Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Feltámadás
A keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, a húsvét a csodáról szól, Jézus feltámadásáról. E csoda elôjátéka volt egy másik, jól ismert csoda, Lázár feltámasztása. Jézus eme cselekedete elôrevetítette a húsvéti események tetôpontját, mondhatni felkészítette híveit a húsvéti misztikum elfogadására, amikor útmutatóval szolgált az élet és halál nyugtalanító kérdéseire. Persze, ez csak kétely nélküli, feltételektôl mentes, korlátlan hit által fogható fel, fogadható el. Azonban mindig is voltak, és lesznek kétkedôk. Rudolf Schultz kölni lelkész így ír errôl:
„Idôközben kérdésfeltevéseink megváltoztak. Felismertük ugyanis, hogy az arra a kérdésre adódó választ, hogy az Úr Jézus valóban visszaadta-e az elhunyt Lázár életét, teljesen elhanyagolhatóvá tette az a tény, hogy esetleg mi továbbra is halottként bolyongunk a földön. Rájöttünk, hogy sokkal égetôbb az a kérdés, hogy visszaadható-e a mai bóklászó lélegzô, tevékenykedô hullák élete, amely már rég eltűnt tekintetükbôl és lelkükbôl.”
A modern ember számára valóban ez a legnagyobb kihívás: felébredni. Minden húsvét alkalmával valami megmozdul bennünk, valami elgondolkodtat, szeretetre, kedvességre, adakozásra ösztönöz, de lényegében nem tudjuk felfogni, mi lehet az. Nem értjük az érzést, talán nem is akarjuk megérteni. A húsvét ünnepi hangulatának tulajdonítjuk mindezt, pedig lehet, hogy a valódi énünk szólal meg, az próbál felülkerekedni élôhalottá váló személyiségünk fölött.
Túl a valláson, a misztikus magyarázatokat mellôzve, egyszerűen is megfigyelhetô a korunk zombivá alakuló embere. A valóság ijesztô ténye, hogy mint kötélen rángatott bábuk, úgy éljük le életünket. Lassan eltűnik akaratunk, józan meglátásunk, már alig kell gondolkodnunk. Teendôinket automatikusan végezzük napról napra, évrôl évre. Azokat az elveket szajkózzuk, amit mások adnak szánkba, azt vásároljuk, amit a reklámok agyunkba programoznak, a tévében látott, mások hamis életét próbáljuk leutánozni, valótlan példaképeket követünk, arra szavazunk, akire mások akarják, hogy szavazzunk, úgy neveljük utódainkat, ahogy mások elôírják számunkra, így adva életet több és több élôhalottnak.
A ránkerôltetett életszabályok messze nem azonosak magával az élettel. Valahol a születés és a halál között elveszítettük a célt, a teljes élet élvezetét, a szabad érzelemnyilvánítást, a szeretet, a boldogság valóságát. Önmagunkat zártuk börtönbe, és mindent magunkra vonatkoztatunk. Búskomor egoistákká lettünk, s ez a fejlôdési(?) ciklus még a közepénél sem tart. De muszáj így végigjárnunk ezt a kietlen életutat, vagy van rövidítô is a felébredésig, a feltámadásig? Ezt sajnos, soha nem fogjuk megtudni, mert akinek valóban sikerült, azt tamáskodva fogadjuk, sorsszerűen hamis prófétaként keresztre feszítjük, és még ha hatvanhatszor feltámadna, akkor is újra meg újra megölnénk. Ez az ember édeni átka, ami örökre elkíséri, s talán még azon is túl. Amíg minden háborút meg nem vívunk, amíg minden élôt ki nem pusztítunk, addig nem nyugodhatunk, mert a kételyekbôl hazugságokra épített világunkban a remény elhalóban van, pedig ahogy mondani szokás: a remény hal meg utoljára.
Ezért van szükségünk a húsvét csodájára: a szeretetre, az áldozatra, a feltámadásra, a reményre. Hátha eljön az az év, amikor a csoda valóban beteljesül. Az emberfia sóhajt egy nagyot, fellélegzik, majd újra felegyenesedik, és lerázva ideológiai, vallási, testi, lelki béklyóit, valódi életet kezd élni. Akkor lesz az igazi feltámadás, az igazi húsvét, az igazi ünnep. Akkor mindannyian messiások leszünk.
Békés, szeretetben gazdag húsvéti ünnepeket!
Ábrahám Imre
Betörtek a Támasz Klubba
A tolvaj elôtt nincs zár, és nincs lelkiismereti kérdés sem, hogy például a fogyatékosok otthonát ne rabolja ki. A művelôdési ház kifosztása után ugyanis most arról kell hírt adjunk, hogy a fogyatékosok napközi otthonában is betörôk jártak. A történteket Csata Kinga, a Támasz Klub vezetôje mondta el:
– Szombat reggeliben hívott a takarító kolléganôm, hogy az épület hátsó részén egy ablakszem ki van véve. Lent most készítjük a raktárt, falcsiszolás is volt, és jól látszott, merre jártak, mert a mészport cipôjükön vitték tovább. Mindenhol körülnéztek, jól látható a nyomokból, hogy többen voltak.
Három számítógép, egy videó, telefontöltô, hosszabbító és két nyomtató, melybôl az egyik fénymásolós – ez szerepel a kárlistán. A faxot elindították, de végül csak nem vitték el. 5000–6000 lejes a kár, ezt éveken keresztül pályázatokból, támogatásokból gyűjtötte össze az intézmény.
Ami viszont az eltulajdonított technikai eszközökön túl az igazi nagy érték, hogy a számítógépekben tárolt információk is odavesztek.
– Az én számítógépemen tíz év munkája volt rajta, kezdve a gyerekek nyilvántartásától a fejlôdésükig, a törvények, pályázatok… minden. Azt sem tudom, most mihez kell kezdeni. Minden rajta volt. Ígértek egy kölcsöngépet, de az adatok nélkül nem sokat segít. Ötven gyerekkel dolgozunk, nem kettôvel, s a gépben volt minden a diagnózisoktól a kezelésekig, az eredmények, hogy miben kell fejleszteni – panaszolja Csata Kinga, és segítséget kér:
– Bárki, aki akár névtelenül is segíteni tud a nyomravezetésben, nagyon-nagyon magas jutalmat ajánlok. Mibôl? Külföldi támogatóim biztos, hogy segítenek. Az a borzasztó, hogy ilyen világot élünk. Mondta a rendôr, hogy én vagyok a hibás, mert miért nincsen fizetett ôrünk, videokamerás riasztóberendezés, és miért nem zárok be mindig, mindent egy vasszekrénybe. De hogy lehet úgy élni, hogy mindennap attól félsz, másnapra ellophatják mindenedet? Ki vagyok akadva. Sokan kérdik, hogyan törhet be valaki épp a fogyatékosok napközi otthonába. De aki ilyen dolgokra vetemedik, annak nincsenek olyan erkölcsi normái, hogy tiszteletben tartsa a fogyatékosokat. Soha életemben, sehol nem féltem. Most, amikor bejövök, attól tartok, hogy valakik bent vannak, beletaposnak a mi kicsi szigetünkbe, a mi kicsi világunkba. A gyerekek is érzik ezt, nagyon fel vannak bolydulva.
A rendôrség elkezdte a kivizsgálásokat, mi pedig Csata Kingával együtt kérjük, ha valaki, bármilyen csekély információval rendelkezik, amely a tettesek kézre kerítését segítené, ne hallgassa el. Ha nevét nem meri vállalni, névtelenül üzenjen, írjon levelet a klub vezetôjének, segítsen a tolvajok megtalálásában.
B. K.
Idôalagút (14.)
Az írók, újságírók mindig megpróbáltak csôszködni az erkölcsi tisztaság, a lelki emelkedettség érdekében. Mintha a Danaidák sorsa lenne az övék, ha munkájuk eredményét nézzük.
Lássuk, mit ír száz év elôtti számában a Gyergyó Emberek és dolgok címen:
„Az erkölcsi züllés idején Rómában minden eladó volt. Csak az ár volt különbözô. Nálunk a kínálat olyan fokú, hogy a legtöbbnél eladásra sem kerülhet a sor.
*
Az akció néha rossz. A semmittevés mindig.
*
A maga becsületébôl kevesebb ember él meg, mint a mások gazságainak elhallgatásából.
*
A nagy kokottok szeretnek vénségükre apáczák lenni. Mikor már fenékig ürítették az élvezetek kelyhét, csillogni akarnak a tisztesség és ártatlanság mezében. Némelyik nagy furfanggal, ügyességgel, álszenteskedéssel: fejedelemasszony is lesz a zárdában. Akkor aztán keservesen fáj, ha elôéletét felemlegetik s a jámbor nôvérek mindent megtudnak.
Én igazán nagyon sajnálom a vén kokottokat. De hát okvetlenül muszáj volt nekik épen fejedelemasszonnyá lenni?
*
A politika olyan játékszín, amelyben a játékosok kölcsönösen egymást gazemberezik le a nézô közönség nagy gyönyörűségére.
*
A nemzet lelkében vannak áramlatok, a melyeket munkára kell felhasználni, különben irtózatos pusztítást, rombolást visznek véghez.
*
Mi a különbség a harmatcsepp és az oltógallyak között? A legragyogóbb tehetségű és jellemű ember a politikában szervezet nélkül olyan, mint a harmatcsepp a virág kelyhén. Csillog, míg a hatalom perzselô napsugara fel nem szívja, míg a szervezet keretén belül úgy értékesíti magát mint az oltógally: száz év múlván ugyanazon nemes gyümölcsöt termi tôle a vad alany.
*
Egész gazdasági életünkön meglátszik az osztrák kéz munkája. Fogyasztásra vagyunk berendezkedve és nem termelésre. A politikánk is hasonlatosképen. Kegyetlenül fogyasztja a férfiakat, de nem termeli. Hát lehetünk-e így valaha függetlenek?
*
Egyik színház nagyon jól boldogult egy primadonnával. A konkurense le akarta fôzni és felfogadott – ötöt és belebukott. Sohase tudott jó elôadást rendezni – a primadonnáktól.”
A fentiek érvényességének eldöntését a Nyájas Olvasóra bízzuk. Van, ahol egyenesen is értelmezhetô a szöveg, máshol tekintsék (pl. az apácás részt) metaforának. De ami fontos lenne: tanulságait tartsák meg maguknak. S ha még élnének is vele, nyugodtabban hajthatnák esténként fejüket a párnára.
Ollózta: Bajna György
A tömbházlakók figyelmébe!
Értesítjük, hogy az 5/2003-as Sürgôsségi Kormányrendelet értelmében, a jogosultaknak a fűtéspótlékot március 31-ig folyósították.
Tekintettel arra, hogy az idôjárási viszonyok a céget hôenergia-szolgáltatásra kötelezik, mi továbbra is biztosítjuk a lakások fűtését.
Abban az esetben, ha a tömbházlakók legalább 80%-a írásban kérelmezi a fűtés leállítását, helyt adunk az igénynek, és megszüntetjük a szolgáltatást.
A kérelmeket a Virág negyed 7-es tömbházában működô közönségszolgálati irodába kérjük eljuttatni.
Vincze János-László igazgató
Figyelemre int a fogyasztóvédô
Húsvét közeledtével, a nagy bevásárlások idején dr. Weil Gyula, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság igazgatója felhívja a lakók, a vásárlók figyelmét, hogy csak engedéllyel rendelkezô helyen vásároljanak bárányhúst, még akkor is, ha máshol, útszélen, autó-csomagtartóból kedvezményes áron kínálják a portékát. A levágott bárányon rajta kell legyen az állategészségügy pecsétje, megfelelô helyen, hômérsékleten kell legyen tárolva.
Az igazgató felhívja a figyelmet a hal, a tojás, valamint a pékáruk, cukrászsütemények, és az italok közül a bor vásárlására is. Minden esetben csak engedéllyel rendelkezô egységekben vásároljunk, ugyanez vonatkozik a tojásfestékekre is.
Az elárusítóknak is be kell tartaniuk az élelmiszerekre vonatkozó elôírásokat.
Baricz-Tamás Imola
Az új tagosítási törvénytervezet esélyei
Ezelôtt egy héttel A megbízhatóság értéke a romániai politikában című írásomban azért említettem meg Flavius Lazin magatartását, mert Komlóssy József úr, a gyergyóremetei tagosítási projekt fô vezetôje, utolsó megbeszélésünk alkalmával az említett államtitkár hozzáállásában látta a tagosítási törvény fô megoldóját, hogy ne mondjam, megmentôjét. Írásomból az is kitűnt, hogy a mezôgazdasági, erdészeti parlamenti bizottság múlt heti ülésén Flavius Lazin államtitkár ígéretei ellenére ez alkalommal is a tagosítási törvény megbuktatására törekedett. Szerencsémre, az ülésvezetô alelnök, Valeriu Tabără úr elfogadta a törvénytervezettel kapcsolatos halasztásra vonatkozó kérésem, így a szakbizottságban nem sikerült megbuktatni a törvénykezdeményezést. A gyűlés után mindent elkövettem, hogy meggyôzzem Rákossy Botondot, az országos kataszteri hivatal alelnökét, hogy vegyen részt a belügyminisztérium részérôl a következô bizottsági gyűlésen, és segítsen a törvénytervezet megvédésében. Rákossy Botond azonban jelezte, hogy sajnos, nem tud részt venni a bizottsági ülésen külföldi útja miatt. Úgy döntöttem, ismét halasztást kérek, hogy megyénk kiváló kataszteri szakértôje két hét múlva részt vehessen a bizottsági gyűlésen. Mikor mindezt jeleztem Rákossy Botondnak, azt kérte tôlem, hogy a törvénytervezet egy példányát küldjem el fônökének, Mihai Busuiocnak a törvény fenntartása érdekében. Mivel tudtam, hogy az ilyen jellegű átnézések nem a megoldás felé vezetnek, úgy határoztam, hogy kormánytámogatás nélkül fogom ismét kierôszakolni a törvény bizottsági jóváhagyását. Székely Levente kollegámmal külön-külön meg-kerestük a nagyrománia pártiak kivételével a mezôgazdasági, erdészeti bizottság tagjait, akiktôl kicsikartuk a támogatás ígéretét. Ugyanakkor telefonon megkerestem Tôke Istvánt, akit megkértem a szakbizottsági gyűlésen való részvételre. Az államtitkár, bár nagyon el volt foglalva, megígérte, hogy otthagyja az általa szervezett gyűlést, és tizenöt perces késéssel eljön a Parlamentbe.
A bizottsági gyűlésre március 27-én délután két órai kezdettel került sor. Mint kezdeményezô, ismét kifejtettem felháborodásomat a mezôgazdasági, erdészeti minisztérium magatartásával kapcsolatban, melynek képviselôi egyféleképpen beszélnek az Európa Tanács és az Európai Unió bizottságaiban és plénumában, és másképp a romániai Parlamentben ugyanarról a kérdésrôl. Mikor az Európa Tanács mezôgazdasági bizottságának, Meissen úrnak a véleményét próbáltam bemutatni, akkor az ülés résztvevôi arra kértek, hogy hallgassam meg a minisztériumból küldött, a kérdéshez értô szakembereket, és csak utána folytassam bírálataimat, és érzékeltessem az Európa Tanács, illetve az Európai Unió magatartását e kérdéskörrel kapcsolatban. Ekkor vettem észre, hogy a mezôgazdasági minisztériumból Tôke István mellett, hat tagból álló küldöttség van jelen a szakbizottsági megbeszélésen. Ennek a bizottságnak a tagjai, óriási meglepetésemre, a törvénykezdeményezést nagyon jónak találták, és szerintük tévedés történt a kormány hivatalos állásfoglalásának a megszületésekor. Természetesen, észrevételeiket sem rejtették véka alá, de a szakértôktôl származó bírálat másképp hangzott, mint Flavius Lazin államtitkár rosszindulatú magatartása. Mivel észrevételeik a törvény jobbítását szolgálták, javaslataikat nagyrészt elfogadtam. Fôleg annak örvendtem, hogy megtalálták a tagosítási munkálatok anyagi támogatásához szükséges kiskaput a Mezôgazdasági Erdészeti Minisztérium költségvetésébôl. Tôke István államtitkárnak ezek után nem okozott nehézséget a törvénytervezet fenntartása, annak ellenére, hogy a kormány hivatalosan nem támogatja a kezdeményezést.
Ezt követôen szinte mindegyik párt képviselôje a tagosítás fontosságáról, és a törvény szükségességérôl beszélt. A pártok vitája után a törvénytervezet cikkelyenkénti megszavazására került sor, melyet a törvénykezdeményezés egészének a megszavazása követett. Mind a cikkelyenkénti, mind pedig a törvény egészének a megszavazásánál a Nagyrománia Párt tagjának tartózkodása mellett, a bizottság tagjai a törvénytervezetet kivétel nélkül megszavazták. Ami a délelôtt folyamán elérhetetlennek tűnt, a két órát tartó bizottsági vita során megvalósult. Hátravan még a plénumbeli szavazás, de így is nagy lépés történt a szakbizottsági gyűlésen a törvénnyé válás útján.
Dr. B. Garda Dezsô, Országgyűlési képviselô
MPSZ-hírek
A feltámadás ünnepérôl
Húsvét közeledtével a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete áldott, békés ünnepeket kíván Gyergyószék minden lakójának. Hozzon az ünnep békét a szívekbe, örömöt a családokba, és egyetértést közösségünk alapvetô célkitűzései ügyében. Adjon a fennvaló tisztánlátást a székely nép vezetôinek, hogy tudjanak felülemelkedni egyéni érdekeken, a lényeget eltakaró részletkérdéseken, s találják meg azt, ami mindenekfelett összeköti népünk minden tagját. A sok évtizedes elnyomás után pedig imádkozzunk mindannyian azért, hogy jöjjön el végre a várva várt magyar feltámadás.
A városvezetôk kicsinyes élelmességérôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete sajnálattal állapítja meg, hogy húsvét közeledtével a város vezetôi képtelenek felébredni immár évek óta tartó álmukból. A város fiataljai kellett kezükbe vegyék és megszervezzék a tavaszi nagytakarítást, ezért ismételten illesse ôket köszönet és hála. Ez a kezdeményezés reményt ad arra, hogy jönnek még jobb idôk is a városra, akkor, amikor majd a mostani fiatalok veszik át a stafétát a lélekben már most is aggastyán városvezetôktôl.
Ugyanakkor felháborítónak tartjuk és mélységesen elítéljük, hogy a polgármester és a közüzem vezetôsége megpróbált tôkét kovácsolni a kezdeményezésbôl. Szemenszedett hazugság a polgármester azon, sajtóban megjelent állítása, miszerint a közüzemek nagytakarítást szervez, civil szervezetek bevonásával. Szégyellhetik magukat azok, akik valójában meg kellett volna szervezzék a takarítást, de erejükbôl csak arra tellett, hogy utólag megpróbálják kisajátítani azt. Az RMDSZ vezetôi folyton azzal kérkednek, hogy bukaresti szereplésükkel hozzájárulnak a román politika európaivá válásához, miközben a szomorú valóság az, hogy e helyett ôk balkanizálódtak el csontjuk velejéig.
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Hatvanöt hét, több mint egy év és három hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját, személyes ügyvédjét. A hazai magyarság „nagy örömére” az RMDSZ most az eddiginél is közelebb került Bukarestben a nagy húsosfazékhoz. Igaz, hogy ennek az volt az ára, hogy pionír becsületszavára meg kellett ígérje, hogy még bár beszélni se fog Székelyföld autonómiájáról, de mit meg nem tesznek igazi magyar vezetôk azért, hogy kormányon maradhassanak?! De ha már ott vannak, közelebb a húsosfazékhoz, vajon nem tennék meg azt a szívességet Gyergyószentmiklósnak, hogy visszafizetik a polgármester adósságát? Persze kamatostól!
Új alapszabályzat, új elnök
Szombaton délelôtt 10 órától került sor a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztetô Tanács tisztújító közgyűlésére. A Pro Art Galériában tartott többórás ülést Portik Imre jogász vezette. A zártnak induló ülést végül nyitottá nyilvánította a közgyűlés. A városi RMDSZ részérôl Vincze János köszöntötte az ifjakat, és röviden üdvözölte ôket a meghívottként jelenlévô dr. Dézsi Zoltán államtitkár is. A tisztújító ülésen a fiatalok feladata, többek közt, az alapszabályzat módosítása volt. A két alapszabályzatból, a román és a magyar nyelvűbôl kellett egyet faragniuk. A fiatalok nem egy kiigazítás, javítás kapcsán mutattak tanúbizonyságot kompromisszum-készségükrôl. Ezután már csak egy, tiszta, átlátható alapszabályzat szerint fognak tevékenykedni, melyben a mindenkori elnök van felhatalmazva, hogy kijelölje a szakértôi testületet, egyedül ô nevezheti ki a GyTIET-küldötteket, valamint megválaszthatja munkatársait.
A leköszönô elnök, Melles Elôd három témakörben tartotta elnöki beszámolóját: szólt a szervezeti, politikai, valamint az intézményi kapcsolattartásról.
Egyetlen elnökjelölt lévén, így az ô programját hallgatták meg, majd szavaztak. A GyTIET új elnöke Wohlfart Rudolf, ki az új alapszabályzat szerint három évig kapott bizalmat.
B. T. I.
Vízórák, költségmegosztók
Ami egyszer beépül a köztudatba, azt nehezen lehet megváltoztatni. Mint ahogy a város nagy része a kábeltévé havidíját Syntax-díjnak nevezi. Nincs ez másként az újabban kötelezôvé vált költségmegosztók felszerelésének esetében sem. A lakosság nagy része abban a tudatban él, hogy a közüzemek a felszereltetô. Nos ez nem így van. Törvény szabályozza, hogy fel kell szerelni, s mint már írtunk errôl, erre szakosodott forgalmazócég szereli fel pénzért cserébe a műszereket a fűtôtestekre, és az olvassa le a fogyasztást is. Az elosztást is a szakcég végzi, a közüzemeknek csak annyi a dolga, hogy a cégtôl kapott adatok szerint kiszámlázza a fogyasztást. Fontos, hogy a lakásban lévô órák arányt mérnek, azt, hogy a nagy, lépcsôházi órához viszonyítva mennyit használt el egy-egy család.
– A vízóra is azért kell, hogy ne átalányt fizessenek a tömbházlakók, habár igaz, hogy nem a vízóra által mért mennyiséget fizetik, de az általa mért mennyiség az irányadó – mondta Vincze János, a közüzemek igazgatója, mikor a vízórákról, költségelosztókról kérdeztük.
– Eladhatók a vízórák?
– A vízórák esetében azt kell felfogni, hogy az arra szolgál, hogy megmutassa, milyen arányban osszák fel a bejött víz menynyiségét. A vízórák hitelessége kapcsán pedig elmondanám, hogy nem a közüzemeknek kell bizonyítsa a tömbházlakó, hogy jó az órája, hanem a szomszédjának. Az igaz, hogy a közüzemek végzi a szolgáltatást, de ha a szomszédban hibás a csap, azért más is fizet. Hiányzik a láncszem, a lakótársulás, ezért nagyon nehéz megérteni, hogy mi, miért szükséges. Amennyiben nem hitelesíti valaki a vízóráját, akkor átalányban számítjuk ki a fogyasztását. Ha létezne lakótársulás, akkor leszámláznánk azt a vízmennyiséget, ami bement a tömbházba, a lakótársulás eldöntené, saját alapból fizeti-e a különbséget vagy ráosztja a lakosokra. A formát a lakótársulás döntené el. És ebben az esetben nem a közüzemeket szidnák.
– Kötelezô-e felszereltetni a költségmegosztókat?
– Kötelezô, de ennek a be nem tartása nem büntethetô pénzzel, mivel nem tartozik a mérôműszerek kategóriájába.
– Miért érdemes felszerelni a költségmegosztókat?
– Aki eddig nem mondta, hogy borzasztó melegem van, miért fűtenek így, annál semmi sem változik, akiknek túl sok volt a fűtés, azoknak számít. Mert költségmegosztóval szabályozhatja, mennyit fogyaszt el, s mennyit fizet. Mentalitásváltásra van szükség, akkor jó lesz a költségmegosztó. Van rá példa is. A skót mentalitás, ha bejön, lesz változás, mert ha könnyebb kinyitni az ablakot, mint elcsavarni a szabályzót, akkor sokat kell fizetni. Ennek tudatában döntse el mindenki, vállalja-e a költségmegosztók felszereltetését, és ennek költségeit, vagy szembemegy a törvénnyel, amelynek be nem tartása ugyan nem von maga után büntetést. Itt visszatérnék a lakótársulások fontosságára. Kolozsváron egy 1960-ban épült tömbház az állam és önkormányzattól 15 ezer eurót kapott. Így a jövôben megszűnik a problémája, kicserélhetô a vízvezeték, a fűtésvezeték, szigetelést is lehet eszközölni. De térjünk vissza arra, hogy a közüzemek által számlázott, illetve a vízórák által mért különbségnek két oka van. A lopás és a régi vezetékek, tehát technikai probléma. Ha lenne lakószövetség, a technikai problémát megoldhatná. A lopás… Azt mondták, ha az államtól lop valaki, az nem akkora bűn, mintha a szomszédjától lopna. Nos, ezt kellene megérteni végre, hogy a fogyasztók a szomszédaiktól lopnak… A lakótársaiktól.
K-T. Gy.
Nagytakarítottak
Kétnapos nagytakarítási akciót szerveztek az elmúlt hét végén. Pénteken délben egyszerre több helyszínen fogtak neki a fiatalok a város megtisztításának. Habár a felhívásukban mindenkit megszólítottak, a civil szervezeteken, az iskolák diákjain kívül, nem volt tömeges részvétel. Egyetlen városi tanácsos vett részt az akcióban: Eigel Tibor kettôs minôségében kesztyűt húzott, és a gyergyó területi fiatalok nevében is szedegette a szemetet Felszegben. Az állomás környéke hemzsegett a szeméttôl, ide még erôsítés is érkezett. A felnôttek itt sem tolakodtak a szemeteszsákokért. Tucatnyi gyerek érkezett, és boldogan lobogtatták a használt pelenkákat, elnyűtt ruhadarabokat, s kiabáltak az új zsákokért.
Körutunk során a Virág negyedben egy igen érdekes, mondhatni kontrasztos történésnek lehettünk tanúi. A parkban a padokon fiatal lányok kuncogtak, míg elôttük idôsebb úriember szedegette a cigarettacsikkeket. Gyergyó szemetét szedte Bruce L. Rosenberg is, ô az Egyesült Államokból érkezett, vendég itt nálunk. Elmondta, tudomást szerzett az akcióról, és örül, hogy vannak itt ilyen kezdeményezô, aktív fiatalok. Szívesen vett részt az akcióban, mint mondta, ráfér a városra a takarítás. Gyergyószentmiklós szép, kedvesek, vendégszeretôk az emberek, csak az utak rosszak – hangsúlyozta. Azt is elmondta, otthon van egy közös vállalkozásuk, egy benzinkutat működtetnek, és szabadidejében ott is felszedi a csikkeket. A nagytakarítást jónak tartotta, mert fontos, hogy a gyerekek megtanulják, tiszteljék a természetet, a Földet. Rosenberg úr míg mesélt, nem mozdultak hátától a lányok, nem hajoltak le egyetlen darab szemétért sem.
A hétvégi takarítási akcióról Vincze János közüzem-igazgatót is megkérdeztük, ugyanis a közüzem vállalta az összegyűjtött szemét elszállítását.
– Nagyon örvendek a kezdeményezésnek, pozitívnak tartom, és ugyanakkor szükségesnek is. A gyerekek, fiatalok nagyon lelkesen jöttek, és bebizonyosodott, hogy az, amit a felnôttek a médiában és mindenhol hirdetnek, csak nyilatkozat szinten érvényes, gyakorlatilag nem. Mi a szervezôket jó szívvel támogattuk, és bármikor maximálisan támogatunk ilyen kezdeményezést. Az iskolák diákjai örömmel jöttek és dolgoztak, és ezt a szervezôk is biztos így látják. Viszont, sajnos, a két kezünk sem szükséges ahhoz, hogy megszámoljuk a felnôtt önkénteseket. Sok szemét gyűlt össze, de sokkal többre számítottunk. A közüzemek udvarán vannak a külön gyűjtött pillepalackok, ezek egy utóválogatásra várnak. Folytatni szeretnénk a gyűjtésüket, egy csíkszeredai cég már küldött ehhez zsákokat, támogatja a gyerekek, fiatalok kezdeményezését, és fizet is érte, kilójáért negyven banit. Ez egy szimbolikus összeg, de az összegyűjtôket illeti meg. Az eredményességrôl elmondhatom, elég jól sikerült mozgatni a csapatokat, ahol befejezték, onnan átmentek és folytatták egy másik körzetben a szeméttelenítést. Láttam, hogy a gyerekek, fiatalok összeszedték a szemetet nemcsak a közterületrôl, hanem esetenként magánterületrôl is. A Bucsin negyed be nem épített oldalán tudomásom szerint magánterületek vannak, innen is összegyűjtötték a szemetet, és ugyanilyen lelkesedéssel szedték fel a tömbháznegyedekben is, ami közterület, viszont a lakók gondozásában van. Nem azt mondom, hogy a lakók nem mozdultak meg, de tömeges megmozdulásról nem beszélhetünk. Ami nagy fájdalom az az, hogy vasárnap este és hétfôn reggel végigjárva a város „kényesebb” pontjait, ugyanaz a kép fogadott, mint a takarítás elôtt, például az állomás melletti nagy parkban, ezt fényképpel is bizonyíthatom. Nem egész negyvennyolc óra alatt visszaállt az állapot. Meg voltam gyôzôdve, hogy ha már egyszer ki van tisztítva, úgy marad, de már újra konyhai hulladékok virítanak ott. A másik ilyen hely szintén az állomás szomszédságában lévô zöldterület. Elkeserítô, mert egyes emberek semmibe veszik a lelkes fiatalok munkáját.
A rend megtartása érdekében Vincze János egy javaslattal állt elô. Mint mondta, a fiatalok bebizonyították igényüket a tisztaságra. „Mi lenne, ha a polgármesteri hivatal és a megyei környezetvédelem felhatalmazná néhányukat, hogy ha szemetelést észlelnek, jegyzôkönyvet, fényképet készíthessenek róla, és annak alapján büntessék a tetteseket. Ezek a képek megjelenhetnének médiában is, mert hiszem, ez az az erô, amivel hatni lehet a közösségre.”
A takarítócsapatban, a két nap alatt több mint kétszázan fordultak meg, több mint hétszáz zsák szemetet gyűjtve össze. A szervezôk figyelemfelkeltésnek szánták az akciót, és amint Molnár Csaba fogalmazott, bizonyos szinten sikeres volt, mert sok fiatalt megmozdított, de ugyanakkor szomorú is, hogy a lakosság nem kapcsolódott be az akcióba. Ez a megmozdulás egy kicsit arról is szólt, hogy mentalitásváltásra van szükség. És, hogy mennyire így van, bizonyítja az is, hogy míg szorgos kezek kétnapi munkája imitt-amott még látszik, máris van, mit röpítenie a szélnek. És ezért mi, gyergyószentmiklósiak vagyunk a hibásak.
Baricz-Tamás Imola
Sikerült, köszönjük!
A Gyergyói Fiatal Fórum kezdeményezésére Tavaszi Nagytakarítás zajlott le március 30-án és 31-én városunkban.
Köszönjük a következô résztvevô civil szervezeteknek, intézményeknek és magánszemélyeknek: Eke, Kolping Család, Ora International, Amôba Öko Központ, Pro Cive Egyesület, Ifitéka, Ipartestület Férfi- kara, Római Katolikus Plébánia, Salamon Ernô Elméleti Líceum, Batthyány Ignác Szakközépiskola, Gépgyártó Iskolaközpont, Vaskertes Iskola, Eigel Tibor tanácsos és a támogató cégeknek: Gepida Kft., Ben Com Mixt Kft., Viridis Kft., Taxus Kft., Speky NeuroThermm Kft., EliCom-ZoliTop Kft., Integral Electronic Kft., Metaglob Kft., Vulcan Kft., Glaserdi Kft., Kobezol Kft., Ro-trading Kft., Pizza Joe, Edelweiss Kft., Go Rt. Médiatámogatók: Gyergyói Kisújság, GyergyóTV, Kelet Info Média Group.
Kiemelten köszönjük támogatását a nagy számban megjelent diákságnak és minden jó szándékú városlakónak, aki csatlakozott a felhívásunkhoz.
Becsléseink szerint 200-nál többen vettünk részt a Tavaszi Nagytakarításban, számításaink szerint több mint 700 zsákot töltöttünk meg szeméttel.
Úgy érezzük, hogy akciónk elérte figyelmfelkeltô célját, több mint 200 többnyire fiatal önkéntes vett részt, ami biztatónak tűnik egy jövôbeni mentalitásváltás kezdetéhez.
Sikerként könyveljük el, hogy különbözô nézeteket valló embereket egy asztalhoz tudtunk ültetni közös célunk érdekében.
Gyergyói Fiatal Fórum
Hiányos hírverés
Aki nem tudta eddig, a budapesti turisztikai kiállításon végképp nem tudhatta meg, milyen nagy eseményt ünnepel idén Gyergyószentmiklós. Még egy fecni sem volt, ami a 100 éves évfordulóra hazacsábította volna az idegenbe szakadtakat, idevonzotta volna a turistákat.
Egy hete közöltük Pap József polgármester kijelentését, mely szerint e kiállításon az önkormányzatot egy ifitékás fogja képviselni, a Budapest V. kerület által rendelkezésünkre bocsátott, egy négyzetméteres felületen reklámozza vidékünk látványosságait.
A kiállítás lejárt. Az Ifitéka egyetlen munkatársa sem volt ott, nem is kérték fel ôket ilyen képviseletre. Gyergyószentmiklósról egyetlen személy, Albert Mária vett részt az eseményen, mint egy magán turisztikai iroda vezetôje, aki mindenféle, önkormányzati támogatás nélkül mutatta be a gyergyói lehetôségeket.
– A vendéglátóegységeknek, aki igényelte, egy kiadványt állítottunk össze, azt vittem magammal, és a turisztikában érintett cégek reklámanyagát. A városvezetés semmilyen szóróanyag kiosztásával nem bízott meg. Az V. kerület standjánál voltam én is, de a 100 éves városnak semmilyen reklámot nem tudtam csinálni, még egy picike szóróanyagom sem volt róla. Azt pedig senki sem várhatja el, hogy saját zsebembôl áldozzak erre – mondja Albert Mária, aki határozottan cáfolta azt a híresztelést, miszerint a város állta volna utazási költségeit. Megerôsítette: semmilyen támogatást, semmilyen reklámanyagot nem kapott ô a városvezetéstôl, még egy városnapi programtervezetet sem, pedig többen is érdeklôdtek a rendezvényekrôl.
B. K.
feketén/fehéren
Rózsaszirom – hagymahéj
A gyöngyök, s virágok nôjjenek lépteim nyomán – mondta nemrég egy kedveskedni akaró úriember, s most, vasárnap estefelé a piacon járva úgy érzem, teljesült kívánsága. Puha szônyegen lépdelek, s ha isánkodni támad kedvem, az is megadatik, hisz hol süppedôs, hol sikamlós a terep.
Igen, vasárnap van, rég elkongatták már a delet. Tehát több mint huszonnégy órája, hogy e területet ellepték a piacolók. Ôk már elmentek, csak az maradt utánuk, amit itt hagytak: a vörös és fehérhagyma héját, a kötésbe árult retek leveleit, és mellette a csomagolóanyagokat, a természetesnek nem nevezhetô szemetet.
Nem a kofák dolga a takarítás, erre embert fizetnek, s az sem titok, kinek a fennhatóságába tartozik a piac, hisz belépéskor nagy cégér jelzi, tulajdonosa a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal. Van fônök, csak a munkás hiányzik így hétvégén.
Hétfôn aztán megjelenik a takarító, s tereli seprűjével a zöldségmaradékokat, a hagymahéjat és társait sepergeti. Két nappal a piac befejezte után. Ha még pár napot vár, a szenny utoléri a következô szombatit.
Húsvét következik. Látom, amint reggeliben a szenteltes kosárral a piacon átvonulnak az arrafelé lakók. Remélhetôleg nem a zöldségmaradványokon kell átgázoljanak. Nem marad, nem maradhat el ünnep elôtt a nagytakarítás.
És amint melegebbre fordul az idô, még inkább iparkodni kell, mert nem csak a szemet szúrja, az orrot is facsarni fogja a maradék. S bizony, most még lehet azzal vigasztalódni, hogy a hagymahéjon járás felér a rózsaszirmokon tapicskolással, de jaj nekünk, amikor e „rózsa” árasztani kezdi illatát.
Balázs Katalin
Ön elégedett-e Gyergyószentmiklós állapotával?
Ön elégedett-e Gyergyószentmiklós város jelenlegi állapotával? Jobb vagy rosszabb, mint az elôzô polgármester idején – tettük fel a kérdést a járókelôknek. Íme, a szúrópróbaszerűen kiválasztott szentmiklósiak véleménye.
Blénessy József: Egyáltlán nem vagyok megelégedve a város jelenlegi állapotával. A római katolikus templomtól lefelé nincs világítás egészen a központig. Egyik este szolgálatból mentem haza, akkorát estem, mint egy gumicsizma. S általában mindenhol az utakkal, s a világítással gond van.
Gy. G.: Most mintha jobb, mint az elôzô polgármester idejében. A köztisztaság mintha jobb lenne. Talán az utak is jobbak.
K. L.: Csak rosszabb minden.
M. K.: Az utak rosszak, ahol én járok, van világítás. A tisztaságra jobban oda kell figyelni. Én változást nem látok az elôzô polgármester mandátumához képest.
X. Y.: Az utak elég rosszak, de ezt mindenki ecseteli. A tisztaság mindig is lehetett volna nagyobb. De ha mi sem teszünk semmit, mint lakók, annak érdekében, hogy tisztább legyen a város, mit várunk. A tömbházunk körül részt vettem a takarításban, de igaz, máshová én sem mentem takarítani.
Kardos László: Hát az utakkal nagy gond van. Különbséget nem tudok tenni, mert régebb nem voltam itthon. De a Tűzoltók utca jelenlegi helyzete borzasztó. Nem a kicsi utcácskákat kellett volna megjavítani, hanem a Tűzoltók utcát, amelyen a teherforgalom áthalad. Szégyen. A Kossuth utcában lakom, a ház mellett van egy nagy fa, harmadik éve kérjük, vágják ki, de semmi válasz. Most, amikor a vihar volt, habár most sem voltam itthon, de féltem, hogy rádôl a házra, mint a napközi mellett ahogy történt. Egy éve talán, hogy levágták a tetejét annak a fának, csúnya is lett, s a gyökerei miatt reped el a ház. Tönkremegy a ház, ha továbbra is ott marad.
K. A.: Világítás jó? Utak jók? Valamikor, akár az elôzô polgármester idejében jók voltak Gyergyószentmiklóson az állapotok?
F. S. J.: Nem vagyok megelégedve a város állapotával, igaz, hogy épül ez-az, de még mindig tele van a város kóbor kutyákkal. Úgy gondolom, korábban sem volt kihasználva, és most sincs kihasználva minden lehetôség. Gondolok itt a pályázásokra. Rengeteg mindent lehetett volna megvalósítani. Az, hogy valamicskék történtek, nem bizonyítja, hogy minden lehetôséget kihasználnának. De az elôzô városvezetés sem használta ki.
B. Éva.: Marosvásárhelyrôl nyolc éve költöztem Gyergyószentmiklósra. Mikor megyek a Kossuth utcán, mindig megbámulom a bíróság épületét, hogy mennyire megy tönkre. Azért Vásárhelyt nem lehet Gyergyóhoz hasonlítani, de hát ott van a családom is. Igaz, Vásárhely sem a régi, de nagyobb ott a választék. Itt nincs az a nagy rohanás, nyugodtabb város. Az elôzô polgármester nekem azért tetszett, mert ahol felszólalt, ott jobban reprezentálta a várost. De hát, ha a jelenlegit választotta a város, ez kell jó legyen. Amúgy nem látom azt a nagy változást, ami a kampányban elhangzott nagy felhajtások közepette.
K. M.: Félig-meddig elégedett vagyok, de sok mindenen lehetne javítani. Az utak állapota rossz. Van, ami jobban megy most, például a központon a járdaépítés, ilyen-olyan építkezések, tehát van megvalósítás is, de nem elég.
K-T. Gy.
Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselôt kérdeztük, hogyan látja a mai Gyergyószentmiklóst
Abban reménykedtünk, hogy 1989. december 24-én, mikor a városi RMDSZ programját kidolgoztam, melyet 105 személy hagyott jóvá, egy új idôszak következik be Gyergyószentmiklósnak és környékének mindennapi életében. Az akkor kidolgozott programtervezet megvalósult, azonban sajnos, már akkor érzékelhettük egy korrupciós folyamat kezdeteit, amely napjainkban szinte lehetetlenné teszi az egyszerű emberek életét. Országos szinten is óriási károkat okozott a magánosítás, de sajnos, Gyergyószentmiklós is szenvedô alanyává vált az egyéni célokat szolgáló privatizációnak. A vállalatok gépi állományát meg kellett volna menteni, a rendelkezésünkre álló erôforrásokat másképp lehetett volna felhasználni, de sajnos, nem egy törvénytelen magánosítás ment végbe városunkban.
Sajnos, a parlamentben másodszor is meg- bukott a privatizációval kapcsolatos dokumentumoknak nyilvánossá tételével kapcsolatos törvénytervezet, amely lehetôvé tette volna, legalább a képviselôk számára, a privatizációs folyamatok dokumentumaihoz való hozzáférés lehetôségét.
Az utóbbi idôszakban városunkban a hátsó érdekek, a korrupció olyan méreteket öltött, hogy szinte lehetetlen az emberközpontú társadalom szempontjainak érvényesítése. Itt a tulajdon-visszaszolgáltatásra utalnék. Elég ha csak a központi épületek tulajdonviszonyainak a rendezésére gondolunk: egyrészt eladták a vállalkozóknak, a kereskedôknek, utána visszaszolgáltatták a jogos vagy jogtalan tulajdonosoknak. Ez sújtotta a vállalkozóréteget, de bizonytalanságot eredményezett a tulajdont visszaigénylôk körében is. Ennek az áldatlan helyzetnek köszönhetôen pereskedtek is, de néhány ügy elkerült a Korrupciót Kivizsgáló Ügyészséghez.
Törvénytelenségek sorozatát tudtam követni az erdôk visszaadása terén is. Gyergyószentmiklós volt az a térség, ahol az 1995-ös és 1998-as évi széltörések óriási károkat okoztak. Sajnos, soha senki, sem segített abban, hogy miután azonosítottam a tetteseket, akik a fát ellopták, a más vidékrôl jövô törvénytelenkedôket, akik vidékünk erdôállományát fizetés nélkül kirabolták, hogy ezek felelôsségre legyenek vonva. Egy nagyon jól szervezett csapat alakult ki ezek védelmére. Akaratlanul is aláíródtak bizonyos személyeknek olyan papírok, melyeknek a korrupciós jellege idôközben kiderült. Ilyen például a 209-es, 210-es parcellák esete, vagy pedig a Mátis-birtok ügye. A tettesek ellen a legkisebb megróvás sem történt.
Városunk lakóinak másik tragédiája a határkérdés. Prefektusi utasításra megkezdôdött a város területének kataszteri felmérése, melyet egy szepsiszentgyörgyi cég végzett el. Mivel a felmérést nem a Békás-szoros irányából kezdték, hanem Tekerôpatak, Alfalu és Szárhegy felôl, miután a terület nagysága a Kupás-patakig 22 202 hektárt tett ki, a mérôk a hátralevô öt kilométer felmérését a Békás-szorosig, munkájuk tekintetében, szükségtelennek tekintették. Ez a terület egyik korabeli városvezetô aláírásának köszönhetôen Békás községhez került. Többször interpelláltam, memóriumok sorozatát nyújtottam be a korabeli közigazgatási minisztériumhoz. Többször alakult vegyes bizottság a kérdés megoldására. A tárgyalások során azonban sem a megye prefektusa, sem a kataszteri hivatal elnöke nem támogatott, a polgármesteri hivatal részérôl pedig a hozzá nem értés tükrözôdött. Itt aktákat, térképeket tüntettek el, a katonai térképeket pedig nem vették figyelembe. Egyik, ezzel kapcsolatos, parlamenti felszólalásomra Valeriu Tabără beismerte: a magyaroktól elvették a Békás-szorost. Egy olyan ember mondta ezt ki, aki minket nem szeret. S mégis kimondta.
A Gyilkostó üdülôtelep sorsa is elszomorító. Az 1999. március 30-i árverésen az állami vagyonügynökség egy gyergyói vállalkozót segített hozzá a részvénytársaságnak olcsó áron való megszerzésére, aki azonban szép lassan részenként adogatta el a hegyen túliaknak a kabanákat és a területeket. Amikor a tónak a tisztaságáért próbáltam küzdeni Trufaş Victorral szemben, akkor sem álltak mellém a gyergyószentmiklósiak, tehát magamra maradtam. Több mint egy évet tartott a pereskedésem a brassói üzletemberrel. A tó jövôjével kapcsolatban a nemtörôdömséget, közömbösséget tapasztaltam. A zavaró az, hogy mindez a Gyilkos-tó, a természeti kincs eltűnéséhez járul hozzá.
A város megyei jogú várossá nyilvánításával kapcsolatban törvénytervezetet tettem le. A korabeli városvezetésben lévô döntéshozó személyek mindent elkövettek a kezdeményezés megbuktatására. Sajnos, ezek a személyek jelenleg is mindent elkövetnek városunk tönkretétele érdekében. A közömbösség számomra a legfájdalmasabb: az emberek tudják, mi a jó, és tudják, mi a rossz, de a rosszal szemben nem mernek lépni, nem merik a jogaikat követelni, mondván, úgyis nekik van igazuk, és innen jön az, hogy mindent el lehet intézni a háttérben.
A székely ember az évszázadok során rendkívül törvényes életkeretben élt, de most „balkanizálódtunk” és a törvények nem alkalmazásával kisemmizik azokat, akiknek joguk van a tulajdonukhoz.
A város oktatási egységeinek igazgatói igyekeznek a rehabilitálási alapokat kihasználni. Ebben az esztendôben Gyergyó területe, a nagyságát tekintve, több javítási pénzt kapott, mint például Udvarhely vagy Csík, de ugyanakkor sok iskola ki is maradt. Ami tôlem telt, mindent megtettem a támogatási alap fenntartásáért, természetesen a magam szintjén. A kormánypénzek célirányosan jönnek az iskoláknak, de az út a polgármesteri hivatalokon keresztül vezet. És a polgármesterek el fogják mondani, hogy menynyi pénzt szereztek az iskoláknak. A pénzösszegek meghatározott intézményeknek vannak azonban kiutalva, csupán az út vezet a polgármesteri hivatalokon keresztül. Nem mondhatja egy városvezetô sem, hogy a kormányhatározat révén bejött támogatási alap az ô érdeme.
A kulturális intézményekkel kapcsolatban a kultúrház helyzete tisztázatlan. A tulajdonviszonyokat tisztázni kell, nem lehet csak a telekkönyvre alapozni. A művelôdési ház, sajnos, kettôs tulajdonban van: a városra van telekkönyvezve, viszont az országos szakszervezet is magáénak tartja. A ház a Figura Stúdió Színháznak valamiképpen helyet próbál adni, de ez a Figurának nem megfelelô. Egy más szerkezetű épület kellene neki. A kultúrház fenntartására a városnak nagyobb összegeket kellene szánnia, megértem az önfenntartás kritériumát, meg a jövedelmezôség iránti igényt, de a város költségvetésébôl kell támogatni a kultúrát.
A város sportéletének szempontjából szükséges a jégkorongpálya épületének a feljavítása. Értesüléseim szerint, volt lehetôség a sportlétesítmény rehabilitálására. A vállalkozónak nem megfelelô módon való kezelése óriási veszteséget jelenthet a jégkorong barátainak. Ennél nagyobb veszteség nem érhette Gyergyószentmiklós sportéletét. A lakók részérôl az igény megfogalmazódott, szeretik a jégkorongot, és eredményeket is érnek el. Csíkszeredában más a városvezetés részérôl való hozzáállás, hasonlóképpen kellene itt is a sportot támogatni.
Azt a fogalmat, hogy „százéves a város”, történészként nem találom helyesnek. Számtalan feljegyzéssel találkoztam az okiratokban, melyekben Gyergyószentmiklóst már a XVII–XVIII. századokban városnak tüntették fel. A jogi státus kiharcolása részben Orel Dezsônek, az elsô választott polgármesternek, de fôleg Puskás Adolfnak, a település akkori jegyzôjének köszönhetô. A nagyközség és a város státusának jogi különbségeit figyelve az évszázadok során, Gyergyószentmiklós lakói nem tartották fontosnak, hogy településük városként szerepeljen, de ennek ellenére a XVII. század közepén Kelet-Erdély leggazdagabb kézműves-kereskedelmi központjának tartották. A gyergyószentmiklósi örmény céhrendszer Erdélyben is vezetô helyen állt, felülmúlta nemcsak a csíkszeredai és udvarhelyi céheket, hanem az erzsébetvárosit is. Gyergyószentmiklós városként való működését a XVII. századtól kezdôdôen tehát nem lehet megkérdôjelezni.
A város visszafejlôdése 1920 után következett be, amikor Gyergyószentmiklós, mint határ menti település, elvesztette a Moldva és Erdély közötti átmenô kereskedelemben betöltött szerepét. További gyengüléshez az 1946–1955. közötti események járulnak hozzá: a magánbankok felszámolása, és ezzel együtt a kereskedôk és iparosok vállalkozásainak megszüntetése.
Késôbb a szocialista iparosítás, mondhatni egy fejlett nyugati technológia behozatalát is jelentette városunkban. Például a szövödében a legmodernebb spanyol, német, belga gépekkel dolgoztak. Hasonló modern gépi állománnyal rendelkeztek a többi gyergyói cégek, melyek közül kiemelkedett a bútorgyár. Rendkívül sok gyergyói személy lelkesen kivette részét a vállalatépítési munkálatokból. Ezt az ipart nem lett volna szabad a privatizáció révén tönkretenni. 1990 után a gyergyószentmiklósi cégek vezetôi nem tudtak úgy váltani, alkalmazkodni az új körülményekhez, mint ahogy az például Székelyudvarhelyen történt. A XX. század utolsó évtizedében a testvérvárosok részérôl lehetôséget láttak városunk támogatására, menedzsmenti tudást is ajánlottak fel.
Gyergyószentmiklóst nagyon nehéz különválasztani a környezô településektôl, melyekkel gazdaságilag és demográfiailag is összefonódott. 2000-tôl kezdôdôen városunk iparában lassú fejlôdés, elôrehaladás mutatható ki. A fafeldolgozó vállalatoknak sikerült modern technológiát kialakítani. A kivitel számukra az euró árfolyamának csökkenésével nehezebbé vált, és a fa árának a növekedése, a Schweighofer cég megjelenése is nehezítette fejlôdési lehetôségeiket. Ennek ellenére kiváló pályázók. A közbirtokosságok is megkezdték a tevékenységüket vidékünkön.
A gyergyószentmiklósiak számára nehezen volt elviselhetô a biztos munkahely elvesztése, és a kialakult társadalmi bizonytalanság. A kommunizmusban ugyanis létezett a szociális háló, amely napjainkban minimálissá vált, és fôleg a roma lakosságra korlátozódik. Az alkotó értelmiség nincs megbecsülve ebben a városban.
Meglátásaim, bármennyire is szubjektívek, társadalmi sebeket takarnak. Az utóbbi tizenhét évben, annak ellenére, hogy az RMDSZ fôalapítója, a program kidolgozója voltam, úgy érzem, hogy rendkívül erôs tendencia volt arra, hogy ennek a városnak az életébôl, mint közéletben résztvevô személyt, mint képviselôt, mint tudományos tevékenységet folytató történészt, kiiktassanak. Létezik egy közéleti-politikai csoportosulás, amelynek az a törekvése, hogy köztem és a város lakossága között ne létezhessen kommunikáció.
Lejegyezte: Baricz-Tamás Imola
Szemtelen szemétkezelés?
Szemtelennek tartja egyik olvasónk azt az eljárást, amiben ôt részesítették. Ô tisztességes, környezetvédô akart lenni, de csupán tisztességtelen úton juthatott el odáig, hogy ez neki sikerüljön. Íme története:
– Otthonom udvarán famegmunkálásból gyűlt össze hulladék, fakéreg. Egy szombati napon autóm utánfutójára pakoltam, és levittem az Alfalu határában lévô szeméttárolóba. Önként, saját üzemanyagomon, saját autómmal vittem le, eszem ágában sem volt, hogy az útszélre kitegyem, vagy a Békénybe beledobjam. A szemétlerakó ôre felelôsségre vont, hogy mit képzelek, miért viszek oda szerves hulladékot. Mondta, pakoljam le, miközben írta autóm – amúgy magyarországi – rendszámát, el is mondta, miért: hogy a közüzemnél aztán a szemetemre rátegyék még a „köbmétert”. Hogy megszabaduljak ettôl az irogató ôrtôl, s letehessem a szemetemet, adtam ötvenezer lejt neki. Ki tudja, hány köbmétert varrt volna különben a nyakamba. Nem sajnálom a pénzt, de akkor, amikor mindenki azért van elkeseredve, hogy milyen szemetes a város, a mezô, miért nem engedik, hogy az emberek, ha már készen a tárolóhoz viszik szemetüket, ott hagyhassák anélkül, hogy zsebbe kelljen nyúlniuk.”
A közüzemek igazgatóját is megkerestük, tôle kértünk választ arra, mit kell tegyen a gyergyói lakos ilyen esetben. Kiteheti a kapuja elé a fahulladékot a háztartási szeméttel együtt, és a cég elszállítja onnan? Ha leviszi a szeméttárolóhoz saját járművén, fizetnie kell a lerakásért? Ha ez pénzbe kerül, hogyan és ki számítja ki, hány köbméter volt a lerakott hulladék, és milyen módon kell azt megfizesse? Milyen megoldást lát a hasonló helyzetekre?
Az igazgató válaszában közölte, a panaszos története alapján „valóban szemtelen szemétkezelést végzett a szemétrámpa ôre, aki a Company Grup Pază alkalmazottja. Szeretnénk tudni, mikor történt az eset, mivelhogy a cég nyilvántartásában nem szerepel magyarországi rendszámú járművel szállított szemét, és szeretnénk felvenni a kapcsolatot az ôrzô-védô vállalattal ezzel az üggyel kapcsolatban”. Délutánonként és hétvégéken e cég van megbízva ugyanis a szemétlerakó felvigyázásával.
Vincze János hangsúlyozta, „a szemétrámpa a háztartási szemét és háztartási szeméthez hasonló minôségű hulladékok lerakására szolgál. Vállalatunk köteles szerzôdést kötni, és elhordani a háztartási szemetet a város minden lakójától”.
Nem helyes az, ha a lakó kiteszi a fahulladékot a kapu elé a háztartási szeméttel együtt. „Ha egy magánszemély leviszi a hulladékot a szemétrámpára, az ôr valóban feljegyzi a lerakott szemétmennyiséget, és hogy milyen típusú hulladék, a környezetvédelmi nyilvántartáshoz, de a magánszemélynek ezért nem kell külön fizetni (mert ez is benne foglaltatik az átalányban számított 0,75 m3 személyenként termelt évi szemétmennyiségben). A szemétrámpára lerakott szemétért a jogi személyeknek valóban fizetni kell, de nem az ôrnek, hanem a vállalat leszámlázza a szemét fogadását, ami egy szolgáltatás, és azt ki kell fizetni”.
A szolgáltatócég vezetôje válaszát még az alábbiakkal is kiegészítette: „Érdekünk csökkenteni a szemétmennyiséget, a fahulladékot, hogyha lehet, el kell égetni vagy komposztálni, a mosztot a Forradalom negyedi kazánházban szívesen fogadjuk”.
Eddig tartott a mi hatáskörünk. A többi a felek dolga. Nem ártana folytatni a történetet, befejezni a feketézést, hogy mindenki pontosan tudhassa, milyen szabályok közé kell igazodnia, mi illeti meg ôt. A hét végi nagytakarítás után már újra azt láthatjuk, imitt-amott szemetesek a város utcái; hát tegyünk pontot a szemétügyre.
B. K.
Készülôdés az ünnepre
Idén százéves a város. Az ünnepség szervezésének összefogója 2007 januárjától Kontesveller József alpolgármester, tôle kérdeztük, mi mindent szerveznek az évszázados város tiszteletére, hiszen már áprilist írunk. Elmondta, a kulturális intézmények által javasolt rendezvények nagyjából körvonalazódtak, s az is, ami megvalósítható belôlük.
– Sehonnan nem kaptunk jelzést arra, mire volna igény, egyhetes, esetleg tíznapos rendezvényre vagy több kisebbre. Ha egyhetes rendezvénysorozatot szervezünk, akkor valószínűleg be kellett volna vonni külsô szervezôket, erre nem is lett volna pénz. Amit le tudnak bonyolítani a kulturális intézmények vezetôi, ahhoz nagyjából elegendô a pénz is. Van 100 000 lej a százéves város ünnepére, ezenkívül 50 000 a decemberi városnapokra és 30 000 a nyári napokra. Nem lesznek nyári napok külön, a júliusi népművészeti sokadalom része lesz a város 100. évi ünneplésének. Ez színvonalasabb lesz, mint a tavaly, a nyári napokra szánt pénzt erre fordítjuk, a Gyilkostónál is, a városban is lesz rendezvény. Ezen kívül a logón, a jelmondaton is dolgoznak, ebben Balázs Áron segít. Reméljük, a Kisebbségi Színházak Kollokviumáig készen lesz. Elvileg megegyeztünk abban is, hogy a város népszerűsítésére is jöjjön javaslatokkal. Fontos, hogy áprilisban mindez elkészüljön. A Zene Világnapjára arra gondoltunk, komolyzenei koncertet, esetleg koncerteket szerveznénk. Lesznek az Ifi Napok, ami hagyománynak számít. A százéves évfordulóra félretett pénzbôl ezt is támogatjuk, tehát besegítünk. Ugyanakkor a Salamon Ernô Irodalmi Kör 45 éves. Erre is ki kellene adni emlékérmet, plakettet. Orel Dezsô egykori polgármester emlékére emléktáblát tervezünk. A vasút is jubilál, oda is emléktábla kellene. A Gyilkos-tó 170 éves, kellene egy turisztikai kiadvány, s lehetne szervezni egy konferenciát a környezetvédelemrôl. Ez majd közmegegyezéssel kell kialakuljon. De a júniusi fogathajtó verseny helyi szakaszára is szeretnénk bevonni a hagyományôrzô csoportokat, ami szintén két-háromnapos rendezvény. És lesz örmény kulturális hét is. Tehát az eddig felsorolt rendezvényeket támogatja az önkormányzat a 100 éves évfordulóra félretett összegbôl. Ugyanakkor remélem, sikerül a város zászlóját hitelesítetni, legkésôbb a Város-napokra. Amit sajnálok, hogy elôször 2005-ben vetôdött fel, hogy meg kellene ünnepelni a város 100 éves évfordulóját, és csak húzódott, halasztódott, senki nem lépett. Itt lehet azt mondani, hogy az önkormányzat nem lépett, de a civil szervezetek sem léptek, igaz, az önkormányzatnak is megvan a saját felelôssége. Aztán 2007. január végén mondta a polgármester, hogy koordináljam az ünneplést, fogjunk hozzá a megszervezéshez. Ennyi idô alatt nem lehetett nagyobb lélegzetű dolgot megvalósítani, mint például egy díszkönyv kiadása, ami 50 000–60 000 lejbe került volna. Tényleg két évvel ezelôtt kellett volna hozzáfogni, támogatókat keresni hozzá. Errôl lemondunk, de még nem késô, hogy jó hangulatú rendezvények legyenek. S arra sem, hogy a nyári rendezvényekre komolyabb együtteseket tudjunk meghívni. Ami biztos, a művelôdési ház körüli parkot rendbe kell tenni. A világítást ki kell cserélni. A házban a mosdókat is rendbe kell tenni… Tíz napon belül a kulturális intézmények vezetôivel közösen el kell döntsük, milyen rendezvényre, mennyi pénz jut.
K-T. Gy.
Lakás kellene vagy pénz
Ismét útra kerülnek Györgyék?
Néhány hete tizenegyen laknak két szobában Györgyék. Ez nem is volna gond, mert valahogyan elférnek, a holmijaik nagy részét pedig a csűrben tartják, s nem ôk az egyetlen család, aki kis helyiségbe kénytelen tengetni a mindennapokat. De ez sem az ô lakásuk, az egyik lányuk négytagú családjával bérli tavaly nyár óta. A szülôk, testvérek, összesen hatan pedig azért kellett odatelepedjenek, mert a gyergyószentmiklósi, Kossuth utcai, visszaigényelt épületben nem lakhattak tovább.
A szárhegyi szomszédok véleménye is megoszlik a nagy famíliáról, van, ki félti, ami az övé, nem bízik meg az idegenekben, akad, ki a rendetlen udvarukra hívta fel a figyelmünket, s volt olyan is, aki elmondta, segítôkészek, munkás emberek, ha megkérik ôket valamire, tettre készek, nincs semmi gond velük.
Az sem volna baj, ha sokan élnek a kicsi házban, a szomszédok között is akad, aki elfogadja ôket, csakhogy a kis ház tulajdonosa úgy döntött, eladja az ingatlant, s érthetô módon, az sem tetszett neki, hogy a négytagú bérlô család tizenegyre szaporodott. Köztük két csecsemô, három kisgyermek, és útban van még egy gyermek.
Amint Györgyék mondták „Isten adta a gyermekeket.” Ezzel nem is volna semmi gond, csakhogy egyetlen felnôttnek sincs állandó munkahelye. Egy apuka gyermeknevelésin van, a másik fiatalember illetve egyik menyecske pedig betegnyugdíjat kap. Az alkalmi munka segítheti át ôket egyik napról a másikra.
Habár évek óta tudják, a Kossuth utcai lakásban nem maradhatnak míg a világ, nem került szoba, lakás, amit bérelhetnének, s házvásárlásra pedig nincs lehetôségük. Pénteken néhányan útban voltak, lakáskeresôben, mert betegesek a kicsik egytôl egyig, és nincs ahová menniük, ha ki kell üríteni a lakást.
„Kéne egy ház – mondja a családot befogadó fiatalasszony – vagy 320 millió lej, mert annyiért árulják a lakást. Aztán sorolták a kicsik és picik betegségeit, köldöksérv, lábproblémák… A másik György lány, 26 éves, aki- nek kerekedik a hasa, élettársához költözik majd, a fiú szülôi házába, csak idônként lesz a nagy családdal, mert az elsô fiát ôk fogják felnevelni. Aggódik a többiekért, de tudja, neki Gyergyószentmiklóson, Felszegben van ahol, van, akivel laknia. Csak egy hétig a nagy gyermek mellett akart lenni.
Hogy a többiekkel mi lesz? Se ház, se pénz… Van valami kilátás arra, hogy valahol az erdô alatt lenne egy lakás, de a felnôttek nem mernek belevágni, hogy messze elköltözzenek a várostól, mert betegesek a gyermekek, s messze az orvos.
Czimbalmas Tivadar a hozzáhagyott, a Kossuth Lajos utcából kiköltözött család többször is emlegette a nevét. A László család megbízásából ô rendezi a família ingatlanjait. A Fogarassy Mihály utcai László-házban laktak hajdan Györgyék:
– Amióta az ingatlant visszakapta a család, Györgyék semmilyen bérleti díjat nem fizettek. Ennek ellenére kivártam, hogy teljen le az öt esztendô, amíg az ingatlanban kell tartani a bérlôket, majd, hogy ne kerüljenek az utcára, jószántamból, emberségbôl egy másik, a Kossuth Lajos utcában lévô László-házba költöztettem át ôket. Elmondtam, ideiglenesen lakhatnak ott, míg más lehetôséget találnak. Szerzôdést kötöttünk, de ott sem fizettek albérletet. Négy évet éltek ott „ideiglenesen”, én pedig mondogattam, hogy más ház után kell nézni. Végül újra kilakoltatási eljáráshoz folyamodtam, megnyertem a pert. Nem kellett erôszakkal kipakolni, elmentek önszántukból.
A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivataltól Csavar Gábor elmondta, hogy a hivatalba akárhány kérést tettek le, igényelnek lakásokat, mert lassan jár le az öt év, amely idô alatt a visszaigényelt lakásokban lakóknak keresniük kellett volna más otthont. A kérést vihetik a családok, de sajnos az önkormányzatnak nincs szociális lakása, tehát nincs, amit tennie.
Portik Péter, a közüzemek illetékese elmondta, hozzájuk is fordulnak lakásigényléssel azok, akiknek költözniük kell az államosított, majd visszaszolgáltatott lakásokból, azonban a lakás biztosítása nem az ô feladatuk. Azt is elmondta, a visszaszolgáltatott lakások 70 lakrészébe laknak családok, s közülük jó néhányuknak már eltelt az az öt év, amióta viszszaszolgáltatták tulajdonosaiknak az ingatlant.
A Selyem utca 27. szám alatt egy család; Márton Áron utca 34. szám alatt kettô, a 12. szám alatt öt; a Kossuth Lajos utca 188. szám alatt kettô. Ezeket 2006-ban adták vissza tulajdonosaiknak. A Szabadság-tér 2. szám alatt négy (1997). A Szabadság-tér 8. szám alatt kilenc (2001), a 10. szám alatt nyolc (2003), a 15. szám alatt hat (2002). A Kossuth Lajos utca 30. szám alatt kettô (2003), a 34. szám alatt hat (2002), az 56. szám alatt négy (1996), a 158. szám alatt kettô. A Bălcescu utca 42. szám alatt egy (2001); a Petôfi tér 8. szám alatt három (2003); a Tudor Vladimirescu utca 2. szám alatt kettô (1998), az 5. szám alatt öt (2002); a Fogarassy Mihály utca 5. szám alatt kettô (2001), a 7. szám alatt kettô (2001); a Gábor Áron utca 1. szám alatt kettô.
Mint a listán is szerepel, jó néhány esetben már eltelt a visszaadástól számított öt év, s a tulajdonosok nem kötelesek újabb szerzôdést kötni, tehát elvileg bármikor utcára kerülhetnek családok, amennyiben nem kerestek a rendelkezésükre álló idô alatt más bérlakást.
K-T. Gy., B. K.
Az érték mértéke
Gondolkodjanak el egy percre, s sorolják, kik a nagy magyar alkotók, kik azok, akikre büszke lehet a nemzet. Biztos, találtak jó néhány írót, képzôművészt, s tán focistát is, akit a nép élére helyeznek. És fotográfus van köztük? Eszébe jutott Brassai, Capa, Kertész, Munkácsi, Moholy? Akinek e napokban szerencséje volt megnézni a Sepsiszentgyörgyön ezen öt fotográfus munkáiból létrehozott kiállítást, egy életre nem felejti ôket. Az öt világhírű magyar ugyanis a pillanatot ragadta meg, és tette elénk, egy-egy képpel egy-egy történetet mesélve magáról, koráról, emberi értékekrôl. És megadva ugyanakkor a mértéket: kikben gondolkodhatunk, mikor a nemzet nagyjait sorjázzuk… Az ötök sorsa is elgondolkodásra késztet: miért kellett szülôföldjüktôl távol kerülniük, miért idegenben bontakozott ki tehetségük, mi dolguk a ma élô művészeknek, fotográfusoknak, és mi dolgunk nekünk, kik kézhez kapják alkotásaikat.
Néhány adatot közlünk az alábbiakban a kiállított fotográfiák alkotóiról, remélve, kedvet kapnak önök is, hogy sorsukat, műveiket megismerjék.
Brassai / ifj. Halász Gyula (Brassó, 1899. szeptember 9. – Párizs, 1984. július 7.)
Úgy ment el Párizsba, hogy nem is tudott fényképezni. A már ott élô Tihanyi, Kertész istápolta, vezette be a művészkörökbe. Mindezek ellenére, vagy talán épp ezért, alig néhány évvel késôbb megjelentetett fotóalbumaiban olyan esszenciáját tudta nyújtani az éjszakai, a mondén Párizsnak, mint talán Toulouse-Lautrec, Atget óta senki.
Robert Capa / Friedmann Endre Ernô (Budapest, 1913. október 22. – Thai-Binh, 1954. május 25.)
Nyughatatlan, kalandvágyó, soha, semmi kihívás elôl ki nem térô szellemét, vagányságát Magyarországról hozta. 1931-ben hagyta el szülôhazáját. Fentieken kívül szinte semmi más nem volt a poggyászában. Az a mondata, hogy „ha nem elég jók a képeid, az az oka, hogy nem vagy elég közel”, legendás személyiséggé tették. Thai Binh-ben tévedett. Túl közel ment.
André Kertész / Kertész Andor (Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985. szeptember 28.)
Felnôtt férfi volt, amikor Párizsba költözhetett. A magyar hivatalnoklétet cserélte fel a párizsi művész életformájával. Itt, majd késôbb New Yorkban vitte si-kerre szubjektív, lírai kis történések, furcsa szituációk, humanizált terek bemutatásán alapuló fotóművészetét. Megteremtett egy csak rá jellemzô, sajátos formanyelvet, amihez következetesen, gyakran megrendelôi akarata ellenére ragaszkodott.
Moholy-Nagy László (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.)
Szinte minden elôzmény nélkül lett a Bauhaus egyik legmeghatározóbb tanár-egyénisége. Életútja különleges: a Magyarországon a költészettel, festéssel próbálkozó, csak csíráiban avantgard alkotóból a festészet, fényképészet, film, tárgyformálás, fémszobrászat, tipográfia nagyhatású művésze és tanítómestere lett, aki a Dessauban elkezdetteket Chicagóban folytatta korai haláláig.
Munkácsi Márton (Kolozsvár, 1896. május 18. – New York, 1963. július 13.)
Még Magyarországon fogalmazta meg máig érvényes teóriáját a fotóriportról: „meglátni a perc ezredrésze alatt azt, ami mellett a közömbös emberek vakon haladnak el – ez a fotóriportázs elmélete. S amit ez alatt az ezredrész alatt meglátunk: lefotografálni a perc következô ezredrésze alatt – ez a fotóriportázs gyakorlati oldala.” Menekülve a fasizálódó Németországból, Amerikában olyanba vágott bele, amit addig soha nem csinált. Divatfotós lett, máig ható iskolát teremtve spontán, mozgás közben megörökített modelljeivel. A „Munkacsi movement”, a „Munkácsi-lendület” mára stílusjeggyé vált a fotográfiában.
B. K.
Jótékonysági délután a Szeretetkonyháért
A Vaskertes iskola az elmúlt csütörtökön délután öt órától, a gyerekek és pedagógusok közös összefogása révén, jótékonysági délutánt szervezett. Az öt órától tartott, elôadással egybekötött vásárra igencsak „érzékenyen” válaszoltak a szülôk, gyerekek és tanítók. A Korona terme megtelt érdeklôdôvel, adakozóval. Erre a délutánra készülve két héten át perselyeket helyeztek el minden osztályban, és eredményesen. A legtöbb pénz az I–IV. osztályosok perselyeiben gyűlt, 335,65 lej, az V–VIII. osztályos diákok 220 lejt gyűjtöttek a Szeretetkonyha feljavítására. A roma osztályokban összesen 20 lej gyűlt össze, ami egyáltalán nem kis összeg, ha a gyerekek szociális helyzetére gondolunk. A jótékonysági délutánon rengeteg gyerekmunkát állítottak ki, helyet kaptak itt hagyományos és művészeti osztályosok alkotásai egyaránt. És hogy kellemesen teljen a délután, kis és nagyobb zenészek adtak tudásukból ízelítôt. A vásárból 276,4 lej gyűlt, az adományokból pedig 148 lej.
Az összefogás, az együvé tartozás óriásit lendített a jótékonysági megmozduláson. A Szeretetkonyha felújítási munkálatait a Vaskertes iskola a jótékonysági délután révén összesen 1000,05 lejjel támogatta. Az összeg nagy, és önmagában is szép dolog, de dicséretesebb az, hogy nagy részét gyerekek adták, esetenként olyanok, akik ugyanúgy rá vannak szorulva a napi egytálételre, mint a Szeretetkonyhán étkezôk.
Baricz-Tamás Imola
Tátika visszatért
Másodszor tartottak Tátika Showt a Gépgyártó Iskolaközpontban, amelynek során a diákcsoportok ismert elôadókat imitáltak. A megmérettetésre öt együttes nevezett be, akiket a tanárokból és diákokból álló zsűri egyediség, ötletesség, humor és más szempontok alapján értékelt. A nagyszámú közönség véleménye is mérvadó volt, hiszen közönségdíj is volt, amelyet az idén a IX. A. osztály diákjai érdemeltek ki a Rém rendes család produkciójukkal. A legeredetibb elôadásnak Csíki Csaba paródiája bizonyult, aki Cleoparta Gita-klipet adta elô. Az Irigy Hónaljmirigy egyik műsorát imitáló XI. A. együttese az öltözetért és díszletért járó díjat vihette haza, amíg az elôadásmódban a „válogatott” együttes Happy Day kórusműve nyerte el a zsűri és a nézôk tetszését. A rendezvény nagydíját a XII. B. osztályos fiúk kapták, akik lányokként mutatták be a közismert Satisfaction zeneszámot. Az immár hagyományos rendezvény ötletgazdája és fôszervezôje Vanyó Mónika iskolapszichológus – tanárnô, valamint Feier Angela tanárnô, és a pszichológia szakkör tagjai is oroszlánrészt vállaltak a népszerű rendezvény megvalósításában.
(GIK)
Aszfaltpróba és közlekedési verseny
Amióta az „új világot” éljük, rendszeresen megszervezi a rendôrség az iskolások közlekedési versenyét. A Gyergyói-medence iskolái egymásnak adják a stafétát, minden évben más-más tanintézményben szervezik meg az elméleti és gyakorlati próbákat tartalmazó megmérettetést. Pénteken Tekerôpatakon gyűltek össze az iskolák küldöttei. Azért Tekerôpatakon, mert nemrég készült el az ottani iskola udvarán pályázatból az aszfaltpálya, és ki kellett próbálni azt – mondta Horváth Sándor igazgató. A versenynek ôk csak a helyszínt biztosították, a többit a gyergyószentmiklósi rendôrség intézte.
Ambrus Zoltán, a közlekedés-rendészet munkatársa elmondta, tizenegy iskolából négytagú csapatok, két fiú és két lány jelentkezhetett, a résztvevôk IV–VII. osztályosok.
A csapattagok egymás között kellett megegyezzenek, ki lesz az a kettô, aki az elméleti kérdésekre válaszol, és kik lesznek azok, akik a gyakorlati próbát, az ügyességi kerékpározást vállalják. A végére a rangsor is kialakult: a legjobbnak a gyergyószentmiklósi Kós Károly iskola csapata bizonyult, majd sorban követte ôket a Sfântu Nicolae Líceum, a tekerôpataki, alfalvi, vaslábi, a gyergyószentmiklósi Vaskertes iskola, a csutakfalvi, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály iskola, a ditrói, csomafalvi és újfalvi iskolák csapata.
A balesetmegelôzést sosem lehet túl korán kezdeni – e versenynek is az a célja, hogy a gyerekek figyelmesen, a veszélyeket és szabályokat szem elôtt tartva közlekedjenek. E mellett a résztvevôk díjazásban is részesültek; a legjobbak pedig a megyei megmérettetésen vesznek részt. A gyergyószékiek mindig ügyesek, felkészültek, véli Ambrus Zoltán, de arra sosem volt példa, hogy az országos szintre is eljussanak. Talán a román nyelvű tesztkérdések is akadályozták az országszintű sikert, de most, hogy a hajtási jogosítvány megszerzéséért lehet magyarul vizsgázni, talán a közlekedési verseny tételeit is megkapják anyanyelvükön a magyar kis versenyzôk.
B. K.
Húsvéti elmélkedés
„Miért keresitek az élôt a halottak között?”
Húsvét hajnalán egy kiáltás eloszlatta a sötétséget: Krisztus, az emberek világossága feltámadott! Az új teremtés hajnalán – a párhuzam a teremtéstörténetbôl – a világosság véget vetett az éjszakának. Az öröm fényei csilloghatnak azok szemében, akik meghallották Krisztus feltámadásának örömhírét. Húsvét éjszakáján ez az öröm gyűjti össze az ünneplô emberiséget, melyet a Szentírásból hallottunk meg: „Krisztus feltámadt a halálból elsôként a halottak közül” (1Kor 15.20).
A húsvéti hit azonban nem csak ennyibôl áll, mi hisszük, hogy Krisztus föltámadásának öröme életünket akarja átalakítani és szebbé, jobbá tenni. Mi, megkereszteltek azt is hisszük, hogy a keresztségben részesültünk Krisztus halálában, és az ô feltámadásában is fogunk részesülni. Mégis érezzük azt, hogy valami lényünkben ellenáll a feltámadásnak, s az asszonyokkal együtt keressük „az élôt a holtak között”.
Húsvét ünnepén ezért próbáljuk meg elhengeríteni azt a követ a sír torkolatából, mely nem enged bennünket onnan kijönni, hogy megláthassuk a Feltámadt Krisztust. Jézus sírja üres már, de az asszonyok továbbra is ott keresik a holttestet. Mi is ugyanígy teszünk, amikor a mediatizált balesetek és halálesetek által engedünk a csüggedésnek és a reménytelenségnek, olyannyira, hogy a jó hírekre nem is tudunk felfigyelni.
Modern életünk egyik letagadhatatlan jelensége, hogy úgy igyekszünk elôbbre jutni, hogy másokat beárnyékolunk. Társadalmi szinten az egyik nép vagy közösség úgy próbál érvényesülni, hogy a másiktól elszenvedett sérelmeit lobogtatja. Egyéni életünkbôl is hajlamosak vagyunk kiragadni az elszenvedett sebeket. Az ember hajlamos arra, hogy a halálában keresgéljen.
Egy Japánból hazajött jezsuita atya állapította meg, hogy a nyugati kereszténység túlságosan koncentrál Krisztus szenvedésére, s szinte elhallgatja feltámadását. Ennek a meglátásnak igazáról meggyôzôdhetünk, ha számba vesszük szakrális képeinket, alkotásainkat, melyek zömében utalnak a szenvedésre és a halálra, s csak kisebb arányban a feltámadásra vagy a mennybemenetelre. Gyakran a kereszténység is abba a kísértésbe esik, mint a média vagy a modern művészetek, melyek Jézus életének bemutatása során elidôznek a szenvedés és a halál bemutatásánál, s feltámadását szinte elsikkasztják. Sok keresztény, aki nagyböjtben ott van a keresztút végzésénél, hiányzik a feltámadás megünneplésekor.
A népek kultúrái és szokásai különbözhetnek. Minden kultúra és minden személy sajátosságainak megfelelôen szólítja meg Istent, és fejezi ki vallásosságát. Az egyes kultúrák sajátosságai ezért értékelendôk. A veszély abban állna, ha a kereszténységet, annak lényegét próbálnók azonosítani, mondjuk a nyugati kultúra vagy művészetek egyik-másik kifejezési stílusával vagy irányzatával. Ebben az esetben öntudatlanul vagy teljesen jó szándékkal is meghamisítanók a kereszténység legfôbb üzenetét, és a feltámadt Krisztus helyett saját fájdalmas énünk súlyos köve nehezedne halálosan kesergô sírunkra, mely megakadályozna bennünket, hogy a feltámadás-öröm isteni üzenetének birtokába eljussunk.
Megcsonkítanók a keresztény üzenet lényegét, ha Jézus életét csupán csak a szenvedésén keresztül próbálnók bemutatni. Ugyanakkor saját életünk kilátástalanságait festenôk meg szemünk elôtt, mint életünk hamis dicskoszorúját. Húsvét hajnalán ezért tudatosítanunk kell, hogy Krisztus szenvedése és kereszthalála az ô dicsôséges feltámadásával teljesedett ki, mely rávilágít megváltói szenvedésének értelmére, mint ahogyan a táborhegyi színeváltozása is megmutatta a kiválasztott apostoloknak a nagypénteki események értelmét. Mert a szenvedés és a halál a föltámadás nélkül nem teremné a megváltás gyümölcsét, mint ahogyan a mi életünknek sem volna különösebb értelme a föltámadásunk reménye nélkül. Jézus feltámadásának jóhíre és hite eltéríti figyelmünket és tetszelgésünket világunk és napjaink erôszakkal tűzdelt morbid hangulatától, s felszabadít a feltámadásba vetett hit örömvirágos hangulatára. Ezt akarja elérni az egyházi liturgia, amikor ünnepli Krisztus feltámadását.
A húsvéthajnali asszonyok és tanítványok képe, valamint az egyház igehirdetései ebben az idôszakban, megtérésre hívnak, mely a fentiek jegyében abban áll, hogy felejtsük életünk fájdalmait és siralmas idôszakait, azért hogy megtalálhassuk az élet igazi értelmét, mely Krisztus föltámadásából forrásozó reményteljes hivô életvitelbôl áll, ami a félelem és a halál minden formája fölé emel.
A bennünket érintô elkerülhetetlen szenvedések, a Feltámadt Krisztusban reménykedô életünk ellenére is fájni fognak, s bizonyos helyzetekben és pillanatokban igazoltak lehetnek könnyeink is. De ezeken túlmenôen, a húsvéti hit erejével reménykedni is tudunk: Isten miképpen akar megszabadítani az elmúlástól? És ha kilátástalannak tűnik néha életünk, elindulhatunk megkeresni azt a követ, amely takarja a távlatokat. És ha valami lehetetlennek tűnne, mellettünk tudhatjuk a Feltámadottat, akinek hatalma és szeretete nem ismert határokat.
Mi, keresztények, miután feltámadtunk a Feltámadottal, elkezdhetjük építeni testvéreink lelkében a reményt, hogy ôk is elfordulhassanak a mai élet lehangolásig árnyalt sebzett-tudatától az örömsugárzó Feltámadt Krisztus felé. A mi megtérésünk rést üthet tehát napjaink társadalmának sötét, sokszor a halál bűvöletében élô életszemléletén, mely minket is igyekszik magával sodorni. Akárhányszor megszűnünk keresni az élôt a holtak között, kiszabadulunk a magunk és mások alkotta félelem börtönébôl, s magunkkal visszük testvéreinket is. Ez a keresztény magatartás tanúságtevés is, mert kortársaink azt fogják gondolni: „ezek valóban a föltámadott tanítványai”, akik remélnek az életben, tanúságot tesznek az életrôl, és testvéreiknek is életet adnak. A Feltámadt Krisztus életét!
Baróti László-Sándor
Katalin az 1300. tojásíró
Fenyôágas, csirkelábas, gereblyés… egymásután íródnak tojásra a szebbnél szebb minták. Fürgén forgatják a kicsik a kesicét, viaszt visznek a tojásra, majd festik pirosra, fényesítik, törülgetik, csodálják. A gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóházban tényleg egymásnak adják a kilincset a látogatók. Óvodások is csoportosan men-nek csodálni a tojásírókat, tervezve, hogy jövôre ôk is pingálnak majd. Kisné Portik Irén házigazdaként minden csapatnak magyaráz, nem csak a tojásírás módját meséli el, hanem a tojás fontosságát, a különbözô minták eredetét, jelentését is. Ha új csapat jön, akkor számol is, számolja a hímestojás-készítésre érkezetteket. Múlt héten az 500. kis tojásíró fotóját láthatták, hétfôn pedig már az 1300. is megérkezett. Tamás Katalin, a Fogarassy Mihály iskola IV. osztályos tanulója visszajáró vendég, persze, örvend a kapott ajándéknak, mint ahogy annak is, hogy idén is megfestheti kedvenc mintáját, a fenyôágast.
Tavaly 1800 gyerek próbálkozott az alkotóházban a hagyományos tojásírással, idén, ha többen nem is, de legalább annyian lesznek. A tevékenység fejlôdése abban áll, hogy egyre több vidéki iskola diákjai érkeznek tojásírni. A környékbeli települések mellett már dolgoztak a műhelyben maroshévízi diákok is, mi több, az itt kiránduló soproniak is pingáltak hímeseket.
Lapzártakor jelezte Kisné Portik Irén: szerdán az 1700. tojásíró is bekopogtatott az alkotóházba.
B. K.
A Rromák Világnapja alkalmából
Április 7. a Rroma ABC napja. 1990. április 5–6-án, Jadwisin- Serockban (Lengyelország) ülésezett A Rroma nyelv standardizálásán dolgozó bizottság. Munkájának eredményeképpen, április 7-én szintén a Lengyelországban, Varsóban ülésezô Negyedik Rroma Világkongresszus elfogadta a standard rroma nyelv használatát.
A standard ábécé alkalmazása lehetôvé tette a rromák számára az anyanyelv irodalmi szinten való elsajátítását, a különbözô cigány alkotásoknak mindenki számára érthetô, standard formában való megjelenítését. Ugyanis a különbözô dialektusok csak mint a szóbeli kommunikáció eszközei vannak jelen a nyelvben, írott alakja csak nagyon kevésnek létezik, és azt is csak nagyon szűk körben ismerik. A standard rroma ABC elfogadásával egyidejűleg vette kezdetét a rroma nyelvnek, mint tantárgynak, az oktatásban való bevezetése is.
Április 8. a Rromák Világ-napja. 1971-ben, ezen a napon tizennégy ország küldöttei és a csatlakozó rroma szervezetek részvételével Londonban kezdetét vette az Elsô Rroma Világkongresszus. A találkozón a világ különbözô országaiból érkezô cigány közösségek képviselôi megállapodtak a rromák egységes szimbólumairól: a cigány himnuszról „Gelem, gelem”, a rromák zászlójáról, amelynek felsô része kék, alsó része zöld, közepében 16 küllôvel ellátott piros kerékkel (a világmindenség kereke), jelképezve ezzel azt is, hogy a jövôjüket a hagyományaiknak, életmódjuknak és hitüknek, saját megérzéseiknek és ideáiknak megfelelôen kívánják formálni.
Harminchat évvel ezelôtt kezdetét vette tehát egy országhatárokon átívelô, a rroma közösségek közötti szétforgácsolódást fokozatosan felváltó, egyre erôsödô összetartozás-tudat kialakulása. 2000 nyarán Prágában, a rromák egy régi álmuknak adtak hangot. Azonos kultúrájuk, hagyományaik és közös eredetük alapján kinyilvánították a cigányság terület nélküli nemzetté válását. 2005 decemberében megtartotta elsô plenáris ülését az Európai Rromák és Utazók Fóruma. A fórum egy független civil szer-vezet, mely teret ad a más-más országban élô rromák helyzetét érintô szakmai kérdések megvitatására. A cigányságot képviselô nemzetközi szervezet partnere kíván lenni valamennyi jelentôsebb európai civil mozgalomnak, csakúgy, mint az egyes országok döntéshozó szerveinek.
A rroma közösségek társadalmi lemaradásának csökkentése, hátrányos megkülönböztetésük megszüntetése, nyelvük, sokszínű kultúrájuk, hagyományaik ápolása, megôrzése nem csak a rromák, hanem minden európai nép és ország, minden európai kormány és civil szervezet, az egész Európai Unió alapvetô érdeke. Az unió bôvítése jelentôséggel bír a cigányok jövôje szempontjából is, hisz újabb lendületet adhat a rroma emancipáció kiteljesüléséhez, társadalmi beilleszkedésükhöz.
Április 8-a, a Rromák Világnapja alkalmából közös gondolkodásra, és határozott közös cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy a rroma közösségek, sajátságaikat megôrizve mielôbb megtalálják helyüket és hazájukat a XXI. századi Európában.
Nicolae Păun rroma nemzetiségű parlamenti képviselô kezdeményezésére, Romániában is elismerték április 8-át, mint a rroma nemzet ünnepét, a 2006. március 22-én kiadott 66. számú törvény értelmében.
Kari Attila
Hüvelyfertôzés A rejtett nôi intimitás
A hüvelyi fertôzésekkel kapcsolatos közismeret, sajnos, még számos vonatkozásban hiányosnak mondható; noha a megfelelô tájékozottság erôs fegyver lenne a nôi betegségek megelôzése, illetve idôbeni felismerése szempontjából. Az ellenôrzô szakvizsgálat elmulasztásának hátterében – sajnálatos módon még manapság is – számos esetben az értelmetlen szemérmesség áll. Ha ezt a szeméremérzetet sikerülne tartósan oldani, nagy lépést tennénk a feladat eredményes megoldása felé. Tudnunk kell azonban, hogy az egészségnevelô tevékenységben a részsikerek is már jó teljesítménynek számítanak, a felvilágosító munka pedig további szenvedélyes kitartást igényel.
A hüvelyi fertôzések jobb megértése céljából utalni kell a nôi nemi szervek felépítésének azon sajátosságára, miszerint üregrendszerük szoros kapcsolatban áll egymással, illetve, hogy a szervek üregei egymásba torkollnak. Ez a szerkezeti adottság teremti meg annak lehetôségét, hogy a külvilággal érintkezô hüvely kórokozói felfelé terjedve rendre betegítsék meg a belsô nemi szerveket (orvosi nyelven ezt felszálló fertôzésnek hívják). Bár az imént említett adottság minden nônél adva van, a hüvelyi fertôzés terjedése nem oly gyakori jelenség, köszönhetôen annak, hogy a természet erôs gátrendszert épített a tovaterjedés útjába. Egyik ilyen védôszerepet betöltô akadály maga az egészséges hüvelyfal, valamint a hüvely természetes baktérium-állománya. A viszonylag vastag és tömött felépítésű hüvelyhám – ami a hüvely béléseként képzelhetô el – mirigyekkel nem rendelkezik, emiatt a kórokozók képtelenek a hámban hosszú ideig megtelepedni. Mindazonáltal, hogy a hüvelyhám érzékenyen válaszol a szervezetben keringô nôi hormonokra, felszínes rétege folytonos kopásnak van kitéve, a lelökôdô fertôzött sejtek pedig távozni tudnak. Ezt a hatékony önvédelmi képességet sikeresen egészíti ki a hüvely természetes baktériumainak jelenléte.
A hüvelyben megtelepedett baktériumfajták között – számuk szám szerint a százat is meghaladja – kiemelt fontosságú a tejsavbaktériumok sajátos anyagcseréje. Ezek a hüvelybarát bacilusok bontják a hámsejtekben felhalmozódó cukrot (glikogént) ezáltal tejsavat termelnek, biztosítva a hüvely savas vegyhatását. A kialakult savas környezet hatékonyan akadályozza a hüvelybe jutó vagy az itt már megtelepedett baktériumok elszaporodását, illetve támadóképességük élénkülését. Érdekes adat, hogy az egészséges nôk 20–30%-a tünet- és panaszmentesen hordja ezeket az alacsony csíraszámú „alvó” kórokozókat. Minden olyan körülmény, ami gyengíti a hüvely savas jellegét, avagy annak kémhatását lúgos irányba tolja, kifejezetten rontja a tejsavbaktériumok áldásos működését, gyengíti a hüvelyi védekezést.
A hüvelyben fellelhetô baktériumtörzsek elfojtott támadóképességének élénkülése, vagy a tömegesen bejutó új kórokozó törzsek rövidebb-hosszabb idô után kiváltják a fertôzés klinikai tüneteit. A kórokozók által termelt mérgezô anyagok (toxinok) és enzimek a hüvelyfalban, valamint a méhszájon gyulladásos folyamatokat idéznek elô. Az ily módon károsodott sejtekbe a vírusok is könynyűszerrel behatolhatnak, közöttük a manapság egyre többet hangoztatott és meggyôzôen bizonyított rákkeltô vírusok is. A hüvely elsôsorban a gát felôl fertôzôdik (a végbélnyílás közelsége teszi ezt lehetôvé elsôsorban), de ez gyakran közösülés útján is létrejön a partner joggal kifogásolható testi tisztátlansága miatt. Fertôzést kiváltó kórokozók között leggyakrabban baktériumok fordulnak elô, hozzávetôleg 40–50%-ban, gyakran gombák is, megközelítôen 40%-os gyakorisággal és trichomonas (parazita) átlagosan 10–15%-ban, nemkülönben vírusok is, nehezen felbecsülhetô arányban.
A hüvelyfertôzés – mint ahogy ez az elôbbiekbôl is kitűnik – a felszálló fertôzés veszélyét hordozza magában, gyulladásos folyamatokat gerjeszt a nemi traktus felsô szakaszain, ennek következtében emelkedhet a méhen kívüli terhességek száma és a nôi meddôség gyakorisága. Terhesség ideje alatt a fertôzés burokrepedést, következményes vetélést, avagy koraszülést idézhet elô; szülés után pedig költséges kezelést igénylô, gyorsan terjedô gyulladást válthat ki.
(folytatás következô lapszámunkban)
Dr. Pachota Gyula nôgyógyász fôorvos
Benne vagyunk?
Benne bizony, alaposan, mármint a Tăriceanu-féle második kormányban, számítottunk rá? Ha valaki nem tudná… véletlenül… az RMDSZ három miniszteriális bársonyszéket és egy aranyozott lábú államminiszteri „fotôjt” foglal el az új kormányban, és ez utóbbi funkció, mármint az államminiszteri, minden más kormányban rendkívüli súllyal bírna, ebben viszont – sejtelmem szerint – aligha.
Ez a kormány egy olyan parlamenti szavazás eredményeként született meg, amilyenre még nem volt példa. 303 honatya mondhatni egyhangúan szavazott az új kormányra (27 honatya szavazott ellene mindössze), ilyen „egyetértést” nemigen lehet parlamentben tapasztalni, ilyen egyetértést a román parlament csak akkor produkál, ha az RMDSZ valamilyen kisebbségi törvényjavaslattal áll elô, legyen az bármilyen szerény és visszafogott, ilyenkor a román honatyák, a „demokratikus többség” egyhangúan utasítja el még a kérdés napirendre tűzését is, nemhogy a megtárgyalását.
Most viszont megszavazta az RMDSZ-t (minket most ez érdekel, persze ez a szavazók szempontjából mellékes volt) nem csupán az Iliescu teremtette PSD, hanem, és ettôl essél hanyatt: a Vadim-féle Nagyrománia Párt néhány képviselôje is. Nekem mindkét névrôl a marosvásárhelyi március jut eszembe, az alkotmány elsô cikkelye, HarKov-vizsgálatok és hazugságok, és még annyi minden más…
Nézzük csak meg közelebbrôl, mi is történik ilyenkor?
Mindenek elôtt a pártok feje fölött ott lebegett egy ijesztô fenyegetés, az elôrehozott választások réme. Olyankor, amikor a kiábrándulás az egész román politikusi rétegbôl ijesztô méretűvé vált, egyszerűen nincs már politikus, aki a választók bizalmát élvezné, már nem hallani az utca emberét, amint szeretettel kiejti, hogy „Bombonel! Hát én úgy megbízok benne…” (Tamara nénje az utolsó csepp volt a pohárban.)
Az RMDSZ elnöke is elszövegelte a maga elôrehozott választások elleni szövegeit, csakhogy öt évre elôre eladott megíratlan versekkel a szavahihetôség itt is a mélypontra zuhant.
Az RMDSZ, mint pártformáció aligha fog még egy ilyen sikeres kormányzási pillanatot megérni. (Nem kell izgulni, minden kormánykoalícióban benne lesz, ha rajta áll, ugyanis nincsen neki kitapintható programja! Azon kívül, hogy részese akar lenni a hatalomnak, ami Bukarestben azt jelenti, hogy részese akarok lenni a korrupciónak, pénzt akarok tisztára mosni stb. stb., írja meg már nekem valaki ebben a lapban, hogy mi az RMDSZ programja? Mit akar az erdélyi magyarságnak, ha már egyszer „érdekképviselônek” nevezte ki magát? A választási szlogeneket hagyjuk, mert annak nem dôlök be.)
Egyszóval, ha az elôrehozott választások réme fenyeget, akkor én, a nagyromániás képviselô is beleszavazom az RMDSZ-t a kormányba, mert egy dolog biztos: ameddig a parlamentben ülök, addig dôl a pénz, de ha a választásokon kiesek, akkor megeszi a fene…
Van egy ijesztôbb dolog is (a mi szempontunkból): az RMDSZ-vezetôket igen jól ismerik a román politikusok. Pontosan tudják, hogy kikkel állnak szemben. Illetve javítok: pontosan tudják, hogy kikkel nem állnak szemben. Névre lebontva tudják, kit, mennyiért lehet megvásárolni, kit, mivel lehet megzsarolni, kit, mire lehet felhasználni. Persze, nem bíznak meg bennük, mert a politikában nincs bizalom, de arra való a rengeteg titkosszolga, hogy megfigyelje ôket, minden lépésüket ismerje, minden mondatukat, minden gondolatukat. Ismerik az ágyjeleneteiket, tudják, hány foguk lyukas, jelentések készülnek a lyukas zoknijukról is.
Önök nem tudják, hány ember él meg abból (igen jól!), hogy megfigyeli az RMDSZ-vezetôket. Ami még nem lenne baj, de hány ember él meg abból igen jól, hogy kiválogatja a bukaresti nagypolitikának megfelelôket, kirúgatja a neki nem megfelelôket, hány ember foglalkozik azzal, hogy szálakat mozgat, mi pedig csodáljuk a színpadon táncoló marionett bábukat.
Irigyeljük is ôket, ugyebár, gyergyói szavazópolgárom?
(Amúgy érdemes lesz odafigyelni a fejleményekre, a cirkuszi elôadás a csúcspont felé közeledik. A bohócok felsorakoztak, a zenekar játszik… mi pedig továbbra is táthatjuk a szánkat!)
Györffi Kálmán
Pályázatíró tréning
A Prisma Consulting – pályázatíró és tanácsadó Kft. Strukturális alapok 2007–2013 címmel képzést szervez. PCT/03
A Prisma Consulting pályázatíró és tanácsadó cég Uniós pályázati lehetôségek, strukturális alapok témában felkészítô tréninget tart.
Románia ma már teljes jogú tagként használhatja föl az Európai Uniós pályázási lehetôségeket. A témák változatosak: humánerôforrás-fejlesztés, vállalkozás-fejlesztések, kultúra, mezôgazdaság stb. Képzésünk segítséget kíván nyújtani Önnek abban, hogy az elképzeléseit életbe ültesse.
A tréning képzôi olyan nemzetközileg is elismert szaktekintélyek, akik jól ismerik a romániai és uniós pályázati rendszereket.
A képzés idôpontja: május 19–20.
Jelentkezési határidô: május 1. 16.00 óra.
Helyszín: Gyergyószentmiklós
Célcsoport:
* A képzés célcsoportját azok a cégek, önkormányzatok, civil szervezetek alkotják, amelyek ki szeretnék használni az EU pályázati lehetôségeit.
A képzést követôen képes lesz:
* felismerni az Ön által képviselt szervezet, cég számára legmegfelelôbb pályázati lehetôségeket;
* átlátni az Operatív Programokat;
* olyan projekteket megfogalmazni, amelyek finanszírozása megoldható lesz az Operatív Program keretein belül.
A képzés idôtartama:
* 2 nap, szombat és vasárnap, reggel 9.00-tôl délután 6.00 óráig.
A jelentkezés módozata:
Jelentkezni az űrlap kitöltésével kell, amelyet elektronikus formában a training@prismaconsulting.ro címen lehet igényelni. 25 fô számára biztosítunk helyet, a felvétel a jelentkezések sorrendjében történik.
A képzés lebonyolítása:
Elméleti és gyakorlati jellegű, tandíjas képzés. A részvételi díj: 410 lej.
A résztvevôk számára biztosítunk:
– CD-t, amelyen a késôbbi munkát megkönnyítô anyagok találhatók, a képzés anyagát nyomtatott formátumban, valamint mappát és írószert.
A képzésen napi egy étkezést (ebédet) biztosítunk.
Bôvebb információkat a training@prismaconsulting.ro elektronikus címen, vagy a 0742/050.594-es telefonszámon igényelhetnek (Projektfelelôs: Filer Lóránd).
A Magyar Televízió ünnepi ajánlata
Húsvéti műsorkosár
Az ötvenéves MTV különleges műsorkínálattal kedveskedik nézôinek a piros betűs ünnepen. Válogatott filmek, egyházi események és az alkalomhoz illô programok színesítik a jeles nap palettáját.
Nagypénteken, a nap szelleméhez méltóan a Sírjaik, hol domborulnak – Eltűnt katonák nyomában című dokumentumfilm látható 12.55-kor. Alkotói elôször a délvidéki Zentára látogattak, ahol a II. világháborúban gyűjtôtábor működött. A film másik helyszínén, a csíkszeredai Öregtemetôben pedig elsô világháborús hôsi halottak nyugszanak korántsem nyugodt körülmények között. Az alkotás felidézi emléküket, s egykori szenvedésüket.
Az esti filmkínálatból különös figyelmet érdemel a Barabás című, 1962-ben készült olasz–amerikai film. A szabadon bocsátott lator elképzelt története Par Lagerkvist Nobel-díjas író munkája, 1952-ben már a svéd Alf Sjöberg is filmvászonra álmodta, de e próbálkozás azóta feledésbe merült. A most látható feldolgozást Richard Fleischer rendezte, a fôszerepet a mexikói származású amerikai színész, Anthony Quinn alakítja, partnerei Vittorio Gassmann és Silvana Mangano. A produkció kiállításában és cselekményszövésében a legendás Spartacus című filmmel vetekszik.
Nagyszombaton délelôtt a Micimackó és a Pinokkió a gyermekeket ülteti a képernyô elé, késô este viszont a felnôtteket várja a Félix és Rose című francia–angol film. A 2002-ben készült alkotás szereplôit a véletlen hozza össze, s a két magányos ember végül egymásban találja meg az igaz szerelmet. A fôszerepekben Jean Renót és Juliette Binoche-t láthatjuk viszont.
„Nagypénteken, Jézus halála alkalmával, sokféle ember tolongott keresztfája körül. Különbözô vérmérsékletű pártállású emberek – hallhatjuk Cseri Kálmán református lelkipásztor szavait a vasárnap délelôtti, Emberek a kereszt körül című műsorban. – Nagyon elgondolkoztató, ki, hogyan vett részt az eseményekben. Számunkra pedig több, mint tanulságos, hogy ki függött ott a kereszten, és mi volt az Ô halálának a valódi oka és célja.” Az ökumenikus szellemiségű, a nemhívôket is megszólító összeállítást követôen XVI. Benedek pápa húsvéti üzenetét és „Urbi et Orbi” áldását láthatják délben a nézôk.
Szombaton és vasárnap este 8 óra után látható a Jane Eyre sorozat. Charlotte Bronte 1847-ben megjelent világhírű regényének népszerűségére jellemzô, hogy több mint húsz filmes feldolgozást ért meg. E változatot a BBC csodálatos környezetben remekbe szabott kosztümökkel készítette el, rendezôje a Pusztaház örököseiben hírnevet szerzett Susanna White.
Húsvét hétfôje is felhôtlen szórakozást ígér. Délután A három testôrt, majd, este az Elvarázsolt áprilist és a Csak ön után francia filmvígjátékot ajánljuk az MTV-t választók figyelmébe.
A művészetrôl, egy élet helytállásáról szól este 22.10 órakor a Filmidôben sugárzott dokumentumfilm a 91 éves Rév Lívia zongorista regényes életérôl. A művész 1938-ban vette át diplomáját a Zeneakadémián, s felfedezôje nem kisebb személyiség, mint Rubinstein volt. Budapesten utoljára 2005 novemberében – 89 évesen – lépett fel, a közönség körében általános elismerést aratva.
Locsolkodás elôtt, után…
Az MTV színvonalas ünnepi szórakozást ígér a nebulóknak.
A tavaszi szünetben is színvonalas szórakozást kínál kicsiknek és nagyobbaknak a Magyar Televízió. Csütörtöktôl húsvét hétfôig mesékkel, animációs és kalandfilmekkel várja a nemzeti fôadó a fiatalokat, akik az m1 műsorán Huckleberry Finnel, Micimackóval, Pinokkióval és még számos kedves ismerôssel találkozhatnak.
Huckleberry Finn kalandjait április 5-én, csütörtökön és 6-án, pénteken 9 órától vetíti az m1. Mark Twain klasszikus regényében Huckleberry édesapja eltűnik, ezért az özvegy Dougles asszony és nôvére, Miss Wattson veszik pártfogásukba a fiút azzal az elképzeléssel, hogy „rendes embert” faragnak belôle. Ô azonban nem szereti a rendezett életet, és azt sem, hogy mindig fegyelmezik. Más élethez szokott, amin – úgy tűnik – nincs is kedve változtatni. Édesapja egy nap visszatér, ám ekkor sem lesz jobb sorsa a kis csibésznek, mert apja gonoszul bánik vele. Így hát megszökik a családjától, s útja során hajmeresztô kalandokba keveredik…
Micimackó és barátai történetét április 7-én, szombaton 10.15-tôl láthatják a nézôk. A. A. Milne világhírű könyvébôl a Walt Disney Stúdió készített filmet, a mese figurái azóta generációk kedvenceivé lettek. Idôsebbeknek és a legkisebbeknek egyaránt ajánljuk a klasszikus sorozat kezdô részeit. Az elsô kalandban kiderül, a kis mackó mennyire szereti a mézet, s ha fogytán a készlet, még arra is képes, hogy a méheket meglátogassa; a második egy viharos nap eseményeit mutatja be; a harmadikban pedig az oktondi Tigris neveléséhez kapunk hasznos tanácsokat.
A fából faragott kisfiú, Pinokkió kel életre a képernyôn szombat délután 13 óra 25 perckor egy amerikai–német–angol–francia mesefilmben. Az olasz Carlo Collodi mesterműve Dzsepetto mester és bábujának különös történetét meséli el, s azt, milyen próbákat kell kiállnia a kis vadócnak, hogy érzô szívvel és okos fejjel végre hús-vér gyerek lehessen.
Húsvét hétfôn 9 órától az animációs filmeké a képernyô: Hebrencs, Muú Moly, Tapsi Hapsi és Superman kalandjait mutatja be az m1. A rövidebb epizódok után 9 óra 40 perctôl egy japán–amerikai gyerekfilmmel folytatjuk a délelôttöt. A Tigris színre lép a nagymacska különös kívánságáról számol be: nagyon szeretne egy családot, s ezért mindent el is követ. Elszántan vadászik a rokonokra, bár közben mindent a fejet tetejére állít…
A három testôr kalandjait vetíti a Magyar Televízió egyes csatornája április 9-én, hétfôn 15.10-tôl. Az Alexandre Dumas izgalmas regényébôl rendezett látványos mozifilmben a fiatal gascogne-i kardforgató, D’Artagnan útnak indul, hogy meghódítsa Párizst. Alighogy odaér, máris párbajba keveredik három muskétással. Amikor a bíboros gárdistái megjelennek, felcsendül a híres mondat: „Egy mindenkiért, mindenki egyért!”. D’Artagnan azon nyomban csatlakozik az ügyességükrôl és összetartásukról messze földön híres testôrökhöz, s megvalósítja álmát: a királyné szolgálatába áll.
A Magyar Televízió jó szórakozást kíván ünnepi műsoraihoz.
Húsvéti körlevél
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!
Keresztény hitünk alapvetô tétele, Jézus Krisztus föltámadása, és annak liturgikus megünneplése Húsvétkor. A kereszténység már kezdettôl fogva zsidó és pogány eredettôl befolyásoltan megosztva ünnepelte a húsvétot. Indok: az Egyház, az Utolsó Vacsorát, amelyen a mi Urunk Jézus Krisztus az Oltáriszentséget/Eukarisztiát és az egyházi rendet/a papságot alapította, a korabeli zsidó húsvét szerint ünnepelte. De ugyanakkor a pogányságból megtért keresztények nem tartották magukat a zsidó hagyományokhoz és Kis-Ázsiában már a szombat helyett az Úr Feltámadása napját, a vasárnapot ülték meg. Ehhez hozzájárult késôbb a római Egyház naptárreformja (Gergely-naptár), amely 1582-ben helyreigazította a naptáreltolódást. Ezt a Protestáns Egyházak 1700-tól és a Keleti Keresztény (Ortodox) Egyházak csak 1923-tól fogadták el.
Ebbôl a bonyolult naptárrendszerbôl nem akarok most elôadást tartani, mert ez bizonyos szakértelmet igényel. Nekünk, hívôknek fontos az, hogy idén mind a Keleti, mind a Nyugati Kereszténység együtt ünnepli a Húsvétot.
1. A közös Húsvét ünneplése április 8-án idôszerűvé teszi azt a fontos eseményt, hogy 2007. szeptember 4–9. között Nagyszebenben lesz a Harmadik Európai Ökumenikus Találkozó, gyakorlatilag Nagyszeben lesz Európa keresztény fôvárosa. Az Európai Keresztény Egyházak elhatározták, hogy a keresztény egységtörekvés (=ökumenizmus) útján elôrehaladjanak az egység keresésében. Elôször 1989-ben protestáns városban, a svájci Baselben tartották meg az elsô kongresszust, a másodikat az osztrák Grazban – mint katolikus városban – 1997-ben, a harmadikat viszont ortodox városban akarták megtartani. Így esett a választás Nagyszebenre, amely már 2007. január 1-tôl – év végéig – Luxembourg városával együtt Európa kulturális fôvárosa.
Híveinktôl azt kérjük, hogy ennek az ökumenikus eseménynek résztvevôiként, imáikkal hordozói legyenek a rendezvénynek. A szervezôk majd megmondják, hogy miképpen lehet részt venni a döntô három nap rendezvényein.
2. Tudjátok, hogy 2009-ben fôegyházmegyénk alapításának ezredik évfordulóját, millenniumát ünnepeljük. Lelkipásztori Bizottságunk ötéves elôkészítô programot dolgozott ki. Az idén, 2007-ben a téma: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. Vegyünk részt a rendezvényeken, imádkozzunk Fôegyházmegyénk megújulásáért, hogy a 2009-re elôirányzott millenniumi ünnepségek lelki gyümölcsöket teremjenek.
3. Végül, de nem utolsósorban szeretném felhívni figyelmeteket az erdélyi magyar kisebbség szomorú sorsára. Tudjátok, hogy Püspökeitek és Papjaitok az Egyházi Törvénykönyv szerint nem „politizálhatnak”, és ez nem is lehet hivatásuk. Ezért csak azt kérem tôletek, hogy az eljövendô szavazáson vegyetek részt, mert katolikus keresztény hívô nem lehet közömbös a fennálló helyzettel szemben, hogy kit ültessen a kormányrúd mellé. Ugyanakkor azt is kérném, hogy olyan személyekre szavazzatok, akikrôl tudjátok, hogy Egyházunk és Nemzetünk érdekeit képviselik. Tôlem ne várjátok politikai vagy polgári szervezetek konkrét megnevezését, sem személyekét, mert ez katolikus Egyházam egyetemes küldetésével ellenkezne. A napi politikai harcokban nem veszek részt mint Fôpásztor, de bízom világi híveimben, hogy ôrálló helyükön helyesen szavaznak képviseletünk érdekében. Legjobb lelkiismeretük hangját követve azokat támogatják szavazatukkal, akik maradéktalanul felvállalják és képviselik Egyházunk és népünk érdekeit.
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Testvéremnek és minden jóakaratú embernek!
Gyulafehérvár, 2007. április 8-án, Urunk Feltámadásának fôünnepén
† György s. k. érsek
KisAsszony
Tévhitek a válásról
Aki elválik, csak magára gondol. A válástól a gyerek egész életén át szenvedni fog. Pszichológusok vizsgálták a házasságok felbomlása körül kialakult véleményeket. Megállapították: sok a tévhit. Azt is megmondják, miért.
1. elôítélet
Ha elválik, csak magára gondol, és nincs tekintettel a gyerekekre
Valóság: Aki bűntudatot érez és fél, hogy veszélyezteti gyereke(i) közérzetét, és csak ezért marad meg egy katasztrofális házasságban, nem is sejti, hogy milyen rosszat tesz. Sokan csak akkor szánják el magukat a válásra, ha rájönnek, hogy az erôszak vagy veszekedés többet árt, mint a különválás.
2. elôítélet
A válás mindig rossz a gyereknek, kihat egész életére
Valóság: A gyerek természetesen sajnálja a történteket, de hamar észreveszi: jobb neki, ha szülei is jól érzik magukat. A válás után ugyanis az anyukának nagyobb önbizalma lesz, az apuka pedig sokkal oldottabban foglalkozik vele.
3. elôítélet
Váláskor legalább a gyerek életében ne változzon semmi lényeges körülmény
Valóság: Kutatók kiderítették, hogy miközben a szülôk igyekeznek elkerülni a nagyobb változásokat (költözés, iskolaváltás stb.), a gyereknél ez sokkal kevésbé számít, mint ahogy feltételeznénk. Lényegesebb, hogy érezze, fontos a szüleinek. Ezt pedig gyakran sokkal könynyebben megadhatják neki egy új környezetben, mint a régiben.
4. elôítélet
Nincs válás veszekedés nélkül
Valóság: Az idôsebb (kilencéves kortól) gyerekkel ajánlatos nyíltan beszélni, elmondani az összekülönbözés és a válás okait. Ha ugyanis úgy tesznek a szülôk, mintha minden rendben lenne, nehezebben tudja megérteni a dolgot. Nem szabad viszont a gyerek elôtt veszekedni, a másikat megalázni, vagy a férjrôl/feleségrôl kikérdezni. Az egyetlen, ami számít, hogy a gyerek jól el legyen látva minden szempontból. Ezért természetesen a szülôknek áldozatokat kell hozni, de megéri.
5. elôítélet
Válás után szigorú szabályokat kell felállítani
Valóság: A gyerek kapcsolatának erôssége elvált szüleivel nem a látogatások sűrűségétôl függ. Ha gyakoriak a konfliktusok, a szigorú szabályok csak rontanak a helyzeten. Egy a fontos, hogy apjával, anyjával jó viszonyban legyen. Mivel a válásról a felnôttek egyedül döntenek, utána a gyereknek – fôleg a nagyobbnak – is legyen beleszólása, hogy a nem velük élô szülôt mikor akarja látni, és mikor nem. Ha ugyanis részt vehet a döntésben, nem érzi magát áldozatnak. Ez pedig fontos lépés ahhoz, hogy minden visszatérjen a rendes kerékvágásba.
Tanácsok elvált szülôknek
* Vállalják új életformájukat, hiszen semmivel sem ér kevesebbet, mint a családosoké.
* Mondjanak búcsút a bűntudatnak, hiszen senkinek nem használnak vele.
* Osszák fel újból a szerepeket a családban, és az apróbb kérdésekben hagyják a gyerekeket is dönteni.
* Legyen bátorságuk támogatást kérni ahelyett, hogy minden problémánál a homokba dugnák a fejüket.
Besameles rakott káposzta
Hozzávalók: 1 fej káposzta, 40 dkg pulykahús (darált), 4 dkg vaj, 2 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 evôkanál zellerlevél (apróra vágott), 1 evôkanál curry, 10 dkg füstölt sonka, 2 dkg liszt, 2 dkg parmezán sajt (reszelt), 2 dl tej, ôrölt bors, só.
Elkészítés: a káposztát leveleire szedjük, és sós vízben 5 percig fôzzük (blansírozzuk), majd hideg vízzel leöblítjük, lecsöpögtetjük, és a vastag ereket kivágjuk. 2 dkg vajban megpirítjuk a húst, majd kivesszük, és hosszú, vékony szeletekre vágjuk.
A hagymákat felkarikázzuk, a zúzott fokhagymával együtt a sült húsos vajba tesszük, és a zellerlevelet is hozzáadjuk. Mély tepsibe rétegezzük a káposztát, a sonkaszeleteket, a pulykahúst és a hagymát. (Legalul és legfelül káposzta legyen!) 2 dkg vajban elkeverjük a lisztet és a curryt, majd állandóan kevergetve beleöntjük a tejet, és sóval, borssal ízesítjük. Kislángon sűrűre fôzzük, majd a rakott káposztára locsoljuk. Forró sütôben kb. 30 percig sütjük. A sütés vége elôtt 5 perccel a sajttal megszórjuk.
Báránykaraj karfiollal
Hozzávalók: 1–1 fej vöröshagyma és karfiol, 2 gerezd fokhagyma, 60–60 dkg burgonya és báránykaraj, 2 evôkanál olaj, 1 evôkanál kakukkfű, 1 dl bor, ôrölt bors, só.
A díszítéshez: kakukkfűág.
Elkészítés: a hagymát karikákra vágjuk, a fokhagymát vékonyra szeleteljük. A burgonyát meghámozzuk, és sós vízben megfôzzük. Az olajat, a kakukkfüvet, ízlés szerint sót, borsot összekeverjük. Ezzel a húst bekenjük, majd kiolajozott, mély tepsibe rakjuk, és mellétesszük a karikára vágott hagymát és a zúzott fokhagymát. Forró sütôben pirosra sütjük. A sütés vége elôtt 10 perccel a burgonyát is a hús mellé rakjuk. Közben a karfiolt rózsáira szedjük, sós vízben megfôzzük, majd leöblítjük. A megsült húst alufóliára szedjük, és 15 percig állni hagyjuk. A karfiolt és a burgonyát tányérok szélére rendezzük. A bort a hús sütôzsírjával összekeverjük, felforraljuk, hozzáadjuk az alufóliára csöpögött részt is, és ha szükséges, újrafűszerezzük. A húst a tányérok közepére tesszük, és a boros zsiradékkal meglocsoljuk. Kakukkfűvel díszítjük.
Egészség
A belsô elválasztású mirigyek és betegségeik XXXV.
A nemi mirigyek – gonádok-8
Klimax – Osteoporosis
Az oszteoporózis egy systemás csontváz-megbetegedés, magyarul csontritkulás (oszteoporózis = szivacsos csont), melyet a csonttömeg csökkenése jellemez anélkül, hogy az ásványianyag-tartalom /matrix-arány megváltozna, és az utóbbi évtizedekben egyre növekvô népegészségügyi gonddá vált.
Az oszteoporózissal kapcsolatban az az egyik legnagyobb probléma, hogy általában fiatal korban még nem veszik komolyan az emberek ennek a kórképnek a lehetôségét, és ezért, ha mégis utoléri ôket, már keveset lehet vagy nincs mit tenni. Fiatal korban a betegségnek szinte semmi jele nincs, ezért „néma járványnak” is nevezik.
A csontok sűrűsége az ifjúkorban gyorsan nô, hogy azután a 30-as évek elejére a maximumot érje el. Az idô múlásával azonban lassan csökkenni kezd, a leépülô folyamat felerôsödik, és a csontok keménysége csökken, a törékenysége pedig nô.
A csontképzés–csontbontás egyensúlyának felborulása, azaz a csontvesztés felgyorsulása 35 éves korban kezdôdik, és ha nem vagyunk óvatosak, csontritkuláshoz vezet.
Az igaz, hogy az oszteoporózis elsôsorban az idôskor betegsége, de a tévhitekkel ellentétben, nemcsak az idôseket érinti e betegség, bárkinél kialakulhat, és mivel alattomosan jelentkezik, ezért fontos felhívni rá a figyelmet, hiszen közvetve akár halálos is lehet – az idôskori csípô- és combnyaktörés gyakran végzetes. Ez utóbbi a legveszélyesebb következmény, hiszen csaknem 20%-a hal bele a combnyaktörés szövôdményeibe, mert a gyógyulási folyamat hosszas fekvést követel meg, és emiatt trombózis (vérrögösödés) vagy tüdôgyulladás alakulhat ki.
Olyan állapot, amelyben az erôs csontozat fokozatosan elvékonyodik, és a csont mikroszerkezetének kóros elváltozása miatt a csont porotípussá válik, szilárdsága csökken, fokozódik a törésre való hajlam. Az összes csont érintettsége ellenére, fôleg a gerincoszlopot alkotó csigolyák, a csukló, a csípô, a felkar és a sípcsont törése gyakoribb.
Az oszteoporózis legtöbb esetben a menopauzát követô idôszakban alakul ki, a változás korában levô minden harmadik nôt érinti ez a kórkép, melynek oka a jellegzetes nôi hormonnak, az ösztrogénnek a változókorban kialakuló hiánya. Az elmúlt századokban a nôk alig néhány év-vel élték túl a változás korát, tehát nem volt idô e betegség szokásos kifejlôdéséhez. Mivel elsôsorban az idôskor betegsége is, a népesség öregedésével manapság már nem ritka a 80 éves kort megérô nô, és így az öregedés okozta csontritkulás sem.
Az elérhetô magas kor mellett, a betegség kifejlôdéséhez még az is hozzájárul, hogy egyre kevesebbet mozgunk, még viszonylag rövid távok megtételéhez is autóba ülünk, és a fizikai munkát is leginkább gépekkel végezzük.
Különösen veszélyeztetettek:
– az erôs dohányosok;
– a mértéktelen kávé és más koffeintartalmú italok fogyasztói;
– a jelentôs mennyiségű, tartós alkoholfogyasztók;
– az ülô munkát végzôk, a mozgásszegény életmódot folytatók;
– akik nagyon keveset vannak szabad levegôn, ugyanis a nap ultraibolya sugarainak köszönhetôen képzôdik a D-vitamin, amely nélkülözhetetlen a kalcium (a csontok fô építô eleme) felszívódásához;
– azok, akiknél a családon belüli halmozott elôfordulás fellelhetô – tehát a nagymamának és édesanyának is volt már csontritkulása;
– a sovány, „könnyű” testalkatúak, a 15 és 35 éves kor közötti kóros soványság;
– azok, kiknél késôn jelentkezik a havi vérzés, mivel hormonháztartási probléma áll fenn, és ez egy olyan alkati tényezô, amely szintén károsan befolyásolja a fiatalkori csontépítést;
– akiknél a művi (méh- és petefészekműtét) beavatkozás miatt korán alakul ki a változókor;
– a fogyókúrázók (fôleg a rendszeres és drasztikus fogyókúra) szintén kockázatot vállalnak, mert az egyoldalú táplálkozás, a kalciumszegény ételek fogyasztása károsan hat a csontok egészségére, és hozzájárul a csontritkuláshoz;
– egyes idült betegségben szenvedôk (pl. krónikus, sokízületi gyulladás);
– akik tartósan szednek bizonyos gyógyszereket, például szteroid készítményeket.
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Biatlon
Ferencz Réka kétszeres Balkán-bajnok!
Hargitafürdôn, az új biatlonpályán rendezték meg a sílövôk országos bajnokságát, amellyel párhuzamosan zajlott a Balkán-bajnokság is. Érdekessége volt a versenynek, hogy a férfiaknál az ezüstérmes CSAM Bucegi Predeal csapatában az utolsó váltóban a sífutó Antal Zsolt is rajthoz állt. A hírek szerint Antal Zsolt nem lôtt rosszul, hisz fekvôhelyzetben 100 százalékos teljesítményt nyújtott. Március 28-án, szerdán a következô eredmények születtek. Nôk, 4x6 km (6 induló csapat): 1. Brassói Dinamo (Babeş Alina, Rusu Alexandra, Flangea Claudia, Plotogea Dana) 1 óra 44:24 perc (7 büntetôkör), 2. Csíkszeredai Sportklub (Ferencz Réka, Miklós Zsuzsanna, Szôcs Emôke, Tófalvi Éva) 1:46:30, 3. CSAM Bucegi Predeal 1:51:21. Férfiak, 4x7,5 km: 1. Brassói Dinamo I. (Georgescu Romulus, Garbacea Roland, Răzvan Garniţa, Blaj Marian) 1 óra 42:46 perc (2), 2. CSAM Bucegi Predeal 1 óra 43:46 perc (7), 3. Brassói Dinamo II. 1 óra 50.06 perc (7).
Másnap, azaz március 29-én, csütörtökön tovább folytatódott a küzdelemsorozat, illetve elkezdôdtek a Balkán-bajnokságba is számító versenyek. Az ifjúságiaknál, a lányok mezônyében indult Ferencz Réka (Gyergyói ISK/ Csíkszeredai Sportklub) bizonyult a legjobbnak. Gyulai Adalbert és Márton Simon edzôk tanítványa, a hírek szerint, nagyon jó futóteljesítményének köszönheti a sprintben elért sikert. Eredmények. Ifjúságiak, lányok (7,5 km): 1. Ferencz Réka (Románia) 28:55.0 perc (4 büntetôkör), 2. Babeş Alina (Románia) 42,2 mp.h. (7), 3. Ralitsza Galeva (Bulgária) 1:27,4 p.h. (4). Kisifjúságiak, 6 km: 1. Flangea Claudia (Románia) 20:45.0 (2), 2. Zornitsza Kosztadinova (Bulgária) 31 mp. h., 3. Simona Cojonelu (Románia) 2.02 p.h. (3).
Fiúk. Felnôttek, 10 km: 1. Blaj Marian (Románia) 30:13.0 perc (4), 2. Martin Bogdanov (Bulgária) 28.0 mp. h. (1), 3. Vitalij Rudencsik (Bulgária) 30.7 mp.h, … 5. Antal Zsolt (Románia) 54.7 mp. h. (6). Ifjúságiak, 10 km: 1. Kraszamir Anev (Bulgária) 30:05.09 perc (1), 2. Moşoiu Cristian (Románia) 1:02.7 p.h. (3), 3. Iliev Vladimir (Bulgária) 2:44.0 p.h. (3). Kisifjúságiak, 7,5 km: 1. Garbacea Roland (Románia) 25:14.6 perc (2), 2. Lăzăruţ Cristian (Románia) 1:09.2 p.h. (3), 3. Miroszlav Kenanov (Bulgária) 1:59.3 p.h. (4).
További erdmények (csak az aranyérmesek neveit közöljük). Lányok. Felnôttek, 10 km: Tófalvi Éva 33:26,3 perc (3 büntetôkör). Ifjúságiak, 10 km: Ferencz Réka 37:17.4 perc (6). Kisifjúságiak, 7,5 km: Zornitsza Kosztadinova (Bulgária) 34:01,2 perc (4). Fiúk. Felnôttek, 12,5 km: Blaj Marian 46:21,4 perc (13 büntetôkör!!!). Ifjúságiak, 12,5 km: Kraszamir Anev (Bulgária) 44:25,3 perc (3). Kisifjúságiak, 10 km: Garbacea Roland 37:45,4 perc (7).
A Balkán-bajnokság után, idényzáróként, az országos bajnokság tömegrajtos számaira került sor. Eredmények. Lányok. Felnôttek, 12,5 km: 1. Dana Plotogea 45:55,9 perc (4 büntetôkör), 2. Rusu Alexandra (mindketten Brassói Dinamo) 21,7 mp. h. (5), 3. Purdea Mihaela (CSAM Bucegi Predeal) 1:38,0 p.h. (5). Ifjúságiak, 10 km: 1. Flangea Claudia 38:32,9 perc (2), 2. Babeş Alina (mindketten Brassói Dinamo) 2:09,0 p.h. (8), 3. Ferencz Réka (Gyergyói ISK/ Csíkszeredai Sportklub) 3:06,4 p.h. (8). A férfiaknál a felnôttek 15 km-es versenyszámát Blaj Marian (Brassói Dinamo) nyerte, az ifjúságiak 12,5 km-es vetélkedôjén pedig Moşoiu Cristian (CSAM Bucegi Predeal) diadalmaskodott.
Biatlon
Aranyérmes szülinap
Négy érmet szerzett az elmúlt héten a tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK/ Csíkszeredai Sportklub) a Hargitafürdôn megrendezett országos és Balkán-bajnokságon. Kétszer elsô helyen végzett az ifjúságiaknál a 7,5 km-es sprintben, illetve a 10 km-es üldözéses versenyben, továbbá második lett a felnôtteknél rajthoz állt nôi váltóval. A sornak ezzel nincs vége, hisz Réka harmadik helyezést ért el az ifjúságiak 10 km-es tömegrajtos versenyén. A sportág szakértôi a XI. osztályos diáklányt a romániai biatlonsport legnagyobb ígéretének tartják.
– Melyik helyezésednek örvendtél leginkább az elmúlt héten?
– A Balkán-bajnokságba is számító elsô helyezéseknek örvendtem a legjobban. Az elsô aranyérmet március 29-én, csütörtökön szereztem azon a napon, amelyen betöltöttem 18. életévemet. A második elsôséget az üldözéses versenyen sikerült elérnem.
– Mit kell tudni az üldözéses versenyekrôl?
– Az üldözéses versenyen a sílövôk abban a sorrendben indulnak, ahogy a sprint során célba érnek.
– Meddig versenyezhetsz az ifjúságiaknál?
– Biatlonban 20 éves koromig versenyezhetek az ifiknél.
– Több külföldi versenyen is indultál…
– A külföldi versenyek eredményeit illetôen úgy érzem, hogy a spanyolországi Jacában megrendezett ifjúsági olimpián az üldözéses versenyen elért 7. helyezésemre vagyok a legbüszkébb.
– A 2006/2007-es idényben összesen hány érmet szereztél?
– Nyolc érmet szereztem az országos bajnokságon. Az immár elmúlt szezonban ebbôl négy arany, egy ezüst és három bronzérmet vehettem át, ezenkívül két elsô helyezést a Balkán-bajnokságon sikerült elérnem.
Jégkorong/ Külföld
Bajnokok az Acélbikák
A Dunaújvárosi Acélbikák ifjúsági (U20) csapata nyerte a magyarországi korosztályos bajnokságot. Amint arról már hírt adtunk, a döntô 4., dunaújvárosi mérkôzése félbeszakadt, mert a 40. percben 3–2-es hazai vezetésnél a Csíkszeredai HC-ISK együttese levonult a jégrôl. A mérkôzés elején 2–0-ra vezetett a HC-ISK, de a bírók közreműködésével a hazaiak elôbb egyenlítettek, majd a vezetést is megszerezték. Egy videofelvétellel bizonyítható bírói tévedés eredményeként, Solti ártatlanul 2+10 perces büntetést kapott, s ekkor Peter Mikula, a HC edzôje lehívta csapatát a jégrôl. Kis idô múltán a csíkszeredai játékosok már vissza is mentek a jégre, de Nyeste játékvezetô nem volt hajlandó lefújni a meccset, véget vetett a találkozónak. Kurkó János György a játékvezetôknek videofelvétellel próbálta bizonyítani igazát, de nem talált meghallgatásra. A két csapat játékosai kézfogással váltak el, a Dunaújváros megnyerte a magyar U20-as bajnokságot, a Csíkszeredai HC-ISK csapata ezüstéremmel térhetett haza.
Jégkorong/ Külföld
Legyôzték a svédeket!
A világ- és olimpiai bajnok svéd válogatottat gyôzte le március 29-én, csütörtökön este a Papp László Budapest Sportarénában a magyar válogatott. A mérkôzésre a Magyar Jégkorong Szövetség 80. éves fennállása alkalmából rendezett Pannon Hokigála keretében került sor. Igaz ugyan, hogy a svédek nem a legjobbakból összeállított válogatottjukat vonultatták fel, de a gyôzelem így is nagy eredmény a magyar jégkorong számára. A 9000 nézô elôtt lejátszott barátságos mérkôzésen: Magyarország – Svédország 2–1 (0–1, 1–0, 0–0, 1–0) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: Majoross és Palkovics, illetve Stralman. A mérkôzés után a gálához tartozó rávezetésekben is a magyar válogatott bizonyult jobbnak: a Pat Cortina szövetségi kapitány által irányított magyar csapat 2–1-re nyert.
A két csapat március 30-án, pénteken este Debrecenben ismét összemérte tudását. A Fônix-csarnokban lejátszott mérkôzésen már nem született meglepetés, hisz az esélyesebb svédek ezúttal magabiztosan legyôzték a fáradtnak tűnô magyar csapatot. A barátságos találkozó eredménye: Magyarország – Svédország 1–7 (0–3, 1–1, 0–3). Gólszerzôk: Fekete Dániel, illetve Harju 2, Bremberg, Andersson, Backström, Sandström és Wallin. A mérkôzés utáni rávezetésben ismét a magyarok nyertek 2–1 arányban.
Jégkorong/ Ifjúságiak
A Bucsin-kupáért küzdöttek
Az elmúlt hét végén a gyergyószentmiklósi műjégpályán kerültek megrendezésre a hagyományos Bucsin-kupa ifjúsági (U14) jégkorongtorna mérkôzései. A megmérettetésen három csapat vett részt, nevezetesen: Kézdivásárhely, Gyergyócsomafalvi Délhegy és a Gyergyóalfalvi Bucsin. Eredmények: Gyergyóalfalu – Kézdivásárhely 7–0, Csomafalva – Kézdivásárhely 12–3, Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva 2–0. Az utóbb említett mérkôzés a 30. percben félbeszakadt, mert a csomafalvi csapat játékosai levonultak a jégrôl. A torna rangsorában: 1. Gyergyóalfalvi Bucsin, 2. Gyergyócsomafalvi Délhegy, 3. Kézdivásárhely.
Díjazottak. Gólkirály: Orbán Szabolcs (Délhegy) – 8 gól. Legjobb kapus: Szakács Szabolcs (Bucsin). Legjobb hátvéd: Vaszi Zsolt (Bucsin). Legjobb csatár: Barabás László (Bucsin).
A tornagyôztes Gyergyóalfalvi Bucsin csapata: Koncsag Róbert, Szakács Szabolcs, Gál Gellért, Kosztándi András, Zári Zsolt, Ambrus Szabolcs, Barabás László, Koncsag Arnold, Magyari Dezsô, Pál Lóránt, Baricz István, Sajgó Zsolt, Fejér Hunor, Vaszi Zsolt, Len Barna, Borsos Péter, Vizoli Kinga. Edzôk: Divoiu Adrian és Antal Zsolt.
Ökölvívás
Csibi Attila országos döntôs
A március 30–április 3. közötti idôszakban Kolozsváron rendezték meg a kisifjúsági és ifjúsági korú ökölvívók számára a zónadöntô mérkôzéseit. A rendezvényen 10 megye sportolói képviseltették magukat, köztük a Gyergyói Progym ökölvívói is. Az elsô versenynapon szorítóba lépett a gyergyói Csibi Attila, aki az ifjúsági kategóriában, az 57 kg-os súlycsoportban pontozásos gyôzelmet aratott a Varga Romulus (CSA Potaissa Torda) elleni mérkôzésen, és bejutott a súlycsoport következô napi döntôjébe. Március 31-én a kisifjúságiaknál az 54 kg-os súlycsoportban küzdôtérre lépett a gyergyói Csibi Levente, aki kikapott a kolozsvári Olteanu Radu elleni mérkôzésen. Ugyanaznap rendezték meg az ifjúságiaknál, az 57 kg-os súlycsoportban a döntôt, amelynek keretében a gyergyói Csibi Attila pontozásos gyôzelmet aratott a Gergely Szilárd (Marosvásárhelyi Armata) ellen megvívott összecsapáson. Gyôzelme révén a gyergyói Csibi Attila bejutott az ifjúságiak országos döntôjébe.
Murvai József edzô:
Úgy érzem, nem vallottunk szégyent ezen a versenyen sem, a gyergyói csapat megint kitett magáért. Még nem lehet tudni, hogy hol rendezik majd az országos bajnokság döntôjét, amelyre a nyár folyamán mindenképp sor kerül.
A gyergyói ökölvívók kiszállását támogatták: Syncro Serv, Golden, P&P Mixt, Colormixt, Ben-Com-Mixt, Transmetal, Erlascom, Málnási Huba vállalkozó, Ferkó Kft. és Horváth Gábor.
Labdarúgás
Sikerült a visszavágás!
Fontos gyôzelmet aratott a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata a Hargita megyei IV. Liga rájátszásának második fordulójában. Az elmúlt vasárnap lejátszott bajnoki mérkôzésen a Parajdi SE csapata volt az ellenfél. Amint az ismert, két héttel korábban a parajdiaknak sikerült 2–1 arányban, a gyergyói pályán legyôzniük a Jövô csapatát. Az akkori feszült légkörű mérkôzés helyett ezúttal egy teljesen más, lényegesen sportszerűbb találkozót láthattak a gyergyószentmiklósi pálya lelátóin helyet foglaló nézôk. A mérkôzés tétje a bajnoki pontok megszerzésén túlmenôen a visszavágás is volt a múltkori vereségért. A Jövô csapatában, eltiltása után, ismét pályára léphetett Covrig Alin, aki mellesleg a csapat edzôi teendôit is ellátja, továbbá elôször lépett pályára a Magyarországról hazaigazolt Nagy Zsolt. A magyarországi NB III-ban szerepelt fiatal játékos ezúttal a középhátvéd szerepkörében mutatkozott be, holott korábban középpályásként bizonyított. Már a mérkôzés elején átvette a kezdeményezést a gyergyói csapat. A fokozatosan kiharcolt területi fölényt a középpálya uralásával sikerült tartani. A gyergyói csapat játékosai kombinatív játékkal próbálták feltörni az ellenfél védelmét. A mérkôzés elsô gólját Nagy Dénes szerezte, aki mintegy 20 méternyire a kaputól kapott kitűnô labdát. Nagy Dénes sprintelve elindult a parajdiak kapuja felé, majd a tizenhatoson belül, a gyergyói játékos útját keresztezô parajdi hátvéd közbelépése elôtt, lövésre szánta el magát. Úgy tűnt, a félmagasan útjára indított labdát megfogja az ellenfél kapusa. A pörgô játékszer azonban a kapus hóna alatt kicsúszva a kapuba került: 1–0. A gól után tovább folytatódott a gyergyóiak területi fölénye. A 33. percben egy szögletrúgás után Bliorţ Cristian elé került a labda. A Jövô játékosa mintegy 13 méterrôl lövésre szánta el magát, s a labda védhetetlenül vágódott a parajdiak kapujának jobb felsôsarkába: 2–0. Az elsô félidô végén történt, hogy sérülést szenvedett Paltán Tibor, a Jövô kapusa, aki helyett Scurtu Adrian lépett pályára. A második félidôben további gólhelyzetet alakított ki a gyergyói gárda, de gólt csak a 61. percben sikerült szerezni, amikor Bliorţ Ciprian mintegy 15 méterrôl lôtt kapura, s a labda védhetetlenül került a parajdi kapu bal alsó sarkába: 3–0. A harmadik gólt követôen tovább támadt a Jövô. A helyzetek alapján az eredmény akár 7–0-ra is alakulhatott volna. A második játékrész végén Fodor József székelyudvarhelyi játékvezetô nem adott meg egy büntetôrúgást a Jövô javára. Az esetet megelôzôen szabálytalanul szerelték a gyergyói csapat egyik játékosát, de a játékvezetô sípja néma maradt. Többen csodálkoztak a Jövô kombinatív, körömpasszos játéka láttán, mégpedig azért, mert a pálya gyepszônyege, sajnos, nem a legalkalmasabb az ilyen játékra. Sima gyepszônyegű pályán kimondottan látványosan hatna a szemlélôkre a gyergyói csapat támadásépítése. Mindent összegezve: a gyergyói csapat jobb játékának köszönhetôen megérdemelt gyôzelmet aratott. A sikernek köszönhetôen a rangsorban a Jövô csapata három pontos elônyre tett szert a parajdiakkal szemben. A mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Parajdi SE 3–0 (2–0). Gólszerzôk: Nagy Dénes 21., Bliorţ Cristian 33. és Bliorţ Ciprian 61. perc. A Jövô a következô összeállításban játszott: Paltán Tibor (Scurtu Adrian) – Bliorţ Marius (ţepes Andrei), Nagy Zsolt, Lazăr Vasile, Drian Mirel, Marcoci Florin, Bliorţ Ciprian (Blaga Florin), Nagy Dénes (Codreanu), Ciocania, Covrig Alin, Bliorţ Cristian. A bajnoki rájátszás másik mérkôzésének eredménye: Szentegyházai Vasas – Tölgyesi Real 2–1 (1–1). Gólszerzôk: Trinfuj Sándor (11. perc), Mag Árpád (52.), illetve Selyem Ernô (20.).
A következô forduló mérkôzéseit április 7-én, szombaton rendezik. A műsor: 13.00 Tölgyesi Real – Gyergyószentmiklósi Jövô és 14.00 Salamás Maroshévízi Tudomány – Szentegyházai Vasas. Parajd csapata szabadnapos.
Az ifjúsági és gyermekbajnokságok legutóbbi eredményei: ifjúsági C-csoport: Roseal – Csíkszeredai ISK 1–2; ifjúsági D-csoport: Budvár – Székelykeresztúr 1–0, Csíki Siculum – Gyergyói Elite 1–1.
Labdarúgás/ Gyermekek
Tavaszi műsor
Az 1996-ban született játékosokból álló csapatok az ifjúsági E-csoportban mérkôznek. A tavasz során a következô körmérkôzéses turnékra kerül sor: április 11., szerda: (házigazda) Gyergyói Elite; április 22., vasárnap: Székelyudvarhelyi ISK; május 26., szombat: Balánbányai Bányász; június 2., szombat: Csíkszeredai Siculum.
Az I-es jelű vigaszcsoportban a következô idôpontokban lesznek mérkôzések: április 12., csütörtök: Székelyudvarhelyi Budvár 1; május 19., szombat: Salamás; június 9., szombat: Csíkszeredai ISK 1.
A II. vigaszcsoportban a következô idôpontokban és helyszíneken lesznek körmérkôzéses fordulók: április 13., péntek: Székelykeresztúri Egyesülés; április 22., vasárnap: Székelyudvarhelyi Budvár 2; május 13., vasárnap: Gyergyói Jövô; június 9., szombat: Csíkszeredai ISK 2. Valamennyi körmérkôzéses turné 10 órakor kezdôdik.
Az ifjúsági F-csoportban (1998-ban születettek) a következô idôpontokban lesznek mérkôzések: április 11., szerda: (házigazda) Gyergyói Elite; május 19., szombat: Salamás; május 26., szombat: Balánbánya; június 2., szombat: Csíkszeredai Sapientia.
Labdarúgás/ Gyermekek
Vakációs foci
Buslig Gyula, a polgármesteri hivatal sportreferense a tavaszi vakációban labdarúgótornát szervez az V–VIII. osztályos gyerekek számára a városi focipályán. Benevezés-beiratkozás: április 10-én, kedden 11–12 óra között. A tornára 5+1 fôs csapatok jelentkezhetnek. Feltétel, hogy minden csapatnak legyen megnevezése. Az elsô három helyen végzett csapatok oklevéllel és serleggel lesznek jutalmazva. Díjazzák továbbá a legjobb kapust, a legtechnikásabb játékost és a torna gólkirályát.
Teremfoci
Ötödik helyen az Elite
Az elmúlt hét végén rendezték meg a teremlabdarúgó-bajnokság II. Ligájának 22. fordulóját. A 2. csoportban érdekelt gyergyói csapat a listavezetô Izorep otthonában vendégszerepelt. A várakozásoknak megfelelôen ezúttal is az esélyesebb csapat bizonyult jobbnak. Eredmény: Marosvásárhelyi Izorep – Gyergyói Elite 14–2. A gyergyói csapat góljait ţepes Andrei és Ciocania Vasile szerezte. További eredmények: Csíkszeredai Siculum – Marosvásárhelyi City'US 6–2, Székelyudvarhelyi Sport Klub II. – Nagybányai Autoglobus 6–1. Osztályozót játszhat a feljutásért a rangsorelsô Marosvásárhelyi Izorep és a harmadik helyen álló Csíkszeredai Siculum csapata, ugyanis a Székelyudvarhelyi Sportklub II. együtese nem juthat fel az I. Ligába.
A következô – sorrendben 23. – forduló (április 5–7.) műsora: Marosvásárhelyi City'US – Gyergyói Elite, Sport Klub II. – Marosvásárhelyi Izorep, Nagybányai Autoglobus – Csíkszeredai Siculum.
Labdarúgás
Közelképben Nagy Zsolt
A Hargita megyei IV. Liga keretében elôször lépett pályára bajnoki mérkôzésen a gyergyói csapatban ifj. Nagy Zsolt. A fiatal labdarúgót a magyarországi NB III-ban szereplô Rákosszentmihályról igazolták a Jövôhöz. Az 1986. november 14-én, Gyergyószentmiklóson született labdarúgóval a Parajd elleni mérkôzés után készítettünk interjút.
– Mikor és hol kezdtél focizni?
– 2001-ben a Budapesti Törekvés csapatában kezdtem focizni. Az elsô edzôm Árva József volt.
– Korábban sportoltál-e?
– Az elemi osztályokban tornáztam Gyergyószentmiklóson, majd egy év szünet után futósízni kezdtem. Két évet futósíztem Gyulai Béla edzô irányításával. 2000-ben családom Magyarországra telepedett, ahol az elsô idôszakban labdarúgócsapatot kerestünk. 2001-ben az MTK-hoz fordultunk, ahonnan a Budapesti Törekvés NB III-as csapatához kerültem, de a csapat fél év múltán sajnos feloszlott. Ezt követôen a szintén NB III-as Rákosszentmihályi Atlétikai FC csapatához igazoltam. A RAFC-ban alig 17 évesen, 2004-ben mutatkoztam be a felnôttek között. Az elején cserejátékos voltam, késôbb kezdôember lettem. A 2004/ 2005-ös idényben harmadikok lettünk az NB III Dunai-csoportjában. 2006 végéig a rákosszentmihályi csapatban játszottam. A hazatérésem elôtti idôszakban, tavaly szeptemberben és novemberben kétszer is eltört a kulcscsontom, ennek következtében három hónapot ki kellett hagynom az aktív játékból.
– Milyen szerepkörben játszottál Magyarországon?
– Jobb oldali középpályásként szerepeltem a mérkôzéseken.
– Miként fogadtak Gyergyóban?
– Kimondottan jól fogadtak. Nem számítottam ilyen fogadtatásra.
– Milyennek tűnt az elsô bajnoki mérkôzés?
– Nagyon izgultam, de úgy érzem, jóra sikeredett a bemutatkozás.
– Középhátvédként szerepeltél a vasárnapi mérkôzésen…
– Mostanig nem játszottam középhátvédként. Úgy tűnik, kevesebbet vagyok játékban, de az embert, vagyis az ellenfél csatárát ôrizni kell.
– Visszalépés-e hazatérted?
– Kicsit az, mert az NB III színvonala talán jobb, mint az itteni IV. Liga szintje, de nagyon remélem, hogy a gyergyói csapat a nyáron feljut a III. Ligába. Néhány mérkôzést játszottunk a felkészülés során az itteni III. Ligás csapatok ellen. Ezeken a mérkôzéseken bebizonyosodott számomra, hogy a romániai III. Ligában magasabb a nívó, mint a magyarországi NB III-ban.
Kézilabda
Vidéki iskolák zonális döntôje
Március 29-én és 30-án rendezték meg Nagyszebenben az V–VIII. osztályos tanulókból (fiúk) álló vidéki iskoláscsapatok zonális döntôjét. Részt vettek Brassó, Nagyszeben, Maros, Kolozs, Kovászna és Hargita megyék bajnokcsapatai. Megyénket Hargita megye bajnoka, Gyergyóremete – a csapat edzôje: Mincsor Béla – képviselte, amely minden mérkôzését megnyerve részvételi jogot nyert a székelyudvarhelyi országos döntôre. A hírek szerint a döntô tornára április végén kerül sor. A remeteiek eredményei: Hargita – Kovászna 20–11, Hargita – Brassó 23–0, Hargita – Maros 25–13. A torna gólkirálya a gyergyóremetei László Róbert lett 30 dobott góljával.
Portik Bakai Ádám
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Április 5 – 11.
KOS (III.21-IV.20.)
A Jupiter – Vénusz összefonódás jelzi, hogy mostanság a munkahelyén találkozik majd valakivel, aki jobban felkelti a figyelmét, mint ahogyan azt szabad lenne. Anyagiakban jó részt csak kiadásai tornyosulnak, bevételei csökkennek.
BIKA (IV.21-V.20)
Ha mostanság képtelen bármiben is döntést hozni, azért bizonytalanságával ne terheljen másokat! Vonuljon vissza, alaposan gondolja át terveit! A szerelemben vigyázzon, mert minden kezd ellaposodni, megújulásra lenne szüksége!
IKREK (V.21-VI.21.)
Fortuna istennô kegyeibe fogadja. Járjon hát nyitott szemmel, és ragadjon meg minden lehetôséget, úgy a magánéletben, mint vállalkozásaiban! Pénzügyekben fogadja meg az Oroszlán és a Vízöntôk tanácsait.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Drága Rák lakástulajdonos, akinek kedve szottyan saját kezűleg energiaellátását megoldani, számoljon azzal, hogy az elektromos hálózat hibája nemcsak bosszúságot, de akár tüzet is okozhat!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Sok az energia önben. Úgy érzi, hogy intézni kell a dolgokat. Vigyázzon! A nagy lendületbôl vissza is csúszhat, amenynyiben összes energiáit pazarlóan feléli! Lelki nyugalma érdekében mindig mondja ki bátran, amit gondol!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Álmodozásai valóra válhatnak, tudatalattija jó irányba tereli. Ápolja baráti és üzleti kapcsolatait, gyűjtse össze ötleteit! Párkapcsolatában legyen szabadabb, ne várja el azt kedvesétôl, hogy mindenhova elkísérje, mert így menekülni fog Öntôl!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Használja ki ezt a hetet arra, hogy rendet teremtsen pénzügyeiben, és elintézze a már így is elmaradt hivatalos teendôket! Mindig tervezzen hosszú távra, és legalább a közvetlen környezetével legyen nagyon ôszinte!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
A jelenlegi holdállás fokozza optimizmusát, a csillagok pedig segítenek leküzdeni félelmeit. Amennyiben változtatni szeretne az életén, vagy legalább a munkahelyén, ne halogassa tovább, vegye kezébe sorsának irányítását!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Nagy lendülettel vág bele mindenbe, csak vigyázzon, hogy erôs kritikájával ne bántson meg másokat! A Jupiteri bolygóállás új lehetôségekkel gazdagítja az életét. Ha egyedül él, és kishitűsége miatt eddig nem igazán volt bátorsága ismerkedni, most bátran nyisson! Otthona szépítésére tökéletesen alkalmas ez a hét.
BAK (XII.23-I.20.)
E héten kedvesével sikerül jobban összecsiszolódni. De ha hagyja ellaposodni kapcsolatukat, az is lehet, hogy szétválnak. Az a Bak, aki most vizsgázik, adjon bele apait – anyait, hogy ne azzal teljen el a nyár, hogy pótvizsgára készül!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A rendezvények, családi összejövetelek közelebb hozhatják az emberekhez. Alkalma adódik megvitatni olyan kérdéseket, amelyekre eddig nem igazán kapott választ. Ha építkezik, vagy ingatlant akar vásárolni, egyikben sem lesz könnyű dolga.
HALAK (II. 18-III 20.)
Erôsítse magát pozitív gondolatokkal, mert ha bízik abban, hogy problémái megoldódnak, az már fél siker! Kedvezô ez a hét utazásra, tanulásra, bonyolultabb ügyei rendezésére. A szerelemben is megoldódhatnak a problémák e héten.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A férfi és a felesége utazik a hajón. A férfi tengeribeteg lett, az asszony próbálja megnyugtatni:
– Nézd, milyen szép a tenger vize!
– Majd akkor szólj, ha taxit és autóbuszt látsz!
* * *
Egy székely házasember egyik estefelé kissé pityókos állapotban érkezett haza. A lámpát se gyújtotta meg, úgy, ruhástól befeküdt az anyósa mellé az ágyba. Félálomban késôbb házastársi kötelességének is eleget tett. Reggel felé, amikor kijózanodva felkelt, odaszólt ébredezô anyósának, akivel nemrég együtt helytelenkedett. Szemlesütve, bűnbánó tekintettel mondá:
– Bocsásson meg anyám, nem vettem észre az éjjel, hogy nem a feleségem mellé feküdtem le. De miért nem szólt?
– Két éve nem beszélünk, fiam. Pont most szóljak?
* * *
A szôke nô a Legyen Ön is Milliomos játékban az elsô kérdésnél tart. Nem tudja a választ. Felhívja az anyját.
– Szia, szia, szia, szia anyu! A Legyen Ön is Milliomos játékban ez elsô kérdésnél tartok. Szerinted a közönséget kérdezzem meg, felezzek, vagy telefonáljak?
* * *
Az ifjú anya sorban áll a mozi pénztára elôtt, karján a fiacskája, aki egy kiflit rág. Odaérnek az ablakhoz, a fiúcska benyújtja a kifli maradványát a pénztárosnak. Az anya szabadkozik:
– Bocsásson meg, kérem! Az állatkertbôl jövünk...
* * *
Két haver beszélget:
– A te barátnôd mit szed a terhesség megelôzésére?
– Altatót.
* * *
Egy öreg hölgy ül a kandallója elôtt a kandúrjával, és törölget egy öreg lámpát, amit a padláson talált. Egyszer csak egy szellem tűnik elô, és felajánlja, hogy három kívánságát teljesíti:
– Szeretnék gazdag lenni, szeretnék fiatal lenni, és szeretném, ha a kandúrom átváltozna királyfivá!
Abban a pillanatban egy kastélyban találja magát, fiatalon és kívánatosan, elôtte egy királyfi, mosolyogva és a karját széttárva. A hölgy a karjaiba simul. Ekkor a királyfi a fülébe súgja:
– Ugye most bánod, hogy három éve kiheréltettél.
* * *
– Öregapám, látott már maga antennát?
– Láttam is, meg ettem is.
– Hiszen az fém!
– Ja, akkor csak láttam.
* * *
– Nem azért mondom, Kovácsné, de láttam a férjét a strandon egy klassz szôke csajjal karonfogva sétálni.
– Miért, hogy menjen? Negyvenéves elmúlt. Nem mászkálhat a homokban kisvödörrel és lapáttal!
* * *
A kis Peti a nagymamájánál nyaral, és kint játszik az udvaron a szomszéd gyerekekkel. Egyszer csak beszalad a szobába:
– Nagymama, hogy hívják azt, amikor két ember egy szobában alszik, és az egyik felül van, a másik pedig alul?
A nagyi zavarba jön, elôször nem tudja, mit feleljen. Némi töprengés után úgy dönt, hogy ôszintén válaszol:
– Hát, kicsim, azt úgy hívják, hogy szexuális aktus.
– Jó – mondja a gyerek, és fut vissza a többiekhez.
Kis idô múlva ismét bejön:
– Nagyi, te engem félrevezettél! Azt úgy hívják, hogy emeletes ágy! Ja, és a Pistike anyukája üzeni, hogy beszélni akar veled!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|