Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Markólóg
Pedig már úgy gondoltuk, hogy választóink a kezünkbôl esznek, bedôlnek mindennek, s ha azt mondjuk, hogy fekete, akkor eszükbe sem jut más szín. Vakon követik utasításainkat, gondolkodás nélkül teljesítik felhívásainkat, hiszen autonómiát, s még mi mindent ígértünk nekik. Hát nem így történt. S hiába minden mellébeszélés, hogy a lakosság masszív távolmaradása intô jel kell legyen mind a politikusok, mind az államfô számára. Röhejes, hogy ilyeneket kell nyilatkozni, mikor éppen elveszítettük a választóink fölötti uralmat. Mit érdekel más! Számunkra kell intô jel legyen! Elsôsorban, másodsorban, és minden sorban!
Úgy látszik, homok került a gépezetbe, s nyikorogni kezdett az egész tákolmány, sôt a gépkezelôk is felbátorodtak, s kritizálni kezdték a vezetést. Hogy merészelik? Nélkülünk sehol sem lennének! Mi tanítottuk, képeztük ki ôket a feladatra, s ez a hála? Eckstein, Toró, Kincses… Hej, jó vitézeim, mind elárultok? A fejemet akarjátok? Hát nem kapjátok meg. Majd megmutatom az igazi énem. (Halk dúdolás: Vezess még egyszer gyôzelemre minket…) Csaba leszek a csillagösvényen. Igen, lemondok minden másról, és erre fogok koncentrálni. Nem érdekel sem Attila, sem más szalonnasütögetô. Én egyedül fogok piknikezni a szavazóimmal. S ha nem is elsôként, de újra naggyá teszem a Béla nevet, aki majd utoljára nevet. Ha, ha, ha…
De, jaj, kételyek gyötörnek… Vajon nem ellenem esküszik minden, és mindenki? Mi minden történhet a kulisszák mögött? Nem tudom, s hű embereimnek se híre, se nyoma. Mind karriert építenek valahol. Kiben bízhatok? Bár száz, bár ezer Annám lenne, ki értô kezekkel rendezgeti a jövô fonalát. Ó, vágyaim, ó, én vágyaim repüljetek sólyomszárnyon, s teljesüljetek. Vedd le vállaimról a terhet, jótékony homály. Hogyan tovább, hogyan tovább…
Száz meg száz megoldás nyílik elmémben, de hiányzik Toldi útmutató petrencéje, így a helyes út rejtve marad. Már elegem van az olcsó népszerűségbôl, a falusi tornaterem-avatókból, ahol elcsépelt kampánybeszédekkel kell begyűjteni a bárgyú résztvevôk tapsjutalmát. Elegem van a műveletlen kiskirály polgármesterekbôl, akik azt hiszik, miattuk kel fel a nap, tôlük kék az ég, akik még azt sem tudják, hogy ki vagyok: államtitkár? államelnök? Hánynom kell a képmutató, nyálazó pártebektôl, akik csak a koncot lesik, és a hatalomért felrúgnak minden szövetséget, békétlenséget, bizonytalanságot, ellenségeskedést terjesztve a szervezetek között. Együtt vagyunk erôsek? O tempora, o mores!
Mégis jobb lenne lemondani? S nyugton írogatni halhatatlan verseket? Lehet, hogy az ellenségnek kikiáltottak a javamat akarják. Lehet, ôk látnak tisztán, és nem akarják, hogy én, és velem együtt az erdélyi magyarság még mélyebbre sülylyedjen. Hozzájuk eljut, ami hozzám nem, hiszen egy légvárban élek, buboréklakó vagyok egy nagy pohár pezsgôben, amivel mások koccintgatnak az erdélyi magyarság egészségére. A déjŕvu déjŕvu-ja!
Ábrahám Imre
Băsescu marad
A szombati népszavazáson a szavazópolgárok elsöprô többsége a nem-re voksolt, tehát arra, hogy Traian Băsescu továbbra is betölthesse az államelnöki tisztséget.
Az országos adatok szerint, a május 19-i referendumon a 18 301 309 szavazati joggal rendelkezô, listán szereplô szavazópolgárból 44,45 százalék, azaz 8 135 272-en járultak az urnák elé. 6 059 315-en (74,48 százalék) Traian Băsescu felfüggesztett államfô menesztése ellen szavazott, míg 2 013 099-en (24,75 százalék) az államfô menesztése mellett tették le voksukat. 62 858, azaz 0,77 százaléka a szavazatoknak érvénytelen volt.
A 186 külföldi szavazókörzetben összesen 75 027-en jelentkeztek voksolni, 70 044-en az államfô menesztése ellen, míg 4 741-en az államfô felfüggesztése mellett szavaztak. 242 szavazat érvénytelen volt.
Gyergyószentmiklóson a 16 920 szavazati joggal rendelkezô állampolgár 27,31 százaléka, azaz 4621-en voksoltak. 3970-en (85,91 százalék) az államfô menesztése ellen, míg 636-an (13,75 százalék) a menesztése mellett szavaztak. A város szavazókörzeteiben összesen 15 érvénytelen szavazatot számláltak.
K-T. Gy.
Idôalagút (21.)
Elöljáróink bizonyára ma is nagy gondot fordítanak a szegények és rászorultak támogatására, hiszen tudják: az elöljáró erkölcsi kötelessége – ha már nem veleszületett érték – a rászorultakkal való törôdés, támogatásuk, amit lehetôségei függvényében meg kell tennie. Azért elöljáró, hogy ebben is elöl járjon! (Nem a választások elôtt osztogatott alamizsnára gondolunk.)
„Köszönetnyilvánítás. A Szent Antal kenyerének helyi gondnoksága indíttatva érzi magát arra, hogy Kovács Lajos kir. fôjegyzô úrnak köszönetét fejezze ki a szegények nyomorának enyhítésére adott 200 koronáért. E szép adománynak története van: Kovács Lajos háláját akarta ezzel leróni azért az isteni segedelemért, a mely ôt a legközelebb elmúlt napokban fenyegetett veszedelembôl úgyszólván rendkívüli módon kimentette. Tölgyesi hivatalos kiszállása alkalmával elragadták kocsiját a lovak s három kilométernyit száguldtak vele elemi erôvel, félôrülten, míg kocsijából kibukott s egy homokbuckára esett, de leszámítva kisebb felszínes sérüléseket, egészségesen folytathatta útját.
Nem vétünk talán a jól értelmezett diszkréczió ellen, ha ôt, a ki a humanizmus jegyében már annyit tett titokban, példaadásképpen nyilvánosan ünnepeljük. Köszönet a szegények nevében a nemes, szívbôl jött adományért. A gondnokság.”
Az elmúlt héten hagyományôrzô napokat tartottak a Salamon Ernô Gimnáziumban. A dicséretesre sikeredett napokon jó lett volna a 100 év elôtti iskolai rendezvények egyik hagyományát, a szilvaízes lepényevést is felújítani, ha már a fánk jelen volt a finomságok között. Kár, hogy ma emlékeinkben sem él a város akkori majálisainak helyszíne, az „Alsó-nyires”. (Miként a Zoller-kerti, sôt a magasbükki majálisok is lassan a múlt ködébe vesznek, egyre jobban jelezve, ismét szükség lenne egy olyan ligetre vagy parkra a város közelében, ami akár majálisok rendezésére is alkalmas lehet, hiszen másképp magánterüleket kell erre használjon a kikapcsolódni vágyó, ami nem egyszer vitát válthat ki a füvet tapodó és a tulajdonos között. A gyorsan növô nyírfa igen alkalmas egy ilyen hely befásítására, s akkor az Alsó-nyíres helyett lehetne egy Új-nyíres nevű közeli pihentetô, majálisozó helyünk, ahol ki lehetne néha kapcsolódni.)
„Tanulók majálisa. Múlt számunkban már hírt adtunk e tervezett majálisról. A rendezôség: a polgári iskola tantestülete és az elemi iskolai tanítók már végleg meghatározták helyét, napját és módozatait. A megállapodás szerint f. hó 29-én, szerdán, a mise után a tanulósereg zászlósan, zeneszóval kivonul az Alsó-nyiresbe. Az igen szépnek igérkezô mulatságra maguk a tanulók hívják meg a nagyközönséget. A község bôkezűsége folytán gondoskodva lesz a kényelemrôl. Egy helybéli vendéglôs fogja a mulatozókat itallal és esetleg hideg ételekkel ellátni. A czigányzenén kívül a tanulók is fogják a közönséget mulattatni. Mindenféle bohókás versenyjátékai közül bizonyára a szilvaízes lepényevés igérkezik pompás tréfának. Részünkrôl még kedvezô idôjárást kívánunk a mulatsághoz.”
Ollózta: Bajna György
Változott a sérültekre vonatkozó törvény
Fontos közleménnyel fordult a sajtóhoz Kovács Éva, a hivatal közigazgatási osztályának vezetôje. A sérülteknek járó juttatásokat szabályzó törvénykezés friss elôírásai ugyanis újabb támogatási feltételeket szabnak. Négy csoportba sorolhatók a támogatottak:
1. Azok a személyek, akik a 148/2005-ös Kormányrendelet alapján, sérült gyerekük után gyereknevelési juttatásra jogosultak, a gyerek 3 éves koráig 600 lejt, 3–7 éves koráig 450 lejt kapnak.
2. A sérült személyek, akik sérült gyereket nevelnek, és csak a sérültség utáni jövedelemmel rendelkeznek, a gyerek 3 éves koráig 450 lejre, 3–7 éves kora között 300 lejre jogosultak.
3. Akik nem részesültek a 148/2005-ös Kormányrendelet szerinti juttatásban, a gyerek 3 éves koráig 300 lejt, utána, a 7. életév betöltéséig 150 lejt kapnak.
4. Azon sérült személyek, kiknek gyereke nem sérült, és csak a sérültség utáni jövedelemmel rendelkeznek, gyerekük 2 éves koráig 450 lejt, utána pedig, 7 éves koráig 150 lejt kapnak támogatásként.
Kovács Éva megjegyezte, fontos, hogy az érintettek mihamarabb jelentkezzenek a polgármesteri hivatal szociális irodájában, kitölteni a formanyomtatványt, csatolni hozzá a szükséges aktákat (szülôk személyazonossági igazolványának másolata, gyerek keresztlevelének másolata, sérültségi besorolásról szóló bizonylat), mert ha május 30-ig iktatják a kérésüket, visszamenôleg januártól megkaphatják ezt az összeget. Amennyiben júniusban teszik le kérésüket, csak júniustól kapnak támogatást.
B. K.
„A polgármester a szót belém akarja fojtani”
Sajtótájékoztatóra hívta a gyergyói média képviselôit Nagy István jegyzô. Szavait az alábbiakban idézzük:
„Sajnálattal kell megállapítsam, hogy az utóbbi idôben a polgármester a szót belém akarja fojtani. Tájékoztatni szeretném a közvéleményt, hogy azzal vagyok sokat támadva, hogy el merem mondani a felmerült kérdésekkel kapcsolatosan a véleményemet. Ezért a polgármester úr fegyelmi bizottság elé citált, aminek az eredményérôl majd tájékoztatni fogom a közvéleményt.
Ugyancsak egy másik esetet szeretnék a közvélemény elé tárni. A polgármester úr családján keresztül, én azt állapítottam meg, hogy jogtalanul használ körülbelül egy 7 áras területet. Ezt a kérdést április 23-án a Gyergyószentmiklósi Földosztó Bizottság elé tártam, amire semmilyen fajta reagálás nem történt. Május 3-án beadványában a polgármester azzal vádol, hogy rosszindulattal vagyok családja iránt, és ahelyett, hogy a tényállásról beszélgettünk volna, egy más megoldást javasol a kérdésre. Ezzel az üggyel foglalkozni kell, ki kell vizsgálni, hogy a jegyzô rágalmat fogalmaz-e meg a polgármester ellen. Igaz-e, hogy területet használnak jogtalanul? A kivizsgálást a helyi földosztó bizottság szakemberei is el tudják végezni. Ha beigazolódik, hogy jogos volt a meglátásom, akkor megoldhatóvá válik egy 10-es törvény szerint jogosult család kártérítése”.
A fegyelmi bizottsághoz intézett bepanaszolása kapcsán Nagy István elmondta: „a május 8-i megkeresésben szerepel, hogy Nagy István igazolatlanul hiányzott munkahelyérôl, nem vett részt bizonyos aktivitásokban, interjúkat adott, és sajtótájékoztatót tartott. Nálunk, én úgy gondolom, egyfajta boszorkányüldözés folyik. Nekem mindig is volt véleményem, és lesz is a történésekrôl, eseményekrôl. Szakmai szempontból is véleményt fogok mondani ezután is, mert hát ez a feladatom. Szerencsésnek tartanám, ha végeznének egy szociológiai felmérést, hogy tulajdonképpen miért van feszült hangulat a hivatalban. Szeretném emlékeztetni, hogy már 2005-ben felmerült ez a kérdés, akkoriban a politikum próbálta mediálni, mert felmerült, hogy bizonyos vezetési módszerek elavultak”.
B. K.
Települések díjazása
Immár hatodik alkalommal kerül sor a megye legtisztább, legrendezettebb településeinek díjazására a megyenapok keretében. Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke sajtótájékoztatón közölte, hogy idén 8 város és 50 község nevezett be a versenyre. A héttagú zsűri egész éven át figyelemmel követte e településeket, és egy jól meghatározott kritériumrendszer szerint pontozott. Öt csoportra osztották az elvárásokat, így voltak urbanisztikai, területrendezési értékek, a település esztétikája, gazdasági kritérium, környezetvédelmi elvárások és a települést látogatóra gyakorolt hatás. Különdíjat is osztottak, ezt azon települések kaphatták meg, melyek adott idô, azaz egy esztendô alatt a legnagyobb fejlôdést mutatták.
A pontszámok alapján az idei rangsor a következô: a városok versenyében elsô díjas lett Csíkszereda, második Tusnádfürdô, a különdíjat pedig Székelykeresz- túr kapta.
A községek versenyét Korond nyerte, ôt követi sorrendben Remete, Ditró, Szentkirály, Parajd és Kozmás. Különdíjjal méltatták Csomafalva és Kászonaltíz fejlôdését.
B. K.
Feszültség a polgármester és a jegyzô között
Szerdán, a lapzártakor tartott rendkívüli tanácsülésen számos napirend ügyében foglaltak állást a testület tagjai. A megbeszélnivalók mellett több téma kapcsán kerekedett vita. Bôvebben a történtekrôl a jövô heti lapszámunkban olvashatnak, ám most szükségesnek tartjuk közölni két ügy egy-egy részletét.
1. Egy, a 10-es törvény értelmében kezelendô kérdés alkalmával felmerült annak a lehetôsége, hogy milyen módon lehet megoldani a múltban erôszakkal kisajátított ingatlan (felépítmény+terület) kárpótlását. Nagy István jegyzô tájékoztatta a tanácsot: tudomására jutott, hogy van egy körülbelül 750 négyzetméternyi terület, amit Pap József gyerekei használnak rendezetlen körülmények között. Pap József polgármester feltette a kérdést: „mi köze (mármint a jegyzônek – szerk. megj.), hogy az én gyermekeimnek mijük van? (...) Én nem járok senkinek a csűrkertjébe, hogy megnézzem, hány árja van”.
És ide kívánkozik még egy részlet. Kercsó Attila ugyanis hozzáfűzte: „én nem tudtam, hol van az édesanyám területe, de a polgármester tudta, s addig nyomtak, amíg eladtuk”.
2. Többször hangzott el Nagy István jegyzô szájából az ülés idején, hogy az önkénynek véget kell vetni, a szűklátókörűség a jellemzô most, 2007-ben stb. Az ülés végén aztán kifejtette bôvebben is: “A feszültség köztem és a polgármester között az egeket kezdte súrolni. Kezdett matatni a fizetésemnél is, egy hét alatt három ákombákom adminisztratív aktán keresztül büntetést adott ki. Péntektôl három közigazgatási pert indítok, mert az én lelkiismeretem tiszta. Azt nem fogom eltűrni, hogy valaki megfélemlítsen, zaklasson és zsaroljon. Én elismerem, hogy ô a polgármester, de nem tudom tisztelni azokat, akik önkényesen járnak el. Elfogadnám, ha a tanács létrehozna egy bizottságot, hogy derítse ki, mi az oka a feszültségnek”.
Pap József polgármester egyetértett a komisszió létrehozásával, és Szász József, az ülésvezetô elnök javasolta, ezt a feladatot a tanács jogi bizottsága vállalja fel.
B. K.
A félretájékoztatás értéke közéletünkben
Az utóbbi két hónapban a Gyergyói Kisújság oldalain négy törvénytervezetem sorsáról próbáltam beszámolni a lap olvasóinak. Az elsô a széltörések és más természeti katasztrófák által sújtott vidékek helyi vállalkozóit védô törvénytervezet volt, mely számos egyeztetés és módosítás után meg lett szavazva a Parlament által. Akkor azonban, amikor az államelnök alá kellett volna írja, a Szociáldemokrata Párt ötven képviselôje és szenátora Viorel Hrebenciuc-kal az élen, megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Ismerve azt, hogy az Alkotmánybíróság volt szociáldemokrata honatyákból, vagy hozzájuk közel álló személyekbôl áll, a már megszavazott törvény megbuktatását nem tudtam megakadályozni. Bár Viorel Hrebenciuc részérôl létezett bizonyos hajlandóság az óvás visszavonására, meggyôzésükre azonban szükség lett volna néhány RMDSZ-es szenátor és képviselô támogatására, ami azonban nem történt meg. Ilyen irányú segélykiáltásom a gyergyói vállalkozók egyik vezetôje is hallhatta. Kétéves megfeszített munkám a Gyergyó vidéki fakitermelôk, és fafeldolgozók támogatására sajnos, nem járhatott sikerrel.
Másik törvénytervezetem, a tagosítási törvény, hét RMDSZ-es képviselô hiányzásának, vagy nem szavazásának köszönhetôen, egy szavazaton bukott meg. A szavazás lefolyásáról annak idején értesítettem a Gyergyói Kisújság olvasóit, sôt arról is, hogy a Képviselôház állandó bürójában miként utasították el a törvénytervezet újraszavazását, annak ellenére, hogy a frakcióvezetôk és más vezetô tisztségviselôk a gyűlés elôtt ezt megígérték nekem.
Harmadik törvénytervezetem, az erdészeti törvény (Codul Silvic) történetérôl szintén megemlékeztem, azt azonban nem írtam le, hogy a szenátus plénumában halasztást kértem, és a kérésemre, szakbizottságba való visszautalás után, a törvénykezdeményezést a szociáldemokrata képviselôk továbbra sem támogatták. Ezért Tôke István államtitkárral, Pete István szenátorral, a Szenátus Mezôgazdasági, Erdészeti bizottságának tagjával megegyeztünk, hogy mivel az általam kért hatvannapos határidô hosszabbítás is lejárt, az RMDSZ-frakció el fogja hagyni a termet, valamelyik koalíciós társ kvórum-ot fog kérni, és mivel nem lesz meg a szavazáshoz szükséges kétharmados többség, a törvénytervezet el lesz fogadva hallgatólagosan a Szenátus plénumában. Az egyezséget sajnos, nem tartották be, az RMDSZ-szenátorok a teremben maradtak, így a törvény a felsôházban megbukott.
A negyedik törvénytervezetem a Dacia személygépkocsit 1990-ig az Országos Letéti és Takarékpénztárhoz (C.E.C.) lefizetô személyek kártérítésére vonatkozott, amely szerencsére meg lett szavazva a Képviselôházban, és remélem, a kormány is rövidesen ki fogja dolgozni az értékpapírokra vonatkozó módszertani utasításokat.
Sajnos, utólag értesültem arról, hogy napjainkban is vannak szolgálatos elvtársak, akik most, amikor elítéljük a titkosszolgálati módszereket, igyekeznek a besúgás szellemében tájékoztatni az RMDSZ felsô vezetésének egyes egyéniségeit. Vagyis nem azt adják az RMDSZ felsô vezetésének tudtára, amit én leírok, hanem igyekeznek elferdíteni szövegeimet, és csúsztatni. A félretájékoztatás, az általunk nem kedvelt személyek befeketítése ôsi mesterség. Csak azt sajnálom, hogy egyesek ezért kapnak pályázataikra támogatást, és ezért tudnak ha-ladni az RMDSZ ranglistáján.
Dr. B. Garda Dezsô, Országgyűlési képviselô
Gödörmentesítettek a megyei utakon
Idén pünkösd elôtt már befejezte a Hargita Megyei Tanács az utak foltozását, javítását a Gyergyói-medencében. Kedden délelôtt Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Petres Sándor alelnök, György Béla Zsolt, a megyei útgondnokság vezetôje, Fehér Árpád körzetes, valamint az útjavító cégek, a Viaduct és a Multipland képviselôi végigjárták azokat az útszakaszokat, ahol gödörtelenítést végeztek, illetve aszfaltszônyegeztek. A települések polgármestereinek véleményét is kikérték az idei kátyúzásról, javításról, akik elmondták, elégedettebbek az idei munkálattal; volt, aki azért, mert tavaly esôben foltoztak, volt aki azért, mert néhol szônyeg is került a gödrös utakra. Összesen 1 640 000 lej értékben javították a Gyergyó vidéki megyei utakat, 50,8 km-en kátyúztak és 2,920 km re került aszfaltszônyeg.
Salamáson vette kezdetét a terepszemle, a Salamás–Várhegy közötti szakaszon, a 153D megyei úton. A várhegyiek a javítás mellett ígéretet is kaptak, hiszen mint a megyei tanács elöljárói elmondták, még idén aszfalt kerülhet a 150 méteres útszakaszra is. Majd következett sorban a 128-as, Orotva felé vezetô út, a 127-es, Ditró és Tölgyes közötti út, a 153C, Ditró és Remete közötti szakasz javításának átvétele. Közben a megyei tanács képviselôi Remetén az épülô Közösségi házat is szemügyre vették. Majd a 126-os megyei úton történt munkálatok megtekintése következett, Szárhegy és Újfalu között, illetve a 138-as, Libán felé vezetô megyei út átvétele.
Az útátvételen észrevételezett apró hiányosságok korrigálásáért Petres Sándor alelnök a munkálatot végzô cégek képviselôivel egyeztetett.
Folyamatban van kölcsön felvétele is – tudtuk meg Petres Sándortól, 11 megyei út javítására készült terv. Ezenkívül kohéziós programokra is pályáznak. A Gyergyói-medencében prioritást élvez a Libáni út.
K-T. Gy.
Megyei napok hetedszerre
A hetedik alkalommal rendezett Hargitai Megyenapok keretében számos kiállítás, székhely-avató, koncert és elôadóest szerepel a programban. Így május 17– 25. között Gyergyószentmiklóson is több rendezvényre látogathatott, illetve látogathat el a szórakozni, kikapcsolódni vágyó. Hétfôn este a Korona terme adott otthont a Ha meglebben a függöny című irodalmi estnek. Alig több mint kéttucatnyi gyergyói vette a fáradtságot, hogy meghallgassa Papp Kincses Emese felolvasó- estjét, melynek zenei hátterét a Role együttes biztosította, Bene Zoltán, Bodor Emese, János Kinga, Lutz Hajnal és Sántha Zsuzsanna énekesekkel. Nem tudni, mire vélni a gyergyói érdektelenséget, de akik távolmaradtak, bánhatják, mert szép élményben lehetett volna részük.
* * *
A szervezô Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ Örmény örökségünk Erdélyben címmel fotókiállítást is szervezett. A kiállítás-megnyitón ked-den délután sem tolongtak a gyergyóiak a Pro Art Galériában, ahol az erdélyi örmény örökség megôrzött kincseit tárták közszemlére. A fotókiállításon a társszervezô galéria házigazdájaként Tusa Lajos, majd a szárhegyi központ igazgatója, Kassay Péter köszöntötte a jelenlévôket. Elmondta, Nagy P. Zoltán és egykori diákja, ifj. Zakariás Péter munkái láthatók a falon, kihangsúlyozta, nem fotóművészeti, hanem dokumentációs kiállítás, mely része annak az anyagnak, melyet az ôsz folyamán Harry Tavitian örmény származású zeneművésszel Örményország fôvárosában is bemutatnak.
Hogy hogyan kerül az örmény fôvárosba a kiállítás anyaga, Kassay Pétertôl tudtuk meg.
– Magánemberként megnyertem egy pályázatot, ami egy örményországi tanulmányi útról szól. A szokásostól eltérôen fordítva kezdtem gondolkozni, és nem a közpénzt kihasználva fogok elutazni Örményországba, hanem a magam pénzén megyek el, és azt az örmény kultúrát próbálom odavinni, ami nekünk van. Ezt tudatva a román kulturális minisztériummal, Krizbai Béla fôigazgtó úr felvette a kapcsolatot, és megkaptuk a meghívást egy romániai örmény kultúra-délutánra, a fôvárosba. Célunk megmenteni a feledéstôl, és kölcsönösen bemutatni az örményországi és a romániai örmény kultúrát, fogalmazott az igazgató.
A szárhegyi központ a dokumentumfotók elkészítésére Nagy P. Zoltán fotóművészt, fotóriportert és egykori tanítványát ifj. Zakariás Pétert kérte fel. A kiállításon is jelenlévô Nagy P. Zoltánt Kassay Péter mutatta be, de neve, munkái nem ismeretlenek a gyergyóiak számára; több mint harmincháromezer fotója jelent meg, és több mint kilencven díj tulajdonosa, évtizedeken keresztül dolgozott a Hargita, majd a Hargita Népe napilapnál. Most az ô lencséjén keresztül láthattuk a gyergyói örmény örökséget. A már készen lévô több mint kétszáz fotóból tekinthettünk meg válogatást a Békény-parti galériában.
Kedden este Zorán-koncerten vehettek részt a gyergyóiak. A műjégpályán este héttôl lépett fel a sokak által kedvelt művész.
* * *
Szerdán délután a Csíkszeredai Művészeti Népiskola gyergyói fókjának növendékei állítottak ki a könyvtár emeletén, a rajzteremben. Elekes István, Páll Ignác, Kotró Karola, Binder Eszter, Deák Csaba, Albert Kinga és Ferencz Tímea munkáit méltatta, szólt a népiskola nyújtotta lehetôségekrôl Balázs József festôművész. Elmondta, ha valaki fest, rajzol, nem azt jelenti, hogy ki is állíthat, ahhoz, hogy valaki kiállítson, el kell jutni egy bizonyos szintre Gyergyószentmiklóson, mert itt a közönségnek olyan képzettsége van, hogy látja, mi a jó, és mi a rossz. Nem tematikus kiállítást láttunk, a legjobb munkákkal kívántak a hallgatók bemutatkozni a városnak, a megyenapok keretében.
Baricz Tamás Imola
MPSZ-hírek
A szombati népszavazásról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezete megelégedéssel állapítja meg, hogy helyzetértékelése helyes volt, s a népszavazáson pontosan az történt, amit elôre jeleztünk. A székelység ismét bölcsebbnek bizonyult önjelölt „vezetôinél”, átlátott a szitán, s minden RMDSZ-es értékes útmutatás ellenére azt tette, amit tennie kellett: távol tartotta magát ettôl az egész színjátéktól. Az a tény, hogy Székelyföldön a népszavazási részvétel messze az országos átlag alatt volt (pontosabban alig több mint fele annak) világosan mutatja, hogy a nép ma már nem kezelhetô arctalan, manipulálható tömegként. Az már csak ráadás, hogy azok, akik elmentek szavazni, pontosan a fordítottját tették annak, amit Markó Béla és helyi szolgái tanácsoltak nekik, így a „nem” szavazatok aránya Székelyföldön volt messze a legmagasabb.
Elgondolkoztató kell legyen az, hogy a felmérésekbôl egyértelműen tudhatták az RMDSZ vezetôi is, hogy milyen a közhangulat Székelyföldön, s mégis szembehelyezkedtek azzal. Logikusan gondolkozva két magyarázat létezik erre: vagy érdekük fűzôdött ehhez a kampányhoz, vagy mások utasítására jártak el. A székelység szempontjából mindegy, hogy a kettô közül melyik az igaz, lényeg ugyanis az, hogy világosan bebizonyosodott, hogy az RMDSZ nem a magyarság érdekében tette, amit tett, cselekedeteit más szempontok irányították. Lehullott tehát a lepel, s itt állnak elôttünk meztelenül azok, akik „a magyarság érdekében küzdenek” immár 17 éve. Az elôadásnak vége, ideje távozni a politika színpadáról!
Jellemzô az is, hogy a nyilvánvaló kudarc után az RMDSZ vezetôi magabiztosan ülnek székeikben, mintha mi sem történt volna, ezzel is bizonyítva, hogy arcuk bôre vastagabb, mint a fotelé, amiben terpeszkednek. Az meg egyenesen humoros, hogy Markó Béla azzal próbálja elterelni a figyelmet, hogy bejelenti, lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségérôl, de csak majd, egyszer. Felhívjuk a figyelmét, hogy a szombati szavazáson Markó Béla, az RMDSZ elnöke szenvedett csúfos vereséget, ezért egyetlen logikus lépése lehet: lemondani az elnöki tisztségérôl. De ha már említette a miniszterelnök-helyettességet: talán ideje volna észrevenni, hogy nemzeti közösségünk számára teljesen lényegtelen, hogy ô betölti-e ezt a tisztséget, annak mi semmi hasznát nem láttuk az elmúlt két és fél év alatt. Hogy csak egy példát említsünk: ô felel az oktatásért is, de gyermekeink továbbra is románul tanulják a történelmet és a földrajzot, s továbbra is látványosan diszkriminálják ôket minden vizsgán.
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Hetvenkét hét, több mint egy év és négy hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Lassan lejár a polgármester mandátuma, de hiába várjuk egyre türelmetlenebbül azt, hogy a kölcsönt kamatostól visszafizessék. Emlékeztetünk mindenkit arra, hogy annak idején a polgármester többször is elmondta, hogy csak kölcsönrôl van szó, amint megnyeri a pert, a pénzt visszateszi a város pénztárába. Jeleztük már akkor is, hogy a város nem a polgármester magánbankja, ahonnan kénye-kedve szerint vesz fel kölcsönöket. Felszólítjuk tehát, hogy szégyellje már meg magát, s haladéktalanul adja vissza a pénzt!
A változás ára – Pál Árpád a következményekrôl szól
„Szakmai szempontból, számokkal alátámasztva, politikamentesen kívánom alátámasztani meglátásaimat” – mondta Pál Árpád expolgármester, aki sorozatban, több témában kívánja a lakók tudomására hozni véleményét, immár a következmények tükrében.
Pál Árpád hiányosságnak tartja a média közömbösségét, azt, hogy a három év alatt alig kérték ki véleményét.
– Fura számomra, mert továbbra is fenntartom, hogy a tizenkét év alatt felhalmozódott tapasztalat alapján nálam hitelesebb információt nem tudom, ki nyújthatott volna egy-egy téma kapcsán. Nem kérdeztek, s ezért nemegyszer rágtam a körmöm, hogy nem tudom lereagálni a felemás, vagy esetenként a teljes félretájékoztatást. Hogy miért akarom e sorozatot indítani? Azért, mert az eddigi próbálkozásaim, egy pár cikkem nem lelt meghallgatásra. Nem egy testületi ülésen jelentem meg, ahol megtettem javaslataimat, felajánlottam segítségemet, nem kértek belôle. Tudni kell azt is, hogy a 2004-es évet a korábbiaktól eltérôen, költségvetési szempontból tisztán kezdte a város. Úgy indult el 2004-ben az új testület tevékenysége, hogy egy ülést sem szántak arra, hogy kielemezzék, mi is történt az elmúlt idôszakban. Az új vezetés úgy tett, mintha az elmúlt években nem történt volna semmi. Az az érzésem, hogy a választást összetévesztették a rendszerváltással, tenni akartak bármit és bárhogyan, csak azt nem akarták folytatni, ami már el volt kezdve. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy most sorozatban, külön témákra osztva már következményekrôl beszéljek. Hál’ istennek Gyergyó pénz szempontjából most a bôség zavarával küszködik, tetszik, nem tetszik, beért a tizenhét év gyümölcse; az ország is berobbant, csatlakozott, és ebbôl a város is profitál. Az, amiért most nagy árat fizetünk, a szakmai hiányosság, vagy a szándékosság. De ezt eldönteni nem az én tisztem, viszont errôl szólni, tájékoztatni a várost kötelességemnek tartom. Azt is tudni kell, hogy a 2002–2008 közötti idôszakot akár a bôség jelzôvel is illethetnénk, viszont 2009 után a szűk esztendôk következnek, megszorítások jönnek. Ez azért is fontos, mert 2009 után derül ki, hogy mit puskázott el a város. Soha vissza nem térô lehetôségeket veszítettünk el már a mulasztásoknak köszönhetôen. A politikusok a kampányban okosodnak meg, én azért kezdem most e sorozatot, hogy legyen ideje annak, akit érdekel, levonni a következtetéseket; teszem ezt abszolút jobbító szándékkal, és senki ellen nem irányulva. Remélem, akit érdekel, kialakít egy véleményt, és levonja a következtetéseket. Az, hogy egy politikus elmond dolgokat kampány elôtt, öngólt jelent, de én kitartok amellett, hogy a város minél világosabban, tisztán legyen tájékoztatva, és essünk már túl azon, hogy egy hídkorlátnak nagy jelentôséget tulajdonítva, tudunk örvendeni. Nem titkolt célom az sem, hogy végre tudjunk mérlegelni. Azt szeretném, hogy ami tapasztalatot, információt felhalmoztam, abból a város profitáljon. Nem zárkózom el a nyilvánosságtól, bármikor kész vagyok kerekasztal-beszélgetésen, fórumon részt venni, ezzel is hozzájárulva a szakmailag képzett és politikát tudatosan vállaló, fôleg fiatalok képzéséhez.
Pál Árpád lapunkon keresztül külön témakörönként fogja tájékoztatni az olvasókat, többek között, a fűtés-rehabilitálásról, a városgazdálkodási vállalatról, gázbevezetésrôl, a feladott, elmaradt beruházásokról, elszalasztott pályázatokról, lehetôségekrôl, az Inkubációs központról és fejlesztési osztályról, és egyéb történésekrôl is.
Lejegyezte: Baricz-Tamás Imola
Lakodalmasdi
Szombatoként hol fiákeren, hol csillogó-villogó, feldíszített autóban viszik a menyasszonyokat. Virágesô a polgári, a templomi holtomiglan-holtodiglan után, majd a násznép hosszú sorban kígyózik megünnepelni az új pár egybekelését. A vendéglôk zsúfolásig telnek, falvakon a kultúrházak is hangosak szombatonként a dínom-dánomtól.
A nagy napot készülés elôzi meg, s fogadott szakácsnô körül sürög-forog a rokonság, hacsak nem vendéglôt foglaltak le a mulatságra. A már beszerzett alapanyagokból keze alá adnak mindent. Hasonlók a lakodalmak Remetén is, csakhogy ott van szakácsnô, aki azt is felvállalja, hogy bevásárol, termet díszít – mentesítve az örömszülôket ezektôl a feladatoktól.
Ivácson Julianna a szövetkezeti vendéglôt vezeti, s úgy döntött, kipróbálja azt is, hogy a beszerzéstôl a porciózásig vállalja a násznép ünnepi vacsorájának elkészítését.
Felkeresik a szülôk, elmondják az igényüket, kiszámítja, milyen élelmiszerbôl, mennyi kell, s Juci néni asztalra teszi a menüt. Újabban azokat a lagzikat is lefôzi, amelyeket nem a szövetkezeti vendéglôben tartanak.
– Hogyan történik a beszerzés?
– Végigjárom a vágóhidakat, lerakatokat, megkeresem, mi, hol olcsóbb, milyen a kínálat, mindenrôl papírom kell legyen, mert másként nem vállalom. Például a flekkennek valót készen felszeletelve vásárolom meg, hogy biztos legyen, nem lesz semmi probléma.
– Terítés…
– A menyasszony, vôlegény elképzelése szerint történik, ôk mondják meg, a teremben hol szeretnének ülni, milyen legyen a díszítés, milyen szalvéta kerüljön az asztalra.
– Egyedül fôz?
– Van nekem két segítségem itt a szövetkezeti vendéglôben. Mellettem vannak, s ha kell, kérek még a családból segítséget. Ôk tudják, mit kell tenniük, összeszoktunk. S bárki, vagy akárhány személy nem lehet bent, aki a konyhán van, annak kötelezôen kell legyen orvosi vizsgája.
– Milyen különlegességet kértek eddig?
– A falusi ember nem nagyon szereti a szokatlan ételeket. Hogy az elôétel, hidegtál kicsit mutatósabb legyen, majonézes töltött dolgokat képzeltem el, nem sok sikerrel. Itt hozzá vannak szokva a hagyományos ízekhez, azokat kérik leginkább. A töltött tojást sem fogadják el.
– Mi történik, ha odaég a hús, nem sikerül valamelyik fogás?
– Erre nem tudok válaszolni, mert velem ilyen nem történt meg. Igaz, olyan gyomoridegem van minden egyes lakodalomkor, hogy fogyókúrának is megfelel.
– Mindig egyformára sikerül az aprófasírozott?
– Megszokja az ember keze. Akárcsak a flekkenkivágás, ha egyben vásárolom a nyakaskarajt. Automatikusan megy, vágod, dobod a mérlegre. Rááll a kéz.
– Mit szeret leginkább fôzni, enni?
– Szeretem a csorbát elkészíteni. Úgy tanultam, nagyon rég egy szakácstól, aki sajnos, meghalt. Azt szeretem fôzni. A receptje titkos. S nagyrészt ezt a csorbát kérik. Igaz, én próbáltam rábeszélni húsgombóc csorbára is, de ez nagyon bevált.
– Adagolás…
– Nem szeretem a porciót betartani, mindig kicsit többet teszek. S bizony vannak olyan találkozószervezôk, akik engem kérnek meg, már jóelôre, a következô mulatságra is.
– Honnan tudják, hogy mit, mikor kell bevinni a násznép asztalára?
– Hagyomány ez nálunk, évek hosszú sora óta a szakácsnô a zenészekkel egyeztet. Mikor az elôételt elfogyasztották, leszedik az asztalokat, két óra múlva tálalható a leves. Tizenegy óráig a levest fel kell szolgálni.
– Van-e a családban olyan, aki továbbviszi a fôzést, a csorba titkos receptjét?
– Az egyik fiam folyamatosan mellettem van, és tud mindent a fôzéstôl a tálalásig.
– Ha mondjuk, Gyergyószentmiklósra hívnák, egy udvaron szervezendô találkozóra…
– Érdekelne, hogy milyen körülmények között kellene megkészíteni az ételt. Ha volna megfelelô helyiség, elvállalnám.
K-T. Gy.
A mezô a gyergyói állattemetô
Lótetem díszelgett, bűzölgött múlt hét elejétôl a város szélén, a Mogyorós utcából induló mezei út mentén. Méghozzá, feltehetôen, a gazdája megperzselte, hogy eltüntesse a szegény párát, s egyúttal egy kanapé maradékát is a máglyára tette. Csakhogy nem égett el a tetem, csupán felismerhetetlenné vált. Hogy mi a teendô a tetemmel?
Csütörtökön a hivataltól megtudtuk, értesítik a Go Rt.-t, és az állattetem-szállító céget. Merthogy a dögkút „hivatalosan” nem működhet. A „állattemetô” körül viták folytak évekig, mert ugyan törvény szerint nem szabadna használni, de nincs ahová vigye a károsult állattartó a jószágtetemet. Erre a célra megfelelô, egyébb tárolóhely nincs, s ha van érvényes szerzôdés, akkor is, csak ha összegyűl 3000 kg, akkor szállítják el.
Szóval, elpusztult állat hever néha az út szélén, az EU-s Szentmiklóson, hiszen nemrégiben a Makkos utcában is félredobta elpusztult lovát egy gazda. Hogy milyen fertôzést, járványt okozhat az elhullt állat? Elegendô csak a környéket átlengô bűzben járni, s látni, máris garantált a rosszullét.
Visszatérve: megszabadultak a paripától csúfosan, embertelenül.
Eszembe jutottak a mifelénk „jól bevált” gyors megoldások, a sunyi módszerek, amelyekbôl mindig kilóg a lóláb, sôt az egész ló. Eszembe jut az is, hogy a dögkút, ugyan sunyiban, de megérdemelne egy rakomány klórmeszet. S hogy bár oda elvihette volna a gazdája, aki pacija éltében hasznot húzott belôle.
Annak próbáltunk utánajárni, hogy ha egy gazdának elpusztul a nagytestű állata, mit kell tegyen, kit kell segítségül hívjon?
Pap József polgármestert értesítettük a látottakról, elmondta, hogy van ugyan szerzôdésük a codleai céggel, amely elszállítja az állattetemeket, csakhogy az egyszerre 3000 kilogrammnyit szállít, s össze kell annyi gyűljön. Tároló, hűtôkamra pedig nincs. Azt is elmondta a polgármester, hogy nem érvényes még a szerzôdés. És, hogy értesíti a városgazdálkodási vállalatot a tetem elszállítása érdekében.
Vincze János, a közüzem igazgatója elmondása alapján a Go Rt.-nek nincs lehetôsége a tetem elszállítására.
Parászka Géza tanácsos a dögkút miatt többször is felemelte szavát testületi üléseken. Elmondta, akárcsak az elektronikai hulladék esetében, az állattetemek elszállítására is vannak EU-s szabványok. De nincs, ahová vinni a tetemet. Jó lenne, ha alakulna regionális szinten egy cég, amely elszállítaná, és jó lenne egy olyan krematórium is, amelyben akár egy ló is elégethetô. Csakhogy ez sok pénzbe kerül, így a gazdának annyit kellene fizetnie, mint egy temetésért. Elégetni, csak úgy, egy lovat nem lehet, az 500 kg-os tetembôl 400 kg víz, nem ég olyan könnyen. Hozzátette, hogy meg kellene szervezni a mezôôrséget, mert akkor nem történhetne meg, hogy otthagyják a tetemet. Kellemetlen, mert járnak azon az úton, a gazdáknak földterületeik vannak ott.
„Vasárnap én is láttam a tetemet. Visszafolyó is tele van lókoponyákkal, maradványokkal. Tízet is megszámoltam nemrégiben. Hogy mit tehet a gazda, ha elpusztul az állata? Akármennyibe is kerül, ásasson vagy ásson egy 2–3 köbméteres gödröt, s temesse el, vagy vigye ki a régi dögkúthoz. Ha pásztorember a gazda, nyúzza meg, darabolja fel, és adja a kutyáknak. Nincs egyelôre jó megoldás, de minden jobb annál, hogy kiviszi a mezôre, s otthagyja, mert évekbe telik, amíg egy nagy tetem felbomlik.”
K-T. Gy.
Tarisznyás Márton útján járnak
A Salamon Ernô Gimnázium immár negyedik alkalommal szervezte meg a Hagyományôrzô Napokat. Csütörtökön és pénteken gazdag kínálat fogadta az iskolába betérôket, akik a hagyományos népi építkezéstôl a kirakodóvásárig és osztálymúzeumokig mindent megcsodálhatott, mi ôseinkhez kötôdik, a hagyományokat, melyeket fenntartani több, mint kötelesség. Székely ruhás lányok és legények ropták a táncot, zengték a népdalokat, s mutatták be, hogy lehet gyapjúból fo-nalat fonni, kenyeret sütni. Nem csak nyelvében, lelkében is él a nemzet, és valóban – amint Patek Mária aligazgatónô is elmondta – nem kell félteni azokat a diákokat, akiknek fontos az ôsi érték, akik a gyökerekben kapaszkodnak, mert számukra megvan a lehetôség magyarnak maradni Gyergyóban, Erdélyben, Európában.
Kilenc tanár és a 600 tanulóból több mint 240 öltözött e két napra székely ruhába, és hozták otthonról a kincseket, a régi tárgyakat, melyeknek lelke van, hogy az ô osztályuk falumúzeuma legyen a díjazott.
Jaszonovics Lilla például ôseinek a családfáját vitte, a Pávai-Vajnák sorakoztak 1443-tól Lilla dédnagyanyjáig levezetve. A nagyértékű ívet azonban nemsokára meg kell toldani, hisz a gimnazista lány nem csak ôrzi a családfát, hanem folytatni is akarja, hogy a családi nyilvántartásba bekerüljenek nagyszülei, szülei… Kutyabôr-diplomát, régi újságokat, könyveket is megcsodálhattunk a kiállított termekben, hogy aztán a betűk világából a „tények mezejére” térjünk. Egy másik osztályban élôkép fogadott. Vizoli Katalin vállalta is a kalauzolást: „többféle tevékenységet mutatunk be az egyszerű, székely nép életébôl. Kenyérsütés, fonás, csepülés, varrás, hímzés, tollúfosztás folyik itt. Bemutatjuk a székely nép étkezési szokásait is, az asztalra szalonna túró, sajt, alma, retek, házi szalámi, házikenyér és hagyma kerül. A deszszert pánkó… saját kezűleg készítettük.”
Öltözködési szokásoknak is helyet adtak, a kiállított tárgyak matuzsáleme pedig egy 307 éves fa bicskatartó volt. Hogy miért fontos a tizenéveseknek a hagyomány ápolása? Erre Katalin egyértelmű választ adott: „a neveltetés az alapja. Környezetünk így viszonyul a hagyományokhoz, s ebben társ az iskola is. Mi nem a kommunizmusban nôttünk fel.”
A kétnapos rendezvényt díjazás zárta. A IX. C. osztály lett a legszékelyebb, 27 diák és osztályfônökük öltözött székely ruhába. A kézműves portékások közül a XI. A. osztályos Simon Izabella kapta meg a Sokoldalú kézműves díját. Az osztálymúzeumok vetélkedôjén három elsô díjat kellett adni: a történelem a papíron kiállításért a IX. C. osztály részesült elismerésben, szintén a legjobbnak bizonyult a IX. B. osztály, a Fuszulykavirág valamint a X. E. osztály az Életkép múzeumával.
Hagyományosan rangos, módos volt az idei hagyományôrzô napok a gimnáziumban. És lesz folytatás, jövôre újra megszervezik, nem térnek le Tarisznyás Márton útjáról.
B. K.
Csarnok!
Nagy ünnep volt a napokban falusiasodó városunkban: csarnokot avattak! Sportcsarnokot. Állítólag. Mondom állítólag sportcsarnok, ugyanis kis nagyotmondásért vezetôink nem mennek a szomszédba, bátran mondják sportcsarnoknak a tornatermet. (Azt a lehetôséget nyugodtan zárjuk ki, hogy fogalomzavaraik vannak. Egyszerűen arról van szó, hogy szeretnek nagyokat mondani, ezt tükrözi az is, hogy a vezérigazgatót államtitkárnak nevezik, a miniszterelnök- helyettest meg államfônek.) No, de ezek részletkérdések, a lényeg az, hogy hosszas várakozás után végre van egy korszerű tornaterem a városban. (Egy zárójel erejéig azért hadd szóljak arról is, hogy rendes helyen a város saját pénzébôl épít ilyen termet minden iskola mellé, s nem kell a fôvárosban kilincselni pénzért, illetve nem maga a miniszterelnök-helyettes adja át nagy pompával, a Megéneklünk Románia fesztiválra méltán emlékeztetô ceremónia keretében. Ez is mutatja, hogy milyen távol áll még Románia a normalitástól.) Lényeg, hogy itt van ez a tornaterem, kérdés, hogy örvendjünk neki? Háááát... Míg egyik szemünk halványan mosolyog, a másik zokog, mint a záporesô. Ugyanis:
A helyet nem igazán sikerült eltalálni, ugyanis azon az udvaron már van két tornaterem, miközben a városban több iskola van tornaterem nélkül. Így a gimnáziumban a tornaórák kérdése bizonyára megoldottnak tekinthetô, de a többi iskolába járóknak csak a nyála csoroghat továbbra is. Magyarán, a város gyermekei jó részének továbbra sem lehet rendes körülmények között tornaórát tartani.
A hely más szempontból sem szerencsés: a terem ugyanis csak a gimnázium udvarán át közelíthetô meg, márpedig, ha a nagykapu nyitva van, akkor ez azzal is jár, hogy az udvar folyton tele van autókkal, de ha a kapu zárva, akkor is idegenek járnak-kelnek az iskolában, az pedig nem egészséges. Ésszerű volna egy másik bejáratot nyitni a Kárpátok utca felôl, egy aprócska terület-cserével meg is lehetne olcsón és gyorsan oldani, épp csak akarni kellene. Egyelôre semmi nyoma annak, hogy az illetékesek akarnák.
A másik gond az, hogy a tervezést kicsit elszúrták, s a terem a csatornahálózat szintje alatt van, márpedig a szennyvizet kitartó munkával sem lehet megtanítani arra, hogy felfelé folyjon. Maradt az átemelô szivattyú, ami pénzbe került (mennyibe is?), s ráadásul áramot is fogyaszt. Folyamatosan.
A legnagyobb probléma azonban a terem fűtése. Típustervrôl van szó, s gázkazán szerepel benne. Gáz ugyan van már a városban (de még milyen!!!!), de a vezeték a teremtôl jó messze haladt el, csillagászati összegbe kerülhetett a bekötés (a polgármester majd biztos közzéteszi, hogy pontosan mennyibe). S ez csak az elsô lépés, ez után évente fog rámenni egy nagy halom pénz a gáz-számlára. A gáz ugyanis már most is drága, de a következô években még sokat fog drágulni, ezt már most tudni lehet. Mennyivel ésszerűbb lett volna a gázkazán helyett egy hôcserélôt szerelni az épületbe, hisz a szülészet épülete száz méterre van a teremtôl, csak onnan kellett volna átvezetni a Forradalom negyedi kazánházból érkezô olcsó meleget. A magyarázat? Sajnos ez típusterv, ez szerepelt benne, ezt kellett megépíteni. Mielôtt valaki elhinné: Maroshévízen ugyanilyen terem épült, fáskazánnal. Mert az ottani vezetôk nem a kifogást, hanem a megoldást keresték.
Árus Zsolt
Sportcsarnokavató és stratégia-ismertetô
Pénteken délelôtt vágták el a szalagot a gimnázium udvarán felépült sportcsarnok bejáratánál. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László miniszter, dr. Dézsi Zoltán államtitkár, Bunta Levente, a megyei tanács elnöke, Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke és dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô is jelen volt az eseményen.
Pap József polgármester köszöntötte a vendégeket, majd elmondta, hogy 2004-ben elölrôl kellett kezdeniük a sportcsarnok építésének tervét, a kérésük meghallgatásra talált Borbély úrnál. S a meghallgatás eredménye már látszik.
Markó Béla szerint itt, Gyergyószentmiklóson is, ha még csak foltokban is, de felmutatható, hogy a jövôt is építjük, a jövô nemzedékre is tudunk gondolni. Ezt még nem látja az országban mindenki egyformán. Bízom benne, hogy eljutunk oda, hogy ami Gyergyónak jó, az másoknak is jó lesz. Külön öröm egy sportcsarnokot avatni, mert egy ilyen létesítmény által jól kimutatható az, hogy nem elég, hogy tehetségek vannak, nem elég a képesség ahhoz, hogy teljesítsen, hogy versenyképessé váljék valaki, körülményeket kell teremteni hozzá. Kell az akarat, kell az önérvényesítô képesség, de a körülmény is. A mi kötelességünk az, hogy megteremtsük a körülményeket, amelyek által ez a közösség a tehetségét érvényesíteni tudja.
Borbély László miniszter arról szólt, hogy az utóbbi két évben 267 sporttermet adtak át az ország különbözô régiójában. Hangsúlyozta, hogy a következô hat évben Hargita megye körülbelül 400 millió euróhoz kellene jusson EU-s pénzekbôl. Erre fel kell készülni, hiszen, ha ott vannak a döntéshozatalban, tudják befolyásolni a döntéseket, és ha az önkormányzatok képesek a saját lábukon megállni, akkor a közösségeknek fel lehet mutatni, hogy meg tudunk maradni itt, a szülôföldön.
Kitért arra is, hogy a Bucsin-tetôi út azért kezdett repedezni, mert nem készítették el a két lefolyócsatornát. Nem figyelt oda a Brassói útügy. De garanciába van az út, és újra ráhúznak egy réteget.
Arról is szólt, hogy pénteken három sportcsarnokot adtak át. Gyergyószentmiklóson, Homoródalmáson és Csíkszentléleken. Kiemelte a csíkszentléleki sportcsarnokot, elmondta, hogy az ottani polgármester kereste meg, hogy ôk építenek egy csarnokot, amire a közösség adott 3 milliárd régi lejt, továbbá kérte, hogy segítsen a minisztérium, aztán ismét hozzájárult az önkormányzat 2,5 milliárd régi lejjel az építéshez. Az ilyen közösség, mint mondta a miniszter, megérdemli a segítséget. Össze kell fogni, és olyan terveket kell megfogalmazni, amelyhez a város is odateszi a pénzt, mert nem lehet csak kinyújtott kézzel várni a segítséget. Kell legyen elképzelés, kellenek tervek, és akkor jön a pénz.
Arról is szólt, hogy tízmillió eurós beruházás lesz a gyergyószentmiklósi vízhálózat felújítására, és ANL-s lakásokat is fognak építeni.
A sportcsarnok szalagvágása elôtt Portik-Hegyi Kelemen fôesperes-plébános adta áldását az új építményre, majd a sportcsarnokban fellépett a Step Dance sportklub, illetve a kis sportolók bemutatókat tartottak.
Az inkubátorházba folytatódott a május 18-i rendezvény. Bemutatásra került a Sapientia egyetem által készített G8 vidékfejlesztési stratégia. A Romániában elsô integrált vidékstratégiát Csák László professzor, a Vidékfejlesztési Munkacsoport irányítója ismertette. Markó Béla szólt arról, hogy a stratégiát ki kell egészíteni, tovább kell vinni. Románia évente egymilliárd eurót kell leadjon az EU-nak, és elvben hárommilliárdot kaphat vissza. Ki lehet használni ennek 80–90 százalékát is. Ez attól függ, milyen pályázatokat készítenek. „Verseny van, s úgy lehetséges részt vennünk a versenyben, ha szolidárisak vagyunk. A globalizációs világban a feladatokkal külön-külön szembenézni nem lehet. Úgy lehetünk szolidárisak az EU-val, hogy a magunk számára is érvényesnek tartjuk az összefogást. Ez ma gazdasági, kulturális, identitásunkkal kapcsolatos összefogást jelent, nem politikait” – jelentette ki Markó.
Borbély László kitért arra is, hogy a régióban a következô két évben 240–250 lakást fognak átadni, továbbá úszómedencét is építenek. Arról is szólt, hogy a hetekben kinyomtattatják azt a füzetecskét, amelyben hasznos információval szolgálnak az EU-s programokról.
Sajtótájékoztató követte a stratégia bemutatását. Ismét elhangzott, hogy mennyire fontos a stratégia, ki kell egészíteni azt, annak függvényében, hogy milyen programok indulnak. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az ô feladatuk, hogy az információkat eljuttassák ide, felkínálják az EU-s programok lehetôségeit. De ehhez elengedhetetlenül szükséges a helyi elképzelés is.
K-T. GY.
Újabb tisztújítás szükségeltetik a GYTIET-nél
Ifjúsági szervezet, a mérlegnyelv
Nincs még két hónapja, hogy tisztújítás történt a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztetô Tanács háza táján, s máris az újabb tisztújítás elôkészületei zajlanak. A tagság egy része több kifogást is felhozott, miért nem tekinthetô legálisnak a döntés, ugyancsak az újabb gyűlés összehívását szorgalmazta a MIÉRT és az RMDSZ területi szervezete is. Torzsalkodásból nincs hiány, pártok, klikkek feszülnek egymással szemben, és félburkoltan az is elhangzik úton-útfélen, hogy itt nem a fiatalság szervezetének a léte a kérdés; az RMDSZ-es politikusok akaratának és törekvésének tükrözôdését mutatja a GYTIET. Nem másra megy a játék – hangzott el többek szájából –, mint arra, hogy kik legyenek azok az ifjak, akik a TKT 15 százalékát kiteszik. Mert ha lojális küldöttek kerülnek, a mérleg nyelvét jelentô ifjúság segíteni tud egyes akaratok kivitelezésében, s még abban is befolyással bír, hogy ki legyen a következô parlamenti képviselô. Felvetôdik a kérdés: mi haszna ebbôl a Gyergyói-medencei fiatalságnak? Ez a feladata egy ifjúsági szervezetnek?
Négyek véleménye
A GYTIET-sek közül négy személy kifogásolta a korábbi tisztújító közgyűlés szervezésének módját, Mik József, Nagy Zoltán, Eigel Tibor és Barti Tihamér. Az ô nevükben Barti, aki korábban alelnöke volt a szervezetnek, elmondta:
„Azt láttuk, nem voltak betartva az elôzô gyűlésen leszögezett szabályok. Amikor kiderült, hogy milyen szervezetek kell képviseltessék magukat a közgyűlésen, nagyon megdöbbentünk: olyan szervezetek jelentek meg, amelyeket addig nem láttunk sehol, aktivitásukról nem hallottunk, habár három éve tevékenykedünk a GYTIET-ben. Ilyen volt a Gyergyói Fiatal Klub, GYISZK, Fiatal Jogászok Klubja… s ezen kívül a diáktanácsok. Megjelent itt is a Gyergyóért Alapítvány ifjúsági szárnya, amirôl nem is tudjuk, létezik-e. Az Itthon Fiatalon Mozgalom is ott volt, amelyrôl köztudott, hogy országos szervezet, tagjai pedig csak szervezetek lehetnek, nem lehet gyergyói fiókja. Ennek a szervezetnek a „képviselôje” Virág József, akit ügyvezetô elnökké választottak. Ezzel szemben voltak olyan, valóban tevékeny szervezetek, amelyek nem kaptak a gyűlésen szavazati jogot. A galócási szervezet például biztos, hogy ezek közé tartozik, általa kerültem be, és lettem alelnök a GYTIET-ben. A tavalyi év elsô felében volt egy felháborodás, hogy a GYTIET nem működik kellôképpen. Akkor én azt javasoltam, próbáljunk belülrôl változtatni a helyzeten. Ez fokozódott odáig, hogy tisztújítást rendeltek el. Nem lehetett azt sem tudni, mi szerint folyik majd a gyűlés, hisz a román nyelvű alapszabályzat mellé elôkerült, egy addig nem ismert magyar nyelvű is. A kettô sok kérdésben teljesen ellentmondott egymásnak. A tisztújítás idôpontját illetôen is másként rendelkezett a két akta, egyik szerint tavaly, másik szerint jövôre kellett volna tisztújítást szervezni. Ennek ellenére idén lett. A gyűlésen sok mindent kifogásoltunk, de leültettek. Eljuttattuk panaszunkat a MIÉRT-hez, lévén, hogy tagszervezete vagyunk, és az RMDSZ-hez, ugyanis a TKT 15 százalékát a GYTIET teszi ki. Vita született, hogy okkal háborgunk-e, de mi lehetne annál jobb bizonyíték igazunkra, minthogy megismétlik a tisztújítást. Aggasztó, hogy akik leadták a következô közgyűlésre a jelentkezésüket, szintén olyan szervezetek, amelyek, véleményünk szerint, nincs, amit keressenek a közgyűlésen, mert tevékenységükkel nem gazdagították a GYTIET-t.
AZ RMDSZ és MIÉRT tárgyalt a GYTIET frissen választott vezetôivel, azt kérték, a következô tisztújító ülésre jelentkezô tagszervezetek alapszabályzatát a két ernyôszervezet elôzetesen nézhesse át. Tudtommal az aktákat még nem kapta meg az RMDSZ és a MIÉRT. Egy szervezet nem adta le a kérését, hogy részt szeretne venni a közgyűlésen, az Itthon Fiatalon Mozgalom, amelyet Virág József „képviselt”. Az az elvárásunk, ha egy ifjúsági szervezet akar az ifjúság nevében beszélni bizonyos szinteken, akkor az működô, hiteles ifjúsági szervezet kell legyen. Nem az kell legyen a legfontosabb, hogy a TKT-ban 15 százaléknyi szavazati joguk van a fiataloknak; arra kellene összpontosítani, hogy összekovácsolják a fiatalságot, legyen egy közös fórumuk, ahol problémáikat megbeszélik, és majd azt képviselik a jelöltek TKT-ban és egyéb helyeken”.
Vezetôk érvei
„A területi elnök úrral való többszörös konzultáció után jutottunk arra az elhatározásra, hogy május 31-én a GYTIET újabb küldöttgyűlést hív össze. Ennek több oka is van: az alapszabályzatban felvetôdött néhány probléma, ami egy demokratikus ifjúsági szervezethez nem méltó. Gondolok arra, amit többen is kifogásoltak, hogy az elnök nevezi ki a TKT-küldötteket. Ezzel alapjában én sem értek egyet, bár megjegyezni kívánom, hogy az alapszabályzatot ellenszavazat nélkül fogadta el a tisztelt küldöttgyűlés. Módosítunk ezen is a gyűlésen. Azzal kapcsolatban pedig, hogy újabb tisztújítást kérnek, azt gondolom, hogy ez egy demokratikus szervezetnek nem jelenthet problémát; az adott elnököt bármikor meg lehet erôsíteni tisztségében” – mondotta Wohlfart Rudolf, a GYTIET elnöke.
A kétnyelvű és kétféle alapszabályzatról Portik Imre jogász beszélt: „ahhoz, hogy pályázatokhoz hozzá tudjon jutni a szervezet, kell egy bizonyos jogi forma. Ezért lett bejegyeztetve a GYTIET, ekkor készült el a román alapszabályzat. Ezzel szemben a MIÉRT-ben (amely a területi ifjúsági szervezeteket tömöríti) nem csak jogilag bejegyzett szervezetek vannak, nem a román alapszabályzatot veszik figyelembe, hanem azt, amelyik az ô alapszabályzatával egyezik. Hát így van magyar alapszabályzatunk is”.
A létezô-nem létezô szervezetekrôl Virág Józsefet, a kinevezett ügyvezetô elnököt kérdezve, nem kaptunk választ. Suciu Gábor szerint „hogy ki, milyen szervezetet ismer, az attól függ, hogy mikor került be a szervezetbe. Akik tíz éve tevékenykednek, ismerik a szervezeteket.”
Tény viszont, hogy az Itthon Fiatalon Mozgalom a május 31-i gyűlésen való részvételre nem tette le kérését. A többi, részt venni szándékozó aktáit elemezte a területi RMDSZ ügyvezetôje, Szabó Rudolf, errôl jegyzôkönyv is készült. Erre hivatkoznak a GYTIET jelenlegi vezetôi, hogy ôk teljesítették az elvárásokat, ezért nézik értetlenül, mit akar a területi RMDSZ még tôlük. Ôk tisztáznák a partnerséget, együttműködnének a négy panaszossal, a területi RMDSZ-szel.
Virág Zsolt a konfliktus okára mutatott rá: „hogy ôszintén nevezzük meg a gyereket, ahogy mi látjuk, itt a tét a TKT-ban való, tizenöt százalékos részvétele a fiatalságnak. Részünkrôl nem errôl kellene szóljon egy ifjúsági szervezet, de vannak, akiknek ez a legfontosabb. A GYTIET sokszor volt a mérleg nyelve, elnököket buktattunk meg, és neveztünk ki. Több mint valószínű, most is erre megy ki a játék, mert ha információink nem csalnak, a területi RMDSZ-ben egy küldöttgyűlés elôkészületei folynak. Ennek értelmében kellene egy „lojális ifjúság”, ezért vannak emberek felkérve, hogy ezt erôltessék. Például egy küldöttgyűlésen, ahol a többséget maguk mellett tudják, könnyebb parlamenti képviselô-elôválasztást tartani. Mi ezt nem akarjuk. Nem vagyok annak híve, hogy jelöltállítási kérdésekben ilyen klikkes módon, politikai kutyulásokba belemenjünk. Nem akarjuk, hogy valakik megpróbálják kihasználni a 15 százalékot. Mi annak vagyunk a híve, hogy a 15 százalék demokratikus úton álljon össze, és ne politikai szimpátiák szerint. A GYTIET eljutott arra a szintre, hogy ne politikusok szekértolója legyen, hanem önmagát megszervezze, döntsön, tudjon embereket mobilizálni.”
Nincs szó mérlegnyelvrôl
Petres Sándor, a területi RMDSZ elnöke nem kívánta kommentálni, hogy a márciusi gyűlés milyen körülmények között zajlott le. Gondok voltak, egyértelmű, ezek korrigálásáért hívták meg beszélgetésre az érintett ifjúsági csoportokat. „Megállapodtunk abban, hogy egy átlátható körülmények között megszervezett, új gyűlésre lenne szükség. Ennek elôkészítésében viszont újra csak az együttműködés hiányát tapasztaltuk.” Az egyezség része volt – állítja Petres –, hogy a tagszervezetek iratcsomóit megkapja a MIÉRT és a területi RMDSZ. Nem csak számszerű átnézésre! Mivel az aktákat nem tette le a GYTIET, körlevelet fogalmazott meg a területi szervezet, kérve az ifjakat tömörítô szervezeteket, juttassák el ôk az aktákat a további jó együttműködésért.
Ami az ifjúság mérlegnyelv-szerepét illeti, a területi elnök elmondta: „Lehet, hogy 2005-ig az volt a jellemzô, hogy valakik politikai céljuk elérésére használták fel a fiatalságot, én nem emlékszem olyasmire, hogy 2005-tôl errefelé az ifjúság a mérleg nyelve lett volna. Minket nem ez foglalkoztat, hanem az, hogy az összes partnerünk tartsa be a saját játékszabályait, és működjön velünk együtt. Nem akarunk ennél sem többet, sem kevesebbet".
A súrlódások nem maradtak Gyergyó határain belül, az ügyben állást foglalt Korodi Attila miniszter és Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke is. Remélhetôleg egy újabb tisztújítás javíthat a helyzeten, és utána beindulhat egy ifjúságért tevô ifjúsági szervezet, melyrôl még feltételezni sem lehet, hogy „mérlegnyelv”, melyet politikai elôrejutására használhat bárki is. Vagy túl naiv lennék ebben a kérdésben?
B. K.
Vendégházavató
A Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ új bázisát avatta fel szerdán a Hargitai Megyenapok keretében. Az egykori iskolaépületet kapta meg az önkormányzattól 49 évre, tette rendbe jóakarók segítségével, hogy a felújított épületben helyet kapjanak az intézmény által szervezett rendezvények, és majd ez legyen az otthona a medence szintű turisztikai tevékenységnek is.
Kassay Péter igazgató elmondta, ezen épületben fog működni a központ igazgatósága, az adminisztráció. Nagy udvar mellett tizenkét vendégszoba, vendéglô, bár és irodák kaptak helyet az épületben, mely saját vízellátással, fűtéssel rendelkezik, ide összpontosítják a továbbiakban a központ rendezvényeit, ám „többlakiak” lesznek, a kastélyban, kolostorban is fejtenek ki tevékenységet.
A bázislétrehozás hozzávetôleg 15 milliárd régi lejbe került, ezt nagyrészt a megyei önkormányzat finanszírozta, de támogatta elképzelésüket a Szülôföld Alap, és partner volt Szárhegy önkormányzata is, jóindulattal, pozitív hozzáállást tanúsítva minden megkeresésre.
Ôszig már megvan a ház programja, az igazgató október végétôl lát arra lehetôséget, hogy kívülálló vendégeknek is helyet biztosíthassanak. Amikor vannak szabad szobák, szívesen látják a turistákat, hisz a bevétel szükséges a bázis fenntartásához. És a jövô is efelé mutat: „van egy indulófélben lévô, medence szintű kulturális turizmus-projektünk. Ez nagyon szerteágazó lesz, mikor megvalósul. Ennek a bázisát is itt, ebben az épületben látom” – mondta Kassay Péter.
B. K.
Lovak, tájak, emberek
„A ló lehet munkatárs, bajtárs, barát és státusszimbólum. Az utóbbi évtizedekben a ló megszűnt életünk szerves része lenni. Az elvesztett társ iránti hiányérzet azonban a legtöbb emberben különös vonzalmat, rokonszenvet ébreszt a lovak iránt. Ezt a különleges vonzalmat, rokonszenvet fedezhetjük fel Portik Sándor festményein is. (…) Portik Sándort annak ellenére, hogy nem gazdálkodó családban nevelkedett, mindig is vonzották a lovak. Megihlette ôt a lovak szépsége, tökéletessége, harmonikus mozgása. Úgy látja, a lovak a természetben a harmonikus mozgás, az alkati szépség és a szabadság szimbólumai” – hangzott el Portik Sándor legújabb tematikus-kiállításának megnyitóján az ôt méltató Barabás Orsolya újságíró gondolataiként.
A pénteken, a Négyes Motelben megnyitott kiállítás egy sorozat részének tekinthetô, Portik Sándor grafikus-festôművész alkotássorozatának szeletje. Amint a megnyitón is elhangzott, a gyergyói alkotó a tematizálás híve; elsô tematikus kiállítása 1991-ben volt, akkor a múlt század elején Gyergyószentmiklósról készült fekete-fehér képeslapokat gyűjtötte össze, majd ezek alapján festett egy tárlatra való akvarellsorozatot. Ugyancsak tematikus kiállítást láthattunk Portik Sándor munkáiból Csíksomlyó, a kegyhely címmel.
És most, íme a lovak, a tájak, melyek az embert és ugyanakkor a szabadságot láttatják. Ki teheti, szánjon rá idôt, tekintse meg a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében született tárlatot június végéig.
B. K.
Együttműködés
Amely létrejött a gyergyószentmiklósi „Csodavilág” (ex 1-es számú) Napközi Otthon és a szegedi Földműves utcai óvoda között Szegeden, május 11-én.
Ha tavasz, akkor napfény! Ha napfény, akkor Szeged! Merthogy e bölcs névvel tüntette ki a természet ezt a gyönyörű várost. Nos, így indultunk a Napfény városába hatan, óvónôk, Ferencz Júlia igazgató közbenjárásával. Két éve alakult ki ez a testvérkapcsolat, és tavaly már el is jöttek szegedi kollégáink a decemberben szervezett városnapi rendezvényünkre, ahol nagyon nagy élményben volt részük, ugyanis elôször jártak Erdélyországban.
Úti célunk együttműködési megállapodás aláírása volt, miszerint kölcsönösen megismerhetjük pedagógiai értékeinket, azok átadását, valamint fejlesztését. Ünnepélyes keretek között zajlott a dolog, az OVI-igazgatóság és az önkormányzati képviselô részvételével. Mivel ôk „Zöld ovi”, a környezetvédelmi értékek megismertetése a fô tevékenységük, mi pedig a népszokások, hagyományok ôrzését szeretnénk megosztani velük. A két testület között szeretnénk, ha cserelátogatások történnének, valamint a pedagógiai családok között, barátság kialakulása után, csereüdülések.
A meleg fogadtatás és a hírös szögedi halászlé után számos meglepetésben volt részünk. A „Domino” négytagú óvónôkbôl álló csapata, csakis a mi tiszteletünkre, egyedi műsorral kedveskedett.
A „városnézô kisvonatból” ismerkedhettünk Szeged város nevezetességeivel, hajóztunk a Tiszán és a bogrács-búcsúvacsora sem maradt el a zákányszéki Sódar-tanyán.
Benedekné Eperjessy Kinga óvodapedagógus
Nôi érzékenység – keretben
Így is jellemezhetnénk Porzsolt Erzsébet festôművész pénteken, a művelôdési házban kiállított munkáit. A többtucatnyi virágcsendélet mellett tájképeket is megtekinthetett a gyergyói művészetszeretô közönség. Amint Kolcsár Béla, a ház igazgatója elmondta, Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának 100. évfordulója kapcsán kérték fel a művésznôt alkotásainak bemutatására. Céljuk, hogy a centenáriumi évben a város értékes művész embereinek legújabb munkáit a nagyközönség elé tárják. A kiállítás-megnyitót a Szent Miklós Kamaraegyüttes muzsikája tette hangulatosabbá. Balázs József festôművész méltatásában elmondta, Porzsolt Erzsébet tájképeit nézve megnyugtató, kellemes érzés tölti el az embert; nôi frissességet sugároznak, tájképeirôl érzékelni lehet, milyen hangulatban, hol, milyen évszakban, a nap melyik szakában készültek. A virágcsendéletekre térve elmondta, újdonságnak számítanak azok az alkotások, melyekkel a festôművésznek nem az a célja, hogy bemutassa a múló életet, a keretekben egy-egy lélekvirág jelenik meg, gyönyörűek, mint egy szép kicsi népdal, fogalmazott Balázs József. Miután az alkotásokat méltatta az alfalvi festôművész, a csomafalvi születésű Porzsolt Erzsébet munkásságáról is szólt, elmondta, a csoportos kiállítások mellett sok egyéni tárlatot is maga mögött tudhat a képzôművész, alkotásait Csomafalvától a svájci Oltenig, Csíkszentdomokostól Ausztriáig láthatták a művészetkedvelôk.
A tárlatot a művelôdési központ kiállítótermében június 15-ig tekinthetik meg az érdeklôdôk naponta 9–15 óra között.
Baricz-Tamás Imola
Felolvasóest
Tucatnyian gyűltek össze csütörtökön a városi könyvtár olvasótermében, és kézrôl kézre adva Wass Albert kötetét, hangosan olvasták el az Egyedül a világ ellen című művet. A felolvasóestet a gyergyói EMI-sek szervezték; amint Magyari Leventétôl megtudtuk, az Egyesült Magyar Ifjúság és az Erdélyi Magyar Ifjak támogatásával Wass-köteteket kapott a könyvtár, ezekbôl olvastak fel, akár az EMI többi tagszervezetei más településeken.
A felolvasóest a kezdete a gyergyói EMI-sek tevékenységének, nemsokára filmet vetítenek Böjte Csaba atyáról, miközben verbuválják a csapatot az EMI-táborra.
B. K.
Vásárban
Hétfôn délután a Csodavilág óvodában (a könyvtár mellett) elsô alkalommal rendeztek be hagyományôrzô ovi-galériát. Ugyanis ebben a tanévben a csíkszeredai szaktanfelügyelôség kezdeményezésére az egyéves nevelési projekt keretén belül meghirdetett több foglalkozás közül az intézmény a hagyományápolást választotta. Mint megtudtuk, hatvanhárom gyerek kapcsolódott be a foglalkozásba. Dániel Margit óvodapedagógus kihangsúlyozta: fontos a gyerekek számára az alkotás örömének átélése, a néphagyományok megismerése. A hagyományápolás keretében a kis ovisok a rámán való rongyszônyegszövés csínját-bínját sajátíthatták el, ezáltal fejlesztve alkotókészségüket; az óvónôk segítségére volt Kisné Portik Irén néprajzkutató. A vásárral egybekötött kiállításon a gyerekek rigmusokat mondva kínálták portékáikat szüleiknek. És hogy még hangulatosabb legyen a vásár, az alfalvi Nagy Imre bácsi citerán játszott, nem volt ez újdonság, idegen a gyerekeknek, hiszen a januári rongyvágó kalákában is együtt voltak. Az óvónô a gyerekek munkafolyamat alatti lelkesedésérôl, a családon belüli hagyományápolás fontosságáról is szólt az egybegyűlt szülôknek. A vásár után emléklapok is gazdára találtak. Az egyéves tevékenységrôl videofelvétel és szakdolgozat is készült, melyet a tanfelügyelôség a napokban minôsít.
Baricz-Tamás Imola
Márti afrikai naplója
Április 21.
A reggeli órákban távozunk Zambiából – good bye köszönéssel, ugyanis hiába van 73 fajta nyelv, az elsôdleges akkor is az angol.
Alig néhány perc, és már Malawiban vagyunk.
Moni! A chichewa nyelv jó napot-ja hangzik el a határ mellett – innentôl kezdve már ez a köszönésforma dukál.
Moni, mint jó napot, és szinte, mint Móni, a húgom neve, nem nehéz megjegyeznem. Zikomo, mint köszönöm, vagy elnézést, Tsala bwino, Pitani bwino, ez a viszont látásra. Mindkét forma ugyanazt jelenti, csak ôk másképpen fogalmaznak, ha távoznak, és úgy köszönnek el, meg másképpen, ha maradnak, és a távozótól búcsúznak. Körülbelül ilyen formán lehetne lefordítani, mint hogy maradj, meg menj békével. Egyelôre illegálisan vagyunk az országban, mert arról volt szó, megadják a vízumot a határnál, de ez valami okból nem történt meg. Minden esetre beengedtek bennünket, azzal a feltétellel, hogy négy nap alatt legyen benne a pecsét az útlevelünkben. Mindenképpen ezen leszünk, nyugtattuk meg a határôröket, és tűztünk is tovább, mielôtt még meggondolnák magukat. Zambiába sem volt visszaút, mert onnan már távoztunk az egyszeri belépést engedélyezô vízumunkkal. Szóval nem állt valami fényesen a szénánk, de oda se neki, én már megint egész mással voltam elfoglalva. Az országgal kötött ismeretség elsô jeleit próbáltam jól a fejembe vésni, hogy majd este le tudjam írni.
Malawi. Egy kis kelet-afrikai állam, igen változatos domborzattal és sok-sok látnivalóval. Elsô megállapítás szerint ôseredeti, szép, tiszta Afrika ez. Vagyis valami olyan, ami egyre inkább kiveszôben van. Tehát addig kell értékelni, amíg lehet. Most lehet.
Otthoni tájak, már megint. Hegyek, dombok, és még az illat is ugyanaz, mint mifelénk, kora ôsszel. Persze, azért vannak különbségek, különösen a déli részeken, ahol az uralkodó növények a majomkenyérfa, különféle pálmák, meg az eukaliptusz. Az állatvilág már nagyon más, mint otthon. Mi több, saját magához viszonyítva is más lett. Az „eredeti” Malawiban még hemzsegtek a vadállatok – ma már csak a rezervátumokban lehet fellelni oroszlánokat, zebrákat, antilopokat, bivalyokat, leopárdokat, vízilovakat. Ami gyakorlatilag az állatvilágból változatlan, az a gazdag halállomány a Malawi-tóban.
Ami minket illet, egy rég várt élménnyel lettünk gazdagabbak itt. Elsô nap, 116 kilométer tekerés után, a fôvárosban, Lilongweben, egy kedves kempingben ért az elsô, afrikai nagy zuhé. Mármint afrikai expedíciónk elsô komolyabb esôje. Merthogy eddig csupán cseppeket láttunk. De most az esô nem viccelt, néhány perc alatt felhôszakadássá fejlôdött, és tartott szinte egy órán át. Néhány beázott sátor és egy iszonyú sártenger lett a következménye a zivatarnak. De nem bántuk, legalább már elmondhatjuk, hogy jól elpáholt az a híres-neves afrikai esô. Egyébként is egy eléggé esôs ország ez, északon akár évente nyolc-kilenc hónapig is lehet esôzés, délen meg öt-hat lehet a csapadékos hónapok száma. Mi igen keveset fogunk észlelni mindebbôl, ugyanis a tervezett tartózkodásunk alig éri el az öt napot.
Április 22.
Ma érkezünk meg a tó partjára. Addig van még 174 kilométer. Biciklizés és kamionozás szokásos kombinációjában teljesítjük a távot, 93 kilométer tekerést vállalva be.
A Malawi-tó egykori neve Nyasza-tó, de már a helyiek is Malawinak nevezik. Az ország egy ötödét ez az óriási tó foglalja el. Talán még tengerként is megállná a helyét. Szokták naptári tónak is nevezni, mivel pontosan fixre 365 km hosszú és 52 km széles (egy esztendô napjainak és heteinek a száma.)
Dr. David Livingstone volt az, aki rátalált az akkor még Nyasza-nak, ma már Malawinak nevezett óriási tó partján fekvô kis országra, 1859-ben. Az ôsi bantu, Marawi királyság történelme ugyan jóval ez elôtt kezdôdött. A helyiek bánatos szemmel mesélnek a XVII. századról, amikor teljesen széthullott az ország. Az ok: rabszolga-kereskedelem. Nagyon sok malawi lakos áldozata lett az emberkereskedôknek.
A fôvárostól nem messze fekvô Nkotha Kota kis városka az elsô tóparti szálláshelyünk. Nekem gyakorlatilag nem jut eszembe más róla, elsô ránézésre, mint hogy csodaszép hely. Kicsit olyan Balaton jellegű, de, mivel számomra érdekesebb emberek laknak itt, mint ott, sokkal többet mond ez a hely.
A helyiek számára ez is más érzelmeket ébreszt. A rabszolga-kereskedelem virágzásakor a hírhedt vezérnek, Mlozinak, itt volt a székhelye, ebben a városban. A tó nyugati partjáról vitorláztak át keletre a dhakuk, és vitték az emberrakományokat az Indiai-óceán felé. Ma Nkotha Kota érdekes, hagyományos városka. Ám, a tó partján ücsörögve csak eszébe jut az embernek, hogy valaha ebben a homokban tapostak férfi-, és nôi, valamint aprócska gyereklábak. Volt, aki már nem érte meg azt, hogy leszálljon a hajóról – útközben halálra kínozták, hiszen csak az erôsekért fizettek jó pénzt. Nem tudtam úgy eljönni a partról, hogy ne hoznék egy kis tasakban homokot. Ki tudja, kiknek a lábnyoma lapul most az ütésálló táskám aljában.
Marawi, majd Malawi (az r és az l hangzók ejtése itt eléggé hasonló) közben kikerült a történelem negatívumai alól. Szépen csendben fejlôdött, különösen a függetlenség (1964) után, az államalapító miniszterelnök, dr. Hastings Kamuzu Banda idejében. Elkerülték a társadalmi feszültségek és a törzsi viszályok. Barátságos emberek lakják, a legbarátságosabbak. Még annak a tudatában is ezt kell mondanom, ha gyűlölöm az általánosítást.
A természet is csodaszép. Változatos tájak, gazdag állat- és növényvilággal, nagyrészt érintetlen területek. Tökéletes a turizmus számára.
Hatékonyabban működik a mezôgazdaság, mint Zambia északi részén. Módosabbak a házak is, már nem sárból tapasztott házak vannak itt, hanem téglából építettek. Bátrabbak a gyerekek, azonnal szóba elegyednek velünk, nem baj, ha nem értjük egymást, csak kommunikáljunk. Csakúgy, mint Zambiában, érvényes itt is, hogy mindenki el akar adni valamit.
Az egész Malawi gyakorlatilag egy nagy falu – erre akkor jöttünk rá, mikor bicikliseink panaszt tettek nekünk, hogy mindig faluban állunk meg pihenni, és zavarja ôket az emberek gyülekezése. A helyzet változatlan maradt, mert ha látszólag egy ember sem tartózkodott a környéken, amit kinéztünk pihenônek, fél percen belül legalább húsz, de néha ötven gyerek is körénk gyűlt.
Ahogy haladtunk egyre beljebb az országban, úgy változott a gyerekek igénye is. Az eleinte tapasztalható Gimmi food, gimmi water, gimmi money, vagyis az étel, a víz és a pénz igénylése lassan elmaradozott, és különféle dolgokat kezdtek kérni tôlünk: gimmi your camera, gimmi your watch, gimmi your mobile phone, gimmie your bicykle, gimmi your computer! Szóval, amit láttak, minden kellett nekik: fényképezôgép, videokamera, óra, mobiltelefon, bicikli, egyszóval minden.
A kollektív kéregetés jól bevált forgatókönyv szerint működött. Egy gyerek elkezdte a sort, és lassan mindenki belekapcsolódott. Általában a tollal kezdték. A szószóló kicsike kis tusakodás után kitalálta: gimmi…gimmi… aaaa… gimmi pen! Gimmi pen! S a többiek utána kórusban: gimmi pen, gimmi pen! Aztán jött a váltás, különbözô értékek felsorolása. Egy esetben, mikor már gyakorlatilag mindent felsoroltak, és semmi más nem jutott eszükbe, a szószóló rám nézett, majd a fiúkra, és ezt kiáltotta: gimmi madame! Mire a fiúk, mint akik csak erre várnak: I'm sure, we can make a deal. It could be arranged.
Különben is folyamatosan el akarnak cserélni néhány feketére.
Nem csodálom, tényleg szépek itt a lányok.
Király Sándor
Túl vagyunk rajta…
Mármint a népakarat kinyilvánításán.
Élvezet olvasni a kommentárokat, a vesztes pártformációk, az ellenfelsorakozottak, az alig egy hónapja frigyre lépettek, mármint a PSD fehérbe öltözött (szocialista) menyasszonya a liberális vôlegény oldalán és az RMDSZ állandóan jó „pártit” kötô, de mindig „szűz” és egyre „fiatalabb” menyasszonya most éppen a „hetyke” és „daliás” nagyromániás vôlegény karjain, alig egy hónappal a házasság után, a mézeshetek örömeit éppen csak kiélvezve, a friss csókok ízével még a szájukon, egymás fejéhez kezdték vágni a nászajándékokat, azt ordítva, hogy te voltál a hibás, hogy te nem kampányoltál eleget a „boldogságunkért”, hogy én milyen egy esztelen voltam, amikor hozzád mentem feleségül, és nekem nem ezt ígérted, és én egyáltalán nem így képzeltem…
És tudd meg: el fogok válni!
Azt is letagadom, hogy valaha is ismertelek!
És te soha ne merjél dicsekedni vele, hogy valaha is egy ágyban feküdtünk!
Kikérem magamnak, hogy engem tegezni merjél!
Hát itt tartunk valami négy nappal a választás után.
Azért nem éppen.
A házastársak – most már válófélben – új „pártik” után nézelôdnek. A kormányfô kifejtette, hogy mivel ilyen példásan kormányoztunk, maradunk és továbbra is példásan fogok kormányozni. (Csak még azt nem tudom pontosan, hogy kikkel. Ilyen hangokat is hallani, hogy nekem jó lenne többségi partnernek a „volt férjem is” (PSD), de jó lenne „az azelôtti férjem is” (PD), nekem az is jó lenne, ha újra létrejönne a „DA” – koalíció, nekem minden jó lenne, csak miniszterelnök maradhassak. Az államtitkárunk is kifejtette, hogy (most figyelj!) ha a miniszterelnök elintézi, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az RMDSZ-tisztségviselôk ellen, akkor ô is hajlandó államtitkár maradni orrvérzésig.)
A boszorkánykonyhákban felkerültek az üstök a tűzre.
Mindenki kotyvaszt, forgatja a fakanalat, és gondolkozik, töri a fejét, egyezkedik, kiket fog meghívni az ünnepi lagziba, varrják már a fátyolos ruhákat és fényesítik már a lakkcipôket…
Hiszen: lakodalom van a mi utcánkban! Ide hallik csengô muzsikája!
Sejde: Hivatalos vagyok oda én is! Sejda!...
……………..
Tanulságos napok ezek, hidd el, drága barátom. Fôleg, ha „mezei” RMDSZ-tag vagy. Hiszen tudod, hogy te, egyszerű gyergyói „tag” is, a „demokrácia” alapján bármikor az RMDSZ-csúcsvezetôk közé kerülhetsz.
Mit mondjak, például Verestóy megvásárolja magának a Fordot, ugyebár nem tudja áthozni Ámerikából Udvarhelyre az egész hóbelevancot, úgyhogy átmegy ô Ámérikába, és fentrôl már le is üzentek érted (várj, válasszak egy jó gyergyói nevet), hogy aszongya: küldjétek már fel Bukarestbe a Verestóy helyébe Csibi Pestát!
S akkor te mit csinálsz Pista barátom, ha most nem figyeled meg az eseményeket?
Akkor te nem tudsz politizálni! Hülyeségeket csinálni a csúcsvezetésben!
Akkor te nem tudod azt mondani, hogy: „a kudarcért a területi RMDSZ-vezetôk a hibásak!”
Akkor te nem tudod azt mondani, hogy tulajdonképpen gyôztünk, mert a magyarság nagyobbik fele nem ment el szavazni!
Akkor te nem tudod azt mondani, hogy ezért a „gikszerért” nem fognak fejek hullani az RMDSZ vezetôségében!
Györffi Kálmán
Beteget gyógyít a gyógyszer!
Ha van, akkor igaz. De érdekes a beszerzésének a módja. Betegünk kijött a kórházból, annak rendje és módja szerint fel is volt írva a gyógyszer, de elakadtunk a megvásárlásával. Tudniillik a gyógyszerek egy bizonyos részben – mindenki tudja – ártámogatottak.
De most jön az érdekes fele, vagyis a kellemetlenebb fele, a fájóbb része. Kellett jelentkezni a kibocsátóval a családorvosnál, ahol ötféle gyógyszert írt fel az orvos, természetesen ártámogatottat. Most már a recept a kezünkben van, de az még a beteget nem gyógyítja meg. Megindulunk a patikák felé. Be az egyikbe, be a másikba, de sajnos eredménytelenül, csalódottan, irány még lennebb. Vadászni kell azt, hogy melyik patikában tudják kiadni az ártámogatott gyógyszereket, de elôre jelzem, már a déli órákban a beteg be kellene vegye az orvosságot. A gyógyszerész szépen megmagyarázza, hogy elfogyott már rég az ártámogatott. Akkor ugye már „gyôztünk”. Nagy siker!
Szerintem nagyon jó dolog, hogy az állam olyan kedves, hogy ilyen ártámogatott recepteket is kitalált, mert én is vásároltam ilyen formában gyógyszert. De ennek a jó módszernek van egy rossz fele „az emberiség kellene programálja, hogy mikor lesz beteg, hogy részesüljön a kedvezménybôl”. Hát nem volna jó? Potyamunka a családorvosoknak ez a sok írás, ha nem jut az ember a felírt gyógyszerhez. Ezt a törvényt jó volna az illetékesek átdolgozzák, mert ez nem ér semmit. Vagy minden beteg jusson hozzá az ilyen gyógyszerhez, amit az állam biztosít, vagy senki. A pénzalapot úgy kellene felosszák, hogy egész hónapban kitartson, vagy törüljék el, mert már soktól hallottuk, hogy úgyis 100%-ban kellett megvásárolni az orvos által felírt gyógyszereket. Idôtöltés az orvosnak és a beteg hozzátartozójának is, mert mind a két helyen elég sokat kell várni. Én például 2 órát vártam echográfra a poliklinikán, hogy megállapítsák, hogy van egy kavicsbányám, van egy 12 mm-es epekövem, és öt patikában jártam, amíg gyógyszerhez jutottam. A Bucsin negyedi patikában egy asztal sem volt, a fal oldalára tettem a papírt, hogy a buletinszámot fel tudjam írni. Még egy szék sem volt, nagy volt a tumultus, egy öreg néni rosszul is lett, mert levegôhiány volt, áltunk vagy tizenöten egy pici váróban, nem is tudom hány négyzetméter lehetett, és még a cigányok is kiabáltak. A beteg még betegebb lesz, amíg a gyógyszert nagy nehezen be tudja szerezni, hát tessék megmondani, szép dolog? Az EU-ban könnyen járható utakon és járdákon haladunk! Ebbe a gyógyszertárba érdemes menni, mert még egy ülôhely sincs. Még hogy jobb legyen, a komputer, vagy mi a csodabogár el is romlott, ezért délben 1 órára vissza voltunk rendelve az egészen. Amíg várakoztunk, munka közben, mindenki örömére, újra elromlott ez a csodabogár, a gyógyszerésznô mobiltelefonon kérte az illetékest, hogy újra jöjjön javítani. A beszédbôl jól lehetett hallani, az úriember mondta, hogy nyomja meg a nem tudom, melyik gombot, és akkor működésbe jön. A válasz az volt, hogy nyomom, de úgy sem megy. Ezt végig kellett hallgatni az egész betegnek, és már délután öt óra lehetett, amíg ki tudtak szolgálni VÉGRE. Hát nem muris? Lehetôleg ne legyünk betegek!
Tisztelettel: M. L.
Merjünk álmodni!
Két hétvégén valósult meg az a készségfejlesztô program, amelyet a Piliscsabáért Egyesület hirdetett meg udvarhelyszéki és gyergyói fiatalok számára, és amelyet Bardócz Ferenc személyében a Pro Ditró Egyesület felkarolt.
Az „ifjúsági” valamint a „település- és térségfejlesztô” tréning résztvevôi fôleg a Gyergyói-medence ifjaiból kerültek össze, de jöttek Ditróba érdeklôdôk Mezôpanitról és Csíkszeredából is. A tervezett húsz helyett csak 12 személy. Így az elgondolt két képzési formát össze kellett vonni, de ez a tevékenység lényegét nem érintette.
Május 11–13. között a következô trénerek végezték a felkészítô munkát: Öcsi József (Közép-dunántúli Regionális Szolgáltató Iroda – Veszprém), Bereznai Csaba, a Nemzeti Civil Alapprogram Közép-dunántúli Regionális Kollégiumának elnöke (Tata).
Május 18–20. között pedig Kandikó Rita (Nagyvázsony), a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület elnöke és Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurórégió fejlesztési ügynökségének vezetôje tartotta a képzést.
A tréning folyamán a fiatalok a projektgenerálás és menedzsment fontosabb kérdéseivel ismerkedtek meg, a hangsúly azonban a pályázatkészítés elméleti és gyakorlati vonatkozásaira esett. Az űrlapok kitöltésekor derült ki, hogy bizony van itt buktató elég. A tréner rengeteg tapasztalata, türelme, ügyszeretete hozzásegítette a sokat kérdezô „hallgatókat”, hogy sok részletkérdést tisztázzanak. Minden esély megvan arra, hogy munkahelyükre visszatérve hasznavehetô, világos, nyerôképes pályázatokat készítsenek.
Az apró sikerélmények és a szünetekben sorra kerülô változatos játékok jó hangulatot teremtettek. A közös játékok, amelyekben az elôadók is részt vettek, pihentettek, és közösséget formáltak. Az ifjúsági kérdésekkel foglalkozó Kandikó Rita láthatóan meg volt elégedve, hogy ilyen aktív, belevaló csapat gyűlt össze. Az külön örömet jelentett számára, hogy a képzésre jelentkezett fiatalok között két (gyergyószentmiklósi) diáklány is volt, hiszen az emberi sorsok formálása fiatal korban kezdôdik: „Sorsunkba nem szabad beletörôdnünk – mondta az elôadó. Merjünk álmodni, merjünk célokat kitűzni, higgyünk ezeknek a megvalósulásában, legyen hozzá kitartásunk! Akkor csodákat lehet művelni.”
Ocskay Gyula szavaiból ugyanezek a gondolatok csendültek ki. A tréner olyan vállalkozást hozott fel példának, amely kezdetben kilátástalannak tűnt. Mégis megvalósult: volt hozzá ember. Egy félreesô magyarországi falu így szabadult meg a pusztulástól, így virágzott fel benne az élet.
Ezeket a bizakodó tanácsokat hallgatva jutott eszembe, hogy alig két hete mutatták be itt Csiby Éva (háborúról szóló) könyvét, amelybôl az is kiderült, hogy az ember saját találmánya által önmaga gyilkosává válik, vagy válhat… És most, ugyanitt, az Idôsek Klubjában arra tanítják a fiatalokat, hogy álmodjanak, alkossanak egy humánusabb jövôt maguknak és az egész társadalomnak.
Gergely Géza
Román irodalmi vetélkedô Ditróban
Április 21-én a ditrói Siklódi Lôrinc Általános Iskolában ötödik alkalommal került sor a román nyelvű szavalóversenyre az V. és VI. osztályosok részére, míg a VII. osztályok elméleti vetélkedô keretén belül mérték össze tudásukat.
A szavalóversenyen 19 tanuló vett részt három iskolából: Siklódi Lôrinc és Csiby Andor – Ditró, Orotvai Általános Iskola. Az elhangzott versek szerzôje Mihai Eminescu, témája pedig a természet (az erdô), amelyet alátámaszt a vetélkedô mottója is:
„Unde eşti, copilărie, cu pădurea ta, cu tot?” (M. Eminescu: O, rămâi)
A meghallgatott versek után a zsűri öt tagja – Kántor István tanár, Molnár Júlia tanárnô, Nagy Eszter, Tamás Imelda, Fülöp Szabolcs, VIII. osztályos tanulók – a következôképpen döntött: I. Gál Adorján (felkészítô tanár Nagy Ildikó) Csiby Andor Általános Iskola, II. Kis Mónika (felkészítô tanár Kovács Emma-Mária) Siklódi Lôrinc Általános Iskola, III. Ursan Arnold (felkészítô tanár Héja József-Zoltán) Siklódi Lôrinc Általános Iskola.
Az elméleti vetélkedôn a három általános iskola 4 csoportja vett részt. Mindenik csoport 5 tanulóból tevôdött össze, és meghatározott idô alatt 11 kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdések témája Ion Creangă gyerekkorához kötôdött. A versenyt a Siklódi Lôrinc Általános Iskola VII. A osztályos tanulói nyerték: Balázs Andrea, Kolozsvári Renáta, Fórika Árpád, Bajkó Benjamin, Köllô-György Levente. Felkészítô tanár: Héja József-Zoltán.
Második helyen az Orotvai Általános Iskola tanulói végeztek, Puskás Renáta, Tamás Tímea, Szabó Ágnes, Tamás Erzsébet, Ferencz Szilveszter, akiket Kovács Edit tanárnô készített fel.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Siklódi Lôrinc Általános Iskola VII. B osztályos tanulói, Hompoth Szilárd, Héja Kinga, Varga Orsolya álltak fel, akiket Kovács Emma-Mária tanárnô készített fel. Dicséretet érdemelnek a Csiby Andor Általános Iskola VII. osztályos tanulói: Stoica Enikô, Tifán Szilárd, Nagy Levente, Bajkó Mária, Bajkó Szidónia, akiket Nagy Ildikó tanárnô készített fel. Ôk a negyedik helyen végeztek.
Köszönetüket fejezik ki a szervezôk (Kovács Emma-Mária és Héja József-Zoltán) a Siklódi Lôrinc Általános Iskola igazgatónôjének, Puskás Margitnak, a polgármesteri hivatalnak és az RMDSZ helyi szervezete elnökének, Fazakas Szilárdnak, hogy hozzájárultak a vetélkedôsorozat sikeres lebonyolításához.
Héja József-Zoltán
Ifi-oldal
Itt a meleg! Itt a nyár!
Már elmondani sem tudom, mióta várom, hogy végre a nap hétágra süssön. Az elmúlt hetekben sajnos nem volt sok örömem az idôjárásban, mivel még ô sem tudott saját magán eligazodni. De ez megváltozott kicsit. Már nagyon szívesen adja nekünk a meleget a napocska, és a felhôk is elvándoroltak. Kész öröm nézni a zöldülô fákat, a nyíló virágokat, az illatozó bokrokat, és a zümmögô méheket. Az emberek hangulata, viselkedése is teljesen más, mint amikor hideg van. Én is sokkal boldogabbnak érzem magam, amikor süt a nap. Mondjuk, ilyenkor nem nagyon van kedvem a tanuláshoz, meg aztán inkább csavargok valahol, de képtelen vagyok ülni a házban. Végre megint elô lehet venni a bringát, és lehet menni, amerre csak akarsz. Amióta meleg van, rengeteget voltam bringázni, és elég sok kalamajkába is keveredtem. Voltak nagyon húzós helyzetek is, amikor már szinte a patakban kötöttem ki biciklistôl. Azt a pillanatot soha nem fogom elfelejteni. Kutyák is kergettek meg elég sokszor, és hegyet is másztam már eleget, pedig még a nyári vakációt sem kaptuk ki (elképzelésem sincs, ha így haladok, akkor mi lesz vajon nyáron?).
Jaj, ha így belegondolok, hogy még majdnem egy hónap hátra- van az iskolából... Jaj, mennyi felmérôt kell még megírni, amíg valóban odakerülünk, hogy elmondhatjuk, itt a nyár vakációstól! Istenem, addig még milyen sok van… de eltelik. Eltelt a hetedik is, és úgy érzem ez volt az eddigi legnehezebb. Fôleg most, a végén, mert jöttek az egységes dolgozatok. De már kettôt abból is túléltem. Már csak egy van. De legalább nyugtathatom magam, hogy itt a nyár, a meleg, a vakáció és a szórakozás, amire már csak egy hónapot kell várni. Aztán pedig jöhetnek a táborok, kirándulások és kalandok!
Dobribán Melinda
Rójunk együtt, rójunk fába a rovásírás országában!
A rovásírás a magyar nép ôsi írásmódja, mely nyelvünkkel párhuzamosan alakult és fejlôdött ki, népi hagyománykincsünk gazdag jelképvilágával egységes rendszert alkotva. A rovásírást jobbról balra írjuk és olvassuk ki.
Erdély területén is egyre több rovásírásos lelet kerül elô. Közülük sokat ma is megtekinthetünk, de vannak leletek, melyeknek csúnya végzet jutott. Ilyen például a székely származású Torma Zsófiának (a világ elsô régésznôje) a gyűjteménye, melyet a Maros partjánál talált, és leleteit szétszórták. A megkímélt állapotban lévôk közül talán a legismertebb a székelyderzsi templomfelirat, mely 1431-bôl származik, megfejtése pedig „Miklós kántor papatja” (apapap).
A legrégebbi a tatárlaki lelet, mely i.e. 5500 és 5000 közötti. Ezek képírásos agyagtáblák, melyeket egy sírgödörben talált egy román régész, Nicolae Vlassa. Ezeken kívül még több leletet is találtak, mint például a schita eredetű tokos vagy rovóbalta, mely 5000 éves, megfejtése: segít is, üt is, ró is. Találunk leleteket, melyek a rovásírás késôbbi használatát bizonyítják, ilyen például egy 1770-bôl származó levél, melyet Gödri Ferenc sepsiszentgyörgyi polgármester talált családi iratai között, 1894-ben.
Manapság már próbálják népszerűsíteni a rovásírást, azért, hogy a magyarok megismerhessék ôseik írását. Tudniillik a latin betűs írás is azon ôsi írások rendszerébôl fejlôdött ki, amelyek között a rovásírásnak fontos szerepe van.
A rovásírás a legrégibb gyors-írás, és a rovásírás rövidítési rendszerén alapszik a gyorsírás. Fontos megtanulnunk a rovásírást, mert ez ôsi írásunk. Fontos hogy ismerjük meg, adjuk tovább és népszerűsítsük, mert ezt tudnia kell minden igazi magyarnak.
Portik Tímea
Ifjúsági tréning Ditróban
Az ifjúsági szervezetek mozgósítása volt a célja az elmúlt két hétvégén, Gyergyóditróban tartott tréningnek, melyet a Piliscsabáért Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal szervezett. A kevés résztvevô miatt azonban össze kellett vonni a településfejlesztési és ifjúsági tréninget, de ez nem jelentett akadályt a hasznos információk elsajátításában.
A részt vevô húsz szervezet stratégiai tervezést, pályázatírást, projektmenedzsmentet, forrásszerzési módszereket tanulhatott – mondta el Fazakas Szilárd társszervezô, az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás elnöke. Szilárd azt is kifejtette, hogy ez a képzés tulajdonképpen egy folyamatnak a része, hiszen korábban Esztergomban, majd Kovászna megyében voltak hasonló tréningek. A ditrói találkozóval a gyergyói szervezeteket igyekeztek mozgósítani, de voltak Csíkszeredából, Mezôpanitról és Szászrégenbôl is részt vevôk.
A képzés elérte a célját a jelenlévô szervezetek körében – összegzett Fazakas Szilárd – csupán arra keresik a választ, hogy miért lehet ilyen nehezen megmozgatni a civil szervezeteket, a fiatalokat. A továbbiakban – hiszen a képzési folyamat még tart – ezt a problémát kell orvosolni.
100 év – 100 kérdés
100 év – 100 kérdés című várostörténeti vetélkedônk a negyedik fordulóhoz érkezett. Továbbra is várjuk válaszaitokat, és új versenyzôk bekapcsolódását.
Megfejtéseiteket továbbra is a Szabadság tér 22. szám alá várjuk, de játszhattok velünk az Interneten is, a www.ifiteka.knet.ro oldalon a 100 év – 100 kérdés linkre kattintva. Sok sikert, kitartást!
Negyedik forduló
1. Mikor alakult a Figura?
2. Hány alkalommal szervezték meg Gyergyószentmiklóson a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát?
3. Mikor alakult meg a Salamon Ernô Irodalmi Kör?
4. Mióta működik hivatalosan múzeum Gyergyószentmiklóson?
5. Hol zajlott a város művelôdési élete a művelôdési ház felépülése elôtt? (színházi elôadások, bálok stb.)
6. Ki az Ipartestület Férfikarának karnagya?
7. Kinek a szobrát szerette volna a gyergyói közösség felállítani a fôtéren az I. világháború elôtt?
8. Ki az alkotója a Tarisznyás Márton Múzeum elôtt álló Madonna-szobornak?
9. Mikor avatták fel a gyergyószentmiklósi művelôdési házat?
10. Az 1980-as években hány mozi működött Gyergyószentmiklóson; mi volt a nevük?
A harmadik forduló helyes válaszai:
1. Gyergyószentmiklós elsô hivatalos jégkorongmérkôzését 1949. január 1-jén játszotta Csíkszeredával.
2. Sajgó Pál háromszor vett részt téli olimpián sífutásban.
3. Az 5-ös km-nél lévô sípályát 1975 februárjában avatták fel.
4. A műjégpályát 1982. január 22-én avatták fel.
5. A gyergyói jégkorong legnagyobb sikere a 2002-es Román Bajnokságon szerzett ezüstérem volt.
6. A Jövô SK 4 évig szerepelt a B-ligában.
7. Molnár Endre szerzett olimpiai aranyérmet vízilabdában, 1976-ban a Montreali Olimpián.
8. A Benke-kupáért teniszben folytattak küzdelmet, és a valamikori polgármesterrôl, dr. Benke Antalról nevezték el.
9. Az Akarat Szövetkezet leánycsapata gyeplabdában nyert országos bajnokságot 1958-ban.
10. Marius Urzică felfedezôje, elsô edzôje Ferencz József volt.
Cipôsdobozba zárt mosoly
Az erdély.ma világhálós hírportál és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az Áldás, népesség mozgalom keretében meghirdetett az Egy mosoly gyermeknapra elnevezésű gyűjtés befejezôdött.
„Amennyiben segíteni akar, vegyen elô egy üres cipôsdobozt, és töltse meg olyan tárgyakkal, melynek gyermekként Ön is örülne. Nem az érték számít, hiszen a tettbôl kiáradó szeretet ennél sokkal fontosabb.
Kérjük, hogy egy cipôsdobozba csak egy gyermeknek készítsen elô meglepetést, és a dobozra írja rá, hány évesnek szánja. Mindenki annyi doboz ajándékot készíthet, amennyit akar” – ekképpen szólt a felhívás szövege.
Május 21-ig vártuk, fogadtuk szeretettel doboznyi ajándékaitokat. Másnap meg is számláltuk a kisebb-nagyobb dobozokat, a be nem dobozolt, de nagy szeretettel hozott szatyrokat. A ti segítségetekkel 34 gyerek arcára varázsolunk mosolyt gyermeknapra.
Köszönjük nektek, akik összegyűjtöttétek azokat a tárgyakat, amelyeket ti és/vagy gyermekeitek nélkülözni tudnak, megmásztatok egy emeletet, hogy hozzánk eljuttassátok.
A mosoly tinektek szól!
Információk felvételizôknek
Felvételizni készülsz, és nincsenek meg a szükséges információid az egyetemi szakokról? Mi segítünk! Az Ifitéka irodájában megtalálhatod a legfrissebb felvételi tájékoztatókat, amelyekben a legnagyobb egyetemeken induló szakokról, tandíjakról és a felvételik idôpontjáról értesülhetsz. Ha betérsz hozzánk, segítünk böngészni, de meg is vásárolhatod a 2007-es Egyetemi Kalauzt, ára 6 lej.
Gyermeknapi rendezvények
Programtervezet
Május 31., csütörtök
Gyermeknapi szavalóverseny
Helyszín: a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ 40-es terme
Kezdési idôpont: óvodásoknak 10 óra, iskolásoknak (I–IV. osztály) 12 óra;
Június 1., péntek
10.00 óra: Abul Hasszán, a Rosszcsont – a Figura Stúdió Színház ingyenes elôadása óvodásoknak
Helyszín: Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ színházterme;
11.00: Aszfaltrajz-verseny óvodásoknak
Helyszín: művelôdési központ melletti sétány;
12.00: Aszfaltrajz-verseny iskolásoknak
Helyszín: művelôdési központ melletti sétány;
13.00: Babakiállítás és vásár jótékonysági céllal, Gyermekkönyvvásár
Helyszín: művelôdési központ elôtti tér.
15.00: Gyermeknapi tánckavalkád
Helyszín: művelôdési központ elôtti szabadtéri színpad;
15.00: Arcfestés, Népi játékok, Jurtaállítás, Kézműves foglalkozások
Közreműködnek: Tölgyesi Béla és a Portéka Egyesület
Helyszín: művelôdési központ melletti sétány;
16.30: Papírgyűjtési akció tombolasorsolása
Helyszín: művelôdési központ elôtti szabadtéri színpad;
16.40: A Galaxis együttes gyerekkoncertje; Csoki Dance show; Énekelni tudok vetélkedô – benevezés a helyszínen; Gyemekdivat-bemutató
Helyszín: művelôdési központ elôtti szabadtéri színpad;
18.00: Tinibuli
Helyszín: művelôdési központ elôtti szabadtéri színpad;
Gyermeknapi sportrendezvények
Labdarúgópályán:
14.00: Megnyitó;
14.05: Iskolák közötti kispályás labdarúgás – Döntôk: V–VI., VII–VIII. osztályosok között;
14.10: Futóversenyek – Óvodások, I–IV., V–VIII. osztályosok számára;
14.30: Hordógurítás óvodásoknak;
15.00 Zsákbanfutás – I–IV. osztályosok számára;
15.30: Kötélhúzás – iskolák közötti verseny V–VI., VII–VIII. osztályosoknak;
15.30: Vízszállítás teniszütôn I–II. osztályosoknak;
16.00: Lepényevô verseny óvodások és I–II. osztályosok számára;
14.00: Tenisz – helyszín a Sportiskola teniszpályája;
Sportcsarnokban:
14.00: Kosárra dobás V–VI., VII–VIII. osztályosok számára;
15.00: Iskolák közötti verseny (V., VI., VII. osztályosok)
* * *
Neuron Killers-rockkoncert és buli a Sarokban
Június 1-én 21 órától a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központban a Sarokban Neuron Killers (Gyergyószentmiklós) rockkoncertre és utána fergeteges bulira kerül sor. Mindenkit szeretettel várnak.
KisAsszony
Tíz hazugság az orgazmusról
Nagyanyáink szemérmessége már a múlté, az ágy titkairól egyre nyíltabban beszélnek az emberek. Kutatások azt bizonyítják, hogy a partner ügyetlensége, tudatlanság vagy más okok miatt a nôk jelentôs része soha életében nem jut el a csúcsra.
Tájékozottság hiányában tévhitek sora terjed az orgazmusról. Íme a tíz leggyakoribb hazugság, és az ellenérvek:
1. Csak egyfajta orgazmus létezik.
Egyes szakértôk azt vallják, hogy a csikló (klitorisz) a nôk egyedüli szexuális örömforrása. Mások szerint – közéjük tartozik Freud is – a vagina nyújtja a legjobb élvezetet: a nôk egyharmada állítja, hogy csak behatolással jut el a csúcsra. Szakértôi vélemények azonban azt támasztják alá, hogy a nôi orgazmust a csikló izgatása és a vagina összehúzódása egyaránt kiválthatja.
2. Akinek gondja van, önmagában keresse az okát!
Csak rajtad múlik, ha nem jutsz el a csúcsra… A te hibád, ha nem tudod átadni magadat az élvezeteknek... Ezeket a kijelentéseket évtizedekig sulykolták a nôkbe. A kudarcok sok aszszonyban hagynak mély nyomokat. Az orgazmus elmaradása azonban hormonhiányra és vérkeringési zavarokra vezethetô vissza. A vizsgált személyeknél alkalmazott hormonpótló gyógyszerkúra megnövelte a szexuális étvágyat. Egy új találmány segítségével pedig a gerincvelô meghatározott idegére gyakorolt elektromos impulzussal automatikusan kiváltható a gyönyör.
3. Sosem a férfin múlik.
A csúcspont elérése sok tényezôtôl függ, egyebek közt a szexhez és a testünkhöz való viszonyunktól, a neveltetésünktôl. De ha hosszasan kell nyakatekert pózban ringatóznunk, mert párunknak ez a kedvenc helyzete, akkor kicsi a remény a beteljesülésre. Nagyon fontos tehát, hogy a férfi közeledésében a nô is a kedvét lelje, az összhang mindkét fél örömére szolgál.
4. Orgazmus nélkül semmit sem ér a szex.
Aki ezt a kijelentést elhiszi, az összekeveri a szexet a teljesítménysporttal. A csúcspont a hab a tortán, de miért kellene ennek állni a középpontban? Egyes szakemberek szerint a férfiak orgazmust várnak el a nôktôl. Aki azonban szigorú elvárásokat támaszt a szerelmi játékban, annak az érzelemvilága igencsak korlátozott. Akár kielégülés nélkül is mindkét fél számára kellemes lehet az együttlét.
5. A nôk színlelhetnek, a férfiak nem.
A férfiak általában nem tudnak színlelni, de óvszerhasználat mellett mégis elképzelhetô. És miként igazolható a nôi élvezet? Nyögéssel, vonaglással, remegéssel? A hölgyek fergeteges színészi alakítását fôleg az indokolhatja, ha a férfi nagyszerű szeretô akar lenni, és elvárja partnerétôl a kéj látványos megnyilvánulását.
6. A G-pont a legfôbb gyönyörforrás.
Ernst Gräfenberg fedezte fel 1950-ben azt a szövetet, amely a hüvelyben helyezkedik el, a húgycsô alatt, és izgatás hatására megdagad. Egyes nôket a csúcsra juttat, ha partnerük nemi szerve ehhez a ponthoz ér, másokat nem. A G-pontban jelentkezô orgazmusra tehát nincs garancia, sok szakértô még a létezésében is kételkedik.
7. Az orgazmus nem tanulható.
A teniszütést órákon át lehet gyakorolni, de az orgazmus magától jön – állítják egyesek. Pedig nem így van. A szerelmi játékhoz idôre és figyelemre van szükség. Önkielégítéssel a nôk rájöhetnek, mi jelent számukra örömet. Élményeiket partnerükkel megbeszélve beépíthetik a szexuális együttlétekbe.
8. Bárki többször is kielégülhet.
Az, hogy minden nô többször is a csúcspontra juthat, éppen úgy nem bizonyított, mint a G-pont létezése. A szakembereknek egyesek rövid, mások pedig hosszabb, percekig tartó orgazmusról számolnak be. Ugyan ki képes biztosan megmondani, vajon ilyenkor egyszer vagy többször élvezett el?
9. A teherbe esés a férfi élvezetén múlik.
Korábban azt hitték, a gyermeknemzéshez elég, ha a férfi ejakulál, annak semmi jelentôsége, hogy a nô is élvezetét leli-e az együttlétben. Egy brit kutatópáros minikamerát szerelt fel egy, a kísérletet vállaló férfi péniszének végére. Azt észlelték, hogy a méhnyak a nô orgazmusa után lefelé hajlik, és a sperma könnyebben bejut a méhbe, mint akkor, ha a nô nem jut el a csúcsra. Kétségtelen azonban, hogy e nélkül is teherbe lehet esni.
10. 3 másodperc, 3 perc, 3 óra – nincs felsô határ.
Maratoni orgazmust mindenki átélhet – hirdetik egyesek. Ez sem igaz minden nô esetében, ugyanis ahhoz tökéletes összhangban kell lennie a csikló, a vagina és az agy idegpályáinak. Hol az idôbeli határ? Páronként változó, a lényeg, hogy mindkét félnek minden perc kellemes legyen.
Zöldfűszeres tojásragu
Hozzávalók: 2 db tojás (kemény fôtt), 1 db nyers tojás, petreszelyem, snidling vagy újhagyma, kapor, vaj vagy olaj, 2 evôkanál liszt, 1 darab erôleveskocka, 1 dl tejszín vagy tej, 50 dkg burgonya.
Elkészítés: Az erôleveskockát 4 dl vízben feloldjuk. Félretesszük. A vajat felforrósítjuk, majd a lisztet beletesszük, kicsit megpirítjuk, majd felengedjük az erôlevessel. Ezután az apróra vágott zöldfűszereket megfelezzük, belekeverjük a felét. Felfôzzük. A tűzrôl levéve belekeverünk 1 db nyers tojást, a tejszínt és a kockára vágott fôtt tojást. Legvégén beletesszük a maradék zöldfűszert. Körítésnek fôtt tört burgonyával tálaljuk.
Egészség
A légzés - 5
Légzésleállás alvás közben Alvási apnoé-2
2. A centrális alvási apnoé
Ez a típus sokkal ritkább, mint az obstruktív forma, és a légzést szabályozó agytörzsi légzôközpont működészavara áll a háttérben. Egészséges emberben az agytörzs nagyon érzékeny a vér szén-dioxid-szintjének (az oxigén-anyagcsere egyik melléktermékének) a változásaira. Magas szén-dioxid-szint esetén az agytörzs a légzôizmokat erôteljesebb és szaporább légzésre sarkallja, hogy így a szén-dioxid a kilégzéssel eltávozzon, és fordítva. A centrális alvási apnoé-szindrómában az agytörzs kevésbé érzékeny a vér szén-dioxid-szint változásaira, tehát az agy lassan reagál a szén-dioxid vérbeli felhalmozódására, és a szervezet reakciója elnyújtott hiper-ventillációban nyilvánul meg. Ugyanúgy lassan reagál az agy a szén-dioxid csökkenésére is, így a szervezet reakciója, azaz a légzésszünet még inkább elhúzódó lesz.
Elôfordulás – okok
A centrális apnoé idôsebb korban figyelhetô meg. A 60 év fölötti lakosságból minden 4–5 ember közül egynél megfigyelhetô az alvás közbeni zavart légzés. A legtöbbjük számára azonban a probléma enyhének nevezhetô, és a mikroébredések is tudatosabbak, mint az obstruktív alvási apnoében szenvedôknél.
A centrális apnoé azoknál az embereknél gyakori, akiknek szív-, vagy neurológiai problémájuk van, de a hátterében állhat agydaganat és szívelégtelenség is.
A klinikai képre jellemzô, hogy a centrális alvási apnoé nem párosul elhízással, rendszerint nincs horkolás, és elôfordulhat, hogy a garat nyitva marad, azonban a mellizom és a rekeszizom nem dolgozik. Az oxigénszint csökkenésére az agy „felébreszti” az alvót a légzés megkezdésére, azonban ez a légzés kóros jellegzetességeket mutat. Ilyen például a Cheyne-Stokes-légzés (periodikus légzés), amikor a légvétel fokozatosan felgyorsul, majd fokozatosan lelassul, rövid idôre leáll, majd újraindul, és ez a kör kezdôdik elölrôl. Ezek a ciklusok általában fél és két perc között zajlanak le.
A kórkép egyik formájában, az ún. Ondine-átokban (veleszületett agyi eredetű hypo-ventillációs, „alullégzéses” szindrómában) a betegek légzése elégtelen vagy teljesen szünetel, kivéve akkor, ha ébren vannak. Az ilyen csecsemô alváskor annyira lelassítja légzését, hogy végül megfullad. Ezekben az egyénekben nincs meg a „fulladásdetektor”, vagy alulműködik.
3. A kevert alvási apnoé a harmadik forma, az elôbbi kettô kombinációja. Az obstruktív alvási apnoé például néha centrális apnoét okoz, ha az elég hosszú ideig tartó, mert az alacsony oxigén- és magas szén-dioxid-szint hatására az agytörzs működészavara is bekövetkezik. Ez a típusú apnoé azonban aránylag elég ritka légzési rendellenesség.
Az alvási apnoé minden formájában az alvászavarok nappali álmossághoz, kimerültséghez, ingerlékenységhez, reggeli fejfájáshoz, a gondolkodás lelassulásához és koncentrációs zavarokhoz vezethetnek, szívritmuszavarok jelentkezhetnek, és a vérnyomás is emelkedhet. A hosszan tartó, súlyos alvási apnoé, bármely típus legyen is, végül szívelégtelenséghez, és a tüdô működés-zavaraihoz vezet!
Hajlamosító tényezôk
Ezek azok a tényezôk, melyek az alvási apnoészindróma bármelyik típusának kialakulásában szerepet játszanak.
Az elhízás az egyik leggyakoribb ok, mert a felrakodó zsírréteg gyengíti, valamint szűkíti a garatot, és ez a folyamat elôsegíti az éjszakai elzáródások létrejöttét.
A dohányzás elôsegíti az alvási apnoé kialakulását, mert károsodhat a garatfeszítô izmok működéséért felelôs reflexkör, és ezért a dohányosoknál a betegség gyakorisága közel háromszoros a nem dohányzókhoz viszonyítva.
A felsô légúti allergia esetén az orrgarat-nyálkahártya megvastagodása nehezíti a levegôáramlást a felsô légutakban. A csökkenô keresztmetszeten a levegô nagyobb sebességgel kezd áramlani, ami összeszívja a felsô légutak rugalmas izomfalait.
A férfi nem – a középkorú férfiaknál a betegség közel tízszer gyakoribb, mint az azonos életkorú nôknél.
Változókorban nôk esetében is gyakoribbá válik a horkolás, mert a progeszteron hormon szintjének változása rontja a garat izomzatának tónusát, így ezek renyhébbekké válnak.
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Esemény
Megnyitották a sportcsarnokot
Május 18-án, pénteken délelôtt Gyergyószentmiklóson hivatalosan is átadták a kormány által finanszírozott sportcsarnokot. A Salamon Ernô Gimnázium udvarán felépített korszerű létesítmény megnyitóján jelen voltak az erdélyi magyarság elôljárói, továbbá számos meghívott, közéleti személyiség. Pap József polgármester üdvözlôbeszéde után Markó Béla miniszterelnök-helyettes többek között szólt arról is, hogy a közeljövôben állami támogatással korszerű úszómedence építését tervezik Gyergyószentmiklóson. A miniszterelnök-helyettes után Borbély László miniszter is szólt a nem hétköznapi eseményen megjelentekhez. Ezek után Portik-Hegyi Kelemen római katolikus kanonok, fôesperes-plébános megáldotta a létesítményt. A politikai élet, illetve az egyház képviselôje által mondott beszédek elhangzása után következett az ilyenkor szokásos szalagvágás. Nem túlzás azt mondani, hogy történelmi pillanat volt. A szalagvágás után már a létesítményben folytatódott az ünnepség, ahol rövid kulturális és sportműsor szórakoztatta a vendégeket. Felléptek a Step Dance SK táncosai, továbbá az Elite SK kislabdarúgói, az Elite SK taekwondósai, a Jövô SK kosárlabdázói és labdarúgói, a Progym SK ökölvívói. Ugyanakkor a hagyományôrzô barantások is bemutatót tartottak. Nem hiányzott a pomponoslányok fellépése sem, továbbá színvonalas társasági táncbemutatóra is sor került.
Megnyitották tehát a sportcsarnokot. Régi álom valósult meg ezzel Gyergyószentmiklóson. A létesítmény átadásával egyidôben a gyergyói sportélet új fejezetéhez érkezett. A sportcsanok ugyanis új, eddig nem tapasztalt lehetôségeket kínál az itteni sportolást kedvelôknek. A sportcsarnokban több sportágban lehet majd teremtornákat, megyei, sôt országos szintű sportrendezvényeket szervezni. Az eddiginél lényegesen jobban érvényesülhet és fejlôdhet ezentúl a kosárlabda, a teremfoci, a sporttánc, a küzdôsport, hogy csak néhány helyi sportágat említsünk. A csarnokba bevihetô és művelhetô sportágak sora természetesen ezzel korántsem zárul le. Remélhetôen a minden sportolást kedvelô gyergyói elôtt nyitva álló létesítmény jól, ésszerűen lesz kihasználva. A sportcsarnok adminisztrátori teendôit ideiglenesen Kercsó Zoltán, a Jövô SK kosárlabda-szakosztályának edzôje végzi.
Labdarúgás
Megyei bajnok a Jövô!
Hazai pályán mérkôzött az elmúlt vasárnap a gyergyói csapat az országos IV. Liga Hargita megyei csoportjában. A rájátszás keretében lezajlott bajnoki – sorrendben a 21. – fordulóban magabiztos, sôt fölényes gyergyói gyôzelem szemtanúi lehettek a tölgyesiek elleni mérkôzésre kilátogató nézôk. Mindjárt a találkozó elsô perceiben két gólhelyzetet is kialakítottak a Jövô játékosai, majd egy szögletrúgás után az elôrehúzódó Vinău Gigi fejelt az ellenfél kapujába. A második gyergyói találat szerencsés módon született meg, majd következett Bliorţ Cristian kapáslövése, amely után a labda harmadszor került a tölgyesiek kapujába. A 35. percben Bliorţ Cristian ismét eredményes volt, s az eredmény 4–0-ra módosult. Az elsô félidô utolsó percében Ciocania Vasile fejelt a tölgyesi kapu felsô sarkába: 5–0. A második félidô elején Kurkó József lapos lövése talált utat az ellenfél kapujába: 6–0. A 75. percben Covrig Alin játékos-edzô lôtt újabb gólt, kialakítva a végerdményt. A mérkôzés hátralévô részében Covrig Alin még egyszer helyzetbe került, távoli lövése az ellenfél kapujának felsô kapufáján csattant. Látványos játék eredményeként megérdemelt gyôzelmet aratott a Jövô csapata. A bajnoki mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Tölgyesi Real 7–0 (5–0). Gólszerzôk: Vinău Gigi (5. perc), Bliorţ Ciprian (12.), Bliorţ Cristian (13. és 35.), Ciocania Vasile (44.), Kurkó József (52.), Covrig Alin (75.). A Jövô a következô összeállításban lépett pályára: Scurtu Adrian – Bliorţ Marius (40' Bakos), Marcoci Florin, Vinău Gigi (71' Ţepes Sebastian), Lazăr Vasile, Kurkó József, Covrig Alin, Bliorţ Lucian, Bliorţ Ciprian, Nagy Dénes, Ciocania Vasile (66' Scurtu Nelu). Hét- pontos – a bajnokság végéig behozhatatlan – elônyének köszönhetôen a Jövô már magáénak tudhatja az elsô helyet a Hargita megyei IV. Liga 2006/2007-es kiírásában.
A bajnoki forduló második mérkôzésén: Szentegyháza – Salamás 3–0 (meg nem jelenés). A következô forduló műsora: május 26., szombat, 17 órától: Salamás -– Gyergyószentmiklósi Jövô; május 27., vasárnap, 13 órától: Tölgyes – Parajd. Szentegyháza csapata szabadnapos. Május 23-án, szerdán rendezték a megyei szintű Románia-kupa elôdöntôinek mérkôzéseit. Az említett napon 17.30 órai kezdettel a Csíkszeredai ISK – Gyergyói Jövô és a Székelyudvarhelyi Küküllô – Farcád mérkôzések kerültek lejátszásra. A találkozók lapzárta után értek véget. Az eredményekrôl következô lapszámunkban olvashatnak. A gyôztesek bejutottak a megyei szintű Románia-kupa döntôjébe.
Az ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei. Ifjúsági C-csoport: (korábban elhalasztott mérkôzés) Szentegyháza – Maroshévíz 4–2. Ifi D-csoport: Balánbánya – Elite 2–0. Ifjúsági E-csoport: Jövô – Csíki ISK2 2–0, Budvár2 – Keresztúr2 2–1, Csíki ISK2 – Keresztúr 7–1, Jövô – Budvár2 1–0, Csíki ISK2 – Budvár2 0–1, Jövô – Keresztúr 5–3.
Jégkorong
Kurkó az új elnök
Május 18-án, pénteken tisztújító közgyűlését tartotta Bukarestben a Román Jégkorong Szövetség. Az elnöki tisztségért kiírt szavazáson a csíkszeredai Kurkó János György 18–14-es szavazati aránnyal nyerte el az elnöki tisztséget az addigi fôtitkár, Eduard Panăval szemben. Az elnöki tisztségre hárman pályáztak, de a szavazás elôtt Marian Negoiţă, a szövetség korábbi elnöke visszalépett. Csíki Andrást, a Hargita Megyei Sportigazgatóság vezetôjét megválasztották alelnöknek. A vezetôtanácsba, illetve a szövetségi büróba a Csíkszeredai Sportklub, a Gyergyói Progym, a HC Csíkszereda és a Kézdivásárhelyi KSE jelöltjei, Antal István, Lázár Ernô, Kalamár Sándor és Deme László is bekerültek. A Román Jégkorong Szövetség május 18-án megválasztott vezetôsége: Kurkó János György – elnök; Csíki András és Cristian Cârlan – alelnökök; Antal István, Lázár Ernô, Kalamár Sándor, Deme László, Iulian Florescu, Dorin Badea, Tiberiu Iliescu és Leonidas Karaisofoglu – vezetôségi tagok. A szövetség fôtitkárát az elnök nevezi ki. Kurkó János György – hamarosan felfüggesztik az általa alapított HC Csíkszereda vezetésébôl, mert jelenlegi pozicíójával össze nem egyeztethetô – május 23-ra rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelynek keretében megvitatták a sportág jelenlegi helyzetét, és módosították az alapszabályzatot. Kurkó a felnôttválogatottat vissza szeretné juttatni a diví- zió I-be, de ennél is fontosabbnak tartja az utánpótlás-nevelést. A május 23-án, szerdán sorra került gyűlésen a fôtikár személyérôl is döntöttek. Ekkor nevezték ki a válogatottak szövetségi kapitányát is. Kurkó ebbe a tisztségbe Basa Jánost javasolta. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestert kinevezték a Fellebbviteli Bizottság élére.
Kosárlabda
Szászrégen nyerte a kupát
Május 19-én és 20-án a gyergyószentmiklósi új sportcsarnok adott otthont a 49. Barátság Kupa öregfiú kosárlabdatorna mérkôzéseinek. A résztvevô hat csapatot két csoportba sorolták. A-csoport: Székelyudvarhely, Szováta, Sepsiszentgyörgy; B-csoport: Gyergyó, Csíkszereda, Szászrégen. A szombati elsô mérkôzésen a gyergyói csapat legyôzte a csíkszeredaiakat. Eredmény: Gyergyószentmiklós – Csíkszereda 49–37. A gyergyói csapat pontszerzôi: Portik Zsolt 12, Bencze Attila és Ábrahám Imre 10–10, ifj. Dézsi Zoltán 6, ifj. Tóber József 5, Szakács Levente 4, Farkas Attila 2. Következett a megnyitó- ünnepség, amelynek során Pap József polgármester köszöntôjében felelevenítette a kezdeteket, és szólt a jelenrôl. Ezután a felsorakozott csapatok játékosai együtt elénekelték a Barátság Kupa indulóját. A szombati második mérkôzésen: Székelyudvarhely – Sepsiszentgyörgy 70–48. Következett a gyergyói csapat újabb csoportmérkôzése. A találkozó eredménye: Gyergyószentmiklós – Szászrégen 51–71. A gyergyói csapat pontszerzôi: Szakács Levente 17, ifj. Dézsi Zoltán 12, Bencze Attila 9, Farkas Attila és ifj. Tóber József 4–4, Portik Zsolt és Pál Attila 2–2, Ábrahám Imre 1. A további, szombati eredmények: Székelyudvarhely – Szováta 66–50, Csíkszereda – Szászrégen 37–63, Sepsiszentgyörgy – Szováta 56–69. Az A-csoport rangsorában: 1. Székelyudvarhely, 2. Szováta, 3. Sepsiszentgyörgy. A B-csoport rangsorában: 1. Szászrégen, 2. Gyergyó, 3. Csíkszereda.
A vasárnapi helyosztó mérkôzések eredményei: az 5. helyért: Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy 64–51. A 3. helyért: Gyergyószentmiklós – Szováta 48–56. A gyergyói csapat pontszerzôi: Bencze Attila 19, ifj. Tóber József 12, ifj. Dézsi Zoltán 11, Portik Zsolt 4, Ábrahám Imre 2. A döntôben: Szászrégen – Székelyudvarhely 43–40. A 49. Barátság Kupa végsô rangsorában: 1. Szászrégen, 2. Székelyudvarhely, 3. Szováta, 4. Gyergyószentmiklós, 5. Csíkszereda, 6. Sepsiszentgyörgy. Amint azt megtudtuk, a következô, sorrendben az 50. Barátság Kupa mérkôzéseit idén novemberben Szászrégenben rendezik meg.
Sakk
Szovátán versenyeztek
Május 20-án, vasárnap a szovátai Medve-tó keletkezésének 132. évfordulója alkalmával szervezett rendezvények keretében sakkversenyre is sor került. A megmérettetésre a gyergyóiak is meghívást kaptak. A 9 fordulós, svájci rendszerű versenyen egyéni és csapatverseny keretében dôlt el a legjobbak kiléte. Az egyéni versenyre összesen 38-an neveztek be, ezenkívül 5 csapat képviseltette magát. Eredmények. Egyéni verseny: 1. Nagy Zoltán (Csomafalva) 7,5 pont, 2. Antal István (Gyergyó) 7 pont, 3. Fogolyán Gergely (Marosvásárhely) 6,5 pont, 4. Fábián Pál (Marosvásárhely) 6 pont, 5. Biró Csaba (Szováta) 6 pont. (A harmadik helyezést elért sakkozó a román ifjúsági válogatott edzôje.) Az egyéni pontszámok alapján kialakult csapatrangsorban: 1. Gyergyószentmiklós (a csapat összetétele: Antal István, Nagy István, id. Illés Ákos, Nagy Zoltán) 23,5 pont, 2. Marosvásárhely 22,5 pont, 3. Szováta 21,5 pont.
A gyergyóiak közül jól szerepelt id. Illés Ákos és Nagy István, hisz 4,5–4,5 ponttal járultak hozzá a gyergyói csapat sikeréhez – tájékoztatott Antal István.
Labdarúgás
Öregfiúk Ditróban
Május 27-én, vasárnap az öregfiúcsapatok számára szerveznek labdarúgótornát a gyergyóditrói sportcsarnokban. A benevezési feltételek között szereplô kitét, hogy a csapatokat alkotó játékosok alsó korhatára 35 év (vagy 100 kg fölötti testsúly) kell legyen. Az öregfiúk számára megszervezésre kerülô tornával kapcsolatosan a 0728/265.075-ös telefonszámon lehet érdeklôdni Héja Zoltánnál.
Küzdôsport
Ditróban cselgáncsoznak
Idén februárban kezdôdtek el a cselgáncsedzések Gyergyóditróban. A helyi gyermekekkel, fiatalokkal Mészáros Sándor foglalkozik. A cselgáncsozás terén fekete öves fiatalember, aki négy gyermek édesapja, a közelmúltban telepedett családjával Ditróba. A községben lévô szülôi házban alakítottak ki új életteret maguknak. Az egykoron aktívan sportoló családapa a napi munka után cselgáncsozni oktatja a ditrói gyermekeket. Tenni akarását a helyi Ditroit SE pártolta fel. Szép, férfias ágazat. Küzdôsport. Ebben a sportágban talán az edzô felelôssége is nagyobb. Fokozottan ügyelnie kell a tanítványokra. Meg kell tanítania például, hogy kell esni, küzdeni, továbbá, hogyan kell az indulatokat kordában tartani. Ditróban rövid ideje dolgoznak, de máris vannak eredményeik. Mészáros Sándor sportoktatóval beszélgettünk.
– Hol kezdett sportolni?
– Szentegyházán kezdtem cselgáncsozni. Eredményeim alapján a Csíkszeredai ISK-hoz igazoltak. Késôbb a Csíkszeredai Építôkhöz kerültem.
– Milyen eredményeket ért el?
– Aktív sportolóként néhány éven keresztül megyei bajnok voltam. A legjobb eredményem az ifjúsági országos bajnokságon elért második helyezésem volt. Ezt a teljesítményt a 62 kg-os súlycsoportban értem el a Csíkszeredai ISK sportolójaként. Mindez 1987. szeptember elsején történt.
– Ezután voltak-e más kiemelkedôbb eredményei?
– Az országos második helyezés után nem sokat sportoltam. Velem is egy kicsit elszaladt a szekér, hisz úgy véltem, a legjobb vagyok. Tévedtem. Nem akarom, hogy a jelenlegi tanítványaim is átéljék ugyanezt. Azt akarom, hogy ezt a sportágat vegyék komolyan. Ezért mindig elmagyarázom nekik, hogy nem szabad úgy tenni, ahogy én annak idején.
– Mit jelent, hogy „elszaladt a szekér”?
– Nem jártam rendszeresen edzésekre. Valójában az történt, hogy nem vettem komolyan a sportolást, és ezért egy idô után nem folytathattam tovább pályafutásomat. Késôbb a temesvári sorkatonai szolgálatom idején még jártam edzésekre, de a leszerelésem után már nem sportoltam.
– Hogyan lett edzô?
– Az edzôi tevékenység kibontakoztatására az motivált, hogy a nagyobbik fiamat szerettem volna a cselgáncs felé irányítani. Tudja, van az a mondás, hogy amit a szülô magából nem tud kihozni, azt a gyermekeiben éli ki. Azt szeretném én is, hogy a gyermekeim többre vigyék, mint én. Nyáron külföldön dolgoztam, télen pedig a gyermekeimet tanítottam. A Csíkszeredai ISK indított Szentegyházán is egy szakosztályt, s Sándor, a nagyobbik fiam is ott járt edzésre. Egy évet cselgáncsozott. Ezután Ditróba költöztünk. Már itt laktunk, amikor megkeresett a Csíkszeredai ISK edzôje, aki felkért, hogy itt dolgozzak, tartsak edzéseket.
– Mikor költöztek Ditróba?
– A tavaly nyáron. Pontosabban július végén. Édesapám ditrói születésű, s itt megvolt az ôs, a szülôi ház, s úgy döntöttünk, hogy hazaköltözünk.
– Jelen pillanatban is kapcsolatban áll a csíkszeredai cselgáncsozókkal, illetve az edzôkkel…
– Mondhatom, hogy a kapcsolat nagyon jó közöttünk. Nagyon örvendek annak, hogy nem vagyunk teljesen külön tôlük, mert végül is a Csíkszeredai ISK-nak van tapasztalata a cselgáncsozás terén. Itt elsôsorban a versenyek megszervezésére gondolok. Nekem, nekünk még nincs megfelelô tapasztalatunk, kezdôk vagyunk.
– A ditrói sportolók kettôs leigazolásúak?
– Igen. A fiam, Sándor csak a Csíkszeredai ISK-hoz van igazolva, mert akkoriban én még nem edzettem, de remélem a többiek már kettôs leigazolással vesznek részt majd a versenyeken. Ditróban jelenleg 34-en járnak edzésekre. A legkisebbek óvodások, a legnagyobb pedig nyolcadik osztályos.
– Milyen eredményeket értek el a kezdés óta?
– Idén februárban kezdtük el az edzéseket. A legelsô versenyünk a Kovászna megyei Ozsdolán volt. Másfél hónapnyi edzésmunka után, szerintem, jól szerepeltünk, mert több érmet is hoztunk. A ditrói sportolók a dobogó valamennyi fokára felállhattak. Nagyon örvendtem. Az ozsdolai versenyt annak tiszteletére rendezték, hogy két éve működik náluk cselgáncs-szakosztály, s kiderült, hogy bizony mi is azon a szinten vagyunk, mint ôk. Ezután következett a Csíkszeredában megrendezett megyei bajnokság küzdelemsorozata a nagyobbak számára. Elmondhatom, hogy négy sportolónk továbbjutott. A továbbjutók között egy lány és három fiú volt. Következett a zónabajnokság, amelynek Jászvásár adott otthont. Cselgáncsban az országban három városban rendeznek döntôt az illetô zónák számára. A korcsoportok elsô három helyezettjei bejutnak az országos döntôbe. Sajnos, Jászvásárban a lány és két fiú sportolónk kiesett. Egyedüli továbbjutó a fiam, Sándor volt, aki az U15-ös korosztályban, a 38 kg-os súlycsoportban az elsô helyen végzett. Június 2-án részt vesz a Suceava megyei Gura Humorului-on sorra kerülô országos döntôn. Szólnom kell a szintén Csíkszeredában megrendezett Tánczos-kupáról. Ez a verseny a csíkszeredai cselgáncs alapítójáról, Tánczos Gál Józsefrôl kapta az elnevezését, egyben emlékverseny is. Nagyszabású verseny volt, mert az ország minden fontos cselgáncsklubja, szakosztálya képviseltette magát. A fiam itt szintén elsô lett. Késôbb Szentegyházáról már 13 éremmel tértünk haza. Kezdôk számára nagyon jó verseny volt. Csíkszeredából három csapat vett részt, továbbá Székelyudvarhely és Tusnád képviseltette magát. Legutóbb Nagybányán vettünk részt csodálatosan megrendezett nemzetközi versenyen. Nagybányán jelen volt Románia válogatottja, de Magyarország és Szerbia is képviseltette magát. A sor itt nem zárul le, hisz összesen 13 országból érkeztek cselgáncsozók Nagybányára. A ditrói Hönig-testvérek két-két meccset megnyertek, Sándor, a fiam, harmadik lett. A fiammal az országos bajnokságra, a kis Hönig Adolffal, a zónabajnokságra készülünk. Az U13-as korcsoportban Hönig Adolf május 16-án, szerdán Csíkszeredában harmadik helyezést ért el a megyei bajnokságon, így részt vehet a Bákóban sorra kerülô zónadöntôn.
– Az edzônek mire kell odafigyelnie a gyakorlások során?
– Az elsô dolog, amire nagyon oda akarok figyelni, és erre tényleg ügyelek, hogy egy igazi közösség formálódjon Ditróban a cselgáncsozóknál. Ezt különben már az elején elmondtam a gyermekeknek. Az edzések során nincs helye a verekedésnek, a csúfolkodásnak, egymás ugratásának. Ez sport, sportolás. Ha valaki netán megüti magát és sírni kezd, akkor nem szabad kinevetni, hanem ellenkezôleg, segíteni kell neki, meg kell vigasztalni. Bárhová megyünk, érezniük kell, hogy a cselgáncs összeköti ôket. Fontos az egymás segítése is. Meg kell tanulniuk, hogy az eredményekért dolgozni kell, ugyanakkor azt is, hogy mit jelent az önkontroll. Figyelnem kell arra is, hogy ne történjenek sérülések. A sérüléseket úgy lehet leginkább elkerülni, ha a sportolók megfelelôen be vannak melegítve, úgy az edzés, mint a versenyek elôtt. Ellenkezô esetben bizony, balesetek is történhetnek. Úgy vélem, a kézilabda még durvább, mint a cselgáncs. Miért? Azért, mert a kézilabdában nem tanulnak meg esni, de itt viszont igen. Elôször a megfelelô bemelegítést, majd az eséseket tanítottam meg.
– A Ditrói Ditroit SE támogatta a cselgáncsedzések létrejöttét …
– Ez igaz. Eddig még a helyi sportegyesület (elnök: Kovács András – szerk. megj.) az egyedüli, amely mellénk állt. Remélem, hogy még más támogató is kerül. Az edzésmunka elején tartunk, a felszerelésünk nem a legjobb, így pedig nehéz úgy a gyermekek, mint számomra dolgozni.
– Mire lenne szüksége a ditrói cselgáncsozóknak?
– Legégetôbben tatamik (cselgáncsban használatos küzdôfelület – szerk. megj.) kellenek, mert ezzel egycsapásra feljavul az edzéseken elvégzett munka minôsége, és versenyeket is lehetne szervezni. Az biztos, hogy az elején nem kevés pénzbe kerül a megfelelô tatamik beszerzése, de utána az ember rájön, hogy nem is olyan drága sport a cselgáncs.
– Jelenleg sportoktatói minôsítése van …
– Idén ôsztôl indul az edzôképzés, s szeretném elvégezni, ha az idôm is megengedi, mert az edzések mellett dolgoznom kell. A családom nagy, el kell tartsam. Nekem a cselgáncsból jövedelmem nincs. Az edzôképzés Bukarestben lesz, ígéret van, hogy értesítenek. Úgy érzem, ha itt szépen beindulnak a dolgok, és mindenkibôl kijön a tenni akarás, akkor érdemes lesz az elkezdett munkát folytatni.
Lehetôség sportolóknak
Idén is lehet pályázni
A MOL Románia május 16-án ismét meghirdette a „Segíthetek?” elnevezésű pályázatot. „A Segíthetek? keretében fiatal, tehetséges sportolók számára biztosítunk lehetôséget sportfelszerelés vásárlására vagy útiköltség-támogatásra. Az idén – éppúgy mint tavaly – több mint 100 000 eurót fordítunk a pályázat megvalósítására. Tisztában vagyunk azzal, hogy az élsport a kitartás és a kemény edzések mellett rengeteg áldozatot igényel, épp ezért felelôsségünknek érezzük támogatni a tehetséges sportolókat álmaik megvalósítása érdekében” – hangsúlyozta Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezetô igazgatója.
A pályázat május 16-án kezdôdött és szeptember 26-án ér véget az eredményhirdetéssel. Olyan sportolóknak, illetve csapatoknak szól, akiknek anyagi támogatásra van szükségük sportkarrierjük folytatásához, és akik 2005 január elseje és 2007 május elseje között díjakat nyertek országos, illetve nemzetközi sportversenyeken (országos sportrendezvényeken 1–3. helyezett, nemzetközi versenyeken 1–10. helyezett). Részt vehetnek általános iskolák, gimnáziumok tanulói, iskolai sportklubok tagjai, akik betöltötték nyolcadik életévüket, ám nem lépték túl a tizennyolcat. A pályázat egyik alapfeltétele, hogy a versenyzô Romániában sportoljon.
A pályázatokat a romániai sportélet neves képviselôibôl álló szakmai zsűri: Violeta Beclea Székely, a zsűri elnöke, Camelia Potec úszóbajnok, Gyenes Emanuel raliversenyô és Simona Amânar Tabără tornász fogja elbírálni. A tavalyi, kísérleti jelleggel megszervezett programban összesen 910 tehetséges sportoló vett részt több mint 26 megyébôl. A zsűri döntése értelmében 140 tehetséges sportoló részesült támogatásban.
A Segíthetek? regionális szinten megszervezett pogram, amit a MOL-csoport 2005-ben hirdetett meg elsô alkalommal Magyarországon. Az idén több mint 800 pályázatot nyújtottak be, az eredményhirdetés május 27-én lesz. Romániában a programot tavaly rendeztük meg elsô alkalommal, és az idéntôl Szlovákia is csatlakozik a pályázatot meghirdetô országokhoz. További részletek a www. molromania.ro. honlapon és a 0800800666-os zöld számon igényelhetôk.
Tenisz
Két döntô Indiában
A május 14–20. közötti idôszakban az indiai Trivand- rumban megrendezett 25 000 dollár összdíjazású nôi teniszverseny egyéni versenyének elsô fordulójában: Portik Szatmári Ágnes – Vishika Chhetri (indiai) 6–3, 6–0. A második körben: Portik Szatmári Ágnes – Madura Ranganathan (indiai) 6–2, 6–1. A negyeddöntôben: Portik Szatmári – Suchanun Viratprasent (indiai) 6–3, 6–2. Az elôdöntôben: Portik Szatmári – Isha Lakhani (indiai) 6–2, 6–0. A döntôben: Marinne Giraud (mauritiusi) – Portik Szatmári 7–5, 6–3. A páros verseny elsô fordulójában: Clerico/ Portik Szatmári (olasz–romániai) – Rani/ Shana (indiaiak) 6–0, 6–1. A 2. fordulóban: Clerico/ Portik Szatmári – Easwaramurthi/ Maloo (indiaiak) 6–0, 6–0. Az elôdöntôben: Clerico/ Portik Szatmári – Bhambri/ Chakravarthi (indiaiak) 6–3, 7–5. A döntôben: Albenese/ Wickmayer (amerikai–belga) – Clerico/ Portik Szatmári 3–6, 7–5, 6–0.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Május 24 – 30.
KOS (III.21-IV.20.)
Ezen a héten oldódik a hosszú idôk óta tartó feszültség. Sikerül megoldani a régóta tervezett lakásvásárlást. Persze, idôbe telik, amíg megtalálja mindennek a helyét, de a nehezén túl van! A szerelemben kisebb féltékenységi zűrök alakulhatnak ki.
BIKA (IV.21-V.20)
Amit most elhatároz, azt sikeresen véghez is viszi. Érzelmek, szerelem terén szenvedélyes, féltékeny. Röntgenszemekkel vigyázza szerelme hűségét. Kevés esetben bocsát meg. Ha megcsalták, bármennyire is fáj, továbbáll.
IKREK (V.21-VI.21.)
Kiváló ez a hét arra, hogy egy kicsit mélyebbre ásson a lelkében. Rendezze mindazt, ami bántja, megértse, feldolgozza a gyermek- és felnôttkori sérelmeket. Ha valamelyik családtagja, a háta mögött utazási terveket szövöget, adja be a derekát!
RÁK (VI.22-VII.22.)
A szerelemben fájó szenvedést okozó kapcsolat emlékei gôzerôvel törnek fel. Fennáll a veszélye annak, hogy hamarosan újrakezdi kapcsolatát volt szerelmével.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ne akarja saját vállára venni a világ összes gondját baját! A szerencsétlenségek, tragédiák törvényszerű következményei tökéletlenségünknek. Ha minden embernek megadatott volna a tisztánlátás képessége, többé nem lehetne manipulálni embereket.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Párkapcsolati viszonyokban aránylag jó kilátások mutatkoznak az elkövetkezô idôszakra. Válófélben lévô Szűznek sikerülhet pontot tenni elhúzódó dolgai rendezésére. De ha nem akarja, hogy kedvese elfeledje, tegyen közös fényképükre egy szál nefelejcset.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Érzelmi válságának hamarosan vége, ha sikerül legyôznie a bizonytalanságot, a félelmeket. Érzékenysége miatt még így is sokat szenvedhet. Otthonára, a már megszerzett anyagiak biztonságára ügyeljen a szokásosnál is jobban!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Az ember a nehéz idôszakokban mintha több erôt kapna a problémák feldolgozásához, megoldásához. Így van ezzel Ön is. Egy párkapcsolati szakadás, az elengedés, mind idôigényes. Ne türelmetlenkedjen, legyen türelemmel!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Anyagi vágyaiban csak a nyár hozza majd az igazi áttörést. Addig bánjon óvatosan a pénzzel, mert a vártakon kívül is becsúszhatnak még komoly kiadások! Kedvesével pár hétig több türelemre lesz szüksége. Munkahelyi problémái miatt feszültebb, idegesen reagál szinte mindenre.
BAK (XII.23-I.20.)
Egyelôre még a barátainak se beszéljen titkos viszonyáról! Tartsa meg magának a világ valódi arcáról alkotott, „semmi nem az, aminek látszik” című véleményét is. Olyan minden, mintha folyamatosan akadályokat gördítenének útjába.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A megszokottnál is jobban igényli a törôdést, borzasztóan ki van éhezve a szeretetre. Amennyiben megtalálta élete párját, hűséges társ, tökéletes szeretô. Szereti beosztani a pénzt, szeret spórolni, de nem zsugori.
HALAK (II. 18-III 20.)
Izgalmas, eseménydús hét elôtt áll. Hamarosan feloldódnak azok a félelmek, amelyek mostanában gyötörték a lelkét. Nyaralás során a bohém életvitele sokba kerül, e hónapokban valószínűleg mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Találkozik az olasz és az ukrán maffiavezér. Kérdezi az olasz az ukránt:
– Van négyemeletes házad?
– Nincs!
– Akkor te nem is vagy igazi maffiózó!
Ismét érdeklôdik az olasz:
– Van fekete limuzinod?
– Nincs!
– Akkor te nem is vagy igazi maffiózó!
Újabb kérdés:
– És van ujjnyi vastag arany nyakláncod?
– Nincs!
– Akkor te nem is vagy igazi maffiózó!
Erre nagyon mérges lesz az ukrán. Hazamegy, kiadja a parancsokat:
– A hat emeletbôl kettôt lerobbantani, a helikoptereket lecserélni fekete limuzinokra, a kutyáról meg vegyétek le a láncot, mától én fogom hordani!
* * *
– Nagy gondban vagyok. Holnap lesz Zsófi esküvôje, és nem tudom elmenjek-e.
– Zsófi esküvôje? Nem is hallottam, és ki veszi el?
– Ha elmegyek, én.
* * *
– Két villanyszerelô az állványon:
– Nénike, adja már fel azt a piros drótot!
Az öregasszony feladja.
– Köszike! – Látod, Józsi, mondtam én, hogy nulla, te meg jössz itt a hülyeségeddel, hogy fázis!
* * *
Sosem gondoltam volna, hogy a bank egy vidám munkahely. Elôször csak kedvesen mosolyogtak, aztán mikor meghallották, mennyi hitelt szeretnék felvenni, kitört a röhögés...
* * *
Soha többet nem veszek feleségül kézilabdás nôt. Bármit vág hozzám, eltalál.
* * *
Egy reggel kinéz a férj az ablakon, és így szól:
– Te Évi, ma lehet, hogy menne a dolog.
– Milyen dolog?
– Ja, ma menne a dolog. Gyönyörű szép nap van odakint.
– És?
– Süt a nap, meleg van, a madarak énekelnek, meg minden. Gyönyörű nap.
– Mi a fészkes fenérôl beszélsz Lajos?!
– Ne izélj már, hiszen te mondtad, hogy egy szép napon fogod magad és elhagysz.
* * *
Hát, szívem, ez a merítôkanál, amit nászajándékba kaptunk a nénikédtôl, nem lehet ezüst – mondja az újdonsült férj.
– Jé, te ilyen jól ismered a fémeket?
– Azokat nem, de a nénikédet igen.
* * *
– Miért nem vesznek fel szôkéket liftkezelônek?
– Mert mindig elfelejtik az útvonalat.
* * *
A királyfi bóklászik a kerekerdôben. Egyszercsak egy fa mögül elé toppan a rôzsét gyűjtögetô öregasszony, a vállán egy csúnya varjúval. Így szól:
– Ide figyeljen, fiatalember! Ha eltalálja, hogy milyen állat van a vállamon, akkor itt helyben magáévá tehet engem! A királyfi megijed, gyorsan rávágja:
– Zsiráf!
– Hááát, határeset! Elfogadom!
* * *
A kétes üzelmeirôl hírhedt olajvállalkozó kimegy a lakása teraszára, és ott váratlanul vad ugrálásba kezd. A felesége csodálkozva kérdi:
– Hát te mit csinálsz?
– Pszt! Szívatom a mesterlövészt.
* * *
– Miért karikás az ördög szeme?
– Mert az ördög sohasem alszik.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|