Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Hungaropithecus Udemeres Transylvanicus

           Alfaj. A gerincesek rendjéhez tartozik, de a mondákkal ellentétben, nem az egyenes tartás jellemzi. Az idôk folyamán erôsen görbült a váz tartóoszlopa, sôt a beltenyészetnek köszönhetôen már a gerinctelen egyedek is megjelentek. Túlélô típus. Politikus fajta, parazita elemekkel. Elôfordulási helye egyelôre korlátozódik Erdélyre, de egy erôsebb csoport rendszeres pénzszerzô hadjáraton vesz részt a Román Parlament nevezetű távoli helyen. A szajréból, a vikingekkel ellentétben, az otthon maradottak nem kapnak, csak akkor, ha hosszan és sokáig éltetik a portyázókat. A valamikori nomád életformából, ha nem vesszük számításba az idegen honban kulizó egyedeket, már csak ez maradt fenn. Egy áldemokratikus törzsi jellegeket viselô közösségben élnek, ahol állandó a széthúzás és a hatalom miatti acsarkodás. Politikai elemzôk a törzsön belül megkülönböztetnek radikális és álradikális csoportosulásokat, mert jó a szemük. Egy teljesen amatôr kívülállónak ez nem tűnik fel. Ellenségei ravasz, számító fajtaként ismerik a törzset, amely egyedei született agyafúrtsággal használnak ki minden adódó lehetôséget a saját meggazdagodásukra.
           Hajlamosak a szövetségre, de csak akkor, ha valami leesik számukra. Ugyanakkor hajlamosak a megalkuvásra is, de csak, ha anyagi vonzata van. Ebbôl természetszerűen adódik, hogy hajlamosak az árulásra is, persze, csak ha pénz van a dologban. Lényegében egy természetes fajról beszélünk, amelynek egyedei mindent megtesznek a túlélésért, mint például a hangyák, vagy a méhek. E fajnál azonban egy királynônek alig nevezhetô kopaszodó egyed a törzsfônök, és szorgalomban közel sem járnak a fent említett rovarokhoz. Ettôl függetlenül egy hangsúlyos matriarchális társadalmat utánzó szervezetet próbálnak életben tartani, ahol már-már a perverzitás határát súroló anyai szeretettel gondoskodik a férfi jegyeket viselô (szakáll, bajusz, kopasz fej, szôrös mellkas) fônök a közeli alárendeltekrôl. Valljuk be, furcsa viselkedés. Ennek okára még nem jöttek rá a tudósok, de már számtalan elmélet született e viselkedés kapcsán. A legmeggyôzôbb az, amelyik a törzsön belüli fônök-tag, tag-fônök érdekkapcsolatban keresi az okokat. Ugyanis a megfigyelôk észrevételezték, hogy ennek a fals anyáskodásnak eredményeként a törzs tagjai négyévenként transzba esnek, és egy hagyományos, igen kifinomult törzsi rituálé keretén belül újra és újra megválasztják ugyanazt az egyedet törzsfônöknek. Ez történt eddig, de a közelmúlt eseménye nagy változások elôszeleként fújt bele a törzs finomlisztjébe. Ki is fehéredtek rendesen a fônökök.
           Történt, hogy egy másik hungaropithecus törzs is felébredt téli álmából, és a tavaszi zsongást kihasználva döngicsélni kezdett, és addig zümmögött, míg a terület leghatalmasabb ura szóba nem állt velük. Segítséget és támogatást ígért a maroknyi törzsnek.
           Az újonnan körvonalazódó szövetség miatt hisztérikus rohamot kapott az Udemeres törzsfô, felelôtlenséggel, majd megalkuvással vádolva az ellenlábasát. Nem csoda, hogy így felháborodott, hiszen kicsúszhat kezébôl az erdélyi hongaropithecusok szavazatának monopóliuma. Megtörténhet, hogy a következô törzsi választáson már nem esnek annyian transzba, és nem választják vissza vezetônek. Megtörténhet az is, hogy a transzból kimaradottak átállnak a másik hungaropithecus törzshöz, azt erôsítve. S akkor már két portyázó csapat fog aspirálni a Román Parlament nevű távoli hely mesés kincseire.
           A nagy csaholásban nem veszik észre, hogy a terület hatalmas ura – igérve fűt, s még fát is – egymás ellen játsza ki a két törzset, azt szeretné, ha egyetlen Hungaropithecus Transylvanicus sem látogatná a Román Parlament nevű távoli helyet, s ott sülnének meg saját kisebbségi zsírjukban, ahol vannak.
Ábrahám Imre

Alakul a téglajegy-licit

           A gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia gondnokától jött a jó hír: az épülô Szent István templom elsô 100 téglajegyére kiírt árverés jelentôs fordulatot vett. A sor élén ugyanis Peride Róza áll, aki 100 millió régi lejt áldozott a templomépítésre. A második helyet Dezsô László foglalja nyolcmillió lejjel, valamint a már múlt héten leközölt tíz cég 5–5 millió lejjel.
           A 15 új lejes téglajegyekbôl is jócskán fogyott, az ebbôl befolyt összeg meghaladja a 45 millió régi lejt.
           Továbbra is várják a templomépítésben segítôket a plébánia irodájában, hisz van még téglajegy bôven, és sokmilliárdos a templom befejezéséhez szükséges összeg is.
           A munkavállalók figyelmét is felhívja a katolikus egyház, kérve, adójuk 2 százalékát e nemes célra utalják át. Az utaláshoz szükséges adatok megtalálhatóak az Új remények legfrissebb lapszámában is:
           Parohia Romano Catolică Gheorgheni
           CF: 4972630
           Cont Iban: RO 08 RNCB 0155016313140001.

Új helyén a Lakossági Nyilvántartó Iroda

           A rendôrség épületébôl nemrég új székhelyre, a Kárpátok utcába, a volt tanácsterem helyére költözött a Lakossági Nyilvántartó Iroda. Ott lehet személyazonossági igazolványt, régi típusú hajtási engedélyt, útlevelet cserélni és igényelni, és szintén ott kell kérni az autók beíratásához szükséges új okmányt is. A szükséges iratokat hétfôn, kedden és csütörtökön reggel fél kilenctôl 13 óráig veszik el, pénteken pedig ugyancsak fél kilenctôl, de csak fél egyig nyújthatóak be az iratok. Az okmányok kiadása hétfôn, kedden és csütörtökön 14 órától 16 óráig történik, pénteken pedig fél kettôtôl 14 óráig. Az útlevélhez szükséges iratokat szerdán fél kilenctôl 13 óráig veszik el, az igazolvány-kibocsátás pedig ugyancsak minden szerdán 14 és 16 óra között történik. Az útlevelet igénylôk 320 000 régi lejt a kincstárba, 642 000 lejt a CEC-be kell lefizessenek. A személyazonossági igazolványhoz pedig összesen 70 000 ezer régi lejt kell befizetni a polgármesteri hivatal kasszájába. A hajtási engedély kicseréléséhez 450 ezer régi lejt, a beíratási papírhoz pedig 300 ezer régi lejt kell lefizetni. Az igazolványképeket helyben, az iroda munkatársa készíti el.
B. T. I.

Életjáradék idôs kisgazdáknak

           Hetente egy nap a városi RMDSZ székházában a csíkszeredai Mezôgazdasági Életjáradék Iroda munkatársai tartanak fogadóórát. A szakemberek azon 62-ik életévüket betöltött idôseket várják, kiknek tulajdonában nincsen 10 hektárnál több földterület. Ha ezen személyek bérbe adják, illetve eladják a birtokukban lévô mezôgazdasági területeket, életjáradékkal segíti, támogatja ôket az állam. Bérszerzôdés kötése esetén a városi tanácsnál kell iktatni a szerzôdést, a bérlô fizeti a megállapodás szerinti havi járulékot, az állam pedig a bérbe adott területre hektáronként 50 eurós támogatást nyújt, a szerzôdés lejártáig. Ha a hatvankét évet betöltött személy úgy dönt, eladja 10 hektárnál kisebb tulajdonát, közjegyzô elôtt kell az adás-vételi szerzôdést megkötni. Az eladásból kapott pénz mellett az állam élete végéig 100 eurót fizet havonta hektáronkét az eladott területek után. Ez a juttatás abban az esetben igényelhetô, ha a bérlô, felvásárló egy családi farm számára fektet be, azzal a céllal, hogy tömbösítse a területeket, felszámolva a kis parcellákat.
           Sántha Katalin, a Mezôgazdasági Életjáradék Iroda vezetôje minden kedden 9–13 óra között, a városi RMDSZ székházában várja az érdeklôdôket, segít a típusnyomtatványok kitöltésében, valamint az eladásra szánt területek közvetítésével igyekeznek az idôs gazdák segítségére lenni.
           Bôvebb információkért a hét minden napján hívhatják a csíkszeredai 320.045-ös telefonszámot.
           * * *
           Farkas Zoltán városi RMDSZ- elnök arról kívánja tájékoztatni a lakosokat, hogy havonta tart fogadóórát a közrendi hatóság tagjaként. Azok jelentkezését várja, akik valamely rendôri visszaélés áldozatai voltak. A 364.086-os telefonszámon lehet jelezni a viszszaélést, illetve a 207.709-es telefonszámon lehet fogadóórára jelentkezni.
G. G.

Merengô
Már csak egy esztendô 8.

           A villanyvilágításról már volt szó, említettem, hogy a meglehetôsen maradi gondolkodásunk, a már bevált fel nem cserélése újjal, sok esetben hasznos lehet. Anélkül néphagyományainknak, viseletünknek, néprajzi értékeinknek ma már nyoma sem lenne. Nem minden esetben kell tehát mosolyognunk, ha valaki nem akar lépést tartani a korral. A város villamosítása több jót hozott, mint rosszat, annak ellenére, hogy a tudatlanabbak ugyancsak óvatoskodtak hallatán.
           A város lakosságáért oly sokat tevô dr. Fejér Dávid így ír többek között keserű szánalommal: barátjáról, aki egyébként nem takarékosságáról volt híres, hogy csak azért lenne a villamosítás ellen, mert szép petróleumlámpáját nem hajlandó eldobni.
           Nem mindent kell megmosolyognunk, mégis világkörüli útra röppent a polgármesteri hivatalban felállított szárazvécé, ami felette hasznos, sôt szükséges voltáról fölösleges lenne értekeznünk, ám mintha kicsit eljárt volna fölötte az idô – legalábbis ott – az egykori örmény bank, ma városháza udvarán.
           Pedig mondjon bárki bármit, volt az annyira odaillô, mint a fôtér lakásaiból a fôtér esôvíz-elvezetô csatornájába kötött illemhelyek és fürdôszobák szennyvezetéke. A fôtéren körülnézni óhajtó a bűzünk emlékét is magával viheti. Hiába próbálják gondos kezek a lefolyókat a nyári melegek alatt letakarni. Bethlen Gábor szobrának avatásakor a külföldi testvérvárosokból érkezettek kerültek a bűzzónába. Igazi úriembereknek bizonyultak, a latrinaszagot is képesek voltak elviselni – miértünk.
           A 100 éves város központja szárazvécékkel sem volt bűzös. Mára sikerült azzá tenni. Pedig a megoldás roppant egyszerű: meg kell sürgôsen oldani a fôtéri lakások szennyvizének elvezetését.
           Mielôtt a fôtér halaszthatatlan, s lám már a gyermekek által is igényelt forgalommentesítésére és a fôtér rendezésére sor kerülne. Pontosabban egyszerre meg lehetne oldani az aszfaltréteg eltávolítását, lemarását, a kockakô-burkolat felszínre hozását, a szennycsatorna lerakását. A lemart aszfaltréteg feljavítva a város tönkrement, illetve nem létezô járdáin kaphatna rendkívül fontos szerepet.
           (Egyébként a Kossuth utca is kockakôvel van kirakva az állomásig. Az aszfaltréteg eltávolítása után bizonyára jobb út maradna a mai helyén, nem beszélve arról, hogy a páros házszámú oldalon gyalogjárdát, a páratlanon kerékpárutat lehetne kialakítani az újrafelhasznált aszfaltból akár a város alfalvi kijáratáig is.
Bajna György

Téglagyári gondok
Tetű, bolha, felülfertôzés

           Több mint két hónapja oktatnak az új roma iskolában. Az épületen meglátszik a használat. A fehér falakon sárnyomok, a padlócsempe koszos, a kémény ázott, s az „ábodában” az ablak körül omlik a fal.
           Az ott tanítók állítják, nem hálás, hogy a Téglagyárnál van az épület: a felbôszült szülôk bicskával, ostorral mennek be óralátogatni, s olyan is történt, hogy reggelre betört ablak, s egy nagy csont fogadta a tanáriban az asztalon. Nem zárják be az iskola ajtaját az órák alatt, mert betörik az ablakot a szülôk, s ha akarnak, úgyis bemennek. Szünetben felseprik a sárt a gyermekek, de mit sem ér. Az, hogy két tanár oktat két osztályt egyazon teremben, sajnos a tanulmányi eredményekben visszaesést jelent. S az otthon közelségének tulajdonítják azt is, hogy egyre koszosabban járnak iskolába a gyerekek. Végül is csak a szomszédba mennek, s ha hazaküldik ôket, kifordítják a ruháikat, s mennek vissza. A betanító tanárok is úgy látják, a gyermekek viselkedése rossz irányba változott, mióta helyben van az iskolájuk. Az sem meglepô, hogy tyúktetemet visznek be csak úgy, hogy megmutassák a tanároknak, mit találtak.
           Ottjártunkor kétéves kislányt vitt a testvére az osztályterembe, hogy vigyázzanak rá, amíg a szülôk hazaérnek. Hisz az iskola az övék, nekik építették, csak betehetik a gyermeket, mondta. Nem engedték meg a tanárok, ne váljon szokássá a gyermekmegôrzés. Ezért a kicsi társaival az iskolaudvaron homokozott, vagy éppen kukászott a többiekkel. Mint elmondták, egy anyu- ka egyenesen a szennyest akarta a tanári mosdójába szállítani, hiszen a tulajdonuk az épület, s megért az idô a mosásra.
           Bolha, tetű nem számít újdonságnak az iskolások körében. És újabban egyre több gyereknek sebesedik ki arca, füle valamitôl. A tanítók elmondása alapján a szülôk nem viszik orvoshoz a kicsiket. Többször is szóltak nekik, de szembeköpés volt a válasz. A tanárok számára az új iskola pozitívuma, hogy van külön mosdójuk, kezet tudnak mosni, minden egyes óra után. Viszont félnek, hogy már nem csak a meghűléses megbetegedésük lesz folyamatos, vagy egy-egy bolha megcsípi, hanem elkapják ezt a betegséget. Néhány hete kezdôdött a gyermekeken ez a betegség, a tanárok bekenték, de mostanra több mint fele az iskolásoknak vagy átesett rajta, vagy most sebzett ki.
           Családorvoshoz kellene vinni a kicsiket, ez a szabály.
           Dr. Simon Alpár családorvos elmondta, sok betegség van a téglagyárnál. Akik felkeresték a rendelôt, azok között volt rühös is, de olyan is, akinek megfagyott a bôre, majd begyulladt. És tetvesek is. Hosszú volt a tél, le is gyengültek. Amíg kukából élnek, addig ezt kikerülni nem lehet. Le kellene zárni mindent, elkülöníteni ôket, és úgy fertôtleníteni, de ha újból kukába lépnek, a fertôtlenítés sem ér semmit. Ha behozzák a szülôk a gyermekeket, s a térítéses gyógyszert nem tudják kivenni, mit sem ér a vizsgálat.
           – Cirkuszolnak az ingyentejpo- rért, majd, mikor kikapták, eladják. De mit várunk, ha a gyerekek fele a kötelezô oltásokat sem kapta meg. Veszélyben van az egészsége mindenkinek, aki ott van közöttük.
           Lakatos Mihály iskolaigazgató elmondta, kétszer fertôtlenítettek az iskolában, mióta felépült, félnormával délután takarítónô dolgozik ott, de amíg nincs rend betéve az épület körül minden, sár lesz az épületben. Ráadásul nemrégiben halom földet szállíttattak oda. Egy karbantartó ott dolgozik, de több személyt nem alkalmazhattak, nem adott rá költségvetést a tanács. Pedig éjjel-nappal ôr kellene oda, s kerítés az épület köré, járda, bojlerek az épületbe. Sanepid-engedély megszerzésével megbíztak egy céget, folyamatban van tehát, de amíg nincs befejezve az épület, addig nem tudni, megadják-e. Az ott tanítókról elmondta: tudták, roma iskolában fognak tanítani.
           – Jöjjön a tavasz, elegyengetjük a földet, s folytatódik a munkálat. Ha kell, a bojlereket is beszerezzük, ha lesz rá pénz. Az alkalmazottak száma a diákok függvényében van elosztva. Az ôrzést az igazgató kell megoldja, mert meg lehet. Mert ha jut az iskolának mikrobuszra, sofôrre, erre is kell jusson. A roma iskolában tanítók, ha akarnak, rendet tudnak tartani a kiflivel, a sajttal, a gyermekpénzzel. A fizetésükért végezzék a munkájukat. A Sanepid, ha úgy látja, gondok vannak, esetleg segítséget kér a telep fertôtlenítésére, akkor segítünk – mondta Pap József polgármester.
           Az iskola rendelôjébôl szerdán reggel kimentek a roma iskolához, megnézték a gyermekeket, azokat, akik aznap iskolában voltak, viszont az orvos elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon.
           A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság járványtanásza, dr. Lázár Cecília elmondta, keddig nem jelentették, hogy fertôzô betegség ütötte volna fel a fejét a gyergyószentmiklósi roma iskolánál. A Sanepidnél elmondták, nem tudtak arról, hogy a Téglagyárnál építettek egy iskolát. Az iskolaorvos pedig jelentette a szerdai vizsgálatot követôen, hogy tetvesek, serkések a gyerekek – ott is hagyta az ellenszert az iskolában –, illetve hogy bolhásak a gyermekek, és a bolhacsípések felülfertôzôdtek.
           Dr. Aszalos Albert orvost, tanácsost is megkérdeztük, aki elmondta, az is gondot jelent, hogy jó néhány téglagyárnál lakónak sem családorvosa, sem igazoló irata nincs. Valahogyan fel kellene emelni ôket. Továbbá közölte, utánajárt, a Sanepid felszólította az iskolaorvost, ellenôrizzék, szűrjék a betegeket, és kenôccsel kezeljék a sebeket. Szülôértekezletet hívnak össze, átadják a tetű elleni szert a szülôknek, és elmondják, otthon kell kezeljék a gyermekeket.
           Van roma iskola, nincs még Sanepid-engedély, s rend sincs. Az még hagyján, hogy tetű, bolha akad bôven, de ki ne aggódna, ha a közösségben, melyben dolgozik, sorra sebesednek az arcok, fülek. Még akkor is, ha ezidáig nem betegedett meg, s a jelentésben az áll, nincs fertôzô betegség. A családorvos szerint, aki abban a közösségben van, veszélynek van kitéve. Arról nem is beszélve, hogy gyermekekrôl is szó van, akik nem tehetnek arról, hogy a Téglagyárba születtek, nem tehetnek róla, hogy betegek, s orvoshoz nem viszik, hogy begyógyuljanak sebeik, s arról sem tehetnek, ha esetleg másnak is juttatnak a kórból.
K-T. Gy., B. K.

Adózás, útjavítás

           Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke adta hírül, hogy múlt héten született egy kormányrendelet, melynek értelmében a kültelekadók ezentúl a helyi önkormányzatok kasszájába kerülnek, nem kell felküldeni az országos „pénzzsákba”. A kormányrendelet pénzt jelent az önkormányzatoknak, hisz a Gyergyói-medencei települések mindegyikénél ez az összeg évente meghaladja az egymilliárd lejt.
           A tájékoztatás részét képezte az is, hogy lapzártakor, szerdán el-kezdôdött a Ditró és Remete közti megyei út gödreinek betömése. Egyelôre kavics kerül a gödrökbe, sürgôsségi, átmeneti megoldás, amíg el lehet kezdeni a melegaszfaltozást, kátyúzást.
           Nagyobb útépítési beruházásokról nem tudott beszámolni a megyei tanács alelnöke, mint mondta, egyelôre csak az konkrétum, hogy 4,5 milliárd lej értékű útjavítás lesz a libáni úton. De ez az összeg alig több mint egy kilométernyi út rendbetételére elegendô.
B. K.

Lemondott Gál Mihály, az alfalvi RMDSZ-elnök
„Legyen egy a tábor, egy a zászló”

           Gál Mihály a vasárnapi gyűlésen jelentette be falustársainak: lemond elnöki funkciójáról. Magyarságféltésbôl teszi, lemondása figyelmeztetés kell legyen mindenkinek, hogy nem vezet jóra a széthúzó politizálás, áldozatává válhat a magyarság.
           – Március 9-én választmányi ülés volt, mely elôkészítette a vasárnapi, RMDSZ-nagygyűlést. Akkor még nem döntöttem el, hogy 15 év után lemondjak RMDSZ-elnöki tisztségemrôl. Utána az események felgyorsultak, mely megerôsített abban, hogy nekem nincs helyem ebben a székely levegôben, ahol a gyűlölet, a torzsalkodás, a rágalmazás, a sárdobálás megy, ezt űzik a nagy politikai vezetôk, s a választókat cserbenhagyják. Ez nem az én kenyerem, ezen változtatni kell.
           – Mit kíván elérni Gál Mihály lemondásával?
           – Nekem az az üzenetem, hogy le kell ülni a magyarságnak, ezt a helyzetet meg kell beszélni, mert a román politika nagyon jól érzi, s nagyon jól látja, hogyan torzsalkodik a magyarság. 15-én külön-külön két városban ünnepelt a magyarság: a székely szabadságot követelték több mint 20 000-en Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen pedig 10 000-en hallgatták, hogy Markó olyan radikálisan lép fel, mint 15 év alatt egyszer sem. A március 16-i udvarhelyi államfôi látogatás önmagáért beszél. Traian Băsescu elmondta, olyan autonómia lesz Székelyföldön, mint Craiován, mert Románia egységes nemzetállam. De erre Szász Jenô nem azt mondta, hogy tegnap a húszezer embernek nem ez volt a kívánsága, hanem azt jelentette ki, hogy jobban bízik az államelnökben, mint az erdélyi magyar politikai elitben. Ez azt bizonyítja, hogy az államelnök szándéka a Polgári Párt mihamarabbi bejegyeztetése, hogy 2008-ban két magyarságképviselet induljon a választáson, s mivel nem érik el a bejutási küszöböt, nem lesz magyarságképviselet a parlamentben, nem kell velük nyűgölôdni. Lám, még a kisebbségi törvény sem akar keresztülmenni, s akkor hogy álmodhatunk autonómiáról?
           – Nem látja megvalósíthatónak a székelyföldi autonómiát?
           – Bennem is él az a vágy, hogy autonómia legyen, de nem látom a pontos elképzelést, hogyan lesz gazdaságilag az autonóm jövô, így azt érzem, hogy ez jelenleg csak a magyarság megosztására jó.
           – A polgári oldal törekvéseivel szemben van ellenvetése, de miért lépett ki az RMDSZ-bôl?
           – Gyergyó-területbôl indulok ki. Én nem látom a változást június negyedike óta, pedig beígértük egymásnak. Ha már itt tartunk, jogosan mondom el, hogy az ôsz óta a negyedik TKT volt, melyen nem jelent meg a parlamenti képviselô. Igaz, mindig igazolta magát, de Udvarhelyre volt ideje elmenni. Jól tette, ha elment, de ô az RMDSZ színeiben nyerte el státusát, s én úgy érzem, kell legyen beszámolnivalója, el kellene jöjjön TKT-ra. Fél éve nem tudunk a képviselônkkel párbeszédet folytatni, igazolt hiányzással mentegeti magát. Ha így folytatja az RMDSZ, önmagát felemészti. Alulról kellene kezdeményezés, kézfogás a Polgári Szövetséggel, s kéz a kézben menni, mert egy a tábor, egy a zászló. Akkor ott leszek elsôként.
           – Hogyan fogadták az alfalviak lemondásának hírét?
           – Volt az alfalviak között egy ember, aki azt mondta, gyávaság a lemondásom, megfutamodtam a vihar elôl. Én nem ijedtem meg, de a veszélyt észrevettem, ezt mondtam el Petres Sándor területi elnöknek is: nagy veszélyt látok én, mely ellen tenni egy év múlva késô lesz. Nekem nincs bajom a területi vezetôséggel, se a választmánnyal. Nekem a választóimmal van bajom, akiket sajnálok, mert négyévente az urnák elé visszük, megmondjuk, hová üssék a pecsétet, s aztán elfelejtjük ôket.
           – Lemondott elnöki tisztségérôl. Milyen közösségi feladatokat vállal a továbbiakban Gál Mihály?
           – Én folytatom a kulturális munkámat, szervezem a második Alkotótábort, mert a kultúra ad erôsebb értékrendet, melyben meg tudunk békélni. Nem vonz engem a politika szülte gyűlölködés. Nem akarok pártkatona lenni, amíg a cél nem az erdélyi magyarság összefogása, képviselete.
Balázs Katalin

„A közüzemek nem egy raktár”

           Február 28-i határidôt adott a Számvevôszék, hogy a közüzemek vezetôi számoljanak el a speciális fűtéstámogatás összegével és az állam felé fizetendô kamattal, a cégektôl be nem vételezett szolgáltatás-ellenértékkel és az üzemanyag-kölcsönnel. A határidô lejárta után Nagy Attilát, a közüzemek volt igazgatóját kérdeztük:
           – A Számvevôszék jegyzôkönyvében a GO Rt. vezetôségének vannak kitétek szabva, hogy mit kell a vállalat vezetôsége február 28-ig megoldjon. Egy része el van indítva, választ is adtunk a Számvevôszéknek, és március végére kell végleges jelentést leküldeni. Lévén, hogy a számvevôszék nem fizikai személyekkel tárgyal, hanem a vállalattal illetve annak vezetôivel a jelenlegi vezetôség kell tartsa a kapcsolatot.
           – Három nagyobb tétel szerepel a számvevôszék jegyzôkönyvében, mirôl sikerült eddig elszámolni?
           – Történtek elôrelépések. A 21,9 milliárdos fűtéstámogatás elköltése műszakilag megalapozott, a megyei tanács asztalán van az ezzel kapcsolatos átirat. Az erre számolt közel nyolcmilliárd lejes késedelmi kamatról tudni kell, hogy született egy közgyűlési döntés, mely nem engedte, hogy a pénzt az állam felé való adóság törlesztésére fordítsuk, az összegbôl üzemanyagot kellett vásárolnunk. Tehát a felelôsség itt oszlani fog, részben tehermentesítve van a volt vezetôség, mert csak határozatvégrehajtó, a döntéshozók is kell vállalják a felelôsséget. A be nem inkasszált pénzekre, 404 millióra szintén közgyűlési döntés van. Az iskolák, kórház adósságát eltörölték, mint ahogy azon cégek adósságát is, melyek már nem léteznek, és többe került volna az adósság felhajtása, mint maga az adósság. Az iskoláknak adott kölcsön üzemanyag ügyében a városi tanács úgy döntött, hogy a kölcsönadás megalapozott, és tavaly pénzt is átutalt, hogy törleszthessék a kölcsönt.
           – Tehát a közüzem vezetôségével tárgyal a Számvevôszék. De ki jelenleg a közüzem vezetôsége, mert január 13. óta nem történt meg az átadás?
           – A közüzem nem egy raktár, hogy átadjuk. Azt sem tudom, mit kellene átadni, mert nekem sem adott át soha senki semmit. Amúgy sem kaptam én sem szóbeli, sem írásbeli felkérést az átadásra. Leváltásom utáni elsô napon, mikor bementem dolgozni, azt sem tudták megmondani, mi a feladatom, milyen irodába menjek, egyszerűen levegô lettem a cégnél. Nem akartam újabb szívrohamot kapni, így betegszabadságra lettem kiírva.
           – Mi Nagy Attilának a jelenlegi beosztása a közüzemeknél?
           – Szerintem egy nemlétezô beosztás, bár úgy értesítettek, betettek a vállalat jelenlegi szervezési struktúrájába a szennyvízközpont vezetôjeként, mert úgy látja a jelenlegi vezetôség, hogy ez megfelel képesítésemnek. Ennek ellenére engem eddig a pillanatig sem írásban, sem szóban hivatalosan nem értesítettek arról, mi a motiváció, hogy már nem vagyok igazgató. Az adminisztrátori beosztás más, mert lejárt a mandátum, s nem engem választottak meg, de az igazgatói funkcióból való leváltásomra nincs magyarázat. Nem akarok viszszatérni arra, hogy a vezetôváltás politikai döntés volt-e, de hogy megalapozatlan, az szerintem biztos.
           – Ha lejár a betegszabadság, mihez kezd Nagy Attila?
           – Érdekes dolgok vannak, és az eljárások ijesztôen hasonlítanak egymásra. Megpályáztam a Gyervíz Rt. ügyvezetô-igazgatói állását, elhalasztották a versenyvizsgát két alkalommal. A közüzemek által kiírt műszaki igazgatói munkakörre is elhalasztották a versenyvizsgát. Egyéni munkaszerzôdésemet azonban még senki nem bontotta fel a közüzemeknél, így én úgy vélem, hogy érvényes, s ennek alátámasztásáért a munkaügyi bírósághoz fordultam. Ha ez a kérdés minél hamarabb megoldódik, szerintem az mindenki számára jó.
Balázs Katalin

Adócsökkentés igényelhetô

           2005. január 1-tôl mindazon gyergyószentmiklósi magánszemélyek, akik külsô szigetelést végeznek lakásaikon a 79/2004-es határozat kettes mellékletének elôírásai alapján házadó-mentességet illetve annak csökkentését kérhetik – juttatta eszünkbe Suciu Gábor, a Lakossági Tanácsadó Iroda munkatársa.
           – Adómentességet azon magánszemélyek kérhetnek, akik több mint 15 millió régi lej értékben végeztek: tetô-, burkolat- vagy teraszjavítást, külsô ajtó-ablakjavítást vagy cserét, külsô vakolást, festést, járda-, tartófaljavítást. Ha a végzett munkálatok értéke nem haladja meg a 15 millió régi lejt, akkor is igényelhetik az adó csökkentését, a kifizetett értékkel arányosan.
           A helyi tanács 79/2004-es határozatának kettes melléklete azt is elôírja, hogy azon magánszemélyek, akik élni szeretnének e kedvezménnyel, számlával és nyugtával kell igazolják a vásárlást, az elvégzett munkálatot. Fontos, hogy a tulajdonos nevére legyen kiállítva a számla, nyugta, és ezen pontosan legyen feltüntetve minden idevonatkozó adat. Az igénylô saját felelôsségére egy nyilatkozatot is ki kell töltsön, melyet a polgármesteri hivatal illetékes irodáján kívül a Lakossági Tanácsadó Irodában is kérhetnek. Az aktákat az igénylô a személyazonossági igazolványának másolatával a polgármesteri hivatal nyolcas számú irodájába kell letegye, elbírálás végett.
B. T. I.

Gólyák versengése

           Voltak hiányosságok a hétvégén szervezett Városi Gólyabálon, a rendezvény végén mégiscsak elkelt a városi gólyának járó korona. Négy iskola gólyái mérték össze bájaikat; a Salamon Ernô Gimnázium, Gépgyártó Iskolaközpont, Batthyány Ignác Szakközépiskola, Sfântu Nicolae Líceum gólyabáljainak Missei és Misterei keltek birokra. Volt, ki gyôzni érkezett, de olyan is akadt, ki a zsűri igazságosságát akarta próbára tenni – derült ki a filmes bemutatkozókból.
           Az ügyességi versenyszámokban körömfestést vállaltak a legények, gyümölcsszobrokat eszkabáltak, s még udvarlásra is vetemedtek – kisebb, nagyobb szerencsével. A lányoknak a labdajátékban kellett jeleskedniük, szôlôszemeket halászniuk a vizes tálakból, s nekik állították össze az általános műveltségi kérdéseket is. Olyan kérdésekre tudták a lányok a választ, hogy hányadik osztályosok, milyen napot írunk, ki városunk polgármestere, de volt olyan rátermett gólya is, ki hosszabb hezitálás után rájött, ki a román államfô, vagy minek rövidítése a CFR. A táncverseny finomvegyesre sikeredett, akárcsak a divatbemutató. A vetélkedô végén pedig hangjukat csillogtatták a karaokén. Mindent összevetve, nehéz volt a zsűrinek döntenie, hiszen egyetlen lány, fiú sem emelkedett ki a mezônybôl. Végül Izolda, a Gépgyártó Iskolaközpont tanulójának fejére került a korona, s a Salamon Ernô Gimnáziumból érkezett Gergô került ki gyôztesen.
           Az elôadás jó hangulatáról Zsók Levente humoros összeállítása, a salamonos diákok bohózatai, valamint a Lucasso fellépése gondoskodott. A szervezô Városi Diáktanácsnak és Harmónia Alapítványnak ez volt az elsô ilyen jellegű szervezése, bizonyára okulnak az idei hiányosságok láttán, s jövôre fergeteges Gólyabálon drukkolhatunk a szép, és rátermett lányoknak, fiúknak.
G. G.

Nem! – az erôsítô-antennára

           Múlt héten egy, a Felsôiskola utcában lakó hölgy kereste fel szerkesztôségünket. Elkeseredetten mesélte, újabb telefonerôsítôt szándékoznak felállítani a szomszédságukban. Utcájukban már van egy hasonló torony, annak idején nem kérték a szomszédos lakók beleegyezését az erôsítô felállításához. Pedig úgy vélik, igencsak lenne szavuk, hisz az ôk egészségét károsítják, nem az idegenben élô területtulajdonosét. Ezúttal nem szerettek volna a kész tényekkel szembenézni, amint észrevették, hogy nekiláttak a munkálatoknak, hamarjában közel száz tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze a Felsôiskola, Ady Endre, Tölgyfa és Gödrös utcák lakói. Tiltakozó levelükben az áll: kérik, a már meglévô telefonerôsítô mellé ne építsenek újabbat. Kérték mindezt annak tudatában, hogy nagy sugárzásnak vannak kitéve, mely veszélyezteti egészségüket. Sok a beteg a környéken, a gyerekek arca falfehér, vérszegények, s van, kinek betegségét az orvosok sem tudják megállapítani. Úgy gondolják, a sok betegség a meglévô torony sugárzásának is tudható. Volt, ki költözésre adta volna a fejét, de nemigen akad vevô a torony lábánál, s a házak ára is esett – vélték.
           A hivatalhoz címzett levélrôl tudott Pap József polgármester, elmondása szerint az építô cégnek nem volt engedélye a munkálatokra, ezért a hivatal referense le is állíttatta azokat. Elmondta, az engedély kiadásában számít a lakók panasza, kérése is. Ezért kérni fogják, hogy a környezetvédelem munkatársai mérjék fel a létezô radiációt valamint az új torony sugárveszélyét. Amennyiben a kapott eredmény szerint nem lehet káros a lakosok egészségére az erôsítôtorony, engedélyezik annak felépítését.
           Tudják a lakók, szükség van ezekre az erôsítôkre, de ne az ô utcájukba, s amennyiben van rá lehetôség, lakóterületen kívül – mondották. Olyan gondolat is megfogalmazódótt, hogy független szakértôt kérnek fel a sugárzásmérésekre, s amennyiben a meglévô torony is káros hatással van a környéken lakókra, akár kártérítési pert is indítanak. Ehhez azonban szükség van az ottlakók beleegyezéséhez, hozzájárulásához, hiszen egy szakértôi elemzésnek ára van.
           Senki nem támasztotta alá hivatalosan azt, hogy a hasonló építményeknek káros hatása lenne az emberi egészségre, azonban érthetô a lakosok félelme, hiszen az esetleges káros hatás nem egyik napról a másikra észlelhetô.
           Annak ellenére, hogy a polgármester kijelentette, leállították a munkálatokat, lapzártakor értesültünk: ássák az alapot.
G. G.

Fórum a Súgó-barlangért

           Gazdára lelt a Súgó-barlang; a Gyilkostó-Adventure Egyesület megpályázta és megnyerte a gyámságot a barlangra és 17 hektárnyi területre a Környezetvédelmi Felügyelôségtôl. A hír bejelentésére, a további lépések, tervek ismertetésére szerveztek fórumot, melynek része volt a Súgó-barlang kincseinek bemutatása – Dezsô László fotóösszeállítása által, mely bizonyította: van még, amit megmenteni.
           Bíró László, az egyesület elnöke elmondta: „Fiatal csapat vagyunk, olyanok, akik tenni mertek és mernek, és megerôsítjük csapatunkat volt barlangászokkal és természetesen Szitával, aki eddig is barlangôr volt.”
           A területtulajdonossal, a Tekerôpataki Közbirtokossággal igencsak jó kapcsolatot sikerült kialakítani, további segítségnyújtástól sem zárkózott el a jelenlévô Molnár János, a közbirtokosság titkára.
           Both József, a Környezetvédelmi Felügyelôség megbízottja e környezetvédelmi terület fontosságáról szólt, értékelve, hogy Szita, azaz Nagy András mindeddig ôrizte a barlangot, s hogy most került egy fiatal csapat, amely felvállalja a barlang körüli feladatokat.
           Feladat van bôven: le kell tisztázni a terület határait, a turistajelzéseket felújítani, a menedékházat használhatóvá tenni (amint elhangzott, a fát pártfogása alá vette a göthe), körülötte padokat, pihenôket helyezni el, valamint kialakítani egy megfelelô illemhelyet. Meg kell oldani a szemételszállítás kérdését is, mert már most sok hulladék van a nagytakarítás elôtt álló barlangban és környékén. A barlang egy részét le kell zárni, megóvni, a turisták számára megnyitott részen pedig korlátokat kell rend betenni, a cseppkövek további letörését meggátolni. Feladat a „barnulás” kiderítése is, melyrôl még nem tudják, mi lehet az okozója. És természetesen újabb részek feltárására is gondolnak, mert hiszik, a jelenleg ismertnél sokkal nagyobb barlang van a föld alatt.
           Nem titkolták, segítségre számítanak. A fafeldolgozóktól terméket kérnek, a turisztikai cégektôl azt, hogy programjaikba foglalják bele a Súgó-barlangot, ismertessék az idegenekkel a Hevedertôl hat kilométerre lévô csodát.
           A fórumon, helyben felajánlotta segítségét Lemhényi Pál, aki vállalja a barlang és környéke pontos leírását, hisz erre szükség van, bárhová is szeretnének pályázni a gondnokok. Nem maradt el az EKE és a Naturland felajánlása sem, tehát vannak, lesznek segítôi a Gyilkostó-Adventure csapatának.
           * * *
           – Benedek Oszkár barlangász, aki a barlang feltárásának kezdeteirôl, mint résztvevô beszélt, a rendezvény végén elmondta: „Jó kezekbe került a barlang. Ez egy fiatal gárda, úgy látom, elég erôsek is hozzá, úgyhogy reméljük a legjobbakat”.
           – Mitôl félti a barlangot Benedek Oszkár?
           – A barnulás jelentôs probléma, melyet szakértôk mihamarabb meg kell vizsgáljanak, mert nem lehet tudni, hogy mikroorganizmusok-e, vagy valamilyen szenynyezôdés, mert ha terjed, az egész barlang elbarnulhat. Már most jelentôs, szép részeket érint, de még nem nagy, reméljük, meg lehet gátolni a terjedést. És féltem a további rombolástól. Állandó ôrzés kell, és megfelelô menedékház, mert ha nem, a barlang nem lesz megmentve.
           Az egyesületnek a megmentés és népszerűsítés a cél. Véget akarnak vetni a pusztításnak. Nemsokára megnyitják a barlangot, s várják a turistákat, azokat, akik nem cseppkövet, hanem a természeti szépségekrôl fényképeket visznek haza.
B. K.

Március 27. – Színházi Világnap
Reménysugár

           Bárcsak mindig színházi világnap lenne. Már csak azért is, hiszen az elmúlt húsz esztendôben a világon valahol mindig világított a színház lángja.
           Sokan a kezdetek óta a színház haldoklását jósolják, s ez különösen felerôsödött a mozi, a televízió és az újabb médiumok felbukkanása és fejlôdése óta. A technológia hatalmába kerítette a színpadot, az ember mintha eltűnt volna róla. Vizuális színházzal kísérleteznek, amely közel áll a festészethez és a mozgáshoz, de amely háttérbe szorítja a szót. Születtek elôadások szavak vagy világítás, sôt színész nélkül is. Elôfordult, hogy próbababákat és bábokat állítottak a fényjáték középpontjába.…
           A technológia arra tett kísérletet, hogy tűzijátékká vagy vásári mutatvánnyá változtassa a színházat.
           Ma azonban azt tapasztaljuk, hogy a színház újra a színész és a nézô szembesülésének, találkozásának a színhelye lesz. A szó viszszatér a színpadra.
           A színház lemondott a tömegkommunikációról, de felismerte saját lényegét: emberek érzelmeket élnek át és közvetítenek, érzéseiket, álmaikat osztják meg egymással, s legfôként reményt sugároznak. A színház ma nem történeteket mesél, hanem gondolatokat ad át.
           A színház zendül, felvilágosít, felkavar, kimozdít, föllelkesít, leleplez, provokál, megtöri a szabályokat. A társadalommal folytat párbeszédet. A művészetek között az elsô, amely azért száll szembe az ürességgel, az árnyakkal és a csenddel, hogy érvényre jusson a szó, a mozgás, a fény és az élet.
           A színház élô test: egy idôben hal el és születik újjá hamvaiból. A színház mágikus közlési forma, amelyben mindenki ad és kap, átalakul és átalakít.
           A színház tükrözi az ember egzisztenciális szorongását, az emberi sors titkait kutatja. A színházban nem az alkotók, hanem a mai társadalom szólal meg.
           Árt a színháznak például az, ha hiányzik a gyermekek művészeti nevelése, ami egyértelműen megnehezíti a művészet felfedezését, befogadását. A szegénység behálózza a világot, elidegeníti a közönséget az elôadás színhelyeitôl, s ezt sokszor a kormányok közömbössége és megvetése is tetézi.
           A színházban hajdan istenek és emberek viaskodtak egymással, manapság az ember szól a többi emberhez. Ezért a színház több mint maga az élet. A mai bolond világban a színház hitet tesz a józan igazság értéke, az emberség mellett, és a saját sorsunk iránti felelôsségre int.
           A színház abban segít, hogy megértsük, mi történik velünk, hogy megfogalmazzuk érzéseinket, beszéljünk fájdalmainkról, hogy a mindennapi káoszból és rémálomból kiemelkedve a reményrôl szóljunk.
           Éljenek a színházi rítus szolgái! Éljen a színház!
           Victor Hugo Rascón Banda, mexikói drámaíró

feketén/fehéren
Ünnepi ríkatás

           Március 15. idehaza, Gyergyószentmiklóson. Emlékezés, ünnepelés. Az idei sem mentes „kisebb” bakiktól, elkeveredik egy koszorú, összetévesztik a titulusokat, s elfelejtenek szólni, hogy vége a rendezvénynek, köszönik a részvételt. Találják ki az ünneplôk, hogy vége, mehetnek haza.
           De ez apróság. Ennél szomorúbb ünnepük volt a Hóvirág Néptánccsoportosoknak. Hiszik, nem hiszik, sírva fakadtak.
           Meglepetés-elôadással készültek, a Salamon Ernô Gimnáziumban a magyarországi vendégek után akarták bemutatni tánctudásukat, záróakkordként. Ott toporogtak, székelyruhába beöltözve, fellépésre várva. Aztán közölték velük, nem lépnek fel, mehetnek haza. Sírva mentek.
           Utánanéztünk, szervezési bakiból, kommunikációhiányból adódott mindez. A táncosok késôn szóltak, hogy fellépnének, a szervezéssel megbízott pedagógus nem ígérte biztosra a lehetôséget, majd állítása szerint szólt is, hogy nincs esély színpadra kerülésre. De ez nem jutott el a táncosokhoz, különben nem állingáltak volna ott. Az iskola vezetôsége sajnálja, nagyon sajnálja a történteket.
           A megríkatott, kiábrándított gyerekek is, akik nem biztos, hogy legközelebb meglepetést akarnak szerezni, vagy eleget akarnak tenni egy esetleges fellépési felkérésnek.
           Két hét alatt két esetrôl számoltunk be, amikor felnôttek miatt kellett gyerekek szembetalálják magukat a csalódással. Így vezetjük be ôket a való világba? És még néha mi, a „nagyok” csóváljuk a fejünket, s hüledezünk, hogy milyenek ezek a mai fiatalok?
Balázs Katalin

Figura Műhely Titkai – Meghívó

           Mi van a függöny mögött? Hogyan születik a színház? Mit csinál a rendezô, a színész és a díszletes? Jöjjön a kulisszák mögé. Nézze meg! A Figura feltárja titkait. Ha érdekli a színházcsinálás titokzatos világa, ha látni szeretne egy figurás-próbát, ha kérdése van a Figurával és a színházzal kapcsolatosan, vagy ha csak beszélgetni szeretne a város színészeivel, akkor jöjjön el a Figura Műhely Titkai nyilvános színházi napra március 27-én a Művelôdési Központ színháztermébe 12 órától. Szeretettel várjuk.

A Székely Nagygyűlés Kiáltványa

           Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés résztvevôi, gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelôsségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez.
           Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, megállapítjuk:
           * Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerzôdésben Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek – az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak!
           * Az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is!
           * Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelô védelmi intézkedéseket ír elô az erdélyi magyarság, a székelység számára – de a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók!
           Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, kijelentjük:
           * Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni!
           * A történelmi hagyományok alapján, területi önkormányzásunk ôsi jussunk, e nélkül szülôföldünkön meg nem maradhatunk és errôl soha le nem mondunk!
           * Alapvetô emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel küzdünk, és erre azonnali, demokratikus megoldásokat várunk!
           Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, követeljük:
           * Autonómiát Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek!
           * 1918. december 1-én, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élô nép számára – tartsák tehát be ígéretüket!
           * Románia Parlamentje és Kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, és garantáljon a szülôföldjén ôshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlôséget!
           * Románia Parlamentje hagyja jóvá Székelyföld Autonómia Statútumát!
           * Az Európa Tanács 1334/2003 sz. Határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minôsítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának – az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a „nemzetállam” kifejezést!
           * Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelôtt elkövetett jogfosztást, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását!
           * Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett!
A Székely Nagygyűlés

Díjazzák-e Bardócz díját?

           Bardócz Ferenc Ditró polgármestere Gábor Áron-díjat kapott a Székely Nagygyűlésen, hisz azon kevés önkormányzatok közé tartozik a ditrói, ahol kiírták az autonómia-népszavazást, és azt a perbehívás miatt sem vonták vissza. Sôt Strasbourgban fellebbeztek, ahol Kincses Elôd ügyvéd díjmentesen képviseli. Szintén a székelyudvarhelyi ünnepségen hangzott el, a következô Székely Nagygyűlés házigazdája Gyergyóditró lesz. Rossz nyelvek viszont azt suttogják, nem mindenki gratulált a díj átvételéért, egyesek nem tapsolnak a gyűlésszervezés ötletének sem.
           – Voltak-e kételyei Bardócz Ferencnek annak kapcsán, hogy el kell-e mennie, fel kell-e szólalnia az udvarhelyi gyűlésen?
           – Kételyem nem volt, egyáltalán, mert amit eddig is tettem, a lelkiismeretemre, a magyarságtudatomra hallgatva tettem, azaz tettük közösen az önkormányzattal. Mert ha Ditró Község Tanácstestülete nem fogadja el a javaslatomat, nem szavazza meg a referendum kiírását, akkor ebbôl a díjból nem lett volna semmi. Tehát ez a kitüntetés nekik is szól. Én nagyon büszke vagyok, hogy átvehettem a Gábor Áron-díjat, bár szeretném hangsúlyozni, a népszavazást nem egy díjért írtuk ki, de ha már adták… boldog vagyok, hisz Gábor Áron földim, s én nagy tisztelôje vagyok az 1848-as eseményeknek.
           – Érheti-e megtorlás Bardócz Ferencet, Ditrót e kitüntetés miatt?
           – Mint polgármester, nehezebb helyzetben vagyok, mint Bardócz Ferenc fizikai személy. Bardócz Ferencnek nem volt kétséges, és nem volt egy percig sem kérdés, hogy elmegy-e Székelyudvarhelyre. Bardócz Ferenc biztos, fel is szólalt volna a nagygyűlésen. Viszont, mint polgármester úgy gondoltam, jobb óvatosnak, körültekintônek lennem, és nem szólaltam fel.
           – Volt-e erre vonatkozó figyelmeztetés, hogy jobb, ha nem megy oda, jobb, ha nem szólal fel?
           – Fogalmazzunk diplomatikusan: ha lett volna figyelmeztetés, akkor most nem mondanám el, mert nem kürtölhetném világgá. Azt kérem, ezt a problémát ne feszegessük.
           – Tehát volt figyelmeztetés…
           – Ezt nem én mondtam.
           – Arról is szó volt Székelyudvarhelyen, hogy népgyűlés lesz Ditróban…
           – Ezt sem én mondom.
           – Cáfolja?
           – Nem cáfolom, de feltételhez kötöm. A feltétel az, hogy legalább helyi szinten üljenek le a Székely Nemzeti Tanács képviselôi az RMDSZ képviselôivel, és közösen találják meg a megoldást, hogy a népgyűlést Ditróban közösen megszervezhessük. Én meg szeretném szervezni, de nem mindenáron. Nem akarok kötélhúzást, mint Székelyudvarhelyen. Ha a szerdai önkormányzati ülésen képes leszek meggyôzni a tanácsosokat, hogy ezt meg kell szervezzük, s ha együtt képesek leszünk meggyôzni a Gyergyói-medence RMDSZ-képviselôit, akkor közösen népgyűlést szervezünk. Ha nem leszünk erre képesek, akkor Ditróban nem lesz Székely Nagygyűlés.
B. K.

Ünnepelünk?

           2007-ben immár 100 esztendeje annak, hogy Gyergyószentmiklós városi rangot kapott. Illik méltóképpen ünnepelni a kerek évfordulót – vélik városunk elôljárói. Ezidáig azonban semmilyen kézzelfogható elôrelépés nem történt, nem tudni, mikor, hogyan ünnepelhetünk jövôben. Ezt kívánták pótolni péntek délután, egy tanácskozáson, hol városatyák mellett meghívottak is véleményezték a tennivalókat. A párbeszéd során annyi döntetett el, hogy az operatív munka érdekében bizottságok felállítására van szükség. Külön foglalkoznak majd a jubileum alkalmával kiadandó könyvvel – a vélemények azonban igencsak eltértek, ködösek voltak annak tekintetében, hogy ezen kiadvány mit fedjen. A gazdasági potenciál feltérképezése külön csapatot igényel, ahogyan külön bizottság kell majd felügyelje a városrendészeti, közterület szépítésével kapcsolatos tennivalókat is. A rendezvénysorozatot kulturális- és sporteseményekben gazdagnak álmodták a beszélgetésen részt vevôk, melyek koordinálására egy bizottság felállítását látták szükségesnek. A bizottságok feladatai majd a csoportokon belül konkretizálódnak, fogalmazódnak meg. A találkozón tehát konkrétumokról nem született döntés. Nem tudni, mikor, hogyan ünnepelünk, a határidô pedig egyre jobban szorít.
           * * *
           Több név is felmerült a készülendô könyv szerkesztését illetôen, többen úgy vélték Dr. Becsek Garda Dezsô illetékes a városról készülendô monográfia megírásában, lévén, hogy az ô szerkesztésében, több szerzô közreműködésével már korábban is megjelent egy városunkról írt monográfia. A jelenlévôk közül, volt ki úgy vélte, olvasmányosabb legyen a 2007-ben megjelenô kiadvány, ne csak száraz tényeken alapuljon. Nem így gondolja azonban dr. Becsek Garda Dezsô parlamenti képviselô, aki nyilatkozni kívánt az ülésen elhangzottakkal kapcsolatban:
           – Erre a gyűlésre, ellentétben másokkal, nem kaptam meghívást. Minier Gábor telefonált három óra elôtt tíz perccel, éppen órám volt a fôiskolán. Ô szólt, hogy a könyvvel is kapcsolatos megbeszélés van, és tudja, hogy nem hívtak meg, pedig kötelességük lett volna. Mikor beértem a gyűlésterembe, Gyergyó 2001-ben megjelent Monográfiáját olyan szavakkal illette dr. Seer Mihály, melyek sértôek voltak az összes szerzôre nézve, és kifejtette, hogy a monográfiát nem tudományos alapokon, hanem népszerűsítési alapokon kell megírni. Olyan kijelentéseket tett Gyergyó 2001-ben megjelent Monográfiájáról, melyért nem vállalhatom a felelôsséget, hiszen én csak a kiadvány azon részéért felelhetek, amelyet én írtam. Eddig én nem értékeltem, nem támadtam senki munkáját, ezért nagyon rosszul esett ez a durva támadás. Ilyen körülmények között nem vállalhatok egy olyan munkát, mely nem tudományos értékű. Úgy gondolom, hogy csakis tudományos alapokon kell egy ilyen munkát elkészíteni. Én egész életemet arra szenteltem, hogy Gyergyó történetét felkutassam történelmi források alapján. Ha a polgármesteri hivatal és a tanács nem értékeli ezt a munkát, ahogyan ezt szószólójuk, Seer Mihály szavaiból kivettem, én nem vállalhatom így ezt a munkát, csakis tudományos alapokra helyezett monográfia megírásában tudok együttműködni. Sokan úgy használták fel az én munkámat, hogy jelzeteket nem készítettek, nem tüntették fel az adatok forrását, ezért nem tartom etikusnak, ha valaki az általam felkutatott adatokat összemásolja, és azokat olvasmányosabb formába átírva használja fel. Szeretném, ha a Gyergyói Kisújság több jeles tudóst is megkérdezne, arról, hogy mi is az a monográfia, és hogyan kell azt megírni.
G. G.

Köszönetnyilvánítás

           Tiszteletemet és köszönetemet szeretném kifejezni azért, hogy városunkban is érzôdött a március 15-i események szelleme. Ezt elsôsorban azoknak az eseményszervezôknek szánom, akik fiatalos lendülettel a márciusi ifjak lelkesedéséhez méltón, a lehetôségekhez mérten hozzájárultak a gyergyószentmiklósi polgárok ünnepi hangulatának megteremtéséhez.
           Gondolok itt az egyházi megemlékezésekre, az Ethnographia Gyergyóiensys Alapítvány, a Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület, a Figura Stúdió Színház, a Domokos Pál Péter Nôi Dalkör, az Ipartestületi Férfikórus, városunk iskolái tantestületének közreműködésére, valamint sok magánszemély áldozatos munkájára, akik évrôl évre a magyarság ünnepén erôsítik az együvé tartozás érzését.
           Az elismerés annál nagyobb, minél inkább ismeretesek elôttem az anyagi gondjaik, problémáik, és mégis igyekeztek jó programmal kellemes hangulatot teremteni.
           Ezzel is igazolódott, hogy bármilyen szűkösek is az anyagi feltételek, a városvezetésnek kötelessége a kultúra támogatása, valamint a polgári értékek továbbéltetése.
           Gratulálok, és ezzel gondolom egyetért a többi tanácsos kollégám is, mindenkinek, aki részt vett az események szervezésében, rendezésében, akik széppé tették a március 15-i megemlékezéseket városunkban is.
Tinka Kálmán, gyergyószentmiklósi önkormányzati tanácsos

Köszönet

           A Gyergyószéki Székely Tanács állandó bizottsága nevében köszönöm szépen mindazoknak, akik meghallgatták felhívásunkat, s eljöttek Székelyudvarhelyre, a Székely Nagygyűlésre. Úgy gondolom, hogy szép számban voltunk ott Gyergyóból, s akik ott voltak, azoknak olyan élményben volt részük, ami erôt ad nekik a továbbiakra. Külön köszönet azoknak, akik nagylelkű támogatásukkal lehetôvé tették, hogy egy mindenki által könnyen megfizethetô útidíjat tudtunk megállapítani. Köszönöm ugyanakkor azoknak a vállalkozóknak, cégvezetôknek, akik lehetôvé tették alkalmazottaiknak, hogy méltó módon ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. Legyen ez egy kezdet, ami hagyományt teremt, hogy mihamarabb valósuljon meg az, hogy Gyergyóban március 15. mindenkinek ünnepnap, munkaszüneti nap. Végül, de nem utolsósorban illesse köszönet a sajtósokat, akik eljuttatták az üzenetünket Gyergyó népéhez, azokat a szállítókat, akik nem dôltek be az ijesztgetéseknek, s kedvezményes áron járműveket bocsátottak a rendelkezésünkre, illetve a gyergyószentmiklósi közlekedési rendôrséget, amelyik – ellentétben a parajdival, illetve a székelyudvarhelyivel – nem akadályozta, hanem tanácsaival segítette a szállítókat.
Árus Zsolt

Öngól?

           Sok tekintetben felbátorít az RMDSZ. Novemberben egy Markó Bélához címzett nyílt levelemre a Megszólított semmit sem szólt, így aztán tudva tudom, hogy bármit írhatok, falrahányt borsó, esetleg öngól? De én vagyok a legkisebb gondja Markó úrnak, aki elôször az államelnök ellen szavaztatott volna, hogy ma az akkori ellentáborát bátorkodjon erôsíteni. Öngól, nemde? Nemrég az udvarhelyi gyülést szólta le, mondván, nem szabad a Március 15-i ünnepet politikai célokra kihasználni. Ez is öngól, mert Neki mintha az ünnep és ünnep között nem volna semmi különbség. Mondjuk a névnap olyan ünnep, amit barátok, rokonok szerveznek, a Sándoroknak egynél több is lehet évente, de ha születésnapot ünnepelünk, és éppen január elsején, akkor a Sándorok közül Petôfit tiszteljük meg. Ha Március 15-ét ünnepeljük, akkor 1848-at is, amelynek volt tizenkét pontja, némi politikai töltettel. Azokat nullázza le Markó Béla, ha politikamentességet erôszakolna ránk. Ez öngólként annyi, mintha a 12 pont megfogalmazóit „ellenforradalmároknak” minôsítené. De akkor miért díszeleg az RMDSZ plakátjain az aradi vértanúk visszaállított szobra? Következtethetek arra, hogy egy dolog Március 15-ét, és más dolog 1848-at ünnepelni? Esetleg nem csupán Petôfi „ellenforradalmár”, de Haynau volna a titkolt „példakép”? Úgy látszik, két költô nem fér meg egy csárdában, vagy a csárda „másfél” csárda, vagy a két poéta „másfél” poéta?
           Udvarhelyrôl azzal az elégtétellel indulhattunk haza, hogy van egy bukaresti érdekképviselet, aki a nacionalistákkal riogat, és elindult egy másik csoport az EU parlamentbe, aki a mostanig mellék- vagy vakvágányra futtatott autonómia kérésünket-követelésünket képviseli. Így nincs szükség szaván fogni Markó Bélát, aki Marosvásárhelyen azt a mézesmadzagot húzta elô, hogy „tessék minket leváltani”, de ne „szászjenôkkel”. Hogyha majd leváltás nélkül is érdemeket szerez az Udvarhelyrôl nyugatra indult képviselet, akkor mégsem bánjuk meg a szófogadatlanságot. Különben, hogy a rigmusok politikamentes területére térjek, Petôfi összes versei helyett Benedek Elek meséit és a Kossuth-nóta szövegét, valamint a Markó neve alatt megjelent összes műveket, szavakat, műszavakat, beszédeket, műbeszédeket betápláltam egy tulipántos programba, amely a következô, Március 15. című verssel ajándékozott meg „Isten lábujja: a szabadság/ lelkekbôl zászlókat tapos./ Címer helyett szívünk darabját/ emeljük a bokáihoz.// Hitünk: tudományába áthal,/ ajkán mosoly lesz a fohász./ Fölénk hajol ég-homlokával,/ amelyet Himnusz koronáz.” Végigfuttattam ugyanazon a programon az említett, válasz nélkül maradt nyílt levelet is (egy alprefektus leváltásáról), amit ilyen, politikát semlegesítô, udvarhelyi tájszólású mondatokká írt át: „hatalmasok hatalma sok” és „nincs harács, ha rács van” vagy „ez a democsokrácia lebuktatandók mázlija”.
Burján Emil

Az orvos is panaszkodhat

           Dr. Madarász Enikô Újfaluban családorvos, Gyergyószentmiklóson van magánrendelôje. Beszélgetésünk elején kifejtette, nem szívesen panaszkodik, jobb szeretné, ha megoldásokat tudna felsorolni.
           – Ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek kezébe adták munkakönyvét, s elmondták, vagy családorvos leszel, vagy mehetsz. Mindent útközben akartak megtanítani, egybôl kellett számítógép mellé ülni, kiigazodni a folyamatosan változó egészségügyi rendszerben. A következô generációnak talán könnyebb lesz. Nem sajnáltatni akarom magunkat, de a tudomány fejlôdik, a gyógyszerek jobbak, ennek ellenére több a beteg. S legtöbb betegség pszichés. Testi tünetekben jelenik meg a pszichoszomatikus betegség. Megtörtént, szívkatéterezni is kellett egy beteget, akkora szorítást érzett mellkasában, végül kiderült, pánikbeteg – mondta. dr. Madarász Enikô, kitért arra is, rengeteg gyógyszert szedünk indokolatlanul. S a házipatikánk is tele van veszélyes gyógyszerekkel.
           – Sajnos akad, aki le sem akar vetkôzni, hogy megvizsgáljam, a sok várakozás után csak beutalót kér. Végül is részben érthetô a türelmetlenség, mert sokat kell kint várni, de nincs, mit tennünk. Gondolkodtam azon, milyen lenne, ha elôre bejelentkeznének, viszont akkor a telefoncsengés zavarná a rendelést. Amit tehettem, vásároltam televíziót a váróterembe, hogy ne idegeskedjenek a betegek, amíg sorukra várnak. Mert mindenre várniuk kell. A munkaképesség megállapítása sem csak egy pecsét. Ha ne adj’ isten valami baja történik az alkalmazás után, felelôsséggel tartozom. Nem így képzeltük el az egészségügyi rendszer megváltoztatását, s én szívem szerint több idôt fordítanék a betegre, mint az írásra. Próbáltam megtanulni a kódokat, de nincs logikai összefüggés közöttük. Rá kellett jönnöm, számítógép-használat nélkül lehetetlenség rendelni. Nem vigasz a betegeknek, de minden hónap végén megyünk Csíkszeredába a havi jelentéssel, ha esik, ha havaz, a rossz utakon. Három nap alatt kell leadni a papírokat, s álljuk a sorunkat mi is. Fárasztó ez a bürokrácia.
           – Megértem a betegeket is, drágák a gyógyszerek. Egy szemcsepp több mint 100 ezer lej. S ez csak egy szemcsepp. Egy nyugdíjasnak, ha több betegsége is van, aligha tudja megvásárolni a havi gyógyszerét, ha nem térítéses. Elmentek a gyógyszerárak, a nyugdíjak maradtak. Kapunk segítséget az Ora Rode-tól, így tudunk adni a rendelôben gyógyszereket, de úgy is van, amit meg kell vásároljanak a betegek.
           – Használhatók a lejárt szavatosságú gyógyszerek, kenôcsök?
           – Kérdeztük egy nagyobb fórumon a gyógyszerész kollégákat, elmondták, hogy bizonyos gyógyszereknél megengedett, hogy kicsit tovább használják. Amelyek használata tilos, olyant nem is osztunk ki. Hoznak vérnyomáscsökkentôt, amikor mi ezeket megkapjuk, még nincs lejárva a szavatossági idejük, de egyszerre akkora mennyiséget nem adhatunk ki. De a vérnyomáscsökkentô, ha lejárt a garanciája, akkor is hat. Persze félünk mi is ezekkel a gyógyszerekkel. Kenôcsöket lehet használni, vitaminokat is, de amelyek allergiás tüneteket okozhatnak, nem szabad. De én nem akarok gyógyszerész, íródeák lenni, csak orvoslással akarok foglalkozni…
           – Házipatika…
           – Sok gyógyszert használnak indokolatlanul a betegek. Ha kimegyünk, és meglátjuk a házipatikájukat, félelmetes. Szükséges a lázcsillapító, bélfertôtlenítô. De a Saprosan sem mindig jó, csak orvoshoz kellene fordulniuk mielôtt használnák. De ugye, sokat kell üljenek a váróban, s inkább nem jönnek. S otthon sajnos gyulladáscsökkentôként szedik az antibiotikumokat. Nem beszélve arról, minden gyógyszer kétélű. Vannak olyan esetek, hogy az orvos is kétszer meggondolja, írja-e fel az antibiotikumot. Mert nem mindig jó. De a gyógyszertárak pénzért adnak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, vigyázni kell a gyógyszerezéssel. S ha már otthon bevesz ezt-azt a beteg, jó, hogyha el is mondja az orvosának, mert fontos. Sajnos, egyre több az olyan beteg, aki elmegy laborba, szakorvosok magánrendelôjébe, és saját magát diagnosztizálja az innen-onnan hallottak alapján, s esetenként, ha több betegsége van, ráadásul különbözô gyógyszereket is bevesz, rosszat tesz magának. Szeretném, ha megértenék, a családorvos kell elemezze a különbözô eredményeket, és aszerint kezelje a beteget.
           – Pszichoszomatikus betegségek…
           – Az intelligensebb, a városiasabb emberekkel fordul elô leginkább. Az egyszerű falusi bácsiknak valahogy egészségesebb a gondolkodásuk. Pedig ôk is értek nehéz idôket. Igaz, ôk tudják tapasztalatból azt is, hogy télen több hagymát, káposztát kell enni. Mi sok mindent megtanultunk nyugatról, de még nem tanultuk meg a stresszt feldolgozni. Nem tudunk lazítani. Ez maga után vonhat akár hasnyálmirigy-, pajzsmirigy-problémákat, cukorbetegséget stb. Oda kellene figyeljünk magunkra. Már régen feltűnt, hogy a nyugati kollégák tuda-tosan élnek, figyelnek arra, mit esznek, s most értem meg, miért élnek úgy. Egyszerű példát mondok: a farkas mikor megkergeti a nyuszit, az fut, menti az életét, ez egy nagy stressz számára, de mikor már elmúlt a veszély, akkor is tovább szalad a nyuszi cikcakkban, hogy vezesse le az adrenalint. Valamivel fel kell oldani a stresszt, a szaladás is jó módszer. Nemcsak nekünk nehéz, a betegeknek se könnyű, hogy hatvan kilométerre van neurológus, urológus, endokrinológus. Jó lenne, ha közelebb lenne a mágneses rezonancia, a CT. Ez így nem jó. Mi lenne a megoldás? Kevesebb bürokráciával, több szakorvossal Gyergyószentmiklóson, jobb utakkal, több pénzzel, és több türelemmel talán könnyebb volna mind a betegnek, mind az orvosnak.
Lejegyezte Kedves-Tamás Gyopár

Varázsszônyegek

           Az emberiség évezredek óta ismeri és alkalmazza a lakás díszítésére a szônyegeket. Az út, amely a nomád törzsek sátrainak takarójától, kárpitjától a különlegesen csomózott, keleti szônyegeken át napjaink általánosan alkalmazott szônyegpadlójáig ível, ugyancsak változatos. Mindenki számára ismerôsek a névtelen mesterek által késztett híres keleti szônyegek, amelyek európai területekre részben kereskedelem, részben háborús hódítások útján kerültek. Mai szônyegeink azonban sokfélék, rendszerint géppel elôállítottak. A szônyeg alkalmazásának se szeri, se száma. Eredeti rendeltetésüknek megfelelôen a leggyakrabban a padlót fedik, de szokás falvédôként is használni. Készülhet belôle párna, bútorhuzat, falikép is. Faliképként megemlíteném a gobelint, amelynek értéke és nagy múltja fôleg az idôsebb korosztály számára ismert. Rendszerint azért választunk szônyeget, mert a melegség és az otthonosság érzetét kelti bennünk. Az értékes régi szônyeget vagy egyedi kézműves darabot kezeljük úgy, mint a szoba meghatározó díszítô elemét. A rengeteg szín- és mintaválasztékkal ellentétben érdemes odafigyelni vásárláskor a szônyeg minôségére! Hiszen a szônyegen járunk, súlyos bútorokat állítunk rá, folyamatosan piszkolódik, és állandó tisztításra szorul. Igaz, hogy egy minôségi szônyeg nem két fillér, de nem is két hétre vásároljuk, tehát jó erre is gondolni. Legelterjedtebb manapság a padlószônyeg. Régebben némelyek ugyan porallergiát okoztak, de ma már olyat is készítenek, amely portaszító kikészítésű, vagy egyenesen atkamentes. Ha padlószônyeg mellet döntünk, érdemes minél pontosabb mérést végezni, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ezen szônyegek 3, 4, 5 méter szélességben kaphatók. Vastagságuk a készítéstôl függ, aminek három fajtáját ismerjük: van a hagyományos szövésű, a tűzött, melynek gumi vagy műanyaghab hátoldali borítása van, és van a filcszerű tűnemezelt. A szônyegeket ragaszthatjuk az aljzathoz, a falak mentén pedig különféle szegôkkel lehet rögzíteni. Ha nem ragasztódik az aljzathoz, akkor lehet alkalmazni alátétet, ami nem más, mint papirra vagy zsákvászonra rádolgozott gumi. A szônyegpadló lerakása nehézkes, ragasztása pedig szakértelmet követel, kisebb helyiségben viszont házilag is megoldható. Napjainkban gyakran meglelhetôk a természetes alapanyagokból készült szônyegek. Ilyen a pamut vagy gyapjú-, a kókuszrost-, szizál-, tengerifű- és jutaszônyegek. A gyapjú rugalmas, nehezen koszolódik, szabályozza a levegô páratartalmát, közepesen kopásálló, de nehezen tisztítható, ezért általában keverik más műszálas anyaggal. A gyapjú az lehet kecske, bárány, teve vagy láma szôrébôl. Az egzotikus jegyeket magán hordozó belsôk jó kiegészítôje lehet a mexikói kókuszrostból készített szizál, vagy a távolkelti tengeri füvekbôl készítet tengerifűszônyeg.
           Itt megemlítem még a kókuszdió rostjából szôtt szônyeget, amely hasonló tulajdonságokkal bír. Ezeknek anyaga durvább, mint a gyapjú, viszont könnyen tisztíthatóak, jó strapabírók.
           Biztosan sokan hallották a kelim vagy kilim szót, ami nem más, mint a közel-keletrôl származó szövési technika, aminek fô jellemvonása az, hogy a kész textil színe és visszája azonos mintát mutat. Ezért is nevezik sok helyen a nálunk oly gyakran elôforduló és jól ismert háziszôt szônyeget székely kelimnek. A háziszôt szônyeg készítésérôl és alapanyagáról úgy gondolom, nincs amiért írjak, mert azt remélem, hogy mindenki számára ismerôs. Nálunk felé még mindig nagy elôszeretettel használják és készítik. A másik nagy múltra visszatekintô szônyeg a perzsaszônyeg, ami jellegzetes csomózott technikával készülô keleti szônyeg, színei antik minták alapján összeválogatottak. Ha hosszabb idôn keresztül nem használunk egy szônyeget, gondosan pakoljuk el. Az elôzetes molyirtóval kezelt szônyeget feltekert állapotban tároljuk. A finomabb faliszônyegeket ne porszívózzuk, ne mossuk, a színét viszont jól kinyomkodott ecetes szivaccsal frissítsük fel. Ha hosszabb ideig nem kívánjuk használni a szônyeget, ajánlatos levendulát morzsolni rá a feltekerés és raktározás elôtt.
Portik Tünde (0745/961.039),
Bartos Emese (0745/814.555) lakberendezôk

Embertôl – emberig

           Most, amikor annyira elgépesedik a világ, hogy már az emberek közötti viszonyban is teret hódít a rideg automatizmus, Ditróban a Mindenki Óráján kapóra jött egy idôszerű téma: a kommunikáció.
           Nem a gépek, nem is az állatok, hanem az emberek által leadott jelekrôl és jelzésekrôl volt szó: a beszédrôl és a beszéden kívüli közlés más lehetôségeirôl.
           Az elôadó közvetlensége, a témában való jártassága hamarosan feloldotta a feszültséget, felébresztette az érdeklôdést. A hallgatók pillanatok alatt megértették, mi mindent kifejezhet a kézfogás, a tapintás, a tekintet, a szembenézés, a fejcsóválás, az elbigyesztett ajak, a lecsüngô vagy hadonászó kéz, a mosoly, a hahota vagy az állandó vigyorgás. Amellett, hogy mindenkit komolyan érdekelt a téma, nem hiányzott innen a vicc, a nevetés.
           A kérdések még a befejezô teázás idején is tovább folytatódtak. A résztvevôk véleménye az volt, hogy ezt az elôadást egy éven belül meg kell ismételni, csak nagyobb hallgatóság részvételével.
           Történt mindez az Idôsek Klubjában 2006. március 17-én.
           Az összejövetelt a gyergyói Caritas és a helyi Önkormányzat támogatta, Bardócz Erzsébet szervezte.
           Az elôadó Jánossy Alíz volt.
Gergely Géza

Bemutatták a Bonyolítókat

           Csata Ambrus Gyergyószentmiklósi író legújabb könyvének, a Bonyolítóknak bemutatására gyűltek össze irodalmárok, pedagógusok a városi könyvtárba. A Salamon Ernô Irodalmi Kör által szervezett esten Bajna György újságíró tartott vitaindítót a bôséges iróniával átszôtt könyvhöz, mely hiteles keresztmetszete egy általunk is jól ismert kornak. Az egymásra fekvô képekbôl álló történetlánc figuráiban ne keresse senki, hogy kit fednek – szólt az intés. A szerzô elmondta, több személy áll egy figura mögött, nem lehet egyetlen személyre sem ráhúzni, ugyanakkor sok reális dokumentum támasztja alá a megjelenített eseményeket. 14 éve elkészült az írás, a mostani politikai helyzet, korrupciós perek kedveztek megjelentetéséhez. A megjelenített bonyolítások Balkániában játszódtak, játszódnak és fognak is játszódni. A szerzô részeket olvasott fel a kisregénybôl, majd a jelenlévôk méltatták az alkotást.
           Lapunkban már olvashattak ízelítôt a Bonyolítókból, s ha felkeltette érdeklôdésüket, szerkesztôségünkben is megvásárolhatják a kiadványt. Ára 7 új lej.
G. G.

Próféta a saját hazájában

           Huszonöt év munkásság után, ötvenegynehány éves fejjel elôször mutatta meg alkotásait falustársainak Balázs József egyéni kiállítás keretében. Széltében-hosszában járta a magyarlakta területeket határon innen és túl, de itthon csak most mutatkozott meg. A kiállítás házigazdája szerint az elvetett mag jó földbe jutott, s most érkezett el az aratás ideje.
           A tárlatmegnyitón Bajna György újságíró mondott méltató beszédet, az alábbiakban szövegének jelentôsen megrövidített változata olvasható:
           Balázs Jóskát Márton Árpádnak a Balázs-albumban olvasható atyai kiértékelôje után bemutatni?
           A legutóbbi gyergyószentmiklósi kiállításon és könyvbemutatón, olyan gondolatok is helyet kaptak, hogy talán felaprózta néha magát, talán többre vihette volna.
           Azóta sem hagy nyugodni a gondolat, hogy miként is mérik az embert társai? A mérleg serpenyôjébe mit raknak bele?
           A művész Isten fimon műszere, a mennyei fény és a pokoli tűz ötvözetével édes kínok között hamuvá váló, majd újra meg úja feltámadó fônix madár.
           Amikor ’89-ben még füstölögtek a piros-fehér-zöld színek a község elégetett régi anyakönyveinek máglyáján, úgy érezte, most nem az ecseté a fôszerep, s kezdett munkálkodni a mellészegôdôkkel.
           És emelkedhetett megérdemelten ismét élôvé Sövér Elek, és lett nevével fémjelzett iskola, alapítvány.
           Azután feltámasztotta a farsangolást is, majd az alfalvi keresztalja ismét úgy jelent meg Csíksomlyón, hogy a Csík-magasa és testvéri csíki falvak érintésével érkezett Mária lábához. A sok száz éves, a szocializmus alatt elsenyvedt hagyomány feltámasztása kit dicsér?
           E feltámadások is benne vannak a festményeiben.
           Tehetségének felaprózása a kicsik tanítása? Tartja annyira fontosnak a tehetségek felkarolását és elsô lépéseik irányítását, mint bármi mást. Része ez is az életének, s művei csak gazdagodnak ez által.
           Felaprózza magát, mert kaszál? Mert lovat tart? Mert nem fél a trágya és a földszagtól? Milyen lenne az a Balázs József-kép, amelyiken nem érzôdne az élet?
           És milyenek lennének messze földön híres arcképei, ha nem értené azok lelkének rezdüléseit, akiket megrajzol, megfest? A föld fiaitól tanulta, illetve örökölte ezt a tudást. Nem elefántcsonttoronyba zárkózottan.
           Felaprózza magát? Hiszen még családja is lenne. Ha igazi családról van szó, akkor három nemzedéknek kellene lennie azon az udvaron. Náluk Istennek hála, így van. Könnyű így élni egy művésznek? Bizonyára nem. Nehéz vagy könnyű együtt tartani a családot? Azt mondom, csak az asszonyokon múlik. Ott pedig egyenesen két erôs asszony: Tercsi néni és Erika tette, teszi, amit tennie kell.
           Imre már talpára állt, s talán kapott valamit édesapjától és nagyapjától, Náci bácsitól abból is, amit Jóska a nagytatájától kapott, s ami nélkül könnyűek lennének munkái: gyökértelenek.
           De nem csak Imre a gyermekük. Áronkának, aki kicsit másabb, mint mi, épp annyi törôdésben kell részesülnie, ha nem többen, mint a bátyjának. Az Áronkából sugárzó szeretet is ott van az alkotásokban. Felaprózódás ez is?
           Akkor lett volna igazi festô, ha csak magára gondolva, hagy csapot-papot, mert ôt művésznek teremtette a Fennvaló? Kötve hiszem.
           Senki nem mondja, hogy Jóska mindent végig tud vinni. Azt sem, hogy mindig igaza van. Sokan neheztelnek szókimondásáért és szavai vállalásáért rá. Fôleg azok, akik nem értik, hogy a forrás dolga nem a mederépítés. A forrás dolga a csermely megszülése, tiszta vizének útra-indítása. Aki ezt felfogta, tudta mit kell tennie tovább. A Sövér Elek Alapítvány ennek köszönheti, hogy ma is beszélhetünk róla, eredményeinek örvendhetünk. Valaki egyszer ott is forrás kellett legyen. Ám ahhoz, hogy a csermely patakká duzzadhasson, sok más ér tápláló ereje is szükséges.
           Ô jó katolikus, aki nem szégyellt református testvérei istentiszteletein muzsikálni, hogy szebbek, meghittebbek legyenek azok. Ez a mások elfogadása, és feltétel nélküli szeretete is benne van a képeiben.
           Fél évszázad múlt el 2 éve fölötte. Talán akkor illett volna minden szakmaiságot nélkülözô, nagyon is személyes vallomásom elmondanom.
           A magát állítólag felaprózó művészben kevesen látják a méhet is. Pedig a Köves-patak melletti nagyapai méhesben már kisgyerekként megtanulta, hogy mi mindenbôl áll össze a csoda, az alkotás, milyen pontos rend biztosítja e látszólag összevissza szálldosó teremtmények létét.
           E rend is fellelhetô művészetében, amit egyéni kiállítás alkalmával elôször láthat szülôfaluja. Gondolta volna valaki, hogy eddig egyetlen alkalommal sem állított ki egyénileg Alfaluban?
           Hiába, nem csak próféta nem lehetsz a saját faludban.
           Jóska az összegzés éveihez érkezett. Művészként példakép lehet bárki számára, akinek tetteit a szülôföldhöz, feleihez és a hagyományokhoz ragaszkodás, az önbecsülés, székely népe egészséges féltése, a szeretet, s ennek koronájaként nem csak a tenni akarás, de a cselekvés irányítja.

Válasz a Közvilágításra

           Benedek Edit Szárhegy 553. szám alatti lakos a következôket szeretném az ön tudomására hozni.
           Az általam önökhöz címzett levélre csak hiányosan kaptam választ, és hiba is esett a válaszadásban. Baricz Tamás Imola a „Közvilágításról” című cikkében, amely március 9–15-i számban jelent meg, azt írja, hogy 2 égôt szereltek. Én a levelemben még számot sem említettem!
           Az Electrica Rt. gyergyói fiókjának vezetôje az illetékes cikkírónak miért nem vette elé azt a levelemet, amit a 6019/27. 12.2005. tértivevénnyel hozzuk intéztem? Arra adott egy akármilyen választ nekem 346/27.01. 2006. számmal beiktatva.
           Ha Szárhegy polgármestere azt a választ adta önöknek, hogy „kinek a háza elé kerül az oszlop, égô, szakemberek fogják eldönteni”, akkor ennek az égônek a felszerelését melyik szakember döntötte el?
           Erre nagyon kíváncsi lennék, vagy ez is hadititok?
           És miért nem nevezte meg Szárhegy polgármestere, hogy milyen engedéllyel rendelkezô céggel van szerzôdésük, hogy szereltessek én is fel egy égôt, hogy lássunk mi is az illetô pofától felfelé is. Vagy Szárhegy lakói nem kell mindent tudjanak, és sokat ne érdeklôdjenek, csak fizessék az adóikat!
           Tisztelt szárhegyi lakosok – úgy csinálják önök is mind ez esetben történt, éspedig, ha van olyan ismerôsük, aki ért a villanyszereléshez, szereljenek hozzávalókat és az utcai oszlopra szereltessenek mondenhova égôket, de úgy, hogy az egész udvarukat világítsa is ki, mi az utcai világítást fizetjük, maguk megspórolják a falu lakosainak bôrén a saját villanyfogyasztásukat!
           Úgy néz ki, ez is beletartozik a „demokrácia” alapelveibe.
           A fôszerkesztô úr tudomására szeretném hozni, hogy még a mai napig senki ezért a füle botját sem mozdította, az Electrica Rt. sem, ahova a panaszt írtam, és minden a régi! Annak az égônek nincs ott amit keressen! Ha nem tesznek intézkedést az illetékesek, tovább fordulok felsôbb szervekhez, hátha azok tesznek intézkedést az érvényben lévô törvények alapján. Ez nem rosszindulat kérem, a törvény mindenkinek törvény, és nem egy embernek szavazták meg!
           Benedek Edit, Szárhegy
           * * *
           Kedves Edit asszony, mint írja, levelére csak hiányosan kapott választ, ennek ellenére úgy gondolom, segítettem önnek abban, hogy tisztán lásson, megtudja, hogy hová fordulhat. A gyergyószárhegyi közvilágítás a Gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozik, és a polgármester elmondása szerint e tevékenység adminisztrálásba van adva egy engedéllyel rendelkezô cégnek. Az Electricának nincs érvényes szerzôdése a Gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatallal.
           Kedves asszonyom, kérdésünkre Szárhegy alpolgármestere, Keresztes Elemér is megerôsítette az Electrica igazgatójának korábbi kijelentését, mi szerint „… a magénszemélyek az illetô polgármesteri hivatalokhoz forduljanak közvilágítás-ügyben”. Tehát ön a Gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatalhoz forduljon problémájának megoldása érdekében, mert mint írja, szárhegyi adófizetô.
           Levelében felszólítja a szárhegyi lakosokat és villanyszerelô ismerôseiket, hogy tegyenek égôket az utcai oszlopokra. Én ezt nem ajánlanám, annál is inkább, mert a közvilágítás a hivatal hatáskörébe tartozik, és csak engedéllyel rendelkezô cég, villanyszerelô nyúlhat hozzá, nem beszélve arról, hogy életveszélyes.
           A két felszerelt égôvel kapcsolatban ön írta korábbi levelében „… egy szép nap arra eszméltem fel, hogy rajtam alul, a második háznál található oszlopra egy fehér színű teherszállító Daciával levô egyén, egy hosszú alumínium létráról 2005. december 20–21-e között, pontosan már nem emlékszem, szereli a villanyégôt, és onnan lefelé 50 m-re már volt egy szerelve.” Ezért bátorkodtam két égôrôl beszélni.
Baricz Tamás Imola

Válaszol az MPSZ

           A Gyergyói Kisújság múlt heti lapszámában megjelent polgármesteri kijelentésekre sajtótájékoztatón kívánt válaszolni a Magyar Polgári Szövetség helyi, területi vezetôsége. Az MPSZ egy szervezet, és nem egy személybôl álló intézmény, így nem is téveszthetô össze, azonosítható Árus Zsolt személyével – kívánta leszögezni Vadász Szatmári István, a szervezet területi elnöke. A szervezet polgármesterrel való levelezésével kívánták cáfolni Pap József azon kijelentését, mely szerint az MPSZ egy nem létezô szervezet. Arra a vádra, hogy az MPSZ csupán a visszásságokat támadja, és nem veszi észre a megvalósításokat, elmondták, észrevették a városközpontban felépített két fabudit, a láger stílusú roma iskolát. Nem célszerű ezeket megvalósításként emlegetni – vélték.
           Ünnepgyalázásnak minôsítették a március tizenötödikei városképet, a szemetes utcákat, a hiányzó közvilágítást, s a magyar zászlók hiányát. „Tekintettel arra, hogy a nemrég felvetett kérdésre a városi RMDSZ is kitérô választ adott, ezúttal határozottan felszólítjuk, hogy foglaljon egyértelműen állást: elégedett a polgármester eddigi tevékenységével, továbbra is támogatja, vagy pedig beismeri, hogy tévedett, s megvonja tôle a bizalmat” – szólt a sajtótájékoztatón részt vevô Árus Zsolt, az MPSZ országos vezetôségi tagja. A 180 millió lejes ügyvédi díj kapcsán, továbbra is fenntartotta a szervezet álláspontját, kérik vissza a város kasszájából „kölcsönvett” pénzösszeget. A szóban forgó ügyben a per kiindulópontja egy árverés elmaradása volt, melyet a polgármester nem engedett megtartani: „Ezen intézkedésrôl a bíróság jogerôsen kimondta, hogy törvénytelen volt, így csakis és egyedül a polgármester felelhet ez ügyben. Másrészt városunk elsô embere olyan elônytelen szerzôdést írt alá az általa fogadott ügyvéddel, melyet magánemberként valószínűleg nem tett volna meg” – vélte Árus.
           A múlt héten megszavazott 50 milliárd lejes kölcsön felvételét ésszerűtlennek és „mélységesen erkölcstelennek” minôsítették, mert mindezt a következô városvezetés terhére vették fel, hiszen két év türelmi idô egybeesik a következô helyhatósági választásokig hátralevô idôvel. Jelezték, hogy a decemberi testületi ülésen elhangzott az, hogy meg kellene próbálni a kormányhoz fordulni azzal a kéréssel, hogy engedje el a GO Rt. adósságait, mert már volt rá precedens az elôzô években. Erre annál is több esély van most, mivel az RMDSZ ott van a kormányban, joggal várható, hogy támogatja a kérést – fogalmaztak. „Akkor a polgármester határozottan megtagadta, hogy ilyen kérést aláírjon, s mint látható, ezt valóban nem tette meg, inkább választotta azt, hogy a város terhére kölcsönt vegyen fel a cég. Ez a magatartás teljesen érthetetlen, de jobb helyeken magában bôségesen elég volna ahhoz, hogy leváltsák a városvezetôt” – étékelte Árus Zsolt.
G. G.

Kérdés a polgármesterhez

           Mi, a „Sarokház” néven elhíresült, Szabadság tér 4–5. szám alatti ingatlanokban lévô kereskedelmi felületek tulajdonosai kérdéssel fordulunk Pap Józsefhez, Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város polgármesteréhez.
           A Gyergyói Kisújság 11. lapszámában a polgármester úr által írt Egy elmaradhatatlan tájékoztatás című cikkben, mely a 180 millió lejes perköltségrôl szól, az alábbiak olvashatóak: „A fent említett 5,5 hektár területnek a tulajdonjogát a felszámolással megbízott cég megtámadta, és többszöri tárgyalások után ma is vita tárgyát képezi, jelenleg a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Egy törvénykezés alatt lévô területet nem szabad áruba bocsátani, amíg annak a tulajdonjoga nem tisztázódik.”
           A fent említett kijelentése, polgármester úr, kifogástalan. A mi kérdésünk viszont az, hogy ön nem tudta, hogy per alatt van a Szabadság tér 4-es, 5-ös szám alatti ingatlan? Tudnia kellett, ugyanis ön támadta meg a törvényszéki végzést. S akkor miért írta alá a visszaadást, a telekkönyvezést Tapody Németh Maria Margareta nevére?
           A törvény, az törvény, s polgármester úr jól tudta, az ingatlanok per alatt vannak, mégis aláírt. Mi úgy érezzük, hogy itt kilóg a lóláb, és az ön szavaival élve „micsoda botrány kerekedhet belôle!”
           Alaptalanok azok a híresztelések, melyek szerint az üzlettulajdonosok az ortodox egyháztól kérnének segítséget, hogy nyerjenek. Állítjuk, már hatodik éve mi csak a törvényes utat járjuk, s reméljük, hamarosan az igazságszolgáltatás igazságot szolgáltat számunkra.
           Arra azonban szintén ön kellene választ adjon, hány millióért fogad ügyvédet, hogy ne kelljen nekünk visszafizesse az általunk megvásárolt kereskedelmi felüleletek árát? Mert ez többre rúg, mint 52 000 euró.
Hóvirág Cukrászda Kft.,
Bella Com Kft.,
Kordial Kft.,
Ildi-Éva Impex Kft.,
Ila Romarta Kft.,
Merinos Lázár Kft.

Zrínyi-verseny

           A Zrínyi Ilona matematika-verseny megyei fordulóján a gyergyószentmiklósi diákok szépen szerepeltek. A Fogarassy Mihály Általános Iskolából Kémenes Endre, VI. osztályos tanuló elsô helyezést ért el (felkészítô tanár Baricz Levente); Sólyom Gellért III. osztályos 8. helyezést ért el (felkészítô tanító: Ambrus Katalin és Bajkó Emese). A Salamon Ernô Gimnázium (Vaskertes iskola) két hatodikos tanulója Póka Hunor 9. helyezést és Tamás István 12. helyezést ért el, mindketten Farkas János tanítványai. A harmadikosok csoportos versenyében a megyei második díjat nyerték Szász Ferenc, Kádár Beáta és Farkas Róbert. Továbbá egyéni versenyben Szász Ferenc 4. és Kádár Beáta 14. lett. A Vaskertes harmadikosainak felkészítô tanítói Mezei Helén és Dali Erika.
           A Kós Károly Általános Iskolából a VI. osztályos Gencsi-Máyer Katalin 17. díjat nyerte (felkészítô tanár Csuszner Jolán), és a IV. osztályos Gencsi-Máyer Izabella a tizedik helyezett lett (felkészítô tanítója Fiegel Kinga).
           Az elért szép eredményekhez gratulálunk.
Baricz-Tamás Imola

Az iskola költôje

           A Gépgyártó Iskolaközpont tanárai az idén is megszervezték az 1848– 1849-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából „Az iskola költôje” versenyt. A pályázati felhívás lehetôséget adott arra, hogy az iskola diákjai verset írjanak a forradalommal kapcsolatban, és azt leadják 2006. március 10-ig. A beérkezett pályaműveket Dombay Éva és Bokor Gizella magyar irodalom szakos tanárnôk bírálták el. A szigorú szempontok alapján meghozott döntés szerint 2006-ban az iskola költôje a IX. A. osztályos Balázs Boglár lett, akit 2006. március 15-én a szervezôk oklevéllel és dokumentumfilmet tartalmazó lemezzel jutalmaztak.


                     KisAsszony

Tippek, hogy ne csaljon meg a pasid

           Ma már szinte általános jelenség, hogy a férfiak megcsalják párjukat. Szeretôt tartanak, vagy ha nem is mindig, de néha-néha félrelépnek. A nôk ilyenkor természetesen fel vannak háborodva, s mindenféle disznónak titulálják csalfa férjüket, barátjukat. Csak ôket okolják, hogy idáig fajultak a dolgok kapcsolatukban, pedig sok esetben a nôk is okozói annak, hogy uruk másfelé kacsingat. Bár ugyanúgy szeretik párjukat, mint a kezdeti szép idôkben, mégis egy idô után hajlamosak elhanyagolni magukat. Úgy hiszik, ha már meghódították álmaik pasiját, onnantól kezdve nem kell különösebb erôfeszítéseket tenni, hogy meg is tartsák ôket. Szülnek egy-két gyereket, s azt gondolják ez már elég, hogy magukhoz láncolják a nagy ôt. És hagyják kialudni azt a bizonyos lángot. A szerelem, a szex forró lángját. Hiába, valamiért úgy alakult ki a világ, hogy a nôknek jutott benne az a feladat, hogy megteremtsék egy otthon melegét, egy kapcsolat intim hangulatát, ehhez ôk értenek igazán. A férfiak pedig a szerencsés befogadók. Már ha szerencsések. Mert, ha úgy érzik, már nem kapják meg testi-lelki örömüket otthon, akkor bizony ,,körülnéznek.”
           Íme néhány példa, amellyel biztos lehangolod kedvesed. És néhány ellenpélda, amivel tuti feltüzeled.
           Ne tedd: soha ne mutatkozz elôtte ápolatlanul, zsíros hajjal, kinyúlt melegítôben még otthon sem. Ne elôtte szôrteleníts, vagy nyomkodd a pattanásaid. És ne rémiszgesd az agyagos arcpakolásaiddal sem.
           Tedd: ezek nôi dolgok, nem tartozik rá, milyen módon éred el szépséged. Ilyenkor vonulj félre a fürdôbe, hogy ô mindig csak a végeredményt lássa. A boltokban pedig már annyi kényelmes, de mégis szexis melegítôt lehet kapni, inkább viseld azokat.
           Ne tedd: ne hisztizz, ha el akar menni néha a barátaival egy sörre. Hagyd levegôhöz jutni, nem kell éjjel nappal együtt lenni. Ne hívogasd félóránként, hogy mikor jön már haza.
           Tedd: inkább használd ki az alkalmat, hívd össze a csajokat, és jó sok süti mellett jól pletykáljátok ki a pasikat. Eszedbe se fog jutni mit csinálhat, egy jót beszélgetsz, ô pedig hálás lesz, hogy nem zargatod.
           Ne tedd: soha ne hárítsd el közeledését a jól ismert ,,ne, most fáj a fejem” mondattal. Nagyon lehangoló tud lenni ez a visszautasítás.
           Tedd: fogalmazz másképp, például: ,,drágám most fáradt vagyok, de ha jó kisfiú leszel, holnap nagyon nagy örömben lesz részed.” Természetesen mindezt erotikusan suttogd a fülébe, és meglátod, nem fog morcosan elaludni.
           Ne tedd: elôfordul, hogy nem jön haza egybôl munka után? Ne ripakodj rá, hogy hol volt. Van egy jobb ötletünk.
           Tedd: Hívd fel többször munka közben búgó hangon, hogy ma nagyon kívánós vagy, és egész nap csak rá és ,,kis társára” gondolsz. Küldj neki szexi üzeneteket, mit fogsz vele csinálni, ha hazaér. Eszébe se fog jutni, hogy máshová menjen.
           Ne tedd: ne viseld mindig ugyanazokat a ruhákat, ne hordd mindig ugyanúgy a hajad, ne légy unalmas.
           Tedd: újulj meg idônként, vegyél szexi fehérneműket, sôt olyan darabot is, amit egyébként nem hordanál, viszont egy éjszakai hancúrhoz megfelelô lesz. Lepd meg, vegyél fel hozzá parókát, viselkedj másként. Teljesen olyan érzése lesz, mintha nem is veled szeretkezne. De persze, te vagy és nem egy némber.
           Ne tedd: ne hagyd elszürkülni a hétköznapokat.
           Tedd: találj ki izgalmas játékokat. Például beszélj meg vele egy randit, oda, ahol megismerkedtetek. Csináljatok úgy, mintha idegenek lennétek, csábítsátok el egymást újra. Úgy fogjátok felfalni egymást, mint azon a bizonyos elsô éjszakán.
           Ha igazán szereted a párod, akkor ezek a dolgok egyáltalán nem nagy áldozatok annak érdekében, hogy megtartsd ôt, és elhiggye, hogy te vagy a legfantasztikusabb nô a világon.

Currys csirke tejszínnel

           Hozzávalók: 2 csirkemell, 2–3 dl tej, 3 teáskanál curry, 5 dkg margarin, 4 dl fôzôtejszín, 2 evôkanál étkezési keményítô, pici bors, só.
           Elkészítés: A csirkemellet felszeleteljük, beáztatjuk a sós tejbe kb. 30 percre, majd leszűrjük, és a felolvasztott margarinon fehéredésig sütjük a szeleteket, majd kiszedjük a serpenyôbôl. A curryt megfuttatjuk a ezen a zsiradékon, mert így jön ki igazán az íze. A tejszínt elkeverjük az étkezési keményítôvel, ráöntjük a currys margarinra, egyet rottyantunk rajta, majd viszszatesszük a húst, és 10 percig együtt fôzzük. Rizzsel tálaljuk.

                    
Egészség

A hűlés szövôdményei II.

           Légcsô- és hörghurut
           A heveny légcsôgyulldás ritkán lép fel különálló kórkép formájában, legtöbbször a felsô légutakból terjed lefelé, vagy a hörgôkbôl felfelé. A felsô légúti megbetegedésekkel kapcsolatos légcsôhurut általában vírusos eredetű, télen és kora tavasszal gyakran fordul elô, esetleg ismétlôdik.
           A betegség kialakulásában nyilvánvalóan a vitaminhiánynak is nagy szerepe van.
           Elôsegítô tényezôként szerepel a szervezet védekezôképességének csökkenése (krónikus betegeknél, öregeknél, alkoholistáknál, kábítószerélvezôknél stb.), a fizikai, sôt a szellemi fáradtság, ingerlô gázok, izgató gôzök, por és füst (dohányzás) belélegzése.
           A tünetek száraz, ingerlô köhögéssel kezdôdnek, ugyanakkor reszelôs, kaparó, égô érzésrôl számol be a beteg, amit a gégében és a szegycsont mögött érez. Ezek a kellemetlen érzések köhögéskor fájdalommá erôsödnek. Eleinte nem ürít köpetet a beteg, de az rövidesen megindul, és sürű, tapadós, nyákos, majd hígabb, késôbb gennyes váladékot köhög fel. Elôfordulhat a nyálkahártya felületes kifekélyesedése, és ilyenkor a váladék véresen festényzett, vöröses csíkok formájában.
           Ha a betegség nem múlik el egy pár nap alatt, komoly szövôdménynek számít. A hörghurut lefolyását az oki tényezôk, a beteg kora, neme, foglalkozása, általános állapota és a környezeti tényezôk nagyon befolyásolják. A beteg korának annyiban van jelentôsége a lefolyást illetôen, hogy ugyanaz a kórokozó csecsemôknél és kisgyerekeknél sokkal súlyosabb, komolyabb betegséget vált ki, mint felnôttben: gócos tüdôgyulladást, légtelenségi zónákat és következményes légzési nehézséget hozhat létre, ami válságos helyzetet teremthet.
           * A kezelés fô célja a légutak átjárhatóságának biztosítása, tehát a hörgôket beszűkítô tapadó váladék eltávolítása. Értelmetlen, sôt veszélyes az olyan köhögéscsillapító, melynek nincs nyákoldó és köptetô hatása. Ilyen gyógyszer a Codenal, amit éppen azért tilos a betegség elején szedni, csak akkor vegyük be, ha azt az orvos megengedi.
           * Egészen korai szakaszában megpróbálhatjuk a betegség viszszafejlesztését. Nagyon jó a meleg lábfürdô, aminek a hômérsékletét addig kell emelni, ameddig elviselhetô. A gégegyulladásnál leírt inhaláció is nagyon hatásos, utána fogyaszszunk kamilla-, hársfa- vagy bodzateát, majd jól takarózzunk be, amíg kiizzadunk. Kiizzadás után dörzsöljük le a testünket, majd váltsunk pizsamát.
           * Az elôzô lapszámban leírt, a hűlésnél alkalmazható általános kezelést természetesen folytatni kell.
           * Köptetôként nagyon jó a Sirop Expectorant és a Sirogal. Mindkettô elsôsorban nyákoldó, köptetô és csak másodsorban köhögéscsillapító gyógyszer. Adagja napi háromszor egy evôkanál szirup felnôtteknél és nagy gyermekeknél. Kisebb gyermekeknél inkább Sirop de pătlăgină-t adjunk három-négy kávéskanállal naponta.
           * A betegség vége felé már alig ürül köpet, de az ingerköhögés megmarad – ilyenkor Tussint, Calmotussint, vagy Trecidet szedhetünk tablettában 3 x 1-et, vagy háromszor 15–20 cseppet naponta.
           * Ha a betegség könnyű lefolyású, és láztalanul is zajlik le, az elsô három napon maradjunk ágyban, és a fent leírt kezelést alkalmazzuk.
           * Ha a betegség magas lázzal, bô, gennyes köpetürítéssel jár, vagy elhúzódik, valamint csecsemôk és öregek hörghurutja esetén azonnal forduljunk orvoshoz, mert a házi kezelés nem elegendô, antibiotikumra van szükség, melyek elôírása kizárólag orvosi feladat.
          
Dr. Kovács Géza családszakorvos

                     Sport

Jégkorong/Reménységek
Bajnok a gyergyói csapat!

           A március 17–19. közötti idôszakban Galacon rendezték meg az országos reménységek (13–14 évesek) bajnokságának negyedik és egyben utolsó körmérkôzéses fordulóját. Nagyon jó hír, hogy a Gyergyói ISK – edzôk: György József és Farkas Csaba – korosztályos csapata ezen a turnén – már az elsô mérkôzésen – megszerezte a végsô gyôzelemhez szükséges bajnoki pontokat. Ennek eredményeként a gyergyói együttes a múlt héten befejezôdött 2005/2006-os idényben országos bajnokságot nyert.
           A Duna-parti városban jegyzett gyergyói vonatkozású eredmények: Dunărea Galaţi – Gyergyói ISK 0–4 (0–3, 0–0, 0–1) /gólszerzôk: Király Szabolcs 2, Barabás László 2/; Gyergyói ISK – Bukaresti Steaua 6. sz. ISK 5–8 (2–2, 0–3, 3–3) /a gyergyói gólszerzôk: Barabás László 2, Orbán Szabolcs, Botoş Marius, Ambrus Szabolcs/; Gyergyói ISK – Csíkszeredai ISK Sportklub 2–4 (1–1, 0–1, 1–2) /a gyergyói gólszerzôk: Barabás László és Botoş Marius/.
           A galaci turné további eredményei: Steaua – Csíkszereda 3–3, Steaua – Galac 8–6, Csíkszereda – Galac 7–1.
           Az országos bajnokságot nyert Gyergyói ISK reménységcsapata: Szakács Szabolcs, Farkas Szabolcs – kapusok; Ambrus Szabolcs, Fejér Hunor, Pál Loránd, Vaszi Zsolt, Vizoli Kinga, Kosztándi András, Baricz István, Gál Gellért, Orbán Szabolcs, Botos Marius, Csata Székely Levente, Barabás László, Elekes Hunor, Zári Zsolt, Lukács Norbert, Király Szabolcs, Pál Szabolcs, Ambrus Hunor. Edzôk: György József és Farkas Csaba.
           A bajnokság végsô rangsorában (a csapatok 12–12 mérkôzést játszottak): 1. Gyergyói ISK 18 pont, 2. Csíkszeredai ISK Sportklub 16 pont, 3. Steaua 14 pont, 4. Dunărea Galaţi pont nélkül.
           György József edzô: – A szezon kezdetén a szakszövetség egy Északi és egy Déli csoportba sorolta a csapatokat. A gyergyói együttes az Északi csoportba került Kézdivásárhely, Csíkszereda és Felcsík csapatainak társaságában. Az volt az elképzelés, hogy indulunk ebben a bajnokságban, mert a költségeket megbírjuk. Tudtuk, hogy végül is a mi csapatunk olyan társaság, amely nem együtt készül, a játékosok kétharmada vidéki gyerekekbôl, csomafalviakból, szárhegyiekbôl, alfalviakból és persze gyergyóiakból áll. Farkas Csaba kollégámmal úgy gondoltuk, hogy összeállítunk egy csapatot, elmegyünk a kiszállásokra. A négy körmérkôzéses fordulóban egyszer sikerült legyôzni a csíkszeredai csapatot. Ez annak is tulajdonítható volt, hogy a gyerekek nem együtt készültek és nem volt meg a szükséges összhang a csapatban. Az Északi csoportban a második helyen végeztünk a csíkszeredaiak mögött. Az országos bajnokságon a két csoportelsô vehetett részt. Ahogy befejezôdött az Északi csoport mérkôzéssorozata, leültünk beszélgetni a szülôkkel, hogy be tudunk-e nevezni az országos bajnokságra. Az elején úgy gondoltuk, másodikok lehetünk, mert nem ismertük a bukaresti csapat játékerejét. Mint késôbb kiderült, nagyon jó csapatot alkotnak. A szülôk elôször úgy vélték, hogy nem tudják vállalni a háromnapos kiszállásokkal járó költségeket. Néhány lelkes szülô akaratának és ambicíójának köszönhetôen sikerült támogatókat toborozni. Végül sikerült egy bizonyos pénzösszeget összegyűjteni. Ezután ismét szóba álltunk a szülôkkel. A kiszállások gyerekenkénti költsége lecsökent, és végül is be tudtunk nevezni az országos bajnokságra. Csíkszeredában volt az elsô körmérkôzéses forduló, és mindhárom ellenfelet legyôztük. Akkor már álmodhattunk az elsô helyrôl is. A szponzorok segítségével sikerült Bukarestbe is elutazni. Ott két mérkôzést sikerült megnyerni a bukaresti, illetve a galaci együttesek ellen. A csíkszeredaiak döntetlenre mérkôztek a bukarestiekkel. Ez nekünk jól jött. Következett a gyergyói forduló, ahol mindhárom mérkôzést megnyertük. Galacon már csak egy gyôzelem kellett a bajnoki címhez, ez meg is lett. Az utolsó két mérkôzésen már sérültjeink is voltak, nem tudtunk a bukarestiek, illetve a csíkszeredaiak ellen teljes kerettel játszani. Ebbôl adódóan vereségeket szenvedtünk, de a gyerekek is tudták, hogy ezeknek a mérkôzéseknek már nincs jelentôsége, mivelhogy már az elsô galaci találkozó után országos bajnokok lettek.
           – Együtt marad jövôre ez a csapat?
           – Jövôre ez a csapat azért nem tud együtt maradni, mert egész más korosztálynak lesz bajnokság. A mostani csapatot 1992–93-ban született gyerekek alkották, jövôben pedig 1993–94-es korosztályú gyerekek alkotta csapatok képezik a reménységbajnokság mezônyét. Az 1992-es korosztályú gyerekek felzárkóznak az 1991-ben születettekhez és az ifjúsági II-es bajnokságban indulhatnak. Ez a szóban forgó korosztály csak két év múlva fog együtt játszani ismét az ifjúsági II-es bajnokságban. Addig úgy lesz megoldva, hogy az 1992-ben született gyerekek Basilides Csaba edzônél fognak készülni tovább, s mi megpróbáljuk az 1993–94-es korcsoportú gyerekek alkotta csapatot felkészíteni a jövô évi reménységbajnokságra. Annál is inkább, mert úgy látom, hogy a reménységbajnokságban jövôben is nyerni lehet.
           – Hogyan élted meg a sikert?
           – Öt éve foglalkozom a gyermekekkel, s ez az elsô bajnoki cím, amit edzôként elértem. Persze a gyerekekkel az évek során számos kupa és bajnoki mérkôzést játszottunk, de ez az elsô eset, hogy igazán érzem azt, hogy beérett a munkánk, van eredménye tevékenységünknek.
           Farkas Csaba edzô: – A bajnokság kezdetén, György József edzôvel úgy döntöttünk, hogy közös csapatot indítunk, mert nem volt elég játékos Csomafalván és Alfaluban. Így a közös csapattal sikerült második helyezést elérni a megyei bajnokságban, és bejutottunk az országos döntôbe. Az országos megmérettetés elején a második hely volt a célkitűzés mivelhogy úgy láttuk, a csíkszeredai csapat tapasztaltabb. A megyei bajnokság után egyre jobban kezdett játszani az együttes, ez köszönhetô a tél folyamán lejátszott számos vidéki kupamérkôzésnek és a megyei bajnokságban vívott találkozóknak. Ezzel szemben a csíkszeredai csapat csak a megyei bajnokság mérkôzésein szerepelt. A számos mérkôzés eredményeként az országos bajnoki fordulókon Csíkszeredában és Gyergyóban sikerült legyôzni a csíki csapatot, ami sorsdöntô volt a bajnoki cím sorsát illetôen. Edzôként számomra is ez az elsô bajnoki cím.
           – Mi várható a jövôben?
           – A jövôt illetôen az elképzelésem az, hogy tovább kell folytatni a Csomafalván és Alfaluban elkezdett szakmai tevékenységet. Fôleg azért, hogy a következô korosztályokban is tudjunk bajnokcsapatokat nevelni. Ehhez kérjük a Progym vezetôségének segítségét, hogy továbbra is biztosítsanak jeget a vidéki csapatoknak.
           Az országos bajnokságot nyert gyergyói csapat kiszállásait a szülôk példás hozzállása és a következô cégek támogatták: Security Group, Ben-Com-Mixt, End-Ibo, APC, Orion – Gyergyóalfalu, Orient – Gyergyóalfalu, Kobezol, Capis, Golden, Quattro Motor, Arterimpex, Kelbor Impex, A.I. Galló, Fortrans Detroit, Panoráma Turist, Szilágyi Vendéglô, Limpex, Electro House, Muskátli Vendéglô, Tisza Impex, Délhegy SE, Progym Sportklub, Gyergyói Kisújság és még sokan mások.

Ifjúsági jégkorong
Bajnokság és Gyilkostó Kupa

           A március 24–26. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson kerül megrendezésre az ifjúsági II-es korosztályú országos bajnokság 4. (utolsó) körmérkôzéses fordulója. Az elôttünk álló hétvégi turné az ifjúsági II-es korosztály számára egyben a Gyilkostó Kupa idei küzdelmeit is jelenti.
           A műsor
           Március 24., péntek: 11.00 Csíkszeredai ISK Sportklub – Bukaresti Triumf; 16.30 Gyergyói ISK – Dunărea Galaţi.
           Március 25., szombat: 10.00 Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi, 12.30 Gyergyói ISK – Bukaresti Triumf.
           Március 26., vasárnap: 10.00 Bukaresti Triumf – Dunărea Galaţi, 12.30 Gyergyói ISK – Csíkszeredai ISK Sportklub.
           A díjkiosztó ünnepségre március 26-án, vasárnap 14.30 órai kezdettel kerül sor. Az ifjúsági II-es országos bajnokság 3. körmérkôzéses fordulóját a március 21–23. közötti idôszakban Csíkszeredában rendezték. Az elsô gyergyói vonatkozású eredmény: március 21-én, kedden: Gyergyói ISK – Bukaresti Triumf 10–1 (5–0, 4–0, 1–1). A gyergyói gólszerzôk: Orbán Adrian 3, Márton Péter 2, Jánosi Róbert 2, Botoş Vlad, Lukács László és Ambrus Alpár 1–1. További eredmény: Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi 5–3. A további eredményekre visszatérünk.
           * A Hargita megyei amatôr- bajnokság B-csoportjának utolsó mérkôzésén: Gyergyói ISK – Csíkszentdomokosi Márton Áron HC 9–2 (4–0, 2–2, 3–0). A gyergyói gólszerzôk: Péter Zsolt 3, Jánosi Róbert 2, Márton Péter, Portik Csongor, Neagoş Bogdan és Orbán Adrian 1–1. Gólpasszolók: Péter Zsolt 3, Márton Péter 3, Sikó Szilárd 3, Orbán Adrian 1, Ambrus Alpár 1, Botoş Vlad 1, Ördög Tihamér 1 és Molnár Zsolt 1.
           A Gyergyói ISK csapata a nyolc együttest felvonultató amatôrbajnokság B-csoportjában a 6. helyen végzett. A gyergyói együttes rangsormutatói: 14 mérk.: 4 1 9 47–71 9 pont.
           * Március 21-én, kedden az amatôrbajnokság A-csoportjának második elôdöntô mérkôzésén: Gyergyói Pingvinek – Csíkszeredai Autosport 5–4. A Pingvinek csapata bejutott az amatôrbajnokság döntôjébe, ahol a Csíkszeredai Fortunato együttese lesz az ellenfél.
           * Maradva az ifjúsági jégkorongnál említeni kell, hogy Románia ifjúsági (U18) válogatottja nyerte a divízió III-as (negyedik értékcsoport) világbajnokság Csíkszeredában megrendezett mérkôzéssorozatát. A még nem közölt eredmények: Dél-afrikai Köztársaság – Izrael 5–8, Bulgária – Új-Zéland 3–3, Románia – Törökország 15–1, Dél-Afrika – Bulgária 4–1, Új-Zéland – Törökország 17–1, Románia – Izrael 13–2, Törökország – Bulgária 2–5, Izrael – Új-Zéland 4–4, Románia – Dél-Afrika 8–0.
           A rangsorban az öt gyôzelmet és 10 pontot összesített romániai csapat végzett az elsô helyen, jövôben a válogatott a divízió II-es világbajnokságon szerepelhet.

Jégkorong/ Külföld
Bajnok az Alba Volán

           A magyarországi felnôtt-jégkorongbajnokság – Borsodi Liga – négy gyôzelemig tartó döntôjének ötödik mérkôzésén eldôlt az idei bajnoki cím sorsa. A március 17-én, pénteken megrendezett találkozó eredménye: Székesfehérvári Alba Volán FeVita – Újpest 7–5 (3–1, 3–2, 1–2). Gólszerzôk: Kovács 2, Gröschl 2, Palkovics 2, Ocskay, illetve Gergely, Búzás, Horváth, Juresko és Ondov. A párharcot – a gyôzelmek száma szerint – és a bajnoki címet 4–1 arányban nyerte a székesfehérvári csapat.
           A negyedik bronzmérkôzésen: Ferencváros – Dunaújvárosi AC Invitel 2–3 (0–1, 2–2, 0–0). A március 19-én, vasárnap este megrendezett ötödik – és egyben utolsó – bronzmérkôzésen: Dunaújvárosi AC Invitel – Ferencváros 7–3 (4–0, 3–2, 0–1). A bronzpárharcot 3–2 arányban a dunaújvárosiak nyerték.
           A 2005/2006-os magyarországi jégkorongbajnokság végsô rangsorának élmezônye: 1. Alba Volán, 2. Újpest, 3. Dunaújváros.
           Március 27-én, hétfôn Szófiában elkezdôdik a divízió II-es (harmadik értékcsoport) felnôtt- világbajnokság A-csoportjának küzdelemsorozata. A csoportba sorolt romániai válogatott az elmúlt héten Szlovákiában edzôtáborozott. A bulgáriai világbajnokság elsô három játéknapjának műsora: március 27., hétfô: Belgium – Szerbia és Montenegró, Dél-afrikai Köztársaság – Románia, Spanyolország – Bulgária; március 28., kedd: Románia – Belgium, Szerbia és Montenegró – Spanyolország, Bulgária – Dél-afrikai Köztársaság; március 30., csütörtök: Románia – Spanyolország, Dél-afrikai Köztársaság – Belgium, Szerbia és Montenegró – Bulgária. A mérkôzések a jelzett napokon 12.00, 15.30 és 19.00 órakor kezdôdnek. (A bulgáriai idôszámítás megegyezik a romániaival.)

Sakk
Emlékverseny

           Március 26-án, vasárnap 9.00 órai kezdettel a hagyományos Crişan Romeo Emlékversenyre kerül sor a Művelôdési Központ 40-es termében. Benevezni a helyszínen lehet 8.30 órai kezdettel.
           Minden érdeklôdôt szeretettel várnak!

Sífutás
Bajnoki címeket szereztek

           A március 9–11. közötti idôszakban Vatra Dornei adott otthont az országos gyermek-sífutóbajnokság döntôjének. A Gyergyói ISK – edzôk: Jánosi István, Jánosi Béla és Gyulai Béla – sportolói két országos bajnoki címet szereztek. A lányok mezônyében az 5 km-es távon versenyzô Gyergyói ISK váltója – Sára Tímea, Portik Katalin, Baricz Emôke – az elsô helyen végzett. A fiúk mezônyében az 5 km-es távon induló gyergyói váltó – Kinda Szabolcs, Bernád Szilárd és Sára Hunor – szintén az elsô helyen végzett. Maradva a váltóknál említeni kell, hogy a gyermek II-es/B csoportban a 3 km-es távon rajthoz állt gyergyóiak – Kolumbán István, Portik Csaba, Sára Péter – a dobogó második fokára állhattak. A gyermek II-es kategóriában a lányok mezônyében, a 3 km-es távon indult gyergyói váltó – Ferencz Katalin, Kinda Lilla és Bajkó Réka – a harmadik helyet szerezte meg.
           Az egyéni számokban a gyermek I-es kategóriában versenyzô Baricz Emôke bajnoki címet szerzett az 5 km-es távú szabad stílusú versenyben. A szintén ugyanezen a távon megrendezett klasszikus versenyben Baricz Emôke a második helyen végzett. Sára Tímea is a második helyen zárt az 5 km-es távú szabad stílusú versenyben.
           A gyermek II-es korcsoportban, a fiúk mezônyében második helyezést ért el Kolumbán István a 3 km-es távú szabad stílusú versenyben. Kolumbán István is a második helyen fejezte be a 3 km-es távú klasszikus versenyt. Egy kategóriával feljebb, vagyis a gyermek I-es korcsoportban, a 7,5 km-es távon megrendezett szabad stílusú versenyben Sára Hunor bronzérmet szerzett.
           Az országos bajnoki címeken és a dobogós helyezéseken kívül a Gyergyói ISK sportolói három 4., négy 5., négy 6., három 7., továbbá egy-egy 8., 9. és 12. helyezést értek el.
           * Néhány nappal késôbb, egész pontosan a március 13–15. közötti idôszakban a Brassó megyei Fundatán rendezték a Sportiskolás Bajnokság országos döntôjét. A versenyre összesen 192-en neveztek be. A Gyergyói ISK sportolói ismét nagyon jól szerepeltek, hisz újabb országos bajnoki címekkel gazdagították idei jó eredményeik tárházát. A gyermek I-es kategóriában induló Baricz Emôke két bajnoki címet szerzett az egyéni számokban, nevezetesen az 5 km-es távú szabad stílusú, illetve az ugyanezen a távon megrendezett klasszikus stílusú versenyeken. Maradva a lányoknál: az ifjúsági II-es korcsoportban rajthoz állt Ferencz Réka a 7,5 km-es távú szabad stílusú versenyt a második helyen fejezte be. A gyermek I-es kategóriában Sára Tímea is második lett az 5 km-es távú szabad stílusú versenyben. A fiúk mezônyében – gyermek II-es kategória – Kolumbán István harmadik helyen végzett a 3 km-es távú szabad stílusú megmérettetésen.
           Kitűnô eredmények születtek a váltóversenyekben a gyergyói sportolók számára. Kezdjük a legkisebbekkel, mégpedig a gyermek II-es korcsoportban indult gyergyói fiúváltóval – Sára Péter, Portik Csaba, Kolumbán István –, amely az elsô helyen végzett a 3 km-es távú versenyen. A gyermek I-es korcsoportban az 5 km-es távon versenyzett lányok alkotta váltó – Sára Tímea, Portik Katalin, Baricz Emôke – aranyérmet szerzett. Az ugyanezen a távon indult fiúváltó – Kinda Szabolcs, Bernád Szilárd és Sára Hunor – is a dobogó legmagasabb fokára állhatott.
           A 15 éves Baricz Emôke (Gyergyói ISK) a két versenyen 5 elsô és egy második helyezést ért el.

Teremfoci
Románia Kupa

           A Román Labdarúgó Szövetség sürgôsségi döntéseket hozó bizottságának határozata értelmében a március 15 – április 19. közötti idôszakban a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület (MLE) megrendezi a megyei szintű teremlabdarúgó Románia Kupa 2006-os évi kiírásának mérkôzéseit.
           A küzdelemsorozatra benevezhetnek azok a Hargita megyei csapatok, amelyek a különbözô divíziós bajnokságokban szerepelnek, továbbá azon együttesek is, amelyek a sportág tömegsport jellegű rendezvényein vesznek részt. Benevezési határidô: március 27., hétfô 16.00 óra. A benevezési szándékot a 245.260-as faxszámon, illetve a 371.278-as telefonszámon lehet bejelenteni.
           A csapatok játékosainak alsó korhatára 16 év. A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnél nyilvántartásba vett játékosok a mérkôzéseken az idei szezonra szóló leigazolási könyvecskék alapján vehetnek részt. A nem a Hargita Megyei Labadrúgó Egyesületnél nyilvántartásba vett játékosok a mérkôzéseken névsor alapján vehetnek részt. Mellékelni kell a személyazonossági igazolvány másolatát, továbbá olyan orvosi igazolást, amely igazolja a teremfocira való alkalmatosságot. Mellékelni kell továbbá egy olyan nyilatkozatot, amely mentesíti a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületet a mérkôzések során történô esetleges sérülések következményeitôl.
           A mérkôzéseket a sportág szabályzata értelmében termekben, vagy a MLE által hitelesített szabadban lévô műborítású, vagy salakpályákon rendezhetik. A mérkôzések lebonyolításának rendszerét, illetve a benevezési díjat, amelynek fedeznie kell a rendezési költségeket, a MLE a benevezô együttesek számának függvényében állapítja meg.
           A gyôztes csapat „Románia Kupa – megyei szakasz” feliratos serleget kap díjként. A megyei szakasz gyôztese részt vesz az országos szakasz mérkôzésein, a többi megyei gyôztes, illetve az A-, B- és a C-osztályban szereplô csapatok társaságában. Az országos szintű mérkôzések kieséses rendszerben zajlanak, mégpedig az alacsonyabb értékcsoportban játszó együttes otthonában. Ahhoz, hogy a megyei gyôztes az országos szakasz mérkôzésein részt vehessen csatlakoznia kell a MLE-hez.
           További információkkal Karda Zoltán áll az érdeklôdôk rendelkezésére. Tel.: 212.439, vagy 0723/753.245.

Labdarúgás
Kezdôdik a tavaszi idény

           A Hargita megyei D-osztályú bajnokság 14. fordulójának mérkôzéseire az elôttünk álló hét végén kerül sor.
           A műsor: március 25., szombat: 11.00 Székelyudvarhelyi Budvár – Székelyudvarhelyi Roseal, Balánbányai Bányász – Székelykeresztúri Egyesülés; 15.00 Szentegyházi Vasas – Tölgyesi Real; 16.30 Parajdi SE – Csíkszeredai Sapientia.
           A 14. forduló műsorán szereplô Gyergyószentmiklósi Jövô – Homoródalmási Homoród mérkôzésre nem kerül sor, mert a homoródi csapat visszalépett a bajnokságból. Az együttes valamennyi hátralévô mérkôzésének eredményét 3–0 arányban az ellenfelek javára írják.
           Szintén a hét végén elkezdôdik a tavaszi pontvadászat a megyei ifjúsági bajnokságokban is. A műsor szerint az ifjúsági C-csoportban szereplô Gyergyószentmiklósi Elite csapata március 25-én, szombaton Balánbányán vendégszerepel. Az ugyanebben a csoportban műsoron szereplô Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelyudvarhelyi ISK mérkôzést elnapolták. Az újrajátszás idôpontja: április 20., csütörtök 13.00 óra.

Sífutás
Símaratont rendeztek Bucsin-tetôn

           Március 19-én, vasárnap a Bucsin-tetôn került megrendezésre a Gyergyói Símaraton 16. kiírásának küzdelemsorozata. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal és a Gyergyószentmiklósi Iskolás Sportklub által szervezett hagyományos verseny kitűnô hóviszonyok közepette került megrendezésre. A versenyt megtisztelte jelenlétével a tekerôpataki, sokszoros országos bajnok Antal Zsolt is. Az idei megmérettetésen összesen 86 sportoló állt rajthoz.
           Eredmények
           1996-ban születettek és kisebbek. Lányok: 1. Bajkó Réka (Gyergyó), 2. Cerghezan Szilvia (Csíkszereda), 3. Bors Gréta (Csíkszereda); fiúk: 1. Koncsag Tamás (Csíkszereda), 2. Salamon Norbert (Gyergyó), 3. Czáka Imre (Csíkszereda).
           1994–95-ben születettek. Lányok: 1. Kinda Lilla (Gyergyó), 2. Vrancean Zita, 3. Búzás Dorottya (mindketten Csíkszereda); fiúk: 1. Sára Péter (Gyergyó), 2. Péter Ottó (Csíkszereda), 3. Gyulai Albert (Tekerôpatak).
           1992–93-as korcsoport. Lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyó), 2. Ferencz Katalin (Tekerôpatak), 3. Vrancean Szabina (Csíkszereda); fiúk: 1. Bernád Szilárd, 2. Kolumbán István (mindketten Tekerôpatak), 3. Portik Csaba (Gyergyó).
           1990–91-es korcsoport. Lányok: 1. Baricz Emôke, 2. Portik Katalin (mindketten Gyergyó); fiúk: 1. Sára Hunor, 2. Péter Hunor, 3. Kinda Szabolcs (midhárman gyergyóiak).
           1985–88-as korosztály. Lányok: 1. Ene Melánia; fiúk: 1. Salamon Levente (Gyergyó). 1974– 84-es korosztály. Férfiak: 1. Mircea Gustav (Marosvásárhely).
           1964–73-as korosztály. Nôk: 1. Ferencz H. Jutka (Csíkszereda), 2. Marc Isabela (Marosvásárhely), 3. Horváth Annamária (Csíkszereda); férfiak: 1. Antal Zsolt, 2. György Márton (mindketten Tekerôpatak), 3. Sárig Csaba (Csíkszereda).
           1954–63-as korosztály. Nôk: 1. Birta Melánia, 2. Nagy Judit (mindketten Csíkszereda); férfiak: 1. György A. Tamás (Tekerôpatak), 2. Imre István, 3. Kelemen Miklós (mindketten Csíkszereda).
           1944–53-as korosztály. Férfiak: 1. Molnár János (Tekerôpatak), 2. Fénya József, 3. Incze M. Zoltán (mindketten Csíkszereda).
           1943-ban születettek és idôsebbek: 1. Szabó József (Csíkszépvíz), 2. Keresztes Gyula (Csíkszereda), 3. Blénesi Sándor (Gyergyószentmiklós).
           Támogatók: Hargita Megyei Sportigazgatóság, Bujdosó Motel (Bucsin-tetô), Gyergyói Síegylet, Szilágyi Vendéglô és a gyergyószentmiklósi hegyimentôk.

Teremfoci
Kilencedik a gyergyói csapat

           Nemrég Temesváron kerültek megrendezésre a B-osztályú bajnokság 18., 19. és 20. fordulóinak mérkôzései. Az alábbiakban nézzük a fordulók eredményeit.
           18. forduló: Aradi Futsal Club – Gyergyói Elite 8–2 (4–1), Marosvásárhelyi City'US – Energia Vulturul Focşani 2–9 (1–3), Real Alexandria – Moldocor Piatra Neamţ 0–10 (0–5), Csíkszeredai Siculum – Temesvári Informatica 4–6 (0–3), Brassói Mantrax – Dévai Quasar 0–3 (meg nem jelenés), Distins Rîmnicu Vâlcea – Bukaresti Metropolis 9–3 (6–0).
           19. forduló: Arad – Marosvásárhely 0–1 (0–0), Focsani – Alexandria 11–3 (4–2), Piatra Neamt – Csíkszereda 3–2 (3–1), Temesvár – Brassó 6–7 (3–4), Déva – Vâlcea 0–5 (0–2), Gyergyószentmiklós – Bukarest 8–2 (3–0).
           20. forduló: Marosvásárhely – Gyergyószentmiklós 2–2 (0–1), Alexandria – Arad 7–4 (1–0), Csíkszereda – Focsani 1–5 (1–2), Brassó – Piatra Neamt 3–4 (2–3), Rm. Vâlcea – Temesvár 4–4 (1–3), Bukarest – Déva 2–5 (1–3).
           A 20. forduló utáni rangsorban: 1. Temesvár 51 pont, 2. Rm. Vâlcea 48 pont, 3. Focsani (gólarány: 113–67) 42 pont, 4. Piatra Neamt (84–59) 42 pont, … 9. Gyergyói Elite 17 pont, 10. Csíkszereda 13 pont, 11. Alexandria 12 pont, 12. Marosvásárhely 7 pont.
           A 2005/ 2006-os B-osztályú teremfoci-bajnokság utolsó fordulóit – 21. és 22. – Marosvásárhelyen rendezik április 8-án és 9-én.
           Lapzárta
           Csíkszeredában a március 22-én, szerdán lejátszott ifjúsági II-es korcsoportú bajnoki mérkôzésen: Gyergyói ISK – Dunărea Galaţi 8–4 (2–1, 3–0, 3–3). A gyergyói csapat gólszerzôi: Márton Péter 2, Ambrus Alpár 2, Sikó Szilárd, Neagos Bogdan, Péter Szabolcs és Molnár Zsolt 1–1.

Alpesi sí
Az ünnep tiszteletére

           Március 12-én, vasárnap március 15 tiszteletére szervezett versenyt a Gyergyói Síegylet az ötös kilométeri sípályán. Az alábbiakban – ígéretünkhöz híven – közöljük a korcsoportonkénti legjobbak névsorát.
           Óvodások. Lányok: 1. Kémenes Noémi, 2. Sándor Kriszta, 3. Keresztes Andrea; fiúk: 1. Zöld Róbert, 2. Sipos Dániel, 3. Portik Mátyás.
           I–II. osztályosok. Lányok: 1. Ambrus Emôke, 2. Selyem Júlia, 3. Isa Andrea; fiúk: 1. Portik Áron, 2. Bencze Attila.
           III–IV. osztályosok. Lányok: 1. Sikó Dorottya, 2. Csergô Noémi, 3. Kémenes Emôke; fiúk: 1. Keresztes Zsolt, 2. Márton András, 3. Magyari László.
           V–VI. osztályosok. Lányok: 1. Portik Emese, 2. Marc Bianca; fiúk: 1. Sándor Szilárd.
           VII–VIII. osztályosok. Lányok: 1. Elekes Krisztina, 2. Sipos Edina; fiúk: 1. Elekes András, 2. Fodor Ferenc, 3. Magyari Vilmos.
           IX–XII. osztályosok. Lányok: 1. Portik Gabriella, 2. Kis Borbála; fiúk: 1. Balázs Karancsi Álmos.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
március 23 – 29.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Jelenleg a Vénusz hatása érvényesül, így szerencsés és fölöttébb romantikus hétnek néz elébe. Egyre jobban érezhetô a természet elkésett ébredése, fokozódik a tavaszi zsongás Ön körül. Ez a helyzet nagyon a kedvére való.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Átgondoltabban kéne intézni a pénzügyeit, különben megismétlôdhetnek régi csalódásai. Ne fecsegjen fűnek-fának, hogy mikor megy postára, vagy bankba pénzt betenni, esetleg kivenni, mert így szinte tálcán kínálja a lehetôséget.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Aki folyamatosan mondogatja „mennyire szerencsétlen vagyok”, az tényleg az is lesz! A kimondott szavak szinte beleívódnak az ember tudatalattijába és ott meg is ragadnak, rossz irányba térítve gondolatait.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Lelki érzékenysége okozhatja a legtöbb bajt! Sokszor a sajnálat tartja partnere mellett, pedig, ha már évek óta szenved, nincs sok értelme együtt maradni! Otthonában tartson sok növényt, mert oldja a feszültségeket!
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Csak a saját elképzeléseit tartja helyesnek, így észre sem veszi mennyire diktatórikusan próbál uralkodni mások felett. Munkáját, a feladatok megoldását igyekszik egyedül véghezvinni, és nehéz perceket szerez mindazoknak, akik hibáznak.
           SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
           Sok új terve van, amiben segítik még a csillagok is. Ha fogyni szeretne, ne csak beszéljen róla, tegyen is érte valamit! Ruhatárában célszerű lenne mielôbb rendet tenni, mert küszöbön a tavasz, s mit fog felvenni? Ha felejt, nem szégyen jegyzetelni!
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Sokszor, egyre többször fáradt. A napi feszültségek is alaposan kikészítik. Partnere szó nélküli eltűnése lezárt egy fejezetet életében, de ne keseredjen el, semmi nincs elveszve, talál majd valakit, aki szereti, megbecsüli.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Szerelmi élete eléggé kusza, rendezetlen. Nem érti, hogy partnere miért tartja távol magát öntôl. Észre sem veszi, hogy megbántja ôt azzal, hogy bizonytalanságban tartja. Munkája, vagy tanulása igen eredményes lehet, ha odafigyel arra, amit csinál.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Egyszemélyben szeretne mindennel foglalkozni. Megy is a dolog egy darabig, de aztán elfárad, így mint mindig, most sem tart sokáig az effajta lángolás. Különben is: egy fenékkel csak egy lovat lehet megülni! Vigyáznia kell, hogy ne szerelmesedjen bele válogatás nélkül mindenkibe!
           BAK (XII.23-I.20.)
           Az oktalan féltékenység nagyon sok bajt okozhat! Ne beszéljen be magának olyan dolgokat, amelyek nem valósak, és ne hozza partnerét se kellemetlen helyzetbe! Az ô szíve vágya a nyugodt családi élet, nem pedig az ismétlôdô perpatvarok.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Nem kellene a világ összes baját, terhét vállaira vennie! Gondolja végig, korunk nem az erkölcsrôl, s tisztességrôl szól, sokkal inkább a szabadosságról, és a gátlástalan harácsolásról! Pénzügyekben marad minden a régi.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Viselkedjen jegyéhez méltó hidegvérrel! A héten többször is elôfordulhat, hogy egyik-másik hivatalnokra legszívesebben az íróasztalát borítaná rá, vagy bemancsolna egy egészségeset valamelyik nagyképű, primitív hólyagnak.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           Melyik a három legfontosabb tárgy egy férfi életében?
           1. A WC-lehúzó, mert ez az egyetlen, amit elérhet.
           2. A telefonkagyló, mert ez az egyetlen, amibe beleszólhat.
           3. A bili, mert ez az egyetlen, amibe a felesége nem üti bele az orrát.
           * * *
           Egy fickó zuhanyozni megy, melegváltásban a feleségével, aki épp kilép a zuhany alól. Ekkor megszólal a bejárati ajtó csengôje. Gyorsan megbeszélik, hogy a feleség nyisson ajtót. A nô magára teker egy fürdôlepedôt, és lemegy ajtót nyitni.
           Szembetalálja magát Bobbal, a szomszéd lakás tulajdonosával, aki, még mielôtt a nô megszólalna, azt mondja:
           – Most helyben kapsz 800 dollárt, ha leengeded a fürdôlepedôt. A feleség kicsit csodálkozik, de rövid habozás után leereszti a fürdôlepedôt, és ott áll meztelenül Bob elôtt, aki, miután jól meggusztálta, átad neki 8 darab százdollárost. A nô visszamegy a lakásba, örülve a kis vagyonnak, amit kevesebb, mint két perc alatt szerzett, és bemegy a fürdôszobába, lerakni a lepedôt. A férj megkérdezi:
           – Ki volt az?
           – Bob, a folyosószomszédunk.
           – És megadta a 800 dollárt, amit tegnap kölcsönkért tôlem?
           * * *
           A kisfiú az anyukájához:
           – Anyu, adsz 50 000 lejt?
           – Mire, kisfiam?
           – Mire hármat számolok!
           * * *
           Papbácsi kocsival megy a templomába, mikor meglát egy gyalogoló apácát. Megáll, és felajánlja, hogy elviszi a kolostorba. Az apáca beül, keresztbe rakja a lábát, és kivillantja a combját. A pap nem állja meg, hogy ne fixírozza, néhány pillanatra el is veszti uralmát a kocsi fölött. Miután viszszatereli a kocsit a saját sávjára, hirtelen megfogja az apáca combját, aki a szemébe néz, és megkérdezi:
           – Atyám, emlékszik a 129. zsoltárra?
           A pap szégyenkezve elnézést kér az apácától. Kis idô múlva, engedve a kísértésnek, kihasználja a sebességváltás adta lehetôséget, és újrakezdi, mire az apáca:
           – Atyám, emlékezzen a 129. zsoltárra!
           Újabb füligpirulás, újabb elnézéskérés, újabb dadogás:
           – Bocsánatát kérem, nôvér, legyôzött a test gyarlósága.
           Odaérnek a kolostorhoz, az apáca egy szó nélkül kiszáll, és egy utolsó, jelentôségteljes pillantást vet a papra. A pap gyorsan elôveszi a bibliát, megkeresi a 129. zsoltárt és ezt olvassa:
           „Ne állj meg utadon, törekedj minél feljebb jutni, és tied lesz a mennyeknek országa.”
           Tanulság: Munkája során mindig szerezzen be minden elérhetô információt, mert különben soha vissza nem térô lehetôségeket szalaszthat el.
           * * *
           A cég egyik ügynöke, egyik hivatalnoka és a személyzeti igazgató együtt veszik ki az ebédszünetet. Útban a vendéglô felé egy ütött-kopott rézlámpást találnak a szemeteskuka mellett. Megdörzsölik, kijön a szellem, aki látja, hogy hárman vannak:
           – Csak három kívánságot teljesítek, tehát mindegyiketekre csak egy jut.
           A hivatalnok félrelöki a másik kettôt, és gyorsan elmondja:
           – Én a Bahamákon akarok lenni egy fehér homokparton, egy soha véget nem érô szabadságon, mentesen minden gondtól, ami elronthatná az élvezetet!
           Alighogy elmondja, már el is tűnik.
           Az ügynök is elôretolakodik:
           – Én egy finom koktélt akarok szürcsölni Tahiti egyik strandján, oldalamon álmaim asszonyával! Ô is hipp-hopp, eltűnik.
           – Most te következel. – Mondja a szellem a személyzeti igazgatónak. – Te mit kívánsz?
           – Azt, hogy ezek ketten az ebédszünet végén ott legyenek az irodájukban!
           Tanulság: Ha jót akar, csak azután nyissa ki a száját, miután a fônök a sajátját már becsukta.
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2006

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!