Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Fehéren fekete
A jó és a rossz párharca örök idôk óta létezik. Azonban hosszan lehetne filozofálgatni arról, hogy mi a jó, mi a rossz. Emberi értékrendek szerint változott, és változik ennek megállapítása, szabályokat, törvényeket alkottunk, alkotunk különválasztásukra, és ezzel meghatározzuk a modern ember életpályájának lineáris útját. A racionális gondolkodás szerint ennek így kell történnie, ez különböztet meg minket más élôlényektôl, kikkel megosztjuk a Földet, kiknél nincs jó és rossz, csak túlélési ösztön, csak a túlélés, akármilyen áron.
Az erkölcsi letisztulás persze csak felszínes, hiszen az eredeti állati ösztönök egyre gyakrabban fel-feltörnek a mélybôl, fittyet hányva a törvényeknek. Minél többen vagyunk, annál többen térnek le a kiszabott útról, annál többen próbálnak egy másfajta értékrendet felállítani. A fény és a sötétség, a jin és a jang örök küzdelme ez. Két ellentétes energia, amely a világot mozgatja, és egyensúlyban tartja. Létezésük egymás nélkül értelmetlen lenne. Nincs fény árnyék nélkül, és árnyék sem létezik fény nélkül. S ha csak a jó létezne rossz nélkül, akkor ellentéte hiányában fogalmilag önmagát szüntetné meg.
Az idôk folyamán került, aki nem igazán értette, hogy miért is kell nekünk – értem itt a Gyergyói Kisújságot – „kötözködni”, miért nem írunk csak szépet, jót, miért nem dobjuk sutba a rosszat, ott egye meg a fene. A fene az valóban mindenevô, de sajnos valahogy nem eszi a rosszat, nem ízlik neki, s emiatt az nem tűnik el, hanem terjeszkedik, mint tintafolt az itatóson. Egyre nagyobb lesz. A rossz akkor is létezik, ha nem veszünk tudomást róla. Azzal egyáltalán nem segítünk állapotunkon, ha eltűrjük, csak létünk, életünk degradálódásához járulunk hozzá. Így a mindenkori média egyik feladata felhívni a figyelmet a körülöttünk történtek árnyoldalaira. Azért, hogy az egyensúly megmaradhasson, hogy a mostani értékrendszerünkben ne billenjünk át teljesen a sötétebb oldalra, mert a rosszra még a gyerekek is jobban kaphatóak, a felnôttekrôl nem is beszélve.
Ezért kötözködünk. Ezért kellene kötözködjön a többi média is. Az egyensúlyért, a jobbítás szándékával, figyelemfelhívással.
A mai, egyensúlyából kibillent társadalomban, ha ezt nem feladatként éled meg, akkor vétesz, hiszen helyet adsz a bűnnek azzal, hogy tudsz róla, de elhallgatod. Vétesz a közösséged ellen, akit hivatott vagy szolgálni, tudatosan ártasz a közösségedet alkotó személyek ellen, mert hagyod, hogy átvágják, félrevezessék ôket. S ha csak egy picit is, ha csak egy pillanatra is részese lettél ennek a más normák szerint működô szövetségnek, akkor már nincs viszszaút. Megpecsételôdtél. Megmérettél, és könnyűnek találtattál. Lehet választani, és mi inkább ezt az utat tapossuk. Nehéz, poros, göröngyös, de igaz.
Ábrahám Imre
Csalók, nem támogatásgyűjtôk!
Szélhámosok járják a várost. Állítják, a Bucsin negyedi templom építésére gyűjtenek. Elismervényt is adnak a kifizetett összegrôl, de a pénz nem a templomépítésre szolgál. Felhívjuk a lakosság figyelmét, ne dôljenek be a hamis számlákkal házalóknak! Téglajegyeket vásárolni, a templomépítést támogatni továbbra is csak a gyergyószentmiklósi római katolikus egyháznál lehet.
Az elmúlt két hónapban Ladó Imre és egy névtelen támogató 500–500 lejt adott e célra, a téglajegyek vásárlásából begyűlt összeg 1360 lej, továbbá még 3440 lej értékben járultak hozzá e templom elkészültéhez a jószándékú adakozók.
Téglajegyet továbbra is lehet váltani a gyergyószentmiklósi plébánián, a támogatásokat is köszönettel fogadják.
Kérjük, ne dôljenek be a szélhámosoknak, és hívják fel erre ismerôseik figyelmét is!
B. K.
Idôalagút (10.)
Irigyelhetjük az 1907 tavaszát várókat. Akkor ugyanis ezt írta második márciusi számában a Gyergyó:
„Kitartó telünk van. A korcsolya-egylet zászlója nap-nap után hirdeti, hogy a jégpálya még rendületlenül áll, s ha a déli órákban a nap már kacérkodik is, de este villanyfénynél Halifax hívei vígan élvezik az egészséges sport örömeit. A szánút helyenkint már felmondta ugyan a szolgálatot, de a szokatlanul bô hó a mezôkön s erdôn még nem gondol távozásra.”
De mit ír a Heti krónika rovat?
„Márczius tizenötödike megünneplésére készülünk. A szabadság hajnalpirját üdvözöljük e napon, midôn a középkor sorompói lehullottak, s megszületett a szabad polgár. Egyenlô jog mellett, egyenlô terhekkel egyenlôvé vált szabad hazánk minden polgára.
E magasztos ünnep emlékét üljük meg pár nap múlva, s a széles hazáról nem is szólva községünk szűk körében, születés foglalkozás, társadalmi állás, gondolkozásmód szerint szigorúan elkülönítve három külön társas vacsora zárja be az emlékezetes napot. Nem azért válunk három felé, mert talán sokaságunk miatt egy helyen nem férnénk el, hanem azért mivel szívünk széthúz. Egy egészségtelen állapot ez, s a nagy naphoz méltatlan az az ünnep, a hol hiányzik az egyetértés. Bárha végre-valahára szép hazánk polgárai megtanulnák azt, hogy viszálykodásaikkal csak ellenségeiket erôsbitik s csak egyetértô hasznos munka biztosíthatja önállóságunkat.”
Na, mit szólnak a fenti sorokhoz? De hadd folytassuk igazolva, hogy akkor sem volt minden arany. Ma sem csak a víz-, melegvíz-, szennyvízvezetékek bosszantanak, hanem néha az is, amirôl a következôkben szó esik a Gyergyóban. Az ok egy és ugyanaz!
„Ha már benne vagyunk a panaszos böjti hangulatban, lehetetlen meg nem emlékezni villamos világításunkról is.
Az annyi szép reménnyel megkezdett vállalat igen szomorú helyzetbe került.
Nem akarom az okokat keresni, ahoz nem is értek, de a meglévô állapot elszomorít.
Egy fél évig némán tűrtük a hibákat, s a mindennapi zavarok magyarázatául elfogadtuk a felhozott okokat. Át kellett helyezni a telepet. Új építés, szerelés volt folyamatban, s a silány világítás ebben lelte magyarázatát. Ma már be van fejezve a munka, s az állapot még sem javult.
Nem magyarázat, hanem szakértô munka kell ide, s az mit sem segít a fogyasztó közönségen, ha napnál fényesebben be lesz igazolva, hogy a siralmas állapotoknak természetes oka van.
Üljenek össze véneink, beszéljék meg az ügyet, a meglévô s meghivandó szakértôk segítségével tárjanak tiszta képet elénk, s ha igaz, hogy az egész berendezés hasznavehetetlen, dobják tűzre a lim-lomot, mert jobb a káros vállalat megszüntetése, mint az örökös javítás, mely kárra csak kárt halmoz, s a legnagyobb tôkét is képes felemészteni.
Legyen vége a villamos homálynak!”
Ollózta: Bajna György
Sofôriskola magyarul
Már a tavaly év végén megjelent, hogy a gépjármű-jogosítvány megszerzéséért anyanyelven is lehet vizsgázni. A december elsején megjelent törvény elôírása szerint, kérésre a nemzeti kisebbségek nyelvén is lehet tanulni, vizsgázni. Simon Attila oktatót arról kérdeztük, hogyan működik ez Gyergyószentmiklóson.
– Törvény elôírja, és ha a tanuló igényli, magyarul tanulhat. Most indul az elsô tanfolyam, melyen magyar nyelven tanítunk, de emellett román nyelven is indul csoport. A tapasztalat azt mutatja, hogy, aki megszokta a román kifejezéseket, az román nyelven történô oktatásra iratkozik. Lehet, hogy valamelyest nehezebb lesz a magyar szakkifejezéseket megtanulni, de ha valaki magyarul, magyar nyelvű szakkönyvekbôl tanul, magyar kérdôívekbôl gyakorol, akkor meg lehet tanulni.
– Jelent-e meg tankönyv?
– Udvarhelyen jelent meg egy kiadvány, igaz, korlátolt példányszámban, de egy másik, bukaresti kiadványra, könyvre is számítunk, ami a napokban kell érkezzen.
Simon Attila oktató, mint mondja, már vannak jelentkezôk, kik magyarul szeretnék elsajátítani a gépjármű-jogosítvány megszerzéséhez szükséges tananyagot. Az elméleti vizsgáztatáskor biztosított magyar nyelvű kérdôíveket Bukarestben fordították le. A tandíj összegében nincs különbség, de mielôtt a tanfolyam megkezdôdne, minden jelentkezô pszichológia-vizsgán kell részt vegyen. Az oktató azt is elmondta, hátránya nem származik senkinek abból, hogy magyarul tanulja a szabályokat, abból viszont lehet, hogyha nem tud románul, és a közúti ellenôrzések során nem érti, amit a rendôr mond. És jó tudni azt is, ha a megszerzett jogosítványt felfüggesztik, akkor a megyeszékhelyen kell vizsgázni, de ott már csak román nyelven van erre lehetôség.
B. T. I.
Kedvezmények fogyatékosoknak
December végén 2006/448-as számmal jelent meg a fogyatékos személyek jogait illetve védelmét szabályzó új törvény. A fogyatékkal élô személyek hátrányos megkülönböztetésének felszámolását támogatják azok az intézkedések, amelyeket a múlt év decemberében foganatosítottak, és január 1-tôl léptek érvénybe. A törvény lényegesen módosítja, kibôvíti a támogatások körét is. Ami a fogyatékos személyek szállítását illeti, megmaradtak az érvényben lévô szabályok, ezután is ingyenjegyeket kapnak, viszont újdonságnak számít az, hogy ezentúl a személyi gondozó, a fogyatékos személy jelenléte nélkül is használhatja az utazási kedvezményeket. A tanuláshoz, munkához, társadalmi elfogadottsághoz való jog érvényesítését segítô lépések mellett az új jogszabály különbözô támogatásokat, juttatásokat is módosított. Az új törvény szerint, bárki megszerezheti a hivatásos gondozói munkakört, és fizetés ellenében saját lakásán gondozhat fogyatékkal élô személyt. Az újdonságok között szerepel az is, hogy az I-es és II-es fokozatú sérültek nem úgy mentesülnek a különbözô szolgáltatások, tévé- és rádióadó, telefon- és villanybérlet kifizetése alól, mint eddig. Változott a felnôttek havi szociális juttatása is, I-es fokozatúak esetén 179 lej, a II-es kategóriába tartozóknak 147 lej az összeg. És változás az is, hogy kiegészítô összeget kapnak havonta a következôképpen: az I. fokozatú betegek 80 lejt, a II. fokozatú betegek 60 lejt és újdonságnak számít az is, hogy a III. fokozatú betegek 30 lej támogatást kapnak. A polgármesteri hivatal szociális irodájában érdeklôdve megtudtuk, ez utóbbi csoportba tartozó betegeknek iratcsomó alapján kell kérniük e támogatás folyósítását a megyei központ szociális irodájában.
Fontos változás az is, hogy a közszállításra kapott kedvezmények nemcsak az adott helységben, hanem az ország minden részében érvényesek.
A törvény betűi szerint, a fogyatékkal élô személyek kedvezményben részesülnek a színházi elôadások, a múzeumok, különbözô sport- és művelôdési rendezvények látogatásakor.
A hivatásos gondozók által ápolt személyek másféle támogatási rendszerben kapják majd meg a juttatásokat.
A több tíz oldalas törvény részletesen rendelkezik az egészségügyi rendszerben, az oktatás terén, a munkavállalásban, a közlekedésben nyújtott egyéb jogokról, kötelezettségekrôl.
Az érintettek a 371.216-os telefonszámon, vagy Csíkszeredában, a Zöld Péter utca 6. szám alatt, hétfôn, kedden és szerdán 8–15 óra között érdekelôdhetnek.
B. T. I.
MPSZ-hírek
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Hatvanhat hét, több mint egy év és két hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját, személyes ügyvédjét. Továbbra is úgy néz ki, hogy idôközben a polgármester átértékelte az álláspontját, s a kölcsönt ajándéknak tekinti. Ezért nem tehetünk mást, mint újra és újra emlékeztetjük a választási ígéreteire, valamint arra, hogy már a nagy költô, Jókai Mór megírta Légy jó mindhalálig című versében, hogy ilyet nem illik tenni!
Március tizenötödikérôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete ismételten felkéri a gyergyószéki vállalkozókat, cégvezetôket és intézmény-vezetôket, hogy nemzeti ünnepünkön tegyék lehetôvé alkalmazottaiknak, hogy részt vegyenek az ünnepi megemlékezéseken. Kérünk ugyanakkor mindenkit, hogy az ünnepre készülve takarítsa, csinosítsa környezetét, az ünnep napján pedig tűzze ki a magyar, illetve a székely zászlót. Végül, de nem utolsósorban ismételten felkérjük Gyergyószék önkormányzatait, hogy saját hatáskörükben hozzanak határozatot arról, hogy nemzeti ünnepeink egyben hivatalos munkaszüneti napok is legyenek Gyergyószék területén!
Az aláírásgyűjtésrôl
Befejezéséhez közeledik a Tôkés László választási indulásához szükséges aláírások gyűjtése. A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete megelégedéssel tapasztalja, hogy amikor igazán fontos kérdésekrôl van szó, akkor lehet számítani a gyergyói emberekre. Örömmel tudatjuk mindenkivel, hogy az eredetileg vállalt 6000 aláírás helyett eddig több mint 9000 gyűlt össze Gyergyószéken. Hála ezért a számos, lelkes önkéntesnek, illetve mindenkinek, aki az íveket aláírta. Felhívjuk ugyanakkor mindenkinek a figyelmét, hogy ez még csak a kezdet, az igazi megmérettetés (várhatóan) májusban lesz. Bízunk abban, hogy akkor majd lelkiismeretük szerint fognak szavazni nem csak azok, akik a támogató íveket aláírták, hanem azok is, akiket most megtévesztett, becsapott, illetve megzsarolt az RMDSZ. Fontos ugyanakkor azt is tudni, hogy Markó Béláék híresztelésével ellentétben egy független jelöltnek a szavazatok nem egészen három százalékára van szüksége a bejutáshoz, míg egy pártnak (így az RMDSZ-nek is) közel kétszer annyira, tehát álságos hazugság az, hogy független jelöltnek nincs semmi esélye, a pártokra kell szavazni. A valóság pontosan fordítva van!
Van segítség a szentmiklósi gazdáknak is
Nehezen ugyan, sokat vajúdva, de sikerült eljutni odáig, hogy a szentmiklósi gazdák támogatási kérelmük összeállításában segítséget kapjanak. A falvakban az önkormányzatok segítettek ezen tevékenység megszervezésében, Gyergyószentmiklóson viszont úgy vélte a polgármester, ezt a munkát is rá akarják sózni a hivatalra, s mivel törvény nem kötelezi erre, ô nem fog lépni.
Nem kötelesség, csupán lehetôség, mely a gazdáknak pénzt hozna, s ha már megválasztották a városvezetést, joggal várnák el tôlük a földművelô-állattartók is a támogatást. Annál is inkább, mert ez egy fityingjébe sem kerül az önkormányzatnak – a kérelmezôk állják a segítôk bérét.
Mezôgazdasági támogatásokra nyílt lehetôség uniós pénzekbôl. Ennek koordinálását a Hargita Megyei Mezôgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség végzi, ide kell benyújtani a kérelmezési dossziét ellenôrzésre, jóváhagyásra. Az ügynökség közölte a polgármesteri hivatalokkal a támogatások lehetôségét, kérte, alakítsanak legalább kétfôs csoportokat, akik a gazdákat segítik az akták összeállításában. A vidék lépett, például Ditróban a polgármester szerint tíz ügyes asszonyt küldtek felkészítôre, akik a gazdákat segítik a kérelmezésben, 10 lej fejében. Ebbôl futja fogyóanyagokra, eszközhasználatra, és jut a bérükre is.
Gyergyószentmiklóson annak ellenére, hogy több mint 400 gazdát jegyeztek a gazdalajstromban, és hogy e kérések letevésének határideje május 15., eddig nem szervezték meg a segítségnyújtást. A polgármester kijelentésére, miszerint ez neki nem kötelessége, Kerekes Melinda, az ügynökség igazgatója elmondta, valóban, ez inkább lehetôség, mint kötelesség, ez tipikus városvezetôi hozzáállás, a falvak igyekeznek, a városok pedig mintha megkutyálták volna magukat. Pedig tavaly Hargita megye szinten 10 millió eurót sikerült így a gazdáknak juttatni, és ez csupán fele annak, ami lehívható lett volna.
Tulajdonképpen a gazda kellene kitöltse az összes iratot, csak bonyolult a módozat, sok aktát kell hozzácsatolni, térképet igényelni… ezért jön jól a segítség. Végezhetik civil szervezetek is e munkát – külföldön is így van ez, a lényeg, hogy a támogatást legyen, aki kérje, ha már adja azt az unió.
Hargita megye mezôgazdasági területe 394 000 hektár, erre hektáronként, mivel hegyvidéken vagyunk, 142 euró igényelhetô, erre jönnek rá a kiegészítô kultúrákat támogató programok. 55 millió eurót kaphatna a megye idén.
Lapzártakor jó hírt kaptunk: a szentmiklósi gazdáknak is akadt segítôjük. A Stadion utca 3. szám alatt, a Kifizetési Ügynökség székhelyének épületében van egy iroda, ahol a Pro Cive Egyesület és egy alfalvi cég embere segít a gazdáknak a kérelmezési doszsziék összeállításában. Keressék ôket naponta 7–18 óra között, hogy ha már támogatás jár önöknek, gazdálkodóknak, ne szalasszák el a lehetôséget.
B. K.
A körzetes (személyre szóló) szavazásról
Az utóbbi három esztendôben egyre erôteljesebben fogalmazódott meg a személyre szóló, vagyis körzetes parlamenti választásoknak az igénye. Románia lakosságának ugyanis elege van abból, hogy a pártok lajstromára (listáira), a pártvezérhez való lojalitás alapján válasszák ki a képviselôket. A hűség gondolata ugyanis nem egyezik meg legtöbbször a rátermettséggel. A pártok képviselôi lajstromáról általában kiszorulnak azok, akik konkurenciát jelenthetnek a pártvezér számára, vagy akik önálló szemléletmódot képviselnek. Általában mindegyik politikai alakulatban a pártvezetôség háttérbe szorította azokat a honatyákat, akik megpróbálták a közemberek érdekeit képviselni, fôleg pedig azokat, akik reálisan küzdöttek a korrupció ellen. Nem kedvelik azokat a képviselôket sem, akik önálló törvényhozói kezdeményezésekkel rendelkeznek, vagy egyes megszorító rendelkezéseknek, törvényeknek a szavazása közben önálló véleményük is volna a szavazások során. A vitás kérdéseket ugyanis a frakciógyűléseken tárgyalják meg, ahol általában a frakcióvezetés rákényszeríti a pártvezetés akaratát a képviselôkre belsô szavazás útján, az itt hozott döntések pedig kötelezôvé válnak a parlamenti csoport minden tagja számára. Ezek a játékszabályok a nyugati pártok esetében is érvényesülnek. A baj csupán annyi, hogy nálunk minden apró kérdéskörben megpróbálják korlátozni a képviselôk, vagy a szenátorok mozgásterét, néha olyan kérdésekben is, melyek a politikai alakulat érdekét is szolgálnák, fôleg ha a lakosság elvárásait vesszük figyelembe.
A személyre szóló szavazást fôleg a civil szféra szorgalmazta a Pro Demokrácia szervezet révén. A 2003-ban megfogalmazott kezdeményezésekkel szóban a pártok vezetôi is egyetértettek. Másrészrôl azonban mindent elkövettek a listás szavazás fenntartásáért. Egyedül az RMDSZ szervezett elôválasztásokat Hargita, Kovászna, Kolozs és Máramaros megyékben, érvényesítve részlegesen a személyre szóló szavazás elvét.
2005-tôl kezdôdôen ismét megfogalmazódott a választási törvény megreformálásának az igénye. A pártvezetôk az utóbbi két esztendôben is a személyre szóló szavazás mellett nyilatkoztak. A valóságban azonban mindent elkövettek a listás szavazás fenntartásáért.
2007 februárjában, amikor az ellenzéki pártok az államfô felfüggesztésére törekedtek, Traian Băsescu úr ellenlépésként referendum megszervezésének az elôterjesztésével próbálta ellensúlyozni a Szociáldemokrata és a Nagyrománia Párt részérôl jövô támadássorozatot. Az ellenzéki pártok az államfô beadványa ellenére jelezték, hogy nincs szükség népszavazásra a személyre szóló választásra vonatkozóan, mivel ôk már benyújtották a Parlamentbe ilyen jellegű törvény-kezdeményezésüket.
Ennek ellenére 2007. március 1-jén szavaznunk kellett az államfônek a Parlamenthez elôterjesztett konzultációjáról. Nehéz helyzetbe kerültem, hiszen a személyre szóló szavazás híve vagyok. Másrészt azonban a személyre szóló szavazás azt is jelentheti, hogy az RMDSZ részérôl csupán Hargita, Kovászna, Kolozs, Bihar és Szatmár megye képviselôi juthatnak be a törvényhozásba. Képviselôi, szenátori mandátumokra leosztva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 22 képviselô helyett a következô választásokon az RMDSZ-nek csupán 8–10 képviselôje juthat be a törvényhozásba. Másrészt azonban zavart az a mostanság körvonalazódó magatartás, miszerint az RMDSZ-ben megszüntetnék az elôválasztásokat, vagyis nem konzultálnának a lakossággal a jelöltek listára tételével kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy egy szűk klikk határozna a képviselôk és a szenátorok személyérôl. A március 1-jei, név szerinti szavazáson szembeötlô volt, hogy szenátoraink nagy része – köztük Markó Béla és Verestóy Attila – nem szavazott. Kezdetben én is ezt a változatot választottam. Késôbb azonban, mikor láttam, hogy az én szavazatomtól függ a Parlament (köztük az RMDSZ) akarata és az államfô igénye közötti párharc, betartottam a pártfegyelmet, és a második turnusban szavaztam.
Bízom benne, hogy az ellenzéki pártok, a liberális párttal együtt egy olyan törvény-kezdeményezést fognak benyújtani a személyre szóló körzetes szavazással kapcsolatban, mely a magyarság érdekeit is szem elôtt fogja tartani.
Dr. B. Garda Dezsô, Országgyűlési képviselô
Városrendezés fél terve
„Kivonat – Gyergyószentmiklós megyei jogú város általános rendezési tervének aktualizált változata” – ez olvasható a városháza bejáratánál kifüggesztett terv fölött. A laikus nem túl sokat ért belôle, habár azért van kitéve, hogy a lakók véleményezzék, esetleg nyújtsanak be módosító javaslatot. Az általános városrendezési tervet Köllô Miklós fôépítész készíti, a kifüggesztése kapcsán Nagy István jegyzôvel beszélgettünk, ki elmondta:
– Tízévenként fel kell újítani a városrendezési tervet, ez a munka tavaly nyáron volt megrendelve, és úgy tűnik, lassacskán a tervezô a végére jár. Ahhoz, hogy egy általános rendezési tervet megismerjen a lakosság, nagyobb publicitást igényel, de ennek megszervezése nem az én asztalom. Feltételezem, hogy azért nincs különösebben nyilvánosságra hozva, mert az írott része még nincs meg, mivel a tervet a tervezô még teljesen nem bocsátotta rendelkezésünkre, ezért is nem tudunk konkrétumokat. A kifüggesztett rajz a tervnek része, de ehhez nem tud hozzászólni sem a lakó, sem egy civil szervezôdés. Ennek a részleteihez tudna hozzászólni, esetleg módosító javaslatot tenni. Tehát a rajz, amely ki van függesztve, az egy félkész dolog, ami néha még a szakembernek sem mond semmit. A kész terv körülbelül március közepére várható, s úgy gondolom, akkor kellene megfelelôen nyilvánosságra hozni.
Nagy István jegyzô elmondta, a törvény a kifüggesztéstôl számított harminc napot ír elô, mely idô alatt megtekinthetô a terv, és módosító javaslatok nyújthatók be. Majd ezután Köllô Miklós fôépítész eszközölhet esetleges javításokat. Azt követôen a terv a tanácsosok asztalára kerül, és az erre vonatkozó határozat elfogadása után számított tíz napon belül emelkedik jogerôre. Akkortól kezdôdhet a terv kivitelezése, melyet a városvezetés iránytűként kell, hogy használjon. A kifüggesztett rajz egy indulás csupán, kimondottan informatív jellegű.
Köllô Miklós fôépítész megerôsítette, a részletes terv március végére lesz kész.
B. T. I.
Gyergyóba visszakanyarodó életutak
Ahhoz, hogy valaki nagy tudásra tegyen szert, el kell menjen vándorútra, hogy összeszedje a tudást, a pénzt. A gyergyói fiatalok is elvándorolnak, de mit tud adni a közösség, amiért hazajönnének? – vetôdött fel a kérdés a szombati, Magyari Levente által szervezett beszélgetésen. Olyan fiatalok mondták el véleményüket, akik nyugaton tanultak, dolgoztak, és hazatértek. Sorsokról volt szó, ötletek pattantak ki, javaslatok születtek. A pénz szükségessége tagadhatatlan – szögezték le –, mint ahogy az is, hogy a „civilizálódást” nem lehet egyik napról a másikra elvárni egy várostól. Mindenki magával kell kezdje a változást, az eltunyulás helyett a példamutatást, a monyókolás helyett a minôségi munkát saját szakmájában.
Az alábbiakban néhány embert mutatunk be, néhány gondolatot olvashatnak, hátha önök is átpártolnak ahhoz a tizenegynéhány fôs csapathoz, amely visszavonzóbbá szeretné tenni Gyergyószentmiklóst.
Szentes Erzsébet
Pár évig itthon dolgozott pszichológusként, most egyénekkel, csoportokkal dolgozik, és ezt tanítja is Marosvásárhelyen. Ô is tanuló, az ELTE hallgatója. Tudományos munkát is végez, két kutatócsoport tagjaként. Magyarország–Marosvásárhely–Gyergyószentmiklós között ingázik. Szeretné, ha itthon lenne a fészek, de tudja, jóval kevesebb itt a lehetôség, s bár szépek a Csiky-kerti fenyôk, göröncseges a járda, port fúj a szél, a szürke, omladozó épületek pedig csontvázként hatnak. „Ahhoz, hogy hazajöjj, kellenek jó utak, kell jó hely, ahol barátaiddal összeülj, és kellenek vevôk a szolgáltatásaidra”.
Nagy Zoltán
Közgazdaságtant tanult, aztán megnézte fél évre Spanyolországot, egy évre Amerikát. Itthon is, máshol is megtalálta a helyét, a kinti nyugodtság, anyagi biztonság ott tartotta volna, ám hazajött, mert nem tudta volna elviselni, hogy egy amerikai lánnyal kötött házasságból születô gyerekeik ne tudjanak székely nagyszüleikkel beszélgetni. „Ha az idegen jó körülményeket biztosít, kinyílik a csipád, nem biztos, hogy hazajössz. Mert hazajönni csak lemondásokkal lehet.”
Bara István
Erdészeti fôiskolát végzett, de nem akart „diplomás fatolvaj” lenni, elment idegen hadseregbe szolgálni, a francia idegenlégióba. Öt évre ment, s nem volt kérdéses, hazajön-e. Ha volt négynapnyi eltávozása, két napot utazott, nem aludt, de kettôt itthon volt. Kedvese várta, a nyáron összeházasodnak. „Résen kell legyünk, hogy a hamis illúziók ne csábítsanak, a szemetet nem szabad ide beengedjük, az erkölcsi szemetet fôként. Kell legyen ítélôképességünk, hogy tudjuk, a szabadidôfelsôt nem szabad kosztümnadrággal és kalappal viselni.”
Elekes Oszkár
Budapesten tanult hagyományos kínai orvoslást, a Cambridge-n angol nyelvet. Szakmája keresett, s bár az elején megmosolyogják, ha elmondja, mibôl keresi a kenyerét, de a gyógyítás eredményei igazolják, ezért tud kitartani e munka mellett. „Hazajöttem, mert itt érzem jól magam, ha nem is olyan rózsás, mint máshol. Idegenben megtapasztaltam, milyen érzés egyedül lenni több százas tömegben”. "Tudást hoztam a vándorútról, amit pénzre tudok váltani, ami által független vagyok, s amit egy új törvénynyel sem vehetnek el tôlem”.
Bodó Attila
Most értékesítési menedzser, de volt már pincér hajón, több kontinenst bejárt. „Viszonyítási alapnak jó, hogy elmész, szétnézel a világban. És válasz is arra a kérdésre, miért épp ide születtél, miért éppen most”. Attila idegennek érezte magát odakint, úgy gondolta, nem pótolt bele abba a jólétbe, ami ott van, tehát nem is élvezheti mások munkájának gyümölcsét. Bosszantotta az is, ha olyan munkát kellett végeznie, amitôl a „német az állatait kímélte”, és azt érezte, azon a földön kell ô boldoguljon, ahol szülei élnek, amelyért nagyapja hôsi halált halt. „Amikor innen elmegyünk, magunk és a felelôsség elôl menekülünk. Miért nem maradunk itt, és tegyünk mi is valamit a jólétért? Kényelem akkor lesz, ha mi is teszünk valamit érte. A közöny elôl nem kell megfutamodni, de meg sem kell szokni.”
A meghívottak mellett az érdeklôdôk is hallatták a véleményüket, így például riasztó esetként ecsetelte az egyik fiatal, hogy egy apuka azért nem viszi fiát Csíkszeredába orvoshoz, mert félti az állását. Vagy mellenütô volt egy másik kijelentés, miszerint: „nap mind nap találkozom olyan tragédiával, hogy egy barátomból tanár lesz azért, mert nincs más választása”.
Amíg nincs pénz, nincs kultúra – hangzott el, és volt, ki nem tagadta, amíg nem jut neki kenyérre, addig képtelen a közösség problémáit felvállalni. Az iskola viszont sokat tehetne, hogy a következô generáció már egymásra és környezetére figyelôbb legyen. Ezen út építése már elkezdôdött – biztosított az egykori légiós. A többiek pedig arról szóltak, hogy ha mindenki a maga szakmájában a maximumot nyújta, nem vegyül el a szürkék között, nem keríti hatalmába az érdektelenség, akkor meglesz az elsô néhány „majom”, kinek viselkedését mások is majmolhatják. Egy mag kialakításáról esett szó, melynek tagjai erôt adnak egymáshoz, ahhoz, hogy Gyergyószentmiklósra szívesen térjenek haza vándorútjukról a fiatalok. Akik hazatértek, itthon akarnak boldogulni, megfogalmazták: „minden ember felelôs a maga sorsáért, s mivel arra lettünk ítéltetve, hogy közösségben éljünk, hát a közösségért is felelôsek vagyunk”.
B. K.
Tételek
Már könyvecske formájában is megkapták az iskolák az érettségi és képességvizsga tételeit. Néhány intézményben a könyvtárban is megkaphatóak a kiadványok, nincs olyan iskola, ahol a szaktanárok ne ismernék azok tartalmát.
Aki eddig nem juthatott hozzá, könnyűszerrel megtalálhatja a Tanügyminisztérium honlapján, a www.subiecte2007.edu.ro-n.
A tételek nehézségét illetôen megoszlanak a vélemények. Van, ki úgy látja, a kérdések sablonosak, van, ki úgy, hogy a diákok elônyére válik, valódi tudásuk felmérését szolgálja az, hogy idegen szövegeket kell elemezni például magyar nyelvbôl. A román tételek ebben az esztendôben is fejtörést okoznak a magyar diákoknak. Nehézségük abban áll, hogy a magyar nebuló nem anyanyelvi szinten birtokolja az ország nyelvét.
Ha nem fogynánk…
Az a napnál is világosabb, hogy egyre kevesebb az újszülött, kevesebb az óvodás, s az iskolákban is alig akad olyan évfolyam, amelyen több osztálynyi diák van. Míg ezelôtt nehezen találtak olyan vendéglôt Gyergyószentmiklóson, ahová összegyűlhettek volna a tízéves találkozóra az egykori diákok, az A, B, C, D, E, F osztályok egyazon étterembe emlékezni, nemsokára egy szeparéban is le lehet bonyolítani a találkozókat.
Ha nem is hajszálpontosak az alábbi, 2006-os évi adatok, tükrözik mindenképpen azt, hogy mennyire fogy a népesség mind a városban, mind a környék közsé-geiben.
A tavaly 161 gyergyószentmiklósi újszülött látott napvilágot, az elhunytak száma pedig 196. Csomafalván 35 egyévesnél kisebb gyermeket kereszteltek, s 72 helyi lakos távozott az élôk sorából. Ditróban 51 a születések száma, ezzel szemben 69 ditrói lakos halt meg. Alfaluban tavaly 37 újszülöttnek igényeltek gyermeksegélyt, 52 személynek halotti bizonyítványt. Újfaluban 29 a születések száma, és 67-en hunytak el. Gyergyószárhegyen 35 gyermekre kértek gyermeksegélyt és 36-an haltak meg. Gyergyóremete a kivétel, ahol 65 gyermek született és 58-an távoztak.
Talán, ha a következô években a remeteihez hasonló számokat jegyezhetnénk le, újra megtelnének az óvodák, nem csappanának az elsôsök osztályszámai, s majd két évtized múlva ismét sokáig kellene bíbelôdjön a fényképész, hogy egyetlen nagy képre mind a hat osztály véndiákjait belefértesse.
K-T. Gy.
feketén/fehéren
A fájdalmat nem kell tetézni
A kereskedô- és szolgáltatócégek nem egyszer okoznak bosszúságot ügyfeleiknek. Legtöbbször akaratlan kuszálják össze a szálakat, úgymond „véletlenül” törnek borsot a fizetô orra alá. Van, aki legyint egyet, s máris felejti a kellemetlenséget, van viszont, kinek a kis tévedés nagy bonyodalmat, óriási fájdalmat okoz.
Ismerôsöm panaszkodik: nemrég halt meg édesapja, hirtelen, nagy űrt, fájdalmat hagyva csak maga után. Az ismerôsök tájékoztatása végett, hogy mindenki tudja, mikor kísérik utolsó útjára, a helyi tévé képújságában akart a család hirdetést megjelentetni. Vitték a gyászjelentôt, kérve, két napig legyen látható, utána pedig tegyék be köszönetnyilvánításukat azoknak, akik részt vettek a temetésen.
Egy „kis” figyelmetlenségnek tudható be talán, hogy még aznap megjelent a köszönetnyilvánítás a még meg sem tartott temetési részvételért. A kis figyelmetlenségnek a korrigálása viszont nagy nehézségekbe ütközött, hiába kérték a gyászolók, fél nap kellett elteljen, míg helyreigazították a hibát. Ismerôsöm pedig, a gyásza mellett, kellett fogadja a mentegetôzô telefonokat, a sajnálkozó ismerôsöket, akik szörnyen restellték, hogy „lekéstek” a temetésrôl.
Hát kinek hiányzott ez? Nem volt ott szükség még több fájdalomra.
S milyen kicsin múlik, hogy ez elkerülhetô legyen. Nem feltétlenül részvéten. Inkább azon, hogy ne robotként kezeljük a betérôt. Ne csak a pénzéért tárjuk egy város elé a fájdalmát, köszönetét. Igaz, gyásza mellett summát hagy az asztalon. S akkor minek ártani annak, akibôl tulajdonképpen élünk?
B. K.
„A nézôk nem fognak unatkozni”
Kísérleti elôadás bemutatójára kerül sor március 11-én 19 órától a művelôdési központban. A Figura Stúdió Színház Bornemisza Péter Magyar Elektráját mutatja be Katona Imre rendezésében. Errôl tartott sajtótájékoztatót az elôadás rendezôje, dramaturgja, díszlet- jelmeztervezôje, Katona Imre, Béres László színházigazgató, valamint Antal D. Csaba színművész.
„Egy, jó és rossz közötti, bizonytalan világban, ahol minden relatív, ahol az igazmondás és a hazugság keveredik össze az emberek agyában, Bornemisza egy olyan alapról fogalmaz, hol jó és rossz tekintetében nincs relativitás. Van jó és jobb, rossz és rosszabb, de a bűnt és az emberi értékeket nem szabad összekeverni. Ha a bűnt tűrjük, akkor a létrontás tényezôjét segítjük. Ki kéne már mondani: ne keverjük össze az árnyékot a fénnyel. A darab bomlott világot tár fel, a XVI. század sanyarú politikai züllöttségét. Most 2007-et írunk, és erkölcsileg olyan züllött állapotban vagyunk, hogy ezt nem lehet elfogadni” – fogalmazta meg a rendezô, ezért választotta a Magyar Elektrát.
Katona Imre a társulatról el- mondta: „A művet alkalmasnak találtam arra, hogy ezzel a társulattal színpadra vigyük. Szakmai méltósággal közelítenek az elôadáshoz. Kevés helyen volna erre alkalmasság. Például a pécsi színház erre alkalmatlan lenne, úgy, ahogy van”.
A sajtó képviselôi szereposztást nem kaptak – ahogy szokásos a bemutató elôtti sajtótájékoztatón –, hiszen, mint mondták, ebben az elôadásban a színészek minden szerepet magukra öltenek. Jelekkel segítenek a nézôknek, egy kendô, egy mellény fog utalni arra, éppen ki, mely szerepet ölti magára. Amint ezt tudatták, kerekedtek a sajtósok szemei. Antal D. Csaba színművész viszont arra tért ki, hogy ez a szokatlan szereposztás nem megy az érthetôség rovására, s amúgy az elôadás elején a darab lényege elhangzik.
Katona Imre kérdésre válaszolva elmondta, azt várja el, hogy amint a nézô kijön az elôadásról azt érezze, színházat látott, hogy meg legyen erôsítve abban, érdemes színházba járni. És ígérte, hogy a nézôk nem fognak unatkozni.
K-T. Gy.
Várak a lencsén át
A Magyar Köztársaság Koordinációs Központja szervezésében az elmúlt pénteken Szabóky Zsolt – Kárpát-medencei várak című fotókiállításának megnyitójára került sor a Pro Art Galériában. Tusa Lajos után Hadnagyné Portik Piroska, a Magyar Köztársaság Koordinációs Központjának munkatársa szólt, köszöntötte a művészetkedvelô gyergyóiakat. Mint mondta, kicsit más kiállítást megnyitni itthon, gyergyói arcok elôtt, mint idegenben. Szabóky Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének a tagja, és több híres fotóalbum is fűzôdik nevéhez, ilyen például a Budapest Fotóalbum, a Kárpát-medencei várak albuma. A Gyergyószentmiklóson kiállított közel ötven felvételbôl álló tárlaton a Kárpát-medencében a X. és XVIII. század között épült várakból láthattunk ízelítôt. A tárlaton megtekinthetô fotók a Kárpát-medencei népek történelmének összefonódását mutatják be. A munkák hosszú utat jártak be nemcsak azért, mert rengeteg helyen voltak kiállítva, hanem azért is, mert a fotóművész is húszezer kilométert utazott, amíg sorra lencsevégre kapta a Kárpát-medence várait. A kiállított fotókról, várakról szóló leírást is kézbe vehették az érdeklôdôk. A tárlatot hétvégéig naponta 10–16 óra között lehet megtekinteni.
B. T. I.
Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság közgyűlése
Nyereséggel zárta a 2006-os esztendôt Gyergyószentmiklós Közbirtokossága, így nincs akadálya annak, hogy a beígért osztalék a tagságnak kifizetésre kerüljön. A közbirtokossági tagok 130 lejt kapnak hektáronként, és elsôsorban az a körülbelül 150 személy juthat hozzá a pénzhez, aki részt vett a vasárnapi, közbirtokossági közgyűlésen. Az 1948-as adatok szerinti területnek csak egy részén gazdálkodhat a közbirtokosság, sikerült visszaszereznie 4100 hektár erdôt, 550 hektár legelôt, remény van arra, hogy a békási adminisztrációban lévô 1170 hektárnak is birtokába jut a társulás. Gyergyószentmiklósi részrôl is lenne még visszakapnivalója, de egyelôre még nem látszik, mibôl tudják visszamérni azt. A ’48-ban jegyzett, hozzávetôleg 3000 közbirtokossági tagból 1140 személy, azaz 780 hektár tulajdonosa soha nem tett le visszaigénylési kérést, így közel 2000 örökhagyó után kapnak osztalékot az örökösök e közbirtokosságtól.
Több mint három órán át ülésezett a közgyűlés, szavazta meg a 2006-os beszámolót, a 2007-es terveket. A jelenlegi működéshez képest változások is lesznek – döntötte el a tagság. Így például a közbirtokosság fafeldolgozó üzeme fölött áprilisban dönt a vezetôtanács, hogy bezárja, vagy tovább működteti. A beszámolóból ugyanis kiderült, veszteséges a melléküzem. Jövedelmezôvé tételére van elképzelése a vezetôségnek: január 15-tôl két váltásban folyik ott a munka, csupán két új személy alkalmazásával. Ha viszont áprilisban azt mutatja a mérleg, hogy még mindig nagyobb a ráfordítás, mint a jövedelem, lakat kerül a fafeldolgozóra.
A tervek között még szerepelt egy pelettkészítô gépsor megpályázása, hogy felhasználhassák a csak cellulóznak alkalmas fát, rendet teremtsenek az erdôben.
A közbirtokosság faállományát igencsak megdézsmálták a tolvajok az elmúlt esztendôben. Ennek eredményeként – mivel az érték ôrzésével a magánerdészet van megbízva – az ôrzési díj csupán egynegyedét fizette ki a közbirtokosság. Hatékony volt az eljárás – véli dr. Kolumbán László elnök, ugyanis mint mondja, az utóbbi hónapokban elenyészô a hiány.
Szintén döntés értelmében, a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság 2007-ben nem támogat anyagiakkal egyetlen intézményt vagy gyergyói civil szervezetet sem. A tagság döntése szerint, a pénzt idén a közbirtokosság székhelyének feljavításra költik, és tartalékolnak egy bizonyos összeget arra is, hogy pályázatoknál önrészként szolgáljon.
Az ülésen elhangzott, a vitatkozásoknak kár lenne nagyobb teret szentelni, aki kíváncsi volt, ott lehetett. Tény viszont, hogy megválaszolatlan nem maradt kérdés, a vezetôség, illetve dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô minden felvetésre választ adott.
A Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság 2006-os adatai, 2007-es tervei
Bevétel: 1 112 868 lej. Ebbôl a tagságnak kiosztásra kerül 473 376 lej, és ha levonjuk a költségeket, a nyereség utáni adót is, a tiszta nyereség 98 839 lej.
Fô jövedelmi forrás: faértékesítés – 1 061 223 lej. Ehhez hozzáadva a szolgáltatásokat (legelôbérek, karácsonyfa-eladás, elévült kauciók, banki kamatok) a bevétel összege: 1 112 868 lej.
A kiadások 17 tételbôl tevôdnek össze, így az alkalmazottak fizetése, illetékek, bérek, fogyóanyag, kommunikációs költségek, banki szolgáltatások díja, erdôgazdálkodás költségei – ültetés, vegyszerezés, útjavítás, ôrzési díj, út- és területadó – és egyebek összértéke: 540 653 lej.
A fafeldolgozó részleg mérlege:
A 2006-os évben a fafeldolgozó 490 184 lejes jövedelemre tett szert, a kiadások összege 581 710 lej. A veszteség 91 526 lej.
A közbirtokosság 2007-es terve szerint a bevétel összege 995 800 lej, a kiadás 938 825 lej, így a nyereség 56 975 lej kellene legyen. Ehhez adódna hozzá a mellékgazdaságnál megvalósítandó jövedelem, mely a terv szerint az össznyereséget 83 180 lejre emelné.
Betűkkel a nyekáz ellen
„Nyekázból” bôven van a Téglagyárnál. A ruhák a kerítéseken száradnak, a kicsik és picik haza-haza lépnek az ábodából, iskolából, s míg csimpaszkodnak anyjuk szoknyájába, a felnôttekbôl árad a panasz. Csak a fejünket kapkodhattuk, annyi irányból, annyiféle sors rajzolódott ki elôttünk. A gyorsbeszédű fiatalasszony, ki tizenegy gyermeket nevel, a kukászós kenyérkeresésrôl panaszkodott. Lopni nem mer, se ölni, mert tudja, azért börtön jár. Méltatlankodik, hogy nincs mit enni adni a rengeteg gyermeknek, s ezért kukászik. Kicsi kenyérhéj, kicsi szalámidarab, zöldség kerül a konténerekbôl a Téglagyári lak asztalára. Erejébôl ennyire futja. Kevés a szociális segély, s nem mindig kapják meg százszázalékban. Nehéz, sok a nyekáz, sok a sár.
A gyermekek egyre sárosabbak, koszosabbak, s az iskolába is hordják vastagon a koszt. Akiktôl segítséget várnak, és elvárnának, azok oda se néznek, ha ki is gurulnak autóikkal, a térdig érô sár elôtt megfordulnak, nem látják, vagy nem akarják látni a nyomort. Mert erô kell, hogy az undort visszafojtva körülnézzen ott valaki. Csak akkor lehet, ha észreveszi a kosztól vastag sapka alatt a gyermekek szemében a tisztaságot, a gyémántokat a trágyadomb közepén. Mikor ezt felfedeztük, utána érdemes körülnézni. S mit látni? A látszatsegítség példásan működik. Kaptak ruhákat, amit aztán vagy pénzre váltottak, vagy az egykori kukájukba landolt. Mert hogy ott az is volt. Régen. Most mi van? Folyamatosan folyik a csapból a víz. Nem azért, mert mindig szükség van rá, hanem, mert eltűnik a csapja, nem lehet elzárni. Hogy hová lesz az alkatrész? Akik nem kukásznak, azok vasaznak…
S akik nem vasaznak, azok seprűznek. Abból próbálnak megélni. Házról-házra viszik a portékát, kenyérért cserébe vagy kiflirevalóért. Megragadnak lehetôségeket, hogy túléljenek.
Egy negyvenéves apa iskolába járatja a gyermekeit, mert habár forog az agya, számol fejben, tudja, két seprűbôl mire futja, az írással sehogy sem áll. Csak a nevét tudja leírni – két betűbôl. Már belátja, írni-olvasni szükséges, de késô, ô nem fog megtanulni mást azon a két betűn kívül. Pedig nemrégiben is kellett volna írni, kérést. Felvillant egy lehetôség, az, hogy ha összeházasodnak, az pénzt ér. Igen ám, de nem elég megjelenni az esketôterembe, mert utána kérést kell írni a 200 eurós támogatá- sért. Így aztán, azt sem tudja, lesz-e gyümölcse a friss házasságnak, reménykedhetnek-e a pénzben, megírták-e a papírját, továbbították-e azt a rengeteg betűt. Amúgy tizenhét éve élnek együtt az asszonnyal, s négy gyermeket nevelnek. Nyűggel-bajjal, a sár kellôs közepén.
Nyekáz, az van, bôven, de ahol kisebb a sár, de a nyűg kevésbé, egymás után szívják magukba a betűket a tiszta tekintetek. Hogy a koszos sapkák alatt mondatokat fogalmazzanak. Ôk már leírják a gondolataikat, fogalmazásokat vetnek papírra. Versengenek is, olimpiászon, annak is már a megyei szakaszát befejezték. Bennük van a megoldás, ôk a megoldás, a lehetôség. Hogy a vízcsapot ne kelljen „elvasazni”, hogy legyen megírva a kérés, hogy ne olvastatni kelljen valakivel, azt, ami nekik, róluk szól… Hogy ne legyen annyi nyekáz…
K-T. GY.
Turkálósok figyelmébe
A február 21-én megjelent, és életbe is lépett 163/2007-es Kormányrendelet igencsak felborzolta a turkáló-tulajdonosokat. Ugyanis az elôírás szerint, csak az erre szakosodott cégek vagy magánszemélyek által mosott, fertôtlenített használt ruhaneműt szabad forgalmazni.
A kormányhatározat egyértelműen kimondja, hogy a ruhanemű és textiláruk forgalmazása, illetve ingyenes osztogatása csak abban az esetben lehetséges, ha olyan cég vagy magánszemély végezte a mosást, fertôtlenítést, mely kimondottan erre szakosodott.
A turkáló-tulajdonosok riadalma tehát nem alaptalan, viszont, mint mondják, már úgy vásárolják meg a zsákos használt ruhát, hogy az átmosva, fertôtlenítve van.
Dr. Weil Gyula, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatója arról tájékoztatott, hogy valójában mit is ellenôriznek a fogyasztóvédôk a használtruha-forgalmazóknál. Elmondta, az unión belüli országokban kiállított fertôtlenítést igazoló irat is megfelel, az egyetlen kitét, hogy a bizonylaton lévô szöveg a fogyasztóvédôk számára érthetô legyen; tartalmaznia kell a fertôtlenítést, mosást végzô cég, illetve magánszemély nevét, pontos címét, az idôpontot, amikor a tisztítás történt, tehát meg kell felelnie az elôírásoknak.
Mint megtudtuk tehát, a bizonylat érvényességére és érthetôségére fektetnek hangsúlyt a fogyasztóvédôk.
A kormányhatározat elôírja azt is, hogy a jelenlegi árukészlet felszámolására három hónapjuk van a turkálók tulajdonosainak. Tehát május 23-ig, aki nem tudja eladni a teljes árukészletet, köteles lesz hulladékként kezelni a megmaradt mennyiséget, és a hulladékokra vonatkozó törvény elôírása alapján megsemmisíteni. Továbbá pedig havonta kell átválogatni az üzletekben áruba bocsátott használt ruhát. A hulladékra vonatkozó ellenôrzések a környezetvédô hatóságok hatáskörébe tartozik, tehát azt ôk ellenôrzik, tudtuk meg dr. Weil Gyulától.
B. T. I.
2007. március elsején hunyt el Páll Zoltán gyergyóalfalvi festôművész
Ép lélek rozoga testben
Beszélgetés Balázs József alfalvi festôművésszel
– Az édesanyja adta számára az életet, segítségével élhetett és alkothatott mostanáig. Úgy éltek ôk, mint a sziámi ikrek. Az utolsó napokban anyja nélkül levegôt sem tudott venni, nem tudott lélegzeni, ha az anyja nem emelte meg a mellkasát. Az izomsorvadás még jobban eldeformálta testét, alig hagyott már helyet tüdônek és szívnek. Zolika nem csak jó festônek, jó zenésznek is született. Egy idô után már ujjai nem mozogtak úgy, hogy zongorázni tudjon. Végig követtem életét, az elsô ecsetvonástól egészen addig, amíg kiforrt, megérett. Amíg elért oda, hogy már nem kellett tanácsot adni neki, csak biztatást. Láttam, mint lép át a gyermekrajz-korszakból az érett művész korszakába, s láttam, amint belépett a művészettörténet neki fenntartott szögletébe. Egy élet zajlott le elôttem. Ami maradt, az a hagyaték, a Páll Zoltán-életmű.
– Csodagyerek volt Páll Zoltán?
– Nem tudom, csoda-e, de tipikus művészsors jutott neki. Olyan sorsot kapott ez a gyermek, hogy aki követte, elmondhatja: egy ilyen életműhöz, amilyet ô hátrahagyott, ilyen életre volt szükség. A festményeit nem tudta volna senki más megalkotni. Zolika mostohasorsot kapott, de különleges lelket. Élete tipikus esete annak, amikor egy lélek felvállal egy testet, amibe leéli a földi életet. A missziót betölti, majd elhagyja a testet. Rendkívül egészséges lélek lakott egy rozoga, zsúpfedelesnél is zsúpfedelesebb testben. Így ránk, alfalviakra egy olyan hagyatékot bízott, ami egyedülálló. Az életműve különös színfoltja annak, amit alfalviak festhetnek, de ô nem egy az alfalviak közül, hanem ô Páll Zolika. Pontosan érezte, hogy valamit hátra kell hagyjon, mert akármilyen szegénységben éltek az anyjával, mégsem adta el az utolsó műveit. Ránk bízta, hogy szobát rendezzünk be alkotásaiból, s hogy kufárkodjunk ezzel a kinccsel.
– Másként mérik művészeknél a boldogságot. Boldog volt-e Zoltán?
– Fantasztikus lelki egészséggel élte azt az életet, amiben benne volt. Állítom, sok egészséges ember, aki ép testben él, lelki nyomorék Zolikához képest. Különösen addig, amíg szíve bírta, tudott lélegezni, amíg élhetett, annak ellenére, hogy székhez volt kötve, s tudta, közel élete vége, vidám volt. Gyakran felcsillant reményként, hogy az orvostudomány megtalálja az izomsorvadás ellenszerét, hogy lesz számára is orvosság, de ezzel a gondolattal inkább csak játszadozott; elfogadta sorsát. Mindig volt benne derű, humor. Egy ideig azt mondta, ô a családfenntartó, mert ô éjszaka fest, zenél, miatta nem tud az anyja s a testvére aludni. És családfenntartónak nevezte magát azért is, mert ô soha nem lesz képes saját lábain megállni, ôt egész életében el kell tartani.
– Tudták-e az alfalviak, ki Páll Zoltán?
– Ismerték, a többség azt látta, hogy az anyja délutánonként taszigálja. Az értelmiséginek nevezett réteg alkotásait is ismerte. A szakmabeliek látták benne, hogy amit ô csinál, az nem közönséges. Iránta volt szánalom, volt csodálat. Igazán csak akkor döbbennek rá, hogy ki volt ô, amikor berendezzük az emlékszobáját. Úgy tervezzük, a hathetes miséjére emlékkiállítást szervezünk.
– Volt köztünk egy emberke, gyönyörűen festett, míg fogni tudta az ecsetet, zenei érzéke jobb volt sokakénál, de izmai nem engedték, hogy muzsikáljon. Akkor mi végre jött ô a világra?
– A szenvedés értelme mai napig megmagyarázatlan. Tudjuk, hogy Jézus vállalta, hogy Máriának még szenvednivalója volt a Földön... valami értelme csak kell legyen. Lehet, hogy mi ide, a Földre szenvedni jöttünk le. Itt van a pokol, és a tisztítótűz. A mennyország máshol van, de kapunk belôle kis mintákat, szikrákat. Itt volt Zolika, a tehetség, akinek a mi ítélkezésünk szerint az lett volna a földi küldetése, hogy akár száz évig alkossa a jobbnál jobb Páll Zoltán-képeket, amitôl gazdagodik Alfalu, a világ. El kellett menjen. Lehet, hogy mi nem érdemeltük meg ôt? Zolika tudta, mi a valódi küldetése. Azért volt egészséges a lelke. Megsejthette azt a tényt, hogy talán ez neki az utolsó földi élete, ez volt neki az utolsó, nagy tisztáló víz. A hinduk igencsak tisztelik a nyomorék embereket, azt tartják, ez az utolsó életük, ezután számukra már a Nirvána következik.
– Gyászolni kell Zoltánt? Érteni kell sorsából?
– Én nem gyászolom. Úgy mondják, feltámadás van, de tulajdonképpen nincs is halál. A lélek örök. Zolikáért bár könnyezek, de örömet érzek: megadta az Isten, hogy kiszálljon ebbôl a rozoga kocsiból, ami az ô teste volt. Egészséges lelkét most valahol ünneplik. A könnyek valószínű, rólam szólnak, mert jó dolgokat tapasztalhattam meg általa. Zolika léte tanulságot hagyott nekünk: íme, ennyi; az élet lezajlott. Ami utána maradt, nem akármilyen hagyaték. Mit kezdünk vele, hogyan sáfárkodunk ezzel az értékkel? S ha mi elmegyünk, mit hagyunk hátra magunk után?
Élt 27 évet
Az, aki a csillagok mozgását is ügyeli, e rövid életet gazdagon áldotta meg tehetséggel is, gondoskodva arról, hogy, amit elvett, pótolja.
Ezért mesélhetnek Páll Zoltán lelkén átszűrt színek arról, hogy milyen az igazi ember. Érezte: naponta növekedik benne a halál, de élni akart és tenni szépet, emberit, példát mutatva. Akkor sem riadtan, akkor sem sopánkodva, óbégatva beszélt a gyógyíthatatlan korról, amikor már rá kellett kötözni az ecsetet a kezére. Még akkor sem, amikor már a fejét is kellett tartsa földi ôrzôangyala: édesanyja, hogy az erôtlen nyak miatt meg ne fulladjon a jó gyermek, aki úgy festette meg szenvedését, hogy ne okozzon fájdalmat, csak üzenjen. Nem megszépítette látomásait, megtisztította minden fölösleges sallangtól. Erôt adókká tette alkotásait a látszólag erôseknek, a látszólag egészségeseknek, de örök elégedetleneknek, akik ereje csak a panaszra futja.
Mintha az ismerôs mondat a „Legyen meg a Te akaratod!” lett volna a jeligéje, miközben sorra kerültek ki ecsete alól a képek. Fizikailag megkínlódott, egyébként angyalszárnyakkal ellátott szelíd munka valamennyi. Ô alkotásaival pótolta a másoknak megadatottat.
Fogyatékkal élôkrôl divatos beszélni mostanában. Zoltán esetében átírhatjuk e szó értelmét. Hozza viszonyítva mi vagyunk fogyatékkal élôk.
A tolószék földi kellék. A léleknek nincs szükség se mankóra, se botra. Egész élete ezt példázta. Képei ezt üzenik.
Ott, a Fenek útja szádánál még maradt egy angyal, aki hozzá hasonlóan példa lehet annyi nyafka számára. Ô, aki szó szerint is tolta szülötte szekerét, s mint Simon, a cirénei a feszületet, magára vette, amit, ha nem édesanya, el se bír. Zokszó nélkül próbált könnyíteni fia szenvedésén.
Holnap, holnapután megnyugszik ma még riadt szíve és hinni fogja, hogy Zoltánja égi szekéren napsugár ecsettel keveri csillagok porát alapozónak – egy mennyei képhez.
Elhangzott március 3-án Gyergyóalfaluban a 28. éves Páll Zoltán temetésén, Bajna György búcsúztatójaként.
A kitelepítésekre emlékeztek
Az emberek nem mernek nyilatkozni, még mindig sokan elhallgatják, mit éltek át a kommunizmus alatt – ez derült ki, mikor az alfalvi tanulók készítették a kommunizmus áldozatairól, a kitelepítésekrôl a dolgozataikat. Ezt Bogyé Miklós tanár is megerôsítette. A tanulók a kutatómunkájuk gyümölcsét szombaton osztották meg az érdeklôdôkkel az alfalvi díszteremben. Az emlékezés szentmisével kezdôdött, majd a Lukács Irén kitelepítésének emlékére készített táblánál koszorúzásra került sor. A családtagok, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, illetve dr. Garda Dezsô képviselô koszorúit helyezték el.
Az emlékezés második részét a dolgozatok felolvasása, illetve az 1949. március 2-án otthonából kitelepített Irén néni unokájának Maria Tereza Pirău-nak visszaemlékezései tették felejthetetlenné. Hiszen ott adatott meg a lehetôség elképzelni, milyen is volt, mikor éjnek idején, amikor mindenki az igazak álmát alussza, kopognak, és menni kell, néhány kilogrammos csomaggal. Mert akármilyen kis ház is legyen az otthon, azt elhagyni soha nem könynyű, fôként, ha azt sem tudjuk, mikor térünk vissza, egyáltalán viszontlátjuk-e. Irén néni akkor 62 éves volt. Családját, miután a fekete autóba beültették, Udvarhely mellé telepítették kényszerlakhelyre, s nem költözött vissza otthonába soha.
Nem ez a család volt az egyedüli Alfaluban, akirôl a dolgozatok meséltek, mindegyik történet megrázó. Ki tudja, milyen megrázkódtatást jelentett a rendszer munkálkodása a kulák bélyegeken kívül. Ki tudja, miért nem mernek mesélni az áldozatok, tizenhét év után se? Ki tudja, hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a bekopogó, kérdésekkel teli diák választ kaphasson az áldozatoktól.
K-T. Gy.
Iskolások szendvicses napközije
Délután négy óra. Remetén az iskola melletti kis házból gyermekhangok szűrôdnek ki. Akárcsak a tanórákról. Nem. Nem délutánosok a nebulók. Napköziben vannak. Ott készülnek a következô napi órákra, énekelnek, játszanak felügyelet mellett. S ami talán a legfontosabb: nem üres gyomorral, felügyelet nélkül teszik mindezt, hanem szendvics, tea, tej fogadja órák után a gyermekeket, és segítség a tanulásban, megértô felnôtt, kinek elmesélhetik, mi minden történt velük, megoszthatják bajaikat, örömeiket.
Ferencz Ágnes a központban a huszonegynéhány kicsi délutáni felvigyázója, és György-Mózes Renáta a csutakfalvi délutáni nevelô.
A szeretetre, odafigyelésre, tanításra, nevelésre ott vannak a felnôttek, kik, ha kezdetben nehezen is, de már minden gyermekkel megszerettették magukat. Hogy mibôl a kenyér és a kenyérre való? Böjte Csaba atya indítványozásával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány égisze alatt tanulhatnak együtt a szerényebb sorsú családok gyermekei, hogy a szülôk az iskola után biztonságban tudhatják kicsinyeiket. S mint mondják, mindig akad segítô, aki értelmét látva e foglalkozásoknak, egy bödön zsírt, margarint, vagy éppen zakuszkát adományoz a gyermekeknek.
Ugyan nem háromfogásos meleg étel fogadja ezeket a gyermekeket a hosszú iskolai nap után, de ha még egyelôre kevés is a testi táplálék, szellemi „kenyeret” kapnak a melegben, a hosszú délutánokon.
K-T. Gy.
Kurutty Csutakfalván
Március 3-án, szombaton a csutakfalvi Balás Jenô Általános Iskola szervezte meg immár másodszor az I–IV. osztályos tanulók általános vetélkedôjének körzeti szakaszát. Részt vettek: Maroshévíz, Újfalu, Marosfalva, Ditró (2 csapat), Remete – központi iskola (2 csapat) és a házigazda, Csutakfalva csapatai.
A nagy felkészülést igénylô és magas színvonalú vetélkedôn a tanulók anyanyelv, idegen nyelv, matematika, állatvilág, ügyességi próbák és művészeti ismeretekben mérték össze tudásukat.
A vetélkedô gyôztese és továbbjutó a következô fordulóra a ditrói Panda csapata (Köllô Andrea, Köllô Tihamér, Hompoth Emôke és Kovács Emôke) tanulók.
II-ik helyen végzett a remetei, központi iskolából a Csipike csapata. A csutakfalvi iskola Búvárok csapata III. helyezést ért el (Bakos Szabolcs, Portik Viola, Pál Hortenzia, Pál Beáta) tanulók.
Mind a 32 résztvevô kistanuló szép ajándékot kapott, a dobogósokat kiemelten díjazták.
A vetélkedô megszervezéséért dicséret illeti Portik Blanka, Puskás Ágota, Balázs K. Sarolta, Laczkó Magdolna, Balázs F. Margit, Laczkó Zsuzsanna, Molnár Judit pedagógusokat, valamint Bakos Éva, Pál Julianna, Pál Vera és Portik Ibolya szülôket.
Valamennyi versenyzô kisdiák és a szervezôk nevében köszönetet mondunk az anyagi támogatóinknak: Remetei Tejporgyár (Sándor Vilmos – vezérigazgató), Golden Kft. (Márton Sándor), Remetei Kábel TV, Mark House Kft. (Dezsô László), Kercsó Cs. V. (Balázs Kercsó János).
Laczkó Szentmiklósi Endre
Ki, mit fogyaszt, azt fizesse!
Kinek nem megy fel a pumpája az óriási fűtésszámlákat látva? Kit nem bosszant, ha a központi fűtéssel az utcát kell melegítse, mert olyan nagy a hôség, hogy ki kell nyitnia az ablakokat. És ki az, aki morgolódás nélkül tűri, hogy a nagy fűtésszámla ellenére még a fát is púpolnia kell a negyedik emeletre, hogy lakható hômérsékletet teremtsen otthonában? Gyergyószentmiklós egyetlen lépcsôházában, a Forradalom negyedben véget vetettek a mérgelôdésnek. A fűtôtestekre fogyasztásmérô ketyeréket szereltek, így annyi meleget adnak maguknak, amennyit akarnak, és annyit fizetnek, amenynyire fűtöztek. A számláikat nézve elmondhatjuk, gyakran felét, mint amennyit a többi tömbházban lakók.
Marosfôi László e mérés szakértôje, ô gyôzte meg lakótársait, hogy költségelosztókat szereltessenek, s elmondja, nincs is panasz azóta lépcsôházukban.
– A város egyetlen lépcsôházában, „testvériesen” elosztják a fogyasztást. Hogyan lehetett ezt elérni?
– Én már 2004-ben elindultam, gyôzzem meg a lakókat, hogy szereltessük fel ezeket a költségmegosztókat. Fél évembe telt, amíg megértettem, milyen sok elônyünk származik ebbôl. Árajánlatokat kértem, ilyen mérôket forgalmazó cégektôl, és a marosvásárhelyi Fluid Group Hagen tűnt a legmegfelelôbbnek, a legolcsóbbnak. Két esztendeje már, felszerelték a műszereket.
– Mik ezek a műszerek?
– Minden fűtôtestre két műszer került: egy hôszabályzó, egy termosztatikus szelep beosztásokkal, amely segítségével be tudom állítani, hány fok legyen a szobában. Szelep segítségével enged át több vagy kevesebb meleg vizet, hogy biztosítani tudja a beállított hômérsékletet a lakásban. A másik a mérô, amely az elhasznált meleget méri. Úgy működik, mint például a vízóra: minél több vizet engedek át, annál gyorsabban mennek a számok. Ez a szerkentyű a kalorifer hôfoka szerint számol. Havonta egyszer leolvasom ezeket a számokat minden lakrészben, közlöm az adatfeldolgozókkal, egy erre specializálódott program szétosztja, és jön a számla. Ez a rendszer tulajdonképpen nem hôenergiát, hanem arányt mér: azt, hogy a nagy, lépcsôházi órához viszonyítva mennyit használt el egy-egy család. Tehát a lépcsôházi óra által mért mennyiséget osztja fel fogyasztás szerint a lakók között.
– Volt-e panasz amiatt, hogy valamelyik család úgy értékelte, többet osztottak rá, mint amennyit fogyasztott?
– Egyetlen aspektusban volt panasz, az is abból fakadt, hogy az elején nem értették, mi, hogyan történik. A lépcsôházi óra által mutatott érték elosztása három lépcsôben történik: 20 százalékot egyformán szétosztanak minden lakásra. Ezt úgy hívják, hogy hôátadási tényezô. Tehát én fűtöm a szomszédot is, a falon keresztül. Megtörténhet, hogy a szomszédom nem lakik itt, le vannak zárva a kaloriferei, mégsem fagy el a vize, a virágai is szépek. Ezt a meleget a szomszédoktól kapja, s azt meg is kell fizesse. Ezen kívül a csövek is melegítenek mindenkit, ezért mérik fel szereléskor, hogy hány méter, milyen átmérôjű csô van a lakásban. Erre is levonnak az összfogyasztásból 10 százalékot. Ami marad a fôóra adatai szerint, azt osztják fel a fogyasztók között, fogyasztás szerint. A reklamációk emiatt voltak: nem lakom itt, le vannak zárva a fűtôtestjeim, miért kell mégis fizetnem? Hát azért, mert ez a becsületes költségelosztás, senki sem köteles, hogy a szomszédját fűtse. Mostanra ezt már mindenki megértette, nincs panasz, csak elégedettség.
– Mennyit csökkent így a fűtés ára?
– Tudtam én a szakirodalomból, hogy 30–40 százalékot lehet spórolni vele. Miután a közüzemek kitette a listákat, hogy kinek, menynyi a fizetnivalója, körbejártam hat lépcsôházat, megnéztem, adott négyzetméterre mennyit kell fizessenek a lakosok. Összehasonlítottam a mi lépcsôházunkkal, s kiderült, ahol nincs mérô, 40, 50, 60 százalékkal fizetnek többet fűtésre. Olyan tömbház is van, ahol két és félszer annyit fizettek novemberre, mint mi. És egyet sem találtam, aki kevesebbet fizetett volna.
– Ahhoz, hogy ily módon spórolni lehessen, a teljes lépcsôház kell szereltessen mérôműszereket?
– A törvény úgy szól, hogy a lépcsôházban lakók nyolcvan százaléka kell beleegyezzen a szerelésbe. Aki nem méri a fogyasztását, átalányban fizet. Ez azt jelenti, hogy az átlag, plusz tíz százalék. Ami maradt, azt osztja fel a többi lakók között. Tehát, aki nem kötteti be, az rosszabbul jár.
– Ebben a lépcsôházban mennyibe kerültek a költségelosztó felszerelések?
– Fűtôtestenként 120 lej volt, amely tartalmazta a szerelés árát is. Egy család a kétszobás lakásában a műszerek felszereltetését 500 lej alatt megúszta. Kellett valamennyi elôleget is adni, de az összeg nagy részét részletekben, egy év alatt kellett kifizetni. Havonta az adatfeldolgozásra kaloriferenként 1,50 lejt számolnak, ez a szolgáltatási díj, és eldöntheti magának mindenki, hogy sok-e. Állítom, a szerelés és utána a költségelosztók használata, nem terheli meg a családot, és három nagy elôny jár vele. Az egyik, hogy a lakásban olyan meleg van, amilyent én akarok, nem amilyent a kazánfűtô akar. A másik, hogy a lakás helyiségeiben külön-külön szabályozhatom a meleget. A harmadik pedig, hogy annyit fizetek, amenynyit fogyasztottam. Remélem, a többi, gyergyói tömbház lakói is rájönnek erre, összefognak, és élnek a lehetôséggel.
(x)
Tisztelt szerkesztôség!
Nagyon fontosnak tartom, hogy Gyergyószentmilkós és a környezô falvak lakossága magyar anyanyelven juthat információkhoz a médiából. Ehhez hozzájárulnak a magyar nyelvű tévéműsorokat forgalmazó kábelszolgáltatók, újságok stb.
Még fontosabb, ha az adott régió rendelkezik egy szűkebb lakókörnyezetben, a saját dolgokról közvetítô mind több médiaszolgáltatóval. Ezekhez tartozik az Önök újságja is, mely Gyergyót és környékén ellátja információkkal, az ott történtekrôl és másról. Én is ezért fordulok Önökhöz kisebb problémával.
Már régóta feltűnt, hogy Gyergyónak egyes részei jóval hatékonyabban fejlôdnek olyan téren, mely kapcsolódik az önálló székely „kishaza” kialakításához. Románia, Erdély, székelyföldi részén szigetet képviselô székely– magyar nemzet egyre többet fordít arra, hogy megmutassa a szemlélôknek saját kulturális, nemzeti mivoltját.
Kétnyelvű közintézmény, útbaigazító, egyéb táblák. Székely, magyar zászlók a román mellett kitűzve, vendégcsalogató magyar nyelvű feliratok stb. Mint említettem, ez tájegységenként változó, hol erôsebb, hol elhanyagoltabb.
Gyergyószentmiklóson már kétnyelvű útbaigazító táblák mutatják a helyes irányt, Csomafalván a helységnévtáblán még székely rovásírással is kiírták a falu nevét. Sajnos van, ahol erre nem fordítottak és nem fordítanak elég gondot, pedig a részt abszolút nem lakják román ajkúak.
A gyergyóújfalvi részre gondolok, ahol a faluban lévô útbaigazító tájékoztató táblák elhanyagoltak, csak román nyelvűek, és sok helyen fel sem tűnik az autósoknak, hogy ki van helyezve. De ez csak egy gond, a másik, ami fontosabb, és megint csak az újfalvi „néptanács” illetékes: a Kilyénfalva helységnévtábla hiánya és felújítása.
Sajnos, Tekerôpatak és Kilyénfalva közt egyik falut sem látták el névtáblákkal, így tulajdonképpen az arra járó utazó nem is tudhatja, hogy már egy másik faluba ért. Persze, ha látta Újfalu felôl érkezve, és el tudta olvasni a rozsdás, elhanyagolt Kilyén táblát, ami ott van, csak csúf. Mivel erre törvény van, más ezt nem javíthatja, csak az illetékes újfalvi önkormányzat, illetve a hiányt is csak ôk pótolhatják.
Azért gondoltam, hogy ezt Önöknek megírom, hátha esetlegesen oda lehetne hatni, vagy legalább feltárni a gyergyói lakóknak a problémát. Már jeleztem az újfavi önkormányzatnak is, de még érdemi változás – több éve – nem történt. Lehet, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzat megoldhatná ezt a kisebb szépséghibát. Bízzunk benne.
Köszönöm a lehetôséget, tisztelettel:
Nagy Gábor
A rendôrség tudatja
Hargita Megye Rendôr-fôfelügyelôsége Bűnelemzô és Megelôzô Osztálya tanácsai kiskorú gyerek eltűnésének megelôzésére.
Az otthoni rossz bánásmód, az iskolából való hiányzásokért vagy rossz jegyekért kapott büntetés, kalandvágy, a gyerek környezetében lévô különbözô csoportok hatása mind okai lehetnek a kiskorú eltűnésének. Ugyanakkor a család hátrányos anyagi helyzete, a gyermekek felügyelet nélkül hagyása, a szülôk közötti konfliktusok, a szülô-gyermek közötti kommunikáció hiánya okot adnak arra, hogy a kiskorú elszökjön otthonról.
A hatóság szerint, megelôzhetô a kiskorúak eltűnése, ha a szülô folyamatosan megbeszéli gyermekével, ha hasonló esetrôl hall, és tudatja vele, hogy rá mindig számíthat, és ha bajban van, kihez fordulhat.
Fel kell hívni a gyermek figyelmét arra, hogy ismeretlen személyekkel ne álljon szóba, ne fogadjon el senkitôl semmit, ha hívják, akkor se kísérjen el idegeneket sehová.
A szülô ne adjon nagyobb pénzösszeget, értékes tárgyakat gyermekének, közösen döntsenek gyermekével a zsebpénz elköltésérôl, szánjon rá idôt, számoltassa el gyermekét a pénzrôl.
Figyeljen arra, hogy gyereke az éjszakát otthon töltse, este idejében otthon legyen.
Figyeljen gyermeke viselkedésére, mert mindig észre lehet venni, ha a gyermeknek problémái vannak.
Hívja fel gyermeke figyelmét arra, hogy az interneten keresztül való ismerkedés veszélyes lehet.
Ha gyermeke eltűnik, azonnal keresse, elôször a ház minden helyiségében, majd nagyszülôknél, barátoknál, vagy bárhol, ahová a gyerek elbújhatott, beeshetett. Ha nem találja, értesítse a rendôrséget vagy hívja az ingyenes 112-es segélyhívó számot.
Ha a gyereke vásárlás közben tűnik el, kérje az elárusítók, biztonsági személyek segítségét, majd forduljon a legközelebbi rendôrséghez, és hívja a 112-es segélyhívót. Kérje gyereke nevének, azonosító adatainak felvételét az eltűnt gyermekek nyilvántartásába. A rendôrség értesítésekor közöljön minden fontos adatot gyermekérôl: nevét, születési idejét, magasságát, súlyát, személyes ismertetô jegyeit, közölje, milyen ruhát viselt, amikor eltűnt, valamint eltűnésének idôpontját.
A gyerekeket is tanácsokkal látja el a hatóság
Tanácsai a következôk: ha egyedül vagytok, ne hordjatok magatokkal látható helyen lakáskulcsot, illetve ne rejtsétek olyan helyre, ahol bárki könnyen megtalálhatja.
Ha kíséret nélkül mentek valahová, ne viseljetek fülbevalót, nyakláncot, gyűrűt, mert ellophatják tôletek.
Ne dicsekedjetek az otthon tartott pénzzel, értékes tárgyakkal, mert a tolvajok meghallhatják.
Ne üljetek be idegen személyek autóiba, bármit is ígérjenek. Ne fogadjatok el játékot, pénzt, édességet ismeretlen személyektôl. Utasítsátok vissza az idegenek közeledését, érintését.
Ne utazzatok ismeretlen személlyel együtt liftben. Ha egyedül tartózkodtok otthon, soha ne nyissatok ajtót ismeretlennek, még akkor sem, ha azt mondják, szüleitek küldték ôket.
Az ajtót zárjátok be, és tegyétek fel a biztonsági láncot.
Ha bármi történik veletek, azonnal szóljatok a legközelebbi rendôrnek!
(folytatjuk)
Pályázat
A Kráter Műhely Egyesület pályázatot hirdet
Németh László szépirodalmi munkáinak megismertetésére.
Olyan írásműveket várunk, amelyek rávilágítanak Németh László hôseinek tragikus sorsára.
Téma: Egyén és közösség (v)iszonya Németh László prózájában, különös tekintettel a Gyász, Irgalom, Iszony és a Kocsik szeptemberben című regényekre.
Célunk a tanulók kreativitásának kibontakoztatása és fejlesztése, ezért a szubjektív elemzéseket elônyben részesítjük.
Terjedelem: min. 10 – max. 15 A4-es oldal.
Formátum: számítógéppel kinyomtatva (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret), vagy írógéppel jól olvashatóan írva.
Pályázhatnak:
Magyarországi és határon túli középiskolás diákok
Beküldési határidô: június 30.
Eredményhirdetés: szeptember 26.
Díjak:
I. díj: 20 000 Ft értékű könyvutalvány és Németh László életműsorozatának a Kráter kiadásában eddig megjelent darabjai.
II. díj: Németh László életműsorozatának a Kráter kiadásában eddig megjelent darabjai.
III. díj: 5.000 Ft értékű könyvutalvány
A beérkezett pályamunkák közül a legjobb írást PoLíSz folyóiratunk is közli, amennyiben a zsűri közlésre megfelelônek tartja.
Postacím:
1053 Budapest, Papnövelde u. 8. 2/26.
Telefon: 061/266-62-88
Te már választottál? (3.)
A múlt héten Iuliu Maniu választási kampányáról írtam, és képzeld el, a román parasztember, de az erdélyi magyar parasztok egy része is (a földdel rendelkezôk) igen nagy számban választották meg ôt, ha már egyszer „Votează-l pe Maniu, Un leu mititeu!”. (Ha emlékezetem nem csal, a Magyar Népi Szövetség is indult ezen a választáson.)
Na, elég a' hozzá, hogy akkor is demokrácia volt, pontosan olyan becsületes balkáni demokrácia, mint amilyenben jelenleg élünk, lopott mindenki, ahogy csak tudott, feljelentett mindenki mindenkit, ahogy csak tudott, átejtett mindenki mindenkit, ahogy csak tudott, hazudott mindenki mindenkinek, ahogy csak tudott… ismerjük. A politikusok pedig akkor is politikusok voltak.
Egyszóval a történelmi pártokra egy ország szavazott…
Aztán „megszületett” az eredmény:
A Román Munkáspárt elsöprô gyôzelmet aratott, a számarányok szerint nemcsak a munkások és parasztok szavazták meg ôket, hanem az értelmiségiek: tanárok, ügyvédek és orvosok is, de a gyárosok, bankárok is egyhangúan megszavazták a Román Munkáspártot, katonatisztek és rendôrök (a számok szerint még maga a király is megszavazta ôket).
No, de ugorgyunk egyet az idôben, ahogy Pósalaky úr mondta vót.
A hatvanas évek vége felé e sorok írója Bukurestiben együtt „dolgozott” egy „szerkesztôségben” egy költôvel, akinek csendes tisztelettel és barátsággal ide írom a nevét, úgy hívták: Ion Aurel Pustai Delavrancea.
Barátsággal és tisztelettel, mondom, pedig én olyan huszonéves voltam (de néhány novella szerzôje) ô pedig ötven körüli, s valami két „versesfüzet” költôje…(Még mindig a fülemben van a hangja, ahogy felolvasta nekem egyik ünnepi lapszámba írt versét: küntam la setyera tacii…– ez románul volt! – vagyis: „apám hegedűjén játszodtam…”)
Szilágysági ember volt, és úgy beszélt magyarul, ahogy Frunda György már sohasem fog megtanulni.
Bukarestben vagyunk a hatvanas évek derekán, az volt a szavajárása: „én nagy román vagyok, fiam, de nem hülye román!”
A háború elôtt (valahogy?) belekeveredett a kommunista mozgalomba. (Nem volt nehéz, nem volt nehéz…!)
A háborút (Észak-Erdélybôl menekült románként) mint katona szolgálta végig…
És azután jött egy hatalmas, bôdületes karrier, jó humorú ember volt, és jól beszélt magyarul, amint már említettem, úgyhogy nagy örömmel hallgattam, így is lehetett történelmet tanulni. (Hozzáteszem: csak így lehetett történelmet tanulni!)
Vissza a negyvenhetes választásokhoz…
Mindenki megválasztotta a történelmi pártokat. És amint kiderült, elsöprô „szavazással” nyert a Román Munkáspárt.
Ion Aurel Pustai barátom „Gyélávráncsá” ott volt, sokadmagával, egy teherautón, ilyen leragasztott, szép, piros szavazóurnákon üldögéltek, cigarettáztak, és beszélgettek bele a sötét éjszakába, fiatalok voltak, ifjúkommunisták, vagy Lenin-fiúk, ahogy ôket nevezték…
A teherautót a szovjet csapatoktól kapták kölcsön…
A szavazóurnák szavazócéduláit lelkes Lenin-lányok hamisították ezerszámra…
Történt mindez Torda határában, a Kolozsvár felé vezetô makadámúton…
Kevés, nagyon kevés jármű közlekedett akkoriban, a háború után éjszakánként…
Úgyhogy, amikor megjelent egy teherautó két pislákoló fényszórója, Pustai barátom már tudta, hogy elérkezett az „Ôk” ideje…Rátették a kezüket a fúrkósbotokra…Az orosz teherautó elállta az utat… A Lenin-fiúk leugráltak és… üsd, vágd, nem anyád, neki a parasztpárti fiúknak, és a liberális fiúknak, a demokrata fiúknak, akik a választott urnákat kísérték…
Majd, amikor azok eltűntek az éjszakában, elégették a választók urnáit…
Felrakták a „szavazók” urnáit…
Megtapogatták a zsebükben az elôre gyártott kísérôcédulákat…Jieszty Djiokument?
Jieszty Djiokument!
És a szovjet katonai ellenôrzésen keresztül vidáman beérkeztek Kolozsvárra, leadni a „szavazók” urnáit.
A „szavazókét” uraim!
Nem a választókét!
Nos, ezért írtam a múlt heti cikkben: az én szavazatom ebben az országban éppen annyit ér, mint a János bácsi kecskéjének a szavazata.
Amire persze azt fogod mondani nekem: Kálmán, hát ebbôl az országból olyan mintaszerű demokrata ország lett az utóbbi tizenhét év alatt, olyan mintaszerűen becsületes politikusokkal, és olyan mintaszerű választási rendszerrel…
Tudod mit, Te vegyél be valami Kalmopyrint, én pedig beveszek valami hánytatót…
Hátha mind a ketten megnyugszunk tôle…
Györffi Kálmán
Várossá válásunk évszázados sorsa
A Fôgimnázium sorsa
Nagyértékű történelmi dokumentum volna egy fénykép, egy jegyzôkönyv a most évszázada Gyergyó nagyközség választott vezetôinek értekezletérôl, amelyen egyetlen napirendi pont szerepelt: mit kell tenni, hogy városi rangra lépjenek elô. A vasútépítés csak eszköz volt, a Fôgimnázium megépítése a CÉL.
Vélemények ütköztek, a prioritási vita, hogy a szükséges Korona-százezreket milyen sürgôsségi sorrendben fektessék be. Terv volt bôven: vasút, Fôgimnázium, útburkolat, vízvezeték, csatornázás, a fôtér rendezése, kultúrház, kórház, iskolák, bírósági épület, a város felmérése a tervek alkalmazására, a villanyüzem „modernizálása” (kapacitásnövelése), közvágóhíd, közfürdô, városháza stb. Erdôségek eladása a befektetések fedezésére (Lapos–Súgó–Kupás völgye), az idô igazolta bölcs döntésüket, idôtálló és elôrelátó gondolkodásukat.
Letűnt évszázad eseményei tanúsítják, hogy az alig gyerekéveit élô város és a felépített impozáns Fôgimnázium sorsa azonos.
Az elôrelépés legfontosabb útja volt, hogy a Fôgimnázium létesítése az itteni medence fiainak biztosít lehetôséget egyetemi képzésre. Lesznek tanáraink, orvosaink, mérnökeink, jogászok, intellektus. Múltunk bizonyít, pár nevet említek: dr. Benke Antal, dr. László Dezsô, dr. Mátis, dr. Dombi J., dr. Csiby A., dr. Makkai D., dr. Gaal Alajos, dr. Nagy Lajos, dr. Fejér Dávid stb.
Az elsô érettségizôk 1917 évben önként jelentkeztek katonának, miután tanáraikat behívták (dr. Lukács Tamás arany vitézi érmet kapott).
1912–1920. Az oktatás magyar nyelven folyik, közben az iskola rendeltetése helyett: hadikórház, ellenséges betörô hadsereg laktanyája. Feldúlják, összetörik, kirabolják.
1922. Az építôk gyerekeit kiseprik, a tanítási nyelv: „vorbiţi numai r…”, ez tart a belvederei döntésig, a trianoni határok revíziójáig.
1940–1944. Második államhatalmi változás, magyar oktatás.
1945-tôl a második világháború véráztatta eseményei, megszállás.
1947-tôl a proletárdiktatúra osztályharc szellemének érvényesítése. A „kulák”, „kizsákmányolók”, „osztályellenségek”, „kispolgári mentalitásuak” kitiltása, kizárása (dr. Kercsó Attila, dr. Márton Attila és társaik).
A szeku beépített elemei segítenek leleplezni „az állam feldarabolása” céljával létrejött tudatlan kisdiákok gyerekes elgondolásait, diákperek, súlyos börtönéveket sóznak kisdiákokra (megemlítem Ciobotar Aurelt, Molnár Tibort és társaikat).
Az 1924?–1939 közötti években az iskola Románia egyetlen koedukációs intézete, kb. 150–180 idegen bentlakásos tanulóval. A medence magyarságát kb. 30–35 tanuló képezi, ezzel szemben az én diákéveimben (1926–1933) az itt tanuló albán, makedon, görög, török és egyéb balkániak száma kb. 60–80 volt. Ekkor sajátítottam el a másság elfogadását, a sokszínű paletta létét (etnikum, származás, vallás, ország, jellem). Voltak ortodox, iszlám, mohamedán, görög katolikus, zsidó, római katolikus, református és ateista osztálytársaim is.
Esténként csodaszépen mutat a kivilágított impozáns épület, és kiváló a piskótajárda, az elôtte elterülô park. Városunk szimbólumaként tartom számon az épületet. Falai kívülrôl az egyszerű építkezési vonalat mutatják, de porszemnek érzem magamat frontjának stabilitása láttán, a bibliai hasonlatok jutnak eszembe: kôsziklára épített hit, melyen nem vesznek erôt a poklok. Belülrôl a több évszázados Mikó Kollégium és az Enyedi Bethlen Kata kollégium ôsi, tiszta jelleme sugárzik, mint a tudomány fáklyája.
Az elôtte levô nagyforgalmú, zajos úton áthaladó gépkocsikból és autóbuszokból sokszor megbámulják. Aki idegenbôl idelátogató vendég, a fôtérrôl rálát, az egykor csakis a Fôgimnáziumhoz vezetô „Kifli” úton besétál, fényképez. Hányan mondták már nekem, hogy ha lehetne, kövenként, téglánként is elvinnék, mert ôk ilyennel nem rendelkeznek.
Mindezt megálmodták, elképzelték, megvalósították egy nagyközség emberei, az egykori Habsburg hadseregének idegen országok elleni harcosai, Garibaldi szabadságharcosok, a Burg és Kárpátok védôinek leszármazottai, „parasztok” fiai, akiknek ôsei marhacsordákat hajtottak Bécsig, tutajokat Szegedig stb. És most, az unió civisei, majd a tudás fegyverével döngetik a Nyugat kapuit. Fiat, floreat, cresceat az egykor kardot remekül forgatók fiai most számítógéppel vívják ki az emberségesebb, európaibb jelent.
Jó reggelt Gyergyó! Jó napot jövônket építô Ifjúság! Egykor majd boldogan emlékezzetek vissza arra, hogy megtaláltátok az érvényesülés útját, ami ôseiteknek nem sikerült.
A nagyvilág kapuin kimentek, de végül is csak hazatértek egykor a szülôföldre, mert csak itt, csakis itt hallani a szívetek ütemesen dobogó hangját: Édes anyám, Édes hazám!
Blénessy Jenô
„Ez az utca de göröngyös, de sáros”
Tekintettel, arra hogy közeledik a tavasz, és talán az utak javításának is nekifognak, ahogy az idôjárás engedi, volna egy pár dolog, amit a Kápolna utca javításával kapcsolatosan szeretnék az illetékesek és a polgármester úr figyelmébe ajánlani, annál is inkább, mivel a polgármester úr többször is említette a fent nevezett utcának a közelebbi javítását, ami már idôszerű is lenne.
Nemrég a Fény Tv is közölt egy rövid bejátszást az utca állapotáról, de az nagyon kevés volt, amit a képernyôn érzékelni lehetett a valóságról. Ahhoz, hogy az utca állapotáról érdemben lehessen beszélni, kissé vissza kell nyúlni az idôben. Egykor a város egyik legjobb mellékutcája volt, aminek a romlása, egyrészt a Caritas-raktárak és a mezôgazdasági részleg megnyitása óta megnövekedett forgalomnak köszönhetô, másrészt pedig a régebbi városvezetôség ténykedésének köszönhetô. Mielôtt bárki a vizet felkapná, elmondom gyorsan, hogy ez alatt azt értem, hogy a választások közeledtével (de csak akkor) menetrendszerűen megjelent a földgyalu, és nagy zakatolás kíséretében feltúrta az utat, így az addig az út alapjául szolgáló nagyobb köveket szépen kiforgatta a földbôl. Ezután hozták a jó földes, agyagos töltést, amivel részben kitöltötték a kiforgatott kövek helyét, így létrehozva egy viszonylag járható utat, ami sajnos, csak az elsô esôs nap eljöveteléig volt járható. Ebbôl már sejthetô is hogy ez sem vált be, mint annyi minden ebben a városban. Amikor esett az esô, folyt az agyag és a sárlé válogatás nélkül, amerre tudott, otthagyva a gödröket. Ezt, ha jól emlékszem, három alkalommal ismételték meg (választások elôtt), aminek következtében van, ahol az út legalább 20–25 cm-rel is magasabb a járdánál vagy kapuk bejáratánál, hidaknál. Így amikor esik az esô, a sárlé vígan kanyarodik járdán, hídon, kapuk alatt be az udvarokra. Itt meg kell jegyeznem azt is, hogy száraz idôben olyan por van, hogy az már tűrhetetlen. Ablakot nyitni, szellôztetni, vagy ruhát kiteríteni csak a legbátrabbak mernek. Ezen kívül egy másik érdekesség, hogy amikor az utca elsô részét bekötötték a szennyvízhálózatba, a meglévô sáncot azon a szakaszon eltüntették, így nagyobb esôzésekkor vagy hóolvadáskor sokszor áll a megmaradt sáncokban a víz, és jobb híján beszivárog a kutakba, emésztôgödrökbe vagy felszívja a talaj. Az így elázott talajt aztán a nagyobb teherkocsik, és egyáltalán a járművek, könnyedén nyomják szét a sánc és a járda irányába. Ennek orvoslására mindenképpen szükség van a csatornázás kiépítésére, és az útról fel kell szedni a fölösleges töltést, amit talán lehetne valahol mezei utak járhatóvá tételére használni, majd ezután kezdeni az útjavítást. Véleményem szerint, ez az utca már nem bír meg egy újabb, ilyen típusú választás elôtti gyorsjavítást, mert akkor különbözô lánctalpasok meg holdjárók kellenek a közlekedéshez. Bárkit szívesen látunk egy kis sétakocsikázásra, gyalogsétára vagy esetleg biciklizésre, hogy majd legyen meg neki is a véleménye, mert nekünk már nagyon megvan a magunké.
Remélem, hogy belátható idôn belül írhatok majd elismerô sorokat is, hogy milyen kiváló munkát végeztek.
Tisztelettel a Kápolna utca lakóinak nevében: Benedek Zoltán
Tisztelettel meghívjuk Önt, az 1848–1849-es forradalam és szabadságharc évfordulójának ünnepi rendezvényeire
Március 11, vasárnap:
Az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán és a Megyei Kulturális és Művészeti Központ március 11-én 12 óra 15 perces kezdettel emlékműsort szervez MÁRCIUS 15 címmel. A Huszárok vezette közönség érkezése a Római Katolikus Templomtól a Népművészeti Alkotóházhoz;
12 óra 15 perc: Ipartestület Férfikórusának karéneke;
12 óra 30 perc: Török Zoltán – Batthyány Lajosra emlékezünk;
12 óra 40 perc: Domokos Pál Péter Dalkör karéneke;
12 óra 50 perc: Lackó-Szentmiklósi Endre – Gyergyóremete részvétele az 1848-as forradalomban;
13 óra: A Gyergyói Barandások ostorbemutatója pásztornemek szerint;
13 óra 20 perc: Batthyány Lajos-témájú kiállítás megnyitója;
Hagyományos katonaeledel-kóstoló, 1848-as katonadalok mellett,
Házigazda: Kisné Portik Irén;
Március 14, szerda:
10 óra: III. Gyergyói-medencei történelmi vetélkedô; Helyszín: művelôdési központ, 40-es terem,
Szervezô: művelôdési központ;
11 óra: A Salamon Ernô Elméleti Líceum és a hatvani Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola közös ünnepi emlékműsora „Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz” (Babits Mihály) címmel; Helyszín: Salamon Ernô Líceum Díszterme,
Szervezô: Salamon Ernô Elméleti Líceum;
12 óra: A Fogarassy Mihály Általános Iskola tanulóinak „Petôfi szülei” című egyfelvonásos színjátéka; Helyszín: Salamon Ernô Líceum Díszterme;
14 óra: A Vaskertes Általános Iskola 1848-as ünnepi műsora; Helyszín: Korona-terem,
Szervezô: Vaskertes Általános Iskola.
17 óra: Kiállításmegnyitó: Egy-más mellett, a Stúdió 9 képzôművészeinek tárlata: Balla Tibor, Bara Barnabás, Botár László, Gergely Zoltán, Keresztes Györgyi, Nagy Ödön, Szabó Árpád, Turcza László, Xantus Géza; Helyszín: Pro-Art Galéria.
Szervezô: Pro Art Galéria, Ora International;
18 óra: Salamon Ernô Irodalmi Kör. Meghívott Csergô Tibor András: Egy kisváros 100 éves viszontagságai; Helyszín: Városi Könyvtár,
Szervezôk: Városi Könyvtár, Tarisznyás Márton Múzeum, Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán és a Megyei Kultúrális Művelôdési Központ, Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület.
Március 15., csütörtök
12–17 óra: Március 15-i szimbólumok készítése; Helyszín: Városi könyvtár,
Szervezô: Városi Könyvtár;
12 óra: Ünnepi szentmise a római katolikus templomban;
13 óra: Gyülekezés a római katolikus templom elôtt és felvonulás a művelôdési ház elôtti térre;
13.30 óra: Ünnepi megemlékezés, ünnepi beszédek, koszorúzás;
15 óra: Szervezett felvonulás a városi temetôbe és koszorúzás,
Szervezô: a városi RMDSZ;
15.30–17.30 óra: Toborzó; Helyszín: Felszeg (Szájván) 16 órától, művelôdési központ elôtti tér 17 órától,
Szervezôk: Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület, Hóvirág Néptáncegyüttes, Ipartestület Férfikara;
17.30 óra: Kiállításmegnyitó: Csutak Levente grafikai tárlata; Helyszín: 40-es terem, művelôdési központ,
Szervezô: művelôdési központ;
18 óra: Gloria Victis, ünnepi emlékműsor a Figura Stúdió Színház és meghívottai: Szent Miklós Kamara Együttes, Hóvirág Néptáncegyüttes, Klarinét Kvartett elôadásában; Helyszín: a művelôdési központ nagyterme,
Szervezô: Figura Stúdió Színház;
19 óra: Rockopera-vetítés: „Zúgjatok harangok 1848”, Helyszín: Salamon Ernô Líceum díszterme,
Szervezô: Pál Lóránt.
Együttműködô intézmények: Művelôdési Központ; Tarisznyás Márton Múzeum; Figura Stúdió Színház; Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány; Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület; Városi Könyvtár; Gyergyószentmiklós általános és középiskolái, valamit a Gyergyótekerôpataki Fúvószenekar.
Szeretettel várjuk
Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal
RMDSZ Területi és Városi Szervezete
Az Európai Unió ellenôrzései
(folytatás az elôzô lapszámból)
Románia uniós csatlakozása elôtt csak olyan üzemekbôl exportálhatott az unióba, amelyek már rendelkeztek uniós ellenôrzési számmal. E „nagybeszállítók” köre a csatlakozás után sem fog jelentôsen megváltozni, unión belüli kereskedelmük „tisztaságáról” innentôl kezdve az országos hatóságok és a piac gondoskodik. Az agrártermékek esetében a vásárlók saját ellenôrzéseket is végeznek, amelyeket az unió által akkreditált vagy elfogadott tagállami hatóságok eseti ellenôrzései egészíthetnek ki.
Az említett három uniós szerv is ugyanazt a két alapvetô ellenôrzési módszert alkalmazza, mint minden más hatóság. Egyik az adminisztratív ellenôrzés, a másik pedig a helyszíni szemle. Az adminisztratív ellenôrzéseik a tagállamok jelentésein alapulnak. Az ellenôrzések meglepôen nagy aránya végezhetô el ilyen módon. A tagállamok kötelesek minden egyes kifizetett euróról – összevont – jelentést készíteni. Ezekbôl az említett hatóságok meg tudják állapítani a közösségi jogszabályokban elôírt határidôk betartását, a tagállam részére meghatározott pénzügyi keretek kihasználtságát, illetve esetleges túllépését, a jogtalan igénylések arányát és nagyságrendjét, a tagállami hatóságok által adminisztrált ellenôrzések arányát, és még sok más egyéb feltétel teljesítését. Ha ezekben szankcionálható hibát találnak a hatóságok, akkor helyszíni ellenôrzést végeznek, és akár kérdezés nélkül is büntetik a tagállamot. Emellett a jelentések támpontot nyújtanak a hatóságoknak az egyes tagállamok eljárásaival kapcsolatos kockázatok felmérésében is. A kockázatosnak ítélt kifizetések, illetve támogatási formák vonatkozásában e szervek helyszíni ellenôrzéseket tartanak a kiválasztott tagállamokban. (Általában azért a kifizetett összeg nagysága az elsôdleges kockázati szempont.) A szemle a tagállam hatóságainál történik, indokolt esetben közös, megismételt ellenôrzésre is sor kerülhet a termelôknél vagy más kedvezményezetteknél.
Amennyiben az unió illetékes szervei komolyabb hibákat tárnak fel egyes támogatások kifizetésével kapcsolatban, akkor a tagállamot szankcionálják. A tagállami szankció megállapításának az a menete, hogy az uniós hatóság ellenôrzésérôl készít egy jelentést, amelyet az ellenôrzött tagállami szerv részére küld meg. Ez általában fél évvel az ellenôrzés után történik. A tagállam erre vonatkozó észrevételeit – általában egy-két hónapos határidôvel – megteheti, további bizonyítékokat terjeszthet elô. Ezt követôen még további két alkalommal nyílik lehetôsége a tagállamnak a jogorvoslatra, mire az eljárás lezárul. Egy ilyen eljárás adott esetben két évnél is hosszabb ideig tart, nem csoda hát, hogy egyes „rutinosabb” tagállamok (mint például Franciaország vagy Olaszország) elôször olyan-amilyen eljárással kifizeti az uniós kasszából a támogatást saját termelôi részére, aztán vitatkozik a bizottsággal, hogy mennyi volt jogos és mennyi nem. További bátorító tényezô a számukra, hogy az unió (zömében a bizottságot kell érteni ezalatt) csak a legritkább esetekben, súlyos gondatlanság megállapításakor szab ki jelentôs (a tagállam által folyósított összeg 10%-át meghaladó) összegű büntetést. (Magam csak egy olyan esettel találkoztam, amikor a bizottság – Portugáliával – visszafizettette egy teljes év összes területalapú támogatását.) Románia, mint új tagállam esetében talán nem szerencsés egybôl így indítani, de az akkreditációt követôen minden bizonnyal felmerül majd a román politikai vezetôk elôtt a „francia példa”, mint lehetséges alternatíva.
Még egy fontos dolog a tagállami szankciókkal kapcsolatban, hogy az uniós szervek csak ritkán szólítják fel a tagállamot arra, hogy termelôivel fizettesse vissza a támogatást, tehát a büntetés mindig a tagállamra vonatkozik, a bizottság tôle „vonja le” a meghatározott bírságot, de a tagállam ennek ellenére dönthet úgy, hogy termelôitôl nem hajtja be a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Az olyan esetek természetesen nem tartoznak ide, amikor az unió állapítja meg, hogy egy 10 hektáros blokkban 20 hektárnyi támogatást fizettek ki. Ez esetben a tagállam „nem teheti meg”, hogy a támogatási összeget nem hajtja be.
A termelôk, illetve uniós támogatást igénylôk kérelmük benyújtása elôtt kell, hogy tájékozódjanak. Meg kell ismerniük a kérelem kitöltése során elkövethetô hibáik várható következményeit, mert ennek hiányában vétlenül is kaphatnak olyan szankciókat, amelyeket anyagilag nem tudnak elviselni. Több olyan normatív támogatási forma is létezik, amelyek alapja megtermelt / értékesített / vásárolt mennyiség, vagy más olyan „normatíva”, amelyet számlával vagy más bizonylattal kell igazolni. Ezek esetében minimális kockázattal lehet „nagyobbat mondani” vagy tévedni. A bizonylat módosítható, és késôbb is kiállítható. A fejlesztési támogatások esetében is hasonlóak a lehetôségek, kiegészítve azzal, hogy banki trükkök sora áll rendelkezésre az „önrész” felmutatásához, továbbá azzal, hogy e támogatások többsége esetében a pályázatírás költségei is elszámolhatóak a támogatás részeként (általában az igényelt összeg 7%-áig). Ez utóbbi is azt indokolja, hogy érdemes szakértôhöz, pályázatíróhoz vagy tanácsadóhoz fordulni. Ha nincs ilyen a termelô környezetében, akkor a kifizetô hivatalnál kell érdeklôdni. Rá kell szánni az idôt és az energiát, mert apróságokon múlhatnak milliós támogatások.
Azt pedig, hogy az unió ellenôrzéseit komolyan kell venni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még meg sem száradt a pecsét Románia csatlakozási szerzôdésén, és a Bizottság máris kiválasztotta a román területalapú támogatásokat ellenôrzésre. Az e héten érkezett elôrejelzés szerint, az ellenôrzések 2007. június 18-án kezdôdnek Bukarestben. Természetesen nem kell megijedni az uniós ellenôrzésektôl, minden lehetôséget meg kell ragadni, és minden igényelhetô támogatást ki kell hozni a közösségi büdzsébôl, de azért szükség van az elôvigyázatosságra.
Guzli László
KisAsszony
A házasság hurrikánjai
Sokkos élmény, amikor a házasságot körülölelô rózsaszín ködfelhô felszakadozik, és helyébe vészterhes, sötét fellegek telepednek. Különösen akkor nehéz ezt elviselni, mikor a ragyogó napsütést elôször zavarják meg a romboló, viharos érzelmek.
A házasságok, párkapcsolatok kríziseit általában az életciklus-változások eredményezik. Ilyen az összeköltözés, az esküvô, a gyermek születése, késôbb pedig, ha a gyermek már nagyobb, az óvodába-iskolába járatás, az édesanya visszatérése a munkába. Egy váratlan esemény is megzavarhatja a harmóniát, ilyen lehet például, ha a férj elveszíti állását. Ezekkel a nagyobb változásokkal az addig kialakult és jól bevált rend megbomlik. Megváltozik a nô, a férfi, vagy akár mindkettejük életvitele.
Alkalmazkodás
Az újszülött ellátása és a gyermeknevelés rengeteg idôt és energiát igényel. Munkamegosztással azonban elkerülhetôk a viták és veszekedések. A családterapeuta szerint, ha ehhez a házastársak képesek rugalmasan viszonyulni, a feladatokra közös megoldásokat találni, és együtt változni, akkor elkerülhetôk a meddô viták, értelmetlen veszekedések. Még akkor is, ha pontosan tudjuk, a veszekedés, sírás-rívás, ajtócsapkodás nem vezet sehová. Bizonyos helyzetekben tényleg nehéz türelmesnek maradni, a problémát feladatként felfogni, és annak megoldásán fáradozni. Ha egy kapcsolatban, házasságban még nincs gyermek, a közös együttlét során akkor is elérkezik az az idô, amikor egy nagy változásnak kell történnie. Olyan jelentôs újdonságnak kell bekövetkeznie, mint amilyen például egy költözés lehet.
A hetedik év
A szakember tapasztalatai szerint az életciklus-váltások a természetben is jelenlévô ciklikussághoz hasonlóak. Ahogy hétévente testünk összes sejtje lecserélôdik, a megismerkedéstôl számított 6–7 év után jelentkezik az elsô komolyabb párkapcsolati krízis. Az új rend akkor tud kialakulni, ha az elôzôt képesek vagyunk elvetni. Ha erre valamelyik fél nem képes, akkor problémák egész sorával kell szembenéznie.
Noha minden kapcsolat más, és így természetesen nincsen általános recept a jó házasságra, általánosan elmondható, hogy a nôk hajlamosabbak úgy menekülni a nézeteltérések elôl, hogy magukba fojtják azokat. A felületes szemlélônek úgy tűnhet, minden rendben van. A házasság látszólag boldog, miközben a nôket emészti a ki nem robbant feszültség. A mindennapi élet teendôi elterelik az ô és férje gondolatait is. Így a gyermekneveléssel, házimunkával terhelt asszonynak nincs ideje és kedve ápolni nôiességét, férje pedig fokozatosan elveszíti érdeklôdését. A munkahelyi problémákon agyaló családfô gyakran észre sem veszi felesége igyekezetét, amellyel a lakást csinosítja, és az ebédlôasztalra pazar lakomákat varázsol. Kettejük párbeszéd-skálája egyre inkább csak a családban és az ismeretségi körben történtekre, valamint a mindennapi teendôkre korlátozódik. A nyugtatókon, altatókon élô háziasszony és a zugivó férj csapdájából az egyedüli kivezetô út az ôszinte érdeklôdésbôl fakadó, tudatos egymásra figyelés. Ha valaki csak saját magára figyel, a „pár” és a „kapcsolat” fogalma megszűnik létezni.
Tolerancia
Nem kell megijedni attól, hogy a mézeshetek már belevesztek a múlt szinte beláthatatlan messzeségébe. A „szürke” hétköznapok sem feltétlenül válnak egy csapásra unalmassá. A friss házasok élvezettel lubickolnak abban a boldogságban, amelyet az a hit tart életben, hogy megtalálták lelki társukat, akinek ismerik az összes jó tulajdonságát. A dolgos hétköznapok azonban kiábrándítóan hathatnak, és elôjönnek az együttélésbôl fakadó konfliktusok. Hogyan lehet nyugodtan aludni, ha a mellettünk fekvô ember nem békésen szuszog, hanem a késô esti híradót nézi? Elkezd a nézeteltéréseken agonizálni, és a különbözôségekre koncentrálni. Ez az egyik legbiztosabb szerelemgyilkos, idôben kell megálljt parancsolni.
Hasonló ügy, amikor baba érkezik. Ilyenkor a házastársak otthonülô életmódba kezdenek. A konfliktusok ebben a helyzetben is szinte elkerülhetetlenek. Ezért törekedjünk arra, hogy naponta legalább fél órát beszélgessünk egymással, és hetente egyszer a néhány hónapos baba mellôl is menjünk el együtt moziba, színházba, étterembe vagy csak sétálni.
A krízishelyzeteken együtt könnyebb túljutni
Talán az az egyik legnagyobb csapás, amikor elmúlik a gyomorcsiklandozós szerelem – persze csak akkor, ha annak fogjuk fel. A békés hétköznapokba betoppanó hirtelen változások, mint amilyen például a munka elvesztése, az egész család stressz-szintjét növeli. A munka erôsen meghatározza egy férfi önértékelését, ha elveszti, megrendül önbizalma, hiszen egy idôre kiesik a felelôsen gondolkodó családfenntartó szerepébôl. Segítsük át ezen a nehéz válságon, készítsünk pontos tervet a háztartás költségeinek csökkentésérôl, valamint egy nem túl laza, de nem is szigorú ütemtervet a munkakeresésre. Ez enyhít a feszültségen, és segít abban, hogy eltökéltek és céltudatosak maradjunk.
Pármai csirkemell
Hozzávalók: 3 db csirkemell filé, 1 db erôleveskocka vagy ételízesítô, 10 dkg vaj, 2 dl tejföl, 1 dl fehérbor, 15–20 dkg reszelt sajt, 1 dl víz, bors.
Elkészítés: A vajban pirosra sütjük a melleknek mindkét oldalát. Ezután hozzáöntjük a vizet, az ételízesítôt vagy leveskockát és a bort. Fedô alatt puhára pároljuk, ha kész, kivesszük a húst. A maradék levet tejföllel felöntjük, és ízlés szerint borsozzuk. Kibélelünk egy tűzálló tálat a reszelt sajt felével és belehelyezzük a fél csirkemelleket. Ráöntjük a tejfeles húslét, és a maradék sajttal betakarjuk. Sütôben átsütjük.
Burgonyapürével vagy magára is tálalhatjuk.
Egészség
A belsô elválasztású mirigyek és betegségeik XXXI.
A nemi mirigyek – gonádok-4
Ovárium – petefészek
Páros szerv, amely a hasüregben, a méh két oldalán helyezkedik el.
A nôi ivarmirigy tojásdad alakú (mandula nagyságú) páros szerv. A medencében helyezkedik el, a medence hátsó falához, a méhhez és a petefészekhez szalagok rögzítik. A petefészket rostos kötôszöveti burok veszi körül, mely alatt két szerkezeti övezetet lehet megkülönböztetni: a kéregállományt, amelyben a petefészek tüszôi találhatók, és a velôállományt, amely vérerekkel és idegekkel átszôtt, laza, rostos kötôszövetbôl áll. A tüszôk hólyagos képzôdmények, amelyekben egy-egy petesejt van.
Az ováriumnak – petefészeknek – kettôs feladata van: egyrészt belsô elválasztású mirigy, mely a nôi nemi jelleg kialakulását meghatározó és a nôi nemi szervek működésében szerepet játszó hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront termeli, másik feladata a petesejttermelés, illetve érlelés.
A nôi nemi hormon a folikulin és a sárgatest által termelt lutein.
A folikulin a nemi szervek, az emlôk és a másodlagos nemi jellegek fejlôdését befolyásolja. Mivel a nôies viselkedés kialakulásában meghatározó szerepet játszik, nyugodtan nevezhetjük a nôiesség hormonjának.
A sárgatest által termelt lutein a terhesség kialakulásában, fôleg az elsô három hónapban nélkülözhetetlen – ezért nevezzük még az anyaság hormonjának is.
A normális menstruációs ciklusban mindkét hormonnak szerepe van, és mint már egy elôzô cikkben (a hipofízis – agyalapi mirigy) említettük, a nemi hormonok képzôdése a hipofízis (mestermirigy) elülsô lebbenyében termelt gonadotropin hormonok hatása alatt áll.
A petesejt – nôi gaméta – gömb alakú, és a test legnagyobb sejtje, átmérôje 0,2 nm. Ennek a citoplazmájában tartalék tápanyag-tápláló szik halmozódik fel, melybôl a fejlôdésének elsô szakaszában táplálkozik az embrió.
Az újszülött leánycsecsemôk egy meghatározott számú, általában 400 ezer petesejttel születnek, és a nô élete során ezek száma csak csökkenni fog. Ez a nagy mennyiség azonban sokkal több, mint ami a nôk számára egyáltalán szükséges. Egy nônek a termékeny évei alatt körülbelül ötszáz menstruációs ciklusa van. A petefészek általában 11 éves életkorban kezdi meg az ösztrogén hormon termelését, minek hatására minden hónapban egy-egy petesejt megérik, a tüszô fala felreped, és a petesejt a petevezetéken át a méh ürege felé vándorol. A peteérést követôen a pete a petevezetékbe vándorol, ez körülbelül 3–4 napot vesz igénybe, miközben a petesejtnek lehetôsége van találkozni a hím ivarsejttel, és azzal egyesülni. Tehát ez alatt az idôszak alatt a nô termékeny állapotban van, és a terhesség könnyen bekövetkezhet. Ha a petesejt és a hím ivarsejt találkozása megtörténik, és azzal egyesül, akkor továbbvándorol a méhben, ami már felkészülten áll a megtermékenyült, osztódásnak induló sejt beágyazódására.
Azok a petesejtek, amelyek nem termékenyülnek meg, menstruáció formájában távoznak a nôi testbôl. A menstruáció, havi vérzés, egy latin (menses=hónap) szóból származik, és amint magyar neve is egyértelműen jelzi, ez a havonta bekövetkezô vérzés. Mivelhogy szorosan kapcsolódik a nemiséghez, a szaporodó- képességhez, a fiatal lányokkal általában nehéz errôl a témáról beszélni, pedig kötelezô lenne, hogy valaki elmondja, mi zajlik le ilyenkor a szervezetükben, és tulajdonképpen mi is a havi vérzés értelme.
Fontos megértetni, hogy a havi vérzés élettani folyamat, és nem szabad „havi baj”-nak nevezni, illetve a menstruáció idôpontját olyan dátumként emlegetni, „hogy akkor voltam beteg”.
Egy másik téves elképzelést is el kell oszlatni, hogy a menstruáció kimaradása nem valamiféle tisztulási folyamat akadályozása, tehát hibás felfogás, ha a menses nem jelentkezik, akkor „mérgezô” salakanyagok maradnak benn a szervezetben, és ennek káros következményei lehetnek.
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Jégkorong
Két gyôzelem kell a bronzéremért
Két gyôzelem szükséges a Gyergyószentmiklósi Progym csapatának ahhoz, hogy a harmadik helyen végezzen az idei bajnokságban. A három gyôzelemig tartó bronzcsata múlt héten, Csíkszeredában lejátszott 2. és 3. találkozóin sajnálatos vereségeket szenvedett a Divoiu Adrian edzô által felkészített gyergyói csapat. A Progym a fiatalabbik csíkszeredai együttestôl, a szlovák Peter Mikula edzô által felkészített Csíkszeredai HC-ISK csapatától kapott újabb – remélhetôen kijózanító – pofonokat. A bronzére-mért zajló mérkôzéssorozat 4. (ha szükséges lesz, akkor az 5. mérkôzés is lejátszásra kerül) találkozóját ezen a héten Gyergyószentmiklóson rendezik.
A párharc eddigi eredményeinek összesítése alapján 2–1 arányban vezetô Csíkszeredai HC-ISK fiatal gárdája egy gyôzelemnyire van a bajnokság 3. helyének megszerzésétôl, míg a Progym csapatának kétszer kell két vállra fektetnie ellenfelét. Nem lesz könnyű feladat az biztos, de nem is lehetetlen. A bronzrájátszás múlt pénteken lejátszott második mérkôzésén jól kezdett a Progym, hisz Kerata már a 7. percben megszerezte a vezetést. Az elsô harmad 1–1-es döntetlennel ért véget. A második harmad 28. percében 2–1-es hazai vezetésnél a Progym csapatában játszó Skokan kapott 10 perces kiállítást, majd mivelhogy folytatta a bírókkal a vitatkozást mérkôzésbüntetôt kapott, így a szlovákiai játékos a másnapi mérkôzésen nem léphetett pályára. A pénteki mérkôzés a második harmadban dôlt el, hisz ebben a játékrészben 6 gólt ütöttek a HC-ISK játékosai, 40 percnyi játék után az eredmény már 7–2 volt. Két harmad után tulajdonképpen eldôlt a mérkôzés. A kiegyensúlyozottnak tűnô harmadik játékrész már nem nyomott a latban.
Eredmény: Csíkszeredai HC- ISK – Gyergyószentmiklósi Progym 8–3 (1–1, 6–1, 1–1). Gólszerzôk: Mihály 4, Lôrincz, Antal, Molnár Zsolt és Bálint, illetve Kerata, Mikeshin és Csíki Csaba. Büntetôpercek: 44–66 (ebbôl 10–10 perc fegyelmi Mihály és Hilser, illetve Skokan 20 perc). Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Iliescu Marius és Trandafir Mihăiţă.
Másnap ismét megmérkôzött a két együttes, de sajnos ezúttal sem termett babér a Progym számára. A lendületesebben játszó hazaiak ezúttal is felülkerekedtek, két harmad után 3–0 arányban vezettek. A gyergyói csapat elsô gólja a 48. percben született, mondhatni nagyon késôn. Tény, hogy a csíkszeredai mérkôzéseken a játékvezetés sem emelkedett a megfelelô szintre, számos bírói tévedés is tarkította a csíkszeredai összecsapásokat. A múlt szombaton lejátszott mérkôzés végeredménye: Csíkszeredai HC-ISK – Gyergyószentmiklósi Progym 5–2 (1–0, 2–0, 2–2). Gólszerzôk: Kánya, Skala, Hilser, Szôcs és Antal Zsombor, illetve Gergely és Ploskov. Büntetôpercek: 26–26. Játékvezetôk: Lascăr Valentin – Iliescu Marius és Trandafir Mihăiţă.
A két csapat következô mérkôzéseit, a bronzrájátszás sorrendben 4. és (ha szükséges) 5. találkozóit március 8-án, csütörtökön és március 9-én, pénteken rendezik Gyergyószentmiklóson. A városunkban lejátszásra kerülô mérkôzések 17.30 órakor kezdôdnek.
Március 2-án, pénteken Bukarestben rendezték a bajnokság döntôjének második mérkôzését. A négy gyôzelemig tartó mérkôzéssorozat elsô, csíkszeredai összecsapásán 4–2 arányban diadalmaskodó Sportklub ezúttal nem tudta megismételni az egy héttel korábbi nagyon jó teljesítményét. A Mihai Flamaropol Műjégpályán a házigazda szerepét betöltô Steaua csapata végig vezetett, és a hosszabításban szerzett aranygóllal diadalmaskodott. Két harmad után 3–3 volt az eredmény, a rendes játékidô végére 5–5-re alakult az állás. Következett a hosszabbítás, amely csak 105 másodpercet tartott, ekkor Corduban egy távoli lövéssel hatodszor is térdre kényszerítette Kucerát, a Sportklub szlovák kapusát, így alakult ki a 6–5 arányú Steaua-gyôzelem. A harmadik játékrészben a bukaresti csarnokban bekövetkezett áramszünet miatt percekig állt a játék. A döntô összesített eredményei alapján az állás: 1–1. A döntô 2. mérkôzésének végeredménye: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai Sportklub 6–5 (2–1, 1–2, 2–2) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: Zabludovszkij és Butucsnov 2–2, Basilides Tibor és Corduban, illetve Filip 2, Kavulics, Szôcs Szabolcs és Sándor Szilárd. Büntetôpercek: 26–24. Játékvezetôk: Makszim Manyin (orosz), Abonyi Attila és Barabás Miklós (magyarországiak).
A bajnoki döntô 3. és 4. mérkôzéseire március 8-án, csütörtökön és március 9-én, pénteken kerül sor Csíkszeredában. Mindkét csíkszeredai találkozó az említett napokon 19.00 órakor kezdôdik és egyenes adásban közvetíti a TV Sport.
Jégkorong/ Külföld
Bronzéremért küzdhet a Sportklub
Február 28-án, szerdán befejezôdött a magyar jégkorong Borsodi Liga elôdöntôje. A szerda esti mérkôzésen: Újpest TE – Dunaújvárosi Acélbikák 1–3 (0–1, 0–0, 1–2). Gólszerzôk: Borbás, illetve Foltin, Borsos, Erdôsi. A három nyert mérkôzé-sig tartó elôdöntôt a dunaújvárosi csapat nyerte meg. Így eldôlt, hogy a döntôben a két Fejér megyei együttes, a Székesfehérvári Alba és a Dunaújváros találkozik. A Székesfehérvár – Dunaújváros döntô március 6-án, kedden este Székesfehérváron kezdôdött el. A döntô elsô összecsapásának eredménye: Székesfehérvári Alba Volán FeVita – Dunaújvárosi Acélbikák 5–1 (2–0, 2–1, 1–0). Gólszerzôk: Kovács Csaba és Anton Poznik 2–2, Palovcik, illetve Szilassy. A döntô további idôpontjai: március 7., 13., 14. és 16. (Székesfehérvár), illetve március 10., 11. és 14. (Dunaújváros). A 3. he- lyért pedig a Csíkszeredai Sportklub és az Újpesti TE csapatai mérkôznek. A bronzcsata három nyert mérkôzésig tart. Az elsô két találkozót Újpesten rendezik március 11-én, vasárnap és március 12-én, hétfôn.
Jégkorong/ Ifjúságiak
Bajnokok a csíkszeredaiak
Valamennyi mérkôzését megnyerte a Csíki ISK Sportklub kisifjúsági, ifjúsági II-es korosztályú (U16) jégkorongcsapata a legutóbbi, Bukarestben megrendezett körmérkôzéses tornán. Eredmények: Csíki ISK Sportklub – Dunărea Galaţi 6–5, Csíki ISK Sportklub – Felcsík 20–0, Csíki ISK Sportklub – Bukaresti Triumf 9–4. További eredmények: Triumf – Felcsík 22–1, Galac – Triumf 8–3, Galac – Felcsík 11–1. Versenyen kívüli barátságos mérkôzésen: Csíki ISK Sportklub – Steaua 5–2. (A Steaua csapata visszalépett a bajnokságból.) Négy turné után a bajnokság rangsorában: 1. Csíkszereda 22 pont, 2. Galac 14 pont, 3. Triumf 12 pont, 4. Felcsík 0 pont.
A bajnokság utolsó körmérkôzéses tornáját március végén Galacon rendezik meg, de behozhatatlan elônyének köszönhetôen már most bajnoknak tekinthetô az ifj. Antal Elôd testnevelô tanár által felkészített csíkszeredai csapat. Ekképp elmondható, hogy az ifjúsági I-es korcsoportú bajnokság megnyerése után a csíkszeredaiak az ifjúsági II-es korosztályban is a legjobbaknak bizonyultak.
Sífutás
Símaraton a Bucsinon
Március 10-én, szombaton 11.00 órai kezdettel a Bucsin-tetôn kerül megrendezésre a hagyományos Gyergyói Símaraton. A 17. kiírásához érkezett versenyre benevezni korhatár nélkül a színhelyen lehet 9 órától. A verseny fôszervezôje a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal. Társszervezôk: a Gyergyói Sportiskola és a Hargita Megyei Sportigazgatóság. A szervezôk éremmel és oklevéllel díjazzák a 10 korcsoportban versenyzô elsô három helyezettet, valamint a legfiatalabb és legidôsebb nôi és férfi versenyzôket.
A verseny helyszínére autóbusz indul reggel 8 órakor Gyergyótekerôpatakról, a Művelôdési Háztól és Gyergyószentmiklósról, a Művelôdési Központtól.
Buslig Gyula
Jégkorong/ Ifjúságiak
Egyhetes vébé
Jövô héten Csíkszeredában kerülnek megrendezésre a divízió II-es ifjúsági (U18) világbajnokság B-alcsoportjának mérkôzései. A Vákár Lajos Műjégpályán sorra kerülô találkozók műsora:
Március 12., hétfô: Ausztria – Korea, Litvánia – Szerbia, Románia – Horvátország; március 13., kedd: Litvánia – Ausztrália, Korea – Horvátország, Románia – Szerbia; március 15., csütörtök: Korea – Szerbia, Ausztrália – Horvátország, Litvánia – Románia; március 16., péntek: Szerbia – Ausztrália, Horvátország – Litvánia, Románia – Korea; március 18., vasárnap: Horvátország – Szerbia, Korea – Litvánia, Románia – Ausztrália.
A mérkôzések kezdési idôpontjai a jelzett napokon: 13.30, 17.00 és 20.30 óra. A romániai ifjúsági válogatott játékoskerete: Boeriu Adrian (ISK Progym), Csergô István (6. sz. ISK Steaua), Csomortáni Botond (ISK Sportklub) – kapusok; Ambrus Alpár (ISK Progym), Antal Csaba (6. sz. ISK Steaua), Bálint Zsolt (ISK Sportklub), Bartha Loránd (ISK Sportklub), Bartó Adolf (UTE), Bilibók László (ISK Progym), Biró Tamás (ISK Sportklub), Daradics Csaba (ISK Progym), Drăghici Eugen (6. sz. ISK Steaua), Ghiaţă Andrei (6. sz. ISK Steaua), Irimia Adrian (Dunărea Galaţi), Lukács László (ISK Progym), Ţapu Ciprian (Dunărea) – hátvédek; Bălăşoiu Bogdan (6. sz. ISK Steaua), Epifanov Petrica (Dunărea), Groffu Cristian (6. sz. ISK Steaua), János Imre (ISK Sportklub), Kozma Zsolt (ISK Progym), Luşneac Nicuşor (Dunărea), Maştaleriu Zsolt (UTE), Ördög Szabolcs (ISK Progym), Popescu Bogdan Sterea (6. sz. ISK Steaua) – csatárok. Edzôk: Justinian George és Janovits Endre.
Kézilabda
Remetei diadal Udvarhelyen
Március 2-án, pénteken rendezték meg a székelyudvarhelyi sportcsarnokban a vidéki iskoláscsapatok (V–VIII. oszt.) megyei bajnokságának mérkôzéseit. A székelyudvarhelyi tornán a következô eredményeket jegyezték: Remete – Ditró 17–10, Remete – Tölgyes 17–8, Remete – Csíkszentmárton 24–6, Ditró – Csíkszentmárton 15–10, Ditró – Tölgyes 22–21, Tölgyes – Csíkszentmárton 16–7. A torna végsô rangsorában: 1. Remete – edzô: Mincsor Béla, 2. Ditró – edzô: Sipos Lóránt, 3. Tölgyes – edzô: Dimény Csaba, 4. Csíkszentmárton – edzô: Ábrahám Lajos.
A tornagyôztes remetei csapat játékoskerete: Balázs Botond, Balázs Cs. Ervin, Bârsan Norbert, Borbély Szilárd, György Árpád, László Róbert, Nagy M. József, Nagy Zsombor, Péter Endre, Puskás Áron.
Hargita megyét a Székelyudvarhelyen tornagyôztes remeteiek képviselik az április végén Nagyszebenben megrendezésre kerülô zónabajnokságon.
Labdarúgás
Kezdôdik a tavaszi idény
Az elôttünk álló hét végén az elsô tavaszi, sorrendben a 13. forduló mérkôzéseivel folytatódik a Hargita megyei IV. Liga 2006/ 2007-es idényének küzdelemsorozata. A mérkôzések az alábbi idôpontokban és műsor szerint kerülnek lejátszásra: március 10., szombat 11.00: Székelykeresztúri Egyesülés – Csíkszeredai Siculum /játékvezetôk: Ilyés Szabolcs, Jenei Csaba, Kis Ferenc – székelyudvarhelyiek; megfigyelô: Zsombori Gyula – Székelyudvarhely/; 14.00 órától: Szentegyházi Vasas – Gyergyószentmiklósi Jövô / játékvezetôk: Oanea Marius, Deák Ferenc, Papp Róbert – mindhárman Csíkszereda; megfigyelô: Kecseti Pál – Csíkszereda/. Március 11., vasárnap 15.00: Parajdi SE – Salamás Maroshévízi Tudomány /Fodor József, Ilyés Loránd, Szécsi Csaba – mindhárman Székelyudvarhely; megfigyelô: Somolyák István – Székelyudvarhely/.
Az ifjúsági bajnokságokban is elkezdôdik a mérkôzéssorozat. Március 10-én, szombaton 16 órai kezdettel az ifjúsági C-csoportban a Szentegyházi Vasas – Salamás Maroshévízi Tudomány mérkôzés kerül lejátszásra, míg másnap, március 11-én, vasárnap 11 órai kezdettel a Csíkszeredai Siculum – Gyergyószentmiklósi Jövô mérkôzésre kerül sor. Szintén vasárnap 13 órai kezdettel Balánbányán a helyi Bányász csapata a Tölgyesi Real együttesével méri össze tudását. Ez a mérkôzés a D-csoport keretében kerül megrendezésre. Az ifjúsági C-csoportú megyei bajnokság márciusi és áprilisi fordulóinak idôpontjait és műsorát az alábbiakban tesszük közzé.
Március 17-én, szombaton 11 órai kezdettel: Csíkszeredai Start – Székelykeresztúr, Székelyudvarhelyi Roseal – Csíkszeredai Siculum; 13.00: Székelyudvarhelyi ISK – Gyergyói Jövô.
Március 24-én, szombaton 11 órától: Csíkszeredai ISK – Szentegyháza, Roseal – Gyergyói Jövô, Maroshévíz – Start; 15.00: Székelyudvarhelyi ISK – Siculum.
Március 31-én, szombaton 11 órától: Székelyudvarhelyi ISK – Szentegyháza, Jövô – Start; 15.00 órai kezdettel: Roseal – Csíkszeredai ISK.
Április 7-én, szombaton 11.00 órai kezdettel: Start – Csíkszeredai ISK, Roseal – Székelyudvarhelyi ISK, Csíkszeredai Siculum – Székelykeresztúr, Szentegyháza – Gyergyói Jövô.
Április 14-én, szombaton 11.00 órától: Start – Székelyudvarhelyi ISK, Szentegyháza – Roseal, Székelykeresztúr – Csíkszeredai ISK; 15.00 órától: Siculum – Maroshévíz.
Április 21-én, szombaton 11.00 órai kezdettel: Csíkszeredai ISK – Maroshévíz, Roseal – Start, Szentegyháza – Siculum.
Április 28-án, szombaton: Maroshévíz – Jövô, Start – Szentegyháza, Székelykeresztúr – Székelyudvarhelyi ISK és Siculum – Csíkszeredai ISK.
Az ifjúsági D-csoportban a következô bajnoki mérkôzéseket következô idôpontokban rendezik. Március 17-én, szombaton 13 órai kezdettel: Maroshévíz – Balánbánya; március 18-án, vasárnap 11 órától Elite – Székelyudvarhelyi ISK, 15 órától a Tölgyes – Székelykeresztúr találkozó kerül lejátszásra. Március 24-én, szombaton 13 órától a Balánbánya – Elite és a Budvár – Siculum találkozókat rendezik. Március 31-én, szombaton 13 órától a Siculum – Elite és a Budvár – Székelykeresztúr mérkôzések kerülnek lejátszásra. Április 7-én, szombaton 13 órai kezdettel a következô mérkôzéseket rendezik: Elite – Maroshévíz, Székelyudvarhelyi ISK – Tölgyes, Siculum – Székelykeresztúr. Egy héttel késôbb, azaz április 14-én, szombaton 13 órai kezdettel a következô műsor szerint mérkôznek: Tölgyes – Maroshévíz, Székelykeresztúr – Balánbánya, Budvár – Gyergyói Elite. Április 21-én, szombaton 13 órától: Balánbánya – Maroshévíz, Székelyudvarhelyi ISK – Siculum, Tölgyes – Budvár. Április 28-án, szombaton 13 órától a Siculum – Balánbánya és a Budvár – Székelyudvarhelyi ISK mérkôzésekre kerül sor. Május 5-én, szombaton 13 órától a Tölgyes – Elite, Székelykeresztúr – Székelyudvarhelyi ISK, Budvár – Balánbánya és a Maroshévíz – Siculum mérkôzések kerülnek lejátszásra. Május 12-én, szombaton 13 órai kezdettel a következô műsor szerint mérkôznek: Balánbánya – Székelyudvarhelyi ISK, Budvár – Maroshévíz, Székelykeresztúr – Elite, Siculum – Tölgyes.
Északisí-vb
Zsolt a 39. helyen ért célba
A Japánban, Szapporóban lezajlott északisí-világbajnokság keretében február 28-án, szerdán megrendezett férfi 15 km-es távú szabadstílusú sífutóversenyen 117 sportoló állt rajthoz. A megmérettetés dobogós helyezettjei: 1. Lars Berger (norvég) 35:50.0 perc, 2. Karnyenka Leonid (fehérorosz) 36:25.8 perc, 3. Tobias Angerer (német) 36:42.4 perc, … 39. Antal Zsolt (romániai) 38:38.6 perc. Érdekesség, hogy a gyôztes Lars Berger elsôsorban sílövô, így gyôzelme meglepetésként hatott. Sílövészetben világbajnoki ezüst- és bronzérmes, tagja volt az idei vb-n ezüstérmes sílövô-váltónak.
További eredmények. Sífutás. Férfiak, 4x10 km: 1. Norvégia (Eldar Rönning, Odd-Björn Hjelmeset, Lars Berger, Petter Northug) 1:30:49.2 óra, 2. Oroszország 3.2 mp. hátrány, 3. Svédország 3.2 mp. hátrány. Tömegrajtos nôi 30 km (klasszikus stílus): 1. Virpi Kuitunen (finn) 1 óra 29:47,1, 2. Kristin Stormer Steira (norvég) 6,9 mp. hátrány, 3. Therese Johaug (norvég) 1:22.8 p.h. Tömegrajtos férfi 50 km (klasszikus stílus): 1. Odd Björn Hjelmeset (norvég) 2 óra 20:12.6 perc, 2. Frode Estil (norvég) 2 óra 20:13.0 perc, 3. Tobias Angerer (német) 2 óra 20:17.1 perc. Az 50 km-es távú versenyen összesen 50 sportoló állt rajthoz, a tekerôpataki Antal Zsolt nem volt az indulók között.
Tenisz
Egy forduló egyéniben és párosban
A február 19–25. közötti idôszakban a floridai Clearwaterban rendeztek 25 000 dollár összdíjazású nôi tenisztornát. Az egyéni verseny elsô fordulójában a Portik Szatmári Ágnes orosz ellenféllel mérte össze tudását. A mérkôzés eredménye: Portik Szatmári Ágnes – Ljudmila Szkavronszkaja 3–6, 2–6. A párosok versenyén sem termett babér a gyergyói sportoló és társa számára, hisz már elsô fordulóban búcsúra kényszerültek. A mérkôzés eredménye: Levcsenkho/ Shulaeva (ukrán–kanadai) – Mircic/ Portik Szatmári (szerb–romániai) 6–3, 6–1.
A március 12–18. közötti idôszakban a gyergyói lány az ausztráliai Perthben lép pályára 25 000 dollár összdíjazású nôi versenyen.
Teremfoci
Kupa- és bajnoki mérkôzéseket rendeztek
Február 28-án, szerdán rendezték meg a teremlabdarúgó Románia-kupa 2006/2007-es idénye keretében a második forduló mérkôzéseit. Eredmények: Dinamo Tulcea – Csíkszeredai Siculum 6–5, Buzău – Székelyudvarhely II. 8–12, Albota – Craiovai Arctic 15–5, Alexandria – Craiovai Real 9–11, Marosvásárhelyi City'US – Gyergyószentmiklósi Elite 4–3, Nagybánya – Arad 3–0, Piski – Dévai Dava 8–6. A gyôztes csapatok továbbjutottak. A Románia-kupa 3. fordulójának – negyeddöntô – mérkôzéseire március 7-én, szerdán került sor. A következô párosítás szerint mérkôztek: Dinamo Tulcea – Székelyudvarhelyi Sport Klub II., Albota – Craiovai Real, Piski – Nagybányai Autoglobus, Marosvásárhelyi Izorep – Marosvásárhelyi City'US. A mérkôzések lapzárta után értek véget.
Az elmúlt hét végén a 18. forduló mérkôzéseit rendezték a teremlabdarúgó országos bajnokság 2. Ligájának II. csoportjában. Eredmények: Gyergyószentmiklósi Elite – Marosvásárhelyi City'US 7–2 (1–2). A gyergyói csapat gólszerzôi: Bliorţ 2, Ciocania 2, Kurkó, Ţepes Andrei és Marcoci. Érdekesség, hogy a 16 éves Ţepes Andrei góllal mutatkozott be elsô 2. Ligás teremfoci-mérkôzésén – tudtuk meg Covrig Alin edzôtôl. További eredmények: Marosvásárhelyi Izorep – Székelyudvarhelyi Sportklub II. 3–3, Csíkszeredai Siculum – Nagybányai Autoglobus 8–7. A 17. fordulóban elnapolt Elite – Izorep találkozóra március 14-én, szerdán kerül sor Maroshévízen.
A 19. forduló (március 11., vasárnap) műsora: Marosvásárhelyi City'US – Marosvásárhelyi Izorep, Nagybányai Autoglobus – Gyergyói Elite (a bányai mérkôzés 11 órakor kezdôdik), Székelyudvarhelyi Sport Klub II. – Csíkszeredai Siculum.
Sporttánc/Ob
Gyergyói helyezések
Az elmúlt hét végén Brassóban rendezték meg a sporttáncosok országos bajnokságát. A részletekrôl Páll Ágnest, a Gyergyószentmiklósi Step Dance SK vezetôjét és egyik oktatóját – a másik oktató: Rusu Vladimir – kérdeztük.
– Az ország legrangosabb versenyét rendezték Brassóban, amelyen eldôlt, hogy kik képviselik az országot a 2007-es évi világbajnokságon. Természetesen a Step Dance is képviseltette magát. Ezen a versenyen nem voltak értékrendcsoportok, mindenki a legmagasabb értékrendcsoportban versenyzett. A gyergyóiak közül a legjobb eredményt a Bencze Istvánka és Szász Katinka alkotta pár érte el, ôk a 12–13 éveseknél a 7. helyen fejezték be versenyt. Másképp szólva, úgy is mondhatom, hogy elsôk lettek az elôdöntôben. A 14–15 éveseknél Majorán Tamás és Vaszi Réka a 13. helyen végeztek, vagyis negyeddöntôsök lettek. Ugyancsak negyeddöntôt táncolt a György Szabolcs és Szász Edina alkotta kettôs, valamint az Olaru Bogdan és a Huţanu Adina alkotta pár. A 16–18 éveseket a Step Dance-tól Páll István és Csíki Brigitta képviselte. Az említett pár negyeddöntôt táncolt. Szintén negyeddöntôt táncolt a felnôtt kategóriában, 18–35 évesek, Kertész Zoltán és Orbán Beáta. Érdekesség, hogy a brassói versenyen kizárólag csak nemzetközi bírók hoztak döntéseket. Összesen 10 külföldi bíró pontozta a versenyzôket.
Amint azt megtudtuk, a versenyeken kívül a Step Dance SK ebben az idôszakban 10. éves jubileumi elôadására is készül, amelyre április 14-én, szombaton 18 órai kezdettel kerül sor a helyi művelôdési központ nagytermében.
Kosárlabda
Edzés indul 8–9 éveseknek
Március 12-én, hétfôn 16.30 órai kezdettel kerül sor a Salamon Ernô Líceum tornatermében (kisterem) a Jövô SK keretén belül működô kosárlabda-szakosztály szervezésében az elsô edzésre az 1998/99-ben született és kisebb gyermekek számára. Március 14-én, szerdán 17.30 órai kezdettel szintén a Salamon Ernô Líceum tornatermében tartják a 8–9 éves és kisebb gyermekek számára a második edzést. További részletekrôl a 0744/472. 251-es telefonszámon Kercsó Zoltán edzônél lehet érdeklôdni.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Március 8 – 14.
KOS (III.21-IV.20.)
Munkahelyi sikere végre bátorságot ad Önnek, hogy végre kimondhassa, amit gondol, amit érez. Még azokkal az emberekkel is építô vitát folytathat, akik eddig erôfölényben voltak Önnel szemben.
BIKA (IV.21-V.20)
Egyelôre tovább tart a megfeszített tempó. Ráadásul nézeteltérése támadhat egy szolgáltatócéggel, mely újabban hatóságnak képzeli magát. Hatalmas érzelmi önkontroll és objektivitás jellemzi a tizedike utáni napokat.
IKREK (V.21-VI.21.)
A magánéleti huzavonák miatt cseppet sincs tavaszi hangulata, és ezt az érzést nem is rejti véka alá. Élvezni szeretné az életet, de kétségbeesetten lavíroz régi kedvese, és az új szerelem között. Nem tudja, miként döntsön.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Figyeljen jobban oda közlekedés közben, mert könnyen veszélyhelyzetbe sodorhatja magát! Partnerével pattanásig feszülhet a húr. Csúnya dolgokat vágnak egymás fejéhez, melyeket persze, nem gondolnak komolyan.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Munkahelye olyan, mint a lôporos hordó, ami bármikor robbanhat. Óvatosan építgesse kapcsolatait, befolyásos emberek segítségével a karrierjében is elôrébb juthat. Ne törôdjön most senkinek a véleményével! Ön tudja, mit akar, és ez a lényeg!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Érdemes új területeken kipróbálni a tehetségét, kreativitását. Pár nap múlva megnô az igénye a társas kapcsolatok iránt, nyitott lesz az új ismeretségekre. Magánéletében arra vágyik, hogy Ön legyen a középpontban. Hétvégén, ha az idô is alkalmas, sétáljon egy nagyot.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Úgy tűnik, most minden sikerül, amibe belefog. Használja ki az alkalmat, legyen még hatékonyabb, így több pénz ütheti a markát! Elvonultak a viharfelhôk, kapcsolatuk megint a lehetô legharmonikusabb.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Egy hétvégi ünnepségen Ön lesz a legelragadóbb. Valaki szóvá is teszi, és rögtön elkezd nyomulni. Gondolkodjon el, megéri kockáztatni meglévô, jól működô kapcsolatát? Agya nehezen fog, és ami a legszörnyűbb, nincs kedve dolgozni.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Gyermeke bizonytalanságát az ön tanácsai, és némi zsebpénz eloszlathatja. Itt az ideje komolyabban beszélni vele az élet dolgairól, továbbtanulásról, távolabbi célokról. A szerelemben, ha még új a kapcsolata, ne fedje fel szerelme kilétét. Pénzügyekben Ön egy mázlista, még az is lehet, hogy nyeremény üti a markát!
BAK (XII.23-I.20.)
Szerencsés idôszak de nem feltétlenül a szerencsejátékok terén. Inkább munkahelyi siker, ami kedvezôen befolyásolja sorsának alakulását. Az igazi szerencse a szerelemben érheti, közeledik az az idôszak, amikor megtalálhatja a nagy ôt.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Túlságosan sokat vállal. Próbáljon ellenállni azoknak, akik most valamilyen új ötlettel állnak elô, de annak valóra váltását Öntôl várják! Értesse meg, hogy adott szavát nem szegheti meg, amit elvállalt, azt kell elôször teljesítenie!
HALAK (II. 18-III 20.)
Találékony lesz a héten. Bármit kérnek Öntôl, azonnal teljesíti. Ezzel több barátot, sok-sok piros pontot tud szerezni. A hét közepétôl olyan személlyel találkozhat, aki érzelmileg is sokat jelent Önnek, feltölti az energiatartalékait.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Nászéjszaka után a férj megkérdi újdonsült feleségét:
– Mondd drágám, ugye én voltam az elsô férfi, akivel együtt aludtál?
– Igen, ebben teljesen biztos lehetsz. A többiekkel egy percet se aludtam egész éjszaka...
* * *
A börtönigazgató büszkén mutatja az egyik rabot a minisztériumból jött látogatóknak.
– Ô a rehabilitációs programunk büszkesége. Amikor elôször rablásért került hozzánk, még analfabéta volt, legutóbb viszont már közokirat-hamisításért ítélték el.
* * *
Egy idegen betámolyog a pszichiáter rendelôjébe, lehanyatlik a fotelbe, és odaszól a dokinak:
– Mindig mindent elfelejtek! Adjon tanácsot, doktor úr! Mit tegyek?
– Elôre fizessen!
* * *
Átmegy a piroson két egyetemista, a rendôr meg akarja büntetni ôket.
– Na, fiúk, ez most száz lejükbe fog kerülni!
– Na, de biztos úr, mi szegény egyetemisták vagyunk, nincs pénzünk.
– Nem érdekel! Száz lej!
– Ne büntessen meg, tudja, sietünk az elôadásra, azért szaladtunk át a piroson.
– Nem érdekel! Száz lej!
– Na, de biztos úr! Megérthetne minket. Maga is volt egyetemista.
– Na jó. Menjenek!
* * *
Mórickáéknak fogalmazást kell írni arról, hogy anya csak egy van. Józsika ezt írja: egyszer elesett, anyukája ápolta, gondozta, anya csak egy van. Sanyika ezt írja: beteg volt, anyuka gondozta, anya csak egy van.
– Hát te Móricka mit írtál? – kérdi a tanár néni.
– Tegnap este hazamentem, és megkérdeztem anyát: van valami kaja? Igen, – válaszolta – van két szendvics a hűtôben. Odamentem, kinyitottam a hűtôt: Anya, csak egy van!
* * *
Egy Ferrari dudál egy döcögô szekér mögött. Egy adandó pillanatban megelôzi, és odakiált:
– Hej, tata! Ne elôttem döcögj! Az én autóm nem kétlóerôs, hanem kétszáz!
Azzal elszáguld. Az öregember nem szól egy szót sem. Pár óra múlva észreveszi a Ferrarit egy fára kenôdve, s megszólal:
– Csak nem szaladtak szét a lovak?
* * *
Két alkoholista beszélget egy fa tövében:
– Te, feljött a Hold!
– Miért, azt is ittunk?
* * *
– Mi baja van a cicának? – kérdi az állatorvos.
– Napok óta székrekedése van.
– Akkor felírok neki egy kutyát, majd az meghajtja.
* * *
A fônök levelet diktál a szôke titkárnôjének.
– Írja rá, kérem, a borítékra: Kovács Jenô, Pápa.
– Jé, ilyen nevű pápáról még nem is hallottam!
* * *
– Melyik étel az, ami elveszi a nôk kedvét a szextôl?
– Az esküvôi torta.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|