Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2006.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Pánik
A tegnap találkoztam Pánikkal. Már elég rég nem beszélgettünk, látni is ritkán láttam. Úgy emlékszem, utoljára 1989 ôszén futottunk össze. Akkor nagyon feldúlt volt, és hatalmas változásokról károgott. Pánik nem mindennapi ember. Azonkívül, hogy üldözési mániája van, állítása szerint ô mindent elôre tud, elôre megérez. Ez az én átkom – mondogatja.
A változások óta sokat öregedett. Ôszülô haja megritkult, homlokán elmélyültek a ráncok, s valamiféle egykedvű beletörôdést tükrözött az arca. Fürgeségét viszont nem veszítette el. Az idôk folyamán ez mintha valami kecsességgel párosult volna. Minden lépése megfontoltan rövid, vagy éppen megfontoltan hosszú. Úgy osont keresztül a tömegen, akár egy óvatos nagymacska, aki áldozatát cserkészi be.
Belém karolt, majd egy természetes, már-már unott mozdulattal félrehúzott egy adag, felém fröccsenô sárlé útjából, amit éppen egy elhaladó autó produkált.
– Tudod, hogy az egy lakosra jutó gödrök száma egyenesen arányos a társadalmi leépülés hatványával? Nem tudod? Persze, hogy nem tudod, de kit is érdekel ez. Ne fordulj hátra! Figyelnek. Ne! Ne nézz oda!
Eleget téve parancsának, legyôztem kíváncsiságom, és nem néztem oda. A Pánikkal való találkozás olyan volt, mintha gyors egymásután meginnék tíz erôs feketét, vagy egy hajtóvadászaton vennék részt, ahol én vagyok az üldözött vad. Az adrenalinszintem egyre magasabb lett, és mint nyúl a vetésben, mindenre felkészülten vártam, mikor ordítja el magát: Fussál!!! Erre nem került sor. Pánik vagy két lépéssel odébb bökdösött, majd észre sem véve a tetôrôl az elôbbi helyünkre zuhanó vakolattal, jéggel vegyes súlyos hótömeget, titokzatosan suttogni kezdett:
– Figyelj! Már elkezdôdött. Épül az oligarchia, az üzletdiktatúra. Ebbôl senki sem menekülhet. Senki sem hibáztathat, én megmondtam. Neked. Írd meg, hogy mindenki tudjon róla. Mocskos üzlet. A legmocskosabb összeesküvés, ami hazavág mindenkit. Nem lesz jó ez Gyergyónak. Nem, nem. Ne fordulj meg! Figyelnek. Ne nézz oda!
– Mi a fészkes fenérôl beszélsz? – kérdeztem, már számba sem véve a figyelmeztetését. – Ha egy picit is érthetôbb lennél, talán még fel is foghatnám eszmefuttatásod, ha ezt annak lehet nevezni.
– Persze, persze. Soha semmit nem értetek, szerencsétlenek, s aztán csodálkoztok, mint eszkimó a hűtôszekrényen. Nektek hiába beszél az ember, hülyének nézitek. Figyelj, mondom, hogy elkezdôdött a teljes üzletdiktatúra tervének kivitelezése. Sátáni terv, de működni fog, s ha nem lesz megfelelô összefogás, akkor csôdöt mond a Gyergyóra, a Gyergyói-medencére alapozott üzletpolitikája minden valamirevaló cégnek. Nem tôlem tudod. Így is figyelnek. Ez nekem nem hiányzik, de nem bírom tétlenül nézni a pusztulást. A multik nem kegyelmeznek, még ha helyi részvényesük van is, aki túl idióta, hogy átlásson a szitán, vagy túl nagy a pénz, hogy érdekelje a közösség. A politika és az üzlet karöltve fogja kibelezni a várost. Ehhez kellett a hatalom, s egy környezetidegen vezetô. Régi terv ez. Csak a megfelelô pillanatra vártak. S ez most van. Elmentem, mert követnek. Ne fordulj hátra!
– Várj… – szóltam utána. – Mi fog történni?
– Az sok mindentôl függ – kiáltott vissza. – Vigyázz a szürke autóra.
Teljesen zavarodottan vágtam át az úton. Az utolsó pillanatban sikerült félreugranom a kanyarból felbukkanó metálszürke autó elôl.
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
A kedd déli sajtótájékoztatót Kontesveller József alpolgármester tartotta. Az alakulóban lévô „vizescég” kapcsán elmondta, lesznek fórumok, meghallgatják a lakók véleményét, és nem a hátuk mögött zajlanak manôverek. A cég törzstôkéje 3,1 milliárd régi lej, és lakosságarányosan lesz felosztva a települések között. A gyergyószentmiklósi 37 százalék pedig arra elég, hogy nélkülünk ne hozzanak döntést, mondta az alpolgármester. A közeljövôben egy küldöttség Biatorbágyra utazik tapasztalatcserére, ott is hasonló céget működtetnek. A „vizescég” igazgatói állására három jelentkezô van. A versenyvizsgát 28-án tartják az Echo Inkubátorházban.
Az alpolgármester jó hírrel szolgált, miszerint elkezdték összegyűjteni a kóbor kutyákat. Az Építôk utca 11. szám alatt (a mellékgazdaságnál) az összegyűjtött kóbor ebeket hét napig tartják, ez idô alatt örökbe fogadhatók, visszaválthatók a házi kedvencek. Dr. Gáll József állatorvos gondoskodik arról, hogy a vad és gyógyíthatatlan ebeket örök álomra szenderítse, és a többit ivartalanítsa, majd a törvény elôírásának megfelelôen szabadon engedjék. Az alpolgármester azt is elmondta, az Építôk utcában egyelôre csak 20–30 kutyának tudnak helyet biztosítani. Jó néven vennék, ha az állatszeretô lakók is besegítenének az etetésbe, gondozásba. Felhívják a lakók figyelmét, hogy ha észrevesznek, látnak olyan esetet, hogy „import kutyák” érkeznek a városba, azonnal értesítsék a hivatalt, a rendôrséget.
Nemsokára, március elején, új helyén, a Kárpátok utcai ingatlanban nyitja meg ajtaját a Lakossági Nyilvántartó Iroda.
Baricz Tamás Imola
Szavazzon a szépre!
Amint láthatják, lapunk e heti kiadásának része egy újabb melléklet, melyben az Év Arca versenyre jelentkezôk közül az elsô nyolc hölgy fotóit csodálhatják meg. Leljék kedvüket a mustrában, majd fordítsanak lapunk 13. oldalára, ahol a kitöltendô, beküldendô szelvényt találják. Szavazzanak a legszebbikre!
Mostantól kezdve minden lapszámunkban megtalálják e szelvényt, így lehetôség adódik arra, hogy többször szavazzanak ugyanarra, vagy hetente más-más versenyzôre.
Ôrizzék meg a színes mellékletet, és várják türelmesen a következô kiadványokat, hogy év végén, a verseny lejártával együtt láthassák a versenyzôket, a legszebbeket.
Szavazzon, hisz nem csak véleményt alkothat, de ön is nyerhet – üzenjük minden olvasónknak, a lányoknak, asszonyoknak pedig azt, hogy jelentkezzenek a Gyergyói Kisújság szerkesztôségében, nevezzenek be az Év Arca versenyre, mert nem kevesebbel, mint 1000 eurót érô díjakkal kecsegtetjük a szépségeket.
A szervezôk
Indul az árverés
A Bucsin negyedben épülô templom „téglái” már készek, csupán megvásárlásra várnak a téglajegyek. Mint már olvashatták, 15 új lejbe kerül egy téglajegy, ám az elsô százat licit útján értékesítik, és azon személyek tulajdonába kerülnek e míves kivitelezésű téglajegyek, kik legtöbbet áldoznak a templomépítésre.
Kezdôdik tehát a verseny, amelyre tízen már beneveztek 5–5 millió régi lejjel. Lapunk rendszeresen fogja közölni a „versengôk” névsorát, a rangsor alakulását, íme tehát az elsô tizenegy résztvevô:
1. Ben-Com-Mixt
2. Apicom
3. Tig-Rad Systems
4. UPS Distribution
5. Server Hargita
6. Kobezol
7. Industry Transilvan
8. Dezsô László
9. Pizza Joe
10. Orchidea
11. Tibsil.
A Szent István templom építésében segített a „Város”, Eger is. Onnan érkeztek a téglajegyek, és az a hatalmas méretű könyv, amelyben jegyezve lesz a templom története a kezdetektôl. Az egri Segít a város Alapítvány vállalta fel a téglajegyek tervezését, kivitelezését. Mandák Attila elmondta, gyakorlatuk van ebben, mert a Szent Kristóf kápolna építésénél is ôk vállalták a téglajegy-nyomtatást.
– Jó ügyet, jó szolgálni – mondotta Mandák Attila, aki reméli, nem lesz elég a 3500 téglajegy, s utánnyomásra lesz szükség – Egy lakótelepi közösségnek, ha az az igénye, hogy közelükben épüljön templom, az magával ragadja a többi embert, akikben eddig ez nem is fogalmazódott meg. Azt hiszem, ez a templom sokat fog jelenteni a gyergyóiaknak.
Jó ügyet, jó szolgálni – mondotta az egri Mandák Attila, aki viszszatérô támogatója városunknak. Ô Magyarországról fontosnak tartja a mi templomunk felépülését, akkor mi hogyne áldoznánk rá.
Az árverésre benevezni, téglajegyet vásárolni a gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia titkárságán lehet, naponta 9–16 óra között.
Merengô
Már csak egy esztendô 4.
Ha valaki azt gondolja, hogy maguktól mentek akkor a dolgok, téved. Érdekek feszültek egymásnak, mint mindig, a magánérdek sok esetben volt fontosabb a közérdeknél, de végül gyakrabban sikerült gyôzedelmeskednie a jónak, az elôre mutatónak. Hogy most mást ne említsek, bizony voltak olyan sötét alakok eleink közül is, akik bizonyára felbujtva, éjszaka a már elhelyezett villanyoszlopokat is kivágták. Végül sikerült jobb belátásra bírni ôket, valószínű nem ejnye, ejnye megintéssel. (Rég volt, s igaz se volt, ezért érdekes a ma üresen álló távközlési „palota” tervezôjének magyarázata, hogy a járdára támaszkodó faoszlopokat miért kellett vaspajzzsal védenie, mert a gyergyói emberek civilizációs foka késztette erre. Talán olvasta a korabeli Gyergyó egyik számát, amelyben az oszlopdöntögetôkrôl ír a krónikás? Aligha hiszem.)
Lett tehát villany. Nekünk nem kellett Iljics elvtársra várnunk, hogy kigyúlhassanak a lámpák.
A villanypóznák égôi a saját villanytelepen fejlesztett árammal ragyogtak fel 100 éve, március 15. tiszteletére, hogy minden szürkülettôl hajnalhasadtáig világítsák az akkor is rossz utakat. Mivel köszönthetünk mostanság ilyen jeles ünnepet?
A sokat emlegetett közvilágítás rendbetétele is egyre húzódik. Nem, mint Ditróban, ahol nem elégedtek meg azzal, hogy tisztviselôink villanykörte-ellenôrzéssel, számolással töltsék értékes munkaidejüket. Mintha Mikszáth Kálmán eperfaszámlálást elrendelô magas rangú köztisztviselôje kísértene.
(A rossz út egyébként már Mozart korában jellemzô volt Magyarországra, azon belül Erdélyre is. A nagy muzsikus úgy jellemezte Magyarországot, egyetlen budapesti útja után, mint olyan országot, ahol rosszak az utak. Városunkban ma is érvényes az észrevétele.)
Rosszak voltak az utak 1907-ben is, de megtervezték a javításukat, városrendészeti tervet készíttettek. Most épp a központhoz illô kockakövekrôl szorgalmazzák szakemberek az aszfaltréteg eltávolítását, miközben egyesek a hamar tönkremenô, piskótákkal borítanák be a fôtér járdáit. Reméljük, törekvésüket meggátolja a jó ízlés és az értelem.
Egyébként ma a már meglévô terveket sem tudjuk kivitelezni, bár tervezni ma is szeretünk.
Bajna György
Két százalékról dönthetünk
A tavalyihoz hasonlóan, az idén is lehetôség nyílik arra, hogy jövedelemadónk egy részét civil szervezetnek ajánljuk fel. Míg a tavaly csupán az adónk egy százalékáról dönthettünk, az idén nagyobb összeget, két százalékot utalhatunk egy olyan szervezetnek, alapítványnak, egyháznak, mely tevékenységével szimpatizálunk. A munkáltató által kitöltött jövedelemigazoló űrlappal kell jelentkeznünk a pénzügyön, majd a helyszínen kell kitöltenünk egy típusnyomtatványt, melyben meg kell neveznünk azt a szervezetet, mely javára utaltatjuk adónk két százalékát. Az egyéni vagy családi vállalkozással rendelkezôk is hasonló módon dönthetnek arról, hogy hová kerüljön jövedelemadójuk egy része, ôk a 2005-ös jövedelmükrôl kell nyilatkozatot benyújtsanak. Fontos, hogy a felajánlók ismerjék az illetô non profit szervezet pontos nevét, illetve számlaszámát. Ezzel kikerülhetô lenne az idén, hogy a típusnyomtatványok 80 százaléka hibásan legyen kitöltve – mint történt ez tavaly. Kocsis Zoltán, a pénzügyi hivatal vezetôje arra buzdítja a jövedelemmel rendelkezôket, hogy éljenek ezen jogukkal. A tavaly alig több mint ezer személy járult hozzá civil szervezeteink támogatásához, a felajánlott összeg pedig alig volt több mint 150 millió régi lej – tehát nevetségesen kicsi, más Hargita megyei municípiumokhoz képest.
Február 28 – május 15. között lehet benyújtani a szükséges iratokat a pénzügyi hivalatnál, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy pénzünk itthon, a környéken legyen felhasználva, saját civil szervezeteink tevékenységét segítse.
G. G.
Kis busz a gyerekeknek
Immár egy kilencszemélyes kisbusszal gazdagabb a fogyatékos gyerekeket foglalkoztató napközi otthon. A Jan Post, hollandiai úriember által adományozott pénzösszegre nemrég a napközi otthon egy kis, fiatal autóbuszt vásárolt, hogy a tekerôpataki, újfalvi, alfalvi és csomafalvi fogyatékkal élô gyerekeket, ifjakat szállíthasák a napközibe. Igény van rá, tudtuk meg Csata Kingától, ki máris egy újabb autóbuszra vár, melyet a tanfelügyelôségen keresztül a kormány biztosítana, és amelynek fenntartását, Bardócz Ferenc jóvoltából, a ditrói önkormányzat vállalta fel. A napközi otthon az állandó tevékenységek mellett különbözô programokat is szervez mind a fiataloknak, mind a szülôknek. A már jól működô szülôcsoport március folyamán dr. Csernus Imre pszichiátert fogadja.
B. T. I.
Határidô: április 30.
Idén az iskolák titkárságán lehet átvenni a Szülôföldön magyarul pályázati adatlapot, amelynek kitöltésével 20 000 Ft-nak megfelelô lej nevelési-oktatási támogatásban részesülhetnek a magyar nyelven tanuló gyermekek. A tankönyv- és taneszköz-támogatás 2 400 Ft, a Hallgatói támogatás 2800 Ft. A kitöltött adatlapok beküldési határideje április 30., a késôbb beküldött pályázatok érvényüket veszítik. Az adatlapok mellé kitöltési útmutató is jár, melyben szerepel, milyen mellékleteket kell csatolnia a pályázónak, hogyan kell kitölteni az űrlapot. Tájékoztatást is biztosít a programot lebonyolító Iskola Alapítvány valamint az RMDSZ. Munkanapokon 10 és 14 óra között a 0 800. 800.137-es ingyenesen hívható telefonszámon, az iskola@rmdsz.ro e-mail címen, valamint a megyei Tájékoztató-irodákban lehet érdeklôdni.
Ditróban kenyérre váltják a könyvet
Bezárt Ditró egyetlen könyvesüzlete – kapott szárnyra a hír, melynek része az is, hogy az ingatlantulajdonos szerzôdést bontott a könyvesüzlettel, helyébe új bérlô, egy pékipari termékeket forgalmazó kerül. Az ingatlantulajdonos pedig, aki e döntést meghozta, nem más, mint a katolikus egyház.
Balázs Károly ditrói plébános, bár állította, ez nem újságcikk-téma, hanem az egyház belsô ügye, mégis elmondta, nem látja, hogy bármilyen kára származna a településnek a váltásból, rossz rágalom, hogy az egyház a kultúra ellen tenne. A kenyérrel többet érnek a ditróiak, annál is inkább, hogy a „könyvesbolt” hol nyitva volt, hol zárva, s mindent lehetett ott kapni, legkevésbé könyvet, szűkös volt a készlet, alig volt forgalma.
Nem így látja viszont a helyzetet Szôcs Anikó, akit a faluban csak Könyves Anikónak neveznek, hiszen 1969-tôl, amióta Nagyváradon és Besztercén elvégezte a kereskedelmi iskola könyvszakát, könyvárusítással foglalkozik.
– Nagyon megviselt, hogy szerzôdést bontott az egyház, megszűnt a könyvesüzlet Ditróban. Igaz, elmaradtam hatmillió lejnyi házbérrel, de múlt év végére törlesztettem az adósságot. Mégis másnak ígérte oda a helyiséget. Pedig működött az üzlet, vásároltak diákok, felnôttek, s én rendszeresen frissítettem a készletet. Ez volt családomnak a kiegészítô kereset; mikor mennyit, de kerestem a könyveladásból. S most oda jutottam, hogy 54 évesen vége a könyveladásnak, a polcokat is eladtam, a megmaradt könyveket hazahoztam. Háromszor jártam a plébános úrhoz, olyan szépen kértem, hogy maradhassak, de azt mondta, tárgytalan.
Könyvet lehet kapni Ditróban, a nagyüzletben, az iskolában is van könyvvásárlási lehetôség, mégis nagy fájdalma több pedagógusnak, hogy lakatot tettek a könyvesboltra.
– Rendszeresen, havonta vásároltam ott könyvet. Volt, mibôl választani, diákjaimat is oda irányítottam, mert sok olyan kötet volt, ami a kötelezô házi olvasmányban is szerepelt. Nagy veszteség a bezárása, mert milyen község az, amelynek könyvesüzlete sincs – teszi fel a kérdést egy pedagógus.
Kollégája megtoldja:
– Legalább hat helyen lehet Ditró központjában kiflit kapni, de könyvesüzletünk immár nincs. Nem volt nagy a forgalma, lehet, de kicsengetésre ott vásároltak, ajándékba is könyvet vihettek egymásnak, s Anikó tudott ajánlani mindenkinek megfelelôt. A pedagógusnak is hasznára volt, hisz nemcsak a templomunkra, az iskolánkra is vigyáznunk kell.
Bardócz Ferenc polgármester a boltbezárásra kijelentette:
– Nagy kár. Az egyház az üzletbezárást nem kötötte a polgármester orrára, véletlenül tudtam meg. Van egy stand, ahol újságokat, folyóiratokat lehet kapni. Ez maradt.
Nem annyira jelentéktelen ügy a könyvesüzlet bezárása, mint ahogy azt a plébános véli – derül ki a véleményekbôl. Tragédia nem történt, hisz Anikó néninek a pékipari termékeket forgalmazó cég munkahelyet ajánlott, így Könyvesbôl Kenyeres Anikó lesz, a munkahely marad, csak a munkakör változik. És nincs fontosabb az ember számára a mindennapokhoz, mint a betevô falat, a kenyér, de ki kellene jobban tudja, mint egy lelkipásztor, hogy az embernek lelki, szellemi táplálék is kell.
B. K.
Van kilátás támogatásra
Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke szerdán több, érvényben lévô pályázati lehetôségrôl is beszámolt, melyek a Gyergyói-medence településeinek elôrelépését jelenthetik.
Az amerikai kormány segélyszervezete által finanszírozott CHF International segítséget nyújt az árvízkárokat szenvedett személyeknek, településeknek. Magánszemélyeknek alacsony kamatú hitelt biztosít az újraépítéshez, önkormányzatoknak, közösségeknek kis infrastruktúra-programokat ajánl vissza nem térítendô támogatásként. Környékünkrôl Tölgyes, Holló, Borszék, Várhegy, Maroshévíz, Remete, Újfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyószentmiklós (beleértve a Gyilkostót) szerepel az árvízsújtotta települések között, és minden település értesült arról, hogy a pályázat leadási határideje március 6–10.
A Tanügyminisztérium kiírása a Campus program, amelynek célja falusi és hátrányos helyzetű városi környezetbôl származó gyerekek továbbtanulási lehetôségeinek biztosítása, minôségi oktatással, optimális feltételek között. Országszinten 41 új kollégium építését és 39 rehabilitálását irányozza elô e program, melyben benne foglaltatnak bentlakások, garzonok tanszemélyzetnek, menza, könyvtár, sportbázis, laboratóriumok, szakműhelyek, klubok kialakítása. A megyei tanfelügyelôség a következô településeket javasolta e programba: Korondot, Szentegyházát, Csíkszentmártont, Dánfalvát, Ditrót és Hollót.
Szakmai oktatási központok kialakítására van kilátás. Az elképzelések szerint Székelyudvarhelyen élelmiszeripari, Csíkszeredában építészeti, Gyergyószentmiklóson, a Batthyány Ignác Szakközépiskolában pedig a turisztikai szakoktatást kívánják beindítani.
B. K.
Egy hónapos a közüzem új vezetôsége
– Abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy még hivatalosan nem sikerült átvennem a közüzemet – mondta kérdésünkre Vincze János igazgató, harminc nappal a kinevezése után. A január közepén kinevezett igazgatót a közüzemek helyzetérôl, az elmúlt egy hónapról faggattuk.
– A vezetôtanács által az átadásra kijelölt harminc nap alatt az elôdöm, Nagy Attila betegszabadságon volt. Tehát valahogy úgy vagyok, hogy még a mai napig nem volt szerencsém hivatalosan átvenni a céget, ettôl függetlenül végzem a dolgomat, kisebb-nagyobb hatásfokkal. Azt, hogy milyen a mérleg, azt hiszem, még senki nem tudja, nem született meg, viszont számadataim vannak. Sajnos, veszteséges a közüzemek, a veszteség az elmúlt évre óriási, 11 milliárd lej körüli. Viszont egy döbbenetes helyzetet osztanék meg a lakókkal: el kell mondanom, hogy a tömbházlakók óriási veszteséget okoznak a cégnek, amire sajnos még nem találtunk megoldást. A fűtésrendszerbôl óriási mennyiségű víz tűnik el. Egy nap alatt a Virág, Bucsin negyed és a Miron Cristea tömbházaiból 182 köbméter (182 000 liter) víz tűnik el, ennek a vízmenynyiségnek megvan a literben kifejezhetô ára. Ami még szomorúbb, az az, hogy ezt a hideg vizet fel kell melegíteni 65 fokra. Ez azt jelenti, hogy naponta 28 millió lejt használunk el azért, hogy ezt a hideg vizet pótoljuk, felmelegítsük arra a hôfokra, ami a fűtéshez szükséges. Nem akarom azt állítani, hogy egyértelműen a fogyasztók veszik ki a rendszerbôl, de értesüléseink szerint a lakók is használják. Ezért szélsôséges megoldásokhoz fogunk folyamodni, erre számíthatnak a fogyasztók.
– A legfrissebb közköltségi számlán már a szemétdíjat is feltüntették a tömbházlakóknak…
– Létezik a tömbházlakókkal egy korábbi szerzôdés, ami még érvényben van, ebbe benne foglaltatik a szemétdíj is. Ez alapján számláztunk. Az a tény, hogy megváltozott a fizetési mód, jogilag is egy új helyzetet hozott magával. Az összegen még nem változtattunk, ugyanannyi, mint amit eddig a polgármesteri hivatalba fizettek be. Viszont dolgozunk egy új árszámításon, amit a városi tanács asztalára teszünk, jóváhagyás érdekében. Mikor ez megtörténik, új szerzôdéseket fogunk kötni a tömbházlakókkal is. Már folyamatban vannak a szerzôdéskötések a magánházban lakókkal. Fontos az is, hogy a tanács megerôsítse: Gyergyószentmiklóson mindenki termel szemetet, amit el kell szállítani, le kell számlázni.
– Nô márciustól a fűtésszolgáltatás ellenértéke…
– Itt vannak félreértések. Egyértelmű, hogy van emelés, ellenben a folyékony üzemanyagnál a lakó továbbra is az 1 075 000 lejt fizeti ki gigakalóriánként, a különbséget más forrásokból kell begyűjtse a vállalat. Létezik egy törvény, mely alapján az állam kivonul a szubvenció fedezésébôl. Alapul a 2004-es támogatást veszik, ehhez képest 2005-ben közel hetven százalékát fizette az állam, ebben az évben harminchárom százalékát, majd 2007-tôl semmit nem áll. Az állam megszünteti a szubvenciót, de különbözô összegeket oszt le befektetésekre, melyek ahhoz vezetnek, hogy csökken a veszteség, ezáltal a lakosság nem kell olyan óriási összeget fizessen. Azt elmondhatom, hogy az állam még az idei évre elôirányzott harminchárom százalékot sem biztosította, ami közel tizenhatmilliárd lej; ebbôl csupán 7,5 milliárdot fog kiutalni. A város fenn kell tartsa a pályázatát, amely nulla és negyvennyolc milliárd lej közötti összegrôl szól. Ezen kívül létezik egy állami garanciával felvehetô kölcsön, ez ötvenmilliárdos összeget jelent, amit múlt csütörtökön jóváhagyott a kormány. Támogatást kaptunk ebben az RMDSZ csúcs- és városi vezetésétôl, az alprefektus és polgármester részérôl.
– Tartozások…
– Jelen pillanatban a szállító felé huszonhatmilliárd lej a tartozás, ami az ôsztôl mostanig leszállított üzemanyag ára. Ez egy óriási összeg, ami fennakadásokhoz is vezet, mert napról napra kapjuk az újabb mennyiséget. Ha megkapjuk a beígért összeget, és az elmaradt tartozást ki tudjuk fizetni, akkor lehetôség nyílik a tartalékolásra, igaz, ez egy hosszú folyamat.
– A lakók tartozása nagy, egyes alkalmazottaknak is több milliós az elmaradása, sôt a polgármesteri hivatal is hárommilliárdnyi lejjel tartozik...
– Úgy gondolom, nem lenne erkölcsös, hogy úgy kezdjük az adósságok begyűjtését, hogy nem nézünk szét a saját házunk táján. Vannak alkalmazottak, akik tartoznak a közköltségbe, de arányaiban semmivel sem nagyobb a tartozás, mint egy más intézménynél. Tárgyalásokat folytattunk az alkalmazottakkal, és már történt adósságcsökkenés. A hivatal tartozását illetôen tudomásom van arról, hogy különbözô számú, szemétilletéket befizetô állampolgár volt nyilvántartva a hivatalban és a közüzemeknél, ezért nem lehet pontos összegrôl, a hárommilliárd lejes kintlévôségrôl beszélni.
– Politikai döntésként is emlegetik Vincze János kinevezését…
– Erre csak azt tudom mondani, hogy abban az esetben, ha a cégnek a gazdasági mutatói, a tizennégymilliárd lejes kintlévôség, egymilliárd lej bérek utáni adóhátrálék, huszonhatmilliárd lej üzemanyag-tartozás, huszonkétmilliárd lej az állam felé való tartozás (el nem számolt szubvenció) politikai kérdések, akkor az én kinevezésem is politikai döntés volt. Ha gazdasági kérdés, akkor az én kinevezésem is gazdasági megfontolásból történt.
Az új igazgató nem szólt vezetési stratégiájáról. Mint mondta, szeretné hivatalosan is átvenni az intézményt, és ha ez megtörtént, utána jöhetnek a jövôre irányuló elképzelések.
Baricz Tamás Imola
feketén/fehéren
Új „ingatlan”
Közvécé-problémával küzd a város, mert van ugyan nekünk ilyen, de még sincs. Nyáron nyolctól kettôig üzemel, télen pedig elfagy. Remény annál több, hiszen idén felújításra pénzt különítettek el. Hátha, már kora tavasszal lekerül a lakat a két bejáratról.
A központ forgalmas, sok az elintéznivaló a városban, az anyakönyvi hivatal udvarán meg pláné. S nemsokára a lakossági nyilvántartó is odaköltözik, egyre többen járnak-kelnek majd az udvaron. Az ott dolgozó hölgyeket reggelente meglepetések fogadják. Akad, aki a pincelejáratnál végzi el szükségét, s a „szocsiáliáért” sorban állók, ahová sikerül, oda kuporodnak le. Esketések elôtt, jól körül kell nézni, s rendszerint takarítás szükséges. Szerencse ide vagy oda, a násznépet tiszta udvarral kell fogadni. Az épületben vannak mosdók, de kulcsra zártak, pontosan a forgalom miatt, s minek kuncsorogni a kulcsért? Ott a tágas udvar! Így volt legalábbis mostanáig. Múlt héten új „ingatlan” került az udvarra. A mellékgazdaság emberei készítették, festették, szállították a favécét – polgármesteri utasításra. Nem is akármilyent! Kétajtósat. Habár nincs alá gödör ásva, de az is lesz, ahogy az idô engedi. Már fel is fedezték, akik odajárnak, s mi több, használták is. Szóval van közvécénk. A város szívében. Kicsit fehér, kicsit fa, s egyáltalán nem jelzi a fejlôdést, de a miénk. Hogy mi az elônye? Remélhetôleg ezután egy kupacból kell eltakarítani a „meglepetéseket”, s nyáron, kinek sürgôs a dolga, vagy éppenséggel külföldi, s „nem ért a szóból”, mehet az orra után.
K-T. Gy.
Csúszós kérdés
Enyhül az idô, apad a hó, a jég. De nincs ember városunkban, ki elhinné, vége a télnek, nem kell már félni a csúszós utaktól, a balesetveszélytôl. Igenis kell, mert mifelénk a törvény nem törvény, s nyaktörôsre fagynak városunk járdái.
Régen ez is másként volt. A lakók, intézmények kutya kötelességüknek tartották, hogy portájuk elôtt télen a port, nyáron a havat elseperjék. Akkoriban a rendôrség feladata volt vigyázni, büntetni, hol takarítatlan a járda, s ismerôsöm idézi fel, nem volt kicsi a büntetés: az 1950-es években 25 lejt kellett befizetni, nagy pénzt, mert egy kiló paradicsom nem került többe két lej ötven baninál.
Aztán jött a demokrácia. Szabadság és szabadosság. Most is van törvény, helyi határozat. Többször is írtunk róla. Betartatása immár a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik, de az idei évig elmulasztódott az ellenôrzés, a büntetés. Idén polgármesteri utasításra nekiiramodtak a területfelügyelôk, s fényképpel ellátott jegyzôkönyv érkezett hat cégnek és öt magánszemélynek. Tömbházak nem kerültek górcsô alá, nem másért, csak arra nem tér ki a határozat, hogy ha nincs lakástulajdonosi egyesület, kit kell büntetni a társasházban. S azt pedig csak nem várhatjuk el, hogy egy lépcsôház minden lakójának küldjenek zapiszkát, fényképet, hisz sok munka, nagy költség lenne.
Tehát magánházban lakókat és cégeket büntettek, összesen tizenegyet. Ennyi jegyzôkönyvet, s ennyi fotót vitt a posta. Na de aztán hozott is, mert a büntetettek szintén fotókat küldtek, hogy lám, a szomszéd elôtt is havas a járda, ôt mégsem rótták meg. És havas, jeges a közterületeken is, melyek tisztántartását a polgármesteri hivatal kellene végezze. Saját magát miért nem bünteti?
A fellebbezéseket „vizsgálják”, az akciót viszont leállították, azóta a hivatal nem küldött ki újabb büntetéseket. Pedig a járdák, gyalogjárók síkosak, igazolja a sürgôsség nyilvántartója is, napi 3–4 személy jelentkezik kéz-, láb- és egyéb törésekkel. És állítják a megkérdezettek is, igény lenne tiszta, járható járdákra, akár büntetés ellenében is, ha szép szóval nem lehet sepregetésre bírni a lakókat, de elvárják, a városvezetés járjon elül jó példával:
Gál Katalin nyugdíjas: Volt eset, hogy megcsúsztam, elestem, de szerencsére nem lett súlyos következménye. Betegnyugdíjas vagyok, a csontjaimmal is baj van, nem hiányzik, hogy valamim eltörjön. Jobban kellene takarítsák a járdákat. A magánházak elôtt sem takarítanak a lakók, nemigen látom, hogy munkálkodnának.
S. N. munkanélküli: Normális, hogy el kellene takarítani a jeget. Bosszantó ez a nemtörôdömség, hogy senki nem viseli a járdák gondját. Akinek a hatáskörébe tartozik, az föltétlenül kellene valamilyen lépéseket tegyen. Olyan kevés a pénz, nem tudom, hogy büntetésekkel el lehet-e valamit érni. Ha tudnám, akkor lehet, hogy én lennék a polgármester.
Szilágyi Gergely kiszolgáló: Csúszósak a járdák. Hanyagság ez a városlakók részérôl, s a polgármester is gyenge. A polgármester járjon az emberek közé, intézkedjen, ne csak a fotelben üljön, s amit neki mondanak, azt higgye csak. Ha kijárna az emberek közé, nem tudnák félrevezetni, ismerné az igazságot. Sokat estem a csúszós járdák miatt, fiatal vagyok, kibírom, de egy idôs néninek maradandó sérülései lesznek. Mindenkit fel kell szólítani, hogy a saját területén intézkedjen.
Csata Margit üzlettulajdonos: Furcsa az, hogy büntetni kell az embereket. Régebb tudták, hogy a ház elôtt takarítani kell.
Dávid Gyöngyvér laboráns: Bírságolni kellene, a tömbházak között is meg kellene oldani a járdák tisztántartását. Az emberek hozzáállásával is gond van, felelôtlenek a lakosok.
Crisan Irén nyugdíjas: a kultúrház mögött elcsúsztam, a forgóm eltört, Vásárhelyen protézist kellett tetessek, 40 millióba került. Egész télen járhatatlanok az utak, büntetni kellene a városlakókat, de a városvezetést is, ha nem tisztítja rendszeresen a járdákat.
Ferencz Attila vállalkozó: hárommillió lejre büntettek, jogtalanul. A Brummogó mellett lévô kapu elôtt volt jeges a járda, de oldalról fényképezték, mintha a Brummogó elôtt lenne, s nekem küldték ki a büntetést. Felmentem a polgármesterhez, de nem volt ott. Azt üzenem neki, egyszer a saját portáján csináljon rendet, ami a hivatalhoz tartozik, s azután büntessen minket. Ha ez nekem hárommillió lej volt, akkor magának ehhez mérten írja le a büntetés összegét, számolja ki számológépen. Nem fizetek, ha akar, pereljen be. Engem is, magát is.
Gáti Gabriella, Balázs Katalin
Idôsek klubja
A korosabb emberek számára kívánnak kikapcsolódási lehetôséget teremteni a Caritas munkatársai azáltal, hogy Remete után immár városunkban is megszervezik az idôsek klubját. Balázs-Hegedűs Csilla, a program koordinátora izgalommal várta szerdán az érdeklôdôket. Kíváncsi várakozása érthetô, hiszen a korábbi találkozó érdeklôdô hiányában elmaradt. Viszont, ha a remetei idôsek klubjának tagjai mesélhetnének, valószínűleg Szentmiklóson is sikerülne toborozni egy csapatot. Remetén már hagyományai vannak a foglalkozásnak. Az idôsek szükségét érzik annak, hogy kéthetente legalább kimozduljanak a hétköznapok rutinjából, „művelôdjenek”, szórakozzanak, miközben rengeteg információt szívhatnak magukba, jól érezhetik magukat. A remeteiek szakértôi elôadásokat kívánnak hallgatni a legkülönbözôbb témakörökben, így érdeklôdtek a földtörvényrôl, egészségügyi problémákról, helytörténetrôl, tűzvédelemrôl. Eddig sikerült minden elvárásuknak eleget tenni, de olyanra is van példa, hogy klubtag osztja meg egy bizonyos szakterületen szerzett tapasztalatait. Megesett, hogy bált szerveztek. Férj és feleség karonfogva érkezik kéthetente az elôadásokra, egymást csalogatják, hívogatják, hiszen itt jól érzik magukat, egy közösséggé formálódtak.
A szentmiklósi, szerdai találkozóra négyen látogattak el, és ígérték, tesznek róla, hogy legyenek többen is. Elvárásként annyit fogalmaztak meg, hogy legyen vidám, játékos ez a csoport, csoportfoglalkozás. Balázs-Hegedűs Csilla reméli, hogy itt is egyre nagyobb igényt mutatnak majd erre, beindul a foglalkozás, kialakul egy közösség, ahová szívesen visszajárnak, és megközelítik a remeteiek 50–60 fôs létszámát.
G. G.
Közüzemi „leltár”
Szűrik a sűrüjét
Sötéten, sűrűn hömpölyög a derítôállomásra a szennylé, s a tisztítás utáni „végtermék” biza nem átlátszó. Az Alfalu határában lévô derítôállomáson kétóránként vizsgálják meg a bejövô és a kimenô vizet. S ha nagy is a különbség a két érték között, nem minden mutató felel meg az elôírásoknak. Hogy is felelne meg, mikor három vasrácson át felfogják a vastagját, homokfogóban és dekantorban ülepítik, a többi pedig ömlik a folyóba. Még elgondolni is rossz, minek a levét isszák a marosvásárhelyiek. A Marosba folyó víz ammóniában gazdag, s fizet is ezért havonta 10–12 millió lejes bírságot a Városgazdálkodási Vállalat. Az esôvíz nem folyik a derítôállomáshoz. Ugyan a város központjában esôzéskor nem tűnik fel, de van esôvízcsatornája is a településnek. Összesen 10 kilométer a hossza, három helyen vezeti a Békénybe az esôvizet. Az esôvíz-csatorna a polgármesteri hivatalhoz tartozik, mondja a közüzemi vízrészleg vezetôje, a hivatalnál pedig úgy tudják, a közüzemekhez kellene tartozzon. Lényeg: térkép róla nincs.
Meglepetésünkre nem volt szag a derítôállomáson, mint mondják, nem is szokott lenni, csak ha a rothasztóból a szárítóágyra engedik a masszát. A laborban különbözô színű löttyök sorakoztak, számunkra egyformán gyanús volt mindegyik.
Hatan dolgoznak a derítôállomáson. Az öt férfi felügyelô, bakter, és víztisztító is egyszemélyben, váltásban. Immár tizenöt esztendeje egy laboráns vizsgálja kétóránként a bejövô, kimenô vizet. Székely Irén ipari kémia szakon végzett, megszokta, szereti munkáját, ránézésre észreveszi, ha szennyezettebb a lé.
„A bejövô rosszabb, s a kimenô jobb”
– Csak mechanikai tisztítás van, se biológiai, se zsírtalanító, se levegôztetô. Csupán kiszűrjük a sűrűjét – adja tudtunkra Székely Irén. – Gereblyével takarítunk elsô fázisban, aztán van két homokfogó, ahol leülepednek a nagyobb darabok. Eddig ezt is kézzel takarítottuk, de most elkészült egy vezeték, így ezen keresztül engedjük le a szennyet. A megszűrt szennylérôl a zsírt szűrôvel távolítjuk el, de a betonbuktató is visszatartja. A rothasztóba kerül a sűrűje. A lecsapolt szennyet szárítóágyra engedjük, darabokban megkeményedik, fekete táblákra szakad. Eddig ez a szeméttelepre került, most szerzôdést köthet bárki a városgazdálkodási vállalattal, és ennek függvényében szállíthatja a termôföldekre.
– Termôföldre megfelelô ez a végtermék?
– Csak úgy lehet termôföldre rakni, ha analízálják a földet és az iszapot is. Ha a kettôben talált anyagok megfelelnek, akkor engedélyt adnak a felhasználásra, szerzôdést lehet kötni. De gyökérnövényt termeszteni ilyenben nem ajánlott.
– Mit vizsgálnak a víz összetevôibôl?
– A szerves anyag délelôtt még a megengedett értékek közt mozog, délutánra viszont meghaladja azt. A pH-értéket is vizsgáljuk. Megnézzük, van-e benne vas, króm, cián, réz, cink. Az ammónia viszont mindig a megengedett fölötti, ezért büntetnek is havonta.
– Mennyi szennyvizet kell tisztítani, mekkora a derítôállomás kapacitása?
– Most 3000 köbméter megy át naponta, de ennél több is szokott lenni. A derítôállomás két ülepítôje összesen 62 litert tud ülepíteni másodpercenként, de ezt nem szokta sohasem elérni, esetleg csak duguláskor. Most csak az egyik ülepítô működik, átlagban viszont ritka, hogy 50 liternél több lemenjen másodpercenként. 1990-ben kerültem ide, akkor 82 liter is lefolyt másodpercenként. Hogy a hozam ekkorát csökkent, annak valószínűleg az is oka, hogy vízórát tetettek az emberek, spórolnak, és hogy megszűntek a nagy üzemek.
– A halállományra káros-e a víz, amit a Marosba engednek?
– A króm, a cián befolyásolja a halállományt, viszont a mi vizünkben ilyen nincs, nem is volt. A mosószerek, maró anyagok pH- értéke ugyan magasabb a megengedettnél, de ezzel a módszerrel nem tudjuk eltávolítani a szenny- vízbôl. Ránézésre látszik, ha gyanús valami. Ilyenkor külön mintát veszek, de eddig nem volt baj. Nem akarom dicsérni a kimenô vizet, nem iható, de ez a derítôállomás, ahogyan most van, többre nem képes.
A szakember nem szereti a csapvizet
– Tudva, hogy milyen víz folyik ki a Marosba, inna-e annak vizébôl?
– Én Csomafalván a Somolyóból kapom a vizet, csapból nem iszok, de fôzök belôle. Azt mondják, a talaj fertôzött, s a kútvizet is szennyezi. Kíváncsiságból megvizsgáltam a derítôállomás kertjében lévô kút vizét is, hogy a talajból szivárog-e valami át, de nem találtam semmit. A szeméttelep melletti magánház kútjának a vizében sem volt szennyezôdés.
– Ha gond van a szennyvíz összetételével, kinek kell szólni?
– Elôször Ambrus Ágnesnek, a vízrészleg vezetôjének. Ha mocskosabb, feketébb a víz vagy olajnyomok vannak azonnal szólunk, de probléma szerencsére még nem volt.
Bôvíteni, modernizálni kellene az 1974-ben épült állomást – véli Irénke. S hogy a meglévôt kell-e felújítani, vagy mást építeni, azt szakemberek döntik majd el. A mechanikai tisztítás mellet szükség volna levegôztetôre, zsírtalanítóra és biológiai tisztításra. Most nyeles szűrôvel szedik le a víz tetejére kiülô zsírréteget, s a maradéknak betonbuktatóval próbálják útját állni. Ennél azonban lenne jóval korszerűbb és hatékonyabb mód is.
Lehetséges megoldásként elhangzott már különbözô fórumokon az is, hogy az Alfalu másik határában elkészített, modern, EU-konform derítôállomást vennénk igénybe. Megoldásra szükség van, hiszen egyre csak tetézôdik a bírságként kiadott összeg, aminek lenne máshol is helye. Megszívlelendô a Békény parti felirat is: „Vigyázzatok a patak tisztaságára, mert egyszer megfordul a vizek folyása, és a nyakatok közé zúdul a sok szemét!!!”
Drága a szippantás
De nem csak a derítôállomáson vannak gondok, hiányos a város kanalizálása is. A lakónegyedek mellett csak néhány utca rendelkezik csatornarendszerrel, az elmúlt tíz évben csupán a Kapu utca és Meszes utca egy részének a csatornázását sikerült megoldani.
– Huszonkét kilométer a szenny- vízhálózat, de szükség volna még legalább 15 kilométerre, a Békénytôl délre esô utcákban nincs csatornázás. Összesen 12 500 lakos szennyvize van elvezetve – számol be Ambrus Ágnes, a vízosztály vezetôje. – Reménykedünk, hogy pályázat útján lesz lehetôség újabb utcarészek szennyvízelvezetésének megoldására. Minél több helyen sikerülne megoldani a kanalizálást, annál kevesebb szennylé jutna a Békénybe. A közüzemek és a hivatal nem pályázhat egyszerre, az utóbbi idôben azonban nem volt olyan pályázati kiírás, mely a közüzemek számára lehetôséget teremtett volna a pályázásra.
Hogy mennyire szükséges, azt a járókelô is tudja, aki végig-megy a csatornázatlan utcákon. Félig föld alá bújtatott csöveken ömlik a felesleg a gödrökbôl a sáncba. Vagy a fürdôszoba leve egyenesen, pihentetés nélkül buggyan az árokba, Békénybe. Ha befolyik a házakba a víz, ki kell folynia valahol, ez igaz. Ráadásul, ha a talajvíz is sok, a rögtönzött pöcegödör gyorsan telik. Már ahol van.
– 2002-tôl a víztörvény értelmében csak abban az esetben vezethetjük be a vizet egy házba, ha van emésztôkútja, nem is akármilyen, vízhatlan, üríthetô. Ezt bizonyos bér ellenében idôszakosan üríttetni kell egy szippantós autóval. Az autó a derítôállomásra szállítja a szennylét. Egy térés magánházaktól 400 000 lej. Az összeg nôhet, annak függvényében, mekkora távolságra van a derítôállomástól – mondja Ambrus Ágnes.
– Hogyan számítják ki a szennyvíz-díjat?
– 2500 lejt kell fizetni köbméterére. A lakóknak a használt vízmennyiség 75 százalékát számlázzuk szennyvízként. Más fogyasztóknak az elhasznált vízmennyiség 100 százalékát. Ahol ki kell szippantani, többe kerül. Tény, veszteséges a közüzemek ezen tevékenysége is.
Kilátások
Vincze János a derítôállomás kapcsán elmondta:
– Minél hamarabb működôképes állapotba kell hozni. A tavasz folyamán bizonyos rehabilitációs munkákat folytatunk. És reményünk van, hogy belekerülünk abba a programba, amely Gyergyó város ivóvíz- és csatorna-hálózátának a felújítását jelentené. Ez egy 10–12 millió eurós befektetés lenne. A terv kifizetésére a tanács rábólintott. Ez volt az elsô lépés. Esély van, hogy megnyerjük a pályázatot.
Utóbbi években nem történt változtatás az állomásnál, ha csak azt nem vesszük, hogy az elsô rácsot, szűrôt, ahol gereblyével szedik ki a mocskot, műanyag hullámpalával befödték. Száraz virágcsokor jelzi, nemrég került oda a tetô. De az igazán nagy munka még hátravan. Jóllehet, kevesebb mostanság a szennyvíz, de biztos, hogy töményebb. Hiába, hogy a gyárak egyre ritkábban engednek levet a derítôhöz, színes a skálája a tisztító vegyszereknek, amit nap mint nap a háztartásban használunk. Ha reakcióba lép, ha elegyedik, de csak belefolyik egy része a Marosba, akárcsak az ammónia, ami, nincs mit szépíteni, a vizelet bomlásterméke. A mechanikai szűrés nem csúcstechnológia. S a derítôállomásból kifolyó vizet nézve hiába mondják, hét kövön átfolyik a víz és megtisztul. Ennek a Maros mentiek a megmondhatói.
Kedves-Tamás Gyopár
Olvasói levél
A gyergyószentmiklósi Kisújság fôszerkesztôjéhez, Ábrahám Imre úrhoz
Alulírott Benedek Edit, Szárhegy, Bástya utca 553. szám alatti lakos, ez alkalommal fordulok Önhöz egy kéréssel, panasszal vagy válaszadásra lenne szükségem?
Kérem Önt, sorolja oda, ahova Ön találónak és jónak látja. Én egy nagy lakásban lakó, egyedül élô özvegy, leszázalékolt nô vagyok. A 2005. április 27-én az 1003-as számmal beiktatott kérésemmel, amit a szárhegyi Polgármesteri Hivatal Vezetôségéhez intéztem, kértem, hogy a kapumnál levô villanyoszlopra engedélyezzék egy villanyégô felszerelését. Kérésemet azzal indokoltam, hogy elôttem egy idôs, egyedül élô nô lakik, a házam hátánál senki, és tôlem 300 m-re volt egy égô, és tovább le is, fel is koromsötét.
Meg is volt ígérve a polgármester által, akivel személyesen beszéltem, de bevált a mondás az én esetemben, hogy senki olyan szegény nem lehet, hogy bár ígérni ne tudjon! Én azóta is csak az ígérettel maradtam!
Ugyanis egy szép nap arra eszméltem fel, hogy rajtam alul, a második háznál található oszlopra egy fehér színű teherszállító Daciával levô egyén, egy hosszú alumínium létráról 2005. december 20–21. között, pontosan már nem emlékszem, szereli a villanyégôt, és onnan lefelé 50 m-re már volt egy szerelve.
Nem tudom, és nem értem, hogy a törvényeket nem egyformán alkalmazzák és értelmezik, vagy nem vonatkoznak mindenkire egyformán?
Kérem, úgy érzem, ez nekem magas, és nem értem! A villanyoszlopra nem a Villamossági Vállalat autója és alkalmazottjai szerelték a fent említett égôt. Ezért kérem Önt, hogy magyarázza meg nekem, hogy a törvények most, hogy vannak, hogy szabályozzák ezt a dolgot, mert amióta nem dolgozom, nincs ahol kövessem a törvényváltozásokat, és a napilapok keveset szoktak közölni. Hogy tudassam Önnel, mi a régi, kommunista rendszerben is, és ebben az új, minek nevezzelek rendszerben is, a falu vezetôi szemében úgynevezett „fekete bárányok” voltunk! Gondolom azért, mert voltak esetek, amikor megmondtuk az igazat, és az valakinek, valakiknek fájó pont volt!
Soha kommunisták nem voltunk! Régebb is és most is bármilyen kéréssel fordulhattunk a falu vezetôihez, pozitív megoldás nem volt, esetenként még válaszra sem méltattak, pedig hiába dolgoztunk Gyergyóban, és a fiaink is ott jártak iskolában is, de az adónkat úgy is Szárhegyre fizettük.
Azt is kell tudja Ön, hogy a faluban még vannak utcák, ahol 1–2 égô van, vagy egy sem, de ide szükséges volt egymás után rakni az égôket, és az utcai villanyfogyasztásba is minden szárhegyi adófizetô belepótol!
Remélem Öntôl fogok választ kapni, bármilyen úton! Ha ezzel valakinek a „méltóságát” megsértettem, elnézést kérek!
Köszönettel és tisztelettel.
Március 15., Székely nagygyűlés
Amit azt már jeleztük, a Székely Nagygyűlés nem politikai rendezvény, hanem egy olyan alkalom, amikor Székelyföld népe, vallási, faji, politikai vagy egyéb nézeteitôl függetlenül ismét megerôsítheti Székelyföld autonómiája iránti igényét. Éppen azért a Gyergyószéki Székely Tanács tisztelettel felkéri a gyergyói egyházakat, az RMDSZ és MPSZ szervezeteket, a civil szervezeteket, minden jó szándékú gyergyói embert, hogy vegyen részt a nagygyűlés szervezésében. Mutassuk meg, hogy valóban fontos kérdésekben a gyergyóiak képesek közösen cselekedni, példát mutatni a többi székely széknek. Bárki, aki segíteni akar a nagygyűlés népszerűsítésében, keresse lakhelye székely tanácsának az elnökét (Szentmiklós: Rokaly József; Alfalu: Török Éva; Csomafalva: Köllô Gábor; Ditró: ifj. Simon Sándor; Kilyénfalva: Gál Péter; Libán: Egyed József; Remete: László János; Szárhegy: Kolcsár Géza; Tekerôpatak: Antal István; Újfalu: Elekes Józsa Márton).
Zajlik a nagygyűlés szervezése az összes székely székben. A rendezvény szervezôbizottsága hétfôn ülésezett Székelyudvarhelyen, s megvitatta a programtervezetet, illetve a további tennivalókat. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága egy Kiáltvány- tervezetet terjeszt majd elfogadás végett a nagygyűlés elé.
Örömünkre szolgál, hogy a múlt heti felhívásunk nyitott fülekre talált a gyergyói vállalkozóknál. Máris több cég jelezte, hogy március 15-én szabadnapot ad alkalmazottainak, illetve ahol ez nem megoldható, ott rövidített programmal dolgoznak majd, hogy aki akar, az tudjon eljutni a nagygyűlésre. Kedvcsinálónak, de a tisztelet jeleként is álljon itt azon cégek, szervezetek listája, akik lapzártáig visszajeleztek:
– Aktiv Plusz Kft.
– Fotolab Kft.
– G Info Kft.
– Gepida Kft.
– Gumiramis Kft.
– Gyergyó-Tölgyes közbirtokosság
– Heveder Green Kft.
– Press Kft.
– Server Hargita Kft.
– UPS Distribution Kft.
– World Trade System Kft.
További jelentkezéseket várunk a 0744/211.336-os telefonszámon, a helyi székely tanács tagjainál illetve a Gyergyói Kisújság szerkesztôségében.
A Gyergyószéki Székely Tanács nagyon kedvezményes áron indít autóbuszokat a nagygyűlésre. Az útiköltség oda vissza két lej (20 000 régi lej) lesz. Az indulás helyét és idôpontját idôben közzé fogjuk tenni. Gyergyószentmiklóson már lehet iratkozni is, kedden és szerdán délután öt és hét óra között, a Polgári Szövetség fôtéri székházában. További részleteket a buszokról a következô héten olvashatnak.
Zöld arany
A fa a barkácsoló ember számára egy igen fontos, de egyúttal nehéz anyag is. A fa ugyanis „élô” anyag: nedvességet vesz fel és ad le. Eközben duzzad és zsugorodik, hasad és vetemedik. A fának e tulajdonságai miatt sokan félnek használni olyan helyeken, ahol nincs megfelelô védelem a fa számára. Mint minden esetben, ez is a részleteken múlik. A fának e tulajdonságai a növekedésének módjával vannak összefüggésben, és nem kiszámíthatatlanok. Ezért nem mindegy, hogyan fűrészelik deszkákra vagy pallókra, gerendákra vagy lécekre a fatörzset. Ha a fát megfelelôen dolgozzák fel, akkor késôbbi „viselkedése” is kiszámíthatóvá válik. Az asztalosipar több olyan szerkezetet fejlesztett ki, amelyek megakadályozzák a fa nemkívánatos mozgásait (pl. tömbösítés), továbbá kialakítottak már olyan fa alapanyagú faforgács- és asztaloslapokat, amelyek lényegesen stabilabbak. A fatörzsbôl a legegyszerűbben úgy vághatunk ki deszkákat, hogy a törzset keretfűrésszel párhuzamos metszetekre fűrészeljük. Így különbözô minôségű és formájú deszkák keletkeznek. Több jó minôségű deszkát kaphatunk, ha a fatörzseket sugárirányban vágjuk át. Ez több veszteséggel jár, és inkább az értékes fafajoknál alkalmazzák. A fák keménysége is változó, és ez határozza meg, hogy mire, milyen fát használunk. A luc- és erdei fenyôk olcsók és nem nemes fák. Struktúrájuk szálas, rostos, magas a gyantatartalmuk, ugyanakkor puhafának minôsülnek. Épületfának, a bútorok rejtett vázszerkezetének és vakpadlónak használják. Nem asztalos minôségű fa. A borovi és vörös fenyôknek nagyobb a gyantatartalmuk, bútor készítésére alkalmasak. A vörös fenyô félkemény fa, erezete szép. Épületszerkezetnek alkalmazva lángmentesíteni kell. A fenyôk gyantatartalmától függôen, jó vagy közepesen vízállóak, víz hatására hosszabb idô alatt elkorhadnak, ha azonban rövid ideig éri víz, akkor azt felveszik és leadják, így nem károsodnak. Fontos, hogy bárhol is használunk fát, megfelelôen kezeljük le. A kémiai favédô szerek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek megelôzô kezelés formájában védik a faanyagot a farontó gombákkal és rovarokkal szemben, esetleg a tűz hatásával szemben is.
Farontó gombafertôzés csak akkor áll fent, ha:
– a fanedvesség 18 százaléknál nagyobb
– nedves, rosszul szellôzô belsô térben van
Farontó bogarak károsítása akkor lehetséges, ha:
– a fanedvesség 10 százaléknál nagyobb, kivéve a házicincér, a kopogóbogár és a parkettabogár károsítását;
– a fában repedések vagy lyukak vannak, amelyek lehetôvé teszik a bogárpeték lerakását.
Kémiai favédelmet ott és akkor használunk, ahol feltétlenül szükséges. Száraz belsô térben a fal és padlóburkolatoknál kémiai védelemre nincs szükség. Nem szabad összetéveszteni a kémiai favédelmet semmilyen más felületkezelô anyaggal! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a lazúrok, festékek nem védik a fát, védik, de más hatásokkal szemben. A védôszert a fa teljes felületére fel kell hordani. A kézi felhordás szokásos módja az ecsetelés, szórás, bemerítés. A faanyagok kezelését jól szellôztetett helyiségben, napsugárzástól védetten kell végezni.
Tűzvédelem: a fa annak ellenére, hogy éghetô anyag, gyakran hosszabb ideig ellenáll a tűznek, mint más építôanyag. Felülete megszenesedik, így a fa belsô részét védi a meleg hatásától. A gyulladási idô annál hosszabb, minél nagyobb a fa keresztmetszete és minél sűrűbb a faanyag. A kémiai tűzvédôszerek védik a fát a sugárzó hôtôl, akadályozzák a lángok terjedését, és meghosszabbítják az égés idejét.
Portik Tünde (0745/961.039), Bartos Emese (0745/814.555) lakberendezôk
MPSZ-hírek
A közpénzek kezelésérôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete emlékezteti a város vezetôit, hogy immár tizenhárom hét telt el azóta, hogy a közösség pénzébôl „kölcsön vettek” 180 millió lejt, ügyvédi honorárium kifizetésére. Megítélésünk szerint a kifizetés eleve szabálytalan illetve erkölcstelen volt, ugyanis a per elindítója a polgármesternek egy olyan intézkedése volt, amirôl a bíróság jogerôsen megállapította, hogy törvénytelen. Ráadásul a szerzôdésben, aminek alapján a pénzt kifizették, az ügyvéd nem a város, hanem csak személyesen a polgármester védelmét vállalta el! Mindezt a város, a közösség pénzén! Elvárjuk, hogy az a pénz mihamarabb visszakerüljön a város pénztárába, s hogy a „kölcsönvevés” idejére az ügyben érintettek fizessenek egy méltányos kamatot.
Az utak állapotáról
Ab Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete sajnálattal állapítja meg, hogy a tavalyi figyelmeztetései nem voltak alaptalanok. Még sok van hátra a tél végéig, de a város útjai máris pontosan úgy néznek ki, mint a tavaly nyári javítások elôtt. A helyzet ugyanez volt tavaly is, tavalyelôtt is, s az elôzô években is. A különbség az, hogy mindez az új, változásokat ígérô városvezetés alatt történik, a változás meg abban áll, hogy tavaly ugyanarra a rossz munkára 5 milliárd régi lejnél többet költöttek, több mint dupláját annak, amibe az elôzô évek ugyanilyen rossz minôségű javítása került. Ha a városi RMDSZ szerint ilyen a jó gazda, akkor meg kell állapítsuk, hogy komoly fogalomzavarral küszködnek! Véleményünk szerint a filmezés helyett célszerűbb lett volna jobban a munkások körmére nézni, s nem átvenni illetve kifizetni a hanyagul elvégzett munkát.
Hódít a Figura
Új színpadot és közönséget hódított meg a Figura Stúdió Színház. Január utolsó keddjén Kézdivásárhelyen a nehézségek ellenére fergeteges sikerrel játszottuk a Zsákbamacska komédiát. Nehézségek ellenére, mert az elôadás idôpontja háromszor napolódott el, és mikor végre sikerült eljutni Kézdivásárhelyre, mikor végre ott voltunk és megkezdôdhetett az elôadás, az elsô tíz perc után elvették az áramot. A nézôk koromsötétben várták végig a majdnem egyórás áramkiesést, de megérte. Igazi, vérbeli, pezsgô vígjátékot láthattak, az áramkiesés közelebb hozta, összekovácsolta a közönséget és a színészeket. Ezerkétszáz nézô látta aznap a Zsákbamacskát, amelybôl nyolcszázharminc Figura-bérlet tulajdonosaként. A Figura nemcsak Gyergyóban és Szovátán rendelkezik bérletrendszerrel, hanem már Kézdivásárhelyen is.
A kézdivásárhelyi hálás nézôsereg azonban nem csak a három bérletes elôadást – a Zsákbamacskát, a Scapin furfangjait és a Télikertet – nézhette, vagy nézheti meg, kedden, február 21-én délelôtt az Orros, a törpe mesejátékot játszottuk a kicsiknek, este pedig a Nuca monodrámát a felnôtteknek.
Március elsô két hetében, miközben készülünk a március 15-i ünnepségre és részt veszünk a III. Veszprémi Mesefesztiválon a Szaggató c. mozgásszínházi elôadással, ismét Kézdivásárhelyen vendégszerepelünk Moličre vígjátékával, a Scapin furfangjaival.
Incze Virág
Elôkészület a javából
Vannak, akik komolyan vették a város jövôre esedékes ünnepét. Simó Ádám és Vincze Csilla minden bizonnyal, hiszen máris olyan közhasznú ki, mit tud a városáról vetélkedô elsô szakaszán vannak túl, amelyre a városból bárki benevezhetett volna. (Hogy nem így történt, s hogy csak a város általános iskolásai vették komolyan a felhívást, nem az ô hibájuk.)
Az elsô fordulóban 13 csapat válaszolt a kérdésekre, amelyek ez alkalommal a Gyergyói-medence egészére vonatkoztak. (Nem lenne nagy baj, ha még néhány fordulón át elsôsorban a vidék történelmi, földrajzi, kultúrtörténeti ismereteibôl mélyíthetnék tudásukat a résztvevôk, s csak utána kerülne sor kimondottan a városra vonatkozó kérdésekre. Ugyanis nem árt már a gyermek tudatában rögzíteni a medence népének egységét, a gyergyóiságot.
Pénteken a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében Vincze Csilla vezette a Savilcom Kft. által is támogatott vetélkedôt. A 13 négy-négy tagú csapat tagjain kívül több hallgató, érdeklôdô felnôtt és ifjú helyet foglalt a teremben, ahol a feladatlapok javítása közben Simó Ádám tanár úr nem csak a helyes válaszokat közölte a versenyzôkkel, de a közönséget is bekapcsolva, más érdekességekkel is szolgált, mindannyiunk okulására.
A verseny elsô szakaszán túl vagyunk, de tekintsük ezt kezdetnek, ezért is nem közöljük még az elsô három csapat nevét sem, hiszen sok helycsere történhet a több állomásos vetélkedô során.
Egy dolog biztos: vannak, akik már megkezdték a felkészülést, hogy a 100 éves ünnepség ne csak cifraságaival maradjon emlékezetes, de tartalmi jegyeivel is.
Gratulálunk önként vállalt, nagyszerű munkájukhoz!
Bajna György
Falugyűlés Remetén
2005-ös tevékenységérôl számolt be a remetei önkormányzat a meghívásnak eleget tevôknek, mintegy 170 falubelinek. Laczkó-Albert Elemér polgármester elmondta, az elmúlt esztendôben amellett, hogy beköltöztek az új önkormányzati épületbe, sikerült rendbe tenni egy parkot és megnyitni a szociális központot, újjá varázsolni a Maros hidat. Elkezdôdött a csutakfalvi iskola bôvítése tornateremmel is, új nyílászárók kerültek az épületre és a belsô központi fűtéshálózat is készen. Haladnak a központi tornaterem építésével, már megtekinthetô a 300 fôs közösségi ház látványterve.
A hivatal irodáinak vezetôi és az önkormányzati szakbizottságok elnökei sorban számoltak be munkájukról. Dr. Asztalos László azt tartotta 2005 eredményének, hogy az árvizek nem okoztak nagyobb gondot, s sikerült megmenekülni a járványoktól is, a szegényeken pedig, 300 családon, év végi ajándékcsomagokkal sikerült segíteni. Vass László mérnök szerint a legtöbb baj és tennivaló az erdôgazdálkodás körül volt, de elôrelépés, hogy készen áll egy terv, mely alapján 10 kilométer mezei utat lehet járhatóvá tenni. Fontos viszont a nehéz járművek közlekedésének megtiltása, mert azok tesznek leginkább kárt. A földeket pedig nem szabad eladni, s ha mindenképp szükséges, akkor a remetei vásárlót kell elônyben részesíteni.
Mincsor Béla elmondta, nagy segítség az, hogy az önkormányzat iskolabarát, bevétele 25 százalékát az iskoláknak adja, és pályázik is az önkormányzat, így ezen összeg jelentôsre duzzad. Az oktatás színvonalára sem lehet panasz, nem kell városra vinni a remetei gyerekeket. A kultúra szintje is felfelé ível, viszont a lakosság felé is van kérés. Egyvalamit kért az önkormányzati képviselô: gyermeket, szülessenek gyermekek.
Pál György, az ifjúság, sport szakbizottság vezetôjeként úgy látta, sikerült tenni annak érdekében, hogy ép, egészséges felnôttekké váljanak a remetei gyerekek, és a felnôtteknek is tudtak sportolási, szórakozási lehetôséget biztosítani 2005-ben, melyet fejleszteni szeretnének.
Az idei évet tekintve is vannak tervei az önkormányzatnak, a polgármester elmondta, szeretné, ha rendezni lehetne a tulajdonviszonyokat, haladna a területek tagosítása, ha megszerveznék közösen a legelôk ôrzését. Kilátás van arra, hogy Szárhegy, Ditró és Remete közös szennyvízderítôt létesítsen, s talán végre megoldódik a víz- és szennyvízvezetékek kérdése is a településen. A lakosságnak is bele kell pótolnia, viszont „ha van remetén összetartás, ha a remeteiek akarják, akkor haladnak!”
B. K.
Stratégiák
Az RMDSZ és az MPSZ helyi vezetôit kértük, osszák meg a lakókkal, a választópolgárokkal a 2006-os évre elôirányzott tevékenységi terveiket.
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi elnöke, Kari Attila számolt be a helyi szervezet terveirôl.
– Természetesen a terveink között szerepel a szervezet továbbépítése, a párttá alakulása, ennek érdekében folyamatban van az aláírásgyűjtés. A lakókkal, támogatóinkkal, tagjainkkal való közelebbi kapcsolat teremtése is a cél. Lakossági fórumokat, találkozókat szeretnénk szervezni, akár meghívott szakemberekkel is. De el kell mondanom, hogy látványos tevékenységeket az elmúlt idôszakban nem tudtunk szervezni, nem volt anyagi fedezet. Kapcsolatot tartunk fenn az ország többi szervezeteivel, egyeztetjük a teendôket. A szervezet irodájában (városi kantin fölött) heti két alkalommal, kedden és szerdán 17 és 19 óra között egy irodavezetô várja a tagokat, és azokat, kik aláírásukkal támogatják, hogy párttá alakuljon az MPSZ. A város legégetôbb problémája, az utak állapota és a közvilágítás után a kommunikáció hiánya, talán önkényuralom van. A polgármester a már korábban felajánlott segítségünket, támogatásunkat nem igényelte, de a tanácsosok, a szakbizottságok igénybe vehetnék. Azt szeretnénk, hogy a lakók is bátran keressenek fel, forduljanak hozzánk problémáikkal, hogy azokat közösen tudjuk orvosolni.
Az RMDSZ helyi szervezetének elnökét, Farkas Zoltánt is megkértük, közölje velünk a helyi RMDSZ stratégiáját, de elfoglaltságai miatt két héten át nem tudott erre idôt szakítani. Legutóbb telefonon tudtuk meg tôle, külföldön tartózkodik. Szabó Rudolf alelnök pedig nem tud írásos tervekrôl, úgy véli, Farkas Zoltán elnök fejében vannak meg csupán. Lévén, hogy a helyi elnöktôl mindezt nem sikerült megtudni, a gyergyószentmiklósiaktól kérdeztük, szerintük mi a helyi RMDSZ 2006-os elképzelése. A megszólított járókelôk többsége furcsállta kérdésünket, nem volt hajlandó válaszolni, a többiek nem tudtak mit válaszolni. Volt viszont egy személy, aki a fent említett kérdésre tudtunkra adta: ô nemrég kilépett az RMDSZ-bôl.
Ennek ellenére akár a városlakók, mi is kíváncsiak vagyunk, és várjuk, hogy megtudhassuk, mi a helyi RMDSZ 2006-os stratégiája.
B. T. I.
Mesés farsangi műsorok
Február 19-én, vasárnap délután – különféle farsangi jelmezbe bújva – 53 gyermek cikázott át meg vissza a ditrói korcsolyapályán. Azért jöttek, hogy jelmezükkel ebben az évben is elkápráztassák a palánk mellett szorongó közönséget és természetesen a zsűrit, amely a következô személyekbôl alakult: Mezei László elnök, Molnár Júlia, Bíró Edit (pedagógusok), Bajkó Róbert (tekintélyes cserkész) és Köllô Mónika (tanuló).
Miután Benedek Gabriella tanítónô és Bardócz Erzsébet tanárnô sikeresen hadrendbe állította a fürge jelmezes tanulókat, elérkezett a bemutatkozások ceremóniája.
Legtöbb versenyzô a nevén kívül többet nem sokat árult el magáról, pedig a három (boszorkány beosztású) nyolcadikos lány varázsigével, varázsitallal, varázsmondókával vagy varázs-harapófogóval igyekezett, hogy a jelmezek birtokosairól minél többet megtudhassunk. Igyekezetüket néhány esetben siker koronázta. Így aztán kiderült, hogy pl. a három testôr azért jött Ditróba, mert az angol királynô legellenfelebb ellenfele, magát jámbor közembernek álcázva, itt bújkál közöttünk, ez pedig tűrhetetlen állapot; a csíksomlyói szerzetes a ditrói gyermekek közül szeretne lelkiismeretes ministránsokat toborozni; a cowboy pedig az itteni tiszta levegôben szeretné idegrendszerét „helyrepofozni”, mert vadnyugaton rettenetes harcok dúlnak; végül arra is fény derült, hogy közösségünknek óriási szerencséje van, mert megjelent körünkben Stan és Bran, igaz egy vicc se jut most eszükbe, de néhány tánclépést szívesen tesznek jobbra, azután balra. Persze, azzal nem lehetne ôket meggyanúsítani, hogy ezek a mozdulatok a székely táncokból származnának.
Ugyancsak ez a mesei „nemzetköziség” tükrözôdött a „nagy cserkészek” jégszínpadi jelenetében, a Mesemix-ben is.
Ezt a „színdarabot” kilencen alkották, ugyanaz a kilenc személy rendezte és játszotta el. A mesebeli kilenc személybôl hatan középiskolások (Horváth Zsófia, Molnár Emese, Szakács Szidónia, Balla Kata, Gáll Viola, Puskás Tivadar), hárman pedig nyolcadikosok (Mezei Lehel, Simon Szabolcs, Márton Huba).
A műalkotás a Minimax-féle egészségügyi személyzet nehéz helyzetét mutatja be szokatlanul meggyôzô erôvel. Dr. Bubonak ugyanis hirtelen Madagaszkár szigetére kell utaznia, hogy a halaszthatatlan sí-edzését elvégezze. Így azonban a betegek ellátása Dr. Miss Mici és Ursula nôvér nyakába szakad. Persze, ezt nem olyan egyszerű megoldani, pláne, ha történelmi személyiségekrôl van szó, mint a nagy Ho-ho-horgász, Pumukli, Arnold és Dorothien, Jancsi és Juliska.
Amíg a betegek megkapták a kifogástalan kezelést az olvadozó jégrendelôben, addig kemény munkát fejtett ki a bíráló bizottság.
Nemsokára megjelent a zsűrielnök, Mezei László egy teherautónyi oklevéllel a varázsasztal mellett, és pillanatok alatt megtudtuk, hogy kik lettek a verseny gyôztesei.
Az V–VIII. osztályosok közül kevesen versenyeztek, így kitüntetést is csak egy tanuló kapott közülük: a ferencrendi szerzetes.
A dicsôséget az óvodások és a kisiskolások aratták le.
A kiosztott két különdíj egyike a három testôrnek, a másik pedig a török basának jutott.
A zsűri szerint még hat jelmezes érdemelte meg a díjazást: a két hóember (VI.), a kalapács (V.), a gladiátor (IV.), Harry Potter (III.), a hegedűs tücsök (II.), a francia gróf (I.).
A verseny befejeztével a tanulók levonultak a „diszkó-terembe”, ahol a dobhártya-javító gépzene ritmusára nagyszerűen mulattak mindannyian.
A verseny megszervezése a Lovag Takó János Cserkészcsapat érdeme. Köszönet a Fenntartó Testületnek, hogy a rendezvényhez szükséges anyagiakat ezúttal is biztosította.
Gergely Géza
A közbirtokosságok fakitermelô szövetkezeteinek a továbbélése 1944–1948 közötti idôszakban
A székely térségben a legtöbb fakitermeléssel és feldolgozással foglalkozó közbirtokossági szövetkezet, a háború utáni nehéz helyzetben, képtelen volt korábbi tevékenysége folytatására. Ennek ellenére a korabeli Csíkvármegyében óriási erôfeszítéseket tettek a szövetkezeti mozgalom feltámasztására. Érdekes módon 1945-ben még a kommunisták is szükségesnek tartották a szövetkezetek fenntartását, annak ellenére, hogy nem lelkesedtek a korabeli magyar párt által irányított fásszövetkezeti mozgalomért. A kor hangulatát jelzi az 1945. július 28-i gyergyószentmiklósi közbirtokosság igazgatósági gyűlése, de ahol többek között jelen voltak a tekerôpataki, kilyénfalvi, újfalvi, alfalvi és szárhegyi közbirtokossági vezetôk is. A gyűlés jegyzôkönyve a következôképpen érzékeltette a különbözô véleményeket: „Bíró Lajos elnök üdvözli a megjelenteket s az értekezletet Imets Mihály rendôrkapitány engedelmével megnyitja.
Bevezetôjében ismerteti az értekezlet célját. Ugyanis folyó hó 19-én Csíkvármegye összes birtokossága képviselve volt azon a megyei értekezleten, hol azt ismertette a Fôispán, hogy minden község és közbirtokosságnak a meglevô erdejét csak szövetkezeti alapon termelheti és dolgozhassa fel, s ezért minden közbirtokosságnak szövetkezetbe kell hogy tömörüljön.
Imets Mihály rendôrkapitány azt adja elô, hogy igenis a szövetkezetet fenn kell tartani, azok vezetôit ellen kell ôrizni, s a nem megfelelôket lecserélni. Megszűnt az az idô, amikor az ügyeket felülrôl dirigálták.
Adler Adolf: a szövetkezet alapja az iparosítás, tulajdonképpen azért gyűltünk össze, fönn tartjuk-e vagy feloszlatjuk az eddig működô szövetkezetet, az a célunk, nem fűrészgyárakat vásárolunk, mert az anyagot ki lehet vágatni bármelyik gyárnál. Nekünk mint szövetkezetnek asztalos és más bútorfeldolgozó gyárak kellenek. A jogos tagok a fájukért a tôárat megkapják, de a haszon felett kell másként intézkedni.
György F. István: (birtokos): az erdôtörvény életben van, s nekünk ahhoz kell ragaszkodnunk, másképp nem lehet az ügyeket vezetni.
Imets Mihály: jelen és múlt idô között nagy a különbség, most alulról várunk és nem felülrôl. A nép akaratát fölterjeszszük s a törvény szerint kell döntsön.
Berecz János erdômérnök: összejö-vetelünk célja az, hogy szövetkezetbe alakuljanak-e a közbirtokosságok vagy ne. Javasolom, hogy minden birtokosságnak igen is szövetkezetbe kell hogy tömörüljön, mert a meglévô erdeinkkel, hasznosabb, értékesebb gazdálkodást lehet folytatni minden tekintetben. Az a nézetem a szövetkezet fennállásához ragaszkodnunk kell, azzal az eltéréssel, hogy az alapszabályon módosítani kell. Erre készítettem egy javaslatot, melyet felolvasott, s melyben javasolja, hogy a szövetkezet a birtokosság jogos tagjainak kik a szövetkezet lüktetô erejét képezik, kapják meg és fizesse ki a mindenkori tôárat, úgy hogy a jogos tagok is legyenek megelégedve. A haszonból az erdô, a gyári és fuvarozó munkás is részesüljön ne csak a tisztviselôk, jótékony célra intézmények stb.
György F. István: A birtokosságok a szövetkezetet megalapították, de arra olyan vezetôk kerültek, kiknek ahhoz semmi köze nem lett volna, azokat dicsôítették is, de annak vezetése késôbb került napfényre. Igen is a szövetkezet fennállásához ragaszkodnunk kell, azt fönn kell tartani, de annak jövedelme csak azok között osztassék fel kiknek tulajdonképpen jár és megérdemlik.
Berecz János: A régi vezetôség tisztességesen dolgozott, de a törvény maximális azok betartására kötelezte.
Adler Adolf: erre az értekezletre a szövetkezet vezetôit nem hívta meg az igazgatóság. A Berecz mérnök javaslata jó, de nem helyes, mert orvosnak, kereskedônek nincs szüksége osztalékra. Csak igenis azok kapjanak részesedést kik arra érdemesek.
Javasolom, hogy a szövetkezet fennmaradjon, azt addig is jól kezeljék, ami ki látszik abból, hogy tekintettel arra a szövetkezetet sok kár érte mégis sok milliót érô vagyona van. Ha osztalékot nem fizetett az nem a vezetôk oka, hanem a rendkívüli háborús helyzet. Azt ajánlom minden birtokosság maradjon benne. Ezen szövetkezet a Magyar szövetkezeti központ vezetése alatt kell maradjon.
Bíró Lajos: A szövetkezet vezetôit erre az értekezletre azért nem hívtuk meg, mert abból kilépni nem akartunk, sôt annak fennállását akarjuk. A szövetkezet ha osztalékot nem adott is, annak tekintélyes vagyona van. A szövetkezet vezetôit nem kicserélni, hanem ellenôrizni kell.
Újfalu birtokosság vezetôi: nem kaptak a mai napig 6000 pengô értékű fáért részesedést. Meg van-e?”
A szövetkezeti vezetôség hiánya miatt a válasz elmaradt. A megbeszélésen résztvevôk végül is a következô határozatot hozták:
„A szövetkezet fenntartásához az értekezlet ragaszkodik azzal, hogy a mindenkori rendes évi vágterületbôl az eladásra kerülô famennyiséget mindig a szövetkezetnek adják át a forgalomba lévô tôár ellenében, ellenben azok a jogos tagok kiknek az esedékes fa osztalékra szükségük van azt a saját szükségükre mindig megtarthassák és fölhasználhassák.”
Az 1948-as évi államosítás nemcsak a közbirtokosságokat, hanem ezek szövetkezetét is sújtotta. A Gyergyószentmiklósi Közbirtokosságnak a 2005-ös esztendô végén beindult és a múlt héten felszentelt fűrészműhelye jelzi, hogy megyei jogú városunk vagyonközösségének a vezetôsége a múlt hagyományait követve megkezdte a jövô építését. A Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság erdôállománya ugyanis félkész áruként és késztermékként feldolgozva, hosszú távon nagyobb jövedelmet jelenthet a tagság számára. A vagyonközösség vezetôsége Kolumbán Lászlóval az élen megtette az elsô lépést a jövedelmezôség növelése érdekében.
Dr. B. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô
Csata Ambrus:
Bonyolítók
7. A tömeg rákgyanús egyedeirôl
A tömeg présrákra hajlamos egyedei pillanatok alatt felfedezik, hol tartózkodik a bacilusgazda, a bonyolító pók. Meg is találhatjuk ôket az utak keresztezôdésénél félrehúzva leparkolva, a városi utcasarkokon újságot böngészve, vendéglôk, szállodák elôtereiben ôgyelegve, vagy torlódásos szórakozóhelyek zugaiban.
Ha gyorsan, különösebb szemlélôdés nélkül haladunk át ezeken a csomópontokon, nem észlelünk semmit, de ha lelassítjuk sétánkat, s felfigyelünk egy-két arcra, jeladásra, mozdulatra – esetleg néhány „miért”-et is kérdezünk magunktól, mindjárt megérezzük a vonzó, ám bénító légkört, amellyel a préspók hálójába keríti áldozatait, hogy kezdetét vehesse a bonyolítás.
A bonyolítás a csempészésnek egy olyan formája, amikor semmit adnak el jó pénzért, és a vásár kimenetelével mindkét fél fölöttébb elégedett. Aki megkapta a magáét, öntelten néz körül, ha kiléphet az utcára, nem töpreng azon, hogy a megvásárolt „semmi” mekkora bűn, mekkora fekély az ôt nemzô rokonság, az ôt felnevelô közösség testén.
– Semmi kárt sem tettem! Csupán az igazság egy kis részét vásároltam meg! – kiáltana fel nyafogva, ha nyakon csípnénk a gazembert. Mit is nyom a latban, ha száz kiló anyagból megvásárol valaki egy negyed kilót? Felületesen számolva, nem sokat. De ha emberrôl van szó, s ha az a negyed kiló a szív, a lélek, mely nélkül fabatkát sem ér a legkiválóbb kilencvenkilenc és fél kilós atléta sem, bizony veszélyes gaztett történik.
Ha feltételezzük, hogy a bonyolító fizikailag nem mérhetô dolgot vásárolt, csupán az igazságnak az egyensúlyát, hogy az ô javára, feléje billenjen a mérleg nyelve, a lelki és közösségi törvények lényegét-szellemét csorbította meg.
– Nem történik semmi, ha az én fiam kerül ide vagy amoda s nem a Péteré – kiáltja a bonyolító. – Egy kis vizsgai segítség többet ér a többéves tanulásnál – ismétli más szavakkal. Ám nincs igaza, mert az így megcsonkított törvény zűrzavart kelt, rendellenes működést okoz a társadalom egész szerkezetében.
– Kinek fáj? – kérdezi a bonyolító.
Mi csak azt felelhetjük példával szolgálva, hogy a bonyolítással tett operáció a társadalom ép, egészséges testén rendellenes tüneteket okoz, úgy, mintha oltás után az embernek csak a füle vagy csupán az orra fejlôdne rendkívüli sebességgel. Ez nemcsak fölösleges, de káros is.
* * *
Mint derült égbôl villámcsapás, úgy sújtott le kis munkaközösségünk egyik-másik életrevalóbb, aktívabb, fiatalabb tagjára a présrák. Engedtessék meg nekem a kedves olvasó részérôl egy kis kitérôt tenni e jeles személyek elôzô munkahelyérôl, és ottani ténykedésükrôl egy pár szigorúan bizalmas szót ejteni.
Az új megye megalakulása után még egy pár esztendeig a mi városunkban székelt a MEFOSZRA vagyis a Megyei Fogyasztási Szövetkezetek Raktára. De ne gondolják, hogy egyetlen raktárról van szó: ez egy hatalmas lerakat, néhány tucat épülettel, bemutató- meg elárusító- üzlettel, és következésképp terjedelmes ipari meg mezôgazdasági eredetű áruforgalommal. A MEFOSZRA és az OCL azért oly sorsdöntô jelentôségűek a KEKA megalakulásának történetében, mert fôképp ôk termelték ki és szolgáltatták reményteli intézetünk számára a kádereket. S miképp általában történni szokott, mindkét intézmény igyekezett megszabadulni egyes, bizonyos szempontból kellemetlen alkalmazottaitól. Egy ilyen pillanatban érkezett meg Kraft KEKA-igazgató az ajánlattal mindkét helyre: – „Kedves, tapasztalt szakemberek, szíveskedjenek részt vállalni szakmájuk ifjú nemzedékének oktatásában, nevelésében!” És ennek következtében lôn áthelyezés, áthelyezés virággal és lakomákkal, s hogy milyen nevelési szellemet hoztak magukkal újdonsült kádereink, arról talán a következôkben értesülünk.
Bellér Zaki, Lötyi Gyafi és Laska Rozmari, épp a MEFOSZRA büféjében kávéztak, összedugták a fejüket.
– Gyerekek, ha minden jól megy, elsejétôl átmegyek az iskolához. Nem nekem való ez az unalmas irodai munka. Annak ellenére, hogy könyvelôi szaklíceumot végeztem, úgy érzem, szilárdabb szálak fűznek a közélelmezéshez – mondja Zaki, és azon bosszankodik magában, milyen silány fizetést kapott az elôzô hónapban. Végigtekint feslett, könyökén, térdén kivékonyodott nadrágján.
– Mióta határoztál így, barátocskám? – kérdi az idôsebb, ikszlábú, kissé kopaszodó, feltűnôen hasasodó Lötyi, a jóval fiatalabb, de annál határozottabb Zakit.
– Itt valami lappang, itt valami bűzlik, ugye? – heherészik Laskáné, miközben felemelkedik székérôl és a pulthoz libeg, hogy elhozza a kávéscsészéket.
– Parancsoljatok! Nem a legforróbb, de remélem iható – mondja, és lába közé szedi a körülötte lebegô, kis híján a földet seprô szolgálati kabátot. A pecsétes, ágyterítô méretű köpeny a harmadosztályú, több sörcsatát átvészelt asztalok terítôire hasonlít; csak imitt-amott hirdeti, hogy valamikor igazán fehér volt.
– Nappali és esti tagozat. Meg aztán a továbbképzôk! Lesz mit tenni annál az iskolánál – jelenti ki Bellér, s mint farkas az erdô szélén, ha szürkületben vadászatra indul, hosszú orrával beleszippant a levegôbe, mintha a falakon túli messzeségbe kémlelne.
– „Ne tekints a messzeségbe, itt van a te boldogságod” – idézi e versfoszlányt Lötyi, aki tanítói diplomáját feledve, hentesként meg szakácsként szolgálja a vállalatot. – Meghűl a kávéd Zaki, biztatja aztán az álmodozót, de ôt sem hagyja nyugton, hogy épp az általa gyakorolt szakács-pincérséget pécézte ki az ifjú írnok.
– Kíváncsi vagyok. Kíváncsi leszek – kapaszkodik a gondolat fonalába Rozmari is. Isten tudja miért különös nevethetnékje támad. – Zakicám, ugye nem feledkezel meg anyuciról, aki annyi csokit dugott neked az ínséges idôkben? – simogatja a fekete hajú legény gallérjából kilógó hajfürtöt, és az említett, kopott zakó vállát.
– Lesz még nekünk szebb zakónk is, anyuci – mondja Zaki, s mintha legyet hajtana, hárítja el a simogató kezet.
– És megtáncoltatsz engem, ugye meg? – rakoncátlankodik tovább Rozmari legszebb mosolyával árasztva el a kis asztal légkörét.
– Megtáncoltatlak, édes kicsikém, csak jöjjön el az ideje – kacsint Zaki, s megveregeti a terebélyes szôke hölgy vállát. – Megtáncoltatok én másokat is – dönti el magában, és rejtélyesen mosolyog, mint aki elôször jött rá valami életbevágóan fontos gondolatra.
– Kicsikém, picikém! – kuncogja Gyafi Rozmarit méregetve tekintetével, akinek mellei és csípôi igazán szemrevalóak.
(folytatjuk)
KisAsszony
A klimax nem betegség!
(folytatás az elôzô lapszámból)
Természetesen nem vitatható, hogy a változás éveiben igen jelentôs biológiai átrendezôdés zajlik le a nôi szervezetben, és ennek gyakran súlyos egészségi következményei is vannak. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, hogy az egész folyamatnak milyen mélyebb értelme van, vagyis mit „akar” a természet elérni azzal, hogy egy bizonyos életkor után teljesen átállítja a nôi szervezet hormonműködését. A termékeny években a magas ösztrogén termelés tartja fenn a rendszeres peteérést, és ezzel megteremti a terhesség elôfeltételét. A nôk szervezetében más hormonokból is sok van a nemileg aktív években. Ezekre valószínűleg azért van szükség, hogy a gyermekneveléssel járó terheket tartósan és hozzávetôlegesen azonos érzelmi-indulati szinten viseljék. Más szavakkal: bizonyos hormonok (is) teszik a nôket jó anyává, türelmessé és gondoskodóvá. Kérdés ezek után, hogy ha ezeknek a hormonoknak a mennyisége lecsökken a szervezetben, tekintsük-e ezt egyáltalán hiánynak? Hiszen a nôk ebben a korban már nem szülnek, szoptatnak, nincs szükségük arra a végtelen kitartásra és türelemre, ami nélkül alig lehet átvergôdni a kisgyerekes életszakaszon.
A hormonszint változását akár egészségesnek is tekinthetnénk, hiszen számos bizonyíték van arra, hogy ez akadályozza a daganatos betegségek és egyes idôskori elváltozások kialakulását. Vagyis egy bizonyos hormonösszetétel és hormonszint csak egy bizonyos életkorban szükséges a nôk számára. Miért kell nagymama korú nôknek csak azért hormonpótlást adni, hogy bizonyos, az aktív korú nôkre jellemzô állapotot fenntartsunk náluk – kérdezik a témával foglalkozó szakemberek.
Vagyis itt az ideje, hogy megváltoztassuk az öregedéssel, és különösen a nôk öregedésével kapcsolatos eddigi nézôpontunkat. A harmadik életszakasz ugyanis a nôk számára különösen sok lehetôséget kínál, ha nem rémülettel közelednek hozzá. Aki képes a változásokat természetes folyamatként szemlélni, az a veszteségek mellett számos új lehetôségre is bukkan. Az idôsödô férfiak és nôk életmódját, egészségi állapotát, hangulatát összehasonlítva, egyértelmű, hogy az utóbbiak nagyobb tartalékokkal és változási potenciállal rendelkeznek. Még akkor is, ha erôteljes (gyógyszer-kereskedelmi) nyomás nehezedik rájuk, hogy többet foglalkozzanak a veszteségeikkel, mint a lehetôségeikkel.
Pusztai Éva, Boss Magazin
Bársonyos bôr a lábon és a talpon
Naponta több ezer lépést teszünk meg,reggeltôl estig szűk cipôbe kényszerítve lábunkat. De többnyire csak akkor fordítunk figyelmet ápolására, amikor eljön a nyár, a nyitott szandálok szezonja. Pedig egy kis kényeztetéssel megelôzhetô a betegség és a bôrkeményedés kialakulása.
Bársonyos sarkak
Zuhanyozáskor finom szemcsés bôrradírral vagy habkôvel dörzsöljük át talpunkat. Kerüljük a fémbôl készült reszelôket, ezek ugyanis vastagítják a bôrréteget.
Hatásos lábradírt készíthetünk házilag: egy evôkanál kristálycukrot keverjünk össze két evôkanál napraforgó- vagy olívaolajjal. A keveréket vigyük fel a lábfejünkre és a talpunkra, és körkörös mozdulatokkal dörzsöljük be.
Kényeztetô fürdô
Hetente egyszer áztassuk meleg vízben lábunkat. Ez ne tartson öt percnél tovább, különben a bôr nagyon felpuhul. Ha száraz a lábfejünk, csepegtessünk a vízbe levendulaolajat. Lábdagadás ellen a narancsolajos, fájdalmak ellen a borsmentás fürdô használ.
Frissítô masszázs
Nincs jobb érzés, mint a sajgó lábak átmasszírozása. Sokféle masszázskefét árulnak az illatszerboltokban, válaszszunk közepes keménységűt. Az ujjaktól kiindulva körkörös mozdulatokkal simogassuk át lábunkat.
Csirkecomb mustármártásban
Hozzávalók: 4 csirkecomb, 2 dl tejszín, 4 evôkanál csípôs mustár, 2 evôkanál olaj, ízlés szerint só, bors.
Elôkészítése: A combot a forgónál kettévágom, bôrét lehúzom. Megsózom és megborsozom. A mustárt és a tejszínt kevés sóval, borssal összekeverem.
Elkészítés: Serpenyôben felforrósítom az olajat, és a csirkedarabok mindkét oldalát lepirítom. Ráöntöm a mustáros keveréket, és befedve puhára párolom. Párolt rizs a hozzávaló köret, amit azalatt készítek el, amíg a csirke párolódik.
Egészség
Mit tegyünk, ha idegen test kerül a szembe?
Sokszor elôfordul, hogy idegen test kerül a szembe, pontosabban a szaruhártyára (a szem óra-üvegszerűen elôboltosuló, átlátszó része) és a kötôhártyára (a szemhéjakat belülrôl fedô rózsaszínű nyálkahártyára).
Szeles idôben porszem, homok, fűrészpor, növényi részek; kerékpárosoknál, motorosoknál apró rovarok; tűzgyújtás közben izzó parázsszemcsék hullhatnak a szembe.
Munkavégzés közben is elôfordulhatnak ilyen jellegű balesetek a kôműveseknél, fa- és fémesztergályosoknál, csiszolóknál, kôfaragóknál, akik bizony legtöbbször nem használnak védôszemüveget.
Az idegen testre nagyon gyorsan izgalmi tünetekkel reagál a szem, ami roppant kellemetlen, szúró fájdalomérzésben, fényiszonyban és könnyezésben nyilvánul meg. Ilyenkor ne dörzsöljük a szemünket, mert így elmozdítjuk az idegen testet, és még jobban felsérti a szaruhártyát, sôt lehet, hogy éppen mi préseljük bele.
Fontos, hogy uralkodjunk magunkon, ne kapkodjunk még zsebkendôvel sem a szemünkhöz, hanem sűrű pislogással adjunk lehetôséget az amúgy is bôven folyó könnynek, hogy az idegen testet mossa ki a szembôl. Ha az nem hatolt be a szaruhártyába, rendszerint sikerül kikönnyezni, és pár perc múlva az idegen test megjelenik a belsô szemzugban, ahonnan egy tiszta zsebkendô csücskével könnyen eltávolítható. A törlô mozdulat ne legyen durva, és mindig a szemtôl az orr irányába történjen. Ha az idegen test nem jelenik meg a belsô szemzugban, keressük meg a kötôhártya alsó áthajlási redôjében a következôképpen: bal kezünk középsô és mutatóujjával húzzuk erélyesen lefelé az alsó szemhéjat, és ha felfedeztük az idegen testet, óvatos törlô mozdulattal távolítsuk el.
Ha így sem akadunk a nyomára, de a szúró érzés nem szűnik, és az amúgy is bô könnyelválasztás fokozódik, azt jelenti, hogy az idegen test a felsô szemhéj alatt van, ahonnan nem tudjuk az elôbbi módszerrel eltávolítani. Ilyen esetben a kitörlés orvosi feladat. Amit ilyenkor otthon megpróbálhatunk: az idegen test kimosása. A következôképpen végezzük: a beteget a hátára fektetjük, egy harmadik személy vagy akár maga a sérült húzza lefelé, illetve felfelé az alsó és felsô szemhéjakat. Egy csôrös edénybe (pl. teás- vagy kávéskanna) töltsünk kamillateát, felforralt majd lehűtött vizet, de szükség esetén a tiszta csap- vagy forrásvíz is megteszi. Ha nem rendelkezünk ilyen edénnyel, a literes üveg is jó, de csak félig szabad megtölteni, különben a mosófolyadékot nem tudjuk egyenletes sugárba tölteni. A kanna illetve üveg száját kb. 15–20 centire közelítsük a szemhez, és a folyadékot csorgassuk a beteg szemébe megszakítás nélkül. Csak a folyadékkal történô elsô érintkezés kellemetlen, utána elég jól tűri a beteg. Fontos, hogy a mosás ideje alatt a sérült tartsa nyitva a szemhéjait, és közben a szemével végezzen „körbenézô” mozgásokat. Jó, ha mosás után egy pár órát lekötjük a szemet. Ha a kellemetlen, szúró érzés ezek után sem szűnik, rögzôdött idegen testrôl van szó, és ennek eltávolítása kötelezôen orvosi feladat.
* Ha a szembe került idegen test nemcsak a jelenlétével, hanem káros tulajdonsággal is párosul, akkor az elsôsegélynyújtás változik.
* Ha pirospaprika, darált bors, só kerül a szembe, a csípô, égetô érzés sokkal kellemetlenebb, és a könnyezés fokozottabb. Ez esetben végezzünk kiadós szemmosást, utána pedig kössük le a szemet.
* Gyerekeknél gyakoriak a rajzolás, festés közben történt balesetek. Ha csak festékpor kerül a szembe, elegendô a bô kimosás, azonban, ha a ceruzabél hegye törött bele a szembe, azonnal vigyük orvoshoz a beteget.
* Ha savak (kénsav, sósav, ecetesszencia) fröccsennek a szembe, szaruhártya-égést okoznak. Minél gyorsabban ki kell mosni a szemet, és ez esetben jó, ha a folyadékhoz egy kevés szódabikarbonát teszünk (egy kávéskanálnyit egy liter folyadékhoz).
* Lúgok (marószóda, mosószóda, hamulúg) okozta sérüléseknél csupán savas folyadékkal mossuk ki a szemet. (Egy evôkanál fôzôecet egy liter vízhez.) Ha lúg került a szembe, bármilyen alaposan mostuk ki a szemet, menjünk orvoshoz.
* A mész súlyos elváltozásokat okozhat, ha a szembe kerül. Két esettel számolhatunk:
a) Az oldatlan mészdarabokat csak a fent említett kitörlési módszerrel próbáljuk meg nagyon óvatosan eltávolítani. Nem szabad kimosni, mert a folyadék feloldja a meszet, és még súlyosabb sérüléseket okozhat!
b) Ha viszont oltott mész, habarcs, vakolat, vagy oltás közben kerül szemünkbe a mész, feltétlenül mossuk ki!
* A szaruhártya megégését a forró víz, cigaretta, öngyújtóláng, kifröccsenô zsírcseppek okozhatják. A kimosást mellôzzük, és lehűtött szemmel menjünk orvoshoz!
Olyan is fordult már elô, hogy szolgálatkész öregasszonyok a nyelvükkel, szoptató anyák a szembe fejt anyatejjel igyekeztek az idegen testet eltávolítani. Bár az utóbbi nem ártalmas, mindkettô elég ízléstelen eljárás, és semmivel sem jobb, mint a fentebb ismertetett módszerek.
Dr. Kovács Géza, családszakorvos
Sport
Jégkorong
Bronzérmes a Progym!
A múlt pénteken és szombaton Galacon kerültek megrendezésre a bronzéremért zajló rájátszás második és harmadik mérkôzései. Az elsô, gyergyószentmiklósi összecsapáson a Progym csapata nyert 14–0 arányban. Ily módon a gyergyóiak a gyôzelmek számát tekintve 1–0-s vezetésre tettek szert. A bajnoki harmadik hely és a bronzérem megszerzéséhez még két gyôzelemre volt szükség. Örvendetes, hogy a gyergyói csapat mindkét Duna-parti mérkôzését megnyerte. A pénteki elsô mérkôzés 58. percében verekedés tört ki a jégen, mindkét csapatból öt-öt játékos a végleges kiállítás sorsára jutott. A bronzos rájátszás második és harmadik mérkôzésein a progymos Gergely Attila összesen 6 gólt lôtt. Eredmények. Február 17-én, pénteken: HCM Galati – Gyergyói Progym 2–8 (0–3, 0–1, 2–4). Gólszerzôk: Tănase 2, illetve (7.37) György, (18.49) Gergely, (19.48) Gál/ Góga, (26.14) Adorján, (27.09) Gál, (47.47) Gergely/ Adorján, (55.48) Gál, (48.56) Gergely/ Balla. Büntetôpercek: 161–163. Játékvezetôk: Dinu Sebastian, Szabó László, Trandafir Mihăită. Február 18-án, szombaton: HCM Galati – Gyergyói Progym 4–9 (1–2, 1–3, 2–4). Gólszerzôk: Dan G. 2, Pecherin 2, illetve (8.37) Keresztes/ Gergely/ Balla, (15.54) Gál/ Farkas, (21.01) Keresztes/ Kertész, (22.48) Balla/ Gergely/ Adorján, (23.47) Gergely/ Keresztes, (52.49) Gergely/ Keresztes, (53.29) Farkas/ Rusz, (57.15) Bálint/ Rusz, (58.57) Gergely. Büntetôpercek: 36–66. Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Trandafir Mihăită és Szabó László. A Progym csapata 3–0 (14–0, 8–2 és 9–4) arányban nyerte a kettôs párharcot, és a 2005/2006-os idényben a bajnokság harmadik helyén végzett. A harmadik hely megszerzéséhez ezúton is gratulálunk! A négy gyôzelemig tartó bajnoki döntô legutóbbi, 3. és 4. mérkôzéseit Csíkszeredában rendezték. Az elsô két összecsapás után mindkét döntôs együttes egy-egy gyôzelmet aratott. Az elsô találkozón: Sportklub – Steaua Suki 2–1; a másodikon: Steaua Suki – Sportklub 4–0. Következtek a múlt hét végi csíkszeredai összecsapások. A Vákár Lajos Műjégpályán mindkétszer vendégsiker született. Eredmények: Csíkszeredai Sportklub – Steaua Suki 2–4 (1–1, 0–0, 1–3) és Sportklub – Steaua Suki 0–1 (0–0, 0–0, 0–1). Mindkét mérkôzést az orosz Zaharov játékvezetô irányította. A bajnoki döntô állása: Sportklub – Steaua Suki 1–3. A következô (sorrendben az 5. és 6.) mérkôzéseket február 24-én, pénteken és (ha szükséges lesz) február 25-én, szombaton rendezik Bukarestben. A pénteki mérkôzés 19.00, a szombati találkozó pedig 18.30 órakor kezdôdik. Mindkét mérkôzést egyenes adásban közvetíti a TV Sport.
Bronzgála
Díjátadással egybekötött gálameccsre várja a szurkolóit, és minden hokiszeretôt, szombat (február 25.) délutánra a Progym jégkorongcsapata. Az ellenfél a Gyergyói Pingvinek öregfiúcsa-pat lesz. Az eseményen a nézôk szavazatukkal eldönthetik, hogy ki a 2005–2006-os idény legjobb Progym játékosa. A gyôztes mezét árverésre bocsátják. Tombolán elnyerhetô lesz több más hokismez, és emellett egyéb meglepetések is várhatók. A belépôjegyek ára 2, 3, 5, 7 és 10 új lej lesz, tetszés szerint. A mérkôzés szombaton 16 órakor kezdôdik.
Alpesi sí
Népes részvétel, sikeres verseny
Február 18-án, szombaton rendezték az ötös kilométeri sípályán a hagyományos Ben-Com-Mixt Kupa elnevezésű síversenyt. A gyermek, ifjúsági és felnôtt kategóriákban összesen 198 versenyzô nevezett be. A helyieken kívül Csíkszeredából, Borszékról, Maroshévízrôl és Csíkszenttamásról is érkeztek.
A megmérettetés fôtámogatója a Ben-Com Mixt Kft. volt, a technikai szervezésben a Gyergyói Síegylet vállalt szerepet.
Eredmények
Kezdôk, óvodások. Lányok: 1. Tódor Iszlai Ilka (Csíkszereda) és Lôrincz Réka (Gyergyói ISK), 2. Izsák Réka (Csíkszereda), 3. Sándor Kriszta (Gyergyói Síegylet – GySE); fiúk: 1. Portik Mátyás (GySE), 2. Gábor Gellért (Csíki ISK), 3. Kopacz Márk (Gyergyói ISK).
Kezdôk, iskolások. Lányok: 1. Bajcsi Adél (GySE), 2. Ferencz Orsolya (Csíkszereda), 3. Bencze Henrietta (Maroshévíz); fiúk: 1. Fülöp Bence (Csíki ISK), 2. Munteanu Alex (GySE), 3. Pogonyi Hunor (Csíki ISK).
Haladók, óvodások. Lányok: 1. Kiss Tímea (Maroshévíz), 2. Kémenes Noémi (GySE); fiúk: 1. Molnár Erik (Csíki ISK), 2. Sipos Dani (GySE), 3. Zöld Róbert (GySE).
Haladók, I–II. osztályosok. Lányok: 1. Ferencz Hanke Borka (Csíki Tanulók Klubja – CsTK), 2. Tamási Emma (CsTK), 3. Ambrus Emôke (GySE); fiúk: 1. Portik Áron, 2. Bencze Attila (mindketten GySE), 3. Szakács Péter (CsTK).
III–IV. osztályosok. Lányok: 1. Sikó Dorottya (GySE), 2. Mocsai Alexandra (CsTK), 3. Tamási Tímea (CsTK); fiúk: 1. Dezsô Mátyás (GySE), 2. Hajdú Ottó (Csíki ISK), 3. Sándor Hunor (GySE).
V–VI. osztályosok. Lányok: 1. Gergely Orsolya (CsTK), 2. Fülöp Ildikó (Csíkszereda), 3. Tekse Krisztina (GySE); fiúk: 1. Ladányi Tamás (Csíki ISK), 2. Sándor Szilárd (GySE), 3. Domokos István (Csíki ISK).
VII–VIII. osztályosok. Lányok: 1. Elekes Krisztina (Gyergyói ISK), 2. Elekes Adél (Gyergyói ISK), 3. Sipos Edina (GySE); fiúk: 1. Elekes András (Gyergyói ISK), 2. Domokos Péter (Csíki ISK), 3. Fodor Ferenc (GySE).
IX–XII. osztályosok. Lányok: 1. Nagy Ágnes (Gyergyó), 2. Platon Anca (Maroshévíz); fiúk: 1. Portik Szatmári Ferenc (Gyergyó), 2. Cotfas Victor (Maroshévíz), 3. Crişan Dan (Maroshévíz).
Felnôttek, 1-es kategória. Nôk: 1. Madaras Erzsébet (GySE), Szabó Mária (Csíki ISK); férfiak: 1. Málnási Béla (GySE), 2. Pop Aurel (Gyergyó); férfiak 2-es kategória: 1. Birtalan Árpád (GySE), 2. Csavar Tibor (GySE).
Felnôttek, 2-es kategória. Nôk: 1. Csizmás Juditka (Csíki ISK), 2. Szatmári Margit Ágnes (Gyergyó), 3. Tekse Judit (GySE); férfiak 3-as kategória: 1. Elekes László (Gyergyói ISK), 2. Karácsony Sándor (Maroshévíz), 3. Incze György (GySE).
Felnôttek, 3-as kategória. Nôk: 1. Balázs Gyöngyvér (Gyergyó), 2. Sándor Anna (GySE), 3. Kósa Hajnal (Gyergyó); férfiak 4-es kategória: 1. Keresztes Emil (Gyergyói Hegyimentôk), 2. Bencze Attila (GySE), 3. Kovácsics Zoltán (GySE).
Felnôttek, 4-es kategória. Nôk: 1. Nagy Andrea, 2. Pap Krisztina, 3. Keresztes Edit (mindhárman Gyergyó); férfiak 5-ös kategória: 1. Gáll Csaba (Gyergyó), 2. Lukács Lehel (Gyergyói Hegyimentôk).
Sportszerűségi díjat kapott Veress Ervin és Elekes István. Legfiatalabb versenyzôként a 3 éves Bencze Mártonkát díjazták.
Bencze Attilától, a Ben-Com-Mixt Kft. ügyvezetô-igazgatójától elôször azt kérdeztük, hogy megéri-e ilyen versenyt szervezni városunkban?
– Ha az anyagiakra gondolunk, akkor természetesen nem éri meg. Nem érheti meg, hiszen itt a sportról, a sportszeretetrôl van szó és nem az üzletrôl.
– Ha nem éri meg, akkor miért rendezik, támogatják ezt a versenyt?
– Elsôsorban a gyerekekért, a fiatalságért. Azért, hogy legyen hol bemutassák tudásukat, legyen sikerélményük. Másodsorban pedig úgy érzem, hogy ezek a versenyek egyúttal felhívást is jelentenek a többi vállalkozó felé, hogy íme, ha akarunk, akkor tudunk bizonyítani, tudunk örömet szerezni másoknak. Egyértelmű, legalábbis az eddigiek azt mutatják, hogy az idegen cégek városunkból elviszik a pénzt, nem fordítanak nyereségükbôl semmit a sportra, sem a kulturális rendezvényekre. Ezért is lenne fontos, hogy a lakosság is megértse, hogy a helyi cégeket támogatva, lényegében saját városukat, saját közösségüket támogatják.
– Értsük úgy, hogy ez a verseny és ez a felhívás a cégek felé minden évben megismétlôdik?
– Természetesen. Továbbra is minden évben szeretnénk megrendezni a Ben-Com-Mixt Kupa alpesi síversenyt.
Síugrás
Versenyek Tekerôpatakon
Február 24-én, pénteken 10.30 órától Dinamo Kupa, minden korosztályban; február 25-én, szombaton 10.30 órától Hargita és Tekerôpatak Kupa minden korosztályban; február 26-án, vasárnap 10.30 órától országos síugróbajnokság felnôtt és ifjúsági korosztályokban. Az országos bajnoksággal egyidôben megrendezésre kerül a Zárug István – Tatár Ferenc síugró-emlékverseny minden korosztályban. Szervezôk: pénteken a Brassói Dinamo Sportklub, szombaton és vasárnap a Román Sí és Biatlon Szövetség, Hargita Megyei Sportigazgatóság, Tekerôpataki Sportegylet, Gyergyói Jövô Sportklub, valamint Zárug István és családja. Versenyigazgató a brassói Tamás Csaba, az országos sí és biatlon szövetség képviselôje. A versenyeken részt vesznek az ország legjobb síugrói.
Tatár Ferenc (1889-1965)
A tekerôpataki sísport gyökereirôl, valamint legújabb sikereirôl egyetlen mondatban két változat is tökéletesen kifejezô lenne: a „Pérás-patakától” (vagy a Béla-kerttôl) Torinóig vagy még hitelesebben: Tatár Ferenctôl – Antal Zsoltig. A köztes generációk kivétel nélkül a Gyergyói-medencei, illetve a tekerôpataki sísport dicsôségét hirdették és hirdetik egészen napjainkig. Hogy ki is volt Tatár Feri bácsi Tekerôpatakon, arra néhány rövid mondatban próbálunk – a korabeli sajtó és a ma is életben lévô sízôk visszaemlékezéseibôl – hiteles képet formálni. A szakszerű méhészet meghonosítójaként éveken keresztül jutalmazta a legtehetségesebb gyerek sízôket mézzel, ezáltal maga köré csoportosítva a falu sízôit, apraját és nagyját, kezdeményezte és megszervezte a közös edzéseket a Zárug Pista vezette GySE (Gyergyói Sport Egylet) sízôivel a „Czérna-i” síugró sáncnál (a Horpataki dűlôben) az „Están-hegy” nevezetű területen, aki a saját tulajdonú kaszálóján 10–15 m-es ugrásokra alkalmas pályát létesített. A Brassói Lapok szerint, amikor Tatár Feri bácsit megkérdezték, hogy közel 50 évesen hogyan szánta rá magát a sízésre, így válaszolt: „Ha az örmény úrfik nem restellték vágni a fôdet hetegik, csakhogy csáklyázhassanak, mét ne ereszkedhetnénk mű es, h’'szen itt van az orrunk elôtt.” A legnagyobb igazi tekerôpataki sportsiker szervezett formában a „Csaba” serleg megnyerése 1943. február 13-án, a csíkszeredai Sutában. A résztvevôk a csíkvármegyei falusi gyereksízôk voltak, számszerint 118-an, 9 faluból, futásban, lesiklásban és ugrásban. A gyôztes csapat tagjai: Grenovics Zsiga, Kovács Ágoston, Kolumbán Ferenc, Pintér Mihály, Bíró Sándor, Bányász István, Nagy Sándor, Kiss Imre, Péter Sándor, Antal István I., Nagy János, Antal István II., ugyanezen a versenyen a élmezônyben végeztek még: Bencze Vilmos, Kovács Ágoston, Nagy Árpád és Gergely János. Ez volt a Tatár Ferenc köré szervezett tekerôpataki sícsapat GySE színekben versenyzô és tagdíjmentességet élvezô sízôk elsô hulláma.
Következô lapszámunkban néhai Zárug Istvánra emlékezünk.
(Adatközlô: Málnási Csaba)
Sakk
Vasárnap verseny
Jövô Kupa elnevezésű versenyt szervez február 26-án, vasárnap 9.00 órai kezdettel a Jövô Sport Klub sakk-szakosztálya. A versenyre bárki benevezhet. Helyszín a Művelôdési Központ 40-es terme.
Ökölvívás
Március 18-án és 19-én rendezték meg Marosvásárhelyen a hagyományos Márciuska Kupa ökölvívóversenyt. A Gyergyói Progym sportolói közül Tamás Csaba és Csibi Attila második, Csibi Levente pedig az elsô helyen végzett.
Szertorna/ Interjú
„Nem dolgozom itthon, amíg nincsenek körülmények”
Tizenkét évvel ezelôtt, 1994-ben, amikor tanítványa aranyérmet szerzett lólengésben az ausztráliai felnôtt-világbajnokságon, Ferencz József, a Gyergyói ISK akkori tanára, Gyergyószentmiklós díszpolgára lett. Ugyanakkor tanítványa is megkapta az elismerô címet. Az ausztráliai aranyérem hátterében már akkor legalább tízévnyi kemény munka volt. Az 1996-os atlantai olimpia után Ferencz József úgy döntött, hogy külföldön, Angliában folytatja edzôi munkáját. Elutazása elôtt sokat emlegetett kijelentést tett, amelynek az volt a lényege, miszerint Gyergyószentmiklóson, addig nem dolgozik ismét edzôként, amíg megfelelô körülmények nem állnak majd rendelkezésre. Közben teltek az évek… Tavaly ôsszel – a család már korábban – Angliából hazatelepült Ferencz József érdemes edzô, akivel nemrég beszélgettünk.
– Mennyi idôt töltött családjával a szigetországban?
– 1996-tól számítva kilenc évet dolgoztam edzôként Angliában. Családom csak nyolc évig tartózkodott kint, ôk egy évvel korábban hazajöttek. Ez azért is történt így, hogy a kisebbik fiam tudjon beilleszkedni az itteni iskolai rendszerbe.
– Milyen tapasztalatokkal gazdagodott Angliában?
– Az biztos, hogy sokat tanultam ott-tartózkodásom idején. Itthon érzésbôl, szeretetbôl dolgoztunk. Kint már másként alakultak a dolgok, mert tulajdonképpen szakmáról, kereseti lehetôségrôl volt szó. Valójában ugyanannyit dolgoztam, mint idehaza, de semmiképpen nem lehetett olyan eredményeket elérni, amit itthon lehetett, vagy akár most is lehetne. Ennek az a magyarázata, hogy ott más a rendszer. Itthon, amikor dolgoztam, nem kellett gondolkozzak, hogy miért csinálom, vagy hogyan kell a munkát végezni, mert érzésbôl tettem a dolgom. Amikor kikerültem Angliába, akkor az edzôk nézték, hogy dolgozom, és kérdezték, hogy miért csinálom úgy. Ezen a ponton meg kellett magyarázni a történéseket. Ekkor rádöbbentem, hogy vissza kell térjek a múltba, és tényleg meg kell keressem, hogy miért is csináltam így annak idején. Amit itthon érzésbôl csináltam, azt ott logikai szintre kellett vigyem, és másoknak a munkamódszeremet át kellett adjam. Nekem nehézséget jelentett, hisz meg kellett keressem, hogy mit, miért tettem. Össze kellett állítsam a válaszokat, és mindent el kellett magyarázzak. Amikor láttam másokat is dolgozni, akkor sok mindenrôl megváltozott a véleményem. Én is változtattam a mozgások technikáján, a felkészülésen.
– Milyen szinten van a szertorna Angliában?
– Angliában ez a sportág egyenlô a nullával, hisz nem jutottak ki az olimpiára. Felnôtt szinten talán csapat sem igen létezik. Nagy a fluktuáció. Egyik évrôl a másikra egy egész csapatot ki tudnak cserélni. Normális esetben ilyen nincs. Ez úgy magyarázható, hogy egyesek abbahagyják, mások lesérülnek. Ha egy kis sérülés adódik, akkor már nem tornásznak. Ott nem úgy működik, hogy a fájdalom ellenére a srácok hajtják magukat. A fiataloknál, a gyerekeknél viszont sokkal jobban felkészült sportolók vannak, mint Romániában. Így gondolom. Igaz, hogy rég nem láttam itthon egy iskolásversenyt, vagy egy sportiskolások számára szervezett döntôt, úgyhogy nem tudom ezt százszázalákosan állítani.
– Mit tud a gyergyói tornasportról?
– Nem tudok sokat. Alig kétszer voltam a teremben, de akkor nem voltak edzések, így nem tudok nyilatkozni.
– Sokan úgy vélik, hogyha Ferencz József ismét dolgozni kezdene Gyergyóban, akkor talán ismét fellendülne a tornasport…
– Az igazság az, hogy nem tudom, milyen jelenleg a mentalitás. A szülôk küldenék-e a gyerekeket edzésre? Vállalnák-e azt a nagy mennyiségű munkát, ami egy ilyen sportoló kineveléséhez szükséges? Azt viszont tudom, hogy én ugyanazt a nagy mennyiségű munkát edzôként már nem lennék képes befektetni, mint korábban. Azt a sok emelést és pluszedzést, amit annak idején végeztem, most semmiképp nem tudnám csinálni.
– Van esély arra, hogy még egyszer Gyergyószentmiklóson fog dolgozni?
– Esély van, egy hónappal ezelôtt elindultam, érdeklôdtem, hogy mit is lehetne tenni. Elmentem Csíkszeredába, ahol arról érdeklôdtem, hogy milyen igény lenne arra, hogy Hargita megyében fejlesszem a tornát egy magánklub létrehozásával. Körbejárnám a nagyobb városokat, ahol jelentkezôket toboroznék, és egy mozgó, magánklub keretein belül elkezdeném a munkát. Az elsô szakaszban betanítanám az embereket, az edzôket, hogy mit hogyan kell. Egy ilyen munka közepette, ha felbukkannak a tehetséges gyermekek, akkor azokat az Iskolás Sportklubok felé irányítanám. Nyilván, gondoltam arra, hogy visszamegyek a Gyergyói Iskolás Sportklubhoz, és akkor tudnám az ismertetetteket párhuzamosan végezni. Azért is mentem el az illetékesekhez, hogy mérjem fel az igényt, illetve azt, hogy valaki tudná-e ezt értékelni, vagy támogatni. Választ azonban egyelôre nem kaptam. Igaz, hogy azóta én sem érdeklôdtem. Ez volt az a momentum hazatérésem után, hogy szinte újrakezdtem. Közben lehetnek változások.
– A helyi városvezetôk közül valaki kereste-e meg?
– A városvezetôk közül senki nem keresett meg. A kollegák közül Basilides Csabával tárgyaltuk, hogy az Iskolás Sportklubon belül van hely, és elfoglalhatom az állást.
– Sokan úgy vélik, hogy a Ferencz József – Marius Urzică edzôpáros maradandót tudna alkotni a sportágon belül…
– Én leginkább arra ösztönöztem volna Mariust, hogy menjen vissza még legalább egy-két évet, és sportoljon tovább, mert a szabályzat változtatásával neki továbbra is komoly esélyei lennének a különbözô világversenyeken. Persze kérdés, hogy menynyire engedi mindezt az egészségi állapota. Neki közbejöttek ezen kívül, a szakszövetségen belül, tavaly lezajlott tisztújító választások. Az elnök-jelöltség szinte kötelezte ôt, hogy befejezze sportolói pályafutását. Biztos vagyok abban, hogy még nyerne egy-két érmet, sôt akár aranyat is. Edzôként mi ketten? Nem igaz, hogy nem lehetne eredményeket elérni. Nyilván, hogy ô Gyergyóba nem jönne, én pedig máshová az országban nem mennék szívesen. Mariusnak nehéz lesz, fôleg akkor, ha nem valamelyik válogatotthoz kerül, mert kevés az esélye annak, hogy ô a kisgyerekekkel meg tudjon birkózni. Egy ilyen munkához hosszú évek tapasztalata kell. Marius az alapokat talán már el is felejtette, ô kimondottan csak az élsport szintjén tud dolgozni.
– Jövôbeni tervek?
– Egyelôre építkezem… Komolyra fordítva a szót, az volt a tervem, hogy teljesen kiszállok a szertornából, és valamilyen vállalkozásba kezdek. Amíg a szertornában edzôként dolgoztam, mindig este 9 óra után fejeztem be a napot, úgyhogy nekem már társadalmi életem sem volt. Egy héten, hét napot dolgoztam, ez meglehetôsen fárasztó volt. Arra is rá kellett jöjjek, hogy nem értek a vállalkozáshoz, s ez megint stresszel jár. A bölcs tanácsok szerint annál a szakmánál maradj, amihez értesz. Mindenesetre addig nem fogok itt dolgozni, amíg nem lesz megépítve a sportcsarnok. Ehhez továbbra is tartom magam. Mindenképp jó lenne, ha megépülne a sportcsarnok, mert akkor a meglévô termet kimondottan csak a szertorna számára lehetne átalakítani. Pályázni kellene, lehetne tiszta új sportfelszerelésre. Akkor igen, akkor lenne értelme az újrakezdésnek. Akkor arról is lehetne konkrétan tárgyalni, hogy Marius-szal miként tudnánk közösen dolgozni. Egyébként közeli terveim között szerepel, hogy leteszem a nemzetközi bírói vizsgát, ezáltal remélem, hogy fokozatosan ismét visszakerülök a szertorna világába.
XX. Téli Olimpia
Torino bajnokai
Folytatjuk az olaszországi Torinóban zajló téli olimpiai játékok sportágankénti aranyérmeseinek közlését.
Sífutás. Férfi csapatsprint: 1. Svédország (Thobias Fredriksson, Björn Lind) 17:02.9. Az Antal Zsolt – Găliceanu Mihai kettôs az elôdöntôben a 11. helyen végzett és nem jutott tovább; nôi csapatsprint: 1. Svédország (Anna Dahlberg, Lina Andersson) 16:36.9 perc.
Gyorskorcsolya. Férfi 500 m-es verseny: 1. Joey Cheek (Egyesült Államok). Hódeszka. Nôi félcsô: 1. Hannah Teter (Egyesült Államok) 46,4 pont. Műkorcsolya. Páros: 1. Tatyjana Totmjanyina, Makszim Marinyin (Oroszország) 204,48 pont. Sílövészet. Férfi 10 km-es sprint (90 induló): 1. Sven Fischer (Németország) 26:11.6 perc (0 büntetôkör), … 78. Marian Blaj (Románia) + 4:32.8 perc (4). Alpesi sí. Nôi lesiklás: 1. Michaela Dorfmeister (Ausztria) 1:56.86. Férfi alpesi összetett (60 induló/ 35-en fejezték be): 1. Ted Ligety (Egyesült Államok) 3:09.35 perc. Szánkó. Nôi egyes: 1. Sylke Otto (Németország) 3:07.979 perc. Gyorskorcsolya. Nôi 500 m-es verseny: 1. Szvetlana Zsurova (Oroszország) 1:16.57 perc.
Amatôr jégkorong
Vezet a Fortunato
A Hargita Megyei Jégkorong Egyesület által szervezett amatôr jégkorongbajnokság legutóbbi eredményei. A-csoport: Csíkszeredai Amigo – Csíkszeredai Fortunato Devils 3–12 (0–3, 3–1, 0–8). Gólszerzôk: Nagy László, Antal Károly, Nagy Béla, illetve Dezsô István 3, Simon Rudolf 2, Balla Attila 2, Csergô Zsolt 2, Miklós László, Darvas Attila, Balog Barna.
* Csíkszeredai Autosport – Gyergyói Pingvinek 5–4 (3–1, 1–2, 1–1). Gólszerzôk: Mihály Imre 2, Tulit Gábor, Botár Adolf, Dube Simon, illetve Cerghizan Emil, Len Attila, Nagy János, Benedek Róbert.
* Madarasi HC – Fortunato Devils 5–8 (1–2, 1–2, 3–4). Gólszerzôk: Geréd András 4, Geréd Jenô, illetve Csergô Róbert 3, Csergô Zsolt 2, Balla Attila, Miklós László, Balog Barna. A rangsorban: 1. Fortunato 19 pont, 2. Autosport 14 pont, 3. Pingvinek 13 pont, 4. Amigo 8 pont, 5. Madaras 4 pont, 6. Medvék 0 pont. B-csoport: Karcfalvi Fenestela 68 HC – Csíkszeredai Terra Siculorum 4–3 (3–1, 0–2, 1–0). Gólszerzôk: Kovács László 2, Csuka Levente, Horváth Szabolcs, illetve Petres József, Oltean Tibor és Péter Vilmos.
* Csomafalvi Skorpiók – Csíki ISK Sportklub 3–2 (1–1, 1–0, 1–1). Gólszerzôk: Domokos Szilárd, Molnár Lóránt, Csata Levente, illetve Haba Marius, Péterfi Csanád.
* Csomafalvi Skorpiók – Dánfalvi HC 3–4 (2–1, 1–2, 0–1). Gólszerzôk: Domokos Szilárd, Székely Árpád, Csata Levente, illetve Süket Gábor 2, Boldizsár György, Jánosi Csongor. A rangsorban: 1. Karcfalva 22 pont, 2. Terra 20 pont, 3. Csomafalva 16 pont, 4. Kézdivásárhely 13 pont, 5. Dánfalva 9 pont, 6. Domokos 8 pont, 7. Gyergyói ISK 5 pont, 8. Csíki ISK 3 pont. (Galusnyák Levente, Tasnádi György).
Ifjúsági jégkorong
Jó kezdés Galacon
Elkezdôdött az ifjúsági II-es korosztályban (1990/91-ben születettek) érdekelt csapatok országos jégkorongbajnoksága. Az elsô körmérkôzéses fordulót Galacon rendezték. Eredmények: Galaci CSM Dunărea – Bukaresti Triumf 4–1, Gyergyói ISK (edzô: Basilides Csaba) – Csíki ISK 4–2, Bukarest – Gyergyói ISK 1–0, Csíkszereda – Galac 3–0, Csíkszereda – Bukarest 3–2, Gyergyói ISK – Galac 7–4. A rangsorban: 1. Gyergyói ISK (11–7-es gólarány) 4 pont, 2. Csíki ISK (8–6) 4 pont, 3. Galac (8–11) 2 pont, 4. Bukarest (4–7) 2 pont. A következô körmérkôzéses tornát a február 24–26. közötti idôszakban Bukarestben rendezik.
Jégkorong/ Reménységek
Gyergyói gyôzelmek
Megkezdôdött a reménységek (1992/93-as korosztály) idei országos jégkorongbajnoksága. Az elsô körmérkôzéses tornát Csíkszeredában rendezték négy csapat részvételével. Eredmények: Bukaresti Steaua – Gyergyói ISK 4–5 (2–2, 1–1, 1–2), Csíkszeredai ISK Sportklub – Galaci Dunărea 16–0 (8–0, 4–0, 4–0), Gyergyói ISK – Galaci Dunărea 13–0 (4–0, 4–0, 5–0), Csíki ISK Sportklub – Steaua 2–4 (1–2, 1–1, 0–1), Steaua – Galaci Dunărea 13–0 (5–0, 1–0, 7–0), Csíki ISK Sportklub – Gyergyói ISK 1–6 (1–3, 0–1, 0–2). Gólszerzôk. Gyergyói ISK: Barabás László 11, Botos Marius 3, Vaszi Zsolt 2, Fehér Hunor 2, Pál Lóránt, Csata Sz. Levente, Orbán Szabolcs, Baricz István, Ambrus Szabolcs, Pál Szabolcs. Csíki ISK Sportklub: Dávid Tamás 7, Fülöp Elôd 3, Balázs Hunor 3, Pál Ákos, Fodor Abony, Molnár Zsombor, Antal Nándor, Horváth Tamás és Pataki Nándor. A rangsorban: 1. Gyergyói ISK 6 pont, 2. Steaua 4 pont, 3. ISK Sportklub 2 pont, 4. Galac 0 pont. A következô forduló mérkôzéseire március 3–5. között Bukarestben kerül sor. A csapat támogatókat keres, hogy részt vehessen a bukaresti turnén. A támogatókat kérik, hogy hívják a 0744-655.412-es, vagy a 0744-787.208-as telefonszámokat.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
február 23 – március 1.
KOS (III.21-IV.20.)
A bíráló szavak sokszor ôszinte aggodalmat tartalmaznak. Ha megfontolja ezeket, sokkal könnyebben ér célt. A magánéletében elért harmónia nem csak egy vágyálom, a sok próbálkozás után esélye van rá, hogy végre az irigyeltek táborába tartozzon.
BIKA (IV.21-V.20)
Ezen a héten legtöbb döntés nem az Ön kezében van. Lesz pár nap, amikor jobb, ha hagyja saját medrében folyni a dolgokat. Akkor is, ha ez bántja az igazságérzetét. A végén úgyis mindenki számára világos lesz, hogy kinek volt helytálló a meglátása.
IKREK (V.21-VI.21.)
Energiaszintje alacsonyabb, mint máskor. Gondoskodjék némi vitaminpótlásról, szedjen immunerôsítôket, hogy helyt tudjon állni a munkában, és a betegségeket is le tudja gyôzni! Lakásügylet lebonyolításakor ôrült helyzet alakulhat ki.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Az elkövetkezô napokban Ön lesz munkahelye legtündöklôbb csillaga, a pletykák fôszereplôje. Szerelmi viszonyáról, esetleg a gyerekével kapcsolatos ügyekrôl, vagy a küszöbönálló elôrelépésrôl pusmognak.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Gyermekével sokkal kevesebb idôt tud eltölteni, ezáltal nehezebben tud a lelkéhez hozzáférni, mint ahogyan ezt szeretné. A kimondatlan érzések miatt nagyon változó, egyben hullámzó a lelkiállapota. Egészség: ha méregbe gurul, vérnyomása sínyli meg.
SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
Nagy anyagi terheket vesz a nyakába, ha most házasodik, vagy esetleg közösködni kíván valakivel. Visszaléphet, ami lehet kellemetlen, de így legalább anyagilag nem nullázza le magát. A helyes táplálkozás segít megôrizni az ön egészségét.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Ha nem érzi jól magát a munkahelyén, Ön is ludas, mert olyannal húzott ujjat, aki sokat árthat Önnek. Amenynyiben állást keres, hamarosan jó hírt kap, de vigyázzon, el is szúrhatja a lehetôséget, ha sokat akadékoskodik!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Ne akarjon a természet sötét erôinek bevonásával megszerezni senkit, és semmit! A fekete mágia olyan, mint a politika, semmi sem az, aminek mutatni akarja magát! Érdemes lenne új munkát elvállalni! Egészség: betegségei egy része pszichés eredetű.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Álláskeresô Nyilas örömteli fejleményekre számítson: lehet, hogy új munkahelyen kezdi a következô hetet, ahol nemcsak jó fizetés, kellemes társaság, hanem szerelem is várja. Állandó kapcsolatban élôk újra és újra rájönnek, nem tudnak egymás nélkül létezni.
BAK (XII.23-I.20.)
Jelenleg maga sem tudja, mit akar. Lelkében káosz van, ez magánéletében is zűrzavart teremt, aminek következtében egyre többen tartják linknek, megbízhatatlannak. Pénzügyekben viszont a szerencse istenasszonyának támogatását élvezheti.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Szerelmi ügyeiben kialakult háromszög miatt bajok lehetnek, mert szinte mindenki megérzi a változást. Legfôképpen a gyerek az, aki a szívére veszi a dolgokat. Belül emészti magát, nem szól, nem nyilatkozik róla.
HALAK (II. 18-III 20.)
Ha a munka mellett elkezdett egy felsôbbfokú képzést, lehet, hogy fônöke nem nézi jó szemmel. Sajnos ô abban érdekelt, hogy a dolgok egyenletesen jól menjenek a munkahelyen. A beosztott helyzete szintén érthetô, ô fejlôdni szeretne.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Egy üzletember – a tárgyalásait befejezve – valami kis könnyűvérű hölgyet keresett a délután kellemes eltöltésére, mielôtt hazautazott volna. Talált is egy szemrevaló nôt, aki hajlandó volt a délutánt vele tölteni a hotelszobában, a megegyezett összegért, ami kerek 500 dollárra rúgott. Az „entyempentyem” végeztével üzletemberünk kijelentette, hogy készpénze nincs, de kiírat egy csekket a titkárnôjével mihelyt hazaér, és elküldi neki, mint „Lakásbérlési Díj”. Másnap – útban az irodája felé azonban úgy gondolja, hogy egy kicsit könnyelmű volt, hiszen így utólag belegondolva, az egész nem ért 500 dollárt. Ezért aztán a titkárnôjével közli, hogy írjon ki egy 250 dollárról szóló csekket, és diktál hozzá egy levelet:
Kedves Asszonyom! A borítékban talál ön egy 250 dollárról szóló csekket, és szeretném közölni, hogy azért nem fizetem ki a megalkudott árat, mert én úgy gondoltam, hogy a lakás:
1.) nem lesz ennyire használt állapotban;
2.) lesz elég fűtés;
3.) és kicsike, barátságos lesz.
Viszont úgy vettem észre, hogy már nagyon sokan laktak benne, semmi fűtés nem volt, ahhoz viszont nagyon nagy volt, hogy az ember otthon érezze magát benne.
A hölgy megkapván a levelet, postafordultával küldte is vissza:
Tisztelt Uram! Elôször is nem értem, hogy hogyan képzeli, hogy egy ilyen gyönyörű lakás üresen álljon akár egy napig is? A fűtésrôl csak annyit, hogy eléggé jól fűt ott minden, csak meg kellett volna találni a kapcsolót! Ami pedig a lakás nagyságát illeti, azt nevetségesnek tartom, hogy akinek alig van bútora, az csodálkozik, hogy kong a terem, és a tulajdonost hibáztatja ezért!
* * *
A rendôr házitanítót fogad nehéz felfogású gyereke mellé. Egy alkalommal döbbenten hallja a másik szobából, hogy a tanító a halott apáért elmondandó imádságot tanítja a gyereknek. Átrohan, és kifakad:
– Mire tanítja maga ezt a gyereket? Hiszen még élek, és egészséges vagyok?!
– Na ja, de mire a maga fia ezt megtanulja...
* * *
A cirkuszigazgatót felkeresi egy férfi:
– Igazgató úr, van egy különleges madárutánzó számom.
– Sajnálom uram, most erre nincs szükségünk – feleli a direktor.
– Kár! – kiáltja a jelentkezô, majd kirepül az ablakon.
* * *
A presszóban egy törzsvendég udvarol a pincérnônek:
– Mancika, ha maga az enyém lenne, megnyílna elôttem a mennyország kapuja.
– Tudja mit? Nem bánom, de készítse elô a kapupénzt!
* * *
Bemegy a parasztbácsi a kocsmába. Leül, piát kér, és azt motyogja magában, hogy vannak megmagyarázhatatlan dolgok.
Öt perc múlva kér még egy italt, és még mindig ezt motyogja. Erre a csapos megkérdi:
– Bácsikám, ugyan mit nem lehet megmagyarázni?
– Hát tudja az úgy volt, hogy kimentem megfejni a tehenet. Oldalról akartam fejni, ahogy mindig, de a rohadt dög felrúgta a vödröt. Megpróbáltam a másik oldalról, de ott is felrúgta. Mondom, akkor megpróbálom hátulról, de így is felrúgta a vödröt. Erre olyan ideges lettem, hogy a két hátsó lábát kikötöttem az istálló falához. Leültem fejni, erre elkezdett csapdosni a farkával. Próbáltam megfogni, de nem bírtam, ekkor jött az ötlet, felkötöm a farkát a gerendához! De mivel már nem volt spárga, így a nadrágszíjjammal kellet megkötni. Hoztam egy széket hogy felérjem a gerendát, felálltam rá, kivettem az övemet, felemeltem a tehén farkát, de öv nélkül meg lesett rólam a nadrágom. És ekkor nyitott be a feleségem. A tehén lába kikötve, farka felkötve, én meg ott állok mögötte gatyában. Na erre mondom én, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet megmagyarázni...
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2006
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|