51. (625.) szám, 2005. December 22-28




    Kisújság-olvasók figyelmébe!

               Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
               A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
               Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
               e-mail: kisujsag@nextra.ro
               tel.: 004-0266-364.941
               Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
               A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
               A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
    Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




    Fehér karácsony

               Tisztuljunk meg! Legalább erre a pár napra cseréljük le szívünk, lelkünk öltözetét tiszta fehérre. Űzzük el fekete gondolatainkat. Gondjainkat, bajainkat – ha csak idôlegesen is – bízzuk másra, tegyünk úgy, mintha nem lennének. Tiszteljük meg a karácsonyt ezzel a testi-lelki nagytakarítással, mert nemcsak a háznak, az otthonnak van szüksége takarításra, hanem az emberfiának is.
               Az egész évben felhalmozott aggodalom, stressz károsan befolyásol, és ha nem sikerül megszabadulni e tehertôl, akkor a következô évet máris hátránnyal kezdjük. Karácsony erre a megújulásra ad alkalmat. Használjuk ki ezt a néhány napot, és frissüljünk fel. Karácsony ünnepe legyen mindenkinek a személyes belsô ünnepe is. Ünnepeljük meg Jézus születésével párhuzamosan a saját újjászületésünket is, hiszen lényegében ez is az ünnep üzenete. A minden évben megszületô Kisded szimbolikus felhívás a keresztény emberhez: Szüless újjá te is! Szabadulj meg fölös lelki terheidtôl, dobd szemetesbe nyomasztó gondolataidat, váltsd fehérre szíved gyászruháját, s meglátod ember, hogy megváltozik életed. S ha évente betartod a fehér karácsonyt, akkor meglásd, társad lesz a remény, nemcsak ritka látogató a portádon. Adj esélyt a szeretetnek! Szeress, hogy szerethessenek! Ajándékozz, hogy ajándékot kaphass, de adományod ne a kevélység, a fitogtatás eszköze, hanem a szeretet, az öröm kifejezésének szimbolikája, az örömünnep hagyományának megtartása legyen. Ne feledd, ajándékkal sérteni is lehet!
               Nem csoda, ha sokan érkeznek Székelyföldre a karácsonyi ünnepek közeledtével. Olyanok, akik vendégek e tájon. Sok az új vendég, és egyre több a visszatérô. Csak nagyon halkan, csak önmaguknak vallják be, hogy amit már rég elvesztettek, és amit végképp elveszettnek hittek azt itt, nálunk székelyeknél újra megtalálták. Gyökereiket, hitüket, gyermeki ártatlanságukat lelik meg újra a tájban, az egyszerű emberekben, a székelyföldi fehér karácsonyban. Csodáról beszélnek, de ezt a csodát nem tudják magyarázni. Csak ez a föld vonza ôket évente egyre vissza. S mikor újra visszatérnek rohanó életformájukhoz, akkor még jó ideig szokatlan számukra a környezet. Aztán elmúlik a varázs, tovatűnik a csoda, és a fehér karácsonyt felváltja az eleinte még csak szürkülô, majd egyre jobban sötétedô anyagias világ, s az angyalkák ordasokká válnak.
               Nekünk testközelben van minden, ami szent, ami a világ legszebb karácsonyához szükséges. Ne hagyjuk elveszni karácsonyjainkat, mi nem vendégek vagyunk e tájon, s számunkra kötelesség tisztán, érintetlenül, fehéren tartani örömünnepünket.
               Wass Albertet idézve: „Keressük meg önmagunkban a magyar karácsonyt, emberek, mielôtt végképpen elkárhozik a lelkünk ebben a vásárcsarnokká változott világban...”
               A legszebb fehér karácsonyt kívánjuk hitben, szeretetben, örömben, egészségben eltölteni. Boldog karácsonyi ünnepeket mindenkinek!
    Ábrahám Imre

    Hivatali hírek

               * Az idei beruházási munkálatokról a két ünnep között tájékoztatja a sajtót, a lakosságot Pap József polgármester – tudtuk meg.
               * A polgármester a GO Rt. körüli hercehurcáról elmondta: ez egy mesterséges helyzet, az az érzésem, valakiknek érdeke, hogy félretájékoztassák a várost, a GO Rt. alkalmazottjait, mert a saját személyes érdeküket próbálják, amíg csak lehet, fenntartani. A Go Rt. átalakítása nem leépítést, hanem újabb személyek alkalmazását jelenti. Gyergyószentmiklós 5–6 évvel le van maradva a többi várostól, ideje, hogy mi is lépjünk.
               * A sportcsarnoknak kijelöltük a helyét, az idén már elkezdôdik az alapépítése a Salamon Ernô Gimnázium udvarán. 150 férôhelyes, 3,2 milliárdos összértékű beruházásról van szó, melyet jövô év közepére kell befejezzenek.
               * A hivatali alkalmazottak által készített felmérés még nem befejezett, eddig 20 utca lakóit látogatták le, és kiderült: a megkérdezettek 70 százaléka akarja, hogy lakásába bevezessék a gázt.
    B. K.

    Díjazottjaink

               Szombaton, Marosvásárhelyen a Médiabefutó Gálán a gyergyóiakat is díjazták. Tánckategóriában nívódíjat kapott a G.S.G., Páll Ágnes pedig a legjobb szakmai felkészítô díjával térhetett haza. Szintén a gálán adták át a sport tehetségkutató idei díjait. Díjjal tért haza a 14 éves Péter Zsolt, a Gyergyószentmiklósi ISK reménység korosztályú csapatának jégkorongozója (vezetôedzô: Basilides Csaba), valamint a 17 éves Ferencz Réka, a Csíkszeredai Sportklub és a Gyergyószentmiklósi ISK sílövôje (vezetôedzô: Gyulai Albert).

    Rákóczi-verseny

               Az erdélyi fejedelmek története a magyar irodalomban – volt a témája a péntek esti vetélkedônek. A Rákóczi Szövetség által szervezett versenyre öt csapat nevezett be. A Brassóból érkezett csoport, a Batthyány Ignác Szakközépiskola diákjainak egy, valamint a Salamon Ernô Gimnázium tanulóinak három csapata tizenhatodik századi nyelvhasználatban megírt, frappáns bemutatkozással indított. A résztvevôk ötven kérdést válaszoltak meg. Számadatokat kellett pontosan tudniuk, eseményeket feleleveníteniük, jellemrajzokat elkészíteniük. A Harrach Albert és Pál László tanárokból illetve Dézsi Zoltán alprefektusból álló zsűri értékelésében a tudás gyönyörű bizonyítékának minôsítette a csapatok teljesítményét: „Élmény volt olvasni a frappáns, eredeti, önálló, lényeget kifejezô, szépen megfogalmazott válaszokat.”
               Bár minimális volt a különbség a csapatok közt, kialakult a végsô rangsor. Elsô helyen a Salamon Ernô Gimnázium X. D. osztályának Erdélyi asszonykák csapata végzett. A vetélkedôt szavalatok, korrajzok egészítették ki, de a kuruc kori ruházatot is bemutatták.
               A történelem-szeretet és a magyarságtudat kiváló bizonyítéka volt a szövetség ezen rendezvénye is. Selyem Antónia tanárnô beszédében népszerűsítette a Rákóczi Szövetséget, arra bíztatva a diákközönséget, csatlakozzanak.
    G. G.

    Ajándékvásár

               Akik utolsó percre halasztották a karácsonyi ajándékvásárlást, vagy akik a kézzel, hagyományos módszerekkel készített tárgyakkal szeretnék meglepni szeretteiket, azoknak nyújt segítséget a kézművesek által szervezett vásár. Csütörtökön, 14.00 órával veszi kezdetét az ajándékvásár a Művelôdési Központ kiállítótermében, ahol Csata Beáta kerámiakészítô, Dániel Margit rojtkötô, Nagy Julianna ruhakészítô, Páll Etelka növényi festô, Péter Julianna gyöngyfűzô, Péter Szidónia mézeskalács-készítô, Rózsa Margit csuhéfonó, Simon Zsuzsanna virágkötô, valamint Tölgyesi-András Béla rézműves munkái közül választhatnak. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szentmiklósiak ritkán vásárolnak kézműveseinktôl. Reméljük, ez alkalommal bebizonyosodik, értékeljük, szeretjük munkáikat.
               Az egész napos program folytatásaként a Fogarassy Mihály Általános Iskola és a Salamon Ernô Líceum diákjainak karácsonyi betlehemesét nézhetjük meg 15 órától. Ezt követôen, 16.30-tól a játszóház nyitja meg kapuit minden érdeklôdô számára. Agyagból, gyapjúból, szalmából, gyöngybôl készíthetünk karácsonyfadíszeket, képeslapokat. És nem marad el a mézeskalácssütés sem. Zenés karácsonyi produkcióval zárul a nap, melyen közreműködik a Steam Zenekar, a gyergyószárhegyi gyermekkórus és a Cika Néptánccsoport. Műsorukat 20 órától a Művelôdési Központ színháztermében tekinthetik meg. A Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ és a Portéka Egyesület szeretettel vár minden érdeklôdôt.

    Erdélyi Gyopár

               Megjelent a kéthavonta jelentkezô Erdélyi Gyopár legújabb kiadványa. Az Erdélyi Kárpát Egyesület folyóirata ezúttal is tartalmas olvasnivalót kínál a természetjáró, környezetbarát olvasóknak. Tájbemutatókat olvashatunk a Nagy-Páring birodalmáról, az erdélyi világjárók pedig messzi tájakra, Iránba kalauzolnak. Az alpinizmus, kalandturizmus kedvelôi sem maradnak böngésznivaló nélkül. A barnamedvék, a dobrudzsai madarak világát mutatják be a természetvédôk. A friss hírek, egyesületi élet beszámolói mellett túrajavaslatokkal is szolgálnak a szerkesztôk. Fejér Ákos a világjáró székely kerékpárosokról írott könyvérôl olvashatunk ismertetôt. Az olvasók ezúttal két színes oldalon gyönyörködhetnek iráni, dél-tiroli képekben, valamint egy színes 2006-os falinaptárt is mellékeltek a kiadványhoz.

    Tisztelt Gyergyószentmiklósiak!

               „Mindenünk, amink van, másoktól ered.
               Lenni annyi, mint tartozni valakihez.”
               Jean-Paul Sartre

               A nagy francia gondolkodó sorai az élet igazságát foglalják össze.
               Életünk másoktól ered. Szeretni másoktól tanultunk. Munkára, küzdésre, a nemesebbre, a jobbra való törekvésre mások mutattak példát.
               Életre eszmélésünk pillanatától tartozunk valakihez. Szülôanyánk után mások következtek, de a sor sosem szakadt meg. Akiknek kezébôl kezünk kiszakadt, azok helyett mások ragadták meg azt.
               Ezt ötvözi örökérvényűvé a karácsony üzenete.
               A Kisded mástól jön. Lényege a szeretet. Dolgozik, küzd, szenved, az emberek legjobbjává válik.
               Végül a világ minden embere valamilyen formában hozzá tartozik és ô mindenkihez.
               Kívánom, hogy a város minden lakója számára ezek a gondolatok meghitté, családiassá varázsolják karácsony ünnepét.
               Kívánom, hogy az új esztendô az igazi egymáshoz tartozást, a nemes küzdelem erényét, a jól végzett munka örömét és szeretetet, nagyon sok szeretetet hozzon mindannyiunk számára.
    Pap József, polgármester

    Kontyos rádió és pletyka

               Olvasom a Kisújságban, hogy a pletyka és a kontyos rádió egy kis üzletbôl mint csinált mamutot.
               A nyilatkozók egyike arról nyugtatja meg a cikk íróját, hogy, a préselt fenyôfakorpa és fahulladék a legjobb, legnagyobb fűtôértékű és legolcsóbb tüzelô.
               Milyen buta voltam eddig. Kipróbálva a hivatalnak forgalmazott brikettet is, tapasztalataimnak hittem: a száraz bükkfát tartottam – a szén után – a felénk használt szilárd tüzelôanyagok közül a legnagyobb fűtôértékű tüzelônek, elismerve a brikett vitathatatlan környezetvédelmi szerepét.
               Hogy mennyire olcsó? Három gépkocsi fa, 42 méter száraz bükkfa árából – a cikkben 30 milliót emlegetnek – december elejéig tüzelhettek a Városházán. Mikortól? Nem említik. Azt sem, hogy mennyi pénzbe kerülne az egy esztendôre szükséges brikett-mennyiség.
               Bosszantó a kontyos rádió recsegése, hiszen a cégvezetô, akit a hivatal alkalmazottai felkerestek, hoppon maradt. Pontosabban a pletykával. Épp a törvényesség betartására is hivatott polgármesteri hivatal nem fizetett idôben!
               A pletykával maradt a préselést elvégzô cég vezetôje is, aki a már leszállított mosztért brikettel fizetett. (Miért is kellett volna akkor pénzt kapnia?)
               – Ki lenne, aki 30 millióért bôrét viszi a vásárra? – teszi fel a cikk a költôi kérdést. Én, Bajna György nem!
               A tépnivaló ráncigálói vicsorgó fogakkal harapdálják a semmit. Csak nehogy azt is elkezdjék, hogy a fahulladék mennyiségébôl csaknem pontosan meg lehet állapítani a feldolgozott fa mennyiségét! Valami hitványkodók még arra gondolhatnak, hogy a „polgármester szerzeményének” akár hálás is lehet a gazdája, mivel így megszabadulhat árulkodó cándrájától.
               De hát ennyire valóban nem értéktelen az a bôr.
               Ez abból is látszik, hogy a következôkben már törvényesen, versenytárgyaláson döntik el a tüzelô beszállítójának kilétét.
               Így kellett volna kezdeni. Akkor nem pletykált volna a hitvány adófizetô, akihez hasonlóan kíváncsi és érzékeny volt a közpénzek felhasználását illetôen – megválasztása elôtt! – a mai polgármester is.
               Akkor nem pletykált volna hóemberbôl szerecsent az egyszerű ember.
               Az érintettek sem kellene újságban mosdattassák a szerecsent.
    Bajna György

    MPSZ-hírek

               A közpénzek elköltésérôl
               A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete emlékezteti a város vezetôit, hogy közeleg az év vége, s a város lakói elvárják, hogy a közösség pénzébôl ügyvédi honoráriumra „kölcsönvett” 180 millió lej még az idén kerüljön vissza a város számlájára. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy egy pénzösszeg, amit a költségvetés elfogadásakor valamilyen közcélra szántak, végül ne arra, hanem magáncélra legyen elköltve.
               A Közüzemek átszervezésérôl
               A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete aggodalommal szemléli a Közüzemek körüli további bonyodalmakat. Megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy az egész várost közvetlenül érintô ügyekben ilyen hebehurgya, kapkodó módon járnak el. Ha nem lenne véresen komoly a helyzet, akkor akár humorosnak is lehetne nevezni, hogy hosszas titkos elôkészítés után új vezetôséget választottak, majd annak egyik tagját kétszer is kicserélték, végül a másik kettô is lemondott. Történik mindez a tél elején, karácsony elôtt, azt kockáztatva, hogy a fél város nagykabátban fog dideregni a karácsonyfa körül. Komolyan fel kell tenni azt a kérdést, hogy ilyen megfontolatlan, a törvényeket nem ismerô, a város érdekeit nem tisztelô vezetésre rá lehet-e bízni ezt a várost további két és fél évre.
               Ugyanakkor felháborítónak tartjuk azt, hogy miután hónapok óta a téma a Közüzemek feldarabolása, a polgármester sajtótájékoztatón kijelenti, hogy szó sincs errôl, az csak rosszindulatú pletyka. Hihetetlen, hogy maga a polgármester, illetve a képviselôtestület tagjai eldöntött tényként beszélnek régóta a feldarabolásról, majd ezek után a polgármester kijelenti, hogy errôl szó sincs, az csak rosszindulatú pletyka volt. Úgy gondoljuk, hogy a város vezetôi nem azért kapják a fizetésüket, hogy pletykáljanak, avagy félrevezessék a lakosságot. Elvárjuk, hogy a vezetôk öntsenek tiszta vizet a pohárba, s tegyék világossá az egész város számára, hogy mik is az igazi szándékaik!
               Végül a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki és gyergyószentmiklósi szervezete áldott, békés karácsonyt és egy boldogabb új évet kíván minden tagjának és szimpatizánsának, Gyergyó minden lakójának.

    34 milliárd a levegôben

               Rendkívüli tanácsülésre hívta össze városatyáinkat Pap József polgármester. Egyhangú szavazattal hagyták jóvá tanácsosaink azt a költségvetés-kiigazítást, mely a kormánytól kapott 14 milliárd lejt foglalja be a város költségvetésébe, valamint azokat az összegeket, melyek a mozgássérültek számára voltak kiutalva, illetve a Salamon Ernô Gimnázium bentlakásának befejezô munkálatait és a Batthyány Ignác Szakközépiskola kazánházának, víz- és szennyvízcsatornájának kiépítését fedezik.
               Második napirendi pontként a frissen kiutalt 14 milliárd lej elköltésérôl határoztak. Éppen csak elegendô, tíz szavazattal döntöttek úgy, hogy a fűtésrendszer rehabilitálására, modernizálásra kapott pénzösszegbôl a dán kazánhoz ôrlôgépet, szállító- és adagolószalagot, égôfejet, porlasztórendszert vásárolnak. A tanácskozás során derült ki, hogy a korábban kapott 24 milliárd lejbôl mindeddig csupán 4 milliárd van elköltve. Így összességében 34 milliárd lejt kellene elkölteniük közbeszerzés útján december 31-ig. Különben elvész e nagy öszszeg.
    G. G.

    TKT – kevés jelenlévô

               Nem volt döntôképes az RMDSZ Gyergyó-területi képviselôinek tanácskozása. Petres Sándor elnök felháborodásának adott hangot, jelezve, ha nem veszik komolyan, nem tesznek eleget a TKT-ra való meghívásnak, alkalmazni fogják az alapszabályzatban erre vonatkozó intézkedéseket. Tehát minden TKT-tagnak számolnia kell azzal, hogy ha három alkalommal igazolatlanul hiányzik a gyűlésrôl, kizárható.
               Mivel kevesen voltak a döntéshozatalhoz, megbeszélésre kerülhetett csupán sor. Farkas Aladár ismertette a Gyergyó-területi oktatás helyzetét, felkiáltójeleket téve a szórványoktatás helyzetéhez. A hozzászólók hangsúlyozták, kevés a statisztika, a tények tudomásul vétele, ki kell dolgozni egy cselekvési tervet, találkozót kell szervezni tanfelügyelôséggel, pedagógusokkal Hogyan tovább gyergyói oktatás címmel. „Kevesen vagyunk, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy gyermekeink alulteljesítsenek” – fejtette ki Mincsor Erzsébet.
               A továbbiakban arról számoltak be a területi elöljárók, mit tapasztaltak a tagszervezetek látogatásakor. Elmondták, tömbmagyar területeken a gazdasági problémákat sorolták, szórványban pedig a megmaradás volt a nagy kérdés. A helyi szervezeteknek igényük van ilyen találkozókra, és a továbbiakban a társult szervezetekkel is terveznek megbeszéléseket.
               Fejlesztési prioritások listáját állította össze a területi RMDSZ felkérve minden helyi szervezetet, készítsék el a rájuk vonatkozó részt. Néhányan azonban nem tartották be a határidôt, így az összeállításból kimaradtak ezen prioritások.
               Petres Sándor beszámolt arról, hogy a Hargita Megyei Egyeztetô Tanács ülésén elhangzott, a vámhivatal élére gyergyóiak javasolhatnak vezetôt, az építkezési felügyelôségnél a helyettes állás szabad – meg kell ragadni ezeket az alkalmakat, gyergyói szakembereket javasolni. Ennek érdekében felvetôdött, jó lenne egy adatbázist készíteni a gyergyói szakemberekrôl, szervezetközelbe hozni ôket.
               A területi elnök azt is kifejtette, nem jelöltek senkit idén az Ezüstgyopár-díjra. „Mi többre taksáljuk ezt a díjat, minthogy baráti alapon valakinek a valakijét egy szűk kör jelölje.”
    B. K.

    A Csíki Magánjavak tulajdonjogának a visszaszerzéséért

               A Csíki Magánjavak gyökerei visszanyúlnak a székely határôrség létrehozásának idôszakára, melynek megszervezése után öt évvel a Habsburg és a Török birodalom között megegyezés történt a XVII. század második felében a Moldvai vajdák által törvénytelenül elfoglalt területek visszaszolgáltatásáról. Ezeket az úgynevezett „revindikált havasokat” a Habsburgok a magyar korona jogán szerezték vissza. Ezeket a területeket 1783-ban II. József császár uralkodói adománylevéllel a katonáskodó székelyeknek adományozta a katonáskodással járó anyagi terheik könnyítése, fegyverzetük és ruházatuk beszerzése érdekében. Az 1783–1848 közötti idôszakban a gyergyói-csíki és a háromszéki székelyek bármenyire is közvetetten részesültek a Habsburgok által visszaszerzett terület jövedelmeiben, ezen havasi erdôs, legelôs területek használata mégis csak hozzájárult nehéz megélhetési körülményeik enyhítéséhez.
               Az 1848–1849-es évi magyar forradalom és szabadságharc leverése után, 1851-ben a határôri intézmény feloszlatása után a császári udvar magatartása a román és a székely határôrökkel kapcsolatban igen eltérô volt. Míg a román határôrök leszármazottjaik teljes tulajdonjoggal megkapták az addig általuk élvezett vagyont, mindezt a székely határôröktôl a kincstár javára elkobozták. Az 1867-es évi osztrák–magyar kiegyezés a székelyföldi határôrkatonai vagyon visszaadásához vezetett. 1869 február 16-i „legkegyelmesebb elhatározásban Ferencz József császár visszaszolgáltatta a székelyeknek a kincstár javára 1851-ben kisajátított vagyonát”. A székek felszámolása és a megyerendszer kialakítása után a háromszékiek magántulajdonná alakították ezt a vagyont, míg a gyergyóiak és a csíkiak vagyonközösség formájában kezelték, melyet Csíki Magánjavaknak neveztek. Az 1897-es évi alapszabályzat szerint az egész vagyon Csík vármegye magántulajdonát képezte, melyet az alispán vezetése alatt álló igazgatótanács intézett. Ennek az igazgató tanácsnak hivatalból tagja volt a megyei fôjegyzô és tiszti fôügyész, az igazgató tanács felett álló közgyűlési fórum pedig a törvényhatósági közgyűlés volt. Ezt a rosszul megszerkesztett, a reális tulajdonosokat kiszorító alapszabályzatot 1909-ben módosították. Az új statútumban pontosították, hogy a Csíki Magánjavak reális tulajdonosa nem Csík vármegye közössége, hanem a volt határôrezredeket alkotó székely községek lakossága. Erre az alapszabály- módosításra azért volt szükség, mert Csík vármegye alispánja, fôjegyzôje és fôügyésze átjátszotta a XX. század elsô évtizedében a Csíki Magánjavak erdôségeiben a fakitermelési jogot Haim Simón, Haim Sulem és Szegál Sulem nevű fakitermelôknek, akik a szó szoros értelmében meglopták a Csíki Magánjavakat. Hiába döntött a bíróság a Csíki Magánjavak javára, a kárt nem lehetett behajtani. Az alapszabály módosításának a jóváhagyását azonban a korabeli magyar kormányok megakadályozták, így a román kormánynak lehetôvé tették, hogy felszámolja a Csíki Magánjavak vagyonát. Az agrárbizottság 1923. február 26-i ülésén – melyen S. Constantinescu korabeli földművelésügyi miniszter elnökölt – teljes vagyonelkobzást rendeltek el. A Csíki Magánjavak korabeli vezetôje dr. Gaál Endre és a parlamenti képviselet miután panaszaikat Romániában minden szinten visszautasították a népszövetséghez fordultak panaszukkal. A népszövetség tanácsa kompromisszumos megoldást fogalmazott meg: jogosnak tartotta a Csíki Magánjavak kászoni és csíki erdôségeinek a kisajátítását, visszaadta azonban a borszéki üdülôházat, a 6704 hektár nagyságú erdôs-legelôs területet Bélbor, Holló és Gyergyótölgyes települések határaiba. A Csíki Magánjavak igazgatója dr. Gaál Endre a mindent vagy semmit elve alapján nem akarta elfogadni a részleges vagyonvisszaadást Csík megye akkori prefektusától, dr. Valer Oţeteatól. 1940–1944 között a Csíki mgánjavak vezetôje dr. Pál Gábor országgyűlési képviselô és kormánybiztos volt, aki ígéretei ellenére sem biztosította az önkormányzati vezetést, így a volt határôrkatonák leszármazottjainak családjai sem élvezhették ezen közösségi vagyon jövedelmét. 1944 ôszén a román hatóságok a Csíki Magánjavak vagyonát ismét kisajátították. A Magyar Népi Szövetség tevékenységének köszönhetôen Mihai király 1946. május 14-én 384-es számú törvényerejű rendelet alapján visszaállította a volt határôrezredek leszármazottjainak a tulajdonjogát a Csíki Magánjavak területe felett az 1932-es évi Népszövetségi döntés alapján. A Csíki Magánjavak, mint határôrkatonai birtok az 1948-as esztendei kisajátításig működött.
               1997–1999 között, amikor az erdôk és szántók visszaadására vonatkozó törvényt szerkesztettük, a határôrkatonai erdôk és legelôk visszaadására vonatkozó cikkelyt úgy fogalmaztam, hogy azt visszakaphassák a jogos tulajdonosok. Az említett cikkely megszavaztatása után megkezdtem a Csíki Magánjavakra vonatkozó dokumentáció elôkészítését és 2000 márciusában letettem az igazoló kéréseket Bélborba, Hollóba, Tölgyesbe és Békás községbe. A bélboriak az említett terület egy részét rögtön átadták a Maros megyei Ruşii Munţiaknak. A békásiak egy dokumentumot adtak át, miszerint az említett területet kicserélték Nagy-Hagymás havasának bizonyos részeivel. A hollói és a tölgyesi polgármesterek a visszaadással kapcsolatban várakozó álláspontot foglaltak el, de amikor látták az erdôvisszaadásnak magas állami szinteken való akadályoztatását, természetesen ôk is visszautasítottak. Fellebbeztem a prefektúrához, azonban nem találtam meghallgatásra. 2001–2004 között többször próbálkoztunk kormányhatározat megszövegezésével, a szociáldemokrata pártiak azonban mindig találtak kifogást a konkrét megvalósítás megakadályozására.
               A 247/2005-ös törvény elôkészítésekor arra törekedtem, hogy két cikkely biztosítsa a teljes viszszaszolgáltatást, ami meg is történt. 2005. november 28-án remetei Portik Imrével letettük a visszaigénylésekre vonatkozó kéréseket, amit jeleztem Hajdú Gábornak is. A Csíki Magánjavak esetében nézetkülönbségek vannak a csíkiak és a gyergyóiak között. A csíkiak ugyanis úgy képzelik el ezen határôrezredi vagyon működtetését, hogy az irányítás és a vagyonkezelés az ôk kezükben maradjon, nekünk gyergyóiaknak pedig lehetôvé teszik a döntéseikre való rábólintási jogot. Ez azért is furcsa, mert az erdôterület a gyergyói határôrkatonák ôseinek vagyona, nem pedig a csíkiaké és a kászoniaké. Az eddig eltelt öt esztendô azt jelezte, hogy a csíki vezetôség minden esetben megkérdezésünk nélkül cselekedett és döntött, mi pedig a nemlétezôk kategóriájába tartoztunk. Jó volna, ha ez a magatartás a múlté maradna. A jövôben ugyanis nagyon össze kell fognunk egyes földosztó bizottságok akadályoztató magatartásának a megszüntetéséért. A prefektúra intézményével is nehéz lesz megértetni, hogy létezik törvényes keret a Csíki Magánjavak bélbori, hollói, tölgyesi erdôségeinek visszaszolgáltatására. A prefektúrai meghallgatás és vita elôtt egyeztetnünk kellene. Reméljük, hogy a Csíki Magánjavak, Csík vidéki vezetôi is így gondolják.
    Dr. B. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô

    Ajándékozás a szeretet jegyében

               Hétfôn délelôtt az unitárius templomban igazi családi hangulatban ünnepeltek az Esélyesek. A halmozottan sérült gyerekek, szüleik, nagyszüleik, testvérek a nagy karácsonyfa köré gyűltek össze a szeretet ünnepe elôtt. Zsuzsa néni „gyerekeit” a karácsonyfa alatt várták az ajándékok. A gondosan készített csomagokban az angyalka a sok ajándék mellé egyedi naptárakat is tett a gyerekek képeivel. Nekik szólt, értük volt az ünnepség. Pupák Felméri Zsuzsa könnyekkel küszködve köszönte meg a lelkes támogatóknak, hogy gondoltak a gyerekekre, elhozták ajándékaikat, és hogy személyesen vettek részt az ünnepségen, ezáltal is látva, nem hiába adakoztak, a gyerekek öröme, mosolya felér mindennel. Az unitárius templom az összetartozás, a valódi szeretet ünnepének helyszíne volt e délelôttön, ahol családként ünnepeltek a gyerekek, a szülôk, nagyszülôk és támogatók.
    B. T. I.

    Karácsonyi gondolatok

               Újra jön a szép karácsony, a hitvilágunk egyik legszebb titka. Megnyílik az ég az üdvösség hajnalán. Isten úgy szerette a világot, hogy egyetlen fiát adta érte, hogy, aki ôbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. És milyen csodálatos az Istennek az álma, terve, amikor annyira emberközelbe hozza az ô nagy megváltásának titkát, misztériumát. Egy egyszerű, kis istállót választ, az istállóban egy jászlat, és az ô áldott szent fiát, Jézust abba helyezi. Melléje anyát állít, hiszen anyának kérte fel Máriát a názáreti otthonban, amikor az angyalt küldte. Azt üzente, ne félj Mária, anya leszel, fiad fog születni és neve Jézus lesz. Olyan szép, mikor azt mondja, hogy Emánuel, és olyan sokat lehet ezen elmélkedni. Emánuelt nekünk ígért és adott karácsony éjszakáján: velünk az Isten. S nagyon fájó, amikor karácsonyra készülünk, hogy vajon mi ezt az Istent várjuk-e egészen. Nagyon kevesen várják.
               A reggeli, korai rórátékon a részvételünk olyan csodálatosan szép. Hosszú sorban állnak a gyóntatószék elôtt, utána a szentmisén az az ének… meg is mondtam egyik alkalommal, úgy hiszem, hogy a mennyország ajtaját most az angyalok kinyitották, hallgatva, honnan jön az a szép ének, és bizonyára megállapították, hogy ez a szép ének Gyergyó templomából száll a magasba.
               Miért nem tudjuk mindannyian az Emánuelt várni, hogy velünk legyen az Isten? Hiszen látjuk, életünk, történelmünk egyre nehezebbé kezd lenni. Nyolcvan esztendeje elmúlt, hogy Erdély történelmébe, életünkbe elérkezett a golgota, a kereszt. Azt azóta is hordozzuk, viseljük csendben és felemelt lélekkel. Közülünk sokan úgy haltak meg, hogy nem látták a feltámadást, a húsvétnak a titkát. Karácsony nélkül nincsen húsvét. A húsvéti kibontakozás is titok, s ezért kellene nekünk Istent a lelkünk mélyébe zárni karácsony éjszakáján, hogy mi is újjászülessünk. Így a keresztet könnyebben tudjuk hordozni, és talán imádkozni, hogy a körülöttünk élô népek és nemzetek ne arra törekedjenek, hogy minél hamarabb elpusztuljanak, s ez által harangjaik elcsendesüljenek, elhalkuljanak. Milyen csodálatos, hogy úgy az ôseink és a most is imádkozó híveink ajka magyarul mondja, Miatyánk ki vagy a mennyekben… Itt nem teszünk különbséget népek és nemzetek között, hanem az atyát nevén szólítjuk, mondván, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod…
               Megdöbbenve láthatjuk, országokat építenek, Európai Uniót. Az Európai Unió nagy asztalát körbe veszik olyan emberek, akik – biztos vagyok benne –, hogy otthon imádkoznak, hisznek, s vasárnap talán el is mennek a templomba. És mégis az Istent kitiltották ebbôl a nagy szövetségôl. A világháború után, amikor a békeszerzôdést megkötötték a hosszú mondatsorozatokból a legfontosabb szó hiányzik: Isten. Azt gondoljuk, hogy itt most nincs háború. Dehogy nincs. Nem a harctereken szól itt most Európában, és Kelet-Európában a fegyver, hanem a léleknek a mélyén. Hiszen népek és nemzetek olyan gyűlöletben vannak, olyan osztályharc van, amit meg kell élni, és mi is szemtanúi, elviselôi vagyunk. Az Emánuel nélkül nem tudunk egy szép imát elmondani, holnapot és jövôt teremteni. Nagyon sokaknak mindenük megvan, és azt gondolják, ez az igazi megoldása az életnek. Nem ez, hanem amikor egy szép világot tudunk magunk köré teremteni, megalkotni arcunk verejtékével… Abba a szép világba be kell vinni az Istent.
               Már húsz esztendeje itt vagyok ezen a plébánián. Nekem a lelkemben mindig az a szent vágy volt, hogy amikor feldíszítjük, fényekkel megvilágítjuk a templomi fát, akkor én azt szeretném, hogy az egész Gyergyó elférjen lélekben a karácsonyfa alatt, és együtt éljük át az Emánuelt, hogy velünk az Isten. A diktatúra idején, amikor tiltották az éjféli szentmisét, annyian voltak, hogy a templomkertben is énekelték az Íme, midônk mindenek, bírsággal hívatnak... Most az emberek nagy része elhúzódik. Nem is tudom, hogy a család együtt ünnepel-e, mert, most már karácsony estére is szédületes, vendéglôs összejöveteleket rendeznek. Holott ez örök szent törvény, hogy a karácsony a család szent ünnepe. Jézus, Mária, Szent József is együtt voltak az istálló szent csendjében. A látogatók jöttek, tiszteletüket tették, akár az angyalok, vagy a napkeleti bölcsek, s amit ott átéltek, a szívükbe vitték. Az ajándékot otthagyták, s úgy hiszem, nem anyagi javakat, hanem hitüket, szeretetüket, szívüknek a mélységét. Utána mentek, s mindenkinek elmondták, ébredjetek, mert Emánuel, velünk az Isten. S nekem is ez volt a vágyam, ma is ez a vágyam, hogy karácsonyt együtt kellene ünnepelni mindannyian, hogy Jézus ne csak a templomba, a szentmise világában, az oltáron szülessen meg. Egy régi gondolkodó azt mondja, Krisztus ezerszer is megszülethet Betlehemben, de ha a szívünkben, az életünkben nem született meg, akkor nincs karácsony. Ezért nagy tisztelettel és szeretettel, az adventi szent idôben azért imádkoztam, hogy akik egyházközségünkben betegek, tudják vállalni azt a keresztet, ami a betegséggel jár. Azok a családok, amelyek Istentôl nagyon távol vannak, jöjjenek haza. Tudatosítani kellene, hogy az egyház nem a pap, nem a pápa, nem a püspökök, az egyház mi vagyunk, minden megkeresztelt ember, aki fölött Isten elmondta, te vagy az én szeretett fiam. Ezt az egyházat nekünk szeretnünk kellene, mert ez ôrzött meg minket kétezer éves tanításával, az ezeréves Kárpát-Duna-medencei létünkben. A diktatúra idején, ha nem lett volna egyház, most hol volnánk? Én mindig azt szoktam mondani a fiataljainknak a hittanórán, hordjuk el a templomot, zárjuk be a plébániát, s megkérdem, hogy egy év múlva mi lenne ezzel a közösséggel?
               Az egyház, amikor megálmodta az ô csodálatos birodalmát, tornyot épített. Akárhol vagyunk, a torony mindig figyelmeztet: gyere haza az árnyékomba. Amikor megérkezünk, akkor kicsit bele is fáradunk, amikor fölfelé nézünk, mert fölfelé nézni nagyon nehéz. Ebben a világban mindenki a földet keresi, lefelé tekint. De a föld, csak akkor a miénk, csak akkor terem számunkra értéket, ha fölfelé tekintünk. Mert az Emánuel, az Isten valahol fent szeret, vigyáz reánk, s a karácsony éjszakáján is azt akarja, hogy legyünk együtt, szívben, lélekben, hitben. Édes anyanyelvünkön együtt énekeljük a Mennybôl az angyalt.
               Ezekkel a gondolatokkal kívánom minden testvéremnek, többet mondok: édestestvéremnek, hogy az Isten áldja meg ennek a városnak, egyházközségünknek minden kicsijét, nagyját és adjon áldott karácsonyt és nagyon boldog új évet.
    Hajdó István fôesperes-plébános

    Ünnep a Szeretetkonyhán

               A szeretet ünnepe közeledtével a Szeretetkonyhán is gyorsabban forog a fakanál. Ottjártunkkor Gircsis Veronka néni a mindennapi meleg egytálételt készítette, köménymagleves fôtt, óriás fazékban. A karácsonyi menüt már kitervelték, csorbát fôznek jó sok hússal, rakott káposztát, kalácsot és az Élôlánc alkalmával összegyűlt befôttekbôl is mindenkinek jut majd egy üveggel. Közel kilencven rászoruló kap melegételt nap mint nap a Szeretetkonyhán. Vannak lelkes támogatói a konyhának, kik idônként, ünnepek közeledtével besegítenek adományaikkal embertársaink mindennapi egytálételéhez. Most is jelezték, fognak adakozni, meséli a szakácsnô, s szomorúan teszi hozzá, biza, szűkön a pityóka, egyszerre, egy ebédhez egy zsákkal hámoznak meg. Azt is megtuduk, a Kolping család karácsonyi ajándékcsomagot készített a Szeretetkonyhán étkezôknek, magyarországi, németországi Kolping családok adományát továbbítják a segítségre szorult embereknek, így ruhanemű, édesség került a karácsonyi ajándékcsomagba.
               Évrôl, évre, napról, napra a rászorulók számíthatnak a Szeretetkonyha meleg gondoskodására. Legyen ez így a következôkben is, mert egyre többen vannak, kik rászorulnak a napi egy melegételre. Köztünk élnek, embertársaink, figyeljünk hát rájuk. S ha tehetjük, segítsünk, mert a gondoskodás, a szeretet mindenkinek jár. Figyeljünk, lehetôségeinkhez képest támogassuk azon embertársainkat, kiknek kevesebb jutott. Legyünk egyre többen, kik számára az ajándékozás, adakozás örömforrást jelent. Egyszerűen: legyünk emberek! S ne csak az ünnepek közeledtével.
    B. T. I.

    Ajándékozzunk!

               A szeretet ünnepén, karácsonykor mindannyian azt szeretnénk, ha a fenyô alá olyan ajándékokat helyezhetnénk, melyek boldoggá teszik szeretteinket. Persze, sokan vagyunk, kik nem engedhetjük meg magunknak, hogy toronyórát vegyünk láncostól, de talán nem is a legdrágább a legszebb ajándék. Inkább az ötletesség teszi széppé az ünnepet, varázsol ôszinte mosolyt a megajándékozott személy arcára.
               És tulajdonképpen erre jó a karácsonyi ajándékozás: ha vékonyabb a pénztárcánk, kénytelenek vagyunk elgondolkodni azon, hogyan lehet kicsibôl sokat adni. Latolgatnunk kell, hogy családtagjaink, barátaink, kedvesünk milyen ember, milyen környezetben él, mirôl álmodik. Kell ide az emberismeret, s ha ez híján van, az újévi fogadalmak közé sorolható az is, hogy igyekszünk 2006-ban jobban megismerni a mellettünk, velünk élôket.
               Mert gondolják csak el, hogyan vásárolnak például könyvet, ha nem tudják, milyen műfajt olvas szívesen barátjuk, vagy esetleg azt sem tudják, olvas-e egyáltalán hosszabb írásokat, mint a viccrovat. Vagy hogyan ajándékoznak neki zenét, ha nem ismerik stílusát, arról sincs fogalmuk, milyen lejátszó áll rendelkezésére.
               És hogyan vesznek a kedvesnek parfümöt, ha csak annyit tudnak, az ôt körüllengô illat kellemes, és kis üvegcsébôl szokta magára löttyinteni.
               Sok-sok kérdést lehetne még feltenni, de mi értelme, mindenki látja az ünnep elôtt üzletbôl üzletbe szaladó emberek tekintetében e kérdéseket, a tanácstalanságot.
               Talán ezért jobb magunkból adni. Felejteni a drága bóvlit, és olyan ajándékon gondolkodni, amirôl mindig mi jutunk a megajándékozott eszébe. Érdemes foglalkozni az ajándékkal!
               Így például, bár méregdrágán megvásárolható a manapság oly divatos „magos üveg”, ne költsön rá többszázezret, hisz ön is elkészítheti. Csak az alapanyag kerül pénzbe.
               Vegyen egy átlátszó, vékony és magas, vagy nem szokványos formájú üveget. Utána pedig nézzen szét a kamrájában, s ha nem talál, vásároljon „magvakat”: kukoricát, búzát, sárgaborsót, lencsét, fekete, zöld, piros borsot, szegfűszeget, mustármagot, köménymagot, lenmagot, rizst, mákot, szezámmagot… és bármit, ami még az eszébe jut.
               Rétegelje le ezeket vékony csíkokba az üvegbe úgy, hogy az egymást követô magvak színei elütôek legyenek, és vigyázzon arra, hogy a legnagyobb magtól haladjon a legkisebb felé. Ha kész a rétegelés, megtelt az üveg, olvasszon rá egy kevés viaszt, majd dugaszolja le például kukoricacsutkával, de lehet parafa dugót is tenni rá – és kész is az ajándék.
               De lehet édesebb ajándékra is gondolni: mézesre.
               Kelléke szintén egy üveg – ezúttal átlátszó befôttesüveg, és ebbe is magok járnak: dió, sózatlan mogyoró, tökmag, napraforgómag… esetleg, ha telik rá, pisztácia. Az elôzô „recept" szerint kell rétegelni a hozzávalókat, majd meglangyosított mézzel színültig tölteni az üvegecskét. Tetejére egyszerűen csak celofánt is lehet tenni, de még kedvesebb, ha egy kis szalaggal is átkötik az ajándékot.
               Ez csak két lehetôség a több ezer közül, melyhez kevés pénz, egy kis kreativitás kell… na meg szeretet az elkészítéshez.
               De ha szeretet nincs, mit ér a karácsony?

    Pontosítás

               a Vezetôváltás a GO Rt.-nél Politikai vagy gazdasági döntés című cikkel kapcsolatban
               A Krónika napilap 2005. december 12-i számában megjelent, dr. Márton Lászlót érintô közleménnyel kapcsolatosan néhány pontosítást szeretnénk eszközölni, annak érdekében, hogy az illetô személyrôl és a valamikori helyzetrôl a közvélemény pontosabb képet alkothasson.
               2001-ben a Gyergyószentmiklósi Városgazdálkodási Rt. élén egy 5 tagú igazgatótanács állt, közöttük dr. Márton László, aki, másik három személlyel együtt igennel szavazott egy olyan sarkalatos döntésnél, ami több tíz milliárd lej veszteséget okozott és végzetes helyzetet teremtett. Az akkori döntés nem tanúskodik igazgatási képességrôl, mivel a cégre nézve semmilyen védôintézkedés meghozatala nem történt, a kialakult helyzet fizetésképtelenséget eredményezett és kérdésessé tette a cég további létezését is. A hibás és elöregedett hálózatok miatt a vállalatnak már akkor pénzügyi nehézségei voltak a veszteségek miatt, így, megfelelô óvintézkedés híján a vállalat a további veszteségek örvényébe sodródott.
               A döntés meghozatalánál igennel szavazó igazgatótanácsi tagok – kizárólag a fogyasztók érdekeit tartva szem elôtt, és nem számolva a negatív következményekkel – súlyos pénzügyi helyzetbe hozták a kereskedelmi társaságot, mivel, a már említett fizetésképtelenségbôl kifolyólag bármelyik pillanatban beindulhatott volna a cég ellen a csôdeljárás, és csupán a hitelezôk jóindulatán és megértésén múlott, hogy ez a drasztikus lépés nem következett be. Az is kimaradt a képbôl, hogy csôdeljárás esetén néhány szolgáltatás bizonyosan megszűnik, ami ismét a fogyasztóra üt vissza.
               Következésképpen, mi szavatolja, hogy, az akkor meghozott döntés áldásos és jótékony hatásait tekintve, dr. Márton László az elkövetkezôkben jó gazda módjára fog munkálkodni?
               Tevôdik a kérdés: az-e a megfelelô vezetô, aki teljes erôbedobással az általa adminisztrált kereskedelmi társaságról gondoskodik, minden iparkodását latba vetve a működtetés és fejlesztés érdekében, vagy, egy másik megközelítésben, az a személy tekinthetô igazán jó irányítónak, aki döntésével egy cég létezését kérdôjelezi meg???
               A Gyergyószentmiklósi Városgazdálkodási Rt.

    Civil-gyergyo.ro Karácsonyra

               Információáramlás, hogy mindenki megtalálja, amit keres.
               Már több hónapja, hogy a www.civil-gyergyo.ro honlap megszületett. Célja, hogy a Gyergyó környékén tevékenykedô szervezeteket és rendezvényeiket megjelenítse a világhálón és bemutatkozási lehetôséget bíztosítson minden gyergyó környéki személynek, aki saját honlapot szeretne.
               A honlap megszületett, de beindulni, járni még nem tanult meg. Életképes csak akkor lesz, ha közös ügynek tekinti Gyergyó közössége, és megtanulja használni. Ehhez elôször is arra van szükség, hogy aki valamit rendez, az küldje el az anyagot, hogy feltehessük az oldalra. Az elképzelt ideális megoldás az lenne, ha a szervezôk fel tudnák tölteni a saját anyagaikat és az érdeklôdôk idôben értesülhetnének az eseményekrôl.
               Az eszköz megvan egy jól működô információs csatornához, csak éppen azok hiányoznak, akik működtetnék. Szükség volna egy lelkes csapatra, melynek tagjai összegyűjtenék az információkat, és esetenként fel is töltenék azt. Értek ez alatt képeket a rendezvényekrôl, egy fontosabb esemény leírását vagy bármi mást, ami a közösség szempontjából fontos lehet (a politikán kívül).
               A nehézség abból fakad, hogy ez az oldal nem cégszerűen működik, pályázati pénzbôl volt létrehozva, és fenntartásáért senki sem kap fizetést. Olyan önkéntesek segítségére számítunk, akiket ez nem befolyásol, és akik szabadidejükben tudnának ezzel foglalkozni, tudnák frissíteni az oldalt, vagy csak egyszerűen irásaikkal, véleményükkel, ötletükkel emelhetnék a színvonalát.
               Gyergyó és környéke is meg kellene mutassa végre – az interneten is –, hogy itt vagyunk, dolgozunk, van kultúránk, és mi is építjük a jövônket. Ne legyünk szégyenlôsek, ne féljünk az újtól, ne legyünk restek egy kis idôt szánni rá, mert megtérül a jövôben.
    Magyari Levente

    Vagy mi, vagy Nagy Attila

               Sajtótájékoztatót tartott dr. Márton László és Vincze János, s a közüzemek új vezetôtanácsának két tagja, akik egy sajtóközleménybe foglalták össze mondandójukat:
               Sajtóközlemény
               A közlemény dr. Márton László és Vincze János közös álláspontját fejezi ki:
               De mielôtt a közleményünket ismertetnénk, íme néhány esemény kronológiai sorrendben:
               * 2005. október elsô napjaiban lejárt a GO Rt. igazgatójának, Nagy Attilának a mandátuma.
               * 2005. november 29-re összehívják a Részvényesek Közgyűlését, ahol eldöntik, hogy a továbbiakban a céget a háromtagú Vezetô Tanács irányítja, és közülük választják meg az igazgatót. Nagy Attila hosszas huzavona után felkerül a szavazólistára, és a leadott szavazatok alapján nem kerül a Vezetô Tanácsba. A Vezetô Tanácsba kinevezik titkos szavazás alapján Kontesveller Mártát, dr. Márton Lászlót és Vincze Jánost.
               * 2005. december 13-án, Részvényesek rendkívüli Közgyűlését hívják össze, mivel Kontesveller Márta összeférhetetlenség miatt nem vállalja a Vezetô Tanácsosi minôséget, valamint a cenzorok személyi összetételében is módosításokat kellett alkalmazni. Ekkor szorgalmazza az egyik tanácsos, hogy szavazás nélkül, a megüresedett helyre kerüljön Nagy Attila. Furcsa módon és törvénytelenül, nyílt szavazással ezt 7–6 arányban elfogadják, holott minden személyre vonatkozó szavazat csak titkosan történhet.
               Dr. Márton Lászlóval úgy döntöttünk, hogy nem tudjuk vállalni Nagy Attilával közösen a GO Rt. vezetését.
               1. Nagy Attila, a novemberi közgyűlés eredményeit látva, a Szakszervezet vezetôségével karöltve lejáratási kampányt indított a kinevezett Vezetô Tanács tagjai ellen.
               2. Az eltelt napok alatt, a meg nem alakult Vezetô Tanács hiányában, a lejárt mandátumának ellenére, folytatta a gyergyói lakosok hátrányára, a törvénybe ütközô intézkedéseit:
               * a cég tetemes vesztesége ellenére (közel 20 milliárd lej) 30 százalékos fizetésemelést javasol, ami meghalad minden, az országban, 2005-ben alkalmazott fizetésemelést. Mi több, még élelmiszer-értékjegyeket is osztott ki. Természetes, hogy ennek az egyedüli fedezete, a szolgáltatások aránytalan árdrágítása lehet (megtalálható a decemberi rendkívüli tanácsülésre benyújtott árjavaslatokban).
               * a szakszervezet sztrájkkal fenyegeti a munkáltatót, ha nem kapja meg az igényelt fizetésemelést.
               3. A dán kazán, amely a város egyik negyedének kellene kedvezményesen fűtést és meleg vizet biztosítson, nem működik a tervezett paramétereken. A Gkal-ra számolt ár lényegesen meghaladja az országban működô, hasonló típusú kazánok esetében számolt értéket. Például Teasca-ban, Neamţ megyében, november 1-ig 480 000, azután pedig 620 000 lejbe került 1 Gkalória, míg nálunk ennek a kétszeresére óhajtják módosítani. Nem igazán jó gazdára vall, hogy a nyár folyamán csak elenyészô mennyiségű fűrészport szereztek be, a meglévô készlet csak akkor lesz elég az idénre, ha az idôjárás igen kegyes lesz hozzánk.
               4. Fenntartásaink vannak a volt igazgató manageri tevékenységével kapcsolatosan.
               * Novemberben csupán azért szünetelt a fűtés a tömbházakban, mert az igazgató a részvényesekre akarta hárítani az üzemanyag-szállító kiválasztását, ezt is egy tendenciózusan összeállított pontozás alapján. És láss csodát. Egy pár órára a döntéshozás után, hipp-hopp, már itt is a tüzelôanyag.
               * Az ôsz folyamán több alkalommal jelentkeztek meg ivóvízforrások a város területén. Mondjuk ez máshol is elôfordul. De az, hogy ezek napokig, egyes helyeken hetekig zavartalanul törjenek a felszínre, igazából gyergyói sajátosság. Na meg az is, hogy ezeket a veszteségeket a fogyasztók számlájára írják, mint ahogy errôl a televízió képernyôjérôl értesültünk. (Például a Tűzoltó utca, vagy a Testvériség sugárút esetében)
               * A cég által be nem hajtott adósság meghaladja a 466 milliót, de ezt megint az adófizetôk zsebe bánja. Bizonyítja ezt a november 29-re összehívott Közgyűlés anyaga is. Ami furcsa még ezekben a számokban, hogy ekkora tartozásokat gond nélkül elnéznek a kereskedelmi társaságoknak, míg ennek már a töredékért is kilakoltatnak magánszemélyeket.
               * A cég tartozása az állam felé közel egy milliárd lej.
               * A Számvevôszék több pontban is elmarasztalta a cég vezetését és a vizsgálat tovább folyik.
               5. Nagy Attilával december 7-én reggel közöltük, hogy nem tudjuk vállalni a közös vezetést. Ô azt mondta ezek után, hogy mérlegeli az esetleges visszalépését, de erre egynapos haladékot kér. Hétfôig, december 19-ig halasztgatta döntését, majd közölte, hogy mivel a Szakszervezet és az ôt támogató személyek a Vezetô Tanácsba maradásra bíztatják, hát marad.
               Ezek után ezt az alkalmat ragadjuk meg, és kérjük a Részvényesek Közgyűlését, hogy döntsön, Nagy Attilára vagy ránk óhajtja a GO Rt. vezetését bízni. Ideje már dönteni, hogy a mostani átláthatatlan, a gyergyószentmiklósi fogyasztót semmibe vevô vezetést, vagy egy átlátható csoportmunkát választanak.
               Dr. Márton László, Vincze János
               Újságírói kérdésekre válaszolva Vincze János elmondta, a GO Rt. vezetôségváltása mögött nem lát semmiféle politikai döntést, „arról viszont volt szó, hogy ezt a váltást minél kevesebb feszültséggel kellene megoldani. Se a városnak sem a fogyasztónak nem használnak a nagy viták. Ezekkel a megállapításokkal nem akartunk kijönni a nyilvánosság elé, akkor kényszerültünk rá, amikor láttuk, hogy Nagy Attila úrral másként nem tudunk megegyezni. Mi nem azért vállaljuk a közüzem vezetését, mert nincs más munkahelyünk; a jobbítás szándékával vállaljuk, de Nagy Attilával nem kívánunk együtt dolgozni.”
               A két vezetôtanácsi tag vezetôi képességeit kétségbe vonó, szakszervezet által aláírt levél kapcsán dr. Márton László elmondta, meggyôzôdése, Vincze János csapatmunkával jó vezetôje lenne a közüzemeknek, tehát úgy gondolják, ezt a feladatkört Vincze Jánosra bíznák. A dr. Márton Lászlót érintô vádakat sértônek találta az érintett, mert ô a lakosság érdekében szavazott annak idején, gondolkodott, hogy bepereli a szakszervezetet becsületsértésért. „Ha én beperelem, megnyerem ezt a pert. Kérek egy milliárdot. Azt valahonnan elô kell vegye a szakszervezet. De van egy jó közmondás: a mai haragodat hagyd holnapra. S eszembe jutott: az az ember, aki ezt megfogalmazta, nekem nem ellenfelem. Aki ismer, az tudja, én nem csináltam ilyesmit, mert én bocskorban és pufajkában is ugyanaz az ember vagyok. Most jön a karácsony, magamnak is, az embereknek is egy csomó idegességet okoznék. Minek? Én megbocsátok nekik, legyenek boldogok, és gondolkodjanak el, szabad-e még egyszer ilyet csinálni.”
               Miért nem akarnak Nagy Attilával közösséget vállalni? Dr. Márton László elmondta: „Nagy Attila egy vállalkozó. A vállalkozó meghatározása törvény szerint: a vállalkozó olyan személy, aki társadalmi igényt teljesít vállalkozásával, profitorientált, kockázatokat vállal. Nagy Attila e három közül egyiknek sem felel meg. Szemébe is megmondtuk: vele nem dolgozunk. Maradhat a cégnél, mint mérnök, de nem vezetôi funkcióban”.
               „Most van a téli napforduló. A leghosszabb éjszakák után következnek a leghosszabb nappalok. Reméljük, így lesz ez a közüzemeknél is: fényesebb napok következnek” – zárták le a tájékoztatót a vezetôtanács tagjai, három pontba foglalva vállalatvezetési stratégiájukat: tudatosítani a munkaközösséggel, hogy csapatmunka van, tudatosítani a munkaközösséggel a feladatokat és a megvalósításhoz szükséges lépéseket.
    B. K.

    Kiállítás, énekverseny

               Szerdán két órától a Salamon Ernô Gimázium dísztermében Nagy Zsolt VIII. osztályos tanulónak egyéni, elsô kiállítását tekinthették meg az érdeklôdôk, iskolatársak, oktatók. Balázs József festôművész méltatta a „csírájában mutatkozó művész”, Nagy Zsolt munkáit.
               – Nagy Zsolt több mint egy éve döntött úgy, hogy művészi pályára lép, munkái azt igazolják, hogy nem véletlenül döntött így. A kiállított rajzocskákra, festményecskékre rámondhatjuk, van bennük a tehetségen, a kitartáson kivűl még valami. Az a még valami, amit Goethe feltételéül szabott a művészetnek. Ha megvan ez a még valami, a kitartás, a szorgalom, akkor mondhatjuk: itt áll mellettünk egy művész, aki csírájában mutatkozik. A kiállított alkotások pedig arról árulkodnak, hogy több mint tanulmányok, a nyolcadik osztály rangján felülmutatnak, egyfajta egyéniséget sugallnak – mondta Balázs József, aki erôt egészséget, sikert kívánt a művészpalánta életéhez.
               Szintén a Salamon Ernô Gimnázium díszterme adott otthont az immár hagyományossá vált Betlehemi csillag című karácsonyi énekversenynek. A korosztályonként szervezett énekverseny célja, minél jobban feleleveníteni, megôrizni és tovább adni a régi karácsonyi énekeket.
    Baricz Tamás Imola

    Néhány szó egy kiállításról

               „Portik Sándort nem kell önöknek bemutatnom – jelentette ki Balázs József festôművész a tárlat megnyitóján –, hiszen itt fejezte be középiskolai tanulmányait, itt volt az elsô kiállítása (1978-ban), művei azóta sok tárlaton arattak sikert… Nemcsak szülôvárosában (Gyergyószentmiklóson), hanem Románia és Magyarország több városában, sôt Svédországban is.”
               2005. december 16-án hangzottak el ezek a szavak a Ditrói Önkormányzat esketôtermében, Portik Sándor grafikai-festészeti kiállításán. A művésznek ez már a tizenhatodik egyéni tárlata. Ehhez társul még 12 csoportos kiállítás. A siker nem maradt el.
               1990-ben Budapesten különdíjat és elismerô oklevelet kapott az Erdély Művészetéért Alapítvány által meghirdetett Szülôföldem Erdély képzôművészeti pályázaton.
               Nem csoda, ha nagy volt az érdeklôdés a ditrói művészetkedvelôk körében. Petres Csaba zenetanár felszegi furulyásai ezúttal is kirukkoltak egy rövid műsorral, hogy ünnepélyes hangulatot teremtsenek ezen az elég ritka eseményen.
               Aki figyelmesen végignézte a kifüggesztett munkákat, megállapíthatta, hogy Portik Sándor eredményes harcot folytatott a művészi eszközök birtokba vételéért. Nagy műgondról tanúskodó rajzok, kompozíciók, metszetek, olajfestmények néznek le a falról hívogatóan. A kiállított alkotások zöme tájkép. Balázs József szerint: „tájképeit dokumentumképeknek tekinthetjük. Megfesti a gyergyói táj szépségeit, az egyre fogyatkozó erdôt a maga frisseségével. Szinte érezzük a tiszta levegôt, az erdô illatát.”
               Kompozíciói közül a Székely himnusz emelkedik ki: maga az alkotó fô helyre tette ezt a művét. Saját bevallása szerint ettôl a képtôl tudna megválni a legnehezebben… Csaba királyfi lovasai uralják a teret dicsôségesen, mellettük a veszélytôl megszabadított székelyek, háttérben a hadak útja, a csillagösvény. A kép egyértelműen a múlt üzenetét sugallja: megmaradni, megmaradni!
               Portik Sándor művészetébôl hiányoznak az absztrakt eszközök. Az érthetôségre, a világos kifejezésre, a tisztaságra törekszik. Valamit elárul az ars poetikájából, hogy Cézanne-t és Munkácsy Mihályt tekinti példaképeinek.
               Hogy még kiktôl tanult? Az olyan tanáraitól, mint Karancsi Sándor, Burján Emil és Kántor József, akiktôl nagyon hasznos tanácsokat kapott, és műhelytitkokat lesett el.
               Az itt kiállított képek (5–6 kivétellel) új, friss alkotások. Maga a festô nyilatkozta: „ezek a képek a régebbiekhez viszonyítva színeikben letisztultabbak, lényegre törôbbek.”
               Portik Sándor rutinossága nagyfokú igényességgel, a művészet iránti alázattal párosul. Újabb elôrelépésének ez a garanciája.
               További alkotómunkájához sok sikert kívánunk!
    Gergely Géza

    Ellobbantak a rendezvénykoszorú gyertyái

               A múlt héten Ditróban lezajlottak a karácsonyvárás rendezvéneyinek befejezô mozzanatai.
               December 11-én az Idôsek Klubjában Madaras Albert szervezte meg a sakkbajnokságot a nyugdíjasok számára, és Bajkó Miklós lett a verseny gyôztese.
               E hónap 15-én az adventi koszorú jelentôségérôl, annak szerkezetérôl beszélt az érdeklôdôknek Móni Gabriella, a Caritas Családsegítô Szolgálatának gyergyói menedzsere. Utána a Klubban kialakult szokás szerint ismét volt egy névnapi köszöntô. Ezúttal Laczkó Ottiliának kívántak jó egészséget és hosszú életet. Fokozta az ünnepi hangulatot, hogy Moni Gabriella kiosztotta a jelenlévôk között a Caritas szeretetcsomagjait.
               16-án lépett a „telt ház” elé dr. Puskás Károly, aki a klubban összegyűlt 95 embernek a hosszú élet titkairól beszélt. Azokra a betegségekre koncentrált, amelyek nap mint nap okozzák a halált. Igyekezett tömören és hozzáférhetô módon ismertetni a tennivalókat az olyan betegségekkel kapcsolatban, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbaj, a rák, a gyomorbaj, az idegrendszer kopása. Hosszasan elidôzött a táplálkozás témakörénél. Felhívta a figyelmet az élelmiszeripar (gyakran káros) melléktermékeire, és örömhírként jelentette be, hogy Gyergyószentmiklóson megnyílt a biobolt. Kitért a vitaminok méregtelenítô szerepére, tehát külön beszélt a zöldségfélék és a gyümölcsök hasznosságáról. Felhívta a figyelmünket a vegyi anyagoknak (műtrágyának) a mezôgazdaságban való használatára. Nem tudta eléggé hangsúlyozni a nitrátok káros hatását. Kölön kitért a megelôzés fontosságára.
               A hallgatóság részérôl több kérdés hangzott el. Ezekre a doktor úr örömmel válaszolt.
               Bardócz Ferenc polgármester udvariasan megköszönte Puskás doktor fáradozásait és egy szép, „méregtelenített” csomaggal lepte meg az elôadót.
               Az összegyűltek élelmiszercsomagokat kaptak az „angyalbizottságtól”. Szellemi és anyagi javakkal feltarisznyálva indult hazafelé mindenki.
               Voltak azonban (sajnos, kevesen), akik a Művelôdési Otthonba tértek be, ahol a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum tanulói várták a ditrói közönséget. Úgy látszik azonban, hogy a szellemi javakra kevés a vevô. Mintegy 50 érdeklôdô verôdött össze a nézôtér közepén. Pedig ezek a csupaszív diákok a fiatalság lendületével és ôszinteségével szórták szét mindazt a szépet és jót, amit lelkükben felhalmoztak. Rengeteg munkájuk benne volt ebben az elôadásaban, hiszen még a sztrájk idején sem pihentek, hanem próbálták a műsort, amely két karácsonyi versbôl, az ének- és zenekar számaiból állt. Megérdemlik, hogy műsorukat részletesen ismertessük:
               Dsida Jenô: Közeleg az ember fia, Itt van a szép karácsony;
               Zenei számok:
               – Kvartett: Johann Pachelbel: Kánon;
               – Antonio Vivaldi: Credo;
               – G. F. Händel: Rinaldo (szvit);
               – Demény Dezsô: Aranyszárnyú angyal;
               – Bárdos Lajos: Karácsonyi bölcsôdal;
               – Farkas Ferenc: Áldott éj;
               – Antonio Vivaldi: Gloria (részletek).
               Vezényelt: Gergely Simon Ibolya tanárnô.
               A hosszantartó befejezô taps után nehezen mozdultak a nézôk. Nem akarták hinni, hogy ennek a csodálatos műsornak vége van. Pedig a karácsonyváró rendezvénysorozat koszorújának utolsó gyertyája is ellobbant.
               A hazafelé indulókat szembecsapta a hideg szél, amely szüntelenül kavarta, kavarta a havat.
               De a lelkekben megmaradt a karácsonyi hangulat és a pótolhatatlan esztétikai élmény.
    Gergely Géza

    Iskolába megy a gyerek, és felnô...

               Elôzô cikkünkben a legkisebbek birodalmát mutattuk be, azonban tízéves kortól már másabbak az igények, ne feledjük, a gyereknek is van karaktere nem csak a felnôtteknek.
               A gyerekszoba a legdrámaibb változásokon akkor megy át, amikor az óvodásból komoly iskolás lesz. Már nem csak játszótérre, játékosládára lesz szüksége, hanem profi munkahelyre. Íróasztalra, a gerinc jó megtámasztását biztosító székre, fiókokra, polcokra, ahol könyveit és füzeteit rendben tarthatja, így folyamatosan megkedveli a rendet.
               Érdemes olyan íróasztalt választani, amely 1–2 év múlva számítógépasztalként szolgálhat. A legtöbb szülônek fejtörést okoz a számítógép elhelyezése az íróasztalon, hiszen a monitor és a billentyűzet sok helyet vesz el. A megoldás egy kerekeken guruló számítógépes munkaállomás, amelyet az íróasztal mögé vagy mellé állíthatunk, így marad hely a tanuláshoz is. Amúgy meg klasszikus íróasztalok nem ideálisak számítógépek tárolására mivel 60–70 cm mélységük nem biztosít kellô távolságot a szem és a monitor között, az esetleges következmény a rövidlátás (ideális távolság 60 cm).
               Ha viszont az asztal sarkára tesszük a monitort, akkor a gyerek kénytelen elfordított nyakkal ülni és ilyenkor megjelenik a másik gyakori gyerekbetegség: a gerincferdülés. Ugyanitt az asztal elhelyezésénél is ügyelnünk kell, hogy megfelelô irányból kapja, mint a természetes, mint a mesterséges fényt (jobbkezesek balról, balkezesek jobbról).
               A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy derűs, színes környezetben éljenek.
               A kamaszkor komoly váltás, amelyen mindenki átesik, az egyik legnehezebb idôszak, mind szülônek, mind gyereknek. Ebben a korban az emberke szeretné kialakítani saját környezetét. Ha ez néha lázadásnak is tűnik, ne avatkozzunk bele, hagyjunk gyerekünknek minél nagyobb önállóságot. Tartsuk szemmel ôket, de ne avatkozzunk bele a dolgaikba csak akkor, ha túl messzire mennének. Minden esetben, de fôleg itt, nagyon fontos, hogy olyan szobát rendezzünk be, amilyet ô szeretne, kérjük ki több dologban a véleményét. A kamasz szobája legyen egy zárt egység, egy magánbirodalom, amit tulajdonosa néhány korlátot figyelembe véve kedvére változtathat. Strapabíró, semleges bútorokat válasszunk, célszerű a mobil berendezés a változtathatóság jegyében. Féltett falainkat megkímélhetjük, ha vékony léceket vagy parafa falburkolatot használunk az állandóan cserélôdô poszterek, képek alátétjeként. Ebben az idôszakban alakulnak ki komolyabb barátságok, jó, ha erre is gondolunk. Külön beszélôsarok kell a tiniszobába, erre a célra használhatunk néhány nagy méretű színes párnát vagy indulásból egy vendégszivacs is megteszi, amelyen még a késôig maradó vendég el is alhat. A kamaszok viszonya a rendhez kicsit más, mint a felnôtteké, hagyjuk, hogy ôk találják meg mindennek a helyét, soha ne pakoljunk utánuk. Biztosítsunk számukra megfelelô mennyiségű szekrényt, hogy minél könnyebben rendre tudjuk szoktatni.
               Ha a testvérek egy szobában laknak, fôleg ellentétes neműek, fontos, hogy ebben a korban saját kuckójuk legyen, így elkerülhetünk sok kellemetlen veszekedést.
               Ha nagy belsô tér áll rendelkezésre, egy szekrénysor vagy polcrendszer térben való elfordítása is megoldás lehet. Ne feledjük, egy tini egy saját zugért képes sok mindenrôl lemondani. Ha megoldható, tiniknek külön fürdôszoba bár többletköltség, de megéri!
               Ne feledjük el, mi is voltunk kamaszok, próbáljuk megérteni ôket!
               Minden kedves olvasónknak kívánunk áldott, szeretetben gazdag karácsonyt és egy békés, sikerekben gazdag új esztendôt!
    Portik Tünde (0745/961.039),
    Bartos Emese (0745/814.555)
    lakberendezôk


    Ifi-oldal

    1 Játék = 1 Mosoly

               1. Sok új játékot hozott a Mikulás meg az Angyal?
               2. Már túl sok a régi játékod?
               3. Vége a gyerekkornak, de neked még mindig vannak játékaid?
               3. Mi segítünk neked, ha te is segítesz másokon!
               4. Hogyan?
               5. Gyűjtsd össze régi (használható) játékaid, hozd be ôket hozzánk (Ifitéka, vagy Szent Miklós Szervezet), 2006. január 3–13. között.
               6. Játékaitokat a város rászoruló gyermekeinek adományozzuk.
               1 Játék = 1 Mosoly
               Szervezôk: a Szent Miklós Szervezet és az Ifitéka.

    Ünnepek a Szent Miklós Szervezettel

               Mint mindig, az idén is próbálkoztunk újjal az ünnepek alkalmával. Mikuláskor gyerekeknek vittük házhoz a Mikulást, 40 gyerek részesült ajándékban, az eredmény meglepô volt: mosolyt és örömet csaltunk az arcukra.
               Karácsonykor idôsek karácsonyi hangulatán szeretnénk javítani, egyedül, nehéz körülmények között élô idôseknek békés, kellemes karácsonyi hangulatot szeretnénk teremteni egy kis karácsonyi csomaggal, áldásos eredményre számítva.
               Januári akciónk nagyon mosolygós és játékos. Ezúttal közösen szervezzük az Ifitékával, akik örömmel fogadták a felkérést. Tervünk 1 Játékért 1 Mosolyt adományozni. Természetesen több játék, több mosoly. Célunk megôrizni az ünnep hangulatát januárban is, hagyni, hogy tovább tartson.
               Adakozással kezdeni az új évet, mikor mások adakozhatnak, mi felvállalván a szétosztást.
               Kérésünk, adj 1 Játékot 1 Mosolyért.
               Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Békés Áldott Ünnepeket.
    Köszönettel: Szent Miklós Szervezet

    Forralt boros Szánkókirándulás a Nyírbe

               Karácsonyra szinte mindenki hazajön, aki édes hazánktól távol van az év más szakában. Ilyenkor örömteli érzés régi barátokkal találkozni, az új élményeket megosztani, a régiek fölött elnosztalgiázni, és egyáltalán a szeretet ünnepén együtt lenni.
               Ebbôl az alkalomból jött az ötlet, hogy a hazatérést, találkozást össze lehetne kötni egy jó kis szánkózással. A Nyír közel van, mindenkinél akad egy kis meleg tea, rumos tea, esetleg forralt bor, és hát nálunk a karácsonyhoz hozzátartozik egy családi szánkózás, egy kis sportos, nevetôs kikapcsolódás, amikor a havas, nyugodt természetben örülhetünk egymásnak.
               Egy ilyen szánkókirándulásra szeretnénk meghívni a közösség apraját és nagyját december 26-án hétfôn 12 órától a Nyírbe. Azért hétfôn, habár karácsony másodnapja, mert eljöhetnek így azok is, akik kedden már dolgoznak, a fiatal házasok is elhozhatják kisgyerekeiket és a játékos kedvű idôsebbek sem maradnak ki.
               Találkozunk a Nyírbe vezetô úton, hétfôn 12 órakor. Ha valaki csak késôbb ér oda, megtalál jobb felôl az elsô domboldalban. A szánkó mellett bármi jó, ami csúszik: síléc, nejlonzsák, de akár a tekenyô is. Hó lesz bôven, és egy jó kis társaság biztosíték arra, hogy unatkozni nem fogunk. Ha van rá igény, akkor egy hógolyócsata is szóba jöhet. A karácsonyi nagytalálkozás pedig folytatódik kedden az X-Clubban, 22 órától egy fergeteges buli alkalmával.

    Új szolgáltatás irodánkban

               Ha régi újságaid, képregényeid, folyóirataid vannak, amelyek otthon úgyis csak porosodnak, a helyet foglalják, és már nem is olvasod azokat, de mások még szívesen böngésznék, akkor hozd be irodánkba. Itt te is olvashatsz olyan lapokat, amelyeket mások hoztak be, és amelyeket lehet, hogy pont nem tudtál elolvasni valamilyen okból.
               Ne menj a dákhoz – gyere hozzánk!

    Köszönet

               Az ifitékások köszönik mindazok segítségét, akik az év folyamán az ifi-oldal cikkeinek írásában segítséget nyújtottak. Külön köszönet Bartalis Krisztinának, György Lászlónak és Birtók Leventének.

    Támogatók és Önkéntesek köszönôestje az Ifitékánál

               2005. december 20-án, kedden este 19 órától került sor irodánkban arra a rendezvényre, melynek keretében köszönetet mondtunk azoknak, akik ebben az évben támogatták irodánkat. Itt nem csak azokra gondoltunk, akik anyagilag, vagy kézzel fogható dolgokkal támogattak, hanem azokra is, akik önkéntes munkájukkal, vagy szellemileg támogattak minket.
               Köszönôoklevelet kaptak a következô személyek és cégek: Mezei Emôke, Balázs Áron, Hobaj József, Jakab Péter, Kozma Klementina, Sarah Schmidt, Puskás Attila, Kovács Csongor, Magyari Levente, Bartalis Kinga, Új Kelet, Objektív Televízió, Zerge Szakbolt, Server Kft., Román Fejlesztési Bank Gyergyószentmiklósi fiókja, Salvia For You Kft., a Pázmán család, Speky Kft., Gála, Pizza Joe, Gyergyószentmiklósi Agrocaritas és a Szent Miklós Szervezet. Ezek után került sor hat díj kiosztására, éspedig: „Az Év Hírportálja” – relatio.ro, „Az Év Kollégája” – Buslig Gyula, „Az Év Önkéntese” – Erôs Levente, „Az Év Televíziója” – Fény TV, „Az Év Újságja” – Gyergyói Kisújság és „Az Év Támogatója” – Tig-Rad System Kft.
               Köszönjük szépen még egyszer mindenkinek, hogy az idén is mellettünk volt, és ezúton szeretnénk még egyszer köszönetet mondani minden támogatónknak és önkéntesünknek, akik bármilyen keveset is, de segítettek rajtunk az idei évben.

    Az Ünneprôl

               Már csak néhány nap… és… karácsony. Az ajándékozás, a szeretet és a béke ünnepe. Én nem is tudom, de most valahogy nem érzem annyira az ünnep közeledtét. És mégis… mindjárt itt van. De ki, hogyan éli meg mindezt? Valóban békességrôl és szeretetrôl szól a karácsony? Kinek, mit jelent? Van, akit csak az érdekel, hogy milyen és mennyi ajándékot kap. Van, aki csak úgy fogja fel mindezt, hogy „Na – egy gonddal több”, mert vásárolni kell, készülôdni, mivel mégiscsak karácsony jön. A kisgyerekeknek a legnagyobb élmény, mert ôk még, az angyalkát várják… és mindez olyan izgalmas. A hosszú várakozás – hogy vajon milyen lesz a karácsonyfa, hogy mit hoz az angyal – minden kisgyereket megmozgat. És ilyenkor a szülôk is örülnek, ha látják, hogy örül a kicsi.
               Az ajándék… Hát igen – egy ilyen ünnep egyik legfontosabb velejárója. Mindenki azon töpreng, hogy milyen ajándékot vegyen, és hogy vajon mit fog kapni. Van, aki csak olyan rákényszeredetten vásárol, mert muszáj valamit venni, és nem is fontos neki, hogy örül-e a megajándékozott. A lényeg, hogy szeretettel add, és szeretettel is fogadd, akármilyen csekélységet is kapsz, mert nem az ajándék értéke a lényeg, hanem az érzés, ami mögötte van. Ezt a bölcs mondatot sokszor hallja mindenki, és igaz is. Persze, mai világunkban az is számít, hogy mit kapunk, illetve azt is figyelembe vesszük, és sokszor csak annak alapján ítélkezünk. Ezzel így önmagában semmi baj sincs, de fontos, hogy az ajándék mögött rejlô jó szándékot is figyelembe vegyük. Sokszor egy mosoly, egy ölelés, vagy egy akármilyen apróság többet ér, mint valami nagy dolog. És miért? Ezt így nem lehet leírni, de ha látod, hogy valaki így mutatja ki szeretetét, akkor annak igazán lehet örülni. Jó érzés tudni, hogy nem csak azért kaptál valamit, mert ünnep van, és ilyenkor ez a szokás, hanem mert valakinek fontos vagy.
               Egy-egy napom sokszor úgy telik el, hogy alig találkozom a családom minden tagjával. Reggel épphogy csak összefutok velük – mert ugyebár mindenki készül valamerre – és talán még este is csak egy fél órát tudunk együtt tölteni, és aztán kész. Sokszor napokig nincs egy közös ebéd vagy vacsora a családdal. Karácsonykor viszont együtt van az egész család. Milyen csodás is együtt körbeállni a karácsonyfát, vagy jól elbeszélgetni a töltött káposzta és a kalács mellett. Ez az ünnep jó alkalom arra, hogy együtt legyünk szeretteinkkel. Ilyenkor talán eszünkbe jut, hogy milyen fontosak is a belsô értékek és ráébredünk a karácsony valódi lényegére.
               Egy – kettô – három… Még hányat is kell aludni? Nagyon keveset. És máris itt van a legkedvesebb ünnepünk.

    Fókusz – Digitális vagy hagyományos?

               Valószínűleg jól döntünk, ha karácsonykor egy fényképezôgéppel lepjük meg családunkat, kedvesünket, vagy egy jó barátot. Nem lesz olcsó mulatság, de fényképezni szinte mindenki szeret, és így tudjuk „kiragadni” életünkbôl az értékes és múló pillanatokat. De ezzel még nem oldottuk meg a kérdést, hiszen ismét válaszút elôtt állunk. Digitális vagy hagyományos gépet vásároljunk? Ilyenkor kissé zavarban vagyunk, mint Ádám anyák napján, fôleg, ha nem vagyunk jártasak a fényképészetben. Éppen ezért ajánlatos valamely fényképész ismerôsünk segítségét kérni, aki segítségünkre lehet majd a választásnál. Természetesen ki-ki maga dönti majd el, hogy milyen gépet vásárol, de nem árt mérlegre helyezni a két típust.
               Néhány évvel ezelôtt, amikor piacra dobták az elsô digitális gépeket, a fényképészek vegyes érzelmekkel fogadták az „újszülöttet”. A legtöbben arra hivatkoztak, hogy a 0,8–1,3 megapixeles gépek felbontása gyenge, hiányzik az elôhívás élménye (ez inkább nosztalgiázás volt), profi fényképészek számára kevés állítási lehetôséget nyújtanak, az aksik kevés ideig bírják, és nem utolsósorban, hogy áruk a csillagos eget veri. Ebben tökéletesen igazuk volt, de eltelt néhány év, és ez alatt igencsak felvértezték a digitális csodát. Mondhatni szinte minden eddigi betegségét orvosolták, és tökéletesítették minden szempontból. A fényképészet százötven éves múltja során talán nem volt példa ilyen mértékű fejlôdésre. A boltokban már 7–8 megapixeles gépekkel is találkozunk, és ôsszel egy ismert cég beszámolt a 39 megapixeles titkos fegyverérôl, ami képminôség tekintetében a legjobb hagyományos gépeket is veri. A rekeszzárat és az exponálási idôt is kedvünk szerint állíthatjuk az igényesebb gépeken, hogy a képstabilizátort ne is említsem. További elônyük, hogy a beépített LCD képernyôn már látjuk is az elkészített felvételt, és ha nem tetszik, akkor akár ki is törölhetjük.
               A változások persze nemcsak közvetlenül a gépet érintették, hanem a környezetet és a tartozékokat is. Ez tetten érhetô az elsô digitális laborok megjelenésében, ahol már fényképpapírra nyomták a digitális képet, és így már nemcsak a számítógépen tekinthettük meg azokat. A képtárolás szempontjából is jelentôs változások történtek. A mostani memóriakártyák már több száz jó minôségű kép tárolására alkalmasak, és arra sem panaszkodhatunk, hogy a „legmelegebb” pillanatban merül le az elemünk.
               A fentiek tükrében megállapítható, hogy kissé egy irányba dôlt el a mérleg. Talán a digitális gépek árán lehetne egy keveset morfondírozni, de ez is csökkenô tendenciát mutat.
               Bevallom, jómagam is kedvelem a hagyományos fényképezôgépeket, de be kell ismerjek néhány tényt. A filmtekercsek ezekhez a gépekhez minden alkalommal kiadással járnak, és egy ilyen tekercs maximum 36 felvételt tesz lehetôvé. A képeket nem ellenôrizhetjük fényképezés után, és törölni sem tudnám, ha netalán elrontottam. Számítógépes feldolgozás esetén elôször ki kell dolgoztassam a képeket, majd skennelni kell ôket, ami minôségromlással jár.
               Következtetésképpen elmondhatom, hogy aki értékeli a gyorsaságot, praktikusságot és gazdaságosságot az a digitális mellett dönt, de ez csupán egy tipp.

    Ünnep elôtti elmélkedés, avagy a karácsonyfa, mint kitörési lehetôség

               Krisztus Urunk születésének napja – a karácsony – a keresztény világ legszebb ünnepe. A karácsonyi ünnepkörbe tartozó evilági szokások egyik jelentôs momentuma a karácsonyfa-állítás és díszítés. Annak ellenére, hogy e varázslatos szokás viszonylag rövid múltra tekint vissza (az 1800-as évek elején kezdôdött Németországban), hamar elterjedt a keresztény világban. A téma szakértôi szerint e nemes szokás összefüggésben áll – mintegy folytatása – a kereszténység elôtti pogánykor életfa kultuszával. A karácsonyi ünnepi hangulathoz nélkülözhetetlen színt és illatot, a mindennapitól eltérô különleges hatást a karácsonyfa biztosítja. E nemes hagyománynak megannyi vallási, néprajzi, kulturális, szociális vonatkozása van, melyeknek a tárgyalása nem rám tartozik. E széles tárgykört a fa, és ennek kapcsán erdészeti szempontból is meg lehet közelíteni. Ezt próbáljuk meg a következôkben.
               Egyelôre az ünnepélyes alaphangnál maradva, érdemes elgondolkodni azon, hogy miért választották a fenyôfát e nagy ünnep nemes, fenkölt hangulatának érzékeltetésére. Több mint valószínű, hogy a fenyô lombozatának örökzöld színe játszotta a fôszerepet a választásban, ugyanis a mérsékelt égöv lomblevelű fái csupaszok ezidôtájt. A télen is zöld lombozat ugyanis az élet újjászületését, az örök körforgást és a reményt jelképezi az ember számára. Formáját, arányait tekintve is sokkal tetszetôsebb megjelenésű, mint bármely lomblevelű fa. Vezérága hangsúlyosan kiemelkedik a szimmetrikus, szabályos koronából, mintegy az égi, magasabb tudat felé törekedve. Nálunk a legközkedveltebb fenyôfaj, amit karácsonyfának használnak, a jegenyefenyô (Abies alba). De mivel ez a faj természetes felújulásból nem tudta kielégíteni az igényeket, és mesterséges telepítéssel a „kutya” se foglalkozott, „ha ló nincs, a szamár is jó” alapon, terjedôben van a lúcfenyô (Picea abies) alkalmazása e célra. Ennek az utóbbinak a fô hátránya, hogy hamar hullnak a tűlevelei. Nyugat-Európában használatosabbak az esztétikusabb megjelenésű és tenyészetbôl származó Pinus murgo, Pinus procera, Abies nordmanniana fajok.
               Na de ennek a felemelô, hétköznapin túli ünnepkörnek vannak prózai vonatkozásai is. Az egyik az, hogy a szóbanforgó karácsonyfát be kell szerezni. A jelen írás apropóját éppen ez képezi. Pontosabban az a médiából származó hír, mely szerint Románia Dániából importált az idén több százezer darab karácsonyfát. Hát ezt is megértük. Olyan nagy komplexitású termékek mellett, mint a cipôkrém vagy a fogkefe, most már a karácsonyfát is importáljuk. A harmadik világ szintjére süllyedt külterjes erdôgazdálkodásunk nem képes kielégíteni a lakosság ezirányú igényeit. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az alátelepülésekbôl kivágták az erre alkalmas jegenyefenyô fácskákat, mesterségesen hozzájárulva a monokultúrák kialakulásához. A jegenyefenyô jelenléte fontos volna, mert mélyebben gyökerezik mint a lúcfenyô, és védené az állományokat a széldöntésektôl. Az „erdôölésnek” ezt a módját az Eu-ban már évtizedekkel ezelôtt betiltották. Köztudott, hogy a kommunizmusban a karácsonyfa vállalati és egyéni „relációszerzés” fô eszköze volt. Minden vállalat teherautószámra küldte a felsô szerveknek. Ezalatt nyugaton már erre a célra telepeket létesítettek az igények kielégítésére. A rendszerváltás elsô éveiben tovább folyt ez a praktika, a „fekete” karácsonyfa jó üzletnek számított. Az Eu-csatlakozás közeledtével ennek a gyakorlatnak véget kellett vetni. Ebbe a piaci „légüres térbe” beugrottak a dánok.
               Érdemes néhány szóban megemlíteni, hogy mi a helyzet e téren a nyugati kultúrállamokban. Itt a karácsonyfa-ellátás kimondottan erre a célra létesített telepekrôl történhet. Alapvetô követelmény az ellenôrzött származású és neveltetésű szaporítóanyag beszerzése, a szakmailag irányított csemetenevelés. Két-három éves, iskolázott csemetéket ültetnek ki, amelyek 5–8 év alatt érik el a vágásérettséget. A nordmann fenyô esetében ez 10–12 év. Kapható konténeres (edénybe ültetett) és földlabdával kiemelt karácsonyfa is. Ez utóbbi, miután (edénybe téve) eljátszotta rövid szerepét, kiültetik kertbe. Ez csak a melegebb éghajlatú, déli országokban dívik.
               És ha már Dániáról esett szó, érdemes megjegyezni, hogy ebben a kis országban folyik a világ leghatékonyabb erdôgazdálkodása. A karácsonyfa-termesztést ôk indították a múlt század ötvenes éveiben. Ez a csöppnyi ország világelsô a karácsonyfaexport és a zöld fenyôgallyexport terén. Az öntözött és műtrágyázott telepeken termesztett két szóbanforgó termék nagyobb jövedelmet hoz, mint a fagazdálkodásuk többi ágazata együttvéve. A karácsonyfának szánt csemetéket 1,5x1,5 m négyzethálósan, a díszgallynak szántakat 1,5x2,5 m közökkel ültetik. A kis fák árnyékolását a sorok közé vetett rozzsal oldják meg. A díszgallynak szánt fákat 3–4 méteresre nevelik, az oldalágait vágják le, meghagyva a legfelsô három ágörvet.
               Nehéz életű vidékünkön gazdasági szereplôi elgondolkodhatnának a fentieken. Amikor ezt írom, arra gondolok, hogy a fenyôtermesztésre jobb vidék kevés van, mint a miénk. Itt a fenyô nem „tájidegen”, mint például Magyarországon, ahol ezt panaszként hozzák fel a karácsonyfatermelôk. Délgörgény-medencére nyúló hegyhátain igen jól érzi magát a fehérfenyô. A Pricske hegylábain valamikor véres verítékkel kialakított teraszokon, ahol egykor mezôgazdasági termelés folyt, ma évrôl évre több terület marad kaszálatlan. Sokat ezek közül már teljesen felvett a gaz. Az erdô kezdi viszszafoglalni, amit elvettek tôle. Itt is lehetne próbálkozni az északi lejtôkön (ahol nem tűz a nap). Erre a tevékenységre pályázni is lehetne, a foglalkozási gondokon segítene. Csak hamar lépni kell. Íme egy kitörési lehetôség!
    Lemhényi Pál


                         KisAsszony


    Szépüljön ünnepi felkészülés közben!

               Mindenre jut idô, csak önmagára nem? Minimális elôkészülettel nem kell külön idôt szakítania a szépülésre – végezze a dolgát és közben szépüljön!
               A lakás díszbe borul, az ajándékok díszcsomagolást kapnak, az ételsor csábító csak a háziasszony egyre megviseltebb és mire eljön az ünneplés ideje tíz évvel öregebbnek érzi magát?
               Íme néhány ötlet, hogy ez ne következzen be:
               – Ablakpucolás közben védje arcbôrét a hidegtôl tápláló pakolással: a drogériákban készen kapható egy- vagy kétadagos arcpakolások közül válasszon olyat, amelyet nem kell lemosni, csak letörölni a fölösleget a 10–15 perces hatóidô lejártával. A szemkörnyéket mindig hagyja szabadon – szembe kerülve problémát okozhat. Nem baj, ha tovább marad fönt, és a végén nem marad mit letörölni – alaposan felszívódott!
               – A fôzés közben alkalmazott tisztító pakolás (az arcon megszáradó úgynevezett agyagpakolások) a konyhában felszálló gôzök miatt lassabban és ezért alaposabban hatnak. Száradás után langyos vízzel alaposan öblítsük le és kenjük be az arcot hidratáló krémmel.
               – Ha csak 10 perc múlva kell kivenni a süteményt, húst a sütôbôl, reszeljünk le 1 szem hámozott, jól megmosott burgonyát, a masszát tegyük tiszta konyharuhába vagy fehér kéztörlô papírba és terítsük a szemünkre. Pár percre heveredjünk a kanapéra – nem baj ha a lé picit belefolyik a szemünkbe! Az eredmény: kipihent, csillogó szemek.
               – Egyre több üzletben beszerezhetôek hatóanyaggal elôre átitatott, teljes arcon vagy kifejezetten a szem alatt használatos maszkok. Ezek bármikor – takarítás, zuhanyozás vagy átöltözés közben praktikusan használható, ráncsimító hatású pakolások.
               – Teafilter – mindig kéznél van, és amíg a zöld- vagy hagyományos feketetea hűl, a langyosra vagy hidegre hűtött teafilter (az ablakpárkányra kitéve hamar lehűl) jótékonyan csökkenti a szemkörnyéki duzzanatokat.
               – Ha házi-majonézt kever, mielôtt beízesíti, vegyen ki egy kanállal, csöppentsen bele pár csepp narancslevet, és kenje az arcán, nyakán, kézfején található száraz bôrfelületekre. Pár perc múlva meleg vízbe mártott vattacsomóval törölje le, és puha törölközôvel, vagy kozmetikai kendôvel törölje a bôrt szárazra.
               – A citrom héját ne dobja ki! Dörzsölje át kezeit, könyökeit a citromhéj belsejével várjon pár percet, öblítse le majd dörzsölje át az értékes illóolajat tartalmazó héjjal.
               – Olíva- vagy kukoricacsíra-olajjal fôz? Adjon egy kicsit a bôrének, szemöldökének is belôle! A száraz, hámló bôrfelszínnel csodát tesz egy kis extraszűz-olívaolaj bedörzsölése, a szemöldök, szempilla pedig egészségesen csillogóvá válik.
               – Uborkasaláta készítésénél a kinyomott levet töltsük le a frissen reszelt uborkáról, és egy vattapamacsot belemártva törölje át arcát, nyakát, dekoltázsát akár többször. Tejporral dúsítva kiváló pakolást kap, amit legalább 20 percig hagyjon hatni. Ha nem akar elszakadni a konyhától, tegye félre, estig eláll!
               Fodor-Kassai Mónika

    Farkasmancs

               Hozzávalók kb. 50 darabhoz: 4 tojásfehérje, 25 dkg cukor, 25 dkg darált mandula, 1 teáskanál ôrölt fahéj, 1 teáskanál kakaópor, 20 dkg bogyós lekvár, 20 dkg étcsokoládé tortabevonó.
               Elkészítés: A tojásfehérjét kemény habbá verjük, közben a cukrot lassan beleszitáljuk. A mandulát összekeverjük a fahéjjal, a kakaóval, a csokoládét lereszeljük, mindkettôt óvatosan a habba forgatjuk.
               A sütôt 160 fokra (gázsütô 1-es fokozat) elômelegítjük. A tepsit kibéleljük sütôpapírral. A habot csillagcsôrös habzsákba szedjük, és kis halmokat nyomunk a tepsire. A sütôben 12–15 percig sütjük. Hagyjuk kihűlni.
               A lekvárt felforrósítjuk, szitán átpasszírozzuk, és összeragasztunk vele 2–2 farkasmancsot. Hagyjuk megszáradni.
               A tortabevonót a csomagoláson olvasható utasítás szerint felolvasztjuk, és a sütik egyik végét belemártjuk. Ezt is hagyjuk megszáradni.

    Fekete-fehér csillag

               Hozzávalók: 15 dkg liszt, 1 csipet sütôpor, 5 dkg cukor, fél csomag vaníliás cukor, 10 dkg vaj/margarin, 1 tojássárgája, 1,5 teáskanál kakaópor, 1 teáskanál tej, 4 csepp rumaroma.
               Elkészítés: A lisztet összekeverjük a sütôporral, a cukorral, a vaníliás cukorral, a vajjal/margarinnal, a tojássárgájával, egy csipet sóval és 1 evôkanál vízzel. A tészta 2/3 részébe beledolgozzuk a kakaót, a tejet, és a rumaromát. Mindkettôt cipóvá formázzuk, fóliába csomagoljuk, és 1 órára betesszük a hűtôbe.
               A tepsit kibéleljük sütôpapírral. A sütôt 180 fokra (gázsütô 2-es fokozat) elômelegítjük. A tésztát (külön-külön) két réteg fólia között vékonyra kinyújtjuk, a sötét tésztából nagyobb, a világosból kisebb csillagokat szaggatunk ki (egyforma darabszámot). A sötét csillagra illesztjük a világosat, a tepsire rakosgatjuk, és a sütôben kb. 12 percig sütjük. Kihűtjük.

                        
    Egészség

    Vérzések

               Az apróbb vérzések nem szoktak komolyabb problémákat okozni. Baj csak akkor származhat belôle, ha valakinek valamilyen rendellenessége van, például vérzékeny (henolia). Az apróbb vérzéseket kicsiny erek, például venulák (kicsiny vénák) vagy hajszálerek sérülései okozzák. Ha azonban valamely verôérbôl világos, vörös vér lüktetve távozik, az nem számít apróbb vérzésnek, bármilyen kicsiny legyen is az érintett verôér. Az ilyen vérzés azonnal orvosi kezelést igényel.
               Osztályozásuk szerint lehetnek külsô és belsô vérzések.
               I. Sebek és külsô vérzések
               a. Kisebb sebek
               Ide tartoznak a:
               – horzsolások: ezek csak felületesek, kaparások, karcolások okozhatják ôket. Vérzésük minimális.
               – kisebb zúzódások: ezek kissé a felszín alá terjednek, a bôr felszakad. Ritkán van igazi vérzés. Kezelésük általában csak jegelésbôl áll, ami a leghatékonyabb.
               A bôr felszíne kitűnô védelmet biztosít sokféle fertôzés ellen. De ha a bôr felszíne megsérül, például vágás vagy horzsolás következtében, a bôr alatti steril szöveteket fertôzés érheti. Az esetek többségében a test immunrendszere megbirkózik a fertôzésekkel és a seb egy rövid gyulladásos szakaszt követôen begyógyul. Ritkán ugyan, az is elôfordulhat azonban, hogy egy apró sebbe veszélyes (virulens) baktériumok kerülnek, aminek súlyos fertôzés – például vérmérgezés – lehet a következménye.
               Kisebb sebek steril kezelése
               1. Rögtön a vágás vagy a horzsolás után alaposan mossuk meg a sebet és környékét vízzel és szappannal.
               2. A sebbôl és környékérôl távolítsunk el minden idegen anyagot és a szennyezôdéseket.
               3. Mossunk kezet, és utána rázogassuk szárazra a kezünket.
               4. Vigyünk fel fertôtlenítô oldatot a seb környékére.
               5. Miután tökéletesen megtisztítottuk, tegyünk steril kötést vagy sebtapaszt a sebre. Hagyjuk rajta mindaddig, amíg a seb be nem gyógyul. Csak akkor cseréljük ki, ha meglazul vagy bepiszkolódik.
               A kezelésnél vegyük figyelembe a következôket:
               – ne érintsük meg a sebet, még tiszta törülközôvel sem;
               – ne érintsük meg a kötést olyan helyen, amely érintkezik a sebbel;
               – csak akkor törüljünk kezet a törülközôvel, ha frissen van mosva. A már használt törülközôkön lehetnek olyan csírák, amelyek megfertôzhetik a sebet.
               A gyógyulás idôtartama: A megfelelôen kezelt sebek általában nagyjából egy hét alatt gyógyulnak meg.
               b. Nagyobb sebek
               A mély sebekkel mindig jelentkezni kell az orvosnál, bármilyen kicsinyek legyenek is. A nagyon kicsiny, mély sebek is lehetnek veszélyesek. Ez különösen olyankor érvényes, amikor a tárgy, amely a sebet okozta, szennyezett. A talajok gyakran tartalmaznak igen veszélyes baktériumokat. Ezért a kertészkedés közben szerzett pontszerű, de mély sebeknek igen súlyos következményei lehetnek.
               Ide tartoznak:
               – vágások: a sebeknek éles körvonaluk van. A vérzés lehet erôteljes, sôt súlyos is, ha verôér van átvágva. Általában az éles tárgyak okozhatják, mint például kés, lemezek, különbözô szerszámok, üveg stb. Megjegyezném, hogy az üveg által okozott vágások igen veszélyesek lehetnek.
               – feltépések: alakjuk szabálytalan, a bôr és a hús fel van tépve. A vérzés néha elég erôs.
               – pontszerű sebek: ezeknek a területe kicsiny, de elég mélyek. A vérzés elég tekintélyes lehet, fôleg a szúrt sebek esetében, amikor veszélyes, belsô vérzés is bekövetkezhet.
               – átfúrt sebek: ezek lyukat fúrnak a test valamely részébe, az oka lehet szúrás vagy lôtt seb. Verôér átszúrásakor súlyos vérzés lehet a következmény.
               Ezeknek a sebeknek bármelyike megfertôzôdhet. A horzsolásokban, feltépésekben és a kisebb zúzódásokban gyakori a jól látható piszok. Pontszerű sebek is hajlamosak a fertôzôdésre, például tetanuszra és üszkösödésre.
               A vérzések elállítása
               A test körülbelül 5 liternyi vért tartalmaz. Ha verôér sérül meg, a vér minden szívdobbanáskor nyomás alatt áramlik ki a testbôl. Ezt jól jelzi, hogy a pulzussal egyidôben spriccelve távozik a vér. A verôerekbôl távozó vér élénkpiros, a vénákból távozó vér azonban sötétvöröses színű.
               Kisebb vérzések: gyakran a hajszálerekbôl erednek, és a menynyiségük általában csak némi szivárgásnyi, legfeljebb 30 köbcenti. Ez nem jelent komoly veszélyt.
               Verôerek vérzései: ez egyike azon komoly veszélyeknek, amelyekkel az elsôsegélynyújtóknak meg kell küzdeniük. Ha nem szentelünk rájuk kellô figyelmet, rövid idô alatt akkora lehet a vérveszteség, hogy a vérkeringés fenntartása lehetetlenné válik. Különösen az agy és a szív vérellátásának a megszűnése veszélyes. Az elszakadt verôerek gyakran kevésbé véreznek, mint az elvágottak.
               A verôerek vérzésének az elállításánál csak egy dolog fontosabb: a légzés helyreállítása. Verôerek vérzését látva, gyakoroljunk az érintett részre közvetlen nyomást.
               Vénák vérzései: függetlenül a pulzustól, a vér mennyisége is többnyire kevés, bár tetemes lehet, ha egy nagy visszér, vagy a fô belsô vénák egyike sérül meg.
               A vérzések elállításánál a következôképpen járjunk el:
               1. Gyakoroljunk erôs nyomást az ujjunkkal vagy a tenyerünkkel a sebre.
               2. Ha a seb terjedelmes, óvatosan, de kellô erôvel nyomjuk össze a seb két szélét.
               3. Próbáljunk gyorsan keresni valamit, amivel erôteljesebb nyomást tudunk gyakorolni. Néha nagyon megfelel egy összehajtogatott tiszta zsebkendô is.
               4. Ha az egyik végtag vérzik, emeljük azt fel. Ha törés lehetôségével kell számolnunk, legyünk nagyon óvatosak.
               5. Ha a közvetlen nyomás elállítja a vérzést, és van elsôsegély-készletünk, tegyünk steril vagy legalább tiszta kötést a sebre, teljes egészében lefedve azt.
               6. Párnázzuk ki erôs nyomással a seb egész felszínét.
               7. Pólyázzuk körül erôsen a sebet.
               (folytatjuk)
               Dr. Kovács Géza családorvos

                         Sport

    Jégkorong
    Harmadik hely Bukarestben

               A bukaresti Mihai Flamaropol Műjégpályán megrendezett divízió II-es (harmadik értékcsoport) ifjúsági (U20) világbajnokság A-csoportjának még nem közölt eredményei: Nagy-Britannia – Ausztrália 15–1 (3–0, 8–1, 4–0), Új-Zéland – Spanyolország 2–7 (0–4, 1–1, 1–2), Románia – Hollandia 2–2 (1–1, 1–0, 0–1) /a romániai válogatott gólszerzôi: Flinta és Péter/, Spanyolország – Ausztrália 7–6, Nagy-Britannia – Hollandia 4–0, Románia – Új-Zéland 14–0 (2–0, 5–0, 7–0) /gólszerzôk: Mihály Ede 3, Molnár Zsolt és Lôrincz Levente 2-2, Bálint Loránd, Szabó István, Veress István, Péter Levente, Kánya Attila, Virág Csanád és Solti Tamás/, Ausztrália – Új-Zéland 6–0, Hollandia – Spanyolország 10–0, Románia – Nagy-Britannia 1–7 (0–4, 0–1, 1–2) /a romániai csapat gólját Mihály Ede ütötte/. Korábbi eredmények: Ausztrália – Hollandia 2–7, Új-Zéland – Nagy-Britannia 0–18, Románia – Spanyolország 6–0, Hollandia – Új-Zéland 19–0, Nagy-Britannia – Spanyolország 9–1 és Románia – Ausztrália 8–2.
               A rangsorban: 1. Nagy-Britannia 10 pont, 2. Hollandia (gólarány: 38–8) 7 pont, 3. Románia (31–11) 7 pont, 4. Spanyolország 4 pont, 5. Ausztrália 2 pont, 6. Új-Zéland 0 pont. A csoportelsô Nagy-Britannia feljutott a második értékcsoportba (divízió I), Új-Zéland pedig kiesett.
               * Megalázó vereségeket szenvedett a romániai felnôttválogatott a lengyelországi Katowiceben megrendezett Euro Ice Ho- ckey Challenge Cup nemzetközi tornán. A romániai válogatott eredményei: Lengyelország – Románia 8–0 (2–0, 3–0, 3–0), Norvégia – Románia 13–1 (5–0, 5–1, 3–0) /a romániai válogatott gólját Góga Attila szerezte/, Magyarország – Románia 10–1 (6–1, 2–0, 2–0) / a romániai válogatott gólját Sprencz István lôtte/. További eredmények: Norvégia – Magyarország 5–2 (1–0, 2–1, 2–1), Lengyelország – Magyarország 2–0 (2–0, 0–0, 0–0) és Lengyelország – Norvégia 0–3 (0–1, 0–1, 0–1). A torna rangsorában: 1. Norvégia 6 pont, 2. Lengyelország 4 pont, 3. Magyarország 2 pont, 4. Románia 0 pont. A Challenge Cup sorozat keretében a következô mérkôzésekre 2006. február 10–12. között kerül sor. Magyarország válogatottja Budapesten Horvátország, Szlovénia és Kanada nemzeti csapataival mérkôzik. Jövô év februárjában Románia válogatottja nem játszik nemzetközi találkozókat.
               * December 20-án és 21-én kerültek lejátszásra Csíkszeredában a bajnokság alapszakaszának 8. fordulójában elnapolt Csíkszeredai ISK HC – HCM Dunărea Galaţi mérkôzések. Egy héttel késôbb, azaz december 28-án és 29-én a 10. fordulóban elnapolt Csíkszeredai ISK HC – Gyergyószentmiklósi Progym mérkôzések kerülnek lejátszásra a csíkkarcfalvi födetlen műjégpályán. A találkozók mindkét nap 17.00 órakor kezdôdnek. Kedvezôtlen idôjárás esetén nem kizárt, hogy a bajnoki mérkôzések városunkban kerülnek lejátszásra.
               * Az elmúlt héten barátságos ifjúsági II-es korosztályú jégkorongmérkôzésekre került sor Gyergyószentmiklóson. Eredmények: Gyergyószentmiklósi ISK – Bukaresti Triumf Steaua 27–3 (6–1, 13–1, 8–1) és 11–4 (4–0, 6–2, 1–2).

    Amatôr jégkorong
    Eredmények

               A Hargita Megyei Jégkorong Egyesület által szervezett amatôr- jégkorongbajnokság legutóbbi eredményei: A-csoport: Csíkszeredai Amigo – Gyergyószentmiklósi Pingvinek 4–8 (3–0, 1–2, 0–6). Gólszerzôk: Nagy László, Szabó István, Antal Károly, Lukács Gergely, illetve Cerghizan Emil 4, Len Attila, Csíki Árpád, Vita Zsolt és Benkes József.
               B-csoport: Csíkszentdomokosi Márton Áron HC – Csíkszeredai Terra Siculorum 1–8 (0–3, 0–3, 1–2). Gólszerzôk: Antal Botond, illetve Oltean Tibor 2, Petres József 2, Ladó Máté, Bezsán Miklós, Bartos Árpád és Péter István.
               Csíkkarcfalvi Fenestela 68 HC – Gyergyószentmiklósi ISK 8–1 (5–0, 3–0, 0–1). Gólszerzôk: Ábrahám Attila 2, Antal Gábor 2, Bartos István, Kovács László, Miklós Ervin, Csuka Levente, illetve Péter Zsolt.
               Csíkszeredai ISK-Sportklub – Csíkdánfalvi HC 0–4 (0–1, 0–1, 0–2). Gólszerzôk: Kajtár Béla 2, János Attila, Márton Szabolcs.
               Csomafalvi Skorpiók – Kézdivásárhelyi KSE Bikák 0–4. Bírói lap hiányában további részleteket a mérkôzésrôl nem sikerült megtudni.

    Szertorna
    Marius nem lett elnök

               December 9-én a Román Tornaszövetség tisztújító közgyűlésén eldôlt, hogy a következô négy évben Adrian Stoica, a korábbi fôtitkár, immár elnökként irányíthatja a nagy múlttal rendelkezô sportágat. Amint arról korábban szóltunk, az elnöki tisztségre pályázott a Gyergyói ISK neveltje, Marius Urzică is, aki nemrég fejezte be eredményekben gazdag sportolói pályafutását.
               A közgyűlés keretében sorra került elnökválasztást a 35 szavazatot kapott Adrian Stoica nyerte. A 30 éves Marius Urzică ezzel szemben csak 13 voksot tudhatott magáénak.
               A szakszövetség alelnökei: Dan Grecu és Simona Amânar. Tiszteletbeli elnök: Nicolae Vieru. Marius Urzică tagja lett a szövetség végrehajtó bizottságának.
               Ebben az országban különben ez a tendencia nem csak a sport világában, hanem a politikában és a közéletben is megfigyelhetô. Sajnos.
               Visszatérve a szertornához: a tisztújítás elôtt sokan megkérdôjelezték Marius Urzică vezetôi képességét. Az biztos, hogy nincs annyi tapasztalata, mint mondjuk egy tíz éve vezetô tisztségben lévô személynek, de ismerve ambícíóját és kitartását az is biztos, hogy ezt a hiányosságot menetközben, rövid idô alatt pótolta volna. Ellenben újat, lendületet hozott volna magával. Ha nincs is megfelelô tapasztalata, bizonyára vannak olyan kapcsolatai úgy az országban, mint külföldön, amelyeket a sportág javára fordított volna.
               Nem utolsó szempont, hogy a gyergyói tornasport is teljesen más kerékvágásba kerül, újjáéledt volna Marius megválasztása esetén.

    Rendezvény
    Hargita Megyei Sportgála

               December 17-én, szombaton került sor Csíkszeredában a hagyományos Hargita Megyei Sportgálára. Az év végi rendezvények a Hunguest Hotel Fenyô Salvia-terme adott otthont. A seregszemlét a Hargita Megyei Sportigazgatóság saját, illetve Hargita Megye Tanácsa és Csíkszereda Önkormányzata költségvetésébôl fedezte a rendezvényt.
               Rangsorok
               Csapatsportok. Felnôttek: 1. Székelyudvarhelyi Sportklub, teremlabdarúgás, edzô: Jakab Zoltán; 2. Csíkszeredai Sportklub, nôi és férfijégkorong, edzôk: Sándor Ibolya és Antal István, illetve Prakab Gábor és Gál Sándor; 3. Gyergyószentmiklósi Progym, edzô: Nagy Attila.
               Ifjúságiak: 1. Székelyudvarhelyi ISK, férfikézilabda, ifjúsági I., edzô: Bakó Lajos; 2. Csíkszeredai ISK HC, férfijégkorong, ifjúsági I-es korosztály, edzô: Györgypál Tamás és Kalamár Sándor; 3. Csíkszeredai ISK Sportklub, férfijégkorong, ifjúsági II-es korosztály, edzô: Janovits Endre; … 5. Gyergyószentmiklósi ISK, férfijégkorong, ifi II-es korcsoport, edzô: Basilides Csaba.
               Egyéni sportok. Felnôttek: 1. Incze Szilárd, Csíkszeredai GI, ITF Taekwondo, edzô: András Róbert; 2. Novák Károly Eduárd, Csíkszeredai Intersport, kerékpársport, edzô: id. Novák Károly; 3. Tófalvi Éva, Csíkszeredai Sportklub, sílövészet, edzô: Márton Simon.
               Ifjúságiak: 1. Ferencz Réka, Gyergyószentmiklósi ISK/ Csíkszeredai Sportklub, sífutás és sílövészet, edzô: Gyulai Béla és Márton Simon; 1. Miklós Edit, Csíkszeredai Sportklub, alpesi sí, edzô: Bónis Ferenc; 2. Vaszi Benedek, Csíkszeredai Tanulók Klubja, tájfutás, edzô: Birta Melánia; 3. Suciu Simion, Csíkszeredai Kárpátok, tájfutás, edzô: Iosub Gabriela.
               Különdíjak: Bereczi Jenô (székelyudvarhelyi kerékpározó), Szôcs László (csíkszeredai cselgáncsozó), Keresztes Gyula (csíkszeredai atléta), Poráczki Csaba (csíkszeredai atléta), Imre István (csíkszeredai atléta), Paşcan Şerban Onişor (maroshévízi röplabdázó), Péter László (maroshévízi sífutó), Farkas Raluca Maria (maroshévízi sífutó), továbbá a székelyudvarhelyi öregfiú tekecsapat, a gyergyószentmiklósi reménység korosztályú jégkorongcsapat és a székelyudvarhelyi ifjúsági III-as korosztályú lány és fiú gyeplabdacsapat.
               A Fair play-díjat a székelyudvarhelyi A-osztályú teremfocicsapat szurkolói érdemelték ki.

    Teremfoci
    Eredmények

               December 11-én és 12-én Alexandrián rendezték a B-osztályos teremlabdarúgó-bajnokság 10. és 11. fordulóinak mérkôzéseit.
               Eredmények: 10. forduló: Real Alexandria – Marosvásárhelyi City'US 3–2 (0–1), Distins Rm. Vâlcea – Moldocor Piatra Neamţ 5–5 (2–2), Csíkszeredai F.C. Siculum – Aradi Futsal Club 1–6 (0–1), Brassói Mantrax – Energia Vulturu Focşani 7–6 (1–4), Bukaresti Metropolis – Temesvári Informatica 4–11 (1–5), Dévai Quasar – Gyergyószentmiklósi Elite 6–4 (2–2).
               A 11. fordulóban jegyzett eredmények: Piatra Neamţ – Bukarest 5–7 (3–5), Temesvár – Déva 6–1 (2–0), Gyergyói Elite – Alexandria 0–5 (0–1), Arad – Brassó 5–4 (0–0), Marosvásárhely – Csíkszereda 3–6 (2–2), Focşani – Rm. Vâlcea 3–4 (2–2).
               A bajnoki rangsorban: 1. Temesvár 29 pont, 2. Rm. Vâlcea 27 pont, 3. Focşani 24 pont, … 9. Gyergyói Elite (gólarány: 30-56) 9 pont, 10. Csíkszereda (34–67) 9 pont, 11. Alexandria 6 pont, 12. Marosvásárhely 0 pont. A bajnoki küzdelemsorozat 2006 januárjában folytatódik.

    Gyermekjégkorong
    Karácsony Kupa

               A gyergyószentmiklósi műjégpályán a múlt hét végén megrendezett barátságos gyermekjégkorong-torna – Karácsony Kupa – eredményei: december 16-án, pénteken: Gyergyóalfalu – Galac 12–1, Csomafalva – Gyergyói Boy Star 12–1, Galac – Boy Star 2–1; december 17-én, szombaton: Gyergyóalfalu – Boy Star 5–3, Csomafalva – Gyergyóalfalu 2–3, Galac – Boy Star 3–7, Csomafalva – Galac 8–2.
               A rangsorban: 1. Gyergyóalfalu (edzô: György József), 2. Csomafalva (edzô: Farkas Csaba), 3. Boy Star (edzô: Kémenes Balázs), 4. Galac (edzô: Trandafir Marius).
               A közeljövôben tevezik a gyermekcsapatok számára szervezett Boy Star Kupa megrendezését. A fenti eredményekrôl és a rangsorról Kémenes Balázs edzô tájékoztatott.

    Jubileumi rendezvény
    A 80 éves gyergyói sísportot méltatták

               December 17-én, szombaton délután a műjégpálya melletti „csúszkálónál” kezdôdött az ünneplés, majd az elhunyt versenyzôkre és támogatókra emlékeztek. Az örmény katolikus templomban az elhunytak emlékére Csedô István tekerôpataki plébános szentmiseáldozatot mutatott be. A koraesti órákban a Korona nagytermében került sor a gyergyói sísport 80 éves jubileuma alkalmából szervezett díszgyűlésre, amelyet Málnási Csaba fôszervezô nyitott meg. Ezután Zöld Imre gyűlésvezetô vette át a szót, aki rövid beszédében elmondta, hogy a gyergyói sísportnak volt múltja, van jelene és lesz jövôje, majd az úttörôket is említette: Zárug Istvánt, Ávéd Lászlót, Babkó nénit és a többieket. Ezután sorra a díszemelvényre szólította Pap József polgármestert, Csíki Andrást, a Hargita Megyei Sportigazgatóság vezetôjét, Kolumbán Imrét, Újfalu polgármesterét, Málnási Bélát (Töhit), a Gyergyói Síegylet elnökét, Bernád Csabát, a Tekerôpataki Sportegylet elnökét, Málnási Csaba fôszervezôt, Buslig Gyula sportreferenst, és nem utolsósorban Balázs Lehelt, a Gyergyói ISK alpesi síszakosztályának tanárát.
               Pap József polgármester méltató beszédében megemlékezett a kezdetekrôl, majd köszönetet mondott mindenkinek a sportág támogatásáért, a képzésre szánt idôért és a befektetett munkáért. Kolumbán Imre Újfalu polgármestere szólt az örmények támogatásáról. Csíki András a Sportigazgatóság részérôl emlékplakettet adott át a sportág helyi képviselôinek. Málnási Béla, a Gyergyói Síegylet elnöke beszédében szólt a kezdetekrôl, felsorolta a sípályákat, majd visszaemlékezett a gyergyói sísport 1975-ben megtartott 50. jubileumi ünnepségérôl. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a jelenlegi síbázis kezd elavulni, hóágyúra, pályakészítô berendezésre lenne szükség. Mint mondotta, a Síegylet sízôi amatôrök. Két tehetséges gyerek nevét is említette, a Binder Tímeáét és a Keresztes Zsoltét. Ezek után az elmúlt öt év eredményeirôl, megvalósításairól szólt. Sikerült kialakítani a város központjában egy síirodát. Az ötös kilométernél lévô sípályával kapcsolatosan elmondta, hogy Lázár János úr a Síegyletnek ajándékozott egy 7 hektáros részt, amely a terület bal oldalán található. Említette ugyanakkor a műjégpálya melletti „csúszkálót”, amely egyedi a maga nemében. A tavalyi idényben a Síegylet keretében 60 gyerekkel foglalkoztak, és 15 versenyen vettek részt.
               Balázs Lehel, a Gyergyói ISK sítanára az elmúlt öt év alpesi sí- és sífutó-eredményeirôl számolt be a szépszámú hallgatóságnak. Következett a felszólalók sorában Bernád Csaba, a Tekerôpataki Sportegylet elnöke. Beszédében szólt arról, hogy Tekerôpatakon a fô szakág a síugrás. Elmondta, hogy az idei év az egyik legsikeresebb volt a tekerôpataki gyerekekkel való tevékenység során. A nyár folyamán lengyelországi és németországi műborítású pályákon megrendezett versenyeken vettek részt, közben Ukrajnában edzôtáboroztak.
               A felszólalások után Buslig Gyula sportreferens jubileumi emlékserlegeket adott át. A díszgyűlés végén bemutatásra került a Biró Gyula egykori sífutó által faragott Székely-kupa másolata, amelyhez a faanyagot a székelyudvarhelyi Jére Sándor ajándékozta. A Hajdó István fôesperes-plébános által megáldott Székely-kupára sífutó, síugró és alpesi sízô figuráját mintázta az alkotó.
               A díszgyűlés végén a gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara tartott kiselôadást a díszgyűlés résztvevôinek.
               Másnap, azaz december 18-án, vasárnap Tekerôpatakon néhai György Vilmos olimpikon emlékére emléktábla-leleplezésre és szentelésre került sor. A márványtáblát dr. Jakab Gyula adományozta. Molnár János helyi tanár emlékezô beszédet mondott.
               A jubileumi ünnepséghez kapcsolódó írást juttatott el szerkesztôségünkbe Romfeld Ákos sportmester. Gondolatait az alábbiakban olvashatják.
               80 éves a gyergyói sísport, erre emlékezünk, ezt ünnepeljük meg, mely egy felemelô érzést kelt bennem, de úgy érzem, hogy valamennyiünkben.
               Ha egy emberi generációt 30 évben mérünk, akkor ez az eltelt 80 év immár a harmadik nemzedéket éli. Az 1930-as években apáink voltak azok, akik elôször kötöttek sílécet, akkor még egyszerű faléc volt, szíjjal, csattal alakítva ki a kötést (németül: bindungot), kezükben mogyorófabotot tartottak 20 cm átmérôjű hótányérral. Ezzel a kezdetleges felszereléssel, de annál nagyobb hévvel és szeretettel csúszkáltak a Gyergyó határaiban lévô béha-vazott hegyoldalakon, majd a Cérnánál megépült közös odaadó munkájuk eredményeként a síugrósánc és mellette a melegedôház. Ezzel elindult a téli sísport Gyergyószentmiklóson is, ami talán az elsô volt Erdélyben, a Kárpát-medencében. Itt nem szeretnék kitérni részletesen az akkori idôkre, hiszen ezeket édesapámtól tudom. Ô mesélte túrázásaink alkalmával, vissza-vissza idézve, ahogy elkezdôdött…
               Jött a „világégés”, a II. világháború, mely szétzúzta a még zsenge Síegylet életét is: háború, harcok, menekülés és nagyon sokak számára a száműzetés, kényszervendégként voltak ott valahol Muszkaföldön, Szibériában.
               „Alma nem esik messze a fájától” – tartja a jó szólás-mondás és már beléphetett a második generáció, átvéve a stafétabotot, azok, akik ma 50–60 év felett vagyunk. Úgymond nekünk is elejétôl, kezdettôl kellett indulni, silány felszereléssel, hiszen háború után voltunk. Egyszerű, „popular”, Régenben gyártott falécekkel vártuk az akkor még igazi gyergyói telet. Visszaemlékszem, kora november elején, de november végén biztos, hogy lehavazott és a hó minôsége is hó volt – igazi, szép gyergyói telek!
               Fiatal, még elemi iskolás voltam, minden vasárnap reggel találkozó volt Kercsó Sanyi bácsinál, és indultunk túrázni. Tizen-tizenöten csapatba verôdve, mindig más és más irányt céloztunk meg. Egy-egy túránk 20–30 km hosszú volt, ezek a túrák képezték, adták az alapot, fejlesztve az állóképességemet a majdani versenysport-eredményeimhez. A sítúra igazi testmozgást igényel, találkozás a téli álmát élô természettel, a csoportos sítúrázás pedig fejleszti a közösségi szellemet.
               Az 1950-es években a síversenyek többnyire a Visszafolyóban és Tekerôpatakon voltak megrendezve. A városban több sportklub létezett: Spartac, Progresul, Voinţa, Avântul, Recolta, Flamura Roşie. A teljességtôl eltekintve említhetem György Emilt, Se-lyem Endrét, Miklós Ilonát, Berecz Csabát, Benedek Pistát, Selyem Csabát, Horváth Ernôt, Farkas Ferencet, Kolumbán Istvánt, Petró Anit, Balázs Jolit, György Jucit, Bögözi Lajost, Málnási Csabát, Elekes Öcsit, Gyulai Bélát és nem utolsósor-ban azt a tekerôpataki, szabónak tanult fiút, akit György Vilmosnak hívtak, aki a legmagasabb szintre emelte és vitte régiónk hírnevét.
               Az UCFS (az egykori Sportunió) mellett működött a síiskola Butiurca János edzô vezetésével, mely már egy komoly lépés volt elôre. A sísport mozgató rugói voltak: Basilides Tibor, Köllô Vilmos, Ávéd László, Málnási Béla, Kercsó Sándor, Batenţianu Nelu, Almássy Jenô és Gircsis Béla.
               A második generációból, azok, akik ma már 50–60 év felett vagyunk: Benedek Pista, Farkas Ferenc, Petró Ani, Balázs Joli és jómagam különbözô klubok válogatottjában voltunk edzôtáborban Poianán, Predeálon, Buşteniben, Borsán, Dorna Vátrán vagy éppen a román nemzeti válogatottban, és számtalan országos kupát vagy országos bajnoki címet nyertünk klubjainknak és nem utolsósorban szülôvárosunknak, Gyergyónak.
               Megépült a tekerôpataki síugró sánc és mellette a menedékház, melyhez igen nagy segítséget adott az újfalvi kôbánya is. Országos síugróversenyeknek adott helyet Tekerôpatak, így írta be nevét régiónk a téli sísport történelmébe.
               Örvendetes, hogy már napjainkban a sísport kedvelt sportággá nôtte ki magát. A sí már divattá vált! De úgy érzem, hogy ezzel részben elveszítette az igazi lényegét, mivoltját. Vezetô szerephez jutott az üzlet. Sportcikkeket gyártó iparág fejlôdött ki, egymással versenyezve, hogy ki és hol foglalja el a piacot, sípályák üzemeltetôi és a melletük felsorakozó vendéglátó egységek tömkelege, a sípályákon divatbemutató kifutó – márkásnál márkásabb felszerelés, síruhák színes palettában mutatkoznak, a felvonóknál tömegek állnak és várják sorukat, hogy majd 2–3 perces ereszkedés után jöjjön az ördögi kör. Az igazi mozgás elmarad, sôt itt is megjelent a stressz – a nagy tömegben ne üssenek el, vagy ne üssek el senkit.
               Magányosan járom a hegygerinceket, völgyeket, de mind ritkábban találkozom sínyommal, ott messsze a várostól 20–30 km távolságban – pedig az igazi szép, éltetô itt van elrejtve!
               Örvendek, hogy itt a Gyergyói-medencében meghonosult a síélet, gyermekeink, unokáink vették át a stafétabotot, de szeretném, ha ez maradandó lenne, úgy mint Finnországban. Ottjártam alkalmával találkoztam a sípályákon több idôsebb nôvel és férfivel – az egyik közülük a 82. évét ünnepelte, örömmel mesélte.
               Tiszta szívembôl kivánom azt, hogy sok Málnási Töhi legyen, és szívvel-lélekkel tegye azt, amit eddig is tett a sport szeretetéért. És azt, hogy most mi itt vagyunk, emlékezünk – ennek a nagy szervezômunkának oroszlánrésze Málnási Csabát illeti.
               Csaba, köszönöm!
               * * *
               Miklós Ilona levele Brassóból
               Tisztelt rendezô bizottság!
               Meghívójukat – a gyergyói sísport ünnepkere – kézhez kaptam. Köszönöm a meghívást! Sajnos az e heti elfoglaltságom miatt nem tudok részt venni ezeken az ünnepségeken. Kívánom, hogy az ünnepségsorozat sikerrel záruljon, és ez a siker is tovább öregbítse a gyergyói sísport hírnevét.
               Tisztelettel: Miklós Ilona

    Szemelvények a gyergyói sísport régmúltjából

               (Másolat a GY.S.E. irattárából, amelyet a Málnási család felügyel)
               Zárug Pista, a GY.S.E. síszakosztály elnökének beszéde a Gyergyótekerôpatakon megtartott rendkívüli sígyűlésen 1943. május 16-án.
               (folytatás elôzô lapszámunkból)
               Gondoljatok csak arra, van már Tekerôpataknak embere ezen tisztség betöltésére? Eljön az idô, amikor majd érettek lesztek ahhoz, hogy külön váljatok. Ehhez legalább egy 15 éves nagyon lelkes munka kell egy rátermett embernek, akkor is, ha kiomondottan ennek él, éjjelét-nappalát ennek a szenvedélynek, a sísportnak áldozva. Higyjétek el én leszek az, aki ajánlani fogom nektek az önállósítást majd annak idején, mert mindkét egyesület részére fellendülést fog jelenteni egy sportszerű rivalitás. Mindkét egyesület fejlôdését fogja jelenteni, ha ellenfelek és nem ellenségek leszünk. Ehhez még túl fiatal a ti sísportotok, nincsen még felkészült vezetôtök.
               Mindig a sportot tartottam szem elôtt, azért nem voltam soha se kicsinyes, azért nem törôdtem, ha hallottam innen-onnan olyan kijelentéseket, melyek belsômben bántottak. Most, amikor a mételyezés már egész komoly formákat öltött, szükségesnek tartottam, hogy közétek jöjjek, szemtôl-szembe feltárjam az én állásfoglalásomat. Ha azt kívánjátok ennek dacára, hogy egy Tekerôpataki Sportegyesületet létesítsetek, úgy itt vagyunk, és lehet ez az összejövetel egy alakuló közgyűlés.
               Ebben az esetben nagyon sajnállak titeket, mert tisztán látom sorsotokat. Mint a tékozló ifjú ott hagyjátok a szülôi házat, és a kudarc után vissza fogtok térni. A gyergyószentmiklósi sportegyesület síszakosztálya mindig örömmel vissza fog titeket venni, de mivel a sísport óriás lépésekben fejlôdik, egy-két év alatt annyira le fogtok maradni, hogy azt soha behozni nem fogjátok tudni. Sajnálnám, hogy elkallódjatok.
               Az elmondottak után felkérem a tekerôpataki síközgyűlést, szíveskedjenek állásfoglalásukról tájékoztatni.
               Gyergyószentmiklós, 1943. május 7.
    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                         Horoszkóp
    december 22 – 28.

               KOS (III.21-IV.20.)
               Az ünnepek közeledtével természetesen a családdal töltött békés karácsonyi napokra gondolunk. Amikor a lakás már tiszta, az ajándékok be vannak csomagolva, utolsó simításként nézzünk a lelkünk mélyére.
               BIKA (IV.21-V.20)
               Céltudatosan tervezze az ünnepet, úgy a gyerekek, mint saját maga számára! Társával egy igen szép estét tölthet együtt. Ha van családja, közösen mehetnek az éjféli misére. Az ünnep fényét az ajándékok mellett az elegáns öltözet is emelheti.
               IKREK (V.21-VI.21.)
               Úgy érzi, minden évben ugyanaz a fárasztó takarítás és hajsza vár önre. Aztán mire eljön az ünneplés ideje, a fáradtságtól már nem tud örülni semminek. Párjának nem lesz különösebb baja, ha egy cetlivel a kezében elküldi bevásárolni.
               RÁK (VI.22-VII.22.)
               Bizonyára Ön is ismeri az ünnepi veszekedések forgatókönyvét: a nagy békességbôl egyik pillanatról a másikra minden a feje tetejére állhat. Legyen szép az ünnepe!
               OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
               Jólesik esténként pár narancsot megtűzdelni szegfűszeggel, a gyerekekkel együtt mézes házikót készíteni, és ami a legfontosabb: végre nyugodtan beszélgetni. Most együtt a család. Ki kell használni a ritka stádium minden pillanatát.
               SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
               Teste, energiamezeje ragyogóan, sôt misztikusan fénylik. Erejét kreativitásának, valamint gyors felfogóképességének köszönheti. Az ünnepekre való készülôdés, a karácsonyi hangulatú fények, a legmorgósabb Szűz lelkét is felmelegítik.
               MÉRLEG (IX.24-X.23.)
               Ha még nem vette volna meg a fát, hát igyekezzen! Arról pedig ne is álmodozzon, hogy utolsó percben sokkal olcsóbb lesz! Idôsebb Mérleg, aki anyagi körülményei folytán csak fenyôgallyakat tud feldíszíteni, ne keseregjen!
               SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
               Tervezze meg jó elôre, hogy milyen asztalneművel, kiegészítôkkel, abrosszal fog teríteni. Találjon ki apró, személyre szóló meglepetéseket is! A gyertyákat tessék beszerezni, mert a karácsony enélkül hideg és rideg!
               NYILAS (XI.23-XII.22)
               Idôsebb Nyilas szereti a téli ünnepeket. Gyakran idézi fel gyermekkorát, mesél csemetéinek, unokáinak a régi szép idôkrôl. Belevonva ôket az ünnepi készülôdésbe, a sütés- fôzés izgalmas rejtelmeibe, a ház díszítésébe, megszeretteti velük a tél varázsát, azon belül is a karácsonyt.
               BAK (XII.23-I.20.)
               Szüksége lenne egy kis pihenésre, mert az ünnepi készülôdés már most elvette minden erejét. Kérhetett volna segítséget a környezetétôl, de úgy volt, úgy van vele, amit saját maga csinál meg, az a jó és biztos.
               VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
               Gyakran túlaggódja magát. Elôre fél attól, milyen lesz a karácsony, eleget tud-e tenni mások elvárásainak, családtagjai meg lesznek elégedve az ajándékokkal és így tovább. Legtöbb Vízöntô érzelmi nélkülözés állapotában él.
               HALAK (II. 18-III 20.)
               Ha a karácsony gyermekkorában idegesen, családi viták közepette telt, tudatosan próbálja meg kitörölni azt emlékezetébôl! Felnôttként tegyen meg mindent azért, hogy otthonába meghitt hangulatot varázsoljon!



                         ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

               Zolika egyedül marad új barátnôjével.
               – Gyere játszunk gôzgépest!
               – Azt hogyan kell?
               – Te vagy a henger, én meg a dugattyú.
               * * *
               Egy menedzser száll léghajójával a kietlen táj felett, eltéved. Megpillant egy embert, lekiált neki:
               – Meg tudná mondani, hogy hol vagyok?
               – Ön, kedves uram, egy léghajóban utazik.
               – Fogadjunk, hogy maga informatikus – förmed rá a menedzser.
               – Mibôl gondolja?
               – Pontos választ adott, de mégsem tudok vele semmit sem kezdeni...
               – Fogadjunk, hogy maga pedig menedzser!
               – Ezt honnan találta ki?
               – Nem tudja, merre tart, hol van most, pontatlan kérdéseket tesz fel nekem, és a végén én vagyok a hibás.
               * * *
               A rendôrfônök elmegy a város legtávolabbi végén lévô borbélyhoz:
               – Tudja, ki vagyok én?
               – Nem – válaszolja a borbély.
               – Jó, akkor borotváljon meg!
               * * *
               A kommunizmus hét csodája:
               – A kommunizmusban mindenkinek volt munkája.
               – Bár mindenkinek volt munkája, mégsem csinált senki semmit.
               – Bár senki sem csinált semmit, a tervhez képest mégis mindig 100 százalékon felül teljesített.
               – Bár a 100 százalékon felül teljesítettek, mégsem lehetett semmit kapni.
               – Bár semmit sem lehetett kapni, mégis mindenkinek volt mindene.
               – Bár mindenkinek volt mindene, mégis mindenki lopott.
               – Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.
               * * *
               Beteg az orvosnál nemi problémával. Elmondja a tüneteit, mire az orvos csak annyit mond:
               – Sajnálom, de le kell vágni.
               A beteg megijed, és másik orvoshoz megy, ott is elmondja a probémáját. Mire az orvos:
               – Sajnálom, de le kell vágni.
               A beteg már nagyon meg van rettenve, és végsô elkeseredésében egy harmadik doktort is felkeres. Az orvos megvizsgálja, majd elhallgat. A beteg rákérdez:
               – Ó, doktor úr! Ugye nem kell levágni?!
               Az orvos elmosolyodva:
               – Ugyan dehogy-dehogy. Leesik az magától!
               * * *
               A nyomozó faggatja a szemtanút:
               – Le tudná írni a tettest?
               – Igen. Középmagas és fekete szakálla van.
               – És férfi vagy nô?
               * * *
               Egy romantikus holdfényes éjszakán egy fiú és egy lány kéz a kézben sétálgatnak a folyóparton. Odafordul a fiú a lányhoz:
               – Mondd, drágám, én vagyok az elsô szerelmed?
               – Hát persze! – feleli a lány. – Nem értem, ti pasik, miért kérdezgetitek ezt mindig!
               * * *
               Üldögél a holló az ágon, egész nap lustálkodik. Észreveszi a nyuszika, megirigyli tôle a semmittevést. Felkiabál a hollónak:
               – Holló, én is lustálkodhatok egész nap?
               – Persze, miért ne.
               A nyuszi leül a holló alá, és egész nap tétlenkedik. Arra megy a róka, megeszi a nyuszit.
               És a tanulság: ahhoz, hogy büntetlenül lustálkodhass, nagyon magasan kell ülnöd.
               * * *
               Egy férfi karácsonyra vesz a feleségének egy aranygyűrűt gyémántberakással. A haverja megkérdezi:
               – Nem egy terepjárót szeretett volna a feleséged?
               – De igen, csak sajnos hamis terepjárót nem tudtam szerezni.

                           Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2005

                Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
                 sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                            a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!