Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




A nagy hűhó

           Népszavazás… egy közvetlen-demokratikus megnyilvánulás a modern képviseleti demokráciában… a népakarat kinyilvánítása… mondogatják, írogatjuk, lelkesen bizonygatva a nép vezetô szerepét. Mirôl beszélünk?
           Ki mondhatja el a szavazópolgárok közül, hogy igen, én teljesen tisztán látom a helyzetet. Azért kell igennel vagy nemmel szavazni, mert… és sorolja a megdönthetetlen argumentumokat. Nem, nem! Sajnos, errôl szó sincs. Ugyanis a tisztelt szavazópolgár azt sorolja, amit a szájába rágott valamelyik politikai formáció, valamelyik média, valamelyik politikus, esetleg a mélyen tisztelt szomszéd, a nagyon tág látókörű barát. Az igazság azonban mindig rejtve marad. A valóságos ok, hogy ki, milyen célból támogat valakit, azt csak sejteni lehet, de az tény, hogy semmiképp sem az az igazság, amit a nyilvánosság elôtt elmond.
           Egyik erre esküszik, a másik arra. A szájtátva fülelô állampolgár pedig fejkapkodva figyeli a fel-felvillanó „igazságszikrákat”. Hogyan döntsön? Mi az igazság? Kinek van igaza? Mi lenne jó neki? A családjának? A közösségének? A nemzetének? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják, miközben rémülve állapítja meg, hogy mennyire témán kívül van. Teljesen inkompetens, és teljesen tájékozatlan, hiszen nem ér rá minden áldott nap politikai kérdésekkel foglalkozni, de még ha meg is tehetné, hogyan tudná, ô, a kívülálló, ezekbôl a részigazságokból felépíteni a teljes valóság gyönyörűséges, kacsalábon forgó palotáját. Esélye nincs rá. Így, nem maradva más változat, okos képet vágva, a hozzáértôt megjátszva elmegy szavazni, s valakinek a véleményét tükrözve, jó állampolgárként pecsétel egyet (kettôt, hármat…), s mint valami tavaszi termékenységünnep rejtett szexualitást sugárzó csúcspontján, kéjesen deflorálja cédulájával az urnát. A fehér papíros a sötét mélybe zuhan, elméletileg sorsokat döntve el, elméletileg születéseket és halálokat generálva. Hát, nem nagyszerű! Ez a demokrácia!
           Ezt játsszuk most is el. A hétvégén, május 19-én, szombaton, Traian Băsescu leváltásáról igennel vagy nemmel szavazhatunk, arról dönthetünk, hogy jó, vagy nem jó nekünk a pillanatnyilag felfüggesztett államelnök, nekünk, romániai kisebbségi magyaroknak. Teljesen hasznavehetetlen, megbízhatatlan háttér-információk birtokában élhetünk állampolgári jogunkkal. Meghallgathattunk, olvashattunk különbözô álláspontokat. Az már szinte normális, hogy a kisebbségünket képviselôk megoszlanak, még nagyobb dilemmába sodorva választóikat. Ember legyen a talpán, aki kihámozza ebbôl a zűrzavarból a megszavazandó igazságot.
           Persze, elmondják: nekünk az a jó, ha így, meg úgy szavaztok. Nektek igen, de nekünk? Nekünk, hogy jó?
           Megfigyelték? Nem azt mondják, hogy nektek jó lesz, nem, azt nem merik vállalni, azt még számon lehet kérni, mint a meg nem írt verseket. Nekik így jó, tehát egyértelmű kell legyen, hogy mindenkinek ez a jó. Demokratikus, nem? Alig egy picit diktatórikus, de ennyi bele kell férjen ebbe a képviselt nép(meg)vezetésbe.
           Mindezek mellett senki egy szóval sem árulta el, hogy mi lesz az elnök leváltása után. Ôket is rázza a hideg a lehetséges elnökjelöltektôl, de a hatalom megtartásának ígéretétôl enyhülnek a kínok. S a hidegrázás nyomtalanul elmúlik az érdemtelenül felöltött díszmagyar alatt, s újra jó lesz. Nekik.
Ábrahám Imre

Referendum

           A május 19-i referendum elôtti kampány 18-án 8 órakor fejezôdik be. Május 19-én reggel 8 órától 20 óráig lehet szavazni a szavazókörzetekben. A szavazólapon a következô kérdés szerepel: „Sunteţi de acord cu demiterea Preşedintelui Ro-mâniei, domnul Traian Băsescu?” azaz „Egyetért-e ön Románia elnökének, Traian Băsescu úrnak a menesztésével?” Az Igenre vagy a Nem-re kell ütni a pecsétet. Amennyiben nem a négyzetre kerül a pecsét, érvénytelen a szavazat, szintén érvénytelennek nyilvánítják a szavazócédulát, ha mindkét négyzetre pecsételnek, vagy ha egyikre sem, illetve, ha nincs rajta a szavazókörzet ellenôrzô bélyegzôje. A gyergyószentmiklósi szavazati joggal rendelekzô polgárok a megszokott szavazókörzetben szavazhatnak, kivéve azokat, akik ezidáig a Vaskertes iskolában voksoltak, azok május 19-én a volt csendôrség házában a Kossuth Lajos utca 27. szám alatt szavazhatnak.
           Íme a szavazókörzetek
           1-es számú szavazókörzet, Kós Károly Általános Iskola, Kossuth Lajos utca 124. sz.: Bucsin negyed 10/A, B, C, D, E, 20/ A, B, C, D, 21/A, B, C, D, 22/A, B, C, D, 23/A, B, C, 24/A, B, C, 25/A, B, C, D, E, 26/A, B, C, D, 27/A, B, C, D, 28/A, B tömbházak, Kôbánya u., Mezô u., Állomás u., Tölgymezô u., Kossuth Lajos u. 83–193.,72–218. szám, Kis u., Új u., Tatárok u., Gyöngyvirág u., Malom I–IV., Bucsin Rt. garzonlakások.
           2-es számú szavazókörzet, Kós Károly Általános Iskola, Kossuth Lajos utca 81. szám: Víz u., Békény u., Pacsirta u., Dózsa György u., Külsô u., Mihai Eminescu u., Régigyár u., Keskeny u., Kossuth Lajos utca 1–81 és 2–70 szám, Fazekasok u., Tűzoltók u. 1–49 és 2–42/A szám, Sólyom utca, Bucsin negyed 1/A, B, C, 2/A, B, 3/A, B, 4/A, B, 5/A, B, 6/A, B, 7/A, B, C, D, E tömbházak.
           3-as számú szavazókörzet, Kós Károly Általános Iskola, Kossuth Lajos utca 81. szám: A Bucsin negyedi 8/A, 9/A, 11/A, B, 12/A, B, 13/A, B, 14/A, B, 15/A, B, 16/A, B, 17/A, B, 18/A, B, C, D, E, F, 19/A, B, C, D, E tömbházak, a Virág negyedi 22/A, B, C, D, 23/A, B, 25/A, B, 31/A, B, 33/A, B, 35 A, B, 39/A, B, C, D, 42/A, B, C, 46/ A, B, C1, C2, D, 51/A, B, C, D tömbházak.
           4-es számú szavazókörzet, Kossuth Lajos utca 27. szám, a volt csendôrség épülete: a Virág negyed 5/A, B, 6/A, B, 7/A, B, 8/A, B, 11/A, B, 12/A, B, 13, 14/A, B, 15/A, B, 16/A, B, 17, 18, 19, 20/A, B, C, 21/A, B, C, D, E, F, 41/A, B, C,D, E, 45/A, B1, B2, B3, C, F, G, H, E, I, az építôtelepi garzontömb, Testvériség sugárút 5. szám.
           5-ös számú szavazókörzet, Salamon Ernô Gimnázium, Gyilkostó út 5. szám: Gyilkostó u. 1–17, 2–42, 5/B, D1 és D2 tömbházak, Nicolae Bălcescu u., Kárpátok u., Temetô u., Építôk u., Dr. Fejér Dávid u., Téglagyár u., Makkos u., Miron Cristea u., Szabadság tér, Nyír u., Mocsár u., Tűzoltók u. 51–89 és 44–78. szám, Kapu u., Kórház u. (az A és B, IPEG tömbházak nélkül), Stadion u., Új Élet u., Gyôzelem u., Virág negyed 40/A, B, 43/A, B, C, D, E, F, G, 44/A1, A2, B, C, 49/B, C, D, E, 50/A, B, C tömbházak.
           6-os számú szavazókörzet, Gépgyártó Iskolaközpont, Márton Áron u. 13–15. szám: Mezôgazdászok u., Arany János u., Fürdô u., Örménytemplom u., Budai Nagy Antal u., Kápolna u., Ôz u., Cloşca u., Kéthíd u., Fogarassy Mihály u., Kisköz u., Gábor Áron u., Hóvirág u., Gödrös 1–25., 2–32., Margaréta u., Márton Áron u., Alma u., Rét u., Halászok u., Petôfi Sándor tér, Galamb u., Fecske u., Rózsák u., Akác u., Selyem u. 1–37, 2–64., Tudor Vladimirescu tér, Varga Katalin u., Meszes u., Vadászok u., Forradalom negyed A, B, D, F, G, 9, 9/A, 9/B, 1/40A, B, Kórház u. A, B, IPEG tömbháza, Visszafolyó.
           7-es számú szavazókörzet, Batthyány Ignác Szakközépiskola, Gyilkostó út 149. szám: Ady Endre u., Mogyorós u., Gyilkostó u. 19–225., 44–230. szám, Balázs Pál u., Fenyô u., Vár u., Csobothegy u., Csiszér u., Csengettyű u., Crişan u., Kôrisfa u., Magyar u., Csikikert u., Gödrös 27–77, 34–76., Malom u., Erdô u., Haladás u., Rákóczi Ferenc u., Szurokfôzô u., Felsôiskola u., Kurta u., Selyem u. 39–55., 66–116., Tölgyfa u., Szikla u., Sáros u., Kovácspéter, Várpataka.
           8-as számú szavazókörzet: Gyilkostó, Gyilkostó vendéglô.
           9-es számú szavazókörzet a 0721-es számú katonai alakulat, Csobothegy u. 4. szám.
           10-es számú szavazókörzet, Szent Erzsébet Öregotthon, Gyilkostó u. 212. szám.
           11-es szavazókörzet, Kezelési és Gondozói Központ, Fogarassy Mihály u. 4. szám.
           12-es számú szavazókörzet, a gyergyószentmiklósi kórház belgyógyászatán és sebészetén lévô betegek számára, Kórház u. 1. szám.
           13-as számú szavazókörzet, a gyergyószentmiklósi kórház fertôzô osztályának betegei számára, Kárpátok utca 16. szám.
           14-es számú szavazókörzet, a gyergyószentmiklósi kórház szülészetén, fül-orr-gégészetén, szemészetén levô betegek számára, Kárpátok u. 5. szám.
           * * *
           Minier Gábor szerkesztôségünkbe eljuttatta véleményét a népszavazás kapcsán. Az alábbiakaban az ô meglátásait olvashatják.
           Én már rég nem vagyok RMDSZ-tisztségviselô, városi képviselôi madátumomat is függetlenként szereztem, tehát itt a saját véleményemet írom. Băsescu támogatásával nem tudok egyetérteni, pedig annak idején rá szavaztam.
           Nyolc évig, mint a megyei önkormányzat alelnöke figyeltem, hogy mennyire Észak-Erdélyellenes politikát folytatott felfüggesztett államelnökünk. Az ô javaslatára került a IV. európai folyosó Dél-Erdélybe, sôt Nagyszebenbôl Piteşti felé, és ebbôl sem épült fel 20 méter se. Ezért épült csigatempóban, csak a tengerpart felé autópálya. Meg kellett várni a sokat és méltán szidott PSD-t, hogy elinduljon a gyorsabb összeköttetés látrehozása Váradtól mondjuk a Székelyföld felé.
           Băsescu vezette be a matricából és benzinpénzbôl összegyűlô pénzek teljesen önkényes elosztását, annyira ellenôrzés nélkül, hogy ez a pénz országos és megyei utakra való leosztása megyénként nem jelenik meg sehol hivatalosan. Ez így maradt azóta is. És hol vannak a legrosszabb országos fôutak jelenleg is? Kettôt mondok, Szatmárnémeti – Várad, Gyergyó – Gyilkostó.
           40 megyei elnök elôtt ismerte be, kacagva, mint ami a legtermészetesebb dolog, hogy az ôt a parlamentbe küldô megye hétszer annyi pénzt kapott, mint mások. Most nem beszélek arról, mert ez nem csak az ô bűne, hogy milyen rossz a vasúti összeköttetés Székelyföld és a Partium között.
           És énszerintem túlzás úgy beállítani, mint a korrupció ellen küzdô gáncsnélküli lovagot, környezetében pont annyi ilyen ember forog, mint a másik táborban.
           Itt, Romániában a parlament gyengítése, erôs elnöki rendszer támogatása veszélyes játék. Nem volt elég egy mindenható elnök? Ott, ahol egy Băsescu vagy Becali a legnépszerűbb politikus, még az egyéni körzetes választási rendszer is végzetes lehet erre a nagyon törékeny demokráciára.

Idôalagút (20.)

           Hajlamosak vagyunk a magunk sorsát nehezebbnek tekinteni mindenki másénál. Sajnálkozunk, ha a hó nélküli telet emlegetjük, ha száraz esztendôt jósolnak, panaszaink nagy részét „az ilyen még nem volt” sopánkodással kezdjük, s folyik végeérhetetlenül a siránkozás.
           Nem mi vagyunk az elsôk, akik szélsôséges idôjárási körülményeket kell átvészeljünk, s nem is az utolsók. Megnyugtatásként nézzük a Gyergyó 1907. május második dekádjában megjelent idôjárás-jelentését.
           „Idôjárás. Virágfakasztó május túlságosan akar minket kárpótolni az elkésett tavaszért, a mennyiben bôven elôlegezi nekünk a nyári hôséget. Ha végig nézünk vetéseinken és kaszálóinkon, bizony tatár módra fohászkodunk, hogy Allah, segíts!, de ne olyan nagyon! Szívesebben ázunk, mint izzadunk. Még a kirándulás örömérôl is lemondunk egy heti esôért. Országszerte tartós szárazság uralkodik, különösen Alföldön nagy a panasz, hogy hirtelen beállt a nyár. A kapásnövények szikleveleit leperzseli a nap heve. A gabonavetések sem állanak a legjobban. Innen van, hogy a liszt ára hirtelen 33%-al emelkedett. A czukor ára is emelkedôben van. Vajon mi lesz ôsszel a takarmánnyal, ha e tavaszi bajok hamarosan meg nem szűnnek? Sok igyekezettel és sok böjtöléssel elértük marhaállományunk némi szaporodását, s most félve kell arra gondolnunk, hogy ez a május megint kilátásba helyezi az 1904-iki szűk esztendôt.”
           Akkor is lassan ôröltek felénk Isten malmai:
           „Újabb fordulat középiskolánk ügyében. A f. hó 10-én tartott iskolaszéki gyűlés a szakfelügyelô és a tantestület elôterjesztésére tarthatatlannak mondta ki a polgári iskola eddigi kétlakiságát, mely abban nyilatkozik, hogy a rendes és teljes polgári tanterv és tanrend keretében gimnáziumi alapon tanítják a latin nyelvet. E baj orvoslására a sürgôs intézkedést fölötte szükségesnek tartotta az iskolaszék, de mielôtt erre nézve érdemleges határozatot hozott volna, megkeresésére a község elöljárósága kérelmet intézett a kolozsvári kir. fôigazgató útján a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, hogy határozott formában közölje a községgel, melyik tanévre akarja a gimnáziumot felállítani.
           E szerint rövid idôn belül tudjuk meg, hogy lesz-e valóban középiskolánk, s melyik évben vagy pedig a legradikálisabb reformoknak néz elébe a polgári iskola.”
           Még egy fontos hír:
           „Törvényhatósági közgyűlés. Csíkmegye törvényhatósági bizottsága f. hó 24-én tartja meg tavaszi rendes közgyűlését. A hosszú tárgysorozatból (201 pont) a mi községünket különösen a következô tárgyak érdeklik közelebbrôl: A kereskedelmi miniszter úr leirata a Gyergyószentmiklós – békási útvonal elômunkálatai tárgyában. Az államépítészeti hivatal elôterjesztése a békási útvonal elômunkálataihoz szükséges segédmunkás felvétele iránt. Gyergyószentmiklós községnek rendezett tanácsú várossá leendô átalakítása. – Feszült várakozással tekintünk a gyűlésnek kivált utóbbi pontjára vonatkozó határozata elé.”
           Mi meg ünnepi készülôdéssel a 100 éves jubileum okán.
Ollózta: Bajna György

MPSZ-hírek

           A szombati népszavazásról
           A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete figyelmesen kielemezte a jelenlegi belpolitikai helyzetet, s a következôket állapítja meg:
           A 16 éven át tartó demokrácia-színjáték véget ért az országban. 1989 után kormányok jöttek és mentek, de soha nem derült fény az elôzô kormány által elkövetett törvénytelenségekre, soha nem akadt horogra egyetlen nagy korrupt sem, még bár eljárás sem indult ilyenek ellen. A kampányban egymást oly vehemensen támadó pártok sorra kibékültek választások után, s együttes erôvel folytatták az ország kirablását, a klientúra-építést. Ez a folyamat minden jel szerint véget ért, ezúttal valódi ellentétek feszülnek a barikád két oldalán található pártok között, ez a játszma valóban vérre megy.
           Ez alkalom arra is, hogy színt valljanak azok is, akik a magyarság érdekképviseletének nevezik magukat immár 17 éve. Az a tény, hogy az RMDSZ a posztkommunista Szociáldemokrata Párt, a volt szekusok vezette Konzervatív Párt, illetve a Nagyrománia Párt oldalán áll, ki kell nyissa nemzeti közösségünk szemét, s mindenki fel kell tegye magának a kérdést, hogy méltó-e a bizalmára az a párt, amelyik ilyen társasághoz tartozik. (Azt se tudjuk feledni, hogy Gyergyószentmiklós polgármestere már 71 hete adós a városnak egy „kölcsön” visszafizetésével, s nem került senki az RMDSZ helyi, széki, avagy országos vezetésébôl, aki felemelte volna a szavát ez ellen a cselekedet ellen. Akkor milyen emberekbôl áll ennek a pártnak a vezetôsége?)
           Băsescu elnöknek számos hibája közismert, de az is kétségtelen, hogy ô volt az elsô román államelnök, aki nyilvánosan elítélte a kommunizmust, felgyorsította a szekus-dosszié feltárását, harcot indított az igazságszolgáltatás megreformálásáért, a korrupció visszaszorításáért. Ô is a múlt rendszerben szocializálódott, de megválasztása óta következetesen szembeszáll a múlttal, szakítani akar vele.
           Tudatában vagyunk annak is, hogy a magyarság, s azon belül a székelység számára egyik román államelnök olyan, mint a másik, bárki ül az elnöki székben, az nekünk nem jóakarónk, hanem politikai ellenfelünk, akivel szemben ki kell harcolnunk a jogainkat.
           Ha az orrunknál tovább nézünk, akkor azt a kérdést is fel kell tegyük, hogy ha a népszavazás eredményeként Băsescunak mennie kell, akkor ki következhet utána. A csodákban nem hiszünk, következésképpen kijelenthetô, hogy az új elnök a politikusok népszerűségi listáját vezetôk közül kerülne ki. Ezen lista élén Băsescu után Gigi Becali, Corneliu Vadim Tudor és Mircea Geoană áll. Jogos a kérdés: ezek közül melyik lenne jobb államelnök, mint Băsescu?
           A fentiek alapján hajlanánk arra, hogy azt mondjuk: ez a szavazás nem a mi ügyünk, azt javasoljuk a Polgári Szövetség tagjainak és szimpatizánsainak, hogy maradjanak távol, ne vegyenek részt a népszavazáson. Hogy mégsem ezt mondjuk, annak oka az, hogy a választási csalásnak nagy hagyományai vannak Romániában, s a vidékünkön monopólium-helyzetben lévô RMDSZ ezt a szokást alaposan elsajátította az elmúlt 17 évben. Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a távolmaradók helyett tulipános kezek ütnek pecsétet a szavazólapokra.
           Mindezeket figyelembe véve arra kérünk és biztatunk mindenkit, hogy vegyen részt a szombati szavazáson, s a pecsétet üsse a NEM-re, ily módon fejezve ki azt, hogy nem akarja leváltani Băsescu elnököt, s megnyitni az utat a Cotroceni palotába egy Gigi Becalinak.

Igazságtétel a Parlamentben a Dacia személygépkocsit lefizetôk kárpótlására vonatkozóan

           A Dacia személygépkocsit lefizetôk kárpótlását már 1999-ben is politikai nyilatkozatban követeltem a korabeli román kormány-tól az erre vonatkozó törvénytervezet elsô változatát 2000-ben nyújtottam be a Képviselôház állandó bürójához. Bár akkor a kormány mindent elkövetett a törvénytervezet megszavazása ellen, a kezdeményezést 2001 februárjában sikerült újra napirendre tűzetnem. A bizottsági és az általános plénumbeli vita során mindent elkövettem a törvénytervezet megmentéséért. Próbáltam megmagyarázni, hogy kezdeményezésünk nem érinti az állami költségvetést, hiszen azt javasoltam, hogy hozzunk létre egy külön alapot azon pénzügyi intézetnek a profitjából, mely 1990 elôtt felhasználta a Dacia személygépkocsit lefizetôk pénzét. A 2001. február 20-i plenáris gyülésen, amikor láttam, hogy a kormány ellenállása miatt, illetve a kormánypárti képviselôk negatív hozzáállása következtében nincs remény a törvénytervezet megszavaztatására, a kezdeményezés jegeltetésére törekedtem, egészen addig, míg a Strasbourgi Emberjogi Bíróság nem foglal állást ez ügyben. Tudtam ugyanis, hogy a kárvallottak a kelet-franciaországi város bíróságát is megkeresték kárpótlásuk érdekében, és ennek napirendre tűzése folyamatban van. A Dacia személygépkocsit lefizetôk kártérítésének ügye végigjárta a hazai igazságszolgáltatás lépcsôfokait, persze minden kézzelfogható eredmény nélkül. Strasbourgban a román államot egy Bârsan nevű ügyvéd „több mint okosan” képviselte, annak is köszönhetôen, hogy a kárvallottak egyesületének védôügyvédje a tárgyaláson meg sem jelent. Ilyen körülmények között Bârsannak sikerült annyit elérnie, hogy a perre gyakorlatilag ne kerüljön sor. Szó sincs arról, hogy a beadványt letárgyalták volna, amint arról és annak állítólagos döntésérôl a romániai sajtó egy része tudósított. Ilyesmire nem került sor. Arra viszont igen, hogy a napirendre tűzés kérése a román kormány beavatkozása következtében nem valósulhatott meg. A strasbourgi eredmény elég kemény fegyvernek bizonyult a román hatóságok propagandájában ahhoz, hogy a késôbbiekben elzárkózzon mindenféle kárpótlási rendezés lehetôségétôl. A képviselôházi vita során már arra is hivatkoztak, hogy törvényhozás nem szólhat bele az igazságszolgáltatás ügyébe, annak döntését nem bírálhatja felül egy törvénnyel. Arról egy szót sem szóltak, hogy annak idején épp a végrehajtó hatalom volt az, melynek nyomására 1995-ben a kárvallottak elleni bírósági döntések egymás után születtek meg. És, hogy ez így volt, arra a kárvallottak bizonyítékokat is tudnak felhozni. Egyebek mellett, több bírónak írásban adott nyilatkozata is a tulajdonukban volt.
           A Dacia személygépkocsit lefizetô személyeket érintô kezde-ményezés megmentése érdekében 2002. február 5-én újabb törvénytervezetet tettem le. Az elsô változatban azzal próbálkoztam, hogy a Takarék- és Letéti Pénztár egy külön folyószámlát nyisson, amelybe betegye profitja bizonyos hányadát, s abból fokozatosan kárpótolja kárvallott ügyfeleit. Erre azt a kifogást találták ki, hogy annak idején az országos takarékpénztár alá volt rendelve a nemzeti banknak, tehát nem volt felelôs a betétekért… A tervezet újabb változatában azzal álltam elô, hogy a kárpótlásra szükséges összeg kifizetésére a Román Nemzeti Bank különítsen el tiszta jövedelmébôl egy bizonyos részt oly módon, hogy abból öt éven belül a kárpótlás megtörténhessen.
           Anélkül, hogy vázolnám az ügy történetét, s annak részleteit, egyértelmű az, hogy a mindenkori kormány lényegében hallani sem akart az annak idején betett összegnek az eredeti értékében, akár dollárban is, kifizethetô átszámításáról. Épp emiatt számos, úgynevezett érdekvédelmi egyesület, szervezet jött létre, amely bizonyos tagsági, amúgy költségtérítésnek nevezett díj befize-tése ellenében hitegette a kárvallottakat, anélkül hogy a Strasbourgi Emberjogi Bíróságnál letett panaszhoz érdekeiket képviselô, megfelelô ügyvédet fogadott volna.
           A 2002 februárjában letett tervezetemet a Törvény-elôkészítô Tanács nagyra értékelte. Többek között dicséretesnek találta, hogy a forrást nem a költségvetés terhére jelöltem meg, hanem a Román Nemzeti Bank profitjának egy töredékében. Ezzel azonban csak egy csatát nyertem, hiszen a Törvényelôkészítô Tanács véleménye konzultatív. Megpróbáltam elérni azt, hogy a törvény-tervezet az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt politikai egyeztetésének napirendjére kerüljön. Az RMDSZ-nek e kérdésben végül is sikerült annyit elérnie, hogy a kormány megbízottja tárgyalt ve-lem, mint kezdeményezôvel. A támogatás azonban csak formális volt, ami a kezdeményezés bukásához vezetett. Az RMDSZ-frakcióból is csupán öten szavazták meg a törvénytervezetet, a liberálisok és a demokrata pártiak mellett. Ezután Tănase Joiţă korabeli fôügyészhez nyújtottam be a kárvallottak kártérítésére vonatkozó memoriumot, melyben megindokoltam panaszuk jogosságát. Folyamodványom azonban válasz nélkül maradt.
           2006-ban, amikor több jel is arra mutatott, hogy az Országos Takarék- és Letéti Pénztárt magánosítani fogják, újabb törvénytervezetet nyújtottam be a Dacia személygépkocsit lefizetôk kártérítésére vonatkozóan. A 2006. október 4-én benyújtott kezdeményezésem értelmében a kárvallottak kéréseinek a teljesítésére egy esztendôt javasoltam, kártérítôként pedig a Pénzügyminisztériumot neveztem meg. A Törvényelôkészítô Tanács ismét kedvezôen értékelte a törvénytervezetet. A kormány azonban ismét visszautasító jelentést fogalmazott meg, melyben a bírósági végzésekre és a CEDO 2001. július 10-i döntésére hivatkozott.
           Kezdeményezésem után a konzervatív pártiak is hasonló törvénytervezetet nyújtottak be, és valóságos nyomást gyakoroltak a kormányra, annak ellenére, hogy 2007 elejétôl már nem a kormánykoalíció tagjai. Az új pénzügyminiszter, Varujan Vosganian ugyanis hajlandóságot mutatott a kártérítésre ún. állampapírok formájában. A miniszter magatartása lehetôvé tette, hogy a költségvetési és a jogi bizottságban a kártérítésre vonatkozó támogató jelentést fogadjanak el. A törvénytervezet azonban nem szerepelt a május 8-i (keddi) plénum napirendjén. Horea Dorin Uioreanu liberális frakcióvezetô azonban kérte e törvénytervezetnek a napirendre tűzését. Mivel a plénum a javaslatot elfogadta, a végsô szavazások elôtt utolsó törvénytervezetként a Dacia személygépkocsit lefizetô személyek kártérítésének a törvénytervezete került napirendre. A kezdeményezôk közül Nicolae Popa, a konzervatív párt alelnöke beszélt a törvénytervezet fontosságáról, és arról, hogy végre megegyezés született a pártok és a pénzügyminiszter között a kárvallottak kártérítésére vonatkozóan. Ezt követte a költségvetési és a jogi bizottság közös jelentése, melyet Mihai Tănăsescu, a pénzügyi bizottság elnöke, volt pénzügyminiszter olvasott fel. A jelentésben a módszertani utasítások kidolgozásáról is szó esett, mely a pénzügyminisztérium feladatköre. Ezek után nekem adtak szót. Hozzászólásomban elmondtam, hogy három törvénytervezetet tettem le a Dacia személygépkocsit lefizetôk kártérítésére vonatkozóan. Elmondottam, hogy utolsó kezdeményezésem fôbb elemeit megtaláltam a konzervatív pártiak törvénytervezetében is, akik szintén a privatizációból származó jövedelembôl akarták kárpótolni azon személyeket, akik 1990 végéig Dacia személygépkocsira fizettek le. A továbbiakban elmondottam, hogy helyesnek találom Florin Iordache és Petru Călian által benyújtott módosító indítványt, melynek értelmében államkötvények formájában fogják ôket kárpótolni. Beszédem befejezéseképpen jeleztem, hogy rajtam keresztül az RMDSZ-t is a kezdeményezô parlamenti csoportok közé kell számítani, mivel 1999 óta küzdöttem a Dacia személygépkocsit lefizetôk kártérítéséért.
           Az utánam következô szónokok, Petru Călian (Konzervatív Párt), Valeriu Tabără (Demokrata Párt), Costache Mircea (Nagyrománia Párt), Ioan Bivolaru (Szociáldemokrata Párt) a Dacia személygépkocsit lefizetôk kártérítését szolgáló törvény szükségességérôl beszéltek, és hangsúlyozták, hogy tizenhét esztendô után ideje már igazságot szolgáltatni.
           Meglepetésemre Lucian Bolcaş ülésvezetô elismerte, hogy a Dacia személygépkocsit lefizetôk kártérítését kezdetben csupán az RMDSZ képviselôje kezdeményezte, és hogy én tettem le a legtöbb törvénytervezetet ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor jelezte, hogy mindegyik parlamenti pártnak volt egy-egy ilyen jellegű törvény-kezdeményezése. Ezért azt javasolta, hogy ezt a kezdeményezést tekintsük az összes parlamenti párt közös törvénytervezetének. Javaslatát a plénum egyhangúan megszavazta. A cikkelyenkénti szavazás, ezen javaslat elfogadása után, formalitásnak tűnt. A végsô szavazásnál 191-en szavaztak a Dacia személygépkocsit lefizetôk kártérítése mellett, ketten ellene, egy képviselô pedig tartózkodott.
           A Parlament tehát tizenhét év után igazságot szolgáltatott azoknak is, akik a kommunizmus korszakában az Országos Takarék- és Letéti Pénztárba lefizették az új személygépkocsi árát, amit Petre Roman kormányától kezdôdôen, a többi kormányok is megtagadtak tôlük.
Dr. B. Garda Dezsô, Országgyűlési képviselô

Brüsszelben az autonómiáért

           Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Benkô Emôke alelnökkel, András Imre jegyzôvel és dr. Szekeres Sándor jogásszal együtt tagja volt annak a küldöttségnek, amely május 2-án Brüsszelben, a Magyarok Világszövetségének irodájában tartott sajtótájékoztatót a székely autonómiáról. A székely autonómia és a magyarországi jogállam összeomlása címmel meghirdetett rendezvényt Patrubány Miklós vezette.
           Borsos Gézát a brüsszeli útjáról, a sajtótájékoztatóról kérdeztük.
           – A küldöttség munkájában három szakasz különíthetô el. Az egyik, ami kötôdik az MVSZ jellegéhez, hogy menet igyekeztünk felkeresni az útba esô magyar közösségeket, kapcsolatokat teremtettünk. A második, hogy megnyitottuk az irodát és megtartottuk a sajtótájékoztatót, a harmadik része a munkánknak pedig az Európai Parlamentben volt. Ami a sajtótájékoztatást illeti, a Magyarok Világszövetsége rég tervbe vette egy sajtóiroda nyitását. Most sikerült. Az ottani Magyar Ház adott helyet a Magyarok Világszövetsége tagszervezeteként, az iroda működtetését is ôk biztosítják. A Magyarok Világszövetsége havonta egyszer egy témával megjelenik, olyan témát ajánl az európai közösség figyelmébe, ami a Kárpát-medencei magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos. A nyitókérdés a székely autonómiáról szólt. Úgy gondoltuk, hogy jelenleg a székely nép önrendelkezésének kérdése olyan nemzetstratégiai kérdés, ami nemcsak az erdélyi magyar nemzeti közösséget érinti, és nemcsak a székely népet, hanem horderejében és következményeiben az egész magyar nemzet egységére van kihatással. Ha sikerül a székely nép önrendelkezési jogát érvényesíteni, Székelyföld autonómiáját kivívni, a nyugati autonómiákhoz hasonló erôs gazdasági, kulturális potenciállal, ez mindenképp húzóerôt fog jelenteni a Kárpát-medencében. Azt hiszem, mindenképpen kihatással lenne és lesz az egész magyar nemzet sorsára. A sajtótájékoztatón jelen volt, a sajtó mellett, számos brüsszelben élô közéleti személyiség, de az Európai Szabad Szövetség is képviseltette magát, Günther Dauwen titkár úr által. A Ziua bukaresti lap brüsszeli tudósítója nagy érdeklôdést mutatott a téma iránt, és külön interjút is készített az MVSZ elnökével és a delegáció tagjaival.
           A sajtótájékoztatón próbáltuk érzékeltetni a jelenlévôkkel, hogy Románia alkotmánya a valóságot nem tükrözô alaptételt tartalmaz, hogy Románia egységes nemzetállam. Mert Románia területén él egy olyan nép, amely ôsi kultúrával rendelkezik, önmagát meg tudja határozni, egységes területet foglal el, amin ôshonos, olyan kultúrát teremtett, amely sajátos, ugyan a magyar nemzet részének tekinti magát, de kultúrája sajátos. Sok kérdésben, például a jogalkotásban messze megelôzte mind a magyar, mind az európai jogalkotást is. Mindezek alapján mi úgy gondoljuk, hogy élhet az önrendelkezés jogával. Kitértünk a Székely Nemzeti Tanács által szervezett belsô népszavazásra, hangsúlyoztuk, hogy még nem fejezôdött be, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a nép egyöntetűen támogatja az önrendelkezési törekvéseket. Hangsúlyoztuk, tudatában vagyunk annak, hogy az önrendelkezésnek milyen formái vannak, mi jelen pillanatban az államon belüli önrendelkezésrôl kérdeztük meg a székely népet. Elmondtuk, hogy ezzel szeretnénk felkelteni a román kormánynak, a román politikai elitnek a figyelmét, hogy az európai példákhoz hasonlóan most az ideje annak, hogy a tárgyalásokat elkezdje, hogy megoldja a székely népnek ezt az igényét, pozitívan feleljen, és ne hagyja azt, hogy a folyamat késôbb kontrollálhatatlanná váljon. Elsôsorban állami érdek, hogy a székely néppel szót értsen, és békésen, az ügyet autonómia formájában megoldják.
           – A külföldi sajtósokat mi érdekelte leginkább?
           – Különösen arról kérdeztek, hogy milyen a viszony a magyar politika és a mi törekvéseink között, mennyire vállalja fel a magyarországi politika a mi törekvéseinket. Erre nem tudtunk túl sok jó példát felhozni, de mindenképpen reményünket fejeztük ki, hogy ez átmeneti helyzet. Reméljük, hogy amennyiben a mi követeléseink kellô erôvel jelennek meg, akkor ugyanúgy, mint Ausztria ahogy védôhatalmi státust vállalt a dél-tiroli német közösség fölött, ugyanúgy megfogja tenni ezt a magyar kormány is. Arról is kérdeztek, hogy milyen erôtartalékaink vannak, azon kívül, hogy akarja a nép. Erre nem tudtunk mást mondani, csak hogy egyre több támogatója lesz az ügynek, és reméljük, lassan a politikai erôk is belátják e kérdésnek a fontosságát. Mert az a helyzet fog elôállni, hogy ha a székely nép kilencven százaléka azt mondja, hogy önrendelkezési jogával élni akar, akkor ez a székelyföldi közélet központi témájává fog válni, alapvetô normává. Akkor nem teheti meg sem politikai formáció, sem civil szervezet, de különösen nem a választott testületek, hogy ezzel szembeforduljanak. Akkor már a népakarat kodifikált, és a közmegegyezés szintjére emelt népakarattá válik, ami ellen cselekedni árulást jelent.
           – Az Európai Parlamentben is járt a küldöttség…
           – Oda a katalán képviselô, Bernat Joan i Marí meghívására mentünk, és hosszas beszélgetést sikerült folytatni. Alkalmunk volt szóba hozni mindazokat a sajátos problémákat, amelyek összekötik a katalán valósággal a székely helyzetet. Tanulságos volt a megbeszélés, átadtuk az angol nyelvű anyagokat, a székely jelképekkel is megajándékoztuk ôket. Válaszában a katalán képviselô kitért arra, hogy fontos egy nép önrendelkezési törekvéseiben, hogy önmagát szimbólumai által is tudja megjeleníteni, ugyanakkor hangsúlyozta, minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatni fogják a székely nép önrendelkezési törekvéseit, területi autonómiájának kivívását. A katalán képviselô is az Európai Szabad Szövetség frakcióhoz tartozik; felvetettem annak a lehetôségét, hogy vizsgálják meg, hogyan tudnánk a székely nép törekvéseit integrálni az ô elképzeléseikbe. Ugyanis ez a szövetség az anyaország nélküli régiók és nemzetek szövetsége, és határozottan küzdenek az önrendelkezés különbözô formáinak kivívásáért.
           – Mi történik a népszavazást követôen?
           – Meggyôzôdésem, hogy az autonómia ügyében zajló székelyföldi népszavazás lezárultával új helyzet áll elô a székely társadalom kebelében, és ennek megfelelôen új szakasz kezdôdik az önrendelkezési küzdelemben. A népakarat egységes felmutatása által a közéleti cselekvés alapvetô normájává válik az autonómiáért való küzdelem. Gyakorlatiasan fogalmazva ez azt jelenti, hogy az autonómiáért való cselekvés már nem csak lehetôség a társadalom minden tagja számára, hanem kötelesség. A közéleti szereplôk megítélésének legfôbb kritériumává válik!
           – Mi a következô lépés?
           – Érvényesíteni a népszavazás eredményét saját székely közösségünk életében, majd ezzel párhuzamosan világossá tenni ezt a népakaratot a hazai politikai élet, a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek számára is, majd elnyerni támogatásukat. Azt szeretnénk, hogy a székely ügyet felszínen tartsuk, érzékennyé tegyük vele szemben a közvéleményt és a politikát. Nem elég, hogy egyszer bemutattuk. Ha végleges eredményeink lesznek, akkor újból beszámolunk. A katalán képviselô egybôl megértette a törekvéseinket, a következô lépés az kell legyen, hogy a magyarországi, brüsszelben működô képviselôkkel is megbeszélést tartsunk, és ôket is meggyôzzük arról, hogy vállalják fel ügyünk képviseletét.
K-T. Gy.

Rendkívüli, rövidített

           Mi a teendô akkor, ha a tanácsülésen nincs jelen sem a polgármester sem az alpolgármester? – ez a kérdés vetôdött fel a múlt szerdai, rendkívüli tanácsülésen. Aztán megérkezett Pap József, kérve, a lehetô leggyorsabban tárgyalják meg a legfontosabb napirendi pontokat, a többit pedig halasszák egy következô ülésre, mert neki a G8-ak találkozójára kell visszamennie.
           Sietség ide, vagy oda, több napirend elôtti felszólalásra is sor került. Dr. Aszalos Albert az MPSZ-hírekben megjelent kijelentésre reagálva elmondta, a kételyek eloszlatásáért jó, ha mindenki tudja, a Figurának a Kollokviumra a számlák alapján 20 000 lejt kifizet az önkormányzat. „Nincs bennünk rosszindulat, s még ha kell, tudjuk támogatni a rendezvényt” – jelentette ki.
           Szabó Rudolf felvetette, hogy Csíkszeredában a szeméttárolók elhelyezésérôl tárgyaltak a települések elôljárói, és Gyergyószentmiklóst nem képviselte senki. Pap József úgy vélte, „ez csak általános tanácskozás volt, de ha komolyabb lesz, reméljük, minket is behívnak”. Az ügy kapcsán Parászka Géza a testület eszébe juttatta, hogy épp azért nem tudott a tanács a szemétlerakó helyérôl dönteni, mert nem volt hozzá elég információ. Ha városunkat képviselte volna valaki a csíki tájékoztatón, akkor most az információhiány nem akasztaná az amúgy sürgôs döntéshozatalt.
           A polgármester egyik meghívottja, Vincze János, a közüzemek igazgatója elmondta, csatornatisztító járművet ajánl városunknak egy svájci illetô. Adományozná az 1977-ben gyártott, nemrég felújított célgépet, csupán az ideszállítási költséget, 4000 eurót kellene elôteremtsen a város. Pap József elmondta, nagy szükség lenne a csatornatisztítóra, meg kellene szavazni a szállítási díjat, hisz nemrég a marosvásárhelyiek 170 lejes órabérért akartak Gyergyónak egy ilyen eszközt bérbe adni. Elvileg egyetértettek a döntéshozók az adomány elfogadásával.
           Újabb egyetem indításához kérte a város hozzájárulását a polgármester másik meghívottja, Barabás Csaba. A meghívott elmondta, a Laurenţia Alapítvány a már meglévô posztliceális és Hyperion egyetemi képzés mellett egy újabb egyetem kihelyezett tagozatát tudná megalapozni Gyergyószentmiklóson. A nagyváradi egyetem kapható lenne, hogy városunkban gyógyszerészeti szakot indítson, ám ehhez az egyháztól nyolc évre bérelt ingatlanon – volt kereskedelmi iskola épülete – lényegesen nagyobb felújításokra van szükség. Nagy kiadást jelentenek a felszerelések, bútorzat is, ehhez kérik a városvezetés anyagi segítségét.
           Az egyetempárti polgármester elmondta, már testvérvárosokhoz is fordult segítségért, s arra biztatja a tanácsosokat, támogassák a lehetôséget, hogy újabb egyetem jöjjön létre a városban.
           Az önkormányzati képviselôknek sok kérdésük, kételyük volt az egyetemmel kapcsolatban, Tinka Kálmán szóvá is tette, hogy ô dokumentációt, pontos leírást szeretne látni a költségekrôl. Az önkormányzattal egy együttműködési-szerzôdésjavaslat is az asztalon kellene legyen – jegyezte meg Nagy István jegyzô. Ezen hiányosságok ellenére a tizennyolc tanácsosból tizenhárom arra szavazott, hogy elviekben anyagiakkal is támogatja az egyetemindítást. Így az aktacsomóba – a polgármester támogató levele mellé – immár bekerülhet a testület elvi beleegyezése is a támogatásba.
           Összesen 1 630 000 lejt kaptak gyergyói tanügyi intézmények beruházási munkálatok elkezdésére illetve folytatására. Ezen pénzösszeget kellett bevenni a költségvetésbe, ezzel kiegészíteni a beruházási listát. A pénz a következôképpen oszlik meg az iskolák között: 480 000 lej a Vaskertes iskolának, 200 000 lej a Salamon Ernô Gimnáziumnak, 250 000 a Gépgyártó Iskolaközpontnak, 200 000 a Fogarassy Mihály iskolának, 200 000 a Sfântu Nicolae iskolának és 300 000 az új napközi otthon építésére.
           Az ülés utolsó, megvitatásra szánt pontját csak megvitatták, de meg nem szavazták. Pötyô Szabolcs ajánlatáról volt szó, aki a város 11 pontjára 11 hirdetôtáblát állítana saját költségén. A táblákon – amint a csatolt képek is mutatták – helye lenne az utca nevének, közérdekű telefonszámoknak és cégek számára reklámfelület is kínálkozna rajtuk. Az ajánlattevô úgy gondolja, a táblák felállításáért cserében ô kapná meg két évig a reklámok árát.
           A tanács jogásza, Portik Imre elmondta, hogy közterületbôl valaki jövedelemre tegyen szert, ahhoz bérbe kellene adni neki a területet, s erre csak licit után kerülhet sor. A jegyzô ajánlotta, ne kapkodjanak, a törvényesség érdekében írják ki a licitet, a határozatot pedig egyelôre halasszák.
B. K.

Mi a véleménye?

           Segítségüket kérjük, kedves olvasóink. Véleményükre vagyunk kíváncsiak egy bizonyos ügy kapcsán. Felkérjük, ha elolvasták az alább leírtakat, ragadjanak tollat, és vessék papírra ezzel kapcsolatos véleményüket. Biztos, hogy nem potyára eltöltött idô lesz a válaszolgatás, és a levél eljuttatása szerkesztôségünkbe. Az is biztos, hogy e témáról véleményt írni sokkal inkább kötelesség, mint lehetôség.
           És lássuk, miben is kell állástfoglaljanak. Nemrég írtunk arról, hogy Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Gyilkostónál jártakor beszélgettünk a nemzeti park vezetôjével is. A Békás-szorosban álló bódékról lévén szó, elhangzott, érdekeltek és érintettek jelenlétében bizonyos egyezségkötésre került sor. Ezen megállapodás szövegére bukkantunk rá. Olvassák el, reagáljanak rá, küldjék véleményüket szerkesztôségünkbe.
           Alulírottak, Onigă Gheorghe Almásmezô polgármestere, Bârsan Mihai Almásmezô alpolgármestere, Panţîr Toderica Almásmezô Polgármesteri Hivatalának jegyzôje, Katana Mihály Korond polgármestere, Toth Árpád, a kereskedôk képviselôje, Butnar Cosmin, a Békás-szoros– Nagy-Hagymás Nemzeti Park igazgatója, Sendrulescu Camelia, a Környezetvédelmi Felügyelôség Bukaresti Fôparancsnokságának biztosa, Tipărescu Nicolae, a Környezetvédelmi Felügyelôség Bukaresti Fôparancsnokságának biztosa, Pavăl Constantin, a Környezetvédelmi Felügyelôség Neamţ Megyei Parancsnokságának fôbiztosa ellátogattunk a nemzeti parkban a Békás-szoroshoz, ahol bódékban kézművestermék-árusítási tevékenység folyik. Azért, hogy a védett természeti területeken a környezetvédelmi törvényeket betartva végzôdjön ez a tevékenység, a következôkben állapodtunk meg:
           A) a 2007-es évadban
           1. Biztosítják a szeméthulladék összegyűjtését, elszállítását, értékesítését és felszámolását engedéllyel rendelkezô cég által; Felelôs: Almásmezô Polgármesteri Hivatala; Határidô: a szerzôdésben feltüntetett szerint.
           2. A volt alagútépítési telep területének átalakítása a bódék elhelyezésének érdekében, amelyeket a Békás-patak jobb partján felszámolnak; Felelôs: Almásmezô Polgármesteri Hivatala; Határidô: december 31.
           3. A tisztaság fenntartása (az összes hulladék összegyűjtése) a Békás-szorosban a bódék körüli területen (beleértve a Békás-patak medrét is); Felelôsök a kereskedôk; Határidô: állandó.
           4. A tevékenység csak a polgármesteri hivatallal kötött szerzôdésbe foglalt helyen folytatható; Felelôsek a kereskedôk; Határidô: április 23-ával kezdôdôen.
           5. A bódék elôtti úgynevezett sátrak felszámolása; Felelôsek a kereskedôk; Határidô: május 30-ig.
           6. Megfelelô számú ökovécé felállítása; Felelôsek a kereskedôk; Határidô: május 30-ig.
           7. Mindenik bódé elôtt szemétkosár elhelyezése; Felelôsek a kereskedôk; Határidô: május 30-ig.
           8. Az engedély újrakérelmezése a nemzeti park vezetôségétôl az ügycsomók kiegészítésével a vécébérlési és szemétgyűjtési szerzôdésekkel; Felelôsek a kereskedôk; Határidô: május 30-ig.
           9. A bódék körüli terület rendezési tervének elkészítése és benyújtása a nemzeti park vezetôségéhez, a tevékenységnek a 2008-as évben való folytatása érdekében; Felelôs: Almásmezô Polgármesteri Hivatala; Határidô: december 31.
           10. A tevékenység a jelenlegi feltételek között május 30-ig folytatható. Felelôs: Környezetvédelmi Felügyelôség; Határidô: május 30.
           B) 2008.01.01-jével kezdôdôen
           1. A kereskedelmi tevékenység csak a felújított, ugyanolyan színű zsindellyel fedett bódékban történhet;
           2. A kereskedelmi tevékenység csak Almásmezô Polgármesteri Hivatalával kötött bérleti szerzôdésben leszögezett területen és a nemzeti park beleegyezésével folytatható, a területrendezés után.
           Mindannyian aláírják.

Elemzés EU-s pénzekért

           A Gyergyó környéki települések polgármesterei, Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Petres Sándor alelnök és Orbán Béla, a Hargita megyei önkormányzat beruházási osztályának igazgatója elemzést tartottak. A polgármesterek ismertették településeik vízhálózatának, csatornahálózatának állapotát, illetve, hogy ezek kiépítésére készítettek-e megvalósíthatósági tervet, esetleg projektet. Bunta Levente elmondta, két kohéziós program indul, amelyek révén lehetôsége lesz Hargita megyének a vízhálózat, csatornahálózat fejlesztésére, az egyik 80–100 millió eurós, a másik pedig 15–25 millió eurós.
           Orbán Béla hangsúlyozta, hogy amennyiben az önkormányzatok rendelkeznek kész tervekkel, nyújtsák be mihamarabb a megyei tanácshoz, hiszen e projekthez az önrész 2 százalék az önkormányzatok részérôl, 85 százaléka EU-s pénz, a többi pedig állami költségvetésbôl jön.
           Ezt követôen a települések vezetôi véleményüket fejezték ki annak kapcsán, hogy megyei, regionális vagy kisebb legyen a szolgáltatócég, amely feltétele a programban való részvételnek. Pap József polgármester, mint elmondta, megvan a Go Rt., van engedélye a szolgáltatásokra, tehát az lehetne a szolgáltatócég, s hozzá csatlakozhatnának a medence falvai, és az északi települések is. Felvetôdött egy megyei szolgáltatócég lehetôsége is.
           Elhangzott az is, hogy a G8-ak valamint a regionális operátor egymástól függetlenül működhet. A kérdésre még visszatérnek, s ha kell, hetente jönnek majd a megyei tanács élenjárói, hogy ne szalasszák el e lehetôséget a települések. Az is elhangzott, hogy a különbözô programokban való részvétel nem zárja ki egymást.
K-T. Gy.

Ellenôriztek a fogyasztóvédôk

           A Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal szakemberei nemrég a kenyér és péktermékek minôségét, forgalmazását, címkével való ellátását, illetve a fogyasztóknak való felkínálás módozatát ellenôrizték. A megyében tizennyolc helyen végeztek ellenôrzést, kilenc városi és kilenc községi egységben. Összesen 696,3 kilogramm kenyeret és 6226,8 lej értékben pékterméket ellenôriztek. A vizsgálódás eredményeként tizenhét egységben 661,3 kilogrammnyi árunál, 5666,28 lej értékben találtak rendellenességet. Öt írásos felszólítás született, tizenkét esetben pénzbüntetést róttak ki, és 48,7 kilogrammnyi áru forgalmazását állították le.
           Dr. Weil Gyula egy másik, május eleji ellenôrzésrôl is beszámolt. Hargita megye területén tizenkét kereskedelmi egységben tartottak ellenôrzést, ezúttal a közélelmezési egységekben való tövényes elôírások betartását nézték. Tizenkét egység ellenôrzése során, nyolc helyen tapasztaltak kihágást, többek között a fogyasztó pontatlan tájékoztatása, illetve a nem megfelelô higiénia is szerepelt. Az írásos felszólítás mellett hét esetben róttak ki pénzbírságot a fogyasztóvédôk – tudtuk meg a Hargita Megyei Fogyasztóvédelemi Hivatal igazgatójától, dr. Weil Gyulától.
Baricz Tamás Imola

Alapszabályzat pontra téve

           Szentmiklóson tartották a környék nyolc település-vezetôjének találkozóját, ahol nagy elôrelépés történt: sikerült elkészíteni a G8-akat tömörítô fejlesztési kisrégió alapszabályzatát. A részletekrôl Kontesveller József, Gyergyószentmiklós alpolgármestere tájékoztatott:
           – Jó két éve, hogy rendszeresen találkoznak a medence polgármesterei, a cél az volt, hogy közös fellépéssel kivédeni Gyergyó állandó hátraszorulását a megyében, vagy akár országosan is. Sajnos, csak mostanra érlelôdött meg az, amit én már másfél éve javasolok, hogy hozzunk létre egy fejlesztési régiót, ami aztán bármivel foglalkozhat. A víz- és kanális-problémát úgy értékelték a polgármesterek, hogy sürgôsebb, és akörül ment el rengeteg energia. Van valamilyen elôrelépés, körvonalazódnak megoldások, de olyan, ami a városnak is, a községeknek is jó legyen, nincs. Idônként elhangzik, hogy Gyergyószentmiklós nem akarja, s valóban voltak olyan közjátékok, amikor a polgármesterünk megváltoztatta a véleményét, volt olyan is, hogy nem vett részt a beszélgetéseken, de mikor tehettük, jelen voltunk. Nincs akadályozás, és úgy látom, a lényeg az, hogy végre sikerült elfogadtatni, hogy megalakuljon és életre kapjon a fejlesztési régió, és utána, ha sikerül, együttműködjenek a települések. Közösen fogunk tudni foglalkozni a vízzel, a szeméttel, a közszállítással, a szociális lakásokkal… Pályázni sem lehet jogi személyiség hiányában, ezért örvendek, hogy sikerült összeállítani a statútumot.
           A Gyergyói Fejlesztési Kisrégió nevet viselô egyesület nemsokára bejegyezetetésre kerül. Az egyezség szerint székhelyéül az Inkubátorház szolgál, az elnöksége hathavonta cserélôdik, s a városnak valamelyest több joga van a döntésekben olyan szempontból, hogy a közgyűléseken a határozathozatalhoz Szentmiklós szavazata szükséges:
           – Tehát Gyergyó nélkül nem lehet dönteni. De az ép ész kérdése, hogy ha mindenki akar valamit, Gyergyó nem fogja akadályozni. A város kell a régió húzóereje legyen, s ebbe a többi polgármester is belement, bár viták árán. De azt is rögzítettük, hogy amennyiben a város akadályozni akarja a munkát, és nem jelenik meg az üléseken, a város nélkül is dönthessenek a települések. Jogosnak is tartom, hisz van két tag és két póttag; ha négy emberbôl senki nem tud jelen lenni, megérdemli a város, hogy jelenléte nélkül döntsenek a többiek – mondta Kontesveller József.
           Júniusban – a tervek szerint – kezdetét veheti a tevékenység a fejlesztési kisrégió irodájában. Több, fôállású alkalmazottat kívánnak ott foglalkoztatni, hogy a munka gördülékenyen menjen. Hogy lekéstünk-e már pályázatokat az egyesület-létrehozás halogatása miatt, a gyergyószentmiklósi alpolgármester így válaszolt:
           – A strukturális alapokra pályázni, szakemberek szerint, leghamarabb szeptemberben lehet, de az is megtörténhet, hogy idén nem is kerülnek kiírásra. A szörnyű igazság az, azzal szemben, ami a sajtóban terjed, hogy pénz van, csak pályázni kell, ez politikai szövegnek nagyon jó. Gyakorlatilag semmilyen strukturális alapra egyetlen pályázat sincs kiírva. Dolgozni kell a terveken, s amikor lesz kiírás, akkor kész projekttel lehet elôállni. Az viszont nem igaz, hogy a régió eddig egy lejt is veszített volna, mert valamit elszalasztott. Lesznek pénzek, nagy pénzek, de csak késôbb.
B. K.

Tájékoztató felvételizôknek

           Az Országos Magyar Diákszövetség idén is megszervezte felvételitájékoztató-körútját, nem hagyva ki Gyergyószentmiklóst sem. A szervezet alelnöke, Zsigmond József tájékoztatása szerint közel 250 érdeklôdô fordult meg, tette fel kérdéseit. A tájékoztatás módszere, az, hogy az egyetemeken tanuló diákok nyújtottak információt a felvételizni szándékozóknak, jónak bizonyult, és a gimnazisták elônyére vált a pályaválasztásban a két kiadvány is, melyekbôl az egyetemi szakokról, tantárgyakról, beiratkozási lehetôségekrôl és helyek számáról szerezhettek információkat.
           Zsigmond József elmondta, az immár öt éve megjelenô Felvételi kalauznak nagy volt a keletje, és azt tapasztalták, hogy egyre több román diák is érdeklôdik, ezért tervezik, jövôtôl román nyelven is megjelentetik a tájékoztatót.
           Az OMDSZ célja, hogy minél többen részt vegyenek felsôfokú képzésben, szívesen segítenek bárkinek, és az Ifitékában hagytak tájékoztató kiadványokat, melyeket helyben lehet böngészni, de meg is lehet vásárolni.
B. K.

Öt évre nevezték ki a fôesperest
„Próbáljuk megélni a kereszténységet”

           Portik-Hegyi Kelemen címzetes kanonokot, a gyergyói kerület újonnan kinevezett fôesperesét kerestük fel. Fôesperesi tevékenységérôl, a hívekkel való kapcsolatáról, terveirôl, feladatairól beszélgettünk, továbbá a város lakóihoz intézett üzenetét is tolmácsoljuk.
           – A tavaszi, lelkipásztorok számára tartott lelki nap alkalmával történt a jelölés, amikor a kerület papságának nagy része engem jelölt erre a feladatra. Az érsek úrtól a napokban kaptam kézhez az öt évre szóló kinevezésemet a fôesperesi feladat ellátására. A 2000-ben zárult fôegyházmegyei zsinat rendelkezései ezzel kapcsolatban a következôket fogalmazzák meg:
           115. Be kell vezetni a mandátumhoz kötött szolgálatvégzés gyakorlatát. Ennek értelmében a megbízások öt évre terjedjenek ki. Amennyiben a fôpásztor szükségesnek tartja, újabb idôre megbízhatja a szolgálatvégzôt.
           116. A fôesperesi szolgálatra a kerület papságának megkérdezését követôen történjék a kinevezés. A szolgálatot végzô papok titkos szavazással nyilvánítanak véleményt, hogy kit tartanak alkalmasnak a tisztségre. Ezt, mint javaslatot figyelembe véve bízza meg az alkalmas papot fôesperesi szolgálatra a fôpásztor.
           117. A kerületi papság által jelölt személyeknek legyen lehetôsége elfogadni, vagy visszautasítani a megbízatást.
           A fôesperesi megbízatás feladatokkal jár. A püspök és a kerületi papok közötti kapcsolatot hivatott tartani. A fôesperes feladataihoz tartozik, hogy a kerületéhez tartozó lelkipásztorokkal együtt dolgozzon a hívek lelki üdvén. Vannak adminisztratív feladatok is, melyeket el kell látnia, ide tartoznak az évente történô kerületi plébániák látogatása, papcsere esetén a plébánia átadása.
           Portik-Hegyi Kelemen fôesperest arra kértük, az eltelt pár hónapot alapul véve, meséljen a gyergyói hívekkel, városvezetéssel való kapcsolatáról.
           – A híveimmel való kapcsolat, az eddigi tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy jó. Én meg vagyok elégedve, remélem, hogy a hívek is. Talán még most is csak az ismerkedés idôszakában vagyok, de már tisztábban látom a hívek igényeit, szükségleteit. Nagyon sok pozitív tapasztalatom van, a hívek Istennel való kapcsolatát, igényeit tekintve. Ugyancsak pozitívként említhetem a városban lévô más felekezetű lelkészekkel való kapcsolatot. A városvezetôkkel is többször találkoztam hivatalos ügyek kapcsán, de úgy is, mint az ô lelkipásztoruk. Az eddigi együttműködés zökkenômentes volt. Közösen felismertük, hogy milyen szükségletek, feladatok vannak, és közösen próbálunk megoldást találni. Ilyen szempontból azt mondhatom: jó az indulás, ebben kell elôrehaladni.
           – Említette fôesperes úr, látja, mire van szükségük a város lakóinak, híveinek, lelkipásztori szemmel mi lenne ez?
           – Személyes kapcsolatra van szükség, hogy ne csak tömegként találkozzon a lelkipásztor a híveivel. Ehhez viszont az szükséges, hogy ez a nagy, tizenhatezres katolikus közösség kisebb egyházközségeket alkosson, mert egy plébános egy kisebb közösséget jobban át tud fogni. Ha a Szent István- templom megépül, létrejön a második plébánia. E mellett fontosnak tartom egy harmadik plébánia létrejöttét Felszegben. A város felsô részén, a területet tekintve, kétezerötszáz hívô tartozna ide, amely már egy jó erôs plébániát jelenthetne. Így lehetôség lenne, hogy közvetlenebb, személyesebb kapcsolatok alakuljanak ki a lelkipásztorok és a hívek között. A lelki igényeket tekintve pedig úgy látom, a gyerekekkel való foglalkozás jól halad. A templomba járás, a gyerek- és ifjúsági misén való részvételt tekintve is elfogadható. Az idôsek, betegek látogatását is nagyon fontosnak tartom és igyekszem, hogy világi munkatársakat is bevonva, még jobban érezzék a lelkipásztori gondoskodást. Annak is örülök, hogy sok kisebb lelkiségi csoport működik a plébánián. A hagyományosok mellett sok új társulat, lelkiségi csoport is létrejött. Ez nagyon jó, mert felkarolják azoknak az embereknek a lelki igényeit, akik többre vágynak, mint az átlag, megszokott napi imádság vagy a vasárnapi szentmise. Ezen csoportok létszámát kellene növelni, hogy általuk olyan embereket is elérjünk, akik távol vannak úgy fizikailag, mint lelkileg az egyháztól. Ehhez szükségünk van olyan önkéntes munkatársakra, akik az utcák, tömbházak felelôseinek feladatait vállalnák. Ezek közé tartozna az ott lakók gondjainak, bajainak észrevétele, a rászorulók, betegek szemmel kísérése, és az összekötô kapocs felvállalása köztük és a segítôk közt.
           A feladatokat tekintve Portik-Hegyi Kelemen a legfontosabbak közé sorolta a Szent István-templom építését, illetve a Szeretetkonyha felújítási munkálatait.
           – A Szent István-templom építése folytatódik, a födése, majd a további munkálatok következnek. Azt szeretnénk, hogy ebben az évben, amennyire lehetséges, a templomot befejezzük. Természetesen ehhez anyagi fedezetre van még szükség. Kérjük és várjuk a segítségeket úgy a híveinktôl, mint a cégektôl. E mellett az érsekségen keresztül segítséget kérünk a külföldi segélyszervezetektôl, illetve a román államtól is. Nagyon örvendek, hogy a Szeretetkonyha átalakítási munkálatainak nekifogtunk, és jól haladunk. Reméljük, ebben a hónapban kész lesz, megkapjuk a bizonylatot, és beindulhat a konyha működése. Sokan besegítettek, cégek és magánszemélyek egyaránt. Kiemelném az Ambientet, amely nagy anyagi támogatást nyújtott. És szintén ki kell emelnem az iskolák, a gyerekek támogatását. A nagyböjtben meghirdetett Segíts, hogy mi is segíthessünk címen az iskolákat kértük fel támogatásra. A perselyekbe gyűlt a pénz, örülök, hogy a felhívásunkra az igazgatók, osztályfônökök és a diákok mind bekapcsolódtak. Ezúttal is köszönjük a támogatásukat. A segítség elfér, annál is inkább, mert olyan munkálatok is közbejöttek, melyek nem voltak betervezve, mint például az épület tartófalainak megerôsítése.
           Portik-Hegyi Kelemen címzetes kanonok, fôesperes-plébános városlakókhoz szóló üzenetét az alábbiakban olvashatják:
           „Próbáljuk megélni a kereszténységet. A kereszténység a szeretet vallása, és a szeretet mások felé irányítja a figyelmünket. Vegyük észre azokat, akik gondokkal, bajokkal küzdenek. Tartsunk jobban össze. A székely nép szeret harcolni. Találjuk meg a közös ellenséget, a rosszat. Bizonyos helyeken megjelenik a gonosz lélek, a sátán, ellene vegyük fel a harcot. Küzdjünk a jó érdekében. Segítsünk egymásnak, hogy felismerhessük, ki, milyen képességgel rendelkezik, hogy ahhoz a feladathoz, melyet ô tud elvégezni, legyen bátorsága, és mondjon igent rá. Az összetartás, az egymásra való figyelés, az egymás segítése, ezen keresztény elvek elsajátítása a mindenkori ember feladata.”
           Az eddigi adományok a Szeretetkonyha felújítására a város iskolái részérôl: Vaskertes Általános Iskola: 1005 lej; Kós Károly Általános Iskola: 365 lej; Gépgyártó Iskolaközpont: 821 lej; Fogarassy Mihály Általános Iskola, Step by Step osztály: 735 lej; Batthyány Ignác Szakközépiskola: XI. C osztály: 18,31 lej és 100 forint, valamint a XII. B osztály: 54 lej; Gépgyártó Iskolaközpont, II. B. osztály (víz-gázszerelô): 60 lej; fôiskola: 115 lej; Salamon Ernô Gimnázium: 778 lej.
Baricz-Tamás Imola

„Úgy kell védenünk, mint egy vadon nôtt gyöngyvirágot”

           A Fogarassy Mihály Általános Iskola volt az idei XIX. Domokos Pál Péter Gyermekkórus és Hangszeregyüttes Találkozó házigazdája. Az 1935-ben útnak indított találkozó kezdeményezôi Domokos Pál Péter alfalvi, Petres Ig-nác csomafalvi, és Mihály István szárhegyi tanítók voltak. 1992-tôl, megszakítás nélkül, minden évben megrendezik e találkozót. A május 12-i gyerekkórusok és hangszeres együttesek fellépésére a római katolikus templomban került sor. A gyergyói kórusok mellett Borszékról, Csomafalváról, Ditróból, Szárhegyrôl, Remetérôl, Újfaluból, Alfaluból és Borzontról érkeztek kórusok, zenekarok.
           A vándorzászló átadása, az emléklapok kiosztása után szakmai megbeszélésre került sor a Fogarassy iskola tanári szobájában. Csiki Tibor, a szervezô Fogarassy Mihály iskola zenetanára a hagyományos találkozó fontosságáról szólt.
           – A megyében talán ez az egyetlen ilyen jellegű mozgalom, ahol az általános iskola kórusai megmutatkoznak. Trucza Árpád tanár úr szavaival élve, ezt a már hagyományos találkozót úgy kell védenünk, mint egy vadon nôtt gyöngyvirágot. A gyerekeknek is nagyon fontos, hogy műveljék a kóruséneklést, mert ez által fegyelmet tanulnak, egymásra figyelést, közösségbe való beilleszkedést. Ismerkednek is, tehát megtapasztalják mindazt, amit a zene által kapni lehet.
           Az idei találkozó támogatói: Hargita Megye Tanácsa, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Alapítvány és a római katolikus plébánia. A jelenlévô karvezetôk megegyeztek, a következô vándortalálkozóra Borszéken kerül sor.
Baricz-Tamás Imola

Üzenet apámtól

           A ditrói származású, Kanadában élô Csiby Éva Üzenet apámtól című könyvének kettôs bemutatója volt csütörtökön. A könyvbemutatóra Ditróban, az Idôsek Klubjában délután négy órai kezdettel került sor, Köllô Sándor és Madaras Albert közreműködésével. A gyergyói bemutat este hét órától tartották; az író-olvasó találkozónak a Pro Art Galéria adott otthont. Tusa Lajos köszöntötte a jelenlévôket, majd Bajna György újságíró mutatta be Csiby Évát, az Üzenet apámtól című regény szerzôjét.
           Messzirôl néz vissza, haza Csiby Éva, és vajon miért vesz tollat a kezébe egy jogász, aki 1990-ben Magyarországra telepedik, majd onnan Kanadába – tette fel a kérdést Bajna György, melyre a közel egyórás találkozó adta meg a választ.
           A regényben egy hétesztendôs kislány meséli el szép stílusú, olvasmányos, néhol derítô és néhol elszomorító élettörténetét. A regény, amint címe is utal rá, édesapja emlékét idézi, régmúlt idôket, a háború utolsó hónapjait, az akkor hétéves kislány által megélt eseményeket eleveníti fel.
           A könyv három fejezetre tagolódik: Az otthon és A menekülés a kisleány emlékeit, gyermeki bájjal, ártatlansággal elkövetett csínytevéseit tárja az olvasó elé. A harmadik részben a szerzô a második világháborút édesapja naplóján keresztül mutatja be, szól az erdélyi harcokról, a Kárpátok védelmérôl, az Árpád-vonal feladásáról, a visszavonulásról – az 1944. augusztus 11. és október 2. közötti hetek hadi helyzetét idézve. Csiby Éva, mint mondta, biztatásra írta meg könyvét, hogy ne merüljön feledésbe, ne maradjon feltáratlan a székely határôrség sorsa. „Megértem apám üzenetét, hűséget, helytállást üzen. Apám nem szökött meg, az esküjét komolyan vette, mert nem lehet félig csinálni valamit, egészen kell” – mondta a szerzô, és ez az üzenete felénk is.
           Csiby Éva azt is elmondta, azért döntött a regényforma mellett, mert könnyedebb, olvasmányosabb, így többen tudomást szerezhetnek a történtekrôl.
           A Békény-parti találkozó egy rendhagyó történelemórának is mondható, ahol egy hétéves kislány szemén, érzésein át ismerhettük meg családját, az akkori Ditrót, valamint betekintést nyerhettünk a székely határôrség sorsába.
Baricz-Tamás Imola

Örmény zarándoklat Csíksomlyóra

           A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia autóbuszos zarándoklatot szervez a csíksomlyói búcsúra. Ennek keretében meglátogatjuk a csíkkarcfalvi, a csíkrákosi templomokat és Márton Áron szülôházát is. Marosfôn pihenôt tartunk. Feliratkozni az örmény katolikus plébánián lehet, munkanapokon 9–11 óráig. Indulás: május 25-én reggel 8 órakor az örmény katolikus plébániatemplom déli kapujából. Az utazási költség kb. 10 lej. (ARM)

Márti afrikai naplója

           Április 19.
           Ahogy haladunk Malawi felé, egyre több embert látni az úton. Nem csoda, a kamionunk tele mzunguval, nagy szám ez nekik. Ma már az is megtörtént, hogy a gyerekek felkapaszkodtak az autó hátuljára, kitágult, csodát látó szemmel figyeltek. Persze, azért volt egy kis huncutság is a dologban, tudták, nem értjük a nyelvüket, kiabáltak nekünk valamiket, és nevettek jóízűen.
           Nevettek, pedig szegényebbnél szegényebb falvakban élnek, ahol mindenki kéreget, de nem úgy, mint otthon, ahogy megszoktuk a mi feketéinktôl, hanem mosolyogva.
           Egy fiatal nô két gyerekkel lépett elô a bozót sűrűjébôl, ahonnan fát gyűjtött tüzelônek. Egyik gyerekét elôl, a hasán, a másikat meg a hátán hordta. A kisebb volt elôl, azt még szoptatta. Ô is kért valamit, nem értettem, mit. Élelmet, gondolom. A többiek a kamionból nem engedték, hogy adjak neki bármit is, kenyeret legalább. Értem, miért. Ott voltak mellette még igen sokan, nem jutott volna mindenkinek. És ha egynek adsz, a többinek is kell. De neki adtam volna. Kekszet, bár. De ô nem könyörgött, csak mosolyogva tartotta a tenyerét. Azt mondták a többiek, majd, amikor indulunk tovább, akkor, csak az utolsó percekben adhatok neki valami harapnivalót. De a fiatal nô ezt nem várta meg. Intett a kezével, és ment tovább az útján. Boldogan. Bizony isten, boldogan. Ezeknek az embereknek szinte semmijük sincs. A mi mércénkkel nézve, tényleg semmijük. Olyan kis vityillókban laknak, amilyenek mifelénk a honfoglalás korában lehettek használatban. Agyagból tapasztott négyfalas kunyhók, nád a tetejük – és ezek a házak még a jobb módúak. A legtöbb csak nádból, gyékénybôl áll össze, isten tudja, hogyan. A háztetô is nagyrészt rögtönzött, fadarabok, rozsdás autó ajtajának darabjai, néha pala, mikor mi, nagy kövekkel rögzítve valahogy. Néhol állatok is vannak, tyúkok, furcsa kecskék, barnák és kisebbek, mint mifelénk, és fekete csík van a hátukon. A malacok feketék. Vagy az is lehet, hogy disznók, csak malac a méretük. Nagy ritkán tehenek is megvillannak, de ezek már jobban néznek ki, mint amiket Botswanában láttunk – errefelé már jóval elônyösebbek a természet adta viszonyok az állattenyésztéshez.
           Kis gyerekek vigyáznak az állatokra. Lapulnak mellettük a fűben, és nem nagyon tesznek egyebet egész nap. Egész héten. Egész évben. És évekig. Mennyi gondolat megfordulhat egy gyerek fejében, akinek csak ez a dolga. Kiskondás vagy kecskepásztor. Mennyi minden eszébe juthat, ami lehetne, és ami lehetett volna, ha… Vagy ezt csak én gondolom így?
           Ahogy elnézem ezeket a településeket, úgy érzem magam, mint aki egy idôutazásra nevezett be. Idôutazás, de szó szerint az. Vissza a kôkorszakba. Mondjuk. Mert néhol látni férfiakat, akik fát gyűjtenek, olyan baltával, amely fából van és kôbôl. Ami nálunk a fém része a baltának, az itt kô. És azzal vágja a fát. Suppogtat, hogy szakad ketté a levegô. Csak a fa nem.
           Gyűjtik a fát az élelemhez. Férfiak ezzel a furcsa baltával, a nôk meg csak puszta kézzel. Az ebédhez, amely reggel, délben és este, minden étkezéskor az a bizonyos nshima nevű kukoricapuliszka, amelynek gyakorlatilag semmi íze sincs, kóstoltuk már egyszer, a Zambézi partján. Meg ilyeneket esznek, amiket mi csak félve kóstolgatunk: kassavagyökeret, magvakat, paradicsomot és banánt – ez utóbbi kettô, ami a mi ízlésünknek is megfelel.
           Ahogy visszaolvasom, amit írtam, rájövök, igazából ez itt, így leírva nem hangzik sehogy. De én, ma, április 19-én eldöntöttem, hogy soha többet az életben nem dobok el egyetlen falat élelmet sem.
           Pedig nem mondhatom azt, hogy az itt látott szenvedés mondatja ezt velem. Nem. Nélkülöznek, de nem szenvednek. Ezek az emberek itt olyan boldogan élnek, hogy igen sok gazdagja a világnak megirigyelné. Úgy tud csillogni a szemük, amikor üdvözölnek bennünket, de akkor is, amikor egymással társalognak, nevetgélnek. És az a határtalan tisztelet, amellyel anya fordul gyereke felé. Testvérek viszonyulása egymáshoz… Kislány cipel a hátán egy kisebbet (mindig a lánytestvéreké a kicsi, szokják már idejében a terhet), vigyázza, óvja minden mozdulatát. Anya altatja és eteti gyerekét az árnyékban, fa alatt, majd újra hátára veszi, de mindezt egy olyan mozdulattal, mint amikor a legdrágább kincsét emeli magához az ember, és mind édes batyut, gyengéd léptekkel viszi magával. Útközben elringatja, és a baba elalszik. Az anya meg tovább próbálkozik a pénz- és élelemszerzéssel.
           Bár tudom, hogy nem jut mindenkinek a kenyerünkbôl, de akkor is mérges voltam a társaimra, akik nem engedték, hogy adjak belôle a kétgyerekes anyukának. De nem telt bele sok idô, beláttam magamtól is: nem érdemes. Ha az itt élôk mérlege kibillen az egyensúlyából, az a fehér ember miatt van. Senkinek sem lenne joga hozzá, hogy beleszóljon az ô életükbe. A csomagok, cukorkák, kekszek, melyekért ezek a gyerekek esedeznek, a „sir, gimmi money, gimmi sweet, gimmi, gimmi, sir” – nem nehéz kitalálni, miért van mindez. Az elsô fehérektôl, akik sajnálatból oda-odavetettek valamit nekik. Aztán meg most már kérik. És ha nem kapnak, csalódottak lesznek. De ha nem szoktatjuk rá ôket a kéregetésre, egész boldogan ellennének a világban. Egyébként így is elvannak. Csak néha, amikor már nagyon szükséges, beszerzik maguknak azt, ami megtetszik nekik. Vagyis lopnak. Ez megtörténik egész Afrikában. Bár utálok általánosítani, de ez van. Kicsit lopnak. Tényleg, nem nagy dolgokat. Nem bántásból teszik. Csak, mert megszoktattuk rá, amit meglátnak és megtetszik nekik, azt megszerzik. „Gimmi sir!” S ha a sir nem adja, az még nem akadály. Lopnak már néha egymástól is. De nem bántásból.
           Rosszindulattal még nem találkoztam, eddigi utunk során. Igaz, volt egy eset, amikor nem tartottak méltónak arra, hogy vendégeik legyünk – leginkább így tudnám jellemezni a viselkedésüket. Betolakodók voltunk, és nem tartottuk be a szabályaikat. Mi több, követelôztünk is. Egy piacon filmeztünk az RTL klubos kollegával, amikor teljes hangerôvel megszólalt a zene. És mi, a fehér emberek, úgy gondoltuk, nekünk van itt elsôbbségünk: szükségünk van két perc csendre, majd utána hadd szóljon a saját területükön a saját zenéjük, a saját kedvük szerint. Na, de ôk nem így gondolták. Vagy legalábbis nem éppen így. Nem lett gond belôle. De éreztem a tekintetekben, itt nem látnak szívesen. Betolakodók lettünk; a fehér ember, aki megmondja nekik, mit vár el tôlük. Tanulságból elég volt. Azóta még egy pici gyerektôl is megkérdem, le szabad-e fényképeznem vagy sem. Mert ha le kell mondanom egy fotóról, akkor lemondok róla. De nem sértenék meg méltóságában senkit. És néha kis dolgok is lehetnek sértôek számukra.
           Mi a véleményed? Azt mondják, manapság már motor nélkül is lehet repülni. Akkor? Repülj csak haza az országodba, és ott mondd meg, mit tegyenek az emberek. A sajátodnak parancsolj, ne nekem, hogy mikor hallgassak zenét és mikor ne, és hogy milyen hangerôvel.
           A fehér ember, ha utasításokat kezd osztani, azonnal elveszti a tiszteletet, amellyel, mint vendég felé fordulnak a helyiek. Már nem vagy méltó arra, hogy vendégként tekintsenek rád. Ellenség leszel. És azt nem jó megtapasztalni, hogyan viszonyulnak az ellenséghez itt, az emberiség bölcsôjében.
           Április 20.
           Ma eljutunk a határig. Chipata Zambia és Malawi határán fekszik, ott lesz a mai szálláshelyünk. Az út nem túl hosszú, 150 km a mai táv. Mondom én, hogy nem hosszú, innen a kamionból. Egy darabig nem fogok biciklizni, mert egyre jobban fáj a derekam.
           Ugyanis még Dél-Afrikában, a nagy induláskor olyan jól meg volt szervezve a kamion pakolása, hogy a két férfi mellett nekem, az egyetlen nônek kellett pakolni az autót. Azzal, hogy meló van, azzal semmi gond. Akkor még a súly sem számított, fel bírtam emelni mind a tíz ember 25–30 kg-s személyes csomagját, a 40 kg-s orvosi dobozt és a közel ötvenes kajakokat is. Csak néhány nap után éreztem, hogy valami nem az igazi a derekamban, ahhoz, hogy mostanra kiderüljön: begyulladt valami idegszál, és nem engedi, hogy rendesen lehajoljak, ahogy illene. Valahol félúton beadja az unalmasat, és éktelen szúrásokkal jelzi, ennyit errôl.
           Helyrejön az, nem panaszkodom, csak gyűlölöm, ha fizikailag korlátozva vagyok a saját testem által. Márpedig az utolsó bringázáskor úgy megmerevedett, hogy ijedtemben megígértem a dokinak, pihentetem, ha már ezt javasolja. Szóval, egy darabig nincs biciklizés, de helyette zavartalanul bámulhatom a falvakat, embereket a kamionból. És legalább több idôm marad leírni az élményeimet.
           Hegyes, dombos vidék, lombhullató fákkal, elszórt falvakkal festménybe illô minden egyes pillanat. Az emberek pedig, hát nem igazán tudom elképzelni, hogy valahol élnének kedvesebb lények, mint a zambiaiak. Öregeket igen ritkán lehet látni. Az átlagéletkor itt is jóval 45 év alatt van, az AIDS és a malária miatt. Összesen három idôsebb embert láttam: két férfit, mindkettô unokáival játszadozott a fűben, az út mellett, vagy inkább csak felügyelte a kicsiket, valamint egy nôt, aki fát gyűjtött. 60 és 70 év közöttinek néztek ki, de nem lehet tudni a pontos életkorukat.
           Autókat viszont alig lehet látni. Errefelé nem túl gyakori a gépkocsi. Ha nagy ritkán egy-egy meg is villan a láthatáron, az vagy turistákat hordozó kamion, vagy átutazóban lévô személygépkocsi – a leggyakrabban meg teherautókat lehet látni.
           A bicikli annál népszerűbb. De ne olyanokat tessék elképzelni, mint otthon, az újabbnál újabb terep- vagy versenybiciklik. Nem. A biciklivel közlekedô embereket elnézve az a korszak jut eszembe, amikor édesapám a régi Pegasszal kijárt a mezôre pityókát ôrizni, ami nyikorgott és kattogott, és minden baja volt, de mégis jó volt akkor. És amilyent elcsórtunk néhány órára a pincébôl, hogy kijuthassunk a Pongrác-tetôre, foci-világbajnokságot nézni, mert csak ott, 1200 méter magasságban lehetett valahogy befogni az adást, amit a kommunista román tévéadó természetesen nem közvetített. De a hegytetôn ment valahogy, igaz, hogy borsózott a képernyô, és néha a focirajongó férfiak háta is, amikor vagy a kép, vagy a hang jött be csak, de a kettô egyszerre, az oly ritka volt. Na, és ebben az idôszakban, a szerencsésebb baráti csoportosulásokban akadt legalább egy, akinek volt egy Ladája, vagy Trabantja, vagy talán egy Daciája. És a szerencsésebbek így kijuthattak autóval a Pongrác-tetôre. Persze a gyereknek, aki alig volt kilenc-, tíz-, tizenegy éves, annak kuss volt, szó sem lehetett róla, hogy mi is megnézzük a négyévente egyszeri nagy mérkôzés-inváziót. De ha fülest kaptunk, hogy mikor lesz a meccs, akkor biztosan úgy intéztük, hogy legalább a döntôre el lehessen csórni az apu biciklijét. Ami ugyan nagy egy kicsit, és eléggé nehéz dombra hajtani, meg fel sem lehet ülni az ülésre, annyira magas, de mégiscsak bicikli, vagyis a megfelelô járgány, amely elszállít a célhoz.
           A nagyobbak engem egyetlen esetben vettek be a csapatba, amikor nyolcéves voltam, és akkor is csak a kilencesig jutottunk ki, egy biciklin hárman.
           Nos, ezeket a régi Pegas bicikliket juttatják eszembe az itt használt bringák is. Ugyanúgy zörögnek, csattognak, nyikorognak, az ember azt hinné, hogy még két tekerés, és szétesik az egész. Pedig nem. Mi több, ez itt az egyetlen olyan jármű, amely teherhordásra és személyszállításra egyaránt alkalmas. Némely biciklire irdatlan nagy zsákok vannak ráerôsítve, és a pedálozó igen nagy erôfeszítések árán tud feljutni a dombtetôre, ahol a család várja a hozományt.
           De a közelebbi faluba ugyanilyen biciklikkel járnak el dolgozni. Vagy a gyógyászatot ismerô falu patikásához is így szállítják a betegeket. Arról nem is beszélve, hogy néha, mint mi otthon, itt is felkapaszkodnak hárman is a kétkerekűre. Láttam egy férfit tegnap, elôl a vázon vitte a nagyobb gyerekét, hátul a csomagtartón a feleségét, akinek a hátán még ott csüngött a szokásos babahordozóban a kicsike.
           És láttam még valamit – ez volt a legmegrendítôbb, éppen szülni vitte feleségét, szintén a hátsó csomagtartón, egy fiatal férfi. Mondták, az elsô gyerekét otthon szülte, mint mindenki általában, de most nem akar kijönni a kicsike, vajúdik szegény asszony már két napja, és még mindig semmi. De van a szomszéd faluban egy okos ember, az majd segít. Ezt csak úgy elmondta, és már sietett is tovább.
           Egyébként nagyon sok itt a gyerek. Egy-egy falu lakosságának jó nyolcvan százaléka. Vannak iskolák is, általános iskolák. Többet is láttam már. Mindet üresen. A gyerekek otthon, a házak mellett labdáznak, fociznak. Az iskolában meg senki sincs. Pedig nem mondanám, hogy talán az idôpont nem volt iskolának megfelelô – láttam üres padokat reggel nyolckor, kilenckor, tízkor és tizenegykor is.
           Egyik nagy élményünk az ebédszünet. Ilyenkor akár harminc, negyven ember is összegyűl, és addig maradnak ott türelemmel, ameddig újra útra nem kelünk. Néznek, beszélnek hozzánk, tűrik, hogy fotózzuk ôket, néha még pózolnak is. Majd kacagnak nagyokat. Ilyen szépen csengô, szívbôl jövô kacagást a fiaimtól hallottam utoljára, mikor ketten játszanak, és egymást szórakoztatják apró huncutságaikkal.
           Ma volt egy érdekes élményünk a körénk gyűlt emberekkel. Sokan voltak, vagy harmincan. Gyerekek és felnôttek is. Gondoltam, elôveszem a kamerát és filmezek, bevállalom a kockázatot, hiszen mi is vagyunk néhányan, ha valami gond van, csak megvédnek a fiúk – reméltem. De nem lett gond belôle. Mi több, integettek és táncoltak is nekünk. Nekem, a kamerának. Aztán feléjük fordítottam a keresô monitort. Na ott láttál volna ünneplést. Ujjongva fedezték fel saját magukat a képernyôn, és boldogan mutattak egymásra is. Csak elképzelni tudom, mit mondhattak, mert nem értem a nyelvüket. Mint amikor kisgyerek elôször lát tükröt életében. Különös volt. És kicsit talán megrendítô is. Ahogy elnéztem ezeket a kicsiket, akik éppen csodát látnak, hogy mennyire tudnak örvendeni apró kis dolgoknak. Ami számunkra jelentéktelen, ôk abban is csodát vélnek felfedezni. Ahogy elnéztem ôket, arra gondoltam, én ilyen boldog embereket még soha nem láttam. Nem az az együgyű boldogság ez, amivel a sérülteket illetik meg némelyek. Ez olyan tiszta boldogság, mint a forrásvíz mifelénk.
           Már este van, és utoljára szemlélem a csillagokat innen, Zambiából. Túl vagyunk már négy országon, 2549 km-t tettünk meg biciklivel és 4230-at kamionnal.
           Holnap Malawiba lépünk. Amit eddig olvastam az országról, aszerint Malawi lesz az egyik kedvencem. De Zambiában sem csalódtam. Íme, értelmet nyert a Bibliának az a része, hogy „Boldogok a szegények.” Fôként, ha nem is tudják, hogy ôk szegények.
           Ma még lefényképezem a szememmel a teljes mindenséget itt. Még a csillagos eget is. A Dél Keresztjével. A Nagy- és a Kisgöncöl nélkül. A sokkal fényesebb Orionnal, mint amilyent otthon láttam. Lefényképezem a Holdat is, mert itt még az sem ugyanaz, mint otthon. Mert itt sokkal színesebb és oktatóbb. Bár tudom, hogy mindig azt az oldalát mutatja. Mint az emberek itt.

„Jó helyen van itt, Gyergyószentmiklóson a Kollokvium”

           „Nem a mennyiség, hanem a minôség bôsége” – így jellemezte az idei Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát dr. Kötô József, a zsűri elnöke. „Közel 700 meghívott, 9 nap, 46 produkció, 13 hivatásos színház 600 színházi ember 12 városból, színházi seregszemle, műfaji soka- ság” – mondta záróbeszédében a zsűrielnök, hangsúlyozva a Kollokviumok legjobbika volt ez, jelesre vizsgáztak a szervezôk, a színházak, a fôiskolai hallgatók és a közönség is. Az alábbiakban véleményeket olvashatnak e kilencnapos rendezvényrôl:
           Kötô József, a zsűri elnöke: Nem a mennyiség, hanem a minôség bôsége volt ezen a Kollokviumon, olyan fesztivált szervezett a Figura, mely megfelel az uniós trendeknek is. Erre csak azt lehet mondani sportosan, hogy hajrá fiúk, két év múlva is! Sokan kérdezik, mi szükség a kisebbségi színházra, ez egyfajta gettósítás, elzárkózás, lemaradás, leszakadás a többségi színháztól. Én ezzel nem értek egyet, mert a mai világban csak úgy maradhat versenyképes egy közösség, ha a globalizáció ellen tesz, megmutatja saját értékeit, megôrzi lokális kultúráját, és ezt építi be az egyetemes trendbe. E Kollokvium bizonyítja, az ilyen rendezvényekre igenis szükség van, jövôteremtô találkozások ezek, s bízom abban, hogy az egyre profibbá váló szervezôcsapat vállalja a jövôben is a szervezést, és megteremtôdnek a hozzá szükséges pénzalapok is.
           * * *
           Dr. Kovács Levente zsűritag: Két évvel ezelôtt is itt voltam, és örömmel állapítom meg, hogy jelentôs elôrelépés történt mind a rendezvények számában, mind pedig a minôségében. Ami a legörvendetesebb, hogy a közönség létszáma is jelentôsen nôtt a múltkori Kollokviumhoz képest; gyakorlatilag, egy kivétellel, minden elôadás telt ház elôtt zajlott. A Kollokvium helyszínét továbbra is Gyergyószentmiklóson látom, feltétlenül, hisz szinte európai unikum, hogy egy ekkora városnak lehetôsége van, hogy egyebek mellett rendszeresen egy ilyen jellegű fesztivált is rendezzen. Ez emeli a Figura rangját, és ugyanakkor a teljes gyergyói régió jelentôségét is a színházkultúrában.
           Milyen módosítások kellenének? Minden módosítás pénz kérdése. Lehetôség kellene nyíljon arra, hogy a társulatok a Kollokvium teljes ideje alatt együtt lehessenek, lássák egymás munkáját. Sajnos, pénzhiány miatt, most gyakori volt az, hogy az esti elôadás után a színészek hazamentek, a másnapi kiértékelésre nem tudtak itt maradni. Ez rossz a társulatoknak, rossz az értékelôknek, rossz a szervezôknek is. Hátrány az is, hogy itt volt ugyan a két színifôiskola 3–3 elôadással, itt voltak a teatrológusok, és részt vettek a lapkészítésben, mégsem járt teljes egészében azzal az eredménnyel, amire számítottunk, mert nagyon kevés színházigazgató tudta megnézni ôket.
           * * *
           Dézsi Szilárd, gyergyói rendezô: Az eddigiekhez mérten, talán ez volt a legjobb Kollokvium. Nyílván ez pénzkérdés is, de jó volt a szervezés, tudtak idehozni csapatokat, melyek által erôsödik a fesztivál. A növendékek elôadásai is figyelemfelkeltôek voltak; nyilván volt gyengébb is, de akár a színházakban, a fôiskolákban is születhetnek erôsebb és gyengébb elôadások egyaránt. Az ember elsô látásra azt gondolná, hogy a Kollokviumhoz egy nagyváros kell, mégis bebizonyosodott: Gyergyó alkalmas erre.
           * * *
           Török Ilona, ôsfigurás, a közönségzsűri tagja: Gyergyó nem kicsi ennek megrendezésére; az elôadások telt házasok voltak, látszott, hogy úgy a szervezôk, mint a színházba járók megértek arra, hogy e rendezvénynek végérvényesen Gyergyószentmiklós legyen a házigazdája.
           Törökéknek családi megmozdulást jelentett a Kollokvium: Zoltán fôzött, fotózott, Iluci zsűrizett; sok emléket hagyott bennük a Figura, nem tudnak elszakadni tôle: „erôs a kötôdés. Annak idején a Figura segített számunkra túlélni a kegyetlen éveket, most pedig a figurás emlékekbôl élünk. Hát ezért próbálunk mellette állni, segíteni, amiben lehet”.
           * * *
           Boros Kinga, A Hét és a kollokviumi újság, a Kollibacilus szerkesztôje: Az idei Kollokvium informális állásbörzeként működött. A szervezôk alkalmat teremtettek a találkozásra azzal, hogy meghívták a kilenc magyar színház egy-egy képviselôjét és a végzôs színészszakosokat. Hogy a színis diákok mekkora lehetôséget láttak a kilencnapos fesztiválrészvételben, jól mutatja az általuk bemutatott elôadások száma: az elôre meghirdetett Kabarén (BBTE, Színház- és Filmművészeti Kar), Bernarda Alba házán és a Stellán (Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem) kívül megnézhettük két kolozsvári végzôs egyéni műsorát, egy elmaradt elôadás helyett pedig a vásárhelyiek elôadták harmadik vizsgaelôadásukat, a Top Dogs-ot. A Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját kivéve minden színházvezetô megfordult Gyergyóban, így akár a személyes bemutatkozás lehetôsége is adott volt. A diákok beleláttak a Figura életébe, a workshopokon együtt dolgoztak a gyergyói színészekkel – ebben a vonatkozásban a Kollokvium egyik legszerencsésebb hozadéka néhány, a Figurához szerzôdô friss diplomás színész lenne.
           * * *
           Dr. Aszalos Albert önkormányzati képviselô, a kulturális szakbizottság elnöke: Ha a két évvel ezelôttihez hasonlítom, akkor az idei rendezvény sokkal gazdagabb volt, több színházi elôadással, több kísérô rendezvénnyel. Nagynevű színészek, művészek léptek fel, csak két nevet említenék: Maia Morgenstern, Harry Tavitian. A város mindenképpen nyert ebbôl a Kollokviumból, háromszorosan is: nyert a közönség, hisz láthatott számos színházi elôadást, így lehetôsége nyílt a differenciálásra, a mérceállításra is. Nyertek a figurás színészek, a többi színházak játékát látva, abból tanulva. És nyert a város, hisz egy ilyen rendezvény mindenképp tekintélyemelô, ez méltó a 100 éves évfordulóhoz. Ha negatívumot kell említeni, azt hozhatom fel, hogy egy ilyen méretű rendezvény megterhelést jelent a városnak anyagilag. A költségvetés kicsi, az igények évrôl évre egyre nagyobbak. Ennek ellenére az önkormányzat támogatta, és ezután is támogatni fogja az ilyen jellegű rendezvényeket. A Kollokvium itt meghonosodott, s ha nehézségek árán is, de támogatni lehet, támogatni kell.
           * * *
           Pap József polgármester: Mint kulturális rendezvény, nagyon kimagasló esemény volt a városban, illô volt a 100 éves ünnephez. Jó programok voltak, jó színdarabok, a szervezés is komolyan volt véve mindeki részérôl. Azt kell mondjam, hogy a minden esti telt ház igazolta, hogy a lehetô leg-magasabb szintű rendezvényt sikerült Gyergyó város lakossága elé tenni. Én állandó látogatója vagyok a színházaknak gyerekkorom óta, és elégedett vagyok. Egy kis negatívumot azért el tudnék mondani, többen megjegyezték, hogy késôn kezdôdtek az elôadások, volt, amelyik jól belenyúlt az éjszakába, és aki reggel kellett induljon dolgozni, annak bizony fárasztó volt, maraton. Jövôre jobb lenne korábbi órákban tartani az elôadásokat. Nekünk is volt egy kis nehézségünk: már készen volt a költségvetés, utolsó pillanatban tudta meg a városvezetés, hogy a költségekhez 300 millió régi lejjel hozzá kell járuljunk. Elvettünk a városnapokra félretett pénzbôl 200 milliót, s ha más forrásból nem sikerül kifizessék a költségeket, akkor még kell adjunk 100-at. Bizonyítottak a szervezôk, és bizonyított a közönség, s bár néha felvetôdött, hogy nehéz életben tartani, talán fel kell adni a Figurát, most be kell látni, hogy a színházra igény van. S ha a közösség akarja, mi nem tehetünk a közösség akarata ellen.
           * * *
           Érdemes volt megszervezni a Kollokviumot – mondta a Kollokvium-összegzô sajtótájékoztatón Béres László, a Figura Stúdió Színház, illetve a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumának igazgatója. E kettôs minôségében az elmúlt kilenc nap pozitívumait, negatívumait értékelte Béres. A visszajelzések tükrében pozitívumként elsôsorban a közönség visszatérését, ennek bizonyítékaként pedig a nagyrészt zsúfolásig telt színháztermet említette. Továbbá az igazgató, a résztvevô társulatok visszajelzései alapján, a szervezés minôségét emelte ki, és hozzátette, hogy csapatmunka volt.
           – A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznak huszonhat alkalmazottja van, az emberek hozzáállása, olykor az önfeláldozás határát túllépô erôfeszítés meghozta gyümölcsét.
           Negatívumként a játéktér hiányából adódóan kialakult kellemetlenséget jelölte meg az igazgató, ugyanis a kilenc nap alatt volt olyan elôadás, melyre többen is jegyet váltottak volna, mint ahányan a terembe befértek. De máris a lehetséges megoldásokon törik a fejüket. Az igazgató szintén negatívumként említette, hogy talán korábban kellene nekifogni a szervezésnek, de ez anyagi bizonytalanságban nem lehetséges, „lehetetlen úgy szervezni, hogy nem tudjuk, mennyi pénzünk van rá” – mondta.
           A Kollokvium alatt a számos színházi elôadás mellett rengeteg kísérô rendezvényt iktattak be, melyek szintén nagy sikernek örvendtek.
           Nemcsak színházak találkozója volt az idei Kollokvium, egy kicsit megpezsdült a kulturális, a szellemi élet Gyergyószentmiklóson. Egy eddig nem látott összefogás valósult meg, a városi múzeum, a könyvtár, a művelôdési központ és az Ifitéka volt a színház segítségére a Kollokvium szervezésében, de nemcsak város, megye szinten is összefogás volt tapasztalható – fogalmazott az igazgató. A szervezô Figura Stúdió Színház munkaközössége nem hiába kapta meg a Duna Televízió különdíja mellé a jókívánságot, hogy „máskor is szervezzenek Kollokviumot”. S hogy lesz következô, az már biztos „jó helyen van itt Gyergyószentmiklóson a Kollokvium” – mondja Béres, és ezt támasztják alá a nézôk is, akik minden elôadás alkalmával megtöltötték a nézôteret.
           Díjazott elôadások
           A zsűri díjai:
           A legjobb elôadás: A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata: Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnô című elôadása, rendezô: Alexandre Colpacci – a díj felajánlója a Ben-Com-Mixt Kft.
           A legjobb rendezés: Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Rókajáték című elôadásának rendezôje – a díj felajánlója a Hargita Megyei Kulturális Központ.
           A legjobb nôi alakítás: Nagy Dorottya, Yvonne szerepének megformálója a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne, burgundi hercegnô című elôadásában – a díj felajánlója a Figura Stúdió Színház.
           A legjobb férfi alakítás: Hatházi András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Egy Igenért vagy egy Nemért című elôadásának szereplôje – a díj felajánlója a Figura Stúdió Színház.
           Zsűri különdíjai:
           László Kata, Mariska szerepének megformálója a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Zalán Tibor: Katonák, katonák című elôadásában – a díj felajánlóják a gyergyószentmiklósi média képviselôi.
           A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata a Gôzben című elôadásának játékteréért – a díj felajánlója Hargita Megye Tanácsa.
           A közönségzsűri díja:
           Figura Stúdió Színház: Ben Jonson: Volpone című elôadása.
           Krónika különdíja:
           Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – Tamási Áron: Boldog nyárfalevél című elôadása, rendezô: Török Viola.
           Új Magyar Szó Kulissza-díja:
           Páll Hunor.
           Hargita Népe különdíja:
           Barabás Árpád, a Figura Stúdió Színház színésze.
           Duna Televízió különdíja:
           A Figura Stúdió Színház munkaközösségének azért, hogy máskor is szervezzenek Kollokviumot.
           A Server, a Figura állandó támogatójának különdíja:
           Czintos József, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Hamvai Kornél: Márton partjelzô fázik című elôadásának címszereplôje.
           A kollokvium támogatói:
           Fôtámogatók: Románia Kormánya – Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, Művelôdési és Vallásügyi Minisztérium, Oktatásügyi Minisztérium, Communitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Hargita Megyei Kulturális Központ.
           A Figura Stúdió Színház fenntartója Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata.
           Társszervezôk: Hargita Megyei Kulturális Központ, Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós Város Könyvtára.
           Támogatók: Ben-Com-Mixt Kft., Security Group, F&F International Nyomda és Könyvkiadó, Rubin Szálló és Étterem, Server Kft., Alutus Nyomda, FLB Software Kft., Gála Reklámprodukció, Ifitéka, Beti Florex Kft., Kobezol Kft., Gheotech Kft., Viridis Kft., Talizmán Kft., Step Dance Sportklub, Vaskertes Általános Iskola, Amigo &Intercost, Kolping Család, Lázár Panzió, Római Katolikus Plébánia, Ráduly Sándor és Ferencz József.
           Médiapartnerek: Krónika, Új Magyar Szó, Hargita Népe, Színes Hargita, Polgári Élet, Csíki Hírlap, Gyergyói Kisújság, Új Kelet, Útmutató, Reklám Zóna, A Hét, Duna Televízió, Fény Tv, Gyergyó Tv, Objektív Stúdió, Rubin Stúdió, Marosvásárhelyi Rádió, Paprika Rádió, Gaga Rádió, Príma Rádió, Fun Fm, Extra Rádió, Mix Fm, Hírek.ro, erdély.ma, Hamlet, Magyar Színházi Portál, Fókusz.

Elôadáscsere

           A Csíki Játékszín Szerelem című elôadása az évad elején meghirdetett Godot-ra várva, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elôadása helyett lesz.
           Barta Lajos színművének rendezôje a Kolozsvári Állami Magyar Színház aligazgatója, Keresztes Attila. Fontosabb szerepekben a közkedvelt Fülöp Zoltánt, Csiky Ibolyát m. v., Bartalis Gabriellát, Moldován Orsolyát, Kozma Attilát, Veress Albertet, Lung László Zsoltot és Ciugulitu Csabát láthatjuk.
           Vidéki polgárcsalád, három nôvér, három szenvedélyes, érzéki lány, aki a vasat is kettéharapná boldogságvágyában. És három szerelem, három fiú: a költôt és a katonát elfújja a szél, de itt marad persze az adótisztviselô, aki nyáron is jégergatyát húz és retteg a huzattól. Dühítôen mulatságos, ahogy válogat ebben a csodálatos baromfiudvarban, ahol ô maradt az egyetlen, kopott kis kakas.
           Álmok, remények, csábítás, csalódások, és az örök emberi tapasztalat, hogy mire észbekapunk, már el is múlt ragyogó szabadságunk, a fiatalság. Mi emeli ezt a színművet a sok hasonló, fájdalmasan szép szerelmi történet fölé? A lírai, finom lélekábrázolás? Az érzékiség szinte szemérmetlenül ôszinte vállalása? Talán mindenek fölött a remek humor, az a merész humor, mely a legkínosabb pillanatokban is nevetésre ingerel.

Fa- és környezetvédelem a Monolit Kft-nél

           Gyergyó környéke nem szűkölködik olyan cégekben, melyeknek tevékenysége a famegmunkálás. Nem egy vállalkozó gyárt faházakat, s immár az is gyakori, hogy az asztalosok keze alól kikerülô nyílászárók jól szigetelôk, többrétegűek, termopánok. Mégis kirí e cégek közül a Monolit…
           A ’94-ben alakult Monolit Kft. termékeinek közel kilencven százalékát külföldön értékesíti. Nem szűkölködnek megrendelésben, hisz a nyugati vásárlónak már számít, hogy a termékek kezelése környezetbarát alapanyagok felhasználásával történik, olyan védôszerek alkalmazásával, mely a fa életét meghosszabbítja, távol tartja a kártevôket, a gombát és penészt egyaránt, és bizonyos mértékig a tűzvédelemben is szerepet játszik.
           A Monolitnál nem kérdés, hogy ahol lehet, víz alapú festéket használnak, az sem, hogy a fagittet egy környezetszeretôbb fajtára cserélték ki; ám Gyergyószentmiklóson ez az egyedüli cég, mely a Bochenit nevet viselô, bórsav alapanyagú folyadékot használja az építmények tartósítására.
           Védelem korhadás, penész, gomba, tűz, fában élôsködô bogarak ellen – ezt olvashatjuk a termékajánlóban. Kiderül, már meglévô építmények kezelésére is ajánlott, sôt képes megállítani, elpusztítani a már a fában lévô kártevôket. A termékskála széles, nem csak a fa védelmére gondoltak készítôi, hanem az egyéb anyagokból készült építmények állagának megôrzésére is. Így például a téglafalba befurakodott kártevôk is pusztulásra vannak ítélve, ha elűzôik a recept szerint használják a szert. A vízzel vegyített oldatot a falba fúrt lyukakon kell az építôanyag belsejébe juttatni, jól megszabott szabályok betartása mellett. Aki viszont már építkezéskor gondol a védelemre, az ecsettel, szórófejjel itatja be a fába a már a színtelen mellett sárga, barna és zöld színben is kapható védôszert.
           Gondolhatja bárki, ez lényegesen többe kerül a felhasználónak, mint a hagyományos, nem környezetbarát impregnáló. Tévedés! A Monolit azért is váltott e termékre, mert tizedébe kerül, mint a korábban használt fakezelô. Elégedettek az újítással, ôk is, termékeik vásárlói is… s egy- éves tapasztalat nyomán másoknak is jó szívvel ajánlják.
           Jánosi Borsos Attila munkavezetô elmondta, szívesen tájékoztatják e termékrôl a többi fafeldolgozót is, és a szer vásárlására is nyílik lehetôség a Monolit Kft-nél.
           A fűrészpor maximális felhasználása, víz alapú festékek használata, környezetbarát gitt, és bórsav alapú fakezelô – ez már követelmény annál a cégnél, mely a környezet megôrzésére is kíván figyelmet fordítani. Az elônyök a környezetvédelmen túl is megmutatkoznak: olcsóbb, minôségibb, a munkavédelmi eljárásokat is leegyszerűsíti. Hát van-e indok, amiért nemet lehetne mondani erre a megoldásra?

Alfalvi szavalóverseny

           Gyergyóalfaluban humoros, tréfás költemények versenyére került sor pénteken. Kiderült, a kicsik igencsak kedvelik a verseket, hiszen tizenöt V–VI. osztályos jelentkezett a vetélkedôre. A VII–VIII. osztályosok közül csak kilencen, a IX–X. osztályosok közül hatan, míg a XI–XII-esek közül csupán hárman álltak a díszterem színpadára. Vidám díszlet elôtt mondták a kötelezô, majd a szabadon választott verseket, nevettetve a telt házat. Minden szavaló emléklappal, plüssállatkával kezében távozott a verses délutánról, miután Gál Mihály alfalvi elôadóművész, a hattagú zsűri elnöke ismertette az eredményeket. Az V–VI. osztályosok közül György Botond lett az elsô, ôt követte Vaszi Tímea és Baricz Zsuzsa. Különdíjat kapott Baricz Dezsô és Miklós Krisztina. A VII–VIII. osztályosok közül Fejér Szilárd aratta a legnagyobb sikert, majd Bicsak Gabriella és Koncsag Bernadett következett a sorban, Ferencz Emese pedig különdíjjal távozhatott. A IX–X. osztályosok közül Baricz Enikô lett az elsôdíjas, a második Ambrus Veronika, a harmadik pedig Ábrahám Tihamér. Különdíjat Gyarmati Ildikó kapott. A legnagyobbak közül mindhárom versenyzô díjat kapott; Koncsag Katalin lett az elsô, ôt Köllô Renáta és László Annamária követte.
           Szép szavalatokat hallhattak a résztvevôk, s ha ezután is minden évben megszervezi az iskola a vetélkedôt, reménykedni lehet abban, hogy majd mikor felnônek az V–VI. osztályosok, mind a tizenöten jelentkeznek a szavalóversenyre.
K-T. Gy.

Aletta bárkája

           Kedden este a Pro Art Galériában Tusa Lajos köszöntötte a vendégeket. Könyvbemutatóra került sor a Békény-parti galériában, ahol régi ismerôsöket, Szávai Gézát és feleségét Ilonát üdvözölte Bajna György újságíró.
           Szávai Géza 1950-ben született a székelyföldi Küsmôdön, gimnáziumba Székelykeresztúron járt, a Kolozsváron végzett egyetemi tanulmányai után Csíkszentdomokosra nevezték ki, majd Csíkdánfalván, illetve az 1970-es években Gyergyószentmiklóson is tanított. Újságíróként az Elôre című napilapnál dolgozott, valamint A hét című kulturális hetilap szerkesztôjeként tevékenykedett. 1988-tól Budapesten él. 1994-ben megalapította a könyveket és folyóiratokat több nyelven kiadó PONT Kiadót. Ismert regényei a Séta gramofonzenére, Oszlik a bál, Utóvéd, Ki látott minket meztelenül?, Székely Jeruzsálem. Kötetei több nyelven is megjelentek.
           Gyergyószentmiklósra hazajött Szávai Géza mondta Bajna György az Aletta bárkája című regény bemutatásakor. A regény második kiadásának ismertetésén Bartha Boróka színművésznô olvasott fel részleteket. Szávai az Aletta bárkájában a Kárpát-medencén kívül helyezi a történteket, az 1630-as évek elején a forrongó Japánba érkezô hollandiai gyereklányról ír, aki a véres keresztényirtások idején érik nôvé, és kijelölik a neki kijáró japán kivégzôt, akinek két gyereket is szül. „Szávai Géza regénye az egymás mellé, közös térbe, szerelembe, apaságba, anyaságba, eltérô hitekbe-ösztönökbe zárt emberek egymásra tárulkozásának leheletfinom rajzával a lélek és a sors különös tájai felé sodor. Az olvasó pedig döbbenten tapasztalja: milyen ismerôs a titkolt félelmeknek, tétova reményeknek ez a kegyetlen, könyörtelen világa” – olvashatjuk a könyvjelzôn, mintegy ajánlóként.
           A könyvbemutatót jó hangulatban, baráti beszélgetéssel zárták.
Baricz-Tamás Imola

Munkácsyból jeles

           Ásító inas, Ballada, Búsuló Betyár, Ecce homo, Golgota, Köpülô asszony, Rôzsehordó asszony, Siralomház. Nyolc Munkácsy-alkotás nevét kapta az a nyolc csapat, mely a festô életművébôl adott számot. A Salamon Ernô Gimnázium diákjai olyan kérdéseket kellett megválaszoljanak, hogy miért tartjuk Munkácsyt a legnagyobb magyar festôművésznek, ki indította el ôt pályáján, hogyan jutott a Párizs melletti művésztelepre, milyen stílust képvisel, ki miatt kísérelt meg Munkácsy öngyilkosságot…
           A Csíki Múzeum ötletét, hogy az iskolákban Munkácsy-vetélkedôket szervezzenek, az RMDSZ pártolta fel, és anyagilag is támogatta, így szombaton a versenyzôk ingyen utazhattak Csíkszeredába, megtekinteni a Munkácsy-kiállítást. A legügyesebb csapatoknak a belépô is kevesebbe került. Az Ecce homo csapat tagjai például nem kellett belépti díjat fizessenek, a Siralomházasok felét fizették a jegynek, a Golgota tagjai pedig kétharmadát. És nem csak tárlatnézô volt, a gimnázium jóvoltából, Balázs József festôművész vezetésével az ötvenfôs csapat, múzeum-látogatás után, a Szent Anna-tóhoz kirándult.
B. K.

Több mint egy tonna papír

           A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár és az Amôba Öko Központ által szervezett papírgyűjtési akció során, két hét alatt 1200 kg újrahasznosítható papír gyűlt össze. A Föld Napja tiszteletére szervezett Te is tehetsz valamit! – Közösen a klímaváltozás ellen kampány keretében összegyűlt papírhulladékot a REMAT hulladékgyűjtô vállalat szállította el a könyvtár udvaráról, tudtuk meg Bákai Magdolnától, a városi könyvtár igazgatójától. A leadott papír árából, a 60 lejbôl, 4 könyvet vásároltak a könyvtárosok a gyermekkönyvtár számára.
           Az akció során kiosztott 297 tombolát a gyermeknapi rendezvényen, június 1-jén 16,30-kor a művelôdési központ nagyszínpadán sorsolják ki. Azok, akik nem nyernek a sorsoláson, apró ajándékokra válthatják be a tombolát a gyermekkönyvtárban.
           A rendezvény sikeréhez hozzájárult a pedagógusok segítsége, akik felhívták a gyerekek figyelmét a papírhulladék gyűjtésének fontosságára, arra, hogy fák életét menthetik meg az újrahasznosítható papír összegyűjtésével, leadásával, tudtuk meg az igazgatótól, aki azt is elmondta, sok esetben a gyerekek szervezetten érkeztek a könyvtár udvarára, elkísérték ôket az óvó nénik, oktatók.
Baricz-Tamás Imola

Panaszmegoldás felsô szinten

           Olvasom és hallgatom a médiából, hogy Băsescu óriási hibát követett el, mivel egyik cég tulajdonosa panasszal fordult az államelnökhöz. Az államelnök rezolúciójában kérte az illetékes minisztert, hogy a panaszt vizsgálják ki, és törvényesen oldják meg.
           Törvény van a panaszok és észrevételek meghallgatására és elintézésére vonatkozólag. És mégis a pártok magas posztban levô urai, a minisztériumok tisztviselôi államelnökünket durván támadják. Nem kellett volna tegyen semmit. Úgy kellett volna cselekedjen, mint a mi panaszunkkal, mikor a Szociáldemokrata Párt volt hatalmon.
           A választások elôtt három hónappal a csomafalviak egy kis csoportjának kérésére a jelenlegi képviselônkkel Bukarestbe mentem, hogy ott a panasziroda fônöke meghallgasson az erdôk visszaadásával kapcsolatosan, amit nem a helyi hatalom szerve, hanem az ügyeskedôk zavartak össze, s a bírósági szervek sem voltak képesek megoldani.
           Szigorú ellenôrzés után a képviselônk gépkocsijának vezetôjével bejutottunk a Parlament épületébe. Kis várakozás után betessékeltek egy gyűlésterembe, ahol az asztalok négyszögben voltak elhelyezve. Az asztalon mikrofonok. Nézegettem. Nem olyan nagy a terem. Talán süketek szoktak itt tárgyalni, hogy olyan sok a mikrofon.
           Nemsokára jött a panasziroda fônöke, aki képviselô volt, és vele jött a jogtanácsosa, meg a titkárnô, aki szalagra vette beszélgetésünket. Szót adtak. Elmondtam panaszunkat. A feltett kérdésekre válaszoltam. Végül, képviselônk egy pár szóval az elmondottakat kiegészítette.
           A panasz meghallgatásának vége. A panasziroda fônöke elmegy. Mi is kimegyünk a terembôl. A jogtanácsos a terem ajtajával szemben lévô irodába bemegy. Képviselônk elszalad, hogy problémáit intézze. Én és a gépkocsivezetô ott maradtunk a folyosón, várva képviselônket. Kis idô múlva az irodából kijön a jogtanácsos, és cigarettára gyújt. Utána ugyancsak abból az irodából kijön egy másik úr. Az is cigarettára gyújt. Beszélgetnek. Én fülelek. Az utóbbi úr kérdezi a jogtanácsost, milyen problémával jöttek a hargitaiak. A jogtanácsos válaszol kollegájának. „Ah, p.la, cu problemele pădurii. De ce să ne ocupăm cu asemenea problemă. Cu problemele lor. Mai avem trei luni, şi vom fi cu toţii măturaţi de aicia.” (Ah, l..asz, erdôproblémával jöttek. Mit foglalkozzunk vele. Még van három hónapunk, és mind ki leszünk innen seperve). És tényleg, a választások után a demokraták és a liberálisok gyôztek. Azok alakítottak kormányt. Hogy ôket kiseperték-e vagy nem, nem tudom. Nem is érdekel. Csak annyit tudok, hogy nem is intéztek semmit, pedig törvény van a panaszok meghallgatására és elintézésére.
           Megértem ôket. Ha a köztársasági elnök sem léphet közbe, hogy egy panasz el legyen intézve, mit várunk az alantosoktól. Azoktól, akiknek nem fáj az egyszerű embernek baja-búja. Szaladhat, gürcölhet egy becsületes képviselô is, sokszor ôt sem hallgatják meg. Sajnos, igen sok helyen fütyülnek a törvényre. Szállhat a panasz estétôl reggelig, s idegességében az ember nem is alhat, nincs, aki fentrôl lejöjjön, hogy a panaszt elintézze.
           Végül panaszainkat a helyi szervek oldották meg, úgy, ahogy tudták. Lehetôleg a törvény szellemében.
           Ebbôl csak az a tanulság, hogy ha a helyi szervek, s annak képviselôi becsületes emberek, a panaszokat ott hamarabb meg lehet oldani. Igaz, ehhez igen nagy türelem kell, mert vannak ravaszok, akik sokszor zavarják az igazságot, mert ôk az úgynevezett ÉLELMESEK.
Király Sándor

Mire jó a kerítés?

           Illetve, milyen jó, hogy nálunkfelé embermagasságúak a kerítések, és, hogy általában deszkából vannak, így aztán ilyen demokratikus, választgatásos idôszakban „kivirágoznak” a kerítéseink, „megszépülnek”, „kiöltöznek”, mint a hölgyek, ha eljön a tavasz. A szürke deszkakerítés kiszínesedik, megtelik plakátokkal és ellenplakátokkal, érdekes módon, a mi (száz- éves!) városunkban egyelôre még csak a Băsescu féle nem-re, illetve az RMDSZ-féle igen-re biztató plakátokat látni. Én bevallom, hiányolom a feldíszítés szempontjából az RMDSZ barátpártjait, hűséges koalíciós-társait, és legújabb „igazi”, „megbízható” partnereit, a Szociáldemokrata Pártot a „felejthetetlen” Iliescuval, és fôként a Nagyrománia Pártja, azzal a „felejthetetlen” Vadim Tudorral az élen.
           Ôk miért nem díszítik a kerítéseinket?
           Csak így, teljesen ráhagyják az RMDSZ-re?
           Semmi piros-sárga-kék? Semmi nagyromániás szlogen?
           Pedig mennyivel jobban nézne ki a kerítés, ha így, békésen egymás mellett virítana egy RMDSZ-es plakát és egy nagyromániás, aztán még egy, és még egy, ahogy az illik…, amíg csak meg nem telik a kerítés.
           Elvégre pénz van bôségesen, nem igaz?
           Telik a közpénzbôl a hülyeségre, nem igaz?
           (Merthogy ez az egész államelnöki felfüggesztés milyen nevetséges marhaság volt, arra csak akkor jön rá az ember, ha beleolvas a külföldi lapokba. Ha már nyitottam egy zárójelet, elmondom, hogy ez az egész választási, illetve visszaválasztási kampány teljesen elfed egy igencsak valós, lassan országméretű gondot, a szárazság, a forróság valósággal kiperzselte a földekbôl a gabonát, úgyhogy, mondják a szakemberek, külföldrôl fogjuk behozni a kenyérnekvalót, és ez áremelésekkel jár! Oda se neki, jó magyarom, mi csak azzal foglalkozzunk, amit ez a koalíciós kormány és a parlament nagy része kieszelt számunkra.)
           Ha kinyitsz egy rádiót, bekapcsolsz egy televíziót vagy – mint most is – beleolvasol egy újságba, valósággal belefulladsz a kampányszövegekbe. Nem baj, még két nap, és túlleszünk rajta.
           Ahogy azt te elképzeled, kedves olvasóm!
           Ha ezen túlleszünk, kezdôdik újra a másik, az, amelyet abbahagytunk, és amelynek talán még fontosabb a tétje a mi szempontunkból: az, hogy egy szavahihetô, kitartó, becsületes ember fogja a mi ügyeinket Brüsszelben képviselni, vagy egy „megélhetési balkánmagyar politikus”.
           Úgyhogy ezután is vidám hónapoknak nézünk elébe…
           (Mintha meg lennénk átkozva!)
           Csak úgy mellékesen, én nagyon élvezem, amikor az RMDSZ-csúcsvezetés kampányol. Egyetlen jól kipróbált érvvel szoktak elôhozakodni: etnikai alapon el akarják nyomni az RMDSZ-t. Most éppen – nem a nagyromániások(!) – hanem a Traian Băsescunak nevezett ördög. Mintha még mindig funkcióban lenne, mintha nem Văcăroiu ülne a székében.
           Történt viszont valami tegnap a parlamentben.
           Ez ennek a kampánynak a csúcsa… (Kár, hogy nem román találmány!)
           Képzeld el, a parlamentben ilyen tasakolt védôgumikat osztogattak (azt, azt: kotont, prezervatívot, vagy ahogy ismered…).
           A tasakon a felmentett államelnök képe, mellette a kampányszlogen: „Könnyíts magadon! Mondjál IGENT!”
           Úgy el tudom képzelni, ahogy az a bizonyos 322 bevonult vele a mellékhelyiségbe, és szakszerűen felgöngyölítette magára…
           Ha már egyszer ingyen van…
           (Azon gondolkoztál-e, mennyivel jobban állna, ha a fejedre húznád?)
Györffi Kálmán

Autonómia Caracalban

           Hetek, de inkább hónapok óta Băsescu elnök leváltásának témájától hangos az ország. Errôl beszélnek a tévéadók vitaműsoraiban, errôl cikkeznek az írott sajtóban, errôl beszélnek a parlamentben, a sarki élelmiszerboltban, s talán még szünetben az udvar sarkában titkon cigarettázó nagycsoportos óvódások is ezt osztják. Szólás- és sajtószabadság van (már amennyi, hisz köztudott, hogy majd minden sajtótermék valamely érdekcsoport tulajdonában van, s az újságírók azt írhatnak és mondhatnak, amit szabad), nincs mit tenni, el kell ezt is viselni. Az optimisták szerint még egy jó hét, s vége a cirkusznak, minden tiszta lesz, s a téma lekerül napirendrôl, lehet végre valódi problémákkal foglalkozni, nem ezen a gumicsonton rágódni. (Arról hosszan lehetne vitatkozni, hogy ez valóban így lesz-e – nagy összegben mernék fogadni, hogy nem – de nem errôl akarok most beszélni, tehát hagyjuk.)
           Ebben a nagy össznépi vircsaftban a hazai magyar politikai szervezetek sem bírtak csendben maradni, önszántukból, avagy az újságírók nyomására, de megszólaltak. A gond csak az, hogy – szerintem – nem találták el a helyes hangot. Ugyanis:
           Az RMDSZ vezetôi felsorakoztak ama parlamenti többség mellé, amelyik megszavazta az államelnök felfüggesztését. Markó Béla szerint szükség van a hazai politikai élet megtisztulására, a politikai rendszer reformjára, ezért Băsescunak mennie kell. Most talán a logikát ne keressük ebben a kijelentésben, ugyanis az óvódások is látják, hogy az elnök leváltásával a rendszer ugyanaz marad. A kérdés inkább az, hogy szokott-e néha a tükörbe, illetve a naptárra nézni az RMDSZ elnöke? Ha ugyanis ezt megteszi, fel kell ismernie, hogy közel-távol e hazában nincs még egy párt, amelyiknek ugyanaz az elnöke, s ugyanazok a meghatározó egyéb vezetôi is immár tizennégy éve! Nem beszélve arról, hogy olyan párt sem terem vidékünkön – pedig az agyafúrt élelmességet mindig sóhajtozva szoktuk irigyelni a román politikusoktól –, amelyik váltott partnerekkel immár tizenegyedik éve hatalmon van. (Tizenegy. Nekik ez hét bô esztendô, plusz még négy ráadás, nekünk, többieknek inkább a labdarúgást juttatja eszünkbe. Büntetô.) Szóval, ha a politikai rendszer megújítása a cél, akkor Markó és társai elsôkként kellene távozzanak, futólépésben!
           Ez azonban még nem minden! A Băsescu-ellenes nagy összefogásban azt is megértük, hogy Markó Béla Vadim Tudor kezét szorongatja (igaz, nem elôször, hisz szintén az RMDSZ-nek köszönhetô az, hogy nem kellett már évekkel ezelôtt távoznia a közéletbôl a nagy román pártvezérnek). Ráadásul az RMDSZ-es érvelés olyan halovány, hogy arra már szót is kár vesztegetni. Hogy aszongya, már a Konvenció idején Băsescu volt az oka mindennek, még a parlament ablakát is ô törte be, amikor szünetben kimentek focizni! (Csak az nem hagy nyugodni, hogy ez miért nem jutott eszükbe akkor, amikor 2004 végén Băsescu bevette ôket a kormányba...) Még van néhány hasonlóan pertinens érv, ne vegye rossz néven senki, de itt most nem pazarolok energiát arra, hogy elemezzem ôket. Sokkal fontosabb volna azt tudni, hogy mi is az igazi ok, amiért most Băsescu leváltásáért kampányolnak. Tudva azt, hogy a politikában az érdek szokja mozgatni az embereket (ez pedig Romániában hatványozottan így van), joggal lehet olyasmire gondolni, hogy ez volt az ára annak, hogy az RMDSZ benne maradhasson a kormányban (hisz az amúgy nyugodtan meg lett volna nélkülük is). De az sem kizárt, hogy a börtön réme nyitotta fel a szemüket, s így vették észre hirtelen, hogy mennyire alkalmatlan elnöknek ez a kapitány. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy Nagy Zsolt hazaárulási ügyben vádlott, s ismét napirenden vannak Markó kiadatlan versei is, melyekért elôlegben kapott figyelemreméltó tiszteletdíjat.
           További elméletek is felvázolhatók, szívesen veszem, ha a tisztelt olvasók hozzászólásaikban ilyesmivel próbálkoznak. Lényeg azonban az, hogy Markó és csapata megfújta a kürtöt, s hadat üzent az államelnöknek.
           S a másik oldal?
           Szász Jenô, az MPSZ elnöke sajtótájékoztatót hívott össze, amin bejelentette, hogy a Polgári Szövetség márpedig támogatja az elnököt, s azt kéri az erdélyi magyaroktól, hogy szavazzanak a leváltása ellen. Áhá! – csapott le azonnal a kevés fantáziával, de hosszú nyelvvel megáldott újságírók hada. Íme, ezek az élhetetlenek, akiknek nincs egy önálló gondolatuk sem, ismét csak arra képesek, hogy ha az RMDSZ bű-t mond, akkor ôk meg bá-t mondjanak. Az ilyenek meg sem hallgatják az indoklást, pedig vannak ott megszívlelendô dolgok is. Például az, hogy gondolkozzunk már egy lépéssel tovább, s lássuk azt is, ki jöhet a leváltott Băsescu után. Na ki? Becali? Geoană? Vadim? Ugyanis ôk követik az elnököt a politikusok népszerűségi listáján! Hát akkor már inkább maradjon Băsescu!
           Nem akarom tovább fárasztani a tisztelt olvasót, már csak annyi türelmet kérek, hogy elmondjam röviden, miképpen látom én ezt a helyzetet. Ha abból indulunk ki, hogy Băsescu szerint Koszovónak széleskörű autonómiát kell biztosítani, akkor máris vehetjük a személyi igazolványt, s indulhatunk szavazni a leváltás ellen. Ha ellenben azt idézzük fel, hogy azt mondotta nem is egyszer, hogy ugyanolyan autonómia lesz Székelyföldön mint Caracalban, akkor biza gondolkodóba esünk, s máris lankad a lelkesedésünk. Ha pedig már beleestünk a gondolkodóba, elôbb-utóbb csak rájövünk, hogy ez a harc nem a mi harcunk. Ezt a színjátékot nyugodtan játszhatják nélkülünk is, mert számunkra teljesen mindegy, ki az államelnök. Egyik sem fogja tálcán hozni nekünk az autonómiát, bárki van ott, az nekünk ellenfél, akivel meg kell küzdeni.
           Azt mondják, szép idô lesz május 19-én. Akkor meg azt mondom, menjünk ki a szabadba, kiránduljunk, szívjunk saját akaratból jó sok friss levegôt, s ne tűrjük, hogy a politikusok szívassanak. Băsescu ügyét meg döntsék el a caracaliak.
Árus Zsolt

Fotópályázat

           A siófoki Magyarörmény Baráti Társaság és a Budaörsi Örmény Kisebbségi Önkormányzat fotópályázatot hirdet Épített Magyarörmény Örökségünk címmel.
           Feltételek:
           – korhatár: 20 év;
           – témája az Erdélyben élô örmények kulturális örökségéhez tartozó, bármilyen jellegű építmény;
           – készíthetô dokumentumfotó vagy művészfotó;
           – egy pályázó maximum 10 darab fehér-fekete vagy színes képet küldhet be 13x18 cm nagyságban;
           – a fotó hátoldalán szerepeljen a szerzô neve, címe és a hely, ahol a kép készült. Javasolt öntapadós matricára írni.
           I. díj: 20 000 forint; II. díj: 12 000 forint; III. díj: 8 000 forint.
           Beküldési határidô: július 1.
           Cím: Budaörsi Kisebbségi Önkormányzat, 2040 Budaörs, Víg út 55. szám. Telefon/fax: 0036-623432-631.
           A pályázóknak benevezési lapot kell kitölteniük, melynek tartalma: a pályázó neve, postacíme, telefonszáma, e-mail címe, a beküldött fotók sorszám szerinti adatai (hol készült, mit ábrázol, az építmény idôbeli adatai, mikor készült, magyarörmény vonatkozásai, pl. alapítója, támogatója).
           Bôvebb információ kapható Kovács Éva Máriánál a polgármesteri hivatalban, a tanácsadó irodában vagy telefonon: 0740/084.999.

Pályázati felhívás
turisztikai projektek résztámogatására

           1. Pályázatkiíró hatóság: Hargita Megye Tanácsa,
           Postacím: Consiliul Judeţean Harghita, Compartimentul programe economice; Miercurea Ciuc, 530140, P-ţa Libertăţii nr 5.
           2. Törvényes szabályozások:
           – a vissza nem térítendô támogatásokat szabályozó 350/2005. számú Törvény;
           – a Romániában kifejtett turisztikai tevékenységeket szabályzó 58/1999. számú Kormányrendelet.
           3. A pályázat célterületei: egyesületek, alapítványok és kistérségi szervezetek turisztikai tevékenységének anyagi támogatása, szabadidôs tevékenységek kialakítására és fejlesztésére, valamint népszerűsítô kiadványokra. Pályázhatnak olyan egyesületek, alapítványok és kistérségi szervezetek, amelyek Hargita megyében vannak bejegyezve, és céljuk a turisztikai tevékenység fejlesztése.
           4. Jóváhagyott összeg: 24 000 lej.
           5. A projekt magvalósításához szükséges önrész 50%, és a támogatás értéke minimum 5000 lej.
           6. További információk és a pályázati űrlap letölthetôk a www.cchr.ro internetes oldalról vagy érdeklôdni lehet a 207.700-as, 1306/1307-es belsô telefonszámon.
           7. Kérjük a pályázatokat egy példányban postázni, vagy személyesen leadni Hargita Megye Tanácsa 205-ös irodájában (II. em.), amit elôzetesen beiktatnak a Hargita Megyei Tanács földszinti, Iktató irodájában, és kérjük elküldeni a pályázati űrlapot e-mailen is a bbkinga@cchr.ro címre.
           8. Az elbírálás eredményét az Elbíráló Bizottság írásban közli az érintett felekkel.
           9. Leadási határidô: június 13. Hiányos és határidô után érkezô pályázatok nem részesülnek elbírálásban.
B. K.


                                         KisAsszony

Szülés után csúcsformában

           (folytatás az elôzô lapszámból)
           Hasznos, különösen eleinte, ha naplót vezetünk arról, mit ettünk-ittunk aznap. Meg fogunk lepôdni, milyen alattomosan kúszik be néhány száz pluszkalória, ha nem figyelünk oda. Kezdetben le kell mérnünk az élelmiszerek súlyát, még könnyebb, ha bögrét használunk mércének.
           Késôbb már meg tudjuk becsülni az egyes táplálékok súlyát, energiaértékét. Naponta közel azonos idôben, legalább háromszor, de még jobb, ha négyszer-ötször étkezünk! Fôétkezést ne hagyjunk ki, s ha csak lehet, este hat elôtt vacsorázzunk.
           Az esti éhség legyôzése a legnehezebb, hiszen ekkor a tévé elôtt, megszokásból is falatozunk. Ha ilyenkor nagyon éhesek vagyunk, bekaphatunk néhány elôre elkészített „mentôfalatot”, de 100 kalóriánál ne többet. Törekedjünk változatos étrend összeállítására! Próbáljunk ki ismeretlen élelmiszereket, fűszereket és újfajta konyhatechnikákat.
           Mivel egyes vitaminok, ásványi anyagok még a leggondosabban összeállított étrendbôl is hiányozhatnak, szedjünk táplálékkiegészítô készítményeket.
           Az energiaszegény étrend mellett mindenképpen mozogjunk is, hetente legalább kétszer-háromszor fél órát. Ne terheljük magunkat! Olyan mozgást válasszunk, amit szeretünk – hosszú távon csak így működik.
           Egy lépéssel elôbb
           Mindig legyen kész a következô étkezésre szánt étel! Még jobb, ha már reggel vagy elôzô este elôkészítjük az egész napi menüt. Így nem fordulhat elô, hogy farkaséhségünkben bármit bekapunk, amit látunk.
           1000–1200 kalóriás étrendminta:
           (Dr. Zajkás Gábor, Gaálné Póda Bernadette: Diétáskönyv)
           1. nap
           Reggeli: 2 dl ôszilé, 4 dkg gépsonka, fél kifli.
           Tízórai: 1 db fôtt tojás, 10 dkg alma.
           Ebéd: töltött paprika.
           Uzsonna: 2 dl kefír.
           Vacsora: 10 dkg grillcsirke, 15 dkg céklasaláta, limonádé édesítôszerrel.
           2. nap
           Reggeli: 2 dl tejeskávé, 4 dkg felvágott, fél kifli, 10 dkg paradicsom vagy retek.
           Tízórai: 1 db kockasajt, 10 dkg alma.
           Ebéd: húsleves, sovány marhahús, sóskamártás.
           Uzsonna: 2 dl gyümölcsös joghurt.
           Vacsora: 8 dkg túró, fél kifli, 15 dkg alma.
           3. nap
           Reggeli: 2 dl narancsturmix, lágytojás.
           Tízórai: 2,5 dkg májkrém, 10 dkg zöldpaprika, savanyúság.
           Ebéd: becsinált leves, káposztás palacsinta.
           Uzsonna: 2 dl kefír.
           Vacsora: 6 dkg sovány sertéssült 20 dkg párolt sárgarépával, 10 dkg alma.
           4. nap
           Reggeli: 2 dl tejeskávé, 4 dkg sonka, 5 dkg retek.
           Tízórai: 15 dkg alma.
           Ebéd: zöldbableves, töltött burgonya, gombamártás.
           Uzsonna: tojássaláta 1 tojásból, Ľ kifli.
           Vacsora: 6 dkg körözött, 10 dkg karalábé, kifli, limonádé édesítôszerrel.


Borsópörkölt húsgolyókkal

           Hozzávalók: 1 szál póréhagyma, 40 dkg zöldborsó (tisztított súly), 20 dkg apró szemű burgonya, 2 nagyobb paprika, 15 dkg paradicsom, 3 evôkanál olaj, 1 mokkáskanál fűszerpaprika, 1 evôkanál vágott petrezselyem.
           Hozzávalók a húsgolyókhoz: 30 dkg darált hús, 1 zsemle, 1 evôkanál vágott petrezselyem, 2 evôkanál tejszín.
           Elôkészítés: A húsgolyókhoz a zsemlét vízbe áztatjuk. A zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk. A pórét félkarikákra vágjuk.
           Elkészítés: A zsemlét kinyomkodjuk, összekeverjük a darált hússal, a petrezselyemmel, a tejszínnel, és sóval, borssal ízesítjük. A kész masszából kis golyókat formázunk, félretesszük.
           Felforrósítjuk az olajat, megfuttatjuk rajta a pórét, megszórjuk a fűszerpaprikával, elkeverjük, öntünk rá 2 dl vizet, és 5 percig kis lángon fôzzük.
           3. Rátesszük a borsót, az apró burgonyát, sózzuk, borsozzuk. Amikor forr, beletesszük a félretett húsgolyókat, és nagyon kíméletesen, kis lángon 10 percig együtt fôzzük.
           4. A paprikát csíkokra vágjuk, a paradicsom héját lehúzzuk, húsát cikkekre vágjuk. Mindkettôt a húsgolyókhoz keverjük. Megszórjuk a petrezselyemmel, és letakarva még 10 percig fôzzük. Amikor puha a burgonya és a húsgolyó is, tálaljuk.


                     Egészség

A légzés - 4

           Miután ismertettem a légzôkészülék két fô alkotórészének (a légutaknak és a tüdônek) a rövid bonctani és élettani leírását, következzen hát a légzôapparátus patológiája.
           Légzésleállás alvás közben – Alvási apnoé
           A mindennapi orvosi gyakorlatomban aránylag gyakran találkozom e kóros jelenséggel. Legtöbbször a házastárs elbeszélése alapján derül ki, hogy a páciens légzése, alvás közben, úgy 5–10 másodpercre teljesen leáll, s mindez az éjszaka folyamán többször is megismétlôdik. Ezt a jelenséget nevezzük orvosi nyelven alvási apnoé-szindrómának. Az alvási apnoé-szindrómákhoz súlyos alvási rendellenességek tartoznak, melyekben az alvás közben ismételten légzéskimaradás (apnoé) lép fel, ami elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy a vér és az agy oxigéntartalma csökkenjen, a szén-dioxid-koncentrációja pedig nôjön. Alvási apnoéról akkor beszélünk, ha a légzés az alvás alatt ideiglenesen kimarad.
           Osztályozás
           Kialakulásáért felelôs okait véve alapul, a következô alapvetô légzési rendellenességeket különböztetjük meg:
           1. obstruktív forma – oka: felsô légúti akadály, amely elzárja a levegô útját;
           2. centrális forma – a légzôközpont működési zavara;
           3. kevert forma – ez is létezik a gyakorlatban.
           1. Az obstruktív alvási apnoé a leggyakoribb forma, a torok vagy a felsô légutak elzáródása okozza.
           l A leggyakoribb légzési obstrukcióval járó elváltozás a Pickwick-szindróma, amely ismeretlen eredetű, nagyfokú elhízással, rendkívül nagy táplálékszükséglettel, állandó aluszékonysággal, valamint légzés-, szív- és érrendszeri zavarokkal járó tünetegyüttes.
           Az ebben a kórképben szenvedôk túlsúlyos, és jellemzôen háton alvó személyek. A túl vastag zsírszövet gátolja a mellkasfal mozgását, és ezáltal csökken a tüdôbe jutó levegômennyiség. A rekeszizom alatti, vastag zsírréteg a tüdôk összenyomása révén okoz felszínes légzést. A garat körül felhalmozódó, nagy mennyiségű zsír pedig a légutak szűkítése révén csökkenti a légáramlást. A kövérség, az alkati tényezôkkel együttesen, a felsô légutak összeszűküléséhez és a hangrés elzáródásához vezet.
           Az egyes családokra jellemzô szűk garat és felsô légutak, az átlagosnál kisebb állkapocs, a nagy nyelv, megnagyobbodott garatmandula, növelik a kórkép kialakulásának kockázatát.
           Gyermekeknél a garat- vagy orrmandulák megnagyobbodása vezethet obstruktív alvási apnoéhoz. Az orrlégzést többek közt nátha vagy a garatmandula fokozatosan kialakuló túltengése akadályozhatja. Ritkán már a megszületéskor akadályt okozhat az orrjáratok veleszületett szűkülete vagy elzáródása. Sok kisgyermeknek válik szokásává az éjszakai szájlégzés, ha ismétlôdô légúti hurutokban szenved, de legtöbbször a garatmandula túltengése is szerepet játszik ebben. Így késôbb, már a hurutmentes napokon is csak száján át lélegzik a gyermek, ez a helyzet viszont növeli a légúti betegség ismétlôdésének, illetve a garat és az orrmandulák megnagyobbodásának veszélyét. Ezek a gyerekek éjjel gyakran horkolnak. A garatmandula eltávolítása legtöbbször megoldja a bajt, a szájlégzés azonban annyira szokásává válhat a gyermeknek, hogy még a műtét után is szájlélegzô maradhat, tehát, ha a szülôk nem elég figyelmesek, minden kezdôdhet elölrôl!
           A klinikai képre jellemzô, hogy mindez rendkívül fárasztóvá teszi azt az éjszakai nyugalmi idôszakot, melynek a regenerálódást, a pihenést kellene szolgálnia! Az obstruktív alvási apnoé- szindrómában a leggyakoribb panasz a horkolás, melyet a levegô kapkodása, légzésszünetek és hirtelen ébredések epizódjai szakítanak meg. Súlyos esetben éjszaka ismételt, felriadással járó fuldoklási rohamok jelentkeznek, melyek gyakran nem is tudatosulnak, napközben pedig akaratlan elbóbiskolások következnek be. Ezek az ébredések, az ún. „mikroébredések” annyira rövid ideig tartanak, hogy reggel már nem is emlékszik rájuk a páciens. Elôször rendszerint a hálótárs veszi észre (amint ezt már említettem). Amennyiben az elzáródásos apnoék óránkénti száma meghaladja a húszat, az elhalálozási kockázat is nô!
           A nappali elszunyókálás akadályozhatja a munkát, és csökkentheti az életminôséget. Az emlékezet romolhat, a libidó csökkenhet, és személyiségváltozás léphet fel. Az obstruktív alvási apnoés betegeknél a szélütés (agyi történés), a szívroham (infarktus) és a magas vérnyomás kockázata is fokozottabb. Egy ilyen éjszaka után gyakori a reggeli fejfájás, a kifejezett nappali aluszékonyság, a lelassult gondolkodás és az egész napi fáradékonyság. A páciens arról számol be, hogy úgy érzi, mintha éjszaka szinte semmit nem aludt volna, hogy munkaképtelen, és egyáltalán semmihez sincs kedve.
           A figyelem, a koncentrációs képesség, a reflexek működése hanyatlik, tehát ilyen éjszakák után nem ajánlatos fontos döntéseket hozni, üzleti tárgyalásokat folytatni, precizitást igénylô, vagy testi épséget veszélyeztetô munkát végezni, autót vezetni! (folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos

                     Sport

Jégkorong/ Világbajnokság
Kanada a világbajnok!

           Május 9-én és 10-én a Moszkvában zajló 71. A-csoportos jégkorong-világbajnokságon lejátszották a negyeddöntô mérkôzéseit. A negyeddöntôben a következô eredmények születtek: Oroszország – Csehország 4–0 (1–0, 0–0, 3–0), Svédország – Szlovákia 7–4 (1–2, 3–0, 3–2), Kanada – Svájc 5–1 (1–0, 2–1, 2–0), Egyesült Államok – Finnország 4–5 (0–1, 3–3, 1–0, 0–0, 0–1) – szétlövés után. A gyôztesek bejutottak az elôdöntôbe. A május 12-én, szombaton lejátszott elôdöntôben a következô eredmények születtek: Kanada – Svédország 4–1 (3–0, 1–1, 0–0). Gólszerzôk: Cammaleri (12.), Toews (13.), E. Staal (19.), Nash (36.), illetve Johansson (27.). Oroszország – Finnország 1–2 (1–1, 0–0, 0–0, 0–1) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: Malkin (9.), illetve Hentunen (13.), M. Koivu (66.). Az elôdöntô vesztesei május 13-án, vasárnap a 3. helyért, a gyôztesek a döntôben, az aranyéremért mérkôzhettek. A vasárnap délutáni bronzmérkôzésen: Oroszország – Svédország 3–1 (2–0, 1–0, 0–1). Gólszerzôk: Jemelin (7.), Szinovjev (10.), Frolov (22.), illetve Steen (49.).
           Az esti döntôben: Kanada – Finnország 4–2 (2–0, 1–0, 1–2). Gólszerzôk: Nash (7., 58.), E. Staal (14.), Armstorng (30.), illetve Kontiola (52.), Miettinen (57.). A két együttes a tavalyi vb-n a bronzéremért harcolt, és akkor az olimpiai ezüstérmes finnek diadalmaskodtak. Az idei világbajnokságon viszont mindkét együttes a döntôbe jutott. Az elsô harmadban a kanadaiak nagyon jól védekeztek, de közben okosan kihasználtak két emberelônyös helyzetet. Elôször Rick Nash maradt üresen és lôtt gólt, majd Eric Staal fonákkal növelte a kanadaiak elônyét. A második harmadban a kanadai Armstrong lôtt kapura, a finn Lehtonen kapus tehetetlennek bizonyult, igaz az európaiak kapusa takarásban volt. A finnek késôn, az 52. percben szépítettek. Ekkor Kontiola közelrôl talált a juharlevelesek kapujába. Az 57. percben Miettinen lôtt újabb finn gólt, majd a kanadai Rick Nash lódult meg a finn kapu irányába. Rögtön támadt is rá egy finn védô, akár egy tigris, de a kiváló kanadai csatár estében is belôtte a mindent eldöntô gólt. Kanada története 24. világbajnoki aranyérmét nyerte, és ezzel egyedül áll az örökranglista élén. A szovjet és a jogutód orosz válogatott együtt összesen 23-szor volt aranyérmes világbajnokságon. Egyébként az oroszok az elmúlt közel másfél évtizedben képtelenek voltak vb-t nyerni, mert rendre az egyenes kiesé-ses szakaszban botlanak egyet. Így még mindig az 1993-as az utolsó aranyérmük, amikor még a mostani szövetségi kapitány, Vjacseszlav Bikov játékosként vezette sikerre a „zbornaját”. Most a tornán a legkeményebben védekezô finnek állították meg a leglátványosabban támadó orosz csapatot az elôdöntôben, de a hatékony kanadaiakkal a döntôben ôk sem bírtak.
           A 2007-es vb All Star csapata. Kapus: Kari Lehtonen (finn); hátvédek: Petteri Nummelin (finn), Andrej Markov (orosz); csatárok: Alekszej Morozov (orosz), Jevgenyij Malkin (orosz), Rick Nash (kanadai). Gólkirály: Johan Davidsson (svéd) 14 pont (7 gól + 7 gólpassz). A vb legjobb játékosa: Rick Nash (kanadai). Közben a nemzetközi szövetség moszkvai kongresszusán elkészült a jövô évi – 2008-as – kanadai (Quebec City és Halifax) világbajnokság csoportbeosztása. Az érdekelt nemzeti válogatottakat a következô csoportokba sorolták. A-csoport: Svédország, Svájc, Fehéroroszország, Franciaország; B-csoport: Kanada, Egyesült Államok, Lettország, Szlovénia; C-csoport: Finnország, Szlovákia, Németország, Dánia; D-csoport: Csehország, Oroszország, Norvégia, Olaszország.

Jégkorong/ Külföld
Finnország vb-t rendezhet

           Finnország rendezheti a 2012-es jégkorong-világbajnokságot – döntött a nemzetközi szövetség (IIHF) Moszkvában tartott kongresszusa. A pályázó magyarok a szavazás elôtt visszaléptek. A 2012-es vb-re a magyarok mellett a csehek, a finnek és a svédek jelentkeztek, elôbbi kettô (a magyarok és a csehek) azonban visszalépett a szavazás elôtt. A finnek végül 64, a svédek 35 szavazatot kaptak. A 2008-as vb-nek Kanada, a 2009-esnek Svájc, a 2010-esnek Németország, a 2011-esnek Szlovákia (Pozsony, Kassa) ad otthont.
           Bajnokok Ligája (BL) néven új sorozatot indít jövôre Európában a Nemzetközi Jégkorong Szövetség. A BL a Bajnokok Kupáját hivatott helyettesíteni, amelyet az elmúlt években a kontinens hat legerôsebb pontvadászatának gyôztese vívott. Az IIHF arról is döntött, hogy 2008-tól minden évben háromcsapatos tornát szervez Viktória-kupa néven, amelynek egyik tagja a tengerentúli profiligából (NHL) érkezik. A BL egyben selejtezô is lesz a Viktória-kupa névre keresztelt versenynek. A újjáalakított BL összdíjazása csaknem 17 millió svájci frank lesz, a Viktória-kupa nyertese pedig egymilliót kap.

Cselgáncs
Helyezés Nagybányán

           A júniusban esedékes korosztályos (U15 és U13) egyéni cselgáncs-bajnokságra készülô, a Csíkszeredai ISK színeit képviselô sportolók az elmúlt hét végén Nagybányán, az Észak-kupával díjazott vetélkedôn léptek a küzdôtérre, egész pontosan a tatamira. Az U15-ös korosztályban a 38 kg-os súlycsoportban versenyzô Mészáros Sándor a 3. helyen végzett. A dobogós helyhez kapcsolódó érdekesség, hogy ifj. Mészáros Sándor kettôs leigazolású sportoló, klubja, egyesülete, amelyeket a versenyeken képvisel: a Csíkszeredai ISK és a Ditrói Ditroit SE. A sportoló edzôje, egyben édesapja, a Ditróban élô Mészáros Sándor. Amint azt nemrég megtudtuk, Ditróban idén februárban kezdôdtek el a cselgáncsedzések. Örvendetes, hogy vidékünkön ismét kezd meghonosodni ez a férfias, de sportszerű ágazat.

Labdarúgás
Öregfiúk Ditróban

           Május 27-én, vasárnap az öregfiúcsapatok számára szerveznek labdarúgótornát a gyergyóditrói sportcsarnokban. A benevezési feltételek között szereplô kitét, hogy a csapatokat alkotó játékosok alsó korhatára 35 év (vagy 100 kg fölötti testsúly) kell legyen. Az öregfiúk számára megszervezésre kerülô tornával kapcsolatosan a 0728/ 265.075-ös telefonszámon lehet érdeklôdni Héja Zoltánnál.

Iskolássport
Itthon maradt a Vaskertes-kupa

           Május 11-én, pénteken a Gépgyártó Iskolaközpont aszfaltborítású sportpályáján került megrendezésre a Vaskertes-kupa kispályás labdarúgótorna. A megmérettetésen a Gyergyói-medence V–VIII. osztályos tanulókból álló csapatai vettek részt. A benevezett csapatokat két csoportba sorolták. A-csoport: Remete, Tekerôpatak, Újfalu. B-csoport: Vaskertes, Csomafalva, Szárhegy. A csoportmérkôzések eredményei: Tekerôpatak – Remete 3–4, Szárhegy – Csomafalva 1–2, Újfalu – Tekerôpatak 1–1, Vaskertes – Szárhegy 4–0, Remete – Újfalu 8–2, Csomafalva – Vaskertes 1–3.
           A helyosztó mérkôzések eredményei: az 5. helyért: Újfalu – Szárhegy 3–0; a 3. helyért: Tekerôpatak – Csomafalva 0–4; a döntôben: Remete – Vaskertes 1–3. A torna végsô rangsorában: 1. Gyergyószentmiklósi Vaskertes, 2. Remete, 3. Csomafalva, 4. Tekerôpatak, 5. Újfalu, 6. Szárhegy. Az idei Vaskertes-kupa díjazottjai. Legjobb kapus: Réti Arnold (Vaskertes). Legjobb hátvéd: Koszta Csaba (Újfalu). Legjobb csatár: Köllô Ferenc (Csomafalva). Legtechnikásabb játékos: Huszár István (Tekerôpatak). Gólkirály: Gál Rajmond (Remete) – 5 gól. A tornagyôztes Vaskertes Általános Iskola csapata: Réti Arnold – kapus; Pongrácz Zsolt, Harmath Csaba, Berecz Norbert, Bogos Zoltán, Páka Hunor, Finat Arnold, Biró Csongor, Péter Ernô és Benedek Zoltán – mezônyjátékosok. A gyôztes csapatot Máthé Emil testnevelô tanár készítette fel. Máthé Emil testnevelô tanártól megtudtuk, hogy május 16-án, szerdán rendezték meg Gyergyószentmiklóson a hagyományos, diákcsapatok számára szervezett Erdélyi Focikupa helyi szakaszának selejtezô mérkôzéseit. Az V–VI. osztályos tanulók alkotta csapatok a Batthyány Ignác Szakközépiskola sportpályáján, a nagyobbak, azaz a VII–VIII. osztályosok a Gépgyártó Iskolaközpont sportpályáján mérkôztek a selejtezô keretében. A Buzánszky Jenô védnöksége alatt zajló Erdélyi Focikupa megyei szintű döntôjére Csíkszentdomokoson kerül sor a hét folyamán. A megyei szakasz gyôztese részt vehet a június elején sorra kerülô budapesti döntôn.

Tömegsport – Atlétika

           Vasárnap negyedik alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen a „Mozdulj velünk!” elnevezésű utcai futóversenyt, amelyre az idén több mint 400-an neveztek be. Ebben az évben a résztvevôk száma megkétszerezôdött, a szervezés is látványosabb volt mint 2006-ban. Indulás elôtt hangulatos aerobik-bemelegítôt tartottak. Minden résztvevô polót, rövidnadrágot, sapkát, fagyit, édességet kapott. Az eredményhirdetés alkalmával értékes ajándékokat sorsoltak ki, melyeket a verseny támogatói ajánlottak föl. A nyílt verseny elsô három férfi és nôi versenyzôjét a 3 km-es illet- ve 6 km-es távon érmekkel és pénzzel jutalmazták. A legidôsebb és a legfiatalabb versenyzô 100 lej pénzjutalomnak örvendhetett. Eredmények: mind a 15 gyergyói résztvevô végigszalad-ta a távot. Nem voltak korcsoportok, mindenki a közös sportolás és szórakozás kedvéért utazott Udvarhelyre. A gyergyóiak a nyílt versenyben is jeleskedtek: Sára Tímea a lányoknál a 6 km-es távon I. és Bajkó Réka a 3 km-es távon III. helyen végzett. Gratulálunk a fôszervezônek: a „Vendor Mozgás Stúdió”-nak és az általuk beszervezett támogatóknak. Molnár János

Labdarúgás
Gyôzelem a kupában, döntetlen a bajnokságban

           Május 9-én, szerdán rendezték meg a Románia Kupa megyei szakaszának negyeddöntôit. A kieséses rendszerben zajló megmérettetés keretében Csíkszentdomokoson léptek pályára a Gyergyói Jövô labdarúgói. A Csík-körzeti bajnokságban szereplô csíkszentdomokosiak otthonában gyergyói siker született, igaz a házigazdák a félidôben még vezettek. A múlt szerdán lejátszott mérkôzés végeredménye: Csíkszentdomokosi Garados – Gyergyószentmiklósi Jövô 3–5 (3–2). Gólszerzôk: Kalamár József (15.), Boldizsár Gheorghe (29.), Mitocaru Ciprian (44.), illetve Covrig Alin (14.), Bliorţ Ciprian 2 (45. és 54.) és Ciocania Vasile 2 (75. és 84.). A Gyergyói Jövô csapata a következô összeállításban játszott: Scurtu Adrian – Lazăr Vasile, Nagy Zsolt, Vinău Gigi (80' Botoş Marius), Scurtu Nelu – Marcoci Florin, Covrig Alin, Bliorţ Marius, Bliorţ Lucian – Ciocania Vasile (87' Bakos Csaba), Bliorţ Ciprian. A mérkôzés után Covrig Alin, a Jövô játékos-edzôje nyilatkozott lapunknak: A házigazdák elég komoly játékerôt képviseltek, mert a csapatot alkotó játékosok közül többen korábban Balánbányán játszottak. A hazai pályán szereplô csapat szándéka a továbbjutás volt, annál is inkább, mert ôk csak a körzeti bajnokságban szerepelnek. Egy esetleges siker a Jövô ellen, számukra nagy eredményt jelentett volna. A mérkôzés során több olyan játékost küldtem pályára, akik kevesebb bizonyítási lehetôséget kaptak a bajnoki mérkôzéseken. Elmondhatom, hogy a fiatalabb játékosok megállták a helyüket. Az elsô félidôben három gólt kaptunk. Ezek a bekapott gólok egyéni hibáknak tulajdoníthatóak. A mérkôzés vége felé pályára küldtem a tehetséges Botoş Mariust, aki alig 14 éves. Vasárnap, május 13-án Parajdon vendégszerepel a Jövô, nehéz mérkôzés elé nézünk – mondta Covrig Alin.
           A Románia Kupa megyei szakaszának negyeddöntôjében a múlt szerdán lejátszott mérkôzéseken a további eredmények születtek: Csíkszépvíz – Csíkszereda 2–3 (1–1), Farcád – Betfalva 3–2 (3–1), Székelyudvarhelyi Küküllô – Székelyszentmihály 4–3 (0–2). A gyôztesek bejutottak a megyei szintű Románia Kupa elôdöntôjébe. Az elôdöntô mérkôzéseire május 23-án, szerdán 17.30 órai kezdettel kerül sor. A mérkôzések párosítása: Csíkszeredai ISK – Gyergyószentmiklósi Jövô. Játékvezetôk: Szakáli Botond, Fodor József, Kis Ferenc – székelyudvarhelyiek; megfigyelô: Câmpeanu Dumitru (Maroshévíz). A másik ágon: Székelyudvarhelyi Küküllô – Farcád. Játékvezetôk: Simó Zoltán, Kis István, Fazakas László – mindhárman Székelykeresztúr; megfigyelô: Somolyák István – Székelyudvarhely. A gyôztesek bejutnak a Románia Kupa megyei szakaszának döntôjébe. A Románia Kupa megyei szakaszának döntôjére június 9-én, szombaton kerül sor.
           Május 13-án, vasárnap a Hargita megyei IV. Liga rájátszásának keretében rendeztek újabb bajnoki fordulót. A gyergyói csapat Parajdon vendégszerepelt. Ezúttal csak döntetlenre futotta a Jövô erejébôl. A bajnoki mérkôzés végeredménye: Parajdi SE – Gyergyószentmiklósi Jövô 2–2 (0–1). Gólszerzôk: Bíró Dénes (69.), Farcaş Lucian (81.), illetve Ciocania Vasile (30.), Covrig Alin (70.). Covrig Alin játékos-edzô mérkôzés utáni véleménye: Az volt a helyzet, hogy három játékosunk, nevezetesen Bliorţ Lucian, Nagy Zsolt és Nagy Csongor sérülés, illetve betegség miatt nem léphetett pályára. Ebben a helyzetben a szintén sérült ţepes Andreit kellett pályára küldjem. Sajnálom, hogy nem sikerült gyôzni, a hazaiak a második góljukat kevéssel a mérkôzés vége elôtt szerezték. Kétszer vezettünk 1–0, majd 2–1 arányban. A parajdiak második gólja elôtt a sérülten játszó ţepes Andreit sebességben felülmúlta közvetlen ellenfele, és a támadás végén gólt kaptunk. Ennek ellenére értékelem, hogy ez az alig 16 éves játékos, sérülése ellenére, vállalta a mérkôzést. Kényszerhelyzetben voltam, szükséges volt pályára küldeni ezt a fiatal játékost. A parajdiak második góljáig jól szerepelt. Következik számunkra egy újabb nehéz mérkôzés a tölgyesiek ellen. Ezen a mérkôzésen nyernünk kell, hogy a rangsorban második helyezett Salamás csapata ne tudjon közelebb kerülni hozzánk. Remélem a mérkôzés kezdetéig felépülnek sérüléseikbôl a fentebb említett játékosok. Jó hír viszont, hogy lejárt Kurkó József 6 fordulóra szóló eltiltása. Remélem, hogy az elôttünk álló mérkôzésen a játékost pályára is küldhetem. Ismétlem, nehéz mérkôzés elé nézünk, de egy teljes értékű játékoskerettel remélem, hogy gyôzni tudunk.
           A bajnoki forduló további eredménye: Tölgyesi Real – Szentegyházai Vasas 1–3 (1–1). Gólszerzôk: Péter Sándor (39.), illetve Mag Árpád (26., 60., 72.). Salamás csapata szabadnapos volt. A IV. Liga következô fordulójának műsora: május 19., szombat 16 óra: Szentegyháza – Salamás. Játékvezetôk: Jenei Csaba, Szakáli Botond, Szécsi Csaba; megfigyelô: Zsombori Gyula – mindannyian Székelyudvarhely. Május 20-án, vasárnap 11 órai kezdettel: Gyergyószentmiklósi Jövô – Tölgyesi Real. Játékvezetôk: Fodor József – Székelyudvarhely, Simó Zoltán – Székelykeresztúr, Szabó Attila – Kôrispatak. A mérkôzés megfigyelôje: Kecseti Árpád – Salamás.
           A megyei ifjúsági bajnokságban legutóbb a következô eredmények születtek. D-csoport: Keresztúr – Székelyudvarhelyi ISK 0–5, Budvár – Maroshévíz 1–3, Keresztúr – Elite 1–2, Siculum – Tölgyes 7–0, Balánbánya – Székelyudvarhelyi ISK 0–2.
           A 2007/2008-as bajnoki kiírással kapcsolatosan a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület közli, hogy az ôsszel kezdôdô küzdelemsorozat az elôzetes tervek szerint két csoportban zajlik. Az Északi-csoportba a következô települések csapatait sorolják: Tölgyes, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Balánbánya, Csíkszereda, Tusnád. A Nyugati-csoportba a következô térségek együttesei kerülnének: Szentegyháza, Székelyudvarhely, Parajd, Székelykeresztúr. Mindkét csoportban a csapatok száma 8 és 14 közöttire tehetô. A résztvevô csapatok mezônyét a jelenlegi IV. Liga, továbbá a Csík- és az Udvarhely-körzeti bajnokságok elsô 8 helyezett csapatai alkotják majd. Ezenkívül a mezônyhöz csatlakozik az Udvarhely-körzeti bajnokság második értékcsoportjából feljutó csapat is. Valamennyi csapat megfelelô pályával, öltözôkkel kell rendelkezzen, ezenkívül egy ifjúsági (bármelyik korcsoportban) csapatot kell szerepeltessenek a megyei bajnokságban. Az ifjúsági bajnokságok lebonyolítása úgy lesz megoldva, hogy a kiszállások minél kisebb távokon történjenek. Közlik ugyanakkor, hogy Románia kormányának van egy terve, miszerint a közeljövôben 500, lelátóval és öltözôvel ellátott labdarúgópályát építenének falusi környezetben (megyénként 8–15 ilyen létesítményt). A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület csak azon helységeket javasolja ezen pályaépítési tervben való részvételre, amelyek IV. Ligás csapattal rendelkeznek!

Kosárlabda
Öregfiúk a pályán

           Május 19-én, szombaton és május 20-án, vasárnap Gyergyószentmiklóson kerül megrendezésre a hagyományos Barátság Kupa öregfiú kosárlabda-torna 49. kiírásának küzdelemsorozata. A helyi sportcsarnokban május 19-én, szombaton sorra kerülô csoportmérkôzések műsora. 9 órától Gyergyószentmiklós – Csíkszereda, 10.30 órától – ünnepélyes megnyitó, 10.45 Székelyudvarhely – Sepsiszentgyörgy, 12.15 Gyergyószentmiklós – Szászrégen, 13.45 Székelyudvarhely – Szováta, 15.15 Csíkszereda – Szászrégen, 16.45 Sepsiszentgyörgy – Szováta. Május 20-án, vasárnap 9 órától az 5., 10.30 órától a 3. helyért mérkôznek. A Barátság Kupa gyergyószentmiklósi döntôjére a tervek szerint május 20-án, vasárnap 12 órai kezdettel kerül sor. A szervezôk valamennyi csapatnak ezúton is sok sikert és kellemes szórakozást kívánnak!

Aktuális
A Pro Cive javaslata

           Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Tanácsának figyelmébe
           Tekintettel arra, hogy a városunk életében nem mindennapos egy centenáriumi ünnepségsorozat, amelynek keretei a legkülönbözôbb tevékenységeket természetszerüen és magától értetôdôen magába kell foglaljanak. Most már tényként kezelhetô, hogy az élet diktálta igény, hogy ha kissé késve is, de hozzákezdjünk Gyergyószentmiklós, szülôvárosunk polgárai közül azok a neveinek megörökítéséhez, akik maradandót alkottak városunk 100 éves történetének bizonyos, jól meghatározott periódusaiban.
           Az elsô ilyen, nézetünk szerint, soha vissza nem térô alkalom a következô közvetlen idôszakban, a most befejezés elôtt álló sportcsarnok elnevezésére vonatkozóan történhet meg, ugyanis sarkigazságként állapítható meg, hogy a sportcsarnok a „Basilides Tibor Sportcsarnok” névre egyértelműen jogosult. A testnevelô tanár-edzô sportbeli, emberi és pedagógusi érdemei annyira magától értetôdônek tűnnek egy csodálatos életmű számvetésének tükrében. Kiegészítésként és a sportcsarnok névadásának magasztos ünnepén nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy a Salamon Ernô Gimnázium udvarán lévô és működô két másik sportterem is az eltelt évtizedek során maradandó nyomot hagyott az itt tanuló, sportoló diáknemzedékek további karrierjének megalapozásában.
           Konkrét javaslatai szervezetünknek a következôk:
           1. A sportcsarnok vegye fel a „Basilides Tibor Sportcsarnok” nevet.
           2. A régebbi kicsi tornatermet nevezzék el „Molnár Levente – Hoffmann Ferenc” teremnek, annak megörökítésére, hogy a sok igazságtalan mellôzés ellenére, végül is Edmontonban (Kanada) Molnár Levente szertornász Fôiskolás Világbajnokságot nyert.
           3. Az iskola udvarán levô nagyobbik tornatermet nevezzék el „Urzică Marius – Ferencz József” teremnek, mivelhogy itt valósultak meg a késôbbi olimpiai bajnoki sikerben kicsúcsosodott, máig páratlan eredmények.
           Ezáltal, valamint a vonatkozó épületek falára rögzítendô emléktáblákkal, mely nem igényel jelentôs anyagi ráfordítást még napjainkban sem, a tisztelt gyergyószentmiklósi tanácstestület is hozzájárulhat, a maga lehetôségei szerint, a mindnyájunk által hôn óhajtott ünnepségsorozat magasztosságát emelve.
           Tisztelettel Hideg Csaba, a Pro Cive Egyesület elnöke

Tenisz
Libanon után Indiában

           A libanoni Jouniehban megrendezett 75 000 dollár összdíjazású nôi tenisztorna egyéni versenyének elsô fordulójában: Koryttseva Maria (ukrán) – Portik Szatmári Ágnes 6–3, 6–3. A páros verseny elsô fordulójában: Panova/ Portik Szatmári Ágnes (orosz–romániai) – Piedade/ Pous-Tio (portugál–spanyol) 7–6, 6–3. A nyolcaddöntôben jegyzett eredmény: Dzehalevics/ Rodina (fehérorosz-orosz) – Panova/ Portik Szatmári 7–5, 6–0.
           A május 14–20. közötti idôszakban a gyergyói sportoló az indiai Trivandrumban vesz részt 25 000 dollár összdíjazású nôi teniszversenyen.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
Május 17 – 23.

           KOS (III.21-IV.20.)
           A mostani bolygóállás segítségével végre rendbe teheti magánéletét, hiszen az ég a legtöbb Kos szülöttet forró szerelemmel ajándékozza meg. Ha egészségügyi problémája van, most rátalálhat a legjobb gyógymódra.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Halaszthatatlan hivatalos ügyeit kénytelen lesz a legalkalmatlanabb héten elintézni. Néhány órás sorban állás és bosszankodás után boldog lehet, ha ötven százalékos a siker. Egészség: a meleg tej elalvást segítô hatása már régóta közismert.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Tele van kétségekkel, nem tudja, hogy mikor hoz jó, vagy rossz döntéseket. Ezen a héten könnyen megvádolhatják, és jóval nehezebben bírja a gyűrôdést, mint máskor. Ha szomszédja kíváncsi természetű, ne ítélje el ezért!
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Munkahelyi változásokra számíthat, amelyek személy szerint nem érintik, annál inkább kiboríthatják lelkileg. Anyagi javakban ugyan nem dúskál, de megvan, és meg is lesz a mindennapi betevôje.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Hagyja sodortatni magát a világ komoly és komolytalan dolgaival, akarja megismerni az ismeretlent, és rá fog döbbenni, mennyire hiányos a világról alkotott képe! Mindenütt jó, de legjobb otthon – a régi közmondás igazsága megkérdôjelezhetetlen.
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           A szerelem nem kérdez senkit, hogy jó idôben jött, vagy sem. Nehéz idôszak ez annak a Szűznek, aki házas, de vágyik egy kis flörtre, romantikára, vagy éppen arra, hogy szexuális igényeit egyszer már normálisan kielégítsék.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Társával adódhat némi afférja. Hogy ki a hibás, kár firtatni, inkább azon legyen, hogy mielôbb helyreálljon a családi béke! Ha éppen most mutatják be Önt szerelme mamájának, és jó benyomást akar kelteni, legyen természetes.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Partnerváltás mutatkozik a Skorpiónál. Jól meggondolta? Annyi biztos, hogy minden új kapcsolatnak megvan a maga varázsa, ami teljesen elvakítja, és nem látja az Önre leselkedô esetleges veszélyeket sem.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           A holdfázisok életünk minden területére hatást gyakorolnak, nem árt tehát, ha alaposan kiismerjük e titokzatos égitestet! Gondoljon a régi bölcsességre: aki mer, az nyer! Kockázatvállalás nélkül nincs boldogság, hiszen honnan tudhatná elôre, mire van szüksége, amíg ki nem próbált valami újat!?
           BAK (XII.23-I.20.)
           A mostani bolygóállás a háztartási munkához ad többletenergiát. Ilyenkor tud legszebben és legjobban kitakarítani, hatékonyan, jó kedvvel pakolászni, ügyesen barkácsolni. Szerelmi ügyeirôl ne fecsegjen mindenkinek.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Csak a munka, a pénz utáni hajsza köti le minden percét. Szinte észre sem veszi azt, hogy mennyire telik az idô, milyen gyorsan ôszül. Van, akiknek a szükség, másoknak pedig a kapzsiság veszi el teljesen az eszét.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Figyeljen az intô jelekre! Régebbi üzleti partnereinek egy részét anyagi gondok fenyegetik, mások pedig a korukra való tekintettel lassan kivonulnak a szakmából. Frissen kialakuló kapcsolatai hoznak majd kedvezô változást.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           Mivel mindig az okos enged, már rég a hülyék uralkodnak...
           * * *
           Egy idôs férfi meghal. A család a ravatalozóban áll, a pap nagyon szép beszédet mond az elhunytról. Felsorolja, milyen jó apa volt, milyen hűséges férj, becsületes ember. Az özvegy odasúgja a kis unokájának:
           – Drágám, menj már közelebb a koporsóhoz, és nézd meg, tényleg a nagyapád van-e benne!
           * * *
           – Apu, azzal csúfolnak az iskolában, hogy én zabigyerek vagyok!
           – Tudod mit? Mutasd meg nekik anyádat, akkor majd nem mondanak többé ilyet.
           * * *
           – Jó napot, kérek egy méter kolbászt!
           – De kérem, a kolbászt kilóra mérjük!
           – Rendben, akkor adjon egy kilométert!
           * * *
           A nyári szünetben Móricka felmegy játszani Pistikéhez, a tizedik emeleti lakásba. Délután hazajönnek Pistike szülei, és kérdezik a gyereküket:
           – Pistike, mit csináltatok Mórickával?
           – Versenyeztünk, hogy melyikünk mer messzebbre kihajolni az ablakomból!
           – És hol van Móricka?
           – Ô nyert.
           * * *
           Vasárnap reggel a házaspár az ágyban lustálkodik, és a férj elkezd a feleség körül matatni. Finoman megcirógatja az oldalát, aztán a megérinti derekát, lenyúl a combjához... Az asszony kéjesen nyújtózni kezd:
           – Egy kicsit feljebb... Egy kicsit lejjebb...
           Erre a férje abbahagyja a motoszkálást. A feleség csodálkozik:
           – Mi történt, miért hagytad abba?
           – Megtaláltam a távirányítót!
           * * *
           Egy férfi kérdôívvel a kezében járja sorra a lakótelepi lakásokat. Felmérést végez a szexuális szokásokról. Becsönget egy férfihoz, és kérdezi:
           – Ön milyen gyakran szeretkezik a barátnôjével?
           – Háromszor egy héten.
           – Pont eggyel kevesebbszer, mint a szomszédja.
           – Ez érdekes... éppen ô a barátnôm.
           * * *
           Egy asszony dicsekszik a szomszédjának az egyetemista fiával:
           – Az én fiam olyan okos, hogy ahányszor levelet kapunk tôle, mindig elô kell vennünk a szótárt.
           – Jó maguknak! Ha az én fiamtól levelet kapunk, mindig el kell mennünk a bankba.
           * * *
           – Gyerekek, mondjatok a rendôrök, tűzoltók, mentôsök munkájával kapcsolatos mondatokat! – mondja a tanító néni az elsôsöknek.
           Pistike jelentkezik:
           – A tűzoltó terhesen szalad ki az égô házból.
           – Pistike, tudod te, mit jelent az, hogy terhes?
           – Igen, tanító néni. Azt, hogy kihord egy gyereket.
           * * *
           A buszon utazik a gyerek. Egy ember odaszól neki:
           – Fiacskám, add át a helyedet a bácsinak az akváriummal!
           A gyerek körbe néz:
           – De bácsi, hol van itt akvárium?
           – Itt a hasamban – simogatja meg a hasát az ember: 2 hal és 4 liter sör!
           * * *
           Két fickó a kocsmában.
           – Képzeld el, nálunk padlófűtés van.
           – Tényleg, hogy csináltad?
           – Felszedtük a padlót és eltüzeltük.
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!