Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Hungaropithecus Udemeres Transylvanicus
Alfaj. A gerincesek rendjéhez tartozik, de a mondákkal ellentétben, nem az egyenes tartás jellemzi. Az idôk folyamán erôsen görbült a váz tartóoszlopa, sôt a beltenyészetnek köszönhetôen már a gerinctelen egyedek is megjelentek. Túlélô típus. Politikus fajta, parazita elemekkel. Elôfordulási helye egyelôre korlátozódik Erdélyre, de egy erôsebb csoport rendszeres pénzszerzô hadjáraton vesz részt a Román Parlament nevezetű távoli helyen. A szajréból, a vikingekkel ellentétben, az otthon maradottak nem kapnak, csak akkor, ha hosszan és sokáig éltetik a portyázókat. A valamikori nomád életformából, ha nem vesszük számításba az idegen honban kulizó egyedeket, már csak ez maradt fenn. Egy áldemokratikus törzsi jellegeket viselô közösségben élnek, ahol állandó a széthúzás és a hatalom miatti acsarkodás. Politikai elemzôk a törzsön belül megkülönböztetnek radikális és álradikális csoportosulásokat, mert jó a szemük. Egy teljesen amatôr kívülállónak ez nem tűnik fel. Ellenségei ravasz, számító fajtaként ismerik a törzset, amely egyedei született agyafúrtsággal használnak ki minden adódó lehetôséget a saját meggazdagodásukra.
Hajlamosak a szövetségre, de csak akkor, ha valami leesik számukra. Ugyanakkor hajlamosak a megalkuvásra is, de csak, ha anyagi vonzata van. Ebbôl természetszerűen adódik, hogy hajlamosak az árulásra is, persze, csak ha pénz van a dologban. Lényegében egy természetes fajról beszélünk, amelynek egyedei mindent megtesznek a túlélésért, mint például a hangyák, vagy a méhek. E fajnál azonban egy királynônek alig nevezhetô kopaszodó egyed a törzsfônök, és szorgalomban közel sem járnak a fent említett rovarokhoz. Ettôl függetlenül egy hangsúlyos matriarchális társadalmat utánzó szervezetet próbálnak életben tartani, ahol már-már a perverzitás határát súroló anyai szeretettel gondoskodik a férfi jegyeket viselô (szakáll, bajusz, kopasz fej, szôrös mellkas) fônök a közeli alárendeltekrôl. Valljuk be, furcsa viselkedés. Ennek okára még nem jöttek rá a tudósok, de már számtalan elmélet született e viselkedés kapcsán. A legmeggyôzôbb az, amelyik a törzsön belüli fônök-tag, tag-fônök érdekkapcsolatban keresi az okokat. Ugyanis a megfigyelôk észrevételezték, hogy ennek a fals anyáskodásnak eredményeként a törzs tagjai négyévenként transzba esnek, és egy hagyományos, igen kifinomult törzsi rituálé keretén belül újra és újra megválasztják ugyanazt az egyedet törzsfônöknek. Ez történt eddig, de a közelmúlt eseménye nagy változások elôszeleként fújt bele a törzs finomlisztjébe. Ki is fehéredtek rendesen a fônökök.
Történt, hogy egy másik hungaropithecus törzs is felébredt téli álmából, és a tavaszi zsongást kihasználva döngicsélni kezdett, és addig zümmögött, míg a terület leghatalmasabb ura szóba nem állt velük. Segítséget és támogatást ígért a maroknyi törzsnek.
Az újonnan körvonalazódó szövetség miatt hisztérikus rohamot kapott az Udemeres törzsfô, felelôtlenséggel, majd megalkuvással vádolva az ellenlábasát. Nem csoda, hogy így felháborodott, hiszen kicsúszhat kezébôl az erdélyi hongaropithecusok szavazatának monopóliuma. Megtörténhet, hogy a következô törzsi választáson már nem esnek annyian transzba, és nem választják vissza vezetônek. Megtörténhet az is, hogy a transzból kimaradottak átállnak a másik hungaropithecus törzshöz, azt erôsítve. S akkor már két portyázó csapat fog aspirálni a Román Parlament nevű távoli hely mesés kincseire.
A nagy csaholásban nem veszik észre, hogy a terület hatalmas ura – igérve fűt, s még fát is – egymás ellen játsza ki a két törzset, azt szeretné, ha egyetlen Hungaropithecus Transylvanicus sem látogatná a Román Parlament nevű távoli helyet, s ott sülnének meg saját kisebbségi zsírjukban, ahol vannak.
Ábrahám Imre
Alakul a téglajegy-licit
A gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia gondnokától jött a jó hír: az épülô Szent István templom elsô 100 téglajegyére kiírt árverés jelentôs fordulatot vett. A sor élén ugyanis Peride Róza áll, aki 100 millió régi lejt áldozott a templomépítésre. A második helyet Dezsô László foglalja nyolcmillió lejjel, valamint a már múlt héten leközölt tíz cég 5–5 millió lejjel.
A 15 új lejes téglajegyekbôl is jócskán fogyott, az ebbôl befolyt összeg meghaladja a 45 millió régi lejt.
Továbbra is várják a templomépítésben segítôket a plébánia irodájában, hisz van még téglajegy bôven, és sokmilliárdos a templom befejezéséhez szükséges összeg is.
A munkavállalók figyelmét is felhívja a katolikus egyház, kérve, adójuk 2 százalékát e nemes célra utalják át. Az utaláshoz szükséges adatok megtalálhatóak az Új remények legfrissebb lapszámában is:
Parohia Romano Catolică Gheorgheni
CF: 4972630
Cont Iban: RO 08 RNCB 0155016313140001.
Új helyén a Lakossági Nyilvántartó Iroda
A rendôrség épületébôl nemrég új székhelyre, a Kárpátok utcába, a volt tanácsterem helyére költözött a Lakossági Nyilvántartó Iroda. Ott lehet személyazonossági igazolványt, régi típusú hajtási engedélyt, útlevelet cserélni és igényelni, és szintén ott kell kérni az autók beíratásához szükséges új okmányt is. A szükséges iratokat hétfôn, kedden és csütörtökön reggel fél kilenctôl 13 óráig veszik el, pénteken pedig ugyancsak fél kilenctôl, de csak fél egyig nyújthatóak be az iratok. Az okmányok kiadása hétfôn, kedden és csütörtökön 14 órától 16 óráig történik, pénteken pedig fél kettôtôl 14 óráig. Az útlevélhez szükséges iratokat szerdán fél kilenctôl 13 óráig veszik el, az igazolvány-kibocsátás pedig ugyancsak minden szerdán 14 és 16 óra között történik. Az útlevelet igénylôk 320 000 régi lejt a kincstárba, 642 000 lejt a CEC-be kell lefizessenek. A személyazonossági igazolványhoz pedig összesen 70 000 ezer régi lejt kell befizetni a polgármesteri hivatal kasszájába. A hajtási engedély kicseréléséhez 450 ezer régi lejt, a beíratási papírhoz pedig 300 ezer régi lejt kell lefizetni. Az igazolványképeket helyben, az iroda munkatársa készíti el.
B. T. I.
Életjáradék idôs kisgazdáknak
Hetente egy nap a városi RMDSZ székházában a csíkszeredai Mezôgazdasági Életjáradék Iroda munkatársai tartanak fogadóórát. A szakemberek azon 62-ik életévüket betöltött idôseket várják, kiknek tulajdonában nincsen 10 hektárnál több földterület. Ha ezen személyek bérbe adják, illetve eladják a birtokukban lévô mezôgazdasági területeket, életjáradékkal segíti, támogatja ôket az állam. Bérszerzôdés kötése esetén a városi tanácsnál kell iktatni a szerzôdést, a bérlô fizeti a megállapodás szerinti havi járulékot, az állam pedig a bérbe adott területre hektáronként 50 eurós támogatást nyújt, a szerzôdés lejártáig. Ha a hatvankét évet betöltött személy úgy dönt, eladja 10 hektárnál kisebb tulajdonát, közjegyzô elôtt kell az adás-vételi szerzôdést megkötni. Az eladásból kapott pénz mellett az állam élete végéig 100 eurót fizet havonta hektáronkét az eladott területek után. Ez a juttatás abban az esetben igényelhetô, ha a bérlô, felvásárló egy családi farm számára fektet be, azzal a céllal, hogy tömbösítse a területeket, felszámolva a kis parcellákat.
Sántha Katalin, a Mezôgazdasági Életjáradék Iroda vezetôje minden kedden 9–13 óra között, a városi RMDSZ székházában várja az érdeklôdôket, segít a típusnyomtatványok kitöltésében, valamint az eladásra szánt területek közvetítésével igyekeznek az idôs gazdák segítségére lenni.
Bôvebb információkért a hét minden napján hívhatják a csíkszeredai 320.045-ös telefonszámot.
* * *
Farkas Zoltán városi RMDSZ- elnök arról kívánja tájékoztatni a lakosokat, hogy havonta tart fogadóórát a közrendi hatóság tagjaként. Azok jelentkezését várja, akik valamely rendôri visszaélés áldozatai voltak. A 364.086-os telefonszámon lehet jelezni a viszszaélést, illetve a 207.709-es telefonszámon lehet fogadóórára jelentkezni.
G. G.
Merengô
Már csak egy esztendô 8.
A villanyvilágításról már volt szó, említettem, hogy a meglehetôsen maradi gondolkodásunk, a már bevált fel nem cserélése újjal, sok esetben hasznos lehet. Anélkül néphagyományainknak, viseletünknek, néprajzi értékeinknek ma már nyoma sem lenne. Nem minden esetben kell tehát mosolyognunk, ha valaki nem akar lépést tartani a korral. A város villamosítása több jót hozott, mint rosszat, annak ellenére, hogy a tudatlanabbak ugyancsak óvatoskodtak hallatán.
A város lakosságáért oly sokat tevô dr. Fejér Dávid így ír többek között keserű szánalommal: barátjáról, aki egyébként nem takarékosságáról volt híres, hogy csak azért lenne a villamosítás ellen, mert szép petróleumlámpáját nem hajlandó eldobni.
Nem mindent kell megmosolyognunk, mégis világkörüli útra röppent a polgármesteri hivatalban felállított szárazvécé, ami felette hasznos, sôt szükséges voltáról fölösleges lenne értekeznünk, ám mintha kicsit eljárt volna fölötte az idô – legalábbis ott – az egykori örmény bank, ma városháza udvarán.
Pedig mondjon bárki bármit, volt az annyira odaillô, mint a fôtér lakásaiból a fôtér esôvíz-elvezetô csatornájába kötött illemhelyek és fürdôszobák szennyvezetéke. A fôtéren körülnézni óhajtó a bűzünk emlékét is magával viheti. Hiába próbálják gondos kezek a lefolyókat a nyári melegek alatt letakarni. Bethlen Gábor szobrának avatásakor a külföldi testvérvárosokból érkezettek kerültek a bűzzónába. Igazi úriembereknek bizonyultak, a latrinaszagot is képesek voltak elviselni – miértünk.
A 100 éves város központja szárazvécékkel sem volt bűzös. Mára sikerült azzá tenni. Pedig a megoldás roppant egyszerű: meg kell sürgôsen oldani a fôtéri lakások szennyvizének elvezetését.
Mielôtt a fôtér halaszthatatlan, s lám már a gyermekek által is igényelt forgalommentesítésére és a fôtér rendezésére sor kerülne. Pontosabban egyszerre meg lehetne oldani az aszfaltréteg eltávolítását, lemarását, a kockakô-burkolat felszínre hozását, a szennycsatorna lerakását. A lemart aszfaltréteg feljavítva a város tönkrement, illetve nem létezô járdáin kaphatna rendkívül fontos szerepet.
(Egyébként a Kossuth utca is kockakôvel van kirakva az állomásig. Az aszfaltréteg eltávolítása után bizonyára jobb út maradna a mai helyén, nem beszélve arról, hogy a páros házszámú oldalon gyalogjárdát, a páratlanon kerékpárutat lehetne kialakítani az újrafelhasznált aszfaltból akár a város alfalvi kijáratáig is.
Bajna György
Téglagyári gondok
Tetű, bolha, felülfertôzés
Több mint két hónapja oktatnak az új roma iskolában. Az épületen meglátszik a használat. A fehér falakon sárnyomok, a padlócsempe koszos, a kémény ázott, s az „ábodában” az ablak körül omlik a fal.
Az ott tanítók állítják, nem hálás, hogy a Téglagyárnál van az épület: a felbôszült szülôk bicskával, ostorral mennek be óralátogatni, s olyan is történt, hogy reggelre betört ablak, s egy nagy csont fogadta a tanáriban az asztalon. Nem zárják be az iskola ajtaját az órák alatt, mert betörik az ablakot a szülôk, s ha akarnak, úgyis bemennek. Szünetben felseprik a sárt a gyermekek, de mit sem ér. Az, hogy két tanár oktat két osztályt egyazon teremben, sajnos a tanulmányi eredményekben visszaesést jelent. S az otthon közelségének tulajdonítják azt is, hogy egyre koszosabban járnak iskolába a gyerekek. Végül is csak a szomszédba mennek, s ha hazaküldik ôket, kifordítják a ruháikat, s mennek vissza. A betanító tanárok is úgy látják, a gyermekek viselkedése rossz irányba változott, mióta helyben van az iskolájuk. Az sem meglepô, hogy tyúktetemet visznek be csak úgy, hogy megmutassák a tanároknak, mit találtak.
Ottjártunkor kétéves kislányt vitt a testvére az osztályterembe, hogy vigyázzanak rá, amíg a szülôk hazaérnek. Hisz az iskola az övék, nekik építették, csak betehetik a gyermeket, mondta. Nem engedték meg a tanárok, ne váljon szokássá a gyermekmegôrzés. Ezért a kicsi társaival az iskolaudvaron homokozott, vagy éppen kukászott a többiekkel. Mint elmondták, egy anyu- ka egyenesen a szennyest akarta a tanári mosdójába szállítani, hiszen a tulajdonuk az épület, s megért az idô a mosásra.
Bolha, tetű nem számít újdonságnak az iskolások körében. És újabban egyre több gyereknek sebesedik ki arca, füle valamitôl. A tanítók elmondása alapján a szülôk nem viszik orvoshoz a kicsiket. Többször is szóltak nekik, de szembeköpés volt a válasz. A tanárok számára az új iskola pozitívuma, hogy van külön mosdójuk, kezet tudnak mosni, minden egyes óra után. Viszont félnek, hogy már nem csak a meghűléses megbetegedésük lesz folyamatos, vagy egy-egy bolha megcsípi, hanem elkapják ezt a betegséget. Néhány hete kezdôdött a gyermekeken ez a betegség, a tanárok bekenték, de mostanra több mint fele az iskolásoknak vagy átesett rajta, vagy most sebzett ki.
Családorvoshoz kellene vinni a kicsiket, ez a szabály.
Dr. Simon Alpár családorvos elmondta, sok betegség van a téglagyárnál. Akik felkeresték a rendelôt, azok között volt rühös is, de olyan is, akinek megfagyott a bôre, majd begyulladt. És tetvesek is. Hosszú volt a tél, le is gyengültek. Amíg kukából élnek, addig ezt kikerülni nem lehet. Le kellene zárni mindent, elkülöníteni ôket, és úgy fertôtleníteni, de ha újból kukába lépnek, a fertôtlenítés sem ér semmit. Ha behozzák a szülôk a gyermekeket, s a térítéses gyógyszert nem tudják kivenni, mit sem ér a vizsgálat.
– Cirkuszolnak az ingyentejpo- rért, majd, mikor kikapták, eladják. De mit várunk, ha a gyerekek fele a kötelezô oltásokat sem kapta meg. Veszélyben van az egészsége mindenkinek, aki ott van közöttük.
Lakatos Mihály iskolaigazgató elmondta, kétszer fertôtlenítettek az iskolában, mióta felépült, félnormával délután takarítónô dolgozik ott, de amíg nincs rend betéve az épület körül minden, sár lesz az épületben. Ráadásul nemrégiben halom földet szállíttattak oda. Egy karbantartó ott dolgozik, de több személyt nem alkalmazhattak, nem adott rá költségvetést a tanács. Pedig éjjel-nappal ôr kellene oda, s kerítés az épület köré, járda, bojlerek az épületbe. Sanepid-engedély megszerzésével megbíztak egy céget, folyamatban van tehát, de amíg nincs befejezve az épület, addig nem tudni, megadják-e. Az ott tanítókról elmondta: tudták, roma iskolában fognak tanítani.
– Jöjjön a tavasz, elegyengetjük a földet, s folytatódik a munkálat. Ha kell, a bojlereket is beszerezzük, ha lesz rá pénz. Az alkalmazottak száma a diákok függvényében van elosztva. Az ôrzést az igazgató kell megoldja, mert meg lehet. Mert ha jut az iskolának mikrobuszra, sofôrre, erre is kell jusson. A roma iskolában tanítók, ha akarnak, rendet tudnak tartani a kiflivel, a sajttal, a gyermekpénzzel. A fizetésükért végezzék a munkájukat. A Sanepid, ha úgy látja, gondok vannak, esetleg segítséget kér a telep fertôtlenítésére, akkor segítünk – mondta Pap József polgármester.
Az iskola rendelôjébôl szerdán reggel kimentek a roma iskolához, megnézték a gyermekeket, azokat, akik aznap iskolában voltak, viszont az orvos elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon.
A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság járványtanásza, dr. Lázár Cecília elmondta, keddig nem jelentették, hogy fertôzô betegség ütötte volna fel a fejét a gyergyószentmiklósi roma iskolánál. A Sanepidnél elmondták, nem tudtak arról, hogy a Téglagyárnál építettek egy iskolát. Az iskolaorvos pedig jelentette a szerdai vizsgálatot követôen, hogy tetvesek, serkések a gyerekek – ott is hagyta az ellenszert az iskolában –, illetve hogy bolhásak a gyermekek, és a bolhacsípések felülfertôzôdtek.
Dr. Aszalos Albert orvost, tanácsost is megkérdeztük, aki elmondta, az is gondot jelent, hogy jó néhány téglagyárnál lakónak sem családorvosa, sem igazoló irata nincs. Valahogyan fel kellene emelni ôket. Továbbá közölte, utánajárt, a Sanepid felszólította az iskolaorvost, ellenôrizzék, szűrjék a betegeket, és kenôccsel kezeljék a sebeket. Szülôértekezletet hívnak össze, átadják a tetű elleni szert a szülôknek, és elmondják, otthon kell kezeljék a gyermekeket.
Van roma iskola, nincs még Sanepid-engedély, s rend sincs. Az még hagyján, hogy tetű, bolha akad bôven, de ki ne aggódna, ha a közösségben, melyben dolgozik, sorra sebesednek az arcok, fülek. Még akkor is, ha ezidáig nem betegedett meg, s a jelentésben az áll, nincs fertôzô betegség. A családorvos szerint, aki abban a közösségben van, veszélynek van kitéve. Arról nem is beszélve, hogy gyermekekrôl is szó van, akik nem tehetnek arról, hogy a Téglagyárba születtek, nem tehetnek róla, hogy betegek, s orvoshoz nem viszik, hogy begyógyuljanak sebeik, s arról sem tehetnek, ha esetleg másnak is juttatnak a kórból.
K-T. Gy., B. K.
Adózás, útjavítás
Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke adta hírül, hogy múlt héten született egy kormányrendelet, melynek értelmében a kültelekadók ezentúl a helyi önkormányzatok kasszájába kerülnek, nem kell felküldeni az országos „pénzzsákba”. A kormányrendelet pénzt jelent az önkormányzatoknak, hisz a Gyergyói-medencei települések mindegyikénél ez az összeg évente meghaladja az egymilliárd lejt.
A tájékoztatás részét képezte az is, hogy lapzártakor, szerdán el-kezdôdött a Ditró és Remete közti megyei út gödreinek betömése. Egyelôre kavics kerül a gödrökbe, sürgôsségi, átmeneti megoldás, amíg el lehet kezdeni a melegaszfaltozást, kátyúzást.
Nagyobb útépítési beruházásokról nem tudott beszámolni a megyei tanács alelnöke, mint mondta, egyelôre csak az konkrétum, hogy 4,5 milliárd lej értékű útjavítás lesz a libáni úton. De ez az összeg alig több mint egy kilométernyi út rendbetételére elegendô.
B. K.
Lemondott Gál Mihály, az alfalvi RMDSZ-elnök
„Legyen egy a tábor, egy a zászló”
Gál Mihály a vasárnapi gyűlésen jelentette be falustársainak: lemond elnöki funkciójáról. Magyarságféltésbôl teszi, lemondása figyelmeztetés kell legyen mindenkinek, hogy nem vezet jóra a széthúzó politizálás, áldozatává válhat a magyarság.
– Március 9-én választmányi ülés volt, mely elôkészítette a vasárnapi, RMDSZ-nagygyűlést. Akkor még nem döntöttem el, hogy 15 év után lemondjak RMDSZ-elnöki tisztségemrôl. Utána az események felgyorsultak, mely megerôsített abban, hogy nekem nincs helyem ebben a székely levegôben, ahol a gyűlölet, a torzsalkodás, a rágalmazás, a sárdobálás megy, ezt űzik a nagy politikai vezetôk, s a választókat cserbenhagyják. Ez nem az én kenyerem, ezen változtatni kell.
– Mit kíván elérni Gál Mihály lemondásával?
– Nekem az az üzenetem, hogy le kell ülni a magyarságnak, ezt a helyzetet meg kell beszélni, mert a román politika nagyon jól érzi, s nagyon jól látja, hogyan torzsalkodik a magyarság. 15-én külön-külön két városban ünnepelt a magyarság: a székely szabadságot követelték több mint 20 000-en Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen pedig 10 000-en hallgatták, hogy Markó olyan radikálisan lép fel, mint 15 év alatt egyszer sem. A március 16-i udvarhelyi államfôi látogatás önmagáért beszél. Traian Băsescu elmondta, olyan autonómia lesz Székelyföldön, mint Craiován, mert Románia egységes nemzetállam. De erre Szász Jenô nem azt mondta, hogy tegnap a húszezer embernek nem ez volt a kívánsága, hanem azt jelentette ki, hogy jobban bízik az államelnökben, mint az erdélyi magyar politikai elitben. Ez azt bizonyítja, hogy az államelnök szándéka a Polgári Párt mihamarabbi bejegyeztetése, hogy 2008-ban két magyarságképviselet induljon a választáson, s mivel nem érik el a bejutási küszöböt, nem lesz magyarságképviselet a parlamentben, nem kell velük nyűgölôdni. Lám, még a kisebbségi törvény sem akar keresztülmenni, s akkor hogy álmodhatunk autonómiáról?
– Nem látja megvalósíthatónak a székelyföldi autonómiát?
– Bennem is él az a vágy, hogy autonómia legyen, de nem látom a pontos elképzelést, hogyan lesz gazdaságilag az autonóm jövô, így azt érzem, hogy ez jelenleg csak a magyarság megosztására jó.
– A polgári oldal törekvéseivel szemben van ellenvetése, de miért lépett ki az RMDSZ-bôl?
– Gyergyó-területbôl indulok ki. Én nem látom a változást június negyedike óta, pedig beígértük egymásnak. Ha már itt tartunk, jogosan mondom el, hogy az ôsz óta a negyedik TKT volt, melyen nem jelent meg a parlamenti képviselô. Igaz, mindig igazolta magát, de Udvarhelyre volt ideje elmenni. Jól tette, ha elment, de ô az RMDSZ színeiben nyerte el státusát, s én úgy érzem, kell legyen beszámolnivalója, el kellene jöjjön TKT-ra. Fél éve nem tudunk a képviselônkkel párbeszédet folytatni, igazolt hiányzással mentegeti magát. Ha így folytatja az RMDSZ, önmagát felemészti. Alulról kellene kezdeményezés, kézfogás a Polgári Szövetséggel, s kéz a kézben menni, mert egy a tábor, egy a zászló. Akkor ott leszek elsôként.
– Hogyan fogadták az alfalviak lemondásának hírét?
– Volt az alfalviak között egy ember, aki azt mondta, gyávaság a lemondásom, megfutamodtam a vihar elôl. Én nem ijedtem meg, de a veszélyt észrevettem, ezt mondtam el Petres Sándor területi elnöknek is: nagy veszélyt látok én, mely ellen tenni egy év múlva késô lesz. Nekem nincs bajom a területi vezetôséggel, se a választmánnyal. Nekem a választóimmal van bajom, akiket sajnálok, mert négyévente az urnák elé visszük, megmondjuk, hová üssék a pecsétet, s aztán elfelejtjük ôket.
– Lemondott elnöki tisztségérôl. Milyen közösségi feladatokat vállal a továbbiakban Gál Mihály?
– Én folytatom a kulturális munkámat, szervezem a második Alkotótábort, mert a kultúra ad erôsebb értékrendet, melyben meg tudunk békélni. Nem vonz engem a politika szülte gyűlölködés. Nem akarok pártkatona lenni, amíg a cél nem az erdélyi magyarság összefogása, képviselete.
Balázs Katalin
„A közüzemek nem egy raktár”
Február 28-i határidôt adott a Számvevôszék, hogy a közüzemek vezetôi számoljanak el a speciális fűtéstámogatás összegével és az állam felé fizetendô kamattal, a cégektôl be nem vételezett szolgáltatás-ellenértékkel és az üzemanyag-kölcsönnel. A határidô lejárta után Nagy Attilát, a közüzemek volt igazgatóját kérdeztük:
– A Számvevôszék jegyzôkönyvében a GO Rt. vezetôségének vannak kitétek szabva, hogy mit kell a vállalat vezetôsége február 28-ig megoldjon. Egy része el van indítva, választ is adtunk a Számvevôszéknek, és március végére kell végleges jelentést leküldeni. Lévén, hogy a számvevôszék nem fizikai személyekkel tárgyal, hanem a vállalattal illetve annak vezetôivel a jelenlegi vezetôség kell tartsa a kapcsolatot.
– Három nagyobb tétel szerepel a számvevôszék jegyzôkönyvében, mirôl sikerült eddig elszámolni?
– Történtek elôrelépések. A 21,9 milliárdos fűtéstámogatás elköltése műszakilag megalapozott, a megyei tanács asztalán van az ezzel kapcsolatos átirat. Az erre számolt közel nyolcmilliárd lejes késedelmi kamatról tudni kell, hogy született egy közgyűlési döntés, mely nem engedte, hogy a pénzt az állam felé való adóság törlesztésére fordítsuk, az összegbôl üzemanyagot kellett vásárolnunk. Tehát a felelôsség itt oszlani fog, részben tehermentesítve van a volt vezetôség, mert csak határozatvégrehajtó, a döntéshozók is kell vállalják a felelôsséget. A be nem inkasszált pénzekre, 404 millióra szintén közgyűlési döntés van. Az iskolák, kórház adósságát eltörölték, mint ahogy azon cégek adósságát is, melyek már nem léteznek, és többe került volna az adósság felhajtása, mint maga az adósság. Az iskoláknak adott kölcsön üzemanyag ügyében a városi tanács úgy döntött, hogy a kölcsönadás megalapozott, és tavaly pénzt is átutalt, hogy törleszthessék a kölcsönt.
– Tehát a közüzem vezetôségével tárgyal a Számvevôszék. De ki jelenleg a közüzem vezetôsége, mert január 13. óta nem történt meg az átadás?
– A közüzem nem egy raktár, hogy átadjuk. Azt sem tudom, mit kellene átadni, mert nekem sem adott át soha senki semmit. Amúgy sem kaptam én sem szóbeli, sem írásbeli felkérést az átadásra. Leváltásom utáni elsô napon, mikor bementem dolgozni, azt sem tudták megmondani, mi a feladatom, milyen irodába menjek, egyszerűen levegô lettem a cégnél. Nem akartam újabb szívrohamot kapni, így betegszabadságra lettem kiírva.
– Mi Nagy Attilának a jelenlegi beosztása a közüzemeknél?
– Szerintem egy nemlétezô beosztás, bár úgy értesítettek, betettek a vállalat jelenlegi szervezési struktúrájába a szennyvízközpont vezetôjeként, mert úgy látja a jelenlegi vezetôség, hogy ez megfelel képesítésemnek. Ennek ellenére engem eddig a pillanatig sem írásban, sem szóban hivatalosan nem értesítettek arról, mi a motiváció, hogy már nem vagyok igazgató. Az adminisztrátori beosztás más, mert lejárt a mandátum, s nem engem választottak meg, de az igazgatói funkcióból való leváltásomra nincs magyarázat. Nem akarok viszszatérni arra, hogy a vezetôváltás politikai döntés volt-e, de hogy megalapozatlan, az szerintem biztos.
– Ha lejár a betegszabadság, mihez kezd Nagy Attila?
– Érdekes dolgok vannak, és az eljárások ijesztôen hasonlítanak egymásra. Megpályáztam a Gyervíz Rt. ügyvezetô-igazgatói állását, elhalasztották a versenyvizsgát két alkalommal. A közüzemek által kiírt műszaki igazgatói munkakörre is elhalasztották a versenyvizsgát. Egyéni munkaszerzôdésemet azonban még senki nem bontotta fel a közüzemeknél, így én úgy vélem, hogy érvényes, s ennek alátámasztásáért a munkaügyi bírósághoz fordultam. Ha ez a kérdés minél hamarabb megoldódik, szerintem az mindenki számára jó.
Balázs Katalin
Adócsökkentés igényelhetô
2005. január 1-tôl mindazon gyergyószentmiklósi magánszemélyek, akik külsô szigetelést végeznek lakásaikon a 79/2004-es határozat kettes mellékletének elôírásai alapján házadó-mentességet illetve annak csökkentését kérhetik – juttatta eszünkbe Suciu Gábor, a Lakossági Tanácsadó Iroda munkatársa.
– Adómentességet azon magánszemélyek kérhetnek, akik több mint 15 millió régi lej értékben végeztek: tetô-, burkolat- vagy teraszjavítást, külsô ajtó-ablakjavítást vagy cserét, külsô vakolást, festést, járda-, tartófaljavítást. Ha a végzett munkálatok értéke nem haladja meg a 15 millió régi lejt, akkor is igényelhetik az adó csökkentését, a kifizetett értékkel arányosan.
A helyi tanács 79/2004-es határozatának kettes melléklete azt is elôírja, hogy azon magánszemélyek, akik élni szeretnének e kedvezménnyel, számlával és nyugtával kell igazolják a vásárlást, az elvégzett munkálatot. Fontos, hogy a tulajdonos nevére legyen kiállítva a számla, nyugta, és ezen pontosan legyen feltüntetve minden idevonatkozó adat. Az igénylô saját felelôsségére egy nyilatkozatot is ki kell töltsön, melyet a polgármesteri hivatal illetékes irodáján kívül a Lakossági Tanácsadó Irodában is kérhetnek. Az aktákat az igénylô a személyazonossági igazolványának másolatával a polgármesteri hivatal nyolcas számú irodájába kell letegye, elbírálás végett.
B. T. I.
Gólyák versengése
Voltak hiányosságok a hétvégén szervezett Városi Gólyabálon, a rendezvény végén mégiscsak elkelt a városi gólyának járó korona. Négy iskola gólyái mérték össze bájaikat; a Salamon Ernô Gimnázium, Gépgyártó Iskolaközpont, Batthyány Ignác Szakközépiskola, Sfântu Nicolae Líceum gólyabáljainak Missei és Misterei keltek birokra. Volt, ki gyôzni érkezett, de olyan is akadt, ki a zsűri igazságosságát akarta próbára tenni – derült ki a filmes bemutatkozókból.
Az ügyességi versenyszámokban körömfestést vállaltak a legények, gyümölcsszobrokat eszkabáltak, s még udvarlásra is vetemedtek – kisebb, nagyobb szerencsével. A lányoknak a labdajátékban kellett jeleskedniük, szôlôszemeket halászniuk a vizes tálakból, s nekik állították össze az általános műveltségi kérdéseket is. Olyan kérdésekre tudták a lányok a választ, hogy hányadik osztályosok, milyen napot írunk, ki városunk polgármestere, de volt olyan rátermett gólya is, ki hosszabb hezitálás után rájött, ki a román államfô, vagy minek rövidítése a CFR. A táncverseny finomvegyesre sikeredett, akárcsak a divatbemutató. A vetélkedô végén pedig hangjukat csillogtatták a karaokén. Mindent összevetve, nehéz volt a zsűrinek döntenie, hiszen egyetlen lány, fiú sem emelkedett ki a mezônybôl. Végül Izolda, a Gépgyártó Iskolaközpont tanulójának fejére került a korona, s a Salamon Ernô Gimnáziumból érkezett Gergô került ki gyôztesen.
Az elôadás jó hangulatáról Zsók Levente humoros összeállítása, a salamonos diákok bohózatai, valamint a Lucasso fellépése gondoskodott. A szervezô Városi Diáktanácsnak és Harmónia Alapítványnak ez volt az elsô ilyen jellegű szervezése, bizonyára okulnak az idei hiányosságok láttán, s jövôre fergeteges Gólyabálon drukkolhatunk a szép, és rátermett lányoknak, fiúknak.
G. G.
Nem! – az erôsítô-antennára
Múlt héten egy, a Felsôiskola utcában lakó hölgy kereste fel szerkesztôségünket. Elkeseredetten mesélte, újabb telefonerôsítôt szándékoznak felállítani a szomszédságukban. Utcájukban már van egy hasonló torony, annak idején nem kérték a szomszédos lakók beleegyezését az erôsítô felállításához. Pedig úgy vélik, igencsak lenne szavuk, hisz az ôk egészségét károsítják, nem az idegenben élô területtulajdonosét. Ezúttal nem szerettek volna a kész tényekkel szembenézni, amint észrevették, hogy nekiláttak a munkálatoknak, hamarjában közel száz tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze a Felsôiskola, Ady Endre, Tölgyfa és Gödrös utcák lakói. Tiltakozó levelükben az áll: kérik, a már meglévô telefonerôsítô mellé ne építsenek újabbat. Kérték mindezt annak tudatában, hogy nagy sugárzásnak vannak kitéve, mely veszélyezteti egészségüket. Sok a beteg a környéken, a gyerekek arca falfehér, vérszegények, s van, kinek betegségét az orvosok sem tudják megállapítani. Úgy gondolják, a sok betegség a meglévô torony sugárzásának is tudható. Volt, ki költözésre adta volna a fejét, de nemigen akad vevô a torony lábánál, s a házak ára is esett – vélték.
A hivatalhoz címzett levélrôl tudott Pap József polgármester, elmondása szerint az építô cégnek nem volt engedélye a munkálatokra, ezért a hivatal referense le is állíttatta azokat. Elmondta, az engedély kiadásában számít a lakók panasza, kérése is. Ezért kérni fogják, hogy a környezetvédelem munkatársai mérjék fel a létezô radiációt valamint az új torony sugárveszélyét. Amennyiben a kapott eredmény szerint nem lehet káros a lakosok egészségére az erôsítôtorony, engedélyezik annak felépítését.
Tudják a lakók, szükség van ezekre az erôsítôkre, de ne az ô utcájukba, s amennyiben van rá lehetôség, lakóterületen kívül – mondották. Olyan gondolat is megfogalmazódótt, hogy független szakértôt kérnek fel a sugárzásmérésekre, s amennyiben a meglévô torony is káros hatással van a környéken lakókra, akár kártérítési pert is indítanak. Ehhez azonban szükség van az ottlakók beleegyezéséhez, hozzájárulásához, hiszen egy szakértôi elemzésnek ára van.
Senki nem támasztotta alá hivatalosan azt, hogy a hasonló építményeknek káros hatása lenne az emberi egészségre, azonban érthetô a lakosok félelme, hiszen az esetleges káros hatás nem egyik napról a másikra észlelhetô.
Annak ellenére, hogy a polgármester kijelentette, leállították a munkálatokat, lapzártakor értesültünk: ássák az alapot.
G. G.
Fórum a Súgó-barlangért
Gazdára lelt a Súgó-barlang; a Gyilkostó-Adventure Egyesület megpályázta és megnyerte a gyámságot a barlangra és 17 hektárnyi területre a Környezetvédelmi Felügyelôségtôl. A hír bejelentésére, a további lépések, tervek ismertetésére szerveztek fórumot, melynek része volt a Súgó-barlang kincseinek bemutatása – Dezsô László fotóösszeállítása által, mely bizonyította: van még, amit megmenteni.
Bíró László, az egyesület elnöke elmondta: „Fiatal csapat vagyunk, olyanok, akik tenni mertek és mernek, és megerôsítjük csapatunkat volt barlangászokkal és természetesen Szitával, aki eddig is barlangôr volt.”
A területtulajdonossal, a Tekerôpataki Közbirtokossággal igencsak jó kapcsolatot sikerült kialakítani, további segítségnyújtástól sem zárkózott el a jelenlévô Molnár János, a közbirtokosság titkára.
Both József, a Környezetvédelmi Felügyelôség megbízottja e környezetvédelmi terület fontosságáról szólt, értékelve, hogy Szita, azaz Nagy András mindeddig ôrizte a barlangot, s hogy most került egy fiatal csapat, amely felvállalja a barlang körüli feladatokat.
Feladat van bôven: le kell tisztázni a terület határait, a turistajelzéseket felújítani, a menedékházat használhatóvá tenni (amint elhangzott, a fát pártfogása alá vette a göthe), körülötte padokat, pihenôket helyezni el, valamint kialakítani egy megfelelô illemhelyet. Meg kell oldani a szemételszállítás kérdését is, mert már most sok hulladék van a nagytakarítás elôtt álló barlangban és környékén. A barlang egy részét le kell zárni, megóvni, a turisták számára megnyitott részen pedig korlátokat kell rend betenni, a cseppkövek további letörését meggátolni. Feladat a „barnulás” kiderítése is, melyrôl még nem tudják, mi lehet az okozója. És természetesen újabb részek feltárására is gondolnak, mert hiszik, a jelenleg ismertnél sokkal nagyobb barlang van a föld alatt.
Nem titkolták, segítségre számítanak. A fafeldolgozóktól terméket kérnek, a turisztikai cégektôl azt, hogy programjaikba foglalják bele a Súgó-barlangot, ismertessék az idegenekkel a Hevedertôl hat kilométerre lévô csodát.
A fórumon, helyben felajánlotta segítségét Lemhényi Pál, aki vállalja a barlang és környéke pontos leírását, hisz erre szükség van, bárhová is szeretnének pályázni a gondnokok. Nem maradt el az EKE és a Naturland felajánlása sem, tehát vannak, lesznek segítôi a Gyilkostó-Adventure csapatának.
* * *
– Benedek Oszkár barlangász, aki a barlang feltárásának kezdeteirôl, mint résztvevô beszélt, a rendezvény végén elmondta: „Jó kezekbe került a barlang. Ez egy fiatal gárda, úgy látom, elég erôsek is hozzá, úgyhogy reméljük a legjobbakat”.
– Mitôl félti a barlangot Benedek Oszkár?
– A barnulás jelentôs probléma, melyet szakértôk mihamarabb meg kell vizsgáljanak, mert nem lehet tudni, hogy mikroorganizmusok-e, vagy valamilyen szenynyezôdés, mert ha terjed, az egész barlang elbarnulhat. Már most jelentôs, szép részeket érint, de még nem nagy, reméljük, meg lehet gátolni a terjedést. És féltem a további rombolástól. Állandó ôrzés kell, és megfelelô menedékház, mert ha nem, a barlang nem lesz megmentve.
Az egyesületnek a megmentés és népszerűsítés a cél. Véget akarnak vetni a pusztításnak. Nemsokára megnyitják a barlangot, s várják a turistákat, azokat, akik nem cseppkövet, hanem a természeti szépségekrôl fényképeket visznek haza.
B. K.
Március 27. – Színházi Világnap
Reménysugár
Bárcsak mindig színházi világnap lenne. Már csak azért is, hiszen az elmúlt húsz esztendôben a világon valahol mindig világított a színház lángja.
Sokan a kezdetek óta a színház haldoklását jósolják, s ez különösen felerôsödött a mozi, a televízió és az újabb médiumok felbukkanása és fejlôdése óta. A technológia hatalmába kerítette a színpadot, az ember mintha eltűnt volna róla. Vizuális színházzal kísérleteznek, amely közel áll a festészethez és a mozgáshoz, de amely háttérbe szorítja a szót. Születtek elôadások szavak vagy világítás, sôt színész nélkül is. Elôfordult, hogy próbababákat és bábokat állítottak a fényjáték középpontjába.…
A technológia arra tett kísérletet, hogy tűzijátékká vagy vásári mutatvánnyá változtassa a színházat.
Ma azonban azt tapasztaljuk, hogy a színház újra a színész és a nézô szembesülésének, találkozásának a színhelye lesz. A szó viszszatér a színpadra.
A színház lemondott a tömegkommunikációról, de felismerte saját lényegét: emberek érzelmeket élnek át és közvetítenek, érzéseiket, álmaikat osztják meg egymással, s legfôként reményt sugároznak. A színház ma nem történeteket mesél, hanem gondolatokat ad át.
A színház zendül, felvilágosít, felkavar, kimozdít, föllelkesít, leleplez, provokál, megtöri a szabályokat. A társadalommal folytat párbeszédet. A művészetek között az elsô, amely azért száll szembe az ürességgel, az árnyakkal és a csenddel, hogy érvényre jusson a szó, a mozgás, a fény és az élet.
A színház élô test: egy idôben hal el és születik újjá hamvaiból. A színház mágikus közlési forma, amelyben mindenki ad és kap, átalakul és átalakít.
A színház tükrözi az ember egzisztenciális szorongását, az emberi sors titkait kutatja. A színházban nem az alkotók, hanem a mai társadalom szólal meg.
Árt a színháznak például az, ha hiányzik a gyermekek művészeti nevelése, ami egyértelműen megnehezíti a művészet felfedezését, befogadását. A szegénység behálózza a világot, elidegeníti a közönséget az elôadás színhelyeitôl, s ezt sokszor a kormányok közömbössége és megvetése is tetézi.
A színházban hajdan istenek és emberek viaskodtak egymással, manapság az ember szól a többi emberhez. Ezért a színház több mint maga az élet. A mai bolond világban a színház hitet tesz a józan igazság értéke, az emberség mellett, és a saját sorsunk iránti felelôsségre int.
A színház abban segít, hogy megértsük, mi történik velünk, hogy megfogalmazzuk érzéseinket, beszéljünk fájdalmainkról, hogy a mindennapi káoszból és rémálomból kiemelkedve a reményrôl szóljunk.
Éljenek a színházi rítus szolgái! Éljen a színház!
Victor Hugo Rascón Banda, mexikói drámaíró
feketén/fehéren<>
Ünnepi ríkatás
Március 15. idehaza, Gyergyószentmiklóson. Emlékezés, ünnepelés. Az idei sem mentes „kisebb” bakiktól, elkeveredik egy koszorú, összetévesztik a titulusokat, s elfelejtenek szólni, hogy vége a rendezvénynek, köszönik a részvételt. Találják ki az ünneplôk, hogy vége, mehetnek haza.
De ez apróság. Ennél szomorúbb ünnepük volt a Hóvirág Néptánccsoportosoknak. Hiszik, nem hiszik, sírva fakadtak.
Meglepetés-elôadással készültek, a Salamon Ernô Gimnáziumban a magyarországi vendégek után akarták bemutatni tánctudásukat, záróakkordként. Ott toporogtak, székelyruhába beöltözve, fellépésre várva. Aztán közölték velük, nem lépnek fel, mehetnek haza. Sírva mentek.
Utánanéztünk, szervezési bakiból, kommunikációhiányból adódott mindez. A táncosok késôn szóltak, hogy fellépnének, a szervezéssel megbízott pedagógus nem ígérte biztosra a lehetôséget, majd állítása szerint szólt is, hogy nincs esély színpadra kerülésre. De ez nem jutott el a táncosokhoz, különben nem állingáltak volna ott. Az iskola vezetôsége sajnálja, nagyon sajnálja a történteket.
A megríkatott, kiábrándított gyerekek is, akik nem biztos, hogy legközelebb meglepetést akarnak szerezni, vagy eleget akarnak tenni egy esetleges fellépési felkérésnek.
Két hét alatt két esetrôl számoltunk be, amikor felnôttek miatt kellett gyerekek szembetalálják magukat a csalódással. Így vezetjük be ôket a való világba? És még néha mi, a „nagyok” csóváljuk a fejünket, s hüledezünk, hogy milyenek ezek a mai fiatalok?
Balázs Katalin
Figura Műhely Titkai – Meghívó
Mi van a függöny mögött? Hogyan születik a színház? Mit csinál a rendezô, a színész és a díszletes? Jöjjön a kulisszák mögé. Nézze meg! A Figura feltárja titkait. Ha érdekli a színházcsinálás titokzatos világa, ha látni szeretne egy figurás-próbát, ha kérdése van a Figurával és a színházzal kapcsolatosan, vagy ha csak beszélgetni szeretne a város színészeivel, akkor jöjjön el a Figura Műhely Titkai nyilvános színházi napra március 27-én a Művelôdési Központ színháztermébe 12 órától. Szeretettel várjuk.
A Székely Nagygyűlés Kiáltványa
Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés résztvevôi, gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelôsségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez.
Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, megállapítjuk:
* Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerzôdésben Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek – az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak!
* Az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is!
* Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelô védelmi intézkedéseket ír elô az erdélyi magyarság, a székelység számára – de a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók!
Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, kijelentjük:
* Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni!
* A történelmi hagyományok alapján, területi önkormányzásunk ôsi jussunk, e nélkül szülôföldünkön meg nem maradhatunk és errôl soha le nem mondunk!
* Alapvetô emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel küzdünk, és erre azonnali, demokratikus megoldásokat várunk!
Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, követeljük:
* Autonómiát Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek!
* 1918. december 1-én, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élô nép számára – tartsák tehát be ígéretüket!
* Románia Parlamentje és Kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, és garantáljon a szülôföldjén ôshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlôséget!
* Románia Parlamentje hagyja jóvá Székelyföld Autonómia Statútumát!
* Az Európa Tanács 1334/2003 sz. Határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minôsítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának – az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a „nemzetállam” kifejezést!
* Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelôtt elkövetett jogfosztást, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását!
* Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett!
A Székely Nagygyűlés
Díjazzák-e Bardócz díját?
Bardócz Ferenc Ditró polgármestere Gábor Áron-díjat kapott a Székely Nagygyűlésen, hisz azon kevés önkormányzatok közé tartozik a ditrói, ahol kiírták az autonómia-népszavazást, és azt a perbehívás miatt sem vonták vissza. Sôt Strasbourgban fellebbeztek, ahol Kincses Elôd ügyvéd díjmentesen képviseli. Szintén a székelyudvarhelyi ünnepségen hangzott el, a következô Székely Nagygyűlés házigazdája Gyergyóditró lesz. Rossz nyelvek viszont azt suttogják, nem mindenki gratulált a díj átvételéért, egyesek nem tapsolnak a gyűlésszervezés ötletének sem.
– Voltak-e kételyei Bardócz Ferencnek annak kapcsán, hogy el kell-e mennie, fel kell-e szólalnia az udvarhelyi gyűlésen?
– Kételyem nem volt, egyáltalán, mert amit eddig is tettem, a lelkiismeretemre, a magyarságtudatomra hallgatva tettem, azaz tettük közösen az önkormányzattal. Mert ha Ditró Község Tanácstestülete nem fogadja el a javaslatomat, nem szavazza meg a referendum kiírását, akkor ebbôl a díjból nem lett volna semmi. Tehát ez a kitüntetés nekik is szól. Én nagyon büszke vagyok, hogy átvehettem a Gábor Áron-díjat, bár szeretném hangsúlyozni, a népszavazást nem egy díjért írtuk ki, de ha már adták… boldog vagyok, hisz Gábor Áron földim, s én nagy tisztelôje vagyok az 1848-as eseményeknek.
– Érheti-e megtorlás Bardócz Ferencet, Ditrót e kitüntetés miatt?
– Mint polgármester, nehezebb helyzetben vagyok, mint Bardócz Ferenc fizikai személy. Bardócz Ferencnek nem volt kétséges, és nem volt egy percig sem kérdés, hogy elmegy-e Székelyudvarhelyre. Bardócz Ferenc biztos, fel is szólalt volna a nagygyűlésen. Viszont, mint polgármester úgy gondoltam, jobb óvatosnak, körültekintônek lennem, és nem szólaltam fel.
– Volt-e erre vonatkozó figyelmeztetés, hogy jobb, ha nem megy oda, jobb, ha nem szólal fel?
– Fogalmazzunk diplomatikusan: ha lett volna figyelmeztetés, akkor most nem mondanám el, mert nem kürtölhetném világgá. Azt kérem, ezt a problémát ne feszegessük.
– Tehát volt figyelmeztetés…
– Ezt nem én mondtam.
– Arról is szó volt Székelyudvarhelyen, hogy népgyűlés lesz Ditróban…
– Ezt sem én mondom.
– Cáfolja?
– Nem cáfolom, de feltételhez kötöm. A feltétel az, hogy legalább helyi szinten üljenek le a Székely Nemzeti Tanács képviselôi az RMDSZ képviselôivel, és közösen találják meg a megoldást, hogy a népgyűlést Ditróban közösen megszervezhessük. Én meg szeretném szervezni, de nem mindenáron. Nem akarok kötélhúzást, mint Székelyudvarhelyen. Ha a szerdai önkormányzati ülésen képes leszek meggyôzni a tanácsosokat, hogy ezt meg kell szervezzük, s ha együtt képesek leszünk meggyôzni a Gyergyói-medence RMDSZ-képviselôit, akkor közösen népgyűlést szervezünk. Ha nem leszünk erre képesek, akkor Ditróban nem lesz Székely Nagygyűlés.
B. K.
Ünnepelünk?
2007-ben immár 100 esztendeje annak, hogy Gyergyószentmiklós városi rangot kapott. Illik méltóképpen ünnepelni a kerek évfordulót – vélik városunk elôljárói. Ezidáig azonban semmilyen kézzelfogható elôrelépés nem történt, nem tudni, mikor, hogyan ünnepelhetünk jövôben. Ezt kívánták pótolni péntek délután, egy tanácskozáson, hol városatyák mellett meghívottak is véleményezték a tennivalókat. A párbeszéd során annyi döntetett el, hogy az operatív munka érdekében bizottságok felállítására van szükség. Külön foglalkoznak majd a jubileum alkalmával kiadandó könyvvel – a vélemények azonban igencsak eltértek, ködösek voltak annak tekintetében, hogy ezen kiadvány mit fedjen. A gazdasági potenciál feltérképezése külön csapatot igényel, ahogyan külön bizottság kell majd felügyelje a városrendészeti, közterület szépítésével kapcsolatos tennivalókat is. A rendezvénysorozatot kulturális- és sporteseményekben gazdagnak álmodták a beszélgetésen részt vevôk, melyek koordinálására egy bizottság felállítását látták szükségesnek. A bizottságok feladatai majd a csoportokon belül konkretizálódnak, fogalmazódnak meg. A találkozón tehát konkrétumokról nem született döntés. Nem tudni, mikor, hogyan ünnepelünk, a határidô pedig egyre jobban szorít.
* * *
Több név is felmerült a készülendô könyv szerkesztését illetôen, többen úgy vélték Dr. Becsek Garda Dezsô illetékes a városról készülendô monográfia megírásában, lévén, hogy az ô szerkesztésében, több szerzô közreműködésével már korábban is megjelent egy városunkról írt monográfia. A jelenlévôk közül, volt ki úgy vélte, olvasmányosabb legyen a 2007-ben megjelenô kiadvány, ne csak száraz tényeken alapuljon. Nem így gondolja azonban dr. Becsek Garda Dezsô parlamenti képviselô, aki nyilatkozni kívánt az ülésen elhangzottakkal kapcsolatban:
– Erre a gyűlésre, ellentétben másokkal, nem kaptam meghívást. Minier Gábor telefonált három óra elôtt tíz perccel, éppen órám volt a fôiskolán. Ô szólt, hogy a könyvvel is kapcsolatos megbeszélés van, és tudja, hogy nem hívtak meg, pedig kötelességük lett volna. Mikor beértem a gyűlésterembe, Gyergyó 2001-ben megjelent Monográfiáját olyan szavakkal illette dr. Seer Mihály, melyek sértôek voltak az összes szerzôre nézve, és kifejtette, hogy a monográfiát nem tudományos alapokon, hanem népszerűsítési alapokon kell megírni. Olyan kijelentéseket tett Gyergyó 2001-ben megjelent Monográfiájáról, melyért nem vállalhatom a felelôsséget, hiszen én csak a kiadvány azon részéért felelhetek, amelyet én írtam. Eddig én nem értékeltem, nem támadtam senki munkáját, ezért nagyon rosszul esett ez a durva támadás. Ilyen körülmények között nem vállalhatok egy olyan munkát, mely nem tudományos értékű. Úgy gondolom, hogy csakis tudományos alapokon kell egy ilyen munkát elkészíteni. Én egész életemet arra szenteltem, hogy Gyergyó történetét felkutassam történelmi források alapján. Ha a polgármesteri hivatal és a tanács nem értékeli ezt a munkát, ahogyan ezt szószólójuk, Seer Mihály szavaiból kivettem, én nem vállalhatom így ezt a munkát, csakis tudományos alapokra helyezett monográfia megírásában tudok együttműködni. Sokan úgy használták fel az én munkámat, hogy jelzeteket nem készítettek, nem tüntették fel az adatok forrását, ezért nem tartom etikusnak, ha valaki az általam felkutatott adatokat összemásolja, és azokat olvasmányosabb formába átírva használja fel. Szeretném, ha a Gyergyói Kisújság több jeles tudóst is megkérdezne, arról, hogy mi is az a monográfia, és hogyan kell azt megírni.
G. G.
Köszönetnyilvánítás
Tiszteletemet és köszönetemet szeretném kifejezni azért, hogy városunkban is érzôdött a március 15-i események szelleme. Ezt elsôsorban azoknak az eseményszervezôknek szánom, akik fiatalos lendülettel a márciusi ifjak lelkesedéséhez méltón, a lehetôségekhez mérten hozzájárultak a gyergyószentmiklósi polgárok ünnepi hangulatának megteremtéséhez.
Gondolok itt az egyházi megemlékezésekre, az Ethnographia Gyergyóiensys Alapítvány, a Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület, a Figura Stúdió Színház, a Domokos Pál Péter Nôi Dalkör, az Ipartestületi Férfikórus, városunk iskolái tantestületének közreműködésére, valamint sok magánszemély áldozatos munkájára, akik évrôl évre a magyarság ünnepén erôsítik az együvé tartozás érzését.
Az elismerés annál nagyobb, minél inkább ismeretesek elôttem az anyagi gondjaik, problémáik, és mégis igyekeztek jó programmal kellemes hangulatot teremteni.
Ezzel is igazolódott, hogy bármilyen szűkösek is az anyagi feltételek, a városvezetésnek kötelessége a kultúra támogatása, valamint a polgári értékek továbbéltetése.
Gratulálok, és ezzel gondolom egyetért a többi tanácsos kollégám is, mindenkinek, aki részt vett az események szervezésében, rendezésében, akik széppé tették a március 15-i megemlékezéseket városunkban is.
Tinka Kálmán, gyergyószentmiklósi önkormányzati tanácsos
Köszönet
A Gyergyószéki Székely Tanács állandó bizottsága nevében köszönöm szépen mindazoknak, akik meghallgatták felhívásunkat, s eljöttek Székelyudvarhelyre, a Székely Nagygyűlésre. Úgy gondolom, hogy szép számban voltunk ott Gyergyóból, s akik ott voltak, azoknak olyan élményben volt részük, ami erôt ad nekik a továbbiakra. Külön köszönet azoknak, akik nagylelkű támogatásukkal lehetôvé tették, hogy egy mindenki által könnyen megfizethetô útidíjat tudtunk megállapítani.
Köszönöm ugyanakkor azoknak a vállalkozóknak, cégvezetôknek, akik lehetôvé tették alkalmazottaiknak, hogy méltó módon ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. Legyen ez egy kezdet, ami hagyományt teremt, hogy mihamarabb valósuljon meg az, hogy Gyergyóban március 15. mindenkinek ünnepnap, munkaszüneti nap.
Végül, de nem utolsósorban illesse köszönet a sajtósokat, akik eljuttatták az üzenetünket Gyergyó népéhez, azokat a szállítókat, akik nem dôltek be az ijesztgetéseknek, s kedvezményes áron járműveket bocsátottak a rendelkezésünkre, illetve a gyergyószentmiklósi közlekedési rendôrséget, amelyik – ellentétben a parajdival, illetve a székelyudvarhelyivel – nem akadályozta, hanem tanácsaival segítette a szállítókat.
Árus Zsolt
Öngól?
Sok tekintetben felbátorít az RMDSZ. Novemberben egy Markó Bélához címzett nyílt levelemre a Megszólított semmit sem szólt, így aztán tudva tudom, hogy bármit írhatok, falrahányt borsó, esetleg öngól? De én vagyok a legkisebb gondja Markó úrnak, aki elôször az államelnök ellen szavaztatott volna, hogy ma az akkori ellentáborát bátorkodjon erôsíteni. Öngól, nemde? Nemrég az udvarhelyi gyülést szólta le, mondván, nem szabad a Március 15-i ünnepet politikai célokra kihasználni. Ez is öngól, mert Neki mintha az ünnep és ünnep között nem volna semmi különbség. Mondjuk a névnap olyan ünnep, amit barátok, rokonok szerveznek, a Sándoroknak egynél több is lehet évente, de ha születésnapot ünnepelünk, és éppen január elsején, akkor a Sándorok közül Petôfit tiszteljük meg. Ha Március 15-ét ünnepeljük, akkor 1848-at is, amelynek volt tizenkét pontja, némi politikai töltettel. Azokat nullázza le Markó Béla, ha politikamentességet erôszakolna ránk. Ez öngólként annyi, mintha a 12 pont megfogalmazóit „ellenforradalmároknak” minôsítené. De akkor miért díszeleg az RMDSZ plakátjain az aradi vértanúk visszaállított szobra? Következtethetek arra, hogy egy dolog Március 15-ét, és más dolog 1848-at ünnepelni? Esetleg nem csupán Petôfi „ellenforradalmár”, de Haynau volna a titkolt „példakép”? Úgy látszik, két költô nem fér meg egy csárdában, vagy a csárda „másfél” csárda, vagy a két poéta „másfél” poéta?
Udvarhelyrôl azzal az elégtétellel indulhattunk haza, hogy van egy bukaresti érdekképviselet, aki a nacionalistákkal riogat, és elindult egy másik csoport az EU parlamentbe, aki a mostanig mellék- vagy vakvágányra futtatott autonómia kérésünket-követelésünket képviseli. Így nincs szükség szaván fogni Markó Bélát, aki Marosvásárhelyen azt a mézesmadzagot húzta elô, hogy „tessék minket leváltani”, de ne „szászjenôkkel”. Hogyha majd leváltás nélkül is érdemeket szerez az Udvarhelyrôl nyugatra indult képviselet, akkor mégsem bánjuk meg a szófogadatlanságot. Különben, hogy a rigmusok politikamentes területére térjek, Petôfi összes versei helyett Benedek Elek meséit és a Kossuth-nóta szövegét, valamint a Markó neve alatt megjelent összes műveket, szavakat, műszavakat, beszédeket, műbeszédeket betápláltam egy tulipántos programba, amely a következô, Március 15. című verssel ajándékozott meg „Isten lábujja: a szabadság/ lelkekbôl zászlókat tapos./ Címer helyett szívünk darabját/ emeljük a bokáihoz.// Hitünk: tudományába áthal,/ ajkán mosoly lesz a fohász./ Fölénk hajol ég-homlokával,/ amelyet Himnusz koronáz.” Végigfuttattam ugyanazon a programon az említett, válasz nélkül maradt nyílt levelet is (egy alprefektus leváltásáról), amit ilyen, politikát semlegesítô, udvarhelyi tájszólású mondatokká írt át: „hatalmasok hatalma sok” és „nincs harács, ha rács van” vagy „ez a democsokrácia lebuktatandók mázlija”.
Burján Emil
Az orvos is panaszkodhat
Dr. Madarász Enikô Újfaluban családorvos, Gyergyószentmiklóson van magánrendelôje. Beszélgetésünk elején kifejtette, nem szívesen panaszkodik, jobb szeretné, ha megoldásokat tudna felsorolni.
– Ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek kezébe adták munkakönyvét, s elmondták, vagy családorvos leszel, vagy mehetsz. Mindent útközben akartak megtanítani, egybôl kellett számítógép mellé ülni, kiigazodni a folyamatosan változó egészségügyi rendszerben. A következô generációnak talán könnyebb lesz. Nem sajnáltatni akarom magunkat, de a tudomány fejlôdik, a gyógyszerek jobbak, ennek ellenére több a beteg. S legtöbb betegség pszichés. Testi tünetekben jelenik meg a pszichoszomatikus betegség. Megtörtént, szívkatéterezni is kellett egy beteget, akkora szorítást érzett mellkasában, végül kiderült, pánikbeteg – mondta. dr. Madarász Enikô, kitért arra is, rengeteg gyógyszert szedünk indokolatlanul. S a házipatikánk is tele van veszélyes gyógyszerekkel.
– Sajnos akad, aki le sem akar vetkôzni, hogy megvizsgáljam, a sok várakozás után csak beutalót kér. Végül is részben érthetô a türelmetlenség, mert sokat kell kint várni, de nincs, mit tennünk. Gondolkodtam azon, milyen lenne, ha elôre bejelentkeznének, viszont akkor a telefoncsengés zavarná a rendelést. Amit tehettem, vásároltam televíziót a váróterembe, hogy ne idegeskedjenek a betegek, amíg sorukra várnak. Mert mindenre várniuk kell. A munkaképesség megállapítása sem csak egy pecsét. Ha ne adj’ isten valami baja történik az alkalmazás után, felelôsséggel tartozom. Nem így képzeltük el az egészségügyi rendszer megváltoztatását, s én szívem szerint több idôt fordítanék a betegre, mint az írásra. Próbáltam megtanulni a kódokat, de nincs logikai összefüggés közöttük. Rá kellett jönnöm, számítógép-használat nélkül lehetetlenség rendelni. Nem vigasz a betegeknek, de minden hónap végén megyünk Csíkszeredába a havi jelentéssel, ha esik, ha havaz, a rossz utakon. Három nap alatt kell leadni a papírokat, s álljuk a sorunkat mi is. Fárasztó ez a bürokrácia.
– Megértem a betegeket is, drágák a gyógyszerek. Egy szemcsepp több mint 100 ezer lej. S ez csak egy szemcsepp. Egy nyugdíjasnak, ha több betegsége is van, aligha tudja megvásárolni a havi gyógyszerét, ha nem térítéses. Elmentek a gyógyszerárak, a nyugdíjak maradtak. Kapunk segítséget az Ora Rode-tól, így tudunk adni a rendelôben gyógyszereket, de úgy is van, amit meg kell vásároljanak a betegek.
– Használhatók a lejárt szavatosságú gyógyszerek, kenôcsök?
– Kérdeztük egy nagyobb fórumon a gyógyszerész kollégákat, elmondták, hogy bizonyos gyógyszereknél megengedett, hogy kicsit tovább használják. Amelyek használata tilos, olyant nem is osztunk ki. Hoznak vérnyomáscsökkentôt, amikor mi ezeket megkapjuk, még nincs lejárva a szavatossági idejük, de egyszerre akkora mennyiséget nem adhatunk ki. De a vérnyomáscsökkentô, ha lejárt a garanciája, akkor is hat. Persze félünk mi is ezekkel a gyógyszerekkel. Kenôcsöket lehet használni, vitaminokat is, de amelyek allergiás tüneteket okozhatnak, nem szabad. De én nem akarok gyógyszerész, íródeák lenni, csak orvoslással akarok foglalkozni…
– Házipatika…
– Sok gyógyszert használnak indokolatlanul a betegek. Ha kimegyünk, és meglátjuk a házipatikájukat, félelmetes. Szükséges a lázcsillapító, bélfertôtlenítô. De a Saprosan sem mindig jó, csak orvoshoz kellene fordulniuk mielôtt használnák. De ugye, sokat kell üljenek a váróban, s inkább nem jönnek. S otthon sajnos gyulladáscsökkentôként szedik az antibiotikumokat. Nem beszélve arról, minden gyógyszer kétélű. Vannak olyan esetek, hogy az orvos is kétszer meggondolja, írja-e fel az antibiotikumot. Mert nem mindig jó. De a gyógyszertárak pénzért adnak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, vigyázni kell a gyógyszerezéssel. S ha már otthon bevesz ezt-azt a beteg, jó, hogyha el is mondja az orvosának, mert fontos. Sajnos, egyre több az olyan beteg, aki elmegy laborba, szakorvosok magánrendelôjébe, és saját magát diagnosztizálja az innen-onnan hallottak alapján, s esetenként, ha több betegsége van, ráadásul különbözô gyógyszereket is bevesz, rosszat tesz magának. Szeretném, ha megértenék, a családorvos kell elemezze a különbözô eredményeket, és aszerint kezelje a beteget.
– Pszichoszomatikus betegségek…
– Az intelligensebb, a városiasabb emberekkel fordul elô leginkább. Az egyszerű falusi bácsiknak valahogy egészségesebb a gondolkodásuk. Pedig ôk is értek nehéz idôket. Igaz, ôk tudják tapasztalatból azt is, hogy télen több hagymát, káposztát kell enni. Mi sok mindent megtanultunk nyugatról, de még nem tanultuk meg a stresszt feldolgozni. Nem tudunk lazítani. Ez maga után vonhat akár hasnyálmirigy-, pajzsmirigy-problémákat, cukorbetegséget stb. Oda kellene figyeljünk magunkra. Már régen feltűnt, hogy a nyugati kollégák tuda-tosan élnek, figyelnek arra, mit esznek, s most értem meg, miért élnek úgy. Egyszerű példát mondok: a farkas mikor megkergeti a nyuszit, az fut, menti az életét, ez egy nagy stressz számára, de mikor már elmúlt a veszély, akkor is tovább szalad a nyuszi cikcakkban, hogy vezesse le az adrenalint. Valamivel fel kell oldani a stresszt, a szaladás is jó módszer. Nemcsak nekünk nehéz, a betegeknek se könnyű, hogy hatvan kilométerre van neurológus, urológus, endokrinológus. Jó lenne, ha közelebb lenne a mágneses rezonancia, a CT. Ez így nem jó. Mi lenne a megoldás? Kevesebb bürokráciával, több szakorvossal Gyergyószentmiklóson, jobb utakkal, több pénzzel, és több türelemmel talán könnyebb volna mind a betegnek, mind az orvosnak.
Lejegyezte Kedves-Tamás Gyopár
Varázsszônyegek
Az emberiség évezredek óta ismeri és alkalmazza a lakás díszítésére a szônyegeket. Az út, amely a nomád törzsek sátrainak takarójától, kárpitjától a különlegesen csomózott, keleti szônyegeken át napjaink általánosan alkalmazott szônyegpadlójáig ível, ugyancsak változatos. Mindenki számára ismerôsek a névtelen mesterek által késztett híres keleti szônyegek, amelyek európai területekre részben kereskedelem, részben háborús hódítások útján kerültek. Mai szônyegeink azonban sokfélék, rendszerint géppel elôállítottak. A szônyeg alkalmazásának se szeri, se száma. Eredeti rendeltetésüknek megfelelôen a leggyakrabban a padlót fedik, de szokás falvédôként is használni. Készülhet belôle párna, bútorhuzat, falikép is. Faliképként megemlíteném a gobelint, amelynek értéke és nagy múltja fôleg az idôsebb korosztály számára ismert. Rendszerint azért választunk szônyeget, mert a melegség és az otthonosság érzetét kelti bennünk. Az értékes régi szônyeget vagy egyedi kézműves darabot kezeljük úgy, mint a szoba meghatározó díszítô elemét. A rengeteg szín- és mintaválasztékkal ellentétben érdemes odafigyelni vásárláskor a szônyeg minôségére! Hiszen a szônyegen járunk, súlyos bútorokat állítunk rá, folyamatosan piszkolódik, és állandó tisztításra szorul. Igaz, hogy egy minôségi szônyeg nem két fillér, de nem is két hétre vásároljuk, tehát jó erre is gondolni. Legelterjedtebb manapság a padlószônyeg. Régebben némelyek ugyan porallergiát okoztak, de ma már olyat is készítenek, amely portaszító kikészítésű, vagy egyenesen atkamentes. Ha padlószônyeg mellet döntünk, érdemes minél pontosabb mérést végezni, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ezen szônyegek 3, 4, 5 méter szélességben kaphatók. Vastagságuk a készítéstôl függ, aminek három fajtáját ismerjük: van a hagyományos szövésű, a tűzött, melynek gumi vagy műanyaghab hátoldali borítása van, és van a filcszerű tűnemezelt. A szônyegeket ragaszthatjuk az aljzathoz, a falak mentén pedig különféle szegôkkel lehet rögzíteni. Ha nem ragasztódik az aljzathoz, akkor lehet alkalmazni alátétet, ami nem más, mint papirra vagy zsákvászonra rádolgozott gumi. A szônyegpadló lerakása nehézkes, ragasztása pedig szakértelmet követel, kisebb helyiségben viszont házilag is megoldható. Napjainkban gyakran meglelhetôk a természetes alapanyagokból készült szônyegek. Ilyen a pamut vagy gyapjú-, a kókuszrost-, szizál-, tengerifű- és jutaszônyegek. A gyapjú rugalmas, nehezen koszolódik, szabályozza a levegô páratartalmát, közepesen kopásálló, de nehezen tisztítható, ezért általában keverik más műszálas anyaggal. A gyapjú az lehet kecske, bárány, teve vagy láma szôrébôl. Az egzotikus jegyeket magán hordozó belsôk jó kiegészítôje lehet a mexikói kókuszrostból készített szizál, vagy a távolkelti tengeri füvekbôl készítet tengerifűszônyeg.
Itt megemlítem még a kókuszdió rostjából szôtt szônyeget, amely hasonló tulajdonságokkal bír. Ezeknek anyaga durvább, mint a gyapjú, viszont könnyen tisztíthatóak, jó strapabírók.
Biztosan sokan hallották a kelim vagy kilim szót, ami nem más, mint a közel-keletrôl származó szövési technika, aminek fô jellemvonása az, hogy a kész textil színe és visszája azonos mintát mutat. Ezért is nevezik sok helyen a nálunk oly gyakran elôforduló és jól ismert háziszôt szônyeget székely kelimnek. A háziszôt szônyeg készítésérôl és alapanyagáról úgy gondolom, nincs amiért írjak, mert azt remélem, hogy mindenki számára ismerôs. Nálunk felé még mindig nagy elôszeretettel használják és készítik. A másik nagy múltra visszatekintô szônyeg a perzsaszônyeg, ami jellegzetes csomózott technikával készülô keleti szônyeg, színei antik minták alapján összeválogatottak. Ha hosszabb idôn keresztül nem használunk egy szônyeget, gondosan pakoljuk el. Az elôzetes molyirtóval kezelt szônyeget feltekert állapotban tároljuk. A finomabb faliszônyegeket ne porszívózzuk, ne mossuk, a színét viszont jól kinyomkodott ecetes szivaccsal frissítsük fel. Ha hosszabb ideig nem kívánjuk használni a szônyeget, ajánlatos levendulát morzsolni rá a feltekerés és raktározás elôtt.
Portik Tünde (0745/961.039), Bartos Emese (0745/814.555) lakberendezôk
Embertôl – emberig
Most, amikor annyira elgépesedik a világ, hogy már az emberek közötti viszonyban is teret hódít a rideg automatizmus, Ditróban a Mindenki Óráján kapóra jött egy idôszerű téma: a kommunikáció.
Nem a gépek, nem is az állatok, hanem az emberek által leadott jelekrôl és jelzésekrôl volt szó: a beszédrôl és a beszéden kívüli közlés más lehetôségeirôl.
Az elôadó közvetlensége, a témában való jártassága hamarosan feloldotta a feszültséget, felébresztette az érdeklôdést. A hallgatók pillanatok alatt megértették, mi mindent kifejezhet a kézfogás, a tapintás, a tekintet, a szembenézés, a fejcsóválás, az elbigyesztett ajak, a lecsüngô vagy hadonászó kéz, a mosoly, a hahota vagy az állandó vigyorgás. Amellett, hogy mindenkit komolyan érdekelt a téma, nem hiányzott innen a vicc, a nevetés.
A kérdések még a befejezô teázás idején is tovább folytatódtak. A résztvevôk véleménye az volt, hogy ezt az elôadást egy éven belül meg kell ismételni, csak nagyobb hallgatóság részvételével.
Történt mindez az Idôsek Klubjában 2006. március 17-én.
Az összejövetelt a gyergyói Caritas és a helyi Önkormányzat támogatta, Bardócz Erzsébet szervezte.
Az elôadó Jánossy Alíz volt.
Gergely Géza
Bemutatták a Bonyolítókat
Csata Ambrus Gyergyószentmiklósi író legújabb könyvének, a Bonyolítóknak bemutatására gyűltek össze irodalmárok, pedagógusok a városi könyvtárba. A Salamon Ernô Irodalmi Kör által szervezett esten Bajna György újságíró tartott vitaindítót a bôséges iróniával átszôtt könyvhöz, mely hiteles keresztmetszete egy általunk is jól ismert kornak. Az egymásra fekvô képekbôl álló történetlánc figuráiban ne keresse senki, hogy kit fednek – szólt az intés. A szerzô elmondta, több személy áll egy figura mögött, nem lehet egyetlen személyre sem ráhúzni, ugyanakkor sok reális dokumentum támasztja alá a megjelenített eseményeket. 14 éve elkészült az írás, a mostani politikai helyzet, korrupciós perek kedveztek megjelentetéséhez. A megjelenített bonyolítások Balkániában játszódtak, játszódnak és fognak is játszódni. A szerzô részeket olvasott fel a kisregénybôl, majd a jelenlévôk méltatták az alkotást.
Lapunkban már olvashattak ízelítôt a Bonyolítókból, s ha felkeltette érdeklôdésüket, szerkesztôségünkben is megvásárolhatják a kiadványt. Ára 7 új lej.
G. G.
Próféta a saját hazájában
Huszonöt év munkásság után, ötvenegynehány éves fejjel elôször mutatta meg alkotásait falustársainak Balázs József egyéni kiállítás keretében. Széltében-hosszában járta a magyarlakta területeket határon innen és túl, de itthon csak most mutatkozott meg. A kiállítás házigazdája szerint az elvetett mag jó földbe jutott, s most érkezett el az aratás ideje.
A tárlatmegnyitón Bajna György újságíró mondott méltató beszédet, az alábbiakban szövegének jelentôsen megrövidített változata olvasható:
Balázs Jóskát Márton Árpádnak a Balázs-albumban olvasható atyai kiértékelôje után bemutatni?
A legutóbbi gyergyószentmiklósi kiállításon és könyvbemutatón, olyan gondolatok is helyet kaptak, hogy talán felaprózta néha magát, talán többre vihette volna.
Azóta sem hagy nyugodni a gondolat, hogy miként is mérik az embert társai? A mérleg serpenyôjébe mit raknak bele?
A művész Isten fimon műszere, a mennyei fény és a pokoli tűz ötvözetével édes kínok között hamuvá váló, majd újra meg úja feltámadó fônix madár.
Amikor ’89-ben még füstölögtek a piros-fehér-zöld színek a község elégetett régi anyakönyveinek máglyáján, úgy érezte, most nem az ecseté a fôszerep, s kezdett munkálkodni a mellészegôdôkkel.
És emelkedhetett megérdemelten ismét élôvé Sövér Elek, és lett nevével fémjelzett iskola, alapítvány.
Azután feltámasztotta a farsangolást is, majd az alfalvi keresztalja ismét úgy jelent meg Csíksomlyón, hogy a Csík-magasa és testvéri csíki falvak érintésével érkezett Mária lábához. A sok száz éves, a szocializmus alatt elsenyvedt hagyomány feltámasztása kit dicsér?
E feltámadások is benne vannak a festményeiben.
Tehetségének felaprózása a kicsik tanítása? Tartja annyira fontosnak a tehetségek felkarolását és elsô lépéseik irányítását, mint bármi mást. Része ez is az életének, s művei csak gazdagodnak ez által.
Felaprózza magát, mert kaszál? Mert lovat tart? Mert nem fél a trágya és a földszagtól? Milyen lenne az a Balázs József-kép, amelyiken nem érzôdne az élet?
És milyenek lennének messze földön híres arcképei, ha nem értené azok lelkének rezdüléseit, akiket megrajzol, megfest? A föld fiaitól tanulta, illetve örökölte ezt a tudást. Nem elefántcsonttoronyba zárkózottan.
Felaprózza magát? Hiszen még családja is lenne. Ha igazi családról van szó, akkor három nemzedéknek kellene lennie azon az udvaron. Náluk Istennek hála, így van. Könnyű így élni egy művésznek? Bizonyára nem. Nehéz vagy könnyű együtt tartani a családot? Azt mondom, csak az asszonyokon múlik. Ott pedig egyenesen két erôs asszony: Tercsi néni és Erika tette, teszi, amit tennie kell.
Imre már talpára állt, s talán kapott valamit édesapjától és nagyapjától, Náci bácsitól abból is, amit Jóska a nagytatájától kapott, s ami nélkül könnyűek lennének munkái: gyökértelenek.
De nem csak Imre a gyermekük. Áronkának, aki kicsit másabb, mint mi, épp annyi törôdésben kell részesülnie, ha nem többen, mint a bátyjának. Az Áronkából sugárzó szeretet is ott van az alkotásokban. Felaprózódás ez is?
Akkor lett volna igazi festô, ha csak magára gondolva, hagy csapot-papot, mert ôt művésznek teremtette a Fennvaló? Kötve hiszem.
Senki nem mondja, hogy Jóska mindent végig tud vinni. Azt sem, hogy mindig igaza van. Sokan neheztelnek szókimondásáért és szavai vállalásáért rá. Fôleg azok, akik nem értik, hogy a forrás dolga nem a mederépítés. A forrás dolga a csermely megszülése, tiszta vizének útra-indítása. Aki ezt felfogta, tudta mit kell tennie tovább. A Sövér Elek Alapítvány ennek köszönheti, hogy ma is beszélhetünk róla, eredményeinek örvendhetünk. Valaki egyszer ott is forrás kellett legyen. Ám ahhoz, hogy a csermely patakká duzzadhasson, sok más ér tápláló ereje is szükséges.
Ô jó katolikus, aki nem szégyellt református testvérei istentiszteletein muzsikálni, hogy szebbek, meghittebbek legyenek azok. Ez a mások elfogadása, és feltétel nélküli szeretete is benne van a képeiben.
Fél évszázad múlt el 2 éve fölötte. Talán akkor illett volna minden szakmaiságot nélkülözô, nagyon is személyes vallomásom elmondanom.
A magát állítólag felaprózó művészben kevesen látják a méhet is. Pedig a Köves-patak melletti nagyapai méhesben már kisgyerekként megtanulta, hogy mi mindenbôl áll össze a csoda, az alkotás, milyen pontos rend biztosítja e látszólag összevissza szálldosó teremtmények létét.
E rend is fellelhetô művészetében, amit egyéni kiállítás alkalmával elôször láthat szülôfaluja. Gondolta volna valaki, hogy eddig egyetlen alkalommal sem állított ki egyénileg Alfaluban?
Hiába, nem csak próféta nem lehetsz a saját faludban.
Jóska az összegzés éveihez érkezett. Művészként példakép lehet bárki számára, akinek tetteit a szülôföldhöz, feleihez és a hagyományokhoz ragaszkodás, az önbecsülés, székely népe egészséges féltése, a szeretet, s ennek koronájaként nem csak a tenni akarás, de a cselekvés irányítja.
Válasz a Közvilágításra
Benedek Edit Szárhegy 553. szám alatti lakos a következôket szeretném az ön tudomására hozni.
Az általam önökhöz címzett levélre csak hiányosan kaptam választ, és hiba is esett a válaszadásban. Baricz Tamás Imola a „Közvilágításról” című cikkében, amely március 9–15-i számban jelent meg, azt írja, hogy 2 égôt szereltek. Én a levelemben még számot sem említettem!
Az Electrica Rt. gyergyói fiókjának vezetôje az illetékes cikkírónak miért nem vette elé azt a levelemet, amit a 6019/27. 12.2005. tértivevénnyel hozzuk intéztem? Arra adott egy akármilyen választ nekem 346/27.01. 2006. számmal beiktatva.
Ha Szárhegy polgármestere azt a választ adta önöknek, hogy „kinek a háza elé kerül az oszlop, égô, szakemberek fogják eldönteni”, akkor ennek az égônek a felszerelését melyik szakember döntötte el?
Erre nagyon kíváncsi lennék, vagy ez is hadititok?
És miért nem nevezte meg Szárhegy polgármestere, hogy milyen engedéllyel rendelkezô céggel van szerzôdésük, hogy szereltessek én is fel egy égôt, hogy lássunk mi is az illetô pofától felfelé is. Vagy Szárhegy lakói nem kell mindent tudjanak, és sokat ne érdeklôdjenek, csak fizessék az adóikat!
Tisztelt szárhegyi lakosok – úgy csinálják önök is mind ez esetben történt, éspedig, ha van olyan ismerôsük, aki ért a villanyszereléshez, szereljenek hozzávalókat és az utcai oszlopra szereltessenek mondenhova égôket, de úgy, hogy az egész udvarukat világítsa is ki, mi az utcai világítást fizetjük, maguk megspórolják a falu lakosainak bôrén a saját villanyfogyasztásukat!
Úgy néz ki, ez is beletartozik a „demokrácia” alapelveibe.
A fôszerkesztô úr tudomására szeretném hozni, hogy még a mai napig senki ezért a füle botját sem mozdította, az Electrica Rt. sem, ahova a panaszt írtam, és minden a régi! Annak az égônek nincs ott amit keressen! Ha nem tesznek intézkedést az illetékesek, tovább fordulok felsôbb szervekhez, hátha azok tesznek intézkedést az érvényben lévô törvények alapján. Ez nem rosszindulat kérem, a törvény mindenkinek törvény, és nem egy embernek szavazták meg!
Benedek Edit, Szárhegy
* * *
Kedves Edit asszony, mint írja, levelére csak hiányosan kapott választ, ennek ellenére úgy gondolom, segítettem önnek abban, hogy tisztán lásson, megtudja, hogy hová fordulhat. A gyergyószárhegyi közvilágítás a Gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozik, és a polgármester elmondása szerint e tevékenység adminisztrálásba van adva egy engedéllyel rendelkezô cégnek. Az Electricának nincs érvényes szerzôdése a Gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatallal.
Kedves asszonyom, kérdésünkre Szárhegy alpolgármestere, Keresztes Elemér is megerôsítette az Electrica igazgatójának korábbi kijelentését, mi szerint „… a magénszemélyek az illetô polgármesteri hivatalokhoz forduljanak közvilágítás-ügyben”. Tehát ön a Gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatalhoz forduljon problémájának megoldása érdekében, mert mint írja, szárhegyi adófizetô.
Levelében felszólítja a szárhegyi lakosokat és villanyszerelô ismerôseiket, hogy tegyenek égôket az utcai oszlopokra. Én ezt nem ajánlanám, annál is inkább, mert a közvilágítás a hivatal hatáskörébe tartozik, és csak engedéllyel rendelkezô cég, villanyszerelô nyúlhat hozzá, nem beszélve arról, hogy életveszélyes.
A két felszerelt égôvel kapcsolatban ön írta korábbi levelében „… egy szép nap arra eszméltem fel, hogy rajtam alul, a második háznál található oszlopra egy fehér színű teherszállító Daciával levô egyén, egy hosszú alumínium létráról 2005. december 20–21-e között, pontosan már nem emlékszem, szereli a villanyégôt, és onnan lefelé 50 m-re már volt egy szerelve.” Ezért bátorkodtam két égôrôl beszélni.
Baricz Tamás Imola
Válaszol az MPSZ
A Gyergyói Kisújság múlt heti lapszámában megjelent polgármesteri kijelentésekre sajtótájékoztatón kívánt válaszolni a Magyar Polgári Szövetség helyi, területi vezetôsége. Az MPSZ egy szervezet, és nem egy személybôl álló intézmény, így nem is téveszthetô össze, azonosítható Árus Zsolt személyével – kívánta leszögezni Vadász Szatmári István, a szervezet területi elnöke. A szervezet polgármesterrel való levelezésével kívánták cáfolni Pap József azon kijelentését, mely szerint az MPSZ egy nem létezô szervezet. Arra a vádra, hogy az MPSZ csupán a visszásságokat támadja, és nem veszi észre a megvalósításokat, elmondták, észrevették a városközpontban felépített két fabudit, a láger stílusú roma iskolát. Nem célszerű ezeket megvalósításként emlegetni – vélték.
Ünnepgyalázásnak minôsítették a március tizenötödikei városképet, a szemetes utcákat, a hiányzó közvilágítást, s a magyar zászlók hiányát. „Tekintettel arra, hogy a nemrég felvetett kérdésre a városi RMDSZ is kitérô választ adott, ezúttal határozottan felszólítjuk, hogy foglaljon egyértelműen állást: elégedett a polgármester eddigi tevékenységével, továbbra is támogatja, vagy pedig beismeri, hogy tévedett, s megvonja tôle a bizalmat” – szólt a sajtótájékoztatón részt vevô Árus Zsolt, az MPSZ országos vezetôségi tagja. A 180 millió lejes ügyvédi díj kapcsán, továbbra is fenntartotta a szervezet álláspontját, kérik vissza a város kasszájából „kölcsönvett” pénzösszeget. A szóban forgó ügyben a per kiindulópontja egy árverés elmaradása volt, melyet a polgármester nem engedett megtartani: „Ezen intézkedésrôl a bíróság jogerôsen kimondta, hogy törvénytelen volt, így csakis és egyedül a polgármester felelhet ez ügyben. Másrészt városunk elsô embere olyan elônytelen szerzôdést írt alá az általa fogadott ügyvéddel, melyet magánemberként valószínűleg nem tett volna meg” – vélte Árus.
A múlt héten megszavazott 50 milliárd lejes kölcsön felvételét ésszerűtlennek és „mélységesen erkölcstelennek” minôsítették, mert mindezt a következô városvezetés terhére vették fel, hiszen két év türelmi idô egybeesik a következô helyhatósági választásokig hátralevô idôvel. Jelezték, hogy a decemberi testületi ülésen elhangzott az, hogy meg kellene próbálni a kormányhoz fordulni azzal a kéréssel, hogy engedje el a GO Rt. adósságait, mert már volt rá precedens az elôzô években. Erre annál is több esély van most, mivel az RMDSZ ott van a kormányban, joggal várható, hogy támogatja a kérést – fogalmaztak. „Akkor a polgármester határozottan megtagadta, hogy ilyen kérést aláírjon, s mint látható, ezt valóban nem tette meg, inkább választotta azt, hogy a város terhére kölcsönt vegyen fel a cég. Ez a magatartás teljesen érthetetlen, de jobb helyeken magában bôségesen elég volna ahhoz, hogy leváltsák a városvezetôt” – étékelte Árus Zsolt.
G. G.
Kérdés a polgármesterhez
Mi, a „Sarokház” néven elhíresült, Szabadság tér 4–5. szám alatti ingatlanokban lévô kereskedelmi felületek tulajdonosai kérdéssel fordulunk Pap Józsefhez, Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város polgármesteréhez.
A Gyergyói Kisújság 11. lapszámában a polgármester úr által írt Egy elmaradhatatlan tájékoztatás című cikkben, mely a 180 millió lejes perköltségrôl szól, az alábbiak olvashatóak: „A fent említett 5,5 hektár területnek a tulajdonjogát a felszámolással megbízott cég megtámadta, és többszöri tárgyalások után ma is vita tárgyát képezi, jelenleg a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Egy törvénykezés alatt lévô területet nem szabad áruba bocsátani, amíg annak a tulajdonjoga nem tisztázódik.”
A fent említett kijelentése, polgármester úr, kifogástalan. A mi kérdésünk viszont az, hogy ön nem tudta, hogy per alatt van a Szabadság tér 4-es, 5-ös szám alatti ingatlan? Tudnia kellett, ugyanis ön támadta meg a törvényszéki végzést. S akkor miért írta alá a visszaadást, a telekkönyvezést Tapody Németh Maria Margareta nevére?
A törvény, az törvény, s polgármester úr jól tudta, az ingatlanok per alatt vannak, mégis aláírt. Mi úgy érezzük, hogy itt kilóg a lóláb, és az ön szavaival élve „micsoda botrány kerekedhet belôle!”
Alaptalanok azok a híresztelések, melyek szerint az üzlettulajdonosok az ortodox egyháztól kérnének segítséget, hogy nyerjenek. Állítjuk, már hatodik éve mi csak a törvényes utat járjuk, s reméljük, hamarosan az igazságszolgáltatás igazságot szolgáltat számunkra.
Arra azonban szintén ön kellene választ adjon, hány millióért fogad ügyvédet, hogy ne kelljen nekünk visszafizesse az általunk megvásárolt kereskedelmi felüleletek árát? Mert ez többre rúg, mint 52 000 euró.
Hóvirág Cukrászda Kft., Bella Com Kft.,
Kordial Kft., Ildi-Éva Impex Kft.,
Ila Romarta Kft., Merinos Lázár Kft.
Zrínyi-verseny
A Zrínyi Ilona matematika-verseny megyei fordulóján a gyergyószentmiklósi diákok szépen szerepeltek. A Fogarassy Mihály Általános Iskolából Kémenes Endre, VI. osztályos tanuló elsô helyezést ért el (felkészítô tanár Baricz Levente); Sólyom Gellért III. osztályos 8. helyezést ért el (felkészítô tanító: Ambrus Katalin és Bajkó Emese). A Salamon Ernô Gimnázium (Vaskertes iskola) két hatodikos tanulója Póka Hunor 9. helyezést és Tamás István 12. helyezést ért el, mindketten Farkas János tanítványai. A harmadikosok csoportos versenyében a megyei második díjat nyerték Szász Ferenc, Kádár Beáta és Farkas Róbert. Továbbá egyéni versenyben Szász Ferenc 4. és Kádár Beáta 14. lett. A Vaskertes harmadikosainak felkészítô tanítói Mezei Helén és Dali Erika.
A Kós Károly Általános Iskolából a VI. osztályos Gencsi-Máyer Katalin 17. díjat nyerte (felkészítô tanár Csuszner Jolán), és a IV. osztályos Gencsi-Máyer Izabella a tizedik helyezett lett (felkészítô tanítója Fiegel Kinga).
Az elért szép eredményekhez gratulálunk.
Zrínyi-verseny
A Zrínyi Ilona matematika-verseny megyei fordulóján a gyergyószentmiklósi diákok szépen szerepeltek. A Fogarassy Mihály Általános Iskolából Kémenes Endre, VI. osztályos tanuló elsô helyezést ért el (felkészítô tanár Baricz Levente); Sólyom Gellért III. osztályos 8. helyezést ért el (felkészítô tanító: Ambrus Katalin és Bajkó Emese). A Salamon Ernô Gimnázium (Vaskertes iskola) két hatodikos tanulója Póka Hunor 9. helyezést és Tamás István 12. helyezést ért el, mindketten Farkas János tanítványai. A harmadikosok csoportos versenyében a megyei második díjat nyerték Szász Ferenc, Kádár Beáta és Farkas Róbert. Továbbá egyéni versenyben Szász Ferenc 4. és Kádár Beáta 14. lett. A Vaskertes harmadikosainak felkészítô tanítói Mezei Helén és Dali Erika.
A Kós Károly Általános Iskolából a VI. osztályos Gencsi-Máyer Katalin 17. díjat nyerte (felkészítô tanár Csuszner Jolán), és a IV. osztályos Gencsi-Máyer Izabella a tizedik helyezett lett (felkészítô tanítóme -->
&sp;bsp;
KisAsszony
A megtartás fortélyai
Találkoztatok. Meghódítottad. Megszerezted. Bravó! Ne lazíts, még csak most jön a neheze. Megtartani az imádott férfit. Meghosszabbítani az elsô találkozások mágikus perceit. Ez a komolyabb feladat…
Légy kétféle
Ne légy mindig ugyanolyan, napról napra változtasd öltözködésed, szokásaid, sminked. Lepd meg rendre alkalmazkodási képességeddel: egyik este rock-, a másikon komolyzenei koncert, gyertyafényes elegáns vacsora vagy mozi után gyorsétterem. A férfi csodálkozása ne ismerjen határokat.
Ne légy ragadós
Különösen a kapcsolat elsô napjaiban szeretnél állandóan a férfi mellett lenni. Azonban hamarosan rá fogsz jönni: a szerelmes férfinak szüksége van „levegôre”, szeretne másokkal is találkozni. Idôrôl idôre tűnj el egy kicsit, így biztosan hiányozni fogsz neki. Majd ismét jelenj meg, még szebben, még titokzatosabban.
Ne légy fegyôr
Nem tetszik a zenei ízlése, az öltözködési stílusa, s a barátait sem kedveled túlságosan. Azért légy toleráns és mindig nagyon kedves. Ne próbáld megváltoztatni (vagy lassan, hogy ne vegye észre), ne zárd elvárásaid börtönébe. Tartsd tiszteletben ízlését és szokásait.
Légy titokzatos
Legyenek apró titkaid, ez a nôiesség sajátossága. Ki kényszeríthetne, hogy mindig elmondjuk az igazságot? Senki, még a lelkiismeret sem. Néha ne válaszolj egy-egy kérdésére, csak titokzatosan mosolyogj. Ne beszélj a múltról sem. És ha a férfi mégis erôsködik? Válaszold, hogy csak a jelen számít, és a jelen most ô. Soha nem szabad elárulni egy férfinak, hányan voltak elôtte.
Légy nagyvonalú
Ne kezdj el kötekedni minden számla miatt, ha észreveszed, hogy a férfi rosszul számol, de mindig a maga javára téved (röviden: fösvény). Légy nagyvonalú, kerüld az anyagi jellegű vitákat, idônként hívd meg vendéglôbe.
Légy vonzó
Még ha ismeri is minden porcikádat, ez nem ok arra, hogy gyűrött ruhában, kócos hajjal vagy sáros cipôben lásson. Ezt megteheted a barátnôiddel szemben, de a férfi mindig olyan szépnek kell lásson, mint az elsô alkalommal... Ne mond, hogy szereted a „természetességet”. Inkább késs el a randevúról, de tökéletes külsôvel érkezz.
Ne légy teher
Családi és munkahelyi problémával, rossz kedélyállapottal ne terheld a társad – ezek nem hatalmas drámák. A gondok elôbb-utóbb megoldódnak.
Légy hódító
Még ha nagyon nehezen viseled is ôket, hódítsd meg a férfi barátait. Ha rossz, vagy többször hallott vicceket mesélnek, akkor is nevess. Végy erôt magadon, és légy nagyon kedves a férfi legjobb barátjával, még akkor is, ha látni sem bírod. Vágd ôket zsebre kedves szavakkal, mosollyal és felajánlott segítségnyújtással. Ha jól manôverezel, akkor a legjobb szövetségeseiddé válhatnak, és nehéz helyzetben lehet, hogy ôk fognak segíteni.
Ne légy panaszos
A férfi megígért valamit, de elfelejtette, pedig nagyon számítottál rá. Dühös vagy, megalázva érzed magad, és csak egy dologhoz lenne kedved: üvölteni. De ne engedj a kísértésnek, viszont ne is boríts fátylat az ügyre. Tudj taktikusan és kedvesen beszélni az ügyrôl, érzékeltesd, hogy hanyagsága fájdalmat okozott.
Zöldséges lapcsánka
Hozzávalók: 4–5 nagyobb krumpli lereszelve; 5–6 evôkanál liszt, 1 egész tojás, bármilyen zöldség felaprítva, só, bors, zúzott fokhagyma, petrezselyemzöld, olaj.
Elkészítés: A lereszelt krumplit, a tojást és a lisztet jól kikeverjük, ha híg, lisztet tehetünk még hozzá. Fokhagymával, sóval, borssal, petrezselyemmel ízesítjük. Gombát, paprikát, kukoricát (bármilyen zöldséget) keverhetünk hozzá. Kevés olajat hevítünk, és 2 evôkanál masszát beleteszünk, jól elsimítjuk, és mindkét oldalát megsütjük. Egy normál serpenyôbe 3–4 db egyszerre belefér. Szalvétán lecsöpögtetjük a zsiradékot. Sajttal és tejföllel kínáljuk, de lehet ketchuppal is fogyasztani. Nagyon finom és laktató étel.
Almás-karamellás sütemény
Hozzávalók: 2 dl tej, 1 csomag vaníliás cukor, 35 dkg kristálycukor, 1 citrom, 1,5 kg alma, 20 dkg pirított dió, 5 tojás, 1 tojássárgája, 25 dkg vaj, 2 evôkanál étkezési keményítô, 40 dkg liszt, 2 csomag sütôpor, vaj és zsemlemorzsa a tepsi kikenéséhez.
Elôkészítés: A tejet a vaníliás cukorral felforrósítjuk. Serpenyôben kb. 5 dkg cukrot aranybarnára karamellizálunk. Félrehúzzuk, a forró tejjel felöntjük, felforraljuk, majd rövid ideig hűlni hagyjuk. A citrom héját lereszeljük, levét kifacsarjuk. Az almát megtisztítjuk, kicsumázzuk, gerezdekre vágjuk, megöntözzük citromlével. A diót durvára vágjuk, és megpirítjuk.
Elkészítés: A sütôt 180 fokra elômelegítjük. A tepsit vajjal kikenjük, zsemlemorzsával meghintjük. 2 tojást a tojássárgával és 5 dkg cukorral kikeverünk, a karamelles tejjel felöntjük, majd addig melegítjük, amíg kissé besűrűsödik. Félrehúzzuk, lehűtjük (forralni nem szabad!). A lisztet összekeverjük a keményítôvel és a sütôporral. A vajat 20 dkg cukorral, egy csipet sóval, a citromhéjjal habosra keverjük. Egyenként hozzáadjuk a megmaradt tojásokat, beleöntjük a karamellás tejet, fokozatosan beleszórjuk a lisztet, és simára kidolgozzuk. A tésztát az elôkészített tepsibe simítjuk, tetejére terítjük az almát, megszórjuk a pirított dióval, a maradék cukorral, és kb. 45 percig sütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni, utána szeleteljük.
Egészség
A hűlés szövôdményei I.
Garat- és gégehurut
A hűlés gyakori, kellemetlen, de aránylag könnyű lefolyású betegség, de többé-kevésbé súlyos szövôdmények forrása lehet.
Fontos, hogy idejében fel tudjuk ismerni a szövôdmények tüneteit, mert az egyszerű nátha házi kezelése már nem elégséges, ez már orvosi feladat!
Leggyakoribb szövôdmények: garat- és gégehurut, légcsô- és hörghurut, mandulagyulladás, homlok- és arcüreggyulladás, középfülgyulladás, tüdôgyulladás.
1. Garat- és gégehurut
Annyira gyakori, hogy tulajdonképpen nem is szövôdmény, hanem a nátha (hűlés) természetes velejárója.
Népiesen egyszerűen csak „torokfájásnak” nevezik, és néha még az orrfolyást is megelôzi.
Tünetek: A beteg kellemetlen, égô szárazságot érez a torkában, és nyelési fájdalmakról panaszkodik, hangja fátyolozott, majd rekedtessé válik, és megjelenik az ugató jellegű köhögés.
A beteg nyelve vörös vagy lepedékes, a torka szintén égôvörössé válik és megduzzad.
Gyakran észlelünk a nyelvgyökön szemölcsszerű duzzanatokat.
Kezelés: A kezelése a hűlés általános kezelésébôl (lásd az elôzô lapszámunkban) és a következôkbôl áll:
– Meleg borogatás
Legegyszerűbb, ha egy bolyhos sállal, kendôvel bekötjük a nyakunkat. Rekedtség esetén hatásos lehet, ha meleg vízben áztatott ruhát teszünk a beteg nyakára, arra pedig egy ív celofánt, amit majd száraz kendôvel kötünk be.
Nagyon fontos a hangdiéta – a rekedt ember beszéljen minél kevesebbet, azt is csak suttogva. Semmi esetre se próbáljunk énekelni vagy kiabálni, mert azon kívül, hogy nem fog sikerülni, még fokozhatjuk is a rekedtséget!
– Gargarizálás
Legjobb, ha kamillateát, nagyon világos színű káliumhipermangán oldatot, vagy ha más nincs, egyszerű sósvizet használunk. Fertôtlenítô hatással bír a gyenge oxigénes víz is, melyet egy pohár vízben feloldott perogen tablettával nyerünk.
Mindig csak langyos vizet használjunk, mert ha túl hideg vagy túl meleg folyadékkal gargarizálunk, csak fokozzuk a helyi gyulladást.
A gargarizálást mindig evés után, naponta ötször végezzük, de a szokásos fogmosást nem szabad elhanyagolni.
A gargarizálás, ha nem is jár minden esetben eredménnyel, legalább nem kellemetlen és nem is ártalmas.
– Inhaláció
Kiváló hatása van a felsô légúti megbetegedésekben.
Egy fazékban forraljunk fel egy liter vizet, tegyünk bele egy marék kamillát vagy hársot. Jó, ha együtt tesszük mind a kettôt, és még egy kiskanálnyi konyhasót is teszünk hozzá. Hajoljunk az edény fölé, és hol az orrunkon, hol a szájunkon át lélegezzük be a forró gôzt, mely ily módon hat a felsô légutak nyálkahártyájára.
Jó tudni, hogy a teában található legértékesebb illóolajok már az elsô percben elpárolognak, tehát miután a teafüvet a vízbe tettük, azonnal kezdjük meg az inhalálást!
Hasznos lehet, ha az inhalálás alatt a fejünket egy lepedôvel, törülközôvel terítjük be, mert így fokozzuk a gôzök hatását. Célszerű lehet egy papírtölcsér használata is, de vigyázzunk: a fémtölcsér nem jó, mert lecsapja a gôzöket!
Ilyen célra gyártanak folyékony gyógyszereket is (Inhalant, Romazulan stb.), melyek a gyógyszertárakban recept nélkül kaphatók. Egy üveg tartalma 2–3 inhalálásra elégséges.
Az inhaláció ne tartson tovább 5 percnél, és jó, ha utána lefekszik a beteg, de ha nem, legalább két-három óráig ne hagyja el a házat!
– Gyógyszeres kezelés
A C-vitamin, A-vitamin, láz- és fájdalomcsillapítók, melyeket a nátha kezelésénél tárgyaltunk, mind hasznosak, de ezen kívül a beteg szopogasson helyi fertôtlenítô jelleggel bíró tablettákat. Ilyen a Faringosept, mely jól fertôtleníti a száj és a torok nyálkahártyáját, nincsenek mellékhatásai, ellenjavallatai, és a gyermekeknek is adhatók. Kellemes, édeskés, csokoládé ízű tabletta, amibôl naponta négyet kell evés után elszopogatni. Jó tudni, hogy lenyelve nincs semmi hatása, és elszopogatása után két órán keresztül nem ehetünk, ihatunk semmit!
Nagyon jó, ha Strepsils tablettát használunk, mert ennek nem csak fertôtlenítô és gyulladáscsökkentô hatása van, hanem látványosan szünteti a kellemetlen szúró-kaparó torokfájást is, azon kívül kellemes gyümölcsíze miatt a gyerekek is szívesen szopogatják.
Vannak, akik penicillin V tablettát szopogatnak, de nem ajánlom, mert azon kívül, hogy kellemetlen penész ízű, még veszélyes is lehet, ha a beteg szervezete túl érzékeny a penicillinnel szemben. Tehát, ha a tünetek nem enyhülnek, és a beteg állapota nem javul, forduljunk orvosunkhoz, mert a szükséges antibiotikumokat csak ô írhatja fel egy alapos vizsgálat után!
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Jégkorong
Legyôztük a román válogatottat
A romániai felnôttbajnokság 2005/2006-os idényében a 3. helyen végzett Gyergyószentmiklósi Progym csapatának játékosait összesen 765 percnyi büntetéssel sújtották a játékvezetôk.
Az alapszakasz elsô részében, vagyis 20 bajnoki mérkôzésen 358 percnyi büntetés gyűlt össze. Az alapszakasz második felében, egész pontosan a következô 12 mérkôzésen, 148 percnyi büntetést kaptak a Progym játékosai, míg a bronzéremért lezajlott rájátszás 3 mérkôzésén 259 percnyi büntetéssel sújtották a gyergyói csapatot.
Maradva a rájátszásnál, elmondható, hogy a Galacon megrendezett második és harmadik mérkôzéseken 229 percnyi büntetés gyűlt össze. Különösen a rájátszás második mérkôzésén volt rendkívüli a büntetések száma, hisz az említett találkozón 163 percet jegyeztek. Ehhez a számhoz nagyban hozzájárult öt gyergyói játékos végleges kiállítása, amely egyszerre 125 percnyi büntetést jelentett. A szóban forgó mérkôzésen a gyergyói játékosok kiállításáig 38 percnyi büntetés gyűlt össze. A rájátszás harmadik mérkôzésén 66 perc volt a Progym büntetéseinek száma.
Kiemelkedô számok
Az alapszakasz elsô felében, egész pontosan a 9. fordulóban lezajlott Steaua – Progym mérkôzéseken 80 percnyi büntetést kaptak a gyergyói csapat játékosai, mégpedig úgy, hogy az elsô találkozón 45 perc volt a kiállítások száma, míg a második mérkôzésen 35 perc. A 2005 december végén, Csíkkarcfalván lejátszott Csíkszeredai HC – Progym mérkôzéseken 58 perc volt a gyergyói csapat játékosai által összegyűjtött büntetések száma. A megoszlás szerint: az elsô mérkôzésen 30 perc, a második mérkôzésen 28 perc volt a büntetések száma.
További kiemelkedô számú büntetések: az alapszakasz második fordulójában, a Progym – HCM Galati mérkôzéseken 54 percnyi büntetés született, az elsô mérkôzésen 24 perc, a második mérkôzésen pedig 30 perc; a rájátszás második felében, az 5. fordulóban, a Progym – Steaua összecsapásokon összesen 42 percnyi büntetést kaptak a gyergyói csapat játékosai. Az elsô mérkôzésen 24 perc, a második találkozón pedig 18 perc volt a Progym büntetéseinek száma.
Mérkôzésenkénti átlag
Mindent összevetve megállapítható, hogy a 2005/2006-os idényben az összesen 35 bajnoki összecsapáson a gyergyói csapat játékosai mérkôzésenként átlagban 21,8 percet töltöttek a büntetôpadon. Figyelembe véve, hogy egy játékharmad 20 percet tart, nem nehéz rájönni, hogy a mérkôzésenkénti büntetések száma meghaladja az egy harmadnyi játékidôt.
Március 8-án, szerdán került megrendezésre Gyergyószentmiklóson a Progym – Románia válogatottja barátságos mérkôzés. A találkozót nagyon jó játékkal, nem kis meglepetésre, a bajnoki bronzérmes gyergyói csapat nyerte.
A barátságos mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Progym – Románia válogatottja 5–3 (2–2, 0–0, 3–1). Gólszerzôk: (3.23) Góga/ Csíki, (8.55) Gál/ Bálint/ Rusz, (40.42) Keresztes/ Adorján, (49.12) Gál/ Kertész/ Góga, (50.30) Rusz/ Góga, illetve (4.14) Péter Róbert/ Moldován, (12.37) Nicolescu/ Basilides Tibor, (48.34) Nuţu/ Georgescu. Büntetôpercek: 12–38. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Máthé István és Szabó László.
Még akkor is figyelemre méltó ez az eredmény, ha tudjuk azt, hogy a válogatottban ezen a barátságos, vagy formaellenôrzô mérkôzésen nem játszott néhány alapembernek számító játékos, nevezetesen Borsos, Elekes, Vargyas, Lupaşcu és még mások. A Progymtól meghívást kapott játékosok – Molnár, Laczkó, Góga, György és Bálint – a gyergyói csapatot erôsítették. A bulgáriai divízió II-es (harmadik értékcsoportú) világbajnokságra készülô válogatott együttes kapuját a második harmadban Radu Viorel védte, aki az elmúlt idényben nem mutatott olyan formát, hogy megérdemelné a válogatott egyes számú mezét. Nem a hazabeszélés mondatja, de a Progymos Molnár Szabolcs kapus már jó néhány éve bizonyította, hogy a válogatott elsô számú hálóôre lehetne. Sajnos csak lehetne, mert a világbajnokságokon rendszerint nem állítják Szabolcsot a kapuba. Mindenesetre a Progym számára nagyon jó ez az eredmény még akkor is, ha vége az idénynek, hisz a csapat meggyôzôen hokizott – néhány kapuvas is jelezte a gyergyói fölényt! –, ami kimondottan jó jel a jövôt illetôen. Bebizonyosodott ezen a mérkôzésen ugyanakkor az is, hogy az ukrán, orosz, fehérorosz, szlovák, vagyis a külföldi játékosok nélkül úgy a Steaua, mint a Sportklub ellen igenis van, legalábbis lenne keresnivalója a gyergyói csapatnak akár a romániai bajnokság döntôjében is.
A válogatottat illetôen elmondható, hogy egyelôre lehangoló az ábra. Hasonló szerepléssel, hozzáállással rendkívül nehéz lesz az elsô helyen végezni, és magasabb értékcsoportba kerülni a Szófiában megrendezésre kerülô (a március 27 – április 2. közötti idôszakban) világbajnokság csoportjából.
Március 13-án, hétfôn Csíkszeredában, a Vákár Lajos Műjégpályán elkezdôdött a divízió III-as (negyedik értékcsoport) ifjúsági (U 18) világbajnokság mérkôzéssorozata. Az elsô napi eredmények: Új-Zéland – Dél-afrikai Köztársaság 4–4 (0–1, 3–1, 1–2), Törökország – Izrael 3–14 (0–4, 1–6, 2–4), Románia – Bulgária 18–0 (3–0, 7–0, 8–0). Március 14-én, kedden a következô eredmények születtek: Dél-afrikai Köztársaság – Törökország 12–1 (3–0, 4–1, 5–0), Izrael – Bulgária 14–1 (4–0, 5–1, 5–0), Románia – Új-Zéland 14–0 (2–0, 3–0, 9–0). A további műsor: március 16., csütörtök: 13.30 Dél-afrikai Köztársaság – Izrael, 17.00 Bulgária – Új-Zéland, 20.30 Románia – Törökország. Március 17., péntek: 13.30 Dél-afrikai Köztársaság – Bulgária, 17.00 Új-Zéland – Törökország, 20.30 Izrael – Románia. Március 19., vasárnap: 13.30 Törökország – Bulgária, 17.00 Izrael – Új-Zéland, 20.30: Románia – Dél-afrikai Köztársaság.
Jégkorong/ Reménységek
Két pontnyira a bajnoki címtôl
A március 10–12. közötti idôszakban – Csíkszereda és Bukarest után – Gyergyószentmiklóson rendezték meg az országos reménységbajnokság harmadik körmérkôzéses fordulóját. A György József és Farkas Csaba edzôk által felkészített Gyergyói ISK korosztályos csapata mindhárom mérkôzését megnyerte. A gyergyói szempontból kitűnôre sikeredett turnén azonban nem lehetett jelen György József, aki ebben az idôszakban a felnôttválogatottal Szlovákiában vesz részt edzôtáborozáson.
Eredmények:
* Csíkszeredai ISK Sportklub – HCM Dunărea Galati 7–3 (2–0, 1–2, 4–1). Gólszerzôk: Fodor 2, Molnár 2, Horvát, Balázs, Dávid, illetve Hamza, Mogda és Manole.
* Gyergyószentmiklósi ISK – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua 5–3 (1–0, 2–1, 2–2). Gólszerzôk: Botos Marius 2, Barabás László 2, Márton Péter, illetve Gliga Robert 2 és Cuceanu.
* Csíkszeredai ISK Sportklub – Steaua 10–2 (4–0, 4–0, 2–2). Gólszerzôk: Dávid 3, Horvát 3, Abos 2, András, Várda, illetve Gliga Robert és Restea.
* Gyergyószentmiklósi ISK – HCM Dunărea Galati 5–2 (3–0, 2–1, 0–1). Gólszerzôk: Zári Zsolt, Vaszi Zsolt, Botos Marius, Barabás László, Márton Péter, illetve Hamza és Berdila.
* Bukaresti Steaua – HCM Dunărea Galati 9–2 (5–0, 2–2, 2–0). Gólszerzôk: Gliga Robert 7 (!), Apostol, Restea, illetve Aurica és Mogda Gabriel.
* Gyergyói ISK – Csíkszeredai ISK Sportklub 5–3 (1–0, 2–2, 2–1). Gólszerzôk: Barabás László 3, Pál Szabolcs 2, illetve Dávid Tamás 2 és Pál Ákos.
A 3. körmérkôzéses forduló utáni rangsorban (a csapatok 9–9 mérk. játszottak): 1. Gyergyói ISK 16 pont, 2. Csíkszeredai ISK Sportklub 11 pont, 3. Steaua 9 pont, 4. HCM Dunărea Galaţi 0 pont.
A következô – és egyben utolsó – körmérkôzéses fordulót Galacon rendezik az elôttünk álló hétvégén, a március 17–19. közötti idôszakban. A gyergyói csapatnak a bajnoki cím megszerzéséhez Galacon már csak egy gyôzelemre van szüksége. Az együttesnek ezúton is sok sikert kívánunk!
Amatôr jégkorong
Döntôs a Fortunato
A Hargita Megyei Jégkorong Egyesület által szervezett amatôr-jégkorongbajnokság legutóbbi eredményeit az alábbiakban olvashatják.
Az A-csoportban folytatódott a két gyôzelemig tartó elôdöntô mérkôzések sorozata.
Eredmények: Csíkszeredai Fortunato Devils – Csíkszeredai Amigo 7–2 (1–1, 3–1, 3–0). Gólszerzôk: Miklós László 3, Balla Attila 2, Csergô Róbert, Darvas Attila, illetve Nagy László 2. A Csíkszeredai Fortunato csapata már döntôs. Az elôdöntô másik ágán: Gyergyószentmiklósi Pingvinek – Csíkszeredai Autosport 5–1 (0–0, 2–0, 3–1). Gólszerzôk: Vita Zsolt 2, Benedek Róbert, Szôke László, Cerghizan Emil, illetve Adorján Attila. Az állás 1–0 a Pingvinek javára.
A B-csoportban jegyzett eredmény: Csíkszeredai Terra Siculorum – Gyergyószentmiklósi ISK 3–6 (2–0, 0–1, 1–5). Gólszerzôk: Para Róbert 2, Bejan Miklós, illetve Portik Csongor, Ördög Tihamér, Neagos Bogdan, Molnár Zsolt, Sikó Szilárd, Botos Vlad.
A rangsorban: 1. Karcfalva 26 pont, 2. Terra Siculorum 22 pont, 3. Csomafalva 16 pont, 4. Kézdivásárhely 13 pont, 5. Dánfalva 11 pont, 6. Domokos 8 pont, 7. Gyergyói ISK 7 pont, 8. Csíki ISK 3 pont.
A feljutásért, illetve a kiesés elkerüléséért is megkezdôdtek a mérkôzések: Csíkkarcfalvi Fenestela 68 HC – Csíkszeredai Medvék 14–3 (4–2, 4–0, 6–1). Gólszerzôk: Miklós Ervin 4, Gecse Zsolt 3, Ábrahám Attila 2, Antal Gábor 2, Miklós Hunor, Kovács László, Gábor János, illetve Merka Attila 2 és Jakab Gyula. A másik ágon a Madarasi HC a Csíkszeredai Terra Siculorummal mérkôzik a feljutásért, illetve a kiesés elkerüléséért.
Galusnyák Levente, Tasnádi György
Jégkorong/ Külföld
Aranyközelben az Alba Volán
A magyarországi felnôtt-jégkorongbajnokság – Borsodi Liga – négy gyôzelemig tartó döntôjének második mérkôzésén: Újpesti TE – Székesfehérvári Alba Volán 5–3 (2–2, 1–1, 2–0). Gólszerzôk: Ladányi 2, Gergely, Marcinek, Dubek, illetve Ocskay 2 és Kovács Csaba.
A bajnoki döntô 3. mérkôzésén: Székesfehérvári Alba Volán – Újpesti TE 4–0 (0–0, 3–0, 1–0). Gólszerzôk: Palkovics, Ocskay, Ennaffati és Gröschl. Három mérkôzés után az összesített eredmény 2–1 volt az Alba Volán javára.
A bajnoki döntô 4. mérkôzésére március 14-én, kedden este került sor. A találkozó eredménye: Újpest – Alba Volán 1–4 (0–2, 1–2, 0–0). Gólszerzôk: Galló, illetve Kovács, Csibi, Stastny és Ocskay. Négy mérkôzés után, a gyôzelmek számát tekintve, az Alba Volán 3–1 arányban vezetett és csupán egy gyôzelemre volt a bajnoki címtôl. A magyar bajnoki döntô további idôpontjai: március 17., (ha szükséges lesz) március 20. és március 23.
A harmadik helyért zajló és három gyôzelemig tartó mérkôzéssorozat második összecsapásán: Ferencváros – Dunaújvárosi DAC-Invitel 3–2 (0–1, 1–1, 2–0). Az elsô összecsapáson: DAC-Invitel – Ferencváros 3–5 (1–3, 0–1, 2–1). Két mérkôzés után a Ferencváros összesítettben 2–0 arányban vezetett. A harmadik he-lyért zajló mérkôzéssorozat harmadik találkozóját március 14-én, kedden rendezték. Eredmény: DAC-Invitel – Ferencváros 2–0 (0–0, 0–0, 2–0). A gyôzelmek száma szerinti összesített eredmény: 2–1 a Ferencváros javára. A bronzmérkôzések további idôpontjai: március 17., péntek és március 19., vasárnap.
Sífutás
Sikerek hosszú távokon
A múlt héten a Brassó megyei Fundatán befejezôdtek az országos bajnokság küzdelmei. Az utolsó, hosszú távú versenyszámokban ismét a gyergyói nevelésű sportolók bizonyultak a legjobbaknak.
Eredmények. Nôk, 30 km-es távú verseny: 1. György Mónika (Brassói Dinamo), 2. Scortea Roxana, 3. Simona Crăciun (mindketten CSAM Bucegi Predeal).
Férfiak, 50 km-es távú verseny: 1. Antal Zsolt (CSAM Bucegi Predeal), 2. Dumitru Moisan (Besztercei MSC), 3. Sneaga Vasile (CSAM Bucegi Predeal).
György Mónika és Antal Zsolt, a Gyergyói ISK keretében nevelkedett sífutók, az idei országos bajnokságon megnyerték mind a négy egyéni próbát. A váltóversenyekben klubjuk színeiben másodikok lettek. Mindkét gyergyói nevelésű sportoló 4–4 arany, illetve 1–1 ezüstérmet szerzett az országos bajnokságon.
Sífutás
„Elfogadható eredményeket értem el”
Antal Zsolt a múlt héten lezajlott országos bajnokságon újabb négy aranyéremmel gazdagította országos bajnoki címeinek impozáns tárházát. Az országos bajnokság elôtt a 34 éves tekerôpataki sportoló pályafutásának negyedik olimpiáján vett részt az olaszországi Torinóban. Az olimpia utolsó napján megrendezett 50 km-es távú versenyen fél órán keresztül a mezôny élén haladt. Ország-világ beszélt a tekerôpataki sífutóról, még akkor is, ha végül csak a 46. helyen ért célba. A hét elején alkalmunk adódott elbeszélgetni az ország legjobb sífutójával.
– Milyennek értékeled az idei olimpiai szereplésedet?
– Úgy érzem, hogy számomra a lehetôségekhez képest elfogadható eredményekkel fejezôdött be az idei téli olimpia. Az elsô versenyek nem sikerültek úgy, ahogy azt elterveztem, de viszont az utolsó verseny, az 50 km-es távú, nagyon jóra sikeredett. Az utolsó napi versenyen fel tudtam venni a ritmust az elsô, vagyis az élen haladó csapattal. Ezután sikerült több mint tíz kilométeren az elsô helyen haladni. Számomra ez nagyon jó érzés volt.
– Milyen volt a versenypálya?
– A versenyre kijelölt pálya kimondottan nehéznek bizonyult. Ezért is nem bírtam végig az 50 km-es távú versenyt a kezdeti lendületben. Azt mondom, hogy 40 kilométerig elég jól teljesítettem, de az utolsó tíz kilométer annyira nehéz volt, hogy fokozatosan lemaradtam.
– Miben mutatkozott az olimpiai pálya nehézségi foka?
– Az a helyzet, hogy itthon a torinóihoz képest jóval könnyebb pályákon versenyzünk, tehát nem vagyunk szokva olyan terephez, amilyen az olimpián is volt. A torinói pálya nehézségi fokát növelte, hogy a megszokottnál hosszabb volt a hágó, vagyis az emelkedô. Azt hiszem, számomra könnyebb volna, ha nehezebb pályán edzenék a hasonló világversenyek elôtt, mert akkor bizonyára nem érnének meglepetések a megmérettetések során, és talán könnyebben is versenyeznék. Ennek ellenére azt mondom, hogy a pályák nagyon jók voltak, kitűnôen elô voltak készítve. A pálya- készítésnél a legújabb technológiát alkalmazzák.
– Az ellenfelek?
– Az ellenfelek szinte mind ismerôsek voltak, hisz többször versenyeztünk együtt a világkupákon, világbajnokságokon. Az olasz Di Centa nyerte az 50 km-es távú versenyt. Nem sokan számítottak arra, hogy megnyeri ezt a versenyt, de végül neki sikerült.
– Milyen emlékeid vannak az olimpiai parkból?
– Nem mondhatom, hogy ragyogóak az emlékeim, mert hiányosságok adódtak az étkeztetés terén, a szálláshelynek kijelölt helyiségek meglehetôsen kicsik voltak. Ezenkívül a helyiségekben nem voltak televíziókészülékek, úgyhogy a szobák csak alvásra voltak alkalmasak. Szabadidônkben DVD-szalonokba jártunk, interneteztünk.
– Az olimpiai megnyitó elôtt arról volt szó, hogy Antal Zsolt viszi az ország zászlaját, végül mégsem így történt …
– Az elutazás elôtti idôszakban tényleg úgy volt, hogy a megnyitón én viszem az ország zászlaját. Egy nappal az elutazás elôtt azonban szóltak, hogy nem én viszem majd a zászlót. Akkor közölték velem, hogy Chiper Gheorghe műkorcsolyázó fogja vinni a lobogót. A miértre azt a választ kaptam, hogy ez azért van így, mert mostanig az olimpiákon neki voltak a legjobb eredményei. Szerintem egy kis politika is, hogy mást ne mondjak, közrejátszott a dologban.
– A záróünnepségen azonban más volt helyzet…
– A záróünnepségen én vihettem a zászlót, mert Chiper Gheorghe korábban már elutazott Torinóból. Talán ez azért is történt így, mert a záróünnepség nem annyira fontos.
– Csalódott voltál, hogy így alakult a helyzet?
– Nem voltam elkeseredve azért, mert nem én vihettem a zászlót, ôszintén szólva csodálkoztam is, hogy engem jelöltek.
– Az olimpia után következett az országos bajnokság…
– Hazatértünk Torinóból és két nap múlva kezdôdött az országos bajnokság, ahol négy egyéni versenyszámban álltam rajthoz, ezenkívül csapatversenyt is rendeztek. Elmondhatom, hogy mind a négy egyéni próbát megnyertem. Az utolsó verseny az országoson is az 50 km-es távú megmérettetés volt. Közel húsz perccel hamarabb értem célba, mind a második helyezett.
– Ebben az idényben még versenyzel?
– Az idény hátralévô részében már csak esetleg a maratonokon veszek részt, mert az országos bajnoksággal tulajdonképpen lezárult a 2005/2006-os idény. Külföldön még rendeznek világkupa- versenyeket, de az a helyzet, hogy nem veszek részt ezeken a versenyeken, mert a szövetségnek már nincs pénze a költségek fedezésére.
– Rajthoz állsz a Gyergyói Símaratonon?
– Remélem, hogy lesz idôm és el tudok indulni ezen a versenyen.
– Klubodnál, a CSAM Bucegi Predealnál, értékelték az olimpián elért helyezéseidet?
– Igen, értékelték. Ígértek is fűt-fát, csak az a helyzet, hogy otthon a padlás már teli van ígéretekkel.
– Sokan felteszik a kérdést, hogy folytatod-e sportolói pályafutásodat?
– Egyelôre folytatom, vagyis tovább sportolok.
– Számíthatunk még egy olimpiai szereplésre?
– Lehetséges, hogy igen. Annál is inkább, mert a következô olimpia 2010-ben Kanadában kerül megrendezésre. Miért ne? Az országban továbbra is én vagyok a legjobb, s amíg ez így van, addig úgy érzem, hogy versenyezhetek.
– Elégedett vagy a 2005/ 2006-os idényben elért eredményeiddel?
–Elégedett vagyok. Az olimpián sikerült egy elég jó pontozást elérnem, amelynek köszönhetôen, jövôben ismét indulhatok a világkupaversenyeken.
Labdarúgás
Elhalasztották az elsô fordulót
A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület döntése értelmében a megyei D-osztályú bajnokságban a korábban március 18-ra és március 19-re tervezett 13. fordulót a nem megfelelô idôjárási viszonyok miatt elnapolják. Az elhalasztott 13. bajnoki forduló mérkôzéseit április 12-én, szerdán 17.00 órai kezdettel rendezik. A megyei D-osztályban az elsô tavaszi forduló – sorrendben a 14. – mérkôzéseit március 25-én, szombaton és március 26-án, vasárnap rendezik. Az otthon játszó együttesek bajnoki mérkôzésre alkalmas játékteret kell biztosítsanak a találkozók kezdési idôpontjáig. A tavaszi elsô forduló műsora: Parajdi SE – Csíkszeredai Sapientia, Székelyudvarhelyi Budvár – Székelyudvarhelyi Roseal, Szentegyházi Vasas – Gyergyótölgyesi Real, Gyergyószentmiklósi Jövô – Homoródalmási Homoród, Balánbányai Bányász – Székelykeresztúri Egyesülés. A Maroshévízi Promptforest csapata szabadnapos.
Ugyanakkor elnapolták a március 18-ra tervezett ifjúsági mérkôzéseket is. Az újrajátszás idôpontjai. Ifjúsági C-csoport: április 12., szerda 15.00 órától: Csíkszeredai Siculum – Salamási Maroshévízi Tudomány; ifjúsági C-csoport: április 12., szerda 17.00: Székelyudvarhelyi ISK – Gyergyószentmiklósi Elite; ifjúsági D-csoport: április 12., szerda 15.00: Székelykeresztúri Egyesülés – Gyergyószentmiklósi Jövô.
A megyei bajnokságban a játékos-átigazolási idôszak március 23-án, csütörtökön ér véget.
Teremfoci
Négy pont Temesvárról
Az elmúlt hét végén Temesváron vendégszerepelt a B-osztályú bajnokság soronlévô fordulóiban a Gyergyószentmiklósi Elite együttese. A temesvári kiszállás gyergyói mérlege egy gyôzelem, egy döntetlen és egy vereség.
Az elsô napon, a 18. bajnoki fordulóban: Aradi Futsal Club – Gyergyószentmiklósi Elite 8–2; a 19. fordulóban: Gyergyószentmiklósi Elite – Bukaresti Metropolis 8–2; a 20. fordulóban: Marosvásárhelyi City'US – Gyergyószentmiklósi Elite 2–2. A bajnoki fordulók részletes eredményeire jövô heti lapszámunkban visszatérünk.
A következô (21. és 22.) bajnoki fordulókat a tervek szerint április 8-án és 9-én rendezik Marosvásárhelyen. A 21. bajnoki fordulóban az Elite csapata a Dévai Quasar ellen lép pályára, míg a 22. – és egyben utolsó – bajnoki fordulóban az Alexandriai Real együttese lesz az ellenfél.
Belátható idôn belül befejezôdik az 2005/2006-os bajnoki idény. A gyergyói együttes játékosai reménykednek, hogy ôszre talán elkészül a régóta várt sportcsarnok Gyergyószentmiklóson. Számukra ez nagy segítség lenne, hisz nem kellene minduntalan más helységekbe menniük edzeni és barátságos mérkôzéseket játszani. A sportcsarnok ugyanakkor új perspektivákat nyitana a teremlabdarúgó-csapat számára, hisz még egy-két B-osztályú idény után, akár az A-osztályba kerülést is meg lehetne célozni.
Küzdôsport
Bajnoki cím az Elitnek
Március 11-én és 12-én Bukarestben rendezték meg a WTF Taekwondo-szakág országos bajnokságát. A nagyszabású megmérettetésen az ország 34 klubcsapatának mintegy 240 sportolója vett részt. A Gyergyószentmiklósi Elite SK – edzô: Péter Balázs – hat sportolóval (gyergyóiak és csíkszentkirályiak) képviseltette magát a bukaresti versenyen, nevezetesen: Mihály Renáta, Bende Benedek, Vaszi Borbála, Sólyom Renáta, Keresztes Szabolcs és Pál Csilla. Az idei országos bajnokságon egy elsô és egy harmadik helyet sikerült elérniük az Elite SK sportolóinak.
Elsô helyezett és bajnok: Pál Csilla (ifjúságiak, –68 kg-os súlycsoport); harmadik helyezett: Mihály Renáta (ifjúsági, –52 kg-os korcsoport). Mindkét dobogós helyezett sportoló csíkszentkirályi – tudtuk meg Péter Balázs edzôtôl.
Közgyűlést tartanak
A Gyergyói Síegylet (Sportegylet) március 21-én, kedden 18.00 órai kezdettel közgyűlésre hívja tagjait a Fogarassy Mihály Általános Iskolába.
Március 12-én, vasárnap március 15 tiszteletére rendeztek versenyt az ötös kilométernél lévô sípályán. Az eredményeket jövô heti lapszámunkban tesszük közzé.
Símaraton
Tizenhatodszor
Március 19-én, vasárnap 10.00 órai kezdettel a Bucsin-tetôn kerül megrendezésre a sífutók hagyományos versenye, a Gyergyói Símaraton. A 16. kiírásához érkezett verseny színhelyére reggel 8.00 órakor autóbusz indul a gyergyószentmiklósi vasútállomásról. A hagyományos megmérettetésen indulni szándékozók a verseny színhelyén nevezhetnek be.
Kosárlabda
Gyerekek a pályán
* A férfi B-osztályú bajnokság elsô csoportja keretében a visszavágósorozat 4. fordulójának mérkôzései kerültek lejátszásra az elmúlt hét végén. A városunkban jegyzett eredmény: Gyergyószentmiklósi Jövô – Nagyszebeni CSU 64–71 (26–20, 9–14, 8–23, 21–14). A legeredményesebb gyergyói pontszerzô a 28 pontot elért Madaras Péter volt.
* Március 18-án, szombaton barátságos teremturnéra kerül sor az 1993/94-es korosztályú lány- és fiúcsapatok számára. A mérkôzésekre a Sportiskola, illetve a Salamon Ernô Líceum tornatermében kerül sor. A gyergyói fiú- és lánycsapatok valamennyi mérkôzésüket a Sportiskola tornatermében játszák. A találkozók délelôtt 9.00 órakor kezdôdnek. A gyergyói korosztályos fiúcsapat ezen a tornán készül a március 24–26. között Szászrégenben megrendezésre kerülô turnéra, ahol Erdély legjobb csapatai, valamint két magyarországi együttes vesz részt.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
március 16 – 22.
KOS (III.21-IV.20.)
Napjainak legfontosabb tényezôi a kreativitás, a romantika és a gyerekek. Ön az a típus, akire az emberek felfigyelnek, bár olykor meglehetôsen egocentrikusnak tűnik. Néha gondoljon arra, hogy a világ nem csak Önért van!
BIKA (IV.21-V.20)
Nem könnyen befolyásolható, de idônként nagy hatással lehet Önre más emberek lendülete. Azonosulhat vitalitásukkal, szorgalmukkal. Egyébként folyamatosan törekedjen arra, hogy megtalálja élete igazi értelmét!
IKREK (V.21-VI.21.)
Megjelenése erôt sugároz, ezért mások kissé idegesek lesznek jelenlétében. Akik jól ismerik Önt, azok sokra tartják egyenes, ôszinte modoráért, azonban a prűdebb és a túlzottan érzékeny emberek inkább elkerülik társaságát.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Nagyon fontos Önnek érezni, hogy az emberek szeretik. Nagyon sok mindent hajlandó megtenni annak érdekében, hogy jó benyomást keltsen másokban. Szeretetreméltóan gyengéd természete van.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Mindig keresi a versenyt, a kihívást. Személyiségében kihangsúlyozódik a szexuális teljesítmény, mint egyéniségének lényege. Kevés esetben ismeri el a másik felet egyenrangú partnerként. A pásztorórák helyett inkább lelkipásztorától vegyen órákat.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Önbizalmának ebben a növekvô fázisában megvan a lehetôsége arra, hogy a szó átvitt, de valódi értelmében is terjeszkedjen. Fontos, hogy optimistán nézzen a jövôbe, és a lehetô legélénkebben képzelje el azokat a dolgokat, amiket meg szeretne valósítani.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Sok gondja van, amelyek mind hozzájárulnak jelenlegi nyomott hangulatához. Belül érzi, hogy össze kellene szednie magát, valami újat, valami szépet, valami hasznosat kéne tennie. Pénzügyi gondjait, nehezen, de meg tudja oldani.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Ezen a héten igyekeznie kell, hogy kapcsolataiban leküzdje félelmét és emocionális gátlásait. Intim életében arra lenne szükség, hogy nyíltan ki tudja mutatni érzéseit és vágyait. Nézzen bátran a tükörbe, és ne higgye, hogy a többi ember hiba nélkül van!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Bizalmas kapcsolataiban mindig partnere gondolataihoz igazodik. Már-már úgy tűnik, hogy Ön egy gondolatolvasó. Gyakran érzi, hogy már elôre tudja, mit fog mondani a másik ember. Becsülje meg ezt az empatikus képességét! Csütörtöktôl vasárnapig a nyolcas varázsszám kíséri Önt.
BAK (XII.23-I.20.)
Nem szabad most szentimentálisnak lennie, mert jelentôs változásokra van szüksége kapcsolatában. Ne hitegesse partnerét, ha nem szereti! Sokszor nagyon igazságtalan. Kabalája lehet bármi, amin a hetes szám található, vagy rajta hét pötty van!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Túlfejlett igazságérzete miatt az elkövetkezô napokban a szokásosnál is többet szenved embertársai viselkedése láttán. Nem érti, milyen lelke van annak, aki keselyű módjára csap le békés, jámbor embertársaira.
HALAK (II. 18-III 20.)
Amennyiben Ön kreatív beállítottságú ember, akkor ez szerencsés szakasz lesz az életében, mert közelebb kerülhet a természet esztétikai lényegéhez. Nemsokára itt a tavasz, ha teheti, sétáljon sokat. Varázsszáma erre a hétre a hármas.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Egy idôs házaspár istentiszteleten vesz részt. Úgy a felénél az asszony odahajol a férjéhez és így szól:
– Az imént egy csendeset szellentettem; mit gondolsz, mit tegyek?
A férj válasza:
– Cseréld ki az elemeket a hallókészülékedben...
* * *
– Pincér! Három légy is van a zöldséglevesemben!
– Biztos, hogy nem húslevest rendelt az úr?
* * *
– Miért görbe a bagoly csôre?
– Ha részegen repül haza, ne álljon bele a fába.
* * *
Egy kislány kosárral a kezében sétál az erdôben. Megállítja a farkas:
– Szia, kislány! Hogy hívnak, mi van a kosaradban, és hová mész?
– Esztergomba!
* * *
– Jean, hozza a puskámat!
– Miért, uram, nem színházba megy?
– De, a Hattyúk tavára!
* * *
Egy matematikus és egy fizikus beszélget:
– Én meglehetôsen monotonnak találom az ön munkáját – mondja a fizikus.
Mire a matematikus:
– Meglehet. De folytonos és nem korlátos.
* * *
Meghal a mérnök, az orvos, meg a cigány. Szent Péter kérdi tôlük, mit szeretnének a ravatalnál hallani a gyászolóktól.
A mérnök:
– Itt nyugszik a műszaki tudományok pótolhatatlan nagysága.
Az orvos:
– Az emberiség jótevôjétôl veszünk most búcsút.
– No és te, cigány, mit akarsz hallani? – kérdi Szent Péter.
Mire a cigány:
– Odanézz, mozog!
* * *
Egy optimista:
– Végre kaptam egy esélyt egy sokkal jobb állásra!
– Ez csodálatos! Mesélj, mi történt!
– Felmondtak nekem!
* * *
Egy férfi jelentkezett egy álláshirdetésre.
A kitöltendô kérdôíven a következô kérdés szerepelt: „Volt-e ön letartóztatva?”
A pályázó válasza: „Nem.”
Következô kérdés: „Miért?”
Válasz: „Mert nem tudtak elkapni.”
* * *
Egy áruház biztonsági fônöke meséli:
„Volt az áruházban egy hátsó kijárat a dolgozók részére, amit riasztóval szereltünk fel. Nagybetűs tábla hívta fel a vásárlók figyelmét, hogy ez az ajtó szirénával védett, használata tilos!
Mégis állandóan használták, a riasztó pedig folyton megszólalt. Végül támadt egy sokkal jobb ötletem. Kiraktam az ajtóra egy kézzel írt cetlit: „Frissen mázolva!”. Ezzel sikerült megoldanom a problémát.
* * *
Egy állatorvos megbetegszik. Felkeresi a körzeti orvost, aki így szól:
– Jöjjön, üljön le ide, és mondja el, hogy mi a baja!
Erre az állatorvos:
– Ja, hát így könnyű!
– Jól van, ne mondjon semmit, itt van ez a gyógyszer, szedje be. Ha nem használ, jöjjön vissza, és elaltatjuk végleg.
* * *
Kohn ül korán reggel a konyhaasztalnál meztelenül, kalappal a fején, és olvassa a Talmudot.
– Miért nem veszel valamit magadra? – kérdi a felesége.
– Minek? – válaszol Kohn – Úgyse jön hozzánk senki.
– Akkor minek a kalap a fejeden?
– Hát, tudod, ha mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2006
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|