Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@nextra.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Elôjelek
Keresem az árulkodó jeleket. Legyenek azok negatívak vagy pozitívak. Szeretném megjósolni, milyen évre számíthatunk, hogy ne év végén kerüljön valamilyen elôjel az évszám elé. Sajnos, nem vagyok jártas a csillagjóslásban, más természetfölötti képességeim hiányában is csak bizonyos eseményekbôl, történésekbôl állhat össze a kép, a jövôkép. De azért felpróbálom…
Szerintem politikailag nem sok minden fog változni. Magas fokon megy tovább a népbutítás. Az egyszerű polgár háttérszereplôként tátogtathat egy olyan tetszetôs tátikashowban, ahol semmi sem az, aminek látszik. A politikai erôviszonyok leegyszerűsödnek, mondhatni letisztulnak. Nem maga a politikum fogja behatárolni a követendô utat, a döntések teljesen gazdasági szempontokat fognak követni. Ezek azonban korántsem pozitív megfontolásból történnek, hiszen nem a városérdeket, a közösség szempontját elôtérbe helyezve, hanem egyesek egyéni boldogulása jegyében születnek majd. Ez kisebb-nagyobb feszültségeket szülhet a politikai hatalom és a gazdaságot kézben tartók között, de végül tarol az üzlet. A politikum alárendelt szerepe csak fokozni fogja a fejetlenséget.
A gazdasági erôfolyamatok is teljesen más csatornába terelôdnek. Új gazdasági erôk jelennek meg, lappangók élednek újra, kapnak erôre. A látszólagos békés együttműködések mögött egy hangtalan, de annál vadabb harc alakul ki. Gerinctelenül próbál mindenki mindenkit átvágni, félreállítani. A pénz hatalmat, a hatalom korlátlan erôt és jólétet jelent. Egy mindent elsöprô versengés kezdeteinél bábáskodhatunk. Pillanatnyilag is körülbelül harminc-negyven ember kezében összpontosul a gyergyói gazdaság. Ennyi ember gyűjti össze a lakosság pénzének nagy részét. A harcnak köszönhetôen ez a szám csökkenni fog. A nagyobbak minden üzletágban csúcsra próbálnak jutni, ugyanis az elszegényedô lakosság lemenôben lévô gazdaságpotenciálja már nem képes az elvárt hozamot biztosítani ágazatonként. Összben kell leszüretelni, amit lehet. Kilépés hiányában részben plafonizálódni fog a gazdasági élet, enyhe recesszióról beszélhetünk, de ennek ellenére nem esik a munkanélküliek száma. Ez persze csak a számok játékának lesz köszönhetô.
Az év elsô újszülöttje, és az új romaiskola felavatása a periférián új horizontokról mesél, de nem javít sem szociálisan, sem gazdaságilag városunkon. A hosszú távú elképzelés ez esetben mellékvágányra fut.
A város nem tudja megvédeni érdekeit. Ez egyrészt szakemberek hiányának, másrészt a laikus városvezetésnek lesz köszönhetô. Új területeket fogunk elveszíteni, ingatlanok kerülnek idegen kezekbe.
A már beharangozott drágulásokat újabbak követnek, hozzájárulva a gazdagok és szegények közötti szakadék mélyüléséhez. Ez maga után vonja a társadalmi elégedetlenség fokozódását, az érdektelenség, a bizalmatlanság növekedését, a lakosság még jobban elfordul vezetôitôl. Veszíteni fogunk elitjeinkbôl. Folytatódni fog a kicsinyes bosszúállások, leszámolások idôszaka, hacsak a kikelet nem szól közbe. Üzletemberek csúcskorszaka lehet ez az év, és ugyanakkor a város gazdasági felosztása, kikilózása is megtörténhet, vagy legalábbis elkezdôdhet. A politika csak csendestárs lesz ebben.
Az egyszerű polgár szempontjából nézve tehát egy szokványos év áll elôttünk több kiadással, a megszokott bosszúságokkal, és a parányi örömökkel. Aki nem hiszi, járjon utána.
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
Pap József polgármester sajtótájékoztatón közölte az alábbiakat:
* A polgármesteri hivatal városrendezési irodájának nyilvántartása szerint 2005-ben 153 építkezési engedélyt váltottak Gyergyószentmiklóson, ebbôl 36 építkezés már be is fejezôdött. Ugyanebben az esztendôben 7 esetben váltottak ki bontási engedélyt a municípium területén. Összesen 19 kihágási jegyzôkönyv született az építkezési elôírások be nem tartása végett, a büntetésekbôl hozzávetôleg 200 millió lej került a városkasszába. A járdák tisztántartásának elmulasztásáért még senkinek sem kellett büntetést fizetnie.
A kérdésre, hogy az önkormányzat mennyit fizetett a saját törvénytelen építkezései miatt, Pap József elmondta, törvényesen építkezett a hivatal, beszerezte a szükséges engedélyeket „ha késve is, mert sokszor megelôzi a munka a papírokat”.
* Az utak hótalanítását, csúszásgátlóval való megszórását három csapat – a mellékgazdaság alkalmazottjai – végzi hajnali 4–8 óra között valamint este tíz óra után. Lévén, hogy az utóbbi négy hónapban nem volt alap a szociális segélyek kifizetésére, ezért nem vették igénybe az erre jogosultak munkáját. E hét péntekén valózínű, hogy a rászorultak segélyhez jutnak, így a továbbiakban ôk is bedolgoznak az utak, járdák járhatóvá tételébe.
* A Lakossági Nyilvántartó Iroda nemsokára elköltözik a rendôrség épületébôl; új otthonául az egykori, Kárpátok utcai tanácsterem fog szolgálni. A költözést január végére illetve február elejére tervezi az alpolgármester, ez annak függvénye, hogyan haladnak a helyiség átalakító munkálataival. A mihamarabbi költözés a város érdeke, hisz jelenleg havi 4 millió régi lejt kell fizetni az iroda közköltségére.
* Nincs elképzelés arra, hogy mikor lesz szennyvízhálózat a Nicolae Bălcescu utca alsó felén. Lévén, hogy a terület Szárhegy felé lejt, nincs mód a jelenlegi rendszerre való rácsatlakozásra. Megoldásként az szolgálna, ha külön vezetéken haladna a szennyvíz a benzinkútnál az állomás felé, de az túl nagy befektetés, 2006-ban nem lesz rá keret.
Bajna György újságíró írásban letett kérdéseire is válaszolt a polgármester:
* A piacot és parkolót bár viszszavette a város, csak ôsztôl „gazdálkodhatott”. A begyűjtött pénz nagy részét a jégkorong és a futball fenntartására fordította, a fennmaradó összeg 100–120 millió lej a városi költségvetésbe került, bevételként. Tervezik a piac korszerűsítését is, egy bákói cég ajánlata szerint ez 22 milliárd lejbe kerülne, a polgármester számításai szerint viszont 8 milliárdból lehetne csinosítani. A 2006-os költségvetésbe egyelôre csak a tervek kifizetése, 600 millió lej fog belekerülni – ha a döntéshozó testület is úgy akarja.
* A Go Rt. működésének jobbulását a város elsô embere a vezetôségváltásban, a tevékenységek különválasztásában és bizonyos szolgáltatások privatizálásában látja.
* Pap József reméli, lesz dögkútja a városnak. A hely kijelölve, a próbafúrásokat is elvégezték már, csupán a kivitelezôcéget keresik.
* Pályázatírással, pontosabban pályázatfigyeléssel jelenleg egy személy foglalkozik a polgármesteri hivatalban. Amint megpályázható kiírás lesz, még egy személy segíti majd a munkát.
* A 2006-os évi tervekre vonatkozó kérdésre a válasz: „tervünk sok van, csak pénzünk nincs”. Amint Pap József elmondta, 100 milliárd lejjel kellene nagyobb legyen a költségvetés, hogy a benyújtott igényléseket teljesíthessék. A költségvetés-tervezet elkészítésén, lefaragásokon dolgoznak a hivatalban, de mindenképpen prioritás a Gyilkostó üdülôhely, így a Monturist ügyeinek rendbetétele, melynek megoldását tôkeemelésben látja a polgármester, s mint mondta, erre hajlandóságot mutat Budapest V. kerületének önkormányzata is. A pénzbôl egy villát kellene rendbe tenni, hogy jövedelemforrás legyen, hisz a jelenlegi pénz, mely a cég rendelkezésére áll, még az átíratásokra sem elegendô.
B. K.
Szalagvágás a roma iskolában
„Lesz áboda is a kicsiknek”
A téli szünet utáni elsô napon vágták el a téglagyári új roma iskola szalagját. A meghívóban ugyan az szerepelt, hogy a polgármesteri hivatalnál lesz 9-kor a gyülekezô, ennek ellenére mindenki kivonult a helyszínre. Míg a gyerekhad szülôstôl nem vette birtokába az iskolát, folyton csitítani kellett a bekiabálókat. Amint Pap József polgármestert meglátták, kórusban szállt a panasz: a „szocsiáliát” nem kapták meg öt hónapja, pedig ledolgozták, amit kellett. Édesanya két fekete aprósággal tüntetôen átvonult a tömegen, s fennhangon tudtára adta a jelenlévôknek, hogy kell menjenek „kúdulni”. Aztán a szülôk ordították, addig nem engedik iskolába az apróságokat, amíg nem kapják kezükbe a pénzt; cipôt kell venni a gyermekeknek, s szappant a ruhamosáshoz. „Mert bizony mocskosak, büdösek, béismeri az ember” – mondták. Tenni kellett valamit, hát a város polgármestere közbelépett, és megnyugtatta a közösséget, megígérve, hogy lesz pénz pénteken. Amúgy tetszik a romáknak az iskola, s az is, hogy lesz „áboda” a kicsiknek.
Idô volt ezalatt szemügyre venni kivülrôl a tanodát. A bekerítetlen udvaron látszik, nemrégiben fejezték be az építkezést. Rekord idô alatt épült fel, az biztos, s hogy a tél nem alkalmas Gyergyóban a kéményvakolásra, az már látszik, omlik a tégláról a malter. S szembetűnô volt az is, valakit zavart a sok ablakszem, egyet ki is tört.
A pedagógusok, és a kivezényelt két rendôr, miután lecsitították a romákat, kezdôdhetett a szalagvágási ceremónia. Elsôként Pap József polgármester szólt a meghívottakhoz.
– Döntenünk kellett, mikor a roma osztályok az úton maradtak, kényszerhelyzetben voltunk. Tanácshatározat alapján sikerült, hogy négy hónap alatt, rekordidô alatt elkészült az épület. A város fejlesztésére szánt pénzbôl: az iskola megvásárlására; az óvoda megvalósítására valamint a város világítására szánt pénzbôl épült fel a 2 milliárd 600 millió lejes iskola. (Ezidáig ennyit fizettek ki és még hátra van egy 60–80 millió lejes munkálat.) Majd átadta a szót Csata Emesének, a Salamon Ernô Gimnázium aligazgatójának mondván: „olyan helyen vagyunk, hogy nincs értelme a sok szóhúzásnak”.
Csata Emese elsôként a gyerekeket köszöntötte, majd megköszönte a város vezetôségének az épületet, mely a cigány nemzetség szolgálatába kell álljon. Egymás kultúrájának megismerésében, elfogadásában kell segítsen az új tanoda – hangsúlyozta. Dézsi Zoltán alprefektus beszédében kiemelte a lelkes csapat tevékenységét, amely Kari Attila pedagógus vezetésével hét éve elkezdte a romák oktatását. Jóni Géza, a Roma Párt valamint a prefektúra képviselôje ígéretett tett, segíteni fogják a megyében elsôként felépített roma iskola működését.
Bíró Sándor református lelkipásztor és Hajdó István fôesperes-plébános áldották meg az iskolát, a fôesperes egy Nagy Lajos által készített Petôfi-metszetet is ajándékozott a közösségnek.
A szalagvágást követôen birtokukba vették a romák a terepet, sôt jókedvében egy siheder cigánytáncot járt a padsorok között.
Három tanteremben 2–2 osztály tanul – derült ki, amint megtekinthettük belülrôl az épületet. Hetedik osztály nincs, s a nyolcadikosok egy eredetileg orvosi rendelônek tervezett kis teremben fognak tanulni – mondták. Ebben a helyiségben összesen négy pad fér, a sarokban csempézett rész van lefolyóval…
Miután szemügyre vették a meghívottak az épületet, a tanácsterembe invitált mindenkit a polgármester.
Kari Attila, az intézmény élenjárója nem mehetett el, szervezte a mihamarabbi költözést. Elmondta, az épület a megkezdett munka folytatását jelenti. A céloknak és követelményeknek nem felel meg az épület, mivel egy tanteremben két osztály kell tanuljon. Akár szeptembertôl a 4-es iskolában.
– Másképpen kellett volna tervezni az iskolát, mi legtöbb tizenöt létszámos osztállyal dolgozunk. Több kisebb terem kellett volna. Amit tehettünk, hogy az órarendet próbáltuk úgy összeállítani, hogy ugyanabban az idôben vannak az órák. Ez az I–IV. osztályban sikerült. A felsôbb osztályokban nehezebb. A VIII. osztályosok tanterme terv szerint rendelô kellett volna legyen, ez szükségmegoldás. Az óvodai részt remélhetôleg a hét végéig sikerül berendezni – mondta.
Habár már a szalagot elvágták, az intézményvezetô nincs kibékülve azzal, hogy a téglagyárnál épült fel a tanoda.
Ez diszkriminációs folyamat. Kihoztuk a gyerekeket a városból, nem kapják meg a viszonyítási alapot ahhoz, hogy integrálódjanak.
Lakatos Mihály igazgató a tanácstermi pezsgôbontás után elmondta, kialakult a személyzet, amely a fűtéssel, takarítással, az épület karbantartásával foglalkozik. Az éjszakai ôrzés még nem biztosított, hiszen kell a költségvetésbôl elkülöníteni erre alapot.
Szalagvágás volt, iskolájuk van a romáknak. Hogy az órákat mennyit fogják zaklatni villámlátogatásaikkal a szülôk, az ôrségen is múlik. De tanulni akarnak a kicsik tovább. Hiszen a sok fázós, „gyertyás orrú” kicsi roma belekapcsolódott az ünnepségbe, s amint a Miatyánkot meghallották, szaporán imádkoztak iskolájukért. „A vallástanárnô tanyította ezt is” – mondták.
K-T. Gy.
Kirándulás helyett élelem a rászorulóknak
„Meggazdagodott” a szeretetkonyha; szerdán délelôtt tartós élelmiszerekkel töltötték meg a tágas helyiséget. Hagyma, paszuly, cukor zsákossával, laska, rizs, száraz borsó, olaj, fűszerek, s még ki tudja, mi minden került a szegények étkezdéjébe. Egy fél évre elegendô alapélelmiszer. A 2001-tôl működô szeretetkonyha, ahol Gyergyószentmiklós 85 legrászorulóbbja naponta étkezik, tán még nem részesült egyszerre ekkora segélyben.
Honnan az adomány?
A Ben-Com-Mixt Kft. az elmúlt év végén nyereményakciót szervezett, tombolát sorsolt, tíz díjat ajánlott fel vásárlóinak. A fôdíj, egy görögországi kirándulás nyertese nem jelentkezett, épp úgy, mint a hűtôszekrény gazdája. A Ben-Com-Mixt tulajdonosa úgy döntött, a felajánlott díjak értékét a gyergyóiaknak adja. Így döntött a legszegényebb gyergyóiak mellett, így került a szeretetkonyhára a hegynyi alapélelmiszer.
Bencze Attila, a cég társtulajdonosa és vezérigazgatója elmondta, nem szokott, most is szégyellne azzal dicsekedni, hogy segít a szegényeken. Csak azért számol be a nyilvánosság elôtt ezen adományozásról, hogy tudja a város, mi lett a ki nem váltott nyeremények sorsa. Egyelôre fél évre szükséges alapélelmiszert juttattak a szeretetkonyhának, de céljuk majd tovább is támogatni a rászorultak étkeztetését.
A helyszínen derült ki, hiánycikk a krumpli is, de mire az egyéb élelmiszerek lerakásával végeztek, ez a kérdés megoldódott, az Agromec Kft. ugyanis az elsô telefonhívásra küldött hat zsák krumplit. Küld még – ígérte.
Az élelem-átadáskor jelen volt Hajdó István fôesperes-plébános is, aki istenfizessével köszönte az adományokat. Kijelentette: „mindaddig jelesre vizsgázik Gyergyószentmiklós, míg fenn tudja tartani a szeretetkonyhát”.
Azt is elmondta, más adakozókat is szeretettel várnak, mindenki adhat Szent Antal kenyeret a szegényeknek. Minden hónap elsô keddjén 9–12 óra között a római katolikus templom Szent Antal szobránál kosarak lesznek elhelyezve, melyekbe kenyeret, tartós élelmiszert vagy pénzt tehetnek a szegénykonyha megsegítésére. Az adakozóknak cserében istenfizesse jár, hisz amint az esperes mondta: „az istenfizesse meg tudja változtatni a világot”.
B. K.
MPSZ-hírek
A Magyar Polgári Párt bejegyzésérôl
Az érdekeltek tudomására hozzuk, hogy Gyergyószéken is megkezdjük az aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Párt bejegyzése érdekében. Mint köztudott, 2004-ben két alkalommal is megakadályozták a Magyar Polgári Szövetségnek a választásokon való részvételét, ennek köszönhetô többek közt az, hogy Gyergyóban is szinte mindenhol egyszínű önkormányzatok jöttek létre, aminek „áldásait” nap mint nap tapasztalhatjuk. Ezért döntött úgy a Polgári Szövetség vezetôsége, hogy bejegyzi a Magyar Polgári Pártot, amelyik majd részt tud venni a 2008-as helyhatósági választáson, megteremtve végre Székelyföldön a választás szabadságát. Az érdeklôdôk keressék a Polgári Szövetség helyi képviselôit, illetve Gyergyószentmiklóson keressék fel a Szövetség Szabadság téri székházát (a városi kantin emeletén), kedden vagy szerdán, 17 és 19 óra között.
A közpénzek kezelésérôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete emlékezteti a város vezetôit, hogy immár hét hét telt el azóta, hogy a közösség pénzébôl „kölcsön vettek” 180 millió lejt. Elvárjuk, hogy az a pénz mihamarabb visszakerüljön a város pénztárába, s hogy a „kölcsönvevés” idejére fizessenek egy méltányos kamatot.
A roma iskoláról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete úgy értékeli, hogy nincs semmi ok az ünneplésre, ugyanis a frissen felavatott roma iskola esetében az önkormányzat két nagy hibát követett el.
Elsôsorban köztudott volt, hogy a tulajdonosa hozzávetôleg 1 milliárdért el akarja adni azt az épületet, amiben régebb az iskola működött. A tavalyi költségvetésben erre a célra pénz is volt elkülönítve. Ilyen körülmények között több mint pazarlás volt közel háromszor annyi pénzért új iskolát építeni. Ráadásul az építésre olyan pénzt költöttek el, ami a város közvilágításának a korszerűsítésére volt elkülönítve. Egy olyan beruházást halasztottak el, ami egyrészt abszolút idôszerű lett volna (ismeri mindenki a közvilágítás siralmas állapotát), másrészt már az idén komoly megtakarításokat tett volna lehetôvé (energiatakarékos világítótestek felszerelésével).
Ugyanakkor azt is jeleztük már régebb is, hogy az iskola létrehozásával a cél a roma lakosság társadalmi integrálása. Ilyen szempontból teljesen elhibázott az új iskola helyszíne, hisz az integrálás helyett a gettósítás irányába mutat. Már a megnyitón történtek is arra utalnak, hogy az épület épsége komoly veszélyben forog. Az pedig szemforgató farizeusi magatartás, amikor kijelentik, hogy mi az épületet felépítettük, a biztonságáról gondoskodjon a Salamon Ernô Gimnázium vezetôsége. Nem utolsósorban teljesen értelmetlen, hogy akkora iskolát építettek, amiben már most sem fér el minden osztály.
A gyergyószentmiklósi új kórház jövôjéért
Az új gyergyószentmiklósi kórház felépítésének és jövôjének a kérdésköre több mint egy évtizede foglalkoztatja városunk közvéleményét. Közösségünk nehezen érti meg azt a tényt, hogy 1998 és 2000 között, amikor is Hargita megyei miniszter állt az egészségügyi tárca élén, a szakminisztérium anyagilag nem támogatta a kórház építését. Itt elsôsorban a költségvetési keretek lehetôségeire gondolok, melyre már csak azért is kiváló lehetôség kínálkozott abban az idôben, mivel Gyergyó térségének akkor prefektusa is volt, vidékünk pedig képviselve volt a Parlament költségvetési bizottságában.
Egyes vélemények szerint a volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter orvosi felszereléseket küldött volna városunkba, az autó azonban felborult, s így a várt támogatás elmaradt.
A szociáldemokrata párt hatalomra kerülésével megváltoztak a kórházépítés anyagi lehetôségei. Daniela Bartoş és a többi PSD-s egészségügyi miniszterek idején 29 milliárd lejes támogatást sikerült kicsikarnunk a költségvetési keretekbôl, sôt egymilliárdot kaptunk a járóbeteg-szolgálat beindítására az új kórház épületében. Ennek az összegnek az országos költségvetésben való megszavazásával, illetve kiutalásával úgy tűnt, a korházépítés a megvalósítás felé halad. Akkori vélemények szerint 30–40 milliárdra lett volna még szükség a kórházépítés befejezésére. 2005 nyarán és ôszén már 75 milliárdról beszéltek. A kórház vezetése az elvárások megfogalmazásánál az inflációra, illetve az építôanyagok árának a növekedésére hivatkozott. A 2006-os évre szóló költségvetés vitája során sikerült érvényesítenünk a gyergyószentmiklósi kórház vezetôségének az elvárásait. Az országos költségvetési alapból Gyergyószentmiklós többet kapott, mint a magyarok által lakott területek egészségügyi intézményei összesen. A költségvetési vita során megszavazott 74 milliárd lej a politikum akaratát jelzi az új gyergyószentmiklósi kórház felépítésének és befejezésének az anyagi támogatásához.
Az új gyergyószentmiklósi kórház építése a 2006-os esztendôben vagy a 2007-es év elején valószínűen be fog fejezôdni. Megfogalmazódik azonban a kérdés: milyen orvosi személyzettel fog tevékenykedni? Félreértés ne essék, nem a jelenlegi egészségügyi személyzet felkészültségét és hozzáértését szeretném megkérdôjelezni, hanem azt a tényt, hogy a betöltetlen szakorvosi állásokba fogunk-e tudni fiatal orvosokat megyei jogú városunkba csalogatni?! A kérdést azért fogalmaznám meg így, mert a marosvásárhelyi egyetem jelenlegi végzettjei, nagyrészt külföld felé, fôleg Magyarország irányába vették útjukat.
Ez a Magyarország irányába, vagy nyugat felé irányuló agyelszívás, illetve tehetséges tanult ifjainknak a szülôföldrôl való elcsábítása megszokottá vált az utóbbi 15 esztendôben. Tudjuk azt is, hogy Magyarország gazdasági felvirágzásához döntô módon hozzájárultak az Erdélybôl kivándorolt szakmunkások és értelmiségiek. Ideje volna Székelyföldnek is megtartó erôvé válnia az ifjú tehetségek munkavállalása tekintetében. Orvostanhallgatóink számára szükséges volna, hogy a rezidensi vizsga Bukaresten kívül Marosvásárhelyen is megvalósítható legyen és anyanyelvünkön. Ugyanis mind az Alkotmány, mind pedig a tanügyi törvény lehetôvé teszi ezt. Csupán a politikai akarat hiányzik az Egészségügyi Minisztérium és az egyetem részérôl. A január 6-i megbeszélésen – melyet a csíkszeredai magyar konzulátus által szervezett ünnepi fogadás után szerveztünk – felhívtam Markó Bélának, az RMDSZ elnökének a figyelmét erre a kérdésre, melynek megoldását a miniszterelnök-helyettes úr meg is ígérte. Ha megoldódna a rezidensi vizsga kérdése, akkor szükséges volna felkeresnünk a székelyföldi egyetemi hallgatókat a szülôföld felé irányuló munkahelyek elfoglalása végett. Ugyanakkor a városunkban épülés elôtt álló ú. n. ANL-és lakások is ezen ifjak rendelkezésére kellene álljanak, hogy ne kelljen megküzdeniük az otthonalapítás nehézségeivel.
Oda kell figyelnünk, hogy a felépülés elôtt álló új kórházunk jó szakemberekkel legyen ellátva. El kellene kerülnünk a csíkszeredai megyei kórház áldatlan helyzetét, ahol számos orvosi hely betöltetlen, mert az ifjú nemzedék számára nem elég vonzó a megyeközpontunk.
Dr. B. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô
Válasz Árus Zsolt nyílt levelére
Tisztelt Árus úr!
Az Ön nyílt levelére szeretnék reagálni. Jogosan teszi fel a kérdést, ha felteszi, hogy miért én válaszolok. Kötelességemnek tartom megvédeni nemcsak a magam, de a kollégák becsületét is. Mivel én voltam annak az Ön által nem kívánt dec. 29-i tanácsülésnek az elnöke, ez egygyel több ok, hogy én válaszoljak.
A jövôre nézve én tisztelettel kérem, ahol az én nevem és a tanácsos kollégák neve szerepel, ne rágalmazzon alaptalanul, mert higgye el, egy tájékozott ember nem dôl be az ilyen trükköknek. Én önt sokkal értelmesebbnek ismertem, mint hogy így próbáljon politikai elônyökhöz jutni.
Ha bizonyos esetekben az elvek különböznek is, hagyjuk ezt a jellemtelen módszert, hogy másokat besározzunk és kutyát-macskát rárakjunk.
Vita jó ha van, de csak ha konstruktív jellegű.
Az ön megállapítása, miszerint a tanácsos kollégák nem ismerték az egyik napirendi pont témáját, nem helytálló. Ki kell jelentenem, hogy ez az állítás nem igaz. A kollégák ismerték, és ismerik a témát. Ez már a második alkalom, hogy napirendre került. Tehát, ha a tanácsosok többsége nem egy véleményen van Önnel, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek témában vagy nem ismerik a témát. Én tisztelem az ön kitartását, a másként gondolkodását, de higgye el, nem biztos hogy mindig önnek van igaza. Ön nekem úgymond jó adottságokkal rendelkezô személynek tűnik, és közelrôl sem feketítem be, mert ezen aljasságok nélkül is be tudom bizonyítani az igazat.
2001 elôtti szemét-szállítás költségének a kifizetési módja mindenki elôtt ismeretes, azaz a közüzemek ezt a közköltséggel együtt szedte be, havonta, mert a begyűjtés is így történt, és a kifizetéssel sem volt senki lemaradva.
Egy normálisan gondolkodó ember elismeri, hogy havonta könnyebb kifizetni 22 ezer lejt személyenként, mint évente a 1 500 000-et egy többtagú család esetében.
Sok esetben a szemét-díj jóval meghaladja a más adónemekét, az ingatlan- és területadókét és természetes, hogy az emberekben ingerültséget vált ki, pláne a nagyobb létszámú családok esetében. A közérthetôség kedvéért egy 5 tagú család egy évre fizet 1 500 000 lejt a szemét elszállításáért, míg egy típusház adója 650 ezer lejt tesz ki.
Nem ez a legnagyobb gond. Az önkormányzati bejegyzés vagy beterhelés alapján szerepel 13 732 személy.
Tehát erre a létszámra van megállapítva a taxa, míg a közüzem havonta 15 425 személy után számláz az önkormányzat felé. Tehát 1693 személy után a közüzemek elhordja a szemetet, anélkül, hogy a polgármesteri hivatal beszedné az adót.
Ennél egy még súlyosabb helyzet, hogy 2001 áprilisától a beterhelt összeg, amit be kell szedni 16 461 648 748 lej, ezzel szemben az önkormányzat beszedett 13 901 743 621 lejt.
Tehát beszedetlen 2 559 900 127 lej. Ha csak ezt a vetületét néznénk a dolgoknak, rájöhetünk, hogy nem volt hatékony az intézkedés.
Ezt el kell ismerni, de kicsit fájó ez a dolog.
Felteszi a kérdést, hogy szemetes lesz-e a város? A jelenlegi állapot mindenki elôtt ismeretes, ezt ne taglaljuk.
A továbbiakban az önkormányzat különítse el az összeget a közterületek sepregetésére, és mivel a közüzemek fôrészvényese hasson oda, hogy ezek a területek legyenek megseperve. Ezek mind a vezetôséget érintô gondok, problémák.
Aggodalmat okoz az ön számára, hogy a szemét-díjból nem lesz elkülönítve alap az újabb beruházásokra vagy a fejlesztésre.
Én nem tudom, nem látom a nehézséget, mert az egyedüli részvényes a közüzemekben a helyi tanács, és emiatt úgy állítja össze a beruházási programot vagy listát, ahogy jónak látja.
Ön azt kifogásolja, hogy nem lehet behajtani a szemét-díjat, mert meg kell kötni 8 ezer szerzôdést. Meg kell kötni, de nem egyszerre, hanem folyamatosan felosztani a várost. Biztos fél év múlva működni fog ismét a rendszer, mert erre van elôzetes példa. A központi fűtés kifizetések is egyéni szerzôdés alapján működnek.
Ezt az új (régi) módszert a közüzemek kérték és az ô érdekük, tehát ez lesz az új vezetôség vizsgamunkája. Bízzunk egymásban.
Mi lesz, ha valaki nem akar szerzôdést kötni?
Létezik egy határozat erre vonatkozólag, mi szerint mindenki termel szemetet, és ezt el kell szállítani. Ha a szolgáltatás pontos, az emberek fognak fizetni, és egy pár értetlen emberrel szemben alkalmazni kell a törvényt.
Tisztelt Árus úr!
Én úgy éreztem, hogy ezt meg kellett válaszolnom, de ezzel mondanivalóm végéhez értem.
Kérem, írásomra ne válaszoljon, de bármikor hajlandó vagyok egy baráti vitára a téma kapcsán vagy más témában is.
Tisztelettel: Tinka Kálmán, municípiumi tanácsos
A hegyimentôk megtartásáért
Kérdés Dr. B. Garda Dezsô, a Visszaéléseket, Korrupciót és Kéréseket Kivizsgáló Bizottság tagja részérôl
Vasile Blaga közigazgatási és Belügyminiszterhez
Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Helyi Tanácsa a Salvamont Közszolgálat számára 220 millió lejt utalt ki a 2005-ös évre. Ez az összeg elégtelen volt a szolgálat törvény értelmében való működéséhez. Mi több, Gyergyószentmiklós polgármestere visszautasítja a Salvamont Közszolgálat működéséhez szükséges összeg belefoglalását a 2006-os évi költségvetésbe a következô indoklással: a helyi tanács nem köteles fenntartani a Salvamont Közszolgálatot, mivel a Békás-szoros – Nagy-Hagymás Nemzeti Park területén fejtik ki tevékenységüket. Ami nem igaz, mert ez a park csak 20 százalékát teszi ki annak a területnek, amelyen a Salvamont Közszolgálat a tevékenységét kifejti.
Tisztelt Miniszter Úr!
Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város polgármesterének, a helyi tanácsnak nem kötelessége betartani a hegyen történô balesetek megelôzéséért és a mentési tevékenység megszervezésére hozandó intézkedésekre vonatkozó 77/2003 számú Kormányhatározatot?
Nem tekinthetô kihágásnak ugyanezen Kormányhatározat 41. szakasza értelmében az a tett, hogy egy helység polgármestere visszautasítja a Salvamont Közszolgálat megszervezésének támogatását vagy fenntartását egy olyan hegyes vidéken, amely a Bucegi-hegység után az egyik legveszélyesebb hegyi övezet, ahol a sziklás oldalak magassága meghaladja a 300 métert? A polgármester vagy helyi tanács visszautasíthatja a Salvamont Közszolgálat működéséhez szükséges pénzösszegek belefoglalását a 2006-os évi költségvetésbe?
Kérdésemhez mellékelem Gyergyószentmiklós polgármestere visszautasító levelének a fénymásolatát.
Írásban várom a válaszát.
Szünetel a Filmklub
Miután megszűnt a filmvetítés a városi moziban, a Budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház sietett segítô kezet nyújtani. Az anyaországi filmvállalat házimozi-rendszerrel ajándékozta meg a szentmiklósiakat, így a Pro Art Galériában hetente kétszer vetítettek játék-, dokumentum- és ismeretterjesztô filmeket. Immár több mint három hónapja annak, hogy megszűnt működése. Selyem András, a működtetô elmesélte, a látogatók hiánya volt annak oka, hogy úgy döntöttek, nem érdemes kifűteni a termet hetente kétszer. Ugyan sikerült egy magyarországi támogatót találni, aki fizette volna a helyiség fűtését, azonban olyan eset is volt, hogy egyetlen nézô sem érkezett a vetítésre. Így a szervezôk nem látják annak értelmét, hogy készüljenek, melegítsenek, majd érdeklôdô hiányában elmaradjon a vetítés. A támogató is úgy véli, fölösleges pénzt költeni melegítésre, ha kong a terem. Tavasszal viszont szeretnék ismét rendszeresíteni a Filmklubot, s remélik, a hosszabb napok több érdeklôdôt, filmkedvelôt csalogatnak majd jó filmeket nézni.
G. G.
Új módi
Reméljük, Gyergyószentmiklósnak az elsôszülött roma fiú szerencsét hoz. Víg esztendônk lesz. Szárnyalni fogunk a városban, ha a hó betömi a gödröket. A Bucsin tetô irányába már most is gázra lehet lépni… Igaz, már tavalytól megtehetjük, de az idén is örülhetünk a vívmánynak. Mindezek már jó jelek. Igaz, törtek a felkarok, combcsontok harmadikán, de ha ezen átsiklunk, minden csupa rózsaszín, vagy az is lehet, hogy fehér. Mint Alfalu településjelzôjén, a szinte dugig telt szeméttelep bejáratánál a Joseni felirat. Mintha fogadalomból fertôtlenítették volna: fehérre meszelték. Nem vicc, s az arra járó a szemének se hisz, mert nem a Gyergyóalfalu van festék alá dugva, hanem a román településnév. Csak úgy, lazán. Mint ahogy évekkel ezelôtt elrejtôdött a Maroshévíz településnév, vagy bármelyik, amely szemet szúrt, vagy érthetetlen volt annak, akinek éppen baljában festék volt, s jobbjában véletlenül ecset.
Igaz, kissé beleszaladt néhány magyar betűbe a festék, de a látvány azt sejteti, a cél most Joseni volt. Pillanatnyilag volt létra is a pingálónál.
Hiába na, új év, új örömökkel, új módikkal…Csak a rosszindulat a régi – nemzetiségi hovatartozás nélkül.
K-T. Gy.
Rákbetegek önsegítô köre
Hogy vagy? – teszik fel kéthetente a körkérdést azon rákos betegeknek, kik a Caritas áltat szervezett önsegítô csoportfoglalkozásra eljárnak. A találkozók célja, hogy a rákos betegek és hozzátartozóik támaszra leljenek szakemberek és saját tapasztalattal rendelkezô személyek által. Ha novemberben hárman látogattak el az elsô órára, ezen a héten mát tizennégyen meséltek arról, hogyan élik meg betegségüket, mivel kell naponta megküzdeniük.
– Lehetôséget biztosítunk a rákos betegeknek, hogy sorstársakkal találkozzanak – meséli Móni Gabriella módszertani vezetô. – Az orvosok is beismerik, minden betegségnek van egy lelki komponense is. Azáltal, hogy kibeszélik problémáikat maguknak és másoknak is segíthetnek, elindulhat a gyógyulás folyamata. Ha szomorú is a betegség, ez a csoport vidám. A biztatás, lelki támasz mellett gyakorlati segítséget is nyújtanak egymásnak a résztvevôk. Kinek már nincs szüksége a parókára átadhatja annak, ki a betegség kemoterápia szakaszában van. A központi kórházakba ellenôrzésekre és kemoterápiákra is összetársulnak, kettesével mennek. Igyekszünk mellprotéziseket is beszerezni, valamint tervezünk szakembereket, önkopszichológust meghívni, közös kirándulást szervezni – mondta a csoportvezetô.
Minden alkalommal más téma köré építi fel a beszélgetést, így megvitatják az orvosokkal, a betegséggel, elôítéletekkel, erôforrásaikkal, gyógyulással kapcsolatos gondolataikat. De minden foglalkozás építkezik az elôzô találkozás beszélgetésébôl, hiszen itt derül ki, hogy mi mindenrôl szeretnének hallani, beszélni a résztvevôk. Az emberek nyíltan mesélnek, hiszen egymás szemében szimpatikusak, ugyanabban a betegségben szenvednek.
Kolumbán Ildikó is besegít a csoportfoglalkozásokba, ô már kigyógyult a betegségbôl, tapasztalatai alapján segíthet azoknak, kik most küzdenek a rákfenével:
– Elsôsorban az egyénnek kell eldöntenie, hogy meg akar gyógyulni. Ha valaki ide eljön, akkor nem csak egy közösséggel, hanem önmagával is szembe tud nézni. Amikor eldöntjük, hogy kilépünk a zárt körbôl, akkor már tudunk saját magunkon is nevetni.
Rendszabályzata is van a csoportnak, mely egyetlen elvet fektet le: ami a foglalkozásokon elhangzik, azt megôrzik egymás között.
A gyógyulás útján szükségük van arra, hogy lélekben is megerôsödjenek. Szívesen várnak minden rákos beteget, hozzátartozót, hogy közösen, egymást támogatva tegyék könnyebbé a gyógyulás felé vezetô utat.
G. G.
Bohémek Gyergyó színpadán
Január 19-én délután 4 és este 7 órai kezdettel kerül sor Kálmán Imre operettje, a Montmartre-i ibolya bemutatására. A párizsi bohémok történetére délután 4 órától a Salamon Ernô- és a Török István-bérletek érvényesíthetôk, este 7 órától a Ferenczy István-bemutatóbérletek. A Csíki Játékszín vendégelôadását a nagyérdemű a 2005/2006-os évadtól a Figura Stúdió Színház létrejött elôadáscsere eredményeként tekintheti meg.
A Montmartre-i ibolya zeneszerzôje, Kálmán Imre, az operett „tudós muzsikusai” közé tartozott. Nem a színfalak mögött tanulta a szakmát, mint a korábbi mesterek többsége, hanem a Zeneakadémián sajátította el mindazt, ami a kor egyik legsikeresebb komponistájává tette. Sokat járt külföldön, hamar bekapcsolódott a bécsi zenei életbe, úgy írnak róla, mint a bécsi operett megújítójáról. Műveiben magyar elemek ötvözôdnek Bécs elegáns stílusával. Liberettóit osztrák szövegírók készítették, az ôsbemutatók a bécsi Johann Strauss Theaterben, illetve a Theater an der Wien-ben voltak, és csak azután kerültek Pesten is színre. A Montmartrei-i ibolyát, a bohémek történetét 1935-ben mutatták be Pesten.
Florimond, Raoul és Henry művészlelkek, a világhírnévrôl álmodva együtt alkotnak és laknak montmartre-i padlásszobájukban. Azonban a tehetségbôl még a huszadik század elejének Párizsában is nehéz megélni, ahol a mecénások diktálják a művészet és a művész sorsát, olyannyira, hogy a gondtalanabb életért Ninon elhagyja szerelmét, Raoult. Violette, akit mostohaapja koldulásra kényszerít, szívesen tölti idejét a fiúkkal, hiszen titkon szerelmes Raoulba. Amikor a fiúk megtudják, hogy Violettet a mostohaapja egy leánykereskedônek akarja eladni, elhatározzák, hogy megmentik a montmartre kis árváját.
I. V.
Feketén/Fehéren
Az a fránya határozat
Hétfôn történt, hogy egy írásomhoz korábbi tanácshatározatokra lett volna szükségem. Mivel a tanácsülések nyíltak, a testület döntései is nyilvánosak. Ezekkel a gondolatokkal tértem be a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalba, hogy a városatyák 2000-ben hozott három határozatát elkérjem. A törvény elôírja, hogy szóban vagy írásban lehet kérni a nyilvánosnak minôsített iratokat. A törvény szavait hangos felolvasásban is meghallgatva, kértem, bocsássák rendelkezésemre az aktákat. Megígérték, de ajánlották, tegyek le írásban is egy kérést. Megírtam, s mire iktatószámot kapott a kérésem (158/9.01. 2006.) már fénymásolták a szomszédos irodában a kért határozatokat. Mi tagadás, haladok, gondoltam. Tippeljenek, kézhez kaptam a fénymásolt iratokat? Nem. A polgármester üzente: most nem, holnap 12 órakor. Hát eljöttem keserű szájízzel, és arra gondoltam, ha nem titkos az irat, megkaphatom máshonnan is, hiszen a városi könyvtárban ôrzik a városi tanács határozatait. Igen ám, de kérdésemre elmondták, ott csak a 2004-es döntések vannak lefűzve.
Nem sokkal késôbb egy egykori tanácsos rendelkezésemre bocsátotta a tanács hat évvel ezelôtt hozott döntéseit, ugyanis nem titkosak ezek az iratok. A keddi sajtótájékoztatón pedig a kolléganônek átadta a polgármester a kérdéses határozatokat, de hozzátette, akár 15 napig is várathatott volna… És szintén a sajtótájékoztatón hangzott el, hogy ezután, ha szükségünk van dokumentumokra, a kérést pecséttel és a fôszerkesztô aláírásával ellátva nyújtsuk be.
Valóban Polgármester úr! Ennyi idôt kell várnia egy városlakónak, ha valamely közérdekű információhoz szeretne hozzáférni, 10–30 napos válaszadási idôt ír elô a 544/2001-es törvény. Újságírók esetében viszont minden közintézmény köteles 24 órán belül válaszolni a szóbeli vagy az írásban benyújtott kérésre, mindezt csakis abban az esetben, ha az azonnali válaszadás, információ-kiadás nem lehetséges. Azt hiszem ennek nem lehetett volna akadálya, gondolva arra, hogy ott volt elôttem az írás.
Hát bocsánat, hogy arra gondoltam, csak úgy simán megkaphatom a tanácsosok, amúgy nyilvános üléseinek néhány iratát. Elnézést, hogy a város lakosságának tájékoztatását akartam segíteni!
Baricz Tamás Imola
Hasa van a háznak
Amerikából érkezett, Csomafalván szeretné tölteni nyugdíjas éveit Howard A. Crow, amint a csomafalviak nevezik, Elen. Csendre vágyik, megunta már, hogy munkája során Irakban egyik golyózápor a másikat érte. Házat építtetett, remélte, már 2004 karácsonyát benne ünnepelheti. A ház még ma sem érett meg a beköltözésre. Azazhogy lakható, hisz minden jel arra mutat, ide fészkelték be magukat a madarak, sôt kecskék is megfordultak benne… nyomokat hagyva.
Félkész az építmény… több furcsasággal: falai könnyűszerrel mozdíthatóak, a két ablakrés közti, egymásra rakott gerendák pedig ki-be tologathatóak, akár egy kockajáték elemei.
Házavató helyett házbontóra kerülhet sor nemsokára – legalábbis ezt tanácsolja egy szakértô. Nem így látja viszont egy másik szakember és a házépítô cég tulajdonosa, aki szerint ez ház a javából.
Vasárnapra várva
Az amerikai úr ismerôsét, a csomafalvi Wilkerson (Kecseti) Katalint bízta meg az építkezés leszervezésével. Nagy bonyodalmak árán a szükséges pénzt is elküldte az óceánon túlról… mégsem halad az építkezés:
– Elen amerikai, itt szeretne élni, házat építeni. Megismerkedtünk, engem bízott meg, hogy segítsek. Nekem küldte el a pénzt is a házépítésre – meséli Katalin. – 2004. október 13-án szerzôdést kötöttünk Bege Árpáddal. Egy közös ismerôs, Madarász Csaba segített, tervezett, két kókán mutatta be Elennek, hogyan építik itt a házat. Elen döntött: kell a ház, s együtt beszélték meg, hány szoba legyen, hány négyzetméteren. Mondták is az árat: 55 000 dollár. A szerzôdést is kicsit meg kellene nézni, ô már fel volt készülve, tudta mit akar, mert sehova sincs felírva, hogy Bege & Bege Company.
Igen bizony, szerzôdés is köttetett, amolyan zsebszerzôdés, „Adás-vételi”-nek nevezett, melyet mutogatni kellene mindenki okulásáért. Ezen az egy íven ugyanis sehol egy pecsét, sehol egy cégnév, még a kifizetésre vonatkozó részt is elfelejtették kitölteni, csak annyi szerepel, hogy elôlegként 20 000 dollárt ad Wilkerson Katalin a kivitelezônek, Bege Árpádnak.
– Október 13-án fizettem az elsô 20 000 dollárt, s tovább adtam a többit, összesen 52 000-t. 2004 novemberében készen kellett volna legyen a ház. Nem lett készen. Karácsonykor azt ígérték, áprilisre elkészítik. Aztán augusztusi határidôt ígértek. A háznak nincs meg a rendszere, tartószerkezete, még ajtó-ablak sincs rajta. Most a ház bomlófélben van. Lehet látni szabadszemmel. Úgy néz ki, mint egy hullámvasút, hasa van a háznak. Szóltunk a vállalkozónak, hogy adja vissza a pénzt, bontsa le, vigye el a házat, vagy bepereljük. Azt mondta, jön vasárnap. Azóta minden vasárnap várjuk.
Kamatostól kérem a pénzt
Katalin elmondja, sokat vitatkoztak Elennel a házépítés miatt, s mikor már nem volt kiút, szakértôt hívtak, állapítsa meg, mi a további teendô. A szakértôi vélemény szerint, melyen Szász E. Eugen mérnök pecsétje van, a ház nem építhetô tovább, egyetlen megoldás a lebontása.
– Árpi azt mondta, hogy még adjunk 35 ezer dollárt s akkor komplekt kész lesz a ház. Ôk mindent megcsinálnak. Én pedig már kifizettem 52 000-et, de errôl se fakturát se kitáncát, semmit nem kaptam. Ezért tettem feljelentést a gazdasági rendôrséghez, és innen megyek tovább. Mocskoskodnak, de én túlélem. Bészedek egy marék gyógyszert s helyrejövök. Beperelem, a nemzetközi bíróságig is elmegyek, ha kell, követelem, hogy bontsák le, a pénzt adják vissza. Mostanig nem kértem kamatot. Most kérem a kamatot, erre a sok méregre százezer dollárt, plusz a teljes költséget. Addig meg nem állok, míg ezt meg nem kapom.
Nem hitegethetem barátaimat
A fehérszakállú, birkatürelműnek tűnô Howard A. Crow tréfákkal próbálja elütni a történtek súlyát, de aztán komolyra vált, s bevallja, amerikai ismerôseinek nem tudja, ezek után mit mondhatna Csomafalva szépségeirôl, az itt rejlô lehetôségekrôl:
– Sok befektetni kész barátom van Amerikában, akik erre a környékre szerettek volna jönni, sok pénzt befektetni. Én még beszéltem is itt Csomafalván egy emberrel, egy pár évvel ezelôtt, hogy építsünk ide egy kis síüdülôhelyet. Bege&Bege olyan millió dollároktól esett el, melyrôl fogalma nincs. De hogy tudom felhívni a barátaimat az Egyesült Államokban, és azt mondani nekik, jöjjenek, itt fektessék be a pénzüket Csomafalván, Romániában, amikor akárhányszor idejövök, valaki kirabol. Hogy tudsz az országodba így embereket vonzani, hogy befektessenek a gazdaságba, amikor ha hátat fordítasz, kirabolnak. Nem mondtam még egyetlen amerikai befektetô barátomnak sem ezt az ügyet, de amint megmondom más helyet keresnek, mint például Svédország. Nem tudom ezek után ide invitálni ôket. Nem akarok nyolc hónapja az e-mail-jaikra válaszolni, mert nem akarok hazudni sem nekik, sem senki másnak.
– Most mi a véleménye a romániaiakról?
– Szeretem itt, otthagytam az Egyesült Államokat... Nem a romániai emberek, hanem Bege Árpi tette ezt velem. Azért, mert valaki barátja volt a régi Ceauşescu rendszernek, az engem nem érdekel. Lehet, hogy pár romániait megijeszt, de engem nem. Nem érdekel, hogy ki, kit ismert akkor. Csak annyit tudok, hogy én roszszul jártam. Ezt hiszem a szívem mélyén. Különben nagyon szeretem a romániai embereket, még mindig azt akarom, hogy nyugdíjba ide jöjjek, erre a gyönyörű környékre.
A másik „igazság”
Ifj. Bege Árpád, a munkavállaló, a Bege&Bege Company tulajdonosa másként tálalja a történteket:
– 2004 szeptemberében megkerestek engem Katalinék, hogy építeni akarnak egy házat. Megegyeztünk egy bizonyos összegben, ideadták az alaprajzot. Már szeptemberben el kellett volna kezdjük a munkát, de csak novemberre készült el az alapozás, akkor tudtunk nekifogni. 2005 márciusára eljutottunk addig az állapotig, ahogyan most van a ház. Megálltunk, hogy készítsék el a villanyvezetéket, mert csak utána lehet szigetelni, lambériázni. A villanyszerelôvel nézeteltérések voltak, nem fejezôdött be a munka, azóta úgy áll a ház. Most, szeptemberre én arra ébredtem, hogy expertet hívtak. Addig minden jó volt, hogy mi változott, azt csak ôk tudnák elmondani. A szakértôi véleményezésbôl adtak egy példányt, de én azt a felmérést nem fogadtam, nem fogadhattam el. Az egy megrendelésre készült „szakvélemény”. Utána kihívták a megyei építkezési felügyelôséget, Suciu úr próbálta magyarázni, hogyan kell tovább folytatni, de nem hallgattak rá, csak a lebontását kérték. Olaszországba, Franciaországba viszek ugyanilyen típusú házakat; nekem ilyen problémáim soha nem voltak. A párnafák kellenek, az adja meg a stabilitást. Az erdôn a saját házam is ugyanígy van készítve.
– Ezen a szerzôdésen kívül van-e más szerzôdés?
– Nincs, az egész bizalmon alapult. Én nagyon megbíztam bennük. Nem is lehetett volna szerzôdés! Nem lett volna jogi alapja. Nem volt rajz, telekkönyvi szám… Én ott tévedtem, hogy nekifogtam a saját szakállamra, nem volt építkezési engedély. Nekem is kellemetlen, higgye el, a gazdasági rendôrségtôl kezdve azóta mindenki járt nálam.
– Katalin állítja, hogy 52 000 dollárt kifizetett önnek…
– Állíthat ô százat is. Dehogy fizettek ki 52 ezret! Csak 20 000 van kifizetve. Arról sincs nekik számlájuk, mert idôközben összement a tej, nem tudtam én tovább velük tárgyalni, de a könyvelésben benne van.
– Mit tervez a cégvezetô, mi legyen ezzel a házzal?
– Végigcsinálom; végig kell csinálnom. Lebontani? Nem kell! Ez ház! Persze, ingatag, mert nincsenek a párnafák felrakva. De az kétórai munka! Ha majd a törvényszéki szakértô mást kér, fejet hajtok elôtte. Megmondom ôszintén: szégyelltem volna Csomafalván olyan házat építeni, hogy a falu kacagjon. Több embernek megmutattam azt a házat, szerzôdést is kötöttünk magyarországiakkal, akik azt látták. Szó nincs arról, hogy Elenéket át akartam volna verni. Ôk nem jártak el korrektül. Ha nem tetszett, miért hagyták, hogy idáig felhúzzam. Itt másak a problémák; majd az is ki fog derülni.
A háttér-problémákról Bege Árpád nem kívánt beszélni, enynyit azonban még hozzáfűzött a mondandójához:
– Úgy képzeli, hogy Csomafalván ilyen házat mernék építeni? Elveszem a pénzt, és egész életemben nézem azt a házat? Én annál büszkébb vagyok! Engedjék meg, s megmutatom, ház lesz abból.
Hiába kérdeztük meg mindkét felet, az érem mindkét oldalának láttatásával sem kaptunk teljes képet. Külön-külön mindkét történet hitelesen hangzik, igazat is adnánk nekik, de csak szerre. Egyelôre mindkét fél csak veszített az ügybôl, engedély nélküli építkezésért bírságolták ôket.
A ház félkészen még áll a falu határában.
Lebontják vagy továbbépítik? – hosszú vita fogja ezt eldönteni.
Egy biztos, ha elô is kerül a pénz, fel is épül az Elen háza, a csomafalvi, messze földön is jónevű mesteremberek híre csak csorbát szenved.
Gáti Gabriella
Balázs Katalin
Acsarkodás vagy alázat?
Ismerôseim szóltak: megint szerepeltek az újságban. A Hargita Népe múlt heti számára utaltak, amelyben Gyergyószentmiklós polgármestere évi elsô sajtótájékoztatójáról jelent meg egy cikk. A legutolsó sorokat idézném: „számos anyagi forrást sikerült visszavennie az önkormányzat számára (parkolók, piac stb.), amit a korábbi testület könnyelműen adott ki a kezébôl.
A következô lépés a Viridis Kft.-vel kötött szerzôdés felülvizsgálata lesz”. Az ismerôsöm szájából elhangzott „megint” arra utalt, hogy a múlt év folyamán szinte nem volt olyan sajtótájékoztató, ahol a polgármester nem vette volna a szájára, az általam vezetett Viridis nevét, általában lekicsinylô és fenyegetô hangnemben. Többen is kérdezték tôlem: „mit akar Pap Jóska, ki akar rakni titeket a Tó partjáról?” Végül is ezt akarja, mert hiába minden levelezés, tanácsülésre járás (állítom, hogy szinte annyit voltam a testület ülésein, mint képviselô koromban – akkor havonta csak egy ülés volt), tanácshatározat, aminek az értelmében újra kell tárgyalni a szerzôdést, kivizsgálás stb., mert a polgármester kitart amellett, amit én a latin közmondás nyomán fogalmaztam meg: márpedig Karthágónak vesznie kell! Azzal a csökönyösséggel, ami jellemzi az egész tevékenységét, meg akar tôlünk szabadulni. Hiába minden érvelés, akár olyan személyek, szervezetek részérôl is, akik semmiképpen nem érdekeltek az ügyben. Hiába, hogy többször is utaltam arra, hogy ilyen kis közösség, mint a miénk, nem engedheti meg magának a belharcokat. De miért, teszem fel a kérdést? Mert az nem érv, hogy a város által kezelt javak jobban és hatékonyabban működnek, hiszen mióta a világ világ, köztudott, hogy a legrosszabb gazda a város és az állam. A mi példánk a legjobb erre: milyen volt a tópart a város kezelésében, és milyen, amióta mi vagyunk ott?
Ugyanabban a cikkben van egy másik kijelentés, amit taglalva, talán választ is tudok adni. „A fűtésrendszer felújításához és korszerűsítéséhez a kormánytól kiutalt és csak december elsején megérkezett 24 milliárd lejt sikerült elkölteni”. Ez egy kissé meredek dolog, ugyanis, a milliárdok nem az év végén kerültek a város számlájára, hanem jóval hamarabb. Arról az állam által az ÁFA terhére kiutalt összegrôl van szó, amit még a múlt év elején kellett igényelni helységenként a fűtésrendszer rehabilitációjára, és amire dokumentációt állítottak össze, pontosan megjelölve a beruházás célját. Mindezt kormányrendeletben is rögzítették. Tény, hogy nem idejében került a minisztérium asztalára a gyergyószentmiklósi dokumentáció, hanem sebtében, szinte az utolsó percben. Utána több esetben is tanácsülésen foglalkoztak a kérdéssel, és próbálkozás történt az eredetileg megjelölt céltól eltérô célok felé irányítani a kiutalt összeget. Ami szintén meredek dolog, mert ha kormányhatározatban rögzítnek valamit, akkor az törvény, és be kell tartani. A kérdés az év végi hajrában torkollott, amikor gyorsan és sebtében kellett ismét cselekedni, beleértve a szükséges licitációkat, tárgyalásokat a kivitelezôkkel. Az említett példa arra jó, hogy némi belátást nyújtson abba, ahogyan a város stratégiai kérdéseit kezeli a polgármester. És nem ez az egyetlen eset, amikor a külsô pénzforrások esetében nem idejében és nem megfelelô hatékonysággal jár el, mintha nem is akarna ezekrôl tudomást venni. A saját zsírunkban való megsülésnek a taktikája felettébb veszélyes az uniós csatlakozás környékén, mert egyértelmű, hogy a város erre nem képes. Hol van a hosszú távú kérdések kezelése? Kapkodás és ide-oda csapkodás, így lehetne a stratégiát jellemezni, (figyeljünk csak oda, hogy hányszor volt költségvetés-módosítás az elmúlt hónapokban!) a beszámolóban pedig szükséges kikozmetikázni a tényeket, ahogy ez most is történt. A Viridis-hadművelet pedig nem egyéb, mint a közvélemény altatása, hogy ne figyeljen a nagyobb dolgokra, amiben a teljesítmény, finoman szólva, nem megfelelô. Persze egy kis személyes bosszú is van a dologban, ami egyáltalán nem méltó egy választott tisztségviselôhöz.
Amit még hozzátennék az, amit a marosvásárhelyi rádióban, új évi gondolatként fogalmazott meg az ismert dévai ferences Böjte atya: nem az acsarkodás, hanem az alázatos szolgálat vihet minket elôre.
Török Zoltán
Extra kiszolgáló-helyiségek
Elôzô cikkünkben olyan kiszolgálóhelyiségeket mutattunk be, amelyek nélkülözhetetlenek egy jó háztartásban, most azonban sorra kerültek azon helyiségek, amelyek egyéni igényeink kielégítéséhez szükségesek.
Kondicionáló-helyiség:
– a testkultúra iránti igényt a legújabb idôk hozták meg. A helyiség nagysága, belmagassága és burkolata a benne végzendô sporttevékenységtôl függôen a következô:
– bordásfal esetén 1,50 x 2,00 m-es helyigény + rács, a fôfalhoz való kikötéssel;
– aerobikhoz minimum 2,50 x 2,50 m-es alapterület, szivacsos padozattal;
– asztaliteniszhez 3,00 x 4,50 m-es helyiség és legalább 2,40 m belmagasság;
– szoláriumhoz 2,00 x 2,00 m-es helyiség szükséges.
Ezen helyiségekhez természetes szellôzés, valamint fűtés szükséges.
Szauna:
– a szauna használata az északi államokban a legelterjedtebb, hazánkban csak nagyon kevés helyen található meg;
– a szaunát a lakás kondicionálójához vagy a fürdôszobájához célszerű kapcsolni, helyigénye a használati létszámtól függôen 2,00 – 6,00 m2, belmagassága 1,90 – 2,10 m;
– a szauna az egészség- és testkultúra vonatkozásában is különleges lehetôségeket nyújt, az egész család életét megváltoztathatja, közelítheti ôket a naturista életmódhoz;
– a szaunázás lényegét a magas hômérsékletű és nagy páratartalmú légtérben való tartózkodás jelenti;
– a bentlét idôtartamát és a hômérsékleti zónák használhatóságát a különbözô hômérsékleti és páratartalmi viszonyok határozzák meg;
– a szauna fekvôhelyei eltérô magasságuk miatt eltérô hômérsékleti és légcserezónákba esnek;
– ennek következménye: – a felsô fekvôhely jelenti a szervezet számára nagyobb, az alsó pedig az alacsonyabb terhelést, ill. igénybevételt;
– a szauna sohasem „épített helyiség”, hanem egy helyiségben külön elhelyezett, faanyagú, speciális térelemszekrény;
– csak készen kapható, elôre legyártott szaunaszekrény helyezhetô el, akár a fürdôszobában is.
– egy jó szauna fűtôkészüléke az áramlási körökben helyezkedik el;
– a jól szigetelt fülke megfelelô szellôztetônyilással van ellátva;
– a fűtéshez elektromos szaunakályha vagy hagyományos fűtésű kályha szükséges, a levegô a kályha felsô kosarában elhelyezett kövek locsolásával párásítható;
– a szauna teljes belsô burkolata és pihenôpadjai görcsmentes fenyôbôl készüljenek;
– gyantajáratos fenyô a gyanta kiolvadásával, a görcs pedig égési sérülésekkel bosszulhatja meg magát;
– a csupasz test érintkezési területén a szeghelyeket is süllyeszteni kell;
– az ajtó kifelé nyitható legyen, és biztonsági okokból semmiféle zárszerkezet nem lehet rajta;
– a szauna tartozéka a mártózókád vagy a többpontos zuhanyzófülke, a szaunázás utáni hideg vizes mártózáshoz vagy zuhanyzáshoz.
Portik Tünde (0745/961.039),
Bartos Emese (0745/814.555) lakberendezôk
Az ember, ha (görbe) tükörbe néz
Zsidó Ferenc: Csigaterpesz
„A Banális kilépett az utcára. Elhatározta: kezébe veszi a sorsát, nem lehet ôt csak úgy leírni. Megnézte, mindent becsomagolt-e a táskájába, aztán elindult, hogy kiszemelje elsô áldozatát…” Akár így is kezdôdhetne Zsidó Ferenc legtöbb írása. Ehelyett persze, mint jólnevelt író, János, Tamás, Teréz, Vilma és hasonló nevekkel illeti hôseit, elhiteti velünk, hogy hús-vér emberek, és nemegyszer azt is megengedi magának, hogy szereplôit szobafogságra ítéli, és azok ki sem teszik a lábukat a házból. Sôt: önmagukból… De azért vadásznak!
Zsidó Ferenc személyesen ismer minden Jánost, Bélát, Irmát és Terézt. Sôt: ô maga mindenik, hiszen tagadhatatlan az írások életrajzi ihletése. (Elég csupán megfigyelni, hogy a szereplôk – kevés kivétellel – ugyanannak az embertípusnak a klónjai). A kötet írásait ugyanis több közös vonás teszi jellegzetessé: sajátos humoruk, gyakran a groteszkbe hajló, mégis életközeli témájuk, a különös élményeket átélô (élményeket teremtô?) mégis hétköznapi hôsök, de leginkább mégis az írói szándék: a meghökkentés. Számomra olyan volt ezeket a karcolatokat, novellákat olvasni, mint mondjuk egy ismerôs patak megáradt vizében horgászni: az ember letáborozik, gondolatait kellemes és semmitmondó dolgokra összpontosítja, felfűzi a gilisztát, elhelyezkedik, aztán … kifog egy cápát. Vagy egy tengeri uborkát. Jobb esetben egy aranyos sárkányhalat…
Kicsit Örkény egyperces novelláira is emlékeztetnek ezek az írások, nemcsak rövidségükkel, nemcsak abban, ahogyan a szerzô a groteszkkel operál, hanem nyelvezetük keresetlenségével, közvetlenségével is. Van itt persze minden, amit a tankönyvek egy irodalmi alkotásban kötelezôvé tesznek: tudatos szerkesztés, nyelvi sajátosságok, szóképek, irodalmi példákhoz való visszanyúlás stb. De Zsidó Ferencet akadémikussággal, utánzással, merevséggel igazán botorság lenne vádolni. Elôfordul még, hogy a posztmodern prózáról vallott nézeteit túlságosan elméleti ízzel elegyíti a cselekménybe, s azt is megengedem, hogy eredetieskedése néha igencsak átlátszó. Én ebben a kötetben benne látom az író majdani nagyregényeinek csíráit.
Úgy vélem, az írások a mindenkori fôhôs alakjára támaszkodnak, akinek azonban nem a jelleme, hanem pillanatnyi lelkiállapota bír helyzetteremtô erôvel. A Véletlen külsô befolyása alatt öntudatlanul cselekvô ember egyszer csak visszaút nélküli helyzetben találja magát, egy érthetetlen, utólag megmagyarázhatatlan bűncselekmény, rögeszmés gondolat, vagy a Semmi fogságában. A józanság vagy beletörôdés ritkán jelentkezik feloldó erôvel, hiszen az írói cél éppen a meghökkentés, a feszültségkeltés. Mondhatnánk, hogy ezek a szereplôk igazi hôsök, akik bátran vállalják a következményeket, ha nem döbbentene meg újra és újra bárgyú öntudatlanságuk, másra utaltságuk, ha nem tévelyegnének szélfútta falevelekként a világban. Nem tudják, hogyan kerülnek bizonyos helyzetekbe, és éppen ezért nem is igyekeznek kikerülni belôlük: mintha az ember élete, sorsa csakis és kizárólag másoktól, a Véletlentôl függne. Még fatalizmussal sem vádolhatjuk ôket (vagy megalkotójukat), hiszen úgy tűnik, a Végzetben sem hisznek. Egyszerűen NEM hisznek, NEM tudnak: szinte tárgyként léteznek, csak ösztöneik játékának rendelve alá, akár az állatok. Így fordul a szerelem, a szexualitás, a túlélési ösztön, az élet értelmének keresése, az anyai ösztön de még az evés, a gyerekcsíny, a hazalátogatás egyszerű ténye is önmaga ellentétébe. Olyan igazi öntudatlan modern ember ez, aki mindenekelôtt meg van gyôzôdve saját igazáról, anélkül, hogy gondolkodna azon. Aki átérzi és érti önnön gondjait, bánatát, és rávetíti azokat másokra, aki az isteni gondviselést, a megváltást személyi kiváltságnak, embertársai önzetlen segítségét, odafigyelését természetes, viszonzást nem igénylô altruista megnyilvánulásnak tartja. Aki az élet minden percét, sôt, a halált is személyre szabott öltönyként szeretné viselni, de aki egyszer csak rádöbben, hogy baj van. Vagy ami még rosszabb: nem döbben rá. A végeredmény ugyanaz, bájos csigaterpesz: lehetetlenség, egymás ellen feszülô erôk nullázódása, megértés nélküli beletörôdés, feltámadás reménye nélküli halál, Semmi… Egy ideig azt hittem, ezek a hôsök önnön korlátaikat feszegetik, határaikat tágítják, mikor a lehetetlenségig kényelmetlen helyzetbe hozzák magukat, de nem: csak a pillanat bábjaiként vállalnak magukra (vagy követnek el öntudatlanul) olyan bűnöket, amikkel öntudatlanságukat bizonyítják.
Zsidó Ferenc hallatni fog még magáról. Különös karcolatai, novellái egyszerre idézik Rejtô humorát, Tamási furfangosságát, a szülôfalu és a család elferdített szólásokban, közmondásokban gazdag nyelvi talaját, de sajátos ízzel, értelmezésben. Gazdag és sokrétű olvasmányélmény bújik meg a sokszor pajzán, máskor bizarr, ironikus, groteszk sorok között. Írásai elkezdetlenek és befejezetlenek, filmjelenethez hasonlóak, amik akár egymásba is kapcsolódhatnának, de soha nem vállalják a sztori nyilvánvalóságát, kitalálhatóságát, romantikáját, horrorisztikusságát, vagy a fiktivitás vádját. Olyan, mintha minden élesben menne, az orrunk elôtt játszódna le az a dráma, amelynek hôsét közelrôl ismerjük, hiszen mi magunk vagyunk, a (görbe) tükörben…
Tamási Piroska
Olvasói levél
Gyergyószentmiklós Szabadság tér 4–5. szám alatti épület hat kereskedelmi felületének tulajdonosaiként a hatodik éve húzódó pereskedést, hercehurcát követôen úgy döntöttünk, nyilvánosságra hozzuk gondunkat. Történt ugyanis, hogy miután 2001 januárjában megvásároltuk a helyi polgármesteri hivataltól a kereskedelmi felületeket, és a végrendelet szerinti tulajdonos(ok) kártérítést kaptak a román államtól, perek sora következett.
A legutóbbi, bíróság által hozott döntésnek köszönhetôen a polgármester aláírta a felületek természetbeni visszaadását a végrendelet szerinti tulajdonosnak.
A történet 1999-ben kezdôdött, amikor a 133. számú törvény értelmében – amely a kis és középvállalkozások megsegítését tette lehetôvé – államosított kereskedelmi felületek eladásával –, a helyi képviselô-testület határozata alapján megvásároltuk az általunk addig bérelt kereskedelmi felületeket.
A Városgazdálkodási Rt., amely addig az épületek gondnokságát ellátta, 2000. november 28-i dátummal átadta az épületeket a városnak.
A képviselô-testület november 30-i ülésén a 38/2000 számú határozatával döntött úgy, hogy eladják a Szabadság tér 4–5. szám alatti kereskedelmi felületeket az azt igénylô bérlôknek.
2001. január 29-i dátummal megköttetett az adás-vételi szerzôdés, miután a CIVIS felértékelte a felületek négyzetméterenkénti árát. A hatvan napból két év lett, amíg megvásárolhattuk a felületeket.
A 2001 februárjában megjelent 10-es kárpótlási-jóvátételi törvény alapján a végrendelet szerinti magyarországi lakhelyu tulajdonos, Tapody-Németh Margareta Maria beperelte a polgármesteri hivatalt, hogy jogtalanul adta el a felületeket.
A Marosvásárhelyi Táblabíróságon 2001. november 15-én azt a visszavonhatatlan döntést hozták, hogy a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal a városi képviselô-testület határozata alapján jogosan adta el a felületeket.
2002-ben a Gyergyószentmiklósi Bíróságon polgári pert indított külön-külön a cégek ellen Tapody Németh Margareta Maria. Ebben az évben nem születhetett döntés, mert közben a Kordial Kft. jogi úton támadta meg a végrendeletek eredetiségét. A kolozsvári írásszakértôk szerint a román és magyar nyelven írt végrendeleteket ugyanaz a személy írta, de nem a végrendelkezô Kovács Anna.
Bukarestben az írásszakértôk azt állapították meg, hogy érvényesek a végrendeletek.
Végül a polgári perekben döntést hozott a Csíkszeredai Törvényszék, és aláírta a polgármester a kereskedelmi felületek természetbeni visszaadását a végrendelet szerinti tulajdonosnak.
2001-ben a kereskedelmi felületeket ránk telekkönyvezték, most azt semmissé nyilvánították, és visszatelekkönyvezték a román államra, meg sem várva a 15 napos fellebbezési idôt. Még egyszer államosítottak Romániában.
Tehát megvásároltuk, kifizettük a polgármesteri hivatalnak a kereskedelmi felületeket, a prefektúra igazolta, hogy a volt tulajdonosok kárpótlást kaptak, a táblabíróság jogosnak ítélte a vásárt, ezzel szemben a végrendelet szerinti tulajdonos, illetve örökösei visszakaphatják természetben is, amiért már kárpótolták egyszer ôket.
Tanácstalanok és becsapottak vagyunk, a perköltségek lassan annyit tesznek ki, mint a felületek értéke.
A magyarországi Tapody-Német Margareta Maria megbízottjaként fellépô Benedek Árpád, a Barmitex Kft. fônöke pedig joggal érezheti magát nyeregben, ott, ahol a Táblabíróság döntéseit a helyi bíróság felülértékelheti.
Néha úgy érezzük, minden lépésünk fölösleges, máskor meg-megcsillan a remény, hogy csak kivívhatjuk igazunkat s az nem téved el a jog labirintusaiban.
Hóvirág Cukrászda Kft., Bella Com Kft., Kordial Kft., Ildi-Éva Impex Kft., Ila Romarta Kft., Merinos Lázár Kft.
„Frissítés” gyergyói módra
Mivel az ünnepek hangulatát nem akartam elrontani, késve reagálok a közüzemek vezetésének lecserélésére. De muszáj ezt megtennem, mert nem hiszem, hogy éppen most, mikor lejárt a kényszerpálya idôszaka, és jobbnál jobb lehetôségek mutatkoznak (szubvenciók, fejlesztési alapok biztosítva), kell szemmel láthatóan indokolatlan frissítésbe kezdeni.
Szeretném kihangsúlyozni, nem a személyekre, hanem a módszerre vonatkozik írásom.
Abból kiindulva, hogy a Városgazdálkodási Vállalat közhasznú társaság, Gyergyószentmiklós város 20 000 lakójának vagyonát képezi (a ma született csecsemô is részvényes szülei után a cégben).
Márpedig jelen pillanatban csak ebbôl indulhatunk ki (a nagy kérdés pont az, hogy meddig). Ezen alapelvek alapján az elkövetett hibák a következôk:
1. semmilyen elôzetes elemzés nem történt a cégvezetés lehetséges formáiról;
2. nem létezik egységes, jól körvonalazódó elképzelés a cég jövôjérôl (aki követte az eltelt idôben hetente megjelenô, egymásnak ellentmondó híreket a céggel kapcsolatban, az errôl meggyôzôdhetett);
3. rosszul idôzített a Go Rt. volt vezetôségének a bírálata, amikor a jelenlegi városvezetés hibái hatványozottan nagyobbak (pl. elnapolt beruházások, idôben el nem költött pénzek stb., amelyek hozzávetôleg 6,5 millió euróval rövidítették meg a Go Rt. vagyonát, így a lakosság körülbelül 100 000 lejjel többet fizet a gigakalóriáért).
Szerintem sokkal demokratikusabb és feszültségmentesebb forma lett volna erre, ha csak a vezetési formáról döntött volna a közgyűlés, a személyek kiléte pedig pályázat útján dôlt volna el (az eljárás ismert, hiszen már alkalmazták a művelôdési központ és a Figura Stúdió esetében). Mivel nem ez történt, találgatásokra ad alkalmat a közgyűlés. Lehet, hogy valaki(k) már most saját cégként kezeli(k) a Go Rt.-t? Vagy lehet, hogy visszaléptünk 17 évet a történelemben, és jó szocialista módra a közgyűlés visszavon és kinevez személyeket csupán a jó pártpolitikai fegyelem függvényében?
Írásom azt a célt szolgálja, hogy ennyi év után végre tanuljunk a saját és elôdeink által elkövetett hibákból. A leírt számokat, adatokat egy nyílt vitafórum keretében szeretném részletesen ismertetni, ahol a vállalat igazi tulajdonosai is feltehetik kérdéseiket.
Tisztelettel: Pál Árpád
Bűnbumeráng
Három kötetre való verse is van szobrai mellett, mégis csak most került sor elsô kötetének kiadására. Burján Emil: Bűnbumeráng című kötetét elôször a Salamon Ernô Irodalmi Kör tagjai tekinthették meg, véleményezhették a hétfô esti találkozón.
A kötet méltatója, Cseke Gábor, a Csíkszeredában élô költô, író, újságíró kertelés nélkül elmondja, sovány a kötet, Emil ennél a kötetnél sokkal több: „Mintha naplót olvasnék, verses bejegyzéseket. Jót, rosszat, jellegtelent, súlyosat elegyesen. Mikor ilyen mennyiségben rakja elém kedvenc témái megközelítését, akkor valahogy nagyon válogatóssá tesz. Mikor van, miben turkálni, akkor az ember reménytôl duzzadóan igényes, kényeskedô. Elhatározom, hogy kis keresztekkel jelölöm a szívemnek tetszô verseket. A kereszteket különben jó szívvel adom, de nem nyakra-fôre. Végül is nem számolom össze, de kevés van.”
Nem teketóriáznak a kör tagjai sem, mindenki kimondja, ami a szívén. Bajna György úgy véli, Burján Emil túl sokat gondolkodik: „sok esetben a verset addig reszelte, míg túlreszelte; a gömbölyűbôl lapos lett. Pontosak lettek, de szárazak. Nyílván ez is egyfajta költészet, de nekem azok a versek tetszenek, melyekben több a líra, kevesebb a spekuláció”.
Dr. Kercsó Attila szerint nehéz versek a Burján Emil versei, egész, pihent embert kívánnak. Sok a vers, elfárad az ember. „Az a kérdés, van-e bennünk intellektuális akarat arra, hogy akár többször is elolvasva megpróbáljuk megérteni e verseket?”
E kimondottan értékes szellemi alkotásra most, a XXI. században lesz-e vevô – adódik a kérdés, s még sok gondolat, mely a kötet értékét nem, inkább érthetôségét firtatja. Aztán sorban többen is felolvassák a kötetbôl azon verseket, melyek számukra a legkedvesebbek. Tehát fogyasztható, élvezhetô, tán csak annak tudhatóak be a nem dicshimnuszos vélemények, hogy Burján Emil válogatóssá tette olvasóit?
B. K.
„Ingyenes oktatás”
Ha úgy is szól a törvény, hogy hazánkban ingyenes az oktatás, tüzetesebben megvizsgálva kiderülhet, hogy bizony a szülôknek is sokat kell áldozniuk annak érdekében, hogy csemetéjük megfelelô körülmények között tanulhasson. Sorozatosan panaszkodnak a tanodák vezetôi, milyen kevés pénzt utalnak ki a tanintézmények számára a költségvetésbôl. Ha hosszú is annak a listája, hogy mi mindent kellene még feljavítani, mégis minden iskolakezdéskor elhangzik, mi mindent sikerült kivitelezni a szünidô alatt annak érdekében, hogy tiszta osztályteremben, jó körülmények között tanulhassanak a gyerekek. Iskolaigazgatókat, elsô osztályokban oktató tanító néniket kérdeztünk arról, hogyan sikerül évrôl-évre újjá, kényelmessé varázsolni az osztálytermeket?
A Kós Károly Általános Iskolában az idei tanévkezdéskor ugyan nem pótoltak a szülôk osztálycsinosításra, de a múlt tanévben igencsak besegítettek. Mindenki lehetôségeihez mérten adományozott az iskolának a tűzesetet követôen, hogy enyhítsenek a károkon.
A Vaskertes Iskola rég nem kapott pénzt renoválásra – panaszolta Csata Emese igazgatónô. Ha mérleget kellene készítsenek, hogy mennyivel segíti a tanodát az állam és mennyivel a szülôk, nem kérdés, hogy merre billenne a mérleg serpenyôje. Szülôi támogatással sikerült kimeszeltetni a termeket, felújításra azonban nem futotta. A szülôk egy meghatározott, szimbolikus összeggel segítik az iskolát. E mellett azonban nem ritka, hogy saját elhatározásból döntenek úgy, áldoznak arra az osztályteremre, ahol gyerekük négy esztendeig tanul.
A Fogarassy Mihály Általános Iskolában, a Step by Step osztályok esetében kerül legtöbbe a gyerek iskoláztatása. Ezek különleges osztályok, teljesen más tanrenddel, felszerelésekkel, követelményekkel dolgoznak. Ki gyerekét ilyen módszer szerint taníttatja, annak alá kell írnia egy nyilatkozatot, melyben vállalja, hogy hozzájárul a költségekhez. Ezen esetben a bútorzatot, berendezési tárgyakat is a szülôk vásárolják meg. Igaz, ez az ô tulajdonukat is képezi, mikor a gyerek a negyedik osztályt befejezi, a szülôk eladják ezeket az elsô osztályosoknak.
Egy ilyen osztályban végzett gyerek anyukájától kérdeztük, anyagilag megterhelô-e ez a kiadás? Úgy vélte, tudva azt, hogy a városi költségvetésbôl mindig az iskoláknak és a kultúrának csurran legkevesebb, áldozhat egy szülô ennyit a gyerekére, közvetve az iskolára.
A normál módszerekkel oktató osztályokban is megesik, hogy a szülôk festésre, egyéb javításokra zsebükbe nyúlnak, viszont lényegesen kisebb összegekrôl van szó. S így is van eset, hogy a szülôk által megszavazott hozzájárulásra nem telik mindenkinek. A tanítónôk bevallása szerint ez nem jelentett sohasem gondot, ilyenkor a tehetôsebb gyerekek szülei besegítenek, kipótolják a hiányzó összeget. Végsô soron gyerekekrôl van szó, a csemeték tanulási körülményeinek javításáról.
Ezt a pénzes rendszert az „ingyenes oktatás” miatt kellett bevezetni. Szerencsén, osztályterem állapotán múlik, ki mennyire mélyre kell zsebébe nyúljon. Érdeklôdésünk során nem derült fény arra, hogy megtorlásban részesült volna szülô vagy gyerek amiatt, hogy kevesebbet tudott áldozni az iskola „lakhatóvá” tételére. Ha van ilyen, szívesen meghallgatjuk.
G. G.
Csata Ambrus:
Bonyolítók
1. Valahol felcsillan a remény
A folyó csendesen kanyargott a hegyek között. Messzirôl fénylô ezüstcsíknak látszott, akár az aszfaltút az esô utáni fagyban. Az út és a folyó hol találkoztak, hol eltávolodtak egymástól, mint két kósza holló röpte a tágas nagy égen. Az út, akárcsak a reménykedô emberek, mintha a magaslatokat kedvelte volna, a folyó pedig, örök törvény gyanánt, a mélységeket.
Az úton egy terepjáró zötyögött, két zöldkalapos bácsit vitt valamerre: F. Jánost és V. Pistát. A harmadik, a sofôr is hasonló kalapot hordott, de ez már csak azért volt így, mert a fontos emberek szolgálati alattvalói elôbb-utóbb hasonlítani kezdenek fônökeikre. De nemcsak a ruházat, hanem a testalkat is árulkodni látszott a három ember együvé tartozásáról. Mindhárman alacsony, széles vállú, rövid nyakú, kissé karikólábú és ferdeszemű emberek voltak. Szemük ravaszkás, szűk, ám éles tekintetű, kékeszöld színű, szájuk pedig szerre öntötte a vicceket kis népünkrôl, annak hajdani nagyságáról, csavaros eszérôl, régen volt vitézségérôl. Minden szófordulat épp az ellenkezôjét is jelenthette annak, amit kifejezett, mivel akkoriban a nyílt beszéd csak nagyon szűk körben és fölöttébb bizalmas társaságban volt szokásos és biztonságos, hisz még az erdônek is kutató szeme volt, a fáknak pedig hegyes fülük. De F. János meg V. Pista bíztak K. Laciban, a sofôrben, akit épp Pista szemelt ki, vett maga mellé és alakított, nevelt saját képére és hasonlatosságára. Nem feledte el azonban, hogy nemcsak a bonyolítók, hanem a kispatakok nagyhalai számára is készülnek titkos hálók, hogy a szerencsétlen úszás meg ívás idején kifogják ôket. Így hát a fontosabb témák tárgyalását késôbbre hagyta; talán vadászat közben, egy erdei ösvényen majd elôhozakodik velük, mert ugye a legjobb sofôr is, de még az általunk felnevelt leghűségesebb kutya is véletlenül belénk marhat.
Eközben a kocsi elérte a folyót, a folyó el a vasutat, majd a vasút meg az aszfaltút is bújócskázni kezdtek: mikor egymás mellett szaladtak, mikor átbújtak egymás alatt vagy átszaladtak egymás felett. Már a folyó felett átívelô hidak is arra utaltak, hogy település közeledik. Elô is bújt a dombok közül a város, melyet ketté, majd darabokra szeltek az utcák. A városrészek, de fôképp a házak, mintha megriadtak volna az utakon érkezô zajtól, felkapaszkodtak kétfelôl a domboldalakra, vagy rejtôzködve felsorakoztak a környezô völgyecskékben a hegyi patakok mentén. Csupán a nagyobb házak, középületek, az állomás, az iskolák, templomok, gyárak maradtak lent a folyó meg a zengô-bongó vasút mellett.
Górban – így hívták a hegylakók városát – senki sem tudta, honnan ered az elnevezés három betűje, annak ellenére, hogy két hírességünk: egy cingár kis sasorrú, meg egy kövér tömpe orrú legény terjedelmes írásokban derítgették, de végképp sosem derítették ki e titkot. Ennek egyik oka a titkoknak hadat üzenô titkosszolgálat tiltakozása volt. A téma talán feledésbe is merült volna, ha egy Dák Koszti nevű, érettségiztetô elnökként hozzánk ruccanó tanár nem bukkan rá néhány cserép-, vas- meg tégladarabra – a hangyászmedvék által szétszaggatott gyökerek és felforgatott kövek alatt –, megállapítván róluk, hogy azok hihetetlenül régi, kimondhatatlanul ôsi, felbecsülhetetlenül értékes történelmi leletek. Így aztán állampolitika lett a kutatás. Különösen a legfiatalabb telepesek szórakoztak ez idô tájt eredetkutatással, azt állítván nemzetségükrôl, hogy ôseik még a legrégibb sziklák születésekor is itt lakoztak.
A góriak, akik csak ezer esztendeje tudták magukénak a várost, hallgattak, mert minden épület róluk és múltjukról beszélt. Így teltek az évek, évszázadok; a jánosbácsik, pistabácsik erdômunkán, a marinénik, julcsanénik szolgálva szerezték meg a betevô falatot, és a silány hegyoldalakon termelték meg maguknak a kenyérnekvalót. Nem is lett volna ördöngös nagy baj velük, ha be nem kerülnek a közösbe a földek, s nem veszi el, nem eszi el elôlük a szűk termést az állam.
F. János és V. Pista már fent az erdôben, vadlesés közben egyetértettek abban, hogy üdvös lenne a székely lányoknak-legénykéknek is kereskedelmi- meg pincér-szakács szakmát tanulni, hogy többé ne kelljen idegenben szolgálóként, erdômunkásként robotolni.
Ám ôk, az oktatás mindenhatói sem tehettek semmit a Fôbalkánból, a fôvárosból elindított politikai divat, a névadások, keresztelések hóbortja ellen, amikor minden hegynek, sziklának, dombnak, utcasaroknak, patakkanyarnak új nevet kezdtek adni a legfiatalabb telepesek. Végül a góriak tájékozódása is elsatnyult: a legifjabbak már csak annyit tudtak a világról, mint az egyszeriek a csodatojásról, hogy az fehér, valahol a közepében van a sárgája, s abban rejtôzködik a lényeg lényege. E történelmi tudatlanság egyik oka talán az is lehetett, hogy az általános- meg a szakiskolai oktatásban már kizárólag csak a fent említett Koszti tanár úr történelem elôtti, tudományfölötti felfedezéseirôl beszéltek. Így a legújabb nemzedék mindössze csak azt tudta, hogy van Gór, körülötte Székelyföld, azt körülveszi Balkánföld, azt meg a szlávok, a szlávokat Európa, azt pedig a nagyvilág. S azon se csodálkozzunk, ha a legifjabbak azt sem tudták, hogy hívták az utóbbi ezer esztendôben szülôvárosukat.
Amikor e földi történet zajlott, Balkánföldön kellett boldogulnunk, mert a szláv körbe is csak a jóknak, megbízhatóknak adtak kiutazási engedélyt. Európa meg a nagyvilág kapui zárva voltak még a Nagynép fiai elôtt is. Csupán a legjobbak legjobbjainak, a Párt leghűségesebb fiainak osztogatták alkalomadtán és dugiban a Nagykapu üdvös, bűvös kulcsait. Ezeket a legmegbízhatóbb élelvtársakat, éltisztviselôket, élsportolókat a legszebb szavakkal-dicséretekkel búcsúztattuk, tarisznyáltuk fel, ha elküldtük versenyre, ki-állításra, avagy csodát látni a Nagyvilágba, de tüstént kiradíroztuk nevüket a faliújságokról, tisztelettáblákról, könyveiket kidobáltuk a könyvtárakból és kígyót-békát kiabáltunk rájuk, ha elfelejtettek visszatérni mesés tájainkra. Ez volt Gór, Ód, meg Megyefô városkákban, cselekményünk színhelyein s még inkább Fôbalkánban, Balkánia fôvárosában, ahonnan napi két kerek órán át televíziós irányítást is kaptunk.
(folytatjuk)
KisAsszony
Arctatarozás ünnepek után
Az átevett karácsony és átmulatott szilveszteréjszaka, a féktelen mulatozás nem marad nyomtalanul. Arcunkon nem csak a festék, hanem a sok étel-ital is problémát okozhat. Következzen a nagy, év eleji arctisztítás!
Az ünnepi estéket aranyló, csillogó sminkben vártuk nagy izgalommal. A szilveszteri mulatságon aztán drámai, füstös szemmel varázsoltuk el a környezetünket. A szokásosnál erôsebb arcfesték és az átmulatott éjszaka azonban meglátszik bôrünkön. Vörös szemek és fakó bôrszín: ez a kép köszön vissza a tükörbôl január elsô napjaiban.
Pedig az új évhez új élet s tiszta lap dukál. Legalábbis sokan így néznek az elôttük álló esztendôre. Bizakodás és remény csillog a fáradt szemekben. S közben az ünnepek utáni kimerültséget szó szerint a bôrünkön is érezzük.
Új év – új arc
Kezdjük az arccal. Különleges „intézkedésekre” van szükség, hogy a bôr ismét üde, bársonyos legyen. Vegyük birtokba a fürdôszobát, pakoljuk elô a polcok mélyén rejlô csodaszereket, melyeket hétköznap alig használunk. Használat elôtt ne felejtsük el ellenôrizni a termékek szavatossági idejét – kár lenne allergiás tünetekkel kezdeni az új évet.
Ha szabad a terep a fürdôszobában, cselekedjünk. A jól bevált „ôsi” módszer szerint kezdjük hideg-meleg vizes arcfürdôvel, majd bôrradírral távolítsuk el az elhalt hámréteget. Ne dörzsöljük agyon az arcoz, a jó minôségű arctisztító tökéletes munkát végez akkor is, ha alig érezhetôek a benne lévô szemcsék. A tiszta bôrt alkoholmentes tonikkal frissítsük. Ne sajnáljuk rá a pénzt, a kiváló minôségű kozmetikum megéri az árát. Kis mennyiség elég belôle, így sokáig kitart.
Tisztítás után jöhet a pakolás. Válasszunk intenzív hidratálókrémet, az sem baj, ha kicsit nehezebb, vagyis zsírosabb. Vigyük fel az arcra, kerüljön bôségesen a dekoltázsra is. Legalább fél óráig hagyjuk dolgozni a hatóanyagokat. Ha letelt az idô, itassuk fel a felesleges krémet, vagy finoman masszírozzuk el.
A szem körüli karikákat és az apró ráncokat is el kell tüntetni. Speciális szemkörnyékápolóból óvatos mozdulatokkal tegyünk a szemek köré. Soha nem szabad nyúzni, húzni a vékony bôrt. Olvassuk el a használati utasítást, mert akad olyan készítmény, melyet apró, pontozó mozdulatokkal kell alkalmazni. Más termékeket viszont körkörösen célszerű felvinni a területre.
Az otthoni megújulás és ápolás után már ne sminkeljünk. Legalább egy-két napra érdemes kimenôt adni az alapozónak, a púdernek és a festékeknek is. A fürdôszobában eltöltött idô jótékony hatását pedig a tükörbe pillantva lehet nyugtázni.
Milyen a hajad a sapka alatt?
Beköszöntött a sapkák, sálak idôszaka – a haj a fejfedôk börtönébe kényszerül. A frizura hamar tönkremegy, a haj gyorsabban zsírosodik, de ha nem védekezünk a fagy ellen, akkor sem járunk jobban: hullani kezd. A téli idôszak mindenképp különleges hajápolást igényel.
Miért zsírosodik a haj?
A fejbôr és a sapka között a levegô felmelegszik, valóságos kis párakamra alakul ki, ami a faggyúmirigyeket erôteljesebb munkára fogja. Nemcsak az ápolt külsô megôrzéséért kell ilyenkor sűrűbben hajat mosni, hanem azért is, mert a meleg miatt fellazult fejbôrön a gombák és egyéb baktériumok könynyebben megtelepszenek, jobban szaporodnak.
Ráadásul ha egész télen, folyamatosan zsírosodik a haj, tavasszal nehéz egészséges állapotba visszahozni. Akinek amúgy is zsíros a haja, annál ilyenkor a korpásodás is erôteljesebb. A hideg idô hatására a hajszálakat tápláló vérerecskék automatikusan összehúzódva védekeznek a hôveszteség ellen. A hajhagymák tápanyagellátása és anyagcseréje lelassul, rosszabb esetben megszűnik, aminek következtében a hajszál elvékonyodik, tartásnélkülivé válik, és hullani kezd.
Figyelmes ápolás
Télvíz idején különösen oda kell figyelni a hajmosásra, de fôként a szárításra. A meleg víztôl kitágult pórusok nehezebben húzódnak össze, ezért az utolsó öblítés lehetôleg langyos vízzel történjen. A haj szárítása után fél órát ajánlatos még a meleg lakásban tölteni, így a hidegre kilépve a fejbôr nem fog megfázni.
Tanácsok
– A sapka levétele után ujjhegyekkel finoman masszírozzuk át a fejbôrt, mert a fejfedô erôteljes mechanikus nyomást gyakorol a hajtövekre, a frizurát is lelapítja, idétlenné teszi. Ha ilyen módon lazítjuk a frizurát, az könnyedén visszanyeri eredeti formáját.
– Kerüljük a sűrűn kötött sapkák viseletét, vásároljunk inkább ritkán szôtt vagy kötött fejfedôt, amely alatt szellôzik a fejbôr, de nem fázik meg – és a hajszálak is rugalmasak maradnak.
Tepsis
Hozzávalók: 6 szelet sertéstarja, vöröshagyma, fokhagyma, gomba, krumpli, zöldpaprika, só, ételízesítô, olívaolaj, bors, ôrölt kömény, majoranna.
Elkészítés: A tarját kipotyoljuk, besózzuk. Megszórjuk mindkét oldalát borssal, majorannával és köménnyel. Egy tepsit kiolajozunk, beletesszük a hússzeleteket. A krumplit nem kell meghámozni, csak jól megmosni. Ha kisebbek, négybe, ha nagyobbak, 6–8 felé vágjuk, ételízesítôvel megszórjuk, a húsok köré rakjuk. A vöröshagymát 6–8 felé vágjuk és a fokhagymával (8–10 gerezd) együtt a húsokra tesszük. A zöldpaprikát csak ketté vágjuk, a gombákat 4 vagy 6 felé, megszórjuk ételízesítôvel, és a tepsibe tesszük. Mikor minden benne van a tepsiben, kevés olívaolajjal még meglocsoljuk. Körülbelül fél deciliter vizet öntünk rá, fóliával lefedjük, forró sütôben körülbelül 3/4 órát sütjük. Ezután a fóliát le-veszük, és még 10–15 percig sütjük.
Egészség
Vitaminok 2.
(folytatás az elôzô lapszámból)
Mielôtt az elôzô lapszámban megkezdett „Vitaminok” sorozatát folytatnám, egy sajtóhibát szeretnék kiigazítani. Az A-vitamin ismertetésénél a 2-ik mondat helyesen így hangzik: „Összetett formájában megtalálható a májban, halakban, tejben, tojássárgájában, vajban és egyes típusú margarinokban.” (Tehát nem mák, hanem máj!)
Az A- és D-vitaminok ismertetése után folytatnám a másik két zsírban oldódó vitamin leírását.
E-vitamin (Tocoferol)
Az E-viatmint legalább 8 féle, a természetben jelenlevô tocoferol alkotja, melyekbôl legfontosabb az alfa-típusú.
Legfôbb szerepe a szervezetben az antioxidáns hatása úgy a vérben megtalálható zsírokra, mint a sejtek hártyájára, melyek ezáltal nagyobb védettséget nyernek.
A „megtermékenyítés” vitaminjának is nevezik, mert nagyban hozzájárul a nemi szervek normális működéséhez.
A legfontosabb elôfordulási forrása a növényekben rejlik, melyek képesek a tocoferolok (E-vitamin) szintetizálására.
Leggyakrabban a különbözô magokból – mint napraforgó vagy szója – kivont olajakban található meg. Ezenkívül E-vitaminban gazdag a fekete kenyér, a paszuly és a borsó. Ideális, ha 10–15 mg-ot juttatunk a szervezetbe naponta, mert ellenkezô esetben számolnunk kell bizonyos jelek és tünetek megjelenésével:
E-vitamin hiányában fellépô tünetek:
(E-hipovitaminózis)
a. Felnôtteknél: A reflexek csökkennek, fôleg a térdízület szintjén, járási zavarok jelentkeznek, illetve a szemek fájdalmassá válhatnak.
b. Koraszülötteknél: Vérszegénység, esetleg az agykamrák bevérzése fordulhat elô.
E-vitamin-túladagolás:
Legkevésbé toxikus a zsírban oldódó vitaminok közül, tehát a túladagolásos tünetek ritkán jelentkeznek. A túladagolási tünetek csak akkor jelentkeznek, ha 20–30-szor több E-vitamint viszünk be a szervezetbe huzamos ideig, mint a napi szükséglet. Ezek a következôk lehetnek: hányinger, hányás, hasmenés, illetve hasi puffadás.
Megjegyzem, hogy ezek a tünetek csak ritkán és enyhe formában jelentkeznek.
K-vitamin
Egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, melynek hiányában úgy gyerekeknél, mint felnôtteknél a K-avitaminózis tünetei jelentkeznek.
A K-vitamin 3 féle formáját ismerjük:
a. K1-vitamin, amely a növényekben van jelen.
b. K2-vitamin, melyet maga a szervezet állít elô.
c. K3-vitamin, amely gyógyszerkészítmény formájában létezik.
A K-vitamin fontos szerepet tölt be a szervezetben, mivel 4 alvadási faktor a máj szintjén történô szintézisét segíti elô. Ezek a következôk:
a. II. alvadási faktor – Protrombin
b. VII. alvadási fraktor – Proconvertin
c. IX. alvadási faktor – Christmas
d. XII. alvadási faktor – Stuard.
A K-vitamin jelenléte mellett mindezek az alvadási faktorok szintéziséhez szükséges a máj nagyon jó működése.
A K-vitamin legfontosabb forrása maga a szervezet, mivelhogy a vastagbélben található mikrobaflóra állítja elô.
Egy másik forrás az élelmiszerek által való bevitel. Ezek az élelmiszerek lehetnek:
a. növényi eredetűek: friss zöldségek, mint káposzta, karfiol, murok stb., de a legfontosabbak a saláta, spenót, laboda.
b. állati eredetűek: tojássárgája (fôleg a 3 perces lágytojás), és a roston sült máj.
A napi K-vitaminszükséglet 2 mg, amit egy egészséges táplálkozás ki is tud elégíteni.
A K-vitaminhiány akkor jelenik meg a szervezetben, amikor valamilyen okból kifolyólag a fent említett források elégtelenek.
A következôket említeném meg:
– Nem megfelelô táplálkozás, amikor egyoldalú étrendet állítunk be, melybôl hiányoznak a friss zöldségek.
– Krónikus májbetegségek, mikor a máj működése nem kielégítô.
– Epekô esetén, amikor ez elzárja az epeutakat, és megjelenik a mechanikus sárgaság (ne tévesszük össze az A-vírus okozta úgynevezett járványos sárgasággal).
– Ha a vastagbélben létezô baktériumflóra kiirtódik, amely akkor történik meg, ha valaki hosszú távon, szájon keresztül széles spektrumú antibiotikumokat szed.
– Olyan betegeknél, akik vastagbélműtéten estek át, és nem táplálkoznak megfelelôen, de antibiotikumos kezelés alatt állnak. Ez a tipikus feltétele a K-vitaminhiányos állapot létrejöttének.
– Olyan betegek esetében, akik hosszan tartó véralvadásgátló kezelésben részesültek. Ez az állapot akkor áll elô, ha CUMARIN származékokat szedtek (TROMBOSTOP).
A K-avitaminózis klinikai képét a következô jelek és tünetek jellemzik:
a. Újszülötteknél és csecsemôknél megjelennek a vérzéses szindrómák.
b. Felnôtteknél megjelennek:
– véralvadási zavarok
– vérzések, a szervezet bármilyen szintjén.
A hiányállapot kezelése elsôsorban a megelôzésbôl áll, amit megfelelô táplálkozással érhetünk el. Gyógyszeres kezelés létezik, mely 15 mg K-vitamin bôr alá való befecskendezésébôl áll. Ez esetben az eredmény látványos, a beteg tünetei és panaszai 24 óra alatt megszűnnek és a laboratóriumi vizsgálat eredményei normálissá válnak.
Végezetül jegyezném meg, hogyha az a gyanúnk támad, hogy K-vitaminhiányos állapotban vagyunk, azonnal keressük fel orvosunkat, aki a megfelelô klinikai és laboratóriumi vizsgálatok alap- ján fogja beállítani a kezelést.
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Jégkorong
Egy napra zárták ki a galaci csapatot!
Január 7-én és 8-án kerültek lejátszásra a romániai jégkorongbajnokság alapszakasza utáni mérkôzéssorozat elsô találkozói. Ebben a bajnoki szakaszban – középdöntô – csak az alapszakasz 1–4. helyén végzett együttesek vesznek részt. Az elsô két mérkôzést Gyergyószentmiklóson rendezték, ahol a helyi Progym és a Csíkszeredai Sportklub együttesei mérték össze tudásukat. A jelenleg zajló 2005/2006-os bajnoki idényben összességében immár az ötödik és hatodik direkt mérkôzéseken voltak ellenfelek a két együttes játékosai.
A múlt szombati elsô mérkôzésen kemény csatát eredményezett a két székelyföldi csapat összecsapása. Az elsô két harmad után gól nélküli döntetlen díszelgett az eredményjelzô táblán. Tény, hogy ez az eredmény nálunkfelé kissé szokatlan. Történt ez annak ellenére, hogy mindkét csapat játékosai támadtak, próbáltak gólt lôni. A kapusok – Molnár Szabolcs (Progym) és Hricina Peter (Sportklub) – sorra hárították a kapujukra tartó lövéseket, jó formában védtek. A harmadik játékrészben azonban a pályán tapasztalható feszültség tetejére hágott, ennek is tudható be az, hogy adott pillanatban négy-öt Sportklub-játékos ült a büntetôpadon. Ebben a játékrészben a szlovákokkal telet?zdelt vendégcsapat elkezdte a gólgyártást, és végül magabiztosan nyerték a mérkôzést.
Végeredmény: Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub 0–5 (0–0, 0–0, 0–5). Gólszerzôk: Elekes 2, Hruby, Ivicsics és Szôcs Szabolcs. Büntetôpercek: 6–52. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Galusnyák Levente és Csomortáni Zsolt.
Másnap, azaz vasárnap este ismét jégre lépett a két együttes. Az elsô percekben pörgôs, iramos játék szemtanúi lehettek a nézôk. A vendégek egyszer a gyergyói kapu oldalvasát is eltalálták, majd a 8. percben Elekes révén megszerezték a vezetést. Négy perccel késôbb növelte elônyét a Sportklub, a második gólt Hozó ütötte. Ez az eredmény a játékrész végéig nem változott.
A második harmad 3. percében György József lôtt a pálya bal oldaláról a Sportklub kapujára, és a Hricina elôtt megpattanó korong a szlovák kapus lába között vágódott a vendégcsapat kapujába: 1–2. Visszatért a remény a lelátókra, de a folytatásban nem az egyenlítés következett, hanem a vendégek ütöttek újabb gólokat. Két harmad után már 5–1 arányban vezetett a vendégegyüttes, a mérkôzés sorsa megpecsételôdött.
A harmadik játékrészben gól nélküli mezônyjáték zajlott, ez a helyzet egészen a 17. percig tartott. Ekkor Adorján József távoli lövéssel szépített: 2–5. A mérkôzés végéig az eredmény nem változott.
A találkozó végeredménye: Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub 2–5 (0–2, 1–3, 1–0). Gólszerzôk: (22.11) György, (56.43) Adorján, illetve (7.33) Elekes/ Krechac, (12.01) Hozó/ Szôcs Sz./ Papp Sz., (24.02) Hozó/ Ivicsics, (36.08) Papp Sz./ Hruby, (36.31) Elekes/ Filip/ Mincak. Büntetôpercek: 8–16. Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Csomortáni Zsolt és Gergely Lehel.
A múlt hét végén m?soron szereplô Bukaresti Steaua Suki – HCM Dun?rea Gala?i mérkôzések elmaradtak, mert a Duna-parti együttes nem jelent meg Bukarestben. A szabályzat értelmében két egymásutáni meg nem jelenés után a kihágást elkövetô együttest kizárják a további küzdelemsorozatból. Az aktuális meg nem jelenéssel kapcsolatosan január 9-én, hétfôn hozott döntést a jégkorongszövetség Fegyelmi Bizottsága. Az említett testület határozata értelmében a HCM Dun?rea Gala?i együttesét kizárták a bajnokságból. Ez azt jelentette, hogy a korábban négy csapattal eltervezett rájátszás elôtti mérkôzéssorozatot csak három együttes – Sportklub, Steaua Suki és a Progym – fejezi be. Másnap, azaz január 10-én, kedden valósággal robbant a hír, miszerint az egy nappal korábban kizárt galaci csapatot visszaveszik a bajnokságba, és marad minden a régiben, a korábban eltervezettek szerint!!!
A romániai jégkorongra – sajnos – évek óta jellemzô történet kapcsán sajtóközleményt bocsátottak ki a szakszövetség részérôl. Eszerint január 10-én a Román Jégkorong Szövetség Fellebbviteli Bizottsága – tagok: Marian Negoi??, a szakszövetség elnöke, George Boroi és Kurkó János György alelnökök – felülvizsgálta a Fegyelmi Bizottság által egy nappal korábban hozott döntést a HCM Dun?rea csapatával kapcsolatosan. Ugyanakkor megvitatták az érintett klubcsapat által benyújtott fellebbezést is.
Figyelembe véve a galaci együttes képviselôjének érvelését, továbbá szem elôtt tartva a márciusi ifjúsági (U18) világbajnokságra való felkészülést, illetve azt, hogy a galaciak kizárásával teljesen felborult volna a korábban leszögezett bajnoki menetrend, a Fellebbviteli Bizottság a következô döntést hozta:
– A Fegyelmi Bizottság egy nappal korábban az érvényben lévô szabályok szerinti határozatot hozott, de a romániai jégkorongsport érdekeit, illetve a fentebb említett szempontokat figyelembe véve: érvényét veszti a HCM Dun?rea Gala?i együttesének a bajnokságból való kizárása.
Az említett csapat mindkét mérkôzését, amelyeken nem jelent a Steaua Suki együttese ellen, 5–0 arányban elveszíti. Ugyanakkor az említett mérkôzésekrôl távol maradt együttesnek meg kell térítenie a Steaua Suki csapatának a szervezési költségeket.
Szintén január 7-én és 8-án kerültek lejátszásra Bukarestben az alapszakaszban m?soron szereplô és korábban (a 9. fordulóban) elnapolt bajnoki mérkôzések. A mérkôzések eredményei: Sportul Studen?esc – Csíkszeredai ISK HC 0–4 (0–2, 0–0, 0–2) és 1–5 (1–1, 0–2, 0–2).
Az orvos mondja
Dr. Kovács Géza, a Progym csapatorvosa a Sportklub elleni mérkôzések után elmondta: – Két gyergyói játékos sérült meg ezeken a mérkôzéseken. Köllô Csaba térdsérülést szenvedett az elsô találkozón, ezért nem tud Bukarestbe utazni a héten sorra kerülô mérkôzésekre. Sérülést szenvedett ugyanakkor Csíki Csaba is. Az elsô mérkôzésen borda, míg a második találkozón ujjsérülést szenvedett. Az elsô találkozón Csíki Csaba ütést kapott a jobb oldalán a 11–12. borda szintjén, emiatt csonthártyagyulladást kapott. A második mérkôzésen eltört jobb kezén 5. ujjának utolsó újjperce, és nem utazott Bukarestbe a Steaua Suki elleni mérkôzésekre.
A további m?sor: január 12-én, csütörtökön és január 13-án, pénteken Bukarestben: Steaua Suki – Gyergyói Progym; Csíkszeredában: Sportklub – HCM Dun?rea Gala?i; január 14-én és 15-én Bukarestben rendezik a rangsor 5–6. helyezettjei számára az alapszakasz utáni következô mérkôzéssorozat elsô találkozóit.
Január 17-én, kedden és január 18-án, szerdán a csíkszeredai Vákár Lajos M?jégpályán a helyi Sportklub gárdája a nagy ellenféllel, a Steaua Suki csapatával mérkôzik. Szintén január 17-én, kedden és január 18-án, szerdán Galacon: HCM Dun?rea Gala?i – Gyergyószentmiklósi Progym.
A tervek szerint január 13–15. között Csíkszeredában rendezik a nôi bajnokság döntô tornáját. Résztvevô csapatok: Csíkszeredai Sportklub I., Csíkszeredai Sportklub II. és Bukaresti Triumf ISK.
Ugyancsak az elôttünk álló hét végén Galacon mérkôznek az országos bajnokságban szereplô ifjúsági II-es korosztályú bukaresti és galaci csapatok.
Amatôr jégkorong
M?sor, eredmények, rangsor
A Hargita Megyei Jégkorong Egyesület által szervezett amatôr jégkorongbajnokság A-csoportjának soronlévô, 8. fordulójának m?sora: Csíkszeredai Medvék – Gyergyószentmiklósi Pingvinek, Csíkszeredai Fortunato Devils – Csíkszeredai Autosport, Csíkmadaras – Csíkszeredai Amigo. A 7. fordulóban elnapolták a Pingvinek – Fortunato Devils mérkôzést. Az A-csoport rangsorában pillanatnyilag a következô az állás: 1. Pingvinek 11 pont, 2. Fortunato 9 pont, 3. Autosport 8 pont, 4. Amigo 6 pont, 5. Csíkmadaras 2 pont, 6. Csíkszeredai Medvék 0 pont.
A B-csoport legutóbbi eredményei: Gyergyószentmiklósi ISK – Csíkszeredai ISK 9–3 (2–2, 3–1, 4–0). Gólszerzôk: Jánosi Róbert 3, Neagos Bogdan 2, Ambrus Alpár 2, Molnár Zsolt, László Szilamér, illetve János Imre, Becze István, Haba Marius.
Csíkdánfalvi HC – Csíkszentdomokosi Márton Áron HC 1–3 (0–2, 0–0, 1–1). Gólszerzôk: Süket Gábor, illetve Barabás Mihály 2, Antal Botond.
Csomafalvi Skorpiók – Gyergyószentmiklósi ISK 6–2 (2–0, 1–2, 1–1). Gólszerzôk: Kedves Károly, Borsos László, Domokos István, Kedves Áron, Fehér László, Ambrus Csaba, illetve Ambrus Alpár, Orbán Adrián, Botos Vlad.
A Gyergyószentmiklósi ISK csapata január 15-én, vasárnap 18.00 órai kezdettel Csíkkarcfalván vendégszerepel. Az ellenfél a csíkdánfalvi együttes lesz.
Jégkorong/ Külföld
Kanada nyerte a junior világbajnokságot
Az orosz Dinamo Moszkva és a finn Kärpät Oulu csapatai jutottak a Szentpéterváron megrendezett Bajnokok Kupája döntôjébe. A döntô elôtti mérkôzéseken jegyzett eredmények: Ivan Hlinka-csoport: Kärpät Oulu (finn) – Frölunda (svéd) 3–0, HC Davos (svájci) – Frölunda 6–2, Kärpät Oulu – HC Davos 3–1; Alekszandr Ragulin-csoport: Dinamo Moszkva (orosz) – Slovan Bratislava (szlovák) 3–1, Pardubice (cseh) – Bratislava 2–0, Dinamo Moszkva – Pardubice 5–1.
A csoportgyôztes csapatok január 8-án, vasárnap este vívták a döntôt. A mérkôzés eredménye: Dinamo Moszkva – Kärpät Oulu 5–4 (1–0, 1–2, 2–2, 0–0, 1–0) – büntetôlövések után.
Január 13–15. között Székesfehérvár ad otthont a jégkorong Kontinentális Kupa döntôjének. A négy csapatot felvonultató nemzetközi megmérettetés m?sora: január 13., péntek: Székesfehérvári Alba Volán FeVita – ZSC Lions (svájci), HC Riga 2000 (lett) – Lada Togliatti (orosz); január 14., szombat: Lada Togliatti – Alba Volán FeVita, ZSC Lions – HC Riga 2000; január 15., vasárnap: Alba Volán FeVita – HC Riga 2000, Lada Togliatti – ZSC Lions. A mérkôzesek magyarországi idôszámítás szerint 17.00 és 20.30 órai kezdettel kerülnek lejátszásra.
A kanadai Vancouverben a december 26 – január 5. közötti idôszakban rendezték a junior (U20) jégkorong-világbajnokságot. A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: Finnország – Egyesült Államok 4–2 (0–1, 2–0, 2–1); a döntôben: Oroszország – Kanada 0–5 (0–2, 0–2, 0–1). A végsô rangsorban: 1. Kanada, 2. Oroszország, 3. Finnország, 4. Egyesült Államok, 5. Svédország, 6. Csehország, 7. Svájc, 8. Szlovákia, 9. Lettország, 10. Norvégia.
A jégkorong Interliga alapszakaszának legutóbbi mérkôzésein: UTE – HK Acroni Jesenice (szlovén) 1–3 (0–0, 1–0, 0–3), Slavija Ljubljana (szlovén) – Dunaújvárosi DAC-Invitel 5–2 (1–0, 3–1, 1–1). A rangsorban: 1. Jesenice (24 mérkôzést játszott) 61 pont, 2. Olimpija Ljubljana (24) 47 pont, 3. Székesfehérvár (24) 44 pont, 4. Slavija Ljubljana (23) 38 pont, 5. UTE (22) 22 pont, 6. Dunaújváros (22) 20 pont, 7. Medvescsak Zágreb (23, horvát) 11 pont.
Pannon GSM elnevezés? nemzetközi jégkorongtornának ad otthont február 10–12. között a Budapest Koriközpont. Résztvevôk: Magyarország, Kanada, Szlovénia és Horvátország.
A válogatott csapatokat is felvonultató torna m?sora: február 10., péntek: Horvátország – Kanada, Szlovénia – Magyarország; február 11., szombat: Magyarország – Horvátország, Kanada – Szlovénia; február 12., vasárnap: Magyarország – Kanada, Horvátország – Szlovénia. A hírek szerint Kanadát klubcsapat képviseli Budapesten.
Olimpia/ Jégkorong
A közelgô olaszországi téli olimpián úgy a férfiak, mint a nôk számára szerveznek jégkorongtornát. A férfiaknál 12 nemzeti válogatott alkotja a mezônyt. Az olimpiára kijutott válogatottakat két csoportba sorolták: A-csoport: Kanada, Csehország, Finnország, Németország, Svájc és Olaszország; B-csoport: Svédország, Szlovákia, Egyesült Államok, Oroszország, Lettország, Kazahsztán. A mérkôzések a február 15–26. közötti idôszakban zajlanak.
A nôi válogatottak mezônyét 8 válogatott alkotja. A nôi olimpiai turnén résztvevô csapatokat is két csoportba sorolták: A-csoport: Kanada, Svédország, Oroszország, Olaszország; B-csoport: Egyesült Államok, Finnország, Németország, Svájc. A mérkôzésekre a február 11–20. közötti idôszakban kerül sor.
Síugrás
Elôzetes a téli síugróversenyekhez
(Versenyidény után – verseny- idény elôtt)
A december 17-én megrende- zett 80 éves gyergyói sísport jubileumi ünnepségsorozat kapcsán az utóbbi 5 éves sítevékenység értékelése, a síugrás vonatkozásában, némi kiegészítést igényel.
Kétségtelen, hogy a 2005-ös nyári-ôszi versenyévadban jelentôs minôségi változásról beszélhetünk úgy a felkészítés, mint a versenyeztetés, illetve menedzselés vonatkozásában, amely jelentôs anyagi háttér hiányában elképzelhetetlen lett volna. Az érdemeket annak idején a Gyergyói Kisújság is megfelelô módon méltatta. Én még hozzátenném, hogy még mindig várat magára egy megfelelô szakképzettségu síugróedzô az ország legnagyobb síugró pályájánál, Gyergyótekerôpatakon.
Való igaz, hogy a nyári-ôszi versenyévad ugrásszer? minôségi és mennyiség? változást hozott a külföldön megrendezett versenyek vonatkozásában, de közben a belföldön megrendezett versenyek méltánytalanul háttérbe szorultak, ami kétségtelenül viszszaesést jelent ebben a vonatkozásban. Alább közöljük a m?anyag síugró sáncokon megrendezett ôszi belföldi versenyek eredményeit.
Dinamo Kupa – Barcarozsnyón (2005. október 8-án)
Kisgyerek korcsoport, 13 résztvevô, K 15 m-es síugró sánc: 1. Corbo? Sabin (Rozsnyó) 18+19 méter, 2. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak), 3. Gál Szilárd (Tekerôpatak) 16,5+17 méter.
Nagygyerek korcsoport, 7 résztvevô, K 25 m-es síugró sánc: 1. Corbo? Sabin (Rozsnyó) 28,5+27 méter, 2. Tudor Remus (Brassó) 27,5+27 méter, 3. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak) 26,5+27 méter, 4. Gál Szilárd (Tekerôpatak) 27+26,5 méter.
Országos verseny – Barcarozsnyón (2005. október 9-én)
Kisgyerek korcsoport, 14 résztvevô, K 15 m-es síugró sánc: 1. Corbo? Sabin (Rozsnyó) 19,5+20,5 méter, 2. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak) 20+19 méter, 3. Gál Szilárd (Tekerôpatak) 16+19 méter.
Nagygyerek korcsoport, 8 résztvevô, K 25 m-es síugró sánc: 1. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak) 28+29 méter, 2. Tudor Remus (Brasssó) 28,5+28,5 méter, 3. Corbo? Sabin (Rozsnyó) 28,5+28 méter, …5. Kozma Szilveszter (Tekerôpatak) 28+29 méter, 6. Gál Szilárd (Tekerôpatak) 24+25 méter.
Brasovia Kupa – Szecseleváros (2005. október 15.)
Kisgyerek korcsoport, 8 versenyzô, K 15 m-es síugró sánc: 1. Sipos Alexandru (Rozsnyó) 12+13 méter, 2. Tatu Robert (Rozsnyó) 11+12 méter, 3. Kiss Alexandru (Brassó) 12+12 méter.
Nagygyerek korcsoport, 5 versenyzô, K 35 m-es síugrósánc: 1. Kozma Szilveszter (Tekerôpatak) 26,5+25,5 méter, 2. Fülöp Szilveszter (Tekerôpatak) 24+26 méter, 3. Corbo? Sabin (Rozsnyó) 23,5+25 méter.
Ifjúságiak, 5 versenyzô, K 45 méteres síugró sánc: 1. Adamu?? Andrei (Rozsnyó) 36+36,5 méter, 2. Fehér Róbert (Brassó) 34,5+31 méter, 3. Baban Alexandru (Brassó) 28+27,5 méter.
Felnôttek: 1. Ioni?? Ciprian (Brassói Dinamo) 43,5+44 méter, 2. Pepene Mihai (Brassói Dinamo) 41+38,5 méter, 3. Ichim Ovidiu (Brassói Dinamo) 37,5+36,5 méter.
Málnási Csaba
Kosárlabda
Székely Kupáért mérkôznek
Január 14-én és 15-én Gyergyószentmiklóson a Sportiskola tornatermében kerülnek megrendezésre a III. Székely Kupa mérkôzései. A elsô kiírást Sepsiszentgyörgyön (2004), a második kiírás keretében megrendezett találkozókat pedig Kézdivásárhelyen (2005) rendezték. Amint azt megtudtuk, városunkat, továbbá Kézdivásárhelyt és Sepsiszentgyörgyöt ezen a tornán a B-osztályú bajnokságban szereplô együttesek képviselik. További résztvevôk: Marosvásárhely és a Schmach – Kolozsvár. Mivelhogy Csíkszereda és Székelyudvarhely együttesei nem vesznek részt ezen a tornán, helyükbe az utóbb említett együttes lépett. A szóban forgó csapatot kolozsvári magyar egyetemisták alkotják.
A gyergyói csapat játékoskerete: Szakács Levente, Madaras Péter, Köllô István, Selyem Vencel, Hobaj Levente, Móga Róbert, Lokodi Mátyás, Elekes Huba, Portik Zsolt és György Ferenc. Edzô: Kercsó Zoltán.
Az öt csapatot felvonultató megmérettetés m?sora
Január 14., szombat: 11.00 Gyergyószentmiklós – Kézdivásárhely; 12.30 Sepsiszentgyörgy – Marosvásárhely; 16.00 Schmach – Gyergyószentmiklós; 17.30 Kézdivásárhely – Sepsiszentgyörgy; 19.00 Marosvásárhely – Schmach.
Január 15., vasárnap: 9.00 Kézdivásárhely – Marosvásárhely; 10.30 Schmach – Sepsiszentgyörgy; 12.00 Gyergyószentmiklós – Marosvásárhely; 15.00 Kézdivásárhely – Schmach; 16.30 Sepsiszentgyörgy – Gyergyószentmiklós.
A mérkôzésekre a belépés ingyenes.
A B-osztályú kosárlabda-bajnokság visszavágósorozata február 18-án, szombaton kezdôdik el. Egy héttel korábban, azaz február 11-én, szombaton lejátszásra kerül a B-osztályú bajnokság tavaly ôszi 3. fordulójában elnapolt Gyergyószentmiklósi Jövô – Kézdivásárhely mérkôzés.
Sífutás
Olaszországi Vk-verseny
Szombaton, január 14-én rendezik az olaszországi Val di Fiemmeben a férfiak 30 km-es távú tömegrajtos Világkupa versenyét. A megmérettetésen rajthoz áll a tekerôpataki Antal Zsolt (CSAM Bucegi Predeal) is, akinek ez lesz a torinói téli olimpia elôtti utolsó nemzetközi versenye.
A téli olimpia sífutásprogramja
Február 12.: Nôi duatlon 7,5 km klasszikus+7,5 km szabad; 14:45 Férfi duatlon 15 km klasszikus+15 km szabad.
Február 14.: 11.00 Nôi sprint váltó 1. elôdöntô; 11:20 Nôi sprint váltó 2. elôdöntô; 11:40 Férfi sprint váltó 1. elôdöntô; 12:00 Férfi sprint váltó 2. elôdöntô; 12:20 Nôi sprint váltó döntô; 12:42 Férfi sprint váltó - döntô.
Február 16.: 11:00 Nôi 10 km klasszikus.
Február 17.: 11:00 Férfi 15 km klasszikus.
Február 18.: 10:45 Nôi 4x5 km váltó.
Február 19.: Férfi 4x10 km váltó.
Február 22.: 11:00 Nôi sprint selejtezô; 11:30 Férfi sprint selejtezô; 13:30 Nôi sprint 1. negyeddöntô; 13:35 Nôi sprint 2. negyeddöntô; 13:40 Nôi sprint 3. negyeddöntô; 13:45 Nôi sprint 4. negyeddöntô; 13:50 Nôi sprint 5. negyeddöntô; 13:57 Férfi sprint 1. negyeddöntô; 14:02 Férfi sprint 2. negyeddöntô; 14:02 Férfi sprint 2. negyeddöntô; 14:07 Férfi sprint 3. negyeddöntô; 14:12 Férfi sprint 4. negyeddöntô; 14:17 Férfi sprint 5. negyeddöntô; 14:24 Nôi sprint 1. elôdöntô; 14:29 Nôi sprint 2. elôdöntô; 14:35 Férfi sprint 1. elôdöntô; 14:40 Férfi sprint 2. elôdöntô; 14:46 Nôi sprint B-döntô; 14:55 Nôi sprint döntô; 15.05 Férfi sprint B-döntô; 15:15 Férfi sprint döntô.
Február 24.: 12:30 Nôi 30 km tömegrajtos szabadstílus.
Február 26.: 11:00 Férfi 50 km tömegrajtos szabadstílus.
Január második felének fontosabb nemzetközi sporteseményei
14–15. Gyorskorcsolya Európa-bajnokság, Hamar;
16–22.: Műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság, Lyon;
16–29.: Tenisz Australian Open, Melbourne;
20–22.: Rövid pályás gyorskorcsolya Európa-bajnokság, Krynica Zdrój;
20–22.: Szánkó Európa-bajnokság, Winterberg;
20–február 10.: Labdarúgó Afrika Kupa, Egyiptom;
21–22.: Gyorskorcsolya sprint világbajnokság, Heerenveen;
21–22.: Bob Európa-bajnokság, St. Moritz;
26–február 5.: Férfi kézilabda Európa-bajnokság, Svájc;
27.: A 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság selejtezôinek sorsolása.
Teremfoci
Újabb fordulók következnek
A január 14–16. közötti idôszakban Piatra Neamt ad otthont a B-osztályú teremlabdarúgó-bajnokság visszavágósorozata keretén belül megrendezésre kerülô elsô összecsapásoknak. Az idei elsô mérkôzések m?sorát az alábbiakban olvashatják.
12. forduló (január 14., szombat): Gyergyószentmiklósi Elite – Temesvári Informatica, Moldocor Piatra Neamt – Dévai Quasar, Bukaresti Metropolis – Energia Vulturu Foc?ani, Distins Rm. Vâlcea – Aradi Futsal, Brassói Mantrax – Marosvásárhelyi City'US, Csíkszeredai Siculum – Real Alexandria.
13. forduló (január 15., vasárnap): Temesvár – Piatra Neamt, Déva – Foc?ani, Bukaresti – Arad, Rm. Vâlcea – Marosvásárhely, Brassó – Alexandria, Csíkszereda – Gyergyói Elite.
14. forduló (január 16., hétfô): Gyergyói Elite – Piatra Neamt, Foc?ani – Temesvár, Arad – Déva, Marosvásárhely – Bukarest, Alexandria – Rm. Vâlcea, Csíkszereda – Brassó.
A 11. forduló utáni rangsorban: 1. Temesvár 29 pont, 2. Rm. Vâlcea 27 pont, 3. Foc?ani 24 pont, … 9. Gyergyói Elite (gólarány: 30–56) 9 pont, 10. Csíkszereda (34–67) 9 pont, 11. Alexandria 6 pont, 12. Marosvásárhely 0 pont.
Barátságos teremlabdarúgó- mérkôzésen január 5-én, csütörtökön Székelyudvarhelyen: Székelyudvarhelyi Sportklub – Gyergyószentmiklósi Elite 10–7. A székelyudvarhelyi barátságos mérkôzés utáni idôszakban a gyergyói csapat edzésmunkával készült a Piatra Neamt-i bajnoki teremturnéra.
Aktuális
Romániai sportolók Torinóban
Ezidáig a következô romániai sportolók szereztek indulási jogot a februári téli olimpián: alpesi sí: Miklós Edit, Bianca Narea, Nicolae Florentin; biatlon: Tófalvi Éva, Dana Cojocea, Alexandra Rusu, Mihaela Purdea és Blaj Marian; sífutás: György Mónika, Antal Zsolt és Mihai G?liceanu; m?korcsolya: Roxana Luca és Gheorghe Chiper; rövid pályás gyorskorcsolya: Kristó Katalin; gyorskorcsolya: Daniela Oltean, Daniela Dumitru és Claudiu Grozea; szánkó: Radu Eugen, Marian L?z?rescu, Cosmin Chetroiu és Ionu? ??ran. Február elejéig a romániai sportolók jelenlegi 21 fôt magába foglaló listája még bôvülhet.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
január 12 – 18.
KOS (III.21-IV.20.)
Ne töprengjen örökké a múlt blokkoló tényezôin, hanem derítse ki, hogyan szabadulhat meg azoktól, akik hátráltatják. A Kosnak mindig van elég önbizalma és ereje, elébe menni a kihívásoknak. Szerelmi élete mostanság kicsit lelassul.
BIKA (IV.21-V.20)
A Jupiter segíti elképzelései valóra váltásában. Megtalálhatja azt a munkát, munkahelyet, amirôl mindig is álmodott. Ne hagyja magát azon tervei megvalósításáról lebeszélni, melyeknek biztos a sikerében!
IKREK (V.21-VI.21.)
Mindent azonnal szeretne, de a részletekre kevesebb energiát fordít, mint amennyit kellene. Magányos Ikreknek nemsokára a sors útjába sodorhat valakit, akihez régebben nagyon erôs érzelmi szálak f?zték.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Nem zavarja, hogy az ünnepek nem úgy sikerültek, ahogyan azt szerette volna. Most új terveket szövöget, és láss csodát: a véletlen kezére játszik. Elônyre tesz szert, mert rájön az események mozgató rugójára.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Feszült hangulatú idôk várnak Önre. Jó néhány z?rös esemény kerülhet terítékre, heves vitákat produkálva. Ha sikerül is békét kötni szerelmével, ez a tüske mindig ott marad lelkében. Munkájában pár hétig az idegfeszítô monotónia lesz jellemzô.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
A korábban zátonyra futott terveit most ne vegye elô, azok már a múlthoz tartoznak! Ha merôben új dolgokba kezd, több sikerrel jár. Sok múlik azon is, milyen emberekkel dolgozik együtt. Ne hagyja, hogy a munka miatt érzelmei háttérbe szoruljanak.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Akármennyire is nehéz, de próbáljon megbízni kedvesében! Lehetôsége mindenkinek adódik arra, hogy megcsalja a másikat, de nem biztos, hogy megteszi! Otthona legyen a szerelem, szeretet és nyugalom fészke.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Amennyiben Ön elégedetlen jelenlegi állásával, vagy munka után kutat, nagyobb erôbedobásra lesz szüksége a változtatáshoz. Bizonyos esetekben határozottabban kell képviselnie saját érdekeit ahhoz, hogy komolyan vegyék.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Otthonában számtalan esemény várható, több fontos is akad köztük. Elôfordulhat, hogy a Nyilas tanácsokkal látja el idôsebb, fiatalabb rokonait, különféle döntéseik elôtt. Sok mindenben közbenjárhat elintéznivalóik kapcsán. A szerelemben seregnyi konfliktus mutatkozik.
BAK (XII.23-I.20.)
Munkájában kedvezô történésekre számíthat. Adottságai, hírneve, s tapasztaltsága révén jó lehetôségei adódnak, sokkal jobb feladatkörhöz juthat. A független Baknak fontos lehet a mostantól számított pár hét.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A kedvezô magánéleti fejlemények mellett személyes elôrehaladását sem szabad elhanyagolnia. A hét bolygóállása jótékonyan befolyásolja utazásait. Elkerülhetetlen, hogy döntsön néhány lényeges munkahelyi kérdésben.
HALAK (II. 18-III 20.)
Számtalan elfoglaltságra kell majd idôt szakítania, de jó, ha gyakrabban kerít alkalmat feltöltôdésre. Amennyiben új otthont vásárol, most sikerrel járhat. Lakás eladásában a vártnál lassabban alakul minden, de azért a vége itt is jónak mutatkozik.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A zenekarhoz új karmester érkezik. Éppen próbálnak egy szimfonikus költeményt, amikor a karmester megállítja a zenekart:
– Nem, nem, nem, ez így nem lesz jó... ott maga, a 4. heged?vel... azt a bét picit magasabbra intonálja, így teljesen aisz lett belôle, nem jó ez így...
Mindenki teljesen odavan, hogy micsoda karmester, abszolút hallás, így megmondja, ki hibázott... Mennek tovább, egyszer csak megint megállítja a zenekart a karmester:
– Ez így nagyon nem lesz jó! Ön ott azzal a 3. fuvolával, azt a pontozott ritmust ha nem játssza pontosabban, elcsúszik a többiektôl!
Ismét mindenki paffra kész van, hogy micsoda ritmusérzék meg hallás... Mennek tovább. A darabban elérkeznek egy nagy szünethez, ahol is az üstdobos elszámolja magát, és egy jó nagyot belecsap a szünetbe.
A karmester tajtékozva a dühtôl felordít:
– Ki volt az???
* * *
A múlt héten valami kalandot szerettem volna becsempészni az életembe, és ezért dupla adag hashajtót vettem be.
* * *
Egy férfi egyedül iszogat egy bárban, amikor meglát egy felt?nôen csinos fiatal nôt a pultnál, és küld neki egy italt. A lány rámosolyog, és odamegy az asztalához. Kellemesen elbeszélgetnek, egyszer csak a lány megszólal:
– Látom, te egy rendes fiú vagy, de elárulom, hogy én most dolgozom. Ha szeretnél tôlem valamit, akkor 200 dollárért megkapod.
– Semmi gond – feleli a férfi –, amiért ilyen ôszinte vagy, én is elárulom, hogy valójában nagyon agresszív vagyok. Harapok, ütök, rúgok, hajat húzok, mindent összetörök.
– És meddig csinálod ezt?
– Amíg vissza nem kapom a 200 dolláromat.
* * *
Egy idôsebb, ôszhajú férfi sétál be egy belvárosi ékszerüzletbe oldalán egy csinos fiatal lánnyal.
– Szeretnék venni a barátnômnek egy szép gy?r?t – közli az eladóval.
Az eladó a vitrinbôl kivesz egy gy?r?t.
– Ajánlanám ezt, 20 000 forintért.
– Nem rossz, de én valami igazán különlegeset szeretnék – mondja az öregúr.
– Nos, akkor nézzék meg ezt a brillköveset, az ára 120 ezer forint.
Felcsillan erre a lány szeme, egész teste remegni kezd az izgalomtól.
– Igen, ez jó lesz – mondja a férfi határozottan.
Ezután megbeszélik a fizetés módját.
– Most kiállítok egy csekket – szól a vevô –, hétfôig ellenôrízheti a banknál, hogy van-e rá fedezet, és hétfô délután eljövök a gy?r?ért.
Hétfô reggel az ékszerész zavartan hívja fel az idôs férfit, hogy sajnos nincs elég pénz a számláján.
– Tudom, tudom – hangzik a válasz. – De el tudja képzelni, micsoda hétvégém volt?
* * *
A házaspár már két órája autózik, amikor a feleség a fejéhez kap, és felsikolt:
– Úristen, forduljunk vissza! Bedugva hagytam a vasalót, félek, hogy le fog égni a ház!
– Á, dehogy fog leégni! – feleli a férj. – Én meg nyitva hagytam a kádcsapot a fürdôszobában...
* * *
A kutyafiú rábeszéli a kutyakislányt, hogy menjenek el kutyagolni.
Kutyagolnak, kutyagolnak, egyszer csak a kutyafiú elôveszi a kutyafáját, s mondja a kutyakislánynak:
– Jó lenne, ha megmutatnád a kutyamindenedet!
A kutyakislány meglepôdik:
– Ej, te kutyafiú, micsoda kutyadologra készülsz?! Csak nincs valami kutyabajod?
– Semmit se félj, kutyakislány! Nálam van a kutyagumi!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2006
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|