Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Színház, érték, világ…
Mikor világ gyúl a lélekben, s mint méhraj, zsongva rajzik szét az agy minden szegletébe, életre keltve a szellemet, s minden érzéknek munkát szolgáltatva számolja fel az elme tunyaságát, ez a színház. A napokban zajló Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma ezt próbálja elérni magával a várossal, Gyergyószentmiklóssal.
Kilenc nap alatt húsz elôadás, három könyvbemutató – felolvasószínház, workshopok, koncertek, elôadóest, összesen harminc esemény sorakozik fel, több mint hétszáz meghívott vesz részt a ma már méltán híres színházak találkozóján. Nagy dolog, igen, óriási esemény ez számunkra, egy olyan városka számára, ahol nincs még egy olyan rendszeres rendezvény, amelyik ennyi embert tudna idecsalogatni. A hozott szellemi érték pedig felbecsülhetetlen.
A kultúrát nem osztják ingyen sehol a világon. Ez tény, ám kultúra nélkül csak egy buta, primitív közösségrôl beszélhetünk, legyen az bármennyire is gazdag. Mások szemében a mércét az illetô közösség, ország kulturális fejlôdése adja meg. Ennek alapján döntik el, hogy méltó vagy a kapcsolatteremtésre vagy nem. Felzárkóztál a kulturált világhoz, vagy elmaradtál, leszakadtál attól. Ezért kell túltekinteni az anyagiakon, és áldozni a kultúra oltárán. A buta, a pénzsóvár, a fösvény gazdagokat nem egy szerzô, nem egy darab figurázza ki, ezzel állítva mementót a kultúra diadalának az anyagias világ fölött.
Ettôl függetlenül, természetesen beszélni lehet, beszélni kell a Kollokvium hozadékáról. Azzal mindenki egyetért, hogy az eseménysorozat nagymértékben hozzájárulhat a térségfejlesztéshez. Hogy ez ne csak feltételezés szintjén maradjon, ahhoz ennél többet kell tenni. A városvezetés elgondolkodhat, miként is lehet maximálisan kihasználni azt a szerencsés helyzetet, hogy kétévente a romániai kisebbségi színházak színe-java városunkban találkozik. Tudom biztosan, más városok kapva kapnának az alkalmon, hogy megkaparinthassák a Kollokviumot, s ha mi málészájúskodunk, akkor seperc alatt kerül, aki szíves-örömest átvállalja annak megrendezését.
Ezért kell úgy ügyelnünk a Kollokviumra, mint szemünk fényére. Bizonyítsuk be minden alkalommal, hogy méltóak vagyunk arra, hogy házigazdái legyünk az eseménysorozatnak, támogassuk minden erônkkel a Figura Stúdió Színházat, amely eddig is emberfeletti munkával vitte sikerre a felvállalt feladatot, rendezte meg immár a negyedik alkalommal a Kollokviumot.
Dr. Kovács Levente rendezô, a Kollokvium zsűritagja, arra a kérdésre, hogy Gyergyó mennyire bír meg egy ilyen nagyméretű rendezvényt, így válaszol, minket buzdítva:
„Úgy tapasztaltam, hogy megbírja, bár talán még jobb lenne, ha erôsebb volna a gyergyóiakban az összefogás, a szándék mellett a tettrekészség is. Remélem, lassan ráéreznek arra, hogy többet is lehetne tenni a helyi erôforrások megmozgatása, a szervezés szintjén, odáig, hogy tisztességes körülményeket biztosítsanak a színház működéséhez. Efelé történtek lépések, de határozottabbnak kell lenni.”
Ábrahám Imre
Gazember maci Kovácspéterben
Kovácspéter amellett, hogy gyönyörű része vidékünknek, a kokojzás oldalairól is híres, no meg arról, hogy az ott élôk számára már nem újdonság, ha útjukat maci keresztezi. Vagy ha a közelben legelô tehénért közelharcot kell vívni az erdô urával.
Mondhatni, a kovácspéteriek ezidáig nem is tartották számon a találkozókat, jól megvoltak a medvékkel, nem bántották egymást. Mostanáig. Merthogy igencsak furcsa dolgok történtek nemrégiben. Hat nap alatt nyolc házba tört be a medve vagy medvék, s ez már rendellenességnek számít. Az is, mint mesélik, hogy az ágyba is felment a tenyeres-talpas, a házban hagyott élelembôl pedig a lekvárt, almát részesítette elônyben, s bort is fogyasztott a betörô. Volt, ahol mancsa nyomát is otthagyta, hiszen az üveg elvágta, vérnyomai pedig díszelegtek a falakon.
Lecsenka Béla nagyon régen kovácspéteri lakónak számít. Hétközben sajtot, ordát készít, amit hétvégén, a piacon értékesít. Nem túlzás azt állítani, hogy a hétvégiház-dézsmálótól ô is jócskán megijedt.
– Legutóbb két hete járt a medve, összetört egy autót, bement a szomszédos ház verondájába, ott aztán a kávéfôzôt leverte, a vizes vedret kifödte, s az ajtót beütötte. Olyan medve lehetett, amelyik emberhez közeli. Nem tudom, kié, de az is igaz, hogy aztán megfogták a medvét, mert eltűnt. Öt nap alatt négy kocsit is feltört, leszedte a kanyarjelzôket, tükröket. Azt mondta Bereczky Leonárdó, hogy a medve az erdônek az ura. Ezzel egyetértek, s az erdônek királya is az például, amelyik 1988-tól itt az oldalban kokojzászik, mert avval senkinek nem volt dolga. De az nem az erdô ura, amelyik víkendház-feltörô, gazember. Ez olyan, mint a demokráciában felnövô gyermek, a készre megy a házba. Azt mondják, Csergô házában megivott egy liter bort is, s a borvizet földhözcsapta, otthagyta, majd megfogta a hűtôt, s kivitte a ház elejibe. Ide is járt; kedden reggel kijött, a remorkaútba. A kutyát meghajította, s azok már félnek is. Kikönyökölt a trágyadomb tetejére, s én csak ütöttem a villával a dombot, s ordítottam, ejsze ordítottam, ejsze jött ki hang is a torkomon…, mert a fejembe úgy ment fel valami… Én még vadmedvét láttam, de annak, ha ordít az ember, az továbbmegy. De ez megy az emberhez, hogy kapjon valamit. Az sem volna baj, ha bejönne, s enne, de az nem kímél semmit, mindent összetör. Csinálnék én neki katonákat, szalonnából, kenyérbôl, mint a gyermeknek, csak aztán menjen el innen. Viccelek, mert van idôm, de amikor lássa az ember, amit én láttam, akkor valami nem jó. Én úgy jártam, hogy miután meglátogatott, a szomszédot idehívtam, mert egyedül nem mertem aludni. Félni kell tôle, az biztos. Nem rózsás. Ugye, itt a tavasz, a teheneket ki kell engedni, s mi lesz? Lehet, hogy a teheneket nem bántja, mert nem olyan, de az emberre támadhat. Nem hajol le a hangyadombhoz az ilyen állat. Kap enni a házakban, minek kínlódjon.
– Jelentették-e a kárt?
– Leonárdónak szóltunk, ôt kell értesíteni. Úgy hallottam, egy medve bé van fogva. De ki tudja, hány ilyen van. Azt is mondta Leonárdó, hogy aki itt él, az kell vállalja, hogy medvék is vannak itt. De ez nem élet, egyedül vagyok. Valami bátor asszony kellene ide, mert ha nem, akkor rá is ügyelni kellene. Itt van a fejsze az ágy mellett, de mit ér, ha jön a medve? Ezelôtt vasat ütöttem, ha jött, de most már nem merem, mert ki tudja, mivel csalogatták az emberek, mikor enni hívták. Félek, na. Ennek a rossz ajtónak egyet vet, s bent van. S ha már arra vetemedett, hogy feltörte a házakat… Veszélyes az emberre. Azt mondják, el kell kergetni, de az olyan lenne, hogy hol én futok elöl, hol a medve hátul – meséli Lecsenka Béla.
Lump János nagy, vendégfogadásra is alkalmas házat húzott fel nem messze Lecsenka Bélától. Az ô 18 millió lejes ajtóját is beütötte a maci.
– Azt mondják, kiszabadult a medve, s aztán befogták. Igaz, hogy másfél hétig minden éjjel jött, s aztán többet nem járt ide. Mondta Leonárdó, hogy az erdô a medvéé, de ha tôle szabadult ki, övé a felelôsség szerintem, ugyanúgy, mint a kutyatartó esetében, aki kell vállalja a felelôsséget, ha valakit megharap a kedvence. A kolozsváriak Loganját is szétszedte a medve, negyvenmillió lejes kár van. De egy Ladát is tönkretett, s aztán a gazdának a házát is feltörte. A lényeg, hogy nem szabad élelmiszert hagyni a házban.
Bodor György, aki szintén kovácspéteri lakos, úgy meséli a medvével való találkozásokat, mintha ôzikét látott volna. Igaz, mint mondja, kicsit megijedt legutóbb, mert közel volt, de aztán elsirült, s semmi baj nem lett. Ô is hallotta, hogy garázdálkodik egy medve, de, hogy kihez tartozik, nem tudja, mint mondja, annyira nem komás a macikkal, hogy mindegyiket „személy szerint” ismerné. El vannak szaporodva, mondta, s a turistáknak csak azt ajánlja, egyesével, kettesével ne járjanak, s ha jön a medve, ami a kezükbe van, vessék el, hátha lefoglalja magát a maci. Azt is megmutatta, hogy hová kell mennünk, melyik tisztásra, ha akarunk medvét látni. Hát annyira azért nem vitt a kíváncsiság a történtek hallatán, hiszen ha az ôslakosnak se jött ki hang a torkán, mikor könyökölt a med-ve a trágyadombon, ki tudja, mi lett volna velünk. S mi tagadás, a négykerekűbôl is nagyon figyeltük a terepet, sôt, ha gyík moccant a bozótban, összerándultunk.
Bereczky Leonárdó és a Vier Pfoten medve-visszavadító központ nem lehet idegen önök elôtt. Többször is írtunk már az árvaházról, ahol az egyedül maradt kismackókat táplálják fel, majd eresztik szabadon. Újságunkban, évkönyvünkben egyaránt olvashatták, hogy a programvezetô, a bocsok „mostohája” jól meghatározott szabály szerint bánik a bundásokkal, nem cimborázásra szoktatja, és alapelve, hogy emberközelbe ne kerüljenek a brummogók. Nem cáfolja, tényleg elmondta a kovácspéterieknek is, mint ahogy mindenkinek el szokta mondani, ha a medve támad, azért általában az ember a hibás. Betolakodott az állat élôhelyére, nem hagyja békén, hát ne csodálkozzon, ha kijön a medvébôl az állat. Medvepárti ô, egyértelmű, de a ezt is elmondja, hogy nem az ô medvéi közül való a „betörô”. A már szabadon engedett medvéi háromévesek sincsenek, s ráadásul tudja is, merre járnak, hisz rádióadó segítségével le-leellenôrzi. A hibást nem a medvék között kell keresni – véli, s azt is elmondja, neki is okoztak kisebb-nagyobb károkat a medvék, de aki az erdôben akar élni, fel kell vállalja annak kockázatát, hogy az otthont az ôslakossal is meg kell osztania.
Bencze Istvánt, a Csíkszeredai Vadász-Sporthorgász Egyesület igazgatóját is megkérdeztük, hiszen Kovácspéter ehhez az egyesülethez tartozik. Elmondta, tudnak a garázdálkodó medvérôl, elsô lépésként vadôrökbôl alakult csoport végzett megfigyeléseket, jelentés is készült, amelyben az áll, hogy a medve a néhány napos garázdálkodás után eltűnt. Május 14-ig van érvényes engedély, ha addig elôkerül a medve, akkor kilövik, ha nem, akkor reménykedni lehet abban, hogy csak átvonult Kovácspéteren, és nem tér vissza.
A kártérítés kapcsán elmondta, mivel magasan védett faj a medve, és a környezetvédelmi minisztérium állapítja meg a kilövési keretet, a medvék által okozott kárt is ugyancsak a minisztérium kell kifizesse. Az eljárás az, hogy hivatalos kárfelmérôvel kell megállapíttatni a kárt, az összeállított aktacsomót el kell juttatni a Csíkszeredai Erdészeti Felügyelôséghez, amely továbbítja azt a brassóihoz, majd onnan a minisztériumhoz juttatják.
Elmondta kérdésünkre azt is az igazgató, hogy ezidáig hasonló probléma nem volt az egyesület vadászterületén, autókat nem tört fel egyetlen medve sem, ezért nem tudni, hogy megtérítik-e a kárt.
K-T. Gy., B. K.`
Idôalagút (19.)
Az 1900-as években Gyergyót április végén, május elején keresték fel az akkori színházak. Ma a kollokvium csalta ide a mostani színházakat májusban. Lássuk, mit írt a korabeli krónikás – a finom iróniát sem nélkülözve – a Gyergyó május eleji számában:
„Színészet
A múlt héten a jutalomjátékok jegyében utaztunk. Jó volna, ha ezt az elavult „maindlingi” intézményt itt is végre kiküszöbölnék.
Ma már a színész éppen olyan fizetett közeg, mint bármely más s igen furcsán venné ki magát, ha az iparos, hivatalnok vagy kereskedô jutalomjátékot tartana. Különben pedig mindkét jutalmazótól más szerepekben már jobb alakítást láthattunk.
E héten szerepelt két elôadáson Lakcs Vilmácska a „fiók Zsazsa, ki utánzó képességével, helyes zenei érzékével s ügyességével rohamban hódította meg a közönséget. Olyan telt házakat produkált, a milyent ritkán láthatunk. A csokrokat – melyek a kis színésznôt a feje búbjáig eltakarták – válogatott grandezzával köszönte meg. Színpadi rutinja bizonyára felülmúlja művészetét.
A vendégszerepléstôl eltekintve az elôadások kezdenek ellaposodni. A jobb erôk is szerepnemtudással küzdenek, s kapkodás közben érthetetlen szavalatokat tartanak. Annál lelkiismeretesebb a súgó, ki az utolsó padokig átható hangon játsza el az elhanyagolt szerepeket.
Minden felléptéért dicséret illeti meg Turi Marcsát. Kifogástalan játéka, örökös jókedve, s kiváló hangja élvezetessé teszi szereplését, s életet ad az elôadásnak.
E héten lejár a bérlet, s értesülésünk szerint a társulat kedden Ditróba megy.
A közönség pártolása ellen nem lehet kifogásunk. Ha tekintetbe vesszük, hogy nálunk csak egy közönség van s nap-nap után ugyan azon egyének kell a padokat megtöltsék, nem csodálkozhatunk, ha néha-néha egy-egy család szabadságot vesz magának s négy hétbôl egy östét otthon kíván eltölteni. Szünet nélkül egy hónapon át folyton operette vagy más daljáték minden változatosság nélkül – kissé sok.”
Ennyit az akkori színházról. Az idei kollokvium bizonyára tetszene a múlt századi krónikásnak – változatossága okán is.
Hogy kevesebb a virág? A közönségre ma is a 100 év elôtti észrevétel érvényes: estérôl estére csaknem ugyan azok töltötték meg a nézôteret.
Más: a gazdaságosság, a pénz gyakran elhangzik, ha színházról van szó. 100 éve vállalkozó nem volt annyi, mint ma, értelmiségi se. Vajon gazdálkodó is annyi járt színházba, annyi támogatta, mint ma vállalkozó, illetve értelmiségi?
„Állatlétszám a gyergyószentmiklósi járásban. (…) Felnôtt bika 105 drb, növendék bika 209 drb. Magyar tehén 6584 drb, üszô 2724 drb, ökör 4917 drb, tinó 4376 drb. Pirostarka tehén 895 drb, 386 drb üszô, 492 drb ökör, 218 drb tinó. Bivalybika 7 drb, bivalytehén 231 drb, bivalyüszô 67 drb. Mén 14 drb (4 drb állami), ló 2964 drb, csikó 414 drb. Szamár 3 drb. Öszvér 1 drb. Sertés 2587 drb. Juh 21256 drb. Kecske 233 drb. (…)”
Ollózta: Bajna György
Falutörvény a határ rendtartásáról
A történettudomány az elsô székely falutörvények írásba foglalását az 1581-es esztendôre datálja, bár ezekben említés történik a régebbi szabályozásokról is. Korábbi ismereteink szerint az említett esztendôben Gyergyóújfaluban és Zalánban születtek falutörvények. A legújabb forrásfeltárások szerint 1581-ben Gyergyószentmiklóson is fogalmaztak meg falutörvényt, nemcsak az említett két településen. Ekkor ugyanis településünk közössége törvényerejű határozatokat hozott a határ rendtartására és a vetés védelmére. A falutörvény bevezetô szövegében a határozatok meghozatalának szükségességérôl a következôképpen fogalmaztak: „Mi ki vagyunk Gyergyó székben Szent Miklós falvában lakozandók, nemesek, darabontok és vajda úrnak ônagyságának jobbágyi küzönséggel mind a tellyes falu irattuk emlékezetre ez levelet: Hogy az miképpen az mi kegyelmes fejedelmünk Báthori Kristóf, Erdély országnak vajdája az ônagysága tanátsival és országával elvégezte: Hogy Székelyországban az tilalmas vetésnek rendébôl a királyi bíráknak büntetése leszállana, akarván ônagysága az ônagysága jobbágyait és egyebeket ennek elôtte való súlyos büntetéstôl megoltalmazni ennyi részbôl, hogy minden falu az ô falujában XII hütös bírákat eskessenek, kik a tilalmas vetésnek oltalmazására gyakorlatossággal vigyáznak, minden ahhoz való külsô belsô dolgokkal, hogy a XII hütös bírákkal egyetemben a falu, a királyi bírák büntetésin kívül megbüntessék önön köztök való végezett bírságokkal. Annak okáért mi is értvén az ônagysága országával való kegyelmes végzésit, és ônagyságának errôl kiadott articulussit, elônkbe vettük és az ônagysága végzésének mindenekben engedelmesek lévén, a XII hütös bírákot elválasztván a mi tilalmas vetéseinknek oltalmazására, az ônagysága articulussinak tartások szerint mindenekkel végeztünk telyes falustól némely büntetésekrôl és azok bírságának megvételekrôl.”
A falutörvény meghozatalának ilyenszerű megindoklása jelzi, hogy a gyergyószentmiklósiak a XVI. század második felében ismerték a szántóhatár védelmével és a határ rendtartásáról szóló országos törvényeket, és ennek szellemében fogalmaztak meg helyi érvényű döntéseket, melyek azonban kötelezôek voltak a közösség minden tagja számára. A korabeli falutörvény kapcsolatban volt a mezôgazdasági termelés módjával, fôleg pedig a kettôs fordulórendszer létével: míg a megművelhetô földterület egyik részét bevetették, és növénytermesztésre használták, addig a termôföld másik részét pihentették, ide kihajtották a közösség állatállományát, mely ezen ún. nyomásföldet természetes trágyával gyarapította. Gyakran elôfordult azonban, hogy a növénytermesztésre használt területre, a termôföld felszabadítása elôtt, egyesek behajtották állataikat, s így óriási anyagi kárt okoztak a közösségnek még az aratás megtörténte elôtt. A tilalmast, vagy más mezôgazdasági termelésre alkalmas területet a településrendszer jellege is veszélyeztette. A kettôs udvarokról a bekerteletlen telkekrôl, a falubeli aklokból, pajtákból, udvarokról gyakran kiszabadultak az állatok a gabonára. Ezért a növénytermesztésre alkalmas területet kerítéssel, gyepűvel vagy sövényfallal illetve kapuval kellet védelmezni.
A határ védelme tizenkét esküdt bíró feladata volt, akiknek a törvény legnagyobb szigorával kellett fellépniük a gyergyószentmiklósi határban történô ilyen jellegű kártevések ellen. Következetességüket a pontosság kedvéért a huszonegy cikkelybôl, az elsô három artikulus bemutatásával próbáljuk érzékeltetni:
„Aticulus 1mus A kapubirság denárii 50. Ha valami barom mégyen bé rajta, arról valami kár lészen, a kapus ember megfizesse a kárt a hajtó pénzzel edgyütt.
Articulus 2dus Káros kert bírsága denárii 25. Ha valami barom mégyen bé rajta és kárt tészen, a kárt a hajtó pénzzel edgyütt a kertes ember megfizesse. Ha pedig valami gonosz szokásos marhát mutatnak ki, törvény szerint minden büntetés reá száll.
Articulus 3tius Ha valamely ember éjjel juhait falu híre nélkül, falu szabaditása elôtt a tilalmasban béhajtya, ennek bírsága fl. 1. Ha pedig nappal bocsáttya bé a tilalmasban, annak birsága denárii 50. A hajtó pénzt minden 10 juhtól egy pénz. Valamely marhát béhajtanak pedig a bírák házokhoz hajtsák, a bíró pedig kezességen ki tartozik adni, de úgy hogy mind kárról s hajtó pénzrôl igazságot fogadjon a kezes.”
Láthatjuk, hogy a gyergyószentmiklósiak vetéskapukat és határkerteket készítettek, melyeket kapus illetve kertes ember ügyelt fel a termés védelmében. Ôk alá voltak rendelve az esküdt bíráknak, akik velük együtt a kártevô állatokat a törvényszegô emberrel vagy pásztorral együtt a bíró házához kellett hogy hajtsák, akinek érvényesítenie kellett a falutörvényben kirótt büntetéseket.
Az a tény, hogy a gyergyószentmiklósiak már a XVI. század végén a határ rendtartására vonatkozóan falutörvényt fogalmaztak meg, az itt lakó székelység szervezettségét, illetve a törvényesség betartására való törekvését igazolja.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô
Támogatások az állattenyésztôknek
2007-tel kezdôdôen a romániai gazdák közvetlen kifizetési támogatásban részesülhetnek az Európai Uniótól és a nemzeti költségvetésbôl. Ezek a támogatások magukba foglalják a területalapú támogatást (SAPS), a nemzeti kiegészítô támogatásokat (PNDC), az energetikai növényekre szánt támogatásokat, illetve cukorrépa-termelôknek szánt támogatást.
A nemzeti kiegészítô támogatások az állattenyésztôkre is vonatkoznak. E támogatási formák odaítélési módozata látott napvilágot a minap a Hivatalos Közlönyben.
A 2006-os év végén kiadott 125/ 2006-os Sürgôsségi Kormányrendelet tartalmazza a 2007-es évben odaítélhetô, nemzeti kiegészítô támogatásokra vonatkozó általános szabályozást. A nemrégiben napvilágot látott 295/2007-es mezôgazdasági miniszteri rendelet tartalmazza a 125/2006-os Sürgôsségi Kormányrendelet gyakorlatba ültetésének módozatát.
Eszerint 2007-ben minden szarvasmarhatartó gazda, jogi illetve természetes személy, akit 2007. január 31-én nyilvántartottak az Országos Állattartó Nyilvántartóban, évente egyszeri alkalommal nemzeti kiegészítô támogatásban (gazdasági támogatás) részesülhet, abban az esetben, ha legalább 3 fô minimum 6 hónapos szarvasmarhával rendelkezik. A szarvasmarha-tenyésztési támogatás megszerzésének elengedhetetlen feltétele, hogy az igénylés pillanatában az illetô farm regisztrálva legyen az Országos Állattartási Gazdasági Nyilvántartóban, és a gazdának ne legyenek tartozásai a helyi és országos költségvetés felé.
A szarvasmarha-tenyésztési támogatás megszerzéséhez a kitöltött tí-puskérelmeket a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Hargita Megyei Kirendeltségének székhelyére kell benyújtani az igénylôknek, amelyhez csatolni kell a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság által kibocsátott nyilvántartási kártya másolatát, saját felelôsségre kitöltött nyilatkozatot, mely szerint az igénylônek semmiféle tartozása nincsen a helyi és állami költségvetés felé, illetve a személyigazolvány/cégbejegyzési akták másolatait.
Egyszeri állatlétszám szerinti támogatásban részesülhetnek azok az 50 darab feletti anyajuhval, illetve 25 darab anyakecskével rendelkezô gazdák, jogi illetve természetes személyek, akiknek ezen állatállománya, amelyre támogatást igényel, szerepelt a polgármesteri hivatal gazdasági nyilvántartójában 2006. december 31-én, és már ellettek az év folyamán. Az állatlétszám szerinti támogatás megszerzésének másik feltétele, hogy az illetô állatállomány 2007. június 1. – augusztus 31. közötti ellenôrzési idôszakban a kérelemben bejelentett címen megtalálható legyen, illetve a kérelmezô gazdának ne legyen tartozása a helyi és állami költségvetés felé.
Az állatlétszám szerinti támogatás megszerzéséhez a kitöltött típuskérelmeket a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Hargita Megyei Kirendeltségének székhelyén kell benyújtaniuk az igénylôknek, amelyhez csatolni kell a személyazonossági igazolvány/cégbejegyzési akták másolatait, egy saját felelôsségre kitöltött nyilatkozatot, mely szerint az igénylônek semmiféle tartozása nincsen a helyi és állami költségvetés felé, valamint a polgármesteri hivatalok által kiállított bizonylatot, ami igazolja a támogatandó állatállomány meglétét 2006. december 31-én, továbbá a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság által kibocsátott nyilvántartási kártya másolatát.
Tudniuk kell a gazdáknak, kereskedelmi társaságoknak, hogy csak a fülszámmal ellátott állatok (szarvasmarhák, kecskék és juhok) után részesülhetnek farm-, illetve állatlétszám-támogatásban.
A jóváhagyott szarvasmarha-tenyésztési támogatásokat 2007. augusztus 1-tôl, az anyajuh-, illetve az anyakecske-tenyésztési támogatás folyósítása pedig 2007. szeptember1-tôl kezdôdik, a kérelmek letételének sorrendjét figyelembe véve. A támogatás mértéke 35 lej/fô az anyajuh, és az anyakecske esetén, a szarvasmarha-tenyésztési támogatás mértéke a kérések összesítése után lesz meghatározva.
A kérelmek leadási határideje 2007. május 31.
A támogatási kérelmeket a gazdák letehetik az ügynökség 6 területi irodájában is.
Kerekes Melinda igazgató, Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Hargita Megyei Kirendeltsége
MPSZ-hírek
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Rögtön megválasztása után, Pap Iosif polgármester törvénytelenül (ezt jogerôs ítélet mondja ki) letiltott egy már régebb meghirdetett árverést. Mikor az egyik kárvallott ezért kártérítési pert indított ellene, akkor ügyvédet fogadott, s az általa kért honoráriumra (187 853 400 régi lej) a képviselôtestület jóváhagyásával „kölcsönt” vett fel a város pénzébôl. Azóta hetven hét, több mint egy év és négy hónap telt el, de csak annyi változott, hogy a polgármester meggondolta magát, s bejelentette, hogy az ügyvéd nem ôt, hanem a várost védte, ezért a honoráriumot is a város kell fizesse. Az RMDSZ-es képviselôk pedig mindezt tétlenül szemlélik, mintha nem arra esküdtek volna fel három évvel ezelôtt, hogy a város érdekeit szolgálják. Bezzeg, ha nem kapnák meg egyhavi fizetésüket ezért a fáradságos munkáért, már nagy lenne a ribillió!
Az operativitásról
Ai Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete felháborodással állapítja meg, hogy miközben a medence falvaiban gôzerôvel zajlik az utak javítása, a város vezetôi továbbra is alszanak. Ismét bebizonyosodik, hogy ott, ahol a közösségre figyelô vezetôk vannak, ott halad a munka, s immár bármelyik falu fôutcája jobb állapotban van, mint a város legtöbb forgalmas útszakasza. A sugárút meg a Tűzoltó utca szinte járhatatlan, de a többi út is csapnivaló állapotban van. A tavalyi gázvezetések rongálásai kijavítatlanok, miközben újabb útszakaszokat tesznek tönkre a gázasok. Meddig bírja ezt tétlenül nézni a polgármester? A dzsip nem ráz a gödrös utakon?
Ugyanakkor zajlik a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma, s a művelôdési központ környéke úgy néz ki, mint egy nyomortelep. Gyôztesen felállítottak pár villanyoszlopot, de sehol egy virág, egy gramm aszfalt, egy szemeteskuka, bármi, ami arra utalna, hogy a város vezetôinek fontos ez a rendezvény.
Egyetlen szerencse az, hogy már csak egy év van a következô választásokig, s akkor remélhetôleg megszabadul a város ezektôl a „vezetôktôl”.
Újabb évforduló
Lassan egy évvel ezelôtt, a 90/ 2006-os határozattal a városi képviselôtestület a közüzemet bízta meg a Bucsin és a Virág negyed fűtésrendszerének felújításával. A kormány erre a célra tavaly is lejmilliókat utalt ki a városnak, ennek ellenére egy év alatt mindössze annyi történt, hogy hatalmas anyagi áldozatok árán (ezeket a város a saját pénzébôl állta!) bevezették a gázt négy hôközpontba, így szerencsére nem fagyott meg a fél város az amúgy is enyhe télen. Arról ellenben csak a mesék szólnak, hogy új hôközpontot épít a Termoenergy Kft, s hogy a közüzemek meg kicseréli a nagy veszteséget okozó csôhálózatot. Pontosabban, a cég udvarán ott tornyosulnak a csôhalmok, de arról semmit nem tudni, hogy bár terv készült-e a munkára (ha igen, azt a képviselôtestület kötelezô módon nyílt vitára kell bo-csássa), a munka kilicitálása el van-e bár kezdve, vagy ôsszel megint arra ébredünk, hogy ott a sok pénz a cég számláján, de munkát semmit nem végeztek el.
A Gyergyói Kisújság elleni támadásokról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete szégyenletesnek tartja azt, hogy ahelyett, hogy a munkáját végezné a polgármester, a sajtóval való hadakozással tölti az idejét. Miközben köztudott, s számos esetben mutattunk rá konkrétan mi magunk is, hogy mikor, hol és hogyan károsította meg a polgármester a várost (lásd például fennebb), illetve számtalan esetben bebizonyosodott utólag, hogy nem mondott igazat (például akkor, amikor bejelentette, hogy az Ifitéka munkatársai reklámanyagokat vittek ki a Budapesti „Utazás” kiállításra, miközben ebbôl egy szó sem volt igaz), mégis becsületsértésért perel olyan újságírókat, akik komolyan gondolják, hogy a sajtó dolga többek között az, hogy feltárja a politikusok visszaéléseit. Aki úgy eljátszotta a becsületét, mint Pap Iosif, annak a bíróság sem tudja már visszaadni. A mindenki számára világos cél csak az lehet, hogy elhallgattassa a sajtót. Ezen cselekedetét a leghatározottabban elítéljük, s teljes támogatásunkról biztosítjuk a Gyergyói Kisújság szerkesztôit.
Közüzemi sajtótájékoztató Vincze János igazgató válaszai
Vincze János, a közüzemek igazgatója hétfôi sajtótájékoztatón elmondta, végre kormányhatározat által pénz jut a vízvezetékek, szennycsatorna-hálózat újítására, valamint a Virág negyedi fűtésrendszer felújítására.
Vincze János elmondta, eredetileg a teljes összeg tízmillió euróról szólt, ebbôl a kormányhatározatból egyértelműen nem tűnik ki, hogy a teljes összeget hagyták-e jóvá. Ez magába foglalná nagyrészt a város vízhálózatának felújítását, illetve a csatornahálózat felújítását és kibôvítését. Ugyanakkor modernizálnák a vízházat, és teljes egészében újjáépítenék az alfalvi szennyvíztisztító állomást, illetve a Gyilkostónál megtörténne a víz- és csatornahálózat kiépítése.
– Amikor kiírták, a feltétel az volt, hogy legyen egy elôtanulmány, ezt a megyei tanács segítségével tettük le a kormány asztalára. Rengeteg ígéretet kaptunk, de ez idáig akadozott. A kormány újabb hiteleljárást indított, a román állam veszi fel a kölcsönt, s szintén az állam fogja meghirdetni a kiviteli tervet, s a munkálatokat kilicitálni. A nyertes a város lesz, a város lakói. S ezáltal azokat az állapotokat tudjuk felszámolni, ami miatt nagyon nehéz megfelelô minôségű vízszolgáltatást biztosítani. A másik jó hír, hogy ebben az évben kaptunk már 4 millió lejt a fűtésrendszer felújítására. A tavalyi 5,3 millió lejbôl megvásároltuk nagyrészt azokat az anyagokat, berendezéseket, amelyek szükségesek a Virág negyed fűtéshálózatának teljes rehabilitálásához. Megvan 108 lépcsôháznak a hôcserélôje és a vezetékek. Most pedig megér- kezett az újabb 4 millió lej, ami biztosítja a munkálatok elvégzéséhez a pénzösszeget. Remélem, hogy az önkormányzat minél hamarabb ki tudja írni erre a közbeszerzést, minél hamarabb megkerül az a kivitelezô, amely október elsejéig, a fűtésidény kezdetéig ezt a munkálatot be is tudja fejezni. A Virág negyedben teljesen kicserélôdnek a vezetékek hôszigeteltekre. Akkor majd az általunk elôállított meleg víz eljut a tömbházig, ott ezen a bizonyos hôcserélôn keresztül átadódik arra a rendszerre, ami a lakókat szolgálja ki. Az óriási elônye az, hogy a veszteségek megszűnnek a hálózaton. És helyileg, lépcsôházanként lehet majd szabályozni, hogy hogyan történjen a fűtés, melegvíz-szolgáltatás. A Virág negyedi fűtésrendszer felújításával valószínűleg a Bucsin negyedi lakók számára is kevesebbe fog kerülni a fűtés, mert itt megszűnik a veszteség, és ez által csökken az egységes ár városszinten – mondta Vincze.
A továbbiakban az olvasók, fogyasztók által feltett kérdéseket továbbítottuk az igazgatónak.
Ezekre válaszolva elmondta, a lakók által felszereltetett hôhozammérô órák árát nincs lehetôsége a közüzemnek megtéríteni, az önkormányzat kellene kifizesse a lakóknak.
Több olvasónk érdeklôdött a költségmegosztókról. Arról is, hogy mikor áll le a fűtésszolgáltatás. Elmondta az igazgató, hogy a napokban leállítják a fűtést.
A továbbiakban pedig a Gyergyói Kisújságban megjelent fogyasztói kérdésekre is válaszolt Vincze János.
Egyértelmű, hogy konkrét nyeresége a cégnek a költségmegosztókból nincs. Gazdasági szempontból pedig az olvasónak igaza van, a cég kevesebb hôt fog eladni. Ez a cég azért van, hogy a fogyasztók igényét elégítse ki. Hogy kevésbé nyereséges nekünk kevesebb hôt eladni, igaz. Hogy miért reklámozza mégis a közüzemek a költségmegosztót? Elsôsorban azért tesszük, mert ez a fogyasztók elônyére válik, másodsorban, mert minket a kormány kötelezett arra, hogy minden egyes lakótársulásnak – Gyergyóban lakótársulások hiányában minden egyes lakónak – hívjuk fel a figyelmét arra, hogy mit ír a törvény. Vitatott az, hogy lehet-e büntetni vagy sem azt, aki nem szerelteti fel a költségmegosztókat. Egy biztos: a közüzemeknek nem tisztsége kiróni a büntetést. Nem a közüzemek ellenôriz. Még mindig nem világos nagyon sok fogyasztó számára az sem, hogy költségmegosztót csak lépcsôházanként lehet felszerelni. Azt jelenti, hogy ha a lépcsôház 80 százaléka óhajtja, a fennmaradt húsz százalékot kötelezni lehet rá. Egyénileg nem lehet felszereltetni, mert nem lesz, amihez viszonyítani, hasonlítani a fogyasztást, nem lehet megosztani a költséget. Az a cég, amely felszereli, vállalja, s az ô kötelessége az elosztást elvégezni a törvénynek megfelelôen. A közüzemek csak azt közli, hogy a tömbházba mennyi hôenergia jutott be. Ami a megtakarítást illeti, az, hogy felszereltetik a költségmegosztókat, az egymagában semmilyen megtakarítást nem eredményez, a leolvasása is pénzbe kerül. De a gyakorlat azt mutatja, hogy abban a tömbházban, ahol fel vannak szerelve a költségmegosztók, az emberek mentalitása változott. Ha melege van a fogyasztónak, a szabályzót használja, nem az ablakot nyissa ki. Ezért kerül kevesebbe számukra a fűtés.
A cég vesztesége 2005-ben 1 090 000, 2006-ban 1 874 000 lej volt. A veszteség az üzemanyagár-növekedésbôl adódott, a késedelmi kamatból a szállító felé, a 2005-ben eszközölt 30 százalékos béremelésbôl, és abból, hogy a tanács késve hagyta jóvá az áremelést, holott a szolgáltató növelte a díjakat, valamint a hitelhez az önrészt kellett biztosítani.
Nem igaz, hogy azért vesztettünk pert a volt igazgató ellen, mert nem tudtuk bebizonyítani, hogy ô a hibás a 2005-ös veszteségekért. Jogi procedúráról, váltásnál kialakult helyzetrôl van szó.
Nagy Attilával a pereskedési költségek, az ügyvédi díj közel 2 500 lejbe került, a volt igazgatónak 17 000 lejt kellett fizessen a cég.
2007-ben mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne legyen veszteséges a cég. Több szolgáltatásnak a fenntartása is a nyereséghez van kötve.
A konkrét tervünk, mikor átvettük a céget, az volt, hogy az adósságainkat csökkentsük. Mikor átvettem a céget, 28 milliárd lejes adósságunk volt az üzemanyag-szolgáltató felé. A további fűtéssel elérte az 50 milliárd lejt, beleszámítva az áremeléseket, mivel nem tudtunk idejében fizetni. Ebben a helyzetben a megoldás az volt, hogy vagy csôdeljárást indít a cég ellen az üzemanyag-szállító, vagy élünk azzal a lehetôséggel, amit a kormány felajánlott, hogy kormánygaranciával kölcsönt veszünk fel. A kölcsön volt az egyetlen kiút. Az adósságok csökkenése kapcsán, a gázbevezetésig elhasznált üzemanyagot kifizettük, és a gáz ellenértékének kifizetése is napirenden van. Nem halmozunk újabb tartozásokat.
A fejlesztésre, beruházásra vártuk a pénzt, amire a pénz elég volt, azt megvásároltuk.
Az önrészt a hitelhez megtakarításokból fizettük ki. A pénzt elvontuk, így a tavaly a fejlesztéseket önerôbôl nem tudtuk megcsinálni.
A havi kamata a hitelnek 40 000 lej, ezt a bevételeinkbôl kell törlesszük. Hat évre vettük fel a hitelt, ebbôl két év türelmi idô.
Abból a pénzbôl, amit a város önkormányzata tavaly májussal kezdôdôen beruházási céllal a rendelkezésünkre bocsátott, megvásároltuk a Virág negyedi fűtésrendszer felújításához szükséges anyagokat: vezetékeket, modulokat.
A tavaly nyáron azért nem végeztük el a három hôközpont összevonását, mert nem volt erre pénz.
A gáznyomáscsökkentôket fel lehet használni a továbbiakban is. A vezetékeket szintén, hogy a lakossághoz eljusson a gáz, tehát nem kidobott pénz.
Nem igaz, hogy elavult technológiájú hôcserélôket vásárolt a cég, amelyek nem férnek be Virág és a Bucsin negyedek tömbházainak alagsorába.
A Hargita Gáznak a város csatlakozási díjat fizetett.
A Hargita Gáztól kell kérdezni, hogy csatlakoztak-e más fogyasztók a vezetékekre, és hogy fizetnek-e, a vezetékek a Hargita Gáz Rt. tulajdonát képezik.
A cég részérôl az ezzel megbízott építkezési vezetô ellenôrizte a munkálatot.
A gázfogyasztást a nyomáscsökkentô állomásoknál mérik, azt mérik, ami bemegy a kazánházba. Tudomásunk nincs, hogy csatlakozott volna fogyasztó a vezetékre.
Vannak szerzôdéseink a fafeldolgozó cégekkel, miszerint azok ingyen beszállítják a fűrészport, de attól kezdve, hogy megjelentek olyan cégek, amelyek pénzt adnak a fűrészporért, érvényüket vesztették ezek a szerzôdések.
Az elmúlt évben a Forradalom negyedi kazán egyetlen napot sem működött gázzal, 2007 februárjában két hétvégén volt fűrészporhiány, és egy alkalommal javítási munkálat miatt működött a kazán gázzal. Hatvan-hetven százalékkal többe került volna, ha gázolajjal fűtöttünk volna. 2006-ban a fűtés 1,32 százaléka történt gázolajjal. A 2006–2007-es fűtési idényben a cégek számára a fűtési díj nem változott.
A gázvezetéshez a megrendelést a város, és nem a közüzemek adta le, és a város is fizette ki ennek ellenértékét.
A fűrészporszállításra azért kellene járművet vásárolnia a cégnek, mert a meglévô traktor kb. 7 köbméter fűrészport szállít egyszerre, és a szállításhoz szükség van még a homlokrakodóra is. A cég, amely szállít, egyre nagyobb távolságokról hozza a fűrészport, és 70–90 köbmétert szállít egy fuvarral.
Egy évre kötöttünk szerzôdést a Hargita Gázzal, és havonta változó mennyiségre, az idôjárás függvényében. Mi nem gondoltunk arra, milyen enyhe tél lesz, kevesebb gázra volt igény, de a Hargita Gáz rugalmas volt, tehát annyit fizettünk, amennyit fogyasztottunk.
A fűtésrôl a fogyasztók véleménye megoszlik, van, aki mai napig is örül a reggeli fűtésnek, de a fűtés a kinti idôjárás függvényében le fog állni.
A cég ötlete volt a Kórház utcai költözés. Azok az irodák költöznek ki, amelyek a lakossággal kapcsolatot tartanak. Egyablakos rendszert szeretnénk bevezetni. A parkolás megoldása kérdéses, bízzuk a jövôre. Itt a cégnél a tevékenység nem szűnik meg. Azokat a felületeket, amelyek felszabadulnak, egyértelmű, hogy licit alapján bérbe adjuk.
A kamionmosót komolyan gondoltuk, reméljük, hogy ebben a hónapban el tudjuk indítani. Reméljük, az a befektetés, amit ráfordítunk, két év alatt megtérül.
Tavaly 101 nagyobb méretű meghibásodás volt, ez azt jelenti, hogy nagyobb erôkkel kellett kivonulni, nagyobb vezetékcserére volt szükség. Az útfelület visszaállítása nem történik meg a legtöbb esetben, de ez nem a cég szakterülete. Ha a cég kellene helyreállítsa, akkor, ha ezt külön ki kellene fizesse, fele ennyi javítást tudna elvégezni. Általában a csôtörések elhárításánál a vízveszteség arányában állítjuk fel a prioritást. Hol nagyobb a veszteség, ott javítunk hamarabb.
A tavaly a szemétszállítási díj összértéke 794 097 lej volt. Van arról nyilvántartásunk, hogy kik fizetnek, és kik nem.
A kukák kicserélését nem az elôzô vezetés, hanem az önkormányzat pénzébôl indították el. Mi erre nem kaptunk pénzösszeget.
Hat utcaseprôt foglalkoztat a cég. A tavaly egy ideig éjszaka is dolgoztak, de annak érdekében, hogy ellenôrizhetôk legyenek, úgy döntöttünk, hogy délelôtt történik ezeknek a munkálatoknak az elvégzése. A megtisztított felület alapján kapják a pénzt, fel van osztva, ki, melyik városrészen takarít. A nagyobb hatékonyság érdekében gépesíteni kellene, de nem olyan gépekkel, mint a tavaly, mert azok ilyen utakra nem alkalmasak.
A közüzemi közgyűlésen a tevékenységi beszámolót megtartottam, a lakóknak bármilyen kérdésük van, szívesen válaszolok.
Lejegyezte: Kedves-Tamás Gyopár
Piros-fehér, sárga-fehér
Nemrég festették le a város központjában a tavaly elkészített járda szegélyét. És újrafestették a körforgalom környéki virágágyások széleit is. A járdaszegély esetében piros-fehérre, a körforgalmi részen sárga-fehérre festették a kis betonlapokat. Nem egy olvasó tette fel a kérdést, miért éppen ezeket a színeket használták. Ennek jártunk utána, s lévén, hogy a polgármesteri hivatal mellékgazdaságának alkalmazottai végezték a munkálatot, Hobaj Józsefet, a mellékgazdaság vezetôjét kérdeztük. Elmondta, az ôsszel is lefestették, és most az újrafestésre került sor. Teljesen a szabvány szerint dolgoztak, a piros és a sárga szín is használatos ilyen célra. Az ezután építendô járdarészek szegélyeit is ilyen színűekre festik. Hobaj Józseftôl azt is megtudtuk, hamarosan sor kerül az út festésére is, a régeni céggel, mely az ôsszel végezte a munkálatot, már felvették a kapcsolatot.
B. T. I.
Beteg és veszélyes négylábúak
A lovak kevésvérűségének laboratóriumi vizsgálatán túl vannak – tudtuk meg ifj. dr. Gáll József állatorvostól. Elmondta, hogy az eredmények szerint lényegesen kevesebb az ilyen kórban szenvedô paci az idén. A beteg állatok gazdáit értesítették már arról, hogy nem adhatják el állataikat, csak a vágóhídon értékesíthetik. Arra azonban nem kötelezhetik, hogy azonnal a vesztôhelyre vigyék lovaikat az állattartók. Amennyiben mégis eladnák a gazdák a kevésvérűségben szenvedô állataikat, az állatorvos tudomást szerez róla, és az ilyen tettet a törvény bünteti.
* * *
Törvény rendelkezik a veszélyesnek minôsített kutyák tartásának szabályairól, a 60/2003-as. Egy nemrégiben megjelent kormányhatározat több kutyafajt is veszélyesnek nyilvánított: az amerikai staffordshire terrier, a nápolyi masztiff, az angol masztiff, a brazil fila, az argentin dog, a rottweiler, a tosa, a kaukázusi juhász és a cane corso illetve ezek keverékei veszélyesek. A törvény értelmében be kell jelenteni a veszélyes kutyákat a Hardogs Hargita Megyei Ebtenyésztôk Egyesületénél (Csíkszereda, Coşbuc utca 50. szám). Az egyesület átadja a nyilvántartást a rendôrségnek is. Amennyiben egy veszélyes kutya megharap valakit, a tulajdonos börtönbüntetésre számíthat. Amennyiben halálesettel végzôdik a kutyatámadás, 2-tôl 7 évig terjedô börtönbüntetéssel sújtják a kutyatartót. Továbbá azt is írja a nagy könyv, hogy veszélyes kutyát nem tarthat kiskorú, pszichikai problémával küzdô, illetve olyan személy, aki erôszakos bűncselekményekért volt büntetve.
Ennek kapcsán is megkérdeztük az állatorvost, aki elmondta, sok a törvény által veszélyesnek minôsített kutya Gyergyószentmiklóson. Már hozzávetôleg húsz eb nyilvántartásba is került. Hozzátette azt is, hogy felhatalmazása van, tehát a kutyatartók nála jelentkezhetnek annak érdekében, hogy nyilvántartásba kerüljenek kedvenceik. Ô mikrocsipezi a négylábúakat, beoltja veszettség ellen, elviszi Csíkszeredába, az ebtenyésztôk egyesületéhez a papírokat láttamozásra, majd visszajuttatja a kutya papírjait a gazdához, amelyek másodpéldánya a rendôrségre kerül.
* * *
A kóbor kutyák összeszedésérôl is kérdeztük az állatorvost, hiszen ô használja az erre a célra vásárolt altatópisztolyt. Elmondta, kéthetes szünet következett be a kóbor kutyák összeszedésében, mert szabadságol, de elôreláthatóan három hét alatt végez a kóborkutya-üggyel. A fegyver jól működik, mondta, de azt is hozzátette, hogy ô is észrevette, hogy egyre több a kóbor eb a városban.
A honlap a régi
Egy éve is van annak, hogy írtunk Gyergyószentmiklós város www.gyergyoph.ro honlapjáról, amely igencsak hiányos, s a bevezetôbôl csak azt tudhatja meg az olvasó, hogy mennyire nem tudnak helyesen írni magyarul e város lakói. De az is olvasható, hogy „Színháza is van a városnak, amelyben a helyi Figura stúdió szokott elöadásokat tartani, föként modern irányzatot követve...”, és azt is olvashatja a Gyergyóról informálódni kívánó, hogy „a mozi a fiatalok egyik kedvelt helye, akárcsak a hétvégi Diszkók”, vagy, hogy „Kirandulásaink során olyan erdei gyümölcsöket szedhetünk, mint: málna, eper,szeder,szamóca(azaz kokojza az itteni nevén). A gombák nemzetsége is szép számban képviseli magát: vargánya (itteni nevén hirip),fenyöalja,rókagomba,özlábgomba,galambgomba és megannyi más fajta finom gombafajta.”
De nincs, amiért idézni, hiszen, aki többet meg akar tudni e honlapról, az megkeresheti, elolvashatja. S azt is észreveheti, hiába kattint rá arra, hogy 100 éves Gyergyószentmiklós, mert az ünnepségek tervezetérôl nem tud meg semmit. De a többi link sem nyújt sok új információt.
Kontesveller József alpolgármestert kérdeztük, mi lesz a még mindig készülôben, fejlesztés alatt lévô honlappal.
– Körülbelül egy éve egy gyergyószentmiklósi, fiatal, dinamikus céget bíztunk meg ezzel a munkával. Az adminisztráció modernizálására megnyert pályázatból kicsi pénz jutott erre. 6–7 millió lejért nagy nevű cégek el sem vállalták volna a honlapkészítést. Úgy gondoltam, az önkormányzatnak az a kötelessége, hogy minél olcsóbban készítsék el, és helyi céget segítsünk ezzel. Ôk elkészítették a honlapot. A nagy hiba az, hogy nincs feltöltve minden egyes link, és oldal, ami információt kellene a lakosságnak biztosítson. Ezt az intézményvezetôkkel megbeszéltem, s arról volt szó, hogy kijavítják, kiegészítik. Megígérték a történeti bevezetô megírását, a gyengére sikerült bevezetô helyére, mert azt csak betették, hogy induljon el a honlap, hiszen a törvény is kötelez rá. Az önkormányzatnál én ezt a munkát tudom koordinálni, de nem tudom elvégezni. Az informatikus is félig-meddig arra van hagyatkozva, hogy összeszedje az intézményektôl az adatokat. Ez nem ment. Ezért 2007 elején úgy döntöttünk, hogy az Ifitéka fog a honlap feltöltésével, javításával foglalkozni, hiszen nincsenek folyamatosan ifjúsági rendezvények. Valamennyi adatot összeszedtek. De mai napig nem tudom, hogy a vagyonnyilatkozatok miért nincsenek feltéve. Szóba hoztam már sokszor, de még mindig nincs. A 100 éves Gyergyószentmiklós ünnepi programját azért nem tették fel, mert nincs még véglegesítve. Az új kolléganô, Csergô Erika foglalkozik a honlappal, az Ifitékánál készítik a pályázatot, a Szülôföld Alapnál van kilátás pénzre, és ha lesz pénz, akkor javítani lehet rajta, rövid idô alatt meg lehet csinálni. Ha nincs pénz, a kollégák másod-, harmadfoglalatosságként foglalkoznak vele. Persze, nekünk is van hibánk, hiszen se a polgármester, se én, se a jegyzô mai napig nem írtuk meg az önéletrajzunkat. Nem tartottam olyan fontosnak. Nem tökéletes, nem csodálatos a honlap, az amerikai befektetôt nem vonzza ide, az biztos, de különben sem vonzaná ide a város, mert itt nincs infrastruktúra, nincs lehetôség beruházásra. Csak egy szép honlap csábítja a beruházókat, de ettôl függetlenül, ha pénz lesz rá, rendben lesz.
Csergô Erikát is megkérdeztük, elmondta, ôket is zavarja, s csak az vigasztalja, hogy a Google keresô nem dobja ki ezt a honlapot, mert a bevezetô szöveget egy gyergyói születésű fiatal saját honlapjáról másolták át. Beszéltek a polgármesteri hivatal informatikusával, aki fel tudja tölteni információkkal. Amit tenni tudtak, hogy ajánlást adtak le az alpolgármesterhez a honlappal kapcsolatban. B. Székely Szidónia kollégájával a díszpolgárok névsorát kibôvítették életrajzi adatokkal, a díszpolgárok munkásságával, próbálják összeszedni a kiadványokból a város történetét, de azt majd valaki kell lektorálja, ahhoz, hogy felkerülhessen a honlapra. A 100 éves Gyergyószentmiklós-link kapcsán elmondta, várják a kész programtervezetet. Azt is hozzátette, nem tudják felvállalni a román nyelvű honlapot.
Na szóval, van egy honlap, olyan, amilyen, és nincs pénz a fejlesztésére, s mint kiderült, szakértô sincs. Eddig értem, csak az nem világos, hogy egy év alatt miért nem szakítottak idôt arra, hogy felkérjenek egy hozzáértôt, hogy cserélje ki az eszmefuttatást.
K-T. Gy.
Repedezik a társasház
Idôs, egyedül élô asszonyság mutatja Fehér Dávid utcai lakrészét: a bejárat fölött repedés, az ajtók csára állnak, a faltól falig konyhabútoron rések jelentek meg. Ennél is ijesztôbb, hogy a termopánra cserélt nyílászárók zárnak ugyan, de nem nyitnak. Attól fél, hogy egy napon beroppannak.
Úgy véli, a tömbház alapjaiban gyengült meg, süllyed, omlásveszély fenyegeti.
Az okot is tudja:
– Oka: a tömbház oldalán az ott lakók bejárására szolgáló udvarrésznek, valamint a tömbház frontja elôtti, valamikor gyepes résznek országúttá való „elôléptetése” a mindenkori városi hatóságok „jóvoltából” a magántulajdonhoz való alkotmányos jog teljes semmibevételével.
A sétálóutcába ugyanis a román templom mögött, az illetô tömbház sarkánál jutnak be az autók, a célforgalom ott bonyolódik, és nem csak. Gázpalackokkal megrakott autó is gyakran látható arrafelé, e tömbház mögött ugyanis palackcserében látta az üzletet valaki. Csak cifrázza a helyzetet, hogy az a terület, amelyen e nagykocsi áthalad, nem köztulajdon, a tömbházban lakók még az átkosban megvásárolták. Úgy tűnik viszont, hogy utat vettek, saját és tömbházuk épségének kárára.
Lenne megoldás, véli az aggódó, idôs asszony, Szabó Gizella, Csiri néni:
– Nem vagyok szakember, csak egy, a tévében idônként környezetvédô műsorokat nézô vénaszszony, de szerintem nagyrészt megállítható lenne a további károsodás a Miron Cristea út Gyilkostó út felôli részének a megnyitásával, és az úgynevezett célforgalom bevezetésével, annak szigorú betartásával, rendôri ellenôrzés és bírságolás bevezetésével. Amíg még nem késô. Földrengés sincs kizárva.
Ezen véleményét tavaly nyáron a polgármesterrel is közölte – levélben. Valószínű, hogy a többi ott lakó hasonló levelének megválaszolásával ne kelljen bíbelôdni, egyenesen „tisztelt lakók” megszólítással érkezett a válasz. Csiri néni megtudhatta belôle, hogy a gépkocsik magas száma mindenkinek problémát okoz, s hogy az úthálózat nem felel meg az elvárásoknak. Szerepel válaszában a sétálóutca átadása a forgalomnak, arról a lehetôségrôl viszont, amit a levélíró felvetett, említést sem tesz, de kér: „Kérem, gondolkodjanak akár ezen (sétálóutca átadása a forgalomnak – szerk. megj.), akár más megoldáson, hiszen erre az akuttá vált problémára mindenképpen megoldást kell találnunk” – így a polgármester.
Nemsokára egy éve, hogy ez a levél megíródott. Az akut problémára azóta sincs megoldás a Fehér Dávid utcában, melynek névadója aligha lehetne büszke a jelenre. Az esôzések idején az ott lakók körbesáncolták a tömbházat, s nézik az újabbnál újabb repedéseket a falakon. Jó lenne idôt szentelni erre, figyelmet fordítani az ottlakókra. És ha már odatéved a tekintet, azt sem ártana tisztázni, miként lett út az ott lakók magántulajdona.
B. K.
Vélemények a népszavazásról
A május 19-i, Traian Băsescu tisztségébôl felfüggesztett államfô leváltásáról szóló népszavazás kapcsán kértük meg az RMDSZ, az SZNT, az MPSZ helyi élenjáróit, valamint a járókelôket, nyilvánítsanak véleményt a referendumról, adjanak tanácsot.
Farkas Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke: Mi nem javasolunk mást, mint az országos RMDSZ vezetôsége. Minden választópolgár maga döntse el, hogyan szavaz, a saját lelkiismeretére van bízva a döntés.
Rokaly József, az Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke: A Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnökeként azt mondhatom, hogy a jelenlegi helyzetben Traian Băsescura ajánlatos szavazni. Kérem azt a 8024 támogatónkat, aki nemrégiben városunkban a Székelyföld autonómiájára szavazott, hogy figyelmesen olvassa el a referendum kérdését, és álljon a felfüggesztett elnök mellé. Ha ugyanis ô megbukna, az eddig szóba került elnökjelöltek (természetesen csak az esélyesekrôl lehet szó): Mircea Geoană, Gigi Becali, Corneliu Vadim Tudor, Cozmin Guşă, Sorin Oprescu, Adrian Năstase, Mugur Isărescu, Petre Roman valamint az RMDSZ részérôl Frunda György vagy Winkler Gyula, valamennyien rosszabbak számunkra Traian Băsescunál. A felfüggesztett elnök elítélte a kommunizmust, kikelt a korrupció ellen, támogatta az igazságügy megreformálását és egyéb reformok bevezetését. Az említett elnökjelöltek, valamint a 322 parlamenter (képviselô és szenátor) nagy része fôleg azért kel ki Băsescu ellen, mert a kommunizmus elítélése és a korrupció kapcsán érintett. Az egész parlament nagyromániás színezetet öltött. Mi – ellentétben az RMDSZ elitjével – nem hiszünk az olyan „parlamenti demokráciában”, melyben Corneliu Vadim Tudor a fô szónok, annyit beszél a parlamentben, amennyit akar, és úgy szid minket, ahogy akar. Mindent összevetve, és nem ringatva magunkat illúziókban, arra kérem a Gyergyószentmiklósi SZT szimpatizánsait, valamennyi székelyt, hogy szavazzanak Traian Băsescura, vagyis a végleges felfüggesztés ellen.
Kari Attila, az MPSZ helyi elnöke: Jövô héten fogunk konkrétan állást foglalni a népszavazás ügyében.
Szúrópróbaszerűen kiválasztott járókelôket is megkérdeztünk, mi a véleményük a referendumról.
„Nem tudok véleményt mondani, megvárom, hogy még mit ígérnek.”
„Nem megyek el, tovább már ne vezessenek az orromnál fogva. Teljesen mindegy, hogy melyik nyer, itt a titkosszolgálat próbálja ki az erejét, és aszerint fog alakulni az ország jövôje, hogy vagy Băsescu, vagy pedig az úgynevezett parlamentális köztársaság mellé áll. Romániában nem ez a recept. Nálunk zsarnok kell, ez a nép ilyen”.
„Feltétlen el kell menni, mert Băsescu még mindig jobb számunkra. Az RMDSZ kitolt velünk, látszik, hogy a bársonyszéket mentegetik”.
„Nem megyek el, soha nem voltam szavazni”.
„Nem érdekel a politika”.
„Én elmegyek, visszaszavazom Băsescut, igaz, egyik sem szimpatikus”.
„Szoktam járni, de még várok, késôbb döntöm el”.
„El fogok menni szavazni, de az utóbbi idôben annyira nem érdekel a politika. Csak az elôzôre fogok szavazni”.
„Dolgozni fogok azon a napon, de ha el tudnék menni, akkor sem mennék el”.
„Nem érdekel az egész, nem megyek el”.
„Lesz referendum?”
K-T. Gy.
Nem potyára kérdezgettünk
Mihelyt beléptünk az unióba, a Gyergyói Kisújság januári elsô hűségszelvényén kérdeztük meg olvasóinktól, mit remélnek az uniótól? És év eleje lévén, rákérdeztünk arra is, mit változtatnának 2007-tôl a város életében? Majd a hivatali felmondások kapcsán voltunk kíváncsiak, hogyan látják olvasóink, miért távoznak az alkalmazottak a polgármesteri hivatalból?
Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása után, januárban, az elsô hűségszelvényünkön kérdeztük az olvasókat – Mit remélnek az uniótól? A szelvénybeküldôk közel kilenc százaléka nem válaszolt a kérdésre, közel háromszázaléknyian, mint írják, semmit nem remélnek. Sokan vannak, akik jobb idôket, szebb jövôt látnak, közel ötvenkét százaléknyian gondolkodnak pozitívan, azt írják „jobb életet”, „több tisztaságot, több nyugdíjat”, „megbecsülést”, „békét, szabadságot, összetartást”, „több munkahelyet és fizetést”, „a törvények betartását” remélik. Van, aki az uniótól várja a Székelyföld autonómiáját; a becsületes igazságszolgáltatást Romániában, és a korrupció felszámolását. Közel harminchét százaléknyian látják borúsabban az uniós jövôt: „még a levegô is drágább lesz” – írják. Van, aki jóslatokba bocsátkozik, és úgy látja „egyelôre az életünk jobb nem lesz, esetleg tíz év múlva”. Továbbá ezeket írják: „az unió nem jótékonysági intézmény, hanem gazdasági szervezet, amelyik ad pénzt, de azt tudni kell lehívni. Mi nem vagyunk erre képesek”, „semmi jót, még rosszabbat, mint eddig volt”, „jobb életszínvonalat szeretnénk, de ez mostanában nem lesz”. Egy olvasó pedig így látja: „nem az uniótól kell remélni mindent, tôlünk függ, hogyan élünk”.
* * *
Az új év kezdetén, az ígéretek és fogadalmak idején kérdeztük meg az olvasóktól – Ön mit változtatna 2007-tôl a város életében? A szelvénybeküldôk nagy többsége konkrét javaslatot írt a szelvényre, közel ötvenszázaléknyian jelölték meg: „nagyobb tisztaságot, jobb utat, járdákat”, „ne járjunk sárban nyakig, és sötétben még a lakónegyedekben is”, valamint „adócsökkentést”, „portalanítást, és sokkal több virágot a zöldövezetekben, parkot, szökôkutat” szeretnének, azt is írták, hogy a „szennyvízhálózatot kellene megoldani”, „a közvilágításon kellene változtatni”, „azt változtatnám, hogy ne járjon annyi kocsi a fôtéren”. Van, aki a munkalehetôséget az emberek viselkedését, a város arculatát változtatná meg, mint írják, ideje lenne a középületeket rendbe tenni. A „törvény betartását” is többen említették a hűségszelvényre. Továbbá „ANL-s lakásokat építtethetnének, és azokat a romákat, akik nem gyergyószentmiklósiak, hazaküldhetnék”, „változtatni kellene a hozzáálláson, és EU-s pályázatokat kellene készíteni, kivitelezni”. Olyan szelvénybeküldô is van, aki a város biztonságán változtatna. Tizenöt százaléknyian nem válaszoltak a kérdésre, és szinte ugyanenynyien csak azt írták a szelvényre, hogy sok mindent, nagyon sok dolgon kellene változtatni. Közel huszonhárom százaléknyian pedig a következôket írták: „polgármestert”, „a város elsô emberét lemondatnám”, „leghamarabb a polgármestert és a tanácsot kell leváltani, a többi aztán jönne utána”, „városvezetést!!!”, „teljes vezetôcserét”, „egy fiatalabb, műveltebb polgármestert”, „majdnem mindent, de fôként vezetést, szervezést és mentalitásváltást”, „békességet, megértést és jó vezetést”. Egy szelvénybeküldô pedig ezt írja: „megértést, és ne mindig a polgármestert szidni”.
* * *
Ön szerint miért távoznak az alkalmazottak a polgármesteri hivatalból? – tettük fel a kérdést. A szelvénybeküldôk nagy része, közel ötvenöt százaléka úgy látja, a feszült hangulat, a nem megfelelô egyetértés az oka a távozásoknak, mint írják: „feszült a hangulat”, „nincs egyetértés, összhang, megértés”, „nem elég a fizetés”, „hivatali stressz, kommunikáció-hiány van”, „nem egészséges a munkakör”, „nem tudnak alkalmazkodni, személyeskednek”, „jobb munkahelyet kapnak”, „mert nincs összetartás, megértés és szeretet”. Egy szelvénybeküldô pedig úgy látja, azért távoznak az alkalmazottak a polgármesteri hivatalból, mert még nem próbáltak nehezebb munkahelyet. Közel tizenhárom százaléka nem válaszolt, és tizenhat százaléknyian pedig nem tudják, mi az oka a távozásoknak, állítva: „ezt csak azok tudják, akik benne vannak”. A véleménynyilvánítók közel tizenhét százaléka pedig úgy látja a „fônök”, a polgármester miatt távoznak az alkalmazottak: „Ez nem kérdés, ez tény! Ez a polgármester úr önkényuralmának az eredménye”, „diktatórikusan vezet a polgármester úr”, „ilyen fônök mellett nem is csoda, hogy távoznak”.
Baricz-Tamás Imola
Markó Béla RMDSZ-elnök véleménye
Sokan, sokféleképpen magyarázták az RMDSZ referendummal kapcsolatos kiállását, mert esetleg tôlünk valamiféle nyers állásfoglalást vártak. Mi nem vagyunk hajlandóak ilyesmire, nem fogunk negatív kampányt folytatni, nem állunk be azok sorába, akik a doszsziéháborút erôsítik. Nem fogunk mocskolódni, de az álláspontunk egyértelmű: nem támogatjuk a jelenlegi államfôt. Vagyis arra fogjuk biztatni a magyar választókat, hogy szavazzanak igennel ezen a népszavazáson, szavazzanak az államelnök leváltása mellett. Nyilván el is magyarázzuk, hogy miért gondoljuk ezt jónak. El is kell magyarázni, mert tudom, hogy a rokonszenvek megoszlanak, sokakat megtéveszt az államelnök nyers szókimondása. Ettôl el kell tekinteni. Azért, mert ennek a népszavazásnak is óriási a tétje. Itt a kérdés az, hogy elfogadjuk-e, hogy Romániában ismét egy személy kezében koncentrálódjon a hatalom, vagy pedig olyan demokráciát akarunk, ahol nekünk is beleszólásunk lehet a dolgok alakulásába. Meg kell mondanom: a jelenlegi államfôt azért sem támogathatjuk, mert a magyar–román viszony kérdésében ô semmit sem tett. Az ô pártja olyan jelentôs kérdésekben vetett gátat, mint például a kisebbségi törvény, és az abban foglalt kulturális autonómia. Én remélem, ez a szavazás nem egy megosztó kérdés lesz a magyarság körében, remélem, el tudjuk azt mondani, hogy itt tulajdonképpen a demokrácia a kérdés, nem az, hogy kinek, ki tetszik, amikor kiáll a televízióban. Itt sokkal többrôl, sokkal fontosabb kérdésekrôl van szó.
Tehát álláspontunk egyértelmű, mi pozitív kampányt fogunk folytatni. Arra kérjük a választókat, hogy mondjanak igent… az államfô leváltására.
Lejegyezte: Balázs Katalin
Nyitott Ajtók
A Hetedik Napot Ünneplô Adventista Egyház gyergyószentmiklósi gyülekezete Nyitott Ajtók Napot tartott május 5-én. A szombati, különleges istentiszteletre a Halászok utcai imaházban 10 órától került sor. Vajda Csaba lelkipásztor házigazdaként köszöntötte a dél-erdélyi egyházkerület képviseletében Csabai Gyulát, a Hetedik Napot Ünneplô Adventista Egyház Országos Bizottsága részérôl Niculescu Emiliant, az unió titkárát, a meghívottakat, városvezetôket valamint a gyülekezet tagjait.
Niculescu Emilian és Csabai Gyula a Hetedik Napot Ünneplô Adventista Egyházról szóltak. Majd személyes élményeiket megosztva a jelenlévôkkel mutatták be a hetednapot ünneplôk keresztény életét, küldetését.
A istentisztelet lehetôséget nyújtott a jelen lévô, más felekezetű meghívottak hozzászólásainak is. Portik-Hegyi Kelemen címzetes kanonok, fôesperes-plébános, dr. Pázmán Enikô orvos, Nagy István jegyzô és Tinka Kálmán tanácsos szólt a jelenlévôkhôz. Felszólalásukban az egymás megismerését, a vallásszabadságot és ennek tiszteletben tartását emelték ki, szóltak arról, hogy a városért egymás mellett, közösen kell tennünk, mert mindenkire szükség van, és tennivaló is akad bôven. Együtt haladjunk Isten felé – fogalmazott dr. Pázmán Enikô. A fôesperes pedig zárszóként a kapcsolatok fô mozgatórugójaként a közös keresést jelölte meg, a közös ellenség, a rossz, a bűn felismerésére hívta fel a figyelmet.
Az istentisztelet után a Nyitott Ajtók céljáról Vajda Csaba lelkipásztort kérdeztük, aki elmondta:
– Fontosnak tartottam ezt a találkozót, hiszen szomszédok vagyunk, együtt lakunk ebben a városban, együtt szavazunk, vásárolunk, tehát együtt létezünk, ezért szükséges, hogy ismerjük egymást. Ha nem ismerjük egymást, idegenkedünk egymástól. Ezért alkalmas volt ez a rendezvény bemutatkozni, kik vagyunk, mi az, amit tettünk eddig, és mi az, amit ezentúl szeretnénk tenni a város jólétéért.
Vajda Csaba lelkész azt is elmondta, örül, hogy meghívásuknak eleget tettek, hogy felszólaltak, elmondták véleményüket, mert ez mindenképp nyitottságot jelent.
– Nyitottak legyünk egymás iránt, és keressük azt, amitôl boldogabban élünk ezen a helyen – fogalmazott a lelkipásztor, és gyülekezete nevében felajánlotta együtműködésüket.
A szombat délelôtt egymás iránti tiszteleten alapuló közeledésrôl szólt – egy élhetôbb életért. Az istentiszteletet szavalatok, és a Szép Emese vezette egyházi kórus tette ünnepélyesebbé.
Baricz-Tamás Imola
Örömünnep Maroshévízen
Szombaton felavatták a Kemény János Gimnázium épületének új szárnyát. Markó Béla mellett ott láthattuk Garda Dezsôt, Bunta Leventét, a megyei tanács elnökét, Petres Sándort, Strujan Constantin prefektust, Baciu Niculae helyi polgármestert, Dézsi Zoltán államtitkárt, Szász Attila miniszterelnök-helyettesi tanácsost, Kötô József egykori államtitkárt, Szabó Kálmán helyi alpolgármestert, megyei és helyi RMDSZ-képviselôket, Borszék, Tölgyes, Remete és Galócás elöljáróit stb.
Mohacsek Ákos iskolaigazgató elégedetten vonulhat nyugalomba, hiszen akár emléktáblán is feltüntethetnék igazgatói tevékenysége eredményeit. (Akkor is, ha ebben az RMDSZ támogatásának is nagy része volt.) Maroshévízen korszerű körülményeket teremtettek a magyar nyelvű oktatás számára: óvodás kortól érettségiig egy épületben, 20 tanteremben, egy váltásban tanulhatnak. Új iskolaépület, új tornaterem, új iskolabusz. A következô épület egy bentlakás kell legyen azért, hogy Tölgyestôl Borszékig, Hodostól Ratosnyáig itt készülhessenek a jövôre magyarul a fiatalok. (Elôbb-utóbb dönteni kell arról is, hogy mit áldozunk fel és miért? Néhány magyar nemzetiségű pedagógus munkahelyét, a statisztikát – hogy hány helyen ôriztük meg a magyar nyelvű osztályokat –, illetve a gyermekek haladását biztosító minôségi oktatást tartjuk majd fontosabbnak, esetleg más szempontokat? Erôs iskola nélkül aligha léphetnek tovább rátermett fiataljaink.)
Baciu Niculae polgármester után Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Bunta Levente, a megyei tanács elnöke, Bartolf Hedwig megyei fôtanfelügyelô-helyettes, a jelen lévô Budapest XV. kerülete és Marcali testvérvárosok küldöttei nevében Fábos Tibor, Marcali alpolgármestere szólt. Végül Mohacsek Ákos iskolaigazgató összegezte a maroshévízi magyar oktatás 17 esztendejét, az iskoláját érintô eseményeket. A beszédek után Markó Béla és Kötô József kopjafát lepleztek le az iskola elôtt, majd Markó Béla és Bende Sándor megyei képviselô fát ültettek az iskolaudvarban. A diákok hangulatos ünnepi műsorral köszöntötték a résztvevôket: Újfalvi Anna IV. osztályosai Petôfi-dalokat énekeltek, a II–IV. osztályosok Mihály Irma és Trombitás Tünde irányításával székely táncot mutattak be, Bende Renáta és Orbán Zsolt népdalt énekelt. A XI. osztályos Csíki Izabelláról, mint sikeres könnyűdal-énekesrôl fogunk még bizonyára hallani.
Bajna György
Történet zsidó lányról és nyilas legényrôl
Szurika, Éva lánya. E címet viseli a kötet, melynek bemutatására múlt pénteken a művelôdési házban került sor. Bajna György a kötet méltatójaként mondta el, a város százéves ünnepébôl kihagyhatatlan a zsidóságra való emlékezés. Idôszerűségét szomorú dátum adja: 1944. május 3–5. között a Vaskertes iskolába gyűjtötték össze, majd hurcolták haláltáborokba a város közel ezer zsidó lakóját. A megemlékezésben a furcsa körülmények között életben maradt Székely Sárika segít köteté-vel. Gyerekkori emlékeit veti papírra úgy, hogy a történet mögött rátaláljunk az akkori Gyergyóra, emberséges és embertelen helyzetekre. És ugyanakkor egy tankönyv is ez a zsidóságról, hisz olvasva megismerhetjük a zsidó szokásokat, a sóletrôl megtudhatjuk, olyan, mint a házasság, van, mikor sikerül, van, mikor nem, sôt olyan kifejezés is érthetôvé válik számunkra, mint a sathenolás, a házasságközvetítés.
Az 1930-ban született író csak gyerekkorát töltötte városunkban, mégis nagy kötôdést eredményezett az alig több mint egy évtized: „Nagyon sokat gondoltam Gyergyóra egész életemben. Pedig nem vagyok már fiatal” – mondja Szurika, és nagy örömmel mesél öregnek, fiatalnak arról, ami vele megesett. Még azt sem hallgatja el, amit csak a kötet elolvasóinak szánt, hogy nyilaslegény mentette meg életét.
A könyvbemutatón jelen lévô idôsek szinte mindegyikének volt szintén kötetbe illô története. Összekapcsolódtak az események Szurika életével, a zsidóság sorsával. A fiatalok pedig, akik opcionális tantárgyként ismerik meg a holokauszt történetét, itt szemtanútól hallhatták a történelmet. Azt a történelmet, mely pusztításban jeleskedett, alig hagyva hírmondót, alig hagyva egy-egy Szurikát maga után.
B. K.
Ifjúsági nap
Május 2. Országos Ifjúsági Nap. Az Ifitéka, a helyi polgármesteri hivatal, a Hargita Megyei Sportigazgatóság, a GyTIET, és a Tarisznyás Márton Múzeum a gyergyószentmiklósi fiataloknak is szervezett rendezvényeket. Csergô Erika, az Ifitéka munkatársa elmondta, korán kezdôdött az ünneplés, reggel kilenctôl indították útjára az elôadássorozatot, amelyen Bartalis Kinga, Dániel Botond, Máté Szabolcs, Köllô Dávid, Moni Gabriella és Vanyó Mónika állt ki az ifjak elé. De nemcsak hallgatták az elôadásokat a fiatalok, hanem be is kapcsolódtak a témákba, s végül beszélgetésbe torkollt a rendezvény. Több résztvevôre számítottak a szervezôk, de ha kevesen is érdeklôdtek, aki ott volt, nem töltötte haszontalanul az idôt. A kevés érdeklôdô annak is tudható be, mondta a szervezô, hogy nem volt tanítási nap. És arról, hogy szünnap lesz a szerdai, csak két héttel azelôtt értesültek a rendezvényszervezôk.
Közben a 14 és 35 év közöttiek különbözô üzletekben kedvezményes áron vásárolhattak. Viszszajelzésekbôl tudjuk, ki is használták az ifjak e napot a bevásárlásra.
Délben a II. Petanque Bajnokságra hívták a város ifjait. Összesen öt csapat nevezett be, közöttük két csapat a Napsugár az esôben Alapítványtól. Mindenkit díjaztak. S mint a szervezôk elmondták, a legtöbb köszönetet az alapítványhoz tartozó gyermekektôl kapták, hiszen a tavalyi oklevelek is az intézmény falait ékesítik, az idei emléklapok is odakerülnek. Nagyon tetszett nekik a vetélkedô, örömüket lelték a játékban. Elsô lett a Diligolyók csapata (Vincze Edina, Gál Xénia, Blénesi Eszter), a II. helyet a Három testôrök csapata (Bilibók László, Roşu Róbert, Lukács Zsolt), míg a III. helyet a Csokik csapata (Pál Krisztina, Pál Levente, Csíki András) szerezte meg.
Tábortűz, szalonnasütés, a Fábián Ferenc amatôr színtársulat elôadása, gitárszó és az ajándék, a Steam zenekar fellépése tette fel a koronát az ifjúsági napra. A múzeum udvarán hetven fiatal szórakozott éjfél utánig.
Hogy mibôl, honnan volt a szalonna?
Ismerôsök által ismerôsöket kértek fel a szervezôk, hogy támogassák a rendezvényt. A GyTIET is beszállt a szalonnamennyiségbe. A többi harapnivaló is támogatók jóvoltából került össze. Az Ifitéka a költségvetésbôl számára kiutalt 10 millió régi lejét gondosan ôrzi, hiszen ennyi van, s ez kell az Ifinapokra.
K-T. Gy.
A 100 éves Város
Díjazás
Pénteken 14 órára szervezték meg a Szent Miklós Szervezet által meghirdetett A 100 éves Város című pályázatra beérkezett munkák díjazását. A Bălcescu utcai székház udvarán állították ki az I–IV. osztályok beküldött alkotásait. Ugyanis a kiírásban, bármilyen technika felhasználásával, osztályok munkáit várták. Méretes kartonpapíron kilenc osztály adta le munkáját. A szakemberekbôl, oktatókból álló zsűrinek azonban nehéz dolga volt, az elsô három díjon túl még két, be nem tervezett különdíjat is osztottak – tudtuk meg Geréd Orsolyától.
Az elsô díjat a Vaskertes iskola IV. B osztályos tanulói kapták, ôk egy egynapos osztálykirándulást nyertek. A második díjat a Kós Károly iskola II. A. osztályosai tudhatják magukénak, ôk a Tarisznyás Márton Múzeumba látogatnak el. Ajándékcsomagokat és egyben a harmadik díjat a Támasz Klub speciális osztálya nyerte. Különdíjban részesült a Vaskertes iskola IV. A. osztálya, és a Fogarassy Mihály iskola IV. B. osztálya.
A Szent Miklós Szervezet kiírásának lebonyolításában Geréd Orsolyának két vaskerteses negyedikes is segítségére volt, Kristály Tímea és Nuber Marianna, a Mikulás Kuckó állandó vendégei. Ôk tettek-vettek a díjkiosztón is, mint igazi szervezôk.
A Szent Miklós Szervezet ezen kiírásával – mellyel megszólította a gyerekeket, hozzájárult a várossá válás 100 éves ünnepségéhez – nem fejezôdött be a gyerekekhez szóló rendezvénysorozat, június 1-re, gyereknapra máris tervbe van a következô kiírást.
B. T. I.
Még tart a Kollokvium
Sorban a hetedik Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma zajlik e napokban; immár negyedik alkalommal városunkban. A május 4–12. közötti rendezvény, mint összművészeti fesztivál szerepel a várossá válás 100. évfordulójának ünnepségsorozatában is. A Figura Stúdió Színház szervezésében a kilenc nap alatt összesen húsz színházi produkcióra hívták a művészetkedvelôket. A kísérôrendezvények között pedig könyvbemutatók, workshopok, felolvasószínházi elôadások, koncertek szerepelnek. A péntek késô délutáni megnyitót telt ház fogadta. Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója megnyitóbeszédében az uniós csatlakozás utáni, átértékelôdött helyzetrôl szólt. Demeter András a művelôdés és vallásügyi minisztérium részérôl köszöntötte a Kollokvium résztvevôit, majd személyes élményeirôl, a kollokviummal való találkozásáról, színészi pályakezdésének pillanatairól, az akkori gyergyói benyomásairól mesélt. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának fôtanácsosa, Zsehránszky István Markó Attila államtitkár üdvözletét is tolmácsolta. Zsehránszky nevéhez fűzödik a Kollokvium feltámasztása, és ahogyan Béres fogalmazott, ô a szellemi motorja a Kollokviumnak. Zsehránszky a korábbi Kollokviumokról szólt, kiemelve ezek fontosságát, nem hagyva ki a kultúra finanszírozásának változásait sem.
„Háromszor sikerre vitte a Figura Stúdió Színház ezt a Kollokviumot, és minden esélyünk megvan arra, hogy most, a gyergyói, negyedik kiadás talán még sikeresebb legyen, mint az eddigiek voltak” – fogalmazott Zsehránszky.
Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke is részt vett a megnyitóünnepségen. Elmondta, a kisebbségi színházak szempontjából egy kicsit a világ közepévé vált Gyergyószentmiklós. Így, Hargita megye egy kicsit a magyarság, a kulturális események színhelye e napokban, ha csak arra gondolunk, hogy Csíkszeredában, ugyanebben az idôben Munkácsy-tárlatot nyitottak meg, és nemsokára Zorán látogat e vidékre. Büszkék lehetünk minderre, és beszélhetünk kulturális autonómiáról – fogalmazott a tanácselnök. Bunta Levente gratulált az igazgatónak, és azoknak, akik a Kollokvium szervezésében részt vállaltak, üdvözölte a messzirôl jötteket, a színészeknek pedig, mint mondta, tapsot és fényt kíván.
A Kollokvium megôrizte fesztiváljellegét, neves szakmai zsűri kíséri figyelemmel az elôadásokat. Dr. Kötô József, a zsűri elnöke mutatta be kollégáit. A kilenc nap alatt Alina Mang, Iulia Popovici, dr. Kovács Levente, és Zsehránszky István színházkritikusok, a szakirodalom jeles művelôi formálnak véleményt a produkciókról.
A támogatók névsora zárta a múlt pénteki megnyitót, azóta tart a Kollokvium, pezseg az élet Gyergyószentmiklóson. Pezseg annak, aki ezt így is akarja, aki magába akar szívni egy kis művészetet. Pénteken este zsúfolásig telt a nézôtér a Zsidó Nemzeti Színház elôadására, a remekre szabott Az utolsó tangó elôadás alatt idônként bezavartak a mobiltelefonok. Az ottmaradt tökmaghéj, chipszestasakok pedig minket, gyergyóiakat minôsítenek.
Estérôl estére telt ház elôtt játszanak a meghívottak. Gyergyó nagy része vevô a kultúrára, sikerre tudja vinni a negyedik Kollokviumot, és ezt mondják a szakértôk is. Talán csak a közönség egy részének kellene felnônie...
Baricz-Tamás Imola
Színházigazgatók találkozója
Szombaton ültek össze a tanácsteremben a romániai kisebbségi színházak vezetôi, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettessel találkozzanak. A székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, kolozsvári, nagyváradi, temesvári magyar színházak mellett jelen volt a jiddis és a két német színház vezetôje is. A sajtó az ülést követô tájékoztatón tudhatta meg Markó Bélától, mirôl egyezkedtek.
– A színházi Kollokvium alkalmából magyar társulatvezetôkkel, magyar színházak képviselôivel beszéltünk át idôszerű gondokat, teendôket – adta tudtunkra a miniszterelnök-helyettes. – Nyilván, ami mindig elôtérben van, a színházak fenntartásának kérdése. Az elmúlt években kialakult egy önkormányzati keret erre a célra, nem minden esetben ugyanolyan jó az együttműködés, de meg kell mondanom, lassan-lassan az önkormányzatoknak természetesnek tekintendô kell legyen, hogy ezeket a kulturális intézményeket megfelelô módon támogassák. Megbeszéltük a további decentralizáció kérdését is; de van néhány olyan országos jelentôségű intézmény, mint például a Kolozsvári Magyar Opera, amelyet továbbra is meg kell tartani országos adminisztrálásban, országos költségvetésbôl. Vannak olyan intézmények, melyek országos költségvetésbôl élnek, és vannak olyanok, amelyek jók, hasznosak, fontosak, ha el tudja tartani azokat a helyi önkormányzat. A Hargita megyei színházak esetében úgy tűnik, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Csíkszereda el tudja tartani színházát, bár kínnal-bajjal, ez igaz. Programokra mindenképp kaphatnak állami támogatást, de be kell ôket gondolni a magyar támogatási rendszerbe is, ami már sajnos, nem olyan nagy. Ezekbôl a támogatásokból színházak megélni nem tudnak, ebbôl bizonyos speciális célokat tudnak megvalósítani. Székelyföldön lévén ez a Kollokvium, arról is hangsúlyosan szó került, hogy itt a székelyföldi egységet, azt, hogy mi autonóm Székelyföldet akarunk, oly módon lehet érvényesíteni már ma is, hogy az önkormányzatoknak, és elsôsorban Hargita, Kovászna és esetleg Maros megyének meg kell keresni az együttműködési lehetôségeket. Én azt hiszem, hamarosan le kell ülnünk velük errôl konkrétan beszélni.
A közös intézmények létrehozásáról, fenntartásáról Markó elmondta, Bunta Levente, a megyei tanács elnöke vetette fel, hogy egy filharmónia jellegű intézményt szükségesnek látnak Székelyföldön, azt pedig közösen kellene létrehozni és eltartani.
Végezetül kifejtette: „Ami Gyergyószentmiklóst illeti, örülök, hogy ez a Kollokvium itt hagyománnyá vált, ez Gyergyószentmiklósnak is fontos, és ennek ezután is így kell lennie”.
B. K.
Tévedések vígjátéka
Ha már így beleéljük magunkat a körénk formálódott színházi világba, hát legyen. Nem csak a „deszkákon” vannak Nyomorultak, Ingyenélôk. Egy Igenért vagy egy Nemért itt lent, a porban is lehet szenvedni, itt is van ármány, ha elmúlik a szerelem.
Van fôszereplô és statiszta, mindig kerül, ki megformálja a gonoszt, mely fölött a jónak kellene gyôzedelmeskednie. Itt lent nem divat a komédiázás, s ha próbálkoznak is néhányan a megnevettetéssel, az tragikomédiába csap át. Dráma van dögivel, és érezni már a tragédia szagát, hallani szavát is.
Egy, nemrég tartott tanácsülés-színjátékon Kercsó Attila önkormányzati képviselô mondta el a város elsô emberét alakító személyre vonatkoztatva: „Életem legnagyobb bakija volt, hogy rá szavaztam. Változást akartam, de nem ilyet”. Drámai kulcsmondat. Hatásos. Egy perc néma csend követte szavait. Aztán újra élettel telt meg a szín, átlépték ezt az akadályt is a társulat tagjai. Nem volt következetes a rendezô – ez nyilvánvaló. Hát ezért más a porban játszott elôadás, mint a színpadi. Ott van következetesség, van igazán nevettetô komédia, nem csak ilyen, Tévedések vígjátéka. És ott eljátszák az Ítéletet is. Itt csak a Rókajátéknak van helye, s halogatják Az utolsó tangó színrevitelét.
B. K.
Kollokvium program május 10–12.
Május 10., csütörtök
18.00 óra – Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulat
Nell Dunn: Gôzben
Helyszín: Korona;
20.00 óra – Temesvári Állami Német Színház
Barry Collins: Ítélet
Helyszín: művelôdési központ, színházterem;
22.30 óra – Orient Express-koncert
Helyszín: Sarok (művelôdési központ belsô udvara).
Május 11., péntek
13.00 óra – Könyvbemutató – Felolvasószínház
Meghívottak: Visky András, Ungvári Zrínyi Ildikó
(házigazdák: Boros Kinga, Zsigmond Andrea, Ungvári Zrínyi Ildikó)
Helyszín: művelôdési központ, 40-es terem;
16.00 óra – Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Szentgyörgyi István Tagozat
Johann Wolfgang Goethe: Stella
Helyszín: Korona;
19.00 óra – Tamási Áron Színház – Sepsiszentgyörgy
Tamási Áron: Boldog nyárfalevél
Helyszín: művelôdési központ, színházterem;
21.00 óra – M Stúdió – Sepsiszentgyörgy
Örkény István: Tóték
Helyszín: Korona;
22.30 óra – A pincér dalai
Szabó Tibor elôadóestje
Helyszín: Sarok (művelôdési központ belsô udvara).
Május 12., szombat
13.00 óra – Könyvbemutató – Felolvasószínház
Meghívott: Kiss Csaba (házigazda Visky András)
Helyszín: művelôdési központ, 40-es terem;
19.00 óra – Díjkiosztó gála
Tamási Áron Színház – Sepsiszentgyörgy
Pozsgai – Pinczés – Apostolache: Diploma után
Helyszín: művelôdési központ, színházterem.
Stúdióelôadásokra a helyek száma korlátozott, jegyeket csak a helyszínen lehet vásárolni.
Anyák köszöntése
Vasárnap délelôtt a Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet az Anyák Napját fiatal anyukákkal ünnepelte. A nôegylet tagjai minden évben május elsô vasárnapján kis ünnepséget tartanak az anyák tiszteletére. A székházban ezúttal is bensôséges hangulatban köszöntötték a várandós és fiatal anyukákat.
– Az anya szó szent fogalom. Azonos értékű a szülôföld, a haza fogalmával. Az anya a megtartó, a viszszahívó erô. Az elvándoroltak, akik az hitték, hogy valahol a nagyvilágban a fű zöldebb, a kenyér fehérebb, mindig visszajönnek, hogy feltöltôdjenek, megerôsödjenek, megérintve az anyaföldet, akárcsak a mesében. Édesanyák, titeket nagyon szeret a jó Isten. Kincset, kincseket bízott rátok. Nagy a ti felelôsségetek: igaz, jó és hűséges embereket nevelni. Tôletek függ, hogy milyen lesz kis hazánk, Erdély jövôje – fogalmazott Gálné Esztegár Ildikó néni, a nôegylet elnöke.
Az egylet szorgos asszonyainak jókívánságai mellett kis ajándékkal, virággal is köszöntötték az anyákat, a nagymamákat. Erdôs Hajnal, a fiatal anyák nevében meghatódva köszönte meg, hogy rájuk gondoltak, ünnepelni hívták. A Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet székhelyén, mint minden évben idén is, jó hangulatban töltötték az Anyák Napját.
Baricz-Tamás Imola
Felvételi tájékoztató
Az Országos Magyar Diákszövetség idén is felvételi tájékoztató körutat szervez 17 városban.
A körút során hét város egyeteme – Bukarest, Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár – kerül bemutatásra, ezzel is ösztönözve a diákokat a tanulásra.
Gyergyószentmiklóson május 11-én, pénteken 9–14 óra között, a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében várják az OMDSZ képviselôi azokat a diákokat, akik információkat szeretnének kapni a továbbtanulási lehetôségekrôl.
A helyszínen a 2007-es Egyetemi Kalauz is megvásárolható lesz, ára 5 lej.
A tájékoztatót követôen 14 órától sajtótájékoztatóra kerül sor.
A közbirtokosság bérbe adta kisüzemét
A mendemondák könnyen szárnyra kelnek mifelénk, már megszokhattuk. Legutóbb azt hallatta a kontyosrádió, hogy bebukott a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság. A hír nem igaz, csupán annyi újdonság van a közbirtokosságnál, hogy a famegmunkáló üzem működtetését felfüggesztik, kiadják bérbe. Ennek okát dr. Kolumbán László, a közbirtokosság elnöke adta tudtunkra.
– 2005 októberében kezdte el tevékenységét a melléküzem. A befektetések fokozatosan történtek, az összértéke súrolja a négymilliárd régi lejt. A veszteséget fokozza, hogy a tavalyi évet a famegmunkálás tekintetében veszteséggel zártuk, az összeg pedig megközelíti az egymilliárdot. Reméltük, átalakításokkal sikerül csökkenteni a kiadást, hatékonyabbá lehet tenni a munkát.
Az év eleji közbirtokosok közgyűlésén is tárgyaltak a melléküzemrôl. Akkor azzal értett egyet a tagság, hogy három hónapig még működhessen a gatter, utána pedig a vezetôtanács üljön össze, elemezze, és döntse el a számok függvényében, hogy fennmaradjon-e a közbirtokosság ezen tevékenysége. A három hónap elteltével készült mérleg újabb 400 millió lejes veszteségre világított rá, ezért a vezetôtanács úgy döntött, nem kell fenntartani tovább a veszteséges tevékenységet. Abban egyeztek meg, hogy bérbe adják a kisüzemet.
Három cég tette le a jelentkezését, hogy bérbe venné a telepet. Aki többet ígér, elfogadja az általuk szabott feltételeket, annak adják bérbe a famegmunkáló kisüzemet.
– Nekem az volt az elsô feltételem, hogy a jelenlegi, 11 alkalmazottat átvegye, egyiküket se bocsássa el, és legalább a jelenleginek megfelelô bért biztosítson számukra.
A bérbeadás idôtartamát egyévesre tervezik, és hogy mi lesz azután, arról az elnök véleménye a következô:
– A kisüzem el nem adódik, a bérbeadás is csak ideig-óráig szól. Úgy gondolom, hogy még pénzt fogunk rá áldozni, újabb gépeket vásárolunk, mert abban látom a rentábilissá tétel lehetôségét, ha végtermékeket tudunk gyártani.
A gatter sorsa még nem eldöntött. Az a biztos, hogy egy idôre bérbe adják. Hogy mi lesz azután, arról a tagság, illetve annak megbízottjai fognak dönteni.
Lapzártakor értesültünk, kiválasztották a legjobb ajánlattevôt, így a bérleti szerzôdést a Kobezol Kft-vel fogja megkötni a közbirtokosság.
B. K.
Ha kérés kell, hát írunk!
A múlt heti lapszámban megjelent Horgászbosszantó című cikkre reagált a Gyergyószentmiklósi Vadász-Sporthorgász Egyesület vezetôsége. A horgászok vezetôtanácsának elnöke és alelnöke átiratot hozott, miszerint 2007. március 26-án a Maros Vízügyi Igazgatósághoz intézett kérést a kavicskitermelés megállítására az ívási idôszakban. Március 12-én is íródott egy levél, a Környezetvédelmi Felügyelôséghez, hogy elemezzék a Maros medrének bôvítési munkálatait, mennyire felel meg az európai normáknak.
A két levélre válasz nem érkezett. Tény viszont, hogy a kérés el lett küldve, de amint Zöld Imre és Mureşan Tibor elmondta, semmi akadálya annak, hogy újabb kérést fogalmazzanak a kavicskitermelés megállításáért az ívási idôszakban, ha ezzel lehet eredményt elérni.
B. K.
G8-ak Alfaluban
A Gyergyói-medence nyolc közigazgatási egységének vezetôi múlt csütörtökön Alfaluban ültek asztalhoz.
György István alfalvi polgármester a történtekrôl tájékoztatva elmondta, meglepetésére minden település képviseltette magát, ezúttal nem volt hiányzó.
Elsôként egy székelyudvarhelyi pályázatíró cég mutatkozott be, majd Kassay Péter, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetôje kezdeményezett beszélgetést a Gyergyói-medencei kulturális turizmusról.
A medence szintű stratégiáról és aktuális problémákról értekeztek a településvezetôk Csák Lászlóval, a Sapientia Fejlesztési Munkacsoportjának vezetôjével, majd újra felmerült a „vizescég” létrehozásásának fontossága. Különösebb döntés azonban most sem születhetett a közös cégrôl, ugyanis a bejegyzéshez szükséges akták még nincsenek rögzítve. Abban viszont egyetértettek, hogy a cégbejegyzés nem tűr halasztást, a következô, G8-as ülést addig nem fejezik be, amíg nem lesz bejegyzésre kész a statútum.
Egy másik, szintén sürgetô kérdés megtárgyalása is halasztódott, csak érintették a medence szintű szeméttároló ügyét, részletesebb megvitatását a következô ülésre halasztották.
A G8-ak alfalvi ülésén jelen lévô Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke egy másik találkozóról is szólt: május 18-ra tervez a fejlesztési munkacsoport társszervezésében egy beszélgetést a fejlesztési stratégia megvalósítási lehetôségeirôl. Petres lapunknak elmondta: „Azt szeretnénk, ha a román kormány fejlesztési ügyekben illetékesei közül minél többen eljönnének. Reményeink szerint Markó Béla és más kormányzatbeli képviselôink is jelen lesznek”.
B. K.
Csillagok a térképen
Az Arbor Famegmunkálók Szövetsége pályázatot írt és nyert az Apáczai Közalapítványtól. A 2 millió forint arra szolgált, hogy 13 cég 259 alkalmazottja részt vegyen egy hat hónapos képzésen a környezettudatosabb vállalatvezetésért. A félév alatt különös, mifelénk aligha ismert módszerrel sikerült kideríteni, mely cégnek milyen tennivalói vannak annak érdekében, hogy pénzt takarítsanak meg a környezetükre való odafigyeléssel, tehát két legyet üssenek egy csapásra. Az Öko Biznisz által koordinált programról Molnár Judith programvezetô és Bándi Enikô programasszisztens a következôket ismertette:
„Az ökotérképezés tulajdonképpen környezeti telephelyfelmérés, a bonyolultnak elkönyvelt környezeti teljesítményértékelés alapja, mely szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz kis- és középvállalkozások ill. műhelyek, telephelyek környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Az Ökocsillag modell jól láthatóvá teszi azokat a pontokat a vállalatnál, amelyeket helyesen kezelnek, és rávilágít a hiányosságokra is. Ezidáig 32 szervezetnél sikerült ökotérképet készíteni, majd ennek továbbfejlesztett változatát, az ökocsillagot is kirajzolni, kiszámítani számukra. A környezeti teljesítmény javítása üdvözlendô lépés mind a környezetvédôk, mind a vállalatvezetôk részérôl. A nagy és szennyezô iparágban működô vállalatokat a növekvô kockázatok és szigorodó elôírások, az élenjárókat kiválóságra törekvésük, a kicsiket megrendelôik nyomása, a hatóságok és a dráguló erôforrások kényszerítik környezeti teljesítményük mérésére és javítására. Egyszerűen fogalmazva: csináljuk, amit csinálunk jobban, hatékonyabban (öko-hatékonyság), így egyszerre jár jól a pénztárcánk és környezetünk. Az Ökocsillag program célkitűzése kisvállalkozások környezeti tudatosságának fokozása, amely az Ökotérképezés eredményébôl kiindulva egy egyszerű csillagábrában mutatja be a vállalat környezeti teljesítményét a vizsgálat idôpontjában. Ez egyben az idôbeni fejlôdés alapjául is szolgál azáltal, hogy a helyszíni bejárást, Ökotérképezést és az Ökocsillag-megjelenítést fél év múlva megismételve a környezeti teljesítmény javulása, esetleg romlása egyértelműen kirajzolódik. „Egy kis kép többet mond ezer szónál – állítják a programvezetôk. Az Arbor által szervezett programban részt vevôk is elismerôen nyilatkoznak arról, mi mindent tanultak a csillagokkal. Mikola Károly, a P&P Impex környezetvédemi kérdésekért felelôs munkatársa, a galvanizáló-műhely vezetôje elmondta, a cégnél a 14001-es ISO diktálta feltételekkel igyekeznek dolgozni. A galvanizáló-műhelyben sokféle, veszélyes anyag van, azok tárolása és kezelése a legnagyobb odafigyelést igényli. Ugyanakkor a gépekben lévô olaj is az egyik legveszélyesebb kémiai anyagként van nyilvántartva, mely vízbe, talajba kerülve nagy környezeti károkat okoz. Vigyázni kell hát, hogy az olajos kesztyűk, rongyok hová kerülnek. Szakcéggel állnak kapcsolatba, mely elszállítja, megsemmisíti ezeket a textíliákat, de a cél az lenne, hogy elérjék, kevesebb olaj folyjék, kevesebb szennyezôanyag keletkezzen.
A képzésen éppen errôl volt szó: hogyan lehet leszűkíteni a szennyezô anyagok használatát. Mikola Károly elmondta, neki az tetszett leginkább, hogy az Öko Biznisz emberei lefényképeztek mindent, majd elôadás keretében bemutatták, hol kell jobban figyelni, hol „folyik az olaj”. A víz és villamos energia takarékos használatára is felhívták a figyelmet, hangsúlyozva, a pazarlást a zsebünk és környezetünk egyaránt megérzi.
Elkészült a cég Ökocsillaga is, egy idô után lesz, mivel összehasonlítani az állapotokat, hogy kiderüljön, sikerült-e környezettudatosabban dolgozni. Próbálják betartani az elôírásokat – mondta Mikola – a problémák akkor adódnak, amikor kiderül, a törvényt nem lehet betartani. Így van ez például a neoncsövek esetében, melyek veszélyes hulladékként vannak nyilvántartva, szakcég kell megsemmisítse. Csak nagyon kevés hely van, ahová le lehet adni a tönkrement lámpásokat.
A Monolit Kft. alapembere, Jánosi Borsos Attila az öntudatosságra való nevelést tartja a program legfontosabb részének. Nem köntörfalaz, elmondja, a képzés után rend lett a cégnél és környékén, szelektíven gyűjtik a szemetet, és takarékoskodnak a káros anyagokkal. A fafeldolgozó cégnél is „termelôdik” fáradt olaj és fűrészpor is, mely környezetbe kerülve nagy károkat okozna. A moszt viszont már nem jelent problémát, egy részét saját részre, fűtésre használják fel, és a fölösleges mennyiségre is van gazda, elviszik azt a brikettkészítôk. Jánosi Borsos Attila elmondta, a cég korábban is figyelt a környezetre, azon kevés fafeldolgozók közé tartoznak, amelyek a fa kezelését természetes anyaggal végzik.
A kérdezgetés során nem találtunk senkit, ki a programról rosszat mondhatott volna; mindanynyian belátták, az Apáczai Közalapítvány anyagi támogatásával lehetôségük nyílt jobban belelátni, milyen változtatások szükségesek a cégnél, hogy egy csapásra környezetet védjenek, és pénzt spóroljanak.
B. K.
XII. Csürös István Emlékverseny
2007. május 4–5-én, a Salamon Ernô Gimnáziumban került sor a XII. Csürös István Emlékversenyre, amit hagyományosan a Naturland Alapítvány szervez és támogat. Arról a vándorversenyrôl van szó, amit 12 évvel ezelôtt indítottak a megye biológia szakos tanárai, biológia és környezetvédelem tematikával. Az idén harmadszor vállalta a szervezést a Salamon Ernô Gimnázium és a Naturland Alapítvány.
A vetélkedôn nyolc iskola tizenhét diákja és hét tanára vett részt, a Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park természeti kincsei témakörben. A versenyszabályzat értelmében a versenyzôk három próbában mérték össze erejüket: fajfelismerés, elméleti vetélkedô és tudományos dolgozatok bemutatása. Az elsô két fordulóban a felkészültségüket bizonyították, a harmadikban egyéni kutatómunkájuk eredményeit mutatták be. Következzenek a díjak:
Összesített:
I. díj Tamás Emôke – Vencel József Szakközépiskola Csíkszereda,
II. díj Lajos Hajnalka – Kós Károly Szakközépiskola Csíkszereda,
III. díj Szász Réka – Vencel József Szakközépiskola, Csíkszereda,
Fajfelismerés:
I. díj Lukács István – Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda.
Dolgozatok:
I. díj Nagy Beáta, Salamon Ernô Gimnázium, Gyergyószentmiklós.
Dicséretek:
Kunos Lajos, Fodor Gyula – Eötvös József Szakközépiskola, Székelyudvarhely, Béres Ramona – Székely Károly Szakközépiskola, Csíkszereda, Bokor Zsolt, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Nemes Dénes Zsolt – Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, Páll Csilla, Kercsó Réka, Kari Tünde – Batthyány Ignác Szakközépiskola, Gyergyószentmiklós, Kercsó Emilia, László Melánia, Bartha Ramona, Benedek Csaba – Salamon Ernô Gimnázium, Gyergyószentmiklós.
A szombat reggeli díjkiosztás után tanulmányi kirándulásra került sor a nemzeti parkban. A vendégek megismerkedtek a Gyilkos-tó körüli tanösvénnyel és megcsodálták a Mária- kôi kilátóról a Békás-szoros látványát.
Támogatóink:
Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park Igazgatósága (könyvészeti anyag, díjak), Karpaten Milk Kft. – Tekerôpatak, Viridis Kft. – Gyilkostó, Koziker Kft., Bálint Trans, Salamon Ernô Gimnázium – Gyergyószentmiklós és természetesen a Naturland Alapítvány. Köszönet nekik!
Leopold Anna Mária
Hát ez kell nekünk!
Árus úr cikkét olvasva rájöttem, hogy valójában nekünk nem kell semmi. Pontosabban minden kellene, de csak akkor, ha ingyen van, vagy annál olcsóbban. Ilyenek vagyunk mi, vagy ahogy a komám mondja, „fogjuk meg, s vigyétek”.
De hogy az elején kezdjem! A 80-as évek közepén, ma sem értem hogyan, sikerült kimennem Nyugat-Németországba. Akkor mi már veszettül építettük a szocializmust, ellopva mindent, amit lehetett, mert a közös, mienk volt. Ott, kint meg csendben építették a kapitalizmust, a lehetô legbecsületesebben. Persze, kivételek mindenhol vannak. Nos, egy adott pillanatban vendéglátóimnál megjelent egy úriember, aki valamit megnézett a fűtôtesteken levô herkentyűkön, majd a barátom pénzt adott neki, s az illetô elment. Mivel a magyar és a román nyelven kívül nem tudok mást, csodálkozva néztem ezt, a számomra teljesen érthetetlen akciót. Kérdésemre elmondták, hogy azok a valamik mérik a meleget, és ezt minden hónapban valaki leolvassa. Persze ezért fizetni kellett. Aztán majd jön a számla, és ki kell fizetni az elhasznált fűtést. Lényegében nem érdekelt, mert nálunk a fűtést is szocialista módra adták.
El is felejtettem ezt az egész dolgot. Sokkal fontosabb problémáim voltak itthon. Most azonban eszembe jutott. Fôleg, miután elolvastam a cikket. Elgondolkoztam a dolgon. Már hallottam, hogy van a városban olyan lépcsôház, ahol felszerelték ezeket az – nevezzük egyszerűen – órákat. Ez azt jelenti, hogy valakik használják, minden elônyével és hátrányával együtt. De azt is jelenti, hogy Árus úr nem nézett alaposan utána a dolgoknak, csak spekulál. Pedig egyszerű lett volna, hiszen Marosfôi urat talán jobban ismeri, mint én. Mert én elmentem hozzá, és érdeklôdtem nála. Lényegében Árus úrnak igaza van. A műszerek és csapok, na meg a szerelés 105 lejbe kerül fűtôtestenként. A havi leolvasás 0,60 euró szintén fűtôtestenként. Erre azonban nyugtát adnak. Valójában ez nem a leolvasás díja, hanem a feldolgozásé. De a lakók csak úgy emlegetik, hogy olvasási díj, mert akkor kell fizetni, amikor az órákat leolvassák. A leolvasott adatokat közlik a céggel, amelyik 2–3 nap múlva elküldi a kiszámított összeget. Marosfôi úr megmutatta, hogy kap egy táblázatot, ahol minden lakó fel van tüntetve a kifizetendô összeggel. Ezen kívül minden lakó kap egy egyéni számlát, ahol fel van tüntetve, hogy melyik helyiségben mennyi meleget mért az óra, és az mennyibe kerül. A közüzemek is kap egy táblázatot, amihez ô hozzá kell adja a többi szolgáltatás díját. Ez az az általunk közköltségnek nevezett összeg, amit majd ki kell fizetni.
De ez még nem minden. Mivel Árus úrnak sikerült a fülembe tennie a bogarat, vittem a lapot, és úgy tettem fel a kérdéseket, amiket Marosfôi úr mosolyogva hallgatott. Elmondta, amit már a tévében is mondtak, hogy a szereléskor minden lakásról készül egy kimutatás, ami tartalmazza a fűtôtestek milyenségét (közüzemi táblázat alapján), a lakás elhelyezkedését, emelet és égtáj szerint, hány külsô fala van, milyen csövek mennek végig a lakásban. Mert az tudott dolog, hogy a földszinti, meg a negyedik emeleti lakásokat másképp számolják, mint az elsô, második vagy harmadik emeletit. Persze, mindezt az illetô cég számítógépén végzik, nem a közüzemek. A mérôműszereknek megvan a saját programja a cégnél.
Beszélgetés közben, mialatt mutatta, hogy hogyan működik egy ilyen óra, rájöttem, hogy annak idején pont ezt láttam Németországban. Feltettem magamban a kérdést: vajon, ha annak idején azoknak jó volt, nekünk miért nem lenne jó. Hát igen: ez kell nekünk!
Hogy valakinek nincs szigetelt lakása, az a saját baja. Valamikor a szocializmus építése idején valóban minden közös volt. De ma, amikor kapitalisták akarunk lenni, ez már nem működik. Én nem tartom igazságosnak, hogy az a lakó is annyit fizessen, mint én, amikor valamiért nem megy jól a fűtés, és fával kell pótolja. Szerintem ez nagyobb igazságtalanság, mint a nem szigetelt lakás. Különben ebben a lépcsôházban sincs minden lakás elszigetelve. Többek között a Marosfôi lakás sem.
Még csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a bemásolt törvénycikkeket nem mindenki értette meg, mert a román tudása hiányos, de egy törvényt akkor sem lehet teljesen megérteni, ha azt magyarul fogalmazzák meg. Egy ügyvéd barátom mondta, hogy minden törvényt (kivétel nélkül) úgy fogalmaznak meg, hogy az érthetô, világos legyen, de mindég beférjen egy „igen, de…”, azaz egy olyan kiskapu, amivel mindjárt más értelmet lehet adni a dolgoknak. Ezt sem kell figyelmen kívül hagyni.
Csakugyan, ez kell nekünk!
Tisztelettel, Mezei András
Panasz
Szóra Imre panasszal fordult szerkesztôségünkhöz. Problémája, kérése nem újkeletű, szinte minden gazdálkodót, területtulajdonost érint: a mezei utak állapota miatt gyakran a gazdák birtokán gázolnak át az arra elha-ladók, úttá alakítva a kaszálót, termôföldet.
– Az a panaszom, hogy erôst elútalták a földjeinket – mondja Szóra Imre, akinek a Dombtartományban több mint egy hektárnyi földterülete van. Szomszédokul mentek ki a területre, hogy rendbe hozzák azt. A tizennégy ember egynapi munkájába került, hogy visszaállítsa a Kolumbán-telep mögötti tulajdont, hogy az út az eredeti helyére kerüljön vissza. Kérése az lenne, hogy a polgármesteri hivatal biztosítson bár kétautónyi töltést, mert az oda vezetô út járhatatlan. Szóra Imre mint elmondta, két éven keresztül fizetett mezôôrzést, de mikor ô kellett megkeresse az eltűnt mereklyéket, ô kellett felvigyázza, hogy el ne lopják, úgy döntött, nem fizet többé. Most, mint mondja, nem állítanak ki számára semmilyen igazolást a polgármesteri hivatalban, mert nem fizetett mezôôrzést. Most a nyugdíjából vonják le a tartozást, havonta 660 ezer régi lejt.
Ha már több hónapja vonják a négymilliós tartozását, most segítséget kérne, töltést, hogy járható legyen a mezei út.
Lejegyezte: Baricz-Tamás Imola
Körültekintôbb gázvezetést!
Egy olvasónk keresett meg panaszával. Felesége épp érte ment a csíkszeredai kórházba személygépkocsijukkal, és útvonalként a Dózsa György – Békény utcát választotta. A Békény utcára rátérve nem csak a félig felásott útszakasszal találta szembe magát, hanem három kamionnal is. Az óriás szállítóeszköz és a kiskocsi nem fért meg egymás mellett, hátrálni pedig egyik se akart. Azazhogy Gálné nem is tudott, hisz a törvény szerint csak ötven métert lehet rükvercelni, s ô ennél hosszabb távot kellett volna megtegyen a félreálláshoz.
Egy ott lakó jóindulata oldotta meg a szembenállók kérdését. Kinyitotta kapuját, oda állhatott be az asszonyság, felszabadítva így a kamionok útját.
A közlekedési nehézség nem maradt nyomtalan Gál Istvánékban, kérdéseket vetve fel. Mi van, ha nem nyit kaput egy ott lakó? Miért nincs közlekedésirányítás, ha már beláthatatlan az útszűkület vége. Miért nem körültekintôbbek azok, akik az amúgy szükséges gázvezetést végzik, és miért nem figyel erre a városvezetés, rendôrség is?
Ha a kérdésekre nem is kapnak választ Gálék, legalább azt remélik, megszívlelik az ügyet az illetékesek, megoldást találnak, hogy gázvezetés és autós közlekedés megférjen egymás mellett a városban.
B. K.
Spenótot bele Popeye!
Megígértem, megírom, én hova fogom ütni a pecsétet. Mármint a „referendumon”, a nép „akaratom” megnyilvánításán, amikor végre „eldönthetem” (én, alulírott!) az ország „sorsát”, amikor végre megmondhatom, hogy ki „tömje” tovább két kézzel a zsebeit a miáltalunk „önként” felajánlott közpénzekbôl, amikor végre én is! Beleszólhatok! Az ország! Ügyeibe, amikor végre (nagyritkán) én is eldönthetem, hogy a „kitömött zsebűek” tömjék tovább a zsebeiket, vagy jöjjenek az új, lapos zsebűek, a kiéhezett törtetôk, a fazéknál eddig hátul tolongó konclesôk.
Ne gondolj hülyének, kedves olvasóm, egy dologban biztos lehetsz, üthetem én akárhova azt a nyomorult pecsétet, ez az ország ilyen marad továbbra is, velejéig korrupt, velejéig becstelen, velejéig hazug, velejéig „nemzetállam”, velejéig tolvaj, velejéig kisebbségellenes, szövegelhetnek itt a demokráciáról akármennyit a politikusok (politikusaid, mert nekem nincsen ilyenem). Magyarázhat bármenynyit az RMDSZ-csúcsvezetés, hogy „oan egy egyenlôseg, és oan egy împreună-együtt, és benne vagyunk a kormányban, és megoldjuk közösen”, ez az ország ilyen lesz jövôben is, ilyen lesz tíz év múlva is…
Csak annyi változás lesz, hogy te szegényebb leszel… Sokkal szegényebb…
Csak annyi változás lesz, hogy a Bukarestben tolongók gazdagabbak lesznek… Sokkal gazdagabbak…
Csak annyi változás lesz, jó magyarom, hogy a városainkban még kevesebb magyar szót fogsz hallani… sokkal kevesebbet…
És a falvainkban még több üres ház fog állni… sokkal több…
Azt kérdezed, akkor miért megyek el május tizenkilencedikén szavazni?
Az ilyen ember, mondod, maradjon otthon, ha már ilyen nihilista, ha már ennyire semmiben sem hisz, üljön otthon és nézze a tévében a reklámokat!
Ráadásul – nem is szoktam szavazni. Ha már egyszer a választás lehetôségének a közelébe sem kerülhetek, akkor én nincs miért szavazgassak.
Most viszont elmegyek.
És a felfüggesztett államelnököt megpróbálom „visszahelyezni” a jogaiba.
Ugyanis, nem szeretem, ha hülyének tartanak. Még akkor sem, ha az RMDSZ „igaz magyarjai” tartanak hülyének. Idézek a múlt heti lapszámból:
„A területi elnök kifejtette, nem jó, ha olyan társadalmi berendezkedés felé haladunk, ahol minden egy személy kezében van. A múltból van erre tapasztalat.”
Amikor az RMDSZ-pártkatona ilyent mond, akkor elvárja tôlem, hogy Ceauşescura gondoljak. Ütôdöttnek tart, tökkelütöttnek… és ez zavar. Sôt, felháborít!
Nem, drága barátom! Ezt a (nevetséges) alkotmányt Iliescu kutyultatta össze! Băsescu hozzá se nyúlt az Iliescu-féle alkotmányhoz! (Igaz, nem rendezett „alkotmányos” bányászjárást sem, nem szabadult meg „alkotmányosan” a miniszterelnökétôl sem, nem ültette „alkotmányosan” a hatalomba a volt pártnyalizókat, az udvari költôket, a fülelôfiúkat, és annyi mindent tudnék még elsorolni… Többek között azt is, hogy az ô uralkodása alatt történt meg az RMDSZ vezetôinek az „alkotmányos” „kimazsolázása”: ez jó nekünk, ez is jó nekünk, ez nem jó nekünk, rúgjátok ki, ez se jó nekünk, ezt is…)
Băsescura fogok szavazni, azért is, mert utálom Románia parlamentjének – létszámát. Tudod, mekkora parlamentje kellene legyen Romániának? Olyan százötven-kétszázas létszámú! Akkor ismernénk ôket, ôk is ismernék egymást, oda tudnának figyelni egymásra: ki lop és ki nem, ki dolgozik és ki nem, ki teljesen agyalágyult és ki nem… Hogy arról ne beszéljek, mennyibe kerül ez a kézemelgetô… elnézést: félkézemelgetô, mert a másikkal a székét markolja… „társaság” nekünk.
Băsescura fogok szavazni, mert az elmúlt idôben legalább szóba került a politikusi korrupció, legalább beszéltek róla… Rá fogok szavazni, mert utálom az elôre eladott verseket, hányingerem van a Tamara néniktôl, a te drága jó Tamara nénikédtôl és az ô drága jó Tamara nénikéjétôl…
Băsescura fogok szavazni azért is, mert legalább tudom, néhány ember a „hatalmasokból” megharagította. Hadd legyen nekik néhány álmatlan éjszakájuk, hadd fordítsanak köpönyeget, hadd keressenek új lyukat a nyelvecskéjükkel.
Úgyhogy Popeye, mindent bele! Bekapni a spenótot, összeverekedni Blutóval…
Hátha pár nap múlva közösen énekeljük, hogy „Popeye the Sailor Man!”
Húúú! Húúú!
Györffi Kálmán
KisAsszony
Szülés után csúcsformában
A nemrég szült topmodell bikiniben pózol. A kismama elkeseredetten néz a tükörbe: ô miért nem néz ki úgy? A kismama arra nem gondol, hogy a modell karcsúságának nagy ára van. S hogy ezt az árat a kisbaba fizeti meg, még akkor is, ha aranyozott bölcsôben ringatják. Egyrészt azzal, hogy már néhány órás újszülöttként nélkülöznie kell a mamáját, nem szophat, nem érezheti anyja bôrének melegségét, illatát.
Hiszen világszép édesanyja a fitneszteremben gyötri magát, leveleket rágcsál, borogatja a mellét, hogy leálljon a tejképzôdés, és valószínűleg nem kacag a boldogságtól. Mert csodák nincsenek: az ötvencentis derék, a márványsima, lapos has frissen szült nônél nem természetes állapot.
Egy nô életében alighanem a legfontosabb esemény, amikor gyermeket hoz a világra. Semmihez sem fogható öröm, ugyanakkor súlyos testi-lelki megrázkódtatás. Hiszen néhány óra alatt, szinte egycsapásra megváltozik teste, lelke, az egész élete. A kismama a terhesség alatt némi szomorúsággal szemrevételezi a teste legkülönbözôbb területein látható elszínezôdéseket, amelyeket a hormonrendszer változásai okoznak.
Ahogy a szülés közeledik, megjelennek az elsô terhességi csíkok a hason, a mellen, van, akinek a lábán visszértágulatok alakulnak ki. Azt reméli, a szülés után azonnal minden visszaáll az eredeti kerékvágásba.
Ez részben így is van.
De csak részben, és semmiképpen sem egy csapásra. Sok kismamát keserít el a kíváncsi barátnô, amikor megkérdezi: neked miért ilyen nagy még a hasad? Hiszen már nincs bent a baba… Tudni kell, hogy a has domborodását részben a még mindig nagyobb méretű méh okozza, amely eredeti méretét körülbelül a szülés után hat héttel nyeri vissza. A szoptatás miatti vízvisszatartás is súlytöbblettel jár, és bizony, a hasizmok is ellazulnak a kilenc hónap alatt.
A szoptatás nem a fogyókúra ideje, de az sem jó, ha a szeretet jeleként a kismamát elárasztják finomságokkal. Aminek következtében aztán nemhogy megszabadulni nem tud a fölszedett kilóktól, de még tovább hízik! A szoptató anya naponta mintegy 8,5 dl tejet képes adni a babának. Ez 600 kalóriát jelent, elôállításához 750 kalóriára volna szükség. Leszámítva a terhesség alatti súlygyarapodást ez azonban nem lehet több, mint 550 kalória naponta. Ha belegondolunk, hogy egyetlen lekváros bukta 313 kalória, be kell látnunk, a szoptatás alatt sem ajánlatos elengedni a gyeplôt! Az 550 kalória nagyjából 1 liter tej, 20 dkg hús vagy kenyér, 1 adag rántott csirke vagy 2 adag zöldbabfôzelék energiaértéke.
Kismamaként sem szükséges tehát minden alkalommal többet enni, legfeljebb egy-két pluszétkezést érdemes beiktatni naponta.
A szoptatás idején se feledkezzünk meg azonban a rendszeres mozgásról! Hiába érzi úgy a kismama, hogy egész nap meg se áll, az a mozgás nem elégséges. Szövôdménymentes szülés után már néhány nappal végezhetünk hasizomgyakorlatokat.
Fontos, hogy ne vigyük túlzásba, fô szempont a fokozatosság. A néhány hónapos csecsemôt hetente kétszer már rábízhatjuk a kispapára vagy a nagymamára, ilyenkor egy tempós séta vagy úszás kellemesen felfrissít, és regenerálja az izmokat.
A titok: fokozatosság
Az elválasztást követôen, ha még maradt súlyfelesleg, el lehet kezdeni a lassú, kíméletes fogyókúrát. Pontosabban, új táplálkozási-életvezetési szokásaink kialakítását. Csak ezzel szabadulhatunk meg ugyanis tartósan a fölös kilóktól és az élethosszig tartó, folyamatos fogyózástól. Életstílusunk átalakítása kitartást és türelmet igényel, de ha van elég akaraterônk, a siker nem marad el.
Ne dôljünk be a villámgyors eredményt ígérô, egy-kéthetes csodadiétáknak! Lefogyhatunk ugyan valamenynyit, de mivel táplálkozási szokásaink változatlanok maradnak, a kúra befejeztével az eredeti feleslegnél is több tér majd vissza. Elérhetô célt tűzzünk ki, ne áhítozzunk a lánykori versenysúlyunkra! Fogadjuk el, hogy esetleg szélesebb lett a csípônk, teltebb a keblünk: gyermeket hoztunk a világra, mások lettünk kívül-belül.
A hosszú távon megvalósítható testtömeg-csökkentô étrend alapelve pofonegyszerű. A táplálékkal bevitt energia kevesebb legyen, mint a felhasznált mennyiség. A lassú, heti fél kiló fogyást eredményezô diéta optimális energiatartalma általában 1200–1500 kcal naponta. Fontos, hogy az étrend illeszkedjék a napi idôbeosztásunkhoz, és olyan ételekbôl álljon, amelyeket szeretünk.
(folytatjuk)
Zöldborsóragu sonkával
Hozzávalók: 60 dkg sonka, 2 sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg sárgaborsó, 40 dkg burgonya, 15 dkg zöldborsó, 1 csokor friss menta, só, darált bors.
Elkészítés: Tegyük a nyers sonkát egy nagy fazékba, adjuk hozzá a felszeletelt sárgarépát, az összevágott vöröshagymát, majd öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje. Fedjük le, majd közepes lángon fôzzük egy órán keresztül, míg a sonka puha nem lesz. Ha a sonka megpuhult, szedjük ki a fôzôvizébôl, és tegyük egy tányérra. Szórjuk a sárgaborsót a sonka fôzôvizébe, adjuk hozzá a felkockázott burgonyát és a fagyasztott zöldborsót. Ízesítsük sóval és darált feketeborssal, majd fôzzük 15 percig. Ha a zöldségek is megpuhultak, botmixerrel pürésítsük, de ne teljesen, elég ha csak párszor belekeverünk a bekapcsolt mixerrel, hogy maradjanak benne nagyobb darab zöldségek is. Szeleteljük fel vékony csíkokra a megfôzött sonkát, majd tegyük a zöldséges püréhez.
Összevágott, friss mentalevéllel tehetjük ízét még érdekesebbé.
Egészség
A légzés - 3
A tüdô – pulmo
A tüdô a tulajdonképpeni légzôszerv, szivacsos állományú, lágy, párnatapintású. Együttesen tompított kúphoz, külön-külön félkúphoz hasonló, gúla alakú szerv. Páros szerv, a magyar nyelv mégis csak egy tüdôrôl beszél (ha valakit meg kell operálni, annak a „fél tüdejét” veszik ki).
Egy-egy tüdô kb. 500–700 g-ot nyom, a jobb valamivel nagyobb, mint a bal. A tüdô a mellüregben helyezkedik el, a szív és a nagy erek által szabadon hagyott teret teljesen kitölti, és pontosan követi a mellüreg alakját.
Belsô felszínén, a szív tájékán található a tüdôkapu (hilus) vagyis az a rész, ahol a tüdôbe hatolnak a vérerek, illetve mindazok a képletek (hörgôk, tüdô- és hörgôartériák, tüdôvénák, idegek, nyirokerek), amelyek együttesen a tüdôgyökeret alkotják.
A tüdô csúcsa egészen a nyak alapjáig ér.
A bal tüdôt egy mély, ferdén lefelé és elôre irányuló árok két lebenyre (felsô és alsó) osztja. A jobb tüdôn, még ezen az árkon kívül, van egy vízszintes irányú árok is, és ezek együtt három lebenyt különítenek el (a felsô, a középsô és az alsó lebenyt).
A tüdô bonctani szerkezete a bogyós mirigy típusra hasonló, mely egy elágazó csôrendszerbôl, azaz tüdôfából és nagyszámú hólyagocskából áll, ahol végzôdnek a „fa elágazásai”, ezeket tüdôlebenykéknek nevezzük. A csôrendszer és a hólyagocskák között rugalmas kötôszövet, vér-, nyirokerek és idegek vannak, melyek együttesen alkotják a tüdô alapszövetét (tüdô-parenchimát).
A fôhörgôk a tüdôbe érkezvén, a lebenyeknek megfelelôen hörgôkre ágaznak szét, tehát a jobb tüdôben három, a balban pedig két hörgô van. Ezek egyre kisebb ágakra oszlanak, az utolsókat pedig hörgôcskéknek (bronchiolusoknak) nevezik, ezek pedig a tüdôfürtöt képezik. Több tüdôfürt (acinus) együttesen tüdôlebenykét alkot.
Az emberi tüdôben mintegy 300 millió tüdôhólyagocska gondoskodik arról, hogy a vérbe elegendô oxigén jusson, a szervezet pedig megszabaduljon az anyagcseretermékektôl. A tüdôhólyagocskák összfelülete egy teniszpálya nagyságának felel meg (150–200 négyzetméter).
A tüdô szerkezeti és működési egysége a tüdôszelvény (segmentum), mely több lebenykét foglal magába.
Összefoglalva tehát: a tüdô lebenyekbôl, a lebenyek szelvényekbôl, a szelvények lebenykékbôl, a lebenykék fürtökbôl (acinusokból), a fürtök pedig léghólyagokból tevôdnek össze.
Mindkét tüdôt egy-egy savós hártya, a mellhártya veszi körül, melynek két lemeze van: a fali lemez, amely a mellkas falát béleli, és a zsigeri lemez, amely a tüdô felszínére tapad. Közöttük egy virtuális rész, a mellhártyaüreg található, melyben egy vékony folyadékréteg van. A mellüregben negatív nyomás van, mely fontos szerepet játszik a légzés mechanizmusában.
A tüdôbôl az oxigén a szervezet többi részébe – az izmokhoz, az agyba, a belsô szervekhez – a vérkeringés útján jut el. A vérkeringés két, egymástól teljesen elkülönült részbôl áll. A kis vérkör a szívbôl juttatja el az „elhasznált” vért a tüdôbe, ahol az leadja a fölösleges szén-dioxidot és felveszi az oxigént, majd onnan viszszajuttatja a szívbe. Az oxigéndús vér a szívbôl a nagy vérkörön keresztül jut el a test minden részébe, ahol fordított folyamat játszódik le: a működéshez szükséges oxigént a vérbôl kapják a szervek, és onnan az égés-, az anyagcseretermék, a szén-dioxid kerül a vérbe, ami ismét visszakerül a szívbe.
A légzés mechanizmusában három tényezô szerepel: a légzôizmok összehúzódása, a mellhártyák tapadása és a tüdô rugalmassága.
Nyugalmi állapotban percenként körülbelül 12-szer veszünk levegôt, egy-egy légvétel fél liter levegô beszívásával-kifújásával jár.
Fontos megjegyezni, hogy a légzésnek óriási tartalékai vannak: mély belégzés utáni teljes kilégzéssel 4–6 liter levegôt lehet kifújni, egy sportolót (például egy maratoni futót vagy jégkorongost) ugyanolyan a tüdô látja el a fantasztikus sportteljesítményhez elegendô oxigénnel, mint az egy helyben, széken ülô tudományos kutatót.
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Tömegsport/ Atlétika
Utcai futóversenyek
Sepsiszentgyörgy
Sikeres futóversenyt rendeztek Sepsiszentgyörgyön a hagyományos Szent György-napi rendezvények keretében. A Gáll Lajos Futónapon, amely idén a 17. alkalommal került megrendezésre, összesen 408-an álltak rajthoz. A versenyt 385-en fejezték be. A szervezô, a Gáll Lajos Futókör, dicséretére legyen mondva, jóvoltából mindenki kapott emlékérmet és befutócsomagot. A résztvevôk között magyarországiak is voltak, de akadt egy spanyol versenyzô is Barcelonából, ezenkívül az ország 31 településérôl érkeztek mozgást, kocogást kedvelôk. Salvador Matos, a spanyol versenyzô az 50–54 éves korcsoportban a 3. helyen végzett. Hargita megyébôl 34-en neveztek be, Csíkszeredát, Gyergyószentmiklóst, Csíkszentimrét, Tekerôpatakot, Gyergyóalfalut és Csíkszépvízt képviselve. A dobogósok: Nyílt verseny. Férfiak: 1. Marcel Ionaşcu (Sepsiszentgyörgy), 2. Cheşcheş Lucian (Medgyes), 3. Csutak Hunor-Tamás (Sepsiszentgyörgy). Nôk: 1. Corina Dumbrăvean (Sepsiszentgyörgy), 2. Rusu Alexandra (Medgyes), 3. Mihaela Loghin (Sepsiszentgyörgy). Hargita megye dobogósai: 14–15 évesek: 2. Sára Tímea (Gyergyószentmiklós); 20–29 évesek: 3. Szép Zoltán (Csíkszereda); 30–39 évesek: 1. Orbán József, 2. Sárig Csaba, 3. Udvari Csaba (mindanynyian Csíkszereda); 45–49 évesek: 3. Vass Sándor (Csíkszereda); 50–54 évesek: 1. Csató József (Gyergyóalfalu), 2. Imre István (Csíkszereda); 55–59 évesek: 2. Molnár János (Tekerôpatak); 65–69 évesek: 1. Szabó József (Csíkszépvíz). A gyergyói sportolók további helyezéseirôl a tekerôpataki Molnár János tájékoztatott. 1996/97-es korcsoport, lányok: 5. Bajkó Réka, 6. Sára Dalma (Gyergyó); fiúk: 5. Kovács Csaba (Tekerôpatak). 1994/95-ös korcsoport, lányok: 5. Ferencz Katalin (Tekerôpatak); fiúk: 4. Sára Péter (Gyergyó), 5. Fărţală Adrian (Tekerôpatak). 1992/93-as korosztály, fiúk: 5. Bernád Szilárd, 6. Kozma Szilveszter (mindketten Tekerôpatak). 1990/ 91-es korosztály, fiúk: 5. Sára Hunor (Gyergyó). Minden versenyzônk célba ért – fogalmazott Molnár János. A verseny legfiatalabb résztvevôje a 2001-ben született száldobosi Nagykovács Katalin, valamint a fiúknál a 2000-ben született Pulugor Izsák voltak.
Csíkszereda
Május 5-én, szombaton Csíkszeredában került megrendezésre a hagyományos Mindannyiunk Egészségére elnevezésű utcai futóverseny, amely a Pro Európa Futóverseny nevet is viselte. A mintegy 150 benevezett versenyzôt magába foglaló mezônybôl a lányoknál a gyergyói Sára Tímea, a fiúknál a maroshévízi Péter László ért elsôként célba. Eredmények: Nyílt verseny. Lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyószentmiklós), 2. Szabó Irén (Sepsiszentgyörgy), 3. Farkas Alíz (Csíkszereda). Fiúk: 1. Péter László (Maroshévíz), 2. Csutak Tamás (Sepsiszentgyörgy), 3. Csibi Levente (Csíkszereda). A korcsoportonkénti legjobbak. 1997-ben születettek és fiatalabbak. Lányok: 1. Mihoc Mădălina (Csíkszereda), 2. Sára Dalma (Gyergyószentmiklós), 3. Márton Enikô (Csíkszentimre), 4. Bajkó Réka (Gyergyó), 5. Bokor Melinda (Tekerôpatak). Fiúk: 1. Koncsag Tamás, 2. Czáka Imre, 3. Szakács Péter (mindhárman Csíkszereda). 1995–96-ban születettek. Lányok: 1. Búzás Dorottya (Csíkszereda), 2. Petruţ Cosmina Maria (Maroshévíz), 3. Sugár Tímea (Csíkszereda). Fiúk: 1. Crăciun Richard (Csíkszereda), 2. Portik Ionuţ (Maroshévíz), 3. Kovács Csaba (Tekerôpatak). 1993-94-es korosztály. Lányok: 1. Bordei Bianca, 2. Barta Ágota, 3. Tófalvi Orsolya (mindhárman Csíkszereda), 6. Köllô Annabella (Tekerôpatak). Fiúk: 1. Imre Andor (Csíkszereda), 2. Sára Péter (Gyergyószentmiklós), 3. Vass Sándor (Csíkszereda), … 5. Fărţală Adrian, 6. Fórika Tihamér (mindketten Tekerôpatak). 1991-92-es korosztály. Lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyó), 2. András Beáta, 3. Tankó Kincsô (mindketten Csíksz.). Fiúk: 1. Sára Hunor (Gyergyó), 2. András Szabolcs, 3. Csibi Zoltán (mindketten csíkszeredaiak). 1987–90-es korosztály. Lányok: 1. Kolozsi Katalin (Csíkszereda). Fiúk: 1. Péter László (Maroshévíz), 2. Csibi Levente (Csíkszereda), 3. Szakács Sándor (Miklósfalva). 1977–86-os korcsoport. Férfiak: 1. Bor Cristian (Maroshévíz), 2. Csutka András (Maroshévíz), 3. Fazakas Dénes (Szentsimon). 1967–76-ban születettek. Nôk: 1. Farkas Alíz, 2. Csúcs Mónika, 3. Szakács Mária (mindhárman Csíkszereda). Férfiak: 1. Kedves László (Csíkpálfalva), 2. György Márton (Tekerôpatak), 3. Orbán József (Csíkszereda). 1957–66-os korcsoport. Nôk: 1. Szabó Irén (Sepsiszentgyörgy). Férfiak: 1. Csutak Tamás (Sepsiszentgyörgy), 2. Vass Sándor, 3. Kovács Attila (mindketten Csíkszeredaiak). 1947–56 között születettek. Nôk: 1. Páll Erzsébet (Sepsiszentgyörgy). Férfiak: 1. Imre István (Csíkszereda), 2. Molnár János (Tekerôpatak), 3. Kovács Csaba (Csíkszereda). 1942–46 között születettek. Férfiak: 1. Ferencz János (Sepsiszentgyörgy). 1941-ben születettek és idôsebbek: 1. Szabó József (Csíkszépvíz), 2. Keresztes Gyula (Csíkszereda).
Gyergyószentmiklós
Május 6-án, vasárnap délelôtt került megrendezésre az 5,3 km-es távú hagyományos Tavaszi Futóverseny. A 12. kiírásához érkezett gyergyószentmiklósi versenyre összesen 86-an neveztek be. A benevezettek Csíkszentimrét, Csíkszeredát, Maroshévízt, Tekerôpatakot, Salamást, Csíkszépvízet, Gyulafehérvárt és Gyergyószentmiklóst képviselték. A városi labdarúgópályán 11 órakor rajtoló mezônyre nem kellett sokat várni, hisz alig telt el tízegynéhány perc, s máris beérkeztek az abszolút gyôztesek, nevezetesen a gyergyószentmiklósi Sára Tímea, illetve a gyergyószárhegyi László Tibor. A korcsoportonkénti legjobbak. 1997-ben születettek és fiatalabbak. Lányok: 1. Sára Dalma (Gyergyószentmiklós), 2. Ábrahám Otília (Hodos). Férfiak: 1. Pintea Adrian, 2. Mazdrag Bogdan, 3. Fărţală Mihai Paul (mindhárman Gyergyószentmiklós). 1995–96-os korcsoport. Lányok: 1. Petrut Cozmina Maria (Maroshévíz), 2. Bajkó Réka, 3. Bolfa Adina (mindketten Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Portik Ionuţ, 2. Portic Cătălin, 3. Gherghescu Bogdan (mindhárman Maroshévíz). 1993–94-es korcsoport. Lányok: 1. Both Orsolya, 2. Czirják Renáta, 3. Köllô Krisztina (mindhárman Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Imre Andor (Csíkszereda), 2. Sára Péter (Gyergyószentmiklós), 3. Vass Sándor (Csíkszereda). 1991–92-es korcsoport. Lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyószentmiklós), 2. Bartalis Andrea (Gyergyószárhegy). 1987–90-es korcsoport. Lányok: 1. Baczó Zsuzsánna (Gyergyószentmiklós). Fiúk: 1. Sbanca Sorin (Salamás), 2. Imre Zsolt, 3. Jakab Zsombor (mindketten Csíkszentimre). 1977–86-os korcsoport. Férfiak: 1. László Tibor (Szárhegy), 2. Csutka András (Salamás), 3. Incze Levente (Gyergyószentmiklós). 1967–1976-os korcsoport. Férfiak: 1. Orbán József (Csíkszereda), 2. Udvari Csaba (Csíkszentimre), 3. Czirják István (Gyergyószentmiklós). 1957– 1966-os korcsoport. Férfiak: 1. Vass Sándor (Csíkszereda), 2. Györfy Dénes (Gyergyószentmiklós). 1947–56-os korcsoport: 1. Imre István (Csíkszereda), 2. Molnár János (Tekerôpatak). 1941-ben születettek és idôsebbek: 1. Keresztes Gyula (Csíkszereda). 1930–40-es korcsoport: 1. Szabó József (Csíkszépvíz), 2. Bogdan Mircea (Szászsebes), 3. Sufleţel Emil (Gyulafehérvár). A szervezôk – polgármesteri hivatal és a megyei sportigazgatóság – díjazták a résztvevô legnépesebb családot. A díjat a gyergyói Czirják család érdemelte ki, hisz Czirják István, Czirják Zalán, Czirják Renáta és Czirják Beatrix is rajthoz állt. A beérkezett versenyzôk csokoládét és üdítôt kaptak ajándékba. A legfiatalabb versenyzônek a fiúknál a gyergyói Sára Zoltán – 7 éves, a lányoknál Sára Dalma – 9 éves bizonyult. A legidôsebb versenyzô a 69 éves Sufleţel Emil (Gyulafehérvár) volt. A díjkiosztás elôtt Buslig Gyula sportreferens és Csíki András megyei sportigazgató mondott beszédet, illetve fejezte ki köszönetét a benevezetteknek a versenyen való részvételért.
Küzdôsport
Bronzérmek Galacról
Az április 27–29. közötti idôszakban Galacon rendezték meg a gyermekek és kadétok számára szervezett X. WTF taekwondo országos bajnokság küzdelmeit. A nagyszabású rendezvényen 22 klubcsapat 390 sportolója vett részt. A Péter Balázs edzô által irányított gyergyói és csíkszentkirályi sportolókból álló csapatból négyen a dobogó harmadik fokára állhattak, azaz bronzérmesek lettek. A harmadik helyezést elért sportolók: Görbe Tünde (–35 kg-os súlycsoport), Hozó Norbert (–37 kg), Ilyés Attila (–40 kg), Portik Örs (–43 kg). Amint azt megtudtuk, a versenyen a Gyergyószárhegyi Tornádó is képviseltette magát, de sportolóik nem értek el dobogós helyezéseket.
Ökölvívás
Kupamérkôzések Tordán
Április 28-án, szombaton Tordán rendezték meg a hagyományos Potaissa Kupa mérkôzéseit. A résztvevô Gyergyószentmiklósi Progym – edzô: Murvai József – csapatán kívül még tíz klubcsapat vett részt Bukarestet, Resicabányát, Zernyestet, Câmpia Turzii-t, Marosvásárhelyt és a házigazda Tordát képviselve. Kolozsvár három csapattal vett részt a versenyen. Összesen 25 mérkôzésre került sor. A gyergyóiak közül Pál Norbert a gyermek kategóriában, az 50 kg-os súlycsoportban, Moldovan Nicolae (Torda) ellen mérkôzött. A küzdelem során a gyergyói sportoló vereséget szenvedett, így a második helyen végzett. A kisifjúságiaknál az 57 kg-os súlycsoportban Csibi Levente lépett szorítóba, ellenfele Grigore Robert (Bukaresti Rapid) volt. A mérkôzést a bukaresti sportoló nyerte meg. A gyergyói ökölvívó ebben a súlycsoportban is a második helyen végzett. Az ifjúsági kategóriában Csibi Attila a tordai Varga Romulus ellen lépett szorítóba, de itt sem termett babér a gyergyói sportoló számára, hisz pontozásos vereséget szenvedett. Az elvesztett mérkôzés következtében a gyergyói ökölvívó a súlycsoport második helyén fejezte be a megmérettetést.
Tenisz
Libanonban játszanak
A május 7–13. közötti idôszakban a libanoni Jouniehban zajlik 75 000 dollár összdíjazású nôi tenisztorna. Az egyéni verseny elsô fordulójában: Koryttseva Maria (ukrán) – Portik Szatmári Ágnes 6–3, 6–3. A páros verseny elsô fordulójában: Panova/ Portik Szatmári (orosz–romániai) – Piedade/ Pous-Tio (portugál–spanyol) 7–6, 6–3. A páros verseny második fordulójában a Panova/ Portik Szatmári alkotta kettôs a Dzehalevics/ Rodina fehérorosz–orosz pár ellen lépett pályára. A mérkôzés lapzárta után ért véget.
Jégkorong/ Külföld
Kialakultak a csoportok
Az oroszországi A-csoportos világbajnokságon a G-csoport keretében a kiesés elkerüléséért lejátszott mérkôzéseken eldôlt, hogy Ausztria és Ukrajna kiesett. Az említett nemzeti válogatottak a 2007/2008-as idényben Divízió I-ben szerepelhetnek. Ily módon teljessé vált a jövô évi Divízió I-es világbajnokság résztvevôinek, illetve két csoportjának mezônye. A-csoport: Ausztria, Lengyelország, Kazahsztán, Nagy-Britannia, Hollandia és Dél-Korea. B-csoport: Ukrajna, Észtország, Magyarország, Horvátország, Japán és Litvánia. Az már korábban eldôlt, hogy 2008-ban az A-csoportos világbajnokságon a kiesett Ausztria és Ukrajna válogatottjai helyett Franciaország és Szlovénia nemzeti csapatai szerepelhetnek. Maradva az A-csoportos világbajnokságnál, már most ismert, hogy a következô években hol rendezik a legjobbak mérkôzéssorozatát. Eszerint a következô színhelyeken mérkôznek: 2008 – Kanada (Quebec és Halifax), 2009 – Svájc (Zürich és Bern), 2010 – Németország (Köln, Mannheim). A hírek szerint 2011-ben Szlovákia ad otthont a legjobbak csatározásának. A 2012-es évi A-csoportos világbajnokság rendezését a Magyar Jégkorong Szövetség is megpályázta.
Labdarúgás/ Ifjúságiak
Rangsor
Kevéssel lapzárta elôtt jutott el szerkesztôségünkbe a Hargita megyei ifjúsági bajnokság C-csoportjának végsô rangsora. Amint arról már hírt adtunk, a csoport elsô helyén a Gyergyói Jövô korosztályos csapata végzett. A 9 csapatos rangsor élmezônye: 1. Gyergyói Jövô 60 pont, 2. Székelyudvarhelyi ISK 46 pont, 3. Csíkszeredai ISK 43 pont, 4. Csíkszeredai Start 2000 41 pont, 5. Csíkszeredai Siculum 25 pont. Az említett csapatok 16–16 mérkôzést játszottak. A teljes rangsort jövô heti lapszámunkban tesszük közzé.
Labdarúgás
Parajdon játszik a Jövô
A Hargita megyei bajnokság, a IV. Liga, legutóbbi fordulójában a következô eredmények születtek: Szentegyházai Vasas – Parajd 2–0, Salamás – Tölgyesi Real 1–0. A Gyergyószentmiklósi Jövô csapata szabadnapos volt. A következô bajnoki forduló műsora: május 13., vasárnap 13 órától: Tölgyes – Szentegyháza /Játékvezetôk: Oanea Marius, Kocsis Zoltán, Görbe Zoltán – mindhárman Csíkszereda; megfigyelô: Kecseti Árpád – Salamás/; 17 órai kezdettel: Parajdi SE – Gyergyószentmiklósi Jövô /Játékvezetôk: Bálint Attila, Benedek András, Kis Ferenc – székelyudvarhelyiek; megfigyelô: Szakács Attila – Csíkszereda/. Május 9-én, szerdán a Románia Kupa megyei szakaszának újabb fordulójára került sor. A következô műsor szerint mérkôztek (valamennyi mérkôzés a délutáni órákban, 17 órai kezdettel került lejátszásra): Csíkszentdomokos – Gyergyói Jövô (játékvezetôk: Deák Ferenc, Csutak Loránd, Csergô Levente; megfigyelô: Kecseti Pál – mindannyian Csíkszereda), Csíkszépvíz – Csíkszereda, Farcád – Betfalva, Székelyudvarhelyi Küküllô – Csíkszentmihály. A gyôztesek bejutnak a Románia Kupa megyei szakaszának elôdöntôjébe.
Az ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. A- és B-csoport: Szentegyháza – Parajd 2–0, Salamás – Tölgyes 1–0. C-csoport: Székelykeresztúr – Székelyudvarhelyi ISK 4–2. Az ifjúsági C-csoportban a Gyergyói Jövô csapata végzett az élen. (A C-csoportban elnapolták a Szentegyháza – Maroshévíz mérkôzést. Az újrajátszás idôpontja: május 19., szombat 17 óra). D-csoport: Maroshévíz – Csíkszeredai Siculum 1–4, Tölgyes – Elite 3–1. E-csoport: Maroshévíz – Budvár1 0–2, Budvár1 – Csíkszeredai ISK1 0–1, Maroshévíz – Csíkszeredai ISK1 0–1. F-csoport: Maroshévíz – Elite 6–1, Balánbánya – Sapientia 2–2, Elite – Balánbánya 0–0, Maroshévíz – Sapientia 4–1, Sapientia – Elite 0–2, Maroshévíz – Balánbánya 4–0.
Május 12-én, szombaton 10 órai kezdettel Gyergyószentmiklóson körmérkôzéses bajnoki fordulóra kerül sor az ifjúsági E-csoportban. A turné házigazdája a Gyergyói Jövô. A műsor: Jövô – Csíkszeredai ISK2, Budvár2 – Székelykeresztúr, Csíkszeredai ISK2 – Székelykeresztúr, Jövô – Budvár2, Székelykeresztúr – Budvár2, Jövô – Csíkszeredai ISK2.
Május 12-én, szombaton 13 órai kezdettel az ifjúsági D-csoportban a következô műsor szerint mérkôznek: Balánbánya – Székelyudvarhelyi ISK, Budvár – Maroshévíz, Székelykeresztúr – Elite, Csíkszeredai Siculum – Tölgyes.
Rendezvények
Sport a centenárium évében
Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évében nem maradnak el a sportrendezvények sem. Buslig Gyula sportreferenst kérdeztük az idei sportrendezvényekkel kapcsolatosan. A sportreferens mindjárt a beszélgetés elején elmondta, hogy idén valamennyi gyergyószentmiklósi sportrendezvény a centenárium jegyében zajlik. A téli idényben harmadik alkalommal rendezték meg a sífutók számára a Bucsin-tetôn a Gyergyó Kupa küzdelmeit. Szintén a Bucsin-tetôn került megrendezésre a sífutók számára szervezett Gyergyói Símaraton, amely idén a 17. kiírásához érkezett. Május 2-án, szerdán második alkalommal rendezték meg a Petanque-bajnokság II. kiírásának küzdelmeit, majd május 6-án, vasárnap a 12. Tavaszi Futóversenyre került sor. Május 19-én és 20-án líceumok közötti nagypályás labdarúgómérkôzésekre kerül sor – végzôs diákok részvételével. Május 21-én, hétfôn kerül sor a sportcsarnok hivatalos megnyitójára. Június 1-jén a Gyermeknap keretében lesznek sportrendezvények. A június 22–24. közötti idôszakban sorra kerülô Gyergyói Nyári Napok keretében is lesz beiktatva sportolási lehetôség. Júliusban a Gyergyói ISK sportbázisán teniszversenyekre kerül sor. Augusztus 4-én és 5-én nemzetközi labdarúgótornát rendeznek a városi labdarúgópályán. Ezzel egyidôben öregfiútornára is sor kerül. Szintén augusztusban kerül sor a 17. Gyilkostó Kupa küzdelmeire. Augusztus 11-én és 12-én a Dezsô László Kupa nagypályás labdarúgótorna mérkôzései vannak betervezve. Ugyancsak augusztusban a gyermekek számára lesz teremfocitorna szervezve. Augusztus 25-én Jövô Kupa néven rendeznek a felnôttek számára nagypályás labadrúgótornát. Október 21-én ôszi futóverseny szerepel műsoron, majd szintén ebben a hónapban Jövô Kupa néven gyermekek számára szervezett kosárlabdatorna szerepel az idei versenynaptárban. A decemberi Szent Miklós-napok keretében a következô sportrendezvényekre kerül sor: sakk-, asztalitenisz- és jégkorongmérkôzések gyermekcsapatok részvételével. Szintén a decemberi Szent Miklós-napok keretében a Svédországban elô Publik Antal edzô, a Jövô egykori szakmai irányítója tart majd elôadást, illetve (igény szerint) elôadásokat a korszerű labdarúgás oktatásáról Gyergyószentmiklóson. Az érdeklôdôk a tervezett elôadás(ok) keretében betekintést kapnak a svédországi labdarúgás közelmúltjába, jelenébe. Szó lesz ugyanakkor a nagy hagyományú nyugat-európai klubok gyermek-, illetve felnôttcsapatainál napjainkban alkalmazott korszerű edzésmódszerekrôl is.
Fogathajtás
Magyarországon hajtottak
A magyarországi Fábiánsebestyén községben rendezték meg a magyar fogathajtó országos bajnokság elsô fordulóját. A külföldi fogatokat is felvonultató nemzetközi verseny egyben Világkupa- forduló volt. A rajthoz állt hajtók között erdélyi versenyzôk által irányított fogatok is voltak, nevezetesesen a gyergyóalfalvi Pál Attila és a szalontai Kovács Imre. A nagykárolyi Rákóczi Gergô lovai a verseny elôtt belázasodtak, így nem tudtak versenyezni. A magyarországi megmérettetés keretében az egyes, a kettes és a négyes fogatok számára szerveztek versenyt. Pál Attila a kettes hajtók mezônyében állt rajthoz. A díjhajtásban 57,98 ponttal a 16. helyen végzett, a maratonon indult ugyan, de nem ment be az akadálypályára, így az eredménylistán az szerepel, hogy feladta a versenyt. Az akadályhajtásban szintén a 16. helyen végzett, ehhez 12 pontot gyűjtött. Az összesített eredmények alapján a 31 fogatot magába foglaló versenylistán Pál Attila a 28. helyen végzett. Pál Vilmos tájékoztatása szerint a maratonon az volt a gond, hogy a próbaszámban használatos lovukat az állatorvosi vizsgán sántaság miatt kizárták. A kettes fogatok versenye végén a következô végsô rangsor alakult ki: 1. Lázár Vilmos, 2. Hódi Károly, 3. Ifj. Juhász László, 4. Nyúl Zoltán, 5. Kalmár László, 6. Sejben Zsolt (mindannyian magyarországiak). Érdekesség, hogy a tavaly ôszi lengyelországi nemzetközi versenyen, úgynevezett elôvilágbajnokságon Sejben Zsolt diadalmaskodott, aki, amint az látható, még dobogó közeli helyezést sem ért el az idénynyitón. Szakértôk szerint a nemzetközi kettes hajtók rangsorában a magyarok az élmezônyhöz tartoznak, és több fogat is a legjobb tíz között szerepel. Ez is jelzi, hogy rendkívül erôs a magyar bajnokság. A ketteseknél egy romániai – Pál Attila – és egy németországi fogat indult. A németországi fogathajtó a 24. helyen zárta a versenyt. A Magyarországon is versenyzô szalontai Kovács Imre a négyes fogatok számára szervezett megmérettetésen indult. A 16 fogatot felvonultató mezônyben a díjhajtás során 9., a maratonon 8., az akadályhajtásban pedig a 11. helyen végzett. Ezen helyezések eredményeként Kovács Imre az összesített rangsorban a 9. helyen végzett. A romániai fogathajtók a következô hetekben a hazai bajnokság rajtjára készülnek. Amint arról már hírt adtunk, az országos bajnokság idei elsô versenyére a június 1–3. közötti idôszakban kerül sor a Beszterce megyei Bethlenben.
Jégkorong/ Vb
Vasárnap az aranyéremért mérkôznek
Az oroszországi A-csoportos világbajnokságon május 2-án, szerdán az utolsó csoportmérkôzések kerültek lejátszásra. Eredmények: Olaszország – Lettország 4–3 (0–1, 1–0, 2–2, 1–0) – hosszabbítás után, Norvégia – Németország 3–5 (0–2, 3–3, 0–0), Svédország – Svájc 6–0 (0–0, 5–0, 1–0), Kanada – Szlovákia 5–4 (1–1, 3–2, 1–1). A csoportok végsô rangsorát az alábbiakban tesszük közzé.
A-csoport: 1. Svédország 9 pont, 2. Svájc 6 pont, 3. Olaszország 2 pont, 4. Lettország 1 pont. B-csoport: 1. Csehország 9 pont, 2. Egyesült Államok 6 pont, 3. Fehéroroszország 3 pont, 4. Ausztria 0 pont. C-csoport: 1. Kanada 9 pont, 2. Szlovákia 6 pont, 3. Németország 3 pont, 4. Norvégia 0 pont. D-csoport: 1. Oroszoroszág 9 pont, 2. Finnország 6 pont, 3. Dánia 3 pont, 4. Ukrajna 0 pont. A csoportok elsô három helyezettje bejutott a középdöntôbe, a negyedik helyezettek – Ausztria, Lettország, Norvégia és Ukrajna – a kiesés elkerüléséért mérkôztek. A középdöntô mérkôzései Moszkvában és Szentpéterváron május 3-án, csütörtökön kezdôdtek el. A csoportokból továbbjutott csapatokat az E- és F-csoportokba sorolták. A középdöntô E-csoportjába került válogatottak: Finnország, Svédország, Svájc, Oroszország, Dánia, Olaszország. Az F-csoportba a következô válogatottakat sorolták: Egyesült Államok, Csehország, Szlovákia, Kanada, Németország, Fehéroroszország. A középdöntô eredményei: Svájc – Finnország 0–2 (0–0, 0–0, 0–2), Egyesült Államok – Szlovákia 4–2 (2–1, 2–0, 0–1), Dánia – Svédország 2–5 (2–2, 0–1, 0–2), Németország – Csehország 2–0 (1–0, 0–0, 1–0), Kanada – Fehéroroszország 6–3 (0–1, 5–0, 1–2), Oroszország – Olaszország 3–0 (0–0, 1–0, 2–0), Svájc – Dánia 4–1 (1–0, 2–1, 1–0), Egyesült Államok – Németország 3–0 (1–0, 1–0, 1–0), Finnország – Olaszország 3–0 (2–0, 0–0, 1–0), Csehország – Szlovákia 2–3 (1–0, 0–2, 1–1), Oroszország – Svájc 6–3 (2–0, 1–1, 3–2), Szlovákia – Fehéroroszország 4–3 (1–1, 2–2, 1–0), Svédország – Finnország 1–0 (1–0, 0–0, 0–0), Csehország – Kanada 3–4 (1–0, 1–1, 1–2, 0–1) – hosszabbítás után, Olaszország – Dánia 2–5 (0–3, 2–0, 0–2), Fehéroroszország – Németország 5–6 (2–3, 2–1, 1–2), Svédország – Oroszország 2–4 (1–1, 1–1, 0–2), Kanada – Egyesült Államok 6–3 (4–0, 1–2, 1–1). A középdöntô E-csoportjának eredménye: 1. Oroszország 15 pont, 2. Svédország 12 pont, 3. Finnország 9 pont, 4. Svájc 6 pont, 5. Dánia 3 pont, 6. Olaszország 0 pont. Az F-csoport végeredménye: 1. Kanada 14 pont, 2. Egyesült Államok 9 pont, 3. Szlovákia 9 pont, 4. Csehország 7 pont, 5. Németország 6 pont, 6. Fehéroroszország 0 pont. A G-jelű csoportban a kiesés elkerüléséért lejátszott mérkôzéseken: Ausztria – Norvégia 2–3 (0–0, 1–2, 1–0, 0–1) – hosszabbítás után, Lettország – Ukrajna 5–0 (2–0, 2–0, 1–0), Lettország – Ausztria 5–1 (1–0, 1–0, 3–1), Ukrajna – Norvégia 3–2 (1–0, 1–2, 1–0), Ausztria – Ukrajna 8–4 (3–1, 3–2, 2–1), Norvégia – Lettország 7–4 (3–2, 3–0, 1–2). A G-csoport végeredménye: 1. Lettország 6 pont, 2. Norvégia 5 pont, 3. Ausztria 4 pont, 4. Ukrajna 3 pont. Ausztria és Ukrajna válogatottjai kiestek a legjobbak közül, 2008-ban a Divízió I-ben szerepelhetnek. Az A-csoportos világbajnokság alsóházának (9–16. helyek) végeredménye: 9. Németország, 10. Dánia, 11. Fehéroroszország, 12. Olaszország, 13. Lettország, 14. Norvégia, 15. Ausztria, 16. Ukrajna.
A negyeddöntô mérkôzéseire május 9-én, szerdán és május 10-én, csütörtökön került sor. A műsor: május 9., szerda: Oroszország – Csehország, Svédország – Szlovákia, Finnország – Egyesült Államok, Svájc – Kanada. A mérkôzések kezdési idôpontjai (romániai idô szerint) 15.15, illetve 19.15 óra. A gyôztesek bejutnak az elôdöntôbe. Az elôdöntô mérkôzéseire május 12-én, szombaton kerül sor. A kisdöntôt, illetve a döntôt május 13-án, vasárnap rendezik.
Jégkorong
Kilenc csapatos bajnokság
A 2007/2008-as idénytôl kezdôdôen a HC Csíkszereda csapata benevez a magyar felnôttbajnokságba, így ôsztôl a két csíkszeredai csapat, a HC és a Sportklub Magyarországon is szerepel. A magyarországi bajnokságba az említett székelyföldi csapatokon kívül a Székesfehérvári Alba Volán, a Dunaújvárosi Acélbikák, az FTC, az Újpest TE, a Miskolci Jegesmedvék, továbbá a szlovén Slavija Ljubljana és a horvát Medvescsak Zágráb is indul.
További hír a hazai jégkorongsport világából, hogy Kurkó János György, a Román Jégkorong Szövetség jelenlegi alelnöke, és a HC Csíkszereda elnöke megpályázza a román szövetség elnöki tisztségét. A román szövetség éves közgyűlésére május 18-án, pénteken kerül sor Bukarestben, amelynek keretében tisztújításra is sor kerül, mert lejárt a jelenlegi vezetôség négyéves mandátuma. Május 7-én, hétfôn elkezdte tevékenységét Gyergyószentmiklóson a szlovák Dusan Kapusta edzô.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Május 10 – 16.
KOS (III.21-IV.20.)
Hosszú távú terveivel van elfoglalva, és kivételesen elônyben részesíti a biztonságot. Ez a legjobb választás. Azonban önnél nem működik sokáig, új lehetôségek izgatják, és szeretne végre ismét kockázatot vállalni.
BIKA (IV.21-V.20)
A múltban felmerülô kérdések újra elôtörnek, de ezúttal kénytelen választ találni rájuk. Ha párjával nyaralni készülnek, figyeljen az anyagiakra is! Nem szükséges a legdrágább hotelt választani ahhoz, hogy egy újabb szép emlékkel térhessen haza.
IKREK (V.21-VI.21.)
Érdemes nagyobb hangsúlyt fektetnie a tanulásra. Különösen akkor nyerhet sokat, ha tapasztalt kollégáitól les el néhány apró, de hasznos fortélyt. Ne legyen öntelt! Higgye el, a kritika elônyös is lehet, különösen, ha segítô szándékú!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Új élmények várnak önre, de ehhez ki kell mozdulnia a csigaházból, még akkor is, ha mérhetetlen nehézséget jelent önnek. Az újdonságokat tálcán kínálja az élet minden része.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Mivel itt a tavasz, elsôsorban szerelmi élete foglalkoztatja a szenvedélyes és vonzó Oroszlánt. Azonban vonzerôvel nem lehet elrendezni mindent, különösen, ha megbánt valakit, akár szándékosan, akár nem. A futó kapcsolatokból kezd elege lenni.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Mostanában mindenre odafigyel, kivéve az egészségére, ami pedig a legfontosabb. Nem számít menynyi pénzt sikerül gyűjtenie, ha orvosokra kell költeni! Persze, butaság folyton a lázmérôt figyelnie, de némi pihenô, egy kis relaxáció, Önnek is használ.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Jó dolog flörtölni, különösen az édes tavaszi nap alatt, de csak addig, amíg át nem hágja a kacérkodás határait. Kedvese nem örül, ha más pillangókra is szemet vet. Más elfoglaltságai rovására megy, ha nem kezeli a dolgokat racionálisan.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Néhány kudarcélmény nem veheti el a kedvét az újrakezdéstôl. Bár néha bolhát is képes elefánttá nagyítani, amilyen gyorsan esik kétségbe, olyan gyorsan képes regenerálódni. Rengeteg elfoglaltsága akad, de beiktathat egy kis szabadidô-programot is.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Zsúfolt hét elé néz. Jó, hogy rászánta magát a régóta halmozódó dolgok elrendezésére, így végre az új lehetôségekre koncentrálhat. A szerencse miatt ne fájjon a feje, Fortuna ön mellett áll! Elsôsorban karrierjében érhet el sikereket, és ez kihat párkapcsolatára, kedélyére is. A siker ne szálljon a fejébe!
BAK (XII.23-I.20.)
A lehetôségek úszkálnak Ön elôtt, csak egy kis elszántság kéne, hogy megtalálja élete célját. A tehetség miatt nem kell aggódnia, ott bujkál Önben, de ha nem tesz semmit, hogy kihozza magából a legjobbat, csak a hiábavaló önsajnálat marad.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Remek alkalma nyílik arra, hogy megszilárdítsa kapcsolatait. Ehhez optimista hangulata is hozzásegíti, most kevésbé orrol meg a többiekre, ha elszúrnak valamit. Érdemes elgondolkodnia azon, hogy nem mindenkinek jön be a maximalisták elve.
HALAK (II. 18-III 20.)
Változtatni szeretne, de kétkedik, hogy érdemes-e megtennie. Még a legélvezetesebb munka is unalmassá válhat egy idô után, Ön pedig épp erre a pontra jut el. Úgy érzi, az egész világ arra vár, hogy felfedezze, miközben Ön csak az igát húzza.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Ôrmester úr! Mit tegyünk, ha aknára lépünk?
– 10 méter magasra felugrani, és nagy területen szétszóródni!
* * *
– Doktor úr, ha leveszi a gipszet, tudok majd zongorázni?
– Hát persze.
– De jó, eddig nem tudtam...
* * *
Fiatal házaspár golfozik. A feleség nagyot üt a labdába, ám az nem a pályán ér célba, hanem kirepül, és betöri egy ház ablakát. Mindketten odamennek a ház ajtajához, bekopognak. Egy hang kiabál ki:
– Szabad!
Bemennek, látják, hogy a szobában mindenféle üvegcserepek vannak, a törött ablak mögött egy szép nagy váza is darabokban hever. Mellette áll egy 2 méteres néger, a mellén keresztbe kulcsolva a karjait. A férj egybôl elkezd szabadkozni, ám a fekete férfi félbeszakítja:
– Ugyan, ne szabadkozzon nagyuram. Én egy dzsinn vagyok, és ebbe a vázába voltam bezárva immár 500 esztendeje. Nagy jót tettek velem, hogy kiszabadítottak, és hogy lássák, milyen hálás vagyok, teljesítem egy-egy kívánságukat. Azonban, mivel már régóta vagyok ide bezárva, ezért a harmadik kívánság az enyém lészen.
A férj gondolkozik, majd kimondja az elsô kívánságát:
– Szeretnék egymillió eurót!
A dzsinn csettint egyet, és azt mondja:
– Kívánságod parancs! Máris a bankszámládon van a pénz.
A feleség is elmondja a kívánságát:
– Én meg szeretnék egy-egy nyaralót a világ minden városában!
A dzsinn ismét csettint egyet:
– Óhajod parancs! Máris a tied a legszebb nyaraló az összes szóba jöhetô nyaralóhelyen! Ám, most halljátok az én kívánságomat: mivel 500 éve bezártak ide, ezalatt nélkülöznöm kellett a nôi társaságot. Ezért azt kívánom, hogy hadd feküdhessek le a feleségeddel!
A férj gondolkodik, majd azt mondja:
– Mivel nagyon jóságos voltál velünk, ezért, ha a feleségem nem bánja, akkor részemrôl nem gond.
A feleség kissé ódzkodik, de aztán arra gondol, hogy most már van egy csomó pénzük, nyaralóik, nincs több gondjuk az életben, így hát ô is beleegyezik.
A dzsinnel felvonulnak az emeleti hálószobába. Eltelik három óra, amikor a dzsinn és a kissé remegô lábú feleség megjelenik újra. Ekkor a dzsinn megkérdi a férjtôl:
– Uram, megkérdezhetem, hogy hány évesek önök?
– Én 35 vagyok, a feleségem pedig 29 – válaszolja meglepetten a férj.
– És mondja, tényleg hisznek még a dzsinnekben?
* * *
– Foglalkozása?
– Postán dolgozom, leveleket pecsételek.
– Nem unalmas?
– Mindennap más a dátum!
* * *
Irigy gyerektôl kérdezi a tanító néni:
– Van hat almád, elkérek belôle kettôt, hány almád marad?
– Hat.
* * *
Annak ellenére, hogy az élet drága, még mindig elég népszerű.
* * *
Egy gólya visz a csôrében egy öreg embert. Egyszer az öreg ember megszólal:
– Gólya, ismerd be, hogy eltévedtél...
* * *
– Fiam, itt van ecset és festék, fesd újra az ablakokat.
20 perc múlva jön is a lurkó:
– Apu, a keretet is?
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|