Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Bizonytalanság

           Nálunk minden megeshet. Ezt bizonyítja a napokban történt baleset is, ami miatt víz és fűtés nélkül maradt a város nagy része. Egy emberi tévedés felboríthatja az egész rendszert, sôt veszélybe sodorhatja az egész város biztonságát. Ez megtörténhet bárhol - nyugtatgatnak a „szakemberek”. Az emberi faktor kiszámíthatatlan. A baj azonban az, hogy így állandó bizonytalanságban, stresszben élünk, mert nálunk bármikor elvehetik a vizet, a villanyt, a fűtést. Ugyanakkor felvehet a víz, ránk szakadhat a hegy, leüthetnek, kirabolhatnak. Bármikor bármi megtörténhet, mert városunkban lényegében semmilyen biztonsági rendszer nincs, ami megvédhetne a kellemetlenségektôl. Semmilyen elôrelátás, semmilyen szakirányítás. Akármikor megomolhat valami. S persze meg is omlik. Ez csak szerencsén múlik, s elmondhatjuk, hogy mindenek mellett még eddig elég szerencsések voltunk. Idônként megjelennek a figyelmeztetô jelek, de nincs aki lássa, nincs aki meghallja, nincs aki észrevegye azokat. S ha mégis, akkor legyintve hessegetik el maguktól a gondolatot: erre úgysincs pénz.
           Meddig mehet ez így tovább? Meddig lehet ezt a bizonytalanságot felvállalni? Mikor kerül valaki, aki nemcsak irányítgatni akar, hanem vezetni is tud. Ki ebbôl a bizonytalanságból. Ki. Minél elôbb. Ez a helyzet teljesen tönkreteszi az idegrendszereket, felörli az optimizmust, lehervasztja a mosolyt, megtöri az itt élni akarás lendületét.
           Mindenki nem lehet dúsgazdag, hogy felépítesse a saját hiper-szuper mindennel ellátott atombiztos palotáját. Van, amiért a városvezetés kellene felelôséget vállaljon, és biztosítékot adjon az általa oly nagyra becsült népnek: igen, fizettek minden egyes levegôvételért ebben a városban. Igen, minden lépésetek pénzben kerül, minden mozdulatotok kiadással jár, de mi ezért biztonságot nyújtunk, hogy békében, felhôtlenül élhessétek középszerű életeteket. Úgy látszik, ez nem az a kor. Rossz helyen, rossz idôzítéssel születtünk? Nem akarom elhinni.
           Vágtatnak a lovak a szabadon röpködô gyeplôvel, s mi izgulva drukkolunk, kerül-e, aki eléjük ugorjon. Mert most valahogy így állunk. Se szere, se száma a bakiknak, a szakszerűtlenség csúcsait osztromoljuk. Teljes a fejetlenség. Továbbra is a hatalmi helyek megszerzése, elfoglalása a cél. A politikai pozíciók gazdasági elônyökkel társulnak. Így van biznisz elég, és alig jut idô a népre és problémáira. A nyomorúságunkból már lassan viccet sem tudunk faragni; besavanyodott a humorérzékünk. S az pedig a súlyos gondok komoly elôjele a székelységnél.
           A választásokkor szépek a szavak, kecsesek a mozdulatok, s a magabiztossággal példázódni lehet, de csak utólag derül ki, hogy lényegében ez az összkép másra értendô. A hatalom megszerzésének olthatatlan vágyára írható az egész. S aztán? Aztán szépen ágyat vetek a jövônek, és elfelejtem a népet, majd nyugodtan alvásra hajtom fejem. A gének és a család megmarad. Csak hírem megy el, de kit érdekel. Éltem a lehetôséggel. Belevágtam a csákányt a földbe. Majd valaki kihúzza, ha akarja.
Ábrahám Imre

Hivatali hírek

           Pap József polgármester kedden délben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a lakók tudomására szeretné hozni, hogy a svájci program felélesztését próbálják megvalósítani a siófoki Termofok Kft.-vel közösen. Számadatokkal is szolgált a polgármester: egy gigakalória, ha gázzal fűtenek 1 880 000 lejbe kerül ma, ha folyékony üzemanyaggal, akkor 2 660 000 lejbe, ha motorinával, akkor 3,5 millióba, és ha moszttal fűtenek, akkor ez az összeg 900 000 lej. A fűrészporral és fahulladékkal való fűtés a legolcsóbb, fontos, hogy a költségek és a veszteségek a minimálisra csökkenjenek, és a rendszerek modernizálva legyenek, ugyanis 2007-tôl nem ad az állam fűtéstámogatást. Az idénre beígért 48 milliárd lejes kormánytámogatást is erre a célra használnák fel.
           A polgármester kéréssel fordul minden egyes garázstulajdonoshoz, hogy névvel és címmel lássa el garázsát, költöztetés végett. Ugyanis az ANL-s lakásokra a városvezetés letette a dokumentációt, a helye már ki van jelölve a Virág negyed északi részében, ahonnan nemsokára a garázsoknak költözniük kell.
           A tömbházak hôszigetélésérôl is szó esett, a polgármester elmondta, a programban foglaltak szerint 33 százalékot állna az önkormányzat, 33 százalékot az állam és 33 százalékot a lakók, viszont azt is elmondta városunk elsô embere, erre nincsen pénze Gyergyónak.
           Óriási tartozásai vannak a lakóknak a közüzemek fele, viszont nagy tartozásai vannak a közüzemek alkalmazottainak is, hangzott el a sajtótájékoztatón. Hogy mit szándékszanak tenni, a polgármester elmondta, ez is az új igazgató feladata, aki már lépéseket is tett ez ügyben, felszólította, határidôt adott az adós alkalmazottaknak. Meg vagyok gyôzôdve, hogy ha nem törlesztik az adósságukat ôk is bíróságra kerülnek.
           Újságírói kérdésre, ha valaki illegálisan csatlakozik a fűtés- és vízszolgáltató rendszerére mi történik, a polgármester elmondta:
           - Ha arról van szó, amit az újságban is írtak, azt kitisztázták, az nem éppen illegális volt, egy RMDSZ politikusról volt szó, s szintén IGO alkalmazottai csinálták meg a szerelést, csak feketén.
B. T. I.

Legyen a te arcod az év arca!

           Plakátok hirdetik, hozza az újság, hogy kerestetik a 2006-os év arca. A Gyergyói Kisújság és az Iris Fotóstúdió által indított versenyre már szép számmal neveztek be lányok, asszonyok, akik 16-35 év közöttiek, a Gyergyói-medencében élnek, szeretnék, hogy a világ megnyíljon elôttük, bizonyítsanak egy olyan versenyen, ahol a díjak összértéke 1000 euró.
           Jövô heti lapszámunkban színes melléklet jelenik meg, mely hozza az elsô nyolc lány portréit. Az újságban pedig egy szelvényt fognak találni, egy szavazólapot, melynek kitöltésével és beküldésével az önök által kiválasztott lányra adhatják voksukat. E szelvényt minden lapszámunkban megtalálják, így egy lányra akár többször is szavazhatnak.
           Terveink szerint havonta találkoznak majd a melléklettel, újabb arcokkal, melyeket jó, ha összegyűjtenek, hogy év végén, a kiértékelôn összképet láthassanak a versenyen résztvevôkrôl. Az önök szavazata fontos, hisz a zsűri döntéskor figyelembe veszi a beérkezett szavazatokat is.
           Keressék tehát jövô heti lapszámunkat, és benne Az Év Arca mellékletet, gyönyörködjenek a hölgyekbe, és szavazzanak, hogy a legszebbek legszebbje legyen 2006. végén az Év Arca-díj tulajdonosa. És szavazzanak azért is, mert a szelvénybeküldôk közül a sorsolással kiválasztottak nyereményben részesülnek a verseny lejártával.
           Sok sikert a résztvevôknek!

Öko Biznisz szeminárium

           A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány Öko Biznisz programja és a gyergyószentmiklósi Arbor Szövetség szervezésében tisztelettel meghívjuk Önt, vagy cégének, szervezetének egy képviselojét 2006 február 24.-én 1600 órától a Salamon Erno Líceum dísztermében (cím: Gyergyószentmiklós, Gyilkostó sugárút 3-5 szám) februári szemináriumunkra.
           Témák:
           § A Környezetvédelmi Alapról szóló 196/2005-ös Sürgosségi Kormányrendelet bemutatása, értelmezése
           § Az új környezetvédelmi jogszabály, a 195/2005-ös Sürgosségi Kormányrendelet bemutatása, értelmezése
           Meghívott eloadó: Bernádt Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Engedélyezési Osztályának vezetoje.
           Szemináriumunkra várunk minden olyan vállalkozót, környezeti szakembert, önkormányzati képviselot, aki belso meggyozodésbol, az eljövendo generációkra való tekintettel, környezettudatosan vezeti, igazgatja, irányítja szervezetét.
           Részvételi díj: 10 RON, Öko Biznisz klubtagoknak 5 RON.
           A szervezés hatékonysága érdekében kérjük jelezze részvételi szándékát a mellékelt jelentkezési íven február 24.-én 12 óráig. (Tel/Fax: 0266-315488, e-mail: eco_business@fpc.topnet.ro).
Csíkszereda, 2006.02.14.
Tisztelettel a programvezeto:
Molnár Judith

Merengô
Már csak egy esztendô 3

           Pontosítással kell kezdenem a folytatást. Figyelmetlenségem okán a jó öreg Rákóczy Zsigmond fejedelem döntését, az 1607-ben történt vásárjog megadását Apafi fejedelemre testáltam.
           Elnézést.
           Igényes értelmiség és polgárság élt a városban. Akkor már negyedszázada olvasókör muködött Laurentzi János irodalomszeretetének köszönhetoen, a Kricsa Péter vezetésével létrejött férfi dalárda is elmúlt 15 esztendos. A Békényen több mint 50 vízikerék hajtotta szerkezet metszette a deszkát, orölt, ványolt, s tudjuk, hogy a férjének kedvében járó menyecske Triesztbol hozatta a gyarmatáruként számon tartott babkávét.
           Sándory Mihály nyomdájában nem csak újságot nyomtattak olyan minoségben, hogy a nagyvárosokban sem jobban. Jó tollú újságírók bátorítottak cikkeikkel a szeretetteljes szigor hangján. (Például az alig felépült villanytelepnek az épülo vasút miatti költöztetése okán az akkori elöljárókat „cirmolták” jogosan meg.)
           Szalonzenekar húzta a rangosabb rendezvényeken, nem volt soha üres az úri kaszinó, ahol a település sorsáról legalább annyi szó esett, mint a testületi üléseken. A civil ugyanis akkor is bele akart szólni a város dolgaiba. És csodák-csodája, gyakrabban hallgatták meg a véleményét, mint manapság! A tettek terveinek melegágya is volt a kaszinó. Egyre módosabb kereskedoréteg, iskolaépítésre áldozni akaró és tudó, a villanyszolgáltatást országosan is az elsok között megteremto, a vasutat erre terelo, jövobe látó polgárok lakták a központot, az épp csak megélni tudók mellett tehetos gazdálkodók is Alszeget és Felszeget. És sok-sok gyermek született.
           Megterveztették a város vízellátását, a szennycsatorna-hálózatot, új utcáknak jelöltek ki helyet. A római, az örmény és a görög katolikus templom mellett immár 6 éve a reformátusok is saját istenházukban hallgathatták az igét.
           A Csíky-kert, e párját ritkító értékes és szép park fái túlélték ekkorra a csemetekort. Orel Dezso polgármester és a tragikus korán elhunyt, jegyzo, Puskás Alfréd országos kapcsolatrendszert épített ki, mert tudták: csak a saját eroben bízni badarság. Pedig akkoriban Gyergyószentmiklóst az ország leggazdagabb mezovárosai között tartották nyilván!
           Az 1907 körüli esztendokben kikre lehetett büszke a város? A következokben írunk majd róluk, annyicskát, amennyit egy kis méretu márványtáblára is fel tudnak vésni, ha valakiknek eszébe jutna ilyen „fényuzés” is.
           Mit mutathatunk meg, mit emlegethetünk ma Gyergyószentmiklóson, amikor még a verebek is a turizmus fontosságáról csiripelnek? Elsosorban az épületeket. A kiváló Kós Károly-szakérto, Anthony Gall, csodálattal emlegette, hogy a mi városközpontunkban akár 400 esztendo építészete is nyomon követheto. O most Ausztráliában tanít, de itt van Köllo Miklós muépítész „idegenvezetonek”.
           Senki nem akar tole hallani az elöljárók és a polgárok közül? Pedig dolgunk a város hírnevének terjesztése is. Ha mit sem tudunk róla, kukák maradunk!
Bajna György

Művész- és művészetpártolás

           Soha, senki nem mondhatja többé, hogy a gyergyóiak nem pártolják a művészeteket, hisz ezt örökre megcáfolta a pénteki tárlatmegnyitó és könyvbemutató.
           A Pro Art Galéria falait Balázs József alfalvi festôművész munkái borították, és Balázs Józsefrôl jelent meg kötet a Műterem-sorozatban. Érdeklôdôvel telt meg a terem annyira, hogy a tű leejtése kockázatos vállalkozás lett volna.
           A művész munkásságának méltatói szerényre fogták a szót. Márton Árpád a képeken látható föld, táj iránti tiszteletet hangsúlyozta, mutatva a művészt, mely e táj mögé áll. A tömeg ôt is elvarázsolta, büszke volt, hogy nem csak hokimeccsen telik meg a lelátó, hanem tárlatmegnyitón is a tágas helyiség.
           „Nekem itt most fel kell állni, meg kell hajolni mindenki elôtt. Mert nagy a szurkolótábor itt, a stadionban, amelyért érdemes rúgni a labdát… kapura” - jelentette ki az igencsak elérzékenyült Balázs József, kinek nem kenyere a rivaldafényben tündöklés, az öntömjénezés. Alkotásait sem emelte az égbe, néhány szót szólva arról, hogy csak azt festi meg, amit megél, mert ha nem megélt élményt próbálna vászonra vinni, talán elfogyna a kellô erô, és két mondattal, körbemutatva zárta a tárlatnyitót, könyvbemutatót: „Nem húzom az idôt, mert sokan állnak. Ez van!”
           Ez van, hölgyeim és uraim. Gyergyó népe művészetkedvelô, de válogatós. Ha hetente Balázs Jóskák állítanának ki, lenne látogató a tárlatokon, gyakrabban megmutatkoznának a műértôk és műpártolók Gyergyószentmiklóson.
B. K.

Vagy mégis?

           A piacgazdaság zavaros évadjában született csatornák naponta gondoskodnak arról, hogy teletömjék a busa fejünket mindenféle borzalmakkal. Amelyeket a magát embernek csúfoló lény elkövet. Tömik. Már ha nézzük. De ha nem is, attól még nem válnak meg nem történtté. Na és akkor ott van mindenkinek a közvetlen, külön-bejáratú valósága, amelyet mind a csaknem két négyzetméter bôrével érezhet. Ezért, talán ezért ömlik annyi szájból a panasz, ha meghallgatást neszel valahol. És közben elsikkad, feledésbe merül, még mielôtt eljuthatna a tudathoz, mindaz a szép, áldozatos tett, ami megszínezhetné bandzsító mindennapjainkat.
           Ám részben érthetô ez a gügye jelenség. A napi garasoskodásokon, a rengeteg csalódáson, a sok lenyelt békán és letörülhetetlen pof-nyomon “izmosodott” nemzedékek már ne is fogékonyak a napi oldalakra. Ahogy a túrabakancs gázol át érzéketlenül a pirinyó, de csodaszép havasi virágon. Csak azért, mert ujjbegynyi, és nem hivalkodik rikácsolva. Ugyanis nemhogy a bakancsnak, de még a gazdájának sincs már lelke, akarata, tágra nyíló tekintete, hogy észrevegye a csodát. Hát így az emberi értékekkel is.
           Meg aztán évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy a nagy, szakállas vezérek tanain kellett rágódnia boldog-boldogtalannak. És mire észbe kapott volna az eltájolt alattvaló, ô is úgy tudta már, hogy az imádott és megénekelt augusztus-végi nap elôtt nem volt semmi. A vaskó eszű, botcsinálta vezetô félisten. Ha nem egész. A gyűszűnyi megvalósítások pedig földrengetôbbek a Csimborasszónál. És most, elvakultságunkban, ugyanazt a hibát készülünk elkövetni, a mi “alattvalóink”, a gyermekeink-unokáink ellen. Akik a mi léhűtô sósuborka és citrom, meg savanyú káposzta lelkületünkön táplálkozva, nehezen tudnak maguknak egy sugaras jövôképet kiekelbólítani. Vagy pedig az élettárson csattan az egymás iránti türelmetlenség ostora. Utána mi jön? A nyálkás fenevad. A válás. Ami aztán újabb rágós megemészteni való az amúgy is eltévelyedett szaporulatnak. És akkor… van, ami van… Hát ne legyen!
           Nos, “kábé” ezért nincs most szemünk a szépre-jóra. Pedig ott van. Ott, kérem. A tehetséges alkotók sziporkáiban. A jajveszékelô felé nyúló segítô kezekben. Az ördögök öreganyjával is ölre menô úttörôk (színházlétesítôk, hegyi-mentôk, gördeszkázók, rom-felújítók,…) nemes csökönyösségében. Ott van gyermekeink, unokáink csilingelô kacagásában. ÉS ott a minden reggel fölbukó, éltetô Napunkban.
           Ne rohanj hát oly nagyon, ember! Mert ha mindig elsuhansz, közömbösen, besavanyodottan, mohó ámokfutón a gyöngyszemek mellett, nagy árat kell fizetned: lemondasz emberi mivoltod tetemes hányadáról.
           Hát csak megfontolándusz, homo szápiensz!
Bíró László

Civil szervezetek jövôképe

           A városi könyvtár kiállítótermében február 9-én, csütörtökön délután tartották a Hogyan tovább, gyergyói civil szervezetek? címet viselo fórumot, ahol kiosztásra került a Hargita megyei civil szervezetek katalógusa is. A találkozó a decemberi fórum folytatásaként jött létre, célja pedig a gyergyói civil szervezetek jövoképének meghatározása volt.
           A házigazda, a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete mellett további 14 civil szervezet képviseltette magát. Jelen volt a Gyergyószentmiklósi Muvelodési Központ, a Harmónia Alapítvány, az Esély Alapítvány, a Pro Cive Egyesület, a Tappancs Egyesület, a Naturland Alapítvány, az Unicornis Diákkör, a Salamon Erno Gimnázium Diáktanácsa, a Városi Diáktanács, a Salamon Erno Véndiák Szövetség, a Solaris vitakör, a Ditrói Ifjúsági Szervezet, az Észak-Kelet Hargitai Kistérségi Társulás, a GYTIET, valamint a Nonprofit Fejlesztési Központ Alapítvány képviseloje.
           A csoportmunkát Dániel Botond, a Nonprofit Fejlesztési Központ eloadója vezette. A csoportmunka során a jelenlévok a Prizmajáték nevet viselo módszert alkalmazták közös jövoképük meghatározására. A Prizmajáték lényege különbözo jövokép-lehetoségek megalkotása, kifejtése, mérlegelése, majd ezekbol a jövokép-alternatívákból a jelenlévok összeállítják saját közös jövoképüket.
           A találkozón három típus-lehetoséget fejtettek ki és mérlegeltek a jelenlévok, mely szerint a gyergyói civil közösség rendezvényszervezo, érdekvédelmi szövetség, szakmai közösség kellene, hogy legyen.
           Szorosan együttmuködo civil közösséget szeretnénk, rendszeres találkozásokkal, közös programokkal, projektekkel. Fontosnak tartjuk egymás szakmai erosítését, a humáneroforrás-képzést, valamint a közös eroforrás-bevonást. Érdekképviselet terén elsosorban szukebb környezetünkben, városunkban és vidékünkön szeretnénk tevékenykedni, képviselni belso értékrendünket és szakmaiságunkat városunk, illetve vidékünk önkormányzatai elott - fogalmazták meg a szervezôk.
           A február 9-i közös jövoképtervezés anyagai, akárcsak legfrissebb híreik megtalálhatók a www.civil-gyergyo.ro közösségi portálon.
           A következô találkozóra Gyergyóditróban kerül majd sor. A találkozó házigazdái a Ditrói Ifjúsági Szervezet és az Észak-Kelet Hargitai Kistérségi Társulás lesz. A találkozó témái a Gyergyószentmiklós és vidékének civil szervezetei közötti együttmuködés lehetoségei, illetve a Gyergyói-medencei civil eroforrás-térkép elkészítése. A találkozóra március 17-én 18 órától kerül sor.
B. T. I.

Elzárták, de csak folyik

           Még mindig „dollik” a víz az Ady Endre utcában, s a felszegi csengettyűnél sem lehet közlekedni járművel. Az út közepén kanyarog a patak, utat kellett adni a víznek, hogy mentsék a házakat. Már harminc centiméteres a jégréteg az utcán, s persze jármű kell legyen a javából, amelyik végigmegy az Ady utcán. Amint odaértünk, nézelôdtünk, érkeztek ki a házakból az emberek. Folyamatosan készenlétben állnak, sosem tudni, mikor kell kézbe venni a csákányt.
           A keresztezôdésben három árokban folyik a víz, de a híd olyan alacsonyan van, hogy képtelen alatta haladni. Az ott lakók hetek óta árkásznak, megesett, hogy éjfél után is az utcán ügyködtek, ne vegye fel a víz az udvart, s a házban se tegyen kárt. Így megy ez öt esztendeje.
           Hét végén a hivatal emberei sós homokot vittek ki, nem sokat ért - mondják a lakók. Ha hétfôn délután el is zárták a vizet, lassabban csordogált, az öröm nem tartott sokáig, keddre ismét felteltek az árkok. Az utca lakói nem tudtak választ adni arra, hogy a Csiszér utcában ki zárja, ereszti a vizet. Gyanítják, a Felszegben lakók számára kell a víz, hisz sok házban nincs víz bevezetve, a patakból itatják az állatokat.
           Az Ady utcaiak a hivatal segítségében reménykedtek, de legutóbb, mikor kijártak, tudatták a lakókkal, hiába jelentik a bajt, nem tudnak semmit sem csinálni.
           A város polgármestere elmondta, hétfôn megoldották a problémát, a vizet Tekerô felé engedték.
           A Csiszér utcában, a patak elágazásánál csapatnyi férfi verôdött össze, elmondták, hétfôn a hivatal emberei tettek az ügy érdekében, kupa homokot borítottak a patak jegére, így próbálták az Ady utcába folyó víz útját elzárni. De lennebb azt is látni lehetett, nem sokáig tartott a rögtönzött gát, a jég alatt zubogott a víz.
           - Teljesen elzárni a víz útját nem volna lehetséges, sok volna a panaszos, hisz innen itatják állataikat, szükségük van a vízre - magyarázták.
           Ha elzárják, nem jut az állatoknak, ha megengedik, az udvarokat veszélyeztetik. Az Ady utcaiak már rég gondban vannak, s amint elkezd olvadni a jégréteg, menthetik, ami a víz útjába kerül. Ha pillanatnyilag ez a homokgát fékezi is a vizet, kérdés az, mi lesz, ha felenged a gyergyói tél.
K-T. Gy.
G. G.
Télikert - testre szabva

           Elkezdôdött az olvasópróba a Figura Stúdió Színház hét színészének, készül az új produkció. A Télikert című elôadás rendezôje, Patkó Éva negyedéves hallgató, írója és dramaturgja Láng Zsolt, erdélyi kortárs drámaíró.
           A Béres László igazgató által tartott sajtótájékoztatón jelen volt a rendezô és a darab írója is. Láng Zsolt, ki végig kíséri a próbafolyamatot, felkérésre, a hét figurás színészre írta a darabot. A Télikert fiatal rendezôjét - mint mondta - új helyzet elé állította a nem polcról levett szöveg, mely kész és mégis képlékeny, hisz jelen van az író, ki bármikor módosíthat a szövegen. A Télikertben, mely házi játék három felvonásban, egy kisvárosi család hétköznapjait mutatják be. Az apa szerepében Salat Lehel, az anya szerepében Boros Mária, a fiút Bodea Tibor, a lányt Tamás Boglár, az elnököt Barabás Árpád, Évát Bálint Éva és a titkárnôt Blénessy Enikô színművész alakítja. A Télikert jelmezeit Dobre Kóthay Judit, díszletét Staicov Karin tervezi és zenéjét Nagy Endre szerzi.
           Az elôadást az évad kiemelkedô darabjának tartják, mely a színház bérletes elôadása lesz, az ôsbemutatóra pedig május elején kerüll sor.
Baricz Tamás Imola

Fafeldolgozó-avató

           Az elmúlt pénteken került sor a közbirtokosság fűrész-kisüzemének felszentelésére. A Kavicsbánya utcai telephelyen dr. Kolumbán László elnök köszöntötte a vezetôtanácsot, a tagokat, dr. Garda Dezsô parlamenti képviselôt, Tamás Barna római katolikus lelkipásztort, a munkásokat, valamint Tinka Kálmán és Vencser Sándor tanácsosokat. Az elnök a közbirtokosság elsô megvalósított gazdasági egységét mutatta be, és elmondta, mindig is arra törekedtek, hogy hozzájáruljanak az itthon maradáshoz. Céljuk, hogy a fát ne az erdôn adják el, hanem félkészáruként. Tíz embernek adnak munkát a fűrészüzemben, és a tervek között szerepel, hogy két-három év múlva a tágas udvaron késztermékek készüljenek, mindezt azért, hogy a tagság jövedelme nôjjön. Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô a közbirtokosságok fontosságáról, szerepérôl szólt, és kihangsúlyozta:
           A gyergyói közbirtokosság a tekerôpataki közbirtokosság mellett a legrosszabb minôségű erdôvel rendelkezik. Az alfalvi, az újfavi faállomány elsô osztályú, a medence többi településeinek erdei sokkal jobb minôségűek, mint a gyergyószentmiklósi. Ennek ellenére önökben volt erô, akarat, hogy ezt a gyenge minôségű faállományt próbálják úgy értékesíteni, hogy mind a tagságnak tudjanak osztani, a lehetôségekhez mérten, mind pedig elindítsák ezt a vállalkozást, mely településünk életében jövôt jelent, a megmaradást szolgálja.
           A Gyergyói Közbirtokosság fűrész-kisüzemére Tamás Barna katolikus lelkipásztor adta áldását.
Balázs Katalin

A gyergyói közbirtokosságok fakitermelo szövetkezete a II. világháború idején

           1940-1944 közötti idôszakban a közbirtokosságok fakitermelô szövetkezeteinek a fellendülését érzékelhetjük. A fakitermelés szövetkezetesítését a székelyföldi fűrészelt áruk iránti, anyaországi kereslet is befolyásolta. A Székely Nép címu lapban mindezzel kapcsolatban szervezett értekezletrôl a következôket olvashatjuk: "az utóbbi napokban élénk kereslet indult meg az anyaország részérôl a székelyföldi fűrészelt árukészletek iránt. Ezzel kapcsolatban a székely vagyonközösségek érdeke azt parancsolja, hogy jövôjük biztosítása érdekében, csak olyan megoldásokat támogassanak, amelyek azt a célt szolgálják, hogy maguk a székely közbirtokosságok vehessék kezükbe vagyonuk és megélhetési formájuk jelentôs hányadát, sôt az erdôkitermelést is. Ez a célkituzés nem irányul senki ellen. Azon a 22 év alatt szakadatlanul hirdetett igazságon alapszik, hogy saját földjén elôször a székely keresse meg kenyerét…”
           A gyergyószentmiklósi közbirtokosság tagjainak 1941. január 6-i közgyűlésén újra megfogalmazták a közbirtokosságnak Fakitermelô Szövetségbe való belépését.
           A gyergyói faszövetkezet létrehozásának az igényét az Erdélyi Párt gyergyói tagozatának gazdasági szakosztályán is megfogalmazták. A résztvevôk szerint "Úgy kell berendezkednie Gyergyónak, hogy saját terményeit a fogyasztóknak is lehetôleg közvetlenül adhassa el és a még meglévô erdôvagyonok évi hárommillió pengôs jövedelmébol 30-40%-ot ne idegenek vágjanak zsebre. A nagybankok kezében levô fakereskedelem versenyével csak szövetkezeti alapon lehet helytállani."
           A gyűlés tudósítójától megtudjuk, hogy "Gyergyószentmiklós, Tekerôpatak, Kilyénfalva, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Szárhegy, Ditró és Remete községek kiküldöttei egyhangú lelkesedéssel mondták ki a nagy gyergyói faszövetkezet újraalakítását, és Berecz János erdômérnök vezetésével négyes bizottságot küldtek ki a szövetkezet alapszabályainak kidolgozására. Elhatározták, hogy dr. Gaál Alajos gyergyói elnök vezetésével küldöttség megy Budapestre, hogy ott illetékes helyeken a szövetkezet részére hitelt biztosítson."
           1941 áprilisában visszatért Budapestrôl a Fazakas István közbirtokossági elnök által vezetett küldöttség, melynek beszámolójából megtudjuk, hogy "a Fakitermelô Szövetkezet újraalakítására vonatkozólag a miniszter úr Báró Bánffy Dániel, mint rendkívüli sürgôs ügyet készséggel vette, és a Gyergyói-medencében a szövetkezet megalakulására szükséges alaptôkére 4 000 000 pengô állami kölcsön kiutalására ígéretet tett."
           1941 májusában, többszöri tárgyalások eredményeképpen kidolgozták a gyergyói közbirtokossági fásszövetkezet alapszabályzatának elveit és célkitűzéseit. A kezdeményezést a Székely Nép munkatársa a következôképpen értékelte: "a székely birtokosságok elhatározott szándéka: mielôbb kézbe venni és irányítani saját erdejük kitermelését és az anyag-értékesítést”.
           A kivitelezés tekintetében nézeteltérések voltak. Többrendbeli alapos tárgyalás után a cél keresztülvitelét sürgetô gyergyói csoport György Fazakas István gyergyószentmiklósi közbirtokossági elnökkel az élen kimondta, hogy a fakitermelô és értékesítô szövetkezeteket a lehetô legsürgôsebben megalakítja, és az alapszabály-tervezet elkészítésére bizottságot küldött ki.
           Többhetes munka után az alapszabályokat a jogászokból és gyakorlati emberekbôl álló bizottság összeállította, s azt elôzetes betekintés céljából illetékes helyre juttatta. Most kapjuk a hírt, hogy az alapszabály-tervezet visszaérkezett s az egyes székely közületek most már pontokban lefektetett elvek, célkitűzések és tennivalók keretében megalakíthatják szövetkezeteiket."
           A közbirtokossági vezetôk korszeru fafeldolgozó és fűrésztelepek létrehozására törekedtek a létrehozandó fásszövetkezet keretén belül. Ezért a gyergyószentmiklósiak kapcsolatba léptek az Erdélyi Ipari Munkaszervezô Intézet vezetôségével. A Székely Nép 1941. augusztus 30-i tudósításából ugyanis megtudjuk, hogy "az Erdélyi Ipari Munkaszervezo Intézet legközelebbi célkituzései között a székelyföldi közbirtokosságok által üzemben tartott fűrésztelepek és fafeldolgozó telepek korszerű kiépítése szerepel. Az intézet többoldalú tárgyalásokat folytat az irányban is, hogy a fakitermelô közbirtokosságok számára megfelelô kölcsönöket folyósítson, újabb fűrésztelepek, fafeldolgozó telepek, esetleg falepároló telepek létesítésének érdekében."
           A gyergyói fakitermelo szövetkezet újraalakulására 1941. szeptember 30-án került sor. Ferencz Gyárfás, a Székely Nép címu lap tudósítója a következôképpen mutatta be a Székelyföld történetében oly fontos eseményt: "A gyergyói közbirtokosságok és politikai községek kiküldöttei alakuló közgyulést tartottak Gyergyószentmiklóson. A közgyűlés kimondta a gyergyói erdobirtokosok fakitermelo szövetkezetének megalakulását.
           Az alakuló közgyűlésen megjelentek: Gyergyószentmiklós városból: dr. Lengyel Emil polgármester, a város képviseletében, dr. Gaál Alajos, kiküldöttek, a közbirtokosság részérôl: Madaras Árpád, Páll Péter, Ferencz G. Sándor, Berecz János erdôtanácsos, Bíró Vencel, id. Szász István, Bajna András, Madaras Balázs Józsefé, Balázs Sándor tanító, Veres Mihály, Pál István Istváné, dr. Gereöffy László, dr. Lázár Péter, Madaras István Sándoré, Burján János, Kádár Vencel, Kari Ferenc és Kémenes Balázs Istváné.
           Tekerôpatak község részérôl: Tódor János községi vezetô jegyzô, a közbirtokosság részérôl: Molnár Ágoston községi bíró, Sajgó Sándor, Ferencz József, Benedek Lajos, Bernád Ferencz és Antal István Sándoré.
           Kilyénfalva község részérôl: Balázs Ferenc községi bíró, a közbirtokosság részérôl: Egyed Antal és György Alajos.
           Gyergyóújfalu közbirtokosság részérôl: Ferenczi József, Bányász Sándor, Nagy Ferenc, Bányász András, Gáll Lajos és Elekes Józsa Márton.
           Gyergyóalfalu közbirtokosság részérôl: Benedek Lajos, Fejér Zoltán, Simon Lajos, Páll Lajos, Baricz Mihály, Balázs János, Baricz János Gergelyé, Kiss Albert varga, Balázs Imre Ignácé, Lôrincz János, ifj. Lukács István, Gál Antal Antalé, Kiss István Istváné.
           Szárhegy község részérôl: Ferencz Ignác.
           Ditró község részérôl: Csiby Tamás bíró és Kovács János.
           Az alakuló közgyűlésen megjelent Kolozsvárról a "Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja részérôl gróf Bethlen László dr. elnök és az Erdélyi gazdasági Tanács részérôl Karda Ferenc.
           Megnyitójában Lengyel Emil dr. polgármester üdvözölte gróf Bethlen Lászlót, a "Szövetség" elnökét, majd köszöntötte az egybegyűlteket és a hála szavaival emlékezett meg azokról, akik ezt a szövetkezeti mozgalmat létrehívták. Az elismerés legfoképpen Gaál Alajos dr. orvost illeti, aki a szó szoros értelmében a mozgalom megteremtoje volt. A közgyűlés percekig ünnepli Gaál Alajos dr.-t, miután a polgármester Isten áldását kérte az elkövetkezendô munkára.
           Gaál Alajos dr. meleg szavakkal fordul gróf Bethlen László elnök felé, üdvözli a megjelent tagokat, ismerteti a közgyűlés céljait, a szövetkezet munkáját, célkitűzéseit, hasznát, rámutatva, hogy az, amit 50 éven át csináltunk, nem volt jó. A székelység teljesen kiszolgáltatta magát az idegen kalmároknak. Erdôségeink minden hasznát elôlünk, gyermekeink elôl idegenek vitték el. Minden idegen idáig többet keresett, mint amennyi hasznot maguk a tulajdonosok láttak. Az idô összefogást parancsol. Az eddigi rablógazdálkodásnak meg kell szűnnie. Bárhová megyünk, minden városban látunk palotákat. Eddig azt hangoztatták, hogy akié a föld, azé a haza. Ezt a mondást ki lehet bovíteni azzal: Akié a föld és mellette az ipar és kereskedelem, azé az ország!…”
           A közgyűlés dr. Gaál Alajost választotta meg a Gyergyói erdôbirtokosok fakitermelô szövetkezetének elnökévé. Gaál Alajos dr. az elnöki szék elfoglalása után megállapította, hogy a közgyűlést szabályszerűen hívták össze. Az egyes községekben kihirdették, a meghívót kifüggesztették, és mind a 66 szövetkezeti tagot névszerint is meghívták. György F. István veszi számba a tagokat. Összesen öt közbirtokosság: Gyergyószentmiklós város és 4 erdôtulajdonos község tagja a szövetkezetnek, 33 ezer katasztrális hold erdôséggel!
           A szövetkezet alapszabályainak felolvasása után az elnök a szövetkezetet megalakultnak jelenti ki. A szövetkezet címe: Gyergyói erdôbirtokosok fakitermelô szövetkezete, mely határozatlan idôre, korlátolt felelôsséggel alakult. Belépési díj 50 pengô, egy üzletrész 10 ezer pengô, amelyet a szabályzat értelmében kell befizetni.
           A közgyűlés ezután megválasztotta az igazgatósági tagokat, névszerint: dr. Lázár Pétert, Madaras Árpádot, Páll Pétert, Lázár Józsefet, Bernád Ferencet, Egyed Antalt, Ambrus Gergelyt, Ferenczy Józsefet, Bányász Sándort, Fejér Lászlót, Ferencz Imrét és Benedek Sándort. Felügyelôbizottsági tagok lettek: Balázs Sándor dr. Dombi János, Sajgó Sándor, Balázs I. Imre, Csiby Tamás, Tódor János és Balász Ferenc.
           Végül a közgyűlés kimondta, hogy a szövetkezet belép a "Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjába.
           A közgyűlés után megalakult az igazgatóság, amelynek elnöke dr. Gaál Alajos lett, alelnöke pedig Lázár József bankigazgató. A felügyelôbizottság Balázs Sándort választotta elnökéül, alelnök Balázs Imre lett."
           Az említett gyűlésen az erdôbirtokosságok vezetôi megszavazták a gyergyói fakitermelô szövetkezet alapszabályzatát.
           A gyergyói fakitermelô szövetkezet újraalakulása egész Csík megyében felgyorsította a szövetkezeti mozgalmat. Ennek egyik igen fontos mozzanata volt a csíkszeredai szövetkezeti értekezlet, ahol megfogalmazták, hogy rendeleti úton kötelezzék a székely közbirtokosságokat fatermelô szövetkezetek alakítására. Az értekezletrôl a Székely Nép 1941. október 11-i tudósításában a következôket olvashatjuk: "Közeledik a tél, s ezzel a fakitermelés és értékesítés könnyűnek egyáltalán nem mondható kérdése szônyegre került. Egyre erôteljesebben bontakozik ki a gondolat, hogy a székely tulajdont képezô erdôségeket székelyek termeljék ki, dolgozzák fel és értékesítsék...”
           A gyergyói fakitermelô szövetkezet tevékenysége a II. világháború idején enyhített azoknak a székely családoknak a megélhetési gondjain, ahol a férfi a fronton harcolt a család többi tagjai pedig anyagi nehézségekkel küzdöttek. A korabeli vezetôség ugyanis kötelességének tekintette a közbirtokossági családok anyagi támogatását.
Dr. B. Garda Dezsô országgyűlési képviselô

Elzárták a város csapját

           Gázolaj került a vízház fölött a Békénybe kedden délután. Fahúzató erôgép (Taf) borult a patakba, s a motrából a vízbe ömlött a motorolaj és gázolaj. A 44 éves G. P. magántraktorista gépje okozta a szennyezôdést. Amint észrevették a vízháznál a történteket, elzárták a város vizét, s ez maga után vonta a Virág negyed egy részén, illetve a Bucsin negyedben a fűtéskiesést is. Ugyanis olyan sok a rendszerben a veszteség, hogy folyamatosan utána kell pótolni.
           Az esetrôl Ambrus Ágnest, a vízrészleg vezetôjét értesítették, majd Vincze János, a közüzemek igazgatója egyéb tárgyalásait befejezve megszervezte, hogy munkaidôn kívül az emberek a vízházhoz menjenek, s ô is a helyszínre érkezett, ahol már jelen vol Nagy Attila a közüzemek volt igazgatója is.
           Vincze János a televízión keresztül a lakosság tudomására hozta, valószínűleg nem lesz vízszolgáltatás. A Both-váránál lévô tartályokban ugyan még volt tartalék, 3000 köbméter víz, de amint megtudta a város, hogy nem lesz víz, mindenki tartalékolt a kádakba, kiapadtak a tárolók.
           Amikor Vincze kiért, már az alkalmazottak azon dolgoztak, hogy új mederbe tereljék a patakot, hogy ha esetleg maradt valami szennyezôdés, ne mossa azt be a vízházba. Hozzávetôleg 7 liter motorolaj, s jóval kevesebb gázolaj került a motorból a vízbe. A taf üzemanyag tankja nem sérült. A szennyezôdést felfogták, a vízházból nem ment ki szennyezett víz - mondta. Mindenkitôl maximális segítséget kaptak, mind városszinten, mind megyeszinten. Este fél tízre sikerült megtisztítaniuk a vizet. Ekkor el is kezdték a vízszolgáltatást visszaállítani. Ehhez kell 24 óra, hiszen levegô került a rendszerbe, és légteleníteni kell.
           Vincze János az esetleges kártérítés kapcsán elmondta: Magánemberrôl van szó, akinek van egy traktorja, s ezzel munkát vállal. Véletlenül történt meg az eset. Ha azt vesszük, az a kár, hogy a lakosságnak nem szolgáltathattunk vizet, de ennek inkább erkölcsi, mintsem pénzben mérhetô értéke van. Ha nagyon akarnánk, kiszámíthatnánk, mekkora a kár, de úgy érzem, hogy ezen körülmények között ez nem vezet semmire. A lakosságot úgysem tudjuk erkölcsileg kárpótolni.
K-T. Gy.

Közüzemi „leltár”
Alumínium-szulfáttal derítik, azbeszt csövön folyik a város vize

           Néha barna lé folyik a csapokon, a fazékban alja lesz a víznek, néhány utcai csap folyamatosan csordogál, a 7-es kilométernél a vízház felett nem makulátlan a környezet. Bírságoltak emiatt, igaz, a fakitermelôk számára nem volt óriási az összeg. Kifizették, s termelték tovább az erdôt, ami a patakok szennyezéséhez vezetett. A tarvágások, széldöntések miatt is sok hordalék gyűl fel a gátnál. Még az erdei utat is tönkreteszik a kitermelôk, s onnan a hordalékot a patak bemossa. A vízház nem egy új építmény, ráférne a modernizálás. Mellette ugyan van egy változás elôtt épített, de az már a próbaüzemeltetésnél felmondta a szolgálatot. Szakember szerint, nem is volna üdvös annak a beindítása, hiszen sebtében építették fel, a technológiája már elavult.
           Összesen huszonhatan dolgoznak a közüzemek “vízrészlegén”, ebbôl tizenkét alkalmazott a vízháznál, hétköznaponként a cégautó, hétvégenként taxi szállítja oda az alkalmazottakat.
           Békény-, Medgyes-patakából, s számos kis patakból fogják be a vizet, amit a Vízügyi Igazgatóságnak ki kell fizetni. A nyers víz köbméterenkénti ára 350 régi lej. A kezelés után a fogyasztó 5685 lejt fizet ki a szolgáltatónak a víz köbméteréért, s erre még rájön a hozzáadott értékadó. A patakokból a keverôházba folyik a víz, ott, ha kell, hozzáadják a vízben oldott alumínium-szulfátot, onnan az ülepítôbe folyik, majd a szűrôbe, aztán adagolják hozzá a klórt. 80 milligrammot literenként, így naponta 5-6 kilogramm kerül bele.
           Külön helyiségben dolgozik a laboráns. Az ajtóval szemközt rögzítették a falon öles betűkkel a szentírást, a paramétereket. A laboráns, Csala Tibor óránként, kétóránként vizsgálja a vizet. Az utóbbi tíz évben egyszer, 2004-ben tért el a szentírástól a megkívánt minôség, le kellett állítani a vízszolgáltatást, mert széldöntés miatt nagyon zavaros volt a bejövô víz.
           Országszinten kitűnô a Békény vize - mondja Csala. - Mit szóljanak azok, akik a Maros levét isszák? Persze nem kellene pazarolni, ezt a lakosság is meg kell értse, s azt is, hogy a következô tíz évben kincs lesz az ilyen víz. Nyugaton már nem mosnak ivóvízzel autót.
           Régebb a patakokban sikálták a kocsikat…
           Itt mostanában nem láttam autómosókat. Észre is vennénk, ha mosószert használnának. Volt rá eset, hogy magas volt a PH-érték, s fent marószódával mostak. A kôolajszármazékok kiszűrésére a gátnál tettünk keresztbe egy boronát. A legnagyobb gond az, hogy az erdôvágás miatt tavaly háromszor kellett kitakarítani a gátat, s több ezer köbméter homok, kavics volt benne.
           A fogyasztók néha panaszkodnak, koszos víz folyik a csapokon…
           Igazuk van, a pénzükért tiszta vizet várnak, de ennek a 60-as években épített vízháznak a technológiája elavult. Fejleszteni, modernizálni kell ahhoz, hogy egyre nagyobb vízmennyiséget tisztítsunk. A gravitációs ülepítéshez idô kell. S nem mindegy, milyen hômérsékletű a zavaros víz, a hideget nehezen lehet ülepíteni. Az sem biztos, hogy innen folyik a koszos víz, mert ahol a vezeték elrepedt, onnan nem csak ki, hanem be is folyik például a talajvíz. A vízház kapacitása nagy, de elengedhetetlen a feljavítása, mert mióta megépítették, nem volt komoly modernizálás.
           A vízház mögötti épületrôl, a soha be nem üzemelt új vízházról Ambrus Ágnes osztályvezetôt kérdeztük.
           - Az új épületet 1989-ben próbálták ki, s felszakadt a szűrô alja. Én ’91-ben kerültem ide, akkor már be volt zárva. De nem is lesz szükség rá, hiszen akkor azért építették, mert a gyáraknak több víz kellett, s most már nincsenek a nagy üzemek. Hogy használni lehessen, újra kellene tervezni, másképp nem lehet. Az elgondolás az volt, hogy a Marosból felszivattyúzzák a vizet az új vízházba. Az ôsszel viszont a feljövô, nagy átmérôjű vezetéket kiásták a földbôl, valaki megvásárolta. A régi vízház kapacitása elegendô, másodpercenként 120 liter vizet kezel. A vízháztól lejövô két fôvezeték egyike azbeszt, amúgy összesen 37 km ilyen vezeték van a városban. Ezeket is cserélni kellene, az azbeszt köztudottan rákkeltô - mondja Ágnes, aki arra is kitért, hogy a f6ovezeték közelében lévô hétvégi házak gazdái közül csupán egyetlenegy kért engedélyt a közüzemektôl. Holott mindenki be kellett volna szerezze a jóváhagyást, mert a vezetékek védelmi övezetébe építettek.
           - Régi a vízház, a vezetékek, nagy a vízveszteség, a falvakat is el tudja látni vízzel?
           Megbírja, biztos, s ha minden háznál vízóra lesz, spórolni is fognak. Novemberben például az eladott ivóvíz Gyergyószentmiklósnak 56 000, Alfalunak 1333, Újfalunak 1800 köbméter volt. Ezzel szemben a vízház kapacitása 310 000 köbméter. Alfalu, Újfalu van rákötve, Szárhegy nem igényli a vizet. Szárazság esetén van gond, mikor kevés a patakok hozama.
           Néha kakaószerű víz folyik a csapokon…
           Ez olyankor történik meg, mikor alacsony a hômérséklet, és zavaros a bejövô víz. Ekkor deríteni kell alumínium-szulfáttal, hogy ülepedjen le a zavarossága. De csak, ha muszáj, akkor teszünk bele aluminium-szulfátot. Kora tavasszal és késô ôsszel kell általában így kezelni a vizet, s ilyenkor hideg van. Ha nem sikerül pelyhesíteni, s otthon felmelegítik a vizet, akkor a fazék alján ülepedik le. Ugyan kismértékben az egészségre nem káros ez, de fém, és hosszú távon nem ajánlatos ilyen vizet inni.
           Az utcai csapokon, ha kell, ha nem, folyik a víz…
           A közkút körül százötven méteres körzetben lakók kell fizessék a fogyasztást, akiknek szerzôdésük van, 1,2 köbmétert fizetnek személyenként, havonta. A Balázs Pál utca sarkán megjavítottuk a kutat, s úgy egyeztünk szerzôdéskötéskor a lakókkal, hogy ha ismét elrontják, levesszük a csapot. Mindenkinek be kellene vezetnie a vizet, a közkutaknál nagyon sok a veszteség. A téglagyári romáknál lévô csapokkal is gond van. Ôk egyszerűen levették az elzárókat. S nekik még szerzôdésük sincs.
           Kinek nincs vízórája, hány köbmétert fizet?
           Az udvari csapra 2,4 köbmétert számítunk, ahol van fürdôszoba, 5,15 köbmétert személyenként. A vízszolgáltatás 2004-ben nyereséges volt, de 2005-ben már veszteséges. A nyers víztôl az eladott vízig nagy a veszteség. Az azbesztcsövek toldottak, ott is sok víz elfolyik.
           Meghibásodás…
           Rengeteg van. Kellene szakaszolni a vezetékeket, hogy minél kisebb utcarészen zárhassuk el a vizet, ha javítani kell. Gyergyóban a fagyásmélység 1,20 méter, ahol nincsenek elég mélyen a vezetékek, elfagynak. A fagy eltekeri a csöveket, törnek. A szabály szerint egy karbantartó kellene 5 km vezetékre. Ezzel szemben nálunk a 72 km vezetéken összesen hat szerelô s egy mester dolgozik a javításokkal. Ha teljesen átvesszük a falvakat is, akkor több emberre lesz szükség. Ott gondok vannak. Még garanciában vannak a vezetékek. El is fagytak, nem is működnek. A vízszintszabályozó sem jó, ki kell cserélni. A Mogyorós utcában a patak felett vitték át a vizet, ez is gond. Újfaluban el vannak zárva a közkutak, mert nem lehetett zöld ágra vergôdni, ki használja. Alfaluban csak öt ház van rákötve. Az a cél, hogy mindenki bevezesse a vizet. Nem mi végeztük a kötéseket, a helyi polgármesteri hivatal végeztette valamelyik céggel. Nem tartották be a fagyásmélységet. Úgy gondolom, nem idevalósi emberek dolgoztak. De tisztáztuk, ennek vége, augusztusban jár le a garancia, utána új szerzôdést kötünk, belefoglaljuk, hogy idegen nem dolgozhat a hálózaton.
           Mi a módja annak, hogy mondjuk Újfaluban beköttesse valaki a vizet?
           Kell egy községrendezési engedély, azzal idejön, a tervezô elkészíti a rajzot, kiállítja az engedélyt, a hivatal ezt kell láttamozza, s mi bekötjük a vizet. Ha nincs felgyűlve a munka, két hét alatt meg lehet csinálni. Hozzávetôleg 12 millió lejbe kerül. De ha fôutat kell felásni, akkor többe, mert engedélyt kell kiváltania a fogyasztónak az útügytôl. S majd vissza kell állítsa az utat az eredeti állapotába. Ez úgy éri meg, ha több család összefog, és egyszerre köttetik be a vizet.
           Két éve ugyanazzal az árral dolgoznak, áremelésre számíthatnak a fogyasztók a közeljövôben. Ha pontos árat még nem is mondhatnak, közel 40 százalékkal kell majd többet fizetni egy köbméter vízért - mondja Ambrus Ágnes. Vincze János igazgató elmondta, áremelésre mindenképp sor kerül, hiszen fejlesztésre van szükség, alapot szeretnének teremteni a modernizálásra. Az új igazgatónak tervei is vannak:
           Lehetôség nyílt 50 000-nél kevesebb lakosú városokban a víz- és csatornarendszerek feljavítására, beleértve a vízház és a derítôállomás modernizálását is. Ebbe a kormányprogramba bekerült városunk. Sikerült idôben elkészíteni a megvalósíthatósági tervet, és a tanács elfogadta, alapot teremtett arra, hogy ennek költségeit fedezze. A döntés a finanszírozó bank hatásköre. Körülbelül 10-12 millió eurót költenének a rendszer felújítására. Ebbôl az össszegbôl korszerűsítve, európai szintű szolgáltatásokat lehet biztosítani. Kicsit fáj a fejünk, hogy ehhez az önrészt hogyan tudjuk elôteremteni, mely elôreláthatólag 20 százalék lesz. Nem tudni, hogy az 1989-ben befejezett, soha nem működtetett vízházat felhasználják-e. Mindenképp bôvíteni kell, a falvakat is mi fogjuk ellátni vízzel. Abban is gondolkodunk, hogy egy másik vízforrást is igénybe veszünk majd, ha esetleg az eddigi vízforrásnál szennyezôdés vagy más probléma áll fenn. Itt elsôsorban a négyes kilométernél lévô gyűjtôtóra gondoltunk.
           Évtizedek óta nem újítottak a vízházon, a rendszeren. A vezetékek toldozottak-foltozottak, s felénél több azbeszt, ami köztudottan rákkeltô. Nincs vízforrás, mely vész esetén ellátná a várost, mint az kiderült a február 14-i szennyezôdéskor. Régi rendszerbôl, egyre rosszabb víz folyik. Pedig egészségünk forog kockán.
Kedves-Tamás Gyopár

Állattartók felpártolása?

           A Gyergyószentmiklósi Juhtenyésztôk Egyesülete megbeszélésre hívta Pap József polgármestert, mert amint az egyesület elnöke, Tinka Kálmán is elmondta, problémáik nem nagyok, de megoldásukhoz az önkormányzat segítségére is szükségük lenne.
           Elhangzott, Gyergyószentmiklóson 2500 nyilvántartott gazda és 22 gazdálkodással foglalkozó jogi személy van jegyezve, ám még legalább 2500 család tart otthon tehenet, kocát, pár juhot. Fontos tehát az állatállomány minôségének javítása. A juhállomány esetében is elkelne a frissítés, kiveszôben a szálas, a racka, a berke - legalább 50, jó vérvonalú apaállat kellene. Erre pályázott is az egyesület, pénzre van kilátás, melyre 30 apaállatot tudnának vásárolni. Még húszra az önkormányzattól remélnek segítséget. Lévén, hogy a juhtartók egyben tehéntartók is, az is felvetôdött, hogy bár valamikor volt a városnak bikák istállója, ma már nincs, összesen 3 bikából áll az apaállat-állomány.
           Kérték, a legeltetés megszervezését és ellenôrzését bízzák a juhtenyésztôkre, és segítsen a város az esztenaházak kijavításában, biztosítson hozzá faanyagot.
           Gondot jelent az állatok egészségügyi kezelése, rendbe kellene tenni a fürösztôt, a juhtejbôl készült termékek eladásához pedig jó lenne egy üzlethelyiség biztosítása.
           A dögkút kialakítására nagy szükség lenne, mint ahogy a barompiacot is újra kellene indítani, melynek kezelését bizonyos feltételek mellett átvállalnák a juhtenyésztôk. A jelenlévôk kérték, a tanácsban legyen 3-5 tag, akik a gazdálkodók problémáival foglalkoznak, ôket képviselik, hogy szavukat hallathassák, a hivatal pedig fizessen egy személyt, aki az apaállatok elosztásával, a minôsítéssel stb. foglalkozna.
           Szóba jött az is, hogy szükség van-e mezôôrökre. Persze! - jött a válasz, de másként kellene szervezni ôket, teljesítmény utáni fizetéssel, mint ahogy változtatni kellene a mezôôrzési díj fizetési módján is.
           Pap József polgármester a kéréseket meghallgatva elmondta: „tessenek tudomásul venni, hogy nagy részét a felvetett problémáknak meg tudjuk oldani”. A képviselet megteremtésére azt ajánlotta, válasszanak a juhtartó gazdák két személyt, akik részt vesznek a tanács kettes bizottságának ülésein, fenntartják az ôket érintô tervezeteket. Erre a jelenlévôk Páll Józsefet és Kastal Lászlót hatalmazták fel, majd távoztak, hisz támogatásra ígéretet, buzdítást kaptak a polgármestertôl. Hogy lesz-e eredménye e gyűlésnek? Gazdálkodó kifejezéssel élve: ôsszel számolják a pipéket.
B. K.

MPSZ-hírek

           1. A közpénzek kezelésérôl
           A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete emlékezteti a város vezetôit, hogy immár tizenkét hét telt el azóta, hogy a közösség pénzébôl "kölcsön vettek" 180 millió lejt, ügyvédi honorárium kifizetésére. Elvárjuk, hogy az a pénz mihamarabb visszakerüljön a város pénztárába, s hogy a "kölcsönvevés" idejére fizessenek egy méltányos kamatot.
           2. Március 15-rôl
           A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete maximális támogatásáról biztosítja a Székely Nemzeti Tanácsot a Székely Nagygyűlés megszervezésében. Ezúton is kérjük a Szövetség gyergyói tagjait és szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az esemény népszerűsítésében, illetve minél nagyobb számban képviseljék Gyergyót a Nagygyűlésen.
           Ugyanakkor jogosnak és méltányosnak tartjuk a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, hogy március 15 legyen hivatalos munkaszüneti nap a Székelyföldön. Úgy gondoljuk, hogy igenis most kell ezt kérni a román államtól, amikor nagy garral hangoztatják, hogy a kisebbségek helyzete milyen példaértékűen rendezve van Romániában. Tudva azt, hogy nemzetközi egyezmények aláírásával Románia eleve kötelezettséget vállalt az ilyen igények kielégítésére, elvárjuk attól a miniszterelnök-helyettestôl, aki másfél éve autonómiát ígért a Székelyföldnek, hogy haladéktalanul terjessze a kormány elé az erre vonatkozó jogszabály-tervezetet. Úgy gondoljuk, hogy ha már vállalja a közös kormányzást a szélsôségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpárttal, akkor az RMDSZ dolga nem az, hogy kifogásokat keressen, hanem az, hogy a választói részérôl érkezô felkéréseket képviselje.
           3. A fűtésrendszer rehabilitálására kapott tavalyi támogatás elköltésérôl
           A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete már a tavalyi év folyamán jelezte, hogy a kormánytól a fűtésrendszer rehabilitálására kapott 24 milliárd lejt a város vezetôsége nem megfelelôen költötte el, ugyanis a pénzt a meglévô rendszer javítása helyett annak bôvítésére használták fel. A helyi önkormányzat legutóbbi ülésén lényegében ugyanerre figyelmeztette a város vezetôségét a megyei önkormányzat alelnöke is. Elvárjuk, hogy ezért vállalják a felelôsséget azok, akik elkövették, illetve elvárjuk a képviselôtestülettôl, hogy a megyei alelnök által kért stratégia-módosítást haladéktalanul ejtsék meg, ne kockáztassák azt, hogy az idén a város nem kap további állami támogatást a fôtésrendszer rehabilitálására. Annak ugyanis katasztrofális következménye lenne, ha az idén a két negyed fôtésrendszerét nem újítanák fel!

Etéd képekben

           A 2005-ös Etédi Fotótábor válogatott anyagát tekinthették meg az érdeklôdôk csütörtök délután a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ negyvenes termében. A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett etédi fotótábor nyolc művészének munkáit állították ki. Kolcsár Béla igazgató köszöntötte az érdeklôdôket és a jelenlévô Szabó Attila fotóművészt. Török Éva Cecília a kulturális központ vezetôje szólt a tábor, a néprajzi jellegű fotókiállítás létrejöttérôl, a népi kultúra, értékeink megörzésének fontosságáról. Azt is elmondta, idén Alfaluban szervezik meg a fotósok táborát.
           Ádám Gyula, Magyari Hunor, Danis János, Szabó Attila, Bálint Zsigmond, Czire Alpár, Erdélyi B. Elôd és Balázs Ödön fotói kalauzoltak egy kis idôre Etédre. A csomafalvi Búzás Ibolya tanárnô népdalokat énekelt. Balázs József alfalvi festôművész méltatta a kiállítást, elmondta, a kiállított munkák a jövô számára megôrzik a pillanatot, közérthetô, emberi értékek vannak megragadva, megörökítve, bár nem nevezhetôek az alkotások néprajzi fotónak. Az idén rendezendô alfalvi fotótábor céljául a festôművész javasolta, hogy a fotósok találják meg, örökítsék meg például azt, hogyan néz ki egy székely ház, egy csűr, egy kerítés, hogyan fejik a tehenet, hogy, majd aki évek múlva nézi a képet, el tudja képzelni milyen egy székely falu.
           Kolcsár igazgató azt sem tartja lehetetlennek, hogy városunk fennállásának 100. évfordulójára itt, Gyergyószentmiklóson szervezzék meg a fotósok táborát, hogy megörökítsék a százéves várost a jövô nemzedéknek.
B. T. I

Nem potyára kérdezgettünk

           Múlt év vége egyáltalán nem volt mentes a történésektôl. Honatyának képzelte magát néhány tanácsos, rendôr autóztatott meg egy lányt román nyelvlecke gyanánt, szavazott a testület egy 180 milliós összegrôl, késôbb tudta meg, hogy mire adta a pénzt. A tanügy sztrájkolt, hosszasan, szinte eredménytelenül. Ünnepelt a város, ügy lett a brikettes fűtésbôl, s a közüzem élére új vezetô került.
           Mi az olvasók véleményét kértük a történésekrôl, s véleményükkel nyerhettek is. Továbbra is legyen véleményük!
           Múlt év vége felé tanácsostól hangzott el, hogy a kiértékelôkben hihetetlenül sok negatívum van összesítéskor, ami a tanács munkáját illeti. Ekkor a következô kérdéssel fordultunk az olvasókhoz: Írjon legalább egy pozitívumot a gyergyószentmiklósi tanácsosokról! Nos, nem záporoztak a pozitívumok, összesen a válaszadók 12,33 százaléka írt egy-egyet: “Elég szervezettek”; “Ha mondtam valamelyiküknek valamit, közbeszólás nélkül végighallgattak”; “Jók”; “Kompromisszumképesek”; “Próbálnak pénz nélkül dolgozni”; “Rendszeresen megjelennek a tanácsüléseken”. 47,95 százaléka a hűséges olvasóknak negatívumot írt. “Ahhoz még hatványozni kellene”; Nem sok az ígért megvalósítás”. Írták azt is, hogy az a pozitívum, hogy nem sztrájkolnak; “Nem tudnak normális tanácsülést tartani”. 39,73 százaléknyian nem válaszoltak a kérdésre, vagy nem ismerik kellôképpen a tanácsosok munkáját. Akadt, aki bevallása szerint bármennyire is törte a fejét, nem jutott semmi pozitívum eszébe.
           Nem viseltettünk sohasem bizalommal az egyenruhát viselôk iránt, s bizalmunkat nem erôsítette a novemberi eset sem. Ha emlékeznek olvasóink a történetre, rendôrruhás román fiatalember autóba ültetett egy fiatal lányt, s a városhatárt jól meghaladva tette csak ki autójából. S mindezt olyan indokkal, hogy nem volt személyi igazolvány a lánynál, nem beszélte a román nyelvet. A korai órákban útravalónak csak annyit mondott: Míg hazaérsz, megtanulod az ország nyelvét… Aztán mégiscsak meggondolta magát, a lány után ment, visszahozta a városba. Feljelentést ugyan nem tett a sérelmezett, de bizonyára nem felejti el egyhamar az esetet. S hogy olvasónkba félelmet kelt-e a rendôrök látványa? - ezt kérdeztük a hűséges Kisújságolvasóktól. A válaszadók tíz százaléka nem válaszolt a kérdésre, ezáltal kivonva magukat a nyereménysorsolás alól, hiszen mint azt ígértük, a választ nem adók nem vesznek részt a sorsoláson. Húsz százaléknyian vallottak úgy, hogy bizony tartanak az egyenruhásoktól. „Frászom van tolük”- írja egy olvasónk, de olyan is van, aki viselkedésük, úrhatnámságuk miatt fél: „még mindig azt hiszik, hogy nekik mindent lehet. Pedig ok vannak értünk”, „viselkedésük nem sokat változott, sot talán most még nyíltabban magyarellenesek”. Volt ki a nyolcvankilences változásokat követoen már nem fél ugyan, de bizalmat sem érez. A válaszadók többsége, 70 százaléka válaszolt nemmel, de legtöbben mégiscsak hozzátették, nem szívesen találkoznának rendorrel, kerülik oket. S van, kinek inkább a rendorök hiánya okoz fejfájást.
           Nemrég történt, zengett is a helyi sajtó attól, hogy egyöntetűen szavaztak meg ügyvédre 180 millió lejt, anélkül hogy tudták volna, mire bólintanak rá. Ön szerint sok-e a város pénzébôl 180 milliót áldozni ügyvédre? - kérdeztük az olvasóktól. A szelvénybeküldôk 12,16 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre, s csupán 5,4 százalékuk gondolja úgy, hogy nem is sok a 180 millió lej. Többségük, 82,43 százaléknyian soknak, rengetegnek, hajmeresztônek tartja az összeget. S kommentárokat is fűztek hozzá: “Miért van a hivatalnak jogásza?”; “Hát persze, erre megy el a közpénz?”; “És a forradalom negyedben a bokánk törik ki a nagy köveken, mi lesz a beígért aszfalttal?”; “Pap Józsefnek vannak melléfogásai. Ez is egy ballépés”; “Kinek ügyvédre van szüksége, ne közpénzbôl fogadja meg”; “Inkább ajándékba kellene adja azt a pénzt az iskoláknak, óvodáknak”; “A fűtésre kéne adni, hogy a blokkosok ne fázzanak”; “A három jogtanácsost dísznek tartják?”; “’Érdekes módon ez egy-kettôre elôkerült, de ha más ügyet kell támogatni, akkor nincs pénz”; “Ez csak nálunk, Gyergyóban fordulhat elô. Szégyen.”
           Önnek mi a véleménye a tanügyi sztrájkról? - tettük fel a kérdést az utolsó novemberi szelvényben. A szelvénybeküldôk 12,16 százaléka nem válaszolt a kérdésre. 44,5 százalékuk pedig helyesli a sztrájkot, többen írták, hogy jól csinálják, harcoljanak, amíg tudnak. Nyugdíjas olvasónk is helyesli a padagógusok harcát, s felteszi a kérdést, a nyugdíjasok hogy sztrájkolhatnak? “Igazuk van, ha sztrájkolnak, mert egy pár éven belül senki nem akar tanár lenni ezért a pénzért”- írják. 20,27 százalékuk nem tartja helyesnek a tanügyi sztrájkot. Akad, aki felrója a tanároknak, hogy csak nyolc hónapot dolgoznak. “Máshol is dolgoznak sokkal kevesebb fizetésért”; “Régebb nem volt ennyi sztrájk és mégis megéltek akár a tanárok is. Hány ember kap 2,5 milliót….”
           8,11 százalékuk írta, hogy túl hosszúra sikeredett a sztrájk. 14,86 százalékuk a gyermekeket búsulja, mi lesz velük, mert ôk érzik meg, mert majd szabadnapon is kell üljenek a padban. “A diákok húzzák a rövidebbjét”- írják.
           Decemberben ünnepelt a város, rendezvény hátán rendezvény volt. Ennek kapcsán két kérdést is feltettünk az olvasóknak: Ön melyik Mikulás-napi rendezvényen vesz részt?; Milyennek minôsíti az idei városnapokat?
           A szelvénybeküldôk 14 százaléka nem tudta, részt vesz-e a csinnadrattán, 21,5 százalékuk egyetlen rendezvényen sem szándékozott részt venni. Volt, aki azért nem akart ünnepelni, mert mint írta, a város 80 százaléka nyomorog. 35,4 százalék a tűzijátékra, 6,3 százalék az ünnepi szentmisére készült, ugyanennyien döntöttek úgy, hogy mindegyik megmozduláson jelen lesznek, köztük olyan is van, aki hivatalból ott kellett legyen, 5 százalékuk pedig a koncertekre várt.
           Az ünnep lejártával kiderült, a szelvénybeküldok 56 százalékának tetszett a rendezvénysorozat. 17 százalékuk nem nyilvánított véleményt, köztük olyan is akadt, aki nem mehetett el betegség miatt, vagy éppen azért, mert dolgoznia kellett munkahelyén. 26,3 százalékuk nem volt megelégedve a város-napi rendezvényekkel. Közel tíz százalék úgy véli, a városnak költséget jelent, nem pedig jövedelmet. Többen állítják, hogy semmi újat nem nyújtott, megszokott volt. Felróják a szervezôknek, hogy a kiadottól eltértek a kezdési idôpontok, nem dobott cukorkát a Mikulás, sok volt az idegen árus. „Kinek a pap, kinek a papné” - írja egy olvasó az egész cécóról.
           A hivatal brikettes fűtésétôl volt hangos a sajtó decemberben. Megkérdeztük az olvasókat is, mi a véleményük a hivatal brikettes fűtésérôl? 27 százaléka a szelvénybeküldôknek nem válaszolt. 32 százaléknyian úgy gondolták, ha olcsóbb a brikett miért ne fűthetnének azzal. 33,3 százalékuk nem tartotta jó megoldásnak, s többen is úgy gondolják, hogy üzleti érdek áll a háttérben. „Áll meg az ember esze.” „Ez így is működhet?” „Az melegedik, aki a tűzhöz közel van.” „Az állampolgárok pénzébôl mindenre jut.” „Nevetséges!” - írják. Akad, aki felteszi a kérdést; ”Nem ôk ígérték erre a télre a gázt?” 7,4 százalék a sajtóra vet. Írják, hogy: „Nagy hűhó semmiért, van mivel egyébbel foglalkozni.” „Minden dolgot nem kell felfújni.” „Nem kell mindenbe belekötni”.
           Triumvirátus került a közüzemek élére, s kíváncsian vártuk, hogyan döntenek maguk között, ki legyen a városgazdálkodási vállalat elsô embere. Olvasóinkat arról kérdeztük, hogyan vélekednek, ki kellene a vállalat élére kerüljön, kit látnának szívesen a Go Rt. élén? A választ beküldôk 15 százaléka a folytonosság mellett voksolt, Nagy Attila nevét írták a szelvényre. „A nehézségek idején megfelelt, most pedig félretették…” - írja egy olvasónk. De vannak, hét százaléknyian, kik számára csak az volt fontos, hogy változás legyen, csak éppen Nagy Attila ne maradjon. Két-két százalék Pap Józsefet, Szabó Rudolfot, de volt ki Blénessy Gézát, Györffy Jánost vagy Tinka Kálmánt nevezte megfelelônek e funkcióra. Négy és fél százalékuk találta el a triumvirátus végsô döntését, voksolt Vincze Jánosra. Tizenhat százalékuk Márton Lászlót jelölte meg, olyan jelzôkkel egyszerre említve, mint szakmaiság. Ugyanennyien (16%) nem válaszoltak, üresen hagyták a szelvényt. Három százaléknyian pedig kategórikusan kijelentették, nem érdekli a vállalat sorsa. Tizennégy százaléknyian írták, nem tudják, nem értenek hozzá, vagy vélték, túl nehéz kérdést tettünk fel. A szelvénybeküldôk legtöbbje nem nevet írt a szelvényre, hanem tulajdonságokat, képességeket nevezett meg elvárásként. Vezetôi adottságok, megfelelô iskolával rendelkezô szakember, tisztességesség, a lakosság érdekeinek figyelembe vétele, becsületesség, igazságosság, merje vállalni az átkokat, közgazdaságtant, menedzsmentet végzett, fiatal legyen. Egy olvasónk véleménye szerint semmi esetre sem egy politikai protekcióval megválasztott álszakember „triumvirátus” kellene a GO Rt. élére kerüljön.

Lottósbódék

           Mi lehetne az idôtállóság, a folytonosság legjobb példája városunkban, ha nem az imit-amott elszottyantott lottósbódék? Van köztük olyan, melyben még ma is árulnak, kínálják a szerencsét. A parkban lévô bádogtákolmány viszont magára hagyatott. Rágja a rozsda szaporán, s tán szégyellik is ezt a városbeliek, mert rendszeresen teleraggatják plakátokkal oldalait. Talán ha a mélyre nézünk, még a XIII. kongresszus küldöttjeinek fizimiskája is ott lapul egyéb papírrétegek között.
           Belseje is használhatatlan, megtelt mocsokkal, s bár nem volt gusztusom szortírozni a hulladékot, betörött ablakai mögött van minden papírtól almacsutkáig és nôi alsóneműig. Villanyóra is van benne, szinte épen, csak a biztosítékokat lovasította meg valakik. Egy valami azonban nem hiányzik: ajtajáról a lakat. Az rozsdás ugyan, de nem adja meg magát. Ôrzi a bódét, mint városunk az efféle hagyományokat. Hogy is szállíthatnának el helyérôl egy ilyen tájba illô matuzsálemet. Még hiányozna a város lakóinak, s eggyel kevesebb lenne, amin szörnyülködnének a turisták!
B. K.

A fa, mint alapanyag

           Figyelembe véve a természetes környezetünkben betöltött szerepét, s hogy a századok folyamán mindig huséges társa volt az ember hétköznapi életének, be kell látnunk, hogy a fa
           nem mindennapi anyag, nem pusztán egy az ember rendelkezésére álló alapanyagok közül.
           Egyetlen másik anyag sem kíséri úgy végig az ember életét, és ébreszt benne olyan mély érzéseket, mint a fa. A fa iránt érzett tiszteletünkben kétségtelenül az elismerés is közrejátszik, elismerése annak a kitartó élni akarásnak, mellyel a kibúvó hajtás szembeszáll minden rá leselkedo veszéllyel, s a fenyegetések ellenére fává terebélyesedik. És ha már a fák csodálatos életénél tartunk, nem lehet kihagyni a fák szerkezeti felépítését sem.
           A fák makroszkopikus felépítésüknek köszönhetoen szabad szemmel láthatjuk (l: az erezetét) ha a szöveti szerkezetét megfeleloen alakítjuk ki. Ha pedig a fa törzsébol egy ék alakú metszetet vágunk ki, akkor a következo részeket láthatjuk: kéreg, háncs, kambium, szíjács, bélsugarak, geszt, évgyuruk, bélsugarak és bél. A kéregszövet védi a kambiumot a kiszáradástól és a sérülésektol. Elhalt sejtekbol áll, amelyeket e kambium termel. A háncs a kéreg alatt helyezkedik el, rostacsöveiben kering a feldolgozott, szerves anyaggá alakított nedv, amit a kambium állít elo. A kambium pedig nem más, mint vékony élo szövetréteg a kéreg és a szíjács között. Elsodleges feladata a fa növekedésének biztosítása, külso oldalán vékony háncsréteget, belso felén pedig vastagabb szíjácsréteget képez. A szíjács a fa élo része, fiziológiai szempontból a legaktívabb része. Benne kering a nyers nedv és a tápanyagok, ezek némelyikébol, mint például a keményítobol, raktárak is képzodnek. A bélsugarak elsodleges feladata a tápanyagok raktározása. A geszt a fa legöregebb része, a „gerincoszlopa”, melyet tökéletes fának is neveznek. Szárazabb, keményebb és sötétebb, mint a szíjács. Elhalt sejtekbol áll. A geszt a fa legtöbbre becsült része, mivel a legsurubb és a legtartósabb. Az évgyuruk, az éves növekedés koncentrikus zónái, egy világosabb és egy sötétebb rétegbol állnak. Mindkét réteget a kambium álltja elo, a világosat tavasszal, a sötétet meg nyáron. Az évgyuruk szélessége függ a fa egészségi állapotától és az éghajlati viszonyoktól. Az évgyuruk fontos adatokkal szolgálnak (erdotuz, szárazság) a fa korára és az életében bekövetkezett eseményekre vonatkozóan. A bél a fa törzsének függoleges tengelye, innen indulnak ki a bélsugarak. A bél surubb és keményebb, mint a geszt, de kicsi az ellenálló képessége, könnyen elkorhad, ezért a rönkök felfurészelésekor gyakran eltávolítják.
           A fafajok sokféleségét talán már mindenki ismeri, ha mást nem, akkor azokat, amelyek körül vesznek bennünket, a továbbiakban ezekrol a fákról és helyes felhasználásukról esik szó.
Portik Tünde (0745/961.039),
Bartos Emese (0745/814.555)
lakberendezô

Óvoda-kilakoltatás?

           Az elmúlt ülésen kellet döntést hozzon az önkormányzati testület arról, hogy a Kossuth Lajos utca 22. szám alatti ingatlant kiveszik a város közvagyonából. Az ok egyszerű: az ingatlant, melyben jelenleg napköziotthon működik visszaigényelték és visszakapják egykori tulajdonosának leszármazottjai. Nagy István jegyzô megemlítette, nemsokára két további épület ügyében is meg kell hozni e döntést, melyekben szintén óvodák működnek.
           E döntések riadalmat keltettek a városban, a sok diákköltöztetést követôen a szülôk riadtan tették fel a kérdést: új óvodába kerülnek kicsinyeik, és hová.
           Nagy István minderrôl elmondta:
           A 247-es restitúciós törvény tisztán és logikusan szabályozza, hogy azon ingatlanokat, melyekben közintézmények működnek, vissza kell (tehát nem csak vissza lehet) szolgáltatni jogos tulajdonosának, ezek örököseinek. A Kossuth Lajos utcai ingatlan ezek közé tartozik, a közeljövôben meg fog történni a visszaadása. A törvény szabályozza azt is, hogy a visszaszolgáltatott ingatlan tulajdonosa köteles öt évig engedélyezni az eddigi tevékenység folytatását. Az már más kérdés, hogy ezért házbért kell fizessen az intézmény, melynek összegét törvény szabályozza. Tudjuk, hogy a tanintézmények házbérét az önkormányzatok fizetik, így ez egy plusz teher a városra nézve.
           Öt esztendeig folyhat tehát a tulajdonos által visszakapott ingatlanban háborítatlanul a legkisebbek tanítása. Nem lesz ez másként a két másik, visszaadás elôtt álló ingatlan esetében sem. Öt évig házbért kell fizetnie az önkormányzatnak, és ez idô alatt kell azt is kitervelje, hogy a törvényes határidô lejártával, ha a tulajdonos nem ad helyet továbbra az óvodáknak, hol lesz a kicsiknek másik óvoda, második otthon.
B. K.

Összefogás a tájékozottságért

           Aláírásgyűjtésbe kezdett a Pro Cive Egyesület, hogy az RTL Klub, az MTV1 és a TV2 televízióadók műsorait láthassuk, a kábelen keresztül foghassuk Gyergyószenmtiklóson is. A több mint egy hete tartó aláírásgyűjtésrôl Hideg Csaba, a Pro Cive Egyesület elnöke számolt be.
           A Párbeszéd Program részeként polgári kezdeményezésre indult az aláírásgyűjtés. Felkerestük a kábeltévé-társaság helyi vezetôjét, aki jónak látta és elmondta, van érvényes szerzôdésük az MTV1-es csatornára, amit más városokban már sugároznak. Ha a lakosság is aláírásával igényli, akkor a kérést elôterjesztjük a bukaresti szolgáltató felé, igazolva, hogy igény van a három tévécsatornára. A kérésbe természetesen az is belekerül, csak akkor igényeljük, ha a havidíjban ez nem fog drágulást jelenteni.
           A Pro Cive Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtés tart, ha igénylik ezen műsorokat, aláírhatják az íveket a Lakossági Tanácsadó Irodában vagy a központi könyvesüzletben.
B. T. I.

Markó Béla Miniszterelnök-helyettes Úr Oexcellenciájának!

           A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2006. február 4. Határozata értelmében, tisztelettel felszólítjuk Önt, szíveskedjen nemzeti ünnepünk napját, Március 15-ét munkaszüneti nappá nyilváníttatni.
           A Székely Nemzeti Tanács, a város Polgármesteri Hivatalával együtt, 2006. március 15-én Székely Nagygyulést szervez Székelyudvarhelyen. E Nagygyulésen a székelység hitet tesz a márciusi szabadságeszmék mellett és megerosíti követelését: Autonómiát Székelyföldnek - Szabadságot a Székelységnek!
           A Románia Parlamentje által is ratifikált Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelmérol, 4. cikkelyének 2) bekezdése szerint a Felek kötelezik magukat a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti tényleges egyenloséget szavatoló intézkedésekre. Az 5. cikkely 1) bekezdése pedig eloírja: a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megorzését és fejlesztését, identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megorzésének feltételeit.
           A teljes és tényleges egyenloség jegyében úgy véljük, hogy a székelységnek, az erdélyi magyarságnak joga van nemzeti ünnepe zavartalan megtartására és arra, hogy ennek érdekében a magyarok által is lakott közigazgatási egységekben Március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítsák!
           Ennek érdekében felkérjük Markó Béla urat, a román kormány miniszterelnök-helyettesét, az RMDSZ szövetségi elnökét, tegye meg a szükséges törvényes lépéseket.
           Tisztelettel,
           A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága nevében,
           Dr. Csapó I. József elnök
           2006. február 8.
           * A Gyergyószéki Székely Tanács felkéri a gyergyói vállalkozókat, cégvezetoket, hogy jó magyarok módjára tegyék lehetové alkalmazottaik számára, hogy méltó módon megünnepelhessék nagy nemzeti ünnepünket, március tizenötödikét. Legyen ez a nap minden gyergyóinak ünnep, amikor részt vehet a különféle rendezvényeken, idén pedig kiemelt módon a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlésen. Tudatában vagyunk annak, hogy munka nélkül nem lehet fizetést sem adni, de bízunk benne, hogy a vállalkozók, cégvezetok megtalálják annak a módját, hogy az egy napi kiesést úgy pótolják be, hogy az alkalmazottak se vigyenek haza kevesebb pénzt a hónap végén, s a cég tervei se csorbuljanak. Bízunk abban is, hogy felkérésünket az érintettek természetesnek tekintik, s a vállalkozóink meg fogják mutatni a többi székely széknek, hogy Gyergyó most is élen jár, ugyanúgy, mint ahogy a gyergyói önkormányzatok is példát mutattak, amikor szinte mindegyik kiírta a helyi népszavazást Székelyföld autonómiája kérdésében.
           * Értesítünk minden érdekeltet, hogy önzetlen támogatóknak köszönhetôen nagyon kedvezményes áron biztosítunk szállítást autóbusszal a Székely Nagygyűlésre. A részletekrôl a késôbbiekben tájékoztatjuk az érdeklôdôket. Bízunk benne, hogy sokan fognak élni a lehetôséggel, illetve saját autóval is sokan eljönnek majd a Nagygyűlésre, hogy Gyergyó méltó módon képviselve legyen a jeles eseményen.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke

Építsünk együtt templomot!

           A templomépítéshez szív, hit és áldozat kell… és manapság az áldozatot pénzben mérik - hangzott el a Hajdó István fôesperes-plébános által tartott sajtótájékoztatón, ahol az egyházfô azt is bejelentette, Egerbôl megérkeztek az épülô templom téglajegyei, kérve, „vállaljuk fel együtt a szentély születését”.
           Szilágyi András számadó gondnok számokkal ismertette, hol tart most a Bucsin negyedi teplom építése, mennyi pénzre van szükség, hogy Isten hajléka elkészüljön.
           A 9 méter széles, 27 méter hosszú és 19 méter magas építmény a számítások szerint 20 milliárd lejbe fog kerülni, s ezen összegben nem foglaltatik bele a tervezett harangláb, a berendezés. Háromszor kellett változtatni a terveket - derült ki, s mindezt az anyagiak miatt. Jelen pillanatban készen az alap, beöntve az oszlopok, emelkedik a fal. Erre 2005-ben 2,2 milliárd lejt pengettek ki, az idénre tervezett munkálatok értéke 6,720 milliárd régi lej. Az ütemterv szerint 2007-ben is lesz még bôven munkálat, hogy 2008-ban a külsô rendezéssel befejezôdjön a templomépítés.
           Szilágyi András megjegyezte, a gyilkostói Szent Kristóf kápolna építési költségeinek 16 százalékát állták a gyergyóiak, most, a gyergyószentmiklósi templom esetén ennél többre kellene, hogy értékeljük magunkat.
           A gyergyószentmiklósiak segítségét, támogatását várják tehát, hisz nekünk épül a templom, mi kell, hogy felépítsük. Az adományozás megkönnyítésére születtek a téglajegyek is, melyek áruba bocsátására Dezsô László vállalkozó ajánlott módszert.
           A téglajegyek értéke egyenként 15 új lej, ezekbôl bárki vásárolhat egyelôre a plébánián, de tervben van, hogy üzletekben is kapható legyen. Az elsô száz téglajegy viszont különleges, oklevélszerű. Ezek árverezés útján kerülnek eladásra. Azon támogatók kapják meg ezeket a névre szóló, sorszámozott példányokat, akik a legtöbbet ajánlanak fel értük.
           Az árverés nemsokára kezdôdik - derült ki -, ugyanis Bencze Attila vállalkozó bejelentette: egy hét múlva hozza azon tíz személy névsorát, akik 5-5 millió lejjel „beszállnak” a licitbe. Azt is kijelentette a vállalkozó, hogy száz további téglajegyet fognak megvásárolni a Ben-Com-Mixt alkalmazottai. A rangsor alakulását év végéig, az árverés lezárásáig a sajtó ismerteti majd a gyergyóiakkal.
           Tervben van egyéb, templomépítést támogató rendezvények szervezése is, mint árubörzék, mert sokaknak van olyan értékes tárgya, amit szívesen felajánlana e célra, de sor kerül majd jótékonysági bálok, koncertek szervezésére is.
           Szívre, hitre és áldozatra van szükség tehát a gyergyószentmiklósiak részérôl is, hogy a Bucsin negyedben elkészüljön a római katolikus templom, mely az alszegiek kérésére került tervbe, s mely segít a hívek összefogásában. Amint Hajdó István fôesperes-plébános elmondta, külön plébániaként fog működni, mert „ebben a megbolydult világban könnyebb egy kisded nyájat összefogni, mint egy nagyot, melybe hol itt, hol ott beleharap a farkas”.
           A téglajegyek naponta megvásárolhatók a plébánián 9-16 óra között, és ugyanitt lehet benevezni az árverésre is.
           A plakáton, amely a Szent István templom jövendô képét mutatja, felhívás áll: ”Testvér, arra kérünk, segíts egy téglával székely népünknek, akik égbe-földbe kapaszkodnak Erdély rögein, hogy felépüljön szent István ereklyéinek végvára és legyen az együvé tartozás, az ittmaradás szentélye.” A katolikus egyház mindenkit téglavásárlásra, támogatásra szólít fel, de reméli, a gyergyószentmiklósiak lesznek azok, akik példát mutatva a támogatók sorának elején állnak.
B. K.

Csata Ambrus:
Bonyolítók
6. Akkor még nem pusztított a présrák

           A Keka legeloször egy általános iskolában kapott helyet, ahol szerény, munkaszereto tanítók dolgoztak.
           Fájó emlékek övezik az akkori tanítók sorsát is. A nemzet napszámosait az a kor sem kímélte, kecsegtette semmi jóval: délelott gyerekeket, délután felnott analfabétákat tanítottunk; hetente egy-két napot kultúráztunk - énekkart, tánccsoportot, agitációs brigádot, könyvismertetoket szerveztünk. Idonként a helyi néptanács ügyeit intéztük: állatösszeírás, mozgósítás gyulésekre, választásokra, mezei munkákra a „közösbe”. S ha nem jöttek a földmuvesek, mi mentünk ki tanulóstól a mezokre, s hogy mennyire mentünk lelkesen, azt csak helyzetképek illusztrálhatnák: a naivak és ingadozók igyekeztek helytállni, ki becsületbol, ki félelembol. A bonyolítók mímelték a munkát, az ellenorök szájhosködtek, a kiskirályok pedig ritkán jelentek meg, még a szajrézást is a bonyolítókra bízták, hacsak nem élo „lopott tyúkról” volt szó, amit személyesen intéztek, amirol nem is egyszer Talicskás, Dr. Savó, Fúró meg Lag estében meggyozodhettünk.
           Hadd említsünk meg egy-két képet akkori iskolánk életébol.
           Ernot nem találtam otthon.
           - Fent van a bányánál, a völgyben - mondja a szomszéd. - Felmegy?
           - Fel bíz én, fontos megbeszélni valóm van vele - felelem, és elindulok az eltéro felé, hogy a bánya valamelyik kocsiját leállítsam.
           - Egy tízesért felvinne-e? - állítok le egy önürítost.
           - Tegye csak el azt a pénzt. Ismerosöktol nem fogadok el semmit - mondja a sofor, s én akkor jövök rá, hogy valahonnan ismerem.
           - Tanítványa voltam az öt-nyolcban.
           - Sok víz folyt le azóta ezen a völgyön.
           - Hát sok. Húsz év. Itt is vagyunk. Erno bácsit keresi-e? Itt van az orloben.
           - Mirol gondolja, hogy épp hozzá jöttem?
           - Hát együtt tanítottak a folyóparti iskolánál az én idomben.
           - És hol leledzik az orlo?
           - Itt van. Ez a szürke baloldali épület. Menjen csak be!
           - Köszönöm szépen! - búcsúzok el a sofortol, s bekanyarodok az L-alakú épület mögé. Az ajtók világosszürkék, mintha nem is nemes fémeket bányásznának e tájon hanem cementet. Kopogni próbálok egyik másik ajtón, de a gépek olyan zajt csapnak, hogy belátom, így nem érhetek célt. Végül benyitok egy helyiségbe.- Ni, kit látok! Hát hogy kerültél ide, barátom? Csak nem hozzám indultál?
           - Nemcsak indultam, itt is vagyok. Szeretnék eldiskurálni veled.
           - Lehet, de még várnod kell egy jó félórát, hogy végezzek és adjam át a váltást - kiáltja kerülgetve a malom garatjához hasonló orlogépet. Itt a különbözo színu kövek, kavicsok szürkés-fehér porrá orlodnek, amit a malom alján zsákocskákba, ládikókba engednek.
           - Miért öltöztél ennyire gumiba? Olyan vagy, mint egy urhajós.
           - Megköveteli a munkavédelem. Ártalmas.
           Megérkezik a váltás. Vetkoznek, mosakodnak. Én pedig várakozom és a szuk völgyet, a hirtelen kapaszkodó hegyoldalakat, a rajtuk tüskeként meredezo fenyoket figyelem. Aztán beülünk a munkásszállító kocsiba és a falu felé döcögünk. Ha ártalmas e munka nem kellett volna elvállalnod. Nem lett volna megfelelobb ott maradnod az iskolánál gondnoknak vagy nevelonek?
           - Nem. Egyrészt nem bírtam Pulykát, az igazgatót, másrészt tönkrementek a hangszálaim a sok kiabálástól, amióta nem lehet megfenyíteni a gyerekeket. Jobb itt. Lehet, hogy átmegyek egy másik posztba. És te? Mondj valamit, öregem, ne csak engem faggass!
           - Hogy miért jöttem? Szabadságon vagyok, s miért ne tölthetnék-tereferélhetnék el legalább egy délutánt a régi barátommal?
           - Dehogyisnem! Micsoda idok voltak azok! Emlékszel? A Halász csárdában letelepedtünk egy asztalhoz, s odaintettük azt a pocakos pincért, amelyik a meggyet árulta: "Százra bor, kettore sült, háromra meggy" - jegyezte. - Milyen meggy?! - kiáltottunk fel majdnem egyszerre. „Akkor nem megy” - válaszolta a vén pimasz.
           - Hogyne emlékeznék. Neki ott, az alkalommal nem ment, de nálunk "tanítómesterként", sot Tas Bertalan "tanár úr" szerepében nagyon is ment, mondhatni remekelt.
           - Borjúsült, disznókaraj, hátszín, bélszín, rostonsült, fokhagymásszelet, gombásszelet - sorolta Berti. Italok: ötcsillagos, négycsillagos, háromcsillagos, extra... mármint a konyakok. Murfatlar, Cotesti, Jidvei, Pinot gris - száraz, félszáraz, édeskés, savanykás. Borból van választék, hála Istennek - szavalta mint egy verset. S mi, mintha süketek lettünk volna a földi lét zamatai iránt, nem ízlelgettük az ízeket, az általuk kiváltott hangulatokat, ráböktünk találomra az étlap valamelyik számára, s azzal el is volt feledve a gasztronómia, Berti birodalma, mi visszasiklottunk a szellemiek szférájába.
           - Akkor nem volt probléma a Salamon Erno megénekelte "édes, kenyeres munkahely", azonban a cukorért meg a kenyérért bizony sorba kellett állni, sot még az italért is sorakozni kellett az üzletek elott. S még cudarabb ido következett, amikor Lag meg Ólos engedélye nélkül semmi komolyabb hiánycikkhez nem juthattál hozzá.
           - Húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét felfedezzük a régelszállt illatokat, az akkor annyira jelentékteleneket is, hisz gondtalanok, boldogok voltunk, volt munka.
           - Ifjak voltunk, nem gondtalanok. És álmodozók: olykor elhitették velünk, hogy mi hozzuk létre az egyenloség, az igazság társadalmát.
           - Vajon hittük-e igazán, ha ma is kételkedünk benne?
           - Eleinte hittünk. Megszunt az osztályharc! Felszámoltuk a kulákokat, az utolsó kizsákmányolókat! - kiáltoztak a jelszavak, falragaszok, amelyeket sok esetben mi szegeztünk ki felsobb parancsra, habár tudtuk, hogy a kulák nélkül szegényebbek leszünk - emlékszel?
           - Hogy is léphettünk volna fel másképp értelmiségiekül, amikor minden lépésünket figyelték? Cselekedtünk, ahogy lehetett, s eközben jegyzeteltük, amit követeltek. "Megvált bennünket a kizsákmányolás felszámolása. Haladunk a szocializmus útján az osztály nélküli társadalom, a kommunizmus felé, melyben mindenki egyenlo - nincsenek gazdagok és szegények, ahol mindenki tehetségének megfeleloen dolgozik és szükségletei szerint részesül a javakból". Nem szép, nem csábító gondolatok ezek? - tekintett fel rám Erno, a kis kövér kerekarcú emberke.
           - Szép, de szomorú is, mert úton-útfélen az ellenkezojét láttad: tunyaságot, harácsolást, lopást. Amíg szorgalmasan tanulmányoztuk a marxista irodalmat s megtanultuk belole a kapitalizmus hibáit, addig senkinek sem sikerült megvalósítani az emberarcú kommunizmust, s így ez csak álom és kísérletezés maradt. A hitetlenek ócsárolták az álmodozókat, az álmodozók pedig mindenkiben osztályellenséget gyanítottak. S aki valamit vagy valakit bírálni mert, azt meghurcolták. Ez is valóság volt. Mindaz, amit a helyi rádióban Tas, Vállas, Bellér meg King hangoztattak, az pedig propaganda. Meg is mondtam egyszer Tasnak, hogy demagóg, ezért kerültem a Kék Házba Szemes elé nyilatkozatokat írni.
           - Mégis mivel magyarázod annak a korszaknak a kezdeti sikereit, a nagy építkezéseknél például?
           - Az új eszmék szépek, tetszetosek voltak, csak utópiának bizonyultak, azaz megvalósíthatatlanok.
           - Emlékszel Vadász István szavaira az egyik iskolai megnyitó alkalmával: "Történelmünkben eloször oldódik meg a székelység munkanélküliségének kérdése, nem kell többé elvándorolni messzi vidékekre erdovágni meg szolgálni"?
           - Hogyne emlékeznék. Pillanatnyilag igaza is volt, hisz - két nagy gyár és az új kultúrház után - akkor nyílt meg a Góri Kereskedelmi Iskola, a késobbi KEKA. Büszke is lehetett rá, de forgolódhat is most a sírjában, amikor omladozik "a nagy alkotás".
           (folytatjuk)


                     KisAsszony


A klimax nem betegség!

           Veszélyes lehet a természetes folyamatok megváltoztatása
           Kiderült, hogy az ötven feletti nôknek adott tartós hormonpótlás jelentôsen megnöveli a szív- és keringési problémák, valamint a mellrák gyakoriságát, ezért azonnal leállították a 15 évre tervezett, 16 ezer nô bevonásával végzett kutatást.
           Ha az ember azokat a brosúrákat olvassa, amelyeket a nôgyógyászok várójában helyeznek el – nyilván nem véletlenül –, hamar arra a következtetésre jut, hogy egy nô menstruáció nélkül tulajdonképpen már nem is nô. Az érett korú, ötven feletti nôket úgy mutatják be ezek a gyógyszergyárak által kiadott vagy szponzorált füzetecskék, mint állandó hôhullámoktól és kóros hangulatingadozástól szenvedô, és az egyre törékenyebb csontok miatt hamarosan a mozgásban is korlátozott, egyre ráncosabb és valósággal kiszáradt öregasszonyokat. Ez várható, hacsak… Hacsak nem kezdik el szedni mihamarabb azokat a csodabogyókat, amelyek elfújják a hôhullámokat, megszüntetik a hüvelyi szárazságot, a ráncos bôrt, és talán még az eldugult orrot is tisztítják, bár ez utóbbit természetesen csak a szerzô fűzte hozzá a változó kori hormonkezelést magasztaló kijelentések listájához.
           Hormonpótlást – csak ha nagyon muszáj!
           A fejlett országokban minden második-harmadik ötven feletti nô rendszeresen szedi ezeket a tabletta, tapasz, krém és kúp formájában árusított hormon- készítményeket, amelyek a gyógyszergyárak ígéretei szerint megelôzik a csontritkulást, a szív- és keringési betegségeket és javítják a szexuális életet.
           Innen-onnan már régebben hallatszottak olyan aggodalmak, hogy túl kockázatos megelôzésként hormonpótlást adni nôk millióinak – hosszú éveken át. Azután egy évvel ezelôtt jött a nagy sokk: egy tekintélyes amerikai szervezet – a Women’s Health Innitiative – egyik napról a másikra félbeszakította a tizenhatezer 50–79 éves nô bevonásával végzett vizsgálatát, mert megengedhetetlenül nagy egészségi rizikót jeleztek az idôközi ellenôrzések. Az eredetileg tizenöt évesre tervezett vizsgálatban a menopauzát elért nôk tartós, megelôzô jellegű hormon- kezelésének hatásait akarták felmérni. De már az elsô részjelentésbôl kiderült, hogy a tartós hormonkezelés jelentôsen megnöveli a szív- és keringési problémák, valamint a mellrák gyakoriságát.
           Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a kutatásban a megelôzési céllal, hosszú idôn át, tömegesen alkalmazott hormonpótlás hatását vizsgálták. Ha valakinek például az átlagosnál sokkal nagyobb esélye van arra, hogy csontritkulás alakuljon ki nála, mert olyan a testalkata, bizonyos betegségekben szenved, akkor természetesen megfelelô mérlegelés után a nagyobb kockázat mérséklésére fel lehet vállalni a hormonpótlással járó kockázatot is. Vagyis nem arról szól ez a sokat idézett, de általában félreértett kutatási jelentés, hogy a hormonpótlás minden esetben káros és kerülendô. A menopauza kellemetlen kísérô tüneteinek enyhítésére azonban valószínűleg túlságosan kockázatos ez a megoldás.
           Tíz császármetszésbôl öt felesleges
           De nem csak a hormonpótlás szükségességét kérdôjelezik meg mind többen. A változó kor betegséggé minôsítését is mind gyakrabban kérik ki maguknak a nôk. Nem ez az elsô alkalom, hogy az orvoslás a gyógyszeriparral karöltve teljesen normális életfolyamatokat betegségként tüntet fel. A terhesség és a szülés már korábban egészségügyi eseménnyé vált, és most ez történik a klimax esetében is. Természetesen az orvoslás és a gyógyszeripar teljesítménye alig túlbecsülhetô, és semmi mással nem pótolható azokban az esetekben, amikor valódi problémák adódnak a terhesség, a szülés vagy a klimaktérium idején. De mára a helyzet odáig fajult, hogy a statisztikák szerint tíz császármetszésbôl legalább ötöt feleslegesen végeznek el, a kismama meg tudná szülni babáját természetes módon is. De a császármetszés „divat” lett.
(folytatjuk)

Gyors almás sütemény

           Hozzávalók: 30 dkg cukor, 3 tojás, 1 vaníliás cukor, 5 dkg durvára vágott dió, 5 dkg darált dió, 2 narancs leve, 20 dkg liszt, 1 sütôpor, 3 nagy alma lereszelve, pici fahéj.
           Elkészítés: A hozzávalókat a felsorolás szerinti sorrendben összekeverjük, vajazott, lisztezett tepsiben, 180 fokon 30–35 perc alatt megsütjük. Porcukorral megszórjuk, kockára vágva tálaljuk.

Hagymás bab

           Hozzávalók: 40 dkg hagyma, 3 dkg fokhagyma összezúzva, 3 konzervbab, 30 dkg füstölt bacon (lehet fôtt-füstölt is), 10 dkg füstölt kenyérszalonna, 1 üveg gomba (elhagyható), liszt, pirospaprika, piros arany.
           Elkészítés: Felszeljük a szalonnát, a vöröshagymát. Nagy serpenyôben pirítjuk, amíg a vöröshagyma üveges lesz. Ha a gombát szeretjük, akkor most adjuk hozzá. Hozzáöntjük (lével együtt) a babkonzerveket. Fôzzük kb. 3 percig, majd beleszórjuk az összetört fokhagymát. Ezután kb. 1 dkg lisztet, ízlés szerint pirospaprikát, piros aranyat keverünk hozzá. Finom lángon addig rotyogtatjuk, míg elfôvi a vizet. Péksüteménnyel fogyasztható.

                    
Egészség

Hipotermia - Fagyás - Hôkimerülés

           Hipotermia
           Hipotermiáról akkor beszélünk, ha a test hômérséklete a normális érték (kb. 37 C fok) alá csökken. Ha például nagyon hideg szelek fújnak, amelyek állandóan hôt vonnak el a testtôl, a test hôszabályzása (borzongás) csôdöt mondhat.
           Hipotermiára különösen a következô csoportokba tartozó egyének hajlamosak:
           idôsek
           gyönge egészségűek
           sovány, fáradt, éhezô emberek.
           Jellemzô tünetek:
           L Kezdeti borzongás, amely idôvel megszünhet
           L A bôr hideggé és szárazzá válik
           L A pulzus alacsony
           L A légzésszám alacsony
           L A test hômérséklete 35C fok alá süllyed
           L Álosság, amely kómába mehet át
           L A szív leállhat:
           az áldozat összerogy és hamar eszméletlenné és mozdulatlanná válik
           a légzômozgások megszűnnek
           a bôr szürkés színűvé válik
           * Ha ebben az állapotban a beteg segítség nélkül marad, akkor beáll a fagyhalál.
           Az elsôsegély célja
           L A testet fokozatosan, ám minél gyorsabban föl kell melegíteni.
           L A hipotermiás áldozatról mindaddig ne feltételezzük, hogy meghalt, amíg ez nem válik teljesen bizonyossá, mert a hipotermia megvédi az agyat az oxigénhiány ellen, úgyhogy az áldozat a szokásosnál sokkal hosszabb ideig bírja ki a szív megállását!
           Hipotermia kezelése szabadban
           Küldjünk el orvosért.
           Vigyük az áldozatot minél elôbb védett helyre vagy meleg szobába.
           Hálózsákkal vagy más alkalmas hôszigetelô anyaggal takarjuk be az áldozatot.
           Bújjunk össze az áldozattal egy közös takaró alatt, hogy a saját hônkbôl tudjunk átadni neki.
           Ellenôrizzük az áldozat pulzusát.
           Ha tudunk szerezni, adjunk meleg italt vagy ételt az áldozatnak.
           Hipotermia kezelése zárt helyiségben
           Küldjünk el valakit orvosért.
           Ha az áldozat eszméleténél van és nem sérült meg, csináljunk neki meleg fürdôt. Figyelem! Ne készítsünk forró fürdôt az áldozatnak, és ne próbáljuk forró palackkal melengetni, mert ez a vért a fontos szervektôl a bôrfelület felé terelheti!
           A feje búbjáig takarjuk jól be, de az arca maradjon szabadon.
           Adjunk az áldozatnak meleg italt és ételt.
           Ha az áldozat eszméletlen, végezzünk újraélesztést. Ha szükséges, alkalmazzunk szájból-szájba fúvást és mellkas-összenyomást.
           Mit nem szabad tennünk?
           Ne dörzsölgessük az áldozat végtagját, és ne késztessük ôt élénk mozdulatokra.
           Tilos az áldozatnak alkoholtartalmú italt fogyasztania, mert hôelvonást okozhat.
           Fagyás
           A fagyás akkor a legveszélyesebb, ha a vérerek megfagynak. Ekkor ugyanis a test érintett részeinek megszűnik a vérellátása és üszkösödés lehet a következmény.
           Fagyás leginkább a test kiálló részeit - orrhegyet, ujjakat és lábujjakat fenyegeti. A megfagyott testrészek elôször hideggé, keménnyé válnak és kifehérednek, késôbb pedig megvörösödnek és megduzzadnak.
           Fagyások kezelése
           Az áldozatot vigyük fedél alá.
           A fagyott testrészeket tegyük 40 C fokos vízbe.
           Küldjünk el valakit orvosért.
           Nagyon fontos, hogy a megfagyott részeket tartsuk mozdulatlanul a vízben, ne próbáljuk azokat masszírozni!
          
           Hôkimerülés
           A hôkimerülést a test túl nagy folyadék és sóvesztessége okozza:
           nagyfokú vérvesztesség
           gyakori és nagymértékű hányás
           nagymértékű hasmenés.
           Erre az állapotra különösen fogékonyak a csecsemôk, kis gyerekek, illetve idôsek, alultápláltak és krónikus betegségben szenvedôk.
           Jellemzô tünetek
           L Nyírkos, sápadt bôr, verejtékezés.
           L Elesettség.
           L Szédülés.
           L Fejfájás.
           L Émelygés, hányinger.
           L Izomgörcs.
           L Gyors pulzus.
           L Gyors, felületes légzés.
           Hôkimerülés kezelése
           Az áldozatot hűvös helyen fektessük le.
           Lábait helyezzük a törzsénél magasabbra.
           Az áldozat igyon lassan, de folyamatosan enyhén sós vizet. Addig kell vele itatni, míg jobban nem lesz. A só mennyisége literenként egy fél teáskanálnyi legyen.
           Hívjunk orvost.
Dr. Kovács Géza, családszakorvos

                     Sport

Teremfoci
Eredmények, rangsor

           A február 11-13. közötti idôszakban Aradon megrendezett B-osztályú teremlabdarúgó-bajnokság legutóbbi eredményei.
           15. forduló (február 11.) Piatra Neamti-i Moldocor + Focsani-i Energia Vulturul 4+3 (1+1), Temesvári Informatica + Aradi Futsal Club 5+4 (3+3), Dévai Quasar + Marosvásárhelyi City’US 5+2 (3+1), Bukaresti Metropolis + Alexandriai Real 5+5 (2+4), Rm. Valcea-i Distins + Csíkszeredai Siculum 7+4 (2+2), Brassói Mantrax + Gyergyószentmiklósi Elite 8+3 (3+1).
           16. forduló (február 12.): Elite + Focsani 5+7 (4+2), Arad + Piatra Neamt 3+4 (0+1), Marosvásárhely + Temesvár 2+4 (1+0), Alexandria + Déva 1+7 (0+2), Csíkszereda + Bukarest 6+1 (3+0), Brassó + Rm. Valcea 4+4 (1+1).
           17. forduló (február 13.): Focsani + Arad 3+6 (3+1), Piatra Neamt + Marosvásárhely 3+2 (2+1), Temesvár + Alexandria 7+3 (1+2), Déva + Csíkszereda 7+3 (4+1), Bukarest + Brassó 8+8 (4+3), Elite + Rm. Valcea 2+9 (0+4).
           A 17. forduló utáni rangsorban: 1. Temesvár 47 pont, 2. Rm. Valcea 41 pont, 3. Focsani 33 pont, … 9. Gyergyói Elite (gólarány: 50-96) 13 pont, 10. Csíkszereda (58-102) 13 pont, 11. Alexandria 9 pont, 12. Marosvásárhely 3 pont.
           A következô fordulók (18., 19. és 20.) mérkôzéseire a tervek szerint a március 11-13. közötti idôszakban kerül sor Temesváron.

Labdarúgás
Elkészült a tavaszi menetrend

           Január végén a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület (MLE) vezetôi elkészítették a Hargita megyei D-osztályú bajnokság tavaszi menetrendjét. Eszerint az elsô - sorrendben 13. - tavaszi forduló mérkôzéseire március 18-án és 19-én kerül sor. Az elsô forduló műsora: Székelykeresztúri Egyesülés + Gyergyószentmiklósi Jövô, Homoródalmási Homoród + Szentegyházi Vasas, Gyergyótölgyesi Real + Székelyudvarhelyi Budvár, Székelyudvarhelyi Roseal + Parajdi SE, Csíkszeredai Sapientia + Maroshévízi Promforest. A Balánbányai Bányász együttese az elsô tavaszi fordulóban szabadnapos.
           Az utolsó - sorrendben 22. - tavaszi bajnoki fordulóra május 27-én és 28-án kerül sor. A ransorban elsô és második együttesek még két mérkôzést játszanak oda-vissza alapon. A bajnoki rájátszás elsô mérkôzését a második helyezett együttes otthonában rendezik június 3-án vagy 4-én. A rájátszás keretében a visszavágó mérkôzést június 7-én rendezik.
           A Románia Kupa 2006/2007-es kiírása értelmében március 26-án rendezik a székelyudvarhelyi körzet csapatainak részvételével. A következô idôpontban, azaz április 15-én a Románia Kupa küzdelmeibe bekapcsolódnak a D-osztályú együttesek is. Május 3-án rendezik a nyolcaddöntôket, május 24-én a negyeddöntôket, június 11-én az elôdöntô mérkôzéseket rendezik, míg június 18-án a Románia Kupa megyei szakaszának döntôjére kerül sor.
           A C csoportú (1991-ben születettek) megyei ifjúsági bajnokság mérkôzéseire márciusban és áprilisban kerül sor. A csoportgyôztest április 30-ig kell közölni a Román Labdarúgó Szövetségnek. A D csoportú (1993-ban születettek) megyei ifjúsági bajnokság mérkôzéssorozata március végén kezdôdik. A csoportgyôztesrôl a Megyei Labdarúgó Egyesület május 22-ig kell tájékoztassa a Román Labdarúgó Szövetséget.
           A többi ifjúsági bajnokságban, nevezetesen az A (1987), B (1989), E (1995) és F (1997) csoportokban a mérkôzések áprilisban kezdôdnek el. Addig az E csoportba újabb megyei csapatok jelentkezését várják.
           Az átigazolási idôszak február 1-én kezdôdött el és 48 órával a bajnokságok kezdete elôtt ér véget.

Síugrás
A pályaépítôkre emlékeztek

           Csedô István tekerôpataki plébános február 5-én, vasárnap a helyi síugróbázisnál a néhai Bencze István (1931-2000) és néhai Molnár Ágoston (1925-1973) pályaépítôk emlékére rendezett verseny elôtt mondott megnyitóbeszédet. Az alábbiakban a tekerôpataki síugróbázisnál elhangzottak második, befejezô részét olvashatják.
           A legnagyobb és a legtöbb mégis, amit ezért a közösségért, a sportért tettek azok a létesítmények, melyeknek megálmodói, építôi voltak. Joggal, hiszen nem sok hasonló van ebben az országban. S ha ma a fenntartásuk, üzmeltetésük is nehézségeket okoz, anyagi gondot jelent, mennyivel nagyobb az ô érdemük, áldozatuk, akik létrehozták, nem nagy anyagi alapokból, hanem hatalmas akarattal és lelkesedéssel.
           Közismert tény, hogy az ugrósáncok, a birói torony megálmodója, vas szerkezetének megtervezôje és kivitelezôje Bencze István volt. Köszönet és hála legyen mindkettôjüknek, mindazért, amit tettek. A teljesebb és valóságosabb kép érdekében ide kívánkozik, hogy természetesen a pályaépítést nem csak ketten végezték. Ôk voltak a lelkes szorgalmazói, de részt vett benne a falu teljes közössége, az újfalvi bánya munkaközössége, vezetôsége is. Támogatták az építést anyaggal és pénzbeli adományokkal, fizetések folyósításával is. Névszerint talán még említést érdemel a két nagyon kívül, a korán elhunyt Benedek István, akinek emlékére évenként versenyt rendeznek. Kolumbán István, aki a pálya modernizálása idején a sport elnöke volt, és a nem rég távozott Bögözi Antal, a bánya szakszervezeti és sport felelôse ugyancsak abban az idôben.
           Egy kérdéssel fejezem be: Miért tették? Elismerésért? Fizetésért? Az utókor hálájááért?
           Nem! Azért, mert ôk tenni akartak és tettek is. Lehet, hogy voltak gáncsoskodók, értetlenkedôk, de bennük egy erôs tenni, építeni akarás volt. Volt néhány fontos életelv, mely vezette ôket. Ezek az elvek ilyenszerűek voltak: - Ha jót teszel, az emberek azzal vádolnak majd, hogy önzô célok vezettek. Mindegy. Te tedd a jót!
           Amit évekig építettél, egy éjjel le lehet rombolni. Mindegy. Te építs!
           Az embereknek szükségük van segítségre, de amikor segítesz, ellened fordulhatnak. Mindegy. Te, segíts nekik!
           Add a világnak a tôled telhetô legjobbat, és cserébe lehet, hogy megköveznek. Mindegy. Te, add a világnak a tôled telhetô legjobbat.
           Tették azért, mert halálosan komolyan vették azt, amit a már említett magyar királyi gimnázium Évkönyve mottójául választottak a szerkesztôk:
           “Csak a gyenge szereti önmagát, az erôs egész nemzeteket hordoz szívében.”- gr. Széchenyi István, és amit gr. Teleky Pál mondott: Mindnyájan részesei vagyunk a nemzeti munkának s mindnyájan felelôsek a nemzet jövôjéért”.
           Ök a jövôt hordozták szívükben és vállalták a felelôsségteljes munkát nemzetük, nemzetünk jövôjéért. Ezért emlékezünk ma rájuk tisztelettel, ezért került megrendezésre az ugróverseny. Munkájukért legyen hála, emlékük legyen áldott, és nyugalmuk békés.

Sífutás
Gyergyói helyezések Hargitafürdôn

           Február 11-én, szombaton Hargitafürdôn rendezték meg a Márkos András Kupa elnevezésű sífutóversenyt. A megmérettetésen jelen voltak a Gyergyói ISK - edzôk: Gyulai Béla, Jánosi István, Jánosi Béla - sportolói is. Az alábbiakban nézzük a gyergyói vonatkozású eredményeket.
           Gyermek III-as korcsoport, 1,5 km-es táv, klasszikus stílus, lányok: 3. Bajkó Réka; fiúk: 1. Kovács Csaba, 2. Gál András, 3. Gyulai Albert.
           Gyermek II-es korcsoport, 3 km-es táv, klasszikus stílus, lányok: 1. Ferencz Katalin, … 3. Kinda Lilla; fiúk: 1. Kolumbán István, 2. Sára Péter, 3. Portik Csaba.
           Gyermek I-es korcsoport, 5 km-es táv, klasszikus stílus, lányok: 1. Sára Tímea …, 4. Portik Katalin; fiúk: 1. Sára Hunor, 2. Bernád Szilárd, 3. Kinda Szabolcs.
           Ifjúsági II-es korcsoport, 5 km-es táv, klasszikus stílus, lányok: 2. Baricz Emôke; fiúk, 10 km-es táv, klasszikus: 3. Péter Hunor.
           Február 12-én, vasárnap szintén Hargitafürdôn került megrendezésre a Hargita Kupáért kiírt verseny. Az alábbiakban nézzük a Gyergyói ISK sportolóinak helyezéseit.
           Gyermek III-as korcsoport, 1,5 km-es táv, szabadstílus, lányok: 2. Bajkó Réka; fiúk: 1. Kovács Csaba, 2. Gyulai Albert, 3. Gál András.
           Gyermek II-es korcsoport, 3 km-es táv, szabadstílus, lányok: 1. Kinda Lilla, 2. Ferencz Katalin; fiúk: 1. Kolumbán István, 2. Sára Péter, 3. Portik Csaba.
           Gyermek I-es korcsoport, 5 km-es táv, szabadstílus, fiúk: 1. Sára Hunor, 2. Bernád Szilárd, 3. Kinda Szabolcs.
           Felnôttek, 5 km-es táv, szabadstílus, lányok: 3. Ferencz Réka.
           Február 18-án, szombaton 10.00 órai kezdettel a Csíkszereda melletti Suta-erdôben rendezik a hagyományos Mindannyiunk Egészségére elnevezésű sífutóversny 25. kiírásának küzdelmeit, majd február 21-16. között Hargitafürdôn kerül sor az ifjúsági országos bajnokságra.

Alpesi sí
A Gyergyó Kupáért versengtek

           Február 12-én, vasárnap alpesi síversenyt szervezett a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal az 5 km-i sípályán. Társszervezô: Gyergyói Síegylet (GySE). A megmérettetésre összesen 98 versenyzô nevezett be Borszékról (B), Csíkszeredából (Cs), Maroshévízrôl (M), Gyergyószentmiklósról (GySE) és (ISK) - tájékoztatott Buslig Gyula sportreferens.
           Kezdôk. Óvodások, lányok: 1. Kis Tímea (M), 2. Csibi Vanda (B), 3. Lôrincz Réka (ISK); fiúk: 1. Portik Mátyás (GySE), 2. Simon Róbert (ISK), 3. Czink Gergô (ISK).
           Kezdôk. Iskolások, lányok: 1. Bencze Henrietta (M), 2. Bálint Renáta (GySE), 3. Bajkó Erika (GySE); fiúk: 1. Munteanu Alex. Daniel (GySE), 2. Basa Tamás István (Cs), 3. Basa Tamás László (Cs).
           Haladók. Óvodás lányok: 1. Kémenes Noémi (GySE); fiúk: 1. Zöld Róbert (GySE), 2. Sipos Dániel (GySE).
           I-II. osztályosok, lányok: 1. Ambrus Emôke (GySE), 2. Straff Barbara (B), 3. Selyem Júlia (GySE); fiúk: 1. Portik Áron (GySE), 2. Péter E. Attila (GySE), 3. Valter Richárd (M).
           III-IV. osztályosok, lányok: 1. Sikó Dorottya, 2. Csergô Noémi, 3. Bartalis Ágota (mindhárman GySE); fiúk: 1. Szabó D. Hunor (B), 2. Márton András (GYSE), 3. Veres Ervin (M).
           V-VI. osztályosok, lányok: 1. Portik Emese (GySE), 2. Cotfas Andrea, 3. Bartalis Ágota (mindketten - M); fiúk: 1. Teslovan Cosmin (M), 2. Sándor Szilárd (GySE), 3. Baróti Mózes (M).
           VII-VIII. osztályosok, lányok: 1. Elekes Adél (ISK), 2. Elekes Krisztina (ISK), 3. Sipos Edina (GySE); fiúk: 1. Elekes András (ISK), 2. Ilyés Zsolt (M), 3. Fodor Ferenc (GySE).
           IX-XII. osztályosok, lányok: 1. Platon Anca (M), 2. Gliga Anca (M), 3. Portik Gabriella (GySE); fiúk: 1. Portik Szatmári Ferenc (Gy), 2. Cotfas Tudor (M), 3. Crisan Dan (M). Minden versenyzô édességet és üdítôt, ezenkívül az 1-3. helyezettek oklevelet és emlékérmet vehettek át.
           * Február 18-án, szombaton 10.00 órai kezdettel Ben-Com Mixt Kupa néven alpesi síversenyt rendeznek az ötös kilométeri sípályán. Szervezô: Gyergyói Síegylet. A versenyre gyermekek és felnôttek nevezhetnek be. Beiratkozás a helyszínen.

XX. Téli Olimpia
Csodálatos megnyitó, látványos versenyek

           Február 10-én, pénteken este Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök romániai idô szerint 23 óra 12 perckor ünnepélyesen megnyitotta a torinói téli olimpiai játékokat. A csodálatos megnyitót ország-világ láthatta a tévéközvetítés jóvoltából.
           Az olimpia elsô aranyérmét a német Michael Greis nyerte a férfi sílövôk 20 km-es számában. A férfi alpesi sízôknél a francia Antoine Deneriaz bizonyult a legjobbnak. További olimpiai bajnokok. Nôi 5 km-es üldözéses sífutás (67 induló): 1. Kristina Smigun (Észtország), … 59. György Mónika (Románia); férfi 30 km-es üldözéses sífutás (77 induló): 1. Jevgenyij Gyementyjev (Oroszország), … 48. Antal Zsolt (Románia); férfi 5000 m-es gyorskorcsolya: 1. Chad Hedrick (Egyesült Államok); északi összetett, egyéni: 1. Georg Hettich (Németország); síakrobatika: 1. Magnus Moan (Norvégia); nôi mogul: 1. Jennifer Heil (Kanada); hódeszka, férfi félcsô: 1. Shaun White (Egyesült Államok); sílövészet, nôi 15 km (82 induló): 1. Szvetlana Ismuratova (Oroszország), … 20. Tófalvi Éva (Románia), … 69. Rusu Alexandra (Románia), … 73. Dana Cojocea (Románia), … 76. Purdea Mihaela (Románia); rövidpályás gyorskorcsolya, férfiak, 1500 m: 1. An Hjun Szo (Koreai Köztársaság), … 5. Knoch Viktor (Magyarország); gyorskorcsolya, nôi 3000 m: 1. Ireen Wust (Hollandia); szánkó, férfi egyes: 1. Armin Zöggeler (Olaszország); síugrás, normálsánc: 1. Lars Bystöl (Norvégia) 226,5 pont (101,5 m/ 103,5 m).

Biliárd
Emlékverseny

           Február 10-12. között a Virág negyedi Sörözôben rendezték meg III. Gergely Csaba Emlékversenyt. A megmérettetésre tizenhatan neveztek be. Helyezések: 1. Dénes Alexandru, 2. Siklódi Róbert, 3. Szóra Lajos, 4. Csergô László, 5. Dobondi Miklós.
           Támogatók: Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, RomWood Kft., Erlascom Kft., Sörözô, Gergely Anikó. A következô kiírásra 2007. februárjában kerül sor.

Sakk
Verseny a láthatáron

           Jövô Kupa elnevezésű versenyt szervez február 26-án, vasárnap 9.00 órai kezdettel a Jövô Sport Klub sakk-szakosztálya. A versenyre bárki benevezhet. Helyszín a Művelôdési Központ 40-es terme.

Rendezvény
Hóünnepély Marosfôn

           Február 18-án, szombaton és február 19-én, vasárnap Marosfôn rendezik meg az idei Hóünnepélyt, amelynek keretében sport és kulturális programokat szerveznek. Február 19-én, vasárnap síversenyekre is sor kerül.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
február 16 – 22.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Uralkodó bolygója a Mars, ami a hónap második felétôl az Ikrekbe lép. Ettôl egy kicsit lelke oldódik, felszabadultabbnak érezheti magát. Minden téren könnyebben érvényesül, és le tud zárni olyan ügyeket, melyeket eddig nem sikerült.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Amennyiben Ön gyermeket, unokát szeretne, vágya hamarosan teljesül. A középsô dekádban született Bika szerelmi kapcsolatában fordulat várható, lehet, most azt akarja, amit eddig elutasított. Pénz, munka terén sok baja lesz.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           A sors elégtételt szolgáltat egy korábban ért sérelméért, megaláztatásáért. Ha házas, vagy tartós kapcsolatban él, felmerülhet a kérdés, hogy mi lenne, ha költöznének. Amennyiben túl gyorsan akar lépni, baja lehet belôle!
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Ne vesse bele magát olyan önpusztító kapcsolatba, amelyben csak másoknak akarja mutatni, hogy Ön gyôztes fél! Anyagiakban egy külföldi utazás sokkal több pénzébe kerül, mint ahogy azt gondolta..
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Többen tartják vonzónak, de Önt csak egy valaki érdekli. Érte talán minden áldozatra képes lenne! Pénz és munka terén lesz mit aprítania a tejbe, de a kollégák, a rangban ön alatt állók, valamint a mesteremberek is borsot törhetnek az orra alá.
           SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
           A szerelemben fogadja meg hozzátartozója tanácsát, mert ô kívülállóként sokkal jobban látja a dolgokat, mint Ön. A régóta húzódó, akadozva működô kapcsolatot le kell zárni, mert az már biztosan nem lesz jobb! Az anyagiak terén átalakulóban van minden.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Egyre jobban foglalkoztatja az anyagi helyzete. Igen sok kiadásra lehet számítani, ha belegondol, nincs anynyi fedezet, mint amennyi kellene. A szerelemben, más elfoglaltságai miatt, kissé ellaposodtak a dolgok.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Megnyugodhat, mert biztosan rendezôdnek a dolgai. Fogadja meg a jó tanácsokat, és térjen vissza megvalósítandó terveihez! Gazdasági ügyekben szerencsés lesz, de a komolyabb szerzôdésekhez illetve megállapodásokhoz ügyvédre lesz szüksége.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Ha nem kifejezetten lusta, az elkövetkezô napokban élénk társadalmi és társasági életet fog élni. Sok ember közt forgolódik, új ismeretekre és barátokra tesz szert. Jól érzi magát, mert határozottan szereti a mozgalmas, nyüzsgôs idôszakokat. Egészség: láb- és nyirokproblémái lehetnek, kisebb kezelésre is sor kerülhet.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Utazni mostanában anyagi okból nem tud, vagy ha tudna is, lejjebb kell adnia az igényeibôl. Külföldi munkavállalásra, tanulmányokra lassan megérik az idô. Ha nincs munkája, a következô hónapig várjon a kereséssel.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Most kezdôdô szerelmi kapcsolata jól indul, akár évekig is eltarthat. Nem árt, ha tudja, hogy kedvese elég makacs és öntörvényű, nem fog mindenre bólogatni, úgy, ahogyan ön szeretné. Kölcsönfelvételre alkalmas ez a hét.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           A rejtett feszültségek felemésztik türelmét. A bizonytalanság pedig túlságosan kételkedôvé teszi. A munkahelyi intrikák, a környezete kiállhatatlan viselkedése akkor árthat, ha hagyja magát. Ne tűrje, hogy mások irányítsák az életét!



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           - Mi van a rendor orrában?
           - ???
           - Ujjlenyomat!
           * * *
           - Miért görbe a bagoly csore?
           - ???
           - Ha részegen repül haza, ne álljon bele a fába.
           * * *
           - Melyik a legjobb zöldség?
           - ???
           - A best-zeller.
           * * *
           Egy matematikus és egy fizikus beszélget: - Én meglehetosen monotonnak találom az ön munkáját - mondja a fizikus. Mire a matematikus: - Meglehet. De folytonos és nem korlátos. * * *
           Meghal a mérnök, az orvos, meg a cigány. Szent Péter kérdi tolük, mit szeretnének a ravatalnál hallani a gyászolóktól.
           A mérnök:
           - Itt nyugszik a muszaki tudományok pótolhatatlan nagysága.
           Az orvos:
           - Az emberiség jótevojétol veszünk most búcsút.
           - No és te, cigány, mit akarsz hallani? - kérdi Szent Péter.
           Mire a cigány:
           - Odanézz, mozog!
           * * *
           Süllyed a Titanic.
           Az emberek fejvesztve rohannak, menekülnek a fedélzetről...
           A cigányok pedig rendületlenül húzzák a nótát...
           Az egyik megszólal:
           - Hé, te Gazsi! Süllyed a hajó!
           Mire a másik:
           - Ha' mit agódsz? Tán a tiéd?
           * * *
           Két kisfiú beszélget. A 6 éves így szól a 4 éves öccséhez:
           - Te, szerintem itt az ideje, hogy elkezdjünk káromkodni. Most lemegyünk a konyhába anyuhoz és mondunk valami jó zaftosat. Például én kitalálok valamit, ami "büdös franccal" kezdődik, te meg mondasz valamit, amibe lesz egy "ba'meg".
           A kicsi beleegyezik és elindulnak lefelé a lépcsőn. Anyuka éppen reggelit készít. A 6 éves lép be először és így szól:
           - A bödös francba, én müzlit kérek.
           Az anya jól eltángálja a bátyót és a lépcsőn felfelé menet még a fenekére húz egy párat, majd rázárja a szobaajtót. Anyuka lejön a lépcsőn és megkérdi a 4 évest:
           - Na és te kisfiam, mit kérsz reggelire?
           - Hát, ba'meg, műzlit biztos nem.

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2006

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!