Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Fordulópont

           Az év kezdete mindenkor fordulópontot jelent. A letudott óévvel a hátunk mögött, és a megannyi lehetôséget rejtegetô új évvel az orrunk elôtt van hasonlítási alap a fogadalmakhoz. Sokan el is mondogatjuk hangosan, vagy suttogva, vagy csak úgy magunkban, hogy igaz, a tavaly nem, de az idén, ha törik, ha szakad, meg lesz…
           Lefogyok, nem fogok dohányozni, az alkohollal is csínján bánok, nem idegeskedem, türelmesebb apa, anya, férj, feleség, szeretô leszek, megértôbb, szófogadóbb gyerekké változom, jól tanulok, szorgosabban dolgozom, s így tovább, a lista a végtelenségig bôvíthetô.
           Persze, az idô haladtával valahogy mind tompábban és tompábban emlékezünk ezen fogadalmakra, azzal biztatva magunkat, hogy mi a fene, lényegében egy életem van, miért is ne élhetnék úgy, ahogy akarok, ahogy szeretek, ahogy nekem kényelmesebb. Így, szabályozás nélkül legalább szabadabbnak, boldogabbnak érzem magam, még ha kövér, nikotintól bűzlô, kiállhatatlan alkoholista fazon vagyok is. Na és? Kit érdekel! Ha nem tetszem, akkor alakuljon más utánam, mert én ugyan nem fogok senki kedvéért megváltozni. Hát, ennyit a fogadalmakról…
           Nincs is nagy értelme csak az új év kedvéért fogadkozni, ha énünk valójában nem szomjazza a változást, ha magunkra erôltetjük a látszat új ruháját. Tudnunk kell, hogy lényegében saját magunkat csapjuk be. Valószínű, hogy környezetünk már úgy szokott meg, amilyenek vagyunk, tehát nem lesz senkinek meglepetés, hogy az új esztendôben is hozzuk saját formánkat. Azonban képzeljük el, milyen meglepetés volna, ha mégis gyökeresen jó irányba változnánk meg. Ez igen akaraterô! Ez igen elhatározás! – mondogatnák irigykedve. És lehet, hogy példaképek lennénk, lehet, hogy tanácsunkat kérnék, és igen… lehet, hogy saját szemünkben is nônénk vagy tíz centit. Ez ösztönözne arra, hogy újabb kihívásoknak tegyünk eleget, ez adna szárnyakat a sikeresebb életúthoz, ez adna energiát a szorgalmasabb munkához. Ez a kiegyensúlyozott életünk alapja, a boldogság felé vezetô út, s ha olyan könnyű lenne, akkor már én is rég ennek az útnak a porát verném le köpönyegemrôl, mert mi, emberek gyarlóak vagyunk, és mindig a bűnösebb, a könnyebb, az erkölcstelenebb, a becstelenebb életutat próbáljuk választani boldogulásunkhoz. Az új év ehhez csak egy újabb sakktáblát biztosít készen a felrakott bábukkal, s nem alappozícióban, hiszen a kezdô lépést már régen megtettük.
           Tehát sikeres lépegetést, egészségben, gazdagságban, szerencsével társítva a 2007-es esztendôben is.
Ábrahám Imre

Uniós kisbabák

           2007. január elsején két újszülött látott napvilágot a gyergyószentmiklósi szülészeten: Gergely Kristóf és Fehér Dorottya. A kilyénfalvi Kristóf hajnali öt óra tizenöt perckor született Etelka és Zsolt elsô gyerekeként. A kisfiú három kiló hetvenöt dekagrammal jött a világra és ötvenhárom centiméter „magas”. Anyukája 23 éves, mint elmondta egyévi házasság után jött a kisbaba, akit már nagyon vártak. Ottjártunkkor mindketten jó egészségnek örvendtek, habár – amint Etelka mondja – nem volt könnyű a szülés, de túl van rajta. Büszkén simogatta az alvó Kristófot, elsô szülött gyermekét.
           A kis Dorottya második gyerek a Fehér családban, Annamária és Ervin kislánya. Ô gyergyószentmiklósi, és tíz óra negyvenöt perckor született három kiló negyven dekával, ötvenhét centisen. Amint a huszonhat éves anyuka elmondta, alig kétéves bátyus várja otthon a kis Dórit, egyszerre nônek majd fel, nem lesz nagy a korkülönbség köztük.
           Egy fiú és egy lány – ôk születtek az új év elsô napján. Ôk már uniós babák. Nôjjenek nagyra!
B. T. I.

Ünnep után

           Felkészülve a havazásra
           Az idei tél nem érte váratlanul a városvezetést, a mellékgazdaság vezetôje, Hobaj József elmondta, felkészültek az utak téli karbantartására. Polgármesteri utasításra csak homokkal szórják a csúszós utakat, sózás egyelôre nincsen tervbe véve. A csúszásgátló anyag egy hónapra elegendô, de bármikor pótolható. Hat személy feladatai közé tartozik az utak homokozása, a hótalanítást három hóekével végzik.
           Petárda-kereskedés
           Bár nem kisméretű „ünnepi” bűncselekményrôl beszélnek a gyergyóiak, a rendôrség sajtótájékoztatójában mégsem esik említés kiemelkedô, gyergyói eseményekrôl. Lapzártáig a legfontosabb rendôrségi munka e vidéken egy petárdaárus tettenérése volt. Amint a közleményben olvasható G. R., 54 éves gyergyói lakos a Virág negyedben próbált áruba bocsátani pirotechnikai eszközöket. Az alkalmi árustól – aki a jelenleg hatályos törvények szerint bűncselekményt követett el – 196 petárdát koboztak el a rendfenntartók, ügyét tovább az illetékes szervek vizsgálják.
           Fogyasztóvédelem
           Az év végi ünnepeket megelôzôen vizsgálatokat tartott a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság, ezúttal a specifikusan ünnepi élelmiszereket vizsgálva. A vizsgált termékek között volt hús és húskészítmény, hal, bor, édességek, cukrászkészítmények. Az összesen 40 kereskedelmi egységbôl, melyet ezen akció során megyeszinten megvizsgáltak, 29-nél tapasztaltak rendellenességet. Nem csak a részletes tájékoztató maradt el a termékekrôl, de több esetben a szavatossági ideje is lejárt a megvásárlásra kínált termékeknek. Hat írásbeli figyelmeztetést, 5940 lej pénzbírságot osztott ki a fogyasztóvédelem ezen ellenôrzése során.
B. K.

Idôalagút (1.)

           Új sorozat, sokkal jobban a Gyergyó című lap 100 év elôtti számaira támaszkodó, mint a 48 részes Merengô. Hetente próbálunk általa visszakerülni abba a korba, amikor a várossá fejlôdés érdekében többet tettek, mint addig a Békény két partján, jelesen az északabbikon. Annál is inkább, mert hasonló törekvéseket tapasztalhattunk fôleg Ditró, Alfalu, Remete esetében is, s ne feledjük Újfalu, Csomafalva és Szárhegy népének büszkeségét sem! Ôk sem szerettek volna lemaradni, s ezt a kiegyezést követô aranykorban megkezdett községközpontok egyre tudatosabb alakítása is igazolja.
           Mi, településünknél maradunk. A 100 esztendô elôtti, mainak megfelelô idôszakban. Kimaradnak a Merengô sorozatban nem kis számmal és súllyal megjelenô „okoskodások és utálatoskodások”. E sorozat utazás lesz az idôben, hogy megtapasztalhassuk, mit jelentett egy akkori esztendô eleink életében. Hogy láthassuk, milyen apró lépések jelentik a fejlôdést, rakják le az alapokat.
           Bírálni senkit nem fogunk. Szándékunkat „Békévé oldja az emlékezés”. Nem kell idegnyugtatót bevennie senkinek se olvasás elôtt, se utána. Hátra dôlve, mint egy mesét úgy betűzhet, s ha az 50–55 sor még álmot is terítene a szemére, hadd szundítson egyet, s lásson csodát, ami ébredés után hátha addig nem is gondolt – a maga és a városa javára hasznos – ötlet kivitelezésére ösztönzi.
           Remélem, sikerül felkeltenem érdeklôdésüket az idôutazással. Tengelytörô sár, bokáig érô por, az alkohol átkától fenyegetett, torokgyík és egyéb járványok tizedelte község élete bontakozik majd ki, ahol 1907-et írnak, s ami Luca napján kapja majd meg az áhított városi rangot és indul el fejlôdése egy újabb útjára, így nôve ki a többi, hasonló vágyakat ringató gyergyói település közül. (Itt elsôsorban Ditróra gondolok.)
           Ugorjunk hát be az idôalagútba a Gyergyó című lap szárnyain:
           „1907. Sóhajtva köszöntünk új esztendô. Te is sokat ígérsz, mint az, amely reménységeink oly kevés hányadát váltotta be. Reménységeink nem váltak valóra, ellenben számos új nehézség tornyosult kitűzött céljaink, és boldogulásunk elé, amelyeket nem vártunk. (…) Akaraterô és lelki szívósság tudja csak legyôzni ezeket az akadályokat. És miként az egyes emberek életében nem váltak valóra remények, nem sikerültek tervek, azonképpen történt a magyar nemzettel is az Úr 1906. esztendejében.
           (…) És midôn üdvözöljük az új esztendôt, tesszük ezt abban a reményben, hogy az 1907. talán mégis be fogja váltani azt, a mit 1906-tól hasztalan vártunk. Reméljük ezt annál is inkább, mert nem hihetjük és nem is hisszük el, hogy azt jelentené az új korszak, a mi eddig a haladás rovására történt. Nem lehet ez más, mint futólagos jelenség, a milyenekkel gyakran találkozunk korszakot alkotó új alakulások idején és a melyek mintha diszharmóniát vinnének bele abba a harmóniába, amellyel az újat üdvözlik.
           (…) Ebben az értelemben kívánunk boldog új évet mindeneknek.”
Bajna György

A zászló EU-s, kié a rúd?

           Az év utolsó tanácsülésén döntöttek a városatyák, hogy öt zászlótartó rudat helyeztetnek el – az unióba való belépésünk tiszteletére. A határozattervezetben szereplô helyszín, és a rudak számának módosításával fogadták el a határozatot. Eldöntetett, hogy öt zászlótartót állítanak a művelôdési központ elôtti téren. Hobaj Józseftôl megtudtuk, a mellékgazdaság emberei helyezték el a rudakat, igaz, hogy csak hármat. Ennyi volt a polgármesteri utasításban, és ezt is az öntöde elôl vágták le és szállították új helyükre, a művelôdési ház elôtti térre, majd betonba öntötték, ellátva drótkötéllel. Hobaj szerint egyelôre ez a három rúd van, és elhelyezésük nem került különösebben pénzbe.
           A zászlókat, a románt, a magyart és az unióst január elsején délelôtt húzták fel. Viszont lépten-nyomon azt suttogják, nem így illett volna belépni az Európai Unióba. Ugyanis idôközben az is kiderült, hogy a zászlótartók a Bucsin Rt. tulajdonát képezik. A Bucsin Rt-tôl Geller Géza adta tudtunkra, nem kíván nyilatkozni az ügyrôl, mondván, már folytatott beszélgetést a polgármesterrel, és nemsokára városunkba érkezik a részvénytársaság többségi tulajdonosa, majd keressük ôt.
           A zászlókat lengeti a szél, az öt helyett igaz, hogy csak hármat, de sebaj, majd EU-s normák szerint a tartórudak helyzete is megoldódik.
B. T. I.

Érseki körlevél
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

           Az egyházi újévet már megtartottuk Advent elsô vasárnapján. Most a polgári évet kezdjük. Mindenképpen új esztendô áll elôttünk, telve reménnyel és kétséggel. Ezekbôl szeretnék veletek néhányat megosztani.
           1. Az Újév napján Románia és Bulgária belépett az Európai Unióba. Nem szeretném ennek a lépésnek gazdasági, politikai elônyeit és hátrányait mérlegelni. De a lelki szempont mindenképpen reánk tartozik. Mi katolikus hívek, mennyiben maradunk és maradhatunk meg kereszténynek az európai népek nagy családjában? A kérdés azért jogos, mert az európai csatlakozás lázában egyesek félreértve a lépés jelentôségét, szerettek volna tévesen „európainak” nevezett szélsôséges természet és keresztény ellenes rendelkezéseket hozni, pl. az egyneműek együttélésének törvényesítése nyugati mintára. Európa Alkotmányából kihagyták Isten és a keresztény gyökerek elismerését, pedig Európa kultúrája gyökerében keresztény. Ez a lépés tehát felér az intézményesített hittagadással.
           Én mégis reménykedve nézem az Európai Unió zászlaját, mert az a Szűzanya zászlaja. Az Európa Tanács tisztviselôje, Paul Levi tisztviselô ajánlotta a kék zászlót tizenkét csillaggal. Zsidóból lett katolikus hivôként a tanácskozás szünetében feltekintett a Szűzanya tizenkét csillagos szobrára, amint ott ragyogott a kék ég alatt (vö. Jel 12,1: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.”). Akik megszavazták a zászlót, nem ismerték annak eredetét, jelentését. 1986. május 29-én vonták fel elôször Brüsszelben az Európai Unió székháza elôtt. A tizenkét csillag megmarad a tagállamok száma növekedésével is. Ha az Európai Unió atyái öntudatlanul is a Boldogságos Szuzanya oltalmába helyezték az európai népek egységét, akkor mi is remélhetjük a Szűzanya áldását európai jövônkre. Sohasem lehetett hallani, hogy valakit magára hagyott volna, aki hozzá folyamodott – mondjuk imánkban. A mi kötelességünk, hogy európaiként is hitvalló keresztény élettel tegyünk tanúságot szent hitünkrôl.
           2. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Erzsébet emlékévet hirdetett meg, mert 2007-ben lesz nyolcszáz esztendeje, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet Sárospatakon megszületett. A magyar királylány az elôre meghatározott politikai házasság helyett ôszinte szerelembol ment férjhez tizennégy évesen Szent Lajos thüringiai tartománygrófhoz. Hatévi boldog házasság után három gyermekkel özvegy maradt, mert Lajos gróf keresztes vitézként a Szentföldre indult, de útközben meghalt. Szent Erzsébet császári házassági ajánlatot is elutasított, Szent Ferenc nyomába lépett és az üldöztetés, menekvés után visszaszolgáltatott jussából szegénykórházat alapított, amelyben ô maga ápolta a súlyos betegeket. Huszonnégy éves korában halt meg. Halála után már négy évre szentté avatták. A Magyar Szentek énekében zengjük: „Szent Erzsébetbôl hôs szeretet árad” (DU 1258,3). Így lett Szent Erzsébet a katolikus világszervezet, a Caritas védôszentje.
           Amikor mi is megemlékezünk a Szent Erzsébet jubileumáról, azt is vállaljuk, hogy ebben az emlékévben jobban figyelünk embertársaink szükségleteire. Nem elég egy évben egyszer adakozni a Caritas által szervezett Szent Erzsébet napot követô vasárnapi gyűjtésen. Jótékonykodni nem csak pénzzel lehet, hanem önmagunkat, szabadidônket, szeretetünket is feláldozhatjuk beteg, szenvedô embertársainkért, elsôsorban a családban és mindennapi környezetünkben.
           3. Az új esztendôben emlékezünk meg Szent Imre herceg születése ezredik évfordulójáról is, a hagyomány szerint, mert születési éve bizonytalan. Az elsô magyar Szent Családnak a tagja: Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre. Az ifjúság védôszentje. Kérjük közbenjárását családjaink és fôleg ifjúságunk hitvalló keresztény életéért.
           4. A megkezdett új esztendôvel közelebb kerültünk foegyházmegyénk szentistváni alapítása millenniumához, 2009-hez. Pasztorális Bizottságunk kidolgozta az ötévi elôkészítôt. Ennek az esztendônek témája: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. A keresztségben Jézus Krisztus mindenkit meghívott az örök boldogságra, életszentségre, állapota szerint. Keresztségi fogadásunk ezt fejezte ki. Bérmáláskor ezt ismételtük meg, vállalva a nagykorú keresztény életet, a Szentlélek kegyelmébôl. Mindez beilleszkedik az európai és a Szent Erzsébet emlékévi programunkba. Az új esztendôben is vállaljuk keresztény katolikus hitünket, tegyünk róla tanúságot családunkban, környezetünkben, a munkahelyen és – ha a Gondviselés úgy adja – a közéletben vállalt szerepünkben is.
           Áldott, boldog új esztendôt kívánok minden kedves Hívemnek, és minden jóakaratú embernek!
           Gyulafehérvár, 2007. január 1-én, Szűz Mária Istenanyaságának fôünnepén
† György s. k. érsek

Mit hozhat az uniós csatlakozás a Gyergyói-medence agrártermelôinek?

           Mit tehetnek a gyergyói termelôk saját védelmük érdekében?
           Sajnos lehetôségeik korlátosak, de azért van mit tenni a megmaradás érdekében. A legfontosabb, ami nélkül biztos nem fog sikerülni felvenni a versenyt az uniós tagállamokkal, az összefogás. Sajnos a székely leleményesség ahhoz már kevés lesz, hogy a termelôk külön-külön versenyezzenek a „közös” piacon a silány minôségű, és rendkívül olcsó nyugat-európai tömegárúval szemben. Romániát egy-két év leforgása alatt le fogják rohanni a multinacionális kereskedelmi (és egyéb) vállalatok, amelyek polcaira egyedül senki nem lesz képes árút tenni. A mezôgazdasági termelés legnagyobb kockázata pedig az értékesítés. Ha ez nem biztosított, vagy egyszerűen csak ingadozó, akkor az összes többi hiábavaló lehet. Ez az tehát, amiben az összefogást legelôször meg kell teremteni. Ezt követôen lehet a termelési eszközök közös használatán, nagyobb parcellák „egybeművelésén”, nagyobb területű erdôbirtokossági tárulások közös üzemeltetésén (és védelmén), feldolgozó-, vagy csomagoló üzemben történô tulajdonhányad megszerzésén gondolkodni. Nem szabad elkövetni azt a hibát, ami Magyarországon sajnos már általános jelenség, hogy egy néhány százfôs faluban minden kéthektáros területre jut egy-egy traktor, miközben egy is elég lenne az egész falu számára, ha a közösség tagjai hajlandóak lennének az összefogásra. Többek között ez vezet(ett) egyéni tragédiák sorozatához a kistérségi régiókban. Nyugat-európában számtalan példája van a versenyképesen működô faluszövetkezeteknek, illetve termelôi és értékesítô szövetkezeteknek, amelyek saját értékesítési hálózattal, feldolgozói és/vagy szállítási kapacitással rendelkeznek, így az „egyéni termelôkkel” ellentétben nem kiszolgáltatottak. Hozzáteszem, hogy az Unió a zöldség-gyümölcs ágazatban kizárólag csak Termelô Értékesítô Szövetkezetek (TÉSZ-ek) részére fizet támogatást, egyéni termelôknek nem.
           Nagyon fontos körülmény a földtulajdon viszonyok rendezése, és megfelelô dokumentálása. Románia a közvetlen támogatások vonatkozásában – szerencsére – ugyanazt a rendszert választotta a támogatás kifizetésében, mint Magyarország, azaz a földhasználók „bevallása” alapján fizet, de lesznek olyan támogatási formák is, amelyek esetében a földhivatali nyilvántartás is szükséges lesz. A fejlesztési támogatások zöme ilyen, a hitelfedezetrôl nem is beszélve. Legalább ilyen fontos, hogy aki csak teheti, ne adjon el földet, erdôt vagy más ingatlant, mert ezek jelenlegi árszintje minden bizonynyal a többszörösére fog emelkedni néhány év leforgása alatt.
           Nagyon rövid idô alatt meg kell ismerni az uniós bürokrácia logikáját és minden információt idejében meg kell szerezni, mert egy elhibázott támogatási kérelem könnyen okozhatja egy vállalkozás tönkremenetelét. Egy konkrét példa Magyarországról, amelynek sajnos sok termelô esett áldozatul: A földalapú támogatást a földhasználó kapja. Az állatalapú támogatást az állattartó. Egy családi gazdaságon belül gyakorlatilag nincs jelentôsége, hogy kinek a nevén igénylik e támogatásokat. A földalapút általában annak a családtagnak a nevén igényelték a termelôk, akinek a föld a nevén volt. Az állatalapú támogatást szintúgy, amelynek eredményeképp, ha ez két családtag nevén történt, a késôbb meghirdetett ún. extenzifikációs prémiumot nem kapta meg a család a szarvasmarhák után, mert a támogatás csak akkor jár az állatokra, ha a megfelelô nagyságú terület is rendelkezésre áll a külterjes tartáshoz. Ezt pedig csak területalapú támogatási kérelemmel lehetett igazolni.
           A nélkülözhetetlen információgyűjtés egyik célravezetô módja az érdekképviseleti szervek megerôsítése, a hozzájuk való csatlakozás és a közös fellépés. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az önálló információszerzésre nincs szükség. Az uniós támogatásokkal kapcsolatos információk leghitelesebb forrása maga a támogatások kifizetéséért felelôs hivatal a Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (Agentia de Plati si Interventie Pentru Agricultura). A Csíkszeredai székhelyű, Hargita megyei kirendeltség (Sucursala Harghita) jó úton halad afelé, hogy a jövô évben megkezdje a közvetlen támogatások kifizetését. A kirendeltségtôl érkezô tájékoztatásokat minden termelôvel meg kell ismertetni. Tekintettel arra, hogy ez az országos hivatal még a felkészülés stádiumában van, sok információ csak az utolsó pillanatban lát majd napvilágot. Ezen nem kell meglepôdni. Ez ugyanígy történt Ausztria, vagy Írország csatlakozásakor és Magyarország belépését követôen is, ezért lesz az elsô év kiemelt kockázatú a támogatások igénylése szempontjából. A közvetlen információszerzés Gyergyóban sajnos még ritka formája az internetrôl történô tájékozódás. Az Unió rengeteg információt tesz közzé, amelyek egy része jól hasznosítható. A csatlakozás idôszakában Erdély magyar lakossága egy jelentôs, de csak nehezen kihasználható elônyben van, illetve lesz még egy ideig a román anyanyelvűekkel szemben. Az Uniós mezôgazdasági támogatásokat szabályozó jogszabályok túlnyomó többsége ugyanis már magyar nyelven is megjelent, míg ezek többsége a románok számára csak hónapok vagy akár egy-két év elteltével lesz elérhetô. (Ezen információk mind az uniós, mind a magyar honlapokon elérhetôek.) Ez az elôny azért „korlátozott”, mert a tagállami agrárszabályozásról – nevezetesen arról, hogy mely uniós támogatásokat milyen konkrét feltételrendszer mellett lehet bevezetni Romániában – sajnos központi döntések születnek, gyakorlatilag kivétel nélkül Bukarestben.
           Sajnos a Gyergyói medence egyedi klimatikus viszonyai nem teszik lehetôvé alternatív termelési módszerek alkalmazását, vagy a termesztett növényi kultúrák megváltoztatását, ugyanakkor számos, még kiaknázatlan lehetôséget biztosít a faluturizmus, a kereskedelem, a feldolgozóipar és a szolgáltatóipar terén. A Gyergyói-medence és környéke csodálatos természeti és történelmi kincsek ezreit rejti. (Ausztriában és Szlovéniában egy olyan csodálatos fekvésű faluban, mint például Orotva, minden második házban van kiadó szoba, vendéglô, lovagoltatás stb.) Középtávon jelentôs növekedés várható az idegenforgalom terén is. Ebben robbanásszerű növekedést fog eredményezni az Erdélyt is érintô autópálya megépülése. (Azt sem lehet örök idôkig halogatni, mert a politikát a gazdasági érdek irányítja, az pedig a csatlakozás után ez eddigi nyomás többszörösével fog nehezedni a román politikára.) Magyarországon azok a családi gazdálkodók, akik a mezôgazdasági tevékenység mellett más tevékenységet is végeznek (faluturizmus, bértartás, piaci kiskereskedelem, gépi bérmunka, stb.) lényegesen nagyobb számban maradtak versenyben a nehezedô körülmények mellett.
           Mit tehetnek a nem termelôk és a „helyi politika” a Gyergyói-medence termelôi érdekében?
           Az egyetlen igazán fontos dolog, amit a társadalom a termelôkért tehet az az, hogy nem veszi fel azokat a beteges fogyasztói szokásokat, amelyek révén az unió által már bekebelezett új tagállamok termelôi tönkrementek. A fogyasztói társadalmak sajátja, hogy a vásárlási preferencia-sorrendjükben az ár az elsôdleges és nagyjából az egyetlen szempont. Magyarországon sajnos gyorsan végigsöpört ez a demagógiahullám, ami gyakorlatilag akadálymentessé tette a gombamód szaporodó hipermarketek gyors térhódítását. Gyergyó sem fogja tudni elkerülni a multinacionális cégek betörését, de megjelenésük negatív hatásait jelentôsen lehet csökkenteni. Gyergyószentmiklós húszezres lakossága legalább egy, de középtávon inkább két multinacionális beruházót is „elbírhat”. Ezek várhatóan a Gyergyót övezô tranzit forgalmú utak (Maroshévíz, Bucsin, Csíkszereda) mentén, a város szélén akarnak majd rendkívül olcsón nagyobb területeket felvásárolni. Olyanokat, amelyek nem esnek messze a közművektôl. E területeket kell elsôsorban megvédeni és megakadályozni potom pénzekért történô elvesztegetésüket. Nem szabad bedôlni annak a politikai indíttatású tévhitnek, hogy a multik munkahelyeket teremtenek és óriási adókat fizetnek majd. Ez csak az ipari beruházók egy nagyon kis részére igaz. A kereskedelmi multik helyi adója minimális, nyereségüket pedig kiviszik az országból és körülbelül ötször annyi munkahelyet szüntetnek meg, mint amennyit megnyitásuk eredményez. Mindemellett kiszorítják a helyi árukat a piacról és tönkreteszik a kiskereskedelmi vállalkozókat. Ha a gyergyói fogyasztók – a magyarországiakkal szemben – nem dôlnek be a „multi-kampánynak” és megtartják saját piacaikat, üzlethálózatukat, helyi árukat vásárolnak, akkor ez a métely nem emészti fel a régió termelôit. Védeni kell az ipari ingatlanokat is (mint amilyen például a lenüzem), mert egyik beruházó sem fogja megfizetni érte a valós piaci árát. Nyugat-európában ezek hasznosítására a helyi beruházók részére – akik nem ritkán környékbeli termelôi csoportok vagy szövetkezetek – kedvezményes hiteleket és önkormányzati támogatást biztosítanak.
           Végül, de nem utolsó sorban, ismét a Gyergyói-medence termelôihez szólva megemlítem, hogy a Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita megyei kirendeltsége a megye termelôinek még mindig csak 53 százalékától kapta meg a regisztrációs kérelmet. A regisztráció hiányában problémák lehetnek az uniós támogatások igénylésével. Igaz ugyan, hogy a Gyergyói-medencében még csak Vasláb és Csomafalva „orto-fotós térképei” készültek el, de hamarosan az egész régiót felmérik és aki nem jelentkezik be, nem fog kapni támogatást.
Guzli László Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

75 éves a baktai remete
Hazug Pista karácsonya

           Különös karácsony volt az idei a Baktán élô Hazug Pistának. Egyrészt azért, mert napokkal az ünnep elôtt betöltötte a hetvenötödik évét, másrészt azért, mert fenyôfája bôven kerül köröskörül a háztájon, harmadszor azért, mert szentmiklósiak jóvoltából eleséget is kapott, negyedszer pedig azért, mert immár meleg, saját odúban töltheti a telet.
           Felépült bizony Hazug Pista háza, mely kisebb ugyan, mint a korábbi, de kifűthetô, s van, hol melegedni embernek, kutyának, nem kell többet az ideiglenes szálláson lesni, melyik nap pakolják ki onnan. Büszkén mutogatja az új portát, s mint megszokott, ezúttal sem nehéz vele elbeszélgetni:
           – Kiköltöztettek a halászházból, s aztán a tavaly tél úgy volt, ahogy. Igaz, nem sokáig, de tíz éjjel, mikor keltem fel, a szakállam zuzmorás volt. Na, ilyen jó sorsban voltam, s még amellett betegeskedtem is valamennyit. De hál’ istennek megszabadultam, s felépült a házam, ahogy a segítség s az egészség engedte. Isten és ember segélt. Mert amikor leégett a házam, én zsebre vágott kézzel maradtam. Úgy maradtam, mint mikor a rühös rókáról a szôr lemenyen, s a tél reajön.
           – Voltak-e mostanság különleges újházlátók?
           – Ebben az esztendôben járni járt a medve, de az a semmi kicsi kutya, s a társa elriasztotta. Igaz, én is rea voltam kényszerítve, hogy a medve orrát villával is megpiszkáljam, tette tönkre a méhcsaládokat. Odáig jutottam, hogy piszkáltam, s amikor az sem volt elég, kicsit jobban megdöfôdtem. Az emberek is megálltak az úton, s bekiabáltak, hogy Pista bácsi, segéljünk-e, de mondtam, hogy ide közel senki, a figyelmemet ne tereljétek félre. Mert ahogy szoktam mondani, a fa nem játék, fel a medvére. Aztán úgy megdöfôdtem, koromat meghazudtolva úgy megsimogattam, hogy megszégyellte magát, s többet nem jött vissza.
           – Horgászok, vadászok is megfordulnak itt…
           – Szoktak jönni vendégek, bôven. Ha az az ember volnék, hogy nyekegek, akkor senki sem hallgatna szívesen. Mert ugye fônök ember is van olyan, hogy akarja mondani, s tudja, hogy mit akar, de mikor elkezd beszélni, nyekeg, míg megdadogósodik. Hát nálam ez nem fordul elô. Ezért mindenütt ismernek, gyakran megkérdeznek errôl-arról. Pedig egy hal- és vadgazdász a földkerekség egyik legnagyobb diplomatája kell legyen, az utcaseprôtôl a legnagyobb emberig mindenféle van a halászok, vadászok között. S ahhoz, hogy valaki azokkal bánjon, koponya kell. Én hál’ istennek minden emberrel szóba tudok állni. Ha annyi az én koponyatérfogatomba béfér, hogy mindenkivel szóba tudok állni, akkor azt jelenti, fel mernek keresni.
           – Mire kíváncsiak a vendégei?
           – Mindegyik többet akar tudni, mint a másik. De az lehetetlen. Nagy élettapasztalat kell, mert máról holnapra minden változik. Nem csak az ember civilizálódik, az élôvilág is. Bár igaz, én az emberi civilizációt nem tartom nagyra, mert visszafelé megyünk, ez egyszer száz százalékos. Mert a régi ember, amit megépített, az évszázadok múlva is megvolt, mű ma csinálunk egy kártyavárat, holnapra eltűnik, mint a gólyaürülék a levegôben; menyen széjjel. Az állatvilágban, s fôleg a méheknél, na ott nagy a fejlôdés. Az 50-es évektôl méhészkedek, s fejet hajtok elôttük. Náluk a leggyorsabban mennek az átalakulások. Az embernek 20 év kell, hogy ember legyen, a méh pedig munkaidôben, nyáron hat hét alatt elpusztul. Neki egyenlô az, mintha egy ember 140 évet élne 30 kilós csomaggal a hátán, 50 kilométer/órás sebességgel mozogna. Ez embernél lehetetlen, a méh pedig képes erre. Ezt a botfejűek nem akarják megérteni, s márpedig az emberiség nagyobb része olyan botfejű, hogyha a fejét megvakarja, a körme alá szálka kerül. Az állatok telepatikus úton az egész emberi és állati világnak a nyelvét értik, mi pedig nagy civilizáltan még a saját anyanyelvünket sem tudjuk tökéletesen.
           – Hogy nem nôsült meg Pista bácsi?
           – Annyi alkalom volt, s mai napig es. Nekem volt 46-tól 89-ig egy barátnôm. Szaniszlóban szomszédom volt a fehérnép. Tökéletesen egyetértettünk, cimborák voltunk. Férjes asszony volt, a háború hozta a házasságát. Az öreg kereskedô, Viktor elvette a disznópásztor leányát, ráíratta a vagyonát. Mikor az államosítás béjött, az asszony éppen az alaszkai részen, egy rokonnál tartózkodott, a férje gutaütést kapott. Utána is tartottuk a nôvel a kapcsolatot, elvettem volna feleségül, egyszer kértem, nem jött hozzám, inkább a kerten túl maradt. Nem igaz, hogy egész kommunizmus alatt nem járogattunk össze, de többet nem kértem meg a kezét, mert amit az ember egyszer megmond, annak legyen gazdája. Ô sem ment férjhez ’89-ig, amíg élt. A szakmája orvosprofesszor volt, de repülôskisasszonyként dolgozott, nem volt buta valaki, s a Torontó-Koppenhága járaton járt. 1989-ben aztán repülôkarambol által meghalt. Lezuhantak a Bermondi háromszögben, onnan dobta ki a fekete skatulyát. Hogy mi volt, mi nem volt, elment. Utána aztán én sem cimboráltam mással, nem bíztam meg senkiben, idegenedtem az emberektôl egy bizonyos formában, csak arra kellett vigyázzak, hogy el ne vaduljak. Így csak egy öcsém van. Jó testvérem, mert én veszekedni nem szoktam.
           – Gyermeket hagyott-e Pista bácsi?
           – Csúf ember soha nem voltam, került nekem asszony. A kommunizmusban hatalmasan ment, hogy a fehérnép a gyereket szerette volna, a férje pedig nem, hogy le legyenek kötve. Hát annyinak csináltam így a férje helyett én gyermeket, hogy soknak. Mind olyanoknak csináltam, akik volt, amibôl eltartsák, de ejsze hajam szála sincs annyi, mint ahány gyermekem. Még bogokba rakva, ötösivel se tudnám megszámolni. Közülük úgy húsz, huszonöt lehet, amelyik gyanítja, hogy én vagyok az apja, de nem biztos benne. Szembe nem beszélnek, de visszahallottam, hogy nem tartja különbnek a nevelôapját sem nálam. Egytôl egyig olyanok a gyermekek, hogy a faluból nem kell senki kihajtsa, hogy helytelen ember. Tôlem nem kérnek, nem is követelnek, de volt már olyan, hogy semmi további nélkül segített.
           – A történetei annyira ismertek, hogy budapesti mesemondó is volt már itt; mire volt kíváncsi?
           – Nálam van egy helyzet. Ha valami tudományos dolgot akar valaki megkérdezni, ha egyszer én tudom, hogy adónak beszélek, megmondom, de mellette egyet-egyet olyant kell gurítani, hogyha az ember a lábát fel nem kapja, eltörje. Bé kell vegyíteni, mert az emberiség akkora okos, hogyha tudományos dolgot hall a tévében, elkapcsol onnan. De ha felöltöztetik, meghallgatja. Hát a hazugság is szép, ha felöltöztetik. Ha nem tudjuk felöltöztetni, nem kíváncsiak rá.
           – Melyik volt eddig a legszebben felöltöztetett hazugság?
           – Egyik cifrább a másiknál. Mikor, milyen anyag közé van vegyítve, úgy kell csomagolni. Sokat tanultam az iskolában. Andropov öt évig volt osztálytársam, melybôl három évig padtársam. Hát éppen nem macskakölykökkel jártam együtt… Ki lehet számolni: 1939-ben mentem elsô osztályba, s ’61-ben még Temesváron az erdô- és vadgazdasági iskolában bentlakó voltam. Na hát egyvégbe ennyi iskolát jártam, s ha a koponyámba valami nem is került, de bár a könyökömre kosz ragadt.
           Hazug Pista betöltötte hetvenötödik évét idén, Mikuláskor. Mikulás-kölyök, mint mondja, tán ezért szorult bele ennyi fantázia. Állatokról, emberekrôl egyaránt megvan a véleménye az egyes-egyedül élô remetének, még a kommunizmus eszméihez és az autonómiához is hozzászólna, ha lenne idô végighallgatni végtelen történeteit. Mert történetei csak úgy burjánzanak, s ahány ember, annyiféleképp idézi vissza a tôle hallottakat, ami nem nagy csoda, hisz Pista sem tudja kétszer ugyanúgy „elhazudni” ugyanazt.
Balázs Katalin

Nem potyára kérdezgettünk

           A júliusi, augusztusi és szeptemberi hűségszelvények kiértékelésének érkezett el ideje. A még ma is aktuális kérdésekre adott válaszokból válogattunk, és az összesítés eredményét megosztjuk önökkel is. Az alábbiakban olvashatják, hogyan vélekednek a gyergyóiak olyan kérdésrôl, mint: Ön helyesli-e, hogy 50 milliárdos kölcsönt vett fel a város?; Önt érdekli-e a polgármester kétéves beszámolója?; Ön elégedett-e a földgáz bevezetésérôl kapott információkkal?; Ön szerint milyen lesz az új körforgalom?; Jogosan váltották-e le Nagy Attilát a közüzemek élérôl?; Ön szerint van-e szükség mezôôrökre?; Ön szerint a lakosság nevében még kérdezzük-e a polgármestert errôl-arról?
           Ön helyesli-e, hogy 50 milliárdos kölcsönt vett fel a város?
           … tettük fel a kérdést a kedves olvasóknak a júliusi, egyes számú szelvényen azt követôen, hogy a tanács egyetértett, ha másként nem lehet, kölcsönbôl kell megadni a közüzemek üzemanyag-tartozását, hogy csôdeljárás ne induljon ellene. A szelvénybeküldôk több mint tizennégy százaléka nem válaszolt a kérdésre. Közel negyvennégy százaléka a szelvénybeküldôknek nem tartja jónak a kölcsönfelvételt: „Nem. Az a baj, a kölcsönt vissza is kell adni, és lehet, hogy kamattal, a nép pénzébôl.”; „Hát egyáltalán nem, mert a polgármester még nem juttatta vissza a város pénztárába, amit már rég vissza kellett volna.”; „Nem, mert a kölcsönt egyszer meg is kell adni, s akkor kérünk mástól?”
           A szelvénybeküldôk közel húsz százaléka igennel válaszolt, viszont többségük nem állt meg a puszta igennél. Mint írják: „Igen, ha ésszerűen használják fel”; „Igen, ha jó célra használják fel”.
           Egy kedves olvasó aggodalmát is megfogalmazza: „Igen, de ha nem tudja majd törleszteni, eladjuk a Gyilkostó üdülôtelepet (is)”.
           Továbbá huszonöt százaléknyian csak véleményüket írták rá a hűségszelvényre, álljon itt egy pár: „Csak attól függ, mire költik”; „Csak legyen mibôl megadni”; „… és majd nem tudnak elszámolni róla. Nem biztos, hogy hasznos (városfejlesztésre) használnák”; „Ha szükség volt rá”; „Kölcsönt lehet venni, ha van mibôl visszaadni”; „Csak helyesen költsék el”; „Mondhatom, jól kigazdálkodták magukat.”
           Önt érdekli-e a polgármester kétéves beszámolója?
           Kérdeztük a júliusi, második szelvényen. A szelvénybeküldôk tizenhárom százaléka nem válaszolt a kérdésre, egy kedves olvasó az újfalvi polgármester beszámolójára lenne kíváncsi. A szelvénybeküldôk közel negyvenöt százaléka igennel válaszolt, érdekelné a polgármester kétéves beszámolója. „Igen. Jó lenne, ha az újság is közölné, hogy aki nem lehet jelen személyesen, az is megismerhesse. Jogunk van hozzá!”; „Engem érdekel, mert tenni akar a városért, kár, hogy sok az ellensége”; „Igen, de sajnos sokról nem tud beszámolni”; „Igen: ha igazat mond, helyesen, magyarul.”
           Körülbelül ugyanennyi gyergyóit, a szelvénybeküldôk közel negyvenegy százalékát nem érdekli a polgármester kétéves beszámolója, mint írják: „A látszat magáért beszél!”; „Nem, mert nem tud sem olvasni, sem beszélni”; „Nem, mert egyet mond, s mást csinál”; „Nem, mert feltehetôen csak hab lesz a nem létezô tortán, vagy más szóval megmagyarázza a bizonyítványát”; „Nem, mert a megvalósítása egyenlô a zéróval, csak pereskedett, de ami jó volt, még azt is tönkretette, az utcák állapota katasztrofális”.
           Ön elégedett-e a földgáz bevezetésérôl kapott információkkal?
           … tettük fel a kérdés szintén a júliusi hűségszelvényen. Azóta már gáz van a városban, de nem mondhatjuk, hogy minden, e fűtôanyagra vonatkozó információval rendelkeznénk. Például máig sem derült ki, mennyibe kerül egy lakrészbe való gázbekötés egyszer majd, ha kiépül a városi hálózat. Csoda-e, hogy júliusban még ennél is kevesebben tudtak biztosat.
           A szelvénybeküldôk közel huszonkét százaléka nem válaszolt a kérdésre, vagy azt írta, egyáltalán nem is érdekli a téma. Közel tizenegy százaléknyian válaszoltak igennel, viszont olyan is akad az elégedettek között, aki csak azért elégedett mert, mint írja: „úgysem vezettetem be a gázt”. A válaszadók közel hatvannégy százaléka nem kapott elegendô információt a földgáz bevezetésérôl. A szelvényen megjegyzik: „Nem tudom, melyik az az információ, amelyikbôl még valamit ki lehet hámozni”; „Annyit sem tudunk, mint az elején”; „Ígérni lehet, az pénzbe nem kerül”; „Egyáltalán nem, bizalmatlanná tettek, s félek belevágni a bevezetésbe, pedig ismerem az elônyeit”. Egy kedves olvasó azt írja: „Nem mentem el a gáz-fórumra, így inkorrekt lenne részemrôl akár egy igen, akár egy nem”.
           Ön szerint milyen lesz az új körforgalom?
           Hetekig folyt a huzavona városunk elsô körforgalmának kiépítése körül. Megrajzolták, „próbafutamot” tartottak, majd felmerült a nagy kérdés: meg tudnak-e fordulni benne a többtonnások. Városunk elsô embere kínálta a megoldást: nem kell ott forgolódni, csak áthaladni. Aztán elkészült a várva-várt forgalomkönnyítô, s azóta megoszlanak a vélemények hatékonyságát illetôen. A kivitelezést megelôzôen tettük fel olvasóinknak a kérdést: Ön szerint milyen lesz az új körforgalom? A válaszadók 41 százaléka pozitívan szemlélte a változást, újítást, de ugyanakkor sokan megjegyezték közülük, hogy az utak és fôként a terelôutak állapotának javítása inkább prioritást kellene élvezzen. De akad köztük, ki megjegyzi, hamarabb is rászánhatták volna magukat a körforgalom kiépítésére. Harminchat százaléka a válaszadóknak nem foglalt állás, az idôre bízta a körforgalom minôsítését. A szelvénybeküldôk 16,3 százaléka állította biztosan, hozadéka nem lesz a forgolódásnak, hiszen „a lehetô legroszabb megoldás”; „szűk lesz”; „működésképtelen, káoszt elôidézô lesz” vélték, de volt ki jövendôlátásba bocsátkozott, napi 15–20 balesetet jósolva.
           Jogosan váltották-e le Nagy Attilát a közüzemek élérôl?
           … tettük fel a kérdést, s ezzel három nagy táborra osztva válaszadóink közönségét. Huszonkét százaléknyian állították, nem volt jogos a tisztségváltás, de kevesen indokolták állításukat. Többnyire úgy vélték, hogy „A mostani vezetôség még olyan sincs”, s volt, ki még egy esélyt szavazott volna a régi vezetésnek.
           „A közérdek nagy ügy”; „Aki nem odavaló, végezzen más munkát” – vélték a kérdésre igennel felelôk, akik a válaszadók harminchat százalékát teszik ki. Sokan, a válaszolók 42 százaléka nem tudott, nem akart állást foglalni e kérdésben. Egy hűséges olvasónk viszont megjegyezte, mindegy ki a vezetô, hiszen „Most is, és akkor is sokat kellett fizetni”.
           Ön szerint van-e szükség mezôôrökre?
           … tettük fel a kérdést, mikor már a termény megvédéséért a polgármesterrel is levelezgettek a földtulajdonosok, amikor már javában dézsmálták illetéktelenek a terményt, és híre-hamva sem volt mezôôrnek. A szelvénybeküldôk közül egyetlen egy személy akadt, ki nem válaszolt a kérdésre, több mint hét százalékuk nem tudja, a gazdákra bízza a döntést. A szelvénybeküldôk több mint nyolcvan százaléka igenis fontosnak tartja a mezôôrzést, igaz, megjegyzik: „Veszélyes foglalkozás”. „Szükség van a mezôôrökre, ha rendesen végzik a munkájukat” – írják. Egy kedves olvasó ezt írja: „Amíg lesz mezô, és tolvaj, illetve nagyon éhes ember, addig szükség van mezôôrzésre”. A válaszadók több mint tíz százaléka úgy látja, nincs szükség az ôrzésre, mert „Annyi embert nem lehet alkalmazni amennyire szükség lenne, az emberek gondolkodása kellene megváltozzon, hogy ami a másé, azt ne tulajdonítsa el (lopja el), de sajnos… hol van a becsület?"
           Ön szerint a lakosság nevében még kérdezzük-e a polgármestert errôl-arról?
           … tettük fel a kérdést, melyre a szelvénybeküldôk csupán 3,5 százaléka nem válaszolt. A válaszadók nagy többsége, több mint hetven százaléka úgy gondolja, hogy továbbra is kérdezzük a polgármestert „Kérdezni kell, hiszen az ígéreteit néha jó felfrissíteni, mert néha ô is felejt” – írja egy kedves olvasó, mások pedig úgy látják, igenis köteles válaszolni, azért polgármester, hogy lehessen kérdezni, sôt minden nap kellene. „Igen, persze kérdezni kell, így tájékozódunk a városban, hivatalban, tanácsban történtekrôl, és ezt Pap József ne vegye zokon”. Egy másik kedves olvasó, azt írja „Felôlem kérdezhetik errôl is, arról is, engem leginkább az érdekel, mikor mond le a képviselô- testülettel együtt”. A válaszadók közel huszonöt százaléka nem látja értelmét a kérdezgetésnek „Kérdezgethessük mert úgyis fölösleges”; „Kár, mert lényeget úgysem mond”; „Fölösleges, mert úgyis az történik, amit akar” – írják a hűségszelvény beküldôi.
B. T. I.

Karácsonyi ajándék

           A karácsony megérkezett, jobbá tette a lelkeket, és eltűnt a végtelen idôben.
           Búcsúzóul még összeterelte egy régi osztály találkozni vágyó tagjait. Ez volt a legszebb ajándék, amelyet adhattak az osztályfônöknek, Bardócz Erzsébet tanárnônek. A ditrói elsô sportosztály volt ez, osztályfônökük pedig testnevelô tanár. Az egészséges életfelfogás azon is látszik, hogy létrejött ez a találkozó, amelyet már 1996-ban elhatároztak a végzôs nyolcadikosok.
           A tanárnô minden tárgyi emléküket ôrzi azóta. Most pedig, amikor december 27-én valóban megszületett a nagy esemény, elhozta mindezeket a valamikori osztálytermükbe, ahol már várták ôt kedves tanítványai. A végzett 23-ból mindössze 15-en jöttek el, de ôk – ajándékukkal együtt – szívük minden szeretetét elhozták.
           Alig lehet ráismerni a régi tanítványokra. A lányok kitelt, érett nôk (köztük asszonyok is vannak) már, a fiúkból izmos magas férfiak lettek, mint Mária Terézia testôrei.
           Az oszi mostani osztálya köszöntötte ôket a Honfoglalás című dallal, amely megteremtette az osztályfônöki óra ünnepélyes hangulatát.
           Aztán elmentek a kicsik, maradtak a nagyok, hogy közös múltjukban gyémántdarabok után kutassanak.
           Az oszi kezükbe adta a valamikori pályaválasztási fogalmazványukat, amelyekre maguk a szerzôk is alig ismertek rá.
           Mi lett tehát a hajdani szép tervekbôl?
           Hát bizony „egyiknek sikerült, másiknak nem”. Van közöttük mérnök, tanár, informatikus, állatorvos, tisztviselô, ácsmester, gépkocsivezetô és más foglalkozású; van, aki még folytatja tanulmányait, de olyan nincs, aki munkanélküliként csüngene szülei nyakán.
           Vannak, akik Magyarországon keresik kenyerüket, de legtöbben Romániában; vannak, akik Európa más tájairól jöttek vissza csalódottan.
           A találkozó mozgalmasabb része, a buli az Erdôs-panzióban „zajlott le”. Itt az oszi „újabb dokumentumokat tett közzé” a régi szép idôkbôl. Újságcikkek, rajzok és a fegyelmi füzet…Hm. Hát egy sportosztálynak akkor is mozognia kellet…Sokat. Hirtelen megelevenednek a tanteremben történt hógolyózások, az órazavarások kiváló módszerei, az osztályból való kiköpések, az osztályban elhangzott beköpések… Hogy lehet ezeken ilyen jóízűen kacagni 10–12 év múlva is? Ez is örök titok marad. Mert ez is egyszeri és sajátos, mint a diákélet számtalan más epizódja. Bizony, ilyen apróságok is forrasztják a közösséget. Amelyet azonban mesterségesen is erôsíteni kell. Ezért hozta el a tanárnô a névre szóló ajándékait, az emléklapokat, hogy ezekbe a tanítványai beleírogassák saját címüket, telefonszámukat, mert soha többé nem szabad egymást szem elôl téveszteniük.
           Most jó alkalom volt erre a találkozóra a karácsony, hiszen ilyenkor mindenki igyekszik hazajutni családja körébe. A jó alkalmat ki is használták a jó szervezôk: Bajkó Edit, Korpos Erika, Deák Attila, Guczuly Csaba, Fazakas Szilárd. Feltehetôen ezután is lesz munkájuk. A megjelentek ugyanis örömmel elfogadták az osztályfônök javaslatát, tehát öt év múlva újra megajándékozzák önmagukat és osztályfônöküket egy karácsonyi találkozóval.
Gergely Géza

Adomány az öregotthonnak

           A gyergyószentmiklósi kórházotthon lakói újabb ajándékot kaptak: négy televíziókészüléket. A svédországi magyar szervezetek körében Sebestyén Gábor és Mária, innen elszármazott orvos házaspár kezdeményezte a gyűjtést, és Minier Gábor helyi önkormányzati képviselô segítségével sikerült az összeget nemes célra fordítani. A négy készülék megvásárlását támogatták: Stockholmi Magyar Senior Klub, Eskilstunai Magyar Egyesület, Västerĺsi Magyar Egyesület, és amint a közvetítôk elmondták, a svédek más, gyergyói intézményeket, szervezeteket is támogatni kívánnak.
           A gyergyószentmiklósi kórházotthon újabb négy szobájába került televízió, hogy az idôseknek, akik otthonba kerültek, jusson egy kis kikapcsolódás, jusson egy kis szeretet.
B. K.

A replika jogán

           A múlt év utolsó lapszámában a polgármester úr nyilatkozott az ANL-s lakásokról, és a nyilatkozatban Tinka Kálmánt és engem emleget, mint a terv fô ellenzôit. Nem tudom, 18 tanácsos egyhangú szavazatából miért kell 2 személyt kiemelni, én még hozzá se szóltam, talán minket vet Polgármester úr az éhes oroszlánok elé áldozatnak?
Minier Gábor

Fafűtésre támogatás

           Megjelent a Hivatalos Közlöny, mely tartalmazza a 107-es számú Sürgôsségi Kormányrendeletet. Ez alapján 2007 januárjától fűtéstámogatásra jogosultak azon családok is, akik fával, szénnel vagy más fűtôanyaggal melegítik ki lakásukat. Állami támogatásban részesülnek azon családok, ahol az egyfôre esô havi jövedelem kevesebb mint 500 lej.
           A jogosultak a 2006–2007-es fűtési idényben januártól márciusig terjedô idôszakra kapják a támogatást. A segély összege 14 és 46 lej közötti lehet, a jövedelem függvényében. 46 lej támogatásra jogosultak azon családok, ahol az egyfôre esô jövedelem 125 lej alatti. Ahol az egyfôre esô jövedelem 125–170 lej közötti, a támogatás 42 lej; 170–210 lej közötti egyfôre esô jövedelemnél pedig 38 lej; 210–250 lej közötti egyfôre esô jövedelemnél 34 lej; 250–290 lej között 22 lej; 290-440 lej között jövedelemnél pedig 18 lej, és 440–500 lej közötti egyfôre esô jövedelem esetén a támogatás 14 lej.
           A támogatásokat a polgármesteri hivatalok egy összegben kell kifizessék a fűtésszezon kezdetén, a kéréseket a kormányrendelet értelmében a továbbiakban minden év október 30-ig lehet letenni.
           A módosított kormányrendelet elôírja azt is, hogy a polgármesteri hivatalokban kell igényelni e támogatást a családtagok saját felelôsségre adott nyilatkozata alapján. A jogosultságról a polgármesterek döntenek, és döntésüket ki kell, hogy közöljék az érintettekkel.
           A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal szociális irodáján foglalkoznak a támogatásokkal. Kovács Évától, az iroda vezetôjétôl megtudtuk, az igénylôk egy típuskérést kell, hogy kitöltsenek, mely tartalmazza a saját felelôsségre adott nyilatkozatot is, amelyet az elôzô hónap jövedelme alapján kell kitölteni. Az érintettek a típusnyomtatványt a polgármesteri hivatal kapusszobájában vehetik át január 10-e után. Az igényléseket legkésôbb január 31-ig kell letenni, melyet a polgármester elbírálása követ.
B. T. I.

Közösségünk erkölcsi megtisztulásáért

           Az utóbbi 17 esztendôben megszokhattuk azt, hogy egy bizonyos érdekcsoport mindig kisajátította a forradalmi változások, a jövônket meghatározó átalakulások érdemeit. Így történt ez az utóbbi másfél évtizedben az RMDSZ-szel is. A magyarság érdekszövetségét létrehozó személyeket általánosságban nem kívánatos személyeknek tekintik a „hatalom” részérôl, míg az érdekszövetségben késôbb megjelenôk magukat alapító tagoknak nevezik.
           Hasonlóképpen gondolkoznak azon személyek is, akik a tulajdon-visszaszolgáltatás, fôleg az erdôk visszaadásának akadályozói voltak, most úgy tüntetik fel magukat, mintha a területvisszaadások bajnokai volnának. Ugyanez a mentalitás tükrözôdik a magánerdészetek létrehozásának esetében is. Akik meglopták a közösséget, mint állami erdészek, most kihasználják a magánerdészetek által biztosított lehetôségeket meggazdagodásuk érdekében.
           Az elv érthetô: meg kell várni, míg egy szűk csoport kiharcolja jogainkat, visszaszerzi elkobzott javainkat, megszünteti ezek felett az állami egyedáruságot, majd miután mindez megvalósul, a csapatmunka szellemében, saját magukat a forradalmi változások megvalósítójaként mutatják be.
           Nem is az érdemek kisajátítása a legkellemetlenebb ezen személyek részérôl, hanem az a tény, hogy embertársaiknak reális tulajdonától való megfosztása révén emelkedtek fel anyagilag és társadalmilag a ranglétrán. Az a sok törvénytelenség, mely a tulajdon-visszaszolgáltatással párosult emberek több ezreit fosztotta meg neki kijáró tulajdonától a Gyergyói-medencében. A szegény emberek hiába fordultak a hatóságokhoz birtokukból való kijátszásuk panaszlajstromával, velük szemben mindig a visszautasítás paradigmája érvényesült. Ha pedig valaki fel merte vállalni a vagyonukból kisemmizettek helyzetének az orvoslását, azt árulónak, jelentgetônek, esetleg populistának tekintették. Megszokottá vált, hogy a törvénytelen vagyonok felhalmozói becsületsértési perekhez folyamodtak olyan esetekben, ha a jogaiból kijátszott egyén kimondta az igazságot.
           Mindezek a jelenségek gazdasági-társadalmi életünk polarizációjához járulnak hozzá. Létrejön egy szűk meggazdagodott réteg, a lakosság döntô többsége pedig, a létminimum alatt maradva, létfenntartásáért küzd. Megszűnik a középosztály, mely minden életképes, sorsáról gondoskodni tudó közösség létezésének alapfeltétele. Még szomorúbb, hogy megszűnnek az értelmiségi értékek. A tudás feleslegessé válik, a tanulás és az intézményesített oktatás pedig formálissá. Az alkotómunkán alapuló szellemi tevékenység nevetségesnek tűnik akkor, amikor a lakosságnak több mint nyolcvan százaléka a létminimum alatt van.
           2007 januárjától Románia az Európai Unió tagjává vált. A lakosság nagy része nincs felkészülve az integrációra. A legnagyobb lemaradás a mezôgazdaság terén mutatható ki. Attól a gazdától ugyanis, aki létfenntartásáért küzd, és minden tekintetben a létminimum alatt él, nem várhatjuk el az uniós pályázatok elkészítését. Fôleg az a réteg vehet részt a pályázatokon, mely a változások utáni lehetôségek törvénytelen kihasználása útján emelkedett ki, és amelyik elfoglalta a legfontosabb közigazgatási és döntéshozó tisztségeket.
           Bár államelnökünk a Tismăneanu-jelentésnek a Parlamentben való bemutatásával nyilvánosan is elítélte a kommunizmus atrocitásait, a közembereket napjainkban továbbra is a kommunista, vagy neokommunista módszerek alkalmazásával juttatják koldusbotra. A hazugság, az ármány, a kétarcúság, a hatalom irányába való hízelgés olyan emberi jellemvonások, melyek 1948–1989 közötti idôszakban erôsödtek meg. 1989 decembere óta eltelt idôszakban nem sikerült felszámolni a fenti erkölcsi értékrendet. A kommunizmusra jellemzô erkölcsi normák jelenléte társadalmunkban nem annyira veszélyes a többségi nemzet számára, mint a másfél milliót kitevô magyar közösség részére. Talán ezért kellene küzdenünk jobban a romániai magyarság erkölcsi megtisztulásáért.
Dr. B. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô


                     KisAsszony

Hozd formába a feneked!

           Bár most nincs kimondottan fürdôruha-szezon, az ünnepi vacsorák nyomot hagyhatnak a hátsónkon. Ezért kell odafigyelni az étkezésre, az ápolásra és a mozgásra ilyenkor is. A legtöbben nem tartjuk szépnek és szexisnek a fenekünket. Van, aki túl nagynak, más túl laposnak találja, sokakat pedig a narancsbor idegesít. Nem kell állandóan a hibákat keresni, sem a csontsovány szupermodelleket ideálul választani. Inkább próbáljuk meg a legjobbat kihozni magunkból! Szépségápolási programunkkal ebben segítünk. Védekezés a narancsbôr ellen Zuhanyozás közben alaposan dörzsöljük át a kritikus helyeket (a combot se hagyjuk ki) egy maszszázskesztyűvel vagy – görgôvel. Így nemcsak az elhalt hámsejtektôl szabadíthatjuk meg a bôrt, hanem a vérkeringést és az anyagcserét is serkentjük. A bôr frissebb lesz, és puhább tapintásúvá válik. A vérkeringés élénkítésével a sejtekben lejátszódó folyamatok is felgyorsulnak: azok a fontos tápanyagok, amelyeket a vér szállít, gyorsabban kerülnek a helyükre, hogy ellássák a bôrt és a sejteket, s az anyagcsere során keletkezett salakanyagok is gyorsabban távoznak. A dörzsmasszázs után erôs hideg és meleg vízsugárral továbbfokozhatjuk a kezelést. Zuhanyozás után alaposan krémezzük be a feneket és a combot valamilyen speciális, narancsbôr elleni krémmel. Fontos, hogy legalább nyolc héten át mindennap végezzük a váltott vizes zuhanyozást, és a krémet se felejtsük el! Emellett fogyasszunk több folyadékot (ne cukros üdítôket) és zöldséget, gyümölcsöt. Az egészséges táplálkozás ugyanolyan fontos része a cellulitis elleni küzdelemnek, mint a masszázs és a zuhanyprogram. Intenzív mozgás Minden olyan sport, amely erôsíti a lábizmokat, a fenékre nézve is hasznos. Például a kerékpározás, a futás, a görkorizás – és a séta is. Persze azért nem árt kidolgozni egy rendszeres edzésprogramot is, amely a popsira hat. Jelszavunk legyen: rendszeresség, intenzitás és kitartás. Heti három alkalom az ideális edzésszám, alkalmanként 30–45 percnyi idôtartammal. Ügyeljünk arra, hogy mozgás közben a pulzus ne legyen több, mint a maximális 180, mínusz az életkor. Mindenképpen kérjük ki szakember tanácsát, hiszen nem mindegy, hogy zsírt égetünk, vagy az állóképességet növeljük torna közben. Jó tanács: mindegy, hogy melyik sportot választjuk, egy a lényeg: próbáljuk a rendszeres edzésprogramot úgy beépíteni a hétköznapokba, hogy az ne okozzon se stresszt, se bonyodalmakat. Máskülönben gyorsan alábbhagy a lelkesedés… Gyakorlat-tippek – Álljunk nagyterpeszbe, térdeljünk le, fordítsuk kifelé a lábfejet, és toljuk elôre a medencét. Szorítsuk össze a feneket, ahogy csak bírjuk. Három másodpercig feszítsünk, majd lazítsuk el. Ezt végezzük el három-négyszer egymás után, majd ismételjük meg az egészet 15-ször. – Feküdjünk hanyatt, karok a test mellett. Tegyünk párnát a térd alá, ez kíméli a hátat. Szorítsuk össze a farizmot. Három másodpercig tartsuk meg, majd ernyesszük el. Ezt is ismételjük 15-ször.

Zöldséges rakott hús sajtszósszal

           Hozzávalók: 6 szelet pulyka- vagy csirkemell, 40 dkg vegyes zöldség, 10 dkg margarin, só, bors, majoranna, 1 evôkanál liszt, 3 dl tej, 3 db kockasajt.
           Elkészítés: A hússzeleteket kiverjük, sóval, borssal, majorannával megszórjuk. A felkockázott zöldségeket margarinon megpároljuk, közben ízlés szerint fűszerezzük. A sajtszószhoz kb. 3 dkg olvasztott margarinon megizzasztjuk a lisztet (nem kell megpirítani!), lassan hozzáöntjük a felforralt tejet, és csomómentesre keverjük. Beletesszük a sajtot, és addig kavargatjuk, amíg teljesen felolvad. Egy sütôformát vékonyan kikenünk, és rétegezve lerakjuk a hozzávalókat: egy sor hús, majd rá a párolt zöldség. Addig folytatjuk, míg minden elfogy. Alufóliával betakarjuk, és fél óráig pároljuk, utána levesszük a fóliát, és még 10 percre visszatoljuk a sütôbe. Amikor kész, éles késsel felszeleteljük, és a tányérokon nyakonöntjük a sajtszósszal. Sült burgonyát kínálunk mellé.
Tejfölös-túrós csoda

           Hozzávalók: 4 dl tejföl, fél kg túró, só, bors, zselatin (1 csomag), zöldségek: ami otthon van.
           Elkészítés: A zöldségeket jó apróra fel kell szeletelni. (piros hagyma, saláta, fokhagyma, retek, piros paprika, uborka stb.) Keverje jól össze a túrót az aprított zöldségekkel, ízesítse sóval, borssal. A tejfölbe keverje bele a zselatint, melegítse össze. Forralni nem szabad. Keverje össze a zöldséges túrót a tejföllel. Egy formát béleljen ki fóliával, és öntse bele a túrós csodát. Kihülve tálaljuk.

                    
Egészség

A belsô elválasztású mirigyek és betegségeik XXII.

           Hasnyálmirigy Pancreas-4
           Diabétesz Mellitus (Cukorbetegség)-4
           A cukorbetegség szövôdményei–2.:
           Tehát az elôzô lapszámban ismertetett heveny szövôdmények után következzenek a diabétesz késôi (idült) szövôdményei.
           b): Idült szövôdmények
           Ezek a szövôdmények egyre fontosabb szerepet töltenek be a mai cukorbetegség klinikai megnyilvánulásában. A cukorbetegség egy olyan egészségromboló kórkép, amely azért veszélyes, mert sokáig rejtett maradhat, mivelhogy sokszor nem okoz elviselhetetlen panaszt, és így a cukorbeteg egyén nehezen érti meg, hogy milyen életmódot kell folytatnia ahhoz, hogy e szövôdményeket megelôzze.
           Az idült szövôdmények lehetnek:
           – specifikus szövôdmények (vese-, szemfenék- és idegrendszeri komplikációk);
           – nem specifikus szövôdmények, melyek cukorbetegség nélkül is elôfordulhatnak, de a diabéteszeseknél gyakrabban lépnek fel (szívkoszorúér-betegség, következményes szívinfarktus, az agyi erek súlyos érelmeszesedése, illetve az alsó végtagi verôérszűkület, elzáródás).
           A cukorbetegség idült szövôdményei két laptípusra oszthatók:
           I. Nagyér-(macroangiopathiás) szövôdmények;
           II. Kisér-(microangiopathiás) szövôdmények.
           Ad. I. Nagyér- (macroangiopathiás) szövôdmények
           Szív-érrendszeri (cardiovasculáris) megbetegedések
           Ezek a megbetegedések, mintegy 75 százalékban felelôsek a cukorbetegek elhalálozásáért. A cukorbetegeknél a szívkoszorúerek meszesedése, és ennek következményeként létrejövô halálos kimenetelű szívinfarktus 6-szor gyakrabban lép fel, mint a nem diabéteszes egyéneknél. Érdemes megjegyezni, hogy míg a nem cukorbeteg nôknél ritkább a szívinfarktus, mint a hasonló korú, nem cukorbeteg férfiaknál, addig a diabéteszeseknél az infarktusos elhalálozás gyakorisága egyenlôvé válik.
           Cukorbetegeknél a szívinfarktus megjelenése és megnyilvánulása gyakran atípusos, fájdalmatlan. Ezt nevezzük néma szívizominfarktusnak, mert a beteg nem érzi a károsodott szívizom fájdalmát, és mivelhogy e figyelmeztetô jelzés elmarad, az infarktus felismeretlen (kezeletlen) marad, és így könynyebben vezet halálhoz. Gyakran a szívinfarktus egyetlen jele a súlyos szívgyengeség miatt kialakuló keringési elégtelenség által okozott fulladás, ami gyakran társul veszélyes kimenetelű ritmuszavarral.
           Mivel a diabéteszeseknél kialakuló szívinfarktus kórjóslata sokkal kedvezôtlenebb, mint a nem cukorbetegeknél, a fenti panaszok esetén fokozott elôvigyázattal kell eljárni, és orvosi segítséget kell kérni, mert az azonnali EKG elkészítése szükséges a pontos diagnózis felállításához. A heveny miocard (szívizom) és a diabéteszes kóma, együttes megjelenése egy nagyon „szerencsétlen” társulás, egy olyan extrém, súlyos állapothoz vezethet, amely gyakran végzôdik halállal. Érdemes megjegyezni, hogy a magas vérnyomásos betegség sokkal gyakrabban fordul elô cukorbetegeknél, mint a nem diabéteszes populációnál. Az 1-es típusú cukorbetegséghez 30, a 2-es típusú cukorbetegséghez pedig 60–65%-ban társul a magas vérnyomásos betegség. A nem megfelelôen kezelt magas vérnyomás növeli a szívinfarktus, az agyi érbetegségek és a vesekárosodás kockázatát, ezért a cukorbetegeknél fokozott ellenôrzésre és megfelelô kezelésre van szükség, mert a vérnyomást folyamatosan 140/90 Hgmm alatt kell tartani ahhoz, hogy a fent említett nemkívánatos szövôdmények kialakulásának esélyeit csökkentsük.
           Dr. Kovács Géza családszakorvos (folytatjuk)
          
Dr. Kovács Géza családszakorvos

                     Sport

Jégkorong
Ismert a januári mérkôzések műsora

           2007. január 4-én, csütörtökön és 5-én, pénteken a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán kerülnek megrendezésre a romániai felnôtt jégkorongbajnokság alapszakaszában korábban elnapolt Csíkszeredai HC-ISK – Sportul Studentesc mérkôzések. Január 5-én, pénteken Bukarestben a Román Jégkorong Szövetség vezetôségi bürója gyűlésezik. A tervek szerint január 7-én, vasárnap és január 8-án, hétfôn Csíkszeredában az alapszakaszban elnapolt Csíkszeredai HC-ISK – Bukaresti Steaua mérkôzések kerülnek lejátszásra. Ezen mérkôzések pontos idôpontjáról a január 5-i vezetôségi gyűlésen születik végleges döntés.
           Január 12-én és 13-án elkezdôdik a bajnokság rájátszásának elsô része. Ebben a szakaszban az alapszakasz 1–4. helyezettjei vesznek részt. Az említett idôpontban a következô mérkôzésekre kerül sor: Csíkszeredai HC-ISK – Csíkszeredai Sportklub és Bukaresti Steaua – Gyergyószentmiklósi Progym. Egy héttel késôbb, azaz január 19-én és 20-án a következô mérkôzésekre kerül sor: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai HC-ISK és Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym. Január 20-án és 21-én Galacon a HCM Dunarea – Sportul Studentesc mérkôzések kerülnek lejátszásra. Néhány nappal késôbb, január 26-án és 27-én rájátszás elsô részének keretében újabb mérkôzéseket rendeznek, nevezetesen: Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua és a Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai HC-ISK.
           Februárban a rájátszás elsô részének visszavágó mérkôzéseire kerül sor. A visszavágó mérkôzések idôpontjai még nincsenek leszögezve. A tervek szerint a hónap elsô hétvégéjén a Csíkszeredai Sportklub – Csíkszeredai HC-ISK és a Gyergyószentmiklósi Progym – Bukaresti Steaua mérkôzéseket rendezik. Egy héttel késôbb a Csíkszeredai HC-ISK – Bukaresti Steaua és a Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai Sportklub találkozókra kerül sor. Ezt követôen a Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub és a Csíkszeredai HC-ISK – Progym mérkôzések kerülnek lejátszásra.
           * * *
           Január 5-én, pénteken és január 7-én, vasárnap a Borsodi Liga keretében Csíkszeredában a helyi Sportklub – Dunaújvárosi Acélbikák mérkôzésekre kerül sor. Az említett két együttes január 8-án, hétfôn a Vákár Lajos Műjégpályán ismét összeméri tudását. A magyar bajnoki találkozókon nincs döntetlen. Ha 60 perc elteltével is egyenlô az állás, akkor következik a legfeljebb öt percig tartó hirtelen halál – vagy másképpen fogalmazva: hirtelen döntés vagy gyôzelem. Ha a rádaásban nem születik gól, akkor büntetôlövések következnek. A 60 perc alatt elért gyôzelem 3, a hosszabbításos siker 2, a hosszabbításos vereség 1 pontot ér.

Jégkorong/ Reménységek
Karcfalván mérkôztek

           December 27-én és 28-án Csíkkarcfalván rendezték meg a reménység korosztályú (U14) országos bajnokság erdélyi csoportjának 3. körmérkôzéses fordulóját. A múlt év végi tornán a következô eredmények születtek: Gyergyói Progym ISK1 – Balánbánya 23–0 (8–0, 8–0, 7–0) /gólszerzôk: Ambrus Hunor és Elekes Hunor 5–5, Pál Lóránt, Ambrus Szabolcs és Király Szabolcs 3–3, Balázs Zsombor 2, Csergô Hunor és Zári Zsolt 1–1/, Kézdivásárhely – HC Felcsík 3–4 (1–1, 1–2, 1–1), Gyergyói Progym ISK2 – Balánbánya 20–0 (5–0, 10–0, 5–0) / gólszerzôk: György Róbert 5, Király Zsolt 4, Fülöp Norbert, Ambrus Norbert és Len Barnabás 2–2, Csergô Hunor, Elekes Alpár, Koncsag Arnold, Baricz István és Pongrácz István 1–1/, Gyergyói Progym ISK1 – Kézdivásárhely 6–1 (3–0, 2–1, 1–0) /a gyergyói gólszerzôk: Ambrus Szabolcs és Pál Lóránt 2–2, Kosztándi András és Zári Zsolt 1–1/, HC Felcsík – Gyergyói Progym ISK2 2–2 (0–1, 1–1, 1–0) /a gyergyói gólszerzôk: Csergô Hunor és György Róbert/, HC Felcsík – Gyergyói Progym ISK1 1–2 (0–2, 0–0, 1–0) /a gyergyói gólszerzôk: Zári Zsolt és Elekes Hunor/, Gyergyói Progym ISK2 – Kézdivásárhely 4–0 (1–0, 0–0, 3–0) /gólszerzô: György Róbert 4/, Balánbánya – Kézdivásárhely 2–6 (0–1, 1–2, 1–3), Gyergyói Progym ISK1 – Gyergyói Progym ISK2 7–1 (2–1, 4–0, 1–0) / gólszerzôk: Crisan Hunor 2, Ambrus Szabolcs, Király Szabolcs, Csata Levente, Elekes Hunor és Zári Zsolt 1–1, illetve Magyari Dezsô/, HC Felcsík – Balánbánya 8–2 (2–0, 4–1, 2–1). A Csíkszeredai ISK Sportklub csapata nem jelent meg a csíkkarcfalvi tornán, így valamennyi mérkôzésüket 5–0 arányban elveszítették. (Balánbánya – Csíki ISK Sportklub 5–0, Kézdivásárhely Csíki ISK Sportklub 5–0, Gyergyói Progym ISK2 – Csíki ISK Sportklub 5–0, HC Felcsík – Csíki ISK Sportklub 5–0, Gyergyói Progym ISK1 – Csíki ISK Sportklub 5–0).
           A gyergyói csapatok edzôi: Antal Zsolt és Farkas Csaba.

Országos Sportügynökség
Belu az új elnök

           2006. december 28-án, csütörtökön Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Octavian Belu kinevezését az Országos Sportügynökség elnöki tisztségébe. Amint arról már hírt adtunk december elején Florian Gheorghe lemondott a tisztségrôl. Florian a Konzervatív Párt tagjaként került az ügynökség élére, s azért mondott le, mert az ôt támogató párt kilépett a kormányzásból. Octavian Belu az elmúlt idôszakban az elnöki hivatal szaktanácsadója volt, korábban a román nôi tornászválogatott vezetôedzôjeként szerzett hírnevet. Irányítása alatt a nôi tornászválogatott 278 érmet szerzett az olimpiai játékokon, világ- és Európa-bajnokságokon. Ebbôl a gyűjteménybôl 108 arany, 81 ezüst és 87 bronzérmet szereztek a nôi tornászok.
           Octavian Belu 1951-ben született Ploiesti-en, a Testnevelési Egyetemet 1974-ben fejezte be. Öt alkalommal választották az év edzôjének: 1992, 1994, 1995, 1996 és 1997-ben.

Jégkorong/ Külföld
Négy csapatos döntô

           Az év elsô hétvégéjén, vagyis a január 5–7. közötti idôszakban Székesfehérváron rendezik meg a Kontinentális Kupa négyes döntôjét. Székesfehérvár sorozatban harmadszor ad otthont a második számú európai kupaküzdelem döntôjének. A péntektôl vasárnapig zajló tornán a következô csapatok lépnek pályára: Ilves Tampere (finn), Junoszt Minszk (fehérorosz), Avangard Omszk (orosz) és a Székesfehérvári Alba Volán FeVita.
           A székesfeárvári mérkôzések műsora a következô: január 5., péntek: 16.30 (romániai idô szerint) Ilves Tampere – Junoszt Minszk, 20.00 Székesfehérvári Alba Volán FeVita – Avangard Omszk.
           Január 6., szombat: 16.30 Ilves Tampere – Avangard Omszk, 20.00 Alba Volán FeVita – Junoszt Minszk.
           Január 7., vasárnap: 16.30 Avangard Omszk – Junoszt Minszk, 20.00 Alba Volán FeVita – Ilves Tampere.
           A Kontinentális Kupa eddigi gyôztesei: 1998: Kassa (szlovák); 1999: Ambri-Piotta (svájci); 2000: Ambri-Piotta (svájci); 2001: ZSC Zürich Lions (svájci); 2002: ZSC Zürich Lions (svájci); 2003: Jokerit Helsinki (finn); 2004: Slovan Bratislava (szlovák); 2005: HKM Zvolen (szlovák); 2006: Lada Togliatti (orosz).

Sakk
Hírek, eredmények

           A Román Sakk Szövetség tavaly ôszi, kolozsvári közgyűlésén létrehoztak egy háromtagú bizottságot, amely kijelöli az év legjobb partiját. Ennek a bizottságnak a tagjai: Lakatos István – Kolozsvár, nemzetközi mester, Florin Serban – Valcea, nemzetközi mester, Marius Ceteras – Gyulafehérvár, FIDE mester.
           Döntés született a 2007-es évi közgyűlés helyszínérôl, amelyre Campinán kerül sor egy késôbb kijelölésre kerülô idôpontban.
           2006-ban több sikert értek el a romániai sakkozók. Florin Serban indulhat és mérkôzhet a szerveres világbajnokság elôdöntôjén, továbbá a konstancai Octavian Moise nyerte meg a Balkán-bajnokságot. Elsôként romániai magyar sakkozó került be a világranglista 1–100. helyezettje közé, nevezetesen a nagyváradi Karácsony Zsolt. Ez számára hozzávetôleg az 50. helyet jelenti az aktív játékosok között. A Potaissa Torda és a Sterom Campina csapatai bejutottak az e-mailes Bajnokok Ligája B-értékcsoportjába, ellenben a nagyváradi Telaxosa nem jutott fel az A-csoportba. Ennek egyik magyarázata Antal István gyengébb teljesítménye is. A Bajnokok Ligája B-csoportjának pillanatnyi rangsorában: 1. Alfa Team (Csehország) 24,5 pont/ 39 mérkôzés (még 1 partijuk van hátra), 2. Telaxosa 23,5 pont/ 40 mérk., 3. Zugzwang Bocholt (német) 23 pont/ 39 mérk., 4. Slovan Bratislava 22 pont/ 36 mérk., 5. Sagitus (cseh) 21 pont/ 38 mérk., 6. 64 for 4 (holland) 19,5 pont/ 39 mérk., 7. Stamp – Kielec (lengyel) 18,5/ 39 mérk., 8. CXEB – BRA (brazil) 17,5 / 37 mérk., 9. Petrochess (orosz) 15,5/ 35 mérk., 10. Wiesbaden (német) 13/ 37 mérk., 11. Vesuvian Chess Team (olasz) 10/ 37 mérkôzés. A Telaxosa pontszerzôi: Karácsony Zsolt (Nagyvárad) 6,5 pont, Chiru Ioan Calin (Nagyvárad) 7,5 pont, Antal István (Gyergyószentmiklós) 3,5 pont, (abban az esetben ha Antal István 1,5 ponttal többet ér el, akkor a Telaxosa csapata feljut a BL A-csoportjába, vagyis a világ legjobb 12 együttese közé) Karácsony Elemér (Nagyvárad) 6 pont.
           A sakk szerveren keresztül játszott országos bajnokság elsô kiírásának döntôjében Antal István a 2. helyen áll 5 ponttal, elsô az 5,5 pontot gyűjtött galaci Manole Gheorghe. Közben zajlanak a barátságos válogatott mérkôzések is. Az alábbiakban néhány pillanatnyi eredményt ismertetünk: Románia – Ausztrália 15–7/még 9 parti van hátra, 16 táblás mérkôzés; Antal István a 4. táblán döntetlent ért el a Keast Donald Alwyn elleni partikban/, Románia – Csehország 9–7 /10 táblán zajló mérkôzés; Antal István az 5. táblán 1,5 – 0,5 arányú vereséget szenvedett a Postl Rostislav elleni partikban/, Románia – Litvánia 6–6 /10 táblán zajló mérkôzés; Antal István az 5. táblán két döntetlent ért el Kucinkas Stanislovas ellen/, Románia – Norvégia 3–3 /17 táblán zajlik a küzdelem; Antal István a 6. asztalnál játszik Brobakken Geir ellen/, Románia – Spanyolország 12,5 –11,5 /25 táblán zajló küzdelem; Antal István a 4. táblán két döntetlent ért el az Alexandre Bisquet Francisco nemzetközi mester elleni partikban/.

Labdarúgás
Játékvezetôi tanfolyam

           A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület játékvezetôi tanfolyamot indít 2007. január 22-én 16 órai kezdettel Csíkszeredában, a Hôsök út 7 sz. alatti székhelyén a Csík, Gyergyó és Maroshévíz környéki fiatalok számára.
           Érdeklôdni a további részletekrôl Kecseti Pálnál a 0721/282.749-es számú telefonon lehet.

Amatôr jégkorong
Kikaptak az Öregbikák

           A Hargita Megyei Jégkorong Egyesület által szervezett amatôr jégkorongbajnokság A-csoportjában lejátszott mérkôzésen legutóbb a következô eredmény született: Öregbikák – Fortunato 3–5 (1–2, 2–0, 0–3).
           Az A-csoport rangsorában: 1. Autosport 5 pont, 2. Öregbikák 3 pont, 3. Fortunato Devils 2 pont, 4. Karcfalvi Fenestela 0 pont.

Jégkorong/ Jótékonysági mérkôzés
Csodálatos, megható…

           Néma csend lett a műjégpálya zsúfolásig megtelt lelátóin, amikor Vargyas László a jégre térdelt és a pálya közepén keresztet vetett, így köszönve meg a magyarországi jégkorongozók, játékostársak ajándékait. Történt mindez Gyergyószentmiklóson, 2006. december 30-án a történelmi Székelyföldi válogatott – Magyar ligaválogatott barátságos, jótékonysági mérkôzésen. A mérkôzést megálmodó gyergyóalfalvi származású Vargyas László térdhajtása nem volt véletlen, hisz ily módon mondott köszönetet egyrészt az égieknek, másrészt a mérkôzést jelenlétükkel megtisztelô csapattársaknak, s nem utolsósorban a szenzációsan megnyilvánuló gyergyói közönségnek. Egy órával a találkozó kezdete elôtt már legalább 2000 ember volt a lelátókon. A pályán kisgyermekmérkôzésre került sor. A Kercsó Árpád edzette Zalaegerszegi Titánok csapata 12–0 arányban nyert a gyergyóiak csapata ellen.
           Kitűnô szervezés közepette zajlottak az események. Mindjárt a legelején kialudtak a műjégpálya fényei és a Step Dance Sport Klub táncosai tartottak felemelô elôadást a jégen. Az István, a király című rockoperából elhangzó zenére szereplô lányok után a műsorvezetôi teendôket ellátó Barabás Árpád, a Figura Stúdió Színház színésze jégre szólította a két csapat játékosait és edzôit, majd következtek a nemzet himnuszai. A Gyergyóalfalvi Tűzoltó Egylet Helikon fúvószenekara zenei kísérete mellett a gyergyószentmiklósi Iparterstület Férfikórusa elôbb a magyar, majd a székely himnuszt adta elô. Az ünnepélyes felvezetés után rövid bemelegítés következett a két csapatot alkotó játékosok számára. Közben kiderült az is, hogy az összecsapást betegség miatt nem a gyergyói Gergely Lehel játékvezetô vezeti. A Székely válogatottban szerepelt a többiek mellett a gyergyóalfalvi Biró Ignác és a rég nem látott Csata Csaba, a másik oldalon pályára lépett a legendás hírű Ancsin János is. Ellenben betegség miatt a Magyar ligaválogatottban nem játszott Ladányi Balázs és a sérülést szenvedett Erdôsi Péter. A székelyföldi vállogatottból hiányzott a családjával külföldön tartózkodó Sándor Szilárd. Már hetekkel a mérkôzés elôtt az edzôk személye is ismertté vált. A Székelyföldi válogatottat Basilides Csaba, Basa János és Gál Sándor, a Magyar ligaválogatottat Kercsó Árpád és Füles József irányította.
           Néhány perccel háromnegyed hét elôtt elkezdôdött a mérkôzés. A székelyföldi csapat az erre az alkalomra készített szerelésben lépett a jégre. A játékosok által viselt mezen nap és hold volt látható, a magyar válogatott a szokásos piros-fehér-zöld alapszínű mezekben kezdte a mérkôzést. A vendégek mezén ezúttal nem a „Hungary”, hanem a „Magyarország” felirat volt olvasható.
           A Székelyföldi válogatott játékoskerete: Molnár Szabolcs, Vad Lukács – kapusok; mezônyjátékosok: Vargyas László, Baróti Attila, Csata Csaba, Gál Csaba, Borsos Attila, Góga Attila, Adorján József, Moldován Ervin, Szôcs Szabolcs, Elekes Levente, Kósa Endre, Papp Szabolcs, Csíki Csaba, Kertész Zoltán, Péter Róbert, Nagy Zoltán, Laczkó Attila, Nagy István, Biró Ignác.
           A Magyar ligaválogatott játékoskerete: Berényi Norbert, Kozma Zoltán – kapusok; mezônyjátékosok: Holló István, Gebei Péter, Markó István, Halász Ákos, Lencsés Tamás, Revák Zoltán, Azari Zsolt, Hüncz Viktor, Szlivfka Szilárd, Ladányi Balázs, Peterdi Imre, Nagy Zsolt, Orsó László, Szilassy Zoltán, Ancsin János, Borbás Gergely és Szuna Roland.
           Incze Miklós játékvezetô sípjelére iramosan kezdték a csapatok a mérkôzést. Az elsô gólt a gyergyói Góga Attila ütötte, majd bô fél perccel késôbb a szintén gyergyói Kertész is betalált Berényi kapujába. A 10. percben Peterdi Imre szépített, s az eredmény 2–1-re alakult. A 16. percben Gál Csaba lôtt fonákkal gólt, majd Peterdi is fonákkal szépített: 3–2. Az elsô harmad 18. percében Azari Zsolt egyenlített, majd Markó István szerezte meg a vezetést a magyar ligaválogatottnak.
           A második harmad elején Szilassy révén 3–5-re alakult az állás. Vezetett a magyar ligaválogatott. Emberhátrányos helyzetbôl elôbb Elekes Levente szépített, majd ismét Elekes volt eredményes. Az utóbb említett találata az egyenlítést jelentette, hisz ekkor az eredményjelzô 5–5-ös állást mutatott. A játékrész 14. percében Elekes Levente lôtt újabb gólt (6–5), a találat elôtt Adorján emelte látványosan a korongot a székely védôk mögé. A harmad 15. percében Csíki Csaba növelte a székelyföldi válogatott elônyét (7–5), majd Peterdi Imre lôtt újabb gólt (7–6) a magyar ligaválo-gatottnak.
           A hamadik játékrész második percében kiegyenlített a magyar ligaválogatott. 7–7-es állás után Berényi kapus helyett Kozma állt a ligaválogatott kapujába. A harmad 12. percében Csata Csaba lôtt újabb gólt a székelyeknek, s ez a találat tulajdonképpen a végeredményt jelentette, hisz a hátralévô percekben nem született újabb gól. Az utolsó másodpercekben Molnár Szabolcs helyére Vad Lukács állt a székelyföldiek kapujába. Sokgólos mérkôzésen megérdemelt gyôzelmet aratott a Székelyföldi válogatott. Vastaps köszöntötte a csapatokat, hisz tulajdonképpen mindkét együttes nyert ezen a történelmi összecsapáson.
           A mérkôzés végeredménye: Székelyföldi válogatott – Magyar ligaválogatott 8–7 (3–4, 4–2, 1–1). Gólszerzôk: (5.10) Góga, (5.57) Kertész, (15.25) Gál, (24.56) Elekes/ Moldován, (26.58) Elekes/ Góga, (33.51) Elekes/ Adorján, (34.14) Csíki/ Szôcs Sz., (51.40) Csata Csaba/ Gál Csaba, illetve (9.25) Peterdi Imre, (15.55) Peterdi, (17.16) Azari Zsolt, (17.56) Markó István, (22.37) Szilassy/ Gebei, (38.29) Peterdi/ Gebei, (41.46) Azari/ Revák/ Gebei. Játékvezetôk: Incze Miklós, Németh Márton és Máthé István. Büntetôpercek: 4–6.
           A díjazás kezdete elôtt elhangzott, hogy mindkét csapat játékosai kiérdemelték a mérkôzés legjobbja díjat. Elsôként a Progym SK jégkorong-szakosztályának vezetôi – Kercsó Attila, Kopacz Zoltán és Csavar Zsolt – adtak át díjakat. Díjazták a mérkôzés játékvezetôit és az erre a találkozóra hivatalosan kinevezett orvost, dr.Vékás Zoltánt. A Progym SK jégkorong-szakosztály vezetôségének díját Vargyas Lászlónak Bencze Attila vállalkozó adta át. Ezután Vargyas Lászlót a barátai is díjazták. Néhány másodperccel késôbb a mérkôzés kezdeményezôjét a Magyar ligaválogatott játékosai is díjazták. Vargyas Lászlót a Román Jégkorong Szövetség részérôl Eduard Pană is elismerésben részesítette. Következett György István Gyergyóalfalu község polgármestere, aki köszöntötte és méltatta a gyergyóalfalvi származású Vargyas Lászlót, Vad Lukácsot és Biró Ignácot. György István ugyanakkor felolvasta a gyergyóalfalvi tanács azon döntését, miszerint Pro Urbe-díjat adományoztak Vargyas Lászlónak. A kitüntetés odaítélését Lôrincz Erzsébet tanácsos kezdeményezte. A továbbiakban elhangzott, hogy a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Gábor Áron-vándorkupa 2006-os kiírásának gyôztese a Székelyföldi válogatott. Végezetül a mérkôzésen jelenlévô Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szólt a csodálatos gyergyói közönséghez. Többek között a következôket mondta: „(…) Összefogásra hívlak és biztatlak … Szebb volt, mint amit álmunkban is elképzelhettünk volna.” Patrubány Miklós MVSZ feliratú zászlókkal jutalmazta a két csapatot és a helyi szervezôket.

Vargyas László laudációja

           Alfalu! Székely falu, apró emberfészek. E fészekbôl származik Vargyas László. 1970. április 4-én született.
           Alig 8 évesen gilicsezik a Veress Iskolában, 10 évesen Elôre Kupát nyer, s 13 éves korára Lénárd Lajos, Kercsó Csaba edzôk csapatában Gyergyószentmiklóson játszik oly módon, hogy 15 évesen már a Román Válogatott tagja lehet, s rá két évre Csíkszeredában ifjúsági nemzetközi tornát nyer. A romániai A-csoportos válogatott oszlopos tagja 18 éves korára, sôt a Bad Tölz-ben rendezett Junior B világbajnokságon is szerepel, mely után Kercsó Csaba edzô a Jászberény HC-hoz (hoki klubhoz) hívja, ahol egy magyar kupát nyer, és háromszor jut a bajnoki döntôbe csapatával.
           Ezalatt elvégzi a Testnevelési Egyetem edzôi szakát.
           1995-tôl a Dunaferr Sport Egyesület játékosaként négyszer bajnokságot nyer és hétszer Magyar Kupát.
           Ha áttekintjük Vargyas László szakmai fejlôdését, egy folytonos, töretlen, felfelé ívelô pályát látunk magunk elôtt:
           * 20 éve a román válogatottak tagja;
           * Román Kupa gyôztes;
           * 135-szörös felnôtt román válogatott;
           * Jégkorong Mestere cím viselôje, melyet a Román Sportminisztérium adományozott;
           * 1992-ben és 1993-ban Magyarország legjobb hátvédje;
           * 1998-ban a Cardiff-i Kontinentális kupán legjobb hátvéd;
           * 7-szeres Magyar Kupa gyôztes;
           * 2001, 2006-ban C-osztályos Világbajnokság legjobb hátvédje;
           * 4-szeres Magyar Bajnok.
           Tehát nemzetközi színtűvé vált játékos.
           „Régóta tervezem, hogy valamilyen formában jelezzem, nem felejtettem el, honnan származom…” – vallja Vargyas László. És valóban nem felejtette el, hisz habár távol volt tôlünk, mindvégig támogatta az alfalvi ifjú tehetségeket.
           Mi, falustársaik büszkék vagyunk arra, hogy Vargyas László a nem mindennapi pályafutása által szülôfalunk hírnevét öregbíti, az embereknek örömet, a jövônek nyomot hagy értékeivel.
           Hunyadi Irén
2006. 12. 30.
Gyergyóalfalvi Önkormányzat Kulturális,
Oktatási, Vallásügyi Szakbizottságának elnöke
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
január 4 – 10.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Az a személy, aki közel áll a szívéhez, szóban megbánthatja Önt. Pár nap elteltével rádöbben, mit tett, és esedezik az Ön bocsánatáért. A munkája körül felmerülô bizonytalanságok arra figyelmeztetik, hogy jó lenne idôben másik állás után nézni.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Általában óvatos az érzelmek terén, hiszen annyiszor megjárta már. Szinte egyik pillanatról a másikra történnek a dolgok, jönnek az új lehetôségek. Tegye félre kishitűségét, adjon esélyt a szerencséjének!
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Fôleg a munkájában tűnik türelmetlennek. Nehezen tűri az akadékoskodást, a gáncsoskodást. Ennek ellenére, amit a fejébe vesz, azt általában véghez is viszi. A nehézségek ellenére is. Kedvezô változások ezen a héten a magánéletében érhetik.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Hajlamos lesz megmakacsolni magát, még akkor is, ha érzi, hogy rossz úton halad. A telihold hatására bolhából elefántot csinál. Lehet, hogy olyasmibe kezd, ami meghaladja képességeit.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Meglehetôsen érzékenyen reagál a világ dolgaira. Ne feledje: a karrierharcban farkastörvények uralkodnak. Vállalkozásba csak erôs karakterű, határozott társsal érdemes belevágni. Magánéletében feltörô vágyakozás jellemzi ezt a hetet.
           SZŰZ (VIII.24-IX.23.)
           Mély szerelmi kötôdés gyümölcse lehet egy csodálatos, egészséges baba. A kis jövevényt mindenki nagy szeretettel fogja várni. Munkájában váratlan fordulat állhat be. Amennyiben elég figyelmes, képes lesz kiszimatolni a jó lehetôségeket. Ne feledje, néha kockáztatni is kell!
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Sok feszültség vár Önre, amennyiben nem képes taktikázni. A héten akkor sem tud hallgatni, amikor saját érdeke ezt kívánná. Amennyiben Önök között valami konfliktus zajlik, oldja meg azt nemes egyszerűséggel.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Barátai buliba hívják, de ha párjának nincs kedve erre, elmehetnek például színházba, koncertre. Higgye el, nem lehet örökké begubózva otthon ücsörögni! Szedje össze bátorságát, és vágjon az események közepébe!
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Vonzza Önt a kaland lehetôsége, szívesen próbálgatja csáberejét, és lehetôsége lesz sok emberrel megismerkedni. Munka körüli változást is ígérnek a csillagok, több kedvezô ajánlatot is kap, de butaság lenne mindenre azonnal igent mondani. A határidôkkel pedig vigyázzon, tartsa be azokat.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Az ügyei lassan intézôdnek, de vonatkozik ez életének szinte minden területére. Ne essen kétségbe, mert minden úgy jó, ahogyan van! A szerelemben, mint derült égbôl a villámcsapás, úgy bukkan fel egyik volt kedvese.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Nagy felelôsséget vállal magára. Szerencsére ez inkább ösztönzi, mintsem bénítóan hatna. A családi gondokra megoldást talál, csak az ég szerelmére, legyen sokkal türelmesebb! A kiadások terén fogja vissza magát.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Aki nem tud alkalmazkodni, az kirekeszti magát az emberek közül. Erre a hétre az lenne a legfontosabb feladata, hogy rendezze kapcsolatait. Szüntesse meg a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akikrôl tudja, hogy elszívják minden energiáját!



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           Két cigány megy a faluban, találkoznak a pappal, akinek be van gipszelve a keze.
           – Mi történt magával, atyám?
           – Elcsúsztam a fürdôkádban.
           Mennek tovább a cigányok, egyszer csak az egyik megkérdezi a másikat.
           – Te Gazsi, mi az a fürdôkád?
           – Nem tudom, én nem járok templomba.
           * * *
           – Apa, apa! Az ufók a barátaink?
           – Miért, kisfiam?
           – Mert most viszik el a nagyit.
           – Igen, a barátaink.
           * * *
           – Miért nem bújócskázik az anyós??
           – Mert senki sem keresné.
           * * *
           Pistike biciklit kér szülinapjára:
           – Most vettünk fel 250 millió lej kölcsönt a házra. Sajnos, nincs most pénzünk biciklire. Várj karácsonyig! – mondja az apja.
           Karácsonykor Pistike megint kéri.
           – Sajnos, még mindig sok a tartozásunk, talán majd máskor.
           Másnap Pistike bôrönddel lép ki a házból, szembetalálkozik az apjával.
           – Hová készülsz, kisfiam? Nem szeretsz már minket?
           – Tegnap, mikor elmentem a szobátok ajtaja elôtt, hallottam, hogy azt mondod, elmész, és anya megkért, várd meg, mert ô is megy. Hát dögöljek meg, ha én itt maradok ekkora tartozással.
           * * *
           Van egy alacsony fiú, aki szerelmes egy magas lányba. Egyszer kíséri végig a falun, amikor összeszedi a bátorságát, és kér egy csókot. A lány beleegyezik. Éppen egy kovácsműhely mellett vannak, a fiú feláll egy nagy üllôre, és megcsókolja a lányt. Mennek, mennek tovább, már a falu végénél járnak.
           – Adj még egy csókot!
           – Nem adok, elég volt egy.
           – Akkor a franc cipeli tovább ezt az üllôt!
           * * *
           Iván eltávozást kap a seregbôl, hogy hazalátogathasson Szibériába. A parancsnoka megkérdezi:
           – Aztán mi lesz az elsô dolgod, ha hazaérsz?
           – Tudja, százados úr, egy éve nem láttam a feleségemet, így amint hazaérek...
           – Khmm, értem. Na, de mi lesz a második, amit csinálni fogsz?
           – Leveszem a sílécemet.
           * * *
           A kis hegyi falu postása fújtatva érkezik fel a hegytetôn álló fogadóba, és mogorván ledobja a levelet a fogadós elé.
           – Nesze! Hú, hallod, komám, de kutya magasan vagytok ti itt!
           – Ne panaszkodj – mondja viccesen a fogadós –, mert ha még egyszer ilyen mérgesen lököd ide nekem a levelet, biz' isten mondom, hogy rendelek egy napilapot!
           * * *
           – Katona, mi akar lenni a hadseregben?
           – Be akarok kerülni a vezérkarba!
           – Maga hülye?!
           – Miért, az a feltétele?
           * * *
           Móricka siránkozva panaszolja apjának, hogy nem tudja egyedül a házi feladatot megírni.
           – Mirôl? – kérdi az apa.
           – Arról, hogyan élt a család a múltban és hogy él ma?
           – Na, majd én diktálom, írd: a múltban autó, pezsgô, Riviéra, táncosnôk, jelenleg pedig trolibusz, kisfröccs, dagály, anyád.

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!