Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Képviseltek
Mindannyian képviseltek vagyunk. Ez valahogy szabály lett, sôt törvény, hogy nem maradhatsz képviselet nélkül. Ha akarod, ha nem, valaki képvisel téged is. Védi jogaidat, beszél a nevedben. Te vagy az a bizonyos állampolgár, akinek jogai vannak, amiket meg kell védeni. Te vagy a nép, aki alkalomadtán elszegényedik, szenved, fellázad, sztrájkol, tüntet, jól él, nyugodt, dolgozik, termel, gazdálkodik, boldog, hazafias. Te vagy, akirôl szólnak a statisztikák, te vagy a hírekben, te vagy az államalkotó, te vagy a karhatalom, akinek kellenek szóvivôk. Tehát képviselt vagy. Annyira, hogy pillanatnyi hangulatodhoz mérten, nyugodt szívvel válogathatsz szóvivôid között. Milyet akarsz? Megfontolt, ravasz rókát, színészkedô szókimondót, tarogató hatásvadászt, hazudozó szélhámost, haszonlesô ájtatost, fondorlatos akarnokot, s a lista a végtelenségig folytatódhat, hiszen az élet, a politika, a pénz, a hatalom újabbnál újabb karaktereket formál a te nagy örömödre. Legyen mibôl válogass.
Valaki mindig beszél a te nevedben. Na, persze, ne a vezeték vagy akár a keresztnévre gondoljunk. Nem. Az úgy túl banális lenne. Fôleg magasabb szinten. És lekövethetô. Máris tiltakozhatnánk, hogy az én nevemben ne beszéljen senki, kikérem magamnak, meg tudom védeni magamat, ha kell.
Ezért találták ki az állampolgár, a nép fogalmát, akit lényegében személytelenül lehet képviselni. Így tehát senki nem maradhat képviseletlenül, még akkor sem, ha egyetlen pártnak sem tagja, semmilyen szervezethez nem tartozik, semmilyen vallási gyülekezetnek sem híve. Mindig lesz, aki a nincstelenek, munkások, gazdálkodók, az egyszerű emberek, az állampolgárok, vagy egyszerűen a nép nevében szólal fel. De még az sem kitét, hogy homo sapiensnek kell lenned. Nem bizony. Lehetsz növény, állat, műemlék stb. Így is lesz bôségesen, aki védjen, óvjon, képviseljen, s a nevedben felszólaljon.
Nem tehetsz ellene semmit. Képviselt vagy ahogy a világra jöttél, sôt, már jóval azelôtt is, már a megfogantatás pillanatától kezdve. Nem is tudod, hogy létezel, nem is tudják, hogy létezel, de már képviselnek.
Persze, a képviselet pénzt jelent. Kapcsolatokat is, amik pénzt hoznak. Hatalmat is, ami ugyancsak pénzt hoz. Ismeretséget, ami természetesen pénzt hoz. Nocsak, ennyi sok pénzt szerzünk mi, képviseltek? Hát igen, mert ha mi nem lennénk, akkor nem kellenének a képviselôk.
Láthatjuk e kis eszmefuttatásból, hogy lényegében ez a képviselôk-képviseltek kapcsolat csak teoretikusan létezik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a képviselôt soha nem lehet felelôsségre vonni a képviseltek megoldatlan problémái, az ebbôl származó károk miatt, mert a képviselet az többnyire valamilyen éteri, légies, megfoghatatlan dolog.
Már az is elég, ha valaki csak képviselôjelöltként kerül fel valamilyen listára. Elég, ha fut a neve, hogy ne felejtsék el az embert, aki például kohéziós alapokkal foglalkozik. Hogy ez mit jelent? Ezt ô maga sem tudja teljes egészében, hiszen csak egy divatos szópárt választott a most használatos EU-s szótárból. Hogy milyen alapon került a listára, mikor meg sem közelíti az elvárásokat? Nem tudni, de kit érdekel. Ennyit és ilyen minôséget tudtunk kitermelni mi, a képviselt gyergyói nép.
Ábrahám Imre
Hivatali hírek
Kedden Pap József polgármester válaszolt`a sajtósok által feltett kérdésekre.
* A Kós Károly tervezte sarokház mellett lévô rozsdás, már régen bezárt újságosbódé immár a művelôdési ház melletti parkba, a Kossuth-szobor mellé került. A polgármester állította, ô nem adott erre engedélyt, valószínű az éjszaka leple alatt szállították oda, s ott akarják felejteni. Nem maradhat – jelentette ki határozottan a polgármester, hisz csak azon helyekre állíthatják, ahová engedélyezték. Ezen lista pedig az urbanisztikai irodán található. (Megjegyzés: az urbanisztikai irodán nem tudtak ilyen okmányt felmutatni. Szerdán reggel a hivatal alkalmazottai „ideiglenesen” visszatették a bódét a műemlék-épület mellé.)
* A Bucsin Rt. elôl levágott, a művelôdési ház elôtt felállított zászlórudak ügyét sem felejtették el. A polgármester újra elmondta, azok a rudak közterületen voltak felállítva, a jelenlegi Bucsin Rt. vezetôségének azokhoz semmi köze. „Nem értem, milyen jogon tartja magáénak Varró úr, ez nincs a kerten belül, nem vehette meg, tehát nem lehet az övé, nem is követelôzhetne, nem is perelhetne be azért, hogy elhoztam. Úgy látszik, nem elég ócskavasat adott le a gyárból, még kellene tizenöt kiló. Feszegetheti a zászlórúd-ügyet Varró úr, de nemsokára az következik, hogy ô kell elszámoljon, mert nem tartotta be a megvásárláskor érvényes törvényeket, jogtalanul bocsátotta el az embereket, már az elsô naptól felállított négy céget, amelyik kezdte megontani az egész intézményt. Ez a törvénykezésnek ellentmond, tehát felelôsségre vonható” – állította Pap József, azt sem hallgatva el, hogy latolgatja, „ha odáig feszegetik a dolgot”, feljelentést tesz a prefektúrán ez ügyben. És ez tulajdonképpen nem is az elsô feljelentés lesz, mert már kivizsgáltatta megválasztása után egy évvel az elsô lépést, amikor észrevette, hogy ontják az öntödét. „Nagyon veszélyes tűzzel játszik az, aki, ha azt képzeli, hogyha nem szólították meg az utolsó öt vagy hat évben, mit csinál az üzemmel, most sem szólítható meg” – zárta mondandóját Pap József.
* Nagyon kevesen vettek részt a lakossági fórumon, a polgármester beszámolóján. Minek tulajdonítja ezt Pap József? – kérdeztük. „Vagy tájékozódva volt már korábban a lakosság, vagy érdektelenség övezte. Tavaly is, amikor a gáz vezetésérôl tartottuk a fórumokat, kevesen jöttek el, mintha nem érdekelte volna ôket. Ôsszel viszont kiderült, igenis érdekli a kérdés” – véli a polgármester.
* A Gyergyószentmiklóson kiírandó autonómia-szavazás kapcsán Pap József kifejtette, az RMDSZ lépéseit kívánja követni, de nincs ellenvetése az SZNT által szervezendô referendummal szemben.
* Lehet, hogy csak februárban szavazza meg a testület Gyergyószentmiklós 2007-es költségvetését. Késôn érkezett a leosztás, és szűkös a keret is, így csak a legszükségesebbekre fog jutni idén is a város kasszájából.
B. K.
Beszámoltak
(folytatás elôzô lapszámunkból)
Szociális kérdések
Kovács Évától tudtuk meg, hogy a 2005-ös esztendôben 320 személy igényelt szociális segélyt, 286 rászoruló tűzifa-támogatást. 2006-ban 278 személy kért támogatást, a tűzifasegélyben 273 személy részesült. Támogatást kellett továbbá juttatni kiegészítô családi segélyként az egyszülôs családoknak, gyereksegélyt, gyereknevelési juttatást, sérültek mellé alkalmazott személyi gondozók bérét kellett állni, gyerekvédelmi központokban elhelyezett gyerekek, gondozóotthonokba került sérültek és öregek után kellett fizetni, nemkülönben áldozni kellett betegek otthoni gondozására. Sürgôsségi segélyre 2005-ben 16 150, 2006-ban pedig 15 000 lej jutott. Fűtéstámogatást tavaly 2194-en igényeltek, és most van folyamatban a fűtéspótlék kéréseinek begyűjtése, melynek határideje január 31.
Restitúció
A 10-es törvény kapcsán 350 kérés érkezett a hivatalba. A polgármesteri rendelet értelmében ezek közül kártérítésre javasoltak 21 ingatlant, visszautasítottak 29 kérést, természetben visszaadtak 9 ingatlant. Jelenleg 55 dosszié megoldatlan az akták hiányossága miatt.
Birtokrendezés
Csavar Zsolt beszámolója szerint, sikerült telekkönyvezni a városnak a kuglipályához tartozó területet, egy Tatár utcai területet (melynek egy része csere által a roma iskola építéséhez szolgált), az egykori barompiac területét (melyet kétszer akkorára cseréltek), a Kavicsbánya utcában (mely eladásra került), valamint a Makkos utcában egy részt.
Egy másik területvásár is volt a gázas-nyomáscsökkentô helyének.
Szintén a város vagyonába került az egykori csendôrségi melléképület-csoport.
Tölgyesi területrôl 115 hektár erdôs területet lehetett visszaigényelni a már visszakapott 1202 hektár mellé.
A földtörvény alkalmazásáért létrehozott bizottság munkálatainak eredményeként 2005-ben 187 személyt sikerült birtokba tenni, 2006-ban pedig 211 személynek sikerült visszaadni mintegy 354 hektár mezôgazdasági területet és 203 hektár erdôt.
(folytatás a következô lapszámunkban)
Idôalagút (4.)
1907. január 26-án temették Kálmán Istvánt, a Gyergyó című lap addigi fôszerkesztôjét. Munkássága ismeretében nyugodtan elmondhatjuk ma is, hogy valóban „a munka és a béke embere volt”, ahogy a lapban is méltatták.
Kálmán István 29 esztendôn át tanárkodott, halálakor a helyi polgári iskola igazgatója volt. 53 évet élt.
Megüresedett fôszerkesztôi székét a lap segédszerkesztôje, a város késôbbi – elsô megválasztott – polgármestere, Orel Dezsô vette át. (Az iskola igazgatója ideiglenesen a tanári kar legidôsebb tagja, Fodor János lett.)
Mirôl kaphatunk még hírt egy kedves, csacska, asszonyoknak és lányoknak szánt tárcanovella mellett, amelyet P. Jánossy Zoltán írt? (Róla sem ártana többet megtudnunk.)
A Népies liceum című tudósításban ezt olvashatjuk: „A nagyméltóságú vallás- és oktatásügyi miniszter 1412/1907. sz. alatt kelt körrendeletével fölhívást bocsátott közre az összes hazai középiskolák, felsô kereskedelmi iskolák és polgári iskolák igazgatóságaihoz, hogy az alkalmazott tanerôk a tudományok megkedveltetésére, a nemzeti csinosbodásnak és művelôdésnek minél szélesebb körben való népies terjesztésére, a magyar nemzeti állameszme kiépítésének szolgálatában a helyi intelligens közönség közreműködésével hassanak oda, hogy a tudomány és művészet meglévô ágazataiból a meglévô és beszerezhetô szemléltetô eszközök felhasználásával módszeres és tervszerű népies elôadások, felolvasások tartassanak; ezek szervezésére és állandósítására terv készíttessék. – Hazafiúi örömmel és lelkesedéssel üdvözöljük ez életre való eszmét. (…)”
Fontos lehetett a város szellemi életének emelése, mert lám, milyen – akár ma is követendô – kezdeményezésrôl ad hírt a Gyergyó: Pályadíj: „Egy derék magyar tanügybarát „A magyar néptanítók szerepe a magyar irodalom fejlôdése terén” czímű pályatételre 100 K pályadíjat tűzött ki. Csak a gyergyói róm. kath. tanítóegyesület tagjai pályázhatnak. A munka három írott ívnél kevesebb nem lehet. A pályamunkák jeligés zárt levélkével folyó évi május 10-ig, Simon Ádám egyesületi elnökhöz küldendôk.”
Figyelemre méltó adatok birtokába juthatunk az utolsó oldal egyik hírét olvasva:
A Székelyföld marhatenyésztése: „A földmivelésügyi miniszter székelyföldi akcziója révén az utolsó évben 866 darab és ezideig összesen 3170 darab kiváló tenyészanyaggal gyarapodott a marhaállomány. Az elmúlt évben belföldi beszerzések mellett 419 darab közvetlenül Svájczból importált berni szimentáli fajta hasas üszô és tehén került kiosztásra olyan vidékeken, a hol a székely közt is kezd tért hódítani a korán fejlôdô, jól tejelô fajta tenyésztése.”
S mert farsang van: Tűzoltó bál: „A gyergyószentmiklósi önkéntes tűzoltó egylet folyó évi népies táncmulatságát február 2-án tartja a községházának termeiben.”
Ollózta: Bajna György
Megújultan, Objektíven
Önök is láthatták, az új esztendô csendet hozott az Objektív Televíziónak, nincsenek híradások, csupán a képújság működik, mely a nézôk tudomására hozza, hogy átszervezés miatt e hónapban ne számítsanak műsorokra. Az átszervezés egy része megtörtént, még a tulajdonos is változott. Konkrétabban: a tíz részvényes helyét – akik hajdan az Objektív Televíziót létrehozták – Bajkó Tibor vállalkozó vette át. Az alábbiakban olvashatják, mi célja e médiummal, milyen jövôt szán a cégnek, és milyen műsorokat a gyergyószentmiklósi nézôknek.
– Mi történik az Objektív TV-nél?
– Köztudott, hogy a televíziót a Syn Tv Kft. működtette, amelynek 10 tulajdonosa van. Azt is tudjuk, hogy anyagi problémák miatt az elmúlt idôszakban ez a cég eléggé sántikált. Ha figyelembe vesszük, hogy a Ben-Com-Mixt-tel karöltve cégem, a Tig-Rad System egyike volt azoknak a támogatóknak, akik a legtöbbet próbáltak segíteni, érthetô, hogy a tévé sorsa nagyon érdekelt. Az volt a cél, hogy ne egy megszűnôfélben lévô médiumról beszéljünk, hanem olyan utakat, formákat találjunk, amely jövôt, szebb jövôt tud jelenteni. Emiatt állunk ott jelen pillanatban, hogy ennek a kft.-nek a részvényeit én és a nejem felvásároljuk.
– Mi történik az eddigi tulajdonosokkal, akik ugye egytôl egyig médiában dolgozó emberek voltak egykor?
– Az egyik részükkel, már akiben szándék van, megpróbálunk együttműködési viszonyt kialakítani, mert ugye, stábra van szüksége a televíziónak. Már megvan, hogy ki lesz a fôszerkesztô, ezt a feladatkört Zsigmond Attila vállalja, lesz ügyvezetô is, akinek személyérôl viszont egyelôre nem beszélnék. Ezen kívül 6–7 személyben gondolkodunk a bedolgozókkal együtt, hisz vissza szeretnénk állítani az egykoron megálmodott műsorrácsot. Eszerint lenne reggeliben csevegéses élôműsor, este pedig híradó és különféle magazinműsorok. A hétvége az ismétléseké, valamint a román nyelvű műsoroké, hisz ahogy eddig is, ezentúl is információt kívánunk szolgáltatni a velünk élô, román ajkú lakosság számára is. Minden olyan téma helyet kell kapjon műsorainkban, ami az itteni embereket érdekli. Az álom nélkül töltött, átgondolkodott éjszakák arra a következtetésre juttattak, hogy csak akkor szabad befektetni, csak akkor szabad egy jó stáb kialakításán dolgozni, ha ez a tévé a gyergyószentmiklósi emberekhez fog szólni, nekik fog valamit adni. Nem az átvett műsorokra szeretnénk alapozni, mert azt más csatornán is meg lehet nézni, de a gyergyói emberekrôl eddig kevesen, keveset szóltak, ezt kell pótolni. Nem kell elhallgatni: a Fény Televízió azt végzi, amit egy helyi tévének végezni kell; ehhez próbál felzárkózni az Objektív is.
– Milyen támogatói rétegre számítanak?
– Egy tévé fenntartásánál minden réteg számításba jöhet, és számításba kell jöjjön. A cégeknek olyanfajta reklámozási lehetôségeket szeretnénk nyújtani, ami a reklámozók érdekeit szolgálja, és persze, kiegészíti a tévé bevételét. Ezen cégvezetôk közül már van, aki támogatói szinten, hosszú távú, kiemelt reklámozóként kíván mellénk állni. A politikai formációkkal nincs semmilyen egyezségünk, azt szeretnénk, ha e tévében minden párt és szervezet hallathatná szavát, vázolhatná elképzeléseit, hogy a nézôk kellôképpen tájékozottak legyenek a politikában is, akár az élet más területein.
– Mikor indul új csapattal, a vázolt tervekkel az Objektív műsora?
– A képújságban az látható, hogy e hónap végéig átalakítások, átszervezések vannak. Én ezt megtoldanám még pár héttel, ennyi idôre szükség van, hogy a stáb összeálljon, a szakhatóságokkal véglegesítsük a módosításokat, s mihelyt lehet, indítjuk adásainkat.
B. K.
Tudnivalók a népszavazásról
Mint köztudott, ezelôtt két évvel a Székely Nemzeti Tanács azzal a kéréssel fordult Székelyföld helyi önkormányzataihoz, hogy írjanak ki vélemény-nyilvánító népszavazást, amin a lakosság elmondhatja, hogy akarja-e, hogy Székelyföld autonóm közigazgatási régióvá váljon. Az is ismert, hogy a román államhatalom, az igazságszolgáltatás segítségével megakadályozta a népszavazások lebonyolítását. Az Európai Emberjogi Bíróság várhatóan a tiltó határozatokat megfellebbezô önkormányzatoknak ad majd igazat, ellenben az idô sürget, ezért a Székely Nemzeti Tanács tavaly nyáron kezdeményezte nem hivatalos népszavazás lebonyolítását ugyanebben a témában. A kezdeményezésnek támogatói is akadtak (elsôsorban a történelmi magyar egyházak), így decemberben már lezajlott a népszavazás Bardoc-Miklósvárszéken, illetve Székelyudvarhelyen, Gyergyócsomafalván és Bögözön.
Ünnepek múltával a folyamat a többi széken folytatódik, így február 10. és 18. között Gyergyószék több településének lakói is véleményt mondhatnak arról, akarják-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, s hogy településük ennek az autonóm területnek része legyen. Az itteni népszavazás kezdeményezôje a Gyergyószéki Székely Tanács, szervezésében és lebonyolításában azonban számítunk a politikai és civil szervezetek, illetve magánszemélyek segítségére is.
A népszavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol annak idején alakult helyi székely tanács, ezek: Alfalu, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Szárhegy, Szentmiklós, Tekerôpatak és Újfalu. A szavazás módja vegyes lesz, azaz mozgóurnával fogunk felkeresni minden egyes lakást, ellenben lesz álló urna is, ahol azok szavazhatnak, akiket az urnabiztosok nem találtak otthon.
Vannak és lesznek olyanok, akik ilyen vagy olyan okból próbálják bagatellizálni a népszavazást, mondván, hogy értelmetlen, mert törvénytelen, az eredmény úgyis elôre borítékolható, stb. Ezzel szemben jó tudni, hogy egy szavazás attól lesz legitim, hogy az adott település minden lakójának tudomására hozzák, hogy mikor, hogyan és mirôl lehet szavazni, ha mindenkinek lehetôsége van szavazni, s ha a szavazás titkos. A februári népszavazás mindezekkel a jellemzôkkel rendelkezik, az eredeményeit tehát igenis fel lehet majd használni az autonómia-küzdelemben. Azt is tudni kell, hogy mindenhol a civilizált világban a népakarat minden másnál fontosabb. Arra kérünk tehát mindenkit, hogy a munkába való bekapcsolódással, anyagi támogatásával, de legalább szavazatával vegye ki részét a népszavazás sikerébôl. Mindannyiunk jövôje érdekében.
Árus Zsolt a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke
MPSZ-hírek
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Kerek hatvan hét, több mint egy év telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját, személyes ügyvédjét. Ezúton ismételten felszólítjuk a helyi képviselôtestület tagjait, illetve a helyi RMDSZ vezetôit, hogy nyíltan foglaljanak állást: továbbra is támogatják a polgármestert, s egyetértenek ezzel a cselekedetével is, avagy megvonják tôle a bizalmukat, s kezdeményezik a leváltását!
A polgármester „beszámolójáról”
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete sajnálattal állapítja meg, hogy a polgármesternek nem volt bátorsága kiállni a város elé, s beszámolni a tavalyi „eredményeirôl”, ezért egy olcsó színjátékot rendezett, egy olyan lakossági fórumot, amirôl épp csak a lakosság nem szerezhetett idôben tudomást. Úgy gondoljuk, hogy ha a város elsô embere épp annyira elégedett a tavalyi munkájával, akkor idôben és széles körben meghirdet egy fórumot, gondoskodik róla, hogy arról mindenki tudomást szerezzen, s bátran kiáll egy zsúfolásig megtelt terem elé. Azt külön álságosnak tartjuk, hogy a „fórumon” megjelent alig pár, jól informált érdeklôdônek a polgármester a lakosság érdektelenségére panaszkodott! Mindezek mellett elvárjuk, hogy a „fórumon” felsorolt idei terveit (kezdve a jégpálya átalakításával, s befejezve a teljes víz- és csatornahálózat felújításával) meg is valósítsa, s ne azt magyarázza majd jövô ilyenkor, hogy sajnos nem volt pénz. Pénz volt a tavaly is, épp csak képtelenek voltak idôben és okosan elkölteni.
Az érettségi és képességvizsga-tételekrôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete felháborodással vette tudomásul, hogy a magyar diákok ismét másodrendű polgárai ennek az országnak. Túl azon, hogy a román érettségi és képességvizsga tételei ismét egységesek lesznek a román és a magyar anyanyelvű diákok számára (ami már magában egy súlyos diszkrimináció), az interneten közzétett tételek csak románul vannak meg, a magyar diákoknak még hónapokig kell várni a fordításra, így kevesebb idejük lesz a felkészülésre. Éppen ezért a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete csatlakozik a sepsiszéki szervezet kezdeményezéséhez, és panasszal fordul a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz.
Ugyanakkor emlékeztetjük nemzettársainkat, hogy az oktatásért felelôs miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják, s annak a szervezetnek az elnöke, amelyik állítólag a magyarok érdekeit védi. Ha egy miniszterelnök-helyettes képtelen arra, hogy hivatali beosztottainak parancsba adja, hogy a tételeket minden nyelven egy idôben kell közzétenni, akkor elvárható-e tôle, hogy ennél sokkal nagyobb horderejű kérdésekben eredményt mutasson fel. Véleményünk szerint, aki egy ennyire sem képes, az szórjon hamut a fejére, s adja át a helyét olyanoknak, akik akarnak is, meg tudnak is tenni a magyarságért.
Aranyalma Díj
Idén immár harmadik alkalommal kerül kiosztásra az Erdélyi Riport által alapított Aranyalma Díj. Deák Árpád szobrászművész bronzból készült kisplasztikáját az olvasók, illetve az Erdélyi Riport és az Új Magyar Szó szerkesztôinek szavazatai alapján, március 9-én adják át azoknak a személyiségeknek, közösségek képviselôinek, akik a romániai magyarság boldogulását, fejlôdését, gyarapodását tekintik élethivatásuknak, akik a politika-közélet, a gazdaság, a kultúra, a társadalom területén az elmúlt évben figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak. A szerkesztôk által összeállított – az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban, valamint a lapok internetes honlapján (www.maszol.ro, www.riport.ro) közölt jelöltlistákra szavazhatnak az olvasók. A február 15-ig beérkezô szavazatok alapján dôl el, kik lesznek az Aranyalma Díj 2006 kitüntetettjei. Minden kategóriában átadják majd a szerkesztôségi díjakat is. A szavazataikat beküldô olvasók között az idén is kisorsolnak tíz darab, két személyre szóló meghívót a márciusi díjkiosztó ünnepségre, amelynek sztárvendége a magyarországi Hot Jazz Band zenekar lesz. A politika-közélet kategóriában szerepel dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô a székelyföldi erdôkért folytatott politikai küzdelméért.
Reméljük, hogy a Gyergyói-medence közössége támogatja dr. Garda Dezsôt szavazataival, hogy megkaphassa az Aranyalma Díjat.
Nagy és Winkler a befutó
Az RMDSZ Operatív Tanácsának keddi döntése szerint a Szövetség EP-listáját Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter vezeti, ot Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter követi. A további sorrend, melyre még az SZKT rá kell bólintson: Korodi Attila, Sógor Csaba, Bíró Rozália, Niculescu Tóni, Szabó Károly, Fekete Emôke, Csutak István, Hodgyai Géza, Jakab István.
A hozzáértôk szerint két biztos, befutó hely lesz az RMDSZ-jelöltek számára. A sorrend felállíttatott, de még mindig nem tiszta egyes emberek szemében, hogy ki lehet Európa Parlamenti képviselôjelölt. Hát íme a legfontosabb kritériumok: „Európa Parlamenti képviselôjelölt lehet az a személy, aki tagja az RMDSZ-nek, a szövetséggel társult szervezetnek, illetve a magyar ifjúsági értekezlet tagszervezeteinek. A jelöléshez szükséges legalább egy területi szervezet, platform, társult szervezet írásban kinyilvánított támogatása”. A jelölt pályázatot kell letegyen az országos szervezethez, mely kell tartalmazza a jelölt szándéknyilatkozatát, a támogatólevelet, a jelölt önéletrajzát, magyarul és egy idegen nyelven írt politikai programját, felsôfokú végzettséget igazoló okiratot, beszámolót a jelölt politikai tevékenységérôl 1989 elôtt és után stb. Nem lehet RMDSZ-jelölt az a személy, aki ügynökként együttműködött a szekuritátéval, nem beszéli felsô fokon az angol, német vagy francia nyelv, illetve nem ismer középfokon egy másik idegen nyelvet, vagy nem teljesíti a megválaszthatósághoz szükséges törvényes feltételeket.
A Csíki Magánjavak vagyonának visszaszerzéséért
Január 22-én Hajdú Gábor elnök és Ráduly Róbert Kálmán titkár kezdeményezésére szervezték meg Csíkszeredában a Csíki Magánjavak vezetôségi gyűlését. Gyergyó vidékérôl Romfeld János és jómagam vettünk részt a megbeszélésen. Hajdú Gábor beszámolójában bemutatta eddigi tevékenységét, megpróbálta érzékeltetni azt, hogy mekkora áldozatot tett a Csíki Magánjavak vagyonának visszaszerzéséért. Szó esett a jogfolytonosság kérdésérôl is, melyet a csíkszeredai törvényszék elfogadott, de ugyanakkor a marosvásárhelyi táblabíróság visszautasított. Ennek szellemében nem megfelelô indoklással a 2000-ben bejegyzett Csíki Magánjavak Társulást nem fogadták el az 1948-ban felszámolt vagyonközösség jogutódjának. Hajdú Gábor elmondta azt is, hogy többször fordult levéllel Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, illetve Pete Istvánhoz, a Szenátus mezôgazdasági bizottságának tagjához, de nem kapta meg a politikai támogatást e vagyon viszszaszerzéséhez, illetve a visszaszolgáltatást elôsegítô törvénytervezet kidolgozásához. Ôt követte Ráduly Róbert Kálmán, aki támogatásáról biztosította a volt szenátort, és jelezte, hogy a csíkszeredai épületeit a magánjavaknak a 10/2001-es törvény értelmében vissza fogja szolgáltatni. Beszélt az azonosítás és a műszaki felmérés nehézségeirôl. Utólag felvetette azt is, hogy nem ért egyet az általam felvetett elképzelésekkel, miszerint a Gyergyóban lévô vagyont fôleg a gyergyóiak kellene visszakapják, és nem szabad megfeledkeznünk a tölgyesi és a hollói magyarságról sem.
Nagy Benedek jelezte, hogy a Visszaszolgáltatásokat Ellenôrzô Országos Ügynökség támogatja a Csíki Magánjavak ingatlanjainak a viszszaszolgáltatását, de az épület-visszaadást a helyi önkormányzatok akadályozzák azzal, hogy ezekrôl az épületekrôl nem készítenek pontos kataszteri felmérést, egyszóval ezekrôl az ingatlanokról nem készítenek pontos kimutatást. Elmondta, hogy erre azért van szükség, hogy a visszaszolgáltatási határozatot ne lehessen bírósági úton semmissé nyilvánítani.
A következô hozzászóló Bíró Albin volt, aki a visszaszolgáltatások és a területazonosítások mikéntjérôl érdeklôdött, és jelezte, hogy anyagilag is támogatást kellene szerezni a kataszteri és mérési munkálatok kifizetéséhez. Nagy Benedek a közbirtokosságok részérôl remélt pénzügyi támogatást.
Hozzászólásomban kitértem arra, hogy a csíkiak teljesen más szemszögbôl közelítették meg a Csíki Magánjavak vagyonának visszaszolgáltatását, mint én. Ôk társulat formájában kérték vissza a tulajdont, míg én határôrkatonai vagyonként tettem le a visszaigénylési kéréseket. Sajnálatomat fejeztem ki azért, hogy a Csíki Magánjavak vezetôsége alelnökké választásom után nem tartott igényt sem a munkámra, de nem is kommunikált velem. Javasoltam, hogy vegyük fel a kapcsolatot a román határôrkatona-vidék hasonló helyzetben lévô tulajdonosaival, s így közösen eredményesebb lehetne a tulajdon-visszaszolgáltatásért folytatott tevékenységünk. Jeleztem, hogy a Krassó-Szörényi és a Beszterce-Naszódi határôrezredek hasonló helyzetben vannak mint mi, és szívesen együttműködnének velünk a határôrkatonai vagyon visszaszerzésének sikeréért. Javaslatomat, nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy a Beszterce-Naszódi határôrezredek vagyonát a magyar kormány már 1890-ben kiosztotta a községek között. Annyira határozott volt az ellenkezésük, hogy számomra már lehetetlen volt annak bizonyítása, hogy a román határôrkatonai vagyonok 1921–1948 között nem községi vagyonként voltak kezelve.
Nem térek ki a gyűlés további menetének a leírására, tény azonban, hogy a csíkiak meg akarják szerezni a 6700 hektár nagyságú erdôt Tölgyes, Holló és Bélbor vidékérôl, valahogy úgy, hogy a gyergyóiaknak ezek kezelésébe ne legyen beleszólásuk. Sôt még jobban meglepett az a tény, hogy az 1902-ben épült gyergyószentmiklósi kórházat is a Csíki Magánjavak tulajdonának nyilvánították, és jelezték, hogy a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalhoz benyújtották ilyen irányú igényüket.
A csíkiak tehát elvárják tôlünk a támogatást, az együttműködést, de csak úgy, ha ôk rendelkeznek a gyergyói székelység visszajáró vagyona felett.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô
Fontos tudnivaló
Fűtéspótlékot igénylôknek
A magánházban lakó kisjövedelműek is igényelhetnek fűtéspótlékot – adjuk hírül immár heti rendszerességgel. Azt is közöltük már, hogy az erre vonatkozó kérést január 31-ig kell letenni a hivatalba. Kovács Éva, a szociális iroda vezetôje azonban arról tájékoztatott kedden, hogy az igényléshez kiegészítést is kell csatolni. Megérkezett ugyanis a fűtéspótlékot szabályozó rendelet végrehajtási utasítása, mely szerint a családösszetételt és jövedelmet igazoló okmányokat is csatolni kell a kitöltött nyomtatványhoz. A családösszetételt vagy a családi könyvvel, vagy személyazonossági igazolvány, illetve keresztlevél-másolattal lehet alátámasztani.
Külföldön munkát vállalóknak
Azon szülôk, akik külföldön munkát vállalnak, legelôször a polgármesteri hivatal szociális irodáját kell felkeressék, egy nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy hány kiskorút hagynak itthon, és kire hagyják ôket. Ezt követôen a hivatalban egy igazolványt kapnak, melyet fel kell mutatniuk a munkaerô elhelyezô ügynökségnél. Fontos ezt az utat végigjárni, mert különben nem fogadják kérésüket az ügynökségnél.
B. K.
Siófokiak gyergyói tervei
Kedden együttműködési megállapodást írt alá Siófok és Gyergyószentmiklós polgármestere. Az 1990-ben kötött testvérvárosi szerzôdés kiegészítéseként ez az okmány a gazdasági együttműködés feltételeit taglalja. Így például szó van arról, hogy a Szentmiklóson befektetett siófoki tôke „kamatát”, a nyereséget szintén Gyergyószentmiklóson ruházzák be. Közszolgálati fejlesztések szerepelnek a felek terveiben, ugyanakkor az idegenforgalom fele is kacsintgatnak, és a siófokiak ígérik, az EU-s pályázatok megírásában szerzett tudásukat megosztják testvérvárosukkal is.
Ezen megállapodás létrejöttében nagy szerepet játszott, hogy már folyamatban van a gazdasági kapcsolat kiépítése, elkezdôdött a siófoki tôkéjű fahulladékos fűtésrendszer kiépítése, ha egyelôre az engedélyek, tervek szintjén is. Errôl a „siófoki fűtésrendszerrôl beszélt Balázs Árpád Siófok polgármestere és Török Péter, a Termoenergy Kft. ügyvezetô igazgatója.
„Örömmel tájékoztatom, hogy minden valószínűség szerint, ôsszel már működni fog az a hôközpont, amely nemcsak az uniós szabványoknak, hanem az itteni, helyi adottságoknak is megfelel, hiszen a Gyergyói-medence sok mindenben szegény, de az úgynevezett biomasszában, fahulladékban rendkívül gazdag. Ezt az adottságot igazából itt nem használják ki, tehát erre az energiabázisra, a megújuló energiára akarjuk mi az erôművet építeni, hôt és villanyáramot termelve. Jelenleg a gépészeti tervezés folyik, a környezetvédelmi engedély már megvan, a szükséges területeket is megtekintettük, alkalmasak. Én azt gondolom, hogy a következô télen biztonságos energiaforrása lesz Gyergyószentmiklósnak” – mondta a siófoki polgármester.
Török Péter a technikai részletekrôl számolt be, valamint a cégrôl közölt tudnivalókat, a Termoenergy Kft-rôl, melytôl a közüzemek vásárolja meg a hôenergiát, és szállítja a fogyasztóknak. Ô úgy látja, a naptári tavasz megérkeztéig sikerül túljutni a szükséges engedélyek elôkészítésén, sor kerülhet az elsô kapavágásra. E beruházás értéke 3,5 millió euró, ezt teljes egészében a siófokiak fektetik be. Problémát jelentett a Magyarországon készített gépészeti tervek román nyelvre fordítása, nehéz volt megfelelô műszaki tervezôt találni. A magyar nyelv ismerete az alvállalkozók választásában szempont; elmondták, amennyire lehetôség van rá, gyergyóiakkal szeretnének dolgoztatni. Az alkalmazottak kilétével kapcsolatban elhangzott, hogy az erômű automatizált, nagyon kevés alkalmazottra lesz ott szükség, ám sokan juthatnak kétkezi munkával keresethez, ha vállalják a fahulladék begyűjtését, beszállítását az erôműhöz.
Természetesen, a fahulladék mellett fűrészporral is működnek a siófoki kazánok. Rákérdeztünk, ha fizetnek a beszállításért, nem történhet-e meg, hogy a kimondottan fűrészporral működô dán kazántól vonják el a tüzelôt, hisz már most is fűrészporhiányról panaszkodnak. Elmondták, olyan jellegű egyezség nem született a városgazdálkodási vállalattal, hogy a fűrészpor esetében elsôbbséget élvez a dán kazán, de ôk nem kívánnak harcba szállni a mosztért. Környezetbarát technológiát hoznak, melynek segítségével energiává alakítható lesz az a sok „szemét”, mely a fakitermeléskor keletkezik. De nem csak a fenyôcsapra, fűrészporra kívánnak támaszkodni a közeljövôben, lehetôséget látnak abban is, hogy a meg nem művelt területeken energianövényeket termesszenek, azt használják tüzelôként.
A meleg árára rákérdezve kiderült, a villamos energia elôállítása jelenti a nyereséget, ezért attól függ a fűtés ára, hogy mennyiért sikerül a villanyáramot értékesíteni. „A villamos energia bevételébôl tudjuk támogatni az eladott hô díját, de mindenképp olcsóbb lesz az így elôállított hôenergia, mintha földgázzal állítanák azt elô”.
B. K.
feketén/fehéren
Édes aprópénz
Fogadjunk, kedves olvasó, hogy van önnél sima esetleg mentolos cukorka, boríték, vagy rágógumi. Na, ugye! Nálam is akad ez az. Zsebeim folyamatosan rejtegetnek meglepetéseket. Nem, nem szaladok szabadidômben az üzletbe két szem cukorért. De ha vásárolok, egy ideje a banik helyett ilyet kapok vissza. Mentegetôznek a pénztárnál, a postán, s mondogatják is a kiszolgálók, sajnos, nincs apró, de a becsület úgy kívánja, hogy ne maradjanak adósok, tehát felszerelnek a csekélységekkel. De meddig? Hallani lehetett azt is, a pénzverde szűkösen osztja az érméket, azért van hiány. Ki tudja? De minek is az a sok pirulácska, csörgô-zörgô? Ismerôsöm rájött egy megoldásra. Alkalmazása még nem terjedt el széles körben, de sose lehet tudni, hátha fantáziát látnak benne. Hogy mi kell hozzá? Egy nagyobb szütyô, pénztárcának. Vásárláskor, bani hiányában ô tesz két szem cukrot a pultra.
Kedves-Tamás Gyopár
Okmánybélyegkrízis
Csak postahivatalokban árusíthatók okmánybélyegek, de jó ideje egyáltalán nem lehet kapni más városokhoz hasonlóan, Gyergyószentmiklóson sem. Ki gondolta volna, hogy egyszer hiánycikknek fog számítani? Az erkölcsi bizonyítvány kiváltásához márpedig az szükségeltetik, nem lehet lefizetni egyéb illeték mellett az okmánybélyeg árát nyugtáért cserébe. A hitelesítéshez elfogadják a nyugtát, de a „cazierhez” okmánybélyeg kell. A szemfülesebbek a környék falvairól szerezték be a hiánycikket egy darabig, aztán ott is kifogyott a készlet. Akadt olyan is, aki az otthoni mindenes fiók legmélyérôl kikotorászta a gondosan elôre megvásárolt bélyegeket, csakhogy azzal semmire sem haladt, lejárt az ideje, mint a szalmakalapnak. Visszavonták a régi lejeseket, s az újak nyomtatása valószínűleg lassan megy – ez lehet az oka a hiánynak.
A szentmiklósi postahivatalban mindennap várják a küldeményt, hogy kiszolgálhassák a betérôket, de mindhiába.
Hogy mennyire kicsi helyre szorult az okmánybélyeg? Még annak a személynek az alkalmazása is késik, akit éppen a postára szeretnének felvenni.
Kedves-Tamás Gyopár
Januári fametszés
Alighogy levetkôzött ünnepi ruhájából a központi park, elkezdôdött a faágak metszése. Február helyett január közepén láttak hozzá a mellékgazdaság emberei a köztéri fák koronáinak nyeséséhez. Engedte az idôjárás, szépítették a központi parkot, hiszen minden évben a Tűzoltó utcabeli fákat, a villanyvezetékek mentén lévôket, a művelôdési ház elôtti tér fáit meg kell igazítani.
A központi sürgés-forgás nem egy olvasónak tűnt fel, s kérdezgették is, mi lesz, ha hirtelen beköszönt a gyergyói tél, nem sérülnek-e meg a frissen szépített ágak?
Hobaj Józseftôl, a mellékgazdaság vezetôjétôl érdeklôdtünk, aki elmondta, szakember véleményét is kikérték ez ügyben. A lényeg az, hogy ne legyen mínusz öt foknál hidegebb, mert akkor nem ajánlatos koronát nyesni. Két-három nap alatt gyógyulnak be az ágakon ejtett sebek, nem szabad megfagyjanak, és nem sínyli meg a fa azt, hogy januárban fodrászolták.
A központi park készen áll. Jöhetne a tavasz!
K-T.Gy.
„A hagyomány minden embernek visszaadja önmagát” (Hamvai)
Napközinkben az óvónôk módszertani tevékenységének keretén belül egyéves nevelési projektet készítettünk, amelynek célja a hagyományápolás és témája a szövés.
Ezt a tevékenységet a gyerekek, szülôk, nagyszülôk bevonásával valósítjuk meg. Mostanig gyűjtöttünk: gyapot-, gyapjúfonalakat, már nem használt pamut ruhadarabokat, szövôrámákat készíttettünk. Január 18-án délután 5 órától került sor a rongyvágó kalákára. A megjelent szülôk, nagyszülôk, gyerekek számára felejthetetlen élményt nyújtott a késô esti órákig eltartott kaláka. A szülôk, nagyszülôk szorgalmasan vágták a rongyokat, a gyerekeik pedig szôtték a rámákon. Alfaluból Nagy Imre bácsi a citerájával teljesen a régi kaláka hangulatát varázsolta elénk a gyerekek, szülôk, nagyszülôk nagy örömére. Természetesen a fôtt kukorica, a népdalok éneklése sem hiányzott a régi hagyományokhoz híven. Mit is élhettek át a gyerekek, szülôk, nagyszülôk és mi pedagógusok? Csak dióhéjban néhány gyerek véleménye: „Nagyon tetszett és nagyon jól éreztem magam!”, „Mikor lesz még ilyen kaláka?”, „Kicsit irigylem, hogy nagyszüleim, dédiék gyakran voltak ilyen kalákában.”, „Csak akkor megyek haza, ha már befejeztem!” és még sorolhatnám.
Mi lesz a folytatása? Majd errôl is beszámolunk. A szülôkkel pedig a közelgô szülôi értekezleten fogjuk ismertetni, hogy mit is fejleszt a szövés, mit árul el a gyerekérôl az elkészített munkadarab, miben is rejlik e tevékenység értéke, mert most a hangulat miatt erre nem kerülhetett sor.
Dániel Margit óvónô, mentor, 1-es számú Napközi otthon
Jelet kíván a fal?
A kék hótoló mozdony volt ez idáig az egyetlen állomásra utaló jel a derékig érô gazban. S mi tagadás, a rozsda se kezdte ki nagyon, még. A lerobbant, elhanyagolt ipari övezet „ékeként” is lehetett volna számon tartani.
Egy ideje azonban túldíszítették az ékszert. Graffiti díszeleg rajta. Így már Gyergyószentmiklóson nemcsak az épületfalak, betonkerítések vonzzák a graffiti művelôit, s az ákombákomozókat. Akár nagyvárosokban, itt is rajzot kívánt a vasút környéke. „Ez kifejezetten szép” – állították a művésszel egykorú tizenévesek, akikkel együtt fedeztük fel a nagy alkotást. Valósággal csodálták a „képet”. S a felrajzolt írásról, álnévrôl rögtön tudták, ki volt az elkövetô, azt is mondták róla, tehetséges. Különbséget is tesznek az igazi kézjegy és az utánzat között. Szerintük nem vandalizmus, egyáltalán nem. Inkább megnyilvánulás. Lehet éppen azért, hogy ott áll a mozdony, nem használják semmire. De akár hasonlíthatnánk a művészt ahhoz a kutyához is, aki megjelöli felségterületét. Vagy egyszerűen ott a fal, a megfelelô felület, s jelet kell hagyni azon. Tehetséget kíván mindez, művészet, állították a tizenévesek. Hogy hol a határ, mi megy művészetszámba, és mi az, ami már vandalizmus, arra is megkaptam egy-kettôre a választ: Elítéljük az olyan tettet például, mikor az ifjak meghúzzák a vonat vészfékjét, telesprayezik a vonat belsejét, majd leugrálnak, a külsejét is elrondítják, majd elszaladnak.
Íme, ez három értelemtôl csillogó szemű, világosan fogalmazó kamasz véleménye. Értem, hogy nem adják ki, ki rejtôzik az álnév mögött.
Csak azt nem tudom felfogni, mikor alkotnak, mennyi idôt tart egy ilyen kép megfestése, és miért nem látja senki, amikor éppen kezükben a sprayvel kanyarítják a betűket a tehetségesek, vagy a tehetségtelenek.
K-T. Gy.
„Aki bátrabb, kezdje!”
Szerdán délután öt órára hívta meg Pap József polgármester a civil szervezetek képviselôit beszámolójának meghallgatására. Ezzel szemben, a közel kétórás beszélgetésen, aki bátrabb, kezdje! – felszólítással várta a civilek elképzelését a város 100. évfordulójára. A férfikórus nevében Szôcs László szólt a július 7-i ünnepségrôl, a kórusfesztiválról, melyet a férfidalárda 115. éves születésnapjára szerveznek, tizenkét Kárpát-medencei kórus részvételével. Ehhez kért anyagi támogatást. A polgármester pedig a kért nyolcvanmillió régi lej helyett 70-et javasolt. A jelen lévô civil szervezetek vezetôi bekapcsolódtak javaslataikkal az ünnepségsorozat sikerességéhez. Több téma, illetve már szervezés alatt álló program került napfényre. Így a múzeum szervezésében több érdekes rendezvényre számíthatunk, ôk állítanák össze azt a kiadványt, melyben az elsô választott polgármesterrôl, az 1907-1918-ig tevékenyekedô Orel Dezsô életútjáról is többet megtudhatunk. Elhangzott, persze javaslatként, hogy jó lenne hazahívni a külföldre szakadt szentmiklósiakat is. A megbeszélésen felvetôdött, öt nagyobb rendezvény köré szeretnék szervezni a 100. évforduló megünneplését. Szóba jöttek a márciusi, a májusi, a júliusi, a szeptemberi és decemberi ünnepségek, melyek köré lehetne szervezni a 100 éves megemlékezést is. A jelen lévô civilek természetesen hozzáadják a „szeletkéjüket” csak egy picit most váratlanul érte a felkérés, hiszen nem erre készültek, így konkrét rendezvénnyel, idôponttal nem tudtak elôrukkolni, de rengeteg jó ötlet, javaslat hangzott el. Többek között az is, hogy jó lenne a várossá válás ünnepeit, rendezvényeit kifelé is tolmácsolni, tudják az erre látogatók, mit kapnak itt.
A polgármester elmondta, elképzelése szerint a négy kulturális intézmény köré kellene csoportosítani a szervezést, a megbeszélésen viszont csak a múzeum igazgatója volt jelen, és az is kiderült, hogy a tavaly a tanács által megválasztott, 100. éves ünneplést szervezô tanácsosokból álló bizottság felbomlott. Sôt, az is kiderült, hogy a még nem létezô új szervezôbizottság elnöke az alpolgármester, aki nem volt jelen a megbeszélésen.
Pap József polgármester a jelen lévô civileknek végezetül felsorolta a 2007-es évre a városban tervezett beruházásokat, melybôl kiderült, a várossá válás 100. évfordulójának megünneplésére 1 milliárd régi lej van elôirányozva.
B. T. I.
Fórum kevés résztvevôvel
A Salamon Ernô Gimnázium díszterme egyáltalán nem telt meg a péntek délutánra szervezett lakossági fórumon. Az öt órától kezdôdô találkozón „csúcsidôben” is csak tizenhatan voltak kíváncsiak a polgármester beszámolójára. A városban jelenlévô többéves problémák mellett Blénessy Jenô bácsi elsôként az érdektelenséget említette, majd a város ivóvízellátásáról, a fiatalok itthon tartásáról szólt, illetve a Gyergyószentmiklós 100. éves ünnepségére tért ki. A fórumon felvetôdött a szienit-kitermelés, Jakab Dezsô kérdezte a polgármestert, igaz-e, hogy a tanácsosok tudta nélkül írt alá ez ügyben. Pap József válasza a következô volt: „a szienitkôzet ügyében szerzôdést nem írtam alá, de kértek egy beleegyezést, hogy kutathassanak Békényfôn, a Hajnal-patakánál”. Továbbá örökzöld témák kerültek újra elô: számvevôszék ellenôrzése, Romtelecom és tekepálya épülete, közvilágítás, az utak állapota. A polgármester elmondta, a tavaly tíz utcát köveztek ki, és az idén szintén tízet fognak kikövezni. Továbbá azt is megtudtuk, a Selyem, a Temetô, a Kápolna utca felének, a Rákóczi és a Kis utcák aszfaltszônyegezésére számíthatunk az idén.
Mindennél olcsóbb a gáz – fogalmazott a polgármester, és felhívja a lakók figyelmét, hogy február 1-tôl a katasztrófa-elhárító iroda épületében már érdeklôdhetnek, jelentkezhetnek a lakossági gáz bevezetése érdekében. De tudni kell azt is, ha utcánként a lakók negyven százaléka nem igényli a gázt, nem fogják bevezetni. Továbbá a lakótársulások fontosságáról, a Békény-patak takarításáról is szólt a polgármester.
Pap József úgy látja, jó kezekben van a hoki, a pályát pedig kisebb átalakítással, az idényen kívül is szeretnék használni, lepadolva koncerteknek, görkorcsolyapályaként, teremfocinak adna otthont, így az elképzelés szerint egy összerakható színpadon akár a Fásy mulató, vagy a Vidám vasárnap is felléphet.
B. T. I.
A Magyar Kultúra Napja
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozatot a művelôdési ház színháztermében gálaműsorral indították Gyergyószentmiklóson. Fellépett a Székely Szimfonikus Zenekar Bodurian Aram vezényletével. Majd a fôvédnök, Petres Sándor szólt az egybegyűltekhez. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére szerveztek fotókiállítást a Pro Art Galériában hétfôn délután öt órától. Ezúttal az Alfalvi Fotótáborban készült tizenhárom fotós munkájából állítottak ki. Barthi Tihamér és Tusa Lajos köszöntötte az egybegyűlteket, és az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület citerásai és fiataljai tették ünnepélyesebbé a kiállítást. Majd Bajna György újságíró mondott méltatóbeszédet, állítva: „Nem spekulál senki az alfalvi tábor tagjai közül. Próbálkozásaikban csak annyira érzôdik kísérletezô kedv, amenynyi minden valamirevaló művésznél kötelezô követelmény.
A kiállítás-megnyitót követôen – melyen a tizenhárom alkotó közül Adám Gyula volt jelen – a Magyar Kultúra Napja tiszteletére az 1823-ban, e napon, Kölcsey Ferenc által írt Nemzeti ima éneklésével tisztelegtek a jelenlévôk.
* * *
Hétfôn délután igencsak szűkösnek bizonyult a Könyvtár emeleti terme a Petres Csaba Tücsök koma, gyere ki! című könyvének bemutatójára. Bajna Ani óvó néni tizenhét kisóvodása lépett a „parányi színpadra” a könyvbôl tanult gyerekdalokat énekelve, játszva, köszöntötték a szerzôt, a kultúra kedvelôit.
A Salamon Ernô Iordalmi Kör, a városi Könyvtár és a Pro Libris Alapítvány jó döntésének bizonyult a Magyar Kultúra Napjára szervezni a könyvbemutatót, annál is inkább, mert bátran kijelenthetjük, Petres Csaba zenetanárnak, zeneszerzônek rengeteget köszönhet az erdélyi magyar zenei élet. A most megjelent könyvrôl szerzôje elmondta: „Két dolog vezérelt, az elsô az volt, hogy az utolsó idevágó, ilyen jellegű munka 1972-ben jelent meg, a másik pedig, hogy gyakran tanúi vagyunk annak, hogy a kisiskolások olyan dalokat tanulnak, melyek nem illenek hozzájuk. Remélem, e könyv az érezhetô hiányt kitölti, a szókincs gyarapítása mellett, a nyelvi fordulatokon át, rengeteget tanulhatnak a gyerekek belôle”.
* * *
A VIII. osztályos Bajkó Csilla egyéni kiállításán tanára, Balázs József köszönte meg Babos Miklós tanító bácsinak a művészeti osztály indítását. A könyvtár emeletén rendezett kiállításon, a rajzteremben Csilla, tanárai, a kisebb rajzosok, szülei, rokonai és osztálytársai vettek részt, kik kis meglepetéssel is készültek. Török Emese, Csilla osztálytársa méltatta a kiállítást, ez elsô alkalom, hogy ilyen fiatal a méltató: „Csilla egy nagyon nyitott ember, ez látszik a rajzain is, a munkájában szereti a fantáziáját segítségül hívni, de a megadott téma sem okoz neki gondot. A rajzainak, festményeinek sajátos hangulatuk van, ami az érzelemvilágától függ. Tükrözôdik bennük a szépség, az érzelem, az elegancia, törekszik a tökéletességre, vagyis mindig jobbat és jobbat alkotni”.
A Vaskertes iskolába járó tehetséges kislányt annak idején nagymamája íratta a tanító bácsi osztályába, rajzszakra és az érdekesség az, hogy vizsga nélkül került oda, s íme, most a tehetségesek közé tartozik, fedte fel a „titkot” Balázs József. Babos Miklós tanító pedig nem titkolta, otthonában, szobája falán ôrizgeti egykori tanítványa munkáját.
* * *
Másfél órás hasznos történelemórán vehettek részt az érdeklôdôk kedden este a Pro Art Galériában; a Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat mozzanataként, író-olvasó találkozón mutatták be Egyed Ákos történésznek, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnökének A székelyek rövid története a megtelepedéstôl 1918-ig című könyvét. A kiadvány a Pallas Akadémia Könyvkiadó 400. könyveként jelent meg. A házigazda Kassay Péter, a Szárhegyi Alkotóközpont igazgatója indította a rendezvényt, majd dr. Garda Dezsô, az EME gyergyószentmiklósi fiókjának vezetôje – Egyed Ákos tanítványa – méltatta a szerzôt, gazdag történetírói alkotását, az EME-ben kifejtett tevékenységét, legújabb kötetét. Kozma Mária fôszerkesztô kérdéseire válaszolva a szerzô beszélt a székelyek megtelepedésérôl, ami sikertörténetként fogható fel, majd összefoglalta az általa leírtakat, a székelység történetének fôbb mozzanatait, végül pedig a székelyek örökségérôl is szólt. A könyv, mint dr. Garda Dezsô elmondta, átfogó munka, pontos, maradandó és útmutató a romániai magyarság számára. Olyan reális múltat mutat be, amely nemcsak az értelmiség számára, a fiatal történészek számára is útmutató.
Kedves-Tamás Gyopár
Baricz Tamás Imola
Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Kulturális Központ
Pályázati felhívása
a Hargita megyei kulturális programok és projektek támogatására
A pályázat célja: Egyesületek, alapítványok és nem kormányzati, nem profitorientált szervezetek kulturális programjainak és projektjeinek (rendezvényeinek) résztámogatása.
A pályázók köre: Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô egyesületek, alapítványok és nem kormányzati, nem profitorientált szervezetek.
A pályázat megvalósulása: 2007. március 20 – 2007. december 20.
A támogatás formája: a pályázat költségtérítéses.
A pályázat beérkezésének határideje: február 1., 10.00 óra.
Pályázati feltételek: 1. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázati űrlapot (három példányban) és a 49/2003-as Kormányhatározat 8. cikkelyében feltüntetett szükséges okiratokat (egy-egy példányban.); 2. Az űrlapokat számítógéppel kell kitölteni; 3. A pályázati űrlap, a költségvetési lap és a tájékoztató letölthetô a következô honlapokról: www.ccenter.ro, www.cchr.ro vagy igényelhetô elektronikus formában az Európai Információs Központban, illetve az alább felsorolt irodákban; 4. A pályázat benyújtásakor a pályázónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a pályázati összköltségvetés legalább 10%-val; 5. Egy szervezet egyetlen pályázatra nyerhet támogatást, 1 500 – 5 000 RON közötti összeget.
A pályázat érvénytelen ha: 1. nem érkezett be a felhívásban meghirdetett határidôig valamelyik irodába; 2. hiányos, vagy a megadott határidôn belül nem történik meg a hiánypótlás; 3. a pályázat nem a felhívásban közzétett célra volt benyújtva; 4. a pályázó szervezet nem a pályázati űrlapon és a törvény által kért mellékletek csatolásával nyújtotta be; 5. a pályázati űrlapon és az elôírt mellékleteken nem szerepel a pályázó törvényes képviselôjének aláírása és pecsétje; 6. nem pályázhatnak azon szervezetek, amelyek az elôzô idôszakban a szerzôdés feltételeinek nem tettek eleget; ezek névsora letölthetô a következô honlapok egyikérôl: www.cchr.ro, www.ccenter.ro.
A pályázatra történô jelentkezés egyben a kiírásban szereplô feltételek elfogadását is jelenti.
A pályázat benyújtható: Lezárt borítékban. A borítékra kérjük írják fel a pályázó szervezet hivatalos nevét. A megjelölt három iroda valamelyikénél – írásban és elektronikus formában – kell leadni:
Hargita Megyei Kulturális Központ (530104 Csíkszereda, Temesvári sugárút, 4. szám, I. emelet. Fax: 0266/315.891. Tel.: 0266/372.044. E-mail: office@ccenter.ro)
Hargita Megyei Hagyományôrzô Forrásközpont (535600 Székelyudvarhely, 1918. december 1. utca, 9. szám, 2. emelet. Tel./Fax.: 0266/218.500. E-mail: office-udv@ccenter.ro)
Hargita Megyei Kulturális Központ Gyergyó-Maroshévízi Iroda (535500 Gyergyószentmiklós, Testvériség sugárút, 9. szám, 10-es szoba. Fax/Tel.: 0266/363.940. E-mail: hmkkgy@kabelkon.ro)
B. T. I.
Szerzôdés a Támasz Klubért
Már korábban is írtunk arról, hogy a fogyatékkal élô gyerekek képzésével foglalkozó intézmény képviselôi, pedagógusai, a gyerekek, fiatalok szülei minden lehetôséget kihasználva képzéseken, konferenciákon vesznek részt. Teszik ezt egyrészt az uniós normáknak való megfelelésért, de leginkább a sérült gyerekek minél hatékonyabb fejlesztéséért. Legutóbb, ôsszel a svéd partnerek – SV – Svédországi Népművelô Iskola, FUB – Svédországi Értelmi Fogyatékosok Országos Egyesülete – segítségével, a szülôk két megbízottja Temesváron vett részt egy nemzetközi konferencián, tudtuk meg Gheorghiu Aureltôl, aki a konferencia legfontosabb napirendjérôl, a fogyatékkal élô gyerekek, fiatalok központjának hatékonyabb működésérôl szólt.
– A hatékonyabb működés érdekében a Támasz Klub mellett működô Napsugár az Esôben Egyesület egy együttműködési szerzôdést kellett kössön a polgármesteri hivatallal. Szükség volt erre azért, hogy az olyan pénzeket, melyeket a hivatal nem tud megpályázni az általa fenntartott központ számára, az alapítvány megtehesse. A partneri szerzôdés megkötésére szeptemberben tettük le a kérést. Az együttműködési szerzôdés megkötésére január 10-én került sor, a 172/2006-os tanácshatározat alapján. A Napsugár az Esôben Egyesület anyagilag a tavaly több mint százmillió régi lej értékben segítette a Támasz Klub működését. Az aláírt együttműködési szerzôdés alapján elindítottuk az alapítvány akkreditálását is. Az akkreditálást követôen az alapítvány a partnerkapcsolati szerzôdéssel a személyzetet és az anyagi forrásokat szeretné bôvíteni.
Hozzátette azt is, köszönik a tanácstestület döntését, mert így lényegesen több anyagi forráshoz juthatnak, ezáltal pedig a sérült gyerekek, fiatalok képzését, fejlesztését segíthetik.
Az intézmény rövid idô alatt nagyon sokat fejlôdött, mondta dr. Koszta Erika szülô, ki az iramos fejlôdés, célok mellett a problémákra is kitért.
– Legnagyobb gondunk a káderkérdés, lévén speciálisan sérült gyerekekrôl van szó, itt nem a hagyományos tanügyi rendszerben elfogadott normák szerint kell gondolkodni. Megemlíteném azt, hogy az autista gyerekek esetében, az uniós országokban, már Magyarországon is, minden gyerek mellé egy személy jut. Az autista csoportban sikerült a tanács jóvoltából egy kisegítô személyt alkalmazni, de sajnos a hivatal január hónaptól azt a személyt korlátolt idôre viszszavette a hivatal telefonközpontjába. Ez óriási probléma, mert a gyerekeket akár életveszélybe is sodorhatja az, ha ápolójuk épp egy társukkal kimegy a mosdóba, és magukra maradnak. Tudjuk, hogy korlátozottak a város pénzügyi lehetôségei, ezért a továbbiakban is szeretnénk pályázni.
Már pályáztak, két sikeres pályázat van mögöttük az egyiket a kisbusz fenntartására, a másikat didaktikai eszközökre nyerték. Nemrég egy faxot is kaptak a svéd támogatóktól, sôt ígéretet is, hogy továbbra is segítik. Most, hogy európai normáknak kell megfeleljen a központ, még két mosdót kell kialakítani, ami az alapítvány nem kis pénzébe kerül; jóváhagyás céljából kérést is tettek le a hivatalba, tudtuk meg Vízi Levente szülôtôl.
A szülôket a központhoz tartozó udvar sorsáról is kérdeztük. Ôk aggódnak, már többször kaptak ígéretet, sôt a svéd segítôknek is megígérte a polgármester, hogy lebontatja az udvaron lévô garázsokat, hogy bekeríthessék a központot. Ez idáig nem történt semmi, aggódnak, nehogy e miatt ne sikerüljön a minisztériumi akkreditálás. A frissen megalakult vezetôtanács, mely a szülôi bizottság és az alapítvány kuratóriumi tagjaiból tevôdik össze, minden hónapban összeül, hogy az éppen aktuális témát, problémát megtárgyalják.
B. T. I.
Mit tegyünk, ha…
Mit tegyünk, ha nyomasztó élményeink egyre csak szaporodnak?
Ha csendre lenne szükségünk, és ordítóznak körülünk a vonaton, ha egy elveszített, fontos tárgyat hiába keresünk, ha gyanúsan nagy a havi villanyszámla összege, ha igazságtalanul megbüntet a rendôr, ha nem szívlel a munkahelyi fônökünk, de otthon, a családban sincs béke, és emiatt elmaradoznak a barátaink is, ha egyre gyakrabban felejtünk el ezt-azt, mert egyre kevésbé tudjuk kipihenni magunkat, s ha mindezek után berobban életünkbe egy fájó esemény: meghal egy kedves hozzátartozónk?
Lehet csodálkozni, ha így valaki összeroppan?
Hát ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre igyekezett válaszolni Bartalis Kinga pszichológus január 18-án Ditróban a Mindenki Óráján 40 hallgató elôtt. Többnyire fiatal nôk, diáklányok voltak, mindössze 3 férfi.
Pedig a stressz, amirôl az elôadás szólt, bizony a férfiakat is érinti.
Az elôadó nagyon komolyan vette a feladatát. Szemléltette a mondanivalóját, átéléssel – úgymond kézzel-lábbal – egész lényével magyarázott, könnyedén jutott át a tudományos kifejezéseken, amelyeket több oldalról megvilágított, el tudta hitetni hallgatóival, hogy legyôzhetôek az élet nehézségei, ha mindenki megtalálja a saját egyéniségének megfelelô módszereket. De ehhez feléje nyújtott segítô kezekre van szüksége, tehát nem szabad senkinek elszakadnia az emberektôl. A bánatot is, az örömet is meg kell osztani valakivel, táncolni, sportolni, színházat, ismerôsöket kell látogatni, valakinek a viccein jó nagyokat nevetni. Életcél kell, és ennek érdekében közeli és távoli terveket kell kigondolni.
Végül pedig: nem minden stresszhatás káros – figyelmeztetett a pszichológus. Ha a diák (vagy a felnôtt) vizsgázik, ha a színész szereplés elôtt, a sebész operálás elôtt áll, ez izgalommal tölti el. Ez a fajta izgalom azonban a sikeres teljesítményt segíti elô.
De minden izgalom után a megnyugvásnak kell következnie. Az újabb csaták érdekében.
Az elôadónak a témában való otthonossága, könnyed közvetlensége, világos magyarázata érezhetôen felfokozta a hallgatók érdeklôdését. Fenntartás nélkül mondhatjuk, hogy ez az est (is) kiváló stresszoldónak bizonyult. Fel-felbugyborékolt a kacagás, egyre derűsebbek lettek az arcok. A hozzászólásokban, a hazatérôk csevegésében tovább rezgett a felszabadult életkedv.
Gergely Géza
Volt még ilyen telünk
Volt még ilyen telünk a régmúlt idôben. Talán még melegebb. Szociológiai kutatásom alkalmával kezembe került az alfalvi ortodox egyház anyakönyve, melyet 1824-tôl vezettek.
Az anyakönyv lapjának elsô oldalán magyar nyelven a következô feljegyzés volt olvasható:
„1824 nóvemberében nem fagyott, nem havazott. Decemberében sem, s csak annyira fagyott, hogy a szekérkerék a sárba belevágott. Januáriuszban, februáriuszban hasonlóképpen. Március elsején eleredt az esô és megjött a tavasz.”
Nincs feljegyezve, hogy ennek az enyhe télnek késôbb mi lett a hatása, holott a legfontosabb események ezen anyakönyvbe mind be vannak jegyezve.
Az 1870–1874-es években nem jegyeznek hó, fagy nélküli telet, enyhe idôjárást, s mégis olyan szárazság volt, hogy nem lett termés. A fa kérgét összeôrölték zabbal és árpával, s abból sütöttek kenyeret, hogy éhen ne haljanak. Mindezek ellenére az újszülöttek 65–70%-a elhalálozott, míg a felnôttek is tömegesen pusztultak el, olyan betegségekben, amit az orvostudomány még nem is ismert.
A mostani tél, hogy milyen hatással lesz a mezôgazdaságra, az emberek egészségére, nem tudom, bár jóslatok vannak.
Talán, ha netalán bajok lennének, majd kisegít az Európai Unió, ha lesz pénzünk, mert az adakozásnak is egyszer vége szakad.
Király Sándor
A Gyergyói-medence vadon élô és termeszthetô gyógynövényei
I. A gyógynövények jelentôsége az emberiség történetében
Az emberiség egész története során a gyógynövények jelentették a legôsibb gyógyászati lehetôséget, és uralkodó szerepük évezredeken át tartott.
A XIX. század közepén kezdtek a gyógyászatban olyan vegyületeket is alkalmazni, amelyek a természetben nem léteznek. A szintetikus gyógyszereket olyan gyors ütemben alkalmazták, látványos eredményekkel, hogy néhány évtizeddel ezelôtt a természetes gyógymódok alkonyát hangoztatták.
A jóslat nem vált be. A gyógynövények mai helyzete alapvetôen új, lényeges változást jelent. A fizioterápia, mint a megelôzés és a gyógyítás egyik lehetôsége, nagy népszerűségnek örvend. A gyógynövénykészítmények iránti kereslet az egészséges életmód iránti igényt fejezi ki.
A felhasználás lehetôsége a következô fôbb területeken foglalható össze:
a. A gyógynövények, mint gyógyszerek nyersanyaga;
b. A gyógynövények a kozmetikai készítmények alapanyagai;
c. A rendszeres gyógynövényhasználat;
a. A gyógynövények, mint a gyógyszerek nyersanyagai
Amellett, hogy a növényi nyersanyagból készített gyógyszerek elôállítási költsége jóval kisebb, mint a szintetikusaké, ezek a természetes anyagok közelebb állnak az emberi szervezet vegyi összetételéhez, könnyebben bomlanak le, alakulnak át és ürülnek ki, mint a természetben nem létezô vegyületek. A szintetikus vegyületek egyre gyakrabban váltanak ki „vészreakciót” a szervezet részérôl, szinte „vegyi agressziót” jelentenek. Ezen anyagok egy részét a szervezet nem tudja lebontani (pl: DDT), ezért felhalmozódnak a szervezetben, és gyakran okoznak kárt. Világviszonylatban sem ismertek olyan esetek, hogy valakinek megártott volna a körömvirág tartalmú gyomorfekély elleni szer, a bélgörcsöt csökkentô kömény, vagy a hasmenést gátló libapimpó.
Tehát a gyógynövény alapanyagú gyógyszerek használata elônyösebb, mint a szintetikusaké. Szükségünk van újabb növényi készítményekre, amelyek a magas vérnyomás, érelmeszesedés, érszűkület, visszérgyulladás és az agy keringési zavarai esetében hatásosak, továbbá olyanokra, amelyekkel a daganatos betegségek elôzhetôk meg és kezelhetôk.
b. A gyógynövények a kozmetikai készítmények alapanyagai
A gyógyszerek mellett a kozmetikai készítmények is nagy menynyiségű gyógynövénykivonatot igényelnek. A gyógynövény alapú készítmények igen alkalmasak a bôr minôségének javítására, és fiziológiás állapotának minél jobb megôrzését biztosítja. A kozmetikaiparban leggyakrabban használt gyógynövények: cickafark, kamilla – ismert gyulladáscsökkentô hatásukkal –, libapimpó, palástfű – összehúzó hatásukkal –, és a körömvirág, orbáncfű, útifű – hámosító hatásukkal.
c. Rendszeres gyógynövényhasználat
A gyógynövények rendszeres használata bizonyos fokig emlékeztet a hiánybetegségek kezelésére. A hiánybetegségek az egyes vitaminokban szegény táplálkozás következtében alakulnak ki. Igen valószínű, hogy egy sor gyógynövény – fôleg egyes gyógyteák – rendszeres használata során olyan anyagok jutnak a szervezetbe, amelyek a törzsfejlôdés során az élelemmel kerültek a szervezetbe, de a megváltozott táplálkozási szokások miatt csökkent a bevitelük. A szervezet káliumszükségletét rendszeresen a napi ismételt bevitellel kell pótolnunk, mert ez a kémiai elem is létfontosságú, de legtöbb ásványi anyaggal szemben gyorsan kiürül a szervezetbôl. A káliumhiány egyebek mellett izomgyengeséget, fáradtságérzetet és szívműködési zavarokat idéz elô.
A szárazföldi növények sok káliumot tartalmaznak, az ivóvíz káliumtartalma viszont igen alacsony. Egy gyógytea, ha semmi egyebet nem tartalmaz (ez persze nem fordulhat elô), már emiatt is kedvezô hatású lehet. Nagyon valószínű, hogy sok gyógynövény esetében a káliumpótláshoz hasonlóan hiánytüneteket szüntetünk meg. A fekete áfonya (kokojza) hatása a visszérbántalmakban, a galagonya jótékony szerepe a koszorúér átáramlási zavaraiban lényegében a hiányok pótlásával magyarázható. Az enyhe hatású, minden veszély nélkül használható gyógynövények a bennük található egyes anyagok miatt fontos láncszemet alkotnak az ember és környezete közötti kapcsolatban. A gyógynövények átmenetet képeznek az élelmiszerek és a gyógyszerek között.
A fizioterápia egyik legfontosabb feladata a biológiailag hatékony, az egészség fenntartásához szükséges anyagok megfelelô arányú biztosítása. Ez csak a vadon élô állományok ésszerű gyűjtésével, és a termesztési lehetôségek kihasználásával valósulhat meg.
II. A gyógynövények szerepe a gyergyói ember életében
A Gyergyói-medence természeti és társadalmi környezete az évszázadok során biztosította az ember és a növényvilág szoros kapcsolatát. Az erdô és a hozzá kapcsolódó foglalkozások hatottak a vidék fejlôdésére. A népi gazdálkodásban fô helyet foglalt el a gyűjtögetés, a legôsibb emberi foglalkozás. A gyűjtögetés tájak és korok szerint változik, a járvány és az ínségek idején növekedik.
(folytatás következô lapszámunkban)
Bancsi Edit-Anna biológia szakos tanár
A nagy család „törpéi”
A törpék ebédlôjének falain gyönyörű rajzok, legtöbb a nevelôknek készült. Játékok díszítik a falakat, na meg könyvespolc, rengeteg olvasnivalóval. Készült az ebéd csütörtök délelôtt: zöldségleves tarhonyával, szalonnapörcökkel, a szakácsnô nagymamájának receptje alapján, túrós puliszka és hígpalacsinta. Ezzel rakták tele kis pocakjaikat a szárhegyi „nagycsalád” kis tagjai, Böjte Csaba atya gyermekei. Ötvenhárom kiskorú étkezik ott, közülük tizennégyen az ebédlô fölötti szobákban laknak, a többiek pedig csak a délutánt töltik a kolostor szomszédságában. Tanulnak, játszanak, vagy éppen olvasnak. Mindenképpen nyugodtan végezhetik teendôiket szüleik, hiszen hasznosan töltik az idôt csemetéik az erdô alatt.
A mindenes, Csergô Hajnal hat évet az alkotóközpontban dolgozott, turisztikázott, tehát vendégeket fogadott otthonában, aztán az OVR-irodában dolgozott, mikor megszületett kislánya, és két év után munkahelyet kellett keressen, a kolostorba keveredett.
– Imádok fôzni, s meghallottam, hogy itt keresnek szakácsnôt. Mikor megtudtam, hogy a gyermekemet is hozhatom a munkába, akkor négy óra helyett nyolcat is maradtam. Nemcsak szakácskodtam, mikor, mit kellett, azt tettem. Ami hiánycikk volt a konyhán, pótoltam otthonról. S férjem se ellenkezett, mikor megadatott a lehetôség, hogy itt tevékenykedjünk: bezártuk otthon az ajtót s kiköltöztünk ide – mondta.
Nemes dolognak, szép életnek, hivatásnak tűnik elsô látásra mindaz, amit a Csergô család tesz, de sok mindenre szüksége van egy ilyen nagy családnak.
Hogy mibôl jut mindenre? Jólelkű adományozók segítségébôl élnek, a dévai központtól is kapnak pénzt, s idéntôl van egy szárhegyi névtelen adományozó is, aki megvásárolja az alapélelmiszerek nagy részét. Csergô József mint mondta, folyamatosan tartják a kapcsolatot a segítôkkel, újakkal ismerkednek meg, igaz, még nincs internet a házban, amely meggyorsítaná a levelezéseket, de eddig is boldogultak: tollal írt levél, felkérés által jutottak gyógyszerhez; az egyik magyarországi gyógyszergyár igazgatója segített a szükséges tablettákkal, szerekkel.
Ruhaneműben sincs hiány, sôt volt rá eset, hogy a község néhány családjához is vittek ruhaneműt.
– Szárhegy elfogadta-e a gyermekeket?
– A falu mond. De a polgármester, a tanácstagok, az iskolaigazgató mellettünk állnak. Az iskolának is számít, hány gyermek tanul. Nem lesz itt színtízes tanuló abból a gyermekbôl, aki eddig se volt jeles, de a templom közelében jól el lehetnek, s becsületes munkás válhat belôlük. A napközisek is jól érzik magukat délutánonként, van még Szárhegyen, aki engedhetné ide gyermekét, mert itt ebédelhetne, uzsonnázhatna, imádkozhatna, tanulhatna. S besegítenénk a családnak azzal, amire szükségük van.
– Mi lesz a bentlakókkal, mikor elvégzik az iskolát?
– A helyi mesteremberek közül van, aki szívesen megengedi, tanuljanak műhelyében szakmát a gyermekeink. Egyikük kamionsofôr szeretne lenni, s mikor ideje engedi, szerelni tanul. Az alapítványnál, ha akar, maradhat sofôrként. De akik az asztalos szakmát választják, azok is maradhatnak. Itt mindig van helyük.
Rendre próbálják tanítani a gyermekeket, együtt imádkoznak, veteményeznek, játszanak. A kicsik maguk után mindig elmossák a kis csészéket, poharakat, megágyaznak, s a tanulószoba falára ki is függesztették, ki, mikor takarítja a helyiséget.
Nagy család, nagy gondok nélkül nem létezik – mondhatnánk –, de a felnôttek problémamegoldó készsége nem ismer határokat. A Csergô család például három hétig minden gyermeket befogadott otthonába, mert nem volt más megoldás az átmeneti idôszakra. A szakácsnô is ott fôzött, együtt voltak, mind.
Van tehát finom meleg étel a gyermekeknek, tetô is a fejük fölött, iskolába járnak, délután és éjszaka nevelô vigyáz rájuk, azonban, ami felgyűlt bennük, amit hoztak magukkal régi otthonukból, családjuktól, arra egyik napról a másikra, nem kerül orvosság. Védekeznek, ahogyan tudnak. Néhányuknak nehéz a beilleszkedés. Szeretetre vágynak mindenhol, iskolában, otthon.
– Mi az, amivel nehezen birkózik meg a család?
– Néha el-elszöknek, ha valami eszükbe jut. Nem bírják az amúgy természetes korlátokat, a szokásos dolgokat. Ilyenkor indulnak haza. De már szerencsére csak egy darabig mennek el, s visszafordulnak, bocsánatot kérnek. Akad, aki azért ment el, hogy otthon maradt testvérein segítsen. Csakhogy ez utólag derült ki. Azóta rendszeresen hazaengedjük, küldünk élelmet a testvéreinek, és nincs gond. Mikor visszajön egy-egy látogatás után, sajnálja az otthon maradottakat, de örül is, hogy legalább ô jól van itt.
Az emeleten a tanulóból nyíló két szoba valamelyike mindig visszavárja a hazatérôt. Egyik a lányoké, másik a fiúké. A falakon játékok, a léggömbök alatt hét ágy, hét kisasztal, hét kis csésze, hét fogkefe... A szobákból mosdó nyílik, s az emeleten van a nevelôk szobája is. S ha a nevelôk is annyira ragaszkodnak a gyerekekhez, mint a Csergô család, akkor a hét-hét kis törpe hetvenhét bajára biztosan találnak orvosságot.
K-T. Gy.
Pontrateszik a kultúrházat
Pénz került a szárhegyi művelôdési ház rendbetételére. Tavaly, amikor a falu saját pénzébôl hozzálátott a tetôszerkezet rendbetételéhez, nem is remélhette, hogy kerül még „sastojás” az épület többi részére is.
Gábor László polgármester kormánytámogatásért folyamodott, az RMDSZ közbenjárását kérte, és mintegy karácsonyi ajándékként meg is kapta Szárhegy a 580 000 lejt. Az összeg irigylésre méltó, jut belôle a falak külsô és belsô felújítására, a színpad rendbetételére, székek vásárlására, sôt az ókori villanyvezeték kicserélésére is. Ha minden jól megy, mert akarat és pénz van hozzá, a Szárhegyi Falunapokra újbateszik a művelôdés házát.
B. K.
Imakönyvvel a boldogságért
Szárhegyen, az alszegi részen lakik a falu legidôsebbje, Juliánna néni. Ki Pálnak, ki Rácznak tudja vezetéknevét – két férje volt ugyanis a kilencvenöt éves asszonynak –, ám abban senki sem téved, hogy a Ferenc-rendi Leó atya nagymamájáról van szó. Juliánna néni menyecskéjénél lakik egy ideje, lányától költözött át ide, s úgy megszokta, hogy itt ragadt. Vitának nyoma sincs a házban, a menyecske fôz, takarít, anyósa pedig az imakönyveket bújja. A százéves példányok jelentik neki a megnyugvást és vigasztalást, mert mint elmondja, nem jutott neki könnyű élet.
– Kétéves voltam, amikor édesapám háborúban meghalt, nem is ismerhettem ôt. Tizenhét évesen mentem férjhez, de jött a háború, s elvitte az uramat. Fiam, sok gürcölés után, amikor odáig jutott, hogy jó munkahelyet kapjon, vegye át a könyvelôséget, akkor meghalt. Iskoláztattam, de nagy örömöm nem volt benne. Aztán második férjemet is eltemettem… hát ilyen örömeim voltak az életben.
Tanács a fiataloknak? Hogyan éljenek, hogy az ô életük könnyebb legyen? Erre a kérdésre is rációirányított a Juliánna néni válasza: nincs tanács, minden attól függ, milyen munkát kapnak.
A sok szomorúság mellett az örömökrôl próbáltuk faggatni a falu legidôsebbjét, de állította, neki semmiben öröme nem volt. A nyáron is úgy megütötte magát egy eséskor, hogy máig is fájtatja a karját, menyecskéje még a vécére is hátrakíséri, nehogy újabb baja essen. Aztán a sok szomorúság mellé kerülnek a szép emlékek is: az elsô esküvôje, melyet tizenhét éves korában tartottak. Azt mondja, szép ember volt, jó ember volt gyerekei apja, hozzáment idejében. A négy gyerekkel boldogan éldegéltek a gazdaságból; tojást, terményt tettek pénzért, a kenyérnek való búzát pedig megtermelték, megôrlették. Finomságok kerültek a család asztalára, hisz Julianna néni faluszerte híres volt fôzôtudományáról. Csépléskor sem engedték, hogy a fazekaktól eltávolodjon. Ô készítette a salátapityókát, pityókástokányt, akárcsak káposztavágáskor, amikor még muzsikusok is kerültek a földre, hogy munkavégeztével kimulassák magukat karikóperecet falatozva, pálinkát iszogatva a „torzsások”, a szárhegyiek.
Kedvenc ételérôl kérdeztük Julianna nénit, azt mondja, régen minden jó volt, most pedig azt eszi meg, amit menyecskéje elébe tesz:
– Fôz Manci rendesen, s az ételt elejembe teszi. Reafogták a fiammal, hogy a pityókát nem szeretem. Többet tesznek az ételbe, a tányérba, sok volt nekem, s meghagytam. Pedig szeretem, avval nôttem fel. A pityókát ültettük, ástuk s fôztük pirének, rántott pityókának…
– Szoktak-e veszekedni a menyecskéjével?
– Még verekedünk is – mondja nevetve, és hozzáteszi – ha mi sokat veszekednénk, én már valahol kerengenék… ha tudnék.
Anyós és menyecske nagyokat nevetnek, egymást ugratják, míg Juliánna néninek eszébe nem jut szomorú élete. Akkor újra kezébe veszi az imakönyvét, melyet boldogult anyósától örökölt el, s órákon át olvas, imádkozik. Szent Antalhoz fohászkodik, a vallásos énekeket betűzgeti, hogy halála után egy jobb sors jusson neki, keserűségtôl mentes legyen a túlvilág. A sok szomorúság között hite a vigasza; azt mondja, ha nem lenne hívô, még ilyen se lett volna élete.
Búcsúzáskor, hogy a halálról eltereljük a szót, megkérdezzük a két ükunokával is dicsekvô nénit:
– Hogyan lesz százévesen? – tesszük fel a kérdést.
– Hát, még hány évem van addig?
– Öt.
– Öt? Az nem is olyan sok. Meglátjuk, hogy lesz – mondja, s imádkozik egy kicsit, több boldogságért.
B. K.
ÖRÖMÜNNEP a két anyós-pártban
Tudod, hogy van ez: az én anyósom a feleségemet pártolja, a fene egye meg, akkor is, olyankor is, amikor nincs igaza, még szerencse, hogy a feleségem anyósa viszont engem pártol, még akkor is, amikor reggel megyek haza a kocsmából.
Egyszóval örömünnep a családban, az RMDSZ is ünnepel, a Nagyrománia Pártja is ünnepel, ez utóbbit az elôbbiért hozták létre különben, amúgy mindkettô szörnyen populista és kisajátító, hogy azt mondja „egyedül mi képviseljük az erdélyi magyarság érdekeit!”, illetve „egyedül mi képviseljük a románság igazi érdekeit!”. Számtalanszor hallhattad ezeket a mondatokat, kedves olvasóm, annyiszor, hogy már oda se figyelsz rá…
Örömünnep dr. Corneliu Vadim Tudoréknál, idézek neked szabadfordításban: „Örömmel jelenthetem be a történelmi eseményt: az utóbbi idôben Jean-Marie Le Pen úrral folytatott gazdag levélváltásunk nyomán (aki, mint tudják, a francia Nemzeti Front elnöke, és a közeljövôben valószínűleg Franciaország elnöke) úgy döntöttem, hogy pozitív választ adok a felkérésére, hogy a Nagyrománia Párt csatlakozzon a Felvilágosult Nemzeti, az EU Parlamentjében létrehozott új politikai csoportosuláshoz. Így, egyelôre csak öt parlamenti képviselôvel, de csatlakozunk a tizenöt francia, belga, osztrák, olasz, angol és bulgár képviselôhöz…” Megvolt az egyeztetés, megvolt az alku is, a Vadim pártja két fontos funkciót tölt be a politikai csoportosulásban: ô adja az alelnököt és a csoport vagyonkezelô biztosát.
Mondom: örömünnep a Vadim pártjának soraiban.
Megjósolok valamit: ez a kisszámú politikai csoportosulás (jegyezzük meg a nevét, mert fogunk még hallani róluk: a Felvilágosult Nacionalisták politikai csoportja) nem csupán nagyon hangos, minden egyszerű ember számára érthetô, és emiatt egyre közkedveltebb csoport lesz, hanem az öt nagyromániás igen jó nyelvtudással, és kiváló lobbizással, politikai háttérmunkával, most majd megmutatja, milyen is a bizánci, többé-kevésbé (a történelem folyamán mindig) sikeres politizálás.
A többiek majd tátott szájjal fogják figyelni ôket, és nem kell három hónap hozzá, hogy elmondogassák egymásnak: „hát ezek úriemberek! Ezek nagyon művelt emberek! Hát ezek tudnak viselkedni! És ráadásul – így egymás között valljuk be – igazuk van!”
Hát csodálkozunk, hogy örömünnep van Vadim Tudoréknál?
Na most figyeljünk egy kicsit oda a másik anyósra is.
Az RMDSZ is ünnepel: rövid, és szerintem tartalmatlan vita után döntött a szövetség Operatív Tanácsa, hogy kik legyenek a képviselôjelöltek. Az elsô kettô, Nagy Zsolt miniszter (a név a kémbotrány kapcsán vált közismertté), és Winkler Gyula megbízott miniszter, biztos befutónak számít. A harmadik, Korodi Attila államtitkár helyzete kétséges (egy ember legalább végig fogja idegeskedni a májusi választásokat, ami nem baj).
A nem befutó „elôkelô” negyedik helyre – Markó Béla szavai ezek – Sógor Csaba került.
De mi, gyergyószentmiklósiak is ujjonghatunk az örömtôl, az elôkelô tizedik helyre – hogy én is a Markó Béla szavait használjam – Hodgyai Géza került.
Tudják, hova ül be majd a két (esetleg három) jelölt?
Hát az angliai ír képviselôk, a spanyol baszk képviselôk, a katalán és a dél-tiroli képviselôk közé természetesen…
Mondod TE!
Na ne hülyéskedjél, atyámfia!
Hát ott a kisebbségek emberi jogait kellene képviselni!
Na nem, barátocskám!
Az RMDSZ nem esett a fejére! Az RMDSZ a Néppárt-frakcióba küldi a képviselôit.
Oda, ahol senkit sem kell képviselni. Csak a „konzervatív” értékeket.
Tudod, melyik a legkonzervatívabb érték?
Megmondom: A PÉNZ! Olyannyira konzervatív érték, hogy már a római konzervatívok, már a bizánci konzervatívok, a föníciaiak és ki tudja még milyen konzervatívok is csak ebben hittek. De ebben vallásos áhítattal.
Már látom lelki szemeimmel, hogy ott téblábolnak az EU parlamentjének pénztára körül, és dadogós nyelvtudással érdeklôdik: „Tessék mondani, mikor lehet felvenni a napidíjat?”
Györffi Kálmán
Eurótéma
Európolgár nyugdíjas ábrándozása
Örökzöld Kálmán–Lehár slágerekkel is kezdhetném: „Túl az Óperencián boldogok leszünk” vagy „Álom, álom, édes álom, ne hagyj el”. Visszaléptünk Európába?
Milyen is lenne egy kalandos kirándulás Pestre, Bécsbe, akár Párizsba is. Az álom ingyenes, lássuk hát. Közepes mai nyugdíjból futja az utazásra – vonattal. János bácsi a vonatról egyenesen az Eiffel-toronyhoz bandukol, majd a Notre-Dame tornyán bámulja Quasimodót. Éhségét oltani letelepedik a földre, hátizsákjából elôveszi az elemózsiát: szalonna, kolbász, hagyma, kenyér. Sajnos, ezt már nem tűri el a rendôr, jelekkel érteti meg magát. A hagymahéj visszakerül a táskába. Még jó, hogy szólott, az öregnek egyéb gondja is van. A közvécénél megmutatják: fél euró kellene. Arra már nem telik. A góbé már kigondolta: csak estig kell kitartani, akkor már a vonaton lesz, ahol mindez ingyenes. Az euró maradna valami apróságra.
Nézegeti Párizst, az ottaniak ôt szemlélik. Mintha ismerôs lenne? Igen, felismerik az általuk több éve levetett öltönyt, melyet ünnepnapinak választott ki a turkálóból atyánkfia, aki nem tudja, hogy a most már ugyanolyan eurócivil francia mit nevet: örvend a turistának, bámulja, sajnálja, a részvét vagy szánalom jele a vidám nevetés.
A turista meginna egy pohár ásványvizet, de ez sem sikerült. A megspórolt euróból nem futja, az ásványvíz olyan drága, hogy itthon egy jó ebéd is sokkal olcsóbb. Igyekezni kell a vonatra, ahol végül is mindenképpen megkönnyebbül. A kalandozásból elég volt, nemcsak most, még ôseinknek is Augsburgnál ezer évvel ezelôtt.
János bácsi rádöbben: a tévét csak be kell kapcsolni, és itthon házhoz jön Párizs, Berlin, London, az egész világ. És Juli nénivel együtt nézhetik, közben a disznóaprólékkal jóllakva, még egy pohár borra is telik az európolgárnak.
Így elköszön, most még érvényes a BÚÉK, mert 2008-ban már a „heppi nyujier” illendô.
Blénessy Jenô
KisAsszony
Szerelmes színek
Amikor ruhát vagy helyszínt választunk egy randevúhoz, egy otthoni vacsorához, egy sokat ígérô estéhez (éjszakához), ne feledkezzünk meg a színek hatásáról és hatalmáról. Hiszen akarva vagy akaratlanul, tudatosan vagy tudat alatt, de befolyásolják érzéseinket és cselekedeteinket.
Csábítás – vörösben
Egy tűzpiros ruha (és fehérnemű) egyértelmű üzenet a férfiaknak: ez a nô hódítani akar. De a rózsaszín melegebb, erôteljesebb árnyalatai is megfelelôk a csábításhoz. Ugyanis leginkább a bôr és a hús színei korbácsolják fel az ösztönöket.
Vigyázat: narancsban jókedvűnek, barátkozónak, de kicsit közönségesnek is gondolhatnak. A sárga könnyed, így ne csodálkozz, ha tisztességtelen ajánlatot kapsz... A kék barátságos, a fekete elegáns és némiképp titokzatos. Talpig fehérben figyelemfelkeltô lehetsz, de egyúttal riasztó is.
Beszélgetés – narancsban
Vidám, könnyed, felszabadult társalgáshoz segíthet a sárga és a narancssárga. Ha tartasz a beszélgetéstôl, a kék megnyugtathat. Ha azt akarod, hogy a férfi kiöntse a lelkét, barnába öltözz. Ha sok a piros, könnyen terelôdhet pikáns témákra a beszélgetés. Ha fehérben vagy lilában jelensz meg, készülj fel egy igazi „földöntúli” beszélgetésre.
Kibékülés – kékben
A béküléshez jó választás a kék valamennyi árnyalata – még a szapora szívverést is képes viszszafogni. A rózsaszín sem fenyegetô, inkább gyengéd. A barna biztonságot, melegséget tükröz, és csökkenti a stresszt. A szürke elfogulatlan álláspontot sugall.
A semlegességet fehérrel fejezhetjük ki. Nem véletlen, hogy a legjobb fehér asztal mellett megbeszélni egy problémát… Ha vöröset viselsz, újra összevitatkozhattok. A sok sárga és narancs könnyen komolytalanná teheti a helyzetet.
Lánykérés – fehérben
Leginkább a fehér viselése valószínűsíti, hogy elôbb-utóbb megkérik a nô kezét. Ártatlanságot, jóságot, tiszta érzelmeket tükröz. Ellenben ha tutira el akarod kerülni a lánykérést, szürkében járj. A kék viszont nem riasztja el a vállalkozót. Ha feketét viselsz, és mégis megkérnek, biztos lehetsz benne, hogy nagyon erôs az elhatározás a férfiban. A pirosból, a sárgából és a narancsból azonban csak módjával viselj, ha egyszer hallani szeretnéd a bűvös szavakat…
Mitôl szenved a férfi?
Van min változtatnunk, ha szeretnénk békében együttélni... Íme a hét legfontosabb dolog.
1. Elég volt a késésekbôl! A férfit ne várassuk a mozi elôtt és a családi összejöveteleken. Érdemes negyedórával korábbra tervezni az érkezést. Akkor legalább van idônk kifújni magunkat. Ez néha nagyon jót tesz.
2. Koncentráljunk a lényegre. Hajlamosak vagyunk a háztartásban minden apróságra figyelni, csak épp a határidôs csekkfeladást és a hivatali idôpontokat felejtjük el. Semmi baj, bízzuk ezeket eleve a férjünkre.
3. Este az ágyban állítólag kifogásokat keresünk, elôfordulhat, mert a nôk háromnegyede reggel kap inkább kedvet. Nem úgy a férfiak háromnegyede, ôk inkább este szeretkeznének.
4. Ne sminkeljük magunkat vezetés közben. Legalább is akkor ne, ha a párunk mellettünk ül. Mert akkor az is jobban feltűnik neki, hogy kicsit ferdén parkoltunk.
5. Az esti telefonos csacsogás a barátnônkkel elviselhetetlen a párunk számára. Két dolog miatt is: mert lefoglaljuk a telefont, és mert nem vele foglalkozunk. Errôl viszont nem mondhatunk le, neki kell elvonulnia, ha zavarja.
6. Mindent ne pletykáljunk el a barátnônknek. Van, ami csak két emberre tartozik. És a másik nem feltétlenül a barátnônk.
7. Még egy pár cipô a másik húsz mellé? Igen, erre tényleg szükségünk van. Hiszen a vásárlás a nôknél örömforrás is. Persze, ha a pénztárca megengedi.
Aszalt szilvás-diós rétes
Hozzávalók: 20 dkg magozott aszalt szilva, 1/2 dl rum, 1 citrom, 40 dkg darált dióbél, 10 dkg cukor, 1 csipet ôrölt fahéj, 1 csomag 4 lapos házi jellegű réteslap, 2 evôkanál olaj, 2 evôkanál porcukor, 1 kis üveg feketeáfonya-lekvár.
Elôkészítés: Az aszalt szilvát leöblítjük, összevágjuk és a rumba áztatjuk. A citromot alaposan megmossuk, szárazra töröljük, héját lereszeljük, levét kifacsarjuk.
Elkészítés: 1. A diót összekeverjük a cukorral, a fahéjjal, a reszelt citromhéjjal és a citrom levével. Annyi forrásban lévô vizet öntünk hozzá, hogy sűrű tölteléket kapjunk. Hozzáadjuk a szilvát és a rumot is.
2. Kiterítünk 2 réteslapot egy nedves konyharuhára, megolajozzuk, a másik kettôt egyharmados takarásban rátesszük. Megolajozzuk ezeket is, majd rákenjük a tölteléket. A széleit behajtjuk, és a rétest feltekerjük.
3. A sütôt 180 C-fokra elômelegítjük. Nagy, kiolajozott sütôlapra emeljük a rétest, szép pirosra sütjük, kivesszük, felszeleteljük.
4. Tálaláskor megszórjuk a porcukorral. Kevés vízzel vagy borral kikevert áfonyalekvárt kínálunk mellé.
Egészség
A belsô elválasztású mirigyek és betegségeik XXV.
Hasnyálmirigy Pancreas-7
Diabétesz Mellitus (Cukorbetegség)-7
A cukorbetegség szövôdményei–5.:
b): Idült szövôdmények-4
Ad. II. Kisér- (microangiopathiás) szövôdmények
Ezeknél a késôi szövôdményeknél egy olyan kórszövettani elváltozás jön létre, melynek következtében a kapillárisok (hajszálerek) fehérje-áteresztôvé válnak.
Tulajdonképpen két fontos megjelenési formája létezik:
1) diabéteszes retinopátia – a szemfenék ereinek kóros elváltozása;
2) diabéteszes nefropátia – a vese ereinek megbetegedése.
Mint minden késôi szövôdmény, a microangiopathiás szövôdmények kialakulása függ attól, hogy a vércukorszint milyen mértékben emelkedettebb a megengedettnél, és függ a cukorbetegség fennállásának idôtartamától. Tehát, minél magasabbak a mért vércukorszintek, és minél régebbi a cukorbetegség, annál elôbb jelentkeznek a késôi szövôdmények.
1) Diabéteszes retinopátia
A kutatások eredményei szerint nagyon gyakori szövôdmény. Statisztikai adatok szerint, pl. Bukarestben, a nyilvántartott cukorbetegek felénél megtalálható a retinopátia, amely a diabétesz legfélelmetesebb szövôdménye, mivel magát a látást veszélyezteti. Fejlett országokban a diabétesz a vakság okai között elôkelô helyen áll, a civilizált országokban, az aktív populációnál kialakult vakságért a fô felelôs most is a szem recehártyájának (a retinának) a roncsolása, azaz a diabéteszes retinopátia. (Ha csak ezt a szempontot vesszük figyelembe, hazánk is civilizált országnak számít.)
Szintén statisztikai adatok igazolják, hogy a vakság kialakulásának veszélye cukorbetegeknél 10-szer nagyobb, mint a nem diabéteszes egyéneknél, illetve, ha a diabéteszes retinopátia már kialakult, ez a szám akár 29-re is nôhet.
A retina elváltozásai egyesek szerint többnyire az alapbetegség 10–15 éves fennállása után alakulnak ki, mások szerint a retinopátia már 5 év után jelentkezik, és 20 év után a cukorbetegek 99– 100%-ánál valamilyen fokú szemfenék-károsodás észlelhetô, melyek többsége csak enyhe elváltozás – ezt nevezzük háttér-retinopátiának.
Két alcsoportját lehet megkülönböztetni:
a) Non proliferativ diabéteszes retinopátia
Ez a szövôdmény elsô szakasza, a 2-os, illetve az idôskori diabétesz jellegzetes szövôdménye, amikor a retinát ellátó erecskék törékennyé válnak, és a falaikon keresztül finom folyadékszivárgás történik. Az ereken kis tágulatok (microaneurizmák) jönnek létre, és a retinán kis bevérzések, exudátumok, vizenyôk képzôdnek. Általában a látási zavar tünetei a retinopátia elsô stádiumában még nem jelentkeznek, de korai és jelentôs látásromlás észlelhetô, fôleg a 2-es típusú diabéteszesek egy kis csoportjánál.
b) Proliferativ diabéteszes retinopátia
Ez már a szövôdmény következô stádiuma, és a fô jellegzetessége, hogy a retina felszínén érújdonképzôdés (neovascularizáció) jön létre. Ezeknek a fala vékony, sérülékeny, és megakadályozhatják a csarnokvíz elfolyását, melynek következtében megemelkedik a szemnyomás, és így súlyos, nehezen befolyásolható, másodlagos zöldhályog (szekunder glaukóma) alakul ki. Ugyanakkor ezeknek az ereknek a fala kórosan áteresztô, és az így kiszivárgó folyadék az üvegtest összehúzódását eredményezi, mely következtében üvegtesti vérzés lép fel. Egy másik jelentôs elváltozás az üvegtest hátsó felszínén kialakuló kóros kötôszöveti burjánzás, amely a retinára húzást gyakorol, és ennek a leválását (trakciós ablatiót) eredményezi. A non proliferativ diabéteszes retinopátiával ellentétben, ez a forma gyakrabban fordul elô a fiatalkori, 1-es típusú diabéteszben, de az idôskori, 2-es típusú cukorbetegeknél sem ritka.
A beteg által észlelt panaszok általában összefüggésben vannak a retinopátia kórszövettani elváltozásaival.
Az elején, amíg a diabéteszes retinopátia csak enyhe formában van jelen, általában a betegek tünetmentesek, nem panaszkodnak látászavarokról.
Elôrehaladott stádiumban a beteg homályosan, torzan lát (melynek mértéke összefüggésben van a vércukorszinttel), és arról panaszkodik, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tud olvasni. A látása, egy vagy mindkét szemére hirtelen megromlik, úszó homályokat, csíkokat lát, és gyakran a villanyégô körül színes karikákat, fényes pontokat észlel, súlyosabb esetben akár a látás hirtelen elvesztése is bekövetkezhetik.
A látást veszélyeztetô retinopátia a kezdeti stádiumban tünetmentes, s mire a látásvesztés kialakul, a kezelés gyakran már késô.
Tehát a cukorháztartás rendezése mellett a rendszeres szemészeti ellenôrzés is kötelezô, mert a megfelelô idôben elvégzett szemészeti beavatkozás a legsúlyosabb késôi szövôdményt, a megvakulást elôzheti meg.
(folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos
Sport
Jégkorong
A Sportklub nyerte a megyei rangadót
Az elmúlt hét végén Csíkszeredában és Bukarestben rendezett bajnoki mérkôzésekkel folytatódott a romániai felnôtt-jégkorongbajnokság rájátszásának elsô része, másképpen szólva a középszakasz küzdelemsorozata. A Vákár Lajos Műjégpályán a helyi Sportklub a Gyergyószentmiklósi Progym együttesét látta vendégül. A pénteki elsô mérkôzés eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym 5–4 (3–2, 2–1, 0–1). Gólszerzôk: Kavulic, Moldován, Tankó, Filip, Strapko, illetve Gergely Attila, Skokan, Csíki Csaba és Nagy Levente. Büntetôpercek: 12–20. Játékvezetôk: Popescu Eduard, Máthé István, Cosmin Topârceanu. A mérkôzés elsô gólját a Progym együttese szerezte Gergely Attila révén, aki már a 4. percben a házigazdák hálójába juttatta a korongot. Néhány perccel késôbb Kavulics egyenlített (1–1), majd a 9. percben Moldován szerezte meg a vezetést a Sportklubnak. A 2–1-es hazai elôny nem tartott sokáig, hisz a 11. percben a Progym szlovákja, Jan Skokan egyenlített (2–2). A játékrész vége felé, egész pontosan a harmad 17. percében Elekes lôtt távolról a gyergyói kapu irányába, a korong megpattant Zsók korcsolyáján, ahonnan a kapuba vágódott. A gólt a bírók megadták. A góllövôk között mégis Tankó neve jelent meg.
A második harmad elején a veterán Filip növelte a Sportklub elônyét (4–2), majd a harmad 8. percében a gyergyói Csíki Csaba ugrott meg egyedül a Sportklub kapuja felé, s be is ütötte a Sportklub kapujába a korongot. Az eredményjelzô ekkor 4–3-as hazai elônyt mutatott. A második harmad 10. percében Strapko növelte a Sportklub elônyét (5–3). A gólt megelôzôen Sándor Szilárd lôtt a Progym kapujára, s a kapuvasról kipattanó korongot lôtte közelrôl a kapuba Strapko.
A harmadik harmad 6. percében a progymos Nagy Levente a kékvonalról bombázott a Sportklub kapujába, s ezzel a találattal kialakult a tulajdonképpeni végeredmény. Tény, hogy némi szerencsével akár pontot is szerezhetett volna a Progym, mert az utolsó percben háromszor is kedvezô helyzet alakult ki a gyergyóiak számára a Sportklub kapuja elôtt. Kucera kapus azonban nagyon jól védett, s így a Sportklubnak, ha nehezen is, de sikerült begyűjtenie a gyôzelemért járó bajnoki pontokat.
A szombaton lejátszott mérkôzésen a Progym csapatában nem játszott Gál Csaba. Dr. Kovács Géza csapatorvos: – Gál Csabának az elsô mérkôzésen meghúzódott a hátizma, és ugyanakkor egy arcra mért ütést is elszenvedett. A második mérkôzésen a hátizomsérülés miatt nem játszott. Gál Csaba a hét folyamán kezelést kapott, hogy legalább az elsô HC-ISK elleni mérkôzésen a pályán lehessen. Sajnos, továbbra is harcképtelen Keresztes Ödön, akinek nem javult térdízületi problémája, illetve Farkas Csaba, aki a korábban elszenvedett kulcscsonttörés után még nem vállalja a játékot, de már részt vesz az edzéseken.
Amint azt megtudtuk, a Sportklub elleni találkozókról hiányzott továbbá a fehérorosz Mikhail Mikeshin. A második mérkôzésen Rusz Sántha Gábor sem vett részt, aki családi okok miatt nem utazott a csapattal.
A szombati mérkôzés végeredménye: Csíkszeredai Sportklub – Gyergyószentmiklósi Progym 9–4 (4–1, 3–1, 2–2). Gólszerzôk: Valko 2, Elekes 2, Strapko 2, Zsók, Nagy, Kavulics, illetve Skokan 2, Molnár Zoltán és Gergely Attila. Büntetôpercek: 18–16. Játékvezetôk: Popescu, Máthé István és Topârceanu.
Az 5. percben Zsók góljával szerezte meg a vezetést a Sportklub. Egy perccel késôbb Molnár Zoltán egyenlített, majd a 8. percben Valko juttatta elônyhöz a hazaiakat. A 9. percben Elekes növelte a Sportklub elônyét (3–1), majd a 15. percben Valko állította be a harmad 4–1-es eredményét.
A második játékrészben elôbb Strapko, majd Nagy lôtt gólt a Sportklub javára. Következett Elekes egyéni akciója, amelynek végén védhetetlenül lôtt a gyergyói kapuba. Az eredmény ekkor már 7–1 volt. A harmad 17. percében a progymos Gergely Attila szépített, s az eredmény 7–2-re módosult.
A hamadik játékrészben elôször Kavulics, majd Strapko talált a gyergyói kapuba, ekkor az eredmény már 9–2 volt. Közben Kucera kapus helyett Csomortáni Botond állt a Sportklub kapujába. A harmad 16. és 19. percében Skokan kétszer is betalált a csíkiak kapujába, így alakult ki a mérkôzés végeredménye.
Bukarestben a bajnokcsapat ellenében a fiatal játékosokból álló csíkszeredai együttes vendégszerepelt. A találkozók eredményei: pénteken: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai HC-ISK 2–2 (0–2, 2–0, 0–0). Gólszerzôk: Butucsnov és Piszarenko, illetve Antal és Virág. Büntetôpercek: 4–22. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Szabó László, Trandafir Mihăiţă. A szombaton lejátszott mérkôzésen: Bukaresti Steaua – Csíkszeredai HC-ISK 4–0 (0–0, 2–0, 2–0). Gólszerzôk: Sadiy, Zabludovszkij, Butucsnov, Krechac. Büntetôpercek: 16–12. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Szabó László, Trandafir Mihăiţă.
Szintén az elmúlt hét végén Galacon rendezték az 5–6. helyért kiírt mérkôzéssorozat elsô összecsapásait. Eredmények: január 20-án, szombaton: HCM Dunărea Galaţi – Sportul Studenţesc 4–3 (0–0, 3–2, 1–1). Gólszerzôk: Tănase 2, Koós Tibor, Butucel, illetve Sándor, Justinian, Sticlaru. Büntetôpercek: 12–10. Játékvezetôk: Iliescu Marius, Dinu S. és Lungeanu. Másnap, azaz január 21-én, vasárnap: HCM Dunărea Galaţi – Sportul Studenţesc 2–3 (1–1, 0–1, 1–1). Gólszerzôk: Tanase 2, illetve Sándor 2 és Justinian. Büntetôpercek: 35–10. Játékvezetôk: Iliescu, Dinu és Lungeanu.
A rájátszás elsô részének következô fordulójában a mérkôzések az alábbi műsor szerint kerülnek megrendezésre: Csíkszeredai Sportklub – Steaua, továbbá Gyergyószentmiklósi Progym – Csíkszeredai HC-ISK. A Gyergyószentmiklóson lejátszásra kerülô bajnoki találkozókra január 26-án, pénteken és január 27-én, szombaton kerül sor. Mindkét, városunkban megrendezésre kerülô mérkôzés 17.30 órakor kezdôdik.
Évforduló
25 éves a műjégpálya
1982. január 22-én ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a gyergyószentmiklósi műjégpályát. Azóta negyedévszázad, azaz 25 év telt el, jelképesen szólva legszebb életkorába lépett a létesítmény. A több száz gyergyói és környékbeli ember munkájának eredménye még ma is áll, sportrendezvényeknek ad otthont.
Ma már tény, hogy ráférne a gyergyószentmiklósi műjégpályára egy teljeskörű felújítási munkálat annál is inkább, mert még hosszú évekig a medence jégkorongsportjának otthona kellene legyen. Az idei, jubileumi 25. esztendôben ideje volna elgondolkodni a létesítmény belátható idôn belüli, lépésekben történô korszerűsítésén. További halogatás esetén félô, a felújítás költsége olyannyira magas lesz, hogy a város számára is felérhetetlenné válik.
Jégkorong/ Reménységek
Bukarestben mérkôztek a gyergyói csapatok
A január 19–21. közötti idôszakban a bukaresti Mihai Flamaropol Műjégpályán kerültek megrendezésre a reménységkorúak (U14) és a gyermekcsapatok (U12) számára szervezett körmérkôzéses országos döntô elsô mérkôzései. Mindkét korosztályban elôbb a körzeti szakaszok zajlottak, az erdélyi és a regáti zónából is két-két együttes jutott tovább.
A reménységeknél a következô eredmények születtek: Csíkszeredai ISK Sportklub – Gyergyói Progym ISK 7–1, Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Dunărea Galaţi 10–3, Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi 11–3, Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Gyergyói Progym ISK 8–3, Gyergyói Progym ISK – Dunărea Galaţi 4–0, Bukaresti Steaua 6. sz. ISK – Csíkszeredai ISK Sportklub 4–3.
A rangsorban: 1. Bukarest 6 pont, 2. Csíkszereda 4 pont, 3. Gyergyószentmiklós 2 pont, 4. Galac 0 pont.
A gyermekcsapatok vetélkedôjén a következô eredmények születtek: Csíkszeredai ISK Sportklub – Gyergyói Progym ISK 15–1, Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Dunărea Galaţi 5–1, Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Gyergyói Progym ISK 1–9, Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi 8–1, Bukaresti 6. sz ISK Steaua – Csíkszeredai ISK Sportklub 1–6, Gyergyói Progym ISK – Dunărea Galaţi 2–6.
A rangsorban: 1. Csíkszereda 6 pont, 2. Galac (gólarány: 8–15) 2 pont, 3. Bukarest (7–16) 2 pont, 4. Gyergyószentmiklós (12–22) 2 pont.
A tervek szerint mindkét korcsoport számára újabb körmérkôzéses tornát rendeznek Galacon, illetve Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában.
Kosárlabda
Gyôzelmek és vereségek
Az elmúlt héten Kézdivásárhelyen rendezték meg az országos ifjúsági III-as korosztályú kosárlabda-bajnokság soronlévô körmérkôzéses turnéját. A Kercsó Zoltán edzô által felkészített gyergyói csapat a következô eredményeket érte el: Marosvásárhelyi Sport Líceum – Gyergyói Jövô 56–38.
Edzôi vélemény a mérkôzésrôl: – Mindjárt a mérkôzés elején 10 pontos elônyre tett szert az ellenfél. Ezután kellett szaladjunk az eredmény után, és az állandó kényszerhelyzet és kapkodás miatt sok labdát adtunk el, valamint sok ziccert kihagytunk. A mérkôzés végén két meghatározó bedobónk is 5–5 személyi hibával kipontozódott, mert a nálunk 30 cm-el nagyobb marosvásárhelyi centert nem tudták hatástalanítani, aki ezen a mérkôzésen 26 pontig jutott.
Gyergyói Jövô – Nagyszebeni ISK 36–54.
Edzôi vélemény: – Sok gyermekbôl válogató csapat a nagyszebeni. Az ellenfélnél két 185 és egy 190 cm magas játékos szerepelt. A két centerük 24 és 15 pontig jutott. A fizikai adottságunkhoz képest nem játszodtunk roszszul.
Sepsiszentgyörgyi Kós Károly ISK – Gyergyói Jövô 54–25.
Edzôi vélemény: – Egy nagyon jól képzett csapattól kaptunk ki. A kosár alatt 13 ziccert hibáztunk, ami ugye 26 pontot jelentett volna.
Gyergyói Jövô – Alfalvi Bucsin 64–50.
Az edzô véleménye: – Nagyon kevés személyi hiba történt a mérkôzésen. Csapatunkból ezen a mérkôzésen több lehetôséget kaptak a kezdôk, és mindenki betalált. Az alfalvi csapat sokat fejlôdött, és annak ellenére, hogy egy kis vidéki csapat, egy-két év múlva lesz keresnivalója a nagyok között.
Kézdivásárhelyi Nagy Mózes ISK – Gyergyói Jövô 58–51.
Az edzô mondta: – Nem szeretem a játékvezetést bírálni, de mivel a gyerekek jól teljesítettek, így kénytelen vagyok most megtenni. A mérkôzést jól kezdtük, a fiúk nagyon jól küzdöttek az ellenfél két 185 cm-es centere ellen, rohant a csapat. Az elsô negyedben az addigi 18 pontból 9-et szerzô Balázs Hegedűs Gellért el kellett hagyja a pályát olyan faultokért, amelyeket a bírói asztalnál neki írtak be, és olyan személyi hibákért, amelyek nem nevezhetôk személyi hibáknak. De mégis tartott a vezetésünk. A harmadik és a negyedik játékrész lassabban telt, mint kellett volna, hisz a 10 perces negyed kb. 20 percet tartott, vagyis mindaddig, amíg a hazaiak megfordították a mérkôzést. Ettôl féltem, ugyanis Kézdivásárhely ugyanígy nyert az elôzô napon Marosvásárhely ellen. A mérkôzés vége felé még 3 játékosunk pontozódott ki, a legjobb emberüknek meg nem gyűltek a személyi hibái… sajnos. Ami a legfájóbb, hogy a mérkôzés végén a bírói lapon szereplô pontokat említettem, miután Keresztes Barna játékosom mondta, hogy az ô plusz 4 pontja nincs feltüntetve. Mindent összevetve kiderült, hogy 8 pontunk hiányzott a bírói lapról. Ez a mérkôzés lehet, hogy a továbbjutásunkba kerül.
Nagyszebeni CSU – Gyergyói Jövô 51–53.
Az edzô véleménye: – Ezen a mérkôzésen gyengébb teljesítmény is elég volt a gyôzelemhez, de ennél többre vagyunk képesek.
Medgyesi ISK – Gyergyói Jövô 66–78.
Az edzô a mérkôzés után: – A sok kihagyott ziccer ellenére sikerült nyerni. A védekezésünkben voltak hibák.
Kercsó Zoltán edzô: – A látottakat összegezve elmondható, hogy voltak egyéni hibáink a védelemben, szinte minden mérkôzésen. Támadásaink formásak, azaz tetszetôs a csapatjáték, de a kihagyott egyszerű dobásokon kell javítanunk. A legfontosabb továbbá, hogy merjünk játszani, és ne tartsunk az ellenféltôl, még akkor sem, ha két fejjel nagyobbak, mint a gyergyói játékosok. A további terveinket illetôen elmondhatom, hogy a februári vakációban alapozásra kerül sor. A február 22–24. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson kerül megrendezésre az ifjúsági III-as korcsoportú bajnokság körmérkôzéses fordulója. Február utolsó hét végéjén hivatalosak leszünk Magyarországra, Békésre, a Karacs Teréz Nemzetközi Kupára. Március közepén, a hónap 15–19. között, reméljük, hogy a helyi sportcsarnokban 3 magyarországi és 3 helyi csapattal megrendezzük a Kis Kosárlabda Kupát. Március végén ifjúsági III-as korosztályú turnéra utazunk Marosvásárhelyre.
A gyergyóalfalvi korosztályos csapatok az elmúlt héten Kézdivásárhelyen (a fiúk), illetve Marosvásárhelyen (a lányok) vendégszerepeltek. Az eredményekrôl Szakács Levente edzô tájékoztatott. Az ifjúsági III-as korcsoportú fiúcsapat eredményei: Marosvásárhelyi Sport Líceum – Bucsin 47–32, Gyergyói Jövô – Bucsin 64–50, Szászmedgyesi ISK – Bucsin 0–20 (meg nem jelenés), Nagyszebeni ISK – Bucsin 94–25, Nagyszebeni CSU – Bucsin 40–28, Sepsiszentgyörgy – Bucsin 64–25.
A lányok Marosvásárhelyen léptek pályára. A gyergyóalfalvi vonatkozású eredmények: Marosvásárhely – Bucsin 128–14, Gyulafehérvár – Bucsin 67–18, Szászrégeni For You – Bucsin 94–14, Szászrégen – Bucsin 118–19, Nagyszeben – Bucsin 58–19. A lányoknak a következô körmérkôzéses bajnoki fordulót Gyulafehérváron rendezik február 23-án és 24-én.
Tenisz
Újabb amerikai verseny
Az egyesült államokbeli Waikoloa ad otthont a január 22–28. közötti idôszakban annak az 50 000 dollár összdíjazású nôi versenynek, amelyen a gyergyói lány is pályára lépett. Az egyéni verseny selejtezôjének elsô fordulójában: Portik Szatmári Ág-nes – Kurniawan Tiffany (amerikai) 6–0, 6–0; a második fordulóban: Portik Szatmári Ágnes – Barr Cassandra (ausztrál) 6–3, 6–2. A selejtezô sorozat negyeddöntôjében Portik Szatmári Ágnes a német Lisicki Sabine ellen küzdött a továbbjutásért. A mérkôzés eredménye: Portik Szatmári – Lisicki 6–3, 7–6 (2). A selejtezôbôl az egyéni verseny fôtáblájára kerültek: Portik Szatmári Ágnes, Cirstea Sorana-Mihaela, a szerb Mircic és a szlovák Rybarikova.
A fôtáblán az elsô fordulóban Portik Szatmári Ágnes az amerikai Neha Uberoi ellen lépett pályára. A mérkôzés lapzárta után ért véget.
A páros verseny elsô fordulójában a Klepac/ Portik Szatmári Ágnes (szlovák–romániai) kettôs a Grandin/ Kops-Jones (dél-afrikai–amerikai) alkotta pár ellen mérkôzött a második fordulóba kerülésért. A párosok mérkôzését a Grandin/Kop-Jones kettôs nyerte 6–1, 6–2 arányban.
Sífutás
Olaszországban vetélkednek
Január 27-én és 28-án az olaszországi Dobiaccóban megszervezésre kerülô katonai versenyen áll rajthoz legközelebb a tekerôpataki Antal Zsolt (CSAM Bucegi Predeal) sífutó. Amint azt a sportoló elmondta, Dobiaccóban az 1,4 km-es sprint, továbbá a 15 km-es távú korcsolyastílusú versenyeken áll rajthoz. Az olaszországi verseny után, egész pontosan február 3-án és 4-én Antal Zsolt a svájci Davosban megrendezésre kerülô Világkupa-versenyen áll rajthoz. A következô hónap közepén, február 17-én, Kínában rendeznek majd Világkupa-versenyt, amelyen a tervek szerint Antal Zsolt is rajthoz áll.
Sífutás
Versenyt rendeztek Törcsváron
Január 20-án, szombaton Moeciu-kupa néven a Brassó közelében lévô Törcsváron rendeztek sífutóversenyt. A megmérettetésen jelen voltak a Gyergyói ISK – edzôk: Jánosi Béla és Jánosi István – sportolói is, akik a következô eredményeket érték el: gyermek-kategória: Sára Péter a 3 km-es távon – 1. hely; Kinda Lilla a 3 km-es távon – 3. hely; serdülôk: Sára Tímea az 5 km-es távon – 2. hely; az ifjúsági II-es korosztályban: Baricz Emôke az 5 km-es távon – 3. helyezés.
Biatlon
Ferencz Réka jól teljesített!
Nagyon jól versenyzett a 17 éves tekerôpataki Ferencz Réka az olaszországi Forni Avoltriban megrendezett Európa-kupa versenyen, az ifjúságiak között. A Gyergyószentmiklósi ISK/ Csíkszeredai Sportklub biatlonistája a 7,5 km-es sprintversenyben a 27. helyen végzett, a 10 km-es üldözôversenyben pedig, nagyon jó teljesítménynyel megszerezte a 11. helyet.
Sakk
A Jövô Kupáért mérkôznek
A tervek szerint Biró Sándor nemzetközi sakkmester is jelen lesz a január 28-án, vasárnap Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülô Jövô Kupa elnevezésű nyílt sakkversenyen. A Jövô SK sakk-szakosztálya által megszervezésre kerülô nyílt versenynek a művelôdési központ nagyterme ad otthont. Kezdési idôpont: 9 óra. Benevezni 8.30 órai kezdettel a helyszínen lehet. A szervezôk elsôsorban a medence sakkozóinak részvételére számítanak, de meghívottak lesznek Csíkszeredából és Balánbányáról is. A verseny svájci rendszerben zajlik. A legjobbakat oklevéllel és emlékserleggel díjazzák.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
január 25 – 31.
KOS (III.21-IV.20.)
Ne hagyja, hogy a körülmények uralkodjanak Önön! Vegye kezébe az események irányítását! Jó közérzetének titka most is, hogy olykor, ha szükséges, tudjon nemet mondani. Amennyiben ez sikerül, önbizalma is megnô.
BIKA (IV.21-V.20)
Életében felgyorsulnak az események. Sok munka, lelkesedés, új kihívások jellemzik az elkövetkezô napokat. A siker és a jó közérzet kulcsa, hogy megtalálja belsô egyensúlyát, a stressz és a lazítás, a pihenés és a munka között.
IKREK (V.21-VI.21.)
Régi tervei, céljai most újból elôtérbe kerülnek. Ha belead mindent, ezeket sikerrel megvalósíthatja. Nagyon fontos azonban, hogy ne hanyagolja el emberi kapcsolatait sem, és legyen az eddiginél türelmesebb!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Szerelemre áhítozva zuhan egy önnél idôsebb partner karjaiba. Kapcsolatukra a lelki összhang lesz jellemzô. Jó is az, amikor kölcsönösen megbízhatnak egymásban, ôszintén feltárhatják érzelmeiket.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
A szerelemben némi súrlódás várható. Lehet azért, mert túlidealizálja partnerét, aki pedig mostanában csak zsörtölôdik. Mindamellett újhold után megoldódnak a problémák. Fokozott szellemi tevékenysége neurotikus tüneteket produkálhat.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Ámor nyila többször is megpróbálta célba venni, de valahogy sosem jókor próbálkozott. Most viszont ön is sorra kerül. Értékelje ezeket a drága perceket, hiszen amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is múlik.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Mérleg férfi életében nehéz napok várhatók. Érzelmi kapcsolatában döntéskényszer nyomja a lelkét. Kérdés, hogy felül tud-e emelkedni önmagán. Mérleg nô próbáljon meg egy pici, csipetnyi rendszert és logikát vinni az életébe!
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Remek barát és olyan lelki társ, akinek el lehet mondani a kisebb, nagyobb bajokat, nem kürtöli szét a világban. Kiváló tanácsot ad, és habitusával ellentétben végtelenül türelmesen teszi ezt. Egészség: fejfájása, levertsége a furcsa idôjárásnak köszönhetô.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Néhány munkatárssal olyan kapcsolatot alakít ki, ami már inkább nevezhetô mély barátságnak, mint kollegális kapcsolatnak. Mivel partnerének igen jó a szimata, gyorsabban észreveszi a párkapcsolatukra leselkedô veszélyt. Ráadásul konkrét tapasztalatokat is szerez.
BAK (XII.23-I.20.)
Munkája körül nincs minden rendben, valaki nagyon bekavar. Sokat tenni nem tud ellene, hiszen Ön mindenhol fecsegett, így tulajdonképpen magának köszönheti a fejleményeket. Adja meg a gondos táplálékot a fizikai testnek!
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A kicsi ügyeknek ne tulajdonítson nagy jelentôséget. Egy pozitív gondolat máris elindíthatja azt a folyamatot, amikor könnyebben felülkerekedhet a nehézségeken. Esélyei a szerelemben nem változtak, több új kapcsolat van kilátásban.
HALAK (II. 18-III 20.)
Emberi kapcsolataiban most rövidzárlatot mutatnak a csillagok. Eljött az ideje annak, hogy szelektáljon az Önt körülvevô emberek, fôleg a bizalmasok között. Szomorúan fogja tapasztalni, hogy igazi barát egy-kettô, ha marad.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
A feltaláló elmegy a találmányi hivatalba.
– Szeretném szabadalmaztatni ezt a légyfogót.
– Rendben.
– Itt ez a vízzel teli csésze. Közepén egy kis sziget (olajjal bekenve), a szigeten pedig egy darab romlott hús.
– És hogyan működik?
– A légy észreveszi a romlott húst. Rászáll a szigetre, de az olaj miatt belecsúszik a vízbe. A vízben elkezd kapálózni és észreveszi, hogy a csésze szélén van egy kicsi létra.
– De hát akkor ez nem működik! A légy megmenekül!
– Itt a trükk! A létra harmadik foka ugyanis el van fűrészelve.
* * *
Kovácsékhoz becsenget a vízvezeték-szerelô:
– Jó napot, maguknál van csôtörés?
– Nem, nálunk minden rendben van.
– Elnézést, maguk nem Szabóék?
– Szabóék már fél éve elköltöztek.
– Jellemzô. Kihívják a szerelôt, aztán hanyatt-homlok elköltöznek...
* * *
A tanító néni a rendôr gyerekéhez:
– Pistike, az volt a feladat, hogyha valaki öt kilométert tesz meg gyalog, egy óra alatt, akkor mennyi idôre van szüksége 18 kilométer megtételéhez? Miért nem csináltad meg a leckét?
– A papám segített, de még úton van.
* * *
Két öreg éldegél egy szociális otthonban, egy néni és egy bácsi. Mivel mindketten özvegyek, ezért egy nap a bácsi arra gondol, megkéri a néni kezét. A vacsoránál aztán nekiszegezi a kérdést:
– Hozzám jössz feleségül?
A néni meghatottan válaszol:
– Igen, örömmel!
Ennek mindketten nagyon örülnek, majd nyugovóra térnek, mindketten a saját szobájukban.
Másnap azonban a bácsi nem emlékezik arra, hogy választottja vajon igent, vagy nemet mondott? Ebédnél aztán – szégyen ide vagy oda – csak megkérdi:
– Arra emlékszem, hogy tegnap este megkértem a kezed, de arra sajnos már nem, hogy igent mondtál-e...
– Jaj, te csacsi, hát persze hogy hozzád megyek – kuncog a néni. Majd elgondolkodva hozzáteszi:
– Jó is, hogy szóba hoztad, mert én arra emlékeztem, hogy valaki megkérte a kezem, de arra már nem, hogy ki volt az.
* * *
Két fickó igen kemény munkában volt éppen. Az egyik roppant erôfeszítéssel lyukakat ásott, a másik mögötte haladt, és nem kevesebb lelkesedéssel betömte a lyukakat, amelyeket az elôtte haladó csinált. Így ment ez egy jó ideig, amikor is egy járókelônek feltűnt a dolog, és némi bizonytalankodás után odament két hôsünkhöz és megkérdezte:
– Kedves polgártársaim, bár látom, igen nagy munkában vagytok, de ne haragudjatok már, ha megkérdem, vajon mi végre ez a nagy erôlködés? Hiszen azokat a lyukakat, amelyeket te itt elöl csinálsz, a másik, a hátad mögött, azonnal be is tömi!
Az elsô erre így válaszolt:
– Tudom, nevetségeseknek látszunk, pedig csak arról van szó, hogy harmadik társunk, akinek a fákat kellene elültetnie, beteget jelentett mára.
* * *
Rákosi meglát egy kislányt, amint kiscicákat válogat két csoportra.
– Ez kommunista, ez nem kommunista...
– Hát hogyan különbözteted meg ôket?
– Amelyiknek még nem nyílt ki a szeme, az kommunista, amelyiknek már kinyílt, az nem kommunista.
* * *
Gondolkodom, tehát vagyok! S ha nem gondolkodom, még jobban vagyok!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|