Kisújság-olvasók figyelmébe!
Megjelent a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2005.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Ára: 5 euró
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@nextra.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
A szavak mögött
„Nem keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak az.” Kor.I.10,33.
„Oh, te édes, szép magyar nyelvem! Te hangzatos, erôteljes dallama az érzéseknek! – De sok kárt tettél te már ennek a mi nemzetünknek azzal, hogy olyan szép vagy! – Szeretünk hangoztatni; gyönyörködünk benned, beszélünk hosszan és szépen – s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit. Sehol annyi kész szónok nem támad, mint a magyarok között” – írja Jókai Mór a Fráter György című regényének a Sok beszéd, semmi tett fejezetében. E passzus teljes egészében illik városunk, és elôljáróink szellemiségéhez.
Én másképp, más szavakkal beszélek, de ugyanazt mondom, amit ti értetek belôle. Lehet, hogy rosszul látom, de legalább valamit mondtam. Egyébként is kezdem sejteni a dolgot, de biztos nem így van. Ezért aztán elhatároztam, hogy rövid leszek és jó esélylyel semmitmondó. Azaz szeretnék rövid lenni, de aztán majd újra beszélek…
Talán a fenti példa illik leginkább a lovagi címmel is rendelkezô dr. Seer Mihály önkormányzati képviselô (a gyengébbek kedvéért: városi tanácsos) írásaira, ami az elmúlt hetekben jelent meg a sajtóban. És félek, hogy még nincs vége…
Sokan tették fel a kérdést: Mi történt a tanár úrral? Talán ez a furcsa idôjárás? Talán a szisztematikus nyomás alatti munka a tanácsban?
Sok minden lehet a megnyíló értelem mögött. Írásaiban egy profetikus látomáskép vázolódik, amibôl kitűnik, hogy nagy bajban, sôt a rendszerváltás után a legnagyobb bajban vagyunk. Ugyan felsejlik valami városunkat érintô hosszú távú fejlesztési stratégia elmaradása, de konkrétan nincs részletezve, hogy ez mit is jelent. Figyelembe véve Románia lemaradását az európai integrációhoz szükséges normáktól, az lenne a legnagyobb csoda, ha az ország nem is, de mi már rendelkeznénk mindenféle kidolgozott EU-s stratégiával, amirôl késôbb kiderülne, hogy lényegében nem is EU-kompatibilis. Városunk határait nem tudtuk megvédeni, nehogy már a jövôt kezdjük nagykanállal enni. Apropó városhatár! Ha emlékezetem nem csal dr. Seer tanácsos úr tagja volt annak a bizottságnak, aki ki kellett volna vizsgálja a határkérdést, de nagyon gyorsan ki is lépett belôle sűrű elfoglaltságára hivatkozva. Azóta szabadabb lett, mivel 2004 júniusától a saját kezdeményezésére megalakult kistérségi együttműködési és fejlesztési szakbizottság elnöke. Írásaiból kitűnik, hogy nagy fontosságot tulajdonít e bizottságnak. Ha nem ismerném a tanár úr önzetlenségét, még azt hinném, hogy mindez csak a tanácsosi fizetésével függ össze. Hiszen, ha nincs olyan napirendi pont, amiben ki kell kérni a fent említett bizottság véleményét, akkor nincs bizottsági ülés, s akkor kevesebb a tanácsosi fizetés is. Persze errôl szó sincs.
Dr. Seer erkölcsi jogokról beszél, meg hogy nem tud cseresznyét enni egy tálból politikai prostituáltakkal. Nem engedi a lekiismerete. Nagyon helyes, de összerezzenek: Csaknem fordul RMDSZ-tanácsosként az RMDSZ ellen? Ki is ígérgetett erkölcstelenül autonómiát választási kampányfogásként? Ki prostituálta magát úgy a magyarországi, mint a román pártoknál? A mossuk kezeinket politizálás még kis szinten sem erkölcsös, függetlenül attól, hogy ésszeI, szívvel, vagy kitárt zsebbel űzzük azt. Igaza van dr. Seer tanácsos úrnak: Mindennek van határa!
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
A heti hivatali sajtótájékoztatón a közüzemi kérdéseken túl (amelyrôl bôvebben a 7. oldalon olvashatnak) az alábbiak hangzottak el:
* Reméljük, a tél a vége felé tart, s úgy érezzük, a hivatalnak sikerült elvégezni az utak hótalanítását, karbantartását – mondta a polgármester, hozzátéve, elégedetlen viszont a járdák tisztántartásával. A lakosság egy része, úgy cégek, mint magánszemélyek a felszólítást követôen sem voltak képesek eltakarítani a havat az ingatlanjaik elôtti gyalogjárókról.
* A kultúrház tevékenysége kimozdult a többéves stagnálásból, a művelôdési központ szervezésében kerül sor a március 15-i ünnepségekre.
* Az Echo Inkubátorháznál jelenleg egy alkalmazott van, Bartalis Attila adminisztrátori munkakörben. Jó lenne újraindítani ott a pályázatírást, de nem könnyű hozzáértô személyt találni, mint a hivatal fejlesztési osztályának újraindításához is jelentkezôkre lenne szükség. A polgármester abban reménykedik, hogy a hétvégén tartott pályázatíró képzés hallgatói közül kerülnek ki az új munkatársak.
B. K.
Nem hagyja a kincseit
Véletlen hozott össze a környék falvainak egyikében élô fiatal, 25 éves anyukával. Sietett, de nagyon, mert két kisgyermekét bezárta, amíg ügyes bajos ügyeit intézte a városban. Hatodik éves a nagyobbik, negyedik éves a kisebb. Hetekkel ezelôtt találkoztam az édesanyával, aki nem titkolta nehéz életét: egyedül neveli a két gyermeket apuka nélkül. Havi ötszázezer lejt kap, a nagy gyermeknek ennyi jár az apjától eltartásra. Egy ideig az apánál volt, de „kincsét” nem hagyta az anya, mellette kell legyen mindkét gyermek. Aztán még úgy négyszáz valamennyi a gyermekpénz. Ennyi a jövedelem. A kicsiket bizony gyakran bezárja az óvoda után, mert ha hívják segíteni pénzért, akkor mennie kell.
Nemrégiben ismét összegyűlt jó néhány ruhaneműcsomag az olvasók jóvoltából, mi pedig úgy döntöttünk, a közeli faluba viszszük, ehhez a családhoz.
Délután értünk oda, anyuka dolgozni volt, viszont a szomszédasszony gyermekével éppen akkor nézett be a magukra maradottakhoz, hogy mit csinálnak. Ô sütött kenyeret is nekik, mert üzletire nem futja. S hitel már nincs. Annak ellenére, hogy náluk is elkelne a segítség, amikor, amivel tud, segít a gyermekekért. Tejet ad, süt, felügyeli a kicsiket.
Beléptünk a szobába, ahol pattogott a tűz. Az enyhe idô ellenére, nem volt meleg a helyiségben, ahol papucs nélkül jöttek-mentek a kicsik. A rozzant kölcsönkályha nem gyúrta a meleget. Gyönyörű barna szempár fürkészett, majd mutatta a széket, hogy üljek le. Aztán következett egy olyan jelenet, amit nehéz lesz elfelejteni. A szomszédasszony kicsije joghurtot szorongatott a zsebében, de milyen a kicsi, csak elôvette, mert már alig várta, hogy megegye. Meglátták az otthoniak. Nem kérték el, csak nézték tágra nyitott szemekkel…
Szerencsére a közeli üzletben még volt ugyanolyan finomság, vettünk, s így nemsokára kanalazhatták ôk is…
Nem rosszalkodnak ôk, mikor anyuka nincs otthon, mondják. Hát az otthonuk az bizony ideiglenes. Szeptembertôl bérelik az elôszoba-konyhát, s elmaradtak a bérrel, de hát ezen nem lehet csodálkozni. Márciusig ha nem fizeti ki a kétmillió lejt anyuka, utcára kerül gyermekestôl. Ötszázezer lej a bér havonta. Tehát be kell zárnia a kicsiket, hogy összekuporgathassa a pénzecskéket.
Következô reggel ismét felkerestük a családot, „szabadnapon” volt az anya, már szétválogatta a holmikat, s mondta, ha nem bánjuk, ami már kicsi az ô gyerekeire, átadná a szomszédasszonynak, mert ôt is sokat segítette.
Jó szomszéddal semmi nem ér fel, csak hát meddig? Sajnálják a gyermekeket, adnak, amibôl futja, de míg a világ nem biztos hogy sikerül. Mi lesz a bérrel? A gyermekekkel?
Ahányszor felkeresünk hasonló helyzetben lévô családokat, jó néhány napig látom magam elôtt a gyönyörű gyermekeket. Szakkönyvek arról írnak a gyermeknevelés kapcsán, hogy az a legfontosabb a gyermek számára, hogy feltöltsük érzelmi tankját. Ezzel szemben itt az a legnagyobb gondja anyukának, hogy a kincseinek legyen, ahol nyugovóra hajtsák fejüket, hogy az „élelemtankjuk” ne legyen üres.
Ha segíteni szeretnének a gyermekeken, hogy továbbra is legyen, ahol lakjanak, bármekkora pénzösszeget mi szívesen továbbítunk a családnak.
K-T. Gy.
Gazdálkodhat adójából
Magyarországon évek óta hirdetik: személyi jövedelemadója egy százalékáról rendelkezhet, eldöntheti, kinek adja. Ez ügyben Románia is elôbbre lépett, itt is megadatik ez a lehetôség. Civil szervezetnek adható az egy százalék, s bár minden kezdet, ez is kissé körülményes, biztos, hogy megéri az utánajárás.
A módszer az alábbi: ha van állandó munkahelye, akkor sürgôsen kell szólnia a cég ügyintézôjének, hogy adóbevallásának kitöltésekor adományozni szeretné az egy százalékot. Sürgôs, hisz február végéig van erre legfennebb lehetôség.
Ha ezt elszalasztotta, egy másik módszer kínálkozik: a pénzügyön kell igényelni azt a formanyomtatványt, melyre rá kell írni a támogatandó civil szervezet pontos nevét, bankszámlaszámát (COD IBAN) valamint adószámát (CF). Erre nemsokára lehetôsége lesz – mihelyt a pénzügy megkapja a szükséges formanyomtatványokat.
Tudnia kell mindenkinek: ha nem rendelkezik ezen egy százalékról, akkor az az állam zsebébe megy, semmiképp sem tarthatja meg magának.
A gyermekekért
Közel egy éve annak, hogy nem csupán szavakkal, betűkkel segítünk a rászorulókon. Az olvasókkal közösen tettünk, teszünk azért, hogy meleg lábbelije, vastag ruhája legyen jó néhány gyermeknek. Hogy nagyon hálásak a szülôk, nem vitás, de a gyermekek tekintete is felér minden köszönettel. Örömet szerzünk tehát, s mosolyt csalunk az aprók arcára. Tavaly húsvét elôtt játékok, élelmiszercsomag, mosószer is került a ruhaneműk mellé. Sôt, kanapé is egy család otthonába, amely fekvôhelyet biztosít a gyermekeknek. Köszönetrôl csak annyit, néha szembejönnek az utcán a gyermekek, mosolyogva mondják: a néni hozta a meleg kabátot. S a néni az olvasók adományát továbbíthatta… Bizonyára még sok hasonló család otthonát elkerültük, de elôbb-utóbb, ha kitartanak mellettünk adományozó olvasóink, hozzájuk is elérünk. Már elértünk olyan anyukához, aki két gyermekével a karácsonyt egy kapusszobán töltötte, s ma már fedél van a fejük felett, otthonra leltek. Beszéltünk olyan anyukával, akinek hétközben gyermekét az árvaházban nevelik. Hogy miért? Mert nem futja kenyérre, s örvend, hogy a nagynak otthon akad ennivaló. Nem tudtam, hogy léteznek ilyen sorsú gyermekek Gyergyóban. Pedig csak végig kell menni a „külváros” utcáin… Fejemhez vágták azt is, minek kellett azoknak az anyáknak ennyi gyermek, miért megyek hozzájuk, ha nem tudom feldolgozni a látottakat? Persze, így is lehet gondolkodni, csak ugye, a kicsik az áldozatok, ôk nem kérték az életet, s ha megszülettek, nem mindegy, hogyan nônek fel. A pityóka mellé kerül-e margarin. Mert nem mindegy, hogy van-e lábbeli, amivel iskolába mehet a nagy gyermek, vagy meg kell várnia az anyját, míg hazajön, hogy ô indulhasson. Öregek mondták, gyermekkorukról: ki korábban kelt, azé volt aznap a cipô. Persze háborús idôszak után ínség volt, a javából. Senkinek sem volt semmije. Ma pedig vannak tehetôs, jó szándékú, segítôkész emberek, akik adományoznak, s van lehetôség úgy is segíteni, hogy ne karcsúsodjon a konyhapénz: a személyi jövedelemadóval. Ha úgy döntenek, a Kisújság Alapítványnak szánják azt az 1 százalékot, mi összegyűjtjük, akárcsak a ruhaneműket, és továbbítjuk a rászoruló családoknak, a gyermekekért.
Elutasító döntés, fura indokolás
A népszavazás kiírásáról szóló tanácshatározat útját önök is végigkísérhették. Elôször a prefektúra támadta meg a tanácsi döntést, kérve, vonja vissza azt a testület, de mivel a testület nem viszakozott, a prefektúra a közigazgatási bíróságra adta. A közigazgatási bíróság döntést hozott, s az elmúlt héten ki is közölte az érintetteknek határozatát és indokolását.
Az indokolás tartalmáról Nagy István Gyergyószentmiklós jegyzôje így nyilatkozott:
– Január 16-án kaptuk meg a Csíkszeredai Közigazgatási Bíróság elsôfokú döntését, amely a helyi lakossági akaratnyilvánításról szól. Gyergyószentmiklós önkormányzata döntés elôtt áll: fellebbezzen a táblabíróságnál vagy ne. Ezt tizenöt napon belül el kell dönteni. Az indokolást olvasva, számomra egyértelmű, hogy nem kimondottan jogi, annál inkább politikai alátámasztások vannak benne. Szakmai szempontból is vannak kifogásolnivalók, valószínű, nem figyeltek eléggé oda. (Szerk. megj.: egy helyen Gyergyószentmiklós neve helyett Alfalu jelenik meg, máshol Gyergyószentmiklós municípiumot községként emlegetik!?) Többször is elmondtuk, itt nem arról van szó, hogy a város lakossága az autonómiáról dönt, hanem a referendum által kikérjük a lakosság véleményét, megbízza-e a törvényhozókat, hogy nyújtsanak be egy erre vonatkozó törvénytervezetet.
A tanács lehetôsége tehát, hogy megfellebbezi-e a döntést, a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz fordul-e e tanácshatározat fenntartása érdekében.
Ha ön tanácsos lenne, hogyan döntene?
... tettük fel a kérdést jegyzônek, polgármesternek és alpolgármesternek.
Nagy István jegyzô: egyértelműen fenntartanám a korábbi határozatot, támogatnám a bírósági döntés megfellebbezését. A kezdeményezést én törvényesnek tartom.
Pap József polgármester: 1918 óta mit tartott be a mindenkori román kormány? Trianon után mit kaptunk? Azt hiszem, szél ellen nem lehet...
Kontesveller József alpolgármester: egyetértek az autonómia szükségességével, de ez a kérdés már nem az autonómiáról, hanem egy politikai játékról szól. A megoldás az aláírásgyűjtés lehetne. Össze kell gyűjteni az aláírásokat, én is adom kézjegyemet, s átadni a parlamenti képviselônek, Garda Dezsônek, hogy terjessze a parlament elé, hiszen azt nyilatkozta a kampányban, hogy a Magyar Polgári Szövetség célkitűzéseihez is közel áll.
Balázs Katalin
Tanácsülés nagy döntése:
Nem bontjuk le az iskolát!
Új helyiségben, az egykori mozi emeletén tartotta ezúttal ülését a helyi tanács. Ez lesz a további ülések helyszíne, a nagy terem szomszédságába pedig az Ifitéka költözik, hogy helye felszabaduljon a művelôdési házba költözendô Figura raktárának. A volt tanácsterem pedig a művészeti iskolásoknak adódik át, akik a késôbbiekben birtokba kellene vegyék a Kárpátok utcai ingatlan többi részét is.
Az ülésen a jegyzô világított rá, döntéshozatalkor a tanácsosok számoljanak azzal is, hogy a mozi épületének tulajdonjoga még mindig nem tisztázott, igényt tart rá a mozivállalat.
A hosszas napirend elôtti felszólalások után rátértek a napirendi pontokra:
* Igennel döntöttek – nem is volt más választásuk – a lakossági nyilvántartó és anyakönyvi közszolgálat átvételére és megszavazták működési szabályzatát. Nem volt más választás, hisz országosan január elsejétôl ezen irodák az önkormányzatok hatáskörébe kell tartozzanak... bár a pénzügyi részét e tevékenységnek még homály fedi, csak annyi biztos, hogy március 30-ig a belügyminisztérium biztosítja az öt alkalmazott fizetését.
* Késôbbre halasztották azt a döntést, mely negyvenhat maroktelefon-készülék vásárlásáról szólt volna. Bár az ülésen jelen volt a Zapp képviselôje, a polgármester csütörtökön tárgyal más szolgáltatóval is. A készülékvásárlás hosszú távon megtakarítást jelentene, így csökkenthetné a hivatal 25–30 millió lejes telefonszámláját.
* A tanácsülés sarkalatos kérdése volt, hogy lebontják-e a felszegi 4-es számú iskola épületét, hogy helyébe építsenek egy másikat a Batthyány Ignác Szakközépiskolának.
Ultimátumot kapott a tanács, ezen ülésen kellett bűt vagy bát mondjanak a tanfelügyelôségnek.
A polgármester elôterjesztésében elmondta: a megyei tervezôiroda tervei szerint (melyek már készen vannak!) a 4-es iskola helyére kell épüljön az új tanintézmény. „Ha ezt nem fogadjuk el, több mint valószínű, nem kapjuk meg a pénzt” – állította Pap József.
A szakbizottságok véleményezését kérve kiderült, sokaknak fájna az iskola lebontása, mint ahogy ez az általános vitából is kiderült.
Tinka Kálmán kifejtette, egyesek azt mondják róla, ô a fôbűnös, az iskola melletti üzletét félti, s hírlik, hogy talán vendéglôt akar oda építeni, azért ellenzi egy tanintézmény építését. Pedig neki teljesen más érvei vannak a jelenlegi épület lebontása ellen:
– a 4-es iskola 60–65-ben épült, nincs két éve, hogy 1,5 milliárdot költöttek rá;
– van-e pénze az önkormányzatnak a bontásra?
– aki látta az új iskola makettjét, az tudja, nem fogja szépíteni a létesítmény a környezetét, faluba illô, nem egy municípiumba;
– a Batthyány iskola tanulóinak 40 százaléka vidékrôl jár, s most fel akarják vinni ôket 1,5 kilométerre a központtól;
– 56 éves vagyok, de így még nem voltam megvezetve: novemberben 24 órás határidôt kaptunk a döntésre, azt mondták, a tervek készen vannak, az épület statikailag nem építhetô bele az újba. Erre kiderül, a tervek csak januárban készültek el;
– az egyik helyi tévéadó bemutatta, hogy omlik a vakolat, kiütött a salétrom, csak azt nem kérdezték meg, ki az épület gazdája.
Bár csak egy tanácsos hozzászólását emeltük ki, sokaknak volt véleménye, és nem egy tanácsos jegyezte meg: ha ennyire fontos a Batthyány Ignác Szakközépiskolának ez az építkezés, miért nincs jelen az intézmény igazgatója, Farkas Zoltán.
A testület többségi szavazattal elvetette az iskolabontás ötletét, kompromisszumos megoldás született: legyen az új ingatlan helye a meglévô épület mögött, az önkormányzat pedig elkötelezi magát, hogy a 2006-os költségvetésbôl elkülönít egy akkora összeget, amelybôl az „öreg épületet” kijavítják, pofássá teszik.
Egy háromtagú bizottság is létrejött (tagjai: Tinka Kálmán, Szász József tanácsosok és Nagy István jegyzô), amely csütörtökön reggel e tanácshatározattal jelentkezik a tanfelügyelôségen, kérve, a fôtanfelügyelô a tanács álláspontját tartsa fenn, segítsen, hogy megkaphassák az iskolaépítéshez szükséges támogatást.
* Bár nem volt az ülés anyagában, sürgôsen döntést kellett hozni a közigazgatási bíróság által hozott ítélet megfellebbezésére is. A népszavazásról szóló tanácshatározatot a testület döntése értelmében továbbra is fenntartják, fellebbeznek a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, sôt egyik tanácsos szerint akár Strasbourgig is elmennek. E döntés megszavazásánál csupán egy tanácsos tartózkodott.
Autonómiáról
– interjú Árus Zsolttal –
– Mint már hírt adtunk róla, Budapesten a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséggel tárgyalt az MPSZ küldöttsége. Árus Zsolt alelnök szerint mi volt e találkozónak a legnagyobb hozadéka, a tárgyalások alapján számíthatnak-e az anyaországiak támogatására az autonómia-törekvésekben?
– Aki ott volt Tusnádfürdôn tavaly nyáron, az hallhatta, amit Orbán Viktor mondott: Ahhoz, hogy a Fidesz segíteni tudjon autonómia-ügyben, elsôsorban az kell, hogy mi itt megfogalmazzuk az igényt, majd annak minél határozottabban és egységesebben hangot adjunk. Ezen az igénymegfogalmazáson túl vagyunk, hisz ezért jött létre a Székely Nemzeti Tanács, illetve ezért készítette el s nyújtotta be a parlamentbe a Székelyföld autonómia-statútumát. Ezen igény mellé sorakozott fel a Magyar Polgári Szövetség, illetve a választási kampányban az RMDSZ is. Ha ez utóbbi nem változtat álláspontján rögtön a választások után, akkor most elmondhatnánk, hogy a helyzet kimondottan biztató. Így azonban a helyzet sokkal nehezebb, ugyanis a nemzetközi fórumokon értetlenül szemlélik azt, hogy a romániai magyar közösség részérôl többféle igény fogalmazódik meg, illetve, ki kell mondani ezt is, sokkal nehezebb dolga van annak, aki az autonómia mellett áll ki, mindaddig, míg a „hivatalos” képviselet errôl hallgat. Ennek ellenére a Magyar Polgári Szövetség küldöttsége azt kérte a Fidesz vezetôitôl, hogy álljanak ki határozottan a Székelyföldi autonómia ügye mellett, illetve az sem titok, hogy a Fidesz vezetôi pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez nem csak néhány politikus vesszôparipája, hanem a székelység döntô többségének az óhaja.
– A közigazgatási bíróságról megérkezett az elutasító döntés a népszavazás tekintetében. Mit remél a gyergyói tanácstól, meg fogja-e fellebbezni e döntést?
– Abból kiindulva, hogy a testület egyhangúlag kitartott eredeti határozata mellett akkor, amikor a prefektúra annak visszavonását kérte tôle, most nincs kétségem afelôl, hogy a fellebbezés mellett fognak dönteni, hisz ellenkezô esetben gyakorlatilag elismernék, hogy a prefektúrának van igaza, s a határozat törvénytelen.
– Ha a fellebbezés mellett áll ki a többség, milyen esélye lehet a határozatnak, hogy a táblabíróság ne kössön bele?
– Figyelembe véve az eddigi eseményeket, nem táplálok illúziókat a táblabírósággal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy az ottani tárgyalás is csak egy lépés azon az úton, ami az Európai Emberjogi Bíróságra vezet. Sajnálattal kell ugyanis megállapítsam, hogy az újonnan kinevezett igazságügyminiszter hatalmas csalódást okozott számunkra, amikor megfeledkezik emberjogi-aktivista múltjáról, s tétlenül szemléli, hogy ezekben a perekben a jogi szempontok helyett a politikaiaké legyen a fôszerep.
– Az MPSZ hétvégi ülésén döntött a pártalapításról. Milyen lenne a kapcsolat a szövetség és a létrehozandó párt között, mi a módja a párt létrehozásának, milyen elônyei lennének ennek az autonómia ügyének elôbbrevitelében?
– Az új pártot lényegében a Polgári Szöveség jelenlegi vezetôi hozzák létre, nem azért, mert elégedetlenek a szövetség elveivel, politikai irányvonalával, hanem azért, mert az elmúlt év két választása azt mutatta, hogy kisebbségi szervezetként sikerült minket mindkét esetben a partvonalon kívülre szorítani. Ily módon az általunk képviselt értékrend nem tudott megjelenni a politikai porondon, tagjaink és szimpatizánsaink vagy a választásoktól való távolmaradást kellett válasszák, vagy pedig jobb híján más, ôket nem képviselô szervezetre adták szavazatukat, csak attól a gondolattól vezérelve, hogy szükség van magyar képviseletre a parlamentben. A pártbejegyzéssel a célunk az, hogy a jövôben ne juthassunk ismét hasonló helyzetbe. Az autonómia ügye szempontjából a potenciális elônyöket pedig azt hiszem nem kell sokat bizonygatni, hisz most is annak a levét isszuk, hogy nincs a parlamentben olyan politikai párt, amelyik a választási kampány után is zászlajára tűzné az autonómia ügyét. Amennyiben az elkövetkezô választásokon az újonnan létrehozandó párt is elindul, úgy nincs kétségem afelôl, hogy legalábbis az önkormányzatokban sikerül jelentôs súlyra szert tenni, s így eszközeink is lesznek, amelyekkel konkrétabban és hatékonyabban tudunk tenni az autonómiáért. Sajnos a párttörvény nem engedi meg, hogy egy székelyföldi regionális pártot jegyezzünk be, holott talán ez lenne a legcélszerűbb. A most érvényben levô elôírások szerint az újonnan alakuló pártnak minimum 25.000 tagja kell legyen, ráadásul tagszervezeteket kell tudni felmutatni az ország 18 megyéjében plusz a fôvárosban, s egy ilyen megyei szervezetnek legalább 700 tagja kell legyen. Meglehetôsen szigorú feltételek ezek, nem véletlen, hogy az EU Velencei Bizottsága a választási törvények mellett a román párttörvényt is bírálta, ellenben nem számíthatunk arra, hogy ezt a közeljövôben megváltoztatják. Jellemzô módon a román politikai elit fennen lobogtatja a Velencei Bizottság jelentéseit akkor, ha úgy gondolja, hogy azok számára kedvezôek, de lezserül figyelmen kívül hagyja akkor, ha azok számára kedvezôtlenek. Ez minden, csak nem európai magatartás, s az, hogy ennek ellenére Romániát felveszik az EU-ba csak azt bizonyítja, hogy az EU számára fontosabb egy új felvevôpiac meghódítása, mint a jog, az elvek.
Az igazság oldalai
Közüzemek közgyűlése
Másodszori nekifutásra sikerült beszélni a gondokról a közüzemek közgyűlésének. Míg az elsô meghívásnak csupán három tanácsos tett eleget, hétfôn 3-tól tucatnyian gyűltek össze. Nem kapott meghívást Pap József polgármester, valamint az alpolgármester, de az ülés végén megbeszélték, ezentúl meghívják ôket is. Ezért sok felvetett kérdés megválaszolatlanul maradt a polgármester hiányában.
Elsôsorban azért hívta össze Nagy Attila igazgató a közgyűlést, hogy az együttműködéssel kapcsolatos alapvetô kérdéseket megtárgyalják, mert a rendes évi közgyűlést április 31-ig meg kell tartani, az elôzô évi kiértékelés meg kell történjen, ki kell derüljön, mire alapozzák az ez évi költségvetést. Nos, amire döntésre kerül sor, ismernie kell a közgyűlésnek a problémákat. Elmondta, a szervezéssel kapcsolatban nem értenek egyet az operatív városvezetéssel, alárendeltséget éreznek, nem jó a hangulat. Továbbá többször is szó esett arról a bizonyos 8 milliárd lejrôl. Hogy kockázattal ugyan, de az elôzô évi tapasztalatok alapján beruházásra fel lehetett volna használni. Ugyanis december végén jött a papír, hogy beruházásra használható a pénz. Ennek kapcsán az igazgató kifejtette, nem a tanács a hibás, a polgármester tevékenységi körébe tartoznak a közpénzek.
Továbbá kérte a hivatal a tavalyi év kiértékelését, errôl levélben értesítette a közüzemeket, viszont amíg a közgyűlés ezt nem hagyja jóvá, titkosak az adatok. Elhangzott, s ezt nem csak most tudtuk meg, kicsi az állami támogatás, s a város kell forrásokat keressen.
Nagy Attila elmondta, a polgármesteri hivatal lopja a hôenergiát, amivel fűti a kertészetet. A polgármester 10 autó mosztot ajánlott cserébe.
Arról is szólt, módot kell találni arra, hogy visszafizessék a fogyasztóknak a saját zsebükbôl megvásárolt hôhozammérôk árát. „Joga van a fogyasztónak arra, hogy a pénzt visszakapja. Ezt beruházási alapokból kellett volna megvásárolni, tehát helyi vagy központi költségvetésbôl kell rá megteremteni az anyagi alapot. Úgy tudom, a városi költségvetésbôl nem lesz erre forrás. Központi pénzeket kellene megpályázzon a hivatal. A szolgáltató saját erejébôl, beruházási alapok nélkül nem tudja ezt kifizetni. Ha lesz mibôl, a közüzemek is, bepótól, márpedig úgy néz ki, a közüzemek nyereséges lesz. A szolgáltatás ellenértékébôl is esetleg vissza lehetne vonni, de három évvel ezelôtt az akkori közgyűlés ezt elvetette, mert szükség van a forgótôkére. Ez is egy lehetôség lenne. Viszont nem tudni, mi lesz a Forradalom negyedi lépcsôházi hôhozammérôkkel, hogyan fizetik ki, mert azokat már nem használják, lévén, hogy a dán-rendszerrel újakat szereltek fel. Szükség volna ezért is az együttműködésre”. Nagy Attila kérdésünkre azt is elmondta, hogy a visszafizetésre vonatkozó kéréseket le lehet tenni a közüzemek irodáiba.
Októberben lejár Nagy Attila mandátuma, s mint mondta, nem biztos, hogy vállalja tovább az igazgatást.
Összességében egyáltalán nem nevezhetô jónak a közüzemek valamint a hivatali élenjárók között a kapcsolat. Az egy asztalhoz ülés hiányzik. Személyes véleményem csak, hogy a fogyasztók húzzák a rövidebbet emiatt.
K-T. Gy.
A másik oldal
A keddi sajtótájékoztatón polgármester és alpolgármester jelenlétében rákérdeztünk a közüzemek közgyűlésén elmondottakra.
Pap József kijelentette:
– Január 27-re a közüzemek is elkészítette a 2004-es mérleget. Sajnos, a leosztott fűtéspótlékból, 44 milliárd lejbôl nincs elszámolva 22 milliárd szubvencióra. Ezért kénytelen voltam ellenôrzést elrendelni. Egy hivatali alkalmazott, Lăcătuş Livia végzi, még folyamatban van, be fogunk számolni róla. Az ellenôrzést a Go Rt. nem vette jó néven, azt is kétségbe vonja Nagy úr, hogy annak a tanácsnak, amely a vállalatot létrehozta, van-e joga ellenôrizni.
– A kertészet fűtésérôl: mivel a közüzemek a hivatal egyik részlege, hogy ne kelljen egymásnak számlázgassunk, felajánlottam írásban Nagy úrnak, hogy az üvegházak fűtésére adunk 10–15 kocsi fűrészport. Személyesen is beszélgettünk, a kérést elvitte, ígérte, hogy még utánaszámol. Azóta nem adott választ, de úgy látszik, kérésemet ilyesmikre használja fel.
A Pap József által elmondottakat Kontesveller József alpolgármester azzal egészítette ki, hogy az ajánlat korrekt, esetleg a mosztmennyiségrôl kellene tárgyalni, annyit biztosítani, amennyi szükséges az üvegházak fűtésére, hogy a lakosságot ne károsítsák meg.
– A Forradalom negyedi hôhozammérôk sorsáról szintén Kontesveller József alpolgármester nyilatkozott, elmondva, a közüzemeknek kutya kötelessége lenne, hogy a már nem szükséges hôhozammérôket leszerelje, és lévén, hogy megvannak a kapcsolataik, megróbálja más településeknek eladni. De úgy tűnik, könnyebb kérdezni, mint lépéseket tenni a probléma megoldásáért.
– A megyének visszaküldött 8 milliárd lejrôl Pap József tett említést. Mint mondta, ha egyetért azzal, hogy érdemeiért dicsérjék az újságok, azzal is egyet kell értenie, ha esetenként bírálják. A Kisújságban megjelent Aprópénz című vezércikkre reagálva a hátterekrôl tájékoztatott. E szerint igaz, hogy augusztusban a fôkönyvelônô jelentést tett le, hogy meg fog maradni a fűtéspótlékból, de az akkor csak egy jóslatnak tünt. Késôbb, az év vége felé, mikor bebizonyosodott, hogy pénz marad meg, a megye legfelsôbb vezetôje személyesen kérte, küldjük vissza a nyolcmilliárdot decemberben, s majd januárban visszakapjuk. December 17-én tehát visszaküldtük a megyének a pénzt. Az csak idén, 2005-ben derült ki, hogy a közüzemeknek 10 milliárd adósága volt fűtôanyagra, amit abból jól ki lehetett volna fizetni. Januárban nem kaptuk vissza a nyolcmilliárdot, ám Dézsi úr „bedolgozik”, hogy a fűtéstámogatás összegét kiegészítsék, ugyanis az eddigi 11 milliárdra még rákértünk 29 milliárd lejt 2005-re.
Pap József ezen utóbbi kijelentésével kapcsolatban kérdeztük meg Dézsi Zoltán alprefektust, aki cáfolja, hogy ilyen ígéretet tett volna: „A prefektúra nem illetékes, hogy visszakérjen fűtéspótlékot, s nem ígérheti azt sem, hogy késôbb a város visszakapja az összeget. Pap József ha ilyet mondott, írhatja szó szerint: marhaságot mondott.”
Ezek után mit mondhatnánk? Döntsék el, kinek hisznek.
Szienitvita Szárhegyen
Azaz hogy csak vitácska, vagy tán annyi sem. Történt ugyanis, hogy a Hargita Bányavállalat képviselôi múlt héten elôször a szárhegyi tanács elé álltak kérve, vonják vissza határozatukat, engedjék meg Güdücön a bányanyitást, a szienit kitermelését.
A tanácsosok, kik bizony nehezteltek amiatt, hogy úgy kezdték el a kutatási, útépítési, próbavételi munkálatokat Szárhegy adminisztratív területén, hogy ôket nem értesítették, türelmesen hallgatták végig, mit akar a bányavállalat. Megtudták, amit már tudtak a sajtóból is, hogy a Szárhegyi Közbirtokossággal kötött szerzôdés alapján kezdték el a munkálatokat. Próbát vettek, mely szerint a szienitben nagy mennyiségű vas található, melyet megpróbálnak kivonni a mágneses szeparátorral. Ha a minôség megfelelôvé válik, és igény lesz rá a román piacon, kezdik a kitermelést. Törvényességbe szeretnének lépni, miután a megyei tanács már megbüntette ôket, ezért kérik, a tanács bólintson rá tevékenységükre.
Több kérdésre válaszolva elmondták, csak elônyei lesznek a kitermelésnek, az érintett güdüci útszakaszt rendben fogják tartani, munkaerôre is szükségük lesz, s a bányavállalat emberei úgy látják, hátrányai nem származhatnak ebbôl a településnek.
Érdekes módon nem így gondolják ezt a güdüciek, 64 aláírással érkezett levél a polgármesteri hivatalba, mely szerint az ott lakók tiltakoznak a bányanyitás ellen.
Az önkormányzati képviselôk meghallgatták a bányavállalat képviselôit, megköszönték jelenlétüket. A decemberi döntést nem változtatták meg. Egy tanácsos meg is jegyezte: mi döntöttünk, most nem változtathatunk. Különben is le kellene mondjunk, ha olyan döntést hoznánk, ami a güdüciek érdekei ellen szól. Márpedig az ô akaratuk, hogy ne nyíljon meg a bánya.
Az ülést követôen Bertóti Károly, a Hargita Bányavállalat embere elmondta, nem eléggé megalapozottak Szárhegy érvei, nem indokolt, hogy miért ne lehetne kitermelést folytatni.
– Ha ez egy politikai döntés, akkor nagy kár.
Hogy befellegzett-e a kitermelésnek? Egyelôre nem lehet tudni. Bertóti elmondta, lévén, hogy az altalajkincs az állam tulajdona, lehet, hogy van mód arra, hogy Szárhegy feje fölött átlépve mégis kitermeljenek. De ezen – a tanács pozitív döntésébe reménykedve – még nem gondolkodtak.
B. K
Skalpvadász úr figyelmébe!
Mindig szánakozva néztem az út szélén alkalmira váró stopposokat. Én sem szívesen űzöm az utazás ezen módját, de van, mikor a kényszer rávisz. Pedig tudom, veszélyes is lehet, sosem tudhatja az ember fia, kinek az autójába száll be, azt sem, elér-e oda, ahová indult. A rémtörténetekkel, megtörtént esetekkel inkább nem példálóznék... van bôven. Csupán a legutóbbi történetet mesélném el.
Az elmúlt hétvégén hazafelé igyekezvén láttam, ismerôsöm, egy ifjú hölgy stoppol Alfalu felé. Egyáltalán nem volt hôség, sajnáltam, hogy ott fagyoskodik az utca sarkán. Aztán láttam: szerencséje van, megállt mellette egy nyugati autó, s ô beült. Örvendtem szerencséjének.
Nem telt el sok idô, s máris szomorkodhattam szerencsétlenségén.
Felhívott telefonon, s elmondta: még fél lába „szárazföldön” volt, amikor az autó sofôre célozgatni kezdett a szállításért járó fizetségre – a lány arcának simogatásával téve egyértelműbbé a fizetség fajtáját. A határozott nemre határozottabbá vált a negédes hang, s szinte sértôdötten tette fel a kérdést: Kinek tartogatod magadat?
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a lánynak sikerült kiugrania az autóból, s miközben lábai citeráztak, figyelhette, amint az autó elhalad, megfordul, s mikor újra a közelébe ér, a sofôr fenyegeti.
Mi tagadás, megijedt annyira, hogy az autó rendszámát sem tudta megjegyezni, sôt egy kis idô múlva abban sem volt biztos, volt-e bajsza az illetônek. Csak sejti, ki volt az, bizonyítékai nincsenek. Nem tudott feljelentést tenni. S bár bántódása nem esett ezen utazásból, tény, hogy fél még egyszer bárkit is leinteni, kiállni stoppolni. Attól is fél, hogy megkeresi ôt a fenyegetô.
Hogy mit csinálhat a csábító? Lehet, hogy holnap már mással próbálkozik.
Hát üzenjük neki: ne tegye, elôbb utóbb emberére talál! S biztos, nem örvendene, ha az ilyen „próbálkozásaira” rámenne a házassága.
B. K.
Figura-sarok
Részletek egy színész sűrített naplójából
Bajkó Lászlót, a Figura Stúdió Színház színészét, a két próba közötti mindennapjairól kérdeztük; mivel tölti az úgynevezett szabadidôt.
Vannak napok, amikor nehezen megy az ébredés, de az én vekkerem hűségesen kitart az ébresztés mellett. Van négy lába, szeme, szája, orra, füle, farka és úgy hívják, hogy Barni. Így indul minden napom. Ébredés, és már megyünk is sétálni, ez az én reggeli tornám. Még ha szabadnap van, akkor is. Nincs lustálkodás. Utána kezdôdik a délelôtti próba, a Figuránál. Majd jöhet a hosszú séta, a városon kívül általában, Barni örömére rókák és nyulak is elô szoktak fordulni. Ilyenkor eszméletlen kergetôzésnek vagyok a szemtanúja. Ha nincs tánctanítás akkor csak Barninak jó, mert többet sétálhatunk, de általában szokott lenni: kedden táncház vagy táncklub, szerdán a Step By Step osztályban tanítok, pénteken a Művelôdési Központ játszóházában és néha Csomafalvára is hívnak.
Mostanában a Hóvirág Táncegyüttessel is foglalkozom, ugyanis készülünk a március 15-i ünnepi műsorra, amit a Figurával együtt fogunk színpadra vinni. Mindez a délelôtti és az esti próba között zajlik le, leszámítva a táncszínházat és a táncklubot, ami azt jelenti, hogy még a délutáni próba is bele kell férjen a napomba.
A hétvégi szabadidôt – ha van – lovaglással szoktam tölteni, persze Barni is ott van velem. Lovak, kutyák, macskák a természet lágy ölén, nem is csoda, hogy olyan jól érezzük magunkat.
Figura-elôadások:
Február 25., 14.00 órától – Nuca – mono- dráma a Figura Galériában.
Február 28., 14.00 órától – Nuca – mono- dráma a Figura Galériában
Március 1., 14.00 órától – Nuca – mono- dráma a Figura Galériában
Március 3., 14.00 órától – Nuca – mono- dráma a Figura Galériában
Március 5., 19.00 órától – Molnár Ferenc: Üvegcipô – keser-édes történet Szovátán.
Gyergyói mindenható
Történetünk 2005. február 8-tól veszi kezdetét, amikor várandós feleségemet kezelôorvosa, dr. Marc Gheorghe beutalta a gyergyószentmiklósi kórház szülészeti osztályára. Az események 16-án felpörögtek, majdnem egyhetes túlhordás után nejemre rátörtek a vajúdás elôjelei. A kezelôorvos a szülés beindítása mellett döntött, pár órás szenvedés után boldog apukává kellett volna válnom.
De nem így történt, beleszólt a menet rendjébe a Sors, dr. László József osztályvezetô fôorvos úr személyében. Beosztására hivatkozva megakadályozott mindennemű beavatkozást, kollegáját megálljra parancsolta. A kismama kérésére (a szülés beindítását kérte) nem hallgatva, kollégáját felelôsségre vonta, hogy miért vizsgálja betegét, és miért akarja a szülés beindítását, hisz még nem a megfelelô pillanat ahhoz (egyhetes túlhordás!). A magát művelt embernek tartó fôorvos, kivetkôzve emberi méltóságát, nyílt támadásba lendült, fittyet hányva az orvosi etikára. Nagyképűséggel, önkényes fölényérzettel letiporta egy szakmailag elismert és a környéken nagy tekintélynek örvendô orvos (dr. Marc) egyéniségét, személyiségét. Feltehetném a kérdést: Miért tette?
Ez a cirkuszba illô támadás és vádaskodás nem megfelelô helyen és idôben zajlott. A kismama magzatvize elfolyt, de a fôorvos (László) úr professzionizmusra nem valló módon csak a saját igazát hajtotta.
Mivel a kezelôorvosnak nem volt engedélyezve a szülés levezetése, átszállítottuk a feleségemet a megyei kórházba, Csíkszeredába, mindkettôjük egészsége érdekében. A magát veszélyben érzô fôorvos a felelôsséget rám (ránk) akarta hárítani, nyilatkozatot íratva velem alá. Ezt a parancsát megtagadtam, az átszállítás megtörtént.
A történet vége happy end, majdnem huszonnégy órás vajúdás után feleségem boldog anyává, én büszke apává váltam.
Minden jó, ha vége jó… akár egy filmben. De azért felötlik bennem a kérdés: – ha nem így végzôdik? Ha tragédiába torkollik egy örömpillanat, mert értékesebb a szakmai, anyagi elismerés, mind két élet?! Vagy kérdezhetném Öntôl, fôorvos úr:
– Mindegy Önnek, hány élet csúszik ki keze alól? Hát nem arra tett le esküt, hogy embereket mentsen, új életet adjon!…
Pál Zoltán, Csíkdánfalva
Túl az elsô képzésen
Gyergyószentmiklós Helyi Tanácsa és Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala Pályázatíró képzéssorozatot indított ifjúsági és más civil szervezetek, intézmények képviselôi számára. Az elsô képzésre az elmúlt hétvégén került sor az Echo Inkubátorházban. A képzésen harminchét szervezeti képviselô és egy szervezô vett részt. A háromnapos rendezvény meghívott elôadói voltak Gál Sándor, a Pontweb koordinátora és Farkas András, az Informatikai és Kommunikációs Miniszter tanácsadója. Szombat delutántól a Pont csapatához csatlakozott Bordás Szabolcs Communitas kuratóriumi tag. A résztvevôk pályázati forrásokkal, lehetôségekkel, projektmenedzsmenttel, pályázati menedzsmenttel és gyakorlati pályázatírással ismerkedhettek. Nem maradt el a csoportmunkák kiértékelése, elbírálása sem, tudtuk meg Dali Erikától, aki még egy újdonságról is tájékoztatott.
– Egy döntés született arról, hogy elkészítjük a gyergyói civil szervezetek levelezôlistáját. Ez megkönnyíti majd a kommunikálást, egymás programjairól való értesülést, ugyanakkor segítséget nyújthatunk egymásnak. A lista moderátora a Harmónia Alapítvány. Mindazok, akik szeretnének felíratkozni erre a listára, kerjük jelezzék kérésüket a harmonia@nextra.ro címen.
A Pályázatíró képzéssorozat elsô háromnapos képzése befejezôdött, a szervezôk a tervek szerint a következô hónapokban újabb képzéseket tartanak, és ezek célirányosak lesznek, tanügyieknek, civil szervezeteknek, cégeknek.
B. T. I.
Argentínai magyarok Remetén
Hétvégén argentínai magyar tánccsoport ropta Remetén a táncot, miután a csíkszeredai Székely Nemzeti Népi Együttes Farsang című elôadását mutatták be. A csoport tagjai harmadik generációs magyarok, illetve magyar– örmény, magyar–olasz, magyar– spanyol keverékek, sôt két uruguayi kislány is volt közöttük, akik saját költségeiken utaztak a csoporttal, a Regös Néptánc Együttessel át az Óperenciás-tenger fölött Magyarországra, majd onnan Kalotaszentkirályra és Székelyföldre. Kalotaszentkirály után Gyergyóremetén is bemutatkozott a Regös Néptánc Együttes 13 tagja. Nem csak a remeteiek, de a táncegyüttes tagjai számára is feledhetetlen marad ez a nap, hiszen az elôadás elôtt Balázs László a színpadon felszerelte az István a király csíksomlyói elôadásából is ismert jurtát, s abban fogyasztották el a vándorok a helyi ételekbôl álló ebédet, a pityókástokányt, illetve a túrós puliszkát, melléje a savanyított káposztát. A telt házas elôadás után, ahol a Hargita Együttes is remekelt, még maradt kedv és erô a táncosok ismerkedésére is. Csík és Buenos-Aires párokat alakítottak és ropták a táncot.
Melegedik, melegedik...
A megyei jogú fenyô árnyékában
Molnár Ferenc Gyergyószentmiklóson? Járt ô már máshol is. Genfben. Hollywoodon... Lövészárokban, a Rákóczi úton. Hát miért ne verne tanyát Gyergyóban is? A Szakszervezetiben. Mint mindenütt, ahol elvágyódók szorongnak... fázósan, restellkedve. Mert, ugyebár: éhes disznó makkról, veréb puliszkáról, Gyergyó budapesti orpheumi világról... Legyünk realisták! Az elsô kettô még elérheti célját. Az utóbbihoz pénz kell! Nem is kevés. És nagyon elkéstek...
Az Üvegcipô elôadásán látottak mondatja mindezt velem. Az, hogy már melegedik, melegedik ... a kultúrház terme. Az, hogy már emberbaráti célra is hajlandó telket adni a város. Mocorogni kezd a lélek... Talán nincs minden elveszve. Talán a hazafelé lehetne, most már, az elvágyódás célja. Az egyetemes emberi... És akkor felébredtünk.
Az elôadáson is mocorog valami. Látszik, hogy gondot okozott Molnár Ferenc. Szerették volna átültetni a gyergyói földbe. Csakhogy öreg fenyô. Kényes. És nem adja magát... mindenhez. Huszonhat filmre tellett belôle, Amerikában. Elég volt. Aki hozzányúl, annak ezen a szinten kell játszania!
Béres László rendezô még emészti, fel-feljön a galuska. Be kellene már lôni a célpontot! Létezik egy Molnár Ferenc-i színházi stílus. Tetszik, nem tetszik, számolni kell vele. Ez a stílus szellemes, módjával érzelmes, lélektanilag – a leheletnyi finomságokig menôen – hiteles. Olykor költôi. Amikor a jól megrajzolt, hiteles szituációból a magasba rugaszkodik... Briliáns ragyogású ékszer. S ami különösen szép benne, hogy egyszerű emberekbôl – utcalányok, ékszerészek, műbútorasztalosok – készült a Stradivari zengésű hangszer. Ezért hangzik olyan jól, még Amerikában is... Megpendül az, aki benne játszik. S olykor az is, aki nézi.
Ez történt-e most is?
A rendezô játékossága adott. Csupáncsak másképpen játszik. Úgy, mint a fenyves ura, a medve... Lenyúzza a bôrt is, ha egy kicsit nem figyel oda. Hiába, be kell mérni a célt. Mint a Scapin-ban tette. Az közelebb állt hozzá. Amíg nem mélyül el a Molnár Ferenc-i világban, amíg kívülrôl próbálja megközelíteni azt, félô, hogy zárt ajtókat talál... Molnár Ferenc nem hagyja magát idomítani. Hozzá kell idomulni! Nem szégyen...
Az elôadás a Molnár Ferenc-i csillogáshoz viszonyítva sápadt, szegényes. Nem az orpheumi talmi csillogást kívánjuk viszontlátni, hanem a színen megjelenôk felcsillanását, legalább szerepük nagy pillanataiban. Ehhez viszonyítva az elôadás túlságosan is kilengésmentes, egyenletesen lapos. Pedig sok játék van beleépítve... mechanikusan. Köhögés nélkül falja a kilométereket. Sôt, egyetlen felvonás alatt befutja a pályát – a háromra tervezett darab. Miért? Hátha én, a sötétben szurkoló nézô, tovább szeretném látni? Várok még valamit.
Igen, a nézô jogát említettem. Kényes dolog! Különösen ilyenkor, amikor a városi tanács egyes kulturnyikjai népszavazást akarnak kiírni a Figura képének és műsorának meghatározására. Mintha az asztalos, mégha műbútor... is, jobban értene a színházhoz, mint a színész. De beengedne ô a műhelyébe egy rendezôt asztaloskodni, kezébe adná-e a szerszámait? Vagy a mindentudó orvos, aki doktornak tekinti magát a színházcsinálásban is, beültetne-e a rendelôjébe egy színészt diagnózist készíteni? Pedig lehet, hogy a színész jó kórismét készítene az orvosról... Csakhogy a színész a maga eszközeivel, a maga módján – és a maga területén! – készítené el a kórismét... Mindegy, hogy hol játszaná el azt – kórteremben, műteremben, kimelegedô kultúrházban. Ahol a vásárló óhajtja. De csupán ennyi a vásárló dolga... A többi a szakemberé.
A fájdalmas mag – az egyetemes emberi – e kissé homályos elôadásból is kitűnik. Bordélyházi verébbé kell hogy váljék a leány, ahhoz hogy észrevegyék, feleségül kérjék. Ezt láthatjuk két esetben is. A Polgár Emília által játszott szállodásnô, Adél és a mindenes szobalány, Irma esetében. Irmát a társulat új színésznôje, Bálint Éva játssza. Az elôadás elsô részében, a végtelenre nyúló magánszámban, a lánykodásnak: a figyelem magára terelésének színiakadémiai drámai gyakorlatként való reprodukálásában – bár óriási erôfeszítéseket, rendkívül sokat dolgozik, többnyire fölöslegesen, „szemetel”, ahogy az áldott emlékű Harag György mondaná. Megragad a külsôségekben, megjátssza, eljátssza a lány nagy gondját, anélkül, hogy megelevenítené azt. Pedig vannak pillanatai, amikor nemcsak „fecseg a felszín”, de megszólal a mély. Ritkán, és nem tart sokáig. Polgár Emília a másik véglet. Az ô alakítása szűkszavú, korrekt, ökonomikus – de most nem csillan fel. Vajon miért? Az Adél sorsa is megérdemelne legalább annyi figyelmet, mint az Irmáé...
Császárról, a hozománylesô, de nôket is kedvelô ékszerészrôl alig tudunk meg valamit, Barabás Árpád nem találja helyét ebben a szerepben. Lerágott csont... Nem hagyták, hogy szokott alaposságával megbütykölje? Féltek a „részletektôl”, amiket megmutathatott volna? Esetében sem ástak valami mélyre: sem a színész, sem a színészt vezetô... Violának, Roticsnénak még az arca sem maradt meg bennem az elôadás után... A Házmester pedig kimondottan idegesített: egyfolytában olyan közhelyesen, olcsón produkálta a részegséget, mint a műkedvelôk. Tamás Boglárnál, a jó utcalány szerepében, láttam egy villanást: egy meleg tekintetet, ami persze nem akadályozta meg abban, hogy Irmára, a „kezdôre” sózza a bóvlit. Csakhogy szeretettel, mintegy sikert kívánva produkálja... Van benne valami hiteles, igaz.
Végül Szabó Tibor, a műbútorasztalos – ôt beengedné a műhelyébe bármelyik igazi szaki, sôt, a kezébe adná a szerszámait is. Mert hitelesen játszik, jelenlétének súlya van ... és a tartalma sem kevés. Kb. arról szól, hogy világunkban – a romániai tranzíciótól az amerikaiig – miért kényszerül annyi ember sündisznóállásba. Az agglegénysors – védekezés a bekebelezôkkel szemben. Takaréklángra állított élet. Kilátástalan ... és keserves. Nagyon szép lélek kell legyen az, aki kibírja. Komoly ember. „Drága mérges.”
Zsehránszky István
Magunkra találunk?
Senki sem kívánkozik az orvoshoz, mégis jó érzés az új „Poliklinika” bejáratára nézni. Hogy miért? Hát azt írja az ajtó fölött: Járóbeteg-rendelô intézet. Üdítô szellô a sok latin, angol meg másmilyen zagyvaság közepett. Ma, amikor csak úgy záporoznak az idegenbôl betolakodott szavak, divatos szarkanyelvű feliratok, túl sok a pongyola beszéd, bizony fog alá való egy ilyen szép magyar címke.
Mert szegényes, elsatnyult a nyelv. Kár tagadni. Okait most hagyjuk. De mégis a guvi (a tévé) a legfôbb forrás. Igen sok baromságot, trágárságot eltanulunk belôle. És ráadásul egyoldalúan, unalmasan fordítjuk. Minden képzelôerô nélkül. Ugyanazt a jó öreg amerikai káromkodást. Érdekes, a hazai adók feliratozása azért mértéktartóbb. De a derék hunok beléadnak szívet-lelket. Hadd okuljon az ifjúság! Nyelje csak ha kell, ha nem a sok bio-ocsmányságot. Hisz ez ma a menô. Nem?
De a legrosszabb esetben illene változatosan kifejezni azt a közkedvelt amerikai káromlást. Élnének bár az olykor egyenesen csiklandós, zamatos lehetôségekkel. Elvárnánk. Ahogyan a viccbeli székely bácsi a színházban. Aki az erkély alatt kap csak állóhelyet. Egyszer aztán csorog valami onnan fentrôl, és azonnal tudja, hogy megszorult földivel gyűlt meg a baja. Tűri is egy darabig, de amikor már a bajuszán csorog le a gyanús lé, csendesen fölszól: „Legalább lóbálja!”
Hát legalább mi is „lóbáljuk”! Azt a baromságot. Ha már annyira ízlik!
„A magyarok nincsenek is tudatában, micsoda kincsnek a birtokosai.” Valami ilyesmit mondott egy angol nyelvész, néminemű, ízes beszédünkbôl csúfot űzô „szittyákat” hallva rotyogni. És mi? Veszendôbe hagyjuk most már a nyelvünket is? Miután a hon csaknem oda?
Szerencsére azért vannak még néhányan ezen a megfogyatkozott szálláshelyen, akik ôrködnek. Több-kevesebb sikerrel. Most folyik egy „Magyarítsunk!” mozgalom az utóbbi idôben oly kevés hitellel bíró anyaországban. Ezt szívügyünkké tehetnénk. Még ha most fájnak is a friss sebek. Mert a nyelv, az a miénk is. Talán inkább a miénk. Hiszen otthonosabban érzi magát minálunk. Ahogyan a fecske-gólya is megjárja a távolt, de ide jön mindig haza. Költeni. Nem követünk el annyi merényletet ellene, mint a kevésbé öntudatos, világpolgár túlsók.
Keresik tehát az idegen nyelvekbôl származó szavak egyszerű, kifejezô, magyaros változatait. Na, ez nyelvészeknek vagy a nyelvet legalábbis magas szinten művelô egyéneknek való „szórakozás”, vélheti valaki. Rendben. Elfogadom. Bár egyszerűbben képzett koponyákból is pattantak már ki nagyon értékes gondolatok. De! Legalább ne álljunk be a nyelvet gyötrôk menetoszlopába.
Az iskola nem mindenható. Nem várhatunk mindent onnan. A kisgyermek otthon tanul meg beszélni. A család egyengeti elsô megnyilvánulásai útját. A szülôk az elsô példaképei. Hát ehhez volna jó felnôni! Jó lenne újra magunkra találni!
Bíró László
Magyarázat egy helynévre
Bojzás
A címben szereplô helynév a fekete bodza (Sambucus nigra) népies elnevezése. Ezt a nevet egy Marosfô közelében lévô erdôrész viseli, amely a Gyergyói-tájegység dél-keleti csücskében található Feketerez (1538 m) medencébe nyúló hegylábán alakult ki. Egyébként ez az erdôrész a Gyergyói-medence egyetlen összefüggô tiszta bükkerdeje.
Úgy gondoljuk, több szempontból is érdemes szólni errôl a névadó fáról (amely többnyire bokor). Szót érdemel úgy is, mint gyógynövény, és úgy is, mint az utóbbi évtizedekben kinemesített és termelésbe vont fafaj.
A cserje vagy kisebb fatermetű 6–8 m magas fekete bodza, a kecskerágófélék családjába tartozik. Az ágai törékenyek, üregesek, ezeket fehér színű bél tölti ki. Az egyéves ágak zöldek, az idôsebb ágakat szürke vagy szürkés-barna kéreg borítja. Az ágak felületén kiemelkedô paraszemölcsök láthatók. A levelek átellenesek, hosszúk elérheti a 40 cm-t, 5–7 levélkébôl összetettek, páratlanul szárnyasak. A lapos sátorozó bogernyô virágzat átmérôje 12–20 cm (a termesztett fajtáknál elérheti a 25–40 cm-t is). Az egyes virágok aprók, átmérôjük 5-6 mm, forrt csészéjűek, a magház 3 termôlevél összenövésébôl képzôdött. Illatuk jellegzetesen bódító, színük fehér, halványsárga árnyalattal. A csonthéjas termés bogyószerű, kerek, fekete fényes nedve ibolyaszínű, átmérôje 6 cm. Minden termésben 2–3 csontár található. Májustól júliusig virágzik. Erdôk szélén, árkok, erdei vagy mezei utak mentén bozótosokban gyakori. Kedveli a nitrogénes talajokat.
Ôsidôk óta használt gyógynövény. A drogot a virágzás kezdeti szakaszában gyűjtött, napon szárított virágai képezik. Fôleg a népi gyógyászatban levelét, kérgét, gyökerét és termését is használják. Teája légcsôhurut, nátha, köhögés, rekedtség esetén hatásos. Ugyanakkor lazító idegnyugtató, izzasztó mivolta miatt eredményes reumaellenes szer. A drog kevés illóolajat, szambunigrozid glikozidát, nyálkaanyagot, szerves savakat, rutizodot, szaponint stb. tartalmaz. A termés kisajtolt nedve múlasztja az idegzsábát, nyugtató, fájdalomcsillapító hatású. A gyümölcsbôl befôttet is készítenek, ez gyomortisztító, húgyhólyagöblítô, tüdôtisztogató hatású. Kiváló szörp is készíthetô belôle, de használják gyümölcsecet, pálinka, lekvár stb. készítésére. A fejlett Európában legújabban nemesített fajtákból létesített célültetvényeken termesztik (már Magyarországon is). Termése fôleg mint bio-élelmiszeripari festék és üdítôitalok nyersanyaga kerül forgalomba.
A fentieken kívül ez a fafaj kultúrtörténeti jelentôséggel is bír. A kereszténység elôtti pogánykor népeinek hiedelem és mondavilágában fontos szerepet játszott. Akkor ugyanis úgy tartották, hogy az emberi sors kapcsolatban van egyes fák szellemével. E primitív felfogás szerint a bodzafa a házat és a családot védô szellemek lakóhelye volt. Ha egy új házat építettek, melléje mindjárt bodzafát is ültettek. Tilos volt a bodza kivágása és fôleg az elégetése.
Természetesen a fenti babonaságokat ma már senki sem hiszi, de azért a ma embere is szívesen veszi a bodzafa jelenlétét, mint lakókörnyezetének egy hasznos és kedves színfoltját.
Lemhényi Pál
Azt a tolvaj mindenit!
Péntek. Nem sokban különbözik az elôzô naptól, hacsak abban nem, hogy két fokkal melegebb van, mint tegnap és immár véget ért a vizsgaidôszakom. Jéé, vége az elsô úgymond nagy megpróbáltatásnak, és lám túléltem. De nincs az a frenetikus öröm bennem, inkább eluralkodik rajtam az agytágítás utáni fáradtság. Kilépek az Egyetemrôl, és a villamos felé veszem utam. Gondolkodom, mit tegyek? Jó lenne találni egy olyan helyet, ahol kissé ki tudnék kapcsolódódni, valami olyant tenni, ami egészen másról szól, mint a tanulás, szótározás. És beugrik: leszállok a következô állomásnál, mert a közelben van egy meglehetôsen nagy bevásárlóközpont, no meg itt mindig van 1–2 jó akció. Már úton is vagyok, és belépek a mammon nemrégen felépített szentélyébe. Nem kellett csalódnom, hisz valóban minôségi árukat kínáltak az egyik standon az én zsebemnek is megfelelô áron. Egy kis olajsütôre esett a választásom, hisz ez majd jó lesz, és máris levettem a dobozt a polcról, szinte érezve számban az elsô szalmakrumpli ízét, melyet majd sütök benne, aztán még 1–2 kör után indultam a kassza felé. Kifizetem a 9.90 eurót, és indulok hazafelé.
Azaz indulnék, ugyanis pár lépés után, egy határozott nôi hang mondja: „Scusi, signore!”. Ha már úrnak szólít, hát megállok, lám miben segíthetnék neki. Ámde nincs idôm kérdezni, mert ô azonnal igazolja magát: az áruház biztonsági osztályának munkatársa. Rögtön jön az elsô kérdése: „Biztos ön abban, hogy minden árut, ami önnél van, kifizetett?” Mosolygok, és csak annyit mondok: természetesen, máris mutatva a pénztári számlát. Megnézi, és felkérnek, kollégájával együtt, hogy kövessem ôket. Mi történik? Mi ez a maskara? – cikáznak bennem a kérdések, és máris a biztonsági irodában vagyunk. Mire megkér: nyissam ki az olajsütôm dobozát. Kissé értetlenül, de megteszem. Mire ô belekotor, és láss csodát: a masina mellôl egy DVD-lemezt emel ki. Meredten nézem, szólni sincs erôm: mindenre számítottam, de erre azért nem. Erre egy úr megkér, hogy kövessem: de ennek a felszólításnak nem volt olyan ereje, mint a kétezer évvel ezelôtti jézusinak, hisz rákérdeztem: hová, meg egyáltalán miért? „Kövessen!” – szólt erélyesebben, de tiszteletteljesen.
Engedelmeskedtem. Egy nagy teremben találtam magam, ahol csak ketten voltunk, majd bejött egy harmadik biztonsági is. Ennyire veszélyes lennék? Motozni kezdenek: zsebek, táskám, zoknim, szóval átkutatnak becsületesen. Az egyetemi menzáról hozott joghurtomba nem kötnek bele. Látom arcukon az elégedetlenség jeleit: nem erre vártak. Visszakísérnek az elôzô terembe, ahol érkezik a következô kérdés: „Mért tette?”. Erre már csak egy hasonlóan bárgyú kérdésre van erôm: „Mit?”
„Na ne játssza az agyát, hát mért lopta el a DVD-t? Illetve mért akarta ellopni?” Ellopni??? Én? Már bocsássanak meg, de most látom elôször ezt a DVD-t. Kissé cinikus a következô kérdés: „Nem hallott még soha a Culture Club együttesrôl”. „Dehogynem, zenész vagyok, ismerem. De ezt a lemezt nem láttam még ezidáig”. „Aha, nem volt ideje megnézni, hogy mit lopott!”
Uram, csak egy kis nyugalmat adj, és türelmet, hogy ne bántsam meg ôket egyetlen szóval sem, mert valóban nem tudják, mit cselekszenek. Bevillan az ötlet: „Kérném, mutassák meg a video-felvételt, melyen látszik, hogy elloptam ezt a lemezt”. „Ah, nem, az most nem szükség – ön nem olasz, igaz? Van pénze?” Hogy jön ide az, hogy ki vagyok, meg a pénz? Ja, hát persze, mammon szentélyében vagyunk! „Kérem ne viccelôdjön, ki kell fizetnie ezt a DVD-t, és akkor elengedjük”. „De hát nekem nincs rá szükségem!” Érdekes, nem igazoltattak, csak folytatódtak az ilyen és ehhez hasonló, magasröptű mondatok, melyek szálltak ide-oda, mire megtudtam: a DVD ára 9 euro. Gondolják, hogy megveszekedett 9 euroért lesüllyednék egy ilyen szintre? Vagy egyáltalán, bármekkora is legyen az összeg!
Üsse kavics, gondoltam, kifizetem, csak hagyjanak már békén, bár éreztem, nem ez a legmegfelelôbb és legigazságosabb. Csörren a visszajáró, és elköszönnek tôlem faggatóim. Már nem érzem a szalmakrumpli ízét, nem hallom a Culture Beat Karma Cameleon nagysikerű dallamait, csak keresem a helyem. Valami nagyon furcsa bennem, tolvajnak tituláltak, anélkül, hogy tudták volna egyáltalán azt, hogy ki is vagyok, miért is mentem be áruházukba. Azóta az olajsütô szekrényem mélyén fekszik, majd hazaviszem. A DVD-t már megnéztem, de ezt az élményt napok után sem tudom kitörölni. Székelyesen csak annyit mondok: azt a tolvaj mindenit… Talán ezentúl darabokra kell szednem minden megvásárolandó terméket, hogy nehogy valami a dobozban legyen. Arra meg már nem is merek gondolni, hogy kinek a keze helyezte bele a lemezt a dobozba? Meg hogy vajon minden dobozban van egy kis „ajándék”? Emlékszem, régen az árucsatolás természetes volt: cukorért álltam sorba gyerekként, és csatolva fagyasztott halat is kellett vennem. Vagy narancs mellé csatolt marmaládét. De olajsütô mellé csatolt DVD-rôl még nem hallottam.
Bevallom, visszatekintek: nem szól egy újabb hang, esetleg egy riasztott rendôré? Nem, békén hagynak. Békén? Ez nem az a béke, amit e Mester tud megadni.
Így indul nagyböjtöm. Ebben a perspektívában gyönyörű indítás! Megtapasztalni a megalázást úgy, hogy közben tudom: nagy szükségem van nekem is egy csatolásra. Még szorosabban csatolnám magam Ahhoz, elôttem már ezt az utat végigjárta, és most arra kér: Kövess engem! Ez nem a biztonsági ember felhívása, azonban nagyon sok biztonság van benne! Követem ôt, és erre hívlak Téged is! Légy az a csatolt rész, aki nem tud nélküle élni, mert akkor ez a nagyböjt is értelmes lesz, utat mutató: van egy másik templom, mely immár nem a mammoné. Te vagy ez a templom, én vagyok, mi vagyunk ez az élô épület, mely az alázat köveibôl, a meghurcoltatások, megpróbáltatások malterébôl áll össze. És végül is az örömrôl szól: megszabadultunk a lehúzó kötelékek fogságából. Ez az új élet öröme, ahol fellobban egy gyertyaláng, mely jelzi és üzeni: elválaszthatatlanul egymáshoz vagyunk csatolva, akkor is, ha bizonyos „biztonságiak” szét akarnának választani, vagy megfizettetni azt az árat, mely szerintük a szabadság alapja.
Uram, add, hogy ne hagyjam magam bedobozolni más áruk mellé, mert ez lehet, hogy az azt megvásárlónak teher lesz. Hanem segíts, hogy szabadon Hozzád csatolhassam magam, és erre a csatlakozásra nagyon sok barátodat meghívjam! Akkor is, ha evilági kereteink között megbélyegeznek: kit tolvajnak, kit utcanônek, kit vámosnak, kit pedig csak egyszerű ácsorgónak.
Róma, 2004. februárjában
Lóri atya
Hogy szebbek legyenek az ôszi délutánok…
Ebben az évben Ditróban a Nôk Órája keretében megtartották a harmadik találkozót. Szervezôje az örökmozgó testnevelô tanár, Bardocz Erzsébet volt, és (a jelek szerint) marad.
Az elsô kettô a Szociális Központ irodájában történt, de ez a helyiség szűknek bizonyult: az elsô 34 személy helyett másodszor már 42-en jelentkeztek.
A harmadik alkalommal viszont 82 hallgató jelezte, hogy nagy az érdeklôdés. Úgyhogy ez a rendezvény az Idôsek Klubjában zajlott le. A meghirdetett idôpontban, este fél 7-kor meg is lehetett kezdeni az elôadást.
Dr. Pachota Gyula nôgyógyász a „változás koráról” beszélt. Vagyis arról a változásról, amely 45 év után a menstruáció megszűnésével bekövetkezik a nôk életében. Nem csoda, ha minden szem mohó kíváncsisággal tapadt az orvosra, aki meg is felelt a várakozásnak. Több, mint egyórás elôadásában, majd az utána következô közös és bizalmas, négyszemközti beszélgetésekben tisztázódtak olyan kérdések, amelyeket nemcsak a nôknek, hanem még a férfiaknak is sokkal jobban kellene ismerniük ahhoz, hogy a házasélet (és általában az élet) boldogabb lehessen… A doktor úr közvetlen hangon, közérthetôen megmagyarázta, hogy a menopauzára is idejében fel kell készülni, hogy a bekövetkezô biológiai és lélektani változások elviselhetôbbek legyenek, hiszen közvetett módon nemcsak a nôket, hanem a körülöttük élô személyeket is érintik. Nagyon sok nô könynyen átvészeli ezt az idôszakot, de szép számban vannak olyanok is, akiknek élete megtelik szenvedéssel. Különösen akkor, ha nem tudja pontosan, mi is történik a szervezetében. Ha nem érti, miért önti el az a rendszertelenül visszatérô hôhullám, miért bizseregnek, zsibbadnak a végtagjai, miért a mellkasi nyomás, a verejtékezés, a változó hangulat, az idegesség, a rossz közérzet, a kilátástalanság, és miért érzi úgy, hogy már nincs értelme az életének.
Élettapasztalatának és hosszú orvosi pályájának birtokában Pachota doktor fényt derített ezekre a kérdésekre, és pillanatok alatt elnyerte hallgagatóinak bizalmát. Felhívta a hölgyek figyelmét, hogy ebben a korban rendszeres orvosi ellenôrzésre van szükség, hiszen megszaporodnak a rájuk leselkedô betegségek: a rák, a csontritkulás, a cukorbetegség, a szívinfarktus… A doktor úr a gyógyulás lehetôségeit is felvázolta, pozitív kicsengést adott a befejezésnek. Hogy szebbek legyenek az ôszi délutánok.
Kevesebb gátlással és több reménnyel mentek haza a nôk. Talán már nem is félnek annyira, hogy egyszer mégis beköszönt a délután. Hiszen vannak kinyújtott, segítô kezek, vannak hozzátartozók… És minden életkornak megvannak a maga örömei. Vannak vagy lesznek fénypontok: az unokák. A tiszta, kék egű ôszi délutánokon általuk ragyog ránk a nap.
Gergely Géza
E-melo álláshirdetés
* A Hargita Megyei Kulturális Központ titkárnôt keres Csíkszeredába.
Követelmények: középfokú végzettség, számítógépkezelôi ismeretek (Word, Excel), 3 év szakmai gyakorlat, román, magyar és egy idegen nyelv alapos ismerete.
A versenyvizsga idôpontja: 2005. március 7-én, 10.00 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központ székhelyén (Petôfi Sándor u. 36 szám).
Szükséges iratok: curriculum vitae
Jelentkezési határidô: 2005. március 4.
* A Hargita Megyei Kulturális Központ versenyvizsgát tart III. fokozatú szakfelügyelôi – kulturális, sport és művészeti foglalkozások – állás betöltésére Csíkszeredába.
Követelmények: humán, gazdasági, közigazgatási vagy jogi egyetemi végzettség, tapasztalat szervezésben, kulturális tevékenységben, pályázatkészítésben és projektmenedzsmentben, román, magyar és egy idegen nyelv ismerete.
A versenyvizsga idôpontja: 2005. március 7-én, 10.00 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központ székhelyén.
Szükséges iratok: curriculum vitae.
Jelentkezési határidô: 2005. március 4.
* A Hargita Megyei Kulturális Központ versenyvizsgát tart III. fokozatú szakfelügyelô – kulturális, sport és művészeti foglalkozások – állás betöltésére Székelyudvarhelyre.
A versenyvizsga idôpontja: 2005. március 7-én, 10.00 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központ székhelyén.
Követelmények: humán, gazdasági, közigazgatási vagy jogi egyetemi végzettség, tapasztalat szervezésben, kulturális tevékenységben, pályázatkészítésben és projektmenedzsmentben, román, magyar és egy idegen nyelv ismerete.
Szükséges iratok: curriculum vitae.
Jelentkezési határidô: 2005. március 4.
Bôvebb felvilágosítást az intézmény székhelyén kaphatnak az érdeklôdôk a 0266/315.891, 0266/372.044. telefonszámokon.
EKE-túra
Február 26–27 (szombaton és vasárnap) Egyes-kô – Nagy-Hagymás – Öcsém túrát szervezünk.
Indulás két csoportban:
1. Sível a Pongrác-tetô – Fehér-mezô – Egyes-kô.
Túravezetô: Kinda Tibi. Tel. 0745/597.784; 363.802.
2. Gyalog Balánbányáról – Egyes-kô – Nagy-Hagymás.
Túravezetô: Vadász Sz. István. Tel. 0741/086.701; 364.701
Szombaton: Öcsém túra. Szállás az egyes-kôi menedékháznál. Felszerelés: Téli réteges öltözék, túrafelszerelés, hálózsák, kaja két napra.
További részletekrôl Vadász Sz. István tájékoztat.
Diákok, tanárok a drogról
Nemrégiben akadt horogra a vadkendertermesztô a kisvárosban. Régóta terjengett a hír, hogy igenis hozzá lehet jutni ilyen-olyan kábítószerhez Gyergyóban is. Kissé hihetetlen volt. Körkérdésünkben tanárokat és diákokat kérdeztünk meg, arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak ahhoz, hogy városunkban van kábítószer, a környezetükben tudnak-e fogyasztókról, s egyáltalán mi a véleményük a drogról, fogyasztóiról?
VIII–XII-es diákok:
– Nagyon sokat nem tudok a dologról, azt viszont hallottam, hogy árultak valakik, ez furcsa. Egyet ismerek azok közül, akik kapcsolatban voltak kábítószerrel, annak a munkáját el kellene venni, mert az nem lehet felelôs beosztásban, aki ezzel foglalkozik. Én eldöntöttem, nem fogom kipróbálni sem a cigit, sem az italt, sem a kábítószert, a szüleim is azt mondják, hogy senkitôl ne fogadjak el semmit, akármivel kínálnak, ne vegyem el.
– Azt hallottam, hogy a városban árulják, de hogy kik, azt nem tudtam. A baráti körömben nincs olyan, aki fogyasztaná, vagy egyáltalán lenne kapcsolata kábítószeresekkel. Szerencsére. Akik használják, betegek, nagyon betegek, lehet hogy ezzel fokozzák az örömüket, ezzel élik ki magukat, és nem tudják, hogy meny- nyire nem égészséges. Tönkreteszi az embert. Nemrég megkértük az iskola pszichológusát, hogy meséljen a kábítószerrôl, és egy filmet is megnéztünk. Kellemetlen, rossz. Nem, nem fogom kipróbálni soha.
– Kicsi a város, és hogy használnak-e a fiatalok vagy nem, nem tudom, de azt hiszem, ha nagyon akarnak, hozzá tudnak jutni. Alkohol, cigaretta, nekem ezek is ellenségeim. Úgy vettem észre, a cigizés kezd kimenni divatból. Egyesek azt hiszik, hogy ha cigiznek, alkoholt fogyasztanak, menôbbek lesznek, vagy legalábbis nem közösítik ki ôket. Ilyen az élet, valahogy fel kell nôjjön az ember, nagyfiú kell legyen.
– Eddig nem hallottam, hogy lenne itt kábítószer, igaz, nem vagyok gyergyószentmiklósi, de nagyon meglepôdtem a nemrég történteken, hogy itt árusítanak. Különben a cigarettát nem szeretem, még a füstöt sem bírom, a családban sem cigarettázik senki, sôt ellene vagyunk. Úgy kell az ember megválogassa a barátait, hogy azok olyanok legyenek, mint ô. Alkoholt szoktam fogyasztani, mértékkel és nagyon ritkán. Nem a társaságtól függ, én például voltam olyan társaságban, ahol mindenki cigarettázott, csak én nem. Azt hiszem, a fiatalok azért használnak kábítószert, fogyasztanak alkoholt, hogy felszabadultabbak legyenek, egyfajta vagányságból.
– Nagyon meglepô, hogy kisvárosba is elért a kábítószer, nem ilyen téren kellene fejlôdjünk. Az Európai Uniós országokban is sokat hallani róla, de azt hiszem, nem így kellene belépjünk az unióba. Azok a fiatalok, akik fogyasztják, elkeseredettek, magányosak, ezzel a szerrel próbálnak felvidulni.
– Hallottam róla, állítólag felsôbb iskolákban is terjesztik. Akik használják, azt hiszik, hogy ha szomorúságuk van, ettôl felvidulnak, megoldódik a problémájuk, ettôl menôbbek. Szerintem nagy hülyeség.
– Tudok róla, hallottam, hogy van. Ha kínálnának, biztos visszautasítanám.
Tanárok:
– Nagyon szomorú vagyok, különösen azért is, mert még a tantárgyam is arról szól, hogy mindent az élet védelméért, s megmentéséért. S különösen szomorú vagyok, hogy Gyergyószentmiklóson is ez a káros szenvedély megjelent. Mint apa, mint tanár, aggódom. A szülök sem tudhatják, hogy mit érnek a gyerekeikkel kapcsolatban. Egyébként nem csak a kábítószert, hanem cigit, italt, mindent, ami az egészséget veszélyezteti, ellenzem. Meglep az, hogy fogyasztók mellett, termelôk is vannak a városban, azt gondoltam, hogy Gyergyó kisváros, és minket inkább elkerülnek ezek a nagy veszélyek, de úgy látszik, nem. Most már kezdem megérteni, hogy amikor egy-egy olyan fiatalt láttam az úton, hogy rossz volt nézni, roszszabb volt, mintha ittas lett volna, lehet, hogy kábítószer hatása alatt volt. Nagyon sajnálom elsôsorban a fiatalokat, de ugyanakkor a szülôket is. Mint tanár, mindent megteszek, annak érdekében, hogy ezt, ahol csak lehet, hangoztassam. Az osztályomban nevelôórára egy szakképzett személyt hívtam meg, hogy errôl a témáról beszélgessünk a gyerekekkel. Nagyon furcsállom azt például, hogy hallottam fiatalok szájából, hogy csak éppen pénz kell, s ha kell, egy félórán belül megszerzik. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok tömegesen tudnak a dologról, és tömegesen tudják azt, hogy kihez kell fordulni. És azon csodálkozom, hogy az illetékesek, akik ez ellen hivatalból harcolnak, próbálják felgöngyölíteni az esetleges árusokat, ôk, nem tudtak róla. Még mielôtt a leleplezés megtörtént, azelôtt hallottam, és azt gondoltam, ez nem lehet igaz. A diákok, fôleg a kamaszkorban lévôk, szoktak nagyokat mondani, dicsekedni olyan dolgokkal, amelyek nem igazak, és ennek véltem a kijelentést. Ezek után könnyen elképzelhetô, hogy nem csak egy nagy mondás volt, hanem egyesek tényleg tudják, hogy hová kell fordulni.
– Igen súlyosnak látom a helyzetet, tudomásom van, közvélemény-kutatásokból, hogy a diákok már eddig is kipróbálták. Ismereteim szerint ez volt az elsô alkalom, amikor konkrétan kiderült, hogy nem csak forgalmazzák, hanem itt is termesztik. Nagyon szomorúnak, igen súlyosnak látom. Mindig is abban reménykedtünk, hogy a kisvárosunk messze van attól a helytôl, ahol a kábítószer van.
– Még nem fordult elô, hogy kábítószer-függôséggel kerestek volna meg. Engem nem lepett meg, szerintem évek óta van, csak nem volt így kimondva. Azt látom, hogy mindenki nagyon hárítja a témát, csak a jelenségre kíváncsiak.
– Mélyen elítélem. Nem találkoztam korábban ilyennel. A gyerekeket is kérdeztem, hogy tudnak-e konkrét esetrôl. Nem tudom, mennyire voltak ôszinték, de azt mondták, nem tudnak. Egy ilyen kicsi városban, egy pedagógusnak, biza ijesztô, nagy gondot jelent, és lépnünk is kell.
Dr. Weil Gyula, a mentôszolgálat orvosának elmondása szerint nem volt ilyen eset, berúgott fiatalokkal ugyan találkozott munkája során, viszont kábítószer-fogyasztókkal nem, talán az elmúlt évek alatt volt egy-két gyanús eset.
Hogy a kábítószer jelen van városunkban, nem újdonság, már mindenki tudja. A pedagógusoknak, szülôknek óriási a feladatuk. És valóban lépni kell. „Nem ilyen téren kellene fejlôdjünk”, ahogyan mondta egy kisdiák.
B. T. I.
KisAsszony
Mi kell a férfinek, feleség vagy bejárónô?
Bár minden nagyon modernizálódott az utóbbi 20–30 évben, azért ma is vannak olyan feladatok, amelyeket tetszik, nem teszik, el kell végeznünk. Ilyen mindenekelôtt a házimunka.
Felmérések szerint a házimunkák 70–80 százaléka még mindig ránk, nôkre hárul. A nemzetközi kutatás eredménye szerint a férfiak mindössze 2–12 százaléka végez azonos mennyiségű házimunkát, mint a nôk. Jól tudjuk, a háztartás is egy kisebb üzem.
Itt is ugyanúgy meg kell szervezni a napi, heti feladatokat, mint bármilyen más munkahelyen. Megszervezni a napi, heti bevásárlást, a takarítást, a fôzést, ügyesen beosztva a pénzt, gyakorlatilag ez még ma is a legtöbb háztartásban a nôk feladata. A statisztika szerint a nô, ahogy hazaér a munkából, egybôl nekilát valamelyik dolgának, a férfiak ellenben pihennek egy kicsit, bekapcsolják a tévét, elmennek egy sörre, mielôtt nekilátnának feladatuknak (ha egyáltalán nekilátnak).
Bizonyított tény, hogy mi, nôk sajnos még ma is mások szükségleteire figyelünk inkább, saját magunkkal nincs idônk foglalkozni. Amikor feleségül megyünk egy férfihez, nagyjából már ismerjük a jó és a rossz tulajdonságait. Vannak nôk, akik még csak el sem gondolkodnak saját érzéseiken, kizárólag azzal foglalkoznak, hogy másoknak tökéletesen megfeleljenek. Ez aztán hosszú távon kifáradáshoz, tartós düh, harag érzésének a kialakulásához is vezethet, közben csökken az illetô személy önbecsülése, s ez kikövezett út a depresszióhoz.
Talán nem is mindig a férfiak okozzák, hogy a nôkre ekkora nyomás hárul.
Hajlamosak vagyunk ugyanis magunk is úgy látni, hogy a házimunka tipikus nôi dolog, s meg sem próbálunk segítséget kérni férjünktôl, partnerünktôl. Igazán csak magunk tudhatjuk, hogy szükség van-e változásokra házasságunkban, kapcsolatunkban. Ne vádaskodjunk, hanem próbáljuk meg érthetôen megmagyarázni párunknak, hogy néha ô is kitakaríthatja a fürdôszobát, a vécét, s ha nem sikerül is neki mindjárt tökéletesen, ne kritizáljuk állandóan, de ne is köszönjük meg, tekintsük teljesen természetesnek.
Egyesek a fôzést is kimondottan nôies foglalatosságnak tartják. Egy 2001-ben készült felmérés szerint a nôknek 51, míg a férfiaknak csupán 7%-a süt, fôz naponta. A nôk 5, a férfiak 46%-a nem fôz soha.
Mert a teremtés koronája gyakran arra hivatkozik, hogy elvégzi ô becsületesen a „komoly és férfias” munkákat, úgy mint izzócsere, fűnyírás, kerékpárjavítás... Csakhogy hányszor kell mosogatni, fôzni, mosni, takarítani, gyereket nevelni..., s ehhez képest, hányszor, mondjuk, füvet nyírni meg biciklit szerelni?
Örvendetes tény viszont, hogy fôleg a fiatalabbak körében egyre többet vállalnak át a gyermeknevelésbôl, a szülôi feladatokból a férfiak.
Az élet amúgy is tele van bajjal, stresszel, minden úgy felgyorsult, amitôl azonban a dolgok nem váltak egyszerűbbé. Éppen ezért nem lehet csak a nôk vállára tenni a házimunkák nagy részét. Igenis szükségük van szabad idôre, amit lehetôség szerint hatékonyan használhatnak ki, hogy néha-néha kiléphessenek abból a mókuskerékbôl, amelybe a munkahely és a háztartásvezetés közti ingázás során kerültek.
Meg kell szervezni számukra a rendszeres kikapcsolódást, hogy aztán újult erôvel folytathassák a napi feladatokat.
Tehát a feleségek, családanyák idônkénti felmentése legalább olyan érdeke a családnak, mint neki magának, ha nem nagyobb.
Jól tudjuk már, hogy mint minden az életben, a nagy szerelem is átalakul, a mézeshetek mámora, a nagy lobogás elmúlik, marad a napi taposómalom, a sok munka, gond és mindaz, ami e mögött áll, a szeretett család.
Ám az igazi férfi, aki szereti és fôként tiszteli nejét, partnerét, nem hagyja, hogy megszakadjon a házimunkákban, míg ô mondjuk meccset néz.
Mint az élet minden más területén, a férfi és a nô kapcsolatában is kizárólag a fontos emberi értékek, tehát a szeretetté szelídült szerelem, a bizalom, a tolerancia, a kölcsönös megbecsülés számítanak igazán.
Méri Magdolna
Ínyencek húsos káposztája
Hozzávalók 6 személyre: 60 dkg sovány, kicsontozott sertéstarja (6 szelet), 90 dkg savanyú káposzta, 2 dl tejföl, 20 dkg lángolt kolbász, 10 dkg húsos füstölt szalonna, 2 nagy fej vöröshagyma, 1 dl száraz fehérbor, 1 evôkanál piros fűszerpaprika, 5 gerezd fokhagyma, 2 húsleveskocka, só és ôrölt fekete bors ízlés szerint.
Elôkészítése: kuktába tesszük a vékony szeletekre vágott füstölt szalonnát. Rászórjuk a finomra vágott hagymát és a pirospaprikát, majd ráfektetjük a megsózott, megborsozott és zúzott fokhagymával bekent hússzeleteket. Sorban, egyenletesen ráhalmozzuk a kolbászkarikákkal összekevert savanyú káposztát.
Elkészítése: az egészet leöntjük a bor, az olaj és 2,5 dl víz, valamint a szétmorzsolt húsleveskocka keverékével. A kuktát lezárjuk, és az ételt felforraljuk. A kukta jelzésétôl számított 20 percig kis lángon fôzzük, majd a lángot eloltva alatta, még 10 percig hagyjuk lezárva a kuktát. Tálalás elôtt mély fôzelékestálba kanalazzuk a káposztát, majd egymás mellé ráhelyezzük a párolt hússzeleteket és a kolbászkarikákat. Tejföllel meglocsoljuk, és friss paprikakarikákkal megrakjuk a tetejét.
Egészség
Hideg, meleg, forró
Az egészséges ember testhômérséklete állandó, amit az agyban található szabályzó központ biztosít automatikusan. Ez a „vezérlôberendezés" egyrészt a bôr hôérzékelôinek, másrészt pedig a vér megváltozott hômérsékletének hatására lép működésbe. Hidegben, lehűléskor olyan folyamatokat indít el a központ, amelynek eredményeképpen csökken a hôveszteség: például az erek összehúzódnak, így csökken a rajtuk átáramló vér mennyisége, az izmok és a belsô szervek anyagcseréje pedig fokozódik. Melegben természetesen ennek a fordítottja történik, a szervezet mindent megpróbál elkövetni annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a hôleadás: a vérerek kitágulnak, gyorsul a véráramlás, az anyagcsere pedig lelassul.
A hideg, illetve a meleg hatásra tehát eltérôen reagál a szervezet, és ezeket a reakciókat az orvostudomány már régóta felhasználja a gyógyításban. Az esetek egy részében a hô bevitelére, a másik részében pedig a gyulladás következtében keletkezett „felesleges” hômennyiség eltávolítására, tehát hűtésre van szükség. Általánosan elmondható, hogy az akut gyulladásos folyamatoknál az adott testrész hűtésére, míg a krónikus folyamatoknál melegítésre van szükség (például a régóta fennálló reumás fájdalmakat enyhíti a meleg gyógyfürdô, ugyanakkor egy akut petefészek-gyulladás esetén jegelni szokták az adott területet).
Értelemszerűen az egyes testrészek hűtése nem igényel akkora szakértelmet vagy berendezést, mint a hôvel való kezelésé.
A hôterápia lényege abban áll, hogy kellô mennyiségű hôt juttatnak a kezelendô testrészre, a megfelelô szövetekbe. A hô hatására ilyenkor az adott területen kitágulnak az erek, fokozódik a véráramlás, így gyorsul a különféle anyagcseretermékek elszállítása. A hatás eléréséhez régebben, illetve az otthoni gyakorlatban a test felületére forró homokkal, sóval vagy vízzel töltött tömlôt helyeztek, és így juttatták a hôt a testfelszíntôl a mélyebben fekvô területekre. Természetesen ilyen körülmények között fennálhat a felszín közelében lévô egészséges szövetek károsodásának a lehetôsége. Napjainkban az elektroterápia lehetôséget nyújt arra, hogy a test belsejében, a megfelelô helyen állítsák elô a hôt, és így elkerülhetôvé válnak a nemkívánatos kísérôjelenségek. Hôterápia céljára általában nagyfrekvenciás váltóáramot használnak.
A nagyfrekvenciás hôterápiának több változata ismert: a konduktotermiát kizárólag a sebészetben használják, 105–106 frekvenciájú váltóáramot használnak hozzá. A diatermiás hôterápia széles körben elterjedt, 30–300 Hz frekvencia szükséges hozzá. Az ún. tekercses hôterápia során a jól vezetô szövetek, például az izom, máj, vese vagy vér melegszenek erôsebben. Az egyes eljárások által nyújtott lehetôségek jól kiegészítik egymást, és így könnyen kiválasztható a célnak legmegfelelôbb kezelési mód.
A szükséges hômennyiséghez az infravörös fény alkalmazásával is hozzájuthatunk. A sugárzó hônek nevezett jelenséggel a mindennapi életben gyakran találkozunk. Ilyenkor egy hôforrásból – ami lehet a Nap vagy egy infralámpa is – kiáramló hôsugarak úgy melegítenek fel valamit, hogy a köztük lévô levegô hômérséklete nem változik. Ha ilyen lámpával melegítjük az arcunkat, akkor a szoba levegôje nem fog felmelegedni, az arcunk hômérséklete azonban emelkedni fog. A látható fény tartományán belül a 640–800 milimikron hullámhosszúságú fénynek, az ún. infravörös fénynek jellegzetes tulajdonsága, hogy a szövetekben elnyelt energiája hôvé alakul. Az infrasugárzás maximálisan kb. 20 mm mélyre hatol be a bôrbe, és a bôrfelülettôl befelé haladva egyre kisebb hômérséklet-emelkedést okoz. A terápiás hatást éppen a természetes hômérsékleteséssel ellentétes irányú hômérsékletesés okozza, hiszen fokozott működésbe hozza a hôszabályozó rendszert, így nô a besugárzott rész vérállátása, ami baktériumölô, gyulladásgátló, valamint fájdalomcsillapító hatással jár együtt. Mindezekbôl következik, hogy érzéstelenített területen tilos az alkalmazása, hiszen a bôr érzô végkészülékei működésének kiesése súlyos égési tünetekhez vezet. Távol-Keleten nagy hagyománya van a gyógyításban az infrafény alkalmazásának. Közel háromezer éve ismert a tenyér „fűtésén” alapuló módszer.
Szauna
A szauna gyógyító hatását napjainkban egyre több orvos is alkalmazza. A forró légtérben a bôr és a belsô szervek hômérséklete egyaránt emelkedik, ez azonban gyökeresen különbözik attól a folyamattól, amit lázas betegségek esetén tapasztalunk. Hô hatására a vérerek kitágulnak, az anyagcsere pedig lelassul, kb. 50 g izzadság választódik ki percenként. Az izzadsággal természetesen nemcsak víz, hanem sok salakanyag is eltávozik a szervezetbôl. A csökkent intenzítású anyagcsere bomlástermékeit a vese könynyen kiválasztja, így a szövetek sokkal jobban „kitisztulnak”, mint a szaunázás nélkül történô izzadás esetén.
Az intenzív meleg után a hűtés következik, amire az életfolyamatok normalizálása miatt van szükség. Ilyenkor az erek az eredeti méretre szűkülnek, a vér pedig oxigénnel telítôdik. A hűtés frissítô, élénkítô hatású.
A rendszeres szaunázásnál a bôr hámrétege kicserélôdik, a gyűrôdések kisimulnak, a bôr rugalmas és szép lesz. Egyik lényeges hatása a vérerek izomzatának mozgatása, edzése. Rendszeres használata esetén növekszik a szervezet fertôzô organizmusokkal szembeni ellenállása, az enyhébb megfázások ritkábban alakulnak át komolyabb betegségekké. Szaunázás hatására fokozódik az agyfüggelék-mellékvese rendszer tevékenysége, ami viszont szoros kapcsolatban van a hormonrendszerrel. Az általános közérzetjavulás, a szaunázás utáni „újjászületés” érzése valószínűleg ezzel van összefüggésben. Erôsíti az izomzatot, és növeli a szellemi teljesítményt is.
(folytatjuk)
Hópelyhek
Melleit árulja reklámozóhelyként
Egy brit nô különös módon szeretne pénzt szerezni az eBAy internetes aukcióház oldalain, amely már amúgy is egyre inkább a fura és meghökkentô hirdetések színhelye lett.
Angel Brammer, aki 27 éves és a skóciai Greenock-ból való, melleit árulta hirdetôtábla gyanánt. A hirdetése következményeként egy cég logóját fogja viselni mellein 15 napon keresztül. Elmesélte, hogy amerikai cégek többezrei licitáltak már arra, hogy hirdetôtáblaként használhassák melleit, és rengeteg igen szokatlan ajánlatot is kapott.
Önkéntes férj kerestetik!
Meglépett a boldogító igen elôl egy indiai férfi! A menekülô vôlegényt elmondása szerint átverték.
Egész egyszerűen a menyasszony nem az, akinek eredetileg bemutatták. Ráadásul az ara családtagjai fogságba ejtették és kényszerítették, hogy ennek ellenére álljon az oltár elé. Végül nagy nehezen sikerült kereket oldania. Az esküvô azonban mindennek ellenére nem maradt el. A menyasszony közölte a jelenlévôkkel, hogy aki elég bátor és szeretné feleségül venni, az ne habozzon. Ekkor – mint a mesékben – elôlépett egy férfi és a ceremónia folytatódott...
helikopterrel szállította a pizzát
Egyelôre fenyítéssel úszta meg a brit hadsereg egyik pilótája, hogy egy katonai helikopterrel vitt pizzát a barátnôjének. A 25 éves hadnagy egy gyakorlat közben letért a kijelölt útvonalról, majd az 5 és fél millió dollár értékű helikopterével Anglia keleti részén leszállt, és elvitte a pizzát kedvesének, aki egyébként tisztiiskolás.
A Sun című brit bulvárlap szerint 18 és fél ezer dollárjába került az adófizetônek a különleges házhoz szállítás. A hadsereg szóvivôje szerint a hadnagy súlyosabb büntetést is kaphat.
Politikusok képeivel díszítik a cseh vécékagylókat
Vezetô cseh politikusok arcképeivel díszített vécékagylókat helyeztek a héten üzembe a népszerű, többnyire egyetemisták által látogatott brünni Spolek kávéházban. A vendégek szabadon dönthetnek arról, hogy például a Václav Klaus államfô, vagy esetleg Stanislav Gross kormányfô képével ékesített kagylót kívánják-e elônyben részesíteni. A prágai lapok jelentése szerint a sokkoló képek a „Dada hovno dada” nevet viselô dél-morvaországi művészeti csoport alkotásai. A vélemények arról, hogy a politikusok képeinek ilyesféle megjelenítése és elhelyezése mennyire törvényes, illetve sérti-e a jó ízlést vagy sem, megoszlanak. A megszólaltatott jogászok egybehangzóan azt állították, hogy nem művészetrôl, hanem inkább rendbontásról, durva provokációról van szó.
Radek Helia, a kávéház tulajdonosa humoros, fiatalos, diákheccnek tartja az egész ügyet, s szerinte az alkotások ismeretlen művészektôl származnak. „A fiatalok mindig is ilyenek voltak. Mindig sokkolni akarták a társadalmat. Minket ez nem zavar” – állítja Helia. A hatóságok nem szóltak bele a vitába. Ladislav Jakl, a cseh államfô szóvivôje is csak annyit jegyzett meg, hogy a „vécék színvonalát azok látogatóinak kell megítélniük”.
A legjobban öltözött nôk
Bármennyire is próbálkozott Sienna Miller, nem tudta letaszítani a legjobban öltözött nôk listájának elsô helyérôl Kate Moss-t. A szupermodell, Moss akárcsak tavaly, az elsô helyen végzett a világ 50 legjobban öltözött nôjének listáján. Kate jól ismert boho chic stílusáról, Jude Law menyasszonya, Sienna Miller éppen ezt próbálta lekoppintani tavaly, és címoldalról-címoldalra vándorolt vele. Sajnos a siker elmaradt, az olvasók változatlanul Kate-et favorizálják. De a 47. helyrôl meg sem állt a másodikig.
A lista legnagyobb vesztese Liz Hurley volt aki 30 helyet esett vissza, idén csak a 42. lett. Sarah Jessica Parker és Victoria Beckham egy-egy helyet estek vissza. Az ismét szingli Jennifer Aniston pedig felkapaszkodott a 11. helyrôl az 5-re. Mindenesetre az látható, hogy a legtöbb hölgy figyeli a lista alakulását, sokan javítottak ugyanis tavalyi pozíciójukhoz képest, tehát már jobban figyelnek a ruházkodásukra.
Az új belépôk is taroltak, Kate Beckinsale, Drew Barrymore, Mary-Kate Olsen és Jessica Simpson is szép helyezéseket szereztek maguknak.
Természetesen az ellenkezô listát is összeállították, a dobogón Jordan, Jodie Marsh és Paris Hilton végzett. De helyet kapott a két popüdvöske Britney Spears és Christina Aguilera is.
A világ 50 legjobban öltözött nôje lista elsô 20 helyezettje (tavalyi helyezés):
1. Kate Moss (1)
2. Sienna Miller (47)
3. Sarah Jessica Parker (2)
4. Victoria Beckham (3)
5. Jennifer Aniston (11)
6. Nicole Kidman (10)
7. Gwen Stefani (8)
8. Gwyneth Paltrow (7)
9. Mary-Kate Olsen (új belépô)
10. Kirsten Dunst (9)
11. Drew Barrymore (új belépô)
12. Scarlett Johansson (22)
13. Beyonce Knowles (4)
14. Jessica Simpson (új belépô)
15. Halle Berry (15)
16. Kylie Minogue (26)
17. Madonna (45)
18. Angelina Jolie (33)
19. Cat Deeley (új belépô)
20. Jennifer Lopez (14)
Szigeteket is vesznek a szupergazdagok
Egyre több amerikai és nyugat-európai cég, illetve magánszemély vásárol szigeteket a Karib-tengeren, az Indiai-óceánon vagy a polinéziai szigetvilágban. Az International Property Consultants nevű orosz ingatlan-tanácsadó anyagából az is kiderül, hogy a vállalatok különbözô tréningeket, szemináriumokat szerveznek saját szigeteiken, vagy ott tartják az éves stratégiai felkészüléseiket vezetôik számára.
A cégek természetesen nem egész évben használják a sokszor saját pénzbôl fejlesztett idegenforgalmi ingatlanokat, hanem zömmel kiadják különbözô turisztikai vállalkozásoknak. Ezekkel általában átalányszerzôdést kötnek, amelyben az idegenforgalmi irodák egy bizonyos kontingens küldését vállalják évente, s ha ezt nem teljesítik, borsos felárat kell fizetniük.
Az orosz vállalkozás azonban úgy véli, hogy az oroszországi kereslet is növekszik, természetesen kizárólag a szupergazdagok körében. Ajánlatában – az átlagosnak számító spanyolországi szigeteken kívül – egyebek között a Seychelles-szigetekhez tartozó néhány mesés földdarab is ott van, de árul venezuelai és karibi szigeteket is.
Sport
Jégkorong
Városunkban a bronzéremért mérkôznek
Az elmúlt hét végén Bukarestben mérkôztek a székelyföldi csapatok. A Csíkszeredai Sportklub a Bukaresti Steaua, a Gyergyószentmiklósi Progym pedig a Bukaresti Dinamo Dunărea csapata ellen lépett a Mihai Flamaropol Műjégpálya jegére.
Pénteken (február 18.) délután a második mérkôzéssel folytatódott a Dinamo Dunărea – Progym párharc. Egy héttel korábban, Gyergyószentmiklóson a bukaresti együttes diadalmaskodott 3–2 arányban, így az összesített eredmény szerint a bukarestiek 1–0-ás vezetésre tettek szert. A pénteki találkozó rosszul végzôdött, hisz a gyergyói csapat sajnos újabb vereséget szenvedett. A harmadik helyért játszott második mérkôzés eredménye: Bukaresti Dinamo Dunărea – Gyergyószentmiklósi Progym 2–1 (1–1, 1–0, 0–0). Gólszerzôk: Tănase 2, illetve György József. Büntetôpercek: 20-16. Játékvezetôk: Popescu Eduard, Trandafir Mihai és Gergely Lehel.
Nagy Attila, a Progym SK jégkorongcsapatának edzôje: – Nyolc- órás utazás után érkeztünk Bukarestbe, közben kiderült, hogy korábban játszunk, mint, ahogy mi tudtuk. Rohanás volt, hisz a megérkezés után gyorsan enni kellett, majd rövid idô múlva következett a mérkôzés. Ez nem normális állapot, hisz legalább egy nappal a mérkôzés elôtt el kellene utazni, azért, hogy lehessen pihenni és készülni a találkozóra. A vereség egy kapushibának is köszönhetô, a másik dolog az, hogy nem tudtunk gólt ütni. Csupán egy ütött góllal ezt a mérkôzést nem lehetett megnyerni.
Az esti mérkôzésen a Steaua és a Csíkszeredai Sportklub csapata a döntô harmadik összecsapásán mérte össze tudását. Az elsô két találkozón egy-egy gyôzelmet könyvelhettek el a csapatok. Az orosz Feofanov játékvezetô irányította péntek esti találkozón ellenfelénél jobban játszott a Steaua csapata. Marius Gliga tanítványai két harmad után már 3–1 arányban vezettek, s végül megérdemelten gyôztek. Elmondható, hogy mindkét csapat kapusa jól védett. Hricina többször is parádézott, egyes vélemények szerint a szlovák nélkül ötnél több gólt kapott volna a Sportklub. A Steaua jobbnak bizonyult minden tekintetben, megérdemelten nyerték meg a mérkôzést.
A döntô 3. mérkôzésének eredménye: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub 5–2 (2–1, 1–0, 2–1). Gólszerzôk: Timaru 2, Geru 2, Andruscsenko, illetve Elekes és Szôcs Szabolcs. Büntetôpercek: 6–13.
Másnap, egész pontosan február 19-én, szombaton a kora délutáni órákban kezdôdött el a Dinamo-Dunărea és a Progym következô, sorrendben harmadik összecsapása.
Nagy Attila, a Progym jégkorongcsapat edzôje: – A második bukaresti mérkôzés elôtt volt idô pihenni, ez meg is látszott az eredményen, hisz a csapat nyerni tudott. Nagyon fontos lesz számunkra a pénteken, február 25-én lejátszásra kerülô következô mérkôzés. Gyôzelem esetén, úgy érzem, a fiúknak növekedne az önbizalma, s ez hozzásegítene a szombati gyôzelem kiharcolásához is. Visszapörgetve az eseményeket el kell mondjam, hogy az elsô mérkôzést nem ôk nyerték meg, hanem mi veszítettük el. Az a gyôzelem hiányzik, most ebben a helyzetben nagyon jól jönne. A csapaton belüli hangulattal nincs gond, bizakodva várjuk a hétvégi mérkôzéseket.
A második bukaresti mérkôzés eredménye: Bukaresti Dinamo Dunărea – Gyergyószentmiklósi Progym 2–4 (1–2, 1–1, 0–1). Gólszerzôk: Nuţu Andrei, Mironov, illetve Kertész 2, Laczkó és Gergely. Büntetôpercek: 14-26 (ebbôl Szôcs Elôd 10 perc). Játékvezetôk: Becze Andrei, Trandafir Mihai és Gergely Lehel. Három mérkôzés után a bronzcsata összesített eredménye: 2–1 a Dinamo Dunărea javára. A bajnokság harmadik helyének megszerzéséért zajló mérkôzéssorozat ötbôl három gyôzelemig zajlik.
A Gyergyószentmiklósi Progym csapata: Molnár – Domokos, Laczkó, Csíki, Keresztes, Gergely; Farkas, Nagy L., György, Kertész, Balla; Szôcs, Bálint, Koós, Zerkula. Tartalékok: Ţăran (kapus), Szôke és Ambrus. Edzô: Nagy Attila.
Kolumbán Csaba, a Progym SK jégkorongszakosztályának alelnöke: – A mérkôzés napján utaztunk Bukarestbe, alig egy órával a mérkôzés elôtt érkeztünk meg. 1–0 arányban vezetett a Dinamo Dunărea, sikerült kiegyenlíteni, de végül ôk lôtték a gyôztes gólt. Kapushiba is közrejátszott a számukra gyôzelmet jelentô gólban, a találat elôtt Farkas és Molnár nem értette meg egymást, s ezt használták ki. Az volt a helyzet, hogy erôben nem korcsolyáztuk le ôket, nem lôttünk eleget kapura.
A második mérkôzésen változások történtek a sorokban, Balla Szabi és Bálint Lóri pályára küldésével felgyorsult a csapat játéka, a fiúk jóval többet korcsolyáztak, többet lôttek kapura. Ha úgy játszunk mind a második mérkôzésen, akkor szerintem itthon is nyerünk. Szerintem Tănaset és Nuţut szorosan kell fogni, és minél többször lôni kell Radu Viorel kapuját. Másképp nem lehet gólokat ütni és gyôzni.
Szombaton este újabb mérkôzéssel folytatódott a bajnoki döntô. A sorrendben negyedik Steaua – Sportklub összecsapáson nagyon jó játékkal rukkolt elô a bajnokcsapat. Rég nem látott, pörgôs mérkôzést játszott a két együttes. Sokak szerint ez volt a döntô eddigi legszebb mérkôzése. Az összecsapást a végig jobban teljesítô Sportklub csapata nyerte meg.
Eredmény: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub 0–4 (0–1, 0–3, 0–0). Gólszerzôk: Fedor 2, Moldován és Gál Csaba. Büntetôpercek: 4–7.
Ezen a mérkôzésen is jól védett Hricina, a szlovák Filip-Fedor kettôs tudásával kiemelkedett a játékosok mezônyébôl. Szebbnél szebb gólokat lôttek a Sportklub játékosai, különösen Moldován Ervin találata volt gyönyörű. A kék vonalról szánta rá magát a lövésre a csíki csatár, a korong védhetetlenül vágódott Catrinoi kapujába. A döntô összesített eredményei alapján 2–2 az állás, vagyis mindkét csapat két ízben diadalmaskodott.
A bajnoki döntô küzdelemsorozata (5. és 6. mérkôzések) február 25-én, pénteken és 26-án, szombaton Csíkszeredában folytatódik. A mérkôzések kezdési idôpontjai: péntek 21.00, szombat 18.30 óra. Mindkét találkozót egyenes adásban közvetíti a TV Sport televízióadó. A csíkszeredai mérkôzéseket az orosz Zaharov Anatolij Evgenyevics játékvezetô irányítja. Ezeken a mérkôzéseken már eldôlhet a bajnoki cím sorsa. Abban az esetben, ha a Sportklub kétszer gyôz, akkor megszerzi a bajnoki címet, de ugyanez érvényes a Steaua csapatára is. Abban az esetben viszont, ha egy mérkôzést nyer a Sportklub és egyet a Steaua, akkor a bajnoki döntô, sorrendben hetedik összecsapására március 4-én, pénteken kerül sor Bukarestben.
Amint azt már említettük, Gyergyószentmiklóson is újabb mérkôzéseket rendeznek. A városunkban megrendezésre kerülô összecsapások kezdési idôpontjai: február 25., péntek 17.30; február 26., szombat 11.00 óra. A belépôjegyek árai: 50 000, diákoknak, nyugdíjasoknak 30 000 lej.
A csapatnak ezúttal is szüksége lesz a szurkolók buzdítására, ezért jó volna, ha minél többen kilátogatnak a mérkôzésre, remélhetôen mérkôzésekre.
Amatôr jégkorong
Továbbra is elsôk a Pingvinek
Újabb mérkôzések kerültek lejátszásra a Hargita megyei amatôr-jégkorongbajnokságban. Nézzük a legutóbbi, hitelesített eredményeket: Csíkdánfalvi HC – Gyergyóalfalvi Bucsin 6–5 (1–2, 4–2, 1–1), Csíkszeredai Old Bulls – Csíkszeredai ISK 3–4 (1–1, 1–0, 1–3), Csíkszeredai Medvék – Karcfalvi HC 5–3 (1–2, 2–1, 2–0), Karcfalvi HC – Kézdivásárhelyi KSE Bikák 4–2 (2–0, 1–2, 1–0), Madarasi Bomilact – Csíkszeredai Fortunato 6–7 (0–3, 4–4, 2–0), Csíkszeredai Fortunato – Csíkszeredai Medvék 9–2 (2–1, 4–0, 3–1), Csíkkarcfalva – Alfalu 4–3 (2–1, 2–1, 0–1), Fortunato – Autosport 5–2 (2–0, 2–0, 1–2), Old Bulls – Fortunato 3–2 (0–0, 2–0, 1–2), Gyergyócsomafalvi Skorpiók – Gyergyószentmiklósi Pingvinek 1–9 (0–6, 1–0, 0–3). Gólszerzôk: Kedves, illetve Vita és Benedek 2–2, Máthé, Albert, Barabás, Fülöp és Lázár.
Február 22-én, kedden este újabb mérkôzéseket rendeztek. Eredmények: Pingvinek – Csíkmadaras 8–4 (1–1, 3–0, 4–3). Gólszerzôk: Antal Zsolt 5, Rokaly Árpád 2, Egyed Zsolt, illetve András 2, Váncsa és Ördög. További kedden lejátszott mérkôzés eredménye: Csíkszeredai Fortunato – Csomafalvi Skorpiók 14–2 (4–0, 3–0, 7–2).
A rangsor élmezônye: 1. Pingvinek 34 pont, 2. Fortunato 31 pont, 3. Old Bulls 29 pont, 4. Autosport 25, 5. Madaras 23 pont.
Vélemény
Egyed Zsolt, a Pingvinek csapatának menedzsere: – A szabályzat úgy tűnik, hogy csak egy-két csapatra vonatkozik. Nemrég budapesti turnéra készültünk, de az elutazás elôtt 48 órával telefonáltak, hogy kötelezô módon le kell játszodjuk a bajnokság elsô részének utolsó mérkôzését. A szervezôk nem engedték a halasztást, mondván, hogy átigazolási idôszak kezdôdik, miközben voltak olyan csapatok, amelyek csak a 4. és 5. fordulóig jutottak a mérkôzésekkel. Közben volt egy határozat, miszerint csapat akkor rendezhet mérkôzést, amikor lehetôsége van. Ez fôleg a falusi csapatok miatt történt így, hogy tudják kihasználni a természetes jeget, hogy minél több mérkôzést tudjanak játszani. Két héttel ezelôtt kértünk egy halasztást, a Bucsin–Pingvinek mérkôzésrôl van szó, mivelhogy a Progym SK csapata hazai pályán játszott bajnoki mérkôzést a Dinamo Dunărea együttesével. Kérésünknek nem adtak helyet. A Csíkszeredai Fortunato elleni visszavágó mérkôzést péntekre, február 25-re kértem, de azt válaszolták, hogy nem jönnek el, mert nincs ott az ideje, és ôk majd értesítenek. Mi nem szabadott halaszszunk, a 9. fordulóban műsoron szereplô mérkôzésünket is kötelezô módon le kellett játsszuk. Szerintem megoldás lehetne egy szabálymódosítás eszközlése. Olyan szabályzatra lenne szükség, amely nemcsak egyes csapatokra vonatkozik, és amelyik jobban védi az idegenben szereplô csapatok és a játékvezetôk biztonságát. Továbbá elôre le kellene szögezni a mérkôzések idôpontját. A Pingvinek csapatát alkotó játékosok döntése, hogy a nem megfelelô körülmények miatt ezentúl nem kívánnak játszani az alfalvi pályán. Ezen döntés meghozatalakor szempont volt a játékosok biztonsága is.
Február 23-án, szerdán a Karcfalva–Autosport és a Medvék– Old Bulls találkozók kerültek lejátszásra. Csütörtökön a Csíkszeredai ISK – Autosport mérkôzést rendezték, míg február 26-án, szombaton a Fortunato – Kézdivásárhely találkozó szerepel műsoron. Február 27-én, vasárnap Karcfalván kerül megrendezésre a Karcfalvi HC – Csomafalvi Skorpiók mérkôzés. Az utóbb említett összecsapás 18.00 órakor kezdôdik.
Ifjúsági jégkorong
Az 5. forduló mérkôzéseivel folytatódott a Hargita Megyei Sportigazgatóság által szervezett gyermekbajnokság (1993/94-ben születettek) küzdelemsorozata – tájékoztatott a gyergyói csapatot elkísérô Basilides Csaba edzô.
A csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán megrendezett bajnoki fordulóban a következô eredmények születtek: Csíkszeredai ISK I. – Csíkszeredai ISK II. 1–1, Gyergyói Progym ISK – Gyergyói Boystar 5–1, Gyergyói Progym ISK – Csíkszeredai ISK II. 6–1, Csíkszeredai ISK II. – Gyergyói Boystar 2–1, Gyergyói Progym ISK – Csíkszeredai ISK I. 5–1, Csíkszeredai ISK I. – Gyergyói Boystar 4–0.
A rangsorban (a csapatok 15 mérkôzést játszottak): 1. Gyergyói Progym ISK 23 pont, 2. Csíkszeredai ISK I. 20 pont, 3. Csíkszeredai ISK II. 16 pont, 4. Gyergyói Boystar 1 pont.
A következô körmérkôzéses bajnoki fordulóra február 26-án, szombaton kerül sor Csíkkarcfalván.
Sakk
Vasárnap emlékverseny
Február 27-én, vasárnap 9.00 órai kezdettel a Gépgyártóipari Iskolaközpont dísztermében kerül megrendezésre a Leopold János Emlékverseny idei kiírásának mérkôzéssorozata. A versenyre benevezni óhajtók 8.30 órai kezdettel iratkozhatnak a helyszínen.
A szervezôk kérése, hogy akik tehetik, vigyék magukkal sakk-készletüket és a mérkôzések idején használatos órát is.
Taekwondo
Február 19-én, szombaton a Gépgyártóipari Iskolaközpont tornatermében színes öv vizsgát rendeztek a gyergyói és a csíkszentkirályi WTF taekwondosok számára. Péter Balázs, az Elite SK taekwondocsapatának edzôje elmondta, hogy a vizsgára összesen 54-en jelentkeztek. Közülük huszonhatan fehér övre, tízen sárga csíkra, egy sárga övre, négyen zöld csíkra, ketten kék csíkra, öten kék övre, négyen piros csíkra és egy sportoló a piros öv megszerzéséért vizsgázott.
Péter Balázs: – A vizsgára jelentkezett valamennyi gyergyói és csíkszentkirályi sportolónak sikerült a fizikai, technikai és elméleti próbákból álló felmérés.
Sífutás
A Gac-oldalban versenyeztek
Február 20-án, vasárnap délelôtt a Gac-oldalban került megrendezésre a Gyergyószentmiklósi Jövô SK és a Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Kupával díjazott gyermek-, ifjúsági és felnôttverseny. Az alábbiakban nézzük a korcsoportonkénti legjobbakat.
1996–98-as korcsoport. Lányok: 1. Bajkó Réka (Gyergyó), 2. Sára Dalma (Gyergyó); fiúk: 1. Kovács Csaba, 2. Blénesi Márk (mindketten Tekerôpatak), 3. Nagy Szabolcs (Gyergyó).
1994–95-ös korcsoport. Lányok: 1. Kinda Lilla, 2. Sára Réka, 3. Blénesi Rita (mindhárman Gyergyó); fiúk: 1. Sára Péter (Gyergyó), 2. Petruţ Vlad (Maroshévíz), 3. Fărţală Adrian (Tekerôpatak).
1992–93-as korcsoport. Lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyó), 2. Ferencz Katalin (Tekerôpatak); fiúk: 1. Bernád Szilárd, 2. Kolumbán István (mindketten Tekerôpatak), 3. Bendris István (Maroshévíz).
1990-es korcsoport. Fiúk: 1. Péter Hunor (Gyergyó); 1991-es korcsoport: lányok: 1. Baricz Emôke, 2. Portik Katalin, 3. Bajkó Andrea (mindhárman Gyergyó); fiúk: 1. Sára Hunor, 2. Kinda Szabolcs (mindketten Gyergyó); 1989-es korcsoport, lányok: 1. Ferencz Réka (Tekerôpatak), 2. Salamon Judit (Gyergyó).
1988-as korcsoport. Fiúk: 1. Căinaru Alexandru, 2. Rusu Iulian (mindketten Maroshévíz), 3. Salamon Levente (Gyergyó).
1987-es korcsoport. Fiúk: 1. Péter László (Maroshévíz), 2. Bányász Róbert, 3. Bocskai Szabolcs (mindketten Gyergyó).
1975-ös korcsoport: 1. Blénesi Levente (Tekerôpatak).
1966–72-es korcsoport: 1. Tankó Elemér (Gyergyó), 2. György Márton (Tekerôpatak), 3. Sára Zsolt (Gyergyó);
1949-ben születettek korcsoportjában: 1. Molnár János (Tekerôpatak).
A verseny támogatói
Magánszemélyek: György Zoltán, Péter Csaba, Sára Zsolt, id. Jánosi Béla, Tankó Elemér, Gáll István, Baricz Árpád, Kinda László, Bajkó Tibor, Bajkó Zsolt, Gáll Erika és Bajna Venczel.
Cégek, hivatalok, intézmények: Decoratex Internaţional, Erlascom, Barmitex, Golden, Hargita Megyei Sportigazgatóság, Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Szent Miklós Szervezet, Caritas segélyszervezet, Ora International segélyszervezet, Fény TV, Gyergyói Kisújság.
Február 10-én és 11-én Brassópojánán került megrendezésre a Dinamo Kupáért kiírt verseny. A Gyergyói ISK – edzôk: Jánosi Béla, Gyulai Béla és Jánosi István – sportolóinak eredményeit az alábbiakban olvashatják.
A tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK-Csíkszeredai Sportklub) helyezései az 1,5 km-es távú sprintversenyben: elsô az ifi II-es, második az ifi I-es és harmadik hely a felnôttek mezônyében. A fiúknál Bányász Róbert ugyanezen a távon hatodik helyezést ért el a felnôttek és elsô helyezést az ifjúsági I-es korcsoportúak mezônyében.
Február 13–17. között a Brassó megyei Fundatán rendezték meg az országos ifjúsági bajnokságot. A Gyergyói ISK-t az országos bajnokságon Ferencz Réka, Bányász Róbert, Baricz Emôke és Salamon Judit képviselték.
Ferencz Réka három második helyezést ért el az ifjúsági II-es korcsoportban az 5 km-es, az 1,2 km-es távú sprintversenyben és a 3,5x3,5 km-es távú üldözéses versenyben. Bányász Róbert az ifjúsági I-es korcsoportban második helyezést ért el a 10x10 km-es távú üldözéses és az 1,2 km-es távú sprintversenyben. Baricz Emôke az ifjúsági II-es korcsoportúaknál harmadik helyezést ért el úgy a 3,5x3,5 km-es távú üldözéses mind az 1,2 km-es távú sprintversenyben.
Az ifjúsági II-es korcsoportban a 3x5 km-es távon versenyzô nôi váltó – Baricz Emôke, Salamon Judit és Ferencz Réka – országos bajnoki címet szerzett.
Az elôttünk álló hét végén, egész pontosan február 25–27. között Hargitafürdôn kerül megrendezésre az országos gyermekbajnokság küzdelemsorozata. Az említett napokon a gyergyói vasútállomásról minden reggel 7.30 órakor autóbusz indul Hargitafürdôre.
A németországi Oberstdorfban zajló északisí-világbajnokságon, február 22-én, kedden a Gyergyói ISK egykori sportolója, György Mónika 73 induló közül az 59. helyen végzett a 900 méteres távú sprintversenyben.
* * *
Február 22-én, kedden délután került sor Predealon a 47. Katonai Sívilágbajnokság megnyitóünnepségére. Az összesen 21 ország sportolóit felvonultató, rangos megmérettetésen több mint 350 sportoló versenyez a helyezésekért. A versenyzôk mezônyében a Gyergyói ISK-nál nevelkedett sportolókat is találunk: Nagy Ágnes (alpesi sí), Antal Zsolt és Bencze Béla (mindketten sífutás). Amint azt megtudtuk, szerdán, február 23-án a nôi és férfi biatlonversenyt, másnap, azaz csütörtökön a nôi és férfi sífutószámokat rendezték. Antal Zsolt a 15 km-es távú korcsolya stílusú versenyben indul. Február 25-én, pénteken a férfi és nôi járôrversenyekre kerül sor. A 25 km-es távú megmérettetésen a romániai férficsapatot a következô sportolók alkotják: Antal Zsolt, Şneaga Vasile, Suciu Claudiu és Sperchez Alexandru. Információink szerint Nagy Ágnes február 23-án, szerdán állt rajthoz az alpesi síversenyben.
Sífutás/ Külföld
Helyezések Németországban
A németországi Reit im Winkl- ben rendeztek nemrég (február 12-én) Világkupa versenyt a sífutók számára. A 15 km-es korcsolya stílusú versenyben induló tekerôpataki Antal Zsolt a 91 indulós mezônyben a 71. helyen zárta a megmérettetést. Ezért a helyezésért Antal Zsolt 64,70 FIS-pontot kapott. A verseny végén a következô élmezôny alakult ki: 1. Bajcicak Martin (szlovák) 36:13,6 perc, 2. Giorgio Di Centa (olasz) 36:34,9 perc, 3. Christian Hoffmann (német) 36:35,7 perc.
Február 13-án, vasárnap a sprintverseny (1200 méter) került megrendezésre. A 71 indulót felvonultató mezônyben Antal Zsolt a 69. helyen ért célba. A sprintverseny végén a következô élmezôny alakult ki: 1. Roenning Eldar (norvég), 2. Hjelmeset Odd-Bjoern (norvég), 3. Krezelok Janusz (lengyel).
Február 17-én, csütörtökön Antal Zsolt a németországi Oberstdorfban rajthoz állt a sífutó és északisí-világbajnokság keretében megrendezett 15 km-es távú korcsolya stílusú versenyen. Az összesen 122 indulót felvonultató mezônyben Antal Zsolt 37:56,6 perces idôeredménnyel az 59. helyen ért célba. Ezért a helyezésért a tekerôpataki sífutó 70,40 FIS-pontot kapott. (A lényeg az, hogy a sportoló minél kevesebb pontot kapjon.) A 15 km-es távú korcsolya stílusú verseny dobogós helyezettjei: 1. Piller Cottrer Pietro (olasz) 34:49,7, 2. Valbusa Fulvio (olasz) 35:00,9, 3. Holfstad Tore Ruud (norvég) 35:03,9.
Ugyanaznap Oberstdorfban a nôi 10 km-es versenyen induló György Mónika 73 induló közül a 63. helyen ért célba. A Gyergyói ISK-nál nevelkedett György Mónika idôeredménye: 32:18,4 perc. A versenyszám dobogós helyezettjei: 1. Neumannova Katerina (cseh) 26:27,6, 2. Tcsepalova Julia (orosz) 26:28,8, 3. Bjoergen Marit (norvég) 26:42,8 perc.
Jégkorong/ Külföld
Szlovákia nyerte a budapesti tornát
A február 11–13. közötti idôszakban rendezték meg a budapesti Papp László Sportarénában a Pannon GSM Kupa elnevezésű jégkorongtornát. A válogatott csapatokat felvonultató megmérettetésen az alábbi eredmények születtek.
Február 11., péntek: Magyarország – Kanada 0–7 (0–1, 0–3, 0–3), Németország – Szlovákia 1–2 (0–0, 1–0, 0–2).
Február 12., szombat: Kanada – Németország 4–1 (1–0, 0–0, 3–1), Magyarország – Szlovákia 2–4 (2–1, 0–2, 0–1).
Február 13., vasárnap: Németország – Magyarország 4–3 (1–0, 2–2, 1–1) és Kanada – Szlovákia 1–1 (0–0, 0–0, 1–1, 0–0) – büntetôkkel: 0–2.
A végsô rangsorban: 1. Szlovákia, 2. Kanada, 3. Németország, 4. Magyarország pont nélkül.
A színvonalas jégkorongtorna legjobb védôjének a magyar Sille Tamást választották, a legjobb csatárnak járó díjat a világhírű szlovák támadó, Miroslav Satan kapta. A torna legjobb kapusának a német Olaf Kölzig bizonyult, míg a legeredményesebb játékos a kanadai Mike Green lett, aki 3 gólt szerzett és 2 gólpasszt adott.
Olimpiai torna. Három helyszínen rendeztek az elmúlt hét végén olimpiai selejtezô tornát.
Svájcban, Klotenben az A-csoportban a következô eredmények születtek: Dánia – Norvégia 0–4, Japán – Svájc 1–5, Dánia – Japán 5–2, Svájc – Norvégia 3–1, Norvégia – Japán 4–3, Svájc – Dánia 4–2. A csoportelsô Svájc válogatottja kiharcolta a 2006-os téli olimpián való indulási jogot.
B-csoport, Riga, Lettország: Fehéroroszország – Lengyelország 3–2, Szlovákia – Lettország 1–2, Fehéroroszország – Szlovákia 7–2, Lettország – Lengyelország 3–1, Lengyelország – Szlovákia 3–4, Lettország – Fehéroroszország 5–4. Lettország válogatottja három gyôzelemmel, csoportgyôztesként kijutott az olimpiára.
A C-csoport mérkôzéseit az ausztriai Klagenfurtban rendezték. Eredmények: Ukrajna – Franciaország 3–4, Kazahsztán – Ausztria 0–4, Ukrajna – Kazahsztán 1–2, Ausztria – Franciaország 1–1, Ausztria – Ukrajna 3–4, Franciaország – Kazahsztán 0–1. A csoportelsô Kazahsztán válogatottja ott lehet a 2006-os téli olimpia indulói között.
Alpesi sí
Az ötösnél síztek
A Gyergyói Síegylet és a Ben-Com-Mixt cég közös szervezésében harmadik alkalommal került megrendezésre február 20-án, vasárnap az ötös kilométeri sípályán a Ben-Com-Mixt Kupáért kiírt óriásműlesikló-verseny. Az alábbiakban nézzük a gyermek-, ifjúsági és felnôttverseny korcsoportonkénti legjobbjait.
Kezdôk: 1. Kémenes Noémi, 2. Bánffy Barbara (mindketten Gyergyó), 3. Moldovan Cristian (Beszterce), 4. Gál Anna, 5. Borbély Nóra (mindketten Gyergyószentmiklós).
Óvodások: Lányok: 1. Isa Andrea, 2. Tekse Krisztina, 3. Kercsó Anna (mindhárman Gyergyó); fiúk: 1. Molnár Erik, 2. Szakács Péter (mindketten Csíkszereda), 3. Walter Richard (Maroshévíz).
I–II. osztályosok: Lányok: 1. Binder Tímea, 2. Bartalis Ágota (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Karácsonyi Renáta (Maroshévíz); fiúk: 1. Szôke Magor, 2. Papp Koppány, 3. Rădulescu Alexandru (mindhárman Csíkszereda).
III–IV. osztályosok: Lányok: 1. Sebestyén Ágnes (Csíkszereda), 2. Portik Emese, 3. Sikó Dorottya (mindketten Gyergyó); fiúk: 1. Keresztes Zsolt, 2. Magyari László (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Sebestyén Péter (Csíkszereda).
V–VI. osztályosok: Lányok: 1. Elekes Krisztina (Gyergyó), 2. Fülöp Annamária (Csíkszereda), 3. Cotfaş Andrea (Maroshévíz); fiúk: 1. Moldovan Dănuţ (Beszterce), 2. Magyari Vilmos (Gyergyószentmiklós), 3. Stan Valentin (Maroshévíz).
VII–VIII. osztályosok: Lányok: 1. Ambrus Réka (Csíkszereda), 2. Morar Monica (Maroshévíz), 3. Kosztándi Vanda (Gyergyószentmiklós); fiúk: 1. Elekes András, 2. Fodor Ferenc, 3. Ilyés Zsolt (mindhárman Gyergyó).
IX–XII. osztályosok: Lányok: 1. Portik Szatmári Ágnes (Gyergyó), 2. Platon Anca, 3. Jári Bernadett (mindketten Maroshévíz); fiúk: 1. Luncan Ovidiu, 2. Crişan Paul, 3. Rugină Daniel (mindhárman Maroshévíz).
Felnôttek: 20–32 éves korosztály, nôk: 1. Walter Magdolna (Maroshévíz), 2. Balázs Gyöngyvér, 3. Elekes Ágnes (mindketten Gyergyó).
33–40 éves korosztály, nôk: 1. Sándor Anna, 2. Len Gabriella, 3. Dezsô Edit (mindhárman Gyergyó).
40–49 éves korosztály, nôk: 1. Elekes Éva, 2. Szatmári Ágnes, 3. Nagy Zsuzsanna (mindhárman Gyergyó).
Az 50 éveseknél: 1. Szabó Mária (Csíkszereda).
20–40 éves korosztály, férfiak: 1. Keresztes Emil, 2. Bencze Attila (mindketten Gyergyó), 3. Kis Vilmos (Maroshévíz).
40–50 éves korosztály, férfiak: 1. Cristian Glass (Németország), 2. Kiss Tivadar (Gyergyó), 3. Karácsony Sándor (Maroshévíz).
50–70 éves korosztály, férfiak: 1. Rădulescu Vasile (Csíkszereda), 2. Pantelimon Árpád, 3. Csavar Tibor (mindketten Gyergyószentmiklós).
Február 27-én, vasárnap 10.00 órai kezdettel kerül megrendezésre az ötös kilométeri sípályán a Pal Com Mixt Kft. által szervezett Happy Day Kupa elnevezésű műlesiklóverseny. A helyszínre autóbusz 9.00 órakor indul (köztes megállókkal) a tűzoltóság elôl.
Rendezvény
Vagánykodás hóban
Február 26-án, szombaton 12.00 órai kezdettel az ötös kilométeri sípályán idén is megrendezésre kerül a Gyergyói Vagánykodás elnevezésű téli rendezvény, amelynek keretében alpesi sí-, hódeszka-és bicikliversenyt szerveznek. A napot esti sízés és buli zárja.
Minden érdeklôdôt szeretettel várnak!
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
február 24 – március 2.
KOS (III.21-IV.20.)
Fôleg a munkájában tűnik türelmetlennek. Nehezen tűri az akadékoskodást, a gáncsoskodást. Ennek ellenére, amit a fejébe vesz, azt általában véghez is viszi. A nehézségek ellenére is. Kedvezô változások ezen a héten a magánéletében érhetik.
BIKA (IV.21-V.20)
Általában óvatos az érzelmek terén, hiszen annyiszor megjárta már. Szinte egyik pillanatról a másikra történnek a dolgok, jönnek az új lehetôségek. Tegye félre kishitűségét, adjon esélyt a szerencséjének!
IKREK (V.21-VI.21.)
Az a személy, aki közel áll a szívéhez, szóban megbánthatja Önt. Pár nap elteltével rádöbben, mit tett, és esedezik az Ön bocsánatáért. A munkája körül felmerülô bizonytalanságok arra figyelmeztetik, hogy jó lenne idôben másik állás után nézni.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Hajlamos lesz megmakacsolni magát, még akkor is, ha érzi, hogy rossz úton halad. A telihold hatására bolhából elefántot csinál. Lehet, hogy olyasmibe kezd, ami meghaladja képességeit.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Meglehetôsen érzékenyen reagál a világ dolgaira. Ne feledje: a karrierharcban farkastörvények uralkodnak. Vállalkozásba csak erôs karakterű, határozott társsal érdemes belevágni. Magánéletében feltörô vágyakozás jellemzi ezt a hetet.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Mély szerelmi kötôdés gyümölcse lehet egy csodálatos, egészséges baba. A kis jövevényt mindenki nagy szeretettel fogja várni. Munkájában váratlan fordulat állhat be. Amennyiben elég figyelmes, képes lesz kiszimatolni a jó lehetôségeket. Ne feledje, néha kockáztatni is kell!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Sok feszültség vár Önre, amennyiben nem képes taktikázni. A héten akkor sem tud hallgatni, amikor saját érdeke ezt kívánná. Amennyiben Önök között valami konfliktus zajlik, oldja meg azt nemes egyszerűséggel.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Tombol a síszezon, de amennyiben Ön nem a tél szerelmese, választhat valami mást is. Például elmegy színházba. Higgye el, nem lehet örökké begubózva otthon ücsörögni! Szedje össze bátorságát és vágjon az események közepébe!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Vonzza Önt a kaland lehetôsége, szívesen próbálgatja csáberejét, és lehetôsége lesz sok emberrel megismerkedni. Munka körüli változást is ígérnek a csillagok, több kedvezô ajánlatot is kap, de butaság lenne mindenre azonnal igent mondani. A határidôkkel pedig vigyázzon, tartsa be azokat.
BAK (XII.23-I.20.)
Aki nem tud alkalmazkodni, az kirekeszti magát az emberek közül. Erre a hétre az lenne a legfontosabb feladata, hogy rendezze kapcsolatait. Szüntesse meg a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akikrôl tudja, hogy elszívják minden energiáját !
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Nagy felelôsséget vállal magára. Szerencsére ez inkább ösztönzi, mintsem bénítóan hatna. A családi gondokra megoldást talál, csak az ég szerelmére, legyen sokkal türelmesebb! A kiadások terén fogja vissza magát.
HALAK (II.20-III.20.)
Az ügyei lassan intézôdnek, de vonatkozik ez életének szinte minden területére. Ne essen kétségbe, mert minden úgy jó, ahogyan van! A szerelemben, mint derült égbôl a villámcsapás, úgy bukkan fel egyik volt kedvese.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Miért nevezik Magyarországot állatkertnek?
– Mert a Lánchídon van két oroszlán, azelôtt van egy zebra, azon átmegy egy jaguár, abból kiszáll egy ürge, felszed egy tyúkot, megcsinálják a disznóságot és jöhet a gólya!
* * *
– Katona, mi akar lenni a hadseregben?
– Be akarok kerülni a vezérkarba!
– Maga hülye?!
– Miért, az a feltétele?
* * *
Egy kisfiú ír egy levelet a Jézuskának:
„Kedves Jézuska, nagyon szegény családból származom. Kérlek, küldj nekem 1 millió lejt karácsonyra!”
A postások nem tudják kézbesíteni, ezért kibontják. Megsajnálják a kisfiút és gyűjtést szerveznek, de csak 500 000 lej gyűl össze, amit el is küldenek a gyereknek. Egy hét múlva újra levelet küld a kisfiú a Jézuskának, a postások ezt is kibontják. Ez áll benne: „Kedves Jézuska, te nagyon rendes vagy, de azok a szemét postások lenyúlták a pénz felét!”
* * *
Móricka siránkozva panaszolja apjának, hogy nem tudja egyedül a házi feladatot megírni.
– Mirôl? – kérdi az apa.
– Arról, hogyan élt a család a múltban és hogy él ma?
– Na, majd én diktálom, írd: a múltban autó, pezsgô, Riviéra, táncosnôk, jelenleg pedig trolibusz, kisfröccs, Dagály, anyád.
* * *
Miniszteri kulcspozíció betöltésére nyilvános pályázatot hirdetnek. Három személy jelentkezik, behívatják és egyenként szólítják ôket. Mind a három ugyanazt a kérdést kapja:
– Mennyi hatszor hét?
A válaszok azonban eltérnek, mégpedig az érkezôk sorrendjében a következôk:
– Hát, az függ a párt mindenkori irányvonalától.
– Hatvanhét.
– Negyvenkettô.
A bizottság vitatja, melyik jelöltet vegyék fel. Végül a kollektív bölcsesség alapján úgy döntenek, hogy mindhármat, mivel az elsôrôl kiderült, követi a párt irányvonalát, a második megelôzi a tömegeket, a harmadik pedig valóságos tudós.
* * *
Egyszer Sándor leül az anyósával beszélgetni.
A beszélgetés során Sanyi, hogy csillapítsa a haragos anyóst gondolja, bevág egy jó bókot.
– Mama, de hát maga olyan szép, mint egy csillár.
Mire a mama:
– ÓÓÓ köszönöm fiam, tudom én azt.
Erre Sanyi:
– Csak kár, hogy nem lóg!
* * *
Kovács felesége meghal. Egy közeli barát így vigasztalja:
– Tudom, hogy most nagyon nehéz, de hidd el, jön majd valaki, aki elfeledteti veled ezt a nagy szomorúságot!
– Tudom, – feleli Kovács – de mit csináljak ma éjszaka?
* * *
Két régi cimbora beszélget. Egyikük megkérdi a másiktól:
– Te, ha én elmennék hozzátok és teherbe ejteném a feleséged, miközben te horgászni vagy, akkor utána ellenségek lennénk?
A másik elgondolkozva vakarja a fejét:
– Hát azt nem tudom, hogy ellenségek lennénk-e, de hogy kvittek, az biztos.
* * *
Két atyafi kapatosan tántorog a hosszú dülôúton hazafelé, amikor pillantásuk az elôttük baktató lovas szekérre esik.
– De irigylem én ezeket a lovakat, komám – sóhajt az egyik.
– Ugyan miért?
– Mert négykézláb mehetnek haza.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2005
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|