Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Hamis képmás

           Emlékeznek még arra a tévériportra, melyben a MÉDIA hosszan taglalta, hogy mennyire jó a hangulat a polgármesteri hivatalban, és mennyire jól együtt lehet dolgozni a polgármesterrel? Számomra maradandó élmény volt végignézni, ahogy egyes alkalmazottak megpróbálták a lehetetlent: ecsetelni a munkahelyük jó hangulatát. Egyértelműen megrendeltnek tűnt az egész anyag, és mint ilyen, természetesen nem az igazságot tükrözte. Fizetett reklámanyagként viszont megállta a helyét. Fölöslegesen. Ugyanis addigra kisvárosunkban már minden szinten ismert volt a polgármesterünk munkamódszere. Hiába, nem ma kezdte. A szóban forgó tévéadás csak megerôsítette a közemberben azt, amirôl suttogva beszélt, és beszél a mai napig az egész város.
           Miért magyarázza a polgármester a bizonyítványát, ha olyan jó vezetô? Miért kell egy ilyen komédiában részt venniük a polgármesteri hivatal alkalmazottainak? Kiss Tamás, a Paranormális című olvasói levelében fején találja a szöget, amikor lekriptosztalinistázza Pap Józsefet. Az ilyen megoldások valóban a sztálinista idôket juttatják eszükbe az idôsebbeknek. A középkorúaknak is van viszonyítási alapjuk, hiszen nyilvánosan dicsértük eleget az Elvtársat. Dugiban pedig szidtuk, mint a bokrot. Na, de akkor ez élet-halál kérdése volt. Ha dicsérted, éltél, ha szidtad, lehet, hogy örökre eltűntél.
           Hogy divatos szóval éljek, ezt a fílinget, érzést hozta vissza Jóska bácsi számunkra ezzel az adással. Így kell kialakítani a jóember-imidzst, hogy egy másik divatos szót használjak. Nyilvánvalóan azért a nagy showműsor, mert foggal-körömmel bizonyítani akarja, hogy ô a jó vezetô, a jó városatya, a jó fiú. A jó bornak nem kell cégér, tartja a mondás, de úgy látszik, emberünkre jó bôven ráfér. Ízlések és pofonok…
           Azokkal a munkatársakkal bizonyítani fônöki jó hírnevem, akik rettegve rezzennek össze a munkanélküliség gondolatától is, nem egy sportszerű viselkedés. Azt hinni, hogy így egy valós képet tárok a közvélemény elé, hihetetlen naivitásról árulkodik. Ki lenne az a mazochista hivatalnok, aki elmondva az igazságot, vállalná az ezzel járó megtorlásokat, feljelentéseket, szankciókat, esetleg a munkahely elvesztését? Senkitôl sem várható ez el. Azért sem, mert ahogy mondani szokás, az a kevés idô már fejen állva is eltelik. S ôk, a hivatalnokok maradnak, a polgármester pedig, ha nem is dicsôséggel, de távozik. S utána majd mindenki félelem nélkül elmondhatja azokat a történeteket, amikrôl most még nem sokan tudnak.
           A történelembe sokféleképpen be lehet vonulni, de a kicsinyes, zsugori, öntömjénezô, maguknak való, mihaszna kiskirályokat hamar elfelejtik. S azok, akik saját tükörképüket sem bírják nézni, azt is meghamisítják, akik emberi mivoltukat alárendelik a hatalom csalóka dicsfényének, akiknek csak a pénz, a vagyon mennyisége számít, akiknek az ember csak eszköz önös céljaik eléréséhez, azok nemhogy halhatatlanságot nem érdemelnek, de még a nevüket is ki kell törülni az emlékek közül. Így maradnak múlt nélkül, gyökértelenül, mert ezt érdemlik, ez a büntetésük a sok igazságtalanságért, amit éltükben elkövettek.
Ábrahám Imre

A tüzet csak a patak tudja megállítani

           Tegnap délután kapták a riasztást a gyergyószentmiklósi tűzoltók: ég a várpataki rész. Akik sötétedés után az utcán jártak, láthatták, a tüzet nem sikerült megállítani, a lángok elérték a hegygerincet, lángoltak a fenyôk Várbükk tetején, Pál Márton sarkán. A polgárvédelem embere, Kémenes Ignác is a helyszínen töltötte az est egy részét, a többit a műtôasztalon. A vízmosástól egyenetlen úton ugyanis felborult az ôt és társait szállító autó, Kémenes pedig szerencsétlenségére úgy próbált kapaszkodni, hogy komoly sérülés érte kezét, műteni kellett. A tűzoltás irányítását Hobaj József vette át, szerdán érdeklôdésünkre elmondta, nem látja, hogy lenne mód a tűz eloltására. A szél nagyban segíti a lángok terjedését, ha árkolnak, az árok alatt, ha nem, akkor a fák között terjed a tűz. Míg szerdán reggel a tűzoltóság információiból az derült ki, hogy 4–5 hektáron ég a kaszáló, beerdôsödött legelô és 50–60 fenyô lett áldozat, Hobaj már tizenegynéhány hektárra becsülte a leégett részt. A helyszínen lévô tűzoltóknak ásványvizet vittek, az oltásban magánszemélyek céljárművekkel próbáltak segíteni, ciszternákban vitték a vizet. Hobaj József lapzártakor elmondta, ô nem látja, hogy meg lehetne állítani a tüzet a meglévô felszereléssel. Kellene legyen egy tűzoltó helikopter, mert lapáttal, csákánnyal, seprűvel nem tudnak a tűzzel szembeállni. Próbálkoznak a tűz terjedésének megállításával, de véleménye szerint a patakig eljutnak a lángok. Igazából a patak tudja megállítani a továbbterjedését.
           Ég az erdô, a tűz okozója, mint az lenni szokott, ismeretlen.
B. K.

Idôalagút (30.)

           Száz éve úgy gondolkoztak a városszépítésrôl, hogy az utódok, mi is haszonélvezôi lehessünk munkájuknak. Nem ártana figyelni törekvéseikre, a mai állapotokra, tehetetlenségünkre és hanyagságunkra, felkészületlenségünkrôl valló, ízléstelenségrôl árulkodó igénytelenségünkre. Nézzük, mirôl is ír 1907. július 28-án, a Gyergyóban megjelent vezércikkében dr. Laurentzi Vilmos:
           „Gimnáziumunk elhelyezése
           (…) Az új iskolának, és az esetleg mellécsatolt bentlakási épületnek impozáns és monumentális elhelyezésére valósággal kínálkozik piaczunk. Ennek területe alkalmas mindkét épületünk befogadására. (…) Így az épületek gyönyörű parkban, pormentesen, a tanítást zavaró zaj kizárásával mintegy külön, üde zöld szigeten volnának a tudománynak szentelve. Az iskolaépület elôtt keletkezô háromszög közepén díszes környezetben és legméltóbb helyén állna az ifjúság örök lelkesítô példájaként nagy Kossuthunk szobra. Ezt a nagy teret, mely most fájdalom, a piaczi szemét tároló helye, duhaj részegeskedôk tanyája, városunk szépítése, városias jellegének emelése érdekében jobban felhasználni nem lehet. Itt a város szívében, mindenhonnan megközelíthetôen, valóságos asylumot, szent berket alkothatnánk, legpoétikusabb környezetben, tanulni vágyó ifjaink számára. Bármelyik utcából érkezô idegennek meggyôzôen hirdetné ez impozáns, monumentális épületcsoport, hogy e városban a tudás és haladásvágy a lelkek közszüksége, melyre sohasem tartja magát elég serénynek és nagylelkűnek áldozatot hozni.
           (…) Ez a megoldás újabb terhet nem róna városunkra, pedagógiai szempontból nagyon alkalmas, végre a Kossuth szobor elhelyezésének kérdésével összekapcsolva, felette monumentális lenne.
           Pénzügyi szempontból kedvezô, szintén a városunk tulajdonát képezô régi községháza telke, mely pedagógiai szempontból is igen alkalmas volna mindkét épület elhelyezésére. De itt nagyot szenvedne az a jövôben feltétlenül követendô irány, mely úgy magán, de középületeinknél mindenesetre arra törekednénk, hogy azok városunk díszítéséhez, szépségének felemeléséhez minden esetben hozzájáruljanak.
           (…) Központi fekvése és nagyságánál fogva igen alkalmas telek volna a mai polgári iskola területe a következô módozatok mellett. Mindenekelôtt a telek kiegészítendô lenne a Kiss Sándor-féle területtel, mi által az alfalvi úttól át a szárhegyi útig a járásbíróság és a Csergô-telek vonalán gyönyörű trapéz keletkeznék, ennek közepére, homlokzattal a községházával szembe, épp oly módon, mint a piaczra, négyszögű játéktérrel összekötve kerülne a két épület, elôl az iskola, hátul a bentlakás. Itt szintén bájos parkban lenne az épületcsoport egészséges és miután az úttesttôl bennt fekszik, és fák zárják el attól, csendes helyen. Szépészeti szempontból impozáns volna, és nagyszerűen monumentálisan hatna a fák között emelkedô modern emeletes épület mellyel szemben helyet foglalna a várossá leendô község átépített díszes városháza, mint az autonóm hatalom és a műveltség e két pompás kifejezôje.”(…)
Ollózta: Bajna György

A lángot eloltották, a szikra megmaradt

           Sok tűzesetrôl adtak hírt már a Gyergyói-medencében, mióta kánikula tombol. Hiába szajkózza a tévécsatorna, fokozottan ügyelni kell a tűzszerszámokkal, nem szabad tüzet gyújtani, Ditróban, Orotván, Várpatakán erdô, tarló égett s Gyergyószentmiklóson hátsóépület is.
           Tűz ütött ki a Rákóczi Ferenc utca 18. szám alatt július 22-én este 11 óra után. Szomszédos hátsóépületek váltak a tűz martalékává. A tűz keletkezésekor a családfôk nem tartózkodtak otthon. A segítôk mentették ki az állatokat. A tűzoltóság jegyzôkönyvében az áll, hogy a tűz Lôrincz Sándor istállójában és lakatosműhelyében keletkezett, és kiterjedt a szomszédos hátsóépületre. A tűzoltók a tüzet eloltották, a kár s a szikra azonban még ott van a szomszédok között. Ezért is kereste fel szerkesztôségünket egyik károsult, Lôrincz Sándor. Panaszkodott a szomszédokra, mert vitáznak, honnan indult a tűz, ki, kinek kell megfizesse a kárt.
           Restás János volt otthon mi-kor a tűz maradványait megnéztük, de csakhamar megjelent édesapja, s a rokonság. Lôrinczék is, sôt hívták a szomszédokat is tanúnak. Nem tisztünk igazságot tenni ilyen esetben. Azt hangoztatják, hogy nem veszekednek, s mégis egymásra kiabálnak, mi több, ütik is egymást. Úgy tűnt, nem is ez a tűz pattantotta ki a veszekedést, korábban sem éltek jószomszédi viszonyban azon a fertályon. Röpködtek a régi sérelmek, lendültek a kezek. Mikor végre kikeveredtünk az udvarról utánunk szóltak: azt írják meg nagyságák, mi nem veszekedünk…
K-T. Gy.

Lakossági fórum lakók nélkül

           Július 19-én, csütörtökön délután hat órától tartották azt a lakossági fórumot, melyet Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalának Fejlesztési, Beruházási és Közbeszerzési Osztálya lakossági kérésnek eleget téve a Bucsin és a Virág negyedi fűtésrendszer korszerűsítési tervének megvitatása címmel hívott össze. A találkozó célja a tervek ismertetése, és a lakossági vélemények összegzése volt. A fórumon jelen voltak az illetékes irodák munkatársai, Kontesveller József alpolgármester, Vincze János, a közüzemek igazgatója, valamint a siófoki Termofok Kft. képviselôi, illetve a gyergyószentmiklósi Termoenergy Kft. igazgatója, Király Tamás, és a fűtésrendszer korszerűsítési tervének készítôje, Balogh Ferenc. A lakossági fórumnak amúgy egyáltalán nem nevezhetô szakmai beszélgetésen tisztázódott jó pár kérdés. Többek között ígéret hangzott el a Virág negyedi kazánházak költöztetése kapcsán az alpolgármestertôl arra vonatkozóan, hogy tanács elé tárja, szükséges-e költöztetni a kazánokat. A prioritásokról tárgyaltak majd, a siófokiakhoz intézett kérdést a maroknyi érdeklôdô, ebbôl kiderült, a siófoki beruházás munkálatait csak 2008 tavaszán kezdik el, a területvásárlás még folyamatban van. Leszögeztetett a legfontosabb: a negyedekben a hálózat felújítása, ezzel kezdik a munkálatot, illetve a hôcserélôk elhelyezésével, majd a Bucsin negyedi hálózat felújításával folytatják amennyiben lesz erre pénz. Továbbá tárgyaltak a kazánokhoz való gáz bevezetésérôl, a hôenergia áráról, moszthiányról, nyári melegvíz-szolgáltatásról, a siófoki rendszer jôvôbeni szolgáltatásairól. A jelenlévôk egyetértettek, hogy a nyolcmillió új lejt nem szabad visszaadni a kormánynak, s amúgy is december 20-ig a munkálatok pénzügyi elszámolását le kell adni.
           A kezdeményezôk elégedettek a fórummal, mint mondták, nem kudarcnak, hanem sikernek könyvelik el azt, hogy tudtak tárgyalni, tisztáztak felvetôdô kérdéseket. Kontesveller elmondta, a lakóknak bármikor joguk van felvilágosítást kérni az önkormányzattól, és ezt a fórumot a Magyar Polgári Szövetség kérésére szervezték, nyitani akartak.
Baricz-Tamás Imola

Tüntettek, majd kivonultak a közmeghallgatásról

           „Népszavazás döntött!”; „Hagyd meg az erdôt, nem kell bánya!”; „Békével jöttél, hát menj békével!”; „Ha elviszed a szienitet, itt csak por és mocsok marad!”; „Amit kiásol estig, mi betemetjük reggelig”; „Urak, nekem elég volt. Én nem játszom tovább. Adjátok vissza a hegyeimet” – olvashattuk a transzparenseken, a tüntetôk pólóin Ditróban szombaton öt órától. Az öt és félhónapos Mezei Áron babakocsijára terített pólón ez állt: „Székely vagyok, nem bányász!”. A művelôdési ház elôtt egy órán át néma tüntetést szervezett a Zöld Erdélyért Egyesület, valamint ott voltak a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület képviselôi is. Körül százhúszan tiltakoztak a szienitbánya megnyitása ellen. Amint szétoszlottak a tüntetôk, kezdôdhetett a közmeghallgatás. Bardócz Ferenc ditrói polgármester bejelentette, Laposbükkbe ég húsz hektár erdô, nem bírnak a tűzzel az emberek, és felszólította a jelenlévôket, gépekkel segítsenek a tűzoltásban. Majd elmondta, a környezetvédelem szervezte az engedélyeztetési folyamathoz szükséges közmeghallgatást, és felkérte a jelenlévôket, civilizált körülmények között zajoljon a kérdezz-felelek. Bernádt Zelma, a megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetôje viszont alig tudta ismertetni jövetelük célját, mert a teltház átvette a szót, kérték a jelenlévô Rocco Mazzaturát, szépen hagyja el Ditró községet. Hiába mondta az osztályvezetô, a helyi közösség kezében van a bányanyitás sorsa. A zonális területrendezési terv közmeghallgatásáról van szó, arról készült környezeti vizsgálat és környezeti jelentés.
           Végül is nem tudta levezetni a közmeghallgatást. Simon Péter helyi lakos a polgármestert kérdezte, hogy a tavalyi népszavazás jogos, vagy nem jogos? A polgármester válaszolt is rá. „Mindig is fenntartottam, elmondtam a véleményemet, most is elmondom. Mint polgármester, mint választott személy, az önkormányzat, mint választott közeg kötelesek vagyunk ezt a referendumot tiszteletben tartani. És tiszteletben is fogjuk tartani”.
           Akkor miért kell ez a közmeghallgatás? – vetôdött fel a kérdés. Aztán Simon Péter románul szólt az olasz cég képviselôjéhez. Eszébe juttatta ígéretét, hogy ha nemmel szavaz a ditrói nép, akkor elhagyja a községet. „Nálunk, aki nem tartja a szavát, semmi ember. Kérjük szépen, hagyja el végleg a települést. Ne hozza ki belôlünk az ördögöt. Nekünk ez nem hiányzik.” Nem voltak kíváncsiak Rocco Mazzatura válaszára. Majd a helyi környezetvédelmi és mezôgazdasági szakbizottság elnöke szólalt fel, és elmondta, a hátralévô egy évben, míg ôk tanácsosok lesznek, a ditrói tanács ilyesmit jóvá nem fog hagyni, erre megesküszik. „Egy évig bánya nincs, aztán a következô tanács, mit fog dönteni, nem lehet tudni” – hangzott el.
           Ezek után kezdtek kivonulni a terembôl a helyiek, a polgármester felkérte a jelenlévôket, segítsenek a tűzoltásban.
           Bernádt Zelma elmondta, ilyen esetben az a szabály, hogy megvárják a 90 percet, jegyzôkönyvet írnak, és ha nincs olyan, akit érdekel a téma, utána nem lehet reklamálni. Átadják az ügyiratcsomót a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Ügynökséghez. A véleményezést majd az ügynökség a tervet megrendelô olasz cégnek adja vissza. Ez csak egyetlen egy engedély. Van a beruházónak egy érvényes urbanisztikai bizonylata, ez nincs felfüggesztve, abba az urbanisztikai bizonylatba szükségesek a vélemények a szakhatóságoktól. Utána kell az építkezési engedélyt beszereznie, ezt kell jóváhagyja az önkormányzat.
K-T. Gy.

Számítógép diákoknak

           A Gyergyói-medencében összesen nyolcvanöten használták ki azt a lehetôséget, mely által a kisjövedelmű családok fiai számítógép-vásárláshoz 200 eurós állami támogatást kapnak. A támogatás nem fedezi a teljes kiadást, a szülôknek is fel kell pótolni a gép árát minimum 250 lejjel. A számítógép-forgalmazók közül, akik vállalták, hogy kétéves garanciával adnak gépet, és türelmesen megvárják, amíg a tanfelügyelôség küldi a 200 eurónak megfelelô összeget, mostanság nagy forgalommal kell szembenézzenek. Jönnek a nebulók szüleikkel a gépekért, melyekrôl a gyerekek leginkább azt tudják, hogy jól lehet játszani azokon. A szülôk közül vannak, akik pontosan ismerik e munkaeszközök képességeit, vannak viszont, akik e szerkentyűktôl remélik, hogy ôk is kedvet kapnak az írás-olvasáshoz, kikecmeregnek az analfabetizmusból.
           A nyilvántartásból látszik, a legtöbb igénylô alfalvi; Kozma Rozália, az alfalvi Sövér Elek iskola tanítónôje elmondta, nem tettek ôk csodát, egyszerűen csak népszerűsítették a lehetôséget, és ha kellett, segítettek a szülôknek az aktacsomó összeállításában. A többi településen vagy a népszerűsítés volt gyengébb, vagy az igény kisebb – mert ugye, arra gondolni sem lehet, hogy annyira gazdagok lennének az emberek, hogy nem volt szükségük a támogatásra – tény viszont, hogy összesen a medencében 85-en válthatják ki a nyár folyamán a komputert, s közülük 35 alfalvi.
           Az új tulajdonosok közül néhányat mi is felkerestünk. Tekerôpatakon, Pérás felé a romák ajtaján nyitottunk be, s szülôk, gyerekek egyaránt büszkén mondták, már otthon van az „agy”. A monitorra, a géphez tartozó képernyôre nem volt pénzük, azt késôbb váltják ki, de kicsi-nagy egyaránt állította, megtanulnak dolgozni, s legfôképp játszani rajta. A gyereksereg sorolta is, milyen játékokat fognak telepíteni, kipróbálni, s látszott, szüleik elôtt járnak e téren tudásban. Az egyik rokolyás asszonyság meg is jegyezte, most, hogy gyerkôce így megokosodott, ô is eldöntötte, tanítót fogad, megtanulja a betűvetést, aztán pedig kipróbálja ezt a csodamasinát is, hisz nem lehet, hogy saját gyerekével ne beszéljen egy nyelvet.
B. K.

MPSZ-hírek

           A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
           Nyolcvanegy hét, több mint másfél év telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját, személyes ügyvédjét. Ezúton is felkérünk minden olyan gyergyószentmiklósi lakost, akinek fontos a városa, hogy valahányszor lehetôsége adódik rá, kérdezze meg a polgármestertôl, illetve az önkormányzati képviselôktôl, hogy mikor szándékoznak ezt a kölcsönt kamatostól visszafizetni a város pénztárába!
           A két negyed fűtéshálózatának a felújításáról
           A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete megelégedéssel vette tudomásul, hogy még ha a 24. órában is, de megrendezésre került az a nyílt vitafórum, ahol bárki megismerkedhetett a tervezett felújítás részleteivel, illetve ahol szakmai érvek felvetésével mód nyílt arra, hogy változtassunk a tervezeten. Mérsékelt optimizmusra ad okot az, hogy ígéretet kaptunk, hogy a munkálatokat nem a tervezet szerint fogják elkezdeni (egyszer a három kazánház összekötése, majd a kazánok leköltöztetése a Virág negyedbôl a Bucsinba, azután az elavult hôvezetékek cseréje, végül a hôcserélô modulok beszerelése a lépcsôházakba), hanem elsôbbséget fog élvezni a vezetékek cseréje és a hôcserélôk beszerelése. Elvárjuk ugyanakkor, hogy a városi képviselôtestület valóban térjen vissza a kazánházak átalakításának a kérdésére, s alaposan vizsgálja meg, hogy melyek azok a munkálatok, amelyek gazdasági meg szervezési szempontból is indokoltak, s csak azokat végezzék majd el. Elvárjuk azt is, hogy további döntések meghozatalába vonjanak be külsô szakértôket is, illetve tegyék lehetôvé számunkra, hogy megismerjük és véleményezzük a tervezeteket még azok elfogadása elôtt.

Közlemény
Korodi Attila a Gyilkostó konferencián

           Korodi Attila környezetvédelmi miniszter július 20-án részt vett a Gyilkos-tó 170. évfordulója alkalmából szervezett konferencián.
           A környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a 170 éves Gyilkos-tó történetében most egy olyan idôszakot élünk, amikor a tónak, a településnek és a környéknek lehetôsége nyílik a kitörésre.
           Korodi elmondta, mindannyian érzékelhetjük, mennyire leromlott a tó állaga. Hosszú idôn át nem volt lehetôség arra, hogy anyagi forrásokat fordítsunk természetvédelemre és a természeti kincsek megôrzésére.
           Több mint 2 hónappal ezelôtti látogatásakor a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Gyergyószentmiklósi Önkormányzat képviselôivel átbeszélték a tó problémáját. Remélhetôen a gátrendszer felújítására az önkormányzatnak sikerül a Környezetvédelmi Alap ôszi pályázati kiírására pályázatot benyújtani, így támogatás segítségével kiépülhet egy olyan infrastruktúra, amely kifogja a fakitermelésbôl származó hulladékot, homokot, egyéb hordalékokat.
           A környezetvédelmi miniszter kitért Gyilkostó település csatornahálózatának hiányára. Készülôben van egy lista, amelyen Gyilkostó település is szerepel, és amelybôl véglegesítés után kormányhatározat lesz. Amennyiben a kormányhatározatot elfogadják, az ôsz folyamán Gyilkostó is jelentôs támogatást kaphat csatornahálózat kiépítésére. A csatornahálózat igen fontos a tó vízminôségének szempontjából.
           Korodi kiemelte, fontos a természetvédelmi területeket, így Gyilkostót, és környékét beépíteni a nemzetközi körforgásba. Felhívta a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és helyi önkormányzat képviselôinek figyelmét arra, hogy augusztus végén megjelennek a csatlakozás utáni alapok felhasználási útmutatói, majd röviddel azután a pályázati kiírások is. Természetvédelmi területek karbantartására, felújítására 172 millió eurót lehet majd lehívni európai uniós pénzalapokból. Nagyon fontos ezen a területen is lépni, életképes projekteket készíteni – szögezte le a miniszter.
           A konferencia keretében a továbbiakban bemutatták a román környezetvédelmi rendszert, a Natura 2000 hálózatot. Szó került a turizmusfejlesztés fenntarthatóságáról az Európai Unióban, majd különbözô civil szervezetek beszéltek a Gyilkos-tóért folytatott tevékenységükrôl. A konferencia a résztevôk közötti beszélgetéssel zárult.
Környezetvédelem és Fenntartható Fejlôdés Minisztériuma

Oázis a tömbházak között

           Bucsin negyed. Por, gödrös utak, egyentömbházak, tatarozatlan bejáratok, s rendezetlen közterek. Nyomasztó a tömbházak közötti séta, imitt-amott oszlopok meredeznek. Aztán kicsit bennebb merészkedve a társasházak közé, kellemes meglepetés fogad. Oázisként hat a Bucsin negyed 22/C lépcsôház elôtti terecske. Rendezett, zöld, benne rengeteg nyíló virággal, sziklakertecskével, ösvénnyel, paddal, és a kis kerítésen kuka. Pihenôkert, amely a szemet is megnyugtatja, a sok szürkeség után. E lépcsôház két családja döntött úgy, hogy szépíteni kell, Polgár Dénes és Mezei Attila csinosították ki a kertet. Nem akart Polgár Dénes arról szólni, hogy menynyire rúgott a szépítés. Ilyen kellene legyen mindenhol – mondta, s azt sem titkolta, hogy voltak akik le-lecsipegettek a virágokból, a nagy virágedényt is fel akarták dôlteni, de van olyan is, aki dicséri.
           Lehet is dicsérni, s akár példát is venni a rendezett bejáratról, a két lakó munkájáról.
K-T. Gy.

Esôkérô

           Még a gombák is megsínylik a hôséget, nem akarnak kibújni a föld alól. Pedig készítenénk mi levesnek, tokánynak sültnek, körítésnek, amint Kányádi sorolja a krumpliskaják sorát. A fakitermelés és esôtlenség igencsak beleszólt a termés mennyiségébe, s hiába bolyonganak akár több tíz kilométert a gombászók, ritka, mikor maroknyinál több erdei finomsággal térnek haza. A gombabegyűjtôk egy része ki sem nyitott, ahol fogadják a gombászokat, 5 lejt adnak a ró-kagombáért, és adnának ugyanennyit a hiripért is. E nagy szűkségben nem nagy az ár, de erre is van magyarázat. Nem gyűl be akkora mennyiség, hogy exportálni lehessen, az országban kell feldolgozni, s nem éri meg érte többet fizetni. Ami egy kicsit bôvebben van, az a fekete áfonya, utak mentén kínálják a vederbe szedett kokojzát borsos áron a turistáknak. Bár nem törvényes az effajta árusítás, mégis próbálkoznak vele, hisz, ha begyűjtôbe viszik, ott nem kapnak többet kilójáért, mint 5–5,5 lejt.
           Kezdôdik a málnaszezon; már kínálgatják a piacon az édes erdeit, és reménykedünk még egy kicsit abban, hogy esô lesz, kitartó, földet átitató, s az ôszihirip termésben pótolja majd a nyárit, lesz finomság az ínyenceknek, leadnivaló, hogy árából kenyeret lehessen vásárolni, na meg sok egyebet, például a gyerekeknek iskolakezdésre.
B. K.

Modulsztori

           Fűtésrendszer-korszerűsítés. Volt már lakossági fórum e témában, errôl szólnak azóta is a listákon a levelek. Hozzászólások, kérdések fogalmazódnak meg, és rengeteg olyan információ lát napvilágot, ami bizony utánajárást érdemel.
           Ilyen többek között a modulok léte vagy nemléte, melyek a felújításhoz szükségesek, és tavaly decemberben elvileg megérkezett mind a 108 darab. Vincze János, a közüzemek igazgatója is állítja, megérkeztek hiánytalanul, igaz, alkatrészenként, de annak is megvan a magyarázata. Egy részük a közüzemek udvarán található, a többi összeszerelésen Székelyudvarhelyen. Van májusi jegyzôkönyv is, ami szerint ezen felszereléseket átadták az önkormányzatnak, és a városgazdálkodási vállalat jogtanácsosa, Rippel Anna-Eliza is megerôsíti: a papírok szerint megvan a készlet. Ô a papíroknak hisz, annak ellenére, hogy hiányról hallott ô is. Tegnap, amikor egy háromtagú csapat számolta össze ezeket a modulokat, megpróbáltuk megtudni, megolvasták-e mind a 108-at. Válasz helyett az egyik csa-pattag faképnél hagyott.
           Kicsit furcsa a helyzet, sok a pletyka, s kevés az ember, aki vállalná a magánbeszélgetésben elmondottakat, melyek súlyos állítások. Ha van valami a háttérben, ha nincs annyi modul, amenynyi kellene, hamarosan kiderül. Pénteken ugyanis megszervezik a közbeszerzést, megtörténik a munkálatokat kivitelezô cég kiválasztása. Annak pedig át kell adni a modulokat, és kiderül, van-e elegendô, amit átadni.
B. K.

Szaporodnak a munkálatok

           Csak látszat, hogy leálltak a munkálatok a Vaskertes Iskola körül, kívülrôl tényleg nem látszik, hogy folyna az építkezés, bent viszont már elkészült a víz- és villanyhálózat, és a hozzáértôk dolgoznak a tervek átalakításán. Az történt ugyanis – tudtuk meg Csata Emese igazgatónôtôl –, hogy a kormánytól az építkezés folytatására nagyobb összeget kapnak, mint remélték, így a tervek bôvítésére van szükség. A támogatás nagyságrendjérôl még nem tudott szólni, mint mondta, a kormányhatározat megjelenését követôen részletesen beszámol majd, hogy az összegbôl mit sikerül még megvalósítani. Arról érdeklôdve, hogyan látja, sikerül-e az új iskolai tanévet a felújított épületben kezdeni, elmondta, legjobb reményeik szerint igen, ezt akarja az iskola vezetôsége és a munkálatokat végzô cég egyaránt.
B. K.

Vizet osztottak a Gyergyó tévések

           Kedden, a legnagyobb melegben, a déli órákban kedveskedtek a járókelôknek, autósoknak a Gyergyó tévések Gyergyószentmiklós központjában. Mintegy 400 félliteres palack vizet osztottak szét, enyhíteni az utcán járók szomját. Mint mondták, ezidáig senki, még a hivatal sem tett ilyet, úgy gondolták, ilyen melegben a gyergyószentmiklósiak is örömmel veszik ajándékukat. Tervezik, ha tovább tart a hôség, folytatják az akciójukat. Többen is, amikor átvették a szomjoltót, megkérdezték, menynyibe kerül, majd csodálkozva megköszönték, amit ingyen kaptak. „Kitűnôek az erdélyiek” – jegyezte meg egy magyarországi turista palackkal kezében.
K-T. Gy.

Fiatalon megöregedett

           Elfogytak már a pletykák, nincs újabb találgatás, hogy tavaly nyáron miért épp a Régigyár utcára esett a választás, miért oda készítettek bôrutat. Másról beszélnek manapság az arra járók. Arról, hogy az új út már kezdte megmutatni hibáit, lassan megérik egy javításra. Egyik oldalán, a mély sánc mellett látszik, az alapját képezô kavics kereket oldott, a meder alja felé halad, az aszfalt pedig hajlik utána, székelyesen betojpadt. Látszik, ez egy folyamatnak csak a kezdete, melyet meg kellene állítani.
           Az illetékeseknél érdeklôdve kiderült, az útra garanciát vállalt építôje, annak rendje s módja szerint, ki is javítja a hibákat – nyugtatott meg a polgármester. Mint mondta, így van ez az új útnál, a rendellenesség hamar kidugja a fejét, s még garanciálisan ki lehet javíttatni a hibákat. Hát szerencse, hogy van keret a gyógyításra, s remélhetôleg, nem csak ráncfelvarró plasztikai műtét lesz ez, melyet nemsokára ismételni kell, hanem alapos, okot megszüntetô beavatkozás.
B. K.

Elakadt az akarat

           A városunk közterein lévô kukák egyre fogynak. Bár szó volt róla, hogy újabbak kapnak helyet, tán vállalkozók is bepótolnak fakukák készítésében semmi kézzel fogható haladat. Ami kevés még megmaradt a műanyag szeméttárolóból, abból is loccsan ki a szemét. Hétfôn délben is lehetett látni a hétvégén és reggeliben dugig telt kukát. Mikor már nem fért bele, szépen felkókocálták tetejére a mindenféle hulladékot, többnyire ásványvizes pillepalackokat. Állt aztán a torony, míg le nem dôlt, s telt meg a kuka környéke is hasznavehetetlen csomagolóanyagokkal. Turistaidény, nem vendégcsalogató látvány… de minek is írom le mégegyszer. Szakállas sirám, hogy nincsenek szemetesek, az sem újdonság, hogy a vállalkozók sem segítenek e nincstelenség megszüntetésében. Valamit mégiscsak tehetnénk, nem sokat, csak parányit. Tudják, otthon mi úgy szoktuk, hogy a megürült flakon kupakját félig kicsavarjuk, majd a műanyagpalackra taposunk. Így szorul ki belôle a levegô, így lehet jelentôsen kisebb helyen tárolni azt, mint ép korában. Akarat kérdése. S ha a szemétszállítás el-elakad is, nem baj, ha legalább a mi jó szándékunk megmarad. Még ragadós lehet a cselekedet… akár a kosz.
B. K.

Sokadalom a Gyilkostónál, a tóért

           A 170 esztendôs természeti csoda, a Gyilkos-tó ráncainak kisimításáért, életének meghoszszabbításáért szerveztek a Sokadalom keretében fényképkiállítást, ezért tartottak konferenciát is a Gyilkostó Vendéglôben. Bákai Magdolna könyvtárigazgató elmondta, a cél az volt, hogy olyan embereket ültessenek egy asztalhoz, akik akarnak és tudnak tenni a tóért. A megjelent, körülbelül hatvan személy között volt miniszter, szakhatósági képviselô, környezetvédelmi civilszervezet-vezetô, egyetemi tanár, és volt jó néhány gyergyószentmiklósi, ki szeretné, ha a tó sorsa jobbra fordulna, még a 92 éves Blénessy Jenô bácsi is tiszteletét tette a rendezvényen.
           Kontesveller József alpolgármester bevezetôjét követôen Korodi Attila környezetvédelmi miniszter közölte meglátásait. Elmondta, amióta miniszter, többször fordult meg a Gyilkostónál, mint bármely más részén az országnak. „Nem potyára történt ez így. Én hiszek abban, hogy a 170 éves tó életének ez egy olyan idôszaka, amikor fejlôdési idôszak kezdôdik. Egyértelmű kitörési lehetôségek vannak most a Gyilkos-tót illetôen”. Szólt arról, hogy a két hónanppal ezelôtti látogatását követôen, mikor a gátrendszer felújításáról tárgyalt a polgármesterrel, elkezdôdött a folyamat, és remélhetôleg a szeptemberi kiírásra már le is lehet tenni a pályázatot. A gátépítés viszont kevés a tó haldoklásának megállításához, ki kell építeni a víz- és csatornarendszert, melyhez érkezik az anyagi alap, figyelni kell a fahulladékra, a természet épségére. „Hogyan tud kitörni a Gyilkos-tó a jelenlegi állagából, annak van egy fontos eleme: be kell kerüljön az országos turisztikai körforgásba olyan menedzsmenttel, ami a fenntarthatóságot biztosítja”.
           A miniszter felhívta a figyelmet különbözô, nemsokára kiírandó környezetvédelmi projektekre, javasolva, állítsák össze a dokumentációkat, hogy kiíráskor tudjanak aktákat tenni az asztalra, tudják kérni a támogatást. Mint mondta, ennyi lehetôsége soha nem volt a Gyilkos-tónak, mint most; össze kell fogjon önkormányzat, nemzeti park és civil szervezet, pályázni kell a meglévô alapokra, hogy az országnak újra gyöngyszeme lehessen e térség.
           A konferencián meghívott elôadóként vett részt Szabó Szilárd (Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság), aki a Natura 2000 hálózatról szólt, Jánosi Kincsô (Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság) a környezetvédelem rendszere Romániában címmel tartott elôadást, Leopold Anna Mia (Naturland Alapítvány, biológia szakos tanár) a Gyilkos-tóért tevékenykedô civil szervezetekrôl, Bajna György újságíró dr. Csiby Andorról beszélt. A Nemzeti Parkról többet tudhattunk meg Szakáli Ildikótól, dr. Dombay István (egyetemi docens, BBTE Kolozsvár, földrajz kar, gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat) a turisztikát oktató egyetem vezetôjeként a fenntartható fejlôdésrôl, ökoturizmusról értekezett. „A turizmus, mint füst nélküli iparág, elôsegíti, hogy a lakosság ne kényszerbôl ôrizze meg a természeti és kulturális értékeit” – mondta, felhívva a figyelmet, hogy a legjobb reklám e téren az elégedett vendég. Mert az élményekkel gazdagodott turista száz másikat küld, de a csalódott vendég ezret riaszthat el. A Gyilkostó felemeléséért összehívott konferencia nem csak a hiányosságok elsiratásáról, a lehetôségek latolgatásáról szólt, hanem konkrétum is elhangzott: dr. Dombay István elmondta, az egyetem tulajdonában van az a kétkötetes stratégia, melyben pontosan olvasható még a sípálya technikai terve is, szívesen a városvezetés rendelkezésére bocsátja, embert is biztosít, aki segítsen a többéve készült dokumentum aktualizálásában, hogy indulhasson el Gyilkostó talpra állításának tényleges folyamata.
           A tanácskozás résztvevôinek száma jelezte, akarat és tenni akaró van, összefogás és kitartás kell még hozzá, s akkor bizonyos, hogy élettel telik meg az üdülôtelep, nem kell részt venni a tó torán.
           Hétvégén igazi sokadalom volt Gyilkostónál. Többen is csodálkoztak a tó gyakori látogatói közül, s el is mondták, nem volt ilyen tömeg emlékezet óta az üdülôtelepen. A parkolók hiánya nagyon érzôdött a Szent Kristóf-kápolna búcsúnapján, hosszú sorban parkoltak az autók, s rendôri irányítás nélkül nem is lehetett közlekedni, kész művészet volt megközelíteni a sokadalom helyszínét. A vásártér is megtelt miután felvonultak a hagyományôrzô egyesületek, tánccsoportok a szabadtéri színpadig. A Portéka egyesület kínálta portékáit, állt a jurta is.
           Hiába sütött hétágra a nap, rengeteg nézô követte az elôadásokat. A kicsik, nagyok ropták a táncot, énekeltek. A huszártáborban az egyenruhásokat is meg lehetett látogatni, azt is, hogyan patkol a kovács, közben a fôzôverseny is zajlott. Aki nem ebédelt a Gyilkostó vendéglônél, csillapíthatta étvágyát különbnél különb, bográcsokban fôtt finom eledelekkel. Tizenhárom csapat kavarta a finomságokat. Különdíjért fôzte a Rromavirág együttes a disznótokányt, a harmadikért a Pizza Joe a lucskos káposztát, a második a Kotnyelesek csapata lett az Eddmeg gulyással, és mindenkit lefôzött a Fábián Ferenc Színjátszó Társulat a töltött paprikával. Sörfesztiválnak is beillett volna az elfogyasztott „komlótea” mennyisége, de az ásványvíz is megtoldta alaposan a standok forgalmát. Este a hangulatot a marosvásárhelyi Öves, a Transylmania és a Kormorán Memory Band biztosította, amit hajnalig tartó táncház követett. Vidám, napsütötte sokadalom után vagyunk. Ha a megmentésért is ennyien tennénk, bizonyára elmaradna a tó tora, helyette sokadalomban gazdag lenne az üdülôtelep.
           * * *
           Hétfôn délután Kolcsár Béla, a művelôdési központ igazgatója számolt be a rendezvénysorozat ról, ugyanakkor megköszönte a sajtónak, a támogatóknak a rendezvényhez nyújtott segítséget. Elmondta, elmaradt a tábortűz, biztonsági okok miatt, hiszen nagy volt a szárazság. Megemlítette, hogy nem volt egy információs helyiség e napok alatt, a víz hiánya is akárcsak a parkolóhelyek hiánya nehézséget okozott, és buszjáratok is kimaradtak.
B. K., K-T. Gy.

Szebbé tették az életünket

           A gyilkostói Sokadalom meglepetését idén egyik testvérvárosunknak, Budapest XVII. Kerületének köszönhetjük. Onnan érkezett ugyanis a nemzetközileg is jegyzett Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Vegyeskara. Elôbb a Szent Kristóf-kápolna búcsúján énekeltek a szentmise alatt, majd a Gyilkostó vendéglô teraszán. Könnyedén és tisztán, s ami külön értéke a kórusnak: sugárzó örömmel.
           Vasárnap aztán két templomban, az örmény katolikusban délelôtt, a római katolikusban az esti mise után igazi hangversenykörnyezetben hallhattuk ôket, ahol a „finomságokra” is figyelhettünk.
           Nem véletlen gyakori meghívottjai a Magyar Rádiónak és Televíziónak. Bartal Lajos karnagy komolyan veszi jeligéjüket, Kodály Zoltán szavait: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklô másokét is”.
           Könnyű neki mondhatnánk, hiszen kórusát üde hangú diáklányok és fiúk alkotják, akikkel az sem okoz gondot, ha megosztva kell énekelnie valamelyik szólamnak, szólamoknak. Hatszólamú művek elôadására is nyugodtan vállalkozhatnak. A szólistaként is szerepeltethetôk pedig tudják, hogy mikor kórustagok és mikor szólisták…
           Minden karvezetô álma egy ilyen állapot.
           Gyergyói bemutatkozásukra 28 kórusművel készültek. A karnagy oly módon állította össze a repertoárt, hogy a világ dalkultúrájának változatosságát is érzékeltesse. Madrigáltól spirituáléig, a latin, olasz, spanyol, német és angol nyelven elôadott darabokkal a nyelvek sajátos szépségét is tolmácsolni próbálták. A befejezô részek hangsúlyosan magyar szerzôktôl származó darabjai pedig a magyar kórusművek súlyát érzékeltették: jogos büszkeség forrásai lehetnek az erre is figyelôknek! A népdalfeldogozások, lett légyen szó Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Birtalan József, Daróci Bárdos Tamás vagy Karai József művérôl, avagy a Kanadában két éve elhunyt Zadubán György nagyszerű Tavaszi szél feldolgozásáról, a világ bármelyik színpadán, koncerttermében joggal aratnak vastapsot, elismerést.
           Bartal Lajos 1971 óta áll az énekkar élén. Bizonyára az ô érdeme is, hogy kórusa nem érzi meg a minden esztendôben elkerülhetetlen váltásokat, ami más kórusoknál oly nagy gondot okoz: a végzettek hiányát kezdôkkel való pótolása.
           A Balassi Bálint Gimnázium énekkarából ugyanis nehezen válnak ki a kórustagok. Sokan iskolavégzés után is tagjai maradnak a remek karnak, ráadásul az „alsósok” Gácsi Éva vezette gyermekkórusból minden esztendôben Bartal tanár úr kiválogathatja a legjobbakat. Így énekelhet együtt 13 éves a huszonévessel.
           Világot járt kórus, hat alkalommal volt Magyarországon az év kórusa, Kiváló Együttes minôsítés birtokosa, 2005-ben Világzene kategóriában II. hellyel díjazták Hollandiában, zeneszerzôk írnak számára műveket. Az erdélyi és székelyföldi kirándulásra a tagok mintegy fele jöhetett el a vakációs programok miatt. A harmadik lemezfelvétel elôtt álló, jótékonysági koncertjeivel külön figyelmet érdemlô énekkar maradandó élményt nyújtott azoknak, akik nem sajnálták az idôt meghallgatásukra. Aligha volt még eset arra Gyergyószentmiklóson, hogy a cinteremben, a templom elôtt ilyen marasztásban lett volna része kórusnak. Bartal tanár úr kóristái pedig örömmel énekelték az újabb és újabb dalokat, a kórust örökre szívbe záróknak, akiknek még hangfelvételekkel is kedveskedtek.
           Ha a testvérvárosi kapcsolatok lélekgazdagító hozadékát emlegetik valaha, e rákoskeresztúri kórus vendégeskedését tűnôdés nélkül az elsô helyre tehetik.
           Reméljük, nem utolsó találkozásunkról tudósítottam, akkor is, ha görögországi, illetve finnországi út áll jövôben elôttük.
           Néha egy kis kitérôt Székelyföld felé is tehetnek.
           A nekik köszönhetôen testvérkötelékké nemesedett testvérvárosi kapcsolat is kötelez erre!
Bajna György

Hogy szolgál az egészsége?

           Országos egészségmegôrzô program vette kezdetét – errôl tájékoztat az a levél is, melyet minden polgár készhez kapott, vagy kézhez fog kapni, és melyben közli az egészségügyi miniszter a program részleteit. Két szóban: most van lehetôség arra, hogy mindenki ingyenes orvosi vizsgálatokon vegyen részt, analíziseket végeztessen, hogy kiderüljön, lappang-e nála valamilyen betegség, és idôben lehessen kezelni azt.
           Dr. Kovács Géza családorvos a részletekrôl szólt, hangsúlyozva, ô nagyon jónak tartja ezt a kezdeményezést, ajánlja, minden lakos éljen e lehetôséggel.
           Július elsejétôl kezdôdött a program, ami abból áll, hogy minden egyes romániai állampolgár kap egy levelet, melyben a tájékoztató mellett két szelvény található, egyik „medic” felirattal, a másik „labor”-ral. Amelyik hónapban született az illetô, abban a hónapban kell jelentkezzen családorvosánál e két szelvénynyel, aki kikérdezi, általános vizsgálatokat végez. A vizsgálatok alapján felírja a „Laborator” szelvény hátára, hogy milyen analíziseket javasol elvégeztetni. Ezzel a cetlivel kell jelentkezni a laboratóriumi vizsgálatokra, melyek ingyenesek. Ha az eredmények azt mutatják, hogy további kezelésre van szükség, azt is ingyen és bérmentve veheti igénybe a páciens.
           Nem kell alávesse magát ilyen laboratóriumi vizsgálatoknak az a személy, aki az utóbbi három hónapban átesett ilyen vizsgálatokon, kórházban feküdt, vagy krónikus beteg, kinek rendszeresen ellenôrzi szakember az állapotát. A családorvoshoz viszont el kell menni, és ha valamilyen okból nem sikerült abban a hónapban jelentkeznie, amelyikben született, kérheti családorvosát, hogy újraprogramálja. Akiknek nincs családorvosuk, kedvükre választhatnak, hogy melyik rendelôbe térnek be.
           A szabályozás nem szól büntetésrôl abban az esetben, ha valaki nem él a lehetôséggel, de valószínű, kevés az olyan személy, aki ne használná ki az alkalmat, ne tenne meg egy ilyen lépést az egészségéért – ráadásul ingyen.
           A 2008 végéig tartó program adatai országos összesítésre kerülnek, ám a családorvosok is hasznos következtetéseket vonhatnak le betegállományukat tekintve; az adatok pedig támpontként szolgálhatnak a késôbbi megbetegedések okainak megállapításában, kezelésében.
           Megszaporodik a családorvosok munkája, nô a laboratóriumok forgalma; az ígéretek szerint ezt fizetni fogja a biztosító. Nem tisztázott még, hogy mekkora összeget kapnak az orvosok, azt viszont látni, hogy e program lebonyolításához ígért számítógépek nem érkeztek meg. Ennek ellenére a családorvosok jó részének egybehangzó véleménye az, hogy a program elônyös betegnek és orvosnak egyaránt, vállalják tehát az egészségfelméréssel járó munkát, hogy mindenki tudhassa, hogyan szolgál az egészsége.
B. K.

Jó tanácsok kánikulában

           Kánikula van, a gyergyói embernek már-már kibírhatatlan. A város három pontján, a családorvosi rendelôkben alakítottak ki elsôsegélynyújtó pontokat. Tehát a családorvosokhoz, illetve a sürgôsség ügyeletes orvosaihoz fordulhatnak segítségért azok, akik rosszul érzik magukat. A kánikula ideje alatt egy nap volt zsúfoltabb a sürgôsségin, akkor hat, kánikula miatt szenvedô kereste fel az osztályt. Amúgy naponta egy-két ember fordul be segítségért napszúrás, kiszáradás, szédülés, hányinger miatt.
           Hogy mit tehetünk, hogy megóvjuk egészségünket, arról dr. Simon Alpár családorvost kérdeztük.
           – Minél több folyadékot kell fogyasztani, ásványvizet, mert az tartalmazza azokat a sókat, amelyeket kiizzadunk, ezt feltétlenül pótolni kell. Minél kalóriaszegényebb étrendet válasszunk, mellôzzük a zsíros ételeket, alaposan megmosott, friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk. Minél lengébb és világosabb öltözéket viseljünk, és minél nagyobb karimájú kalapot. Aki allergiás a napfényre, használjon erôs faktorú fényvédô naptejet, és antiallergikumot. A krónikus betegek, magas vérnyomásban szenvedôk, szívproblémásak csak reggel korán és estefelé járjanak az utcákon.
           – Többen fordultak-e családorvosukhoz a kánikula miatt?
           – A pszichés, depressziós betegekre jobban hatott a kánikula, de volt vérnyomáskiugrás, több volt a magas és az alacsony vérnyomás is.
           – Sörfogyasztás…
           – Egy tanárunk, aki szerette a sört, azt mondta, a sör átmenet a szeszes ital és az üdítô között. Tény, hogy nem ajánlatos szeszes ital fogyasztása kánikula idején.
           – Nemrégiben leptospirosisról olvashattunk az országos lapokban…
           – A leptospirosist a rágcsálók terjesztik, a patkány vizeletével terjed. A kutyák, disznók is terjeszthetik, ha fertôzött patkány van a közelükben. De ritka betegség, nem is volt itt. Inkább a kutatással foglalkozóknál fordul elô. De tárolhatják olyan helyen a palackozott italokat, ahol rágcsálók vannak. Tehát tanácsos minden üdítôsüveget, dobozt alaposan megmosni, s lehetôleg ne igyunk üvegbôl, dobozból, palackból, töltsük pohárba az italokat. És elengedhetetlen a gyakori kézmosás, az istállók fertôtlenítése. De aminek sokkal nagyobb a veszélye: az agyhártyagyulladás. Ilyen melegben mindenhol fürdenek az emberek, olyan tavakban, amelyek fertôzöttek, szúnyogokkal vannak tele, és fennáll a veszélye a megbetegedésnek.
           Röviden: lenge öltözetet viseljünk, csak reggel, este menjünk ki az utcára, sok folyadékot fogyasszunk, lehetôleg ne szeszesitalt, és ne üvegbôl, megmosott gyümölcsöket, zöldségeket együnk, és ne lubickoljunk, csak az erre alkalmas vizekben, valamint gyakran mossunk kezet.
K-T. Gy.

Szalagvágás az iskolában

           Péntek délelôtt vágták el a szalagot a Gépgyártó Iskolaközpontban, ugyanis ekkor adták át az Apáczai Közalapítvány támogatásával megvalósított felújítási munkálatokat.
           A díszteremben Részeg Ildikó iskolaigazgató köszöntötte az Apáczai Közalapítvány részérôl Stark Ferenc elnököt, König Sándor kuratóriumi tagot, Tamás József püspökhelyettest, Portik-Hegyi Kelemen fôesperes-plébánost, dr. Dézsi Zoltán államtitkárt, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselôit.
           König Sándor, a közalapítvány volt elnöke elmondta, nagyon készült arra a pillanatra, hogy végre tetô kerüljön az iskolára, hogy felújított díszteremben lehessünk. 1991-ben, mint mondta, az épület egyes részei olyanok voltak, hogy félelmet keltettek.
           Az alapítvány képviselôinek beszédeit követôen Pap József polgármester szólt a meghívottakhoz, aki elmondta azt is, 1953-ban ebbôl az iskolából indult pályáján.
           A gyergyószentmiklósi fôesperes kifejtette, ezzel a megvalósítással híd épült, ami az anyaországot összeköti a székelységgel.
           Elhangzott, hogy 2005-ben kezdtek hozzá a munkálatokhoz, összesen 36 millió forint támogatást kapott az iskola az alapítványtól, valamint 200 millió régi lejt a helyi önkormányzattól. Az igazgatónô elmondta, az iskola munkaközössége, a diákok közösen takarították le a padlásról a galambguanót; hordták a cserepeket, mindenki kivette a részét a munkából. 2006 februárjában letették a következô pályázatot a tetôtér beépítésére, átalakítására, két multimédiás- és egy informatika-kabinetre. A pénzbôl olyanynyira jól gazdálkodtak, hogy sikerült a díszterem felújítását is véghezvinni a közbirtokosság, illetve a Rubin szálloda tulajdonosainak segítségével. Így a dísztermet jobban ki lehet használni.
           Miután Tamás József püspök áldását adta az épületre, a vendégek megtekintették az osztálytermeket.
K-T. Gy.

Pásztorból lett akadémikus

           Egy gyergyóiról szól a történet, aki úgy másfél évesen, mikor már megtanult járni, az állatok hasa alatt, késôbb pedig az állatok hátán volt, mikor csak tehette. A hegyek voltak ismerôsei, most pedig a többismeretlenes matekpéldák jelentik a szakmát, a mindennapokat számára. Gyerekkorában megtanult állatot szeretni, igazát megvédeni pajtásaival szemben, most pedig a vitatkozás tudományát, a küzdést a matekpéldák megoldásában kamatoztatja. Az egykoron pásztorkodó Kolumbán József akadémikus lett, s hazatérve szülôvárosába elôadást tartott. Életútról, és természetrôl, röghöz kötôdésrôl és elme pallérozásáról beszélgettünk vele:
           – Gyermekkoromban, nyolcéves koromtól kezdve, pásztorkodással foglalkoztam apám mellett. 1943-ban töltöttem egy teljes nyarat Tatárhavason, Pricske mögött. Utána szinte minden évben a nyári vakációban a hegyeken voltam. Most is, ha csak tehetem és Gyergyóba jövök, kirándulni megyek. Épp a tegnap jártunk az Olt forrása vidékén, bejártuk a patakokat, amelyek mentén egykor éveket töltöttünk. A Sóvetô mögötti dűlôrôl Vaslábra lyukadtunk ki. Csodálatos vidék, sokat jelent számomra, hogy itt nevelkedtünk.
           – Azt szokták mondani, hogy ilyen kis városból ritkán kerülnek ki nagy emberek, hogy sokkal nehezebb egy gyergyói gyereknek feltornáznia magát egy kolozsvári mellé…
           – Ez csak részben igaz. Szerencse nélkül nem lehet, de mindig vannak lehetôségek. Mi a szerencse? Készültségi állapot az adódó lehetôségek befogadására. Ha az ember olyan állapotban van, be tudja fogadni, akárhol született. Akárhol születtél, akármilyen körülmények között, mindig vannak lehetôségek.
           – Munkája…
           – 1949-ben kerültem el itthonról a csíkszeredai tanítóképzôbe, onnan kerültem az egyetemre, szinte véletlenül. Ugyanis a környezetemben senkinek nem fordult meg soha a fejében, hogy én egyetemre megyek. Nem is tudtuk, hogy van olyan. A matematikát szerettem elsô osztályos korom óta, tanárom javaslatára elvégeztem a Bolyai egyetemet matematika–fizika szakon, utána beiratkoztam a Victor Babeş egyetemre, ott kutató-matematika szakon tanultam. Egyetemen tanítottam, majd doktoráltam 1968-ban, utána óriási szerencsének köszönhetôen kijutottam Nyugat-Németországba, ugyanis kutató ösztöndíjat nyertem. Az az idôszak, 17 hónap, amit ott töltöttem, döntô hatással volt az életemre. Sajnos, miután hazajöttem, nem tudtam kimenni, nem engedtek, csak 1991-ben, azóta évente járok konferenciákra. 1990-ben lettem professzor, akkor megadták a doktorátus vezetési jogot, azóta számtalan doktorandusom volt, és most is a fôfoglalkozásom, hogy doktorandusokat irányítok, segítek a tézisek elkészítésében.
           – Gyergyóban még tartott elôadást?
           – Harminc-negyven évvel ezelôtt gyakrabban jártam, segítettem a líceumban a diákok felkészítésében. Utóbbi években ritkábban jöttem. Mivel nagyon rég elkerültem innen, az embereket kevésbé ismerem, mint a környékbeli hegyek ösvényeit, inkább oda szoktam járni.
           – Nagyon gyakran elhangzik, hogy a gyergyói maradjon itthon, ön egy példa arra, hogy elment, és azt tudja tenni, ami Gyergyóban lehetetlen lenne. Mit kell mondani azoknak a gyergyóiaknak, akik készen állnak a szerencse befogadására…
           – Egy embernek nincs fontosabb kötelessége saját magával, közösségével szemben, mint a benne rejtôzô tehetséget kibontakoztassa. Erre nincs akárhol lehetôség, tehát, hogy matematikát tanulhass, el kell kerülj egy egyetemi központba. Ha valaki tehetséges, tovább akar tanulni, és elmegy, az szerintem dicséretes dolog. Én nem szeretem a begubózó filozófiát. Én mindig gyergyói voltam, és annak érzem magam most is, elsôsorban. Kolozsváron élek 58 éve, de itt vagyok itthon. Amit elértem az életben, áldozatok árán értem el, az egyik nagy áldozat, hogy nem élhettem ott, ahol születtem, ahová szívvel-lélekkel tartozom, és a közösséget értem is, érzem is. Sajnos a mindennapi élet nem így zajlik. Úgy gondolom, hogy a mai fiatalok is érzik, és egy ember, aki elszakad a szülôföldjétôl, azért a szülôföldjének hasznára lehet. Számtalan tehetséges gyermek elvész. Mert olyan helyre született. Lesz belôle egy okos székely ember, egy jó pásztor, de ha az ô tehetségét kibontakoztathatná, nagyobb hasznára válhatna szülôföldjének.
Lejegyezte: Balázs Katalin

Kis alkotók táborzárója

           Jövôre is lesz tábor, és remélhetôleg a kolostorba fognak befészkelni a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kis alkotói Ervin Atya örömére – hangzott el a keddi, táborzáró ünnepségen. A huszonhárom, 9–15 év közötti táborlakó, akik között volt magyarországi, felvidéki, csángóföldi és erdélyi, tíz nap alatt fejleszthették tudásukat, ismerkedtek a népi mesterségekkel, kirándultak és szórakoztak. A táborzáróra készített kiállítás anyaga mutatta, nem potyára alkotótábor a neve az alapítvány által immár tizennegyedik alkalommal megszervezett együttdolgozásnak, a Borsos Miklós-szellemiség ápolásának.
           A szigetszentmiklósi rajztanár, Szász István el is mondta, kemény diónak tűnt megrajzolni a pályamunkát, a hegedű és a nô papírra vetése kihívás volt a benevezôknek, ám az elmúlt napokban annyira gyarapították tudásukat, hogy most már a zongora és a férfi megfestése is gyerekjáték lenne számukra.
           A táborszervezôk kis ajándékkal búcsúztatták az eleven csapatot, a táborozók pedig elôadást mutattak be, melynek hátterében komoly munka állt: hogy Borsos Miklós és a székelység kapcsolatát érzékeltessék, a faluban idôs asszonyokat kerestek fel, a művész életét, munkásságát tanulmányozták.
           Sok élménnyel, sok tudással ért véget az alkotótábor, s amint a házigazda, Kassay Péter is elmondta, remény van rá, hogy e cseperedô művészpalánták vissza-visszatérjenek akár tanoncként, akár profi képzôművészként Szárhegyre, batyujukban a Borsos Miklós szellemiséggel.
B. K.

Az igazgató nem érti!

           A tizenkilencedikei lakossági fórumon elsô látásra csábító ajánlatot kaptam Vincze Jánostól, a közüzemek igazgatójától, aki azt mondta, hogy amennyiben megkeresem személyesen, szívesen válaszol a Gyergyói Kisújság hasábjain heteken keresztül sorjázott kérdéseimre. Akkor és ott nem válaszoltam, már csak azért sem, mert úgy gondolom, az olvasóknak is joguk van tudni errôl az esetrôl.
           Válaszom pedig az, hogy az igazgató úr alap vetô tévedésben van! Azok nem egy magánember kérdései egy másik magánemberhez, hanem egy fogyasztó kérdései egy szolgáltató vállalat vezetôjéhez. Ráadásul azért jelentek meg nyilvánosan, nyomtatásban, hogy az egész város tudomást szerezzen róluk, s a választ is ugyanott, ugyanúgy illik megadni. Azazhogy nem csak illik, de a cég jellegére való tekintettel kötelezô is. Ha ugyanis a kérdések válasz nélkül maradnak, az indirekt módon azt jelenti, hogy nincsenek rájuk elfogadható válaszok, azaz a közüzemek vezetôje nem képes hatékonyan, jól vezetni a céget, ellenben röpke másfél év alatt már számos súlyos mulasztás, illetve bűn terheli a lelkiismeretét. Ha pedig ez így van, a városi képviselôtestületnek azonnal lépni kell, ellenkezô esetben bűnrészes lesz!
Árus Zsolt

Ki az, aki nem fél?
Lóri atya táborában

           Isten országa – ez áll a tábor ebédlôjének falán. Gyűltek is csakhamar a fiatalok, amint meghallották az ebédre hívó hangot. Sorban álltak a nagy fazéknál saját tányérjaikkal, evôeszközeikkel, hogy tálaljanak fôztjükbôl az önkéntes szakácsok. Érkezésük másnapján látogattuk meg a Baricz-kanyarban a táborozókat, akik már csoportokat alakítottak ki, zászlót készítettek, és kíváncsian érdeklôdtek a szônyegsúrolásból visszatérô Lóri atyától, hogy mi lesz a délutáni program. Vakációs bibliahét – túlélô elemekkel, erre jelentkeztek a tizenévesek, s arra a kérdésre keresik a választ, mert ez a mottója a tábornak, hogy Ki az, aki nem fél?
           A fiatalok közül többen többedízben a ház lakói, hiszen, aki egyszer részt vesz ott egy táborban, visszatér. Az öt év alatt, mióta megnyitotta Lóri atya a házat, több ezer ember fordult meg a kápolna melletti szálláson. Nyugalom, vidámság, szeretet sugárzik a portán. Lehet, hogy a felnôttek nem tudják, harmadnapra mi lesz az ebéd, de Lóri atya, a gondviselés által, mindig támogatókra talál.
           Az élelemszállításra is úgy adódott lehetôség, hogy az atya egyik ismerôse felajánlotta, használhatja az autóját, mert éppen nem kell egy rövid ideig… Vagy telefonáltak Parajdról, hogy van 30 kürtôskalács, csak el kell vinni… Ugyanígy kerül kenyér, hús, tojás az asztalra, s ily módon épült fel a nagy ebédlô is. Szükséges volt, hiszen tavaly minden ebéd szinte egybeesett a délutáni esôvel, és menekülni kellett, hogy az égi áldás ne hígítsa fel a levest. S azóta még egy új épület dicséri a tábor működtetôjét: a régihez hasonló épület, rengeteg hellyel matracoknak, hálózsákoknak.
           Az ötödikes, marosvásárhelyi Szederjesi Róbert János már korábban is volt ott táborozni, neki a rengeteg focizás, kirándulás tetszett a legjobban, s az is, hogy egy éjszakai beszélgetés, vicogás után fekvôtámaszt kellett csinálni. Mint mondta, idénre guggolás is jár az éjszakai fennmaradásért, és a vízhordást is bevezette Lóri atya. Sok vízre van szükség, nagy a tábor.
           Szász Csongor Zoltán is visszatérô a táborba, a sátrazás tetszik a legjobban neki, és várja, hogy kiderüljön a tábor végén, hogy ki az, aki nem fél, és hogy eldôljön, ki, kinek lesz az ôrangyala.
           Renáta Magyarországról jött, szintén másodszor, mert nagyon szép volt a múltkor is itt. Túráztak, csintalankodtak, jól telt.
           Lóri atyát a nap érdekességeirôl, a programról kérdeztük.
           – Ma reggel a meglehetôsen megterhelô torna után, a kápolna udvarán megköszöntük az Úristennek, hogy van lábunk, tudtunk szaladni, mert nagyon sok embernek nincs, hogy van kezünk, mert sok embernek nincs, hogy van orrunk, és éreztük a budiban azt az illatot, amit sokan nem éreznek... S ha így állunk hozzá, hogy ezek mind ajándékok, amiket bónuszként kaptunk az életünkhöz, akkor az a lefutott kilométer valami más súlyt, értelmet kap. Délelôtt csapatok alakultak, fürdés volt, az ebéd után mosogatás következik. Utána szöszölés, vacakolás, döfönye, kb. fél órán át, és túrázás egészen estig. Mikor jövünk, már farkaséhesek lesznek a gyermekek, és vacsorázunk, szoktunk esti mesét is olvasni, majd a csoportok kiértékelik a mai napot, a csoportvezetôkkel a késô esti találkozón megosztjuk, ôk hogyan élték meg, a gyerekek hogy érezték magukat a mai napon, közös ima következik, majd mindenki nyivogóra tér. Hogy meddig? Egy-két fekvôtámasz, guggolás aztán jön az alvás.
           – Többen is a fekvôtámaszra emlékeznek leginkább…
           – A korábbi tábor végén könnyedén, vidáman hozták a srácok a csomagokat, és mondták, hogy Lóri, látod, hogy bírom, nagyon köszönöm a fekvôtámaszokat. Fontos, hogy tudják, a fekvôtámasz nem olyan büntetés, melyben én kiélem a hatalmamat, el is mondtam az éjszaka, két dolog miatt rossz itt lennem: álmos vagyok és csalódtam, mert azt hittem, hogy nem hazudunk egymásnak. Gondolják végig a gyakorlat alatt, oké ez így? Ugyanis az éjszaka a lányok viháncolós partit szerveztek, és érdekes módon a táskákból minden elôkerült, csipsz, kóla, annak ellenére, hogy az érkezéskor megbeszéltük, mindent beteszünk a közösbe, nem nekem, mindenki számára. S ezt úgymond ôk ellopták a közösbôl, hiába, hogy sajátjuk volt. Lejöttek, guggoltak, s egyre többnek jutott eszébe, hogy neki is van lehoznivalója. Mi guggoltunk, s visszavártuk, amíg lehozták az édességet, közben kibontottunk a konyháról két-három tábla csokit, elosztottuk… Izomlázra kell az édesség. A srácok pedig a vizet hordták. Nem az a szándékunk, hogy rivalizáljunk velük, csak próbáljuk meg, hogy ha valamit megegyezünk, tartsuk be. Mert igazából ôk jót akarnak, csak éppen akkor nem megy.
           – Túlélô elemek…
           – Egy este túrázni megyünk, senkinél nem lehet elemlámpa, nem használunk ilyesmit, az Úr annyi csodálatos világítószerszámot adott… S így, a sötétben olyan dolgokra tudunk figyelni, amit a lámpa fényénél nem vennénk észre. Végigjárunk egy általuk nem ismert terepen, lesznek kalandos részek, majd napfelkeltére visszaérünk. Két-három óra pihenés után indul a nap. Persze a délutáni döfönye hosszabb. Tervezzük azt is, hogy egy este olyan túrára indulunk ahol a csapatoknak házat kell építeniük lombokból, ágakból, bármibôl, amit a természet ad. A csoportvezetôknél lesz gyufa, de papír nem. Megtanulunk tüzet gyújtani. Megpróbálnak fáklyát készíteni, túlélni… Pénteken, mint minden eddigi táborban, a csapatok fôzik az ebédet. A csoportvezetôk, a nagyobbak nem segítenek, csak ha másfél kiló sóval akarnak fűszerezni. Ilyenkor a csapat mindent belead, érdeklôdnek a szakácsoktól, szóval ízesítenek, dolgoznak. Együtt akarják. Mikor leülünk ebédelni, imádkozunk, következik a meglepetés. Sorsot húzunk, ki, melyik csapat fôztjét eszi meg. Ekkor jönnek a döbbenetek. De az elégtétel is, mert megbíztak a másikban, mert ô a legjobbat akarta. Nem mondják ki, de benne van mindenkiben, hogy finom az ebéd. És másnap úgy megy haza mindenki, hogy én úgy fôztem, ahogy anyu nekem, milyen lenne, ha jövô héttôl együtt csinálnánk.
           – Hogyan sikerültek a korábbi táborok?
           – Nemcsak olyan gyerekeket hozunk, akik szociálisan nehéz helyzetben lévô családokból származnak. Idén nyitottunk, olyan családból is jönnek, ahol nem tudják, mi az, hogy nincs. Rájöttem, hogy ezeknek a gyermekeknek még inkább kell a tábor. Lehet, hogy a nyarukat a számítógép elôtt eltöltik, tornáztatva a játékprogram fôhôseit, de amikor ônekik kell tornázniuk, akkor furcsa… Valószínűleg, a fôhôsök másként tornáznak a tábor után. Volt egy srác itt, a korábbi táborban, szóltam, többek között neki is, hogy szaladjunk a forrásra, töltsük meg a kannáinkat vízzel. Csak nézett, hogy minek kell. Mondtam, inni meg fôzni. Nem hitte, és mondta, hogy én csak nektárt iszom, nekem a víz túl átlátszó. Tizenkét éves a srác. Kedden aztán, mikor túrára mentünk, senki nem dédelgette úgy a kis pillepalackját, mint ô. S mondta, hogy finom, még a szomját is oltja.
           Múlt héten volt egy olyan kislányunk is, aki hatéves, és hároméves korában meghalt az édesanyja. Minden este, amikor nem volt borús az ég, akkor meg kellett keresnünk azt a csillagot, amelyen az édesanyja van. Egyik este csodálatosan szép csillagos egünk volt, tábortűz, jó hangulat, akkor mondta, hogy olyan messzire van az a csillag, hogy anyuka nem hallja azt, amit most énekelek. És valami csoda lett, mert nem vagyunk augusztusban, de egy hullócsillagot láttunk. Ô is látta, mondtam, hogy lehajolt a csillag, hogy hallja az éneket…
K-T. Gy.

Remetei Falunapok

           Az ünneplést Remetén munkaüléssel indították. A tagosítás elôtervein munkálkodnak, hogy a 10 600 hektár terület ne legyen 22 ezer parcellára osztva. Elôadásokat hallhattak a részvevôk Fazakas Antal geológustól, Köllô Miklós műépítésztôl, Herczeg Ágnes tájépítésztôl, Balázs Enikô környezetvédôtôl, Vass László agrármérnöktôl, Lukács Péter utászmérnöktôl az Értékeink lehetôségeink című ülésen. A végén pedig dr. Komlóssy József, a közép- és kelet-európai mezôgazdasági és erdôs területek tagosítását célzó törekvések kezdeményezôje szólt az érdeklôdökhöz.
           A munkaülés ideje alatt a kicsik a polgármesteri hivatal elôtti jurtában dolgoztak, kézműveskedtek. Önfeledten öntötték a gipszfigurákat, festették az üveget, fonták a karkötôket a Nôk a XVIII. Kerületért Alapítvány jóvoltából. Kétórásra tervezték a programot, de folyamatosan tele volt a sátor, a kis ügyes kezek csak amúgy alkottak. Közben a Szent Anna Azociális Házban fejlesztôjátékokat szerveztek a gyerekeknek, pályaválasztásban látták el tanácsokkal a fiatalokat, és a generációk közötti konfliktusról is szóltak.
           – Az ötlet a Caritastól, és ezen belül a Családsegítô Szolgálattól jött, úgy gondoltuk, helye van egy ilyen rendezvényen akár annak is, hogy közvetlen beszélgetések alakuljanak ki. Létezik konfliktus a generációk között, távolodnak el egymástól, eltűnôfélben vannak a nagycsaládok, gyorsan fejlôdik az élet, nem mindenki tudja a lépést tartani. Toleranciát igényel elfogadni egymást. A kommunikáció sem működik mindenhol, nem tudják megbeszélni a problémákat. A konfliktus nem egy rossz dolog, hozzátartozik az életünkhöz, csak meg kell ta-nuljuk hatékonyan kezelni. Régebb nyitottabb volt a fiatalabb generáció az idôsebbek taná-csaira, tisztelték egymást. Most már nem nagyon ismerik egymást az emberek, elmennek dolgozni, mire hazajönnek a családfôk, serdülôvé értek a fiaik. Mi rávilágítunk, hogyan érdemes vitázni, mi lehet a konfliktus oka. Az építô jellegű vita óriási haszonnal járhat mindkét fél számára. S bárki jöhet, szívesen elbeszélgetünk, tanáccsal látjuk el – mondta Bartalis Kinga, a Caritas Családsegítô Szolgálat gyergyói régiójának munkatársa.
           Míg a szociális házban lelki gondokkal küzdôk térhettek be, kint a téren, a sátorban vércukorszintet, vérnyomást és csontsűrűséget is mérethettek az ünneplôk. A kedves szakemberek tanácsokkal látták el a sátorba térôket, fôként azt tanácsolták a magas vérnyomásban szenvedôknek, ne hanyagolják el, szedjék be a gyógyszereiket.
           A színpad hátánál a férfiak fôztek szombaton, kavargatták, kóstolgatták a finom étkeket, hiszen aznap az ô fôztükkel csillapították étvágyukat az ünneplôk.
           Vasárnap az ünnepi szentmisét követôen fél tizenegykor dr. Komlóssy József, dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke jelenlétével kezdôdött a Közösségi Ház megszentelése és átadása. Az Albert Sándor tervezte épület kivitelezôje az Impex Aurora Kft. volt. A háromszázötven férôhelyes épület, amely hiánypótló – konyhája EU-s követelményeknek megfelelô – 1 750 000 lejbe került. Versmondás, Danguly Ervin által tanított aprók, majd öregek tánca emelte a hangulatot. Laczkó-Albert Elemér polgármester mindenkinek köszönetet mondott, aki hozzájárult az önrerôbôl épített remetei megvalósításhoz. Lázár Lajos plébános szentelte meg az épületet, és azt kívánta, hogy többször vegyék igénybe lakodalomra, mint torra.
           Ezt követôen az ünnepi tanácsülésen átadták a díjakat. Díszpolgári címet kapott dr. Gyulai Anna családorvos, a Pro remete-díjat Laczkó-Szentmiklósi Endre tanár, iskolaigazgató vehette át, a három pedagógusdíjat Mincsor Bélának, Ferencz Editnek és Balázs K. Saroltának adták. Idén is díjazták a portákat, a Tiszta udvar, rendes ház tulajdonosai ifj. Ferencz-Csibi Péter és Portik-Kékes István. Vasárnap öt órától, habár nem szerepelt a programban, de fellépett a Kormorán Memory Band együttes is.
           Remetei Falunapok voltak, térzenével, aprók táncával, sportvetélkedôkkel, tutajindítással, és koncertekkel, táncházzal, amelyen a falu apraja-nagyja, s a meghívottak is kedvükre szórakozhattak. S szórakoztak is rengetegen, a kánikula ellenére.
K-T. GY.

Márti afrikai naplója

           (folytatás az elôzô lapszámból)
           Május 21.
           A Kenya-hegyrôl hazatérve, Timauban, egy érdekes kempingben szálltunk meg. Az egyik legszebb volt, amit eddig láttunk. Hangulatos kis tó, tele gúnárokkal, továbbá nyusziketrec, mesterséges kis vízesés, pihenôpadok a nagy fák alatt, emeletes, fedett társalgótermek, nyitott ablakokkal, kandallóval ellátott étterem, bár – egy arab család tulajdona. Egyetlen hiba az volt, hogy túl hamar útra keltünk, nem nagyon volt idônk a pihenési lehetôségeket magasfokon tálaló hely kihasználására.
           A pihenés pedig kétségkívül ránkfért volna. Nem is annyira a nagy hegy fárasztott ki, bár a lejövetel most jobban megviselt, mint a Kili esetében. Azonban Lacit elnézve, aki sokkal jobban szenvedett, mint én, a begyulladt ínszalagjai miatt, szégyelltem volna, ha panaszkodok. Azonban a közel 25 km-es gyaloglás után még egy 22-es kocsikázás várt ránk – erdei úton, egy rozoga Land Roverrel. Hát mindezt úgy tessék elképzelni, mint nálunk az erdôkitermelô utakat, csak még annál is viharvertebb, járhatatlanabb volt az egyébként autózásra kifejlesztett út. A terepjáró meg inkább hasonlított egy, a hágótôi úton évtizedeket járt ARO-ra, mint Land Roverre. A magasságos ég lehozatalától semmi sem mentette meg a csapatot, amikor elôttünk a sárban keresztbe fordult egy másik, hasonló állapotban levô terepjáró, és együttes erôvel kellett visszasegíteni az út jól látható vágányai közé. Az izgalmakat meg egész úton fokozta az az alak, aki a kocsi tetején utazott. Minden egyes nagyobb döccenônél csapatostul pillantottunk hátra: leesett, vagy még ott kapaszkodik a fickó.
           Én, aki azt hittem, hogy Katyuskával némi tapasztalatra tettem szert a terepautózás terén, el kellett ismernem, hogy kismiska sem vagyok ehhez a sofôrhöz képest, aki a rendkívül hálátlan körülmények ellenére is végül épségben lehozott a hegyrôl.
           Mindent egybevetve, a kocsikázásunk mégis sokkal fárasztóbb volt, mint a hajnali csúcshódítás, meg az utána legyalogolt 25 km – egynapos pihenôrôl azonban szó sem lehetett.
           Holnap reggel nagyon korán indulunk, ráadásul kamionnal – adták tudtunkra vezetôink. Igen hosszú utazás várt ránk aznap. 300 km csupán, azonban Zsuzsi elôrejelzései szerint ez az útszakasz tíz és tizenhat óra között zajlik majd le – minden az idôjáráson múlik. Ôk többször is jártak erre, volt úgy, hogy hamar túljutottak a nehezén, de volt olyan esetük is, hogy a kamion több alkalommal is elakadt a sárban, a kiszabadítása meg órákat vett igénybe. Mindezt így meghallgatva, nem számítottam valami kellemes álomra, de a sátram, mint mindig, most is feledtetett minden szorongást és másnap sokkal inkább izgalommal telve, mint félve indultam neki Kenya északi felének.
           Május 22.
           Észak-Kenya vad és érdekes egyben – állapíthattam meg az elsô néhány tíz kilométer után. A vadabb része ott terül el, ahová nem szívesen mennek emberek: a szomáliai, szudáni és etióp határral szomszédos részeken. Azonban, amit mi láttunk, mármint utazásunk legelején, az egyelôre érdekes volt, de nagyon. Ha minden igaz, Teleki Sámuel és Széchenyi Zsigmond is járt erre, és ha igen, akkor ôk is szemügyre vehették a világ talán legérdekesebb népcsoportjait. Itt élnek a maszaik, a kenyai ôslakosok, valamint a szamburuk, a turkanák, meg a rendillék. Még északabbra, azon a bizonyos veszélyes vidéken a boranák, gabbrák és az el-molók – ám róluk (a maszaik kivételével, akikkel Tanzániában is találkoztunk) mindeddig csak olvastam. Egyébként a maszaik itt sem élvezhettek nagy nyugalmat, hasonlatosan a tanzániai rokonaikhoz. A Szudánból idevándorolt népeket akkor szorították ki ôsi legelôikrôl, lakóterületeikrôl, amikor a brit gyarmat létrehozta a Masai Mara Nemzeti Rezervátumot. És mivel a térkép jelöl egy bizonyos Szamburu Nemzeti Rezervátumot is, sejtésem szerint ez a nép is hasonló cipôben jár (és itt most nem az autógumi-papucsokra gondolok, bár ez így, papucsformában is igaz).
           Amint megtettünk úgy ötven kilométert, egyszer csak elfogyott az út. A por úgy ellepte a kamiont, hogy köpni, nyelni nem tudtunk. Hirtelen meg az egész kocsi megtelt banditákkal – elkötött szájunkkal próbáltuk a lehetô legkisebbre csökkentetni a belélegzett tömény por mennyiségét. Ráadásul meg közel negyven fok forrósította a helyzetet – ettôl meg jól elszoktunk a hegyekben tett kirándulásaink alatt. De legalább nem volt sár, nem kellett tolni a kamiont, mint Zsuzsi elôrejelzései ígérték.
           Elsô ismeretségünk Észak-Kenyával egyelôre inkább volt érdekes, mint veszélyes. A kopár, nagy semmi közepén néha fel-feltűntek falvak, sárból tapasztott, nádfedelű vityillókkal, amolyan alkalmi lakásokkal azok számára, akiknek nincs maradásuk egy helyben. Ezeket a „banda” nevű építményeket simán hátra lehet hagyni, és új helyen újat építeni sem nagy dolog – a nôk egy-két nap alatt megoldják a lakásépítést.
           Némely törzs hölgyei nem voltak szégyenlôsek, fedetlen felsôvel jártak-keltek a világban, kivívva ezáltal expedíciós barátaim csodálatát. Innen kellene feleséget szerezni valahogy: öt teve, ötszáz kenyai shilling és három rend gúnya az ára.
           Mivel már jó 100 kilométert megtettünk a mai napon, jelzem, mindezt olyan két óra alatt, és állítólag így is gyorsak voltunk, már magunk mögött hagytuk azt a várost, Isiolot, amely arról híres, hogy maximum idáig jönnek fel az autóbuszjáratok. Hát mit mondjak, az út tényleg nem volt forgalmas. Autót mindössze egyet láttunk, és az is egy irdatlan nagy tankot cipelt a hátán, állig felfegyverkezett katonákkal. Duda, duda, integetés, a bátrabbak cselesen titkos fotói és suhantunk tovább úgy negyvennel – ôk kb. hússzal, ha mehettek a poros, gödrös, köves, tövises úton.
           Végre-valahára, a tervezett 10–16 óra helyett már kilenc óra alatt beértünk aznapi célállomásunkra, Marsabitba.
           Marsabit a Chalbi sivatagtól keletre fekvô, különbözô népcsoportok határvárosa. A város lakosainak összetételét még etióp és szomáliai folyamatos bevándorlók színesítik – éppen azért, mert a viszonylag biztonságos városok közé tartozik. A bevándorlók, amint otthon érzik magukat, saját szokásaik szerint üzletelnek, élnek, viselkednek. Így aztán a városban a keveredés minden formája megtalálható: vallásban, házasságban, üzleti áruban, építészetben – na jó, ez egy kicsit nagyzolás, tekintve az épületeiket.
           Marsabitban vannak bádogüzletek, mindenféle áruval, a kínai ócskaságtól az arab ócskaságig. Vannak bárok, némelyekben csak üdítô, másokban csak alkohol kapható, van tejbár, ahol frissen fejt tejet és frissen savanyított tejet árulnak. És az egész városban nincs egy hely, ahol kávét lehetne inni.
           Marsabit autentikus város – leginkább ezzel a jelzôvel tudtuk illetni, amint a késô délutáni órákban szemügyre vettük. A fôtere inkább nézett ki egy futballpályának, melyen éppen néhány perce maradt abba a focizás – jelzi ezt, hogy szanaszét kupacokban hever a szemét mindenütt. Teljesen olyan, mint Gyergyó a sörnapok után. Csak itt a szemét tartósan megmarad.
           Újabb negatív felismerés: a gyümölcs nagyon drága. Meg a zöldség is. Csupán fokhagymához lehetett olcsón hozzájutni, pedig nem termesztik.
           Nem messze a város focipálya jellegű központjától, ott makacskodik egy mecset. Be akartunk kukkantatni, de a helyiek nem engedték: éktelen nagy sivalkodással fejezték ki ellenkezésüket, mi meg természetesen szót fogadtunk.
           A legkülönösebb élmény volt, hogy a gyerekek nevettek rajtunk. De teljesen ôszintén, csilingelô hanggal kikacagtak. Arabosan elkötött fejükbôl csak a szemük és széles kacagásra húzódó szájuk látszott ki. Éppen jöttek az iskolából, és nevettek rajtunk. Talán így vezetik le a kínos feszültséget, hogy már két hónapja nem volt víz a városban. Csak a szélén levô éneklô kutakban, melyeket másnap akartunk meglátogatni.
           Ennek a víztelen városnak a szívtelen szálláslehetôségét használtuk ki, mivel a sátrazásért éppen annyit kellett fizetni, mint a motelszobáért, így a második opciót választottuk. Voltak zuhanyzó nélküli szobák, és voltak zuhanyzóval ellátottak is, ez utóbbiak kétszer annyi pénzért. De mivel nem volt víz sehol, így nem volt érdemes kiadni a pluszpénzt.
           A szobákkal hiba nem volt, de a vízhiány a vécéket használhatatlanná tette.
           (folytatjuk)

Lehajtom csendesen a fejem

           Kivártam. Mármint, hogy teljen el egy-két hét. Mert akkor – szörnyű – ahogy bekövetkezett, már tudtam, hogy a koporsó fölött, a közeli domboldalakig elzendülô érces hangon ezt fogom hallani: „mindig építkezô ember volt (mint én! Akárcsak én! Illetve mi! Mármint az RMDSZ-csúcsvezérek!”)
           Kivártam. (Kíváncsi is voltam, ki ír tizenöt sornyi „megemlékezést?, méltatást? Domokos Géza – nagyon nehéz szót találni ide – elmúlásáról, ezeken az oldalakon.) (Ha jól tudom, a Gyergyói Kisújságban nem írt senki.)
           Ez pedig megengedhetetlen. Egy népnek olyan kevés igazi jelleme van, az erdélyi magyarságnak pedig Trianon óta különösen kevés(!) kiemelkedôen erkölcsös embere volt, hogy még a Kisújság sem engedheti meg magának, hogy ne emlékezzen meg Róla.
           Én csöndesen megvallom, két ember miatt nagyon ritkán!, ’89 óta alig-alig! szoktam magyarnak! nevezni magam. Az egyik – édesapám volt, ô még ipszilonnal írta a nevét (így: Györffy), meg is kérdezte tôlem, amikor megjelent a „Forrás-kötetem”, hogy: „mi van Kálmánka?! Ejsze szégyelled az ipszilont a neved végérôl?!” Kapásból válaszoltam (nagyon jó humora volt apámnak!): „az ipszilont ki kell érdemelni! Én pedig még nem voltam magyar katonatiszt! Tudod, milyen rangja volt apámnak? Zászlós! (De ez egy másik történet.)
           A másik ember, aki miatt ’89 óta alig-alig szoktam magam magyarnak nevezni, az éppen ô, Domokos Géza. Én ugyanis úgy ismerkedtem meg vele, hogy valóságos „bemutatót” tartott arról, hogyan kell egy magyar embernek viselkedni rossz idôpontban és rossz környezetben. (Olyankor, amikor mindenki lapított, mint a nyúl, illetve megdöbbentô számú „magyar” törtetôk tömege jelentgetett, besúgott, vagy csak tipródott, hogy nyalhasson egyet…)
           A lényeg: l973-ban e sorok írója a „KISZ Központi Bizottságának” díját kapta a Csendes Hétköznapok című elsô kötetéért. Egy viharos és szórakoztató éjszaka után alulírott reggel hét órakor leszáll Bukarestben a vonatról, (kissé kótyagosan) bevonul a legelsô borbélyüzletbe, fáradtan elôadja, hogy „fejmosást, masszázst és hajszeszes bedörzsölést kérek”, majd egészen felfrissülve begyalogol a fôváros központjába, a központi épületig (épület? Épületrengeteg!), a kapusnál bemutatja a személyazonosságiját, a „küldôcéduláját”, és elcsodálkozik azon, hogy a bukaresti kapusok(!), mind a hárman(!), fegyverben(!), milyen hihetetlenül udvariasak (is!) tudnak lenni, és milyen kedvesek(!), hogy aszongya: domnul, meréc lá étazsul doj, lá kámérá kutáré… és én így felgyalogolok a márványlépcsôkön, és megdöbbenek, minden irodaajtó kitárva, és mindegyik üres, az egész épület kihalt (Franz Kafka, mond valamit neked ez a név?!), megtalálom az én irodámat, és beülök a bôrfotôjbe, várakozok és várakozok a hatalmas csendben.
           Ami úgy tíz óra körül szétrobban, tízével, százával kezdenek érkezni az „elvtársak”, egyik vidámabb, mint a másik, egyik hangosabb, mint a másik, és mindenki…
           Most képzeld el: román népviseletben, az én irodámba is bebukik vagy három, a fônökük vidáman üdvözöl, tudja a nevem, „am fost la cântarea şefului” – mondja, Ceauşescunak névnapja volt éppen, egy pillanat, mondja, azzal belép az iroda melletti fürdôszobába, és – nyakkendôsen, öltönyösen – viszszatér. (Na most, ô az, aki felvisz egy rendkívül díszes fogadóterembe – légkondicionálás, csak azért, hogy tudjad! – ötven elegáns ember, csak azért, hogy tudjad! – behozzák ilyen nagy tálcákon a francia pezsgôt, csak azért, hogy tudjad!, a legelegánsabb a közel kétméteres ifjúsági miniszter, csak azért, hogy tudjad: angol szövet, bukaresti úri szabó, csak azért, hogy tudjad!, a második legelegánsabb Györffi Kálmán, érettségizô ruha, ángol szövet, ángol úri szabó (már úgy értem, hogy angol fogságban volt az úri szabóm), csak azért, hogy tudjad!)
           …
           És akkor belép az ajtón Domokos Géza. Majdnem akkora, mint az ifjúsági miniszter. A Kriterion Könyvkiadó(m) igazgatója, gondos és mindig lelkes mindenese. Leírom: zokni nincs rajta, csak egy félretaposott szandál. Szürke nadrág, kissé kitérdesedett. Ing fehér, nyakkendô nuku, ahogy apám mondaná, a szvettere könyökén a foltozása – most is megesküdnék, hogy ilyen sajátkezű férfimunka volt.
           (Csak úgy mellékesen, anyám a szemeit kisírta volna, ha meglát így felöltözve, de minden egyes feleségem, a mostani asszonyom is kiverne a házból, ha így mennék ki a kertbe dolgozni.)
           Odajön, kezet fog, megölel. Pontosabban megropogtat, nagyon erôs ember volt. (Na, ez fog nekem hiányozni!)
           Pezsgôspohár a kezemben (metszett, kristály!, mit képzelsz?), pezsgôspohár a kezében (francia pezsgô, mit képzelsz?), utánakutyagolok, hogy koccintsak vele, de ô ott áll az ifjúsági miniszter elôtt, így elôre-hátra hintázik a félretaposott szandáljain, és ékes román nyelven azt kérdezi:
           „Hogy mertétek megszüntetni a zsibói kollégiumban a magyar nyelvű osztályokat?”
           Az ifjúsági miniszter erre csak hápog…
           Én… mellbe verve… mint egy szobor, azon tűnôdöm: így is lehet? Létezik?
           Géza: „nem szégyellitek magatokat?” (Nu vi-e ruşine?)
           Mondta ezt olyan elementáris utálattal, hogy a másiknak elvörösödött az arca…
           Azt mondjátok, fiúk, Géza mindig építkezett? Az lehet, de 1973-ban (amikor mindenki lapított, mint a nyúl, illetve megdöbbentô számú „magyar” törtetôk tömege jelentgetett, besúgott, vagy csak tipródott, hogy nyalhasson egyet) Domokos Géza így építkezett! Tanú vagyok rá, ott álltam, pezsgôspohárral a kezemben.
           (Ha már itt tartunk, én bevallom, sokáig azt hittem, ennek az én bölcs, drága barátomnak, egyetlen tévedése volt, az, hogy ’89-ben kitalálta az RMDSZ-t. Utólag rájöttem, hatalmasat tévedtem, én például sohasem lettem volna képes kiötleni egy olyan erdélyi „gyűjtôpártot”, ahova az erdélyi – mintegy kétmilliós – magyarság összes szennye az „ernyô” alá tipródjon.)
           Búcsúzóul:
           Bölcs, drága barátom, Domokos Géza, én most is látlak (lelki szemeimmel), ahogy ott állsz az Úr elôtt, kicsit himbálózva a félretaposott szandáljaidon, és nagyon szigorúan azt kérdezed:
           Mondd csak, Uram, miért haragszol Te ennyire az erdélyi magyarságra? Mivel érdemelték ki ennyire a Te nagy és ijesztô haragodat?
Györffi Kálmán

Borszék felívelôben

           A Borszéki Turisztikai Egyesület elnöke, Bara Márton nemrégen mondta el, idén kevesebb a Borszékre látogató, mint tavaly, s úgy vélte, ez annak tudható be, hogy egy esztendô alatt nem történtek jelentôs javulások az infrastruktúra terén. „Országos szinten a turisztika rohamos fejlôdésnek indult jobban megközelíthetô helyeken. Egy olyan helység, mint Borszék, hiába a név, ha nincs infrastruktúrája és kezelôbázisa, nehezen kerül be a turistakörforgásba” – véli Bara Márton, megemlítve, a Hétvezér Sétányon lévô székelykapu melletti információs irodát a Borszéki Turisztikai Egyesület működteti, remélve, egyre több érdeklôdôt tudnak majd információval kiszolgálni.
           Valóban vannak hiányosságok, amik távol tartják a vendégeket, de vannak lehetôségek is, 200 minôsített szálláshely 2–3 csillagos szállók ezen felül két kempingtelep, paintball- és minifocipálya, és természetesen a minden bajok gyógyítói: hegyi levegô és ásványvíz.
           Ha nem is sokan, de már vannak, kik rákaptak ennek ízére, a múlt hétvégi Ifjúsági Napokon is szép számmal mulattak, értekeztek a borszéki ifjúság jövôjérôl. A rendezvény alkalmával – amelyet Hargita Megye Tanácsa, a Borszéki Polgármesteri Hivatal és Balla Ferenc vállalkozó támogatott – megerôsíthetett az igény: heti rendszerességgel kellene rendezvényeket szervezni helybélieknek és turistáknak egyaránt. Legközelebb augusztus 3–5. között gyűlnek össze a borszékiek és a Borszéket szeretôk – együtt ünnepelni a falunapokat. A dús programból bárki válogathat kedvére:
           A Borszéki Városnapok XII. rendezvénysorozatának programja
           Augusztus 3., péntek
           17.00–18.00 A borszéki fúvószenekar fellépése az alsóborszéki parkban;
           18.00 A XII. Borszéki Napok hivatalos megnyitója: a meghívottak köszöntése, kulturális műsor, fellépnek a művészeti iskola diákjai László Tibor vezényletével és a Tündérkert virágai tánccsoport. Helyszín: az alsóborszéki kultúrotthon;
           19.30 Zene mindenkinek a Hármasligetben – szórakoztató versenyek;
           21.00 Mara fellépése;
           22.00 Quitt együttes fellépése;
           23.00 Szabadtéri diszkó – Deea rádió.
           Augusztus 4., szombat
           10.00 Zene mindenkinek – Hármasliget;
           10.30 Kismotorosok felvonulása;
           11.00 Autósbemutató – OFF ROAD;
           12.00 Fôzôverseny kezdése;
           12.00 Testvérvárosok zászlóinak felvonása a Barátság parkban;
           12.00 Néptáncfesztivál – ditrói kulturális egyesület Aranyesô néptánccsoportja, szárhegyi Cika néptáncegyüttes, remetei művelôdési ház néptánccsoportja, tölgyesi néptánccsoport, borszéki Tündérkert virágai tánccsoport;
           13.30 Az Ecou és a Gamara-civic kulturális egyesületek műsora;
           15.00 Szórakoztató verseny gyerekeknek;
           15.00 A fôzôverseny kiértékelése;
           16.00 Ditrói mazsorett-tánccsoport;
           16.00 A fôzôverseny díjazása;
           16.15 Ditrói mazsorett-tánccsoport;
           17.00–18.00 Bartina zenekar fellépése (Szekszárd, Magyarország);
           18.00–19.00 Szivárvány tánccsoport – írtáncbemutató (eredeti kopogós táncok);
           19.00 Gozefini bűvész műsora;
           20.00 Fülbe Mászók együttes fellépése;
           21.00 Fluo együttes fellépése;
           22.00 Tábortűz;
           22.30 Harmónia együttes fellépése – retrózene;
           00.00 Szabadtéri diszkó.
           Augusztus 5., vasárnap
           11.00 Ünnepi mise – római katolikus templom, ortodox templom, református templom;
           12.30 De Angelis gyerekkórus fellépése – Hármasliget;
           13.00–15.00 Ecou és Gamara–civic kulturális egyesületek műsora;
           15.00 Ditrói Aranyesô néptánccsoport;
           16.00 Szórakoztató verseny gyerekeknek;
           17.00 Gozefini bűvész műsora;
           16.00–19.00 Minifutball-bajnokság – Sportpálya;
           18.00–19.00 Spitalul 9 – humoros műsor;
           19.00–20.00 Love Stars együttes fellépése;
           20.00–22.30 SISTEM együttes fellépése – Üzem utcai nagyszínpad;
           22.30 Tűzijáték;
           23.00 Mc Bady együttes fellépése – Hármasliget színpad;
           00.00 Szabadtéri diszkó.

                               KisAsszony

Tabukérdések a gyönyörrôl

           Nem elégedett a szexuális életével? Kérdései vannak, de nem meri senkinek sem feltenni? Íme a leggyakoribb problémák, s megoldásuk.
           Szex terhesen
           Terhesség esetén veszélyt jelenthet-e a magzatra a nô orgazmusa?
           Nem. Technikailag némileg kíméletesebb szex szükséges a terhesség vége felé, továbbá minden olyan esetben, amikor veszélyeztetett az állapot, vagy ha a nô ezt igényli. Az orgazmus jó az anyának, ezért jó a magzatnak is. A jól működô terhes méh spontán is összehúzódik, a szex során pedig erôteljes és sűrűbb összehúzódások történnek.
           Ez normális dolog, a magzat jól bírja, és az anyának is kellôen boldog életet biztosít. Ha jó a párkapcsolat, szükség esetén a szex finomítható úgy és annyira, hogy az élvezet ne csökkenjen. A szexhiányos terhesség nem kedvez az utána történô visszaállásnak sem. A szexuális élet, ha már egyszer leépült, általában nehezen jön helyre magától.
           Csak egyedül élvezek
           Régóta elégítem ki magam, viszont ha férfival élek szexuális életet, nem tudom élvezni a szexet. Ez miattam vagy a partnerem miatt van?
           Bár a csiklóorgazmus különbözik a hüvelyitôl, a kettô nem zárja ki egymást. Az önkielégítés nem okoz hátrányt, sôt, jól fel lehet használni az ott tanultakat az élvezet átélésében. A hüvelyi orgazmus bonyolultabb dolog, partnerrel együtt még inkább az. Hiszen nem csak magadra kell figyelned, nyújtani is kell valamit.
           A nôk ebben kevésbé tapasztaltak: sokszor sem nyújtani, sem fogadni nem tudnak élvezetet. Függnek a férfitôl, aki vezeti az aktust, és várják is ezt a vezetést. Ha mindkét félnek izgalmas együtt lenni a másikkal, és nem maga az aktus jelenti csupán az izgalmat, akkor a technikai rész elhanyagolható fontosságú, szinte magától megy. Érzik, mitôl és mikor jó nekik együtt. Az orgazmus tanulás és kísérletezés kérdése.
           Nincs orgazmusom
           Huszonhat éves vagyok, és még soha nem volt orgazmusom. Páromat kívánom, élvezem is vele a szexet, együttléteink sosem rövidek, az elôjáték sem. A csúcsra azonban mégsem jutok el – ez engem is, ôt is zavarja. Mit tegyek, hogy végre átéljem az orgazmust vele?
           Az egyedüli kísérletezgetés, önkényeztetés hiányzik. Érdemes egyedül is kipróbálni az orgazmust. Önkielégítéskor ugyanis egyszerűbb a helyzet, hiszen csak magunkra kell figyelni, senki másra nem kell tekintettel lenni. Az egyedül szerzett tapasztalatokat aztán párosan is lehet kamatoztatni.
           A párom már nem kíván
           Két éve vagyunk együtt a párommal, nagyon szeretjük egymást. A szexuális életünk is fantasztikus volt, minden nap szeretkeztünk. De két hónapja a párom nem kívánja a szexet. Beszélünk róla, de nem érti, miért van ez. Összebújunk, de merevedése ritkán lesz. Az elmúlt idôben sok gondja volt, sok stressz éri. Hogyan tudnánk felébreszteni benne a régi vágyat?
           A stressz, a leterhelôdés kedvszegô hatása együttesen okoz működészavarokat a szexben, és nyilván máshol is. Ilyen a férfiasság: parancsra nem képes, jó állapot és erônlét kell hozzá. Ha ez a túlhajszolt idôszak elmúlik, idô-vel regenerálódik és helyreáll a jó működés. Ha nincs remény az életmód megváltozására, a férfinak fel kell nônie a feladathoz. Ebben szakember segíthet, és a szexet is rendbe lehet hozni.
           Szex szülés után
           Huszonhat éves nô vagyok. Másfél éve megszületett a kislányunk. Azóta megromlott szexuális életünk. Kezdetben normálisnak tartottuk, hogy a szülés után, a gyerekágy idôszakában, késôbb az intenzív szoptatás és a kisbabával való fárasztó együttlét miatt kevesebbet, szinte egyáltalán nem is szeretkeztünk. Csakhogy azóta sem sikerült a régi formába hoznunk magunkat.
           Ebben az élethelyzetben ez tipikus, bár lehet másképpen is. Vannak idôszakok, amikor még nincs itt a lehetôség önerôbôl kedvezô változásokat létrehozni. Szakemberi segítséggel lehet, de számolni kell azzal, hogy átmenetileg az is pluszmegterhelést jelent.
           A libidó csökkenése a gyermekágyban a következô zavaró tényezôk miatt jön létre: fáradtság, aggodalom a baba miatt, szoptatás (gyors kiszáradás és kifáradás), a megváltozott test érzése és látványa, idôhiány, gyermek, spontaneitás hiánya.
           Száraz maradok
           Könnyen felizgulok, és szinte mindig van orgazmusom. Ennek ellenére sem a párommal, sem önkielégítéskor nem nedvesedek. Ha nem síkosítunk más módon, akkor nem is tudunk szeretkezni egymással. Lehet ezen segíteni?
           Kezdjük az egyszerű megoldással. A folyadékpótlás nagyon fontos a nedvtermelôdéshez is, önmagában már ez is megoldhatja a problémát, ha ez okozta. Napi három liter folyadékot kellene inni, ezen kívül levest és sok gyümölcsöt fogyasztani. Persze ez nem mindig elegendô. Ilyen esetekben is beindítható a nedvesedés, amit személyi tréninggel lehet megoldani.
(folytatjuk)

Gyors meggyes pite

           Hozzávalók: 10 dkg vaj, 2 db tojás, 25 dkg cukor, 2 dl tej, 25 dkg liszt, fél csomag sütôpor, 1 kg kimagozott meggy.
           Elkészítés: Robotgéppel a vajat, a cukrot és a tojásokat habosra kavarjuk. Beleöntjük a tejet, a lisztet, a sütôport, és 2–3 perc alatt géppel simára dolgozzuk. Kivajazott, kilisztezett – közepes méretű – tepsibe öntjük, rászórjuk a megygyet és megsütjük. (Tanácsos a meggyet lisztbe forgatni, így nem süllyed le a tészta legaljára.) Jó étvágyat hozzá!

                     Egészség

A leghatásosabb ételek a rák ellen

           Étrenddel a rák ellen? Étrenddel is! Az Amerikai Rák Társaság és Nemzeti Rák Intézet az elmúlt évek során a témába vágó publikációk és saját kutatásai alapján több étrendajánlatot is közzé tett. Ezek alapján közöljük az alábbi javaslatokat.
           1. Az elhízás: életveszély. Számos más betegség mellett – szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás stb. – az elhízás bizonyos ráktípusok tekintetében is jelentôs rizikófaktor.
           Elhízott nôk körében gyakoribb a méhtest-, epehólyag- és emlôrák, az elhízott férfiaknál pedig a vastagbél- és prosztatarák gyakoribb elôfordulása figyelhetô meg. A vese rosszindulatú daganatos betegsége az elhízottak között mindkét nemnél egyaránt gyakori.
           2. Ne süsse túl a húst, és csökkentse a zsírfogyasztást! A túlzott zsírfogyasztás ugyanis növeli az emlô-, a vastagbél- és a prosztatarák kialakulásának kockázatát. A többszöri sütéshez használt olaj, zsír pedig rákkeltô anyagokat tartalmaz.
           3. Próbáljon több rostot vinni a szervezetébe! Fogyasszon durván ôrölt gabonaféléket, gyümölcsöket és zöldségeket! Utóbbiak csökkentik az emlô- és vastagbélrák, a szájüregi-, a nyelôcsô-, a gége- és a gyomorrák kialakulásának esélyét is. Fontos tudni, hogy a nyers zöldség sokkal hatásosabb védelem, mint a fôzelék- vagy konzervált zöldségek.
           4. A- és C-vitaminban legyen gazdag az étrendje! Az A-vitamin és elôanyagai csökkentik a gége-, nyelôcsô- és tüdôrák kialakulásának kockázatát. A-vitamint nyerhetünk természetes úton répából, paradicsomból, spenótból, sárgabarackból és sárgadinnyébôl.
           A C-vitamin gátolja a gyomorban rákkeltô hatású nitrózaminok képzôdését, és csökkenti a gége rákos megbetegedésének kockázatát is.
           5. Éljen az ún. keresztesvirágú zöldségfélékkel! Ilyenek a káposzta, brokkoli, kelbimbó, karalábé és karfiol. Ezek fôként a belekben és a gyomorban fejtik ki jótékony, rákmegelôzô hatásukat.
           6. Csínján az alkohollal, pláne, ha dohányzással párosul! A dohányzás önmagában 20-szorosára, a mértéktelen alkoholfogyasztás pedig 30-szorosára, a kettô együtt 600-szorosára növeli a szájüregi rák kockázatát!
           7. Kerülje a sózással, füstöléssel, nitrittel tartósított halak, és sósan, ecetesen pácolt ételek fogyasztását! A füstölés alatt kátrány képzôdik, és a füstölt húsok, halak ennek jó részét magukba szívják. A kátrányok pedig számos rákkeltô anyagot tartalmaznak.
           Japánban és Kínában, ahol nagyon népszerűek ezek az ételek, a gyomor- és a nyelôcsôrák gyakorisága is jelentôsen nagyobb.
           Még mindig a húsoknál maradva, fontos tudni, hogy a tartósításukhoz használt nitritek és nitrátok reagálnak a fehérje bomlástermékeivel, mikor testünk a húst lebontja. Így a szervezetünkben N-nitrózaminok keletkeznek. Márpedig állatkísérletek bizonyítják, hogy a nitrózaminok erôsen rákkeltôek.
           A nitritek és nitrátok, mint tartósítószerek teljes mellôzése sajnos, egyelôre nem lehetséges, mert az ételmérgezés megelôzésére ma is ezek a leghatásosabb eszközeink.

                     Sport

Fogathajtás
Jól szervezett, sikeres verseny

           Láthatóan a szervezés terén is évrôl évre javul az országos kettesfogathajtó-bajnokság keretében Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülô verseny. Az idei megmérettetésre a július 20–22. közötti idôszakban került sor a már megszokott helyszínen, a Mocsár-dülôben lévô lovaspályán. Az idei, összesen 18 fogatot felvonultató verseny nemzetközi jellegét adta és színvonalát növelte a magyarországi Galambos Nándor részvétele. A füzesgyarmati hajtó fôleg a maratonon bizonyította, hogy nem véletlenül nyert hazájában bajnoki címeket, és ért el a világbajnokságokon jó helyezéseket … De, ne vágjunk a dolgok elébe!
           Kezdjük a pénteki nap eseményeivel, amikor a bemutatóra került sor, majd ezután következett a díjhajtás. A bemutatón, a tulajdonképpeni „fogatszépségversenyen” tüzetesen megnézik a lovakat, a kocsikat, a hajtókat. Ezen küllemvizsgálat után máris összeállítanak egy rangsort, amely Gyergyószentmiklóson a következô volt: 1. Rákóczi Gergô (Drosera/ Nagykároly) és Kovács Levente (Prorégió/ Marosvásárhely) 0,50 – 0,50 pont, 3. Pál Attila (Hipogrif/ Gyergyóalfalu) 1,50 pont, … 6. Orosz László (Aranypatkós/ Gyergyószentmiklós), Ivácson Róbert (Aranypatkós) 3,00 pont, … 12. Bajkó Tibor (Aranypatkós) 4 pont, 13. Benedek Lukács (Aranypatkós) 8 pont, 14. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 9 pont.
           Következhetett az elsô versenyszám, a díjhajtás, amely a nagykárolyi Rákóczi Gergô sikerét eredményezte. A rangsorban: 1. Rákóczi Gergô (Drosera/ Nagykároly) 47,87 pont, 2. Pál Attila (Hipogrif) 50,43 pont, 3. Bodó Zoltán (Lipicai SK/ Sepsiszentgyörgy) 52,35 pont, 4. Kovács Imre (Incitato) 56,19 pont, 5. Kovács Levente (Prorégió/ Marosvásárhely) 60,67 pont, 6. Galambos Nándor (Füzesgyarmat/ Magyarország) 60,93 pont, 7. Bajkó Tibor (Aranypatkós) 65,28 pont, 8. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 67,33 pont, … 10. Orosz László (Aranypatkós) 72,32 pont, … 13. Benedek Lukács (Aranypatkós/ Homoródfürdô) 79,10 pont. A verseny során a kizárás sorsára jutott Hermeneanu Tiberiu és Bartha Róbert (mindketten Lipicai Lovasklub/ Sepsiszentgyörgy).
           Másnap, azaz július 21-én, szombaton következett a legnehezebb és talán a leglátványosabb versenyszám, a maratonhajtás, amely rekkenô hôségben egy 22 km hosszúságú útszakaszon zajlott. Ezúttal is Rákóczi Gergô bizonyult a legjobbnak, és nagyon jól teljesített a füzesgyarmati versenyzô is. A maratonhajtás utáni eredmények: 1. Rákóczi Gergô (Drosera/ Nagykároly) 64 pont, 2. Galambos Nándor (Füzesgyarmat/ Magyarország) 65,20 pont, 3. Kovács Imre (Incitato) 67,80 pont, 4. Bodó Zoltán (Lipicai) 68,80 pont, 5. Orosz László (Aranypatkós) 69 pont, 6. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 69,60 pont, … 10. Pál Attila (Hipogrif) 82,20 pont, 11. Bajkó Tibor (Aranypatkós) 85 pont, 12. Benedek Lukács (Aranypatkós) 85,80 pont. A Gyergyószentmiklósi Aranypatkós színeiben versenyzô Romfeld Zsolt és a sepsiszentgyörgyi Vrănceanu Vlad a kizárás sorsára jutott. Az embert és lovat egyaránt próbára tevô versenyszám után az zsűri elkészítette a két nap utáni összesített rangsort. A két nap utáni összesített állás, illetve a gyergyói vonatkozású helyezések: 1. Rákóczi Gergô (Drosera) 111,87 pont, 2. Bodó Zoltán (Lipicai) 121,15 pont, 3. Kovács Imre (Incitato) 123,99 pont, 4. Galambos Nándor (Füzesgyarmat) 126,13 pont, 5. Kovács Levente (Prorégió) 132,27 pont, 6. Pál Attila (Hipogrif) 132,63 pont, 7. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 136,93 pont, 8. Orosz László (Aranypatkós) 141,32 pont, … 10. Bajkó Tibor (Aranypatkós) 150,28 pont, … 12. Benedek Lukács (Aranypatkós) 164,90 pont, … 16. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 294,21 pont.
           Július 22-én, vasárnap tovább folytatódott a verseny, mégpedig az akadályhajtással. Ebben a versenyszámban az indulási sorrend a két nap utáni összetett rangsor eredményei alapján történt, mégpedig úgy, hogy az utolsó rajtolt elsônek, az utolsó elôtti másodiknak és így tovább. A 730 méteres pályaszakaszon 2:45 perces alapidô alatt kellett végighaladni, miközben húsznál is több akadály, vagy kapu mellett kellett úgy elhaladni, hogy ne történjen verô- hiba. Nem könnyű versenyszám, hisz az akadályok a kocsik hátsó kerekének nyomtávjánál alig 10– 10 centivel nagyobbak. Az utolsó napi versenyre számos nézô kilátogatott, s bizonyára még többen lettek volna, ha nem tombol a vidékünkön rendkívül szokatlan kánikula. Nehéz, de alapjában véve látványos verseny után a következô rangsor alakult ki: 1. Rákóczi Gergô (Drosera) 4 hibapont, 2. Imre Zoltán (Romsilva, Bethlen) 5 hibapont, 3. Galambos Nándor (Füzesgyarmat) 6 hibapont, 4. Kovács Imre (Incitato) 6 hibapont, 5. Bartalis Attila (Lipicai) 8,5 hibapont, 6. Pál Attila (Hipogrif) 9 hibapont, … 8. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 11,5 pont, … 10. Benedek Lukács (Aranypatkós) 15 hibapont, 11. Bajkó Tibor (Aranypatkós) 15 hibapont, … 13. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 21 hibapont, 14. Orosz László (Aranypatkós) 26 hibapont.
           A bajnokság 3., gyergyószentmiklósi fordulója utáni végsô rangsorban: 1. Rákóczi Gergô (Drosera) 115,87 pont, 2. Kovács Imre (Incitato) 129,99 pont, 3. Galambos Nándor (Füzesgyarmat) 132,13 pont, 4. Bodó Zoltán (Lipicai SK) 135,15 pont, 5. Pál Attila (Hipogrif) 141,63 pont, 6. Kovács Levente (Prorégió/ Marosvásárhely) 143,77 pont, … 8. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 157,93 pont, … 10. Bajkó Tibor (Aranypatkós) 165,28 pont, 11. Orosz László (Aranypatkós) 167,32 pont, 12. Benedek Lukács (Aranypatkós) 179,90 pont, … 16. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 305,71 pont. Az ünnepélyes hangulatú díjkiosztás elôtt a gyermekek, fiatalok is bemutatót tartottak a közönségnek tehetségükbôl. Ezen a bemutatón többek között a 7 éves Bajkó Kriszta, a 14 éves Orosz Beáta, a 15 éves Hermeneanu Alexandru, továbbá Bajkó Gellért és Orosz Mónika adott számot tudásából. Egyesfogathajtó-bemutatót is láthatott a közönség Bartha Eduárd jóvoltából.
           A következô – sorrendben 4. – bajnoki fordulót Csíkkarcfalván rendezik az augusztus 10–12. közötti idôszakban.

Fogathajtás
„Elégedett vagyok, mert támogattak!”

           Ivácson Pál, a gyergyószentmiklósi verseny igazgatója: A korábbi évekhez képest idén a támogatás terén nagyon jól hozzálltak a versenyhez az intézmények, a cégek és a magánszemélyek is. Elmondható, hogy ezen a téren nagy elôbbrelépés történt. Az elsô években magunk erejébôl próbáltunk megfelelni a követelményeknek. Akkor még nem tudták az emberek, hogy valójában mirôl is van szó, mi történik. Gondolom, akkoriban ezért nem volt megfelelô támogatottsága a gyergyószentmiklósi versenynek. Az elején próbálkoztunk a helyi önkormányzatnál és a megyei tanácsnál is, de nem támogattak. Idén úgy a helyi önkormányzat, mint a megyei tanács támogatott, s ezenkívül több mint 60 vállalkozó, cég, sôt magánszemély állt mellénk. Ebbôl a szempontból nagyon elégedett vagyok. Azonkívül, hogy ily módon jelentôs segítséget kaptunk, úgy láttam, hogy zömében olyan nézôk látogatták a versenyeket, akik szeretik, értékelik és értik is a sportágon belüli történéseket. Változtak a versenyzôk is. Úgy vélem, hogy szép lassan haladunk elôre. Idén jobban el tudtuk készíteni a pályát, mert volt amibôl a segítségek által. Rendezés szempontjából is nagyobb fegyelmet tudtunk biztosítani, mert besegített a csendôrség, továbbá egy ôrzô- és rendfenntartó cég is, ebbôl kifolyólag civilizáltabbra sikerült a verseny. Örvendek, hogy nem történt baleset, a maraton során volt ugyan néhány borulás, de csak könnyebb sérülések történtek. Meg kell említeni, hogy ezen a versenyen nagyvo-nalakban eldôlt, hogy idén kik mennek a lengyelországi világbajnokságra.
           – Kikrôl van szó?
           – A nagykárolyi Rákóczi Gergôrôl, a csíkszentmártoni Bodó Zoltánról és a gyergyóalfalvi Pál Attiláról. Utóbbi esetében még vannak kérdôjelek, de remélem, hogy neki is sikerül bekerülni a válogatott keretbe. Az elmúlt két évben ô vezette a mezônyt, de idénre felfejlôdtek az ellenfél fogatok. Ennek ellenére remélem, hogy Pál Attila a Gyergyói-medencébôl bekerül a Romániát képviselô válogatottba.
           – Miként lehet értékelni az Aranypatkós versenyzôinek teljesítményét?
           – Az Aranypatkós színeiben öten versenyeztek, s elmondhatom, hogy fejlôdtek. A maratonon Bajkó Tibornak egy kissé hátrányos volt a helyzete, de két másik versenyzônk jó eredményeket ért el. Idén nagyon megmozdultak az Aranypatkós sportolói, hisz minden eddigi versenyen bizonyítottak, dobogós helyezéseket értek el. Úgy érzem, kissé megerôsödtünk, és végre lett egy csapatunk. Azt is elmondom, voltak nézeteltérések a csapaton belül, hisz próbáltak egymással is versenyezni, de ez az emberi ösztönbôl adódik. Idô kellett ahhoz, hogy megértssem, hogy nem egymással kell háborúzni, hanem alkossanak egy csapatot. Most úgy érzem, hogy végre ezt megértették. Összefognak, együtt éreznek, együtt mennek, együtt edzenek, és ebbôl csak jó eredmények születhetnek. Ezen az úton haladva úgy látom, hogy két év múlva az Aranypatkós Sportklub fogathajtói közül lesz olyan versenyzô, aki tagja lesz a világbajnokságra utazó romániai válogatottnak.
           A gyergyószentmiklósi verseny fôtámogatói: Tig-Rad System, Fekete Lovas Panzió, a Romfeld család, Rozmaring étterem. Kiemelt támogatók: Mark House, Ben-Com-Mixt, Román Kereskedelmi Bank gyergyószentmiklósi fiókja és a Rubin Hotel.

Gyermekfoci
Svédföldön mérkôztek

           A göteborgi nem hivatalos gyermek- és ifjúsági világbajnokságon, a nemzetközi Gothia-kupán szereplô Gyergyószentmiklósi Elite csapata a 12 éves korosztály 18. csoportjában szerepelt AJF Harghita2 néven. A csoportmérkôzéseken svéd ellenfelek ellen lépett pályára az Ábrahám Andor edzô által felkészített csapat. A csoportmérkôzéseken született eredmények: Öjersjö IF – Elite 1–7, Bele Barkarby IF – Ödlkra IF1 4–0, Elite – Bele Barkarby IF 1–2, Ödlkra IF1 – Öjersjö IF 4–1, Elite – Ödlkra IF1 1–1, Bele Barkarby IF – Öjersjö IF 11–0. A csoport végeredménye: 1. Bele Barkarby IF (gólarány: 17–1) 9 pont, 2. Elite (9–4) 4 pont, 3. Ödlkra IF1 (5–6) 4 pont, 4. Öjersjö IF (2–22) 0 pont.
           A csoportból az elsô két csapat jutott tovább, így az Elite együttese is. A tizenhatoddöntôbe jutásért kiírt mérkôzésen: Elite – Hässelby SK FF (német) 5–6 (büntetôrúgások után). AJF Harghita néven az Elite csapata a 11 évesek korcsoportjában is képviseltette magát. A korosztály 2. csoportjába sorolt gyergyói csapat eredményei: Guldhedens IK (svéd) – Elite 1–9, Eskilsminne IF2 (svéd) – US Chantilly (francia) 0–2, Elite – Eskilsminne 0–0, US Chantilly – Guldhedens IK 6–1, Eskilsminne IF2 – Guldhedens IK 9–1, Elite – US Chantilly 0–7. A csoportmérkôzések után kialakult rangsorban: 1. US Chantilly 9 pont (gólarány: 15–1), 2. Eskilsminne IF2 4 pont (9–3), 3. Elite 4 pont (9–8), 4. Guldhedens IK 0 pont. A B–jelű vigaszágon: Elite – TSV Hanigsen (német) 7–1, Elite – Eskilsminne IF1 (svéd) 1–0 és TSV Bassum ev (német) – Elite 3–1. A további részletekre visszatérünk.

Labdarúgás
Eddig tartott a kupaküzdelem

           Nem sikerült a továbbjutás a Gyergyószentmiklósi Jövô csapatának a Románia Kupa 2007/ 2008-as kiírásának I. fordulójában. Hargita megye bajnokcsapata az elmúlt idényben III. Ligás Székelyudvarhelyi Roseal együttesét fogadta a múlt szerdán városunkban lejátszott kupamérkôzésen. A mérkôzést a tapasztaltabb és a pályán többet mozgó vendégcsapat nyerte meg. Tudni kell azonban, hogy a Jövô csapata három játékosát volt kénytelen nélkülözni ezen a idény eleji találkozón, nevezetesen Scurtu Adrian kapust, továbbá az eltiltott Kurkó Józsefet és Bliorţ Mariust. A mérkôzés elsô félidejében a vendégek kétszer is betaláltak a Jövô kapujába, majd a folytatásban 3–0 arányú elônyre tettek szert. A Jövônek voltak helyzetei, de sajnos, szerre kimaradtak, ez egyrészt a játékosok nem megfelelô összpontosításának tulajdonítható. Ez nem is csoda, hisz kevéssel a mérkôzés elôtt nyári pihenésen, vakációs hangulatban volt a játékoskeretet alkotó labdarúgók zöme. Bliorţ Ciprian például egyenesen a tengerpartról érkezett a mérkôzésre. Ezen a találkozón a Jövô kapuját védô Paltán Tibor kapus is kevéssel a mérkôzés elôtt tudta meg, hogy ô lesz a kezdôember. A kétgólos vezetés után, érthetô módon, kilazító vendégek megingását kihasználó Jövô a második játékrészben kétszer is betalált a Roseal kapujába. Némi szerencsével a végén, a kialakított helyzetek alapján, akár döntetlenre is alakulhatott volna az eredmény.
           Románia Kupa I. szakasz. A városunkban lejátszott mérkôzés eredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Székelyudvarhelyi Roseal 2–3 (0–2). Játékvezetô: Curta Dan (Marosvásárhely). Gólszerzôk: Nagy Zsolt (54.), Bliorţ Lucian (74.), illetve Knobloch 2 (2. és 83.) és Gergely (36.).
           A Jövô az alábbi összeállításban játszott: Paltán Tibor – Nagy Csongor (30’ Bliorţ Ciprian), Lazăr Vasile, Marcoci Florin (46’ Codreanu), Vinău Gigi – Nagy Zsolt, Covrig Alin (81’ Vaszi Szabolcs), Ţepeş Andrei, Bakos Csaba – Bliorţ Lucian, Ciocania Vasile.
           Covrig Alin edzô-játékos: Egy olyan ellenféllel találkoztunk, amely maga mögött tudhat egy szezont a III. Ligában. Az eredmény ellenére úgy vélem, hogy jó mérkôzést vívtunk. A helyzetek szerint jobbak voltunk, de a támadások befejezése terén játékosaim nem összpontosítot-tak eléggé. Ezt elsôsorban az edzések hiányával magyarázom. A mérkôzés végén sikerült gólokat szereznünk, és még további 4-5 helyzetünk kihasználatlanul maradt. Senkit nem hibáztatok a vereségért, ha a mérkôzés egy késôbbi idôpontban kerül lejátszásra akkor biztos, hogy egyenran-gú ellenfelei lehettünk volna a székelyudvarhelyi csapatnak. Ezen a héten a nagypályás csapattal párhuzamosan a teremfocisok is elkezdik az új idényre való felkészülést. Ez az idôszak augusztus végéig tart, hisz szeptember elején elkezdôdik a IV. Liga 2007/2008-as idénye, majd a tervek szerint ezután a teremfocibajnokság II. Ligájában is beindul az ôszi küzdelemsorozat.

Kispályás labdarúgás
Végetért a bajnokság elsô része
A városi kispályás labdarúgó-bajnokság 8. fordulójának eredményei: Fônix – Délhegy 5–2, Baliro – Six Stars 4–0, Sördögök – Babilon 2–3. A 9. fordulóban: Six Stars – Délhegy 3–8, Fônix – Sördögök 6–3, Babilon – Baliro 1–2. A 10. forduló eredményei: Délhegy – Sördögök 7–3, Baliro – Fônix 3–8, Six Stars – Babilon 3–6. A korábban elnapolt Délhegy – Babilon mérkôzés egy késôbbi idôpontban kerül lejátszásra.
           A 10. forduló utáni góllövôlista élmezônye: 1. Köllô Emil (Délhegy) 22 gól, 2. Tamás István (Fônix) 17 gól, 3. Bege Miklós (Sördögök) 11 gól, 4. Kurkó József (Baliro) 9 gól, 5. Baróti Emil (Sördögök) 8 gól.
           A július 23-án, hétfôn lejátszott mérkôzések után – a szervezôk tájékoztatása szerint – két hét szünet következik, majd a bajnokságon részt vevô csapatok oda-viszsza alapon újra megmérkôznek egymással. A bajnokság második része augusztus 6-án, hétfôn kezdôdik el, és a 11. forduló mérkôzéseivel folytatódik.
           A 11. forduló műsora: augusztus 6., hétfô 20.00: Fônix – Six Stars, 21.00: Délhegy – Babilon; augusztus 7., kedd 20.00: Sördögök – Baliro.
           12. forduló: augusztus 8., szerda 20.00: Fônix – Babilon; augusztus 9., csütörtök 20.00 Baliro – Délhegy, 21.00 Six Stars – Sördögök.
           13. forduló: augusztus 10., péntek 20.00: Délhegy – Fônix; augusztus 13., hétfô 20.00: Six Stars – Baliro, 21.00 Babilon – Sördögök.
           14. forduló: augusztus 14., kedd 20.00: Délhegy – Six Stars; augusztus 15., szerda 20.00 Sördögök – Fônix; augusztus 16., csütörtök 20.00: Baliro – Babilon.
           15. forduló: augusztus 16., csütörtök 21.00: Sördögök – Délhegy; augusztus 17., péntek 20.00: Fônix – Baliro; augusztus 20., hétfô 20.00: Babilon – Six Stars.
           16. forduló: augusztus 20., hétfô 21.00: Baliro – Sördögök; augusztus 21., kedd 20.00: Babilon – Délhegy; augusztus 22., szerda 20.00: Six Stars – Fônix.
           17. forduló: augusztus 23., csütörtök 20.00: Babilon – Fônix, 21.00 Délhegy – Baliro; augusztus 24., péntek 20.00: Sördögök – Six Stars.
           18. forduló: augusztus 27., hétfô 20.00: Fônix – Délhegy, 21.00: Baliro – Six Stars; augusztus 28., kedd 20.00: Sördögök – Babilon.
           19. forduló: augusztus 29., szerda 20.00: Six Stars – Délhegy; augusztus 30., csütörtök 20.00: Fônix – Sördögök, 21.00 Babilon – Baliro.
           20. forduló: augusztus 31., péntek 20.00 Délhegy – Sördögök; szeptember 3., hétfô 20.00: Baliro – Fônix; 21.00: Six Stars – Babilon.

Tenisz
Nem jutottak a döntôbe

           Nem jutott a palermói 145 000 dollár összdíjazású nôi nemzetközi tenisztorna (július 16–22.) döntôjébe a Portik Szatmári Ágnes/ Sophie Lefevre alkotta romániai–franciaországi kettôs, miután az elôdöntôben 6–7, 6–2, 10–7 arányú vereséget szenvedtek a Maria Koritseva/ Daria Kustava alkotta ukrán–fehérorosz párostól.
           Az egyéni versenyben Portik Szatmári Ágnes a selejtezôben kezdte a küzdelmet. Az elsô körben jegyzett eredmény: Portik Szatmári Ágnes – Iroda Tulyaganova (üzbég) 6–4, 6–2. A selejtezô 2. körében: Martina Granados Conchita (spanyol) – Portik Szatmári Ágnes 6–1, 6–2.
           Az idén a 20. kiírásánál tartó palermói salakpályás teniszverseny (WTA Tour) egyéni megmérettetésén a magyar Szávay Ágnes diadalmaskodott. A 18 éves Szávay a döntôben 6–0, 6–1 arányban legyôzte a második kiemelt német Martina Müllert. A magyar lánynak ez volt az elsô tornagyôzelme a felnôttek mezônyében, a WTA keretében zajló pénzdíjas versenyeken. Ezzel a sikerrel a magyar lány bekerült a nôi világranglista legjobb negyven versenyzôje közé.

Atlétika
Szentgyörgy félmaraton

           Július 28-án, szombaton kerül sor a hagyományos sepsiszentgyörgyi utcai futóversenyre. Az idén ötödik kiírásához érkezett Szentgyörgy Félmaraton elnevezésű futóverseny keretében négy versenyszámra kerül sor. A 21097,5 méter távolságú félmaratonon csak 12 évnél idôsebbek vehetnek részt. A váltócsapatok három fôbôl állhatnak, így egyénenként 7032,5 méter teljesítése lesz a feladat, ezenkívül rajthoz állnak majd a görkorcsolyások is, továbbá sor kerül egy mikromaratonra, amelyen óvodások és kisiskolások (I–IV. osztályosok) indulhatnak. A mikromaraton távja: 420,19 méter.
           A verseny rajtja 9.30 órakor lesz a sepsiszentgyörgyi színház elôtti téren. Közös a rajt az egyéniben indulóknak, a váltóversenyzôknek és a görkorisoknak. A mikromaraton 9.45 órakor indul.
           A félmartonon a következô korosztályokban lehet versenyezni: 12–15 évesek, 16–19 évesek, 20–29 évesek, 30–39 évesek, 40–49 évesek, 50–59 évesek, 60 év felett külön férfiak és külön nôk. Benevezni a verseny napján 8.30 órai kezdettel lehet a színház elôtti titkárságon, miután a versenyezni óhajtó személy kitölti a beiratkozási fogadalmat. Nevezési díjak: egyéniben 5 lej, a mikromaratonra 2 lej.
           A félmaraton végén díjazzák a korosztályok dobogós helyezettjeit, továbbá a nyílt verseny elsô három helyezettjét is. Díjazzák továbbá a váltóverseny elsô három helyezettjét. Közlik ugyanakkor, hogy minden résztvevô emlékérmet és oklevelet kap. A mikromaraton résztvevôi édesség- csomagot vehetnek át. Megjegyzik, hogy a versenyzôk saját felelôsségükre indulnak. További információkért Csutak Tamáshoz lehet fordulni a 0267/351.640-es, a 0367/401.983-as, illetve a 0746/ 012.526-os telefonszámokon.

Labdarúgás
Körzetit terveznek

           Gyergyó-körzeti bajnokság beindítását tervezi a 2007/2008-as idénytôl kezdôdôen a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület. A tervek szerint a szeptember elején rajtoló Gyergyó-körzeti küzdelemsorozaton a következô települések csapatainak részvételére számítanak: Szárhegy, Ditró, Remete, Alfalu, Újfalu, Vasláb, Salamás, Galócás, Borszék és Maroshévíz.
           A tervezett körzeti bajnoksággal kapcsolatosan Kecseti Pálnál lehet érdeklôdni a 0721/282.749-es telefonszámon. Amint azt megtudtuk, a Megyei Labdarúgó Egyesület támogatásként különbözô kedvezményekben részesíti a bajnokságra benevezô csapatokat.

Labdarúgás/ Külföld
Argentína világbajnok

           Az argentin válogatott a döntôben 2–1-re legyôzte Csehország legjobbjait, s ezzel megnyerte a Kanadában megrendezett U20-as labdarúgó-világbajnokságot. A dél-amerikai csapat 1–0-as hátrányból fordított, és Mauro Zaratenak a 86. percben lôtt góljával szerezte meg a gyôzelmet. Argentína ezzel a legutóbbi hét U20-as világbajnoki tornán ötödik sikerét aratta. Döntô: Argentína – Csehország 2–1 (0–0). Gólszerzôk: Aguero (62.), Zarate (86.), illetve Fenin (60.). A 3. he-lyért lejátszott mérkôzésen: Chile – Ausztria 1–0 (1–0). Gólszerzô: Martinez (45.).

Jégkorong/ Külföld
Fiatalít az Alba Volán

           18–19 éves jégkorongozókkal erôsíti játékoskeretét a magyar és az osztrák bajnokságban érdekelt Székesfehérvári Alba Volán-FeVita jégkorongcsapata, a legutóbbi magyar bajnokság aranyérmese. Az elôzô idényben a Fehérvári Titánok ob I-es együttesében – amely tulajdonképpen az Alba Volán ifjúsági gárdája volt – szereplô Németh Péter, Sofron István, Hegyi Ádám és Kóger Dániel kapott szerzôdést. Az utóbb említett két jégkorongozó édesapja is szerepelt a Volán csapatában. Már korábban eldôlt, hogy ôsztôl a székesfehérvári csapatban folytatja pályafutását Horváth András, Tokaji Viktor, Benk András, valamint a szlovák Michal Dostal. Két alapemberrel, Palkovics Krisztiánnal és Budai Krisztiánnal tovább tárgyalnak a klub vezetôi. Ennefatti Omar szintén ajánlatot kapott, és még érkezik egy külföldi center is. Biztos, hogy Csibi József, Simon Csaba, Tôkési Lajos, Anton Poznik és Robert Rehák elhagyja a gárdát – vélhetôen ez történik Holeczy Rogerrel is. A székesfehérvári jégkorongcsapat, a hírek szerint, augusztus elején kezdi el az új idényre való felkészülést.
           * Az érsekújvári TJ Lokomotiva Nové Zamky honlapján megjelent információk szerint az együttes a következô szezontól együttműködik a Ferencvárossal mind a magyar, mind a szlovák jégkorong-bajnokságban. A következô idényben azonban már új neve lesz az egyesületnek: FTC-Nové Zamky (FTC-NZ), illetve HK FTC Nové Zamky néven indul majd a két fél közös csapata, elôbbi név a magyar, az utóbbi pedig a szlovák I. osztályban lesz hivatalos.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
Július 26 – augusztus 1.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Jellemzôje a szenvedélyesség és az önzés. Nincs is baj addig, amíg képes önkontrollt alkalmazni! A Mars békétlenségre, vitákra utal ezen a héten. Bosszantó féltékenységi jelenetek, pletykák borzolhatják idegeit.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Szerencsére folyamatosan keresi az érvényesülési lehetôségeket, ezáltal mindig akad valaki, aki elképzeléseit, céljait támogatja. Tanuljon meg áldozatot vállalni, mert így tarthatja meg kapcsolatait, és kerülheti el a magányt!
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Erôs az önmagába vetett hite, pontosan tudja, mit nem akar. Életének legfôbb feladata példamutatóan élni, lehetôség szerint jó vezetôvé válni, és soha nem visszaélni a hatalommal. Ne törôdjön vele, ha ezért a gôgös, unintelligens újgazdagok lenézik!
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Egyénisége olyan, hogy a bánatos emberek szívesen sírják ki magukat az Ön vállán. Támaszt nyújt rokonainak, barátainak. Életének egyik fô feladata saját család létrehozása.
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Meghatározó személylyé kell válnia, megteremteni egy jó anyagi biztonságot ahhoz, hogy kedvese felnézzen Önre. A gyengeség, a féltékenység összhatása kiborulásához vezethet. Pénzügyekben most csak a legszükségesebbekre költsön.
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Elôfordulhat, hogy közvetlen munkatársában találja meg azt, ami kedvesébôl hiányzik, vagy csak részben van benne. Ettôl aztán érzelmei jól összekavarodnak, nehezen választja ketté az érzelmeket és az üzletet. A kapkodás most rossz tanácsadó!
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           A Vénusz megoldja a nyelvét, és végre a kedvese elôtt is fel meri tárni szíve titkos vágyait. Ez a vallomás azért jó, mert kibeszéli évtizedes szorongásait, egyben partnere segítségével megszabadulhat a félelmeitôl.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           A céljai jók, csak az eszközöket kellene újragondolni! Magabiztossága legtöbbször megátalkodott konoksággal párosul. Másoknak a kikapcsolódás, a pihenés ideje ez a hét, Önnek azonban az aktivitásé, mely fôleg az érzelmek rendbetételérôl szól.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Ez a hét párkapcsolati szempontból vízválasztó is lehet. Fontos önnek a vezetô szerep, de az állandó beszédével, fontoskodásával kiüldözi kedvesét a világból. Ne csodálkozzon azon, hogy sokan nem képesek felvenni az Ön dinamizmusát! Tessék olyankor hozzájuk idomulni, és lelassulni, ha kell!
           BAK (XII.23-I.20.)
           Igyekszik úgy élni, ahogy elképzelése szerint egy tökéletes emberhez illik. Fontos, mit gondol, mit mond Önrôl a világ. Gondosan válogatja szavait, barátait, de még a ruhatárát is. Nem ajánlott Önnek a pesszimista emberek társasága.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Megszokta, hogy a maga ura. Nem nagyon hallgat másokra, így több esetben, botor módon, csak saját kárán tanul. Legyen nyitottabb, figyelmesebb, rengeteg kellemetlenséget spórolhat meg! A szerelemben lazuljon egy kicsit.
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Megpróbál maximálisan teljesíteni. Szüksége van intellektuális feltöltôdésre. Nem elképzelhetetlen egy rövidebb tanulási folyamat. Otthonát illetôen fontos a biztonság, ami nem csak anyagiakban, értendô, hanem egy boldog társ mellett.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           A váratlanul hazaérkezô férj az ágyban találja a feleségét.
           – Csak nincs valami bajod? – kérdi aggódva.
           Az asszony kap az ötleten, és zihálva így szól:
           – Jaj, megfulladok! Nem kapok levegôt!
           A férj az egyik gyereket elszalajtja orvosért. A másik néhány perc múlva kiabálva közli a felfedezését:
           – Apu! Apu! Egy meztelen bácsi áll a szekrényünkben!
           A férj meghökkenve látja, hogy a szekrénybeli férfi a barátja.
           Dühösen ráordít:
           – Nem szégyelled magad? A feleségem fuldoklik, te meg itt ijesztgeted a gyereket?
           * * *
           Egy öreg néni száguldozik az autójával. Megállítja a rendôr.
           – Hölgyem, azt hiszem, ön már elhagyta a 60-at.
           – Ó, biztos úr, már a 70-et is...
           * * *
           Minden férfinak szüksége van egy feleségre, mert van egy csomó dolog, amiért egész egyszerűen nem lehet a kormányt hibáztatni.
           * * *
           Ül a nyuszi az erdôben, s egy hatalmas reszelôvel élesíti a körmeit. Arra megy a róka.
           – Mit csinálsz, nyuszi?
           – Hegyezem a körmöm. Ha idejön az oroszlán, széttépem! A róka úgy megijed a harcias nyúltól, hogy beveti magát a sűrűbe. Jön a farkas.
           – Mit csinálsz, nyuszi?
           – Hegyezem a körmöm. Ha idejön az oroszlán, széttépem!
           – Megvadult ez a nyúl! – kiáltja a farkas, és usgyi be az erdôbe. Arra megy a medve is.
           – Mit csinálsz, nyuszi?
           – Hegyezem a körmöm. Ha idejön az oroszlán, széttépem. Ijedten siet el a medve. Ám hatalmas horkantásokkal feltűnik az oroszlán.
           – Mit csinálsz itt, nyuszi? – kérdi.
           – Manikűrözök, és közben butaságokat fecsegek.
           * * *
           A mérges kismalac egy fenyôfaágon üldögél.
           Arra megy a medve, és megkérdezi:
           – Mit csinálsz itt, kismalac?
           – Cseresznyét eszek.
           – Dehát ez fenyôfa!
           – Kuss! Hoztam.
           * * *
           A gonosz kismalac odamegy a vasúti jegypénztárhoz, és gonosz hangon így szól:
           – Egy retúrt kérek!
           – És hova?
           – Hova, hova, hát ide vissza!
           * * *
           Az erdei bolt elôtt állati hosszú sor áll. A kisnyuszi elôresettenkedik, mire a medve hátradobja a sor végére, mire a kisnyuszi megszólal:
           – Úgy látom, ma sem nyitok ki.
           * * *
           A nyuszika megy az erdôben, találkozik az öszvérrel:
           – Én vagyok a nyuszi. Hát te ki vagy?
           – Én vagyok az öszvér.
           – Az meg mi?
           – Apám ló volt, anyám szamár.
           Megy tovább a nyuszika, találkozik a farkaskutyával:
           – Én vagyok a nyuszi. Hát te ki vagy?
           – Én vagyok a farkaskutya.
           – Az meg mi?
           – Apám farkas volt, anyám kutya.
           Megint megy tovább a nyuszika, zümmögést hall a feje felett:
           – Én vagyok a nyuszi, hát te ki vagy?
           – Én vagyok a lódarázs. A nyuszi eltöpreng, majd megszólal:
           – Na, menj a fenébe!
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!