Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Feszültségi tényezôk
Mostanában egyre több szó esik feszültségekrôl. Az államelnök és a miniszterelnök között, a szavazati joggal rendelkezô polgárok és a politikum között, a RMDSZ és a választótábora között, a polgármester és a jegyzô, a fôkönyvelônô, a volt polgármester, a Gyergyói Kisújság és még ki tudja kik között…
Mint bizonyára tudják a kedves olvasók, polgármesterünk persorozatot indított. Így több személy, közöttük magam is abban a megtiszteltetésben részesülhetek, hogy városunk elsô emberével folytathatok feszültség-levezetô tréninget. Elméletileg. Ugyanis a perek általában még több feszültséget okoznak. Tehát gyakorlatilag ezek a sokszor nagyon mulatságos szembesülések feszültséghalmozást okoznak. Feltehetô a kérdés, hogy ennek mi az értelme, mi a lényege? Mi a gyakorlati haszna, mit nyer ebbôl a város?
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy esetünk a szociálpszichológia tudományának hatáskörébe tartozik. A szociálpszichológia a társas viselkedés tudománya. Kutatáskörébe tartozik, hogy hogyan befolyásolják az emberek egymás véleményét, érzelmeit és viselkedését, hogyan befolyásol az egyén másokat, és hogyan befolyásolják ôt mások. Ugyanakkor vizsgálja a társadalomnak az egyénre kifejtett hatását, mely meghatározza, hogyan látjuk a világot.
Mint tudjuk, nincs két egyforma ember, tehát mindenki egy sajátos vonásokkal bíró szociálpszichológiai eset. Az egyéni feszültséggeneráló faktorok a változatosság tárházát nyújtják a kutatók számára, de a legismertebbek között tartják számon a hatalmi játszmák néven ismert „társasjátékot”. Ez a partner legyôzésérôl, kézben tartásáról szól, s már gyerekkorban kialakul az ehhez szükséges taktikázási készség. Ha például egy gyerek erôszakkal, zsarolással, fenyegetéssel éri el céljait, akkor ezt a jól bevált taktikát alkalmazza felnôttkorban is. Ez természetesen kisebb nagyobb feszültségekkel, lelkiismeret-furdalással, bűntudattal jár. Ez az állandó konfliktushelyzet, ez a feszültség, a józan ész és az állati ösztön közötti ellentmondás alkotja a személy lényegét, s ebbôl természetszerűleg következik, hogy titkon minden látható tevékenységét a félelem és a bizonytalanság érzése kíséri.
A félelem és a bizonytalanság logikusan védekezésre ösztönzi emberünket, de a gyerekkorában bevált módszerek emléklenyomatai elnyomják azt, és inkább támadásba lendül. Minden eszközzel azon lesz, hogy bebizonyítsa, csakis neki van igaza. Akit nem tud bedarálni ideológiájába, azt megsemmisíti, akár fizikailag is, ha kell. Nem számítanak az áldozatok, s ami ennél is rosszabb, nem számít az igazság, az csak egy változtatható pillanatnyi állapot, amire a mesterségesen lerombolt igazságérzete már rég nem reagál. Ehhez az ámokfutáshoz járulhat hozzá még a státusváltás okozta feszültség, vagyis az egyik szerepkörbôl a másikba való átmenet nehézsége. A bizonyítás kényszere súlyosbíthatja az abnormitás ezen fázisát. Jobb lenni az elôdnél. Mindenáron. S ebben benne van az addigi elért sikerek lerombolása, minimalizálása, az elôkészített tervek folytatásának szabotálása is. Ebbôl sejthetô, hogy egy közösségnek ezen az úton csak veszítenivalója van. Egy ember frusztrációinak, hatalomvágyának áldozatává válhat akár egy egész birodalom is, nemhogy egy város.
Ábrahám Imre
Pályázni a Gyilkos-tóért
Sürgetô a Gyilkos-tó gátjainak megerôsítése, az eliszaposodás megállítása. A civil szervezetek is többször hallatták szavukat, a tanács illetékes szakbizottságát is tárgyalóasztalhoz ültették, hogy közösen tegyenek az ügyért. Ültették egy részét, már aki jelen volt az ülésen. Egyesek szerint a civilek által kitűzött idôpont volt az oka a hiányzásnak, mások szerint a döntéshozók nem vették elég komolyan a kérdést. Mindkét fél tudja, az egymásra mutogatás nem oldja meg a problémát, újabb egyeztetésekre van szükség. Ami viszont ezzel kapcsolatban történt, arról Kontesveller József alpolgármester számolt be. Bukarestben járva tárgyalt ebben az ügyben is, és megtudta, május 31-ig lenne lehetôség a pályázat letételére. A határidô rövid, nem áll össze ennyi idô alatt a dokumentáció. Az alpolgármester úgy látja, mihamarabb be kell induljon a tervezés, a felmérések költségét a város kell állja. Augusztusra készülhetnek el a tervek, melyek alapjául szolgál egy 2004-ben készített, nem nyertes pályázat dokumentációja. Ha a terv elkészül, szeptemberben, az újabb pályázati kiírásra tud jelentkezni a város is a Gyilkos-tó-mentô programmal.
Arról nem beszélt a város másodvezetôje, hogy a pályázat letételét a civilekkel közösen képzelték-e el.
B. K.
Idôalagút (22.)
Ünnepelni készül az egykori Magyar Királyi Állami Gimnázium. Nem árt, ha megtudjuk, hogy nem minden akadály és gond nélkül jött létre, miként azt is jó tudni, hogy miért szerepel a bejáratnál Sümegi Vilmos országgyűlési képviselô és Ferencz József neve is a márványtáblán.
„Gymnázium Gyergyóban. Gymnáziumunk ügyére vonatkozólag, jól értesült helyrôl a következôk közzétételére kérettünk fel (…)
Nem czélunk a közzététel kapcsán újra elméletekbe mélyedni, s talán százegyedszer bizonygatni azt, hogy egy specziális székely körben élô népnek, mint a mienk, semmiképen sem kell reáliskola; errôl dokumentarice tanuskodnak a már megszűnt gyergyószentmiklósi, s a még létezô többi erdélyrészi reáliskolák. Statice kimutatható, hogy azok táplálékát ˝ részben adja a székely race, nagy zömét idegen, bevándorolt osztályok szolgáltatják. Egy népet akarata ellenére nem lehet neki nem kellô kulturával boldogítani. Itt azután már hiábavaló minden historikus vagy profilaktikus elmélet, a nép lelkének nevelésére fél század sem elegendô, ez a félszázad most, e pillanatban nincs meg nekünk, pedig Gyergyószentmiklóson középiskolára van szükségünk, a mely jobb legyen a polgári iskolánál, de feleljen meg az alsóbb tízezrek igényének: – itt pedig – tessék utána kutatni, – mindenki gymnáziumot vár, sôt követel.
Hogy a kormánynál a gymnázium ügye volt már jó eleve megalapozva, az csak az itteni genninus közvélemény eredménye volt. Kár tehát most már elméletekkel a kormány dispoziczióját gyengíteni. (…) a gymnázium felállítására törekvésében most már semmi nem fogja letörni.(…)
Kerületünk képviselôje, Sümegi Vilmos a következôk közöltetésére kérte fel közéletünk egy önzetlen vezetôjét f. évi május hó 27-én kelt levelében: „Ismételve kijelentem, hogy saját szemeimmel olvastam Apponyi elintézését, midôn az aktára ráírta: „Visszaadatik az ügyosztálynak azzal, hogy az 1908. évi költségvetési elôirányzatba felvétessék.” Nagyon természetes, hogy ebben az esztendôben 1907. évre költségvetésileg meg nem szavazott pénzeket folyósítani nem lehet. A pénzügyminiszternek, illetve a minisztertanácsnak hozzá kell ehhez járulni, az országgyűlésnek meg kell szavazni és a törvény szentesítése után lehet csak pénzeket folyósítani az állampénztárból. Ezek tetejébe kerül, hogy minden új gymnázium felállításához Ô felsége külön engedelme is szükséges. Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy minden rendes mederben fog lefolyni, teljes sikerrel. De – természetesen – ebbôl az is következik, hogy ebben az esztendôben az állam nem állíthatja fel a gymnáziumot. Ez okból sokat jártam Apponyinál, Tóth Jánosnál és különösen Molnár Viktor államtitkárnál. Ez utóbbinak szakmájához tartozván ô adta azt a tanácsot, hogy egyelôre ôsszel nyissa meg az elsô polgári helyébe az elsô osztályú gymnáziumot. Igen csekély költségtöbblettel fog járni ez erre az elsô tanévre és jövô esztendôben majd az állam átveendi.
(…) Hiszen, ha a kerület minden tényezôje nem szorított volna engem arra, hogy nem reáliskola, hanem gymnázium kell, akkor a reáliskola már rég megnyílt volna.” (…)
Ollózta: Bajna György
Szemét van,kuka nincs
Sajnos, egyre gyakrabban hangoztatják Gyergyóról, hogy az a város, ahol, ha esô van, sár van, ha nem esik, akkor viszont porfelhôben úszik. Az utak állapota egyértelműen nem teszi lehetôvé, hogy pormentesíteni lehessen a települést, de azt sem lehet mondani, hogy a fôbb részeken nem próbálja összeseperni a port, szemetet az erre megbízott cég. Igen ám, csak az utcaseprôk nincsenek jó szemmel nézve manapság. Poroznak – ez ellenük a vád. Ha nem sepernek, akkor viszont kosz van – ez a másik vád.
Fiatal utcaseprô meséli a vele megesett történetet: sepregetett a központon, és nem vette észre, hogy mögötte valaki közeledik. Valószínű, az úrra szállt a por, ugyanis dühösen odarohant, kikapta és messze hajította az utcaseprô munkaeszközét, és lehordta mindennek. Nem ez volt az egyetlen eset, rendszeres, hogy üvöltöznek a köztisztaságiakra, hogy a por a frissen mosott autón, ablakon köt ki. „Erôsen lenéznek, pedig hasznos munkát végzünk” – mondja a fiatalember, aki négy órakor kezdi a takarítást, de így is csak délfelé végez a szektorával. Jó lenne, ha éjjel dolgozhatnának, akkor kevesebben kötnének beléjük. Jó lenne, de az többletkiadást jelent a cégnek, nehezebben ellenôrizhetô a munka minôsége, és a lakosság pedig szintén zsummogni fog – akkor azért, mert álmukat zavarja a rendcsináló.
* * *
Nincs mindenki számára jó megoldás, de lehetne kompromisszum.
A helyzeten sokat segítene már az is, ha legalább a rengeteg csomagolóanyagot nem kellene reggelenként összeseperni. Annak viszont az a feltétele, hogy legyenek kukák, azokba dobhassa a járókelô a szemetet. Meglepô adatot mondott Vincze János, a közüzemek igazgatója: lehetôség van az igencsak megfogyatkozott kukák pótlására: találtak egy helyet, ahol jelentôsen olcsóbbak ezek az utcai szemetesek, mint máshol, darabjáért 87 lejt kell fizetni, na és persze, az áfát. 870 000 régi lejt egy műanyag kukáért.
Az idôtállóságát ismerjük. Tényleg, ennyire gazdagok lennénk, hogy ilyen összegeket költhetünk?
Sok helyen látni fából készült, takaros kukákat. Épp Gyergyóban, ahol szinte egymást érik a fafeldolgozó cégek, ne lehetne ilyenekre szert tenni? (az Arbor Famegmunkálók Egyesületének nyilvántartásában közel hatvan ilyen cég szerepel!) És mutassanak egy vállalkozót, akit nem érdekel a város tisztasága, félvállról utasítaná el a felkérést, vagy olyan horribilis összeget kérne, ami a műanyag szemetesek árát is lekörözi.
Tudtommal a Gyergyói Fiatal Fórum emberei tárgyalnak ez ügyben fafeldolgozókkal. Hát kérjük, legyenek ebben partnerek… mindannyiunk érdekében.
B. K.
Újra ôrzik a mezôt
Május közepétôl két mezôôr vigyázza a gyergyói határt, és még két személyt alkalmazna a polgármesteri hivatal, tudtuk meg Mezei Imrétôl, akinek feladatához tartozik a mezôôrzéssel megbízott alkalmazottak irányítása. Mezei elmondta, a két személy, Tordai Csaba és Kimpián László, lóháton járja a város határát.
– Feladatuk az, hogy járják a mezôt, és ha valamilyen rendellenességet látnak, értesítsenek, hogy a rendôrséggel, csendôrséggel közösen tudjunk fellépni a garázdálkodók ellen. Felügyelet van éjjel is és nappal is, igaz a két személy nagyon kevés, mert rengeteg a loporcsolás, a kaszálós területekrôl a fűlopás. Az ôrök, ha szükséges, lóháton, biciklivel, vagy szekérrel járnak ellenôrizni, attól függ, hogy a város melyik részén teljesítenek szolgálatot. Kénytelenek együtt járôrözni a mezôôrök, mert igencsak veszélyes a feladatuk. Nemegyszer voltak már megfenyegetve. A támadókkal szemben durván nem lehet fellépni, csak okosan, mert vannak nagyon agresszívek is.
Mint Mezei mondja, nem a gyergyói cigányokkal vannak a gondok, ôket ismerik. Van vagy öt-hat olyan család, akik felibe vállalnak kaszálást. S nem egyszer panaszkodnak, s jelentik is, hogy az idegenek lopják a takarmányt.
– A terület-tulajdonosok hozzáállásán is sok múlik, ha értesítenek, hogy megrövidítették, ne hátat fordítva várják, hogy egy vagy két mezôôr megoldja a problémát. Ha már ott vannak, segítsenek. Mert ha az ember kiáll verekedni a tolvajokkal, abból jó nem kerekedik ki – mondta Mezei. Arról is szólt, hogy idén tavasszal, az esztenákra való kivonulás elôtt, mintha rendezôdött volna az állatok legeltetése a belsô kaszálós területeken. Idén nem történt kirívó eset.
A tavaly ôszi betakarításkor szünetelt a mezôôrzés, a gazdák nemegyszer méltatlankodtak, most meghatározott idôre alkalmaztak két ôrt. Szervezett razziákra számíthatnak a garázdálkodók a nap bármelyik órájában, és mint megtudtuk, a 2006/42-es helyi tanácshatározat értelmében bírságot is szabnak ki a loporcsolóknak.
B. T. I.
MVSZ-küldöttgyűlés
Öt kontinens harminc országának küldöttei voltak jelen Gyergyócsomafalván, a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlésén. A szövetség fennállásának 69 éves történetében elsô alkalommal tartottak küldöttgyűlést a Trianonban megcsonkított mai Magyarországon kívül. Május 25-én Lövétén tartották a Regionális Tanácsok ülését, 26-án Csíkkozmáson volt a Küldöttgyűlés nyitóülése, majd Gyergyócsomafalván, miután részt vettek a küldöttek a pünkösdi szentmisén, és megkoszorúzták a Hôsök emlékművét, Kossuth Lajos szobrát, illetve Szent István kardját, a felújított kultúrházban elkezdôdött a munkálat. Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja, Barabás József polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd a helyi ifjak énekkel, tánccal üdvözölték a vendégeket.
A csomafalvi küldöttgyűlés tárgysorozatában szerepeltek a beszámolók, az alapszabály módosítása, a Magyarok VII. Világkongresszusának összehívása, a népfelség érvényesülése Magyarországon, az MVSZ és a népszavazás.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke elmondta, azért helyezték ide a küldöttgyűlést, mert az idôpontja egybeesett pünkösddel, a búcsúval. A világszövetség képviselôi közül rendszeresen járnak a Csíksomlyói búcsúra. A világ magyarságáé ez a szervezet, tehát nemcsak a csonka Magyarországon kell üléseznie, s hol is tarthatná elsô külföldi ülését, ha nem a Székelyföldön.
„Azt szeretnénk, hogy ennek a küldöttgyűlésnek nyomán a székely nép önbecsülése legalább addig jusson el, hogy a székely nemzeti lobogó jelenjen meg a középületeken, hiszen ennek sem politikai sem jogi akadálya nincs. És azt szeretnénk, ha a saját nyelvünkre kreált és vele egyidejűleg született székely ábécé újból meghonosulna. Ennek az elsô és kézzelfogható jelét abban látnánk, ha a küldöttgyűlés nyomán Székelyföld településein általánossá válna, ami már itt-ott látható, hogy a település helynevét rovásírással is felírják.”
Hogy miért pontosan e három települést választották, az elnök elmondta: „Szerettünk volna minél több székre eljutni, de három napba kellett sűríteni a programot. E három település ma vezetô tisztségviselôjét adja a Magyarok Világszövetségének. Lövétei a Kárpát-medencei régió elnöke, András Imre, gyergyócsomafalvi a szövetség második erdélyi elnökségi tagja, Borsos Géza, és én magamat csíkkozmásinak tartom, ugyan nem ott születtem, de ott cseperedtem fel.
A küldöttek pünkösdhétfôn Gyimesbükkbe, az ezeréves határhoz látogattak el, majd megtekintették a gyimesfelsôloki Szent Erzsébet iskolát.
K-T. Gy.
GondolatÉBRESZTÔ est
„Ha néhány érdekes gondolattal gazdagabban akarsz hazamenni, ha véleményed szeretnéd kifejteni közösségünkkel kapcsolatban, ha fiatalok társaságára vágysz, itt a helyed!” – így hirdette a Gyergyói Fiatal Fórum a múlt heti, gondolatébresztô estjét, melyet az Ora International támogatott.
Közös beszélgetést, vitát kezdeményeztek a fiatalok a közösségrôl, a közösségért. Filmvetítés a majákról, három különbözô civilizáció találkozásáról, elnyomásról, túlélésrôl, értékekrôl. Vita folyt hagyományról és újításról, félelemrôl és kíváncsiságról, a közösségben meghozandó, felelôs döntésekrôl, a tömegek butaságban tartásáról a hatalom által. A beszélgetés irányításában fontos szerepet játszott György László és Kótai Levente filozófus, és nem kevésbé az érdeklôdô fiatalok.
Nemsokára újabb gondolatÉBRESZTÔ estre kerül sor a Pro Art Galériában. Akit érdekelnek a közösségi témák, tenni szeretne a fiatalok itthon maradásáért, ott a helye!
Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére
Általában a hegyen túli települések esetében szokták ünnepelni a városjog megszerzésének a százéves évfordulóját. Az erdélyi magyar helységek esetében, de a nagy múltú román települések esetében is legtöbbször az elsô okleveles említést ünneplik, vagy pedig olyan jogi közigazgatási változások évfordulóit, melyek döntô változásokat eredményeztek a városok vagy falvak mindennapi életében.
Gyergyószentmiklós egyik városi tanácsosa, névszerint Minier Gábor fogalmazta meg ezen évforduló megünneplésének a szükségességét, melynek szervezésébôl nemcsak, hogy kihagytak, hanem megpróbáltak megalázni is. Amikor ugyanis kétértelműen meghívtak egy ilyen jellegű gyűlésre, akkor tapasztalnom kellett a város múltjáért tett több mint harmincéves levéltári kutatómunkám, a gyergyói magyarság múltjáért való kiállásom becsmérlését. Olyan esettel is találkoztam, amikor városunk fiatal szervezôi – Bákai Magdolna könyvtárigazgatónô, Csergô Tibor múzeumigazgató és Barti Tihamér kultúrházigazgató – a Tarisznyás Márton Múzeum épületében – bár tudták, hogy itthon vagyok – mégis nélkülem tervezték az évforduló rendezvényeit.
Meglepetésemre a városi RMDSZ választmánya egy gyűlésen, melyen városunk alpolgármestere is részt vett, a város évfordulója ünnepségeinek szervezésével kapcsolatban jelezte, hogy számítanak szervezô munkámra mind a történész-konferencia megszervezése, mind pedig a város monográfiájának a megírása tekintetében. Valószínűleg az ô beleegyezésük nélkül is megszerveztem volna a történész-konferenciát, és kiadtam volna Gyergyószentmiklós monográfiáját, de igen jólesô érzés volt a bizalmuk velem szemben azok után, hogy egyesek szakmai lejáratásomra törekedtek.
A hagyományokhoz híven az idei történész-konferencián is az Eötvös Loránd Tudományegyetem elôadótanárai, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatói fognak megtisztelni elôadásaikkal. Újdonságot jelent Balogh Judit jelenléte a Miskolci Tudományegyetemrôl. A Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemrôl Rüsz Fogarasi Enikô lesz a vendégünk, de az elôadók között lesznek Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet fôkutatója is. Városunk közönsége által ismert tudósok közül jelen lesz Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, aki az 1956-os évi forradalom és szabadságharc gyergyói vonatkozásaival kapcsolatos kutatásait fogja a hallgatóság elé tárni. A konferencián bemutatkozik két fiatal történész is, Csergô Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente személyében.
A 2007. június 7-én és 8-án a művelôdési otthonban, reggel fél kilenckor kezdôdô nemzetközi történész-konferencia a gyergyószentmiklósi vásárjog négyszáz évvel ezelôtti megszerzésének, és a városjog száz évvel ezelôtti kiharcolásának szellemében lesz megszervezve. Csukovics Enikô a középkori magyar városfejlôdést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentôségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó pedig annak a Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét és tevékenységét fogja ismertetni, aki városjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak.
Tisztelt Gyergyóiak! Önök az elmúlt esztendôkben mindig érdeklôdéssel viseltettek a székelység múltja iránt, mindig igen nagy számban vettek részt a Gyergyószentmiklóson eleinte évente, az utóbbi idôben kétévente szervezett nemzetközi történész-konferenciákon. Idén is szeretettel várom Önöket a múltunkat feltáró elôadásokra, hiszen múltismeret nélkül nem érthetjük meg jelenünket, és nem fogunk tudni jövôt sem építeni. Kérem, tiszteljék meg a rendezvényt.
Dr. B. Garda Dezsô, országgyűlési képviselô
A történész-konferencia munkálatainak programja
Június 7-én:
Csukovits Enikô: Történeti Intézet Budapest
A középkori magyar városfejlôdés jellemzôi;
Tringli István: Történeti Intézet Budapest
Piac és vásár a középkori Magyarországon;
Horn Ildikó: Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetôje
Rákóczi Zsigmond fejedelem élete és uralkodása;
Rüsz Fogarasi Enikô: Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Az a másik Bocskai István;
Garda Dezsô: Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Gyergyószentmiklós
Vásárjog, mezôvárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében. Az Orel korszak;
Demény Lajos: akadémikus, Bukarest
Laksági jobbágyok és falvak Csíkban és Gyergyóban a XVII. században;
Június 8-án:
Balogh Judit: Miskolci Tudományegyetem
Székely karrierek a fejedelemkorban;
Szabó Péter: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az 1657-es hadjárat új nézôpontból;
B. Szabó János: Magyar Nemzeti Múzeum Budapest
II. Rákóczi Ferenc 1707. évi Marosvásárhelyi beiktatása;
Egyed Ákos: akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Kolozsvár
Batthyány Lajos miniszterelnök és Erdély 1848-ban;
Magyari Levente: Gyergyószentmiklós
Gyergyó közéletébôl 1899-ben;
Pál Antal Sándor: ny. levéltáros, Marosvásárhely
Az 1956-os évi magyarországi forradalom és szabadságharc hatása és következményei Gyergyóban;
Csergô Tibor András: a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum rövid története.
MPSZ-hírek
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Hetvenhárom hét, több mint egy év és öt hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Lehetséges, hogy már senki nem olvassa el ezeket a sorokat, már unja mindenki, hogy miért térünk vissza erre a témára hétrôl hétre, ha ez így van, az több mint szomorú, mert azt jelenti, hogy ha valakinek elég vastag az arcbôre, akkor csalhat és lophat bátran, egy idô után mindenki elunja a számonkérést, s a tett büntetlen marad. Szeretnénk hinni, hogy ez nem igaz, s elôbb-utóbb minden gazemberség elnyeri büntetését, ezért nem tehetünk mást, hétrôl hétre elmondjuk: az a pénz kamatostól visszajár!
Trianonról
Nyolcvanhét év telt el azóta, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb igazságtalanságaként az elsô világháborúban gyôztes nagyhatalmak megcsonkították hazánkat. Gyásznap ez az erdélyi magyarságnak, ezért felkérjük minden magyarul érzô honfitársunkat, hogy hétfôn, június negyedikén viseljen gyász-szalagot, s vegyen részt minél nagyobb számban a megemlékezéseken!
Évtizedekig úgy tűnt, hogy ez már végleg így marad, nincs mód az igazságtételre. Aztán 1990-tôl gyökeresen megváltozott a helyzet. Az elmúlt tizenhét évben szinte az összes igazságtalanul meghúzott határ megszűnt, Kelet-Európa térképét teljesen átrajzolták, népek és nemzetek váltak szabaddá, függetlenné. Egyetlen kivétel a magyar nemzet, számunkra még nem érkezett el a felszabadulás, a nemzet egyesítése. Álságos, hamis dolog azt mondani, hogy az EU-ban ismét együtt vagyunk, míg például itt, Székelyföldön a román oktatási rendszer nyomorítja gyermekeinket, s egy pillanatra sem állt le a románság betelepítése, az egyre kifinomultabb módszerekkel végzett vértelen népirtás. Épp ezért úgy értékeljük, hogy ideje határozottan kijelentenünk, hogy elég volt! Ha azt gondolja a bukaresti hatalom, hogy az erdélyi magyarokkal a végtelenségig lehet packázni, mert a türelmünk végtelen, s 100 év múlva is kezes bárányokként fogunk könyörögni az autonómiáért, akkor téved! Amennyiben nem kezd haladéktalanul érdemi tárgyalásokat valódi érdekképviseleteinkkel, akkor nem marad számunka más lehetôség, élnünk kell önrendelkezési jogunkkal. Ha Románia nem hajlandó megadni a jogosan követelt autonómiánkat, akkor jöjjön egy független Erdély, s benne egy autonóm Székelyföld!
A változás ára – Pál Árpád a következményekrôl szól (2.)
„Nem most találom ki, amit mondok, nem megokosodtam az eltelt három év alatt, amit elmondok, leírok, azok az évek folyamán már elhangzottak, nyomtatásban megjelentek, most felfrissítem. Természetesen dokumentumokkal, számadatokkal alátámasztva. Teszem ezt azon tanácsosok nevében is, akik immár több mandátumon keresztül is részt vesznek a városvezetésben, és hallgatnak, amíg alaptalanul bírálják a nyolc, tizenkét év munkáját” – fogalmazott Pál Árpád expolgármester, mielôtt soron kívül rátért volna a sportcsarnok, az ANL-s lakások építésére. Olvashatnak még a város fűtésstratégiájáról is.
Pontosítás a sportcsarnok kapcsán:
– A sportcsarnok megnyitóünnepségén a polgármester úrtól hangzott el, hogy a korábbi vezetés valamiért nem tudta megvalósítani, és 2004-ben elölrôl kellett kezdeni a sportcsarnok építésének tervét. Pontosítani szeretnék, nem valamiért nem tudta megvalósítani, hanem konkrétan azért, mert Gyergyószentmiklós város korábbi testülete elvi döntést hozott, az ötven és kétszáz férôhelyes tornaterem közül a kétszáz férôhelyest választotta. Ha emlékeznek, akkor tudják, még botrány is kerekedett belôle, és mindenki azért lobbizott, hogy Gyergyószentmiklóson kétszáz férôhelyes sportcsarnok épüljön. 2003-ban került fel a gyergyószentmiklósi ötven férôhelyes tornaterem az Országos Befektetési Bizottság (CNI) licitálási dokumentációjába. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen akadályozni, Bukarestben az igazgatóságon írtam meg kézzel azt a kérést, melyben kértem, hogy a testület döntése alapján, vegyék ki a dokumentációból, ne valósuljon meg a befektetés, mert Gyergyót a kettôszáz férôhelyes csarnok illeti meg. Magyarán, végrehajtottam – mert akkor az volt a szokás – Gyergyószentmiklós önkormányzatának elvi döntését. És azt is elmondanám, hogy nem kellett semmit újrakezdeni, mert 2004-ben 14 milliárd lejjel Gyergyószentmiklós rajta volt a várólistán. A város egy magánpartner támogatásával elkezdte volna az építkezést, és a kormány adta volna hozzá az elkülönített részt. A gyergyói komplexum a Stadion utcai tekepálya és az edzôpálya egy részén volt elképzelve, megvolt hozzá a magyarországi partner is. A várólista azért volt szükséges, mert az önkormányzat és a magyar partner kellett volna elkezdje a munkálatokat, s a munkálatok elkezdése után adta volna az elkülönített részt a kormány. Erre a választások után nem került sor, mert a magyarországi partner visszalépett. Így az ezerötszáz férôhelyes polivalens sportcsarnok építése soha nem kezdôdhetett el. Ez a terv a 2004-es júniusi választások következtében fuccsolt be. A 2004–2008-as mandátumú, új vezetés, az új kormánypolitika azt a megoldást találta, hogy megterveztetett és licitre kiírt százötven férôhelyes tornatermeket. Így lett az ötvenbôl százötven férôhelyes tornaterme Gyergyószentmiklósnak is. Akkor én, felvállalva a kockázatot, a tanács döntését tartva szem elôtt, lemondtam az ötven férôhelyesrôl, feláldozva egy eredményt, leírtam a nevem mellôl, s ezzel a város nyert egy százötven férôhelyes termet.
Az ANL-s lakásokról:
– Nem új keletű az ANL-s lakások ügye. Arról a hetvenkét lakrészrôl van szó, melyeknek jóváhagyásai, tervei 2003-ban valósultak meg. Az elsô kört az induláskor, 2001–2002-ben lekéstük, ez így igaz, azt is elmondom, miért: ha úgy tetszik, át is vertek, viszont a nyomorúság, a pénztelenség a tervek elkészítésében is szerepet játszott. Majd egy tervezôvel készíttettük el, a román kormány ígérete mellett, az új, skandináv építési technológiájú terveket; és jött a pofon, a kormány nem vette be a programba. Ezek a tervek ingyen készültek el, nem került a városnak egy lejébe sem. Az ANL-s lakások jóváhagyásai a következô változatban lettek javasolva: harminckét lakrész a Gábor Áron utcában, az új benzinkúttal szemben lévô területre, erre a tanácshatározat mellett kormányhatározat is van. A tulajdonossal a tanácstestület egyezett ki árjáért húszmillió régi lejben. A választások utáni, új városvezetôi tárgyalás következtében a tulajdonos úgy döntött, nem adja el a területet a városnak. Soha nem volt arról szó, hogy hetvenkét lakrész a Virág negyedben épüljön, oda negyven lakrész volt tervezve, szintén tanácsi és kormányhatározat szerint. Az is végig volt gondolva, hogy a lebontott garázsok hová kerülnek. A Stadion utcában, a Bucsin negyed felsô felében, illetve a Makkos utcában is több garázs kapott volna helyet. Az történik most, hogy az ANL-s lakásokra új terv nem készült, a városvezetés felhasználja a régit, megcsonkított formában. Új hely és kormányhatározat híján, az idô sürgetése, a mulasztások miatt kell pucoljanak most a lakók a garázsaikkal.
A sportcsarnok és ANL-s lakásokról szóló kitérô után a város beígért fűtésstratégiájáról is szólt Pál Árpád, mint mondta, ahhoz, hogy mindenki tisztán lásson, vissza kell kanyarodni a múlthoz.
– Gyakorlatilag 1995 és 2004. június 23. között, ha volt megcáfolhatatlan, következetes stratégia ebben a városban, akkor az a fűtésstratégia volt. 1995-ben Nagy István akkori IGO-igazgató, Nagy Attila és Pál Árpád tűzte ki célul, hajtotta végre a testület támogatásával azt a kormányhatározatot, melynek értelmében a GO Rt.-t közhasznú társasággá alakították át. Idôközben Nagy István távozott, és Nagy Attilával együtt szidtak engem is, mint a bokrot 2004-ig, a hiányosságok szülte nyomorúság miatt. Mi vállaltuk ezt tudatosan, mert tudtuk a külföldi tapasztalatokból is, ha a rendszer és a fogyasztó megmarad, lassan beérik, érdemes a fogyasztók érdekében megvédeni a rendszert. Ezt nemcsak vallottuk, hanem tettünk is érte. 1995-ben tettük le az elsô háromszáz méter IZO plusz elôszigetelt csövet Gyergyószentmiklóson, az akkori Horea negyedben. Az V. kerület adományából került ki az elôleg. Az országban a negyedik város voltunk, ahol léptek ez irányba. A szubvenció mértékének növekedése mellett még 2003-ban kiharcoltunk 10 milliárd lejt a román kormányprogramból, melybôl öt új kazánt tudtunk vásárolni, melyek most jól működnek gázzal, a nagyobb hatásfok eléréséért. 2001-ben indult a dán-program, és 2002-ben a dán-program kapcsán a svájci. 2004-ben adtuk át a működô dán-kazánt. Leköszönésemkor, forrásokkal együtt, a svájci-programot is átadtam. 2000– 2007 között, éppen azért, mert működött a rendszer, és voltak fogyasztók, a következô összegeket kapta a város (régi lejben):
dán-program – 82 milliárd lej;
2003-ban kormányprogram – 10 milliárd lej;
2000–2004. közötti idôszakban energiatámogatásra (szubvenció) – 160 milliárd lej;
2005-ben (szubvenció) – 40 milliárd lej;
2005-ben fűtésrendszer-korszerűsítésre – 24 milliárd lej;
2006-ban fűtésrendszer-korszerűsítésre – 58 milliárd lej;
2007-ben fűtésrendszer-korszerűsítésre – 80 milliárd lej.
Ez összesen 454 milliárd lej, ami 13, 7 millió eurót tesz ki.
A 2005 és 2007 között fűtéskorszerűsítésre adott összegekhez a 2004. június 16-i 48-as számú Sürgôsségi Kormányrendelet alapján lett jogosult a város, mert megôrizte a rendszert és fogyasztóit. (Ami nem történt meg például Maroshévízen, és ami miatt Maroshévíz egyetlen lejt nem kapott ilyen jellegű fejlesztésre.)
E mellett a három télen a város 14 milliárd lejt spórolt meg a közintézményeknél a dán kazánnal az árkülönbözeten keresztül:
2004 és 2005-ben 2,3 milliárd lejt,
2005–2006 telén 6,5 milliárd lejt,
2006–2007 telén pedig 5,9 milliárdot.
Megteremtettük azt a helyzetet, hogy a pénzt tudjuk fogadni. És 2004 után is a feltételteremtések, a pénzek fogadására kellett volna koncentrálni.
Ezen számok, valamint a megengedhetetlenül magas fogyasztói árak tükrében szeretnék rávilágítani az elköltött pénzek hatékonyságára. A beruházások azért történnek, hogy idôben, jó minôségű, olcsó szolgáltatást kapjanak a fogyasztók. Ez az, amire nem került sor Gyergyószentmiklóson a dán-programot együtt indító négy várossal szemben. Egyetlen városnál sem haladta meg a 100 lejes gigakalóriánkénti árat. Itt nem történt meg az, hogy csökkenjenek a fogyasztók költségei. És ennek szellemében elemzem a következôkben az elköltött pénzek hatékonyságát.
Lejegyezte: Baricz-Tamás Imola
Pap József polgármester replikája
Tisztelt 12 éves ex-polgármester, Pál Árpád úr!
A 12 év kemény munkája után, 3 évre rá a „Változás ára” alatt írt újságcikkre úgy, mint a város polgára, Pap József kívánok reagálni:
1. Azóta többször kifejtette, hogy mennyire aggódik a város sorsáért. Ez dicséretes és szép dolog, hiszen ezen 12 év alatt, a 2 évet, mint alpolgármester, és 10 évet, mint polgármester, sok álmatlan éjszakát töltött, hol itthon, hol a kirándulásain: testvérvárosok, Finnország, Spanyolország, a tengerpart. Akárhol van az ember, mégiscsak aggódik, hogy mi lehet otthon.
Az a sok-sok tapasztalat, amit sikerült felhalmoznia, a város életében nemigen tükrözôdött konkrétan, de annál kevésbé a jelenlegi munkahelyén, a Gyilkostó Szövetkezetnél (amikor átvette 300 körüli volt az alkalmazottak létszáma, és 6–7 millió régi lej havi fizetés, 2 év után 100 körül van a munkások létszáma, és 4–5 millió régi lej havi fizetés – ezt panaszolják az emberek). Ez a sok életbe ültetett bölcs tapasztalata gyakorlati eredménye?
2. Ami a 2004-es esztendô költségvetését illeti, jó, hogy a lakosság elôtt szeretné tisztázni. Ideje, úgysem számolt be a lakosság elôtt 12 évi tevékenységének sikereirôl vagy kudarcairól soha. Én most kisegíteném. Tisztelt Pál Árpád úr, 2004 júliusának pénzügyi állása a polgármesteri hivatalnál:
– 2,6 milliárd lej a 2003–2004-ben felhalmozódott esztendôkbôl fakadó adósság kifelé a GO Rt.-nek, a ki nem fizetett szemétilletékek értéke;
– 1,6 milliárd lej ki nem fizetett számlák az Exbeton cégnek;
– 1,8 milliárd lej ki nem fizetett büntetési kamat a villanyszámlákra; és még más számlák, összességében 6,6 milliárd lej.
3. Továbbmenve a GO Rt. helyzete: a 2004-es esztendô végén mintegy 22 milliárdos szubvenció el nem számolása, mintegy 16 milliárdos fűtôanyag-adósság és a vállalat 11 milliárd általános veszteségességi helyzete.
A GO Rt. a 31-es törvény szellemében alakult részvénytársaság, önálló, csak a hivatalnak szerves része, hiszen a polgármesteri hivatalnak mintegy 92 milliárd értékű rábízott vagyonával gazdálkodó egysége. Nyomatékosan talán oda is kellett volna figyelni.
4. Abban nagyon igaza van, hogy nagyon tiszta volt a polgármesteri hivatal kasszája, a 2004-es esztendô költségvetése. Amenyiben az év végi költségvetés kiigazításával nem kapott volna a hivatal 700 millió lejt a IV. trimeszterre, sem sót, sem villanyszámlát, sem homokot a téli elôkészületekre, nem lett volna, amibôl biztosítani. Ettôl függetlenül a 2005–2006-os évi fűtés eddig nem tapasztalt korrektséggel zajlott le, és egyszer sem volt kihirdetve, hogy „elnézést kérünk, de üzemanyag hiányában áll a fűtés- vagy a melegvíz-szolgáltatás”. Az a tél még ing. Nagy Attila igazgató jóhiszemű melléállását bizonyította, és talán a lakosság még valamivel kevesebbet fizetett, mint más telek esetében.
A „Változás ára” nem egy hídfôn tükrözôdött, hanem sok olyan mindenen, amit ön nem tud, és nincs is honnan tudja. Például, azt sem tudja, hogy a 2005-ös esztendôben 80 milliárd lejjel kisebb költséggel kellett induljunk, mint amennyi a 2004-es esztendôben volt a városnak, ezzel szemben a városi önkormányzat terhei nôttek. A városra ránehezedett 15,5 kilométer nemzeti úthálózat karbantartása, amit ön soha nem kellett tapasztaljon, kísérletképpen az iskolák működtetési költsége teljes egészében (kivéve a tanárok és a személyzet fizetését), a szociális részre leosztott pénzöszszegek a felére csökkentek, a más városokban gondozott gyerekek költségeinek a fizetése, több, mint 75 gyerek – ebben a pénzbôségben fürdik a város, amióta Ön olyan erôsen aggódik a város sorsa iránt. A tájékozottságának hiányában ne essen abba a hibába, hogy a lakosságot félre próbálja tájékoztatni, az lenne az egyik legrosszabbul sikerült kampánya a 2008-as esztendôre, és még egy kicsit túl korán van.
A Változás árát hagyjuk a lakosságra, ítélje meg ô, a gyakorlatban látottakról. Ön pedig addig bizonyítson a jó menedzsmenti képességeirôl, és a gyűjtött tapasztalatainak a gyakorlatba való ültetésérôl, ott, ahol van, hogy még a hátralévô egy év alatt virágozzon és terebélyesedjen a Gyilkostó Szövetkezet, és nehogy emlék maradjon, mint még sok jól és nagy tapasztalattal irányított vállalat a városban az elmúlt esztendôk során.
Tisztelettel, Pap József
Elcsúsztunk
Nagyon rég téma Gyergyószentmiklóson a játszóterek állapota. Nemrég egy pár, játszótérnek nevezett teret látogattunk meg. Ott sétálva, a 90-es évek elôtti játszóterek jutottak eszembe, amelyeket vascsövekbôl összehegesztett mászkálók, korlátok és hinták alkottak. A Virág negyedi gyógyszertár hátánál lévô elefántcsúszdára ma is emlékszem, és arra is, hogy a beton pingpongasztalokon akkoriban asztaliteniszeztek. Igaz, akkor is a korlátokat a felnôttek szônyegporolónak használták néha, ilyenkor szüneteltek az emiliaeberles mutatványok. Imitt-amott még visszakacsint a múlt, egy-egy mászkáló a régi fajtából még állja a sarat.
Emlékszem, 2004 szeptemberében boldog gyerekricsaj adta hírül a Virág negyedi 46-os tömbház mögött, hogy van játszótér mászkálóval, csúszdával, homokozóval, lengôhidacskával... A nagyrészt vállalkozók pénzén készült, felújított játszótér ma siralmas állapotban van. Amitôl már akkor tartottak a létrehozók, az az, hogy nem csak „lelakódni” fog, hanem a rombolástól, rongálástól fog tönkremenni. Félelmük valóra vált. De már akkor is elhangzott, a lakók is hivatottak arra, hogy megóvják, esetenként figyelmeztessék a rongálókat. A 2005-ös Bucsin negyedi játszótéravatón már nagy kérdés volt az épségének megôrzése. A novemberi megnyitón kitett tábla, mely szerint 14 éven felüliek nem használhatják a játszótéri elemeket, sem hozta meg gyümölcsét, kevésnek bizonyult.
A megnyitókon, még az EU-s csatlakozás elôtt, azt mondták, a normáknak megfelelnek a kialakított játszóterek, az elemek. Csatlakoztunk, s ma azt mondhatjuk, nemhogy megfelelnek normáknak, a gyerekekre nézve egyszerűen életveszélyesek a játékszerek.
Azóta új játszótér nem épült, a Forradalom negyedben egy kis hinta ugyan van, egy tömbház tövében, kerítést is húztak köréje, és gondosan zárják. Így próbálják megóvni. A sajnos csak az, hogy csorgó nyállal, kérdéseket szegezve a felnôtteknek, nézik a hintát a kerítésen kívül rekedt gyerekek.
Nem látom, hogy a többi problémával együtt, hamarosan megoldódna a játszóterek ügye, s nem azért vagyok borúlátó, mert visszasírom az elefántcsúszdát, hanem mert látom, hogy mennyire elcsúsztunk. Érdektelenekké váltunk még akkor is, ha a saját gyermekeinkrôl van szó.
Baricz-Tamás Imola
Drogprevenció az iskolában
Sötét világ, kínnal, szenvedéssel tele
Az elmúlt csütörtökön a Salamon Ernô Gimnáziumban pici drogműhelyt szervezett néhány kilencedik osztályos illetve Rekeczki Katalin nevelési tanácsadó. Az iskola falán elrettentô droggal, drogozással kapcsolatos fotókat tekinthettek meg a diákok, s bent, a 104-es teremben, szünetekben drogkvízt tölthettek ki négy számítógépen, amely egy felmérés arról, hogy mennyire reális a tesztkitöltôk ismerete a drogokról, illetve a drogok hatásairól. Az ügyesek csokoládét, a még ügyesebbek nagyobb csokit kaptak válaszaikért.
De a szervezôk annak is örültek, ha csak betért nézelôdni valaki.
A drogműhelyben, miközben teáztak a betérôk, megtekinthették az egy hónappal ezelôtt készült, szerhasználati szokásokat vizsgáló felmérés eredményeit.
A felmérés eredményérôl Rekeczki Katalin elmondta:
– Arra kapunk rálátást, hogy melyek a legkedveltebb szerek a korosztályoknál. Az alkohol vezeti a toplistát. Fontos volt azt is megvizsgálni, hogy miért próbálják ki a kábítószert. Sokan a kíváncsiságot jelölték meg, de jelen van a motivációk között az is, hogy rossz volt a hangulatuk, azért nyúltak kábítószerhez, vagy éppen a buli kedvéért. Fontos volt megtudni, hogy mi van a diákok fejében arról, hogy mi számít drognak. Nagyon sok diák úgy gondolja, nem számít drognak az alkohol, a cigi, tehát a legális drogok. Érdekes volt megtapasztalni, hogy arra a kérdésre, hogy kihez fordulnának tanácsért, a IX–X-eseknél megjelenik, hogy családhoz, osztályfônökhöz, tanácsadóhoz, de a nagyobbak inkább barátoktól vagy senkitôl nem kérnének tanácsot.
Bajkó Zelma IX. osztályos diák, szervezô, mint elmondta, nem nagyon tudta, mire jelentkezik.
– Most már többet tudok a drogokról, s azt is, hogy milyen a fogyasztási arány. Nem annyira nagy, közepes.
Elmondta azt is, baráti körében a cigarettázás és alkoholfogyasztás jelen van, másról nem tud. És azt is hozzátette, hogy ôt is kínálták alkohollal, cigarettával.
* * *
Zelma már megtanult ezt-azt a kábítószerekrôl szervezô társaihoz hasonlóan, a csíkszeredai származású Kalóz János prevenciós tanácsadó pedig, akit a szervezôk délutánra hívtak meg elôadást tartani, tapasztalatból tudja a drogok hatását. Megjárta a poklok poklát.
– Azért választottam ezt a szakmát, s merem hobbimnak is nevezni, mert négy évig voltam kemény kábítószerfüggô, eljutottam az ópiátokig, olyan szinten használtam már, hogy gyakorlatilag azon éltem. Túladagoltam magam, s szinte belehaltam. Mai napig elemlegetik a szakemberek, ôk se hitték, hogy túlélem. Akkor kezdôdött el a kálvária; eldöntöttem, hogy ez nekem tovább nem megy, mert szembesültem azzal, hogy bármelyik pillanatban belehalhatok. De segítség nélkül semmiképpen nem ment, mert odáig jutottam, hogy minden problémámat a droggal akartam megoldani. Más alternatíva számomra nem létezett. Segítség által kijutottam Magyarországra egy rehabilitációs központba, és ott szedtem rendbe az életemet. A terápia hét hónapig tartott. Ott szerettem meg ezt a munkát, ott döntöttem el, hogy ezt fogom csinálni, s a szakemberek támogattak. Elkezdtem tanulgatni, tapasztalatcserére, gyakorlatokra jártam. Egy idô után hazakerültem, és itt folytatom a munkát.
– Itt is van, mit tenni a prevenciós tanácsadónak…
– Kihangsúlyoznám, hogy a kábítószer-probléma sosincs a felszínen. Az egy sötét világ, s ott is marad a sötétben, de attól még létezik. Van, attól függetlenül, hogy nem beszélünk vagy nincs tudomásunk róla. Viszont van egy másik oldala is, az, hogy az emberek tudnak róla, de nem beszélnek, mert tabu, félelmetes, kemény téma. Mert ebben a sötét világban csak kín, szenvedés van és halál. Én megpróbálok az emberekhez információkat juttatni, valós információkat, minél többet. Nem félni kell ettôl, tisztába kell lenni a kábítószer világának tényeivel. És se egy iskolában, se egy családban soha nem szabad kijelenteni, hogy nem kell ezzel foglalkozni; nálunk nem történhet meg. Ez hiba lenne, még akkor is, ha a családban nemcsak gyerektartás van, tehát nemcsak az étel, ruha, zsebpénz van biztosítva, hanem nevelés is. A drogproblémával foglalkozni kell, mert nem igaz, hogy nem történhet meg bármi. Azt szoktam mondani, hogy akkor jelenthetnek ki hasonlókat, ha odaláncolják a gyermeket a fűtôtesthez. Meg kell tanulja a szülô, hogy hogyan kell beszélni errôl a témáról. Információt kell adni, nem tiltani. Jó lenne, ha itt is indulna program szülôknek, ahol információt kaphatnának. A drogprevenció arról is szól, hogy miért nyúlnak emberek a kábítószerekhez, alkoholhoz. Ha megnézzük a tinédzsereket, akik körében leginkább elterjedt a kábítószerezés, rájövünk arra, hogy a tinédzserek tele vannak problémákkal. A prevenció segít a gyermekeknek abban, hogyan kezeljék a problémáikat, hogyan kezeljék negatív viselkedési módjaikat.
– Sikerélmény…
– Mindig van, mert látom az érdeklôdést, a diákok részérôl folyamatosan érzem a pozitív visszajelzést. Kolozsváron vagyok legtöbbet, fel is kerestek különbözô gondokkal. Ott az emberek nyitottabbak. De attól, hogy az itteniek egy kicsit zárkózottabbak, még létezik a drogprobléma.
– Mifelénk elképzelhetetlen egy családi ünnep köményes pálinka, vagy valamilyen szeszesital nélkül…
– Ezért is van az, hogy elég régóta fogalmaznak szakemberek úgy, hogy az alkoholizmus Székelyföldön már népbetegség. Elôadásaimban mindig említést teszek az alkoholról, cigarettáról, mert azok is drogok. S teljesen mindegy, ha egy fiatal pszichoaktív szerrel próbálja megoldani problémáját, hogy az a szer éppen alkohol vagy marihuána. Függôséget okoz mindkettô.
– Sokkoló az elôadási módszered…
– Kemény, mert az elôadásom során azokat a szavakat használom, amit a kábítószer világában használnak, ami nem tűr nyomdafestéket. Nem látom értelmét a szavak becsomagolásának, ha elkezdem szépíteni a szavakat, akkor már nem azon a szinten beszélek, ahol az a sötét világ van. Próbálom érzékeltetni a diákokkal a fájdalmat, a kínt, a szenvedést, a halált. A ronda, pokoli világot. Oda lemegyek, s azt hozom fel nekik.
– Milyen gyakorisággal kellene drogprevenciós napokat szervezni az iskolákban?
– Az volna igazán jó, ha minden iskolának lenne drogprevenciós programja, ami nem azt jelenti, hogy egy évben egyszer meghívnak egy szakembert elôadást tartani. Akár alkalmazott szakember is jó volna, aki összedolgozik a tanárokkal, szülôkkel, megpróbál kialakítani egy kommunikációs csatornát a diák, tanár, szülô között. Hiányzik ez. A gyerek eljön az iskolába, elszakad a szülôktôl, a tanár arra koncentrál, hogy leadja azt a kemény leckesorozatot, ami a követelmény, és rengeteg. Nyakig vannak. Nem jut idejük arra figyelni, hogy vajon az a gyerek miért nem teljesít úgy, ahogy kell? Mi a problémája? A tanár elkéri a diák ellenôrzôjét, és beleírja, hogy a diák rakoncátlankodott az órán. Hazaküldi a szülôknek, a szülô nyugodtan megtehetné, hogy a mondat alá azt írja: az a helyzet, hogy mai nap Dezsôke nem ette meg a babfôzeléket, s visszaküldi a tanárnak. Egymásnak dobálnák a labdát, a gyerek meg középen maradna. Ez így nem jó. Jó lenne, ha meghallanák egymást, minél több információt kell eljuttatni a tanárokhoz a gyerekekrôl.
– Mi történne, ha megjelenne itt, az iskolában a kábítószerezés?
– Valószínűleg, mint sok más helyen, itt is lesokkolnának a tanárok, megijednének, s drasztikus módszerekkel bánnának el a gyerekkel; például kidobnák az iskolából. De a kábítószer-fogyasztás, az nem bűnözés, az betegség. Még a törvények is megváltoztak, míg régen a fogyasztásért börtön járt, most már csak a birtoklásért jár tömlöc. A fogyasztót legfennebb kötelezik rehabilitációs programon való részvételre. Persze, egy hosszú távon heroin-fogyasztóból elôbb-utóbb bűnözô lesz, mert meg kell szerezze a szert. Mindenféle kisebb bűntettel indítanak, s aztán például a lányok eladják testüket, bármire képesek…
– Hová forduljon a serdülô a problémáival?
– Az iskolapszichológusok azért vannak, hogy ha nem is tudnak bizonyos ügyben tanácsot adni, de tudják, hogy hová küldjék a diákot. De fordulhatnak az osztályfônökhöz is.
Ha furcsának is tűnnek a szakember szavai, megszívlelendô, hogy tanuljunk meg azzal élni, hogy igenis, itt is létezik kábítószer-probléma. Mint mondta, mást nem kér, csak nyitott füleket. Kalóz János végezetül azt sem titkolta, hogy néha kiég, úgy érzi, nem tudja tovább csinálni. De ilyenkor mindig eszébe jut az, amikor megjárta a poklok poklát, s az is, hogy újabb elôadást fog tartani, amely végén ô is feltöltôdik. Kemény elôadást. Durva szavakkal. Olyanokkal, amilyen a drog okozta kín, szenvedés…
K-T. Gy.
Körúton a rendôrökkel
Hiányosságok a jelzôtáblák terén
Minap a helyi rendôrség közlekedésügyi osztályának egyik járôrével jártunk végig néhány útszakaszt a városon kívül, illetve a város területén. Elôször a Gyergyószentmiklós–Tekerôpatak közötti útvonalon vettük szemügyre a felszerelt forgalmi táblákat. Rövid szemlélôdés után kiderült, hogy a városból való kijáratnál az E578-as jelzés látható, ami utalás arra, hogy európai útvonalról van szó. Tekerôpatak elôtt viszont a DN12-es jelzés látható, ami nemzeti útvonalról tanúskodik. Visszafelé ugyanez a helyzet. Megállapítható tehát, hogy ellentmondás van az említett útszakaszon található jelzések esetében. A Csíkszereda irányából közlekedôk Gyergyószentmiklós bejáratánál elhelyezett táblát szemlélve rájöhetnek, hogy a Gyilkostó felé vezetô útszakaszra vonatkozóan nincs feltüntetve a 3,5 tonnás teherkorlátozás. Egy következô helyszín a Bucsin negyed, egész pontosan az újonnan épülô templom mellett keresztirányba haladó útszakasz. A Virág negyed felôl érkezô és a templom felsô felénél balra kanyarodó autósok számára egy elôre és a forgalmat balra irányító jelzôtáblát kellene elhelyezni. Abban az esetben – kiváltképp, hogyha nem gyergyói az autóvezetô –, ha a járművezetô jobbra, tehát az állomás irányába kanyarodik, akkor szembe találja magát a helyes menetiránnyal. Szintén stop, illetve elsôbbségmegadást jelzô táblákra lenne szükség az Eminescu és a Külsô utca megközelítése esetén a Régigyár utca felôli részen. A közlekedésrendészet illetékesei szerint már egy jó ideje újra kellett volna festeni az útjelzéseket, az iskolák elôtti átjárókat, ugyanakkor hiányoznak a város területén a parkolást elôsegítô, könnyítô jelzések. A Gyilkostó felôl érkezô autós a központi körforgalomba érve nem talál a Bucsin-tetô–Parajd felé útirányt jelzô táblát. Ugyanakkor a Romtelecom épülete mellett ki kell egészíteni a járdát szegélyzô fémkorlátokat, mert a jelenlegi helyzetben a gyalogosok – fôleg az idôsek – hajlamosak a régi, megszokott helyen átkelni az úttesten, ami nyilvánvalóan közúti balesetekhez vezethet. A helyi közlekedésrendészet munkatársai mindezt a városi tanácson belül működô, a biztonságos közlekedésért felelôs bizottság figyelmébe is ajánlják.
Rokaly Zsolt
A szentlelket nem repülô hozza!
Ki géppel száll fölé, annak térkép e táj – üzeni Babits. Csak térkép – tennénk hozzá. Márpedig a csíksomlyói búcsús szentmise több holmi látványos szabadtéri színháznál, vélik azok, akik a lélek feltöltésére érkeznek, azok, akik nem hagyták veszendôbe évszázadok alatt, akik nem azért tartották életben, hogy holmi szenzációs, ám tartalmatlan sokadalom legyen.
Az idei csíksomlyói búcsún a szentmise alatt kis repülôgéprôl is filmeztek. Nem volt túl zajos, de a figyelmet elterelte, zavart. Magyarán: nem volt szerencsés a megjelenése egy olyan vallásos rendezvényen, amitôl sok más egyebet is távol kellene tartani, ahhoz hogy megôrzôdjön, amiért létrejött. (Jézus is kikergette a kufárokat a templomból!)
Nem, nem merevedhet le a búcsú holmi kövületként. Haladni kell a korral, de oly módon, hogy ne filmrendezôk, operatôrök irányítsanak és mondják meg, mi a teendô egy ünnepi szentmise alatt. A forgatókönyv maradjon teljes egészében hű a Ferences-rend ajánlásaihoz, akkor is, ha majd decemberi tévéfilmbetétben is láthatunk részleteket az idei búcsúról, s netán fesztiválfilm is készül e forgatás nyomán. Akkor is, ha össznemzeti szempontból fontos üzenetet hordoz mind a búcsú, mind a közvetítése. Szerencsésebb lett volna a szentmise elôtt és után a tömeg fölé szállva filmezni, a szentmisét pedig ne zavarni. (Ha egy valamire adó rendezô színházi elôadásán is keresztül-kasul járkálnának a kamerákkal és fényképezôgépekkel az operatôrök, fotósok, mi lenne?) A búcsús szentmisén mindenki azt tehet, amit akar? Szembenyomhatja a kamerát az imádkozóval? A csodalátni érkezettek kedvükre kosornyázhatnak a tömegben a szentmise alatt? Érzéketlenség és orcátlanságra vall, ahogy ezt máris több búcsús jelezte. A csíksomlyói búcsú a lelkek ünnepe kell maradjon, nem üres sokadalom. Szervezôi nem azért fáradoztak, hogy üzenetét látványosságokba csomagolva közvetíthessék. A búcsúsok fölött szálló gép bravúros riporteri teljesítmény ugyan, de vajmi kevés köze van a szentlélek eljöveteléhez. Annyi föltétlen, hogy megzavarja az oly sokak által egész éven át várt ünnepet.
Nem lehettem ott az idei búcsún. Most már nem is bánom.
Ahogy egyik néni mondta: az a jégesô nem volt véletlen. Nem volt elég mély a hitünk. Arra figyelmeztetett a Szentlélek.
Én hiszek neki és mindazoknak, akik ezután sem csak üres sokadalmat látnak a csíksomlyói búcsújárásban.
Bajna György
Emberséges megoldást
Bontani!
A gyergyószentmiklósi önkormányzat döntéshozó testülete egyhangúan határozta el: a város számára jóváhagyott 72 lakrészes ANL-s tömbházakat a Virág negyedbe, az 50–51-es tömbházak közé építik, s ennek érdekében onnan lebontatják a garázsokat.
„Megjött a láttamozás a minisztertôl, helyet kell biztosítani a két tömbháznak” – jelentette ki a polgármester. A jegyzô érvelése szerint a garázsbontás bár kényes téma, mert a tulajdonosok ideiglenes helyfoglaló illetéket fizetnek évek óta, mégis szem elôtt kell tartani a lakásépítés fontosságát is; közérdek miatt kell a garázsokat onnan lebontani. Felvetôdött, hogy a garázstulajdonosoknak máshol kell megfelelô helyiséget biztosítani, hogy legyen, ahol autójukat tartsák.
Kontesveller József alpolgármester az illegálisan oda felhúzott garázsok ügyében elmondta, aki nem volt „pofátlan”, nem épített garázst zöldövezetre, annak nem ajánlanak fel helyet: „Van, aki élelmes volt, 2–3–4 garázst épített. Most, hogy béke legyen, adunk neki másikat, lehetôleg ingyen, lehetôleg közterületen”.
Alternatíváról lévén szó, Portik Csaba tanácsos vetette fel, hogy a játszóterek alá kellene mélygarázsokat építeni – az érintettek hozzájárulásával, mert ez jelenthetné a végleges megoldást. Megvitatták, hogy aki egész évre kifizette garázsa utáni adóját, annak visszaadja az önkormányzat az összeget, és név szerinti szavazással határoztak a városatyák a garázsbontásról.
Fontos részletek
Még ki sem hűlt a pecsét a határozaton, máris olyan információk láttak napvilágot, melyek nem szerepeltek a tanácsülésen, mint megvitatandó problémák. Ugye, az alternatíváról nem esett konkrétan szó, tehát a lebontandó több mint száz garázsból kikerülô autók egyelôre a tömbházak környékén parkolnának. Ott, ahol az utak feltúrva, és már így sem férnek egymástól a járművek, akadályozzák a közlekedést. Ehhez kell még hozzáadni azt a hetvenkét családot, akik az új tömbházak lakói lesznek, és lehet számolni, hány autóval parkol majd több azon a környéken. Az ott lakók mondták el, nemrég egy beteghez kellett mentôt hívni, de az autórengeteg miatt nem tudta megközelíteni a lépcsôházajtót az ötvenes tömbháznál. Képzeljék el az új tömbház lakóinak autóit és azt, amikor ne adj’isten egy tűzoltóautó kell az itt élôk valamelyikének lakásához férkôzzön.
És egyéb is van: az illegálisan épített garázsok egy része nem is illegális. Huszonnégyet közülük a Csanód – a hivatal akkori mellékgazdasága – épített. Megvásárolták a lakók, 5000–6000 lej körüli értéket fizettek a 80-as években. Villanyt is vezettek, volt, aki pincét is ásott a garázs alá, s meg se fordult a fejében, hogy illegális lenne a fémhelyiség, amit az önkormányzat építtetett és eladott neki.
A területek kérdése is kacifántos: hajdan a Bălcescu utcában lakók birtokából csípték le azokat. Volt, akinek fizettek kártérítést – mint az egyik érintett mondja, két pakk cigaretta árát –, volt, akinek még azt sem. A visszaigénylés folyamatban van, és úgy határoztak az egykori területtulajdonosok, összefognak, ügyvédet fogadnak, természetben kérik a földet. Aztán ôk kiegyeznek a garázstulajdonos tömbházlakókkal.
Írásos parancs
Pünkösd másodnapján írásban kapták a garázstulajdonosok a felszólítást: 10 napon belül a felszólítás kézhez vételétôl kötelesek lebontani garázsaikat. Ha ezen felkérésnek nem tesznek eleget, a hivatal bontatja le, ám a bontás költségét a garázstulajdonosok kell fedezzék. Az is szerepel a levél végén, melyet Pap József polgármester és Zakariás László, az urbanisztikai iroda vezetôje ír alá, hogy ez egy igen fontos közérdek.
Vegyenek emberszámba!
Sokakkal szóba álltunk a helyszínen, de egyetlen személyt sem találtunk, akinek az ellen lett volna kifogása, hogy Gyergyószentmiklóson a fiatalok számára lakásokat építsenek. Amit viszont mindenki nehezményezett, hogy az egykori birtok- és garázstulajdonosokat nem veszik emberszámba. Senki nem ült le velük közölni a szándékot, csak küldték a parancsot, tíznapos végrehajtási határidôvel. Többen kérték, fontolja meg újra a testület ezt a döntését, ne legyen részese egy újabb gettósításnak, ne járuljon hozzá ahhoz, hogy javak és emberéletek kerüljenek kockára amiatt, hogy a tömbházakat nem tudják megközelíteni a tűzoltók, mentôk. A kérésük egyértelmű: járjanak el emberségesen. Úgy, mintha ôk lennének a garázstulajdonosok, a szomszédos tömbházak lakói, vagy éppen a terület tulajdonosai. A fiataloknak lakás kell, a kérdés csak az, hogy a kiszemelt helyre-e, vagy van mód arra, hogy fényt derítve a város tulajdonában lévô, más területekre, ott épüljenek fel a társasházak.
Balázs Katalin
Olvasói levél
Kertes családi ház „boldog” lakója vagyok, akinek udvarára 104 tömbházablak néz.
Bár a ház volt hamarabb, utána jött a tömbház, nekem el kellett fogadnom a helyzetet, mert csak néhány éve váltam a ház lakójává, tehát a tömbház lépéselônyben volt. Ha viszont most állna elô valaki azzal a szándékkal, hogy a házunkra, udvarunkra árnyékot borító építménnyel, több száz szomszéddal szeretne boldogítani…
Igaz, hogy rengeteg aranyos, kedves emberrel kerültem így kapcsolatba, tényleg jó szomszédaimnak tekintem ôket, de talán mégiscsak sok az a 70–80 családnyi ember. Szinte megsemmisítôdött a kertes magánház adta minden öröm.
Ráadásul a tömbházlakókat is zavarja, hogy illetéktelenül tanúi a magánházban zajló életnek. Többen közülük elnézést kértek tôlem, amiért néha kiállnak az erkélyükre levegôzni, és akaratuk ellenére is látják, mi történik az udvarunkon.
Csak néhány aprócska kényelmetlenség, amit természetesen el lehet viselni, de épp ezek „ellen” szokott házba költözni az ember:
– nekünk nincs kutyánk – bár szerettünk volna – de a tömbházlakók, érthetô módon, tiltakoznak az éjszakai, visszhangzó kutyaugatás ellen;
– bizony nem mindenkinek esik jól a vasárnapi pizsamás nyújtózkodás a friss reggeli levegôn, napozás, a kinti sütögetés, elköltött ebéd, ha ablakok mögül több száz szempár követheti, esetleg sóvárog hasonló élmények után.
Szeretném még egyszer kiemelni, hogy ezért a mindkét fél részére áldatlan helyzetért nem hibáztatható, csak az, aki jónak találta egy ilyen szomszédság összeboronálását, rábólintott egy ilyen merényletre.
Az „én tömbházaim” már több évtizedesek, fogalmam sincs, ki engedélyezte építésüket, kinek volt az ötlete, de elmondhatom, hogy nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rá. És nincsenek barátságos, jó szándékú gondolataim vele kapcsolatban. Sôt.
Kitartást kívánok a Bălcescu utcai, érintett magánházak tulajdonosainak, hogy legyen erejük megtartani az amúgy is kompromittált nyugalmukat, magánéletük intimitását, amihez joguk van.
Esetleg érdekes volna megtudni néhány, már hasonló helyzetben levô háztulajdonos véleményét, érzelmeit az udvaruk fölé tornyosuló tömbökkel kapcsolatosan, melyekkel szemben sem magas kerítés, sűrű élôsövény nem nyújthat védelmet. Egyetlen védelem az ésszerű, megfontolt városvezetés lett volna. (A Tűzoltók utca, Gyilkostó út lakói is hasonló helyzetben vannak.) A kommunizmusban az emberségességet kifelejtették a tervekbôl. És a jelek szerint nem csak akkor (?)
Iluska
Hagyományôrzô alfalviak
A Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület kicsi és nagy tagjai ropták a táncot csütörtökön. Az alfalvi kultúrház zsúfolásig telt nézôkkel. Hunyadi Irén, az egyesület mindenese elmondta, a tavaszi ünnepkörben immár második alkalommal léptek fel a hagyományôrzôk. Anyák napján az édesanyákat köszöntötték A lét szépsége a nôtôl fakad mottójú rendezvényen. A múlt csütörtöki fellépés mottója pedig ez volt: Pünkösd hetén ünneplôbe öltöztetjük lelkünket.
– Cél a megújulás. Új oktatóink is vannak, reméljük, lesznek is. Felléptek a 27 éves citerazenekar tagjai is, és a leglényegesebb, hogy megmutathatták a gyermekek, mit tanultak – foglalta össze Hunyadi Irén a csütörtöki rendezvényt, amelyen százötven személy lépett színpadra, s közülük csupán ketten nem alfalviak. Az immár hétéves egyesület kivetítôn tárta az érdeklôdôk elé a tevékenységét, külföldi és belföldi szerepléseit.
„Homokra építünk, gyökértelenek leszünk, váltott lelkűek, ha meg nem merítjük magunkat az ôsforrás, a magyar népi hagyomány életadó vizében” – idézett Hunyadi Irén Kodály Zoltántól a rendezvényt követôen. Azt is elmondta, hogy következô fellépésük június elsején lesz, akkorra szervezik meg a VI. Fölszállott a páva Gyergyói-medencei szintű népdal, néptánc, népzene, népmese, népi gyermekmondókák és játékok találkozót.
K-T. Gy.
Búcsúztatnak, terveznek
„Bár tanintézménytôl búcsúztok, mégis azt mondom, eszetek mellett a szíveteket is kell használnotok ahhoz, hogy a társadalomnak megbecsült tagjai legyetek” – mondotta az egyik, évfolyamvezetô tanár a Csiky-kerti 105 fôiskolást búcsúztatva.
Jövôre már egyetemi diplomával rendelkezôk hagyják el az intézmény falait, és a következô tanévre már sok új terv is megfogalmazódott – tudtuk meg dr. Dombay István igazgatótól.
Ôsztôl turizmus indul az egyetemen, 30 ingyenes és 100 tandíjas hely van magyar nyelvű oktatásban, a románul tanulók pedig 14 ingyenes és 20 tandíjas helyre jelentkezhetnek. A részleteket illetôen megtudtuk, július 16–23. között lehet iratkozni, a mérvadó a bejutáshoz az érettségi átlag, illetve a középiskolai évek átlaga fele-fele arányban. Az eredményhirdetésre július 25-én kerül sor, ezt követi július 26–30. között a helyek elfoglalása. A vizsgadíj összege 30 lej, a tandíj hozzávetôleg 2000 lejbe kerül egy évre, amit négy részletben lehet kifizetni, de a következô tanévben is számítani lehet kedvezményekre, ösztöndíjakra. További információkkal az egyetem titkársága szolgál naponta 8–15 óra között a 364.761-es telefonszámon, de sok hasznos adat lelhetô a honlapon, a www.cugh.ro-n is.
A terveket illetôen dr. Dombay István elmondta, 2007 ôszétôl lesz pedagógiai modul, 2008-tól pedig szeretnék beindítani a mesteri fokozatot is.
A nemzetközi kapcsolatok bôvítése is a fô célok egyike, tanár- és diákcserék mellett a szakmai gyakorlat külföldi elvégzését tartják fontosnak. Nemsokára Egyiptomban kerül sor együttműködési szerzôdés aláírására, ôszszel pedig egy kairói egyetemmel állapodnak meg kölcsönös együttműködésrôl. Jelenleg öt hallgató Cipruson bôvíti ismereteit, egy pedig Görögországba készül szakgyakorlatra.
A Csiky-kerti egyetem a felnôttképzésre is figyelmet kíván fordítani, novembertôl tervezi a vezetôség, hogy hat hónapos tanfolyamot tart olyan személyeknek, akik a turisztikában dolgoznak, de nincs hozzá megfelelô diplomájuk. Az utolsó, fôiskolát végzettek búcsúztatóján tehát a fejlôdés tervei fogalmazódtak meg, hisz az évek bizonyították, szükség van a turisztikát végzettek tudására.
B. K.
Márti afrikai naplója
Április 23.
124 kilométer biciklizés, na meg 33 kilométer kamionozás után megérkeztünk a turisták által leginkább kedvelt, Kande beach nevű táborhelyre.
Csodaszép, kulturált hely, kellemes környezet, rengeteg felfedeznivalóval és sok-sok programajánlattal. A lovaglástól a búvárkodásig egy egész sor szórakozási lehetôséget ajánlottak, természetesen borsos árakért. Különösen a lovaglásért fájt a szívem. Régi nagy álmom, hullámok között, tóparton lovagolni. Ez a part meg egyenesen tengerpartnak is bevált volna, és hullámokban sem szűkölködött. Annál inkább szűkölködtem én a pénzben, és ezek itt két óra lovaglásért elkértek 50 dollárt is. Fehérek voltak, mint mi, és nem voltak szégyenlôsek.
Úgyhogy megmaradtam én is a csapatunk saját kis kajakjai mellett, és ezekkel közösen eveztünk be az alig egy kilométerre lévô kis szigetecskére, a tó szívébe.
A kajakozás után még egy jó félórás hullámos játékot is programba iktattunk, amolyan tengeri módra. Nem volt szabály egyéb, mint várni a nagy hullámra, majd ráakaszkodni a hátára, és kisodródni vele a partra. A mai napunk inkább volt nyaralás, mint expedíciózás. Laza kis evezés, kimondottan saját szórakoztatásunkra, aztán lubickolás és pihenés – na meg naplóírás – egészen jól telt a napunk. Az igazi meglepetést azonban a holnap tartogatja.
Április 24.
Még mindig Kande beach. De nem akármilyen program vár ránk: valami, amit azóta várok, mióta betoppantam Afrikába. Megismerni az emberek életét. Szemtôl szembe. Ma elmegyünk falulátogatásra. Mivel azonban egész éjjel zuhogott az esô, egy elég sáros falut sikerül meglátogatnunk.
A táborhely hatalmas vaskapuján, kilépés elôtt ez volt olvasható: ez itt Afrika, kérünk, tisztelettel fordulj a szokások felé, és öl-tözeted is legyen megfelelô.
Bár szemerkélt az esô, de meleg volt. Emiatt és a sáros nadrágszárak mellôzése érdekében rövidnadrágra szavaztam volna, ezt a feliratot látva, mégis hosszú szárú nadrágot vettem fel.
Falulátogatásunk túravezetôje a nagyfônök fia, William volt. A sártenger és a kisebb tavakká fejlôdött tócsák nem igazán zavarták a helyieket – folytatták megszokott életüket. Az idôsebbek kint ültek a ház küszöbén, és eléggé céltalan tekintettel révültek bele a még szemerkélô esôcseppekbe. Az asszonyok éppen mostak, mosogattak, teregettek, szárították a begyűjtött kassavagyökereket. A háztartáshoz tartozó apró munkák nagyrészt a ház elôtt zajlottak, így szemügyre lehetett venni a falubelieket. Akik éppen nem tartózkodtak otthon, azok vizet és fát cipeltek haza a közeli kútról meg erdôbôl.
És a gyerekek, szokás szerint, csapatosan kint játszadoztak az udvaron. Nem úgy, mint ahogy otthon a gyerekek játszanak. Hogy a fiúk kocsiznak, a lányok meg babáznak. Ezek a gyerekek soha nem láttak még játékautót, plüssmacit, de még rongybabát sem. Soha nem fogtak még kis kezükben olyan igazi játékokat, amelyek nélkül a mi gyerekeink nem tudnának már létezni sem. A maximum, ami kikerül, az a labda, 20 gyereknek egy darab. De teljesen jól elvannak magukra is a homokban. Nem tudom, mit játszhatnak, bizony isten nem tudom. Megpróbáltam meglesni, de gyakorlatilag lehetetlen, mert kis éles szemük azonnal észreveszi a „mzungu-t” és akkor lôttek a megfigyelésnek, onnantól kezdve minden más értelmetlen és lényegtelen, egyedül csak a fehér emberre érdemes figyelmet szentelni. Nem, mintha nem láttak volna még fehér embert. Hanem, mert várnak tôle valamit. Mindig, de mindig várnak valami apró ajándékot.
A falulátogatásunk mondhatni ismerkedéssel kezdôdött. Ahogy betoppantuk a falu szívébe, ami természetesen a piac volt, azonnal megkezdôdött a mzunguk kiválasztásának fontos művelete. A túlzott ismerkedési vágy nem volt különösképpen feltűnô, legalábbis nem az elsô pillanatokban. A kíváncsi gyerekek mellé, akik idôközben a kezünket fogva mezítláb és szakadt rongyokban lépkedtek mellettünk, társultak az ifjak is: 16–22 éves fiúk, akik az „üzletet” működtetik. Igen élénk mesélésbe kezdtek a faluról, családjukról és különösképpen a terveikrôl. Hogy ôk majd a középiskola elvégzése után egyetemre akarnak menni: újságíró, mérnök és jogász – általában mindenki a háromból valamelyik szeretne lenni. A lányok – és ôk vannak kevesebben – leginkább az újságírói pályára vágynak, a fiúk nagy része meg a mérnöki diplomát látja lebegni maga elôtt. A jogi pályát csak egy-két fiú tűzi ki célul, mert ahhoz kell a legtöbb pénz.
A pénz, és már el is érkeztünk a már említett „mzungu-választás” alapvetô céljához: meggyôzni a célba vett fehér embert, hogy minél több pénzt hagyjon itt, cserébe afrikai csodaportékákért.
Bár a forgatókönyv mindenhol más, a cél ugyanaz: a lehetô legtöbb dollárt kicsikarni a turisták zsebébôl. Lassan már kezd elegünk lenni a sok alkudozásból, és különösen a könyörtelennek tűnô, de célszerű visszautasításokból, mert az itteniek nem értik azt, hogy nem kéred, nem veszed meg a termékét, nincs pénzed. Számukra a nem és a nincs, egyszerűen nem létezik, ha pénzrôl van szó. Merthogy kevéske úgyis csak kikerül, és minden bizonynyal ez ôket illetné meg a leginkább. Az is lehet, igazuk van. Mindenesetre az eddigi, útszéli tapasztalataink miatt ezek a fiúk már rögtön mínuszból indultak.
Az itteni ifjúság mégis mintha kicsit másabb lett volna. Ôszintébbek voltak, és tényleg ügyesen dolgoztak a fával. Gyakorlatilag mindenki értett a faszobrászkodáshoz. Mi több, a kreativitásuk nem ismert határokat. Ráadásul ötleteik is voltak arra nézve, hogy amikor minden kötél szakad, és a fehér ember éppen távozni készül még néhány kósza dollárral a zsebében, hogy lehet még akkor is olyan terméket ajánlani, amire kicsalogatja az utolsó lapuló centet is.
Faragott táblájú, különös afrikai társasjáték az egyik ilyen ellenállhatatlan darab, amelyre sok európai beadja a derekát, különösen, ha a nyélbe ütött üzlet elôtt közösen kipróbálják a játékot, és hagyják a vevôt nyerni. Minden művész utolsó menedéke a névre szóló ajándék: kis, faragott kulcstartó, egyik oldalán afrikai állat, másik oldalra belevésve a kedves, vagy testvér, vagy a barát neve. Ember legyen, aki ellen tud állni egy ilyen kihívásnak. Én is viszek haza, a testvéreimnek. (folytatás a 9. oldalon)
Amikor végre siker koronázza a rábeszélést, akkor ismétlésképpen újratárgyalják az értéket és a kiválasztott darabokat, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendelés le van adva. A vevô még nem ad pénzt, és az árus sem adja a tárgyakat. „Találkozunk délután, addig elôkészítjük, ahogy illik” – hangzik az elbocsátó, szép üzenet a részükrôl. Mi meg nem igazán értjük, mire fel ez az idôhúzás, de egy dolgot már volt idônk megtanulni: Afrikában mindent jó ráérôsen kell kezelni. Hakuna matata, minden rendben, majd visszajövünk délután. A csoportunkból gyakorlatilag mindenkinek volt találkája valakivel: kinek háromkor, kinek négykor vagy ötkor, de a rendelések le voltak adva.
Hagytuk ôket dolgozni, és újra William, a nagyfônök fia lábnyomába szegôdtünk, aki fejébe vette, hogy már bizony két óra alatt megismertet minket a falubeliekkel és az életükkel.
Amint ott sétáltunk a házak között, eleinte kissé kényelmetlenül éreztem magam, hiszen úgy gondoltam, túlságosan közel kerültünk intim életükhöz, és ez már sértô is lehet számukra. Azonban látva felszabadult viselkedésüket, hamar rájöttem: megszokták már ezt is, ahogy a savanyú, erjedt kassava-kenyeret. Tudják, a fehér ember pénzt fizet, és nem is keveset azért, hogy részt vegyen ezen az idôutazáson, ahol számára érdekes dolgokat talál.
Mi is fizettünk, aztán meg nézelôdtünk, bele a mindennapokba. Amit nem láttunk meg, azt kitaláltuk, hogyan működhet.
Közben meg a nagyfônök fia, William egyre csak mesélt, mesélt. Hogy itt a falu vezetôje a mindenes. Ô osztja ki a helyieknek a megművelhetô területet, ô határozza meg, hová építhetik házaikat, mikor lehet nyitva a piac a turisták számára, meg hasonlók.
A család fogalma is itt egészen más, mint nálunk. Már Zambiában is találkoztunk különbségekkel, sôt, az ottani hagyományok talán még radikálisabbak, mint ami Malawira érvényes. A malawi nôknek ugyanis, ha ritkán, de mégis meghallgatást nyerhet a szavuk. Nem mindenkinek. De a nagymamák és a nagynénik, azok bátran beleszólhatnak a gyerekek életébe. Az apa felôli nagynéni, vagyis az apa lánytestvére nagy szerepet vállal a testvére gyerekeinek nevelésében, iskoláztatásában. Ô az anya elsô számú segédje. Az anya lánytestvérei nem igazán jutnak szóhoz, mert amint a nô férjhez megy, elhagyja családját, és a férje családjához költözik – a lánytestvérek innentôl kezdve csak ritkán találkoznak egymással.
A nagyi meg a bölcs öregasszony szerepét tölti be, aki túl van már élete delén, sokat tapasztalt és sokat látott. Tanácsokat ad, különösen a párválasztást illetôen. Ezt ne válaszd, mert nem olyan dolgos lány, vagy, mert ilyen meg olyan a testvérének a barátja, az apja ükanyjának a sógora és hasonlók. De válaszd ezt a másikat, széles a csípôje, egészséges gyerekeket szül majd neked, és gyarapodik a nemzetséged. A nagyik efféle tanácsokkal látják el unokáikat.
Különösen érdekesek a párválasztási szokások is.
A lánynak nem kötelezô férjhez menni az elsô kérôhöz, szabadon választhat párt magának. Vagy mondjuk úgy, viszonylag szabadon, ugyanis az apának elég komoly beleszólása van a lánya életébe – éppen a vagyon miatt. A kérônek vagy pénzt, vagy tehenet kell fizetni a menyasszonyért. Nem ritka az az eset, amikor az apa fellicitálja az árat, ha két kérô is akad egyszerre. Gyakorlatilag eladja a lányát, három, négy vagy öt szarvasmarháért. Mikor, hogy sikerül. Az sem ritka, hogy egyik marha árát pénzben kéri az apa.
Mivel a vallásuk nem tiltja a házasság elôtti szexuális kapcsolatot, megtörténik néha, hogy a lány eljegyzése elôtt állapotos lesz. Ebben az esetben a szülôk elviszik lányukat az illetô fiúhoz, majd azt mondják neki: íme, a feleséged. És otthagyják neki az újdonsült arát. Két nap múlva küldöttség megy a házhoz, megbeszélni az árakat. Merthogy ez az az eset, amikor fel lehet licitálni a lány árát. Több marhát és több pénzt is kérhet a család. Viszont jó módszer a szerelmes ifjaknak arra, hogy ne kelljen szétválniuk egy esetleges gazdagabb kérô miatt.
Amint a kérô kifizette a lány megsza-bott értékét, úgy véglegesen az övé. Onnantól kezdve meg a nô neki dolgozik, és ezt a családfô, a férfi el is várja, szinte-szinte megköveteli, hiszen fizetett a nô-ért. Egész konkrétan, a házasság által megvásárolja a kényelmet, amely élete hátralevô részében most már kijár neki. A lány családja meg begyűjtötte ez által a legidôsebb fiútestvér „leánykérô kelengyéjét”, és amint házasodni lesz kedve, megvan hozzá a marhalétszám.
A fiúk 18–21 évesen, a lányok meg 16– 18 évesen kötnek házasságot. Azért ilyen korai ez náluk, hogy szülhessenek minél több gyereket. Ugyanis a gyerek jelenti a megélhetést ebben az országban. (Meg Zambiában is.)
A falu, amelyet meglátogattunk, 3000 lelket számlál. 80 százalékuk gyerek, ami azt jelenti, hogy 0–21 év között van.
A gyerekek, különösen a fiúk, már 4–5 évesen megtanulják a faszobrászat mesterségét, megtanulnak házat építeni és halászni. Ebbôl jön a pénz. Akinek sikerül megfelelô szinten elsajátítani az angol nyelvet is, abból egész jó túravezetô is lehet idôvel. És ezzel a szakmával itt igen jól lehet keresni.
Egyébként meglepôen jól beszélnek itt angolul. A meglepôdésem akkor vált igazán óriásivá, amikor meglátogattuk a helyi iskolát is.
Nem volt akkora sem, mint a Vaskertes iskola otthon. Általános iskola, I–VIII. osztállyal. És 1170 gyerekkel. Egy-egy osztályba, különösen az alsó tagozatokba akár 100–120 gyerek is jár. És egyetlen egy tanító oktatja a több mint száz gyereket. Találkoztam egy olyan tanítóval, aki szerencsét próbált már Európában is, konkrétan Spanyolországban és Nagy- Britanniában. Szintén tanárként. És ô azt mondta, hogy sokkal, de sokkal könnyebb Malawiban 120 gyereket oktatni egyszerre, mint bármelyik európai országban mondjuk húszat. Mert itt a gyerekek jóval fegyelmezettebbek, és tényleg akarnak tanulni, ami nem mindig érvényes Európára is.
Tankönyvekbôl bár nagyon kevés van, és füzet sem mindig akad, de a kórusban ismétlés technikáját már egész művészi szintre fejlesztették itt. A tanár mondja elôre a szöveget, utána meg a gyerekek. Aki nem akar tanulni, még az is megjegyzi így a dolgokat. Megtanulják az ábécét, saját nyelvükön, amely a Chichewa, és angolul is, ami a második hivatalos nyelv itt. Tanulnak még egy kevés irodalmat, verseket és rengeteg mesét meg mondát. Tanulnak még történelmet, földrajzot, matematikát, társadalom-tudományokat. Van még zene- és rajzórájuk. Nagy hangsúlyt kap a kézimunka, ami a festészettôl a szobrászaton át egészen a kosárkötésig terjed, hiszen ez az egyik alapja a megélhetésnek. És van külön egészségtanórájuk, amelyen felvilágosítják ôket a legelterjedtebb betegségekrôl, mint az AIDS, malária, bilharzia, és még néhány, a népet tizedelô afrikai nyavalyáról.
Az elsô iskola ingyenes, a másodikért már fizetni kell. Aki tehát a nyolc osztályt elvégezte, az csak akkor tanulhat tovább, ha kellôen okos, és sikerül a vizsgája. A másik, szintén ilyen fontos tényezô, hogy legyen pénze is. A mi mércénkkel nézve nem kell túl sok pénz a sulihoz, havi 30– 50 dollár csupán. De ez igen nagy összeg nekik, különösen azokban a hónapokban, amikor kevés a turista.
A nyolc általános elvégzése után egyébként igen kevesen kerülnek középiskolába. Ezer gyerekbôl legtöbb százötven.
A középiskola után aztán következhet az egyetem. Malawi három nagyvárosában, Lilongweben, Mzuzuban, és Blantyre-ben vannak egyetemek. Nem nagy a választék, van újságírói, jogi és mérnöki egyetem. Meg néhány fôiskolaféle, ahol orvosi aszszisztensnek, hivatalnoknak, könyvelônek lehet tanulni. De egyetemista eddig csak egy került ki ebbôl a faluból. És az nem is tért vissza többé. Nagyvárosi lett. Mindezt a gyerekek mesélték el nekem. Angolul.
Az iskola után meglátogattuk a kórházat is, ami igazából csak egy ápolóközpont volt, egy orvosasszisztenssel. Szerencsénk volt, mert megcsodálhattunk egy kétnapos újszülött kislányt is. Nem volt neve neki, csak egyszerűen újszülöttként nevezik. A gyerekeknek csupán három hónapos koruk után adnak nevet, addig nem tartoznak az emberek közé. Utána átesnek a keresztség szertartásán, és onnantól kezdve már a nevükön szólítják, és embernek számítanak. Egyébként az anyukák 98 százaléka otthon szüli meg gyerekét, rokon asszonyok, esetleg bába segítségével. Ha komplikáció adódik, csak akkor vonulnak be az ápolóközpontba. Bár ahogy az fel volt szerelve, aligha tehetnek ott is többet az anyukáért és gyerekéért, mint otthon. A gyerekek létszámát tekintve nem lehet túl sűrű a komplikációk száma. Azonban szó szerint tizedeli a csecsemôket a sok betegség. Az elhalálozási arány 10%. Ami nagyon sok.
A kórházban várakozott még néhány beteg ember is, leginkább maláriagyanús, legalábbis ezt állapította meg náluk az orvosasszisztens. Kaptak rá gyógyszert, és mentek is haza.
Az ápoló szerint a legtöbb áldozatot az AIDS szedi. Elég gyakoriak a szűrôvizsgálatok, és ingyen óvszert is osztogatnak, sokat, de ezt a helyiek nem igazán használják. Maláriában is viszonylag sokan halnak meg, de az utóbbi évek alatt ez az arány sokat változott, a túlélôk javára. Egyre jobbak a gyógyszerek. És a legjobb, hogy ingyen megkapják a betegek.
A faluban tett látogatásunk az esti órákban folytatódott. Meghívást kaptunk egy vacsorára a falu nagyfônökéhez.
Helyi ételeket kipróbálni: íme, itt volt a nagy lehetôség.
Amint kiderült, azért nem minden volt csupán helyi: kérdésemre William elárulta, a rizs és a csirke csak a fehér embernek van. Amit ôk esznek: kassavakenyér, édes burgonyaleves, bab és spenót. S nagyjából ezzel ki is merült a választék.
A rizs és a csirke teljesen hibátlan volt, zabáltunk is belôle rendesen. Az édesburgonyát már elég volt csak kóstolgatni. Finom, szinte otthoniasnak tűnô volt a bab is. Ám a kassavakenyér, az valami szörnyűség. Meséltem már a kassavagyökérrôl, ami olyan, mint a petrezselyemgyökér nálunk. Nos, ôk ezt a gyökeret kiszedik a földbôl, néhány napig ázni hagyják, aztán kicsit még erjesztik, amitôl olyan szag lesz az egész faluban, mint nálunk az esztenákon. Ezután következik az ôrlés, majd a kenyér bekeverése. Merthogy ezt nem sütik, csupán összekeverik vízzel, és olyan lesz, mint a csiriz. Csak savanyú. Iszonyú. Vagyis hát egyszer megenni jó. De ezen nôni fel, ezen élni, az nem valami fényes. Azonban a tény, hogy itt kicsik és nagyok gyakorlatilag csak ezt eszik, sok mindent megmagyaráz. Például, hogy miért gondoljuk egy 7 éves gyerekrôl azt, hogy 5 éves. Vagy egy 12 évesrôl, hogy csak hat esztendôs még. Az alultápláltság nem nagy szám errefelé. A gyerekek mégis tele vannak energiával – és ez az utak szélén, a biciklis pihenésekkor derül ki a leginkább.
Ma este megláttam az elsô afrikai ikerpárt. Mióta csak megérkeztünk, és ahogy egyre több lett a gyerek, mind ezt lestem, mikor látok már ikreket. Mindeddig még nem sikerült. De ma igen. A fônök unokái. Két kisfiú. Én kilenc hónaposoknak néztem ôket, de közben szinte kétévesek voltak. Ott ettek a földön, abból kaptak, amit mi hagytunk nekik. Egy széles karimájú tányérra pakolta a nagynéni a kaját. Kassavakenyeret, rizst és babot. Ott falatoztak a földön ülve, ketten egy tányérból. Legalábbis az elsô két percben. Utána ugyanis sikerült minden falatot kiverni a tányérból a földre, de gond nélkül ettek tovább onnan is. A felnôtteket sem hatotta meg a látvány, látszólag ez természetes, mindennapos történet az ôk körükben. Nem kiáltanak rá a kicsire, hogy a földrôl neeeeee! Egy falatot seeeeee!
A fônöki vacsoránk után még egy meglepetés várta a mzunguk csapatát, vagyis minket. A gyerekek elôadással készültek. Énekeltek és táncoltak nekünk. Malawi népdalokat és népi táncot. Törzsi tánc jellege volt, csípômozgások meg mindenféle mozgások. Mondjuk úgy, játszottak a testükkel. Aztán meghívtak minket is a táncparkettre, de eléggé idétlenek voltuk, hozzájuk képest. Pedig mindenki hozta a formáját. És ez még mindig nem volt semmi. Akkor lepôdtünk csak meg igazán, amikor a kb. ötven kölyök, nagyjából három és 12 év közöttiek, elénekelték nekünk a malawi himnuszt. Elôször az ô nyelvükön, amely a Chichewa, majd pedig angolul is.
Azon gondolkodtam, össze tudnék szedni Gyergyóból ötven gyereket, aki el tudná énekelni a nemzeti himnuszunkat? Legalább a saját nyelvén?
Azt hiszem, kemény feladat lenne, követni a malawi kicsiket. Nagyon-nagyon kemény feladat.
(folytatjuk)
Barabás Márti
Gratulálunk a nyerteseknek!
Kicsiknek, nagyoknak egyaránt kínált megfejtenivalót a Gyergyói Kisújság 2007-es évkönyve. A megfejtések beküldési határideje lejárt, tehát sorsoltunk. Olvasókat kértünk meg, keverjék össze, majd húzzanak a szelvények közül. Íme Fortuna kegyeltjei. Az egyes számú Óriásrejtvény megfejtôi közül Bíró Aranka, (Virág negyed 51/A/4.), a második Óriásrejtvénnyel Kolumbán Erzsébet (Rákóczi Ferenc utca 86. szám) nyert 150 lej értékű háztartási gépet.
A hónapok keresztrejtvényeinek beküldôi közül elsô díjat – 120 lejt – nyert Mákszem Szabolcs József (Rákóczi Ferenc utca 86. szám), a 70 lej értékű második díj nyertese Pál Ferenczi Gyöngyi (Sepsiszentgyörgy, Olt út 41. szám), míg a harmadik, 50 lejes jutalom Kádár Jolánt (Varga Katalin utca 14. szám) illeti.
Kedves gyerekek! Köszönjük a sok szép versikét, fogalmazást, melyért cserébe ajándék jár. Aki olvassa az alábbiakban nevét, keresse fel a Gyergyói Kisújság szerkesztôségét: ifj. Kastal László (Gyergyószentmiklós, Fürdô utca 1/3. szám), Fodor László (Tekerôpatak 100. szám), Erôs Réka (Gyergyószentmiklós, Csobothegy utca 19. szám), Balázs Orsolya (Gyergyóalfalu, Bucsin út 463. szám), András Emese (Gyergyóújfalu, Új út 113. szám), ifj. Baricz László (Gyergyóalfalu, Csorgó utca 905. szám), Csata Helga (Gyergyószentmiklós, Temetô utca 11/A. szám).
Gratulálunk a nyerteseknek!
Nyereményeiket június 4-tôl, munkanapokon 10–14 óra között vehetik át a Gyergyói Kisújság szerkesztôségében, Gyergyószentmiklóson, a Szabadság tér 22. szám alatt, a volt mozi emeletén.
Meg kell kérdezni, mit akar a nép
Csütörtökön Ditróban tartott elôadást dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász az MPSZ és a Gyergyószéki Székely Tanács meghívására Önrendelkezést Székelyföldnek címmel. A művelôdési házban tartott rendezvényt Bardocz Ferenc helyi polgármester nyitotta meg, majd gyermekek, ifjak tánccal, szavalatokkal kedveskedtek a jelenlévôknek.
Dr. Eva Maria Barki elmondta, hogy a mai helyzet egy válsághelyzet, szomorú. Válság van, s nemcsak itt, Magyarországon is. Onnan sem jön egy jó hír, a szükséges támogatás, onnan sem jön semmi, amiben bízni lehet, amire építeni lehet a jövôt. Megalázó a mostani helyzet, megalázó másodrangú állampolgárként élni saját, több mint ezeréves hazánkban. Hogy miért van így? Hibás a magyarországi külpolitika. 1990 óta minden nép, amely hasonló helyzetben volt, elérte, kiharcolta magának az önrendelkezési jogot, változtatták a határokat. Megkapták az észtek, a lettek, a litvánok, a szlovének, horvátok... Egy nagy önrendelkezési hullám átsöpört Európán, csak Magyarországon nem. A magyarság az egyetlen nép Európában, amely még mindig hűséges az I. világháború utáni trianoni diktátumhoz. De nemcsak a magyar politika a hibás, nincs meg a szükséges, határozott érdekképviselet sem. Nemcsak Székelyföldön, hanem más határon túli területeken is hiányzik egy érdekképviselet, amely fellép a jogokért, nemcsak a saját karrierjét tartja szem elôtt. Sokkal kényelmesebb a meleg bársonyszék, mint a jogokért harcolni. A jogokat nem lehet ajándékba kapni, minden nép keményen harcolt érte. A dél-tiroli nép is. 1990-ben ôk irigyelték a magyarokat, mert azt hitték, a céljukat a magyarok pár hónap alatt elérik. Nemcsak ôk gondolták így, a szakemberek már rajzolták is az új határokat… független Erdéllyel.
– Mit kell, és mit lehet tenni, mi a megoldás? Az elsô lépés a népszavazás, amely még folyamatban van. Az autonómiát nem parlamenti beadvánnyal lehet elérni, a nép kell kimondja, mit akar, a nép kell követelje, amit akar. Mit jelent az autonómia? Az önrendelkezésnek csak egy része. Az önrendelkezési jog azt mondja, hogy egy népnek választania lehet, hogy milyen körülmények között, milyen államformában akar élni. Az önrendelkezési jog minden népnek jár. Minden népnek joga van az önrendelkezésre, e jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlôdésüket. A hangsúly a nép fogalmán van. Ez a jog egy népnek jár. Nem lehet nemzetközi fórum elé tenni úgy az ügyet, hogy a nép helyett magyar közösség szerepel benne. Nincsenek kisebbségek. A Kárpát-medencében egy nép van, egy magyar nép, az államalkotó nép. A Kárpát-medencében mi vagyunk a nép, nekünk jár az önrendelkezés. Hogy lehet elérni? A tipikus példa, 1989-ben Kelet-Németországban, Lipcsében történt meg. Amikor minden hétfôn az emberek az utcára mentek, és azt mondták, mi vagyunk a nép, nem megyünk el, és nem mentek el, végül több mint egymillió ember volt az utcán. És elérték, annak ellenére, hogy a nagyhatalmak nem akarták, hogy önrendelkezési joggal élnek, és sikerült a német egyesülés. Sajnos, még mindig nem létezik egy nemzetközi norma, hogy hová kell fordulni az önrendelkezési jogért. Ez is a magyar kormány mulasztása, hogy nem sikerült kezdeményezni, hogy létrejöjjön egy nemzetközi egyezmény. A magyarságtól kellett volna jöjjön az impulzus. Nincsenek ilyen európai normák. Normák nincsenek, csak példák. Mit lehet tenni? A jogászok így fogalmaznak: faktumokat kell teremteni. A megfélemlítés ellen tiltakozni kell, tüntetni, belsô népszavazásokat tartani, és nyilatkozatokat eljuttatni mindenhová, nemzetközi fórumok elé tárni a problémákat, és tüntetni és tüntetni. Az elsô lépést, a népszavazást önök megtették, szükséges, jó ez a belsô népszavazás, de van egy szépséghibája. Hogy csak egy kérdést tettek fel, mert az autonómia az önrendelkezésnek csak egy formája, de több megoldás között lehetne választani. Így tudjuk, hogy ki akar autonómiát és ki nem, de nem tudjuk, hogy akik nem szavaztak, miért nem szavaztak. Mást akarnak? Nemrégen Olaszországban a volt államelnök, Francesco Cossiga egy kezdeményezést adott be az olasz szenátusba, már harmadszor; amely törvényjavaslat arról szól, hogy meg kell kérdezni a dél-tiroli népet, amelynek megvan az autonómiája, hogy nem akarnak-e mást, ugyanazokkal a jogokkal élni, mint az észtek, lettek… Mert nekik is jár ugyanaz az önrendelkezési jog, és nem látta okát megtagadni ezt a jogot a dél-tiroliaktól. Javaslatában négy kérdés van: 1. Maradjon minden, ahogy most van, tehát az autonómia? 2. Akarnak-e önálló Dél-Tirolt? 3. Akarják-e a csatlakozást Ausztriához? 4. Akarják-e a csatlakozást Németországhoz? Minden lehetôségrôl kérdezni kell, mert akkor tudjuk meg, a nép mit akar. Ez legyen az alapja annak a tárgyalásnak, amely szükséges lesz, ha akarjuk az autonómiát, vagy más önrendelkezési formát. És azért is nem lehet elképzelni, hogy a mostani RMDSZ valamikor elérheti ezt a célt, mert az asztal másik oldalán ül, és nem lehet egyszerre két gazdának szolgálni. A javaslatom tehát az, hogy nemcsak itt, az egész Kárpát-medencében fel kellene tenni a kérdést, hogy a nép mit akar. Nem a kompromisszummal kell kezdeni a tárgyalást, a létrán lefelé kell menni. Felfelé nem lehet. A maximumot kell kérni. Ahhoz szükséges az egység. Ha van egy cél a szemünk elôtt, van egy jó terv, egy nemzeti stratégia, akkor talán sikerülni fog a nemzeti egység is. Kell egy politikus, aki nem karrierista, aki ôszintén szolgálja a népét, és képviseli az erdélyi nép érdekeit. Ilyen politikust keresnünk kell, aki nem saját ambíciója alapján cselekszik, aki ôszintén a magyar nép érdekeit szem elôtt tartja, és aki nem zsarolható. Össze kell fogni, ameddig nem túl késô, tanulnunk kell a dél-tiroliaktól. Tudom, hogy hosszú, fárasztó út áll önök elôtt, de be kell járni ezt az utat, mert ez az egyetlen lehetôség, ha szeretik a hazájukat, ha meg akarják ôrizni ezt a csodálatos Székelyföldet a következô nemzedéknek is – zárta az elôadást a nemzetközi jogász.
K-T. Gy.
Feszültségek
Rendkívüli tanácsülés
Napirend elôtt kérte Szabó Rudolf, tájékoztassa a testületet Pap József, hogy állunk az útjavítással. A polgármester elmondta, a földutak kövezését a hivatal „házilag” végzi, már két úton dolgoztak. Az aszfaltutak javítására újabb licitet kell meghirdetni, amire a napokban sor kerül.
* Szintén az utak kapcsán, az újdonsült kismama, Szlávits Erika mondta el, most döbbent rá igazán, milyen nehéz közlekedni a városban kerékpárral, babakocsival. „Nem egy jelentéktelen hányadot tesznek ki a kismamák, a biciklisek és a mozgássérültek. A járdák, feljárók használhatóvá tétele nem is annyira pénzkérdés, mint inkább akarat kérdése” – mondta.
* Vincze János, a közüzemek igazgatója több problémára hívta fel a városvezetôk figyelmét:
– Tavaly ôsszel, a fűtésár meghatározásakor figyelembe vették, hogy állami szubvenciót is fognak kapni, és az önkormányzat is naprakészen fizeti hozzájárulását. Nagy az elmaradás, 2,4 millió lejt kellene kapjon a városgazdálkodási vállalat az államtól és önkormányzattól összesen. Mivel ez az összeg nem került a cég kasszájába, ott hiány van, elmaradtak különbözô adók kifizetésével. A megyei pénzügy a tartozás miatt le akarja foglalni a cég székhelyét.
– Készülni kell a következô fűtésidényre; a számítások szerint 20 000 köbméter fűrészpor szükségeltetik a télre. Valamennyit már sikerült gyűjteni, de kicsi a raktárfelület. Vincze kérte a testületet, jelöljenek ki egy helyet, ahol tárolni lehet nagy mennyiségű mosztot, de ha lehet, közel a dán kazánhoz, hogy a szállítás ne idézzen elô újabb kiadást, ha már a fűrészport sem kapja ingyen a város.
– A köztisztaság végzésére szerzôdést kellene kössön a szolgáltató és az önkormányzat. A szerzôdés-tervezetet már áprilisban eljuttatta a Go Rt. a hivatalba, azóta sem került napirendre, a takarítás viszont zökkenômentesen történik.
* Elsô napirendi pontként – Petres Sándor, a megyei tanács alelnökének jelenlétében – a víz és szennyvízhálózat korszerűsítésére kapott több mint tízmillió eurós összegrôl tárgyaltak. A támogatás 20 százalékos önrészt feltételez, arról kellett döntsön a testület, hogy a következô évek költségvetésébôl biztosítja-e az ehhez szükséges pénzkeretet. Petres hozzászólásában elmondta, a program értéke még nem egy konkrét összeg, és ennek függvényében változhat az önrész összege is, jó, ha az önkormányzat 80–85 milliárd régi lejes önrésszel számol. Amikor a törvényt elfogadják, megtörténik a projekt véglegesítése, akkor lehet konkrét összegrôl beszélni. A megyei tanács hozzájárulására sem lehet támaszkodni: „arra alapozni, hogy leosztásból több tízmilliárd jutna Szentmiklósnak, túlzott optimizmus lenne” – mondta Petres, majd felhívta a figyelmet, hogy vannak aggódók, akik kérnék az összeg újraosztását, a támogatás átcsoportosítását más településekre mondván, Gyergyó nem bír meg ekkora terhet. A városvezetôk megegyeztek, a támogatást nem szabad visszautasítani, az önrészt elô kell teremteni.
* A Sportcsarnok közszolgáltatási tevékenység létrehozásáról szóló határozattervezet is ezen az ülésen került az asztalra. Az ingatlan elkészült, működtetni kellene, javaslat is volt, mennyiért lehessen bérbe venni a termet sporttevékenységekre. Ideiglenesen, szeptember 1-ig kedvezményes összegekért lehet ott sportolni, a Salamon Ernô Gimnázium és a Sfântu Nicolae Líceum nem kell terembért fizessen, ám ôsszel újraelemzik az öszszegeket, hisz télen nagyobbak a költségek – született meg a döntés. Szeptemberben arról is dönteni kell majd, hogy külön közszolgáltatásként működjön-e a sportcsarnok, vagy tevékenységét összekapcsolják például a hokipályával. Nagy István jegyzô kijelentette, ez nem kellene határozat témája legyen, ehhez elegendô a polgármesteri döntés, Pap József viszont nem akarta egyedül vállalni az aláírást. A jegyzô kijelentette: „nem igazán lehet érteni az önkény szavát. A törvényesség betartása a polgármester értelmezésében bürokrácia”. A testület pedig meghatalmazta a polgármestert az ideiglenes működési szabályzat aláírására.
Kontesveller József alpolgármester a költségvetés-módosításnál emelte fel szavát. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy míg a pénzügyi osztályra több új számítógép is került, a fejlesztési ügyekkel foglalkozóknál négy emberre jut egy gép, és az újabb gépek vásárlására elkülönített összeget másra akarják elkölteni. Ugyanakkor felkérte a polgármestert, egymás hatáskörébe ne avatkozzanak bele, mert úgy nem lehet eredményes munkát felmutatni.
Nagy István ehhez is hozzászólva, kijelentette: „az önkénynek véget kell vetni, 2007-ben szűklátókörűség van”.
Döntés született a város területén 11 reklámtábla elhelyezésérôl. Az ötletet az a fiatalember adta, aki vállalkozna a táblák felállítására, ha két esztendeig ôt illetné meg az ebbôl befolyó jövedelem. Az ügyben licitet fog tartani a város, ott derül ki, ki nyeri meg a reklámtábla-állítás jogát.
* Tisztázódni látszik, hogy milyen áron járhatnak be áruszállító autók a város központjába, illetve más, kamionok számára tiltott utcákba. Tonna szerint határozták meg a bejárás díját, éves bérletet lehet váltani, illetve alkalmankénti belépti díjat fizetni a hivatalban. A fizetôk matricát kapnak, így könnyebb lesz a nem fizetôk kiszűrése.
* A 10-es törvény által jogosan visszaigényelt terület kárpótlásáról az alábbiakban, a garázsbontásról ANL-s lakások építése céljából külön cikkekben bôvebben olvashatnak. Itt még csak azt kívánjuk megemlíteni, hogy a különféléknél Nagy István jegyzô részletesen beszámolt a közte és polgármester közötti feszültségrôl, mely az egeket kezdte súrolni. Elmondta, három közigazgatási pert indít Pap József ellen, s kérte a testületet, vizsgálják ki, mi a feszültség okozója. Az ülésvezetô elnök, Szász József ajánlotta, a kivizsgálást végezze a jogi bizottság, melynek vezetôje, Minier Gábor nem tudta, hogyan is teljesíthetné a bizottság ezt a feladatot.
Belsôségért belsôséget
Tanácsülésen vetôdött fel, ha már nincs más, megfelelô terület arra, hogy kárpótolják a Szôcs családot, akkor a polgármester családja által használt, rendezetlen tulajdonjogú négyáras földet adják nekik. A jegyzô eme felvetésére a polgármester nem mondta egy szóval sem, hogy ne lenne ilyen föld a család használatában, kérdéssel hárította a felvetést: „Mi köze neki, hogy az én gyermekeimnek mijük van?”
Hogy a kárpótlás ügyében tisztán lássunk, a Szôcs családot is megkérdeztük. Íme a története, a történelme: 1970-ben a Sugárút megnyitásáért sajátítottak ki területet több gazdától is. A Bălcescu utca 7. szám alatt lévô ingatlan – 880 négyzetméter földterület és rajta egy öt helyiségbôl álló téglaház – is ezek közé esett. Sôcs Mary felmenôi (a Friedmann család) egyszerűen megijedtek, mikor azzal riogatták, ha nem adják a területet, U alakban körbeépítik a zsinagógát tömbházakkal. Adták hát a 880 négyzetméteres területet, de cserében nem kaptak érte semmit. (Megjegyzendô: a Sugárút építésekor volt, akinek a kisajátított területéért pénzbeli kárpótlást fizettek, Len Emil például 50 banit kapott a területe négyzetméteréért).
Az új rendszerben, amikor megjelentek a restitúciós törvények, Szôcs Mary is letette kérését. Megalapozott az igény, tehát kárpótolandó. Fel is ajánlottak számára egy 850 négyzetméteres területet, mely minden oldalról szomszédokkal határolt, bejárás nincs rá. A „helikopterrel megközelíthetô” területet nem fogadták el, kérték az önkormányzatot, ajánljon fel másikat. Ötletet is adtak: van a városnak területe a Makkos utcában, és van a Rájzer kertben is, abból juttassanak. Szôcsék elmondták, felértékeltették a régi ingatlant 172 000 lejt érne, és ebbôl a terület értéke 92 000 lej. Belemennének, hogy ennek csak felét kapják meg, 15 árat az említett helyek valamelyikén, állítják, még így is jól járna a testület, hisz megspórolnák a perköltséget, a végrehajtó illetékét.
Hajlandóak tehát egyezkedni, kevesebbel is beérik, mint amennyi jogosan járna, csak már kaphassák meg a kártérítést. A polgármester családjának birtokában lévô négy árról viszont hallani sem akarnak, annak értéke ugyanis jóval kisebb a felértékelt összeg felénél is.
A legutóbbi ülésen a tanácsosok elnapolták a döntést, de megoldást, területet kell tehát keresni Szôcsék kárpótlására (is). És természetesen azt a bizonyos négy árat sem szabad szem elôl téveszteni, amit rendezett akták nélkül használ a polgármester fia. Bár ez utóbbinak megoldása folyamatban van – jelezte Pap István, hozzátéve, a hivatal kell megoldja az ügyet, ôk már évekkel ezelôtt kérvényezték a tisztázását.
B. K.
Egy történet
Valamikor a hetvenes évek legelején Bukurest külvárosa felé (mahala) egy olyan 165 centi magas (inkább alacsony) baka, fűzöld ruhában belépett egy kenyeresüzletbe. Szombat volt, akkoriban még munkanap, de a szabad vasárnapra való tekintettel az elárusítónô éppen felmosta (smega!) a bolt padlóját. A mi kiskatonánk kért egy fél kenyeret, a kiszolgálónô letette a felmosórongyot, fogta a kést, és a kenyeret félbevágta, és az a rész, amit nem fogott, gurult egyet és… leesett a földre. A nô lehajolt, felvette, és átnyújtotta a kiskatonának…
– A másik felét kérném – mondta udvariasan és erdélyi (magyar) románsággal a kiskatona.
Erre a kiszolgálónô elôvette mind a két fegyverét! Elôször is átment visításba… elnézést, azt akartam mondani, hogy átment sipításba… javítok, átment fejhangba…
Megpróbálok „pontos és tudományos” lenni! Tehát?!
A nô átment „falzettbe”.
(Nem tudod, mi az, gyergyói magyarom? Hát, amikor Beniamino Gigli azt énekli, hogy: „leszáll a gyöngyhalász, és vége má… ááái, ááái, ááái… -r! Ha nem vigyáz!” Na, ez a falzett! Ne törôdj, tanulunk, tanulunk…)
A másik „fegyvere” pedig az volt, hogy miközben üveghangon leteremtette a fent említett bakát, olyan gyorsan hadart, hogy a másiknak esélye sem volt közbeszólni.
Úgyhogy a baka, aki frissen tanulta a „visszavonulás”-nak nevezett, Kelet-Európában rendkívül fontos katonai „taktikát”, fogta a fél kenyeret, és kihátrált az üzletbôl.
Csakhogy odakint egy – meglehetôsen kíváncsi – aszszonyság nekirohant a fent említett bakának, és azzal a kérdéssel, hogy friss-e, mármint a kenyér (e proaspăt), két kézzel megtapogatta a fél kenyeret.
Na, erre ment fel a bakának a cukra… És így szólt – magyarul – az asszonysághoz: „hogy azt a keserves dumnyezóját annak is, aki a bukaresti p….kat megteremtette!”
Azt képzeld el, hogy a hölgy egy pillanat alatt megtanult magyarul, ugyanis átment „falzettba”, és nekiállt kiosztani a fent említett bakát, aki jobbnak látta (megint) rendkívül gyorsan „visszavonulni”.
A történet az államelnök igencsak „elhíresült”, pontosabban igencsak „elhíresített” kiszólásai kapcsán jutott eszembe (amint látod, kedves olvasóm, én már a hetvenes évek elején „lemadaraztam” egy bukaresti fehérnépet, és ráadásul nem is „kismadárnak”, hanem egyenesen „nagymadárnak” neveztem, de azért ne reménykedj, hogy államelnök lesz belôlem.)
Azért mondom, hogy „elhíresített”, mert a különbözô pártok embereinek tulajdonához tartozó média (újságok, tévék és rádiók) rögtön bôségesen „tálalták” az esetet, fôként az olyan pártújságírók voltak vehemensek és „európaiak”, akik azelôtt a „felfüggesztés” mellett kardoskodtak.
A mi szempontunkból releváns példa erre az örökös pártlapunk, az Új Magyar Szó. (Mondom: örökös, mert az elôdje, a Romániai Magyar Szó is az volt, hogy annak az elôdjérôl, a híres „Elôrérôl” ne is beszéljek! A hagyomány, az hagyomány!)
Kissé megkésve az ÚMSZ is összeállítást közölt az esetrôl. Nem szólnék róla, ha az összeállítás címe nem zavarna (T. B. esete a „p…cskával” és a…) Amikor ez a szó („p…cska”), így, nyersen odakerül a címbe, akkor engem, az olvasót pontosan olyan hülyének néznek, mint amilyen hülyének néz az RMDSZ-vezetés. A szolgálatos újságíró ugyanis azért írja le nekem így ezt a szót, hogy a számba rágja nekem, a hülyének, hogy az államelnök mire is gondolt, amikor „madárkát” emlegetett. (Nem olyan rég még használták ezt a kifejezést: nyomdafestéket nem tűrô szó… Hol vagyunk már ettôl…?)
A baj viszont ott van, hogy tizenhét év alatt a rendszerváltó kelet-európai országokat elöntötte a szemét. A „konkrét” szemét (most például éppen a nápolyi szemetet akarják Romániába hozni), a „nyelvi-kifejezésbeli” szemét, a „látványszemét” (pornográfia), a „viselkedésbeli” szemét… stb… stb… Ebben pedig az úgynevezett „politikai elit” (vagyis a szemét emberek gyülekezete) nem kis szerepet vállalt és vállal. Nos a pártlapok is részesei ennek.
A baj viszont ott van, hogy a politikusi szemét emberek gyülekezete azt hiszi, hogy a politizálás annyi: elhitetni a nyugattal, hogy Románia demokratikus ország, civilizált ország, itt nincs korrupció stb… stb… Ezt úgy hívják: „imázsteremtés”. Vagyis: igaz, hogy hazugság az egész, de az imázs a fontos! Az RMDSZ például azt az imázst teremti állandóan, hogy a kisebbségi kérdést példamutatóan „megoldottuk” ebben az országban.
Az eset nagyon jól jött a „felfüggesztô” pártoknak. Be lehetett mutatni a „nyugatnak”, hogy az államelnök mocskos szájú, de ami még rosszabb: „kisebbséggyűlölô”.
Csak egy baj van, véletlenül láttam az eredeti felvételt: azon frissiben. Amikor még a pártok (és az újságíróik) nem jöttek rá, hogy ebbôl tôkét lehet kovácsolni. (Nem lehet.) Utóbb „megcenzúrázták” az eredetit: nem lehetett hallani az újságírónô „falzettjét”, és nem lehetett hallani a kérdések olyan hadarását, hogy válaszolni ne lehessen rájuk.
Te pedig kedves olvasóm, mit szólnál egy ilyen újságírói kérdésre: Látom, bôségesen bevásárolt! Na, lássam csak, mi van a kosarában?
Györffi Kálmán
Nyílt levelek városom jegyzôjérôl kárvallottjainak – V.
„Az ô esze sem kurta,
tagadja, hogy elkúrta.”
(Mai szólásmondás)
Pünkösd, a megújulás ünnepe elôtt és a népszavazás után, pontosan a balatonôszödi böszmeség elsô évfordulóján nyilatkozta Markó Béla, hogy „kommunikációs elégtelenségben” szenved(ünk). Ennek az elégtelenség akárminek sűrített meghatározását idézte egy vezércikk kezdô mondataként Deutsch Tamás: „Jó reggelt kívánok! – hazudta Kovács László.” Nálunkfelé is van mit még újítani, ezt érzi Jegyzô Urunk is, amikor bizonygatná, hogy sokunknak egy kerékkel kevesebb jutott nulladik születésnapunk perceiben, szerénységének kobakjában pedig, logikusan következik, hogy eggyel több forog, tehát nem csupán nagy-fej, de mega-hertzegség fej-edelme, aki néhányunkat megfej, majd a tényt ámítástechnikával megfejeli.
Például, azt nyilatkozta, hogy a polgármester lelkiismeretét terheli némi hét árnyi tisztázásra szoruló terület. Ugyanakkor azt is állította a földosztó bizottság április 17-i ülésén, hogy a négyes kilométernél általam visszaigényelt kettô hektár érintetlenül megvan, csak én többször visszautasítottam, hogy nekem kimérjék. Csak én azt is bizonyítom, hogy abból már Ôkelme kiméretett elôször hét árat, aztán huszonhatot, mégpedig olyan gazdalajstrom alapján, amelyen 50 ár szerepel Magasbükk-Csanód dűlôben, majd huszonkettôt és végül hetvennyolcat. Szűk 66 van még belôle. Kettôezer-öt február elsején a Jegyzô Urunk az 524-es iktatószámú, a táblabíróságra átküldött átiratban azt állította, hogy az én kaszálóm valójában 2,12 hektár, amibôl Blénessi Károly kap 0,33 hektárt, és nekem marad 1,97 hektár. Eltekintve a 17 árnyi tévedéstôl, ebbôl a fiktív 1,97 hektárból a tavaly kimértek még Kentelki Júliának 0,22 hektárt, Varga Zoltánnak pedig 0,78 hektárt. Mégis ki meri jelenteni, hogy még mindig rendelkezem 1,97 hektárral, csak nem vagyok hajlandó átvenni. Itt hányszor hét árat tévedett Jegyzô Urunk, és hányszor hetet pocsékolt el az én kaszálómból? Még a tavaly októberben Kentelki és Varga ellen bűnügyi feljelentést nyújtottam be az ügyészségre, a nyomozásról sem elutasító, sem helybenhagyó végzést még nem kaptam, de Kentelki május 10-én Molnár Tímár-Csabának eladott 22 árat. Nagy árat fizet-e, aki esetleg érintett ebben a tranzakcióban? A haddelhadd, nagy valószínűség szerint, elmarad.
Mellékelem a hivatal által kiállított böszmeszentmiklósi térképet a négyes Motel melletti területemrôl.
Hol lóvá tesz, hol szamárnak nézi kortársait egykori képviselônkként a Jegyzô Úr, akinek címerében a holló nem kaphatna helyet, azt Mátyás Király lefoglalta, de egyesek szerint a Hermész-szárnyakkal rendelkezô zebrabôrű antilop behelyettesíthetné. Szöveges példából elégtelenre vizsgázott a számítástechnika korában, de az SZ betűt már valakinek odaajándékozta, így ámítástechnikából jeleskedik a Jegyzô Úr, akit a hozzám hasonló becsapottakkal együtt megérdemelten tisztel
2007. 05. 28-án Burján Emil
Keresem a szót
Mikor egyik napról a másikra eltűnt a város tekerôpataki bejáratától a Petrom benzinkút, s megjelent egy tábla, hogy ott nemsokára MOL kút nyílik, mi tagadás, jó érzés fogott el. Határok ide vagy oda, ha a dolgok így mennek, akkor van rá esély, hogy kezdjük jobban érezni magunkat mi, székelyek itt, Gyergyóban is. Aztán azt is örömmel láttam, hogy az építkezés gyors tempóban halad, s egy valóban korszerű benzinkút körvonalazódik a rongyos régi helyén. A múlt hét elején már azt beszélték a városban, hogy napokon belül megnyílik, s láss csodát: úgy is lett. Pénteken délben a fôtéren parkoló autók szélvédôjén egy reklám-lap jelent meg, rajta a jól ismert MOL-embléma. Aztán kézbe vettem a lapot, s azóta keresem a megfelelô kifejezést. Szégyen? Baklövés? Csúfolkodás? Nemtörôdömség? Szándékos megalázás? Nem tudom eldönteni, csak azt tudom, hogy azóta is forr a méreg bennem, mert a szórólap ékes román nyelven tájékoztatja a gyergyóiakat, hogy megnyílt az új MOL töltôállomás. Azt is megtudhattam, hogy „la alimentarea cu 15 litri de carburanţi, te aşteaptă un cadou surpriză!” S hogy mi ez a meglepetés-ajándék? Ne kérdezzék, nem tudom. A szórólapot ugyanis apró darabokra téptem, s elmentem tankolni egy másik benzinkúthoz.
Árus Zsolt
Segítségére van szükség
Kedves Barátaink!
Sikó Éva (34 éves), akit Önök közül sokan személyesen ismernek, a Soros Oktatási Központban titkárnôként dolgozott. Bár évek óta súlyosbodó vesebetegséggel küzd, munkáját mindig kifogástalanul végezte, mi több, mindenkinek készséggel segített, mindannyiunkhoz volt biztató szava, kedves mosolya.
Most neki van szüksége biztatásra, segítségre. Jelenleg vesedialízis alatt áll, és veseátültetésre vár. Ha megvan a megfelelô donor, amire reméljük, mielôbb sor kerül, az életmentô műtéti, illetve az ezt követô kezelési költségekre mintegy 50 000 lejre (20 000 dollárra) lesz szüksége.
Ennek az összegnek az összegyűjtésében kérjük az Önök szíves segítségét.
Éva számlaszáma:
Sikó Éva: RO38 RNCB 0152 0424 2834 0001, BCR, Csíkszereda.
Éva telefonszáma: 0366/102.567. Adományaikat fogadjuk a Soros Oktatási Központ titkárságán is. Tel. 0266/371.799.
Ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket, és reméljük, hogy segítségükkel Éva mielôbb meggyógyulhat.
Tisztelettel, munkatársai és barátai
A te diplomád, a te jövôd!
Egyre nagyobb jelentôsége lesz a diplomának – ez tagadhatatlan. Mint ahogy az is tény, hogy egyre több ember érzi úgy, felsôfokú végzettségre kellene szert tegyen, de munkaköre, elfoglaltsága nem engedi meg, hogy valamely egyetemi városba ingázzon, ott tanuljon. Nem is kell messze mennie, itt, helyben, Gyergyószentmiklóson is továbbtanulhat. Lehetôség kínálkozik a Laurenţia Alapítvány jóvoltából arra, hogy a csak nyolc osztállyal rendelkezôk estiben leérettségizzenek, hogy az érettségizettek bôvítsék tudásukat egyetemi illetve posztliceális képzéseken. A kínálat sokszínű, jogot, menedzsmentet, pénzügyet, könyvelést lehet tanulni egyetemi szinten, egészségügyi posztlíceumba lehet beiratkozni, illetve most folyik az engedélyeztetés, hogy gyógyszerészeti egyetem is indulhasson városunkban. A részletekrôl Barabás Csabától, az alapítvány helyi megbízottjától érdeklôdtünk. Elmondta, a nagyvárosok elszívják a tehetséges, tanulni akaró fiatalokat. Odamegy egyetemre, és ott ragad, többé nem tér vissza szülôvárosába. Ha viszont otthon sikerül megfelelô minôségű képzést biztosítani számára, nincs rákényszerülve a lakhelyváltoztatásra. Így az otthon szerzett tudást otthon lehet kamatoztatni, s ez a közösség, a település elômenetelét, fejlôdését jelenti.
A tavaly indított felsôfokú képzésekre nagy volt az igény, nemsokára elvégzi az elsô évet a több mint 200 egyetemi hallgató, illetve a 60 posztlíceumista. A Salamon Ernô Gimnáziumba jártak hét végén kurzusokra az egyetemisták, hétköznap délutánonként pedig az egészségügyi és gyógyszerész-asszisztensi képzésen részt vevôk. Nem kötelezô a jelenlét a konzultációkon, a tanulók minden tananyagot megkapnak interneten. Az egészségügyi képzésen részt vevôknek ugyanannyi gyakorlati képzés járt, mint elméleti, a kórházzal, gyógyszertárakkal kötött szerzôdés lehetôvé tette, hogy a tanultakat gyakorlatba is ültessék.
A Salamon Ernô Gimnáziumot kinôtte a Hyperion Egyetem kihelyezett tagozata és az Eugen Nicoară egészségügyi posztlíceum. Szerencsére sikerült szerzôdést kötni a volt kereskedelmi iskolának helyet adó egyházi ingatlanra, így ôsztôl lehet, hogy mindkét épületben lesznek képzések.
Barabás Csaba az ôsztôl induló szakokra vonatkozó részletekrôl is beszélt:
Újdonság a tavalyi évhez képest, hogy folyamatban van egy gyógyszerészeti egyetem beindítása; a Nagyváradi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kihelyezett tagozata lesz itt, amennyiben a szenátus is áldását adja rá. Az egyetem hajlik arra, hogy magyar szak is induljon, a profeszszorok pedig Nagyváradról járnak majd ide oktatni. Állami egyetem lévén, lesznek ingyenes helyek és ösztöndíjak is, ám tudni kell, hogy a helyek száma korlátozott.
Idén ôsztôl is indul a Hyperion Egyetem kihelyezett tagozataként négyéves jog, illetve háromévesmenedzsment, pénzügy és könyvelés szak. A Hyperion magánegyetem, a 275/2002-es törvény által akkreditált, tehát az itt végzôk teljes értékű diplomát kapnak, melyet nem csak Romániában, hanem az egész Európai Unióban elismernek. A felvételi a Hyperion Egyetem által indítandó szakokra az érettségi média alapján történik.
Az egészségügyi posztlíceum is két szakot indít, általános aszszisztensi és gyógyszerész-aszszisztensi képzést, ami hároméves, a felvételi ide is az érettségi átlagának alapján történik.
Szintén újdonságnak számít a privát líceum indítása. Matematika-informatika szakon tanulhatnak azon személyek, akik csak nyolc osztályt végeztek. Korhatár nincs, IX. osztályt nappaliban, illetve estiben lehet járni, a X–XIII. osztályosok oktatása esti tagozaton történik. Korhatár nélkül, bárki beiratkozhat, így lehet megszerezni az érettségi diplomát, utána pedig kacsingatni az egyetemvégzés felé.
Lépten-nyomon elhangzik a kérdés: mennyibe kerül ez a tanulni vágyónak. Mindenképp olcsóbb, mintha más városba kellene járjon képzésre, költsön utazásra, ott pedig szállásra. A Laurenţia Alapítvány árai az ország más egyetemeihez viszonyítva olcsók, példaként álljanak itt a tavalyi árak: az egyetemre járók egy esztendôre 1450 lejt, a fôiskolások 1350 lejt kellett fizessenek. A privát líceumban az oktatás ára még nem meghatározott, ám a hasonló, Szászrégenben működô tanintézmény 100 lejt kér havonta, diákonként.
Június 15-tôl lehet beiratkozni a fent felsorolt szakokra, addig is érdeklôdhetnek a beiratkozásról a 0765/152.273-as telefonszámon, a fakultásokról a 0765/152.288-as telefonszámon, illetve a www.fundatialaurentia.ro-n.
Az unió elvárása, hogy ne a diák menjen az egyetemhez, hanem az egyetem közeledjen a diákhoz. Ezt valósította meg Gyergyószentmiklóson a Laurenţia Alapítvány. Bár akadnak kerékkötôk, azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy az oktatás minôsége van olyan, mint a hasonló intézményeké más városokban. Itthon lehet tehát diplomát szerezni, és nem szabad szem elôl téveszteni, hogy a diploma a jövôt jelenti. Amint az alapítvány megfogalmazta: a te diplomád, a te jövôd!
(X)
Gyermeknapi rendezvények
A szabadtéri színpad megrongálódása miatt a rendezvények a művelôdési központ színháztermében lesznek megtartva.
Június 1., péntek
10.00 óra – Abul Hasszán, a Rosszcsont – a Figura Stúdió Színház ingyenes elôadása óvodásoknak. Helyszín: Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ színházterme;
11.00 óra – Aszfaltrajz-verseny óvodásoknak. Helyszín: művelôdési központ melletti sétány;
12.00 óra – Aszfaltrajz-verseny iskolásoknak. Helyszín: művelôdési központ melletti sétány;
13.00 óra – Babakiállítás és vásár jótékonysági céllal, gyermekkönyvvásár. Helyszín: művelôdési központ elôtti tér;
15.00 óra – Gyermeknapi tánckavalkád a sportklubok részvételével: Harmónia, Regal Dance és Step Dance. Helyszín: művelôdési központ színházterme;
15.00 óra – Arcfestés, népi játékok, közreműködnek: Ifitéka, Szent Miklós Szervezet és a Tarisznyás Márton Cserkészcsapat; jurtaállítás, kézműves foglalkozások, közreműködik: Tölgyesi Béla és a Portéka Egyesület. Helyszín: művelôdési központ melletti sétány;
16.30 – Papírgyűjtési akció tombolasorsolása. Helyszín: művelôdési központ színházterme;
16.40 – A Galaxis együttes gyermekkoncertje, Csoki Dance show – Énekelni tudok!-vetélkedô – benevezés a helyszínen, gyermekdivat-bemutató. Helyszín: művelôdési központ színházterme;
18.00 óra – Tinibuli. Helyszín: X-Klub.
Gyermeknapi sportrendezvények
14.00 óra – Megnyitó. Helyszín: labdarúgópálya;
14.00 óra – Tenisz. Helyszín a Sportiskola teniszpályája;
14.05 óra – Iskolák közötti kispályás labdarúgás. Döntôk: V–VI. és VII–VIII. osztályosok között. Helyszín: labdarúgópálya;
14.10 óra – Futóversenyek – óvodások, I–IV. és V–VIII. osztályosok számára. Helyszín: labdarúgópálya;
14.30 óra – Hordógurítás óvodásoknak. Helyszín: labdarúgópálya;
15.00 óra – Zsákbanfutás I–IV. osztályosok számára. Helyszín: labdarúgópálya;
15.30 óra – Kötélhúzás, iskolák közötti verseny: V–VI. és VII–VIII. osztályosoknak. Helyszín: labdarúgópálya;
15.30 óra – Vízszállítás teniszütôn I–II. osztályosoknak. Helyszín: labdarúgópálya;
16.00 óra – Lepényevô verseny óvodások és I–II. osztályosok számára. Helyszín: labdarúgópálya;
14.00 óra – Kosárra dobás V– VI. és VII–VIII. osztályosoknak.
15.00 óra – Kosárlabda-mérkôzések, iskolák közötti verseny (V., VI., VII. oszt.). Helyszín: Sportcsarnok.
VII. Alfalvi Napok május 31 – június 3.
Május 31., csütörtök
15.00: Sportvetélkedôk az újfalvi, csomafalvi és alfalvi tanácsosok és önkormányzatisok részvételével (sportpálya).
Június 1., péntek
9.00–13.00: VI. Felszállott a páva Gyergyói-medencei kisiskolások népdal-, néptánctalálkozója (kultúrház nagyterme);
11.00: Játszóház (kultúrház elôtere);
17.00: Balog B. András és tanítványai képzôművészeti kiállítása (iskola díszterme);
17.00: Fotókiállítás a 2006-os gyergyóalfalvi fotótábor anyagaiból (iskola díszterme);
20.00: Góbé virtus a Hargita Népi Táncegyüttes elôadásában (kultúrház nagyterme);
22.00: Táncház (kultúrház nagyterme).
Június 2., szombat
9.00-14.00: Önkéntes Tűzoltó Egyesületek Találkozója (alszegi focipálya);
9.00–16.00: Egészségsátor – ingyenes vérnyomás- és vércukorszintmérés a Caritas munkatársainak közreműködésével (orvosi rendelô udvara);
9.00–15.00: Diáknap, diákvetélkedôk (Veres iskola, sportpálya);
15.00–18.00: Média-szeminárium – meghívott: Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke (képzôművészeti galéria);
19.00: A Mezôtúri Ifjúsági Fúvószenekar koncertje – Magyarország (szabadtéri színpad);
20.30: Step Dance-táncparádé. Bettyna- és ForStar-koncertek;
23.00: Bojtorján-koncert – Magyarország (szabadtéri színpad).
Június 3., vasárnap
12.00: Ünnepi szentmise (szabadtéri oltár);
13.30: Sövér Elek gyűjteményes emlékkiállítás (képzôművészeti galéria);
14.00: II. Nemzetközi Fúvós Fesztivál (szabadtéri színpad);
20.00: Jazz-koncert: Kiskôrösi Szürkeverebek Jazzbandája – Magyarország (szabadtéri színpad);
22.00: Kristóf Katalin-koncert (szabadtéri színpad);
23.00: Utcabál, zenél a Stramli Band (István pap tér);
00.00: Tűzijáték.
Hagyományôrzô projektek az óvodákban
Ebben a tanévben több ízben is visszakanyarodtunk gyerekeinkkel elôedeink játékaihoz. Oda, ahol nem szakkönyvekbôl olvastuk egy-egy játék szabályait, hasznát és céljait, és azon sem gondolkodtunk, miért tesszük, csupán játszodtunk, hogy kellemesebbé tegyük a pillanatot.
Szakadatlanul, kifogyhatatlanul, tele örömmel játszodtunk, ahogy azt szüleink, nagyszüleink tették. Egyszerű, magunk készítette eszközökkel. Nem hiányoztak a robotok, méregdrága autók, önfeledt játékba merültünk egy cérnára fűzött gombbal, általunk készített tutajjal, rongybabával.
Nézzük a technika kínálta lehetôségeket, nem rossz az, ha van televízió, rajzfilm és számítógép, de ezek mellett pótolhatatlan természet adta lehetôségek vesznek el, ha csak elsuhanunk fölöttük.
Remélem, nemcsak az óvodákban, de a kis családi fészkekben is megtalálja mindenki azt a keskeny ösvényt, melyen el tudjuk vezetni a gyerekeket a tiszta forráshoz. Kívánom minden szülônek, használják ki a füves udvarok adta lehetôségeket, az elôbukkanó pitypangokat, a gesztenyék és különbözô termések adta játéklehetôségeket, a gombot, a cérnát, a botocskából barkácsolt játékeszközöket, s merem állítani, hogy ugyanolyan örömmel játszanak ezekkel a „játékokkal” is a kicsik, akárcsak a méregdrága Barbie babával.
Csergô Hajnal óvónô
KisAsszony
Pasi-fogócska 35 fölött
Az életkor elôrehaladtával csökkennek a nôk férjhez menési esélyei. Ketyeg a biológiai óra, aki gyermeket szeretne, úgy érzi, minden év, sôt hónap számít. Harmincöt fölött már kevesebb az egyedülálló férfi, aki viszont szabad, általában fiatalabb partnerre vágyik.
Az idô múlásával változik a test, már nem egészen olyan, mint húszéves korban. Minden nô egy csomó terhet cipel magával: korábbi kapcsolatok kudarcait, családi, egészségi vagy munkahelyi gondokat. Ráadásul harmincöt fölött már kialakultak a megrögzött szokások, aki addig a maga ura volt, fél a változástól. Végül pedig a legfôbb probléma: az illetô ugyanabban a szűk társaságban mozog. Évek óta ugyanazok az arcok veszik körül: szülôk, kollégák, néhány barát.
A szexuálpszichológusok szerint nem szabad borúsan látni a helyzetet, annak sem szabad általánosítania, aki sokszor csalódott. Jó, ha a munkahelyén kívül más társaságban is megfordul, ha társat keres. Lehetôség nyílik az ismerkedésre például utazások alkalmával. El lehet járni uszodába, konditerembe, bárhova… Akinek nincs gyermeke, annak könnyebb a társkeresés. A férfiak többsége ugyanis szívesebben udvarol egyedülálló nônek, akivel aztán saját családot alapíthat.
Tuti tippek?
Egy amerikai közgazdásznô, Rachel Greenwald a férjkeresést kereskedelmi tevékenységként fogja fel. A Harvardon elsajátított marketing-stratégiáját ajánlja azoknak, akik szeretnék eladni magukat.
1. Változtass viselkedéseden!
Ha eddig olyankor jártál az edzôterembe, amikor a legkevesebben voltak, ezentúl a legzsúfoltabb idôszakot kell választanod. Aaerobikóra helyett válaszd a kardioedzést, ott több a pasi.
2. Újítsd meg a csomagolást!
Ha el akarod adni magad, a legjobb formádat kell hoznod. Találd meg azt, ami jól áll, a frizurától a sminken át a ruhákig. Megítélésünkhöz hozzátartozik az is, milyen a testbeszédünk, hangosan vagy halkan társalgunk, miféle idegesítô szokásaink vannak.
3. Kezdj piackutatásba!
Felejtsd el a zsánered! Eddig csak magas, legfeljebb negyvenéves, diplomás, angolul beszélô, sportos, kedves, független fickót kerestél? Úgy tűnik, nem sok sikerrel. Nézz körül alaposabban, és állj szóba a 170 centis, ötvenéves, kissé túlsúlyos, kedves, elvált férfival is. Nem tudhatod, mi lakik a kevésbé vonzó külsô mögött.
4. Alakítsd ki saját védjegyed!
Biztos van valami, amiben különbözöl a többi nôtôl, és ami meggyôzi a fogyasztót (a leendô férjet), hogy jól jár, ha téged választ. Erényed lehet például ha ôszinte, egyenes ember vagy, de az is, ha csinos, szexis nô, netán gyengéd, megértô asszony.
5. Hirdesd meg magad!
Tudasd környezeteddel, hogy élsz és virulsz. Küldj képeslapokat, e-maileket mindenkinek, aki szóba jöhet, az orvostól a volt osztálytársig. Bôvíts ismerôseid körét.
6. On-line marketing
A számítógépes randevú gyors, olcsó, széles választékot nyújt, és hatékony. Elônyös fotót tegyél fel az internetre, és sok levélre válaszolj! Ne vegyél mindent készpénznek, amit a világhálón olvasol, de ne légy bizalmatlan sem. Találkozz a valóságban is az így megismert emberekkel.
7. Telemarketing
Sokan félnek ettôl a módszertôl, pedig nagyon hatékony. Készíts listát minden egyes ismerôsrôl, rokonról, üzletfélrôl. Minél hosszabb, annál jobb. Legalább ötöt hívj fel hetente, és kérj tôlük segítséget: nem ismernek-e szingli pasit a környezetükben. Randevúzz tíznaponta legalább egy ismeretlennel.
8. Piacbôvítés
A stratégia eredményessége javarészt azon múlik, sikerül-e elég sok férfit a bűvkörödbe vonni. Több jelölt közül ugyanis nagyobb eséllyel találsz egy megfelelôt. Tudatosan keresned kell hát azokat a helyeket, ahol ismerkedhetsz. Vegyél igénybe társkeresô irodát, járj szingliklubokba, könyvtárba, nyelvtanfolyamra, és bárhová, ahová csak meghívnak.
Az érett nôk elônyei
A szexuálpszichológus szerint a harmincöt év feletti nôk sok tekintetben jobb partnerek lehetnek, mint a huszonévesek. Szexuálisan érettebbek, tapasztaltabbak, mint a fiatalabb korosztály. A harmincon, sôt negyvenen túli nôk általában felszabadultabb partnerek az erotikában. Jobban ismerik a saját testüket és a férfiakét is. Az érettebb nôk orgazmuskészsége is erôsebb. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az élettapasztalatokat sem: az idôsebbek általában megértôbb, türelmesebb társak, mint az irigyelt fiatalabbak.
Hideg eperleves
Hozzávalók: 50 dkg eper, 5 dl tej, 2 dl tejföl vagy tejszín, cukor vagy méz.
Elkészítés: Az epret megpucoljuk, megmossuk, felszeleteljük. A felszeletelt eper felét félretesszük. A másik feléhez hozzáadjuk a tejet, és jó alaposan összeturmixoljuk. Hozzákeverjük a tejfölt vagy tejszínt. Annyi tejfölt vagy tejszínt adunk hozzá, hogy ízlésünknek megfelelô sűrűségű legyen a leves. Ha szükséges, mézet vagy cukrot adhatunk hozzá. Ha kész, belekeverjük a félretett eperdarabokat, és jól lehűtjük a levest.
Tipp: Édesszájúak tejszínhabbal tálalhatják.
Egészség
A légzés - 6
Légzésleállás alvás közben
Alvási apnoé-3
Diagnózis – Kórisme
A betegség korai szakaszában az alvási apnoét sajnos nem könynyű diagnosztizálni, becslések szerint az esetek 85–90 százaléka ismeretlen marad. A diagnózist gyakran a hálótárs elbeszélése alapján állítják fel. Az élettárs gyakran arról számol be, hogy az illetô hangosan horkol, idônként nem vesz levegôt, fuldokolva, ijedten riad fel álmából, és a nap folyamán egyre fáradtabb lesz. Az ilyen betegnél elôfordulhat, hogy elalszik tévénézés közben, megbeszéléseken, elôadásokon, vagy, ami veszélyesebb, vezetés közben is!
A diagnózis késôi felállítása nyilvánvalóan probléma, mert az alvási apnoé olyan súlyos kórképek, mint szívroham (infarktus), stroke (agyérkatasztrófa), angina, ventrikuláris aritmia (a szívritmuszavarok rosszabb indulatú formája), magas vérnyomásos betegség hátterében gyakran megtalálható. Az alvási apnoét jellemzô ébredésekkel megszakított alvás a balesetek kockázatának növekedését, depressziót, szorongást, memóriavesztést és a libidó, illetve a szexuális funkciók hanyatlását is okozhatja.
A diagnózist megerôsíteni, és a kórkép súlyosságát fôleg alváslaboratóriumban lehet felmérni, ahol elektroencefalográfiával (EEG) az alvásfázisok közötti váltásokat lehet figyelemmel kísérni.
Egy másik eljárás az elektrookulográfia, amikor a szem köré helyezett elektródokkal a REM-alvás alatti szemmozgások regisztrálhatók.
Szükséges a vér oxigénszintjének a meghatározása is, ezt a fülcimpára vagy az ujjra csatolt elektródával mérik: oximetria.
Az orrnyílások elé helyezett eszközzel a légáramlást mérik, a légzômozgásokat és a légzésmintát egy, a mellkasra helyezett elektródával vagy mérôeszközzel követik. Ezekkel a módszerekkel az obstruktív alvási apnoé elkülöníthetô a centrális formától.
A diagnózis pontos felállításához a beteg egy éjszakán át egy alvástesztelô laboratóriumban kell tartózkodjon. Itt alvás közben poliszomnográfra kapcsolják, amely folyamatosan feljegyzi az olyan változókat, mint az agyi hullámok, a szemmozgás, az izomaktivitás, pulzusszám és a vér oxigénszintje. Egyes berendezésekkel még a horkolási index is kimutatható.
A kezelés
A testsúly csökkentése kifejezett javulást hozhat, és egyes gyógyszerek is csökkentik az alvási apnoé elôfordulását. Elsôként mindenképpen azt kell megvizsgálni, hogy mit tehet az egyén azért, hogy alkati adottságait életmódbeli változtatásokkal, táplálkozással, testmozgással megváltoztassa.
A légzésleállással járó alvászavar kezelése a súlyosságától függ. Legelôször is a háttérben lévô anatómiai okot kell megszüntetni. Az esetek felében gégészeti beavatkozásra van szükség, gyakran a beteg gyógyszerezésén kell változtatni, és egyéb életviteli reformokra is szükség lehet, ha az illetô alkoholt fogyaszt, nyugtatókra szorul. A legsúlyosabb esetek, amelyek szívérrendszeri megbetegedésekkel is társultak, indokolttá tehetik a folyamatos nyomásos lélegeztetés alkalmazását.
Fontos az alvás közbeni helyzetváltoztatás; horkoló embernek tanácsosabb az oldalán vagy a hasán feküdnie.
Obstruktív alvási apnoé: Az elzáródásos apnoés betegek számára az elsô lépés a dohányzás abbahagyása, a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése és a lefogyás. Erôsen horkolóknak és azoknak, akik fuldokolnak álmukban, nem szabad nyugtatót, altatót, antihisztamint vagy más hasonló gyógyszert szedni. Az orr krónikus fertôzéseit és allergiás megbetegedéseit is kezelni kell.
A horkolás csökkenhet, ha az ágy fejét megemeljük, vagy a beteg oldalfekvésben alszik. Egy speciális, hátra szíjazható párnával megakadályozható, hogy a beteg a hátán aludjon.
Amennyiben a fenti módszerek nem válnak be, a folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés (CPAP – continuous positive airway pressure) lehet jó hatású. Ilyenkor a nyomás alatt álló szobalevegô egy maszkon át jut a beteg tüdejébe. A fokozott nyomás a belégzés alatt nyitva tartja a légutakat. Légpárásító beiktatása elôsegíti a hozzászokást.
A légút garati szakaszának a műtéti kiszélesítését is el lehet végezni, azonban a siker rendszerint csak az enyhe fokú obstruktív alvási apnoéban várható.
Centrális alvási apnoé esetében, amennyiben lehetséges, a háttérben álló okot kell kezelni (a szívelégtelenség súlyosságának az enyhítésére gyógyszereket adunk). A CPAP-kezelés ezeknél a betegeknél is gyakran hatékony, de az orrszondán át (nem túlnyomással) adott oxigén szintén jó hatású lehet.
Nagyon fontos azonban a megelôzés, tehát kerülni kell az altatók és az antihisztaminok szedését alvás elôtt, de az is sokat segít, ha leadja súlyfeleslegét, abbahagyja a dohányzást, mérsékeli az alkoholfogyasztást, és oldalra fekve alszik!
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Labdarúgás
Döntôbe jutott a Jövô!
Május 23-án, szerdán Csíkszeredában vendégszerepelt a megyei szintű Románia-kupa elôdöntôjében a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata. A helyszíni beszámolók szerint a mérkôzés a 31. percben félbeszakadt a heves esô és vihar miatt. A játék 25 perccel késôbb folytatódott. Végül a gyergyóiak diadalmaskodtak a hazaiak zömében ifjúsági játékosokból álló csapata ellen. A mérkôzés eredménye: Csíkszeredai ISK Start 2000 – Gyergyószentmiklósi Jövô 0–3 (0–1). Gólszerzôk: Covrig Alin (2.) és Ciocania Vasile (72. és 83. perc). Játékvezetôk: Szakáli Botond, Fodor József és Kis Ferenc (mindhárman székelyudvarhelyiek). A két csapat a következô öszszeállításban játszott. Csíkszereda: Gyenge – Bodor, Mareş (Czikó), Albu, Ráduly (Negoiţă), Nagy (Moscu), Ádám, Skovrán, Curca (Kurkó), Hodgyai, Homos. Gyergyói Jövô: Scurtu Adrian – Ţepeş Sebastian (80' Muscă Ionuţ), Marcoci Florin, Lazăr Vasile, Scurtu Nelu, Covrig Alin, Bliorţ Ciprian, Botoş Marius, Bliorţ Marius, Ciocania Vasile, Bliorţ Cristian.
A másik ágon: Székelyudvarhelyi Küküllô – Farcád 0–1. Ekképp kialakult a Románia Kupa 2007/2008-as kiírása keretén belüli megyei döntô párosítása. Június 9-én, szombaton a döntôben a Farcád – Gyergyószentmiklósi Jövô mérkôzés kerül lejátszásra.
* Az elmúlt szombaton és vasárnap a megyei szintű IV. Liga rájátszása keretében rendeztek újabb mérkôzéseket. A sorrendben 22. bajnoki fordulóban a következô eredmények születtek: Tölgyesi Real – Parajdi SE 3–0. Salamás Maroshévíz Tudomány – Gyergyószentmiklósi Jövô 1–1 (0–1). A gyergyói csapat gólszerzôje: Covrig Alin. A Gyergyói Jövô a következô összeállításban lépett pályára: Scurtu Adrian – Bliorţ Marius (60' Botoş Marius), Nagy Zsolt, Marcoci Florin, Muscă Ionuţ – Kurkó József, Covrig Alin, Ţepeş Sebastian, Bliorţ Ciprian – Ciocania Vasile, Bliorţ Lucian.
Az idegenben lejátszott mérkôzés után Covrig Alin játékos-edzôt kérdeztük az eredmény kapcsán: Ezen a mérkôzésen öt alapjátékosunk nem léphetett pályára különbözô okok miatt. Vinău Gigi és Lazăr Vasile hátvédek eltiltás miatt, Nagy Dénes és Ţepeş Andrei sérülés, továbbá Bakos Csaba és Scurtu Nelu betegség miatt nem lehettek a pályán. A mérkôzés esôs idôben zajlott, a hazaiak végig ambíciósan fociztak. Mi azt tartottuk szem elôtt, végig ezen a mérkôzésen, hogy ne történjenek újabb sérülések, így óvatosabban játszottunk. Gondolnunk kell ugyanis a valamivel több mint két hét múlva sorra kerülô osztályozó mérkôzésre, mert akkor a teljes játékoskeretre szükségünk lesz. Örvendetes az a tény, hogy a pályára küldött három, alig 14 éves játékos, nevezetesen Ţepeş Sebastian, Muscă Ionuţ és Botoş Marius bátran látta el a feladatát. Ezekkel a fiatalokkal, itt említhetem az alig 17 éves Scurtu Adi kapust is, sikerült egy pontot szerezni a bajnokságban második helyen álló együttes otthonában. El kell mondjam, hogy a hazai pályán játszó salamásiak legjobb csapatukat vonultatták fel ellenünk.
Az ifjúsági bajnokság D-csoportjában legutóbb lejátszott mérkôzésen: Székelyudvarhelyi Budvár – Balánbányai Bányász 1–6.
A IV. Liga következô – utolsó fordulójában – a következô idôpontokban kerülnek lejátszásra a bajnoki fordulók: június 2., szombat 17 órától: Gyergyószentmiklósi Jövô – Szentegyháza /játékvezetôk: Jenei Csaba, Bálint Attila, Szécsi Csaba – mindhárman Székelyudvarhely; megfigyelô: Kecseti Pál – Csíkszereda/. Másnap, azaz június 3-án, vasárnap 17 órától: Parajdi SE – Salamás /játékvezetôk: Pál Márton, Kis István, Fazakas László – székelykeresztúriak; megfigyelô: Somolyák István – Székelyudvarhely/.
Az ifjúsági E-csoportban június 2-án, szombaton 10 órai kezdettel a Csíkszeredai Siculum otthonában szerveznek körmérkôzéses bajnoki fordulót. A műsor: Siculum – Balánbánya, Gyergyói Elite – Székelyudvarhelyi ISK, Balánbánya – Elite, Siculum – Udvarhelyi ISK, Udvarhelyi ISK – Balánbánya, Siculum – Elite. Az ifjúsági F-csoportban június 2-án, szombaton szerveznek 10 órai kezdettel körmérkôzéses fordulót a Csíkszeredai Sapientia otthonában. A 10 órakor kezdôdô mérkôzések műsora: Sapientia – Balánbánya, Elite – Maroshévíz, Balánbánya – Maroshévíz, Sapientia – Gyergyói Elite, Gyergyói Elite – Balánbánya, Sapientia – Maroshévíz.
A Fegyelmi Bizottság döntése értelmében a Parajdi SE csapatát 300 lej pénzbírsággal sújtották, mert a csapat nem jelent meg Szentegyházán a bajnokság műsorán szereplô mérkôzésen.
Labdarúgás/ Külföld
A Milan nyerte a BL-t!
Május 23-án, szerdán este Athénban rendezték meg a Bajnokok Ligája 2006/2007-es idényének döntôjét. A görög fôvárosban megrendezett összecsapáson az olasz AC Milan diadalmaskodott, miután Filippo Inzaghi kétszer is betalált az angol Liverpool kapujába. Az angolok az elsô félidôben jobban játszottak, de nem tudták megismételni a két évvel ezelôtti bravúrjukat, a hajrában ezúttal csak a szépítésre futotta erejükbôl. Az AC Milan története során hetedszer (1963, 1969, 1989, 1990, 1994, 2003 és 2007) hódította el a legrangosabb európai klubtrófeát.
Bajnokok Ligája, döntô: AC Milan – FC Liverpool 2–1 (1–0). Athén, Olimpiai Stadion, 64 000 nézô. Játékvezetô: Fandel (német). AC Milan: Dida – Oddo, Nesta, Maldini, Jankulovszki (Kaladze, 79.) – Ambrosini, Pirlo, Gattuso, Kaká, Seedorf (Favalli, 92.) – Inzaghi (Gilardino, 89.). Liverpool: Reina – Finnan (Arbeola, 88.), Agger, Carragher, Riise – Pennant, Mascherano (Crouch, 78.), Gerrard, Xabi Alonso, Zenden (Kewell, 59.) – Kuyt. Gólszerzôk: Inzaghi (45., 83.), illetve Kuyt (89.).
Az emlékezetes 2005-ös isztambuli döntôben is ez a két csapat harcolt a trófeáért, akkor az angolok diadalmaskodtak. Két évvel ezelôtt az AC Milan 3–0 arányban vezetett az elsô félidô után, de a második játékrészben az angolok kiegyenlítettek, majd a hosszabbítást követô tizenegyes párbajban jobbnak bizonyultak, és megnyerték a BL-t! Ezúttal is a pályán volt az isztambuli döntô résztvevôinek jó része. Biztonságosan kezdtek a döntôsök, de ennek ellenére sem lehet azt mondani, hogy túlságosan óvatoskodtak a csapatok, hisz mindkét oldalon voltak helyzetek. A 45. percben a Milan szerezte meg a vezetést: Pirlo végzett el egy szabadrúgást a kaputól mintegy 18 méterre, a labda megpattant a sorfal körül ólálkodó Inzaghin, így az eldôlô Reina mellett, a kapu közepében kötött ki. A második félidôben, a mérkôzés 83. percében, növelte elônyét a Milan: a brazil Kaká remekül ugratta ki Inzaghit, aki jobbról elhúzta a labdát Reina keze mellett, és kisodródott helyzetbôl a hálóba gurított. A 89. percben egy baloldali szögletbôl szépített a Liverpool: az Agger által megcsúsztatott labdát a holland Kuyt bólintotta közelrôl a kapuba.
Az idei gyôztes csapatban szereplô Paolo Maldini pályafutása nyolcadik BEK-, illetve BL-döntôjén lépett pályára, és idén ötödször (1989, 1990, 1994 és 2003 után) emelhette feje fölé a rangos trófeát.
Egy héttel az athéni BL-döntô elôtt rendezték az UEFA-kupa döntôjét. A Glasgowban lejátszott mérkôzést, hosszabbítás és tizenegyesek után, a spanyol Sevilla nyerte meg. A rendes játékidôben 1–1 volt az eredmény, hoszszabbítás után 2–2-re alakult az állás a két spanyol csapat, a Sevilla és az Espanol mérkôzésén. A büntetôrúgásokat a Sevilla játékosai értékesítették jobban, de a végkifejlethez hozzátartozik az is, hogy Andres Palop, a sevillai kapus három tizenegyest hárított.
Jégkorong
Becze az új fôtitkár
Május 23-án, szerdán Bukarestben, a Román Jégkorong Szövetség rendkívüli vezetôségi gyűlésén eldôlt, hogy a Bukarestben élô, magyarul is beszélô Becze Iuliu lesz a szövetség fôtitkára. A játékvezetôként ismertté vált Becze Iuliu a Játékvezetôi Kollégium elnöki tisztségét is betöltötte. Eduard Panăt, a szövetség korábbi fôtitkárát a következô idôszakban a román sporttörvény elôírta megnevezés szerint sportszakértôként (expert) foglalkoztatják, amíg átadja az új fôtitkárnak a szövetség napirenden lévô teendôit. Eldôlt ugyanakkor, hogy a román válogatott új szövetségi kapitánya a csíkszeredai Basa János lesz. A következô vezetôtanácsi gyűlésre június 19-én, kedden kerül sor, amikor megtörténik a szaktestületek, kollégiumok, bizottságok vezetôinek kinevezése. Szintén akkor kerül sor az alapszabályzat módosítására. Az alapszabály-módosítást, akárcsak a szaktestületek működési szabályzatát a két alelnök és a fôtitkár dolgozza majd ki.
Jégkorong/ Külföld
Magyar csapat az osztrák bajnokságban
Magyar szempontból nagyszerű eredményt hozott az osztrák Erste Bank Eishockey Liga nemrég lezajlott ligaülése, hiszen a magyar mezôny legerôsebb csapata – az Alba Volán-Fevita gárdája – bebocsátást nyert a minden tekintetben erôs bajnokságba – adja hírül a Magyar Jégkorong Szövetség honlapja. Idén még nyolc csapat szerepelt az osztrák ligában, de a 2007/2008-as szezonban már 10 együttes kezdi meg a küzdelmet. A Székesfehérvári Alba Volán, a legutóbbi magyar bajnokság aranyérmese mellett ugyanis a szlovén Olimpia Ljubljana is Ausztriában kezdi meg a következô szezont. Az Alba Volán Fe-Vita csapata a magyar bajnokságban is elindul majd – szögezik le a honlapon szereplô hír befejezéseként.
A nemzetközi szövetség legutóbbi, moszkvai kongresszusán kijelölték a 2007/2008-as idényben sorra kerülô divíziós világbajnokságok helyszíneit. A Divízió I-es (második értékcsoport) világbajnokság A-csoportjának mérkôzéseit Japánban, Szapporóban rendezik. A B-csoport mérkôzéseire Ausztriában, Innsbruckban kerül sor. A Divízió II-es (harmadik értékcsoport) világbajnokság A-csoportjának mérkôzéseit Romániában, Csíkszeredában rendezik meg, a B-csoport mérkôzéseinek az ausztráliai Newcastle ad otthont. A Divízió III-as világbajnokságot a tervek szerint Luxemburgban rendezik.
Labdarúgás/Adomány
Magyarországi ajándék a Jövônek
A múlt hétvégi pünkösdi ünnep alkalmával a helyi polgármesteri hivatal alkalmazottjaiból összeállított labdarúgócsapat barátságos mérkôzést játszott a magyarországi Szigetszentmiklós önkormányzatának együttesével. A helyi sportcsarnokban lezajlott mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklós – Szigetszentmiklós 2–3. A magyarországi vendégek nem jöttek üres kézzel, hisz 2500 lej értékű Nike sportfelszerelést ajándékoztak a megyei bajnok Gyergyószentmiklósi Jövô csapatának. A szigetszentmiklósi önkormányzat képviselôi nem mulasztották el ugyanakkor, hogy sok sikert kívánjanak a Jövô felnôttcsapatának a C-osztályba való feljutásért kiírt és közelgô (június 16.) osztályozó mérkôzés elôtt.
Motorsport
A Gyergyói-medencében versenyeztek
Május 26-án és 27-én országos enduro bajnoki fordulót rendeztek a Gyergyói-medencében. A megmérettetésre összesen 62 versenyzô nevezett be. A rajthoz álltak az ország valamennyi tájegységét képviselték. Jelen voltak többek között a Szatmári Perpetuum, a Zernyesti Vectra, a Brassói Smart, a Bukaresti Ixriders és a Marosvásárhelyi Outriders motorosai. A 60 km-es hosszúságú verseny a következô útvonalon zajlott: Ditró (Erdôs panzió) – Benevesze – szárhegyi krosszpálya – Pricske egy része – Ditró-loka – Cengellér – Ditró (Erdôs panzió). A motorosok mellett a quadosok is rajthoz álltak. A szebbik nem is képviseltette magát, hisz a három benevezett hölgymotoros közül ketten teljesítették a távot, a harmadik nôi versenyzô – sajnálatos módon – kéztörést eredményezô balesetet szenvedett. A verseny három kategóriában zajlott: A-csoport – profik; B-csoport – félprofik, kezdôk; C-csoport – amatôrök. A kijelölt útvonalon füves, köves és sáros pályaszakaszok váltogatták egymást. Szombaton jégesô áztatta a pályát és a versenyzôket. Érdekesség volt, hogy az indulók között volt Gyenes Emanuel, aki a motorosoknál részt vett a világhírű Párizs-Dakar ralin. A két napos megmérettetés végén a következô eredmények születtek: A-csoport: 1. Oláh László (Szatmári Perpetuum), 2. Gyenes Emanuel (Perpetuum), 3. Csáki Ferenc (Outriders). B-csoport: 1. Atanasiu Tica (Xtreme), 2. Babeş Cristinel (Xriders), 3. Dominic Domokos (Perpetuum). C-csoport: 1. Peres Sándor (Perpetuum), 2. Bartalesi Luca (olasz, Dual RT Bukarest), 3. Koncsag Csaba (alfalvi, Smart Brassó). A nôknél: 1. Goga Andrea (Zernyest), 2. Tuca Ada (Outriders). A B-csoportban a gyergyószárhegyi András László, sérülés miatt, nem tudott rajthoz állni. Amint azt megtudtuk, idén a gyergyószárhegyi András László és Gábor László két enduro-cross versenyen vettek részt. András László Zernyesten 5. helyezést ért el a B-csoportban, míg Gábor László a 7. helyen fejezte be a versenyt a C-csoportban. Következett a sepsiszentgyörgyi verseny, amelyen András László a 4. helyen végzett a B-csoportban. Az enduro-cross bajnokságban a következô bajnoki futamot június 2-án, szombaton Ciolpanon rendezik.
Gábor Lászlótól megtudtuk, hogy augusztus 11-én és 12-én Gyergyószárhegyen rendezik meg az országos enduro-cross bajnokság ötödik fordulóját. Gábor László, a község polgármestere elmondta, hogy a tervek szerint az elsô napon, augusztus 11-én enduro-cross futamra kerül sor, másnap, augusztus 12-én pedig hard enduroverseny szerepel műsoron.
Labdarúgás/ Iskolások
Fociztak a végzôsök
Az elmúlt héten a városi labdarúgópályán rendezték meg az idei tanév végén végzôs diákokat felvonultató tanintézmények közötti városi szintű bajnokság mérkôzéseit. Ekképp egy régi hagyományt elevenítenek fel Gyergyószentmiklóson. A 2x20 percnyi játékidôs mérkôzéseket magába foglaló nagypályás diáktorna eredményei: Gépgyártóipari Iskolaközpont – Sfântu Nicolae Líceum 2–0 (1–0). Gólszerzôk: Csíki András és Pál Levente. Sfântu Nicolae – Batthyányi Ignác Szakközépiskola 5–3 (3–2). Gólszerzôk: Vaszi Szabolcs 2, Beşliu Ionel, Pál Zsolt, Scurtu Florin, illetve Balla Csaba 2 és Vizeli. Batthyány – Salamon Ernô Gimnázium 1–4 (1–2). Gólszerzôk: Vizoli Zoltán, illetve Zrínyi Szilárd 2, Laczkó Zsolt és Daradics Csaba. Salamon Ernô Gimnázium – Gépgyártóipari Iskolaközpont 0–0. Gépgyártóipari Iskolaközpont – Batthyányi Ignác 5–1 (3–0). Gólszerzôk: Varga Elôd 2, Kiss József, Pál Levente és Scurtu Adrian, illetve Csercsel Ervin. Sfântu Nicolae Líceum – Salamon Ernô Gimnázium 1–0 (1–0). Gólszerzô: Scurtu Florin.
A mérkôzések után kialakult rangsorban: 1. Gépgyártóipari Iskolaközpont 7 pont, 2. Sfântu Nicolae Líceum 6 pont, 3. Salamon Ernô Gimnázium 4 pont, 4. Batthyány Ignác Szakközépiskola 0 pont.
Díjazottak. Legjobb kapus: Scurtu Adrian (Gépgyártóipari). Legjobb hátvéd: Szabó Norbert (Salamon Ernô). Legjobb csatár: Scurtu Florin (Sfântu Nicolae). Legtechnikásabb játékos: Vaszi Szabolcs (Sfântu Nicolae). Fair play-díj: Batthyány Ignác Szakközépiskola.
A szervezô, Buslig Gyula sportreferens ezúton is köszönetet mond a mérkôzéseken képviselt tanintézmények vezetôinek, hogy hozzájárultak a torna sikeres megszervezéséhez. A tanintézmények csapataiban szereplô vegzôs diákok oklevelet vehettek át. A négy tanintézmény csapatát felvonultató labdarúgótornán a díjakat a Hargita Megyei Sportigazgatóság biztosította.
Kézilabda
Harmadikok a remetei iskolások
A május 24–27. közötti idôszakban Székelyudvarhelyen rendezték meg a vidéki általános iskolák (V–VIII. osztályosok) országos döntôjét. A résztvevô iskolásokból álló fiúcsapatok ezúttal megyéjüket képviselték, nevezetesen: Dâmboviţa, Teleorman, Buzău, Suceava, Fehér, Zilah és Hargita. Megyénket a remetei Fráter György Általános Iskola tanulóiból álló csapat képviselte. A háromnapos küzdelemsorozat végén a Hargita megyét képviselô gyergyóremeteiek a harmadik helyen fejezték be az országos szintű tornát. A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: Hargita – Buzău 20–18. A Hargita megyét képviselô remetei csapatot felkészítô Mincsor Béla tanár-edzô tájékoztatása szerint a torna legtechnikásabb játékosának a remetei László Róbert bizonyult.
Az országos döntôn bronzérmet szerzett remetei csapat összetétele: László Róbert, Portik Zsolt, György Árpád, Puskás Áron, Balázs Botond, Balázs Csíki Ervin, Nagy József, Nagy Zsombor, Borbély Szilárd, Laczkó Attila, Bârsan Norbert és Péter Endre. Az országos döntô dobogós helyezettjei: 1. Suceava, 2. Dâmboviţa, 3. Hargita.
Kispályás labdarúgás
Újfalvi siker Gyulafehérváron
A gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola, Kolumbán Csaba sporttanár által irányított csapata a május 24–27. közötti idôszakban a Gyulafehérváron megrendezett országos kispályás labdarúgó- bajnokság országos döntôjén a III. helyezést érte el, az erdélyi megyék közül elsôként. A csapat összeállítása: Simon Alpár – kapus, Deák Barna, Huszár István, Jére Zoltán, Balla Tivadar, Nagy Zoltán, Bernád Szilárd, Koszta Csaba – mezônyjátékosok.
A döntô torna végsô sorrendje: 1. Buzău, 2. Vaslui, 3. Hargita, 4. Szilágy, 5. Dolj, 6. Fehér, 7. Călăraşi megye.
Ezt megelôzôen a Kovásznán megrendezett megyék közötti bajnokságon – ahol hat megye vett részt – az újfalviak elsô helyezést értek el. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtottak csapatunknak.
Labdarúgás
Harmadik és negyedik helyen a gyergyóiak
A nemrég Csíkszentdomokoson az általános iskolák számára megrendezett Erdélyi Focikupa döntôjén két (V–VI. és VII–VIII. oszt.) kategóriában zajlottak a mérkôzések. Mindkét korcsoportban 8–8 csapat küzdött a helyezésekért. Gyergyószentmiklóst az V–VI. osztályosoknál a Fogarassy Mihály Általános Iskola csapata képviselte, és a 3. helyen végeztek. A VII–VIII. osztályosoknál Gyergyót a Vaskertes Általános Iskola csapata képviselte, utóbbiak a 4. helyen végeztek. A VII–VIII. osztályosok döntôjében a következô eredmény született: Kézdiszentlélek – Csíkkarcfalva 1–2. A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: Vaskertes – Székelyudvarhely 1–2. A korcsoport rangsorában: 1. Székelyudvarhely, 2. Kézdiszentlélek, 3. Székelyudvarhely, 4. Vaskertes.
Az V–VI. osztályosok döntôjében: Kézdiszentlélek – Csíkszereda 0–1. A 3. helyért lejátszott mérkôzésen: Fogarassy Mihály – Csíkkarcfalva 2–0. A rangsorban: 1. Csíkszereda, 2. Kézdiszentlélek, 3. Fogarassy Mihály 4. Csíkkarcfalva. A gyergyói iskolás csapatokat felkészítô és elkísérô tanár-edzôk: Vaskertes: Máthé Emil; Fogarassy Mihály: György Erzsébet. Amint azt megtudtuk, a Vaskertes Általános Iskola VII–VIII. osztályosokból álló csapata május 30-án, szerdán részt vett a hagyományos Remete-kupa küzdelmein.
Kárpáti Kalandverseny Hírek
Elkezdôdtek az iratkozások
A VII. Kárpáti Kalandversenyre augusztus 8–12. között kerül megrendezésre a Retyezát-hegységben és környékén. Az idén is amatôr és haladó kategóriában indulhatnak a versenyzôk. A megszakítás nélküli 200, illetve 150 km távon trekking, hegyi kerékpározás, tutajozás és kötéltechnikai elemek várnak a versenyzôkre.
Az iratkozások április 15-én kezdôdtek el. Eddig a romániai csapatok mellett lengyel, szlovén, amerikai és holland csapatok jelezték részvételüket. Az iratkozáshoz szükséges minden információ megtalálható a verseny honlapján www.carpathianadventure.ro.
Euroadventure
Ezzel az évvel kezdôdôen a Kárpáti Kalandverseny része az Euroadventure bajnokságnak. Ez azt jelenti, hogy a bajnokságban szereplô bármelyik verseny befejezése pontokat jelent a végsô Euroadventure Cup 2007 rangsorolásban. Ebben az évben 6 verseny szerepel a bajnokságban:
* Raid 74 France
* German Quest Adventure Challenge
* Adventure Race Slovenia
* Kárpáti Kalandverseny
* The North Face Adventure Trophy Poland
* The Czech Adventure Race
A Euroadventure bajnoksággal kapcsolatos részletek a www. euroadventure.net honlapon találhatók meg.
Eddig egy verseny zajlott le a bajnokságból, a lengyel The North Face Adventure Trophy, amely Zakopane-ból indult, és még téli környezetben kellett megtenni a Magas Tátrában zajló hegyi szakaszt. Ezenkívül hegyi kerékpár, tutajozás és görkorcsolya, valamint ereszkedés és egyéb kötélelemek szolgáltatták a megfelelô kihívásszintet. A haladó kategóriában induló 15 csapatból csupán 5-nek sikerült befejeznie a versenyt. A Romániából érkezô két csapat (Neuzer Racing – Sepsiszentgyörgy és Grind – Zernyest) sajnos, nem volt ezek között, de a versenyzôk egy jól szervezett, magas szintű versenyrôl számoltak be.
A következô kupaverseny helyszíne Szlovénia, idôpontja 2007. június 22–26. Információk a következô honlapon találhatók: http://www.adventurerace.si
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Május 31 – június 6.
KOS (III.21-IV.20.)
Amennyiben a családi problémákat sikerül elrendezni, végre jut ideje magára is. Ez a hét igazi kísértéseket ígér, amelyeknek kezdetben még sikerül ellenállni, de késobb már olyanynyira felerôsödik a csábítás, hogy nem fog tudni nemet mondani.
BIKA (IV.21-V.20)
Ha nehezen, de egyedül is megállja helyét az életben. Vannak azonban helyzetek, amikor szövetségesekkel az ember könnyebben és jobban boldogul. Ez a felállás egyelôre távol áll Öntôl, bár jó lenne mihamarabb megtanulni, s élni vele!
IKREK (V.21-VI.21.)
Hét elején mindig nehezére esik visszazökkenni a megszokott kerékvágásba. Viselje türelemmel ezt az átmeneti idôszakot! Szerelmi életében nehézségek lesznek, mert sokat vacillál, nem tudja eldönteni, mit akar.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Szerelmi téren minden bajának oka nem a jelenben, hanem az elmúlt idôszak eseményeiben keresendô. Ne szégyellje, hogy fáj a múlt, inkább valamilyen értelmes módszer segítségével próbálja törölni.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
A jövô képe talán még nem egészen tiszta Ön elôtt, de nem is kell olyan nagyon messzire menni! A jelenben éljen, és a jelen problémáit oldja meg minél jobban! Pénzügyeiben legyen sokkal visszafogottabb, ne adjon kölcsön senkinek.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Autóvásárlásra ez a hét nem igazán alkalmas. Lazításra annál inkább! Lustálkodjon egy kicsit az elmúlt hetek emberpróbáló hajtása után! A család, pár ismerôs támogatja Önt, amit nyugodt lélekkel fogadjon el, hiszen, ha nem lenne mibôl adniuk, úgysem tennék!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Önbizalomhiánya ellensúlyozásaként nem lehet, hogy sokat vár el kedvesétôl? Nem bízik benne százszázalékosan, s ezért nyomozásba kezd utána. Kihallgatja beszélgetéseit, amíg fürdik. Ha alszik, kutat a telefonban elmentett nevek között.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Egy jól működô család tagjainak szabályok tucatjait kell figyelembe venni. Munkahely, iskola, nyáron a szünet kényszeríti a famíliára saját törvényeit, meghatározza idôbeosztását, és így tovább. A nyugalom érdekében fontos, hogy társa is kivegye részét a napi teendôkbôl.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Rokonai miatt felszökhet a vérnyomása, de zűrös lakásügyére váratlan megoldást kínál a sors. Családi konfliktusok éppúgy részei életének, mint mondjuk az étkezés. Felmerülhet Önben a szétköltözés, vagy az elválás gondolata is. Sose cselekedjen indulatból!
BAK (XII.23-I.20.)
Ahhoz, hogy sikeres legyen napjaink felpörgetett világában, tényként kell elfogadnia a változásokat. Mi több, meg kell tanulnia egy csapaton belül élni és dolgozni! Anyagi helyzete problémákkal terhelt, sok a kiadás.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Ha döntéshelyzetben van, most fontoljon meg mindent kétszer, mielôtt határoz! Ha együtt kell működnie valakivel, próbálja meg elkerülni a fônök-beosztott viszonyt, dolgozzanak egyenrangú félként! Érzelmi kapcsolatait illetôen ne várjon csodát!
HALAK (II. 18-III 20.)
Testhezálló feladatot kap, amit az eddigiekhez képest ügyesen kezel, így hát idônként már remekül is érezhetné magát. Persze, ehhez abba kéne hagyni az „önmarcangolást”, amit már oly tökélyre fejlesztett!
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Egy késô tavaszi este barátaink meghallották a fagylaltoskocsi csilingelését, amely abban az évben akkor járt arra elôször. Kilencéves fiuk felpattant, és már futás közben szólt vissza a húgának:
– Én leintem a kocsit. Te maradj itt kunyerálni!
* * *
Autózik egy házaspár.
– Drágám, megcsaltalak Józsival – szól az asszony.
Férj egy kicsit begyorsít, de nem szól semmit.
– El akarok válni, és elviszem a házat a kocsit és fizetsz nekem havi öt millát tartásként.
Férj egy szót sem szól, csak még vadabbul nyomja a gázt.
– Na és neked kell valami?
– Nem drágám... Nekem van légzsákom, és ez most minden, amire szükségém van...
* * *
Egy szôke nô autóvezetésbôl vizsgázik. Minden rutinfeladatot jól megcsinál, csak a oldalparkolással van egy kis gond. Túl messze áll meg a járdaszegélytôl.
– Nem tudna egy kicsit közelebb jönni? – kérdi a vizsgabiztos.
A szöszi kicsatolja a biztonsági övet, közelebb hajol a férfihez, és megkérdezi:
– Na, és most?
* * *
Egy vasútállomásra felvesznek egy új váltókezelôt. Az állomás vezetôje vizsgáztatja az új embert:
– Mondja, mit csinálna akkor, ha az egyes vágányon északról jönne az északi gyors, és ugyancsak az egyes vágányon haladna északi irányba a déli gyors?
– Felhívnám a bátyámat.
– Na és miért?
– Mert sose látott még ekkora balesetet!
* * *
– Jó napot! Friss a péksüteményük?
– Nem tudom, még csak három napja dolgozom itt.
* * *
Egy énekestôl kérdezi egy ismerôse:
– Hallom, visszavonultál. Nem énekelsz többet.
– Igen, eltiltott az orvos.
– Melyik? Amelyik a szomszédodban lakik?
* * *
Találkozik a kismalac a bátor nyúllal.
– Szia, bátor nyuszi! Te tényleg nem félsz a farkastól?
– Tényleg.
– Veled tarthatok?
– Gyere.
– Te bátor nyuszi, már érzem, hogy itt a farkas a közelben. Biztos nem félsz?
– Biztos.
– Már látom is. Hogyhogy téged nem esz meg?
– Néha hozok neki egy kismalacot...
* * *
A doktornô fejcsóválva vizsgálja a beteget:
– Maga nem tetszik nekem.
– Nem baj, doktornô! Nem is azért jöttem, hogy megkérjem a kezét.
* * *
Kovács kék-zöld arccal, monoklisszemmel megy az utcán. Szembe jön egy barátja:
– Hát veled meg mi történt?
– Autóbaleset!
– Karamboloztál?
– Dehogy! A feleségem egy idegen hajcsatot talált az autóm hátsó ülésén!
* * *
Egy fiatal pár gyereket vár, és egy tanfolyamon vesznek részt. Az egyik foglalkozáson homokzsákot kötnek a leendô apák hasára, hogy érezzék ôk is, milyen a terhesség. Az oktató leejt egy tollat a földre, és kéri a férfit, hogy vegye fel. Erre az megkérdezi:
– Úgy csináljam, ahogy a feleségem tenné?
– Igen.
– Rendben. Drágám, felvennéd nekem azt a tollat?
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|