, hogy vágáskor a Hold milyen csillagjegyben található. Ismeretes, hogy a Hold 29 nap alatt járja körbe a zodiákust és csak kb. két és fél napot idôzik egy csillagképben, és ezen csillagjegyek biológiai hatása más és más egymáshoz viszonyítva.
Néhai dr. Lázár Vilmos, aki anyai ágon német származású volt, érdekes idevágó adatot közölt, jó 20 évvel ezelôtt. Elmondta, hogy az ô apja, aki kitermelési vállkozó volt a múlt század elején, megvásárolta és kitermeltette ezt az erdôrészt. A német rokonság, akinek hangszergyára van, a mai napig is abból a hangszerfából él, amely a Nagyrez fejében lévô ôserdô kitermelésébôl származik. Ezt a fát az akkortájt működésbe helyezett vasúton szállították Németországba.
Ami a Hegedű-pataki erdô mai állapotát illeti, nem sok jót tudunk róla mondani. Az egykori ôserdô után telepített második generációs erdôt ledöntötte az 1995-ben történt katasztrofális széldöntés.
Lemhényi Pál
Új 56-os esemény
Nem kell hirtelen a legroszszabbra gondolni. Ez az 56-os esemény egészen más. Itt az 56 nem esztendôt, hanem végzôs hallgatók számát jelenti. Ugyanis ennyien végeztek a Salamon Ernô Líceumban megtartott turisztikai alapképzés-tanfolyamon. Az oktatás négy hónapot tartott, s a felnôttoktatási programokból a Turisztikai vendégfogadás és vendégellátási program panzióvezetôi képzését hozta el Gyergyóba. A szervezô és oktató, a marosvásárhelyi Magna Oktatási Központ volt, amely a Munka- és az Oktatásügyi Minisztérium által elismert intézmény, s mint ilyen, a végzôsöket megilletô okleveleket elismeri. Ezen iratok minôsítik a végzôsöket, s így ezek hivatalosan munkát vállalhatnak a turizmus terén. Fontos ez, hiszen a 300-as törvény kitételei között ott szerepel az is, hogy 2005-tôl egy szakterületen csak olyan személyek dolgozhatnak, akiknek szakirányú végzettségük van. Ennek érdekében nemrég alakult meg a Felnôttek Szaktovábbképzését Biztosító Nemzeti Tanács (Consiliul Naţional de Formare Profesională a Adulţilor). A Magna Oktatási Központ 00 007-es számú Autorizációja ORSZÁGOS SZINTEN ELISMERT DIPLOMÁT NYÚJT AZ ÉRDEKLÔDÔK SZÁMÁRA.
A hétvégén véget ért oktatáson a résztvevôk a környék faluturizmusában érdekelt hallgatók voltak, 19 évestôl egészen a 72 esztendôs Fülöp Steliana néniig. S mind mondották, nem bánták meg a négy hónapos abrakolást. Nem, mert ha a marketing s a könyvvitel egy kicsit nyers is volt, de a panzióvezetés, a gasztronómia, az idegenvezetés és a tálalások már egészen tanulságosoknak és érdekeseknek számítottak annál is inkább, hogy kiváló tanárok adták ezeket az ismereteket közbirtoklásra, hogy csak egyet, dr. Dombay Istvánt említsük a sok közül.
A vizsgáztató bizottság megelégedését nyilvánította ki az oktatással és a szervezéssel kapcsolatban. Elmondották, hogy a gyergyóiak az elsôk azon végzôsök közül az országban, ahol a kucifántos 8,50-es médiát sikerült átlépni. Még azt is hozzátették, hogy Gyergyószentmiklóson értelme lenne turisztikai technikumot indítani.
Ennek lehetôségeirôl és jövôbeni tervekrôl az intézet igazgatója, Nagy László Mihály elmondotta, hogy máris indulhat egy alapképzés és a technikum is, ha összegyűl annyi jelentkezô. Az alapoktatásra elég a kötelezô 10 osztály, a technikumra már érettségi diplomával lehet jelentkezni, a helyi kirendeltségnél, Pál Juditnál a 365.679, illetve a 0744/837. 771-es telefonszámokon. Az oktásról bôvebben az intézmény titkárságán is lehet érdeklôdni, a 0265/215.364-es telefonszámot tárcsázva, vagy személyesen az igazgatótól a 0723/968.348-as telefonszámon.
Az igazgató még azt is elmondotta, hogy a fenti telefonszámokon lehet érdeklôdni a kereskedelmi képzésre is, amelyen elárusítók, anyagbeszerzôk és egységvezetôk szerezhetnek okleveleket.
Véget ért tehát egy felnôttképzési tanfolyam, amelynek különlegességei, hogy országosan elismert okleveleket ad, és nem magához hívja a hallagatókat, ô jön oktatni oda, ahol igény van rá.
Iraki foci
Nyűgben élünk. Tudjuk. S ezt az is bizonyítja, hogy pénzecske reményében egyre többen mennek külföldre dolgozni. Igaz, van aki már láncfűrészt visz a kicsi fejsze helyett. Magyarországon dolgozni ma nem kunszt, s szinte veszélymentes, ha vízum is lapul az útlevélben, munkavállalási. Persze távolabbi munkalehetôségen is kapva kapnak a gyergyóiak. S lehet, hogy nem tévedek, hogy Csomafalva vezet a külföldön dolgozóival. Szaddám bukása után egyre több csomafalvi ment Irakba a katonai bázisokra. Van, ki a szemetet hordja, irigylésre méltó szállítóeszközzel, akad, aki a vécéket takarítja. Szinte teljesen mindegy, hogy mit dolgoznak, mert az ottani munka a pénzesebb fajtából való. S a veszélyt is vállalják, akiknek itthon terveik vannak, vagy éppen családot akarnak alapítani. A nemrégiben balesetet szenvedett fiú halála sem torpantotta meg a fiatalokat. Kihasználják a lehetôséget, hogy itthon aztán élni tudják az életet, cincogásmentesen. Ugye ott is van munkaidô, s szabad óráikban kedvükre kikapcsolódhatnak a bázison. Mit tesz az itthon néha sportoló? Ott is rúgja a bôrt. S egyre bôvül a hasonszôrűek száma. Alakul a csapat. S ugye, összetartók a Délhegy lábánál élôk – egy csapatban a helyük. Mint ahogy az amerikai katonáknak is. Nemrégiben jött a hír, Bagdad mellett Csomafalva–Amerika mérkôzés volt. Hogy milyen élményt nyújtott volna a szurkolóknak, azt már nem tudjuk meg, de a csomafalviakat ismerve, az eredmény sejthetô.
K-T. Gy.
Közbirtokossági közgyűlés
Február 6-án déli 12 óratól a Korona nagytermében tartja közgyűlését a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság. Az ülésen sor kerül a vezetôség beszámolójára, új alelnök megválasztására, valamint szó lesz a 2004-es osztalékról és a jövôbeli tervekrôl is.
Amennyiben február 6-án nem jelenik meg a tagok több mint fele, egy héttel elhalasztják a gyűlést.
Kolumbán Lászlótól a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság elnökétôl azt is megtudtuk, hogy osztalékra február közepétôl számíthat a tagság.
Tiniszó
Ló az irodában
Egy délután elmentünk lovagolni.
Mikor odaértünk, a férfiak célba lôttek lóhátról nyíllal. Hideg volt, és nem is szerettük volna, hogy eltaláljanak, bementünk az irodába, ami az istállóban van. Az istállóban a lovak el voltak engedve, és az egyik legkíváncsibb ló, Pumukli, bedugta a fejét az irodába. Körülnézett, amikor látta, hogy van annyi hely, belépett a két elsô lábával.
– Bocsánat, hogy nem kopogtam – mondta a szemével.
Mintha Brigitta néni ezt meghallotta volna és megharagudott volna, hogy nem kopogott, kicsalogatta. Pumukli egy kicsi idô múlva úgyis visszajött. Csak annyi volt a különbség, hogy akkor már nagyon kíváncsi volt és egészen bejött. Engem is majdnem felemelt az orrával, ráadásul jól összenyálazta a kedvenc kezeslábasomat. Ettôl nem ijedtem meg, sôt élveztem, hogy mennyire szereti az emberek társaságát, és amikor édesanyám és Brigitta néni nem vette észre, mindig szólongattam. Aznap még Konyikának (ez a beceneve) a lábán lótrágya volt, úgy jött be, és a húgom szinte belelépett. Kicsit késôbb, amikor a férfiak befejezték a lövöldözést, még csak egy páran lôttek célba, mi is megnéztük. Ki szerettünk volna jönni az istállóból, de Pumukli, mintha hozzánk ragadt volna, követett. Végül szerencsésen kijutottunk, és megnéztük, hogy lônek célba a férfiak. Aztán én is lovagoltam az egyik lovon, Jancsin.
Ez volt eddig az egyik legviccesebb napom.
Árus Tünde
Egy szó, öt mondat
Méreg
A méreg a növényekben és a kígyók méregzacskóiban van, de néhány gombafélében is megtalálható. Legyek kiirtására használják fel. A higany a lázmérôkben található, és még a gôzük is mérgezô, amely kb. 15 fok felett terjed el. Valójában kicsi golyókból áll, és amikor a lázmérô eltörik, szerteszét gurul. Kénport használnak az összegyűjtésére, és jódot párologtatnak a gôzének a lekötésére. (Árus Péter)
Bosszú
Szerintem a bosszú egy nagyon visszataszító szó. Sajnos én is van, amikor bosszút állok az embereken, arra persze nem gondolok, hogy mikor rajtam állnak bosszút, akkor rosszul esik. Számomra maga a szó is ellenszenves, legszívesebben kitörölném még a szótárból is. (Máthé Eszter-Etelka)
A kölcsön
Én nem szeretek kölcsönt kérni. Egyes emberek sok kölcsönt vesznek fel valamihez. De a sok kölcsön eladósodáshoz vezet, fôleg, ha pénz, és ráadásul sokat kérnek kölcsön. Az eladósodás még nagyobb problémákkal is járhat. De van videokölcsönzô, onnan kölcsön venni kazettákat, az természetes. (Portik Tímea)
Stressz
Ez nagyon rossz érzés az emberiség számára. Ez a szó általában akkor szokott elôfordulni, amikor valamiért nagyon izgulunk. Ennek a szónak az elnevezése stressz. Már a szó hallatától nagyon meghátrálnak az emberek. Akkor van, amikor például szavalunk, inkább szerintem a gyerekeknél szokott elôfordulni. (György Endre)
A kedvenc állataim: a kutyák és a macskák
Egyszer réges-régen, a világnak a kezdetén volt egy kislány, Pöttöm Panna. Akkorka volt, mit a kisujjad. Nem is kislány, hanem egy valóságos tündérke volt.
Egy napon, amikor repült a városban, egy házon ez állt egy táblán:
Biblioteca orăsenească
Városi könyvtár
Pöttöm Panna nem tudott olvasni, és ezt gondolta magában:
– Majd bent megérdeklôdöm!
Ahogy beért, meglátott egy szép barna kutyát. Odament, hogy közelebbrôl megnézze. A kutya megugatta. Pöttöm Panna akkorát visított, hogy még én is hallottam a Bucsin negyedbôl! Odaszaladtam, hogy megnézzem, mi történt. Amire odaértem, szegény tündérke a kutya hátánál reszketett. Barni, a kutya elkezdte csóválni a farkát. Pöttöm Panna visítva felszökött:
– Én nem is csináltam semmit, és ez a kitudjami rám kiabált, és most ostorral csapkod?! Ez nem igazságos!
– Neked ugye nem az a dolgod, hogy a várost járd? – kérdeztem a tündérkét. – És ez nem kitudja- mi, hanem egy kutya.
Addig veszekedtünk, amíg észrevettük, hogy jönnek a színészek próbára. Pöttöm Panna hozzájuk repült, és panaszkodni kezdett:
– Ez a kuta vagy kuttya vagy nem is tudom, hogy mi, el akar kergetni!
Csak másnap jöttem rá, hogy ez az egész csak álom volt.
Elmentem a Könyvtárba, ott volt Barni, jól megpaskolt a farkával. Meglátott egy macskát és megugatta. A macska is megnyávogta ôt.
Vége! Miáu!
Árus Tünde
Cúnámi Dél-Kelet Ázsiában
2004. december 26-án egy nagyon megrázó esemény történt Dél-Kelet Ázsiában. Amint tudjuk, az indonéziai Szumátra a világ egyik leginkább földrengésveszélyes térsége. De elôször is beszéljünk arról, hogy mi is az a cúnámi. A cúnámi, amint már mondtam, az egy földrengés, amit szökôár követ. Ez történt Dél-Kelet Ázsiában is. A föld több kéreglemeze is találkozik, súrlódik, az egymásnak feszülô lemezekben évtizedeken át felgyülemlô feszültség pedig egy pillanat alatt felszabadulhat. Ez következett be az elmúlt év végén is. A földrengés bekövetkezte után, egy kis idô múlva szökôár keletkezett. Az amerikai geológiai intézet szakértôje úgy vélekedett, hogy Szumátra közelében a tengerfenéken bekövetkezett földrengés a Richter-skála szerint 9-es erôsségű. Amint már az elôbb is említettem, a tenger alatti rengések által felkorbácsolt szökôár iszonyatos pusztítást végzett a térségben. Körülbelül 2 óra múlva ez a szökôár elérte Sri Lanka szigetét is. Ott is nagy pusztítást végzett. Mesélte a földrajztanárunk, hogy egy kislány és akik a kislánnyal tartottak, azok megmenekültek. Ugyanis a kislány tanulta, hogyha ilyen szökôár keletkezik, akkor magasabb területre kell menni. Ez a kislány úgy is cselekedett, és meg is menekült. Látjátok, ezért is érdemes odafigyelni a tanórákon. Azt is hallottam a tanáromtól, hogy a katasztrófasújtott területen egy állat sem pusztult el. Ez azért van, mert az állatok megérezték a veszélyt és elmenekültek. A katasztrófára visszatérve, ez volt az utóbbi két évszázad legnagyobb földrengése.
Szerintem ebbôl az esetbôl sokat tanultak az emberek.
György Endre
Jó dolog-e olvasni?
Szerintem nagyon jó dolog olvasni. Legalábbis én szeretek olvasni. Van, aki nem szeret, mert unalmasnak tartja. Pedig az olvasás egyáltalán nem unalmas.
Sok jó dolog van benne. Például, ha sokat olvasol, helyesebben írsz, jobban tudsz olvasni, gazdagodik a szókincsed, megtudsz információkat, többet tudsz az életrôl. Ezek csak a fontos dolgok. De az olvasásban még szórakozni is lehet. Például: elolvasol egy mesét, egy verset, érdekes a mese vagy a vers, ilyenkor szórakozol, vagy egy izgalmas igaztörténetet olvasol, az izgalmak során még a körmödet is lerágod.
Az olvasással nagyon sokat tanulsz. Aki nem szeret olvasni, vegyen egy könyvet, olvasson bele. Barátkozzon meg az olvasással. Biztosan szeretni fogja.
Tăran Olimpia
Társaimról
Feledékeny a Kisújság írója,
A szemüvegét elhagyta. (Timi)
Állatimádó,
Kisújságíró. (Olimpia)
Hat éve táncol már,
És még a Kisújsághoz is jár. (Eszter)
Zongora, klarinét, furulya közül.
Vajon melyiken játszik ô? (Péter)
Rímes-rémes a Kisújság írója,
Aki versét írja. (Melinda)
Annyit rajzolt ô már,
Hogy a kariókája is kifogyott már. (Bence)
Sokatmondó, ha nem akarod, hogy megsérts,
Legyél csendbe egy kicsit, kész. (Erika)
Ne légy már olyan kíváncsi,
Inkább találd ki. (Tünde)
Szorgalmas vagyok,
De csak írok. (Endre)
Gencsi-Máyer Katalin
Gyuri bácsit faggattuk
Bajna Gyuri bácsi volt múlt héten a kisújságírók meghívottja, aki költô is, újságíró is egyszemélyben. Bemutatkozás után a családjáról mesélt, hogy a pesti barátja Balunak szólítja. Egy kislány megkérte, írjon verset róla. Aztán kérdezgettük.
– Mikor kezdett verseket írni?
– Már általános iskolában is írtam verseket, de soha nem írtam pionír- és KISZ-verseket megrendelésre. Most elôször a Szent Miklós Napi ünnepségre írtam megrendelésre verset.
– Gyuri bácsinak az volt az álma, hogy verseket írjon?
– Nem. Minden egy álom volt.
– Szerelmes versek?
– Összesen három szerelmes verset írtam. Szemérmes ember vagyok, nem nagyon szeretem ezeket a dolgokat kiteregetni a világ elôtt. Elôbb-utóbb megtalálnák, ha eldugnám, s megtudnák azt, amit nem szeretnék. Mindenki másképp közeledik a szerelemhez. De az elsô szerelmes versem volt a legsikeresebb.
– Kötet már adott ki?
– Igen, címe Hófoltok. Lehetne több is, de egy van.
– Kedvenc verse?
– Van olyan vers, amit tudok, s van, amit nem. Mindig a hangulat dönti el, melyik a kedvenc. Ha már megírtam, foglalkoztam vele, kigyöngyöztem, az kedvenc. Két gyöngy között csak súlyban, karátban van különbség.
– Kedvenc költôje?
– Arany János a múlt századból. Abban a században rengeteg jó költô volt. József Atilla, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula. Nem rajongok Adyért, le a kalappal elôtte, nagy költô volt, csak nem azon a hullámhosszon vagyunk. S ha három kötet van elôttrem, Petôfihez, csak harmadikként nyúlok. Szeretem a gyermekverseket.
– Mikortól ír újságot?
– Tudósítást a 80-as évek elôtt is írtam. Hírlapot is szerkesztettem, magyar nyelven, akkor olyan nem volt Romániában. A kommunizmusban az volt a jó újságíró, akinek cikkébôl a sorok között lehetett olvasni. Én tizenöt éve vagyok újságíró. A fôszerkesztôn múlik az, mit enged be a lapba. Van eset, nem használ, ha mindent lehoznak.
– Mit ír szívesebben?
– Legszívesebben mesét írnék. A gyermekeimnek mindig mesét mondtam, de sose tudtam befejezni, mert belealudtam. Sárkánnyal kezdôdtek, s aztán elkezdtem hülyeségeket mondani.
– Mit kell tudnia egy újságírónak?
– Elsôsorban sokat kell olvasson az újságíró. Hálásak az olvasók, ha szépen fejezzük ki magunkat, választékosan fogalmazunk. Fontos, hogy érezze az olvasó, ô is ezt írta volna meg. A vers és az újságcikk nem helyettesítheti egymást.
– Bármirôl lehet írni?
– Igen, s aki nem tud mindenrôl írni, az ne kínozza magát. Tíz-húsz sort a falról is lehet. Dicsérni csak olyasmit tudok, ami nagyon jó. Csak azért, mert ismerôseim elvárnák, nem fogok valamirôl szépet írni. Egy jelmondatom lenne, ha be tudnám tartani, felhôtlen boldogság lenne: Ne hagyd magad kihasználni!
KisAsszony
Kilenc rossz ok az evésre
Veled is megtörtént már, hogy befaltál egy tábla csokoládét, és utána úgy érezted, ezt nem kellett volna? És az, hogy csupán unaloműzésbôl ettél? Ennek okait, mint oly sok mindent, a lélekben kell keresnünk.
Kutatók le is merészkedtek lelkünk legmélyebb bugyraiba, hogy ezáltal Te is legyôzhesd rossz szokásaidat.
Immunrendszer-erôsítés
Valami nem stimmel, rossz a közérzetünk, és testünk negatív jelzéseket ad le. Mit teszünk ilyenkor? Legtöbben felrántjuk a hűtô ajtaját vagy könyékig belebújunk a bonbonos dobozba, így akarjuk tudattalanul is pótolni a napfényhiányt, elűzni a fáradtságot, orvosolni a náthát. Testünk érzésekkel beszél hozzánk, csakhogy nekünk értenünk kellene a nyelvét. Változz Sherlock Holmesszá, és nyomozd ki, mi a gond veled. Attól, hogy befalsz három, csokimázzal bevont Túró Rudit, még nem fogod abbahagyni az orrfújást!
Jutalmazás
Mert megérdemlem! – közöljük olykor magunkkal, és azt hisszük, hogy egy húzós nap után a sajtos-tejfölös lángos hatása nem is fog látszani a fenekünkön, hisz mi annyira jól teljesítettünk, átsegítettük az idôs nénit az úttesten, jól megmondtuk a magunkét a kancsal kolléganônknek, és hoztuk az elôírt tervszámokat. A szép még szebb lesz, a nehéz könnyebb, a pihenés meg lustálkodás – mert jár nekünk. Ám ugyanilyen kényeztetô élményben részesítenénk magunkat egy élményfürdôvel, vagy ha elmennénk sétálni.
Élvezetkeresés
Ugye tudod, hogy kik vásárolják a legtöbb édességet? Mi, nôk vagyunk a potenciális Gombóc Artúrok, hisz az élvezet jegyében adják el nekünk a „csodás” csokikat. Ha megnézel egy reklámot, az az érzésed támad, hogy ha beveszel egy kockányi mogyorósat, máris átjár a kellemes borzongás, és nem csak a szádban lesz orgazmus… De mit szólnál egy másik mozihoz? Hagyd az egészségtelen műélvezeteket másra, inkább nézz meg egy filmet, vagy ha nagyobb izgalmat keresel, próbáld ki az extrém túrázást.
Unalom
Hét közben pörgünk, mint a mérgezett egér, aztán hétvégére lelassulunk, mint a közel-keleti béketárgyalások. Ezért unalmunkban békés tempóban falatozni kezdünk. De nem is kicsivel eszünk többet, hanem átlagban két és félszer annyival, mint egy átlagos csütörtökön. Bambulás a tévé elôtt, egy hagymás-tejfölös chipset tartalmazó zacskóval a kézben, ugye nem kizárólag a Bridget Jonesból ismerôs jelenet? Tessék szépen felállni a karosszékbôl, mert egy kis mozgás mindenkinek kell! Inkább tornázz egy kazettára, és meglátod, az unalomnak nyoma sem marad!
(folytatjuk)
Fűszeres-sajtos csirke fóliás burgonyával
Hozzávalók 4 személyre: 1 db közepes nagyságú csirke (vagy ízlés szerint combok vagy mellhús), 8 dkg liszt, 1 teáskanál piros paprika, 1 kávéskanál szárított majoranna, 1 kávéskanál ôrölt fekete bors, 1 késhegynyi ôrölt köménymag, 2 gerezd fokhagyma, 1 csipet só, 10 dkg füstölt sajt, 1 fej hagyma, 2 dl tejföl, 4 evôkanál olaj, 1 dkg vaj vagy margarin, valamint fejenként egy nagy burgonya.
Elkészítése: A megtisztított csirkét feldaraboljuk. A lisztet a fűszerekkel és a megtisztított, apróra vágott fokhagymával összekeverjük. A vöröshagymát megtisztítjuk és felkarikázzuk. A sajtot lereszeljük. Az olajat és a tejfölt jól elkeverjük.
Egy tűzálló tálat kikenünk. Ha nagyobb mennyiséget készítünk, akkor magas peremű tepsit, vagy nagyobb hôálló üvegtálat válasszunk. Kisebb mennyiségnél megfelel egy hôálló üvegtál teteje is, ebben rögtön tálalni is lehet. A csirkedarabokat egyenként megmártjuk a fűszeres lisztben. A kivajazott tűzálló tálban egymás mellé rendezzük a lisztes húsdarabokat, a maradék lisztet a tetejére szórjuk. Rátesszük a vöröshagymát, rászórjuk a sajtot és az olajjal elkevert tejföllel lelocsoljuk. A tálra a tetejét vagy alufóliát borítunk és az elômelegített sütôben közepes lángon 50 percig sütjük. Ezután a tetôt vagy fóliát eltávolítjuk, és magas hôfokon még addig pirítjuk amíg a teteje szép piros lesz.
Ha elég nagy a sütônk, akkor a csirkével egyidôben süthetünk fóliás burgonyát. Ehhez fejenként egy nagy burgonyát alaposan megmosunk, kefével ledörzsöljük, a hibás részeket kivágjuk, de nem hámozzuk meg. Nagy darab alufóliát vágunk, és jó alaposan betekerjük a krumplikat, hogy a gôz ne szökhessen meg. A csirkével együtt helyezzük a sütô rácsára, legalább 1 órán keresztül sütjük. A fóliával együtt tálaljuk, mindenki magának vágja fel, közvetlenül fogyasztás elôtt.
Ha nem csinálunk fóliás burgonyát, akkor ízlés szerint sült krumpli, párolt rizs, vajon párolt zöldség lehet a köret. Illik hozzá a gyümölcsbefôtt, de a friss saláta is.
Egészség
Hinni kell a gyógyulásban!
(folytatás az elôzô lapszámból)
C típus és orvostudomány
Az onkológiai kutatás mára azt az álláspontot vette fel, hogy „márpedig C típus nincs”. Az igazság az, hogy az onkológusok sosem hittek ebben.
Pedig a személyiség pszichobiológiai alapjainak kutatása, az immunrendszer és a pszichés működését vizsgáló kutatások vagy a stressz szervezeti hatását feltáró eredmények fényében egyfajta tudományos vakságnak tűnik a rák és a személyiség, a rák és a stressz kapcsolatának tagadása. Ellentmond a józan észnek, a napi tapasztalatoknak és az emberi szervezet működési logikájának.
Például méhnyakszűrést megelôzôen pszichológiai teszttel felmérték a betegek optimista/peszszimista attitűdjeit, és ennek alapján igen nagy valószínűséggel bejósolható volt, kinél lesz majd a diagnózis „rosszindulatú elfajulás”. Más kutatók melldaganat esetén tudtak a pszichés jellemzôk alapján jóslatot tenni arra, hogy a diagnózis jóindulatú vagy rosszindulatú daganat lesz-e.
Újabb vizsgálatok a személyiségtesztek „szociális megfelelni vágyás” skálája és a lecsökkent immunműködés közt találtak szoros kapcsolatot vagy ugyanezen skálán adott magas érték egy másik vizsgálatban a rövidebb túlélési idôt jelezte elôre.
A pszichés hatások jelentôségét jelzi az, hogy különféle pszichoterápiás eljárások vagy pl. a Simonton-terápia rákbetegeknél igazoltan a duplájára növeli a túlélési idôt. Ám mutasson valaki egy onkológiai osztályt, ahol ilyesmivel próbálkoznak. Tizenöt éve ismert David Spiegel tízéves követéses vizsgálatának eredménye, melyben egyéves hipnoterápia hatására mellrákos nôknek megduplázódott a túlélési ideje. A világ legolcsóbb beavatkozása a csoportterápia. Az a baj vele, hogy egyedül a beteg érdekelt benne.
A látszólag elvont tudományos vita, amelynek egyoldalúságát a tudományos vizsgálatok szelektív gyógyszergyári szponzorálása garantálja, valójában csökkenti a megelôzés és a gyógyulás esélyeit azzal, hogy a hamis racionalizmus jegyében kiöli az emberekbôl azt a hitet, hogy ôk is tehetnek valamit egészségükért és életükért. Fontos volna, hogy újra hinni tudjunk magunkban és a bennünk rejlô gyógyító erôkben. A hit valóban gyógyít. Ez ma már nem misztikum.
Hogyan ismerhetô fel a stressz és a depresszió?
Ha a stressz foka túllépi az egészséges izgalom határait, s állapotunk kellemetlenné válik, az a szorongás. Szorongunk, ha lelkiállapotunkat félelemérzet kíséri, ha közelgô balsorsképzetünk támad, ha a jövôre gondolva fenyegetettséget érzünk, ha úgy érezzük kicsúszott életünk irányítása a kezünk közül.
Az idegfeszültség és szorongás reakcióinak széles skálájából a legjellemzôbbek: félelem a sötétségtôl, az egyedül maradástól, forgalomtól.
A koncentrációs nehézség és az érdeklôdés hiánya.
Ami már a depresszió jele: a korai ébredés, alvászavarok, álmatlanság, kimerült ébredés, lidércnyomás, homályos látás, gyengeségérzet.
Nyomás vagy szorítás a mellkasban, nehéz légzés.
Gyakori vizelés, menstruációs zavarok, frigiditás, spontán magömlés, impotencia.
Kéz remegése, feszült arckifejezés, sápadtság, izzadás, rángatózó szemhéj.
Kimerültség, indulatos reakciók, reszketés, lazítás-képtelenség.
Izomfájdalmak, izomrángás.
Erôs szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom, kihagyó szívverés.
Gyomor-bélrendszeri rendellenességek.
Kiszáradt száj, sápadtság, kábultság, elvörösödés, verejtékezési hajlam.
Akármilyen bátor, erôs embernek hisszük magunkat, egyedül nem tudunk ezekkel megbirkózni. Szakemberre van szükségünk!
Mit tegyünk, ha érzékeny a bôrünk?
Önnel is elôfordult már, hogy a bôre bepirosodott? Ez tipikus figyelmeztetô jel. A kiütések, a bôr hámlása, az ekcémák jelentkezése, az allergiás bôrreakciók mind figyelmeztetô jelzések.
A bôr életfontosságú érzékszervünk
Az emberi bôr teljes felülete mintegy 1,7 négyzetméter. Így ez a legnagyobb kiterjedésű szerve testünknek. Megvéd a mechanikai és a kémiai hatásoktól, a hômérséklet-változásoktól, de ezen keresztül érezzük az érintést, a simogatást és a fájdalmat is. A bôr állapota természetesen változik az idôk folyamán. De nemcsak a bôr öregedésének vannak látható jelei, hanem a különbözô külsô hatások is árulkodó nyomokat hagynak rajta. Ilyen többek között a táplálkozás, a poratka, a levegôszennyezettség, azonban az immunrendszer működési zavarai, vagy a stresszhelyzetek is elôidézhetnek különbözô bôrtüneteket.
Vörös! Riadó!
„Figyelem, bôrünk védelemért kiált!” A bôrfeszülés, a viszketô, égô érzés mind-mind ilyen jelek lehetnek, és bármikor jelentkezhetnek minden családnál. Ha megkérdeznénk ismerôseinket, minden harmadik családban találhatnánk olyan személyt, akinek érzékeny a bôre. Figyeljünk oda rá, a bôrünk is törôdést igényel!
(folytatjuk)
Hópelyhek
Felhôket venne egy környezetvédô
Bejelentette igényét a világ összes felhôjére egy orosz jogász, aki a jegyzô által hitelesített dokumentumot 150 ország kormányának küldi el. Vlagyimir Oszipov egyéni akciójával a környezetszennyezésre szeretné felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét – olvasható a NEWS.ru orosz nyelvű hírportálon.
Ennek jegyében a jogász szeretne bejegyeztetni egy új nemzetközi szervezetet. Az „Egy csepp élôvíz” nevű szervezet ôrködne a felhôtulajdonos jogai felett. Amennyiben a világ bármely pontján környezetszennyezôdést, és ennek következtében a csapadék szennyezôdését észlelnék, Vlagyimir Oszipov bírósághoz fordulhatna, követelve az okozott kár megtérítését.
Egyes jogászok abszurdnak tartják kollégájuk ötletét, mások szerint viszont van benne ráció, hiszen a jog egész rendszere precedens értékű esetekre épül. A kérdés végleges eldöntéséhez Vlagyimir Oszipovnak a nemzetközi jog elôírásának megfelelôen igénybejelentésérôl értesítenie kell a világ 150 kormányát, mégpedig mindegyiket az adott ország hivatalos nyelvén.
Extrém pásztoróra kétezer dollárért
Kétezer dollár befizetésével az amerikai házaspárok mostantól sikerrel vehetik fel a harcot az unalom, a megszokás ellen – egy cég segítségével ugyanis kipróbálhatják mindazt, amit eddig csak titkos képzelgéseik során éltek át.
Rod Stevens üzleti vállalkozását arra alapozta, hogy az átlag amerikai egyhangúnak tartja életét, s az unalom gyakran a hálószobára is rátelepszik. Ezért megalapította „Kolibri” nevű cégét, amely garantálja, hogy bárhol, bármikor, bárkinek megszervez egy extrém pásztorórát. A vállalkozó szellemű párok a legkülönfélébb helyeken – a beragadt liftben, tűzoltólétrán, pezsgôvel teli fürdôkádban, ejtôernyôsként ég és föld között, vagy egyszerűen egy repülôgép mosdójában – élvezhetik a test kínálta örömöket.
Eltáncolják a relativitás-elméletet
Constant Speed (Állandó sebesség) címmel, balett formájában színpadra kerül Einstein relativitás-elmélete. Az ôsbemutatót a tervek szerint májusban tartják Londonban. A művet a legrégebbi brit tánccsoport, a Rambert adja elô, a koreográfus pedig Mark Baldwin, aki munkája során rendszeresen konzultált egy fizikaprofesszorral. Baldwin így akart meggyôzôdni arról, hogy az elméletet „elég jól ki lehet fejezni a tánc nyelvén”.
A balett megkomponálására a tekintélyes Institute of Physics adott megbízást, mert ezzel is emlékezetessé akarja tenni 1879-tôl 1955-ig élt Albert Einstein „csodálatos esztendejét”, az 1905-ös „annus mirabilist”. Az intézet részérôl Peter Main, a The Daily Telegraph című brit lapnak nyilatkozva a táncot tökéletes eszköznek nevezte Einstein teóriájának megértetésére, hiszen az elmélet legfontosabb vonatkozásai a tér, az idô és a mozgás.
A leggyorsabb limuzin
A Bentley legújabb modellje, a Flying Spur ugyan a Continental GT Coupé alapjaira épül, de mégis nagyobb és tágasabb lesz, mint a sportautó. S bár a formavilág is hasonlít, az Spur magasabb és a szélvédôje is kevésbé döntött. Az évente ötezer példányban gyártott autónak persze megkérik az árát, nyártól már készíthetjük is a mintegy 170 ezer eurót, ha ilyennel szeretnénk meglepni magunkat.
A két és fél tonnás járművet a GT-bôl is ismert W12-es erôforrás hajtja. Az 560 lóerôs és 650 NM maximális nyomatékkal rendelkezô motor erejét egy hatsebességes – kézzel is kapcsolható – automata váltó juttatja az aszfaltra. A Bentley így 5,1 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/órára, míg a végsebessége a 285 km/óra. Ezzel pedig a Flying Spur a leggyorsabb, szériában gyártott és nem tuningolt (AMG, Alpina) limuzin lesz majd.
A csókkal jár
Egy átlagos csókolózás közben mintegy 40 ezer parazita és legalább 250 féle baktérium vándorol egyik csókos szájból a másikba – állítják svéd tudósok. Itt azonban nem álltak meg: a csók közben gazdát cserél 0,7 gramm protein, 0,45 gramm zsír és 0,19 gramm egyéb anyag.
A következtetésekre véletlenül „akadtak” egy a szájhigiéniát vizsgáló tanulmány készítése közben. A szájhigiéniás kampányban gyógyszertárak is részt vesznek, sôt, keresik azt a párt, aki Valentin-napon megdöntené a csókolózás világrekordját. A „versenyt” a Svéd Gyógyszerészeti Társaság honlapján lehet majd követni. Hangsúlyozzák azonban, hogy a csókolózásnak vannak pozitív mellékhatásai is: a rekordot megdönteni igyekvô pár legalább 7500 kalóriát égethet el „próbálkozás” közben. Az eddigi rekordot egyébként egy amerikai pár tartja: 2001-ben nem kevesebb, mint 30 órán, 59 percen és 27 másodpercen keresztül cuppantak egymásra.
A világ legnagyobb rózsacsokra
A világ legnagyobb rózsacsokrát készítette el New Yorkban Ashrita Furman, egy biobolt tulajdonosa a filozófus, zenész és súlyemelô Sri Chinmoy 73. születésnapjára. A 101 ezer szál rózsából álló csokor, amelyet Ashrita és 51 segítôje megállás nélkül dolgozva, 24 óra alatt készített el, egyúttal hiteles Guinness-rekordnak is számít. A szinte megszámlálhatatlan színbôl álló rózsacsokrot egy 7,3 méter széles és 31 méter hosszú formát alkotva helyezte el egy New York-i kertes ház udvarának pázsitján Ashrita Furman, aki egyébként a világon a legtöbb Guinness-rekordot tartja, összesen 88-at. Furman már korábban felállított egy 70 ezer rózsából álló rekordot, de azt egy holland virágkereskedô- cég felülmúlta egy 88 ezres csokorral.
Ashrita nemrég egy másik rekordot is felállított Peking mellett. A Kínai Nagy Falon egy kenguru-labdán ugrálva 1 mérföldet tett meg 15 perc 3 másodperc alatt, amivel szintén új rekordot állított be. Egy hónappal elôtte 8 km-t tett meg egy pár 1 méter hosszú gólyalábon, amihez mindössze 39 perc 55 másodpercre volt szüksége.
Ashrita már a következô Guinness-rekordját tervezi. Az egyiptomi piramisoknál szeretné megtenni a leghosszabb távot egy biliárddákóval egyensúlyozva az ujján.
Sport
Jégkorong
Nem lett bunda, a bunda!
Az elmúlt pénteken és szombaton az elôdöntô második és harmadik mérkôzéseivel folytatódott a romániai felnôtt-jégkorongbajnokság. A mérkôzések ezúttal is két helyszínen zajlottak: Bukarestben és Gyergyószentmiklóson.
Január 30-án, vasárnap Bukarestben lezajlott az 5–6. helyért rendezett második mérkôzés is, a találkozót a Sportul Studenţesc csapata nyerte 3–2 (1–1, 0–1, 2–0) arányban. Az összesített eredmények alapján 1–1 az állás, hisz az elsô, Csíkszeredában megrendezett mérkôzést a HC csapata nyerte 6–3 arányban. Az 5. hely sorsát eldöntô következô mérkôzésre február 6-án, vasárnap kerül sor Csíkszeredában.
Pénteken, január 28-án került megrendezésre a Hargita megyei csapatok második elôdöntô mérkôzése. (Az elsô, csíkszeredai mérkôzést a Sportklub együttese nyerte 3–1 arányban.) A találkozót a papírformának megfelelôen a vendégcsapat nyerte meg. Eredmény: Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub 2–9 (1–5, 0–1, 1–3). Gólszerzôk: Csíki és Keresztes, illetve Péter Szabolcs és Góga Attila 2–2, Szôcs Szabolcs, Filip, Gál, Tankó és Elekes. Büntetôpercek: 4–39. Játékvezetôk: Mâcu George, Gergely Lehel és Csomortáni Zsolt. A pénteki gyôzelem után a Sportklub csapata 2–0 arányban vezetett az összesített eredmények alapján.
Ugyanaznap a bukaresti Mihai Flamaropol Műjégpályán: Dinamo Dunărea – Steaua 3–14 (0–6, 2–6, 1–2). Gólszerzôk: Dima, Tănase, Zapsa, illetve Adorján, Geru és Zabludovszki 3–3, Timaru 2, Kosztándi, Alexe, Andrushcsenko. Büntetôpercek: 6–14. Játékvezetôk: Dinu S., Covaliu M. és Iliescu M. A pénteki gyôzelem után a három diadalig tartó elôdöntôben a Steaua csapata is 2–0 arányban vezetett az összesített eredmények alapján.
Január 29-én, szombaton délelôtt kezdôdött el Bukarestben a fôvárosi csapatok elôdöntôjének harmadik mérkôzése. Ezúttal is a Steaua együttese bizonyult jobbnak. Eredmény: Dinamo Dunărea – Steaua 3–11 (2–5, 1–3, 0–3). Gólszerzôk: Andrei Nuţu 2, Tănase, illetve Kosztándi, Lupaşcu, Andrushcsenko, Geru 2–2, Adorján, Corduban és Legacsev. Büntetôpercek: 14–20. Játékvezetôk: Molnar Alexandru, Trandafir és Iliescu.
Az elôdöntôben három mérkôzést nyerô Bukaresti Steaua csa-pata elsôként jutott a bajnokság döntôjébe, hisz a városunkban műsoron szereplô mérkôzés az est folyamán került lejátszásra.
Szombaton megkésve, két sorral érkezett a bajnoki címvédô Csíkszeredai Sportklub gárdája. A kék–fehérek kapujában nem a szlovák Hricina állt, hanem Antal László. Igaz, Hricina az elsô mérkôzés 51. percében fejsérülésre hivatkozva cserét kért. Szombaton a szokásos bemelegítés is elmaradt a Sportklub játékosai részérôl, szóval látszott, érzôdött, hogy valami nincs rendben. Nem várt módon lazák voltak a fiúk. A mérkôzés 6. percében 2–1 arányban vezetett a Progym, a 11. percben 3–1 volt az állás. Nem rossz, csettintettek a nézôk, meg lehet ôket fogni! Késôbb 3–2, majd 4–2-re módosult az eredmény. Az elsô harmad 4–4-es döntetlennel ért véget. Ritka eredmény, fôleg a rivális Hargita megyei csapatok összecsapásán. A második játékrész elején Antal Lászlót, a vendégek kapusát Balázs Csaba váltotta fel a bajnokcsapat kapujában. Késôbb aztán kiderült, hogy a Sportklub játékosai tiszta gólhelyzeteket hagynak ki. Az ötödik csíkszeredai gól után Molnár Szabolcs helyett ţăran Daniel állt a Progym kapujába. A 31. percben 6–6-os eredmény díszelgett az eredményjelzôn. Az idô múlásával a gyergyói játékosok idegesekké váltak, hisz szép lassan rájöttek, hogy bohóckodás, megalázás részesei. Ezidôtájt történt, hogy gyergyói játékos öngólt ütött saját kapujába. A csíkszeredai támadások úgy értek véget, hogy a gyergyói kapus félreállt a korong útjából. Születtek is gólok, az eredmény 6–10–re alakult. A nézôk az elején nem tudták mire vélni ezt a furcsaságot, meglepetésükben szurkoltak, úgy a Progymnak, mint a Sportklubnak, késôbb a Steauát is sűrűn emlegették. Fentebb megalázást emlegettünk és nem véletlenül. Ez már az elsô pillanatokban nyilvánvaló volt, hisz mi mást jelenthet az a tény, hogy a Sportklub cserekapusokkal, illetve két sorral utazik egy bajnoki mérkôzésre. Nem az ellenfél megalázását jelenti? (Úgy is értelmezhetô ez a megnyilvánulás, hogy: így is megverünk, mert nagyon gyengék vagytok!) Szándékosan veszíteni akartak volna? Ebben az esetben nem kizárt ez a feltételezés sem. Tény, a gyergyói játékosok rendkívül idegesek voltak, olyan is akadt, aki a második harmad után még a pálya területét is elhagyta! Szintén a második harmad során történt, hogy a feldühödött gyergyói játékos az ellenfél cserepadjára lôtte a korongot. Több gyergyói játékos úgy vélekedett, hogy a belépôjegy árát kifizetô nézôket nem szabad becsapni! Igazuk volt…
Az utolsó harmadban már nem volt játék, hisz a hangosbemondón bejelentették, hogy a jégkorongra és a közönségre való tekintettel a Progym csapata nem áll jégre és a mérkôzés kurtán-furcsán véget ért. Csalódottan, felháborodottan távoztak a nézôk, mindenki a látottakról, a hihetetlen történésrôl beszélt.
Közvetlenül a mérkôzés után Dinu Mihai, a szakszövetség játékvezetôi megfigyelôje rögtönzött sajtótájékoztató keretében a következôket nyilatkozta: – 1968 óta tevékenykedem a romániai jégkorongsporton belül, de ilyet még nem láttam. Normális körülmények között a mérkôzést a gyergyói csapat zöldasztalnál 5–0 arányban elveszíti. Nagy kár, hogy ilyesmi, ilyen mérkôzés elôfordulhat a romániai jégkorongozás világában. A további döntésekrôl, illetve esetleges szankciókról nem tudok nyilatkozni, mert a Fegyelmi Bizottság hoz végleges döntést ebben az ügyben – fogalmazott Dinu Mihai.
Nagy Attila, a Progym edzôje: – Örvendtünk, hogy ennyi nézôt ki tudtunk csalogatni a pályára, de adott pillanatban megalázva éreztük magunkat. Ekkor úgy döntöttünk, hogy leszállunk a jégrôl. Sem mint játékos, sem mint edzô nem találkoztam hasonló esettel. A mérkôzésen a gyôzelemre inkább ôk voltak rászorulva, nem mi. Már a mérkôzés elôtt voltak olyan hangok, hogy most megsegítik az indonéziai gyerekeket, vagyis minket. Szerintem a Sportklub szerette volna azt, hogy ezen a mérkôzésen gyôzzünk azért, hogy legyen még egy mérkôzés. Mindezt azért, hogy a Steaua elleni döntôre tudjon visszatérni az ukrán Scserbatyuk, akinek nem volt vízuma. Azon döntésünket, hogy a harmadik harmadban nem álltunk fel a játékvezetôk is helyeselték.
Basilides Csaba, a szakszövetség megfigyelôje: – Hétfôn, január 31-én reggel a mérkôzésrôl szóló jelentésemet elküldtem Bukarestbe. Amit a pályán láttam, természetesen belefoglaltam a jelentésbe. Az, hogy a háttérben volt-e valami, nem tudom, nem tudhatom, hisz engem nem tájékoztattak.
Névtelenül nyilatkozó gyergyói játékos: – Már az elsô perctôl tudtuk, hogy nekik veszíteniük kell. Így is álltak hozzá a játékhoz. Azt, hogy a Sportklub nem akar nyerni, már pénteken a csíki szurkolók híresztelték az egyik gyergyói vendéglôben. Tudtuk, hogy veszíteni akarnak. Csak azt nem tudtuk, hogy saját közönségünk elôtt meg is akarnak alázni. A mérkôzés során a csíkszeredai játékosok mondták, hogy ezt a találkozót így is, úgy is megnyeritek. Volt egy olyan kijelentésük is, hogy ez a mérkôzés az ázsiai gyermekek megsegítésére van szervezve.
Február 1-én, kedden délelôtt Bukarestben ülésezett a Román Jégkorong Szövetség (RJSZ) Fegyelmi Bizottsága. A tanácskozás után kiadott körlevélben foglaltak szerint elemezték a mérkôzésen tapasztalt negatívumokat és a következô határozatot hozták:
A Gyergyószentmiklósi Progym SK jégkorongcsapata 5–0 arányban elveszíti a Csíkszeredai Sportklub elleni harmadik bajnoki elôdöntô mérkôzést; a döntést a RJSZ szabályzatának 38.1-es cikkelye alapján hozták.
Mindkét csapat utolsó figyelmeztetésben részesült: a Gyergyószentmiklósi Progym a pálya idô elôtti elhagyása, a Csíkszeredai Sportklub a nézôk, az ellenfél és a versenykiírás iránt tanúsított tiszteletlenség miatt.
Mindezek ellenére az idei bajnokság döntôjébe a Bukaresti Steaua és a Csíkszeredai Sportklub csapatai jutottak.
Jégkorong/ Aktuális
Pénteken kezdôdik a bajnoki döntô
Február 4-én, pénteken 21.00 órai kezdettel kerül lejátszásra a bukaresti Mihai Flamaropol Műjégpályán a felnôtt-jégkorongbajnokság 2004/2005-ös idénye döntôjének elsô mérkôzése. A Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub találkozót a tervek szerint egyenes adásban közvetíti a TV Sport televízió csatorna. A mérkôzés játékvezetôi: Maxim Manin (orosz), Galusnyák Levente és Mâcu George. A bajnoki döntô hét mérkôzésbôl négy gyôzelemig tart. A döntô további idôpontjai és helyszínei: február 11., péntek – Csíkszereda; február 18., péntek és 19., szombat – Bukarest; február 25., péntek és 26., szombat – Csíkszereda; március 4., péntek – Bukarest.
A 3. helyért lejátszásra kerülô Progym – Bukaresti Dinamo Dunărea párharc elsô összecsapására február 11-én, pénteken 17.30 órai kezdettel kerül sor Gyergyószentmiklóson.
Egy héttel késôbb, azaz február 18-án, pénteken és 19-én, szombaton Bukarestben folytatódik a bronzéremért zajló mérkôzéssorozat. A Mihai Flamaropol Műjégpályán lejátszásra kerülô mérkôzések kezdési idôpontjai: február 18., péntek: 17.30; február 19., szombat: 15.00 óra. Amennyiben szükséges lesz, a „bronzos” küzdelemsorozat február 25-én, pénteken és 26-án, szombaton Gyergyószentmiklóson folytatódik, illetve ér véget.
A bronzmérkôzés-sorozatot az a csapat nyeri, amelyik öt találkozón elôbb ér el három gyôzelmet.
Ifjúsági jégkorong
Újabb mérkôzéseket játszottak
A Hargita Megyei Sportigazgatóság kezdeményezésére idén megszervezésre kerültek a Hargita és kovásznai csapatokat felvonultató gyermek- és ifjúsági bajnokságok. A múlt hét végi forduló eredményei.
Gyermekek (1993/94-es korosztály): Csíkszeredai ISK I. – Csíkszeredai ISK II. 3–2, Gyergyószentmiklósi Progym – Gyergyószentmiklósi Boystar Progym 12–0, Csíkszeredai ISK I. – Boystar Progym 3–0, Csíki ISK II. – Progym 2–3, Csíki ISK II. – Boystar Progym 2–2, Csíki ISK I. – Progym 6–1.
A rangsorban (9–9 mérkôzés után): 1. Csíki ISK I. 14 pont, 2. Progym 12 pont, 3. Csíki ISK II. 9 pont, 4. Boystar 0 pont.
A következô forduló mérkôzéseit február 12-én, szombaton rendezik Gyergyószentmiklóson.
Reménységek (1991/92-es korosztály): Gyergyói ISK – Sepsiszentgyörgyi ISK 34–0 (10–0, 11–0, 13–0). Gólszerzôk: Péter Zsolt 7, Pál Ferenc 6, Ambrus Szabolcs és Pál Szabolcs 4–4, Márton Péter és Botoş Marius 3–3, Gábor Botond és Molnár Zsolt 2–2, Koncsag Alfréd, László Szilamér és Laczkó D. Levente 1–1. További eredmény: Gyergyócsomafalvi Progym – Sepsiszentgyörgy 4–0. A Csíkszeredai ISK II. és a Csíkszeredai Sportklub (lányok) nem játszott.
A rangsorban: 1. Gyergyói ISK 6 pont (48–1-es gólarány), 2. Sportklub (lányok) 3 pont, 3. Csomafalva 3 pont, 4. Csíki ISK I. 1 pont, 5. Csíki ISK II. 1 pont, 6. Sepsiszentgyörgy pont nélkül.
A február 13-án, vasárnap sorra kerülô bajnoki forduló műsora: Gyergyói ISK – Sportklub, Csíki ISK I. – Csomafalva, Csíki ISK II. – Sepsiszentgyörgy.
Ifjúsági II-es (1989/90-ben születettek) korosztály: Gyergyói Progym – Gyergyói ISK 11–5 (4–3, 5–2, 2–0). Gólszerzôk: Csata Székely Hunor 3, Daradics Csaba és Gircsis Tibor 2–2, Pál Ferenc, Gáspár Lóránt, Kozma Zsolt és Farkas Tamás 1–1, illetve Sikó Sz. Levente 3, Péter Szabolcs és Molnár Zsolt 1–1. A Csíkszeredai ISK I. és II. csapatai nem mérkôztek.
A rangsorban: 1. Csíki ISK I. 4 pont, 2. Progym 4 pont, 3. Csíki ISK II. 2 pont, 4. Gyergyói ISK pont nélkül.
A következô forduló mérkôzéseire február 12-én, szombaton kerül sor. A műsor: Progym – Gyergyói ISK, Csíki ISK I. – Csíki ISK II.
Ifjúsági I-es (1987/88-ban születettek) korcsoport: Csíkszeredai ISK HC – Sepsiszentgyörgyi ISK 32–1, Csíkszeredai ISK Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym 4–4. A következô forduló műsora: Progym – Csíki HC és Sepsiszentgyörgy – Csíkszeredai ISK Sportklub. A mérkôzések idôpontja lapzártáig nem vált ismertté.
Teremfoci
Az elôttünk álló hét végén – február 4–6. – a 12., 13. és a 14. forduló mérkôzéseivel folytatódik a teremlabdarúgó-bajnokság C2-es osztályának küzdelemsorozata.
A 12. forduló műsora: Besztercei Victoria Felôr – Temesvári Informatika, Craiovai Olt Metal – Gyergyószentmiklósi Elite, Marosvásárhelyi City 'US – Brassói Mantrax, Distins Rm. Vâlcea – Dévai Quasar, Nagyszebeni Ammibo Rondul – Kolozsvári Inter.
A 13. forduló műsora: Kolozsvár – Rm. Vâlcea, Déva – Marosvásárhely, Brassó – Craiova, Gyergyószentmiklós – Beszterce, Temesvár – Nagyszeben.
A 14. forduló műsora: Kolozsvár – Temesvár, Nagyszeben – Gyergyószentmiklós, Beszterce – Brassó, Craiova – Déva, Marosvásárhely – Rm. Vâlcea.
A 11. forduló utáni rangsor élmezônye: 1. Craiova 30 pont, 2. Kolozsvár 22 pont, 3. Temesvár 21 pont, ... 5. Gyergyói Elite 18 pont.
Taekwondo
Maratoni verseny volt Gyergyószentmiklóson
Január 29-én, szombaton a Művelôdési Központ színpadán kialakított küzdôtéren kerültek megrendezésre a Dragon Kupával díjazott WTF taekwondoverseny második kiírásának küzdelmei. Korábban úgy tervezték, hogy 2004. decemberében lesz megtarva a verseny. A múlt év végén azonban objektív okok miatt elmaradt a megmérettetés.
A múlt szombati versenyen három megye – Hargita, Maros és Bákó – 6 klubcsapatának sportolói vettek részt. A II. Dragon Kupa küzdelmein résztvevô klubok: Gyergyószentmiklósi Elite, Csíkszeredai Phoenix, Tg. Ocna-i Ssylum, Szovátai Sasok, Székelyudvarhelyi Dike, Székelyudvarhelyi Hwarang.
További érdekesség, hogy a versenyen összesen 173 sportoló lépett a küzdôtérre. A benevezett sportolók száma szerint kiderült, hogy legtöbben a Gyergyószentmiklósi Elite együttesét képviselik. A gyergyói klub színeiben 55 gyermek, ifjúsági és felnôttkorú versenyzô küzdött a helyezésekért. Igaz, ebben a keretben az Elite SK sportolóit felkészítô Péter Balázs edzô csíkszentkirályi tanítványai is benne voltak. A Csíkszeredai Phoenix 47, a Tg. Ocna-i Ssylum 33, a Szovátai Sasok 33, a Székelyudvarhelyi Dike10, a Székelyudvarhelyi Hwarang csapata pedig 8 sportolóval vett részt a vetélkedôn.
A maratoni küzdelemsorozatot a Step Dance SK táncosainak színvonalas elôadása nyitotta meg. A lányok ezúttal is kitettek magukért. A nézôtéren helyet foglaló szülôk, nagyszülôk, rokonok, érdeklôdôk ezt követôen végig követhették az egész napot kitöltô küzdelemsorozatot, amely vasárnap hajnalban ért véget. Ezúttal sem hiányoztak a színvonalas küzdelmek, voltak látványos összecsapások, szóval, akik végigszurkolták kedvenceik mérkôzését, bizony nem unatkoztak.
Kimondottan jó hír az összecsapások után, hogy a Gyergyószentmiklósi Elite SK 55 sportolója közül 42-en helyezést értek el. Az alábbiakban nézzük az Elite SK színeiben helyezést elért sportolók névsorát.
Elsô helyezettek
Gyermekek: Bajkó Erika, Portik Örs, Bajkó Adorján, Sándor Petra, Udvari Nándor, Gál Ernô, Ravasz Tímea, Hozó Norbert és Máthé Norbert.
Ifjúságiak: Keresztes Szabolcs, Roşu Róbert, Bodor Andrea, Mihály Renáta.
Felnôttek: Gábor Arnold, Nagy Hunor.
Második helyezettek
Gyermekek: Antal Árpád, Fazakas Eszter, Csiszér Ödön, Gál Koppány, Lakatos Adél.
Ifjúságiak: Sólyom Renáta, Gál Beáta, Vaszi Borbála, Pál Csilla.
Felnôttek: Gráncsa Róbert, Lôrincz Levente, Nitu Claudia.
Harmadik helyezettek
Gyermekek: Molnár Hunor, Hompoth Gergely Huba, Kovács István, Chindea Floarea, Madarász Melinda, Székely Norbert, Liţă Norbert és Csergô Dávid.
Ifjúságiak: Chindea Gabriel, Bende Benedek, Dumitru Gabriel, Szász János Lóránt, Korodi Levente.
Felnôttek: Theil Arnold, Tankó Balázs Csilla, Kis Erika.
A csapatversenyben: 1. Gyergyószentmiklósi Elite SK 77 pont, 2. Csíkszeredai Phoenix 62 pont, 3. Tg. Ocna-i Ssylum, 4. Szovátai Sasok, 5. Székelyudvarhelyi Dike, 6. Székelyudvarhelyi Hwarang.
A rendezvény támogatói: Portik Nándor, Bajkó Antal – Teke Panzió, Kulcsár Vaskereskedés, Lukácsffy László – Erlascom, Bajkó József, Somorai Dénes – Motoros kocsma, Ráduly Sándor – világítás, Molnár Cs. Antal – hangosítás.
Köszönet a Step Dance SK táncosainak a megnyitó elôadásért, továbbá dr. Madarász Enikônek az orvosi felügyeletért, valamint a Művelôdési Központ vezetôinek.
Péter Balázs, az Elite SK taekwondocsapatának edzôje: – A versenyzôket reggel nyolc órára hívtuk, de tízre érkeztek, emiatt hosszúra sikeredett a verseny, hisz éjjel három órakor tudtuk befejezni. Itt el kell mondjam, hogy a Csíkszentkirályi Shuriken SE sportolói tavaly május óta az Elite SK színeiben is versenyeznek. Több mint száz mérkôzés volt, én reggelre értem haza.
– Elégedett-e az edzô a rendezvénnyel?
– Nagyon elégedett vagyok, ugyanis nagyon sok olyan sportolónk volt, akinek ez volt az elsô versenye, de jó eredményeket értek el, odafigyeltek. Ezen eredmények alapján lesz összeállítva az a válogatott keret, amely részt vesz március 20-án, a Galacon megrendezésre kerülô zónadöntôn.
– Kik utazhatnak az Elite SK sportolói közül a zónadöntôre?
– Néhány nevet máris tudok mondani, éspedig: Bodor Andrea, Gábor Arnold, Lôrincz Levente, Nitu Claudia, Keresztes Szabolcs, Sólyom Renáta, Roşu Róbert, Bajkó Erika, Portik Örs, Bajkó Adorján és még sorolhatnám.
– Az idén még lesznek versenyek?
– Ebben az évben még 18 versenyre leszünk hivatalosak. Ebben benne vannak a körzeti megmérettetések is. Ezenkívül a versenynaptárban még két magyarországi nemzetközi rendezvény is szerepel.
– Mikor lesz Gyergyószentmiklóson újabb verseny?
– A tervek szerint július 1–3. között szándékszunk országos szintű versenyt rendezni Elite Kupa néven a gyergyószentmiklósi műjégpályán.
Amatôr jégkorong
Tizenhárom csapat nevezett be a Csíki- és a Gyergyói-medencébôl, illetve Háromszékrôl az amatôr-jégkorongbajnokság elsô kiírásának küzdelemsorozatára. Idôközben azonban a Gyergyócsomafalvi Délhegy együttese visszalépett. A bajnokság legutóbbi eredményeit az alábbiakban olvashatják.
Eredmények: Csíkszeredai ISK – Kézdivásárhelyi KSE Bikák 8–7, Madarasi Bomilact – Csíkkarcfalva 9–0, Csíkszeredai ISK – Csíkkarcfalva 12–1, Gyergyóalfalu – Kézdivásárhely 5–0, Gyergyóalfalu – Dánfalvi HC 5–2, Gyergyóalfalu – Csíkszeredai Medvék 5–0, Csíkszeredai Autosport – Gyergyócsomafalvi Skorpiók 6–3, Csíkszeredai Old Bulls – Kézdivásárhely 5–0.
A bajnoki rangsor élmezônye: 1. Csíkszeredai Fortunato 21 pont, 2. Csíkszeredai Old Bulls 21, 3. Csíkszeredai Autosport 19, 4. Gyergyói Pingvinek 18 pont.
Február 2-án, szerdán este a Pingvinek – Dánfalva és a Csomafalva – Alfalu mérkôzések szerepeltek műsoron.
A további műsor: február 3., csütörtök: Csíkkarcfalva – Dánfalva (Dánfalván); február 4., péntek: Karcfalva – Pingvinek (Karcfalva, 18 órától), Alfalu – Old Bulls (Alfaluban, 20 órától), Dánfalva – Fortunato (Dánfalva, 20.30 órától); február 5., szombat: Kézdivásárhely – Autosport (Kézdivásárhelyen), Medvék – Csíki ISK (a Vákár Lajos Műjégpályán, 14.30 órai kezdettel), Madaras – Old Bulls (Madarason, 16 órától), Fortunato – Kézdivásárhely (a Vákár Lajos Műjégpályán, 22.15 órai kezdettel); február 6., vasárnap: Karcfalva – Medvék (Karcfalván, 18 órától), Dánfalva – Madaras (Dánfalván, 18 órától).
Sífutás
Emlékverseny lesz Tekerôpatakon
Január 20-án, Hargitafürdôn rendezték meg a megyei sífutó- bajnokságot. A szabadstílusú versenyben a Gyergyói ISK – edzôk: Jánosi Béla, Gyulai Béla és Jánosi István – sportolói az alábbi helyezéseket érték el.
Gyerek I-es (1990/91-ben születettek) korosztály
Fiúk: 1. Péter Hunor, 2. Sára Hunor, 3. Kinda Szabolcs; lányok: 1. Baricz Emôke, 2. Portik Katalin (mindannyian Gyergyó).
Gyerek II-es (1992/93-ban születettek) korosztály
Fiúk: 1. Bernád Szilárd (Tekerôpatak); lányok: 1. Sára Tímea, …3. Ferencz Katalin (Tekerôpatak).
Gyerek III-as (1994/95-ben születettek) korosztály
Fiúk: 2. Sára Péter; lányok: 2. Kinda Lilla (mindketten Gyergyó).
Gyerek IV-es (1996/97-ben születettek) korosztály
Fiúk: 1. Kovács Csaba, 2. Blénessy Márk (mindketten Tekerôpatak); lányok: 1. Bajkó Réka (Gyergyó).
Február 6-án, vasárnap kerül megrendezésre Tekerôpatakon a György Vilmos Emlékverseny második kiírásának küzdelemsorozata. A Béla-kertben sorra kerülô versenyre benevezni 8.00 órai kezdettel a tekerôpataki Kultúrházban, illetve a verseny helyszínén lehet. A tervek szerint a rajt 10.00 órakor lesz.
Hargitafürdôn került megrendezésre nemrég a gyermek- korosztályú sífutók Hargita megyei bajnoksága.
A gyergyói vonatkozású eredmények. 1996/97-es korosztály, lányok: 1. Bajkó Réka (Gyergyói ISK); fiúk: 1. Kovács Csaba, 2. Blénessy Márk (mindketten Tekerôpatak); 1994/95-ös korosztály, lányok: 2. Kinda Lilla (Gyergyói ISK); fiúk: 2. Sára Péter (Gyergyói ISK); 1992/93-as korosztály, lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyói ISK), …3. Ferencz Katalin (Gyergyói ISK); fiúk: 1. Bernád Szilárd (Tekerôpatak); 1990/92-es korosztály, lányok: 1. Baricz Emôke, 2. Portik Katalin (mindketten Gyergyói ISK); fiúk: 1. Péter Hunor, 2. Sára Hunor, 3. Kinda Szabolcs (mindhárman Gyergyói ISK).
Január végén, 26–28. között, Predealon került megrendezésre a Belügyminisztérium által szervezett hagyományos Dinamoviada küzdelemsorozat. A megmérettetés keretében sífutó- és alpesi síversenyekre került sor. Hargita megyét a rendezvényen 6 fôs csapat képviselte. Ay 5 km-es távú szabadstílusú sífutóversenyszámban, a 35 éven aluliak korcsoportájában rajthoz álló tekerôpataki György Márton elsô helyezést szerzett. A gyôztes különdíjat kapott azért, mert idén sorozatban a tizenegyedik alkalommal nyerte meg a versenyt. Ugyanezen a versenyen a gyergyói származású Tankó Elemér a 35 éven felüliek kategóriájában az elsô helyen végzett. A maroshévízi Cotfas Adrian az alpesi sí versenyszámban 4., Beldiman Adrian pedig a 6. helyen zárta a megmérettetést. A Hargita megyei csapat az összesen 15 együttest felvonultató mezônyben a 7. helyen végzett.
Alpesi sí
Háziversenyt rendeztek az ötösnél
Január 30-án, vasárnap a Gyergyói Síegylet szervezésében, „Évadnyitó” lesíklóverseny volt az ötös kilométeri sípályán. (Csak gyergyói gyerekek vettek részt.)
Eredmények
Óvodás lányok: 1. Selyem Júlia; fiúk : 1. Zöld Róbert, 2. Gál Endre.
I–II. osztályos lányok: 1. Binder Timea, 2. Bartalis Ágota, 3. Csavar Boróka; fiúk: 1. Gál Kristóf, 2. Sándor Hunor, 3. Portik Áron;
III–IV.osztályos lányok: 1. Csergô Noémi, 2. Marc Bianca Alexandra, 3. Sikó Dorottya; fiúk: 1. Keresztes Zsolt, 2. Magyari László, 3. Dezsô Mátyás.
V–VI. osztályos lányok: 1. Elekes Krisztina, 2. Sipos Edina, 3. Vincze Edina; fiúk: 1. Magyari Vilmos, 2. Sándor Szilárd, 3. Dezsô Zalán.
VII–VIII. osztályos lányok: 1. Bartalis Krisztina, 2. Kosztándi Vanda, 3. Laczkó Imola; fiúk: 1. Elekes András, 2. Balázs Karancsi Álmos, 3. Köllô János.
Kevéssel lapzárta elôtt értesültünk egy újabb eredményrôl. Eszerint január 30-án, vasárnap a Predealon megrendezett alpesi sí Völkl-kupaversenyen az ifjúságiak mezônyében induló Nagy Ágnes (Gyergyói ISK-CSAM Bucegi Predeal) második helyezést ért el.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
február 3 – 9.
KOS (III.21-IV.20.)
Hajlamos arra, hogy mindent túlbonyolítson, mindenkit kritizáljon. Lehetséges, hogy fônökei túlórát akarnak a nyakába varrni. Ne morgolódjon, különösen elôttük! Ezzel több gondot teremt, mint azzal, ha elfogadja az ajánlatot!
BIKA (IV.21-V.20)
Nem találja helyét, folyton nyugtalan, emiatt alvászavarai lehetnek. Ha elégedetlen jelenlegi munkahelyével, esetleg kollégáival akadt össze a bajusza, igyekezzen változtatni a helyzeten! Legyen mersze új dolgokba belevágni.
IKREK (V.21-VI.21.)
Bizonytalan döntéseit illetôen. Folyton azon rágódik, hogy a helyes következtetést vonta-e le. Ne hamarkodja el ügyes-bajos dolgait, néha teljesen spontán módon, az idô nyújtja a megoldást! Legyen mindig résen.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Végre Önre köszönt a váratlan és szerencsés fordulatok idôszaka. Lázas iramot diktál, mindent egyszerre szeretne lerendezni, de a túlzott lelkesedésnek is megvannak az árnyoldalai.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Partnere féltékenységi jelenetei kihozzák a sodrából. Mivel Ön hódító jelenség, az ellenkezô nem képviselôi szívesen tartózkodnak a társaságában, ezért, ha akaratlanul is, de vonzalmat ébreszthet másokban. Persze Ön sincs fából.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Amennyiben konfliktus alakul ki Ön és néhány munkatársa között, gondoljon arra, hogy kompromisszumok nélkül csak örökös civakodásra számíthat! Ne legyen túlzottan engedékeny, de ne játssza el a vaskalapos szerepét sem!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Szeszélyes hangulatban találják a csillagok. Képes olyan apróságokon is felhúzni magát, amin máskor nevetni támadt kedve. Valószínűleg környezetváltozásra van szüksége, leginkább a monoton hétköznapok elôl kellene elmenekülni.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Tervei kezdenek formát ölteni. Magánéletében sikerül kibogozni néhány csomót, csak arra kell fokozottan figyelnie, hogy idôsebb rokonait ne avassa be a részletekbe. Az ô erkölcsi normáik nagyban különböznek az Önétôl.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Kiegyensúlyozatlanná válhat néhány napig. Ez nagyrészt párkapcsolatának köszönhetô. Ideje elgondolkodnia azon, hogy megéri-e kitartani jelenlegi partnere mellett, ha ô folyton beleköt az Ön dolgaiba. Az nem megoldás, hogy a munkába menekül, és a problémákat a szônyeg alá söpri.
BAK (XII.23-I.20.)
A hét remek lehetôségeket ígér karrierje terén. Olyan megbízást kap, amelyben öröme telik, ráadásul a pénztárcáját is kényezteti. Munkamániája azonban betegessé válhat, aminek magánélete issza meg a levét.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Volt kedvese folyton azzal nyaggatja, hogy jó lenne felszítani a régi parazsat. Önnek nincs hozzá hangulata, és erre megvan az oka. Természeténél fogva nem akarja ôt megbántani, ezért tapintatosan próbálja lerázni, több-kevesebb sikerrel.
HALAK (II.20-III.20.)
Egy kemény idôszak után Fortuna a kegyeibe fogadja. Minden próbálkozását siker kíséri, de ne szálljon el a hirtelen jött szerencsekorszaktól! A sors útjai kiszámíthatatlanok, ezért legjobb, ha felkészül az esetleges kellemetlen meglepetésekre.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Jean, mi ez a nagy csörömpölés a kertben?
– A kardvirágok edzést tartanak, uram.
* * *
Szôke bemegy a fotószaküzletbe:
– Tudnak itt fekete-fehér képet csinálni rólam?
– Természetesen.
– Anélkül is, hogy elôtte a hajamat feketére kellene festeni?
* * *
Egy gyerek almamagot árul az utcán. Arra megy egy ember, megszólítja.
– Te, mire jók ezek a magok?
– Okosabbá tesznek.
– Tényleg, na adjál!
– Jó, 2 mag 30 000 lej.
A bácsi megadja a pénzt, majd kezdi rágcsálni a magokat. Kis idô múlva megszólal.
– Te, 30 000 lejért máshol egy kiló almát kapok, abban kétszer ennyi mag van.
– Látja, máris hat.
* * *
Kémiaórán megszólal a tanár:
– Na, Pistikém mi az arany vegyjele?
A mellete ülô gyerek súgni akarna, de nem figyel oda Pistike, ezért megrúgja a lábát.
– AÚÚÚ!
– Jól van Pistikém, tízes.
* * *
Mi az abszolút pech?
– Amikor leülsz egy szénakazalba, és megszúr egy tű.
* * *
Zuhan a kezdô ejtôernyôs, találkozik egy másik repülô emberrel.
– Elnézést, nem tudja véletlenül, hogyan kell kinyitni ezt az ernyôt?
– Sajnálom, nem értek hozzá, én csak a gáztűzhelyt jöttem begyújtani.
* * *
A skót fordítva ül a lován. Odaszól neki a szomszédja.
– Szomszéd, fordítva ül a lovon.
– Tudom, de este lenyelt egy pennit a zabbal, azt várom.
* * *
Egy bomba nô beül egy gondolába Velencében. A gondolásnak megtetszik a nô, egy elhagyott hely felé veszi az irányt.
– Ugye szereti a szexet?
– Mit képzel, maga szemtelen!!!
– Rendben, de úszni biztosan szeret.
* * *
Két ivócimbora beszélget:
– Hát téged ki marcangolt így össze?
– Tegnap véletlenül józanul mentem haza, és a kutyám nem ismert meg.
* * *
Nászéjszakán a férj áll az ablak elôtt, és áhitatosan bámulja a csillagokat.
– Gyere már! – sürgeti a neje.
– Még nem, kedvesem. Anyám azt mondta, ez lesz életem legszebb éjszakája, és egy pillanatot sem akarok elszalasztani belôle.
* * *
Szabó találkozik rég nem látott barátjával.
– Szervusz! Mivel foglalkozol mostanában?
– Légypapírt árulok.
– Megbolondultál? Légypapírt télen?
– Csakis. Ilyenkor nincs konkurencia.
* * *
A süketnéma házaspár mutogatva beszélget.
– Hol a macska? – kérdi a férj.
– Megfojtottam az éjjel! – mutogatja a feleség.
– De hát miért? – vonja kérdôre a férj.
– Egész éjjel nyávogott! – mutogatja a feleség.
– Te teljesen hülye vagy, nem is hallhattad! – mutatja a férj.
– Leolvastam a szájáról.
* * *
Doktor úr, a nejem lenyelt egy gombostűt. Mit tegyek?
– Néhány napig gumi helyett gyűszűt használjon.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2005
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|