Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Éra
Kíváncsi lennék, hogy majd úgy száz-kétszáz év múlva a történészek milyen névvel fogják ellátni a változás utáni idôszakot, mondjuk ’89-tôl napjainkig. Posztszocialista korrupt prekapitalizmus? Korrupt kapitalista posztszocializmus? Mindenképp átmeneti korszaknak fogják beírni a történelemkönyvekbe. Az egyszerű emberek számára ez az átmenet sajnos hosszú, keserves éveket jelentett, és úgy látszik, még fog jelenteni. A tűzközelieknek viszont aranykorszakot. A korrupció aranykorszakát, amikor jól megvethetik azt a sokat emlegetett ágyat, hogy jól aludhassák álmukat, nemcsak ôk, hanem az unokáik unokája is. Kedves olvasóm, ha úgy érzed, hogy csak úgy repülnek az évek a fejed fölött, és te mégis egy helyben topogsz, nem jutsz egyrôl kettôre, sôt egyre nehezebben veszed az élet kanyarjait, akkor te nem a fent említett kategóriához tartozol. Jó lesz figyelmeztetni az utódokat, hogy kapkodják magukat, és tegyék meg a szükséges lépéseket, korrumpálódjanak, mert másképp felkopik az álluk. Igen, a modern román társadalom, ahogy nagyképűen nevezgettük már a múltban is, pillanatnyi helyzetképe ezt mutatja. Aki nem tud helyezkedni, intézkedni, elvtelen alkukat kötni, korrumpálódni, az vessen magára, mert törvényesen, szabályosan haladni, fejlôdni, mi több megélni, már-már lehetetlen. Lehet, hogy ez egy genetikai örökség. Lehet, hogy ennek a bizonyos kultúrának ez a hagyományos szokásrendszere. Lehet, de ez nem a miénk. Dacára annak, hogy saját nemzetünk is fűrészeli gyökereinket, megpróbál leválasztani a nemzetség családfájáról, eltávolítani magától, mi mégis ahhoz a genetikai anyaghoz, ahhoz a kultúrkörhöz tartozunk, ahol a becsület, a lelkiismeret nem csak puszta szavak. S ezt nem lehet, nem szabad elfelejteni.
Egy, júliusban készült felmérés szerint Románia minden második lakosa meg van gyôzôdve arról, hogy a romániai vagyonok jelentôs részét törvénytelenül szerezték tulajdonosaik. Alig 9 százalék véli úgy, hogy a rendszerváltás után az üzletemberek, politikusok kizárólag tisztességes munkájuknak és érdemeiknek köszönhetôen gyarapodtak anyagilag.
A románok 69 százaléka a parlamenti képviselôket tartja a leginkább korruptnak. Csak 4 százalék gondolja, hogy a honatyákat nem lehet megvesztegetni. A parlamenti képviselôk után az üzletemberek következnek, majd a kormányzati és minisztériumi tisztviselôk. Ezután a rendôrség, a bírák, az orvosok és ügyészek sorakoznak. A legkevésbé az újságírókat, papokat és az oktatásban dolgozókat ítéli korruptnak a román társadalom.
Ez a sok botrány – legyen az politikai, vagy gazdasági – mind arra a következtetésre juttatja az állampolgárt, hogy a felsô szint teljesen megrohadt. Egyre több és több csúcsüzletemberrôl, csúcspolitikusról derül ki, hogy csalt, lopott, hazudott, törvénytelen módszerekkel gazdagodott. Aztán a kivizsgálások rendszeresen elakadnak, évekig húzódnak, hogy majd kiderüljön, nem is volt igaz a vád. Eközben persze leváltanak egy-két embert, lecserélnek két-három másik embert, és megy az élet tovább ezerrel. Dollármilliók cserélnek gazdát, kiárusítják az országot, kisemmizik a kisembert, és az élet megy tovább ezerrel.
Az élet napos oldala: minimálbér, nyomorúság, stressz; munkanélküliség, szegénység, kétségbeesés; drágaság, betegség, kilátástalanság. Minimállét.
Az már csak cukormáz, hogy az országot lényegében volt szekusok, besúgók, politikai rendôrök és megrögzött komcsik vezetik, akik patyolattisztára mosott pelenkákkal hancúroznak az államilag fenntartott babaszobákban. De a szag… A szag minden illatosító ellenére érzôdik. Kimoshatatlanul bôrbe ivódott.
Ábrahám Imre
„Üldözött voltam, nem együttműködô!”
„Származásom, és apám kommunizmusellenes magatartása miatt is gyerekkorom óta megfigyelés alatt álltam. Ifjú koromban szintén, és amikor tanárként kihelyeztek Gyergyóremetére, majd Gyergyószentmiklósra követve voltam, mint ahogy megfigyelnek mai napig is” – fejtette ki dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô kérdésünkre, hogy milyen alappal került rá a megfigyeltek szekuritátés listájára.
– Annak hogy megfigyeltek, nyilvánvaló formái voltak, volt iskolaigazgatóim mondták el, megkeresték ôket, de rányitottam az ajtót hallgatózó kollégámra is. 1982-ben, amikor megírtam Gyergyószentmiklós történetét, a szekuritáté akadályozta meg a kötet kiadatását, közbelépésükre a megyei pártbizottság elégette a könyv anyagát. Tehát szenvedô alanya voltam a szekuritáté üldöztetésének, gyakran megtiltották tudományos elôadásaim megtartását, a történelemkörre járó diákjaimat is figyelték. Sokat szenvedtem tudományos munkásságom miatt, azt sem engedték, hogy doktoráljak; áldozat voltam. 1989 végén, amikor a szekus-dosszárokat városunkban elôvették, én a besúgók listáján nem szerepeltem, nem is szerepelhettem. Az most a szomorú, ahogyan a média tálalja az ügyet: próbálják összemosni azokat, akik a szekuritáté által üldözve voltak azokkal, akik jelentéseket készítettek a múlt rendszerben. Nem mindegy, hogy üldözött volt-e valaki, vagy együttműködô.
– Sosem próbálták beszervezni képviselô urat?
– Soha; ilyen esetem nem volt. Nem tehették meg, látva magatartásomat. De az általam tartott történelem körre járókat zaklatták rendszeresen. Zavarta a rendszert, hogy én magyar szellemben tanítottam, a történelmi igazságot akartam számukra nyilvánvalóvá tenni. Természetesen feljegyzéseket készítettek elôadásaimról, nem vették jó néven, ha a tanulókat a levéltárba vittem. A legkellemetlenebb eset a nagyváradi volt, amikor le akartak tartóztatni minket elôadássorozataink miatt, hogy a székelyföldi magyar történelemmel megfertôzzük a nagyváradi fiatalok gondolkodását. A levéltári igazgatók is jelezték, megtiltották számukra, hogy engem kiszolgáljanak forrásanyaggal.
– Miért kerülhettek éppen most felszínre a szekusdossziék?
– Politikai manipuláció. Az RMDSZ kényelmetlenné vált, s egyrészt az RMDSZ-vezetôk, Markó, Frunda, Verestóy dossziéit vették elô, másrészt pedig az ellenzékét, a Sógor Csabáét, a Toró T. Tiborét, és az enyémet, akik az autonómia mellett álltunk ki. Azt jelenti, hogy ezt fenyegetésnek is szánták, vigyázzatok, ha sokat tevékenykedtek ebben az irányban, akkor ki tudunk iktatni a politikai életbôl. Egyértelműen lejáratási kampány ez; az RMDSZ-el szemben azért, mert kiáll a kisebbségi törvényért, akár külföld segítségét is kérve. Mi ez, ha nem fenyegetés? Miért nem kezdték rang- és névsor szerint, kezdve az államelnökkel, miniszterekkel, miért a 29 szenátorral és képviselôvel, akiknek nagyrésze RMDSZ-es?
– Nem történhet meg, hogy utólag születtek együttműködô dosszárok csak azért, hogy egyik vagy másik politikust így lejárassák, kiiktassák? Mit szól dr. Garda Dezsô, ha egyszer elébe tesznek egy dossziét, miszerint besúgó volt?
– A román politikai élet annyira zavaros, annyira összekuszált, hogy itt minden rosszra lehet számítani. Aki a saját népéért ki mer állni és szolgálja azt, azzal szemben nem ismernek semmilyen határt. De ezt azért még én is túlzásnak venném, hogy dossziékat gyártsanak. Nem hiszem, hogy eddig el mernének menni, de nem kizárt. Amióta a DA szövetség nyerte meg a választásokat van egy olyan erôs tendencia, hogy lejáratni a parlamentet, megszüntetni a hatáskörét, és átalakítani nagy nemzetgyűléssé, ami 1989 elôtt volt. Az államelnök azt ígérte, mindenkit át fognak világítani, de én ezt kétlem, mert Romániában a szavak és a tettek között mindig nagy különbség van.
– Bizonyos elméletek szerint azok az emberek érezhetik csak magukat biztonságban, akik 89 elôtt is, után is együttműködtek a szekuritátéval, mert az ô nevüket nem hozzák nyilvánosságra...
– Engem is felháborít, amikor kijelentik, hogy körülbelül 1000 dossziét nem lehet kivizsgálni nemzetvédelmi érdekbôl. Ez a legveszélyesebb. Láthatjuk, hogyan tudott Omar Haysan az országból megszökni, láthatjuk, hogy nagy korrupciós ügyekbôl ki tudnak mászni emberek, akkor nem alaptalan a felvetés, hogy ez csak a szekuritáté segítségével történhet. Én nem voltam besúgó, ez biztos, én a rendszer által megfigyelt, üldözött személy voltam, és tudom, mai napig figyelik tevékenységemet.
B. K.
Kilátások (?) gázügyben
Kedden tiszteletét tette városunkban Kele János, a Hargita Gáz Rt. operatív igazgatója és Nagy Gábor, a Hargita Gáz Rt. igazgatóságának elnöke, hogy tárgyaljanak a gyergyói városvezetéssel, tájékoztassák a lakosságot a gázvezetés lehetôségeirôl, nehézségeirôl.
– Tárgyalásra került sor Pap József polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Vaidoş Marcel és Petres Sándor jelenlétében a gyergyószentmiklósi hôközpontok bekötésérôl. A végére a jelenlévôk között teljes mértékben egyetértés alakult ki. A Hargita Gáz Rt. elsôrendű érdeke, hogy a gyergyószentmiklósi hôközpontokat mihamarabb tudja bekötni, hogy a télen már fogyasztók legyenek. Gazdasági érdeke ez a részvénytársaságnak, és nem arról van szó, hogy ígér, vagy nem ígér – közölte Nagy Gábor. – A munkálatok azonnali megkezdésének jogi jellegű akadályai is vannak, melyeket én csak megoldódásukat követôen részleteznék. Annyit elmondhatok, hogy az egyik ilyen probléma az, hogy a Hargita Gáz Rt. koncessziós szerzôdését összhangba kell hozni a Transgaz Rt. gazdasági érdekeivel. Ebben segítséget ígért a prefektúra és a megyei tanács jelenlévô vezetôje. A másik probléma: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelôen az 1043/ 2004-es kormányrendelet és a kötött szerzôdés szerint Gyergyószentmiklós a csatlakozási elôleget az Rt.-nek át kell utalja. Mikor ez megtörtént, a kész kivitelezési terveket a nemzeti gázhatósághoz be tudjuk nyújtani. Egyetértettünk abban, hogy mindenki úgy igyekszik feladatát elvégezni, hogy ezt hét végén benyújthassuk.
A bejelentést követôen a Hargita Gáz Rt. elöljárói újságírói kérdésekre válaszoltak, melyekbôl kiderült:
* Bár Gyergyószentmiklós szerette volna, a részvénytársaság nem fogadja el elôlegben a már lefeketett 1,6 kilométernyi gázvezetéket. Lehet, hogy a végleges elszámolásnál beleszámolják, amennyiben minôségük megfelel, de most elôlegként pénzt, 2,3 milliárd lejt kell mihamarabb átutaljon a város. Amíg nincs letéve az elôleg, nem kezdôdhet a bekötési munkálat akkor sem, ha a jogi kérdések megoldódnak. Az elôleg megléte alapvetô feltétel, enélkül a terv engedélyeztetésére sem kerülhet sor.
* Még mindig nem tiszta, milyen összeggel kell hozzájáruljon a tömbházban lakó fogyasztó a gáz bevezetéséhez. Elhangzott, elôlegként a magánházban lakó fogyasztó 900 lejt kell fizessen, a végösszeg változó, de a gyakorlat szerint legtöbb 1050 lej lesz. Tömbházlakók esetében viszont kérdéses az összeg, valószínű, hogy az elôleg 350 lej lesz lakrészenként, a végösszeg pedig nem fogja meghaladni a 450 RON-t, de ez még nem vehetô készpénznek. Nem Gyergyószentmiklós az elsô város, ahová a gázt vezetik, nem ebbôl adódik a bizonytalanság, hanem abból, hogy a törvények nem adnak egyértelmű számítási módot.
* A vezeték gyakorlatilag egy hónap alatt megépíthetô. Persze, ez idôjárás függvénye is, mert 5 fok alatt „nem illik hegeszteni”. Lehet, speciális módszerekkel, de a csapadék, hó gondot jelent a haladásban. Ígérni nem tudják, hogy a fűtési idény kezdetére a gáz a hôközpontokban lesz.
Pap József polgármester elmondta, egyelôre nem áll rendelkezésre a 2,3 milliárd régi lej, az elôleg összege. Ötlete sincs, honnan tudja elôteremteni a város, mert a kormánytól fűtésrehabilitálásra kapott összegbôl nem lehet erre lecsípni, a hitelfelvétel pedig sok idôbe kerül. Fennáll annak a veszélye, hogy a fűtési idény kezdetére nem lesz itt a gáz, pedig sürgôs, úgy a lakosság szempontjából, mint a szolgáltatónak. Ha a tömbházlakók e télre meg kell oldják a saját fűtésüket, lehet, hogy késôbb nem fognak már sem a gázból, sem a távfűtésbôl kérni.
B. K.
Merengô
Már csak egy esztendô 30.
Az elmúlt héten, megrendezett Gyergyói Nyári Napok sok kérdôjelt hagytak maguk után. Elsôsorban a jövô évi ünnepségsorozat megszervezésével foglalatoskodók tűnôdhetnek el a tapasztaltakon. Hogyan is lehet e lelkileg egyre kókadozóbb településen valami csodaszerrel megállítani a fonnyadást?
Mi az, amitôl felcsillan a gyergyószentmiklósi álomittas szeme? Mi az, amire igénye van az itt élô polgárnak? Mire érdemes az amúgy is szűkös keretekbôl áldozni? Mire? Mikor? Miért?
Sörivó és miccsevô népséggé süllyedtünk, csak tűzijátékok ébresztenek ideig-óráig fel? Az idei Nyári Napokon úgy tűnt. Legalábbis a színvonalas rendezvényeken tapasztalt részvétel alapján. Kitűnô színházi elôadáson csak a társulat remekelt, a leszűkített nézôtéren még legalább annyian kényelmesen elfértek volna. Szent István királyról, népünk történelmének meghatározó alakítójáról nem volt, akinek beszélni.
Aligha láttunk sokan kôzetekbôl készült művészi alkotásokat, de bonszaj kiállítást sem többen. Csak azok gyönyörködhettek a bemutatottakon, akiket nem altatott el a szombati ebéd. Úgy 30-40 szentmiklósi. De volt szabadtéri könyvvásár, a Portékások is kirakodtak, a remetei Balázs László jurtájába is be lehetett volna többünknek is pillantani. Sörözés közben is megtapsolhattuk volna a tekerôpataki fúvósokat, a csinos menettáncosokat, országos hírű versenytáncosainkat, messzirôl és közelebbrôl érkezett népi táncosokat, a Háromszék Táncegyüttest, amelynek tagjai a nagy meleg ellenére sem lazsáltak egy másodpercet sem.
A sportrendezvényeken sem tolongtak az érdeklôdôk, pedig utcai kosártól a labdarúgáson át a teniszig és a sakkig mindenbôl láthattunk.
Romfeld Ákosnak a Gyilkos-tót és környékét bemutató albuma és a vele egyszerre rendezett fotókiállítás a sikeresebb rendezvények közé tartozott, hála a fotóművész kiterjedt rokonságának és baráti körének. Ezen kívül jó zenekarok muzsikáltak, nagysikerű filmeket vetítettek. Minek is folytatnám?
Elgondolkoztató ez a ránk települô érdektelenség. Nem irigylem a jövô esztendei ünnepségsorozat szervezôit, bár sokat tanulhattak e három nap alatt: elsôsorban azt, hogy nem szabad egyazon idôben két rendezvényt szervezni, ugyanis csaknem ugyanazok az arcok vannak minden helyszínen, az a 90–100 ember érdeklôdik az orgonakoncert iránt is, mint az egyéb színvonalas rendezvény iránt.
Második tanulság, hogy uborkaszezonban nincs értelme rangos rendezvényt meghirdetni, mert a bukás biztosabb, mint a siker. Talán szeptember közepe a legalkalmasabb rendezvények szervezésére, amikor a diákság még vagy már itthon van, visszaérkeztek a nyaralók is, köztük az a pedagógus réteg, amely – hivatásából kifolyólag is – a fáklya szerepét kellene, hogy játssza Gyergyószentmiklóson is, s ha e küldetését komolyan venné, a maga több mint 300-as létszámával, bizony mondom, eget rengethetne. Legtöbb két napos rendezvényeket ajánlatos szervezni. Nem túl változatos kínálattal, ha a tartalomra, a minôségre is figyelmet akarunk fordítani. Júliusban és augusztusban igen óvatosan, a többi hónapokban is igen nagy körültekintéssel. Mert csömörlôs a szentmiklósi. Hamar megárt neki a jóból is a sok.
Már csak egy fél esztendô maradt a 100 éves ünnepségsorozat megkezdéséig. A Nyári Napok kitűnô tesztelési lehetôség volt.
Bajna György
„Azt szolgálom, ami híveim javát szolgálja”
Ft. Portik Hegyi Kelemen kanonok. Ô az, aki a gyergyószentmiklósi római katolikus egyházközség plébánosa, a gyergyói katolikus közösségek esperese a közelmúlttól. Lapunknak világnézetérôl, terveirôl beszélt, azt sem titkolva, szabadidejében legszívesebben sportol.
– Mit kapott ideérkezésekor Portik Hegyi Kelemen plébános úr?
– Egy nagy egyházközséget, mely élô, fejlôdô. Hogy mi van a látszat mögött, a mélyen, azt még nem tudom, mert még az ismerkedés, felmérés fázisában vagyok. Valószínű, egy egyházi évnek is el kell telnie ahhoz, hogy fölismerjem a megoldásra váró problémákat és lehetôségeket úgy lelki téren, szociális téren, mint gazdasági téren. Azt már tudom, hogy az új templom építése egy nagyon fontos feladat, és ugyanakkor nagy gonddal is jár, különösen azért, mert anyagi fedezete még nincs meg.
– Milyen ember Portik Hegyi Kelemen?
– Ahogyan önmagamat eddig megismertem, magamról talán azt mondhatom, hogy nyitott ember vagyok. Próbálom figyelni, hogy Isten ebben az új helyzetben mit vár el tôlem. Elsôsorban lelki ember akarok lenni, hogy a lelkipásztori feladatokat minél jobban tudjam végezni. Idôm és energiám nagy részét erre szeretném fordítani. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy gazdasági érzékkel is megáldott a Jóisten. A szükségnek megfelelôen ezt is szeretném kamatoztatni az egyházközség érdekében. Nyitott vagyok az ökumenizmusra is, sôt mivel ez a katolikus egyház egyik fô feladata, próbálom itt is komolyan venni. Ebben már van mintegy 20 év tapasztalatom. Eddig mindig olyan helyen voltam, ahol a katolikusok kisebbségben voltak. A kapcsolatunk viszont nagyon jó volt úgy a más felekezetekkel, mint a más nyelvet beszélôkkel. Ezt szeretném folytatni itt is, attól függetlenül, hogy itt most fordított az arány. Mindig a gyengébbek oldalára húzott a szívem, s az eszem sem mondott mást.
Szabadidômben sportolni szoktam. Isten ezen a téren különös tehetséggel áldott meg. Nagyon valószínű, hogy ha nem a papi hívatást kapom, akkor a sport területén indultam volna el. Hokiztam is. A remetei hokicsapat elsô kapusa voltam, aztán fociztam, kézilabdáztam. Székelykeresztúron még ebben az évben a nagypályán is játszottam. A sí, a tenisz sem áll tôlem távol.
– Hogyan gondolkodik ön az autonómia-törekvésrôl, az RMDSZ-politikáról, a kisebbségi sors jelenlegi állásáról?
– Én mostanáig a politikával nem foglalkoztam, az idômet az egyházi teendôk, a lelkipásztori feladatok kötötték le. Amikor kapcsolatba kerültem politikusokkal, akkor bennük is az embert láttam, aki nekem testvérem, igyekeztem szeretni, megérteni ôket, és lelkileg támogatni, hogy felismerjék a saját feladatukat, és azt tudják teljesíteni. Most is ezt látom a lelkipásztor feladatának. A politikáról azt gondolom, hogy ott is a szeretet kell, hogy érvényre jusson. Az a szeretet, amely nem valaki ellen, hanem valakiért, valamiért dolgozik. Az ellentéteknek is megvannak a maguk értékei: egymást csiszolják, egymást elôre viszik, egymást tökéletesítik.
– Mit javasol akkor, ha egy híve megkérdi, atyám, mit tegyek, vállaljak közösséget az autonómiát kérôkkel, vagy húzzam meg magam?
– Azt hiszem, nem látok eléggé bele ebbe. Még nem foglalkoztam eleget ezzel a kérdéssel. Ami a népünk jövôjét építi, javát szolgálja, annak igent mondok én is. Ahol valamit tudunk tenni a megmaradás, elôrehaladás érdekében, arra igent mondok. Azt, hogy önállóak legyünk, hogy önmagunkat jobban meg tudjuk fogalmazni, jobban meg tudjuk ôrizni az értékeinket, mindezt pozitívnak látom, és támogatom. Ennek a megvalósítási módját kell megtalálni, azt, hogy melyik út a jobb. A jóval szemben, a jobbat kell választani.
– Tisztelendô úr elkezdte gyergyói tevékenységét…
– Katekétákkal volt találkozóm, mert fel kell készülni a következô iskolai évre. Velük, általuk próbáltam belelátni ebbe a fontos tevékenységbe. A karitatív tevékenység is hozzátartozik az egyház életéhez. A Caritas-képviselôkkel is próbáltam már egyeztetni találkozót. Az a tervem, hogy amit örököltem, azt próbálom tovább fejleszteni, ha tudom. Ezt a szétágazó munkát azonban csak munkatársak aktív részvételével tudom elképzelni.
– Mi az ön felhívása a hívei felé?
– Támogassanak. Támogassanak imádsággal, hogy a Jóisten elképzelését tudjuk felismerni, és azt megvalósítani. E mellett minden jó szándékú gondolatot, szót, segítô kezet, szívesen fogadok, sôt kérek.
Balázs Katalin
Újra van papja az örmény közösségnek
Április közepétôl, mióta dr. Puskás Attila vikárius-plébános elhagyta városunkat, nincs a gyergyószentmiklósi örmény közösségnek papja. Azóta a római katolikus egyház lelkipásztorai segítettek be. Nemrégiben kaptuk a hírt, hogy szeptember elsejétôl Baróti László-Sándor plébános fogja ellátni a teendôket az örmény katolikus plébánián.
Baróti László-Sándor atya gyergyócsomafalvi származású, csaknem huszonnyolc éve került el szülôfalujából. Mielôtt Gyergyószentmiklósra jött, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium igazgatójaként tevékenykedett.
A szülôi háznál beszélgettünk el, két nappal a plébániára költözése elôtt.
– Gyulafehérváron voltam 1992-tôl egészen idén szeptember 1-ig. 1996-ig tanulmányi felelôs, prefektus voltam a tanárság mellett, tíz évig tanítottam francia nyelvet és hittan tárgyakat. 1996-tól mostanig igazgatói szolgálatot végeztem. Az iskolai menedzsment szerint a reform értelmében 8 évig igazgathat valaki iskolát, két négyéves kinevezés idejére, ezt túlhaladtam két évvel. Az iskolai törvények az iskola dinamikájáért vannak, s nem azért, hogy esetleg akadályozzák az oktatást. Ezt lemértem magamon is. Az utóbbi 3 évben fáradtabbnak éreztem magam. Kértem az érsek urat, mentsen fel a szolgálat alól, s helyezzen az idôs szüleimhez közelebb. Ezt most tette meg. Igaz, a csíkszeredai Segítô Mária Gimnázium igazgatójává nevezett ki, de miután körbejártam az iskolát, visszakoztam, nem vállaltam el. Inkább az örmény plébánia mellett döntöttem.
– Járt a plébánián?
– Találkoztam az egyháztanács képviseletével, megmutatta a gondnok a plébánia épületeit, templomot, jó benyomásom volt. Egy másik hagyománnyal találkoztam, amely él az egyházban, de amelynek ugyanaz a hivatása, mint az összes többinek a katolikus egyházban. Úgy találtam, hogy ez az örmény autonómia, amely létezik itt Gyergyószentmiklóson is, példa lehet az erdélyi magyarságnak, hiszen az örmények amit alkottak, létrehoztak, és átadtak az utókornak, példa arra, hogy autonómiával, önrendelkezésel lehet dolgokat létrehozni. Annak híjával azok a dolgok, amelyek jelen pillanatban az örmény egyházat gazdagítják, most valahol szétszóródva lennének.
– Mikor találkozik a közösséggel?
– Az elsô ünnepélyes szentmisét szeptember 3-án, vasárnap reggel tíz órakor fogom bemutatni, ez búcsús szentmise is lesz egyben, Kisboldogasszony ünnepét fogják ülni. Szeptember 8-án lenne az ünnep, de mivel hétköznapra esik, úgy döntött az egyháztanács, hogy az én jövetelem alkalmával elôtte lévô vasárnap fogják megszervezni. Én latin rítusú pap vagyok, ebben a rítusban misézhetek el addig, amíg nem kapok engedélyt. Nincsen örmény rítusú pap, nem tudom, hogy az országban van-e egyáltalán. Figyelembe veszem az örmény szokásokat, az oltár felé fordulva misézek, és bizonyos örmény imádságokat is végzünk.
– A találkozás elôtt mit üzen a közösségnek?
– Azt üzenem, hogy nagy szeretettel érkezem Jézus küldetésében, aki ô maga zsidó hazafi volt, de a tanítását a tanítványai által az egész világra és minden embernek küldte. Mindenkihez van küldetésem, aki jóakarattal kíváncsi vagy keresi az igazságot.
K-T. Gy.
MPSZ-hírek
Az RMDSZ által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Hiarmincnyolc hét, több mint nyolc hónap telt el azóta, hogy az RMDSZ által jelölt polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját ügyvédjét. Ezt az összeget nem is akárhonnan, hanem az útjavításra szánt alapból vették el! Véleményünk szerint ideje volna a „kölcsönt” visszatenni a város pénztárába, s jogos elvárás az is, hogy a „kölcsönvevés” idejére az ügyben érintettek fizessék ki az ilyen típusú kölcsönök esetén a bankok által alkalmazott havi 1,5%-os kamatot (ez mostanáig közel 22 millió régi lejt jelent). Ha pedig a kölcsönvevô RMDSZ-es polgármester erre nem hajlandó, akkor tegyék meg helyette az RMDSZ-es önkormányzati képviselôk, a városi, a széki, vagy az országos RMDSZ szervezet, avagy akár személyesen Markó Béla. Az a pénz a városé, s visszajár!
Az RMDSZ-féle átláthatóságról, partnerségrôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete továbbra is várja, hogy a közüzemek RMDSZ-es vezetôsége beszámoljon tételesen arról, hogy a több mint egy éve történt hôenergia-lopás esetében kit (a várost, vagy egy lépcsôház lakóközösségét) és pontosan mekkora kár ért, illetve hogy mit tettek annak érdekében, hogy a szintén RMDSZ-es károkozó kamatostól megtérítse azt. Várjuk azt is, hogy hozzák nyilvánosságra azt az állítólag létezô iratot, amiben az ügyészség megállapítja, hogy a károkozót nem terheli büntetôjogi felelôsség.
Ugyanakkor elvárjuk, hogy a közüzemek RMDSZ-es vezetése beszámoljon, hogy mit tett a hónapok óta rendelkezésére bocsátott milliárdokkal. Aggódva figyeljük, hogy lassan kezdôdik a fűtés-szezon, de a beígért javítási munkálatokhoz még hozzá sem láttak!
Az RMDSZ-es városvezetés tehetetlenségérôl
Lassan egy éve annak, hogy az RMDSZ-es alprefektus bejelentette, hogy márpedig még 2005 folyamán bevezetik a város kazánházaiba a gázt. A fôvezeték azóta nagy nehezen elkészült a város határáig, de máig is azzal vagyunk. Itt a nyár vége, maholnap be kell gyújtani, de úgy néz ki, hogy a jövô télen a tömbházlakók ígéretek mellett fognak melegedni. Az RMDSZ-es városvezetôk hónapok óta állnak elô újabb és újabb tervekkel, ígérnek ezt is meg azt is, de nyolc hónap alatt semmit nem tettek azért, hogy valóban legyen gáz, valóban legyen fűtés a negyedekben. A leghatározottabban felszólítjuk ôket, hogy azonnal lássanak munkához, vagy pedig vegyenek példát Szárhegy polgármesterérôl. Hosszan tudnánk sorolni azokat az ígéreteket, amiket a kampányban tettek, s amelyekbôl ez idáig semmi nem valósult meg.
Mi is a tejkvóta?
A tejkvóta-rendszerrôl dr. Gál Józseffel, az Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Intézet gyergyószentmiklósi fiókjának vezetôjével beszélgettünk, ki már az elején leszögezte, a kvótaév április 1-tôl következô év március 31-ig tart, ugyanis a tejtermelési év uniós gyakorlat szerint nem a naptári év. Az uniós normákról, illetve a szarvasmarha- tartó gazdák lehetôségeirôl is szólt.
– A referencia idôszak (2005. IV. 1 – 2006. III. 31.) egy monitoring folyamat volt, mely azt jelenti, hogy az elôcsatlakozási tárgyalások eredményeképpen kialkudott a küldöttség az uniótól egy bizonyos mennyiséget az állatlétszám, termelési potenciál, takarmánybázis alapján. Ezt a termelt mennyiséget a határon belül élô népesség termelôi és fogyasztói szinten is kezelni tudja. A kvótarendszer alapja a piacra jutási korlátozást jelenti, szabályozva a többletmennyiség megjelenését, mert az értékesíthetetlen mennyiség tárolása, kezelése plusz költséget jelent. Tehát a kvótarendszer nem engedi meg a túltermelést.
– A referencia év lezárult…
– Adott egy eredményt, ami azt jelenti, hogy az alku során leszögezett mennyiséget tartotta az ország. Ha a 2007-es csatlakozás után uniós tagok leszünk, véglegesen leszögezik a mennyiséget, és azt be kellene tartani. Egyéni termelôi kvótarész az is, ami feldolgozásra megy, amit feldolgozói kvótának neveznek, és az is, ami közvetlen értékesítésre megy, ami a nyers tej vagy az elsôdlegesen feldolgozott termékek eladását jelenti, sajt, vaj, tehát bármi, ami az ôstermelôi szinten elôállítható, és eladásra kerül. A csatlakozás után a tejpiaci rendszer teljesen uniós szabványok szerint fog működni. A termelô ezzel a kvótával annyit termelhet, amennyit értékesíteni tud, illetve annyit értékesíthet csak, amennyi kvótája van. Termelhet többet, csak azt nem értékesítésre, hanem takarmányozásra, más állatfajták nevelésére, tartására használhatja fel.
– Hogyan működik a kvóta kezelése termelôi szinten?
– A gazdának kérnie kell a kvótát a tejkvóta ügynökségtôl (augusztus 1. – október 31. között), (DACL) arra a mennyiségre, amelyet értékesíteni akar. A kérés a következôképpen állhat össze: az értékesítési mennyiség, amelyet a referencia évben a feldolgozónak átadott, ez alkotja feldolgozói értékesítési kvóta részét, ezen kívül kérhet közvetlen értékesítési kvótát, állatlétszáma és az országos átlag tejtermelési adatok függvényében. A közvetlen értékesítésben van egy nagy lehetôség is, ami a két kvótarendszer közötti átjárhatóságban rejlik. Tehát a közvetlen értékesítési kvótából bármikor konvertálhat, illetve kérheti a felvételt a feldolgozói kvótára, és fordítva.
– Mit tehet az a gazda, aki a referencia év lejárta után vásárolta az állatot?
– Ha nem volt a referencia idôszakban megvalósítás, akkor feldolgozói kvótát nem kérhet, viszont még kérheti a feldolgozói kvótát az úgynevezett nemzeti tartalékból, új farm létrehozása, állatlétszám emelkedése esetén.
Ha a gazda nem akarja a tejkvótát, nem fogja rákényszeríteni senki, nem erôltetik senkire, de ha piacon akar maradni, ez egy nagy értékesítési lehetôség – fogalmazott Gál doktor, ki azt is elmondta, az eddigi uniós gyakorlat az mutatja, hogy az értékesítések nem járnak semmilyen plusz anyagi teherrel. A gazda a tejkvóta rendszerét kezelje úgy, mint egy üzleti lehetôséget, mely egy bizonyos kockázatot is hordoz. Minden községben a mezôgazdasági kamaránál, irodákban fel vannak hatalmazva a megyei mezôgazdasági igazgatóság szakemberei, hogy a felvetôdô kérdésekre válaszoljanak, és az eléggé komplikált típuskérések kitöltésében nyújtsanak segítséget a gazdáknak. A kitöltött nyomtatványokat pedig a szentmiklósi központban összesítik. Ajánlatos idôben utána járni a dolgoknak, mert ha 2007 januárjától az unió szárnya alá kerülünk, április 1-tôl csak az tudja értékesíteni a tejet, akinek kvótája van.
B. T. I.
Az „ünnep” minôsítése
Nehezen minôsíthetôek az idei városnapok. Többek szerint bal lábbal indult a rendezvény, hisz a polgármesternek nem jutott ideje a megnyitására, az új üzletház avatóján kellett díszbeszédet mondjon. Igaz, immár Pap József is belátja, jobb lett volna az üzletnyitót a városnapok részévé tenni, de ez mit sem változtat a tényeken.
Kétségtelen, több lelkes szervezô is próbált Szentmiklóshoz méltó rendezvényeket nyújtani, ám nem találtunk olyat, ki most, ünnep teltével elégedett lenne az eredménnyel. Nem egy olyan rendezvény volt, hol a kisszámú hallgatóság miatt maradt el elôadás, de olyan esemény is ékesítette e napokat, ahová maga az elôadó sem ért oda idôben.
A téren hol örömükben, hol bánatukban ittak a gyergyóiak. Csodálták a Step Dance-s fellépôket, ínyükre volt a fúvósok, férfikórus elôadása, de szúrta szemüket a szemét, ami naponta szaporodott; vasárnap este a kuka körül kész kompozíciót alkottak művészi érzékkel megáldottak kukoricacsutkából, sörös poharakból, csomagoló anyagokból. De nem sokáig állt az alkotás, súlyától omlott össze, akár a városnapok.
Mégis a gyergyóiak művelôdését szolgálta az ünnep: péntek éjjel például a hangszórókból zene helyett egy román nyelvű rádió híradását hallgathatta a nagyérdemű, hogy napirenden legyen az eseményekkel.
Egy szó mint száz: fapadosra sikeredett az ünnep, mely nem mérhetô egyetlen környékbeli falu hasonló rendezvényéhez sem, nemhogy a megye más városaiban szervezett napokhoz. Jövôre tán jobb lesz. Jobb kell legyen, hisz jobbat érdemel a százéves városunk.
Balázs Katalin
Nyári napok hozadéka
Elsô alkalommal szerveztek könyvvásárt az immár Sétálóutcának titulált Miron Cristea utcában. A hagyományteremtô céllal szervezett szombat délelôtti vásáron a szépirodalmi művektôl a színes meséskönyveken át szakácskönyveket, különbözô szakkönyveket is kínáltak. Elsôsorban könyvkiadók sorakoztak: a Tinivár Kiadó, Mentor Kiadó, Mark House Kiadó, Neptun Kiadó, de a gyergyói Pallas Akadémia üzlete, az Iroma és a könyvtár is kínálta könyveit. Érdeklôdôkben sem volt hiány, megtekinthették, megvásárolhatták a kiadványokat, és dedikáltathatták a szerzôvel, Romfeld Ákossal Gyilkos-tó és környékét képekben bemutató kötetét. A háromnyelvű kötet, mely a Neptun Kiadó gondozásában jelent meg, pénteken délután fotókiállítással egybekötve került a gyergyói nagyközönség elé.
Natúr képek és törpített fák
Két kiállítás is érkezett Szentegyházáról a Gyergyói Nyári Napokra. A városi könyvtár emeletén elsôként György László mutatkozott be természetes anyagokból készült képeivel. A környezetbarát, természetvédô alkotó gipszbe ágyazta az ôszi színekben pompázó kompozíciót. „Szemet gyönyörködtetô, ilyet még nem láttunk” – köszönte a kis közösség a tárlatot. A művész szerényen megvallotta, „az egésznek nincs lényege, ha nem teszünk lelket bele”. Mindezt pedig úgy képzeli megvalósítani, hogy: „túl kell lépni a sík határait, és ki kell lépni a keretbôl”.
* * *
Ladó Hunor bonszajkiállítása még a hét végéig megtekinthetô a könyvtár udvarán. A szentegyházi fiatal vidékünkön is honos fákat törpítve hódol a 3000 évnél is régebbi múltra visszatekintô kertészeti kultúrának. A fiatal kertészmérnök nem vehetett részt a kiállításmegnyitón – Magyarországon keresi megélhetését, de György László elárulta, ez a szenvedély több mint botanika, az önkifejezés eszköze. Valóságutánzat is egyben Ladó munkája, hiszen a természetben megfigyelt mintákat, technikákat próbálja kivitelezni. A pici, edényekben nevelt fák látványa számtalan kérdést vetett fel a gyergyói közönségben – sajnáljuk, hogy nem lehetett velünk, hogy többet meséljen e keleti hagyományról.
Civilek, ifjak helye
Mindössze 6 résztvevôje volt a vasárnapi Civil és ifjúsági konferenciának, ennek ellenére miden témához értékes hozzászólások születtek. A civil szervezetek információhoz való hozzáférésének fejlesztése céljából Barti Tihamér javasolta, hogy terjesszék ki a Hargita Hálót Gyergyóba is. Ez lehetôvé tenné, hogy a gyergyói-medencei civil szervezetek és intézmények kedvezményesen jussanak internet-szolgáltatáshoz. A Hargita Háló kiterjesztése ugyanakkor növelné a civil szervezôdés erejét, nône lobby-ereje, és lehetôvé tenné a támogatók bevonását. Ezt közös projekt és pályázat útján lehet megvalósítani. A projekt és a pályázat megírását a GYTIET vállalja, szükség van azonban más civil szervezetek csatlakozására, valamint egy csapatra, amely kidolgozza a projektet, követi a pályázati kiírásokat, és megírja a pályázatokat. A civil fórum résztvevôi közül többen vállalták, hogy segítenek a projekt kidolgozásába és a pályázatírásban, de várják mások jelentkezését is. A Hargita Háló kiterjesztési módjáról késôbb tárgyalnak, meghívva a megyei tanács részérôl Borboly Csabát, valamint a Hargita Háló projekt-menedzserét. A megbeszélésre szeptember elején kerül majd sor.
Bonyodalmak a Vaskertesben
A polgármester múlt heti sajtótájékoztatóján adta a városlakók tudtára, hogy megürül a Batthyány Ignác Szakközépiskolának eddig otthont adó, a katolikus egyház tulajdonában lévô, Márton Áron utcai ingatlan szeptembertôl már a felszegi új épületbe kezdôdik az oktatás. Ugyanekkor esett szó a Vaskertes iskola bôvítésérôl, felújításáról, mely kapcsán a korábbi értesüléseinkkel ellentétben Pap József elmondta, nem költözhetnek a Vaskertes iskola osztályai a volt Batthyány iskola épületébe, mert azt hosszú távon a múzeumnak szánta. Közölte: ahogyan tíz évig tették, az építkezés ideje alatt is két váltásban járnának a Salamon Ernô Gimnázium épületébe. Errôl azonban még ráér dönteni, ugyanis a Vaskertes átalakítási tervei sincsenek még meg, vélte a polgármester.
A sajtótájékoztatón elhangzottak, a sajtóban megjelentek máris felborzolták a szülôk kedélyét, hogy az igazgatónô mond egyet, a polgármester mást. Lássuk be, jogosan háborogtak, hiszen az elmúlt években igencsak kivették részüket a költözködésbôl.
Ugyan még nincs itt az iskolakezdés ideje, de a teljes káosz elkerülése érdekében Csata Emese igazgatónôt kérdeztük, hogyan is állnak, hol kezdik a tanévet a Vaskertes iskola osztályai.
– Az ötmilliárd régi lej, a kormánypénz megérkezett. Az épület feljavítása alatt a tanítás nem folyhat az épületben, ez gondolom egyértelmű. A Vaskertes iskola, épületében lévô osztályok felköltöznek a megüresedett Batthyány iskola épületébe. Ezt a polgármester úrral megtanácskoztam, messzemenôen egyetértett ezzel, sôt még arról is beszéltünk, hogy Farkas igazgató úrral is tárgyal, hogy minél hamarabb történjen meg a kiköltözés az épületbôl. Személyesen beszéltem Hajdó István fôesperessel, hiszen az épület a katolikus egyházé, aki támogatásáról, beleegyezésérôl biztosított, és az egyháztanács is támogatott. Hajdó fôesperes úr elhelyezése után az új plébánost is felkerestem, ismertettem a kialakult helyzetet, és engedélyét kértem, hogy költözhessünk az épületbe. Szilágyi úr is tolmácsolta Hajdó fôesperes kérését és Portik Hegyi Kelmen plébános úr pedig minden támogatásáról biztosított.
Csata Emese miután terepszemlét tartott az épületben, elmondása szerint újra tárgyalt a polgármesterrel, aki örömmel nyugtázta bizottsági ülésen, hogy sínen van minden. Azaz volt, múlt hét keddig, ugyanis ekkor jelentette be sajtótájékoztatón, hogy hosszú távon a múzeumnak szánta az épületet.
– Szerdán telefonon értesített a polgármester és elmondta, szó sem lehet, hogy odaköltözzünk, kiállítótermeket szeretne ott kialakítani, s egyezkedjek a Salamon Ernô Gimnáziummal, váltásba járjanak ott a gyerekek. Említette, hogy az egyháznál változások is történtek, s különben is még van idô akkor költözni, mikor nekifogunk az építkezésnek. A tervhez szükséges dokumentációk mind elkészültek, mely 29 millióba került, a szülôk és Dr. Garda Dezsô képviselô állta a teljes összeget. Az iskola felújítási tervei készülnek, augusztus végére ígérte a tervezô, majd a munkálat licitálása következik – tudtuk meg az igazgatónôtôl.
Szilágyi András számadó gondnokot is felkerestük, ki elmondta, a katolikus egyházé az ingatlan, 2003. október 24-én szolgáltatta vissza a román állam, és törvény szabályozza, hogy a visszaadástól számított öt évig az egyház kell biztosítsa az épületben lévô intézmény folytonos működését, bérleti díj ellenében, melyet szintén törvény szabályoz.
– Feltétlenül ragaszkodnánk, hogy iskola működjön, erre kötelez a törvény is. Lelkiismeret szerint vizsgálva a dolgokat, örvendenünk kellene, hogy van a városban egy egyházi épület, ahová ideiglenesen költözhet az az iskola, melyet szintén örvendetes, hogy felújítanak. Nem látom, milyen akadályai lennének a költözésnek, az ingatlan a katolikus egyházé. Az öt év lejárta után pedig lehet tárgyalni az épület sorsáról.
Az igazgatónô arra kéri a szülôket, legyenek nyugodtak, a városatyákat, hogy támogassák az iskolát, hogy a gyerekek érdekeit tarthassák szem elôtt. Azt szeretnék, hogy a változást, költözést a diákok pozitívan éljék meg, s ígéri az osztályokat pont olyan otthonosan fogják berendezni, mint ahogy voltak. A gyerekek biztonságban lesznek a kényszermegoldásként szolgáló épületben. A tanév eleji iratkozásra, mint mindenhol, szeptember elsejétôl kerül sor munkanapokon 9-13 óra között, és táblák fogják hirdetni, hogy a Vaskertes vagy a volt Batthyány titkárságán várják az iratkozókat.
B. T. I.
Hol vannak a javulások?
Nyolc hónapja váltották le, vagy ha úgy tetszik, távolították el Nagy Attilát a közüzemek élérôl, és még mindig tisztázatlan néhány körülmény, pereskedést, vitákat szült a vezetôváltás. Az ügy kapcsán felmerült a város jegyzôjének neve is, aki aláírásával hitelesítette azt a tényt, hogy az egyik, törvényszéken igazoló aktaként szolgáló irat tartalma nem fedi a valóságot. Nagy Istvánt, mint jegyzôt, és mint a közüzemek egykori igazgatóját kérdeztük meg, hogyan vélekedik Nagy Attila eltávolításáról, leváltásáról.
– Az esetet szomorúnak tartom. Nagy Attilát eltávolították a szó szoros értelmében a közüzemek élérôl. Leginkább a mód kifogásolható, ahogyan ezt tették. Az eltávolítási folyamat a polgármestercserével kezdôdött. Köztudott, hogy Pap József polgármester vezetési stílusa a szokványostól eltérô, az egy elv egy vezér irányzat érvényesül az ô kedve és kénye szerint. Nagy Attila nem szolgalelkű módon viselkedett, nem minden típusú utasítását hajtotta végre, innen indult a konfliktus.
– Jogos volt-e a vezetôcsere?
A közüzemek irányítására négyéves mandátuma volt Nagy Attilának, ami lejárt, és a tanács a polgármester kezdeményezésére rábólintott arra, hogy a mandátum ne kerüljön meghosszabbításra. Olyan személyt, aki 9 éven keresztül a cég összes nehézségeivel vezette a közüzemeket, nem így kellett volna eltávolítani. Úgy távolították el Nagy Attilát, hogy egy pár szabályt sértettek, bizonyítják ezt az azóta született törvényszéki döntések. Az a véleményem, ha már azt akarták, hogy ne legyen tovább vezetô, legalább a vezetôségben meg kellett volna hagyni. Akkor is ráértek volna eltávolítani, ha kiderül, az új vezetôségnek nem adja meg a kellô segítséget. Így lehetett volna ésszerűen és célszerűen eljárni.
– Elhangzott, tán fôokként, hogy nem tud elszámolni bizonyos pénzösszegekrôl…
– Mostanig nem történt meg az a szakszerű ellenôrzés, mely kiderítené, miért nem tud elszámolni Nagy Attila az emlegetett összegrôl. Én meg vagyok gyôzôdve, hogy üzemanyag-vásárlásra költötte. Csak ezt nem akarják kideríteni. Független szakemberek kellene ezt ellenôrizzék alaposan azért is, mert ennek ismerete a jövôben is fontos és hasznos lehet.
– Sajtóban is megjelent néhány, a leváltásra vonatkozó akta, mely vitát szült…
– Az akták, melyek igazolnák e leváltási döntést, enyhén szólva furcsák. Elôfordul, hogy dátumokat tévesztenek össze emberek, de ez esetben rendkívül sok gyanú merül fel. Én nem tudok mást mondani, minthogy furcsállom az egész eljárást, holott ezt lehetett volna nagyon egyszerűen és tisztán is kezelni, komplikációk nélkül. Csak tisztességesen és emberségesen kellett volna eljárni ez ügyben. És még valami: nyolc hónapja történt a váltás. Általában a vezetôségcserét a jobbítás szándékával szokták végezni. Kérdem én: hol vannak, miben mutatkoznak a javulások a fogyasztó szempontjából? Talán a szolgáltatási díjak növekedésében nyilvánulnak meg?
Balázs Katalin
Megoldódni látszik a féléves probléma
Nemrég találkozóra hívta a közüzemek igazgatója a Miron Cristea utca 8. szám alatti tömbház lakóit a hibásan elhelyezett hôcserélô által okozott gondok megoldása érdekében. Vincze János igazgatót a helyszínre két közüzemi alkalmazott is elkísérte. A városvezetés részérôl pedig Kontesveller József alpolgármester volt jelen. Hogy nagy a probléma, nem vitás, és a lépcsôház minden egyes lakóját érinti, ezért is volt ott mindenki, ki tehette.
Amióta rácsatlakoztatták a lépcsôház fűtését és meleg vizét a dán kazánra, csôstôl jöttek a bajok. Március óta nincs meleg víz, nincs áram sem a lépcsôházban sem az alagsorban, ahol a lakók pincéi vannak kialakítva. A kialakult helyzetet a hôcserélô elhelyezése okozta, ugyanis a tervezô ugyan az alagsorba, egy pincelakásba tervezte a hôcserélôt, de lehet, hogy nem vette figyelembe azt, hogy az magánlakás. A kivitelezôk a terv szerint be is szerelték a Ferenczi István tulajdonában lévô, pincébôl leválasztott, elfalazott lakásba a hôcserélôt. A tulajdonos a lakók állítása szerint, nem volt hajlandó együttműködni, további szereléseket megengedni, így ôk tavasz óta meleg víz nélkül vannak. Rossz helyen van a hôcserélô és hangos, melyet a lakók beleegyezése, tudta nélkül szereltek fel.
A lakókat, a közüzemeket sem a tervezô, sem a polgármesteri hivatal nem kérdezte meg ez ügyben. Az üllô és a kalapács között van a közüzemek fogalmazott – a igazgató. A lakók pedig egyöntetűen kijelentették: sem a közüzemeknek, sem Ferenczi Istvánnak nem fognak bért fizetni a hôcserélô miatt, máshol a lépcsôházban helyezték el a szerkentyűket, náluk miért nem tették oda – kérdezték, de sem tervezô, sem kivitelezô, sem a kérdéses helyiség tulajdonosa nem volt jelen a találkozón, hogy választ adjon. Vin- cze elmondta, tudomása szerint, a törvényt betartva, a lehetô legkedvezôbb árfekvésbe kellett terveznie a szakembernek. Így történhetett, hogy a Ferencziék lakásába helyezték el a hôcserélôt.
A lakók szerint Ferencziék a hibások, beengedték lakásukba a hôcserélôt, s most bért kérnek tôlük.
Ferenczi Olgát telefonon kérdeztük, elmondta, a pincelakást hivatalosan megvásárolták, sajátjuk, és nem tudtak a hôcserélô beszerelésérôl, nem kérte ôket senki, hogy beleegyezzenek. Egyszerűen a raktárnak használt helyiséghez egy alkalmazottól kulcsot kértek, és beszerelték. Ferenczi Olga cáfolta, hogy bért kérnének a lakóktól: „nem a lakóktól kérünk bért, minket a lakók nem érdekelnek, a közüzemekhez intéztünk levelet, hogy a helyiségre fizesse a közköltséget a közüzemek a hôcserélô helyéért cserébe, de másfél hónapja annak, és választ még nem kaptunk”.
A tervezô sem félisten, mondta egy ott lakó nyugdíjas, felróva azt, hogy a hibást meg kell keresni. Ôk nem fognak fizetni bért, a szolgáltatásra van szerzôdésük, és azt fizetik rendesen, hónapról hónapra.
A beszereléskor a lépcsôházi világításhoz kötötték a hôcserélôt, amit a lakók szintén nem tudtak, a szerzôdés Blénessy Jenô bácsi nevén volt, a fogyasztás megnôtt, nem tudták kifizetni, és a szolgáltató lekapcsolta az áramot, így sem a lépcsôházban, sem az alagsorban nincs villany, sôt a szerkentyűt sincs, ami táplálja.
– A baj az, hogy nem szóltak a lakóknak, hogy változtassák meg azt a villamosenergia-mennyiséget, amit addig fizettek, mert mindenhol a lépcsôházi fogyasztásra vannak kötve a hôcserélôk. A megugrott áramfogyasztás pedig túlfogyasztásként jelent meg, ami sajnos kikötéshez vezetett – mondta Vincze János.
Csak az visz elôre, ha megkeressük a megoldást, nem az, ha feszegetjük, ki a hibás – mondta az igazgató, és két lehetôséggel is szolgált a lakóknak, az egyik az, hogy átköltöztessék a hôcserélôt egy másik, távolabbi helyiségbe, ezt szeretnék a lakók is, csakhogy ennek az ára 175 millió lej. Ami ugye nem varrható a lakók nyakába, viszont a közüzemeknek sincsen erre pénze. A másik lehetôség egy olcsóbb megoldás: a legközelebbi, elkertelt kis pincébe (bokszába) helyezzék el a hôcserélôt, ami 15 millió lejes befektetést jelentene a közüzemeknek.
A lakók nagy része beleegyezett, az olcsóbb változat mellett döntöttek. Egy kisgyerekes anyuka viszont azért aggódott, hogy pont a lakása alá kerül a szerkentyű, és a zaj fogja zavarni, de megnyugtatták, nem lesz hangos a szerkezet, máshol sem okozott problémát.
A levelezgetések, a több mint egyórás helyszíni találkozó, megbeszélés meghozta gyümölcsét, jegyzôkönyvet írtak alá, egy legközelebbi bokszába költöztetik a hôcserélôt. A kiszemelt helyiség egy idôs nénié, aki régebb elcserélte szomszédjával, de mint kiderült, mindenkinek marad egy pincéje. A helyiség üresen áll, és a közüzemek a szükséges anyagot beszerezte, tudtuk meg Isan Magda fômérnöktôl. Tehát a munkálat elkezdôdött a féléves probléma megoldása érdekében.
B. T. I.
Üzletnyitó európai színvonalon
Nagy csinnadrattával, a város színe-java részvételével nyitották meg városunkban az Ambient bevásárlóközpontot, ahol a vásárló mindent megtalálhat, mi lakása felépítéséhez, berendezéséhez, szépítéséhez szükséges. A 2,5 millió eurós befektetéssel létrejött üzletház ünnepélyes megnyitóját értékelték a megye és város vezetôi, áldást osztottak a papok, hogy a sok ezer féle termék megtekintése, a szolgáltatások ismertetése után svédasztalos fogadásra, sültökör- és sörfogyasztásra kerülhessen sor, majd mulasson a közönség a meghívott fellépôk által adott koncerteken, s minderre tűzijáték tegye fel a koronát.
Az országos hálózat részét képezô gyergyói üzletben valóban minden megtalálható, ami egy házhoz és házban szükséges, s az Ambient vezetôi büszkén mutatták be: az elárusító felületen helyet kaptak egy gyergyói cég, a Romwood Kft. által készített bútorok is, amellett, hogy 65 személy számára teremtettek munkahelyet.
A díszes megnyitót követôen azonban – bár még egy hét sem telt el – többen jelezték, tartanak attól, hogy a kisebb, gyergyói cégek látják kárát e „mamut” gyergyószentmiklósi megtelepedésének. Volt viszont, aki rövidtávon gondolkodva amiatt emelte szavát, hogy vásárláskor a kiszolgálókkal nem beszélt egy nyelvet, kevés ismerôs arcot vélt felfedezni az alkalmazottak között. Pedig a megnyitón a cégvezetôk elmondták, az alkalmazottak mindkét nyelvet beszélik, nyelvi akadályok nem lehetnek a kiszolgálásban, a helyi, hasonló profilú cégeknek sem riválisa, inkább partnere szeretne lenni az Ambient.
Balázs Katalin
Választ várnak a családorvosok
Törvény szabályozza az önkormányzatok tulajdonában lévô orvosi rendelôk, illetve orvosi tevékenységek lebonyolítására használt helyiségek eladását. A törvény azon felületek eladásáról rendelkezik, amelyek jelenleg az önkormányzatok magánjavába tartoznak – tudtuk meg a Lakossági Tanácsadó Iroda vezetôjétôl. Suciu Gábor továbbá elmondta, a törvény hatályba lépésétôl számított 45 napon belül, vagyis augusztus 14-ig a megyei és helyi tanácsok kötelesek kifüggeszteni azon helyiségek jegyzékét a polgármesteri hivataloknál, amelyek eladás tárgyát képezik.
A lehetôségrôl, arról, hogy megvásárolhatják az ez idáig konceszszióban lévô helyiségeket dr. Kovács Géza családorvos elmondta, tud a törvényrôl, arról is, hogy megvásárolhatja a helyiséget, de ez idáig nem kapott semmiféle értesítést, viszont élne a lehetôséggel, megvásárolná, ennek érdekében kérést is tett le a polgármesteri hivatalba. Szintén megvásárolná a családorvosi rendelônek használt helyiséget a Kárpátok utcai ingatlanban dr. Katona Mária és dr. Geller Adél is. Többek között dr. Pázmán Enikô családorvos le is tette a 6352/18. 08. 2006-os számmal iktatott igénylését. S mint megtudtuk az Orvosi Kollégium részérôl a prefektúrára is eljuttattak egy átiratot, hisz a prefektus a törvény ôre.
A gyergyószentmiklósi városháza bejáratánál nincs, nem is volt kifüggesztve semmiféle eladás tárgyát képezô, helyiségeket felsoroló jegyzék, pedig augusztus 14-én rég túl vagyunk.
A törvény továbbá elôírja, az érintettek a szerzôdés lejártakor, vagy legkésôbb szeptember 28-ig írásban jelezhetik vásárlási szándékukat az illetékes hivatalokban. A polgármesteri rendelet alapján létrehozandó bizottság két tanácsosból, egy megyei közegészségügyi képviselôbôl, egy pénzügyi képviselôbôl, valamint esetenként a megyei orvosi vagy fogorvosi kamara képviselôjébôl tevôdne össze. A bizottság tagjai egyszerű többséggel hozhatnak döntéseket.
Suciu Gábor irodavezetô azt is elmondta:
– Törvény szabályozza az eladási árat a település rangjától függôen, ami városunkban 40 euró, míg falvakon 20 euró négyzetméterenként. Ebbôl az árból a bizottság kötelezôen 10 százalékot leüt, ha az épület régebbi 30 évesnél, vagy ha az illetô helységben orvoshiány mutatkozik. A vásárló azonnal vagy részletben fizetheti ki a helyiség vásárlási árát, viszont köteles kizárólag orvosi rendelônek használni azt továbbra is. Részletvásárlás esetén 15 százalékot fizet ki a vásárlási árból, a maradék összeget legtöbb 15 év alatt, havi részletben fizetheti. Ha a vásárló 4 részlet fizetésével késik, a szerzôdés minden más formaság nélkül érvényét veszíti. Amennyiben változik a helyiség rendeltetése, akkor az illetô önkormányzatnak lehetôsége van, hogy visszavegye.
A törvény alkalmázásáról, sajtótájékoztatón Pap József polgármestert is megkérdeztük, aki elmondta:
– A rendelet csak a magánvagyonra vonatkozik, a közvagyont nem lehet eladni, várjuk, hogy mindenki oldja meg a saját problémáját, addig is érvényes bérleti szerzôdésünk van velük.
Arról viszont nem beszélt a városvezetô, hogy a közvagyon ugyan nem eladó, de egyetlen tanácshatározattal a város magánvagyonává minôsíthetô át, amit már korábban, 2004-ben a 884-es számú kormányhatározat elô is írt, viszont az elkészített határozattervezet megvitatásra soha nem került a tanács asztalára. 2005-ben újra iktatták a határozattervezetet, de ekkor sem került terítékre.
Hogy ki ne menjenek a határidôbôl, több családorvos már letette igénylését, hogy megvásárolhassa a helyiséget. De gyergyószentmiklóson, úgy látszik, a törvény betűjének betartása még várat magára.
Az érintetteknek a Lakossági Tanácsadó Iroda vezetôje bôvebb felvilágosítással is szolgál.
B. T. I.
Tôszomszédját is kirabolta
Alig néhány hét alatt Szárhegy környékén közel húsz helyre tört be a helybéli Kolcsár Lajos. Nem kímélte a hétvégi házakat, de lopott kerékpárokat, televíziót, cipôt, ruhaneműt, gabonát is. Sôt a tôszomszédját is kirabolta. Végül augusztus 16-án fogták el a gyergyószentmiklósi csendôrök és átadták a gyergyószárhegyi rendôrségnek. Mint kiderült, egy héttel az elkapását megelôzôen is volt rendôrségi kihallgatáson, s az egy hét alatt 8 betörést követett el. Volt már börtönben is K. L., 2003-ban szabadult, s nemcsak szűkebb hazájában ragadt a keze, mint kiderült, Magyarországról is kitiltották, mert ott is lopott.
Hogy a barátság tovább éljen
A Kamut Néptáncegyüttes augusztus 11-én (pénteken) újra szerepelt a ditrói közönség elôtt. Immár ötödször. A szárhegyi falunapokra hívták meg a csapatot, és így Ditróba is eljöttek a Békés megyei táncosok, hogy a Ditró–Kamut közötti barátságot ezáltal is ápolhassák.
Az együttes az idén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az elmúlt két évtizedben valóságos tánckultusz alakult ki Kamuton. Sztankó Károly tanítványai szülôkké váltak azóta, akik ugyancsak a tánc szeretetére nevelik gyermekeiket. Azóta a kamuti tánccsoporthoz más helységek tehetséges fiataljai is csatlakoztak. Az együttes teljesítménye rendkívül magas színvonalú. Nem véletlenül zúgott a taps mindenik szám után, és nem véletlenül jutalmazták a csapatot a nyáron a IV. Nemzetközi Folklórfesztivál II. díjával Marosvásárhelyen.
A községünkben színre lépett 28 táncos szívet-lelket gyönyörködtetô élménnyel ajándékozta meg Ditró lakóit. Szép jövô áll az együttes elôtt. Máris feltűnt a táncosok között valaki, aki az itt elôadott műsor egy harmadának betanítását vállalta. Elôre láthatólag ô fogja átvenni a stafétabotot Sztankó táncmestertôl. Farkas Tamásnak hívják. A Ditróban szereplô táncosok átlagéletkora 16 év, tehát viszonylag könnyű lesz velük még magasabb színvonalra jutni.
A műsor gazdag, változatos volt. Láttunk itt ôrkôi cigánytáncot, kalotaszegi verbunkot és legényest, györgyfalvi legényest, méhkereki és eleki román táncot, vajdaszentiványi és magyarpalatkai táncot. Mondanom sem kell, hogy mindenik szám lázba hozta a közönséget.
Jöttek, táncoltak, gyôztek. Fôleg a határon kívül szakadt magyarsággal szembeni gyurcsányi közömbösség falán ütöttek rést. Nagyon sok hasonló élményre volna szükségünk.
Gergely Géza
A Pierre Curie borvízforrás befogásáról és higiénizálásáról…
Az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be Hargita megye Tanácsához, amelyet megnyertünk. A szükséges önrész elôteremtésével és a megnyert összeggel sikerült a Borszéken lévô Pierre Curie borvízforrás befogása, környékének rendbetétele és higiénizálása. A munkálatokat az ELPIR PRODCOM Kft. végezte el július és augusztus hónapok folyamán.
A projekt összköltségvetése 15 958,36 lej, amelybôl a megyei tanácstól megnyert összeg 7 000 lej, az önrész pedig a borszéki 2006-os költségvetésbôl erre a célra elkülönített 8 958,36 lej. Ebbôl az összegbôl sikerült a forrás körül betont önteni, üvegburát elhelyezni, filagóriát építeni, illetve bevezettük a vizet a föld alatt a 250 méterre lévô tölgyesi úton lévô parkolóba.
Röviden a Piere Curie forrásról. 1932-ben fedezték fel, elemzését az 1950-es években végezte el dr. Niculescu Zinca, aki megállapította, hogy 21 milicurie rádium van 1 liter vízben. Ez az egyetlen forrás, amely rádiumot tartalmaz, és ez gyógyító hatású. Ivókuraként alkalmas a savhiányos gyomorhurutra, pajzsmirigy-túltengés és vérszegénység kezelésére.
A projekt aktualitását és fontosságát az is adta, hogy mindegyik kút filagóriával van ellátva, kivéve a Pierre Curie forrást.
Ezúton szeretnénk megköszönni Hargita Megye Tanácsának a támogatást, Mik József alpolgármester úrnak a közreműködését, illetve a munkálatokat lefolytató cégnek a munkáját!
Fazakas Szilárd - irodavezetô, ÉKHRKT
Megint meg-int
Kedves Dezsô!
Folyó év augusztusa elején egy újabb keletű Új Kelet-i röplap látott „Megint, Garda úr?!” címmel nyomdafestéket. Annak ürügyén, hogy az Erdélyi Naplóban július 25-én megjelent, „Az erdôlopás Székelyföld vesztét okozza” című nagyinterjúdban egyáltalán meg mersz szólalni, szusszanni merészelsz, egy csíkszeredai csúfságíró felrója: „megint egyedül harcol(sz) a famaffia ellen, megint magányos küzdelmet folytat(sz) a visszaszolgáltatásokért, megint RMDSZ tisztségviselôket, magyar polgármestereket, közbirtokossági vezetôket, állami- és magánerdészeket, üzletembereket okol(sz) a székelyföldi erdôk fogyatkozása, a falopások és az erdôirtások miatt.” Ezt az „egyedül” vállalt „magányos” küzdelmedet ürügyként kihasználva megint meg-int és megint meg-int, mivel szerinte ezzel a különutas módszereddel neki és „holdudvarának” rossz hírét keltve, lejáratod, tehát azzal járatna téged le, hogy rádfogja, hogy lejáratod, pedig csupán tényeket sorolsz. Ilyen az, amikor valaki igazságnak látszó ábrándokat ereget. Illene, hogy tényekkel cáfolja az interjút, és igazolja magát, de akkor elpukkan az ürügy lufija. Azé a lufié, amelyben semmi sem fehér, semmi sem fekete, hogy aztán a melegre mondhassa, hogy hideg, és fordítva. Így áll elô a pepita világnézet szakácskönyve. Kiváncsi voltam, mennyiben egyezik a látnok hômérôje az interjúddal, mennyi benne az esetleges csúsztatás. Világ csodája: semmi csúsztatás. Mintegy kiegészíti az interjúdat, mert egy akkorácska keretbe foglalva, mint az interjú közepén látható erdei tisztás fényképe, – szikráztatja eszét, rajtad feni elmécskéjét, a lejáratás klasszikus szabályai szerint, elfeledkezve megemlíteni saját, általad figyelembe nem vett „érdemeit(?)”; tehát sárral dobálózik, ami rá hull vissza. Rá is ragasztottam ezt a kisplasztikaszerű ámítástechnikai remekművet a tisztás fényképére, adekvátan, fejjel lefelé; együtt és így érdemes olvasni a két szöve-get. (Így most már hárman vállaljuk a „magányos küzdelmet”, lám: egy lapon lehet, ha nem is említeni, de felfedezni minket.)
Két alap(talan) tétel miatt sziszeg: 1. Hogy a Communitas Alapítvány támogatja az Új Kelet című hetilapot. 2. Hogy szerinted ez a hetilap támad téged. Az elsô tételt nem cáfolja. A másodikat bizonyítja, mert most is le(fa)dorongol: „A tény, hogy Garda Dezsô a fameséiben, facikkeiben, fanyilatkozataiban csakis negatív megközelítésbôl szól és ír lapunkról, szerkesztôségünkrôl, mintha mi az erdôirtásokat, a lopásokat támogatnánk –, hát ez már több, mint arcátlanság. Aljas hazugság és rágalom! A képviselôt minôsíti. // (botos)”
Tehát megint meg-int, anélkül, hogy megemlítené, hányszor közölt ô, és lapja leleplezô cikket az érintett (nem pepita) témákban, és, hogy akkor hol kell a hibá(soka)t keresni. És anélkül, hogy bármilyen ténnyel alátámasztaná, az úgynevezett „sajtóbeli holdudvarod” mellé sorakoztatja a Communitast támadókként a politikai szélsôség egyes képviselôit (pepita csoportkép). Megint meg-int, alaptalanul és bizonyítás nélkül. Persze, ez neki itt és most nem rágalom, ô csupán a „csakis negatív megközelítésbôl” ad hatványozott példát, hurrog le, ami persze szerinte nem szélsôség, nem ôt minôsíti, megint nem ô a rossz fiú, a téveszmés, ô csak sárral dobálózik, ami, íme, rá hull vissza.
Vajon kit és miként minôsít az, hogy ezt a giccses ledorongolást megjelentetô lap tulajdonosa, egyben a Gyergyó Területi RMDSZ tisztségviselôje, ma is áskálódtat ellened, RMDSZ parlamenti képviselô ellen? Elképzelni nem lehet, hogy ez a kedvenc cikkírója miért kérdôjelezi meg ezt a minôségedet is, elpepitásítva-odabiggyesztve, hogy „vagy az erdélyi Magyar Polgári Szövetség, vagy a Székely Nemzeti Tanács parlamenti képviselôje” vagy. Elképzelni nem lehet, hogy mindez annak a laptulajdonosnak a sajtótermékében lát „magyar polgármesterek” által (is) használt magyar szavakban megtestesülô nyomdafestéket, aki egykoron a területi RMDSZ tisztségviselôje vala, a nyomdafesték feketeségét rád vetítve ôpepitasága ellened kampányoltatott az elôválasztáson-választáson, nem bizonyítva, hogy jelöltjük miben tett valamit is az erdôtulajdon megôrzéséért, visszajuttatásáért. Ennek ellenére, vagy éppen ezért (pepita lelkiismeretük elaltatásáért?) folytatják a korteskedést, vagy újrakezdték. Valakiket valaki vátesz lóvá tesz, megint, ismét, újra, pepitán, rendületlenül, fáradhatatlanul, nekiveselkedve.
Nem éppen ezzel kapcsolatban, de van egy vicc a nyuszikával, akinek a fején, ha van (RMDSZ vagy MPSZ vagy SZNT) pepita sapka, ha nincs, csattan a róka kujakja, és van két pepita-elméletem:
1). Minden szempontból kifogástalan úriemberekkel is megesett, hogy véletlenül a két cipôjükre egy csokrot kötöttek, miközben ráléptek pepita nyakkendôjükre is, aminek következtében roppant erôfeszítésükbe került volna lépni és kiegyenesedni, amibe a nadrág férce úgy beleroppant, hogy hanghatása és látványa gyanút lebegtetett az amúgy is ívelt szimmetria tengely fölé, amely egyazon magasságon tartotta a pepitagatyájú ülepet és a pepitás agytekervényű fejet. Minden szempontból kifogástalan úriemberek szerint ilyesmi csak egy génmanipulált, helyben toporgó székely–japán, (pepitátlanul) terepszín-álcás robottal történhet. Valószínű, hogy ez a teljes igazság, mert robot hasonlíthat minden szempontból kifogástalan úriemberre (aki semmilyen szempontból nem bugyihorizontú), az viszont agyatlan robotokra soha.
2). Következésképpen figyelembe kell venni modern történelmünk dokumentálásakor azt a tényt, hogy mostanig lovas nemzet voltunk, ezután félô, hogy robotos kisebbség leszünk. Robotok antianyag antennáikat szarvként szeretnék mások fején viszontlátni. De Oko-Sito japán robotszakértô szerint, robotadó ide vagy (inkább) oda, ez teljesen lehetetlen.
Gyergyószentmiklós, 2006. augusztus 16. Üdvözöl Burján Emil
Művészpalánták tábora
Augusztus 1–10. között tizenharmadik alkalommal került sor a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótáborra a gyergyószárhegyi ferences kolostorban. A tábor szervezôje a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont, Hargita Megye Tanácsának és a Communitas Alapítványnak pedig ezúton is szeretnénk megköszönni támogatásukat.
A huszonhat résztvevô pályázat útján került a táborba, Borsos Miklós születésének századik évfordulója alkalmából az Angyal témában készült alkotásaikkal nyertek részvételt. Felvidékrôl, Magyarországról, Csángóföldrôl, a Gyergyói-medencébôl, Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyrôl és Zsibóról érkezô 8 és 15 év közötti gyermekek alkották a tábor népét, és az itt eltöltött tíz nap alatt a következô szakfoglalkozásokon próbálták ki tehetségüket és kitartásukat: a tábor művészeti vezetôjének, Szász Istvánnak irányításával egy napot festészettel, egy másikat pedig tusrajzkészítéssel töltöttek, Balázs Barna segítségével grafika- és tustechnikát sajátíthattak el, Szász Éva és Horváth Katalin a gyöngyfűzésben, Fekete Pál pedig az agyagszobrászatban nyújtottak segítséget a lelkes kis alkotóknak. Páll Etelka a növényekkel való gyapjúfestés titkaiba avatta be ôket, majd másnap az általuk festett gyapjúból nemezékszereket készítettek Török Éva vezetésével.
A szakfoglalkozások mellett a kirándulások alkalmával megismerkedhettek a Gyergyói-medence kulturális és természeti értékeivel Csiki Károly geológus és Szathmáry Magdolna magyar szakos tanárnô vezetésével.
Az esték közösségfejlesztô játékokkal, karikatúra-rajzolással, tábori himnuszírással, szalonnasütéssel, csángó népdalok és táncok tanulásával teltek, melynek eredményeképpen az eddigi évekhez képest egy meglepôen összetartó, kreatív és jókedvű közösséggé formálódott a tábor a kulturális, szociális és életkorbeli különbségek ellenére. Sôt, talán a nagy különbözôségek tették olyan toleránssá és szeretettelivé a társaságot, amelyet naponta sikerült bebizonyítaniuk társaiknak és vezetôiknek egyaránt.
Reméljük, sikerült mindenkinek feltöltôdni alkotókedvvel és lelkesedéssel, mely legalább jövô ilyenkorig kitart. Hálásan köszönjük Ervin atyának, hogy ismét otthont adott huszonhat kis művésznek és azok oktatóinak, vezetôinek.
Színekben és napsütésben gazdag évet kívánunk a tábor minden lakójának!
Bancsi Botond és Veress Ilka táborvezetôk
AESOPUS
(Györfi Kálmánnak is ajánlva)
Mocsokecset pingálja át
szülôföldem lélek-falát:
évülhetetlenül sötét
hazugság fogja a nyelét.
Fekete hold – erkölcsi kár
miatt elvérzik ez a táj
a bűnök rácsai alatt.
Rókára varrnak madarat.
Bancsi Botond és Veress Ilka táborvezetôk
Az RMDSZ újabb esetei a sánta kutyával
1. A „becsületes”
Jó másfél évvel ezelôtt Hodgyai Géza, több gyergyói sajtótermék (rádió, tévé, újság) tulajdonosa becsületsértésért perelte Ábrahám Imrét, a Gyergyói Kisújság fôszerkesztôjét. Az ok az volt, hogy Ábrahám nyilvánosan megfogalmazott néhány olyan kérdést, amire egy normális társadalomban a kérdezett érdemben válaszol, s azzal a téma el van felejtve. Hodgyai ellenben a válaszadás helyett a pereskedést választotta, így Gyergyó lakói máig sem tudják, hogy mi is az igazság a felvetett kérdésekben. Ráadásul a megyei törvényszéken salamoni döntés született (a bíró felmentette Ábrahámot a becsületsértés vádja alól, ellenben arra kötelezte, hogy erkölcsi kártérítést fizessen Hodgyainak), így azt sem tudhatjuk, hogy végül is a Kisújság fôszerkesztôje megsértette vagy nem a felperes becsületét.
Még szerencse, hogy egy másik ügy kapcsán ki-ki képet alkothat arról, hogy van-e egyáltalán ilyesmije (mármint becsülete) Hodgyai Gézának, s így indirekt módon az eredeti kérdésre is megkapja a választ (ugyanis, ha valaki arra a konklúzióra talál jutni, hogy Hodgyainak nincs becsülete, akkor világos, hogy azt megsérteni sem lehet). Nézzük tehát ezt az esetet, úgy, ahogy a sajtóban megjelent információ-töredékekbôl össze lehet immár rakni:
Másfél évvel ezelôtt (minô egybeesés: ugyanakkor, amikor a becsületsértési per zajlott) kiderült, hogy Hodgyai egyik cége a fűtést és a meleg vizet a közüzemek hálózatából kapja, holott szerzôdése nincs ezzel, s a fogyasztást nem fizeti. Az esetrôl jegyzôkönyv készül, majd annak alapján ügyészségi feljelentés, melynek témája: hôenergia-lopás. Meg nem erôsített hírek szerint az ügyészség képviselôje kijelentette, hogy nem lesz tekintettel arra, hogy a szóban forgó cég tulajdonosa RMDSZ-tisztségviselô, s maximális alapossággal ki fogják vizsgálni az ügyet. Arra már csak következtetni lehet, hogy ezek után betette az iratcsomót egy fiók mélyére, s igyekezett elfeledkezni még a létezésérôl is.
Pechjére az eset az MPSZ egyik tagjának a tudomására jutott, s a szövetség elkezdte firtatni azt, már csak azért is, mert idôközben új, RMDSZ-es vezetô került a közüzemek élére, aki (még kinevezése elôtt) nyitottságról, partnerségrôl, a fogyasztók érdekeinek a szolgálatáról szónokolt. A következô héten a közüzemek jogtanácsosa megerôsítette, hogy valóban létezik egy ilyen ügy, s hogy az ügyészség (közel egy év elteltével) még nem zárta le a kivizsgálást. (Mit lehet erre mondani: ritka bonyolult eset, s amúgy is kicsi a fizetés, gyenge a felszerelés, állandó létszám-hiánnyal küszködnek, s idejük nagy részét a fatolvajok rács mögé juttatása tölti ki, ilyen apróságokra nem marad energiájuk. Ha mindez igaz lenne, még talán elnéznénk nekik ezt a késlekedést, de hallott már valaki bár egy nagy halról, aki falopás miatt börtönbe került?) Ugyanabban a lapszámban a polgármester azt is elismerte, hogy egy RMDSZ tisztségviselô az érintett, s hogy „feketén” végezték a csatlakoztatást. Rendes helyen ilyenkor a párt városi szervezete hivatalból kivizsgálást indít, s ha az illetôt vétkesnek találja, akkor megvonja tôle a támogatását, s maga tesz bűnvádi feljelentést. Nem másért, de egy ilyen eset a párt arcán is folt. No de az köztudott, hogy Gyergyószentmiklós ilyen szempontból nem rendes hely. Az RMDSZ-vezetôk hallgatnak, az érintett pedig – legjobb védekezés a támadás, ugyebár? – becsületsértésért pereli (igaz nem ebben az ügyben) a konkurens lap fôszerkesztôjét.
Az MPSZ azonban nem hagyja annyiban a dolgot, újra és újra visszatér a kérdésre. Látva, hogy nincs más választása, az ügyészség hirtelen mozgásba lendül, s április második felében átiratban értesíti a közüzemeket, hogy a bepanaszolt cég ártatlan, nem követett el bűncselekményt. A közüzemek igazgatója ezt az átiratot tudomásul veszi, s – bizonyára a nyitottság jegyében – beteszi a fiókba. Ezzel számára az ügy megoldódott. Pechjére az MPSZ ezt nem így látja, s hétrôl hétre megismétli a kérdéseit. Még így is beletelik másfél hónapba, míg Vincze János belátja, hogy felesleges a titkolózás, s ingerült hangú nyilatkozatot ad ki, amiben közli az ügyészség megállapítását, s azt, hogy ezek után ô tehetetlen. Rá egy hétre alulírott hosszabb írásban fejtette ki, hogy ez távolról sem igaz, számos dolgot tehet meg, s felelôs vezetôként ezeket meg is kell tegye. A válasz a már megszokott folyamatos csend volt, annak ellenére, hogy lassan két hónap telt el azóta, hogy a közüzemek jogtanácsosának köszönhetôen immár elég részletesen ismerjük a történetet. Nézzük csak:
A Kelet Info Kft. megvásárolt egy lakást, aminek a fűtését és meleg vizét nem a közüzemek biztosította, hanem egyik szomszéddal közösen saját fűtésrendszere volt. A cég használta ebbôl a fűtést és a meleg vizet, a költségek rá esô részét azonban nem fizette. A költségeket álló szomszéd bizonyára nem volt multimilliárdos, s rendszeresen kérte, hogy fizessék a részüket. Ez onnan is sejthetô, hogy egy idô után megunta a felesleges kilincselést, tudomásul vette, hogy Hodgyaiéktól pénzt nem lát, s a további veszteségeket elkerülendô – az ügyészség megállapítása szerint – szerelôket hívott, s a Kelet Info fűtését visszaköttette a közüzemek hálózatára. Ettôl kezdve a cég irodáiban továbbra is meleg volt, s ráadásul a szomszéd sem követelôzött folyton: Hodgyaiék elkönyvelték, hogy beköszöntött a Kánaán. Hihetô? Ugye, hogy nem! A Kelet Info tulajdonosai egy ideig tudatosan lopták a szomszédot, majd késôbb – abban a hitben, hogy még mindig a szomszédot lopják – a közüzemeket. Ehhez kétség nem fér. (Itt engedjék meg, hogy egy rövid kitérô erejéig az ügyészségrôl is szóljak. Az érvényes törvény szerint bűncselekmény, szerzôdés hiányában, önkényesen egy szolgáltató fűtés-hálózatára csatlakozni. Ezért tett feljelentést a közüzemek a Kelet Info ellen. Az ügyészségi vizsgálat – állítólag – azt állapította meg, hogy a céget annak tudta nélkül a szomszéd köttette rá a közüzemek hálózatára. A témával foglalkozó ügyésznek bizonyára nehéz gyermekkora volt, soha nem látott egyetlen krimit sem, ezért nem tudja, hogy azokban a végén néha az derül ki, hogy nem az eredeti gyanúsított a vétkes, ennek ellenére soha nem úgy végzôdik a történet, hogy a gyanúsítottat felmentik, hanem úgy, hogy a vétkest megbüntetik. Lefordítva erre az esetre: erôsen kíváncsi vagyok, mit válaszol az ügyész, ha a korrupcióellenes ügyészség munkatársai megkérdik tôle, hogy miként történhetett meg az, hogy megállapította, ki a vétkes ebben az ügyben, majd megelégedett a gyanúsított felmentésével, a vétkest meg futni hagyta. Ez már azért is nagyon furcsa, mert volt alkalmam részt venni olyan tárgyaláson, ahol ugyanennek a gyergyószentmiklósi ügyészségnek a képviselôje villámokat szórt, s példás börtönbüntetést követelt azoknak a fiatalembereknek, akik elloptak a szomszédtól pár galambot, majd miután tettük kiderült, visszaszolgáltatták azokat. Nem beszélve arról, hogy az elemi logikával is hadilábon kell álljon az, aki elhiszi ezt a történetet! Képzelje magát a tisztelt olvasó a szomszéd helyébe. Már hónapok óta fizeti egy állítólag jól menô vállalkozó cégének a fűtését, s hiába kopog be hozzá rendszeresen azzal a jogos kéréssel, hogy törlessze a maga részét. Ön mit tenne ebben a helyzetben: szerelôket hív, s átkötteti a hálátlan szomszédot a közüzemek hálózatára, vagy levágja a saját hálózatáról, s keresetlen szavakkal elküldi melegebb éghajlatra? Száz emberbôl százegy ez utóbbit választaná, csak a Kelet Infonak jutott ki egy olyan áldott lélek, aki szívén viseli még az ôt becsapónak a sorsát is! S akkor még nem beszéltünk arról, hogy az ügyészséget fikarcnyit sem zavarja, hogy az egyértelmű, hogy a Kelet Info melegedett, s nem fizetett érte, a közüzemek pedig a feljelentést nem azért tette, hogy valaki mondja már meg Hodgyainak, hogy ejnye-bejnye, hanem azért, hogy a cég fizesse ki azt, amit elhasznált, ez pedig mind a mai napig nem történt meg. A feljelentô marad a kárral, s a vétkest meg felmentik, mert szegény nem tudta, hogy honnan jön az ingyen-meleg.)
De itt még nincs vége a történetnek! Tavaly tavasszal ugyanis egy ellenôrzés során fény derült arra, hogy a Kelet Info a közüzemek hálózatára van kötve. Ettôl a perctôl Hodgyai tudja, hogy nem a szomszédot lopja, s azt is tudja, hogy ezt már mások is tudják. A közüzemek természetesen felszólította, hogy kössenek szerzôdést, s fizessék ki az addig jogtalanul elhasznált meleget is. Erre a Kelet Info igazgatója (nem más, mint a becsületére oly kényes Hodgyai Géza felesége) mit tesz: a füle botját sem mozdítja, míg be nem perelik. Akkor végre elmegy a közüzemekhez, szerzôdést köt, illetve megígéri, hogy kifizeti a tavaly áprilisban 20 millió régi lejre becsült jogtalan fogyasztást. Hogy mindez mikor történt, az nem derül ki a jogtanácsos által elmondottakból, de nem is számít, hisz a lényeg az, hogy azóta sem fizettek semmit! Jól értették: másfél évvel ezelôtt melegedtek, de az árát mind a mai napig nem fizették ki, annak ellenére, hogy most már ország-világ tudja, hogy azt a közösbôl lopták.
A jogtanácsos megkért mindenkit, hogy ne csináljon ebbôl politikai ügyet, hisz a Kelet Info igazgatója nem Hodgyai Géza, hanem a felesége. Lehet egy ilyen kérést komolyan venni? El tudja valaki képzelni, hogy a férje errôl semmit nem tudott? Ez már csak azért sem valószínű, mert mikor a Kisújság újságírója kérdéseket szeretett volna feltenni neki, akkor ô betegségére hivatkozva a kérdezôt a férjéhez irányította. Tetszik vagy nem tetszik, itt az történt, hogy egy hatalmon levô politikai párt (esetünkben az RMDSZ) egyik vezetôje törvénytelenséget követett el, az illetékes hatóság pedig ahelyett, hogy a dolgát végezné, a vétkest mentegeti. A szintén RMDSZ-es közüzem-igazgató eközben a vállát vonogatja, mondván, hogy tehetetlen, nem tudja behajtani az adósságot. Mindezek fölött még ott trónolnak az RMDSZ helyi, széki, meg országos vezetôi, akik úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy egy párt (jelen esetben az RMDSZ) felelôs az általa tisztségbe juttatottak cselekedeteiért. Ha Hodgyai Géza (cége) lop, s Vincze János nem tudja/nem akarja az adósságát behajtani, akkor az RMDSZ-vezetôk kötelessége lenne eltávolítani ôket a közéletbôl.
(folytatása következik)
Árus Zsolt
KisAsszony
Rizs, föld, zab a szépségért
A rizs kisimítja a bôrt. Az olaj csillogó fényt kölcsönöz neki. A tej pedig gondoskodik a teljes ellazulásról – íme a natúr kozmetika legjobb hatóanyagai. És a legegyszerűbbek is, hiszen könnyen és gyorsan, otthon is elkészíthetôek.
Nem kell visszavonulót fújni a természetes szépítôszereknek a modern kozmetika fénykorában sem. Még a víz is csodás szépség-elixírnek mondható: a tengervíz ugyanis feszessé teszi és regenerálja a bôrt. A termálvíz nyugtató hatású. De a szépség szolgálatába állítható a csapvíz is: meleg gôzként megnyitja és tisztítja a pórusokat, jól elôkészíti a bôrt a bôrápolásra.
Sôt hajápolásra is használható! Az ápolás menete a következô: csavarjuk törülközôbe a hajat, és hajoljunk jó 5 percig egy lavór forró víz fölé. A kamillás gôzfürdô nyugtató és gyulladásgátló hatású.
Természetes tisztaság
A rizs
– A fehér szépségápolási csodaszer vékony száron, közvetlenül a vízbôl nô ki. A 120 centiméter magasságot is elérheti. Az „oryza sativa”, azaz a rizs, ápoló hatású rizsolajat tartalmaz. Képes kiszűrni a káros sugárzást, és nagyon gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban. Rizskorpával gyors és hatékony arctisztítás érhetô el.
Recept
Az arcbôr csodaszere az ôrölt rizskorpa. Keverjük össze meleg vízzel a tenyerünkben, majd nagy, körzô mozdulatokkal masszírozzuk bele a bôrbe, a szem körüli részt hagyjuk ki. A végén bô vízzel öblítsük le.
A föld
Tegyünk magunkra iszapot – nincs több esélyük a pattanásoknak. A finom löszös, szürkésbarna agyag feloldja a faggyút, a szennyezôdést és a baktériumokat anélkül, hogy viszketést vagy száradást okozna. Magas ásványi anyag és nyomelem tartalmánál fogva megnyugtatja, és egyenletessé varázsolja a bôrt. Igazi jótétemény a zsíros, problémás bôr számára. Éppilyen jó hatású az agyagos föld, a lávaföld, melyet Rhassoul-nak is neveznek.
Recept
Tiszta, egészséges bôr ápolására a gyógyhatású földet meleg vízzel péppé elegyítjük, vastagon felkenjük az arcra és a testre, majd 15 perc elteltével meleg borogatást teszünk rá és leöblítjük a bôrrôl.
A zab
Müzlis tál helyett most kozmetikai tégelyekbe és üvegcsékbe kerülnek a zab alkotóelemei. Mivel az értékes gabonaszem (avena sativa) igen gazdag erôsítô proteinekben, ráncsimító hatású homoksavban, és élénkítô vitaminokban, igazi egészségkoktél a fáradt bôr és az igénybevett haj számára.
Recept
A kisebb ráncokat hamar eltűnteti 1 evôkanál zabpehely és 3 evôkanál forró tej elegye. A pépet rövid ideig forraljuk, majd hagyjuk kihűlni, és kézmeleg hômérsékleten kenjük fel az arcra, nyakra és a dekoltázsra. Legalább 10 percig hagyjuk hatni.
Nagyon egyszerű sós süti
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 50 dkg margarin, 50 dkg tejföl, ízlés szerint só.
Saját és a vendégeink ízlése szerint a tetejére kerülhet: szezámmag, köménymag, reszelt sajt, pirospaprika, ... és így tovább.
Elkészítése: Számoljunk azzal, hogy kb. fél napig a hűtôben fog állni, mert ragacsos alapot kapunk. Tehát: összedolgozzuk a margarint a liszttel, hozzákeverjük a tejfölt, sóval ízesítjük, és már mehet is a hűtôbe. Fél/egy/két nap után elôvesszük, a sütôt elômelegítjük 180–200 fokra. A tepsire sütôpapírt teszünk, majd a masszát az aprósüteményformázóba töltjük, és megpróbálunk kis rudacskákat halmozni. Jöhet a tetejükre a kömény-, szezámmag, reszelt sajt, kinek hogy van kedve, majd mehet is a sütôbe kb. 10–15 percre. Ennyi az egész! Jó étvágyat!
Krumplis-szalonnás lecsó
Hozzávalók: 20 dkg húsos szalonna, 2 nagy fej hagyma, 30 dkg paradicsom, 50 dkg paprika, 40 dkg apró burgonya, 2 teáskanál fűszerpaprika, erôspaprika ízlés szerint.
Elôkészítés: A szalonnát apró kockára vágjuk, a hagymát megtisztítjuk, és vékonyra szeleteljük. A paradicsomot 8–10 másodpercre lobogó vízbe tesszük, lehűtjük, lehúzzuk a héját, és a húsát cikkekre vágjuk. A paprikákat megmossuk, kimagozzuk és felszeleteljük. Megmossuk, és megtisztítjuk a burgonyákat, ha szükséges félbe, vagy negyedbe vágjuk.
Elkészítése: Lábasban zsírjára pirítjuk a szalonnát, rátesszük a hagymát, és üvegesre pirítjuk. Megszórjuk a fűszerpaprikával, gyorsan elkeverjük, és 1 dl vizet öntünk rá. Beletesszük a burgonyákat, sózzuk, és ízlés szerint erôspaprikát is teszünk bele. 10 percig lefedve pároljuk. Beletesszük a paprikát, ha kell, pici vizet adunk hozzá, és további 5 percig pároljuk, de már nem kell a fedô. Amikor a paprika félig puha, mehet bele a paradicsom, ha szükséges, megsózzuk. Még 5–10 percig puhítjuk, és elkészült.
Egészség
A belsô elválasztású mirigyek és betegségeik
(folytatás)
A hipofízis jóindulatú daganata – Adenóma
Az agyalapi mirigy daganatának kialakulása ismeretlen, azonban azt tudjuk, hogy idegen anyag nem képzôdik a mirigyben, tehát nem tartalmaz idegen gócot vagy rosszindulatú szövetet. Nem rákos megbetegedés, hanem maga a hipofízis „dagad” meg, ez azonban egyértelműen egy kóros szövetszaporulat.
A betegség gyerek- és felnôttkorban is kialakulhat. Lehet mikroadenóma, amikor egy cm-nél kisebb, vagy makroadenóma, amikor egy cm-nél nagyobb. Még a kisebb hipofízis-daganatok is képesek működési zavarokat elôidézni különbözô jelek, tünetegyüttesek formájában. Lassan növekednek, de képesek a hormonhatások miatt az életminôség rontására. Ha jelentôs ideig nem kezelik, nagyra nônek, és akár halált is okozhatnak.
Az adenómák figyelmeztetô jelei és tünetei röviden a következôk:
– fejfájás,
– lehangoltság, mely depreszszióba is átmehet,
– memóriazavarok,
– hangulatváltozások,
– dührohamok,
– alvászavarok (túlzott aluszékonyság, vagy álmatlanság),
– látásproblémák,
– étkezési zavarok (anorexia, bulimia),
– súlygyarapodás, mely kövérségig is fokozódhat,
– közöny,
– letargia,
– izomgyengeség,
– magas vércukorszint (cukorbetegség),
– magas vérnyomás,
– terméketlenség (sterilitás),
– szabálytalan menstruációs ciklus,
– szexuális impotencia,
– kóros tejcsorgás,
– gyors köröm- és hajnövekedés.
Többféleképpen is osztályozzák, de a világszerte elismert módszer, mely szerint az adenómákat típusaik szerint osztályozzák, a magyar Kovács Kálmán nevéhez fűzôdik.
Az adenóma tehát a típusa szerint lehet:
1 – prolactinoma
2 – növekedési hormont túltermelô adenóma
3 – ACTH hormont túlzottan termelô daganat
4 – TSH hormont fokozottan termelô adenóma
5 – LH-FSH hormont túltermelô adenóma
6 – hormonálisan inaktív adenóma
ad-1) Prolactinoma
Ez a leggyakoribb a hipofízis daganatai közül. A legjellemzôbb tünetei a következôk:
– stresszes állapot,
– kóros elhízás,
– fejfájás,
– tejcsorgás, orvosi nevén, galaktorrea. A mellek megduzzadnak és a tejcsorgás a szoptatási idôszakon kívül fordul elô. Oka lehet mellbetegség is, de a leggyakrabban az agyalapi mirigy adenóma váltja ki, amikor a prolaktin hormon termelôdése fokozott,
– izzadékonyság,
– erôteljes szôrösödés,
– apró lila foltok a lábon,
– mindkét szemen elôforduló látásromlás,
– nôknél cikluselmaradás, hüvelyszárazság, libidó csökkenése, spontán vetélés,
– férfiaknál, látás elveszítés, jellegzetes fejfájás, impotencia, illetve a szex iránti igény lényeges csökkenése is felléphet.
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Terepmotorozás
Barilovits Emlékverseny
Az augusztus 18–20. közötti idôszakban az 5-ös km-nél kialakított pályán szervezték meg a néhai Barilovits Ferenc emlékére rendezett terepmotoros emlékversenyt. Az idei elsô kiíráson magyarországi motorosok ültek a járgányok nyergébe, így emlékezve a sportág egykori művelôjére. A péntek délutáni gyülekezés után másnap már edzés szerepelt műsoron. Maradva a pénteki elsô napnál, szólni kell arról, hogy a motorosok a művelôdési központ elôtti téren kis ízelítôt adtak tudásukból az érdeklôdôknek. A tulajdonképpeni versenyre augusztus 20-án, vasárnap került sor. Ismét dübörögtek tehát a motorok az ötös kilométernél, ezúttal sem hiányoztak a pályán a látványos megoldások, az ugrások, a fékezések, a földszaggató kerékpörgések. A versenyzôk mezônyében gyermekek és hölgyek is voltak. Utóbbiak ismételten bizonyítottak a sok lóerôs járgányok nyergében. A magyarországi motorosok „I. Barilovits emléktúra” feliratú fekete színű pólókat viseltek.
A vasárnap délutáni döntô elôtt a magyarországi Zsemberi Barnabással beszélgettünk, aki vidékünkön tíz évvel ezelôtt néhai Barilovits Ferenccel együtt szervezte az elsô terepmotoros versenyt:
– 1975-tôl kezdôdôen 1995-ig aktívan versenyeztem. A legjobb eredményemet az Európa-bajnokságon értem el, ahol az 5. helyet szereztem meg. Késôbb, azaz 1989-ben Európa-bajnoki futamon állhattam a dobogóra. 1990-ben megsérültem, és attól kezdve már csak hobbi szinten motoroztam. Aktív motorosként ötször indultam a nemzetközi hatnapos csapat-világbajnokságon. Ez a részvételi szám mind a mai napig rekordnak számít. A Magyar Motorsport Szövetségben hosszú idôn keresztül tisztséget töltöttem be, hisz tagja voltam az edzôi, és az endurobizottságoknak. Ily módon elég hosszú ideig az enduro sport irányításával is foglalkoztam. Ugyanakkor a fiatalokkal, az utánpótlás neveléssel, képzéssel is foglalkoztam.
– Emlékverseny vagy emléktúra az idei rendezvény?
– Nevezzük emléktúrának és emlékösszejövetelnek, amelynek a záróakkordja ez a kis verseny. Tudni kell, hogy itt nem profi, hanem amatôr versenyzôk vannak. Ezzel is adózunk néhai Feri barátunk emlékének, hisz ô is egy olyan versenyzô volt, aki a szívét-lelkét kitette. Példaértékű volt, ahogy tudott másoknak segíteni. Talán az egész élete arról szólt, hogy komoly, jónevű versenyzôknek segített, motorokat épített, versenyekre járt. Nem utolsósorban motoros túrákat szervezett, az utóbbi idôben Erdélybe, Gyergyószentmiklósra. Általa jutottunk el ide, Gyergyószentmiklósra és ez nagy örömmel tölt el, mert csodálatos élménnyel ajándékozott meg. Elôször 1996-ban jártam itt, s attól kezdve szinte minden évben eljövünk. Emlékszem, hogy feljebb, a hetes kilométernél is tartottunk versenyt. Ferenccel nagyon szoros barátságban voltunk. Amikor halála elôtt néhány nappal meglátogattam, akkor azt mondta, hogy semmi mást nem kíván, csak azt, hogy felépüljön, és még egyszer együtt motorozhassunk. Ez mindig eszembe jut, amikor elmegyünk motorozni. A közös motorozás sajnos már nem sikerülhet, de talán így tudunk legjobban az emlékének adózni.
– Hányan jöttek el erre a megmérettetésre?
– Összesen 25-en érkeztünk. A legidôsebb a 66 éves Szekeres Sanyi bácsi.
– Hölgyek is vannak a versenyzôk mezônyében…
– Igen. Ez azt mutatja, hogy a motorozás nemcsak a férfiak kiváltsága. Ezt a lányok is nyugodtan űzhetik. Azt hiszem a Ferenc lányáról kell elsôsorban beszélnem, Barilovits Dóriról, aki így tovább viszi a családi örökséget. Dóri már jónéhány éve motorozik, de még versenyen nem indult. Mostanig közutakon, utcán motorozott. Eljön velünk kirándulni, de ilyen motorozáson még nem vett részt, tehát számára ez újdonság. Szólnom kell még Szekeres Viktóriáról, aki alig fél évvel ezelôtt ült elôször motoron, de nagyon kedveli.
– Mi a véleménye a pályáról?
– Ez egy nagyon hangulatos, amatôröknek való kis pálya. Azt kell mondjam, hogy ezen a pályán egy komoly nemzetközi versenyt nem lehetne rendezni, mert keskeny és szűk. Erre a pályára viszont rá lehet mondani, hogy egy jó edzôpálya. Nagyon jó a gyakorlásra, továbbá arra, hogy a fiatalok megtanulják a terepmotorozás alapjait.
– Mit gondol, lesz folytatása ennek a versenynek?
– Úgy vélem, hogy mindenképp érdemes lenne folytatni. Talán egy komolyabb elôkészülettel, továbbá körültekintôbb szervezéssel és jobb mediatizálás közepette az augusztus 20. körüli idôpont alkalmas lenne a verseny megszervezésére. Egyelôre korai azt mondani, hogy mindez biztos. Viszont nagyon remélem, hogy ez így lesz.
Sólyom János szervezô: Attól féltem, hogy esô lesz. A jó idô ellenére sajnos nagyon kevesen látogattak ki a helyszínre. Történt ez annak ellenére, hogy az érdeklôdôk belépôjegyet sem kellett vásároljanak. A terepmotorozással egyidôben más rendezvények is zajlottak, ahol ugyanolyan kevesen voltak. A jövôt illetôen, remélem, hogyha minden összejön, akkor lesz folytatása ennek a versenynek.
A vasárnap délutáni döntôbe – az elôfutamok után – tíz motoros jutott be. A díjkiosztás elôtt Zsemberi Barnabás megemlékezett néhai Barilovits Ferencrôl. A jelenlévôk egyperces néma csenddel adóztak a lelkes sportember emlékének. A látványos terepmotoros verseny legjobbjai: lányok: 1. Balázs Diána, 2. Szekeres Viktória. Itt versenyzett a 11 éves Száraz Ádám, aki 3. helyezést ért el; férfiak: 1. Bordás László, 2. Száraz Antal, 3. Szekeres Zsolt. Különdíjat kapott: Id. Szekeres Sándor (66 éves) és Barilovits Dóra.
A tombola támogatói, a díjak felajánlói: Ben-Com-Mixt – színes televízió, Gyergyói Motor Klub – színes televízió és DVD, Security Group – autóriasztó, Tobexcom – termosz és fűszertartó.
Külön köszönet id. Kelemen Ferencnek, a pályának kijelölt terület biztosításáért. Köszönet ugyanakkor a többi támogatónak és a magyarországi motorosoknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre a verseny.
Kispályás labdarúgás
Négy forduló a bajnokság végéig
A városi kispályás labdarúgó-bajnokság 24. fordulójának eredményei: Inter Gyergyó – Hodex 6–4, Kossuth Street Boys – BFK 0–1, Baliro – Crazy Boys 3–3, Elite Futsal – Bucsin HC 9–2, Romwood – Elite Old Boys (elnapolva), Tig-Rad – Volán 2–6, Délhegy – Babilon (elnapolva), Fônix – Six Stars 11–0.
A 24. forduló utáni rangsor élmezônye: 1. Elite Futsal 64 pont, 2. Crazy Boys 56 pont, 3. Baliro 50 pont, 4. Délhegy 48 pont, 5. Inter Gyergyó 38 pont, 6. BFK 36 pont.
A 25. forduló eredményei: Elite Futsal – Tig-Rad 13–4, Bucsin HC – Baliro 4–6, Crazy Boys – Kossuth Street Boys 7–1, BFK – Inter Gyergyó 2–6, Hodex – Romwood 5–0 (meg nem jelenés), Fônix – Elite Old Boys 10–1, Six Stars – Délhegy 1–6, Babilon – Volán 6–3.
A 25. forduló utáni rangsor élmezônye: 1. Elite Futsal 67 pont, 2. Crazy Boys 59 pont, 3. Baliro 53 pont, 4. Délhegy 51 pont, 5. Inter Gyergyó 41 pont.
A 26. forduló eredményei: Inter Gyergyó – Crazy Boys (elnapolva), Kossuth Street Boys – Bucsin HC 5–4, Baliro – Elite Futsal 1–6, Volán – Six Stars 5–4, Délhegy – Elite Old Boys 4–4, Fônix – Hodex 6–2, Romwood – BFK 0–5 (meg nem jelenés), Tig-Rad – Babilon 2–12.
A 26. forduló utáni góllövôlista élmezônye: 1. Tamás István (Fônix) 45 gól, 2. Kurkó József és Köllô Emil (mindketten Elite Futsal) 38–38 gól, 4. Péter András (Inter Gyergyó) 36 gól, 5. Nagy Csaba (Inter) 33 gól.
A városi bajnokság korábban elnapolt mérkôzései: 17. forduló: Elite Old Boys – BFK, Délhegy – Baliro, Fônix – Kossuth Street Boys, Tig-Rad – Hodex; 18. forduló: Baliro – Volán; 19. forduló: Babilon – Baliro; 22. forduló: Kossuth Street Boys – Elite Old Boys; 23. forduló: Crazy Boys – Elite Futsal; 24. forduló: Délhegy – Babilon, Romwood – Elite Old Boys.
A 27. forduló mérkôzései augusztus 23-án, szerdán – lapzárta után – kezdôdtek el. Szerdán a következô mérkôzések szerepeltek műsoron: Baliro – Tig-Rad, Elite Futsal – Kossuth Street Boys, Bucsin HC – Inter Gyergyó, Crazy Boys – Romwood. Augusztus 24-én, csütörtökön a következô műsor szerint mérkôznek: 18.00 BFK – Fônix, 19.00 Hodex – Délhegy, 20.00 Elite Old Boys – Volán, 21.00 Six Stars – Babilon.
A további műsor
28. forduló: augusztus 25., péntek: 18.00 Inter Gyergyó – Elite Futsal, 19.00 Kossuth Street Boys – Baliro, 20.00 Babilon – Elite Old Boys, 21.00 Volán – Hodex; augusztus 28., hétfô: 18.00 Délhegy – BFK, 19.00 Fônix – Crazy Boys, 20.00 Romwood – Bucsin HC, 21.00 Tig-Rad – Six Stars.
29. forduló: augusztus 29., kedd: 18.00 Kossuth Street Boys – Tig-Rad, 19.00 Baliro – Inter Gyergyó, 20.00 Elite Futsal – Romwood, 21.00 Bucsin HC – Fônix; augusztus 30., szerda: 18.00 Crazy Boys – Délhegy, 19.00 BFK – Volán, 20.00 Hodex – Babilon, 21.00 Elite Old Boys – Six Stars.
30. forduló: augusztus 31., csütörtök: 18.00 Inter Gyergyó – Kossuth Street Boys, 19.00 Six Stars – Hodex, 20.00 Babilon – BFK, 21.00 Volán – Crazy Boys; szeptember 1., péntek: 18.00 Délhegy – Bucsin HC, 19.00 Fônix – Elite Futsal, 20.00 Romwood – Baliro, 21.00 Tig-Rad – Elite Old Boys.
Fogathajtás
Az utolsó forduló következik
Az augusztus 25–27. közötti idôszakban Marosvásárhelyen kerül megrendezésre az országos kettes fogathajtó-bajnokság negyedik, egyben utolsó fordulójának küzdelemsorozata.
Az országos bajnokság 3. fordulója utáni rangsor élmezônye: 1. Pál Attila (Gyergyóalfalvi Hipogrif) 550 pont, 2. Kádár Barna (Kézdivásárhelyi Incitato) 450 pont, 3. Rákóczi Gergô (Nagykárolyi Drosera) 440 pont, 4. Bartha Róbert (Lipicai Lovasklub) 360 pont, 5. Bajkó Tibor (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós SK) 210 pont, 6. Benedek Lukács (Aranypatkós SK) 160 pont.
A döntôben a fogathajtók emelt pontszámot kapnak, az országos bajnokság végeredményének összeállításakor a döntô, illetve a hajtók két korábbi versenyén elért legjobb eredményeit veszik figyelembe.
Sakk
Bíró Sándor tizenhétszer gyôzött
Augusztus 20-án, vasárnap a Gyergyói Nyári Napok keretében szervezett rendezvényen a Limpex vendéglôben játszott 18 asztalos szimultánt a Csíkszeredában élô Bíró Sándor nemzetközi sakkmester. A verseny során 17 egyidôben játszott mérkôzést megnyert, egy találkozón – az ifj. Polgár Gyula elleni partiban – döntetlenre mérkôzött. Bíró Sándorral a szimultán kezdete elôtt beszélgettünk.
– 1957. július 18-án születtem Gyergyóditróban. Tehát közel 50 éves vagyok, csillagjegyem a Rák. Sajnos nagyon késôn tanultam meg sakkozni. Szinte 13 éves voltam, amikor a lépéseket megtanultam édesapámtól. Az elsô mérkôzéseimet Ditróban, baráti körben játszottam. Viszonylag hamar fejlôdtem, s egy idô után a tanári kar is bevett az akkor működô csapatba. Az elsô hivatalos verseny, amelyen részt vettem, Ditró bajnoksága volt. 1972-ben a csíkszeredai Faipari Szakközépiskolába kerültem. Öt évig ott tanultam. A megyei szintű érvényesülésem is Csíkszeredában történt. Sajnos akkoriban nem volt olyan tevékeny a sakkélet, mint késôbb, éppen ezért sok év eltelt, amíg a tényleges bizonyításra sor került. Ennek a versenyhiány volt a magyarázata. Mondhatom, hogy immár 37 éve tologatom a bábukat. Elég rég játszom.
– Ezidô alatt milyen fokozatot ért el?
– A sakkban a legmagasabb fokozat a nemzetközi nagymesteri cím, ez úgymond a nyolcadik lépcsôfok, én jelen pillanatban a hetedik szinten, tehát a nemzetközi mesteri címnél tartok. Hátra van a nemzetközi nagymesteri cím megszerzése. Röviden nagymesteri címnek is szokták mondani. Ezt lehet tetôzni, de nem titulussal, hanem a világbajnoki címmel.
– Mi kell ahhoz, hogy a következô fokozatot elérje?
– Elsôsorban pénz. Komolyra fordítva a szót, két normateljesítés kell, legalább két versenyen. Összesen 24 játszma során kell a szükséges normát teljesíteni. Ez általában két vagy három versenyen történhet meg. Én részt vettem 2000-ben és 2001-ben négy budapesti versenyen, de nem sikerült a nagymesteri cím megszerzése. Az a helyzet, hogy sokkal erôsebb ellenfelekkel kell mérkôzni a nemzetközi nagymesteri cím megszerezéséhez. Nem könnyű dolog, ezért nagyon fel kell készülni. Ezért említettem a pénzt. Nem azért kell a pénz, hogy az ember megvásárolja a gyôzelmeket, hanem azért, mert szakkönyvekre, hordozható számítógépre kell áldozni. Mindezt azért, mert tanulni, készülni kell. A másik dolog, hogy az illetô versenyen fedezni kell a költségeket. Egy ilyen versenyen, amely akár két hétig is tarthat, 800 euróra rúg a kiadás. Ez az összeg magába foglalja az útiköltséget, a szállást, az étkezést és a nevezési díjat. Mint nemzetközi mester a versenyeken, amelyekre meghívnak, teljes ellátást kapok. Abban az esetben, ha én akarom a nemzetközi nagymesteri címet megszerezni, akkor én kell fizessek mindent. A korábban említett négy budapesti versenyen elköltöttem 3200 eurót, és most gyűjtöm a pénzt a következô versenyekre. Ezen a helyzeten segítene, ha nyernék a lottón egy nagyobb összeget, vagy, ha volna egy komoly támogatóm. A nyugati világ tehetôsebb sakkozói ma már olyan szinten állnak, hogy nehéz ellenük kiállni. Nem adtam fel ezt a harcot, egyelôre most pénzt keresek, és én azt mondom, hogy még fognak hallani rólam. Úgy érzem, hogy van még bennem annyi energia, tartalék, hogy ezt el fogom érni.
– Milyen a kapcsolata a gyergyói sakkozókkal?
– Meghívnak a város- vagy a falunapok alkalmával szervezett rendezvényekre. Amikor itthon vagyok, akkor szívesen eleget is teszek ezeknek a meghívásoknak.
– Milyen volt a megye sakkélete a közelmúltban, illetve milyen napjainkban?
– Itt el szeretném mondani, hogy volt egy 1989 elôtti korszak, majd kezdôdött egy 1989 utáni idôszak. Ezt azért mondom, mert 1989 decemberéig 46 szakosztály létezett a megyében. 1990. január 1. után viszont valamennyi szakosztály megszűnt létezni. Jelenleg én képviselem a csíkszeredai Caissa klubot, ezenkívül létezik a székelyudvarhelyi Homoród nevű klub, a székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub, s nemrég bejegyezték a Gyergyószentmiklósi Jövô sakk-szakosztályát. Jelenleg tehát ez a négy klub létezik, van bejegyeztetve a sporttörvény elôírásai szerint. 1990-ben, amikor megszűntek a szakosztályok, akkor minden sakkozó kenyérgondokkal küzdött, szétszéledtek. Vannak olyanok, akik itthon találtak munkát. 1989 decembere elôtt több mint 600 leigazolt sakkozója volt a megyének. Annak a rendszernek ezt a fejezetét sajnálom, a többit nem. Tény, hogy a múlt rendszerben más volt a felépítése, támogatottsága a sportnak, hisz az alkalmazottak bérébôl havi rendszerességgel pénzt vontak le, amely összeg kimondottan a sportra volt szánva. Mint kiderült, az egész rendszer egy kártyavár volt és 1990 januárjában megomlott.
– Szerepelt-e a felnôttválogatottban?
– A felnôttválogatottba egyszer kerültem be, 1989-ben. Akkor, egész pontosan az 1987–89 közötti idôszakban nagyon sok versenyt szerveztem Tusnádfürdôn. 1989-ben összesen 18 olyan versenyre került sor Tusnádfürdôn, amelyeket én rendeztem. Országos és nemzetközi szintű csapat, egyéni, ifjúsági és felnôttversenyek zajlottak. Azóta ezt a rekordot egy fürdôhelység sem tudta túlszárnyalni. Abban az évben jól ment számomra is a játék, bejutottam a B-ligába, ahonnan bekerültem az országos bajnokság egyéni döntôjébe. Ekkor voltam a válogatott bôvített keretének tagja, de csak ennyi. 1989 decemberében Tusnádfürdôn zajlott a fentebb említett döntô, és az utolsó négy fordulóba beleszóltak a történelmi események. Akkor közös elhatározással úgy döntöttünk, hogy mindenki döntetlenre adja a mérkôzését, s így lett Ghinda Mihai országos bajnok.
– Támogatták valaha Bíró Sándor sakkozót?
– 1990-ig, amikor minden megváltozott, 11 évig voltam a csíkszeredai bútorgyár alkalmazottja. A vállalat igazgatója a gyergyószárhegyi származasú Mincsor Bálint volt, aki végig támogatott, mint sportolót. Neki köszönhetem, úgy az anyagi mind az idôbeli lehetôséget, hogy sakkozni tudtam. Nagyon rendes ember volt. 1990 januárjában nyugdíjas lett, s az új igazgató egybôl kirúgott. Azt mondta, hogy lógó emberre nincs szükség. Akkor ez nagyon rosszul esett. Viszont ez a fordulat jót tett nekem, mert kinyitotta a szememet, és ráállított egy olyan kényszerpályára, ami kimondottan jól alakult.
* A szimultán végén sorra került díjazáskor a legjobb játszmákért serleget kapott Szabó Zoltán és Nagy István.
* Augusztus 13-án, vasárnap a Gyergyószárhegyi Napok keretében 32 sakkozó részvételével, 7 fordulós svájci rendszerű versenyre került sor. A 10–10 perces gondolkodási idôvel megrendezett mérkôzéssorozat végén a rangsorban a következô élmezôny alakult ki: 1. Nagy Zoltán (Csomafalva) 6,5 pont, 2. Pirka János (Nagybajom – Magyarország) 5,5 pont, 3. Becze László (Szárhegy) 5 pont (29 Bucholz).
Tenisz
Elekes Antal Emlékverseny
Augusztus 18-án és 19-én a Hargita Megyei Sportigazgatóság szervezésében került sor a Sportiskola teniszpályáin a hagyományos Elekes Antal Emlékversenyre. A Gyergyói Nyári Napok keretében megrendezett kétnapos megmérettetés végén a különbözô korosztályokban a következô dobogós helyezések születtek.
8–10 évesek, lányok: 1. Sárpátki Emôke (Csíkszereda), 2. Bolfă Adina, 3. Binder Tímea, 4. Pop Eszter (mindhárman Gyergyói ISK); fiúk: 1. Péter Balázs (Csíkszereda), 2. Bencze Attila, 3. Márton Péter (mindketten Gyergyói ISK).
11–12 évesek, lányok: 1. Szatmári Anna (Csíkszereda), 2. Bartalis Ágota, 3. Tekse Krisztina (mindketten Gyergyói ISK); fiúk: 1. Kémenes Endre, 2. Maior Ottó, 3. Magyari László (mindhárman Gyergyói ISK).
13–14 éves lányok: 1. Elekes Krisztina (Gyergyói ISK), 2. Mezei Jennifer (Németország), 3. Elekes Adél (Gyergyói ISK); fiúk: 1. Magyari Vilmos, 2. Pantelimon Rajmond, Szabó Tivadar (mindhárman Gyergyói ISK).
15 évesek és idôsebb lányok, nôk: 1. Magyari Emese (Gyergyói ISK), 2. Basa Anna (Csíkszereda), 3. Dezsô Edit (Gyergyószentmiklós); fiúk: 1. Imre Botond (Gyergyószentmiklós), 2. Berekméri András (Marosvásárhely), 3. Elekes András (Gyergyószentmiklós).
Az Elekes család ezúton is köszöni, hogy minden évben lehetôség adódik emlékezni egy olyan sportemberre, aki nem csak a tenisz terén tevékenykedett. Köszönet ugyanakkor a szülôknek és a támogatóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy kellemes, baráti hangulatú mérkôzésekre került sor.
A polgármesteri hivatal szervezésében – a Gyergyói Nyári Napok keretében – megrendezett teniszversenyek legjobbjainak névsorát az alábbiakban olvashatják.
1945-ben születettek és fiatalabbak, férfiak: 1. Dr. Gereöffy Ferenc, 2. Pop Aurel (mindketten Gyergyószentmiklós).
1946–55-ös korosztályok, férfiak: 1. Pantelimon Árpád, 2. Mezei György (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Molnár János (Tekerôpatak).
1956-ban születettek, és fiata-labbak: 1–2. Elekes László, Tóber József, 3. Fülöp László (München, Németország), 4. Mezei János (Németország).
Hölgyek: 1. Magyari Emese, 2. Fülöp Erika (München), 3. Dezsô Edit.
Férfi párosverseny: 1. Elekes László – Fülöp László, 2. Gáll András – ifj. Tóber József, 3. Magyari Vilmos – Pap Ferenc, Mezei György – Sándor István.
Az augusztus 28 – szeptember 3. közötti idôszakban Temesváron rendezik meg a Temes Kupa elnevezésű 10 000 dollár összdíjazású ITF nôi teniszversenyt. A hétfôn, augusztus 28-án kezdôdô temesvári megmérettetésen Portik Szatmári Ágnes is pályára lép.
Labdarúgás
Gyermek és felnôtt mérkôzések
A múlt hétvégén a Gyergyói Nyári Napok keretében megrendezett Nyári Kupa elnevezésű ifjúsági (1995-ben születettek) labdarúgótorna végsô rangsorában: 1. Csíkszeredai Siculum, 2. Gyergyói Elite I., 3. Gyergyói Jövô, 4. Gyergyói Elite II.
Augusztus 19-én, szombaton délután a Hargita megyei bajnokságban szereplô csapatok barátságos mérkôzésére került sor a városi labdarúgópályán. Az idény eleji barátságos találkozó eredménye: Gyergyói Jövô – Parajd 4–0 (0–0).
Augusztus 27-én, vasárnap a két csapat újra megmérkôzik egymással, a találkozóra ezúttal Parajdon kerül sor.
Jégkorong/ Külföld
Válogatottak jégkorongtornái
Az Euro Ice Hockey Challenge (EIHC) 2006/2007-es idényének műsora, illetve a nemzetközi tornákon résztvevô válogatottak:
2006
Szeptember 1–3.: Olaszország (házigazda), Norvégia, Dánia, Franciaország.
November 10–12.: Magyarország (házigazda), Franciaország, Szlovénia, Litvánia; Norvégia (házigazda), Dánia, Fehéroroszország, Lengyelország.
December 15–17.: Szlovénia (házigazda), Olaszország, Magyarország, Litvánia; Ukrajna (házigazda), Lengyelország, Kazahsztán, Románia.
2007
Február 9–11.: Dánia (házigazda), Norvégia, Fehéroroszország, Szlovénia; Franciaország (házigazda), Olaszország, Ukrajna, Hollandia; Lengyelország (házigazda), Magyarország, Észtország, Litvánia.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
augusztus 24 – 30.
KOS (III.21-IV.20.)
Akadályok egész sora torlaszolja el útját. Már egy üzleti jellegű tárgyalás is gondot okoz önnek, hát még a megállapodás. Legnagyobb baj, hogy nehezen éli bele magát mások helyzetébe, azaz képtelen a partnerek fejével is gondolkodni.
BIKA (IV.21-V.20)
Jövôjét most nemcsak jól kidolgozott terveivel alapozhatja meg, egyéni vonzereje is sokat nyom a latban. Lehet, hogy azért kapja meg az áhított feladatot, vagy állást, mert valaki, akivel jót tett valaha, így akarja kifejezni háláját.
IKREK (V.21-VI.21.)
A csillagok most anyagi ügyekben segítik, ezért érdemes dédelgetett álmainak valóra váltásával foglalkozni. A hét elejétôl fel kell vérteznie magát türelemmel, mert lehet, hogy apróbb akadályokkal kell szembenéznie.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Valaki a háttérbôl segíti, és ön talán meg se fogja tudni, ki az illetô. Egy régi barát, volt kolléga is felbukkanhat az életében, akinek ötletei, javaslatai új irányba terelik érdeklôdését.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Próbálja kölcsönös kompromisszumok árán tetô alá hozni a rázósabb megállapodásait, mert késôbb még azokkal is nehezen ért majd szót, akik támogatják. Heves, de gyakran értelmetlen vitákat jelez a mostani holdállás.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Eddig minden a háta mögött zajlott, nem látott bele sem felettesei, sem üzlettársai leosztott lapjaiba. Olykor még a partnere dolgait sem tudta igazán követni. Most valahogy, a véletlen folytán, szerencsére idôben, minden világossá válik.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ne hallgasson a sunyin mézesmázoskodó, farizeus aggodalmaskodókra, kik álszent módon óvják Önt önmaga felvállalásától! Ha úgy érzi, hogy ezt bármilyen módon kifejezésre kell juttatnia, tegye!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Régi kapcsolatok futhatnak zátonyra, mert nehezen tudja fékezni nyelvét, vagy olyasmibe üti az orrát, ami nem igazán tartozik önre. Amennyiben túlértékeli lehetôségeit, képességeit, akkor szakmai téren is megfeneklenek kezdeményezései.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Nem csak karrierjét, hanem anyagi helyzetének javulását is mások határozzák meg. Egyik pillanatról a másikra az élet felkínál olyan kedvezô megoldást, amelyrôl korábban már lemondott. Ha külföldön szeretne munkát vállalni, akkor a következô hetekben felgyorsulnak az események.
BAK (XII.23-I.20.)
Kedélyállapota igen ingatag, pedig igazán meg lehetne elégedve az eddig elért eredményekkel, illetve azokkal a körülményekkel, melyeket kemény munka árán kialakított magának. Leeresztésének okát keresse a fáradtságban!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Nagyot csalódott az emberekben, egyre többször érzi úgy, hogy nem akar többé senkinek segíteni. Persze ez mindig a pillanatnyi állapotát tükrözi, aztán teszi továbbra is, amit tenni kell. Nehezen tudja elviselni az igazságtalanságot.
HALAK (II. 18-III 20.)
A bolygók új kapcsolatokat ígérnek. Lesz közöttük olyan is, akirôl kis idô elteltével úgy gondolja, bár sose találkozott volna vele! Hajlamos rá, hogy csekély tapasztalata alapján mondjon megfellebbezhetetlen véleményt emberekrôl.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A nagymama elviszi az unokáját az ôslénytani múzeumba. Egy dinoszaurusz óriási csontváza elôtt álldogálnak, amikor a kisfiú megszólal:
– Képzelem, nagyi, hogy félhettél ezektôl a szörnyetegektôl, mikor még gyerek voltál.
* * *
Hittanórán kérdi a lelkész:
– Mit kell tenni azért, gyerekek, hogy a mennyországba jussatok?
Egy sírós hang a csoportból:
– Meg kell halni...
* * *
Otthon ebédel a család. Kopogtatnak, de nem szólal meg senki. Erre bemegy a csavargó. Nem szólal meg senki. Kiszolgálja magát. Néma csend. Összetör néhány tányért. Egy mukk se. Elkezdi módszeresen kirámolni a lakást. Erre a férj megszólal:
– Na, de ez már mégiscsak sok!
Mire a feleség:
– Megszólaltál beee..., ma te mosogatsz!
* * *
Az iskolából haza érkezve a futballista fia boldogan meséli apjának:
– Apa, képzeld, a szerzôdésemet a harmadik osztállyal egy évvel meghosszabították!
* * *
Két rendôr beszélget:
– Képzeld, a sógorom meghalt epilepsziában.
– És hazahozzátok, vagy ott temetitek el?
* * *
A fiú megbukott az érettségin, és valami rafinált haditervet eszelt ki, hogy apjának a dolgot beadja. Ebéd közben megszólal:
– Papa, milyen káros az idén az abnormálisan hideg idôjárás.
– Igazad van, fiam! Hallom, az idén mindenütt késnek a mezei munkálatok.
– Igen, papa – folytatja a fiú lázas sietséggel, – én is csak szeptemberben leszek érett.
* * *
Egy japán megy a Hondáján az országúton, és egyszer csak egy székely legény elhúz mellete egy Rigán. Gyorsít a japán, és leelôzi a székely legényt, de alig megy egy keveset, a Riga megint elhúz mellette. Még inkább gyorsít, de a Riga lerázhatatlan. Kicsit késôbb látja a japán, hogy a székely legény áll az út szélén. Odamegy hozzá, és felajánlja, hogy cseréljenek motort. Áll a vásár, ám amikor a japán akarja indítani a motort, az csôdöt mond. Szól a székely legényhez, hogy mutassa meg, miként működik. Mire a legény:
– Ja! A nadrágtartót, ami beakadt a Hondádba, elfelejtettem odaadni.
* * *
A rendôr és családja új lakásba költözik. Már a képeket teszik fel a falra. A férj egy széken állva várja, hogy a felesége szöget és kalapácsot hozzon neki. Az asszony a szöget véletlenül fordítva adja a férje kezébe, úgy, hogy a feje áll a fal felé.
– Anyukám! Adj egy másikat. Nem látod, hogy ez a szemközti falba való?
* * *
– Az a baj, doktor úr, hogy nem tudok elaludni még altatóval sem.
– Próbáljon meg számolni villanyoltás után. Ez néha hat.
– Nálam nem. Már kísérleteztem vele.
– És mi volt az erdmény?
– Mikor egymillió-száztizenhatezer-kilencszáznyolcvanhatnál tartottam, a feleségem lerántotta rólam a paplant, hogy keljek fel, mert elkésem a munkából.
* * *
– Tudod, a mamám nagyon szeret engem.
– Ezt mibôl gondolod?
– Abból, hogy a papáimat mindig cserélgeti, engem viszont megtart!
* * *
Mit kapsz egy nôtôl, ha felajánlasz neki egy forintot a gondolataiért?
– A visszajárót.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2006
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|