Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Exodus
Sok-sok egyezkedés után a bölcsek úgy látták, hogy a nép, amely szenved a világ nyomorúságától, és vezetôik bűneitôl, gyengeségeitôl, nem maradhat tovább e helyen. Gazdasági megfontolásból is ideje volt – a régiek elavultsága miatt – újabb döntéseket hozni. Elfogadták azt, amire még nem volt példa, azt, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna: elhagyják a várost. Azt a várost, ami a maga koszos, mocskos, rendezetlen mivoltával, lerobbant infrastruktúrájával, ósdi, romos építményeivel, elavult rendszereivel, kisajátított gazdaságával már nem a népet szolgálta, már nem lehetett menedéke az embereknek, a családoknak. Csak néhány rablógazdálkodást folytató nagymenônek volt tejjel-mézzel folyó Kánaán a vidék, akik dögkeselyűkként várták a legújabb technikával felruházott váraikban, hogy mikor, milyen koncra lehet lecsapni.
A sok kudarc után nem maradt más választás. A tanács eldöntötte, hogy az éves költségvetést két részre osztja: egy téli, és egy nyári idôszakra készít tervezetet. A kisebb összeg a nyári kiadásokhoz szükséges, a jóval nagyobb, téli összeget pedig részarányosan kiosztja a lakosok között, majd megkezdi a kivonulást. Egyelôre csak a téli exodust szervezi meg, mivel lényegében ez a problémás periódus. A kapott összegbôl minden lakos ki kell teleljen valahol a városon kívül, ha lehet melegebb éghajlaton, ahol olcsóbb az élet. A várost hat hónapra (november–április) a szó szoros értelmében bezárják. Nem lesz áramszolgáltatás, nem lesz vízellátás, sem szemétszállítás, sem orvosi felügyelet. A legmodernebb eszközökkel felszerelt száztagú ôrzés-védést ellátó kommandóscsapaton kívül hivatalos alkalmazott nem marad a városban. A kiürítés megkezdése után csak az maradhat lakhelyén, aki vállalja ezeket a körülményeket, teljes túlélési stratégiáját bemutatta és elfogadtatta a város védelmi bizottságával. Ez elsôsorban nem a saját vagy családja biztonsága miatt kötelezô, hanem a város konzerválásának teljessége, érintetlensége miatt. A meghatározott folyamatot a legkisebb mértékben sem szabad befolyásolni. Bármilyen kis apróság felboríthat egy egyensúlyi helyzetet, amibôl akármekkora baj származhat.
A jól kidolgozott stratégia a spórlós meggondolások ellenére is virágzó jövôt biztosíthat a városnak. A bölcsek gondoltak itt a hatalmas téli költségek teljes letudására. A turizmus robbanásszerű fellendülése akkora összegeket hozhat, amire még egy világszintre kiépített Gyilkostóval sem számíthatnánk. A világ minden tájáról milliók, ha nem milliárdok sereglenek majd ide szellemvárosunk csodájára járva. Persze a városban hosszabb távon tartózkodni csak különleges engedéllyel szabadna, borsos áron és szigorú felügyelet mellett. Bármilyen kereskedelmi tevékenység, turisztikai szolgáltatás jövedelmének nyolcvan százaléka a várost illetné meg. Ezek csakis a szabályok szigorú betartásával lennének engedélyezve. Tudják, a már említett egyensúlyi állapotok felborulásának veszélyei miatt. Hiszen lehet, hogy amit valaki jónak ítél, azt a mellette álló már teljesen máshogy értékeli. Diktatúra az, ha valakinek véleménye ellenére el kell fogadnia a rosszat jónak, a kényelmetlent kényelmesnek, a kellemetlent kellemesnek csak azért, mert más azt úgy várja el tôle.
Jó ez így! Jó ez a zűrzavar! Igaz, hogy felkavar, de lényegében nem zavar. Csak azt nem tudom hát, hogy akkor merre induljak, le vagy fel? Ki mondja meg nekem, hogy hova vonuljak el?
Ábrahám Imre
Kevesebb a kóbor kutya
Közel negyven kóbor ebet szedtek össze a mellékgazdaság alkalmazottai február 15-tôl. Az alkalmazottak kutyatáppal etetik az ebeket, 8–10 napot tartják ott. A múlt hónap közepétôl 14 kutyát vettek örökbe. Tamás Kálmán, a mellékgazdaság alkalmazottja elmondta, hivatalosan adtak ki a menhelyrôl kutyákat, akik örökbevették, magánházban laknak, s ha meggondolják magukat, szabadon engedik, akkor bírságot kell fizetniük. Az örökbefogadás egyik feltétele az, hogy a gazdi ne tömbházban lakjon.
Tamás Kálmán azt is elmondta, folytatják a kutyák összeszedését, hiszen hiába csappantak meg a falkák, jócskán van még kóborló eb, s az sem kizárt, hogy valóban importálják Gyergyóba a csaholókat.
– Múlt csütörtökön reggel Csanód szádánál 14 kutya volt egy helyen, azelôtt rakhatták le. Nagyjából ismerem a kóbor kutyákat, meg tudom mondani, melyik lakónegyedhez tartoznak, de egyre több az idegen kutya.
Elmondta azt is, a lakók is bejelenthetik a 0740/405.272-es telefonszámon, ha valahol falkát látnak, vagy ha autóból raknak ki kóbor kutyákat, s megkéri, ha ilyent tapasztalnak, írják le az autó rendszámát. Ha akad olyan, aki a befogott kutyáknak eledelt szeretne vinni a mellékgazdasághoz, megteheti, igaz, csak üzletben vásárolt kutyatápot fogadnak el a kutyaetetôk.
Dr. Gáll József állatorvos elmondta, ezidáig 15 ebet altattak el, ivartalanításra nem került még sor, mert hideg van, nem kínozzák az állatokat. Majd, ha melegebb lesz, akkor is csak azokat ivartalanítják, amelyeket örökbe fogadnak. Amelyiknek nem akad gazdája, elaltatják.
K-T. Gy.
Hivatali hírek
Felhívással fordul Gyergyószentmiklós lakosságához Pap József polgármester: mindenkit szeretettel vár a Gyergyószentmiklóson tartandó március 15-i ünnepségekre, megemlékezésre, kulturális műsorokra. „Az RMDSZ által szervezett ünnepség nem lesz politikai színezetű, hanem igazi, magyar lélekbôl való. Aki emlékezni akar, bár szíve diktálja, úgy gondolom, nem kell Gyergyószentmiklósról máshová elmennie e napon” – üzeni a polgármester.
Fűtés-rehabilitálás
A svájci támogatással tervezett fűtésrehabilitálás ügyében vendégek, svájci küldöttek jártak Gyergyószentmiklóson – adta hírül Kontesveller József alpolgármester. A küldöttség három kazánházhoz is ellátogatott, és azt latolgatták, a spórolás érdekében érdemes lenne a Virág negyedben építeni egy fahulladékkal működtetett kazánházat, mellé egyheti szükségletre elegendô tárolót. Újdonság volt a svájciaknak az, hogy egy magyarországi cég, a Termofok is társulna befektetôként, de a gyergyói elöljárók megpróbálták értésükre adni, hogy a helyi anyagi források szűkössége miatt lenne elônyös a svájci–magyar–román együttműködés. A tárgyalás végén ígéret hangzott el: két héten belül írásban válaszol a svájci fél arra, ilyen felállásban kivitelezhetôek-e a tervek, majd megtörténhet a szerzôdéskötés – melynek megszövegezésében egy bukaresti gazdasági jogász segít –, ám ha minden zökkenômentes, akkor is csak ôsszel kezdôdhetnek el a konkrét munkálatok.
Kontesveller József alpolgármester a téma kapcsán közölte azt is a sajtóval, hogy mind a svájciak, mind pedig a Termofok vezetôi egyetértettek abban, hogy a létrehozandó, felújított fűtésrendszert egy különálló cég kellene üzemeltesse.
Útjavítás
Bár senkit nem vigasztal, a tavaly Csíkszeredában pontra tett utak gödrösebbek, mint a mieink – közölte a polgármester, hozzáfűzve, amint tavasz lesz, Gyergyószentmiklóson elkezdôdnek az útfoltozási munkálatok. Erre a célra 3 milliárd régi lejt különített el az önkormányzat az idei költségvetésbôl.
A tavaly javított utakra egy év garanciát vállalt a kivitelezô, ám vele nem lehet az összes gödröt befoltoztatni, csak azokat, amelyek a tavalyi foltokon keletkeztek. A többiért nem vállalt, nem vállal felelôsséget.
Újságírói kérdésként vetôdött fel: hogyan dönti majd el a cég, melyik gödör van „garanciában”, ám erre nem érkezett egyértelmű válasz.
B. K.
Gazdára lelt a Súgó
Annyi év elhagyatottság után a Súgó-barlang végre gazdára talált a Gyilkostó-Adventure Egyesület által.
A meghirdetett pályázatra válaszolva gyámságot nyertek, és szerzôdés aláírására került sor 2006. február 24-én a csíkszeredai Környezetvédelmi Hivatalnál.
Ez alkalommal hét személy: Biró László, Nagy Hunor, Nagy András, Kinda Tibor, Krisan Hunor, Pupák Felméri László és András Zsolt megkapták az igazolványt is, ami alapján felhatalmazott gyámjai lettek a Súgó-barlangnak.
Ezzel együtt jár az is, hogy lépéseket kell tegyenek, hogy ne a mostani siralmas állapotára emlékezzen az odalátogató, hanem a barlang és környéke szépségeit csodálhassa meg. Tervben van a menedékház felújítása és a környék rendbehozása, hogy az elfáradt turista, ha néhány percre is, megpihenhessen.
A barlang egy „nagytakarításra” vár, amelyet nem lesz egyszerű megejteni, tekintve annak méreteit és állapotát, mivel nemcsak az idô vasfoga tett károkat, hanem a „környezetbarát” turisták is, akik már nem gondoltak a következô látogatókra. Itt gondolok a barlang falaira írt feliratokra, a letört cseppkô-maradványokra.
Megnyugtató, hogy hozzáértô személyek vezetnek a barlang látogatásakor, akik elmondanak dolgokat, megismertetnek járatokat és történeteket is, és nem csak a látvánnyal maradunk.
Nem szándékom rontani vagy javítani a képen, körülményeken, hanem azt szeretném ösztönözni, hogy minél többen látogassák a természet ezen csodáját, a Súgó- barlangot.
A Súgó, aki „gazdára” lelt.
András Zsolt
Merengô
Már csak egy esztendô 6.
Puskás Adolf jegyzô múlt héten közölt felvetését kiegészítendô, nézzük csak meg, hogy az akkori városvezetés mibôl is gondolhatott merészet. Ugyancsak a Gyergyó VI. évfolyamának 47., 1906-ban megjelent számában olvashatók a jegyzô számításai is:
„A Tekintetes Képviselôtestület – nem hiszem, hogy a mai, sokszor semmiségeken civódó, néha igen alacsony röptű testületünkhöz hasonlított volna (megj. tôlem) – egyesítve munkásságát a birtokos közönség nagylelkű, és soha el nem múló hálára kötelezô áldozatkészségével, a lefolyt arányosítási perben a szükséges erôgyűjtést befejezte.
Tudjuk ugyanis, hogy az arányosítási perek során létrejött bírói egyezség szerint a községnek a Pricske – Tatár – Nyerges dűlôben 5000 kat. hold terület jutott. Ennek 8/10 részét kereskedelmi kihasználásra alkalmas erdô borítja, 1/10 része legelô, 1/10 része felújított sarjerdô.
E szerint belôle értékesíthetô 4000 kat. hold erdôség. Ez a jobb számítás. Ha holdanként nem több, mint 120 köbméter fatömeget is veszünk számításunk alapjául – ennyi minden bizonnyal van, – akkor is 480 000 köbméter haszonfánk lesz, ami 6,5 korona ár értékesítésével 3 120 000 K, kerek számban 3 millió koronát ér meg.
Községünk folyó évi költségvetésének végösszege a villanytelep üzemi költségvetése nélkül, – ami önmagát fedi –, a következô:
Bevétel: 112207 K 11 fillér,
Kiadás: 107911 K 82 fillér.
Az arányosítás befejeztével az 5000 hold jövedelmén kívül az elesô jövedelmek és kiadások figyelembe vételével a következôképpen alakult:
Bevétel: községi helyek és jogélvezetekbôl, törzsvagyon kamatai stb. 20 627 K 92 fillér.
Elesik 101 597 K 19 fillér.”
Ilyenkor újra ökölbe szorul a kéz, hiszen hova is tűnt a Lapos legelô, hova a széltörésekbôl származó, nem 480 000 köbméter, hanem sokkal több fa ára? Mi mindenre fordíthatnák a gyergyói települések, ha ezek az összegek itt maradtak volna?
Lenne vita a közös vízműrôl, akkor is büntetést kellene fizessünk a Marost szennyezô „szenny- tisztító-állomásunk” miatt? Kölcsönöket kellene felvennünk, hogy 15 év alatt elkészülhessen három utca? Állami garancia mellett kellene eladósodjunk a korszerűtlen fűtésrendszer jóvoltából?
Bajna György
„Többet nem akarok csalással találkozni”
Minap megdöbbentô levelet juttatott el szerkesztôségünkbe egy hatodikos kislány. Igazságtalanságról, csalásról ír, mely nemrég történt vele. Mint írja: „minden egy szerdai nappal kezdôdött, amikor a rajztanárnôm bejelentette, hogy a kultúrház maszkkészítô versenyt rendez. Az osztályból hárman nagybábot készítettünk, és beadtuk a versenyre. Mindenki izgatott volt, amikor a díjakat osztották. Szörnyen felelôtlenek voltak a rendezôk, mert amikor a részvételi oklevelet osztották, nem adtak minden versenyzônek. Azt mondták: akinek elfelejtettük a nevét, jöjjön az asztalhoz, és majd adunk neki is”.
A kérdéses szombat délutáni kiállítással egybekötött díjazáson én is ott voltam, és valóban az történt, hogy felhívták a gyerekek figyelmét, hogy, akit véletlenül kifelejtettek, és nem kapta meg a részvételi oklevelet, jelentkezzen, szóljon, hogy kiállíthassák számára. Egy felnôtt azt gondolná, ez nem nagy hiba, na de a gyerekek, ezt ezek szerint nem így látják. És milyen igazuk van!
A hatodikos gyerek a díjkiosztón szerzett tapasztalataival folytatja levelét: „Ráadásul ott tudtuk meg, hogy egy másik osztálytársam C. R. is benevezett egy pici babával. A díjkiosztás pillanatában jöttünk rá, hogy C. R. édesanyja a zsűriben volt, és mit gondoltok, ki nyert a versenyen? Természetesen C. R. Ez egy szörnyű csalás volt, ami nem elôször történik meg velem! Azt hiszem, hogy soha többet, amíg élek, a kultúrház rendezvényein nem fogok részt venni, mert többet nem akarok csalással találkozni. Fôleg nem ilyennel!”
Tehát sokadszorra is bebizonyosodott, nem lehet félrevezetni a gyerekeket. Az apróságok is figyelmesek, éberek, és van igazságérzetük. Van véleményük még akkor is, ha ez nem tetszik a felnôtteknek. Ez a kislány leírta tapasztalatait, hogy a felnôttek megszívleljék. Mint írja, nem fog részt venni több, ilyen jellegű versenyen. Kár.
Baricz Tamás Imola
Fôkonzul járt Szentmiklóson és Alfaluban
Dr. Szabó Béla fôkonzul szerdán Gyergyószentmiklósra látogatott. Elôször a Salamon Ernô Gimnázium igazgatójával, Lakatos Mihállyal és aligazgatójával, Patek Máriával beszélgetett el. Szóba került egy „e-learning” konferencia rendezése is március 24–26. között. Biztosította az igazgatókat, hogy rangos, nemzetközileg elismert elôadók érkeznek a tervezett konferenciára, ha azt az elkövetkezô napokban a gyergyószentmiklósiaknak sikerül megszervezniük.
A gimnázium megtekintése után dr. Szabó Bélát Hajdó István fôesperes-plébános fogadta. Az egyórányi beszélgetés alatt a fôesperes a most épülô Bucsin negyedi templom építésérôl is beszélt a magas rangú vendégnek, majd meghívta a templom elsô, május 30-án tartandó búcsújára.
A polgármesteri hivatalban Pap József polgármester, Kontesveller József és Nagy István jegyzô várta a fôkonzult. A Rubin vendéglôben elfogyasztott ebéd után Gyergyóalfaluban dr. Szabó Béla György István polgármesterrel is szót váltott a község örömeirôl, gondjairól.
Szerdai tervei között más gyergyói polgármesterekkel való találkozás is szerepelt, de a magyar külügyminiszter vasárnapi látogatása miatt az események annyira felgyorsultak, hogy e találkozásokra nem kerülhetett sor.
Értelmetlen a riogatás
A Székelyudvarhelyi, március 15-i Székely Nagygyűlés körül már rengeteg hír kering, legutóbb pánikkeltô hír járta be a Gyergyói-medencét is: tankokat vittek Székelyudvarhelyre. Persze, rögtön akadt vitéz, aki azt mondta, menjünk el, legyünk ott, akár akkor is, ha tűzharcokra lehet számítani, hisz székelyek vagyunk. Mások így vélekedtek: székelyek vagyunk, tehát eszesek. Nem megyünk oda, ahol bajunk eshet.
Hát közölhetjük, nyugodtan mehetnek, mert a tankokat nem a nagygyűlés tiszteletére szállították oda, hanem éppen akkor szállították el Székelyudvarhelyrôl. A rémtörténetek, az ijesztgetések nem használnak sem a rendezvénynek, sem március 15-nek. Mint ahogy az a hír sem, hogy inkább ne szólaljon fel e nagygyűlésen város- vagy községvezetô, mert késôbb megtorlásra számíthat. Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, aki Gyergyó-területi elnökként is meghívást kapott, úgy gondolja, mindenkinek szívügye, elmegy-e a nagygyűlésre, nem tudja, milyen megtorlás lehetne a részvétel következménye. Ô viszont a Gyergyói-medencei rendezvényeken fog részt venni, amint mondta: „március 15-én én március 15-ét ünneplem”.
Az viszont tény, hogy sokan nem veszik jó néven a székelyudvarhelyi rendezvényeket, így az RMDSZ csúcsvezetése valamint a Vadim-féle Nagyrománia Párt. Furcsa párosítás, de ne ingassa, ne ijessze meg ez önöket. Döntsenek szívük szerint.
B. K.
Replika a múlt heti lapszámban MPSZ-hírek cím alatt megjelentekre
A tisztelt lakosság figyelmébe ajánlom, hogy ami a 180 millió lejes ügyvédi honoráriumot illeti, az nem elveszett pénz, azzal védtem meg a várostól elkövetelendô 52 000 eurót. Ez a pénz, több mint valószínű, ha nem én fogom megfizetni, akkor is vissza fog kerülni a kasszába. Errôl a közeljövôben részletesen tájékoztatom a lakosságot.
Ami a Gyergyószentmiklós helyzetérôl, képérôl a külvilágban alcím alatt szerepel, elmondhatom, ezelôtt két évvel, mikor a temetkezési vállalatok összeverekedését a média közölte a nagyvilággal, a város egyszerű polgáraként szégyenkezve néztem. Most egy szárazvécének az ügyét szintén a nagyvilágba kürtölték, pedig a városban ilyen vécé több ezer van, s Gyergyószentmiklósnak ennél sokkal fontosabb problémái is vannak, amirôl szintén beszámolok majd.
Ami pedig a polgármester egészségi állapotát illeti, valóban tíz napot voltam beteg, de gondolom, ha Árus Zsolt felesége tíz napra kórházba kerülne, nem mondana le róla. Nem tudom, mibôl állapította meg, hogy ezután csak még betegebb leszek.
Hogy Gyergyószentmiklós csúszik lefelé? Szárhegy vagy Alfalu felé? Én igyekeztem egy év alatt nyomtatékot tenni a városban, olyat, ami tíz év alatt nem történt. Sajnálom, hogy Árus Zsolt nem tud azokról az épületekrôl, melyek körülbelül 35 milliárd lej értékű beruházást tesznek ki, és folytatódnak a tevékenységek, melyekrôl szintén beszámolok, hogy mindenki tudja, mi történik a városban. A város a helyén fog maradni.
Szeretném, ha kitisztázná Árus Zsolt, hogy a Magyar Polgári Szövetség mikor volt bejegyezve, hol működik, mert a hivatalnál nincs nyilvántartva. Ugyanakkor, ha ír egy ilyen cikket, akkor miért nem írja alá? Vagy ha a szervezet írja, miért nem pecsételi le. Ez így a papírkosárba illô cédula. Rágalmazó, semmi levél.
Ami a Polgári Szövetség tevékenységét illeti, az mindenkinek politikai és szívügye, hogyan értékeli. Ebbe én sosem vegyültem bele, de mindenkinek tanácsolom, nézze meg, ki után sorakozik fel. Szeretném, ha olyan szervezet lenne, amely a magyarságot összefogja, és nem egymásnak feszíti. Nekünk van egy legitim szervezetünk, ez az RMDSZ, és ha nem e köré csoportosulunk, úgy fogunk járni, mint az újvidéki magyarok, háromfelé szakadunk, pedig egységben az erô.
Pap József polgármester
A közbirtokosságok adományai
A XX. században, egészen az 1948-as évi felszámolásokig a székely közbirtokosságok voltak a rendtartó székely falu emberi és közösségi értékeinek a továbbhordozói. A székely vagyonközösség nemcsak az egyházat és az iskolát támogatta, de gyakran a városok, falvak civil szervezetei és az egyének is részesei lehettek a birtokossági adománynak. A gyergyóditrói közbirtokosság az 1901. április 13-i választmányi gyűlésén 6660 korona 84 fillér értékű adománnyal biztosította a helyi tanítók fizetését. Hasonlóképpen a ditrói közbirtokosság 1902. október 17-i válaszmányi gyűlésén a községi ház, az iskolák és a hitközösség 1903-ra vonatkozó kiadásainak a fedezésére átutalt 24 000 koronát, mely a borszéki fürdô jövedelmébôl kapandó haszonbérbôl származott, saját bevételébôl pedig 11 490 koronát.
A gyergyószentmiklósiak az erdôk, legelôk tôke-értékében járultak hozzá az iskola fenntartásához. A Gyergyó című lap 1904. február 7-i híradásában arról olvashatunk, hogy az arányosítási eljárások elôkészítése alkalmával „elhatároztatott... az elemi iskolák és a tanítók fizetésére 9520 korona évi jövedelemnek megfelelô tôkét állapítottak meg.”
A ditrói közbirtokosság az 1900. szeptember 29-i gyűlésen többek között 10 hold erdôt utalt ki „a szalmafedelesek és az égettek részére.”
A vagyonközösségek segélyeiben bárki részesülhetett. Közéjük tartoztak a civil szervezetek is. Így például az 1900. november 21-i nagygyűlésen beadványban kért segélyt a ditrói önkéntes tűzoltóparancsnok. A tagság a kérést elvben elfogadta, azzal a feltétellel, hogy ellenôrizhessék az önkéntes tűzoltóegylet költségvetését a szükséges felszerelésre vonatkozóan. A 4221 koronát kitevô költségvetésrôl a vagyonközösség vezetôsége a következôképpen vélekedett: „A választmány a részletes tárgyalás rendjén a költségvetés 1–5, 10, 11, 16–18, 41, 44, 45 és 47. tételszámok alatt felvett szerelvényeket tartja szükségesnek és ennek költségvetésbe kitűntetett ármennyiségét a közbirtokosság terhére 2884 koronában egyhangúlag megszavazza, úgy azonban, hogy a közbirtokosság ezen 2884 koronát felerészben 1901. december 15-én és más fele részét 1902. december 15-én a tűzoltó parancsnokság részérôl kiállítandó nyugtára azonnal utalványozza és pénztára kifizeti.”
A közbirtokosságok a két világháború idején is folytatták közösség-támogató tevékenységüket, mely gyakran az arra rászorultak megsegítésére is vonatkozott.
1937. szeptember 25. és október 7. között a következô tűzkárosultakat segítette a gyergyószentmiklósi közbirtokosság: Sípos Lajos 40 m3, Páll István Jánosé 20 m3, Bilinszki Anna 20 m3, Barabás Incze 6 m3, Lukács Ferencz István 30 m3, Lukács János Istváné 3 m3, ifjú Tamás Lénárd 10 m3, özvegy Madaras Károlyné 15 m3, Köllô Sándoré 5 m3, Köllô Balázs 5 m3 és Kercsó András Ádámé 50 m3.
1936. május 24-i igazgatósági gyűlésükön a tekerôpataki közbirtokosság vezetôsége a tűzkárosultaknak osztott fa mellett a lakosság tűzifaszükségletérôl is gondoskodott. A határozat szerint „vezettessék nyilvántartás a tűzifa bárcza osztásáról és aki igénybe veszi azoknak adassék ki tavasszal is kettô és ôsszel is kettô, bárcza nem pedig úgy hogy egyesek kereskedelmet űzzenek a tűzifa bárcza fölhasználásával és mások ha erdôbe mennek ne kapjanak fát, még saját tüzükre sem.”
A közbirtokosságok a települések fiatal házasait is támogatták faadományokkal. Szentegyházán a hagyományhoz híven 1927. december 27-i gyűlésen úgy döntöttek, hogy „minden 2 terű tôkére adjanak egy szekér fára való bükkfát a fiataloknak.”
A faadományok és a közbirtokosságok pénzügyi segélyei a két világháború közötti idôszakban is, fôleg az egyház, az iskola és a tanszemélyzet felé irányultak. Így például Gyergyószentmiklóson a katolikus egyház sekrestyejavításra segélyt kért a vagyonközösségtôl, mellyel kapcsolatban az 1938. február 15-i gyűlésen a következô válasz született: „a közbirtokosság a sekrestye javítására átadja a mai napon az udvaron található elkobzott fákat. Értesítendô a plébánia, hogy az udvarról a fákat záros határidôn belül szállíttassa el.” Gyergyóditróban a közbirtokosságtól 25–30 000 lejt kért a katolikus egyház templomjavításra, amit az 1933. augusztus 5-i gyűlésen jóvá is hagynak.
Az 1937. május 30-i igazgatósági gyűlésen a tekerôpatakiak a „római katolikus hitközség részére 64 000 lejt adnak.” Ugyanazon esztendô június 30-án a római katolikus tantestület kérésére a következôképpen válaszoltak: „egyhangúlag elhatároztatott, hogy 500 lejt azonnal ki kell utalni kimondottan azon célra, hogy a birtokos tagok gyerekeinek szorgalom jutalmául hasznos dolgokat vásároljanak és azokat osszák ki közöttük.”
(folytatjuk)
Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô
Közlemény
A magyar nemzet nagy és szent ünnepére készülve a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete arra kéri tagjait, szimpatizánsait, Gyergyó egész népét, hogy tegyenek félre mindent, ami a hétköznapokon megoszt, ellentéteket gerjeszt, s mind közösen emlékezzünk a márciusi ifjakra, a magyar forradalomra és szabadságharcra. Legyen ez az ünnep az összefogás napja, amikor nem azt nézzük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt: hogy mindnyájan magyarok vagyunk, s magyarként akarunk megmaradni szülôföldünkön.
Kérjük tehát a gyergyóiakat, hogy vegyenek részt az ünnepségeken, ha pedig arra lehetôségük van, akkor ezúttal ne otthon ünnepeljenek, hanem jöjjenek el Udvarhelyre, a Székely Nagygyűlésre. Mutassuk meg országnak-világnak, hogy a székelyek nem mondanak le Székelyföld autonómiájáról, s ha kell, hajlandóak tenni is érte. Mutassuk meg, hogy a márciusi ifjak szelleme nem halt még ki teljesen, vannak még ma is, akikben az elevenen él.
Ne dôljünk be azoknak, akik a nemzeti ünnep elpolitizálásának mondják a Székely Nagygyűlést, azoknak, akik mindig megmondják, hogy mit, miért nem lehet, nem illik, nem szabad. Vajon lenne-e mit ünnepeljünk most, ha ’48-ban a budapesti ifjak ódzkodnak a politikától, attól, hogy határozott nemzetpolitikai követeléseket fogalmazzanak meg? Március tizenötödike üzenete egyértelműen az, hogy a nemzet felemelkedéséhez elengedhetetlen az, hogy amikor kell, amikor annak ideje van, akkor nem kell visszariadni a bátor, határozott nemzetpolitikai lépésektôl.
Ünnepeken a székely ember felveszi a legszebb ruháját, hogy megadja az ünnep becsületét. Március 15-én öltöztessük ünneplôbe házainkat is, tűzzük ki a nemzeti zászlót, hadd lássa mindenki, hogy Gyergyóban jó magyar emberek élnek.
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete
feketén/fehéren
Csábító autópiac
A városvezetés nem tud arról, hogy autópiac lenne Gyergyószentmiklóson. Pedig van, nem is kis árukészlettel. A Rozmaring és Postabank közti parkolóban nagy a felhozatal, csotrogánytól csinosabbig, Daciától BMW-ig minden helyet kap ott, a szélvédôkön pedig cédula: eladó, s mellette a legfontosabb paraméterek, a gazda fellelhetôségi helye, telefonszáma.
Biztos, megéri a parkoló fenntartójának, hogy helyet ad a „nagykereskedésnek”, bár nem tapsolnak a hétköznapi autósok, mikor járgányuk parkolására, egy félórára nem kapnak helyet e téren.
A bosszúságon viszont rendszeresen enyhít egy eladósorban lévô autó gazdája. Járművét ugyanis különös módon kínálja: a belsô, visszapillantó tükörre egy tangát akasztott, tekintetvonzóként. Vöröset, selymeset, melyen megakad a férfiszem. Mi tagadás, odaszalad a nôi tekintet is, onnan tudom, hogy a tükörre akasztott nôi fehérneműket cserélik. Múlt nap ugyanis már egy habfehér falásnyi bugyika szépítette az árut, az autót.
Reklámfogások. Érdekesebbnél érdekesebbek. S dupla nyereség. Mert ha nem is érdeklôdnek sokan a kissé megvénült Daciáért, lehet, a csipkésért felcsöngetik a gazdát, nyélbe üthetik a vásárt.
Autópiac nincs a városban – állítják az elöljárók. Lehet, hogy tulajdonképpen fehérnemű-kereskedés folyik a parkolóban, az autó pedig… csupán csatolt áru.
Balázs Katalin
Szabó Tibor Jászai-díjas
Jászai Mari-díjat kapott Szabó Tibor színművész kiemelkedô művészeti tevékenysége elismeréseként. A Jászai Mari-díjat 1953-ban alapította Magyarország kormánya színművészeti díjként. Névadója Jászai Mari, a drámai színjátszás nagy művésze volt. A magyar állam elismerését a díjazottak március 14-én vehetik át a budapesti Iparművészei Múzeum aulájában tartandó ünnepségen. A Jászai Mari-díjat olyan rangos színművészek kapták eddig meg, mint Soós Imre, Darvas Iván, Agárdi Gábor, Törôcsik Mari, Bíró József, Schilling Árpád, Barabás Olga, Mucsi Zoltán, Pálffy Tibor, Bogdán Zsolt stb.
Iszlám est örmény templomban
Székelyföldön, örmény templomban, iszlám est került megszervezésre múlt héten, csütörtökön. Az est célja az volt, hogy a gyergyói közönség betekinthes- sen a muszlim közösség hitvilágába. A médiából rettegettként emlegetett muzulmánok földjére kalauzoltak néhány óra erejéig, bemutatva egy számunkra idegen, de bizonyos tekintetben akár példaértékű életvitelt, életfilozófiát. A Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák kapcsán kitört botrány adta aktualitását annak, hogy városunkban is bemutatásra kerüljenek az iszlámok.
Az est elsô felében négy elôadást hallhatott a nagyszámú érdeklôdô. Kovács Zsolt Mohamedrôl és a Koránról, Fórika Sebestyén az iszlám kultúra kialakulásáról és terjedésérôl értekezett, majd Puskás Attila örmény-katolikus vikárius-plébános az iszlám tanítás néhány kérdésérôl beszélt, így a muzulmán nôk emancipációjáról, az iszlám szent háborúról, vallási toleranciájukról. Székely Szilárd hitoktató a kereszténység és az iszlám viszonyáról értekezett évszámokkal tűzdelt visszapillantásában, ugyanakkor megvilágította a muszlimok azon tulajdonságait, melyek a székely keresztények számára is követendôk lennének: isten nevét nem káromolják, család és természetszeretôk, sokat adnak az igazmondásra. „Minden arab nem terrorista” – mondotta a felszólaló, emlékeztetve a jelenlévôket arra, hogy bizony a keresztény egyházon belül is találunk szélsôséges csoportosulásokat, mint például az IRA vagy ETA terrorszervezetek.
Az est második felében Puskás Attila vikárius a 2002-es szíriai és libanoni látogatásakor készült diafelvételei kerültek bemutatásra.
G. G.
Szemérmetes mesterembernek…
Ditró egy kis utcájában, emeletes ház árnyékában műhely húzódik meg. Fúr, farag valaki odabent, de hiába kérezkedünk, nem nyerünk bebocsátást. A „vár” ura állítja, ami odabent van, az nem fehér embernek való látvány. Ami kikerül onnan, az viszont annál inkább: csontból faragott plakettek, nyakkendôdíszek, melyek közepén vadállatok virítanak fehéren, csontosan, élethűen. Fafaragványok, arcképek mintázva, székelykapuk, sôt kígyót formázó függönytartók is. És vadászcsábítók: luxus vadászfegyverek, vadászkések aprólékosan megmintázva. S a bô kínálat mellett még nem is tettünk említést a homokfújással készült vagy éppen velencei mozaikból kirakott képekrôl.
És képzeljék, ezen remek alkotásokra nincs kereslet. A mester, Mezei Attila csak keresi, de nem kapja helyét a világban.
Alkotásait mutatja, s magyaráz:
– Ilyen az öreg gyerek, fúr, farag. A kísérletezés fázisában vagyok, keresem helyemet a világban, de nem könnyű. Fa, csont faragását, homokfújást, mindent kipróbáltam már, de vagy nincs helyem, vagy nem találtam még meg. Korábban Magyarországon antikbútor-restaurátorként tevékenykedtem. Sikeres pályának mutatkozott, nevem is lett, de szívemet nem tudtam kicserélni, azért jöttem haza. Hazahozott a szív. Itthon nincs piaca az antikbútor-restaurálásnak. Új világ kezdôdött, csontfaragással próbálkoztam. Volt egy-két kiállításom külföldön is, de sok erdélyi csontfaragó van, s közülük egyik-másik jól helyezkedett, sikeresen befutott. Nem érzem úgy, hogy kisebb lenne a képességem, de nekem nem sikerült. Vagy rossz úton járok, vagy többet kellene koslassak.
– Mire van igény, mibôl lehetne megélni?
– Én is ezt szeretném tudni!
– Most is a műhelybôl jön, tehát van munkája…
– Van, de nem az, amit az ember elvárna. Többet várnék el magamtól s a piactól. A próbálkozáson nem múlhat. Próbálkoztam gyerekjátékokkal is, az sem megy. Itt van ez a fából készült motorbicikli: izeg-mozog mindene – mutatja egy motorkerékpár pontos mását, melyen fából van még a berúgókar, a benzintartály is. – Mindene helyben megtalálható anyagból készül. Jártam néhány gyergyói kereskedôhöz is, motor is volt kirakatukban, thaiföldi. Mondtam, jobb minôségben, hasonló áron, helyi anyagokból, helyi mester készítene ilyen motort. Nem kérték, inkább a thaiföldi terméket kínálják.
Szomorú, de valóság: megcsorbult az összefogás a székelyek között. A korondiak kínai mütymürüttyöket, a gyergyóiak thaiföldi szuvenírt kínálnak a turistáknak. Lassan – ha rákapnak az élelmes keletiek – ôk fogják szállítani a faragott székelykaput is, azaz gyenge mását. S az igazi mesterek, kiknek vérükben van a fafaragás, más munka után kell nézzenek, megrendelés híján más szolgái legyenek.
Szerény mesternek cégér kellene. Reméljük, nemsokára láthatják az általa készített remekműveket itthon is kiállítva, s ha mívességét megismerik, bizton lesz vevô munkájára, nem kell szíve ellen cselekednie, idegenben keresnie boldogulását.
B. K.
Önéletrajz 90. születésnapra
Blénessy Jenô bácsit azzal lepi meg Géza fia, hogy kiadatja önéletrajzi kötetét. Nagy a titoktartás, mert a 90 éves Jenô Bácsi bár tud a könyvkiadásról, nem veheti kezébe a kötetet a március 10-i könyvbemutatóig. E nem mindennapi születésnapi ajándékról kérdeztük Blénessy Jenôt, aki három hadseregben szolgált, hadifogoly volt, rendszerek kesergették életét, mégis amint mondja, most is van erô benne, hogy szárnyaljon.
– Miért vetette papírra élete állomásait?
– Az események követelik meg, hogy akár mint dokumentum, akár mint olvasnivaló, az idôseknek, mint nosztalgia, a fiataloknak, mint tanulság megmaradjon, és ha valaki visszatekint a múltra, meglássa a sok hibát, módja legyen, a jövôben a hasonló hibákat elhárítani. Akik a háborút megérték, akár katona, akár civilként, tudják, hogy milyen nyomorúság, embertelenség volt, ezt kellene a jövôre valahogyan elkerülni. A könyvem tartalmából remélem, kiviláglik, hogy a másság elfogadásán, egymás megbecsülésén, egymásra utaltságon alapul, és azt akarom kifejezni, hogy a fasizmus, nacionalizmus, hitlerizmus, kommunizmus mind embertelen rendszerek világhatalomra törései. Ma már egészen más utakon kell járni, ha azt akarjuk, hogy éljünk, rend legyen és stabilitás az emberiségnek. A következô generációnak csak azt tudom mondani, hogy meggondoltan, ambíciósan álljanak ki, mert a világversenybe kell belekerüljenek, és meg kell mutassák, hogy van bennük értelem, tudásszomj, ki kell harcolják maguknak az ôket megilletô helyet, mert a jólét nem egy szűk rétegnek a monopóliuma.
– Mióta vár kiadásra ez a kézirat?
– Egy része már megvolt az orosz, darnicai lágerben, amelyet hazamentettem, de itthon el kellett rejtsem, mert a feleségem félt, hogy híre megy, és házkutatás, elkobzás, üldöztetés következik, hisz abban az idôben ez tabutéma volt. A szovjet idôkrôl, a hazajövetel után csak himnuszokat szabadott zengeni. A kötet többi része itthon készült az évek során.
– Volt-e olyasmi, amit jobb volt kihagyni a könyvbôl?
– Volt, és ami bekerült, abba is beleköthetnek. Mert a valóság nem mindenkinek tetszik. Akik hibáztak, nem szívesen emlékeznek rá. A szerkesztôvel, Zöld Lajossal vitáztunk is bizonyos részeken, hogy nyomtatásba kerüljenek-e, egymás felé léptünk egyet, egymás, a kötet javára.
– Háborúk, fogság… nem egy boldog életút. Honnan van kilencven évesen is ekkora életereje Jenô bácsinak, hogyan lehet elmondani, hogy szárnyalna még?
– A könyv is mutatja, mennyi megpróbáltatáson, nélkülözésen, kemény szembeforduláson kellett keresztülmenni, a román, magyar és német hadsereg valamint a hadifogság megtanított arra, hogy minden ember, ha rendes, derék, akkor ember. Nekem nem orosz, zsidó, cigány társaim voltak, hanem egyszerűen csak társaim voltak. Gerincességet, kemény kiállást tanultam, s az ad további erôt, hogy látom, unokáim is komoly, szép jövôt építenek maguknak, emberségeset.
Balázs Katalin
Közüzemi „leltár”
Új kazánok, régi rendszer
Külföldi vendégeket vártak a Virág negyed déli részén lévô kazánházba, frissen mosták fel a követ. A „fapados” kazánok sora árulkodik, negyven esztendeje is megvan annak, hogy távfűtenek. Habár egy éve már két új kazán biztosítja a fűtést, meleg vizet a lakóknak, ha szorul a hurok, berúgják a fapadosokat is. Jó az öreg a háznál – mondják, s arról is szólnak, javítani is egyszerűbb a régieket, hiszen az esztergályos pillanatok alatt gyógyította a matuzsálemeket, míg az újak javítása bukaresti szakembereket igényel. Két nagy ütött-kopott melegviztartály is díszíti a házat, segíti a szolgáltatást. Azt is elmondták, sokszor szólnak a lakók, hogy baj van, nem csoda, régi a hálózat, megérett a cserére. Ilyenkor leengedik a vizet, hogy javíthassák a lakásokban a szakadásokat. Hiába sikálták a padlót a Virág negyedi kazánházban, hiába van két új kazán, összehasonlíthatatlanok a körülmények a dán kazánéval. Ott számítógép-vezérlésű minden, padlócsempe van, s patika-tisztaság.
Az udvaron hegyekben áll az el nem égethetô fűrészpor, amit kiszitáltak, mind ott kapott helyet. A tárolóban aznapra való fűrészmoszt volt pénteken, ránézésre vizesnek tűnt, de a szakik azt mondták, bár csak minden szállítmány ilyen jó lenne. Nem olyan nagy baj, ha vizes, csak cándrás, köves ne legyen, s akkor minden megy, mint a karikacsapás – mondták. Tavaly elméleti számítások alapján 6000 tonna fűrészport emésztett fel a dán kazán. 120 céggel van érvényes szerzôdése a közüzemeknek, melybôl hatvan ad mosztot. A baj csak az, nehezen beszerezhetô a fűrészpor, s rossz minôségű. Ha vizes, akkor kisebb a fűtôértéke. A tárolás sem megfelelô, kicsi a raktár, ezért mindig a friss hozatallal, a még nedves moszttal táplálják a tüzet. Ottjártunkkor várták az újabb mosztrakományokat. Aznap váltottak forgatópumpát – havonta váltogatják, nehogy nagyon kifáradjon. Az elmenô víz hômérséklete 67, a visszatérô pedig 65 Celsius fokos volt.
A távfűtési osztályon 48-an dolgoznak, télen pedig négy-öt közüzemi alkalmazott még csatlakozik ehhez a részleghez. Kimpián Ágnest, a közüzemek távfűtési osztályának vezetôjét kérdeztük a szolgáltatásról.
– Az öt kazánházra, amibôl négy folyékony üzemanyaggal működik, egy pedig moszttal, 3615 lakrész van rákötve, valamint körülbelül száz cég és a közintézmények.
– Melyik kazánház fűti a legtöbb helyiséget?
– A nagyobb intézmények a dán kazánháztól kapják a meleget, így a Salamon Ernô Gimnázium, a Batthyány Ignác Szakközépiskola, a Gépgyártó Iskolaközpont, a Fogarassy Mihály Általános Iskola, az örmény templom, a 11-es napközi és a kórház is. A vezetékek már le vannak fektetve, így ha az idô engedi, a Miron Cristea utcában található kazánházat, a szülészet épületét és a járványkórházat is rákötjük erre a rendszerre. Mindez az idôjárás függvénye. Ennek ellenére a Bucsin negyedi kazánház lát el több lakrészt.
– Melyik a legnagyobb kapacitású kazánház?
– A Bucsin negyedben lévô a legnagyobb, majd a Virág negyed északi részén lévô következik, utána a dán kazánház, majd a Virág negyed déli részén lévô, legkisebb pedig a Miron Cristea utcában található. Ez utóbbi csak néhány tömbházat, két intézményt és pár magánházat lát el.
– Milyen mennyiségű folyékony üzemanyagot tudnak tárolni?
– Valamikor ezer tonna fért el, de ma már kevesebb. A tartályok minôsége romlott, megrongálódtak. Úgy vélem, hogy 700 tonnát azért ma is el tudnánk raktározni. Naponta érkezik szállítmány a Nac Industrii Kft.-tôl, amely közbeszerzés útján nyerte el a jogot arra, hogy üzemanyagot szállítson. 24, 32, 37 tonnát szállító autók hozzák a mindennapi fűtôanyagot, ez még a pillanatnyi igényeket sem tudja teljes mértékben kielégíteni, raktárra egy csepp sem jut.
– Mennyi üzemanyag szükséges naponta a fűtés és meleg víz elôállításához?
– Nagy hidegben, például mínusz 20 fokban napi 34 tonna üzemanyag kell, ha reggel négy órától este tizenegyig fűtünk. Ha enyhül az idô, ez lecsökken harminc, huszonnyolc, vagy akár huszonkét tonnára. Soha nem tudhatjuk, hogy a rendelkezésre álló üzemanyagunk mennyi ideig elég, mert ez teljesen idôjárásfüggô.
– Nagy Attila igazgatóként sokszor elmondta, hogy elônyösebb a folyamatos fűtés…
– Így igaz, én is egyetértek ezzel. Ha nem folyamatos a fűtés, leállunk 3–4 órára a szolgáltatással, a hálózatban lévô nagy menynyiségű víz lehűl, és nem mindegy, hogy hány fokról kell azt újramelegíteni. Sokkal több üzemanyag szükséges az újramelegítéshez. Ha állandó melegvíz-szolgáltatás van, akkor használják a lakók, mikor szükséges. A napi három, négyórás melegvíz-szolgáltatáskor a lakók egyidôben használták mind a hideg, mind a meleg vizet, ennek következtében a harmadik, negyedik emeleteken csökkent a víznyomás vagy nem is folyt a víz, akkora volt a fogyasztás. Most, hogy állandó a szolgáltatás és vízórákat is szereltettek, a lakóknál csökkent a fogyasztás.
– Szolgáltatások programja…
– Meleg víz van reggel 5 és este 10 óra között, a fűtésprogramot viszont a külsô hômérséklet függvényében egy grafikon szabályozza. Nem mindig áll annyi üzemanyag rendelkezésünkre, hogy betartsuk azt a garfikont. De sok függ attól is, hogy a lakás milyen fekvésű. A déli fekvésű lakások mindig melegebbek, akárcsak a jól szigeteltek. Úgy fűteni, hogy mindenkinek jó legyen, nem lehet. Aki áldozott arra, hogy kicserélje lakásában a vezetékeket, az tudja, megérte, mert a régi csövekben nagy a lerakódás, nem tud keringeni a víz.
– A dán kazán…
– Az teljesen más, kétcsöves rendszerrel működik. Itt a meleg víz és a fűtés elôállítása a lépcsôházakban lévô hôcserélôk segítségével történik. Éjjel-nappal van fűtés, meleg víz. Olyan programot tudunk készíteni, amilyet a lakók igényelnek. A tömbházak északi részén van egy érzékelô, melynek köszönhetôen a külsô hômérséklet függvényében változik a fűtés. Ennek a rendszernek az is elônye, hogy például az iskolák vakációban megtehetik, hogy kevesebb fűtést kérjenek. Ennek következtében lényegesen kevesebbet kell fizessenek. Ez a rendszer azért is elônyös, mert a lakó nem tud hozzányúlni a hálózati vízhez, mert ha kivesz vizet a rendszerbôl, leáll a fűtés. Így sikerült kiküszöbölni a veszteséget ebben a lakónegyedben.
– A többi rendszerben mekkora a veszteség?
Ha összehasonlítjuk a téli és nyári melegvíz-fogyasztást, kiderül, hogy télen kevesebbet használnak, mert megcsapolják a fűtôtesteket, onnan engedik a meleg vizet. Az évi veszteség körülbelül 45 ezer köbméter. Ebbe benne van a lopás is, a veszteség is.
– Veszteséges az osztály...
– Igen, ennek több oka van. Nem csak a lopások miatt, a rendszer is elavult. A Bucsin negyedben, a Virág negyed északi és déli részén új kazánok vannak, jó hatásfokkal működnek, de a rendszer gyenge, fôként a Virág negyed déli részén. Jelenleg egy gigakalóriát körülbelül százhatvanöt kiló üzemanyagból tudunk elôállítani, az árhivatal pedig 140 kilónál többet nem hagy jóvá. A különbség mind veszteség a vállalatnak.
– Hôhozammérôk…
– A Bucsin negyedben van három tömbház, ahol nincsen. Amíg nem voltak hôhozammérôk, a veszteség egy részét a lakók fizették, de miután az órák felszerelôdtek, a veszteség teljes mértékben a közüzemeket terheli.
– Panaszkodnak a Virág negyed déli részén lakók, hogy hosszú idôt vett igénybe a 7-es, 8-as tömbházak közötti javítás…
– Ennek oka, hogy a vezetékeket annak idején a tömbházak alá fektették, ezért a pincékben kell dolgozni. Különösen lassítja a munkálatot, ha egy rendezetlen pincében kell dolgozzanak a javítók. Ráadásul a vizes pincékben rozsdásodnak leghamarabb a vezetékek, arról nem is beszélve, ha bokáig ér a szennylé az alagsorban.
– Hány lakrészben kérték a távfűtés levágását?
– A 3900 lakásból jelenleg 3615-ben van távfűtés, hozzávetôleg 150-ben saját fűtésrendszerrel melegítenek, a többiben egyéni megoldást alkalmaztak. Van lehetôség arra, hogy lecsatlakoztassunk egy lakást, de be kell tartani a törvény által elôírt rendelkezéseket, azonban a rendszert nem lehet szétdarabolni.
– Állami támogatás…
– Köztudottan 2007-tôl megszűnik a szubvenció. Hogy mi lesz? Tény, hogy a lakók nem fogják tudni kifizetni a folyékony üzemanyaggal való fűtést. Valahogy másként kell megoldani jövôben a fűtést. Vagy gázzal, vagy moszttal, nem tudom, és nem is én fogom eldönteni. Tény, a Virág és Bucsin negyedben a rendszert nem feljavítani kell, hanem kicserélni.
Vincze János, a közüzemek igazgatója elmondta: – Egyelôre reméljük, hogy a kormánytól meg tudjuk szerezi a létezô tervek alapján a 48 milliárd lejt, ami azt eredményezi, hogy a városban a fűtésvezetékeket felújítjuk és a tömbházakba hôcserélôkön keresztül fogjuk szolgáltatni mind a meleg vizet, mind a fűtést.
A veszteség csökkentése kapcsán elmondta, drasztikus módszereket fognak alkalmazni, például a közeljövôben festékanyagot szeretnének tenni a vízbe. Keresik azt az anyagot, amit árban is fel tudnak érni, hiszen nagy mennyiségre van szükség.
Ígéretbôl mindez nem sok. Az sem derül ki, jövôben hogyan, mivel, milyen áron távfűtenek. Próbálkozás már volt arra, hogy színezzék a vizet, de olyan drága volt a festékanyag, nem ütötte a széle a hosszát. A tömbházlakók csak abban reménykedhetnek, hogy az új igazgató nem ígér fűt-fát, amíg nincs konkrétum.
Gáti Gabriella, Kedves-Tamás Gyopár
A március 15-i rendezvények programja az RMDSZ és a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal szervezésében
Március 14.
9.00 óra – II. Gyergyói-medencei történelmi vetélkedô – helyszín: művelôdési központ nagyterme.
Március 15.
12.00 óra – Szentmise a római katolikus templomban. 13.00 óra – Szervezett levonulás a Petôfi- és Kossuth-szoborhoz (a tekerôpataki fúvószenekar és a Földváry Károly hagyományôrzô Egyesület kíséretében). 13.30 óra – Koszorúzás – ünnepi megemlékezés. 14.15 óra – Szervezett kivonulás a római katolikus temetôbe. 14.45 óra – Koszorúzás és ökumenikus megemlékezés az 1848-as emlékműnél. 17.00 óra – Szabó Attila fotóművész kiállítása – helyszín: művelôdési központ 40-es terem. 17.00 óra – Nagy Péter udvarhelyi festôművész kiállítása – helyszín: Pro Art Galéria 18.00 óra – Figura Stúdió Színház és meghívottai: És mégis élünk című kulturális műsor; Kórusok fellépése – helyszín művelôdési központ.
Koszorúzási szándékukat kérjük jelezzék az RMDSZ-székházban március 13-án, 12 óráig.
Közvilágításról
Egy szárhegyi olvasónk, Benedek Edit kéréssel, kérdéssel fordult hozzánk, a közvilágításról szeretne többet megtudni. Mint írja, nem szereltek égôt az utcájába, a kapujánál lévô villanyoszlopra, holott kérését megindokolta. Ígéretet is kapott a helyi polgármestertôl. December folyamán viszont, nem messze tôle két égôt is tettek az oszlopokra, állítja, nem a villamossági vállalat emberei. A hölgy a hiányos közvilágítás mellett felhívja a figyelmet arra is, hogy szárhegyi adófizetô, és az utcai villanyfogyasztásba minden szárhegyi adófizetô belepótol.
Az Electrica Rt. gyergyói fiókjának vezetôjét, Deák Lászlót kérdeztük.
– A közvilágításhoz az Electrica szolgáltatja az áramot, és a helyi önkormányzatok feladata, hogy megvásárolják az égôket, lámpatesteket stb., majd írásban teszik le a megrendelést a vállalatunkhoz, hogy hány égôt, lámpát kell felszerelni-kicserélni. A munkálat végeztével az Electrica számlát állít ki a hivatalnak. A közvilágításhoz csak engedéllyel rendelkezô cég, villanyszerelô nyúlhat hozzá. Az Electricával minden önkormányzatnak, városvezetésnek külön kell szerzôdést kötnie, de a korábban kötött szerzôdések új mellékleteit nem írták alá a polgármesterek. Ennek ellenére az ünnepekre cseréltünk égôket a városban, amit leszámláztunk, és ki is fizettek. Úgyanúgy, mint a többi település esetében, Szárhegynek sincs aláírva a szerzôdésmelléklete. De ha a hivatal letesz egy megrendelést, elvégezzük a munkálatot, amennyiben belefér a munkaprogramunkba, külön számlázzuk az égô valamint a lámpatest cserélését-szerelését stb. Tehát a magánszemélyek az illetô polgármesteri hivatalokhoz forduljanak közvilágítás-ügyben. A mi hatáskörünk a transzformátorokig terjed. A környéken egyetlen település Ditró, ahol egy engedélylyel rendelkezô cég nemrég felújította a község közvilágítását, és működteti a helyi önkormányzattal kötött szerzôdés alapján.
Az olvasói levéllel kapcsolatban megkerestük Szárhegy polgármesterét, Gál Pétert, ki a közvilágítással kapcsolatban elmondta:
– A közvilágítás a polgármesteri hivatalhoz tartozik, a hivatal kell karbantartsa, üzemeltesse és fizesse. A szárhegyi közvilágítás a hatvanas évektôl változatlan. És éppen ezért a 2006-os évre a költségvetésbôl elkülönítettünk egy bizonyos összeget a tervek elkészítésére. Ditrói mintára, banki kölcsön alapján, modern felszerelésekkel, energiatakarékos égôkkel szeretnénk megoldani Szárhegy teljes közvilágítását. Azt, hogy hová, kinek a háza elé kerül oszlop, égô, szakemberek fogják eldönteni. A tervek elkészítése közbeszerzés alá esik, meg lesz hirdetve. Jelen pillanatban egy engedéllyel rendelkezô cégnek van kiadva a közvilágítás adminisztrálása, és nincsen érvényes szerzôdésünk az Electricaval, mert óriási árakkal dolgoznak. A égôk cserélésével kapcsolatban elmondhatom, a tél elején az egész égôt kicserélték Szárhegy területén. Az, hogy új lámpákat létesítsünk, kérdéses most, amikor ilyen felújításokra kerül sor. Én negyven év után, mióta így működik ez a közvilágítás, azt hiszem, kérhetek még pár hónap türelmet a szárhegyi lakóktól.
Baricz Tamás Imola
Március 15 Székely Nagygyűlés
A székelyudvarhelyi nagygyűlés célja az, hogy az ott jelenlevôk közösen, politikai vagy egyéb nézetektôl függetlenül tegyünk hitet amellett, hogy Székelyföld autonómiájáról nem mondunk le. Ennek a szellemében a Gyergyószéki Székely Tanács írott meghívót juttatott el a gyergyói politikai- és civil szervezeteikhez, önkormányzatokhoz és vállalkozókhoz. Bízunk benne, hogy az esetleges ellentéteket félretéve a gyergyói vezetôk, illetve Gyergyó népe megérti annak a fontosságát, hogy a nagygyűlésen minél nagyobb számban legyünk jelen.
Gyergyó számára külön büszkeséget jelent az, hogy a nagygyűlés szervezôi két gyergyói személyiséget (ft. Hajdó István fôesperes urat és Bardócz Ferencet, Ditró polgármesterét) kértek fel arra, hogy beszédet, illetve imát mondjon Székelyudvarhelyen. Ezek azok az alkalmak, amikor büszkék lehetünk rá, hogy gyergyóiak vagyunk. Ugyanakkor ez bizonyíték arra is, hogy akarással, kitartással, következetes munkával eredményes lehet még egy ilyen kis, szegény régió is, mint Gyergyószék.
Mint már jeleztük, hála a nagylelkű támogatóknak, a Gyergyószéki Székely Tanács nagyon kedvezményes áron indít autóbuszokat a nagygyűlésre. Az útiköltség oda vissza két lej (20 000 régi lej) lesz. Minden gyergyói helységbôl indulnak buszok, az indulás pontos helyét és idôpontját megtudhatják a helyi székely tanácsok elnökeitôl, szintén náluk lehet még iratkozni is. (Alfalu: Török Éva – 0743/301. 355; Csomafalva: ifj. Köllô Gábor – 0743/212.508; Ditró: ifj. Simon Sándor – 0746/043.874; Kilyénfalva: Gál József – 350.246; Libán: Egyed József; Remete: László János – 352.182; Szárhegy: Kolcsár Géza – 352.638; Tekerôpatak: Bálint Zoltán – 0742/214.785; Újfalu: Elekes Józsa Márton – 350.402, 0744/798.007), Gyergyószentmiklóson kedden és szerdán délután 5 és 7 óra között, a Polgári Szövetség fôtéri székházában.
A sajtóban megjelent rémhírekkel kapcsolatban fontosnak tartjuk elmondani, hogy az azokat terjesztôk célja világos: elijeszteni az embereket, hogy minél kevesebben legyünk a nagygyűlésen. Ezzel is elárulják azt, hogy félnek, hisz ôk is tudják: követelésünk jogos, Székelyföld autonómiáját késleltetni lehet, de megakadályozni nem. Nem szabad tehát megijedni, menjünk minél többen, mutassuk meg, hogy nem ijedünk egykönnyen!
Végezetül kérjük azokat, akik valamilyen okból nem tudnak Udvarhelyre jönni, hogy emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkrôl, vegyenek részt a helyben szervezett ünnepségeken.
OMDSZ-állásfoglalás a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar karok létrehozása ügyében
Az Országos Magyar Diákszövetség figyelemmel követi az oktatással kapcsolatos történéseket, így a Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretén belül a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket is.
Az OMDSZ céljai között kiemelt helyen szerepel az egyetemi diákság érdekvédelme és érdekképviselete, az egyetemi életben való tevékeny részvétel, mind az egyetemek intézményein belül, mind pedig azon testületekben, ahol minket érintô kérdésekben döntenek.
Úgy gondoljuk, mindenkinek alanyi joga anyanyelven tanulni, melyen a legtöbb információ és ismeret birtokába juthat, melyen számára a tanulás a leghatékonyabb. Kívánatosnak tartjuk az egyetemi adminisztráció szempontjából a magyar karok létrejöttét, annál is inkább, mert a tudományos munka egyik elengedhetetlen feltétele a rokon- és társtudományokban való jártasság, melyet jelen körülmények között a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen csupán elszigetelt és esetleges kezdeményezések segítenek, átfogó koncepció ennek megvalósítására eddig nem született. Meggyôzôdésünk, hogy a létrejövô magyar karok elôsegítik majd ezt a tudományközi kommunikációt, illetve megteremtik ennek technikai feltételeit.
Az Országos Magyar Diákszövetség a szülôföldön maradást és a minôségi oktatást támogatja. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk az államnyelv ismeretét, de ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ennek megvalósulása nem elsôsorban az egyetemeken kell megtörténjen, hanem sokkal hamarabb, és semmiképpen sem mehet a szakmai jártasság kárára. Fontosnak tartjuk mind a román, mind a nemzetközi szaknyelv elsajátítását, de ezt csak az után tudjuk elképzelni, hogy a hallgatók anyanyelven már birtokában vannak a szaktudásnak, szakkifejezéseknek. A magyar karok létrejöttével szeretnénk, ha létrejönne egy átfogó oktatási program is a román-, illetve nemzetközi szakkifejezések elsajátítására.
Az egyetemi ügyintézés egyszerűsödését, az ösztöndíjak és egyéb lehetôségek kiszélesedését, a jobb kommunikációt várjuk a létrehozandó magyar karoktól.
Pósa Tibor, OMDSZ-elnök
Ôriz és kárpótol
Magától értetôdô kellene legyen, hogy ha erdeinkbôl, melyekért ôrzési díjat fizetünk valamely erdészetnek, fát lopnak el, akkor kárpótlás jár. Mégis sokan kapták fel a fejüket a Gyergyói Közbirtokosság közgyűlésén, mikor az elnök bejelentette, kevesebb ôrzési díjat fizettek az erdészetnek, a hiányzó fatömeg értékét levonták belôle. Levonható? Kártérítést lehet követelni? – tették fel többen a kérdést.
Bajcsi István, a Gyergyószentmiklósi Magánerdészet vezetôje elmondta:
– A szerzôdésnek tartalmaznia kell a kártérítés formáját, mértékét. A kártérítés mértékét az 1993-ban megjelent 81-es törvény szabályozza, amely elôírja, a csutakátmérô függvényében mekkora kártérítést kell fizessen az erdész. Törvény rendelkezik a kártérítés összegérôl akkor is, ha megvan a tettes. Ez esetben a tôle behajtott összeget két hétten belül átadjuk a tulajdonosnak. Ha nincs meg a tettes, akkor mihelyt az erdésztôl a kártérítési összeget fel tudjuk hajtani, átadjuk a tulajdonosnak, legyen az közbirtokosság vagy magánszemély.
A kártérítést pénzösszegben kapják meg a tulajdonosok, de ha tartoznak az erdôôrzés díjába, akkor abból vonódik le. Persze, van eset, mikor kicsi a kár nem kap kártérítést a gazda:
– Tudni kell arról, hogy van egy szolgálati kockázat. Az erdô nem egy zárt helység. A közbirtokosság esetében is működik az, hogy egy bizonyos összegre nem követelnek kártérítést, ez benne van a pakliban. De mindig mérlegelni kell, annak fügvényében hogy az erdész milyen munkát végzett. Mikor az erdész észleli a lopást, megpróbáljuk elfogni a tettest, ôrjáratot szervezünk a rendôrséggel együtt, ha nem kerül meg, mi el kell ismerjük, hogy az erdész mindent megtett. Viszont, ha a rendszeres ôszi és tavaszi ellenôrzésekkor aláírja azt, hogy nincs vesztesége, de kiderül hogy mégis van, az azt jelenti, hogy az erdész azon a részen nem járt. Tehát mindig helyzetfüggôen kell mérlegelni.
Azt is elmondta, ha a gazda úgy érzi, rossz kezekben van birtoka, mód van a szerzôdésbontásra, más erdészettel, új szerzôdés megkötésére:
– Felbonthatatlan szerzôdés nincs. Fôleg ha a szerzôdésben elôírt feltételek nem teljesültek. A tulajdonosoknak viszont azt mondom, ezt csoportosan kell tenni, mert ha egy ember átáll valahová, nem old meg semmit. Mozaikrendszerben nem lehet sem erdôgazdálkodást, sem erdôôrzést végezni.
A magánerdészet tanácsadással is segít – közölte Bajcsi István:
– Elmondjuk a buktatókat, az elônyöket. Bármikor, bárkinek segítünk. Ha ránk bízták az erdôt, ôrizzük, ha mégis lopás történne, kárpótlást fizetünk. Ha nem tudunk megfelelni az elvárásoknak, akkor inkább nem kötünk szerzôdést. Nem akarjuk kompromittálni a magánerdészetet.
B. K.
Közgyűlés
A gyergyószentmiklósi Gyilkostó Szövetkezet Vezetôtanácsa összehívja a szövetkezeti tagok évi közgyűlését március 31-én 9.30 órára a művelôdési központ nagytermébe.
Napirendi pontok:
1. A vezetôtanács jelentése a 2005-ös évben kifejtett gazdasági-pénzügyi tevékenységérôl;
2. A 2005-ös könyvelési mérleg elôterjesztése, a költségvetési terv elôirányzatainak a megvalósítása valamint a nyereség felosztása;
3. A felügyelôbizottság jelentése;
4. A 2006-os évre elôirányzott termelési és fejlesztési program elôterjesztése;
5. A 2006-os évre a költségvetési terv elôterjesztése;
6. A szövetkezet elnökének és a felügyelôbizottság megválasztása, valamint a vezetôtanács komplektálása;
7. Különfélék (mindazon problémák megvitatása és jóváhagyása, amelyek a közgyűlés hatáskörébe tartoznak).
Vezetôtanács
Tiniszó
Rábeszélésre vetélkedtünk
Biztosan mindannyian hallottatok a Helyismereti vetélkedôrôl. Ez a vetélkedô mindenki érdeklôdését felkeltette. A mi érdeklôdésünket is felkeltette, be is neveztünk egy csodálatos dolgozattal.
Ez a dolgozat tartalmazta Gyergyószentmiklós nevének eredetét és egy híres személyiség leírását. Ezek után mi már el is felejtettük a versenyt, míg egy nap beállított a szervezô, Vincze Csilla, és elmondta, hogy mibôl kell készülni a vetélkedôre, és hogy a megmérettetés elsô fordulójára február 17-én kerül sor, a második forduló március 11-én kerül megrendezésre.
Ezek után mi nagyon amellett álltunk, hogy nem veszünk részt a versenyen, mivelhogy nagyon kevés volt az idônk a felkészülésre, és nagyon közel volt a verseny. A megmérettetés napján az iskolában a tanáraink és még mások is arra buzdítottak, hogy csak induljunk el a vetélkedôn. Így is történt. Délután megjelentünk, és részt vettünk a versenyen, abban reménykedve, hogy nem leszünk a legutolsók.
Nagyon sok érdekes kérdéssel állított szembe minket a zsűri, például volt olyan feladat is, hogy meg kellett állapítani, milyen természetvédelmi területek vannak környékünkön, vagy milyen kövek találhatók a kapott tasakokban. Ezek között volt márvány és még sok érdekes kôzet.
Szerencsére kevés olyan kérdés volt, amire nem tudtunk válaszolni.
A vetélkedô végén kihirdették, hogy a csapatok milyen helyezést értek el.
Mi szerencsére a tizedikek lettünk a 14 csapatból. De nem keseredtünk el, mert még hátravan egy forduló, és arra kellôképpen felkészülünk, nem úgy, mint az elsô fordulóra. Reméljük, március 11-én jobban teljesítünk, de ez a vetélkedô is nagyon tanulságos volt.
Portik Tímea
Sztrájkolni akarok!
Biztosan mindenki tudja, hogy nemrég a tanárok sztrájkoltak, és emiatt nem mentünk iskolába. Ebbôl kifolyólag sokat kell pótolnunk. Legutóbb a félévi, egyhetes vakációnk alatt tanultunk. Az egy hét helyett két napot kaptunk, és még a hétvégét. Nagyon rossz érzés volt ott ülni a padban, reggel, miközben arra gondoltunk, hogy most még az ágyban lustálkodhatnánk. Sokkal nehezebben ment a tanulás. Azok a gondolatok tépdestek, hogy most otthon lehetnék, és azt csinálhatnék, amit akarok, és senki nem mondaná meg, hogy mit csináljak, és ami a legjobb lenne, hogy nem kínoznának a padban a románnal meg a matekkel, és nem is kellene arra gondoljak, hogy már mikor megyek haza, azon gondolkozzak, vajon mennyi házit adnak. Szerintem nem jó dolog, hogy a vakációban pótoljunk, mert senki nem tud arra koncentrálni, hogy tanuljon, mert mindenki csak a vakációra tud gondolni, és így nem lesz ebbôl semmi, csak annyi az egész, hogy fölöslegesen elveszik a vakációnkat, és azért vagyunk ott, hogy éppen ne más helyen legyünk.
Szerintem a tanárok is tisztában vannak, hogy nem tudunk maximálisan teljesíteni a pótolás alatt. Nem értem a lényeget ebben az egészben, és nagyon idegesít! Azt mondták, hogy akárhogy is pótoljuk be, nem vesznek el a vakációinkból, és nem kell menjünk szombaton! Hiába próbálom azzal a tudattal nyugtatni magam, hogy én be szeretném pótolni a leckét, és nem szeretnék lemaradni, mégis nagyon dühös vagyok.
Nem szeretek iskolába járni pótolási napokon! Én nagyon szeretném, ha egyszer a dühös diákok összegyűlnének, és sztrájkolnának, hogy ôk nem fognak bemenni az iskolába sem szombaton, sem a vakációk alatt, és addig nem megyünk egyáltalán iskolába, amíg ésszerű megoldást nem találnak a pótolásra!
Székely Brigitta
Milyen művészeti osztályban járni?
Én már elsô osztályos korom óta ilyen iskolába járok, vagyis a Salamon Ernô Gimnázium művészeti osztályába, és a tanárom Balázs József festôművész. Nagyon érdekes, mivel rengeteg újdonságot tanulunk, már amikor van rá idô.
Most elmesélem, hogy milyen linómetszetet készíteni. Elôször is szükségünk van egy vinilinre meg néhány vésôre, lehetôleg különbözô méretben. Majd ki kell vésni azt a formát, amit szeretnénk, hogy levonás után jelenjen meg a papíron.
Csak arra kell vigyázni, hogy a papíron a vésés fordítottja fog megjelenni, de ezért érdekes. Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki a művészetnek ezt az ágát, mert nagyon érdekes. Én is szeretek vésni, de szerintem fametszetet is érdekes lehet készíteni!
Ki, melyiket választja, az mindegy, de az még jobb, ha mind a kettôt ki akarja próbálni.
Dobribán Melinda
A Csacska angyal bűvöletében
A Csacska angyal című sorozat felnôttek, tinik és gyerekek életérôl szól.
Én még a Bűvöletet is nézem, de most nem ez a téma. A Csacska angyal fôszereplôjének teljes neve Florencia Bertotti. Ebben a filmben a szereplôk bevallják, amit minden szappanoperáról tudni lehet: rengeteget hazudnak. Az egyik lány még listát is készített a hazugságairól. Nagyon sokat lehet kacagni rajta, bár a butaságuk, az esztelenségük és az, hogy mennyit veszekednek, megdöbbentô.
De akkor én miért is nézem a szappanoperákat?
Árus Tünde
A rajztanárom Jóska bácsi
Az én rajztanárom Jóska bácsi. Nagyon vicces tanár. Fôleg azért, mert mindig, ha valami szépet rajzolok, Jóska bácsi azt mondja, hogy ezt nem is én rajzoltam, hanem az anyukám. Ekkor anyukám azt mondja, hogy ô nem is tud rajzolni, ami nagyon is igaz. Jóska bácsi nagyon sokszor elkésik, aminek mi nagyon örülünk, mert sokat tudunk játszani. A tanár bácsinak van szigorú oldala is, mert ha valaki leveri a rajztáblát, az 5 feketepontot kap. Szóval ez Jóska bácsi, az én vicces rajztanárom.
Berszán-Árus Bence
Fontos-e az, hogy egy embernek milyen a vallása?
Szerintem nem fontos, mert attól, hogy egy embernek más a vallása, még ember, csak a vallása Istent tisztelje. Én hallottam olyant, hogy felnôtt ember különbséget tett két gyerek között, csak azért, mert más volt a vallásuk. Nem errôl kell valakit megítélni, hanem, hogy hogyan beszél, gondolkodik, milyen a szíve. Szerintetek igazságos-e az, hogy egy embert a vallásáról ítélnek meg? Szerintem nem! Tehát, ha egy olyan emberrel találkozol, akinek másabb a vallása, mint a tiéd, ne ítéld el!
Dobribán Melinda
Ciró és Grafit
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kisegér és egy ceruza. A kisegeret Cirónak, a ceruzát pedig Grafitnak hívták. Ôk ketten nagyon jó barátok voltak. Egy nap, mikor Ciró találkozott a pödrött bajszú Joe bácsival, nagyon megijedt, mert Joe bácsi nagyon lehangoltan sétált. Joe bácsi az udvar legnevezetesebb kandúrja volt, nála erélyesebb, szebb kandúrt nem találni az egész világon. De most azonban nagyon bánatosnak tűnt. Ciró, ahogy találkozott barátjával, Grafittal, elsô mondata az volt, hogy Joe bácsi milyen lehangolt, pont, mint egy zongora. E szavak hallatán Grafit nagyon megörült.
– Jaj be jó, jaj be jó, az a zsémbes macska ma legalább nem fog idegesíteni! – rikoltozott Grafit.
– Miket hordasz te itt össze-vissza? – mordult Ciró nagy felháborodással a barátjára.
Egy kis veszekedés után lehűlt a légkör a barátok között, és mindketten arra a megállapodásra jutottak, hogy Joe bácsi egy nagy sunyi, és lehet, csak tetette azt, hogy nincs jókedve. Egyszóval nem jó vele ujjat húzni. Délután, mikor Ciró és Grafit egy jó kiadós pihenés után kimentek sétálni az udvarra, hogy friss levegôt szívjanak, a ház sarkánál megpillantottak egy nagy darab sajtot. Ez a sajt nagyon felkeltette Ciró érdeklôdését. Nagy sietve rohant neki a sajtnak, de útközben beleesett egy nagy gödörbe. A gödör nagyon mély volt egy kisegér számára, még a kiabálásai sem voltak tisztán hallhatók.
– Segítség, segítség! – ordítozott Ciró.
– Mi van, alig hallak, kérlek, mond hangosabban! – ordította vissza Grafit.
– Kérlek, hozz egy kötelet, tekerd a derekadra, majd a végét dobd le, hogy kimászhassak!
Grafit úgy is tett, ahogy Ciró mondta, csak egy baj lett, közben megérkezett a már nem bánatos kandúr, és kisegítette Cirót a gödörbôl.
De bizony, nem azért, mert ô egy segítôkész macska lett volna, hanem azért, mert Ciróból ízletes EGÉRRAGUT szeretett volna készíteni. Már a serpenyôt olajazta Joe bácsi, mikor Grafit közbelépett, és megakadályozta, hogy barátjával tragédia történjen. Vagyis Grafit egy szamurájkarddal megmentette Ciró életét. Ciró nagyon hűségesen megköszönte barátjának az életmentést, és boldogan éltek tovább, míg meg nem haltak.
Portik Tímea
Csata Ambrus:
Bonyolítók
9. Emlék az általános iskolából
– Jó reggelt gyerekek! Hogy állunk? Mindenki itt van? – érdeklôdöm. – Szép pulóvert kötöttél, Klárikám. Finom anyag, találó árnyalatok, és szexi modell.
– Úgy! Csak a pulóver? És aki kötötte? – tekint rám sokatmondóan a lány.
– Le az összes kalapokkal – bókolok a gömbökbôl összevarázsolt lánynak. E pillanatban nagyon is egyetértenék azzal az esztétával, aki a szépséget, a tökéletest kereknek látta.
– Nyugtával dicsérd a napot – szól közbe Kozma bácsi.
– És fektével a nôket – huncutkodik Ernô.
A hangulatom kitűnô. Mindenki jelen van: készítik elô a magukkal vivendô szemléltetôanyagokat. Irma meg Anna megigazítják hajukat, ruhájukat a nagy tükör elôtt.
– Ezért még nem kaptam dicséretet – hozakodik elô Irma.
– Miért? – kérdem.
– Hát ezért a tükörért. Nem az én ötletem volt?
– Kicsit megkésve, de köszönjük.
– Nagyon praktikus – szól Klári is perdülve egyet a tükör elôtt.
– Pompás az a tükör, csak el ne menj belôle – bókol Ernô, és két ujjával meglibbenti Klárika egyik hajfonatát.
Klári huszonhárom éves, frissen végezte a tanintézetet, de középiskolás diáklánynak tűnik. Mestere a változatos öltözködésnek – hetente lepi meg kollégáit valami eredeti ruhadarabbal, vagy egy-egy kis ruhadísszel, ami mindjárt újjá, mássá, szebbé teszi ôt.
– Szépnek sokan születnek, de kevesen maradnak azok – szól ismét Ernô.
Erre még Dezsô Kálmán, a történelemtanár is felnéz miniatűr betűi közül, s mintha róla lett volna szó, dörmögi: – Engem hagyjatok. Az a szokásom, hogy óra elôtt átnézem a vázlatot. A vázlat mindennek a lényege. Ez marad meg majd a gyermek fejében.
– No, meg az apróságok, az érdekes, fűszeres adalékok – szól közbe Irma.
– Menjünk, gyerekek! Becsengettem! – nyit be a napos.
– Igazgató elvtárs, jössz óra látogatni? A tegnap bejelentetted...
– A következô órán föltétlenül ott leszek. Most fel kell mennem a Nagyházba, Vadászhoz.
– Ernô, hol az aligazgató? Mennyit haladtak tegnap?
– A futballpálya felsô része már kész, de még sok tennivaló van.
– Értem. Viszlát. Ernô, gyere velem, megnézzük, mit műveltetek – mondom, és a Nagyház felé indulva bemegyünk folyóparti udvarba, ahol egy elhagyott épületbôl osztályokat és sporttermet hoztunk létre: válaszfalakat emeltünk, ablakréseket kisebbítettünk. Kint a nagy udvaron elegyengettük az egykori vasúti vágányok helyét. Emitt egy csoport tanuló dolgozik Len Lajossal, a sporttanárral, amott Ernô oktatómester gyakorlatosai dolgoznak.
– Jó munkát, fiúk! Hogy mennek a dolgok? – köszönök.
– Jól, igazgató elvtárs, de egy gyalugép eget hasítana. Azt a dombot, azt a martot eltaszítani – mondja Len Lajos, aki valamikor velem együtt rúgta a labdát a szülôfalunkban.
– Még mit ne! Munkaerô van-e, nemde?
– Van, de ezek gyerekek...
– Ezek legények. Velük hegyeket lehet elmozdítani. Különben, ha csak egy mód lesz rá, megnézem a gyalugépet. De nem ígérem biztosra – indulok el, aztán valami eszembe jut és visszafordulok.
– Figyelem, tanárok! A vízparton ki kell szélesíteni a védôgátat, hogy megóvhassuk a tavaszi áradástól a sportpályákat. És, Lajos, ki kell mérni az uszodát a vízpartra, oda, ahová megbeszéltük. – További jó munkát! – köszönök el ismét és folytatom az utam.
A hangulatom pompás: ebben az iskolai évben nem volt nagyobb összetűzés a tanítók-tanárok között. Jelentgetésekre, szembesítésekre sem került sor.
– Hát szerencse! Lélegzek egy nagyot.
Az utóbbi évek valóban sikeres, nyugodt évek voltak. Annak ellenére, hogy helyettesek vannak egyes tanári képzettséget igénylô katedrákon. „Példásan viselkednek s ezzel nevelnek gyermeket, szülôt, közösséget” – mondaná Vadász Pista.
Alig haladok pár száz métert, találkozom Kozma Józsi bácsival, a zenetanárral, akivel kezet fogok.
– Milyen volt a helyi verseny kiértékelôje? – kérdem.
– A zenekar elsô, a kórus második, a dalcsoport szintén továbbmegy, a két tánc dicséretben részesült. Az énekkart nem támogatták kellôképpen az osztályfônökök: épp a jó hangú gyermekek jártak rendszertelenül a próbákra... – kezd panaszkodni Józsi bácsi.
-– Fel a fejjel, barátom! Mit is akarhatnál ennél többet? Fô, hogy túl vagyunk szerencsésen a Megénekelünk Balkánia Fesztivál helyi szakaszán! Már eleget kultúráztunk, ideje rátérnünk komolyabban az elméleti tanításra ...
– Művészi nevelés nélkül – irodalom, zene, rajz –, mindanélkül, ami a SZÉPET boncolgatja, nem beszélhetünk „sokoldalú nevelésrôl” – kezdi ismét fájó problémáját Józsi bácsi, mivel az utóbbi idôben Balkániában csak a matematika-fizika, a szakmai, meg a politikai képzést-nevelést szorgalmazták, háttérbe szorítva a humán meg esztétikai tárgyakat.
– Jól van, kérlek. Igazad van... Ám nem téveszthetjük szem elôl, hogy a tanulók zöme az általános iskola után szakmára megy.
– Értem... „Munkával munkára”... Már Rousseau is a mesterségre, szakmára való nevelést tartotta döntônek... De ne feledd, hogy a nevelési módszerek és divatok azóta rendkívül megváltoztak. És csakis az egyensúlyozottan vegyített – ebbôl is abból is egy kevés – állta meg a sarat.
– Rendben van, mostan mennem kell! – mondom, ám nem bírok elszakadni a témától, amely egyre foglalkoztat útközben is. Hullámokban térnek vissza tudatomba a valahol olvasott gondolatok. „A gyermek érzékeny és romlatlan kicsi korban... a nevelésnek átlátszónak, tisztának kell lennie”. Következésképp meg kell követelnünk a nevelô erkölcsi makulátlanságát. „De az ember tökéletlen lény, ellentmondásoktól terhes a jelleme” – hallom ismét e régi hangot. „Józsi bácsi veteményeskertjét a gyerekekkel ásatta fel... Tas velük rakatta el a tűzifáját, a másik hazaküldte pesztrának, a harmadik helyett sorban álltak tanítási idô alatt... – jutnak eszembe a „jóakarók” bejelentései, figyelmeztetései. De vajon ilyen szempontból más munkahelyeken milyenek az erkölcsök?
– Ismerjük ôket is... Ám önök nevelôk! – terelik viszsza ránk a figyelmet a Piros háznál... Mintha mi nem a munkánkért, hanem viselkedésünkért kapnánk a fizetést.
Egyesek nem élhetnek anélkül, hogy ne figyelmeztessenek, ne éberkedjenek, ne jelentgessenek unos-untalan. Ez jó is meg rossz is – kétélű dolog, a jelentgetés. A legfontosabb az, hogy mindenki, ki meggyôzôdésbôl, ki félelembôl tehetségének javát adja, és becsületesen dolgozzék – elmélkedem ismét személyrôl személyre ugorva.
– Hm, itt valami sántít! Hogy lesz a gyermek meggyôzôdésbôl öntudatos, becsületes, jó munkás? Egyáltalán lehetséges-e egy ilyen öntudatos embertömeg? Egyelôre érdekeltté kell tenni mindenkit, hogy megfelelôen dolgozzon. Ez még a mi korunk embere – hallom ismét valakinek a szavait. Majd osztályról osztályra járok emlékezetben, felidézem magamban a látogatott órákat, a használt módszereket, az osztály színvonalat, tanár-tanuló viszonyt. A jól szervezett órákat boncolgatom, a tanulók érdeklôdésének okait... Kozma bácsi meg Kristó néni óráin nevetek magamban.
– Pártunk új iskolát, tankönyveket adott... Pártunk látja és orvosolja a bajokat – oktat Kozma bácsi.
– A Jóisten mindent lát, ô a gondviselônk – suttogja egyik tanuló a másiknak.
Aztán a magam óráira gondolok: az ötödikesek jobban érdeklôdnek, a tanítási rendszer nekik még új, ôk még hiszékenyek, de a nyolcadikosok már nem törôdnek, a serdülôkor ott már elvette az eszét némelyeknek. Vagy talán nem úgy, és nem éppen azt tanítjuk, amit és ahogy kell. Nincs összhang iskola, család, egyház és társadalom tanításai között – tépelôdöm.
Már a nagyteremben vagyunk. Az elnökség késik. Noteszembe jegyezgetek és tovább gondolkodom.
A gyűlésen az új gazdasági felosztást, a legújabb változásokat tárgyalják: elmarasztalják a tartományt, a nemrég felszámolt rajont, dicsérik az életbelépô megyésítést.
– Hallottál-e a legújabb fônökváltásokról? – kérdezi Kraft, aki még az I. számú iskola tanára.
– Hol?
– Itt a Nagyházban.
– Még nem! Úgy tudom, a napokban még semmi sem volt végleges.
– Ma már az, Halász lett az elnök, Vadász az alelnök és Pozdorjás a titkár. Néhányan átmentek a megyéhez, egy párat nyugdíjba küldtek, a többi még köröz mint a sasmadarak...
– Leszállnak azok, meglásd, napok alatt... Csak megfelelô helyet találjanak.
Csata Ambrus Bonyolítók című könyve megvásárolható a központi könyvesüzletben, illetve megrendelhetô a Gyergyói Kisújság szerkesztôségében. Ára: 7 új lej.
KisAsszony
Üzen a bôr
A hibátlan bôr nemcsak irigylésre méltó adottság, hanem az egészségünk tükre. Ha bármilyen testi-lelki problémánk adódik, az bizony azonnal meglátszik a bôrünkön. Ezért a tünetek kezelésén túl érdemes felkutatni az okokat is.
Pattanások az arcon
Fôleg a zsíros bôrű nôknek vannak pattanásai menstruáció idején vagy a különösen stresszes napokon. A kis pöttyök megjelenésének oka lehet az is, hogy bôrünk rosszul visel valamilyen kozmetikai szert.
Tanácsunk: Az érintett részeken ne használjunk zsíros krémet, válasszunk inkább olajmentes zselét és sminket. Hetente egyszer radírozzuk le az arc bôrét.
Viszketô hólyagok a dekoltázson
Az UV-sugarak és a krémekben, illetve naptejekben található zsiradékok együttes hatása okozhatja ezt a jelenséget. Ha nem nyáron alakul ki, akkor gyógyszerallergiára is gyanakodhatunk.
Tanácsunk: Mindig zsírmentes krémeket és napvédô szereket használjunk. A hólyagok eltűnéséig inkább kerüljük a napozást és a rendszeres szoláriumozást.
Dagadt szemhéjak
A reggeli dagadt szemhéj a nyirokáramlás apró zavarának jele. Ha napközben is duzzadt marad, és a szem körüli bôr viszket, alighanem valamilyen krém, hajlakk vagy smink okozza az allergiát. Mindez azonban jelezhet vese- vagy pajzsmirigyproblémát is.
Tanácsunk: Borogatni kell a szemet kamillateával, különösen ha a kötôhártyán gyakran elszaporodnak az apró erek. Ha allergiára gyanakszunk, inkább váltsunk egy másik termékre.
Kirepedezett szájszeglet
Efféle tüneteket okozhat egyik-másik fogkrém vagy rúzs. Ugyanúgy kirepedezhet a száj, ha idegességünkben túl sokat nyalogatjuk. Nyomelem-, illetve vitaminhiány (fôleg B12 és cink) szintén állhat a dolog mögött.
Tanácsunk: Sok folyadék, rúzs helyett pedig magas UV-szűrôs ajakkrém.
Tág erecskék
Nemcsak az arcon, hanem a lábon is megjelenhetnek a gyenge kötôszövetek és vénagyengeség jeleként. Aki emellett erôs kipirosodást tapasztal, haladéktalanul vizsgáltassa meg orvossal keringési rendszerét.
Tanácsunk: Kerüljük az erôsen fűszerezett ételeket, az alkoholt, a forró fürdôt, a szaunát és a közvetlen UV-sugárzást. Bôrnyugtatóként használjunk adalékmentes különleges krémeket.
Piros foltok
Ideges természetű, vékony bôrű nôknél gyakoriak lehetnek. Stresszhelyzetben a termelôdô adrenalin hatására a vékony véredényekbe kerül a vér. A jelenséget okozhatja valamilyen kozmetikai szer vagy festék is.
Tanácsunk: Tíz percig lélegezzünk mélyeket. Az aloe verás vagy jojobaolajos arcmaszkok rögtön megnyugtatják a bôrt. Az illóolajok (például a levendula, a kamilla, a rozmaring és a citromfű) kiváló lazító fürdôadalékok.
Tepsis lecsós csirke
Hozzávalók: 4 csirkecomb, 4 db nagy krumpli, 2–3 zöldpaprika, 2 közepes paradicsom, 2 nagy fej vöröshagyma, 5 dkg zsiradék /pecsenyezsír nagyon finom hozzá.
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, kb. 1 centis karikákra vágjuk. A tepsit kizsírozzuk, lerakjuk a szeletelt krumplit, hogy befedje az alját. Kicsit megsózzuk. Rárakjuk a befűszerezett csirkecombokat (tetszés szerint sózzuk, fűszerezzük). A hús tetejére rakjuk a karikára vágott hagymát, majd a karikára vágott zöldpaprikát és a paradicsomszeleteket. Kicsit sózzuk. Fél bögre vízzel meglocsoljuk. Fóliázva sütôben 1 óráig sütjük. Esetleg, levéve a fóliát, még lehet pirítani.
Olaszos hekkfilé
Hozzávalók: 3 nagy hekkfilé, 4 evôkanál olívaolaj, 1 nagy fej lilahagyma, 3–4 evôkanál paradicsomszósz, 3 paradicsom, 2 evôkanál citromlé, só, bors, bazsalikom, ôrölt rozmaring, reszelt parmezán.
Elkészítés: A hekkfiléket megsózzuk, félbevágjuk, és az olívaolajjal kikent tepsibe keresztben fektetjük. Bazsalikommal, rozmaringgal meghintjük. A hagymát karikákra vágjuk, a halra szórjuk, megborsozzuk. Erre teszük a paradicsompürét (csak csepegtessük, ne kenjük, és nem kell az egésznek paradicsomosnak lennie!). A paradicsomot is karikákra szeleteljük, a hagymás hal tetejére rakjuk úgy, hogy lehetôleg teljesen elfedje, reszelt parmezánt hintünk rá. Alufóliával letakarjuk a tepsit, és így teszük az elômelegített sütôbe. Kb. 15 percig sütjük. Ha megpuhult a hal, akkor leveszük a tetejérôl az alufóliát, és pár percig még pirítjuk a paradicsomot és a parmezánt a tetején. Spagettivel vagy párolt zöldségekkel tálaljuk.
Egészség
Az egyszerű hűlés, nátha II.
(folytatás az elôzô lapszámból)
A beteg kezelése
* Alig van olyan betegség, melynek annyi népi és orvosi szere lenne, mint a náthának, de mindezek általában keveset érnek.
* A beteg mindenesetre feküdjön ágyban legalább az elsô három napon, de ne takarjuk be nagyon, és a szobát se fűtsük túlságosan. A központi és gázfűtés nagyon kiszorítja a levegôt, a beteg torka amúgy is száraz, tehát jó, ha egy kamillateával telt edényt teszünk a kályhára, fűtôtestre, melybe beleteszünk egy evôkanálnyi konyhasót is. Ne használjunk vízzel telt edényt, mert ez esetben könnyebben alakul ki a falakon a penész, ami súlyos allergiás típusú felsô légúti megbetegedésnek lehet a kiváltó oka.
* A beteg fogyasszon nagy mennyiségű folyadékot, a kamilla gyulladáscsökkentô, a hársfa oldja a hörgôk falára tapadt nyálat. Aki nem szereti a teát, igyon borvizet, szódavizet, befôttlevet, de minél több citrommal, ám kerüljük a túl forró vagy túl hideg italokat, mert fokozzák az orrfolyást.
* Étkezési megszorítás nincs, a beteg bármit ehet, amit kíván, dohányozni viszont tilos, de a legtöbb beteg nem is kívánja.
* A helyes orrfúvás megelôzheti a szövôdményeket; csak akkor fújjuk ki az orrunkat, ha már nagyon muszáj. Szigorúan tilos orrunkat úgy kifújni, hogy közben hol az egyik, hol a másik orrnyílásunkat szorítjuk el!
Naponta kétszer-háromszor mély belégzés után teljes erônkbôl fújjuk ki az orrunkat, mert így a melléküregek is kiürülnek.
* A zsebkendô minôségétôl is sok függ! Ne használjunk kikeményített zsebkendôt, mert kidörzsöli az orrnyílásokat. Jobb a puha flanellanyag, de van aki, a három-négy rétegbe hajtogatott gézdarabokat részesíti elônyben.
Egy zsebkendôt legfeljebb két orrfúváshoz használjunk, majd jó, ha kifôzzük! Sokan csak azért nem gyógyulnak a hűlésbôl, mert zsebkendôjükkel újrafertôzik magukat!
A legjobb tehát a papírzsebkendô, mert egyszeri használat után el lehet égetni, dobni.
* Jó hatású a meleg lábvíz is, mert reflexesen csökkenti az orr folyását, de ne tartson húsz percnél tovább.
Népi szokás hideg vizet szippantani az orrba, de nincs sok értelme, mert csak átmenetileg csökkenti az orrváladékot, mert felmelegedés után még bôvebb lesz az orrváladék mennyisége.
* Bôségesen igyunk C-vitamintartalmú folyadékot citromlé, káposztalé, céklalé stb. formájában. Ezen kívül nagyon jó, az A-vitamin is, napi 3x1 tablettás adagban, vagy magas A-vitamintartalmú zöldségek fogyasztása, mint például a sárgarépa, akár reszelt, cukrozott formában is. A kalcium is nagyon hasznos, bármilyen formában is viszszük be a szervezetbe, mert gyulladáscsökkentô hatása van, és ugyanakkor csökkenti az orrváladék termelôdését.
* Ajánlom a napi négy déligyümölcs fogyasztását, ami lehet narancs, mandarin, mangó, citrom illetve banán, mert a magas C-vitamintartalmuk mellett nyomelemeket is tartalmaznak, arról nem is beszélve, hogy nagyon szívesen fogyasztják a betegek, fôleg a gyerekek.
* Minden láz- és fájdalomcsillapító jó hatású, szünteti a fejfájást és leverô betegségérzést (fekélybetegek vigyázat!).
Tréfás orvosi mondás szerint: „A nem kezelt nátha hét napig, a kezelt egy hétig tart”, de azért minden esetben forduljunk orvoshoz, mert a hűlést mégis kezelni kell, és kezeli is minden orvos, hogy megelôzzük az esetleges szövôdményeket.
Végezetül jegyezném meg, hogy petróleummal, sósborsszesszel és más „csodaszerrel” átitatott kockacukrot ne szopogassunk, mert azon kívül, hogy nem használ semmit, még ártalmas is lehet az amúgy is gyulladt izgalmi állapotban levô felsô légúti nyálkahártyára.
Habár könnyen hozzá lehet jutni most bármilyen antibiotikumhoz, akár recept nélkül is, ezek használatát nem ajánlom, hanem a betegség tünetei fokozódása esetén forduljunk orvosunkhoz, aki tudni fogja, hogy ebben az esetben mi a megfelelô kezelés!
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Jégkorong
Gergely Attila a legeredményesebb
A nemrég véget ért 2005/2006-os romániai felnôttbajnokságban a Gyergyószentmiklósi Progym csapata összesen 35 mérkôzést játszott. Az alapszakasz elsô részében, vagyis 20 mérkôzés után a gyergyói együttes játékosai 102 alkalommal találtak az ellenfelek kapujába. A bajnokság második részében – 12 találkozó – és a rájátszás három mérkôzésén a Progym játékosai még 83 gólt ütöttek az ellenfeleknek. Összesen tehát 185 gólt szereztek a gyergyói csapat játékosai az elmúlt bajnoki idényben.
A gólok száma szerinti rangsorban: 1. Gergely Attila 25 gól, 2. Góga Attila 20 gól, 3. Gál Csaba 19 gól, 4. Kertész Zoltán 17 gól, 5. Keresztes Ödön 13 gól, 6-7. Csíki Csaba és György József 12–12 gól, 8–10. Adorján József, Farkas Csaba és Rusz Sántha Gábor 11–11 gól, 11. Balla Szabolcs 9 gól, 12. Bálint Lóránt 7 gól, 13. Nagy Levente 6 gól, 14. Laczkó Attila 5 gól, 15. Köllô Csaba 3 gól, 16–17. Daradics Csaba és Nagy Csaba 2–2 gól.
Az alapszakasz második részében, a HCM Galaţi – Progym kettôs mérkôzéseken Adorján József összesen 5 gólt lôtt. Az elsô találkozón egyszer, a másodikon pedig négy alkalommal talált a házigazdák kapujába. Az említett találkozókon a Progym csapatának játékosai összesen 15 gólt lôttek. Szintén az alapszakasz második részében a gyergyói visszavágón ennél is jobb volt a mérleg, hisz a Progym játékosai 21 gólt szereztek. A harmadik helyért lezajlott HCM Galaţi elleni rájátszásban, három mérkôzésen, a Progym csapatának játékosai 31 gólt ütöttek, ezzel szemben az ellenfél jégkorongozói mindössze 6 gólt lôttek a gyergyói kapuba.
A Progym játékosainak kanadai eredményességi rangsorában: 1. Gergely Attila 42 pont (25 gól+17 gólpassz), 2. Góga Attila 34 pont (20+14), 3. Gál Csaba 34 pont (19+15), 4. Kertész Zoltán 31 pont (17+14), 5. Csíki Csaba 29 pont (12+17), 6. Adorján József 29 pont (11+18), 7. György József 27 pont (12+15), 8. Rusz Sántha Gábor 25 pont (11+14), 9. Keresztes Ödön 23 pont (13+10), 10. Farkas Csaba 23 pont (11+12), 11. Balla Szabolcs 20 pont (9+11), 12. Bálint Lóránt 11 pont (7+4), 13. Nagy Levente 11 pont (6+5), 14. Laczkó Attila 9 pont (5+4), 15. Köllô Csaba 9 pont (3+6), 16. Daradics Csaba 5 pont (2+3), 17. Nagy Csaba 4 pont (2+2), 18–20. Ambrus Zoltán, Koós Tibor és Koncsag Róbert 1–1 pont (1–1 gólpassz).
A Progym legjobb passzolóinak rangsorában: 1. Adorján József – 18 gólpassz, 2–3. Csíki Csaba és Gergely Attila – 17–17, 4–5. Gál Csaba és György József – 15–15, 6–8. Góga Attila, Kertész Zoltán és Rusz Sántha Gábor – 14–14, 9. Farkas Csaba – 12, 10. Balla Szabolcs – 11, 11. Keresztes Ödön – 10 gólpassz, 12. Köllô Csaba – 6, 13. Nagy Levente – 5, 14–15. Bálint Lóránt és Laczkó Attila – 4–4, 16. Daradics Csaba – 3, 17. Nagy Csaba – 2, 18–20. Ambrus Zoltán, Koós Tibor és Koncsag Róbert – 1–1 gólpassz.
Amint az látható, a legjobb gólpasszolónak Adorján József bizonyult, ez a tény is bizonyítja, hogy Józsi nagyon jól „lát” a pályán. Az esetek zömében Adorján József hátvédként szerepelt a csapatban, és sok esetben hátulról, a védekezési harmadból adott gólpasszt a csapattársaknak. Egyébként a bajnokság során a gólpasszok terén a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt Adorján József és Góga Attila nyújtotta. Adorján József az elsô húsz mérkôzésen 9 gólpasszt adott, a következô tizenöt mérkôzésen szintén 9 gólpasszal járult hozzá a csapat eredményességi mutatóinak kerekítéséhez. Góga Attila az elsô húsz mérkôzésen 7 gólpasszt adott, az utolsó tizenöt találkozón is ugyanennyiszer gólpasszolt. Amint azt már említettük, a gyergyói csapat játékosai a bajnokság elsô húsz mérkôzésén 102 gólt lôttek, a bajnokság második részében vagyis 12 mérkôzésen, illetve a rájátszásban 83 alkalommal sikerült az ellenfelek kapujába juttatni a korongot. A gyergyói csapat játékosai a bajnoki mérkôzéseken átlagban 5,28 gólt szereztek.
Március 8-án, szerdán délután Gyergyószentmiklóson a Progym – Románia válogatottja mérkôzésre került sor. A mérkôzés lapzárta után ért véget.
Március 7-én, kedden az amatôrbajnokság A-csoportja keretén belül Gyergyószentmiklóson lejátszott mérkôzésen: Pingvinek – Csíkszeredai Autosport 5–1 (0–0, 2–0, 3–1). Gólszerzôk: Vita Zsolt 2, Benedek Róbert, Szôke László és Cerghizan Emil, illetve Adorján Attila.
Sífutás
Tekerôpatakon, a Béla-kertben versenyeztek
Február 28-án a tekerôpataki Béla-kertben, közel 50 versenyzô részvételével került megrendezésre a Zárug Kupa Emlékverseny. A megmérettetésen gyergyói, tekerôpataki, csíkszeredai és gyergyóremetei sportolók vettek részt. Érdekesség, hogy ezen a versenyen rajthoz állt a torinói téli olimpián induló Antal Zsolt is.
Eredmények
1995-ben születettek és kisebbek, lányok: 1. Bokor Rita Melinda (Tekerôpatak); fiúk: 1. Gyulai Albert, 2. Kovács Csaba, 3. Blénesi Márk (mindhárman Tekerôpatak).
1993–94-es korcsoport, lányok: 1. Ferencz Katalin (Tekerôpatak), 2. Kinda Lilla, 3. Blénesi Rita (mindketten Gyergyói ISK); fiúk: 1. Kolumbán István (Tekerôpatak), 2. Sára Péter, 3. Portik Csaba (mindketten Gyergyói ISK).
1991–92-es korcsoport, lányok: 1. Baricz Emôke, 2. Sára Tímea, 3. Portik Katalin (mindhárman Gyergyói ISK); fiúk: 1. Sára Hunor (Gyergyói ISK), 2. Bernád Szilárd (Tekerôpatak), 3. Kinda Szabolcs (Gyergyói ISK).
1989–90-es korcsoport, fiúk: 1. Péter Hunor (Gyergyói ISK), 2. Bernád Szilárd, 3. Jakab Norbert (mindketten Tekerôpatak).
1967–88-as korosztály: 1. Bányász Róbert (Jövô SK), 2. Salamon Levente (Gyergyói ISK).
1964–73-as korosztály: 1. Sára Zsolt, 2. Blénesi Levente (mindketten Gyergyószentmiklós).
1953–83-as korosztály, férfiak: 1. Simon Zoltán, 2. Páka Sándor (mindketten Tekerôpatak).
1943–53-as korosztály: 1. Molnár János (Tekerôpatak), 2. Gáspár József (Gyergyószentmiklós).
1931–42-es korosztály: 1. Keresztes Gyula (Csíkszereda).
1930-ban születettek és idôsebbek: 1. Blénesi Sándor (Gyergyószentmiklós).
Jégkorong/ Reménységek
Két gyôzelem Bukarestben
A március 5–7. közötti idôszakban Bukarestben rendezték az országos reménységek bajnokságának sorrendben 2. körmérkôzéses fordulóját. A György József edzô által felkészített gyergyói csapat eredményei: Bukaresti Steaua 6. sz. ISK – Gyergyói ISK 2–3 (1–0, 1–2, 0–1). Gólszerzôk: Restea, Mandu, illetve Barabás László 3; Gyergyói ISK – CSM Dunărea Galaţi 8–3 (0–0, 3–2, 5–1). Gólszerzôk: Botoş Marius 3, Pál Szabolcs 2, Kosztándi, Barabás és Király, illetve Mogda 2, Utiu; Gyergyói ISK – Csíkszeredai ISK Sportklub 0–2 (0–1, 0–1, 0–0). Gólszerzôk: Dávid és Balázs N.
A forduló további eredményei: Csíkszereda – CSM Dunărea 6–1, Steaua – Csíkszereda 1–1, Steaua – CSM Dunărea 4–3.
A 2. forduló utáni rangsorban: 1. Gyergyói ISK 10 pont, 2. Steaua 7 pont, 3. ISK Sportklub 7 pont, 4. CSM Dunărea 0 pont.
A következô körmérkôzéses fordulót a március 10–12. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson rendezik. A mérkôzések pénteken, szombaton és vasárnap 10.00, illetve 12.00 órakor kezdôdnek.
Sífutás
Mónika és Zsolt újabb országos bajnoki címei
Az elmúlt héten a Brassó megyei Fundatán rendezték meg a sífutók országos bajnokságát. A verseny során a gyergyói nevelésű sportolók – György Mónika és Antal Zsolt – magabiztosan nyerték az országos bajnoki címeket.
Eredmények. Férfiak, 15 km-es távú verseny (20 induló): 1. Antal Zsolt (CSAM Bucegi Predeal), 2. Paul Pepene, 3. Mihai Găliceanu (mindketten Brassói Dinamo). Férfiak (15 km klasszikus+ 15 km szabad stílus): 1. Antal Zsolt (CSAM Bucegi Predeal) 1:42:16, 2. Paul Pepene (Brassói Dinamo) 1:46:32, 3. Mihai Găliceanu (Brassói Dinamo) 1:47:49.
Nôk, 10 km-es távú verseny (10 induló): 1. György Mónika (Brassói Dinamo), 2. Gabriela Leanca (Besztercei MSC), 3. Bianca Cotinghiu (Brassói Dinamo).
Nôk (7,5 km klasszikus+ 7,5 km szabad stílus): 1. György Mónika (Brassói Dinamo) 1:05:56, 2. Gabriela Leanca (Besztercei MSC) 1:07:12, 3. Florica Nimigean (Besztercei MSC) 1:07:25.
A sprintversenyek eredményei. Nôk: 1. György Mónika (Brassói Dinamo), 2. Ionela Hanganuţ (Beszterce), 3. Claudia Flangea (Brassói Dinamo). Férfiak: 1. Antal Zsolt (CSAM Bucegi Predeal), 2. Mihai Găliceanu (Brassói Dinamo), 3. Cristian Mosoiu (CSAM Bucegi Predeal).
Férfiak, 3x10 km-es váltó: 1. Brassói Dinamo (Mihai Găliceanu, Daniel Borca, Paul Pepene) 1 óra 42:27 perc, 2. CSAM Bucegi Predeal 1 óra 43:36 perc, 3. Brassói Dinamo II. 1 óra 46:45 perc.
Nôk, 3x5 km: 1. Beszterce I. (Gabriela Leanca, Diana Caruntu, Ioana Hangan) 1 óra 51 perc, 2. Brassói Dinamo 1 óra 01:12 perc, 3. Beszterce II. 1 óra 12:03 perc.
Jégkorong/ Válogatott
Bôvített keret
Március 2-án, csütörtökön Bukarestben elkezdte felkészülését a bulgáriai divízió II-es, harmadik értékcsoportú világbajnokságra a romániai felnôttválogatott. A válogatott bukaresti felkészülésére a következô játékosok kaptak meghívást: Catrinoi Adrian, Molnár Szabolcs, Radu Viorel, Popa Alexandru – kapusok; Molnár Szabolcs, Sprencz István, Papp Szabolcs, Nagy István, Laczkó Attila, Góga Attila, Kosztándi András, Kósa Endre, Corduban Victor, Stoiculescu Mihai, Vargyas László – hátvédek; Flinta Botond, Kánya Attila, Mihály Ede, Bálint Lóránt, Petres Tivadar, Georgescu Mihai, Antal Zsombor, Péter Róbert, Basilides Tibor, György József, Moldován Ervin, Timaru Ion, Elekes Levente, Nicolescu Viorel, Geru Cătălin, Borsos Attila, Nutu Andrei és Lupascu Răzvan – csatárok. A romániai válogatott a március 27 – április 2. közötti idôszakban szerepel a Szófiában megrendezésre kerülô világbajnokságon. Ellenfelek lesznek: Belgium, Spanyolország, Dél-afrikai Köztársaság, Szerbia és Montenegró, Bulgária.
Sífutás
Huszadszor versenyeztek
Március 4-én, szombaton a csíkszentimrei Büdösfürdôn rendezte a Sanctus Rex Csíkszentkirály Alapítvány a 20. Fut a Büdös elnevezésű tömegrajtos sífutóversenyt. A megmérettetésen 75 sífutó vett részt az országból és külföldrôl. A 10 km-es távon megrendezett versenyt a kiváló hóviszonyok és a szép táj jellemezte. A verseny abszolút gyôztesei: Hatházi Melánia (Csíkszentkirály) és Tankó Elemér (Gyergyószentmiklós).
Eredmények. 10 év alattiak. Lányok: 1. Bors Greta, 2. Cerghizan Silvia (mindketten Csíkszereda), 3. Gyurka Zsuzsa (Marosvásárhely); fiúk: 1. Péter Botond, 2. Koncsag Tamás, 3. Czáka Imre (mindannyian Csíkszereda).
11–15 évesek. Lányok: 1. Búzás Dorottya, 2. Sugár Tímea, 3. Becze Sarolta (mindhárman Csíkszereda); fiúk: 1. Ilyés Szabolcs (Tekerôpatak), 2. Péter Ottó, 3. András Szabolcs (mindketten Csíkszereda).
16–20 évesek. Lányok: 1. Hatházi Melánia (Csíkszentkirály), 2. Kolozsi Katalin, 3. Kató Anikó-Andrea (mindketten Csíkszereda); fiúk: 1. Rotel Marius (Csíkszereda), 2. Jakab Tatár Norbert (Tekerôpatak), 3. Franc Sergiu (Csíkszereda).
21–30 évesek. Nôk: 1. Hatházi Szidónia (Csíkszentkirály), 2. Ene Melánia (Csíkszereda).
31–40 évesek. Nôk: 1. Marc Izabella (Marosvásárhely), 2. Horváth Annamária (Csíkszereda), 3. Gyurka Éva (Marosvásárhely); férfiak: 1. Tankó Elemér (Gyergyószentmiklós), 2. Marc Daniel (Marosvásárhely), 3. Mircea Gusztáv (Marosvásárhely).
41–50 évesek. Nôk: 1. Nagy Jutka, 2. Ferencz H. Jutka, 3. Ferencz Józéfa (mindhárman Csíkszereda); férfiak: 1. Imre István, 2. György Antal-Tamás, 3. Spanachi Ilie (mindhárman Csíkszereda).
51–60 évesek. Nôk: 1. Iosub Gabriela (Csíkszereda); férfiak: 1. Molnár János (Tekerôpatak), 2. Incze Zoltán (Csíkszereda).
60 év fölöttiek. Férfiak: 1. Szabó József (Csíkszépvíz), 2. Keresztes Gyula (Csíkszereda), 3. Sándor István (Csíkszentsimon).
Biatlon
Ferencz Réka váltóban hatodik!
A németországi Langdorf-Arberseeben rendezték az elmúlt héten (február 27 – március 5.) a biatlon (sílövészet) Európa-bajnokságot. Az ifjúsági lányok mezônyében a romániai válogatott tagja volt a tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK-Csíkszeredai Sportklub, edzô Gyulai Béla).
A romániai ifjúsági lányválogatottat alkotó sportolók eredményeit az alábbiakban olvashatják.
Ifjúságiak. Lányok, 7,5 km (68 induló): 1. Valij Szemerenko (ukrán) 24:42.4 (1), … 14. Szôcs Emôke +1:27.5 (2), … 17. Babeş Alina +1:48.2 (1), … 25. Ferencz Réka +2:17.5 (2), … 39. Miklós Zsuzsa +3:56.8 (5).
Ifjúságiak. Lányok, 12,5 km (68 induló): 1. Pauline Macabies (Franciaország) 41:50.8 (3), … 35. Szôcs Emôke +8:37.0 (10), 36. Ferencz Réka +8:47.5 (8), … 43. Babeş Alina 10:56.4 (10), 44. Miklós Zsuzsanna +10:57.2 (10).
Ifjúságiak. Lányok. 10 km-es üldözôverseny: 1. Mari Laukkanen (finn) 35:58.8 (1), … 18. Ferencz Réka +3:59.4 (5), … 21. Szôcs Emôke +4:53.3 (9), … 29. Babeş Alina +7:55.3 (8), … 35. Miklós Zsuzsa +10:08.9 (10).
Ifjúságiak. Lányok. 3x6 km-es váltó (13 válogatott indult): 1. Németország 59:16.1 (0+4), … 6. Románia (Babeş Alina, Szôcs Emôke és Ferencz Réka) +4:37.9 (3+11).
Kosárlabda
Újabb hazai mérkôzés
A férfi B-osztályú bajnokság visszavágósorozatának elsô fordulójában elnapolt mérkôzés került lejátszásra március 3-án, pénteken Gyergyószentmiklóson. A bajnoki mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Nagyváradi Atletic 67–86 (25–17, 16–24, 16–22, 10–23). A legeredményesebb gyergyói pontszerzôk: Hobaj Levente 23 pont és Madaras Péter 20 pont.
Másnap, azaz március 4-én, szombaton a gyergyói csapat Kézdivásárhelyen vendégszerepelt. A bajnoki találkozó eredménye: Kézdivásárhely – Gyergyószentmiklósi Jövô 75–63 (20–27, 30–11, 11–14, 14–11). Ezen a mérkôzésen a gyergyói csapat legeredményesebb játékosai voltak: Hobaj Levente 30 pont és Madaras Péter 16 pont.
Következô mérkôzését a gyergyói csapat hazai környezetben vívja. Március 11-én, szombaton 13.00 órai kezdettel a Sportiskola tornatermében a Gyergyószentmiklósi Jövô – Nagyszebeni CSU bajnoki mérkôzés kerül lejátszásra.
Síugrás
Hargita Kupa
A kitűnô hóviszonyok biztosítták a tekerôpataki síugró-versenysorozat keretén belül, s a Román Sí és Biatlon Szövetség versenynaptárában is szereplô, a Hargita Megyei Sportigazgatóság, a Jövô SK, a Tekerôpataki Sportegylet és a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal által szervezett Hargita Kupa „félsikerét”. Az összesen 18 versenyzô részvételével megrendezett síugróverseny szépséghibája volt ugyanis a két vezetô hazai klub váratlan és a rendezôk által megmagyarázhatatlan távozása Tekerôpatakról még a versenyek megkezdése elôtt.
Így is jó eredményként könyvelhetô el, hogy a K 70-es síugró sáncon jó verseny bonyolódott le, megfelelô körülmények között. Nem elhanyagolható a versenyen gyôztes 67, illetve 64 méteres hosszúságú ugrás, valamint az a tény, hogy az összes ugrás (20) közül egy sem volt bukott ugrás.
Eredmények. K 30-as síugró sánc, kisgyerek korcsoport: 1. Fülöp Szilveszter (Tekerôpataki Tarisznyás Márton Iskola – T.T. M. I.), 2. Gál Szilárd (T.T.M.I.), 3. Kis Alexandru (Brasovia ISK). Nagy gyerek korcsoport: 1. Kozma Szilveszter (T.T.M.I.), 2. Tudor Remus (Brasovia ISK), 3. Fórika Zoltán (T.T.M.I.). Kisifjúsági korcsoport: 1. Tudor Alexandru (Brasovia ISK), 2. Angi Róbert (T.T.M.I.) 3. Gál Zsolt (Batthyány Iskola). Felnôtt korcsoport: 1. Fórika Róbert (Tekerôpataki Sportegylet), 2. Bányász László (Jövô SK), 3. Bálint Ervin (Tekerôpataki Sportegylet).
A K 70-es síugró sáncon: 1. Damian Mihai (Brasovia ISK), 2. Péter Alexandru (Brasovia ISK), 3. Bányász Levente (Jövô SK).
(Buslig Gyula)
Hibaigazítás
Múlt heti lapszámunkban az ifjúsági sífutó országos bajnokság eredményeinek közlésekor elírás történt. Jánosi Béla edzô neve helyett ugyanis Gyulai Béla edzô neve jelent meg. Helyesen a következôk olvasandók: Jánosi Béla edzô: – Reméljük, hogy az országos gyerek- és sportiskolás bajnokságon már lesznek elsô helyezettjeink is.
Az érintettektôl a tévedésért elnézést kérünk!
Jégkorong/ Külföld
Székesfehérvár – Újpest döntô
A magyarországi Borsodi Liga felnôtt-jégkorongbajnokság elôdöntôjében a Székesfehérvári Alba Volán FeVita csapata összesítésben 3–0 (6–4, 5–2, 6–0) arányban bizonyult jobbnak a Ferencváros együttesénél. A másik ágon az Újpesti TE csapata 3–1 (2–0, 0–2, 3–2, 4–0) arányban múlta felül a Dunaújvárosi DAC-Invitel gárdáját.
Az Alba Volán és az Újpesti TE együttesei a döntôben négy gyôzelemig mérkôznek a bajnoki címért. A döntô elsô mérkôzésére március 7-én, kedden este került sor Székesfehérváron. Eredmény: Alba Volán – Újpesti TE 4–0 (1–0, 1–0, 2–0). Gólszerzôk: Palkovics 2, Gröschl és Palovcik. A bajnoki döntô további idôpontjai: március 10., 12., 14., (és ha szükséges) 17., 20. és 23.
A bronzéremért a DAC-Invitel és a Ferencváros csapatai mérkôznek. A 2005/2006-os bajnoki idény harmadik helyéért három gyôzelemig mérkôznek. Az elsô mérkôzésre március 7-én, kedden került sor. Eredmény: DAC-Invitel – Ferencváros 3–5 (1–3, 0–1, 2–1). A magyar bajnokság harmadik helyéért zajló párharc következô mérkôzéseit március 12-én és 14-én rendezik. Ha szükséges lesz, akkor a küzdelemsorozat március 17-én és március 19-én folytatódik.
Ifjúsági labdarúgás
Elkészült a tavaszi műsor
Nemrég a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnél elkészítették az ifjúsági bajnokságok 2005/ 2006-os idényének tavaszi menetrendjét.
Az ifjúsági A-csoportban (1987-es korosztály) az elsô tavaszi mérkôzéseket március 25-én rendezik, akkor a Balánbánya – Székelykeresztúr és a Parajd – Csíkszeredai Sapientia mérkôzések kerülnek lejátszásra.
Az ifjúsági B-csoportban (1989) az elsô tavaszi találkozókat április 22-én rendezik. Az említett napon a Bélbor – Tölgyes és a Szentegyháza – Székelyudvarhelyi Roseal mérkôzések szerepelnek műsoron.
Az ifjúsági C-csoportban (1991) március 18-án kerül sor az elsô mérkôzésekre. A műsor: Csíkszeredai Siculum – Maroshévízi Salamási Tudomány, Székelyudvarhelyi ISK – Gyergyószentmiklósi Elite. Mindkét mérkôzés 13.00 órakor kezdôdik.
Az ifjúsági D-csoportban (1993) az elsô mérkôzést március 18-án rendezik. A jelzett napon 15.00 órai kezdettel Székelykeresztúr – Gyergyói Jövô találkozó szerepel műsoron.
Az ifjúsági E-csoporton (1995) belül két ágon zajlik a megmérettetés. A benevezett nyolc együttest ugyanis két csoportba sorolták. Az 1-es csoport összetétele: Csíkszeredai Siculum 1, Székelyudvarhelyi Budvár, Gyergyói Elite és a Balánbányai Bányász; a 2-es csoportba került csapatok: Csíkszeredai Siculum 2, Székelyudvarhelyi ISK, Maroshévízi Salamási Tudomány, Csíkszeredai ISK.
Az 1-es csoportban szereplô együttesek számára az elsô körmérkôzéses turnét május 7-én 10.00 órai kezdettel rendezik Balánbányán. A 2-es csoportban szereplô csapatok elsô körmérkôzéses turnéjára a műsor szerint május 14-én kerül sor Maroshévízen. Kezdési idôpont: 11.00 óra. A gyergyószentmiklósi körmérkôzéses forduló idôpontja május 21., 10.00 óra. Városunkban az 1-es csoportban érdekelt csapatok fognak mérkôzni.
Az ifjúsági F-csoportba (1997) benevezett együttesek: Székelyudvarhelyi ISK, Csíkszeredai ISK, Gyergyói Elite, Csíkszeredai Siculum, Székelyudvarhelyi Budvár.
Az elsô körmérkôzéses fordulót április 30-án rendezik. Az elsô fordulóban a csapatok házigadája a Székelyudvarhelyi Budvár együttese. A mérkôzések 10.00 órakor kezdôdnek. Ezután, egész pontosan május 21-én kerül sor a gyergyószentmiklósi körmérkôzéses fordulóra. A városunkban megrendezésre kerülô mérkôzések 10.00 órakor kezdôdnek.
Teremfoci
Bajnoki mérkôzések Temesváron
Március 11–13. között Temesváron rendezik meg a B-osztályú teremlabdarúgó-bajnokság soronlévô (18., 19. és 20.) bajnoki fordulóit.
A Gyergyószentmiklósi Elite csapata a március 11-én lejátszásra kerülô 18. bajnoki fordulóban az Aradi Futsal Club együttesével, március 12-én a 19. bajnoki fordulóban a Bukaresti Metropolis-szal mérkôzik. A március 13-án sorra kerülô 20. fordulóban a Marosvásárhelyi City'US együttese lesz a gyergyói csapat ellenfele.
A 17. forduló utáni rangsorban: 1. Temesvár 47 pont, 2. Rm. Vâlcea 41 pont, 3. Focşani 33 pont, … 9. Gyergyói Elite (56–96-os gólarány) 13 pont, 10. Csíkszeredai Siculorom (58-102) 13 pont, 11. Alexandria 9 pont, 12. Marosvásárhely 3 pont.
Küzdôsport/ Taekwondo
Hatan az országos bajnokságon
Március 4-én, szombaton Galacon rendezték meg a WTF Taekwondo szakág zónabajnokságát. Az ifjúságiakat és felnôtteket felvonultató Duna-parti megmérettetésen 12 klubcsapat – Galacot, Botoşanit, Brassót, Csíkszeredát, Tg. Ocnát, Jászvásárt és Gyergyót képviselve – sportolói vettek részt – tájékoztatott Péter Balázs, az Elite SK taekwondo edzôje.
A Gyergyószentmiklósi Elite SK hét sportolóval volt jelen ezen a versenyen. Nagyon jó hír, hogy a benevezettek közül hatan dobogós helyezést értek el.
Elsô helyezett: Pál Csilla (ifjúsági, -68 kg-os súlycsoport); második helyezettek: Mihály Renáta (ifjúsági, -52 kg), Vaszi Borbála (ifjúsági, -49 kg), Bende Benedek (ifjúsági, -45 kg); harmadik helyezettek: Sólyom Renáta (felnôtt, -59 kg) és Keresztes Szabolcs (ifjúsági, -55 kg).
A helyezésekért járó pontok összesítése után az Elite SK a 3. helyen zárt a zónabajnokság rangsorában.
Március 11-én, szombaton és március 12-én, vasárnap Bukarestben kerül megrendezésre a sportág országos döntôje. Az országos bajnokságon a Gyergyószentmiklósi Elite Sport Klubot a Galacon dobogós helyezést elért sportolók képviselik.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
március 9 – 15.
KOS (III.21-IV.20.)
Amennyiben Önnek egészsége helyreállításához feltétlenül műtétre lesz szüksége, ne féljen! A bolygók szerint nemcsak, hogy jól alakul az operáció, a gyógyulás után pozitívan változhat meg az élete. Anyagiak: pénzszűkében van.
BIKA (IV.21-V.20)
Egy barát megpróbál beleszólni az életébe, befolyásolni szeretné Önt. Azt hiszi, hogy ami neki jó, az Önnek is az lesz. Lehet, hogy fél attól, amennyiben Ön mellett lesz valaki, az elrabolja öntôl. Talán féltékenység is lapul a háttérben.
IKREK (V.21-VI.21.)
Anyagi ügyei nem olyan reménytelenek, mint amilyennek látszanak. A munkában elôrelépésre számíthat, ez sokat segíthet. Persze, a gondok sokasága sok feszültséget okozhat gyermekével való kapcsolatában.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Egy ismerôs által olyan hírt kap, amitôl lassan kezd összeállni a kép, megtalálja a magyarázatot a miértekre. Ennek aztán lehet örülni, vagy a döbbenettôl bénán maga elé bámulni.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Az elmúlt napokban elhangzott vallomás Önnek szól, higgyen benne! Sok magányosan eltöltött éjszaka után végre úgy érezheti, tartozik valakihez, akinek fontos, aki mellett boldognak mondhatja magát. Anyagiakban átlagos hete lesz.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Könnyen lehet, hogy elkövetett hibája miatt felelôsségre vonják. Pénzébe kerülhet a figyelmetlensége, az sem dobja majd fel, hogy nem igazán áll ki senki Ön mellett. Sohasem érezte magát annyira egyedül, mint most. Ezért senkit sem okolhat, csak saját magát.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Jóindulatú, kedves teremtés, ezért gyakran kihasználják. Az Ön keresztje, hogy amíg mások életét nyitott könyvként látja, addig sajátjában furcsamód vaknak bizonyul. A barátságot szentnek tartja, és mindent megtesz érte.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Hamarosan vehet egy mély lélegzetet, mert megszabadulhat a sok, nyomasztó felelôsségtôl. Ha most költözködik, nem bánja meg. Ha autót vásárol, csak alapos utánajárás után válassza ki azt! Skorpió nô, könyörgöm, ne szín szerint válasszon!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Élete mostani fejezetének lezárását, és egy új, kedvezôbb kezdetét mutatják a csillagok. Valami rossztól, megalázó élethelyzetbôl szabadul meg. Szerencsésen alakulnak most a válások, az elengedések. A szerelemben nem ez a hét jelenti a csúcspontot, most inkább a beérésrôl, a kivárásról szólnak a dolgok.
BAK (XII.23-I.20.)
Valami megfoghatatlan, megnevezhetetlen belsô aggodalom gyötri. Indokolt az óvatosság, érzelmileg rosszabbodó helyzetet jeleznek a csillagok! Segítségre lesz szüksége, hogy feloldja félelmeit, szorongásait.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A visszahúzódás hete ez. Ha mindennapos ügyes bajos dolgait vizsgálja, tele van kétségekkel, félelmekkel. Pedig ami rosszul indul, az jól végzôdhet, még akkor is, ha áldozattal jár. Hivatása nagyon fontos, de tudnia kell lazítani is.
HALAK (II. 18-III 20.)
Lassan itt a tavasz. Mire magához tér a természet, önnek is meg kéne újulni. A felszedett kilók maguktól nem tűnnek el, csak ha ledolgozza azokat. A szerelemben régi kapcsolata bukkanhat fel, amire nem érdemes sok energiát fordítani.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Kalle, aki sok reklámfilmet láthatott az utóbbi idôben, betér egy vidéki kis üzletbe:
– Egy kis üveg borotvavizet kérek.
– Melyik fajtára gondolt?
– Arra, amitôl minden lány engem kíván ölelgetni!
* * *
Nagypapa spórol az árammal, inkább a sötétben számolja a lépcsôfokokat:
– Egy, kettô, három, négy, öt. – Nagy csattanás. – A fenébe, hat volt!
* * *
A legendás hírű jobboldali svéd politikusról, Jarl Hjarlmarssonról mesélték, hogy választási kampánya alatt helikopterrel közelítette meg a félreesô településeket. Egyszer egy ilyen távoli kis településen tartott egy hosszabb beszédet, és eljött az idô, mikor kérdéseket tehettek fel neki a polgárok. Sokáig csend volt a teremben, míg a leghátsó sorban valaki felállt, (talán egy vadász lehetett) és félénken megkérdezte:
– Onnan fentrôl a levegôbôl látott az úr szarvasokat a környéken?
* * *
Tudtátok, hogyha a „mama” szó betűi közül egyet elvesztek, hármat megváltoztattok, akkor azt kapjátok, hogy: „sör”? Csodálatos, nem?
* * *
A madárinfluenza nagyon régi dolog. Hisz tudjuk, a békegalamb sosem volt egészséges.
* * *
Egy férfi Texasba költözött, és vett egy farmertôl egy szamarat 100 dollárért. A farmer megígérte, hogy másnap elviszi hozzá az állatot. Másnap megjelenik a szamár nélkül:
– Elnézést, uram, de megdöglött a szamár.
– Akkor adja vissza a pénzemet! – mondja a vevô.
– Sajnos, már elköltöttem.
– Akkor hozza el hozzám a döglött szamarat!
– Mit akar csinálni vele? – kérdi csodálkozva a farmer.
– Kisorsolom tombolán.
– Dehát ez lehetetlen! Egy döglött állatot kisorsolni?
– Nyugi, nem fogják tudni, hogy döglött.
... Eltelik egy hónap, a farmer összetalálkozik a férfival:
– Mi lett végül a döglött szamárral? – kérdezi.
– Eladtam 500 sorsjegyet, darabját 2 dollárért, és nyertem 998 dollárt.
– Senki nem reklamált?
– Csak az az egy ember, aki nyert, de annak visszaadtam a 2 dollárját.
* * *
Két gyerekkori cimbora összefut az utcán. Megörülnek egymásnak, elbeszélgetnek.
– Tűzoltó lettem – mondja az egyik.
– Igen? – csodálkozik a másik. – A fiam is az akar lenni.
– Akkor adok egy tanácsot. Minél elôbb állíts fel a házadban egy rudat, amin gyakorolhatja a lecsúszást. Az a legnehezebb ebben a mesterségben, hogy fel kell pattanni az éjszaka közepén, megragadni a rudat és lecsúszni rajta.
...Tíz év elteltével a két fickó megint találkozik egymással.
– Na, mi újság? Tűzoltó lett a fiad?
– Nem. Viszont a lányom sztriptíztáncosnô.
* * *
Egy asszony a vádlottak padján üll a férje meggyilkolásáért. A bíró kérdezi:
– Egyetlen pillanatig sem érzett sajnálatot, amikor a férje elé tette a mérgezett kávét, és tudta, hogy hamarosan vége az életének?
– De volt egy pillanat, amikor éreztem – vallja be az asszony.
– És mikor?
– Amikor kért még egy csészével.
* * *
– A hirdetésre telefonálok. Ugye, ön hirdetett meg egy „ski” és egy „after ski” felszerelést?
– Igen.
– Megmondaná kérem, hogy mi is az az „after ski” felszerelés?
– Az kérem egy mankó!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2006
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|