Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Szociális lelkülettel
800 000 lejt kaphat kormányalapból a város szociális lakások építésére – hangzott el már a múlt heti tanácsülésen, s tette is a tervezetet a tanácsosok elé Pap József polgármester. Két variáció volt, vagy a Téglagyárnál, az egykori csendôrségi istállókat alakítják ilyen lakásokká, vagy a barompiacra építik azokat. A testület a sarkára állt, nem kívánt újra kutyafuttában elhamarkodott döntést hozni. E szerdán, rendkívüli tanácsülés keretében újra napirendre került az ügy. Gyorsan kell dönteni, különben elveszíthetjük a felajánlott támogatást. A polgármester kitartott amellett, hogy a Téglagyárnál építkezzenek (különben e céllal kérte és kapta meg az államtól az egykori csendôrségi istállókat), elképzelése ellen azonban több minden is szólt.
Nemzetközi szociális felmérés támasztotta alá, hogy a romatelep szomszédságában nem megfelelô a szociális lakások kialakítása, hisz az amúgy is rászorulók alacsony életszínvonalát még lennebb nyomná a környezet. Tizennégy civil szervezet 33 tagja is tiltakozást fogalmazott meg ez ellen, állítva, a hely sokkal inkább megfelelô kutyamenhely számára.
A tanácsülésen újabb helyszínek is felvetôdtek. A polgármester második javaslata, hogy legyen a Nyír felé vezetô út mellett, a barompiac helyén a társasház, a kevesebb mint 1000 méterre lévô tyúkfarm miatt lehetetlen, a Makkos utca és közüzemek környéke pedig azon okból lett elutasítva, hogy nem kell követni a hatvanas évek divatját, mikor a szociális problémákat úgy oldották meg, hogy a városközpontba költöztették a hajléktalanokat.
Egyetlen megoldás mutatkozott: a Kavicsbánya utca, ahová ezelôtt nyolc évvel tervet is készítettek hasonló építményekre. A terv léte fontos, ugyanis igencsak szorítóak a határidôk. A testület egyhangúan döntött: Kavicsbánya utcában van a legmegfelelôbb hely e lakások felépítésére.
Bár a kérdés felmerült, választ csak félszájjal adott arra a polgármester, hogy kiknek épülne a negyvenlakrészes ingatlan. Szavaiból azt lehetett érteni, hogy a visszaadott ingatlanokból kilakoltatott családok részére, akik nem lévén hová lehajtani fejüket, a város köztereinek padjain töltik az éjszakát.
Eszembe jutott egy kép: két ismerôs fekszik a gimnázium elôtti padon. Panaszkodnak, hogy hontalanná váltak, s bizony, nem kellemes az éjszaka a szabad ég alatt. Akad a nyelvük, s nem az éjszakai hidegtôl, mert szag is követi szavaikat… pálinkabűz. Rég ismerem ôket, tudom is, hol laktak. Egy államosított házban, ahol idôs rokonukat rács mögé zárták, még vizet sem adtak neki, az ételt pedig, amit az öregotthon naponta küldött számára, nem adták a csórén fekvô, idôs néninek, elették elôle.
Hát ôk lennének azok, akik az egyik apartmanba beköltöznek? Ôk lennének, akiknek a 800 000 lejes állami támogatás mellé még a város is odateszi a maga részét, hogy lakásuk legyen?
Szociális lakást építeni kell. De cseppet sem lényegtelen a kérdés, hogy kinek. Mert ugye, nem kellene még egyszer úgy járjunk, mint hajdan a Csillagblokknál, hogy kikémleljen az emeleti ablakon a ló.
Balázs Katalin
Az Ember és a Kutya
Évszázadokkal ezelôtt az Ember és a Kutya barátságot kötött. Együtt barangoltak hegyrôl völgybe, tisztáson pihentek, forrás vizét itták. Mindkettôjük számára ajándék volt a hajnali harmatos fű zöreje, az erdô illata, a szél simogatása. Közösen, egymást segítve ejtették el a mindkettôjük megélhetését biztosító vadat. Az Ember hússal, csonttal jutalmazta a Kutya hűségét és bátorságát; a Kutya pedig feltétel nélkül szolgálta ôt. Telt-múlt az idô, változott a világ. Az Ember már nem jár vadászni, a húst marketben vásárolja meg. A Kutyát – jó esetben – amolyan játékszernek tekinti. Rossz esetben pedig tulajdonnak. Tenyérnyi garázs-udvarra zárja, elfelejt ételt-italt adni neki. Napokig nem szól hozzá, dühös, ha a Kutya órákon át tartó vonítással próbálja emlékeztetni többévszázados szerzôdésükre. Amit felül kellene írni, újra kellene gondolni, a megváltozott körülményekhez kellene igazítani. Oly módon, hogy a Kutya is méltó körülmények között élhessen. Hiszen nem ô szegte meg a barátság íratlan szabályait. Ô továbbra is hűséges az Emberhez, feltétel nélkül szereti és szolgálja gazdáját.
Csata Orsolya
Idôalagút (34.)
Nem különösebben érdekes ma már a téma. Csak a maradi gondolkodás példájaként érinti Gyergyószentmiklóst is. (A villanyvilágítás bevezetésekor hasonló tünetek jelentkeztek. Voltak olyanok ugyanis, akik fejszével és fűrésszel veselkedtek neki a már földbe helyezett villanyoszlopoknak. Nos, a gôzös elfogadása sem ment simán:
„Vasúti szerencsétlenség
Folyó hó 15-én a Gyimesbôl délben induló 8801-es számű személyvonat Madéfalva és Csíkszereda között a csicsói átjáró mellett a sínekbôl kiugrott és a körülbelül 5 méter magas töltésrôl lezuhant. A hat kocsiból álló vonatnak csak az utolsó két kocsija maradt a töltésen.
A szerencsétlenség oka még hivatalosan megállapítva nincs, de valószínű, hogy itt is a meglazított sincsavarok okoztak katasztrófát. A kolozsvári üzletvezetôség részérôl maga az üzletezetô és a forgalmi fônök szállottak ki a vizsgálat megejtésére. A szerencsétlenségnek egy halott, hat súlyosan megsebesült, s több könnyen sérült áldozata van. A podgyászkocsi teljesen összezúzódott. Csodálatosképpen az abban tartózkodó vonatvezetônek semmi baja nem történt. A közlekedést átszállítás útján bonyolítják le, a teherforgalom azonban egyelôre szünetel.
Távirataink újabb két vonatszerencsétlenségrôl értesítenek. Valóban megdöbbentô jelenség ez a tömeges vasúti baleset. Maholnap utazni sem mer az ember, olyan sűrűen fordulnak elô. Nem tudjuk e szomorú ténynek okát, de egyedül a véletlen terhére sem lehet azt írni.
Mindenesetre vasúti intézményünkben rejlik a hiba. Vagy kevés és túlterhelt s a személyzet s így kötelességét pontosan teljesíteni nem tudja, vagy pedig hanyag, s felelôsségteljes hivatását könnyelműen fogja fel. – Semmi esetre sem szabad az ember életét oly bűnös közönyösséggel veszélynek kitenni, s bárhol is rejtôzzék a baj, a nyomára kell annak akadni.
Az intézô körök kötelessége a szigorú vizsgálat s ennek eredményéhez képest a további veszély elhárítása.
Hónapokon keresztül foglalkoztatja közvéleményünket a vasutasok kérdése, s ez alatt nap-nap után életünkkel s testi épségünkkel fizetjük az áldatlan adót.(…)
Más: „Egyik vasúti szerencsétlenségbôl fel sem ocsúdtunk, egyik dinamitmerényletet még el sem felejtettük, már itt van a másik. Hétfôn a Brassó – Földvár közötti vonalon a vasúti híd alá dinamitot helyeztek el. Úgy látszik a kivándorlást úgy akarják megakadályozni, hogy az emberek egy részét a levegôbe repítik. Ki megmarad, az itthon is megél.”
A fejlôdés lassabban, gyorsabban mindenhol ösvényt tapos.
Városunk lassan, de csak fejlôdget.
Már csak arra kellene törekednünk, hogy amit elvégzünk, az a jövônek és ne csak a mának készüljön.
Legalább annyira, mint a vasút.
Ollózta: Bajna György
Készül a kórház
Szeptember végéig az Exbeton Kft. befejezi az új kórház építésének a ráesô részét. Közben már az alvállalkozók is dolgoznak, egy személy- és két hordágyfelvonó is készül, festik a falakat, az üres műtôkben már műgyantára lép, ki betér, és simítják a padlóra a PVC-szônyegeket is. Néhány mosdóban már be vannak építve az egészségügyi berendezési tárgyak, sôt fogast is rögzítettek a falakra; készül a „gyógyítóház”.
Laczkó József egy éve vezeti az építkezési munkálatokat, ô vezetett körbe az épületbe, amelyben már kész helyiségek is vannak; kulcsra zárva. Ôrzik a kellékeket, éjszakánként bezárják az ajtókat, hiszen már kis tárgyaknak, például kilincsnek lába kelt. „Sokan vagyunk, s sokfélék” – mondja a vezetô.
Arról is szólt, hogy a tizennyolc éve elkezdett építkezésben változtatásokat is kellett eszközölni: eu-s normáknak megfelelôen költöztettek falakat. A mosoda és a kórházi konyha már ott működik, onnan látják el a betegeket. A 40–50 ember folyamatosan azért tesz, hogy elkészüljön Gyergyószentmiklóson a kórház, amelybe aztán beköltöztethetik a berendezéseket. Mint mondta, 230 helyiséget számlál az épület, és szeptember végén átadják az új gyergyói ispotályt.
K-T. Gy.
Vízhiány Gyilkostón
Csütörtök délután megszakadt Gyilkostón a vízszolgáltatás, péntek reggelig szárazak voltak a csapok. A turistaidény kellôs közepén. A vendéglátó egységek szobái tele turistákkal, külföldiekkel. S közben folyamatosan érkeztek egy-egy italra autóbusznyi látogatók, kik a mosdót is használták – természetesen.
Amint Portik Csaba, a Gyilkostó vendéglô tulajdonosa elmondta, nem volt mit tenni azonkívül, hogy a folyosókon felsorakoztatták a vedreket megtöltve vízzel, minden ajtó elôtt két veder víz díszelgett. Filmezték is elôszeretettel a vendégek a nem tetszô állapotokat, sôt írásba is foglalták, hogy ugyan a vendéglátással semmi gondjuk, de a vízhiány kiborította ôket, megengedhetetlen ilyesmi, és volt, aki nem fizetett a vendéglátásért...
– Már nem elsô eset, hogy szünetelt a vízszolgáltatás. Mi reklámozhatunk, hogy jöjjenek ide a turisták, ha víz nincs. Akárhol, ha valamilyen probléma van, azt mondják, a hal a fejétôl büdösödik. Akkor pucolják meg a halat, vágják le a fejét. Ezen a helyzeten változtatni kell, számtalanszor megtörtént már, és ez nem más, mint Gyilkostó lejáratása. Nem elég, hogy szemét van mindenütt, még víz sincs. A tóban annyi a víz, hogy ellátna fél országot, s nem tudnak belôle ellátni két vendéglátóegységet. Ez szívatás. A vendégek egymás után írták a panaszleveleket, s el is kellett jó néhányat engedjek úgy, hogy nem fizetett. Hol van a nyereség? S ha a hatóság megbírságol a vízhiány miatt? Felelôtlenség. Aki azért van fizetve, hogy végezze ezt a munkát, működtesse a vízházat, kikapcsolta a telefonját. Ha ezért van megfizetve, álljon melléje. Nem is szóltak, hogy tegyünk valamit, mert nem lesz víz. Hetven vendégünk volt a szállodában. Amint kijöttek a Go Rt-tôl, azóta van víz. Addig miért nem volt? Azt mondta a működtetô egy korábbi vízhiányra, hogy az ok a nagy fogyasztás. Akkor vendég sem volt a szállodában. S a régi rendszerben, amíg az üdülôtelep 800 férôhelyes volt, addig miért nem volt vízhiány? A villanyáram-szolgáltatás is szünetel néha, mert szél dönt fákat a vezetékekre, erre megvan a megoldás, van saját áramfejlesztônk. Azért, hogy tisztaság legyen, összeszedjük a szemetet mi magunk. De ha saját kutat is kell fúratni a vízellátásért, akkor ne legyen üdülôtelep Gyilkostó, hanem legyen egy falu. Tényleg meg kell nézzék az illetékesek, hogy mi az oka, és tenniük kell valamit. Sokszor megtörtént már, pontot kellene tenni a végére, mert a XXI. században vagyunk.
Gáll Zoltán a vízház működtetôje, napi hat órával alkalmazták. A csütörtöki vízhiányról a következôket mondta:
– Ahogy a szezon elkezdôdött, s nagyobb a fogyasztás, vízhiány van. Amennyi víz bejön a tóból, annyit felnyomatok a pumpával, többet nem tudok. Csütörtökön nagy volt a fogyasztás, estére teljesen leállt a pumpa. Én sem tudtam, hogy mekkora lesz a fogyasztás, tehát nem tudtam szólni. Ha elegendô víz jönne a pumpa alá, akkor nem lenne baj. A pumpa úgy működik, hogy csak akkor kapcsol be, mikor feltelik a kút. A múlt rendszerben is, mikor több turista volt, akkor is ez a pumpa látta el vízzel a telepet, ugyanazon a csövön jött be, én is csodálkozok azon, hogy most nem elég. Nem jön annyi víz. Negyven-ötvenéves a vezetékrendszer. Egyetértek azzal, hogy turistariasztó a vízhiány, mert hiába van szép vendéglô, ha nincs víz… Este kilenckor üzemképesen hagytam a pumpát, kellett volna működjön. Reggel hat órakor visszaindítottam. Az éjszaka kikapcsoltam a telefont, mert valaki olyan hívott fel, akinek hiába mondtam el, hogyan működik a pumpa, durván beszélt.
– Mi lenne a megoldás?
– Én ötletként elmondtam, hogy a patakból pótoljuk a vizet, fektessünk le vezetéket, szereljünk pumpát, mert a 24 órára a 200 köbméter víz nem elég a szezonban. Ez az én javaslatom volt, de nem haraptak rá.
Isán Magda mérnôknô a közüzemektôl kijárt a tóhoz az áldatlan állapot miatt, rákérdeztünk, mit lehetne tenni a zökkenômentes vízellátás érdekében.
– Több ok áll a vízhiány mögött. Nem akarom kiteregetni a szennyest, azt meg kell mosni. Csak annyit mondhatok, hogy mind technikai, mind szervezési szempontból meg fogjuk tenni azokat a lépéseket, melyek következtében reméljük, nem lesz a továbbiakban példa szolgáltatás-kiesésre. Én a kellemetlenségekért elnézést kérek, és lépni fogunk, ígérem.
K-T. Gy.
Kiegészítések a „tájékoztatáshoz”
Városunk polgármestere ismét a sajtóhoz fordult, hogy magyarázza meg a bizonyítványát ama 187 millió régi lej ügyében. A gond csak az, hogy a tájékoztatója hiányos, nem tesz említést legalább két dologról. Éspedig:
1. A történet nem ott kezdôdött, hogy az Environment Kft. kártérítési pert indított a polgármester meg a polgármesteri hivatal ellen. Ezt megelôzte még két fontos esemény. Kezdôdött azzal, hogy 2004 nyarára ki volt írva egy árverés, azon szeretett volna részt venni a szóban forgó cég, a polgármester pedig ezt az árverést nemes egyszerűséggel nem tartotta meg. Ezért az Environment Kft. pert indított a közigazgatási bíróságon, s azt a pert meg is nyerte, a bíróság jogerôsen kimondta, hogy a polgármester megszegte a törvényt, amikor nem tartotta meg az árverést. Ez után következett a második per, amiben a cég – igaza tudatában – már kártérítést követelt a törvénytelenség elkövetôjétôl. Következésképpen igaz, hogy ha a cég a kártérítési pert megnyeri, az nagy kiadást jelentett volna a polgármesternek, de neki személyesen, nem a városnak, mert a kiindulópontul szolgáló törvénytelenséget nem a város követte el, hanem a polgármester. Ebbôl is látszik, hogy formailag lehet igaz az, hogy az ügyvéddel a polgármester közhivatalnokként kötött szerzôdést, ezért jogos volt a pénzt a város költségvetésébôl fizetni, de erkölcsi szempontból teljesen egyértelmű, hogy a per a polgármester hibájából indult, s a felperesnek azért volt esélye nyerni, mert a polgármester törvénytelenséget követett el, tehát személyesen ô az, akit az ügyvédnek védeni kellett, mert ha az Environment pert nyer, az személyesen neki került volna sok pénzébe.
2. A polgármesteri tájékoztatóból az olvasó azt értheti, hogy a táblabíróság arra kötelezte az Environment Kft-t, hogy térítse meg a városnak a 187 milliós perköltséget, ez pedig nem igaz. A táblabíróság ítélete azt mondja ki, hogy az ügyvéddel szerzôdést kötött egyrészt a polgármesteri hivatal, másrészt a polgármester, mindketten 93,5 millió régi lej értékben, ellenben polgármesteri hivatal a törvény értelmében nem is létezik (a törvény csak helységrôl, képviselôtestületrôl és polgármesterrôl beszél, az a kifejezés, hogy polgármesteri hivatal, sehol nem fordul elô benne), következésképpen szerzôdést sem köthetett volna, illetve pert sem indíthat azért, hogy az Environment Kft. fizesse vissza neki a 93,5 millió lejt. Éppen ezért ezt a keresetet a bíróság elutasította, s csak a másikat tárgyalta érdemben, s abban adott igazat a polgármesternek, kötelezvén az Environment Kft-t, hogy fizesse vissza a perköltséget, azaz a másik 93,5 millió lejt. Ezt azért fontos pontosítani, mert így mindenki számára világos, hogy a pénz fele egyértelműen úszott, mert nincs mód se az ügyvédtôl, se a cégtôl visszakapni, csak a másik felét lehet esetleg visszaszerezni végrehajtó által (habár fogadok, hogy a cégnek egy leje sincs, s az a klasszikus eset áll fenn, hogy járni jár, de nem jut).
Külön pikantériája az esetnek az, hogy a táblabíróság az indoklásban azt mondja, hogy a polgármesternek szuverén joga volt megválasztani azt az ügyvédet, aki esetleg magasabb honoráriumot kér, de szakmailag annyira felkészült, hogy garanciát jelenthetett a per megnyerésére. Arról azonban már nem beszél se ô, se senki más azóta, hogy vajon tényleg olyan jól felkészült-e az az ügyvéd, aki még bár annyira sem ismeri a közigazgatási törvényt, hogy tudja: polgármesteri hivatal jog szerint nem létezik, tehát pert sem lehet indítani ellene. Ügyvédünk teljes lelki nyugalommal vállalja a nem létezô hivatal védelmét, elveszi ezért a tiszteletdíjat, majd beadványt is szerkeszt a fantom nevében.
Úgy gondolom, ezek szükséges adalékok ahhoz, hogy ki-ki eldönthesse, jogos volt-e a város pénzébôl fizetni azt a 187 millió régi lejt, illetve, hogy ki az, aki ezt a „kölcsönt” a városnak vissza kell fizesse. (Jut eszembe: jellemzô az, hogy mikor ki kellett fizetni a pénzt, akkor a polgármester azzal biztatta a képviselôket, hogy szavazzák meg bártan, mert csak egy kölcsönrôl van szó, a pénz hamarosan visszakerül a város pénztárába, majd miután a kifizetés megtörtént, 180 fokot fordul, s azt mondja, hogy az ügyvéd nagy veszélytôl mentette meg a várost, ezért joggal kapta a pénzt, s azt természetesen a város kellett fizesse.)
Az már csak ráadás, hogy a sajtónak megküldött tájékoztatót a polgármester postán a lakásomra is elküldte, hivatalos átirat formájában, pecséttel, aláírással. Ha hiszik, ha nem, a pecséten ez áll: România – jud. Harghita – Municipiul Gheorgheni – PRIMĂRIA! Gondolom, mondanom sem kell, hogy a borítékon feladóként ugyanez szerepel.
Árus Zsolt
MPSZ-hírek
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Nyolcvanöt hét, több mint egy év és 7 hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ-elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? Nem érez egyikük sem bár annyi lelkiismeret-furdalást, hogy a képviselôtestület ülésén felvesse a témát? A becsületnél tényleg fontosabb a pártfegyelem?
A polgármester kitüntetésérôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete e heti ülésén úgy döntött, hogy úgy próbál hozzájárulni népünk fogyásának a megakadályozásához, hogy A legjobb apa néven díjat alapít. A díj elsô kitüntetettje Pap Iosif városunk polgármestere, aki pénzt és energiát nem kímélve dolgozik a családjáért, s az utóbbi három évben többet tett ilyen téren, mint bárki más Gyergyószentmiklóson. Több kilométer utat és járdát aszfaltozott, gázt vezetett gyárakhoz és lakásokhoz, s még bár ilyenkor nyáron sem pihen, az e heti testületi ülés napirendjén szerepel az a tervezet, amit, ha a képviselôk elfogadnak, akkor csatornahálózat épül mindkét fia utcájában.
Szintén e heti ülésén döntött az MPSZ helyi szervezete arról, hogy kérni fogja a helyhatósági törvény módosítását. A változtatás lényege az lenne, hogy a polgármestereket ne négy évre, csak egy hónapra válasszák, s zárják ki az újraválasztás lehetôségét. Mindezt azért, mert így lehetôség nyílna arra, hogy az egymást követô polgármesterek sorra rendbe tegyék a lakásuk meg a cégeik környékét, ez pedig oda vezetne, hogy pár év leforgása alatt városunk az ország legszebb, legrendezettebb települései sorába emelkedne.
Tanácsülés
Maradnak a Csanód-építette garázsok
Még mielôtt a napirend megszavazására sor kerülhetett volna, számos hozzászólás hangzott el a gyergyószentmiklósi tanácstestület szerdai ülésén. Parászka Géza közölte, egy beadvány jutott el hozzá, melyben súlyos mozgássérültek kérik, létesítsenek még egy buszmegállót a Bucsin negyedben, hisz a két megálló között nagy a távolság, nehézkes számukra a közlekedés. A tanácsos átadta a beadványt a forgalomért felelôs bizottságnak.
Aszalos kérte, a járdajavítások listáján helyezzék a sor elejére a Márton Áron utcát; legalább az egyik oldalán tegyék rendbe a járdát, mert rengeteg turista megfordul ott a templomokat látogatva.
Szász Józsefnek szemet szúrt, és szóvá is tette, hogy a volt szülészet elôtt embermagasságú a gyom, fel kellene szólítani az épülettulajdonosokat, hogy teremtsenek ott rendet. Ugyancsak gaz uralja a temetôben az elsô világháborús áldozatok emlékművét, jó lenne, ha lépne az egyház, és lakossági kérést tolmácsolva elmondta, sokan örvendenének, ha újra működne a szökôkút.
Szabó Rudolf a polgármesterhez intézte kérdését: múlt ülésen rábólintottak, hogy a városvégeken, a településjelzô táblán rovásírással is fel legyen tüntetve Gyergyószentmiklós. Miért nem történt intézkedés? A polgármester, mint mondta, nem volt ez megszavazva, de ennek ellenére már tárgyalt egy fafaragóval. Tudni kell azonban, hogy az új táblák pénzbe kerülnek.
Kontesveller József alpolgármester közölte, szociális menhelyekre van megpályázható összeg. A pályázaton való részvételnek az a feltétele, hogy még tíz évre bérbe adja a hontalanok otthonának épületét az önkormányzat az Ora International segélyszervezetnek.
Eigel Tibor kérdésére, miért nem kapják elektronikus formában is a tanácsülések anyagát a döntéshozók, annak ellenére, hogy ezt megszavazták, a polgármester türelemre intette a tanácsost: várjon.
Dr. Kolumbán László a kóbor kutyák ellen emelt szót: újra nagy falkák járják a várost „naftalinban van az altatófegyver?” Számára is a türelem jelentheti a megoldást, Pap József jelezte, tervezik a gazdátlanok elaltatási akcióját.
Vencser Sándor felrótta: lassan vége a nyárnak, és egy métert sem javítottak a Gyilkostó sugárúton. Pedig „sok turista megfordult ott, sokan vitték a hírünket”. Szintén a járhatatlan utakra panaszkodott Antal Péter, Portik Csaba pedig jelezte, megbénult a forgalom a Gyilkostón. Kevés a parkoló, a turista ott áll meg, ahol tud, ellehetetlenítve a közlekedést. Ajánlotta, alakítsanak ki újabb parkolókat, szedjenek díjat az ott megállóktól. „Rengeteg turista van, akiktôl pénzt lehetne kérni a parkolásért. Így csak az ottfelejtett szemetet hagyják nekünk”.
A napirend elôtti felszólalások után szavazni kellett volna újabb, utolsó percben az asztalra tett megvitatnivalók napirendre való felvételérôl. A tanácsosok többsége nem akarva újra abba a hibába esni, hogy tanulmányozatlanul bólintanak rá fontos kérdésekre, ellenezte a napirendre tűzésüket, vállalva inkább pár nap múlva egy rendkívüli tanácsülést, ahol mindezt megvitatják.
A napirendi pontoknál elsô helyre hozták elô a garázskérdést a meghívottakra való tekintettel. A korábbi határozat módosításáról kellett döntsenek, melyben az állt, hogy a Virág negyed 50–51-es tömbházai között lévô összes garázst le kell bontani. A módosítás szerint maradhatnak azok a garázsok, melyeket hajdan a Csanód épített, s melyeket a tulajdonosok megvásároltak. A titkos szavazás eredményeként a 365-tôl 388-ig számozott gará-zsok lebontására nem kerül sor.
Több döntés is született ezen ülésen, melyeket az alábbiakban ismertetünk:
– 1500 négyzetméter területet adott a város a Batthyány Ignác Szakközépiskolának az iskola mögötti hegyoldalból, hogy oda bentlakás és garzon épülhessen.
– Kiigazították a beruházási programot, és ennek értelmében módosították a költségvetést is.
– Beleegyeztek, hogy az önkormányzat lízingeljen egy 8+1 személyes, és egy 16+1 személyes autóbuszt.
– Módosították a Figura Stúdió Színház tisztségjegyzékét.
– Elfogadták a Gyôzelem utcából nyíló új utca felparcellázását lakásépítés céljából.
– Döntöttek a gyilkostói 17-es villához tartozó földterület eladásáról.
– A 10-es törvény alapján kompenzálásként adható belterületek ügyében elutasító döntés született. A polgármester a testület tudomására hozta, hogy az Építôk utcában van egy 10 áras, a Makkos utcában pedig egy 23 áras terület, amit kárpótlásként lehetne adni, de a tanácsosok úgy döntöttek, hogy csak nagyobb feszültségeket fog okozni, ha a kárpótlásra felterjesztett közel 200 ügybôl kettôt megoldanak.
Az utolsó napirendi pont alpontjaiként szerepeltek olyan megvitatnivalók, mint például, mibôl fedezze a város a kanalizálási munkálatokhoz kapott támogatás önrészét. Több ingatlan eladása is szerepelt a polgármester javaslatában, ám számos döntéshozó úgy vélte, egyéb lehetôségek után kellene nézni az önrész biztosítása érdekében, nem találva jó ötletnek a város kicsinyke vagyonának áruba bocsátását.
Szóba jött még a számvevôszék levele, melyben a 2006-os esztendôt értékeli, hogy sok probléma van a rendetlenkedô romákkal, hogy jó lenne a poligont a várostól távolabbi részre költöztetni, hogy panaszkodnak a gyergyói méhészek, segítség helyett állandó ellenôrzést kapnak a helyi hatóságoktól, majd megvitatták a Magyar Polgári Szövetség fűtésrehabilitálásra tett javaslatát. Ezen utolsó pontnál, bár nem az egyetértés érzôdött, mégis sikerült egyetértsen abban Kontesveller József és Árus Zsolt, hogy a kivitelezés sorrendjének eldöntése a szakemberek dolga kell legyen.
B. K.
„Mi élményekre vadászunk”
Többnyire fogkrémes fülekkel és narancssárga „… mert mi élményekre vadászunk…” feliratú egyenpólóban gyülekeztek a ti- zenévesek, amint meglátták, hogy idegenek érkeztek a táborba. Lóri atya Baricz-kanyari háza adott otthont az árvák táborának, akik élvezték a nagy udvart, hiszen Vásárhelyen kisebb a közös házuk udvara. A Bucsin aljában pancsolhattak a patakban, ismerkedhettek, és tábori szerelmek is szövôdgettek, annak rendje-módja szerint.
Simon Emôke, a tábor vezetôje harmadéves kommunikációs hallgató a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, immár másodjára táboroztat vásárhelyi árvaházi gyermekeket. Mint mondta, ez számára kihívás. Nem könnyű, de élményekkel teli. S élménydús nyári táborozást szeretne a gyermekeknek.
– Este lefeküdtem és reggelre valahogy ez jött ki. Hat éve segítek, mint csoportvezetô táborokban, és most az én táboromban vagyok. Hogy miért pont árva gyermekek? Szeretem a kihívásokat, ezeknek a gyermekeknek más programok kellenek, s immár második éve szervezek nekik tábort. Tavalyi év volt az elsô, a tanulóév. Nagyon nehéznek bizonyult volt. A napi program negyven százalékát, ha sikerült teljesítenem, akkor zászlólengetés volt.
– Honnan jöttek a gyermekek?
– Marosvásárhelyrôl vannak, Pál atya gyermekei, a Szent Erzsébet Alapítványhoz tartoznak. Van ház Vásárhelyen, Sárpatakon. Itt huszonkét 10 és 14 év közötti táborozik. Öt gyermekre jut egy felnôtt. Pál atyáék a szállítást állták, és támogatók jóvoltából lehetnek itt a gyermekek.
– Simon Emôkének kihívást jelent a tábor. A gyermekeknek?
– Meg tudják tapasztalni azt, hogy mit jelent szabadnak lenni. Nagy itt az udvar, jó nekik, mert más gyermeknek természetes, hogy jön a vakáció, és anyuka, apuka viszi ôt nyaralni. Pál atya gyermekeinek is szerveznek kirándulásokat, de nem árt még egy nyaralás. Igaz, nem szülôk viszik… Mai napig nem tudom megérteni azokat a szülôket, akik otthagyják gyereküket, viszont nem mondanak le róluk, nem adnak esélyt arra, hogy örökbe fogadhassák, és tízévenként, ha meglátogatják… Ez egy szülô részérôl a legnagyobb egoizmus, amit el tudok képzelni. Ezeket a gyermekeket is el kell vinni táborba, hogy legyenek élményeik. Kézműveskedünk, túrázunk, megtapasztalják, hogy egymáson segíteni kell. Nagyon nagy meglepetés volt számomra, hogy a legutóbbi túrán a gyermekek egymáson segítettek, anélkül, hogy mondtam volna nekik.
– Mi lesz velük, ha nagykorúak lesznek?
– Vannak olyan gyermekek, akik lángeszűek. Az ügyességi programokon is kiderült, félelmetes logikájuk, eszük van. A nevelôkön, Pál atyán, vagy nem is tudom, kin múlik, hogy mi lesz velük. Én ezt tudom tenni értük, hogy elhozom táborba, hogy élményekben részesüljenek. Ez az én célom. Hogy legyenek nekik is nyári, táboros élményeik.
Miközben beszélgettünk, fôtt a lucskos káposzta, s készült a szalma krumpli, disznóhús. A gyermekek füleirôl is lassan eltűnt a fogkrém, és sorban csimpaszkodtak Emôkére… Szeretetért.
K-T. Gy.
Megkezdôdtek a pótvizsgák
Augusztus huszadikán kezdôdött, szeptember harmadikán – az eredmények kifüggesztésével – ér véget az idei pótérettségi. Ezen a vizsgán ismét próbálkozhatnak azon XII. osztályt végzettek, akik idén, vagy az elôzô években egy vagy több tantárgyból sikertelenül vizsgáztak. A Hargita megyei diákoknak idén a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban mérik fel tudásukat. Megyénkben a diákok 87,62%-a, azaz 2845-en sikeresen vettek részt a júniusi érettségi vizsgán. Jó eredményeket értek el a Gyergyói-medencében vizsgázó diákok is, hiszen a Salamon Ernô Gimnáziumban vizsgázók 96,12%-a szerezte meg az érettségi diplomát, míg a Gépgyártó Iskolaközpontban 86,41%-os volt az átmenô jegyet szerzettek aránya. A sikertelenül vizsgázók legtöbbje román nyelv és irodalomból bukott el, így a hétfôn kezdôdött pótérettségin is legtöbben ebbôl a tantárgyból adnak számot tudásukról. Ugyancsak most – augusztus 21–28. között – írhatják meg az egységes dolgozatot azok a hetedik osztályt végzett diákok, akik nem érték el az átmenô jegyet matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint román nyelv és irodalomból. Costea Constantin fôtanfelügyelô-helyettes szerint az egységes dolgozat megírása nélkül nem iratkozhatnak nyolcadik osztályba a diákok. A tanügyi törvény módosítása nyomán az abszolváló vizsga helyett az egységes dolgozatokon szerzett jegyek alapján tanulhatnak tovább a diákok.
„Szeretnék méltó lenni a feladathoz”
Újfalvi, szürke andezitbôl készül a Szent István-szobor, melyet az önkormányzat a Bucsin negyedi templom elôtti térre tervezett. A polgármester felkérésére Polgár Botond, gyergyói fiatal szobrász készíti a közel háromméteres szobrot, de már korábban, még az elsô templomterv kapcsán felmerült, hogy az oltár, a keresztút tizennégy stációja, a korpusz, a keresztelômedence, szenteltvíztartók elkészítésére is felkérik. „A szobor és a templombelsô külön-külön jött szóba, de számomra összekapcsolódik formanyelvezetében, stílusában, anyagában” – fogalmazott a gyergyói szobrász, aki most a budapesti Magyar Képzôművészeti Egyetem szobrász szakán utolsó éves. Polgár Botonddal, a Szent István-szobor készítésérôl itthon beszélgettünk, miután a több tonnás követ Gyergyószentmiklósra szállították, és fehérre feketén aláírták a szerzôdést.
Miért éppen újfalvi szürke andezit, kérdeztük a fiatal szobrászt, kinek válasza igencsak meglepô volt.
– Újfalvi szürke andezit, ez a helyi anyag a rögeszmém, megkóstoltam, megpróbáltam, nagyon szép anyag, idôtálló, nehéz megmunkálni. Az újfalvi szürke andezit, egy nagyon rideg, nagyon törékeny, szeszélyes, kemény anyag. De én beleszerettem.
Boti, mint mondja, igencsak nehézkesen, harmadszori nekifutásból „jött le a kô a bányából”, nem robbantott a nagy, természetes kavicsformájú kôtömb. Nehezen adta magát, mondja a szobrász, miközben a törött, gipszelt karjára néz.
– Megpróbálom értelmezni az ilyen eseményeket jelekként is, de úgy érzem, ez egy akkora kihívás, feladat, hogy mindaz, amit eddig csináltam, csak felkészülés volt erre. Úgyhogy szeretnék méltó lenni ehhez a feladathoz.
A fiatal szobrász azt is elmondta, a szobor a Szent István-korona felajánlását fogja ábrázolni, tehát nem a fején viseli a koronát, hanem párnán a jobb kezében tartja, és a város felé fordul.
– A figura arányrendszere nagyobbra van méretezve, mint, ami a kôbôl kifér, tehát a felsô része lesz meg. Ha egész alakosról lenne szó, akkor ebbôl a kôbôl, csak másfeles életnagyságú jönne ki. Úgy ítélem meg, hogy olyan nagy a tere annak a helynek, ahová kerül, akkora perspektívája van a sugárúttal, hogy nagy darabot kell oda állítani, ahhoz, hogy „megszólaljon” abban a térben.
A fiatal szobrász monumentális-szobortapasztalatokkal rendelkezik, nem ez lesz élete legnagyobb szobra. Többszörös erôbevetésre van szükség, de a gyergyói szobrász, mint mondta, „beleszeretett” az újfalvi szürke andezitbe.
A templombelsôt, az oltárt, a keresztút tizennégy stációját, a korpuszt, a keresztelômedencét, szenteltvíztartókat, szép lassan végig lehet csinálni, de azt hiszem, az elkövetkezô tíz évet az életembôl, többé-kevésbé ki fogja tölteni, ezt egy csapásra elintézni nem lehet.
A jövô júniusban végzô Polgár Botond mesterképzôre, doktori fokozatra is szeretne maradni a magyar fôvárosban, s mint mondta, témája Erdély, és ha ez túl nagy falatnak is minôsül, a Székelyföld egyházművészeti témakörben szeretné feltérképezni azt, hogy tulajdonképpen mi is az, amivel ma rendelkezünk. És ennek szeretne a specialistája lenni, mint mondta, saját gyökereinek felkutatása érdekében is: „Ebben a témakörben szeretnék elméletbôl felkészülni, és ennek a gyakorlati levetülését képzelem el a Szent István-templomban. Ezért több idôre és türelemre van szükség, nem lehet összecsapni ezt a dolgot, fogalmazott a szobrász.
Polgár Botond keze alatt az újfalvi szürke andezit meg kell szelídüljön, a Szent István-szobor a tervek szerint jövô év májusára készül el, és mint a szobrász elmondta, igyekszik tartani a határidôt.
Baricz-Tamás Imola
Nincs békesség a Rákóczi utcában
Nemrég alig sikerült kolléganômmel verés nélkül megússzuk a Rákóczi utcai magyar–roma összecsapást, most újabb szomorú hírek érkeznek a város ezen részébôl. Király Sándor panasszal fordult az önkormányzati testület felé, kérve, tegyenek valamit, mert a szomszédban lakó romák élhetetlenné tették az életüket. Tönkreteszik kertjüket, illetlen szavakkal illetik, ha házukból kilépnek, kôvel dobálják. Feleségét meg is verték, perre került a dolog, de a kártérítést még a végrehajtó sem tudta felhajtani.
Pokollá vált az élet, mondja Király Sándor, és kéri, tegyen valamit ez ellen a tanács. A testületi ülésen szóba került e panaszlevél, s bár volt néhány hozzászólás, probléma-megoldási javaslat nem született. Biztató lehet viszont az, hogy a teremben jelen lévô Farkas Zoltán, a megyei tanács tagja elmondta, ô a Hargita Megyei Közrendi Hatóságnak is tagja, ha ilyen problémák vannak, vele kell közölni. Most már tud róla, így hátha lesz megoldás a békés együttélésre.
B. K.
Pályázat roma ifjak képzéséért
Hétfôn reggel a polgármesteri hivatal fejlesztési irodájának két munkatársa, Ţurcaş Éva és Kótai Levente Kontesveller József alpolgármester társaságában a roma iskolában találkozott a tizenhat éven felüli cigány férfiakkal. Ţurcaş Éva ismertette jövetelük célját, a 2006 Phare-s pályázatot, mely programban részt vehetnek a 16 éven felüli cigányok is. A szeptember 10-i határidôs pályázatot a polgármesteri hivatal egy sepsiszentgyörgyi céggel készíti közösen, mert a képzéseket csak engedélyezett cég tarthatja. Ugyanis a 16 éven felüli cigányok képzését illetve szakmai értékelését célozza meg a hivatal ezen pályázat benyújtásával. Szakképzésen, tanfolyamon vehetnek részt azok a személyek, kiknek megvan a nyolc osztá- lya. A másik része a pályázatnak arról szól, hogy azon személyeknek, akiknek nincs meg a nyolc osztálya, de valamilyen szaktudással rendelkeznek, vagy értenek valamihez, például kôművességhez, famunkához, azok egy, a polgármesteri hivatal által biztosított helyen, két-három hét alatt megmutathatják, mit tud-nak, felmérik tudásukat, kiértékelik, és egy elismervényt kapnak. A program mindkét része nagy lehetôség, nem csak az ifjaknak, hanem a családos fiatalembereknek is. Ţurcaş Éva mint mondta, legkevesebb tizennégy fôs csoportokat lehetne indítani a 2008-as év elején, ha megnyerik a pályázatot.
Volt érdeklôdés a képzés iránt a Téglagyárnál, és még akkor sem hátráltak a fiatalok, mikor kiderült, képzésrôl, és nem azonnali munkahelyrôl van szó. Megértették, ha papír, szaktudás van a tarsolyukban, könnyebben tudnak elhelyezkedni, munkát vállalni. Az elsô, hétfôi megbeszélésen közel húszan vettek részt, melyen az is eldöntetett, hogy Kalányos Ferenc tartja a kapcsolatot a hivatal és a téglagyári tanulni vágyók között.
Baricz-Tamás Imola
Vélemények a Termoenergy adatközlésérôl
Múlt heti lapszámunkban közöltük Király Tamás, a Termoenergy Kft. vezetôjének levelét, amelyben arról számol be, miért nem fog idén megvalósulni városunkban a fatüzelésű erômű. A levélíró szerint Pap József polgármester állította, van elôkészített adás-vételi elôszerzôdéssel lefedett 120 ár terület, megvásárolhatja a Termoenergy Kft. 2007 áprilisában kiderült, hogy nincs a területek adásvételi viszonya rendezve. Király Tamás szerint az erômű 2007-es évi megvalósulásának késedelmei teljes mértékben a polgármestert terhelik, mert az általa rosszul elôkészített telekvásárlás 4–5 hónapos csúszást eredményezett.
Ebben az ügyben, a levélre reagálandó, kértük ki a tanácsosok véleményét.
Minier Gábor szerint ez a hôenergia-szolgáltatás modern, környezetbarát és olcsó, ezért igen fontos az erômű megvalósítása. Megemlítette, hogy saját javaslata szerint a volt öntöde területe alkalmas lenne erre a célra. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy idén a terv nem fog megvalósulni.
Eigel Tibor állítja, a polgármestert ért vádak megcáfolhatók. Ô is tagja volt annak a bizottságnak, amely a területvásárlással foglalkozott. Ideiglenes adásvételi szerzôdések jöttek létre. A tulajdonosok közül volt olyan, akivel nem tárgyaltak, mert a hivatal nem közölte velük a teljes tulajdonosi listát. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki a lakosság irányába.
Nagy Zoltán egyetért a közölt levéllel. Elmondása szerint valóban nem voltak elôkészítve a területek adásvételi feltételei, és jelenleg is van olyan terület, amelyik esetében az elôkészítés nem történt meg. Mivel tervezés csak az adásvételi szerzôdések megkötése után lehetséges, így a fatüzelésű erômű megvalósulása késik.
Tinka Kálmán reagálása a megjelentekre: „Tekintettel arra, hogy a cikkben kemény vádak fogalmazódnak meg a polgármester úr személyére és tevékenységére vonatkozóan, amíg nem ismerem az ô cáfolatát, valamint véleménynyilvánítását ezekkel kapcsolatosan, addig nincs véleményem, és bírálatot sem szeretnék megfogalmazni egyik fél részére sem. Ezzel elkerülöm azt, hogy egyoldalúan valakit vádoljak, megalázzak, amit többen szem elôtt kellene tartsanak ebben a városban.”
Dr. Seer Mihály csak abban az esetben lenne híve a hôközpontnak, ha abban az erdôk melléktermékeit hasznosítanák, ellenben ez a mennyiség nem tudja biztosítani egy ilyen nagy kapacitású hôenergia-szolgáltató működését. Véleménye szerint a siófoki beruházással kapcsolatos határozatok sohasem voltak teljesen egyértelműek és a megvalósuláshoz a közüzemek hatékonyabb beavatkozására van szükség. Ugyanakkor fontosnak tartja a jó testvérvárosi kapcsolat ápolását, ami nem elhanyagolható.
Fülöp Edit tanácsos nem kívánt az ügyhöz hozzászólni.
Dr. Aszalos Albert tudomása szerint simán mentek a területek megszerzéséért folyó tárgyalások. Az utolsó pillanatban tudták meg, hogy ez akadályokba ütközik. Végsôsoron sajnálja, hogy ilyen félreértésekkel kell szembenézniük.
Antal Péter mint mondta, teljesen egyetért a leírtakkal, továbbá most sem érti a polgármester magatartását a svájci programmal szemben.
Rancz Enikô
Nyilatkozat
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete elsô perctôl óvatos bizakodással tekintett az RMDSZ részérôl megnyilvánuló tárgyalási szándékra. Véleményünk szerint kiemelkedôen fontos lenne egy olyan megállapodás, ami hosszú távon garantálni tudná az erdélyi magyarság összehangolt hazai és nemzetközi fellépését, de azt sem rejtettük véka alá, hogy komoly kételyeink vannak az RMDSZ vezetôk ôszinteségét illetôen.
Nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ mit tett, illetve mit nem tett meg az elmúlt közel 18 évben, s ezáltal milyen felmérhetetlen károkat okozott annak a közösségnek, amelynek az érdekeit védenie kellett volna. Ennek ellenére hívei vagyunk a megállapodásnak, mert úgy gondoljuk, hogy határozott és céltudatos közös fellépéssel még lehet javítani mostani kilátástalannak tűnô helyzetünkön.
Éppen ezért az volt az álláspontunk, hogy mielôtt bármiféle megállapodás létrejönne, elôzetesen az RMDSZ határozott cselekedetek által kell tanújelét adja annak, hogy szándéka komoly. Ilyen cselekedet lehet az EP-választásra összeállított jelöltlistájuk visszavonása és Tôkés László független jelöltségének teljes mellszélességgel való támogatása, illetve a magyar érdekek határozott felvállalása a kormányban.
Egy hónappal a tárgyalások megkezdése után megállapítjuk, hogy óvatosságunk teljes mértékben indokolt volt. Több tárgyalási forduló után úgy látjuk, hogy az RMDSZ csak mímeli a megegyezésre való törekvést, szándékai között semmiféle változtatás nem szerepel, még bár a Markó Béla által említett szemléletváltás sem. Úgy néz ki, hogy a megkezdett tárgyalással számukra az egyetlen cél az, hogy Tôkés László mondjon le a függetlenként való indulásról, s adja magát ismét az RMDSZ kezére, vállalja el, hogy annak a listáján indul. Minden tárgyalási fordulóban errôl akarnak egyezkedni, s az azokat követô sajtótájékoztatókon is csak arról beszélnek, hogy a tárgyalások jól haladnak, remény van rá, hogy Tôkés László elfogadja az ajánlatukat. Teszik ezt olyan körülmények között, hogy azok a szervezetek, amelyek Tôkés László függetlenként való indulását is támogatják világosan elmondták, hogy a tárgyalások tétje nem az EP-választás, hanem a hazai magyar rendszerváltás. A hatok tárgyalói ennek a rendszerváltásnak a feltételeit, keretét fogalmazták meg, s csakis errôl tárgyaltak és tárgyalnak, az EP jelöltállításról nem. Látva azt, hogy az RMDSZ vezetôi most is csak taktikáznak, ez az álláspont teljes mértékben helyes, s ragaszkodni is kell hozzá.
Másik intô jel a román nyelv oktatása témájában kialakult közvita. Miután az államfô a közösségünk számára igen kedvezô kijelentést tett, elvárható lett volna, hogy az RMDSZ a kormányban határozottan kiáll a tanterv és módszertan azonnali megváltoztatása mellett. Ezzel szemben azt kell tapasztalnunk, hogy az oktatási miniszter kijelenti, hogy a román nyelv oktatása körül minden rendben van, az RMDSZ meg hallgat, s ezzel azt bizonyítja ismét, hogy a magyar közösség érdekeinek a szolgálata helyett számára fontosabb a kormányon belüli „béke”. A magyar érdeket ismét feladják a bársonyszékért! Elvárjuk, hogy az RMDSZ nagyon határozottan lépjen fel ebben az ügyben, s tegye világossá, hogy elvárja, a tanügy-minisztérium hallgassa meg a szakemberek véleményét, s azonnal lásson hozzá a tanterv módosításához. Mindaddig, míg ez nem történik meg, véleményünk szerint nincs értelme a megkezdett tárgyalások folytatásának, ezért arra kérjük a hatok vezetôit, hogy fontolják meg, elküldik-e tárgyalóikat a péntekre tervezett következô egyeztetésre.
A csendôrök is büntethetnek
Egy új rendelet értelmében a csendôrség kötelékeibe tartozók is büntetésben részesíthetik a kihágásokat, vagy bűncselekményeket elkövetô személyeket. Eszerint a járôrözô csendôrök ellenôrizhetik a fakitermelésben és faanyag szállításában, vagy a fa feldolgozásában dolgozókat. Törvénytelen vágás, vagy megfelelô akták nélküli szállítás esetén 1000 – 3000 lej közötti pénzbírságot róhatnak ki, adott esetben akár bűnügyi eljárást is kezdeményezhetnek. A csendôrök hatáskörének kiterjesztésével joguk lesz ellenôrizni a kereskedelemben dolgozókat is. Lejárt szavatosságú termék árusításáért, vagy az árcímkék hiányáért 500-tól 18 000 lejig terjedô büntetést szabhatnak ki.
A belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó csendôrség feladata azonban továbbra is a közrend és biztonság megôrzése – hangsúlyozta Blaga Radu, a gyergyószentmiklósi alakulat parancsnoka. Az Gyergyói-medence önkormányzataival kötött egyezmény alapján a csendôrség járôrei igyekszenek minden településen jelen lenni – tette hozzá. Emellett a rendellenességet, zavargást észlelôk bármikor igénybe vehetik szolgáltatásaikat a 112-es, vagy a 956-os telefonszámon. A csendôrök által elkövetett kihágásokat pedig a Korrupcióellenes Igazgatóság ingyenes számán, a 0800.806.806-os számon lehet jelenteni.
Csata Orsolya
100 euró pedagógusoknak
Száz eurónak megfelelô lejre vásárolhatnak szeptember folyamán könyvet, vagy az oktatásban használt más didaktikai eszközt (CD-t, DVD-t) a pedagógusok a kormány által biztosított támogatásból. A tanügyi intézmények által leadott listák alapján a Hargita Megyei Tanfelügyelôség szeptember elején utalja át az igényelt összegeket – tudtuk meg György Margittól, a tanfelügyelôség képviselôjétôl. Az iskoláknak külön erre a célra számlát kellett nyitniuk, az összeget más célra nem költhetik el. A pedagógusok által vásárolt könyvek, didaktikai eszközök ellenértékét a tanintézmények számla alapján utalhatják egyenesen az üzletnek, vagy kifizethetik a tanároknak. Feltétel azonban, hogy a számla ellenértéke ne ha-ladja meg a 100 eurónak megfelelô lejt, és a vásárolt terméket a pedagógus az oktatásban használja majd – pontosított a Tanfelügyelôség illetékese. A könyvek, vagy didaktikai eszközök bármely üzletben, akár más városban is megvásárolhatók – tette hozzá György Margit.
Csata Oroslya
Dr. Vencser László kanonok levele
Paptestvéri szolidaritás Czirják Árpáddal
Az elmúlt hónapokban szomorúan szemléltem a Czirják Árpád körül kialakult események sorozatát. Mint katolikus pap és az Egyház jelenéért, valamint jövôjéért aggódó keresztény ember, az utolsó pillanatig reméltem, hogy gyôz a józan ész, diadalmaskodik a sokat hir-detett keresztény szeretet, és a fôpásztor eláll eredeti szándékától.
Nem így történt.
Vele való személyes találkozásom sem volt eredményes.
Nem értem, hogy miért volt erre szükség, két évvel a fôegyházmegye milléniumi ünnepségei elôtt.
Megdöbbent, ha arra gondolok, hogy az elmúlt évtizedben hány paptestvérem jutott hasonló sorsra.
Hála Istennek többségük még itt van közöttünk, jóllehet egyikük a „halálból” jött vissza.
Czirják Árpád neve mindannyiunk számára ismerôs. Ôt nem kell bemutatni. Erdély nagy püspökei, Márton Áron, Isten szolgája és Jakab Antal nagyra értékelték személyét.
Amikor 1978-ban Márton Áron Czirják Árpádot kinevezte a Gyulafehérvári Hittudományi Fôiskola tanárává és a Papnevelô intézet lelki igazgatójává, tervei voltak az akkori kolozsvári Szent Mihály Plébánia segédlelkészével. A szekuritáté beleszólt, nem kaphatott állami jóváhagyást, ezért türi plébánosként folytatta lelkipásztori tevékenységét.
Jakab Antal püspök benne látta az egyházmegye vezetésének garanciáját. Ez sem így történt, sokunk által ismert dolgok következtében.
A kolozsvári Szent Mihály Plébánia plébánosaként az elmúlt 23 év alatt hűségesen és elkötelezetten dolgozott Egyházáért és híveiért egyaránt. Tovább is ezt akarta tenni. Nem teheti, mert rá is érvényesek Faludy György 1993-ban, Budapesten írt sorai, melyek így hangzanak: „Ha a világ folyóján evezel: válassz magadnak egy hitvány ladikot. A sudár fát vágják ki legelôbb. Ha magad bölcsességre tanítod, és túl akarsz tenni a másikon, ha jellemed olyan nagy fényt lövell, mintha lenyelted volna a napot: a bajt ilyenkor nem kerülöd el.”
Czirják Árpád a bajt nem kerülte el. Nem a felhozott tizenöt év letelte, nem a jogi paragrafusok emlegetése áll elmozdítása mögött, hanem a féltékenység, az irigység, nagysága, szókimondása és kritikus magatartása. Majd a történelem lesz annak megmondója, hogy azok, akik életére törtek, miért tették mindezt, és miért aláztak meg ennyire embertelen módon egy olyan papot, aki Csató Bélával együtt, éppen ebben az évben ünnepelte papságának 40. évfordulóját.
Akik ezt jubileumi köszöntônek szánták, cinikus módon megtették.
Az ilyen magatartásnak csak egy minôsítése van: erkölcstelen.
„A jelen irigy és hálátlan, de a jövô igazságos lesz” – olvasom gyakran az egyik márványtáblán. A jövô Czirják Árpád és Sorstársai esetében is igazságos lesz. Bántalmazóival szemben legyen Isten irgalmas. Ô mindenkivel szemben irgalmas.
Mint a Gyulafehérvári Fôegyházmegye Fôszékeskáptalanjának tagja, határozottan elítélem a Czirják Árpád és Sorstársai ellen elkövetett igazságtalanságot és mélységesen együtt érzek Velük.
Dr. Vencser László kanonok
Hogy ne vesszen ki a székelyruha
Hóvirágos ünnepség
Az elmúlt hét végén néptánctalálkozót szervezett a Hóvirág Néptáncegyüttes, egyben ünnepelve megalakulásának 35. évfordulóját. A háromnaposra tervezett ünnepségre Kiskunmajsáról és Békésrôl is érkeztek vendégek, néptáncosok. Péntek délelôtt a népviseletbe öltözött fiatalok szekérrel járták végig a várost, kedvcsinálónak pedig perdültek is a járókelôk nagy örömére. Fotó- és plakátkiállítással emlékeztek, illetve Bajna György újságíró a kezdetekrôl is mesélt az érdeklôdôknek. Az ünnepségen a vendégegyüttesek műsorát láthatták, valamint kirakodóvásáron is részt vehettek az érdeklôdôk. A vasárnap esti gálaműsoron a békési Belencéres Együttes és a kiskunmajsai Majossa Néptánccsoport is fellépett, köszöntötték a jubiláló gyergyói csoportot. A Hóvirág Néptáncegyüttesben 270-en fordultak meg a 35 év alatt a Vencel házaspár, Ördög István, Bakos Ferenc, Antal József illetve a jelenlegi oktató Szász Ferenc irányítása alatt. Színpadra álltak a mindenkori hóvirágosok, ropták úgy a táncot, ahogyan annak idején megtanulták, a marosszéki forgatós nem jelentett gondot a már ôszülô csapatnak, így Antal József táncmester elégedett lehetett az ünnepre összeállt táncosokkal. Danaliszyn József rövidke elôadását tombolahúzás követte, majd a Szász Ferenc táncoktató irányításával tanulók is megmutatták, nem hiába járnak ôk próbálni. Megy nekik, nem a kályhától kell induljanak, kicsik és nagyok elkápráztatták a jelenlévôket. Telt ház volt vasárnap este a művelôdési házban, és hosszantartó taps volt a fizetség azoknak, kik ily módon ápolják a hagyományokat. „Telt ház van, ami azt jelenti, hogy Gyergyó városa még mindig értékeli ezt a műfajt. Engedjék a gyermekeket e kis csoportba, hogy a székelyruha soha ki ne vesszen” – fogalmazott Antal József, ki a stafétabotot 2000-ben adta át Szász Ferencnek és kívánta, soha ne hagyják, hogy elhervadjon a Hóvirág.
A III. Néptánctalálkozón, a Hóvirág Néptáncegyüttes 35. születésnapján stílusosan élô zenére pörgették a lányokat, asszonyokat, a talpalávalót Máyer Róbert, Bíró Imre, dr. Simon István húzta, énekelt Mezei Laura, Nagy Zsuzsa (hóvirágosok) és Boros Mária színművésznô.
* * *
A rendezvényt támogatták: UPC Distribution, Ben-Com-Mixt Kft., polgármesteri hivatal, művelôdési központ, Pizza Joe, Muskátli Vendéglô, Mark House, Salvia For You Kft., Integral Electronic Kft., Arterimpex Kft., Viridis Kft., Keramod, Krescens, Figura Stúdió Színház, PC Computers, Lázár Panzió, Beti Florex, Lotus, Amigo & Intercost, Pilcoop, Fapicom, Csemege, Ro Trading, Erlascom, Ifitéka. Médiatámogató: Kelet Info Média Group. Köszönet a Portéka Egyesületnek, a Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesületnek, Páll Józsefnek, Marosfôi Enikônek, valamint a Mezei, a Portik és a Ráduly családnak.
Baricz-Tamás Imola
Falunapok Borzonton
Az elmúlt hét végén, Szent István királyunk ünnepén volt Borzont búcsúja. A település lakóinak nem ez, hanem az elsô falunapok megszervezése jelentette az újdonságot.
Ebbôl az alkalomból, az önkormányzat megbízásából épült egy szabadtéri színpad a Borzont-patakára, amelyet a Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület, a Step Dance és a György Band tánccal és zenével avatott fel. A színpad az önkormányzat támogatása mellett a közbirtokosság, helyi vállalkozók segítségével és a lakosok lelkes munkájával épült fel – mondta György Szabolcs falugondnok. A színpad remélhetôleg a jövôben még sok zenekar és együttes számára lesz a fellépés helyszíne.
Rancz Enikô
Borsos Miklós Emlékünnepség
Augusztus 18–19. között a gyergyócsomafalvi származású és Nagyszebenben született Kossuth-díjas szobrászművészt Gyergyócsomafalván és Nagyszebenben, Európa Kulturális Fôvárosában ünnepelték.
Az ünnepi megemlékezésen jelen voltak a szobrászművész gyergyócsomafalvi rokonai és művészetének pártolói. A szentmisét a belvárosi Szentháromság római katolikus templomban Kozma Imre atya, a budapesti Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány kuratóriumának tagja, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke celebrálta. A vendégeket Serfôzô Levente, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda elnöke köszöntötte.
A tárlatot Mészáros Júlia, a Gyôri Városi Művészeti Múzeum vezetôje méltatta.
A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány részérôl megjelent csoportot Kassay Péter, a Megyei Kulturális és Művészeti Központ gyergyószárhegyi igazgatója képviselte.
A rendezvény támogatói: Communitas Alapítvány és a Megyei Kulturális Központ – Gyergyószárhegy.
Bancsi Edit-Anna
Szárhegyiek ünnepe
Ennyi ember egy csoportban tán sosem volt Szárhegyen, mint pénteken a feljavított kultúrház avatóünnepségén. A négyszáz férôhelyes nagyterembe csak hordták, hordták a pótszékeket, majd megteltek az „állóhelyek”, s még az elôtérben is maradtak jó néhányan. Úgy hatszázra saccolták a megjelentek számát, nem csoda hát, hogy Gábor László polgármester megilletôdve, köszöntését azzal kezdte, hogy ô nem a szavak mestere. Ha a szavaké nem is, de a tettek mesterei a szárhegyiek, hisz e település rohamos fejlôdésnek indult: kezdôdik a közművesítés, nemsokára felépítik a sportcsarnokot, rehabilitálják a Lázár-kastélyt, bôvítik a turisztikai kínálatot, s íme, felújíttatott a kultúra háza is, melyet a felszólalók csak palotaként említettek.
Közel 600 000 lejes beruházás eredménye a kultúrház rendbetétele, melynek jelentôs részét az ország tartalékalapjából sikerült fedezni. Külön érdemük a szárhegyieknek, hogy helyi vállalkozók végezték a munkálatok nagy részét, és ennek hozadéka, hogy a falunapi rendezvények kiadásainak egy részét a munkához juttatott vállalkozók állták. Nagy tapsot kaptak a munkálatok kivitelezôi, nagy tapsot a polgármester és önkormányzat, Nagybajom polgármester asszonya pedig egy házimozi-rendszerrel ajándékozta meg a szellem palotáját.
Az ünnepség a téren folytatódott, ahol kedvükre válogathattak a szárhegyiek a rendezvények közül, s mint munka végeztével szokás, következhetett az ünneplés, melytôl még a szeszélyes idôjárás sem tudta elvenni a helybéliek és vendégek kedvét.
Igen, a vendégek… A szárhegyiekkel együtt ünnepelt Hans Joachim Fuchtel német parlamenti képviselô is, aki baráti meghívásra érkezett, s magával hozta Fekete-erdô legjobb zenekarát is, az ötventagú Neuhengstett harminchat tagját. Volt meglepetés számukra, hiszen a ferences kolostor templomában nekik, az evangélikusoknak római katolikus szertartás szerint miséztek német és magyar nyelven, ráadásként pedig Ervin atya németül mesélte el élettörténetét. Mindezért zene volt a hála, muzsikáltak a templomban, este pedig a téren sok-sok zenekedvelô örömére.
Hans Joachim Fuchtel parlamenti képviselôt, aki a zenekart még több, romániai helyszínre elkíséri, élményeirôl, meglátásairól kérdeztük:
– Honnan a kapcsolat Szárheggyel?
– Márkos András barátsága hozott ide. Harmadszor vagyok Romániában, kétszer úgy voltam, mint képviselô, most pedig baráti látogatáson vagyok; na meg a zenekar kísérôjeként. A Fekete-erdôbôl, az én 300 000-es választókerületembôl van a zenekar is. A Neuhengstett a legjobb, minden tagja más foglalkozású, de a zene a hobbijuk. Amióta uniós tagállam lett Románia, ez az elsô nagy kulturális német csoport, mely Romániába látogat. Ezzel a kulturális fellépéssel elkezdôdik a híd építése a két ország között. Virágcsokrot hoztunk, azzal gratulálunk, hogy Románia is része lett az uniónak. Európának össze kell nônie. Az nem elégséges, hogy idejönnek a német politikusok, és kezet ráznak a helybéliekkel, vagy az, hogy a gazdagabb országok pénzt hoznak a szegényebbeknek. Az emberek kell találkozzanak, megismerjék egymást, s ezt a zene útján lehet elérni legkönnyebben.
– Milyennek látszanak a német parlamentbôl a székelyföldi autonómia-törekvések?
– Német politikusként nem fogok én a belsô feszültségekbe beleavatkozni. Tény, hogy azok az országok, amelyekben harmónia van, könnyebben élnek az unióban, a konfliktusosak nehezebben. Több helyen vannak ilyen, kisebbségi problémák, de én úgy gondolom, hogy az unióba való belépés oldani fogja ezeket a feszültségeket. Németországban is vannak kisebbségek, és úgy látom, a többség el kell fogadja, hogy vannak kisebbségek, de a kisebbségnek is el kell fogadnia, hogy ebben az országban él. A zenészek azért vannak itt, hogy terjesszék az európai ötletet. Egy helyen élünk, s ennek a neve Európa. Székely vidéken most vagyok elôször, németek lakta vidéken már jártam. Érdekel az itt élô német kisebbség sorsa, de ugyanúgy a magyaré is. Romániának második legnagyobb gazdasági partnere Németország, és ha németül tudnának, könnyebb lenne a gazdasági együttműködés is. Ez a mise egy része volt az új Európának, németül és magyarul folyt, katolikus szertartás az evangélikus vendégeknek.
Hans Joachim Fuchtel tagja a Világparlamenterek Kongresszusának, 20 éve képviselô, benne van a költségvetési bizottságban, de – mint viccesen megjegyezte – Németország pénzét most éppen nem hozta magával. Az viszont szinte biztos, hogy e fogadtatás után visszatér, s az is valószínű, hogy többedmagával, hisz mi tagadás, lenyűgözte ôt az itteni vendégszeretet, hogy a templomban és téren egyaránt zenélhettek, s az, hogy milyen jóízűen tudnak mulatni a szárhegyiek.
B. K.
Korkép készül Szárhegyen
A gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ nevében Siklódi Zsolt tájékoztatta a sajtó képviselôit: harmincharmadszorra is sikerült megszervezni a Korkép Művésztelepet. Tizenöt művészt hívtak meg Romániából, Magyarországról, Indonéziából, Japánból, Bulgáriából, Koreából, Tajvanból és Indiából.
A hagyományos kirándulásokon kívül a művészeknek kiállításokat is szerveznek, és ôk is jelen lesznek az augusztus 28–29-i Korkép Konferencián, ahol a művészeti csereprogramokról, együttműködési lehetôségek kiaknázásáról, a művészek nemzetközi programokon való szerepeltetésérôl tárgyalnak hasonló kulturális és művészeti intézmények képviselôi, művésztelep-vezetôk. A Szárhegyen tartandó konferencia célja, hogy az erdélyi művészeket megismertessék a nagyvilággal.
A huszonévesektôl a hatvanévesekig mindenféle korosztály képviselôje kapott meghívót az idei művésztelepre. A döntés, hogy keleti művészeket lássanak vendégül Erôss István művészeti tanácsadóé, ô úgy gondolja, a keleti kultúrának találkoznia kell az ittenivel. Közös a tájszeretet, és meg kell ismerni a kelet rezdüléseit. Az jelenti az izgalmat, mert ugye a nyugat már ismert. És nem utolsó szempont az sem, hogy a keletiek részérôl igény van az együttműködésre, már voltak, és lesznek erdélyi alkotók kiállításai Távol-Keleten.
A művészeknek van, mit tanulniuk egymástól, hisz az esti elôadások keretében az alkotót is megismerhetik, s a munka utáni poharazgatások abban is segítenek, hogy csapattá formálódjanak, jó hangulatban alkossanak. Mert ugye, a vidáman végzett munkának a termése is minôségi.
A táborzáró kiállítása augusztus 30-án este 6 órától lesz a Lázár-kastély kapubástyájában.
B. K.
Születésnapi emléktúra
Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) 1891-ben alakult és annak gyergyói osztálya 1897 augusztus 19-én, Borszéken. Az egyesület célja megismertetni Erdélyt, természet adta kincseit, fürdôit, ásványvízforrásait, nevezetességeit és az itt élô népet mindenkivel, aki szereti a természetet és felebarátait.
Az elmúlt hét végén 110 éves születésnapját ünnepelte a gyergyói EKE, ebbôl az alkalomból emléktúrát szerveztek. A koszorúzás idôpontja megegyezett a 110 évvel ezelôtti idôponttal, amikor megalakult a gyergyói EKE Borszéken, és megválasztották az elsô elnököt, Lázár Menyhértet, valamint az alelnököt, Görög Joachimot. A koszorúkat e két jeles EKE-tag sírjánál helyezték el.
Az ezt követô megemlékezésen felolvasták azt a tízparancsolatot, amit az elôdök fogalmaztak meg, és mai napig is érvényben van:
„Szeresd a természetet és áhítattal lépj szentélyébe.
Mint turista is kultúrember maradj, mert turistához méltatlan viselkedéssel ártasz a turistaság ügyének.
Ne élj vissza a vendégjoggal, és tiszteld mások vagyonát.
Csak olyan útra vállalkozzál – különösen hegymászásra –, melyhez megvan a képességed.
Turistaútról le ne térj, tiltott területen engedély nélkül ne járj.
Légy vidám, de ne lármás. A menedékházat ne alacsonyítsd le kocsmává.
Ne csúfítsd el a természetet, sziklára ne fesd fel a neved, tartsd tisztán a forrásokat, patakokat, pihenôhelyeket, hulladékot ne hagyj magad után.
Égô tárgyakat el ne dobj, erdôben tüzet ne rakj.
Kíméld az erdô vadjait s a mezô virágait, gyümölcsfákról még virágot se szakíts.
Becsüld turistatársaidat, s bajban el ne hagyd.”
Az Egyesület ezt a szellemiséget, a természet szeretetét szeretné továbbvinni. A megemlékezést ünnepi szentmise követte, ami után a jelenlévôk elmentek a Kovács-kútjához. Ott a bogrács mellett megemlékeztek az egyesület neves embereirôl, akik már ugyan nem lehetnek az EKE-tagok között, de emlékük örökké élni fog, mert cselekedeteikkel a természet szeretetének eszméjét ápolták.
Ezt a szellemiséget és nemes eszmét vallja mindaz a 110–120 tag, aki a gyergyói ekések lelkes csapatával azon dolgozik, hogy környezetünk méginkább tiszta, élhetô, szerethetô és ismert legyen.
Rancz Enikô
Gyergyóiak a magaslatokon
Márti a magas hegyeket vette célba
Múlt heti lapszámunkban már írtunk arról, hogy egy nyolctagú csoport, köztük a gyergyói Csibi Márti is csúcshódításra indult. Az olasz–svájci határ közelében fekvô Dufourspitze 4634 méter magas csúcsa volt a cél. Mártival hazaérkeztekor beszélgettünk.
– A Monte Rosa az olasz–svájci határon egy, több négyezer méter fölötti csúcsból álló hegycsoport. Amire mi készültünk, az a legmagasabb, a Dufourspitze, oda nem értünk fel. Szinte az utolsó méterekben torpantuk meg, a hóviszonyok miatt kellett visszafordulnunk: lavinaveszély volt.
A csúcs, amit megmásztunk, közel 100 méterrel a Duforspitze alatt a Zumstein, ami 4563 méter magas. De más hegycsúcsokat megmásztunk, elmentünk a Dolomitokba is – mondta Márti.
Az útitervhez tartva magát, a csapat a legmagasabban fekvô Margharita Hütte menedékházat is megnézte magának tudtuk meg Mártitól, de nem mentek oda, mert nagyon zsúfolt volt a hely. A nyolctagú csapatnak négy lány, és négy fiú volt a tagja: Tulit Zsombor sepsiszentgyörgyi hegyimentô, az Alpin Sport alelnöke; Bertoti Zsolt csíkszeredai hegyimentô; Toásó István székelyudvarhelyi tapasztalt sziklamászó; valamint a székelyudvarhelyi Csáki Emese, a baróti Lakatos Béla; a sepsiszentgyörgyi Csog Réka; a budapesti Németh Mónika és Csibi Márti. Márti, mint mondja, olyan csapattal volt, hogy bármikor rá merné magát bízni, hiszen van már a hátuk mögött tapasztalat. Az Alpin Sport eddigi eredményei: Mont Blanc, Matterhorn, Elbrusz, Kaukázus, valamint román rekord az Elbruszról való lesízés, de Tulit Zsombor lesízett a Mont Blancról is. Ami még a legnagyobb teljesítmény eddig, az Mt. McKinley, Alaszka legmagasabb csúcsa, a Denali, amely 6194 méter.
– Kirándulás, egy jó kirándulás volt, ami egy bizonyos fokig felkészülés is az Akonkagua expedícióra, ami egy felkészülés lesz a Himalája expedícióra. Nem menedékházakban aludtunk, hanem kicsit „extrémkedtünk”, hogy lássuk, bírjuk-e a gyűrôdést – mondta Márti.
A csapat az Akonkagua meghódítására decemberre készül, ami elég sok pénzbe kerül, így az elkövetkezô hetek, hónapok a felkészülés mellett a támogatók keresésével is fog telni, merthogy támogatók segítségével szeretnék létrehozni az expedíciót.
– Csak azt szeretném elérni, hogy minél többet lássak, túl szép a világ, hogy egy helyben üljek, fogalmazott Márti, ki – a nagyvárosok meglátogatása helyett – a magas hegyeket vette célba. Most a 4563 méter magas Zumstein csúcsot hódította meg, de már háta mögött van a Kilimandzsáró legmagasabb csúcsa, az Uhuru, a maga 5895 méter magasságával.
Baricz-Tamás Imola
Négy gyergyói a Matterhornon
A Gyilkostó Adventure Egyesület szervezésében foglalkozásilag fodrász, állatorvos, erdôkitermelô támadta meg Mártiékkal egy idôben a Matterhorn csúcsát, mint mondják, kegyetlen nagy hátizsákokkal indultak útnak. Török Zoltán, Szabó Zoltán, Tófalvi Zsolt, Kinda Mihály voltak a csúcstámadó csapat tagjai. Az induláskor, a készülôdésben nagyon sok segítséget, tanácsot kaptak azon gyergyóiaktól, akik már voltak Matterhornt mászni. Pihenés nélkül indultak neki a csúcsnak. Gyógyszerekkel felszerelve, nem hagyva idôt a szervezet akklimatizálódásához. A szalonna a táborban maradt, a csúcstámadás elôtt a rúd szalámit négyfelé osztva, kenyérrel, sajttal, s két liter vízzel indultak a hódításra. A távot a csúcsig úgy tizenkét óra alatt lehet megtenni, erre rendezkedtek be élelem szempontjából a gyergyóiak, csakhogy három napot a sziklán voltak a kedvezôtlen idôjárás miatt. Aludni ugyan a menedékházban sikerült, de a fiúkat megviselte a négyezer méter fölött eltöltött három nap. Mégsem alakult ki köztük tartós konfliktus. „Meg kell tudni mindent beszélni, ez a legfontosabb egy csapatban” – mondták.
– Olyan volt, hogy megfogtunk egy sziklát, és a kezünkben maradt. Olyan idôszakban voltunk, amikor az idegenvezetôk nem vállaltak túráztatást. Az idôviszonyok miatt a már visszafordult csapatokkal is találkoztunk. A halált röhögtük szembe nem egyszer; amikor négyezer méterig felértünk, esett az esô, havazott, rossz idô volt nagyon. Az idegenvezetôknek megvannak az ösvényeik, könnyebb velük feljutni, mert ôk biztosítanak, de nekünk nem volt, s nem egyszer tévedtünk el, sok idôt eltöltöttünk e miatt is. Végtére is nem az a lényeg, hogy menynyi idô alatt értünk fel, a lényeg, hogy felértünk.
„A székely ember szenvedésre született, itt vagyunk, fel kell mennünk, mit mondunk azoknak, akik támogattak” – sorolták a csúcstámadást segítô gondolatokat.
– 4478 méter a Matterhorn, mi van odafönn?
– Hely az nincs, annyi hely nem volt, hogy négyen egymás mellé álljunk, és csoportképet csináljunk. Egy keskeny gerinc, ahol egy ember egyensúlyozva éppen csak meg tud állni. De olyan dolgot láttunk, amit más nem… Oda feljutni érdemes – mondták a legények.
A csapat nem áll meg itt, tovább szeretne menni, más csúcsokat is megmászni, pénz, sok pénz kell hozzá, ez így igaz, megéri, jól érezték magukat, és nem kizárt, hogy visszatérnek a Matterhornra, „még tisztáznivaló van a heggyel” – mondják.
A négytagú gyergyói csapat expedícióját a Kinda Cs. V., Euro Powertee, Kordiál Kft., Szent Miklós Társaság, Adritex, Barfer Kft., Ora Rode Kft., A zöld almához, PS Computers, Margareta Kft. támogatták.
B. K.
Akvarelles helykeresés
Miklós Hajnal neve nem ismeretlen a gyergyóiak számára, de mint festôművész, elsô alkalommal mutatkozott meg. Az egyéni kiállításának a Pro Art Galéria adott otthont, ahol Tusa Lajos köszöntötte a jelenlévôket, és Bartis Erzsébet népdalokat adott elô. A tárlatnyitó a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében valósult meg. Siklódi Zsolt képzôművész elmondta, minden évben egy a művésztelepen részt vevô alkotó munkáit bemutatják. Miklós Hajnal munkáinak kiállítása nemcsak a szárhegyi művésztelepen való részvételnek tudható be, hanem a Budapest Galériával való cserekapcsolatnak, együttműködésnek a gyümölcse. A Gyergyószentmiklóson született fiatal festôművésznô tanulmányait a Salamon Ernô Gimnáziumban, majd a budapesti Magyar Képzôművészeti Egyetemen végezte.
Éltes Barna szobrászművész méltatóbeszédében elmondta, Miklós Hajnal munkásságát úgy képzeli, mint egy fát, mely erôs gyökereken táplálkozik és évrôl évre egyre jobban kiteljesedik. Ezen a kiállításon is ennek a fának egy virágos ágát, egy zöld lombját láthatjuk, fogalmazott a méltató, ki egy-egy képpel kapcsolatos gondolatait is megosztotta a jelenlévôkkel.
Miklós Hajnal festôművész vászonra álmodott mondanivalói akvarellek, csak az alap különleges, ez a kazein, ami egy ôsi technika, tehéntúró van benne és mész. A méretes munkáinak tehát az egyedi, általa elkészített kazein az alapja, és mint mondja, ezért is tud nagyméretű akvarelleket készíteni.
Legtöbb alkotásán a fenyô, a gólya dominál. A miértrôl Hajnal így vall: „Mind a kettôben a vándorlás van benne, a fenyôk mintha suhannának el, állandóan úton vagyok. Nem találom a helyem Budapesten, az a vágyam, hogy majd egyszer hazajöjjek, itthon alkothassak. (…) Mindig megpróbálok jelen lenni, hogy ott, ahol vagyok, a maximumot kihozzam magamból. A cél… nyitott vagyok, és mindig újabb élmények érnek”.
A festôművésznô legközelebbi kiállítása a budapesti Duna Galériában lesz, de a gyergyószentmiklósi Békény-parti galériában még pár napig megtekinthetik a különleges technikával elôkészített vászonra kivetítôdô gyergyói, fiatal festô érzéseit.
Baricz-Tamás Imola
Az ôsök, a hôsök tiszteletére
A Nemzeti Ünnep alkalmából a Gyegyói Fiatal Fórum tagjai az elmúlt szombaton délután megemlékezést tartottak az 1916-ban elesett hôsi halottak tiszteletére állított emlékműnél. A Gyergyói Fiatal Fórum kezdeményezésére a fiatalok összefogása, közmunkája és néhány jóindulatú vállalkozó segítsége eredményeként sikerült kitisztítani a Gyilkos-tóhoz vezetô út mentén, a Dancurás-hegy lábánál az elsô világháborúban elesett katonák emlékművének környékét. És szintén a fiatalok jóérzésének és összefogásának eredménye, hogy az emlékműhöz vezetô járdát, hidat járhatóvá tették, hogy az 1942-ben a gyergyói emberek által állíttatott emlékmű látogatható legyen. A megemlékezésen dr. Garda Dezsô történész tartott elôadást, aki kiemelte az 1916-os eseményeket, szólt a rengeteg emberi áldozatot, illetve anyagi károkat is követelô, okozó eseményekrôl. A rendhagyó történelemórán dr. Garda Dezsô idézett a korabeli sajtóból, és hangsúlyozta a gyergyói ember emberségét, majd a fiatalokhoz fordulva megköszönte, hogy tettek azért, hogy tisztelettel adózhassunk a hôsöknek, és megszervezték a megemlékezést.
A továbbiakban Madaras Szidónia Wass Albert Nagypénteki sirató című versét szavalta, majd Dávid Zoltán katolikus lelkész áldotta meg az emlékművet, koszorút helyezett el dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô és a Gyergyói Fiatal Fórum. Málnási Huba a fiatalok nevében szólt a kezdetekrôl, arról, hogy a tavaszi takarítási akció után döntötték el, hogy az elhanyagolt temetôt, az emlékmű környékét kitakarítják, rendbe hozzák, hogy méltó hely legyen az ôsök, a hôsök emlékének. A fiatalok a város fejlôdéséért tesznek, ezt tűzték ki célul, akcióikkal nem kritizálni szeretnének, csupán figyelemfelkeltésnek, példának szánják, és teljesen politikamentesen kívánnak tevékenykedni – fogalmazott Málnási. A bejáratnál elhelyezett négy nyelven is feliratozott táblán ez áll: „Itt nyugszanak azok a hôsi halottak, akik 1916-ban Gyergyószentmiklóson és környékén estek el. Ezt az emlékművet 1942-ben állították ôseink. Az emlékmű környékét megtisztította, a hidat újrafedve járhatóvá tette és ezt a táblát elhelyezte a Gyergyói Fiatal Fórum. 2007. augusztus 18.” A tábla alján pedig a támogatókat sorolják: Csíki Vilmos és családja, Unikornis Diákkör, Görög Joachim Társaság, Dancurás Hegyimentô Egyesület, dr. Becsek Garda Dezsô, Toxus Kft., Ben-Com-Mixt Kft., Edelweiss Kft., Pro Cive Egyesület, P&P Mixt Kft., Gepida Kft., Viridis Kft., Ifitéka.
A Dancurás-hegy lábánál számos fiatal mellett Blénessy Jenô bácsi is részt vett a megemlékezésen, és mesélt a fiataloknak.
Baricz-Tamás Imola
Dr. Garda Dezsô történész, parlamenti képviselô:
A dancurási emlékmű
A történelmi eseményeket másképp értékeljük, ha azokkal a tankönyvekben ismerkedünk meg, és szintén más hatást érzékelünk, ha azok ôseinket, szülôföldünket, múltunkat és jövônket érintik.
Így történt ez az elsô világháború eseményeivel is. Mást jelent a háború okainak az ismerete, a szemben álló katonai erôk küzdelme, mint az a tény, hogy térségünk férfi lakossága életét vesztette a különbözô hadszíntereken, állatállományuk nagy részét – amely ingó vagyonuk meghatározó részét alkotta – az 1916-os évi betörés alkalmával elhajtották, vagy rekvirálták, ingatlanjaik bizonyos részét pedig az 1921-es földreformnak köszönhetôen kisajátították.
Az elsô világháborúval kapcsolatos eseményeket Gyegyószentmiklós lakói is igen nagy figyelemmel kísérték. Az odafigyelés egyik oka a katonai küzdelmekben való nagy számú részvétel, mind a város, mind a vidék férfi- lakossága részérôl, fôleg pedig az emberáldozatok nagy száma, a szerbiai és a galíciai fronton is hozzájárult az özvegyasszonyok és az árva gyermekek számának növekedéséhez Gyergyó vidékén. A város két hetilapja, a Gyergyó és a Csíkvármegye is részletes tudósításokat közölt a fôbb hadszínterekrôl. Mi azonban Gyergyószentmiklós plébános-esperesének, Szabó Györgynek a rövid leírását közöljük a világháború kitörésére vonatkozóan: „A háború kitörését Ferencz Ferdinánd trónörökösünk és feleségének a szerb összeesküvôk általi meggyilkolása elôzte meg. A gyilkosságot Gavrillo Princip nevű szerb hajtotta végre 1914. június 28-án.
A kettôs monarchia a háborút 1914. július 28-án üzente meg Szerbiának. A részleges mozgósítást csakhamar követte augusztus 1-jén az általános, mely általános lelkesedést keltett, és 1914. augusztus 5-én a Monarchia megüzente a háborút Oroszországnak.
Tökéletes együttműködés volt és van Németországgal a hű szövetségessel.
Háború keletkezett Németország és Franciaország között, Németország és Angolország között. Csakhamar Németország megindult hódító útjára Párizs felé Belgiumon át.
Velünk szemben álltak nem-csak Szerbia hanem Oroszország és Montenegro. Késôbb a hármas entente-hoz csatlakozott az angolok révén Japán is. November elején a világháborúba bekeveredett Törökország is.
Déli hadseregünk a tegnap december 2-án I. Ferencz József császár születése napján foglalta el Belgrádot, miután Szerbia tetemes részét meghódította.
Most is dacára a hideg téli idônek minden vonalon folyik a harc…
December vége felé Szerbiából hadseregünk kénytelen volt kivonulni és Belgrádot is feladni.
Eddig még nem tudjuk, mi volt ezen visszavonulás oka. Az a véleményünk, hogy árulás történt.”
A következôkben a gyergyószentmiklósi esperes-plébános 116 áldozat nevét sorolta fel, majd a következôképpen mutatta be az 1916-os évi eseményeket 1916. augusztus 30-ig: „Reánk erdélyiekre ólom súllyal nehezedett a szomszéd Románia bizonytalan viselkedése. Bíztunk abban, hogy a király német, de Károly király halála után bizalmunk Romániában nagyon megingott. Augusztus havában egy hadosztály jött valahonnét, valamelyik frontról Gyergyóba is. Azt is mondták, hogy tüntetô sereg Románia ellen, hogy vegyék észre, hogy ezen keleti határon is van sereg.
Augusztus 18-án nagy tábori mise volt a Szárhegy felôli réten. Szentmise után… a tábornok azt mind hirdette a papoknak, hogy nyugtassák meg a népet, nincs veszély. Ezenkívül a hatóságok is felszólították a papságot a nép megnyugtatására a szószékrôl. Meg is tettük. Ezt a menekülô nép a szemünkre is vetette. De igazságtalanság volt mert nekünk kötelességünket teljesíteni kellett.
Legnagyobb megdöbbenésünkre augusztus 28-án este bejöttek a románok. A nép kevés kivétellel augusztus 29-én, 30-án elmenekült. Az összes gyergyói papok elmenekültek. Nem is volt értelme maradni. Úgy se segíthettünk volna a népen. Bejövetel után még… elfogtak volna s internáltak volna.
Híveink Marostordába, Hajdúböszörménybe…és más helyre menekültek. E sorok feljegyzôje egy menekülô vonattal hívei között Székesfehérvárra érkezett szeptember 3-án este. Néhány napig Prohászka püspöknek volt szívesen fogadott vendége. Székesfehérvár vidékén sok gyergyói menekült nyert elhelyezést, köztük sok gyergyószentmiklósi. Közben felkerestem Budapesten, Balaton vidéken és Nagyvárad vidékén lévô menekült híveimet.”
A tekerôpataki Domus Historiában már sokkal részletesebben mutatták be az 1916-os évi kato-nai eseményeket: „Ezen évben tört ránk Románia népe 1916. augusztus 27-én éjjel és tett minket földönfutóvá. Már az év eleje igen nyomott volt. Az oláh szomszéd mindig alattomosan viselkedett velünk, katonáinkat el-elvonta a hadszíntérrôl, de mindig kétszínűsködvén ismét más frontra mentek. Február havában már sok katonánk érkezett Csík-Gyergyóba, nagy hadgyakorlatot is tartottak Csíkszenttamás és Szentdomokos között. Roppant hideg volt. Ditró(n) és Remetén állomásozó katonáink február 12-én ha jól emlékezem délután idejöttek. Parancsnokuk egy kapitány segédtisztjével nálam szállt meg, ide vezették be a telefont is. Itt nyughattak, s reggeli 5 órakor roppant hidegben elindultak a nagy gyakorlatra. Egy pár katona félig meg is fagyott, mi történt velük nem lehetett megtudni. Az oláh mintha megszeppent volna annak hallatára, hogy itt sok katonánk van: a vámot ismét megnyitotta és békességet színlelt.
Az oroszok június és július havában hadseregünket Galicziában szorongatván, az oláh ismét bátorságot vett magának és igen szemtelenül kezdett velünk szemben viselkedni, úgy hogy hadvezetôségünk is komoly összeütközésre készült. A legrosszabb hírek keringtek: végtelenül agga-sztott ez bennünket. Aratás elôtt álltunk. Igen bôséges termésünk ígérkezett. Kerti veteményeink, gyümölcsösünk is olyan szépek voltak, hogy ilyen gazdag esztendôre nem emlékeztünk. Augusztus 2-án leszedték hadicélra harangjainkat. Most már igazán nagy aggodalom fogott el…
Alig szállították el harangjainkat már augusztus 5-én (szombat estére) községünkbe érkezett 600 honvéd Krausz nevű alezredessel… Másnap (vasárnap) a katonaság parancsnokukkal együtt szentmisét hallgatott (ezen katonák rövid idô múlva eltávoztak). Alig távoztak érkezett helyükbe Vaslábról egy más század. Parancsnokuk Muzsik Zoltán. Muzsik századost augusztus 13-án berendelték Szentmiklósra s helyébe Guzmányi Károly százados jött… Augusztus 24-én a katonaság elhagyta a vidéket. Augusztus 27-én huszárok érkeztek hozzánk. Parancsnokuk Perczel Ármánd ôrnagy volt.
Augusztus 27-én este 11 órakor az oláh tényleg hadat üzent. Éjfél után fél 2 órakor a sürgöny megjött az ôrnagynak, s reggel 5 órakor innen elindultak. Éjjel folyton mentek az ágyúsok is Kilyénfalva és Újfaluból községünkön keresztül, valószínűleg Tölgyes és Békás felé.
Másnap 28-án reggel az elöljáróság is kitrombitáltatta, hogy 24 óra alatt meneküljön mindenki. Marhákról és sertésekrôl gondoskodni fog, azokat hajtatja pásztorokkal és Udvarhelyt a hadvezetôségnek beadja. Én is 2 fejôs jó bivalomat és 2 drb. sertésemet átadtam és azok még mindig mennek, vagy az áruk valakinek a zsebébe csúszott.
Nagy volt a sírás-jajgatás. Mindenki csaknem eszét vesztette, a hírtelen változás miatt…”
Az 1916-os évi eseményeknek egy másik krónikása a gyergyóújfalvi Bajkó Péter volt, aki szerint, már „1916. augusztus 23–24-e körül a tölgyesi és a gyimesi szorosokon megjelentek a román csapatok.” Három nap múlva 1916. augusztus 27-én a község elöljárósága kihirdette, hogy „Jaj annak aki rémhíreket terjeszt.” A fenyegetés azonban csupán egy napig tartott, hiszen augusztus 28-án reggel 6 órakor elhagyta Gyergyóújfalut a katonai gyalog-ezred és a szekeres-csoport, az elöljáróság pedig rendôrei által kikiabáltatta, hogy „Fusson mindenki merre lát, gyünnek az oláhok.” Még ugyanazon a napon a plébános – aki még augusztus 27-én két láda poggyászt küldött el Magyarországra – a jegyzô, a kántortanító és a nôk, elhagyták a települést. Augusztus 28-ától szeptember 6-ig a falubeliek nagyobb része Gyergyóújfalu erdei helyeire, Veresbükkbe, Libánba és a Limbusba menekült.
„Én az oláh betörésnek nem hittem – olvashatjuk Bajkó Péter naplójában – s ha jön is, de kis csoport, s ezt a mi csapataink Tölgyesnél s a többi szorosoknál megállásra kényszerítik, de ha Csík-Gyergyóba betörnek is, ott van a második akadály a Hargita hegylánc itt tönkre fognak veretni.”
Szeptember 7-én azonban, amikor a Békény vize mellett is ropogtak a fegyverek, krónikásunk is Zetelaka felé vette útját, 9-én Székelyudvarhelyen tartózko-dott, 10-én pedig vonatra ült, 12-én délelôtt már Debrecenben volt található felesége szállásán. Ugyancsak szeptember 7-én több mint 150 család hagyta el Újfalut, ugyanezen a napon Homlokbükknél megjelentek a vaslábi románok, akik magyar katonák és csendôrök után kutattak. Az elsô román zászlóalj szeptember 10-én érkezett Gyergyóújfaluba és a következô napon Székelyudvarhely felé távozott. Ez a csapat kirabolta a Fogyasztási Szövetkezetet és Dobribán kereskedô üzleteit. Csatlakoztak a fosztogatókhoz a vaslábi románok is.
(folytatás a következô lapszámban)
Ifi-oldal
100 év – 100 kérdés
Kedves Játékosaink!
„Sok kérdést már megoldottunk”… elôttünk áll még sok. Bízunk abban, hogy legyűritek az akadályokat, annak ellenére, hogy majdnem mindenki nyaral. Reméljük, hogy játékos kedvetek kitart decemberig. Várjuk válaszaitokat!
Hetedik forduló
1. Hány éve keletkezett a Gyilkos-tó?
2. Melyik évben kezdték el építeni a Gyilkostóhoz vezetô utat?
3. Milyen országos versenyt szerveztek a Gyilkostónál az 1941– 42-es években?
4. Milyen néven létesült strand a Gyilkostón 1933–35 között?
5. Hány éve áll kereszt az Oltár-kô tetején?
6. Mire lenne szükség ahhoz, hogy ne csökkenjen tovább a Gyilkos-tó területe és mélysége?
7. Mivel közelíthetôk meg a Gyilkos-tóból kiálló fenyôcsonkok?
8. Hány embert tudnak megvendégelni a Gyilkostó vendéglôben?
9. Mi konzerválja a Gyilkos-tóból kiálló fenyôcsonkokat?
10. Mikor lesz a 3. Red Lake Adventure Race?
A hatodik forduló helyes válaszai:
1. A gyergyói választókerület országgyűlési képviselôje a várossá válás idôszakában Sümegi Vilmos volt.
2. Dr. Fejér Dávid volt az az orvos, aki a XIX. század végén szorgalmazta a lakóházak megfelelô szellôztetését, és a vízvezeték megépítését.
3. Precup Emil volt városunk elsô román polgármestere.
4. Gyergyószentmiklóst a román parlamentben 1926–28. között Görög Joachim képviselte.
5. A Csíky-kert arborétumot Csíky Dénes ügyvéd hozta létre.
6. A Fôgimnázium elsô igazgatója Dr. Pongrácz Károly volt.
7. Városunk egyik kiemelkedô személyisége a szobrász-grafikus Karancsi Sándor, aki ex libriseivel nemzetközi elismerésben részesült.
8. Magyarország vezetô expedíciós hegymászója a Hópárducként ismert, gyergyói származású Erôss Zsolt.
9. Az épülô Bucsin negyedi templomot Köllô Miklós műépítész tervezte.
10. 2007. július 7-én az Ipartestület Férfikara Bálint Ákost választotta a Férfikar Örökös Karnagyává.
Válaszaitokat a Szabadság tér 22. szám alatti postaládánkba várjuk, vagy a www.ifiteka.knet.ro címre. Játsszatok velünk!
A diáktanács-mozgalmak kialakulása
Ezt a gondolatot választotta Pál Tamás szociológus, diákjogi szakértô, mozgalmár 1992-ben megjelent korszakalkotó könyvének mottójául. Pál Tamásnak két könyve is megjelent az 1990-es évek elején Magyarországon, amelyek nagyban meghatározták a magyarországi és a romániai rendszerváltás utáni diákmozgalmak kialakulását és fejlôdését. A Diákönkormányzatok és az Igazlátó Nap című könyvekben elveket és gyakorlati technikákat is megfogalmaz az iskolai diákönkormányzatok szükségességérôl, feladatáról, létrehozásának módjáról, működtetésének módszereirôl.
Bihari Mihály jogász, politológus, jelenleg a Magyar Alkotmánybíróság elnöke. A fent idézett gondolataival nem volt egyedül. A kommunizmus bukása után Magyarországon neves humánszakértôk – politológusok, jogászok, pszichológusok, pedagógusok, szociológusok, filozófusok – fejtették ki azon álláspontjukat, hogy a demokráciát tanulni kell, és a demokráciára való nevelést már ifjúkorban, az iskolában el kell kezdeni. Úgy gondolták, hogy az iskola feladata kellene legyen, hogy a fiatalokat véleményük megfogalmazására, helyes képviseletére, környezetük életében és döntéseiben való aktív részvételre neveljék.
Pál Tamás a kilencvenes évek eleji magyar iskolai rendszer valóságát elemezve azt láthatta, hogy az iskola nemhogy segítené, sokkal inkább gátolja az önálló véleményalkotás és érdekképviselet megtanulását. Nagyon kevés iskolára volt jellemzô az, hogy a mindennapokban felmerülô konfliktusokat és problémákat, a felek jogait tiszteletben tartva, orvosolni tudná. „Még a hibátlanul címzett, jól idôzített és világosan kontúrozott kérdések – a problémák néven nevezése is retorziót vált ki.” Ennek következtében a diákok azt tanulják meg, hogy véleményüket nem jó kimondani, sôt ha nem mondják ki, akkor meg sem érdemes fogalmazni. Ezt a folyamatot nevezi Pál Tamás sorvadásnak, amelynek eredményeként a diákok a demokráciát eltűrô, engedelmes alattvalók lesznek mind az iskolában mind a felnôtt életben, nem pedig aktív cselekvôk, résztvevôk.
Azokban az iskolákban, ahol az iskolaközösség nem elég kiforrott, nem létezik olyan kidolgozott fórumrendszer, amelyik az eseti, konkrét érdeksérelmet panaszként elôterjesztve orvosolni tudja, szükséges a konfliktus-megoldó eljárások kidolgozása. Pál Tamás szerint az iskolai diákönkormányzat, diáktanács lényegében nem más, mint egy speciális csoportszervezôdés, amely biztosítja tagjainak az igényelt közösségi részvételt, védettséget és befolyást.
A magyarországi diákmozgalom már a kilencvenes évek elején elindult, sorra alakultak a diákönkormányzatok, elindult a diákmunkát segítô pedagógusok képzése, rendszeressé váltak a közösségfejlesztô, személyiségfejlesztô, képességfejlesztô képzések, szabadegyetemek. Országos diákszervezetek alakultak, de a demokráciára való nevelést fontosnak tartó pedagógusok is egyesületeket hoztak létre. Ezen egyesületeknek a tagjai jöttek el Erdélybe is, hogy a diákmozgalmat és a körülötte létezô humanisztikus kultúrát terjesszék, népszerűsítsék.
Dániel Botond
Ifinapok-hangoló
Felhívás csapatok számára
Mutasd meg, hogy a talpadra estél!
Te is vagy valaki!
15–20 fôs csapatok – amelyeknek legalább 5 lány tagja is van – jelentkezését várjuk 2007. szeptember 3–18. között az Ifitékában.
Dobbantsatok, és dobjatok be a közösbe fejenként 5 lejt, valamint egy 3x4 cm-es fotót, és jelentkezzetek szeptember 18-ig, kedd délután 16 óráig az Ifitékában (Szabadság tér 22. szám, a volt mozi emeletén)!
A buli garantált a IV. Gyergyói Ifinapokon is!
Jelentkezési lappal az Ifitékában is szolgálunk, de a www.ifinapok.com oldalról is letölthetitek. Várunk!
Felhívás fiatal alkotóknak
Fiatal művészek jelentkezését várjuk a Gyergyói-medencébôl a IV. Gyergyói Ifinapok alkalmával megrendezésre kerülô Fiatal művészek kiállítására. Várunk benneteket 2007. szeptember 3-a és 14-e között az Ifitékánál festményekkel, grafikákkal, kisplasztikákkal és textíliákkal. Elérhetôségeink: Szabadság tér 22. szám (a volt mozi emeletén), tel.: 0266/364.056, ifiteka@knet.ro, www.ifinapok.com, www.ifiteka.knet.ro.
Felhívás cégvezetôknek
Tisztelt Cégvezetô!
Idén negyedszerre szervezi meg az Ifitéka, a Juventus Egyesület és a szervezési teendôket önként vállaló fiatalok csoportja a Gyergyói Ifinapokat. A rendezvény 2004 óta folyamatosan megszólítja a medence fiataljait, szórakozási és kikapcsolódási lehetôséget biztosítva a szeptember végi hétvégére. Az aktív résztvevôk, csapatokba szervezôdött fiatalok száma is évrôl évre folyamatosan nôtt, emellett pedig a kísérôrendezvények is fokozott odafigyelést élveznek, egyre sikeresebbek.
A IV. Gyergyói Ifinapok idôpontja: szeptember 21–23.
A műhelymunka már elkezdôdött, a programtervezetet csatoljuk, a vetélkedôk kidolgozásán mindenki dolgozik. Vannak viszont olyan akadályok, amelyeket lelkesedéssel nem lehet megoldani. Ezért fordulunk Önhöz ebben az évben is. Ezért kérjük, hogy támogasson, bízzon bennünk, mert csak együtt alkothatunk igazi csapatot.
Köszönjük, hogy megtisztel bizalmával!
Megvetted már az e hetit?
Na igen, csevegjünk egy kicsit a „lottóról”, mert mostanában ennek az „országnak” a „hűséges” „állampolgárainak” ez jelenti – többé kevésbé – magát az életet, vagyis minden egyénének (figyelj: nem egyéniséget mondtam!) ez jelenti a felejtésre váró sanyarú múltat, az igazi változást, valóságos „rendszerváltást” jelentô jelent, és a valóságos „mennyországgal” felérô jövendôt.
Ugyanis, képzeld el, drága gyergyói székely atyámfia (és atyámlánya, ha szabad ezt mondani – mert állítólag az atya sohasem biztos), szóval képzeld el, hogy a Román! Nemzeti! Központi! És Egységes!... Lottó – társaság?, vállalat?, mi ez? – valami 10 millió eurós nyereséget ígér neked a hét végi sorsolásra.
Úgyhogy Sanyimanó, kaszát elvetni, bakancsot lerúgni, és futás…
Úgyhogy Rebeka néném, a tyúkok közibe vágni a kászút, ráborítani a sajtárt a tehénre, ráncos csizmát lerúgni, mert már a tatár, a török elôl se lehetett elfutni ráncos csizmával…
És irány lélekszakadva a lottóiroda…
Ha nem akarunk kimaradni belôle…
Elvégre az ország konstitúciója szerint egyenrangú állami polgárok lennénk…, volnánk…, lettünk volna (ha mondjuk a Székölj Nemzeti Tanács nem tenne keresztbe az RMDSZnek)…
Úgyhogy, drága jó székelyem, neked is jogod van lottójegyet venni.
Hozzájárulni a 10 millió eurós nyereményhez.
És, ha ebben az országban lennének törvények, és lenne igazság, megtörténhetne, hogy te találnád el a soktízmillió számvariánsból azt az egyet, amivel „kihúznák neked a lutridat”.
És akkor a szívedhez kapnál Sanyimanó, összeesnél, és elvinne a kaszás…
Rebeka néném, te pedig beesnél a tyúkok közé falfehéren, és így még kaparnál vagy kettôt a lábaddal…
Ámen.
A baj nem is ott van.
A baj ott van, hogy ebben az országban (ne félj, máshol is, ilyenkor az „anyaországbéliek” valósággal elözönlik a határmenti városok lottóirodáit) olyan pénzéhes, olyan pénzimádó lett mindenki az elmúlt tizenhét év alatt, hogy dacára a szemforgatásnak és a templomajtónál való lökdösôdésnek, a családi oltárnál – és ez még nem lenne olyan nagy baj –, és ami fontosabb, a szívekben(!) csak egyetlen istenség uralkodik: Moloch. (Nem a föníciai Napistenre gondolok, hanem arra, aki mindent, az emberséged utolsó morzsáját is elnyeli, a Pénzre.)
A baj ott van, hogy a közösségbe vetett hit, a közösségi érzés, az együvé tartozás biztonsága veszett ki az emberekbôl, amikor a pénz imádata gyôzedelmeskedett a lelkeken.
És ennek ritka jó megnyilvánulása egy-egy ilyen lottóôrület, mint amiben most éppen benne vagyunk. Amikor fut a koldusszegény az utolsó pénzével lottójegyet venni, és fut a dúsgazdag a rengeteg pénzével lottójegyeket venni, és fut a beteg, és fut az orvos, fut a diák, és fut a tanár lottójegyet venni, fut a díszpolgár és fut a polgármester, de fut a tűzkárvallott, és fut a tűzoltó, de fut a kirabolt, és fut a rabló, és fut a rendôr is, hogy megvegye az ehetit.
………………………………..
Én napok óta az OTV-eseten röhögök.
Itt kérem szépen, ha nem tudnák, elôkerült egy bizonyos Stelian Ogică nevű fickó, aki annak idején ült (mármint a sitten), mivelhogy kiadta magát a hatoslottó nyertesének, nyilván, a megfelelô hamisítványok birtokában.
Nos, ez lett az OTV „lottószakértôje”.
Kitalált (rövid két nap alatt) egy „üzletet”. Lottóüzletet. Hogy aszondja, ha 1400 ember beszáll száz euróval, akkor ô egy olyan 23 számból álló kombinációt vásárol, amivel „biztosan” (99 százalék!) megnyerik a fônyereményt. Akkor pedig ezt el fogja osztani a beszállók között. Kápitálista módon, ugyanis részvények formájában árulja a hozzájárulást.
Na most, az üzlethez a reklámot az OTV biztosítja, a tulajdonosa mondhatni „társtulajdonos” eszerint az üzletben, éjszaka zajlik az akció, és láss csodát, az emberek Ceauşescu által sem látott sorokban tülekednek az OTV székháza elôtt…
Hiába… szakértô… az szakértô!
Nemhiába ült börtönben is.
(Azt hiszed, drága jó székelyem, ez az egyetlen üzlet, ami itt folyik? Én nagyon rosszindulatú vagyok. Pontosabban: rosszhiszemű. Szerintem az ortodox pátriárka megválasztását is azért halasztották el, mert az „atyák” éppen gyűjtik a hívektôl az eurókat a közös lottószelvényre azzal a jelszóval, hogy mi olyan „szent” huszonhárom nyerô számot tudunk…
De, szerintem, az Európa Parlamenti képviselôk megválasztása is azért halasztódott el novemberre, mert a pártok most éppen a közös lottószelvényre gyűjtenek, azzal a jelszóval, hogy most ez a fontos, az EP-képviselôk választása ráér. Az RMDSZ-marsallok pedig már a tegnapelôtt körbetelefonálták a helyi pártkatonákat: Együtt, Împreună! Most kell összedobni az eurókat, mert mi a szenátoraink születési dátumait fogjuk megtenni, az pedig eddig is, ezután is biztos nyerô!)
Györffi Kálmán
Dr. Kerekes Izabella segítônôvér
Gyermekeket gyógyít, családterapeutának tanul
Szerzetes nôvér gyógyítja a gyergyói újszülötteket, gyermekeket. Dr. Kerekes Izabella gyermekorvos csíkszeredai születésű, Vásárhelyen dolgozott, ott lett szakorvos. Párhuzamosan dolgozik a gyerek- és újszülöttosztályon, nem könnyű, de, amint mondta, már megszokta. „Akkor nehéz, amikor a két osztályon egy idôben két nagy sürgôsség van. De ez szerencsére ritkán fordul elô” – mondta.
– Betegesek-e a gyergyói picurok?
– Nem mondhatnám. Amióta itt dolgozom, leggyakrabban különféle hűléses megbetegedésekkel, hasmenéssel, kiszáradással találkoztam. Ritkábban fordul elô cukorbetegség, még ritkábban rosszindulatú daganatos megbetegedés, de sajnos, tavaly volt egy esetünk. Az újszülöttek nagy része hál' istennek egészséges, néha elôfordulnak veleszületett rendellenességek, légzészavarok, agyvérzés…
– Kismamák…
– Száz évvel ezelôtt, amikor egy udvaron élt szülô, nagyszülô, tanácsokkal látták el a kismamákat. Ez ma már nem így van. A néhány nap szülészeten töltött idô alatt kérdezhet a kismama, mi is szívesen segítünk. És kérdeznek is. Ezenkívül egyik kolléganômmel szerveztünk egy Kismamaklubot, amelyben várandóssággal, szüléssel, csecsemôgondozással kapcsolatos ismereteket adunk át, ugyanakkor lehetôséget biztosítunk a kismamáknak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, örömeiket, és aggodalmaikat. A Caritas Családsegítô Szolgálata adott helyet ennek a kezdeményezésnek, és ôsszel már a harmadik csoport indul…
– Segítônôvér dr. Kerekes Izabella…
– A Segítônôvérek Kongregációjába tartozom, ez egy nemzetközi szerzetesrend. Amikor az egyetemet befejeztem, akkor léptem be. Laktam Magyarországon, megtanultam a német nyelvet, aztán Bécsben voltam az újoncévek alatt. Amikor befejeztem az újoncéveket, ideiglenes szerzetesi fogadalmat tettem. Ez kétszer három évre szólt. A végleges, tisz- tasági, szegénységi, engedelmességi fogadalmat 2005-ben tettem le. Talán mondhatnék néhány szót ezekrôl a fogadalmakról: a szegénység itt nem arra utal, hogy nélkülözünk, hanem hogy a renden belül vagyonközösségben élünk, arra törekszünk, hogy az anyagi javakat annyiban használjuk, amennyiben azok a feladataink elvégzésében szükségesek, illetve, hogy azt, amink van, idônket, energiánkat, tudásunkat megosztjuk egymással és az emberekkel, akikkel nap mint nap találkozunk. Az engedelmesség azt jelenti a gyakorlatban, hogy nagyobb dolgokban nem egyedül döntünk, hanem a rendi elôljáróinkkal folytatott megbeszélés során közösen, ezzel elfogadjuk, hogy életünk döntései magasabb összefüggések részei. A tisztaság a legfélreérthetôbb kifejezés, ez azt jelenti, hogy életünk kapcsolatai közül számunkra a legfontosabb az Istennel való kapcsolat. Ezt választottuk, ahelyett, hogy családot alapítottunk volna. Ebbôl a kapcsolatból táplálkozunk, ebbôl merítünk erôt életfeladatainkhoz, ugyanúgy, ahogy egy családban élô ember a társa, gyerekei iránt érzett szeretetbôl merít erôt az élet kihívásaihoz. A rend lelkisége a jezsuitákéval rokon. A megalakulása kezdetén elsôsorban azt tűzték ki célul, hogy a tisztítótűzben lévô emberekért imádkozzanak. Ahogy fejlôdött a teológia, kezdték úgy tekinteni, hogy a tisztulás folyamata már az életben elkezdôdik. Az ember élete során annyi nehézségen, krízisen megy át, megvan az esélye, hogy megkeseredjen, kétségbeessen, de annak is, hogy a sok szenvedésbôl jobb és érettebb emberként kerüljön ki. Krízishelyzetben lévô embereken segíteni… ez a rend célja.
Két-háromfôs kisközösségekben élünk, egyházi, vagy állami munkahelyen dolgozunk, van közöttünk pasztorálasszisztens, tanár, szociális mukás, betegápoló, újságíró.
– Kik kérik segítségét?
– Elsôsorban a betegek, anyukák, kikkel elbeszélgetek. Ezenkívül részt veszek egy második képzésben is. Szeretnék családterapeuta lenni. Itt nincs múltja ennek. A családterapeuta olyan pszichoterapeuta, aki nem egy emberrel foglalkozik, akinek problémája van, hanem az egész családdal, mert a család egységet alkot, és sokkal jobban lehet segíteni egy embernek, ha a család minden tagja be van vonva ebbe a munkába, és közösen keressük a megoldást. Harmadéves vagyok jelenleg, és remélem, hogy idôvel családterapeuta is leszek, és azt jól össze lehet egyeztetni az orvosi munkával.
– Régen miért nem volt szükség családte-rapeutára?
– Régebb is biztosan volt nehézség a családokban, de az életkörülmények sokat változtak, ha csak a rendszerváltás óta eltelt idôre tekintünk is vissza. Nagy lett a hajsza, rengeteget dolgoznak az emberek, túlterheltek, a gyerekek is idegesebbek, egy csomó mindent, ami régen értéknek számított, ma már nem tekintenek annak. Ezelôtt több idôt szántak egymásra az emberek. Minden embernek személyes döntése, hogy kikapcsolja-e a televíziót és a gyerekével játszik, akárcsak az, hogy csupán két munkát vállal, nem hármat. Mindenki a saját családjában kell megpróbálja, apró, konkrét lépésekkel azt, hogy több idôt legyen családjával. Az édesanyák is két évig, amíg tart a gyermeknevelési szabadság, ügyesen nevelik kicsinyeiket, majd nagyon elfoglaltakká válnak, és majd a tévé, az iskola neveli tovább utódjaikat. Ha az idôt nem tudjuk megnyújtani, minôséget kell belecsempészni. Ne közösen tévézni, inkább elbeszélgetni. Fel kell fedezni, mi az, ami örömet szerez a család tagjainak, arra kell idôt szakítani.
– Gyerekekkel van nap mind nap, nem hiányzik egy család?
– Néha hiányzik, de a munka segít: éppen mert gyermekekkel foglalkozom, valamilyen módon az anyai érzéseimet én is megélhetem. A szerzetességben számomra nem az a legfontosabb, hogy mi mindenrôl mondok le, hanem, hogy mi az, amit kapok: az Istennel való személyes, bensôséges kapcsolatot. Ettôl még a család idônként hiányzik, de nem is volnék ember, ha nem hiányozna.
Egy személyben segít, ha baj van, az újszülötteken, megnyugtatja, tanácsokkal látja el a gyergyói kismamákat, családi gondokkal is fel lehet keresni a doktornôt. De aki csak ránéz, elbeszélget vele, az is megnyugszik, mert ô segítônôvér, orvos, és egy kicsit már családterapeuta.
K-T. Gy.
Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzatához
Tisztelt Képviselôtestület!
A gyergyószentmiklósi civil szervezetek felkértek minket arra, hogy szakvéleményezzük a Gyergyószentmiklóson létesítendô szociális lakásokról szóló határozat-tervezetet.
A helyzet ismertetése érdekében rendelkezésünkre bocsátották a 2006. október 11-i rendkívüli tanácsülésen bemutatott határozattervezet anyagát:
* A polgármester úr okfejtését, amelyben az 1206/2006-os kormányhatározatra hivatkozva a város vagyonába visszavett területre szociális lakások létesítését javasolja;
* A vagyonkezelô iroda szakvéleményezését, amely azonosítja a szóban forgó területet, leírja, hogy megtörtént a terület átadása és átvétele, valamint errôl jegyzôkönyv készült;
* Az átadás-átvétel jegyzôkönyvét, amely tartalmazza a terület adatait, valamint a rajta létezô épületek listáját;
* Az 1-es, 2-es, 3-as számú szakbizottságok véleményezését, amelyek közül kettô elutasította, egy támogatta a határozat-tervezetet. Két bizottság ugyanakkor tervezô-szakértô felkérését javasolja, hogy adjon szakvéleményt az épületek modernizálásának lehetôségérôl;
* Az ingatlan értékesítésére létrehozott bizottság jegyzôkönyvét, amelyben kifejtik, hogy az ingatlanok állapota nem teszi lehetôvé a szociális lakások létrehozását. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy ha el is készülnének az épületek, a szociális lakások leendô lakói nem vállalnák az odaköltözést. Egy lehetséges változatnak azt tartják, hogy a roma közösséget költöztethetnék az épületekbe, amelyet viszont a szegregációs hatások miatt nem tartják helyénvalónak. A bizottság javasolja, hogy az önkormányzati testületben vitassák meg a helyzetet, találjanak más funkciót a visszakapott ingatlannak, és kérjék az 1206/2006-os kormányhatározat módosítását, amelyben ez a konkrét funkció megnevezése is szerepel.
Mindezen dokumentumok mellett rendelkezésünkre bocsátották még az említett tanácsülés jegyzôkönyvének részleteit, amelybôl számos vélemény kiderül, valamint az a tény, hogy végül a tanács elutasította a határozat-tervezetet.
Ugyanakkor ki szeretnénk emelni, hogy saját terepismerettel is rendelkezünk a helyszínrôl. 2004–2005-ben nemzetközi összehasonlító kutatási program zajlott a különbözô országokban kisebbségben élô romák oktatásának helyzetérôl, az integrált illetve szegregált oktatási formák működésérôl. Ennek a programnak a romániai lebonyolítója a kolozsvári székhelyű „Etnikumközi Kapcsolatok Kutatásának Központja” (CCRIT) volt, és a kutatás egyik helyszínét a gyergyószentmiklósi roma iskola jelentette. Többször is voltunk Gyergyószentmiklóson, mind a roma iskolában, mind pedig a Téglagyár utcai romatelepen, ismerjük a helyszínt, illetve a most visszaszerzett ingatlan fizikai elhelyezkedését.
A civil szervezetek képviselôi azért kértek fel minket a kérdés véleményezésére, mert úgy látták, hogy a határozattervezet elutasítása ellenére a 2007-es évi költségvetés beruházási listáján szerepel a Téglagyár utcai ingatlanon létesítendô szociális lakások építési költsége, ugyanakkor még semmilyen szakvéleményezés nem történt, holott a tanácsosok erre a határozat-tervezet elutasításakor külön felhívták a figyelmet.
A helyismeretünk valamint a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján
* Tudomásul vettük, hogy létezik egy kormányhatározat, amely az ingatlan visszaszolgáltatásáról szól, és amelyben ki van emelve, hogy ez az ingatlan szociális lakások építésére szolgál.
* A lakókörülmények kapcsán elfogadjuk a helyszínre kiszállt bizottság véleményezését, amely szerint ezek nem teszik lehetôvé lakások kialakítását, valamint a tanácsosok részérôl a jegyzôkönyvben megjelent hozzászólást, mely szerint az ingatlan jelenlegi állapotában még állatmenhely létesítésére sem kapná meg a szükséges engedélyeket.
Ugyanakkor a lakókörülmények állapotától függetlenül úgy gondoljuk, hogy társadalmi szempontból az ingatlan térbeli elhelyezkedése jelenti a legnagyobb problémát. A terület a hagyományos romatelep közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A romatelepen egy hagyományos roma közösség él. A közösség többszörösen hátrányos helyzetű: szegénységben él, aluliskolázott, a munkaerôpiacról kiszorult, szociális segélyen tengôdik, egészségi problémákkal küzd. A telepen élô romák és a városban élô többségi magyar közösség között társadalmi feszültségek léteznek.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az elôkészített határozattervezetbôl nyíltan nem derült ki, hogy a szociális lakások milyen célcsoport számára készülnének. A tanácsülés jegyzôkönyve szerint – a polgármester úr szavai alapján – rövid idôn belül szociális lakásokat kell biztosítani azon családok számára, akik ki kell költözzenek a volt tulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanokból.
Úgy gondoljuk, hogy a kiköltöztetett családokat hátrányosan érintené a hagyományos roma közösség szomszédságába történô költöztetés, attól függetlenül, hogy magyarokról vagy romákról van szó. Mivel a kiköltöztetettek eleve hátrányos szociális helyzetben vannak (ezért van szükségük szociális lakásra), fennáll a veszélye annak, hogy újabb társadalmi hátrányt gyűjtenek be maguknak, a többségi közösség ezután „roma” bélyeget is ragaszthat rájuk. A kiköltözött családok gyerekei a környezetükben létezô mintákat veszik át, nehezebb lesz számukra a beilleszkedés a többségi iskolákba (ahol „romaként” kezelhetik ôket, hiszen a Téglagyártól jöttek), csökkennek az életesélyeik iskoláztatás, munkavállalás szempontjából, és ezáltal akadá-lyozzuk ôket abban, hogy szociális helyzetükön javítani tudjanak.
Ugyanakkor, ha roma nemzetiségűek lennének azok, akik ezekbe a lakásokba költöznének, továbbra is fennáll a társadalmi problémák fokozódásának veszélye. Az új lakások létrehozásával növekedne a roma telepen élôk száma, ezáltal a kisebbség és többség közötti társadalmi feszültség tovább nôhet. Amennyiben pedig a városban élô romákból költöztetne családokat az önkormányzat ezekbe a roma telepen létrejövô szociális lakásokba, az a társadalmi kirekesztés (szegregáció) tipikus esete lenne.
Összegzésként azt mondhatjuk, hogy úgy látjuk, hogy szükség van mind szociális lakások létrehozására mind pedig a kezelésbe vett ingatlan hasznosítására. Azonban a két dolog összekapcsolása – a roma telep szomszédságában szociális lakások építése – nem szerencsés, és társadalmi problémákat okoz.
Köszönjük, hogy elolvasták véleményezésünket.
Tisztelettel: Dániel Botond szociológus
KisAsszony
Kukába a szabályokkal!
Olyan szabályok szerint alakultak napjaink, éveink, amelyek segítettek abban, hogy társunkkal örök idôkig együtt maradhassunk. Ám, mint a szabályok általában, nagyszüleink aranyszabályai is megértek arra, hogy megszegjük ôket.
Lefekvés elôtti kibékülés
Az egyik legrégibb és legtöbbször idézett házassági szabály. Valószínűleg azért, mert a konfliktus legtöbbünknek kényelmetlen, minek hát az ágyba is bevinni. A dühkitörés meg különösen nem szívesen látott vendég a közös paplan alatt. Ezért a felek úgy érzik, a problémát a lehetô leggyorsabban meg kell oldani. S mindezt a tévés szappanoperák bűvöletében élve – mondjuk – maximum 30 perc alatt.
A kedélyek lehűtése azonban – ennyi idô alatt, varázsszóra – nemcsak érzelmileg, hanem fizikailag is lehetetlen. A düh fiziológiai és kémiai reakció, nem lehet egy gombnyomásra megszüntetni.
Késô este – amikor mindkét fél fáradt – jobb elhalasztani a vitát, és – az alapszabállyal ellentétben – mérgesen térni nyugovóra. A biztos alapokon nyugvó házasságnak ennyit ki kell bírnia, sôt még profitálnia is kell egy esti veszekedésbôl. Az egymás iránti tisztelet azt is jelenti, hogy tiszteljük egymás elégedetlenkedéshez való jogát. Néha egyszerűen az idô múlásával lehiggadnak a kedélyek. Sokszor már egy kiadós alvás elég, hogy a konfliktus jelentéktelen aprósággá törpüljön.
De mi van akkor, ha a probléma még reggel is fennáll? Lehet, hogy az egymás karjaiban ébredés könnyebben elvezet a megoldáshoz, mint a késô esti fáradt civakodás.
Érezni, mit kíván a másik
Innen-onnan jönnek a jobbnál jobb tanácsok: azt érezni kell, mit kíván a másik az ágyban. Viszont a szexuális kapcsolat csak akkor lehet élvezetes mindkét fél számára, ha tisztában vannak azzal, hogy mi okoz örömet a másiknak.
Nem szabad ezt a megérzésre bízni – szavakkal egyenesebb és gyorsabb a dolog. Itt az ideje, hogy a nô világosan megmondja vagy megmutassa, mire van szüksége.
Az is teljesen normális, hogy nem minden együttlét sikerül fergetegesre. Mindenkor figyelembe kell venni a másik hangulatát és igényeit. Vannak olyan helyzetek, amikor jobb, ha az ember nem tudatja, igazából mit szeretne, különösen akkor, ha érzi: a kérésének a másik egyáltalán nem örülne.
Megváltoztatni egymást mindenáron
Annak semmi értelme, ha partnerünket alapvetôen más emberré akarjuk formálni. Ám ha valamelyik szokása, gesztusa nem tetszik, arról azért le lehet szokni. Másrészt egy jó kapcsolattól éppenséggel mindenki azt várja, hogy más, hogy több, hogy bátrabb legyen. Az pedig változás nélkül, bizonyára nem megy.
Ha soha nem teszünk szóvá bizonyos dolgokat, a hallgatás biztosan megmérgezi a kapcsolatot. A boldog házassághoz hozzátartozik ugyanis az is, hogy mindketten igyekezzünk változtatni azokon a dolgokon, amik idegesítik, vagy bántják a másikat.
Szabadság: csak együtt
Ez a szabály sokszor felesleges nyomást gyakorol a párokra. A jó kapcsolat is elfárad, ha a feleknek sosincs alkalmuk egy kis friss levegôt szívni és feltöltôdni. A házasságot ugyanis nem elsôsorban a közös nyaralás tartja össze. Sokkal inkább a bizalom.
Harminc fölött jobb a szex
Éveink gyarapodásával a szerelemhez és a szexhez való viszonyunk is változik. Míg tinédzserkorban az elsô élmények megszerzése a cél, a húszas években a párkeresés és a tapasztalatszerzés. A harmadik X pedig a nôk életében vízválasztó…
Sokan ijedten vizsgálják tükörképüket szarkalábak után kutatva. A gyermektelenek megrémülnek, hogy nem halogathatják tovább a terhességet. Arra viszont nem gondolnak, hogy a következô néhány évben az eddiginél jobb lehet a szexuális életük.
A szociológiai felmérések tanúsága szerint a 18–29 éves nôk panaszkodnak leginkább fájdalmas közösülésre. A nemi úton terjedô betegségek is ezt a korosztályt fenyegetik. A nôk számára fontos a kötôdés és a kölcsönös bizalom, ezért többségük csak tartós kapcsolatban tud felszabadultan viselkedni az ágyban. Szexuális felvirágzásuk is csak jó néhány évnyi együttélés után kezdôdik meg.
A harmincon túli nôk többsége, tapasztalatai révén, már tisztában van vele, mit és hogyan szeret. Sokkal elnézôbbek a hibáik iránt, mint fiatalabb korukban. Idôsödve kevesebbet foglalkoznak azzal, hogy takargassák a testüket. Nem éreznek bizonyítási vágyat, gátlástalanul át tudják magukat adni az élvezetnek.
Az élet minden területére igaz, hogy a kudarcok elbátortalanítanak, a tudásunk viszont magabiztossá tesz. Ez igaz a szerelmi életre is. A szexben szerzett tapasztalatok birtokában könnyebben kezdeményeznek a nôk. A kielégítô, tartós szexuális kapcsolathoz a pár tagjainak nemcsak egymást, hanem saját magukat is ismerniük kell.
A kölcsönös bizalom garantálja, hogy minden problémát meg tudjanak beszélni szégyenérzet nélkül. A harmincas éveikben járó, hosszú ideje együtt élô pároknál problémát jelenthet, hogy a stresszes életmód miatt utolsó helyre szorítják a szexet. A megoldás az, ha a nô és a férfi törekszik arra, hogy legyenek olyan esték, amelyeket zavartalanul együtt tölthetnek.
Régen a „bárhol, bármikor” varázsa uralkodott, most a tervezés és az elôre ráhangolódás idôszaka következik. Ideális esetben a tanulás folyamata sohasem szakad meg, mert a világ számtalan felfedeznivalót tartogat.
Zöldséges egytál
Hozzávalók: 1 db közepes padlizsán, 1 db kisebb méretű kígyóuborka, 1 db sárgarépa, 2 db paradicsom, 15 dkg sajt, szárított bazsalikom és petrezselyem, só, pici olaj.
Elkészítés: A padlizsánt karikákra vágjuk, megsózzuk, megvárjuk, míg levet ereszt, leitatjuk róla. Nagy teflonserpenyôbe 1 evôkanál olajat teszünk, aranybarnára sütjük a padlizsánt, közben az uborkát, répát, paradicsomot felszeleteljük, serpenyôbe tesszük, picit megsózzuk, bazsalikommal, petrezselyemmel megszórjuk, és nagy lángon sütjük 1–2 percig. Forrón tényérra szedünk 1–1 adagot és sajtot reszelünk rá. Füstölt sajtot is lehet rá szórni, így az íze még pikánsabb...
Egészség
Mikor van szükség táplálék-kiegészítôkre, és mikor károsak?
A vitaminkészítmények nem csak feleslegesek, de egészségtelenek is lehetnek – figyelmeztetnek kutatók a legújabb kutatások eredményére.
Szedj vitaminokat, mert egészségesek! – mondják. Ezért a vitaminokba vetett hitünket nem veheti el senki. Létfontosságúak. Szükségünk van rájuk az anyagcsere-folyamataink működtetéséhez és szabályozásához, például azért, hogy szervezetünk energiát nyerhessen a táplálékból. Erôsítik az ellenálló képességet és fokozzák a teljesítményt. Megtalálhatók a gyümölcsökben, zöldségekben, a tejben, a húsokban, a gabonában – de vajon elegendô menynyiségben? Legtöbben ugyanis nem vagyunk tisztában azzal, hogy melyik vitamin miben található, milyen mennyiségben, és egyáltalán: elég kiegyensúlyozottan táplálkozunk-e.
Ebbôl a bizonytalanságból húznak hasznot a táplálék-kiegészítôk gyártói. Az egészségünk megôrzése érdekében arra biztatnak, hogy minél több vitaminkészítményt fogyasszunk. Egy németországi felmérés szerint a népesség több mint egyharmada szed rendszeresen vitaminokat – 2006-ban 465 millió eurós forgalmat termelve ezzel a gyártóknak. Az összegben a pezsgôtabletták például nem is szerepelnek.
Egy kicsit több vitamin nem árthat! Vagy mégis...
Már korábban is jelentek meg hírek, amelyek megrengették a vitaminokba vetett hitünket. Több tudományos kutatást is publikáltak már azzal az eredménnyel, hogy a jótékony hatásúnak hitt tabletta akár káros is lehet. Aztán év elején Goran Bjelakovic szerb kutató dán kollégáival nyilvánosságra hozta tanulmányát az A- és E-vitamin- tartalmú készítmények halálozási kockázatot emelô hatásáról.
In vitro kontra in vivo!
Persze, az efféle váratlan kutatási eredmények hamar elterjednek. Azonban nem biztos, hogy igazak is. Hiszen, ha egy reakció a kémcsôben lezajlik, még nem azt jelenti, hogy az élô szervezetben is hasonlóképpen megy végbe – tartják. Attól, hogy egy anyag nagy koncentrációja megbetegedést okoz, kis mennyiségben nem szükségszerűen káros.
– Magas vitaminadagok hatására elôfordulhat az alkalmazott gyógyszerek hatásának megváltozása, ami megmagyarázhatja a magasabb halálozási rátát – mondja Regina Brigelius-Flohé, a Német Táplálkozástudományi Intézet biokémiai professzora. – De ebbôl nem szűrhetjük le egyenesen azt is, hogy az egészséges szervezet is hasonlóképp reagálna.
A tápanyagokban elszegényedett termôföldek legendája
Mivel a szervezet – a D-vitamin kivételével – nem tudja elôállítani a vitaminokat, azokat a táplálékkal kell bevinnünk. Ideális esetben ez állati és növényi eredetű élelmiszerekkel történik, amelyek a vitaminok mellett különbözô koncentrációban más fontos anyagokat is tartalmaznak.
– A különbözô tápanyagok csak egymást kiegészítve teljesek, és csak így lehetnek hatásosak – folytatja a professzornô. – A tablettákból hiányoznak ezek a tápanyagok, amik kiegészíthetnék a vitaminokat, így hatásukban is elmaradnak, mint természetes forrásaik a gyümölcsök, zöldségek, tej vagy a gabona.
Azonban a vitamingyártók ügyes marketingszakembereinek sikerült azt a legendát elterjeszteniük, miszerint a termôföldek már nem tartalmaznak annyi tápanyagot, mint korábban, így a természetes táplálékokban sincs annyi vitamin.
Valójában épp az ellenkezôje a helyzet: a növényi és az állati eredetű élelmiszerekben is magasabb a tápanyagtartalom, mint korábban.
Gondok az összetétellel
A piacon lévô termékek közül sok ajánlásra sem méltó: túl nagy mennyiségben és helytelen összetételben tartalmazzák a vitaminokat. Ez a táplálékból származó vitaminokkal együtt túladagoláshoz vezethet, aminek kellemetlen, sôt veszélyes következményei is lehetnek.
Túl sok A-vitamin például fejfájást, bôrelváltozást, májkárosodást okozhat. Terhesség alatt a gyermek születési rendellenességeihez vezethet. A túl magas béta-karotin mennyiség dohányosoknál növelheti a tüdôrák kialakulásának kockázatát. A D-vitamin túladagolása a vesék meszesedését, a C-vitamin túl nagy dózisa hasmenést, vesekövek képzôdését okozhatja. Vagyis, ahogy a mondás tartja: a több nem mindig ér többet.
A gyártók dolgát megkönnyíti, hogy a vitaminkészítmények szabadon forgalmazhatók: csupán az élelmiszeripari szabályozásokat kell betartaniuk, de hatásossági teszteken, mint például a gyógyszerek, nem kell átmenniük.
Sport
Jégkorong
Edzôtáboroztak
A szlovákiai Terebesen edzôtáborozott az augusztus 10–19. közötti idôszakban a Gyergyószentmiklósi Progym felnôtt-jégkorongcsapata. Az edzôtáborozás idején Dusan Kapusta vezetôedzô naponta két jégedzést, illetve egy szárazedzést irányított a keretet alkotó játékosok számára. Augusztus 15-én, szerdán a gyergyói csapat a helyi Terebes csapatával mérte össze tudását egy barátságos mérkôzés keretében. A helyi csapat a szlovák I. Ligában szerepel, tehát jelentôsnek mondható játékerôt képvisel. A fölöttébb hasznos idény eleji mérkôzésen: Terebes – Progym 2–2 (1–0, 1–2, 0–0). A döntetlenre végzôdött rendes játékidô után 5 perces hosszabbítás következett. Az új szabályzat értelmében a hoszszabbításban négy a négy ellen játszanak a csapatok. A hosszabbítás után, ha az eredmény nem változik, akkor következnek a büntetôlövések, mégpedig mindkét részrôl 3–3. Ha a büntetôlövések elsô köre alatt sem dôl el az állás, akkor további büntetôket ütnek addig, míg egyik csapat játékosai gólt ütnek, illetve tévednek. A terebesiek elleni mérkôzésen, a büntetôlövések után, a Progym végül összesítésben 4–3 arányban nyerte a mérkôzést. Augusztus 18-án, szombaton újabb edzômérkôzés szerepelt műsoron. Az ellenfél ezúttal a Mihalovce (Nagymihály) szintén I. Ligás csapata volt. A mérkôzés eredménye: Mihalovce – Gyergyószentmiklósi Progym 5–4 (1–0, 2–4, 2–0).
Amint azt már említettük egy korábbi lapszámunkban, idén nem rendezik meg Csíkszeredában a hagyományos Sör Kupa mérkôzéseit. A tervek szerint a Progym csapata ezen a héten három jégedzésen vesz részt a Vákár Lajos Műjégpályán, ahol edzômérkôzésekre is sor kerül a Csíkszeredai Sportklub ellen. A Progym vezetôsége legutóbb két szlovákiai játékossal kötött szerzôdést, nevezetesen Koniar Tiborral és Hopkovic Vladislavval. Amint azt megtudtuk, a tavalyi csapatot erôsítô Ramon Kerata, illetve Dusan Kapusta edzô is augusztus 21-én, kedden tért vissza Szlovákiából. Szintén augusztus 21-én várták, hogy a csapathoz csatlakozzon a fehérorosz Mikeshin és Ploskov, de mint kiderült, nem térnek vissza Gyergyószentmiklósra. A következô idôszakban a csapat teljes gôzzel készül a Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülô Gyilkostó Kupa mérkôzéseire. Az idény eleji programtervezet szerint Gyergyószentmiklóson szeptember 1-jén lesz jég a pályán. A tavalyi bajnokság ezüstérmese, nevezetesen a Bukaresti Steaua csapata a szeptember 7-én, pénteken kezdôdô Gyilkostó Kupáig Gyergyószentmiklóson tart jégedzéseket. Augusztus 22-én, szerdán Bukarestben tartott vezetôségi gyűlést a szakszövetség döntéshozó testülete. A Progym részérôl jelenlévô Lázár Ernô tájékoztatása szerint kijelölték a válogatottak szakmai irányítóit. A tervek szerint a felnôttválogatottnál Basa János technikai igazgatót Dusan Kapusta (Progym), Gál Sándor (Sportklub) és Gliga Marius (Steaua) edzôk segítik majd a szakmai munkában. A U20-as válogatottnál a szlovák Lubomir Rohacik (Csíkszeredai HC-ISK) és a csíkszeredai Prakab Gábor irányítja a szakmai munkát. A U18-as válogatottnál Pogaceanu George, Chirita Cornel és Antal Elôd tölti be a szakmai irányító, szerepkörét. A nôi válogatottnál Antal István, Divoiu Adrian és George Tabacaru alkotja a edzôi hármast.
Kispályás labdarúgás
Láthatáron a bajnokság vége
A gyergyóalfalvi községi bajnokság 11. fordulójának eredményei: Hokisok – Sörivók 8–1, Közbirtokosság – Bad Boys 2–2, Ifi United – BFK 0–9, Junior FK – Rangers 0–2. A 12. fordulóban a következô eredmények születtek: Sörivók – Bad Boys 1–8, Közbirtokosság – Hokisok 0–3, Rangers – BFK 3–3, Ifi United – Junior FK 2–2. A 12. forduló utáni góllövôlista élmezônye: 1. Portik József (Hokisok), Szakács Szilveszter (BFK) 14–14 gól, 2. Ferencz Tibor (BFK), Kiss Tihamér (Közbirtokosság) 12–12 gól, 5. Vargyas Szilárd (BFK) 10 gól.
A 13. forduló elsô eredményei: Ifi United – Rangers 0–1, Sörivók – Közbirtokosság 0–6. Augusztus 21-én, kedden este a 13. forduló keretében a Bad Boys – Hokisok és a Junior FK – BFK mérkôzéseket rendezték. A 14. – utolsó – forduló mérkôzéseit augusztus 22-én, szerdán és augusztus 23-án, csütörtökön rendezték. Az említett napokon a következô műsor szerint zajlottak a mérkôzések: Ifi United – Közbirtokosság, Sörivók – Rangers, Bad Boys – BFK, Junior FK – Hokisok.
Portik József szervezô: A bajnokság legjobbjainak ünnepélyes keretek közötti díjazására augusztus 25-én, szombaton kerül sor Gyergyóalfaluban. A díjazást 16 órai kezdettel a 30 év fölöttiek – 30 év alattiak gálamérkôzése elôzi meg. A szervezôk a gálamérkôzésre, illetve az ez utáni díjkiosztásra mindenkit szívesen látnak!
Labdarúgás
Mégis indul a Jövô!
A múlt hét végén úgy értesültünk, hogy a 2007/2008-as bajnoki idényben nem védheti meg az elmúlt szezonban kiharcolt elsôségét a Hargita megyei IV. Ligában a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata. Az ok: a legutóbbi megyei bajnokság gyôztese nem indul az augusztus végén kezdôdô új idény küzdelemsorozatán! E hét elején azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, hisz a gyergyói csapat mégiscsak indul a bajnokságban!
Amint azt korábban is említettük, a Hargita megyei IV. Ligás bajnokság 2007/2008-as idényének küzdelemsorozata két csoportban (Keleti és Nyugati) zajlik. A Keleti csoport 1. fordulójának műsora: augusztus 26., vasárnap 16 órai kezdettel: Kászonaltízi Salutaris – Csíkszereda-Balánbánya ASA. Játékvezetô: Oanea Marius; asszisztensek: Albu László, Gegô Levente (mindhárman Csíkszereda). Megfigyelô: Kecseti Pál (Csíkszereda). 17 órától: Csicsó – Székelyszentmihályi Törekvés. Játékvezetô: Papp Levente; asszisztensek: Papp Róbert, Görbe Zoltán (mindárman Csíkszereda). Megfigyelô: Kopacz József (Csíkszereda). Augusztus 26-án, vasárnap 16 órától: Gyergyószentmiklósi Jövô – Gyimesközéploki Paradise. A Csíkszeredai ISK – Tölgyesi Real mérkôzést elhalasztották, az újrajátszás idôpontja: szeptember 1., szombat.
A Nyugati csoport 1. fordulójának elsô mérkôzéseit augusztus 25-én, szombaton rendezik. Délelôtt 11 órától: Székelykeresztúri Egyesülés – Parajdi SE. Játékvezetô: Benedek András; asszisztensek: Kis Ferenc, Vas Róbert (mindhárman Székelyudvarhely). Megfigyelô: Dusinszki Zoltán (Székelyudvarhely). Az említett nap délutánján, 17 órai kezdettel, a Székelyszentmihályi Szalon – Szentegyházai Vasas mérkôzésre kerül sor. A találkozó játékvezetôje: Bálint Attila (Székelyudvarhely); asszisztensek: Szakáli Botond (Székelyudvarhely), Simó Zoltán (Székelykeresztúr). Megfigyelô: Zsombori Gyula (Székelyudvarhely). Augusztus 26-án, vasárnap 17 órától: Farcádi SE – Alsósófalvi SE. Játékvezetô: Ilyés Szabolcs (Székelyudvarhely); asszisztensek: Szécsi Csaba (Székelyudvarhely), Fazakas János (Székelykeresztúr). Megfigyelô: Györfy Károly (Székelykeresztúr). Az elsô fordulóban a Székelyudvarhelyi Roseal szabadnapos, a Lövétei Egyesülés visszalépett a bajnoki megmérettetéstôl.
A megyei ifjúsági bajnokságokba benevezett csapatok: A-csoport (6 benevezett): Szentegyházai Vasas, Gyergyói Jövô, Székelyszentmihályi Szalon, Farcád, Zetelaka, Csicsó. B-csoport (4): Székelyszentmihályi Törekvés, Csíkszeredai-Balánbányai ISK, Székelykeresztúri Egyesülés, Székelyudvarhelyi ISK. C-csoport (10): Kászonaltíz, Tölgyes, Csíkszeredai Start 2000, Salamás, Balánbánya, Csíkszentmárton, Lövéte, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Székelyudvarhelyi ISK. D-csoport (10): Gyergyói Elite, Csíki Siculum, Csíki ISK1, Csíki ISK2, Balánbánya, Gyergyói Jövô, Salamás, Homoródalmás, Parajd, Székelyudvarhelyi ISK, Székelyudvarhelyi SK. E-csoport (10): Kászonaltízi Paradise, Gyergyói Elite, Csíkszeredai Siculum, Csíkszeredai ISK, Salamás, Balánbánya, Székelyudvarhelyi SK, Székelyudvarhelyi Roseal, Alsósófalva, Szentegyházai Vasas. F-csoport (6): Gyergyói Elite, Csíkszeredai Siculum, Salamás, Csíkszeredai-Balánbányai ASA, Székelyudvarhelyi Roseal, Székelyudvarhelyi ISK.
A benevezett csapatok edzôi-vel, képviselôivel a bajnokság elôtti megbeszélésre augusztus 22-én, szerdán délután került sor. Az esetleges módosításokat az ifjúsági bajnokságok különbözô korosztályaiban szerdáig lehetett eszközölni, ezután a bajnokság csoportjaiban már nem lesznek változtatások.
Fogathajtás
Hétvégi versenyek
Augusztus 18-án, szombaton a Csíkszentkirályi Falunapok keretében megrendezett kettesfogathajtó-verseny legjobbjai: 1. Czirják Béla (Csíkszeredai Forrás), 2. Bajkó Tibor (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós), 3. Váncsa Jenô (Lipicai SK). Másnap, augusztus 19-én, vasárnap a Gyergyószárhegyi Falunapok keretében rendeztek versenynyel egybekötött, összesen 13 fogatot felvonultató bemutatót. Két futam után a következô élmezôny alakult ki: 1. Pál Attila (Gyergyóalfalvi Hipogrif), 2. Bajkó Tibor (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós), 3. Bodó Zoltán (Lipicai SK). A gyermekeknél Orosz Beáta és Bajkó Gellért gyergyószentmiklósi hajtók bizonyultak a legügyesebbeknek. Érdekesség, hogy a szervezôk minden benevezett versenyzôt 100 kg zabbal ajándékoznak meg a késôbbiekben, egész pontosan a termény learatása után.
Atlétika
Szeptember 1-jén, szombaton negyedik alkalommal kerül sor az ország egyik legnagyobb és legszebb tömegrajtos futóversenyére a következô távokon: 50 km – Csíki Havasok Szupermaraton; 21 km – Csíksomlyói Félmaraton; 5 km és 2,5 km – Suta-tói Terepfutás. A négy versenyt a Csíki Futókör és a Hargita Megyei Sportigazgatóság rendezi. Fôszervezô: Keresztes Gyula kiváló és érdemes sportoló.
Versenyszabályzat
1. A négy tömegrajtos futóversenyen bárki részt vehet, függetlenül attól, hogy hobby, kezdô, amatôr vagy profi futó.
2. Mindenki saját felelôsségére versenyzik. Beiratkozáskor ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyben ezt vállalja.
50 km-es Csíki Havasok Szupermaraton
Beiratkozni augusztus 22. és 27. között lehet a Hargita Megyei Sportigazgatóságnál, személyesen, levélben (Csíkszereda, Hôsök utca 7. szám) vagy faxon (0266/371.672). Részt vehetnek egyéni versenyzôk vagy csapatok. Korhatár: 18 év fölött.
21 km-es Csíksomlyói Félmaraton
2,5 és 5 km-es Suta-tói Terepfutás
Beiratkozni a verseny napján lehet szeptember 1-jén, szombaton 8 és 9.45 óra között a Suta-tó melletti Antik Panzió (volt Suta Panzió) titkárságán. Rajt az Antik Panzió elôtti térrôl 10.00 órakor; érkezés ugyanott. Szintidô a félmaratonnál: 3 óra. Beiratkozási díj személyenként 6 lej.
A verseny támogatói: Antik Panzió: 70 távolból érkezô versenyzôt vendégül lát üstben fôtt székelygulyással, valamint italfélékkel. Segítô Mária Római-Katolikus Gimnázium: a távolból érkezett futóknak ingyen szállást biztosít a bentlakásban (telefon: 0266/372.117). Csíkzsögödi Mikó Bútorgyár, Hargita Megyei Mentôszolgálat, Hargita Megyei Hegyimentô-szolgálat.
Sakk
Népes részvétel
A múlt heti Gyergyószárhegyi Napok keretében megrendezett sakkversenyre a házigazda szárhegyieken kívül 13 szovátai, továbbá ditrói, újfalvi, alfalvi, remetei és gyergyószentmiklósi sakkozók neveztek be. A hétfordulós, svájci rendszerű megmérettetés versenybírái id. Ambrus Gyula és ifj. Ambrus Gyula voltak. A felnôttek mezônyében 32 sakkozó küzdött a helyezésekért. A felnôttek mezônyének legjobbjai: 1. Becze László (Szárhegy) 6 pont, 2. Nagy István (Gyergyószentmiklós) 5,5 pont, 3. Fábián Pál (Szováta) 5,5 pont, 4. Domokos András (Szováta) 5,5 pont, 5. Csegzi Zsolt (Szováta) 5 pont, 6. Bajkó Sándor (Ditró) 4,5 pont. Az ifjúságiaknál: 1. Becze Hunor (Szárhegy) 1,5 pont, 2. Erôss Loránd (Gyergyószentmiklós) 1 pont. A gyermekeknél: 1. Ifj. Polgár Gyula 4 pont, 2. Székely Róbert 2 pont, 3. Kozma Szilárd (mindhárman Szárhegy) pont nélkül.
Gyermekfoci
Hatodikok a gyergyóiak
Az elmúlt héten Budapesten vendégszerepeltek Gyergyószentmiklós 1996-os korosztályú kislabdarúgói. A XVII. Nemzetközi Gyermeklabdarúgó Torna nevet viselô megmérettetés két négyes csoportban zajló küzdelemsorozatán a gyergyóiak az A-jelű négyesben szerepeltek. Eredmények: RTK – Gyergyó 0–0, Gyergyó – Ikarus 4–0, Gyergyó – Grund 0–1. A helyosztó mérkôzések eredményei: a 7. helyért: Ikarus – VDLE 1–0; az 5. helyért: Gyergyó – Vecsés 0–3; a 3. helyért: Grund – Lovran (horvát) 1–2. A nemzetközi torna döntôjében: RTK – Rojik 0–0, 4–5 büntetôrúgások után. A végsô rangsorban: 1. Rojik, 2. RTK, 3. Lovran, 4. Grund, 5. Vecsés, 6. Gyergyószentmiklós, 7. Ikarus, 8. VDLE.
A turné legjobb kapusának a gyergyói Paltán Roland bizonyult. A gyergyói korosztályos csapat góljait Budapesten Baricz Zsolt (2) és Porumb Laurenţiu (2) lôtték. A gyergyói csapat kiutazását a Communitas Alapítvány támogatta. A csapatot elkísérô Buslig Gyula sportreferens ezúton is köszönetét fejezi ki Budapest XVII. kerület Önkormányzatának a szíves vendéglátásért, hisz a sportoláson kívül a gyerekek meglátogatták az állatkertet, és strandon is voltak.
Kispályás labdarúgás
Újabb fordulókat rendeztek
A városi kispályás labdarúgó-bajnokság 14. fordulójának eredményei: Délhegy – Six Stars 10–0, Sördögök – Fônix 2–7, Baliro – Babilon 2–2. A 15. fordulóban: Sördögök – Délhegy 1–8, Fônix – Baliro 10–1, Babilon – Six Stars 3–4. A 16. forduló elsô mérkôzésén: Baliro – Sördögök 3–5. A 15. forduló utáni góllövôlista élmezônye: 1. Köllô Emil (Délhegy) 35 gól, 2. Tamás István (Fônix) 23 gól, 3. Bege Miklós (Sördögök) 16 gól, 4. Tamás Tibor (Fônix) és Csergô Csaba (Babilon) 11–11 gól. A 16. forduló további mérkôzéseit kedden, augusztus 21-én és szerdán, augusztus 22-én rendezték. Kedden este a Babilon – Délhegy, míg szerdán a Six Stars – Fônix mérkôzés került lejátszásra. Elnapolt mérkôzések: Babilon – Délhegy, Délhegy – Fônix.
A további műsor
17. forduló: augusztus 23., csütörtök 20 órától: Babilon – Fônix, 21 órai kezdettel: Délhegy – Baliro; augusztus 24., péntek 20: Sördögök – Six Stars.
18. forduló: augusztus 27., hétfô 20: Fônix – Délhegy, 21: Baliro – Six Stars; augusztus 28., kedd 20: Sördögök – Babilon.
19. forduló: augusztus 29., szerda 20: Six Stars – Délhegy; augusztus 30., csütörtök 20: Fônix – Sördögök, 21: Babilon – Baliro.
20. – utolsó – forduló: augusztus 31., péntek 20: Délhegy – Sördögök; szeptember 3., hétfô 20: Baliro – Fônix, 21: Six Stars – Babilon.
EKE/ Erdélyi Kárpát Egyesület
Rövid történeti áttekintés
A II. világháború után, miután az EKE, mint turista szervezet, megszűnt létezni, a természetjárás, hegymászás, túrázás, barlangkutatás és tájfutás az üzemi, intézményi, szakszervezeti keretek között folytatódott a Hegyek Stafétája elnevezésű országos és idônként nemzetközi rendezvényekben kicsúcsosodva. Az Erdélyi Kárpát Egyesület a változások után, 1991-ben Gyergyószárhegyen alakul újra május 11-én és 12-én. A Gyergyói-medencébôl csak 3 résztvevôt említhetünk meg, mégpedig Vargyas Pál és Gál Ernô gyergyóalfalvi, valamint Simó Ádám gyergyószárhegyi földrajztanárokat. 1991-tôl 1998-ig, bár a szervezett turizmus tovább is jelen volt a Gyergyói-medencében, de EKE-vonatkozásban semmi érdemleges nem történt.
A gyergyói EKE-osztály 1998 nyarán alakul újra, miután a gyergyószentmiklósi születésű, kolozsvári EKE-tag, Wieslerné Cserr Zsuzsa kezdeményezésére az országos vezetôség félkéri Málnási Csabát a fiók újraszervezésére. Ez ügyben 1998. június 30-i keltezéssel levélváltás is történt: „Tisztelt Málnási Csaba úr. Régi óhajunk Gyergyószentmiklóson újraalakítani a nagy hagyománnyal rendelkezô, annak idején virágzó EKE-osztályunkat. Többszöri próbálkozásunk mindeddig nem járt sikerrel. Legutóbb a helyi RMDSZ-hez fordultunk levelünkkel, de még csak válaszra sem méltatták. Nagy örömmel hallottuk Wiesler Zsuzsától, hogy végre akadt egy nagyon lelkes ember, akinek szívügye, hogy elôdei útját kövesse, és újraalakítsa az EKE gyergyószentmiklósi osztályát. A legaktuálisabb az lenne, ha eljönne VII. országos vándortáborunkra, amely egyben ízelítôt adna a mai EKE tevékenységérôl. Részletesen el tudnánk beszélgetni az osztály újraalakulásáról is.”
Az alakuló ülésre 1998. július 15-én kerül sor a polgármesteri hivatal tanácstermében. Elnöknek id. Vadász István villamosmérnököt, alelnöknek Kovács Árpádot, titkárnak Csíki Károlyt választják. Vezetôségi tagok: Madaras Erzsébet, Málnási Csaba és Zárug Aladár. A többi alapító tag: Baróti Lajos, Dán Mihály, Kémenes Ferenc, Madaras Erzsébet, Mezei Imre, Molnár Tibor, Páll Magdolna, Petraru Anna, Petraru Gheorghe és Réti Imre. Tiszteletbeli elnöknek id. Blénessy Jenô veterán természetjárót választották.
Július 30-án Torockószentgyörgyön, a VII. Vándortábor keretében megtartott Országos Küldöttgyűlésen Málnási Csaba képviselte az újraalakult gyergyói osztályt. A tanácskozáson szentesítették, tudomásul vették, az EKE gyergyói osztályának újbóli megalakulását, illetve az EKÉ-hez való újbóli csatlakozását. 1998 ôszén kezdeti szervezési tevékenység folyt. A tervek megvalósítása az elnök, id. Vadász István halála miatt egy ideig elmaradt.
1999. március 9-én Csíki Károly javaslatára Horváth Alpár egyetemi tanársegéd vállalta az elnöki teendôk elvégzését. Vezetése alatt az osztály tevékenysége leginkább az idegenforgalmi fôiskola diákjaira alapozott. A többi tagok csak néhány közös diafilmvetítésen vettek részt, ritkán a fôiskolások számára szervezett kirándulásokon is. Alig néhányan utaztak el az 1999-ben, majd 2000-ben szervezett országos vándortáborozásra, 2001-ben is csupán Horváth Alpár elnök volt jelen a táborozáson. Dicséretes ellenben, hogy elvállalta a XI. Országos Vándor Tábor megszervezését Gyergyószentmiklóson, a Magasbükk lábánál. Elôször a csíkszeredai Gentiana és a székelyudvarhelyi EKE-osztálylyal közös rendezvényt terveztek. Tekintettel azonban a Gyergyóban már meglévô rendkívül magasszintű turisztikai potenciálra, az események más fordulatot vehettek az adott körülményekre való tekintettel.
Az OVT szervezése komoly kihívást jelentett a gyergyóiak számára. Az elnökkel egyeztetve 2001. december 10-én Málnási Csaba tisztújító közgyűlést kezdeményezett. Azon Horváth Alpár szakmai elfoglaltságaira hivatkozva lemondott, de továbbra is vállal térképészeti és túravezetôi részfeladatokat. Kádár Olivér sem folytatta az addigi alelnöki tennivalókat. Az újonnan megválasztott vezetôség: dr. Gereöffy Ferenc – elnök, Gereöffy Attila, Vadász István és Zárug Aladár – alelnökök, Málnási Csaba – titkár, Madaras Erzsébet – vezetôségi tag. E csapat érdeme, hogy az EKE gyergyói osztályának tevékenysége újraéledt. Rendszeresen szerveznek túrákat, vetítéssel egybekötött megbeszéléseket, s szervezik az erôt és embert próbáló nyári Országos Vándor Tábort. Gyergyóban 2002-ben és 2004-ben szerveztek vándortáborokat. Az EKE gyergyói osztályának jelenlegi taglétszáma 106. A 2007-es vándortáborban a résztvevôk száma 72. A történeti áttekintés alulírott összeállítója ezúton is köszöni Beyer Lászlónak és Csíki Károlynak az EKÉ-re, valamint a Gyilkos-tóra vonatkozó pontos adatokat.
Pontosítás
A múlt heti lapszámunkban megjelent EKE-történeti visszatekintôbôl kimaradt a Romfeld Ákos név. Az érintettektôl ezúton is elnézést kérünk!
brMálnási Csaba
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Augusztus 23 – 29.
KOS (III.21-IV.20.)
Vitákra számíthat kedvesével. Szerencsére, az utolsó pillanatban sikerül rendezni a konfliktusokat. Szakmai szempontból viszont kedvezô fordulat várható. Még az sem kizárt, hogy teljesen más területen találja meg azt, amire nagyon vágyott.
BIKA (IV.21-V.20)
Rendkívül elônyös szakmai fordulat bontakozik ki a láthatáron, aminek elôszeleit már érezni lehet. Van egy meghatározó pozícióban lévô idôsebb pártfogója, aki valamilyen érzelmeket táplál Ön iránt, így amiben csak lehet, segíti.
IKREK (V.21-VI.21.)
A kellemetlen dolgokat mostanában inkább elkerüli, semmint szembenézzen velük. Ezért nem mondja egy kapcsolat végén, hogy kiszáll, eltűnik egy idôre. Inkább a másiktól várja, vegye észre, mi a helyzet.
RÁK (VI.22-VII.22.)
A csapat, amiben él, dolgozik, nem mindig ért egyet Önnel. Ettôl függetlenül mindenki megpróbál a maga módján segíteni. Értékelje ezt! Változtassa meg napirendjét!
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ezen a héten is elvárná kedvesétôl, hogy folyamatosan kényeztesse. De vajon Ön tesz-e valamit azért, hogy ô is elégedett lehessen kap-csolatukkal? Egyébiránt nagy figyelmet fordít arra, hogy élete rendezett legyen, ezért az anyagiakkal csínján bánik.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Kalandos hétnek néz elébe. Reményei sorra teljesülnek. Amennyiben komoly kapcsolatban él, nem kell félnie attól, hogy kedvese elhagyja Önt. Az igazi kötelék megértésen, a viszonzott mély érzelmeken, hűségen alapul. Munkájában kiélheti magát.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Kissé elege van az emberekbôl, a világ zajából. Mostanában inkább az állatokban bízik, akik viselkedésükkel, érzéseikkel sosem hazudnak. Célszerű ilyenkor egy kicsit elvonulni nyugodtabb helyre, mondjuk vidékre.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Módszeresen figyel a részletekre, nagyon sokat tanul saját kárán. Sokszor látja, érzékeli a jövô eseményeit, ezért idôben fel tud készülni az eseményekre. Nagy hatással van a mélyen gondolkodókra, bölcs tanácsokat tud adni a rászorulóknak.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Nagyon lekötik a pénzügyek ezen a héten. Egy jól sikerült üzletbôl szép bevétele származhat, amit képletesen azonnal el is költ. Késôbbi befektetéseivel kapcsolatban óvatosságra intik a csillagok! Ami szépnek tűnik, abban nem minden igaz. Párkapcsolatában rövid idôre szent lesz a béke.
BAK (XII.23-I.20.)
A hét második felében romantikus hangulat kerítheti hatalmába. A csillagok szerint bátran belemehet a legmélyebb érzelmekbe, nem fogja különösebb csalódás érni. Eddig Önt irányították, most viszszaveheti saját élete irányítását.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Ha van még pihenésre lehetôsége, szabadsága és persze elég pénze, induljon el valamerre! Emberi kapcsolatok: nagyon összeveszhet egyik barátjával, barátnôjével, olyanynyira, hogy a végleges szakítást is fontolóra veszi.
HALAK (II. 18-III 20.)
A szerelem jegyében telik ez a hete. Lehet, hogy barátai mutatnak be valakit Önnek, vagy csak úgy magától sétál bele a hálóba. Amenynyiben vállalkozás beindításán töri a fejét, jó alaposan járja azt körül.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Úgy szeretnék meghalni, mint a nagyapám: békésen, mély álomban, nem pedig rettegve, üvöltözve, mint az utasai.
* * *
– Mi a különbség a szöszi és a Porsche között?
– Az, hogy a Porschét nem lehet csak úgy, akárkinek kölcsönadni.
* * *
Egy idôs házaspár 45. házassági évfordulóját ünnepli népes családja körében. 11 gyermekük és 22 unokájuk van. Egy riporter a hosszú házasság titkáról kérdezi ôket. A néni válaszol:
– Az esküvônk elôtt megállapodtunk, hogy aki elhagyja a másikat, az viszi a gyerekeket is.
* * *
A szôke nô dühösen betrappol a fotósboltba:
– Vettem maguknál egy digitális fényképezôgépet, de nem tudom belerakni a filmet!
* * *
Feliratok kutyásházak kapuján:
– Jó kutya, de gyenge idegekkel.
– Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, nem térünk át semmilyen hitre. És ezt a kutyák is tudják.
– Én 6 másodperc alatt gyorsulok százra. És Te?
– Vigyázat! A kutya nem harap, de a feleségem még nem evett!
– Csöpike sem vegetáriánus!
– Kutya–Betörô, 15:0!
– Vigyázz, csak az eleje harap!
– Amputációt és alakformálást vállalok. Kérlek gyere be csengetés nélkül!
– Hangfelismerô szoftverrel ellátva.
– Kedves betörôk! A kutya mindenkit beenged, a gond kifelé jövet kezdôdik...
* * *
Szegény ember horgászik, mikor kifog egy aranyhalat:
– Na paraszt, ha visszadobsz a vízbe, akkor kívánhatsz hármat.
– Anyád a paraszt!
* * *
Bemegy a Forma–1-es versenyzô a Mc Donalds-ba. Odaáll a pulthoz és megkérdezik tôle:
– Mit kér uram? McRoyal-t? McChiken-t?
– Nem. McLaren-t!
* * *
A maharadzsa a kertjében sétált, amikor odaszaladt hozzá a kertésze:
– Ó, jó uram, segíts rajtam! Épp a rózsákat öntöztem, mikor a karjait lengetve, eltorzult arccal elém lépett a Halál. Nagyon félek Uram, könyörgök, add kölcsön az egyik lovadat, hogy elmenekülhessek Delhibe. Ott a sok ember között elvegyülök, nem fog megtalálni. A jószívű maharadzsa odaadta legjobb paripáját. Ahogy ott tovább sétálgatott, meglátta ô is a Halált:
– Te Halál, miért ijesztgeted itt az én kedves szolgámat?
– Nem ijesztgettem, csak nagyon megdöbbentem, a karomat is csak azért tártam szét, mert elcsodálkoztam, hogy hogyan fogom én ôt este Delhibôl elvinni, ha most itt van?
* * *
A cigánygyerek elôször megy diszkóba. Megkérdezi az apját, hogy mit csináljon, hogy bukjanak rá a rányik.
– Hát fiam, elôször itasd le, aztán fitogtasd férias erôdet.
Meg is lát egy kedvére való menyecskét, megszólítja:
– Iszol egy ásványvizet?
– Igen.
– Aztán pofán vágjalak?
* * *
Katonák, holnap dísszemlét tartunk. Ha délelôtt esik, akkor délután. Ha pedig délután esik, akkor délelôtt.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|