Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Hol van már az adott szó?
„Köszönöm mindazoknak, akik négy esztendeje, és akik most, a választáson bizalmat szavaztak nekem. Azoknak, akik tudták, hogy az adott szó mindenek fölött van, akik a változást akarták, akárcsak én. Köszönet azoknak is, akik bár nem rám szavaztak, de részt vettek a választáson, hozzájárultak Gyergyószentmiklós jövôjének alakításához. Ígérem, nem fognak csalódni bennem, s végre szava és méltósága lesz az egyszerű embernek is. Arra fogok törekedni, hogy megismerjem a gondjaikat, s közösen megoldást találjunk azokra. Ezt fogja szolgálni a nemsokára megrendezendô lakossági fórum-sorozat, melyre mindenkit meghívunk, várunk, hogy közösen láthassunk munkához.”
Tisztelettel: Pap József polgármester
Megválasztása után így mondott köszönetet Pap Iosif több mint három évvel ezelôtt. Beiktatásakor pedig kijelentette, a cél a nép pénzével való takarékos gazdálkodás, valamint a kisember tájékoztatása minden történésrôl a média segítségével, kiknek munkáját nem gátolni akarja, hanem támogatni problémáik megoldásában. 2000-ben vallomásának egy része így szólt: az uralkodás a múlt szomorú emléke kell maradjon. Aztán leporolta a 2000-es programját, aktualizálta 2004-re, s neki állt összefogni, s a fejlôdés útjára terelni a közösséget. Hogy ez neki menynyire sikerült, arról már több ízben is véleményt mondtak mások, olyan szakemberek, akiknek van elképzelésük arról, hogy ténylegesen mi is az a fejlôdés, és hogyan kell az ahhoz vezetô útra térni. Beigazolódott, hogy Pap Iosif, jó gazda módjára, vallomásában elôre látta (jósolta?) a jövôt, s valóban az uralkodása a múlt szomorú emléke fog lenni. A mi szomorú emlékünk.
A nagy terv, a nagy elképzelés kudarcba fullad, hanem egyéb. Igaz, még van idô igazítani valamit, de ebbôl már nem lesz sikerfutam. A sokat szajkózott szöveg, miszerint kis pénzbôl is lehet gazdálkodni, sôt egyes munkálatokhoz pénz sem kell, csak akarat, hiszen önerôbôl is meg lehet valósítani azokat, a gyakorlatban nem vált be. Hiába na, a jó kommunista módszerek nem működnek ebben a csúnyán elszúrt demokráciában. Már a talpnyalók is pénzfüggôk. Régebb elég volt megsimogatni, vállon veregetni ôket. Micsoda világ! Felháborító!
A Pap Iosif ígéreteibôl, terveibôl, meglátásaiból nem idézek, nem akarom elrontani a napjukat. Elég, ha látják jóravaló, kedves arcát az úton, a hivatalban, a tévében, elég, ha hallják meleg, csengô szavait, nyelvi feladványokba burkolt mondatait, hogy ráébredjenek a valóságra. A város akkor is gazdagszik, ha a polgárai gazdagodnak. A város akkor is fejlôdik, ha a lakói fejlôdnek. Tehát például, ha egy polgármesternek sikerült gazdagabbá tennie családját, sikerült fejlesztenie a családi vállalkozást, akkor, ha közvetett módon is, de magát a várost vitte elôbbre, azt gazdagította. Érthetô? Gondolom, igen, hiszen nagyon egyszerű ez. S így már világos, hogy a lesújtó helyzetkép ellenére is miért beszélhetünk számottevô haladásról, fejlôdésrôl az utóbbi három évben. Valaki megtalálta a város gazdasági fellendítésének kulcsát, és saját kapujának zárjába illesztette. Ezek után csak hálával gondolhatunk arra az áldozatos munkára, ami értünk, a városért történik.
Az évek folyamán már megszokhattuk a nagyvonalú ígéreteket, a fellengzôs beszédeket, és mégis valahányszor ütközünk az adott szó megszegésével, egy picit öregebbek leszünk, szürkébbek, ráncosabbak, boldogtalanabbak. Mindig visszaesünk ugyanabba a hibába, hisszük, hogy az adott szó kötelez, pedig ennyi év után hol van az már…
Ábrahám Imre
Magyarázkodnak a városvezetôk
Tájékoztatás és félretájékoztatás
A közbeszerzési törvény betartása során fellépô nehézségekkel magyarázta Pap József polgármester a számos elindított program stagnálását, helyben topogását. A város vízhálózatának felújítására fordítandó 10,08 millió eurós beruházás a szükséges önrész hiányában nem kezdôhet el. Pap elmondta: leadták a hitelképességet bizonyító dokumentációt a bankokhoz, várják a visszajélzést. Az Országos Befektetési Társaság technikai vezetôje, Bakcsi Jenô a Kisújság érdeklôdésére korábban elmondta: Gyergyószentmiklósnak október 10-ig be kell bizonyítania, hogy megkapja a hitelhez szükséges önrészt, ellenkezô esetben kimarad a programból. A visszaszámlálás elkezdôdött…
Késik a munkálat
Továbbra sem kezdôdik el a fűtésrendszer felújítása. A 100 milliárd (régi) lejes beruházás a licitálás megóvása miatt akadt el. Városunk vezetôi a megyei szervek közbenjárását kérték abban, hogy a munkálatok elvégzésével végre megbízhassanak egy vállalkozót, és a fűtésrendszer felújítási munkálatai elkezdôdhessenek – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón. Pap József szerint „mindenki ideges, hogy nem lehet hozzálátni a munkához”, de ezért kizárólag a közbeszerzési törvény a „hibás”. „Nagyon-nagyon elítélem a közbeszerzési törvényt” – méltatlankodott a polgármester, aki szerint „a felsôbb szervek uszítják a médiát arra, hogy a bűnbakot itt keressék”.
Útrehabilitálás helyett útjavítás
Engedélyt kapott a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal arra, hogy a kormány által, útrehabilitálási munkálatra nyújtott 200 000 lejes támogatást javításra fordítsák. A polgármester szerint az önkormányzati képviselôtestületnek nincs beleszólása abba, hogy melyik utat javítják fel ebbôl az összegbôl. Így hamarosan elindítják a közbeszerzési eljárást, és elkezdik a Gyilkostó felé vezetô 12 C út javítását.
Továbbra is rossz a hangulat a polgármesteri hivatalban
Önkormányzati testületi üléseken több ízben is kiderült: feszült a légkör, nem kommunikál a polgármester, az alpolgármester, a jegyzô és a fôkönyvelô. Ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a keddi sajtótájékoztatón elhangzott: természetes, hogy különbözô vélemények vannak, ez azonban nem jelenti, hogy rossz lenne a viszony. A polgármester szerint – amennyiben mégis van feszültség – az a fôkönyvelônô miatt van.
Félretájékoztat az MPSZ?
A Magyar Polgári Szövetség híreivel kapcsolatosan kívánt reagálni Kontesveller József alpolgármester. „Tulajdonképpen nem is hírek, hanem vélemény” – fejtette ki Kontesveller, aki szerint „ha lenne elnöke ennek a szervezetnek, az alá is írná ezeket a nyilatkozatokat”. Az Árus Zsolt által a Gyergyóért levelezési listán tett kijelentésekre is válaszolt az alpolgármester, kérve Árust, hogy az önkormányzat hivatalos oldalára is írja meg véleményét. Kontesveller ígérte: ezekre három napon belül válaszol a hivatal internetes oldalának fórumán.
Campus épül
A keddi sajtótájékoztatón részt vett Farkas Zoltán, a Batthyány Ignác Iskolaközpont igazgatója is, aki az épülô campus megvalósíthatósági tanulmányát ismertette. Az oktatási minisztérium 125,9 milliárd régi lejjel támogatja az építkezést. A már meglévô két épület mellé 100 férôhelyes bentlakás, 20 tanári lakás, tornaterem és műhelyek fognak épülni. Az infrastruktúrát az önkormányzat biztosítja, a munkálatokat 2008 januárjában kezdik el, 2009-ig kell befejezniük.
Csata Orsolya
Idôalagút (40.)
A Gyergyó 1907-ben épp október 6-án jelent meg. Ha azt gondolná valaki, hogy bizonyára az aradi vértanúkról szóló írásokkal van tele, tévedne.
Más dolgok fontosabban lehettek. Például: „Az iparkamara közgyűlése” címmel megjelent tudósítás.
„A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara szeptember hó 28-án tartotta meg a nyári szünet után elsô teljes ülését.(…)
Napirend elôtt leleplezték Kossuth Ferencz keresk. miniszternek az ülésterem számára festett arcképét, ki az apja által bölcsességgel lefektetett alapelveken gondos körültekintéssel és államférfiui tapintattal, lángoló hazaszeretettel és munkássággal törekszik Magyarország megszilárdítására.
Napirend során örvendetes tudomásul szolgált, hogy a m. kir. technológiai iparmúzeum igazgatósága a székelyföldi iparfejlesztés czéljából Székelyudvarhelyt, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyt, Gyergyószentmiklóson, Ditróban és Szászrégenben rendezendô tanfolyamokhoz adatokat kért, s az elnökség a kelô információt meg is adta. Ezek a tanfolyamok a kisipar részleges javítását czélozzák. (…)
Folytatólag lelkesedéssel fogadták, a keresk. miniszter azon intézkedését, hogy a székelyföldi technológiai iparmúzeumnak 30000 koronát adott berendezési és tanfolyami költségekre, s egyben kilátásba helyezte, hogy ha a város a mostani szűknek bizonyuló múzeumát átveszi, s a szakiskola mellett ingyen telket ad, hajlandó a technológiai iparmúzeumnak megfelelô modern hajlékot építeni.
Hasonlóképpen fogadták a kereskedelmi miniszternek azon intézkedését is, hogy a székely ipari akczió keretében a székely inas kiképzésre 15500 korona segélyt ad. (…)
Kilátásba helyeztetett az állami támogatás Köllô Ferencz cipész (Gyergyószentmiklós)(…) iparosoknak.
(…) az ôszi tanoncelhelyezés alkalmával 170 székely fiút osztottak be különféle iparágakra. Éspedig Marostorda megyébôl 65, Csíkból 42, Háromszékrôl 40 és Udvarhelymegyébôl 23 -at. (…)
Jelentés tétetett aztán arról, hogy a honvédség 1908. évi lábbeli szükségletébôl 9 székelyföldi iparos szövetkezet kapott munkát (…)
Végül megütközésének és sajnálatának adott hangot a kamara egész ülése fölött, hogy mint a székelyföldi közgazdasági érdekek hivatali elsô tényezôje (…) a sepsiszentgyörgyi székely kiállítás rendezésében (…) szándékosan mellôztetett. (…)"
Hiába, már akkor is egységesek valánk.
Más, amire remélhetôleg nem kerül többé sor. A katonabehívásra gondolok: „Elmentek az ujonczok. Hangos kurjongatás mellett, az elmaradhatatlan pálinkás üveggel a kezükben bevonultak az ujonczok három évi gyöngyéletre. Örömmel láttuk a hadfiak sorában utczáink rémeinek egy jó részét, s azt hisszük, hogy a kato-nai fegyelem lehűti hamar a kötekedô vitézek harczi kedvét, mely ez idáig csak csendháborítás s békés polgárok támadásában nyílvánult. Majd elbánik velük a káplár és fillér úr, kikkel rendôrségünk nem bírt boldogulni. Jó mulatságot kívánunk az ancczveihoz.”
Ollózta: Bajna György
Ki fizeti a veszteséget?
A napokban téma volt a város fűtés-rendszere, illetve víz- és szennyvíz-hálózata. Mindkettô felújítására jelentôs összegeket kapott, illetve kaphatott volna a város, de hála a nagyszerű vezetôknek, megvan minden esély arra, hogy az egészbôl ne legyen semmi. Az pedig baj, nagy baj, s azt hittem ezzel mindenki tisztában van. Aztán egyik este a tévé-híradóban mit látok? Az alpolgármester nyilatkozik, s miközben arról regél, hogy még nem veszett el minden, van esély a pénz megszerzésére, elismétli azt a kijelentést, amit az utóbbi években sokszor hallottunk már: a hálózati veszteséget nem a lakosság fizeti, az a közüzemet terheli. Ugyanezt szokták mondani az elavult fűtésrendszer kapcsán is. Márpedig a kijelentés hamis, vagy ha úgy tetszik, szemenszedett hazugság. Aki ugyanis ezen a világon él, az tudja, hogy pénz nem terem a fákon, s nem hányódik az út szélén, következésképpen, ha a közüzemek nem ment csôdbe, az annak köszönhetô, hogy ki tudja fizetni a számláit meg az alkalmazottai bérét. Nem valami csoda folytán, hanem azért, mert a víz és a fűtés ára úgy van megállapítva, hogy legyen amibôl fedezni a hálózati veszteségeket. Más szóval, a lakó valóban csak annyi köbméter vizet meg gigakalória meleget fizet, amennyit a műszerek mérnek, de a víz és a hôenergia egységára kisebb lenne, ha nem volna olyan elavult a hálózat, nem volna ennyi veszteség. Nem beszélve arról, hogy a közüzem a város cége, s ha netán mégis valós veszteségei vannak, azt csak a tulajdonos fedezheti, más nem lesz arra hajlandó. Számoljunk hát le az illúziókkal, miszerint a város vezetôi amúgy tökéletlenek, de ez minket nem érint, mi csak az általunk elfogyasztott vizet és hôt fizetjük, a veszteség nem terhel minket. Az elszalasztott lehetôségek számláját bizony mindannyian fizetjük. Adjunk ezért hálát nap mint nap a várost 18 éve vezetô RMDSZ-nek.
Árus Zsolt
Sajtónyilatkozat
A személyemet ért támadásokkal kapcsolatban a következôket szeretném a lakosság tudomására hozni:
1. Annak a 10,2 millió eurós összegnek felét, amelyet Gyregyó város víz- és csatornahálózatának felújítására, illetve Gyilkostó vízhálózatának kiépítésére szántak, politikai és gazdasági indíttatásból átirányítottak. A jól bevált gyakorlat szerint személyemet tették felelôssé ez ügyben. A lakosság figyelmébe ajánlom tudomásul venni, hogy ki lesz az átirányítás haszonélvezôje.
2. Ugyancsak hasonló helyzet áll fenn Gyergyó város fűtéshálózatának felújítására szánt 100 milliárd lejes beruházással is. Megtörtént a közbeszerzés. Óvást emelt egy marosvásárhelyi cég, amelyet kizárt a komisszió, mert nem teljesítette a feltételeket. Az óvás elbírálásának törvényes határideje 10 nap, amely több mint 45 napja nem történt meg. Így a munkálatok kivitelezése került veszélybe és az erre a célra kapott pénz felhasználása.
Gyergyószentmiklós, 2007. október 1.
Pap József polgármester
Sajtóközlemény
A Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal az éves pénzügyi jelentések letételére vonatkozóan az érdekeltek tudomására hozza, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó 31/1990-es számú Törvény 185-ös szakasza értelmében a társaságok törvényes képviselôi kötelesek az évi közgyűlés megtartásától számított 15 napon belül benyújtani, írott formában és elektronikus úton, az elôzô évre vonatkozó éves pénzügyi beszámolót, mellékelve a saját, a cenzorok vagy könyvvizsgálók jelentését valamint a közgyűlési jegyzôkönyvet.
A határidôk a következôk:
– február 28-ig, azon jogi személyek, akik a megalakulástól számítva nem fejtettek ki tevékenységet, esetükben egy nyilatkozat errôl;
– április 30-ig az egyszerűsített könyvelési szabályokat alkalmazó jogi személyek;
– május 30-ig a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványokat alkalmazó jogi személyek.
A pénzügyi jelentéseknek a törvényes határidôn belüli le nem tétele esetén 2000–30 000 lejes büntetést szabhat ki a Pénzügyôrség, a határidô letelte után 6 hónappal pedig a Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal, vagy bármely más érdekelt személy kérheti a gazdasági társaság felszámolását.
Szeptember 5-ig a megyében levô 9039 gazdasági társaság közül 2014 nem teljesítette még a fenti kötelezettségét.
Gyergyószentmiklósról 375 társaság, Csíkszeredából 909, Székelyudvarhelyrôl 623 és Maroshévízrôl 107 cég mulasztotta el a kötelességét.
MPSZ-hírek
Egy lakossági fórumról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete lakossági fórumot szervez Autonómia és Európai Unió címmel csütörtökön, október 11-én délután hat órakor a Gimnázium dísztermében. A fórum meghívottai Tôkés László, az erdélyi magyarok EP-képviselôjelöltje, valamit Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Választmányának elnöke. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk.
Október hatodikáról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete idén is megemlékezik október hatodikáról, a 13 aradi vértanú kivégzésérôl. Mindenkit, aki úgy gondolja, hogy a múlt hôseit tisztelni kell, várunk szombat délután hat órakor a római katolikus temetôben, hogy helyezzük el együtt a kegyelet koszorúit a hôsök emlékművénél.
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Kilencvenegy hét, egy év és kilenc hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Nemrég Pap Iosif polgármester büszkén újságolta, hogy megnyerte azt a pert, amit azért indított, hogy a perköltséget az ôt perbehívó cég fizesse vissza a városnak. Ez az összeg felére igaz, de bizonyára ô is tudja, hogy az ítélettel nem lehet számlákat kifizetni, magyarán a táblabíróság által megítélt pénzt be is kell hajtani. Az összeg másik felérôl ellenben a táblabíróság világosan kimondta, hogy balekség volt eleve kifizetni, s nincs mód a visszaszerzésére. A balekséget a polgármester követte el (amikor nem létezô intézmény nevében kötött szerzôdést), következésképpen ezzel a pénzzel meg a kamataival személyesen ô tartozik a városnak.
24 új mentôautó Hargita megyének
24 új mentôautót kap a Hargita Megyei Mentôállomás 2008 augusztusáig.
A mentôautókat az Egészségügyi Minisztérium országos közbeszerzési eljárással vásárolja meg, különbözô felszereltségűek, és elôre rögzített egyéves ütemterv alapján szállítják le ôket.
A Hargita Megyei Közbeszerzési Hatóság és a mentôállomás szakemberei október 1-jén Bukarestben vették át az elsô négy mentôt. Ezek egy mobil orvosi ügyelet létrehozását szolgáló kisebb mentôkocsik, melyek nem alkalmasak betegszállításra. A beteghez kiszálló orvosnak a felszereltségükbe tartozó korszerű orvosi műszerekkel (12 csatornás EKG, defibrillátor, leszívókészülék stb.) nyújtanak hátteret a kórházba szállítást nem igénylô esetek ellátására.
Ezt az új típusú sürgôsségi ellátást azért vezetik be Romániában is, mert gyakran tapasztalható, hogy jól felszerelt rohamkocsik csak fájdalomcsillapító beadásáért futnak kilométereket. Az is elôfordulhat, hogy az ily módon lekötött rohamosztag éppen egy súlyos tömegbaleset helyszínérôl késik…
Errôl tájékoztatta Raed Arafat helyettes államtitkár a közegészségügyi hatóságok, mentôállomások vezetôit és a családorvosok képviselôit a múlt pénteken, szeptember 28-án Kolozsvárra összehívott tanácskozáson.
Sajnos, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetsége, hol éppen vezetôváltásra készülnek, nem képviseltette magát a megbeszélésen, ezért az új ügyelet családorvosokat érintô vonatkozásairól és a négy mentôautó elosztásáról a közeljövôben régiónként kíván tanácskozásokat szervezni a Közegészségügyi Hatóság, tájékoztatott dr. Tar Gyöngyi, az intézmény igazgatója.
Módosított törvény
A Kormány 89/2007-es Sürgôsségi rendeletével módosította a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség szervezésére és működésére vonatkozó, utólag módosított és kiegészített, 1/2004-es törvényt.
A módosítás értelmében a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 42 megyei kirendeltsége önálló jogi személyiséget nyer, illetve a megyei tejkvótairodákat is az újonnan jogi személyiséget nyert Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Megyei Központjaihoz csatolja.
Tekintettel arra, hogy ez az intézkedés egyértelműen decentralizációs lépésnek minôsül a központi kormányzat részérôl, elôreláthatóan gördülékenyebbé válik a Hargita megyei gazdák részére kifizetendô támogatási rendszer.
Az eddig érvényben lévô kifizetési rendszer értelmében a gazdák által igényelt támogatási összegeket az ügynökség központi irodája utalta a gazdák által megjelölt folyószámlákra.
Kerekes Melinda Igazgató,
Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség
Hargita megyei kirendeltség
Nemzetközi történész-konferencia a Kárpát-medencei örmény közösségekrôl
2007. szeptember 26-án és 27-én tartották a piliscsabai Stephaneumban a Pázmány Péter katolikus egyetem által szervezett nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvény fôvédnöke Dr. Asbot Hovakimian, az örmény köztársaság bécsi nagykövete és a magyarországi örmény önkormányzat volt. A több mint 10 országból érkezô tudományos kutató és egyetemi tanár az armenológia új eredményeivel próbálta megismertetni a konferencia résztvevôit. A protokolláris megnyitóra viszonylag kevés idôt szántak. A résztvevôket Dr. Asbot Alexanyan Örményország bécsi nagykövetének helyettese, Szárkászián Ádám, a magyarországi Örmény Önkormányzat elnöke, illetve Szakács Endre, az erdélyi örmény katolikusok vikárius generálisa köszöntötték.
A megnyitó után Prof. Dr. Asbot Melkonyan, a Jereváni Történettudományi Intézet igazgatója, az Örmény Tudományos Akadémia tagja tartott elôadást az örmény keresztény misszionáriusok szerepérôl a középkori és az újkori Európában. Ôt követte Prof. Dr. Ernst Christoph Sutter egyetemi tanár elôadása a lengyelországi és a magyarországi örmények kapcsolatairól az örményországi Etschmiadzin területén lakó örményekkel. Következô elôadó Prof. Dr. Athanasios Semoglou, a Thessaloniki egyetem tanára volt. Ô a keresztes lovagok és az örmény közösségek vallási kapcsolatairól tartott elôadást. Ôt követte Prof. Dr. Waldemar Deluga, a varsói egyetem tanára, aki az örmények hozzájárulásáról beszélt a lengyel–litván civilizációhoz. Prof. Dr. Virgil Pop, a kolozsvári építészeti egyetem tanára a szamosújvári építészet értékeit mutatta be. Érdekes elôadása volt Joanna Rydzkowska-nak is a toruni Nicolaus Coppernicus egyetem részérôl, aki egy krakkói örmény kéziratot mutatott be.
Az irodalmi és művelôdéstörténeti műhelyen belül Prof. Dr. Ovidiu Pecican, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára a bizánci, örmény és a vlach kultúra kapcsolatairól beszélt a Balkán-félszigeten. Dr. Ôze Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a konferencia egyik szervezôje Örmény Diaszpórák a Tisza–Maros–Körös szög városaiban a török kiűzése után címmel tartotta meg elôadását. A konferencia fôszervezôje, Kovács Bálint az örmény missziós irodalomról tartott elôadást, melynek nyomai megtalálhatóak a közép-európai örmény könyvtárakban. A nap utolsó elôadását Anahit Simonjan tanulmányának bemutatása jelentette, melyben a szamosújvári örménység és az örményországi közösség kapcsolatairól beszélt a XIX–XX. századokban.
A következô nap, szeptember 27-én már több magyar elôadást hallhattunk. Tóth K. József, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem tanára az örmények közéleti szerepvállalásairól beszélt a XIX. században. Ôt követte dr. Pál Judit, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docensének az elôadása a szamosújvári örmények részvételérôl az 1848-as évi forradalom eseményeiben. Ifj. Dr. Bertényi Iván, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a szamosújvári választásokról értekezett a XIX–XX. század fordulóján. Érdekes elôadásnak tűnt Lukácsné Nagy Klára elôadása is, melynek címe: Élet a szamosújvári árvaházban a XX. század elsô felében. Rendkívül értékesnek tűnt Branka Ivanic-nak, a belgrádi nemzeti múzeum vezetôjének az értekezése, melyben bemutatta az örmények kapcsolatait a Balkán-félszigeti népekkel és Közép-Ázsia lakosaival. Dr. Tomas Marciniak, a toruni Nicolaus Coppernicus Egyetem tanára az örménységnek Lengyelországba való vándorlásáról és az örmény kulturális hatásokról beszélt. Login Graczyk, a lengyel akadémia varsói tagja a lengyelországi örménység identitástudatáról beszélt. Veress Ilka Gyergyószentmiklósról Etnikai identitás-narrativák a szamosújvári örmény közösség esetében című elôadását mutatta be. (Ezt az elôadást az örmény napok keretében is hallhattuk szeptember hónap elején. A fiatal elôadók közül Veress Ilka elôadása volt a legjobb). Egy másik érdekes elôadás Kali Kinga nevéhez kötôdik, aki az Eötvös Lóránt Tudományegyetemet képviselte. Dolgozatának címe: Diaszpóra vagy befogadó társadalom? A magyarországi magyar-örmények transznacionalitásáról. A tokiói egyetem részérôl Akifumi Shioya az üzbekisztáni örmény közösségrôl beszélt.
Az elôadások sorozatát Horváth Gábornak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának az értekezése követte Erdélyi örmény egyházak canonia visitatiói címmel. Nagy Kornél, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Történettudományi Intézet kutatója arról beszélt, hogy Tett-e hitvallást Minas Vardeper, az erdélyi örmények püspöke? Igen érdekes elôadásnak tűnt Krajcsir Piroskának, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem tanárának a dolgozata, melyben az Erdélyben letelepedett örmény kolóniák népi viseletérôl beszélt. Dukai Ditta fiatal armenológus a Kárpát-medencei örmények néprajzával foglalkozó magyar-örmény kutatók munkásságát mutatta be. Garaguly István, a budapesti Szapientia Hittumományi fôiskola tanára Szebaszte-i Mekhitár tevékenységérôl beszélt, akinek maghatározó szerepe volt a katolikus örmények nemzeti tudatra ébredésében az Oszmán birodalomban.
A konferencia utolsó elôadása a nevemhez kötôdik. Értekezésemnek témája a gyergyószentmiklósi Mercantile Forum tevékenysége volt.
A két napot tartó nemzetközi történész-konferencia igen nagy elôrelépést jelentett az armenológiai kutatások területén, hiszen az itt felvetett témák, gondolatok, az örmény diaszpóra újszerű megközelítése új lehetôségeket jelenthet a Kárpát-medencében diaszpóraként számon tartott örmény közösségek múltjának a feltárásában.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô
Már igényelhetô a támogatás
A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban már fogadják az igényléseket azon személyektôl, akik fával, szénnel, vagy más fűtôanyaggal melegítik ki lakásukat. Támogatásban részesülnek azon családok, ahol az egyfôre esô havi jövedelem kevesebb, mint 500 lej. A jogosultak november, december, január, február és március hónapra igényelhetik most a támogatást. A segély összege 14 és 46 lej közötti lehet, a jövedelem függvényében.
Típuskéréseket a polgármesteri hivatal kapusszobájában kérhetnek az érintettek.
Kovács Éva, a közigazgatási osztály vezetôje kihangsúlyozta, támogatásban nem részesülnek azon családok, ahol valamely tag szociális segélyt kap. Továbbá azt is megtudtuk, támogatást igényelhetnek azon tömbházban lakók is, akik nincsenek rácsatlakozva a közüzem fűtéshálózatára, és ezt a közüzemek által kiadott igazolással bizonyítják.
A típuskéréseket pontosan kitöltve, aláírva, iktatva a polgármesteri hivatal szociális irodájában kell letenni. Az irodavezetô felhívja az igénylôk figyelmét, a család minden egyes tagját be kell írni, azon személyeket is, akik nem rendelkeznek még személyi igazolvánnyal, ez esetben a személyi szám mellett a születési bizonyítvány sorszámát is fel kell tüntetni. A jövedelmeknél pedig a felsorolt lehetôségek, kategóriák közül kell kiválasztani a megfelelôt. Tehát minden kategória meg van jelölve; a különbözô nyugdíjaktól kezdve a gyereknevelési, gyerekpénzen át minden típusú jövedelmet, ösztöndíjat is be kell írni. Az összegeket új lejben kell feltüntetni.
Az igényléseket, a kitöltött kérést a polgármesteri hivatal 5-ös számú szobájában, a szociális irodában lehet letenni.
A 107/2006 Sürgôsségi Kormányhatározat azt is elôírja, hogy a saját felelôsségre adott nyilatkozatot, az adatokat szúrópróbaszerűen fogják ellenôrizni és a kihágásokat, a Büntetô Törvénykönyv betűit betartva, bírságolják.
Baricz-Tamás Imola
Még mindig nincs fűtés és meleg víz a sportcsarnokban
Kívülrôl szép, belülrôl…
Április 26-án vette „birtokba” a város a kormány támogatásával – a Salamon Ernô Gimnázium udvarára épült – sportcsarnokot. A munkálatok azonban késôbb fejezôdtek be, mondhatni még a mai napig is folyamatban vannak. Például fűtés és meleg víz a zuha-nyozókban még mindig nincs. „Félreértés ne legyen – tájékoztatott Kercsó Zoltán, a sportcsarnok ügyintézôje. A gáz be van kötve, a vezetékek rendben vannak. A gondot a gázóra eltávolítása okozta.” Megkeresésünkre a Hargita Gáz Rt. szóvivôje, Bálint Kinga elmondta: „Pap József polgármester személyes kérésére láttunk hozzá a munkálatokhoz. Annak érdekében, hogy az átadásig elkészüljön, mindent – beleértve a tervezést is – saját költségén végzett el a cég, hiszen segítséget akart nyújtani a városnak. Ezeket a munkálatokat azonban a mai napig nem fizette ki Gyergyószentmiklós.” Az adósság törlesztése után a Hargita Gáz Rt. biztosítani fogja a szolgáltatást – tette hozzá a szóvivô. Gondok vannak a már befejezett munkálatokkal is. Bár alig néhány hónapja adták át, máris feláztak és beomlottak az öltözôk és a zuhanyozók falai. „Nagyon szomorú, hogy egy országos projekt részeként létrejött munkálatot ilyen minôségben végeznek el – mondta Kercsó. Több mint 100 hasonló sportcsarnokot adtak át, ezek mindenikében hasonló problémákkal küszködnek.” Eredeti tervek szerint zuhanyozófülkéket kellett volna felszerelni ahhoz, hogy ne ázzanak át a falak, ám a kivitelezô a gipszkartonból készült falakat csempézte le. Emiatt a használat során áznak és omladoznak, rothadnak a falak. „Telefonáltam, faxot, e-mailt küldtem a kivitelezô csíkszeredai cégnek, ám ez idáig hiába” – panaszolta a sportcsarnok gondnoka. Az épületre kétéves jótállást vállalt a kivitelezô, ez idô alatt köteles térítésmentesen kijavítani az esetleges hibákat. „Jártam a helyszínen, láttam, hogy nagyon lerohadt, csúnya” – állította Dániel Gyula, a munkálatok elvégzésével megbízott cég vezetôje. A probléma a tervekbôl adódik, hiszen ezekben az szerepel, hogy gipszkartonból kell kialakítani a zuhanyozók falait.” Dániel ígéri, hogy a jövô héten kijavítják a falakat, de végleges megoldást csak a falak vízálló gipszkartonra való cseréje jelentene.
Csata Orsolya
Fűtés elôtti zűrzavar
Egyenesen lesújtó a fűtésidény elôtti helyzet a városban. Ami biztos, hogy a fűrészporral való fűtés gigakalóriája 120,7 lej, gázzal pedig 273 lej, és hogy fűrészporból nem kevesebb, mint 30 000 m3 szükséges egy télre. Ami nem biztos, hogy mikor és melyik cég fogja szállítani a fűrészport, ugyanis a július 30-án lezajlott közbeszerzést augusztus 8-án megóvták a vesztes cégek. A közüzemek rögtön felküldte a teljes dossziét a közbeszerzési hivatalhoz, de azóta semmi válasz. Harminc nap múlva döntéshozatal-sürgetô átiratot küldtek, hogy a városi távfűtésrôl van szó, tehát fűtés nélkül maradnak a lakosok, majd újabb átirat következett, de semmi visszajelzés. Ezidáig, pontosan május 29. óta nem szállított mosztot egy cég sem a dán kazánhoz, csupán kevés mennyiségű tüzelô került be, amit ingyen kapott a szolgáltató cég. Van még két hónapra elegendô moszt az udvaron, s azzal kész.
A licitet megnyert cég felhalmozott bizonyos mennyiséget, de nem viheti a kazánhoz, s ha még húzzák az idôt, kénytelen lesz eladni a 10 000 m3 tüzelôt. Ha beállnak a hidegek, egyre szűkebb lesz a moszt, ha fagy, akkor egyre vizesebb, jegesebb. Helyet kért a licitet megnyert cég, és a közüzemek is az önkormányzattól, hogy a dán kazán közelébe rakhassák le a mosztot, de nem adtak.
Lönhárd István cége, a Comforex Kft. nyerte meg a licitet a mosztbeszerzésre, szállításra idén nyáron, azonban május 29 óta egy fúvásnyit sem szabadott szállítson a kazánhoz. Errôl papíron értesítették.
– Korábban is szállítottam fűrészport, ugyanannyiért, mint amennyivel indultam a liciten. A licit július 30-án volt megtartva. Három cég nevezett be, a Comforex, az Explosiv Group és a Marcolemn Kft. A mi ajánlatunk 10 lej köbméterenként, plusz a hozzáadott étékadó, az Explosivé 14 lej volt, a Marcolemné pedig 9,5, de utóbbit kizárták a licitrôl. Én már két éve dolgozok oda, májusban még, mint szállító dolgoztam. Van négy nagy kocsim, és kialakult a hálózatom, ezért mertem belevágni. Az Explosiv Group, illetve a Marcolemn megóvta a licitet Bukarestben. Nem szállíthatunk oda tüzelôt, amíg a közbeszerzés le nem zárul. Pedig ki kellett volna használni a nyarat, sok helyen ingyen adták volna a fűrészport, csakhogy takarítsuk el. Ugyan én gyűjtöttem 10 000 köbmétert, az megvan, de nem elegendô, és télen nem lehet mosztot beszerezni. Én pedig tudom, hogy télen naponta tíz kocsi mosztot nyel el a kazán, s most még rácsatlakoztattak ezt-azt, tehát több kell. Én kértem, hogy adjon helyet a hivatal, amit az én cégem bérelne, hogy oda tegyem a mosztot, ne kelljen Szárhegyen gyűjtsem, és ha megnyerem a licitet, akkor helyben van máris. De nem adtak. Mostanáig tartottam a készletet, de lehet, hogy el kell adnom. Vagy gázzal akarnak fűteni? Nem hiszem, mert az drága lesz a lakosságnak. Tudja, mi bánt a legjobban? Az, hogy gyergyóiak vagyunk, s nem tudtunk valahogy megegyezni, hogy ne kelljen megóvni a licitet. Ez mindent leállított. S a lakosság lesz bajban, ha végül tényleg gázzal kell fűteni.
Portik Endre, az Explosiv Group tulajdonosa a következôket mondta:
– A piacfelmérésnél azt kell megnézzük, hogy mennyi moszt van, és hogy mennyire van szükség a városban. Ha termelünk egy évben 100 000 köbméter mosztot, és kétszer annyira van szükség, akkor be kell hozni, erre számítani kell. Reális árral jelentkeztem a liciten, mert sokat kell beszállítani. Amúgy már tavaly 14 lejbe kapta tôlem a közüzemek a mosztot, és nem volt probléma. A 14 lejes moszt Bákóból, Comaneşti-rôl, Tölgyesrôl jött. Befektettem nagy szállítóautókba, rönkszállítókba és a mosztüzletbe is.
– Miért nem beszéltek errôl korábban, egyeztek meg, hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe a város?
– Miért nem írták ki idejében, korábban a közbeszerzést, mert arra számíthattak, hogy elhúzódik? Én be akartam vinni a mosztot, hogy nem vihetem be, azért én nem vagyok hibás, a reális ajánlatomért harcolok. Mindenki vállalja a felelôsséget azért, amit tesz. Többször hívtam a Comforex Kft. tulajdonosát, hogy beszélgessünk, legyen alvállalkozó, de nem volt hajlandó. Itt még néhány hónapig nem lesz moszt. Bukarest bármilyen választ ad, kinek nem kedvezô az eredmény, az megfellebbezi. S az még két hónap. Decemberig eltarthat. Amivel most tüzelnek, amellé friss moszt kell. Mert a befülledt mosztnak nincs hatásfoka. És kintrôl kell behozni télen a mosztot, ami drágább is lesz, kétszerese. A közbeszerzési aktában a kritériumokat is rosszul sorolták fel. Csak az ár számított. A garancia kevesebb pontszámot ért. A szállítási határidôk sem voltak pontosítva. Pedig, lévén, hogy nagy mennyiségrôl van szó, olyan cég kell, amely pénzt tesz be garanciába, hogy ha gázzal kell fűteni, abból ki lehessen fizetni a különbözetet. A beszállítást olyan cég nyerte, melynek az éves forgalma a szerzôdes értékénél kevesebb vagy hozzávetôleg annyi. Ez is azt mutatja, mennyire bizonytalan a beszállítás.
– Tegyük fel, hogy megnyeri a licitet, és akkor már decembert írunk…
– A vevôimtôl kicsit megvonom a mennyiséget, és a közüzemre koncentrálok. A kapacitása a szállítóautóimnak nagy, el tudom látni. Ha nem nyerem meg, élek a jogaimmal, fellebbezek.
Vincze János igazgató elmondta: nem érdeke a közüzemnek, hogy gázzal fűtsön, sôt azonkívül, hogy több mint kétszerese a gázfűtés, és az egységes ár kialakításában meghatározó tényezô, baj lesz, mert tizenöt év, amíg monitorizálják a hôközpontot, és bírságot rónak ki, ha egy bizonyos százalékot meghalad a fűrészporon kívüli fűtôanyag használata. Tehát a mi felelôsségünk, hogy fűrészporral működtessük. Tekintettel arra, hogy a tavaly a közüzem gondokkal küzdött a moszthiány miatt, a közbeszerzésnél egyik kritérium az volt, hogy ha a licitet megnyert cég nem képes a grafikonba beilleszkedni, nem lesz megfelelô mennyiségű fűrészpor, akkor az illetô cég ki kell fizesse a fűrészporos és a gázfűtéses ár különbségét. Pontosan azért tettük be ezt a kitétet, mert fontos, hogy a kazán fűrészporral működjön. Az óvás egyik pontja is az volt, hogy a licitet megnyert cégben az Explosiv nem látott garanciát, hogy ezt biztosítani tudja. Mi mindkét céggel szerzôdésben álltunk a közbeszerzési folyamat elindításáig. Mind a két cég tett lépéseket, hogy a szerzôdésnek eleget tegyen. Mi nem láttuk elôre, hogy ennyire el fog húzódni a közbeszerzés. Amit tehettünk, hogy kértünk területet az önkormányzattól moszttárolásra, de sajnos, nem kaptunk. Én még azt is el tudtam volna képzelni, hogy a két cég meg tudjon egyezni annak érdekében, hogy tudják biztosítani a tüzelôt.
Nem egyeztek meg, egyelôre senki nem látja, hogy mi lesz a történet vége. Mely cég szállít, s fôleg, hogy mikor. A gázfűtés körül sem zökkenômentes minden, és óriási a fogyasztók adóssága. A lakótársulások hiánya is súlyosbítja a helyzetet, hiszen nincs aki ráhasson a nem fizetôkre.
A Hargita Gáz Rt. gázszolgáltató cégnek tartozik a közüzemek 3 milliárd régi lejjel, a nyári fogyasztás ellenértékével. Az már köztudott, hogy a szerzôdésben az áll, hogy a szolgáltatónak joga van elzárni a gázt. Még a hidegek beállta elôtt tehát egyenlíteni kell a számlát.
A lakosság nem kevesebb mint 8 milliárd régi lejjel tartozik a közüzemnek. A cégek, intézmények adóssága 4 milliárdra rúg, az adósok ellen több száz jogi ügy van folyamatban. Az sem szívderítô, hogy a Virág negyedi fűtéskorszerűsítés, szintén licitmegóvás miatt idén elmarad. A modulok még a közüzemek udvarán vannak, fele letakarva, másik részérôl elfújta a szél a nylont. Ezeket közüzemi döntésre tetô alá helyezik. Eredményre vártak, hiszen 100 milliárd régi lej van a munkálatokra. Ha nem munkálatokra költik, akkor legalább meg kellene vásárolni a Bucsin negyedbe szükséges felszereléseket. Módosították az elképzelést is, egyezség született a fórumon, vagyis a szakember-találkozón, hogy nem vonják össze a kazánokat. Arról is, hogy a kéményeket fel kell újítani, hiszen ideiglenes működési engedéllyel üzemelnek. Van jó hír is: ha sor kerül a kémények építésére, a munkálatok ideje alatt nem kell leálljon a szolgáltatás. Ugyancsak szolgáltathat a cég a korszerűsítési munkálatok végzésének ideje alatt is, csak néhány nap fog szünetelni a fűtés, amikor átkapcsolják a felújított vezetékekre.
Feltöltötték a fűtéshálózatot, de a Virág negyedi 7-es tömbház mellett olyan mértékű a meghibásodás, hogy az 5-ös, és 6-os tömbházakban a rendszert teljesen el kellett zárni. Akármelyik cég nyeri meg a fűtéskorszerűsítési munkálatot, ezzel kell kezdje a munkát.
Nem túlzás: nincs télire biztosítva a moszt a dán kazánnak, ha nem törlesztenek az adósok, elzárják a gázcsapot, s a fűtéskorszerűsítés elkezdése nem biztos – derült ki mindez Vincze János közüzem-igazgatóval történt beszélgetést követôen. Most akár a jógazda módszerét is követhetik a tömbházlakók, míg szép idôk vannak, vásároljanak némi tüzelôt.
K-T. Gy.
„Legyen a zene mindenkié”
A Domokos Pál Péter Nôi Kar a Zene Világnapja elôestéjén, vasárnap délutánra hívta össze dalos testvéreit, a zene kedvelôit. A zenei fesztivált a fôszervezô Domokos Pál Péter Nôi Kar a hármas emlékünnepség keretében szervezte meg a nagyközönségnek. Kodály Zoltán zeneszerzô születésének 125. évfordulója, Domokos Pál Péter népdalgyűjtô halálának 15. évfordulója, illetve Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulója alkalmából szólt a dal az igényesen szervezett találkozón.
Páll Ibolya, a szervezô dalkör karvezetôje köszöntötte a jelenlévôket, majd a zene, a dal, a hagyományápolás fontosságáról szólt. Kisné Portik Irén néprajzkutató Kodály Zoltánról és Domokos Pál Péterrôl tartott elôadásában kihangsúlyozta: mindketten hatalmas művet hagytak ránk, mindkettôjük életét a magyar népi kultúra, különös tekintettel a népzene csodálata, szolgálata, halhatatlanná tétele jellemzi. Munkájuk nélkül kötetekkel lenne szegényebb az egyetemes zenekultúra. (…) a két életút rövid summázása kapcsán felmerül a kérdés: mi késztette szellemi nagyjainkat e hatalmas folklóranyag összegyűjtésére, rendszerezésére, korokat, ízléseket átívelô közérthetô átmentésére? Kétségtelenül elôrelátásuk. Hiszen ôk akkor gyűjtötték össze a dalokat, amikor azok a népi életforma velejárói voltak, kísérôi voltak az életnek a bölcsôtôl a koporsóig.(…) Kodály, Bartók, Domokos munkásságában a legnagyobb érték éppen az, hogy elôre látták a pusztulást –, fogalmazott a néprajzkutató.
Bajna György újságíró elôadásában röviden összefoglalta Gyergyószentmiklós történelmét, az 1200-as évektôl szinte napjainkig.
A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola művészeti tagozatának gyerekkórusa Páll Ibolya karnagy vezényletével; a Domokos Pál Péter Nôi Kar, karnagy Páll Ibolya; az Ipartestület Férfikara, karnagy Ambrus Éva; a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, karvezetô Kolcsár Árpád; a szárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, karnagy Bartalis Vince; a nyárádszeredai Bocskai István Nôi Kórus, karnagy Ferencz Csaba; az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományôrzô Egyesület citerásai, zongorán játszott Ambrus Márta tanárnô. Kodály Zoltán gyűjtötte gyergyói népdalt énekelt Mezeiné Fazakas Magdolna tanítónô. A zenei fesztiválra a siófoki Bányász Nôi Kar Egyesület is tiszteletét tette, ôk mint mondták, az indulásukkor elhunyt Tímár Imre karnagy emlékének szentelik e fellépésüket. A siófoki nôi kar vezetôje Csizmadia Mária, a kart zongorán kísérte Bernát Zsuzsa. Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulója alkalmából dr. Balázs Árpád Siófok polgármesterének üdvözletét, jókívánságait is tolmácsolták, de az ünnepségen nem volt jelen Gyergyószentmiklós elôljárósága, hogy megköszönje a testvérvárosi jókívánságokat.
A szervezô Domokos Pál Péter Nôi Kar mellett társszervezôi feladatokat vállalt a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ, a rendezvény fôtámogatója volt Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város önkormányzata.
A hármas emlékünnepségen, a Zene Világnapja elôestéjén szállt a dal, a dalos kedvűek teltház elôtt léphettek fel, ami reményt ad arra, hogy továbbra is képesek vagyunk igényesen ápolni hagyományainkat, értékeinket úgy, ahogyan azt elvárná Kodály, Bartók, Domokos.
Baricz-Tamás Imola
„A város cím elsôsorban művelôdési életet feltételez”
Nincs hálátlanabb dolog, mint ilyen felemelô pillanatokban szónoklattal igénybe venni türelmeteket. Ha okoskodásom fárasztani kezd, vágjatok hozzám egy kottatartót – fogalmazott Bajna György újságíró a vasárnap délután tartott hármas emlékünnepségen, melyen Kodályra, Domokos Pál Péterre illetve Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulójára emlékeztek. Gyergyószentmiklósról dióhéjban Bajna György mesélt, az alábbiakban ezt olvashatják:
Gyergyószentmiklós népe a György-pataka, a Békény, a Csanód-patak, a Gyergyói-havasok völgyeibôl ereszkedett alá a mai településhelyre. Elsô írásos említése az 1332–1334. évi pápai jegyzék, ami már keresztényeket lajstromoz, joggal feltételezhetô tehát, hogy ôseink letelepedése korábbra tehetô. Kölönte Béla az 1241. évi tatárbetörést tartja valószínűnek.
Ma a város lakosainak száma a hivatalosságok szerint 20 019. Olyan adat ez, amit csak kétkedve fogadhat az, aki tudja, hogy 1990 óta folyamatos elvándorlást és kevés visszatérést jegyezhetünk a magyar ajkú népesség körében.
A települést a székely ôsvárak történetei között is említik a Hiripné vára kapcsán. A legendában szereplô vár ma már nem létezik, de a gonosz asszony két fiáról elnevezett dűlôk: északon Domokos, délen Ábrahám – igen.
A várról a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban hallunk ismét, akkor már Both András alkirálybíró tulajdona. Nos, ez a derék katona, aki a labancokat megállította a Marosfô fölötti Grécesen, árulás nyomán vára kapujára kikötve végzi, az osztrák parancsnok fia nyilainak céltáblájaként. A várat felrobbantják, helyén ma a 30-as évek derekán emelt Jézus Szíve-kápolna áll.
Más zarándokhelyül is szolgáló kápolnáink a Csobot-hegyen emelt Szent Anna-kápolnák, egyiket a római, másikat az örmény katolikusok építették – utóbbit nagy pestisjárvány után. A római katolikusról azt is joggal feltételezik, hogy a XIII. században épült.
A 400-as szám is fontos életünkben: a jó öreg Rákóczi Zsigmond 400 esztendeje ajándékozott országos vásárjogot Gyergyószentmiklósnak, ami igen fontos volt a település késôbbi fejlôdése szempontjából. Legalább annyira fontos, mint az Apafi Mihály fejedelem által biztosított örmény letelepülés. Az örménység kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai, és fôleg a bôr megmunkálásában mutatott jártasságának köszönhetôen meghatározó gazdasági eleme volt a város polgáriasodásának. Keveredésünk eredménye az a mondás, mely szerint nem is gyergyószentmiklósi, akinek ereiben 5–10%-nyi örmény vér is nem csörgedez.
Ennyit a kezdetekrôl.
A 100 éve rendezett tanácsú rangot kapott település meglehetôsen nyílt lelkű emberek városa. Istenházat építhettek itt katolikusok, immár kettôt, örménykatolikusok, görögkeletiek, reformátusok, görög-katolikusok, adventisták, baptisták, zsinagógát a zsidók, imaházat az unitáriusok és királytermet Jehova tanúi, a kultúrházban tartja istentiszteleteit a hit gyülekezete.
A szentmiklósiak iskolákat, kórházat, öregotthonokat, árvaházat, bíróságot építettek, menhelyet létesítettek, szeretetkonyhát működtetnek.
Művészek keresték fel a települést, festôk, szobrászok, színművészek, írók és költôk születtek és éltek itt. Több mint 110 éve újságokat nyomnak, könyveket adnak ki nyomdáiban.
Fejlôdésében jelentôs szerepet játszottak az utóbbi évekig a gyermekáldástól nem rettegô édesanyák, illetve a térség, amelyben lakosai megtalálták az életfeltételekhez szükségeseket.
Az utóbbi 100 esztendôben korszerűsödött a település. Janus arca ebben az idôszakban körvonalazódott a leghatározottabban. A paraszti társadalom, a lelki tisztaság, a hagyományok ôrzése a település alsó és felsô részeiben, a szabadosabb, lazább életvitel – a lakónegyedek megjelenéséig – fôleg a központban érhetô tetten.
104 éve villanyvilágítás, 1907-tôl vasút segíti polgárait. Gimnáziuma 1914-re épült fel. Csaknem egy idôben a Moldvával összekötô békási útszakasszal.
A városban állandó vendégek voltak a színtársulatok, 125 éve olvasókör, 115 éve dalárda működik, nyomdájában országos terjesztésű lapokat is nyomtattak. Egymás után alakultak civil szervezetei: 110 éve az EKE, majd az EME, 100 éve a Székelykör. Sok-sok egylet jelzi, minek a gégéjét metszette el az elsô világháború.
A tápászkodás alatt ismét az egyház és a civil társadalom, ami fékezi az 1920-ban berendezkedô új hatalom mindent elnyelni készülô falánkságát.
Újabb vallási egyletek, csoportok, sportegyletek, önképzôkörök alakulnak. Olyan személyiségek látogatnak hozzánk, mint Dsida Jenô, Móricz Zsigmond, Kemény Zsigmond, Kós Károly és a Helikon-asztal csaknem valamennyi vendége, a festô Nagy István és Nagy Imre, itt alkot a grafikus Szopos László, a szobrász Szervátius Jenô, Karácsony János, Karancsi Sándor, az író Szini Lajos, a költô Salamon Ernô, majd a mai, róla elnevezett irodalmi kör egykori és mai tagjai, akik október végén antológiával köszöntik a várost, de már az 1910-es években szoborkiállítást is megnyitnak Jánosi István helyi születésű szobrászművésznek köszönhetôen. A korabeli lapokban pedig jobbnál jobb írásokat, verseket olvashatunk Gereöffy Ferenctôl, Trmál (Cseh) Dezsôtôl, Laurentzi Vilmostól és társaiktól.
Kitűnô lelkipásztorok szolgálják a közösséget mind katolikus, mind örmény részrôl, sôt a késôbbi romániai ortodox egyházfô sem véletlen szolgált Gyergyószentmiklóson…
Dr. Gaál Alajos, dr. Csiby Andor, dr. Csíky János, Gáll Ferenc, a hazatérô, illetve itt letelepedô értelmiség olyan példaképei, akik tudták, mi a dolguk a világon. Szervezôkedvüknek köszönhetôen pezsgô művelôdési élet jellemzô azokra az évekre is, amelyek más településeken a kétségbeesésben teltek el. Színjátszók, szalonzenekar, kitűnô cigányzenekar működött. A fúvószenekar még az én gyermekkoromban is folytatta a hagyományt, vasárnapi térzenére sétált a központban Szentmiklós népe. Fagylalt- és vattacukorárusok örvendeztették a gyermeksereget, a söröskorsók mézszínű tartalma pedig a mord apukák ráncait simította ki, miközben nejeik a parki padokon élményeiket osztották barátnôikkel. Mert a gyergyói hölgyek mindig páratlanok voltak vendégszeretetben és – titoktartásban.
A kommunista érában sem egyértelműen csak a pusztulás jellemzi a város művelôdési és szellemi életét. Nem csak a Figura színjátszóira gondolok!
Megmaradt az Orbán Balázs által is dicsért „Gyergyó szép tere”, most már rajtunk a sor, hogy valóban szebben adjuk tovább utódainknak.
Ha idegent vezetnék, megmutatnám a Tinka-féle lisztelô vízimalmot, mellette a nyáron korhűen felépített vízifűrészt, s elmondanám, hogy 1900-ban még 54 vízikereket tartottak nyilván a Békény mentén. A két világháború között kisvasút vezetett Dancúrásig. Vendégeimet becsalogatnám a fôtér ma még elhanyagolt épületeinek udvaraira, hogy megmutassam, mint követhetô az eltelt idô az építészetben, mondjuk az 1600-as évek közepétôl napjainkig.
És elérkeztünk a reménykedésig.
A ma 100. éve felé közeledô Hegyessy Alíz, Áskó néni mondta nem is olyan rég: Gyurika, az én életemben nem volt egy valamirevaló vezetôje a városnak. Véleményét messzemenôen tiszteletben tartva, köszöntöm tehát azokat a neveseket és névteleneket, akik városvezetôk nélkül tartották vállukon a várost. Mert a város cím elsôsorban művelôdési életet feltételez. Ôk fizetséget nem várva tették, amit kell: énekeltek, színdarabot adtak elô, táncoltak, művelôdtek, sportoltak, jó hírét keltették városuknak. Cselekedeteikkel, önfeláldozásukkal gyermekeik, hozzátartozóik érdeklôdését is a fény felé fordították. Ezért köszöntöm szívem minden melegével a most együtt ünneplô dalosokat is. A Bálint Ákosok, László Janka nénik, a Bokor Jóskák, a Kercsó Janikák, a Zárug Jánosok, a Tarisznyás Mártonok, a Zárug Pisták, a Málnási Bélák, a Basilides Tiborok utódait. A figurásokat, az Ambrus Évákat, a Páll Ibiket, az Ördög Pistákat, a Varga Gyöngyiket és mindazokat, akik fáradozása nélkül rongyosabb lenne e város, ahol ma nem véletlen működhet múzeum, könyvtár, színház, egyetemek, tévé- és rádióadók, 2 újságszerkesztôség, 2 nyomda, népi alkotóház...
És végül egy kérés: az eltávozottakat ne feledjük, az élôket támogassuk!
Isten éltessen, Gyergyószentmiklós!
Közlemény
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága mély csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy az RMDSZ Székelyföldön is toboroz jelölteket az esetleg létrejövô majdani Kulturális Autonómia-tanácsba. Többször kifejtettük, hogy a kisebbségi törvénytervezet – túlmenôen azon, hogy egyelôre el sem fogadták, sôt, a napokban ismét felfüggesztették parlamenti vitáját – a szórványban sem felelne meg a magyarság elvárásainak, Székelyföldön pedig, egyenesen káros lenne, mivel alapvetôen ellentétes Székelyföld autonómia-törekvéseivel.
Bár az erdélyi magyar szervezetek tárgyalásai során nem sikerült megállapodni a novemberi választások ügyében, hiszen a Tôkés Lászlót támogató szervezetek nem egy választási listán való jelenlétet, hanem az erdélyi magyar politikai rendszerváltás feltételeit kívánták érvényesíteni, a felek magukra nézve irányadónak mondták ki azokat a pontokat, melyekben megegyezés született. A megállapodás tervezetében az RMDSZ egyértelműen felvállalta Székelyföld területi autonómiájának támogatását. Vállalta, hogy ennek érdekében támogatja a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett belsô népszavazást, valamint a szervezet által kidolgozott törvénytervezet köz- és parlamenti vitájának folytatását, ennek közös képviseletét a politikai egyeztetéseken, a kormányban, a parlamentben és a nemzetközi fórumokon. Az RMDSZ azt is vállalta, hogy ajánlani fogja az önkormányzatoknak olyan határozatok elfogadását, amelyek révén megszervezhetô és lebonyolítható a területi autonómiára vonatkozó hivatalos népszavazás. Ezek alapján óhajtjuk a párbeszéd folytatását más témákban is, ha az RMDSZ nem cselekszik homlokegyenest ellentétesen mindazzal, amiben megállapodtunk.
Ma már egyértelmű, az RMDSZ történelmi mulasztást követett el azáltal, hogy Románia európai uniós felzárkózása folyamán nem igényelte Székelyföld területi autonómiáját, ahogyan ezt a Székely Nemzeti Tanács következetesen, elôrelátóan és szakmailag helyesen tette. Felszólítjuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy módosítsa a kisebbségi törvény tervezetét és a következô román–magyar közös kormányülésen, továbbá minden hazai és nemzetközi fórumon Székelyföld vonatkozásában csakis a területi autonómia megvalósítását tartsa szem elôtt.
Marosvásárhely, 2007. szeptember 28.
Fodor Imre, az SZNT elnöke
EP-választások elôtt
Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak kétéves idôtartamra. A Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Két helyen ülésezik, Brüsszelben és Strasbourgban. Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenôrzi az EU költségvetését is. Románia 35 képviselôt küldhet az Európai Parlamentbe, ezek között – a választás függvényében – lesz, vagy lesznek a magyarság képviselôi. November 25-én mi is kiválaszthatjuk, ki legyen, kik legyenek az erdélyi magyarság képviselôje/képviselôi az unió parlamentjében. A leadott és a Választási Bizottság által elfogadott RMDSZ-lista elsô helyén Frunda György jelenlegi szenátort Sógor Csaba és Winkler Gyula követik. A változások óta elsô ízben fordul elô, hogy az erdélyi magyarság képviseletéért független jelölt is megmérkôzik az RMDSZ-szel. Tôkés László református püspököt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete támogatja. Körkérdésünkben arról kérdezôsködtünk, hogy a gyergyószentmiklósiak szerint van-e tétje az EP-választásoknak.
Fontosnak tartja-e az Európai Parlamenti választásokat; fontos-e, hogy legyen az EP-ben erdélyi magyarokat képviselô személy; mit tudnak Ön szerint elérni az erdélyi magyarság érdekében az EP-képviselôk?
Jánosi Miklós: Az igazság az, hogy nem követtem figyelemmel, de szerintem van értelme. Mindenképpen kell képviselô a magyarságnak, aki, vagy akik érdekeinket képviselik az Európai Parlamentben.
Sándor Károly: Persze, hogy fontos a választás. El fogok menni a választásra, mert hiszen végre választhatunk, de csak Tôkés László püspök úrra fogok szavazni. Úgy olvastam, hogy több, mint nyolcszáz képviselô lesz az EP-ben. Az RMDSZ részérôl, ha nem kerülnek be, akkor kettôvel kevesebb fog szunnyadni, de Tôkés László biztosan bekerül. Ahogy ’89-tôl folyamatosan, úgy most is fogja a szavát hallatni. Ez biztos.
Polgár Gizella: Nem érdekel, nem tudom. Az viszont fontos, hogy legyen képviselve az erdélyi magyarság. Azt nem tudom, hogy mit tudnak elérni érdekünkben.
Ferencz Tibor: Szerintem nagyon fontos az EP-választás, de ennek eredményét csak késôbb fogjuk látni, amikor már minden tagállam, az újonnan csatlakozottak is képviselve lesznek. Természetesen kellenek erdélyi magyar képviselôk, akik a fiataloknak jobb jövôt és több lehetôséget teremtenek.
Kinda Mihály: Nekem mindegy, én nem értek ezekhez a dolgokhoz. Mindennap ezt hallom a tévében, rádióban, de nekem mindegy. Az sem érdekel, hogy lesz-e erdélyi magyar képviselô benne. Mi meg vagyunk öregedve, nem érdekel már, hogy mi lesz. Csak adják meg a nyugdíjt.
Lázár Margit: Nem is lehet szavakban kifejezni, hogy menynyire fontos. Minden magyar embernek kötelessége elmenni választani. Lehet, hogy propaganda, ha azt mondom, az egység nevében az RMDSZ-re kell szavazni. Európa-szerte minden nemzet delegálja a maga közösségéhez tartozó embereket, akik megvédik az ország és a kisebbség, a magyarok érdekeit.
Csata Orsolya
Nyilatkozat
A 2007. szeptember 6-a óta eltelt idôszakban, közvetlen vagy közvetett formában, erôteljes nyomás nehezedett rám akkori döntésem megváltoztatására. Azok, akik csak a megtépázott hatalmukat akarják megtartani, nyilvános felhívással vagy négyszemközti rábeszéléssel, hamis propagandával vagy burkolt fenyegetéssel igyekeztek rávenni, hogy álláspontom és elveim feladásával, mégiscsak lépjek fel az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára.
Azok, akik elôzôleg váltig azt hangoztatták, hogy: „az Egyház ne politizáljon” – utóbb egyházi emberek egész sorának csatasorba állításával igyekeznek megoszlást kelteni az egyházak hívei, a magyarság sorában.
Azok, akik a Neptun-fürdôi pártvillában vagy a budapesti Kempinsky-hotelben a mi rovásunkra koccintgattak, a nemzeti autonómiát pedig önös pártautokráciára cserélték – utóbb az „egység” és „szolidaritás” demagóg jelszavaival próbáltak letéríteni a demokratikus rendszerváltoztatás és a nemzeti érdekérvényesítés egyenes útjáról.
„Új honfoglalás elôtt állunk... most Európát kell elfoglalnunk” – hangzott a Vezér-szólam. Nekünk viszont nem Európát kell elfoglalnunk, hanem – Európa révén – Erdélyt kell megtartanunk, szülôhazánkat kell „viszszafoglalnunk”.
Miközben az RMDSZ KISZ-szervezete, a MIÉRT olcsó gyűlöletbeszédre hangol – Erdélyi Magyar Ifjaink kerékpáros zarándoklat útján kénytelenek síkra szállni a magyar Egyetemért.
Miközben miniszteri rangú pártpropagandistáink több tíz milliónyi euró-pénzzel kecsegtetik a bihariakat és a szatmáriakat – ezenközben az ô kormányzatuk alatt álló hatóságok durván lábbal tiporják egyházi és iskolai autonómiánkat, Gencsen és Nagyváradon.
Az európai parlamenti választások igazi tétje számunkra nem a mindenáron való hatalomgyakorlás és hatalommegôrzés – hanem az európai demokratikus, nemzeti és keresztény értékek hiteles képviselete. Nekünk nem újabb bársonyszékekre van szükségünk – hanem országunk és magyar nemzeti közösségünk helyét kell megtalálnunk Európában. Temesvárról ez az út vezet – Brüsszelbe. Ez az út vezet: a diktatúrából – a demokráciába, a kisebbségi helyzetbôl – a közösségi önrendelkezésig, a hátrányos megkülönböztetéstôl – a nemzeti és vallási egyenjogúságig; az ellenségeskedéstôl – a nemzeti megbékélésig; az óvodától – az egyetemig; Erdélybôl – a Kárpát-medencébe.
Temesvár és Erdély – eredeti – szellemében, ezen az úton kívánom képviselni választóimat: Európában.
Jakab apostollal vallom: „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak” (4,17).
Nagyvárad, 2007. szeptember 27.
Tôkés László európai parlamenti jelölt
A küzdôsportok mindaddig…(I.)
De általában minden sportág addig szép, amíg nem válik profivá a sportoló, mert amikor a pénz (hatalmas pénzek) kezd diktálni, megette a fene a sportszerűséget a páston, a ringben, a szônyegen.
Erre szokták azt mondani: elôre eladták a meccset. Ugyanis e miatt lehet hatalmasat kaszálni a sportfogadásokon, a lelátó minden embere tudja, hogy ki a jobbik a ringben, százezrek teszik fel rá a pénzüket, pedig a jobbik és annak „ura és parancsolója”, az edzô pontosan tudja, hogy Freddy ki fog feküdni a tizenhatodik menetben, mert a meccs „bundázott”, az a három pocakos, akit körülvesznek a „verôlegényeik” hatalmas összegben fogadott… a roszabbikra.
Sajnos, a politikai játszma a profi „ökölvíváshoz” hasonlít.
Hatalmas pénzek diktálnak benne…
És a lelátó közönségének (értsd: az egyszerű választópolgárnak) fogalma sincs róla, hogy az egész meg van „bundázva”, hogy teljesen sportszerűtlen az egész, hogy szemmel láthatóan csal a bíró.
Mert az még nem lenne baj, ha a favoritnak bevisznek egy éktelen jobbegyenest, az még a sportszerűség határain belül van.
Akkor van baj, amikor becsúszik az övön aluli, és nem sípol a bíró.
De ne a sportról, a politikáról beszéljünk. Illetve a közelgô választásokról próbáljunk meg egy kicsit spekulálni.
Hát elôször is, tudod-e kedves olvasóm, milyen ember a választó? Megmondom: nagyon sokféle.
Van egy olyan rétege, aki a szívével választ: ezt szeretem, ez szimpatikus nekem, erre pecsételek. (Illetve: ezt nem szeretem, ezt ki nem állhatom, erre nem pecsételek.) Úgy általában a politikai pártok ezt a fajta szavazót nem szeretik, a szerelem még házasságon belül is általában megszűnik, és ha odafajul, hogy el kell osztani a babarongyokat, nagyon könnyen csap át gyűlöletbe.
A politikai pártok nagyon jó ellenszert tudnak az érzelmi választók ellen, az úgynevezett listás szavazást. (A mi esetünkben: az mindegy, hogy nem szereted ezt vagy azt a csúcsvezért, de a tulipánt muszáj szeressed, mert az magát a közösséget jelképezi!)
Aztán van a pártszavazó. Ezt szeretik, ezekre támaszkodnak a politikai pártok, ez a legmegbízhatóbb… lenne, ha a pénz elosztásánál nem sértôdne meg… és nem állna át a másik pártba.
Minden párt olyan piramisszerűen épül fel, vannak tábornokok benne, aztán ilyen kisebb – megyei – ezredesek, aztán ilyen még kisebb – városi – alezredesek, majd a községek népes törzsôrmesterei következnek, és végül a falvak ôrmesterei… Na, ezekre bazíroz az illetô párt, az ôrmesterekre, mert azok beülnek a harminc éves Daciájukba, és végigpöfögik vele a falut, betérnek Mari nénihez és betérnek János bácsihoz, beszélnek a nyugdíjemelésrôl, a fôutca rendbetételérôl, a kapu elôtti árok kitakarításáról… Persze a törzsôrmester is beül a maga kétéves Loganjába, ô is lejárja a maga ôrmestereit és rokonait, de beül az alezredes is ilyenkor a maga Opeljébe, Volkswagenébe, sôt, a megyei ezredes is beül a maga Nissan terepjárójába, sôt, ilyenkor még a tábornokok sem restek elôszedni a Jaguárt a jól kifűtött garázsból…
Ami viszont még mindig kevés a választásokhoz.
Egy része a szavazópolgároknak ugyanis csak manelét hallgat, jobb esetben népzenét, újságból is csak a keresztrejtvényt oldja, roszabb esetben a horoszkópját nézegeti…
Viszont ez a réteg vasárnaponként elmegy a templomba. Ki ilyen, ki olyan templomba, vallása szerint… És itt aztán megtudja, hogy kire is kell szavazni.
Hát ezért szoktak a fent említett tábornokok ilyenkor, választás elôtt díszesen kiöltözni, és hatalmas tévéstábbal valósággal felvonulni a templomokba, forognak a kamerák, amíg a tábornokok oltárt másznak, és a templomból a testôrök, újságírók és tévések számlálhatatlan serege miatt kiszoruló hívek káprázó szemekkel csak annyit tudnak kinyögni: ÓÓÓÓ!
Van persze egy másik réteg is, ezeket politikusi zsargonban határozatlanoknak, ingadozóknak, közönyöseknek és közömböseknek neveznek, ezek azok, akik legyintenek, akik azt mondják: „engem ne nézzen senki hülyének”…
Ezekre haragszanak legjobban a pártpolitikusok.
(Csak úgy zárójelben mondom el, ez számomra nagyon szimpatikus réteg: ha egyszer nincs akikbôl válogatni, akkor ne várják el, hogy elmenjek szavazni… márpedig, erdélyi magyar választóm, ez pontosan ilyen volt az elmúlt évtizedekben, téged mindig csak rá akartak kényszeríteni, hogy: szavazzál.)
Györffi Kálmán
Tizenhat éves a legnagyobb, kilenc hónapos a kicsi
Kilenc hónapos a legkisebb gyermek a dévai Szent Ferenc Alapítvány szárhegyi gyermekotthonában. Három hete került oda, két nagyobb testvérével és az édesanyjával. Biró Noémi, az édesanya mint mondta, családi problémák miatt már korábban, tavaly szeretett volna a kolostor melletti épületbe költözni, és ez most sikerült. Segít a konyhán, mikor teheti, és szeretne ott maradni gyermekeivel együtt.
A kis Tamás napközben az ebédlôben, tanulóhelyiségben tartózkodik, s hogy el ne másszon, átadták számára a piros kenyereskosarat, beleültették, és az asztal kellôs közepére tették. Egyelôre még fér benne. Játszótársa is akad bôven, körülrajongják a testvérei, Annamária és Edit; mindenki kedvence.
Tizenkilenc gyermek van jelenleg az otthonban. A tavalyi évhez képest nyugodtabb ez az idôszak. Tavaly építkeztek, költöztek – mondja Csergô Hajnal vezetô. Állítja, az a lényeg, hogy az iskolában mindenki átmenôt kapott, nem bukott meg senki. Nyáron csak három gyermek volt ott, hazamentek a többiek, és iskolakezdésre ismét benépesedett a ház. A legnagyobb 16 éves, a kicsi pedig kilenc hónapos.
Úgy tervezik, hogy csak húsz gyereket fogadnak délután ebédelni, tanulni, mert így is sokan vannak. És bizony, segíteni kell a tanulásban, fôként annak, aki tizenhat éves, és még csak hatodik osztályos. Márpedig tanulni kell. Míg a tavaly a nagyok gyakorlatozni jártak a műhelyekbe, idén nem nagyon vágynak dolgozni. Elfáradtak. Volt, aki asztalos akart lenni, olyan is, aki kamionsofôr, és ezért autószerelô-műhelyben dolgozott. Akad gyermek, aki okult segédmunkásként, és úgy döntött, hogy inkább tanul. Mert nehéz volt a munka, és kevés pénzt kapott érte.
Van teendô a ház körül is, segítenek a zöldségtermesztésben, olyan munkát végeznek, ami nem megerôltetô.
Arról is szólt Hajnal, hogy most van mosópor bôven, kitart decemberig is, viszont kevesebb a hús. Mint mondta, az Emberöltô Alapítvány támogatja a gyermekeket, élelmiszert is vitt, zöldség termett, de a szárhegyi Lukács Géza is folyamatosan segíti. Van névtelen támogatójuk is, és adományokból majd csak lesz minden. Egy hónapra nem, de egy hétre elôre tudják, mit fôznek. Kitalálják, mert körülnéznek a kamrában, és hetente háromszor hús is kerül a gyermekek asztalára. A támogatás úgy történik, hogy a segítôk megvásárolják azt, ami kell, pénzt nem adnak, s ez így is van rendjén – mondta Hajnal.
Távlatokban nem tervez, sose tervezett, arról sem álmodott, mikor belevágott, hogy egyszer lesz egy külön épület, és lám, már benne laknak a gyermekek. Biró Noémi, a háromgyermekes édesanya sem gondolta, mikor építkezések voltak, hogy odaköltözhet kicsinyeivel. Ha nagyobb lesz Tamáska, akkor bizonyára akad munka Noéminek is a ház táján. Mert ha a kolostor árnyékában valamit kigondolnak, és annak hozzákezdenek, biztosan sikerülni fog.
K-T. Gy.
Miért nincs Borszéken kultúrház?
A borszéki kulturális életrôl 1825-bôl vannak írásos dokumentumaink. Abban az idôben kolozsvári, marosvásárhelyi és brassói zenészek jöttek, és szórakoztatták a nagyérdeműt. 1864-ben a Remény szállodában már működött a nagy bálterem, ahol hetente szerveztek bálokat. A Spielman család 1930-ban megépítette azt a szép villát, amely több évtizeden keresztül kulturális székhelyként működött. A '40-es években a Magyar Királyi Kincstár megvásárolta az épületet Spielmantól. A rendszerváltás után (1945) a bukaresti székhelyű Posta és Távközlési Vállalat kapta meg, mint a Magyar Kincstár jogutódja (sicc!). 1948-ban Spielman visszaperelte, de nem élvezhette sokáig, mert jött az államosítás. 1950-tôl átvette a szakszervezetek központja, és művelôdési házként működtette. Itt kapott helyet a városi könyvtár is. Már nem sokáig, mert egyik telefontársaság szakszervezete visszaigényelte, és visszakapta az épületet, ami soha nem volt az övé. A helyi polgármesteri hivatal peres úton próbálta visszaszerezni, de nem sikerült. Kár, mert szegényebbek lettünk egy szép és funkcionális épülettel. Ma már nincs sem kultúrházunk, sem kultúrigazgatónk, mert minek igazgató, ha nincs épület, ahol rendezvényeket lehetne szervezni? Áldatlan állapot. Város, kultúrház nélkül. Maholnap a könyvtárnak is ki kell költöznie, de hová? Az alsó-borszéki kultúrotthon felújítása még el sem kezdôdött.
Farkas Aladár
Idôsek Világnapja
Zsúfolásig telt a Korona tükörterme október elsején, az Idôsek Világnapja alkalmából szervezett ünnepségen. A polgármesteri hivatal szociális irodája, az Ifitéka, a Szent Erzsébet Öregotthon, valamint a Szent Miklós Szervezet által szervezett rendezvényt Kovács Éva, a közigazgatási osztály vezetôje nyitotta meg. 1991 óta – az ENSZ határozata alapján – október elsején az idôseket köszöntik fel – mondta Kovács Éva, aki szerint ez az ünnepség azoknak szól, akik évtizedeket végigdolgoztak, és bár ma nyugdíjasok, tapasztalatukra, erkölcsi és szellemi támogatásukra még mindig szükség van. „A társadalomnak gondoskodnia kell azokról, akik végigélték az elmúlt rendszert” – köszöntötte az ünnepelteket Kontesveller József alpolgármester, hozzátéve: a fiatalokban lendület van, az idôsekben tapasztalat. Az idôs kor bölcsességérôl, a szenvedés, a fájdalom szerepérôl szólt Portik Hegyi Kelemen fôesperes-plébános, aki szerint a szenvedés tisztítja lelkünket. Pap József polgármester személyes élményeirôl is beszámolt köszöntôjében, mondván: ebben a korban nagyon érzékenyek vagyunk mindenre. A polgármester szerint türelemre, megértésre és egymás megbecsülésére van leginkább szüksége az idôseknek. A Koronában összegyűlt deresedô hajú néniket és bácsikat a Fogarassy Mihály Általános Iskola harmadik step by step osztályos diákjai köszöntötték népdalokkal, népi tánccal és játékokkal. A Sándor Éva és Elekes Judit tanítónôk irányításával készült műsort furulyán elôadott népdalok is tarkították. A kicsiket a Figura Stúdió Színház Gizike-show című alôadása követte, majd virággal és az Ifinapokon készített kézimunkákkal ajándékozták meg az ünnepelteket.
Csata Orsolya
Összeültek az asszonyok a vendégfogadásért
Káposztafesztivál Szárhegyen
A környezô településeken sokan fogadnak nyáron vendégeket, külföldieket a keresetpótlás reményében. Szárhegyen a vendégfogadást a vendégek elosztását az OVR is felvállalta. Húsz ház aszszonya, gazdája kapcsolódott abba bele, hogy közvetítsen az OVR az idegenbôl jöttek és a szállásadók között. Újabban összeültek a háziasszonyok – az OVR-hez tartozók mellett még más vendégfogadásra vágyók is – és megbeszélték: leosztják, hogy melyik háziasszony, mit mutasson a kíváncsi vendégeknek azért, hogy ne unatkozzanak, ismerjék meg az itteni hagyományokat.
Bartalis Hajnal, az élenjáró szólt az OVR-rôl, és foglalta össze, hogy mit gyűléseztek, min tanakodtak a háziasszonyok.
– Az OVR nem turisztikai céllal létrejött alapítvány, hanem felkarolt és segített, reklámlehetôséget nyújtott fôként Belgiumban, Franciaországban, azonkívül arra biztatja a vendégfogadó háziasszonyokat, hogy mindenki próbáljon önállóan fejlôdni. Célunk az, hogy a tíz százalékokból, amit a vendégfogadók adnak a vendégek után, idôvel el tudjuk érni, hogy fenntartsuk ezt a szervezetet, reklámozunk belôle. Szeretnénk most konkretizálni, hogy mi is az, hogy OVR-s háziasszony, kell egy szabályzat, tagságdíj. Ezáltal még szervezettebben fogunk tudni dolgozni. Programok levezetését is felvállaljuk. Meg- van, hogy ki szekerezteti a vendégeket, ki süt kürtôskalácsot, hol nézhetik meg a kovácsot munkaközben vagy, hogy a csatornás miként dolgozik. Idegenvezetôbôl van hiány, de úgy tűnik, van egy személy, aki elvállalja Szárhegyen a kalauzolást. Tervezzük azt is, hogy a néhány éve az OVR által megvásárolt házat berendezzük régi bútorokkal, szövôszéket állítunk fel, s az aszszonyok, akik értik, itt fognak szôni-fonni a vendégek szeme láttára, természetesen százalé- kért.
– Mi az, ami elengedhetetlen a jó együttműködés érdekében?
– Kellene egy közösségi ház, mert azt igénylik a csoportok, hogy a helyiekkel közösen mulassanak, beszélgessenek. Estéket szerveznénk szakemberek bevonásával, akik földrajz, történelmi elôadásokat tartanának. Akár hagyomány-bemutató esteket is lehetne szervezni.
– Télen mit lehetne ajánlani a vendégeknek?
– Úgy gondoltuk, hogy kosaras bált szervezünk szilveszterkor, minden háziasszony hozza a vendégeit a kultúrotthonba. De disznótorra is meg lehet hívni csoportokat, ehhez persze kellene közösségi ház, s télen, ha az idôjárás engedi, lehet szánkóztatni, lovasszánoztatni a vendégeket.
– Októberben káposztafesztivált szerveznek Szárhegyen…
– Négy évvel ezelôtt indult, elsô évben háziasszonyokul összeálltunk, és a hús kivételével mindent összepótoltunk. Ki, mit tudott, hozott, és megfôztük a töltött káposztát. Így indult az elsô szárhegyi káposztafesztivál. A másodikat kibôvítettük felvonulással, a gyermekek töklámpást készítettek, volt mise. A harmadik elmaradt. Az ideit termésbemutató, betakarítás-záró ünnepnek szánjuk. A Cika néptáncosok délelôtt körüljárják a falut, a határt, hir-detik a káposztafesztivált. Felhívással is fordulunk a környék gazdáihoz, hogy kinek, milyen termése van, hozza, mutassa be, ajánlja, kínálja. Reméljük, hogy ez idôvel komoly piaccá fog alakulni. A helyi vásártérre várjuk tehát október 13-án 11 órára a terméseiket bemutató gazdákat, várjuk a legeket is, legnagyobb, legkisebb, legérdekesebb zöldségeket, gyümölcsöket.
Idén nem valószínű, hogy a szárhegyi káposzta mellett a vásártéren látnak majd híres vecsési káposztafejeket is, pedig testvértelepülés Vecsés, de ha többször összeülnek az asszonyok, az sem kizárt, hogy a jövô évi káposztafesztiválon annyi vecsési vendég lesz – akit elszállásolnak az OVR-sek – mint szárhegyi.
K-T. Gy.
Esélybál
Pénteken a Muskátli vendéglôben közösségi bált szervezett az Esély Alapítvány azzal a céllal, hogy a településvezetôk, szakemberek, támogatók, akik segítették a Mosoly földje programot, egy kellemes környezetben töltsenek néhány órát a sérült gyeremekekkel és szüleikkel együtt. A Mosoly földje program sérült gyerekek és családjaik életének teljesebbé tétele érdekében jött létre 2002-ben.
– Úgy gondoltuk, hogy a vállalkozóknak, a támogatóknak a gyermekeket látniuk kell. Kell tudják, hogy mire képesek, esetleg, ha kérdésük van, tegyék fel itt, és mi vála-szolunk rá. Elmeséljük, hogy a gyerekek honnan indultak el, meddig jutottak el a rendszeres mozgás, a gyógytorna révén. Huszonöt gyerek mutatja be a tudományát, a halmozottan sérültek is fellépnek az önkéntesekkel, a mozgáskorlátozottak két táncot mutatnak be. Hogy mit remélek ettôl a báltól? Végre valahára mosolyogva és nyitott szívvel tekintsenek a gyerekekre. Általában az a reakciója az embereknek, hogy rá sem néznek a gyermekekre, annyira sajnálják. De ez nem megoldás – mondta Pupák Felméri Zsuzsanna, az alapítvány élenjárója, miközben körülugrálták az ugrálólabdával a narancssárga egyenpólós gyermekek, akik izgultak a fellépés elôtt. Mielôtt bemutathatták volna tudományukat, Molnár Judith, a 11 éves Esély Alapítvány alapítója szólt a meghívásnak elegett tett bálozókhoz. Bemutatta a bál védnökét, Orbán Árpádot, a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának igazgatóját, aki a az ottani problémákról, megoldásukról beszélt.
– Mikor látom a segítôiteket, és az elkötelezett embereket, azt mondom, itt rendben van minden. Odahaza próbáljuk valamilyen szinten enyhíteni a problémákat, az a fontos, hogy minél több elkötelezett ember legyen a csapatban, legyen egyfajta partnerség. A civil társadalom azt jelenti, amikor mindannyian megtanulunk együttműködni úgy, hogy az együttműködés fontosabb, mint mi egyenként, akik vagyunk. A civil szféra nagy szerepe, hogy elérje, hogy az önkormányzataink hivatalosságai nyújtsák kezüket a vállalkozók felé, hogy ôk is belépjenek a körbe.
Majd Molnár Judith ismertette az est programját, ami a gyermekek fellépésével indult. A rendezvényt a Hargita Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány támogatta.
K-T. Gy.
Védett műhely nyílt
Már korábban is írtunk a pályázatból létrehozott fogyatékossággal élô ifjak foglalkoztató műhelyérôl. A Gyilkostó Szövetkezet udvarán kialakított műhelyt október elsején délben nyitották meg ünnepélyesen. A megnyitón részt vett Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Pál Árpád, a Gyilkostó Szövetkezet elnöke, Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetôje, valamint a Gyilkostó Szövetkezet több munkatársa, illetve a Támaszklubba járó fiatalok nevelôikkel, szüleikkel.
A szalagvágás elôtt Csata Kinga, a Támaszklub vezetôje szólt a jelenlévôkhöz. Majd Pál Árpád a cég vezetôinek, kollegáinak köszönte, hogy közösen sikerült eleget tenni a felkérésnek, támogatni a műhely megvalósítását.
Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke, a foglalkoztató-műhely megálmodója a pályázat céljáról szólt:
– A pályázat célja foglalkoztató és szórakoztató munkát adni azon fogyatékosoknak, akik a Gyergyói-medencében élnek.
A fogyatékosok állami intézeténél megpályázott foglalkoztató-műhely, a gyergyói Gyilkostó Szövetkezet, a Támaszklub illetve a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete közös munkájának eredménye, mondta Fikó Csaba.
Elekes Zoltán mintaértékűnek minôsítette az összefogást, melyet, mostanság ritkán tapasztalni, mert ezúttal a gazdasági szféra a szociális szférával egy közös érdek ügyében fel tudott lépni. Elekes igazgató a társadalmi kapcsolatok, az otthonról való kimozdulás fontosságát emelte ki, mely a fogyatékossággal élô gyerekeknél, fiataloknál döntô jelentôségű, meghatározza a további mindennapjaikat. Majd szólt az újonnan megjelent törvényrôl, melyet pozitívnak ítélt meg, mint mondta, lehetôséget biztosít a fogyatékkal élô személyek munkába állása terén. Az igazgató azt is elmondta, Gyergyószentmiklós mindig is elôbbre járt a civil szervezetek által működtetett szociális intézmények terén. És a most megnyitott foglalkoztató-műhely létrehozása egy természetes folytatása annak a munkának, mely immár több mint tíz éve zajlik. A Gyilkostó Szövetkezet udvarán lévô, hangulatosan berendezett foglalkoztató-műhelyben a varrógépek mellett, egy szövôszék is helyet kapott.
A szalagvágást, a Védett műhely birtokbavételét megelôzôen Csata Kinga a támogatóknak, a Gyilkostó Szövetkezet munkaközösségének, az Agrocaritasnak, a Caritasnak, a Szent Miklós Szervezetnek és természetesen kollégáinak is megköszönte a segítséget.
Baricz-Tamás Imola
Munkahelybôl nincs hiány
Pénteken délelôtt a Hargita megyei Munkaerô Elhelyezô Ügynökség helyi fiókja állásbörzét tartott a kultúrházban. Az elsôsorban frissen végzettekért szervezett állásbörze kapcsán az ügynökség száz kereskedelmi vállalkozással vette fel a kapcsolatot, hívott meg a börzére. Ebbôl tizennégy volt jelen a börzén pénteken, és százhuszonkét állást ajánlottak. Az állások nagyon változatosak voltak, a megjelent cégek kerestek: pincért, könyvelôt, biztosítási ügynököt, ácsot, kôművest, titkárnôt, és a többiek mellett szakképzetlen munkást is. Az állásbörzére körülbelül százötven munkakeresô ment el, akik közül huszonöt személyt hívtak a cégek próbaidôre vagy állásinterjúra, és kilenc személyt a helyszínen alkalmaztak. A kilenc személybôl egyet segédpincérként, hármat kôművesként, egyet varrónôként, egyet biztosítási ügynökként és hármat szakképzetlen munkásként vettek fel – tájékoztatott Truţă Ioan, az ügynökség vezetôje.
Elmondta, ebben az évben kevesebb frissen végzett érdeklôdik munkahelyek iránt, ami annak a következménye, hogy sokuk külföldön keres munkát, illetve másik része egyetemen folytatja tanulmányait.
Rancz Enikô
Daganatos betegek és hozzátartozóik önsegítô csoportja
Ha tudsz változni és változtatni
A Caritas Családsegítô Szolgálat daganatos betegek és hozzátartozóik számára önsegítô csoportot indított két évvel ezelôtt Kolumbán Ildikó javaslatára. A csoportot Moni Gabriella, a Caritas Családsegítô Szolgálat gyergyói központjának vezetôje, szociális munkás és Kolumbán Ildikó önkéntes vezetik.
Kolumbán Ildikóról 1998-ban derült ki, hogy beteg. Mellrákja volt. Akkor érezte, hogy szüksége van egy közösségre, amely a gyógyulás során lelki támasza lehet. Ezt egy imacsoportban találta meg. Késôbb olyan csoport létrehozásában gondolkodott, amely segítséget nyújt a betegeknek és hozzátartozóiknak. A Caritas felajánlotta a szervezeti hátteret. Mára a betegek lelki támogatása életcéljává vált.
Amikor valaki bekerül a csoportba, meghallgatjuk. Segítünk azáltal, hogy elmondjuk, mi hogyan éltük meg a betegséget, mi nyújtott nekünk támaszt. A betegség egy kiszolgáltatott állapot – mondta Kolumbán Ildikó. A gyógyuláshoz nagyon fontos a család mellett egy olyan közösséghez tartozni, ahol a beteget meghallgatják olyan emberek, akik átéltek már hasonlókat. Mert egy empatikus ember sem tudja annyira átélni a beteg fájdalmát, mint az, aki tapasztalta is – vallja Ildikó. Ebbôl a betegségbôl ki lehet gyógyulni, csak erô és hit kell hozzá, az önsegítô csoport ezt nyújtja. – Fontos megosztani a gondolatainkat, egyedül rágódni az állapoton nagyon fájdalmas. Igyekszünk megtanítani a csoportban, hogy ne fájdalommal gondoljanak magukra és a betegségükre. Higgyenek abban, hogy meggyógyulnak. Habár nem mindegy, milyen a hozzáállás. El kell tudni fogadni az elmúlást is – biztatja a sorstársakat Ildikó.
Ildikó pontokba szedve leírta, mit kell megvalósítani a csoportban, hogy igazán a betegek segítségére legyenek: segítik a betegek szakorvoshoz való eljutását, ismertetik a betegekre vonatkozó törvényeket és jogokat, elbeszélgetnek a sorstársakkal, felvilágosítást adnak a betegeknek a csoporttagok tapasztalatai alapján, megtanítják a betegeknek menynyit dogozzanak az egészséges életvitelért, mindenben észrevetetik a jót, megszólítanak olyan segítôkész embereket, akik szóval vagy tettel támogatni tudják a betegeket a betegség elviselésében és a gyógyulásban. Ildikó szerint az a legfontosabb, hogy a csoportban a hozzájuk fordulót minden dühével, fájdalmával, félelmével, meg nem értésével, mozgáskorlátozottságával és hitével együtt elfogadják, szeretik, mert az ott lévôk is átélték vagy átélik ugyanazokat az érzéseket. A betegség tudatosulása után a betegnek szüksége van életmódváltásra, hogy elsôsorban magával foglalkozzon, és higgyen Istenben, orvosban, önmagában. Szükség van egy lelki szemlére is, át kell gondolnia az életét, és a lelki beszélgetés során rájön, mi fáj, és min kell változtatnia. Meg kell bocsátania önmagának és másoknak – tanácsolja szívbôl Ildikó.
– Mindent megteszünk, hogy tudjanak rólunk, mégis kevesen jönnek, ahhoz képest, hány beteg van. Nem tudom, mit tudhatnak vagy tartanak a csoportról a betegek, hogy nem akarnak tôlünk segítséget kérni – mondta Moni Gabriella.
Olyan személyek fordulnak hozzájuk elsôsorban, akik már gyógyultak. A csoport vezetôje is azt tartja fontosnak, hogy a csoport tagjai hitelesen tudják segíteni egymást. Így alakul ki az önsegítô csoport. Hallanak és beszélnek a csoportban a betegségrôl, a gyógyulásról, meghívnak gyógytornászt, pszichológust. Lelki síkon nagy segítséget jelent a tagok számára. Emellett számíthatnak a csoport munkatársaira a protézis, paróka beszerzésében, betegnyugdíj elintézésében is. De a csoport tagjai egymásnak is sokszor adnak hasznos információt. Segítenek feldolgozni a betegség során adódó traumákat. – Legutóbb egy harmincéves nô felgyógyulásának történetét hallgattuk meg. Neki melldaganata volt. Az ô példája is azt bizonyítja, hogy ebbôl a betegségbôl is ki lehet gyógyulni – biztatja az érintetteket Moni Gabriella.
Nem mindig a betegségrôl beszélnek, hiszen megünnepelték a csoport fennállásának kétéves évfordulóját, voltak kirándulni, és szoktak filmet nézni is – számolt be a csoport vezetôje.
A csoportvezetôk tapasztalatai szerint azok, akik megtudják, hogy betegek, az elsô pillanattól nem vállalják fel, félnek a hátrányos megkülönböztetéstôl. Moni Gabriella szerint a gyógyulás elsô lépése a betegség felvállalása.
– Két hónappal ezelôtt jött egy néni. Nagyon nehezen vette rá magát, a lánya és a menyecskéje unszolására. Azóta nem hiányzik egy találkozásról sem – mesélte Gabriella. Jelenleg a csoportnak 8–10 tagja van. A találkozókra minden érintetett várnak, és szívesen látnak, hiszen a sorstársak által nyújtott lelki támasz erôt ad a gyógyuláshoz vezetô úton. Legközelebbi csoportbeszélgetés október 8-án 19 órától lesz a Márton Áron utca 9. szám alatti volt hittanteremben.
Rancz Enikô
Megnyitották az új akadémiai évet
„Erdélyt tegyük igazi campusszá…”
Október elsején délelôtt tíz órakor a BBTE gyergyói kihelyezett tagozatán is megnyitották a 2007/2008-as akadémiai évet kolozsvári, magyarországi és egyiptomi vendégek jelenlétében. Az új akadémiai év megnyitója mellett a kirendeltség tízéves fennállását is ünnepelték a Maros Szálló konferenciatermében. A Gaudeamus eléneklése után dr. Dombay István, az intézmény igazgatója bemutatta és köszöntötte a vendégeket: Andrei Margat, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnökét, dr. Nicolae Bocşan rektort, Szamosközy István alelnököt, Nagy Lászlót és Magyari Tivadart, a földrajz kar rektorait, Pompei Cocean dékánt, Gyémánt Lászlót, az európai tanulmányok kar dékánját, az egyiptomi meghívottakat, Dr. Nilrvana Harpaz dékánt, dr. Mustafa El-Zaghl dékánhelyettest, és dr. Eha El-Enail-t, dr. Szabó Pétert, a Kodolányi János egyetemi jogú fôiskola dékánját.
Pap József polgármester a város nevében köszöntötte a jelenlévôket.
Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke kiemelte a kihelyezett tagozat szükségességét. Szükség van rá, mert kellenek a szakemberek, ugyanakkor a hallgatóknak fontos, hogy lakóhelyükhöz közel tanulhassanak. Megemlítette a közeljövô terveit: pedagógia modul oktatására nyílik lehetôség a város kihelyezett tagozatán, infrastrukturális beruházások történnek majd, jobban felszerelt könyvtárat szeretnének létrehozni, és a távoktatás bevezetésével kiteljesedhet a városunk egyeteme.
Nicolae Bocşan rektor ismertette, hogy nyolcvanegy új hallgató tanulhat a BBTE gyergyói kihelyezett tagozatán. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemet az ország legkomplexebb felsôoktatási intézményének nevezte, ahol a legtöbb hallgató tanul román, magyar és angol nyelven. Jó hír ismét, hogy marketing-turisztika és térképészmérnök szakirány elindítását tervezik a vezetôk.
Ezután dr. Dombay István igazgató megnyitottá nyilvánította az új akadémiai évet.
Magyari Tivadar, a földrajz kar rektorhelyettese örömmel jött Gyergyószentmiklósra. Elsôsorban a hallgatókhoz szólt. Kiemelte azt a nagyszerű lehetôséget, hogy lakóhelyükhöz és szülôföldjükhöz közel tanulhatnak. A tizennyolc erdélyi város kihelyezett tagozatai által Erdély egy nagy egyetemi campusszá válhat. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az oktatás minôsége a kihelyezett tagozatokon is pont olyan, mint Kolozsváron.
Kontesveller József városunk alpolgármestere szerint az egyetemet már a sajátjuknak érzik a lakosok. Az oktatókat arra kéri, hogy neveljenek felelôs, képzett szakembereket, és a hallgatókat arra, hogy az értelmiségi létet becsüljék meg.
Majd dr. Dombay István igazgató megköszönte az egyetemalapítás ötletét dr. Dézsi Zoltánnak, Pál Árpádnak, az akkori tanácsnak, a jelenlegi városvezetésnek, ugyanakkor minden volt és jelenlegi munkatársnak. A támogatóknak is köszönetet mondott. Hangsúlyozta, hogy még javítaniuk kell az oktatás minôségén, és fejleszteniük kell a kapcsolatot a gazdasági szférával, hogy a hallgatók számára még többet tudjanak nyújtani.
A tízéves fennállás alkalmából az igazgató emlékoklevelet adott át a munkatársaknak.
Az ünnepség legfontosabb mozzanata az intézményközi szerzôdés aláírása volt, ami a BBTE, a Kodolányi János egyetemi jogú fôiskola, a sínai Idengenforgalmi és Szállodaipari Fôiskola és a kairói Október 6. egyetemek között született meg.
Ezután dr. Nirvana Harpaz emlékszobrokat és ajándéktárgyakat adott át az egyetem vezetôinek. A különleges ünnepséget és a szerzôdést megörökítendô csoportkép készült az egyetemek vezetôirôl.
Rancz Enikô
Pécsen a Gyilkos-tó
Nem kell különösebben bemutatni a gyergyóiak számára Romfeld Ákos nemzetközi fotóművészt. Munkáit láthatta már a közönség nemrégiben Gyilkostón, és a Pro Art Galériában is. Nos, ezúttal arra vállalkozott – egy meghívásnak eleget téve –, hogy az idei, XVI. Magyarok Európai Fesztiválján, a Gálaműsor keretében bemutatja a Neptun Könyvkiadó igazgatójaként az erdélyi magyar szerzôk munkáit, illetve a Gyilkostóról készült fotókiállításának anyagát.
A többnapos, nagyszabású rendezvényt Pécsen és Baranya megyében október 11. és 18. között rendezik meg, a program szerint Romfeld Ákos október 13-án, szombaton tárja a közönség elé a köteteket, és fotóit a Pécsi Expo Centerben.
Hogy honnan a kapcsolat? Felsorolni is sok, hol, milyen tisztségeket töltött be, mi mindennel foglalkozott. Tizenhat évig Baranyában dolgozott, többek között a Rólunk van szó újság fôszerkesztôje volt, de dolgozott a Dunántúli Naplónak, a Pécsi Tükör Kulturális Magazinnak, szerepelt Pécsen több nemzetközi diaporáma-fesztiválon, illetve már volt fotókiállítása is Pécsen.
– Miért pont a Gyilkos-tó Kárpátok gyöngye kiállítást láthatják Pécsen?
– Az elsô fotóalbumom, és ennek fotóanyaga kerül most bemutatása. A Gyilkos-tó a szívem csücske. S már harminc évvel ezelôtt megjósoltam, a Gyilkos-tó veszélybe kerül. A természet, amilyen bôkezűen tud adakozni, építeni, ugyanúgy el is tudja rabolni, csak itthagyta nekünk egy idôre, hogy gyönyörködjünk benne. Mi azért tehetnénk, hogy bár ne szennyezzük a tavat. 2080-ra sajnos, a Gyilkos-tóból csak egy pocsolya lesz. Gyermekkoromban ahol tutajhíd volt, ott most kaszálnak… Évente minimálisan három métert rabol el a természet. De nem szabad és nem is lehet kikotorni. Nincs ahová tenni a tóból kikotort iszapot, derítô kellene. S ha huzamosabb ideig kotrógép tenné zavarossá a tó vizét, az élôvilágát is tönkreteheti. Csak késleltetni lehet a Gyilkos-tó eltűnését. Nekünk, fotósoknak abban van szerepünk, hogy legalább az utódaink fotókon keresztül tudjanak a tóról. Ezért is viszem a Gyilkos-tóról készült fotóimat Pécsre. És azért is, hogy Gyergyót, Hargita megyét ismertessem.
– Milyen hozadéka lehet e fesztiválon való részvételnek?
– Reményeink nagyok. Ismert vagyok kultúrberkekben, új ismeretségeket remélek. Ez mindenképpen jó nekem, úgy is, mint fotóművésznek, úgy is, mint a kiadó igazgatójának.
Október 13-án tehát, mindenki, aki a Pécsi Expo Centerbe látogat, a Gyilkos-tót is fogja látni Romfeld Ákos lencséjén keresztül. Megismerheti a Kárpát-medence egyik gyönyörűségét, s ha a maga valóságában is látni akarja, hát ideutazik, Gyergyószentmiklósra, majd a tóhoz. Kell ennél jobb reklám, turistacsalogató?
K-T. Gy.
Fotóművészek tábora
Idén a IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhelynek Gyergyószentmiklós ad otthont. Az egy hetes tábor terveirôl Dezsô Lászlóval, a tábor vezetôjével beszélgettünk.
– A város ebben az évben ünnepli várossá válásának 100. évfordulóját. Ez az ünnep, valamint a város kedvezô földrajzi elhelyezkedése, természeti és építészeti értékei kellô okot nyújtottak arra, hogy a mesterműhely itt legyen. A cél megismerni, betekintést nyerni és megörökíteni azokat a természeti szépségeket, építészeti és kulturális örökséget, életformákat, amelyek még fellelhetôk a székelység körében. A tábor záróakkordjaként a fotóművészek részt vesznek Bukovinában Ôsz a Voroneţen fesztiválon.
– A tervezett program…
– A tábor pénteken, október ötödikén kezdôdik, akkor érkeznek a résztvevôk Ausztriából, Belgiumból, Vajdaságból, Magyarországról és Erdélybôl. Szombaton részt vesznek egy hagyományos székely disznóvágáson. Napközben a város építészeti értékeit, piaci életét örökítik meg a művészek. A tábor hivatalos megnyitóját a Meztelen fények kiállítás jelenti, amire a Pro Art Galériában kerül sor szombaton 17 órától, ahol Szabó Béla fotóművész munkái lesznek megtekinthetôk. Vasárnap a résztvevôk Parajdra és Korondra utaznak, ahol a kerámiakészítéssel és a szénégetôk életformájával fognak megismerkedni. Hétfôn Székelyderzsre látogat a csapat, ahol a székelység egyik legszebb erôdtemplomát nézhetik meg, ahol a Szent László-legenda páratlan szépségű freskói találhatóak. Kedden a szórványvilág életével ismerkednek meg Háromkúton. Szerdán Remete és Szárhegy a célpontunk, ahol parasztudvart, vízimalmot láthatnak, népi mesterségekbe nyernek bepillantást. Megnézik a Lázár- kastélyt, és megtanulhatnak mézeskalácsot sütni is. Csütörtökön a Gyilkos-tóhoz és a Békásszoroshoz látogatunk. Délután a tábor elsô részének zárásaként sajtótájékoztató lesz a Csíky-kertben. Pénteken elindulunk Bukovinába. Szombaton ott megnyitják a fotószalont, megismerkedünk a kolostorokkal. A tábor utolsó napján az Iza völgyében Máramaros-szigetig mennek a résztvevôk, ahol fatemplomokat nézhetnek meg.
– Láthatja-e a munkákat a közönség?
– Egyetlen fénykép sem készült, de már igény van, ezen munkák kiállítására Ausztriában, Magyarországon és Erdélyben is. Egész biztos, hogy a közeljövôben a tábor anyagából értékes kiállítások lesznek, és tervezzük egy fotóalbum megjelentetését is.
Ezek után már csak jó munkát kívánhatunk a művészeknek.
Rancz Enikô
TUDEK 2007
Ezúton is szeretnénk értesíteni minden érdeklôdôt, hogy immár nyolcadszor kerül megrendezésre a kutató középiskolás diákok konferencia-sorozata (TUDOK), amelynek fôszervezôje a budapesti székhelyű Kutató Diákokért Országos Szövetség és kezdeményezôje dr. Csermely Péter professzor. A konferencia elsô szakasza 2007 ôszén zajlik hat helyszínen a Kárpát-medence különbözô régióiban. A regionális szakasz minden díjazottja továbbjut a 2008 tavaszán megrendezendô TUDOK-ra. Az országos konferencia díjazottjai részt vehetnek a káptalanfüredi egyhetes kutatótáborban, a kiemelkedô eredményt elérôk pedig a Nobel-díjátadáson való részvétel válogatóján. A konferenciára bármely tudományterületen végzett kutatással lehet jelentkezni, egy dolgozatnak maximum két szerzôje lehet. Idén nagy örömünkre szolgál, hogy elsô alkalommal Kolozsváron, a 450 éve alapított Unitárius Kollégium láthatja vendégül a kutató diákokat és a mentor tanárokat 2007. november 30 – december 2. között a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK).
Jelentkezés és a konferenciával kapcsolatos általános kérdésekrôl a www.kutdiak.hu oldalon, illetve a fazekas@kutdiak.hu címen (Fazekas Lászlónál), míg az erdélyi regionális konferenciával kapcsolatos helyi információkról az alábbi elérhetôsegeken lehet érdeklôdni: János Zsigmond Unitárius Kollegium, Kolozsvár, Bulevardul 21. Decembrie 1989 nr 9. E-mail: vorosalpar@yahoo. co.uk Tel: 0264/595.927, 0741/076.467 (Vörös Alpár)
A konferenciára, az elôzô évekkel ellenkezôen, csakis a Kutdiák honlapon elérhetô jelentkezési lap (http://www.kutdiak. hu/uj/reg_form.php) használatával lehet jelentkezni, a helyi szervezôk nem fogadhatnak el dolgozatokat. Jelentkezési határidô október 12. Mivel a rendszer ekkor automatikusan lezár, késôbbi jelentkezésre nincs lehetôség, így kérünk mindenkit, hogy szigorúan tartsa be a határidôt. A konferencián elsôsorban középiskolás diákokra számítunk, de a kiemelkedôen tehetséges általános iskolás diákok is jelentkezhetnek.
Az erdélyi konferencia eddigi hagyományait megtartva, a fent jelzett határidôig bejelentkezett diákoktól igényeljük egy maximálisan hatoldalas (+mellékletek) dolgozat beküldését a tudek6@yahoo.com címre november 15-i határidôvel. A dolgozatot a zsűri a konferencián megtartandó elôadás mellett külön pontozni fogja. A konferencián, akárcsak a korábbi években 10 percben lehet majd elôadni a saját kutatási anyagot, melyet 5 perc vita követ. Kérjük az elôadókat, hogy a 10 perces elôadásra készüljenek, mert idôtúllépésre nincs lehetôség.
Mit ôriztek Ti ott???
Az egész úgy kezdôdött, hogy reggelente tüzet gyújtani régi dolgozatfüzeteket használok, na nem a sajátjaimat, hanem olyanokat, melyeket családom egyik tagja hordott haza az iskolaév végén. Valamikor ez volt a nemzet napszámosainak, azaz a tanároknak egyetlen pótjavadalmazása, ha nem számítjuk a Gergely-napkor kapott tojásokat. Szokásomhoz híven, elôbb a füzetet beborító kék csomagolópapírt tettem be a kis csempekályhába, majd a keményebb füzetfedél következett és a teleírt lapok (a még üres lapokat megôrzôm „kutyanyelvnek”, feljegyzések részére). Beleolvastam az írásba, Răscoala Horia, Cloşca si Crişan, talán valami ilyen volt az I. évharmadi doli címe, és a kapott jegy 9 (nouă).Továbblapoztam, második, majd harmadik évharmadi dolgozat, de már magyarul, a kapott jegy pedig mindkétszer 10 (tíz). Furcsa, megnéztem a dátumot, és minden tiszta lett, 1989-1990-es tanév dokumentumát tartom a kezemben.
Gyors „konzultáció” a családhoz tartozó „tanügyi káderrel”, mondom, bár a Jégvirágos forradalom ennyit hozott ifjaink részére, hogy a Románia történelmét magyarul tanulják. Lelombozódom, amikor hallom, hogy jelenleg a VIII. és XII. osztályba járó nemzeti kisebbségek szép hazánk történelmét és földrajzát románul tanulják („újból”).
Ez már sok nekem, csak annyit mondok akkor RMDSZ fütyölök a politikátokra. (A fütyülök helyett mezôgazdász kifejezést használtam.) És visszaforgatok vagy 25 évet, amikor „szexuális” gyűlésre vagyunk hivatalosak mi, a mezôgazdasági szakemberek a Nagyházba, Csíkszeredába. A Megyei Pártbizottság értékeli az állami alapra (bagóért) leadott burgonyamennyiséget a mezôgazdasági termelôszövetkezetek részérôl. Nem gyűl a pityóka a rámpákon, legalábbis nem olyan ütemben, ahogy azt „Pártunk és Kormányunk”, azaz az elvtársak elvárják. (Azelôtt pár nappal fültanúja vagyok egy beszélgetésnek, amikor egy elvtárs, valami nagykutya a csécsétôl – ez szóhasználatunkban a Comitetul Central, szabad fordításban Központi Bizottság – élén a hôn szeretett és nagyratisztelt N.C. elvtárssal, neve –, lekapja kollegánkat, „nyomjátok meg Bukarest felé a pityókaküldést, nincs mit adnunk a piacokon az embereknek”). Az elvtárs az említett „letoló” gyűlésen névszerint felsorolja azokat a gazdaságokat, amelyek még sokkal tartoznak az állami alap teljesítésébôl, majd kitör egy nagy kérdéssel „CE PĂZIŢI VOI ACOLO???
Amikor megtudtam, hogy a magyar diákok megint az ország hivatalos nyelvén tanulják (vagy csak tanítják nekik?) Románia történelmét és földrajzát, felteszem a kérdést az RMDSZ csúcsvezetôségének: MIT ÔRIZTEK TI OTT? (csak nem a jólfizetô állásokat, a húsosfazekat?)
J. Swift pár száz évvel ezelôtt kijelentette: Az, aki két szál rozst, vagy két fűszálat növeszt a földnek olyan területén, ahol azelôtt egy nôtt, többet tett az emberiségért és országáért, mint némely politikus-faj összessége. Már jóval késôbben született Széchenyi István megállapítása „MINDEN NEMZETNEK OLYAN KORMÁNYA VAN, AMINÔT ÉRDEMEL” Ha valami okból fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.
(Azt már csak én tenném hozzá, hogy ez a szomszédokra is érvényes, és az alsóbb szintre is. Valamikor úgy mondták, hogy a keleti demokrácia biztosítja s szólászabadságot, a nyugati demokrácia a szólás UTÁNI szabadságot is).
Gyergyószentmiklós, N. Bălcescu utca 30/b. szám
Szathmáry János, ny. gazdamérnök
Emlékezetbôl vezetni...
...nem jó dolog! Ezt határozottan állítom, s igaz nem csak azokra, akik jogosítványuk megszerzése után elveszítik szemük világát, de továbbra is autóval közlekednek, hanem mindenkire, aki kisebb-nagyobb rendszerességgel kormánykerék mögé ül. Mondom ezt azért, mert városunkban nagyon sokan vannak, akik így járnak el (azaz emlékezetbôl vezetnek), s kész csoda, hogy ez nem okoz gyakrabban baleseteket, elsôsorban a fôtéren. Itt ugyanis nem tudni milyen megfontolásból ahányszor újrafestik az útburkolati jeleket, annyiszor újítanak a forgalmi renden a festéssel megbízott szakemberek. A változtatások néha árnyalatnyiak, de van néhány olyan dolog, ami már évek óta módosult, ennek ellenére az autóvezetôk 99,5%-a a régi, ma már se táblákkal, se útburkolati jelekkel alá nem támasztott szabályt tartja be, s csúful néznek azokra (pl. alulírottra) akik a most érvényes szabály szerint vezetnek.
Hadd mondjak erre három példát is:
1. Aki Csíkszereda felôl érkezik a fôtérre, annak a sávja felfelé halad, a katolikus templom felé, ezért ha balra akar kanyarodni (a városháza irányába), akkor sávot kell váltania, amit szabályosan csak akkor tehet meg, ha szabad a bal sáv, amelyik körbekerüli a fôteret. Ennek ellenére a bal sávon haladók rendszerint megállnak, ha valaki jobbról érkezik, s elsôbbséget adnak neki, csak azért, mert valamikor volt ott egy erre kötelezô tábla. Ha pedig valaki nem ezt teszi, akkor jó esélye van, hogy a Szereda felôl érkezôk dudáljanak meg mutogassanak. (Hadd jegyezzem meg zárójelben, hogy a mostani szabályozás a logikus, mert ha a fôteret egyfajta körforgalomnak tekintjük, akkor annak kell elsôbbsége legyen, aki már benne van, hisz ha a behajtóknak adunk elsôbbséget, akkor a kör hamar megtelhet, s kész a forgalmi dugó.)
2. A fôtéren lefelé haladva a városháza irányába már sok éve két sávra van választva a forgalom, a baloldali halad elôre, a Kossuth utcába, jobb oldali meg letér a Kárpátok utcába. Évek óta mondom az illetékeseknek, (sikertelenül), hogy a STOP-táblát át kellene tenni a jobb sávról a bal sávra, mert ez így logikus. A tábla ma is ott van jobb oldalon, az autóvezetôk jó része pedig szorgalmasan meg is áll (habár az ég világán senkinek nem kell elsôbbséget adni, de nem kockáztatják, hogy a rendôr kötekedjen velük), ezzel is lassítva a forgalmat, növelve a fôtér zsúfoltságát.
3. Ugyanabban a keresztezôdésben a bal sáv a járdasziget elôtt kétfelé válik, s a baloldali visszafordul a mozi irányába. Valamikor ott is volt egy elsôbbségadásra kötelezô tábla, de már rég nincs, a sáv pedig semmit nem keresztezve halad tovább, tehát semmi ok megállni ott, s lesni, hogy érkezik-e valami jobbról (mert ha jön is, külön sávon jön). Ennek ellenére néha percekig rostokolnak ott is az autók, várva, hogy haladjanak el a mellettük levô sávon a jobbról érkezôk. Idôtöltés, légszennyezés, méreg a mögöttük várakozónak.
Talán ennyi elég is arra, hogy a bevezetôben említett kijelentésem helyes voltát bizonyítsam. A kérdés csak az, hogy az illetékesek mikor méltóztatnak módosítani a táblák helyén, no meg hogy az autóvezetôk mikor kezdenek az aktuális szabályoknak megfelelôen közlekedni. Ez utóbbi téren sok múlik az oktatókon. Habár a most tanulókat helyesen tanítják...
Árus Zsolt
Három székláb után Jancsi és Juliska
A Figura Stúdió Színház elsô gyerekbérletes elôadására került sor október 1-jén és 2-án. A Kaláka ezúttal a gyerekekhez szólt, nekik énekelt. A Három székláb című elôadást telt ház fogadta, és amellett, hogy a gyerekek ismert magyar költôk megzenésített verseit hallották, ismerkedhettek a hangszerekkel, megtudhatták azt is, hogyan szolgál az evôkanál hangszerként.
A kalákások, Becze Gábor, Gryllus Dániel és Radványi Balázs elôadóművészek valósággal elvarázsolták a medence kis bérleteseit, több mint ezerötszáz gyerek örült és énekelte együtt a zenészekkel Tamkó Sirató Károly Tengerecki Pál című megzenésített versét, de ugyanolyan nagy szeretettel énekelték a Móricz Zsigmond Iciri Picirijét is. És este nem egy gyerek próbálta ki a zenélést, elôkerültek a kanalak, csalogatták ki a hangokat.
Több mint ezerötszáz gyerek ismerkedett, került közelebb a zenéhez, vershez azáltal, hogy Kaláka-koncerten vett részt. Bérletével további két gyerekelôadást nézhet meg. De tudomásunkra jutott az is, hogy voltak gyerekek, akiknek már nem jutott bérlet. A szervezôk kérdésünkre elmondták, nem tehetnek semmit ugyanis az elôadókkal elôre le-egyeztetett idôpontokon kívül nem tartanak elôadást. Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója elmondta, a Figurás gyerekelôadást természetesen játsszák bérleten kívül is. Tehát Jancsi és Juliskát, a gyerekek kedvenc meséjét minden gyerek, ki kíváncsi rá, megnézheti.
Baricz-Tamás Imola
A Figura műsorkínálata
A Figura Stúdió Színház a 2007–2008-as évadban hangzatos címekkel, neves elôadókkal várja a bérletes nézôit. A kínálatban egyaránt találunk vígjátékot, musicalt, szerelmi történetet. A már hagyományossá vált székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elôadásán kívül a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat színészeit is láthatja a nagyérdemű.
Beaumarchais: Figaro házassága
Forróság, temperamentum, szenvedély – Spanyolország. Figaro, a gróf közvetlen alárendeltje, és barátja – legalábbis eddig a na- pig, éppen ma készül a grófné szemrevaló komornáját, Suzanne-t feleségül venni. Úgy tűnik, minden és mindenki Figaro és Suzanne házassága ellen fordul: a szoknyavadász gróf, Bazil, a pénzsóvár énektanár, a házasságmániás vénlány, Marcellina, de még Antonio, a gróf dinnyéit nevelgetô iszákos kertész is. Figaro nem hagyja magát: bújócska, tárgyalás, esküvô. Ajtók csapódnak, nôk sikoltoznak, ablakokból emberek potyognak ki, fiút nôi ruhába bújtatnak. Ám a végén mindenre fény derül.
J. Rado – G. Ragni – G. MacDermott: Hair
A hippikorszak fénykorában játszódó szerelmi történet, generációk kedvence.
Fôszerepet kap benne a szabadság, a szerelem, a tánc, a dal, és az értelmetlen háború.
A Brodway-n született musicalbôl Milos Forman, cseh rendezô 1979-ben készített világhírű filmet. A hippi-korszak „nagy passiója” jóval a virágemberek letűnése után keletkezett, mégis klasszikus darabbá vált.
J. Kander – J. Masteroff – F. Ebb: Cabaret – musical,
A Kander-Ebb szerzôpáros hatalmas sikerre vitte a Cabaret-t, amely valamiféle furcsa, szimbiotikus összefüggésben van Lisa Minellivel, aki a korszak és a műfaj ikonja lett. A musicalbôl Bob Fosse rendezett világhírű filmet, amely 8 Oscar-díjat nyert.
A cselekmény Berlinben játszódik az 1930-as évek elején. Noha a világtörténelem egyik legsötétebb korszaka érlelôdik, a Kit Kat Klub nevű kabaré vendégei ebbôl mintha mit sem vennének észre.
Kiss Csaba: Világtalanok
A magyar kortárs drámairodalom e kiemelkedô darabja tükröt tart társadalmunknak. A tragikomikus eszközökkel felvázolt történet hátterében többszálú szerelmi történet bontakozik ki. Az elôadást az a Kövesdy István állítja színpadra, aki legutóbb a Zsákbamacska rendezôjeként lopta be magát a gyergyói közönség szívébe.
„Hálót, és nem halat kínálunk”
Újra indul a Kézfogás
A határon túli magyarság és az anyaország gazdasági kapcsolatairól szól a vasárnap induló gazdasági műsor. A külhoni televíziós műhelyek bevonásával készülô magazin a praktikumra helyezi a hangsúlyt.
Ismerôsen cseng a Kézfogás műsorcím a Magyar Televízióban. 1998–2004. között ezen a néven már rendszeresen találkozhattak a nézôk a magyar–magyar gazdasági kapcsolatokról készített magazinnal. Azóta nagyot változott a világ, határok nyíltak meg, s a határon túl élô magyarság legnagyobb része is már az Európai Unió tagja. A korábban megosztó etnikai kérdések egyre inkább a háttérbe szorultak, és a regionális kapcsolatok kerültek reflektorfénybe. Példás együttműködéseknek lehetünk szemtanúi Hajdú-Bihar megye, s a határ másik oldalán lévô Bihar megye között, vagy Szeged és Arad kapcsolatai is mintául szolgálhatnak más régióknak.
Az MTV Határon túli Szerkesztôsége felismerte a tendenciát, s elérkezettnek látta az idôt, hogy a média eszközeivel erôsítse a gazdasági kapcsolatokat, ezért újra elindította Kézfogás című magazinját az m2 csatornán. A kéthetenként, vasárnap 15 órakor jelentkezô Kézfogás hármas célt tűzött ki maga elé. Egyrészt információkkal segíti az Európai Unión belüli országokban élô magyarság gazdasági fejlôdését, másrészt a közösségen kívül élôknek gyakorlati tanácsokat ad szűkebb környezetük fejlesztéséhez, az egyéni boldoguláshoz.
Az összeállítás a másik két testvérműsorhoz, a Kárpát Expresszhez és az Átjáróhoz hasonlóan támaszkodik a határon túli magyar televíziós műhelyekre. A felelôs szerkesztô mellett Borbás Anikó szerkesztô készíti az adást. Műsorvezetôként a Kárpát Expresszbôl jól ismert Debreceni Mihállyal találkozhatnak a nézôk a képernyôn.
További hírek az MTV-rôl: www.mtvzrt.hu
KisAsszony
Narancsbôr? Nem kérem!
(folytatás az elôzô lapszámból)
Tengeri fürdô
A tengeri fürdô felér egy szépségkúrával. A tenger sója nagy mennyiségben tartalmaz nyomelemeket, egyéb ásványi anyagokat, amelyek serkentik az anyagcserét és segítenek, hogy a szövetekben felhalmozódott fölösleges víz eltávozzon. Ehhez nem kell feltétlenül a tengerre utazni, tengeri só minden bioboltban kapható. Egy kiló só szükséges egy kád vízbe – nagyon száraz bôrűeknek a fele is elég –, 37 fokos vízbe legfeljebb 20 percet ajánlatos tölteni. Utána alaposan krémezd be magad.
Masszázs, feszes fenék
A naponkénti masszázs felpezsdíti az anyagcserét és gondoskodik róla, hogy a kötôszövetekbôl a víz és a méreganyagok eltávozzanak. Puszta kézzel, körkörös, laza mozdulatokkal masszírozd, ütögesd a narancsbôrös területeket. Még jobb, ha speciális cellulitisz-kesztyűvel masszírozol, a kiálló gumitüskék simává, puhává varázsolják a bôrt, akár a bôrradír.
A sport formában tart
Nem kellemes, de tény: a tévé elôtti nassolás kizárólag rendszeres mozgással ellensúlyozható. Kerékpár, séta, kocogás vagy úszás – mindegy, melyiket választod. Hetente háromszor, legalább fél órát sportolj. Ha egyedül nem szívesen mész, iratkozz be egy fitneszstúdióba: aerobik, step-aerobic, kardiotréning hoznak a legjobb formába. Az elsô néhány hét után már látni fogod az eredményt: abbahagyni viszont nem szabad!
Algapakolás
A tengeri algakivonat serkenti az anyagcserét, fe-szesíti a bôrt: létezik algapakolás száraz és friss alapanyagból, alkalmazzák fóliás betekeréssel, melegen vagy hidegen.
A pamut alapanyagú szalagot átitatják a hatóanyagok (ásványi anyagok, iszap, tengeri só) keverékével, és szorosan betekerik a problémás területeket, 60–90 percig hagyják hatni. Legalább 3–10 kezelés hoz látványos, centiméterekben is mérhetô eredményt.
Nyirokmasszázs
A cellulitisz egyik oka a szövetekben felhalmozódott túl sok folyadék. A szakszerű nyirokmasszázs sokat segít, a zsírsejtek nagyságát ugyan nem csökkenti, a bôr mégis feszesebb lesz.
Aromapakolás
Az illóolajok (fahéj, mogyoró, gyömbér) bôrön keresztül alkalmazva kimutathatóan csökkentik a narancsbôrt. Még hatásosabb a kezelés, ha miután bedörzsölték a bôrbe az illóolajat, speciális fóliával szorosan betekerik a problémás testrészt. A kezelés akkor hatásos, ha legalább egy óráig tart.
Szauna
A narancsbôr egyetlen szaunázástól nem tűnik el, de a rendszeres izzadás gôzben, bio- vagy finn szaunában, természetes úton méregteleníti a szervezetet. A szauna utáni hideg vizes tusolás feszesíti a kötôszövetet, edzi az ereket.
Hypoxitréning
A vákuumterápia és a szobabiciklizés összeházasítása: a vendég egy vákuumkabinban álló szobabiciklin való pedálozása. Az alacsony nyomású közegben végzett testmozgás négy-ötszörösére gyorsítja a zsírszövet leépítését.
Operáció
A nem kívánatos zsír leszívása, bár egyszerűen hangzik, nem az: komoly műtét, amelyet többnyire altatásban végeznek. Többféle módszer létezik, a zsírszövetet konyhasóoldattal, ultrahanggal vagy elektromos impulzusokkal fellazítják, majd leszívják. A beavatkozás kockázattal jár: vérzés, megnövekedett trombózisveszély, nem kívánatos deformálódás is bekövetkezhet. Kizárólag referenciával rendelkezô plasztikai sebészeti intézményben végeztessen zsírleszívást!
Pikáns lencsefôzelék
Hozzávalók: 50 dkg lencse, 2–3 babérlevél, só, ételízesítô, 2 evôkanál ecet, 1 csapott evôkanál cukor, 2 evôkanál mustár, 1 kis pohár (kb. 175 g) tejföl, 3 gerezd fokhagyma, 1 kisebb fej vöröshagymának fele, 1 evôkanál olaj, 2 evôkanál liszt, ôrölt paprika, ôrölt bors.
Elkészítés: A lencsét átválogatjuk, meleg vízben kétszer átmossuk, majd dupla mennyiségű ételízesítôs, sós vízben, a babérlevelekkel együtt feltesszük fôni. Amikor már majdnem teljesen megfôtt, pótoljuk a vizet (ha szükséges), beletesszük az ecetet és a cukrot, egyet rottyantunk rajta, kikapcsoljuk alatta a gázt, és kiszedjük a babérleveleket.
Elkészítjük a rántást: az olajat felhevítjük, megpirítjuk rajta a lisztet, borsozzuk, paprikázzuk (vigyázzunk, hogy meg ne égjen!), belereszeljük a fokhagymát és a vöröshagymát, majd meleg vízzel felengedjük. Visszakapcsoljuk a gázt a lencse alatt. Egy szita segítségével beleszűrjük a rántást a fôzelékbe, beletesszük a mustárt, végül a tejfölt, és még egyszer összefôzzük.
Mivel a lencse egy idô után felszívja a nedvességet, nem a kívánt sűrűségűre, hanem hígabbra kell készíteni.
Egészség
Gyógyítás vízzel
Íme egy orvosság, amely minden otthonban megtalálható. A tiszta víz számos panaszt képes enyhíteni. Manapság a vizes terápiák virágkorukat élik. De nem kell ahhoz feltétlenül wellness-hotelbe menni, hogy élvezhessük a tiszta víz áldásos hatását. A váltakozó hideg- és melegingereknek, a hozzáadott növényi és ásványi hatóanyagoknak köszönhetôen a víz serkentheti az anyagcserét, kiegyensúlyozhatja a vérkeringést és az idegrendszert, erôsítheti az immunrendszert, és beindíthatja a szervezet öngyógyító folyamatait. A zuhanynál a víz görcsoldó hatása, fürdésnél pedig a vízben való lebegés élménye fokozza a hatást.
Alacsony vérnyomás
A kar-fürdôvel edzhetjük az ereket, és stabilizálhatjuk a vérkeringést. Mindössze két lavórra lesz szükség. Az egyikbe töltsünk meleg, 36–38 fokos vizet, a másikba minél hidegebbet. Üljünk le egy székre, és tegyük 5 percre elôször a meleg vizes lavórba mindkét kart, majd 10–20 másodpercre a hidegbe. Utána ismételjük meg még egyszer, majd addig mozgassuk a kart, míg kellemesen fel nem melegszik. A váltófürdôt a reggeli órákban érdemes alkalmazni.
Hátfájás
Az emelkedô hômérsékletű zuhany masszírozza a csigolyákat, és oldja az izmokban lévô görcsöt. Tegyünk a kádba vagy a zuhanyfülkébe egy műanyag széket, és üljünk rá egyenes háttal. Irányítsuk a vízsugarat egyenesen az ágyéki csigolyákra, a hát alsó részére. A kezdeti 33 fokról lassan emeljük a víz hômérsékletét annyira, amennyit még el tudunk viselni (kb. 42 fok). 5–10 percig tartson ez a művelet. A bôr a zuhany után kipirosodik, azaz javul a vérellátása. Utána törülközzünk meg, és legalább 30 percre feküdjünk le felpolcolt lábakkal.
Kezdôdô megfázás
Tüsszögsz, dideregsz, kapar a torkod? Azonnal vegyél emelkedô hômérsékletű lábfürdôt! A forró víz nemcsak a lábak vérellátását javítja, hanem a nyálkahártyákét is, ezért a vírusok nem tudnak olyan könnyen megtapadni a légutakban. Töltsük meg a kádat kb. 33 fokos vízzel úgy, hogy a víz nagyjából a vádli feléig érjen. 15–20 perc alatt engedjünk hozzá annyi forró vizet, hogy a fürdô 39–42 fokos legyen. Töröljük meg a lábat, és 15–30 percre feküdjünk le. Ismételjük meg ezt az eljárást minden este, míg el nem múlnak a megfázásos tünetek.
Menstruációs panaszok
Egy összehajtott vászonkendôt merítsünk forrásban lévô vízbe, majd tekerjük törülközôbe. Óvatosan ellenôrizzük, nem túl forró-e. Ha megfelelô, tegyük rá a hasra, és jól takarózzunk be. Addig feküdjünk így, míg melegnek érezzük a törülközôt. Ez az eljárás hatásos puffadás és más hasgörcs esetén is.
Idegesség
Feszült volt a nap? Merülj el egy kád meleg vízben! Az erek kitágulnak, a vér akadálytalanul tud áramolni a testedben. Töltsük meg a kádat háromnegyedéig vízzel, és legalább 10, legfeljebb 15 percig maradjunk benne. Ha lehunyt szemmel pihenünk, és teszünk a vízbe 3–4 kupaknyi levendulás habfürdôt, fokozhatjuk a hatást. Utána zuhanyozzunk le langyos vízzel, és legalább 20 percre feküdjünk le egy sötét szobába.
Fejfájás
A hideg arczuhany nagy elônye: nincsenek mellékhatásai. A víz és a hideg kombinációja felfrissít, és oldja a fejben lévô feszültséget. Kezdjük a jobb halántéknál, majd vezessük a hideg vízsugarat végig a homlokon a bal halántékig, és újra vissza. Utána a jobb arcfélen háromszor függôlegesen fel és le, majd ismételjük meg a bal arcfélen is. Végezetül háromszor „rajzoljuk” körbe az arcot a vízsugárral. A zuhany segíthet kezdôdô migrén esetén is.
A hidroterápia öt szabálya
1. A gyulladásokat hűteni kell, ezért ilyen esetben mindig hideg vizes kezelést válassz. A krónikus panaszokat ellenben mindig meleg vízzel kezeld.
2. A hideg víz a meleg testen fejti ki legjobban a hatását. Ezért a hideg bôrt az eljárás elôtt melegítsd fel mozgással vagy meleg vízzel.
3. Hideg zuhany után fontos, hogy a test újra felmelegedjen. Mozogj, vagy jól betakarózva feküdj le!
4. A vizes kezelést soha ne végezd közvetlenül evés elôtt vagy után, várj legalább 30 percet. A test ebben az idôszakban túlságosan el van foglalva az emésztéssel.
5. Kezelés elôtt és után 2 óráig ne gyújts rá. A füst szűkíti az ereket, és csökkenti a vizes terápia hatását.
Sport
Teremfoci
Bemutatták a csapatot
Sajtótájékoztató keretében mutatták be szeptember 27-én, csütörtökön este a Muskátli vendéglôben a Gyergyószentmiklósi Elite teremlabdarúgó-csapatát, amely a nyár folyamán egyesült az Inter Gyergyó együttesével. Ennek következtében jelentôsen megfiatalodott a jelenlegi játékoskeret. A tájékoztatón jelen volt Portik Nándor, a csapat fôtámogatója, id. Nagy Zsolt technikai igazgató, Covrig Alin vezetôedzô, továbbá a csapat nyolc játékosa. Amint az elhangzott, a következô bajnoki idényben a gyergyói együttes az országos teremfoci-bajnokság II. Ligájának 2. csoportjában szerepel. Az említett csoportba a következô csapatokat sorolták: Gyergyószentmiklósi Elite, Marosvásárhelyi City'US, Real Craiova, Sepsiszentgyörgy, Déva és Piskitelep (Simeria) – Hunyad megye.
Az Elite teremfocicsapatának játékoskerete: Balázs Rudolf és Paltán Tibor (másodedzô is) – kapusok; Vinău Gigi, ifj. Nagy Zsolt, Bliorţ Ciprian, Ţepes Andrei – hátvédek; Péter András, Vaszi Szabolcs, Nagy Dénes és Covrig Alin – középpályások; Mezei Imre, Bliorţ Cristian és Portik Nándor – csatárok. A csapattól a nyár folyamán eltávozott Kurkó József, aki Csíkszeredában folytatja játékosi pályafutását. A szeptember 30-án, vasárnap elkezdôdött II. Liga 2007/2008-as idényében elôreha-ladott életkoruk miatt nem játszanak a gyergyói csapatban Marcoci Florin (37 éves) és Ciocania Vasile (38 éves). Amint az elhangzott, a tavalyi keretbôl az új idényben nem lesz a csapat játékosa a csomafalvi Köllô Emil sem. A hatcsapatos csoportban tíz mérkôzést (ötöt hazai környezetben, ötöt idegenben) rendeznek a bajnokság elsô felében, vagyis az ôsz folyamán, és hasonló módon tíz találkozóra kerül sor majd a bajnokság második felében is.
Portik Nándor, a csapat fôtámogatója és játékosa: Azt lehet mondani, hogy most, ezen az ôszön kezdünk itthon játszani. Eddig szerepeltünk ugyan a II. Ligában, de mivelhogy itt nem volt csarnok, idegen környezetben léptünk pályára. Célkitűzésünk az, hogy minél elôbb végezzünk a rangsorban, s ha lehet, akkor fel kell jutni az I. Ligába. Tudjuk, hogy nehéz lesz, de azért van tapasztalatunk. Hátunk mögött tudhatunk már 2–3 idényt, ami annyi erôt és önbizalmat ad, hogy reméljük a jó szereplést, és azt, hogy az elsô két hely egyikén végzünk. Másodikként is lesz lehetôség a feljutásra, hisz osztályozót játszhatunk. Az Elite csapata a II. Ligában olyan csoportba került, amelyben több általunk ismert együttes van. Korábban már játszottunk ezekkel csapatokkal. A hazai mérkôzéseinket illetôen el kell mondjam, hogy a belépés ingyenes lesz. Mindez azért is lesz így, hogy a teremfocit megkedveltessük a gyergyóiakkal. Ajánlom a sportot kedvelôk figyelmébe, mert egy mozgalmas, gyors sportág. A kézilabdához és a kosárlabdához hasonlítható. Gyorsan zajlanak az események, egyik kapuról a másikra. Ezért is érdemes lesz majd a mérkôzésekre eljönni.
Id. Nagy Zsolt technikai igazgató: Korábban úgy terveztük, hogy az Inter Gyergyó is induljon a II. Ligában, de közben kiderült, hogy mindez anyagilag nem megvalósítható. Akkor Portik Nándi megkeresett, hogy náluk vannak idôsebb játékosok, akik visszavonulnak és én ajánljak az Elitnek fiatalokat. Így kezdôdött el az együttműködés. Most megpróbáljuk közösen, a csapat nagyon fiatal. Az elsô félév nagyon nehéz lesz. Az új idényt illetôen továbbá abban bízom, hogy azok a nézôk, akik a nagypályás mérkôzéseket is látogatták, illetve látogatják, eljönnek majd a teremfoci-mérkôzésekre is. Amikor a nézôk rájönnek, hogy a futsal gyors játék, amelynek során sok gól születik, gondolom, hogy megszeretik. El kell mondjam, hogy a város részérôl a hozzáállás szinte egyenlô a nullával. Amit Portik Nándi tesz a teremfociért, az emberfeletti. Majdnem egyedül végzi az egész munkát, ettôl az idénytôl kezdôdôen én próbálok segíteni. A városi tanácstól semmit nem kapunk. Egy ekkora városnak kellene annyi pénze legyen, hogy egy ilyen II. Ligás csapatot fenn tudjon tartani. Jövôre, ha lesznek változások, ígértek támogatást a futsalnak. Ebben bízunk.
Covrig Alin edzô: Egyelôre nem jelentem ki, hogy biztosan feljutunk, de mindent megteszünk ennek érdekében. Az ellenfelekrôl elmondhatom, hogy ezek az együttesek nem valamelyik I. Ligás gárda farmcsapatai, így közülük több is feljuthat a csoportból. A játékoskeretünk fiatal játékosokból áll. Minden mérkôzést a lehetô legkomolyabban veszünk, és mindig a gyôzelemre törekszünk majd.
A sajtótájékoztatón megjelent játékosokat is megszólaltattuk.
Péter András (21 éves) középpályás: Mostanig nem szerepeltem a II. Ligában, így nem igazán tudom, mire számíthatok. Korábban az Inter Gyergyónál játszottam, a nyár folyamán kerültem ide.
Balázs Rudolf (27) kapus: Több Hargita megyei csapatban szerepeltem mostanig. Pályafutásomat a Gyergyói Jövônél kezdtem, majd egy ideig külföldön dolgoztam és fociztam. Évekkel ezelôtt sorkatonaként a Temesvári Poli csapatánál is megfordultam, ahol harmadik kapus voltam. Úgy gondolom, hogy sok lehetôség rejlik ebben a csapatban, szerintem olyan helyezést érünk el, amely mindannyiunknak jó lesz. Remélem sikerül feljutni.
Bliort Cristian (27), csatár: Szerintem jó lesz az idénykezdet. Sok meccset meg kell nyerjünk. Csatárként minél több gólt szeretnék rúgni. Ezentúl a nagypályán nem szerepelek, már csak a teremfocisként játszom.
Bliorţ Ciprian (24) hátvéd: Azt vá-rom az új idénytôl, hogy a rangsorban dobogós helyen végezzünk. A csapat fiatal játékosokból áll, így képesek vagyunk a jó eredményekre.
Tepes Andrei (16) hátvéd: Minél jobb idényt kell magunk mögött hagyjunk. Remélem, hogy a csapatot tudom segíteni. A csapaton belül jó a hangulat, jól megértjük egymást.
Mezei Imre (21) csatár: Elsôsorban a teremfociban szeretnék bizonyítani. Minél jobban szeretném segíteni a csapatot. Fiatalok vagyunk, tudunk bizonyítani, gondolom ez a pályán is így történik majd.
Ifj. Nagy Zsolt (20) hátvéd: Bízom benne a csapat jól fog szerepelni a bajnokságban. Egyelôre védôként játszom, de ez a helyzet változhat. Középpályás, illetve csatár is lehetek. Ezt majd az edzô dönti el. Most fôleg a teremfocira koncentrálok.
Vaszi Szabolcs (19) középpályás: Szeretném, ha minél jobban játszanánk, és minél többet nyernénk. Úgy a Jövô nagypályás csapatában, mint a teremfocicsapatban bizonyítani szeretnék. Remélem, segíteni tudok a sikerek elérésében.
A II. Liga 2. csoportjának elsô fordulójában szeptember 30-án, vasárnap: Sepsiszentgyörgyi Spicom – Gyergyói Elite 2–4 (1–2). A gyergyói csapat gólszerzôi: Covrig Alin 2, Bliorţ Ciprian és ţepeş Andrei.
A II. Liga második fordulója keretében október 8-án, hétfôn 16.00 órai kezdettel Gyergyószentmiklóson az Elite – Marosvásárhelyi City'US mérkôzés kerül lejátszásra. A 2. forduló további mérkôzéseinek párosítása: Piskitelep – Déva, Craiova – Sepsiszentgyörgyi Spicom.
Labdarúgás
Minimális hazai vereség
Szeptember 26-án, szerdán korábban elnapolt mérkôzést rendeztek a Hargita megyei 4. Liga Keleti-Csoportjában. A hétközi mérkôzés eredménye: Gyimesközéploki Paradise – Csíkszeredai ISK 6–2 (3–1). Gólszerzôk: Ambrus János (62. és 75.), Lukács Lehel (15.), Bodor Áron (39.), Fikó Botond (70.) és Antal Tibor (71.), illetve Mareş Răzvan (16. és 73.).
A hét végén – a Keleti-Csoportban – hazai pályán szerepelt a Jövô. Sajnos, ezúttal nem sikerült megszerezni a három bajnoki pontot. A mérkôzés eredménye: Gyergyói Jövô – Tölgyesi Real 0–1 (0–0). Gólszerzô: Selyem (58.). A Keleti-Csoport 6. fordulójának további eredményei: Balánbányai Csíkszeredai ASA – Gyimesközéploki Paradise 7–2 (4–1). Gólszerzôk: Sion (5. és 38.), Mitocaru Alin (28.), Cioabă (33.), Vânau (57.), Morariu (81.), Mitocaru Ciprian (82.), illetve Bodor (25.) és Jánó (64.). Csíkszentmihályi Törekvés – Kászonaltízi Salutaris 3–2 (2–0). Gólszerzôk: Măgirescu (6.), Kovács (33.), Olteanu (85.), illetve Porea (80.) és Tóth (87.).
A Gyergyótölgyesi Real – Csicsói KSE mérkôzés nem került lejátszásra, mert a vendégek, önhibájukon kívül, nem tudtak idôben megjelenni. A mérkôzést újrajátsszák. A Csíkszeredai ISK – Gyergyói Jövô találkozót október 3-án, szerdán délután – lapzárta után – rendezték.
A következô forduló műsora: Középlok – Csíkszentmihály, Kászon – Tölgyes és Csicsó – Csíki ISK. Október 7-én, vasárnap 16.00 órától: Gyergyói Jövô – Balánbánya. A mérkôzés játékvezetôje: Papp Levente; asszisztensek: Papp Róbert és Kocsis Zoltán. Megfigyelô: Kopacz József (Csíkszereda).
A Nyugati-Csoport 6. fordulójának eredményei: Szentegyházai Vasas – Székelyudvarhelyi Roseal 1–0 (0–0). Gólszerzô: Gergely (30.). Parajdi SE – Farcádi SE 0–0. Alsósófalva – Székelyszentmihályi Szalon 1–1 (1–1). Gólszerzôk: Fülöp (22.), illetve Lévai (36.). A Székelykeresztúri Egyesülés szabadnapos volt. A bajnoki rangsorban: 1. Szentegyháza 16 pont, 2. Keresztúr 7 pont (6–3), 3. Farcád 7 pont (5–5), 4. Parajd 4 pont (3–8), 5. Sófalva 4 pont (4–12), 6. Székelyszentmihály 1 pont, 7. U. Roseal 0 pont. (Az U. Roseal csapata 13 ponttal büntetve).
A következô forduló (október 6–7.) műsora: U. Roseal – Sófalva, Székelyszentmihály – Parajd és Farcád – Keresztúr. Szentegyháza szabadnapos.
A megyei szintű ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei: A-csoport: Zetelaka – Szentegyháza 4–3, Csicsó – Csíkszeredai ISK 0–3, Farcád – Székelyszentmihály 6–0. Ifjúsági C-csoport: Csíkszentmárton – Csíki Start2000 1–7, Tölgyes – Maroshévíz 0–11, Székelyszentmihályi Törekvés – Kászonaltíz 11–0. Ifjúsági D-csoport: Gyergyói Jövô – Gyergyói Elite 0–6, Csíki Siculum – Székelyudvarhelyi Budvár 0–7, Maroshévíz – Parajd 2–2, Csíki ISK – Udv. ISK 2–2. Parajd csapata a korcsoportnál nagyobb labdarúgókkal vesz részt a mérkôzéseken, így eredményeik számítanak ugyan a bajnokságban, de a csapat nem juthat fel a küzdelemsorozat magasabb szintjeire. Az ifjúsági F-csoportban: Csíki Siculum – Udv. ISK 3–2, Csíki Siculum – Udv. Roseal 6–0, Roseal – Udv. ISK 0–2.
Jégkorong
Bajnoki mérkôzések pénteken és szombaton
Október 5-én, pénteken folytatódik a 2007/2008-as bajnoki idény alapszakaszának küzdelemsorozata. A műsor szerinti elsô bajnoki forduló mérkôzéseit október 5-én és október 6-án rendezik. Korábban már négy bajnoki mérkôzést lejátszottak Gyergyószentmiklóson. A HC – Dunărea találkozókon mindannyiszor csíki siker született. Eredmények: HC Csíkszereda – Dunărea Galaţi 15–0, 6–0, 10–1 és 8–1.
Az elsô forduló műsora: Sportul Studenţesc – HC Csíkszereda (elnapolva), Dunărea Galaţi – Csíkszeredai Sportklub (a mérkôzéseket hétfôn, kedden, illetve szerdán és csütörtökön rendezték Csíkszeredában) és Gyergyószentmiklósi Progym – Bukaresti Steaua. A Vákár Lajos Műjégpályán hétfôn (október 1-jén) és kedden (október 2-án) lejátszott bajnoki mérkôzések eredményei: Sportklub – Dunărea Galaţi 9–6 (1–3, 4–1, 4–2) /gólszerzôk: Szôcs Sz. 4, Kánya 2, Filip, Kósa és Moldován, illetve Pascaru, Andrei, Popescu, Brandabur, Epifanov és Vlase/ és 9–2 (4–0, 2–2, 3–0) /gólszerzôk: Filip 2, Szôcs Sz., Hozó, Kánya, Moldován, Kósa, Zerkula és János, illetve Rudenko és Curca/.
A pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson lejátszásra kerülô Progym – Steaua mérkôzések mindkét nap 17.30 órakor kezdôdnek. A belépôjegyek árai: 7 lej, illetve 5 lej nyugdíjasoknak és diákoknak.
Jó hír, hogy ezen a héten a Progym újabb szlovák játékost szerzôdött. Dusan Kapusta edzô csapatát a bajnokságban a 21 éves Slosar Kamil is erôsíti majd. Az újonnan érkezett fiatal játékos centerként szerepel majd a gyergyói csapatban. A nyár folyamán a Progym még három szlovákiai jégkorongozót szerzôdött, nevezetesen Ondrej Piskurát, Konyár Tibort és Hopkovic Ladislavot. A játékoskeretnek tagja továbbá a szintén szlovák Ramon Kerata, aki a tavalyi idényben is a gyergyói csapat jégkorongozója volt.
A második forduló (október 12–13.) műsora: Sportklub – Gyergyói Progym (a mérkôzést elnapolják, mert a Sportklub az október 12–14. közötti idôszakban Lengyelországban a Kontinentális Kupán kell pályára lépjen) és Steaua – Sportul Studenţesc.
Jégkorong/ Románia-kupa
Idén is a Sportklub nyerte a kupát
Szeptember 26-án, szerdán kerültek lejátszásra a Románia-kupa idei kiírásának utolsó csoportmérkôzései. A csíkszeredai A-csoportban a következô eredmények születtek: Csíkszeredai Sportklub II. ISK – Bukaresti Sportul Studenţesc 6–3 (2–1, 2–0, 2–2). Gólszerzôk: Zerkula Zsolt 2, Ştefan Bogdan, Bíró Tamás, Szôcs Elôd, és Kovács Norbert, illetve Balló és Gheorghe. Büntetôpercek: 30–36 (ebbôl Kánya, illetve Munteanu 10–10 perc sportszerűtlenségért). Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Csata Attila és Scriban Răzvan.
Csíkszeredai Sportklub I. – Gyergyószentmiklósi Progym 3–2 (1–1, 2–0, 0–1). Gólszerzôk: Poznik, Ozdrovensky és Moldován, illetve Csíki és Gergely. Büntetôpercek: 12–18. Játékvezetôk: Popescu Eduard, Rédai Botond és Lungeanu Cristian.
Az A-csoport korábbi – már közölt – eredményei: Sportklub I. – Sportul Studenţesc 14–0, Progym – Sportklub II. ISK 13–0, Progym – Sportul Studenţesc 17–1 és Sportklub I. – Sportklub II. 19–2.
A Vákár Lajos Műjégpályán lejátszott mérkôzések után kialakult az A-csoport rangsora: 1. Sportklub I. (36–4) 9 pont, 2. Progym (32–4) 6 pont, 3. Sportklub II. (8–35) 3 pont, 4. Sportul (4–37) 0 pont.
A gyergyószentmiklósi B-csoportban a következô eredményeket jegyezték: Brassói Fenestela 68 MSC – Dunărea Galaţi 4–0 (2–0, 0–0, 2–0). Gólszerzôk: Gál Csaba 2, Rusz Sántha Gábor és Kertész Zoltán. Büntetôpercek: 26–18. Játékvezetôk: Máthé István, Málnási Huba és Péter Vilmos.
Bukaresti Steaua – HC Csíkszereda 3–2 (1–1, 1–1, 1–0). Gólszerzôk: Krechac 2, Geru, illetve Lôrincz és Kramny. Büntetôpercek: 22–16. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Szabó László és Topârceanu Cosmin.
A B-csoport korábbi – már közölt – eredményei: Steaua – Dunărea 14–0, HC – Brassó 11–0, HC – Dunărea 8–0 és Steaua – Brassó 11–2.
A B-csoport rangsorában: 1. Steaua (28–4) 9 pont, 2. HC Csíkszereda (21–3) 6 pont, 3. Brassó (6–22) 3 pont, 4. Dunărea (0–26) 0 pont.
A csoportmérkôzések után eldôlt, hogy az elôdöntôben a Sportklub a HC-val, míg a Steaua a Progymmal játszik.
Az elôdöntôket pénteken, szeptember 28-án rendezték Csíkszeredában. A Vákár Lajos Műjégpályán lejátszott mérkôzéseken a következô eredmények születtek: Sportklub – HC Csíkszereda 4–3 (1–1, 0–1, 3–1). Gólszerzôk: Filip, Moldován, Sándor, Ordzovensky, illetve Petres 2, Kovács. Büntetôpercek: 14–30 (ebbôl 2–10 perc Bosak). Játékvezetôk: Gergely Lehel, Máthé István, Rédai Botond.
Steaua – Progym 6–3 (1–2, 1–0, 4–1). Gólszerzôk: Georgescu, Timaru, Butocsnov, Lupascu, Geru és Basilides Tibor, illetve Farkas, Gergely és Góga. Büntetôpercek: 46–12 (ebbôl Lupaşcu 2+10 és Kubrak 2+10 perc fejre való támadásért). Játékvezetôk: Popescu Eduard, Iliescu Marius, Topârceanu Cosmin.
Ugyanaznap Gyergyószentmiklóson az alsóházi (5–8. helyek) helyosztókra került sor. A gyergyószentmiklósi műjégpályán lejátszott mérkôzések a szeptember 27-én lezajlott szövetségi büró- gyűlésen hozott határozat értelmében korábban kezdôdtek. Eredmények: a 7. helyért: Dunărea Galaţi – Sportul Studenţesc 9–2 (3–0, 1–1, 5–1). Gólszerzôk: Rudenko 2, Marcus 2, Lusneac 2, Brandabur, Vlase, Nuţu, illetve Halanga és Sticlaru. Büntetôpercek: 32–22. Játékvezetôk: Csata Attila, Málnási Huba és Péter Vilmos.
Az 5. helyért: Brassó – Sportklub II. 8–3 (3–2, 2–1, 3–0). Gólszerzôk: Péter Szabolcs 2, Ambrus Zoltán, Gál Csaba, Kertész Zoltán, Kopacz Zsolt, Veress István, Rusz Sántha Gábor, illetve Zerkula Zsolt, Bálint Attila, Kánya Attila. Büntetôpercek: 43–6 (ebbôl Antal Gábor 5–20 perc sportszerűltenségért). Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Szabó László és Lungeanu Cristian.
Szeptember 29-én, szombaton a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán rendezték a felsôházi helyosztókat. A délutáni bronzmérkôzésen: HC Csíkszereda – Gyergyószentmiklósi Progym 4–3 (1–1, 2–1, 1–1). Gólszerzôk: Bálint, Petres, Kovács, Kramny, illetve Kozma, Gergely és Farkas. Büntetôpercek: 16–26. Játékvezetôk: Popescu, Rédai és Máthé István.
Az esti döntôben a címvédô Sportklub meglepô könnyedséggel lépte le az örök rivális bukaresti csapatot. Egy adott pillanatban a hazaiak 6–0 arányban is vezettek! A becsületgólt a Steaua az utolsó percben ütötte. A döntô eredménye: Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua 6–1 (2–0, 1–0, 3–1). Gólszerzôk: Duda 2, Filip, Szôcs Sz., Péter Róbert, Kavulic, illetve Basilides László. Büntetôpercek: 50–85 (ebbôl Hozó és Kavulic, illetve Kubrak 10–10 perc fegyelmi, Vernikov és Kubrak végleges kiállítás). Játékvezetôk: Lascăr Valentin, Topârceanu Cosmin és Iliescu Marius.
Fölényes gyôzelme révén a Sportklub otthonában maradt a tavaly is elhódított Románia-kupa. A vasárnap esti siker révén a csíkszeredai klub történetében elôször fordult elô, hogy a kupában két egymás utáni évben is a leg- jobbaknak bizonyult!
A Románia-kupa 2007-es évi kiírásának rangsorában: 1. Sportklub, 2. Steaua, 3. HC Csíkszereda, 4. Gyergyói Progym, 5. Brassó, 6. Sportklub II., 7. Dunărea, 8. Sportul Studenţesc.
Kosárlabda
Kolozsvári siker Gyergyóban
Az elmúlt hét végén a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban megrendezett Jövô-kupa elnevezésű ifjúsági II-es korcsoportú nemzetközi kosárlabdaturnén 10 csapat képviseltette magát. A gyergyói vonatkozású eredmények. Pénteken, szeptember 28-án: Gyergyói Jövô – Békési Karacs Teréz Iskola 44–19, Gyergyói ISK (lányok) – Gyergyóalfalvi Bucsin 13–23, Gyergyói Jövô – Sepsiszentgyörgy 1 42–52. Szombaton, szeptember 29-én: Gyergyói ISK (lányok) – For You Kolozsvár 7–69, Sepsiszentgyörgy 2 – Gyergyóalfalvi Bucsin 16–35, Gyergyói Jövô – Galactica Brassó 36–30, Gyergyói ISK (lányok) – Kézdivásárhely 26–42, Gyergyóalfalvi Bucsin – For You Kolozsvár 18–60, Gyergyói Jövô – Marosvásárhely 40–16. Vasárnap: Gyergyói ISK (lányok) – Sepsiszentgyörgy 2 32–35. A helyosztó mérkôzéseken: a 3. helyért: Gyergyói Jövô – Kézdivásárhely 43–29; a döntôben: For You Kolozsvár – Sepsiszentgyörgy 1 43–42.
A Jövô-kupa végsô rangsorában: 1. For You Kolozsvár, 2. Sepsiszentgyörgy 1, 3. Gyergyói Jövô (edzô: Kercsó Zoltán), 4. Kézdivásárhely, 5. Brassó, 6. Gyergyóalfalu (edzô: Szakács Levente), 7. Békési Karacs Teréz, 8. Sepsiszentgyörgy 2, 9. Gyergyói ISK (lányok), 10. Marosvásárhely.
Kercsó Zoltán edzô: A múlt hét végi mérkôzéssorozat egyben felkészülési torna is volt az október végén Magyarországon, Nagykôrösön sorra kerülô nemzetközi Pityke-kupára, amelyen a Gyergyói Jövô ifjúsági II-es korosztályú csapata is részt vesz. Ugyanakkor készülünk a korosztályos országos bajnokságra is, amelynek kezdési idôpontja egyelôre még nem vált ismertté.
Ökölvívás
Nagybányán küzdöttek
Szeptember 28-án és 29-én a Nagybányán megrendezett Gesztenye-kupa elnevezésű országos szintű tornán léptek szorítóba a Gyergyói Progym ifjúsági ökölvívói. Az elsô napon az 52 kg-os súlycsoportban szorítóba lépô Pál Norbert gyôzni tudott a Chirila Ionuţ (Nagyváradi Crişul) elleni mérkôzésen. Az 56 kg-os súlycsoportban Puskás Sándor legyôzte a nagyváradi Diaconescu Cristiant. Ugyanebben a súlycsoportban Csibi Attila is gyôztesen hagyta el a szorítót a nagybányai Irimieş Liviu elleni összecsapás után. Másnap Pál Norbert pontozásos vereséget szenvedett a Chirilă Ionuţ elleni mérkôzésen, míg Puskás Sándor a harmadik menetben feladta a küzdelmet nagybányai ellenfelével szemben. Az 56 kg-os súlycsoportban a Csibi Attila (Progym) a nagyváradi Diaconescu Cristian legyôzése révén szerezte meg a gyôzelmet.
Murvai József edzô elmondása szerint a nagybányai versenyre saját költségükön utaztak. A közeljövôt illetôen megtudtuk, hogy az ôszi versenyeken való gyergyói részvétel sajnos, kérdéses az anyagiak hiánya miatt.
Jégkorong/ Külföld
Ismét lemaradtak a magyarok
Svédország rendezi a 2013-as jégkorong-világbajnokságot – döntötte el a sportág közgyűlése Vancouverben. A magyar pályázat a harmadik legtöbb szavazatot kapta. „Nem vagyok boldog, de el kell ismerni, a svédeké volt a legjobb, legerôsebb pályázat” – nyilatkozta a sajtónak Studniczky Ferenc, a magyar szövetség elnöke. „A mi pályázatunk gyenge pontja, hogy a válogatott nem jutott fel az élvonalba, ugyanakkor elismerik, hogy jó úton járunk. Mindenki ismer már minket, harmadik alkalommal pályáztunk, és egyre jobbak vagyunk. Bár az elnökségi döntésre még várni kell, bízom benne, hogy a 2014-es vb-re is jelentkezünk.” A szavazás már az elsô körben eldôlt. A lehetséges 96 voksból a svédek 70-et, a fehéroroszok 15-öt, a magyarok 8-at, a csehek hármat kaptak, a lettek a megmérettetés elôtt visszaléptek. A svédek korábban kilenc alkalommal rendeztek vb-t, legutóbb 2002-ben.
A következô vb-k helyszínei: 2008: Kanada (Halifax, Québec City); 2009: Svájc (Bern, Zürich); 2010: Németország (Köln, Mannheim); 2011: Szlovákia (Pozsony, Kassa); 2012: Finnország (Helsinki, Turku); 2013: Svédország (Stockholm, Malmö).
Szlovák edzô érkezett
Hétfôn, október 1-jén utazott Szlovákiából Gyergyószentmiklósra a Progym Junior Vipers csapatához a 29 éves Gutyan Jozef. Amint azt megtudtuk, a hét elején érkezett szlovákiai edzô egy évre szerzôdik a gyergyói gyerek- és ifjúsági csapatokat tömörítô Progym Junior Vipershez.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Október 4 – 10.
KOS (III.21-IV.20.)
Néha összevissza kapkod, hirtelenkedik, ráadásul jórészt feleslegesen. Legtöbbször kizárólag önmagát hibáztathatja azért, ha túlbonyolítja a dolgokat. Agyonhajszolja magát, erre bizony az egészsége is rámehet.
BIKA (IV.21-V.20)
Mindig is vonzódott a határozott, de belül mégsem erôszakos emberekhez. Valószínű, hogy most találkozik valakivel, aki éppen ilyen. Azonnal megtetszenek egymásnak. A puszta rokonszenvbôl azután sok minden lehet.
IKREK (V.21-VI.21.)
A hetedik háza most nem mutat túl jó képet. Ez olyan idôszak, amikor meg kell gondolnia, hogy kivel és miért vállalja a küzdelmet. Munkáját szívesen és aránylag eredményesen végzi, ám ettôl függetlenül pozíciója meginoghat.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Izgalmas kalandra, de legalábbis romantikus napokra számíthat. Nem árt, ha reggelenként úgy indul el otthonról, mintha randevúra menne. Lesznek olyan estéi, amelyek remekül sikerülnek.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Átalakulóban van életmódja és gondolkodása. Jó eredményei lehetnek, ha egyszerre több lehetôséget is kihasznál. Munkahelyet, vagy beosztást változtat, ha nem is azonnal, de mindenesetre megteszi a kezdô lépéseket.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Jövésmenéssel, sza-ladgálással, ügyintézéssel telnek napjai. A hivatalokban a packázásokat csak nagyon nehezen tudja elviselni. Munkahelyén is minden a feje tetejére áll. Nagyon sokat kénytelen vállalni jobb kereseti lehetôség érdekében.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Úgy érzi, lehetetlen helyzetbe került, hogy gátlástalanul kihasználják. Alaposan fontolja meg minden döntését, mert az számos embert érint Ön körül! Azt is vegye figyelembe, hogy egyenrangú személyekkel áll szemben.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Ereje és energiái, mint jó szövetségesek, támogatják egymást. Ismeri az anyagban rejlô energia hasznát és elônyeit. Jó érzéke van a gyakorlati dolgokhoz, és azok megvalósításához. Szerelmi életében viszont ne legyen vak! Idônként nézzen partnerére!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Mondjon le azokról a szokásairól, amelyek ugyan abban a pillanatban kellemesnek tűnnek, talán örömöt is szereznek, de folyamatukban többet ártanak, mint használnak! A szerelemben kialakult érzéki háromszög lehet, hogy pillanatnyilag két embernek jó, de hosszú távon bukáshoz vezet.
BAK (XII.23-I.20.)
A nagy találkozás lehetôsége vár Önre. Keresse a társaságot, ne mondjon le egyetlen meghívást sem! Soha nem lehet tudni, hogy a lehetôségek közül melyik hordozza azt a pillanatot, amikor rátalál a nagy „ô”-re.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
A családi élet és karrier egyszerre válik rendkívül fontossá. Mindkettô egész embert kíván. Ön mégis megpróbálkozik a lehetetlennel. Az eredmény nem marad el, hiszen szerencséje és tehetsége szinte minden akadályon átsegíti.
HALAK (II. 18-III 20.)
Ideges, ingerült, és ha így folytatja, elpártol Öntôl nagyon sok ember. Indulatok helyett több megértéssel, szeretettel érheti el célját! Egészségét is célszerű lenne kicsit „átnézetni”, mert az utóbbi évek alatt kevés volt a regenerálódás.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Mórickának pénzre van szüksége, és beszél egyik haverjával, aki azt mondja neki: „ha hazamész, mondd azt, tudom a teljes igazságot!” Móricka hazamegy. Mondja az anyjának:
– Tudom a teljes igazságot!
Az anyja ad neki egy ezrest, és mondja neki, hogy kussoljon. Ugyanezt megteszi az apjával is: ô is ad neki egy ezrest, és mondja, hogy kussoljon. Másnap mondja a postásnak:
– Tudom a teljes igazságot!
A postás mondja:
– Gyere, ölelj meg, fiam!!!
* * *
Én már nem hiszek semmiben! A múltkor is bementem egy ajtón, amire az volt írva, hogy NÔK, de csak budi volt.
* * *
– Mondd, miért jársz te annyit vendéglôbe?
– Szeretem a muzsikát.
– Akkor miért nem jársz hangversenyre?
– Mert ott nem árulnak sört!
* * *
– Drágám, holnap elmegyek az apádhoz, és megkérem tôle a kezed. Szerinted mit vegyek fel?
– Hát... ahogy ôt ismerem, golyóálló mellényt.
* * *
Egy fiatal nô beül a fogorvos székébe, majd lendületbôl a doki nadrágjába markol:
– Ugye nem fogunk egymásnak fájdalmat okozni, doktor úr?
* * *
Anya és lánya beszélgetnek.
– Hallom, váltok, lányom!
– Igen mama.
– Nô van a dologban?
– Igen mama.
– És ki az a nô?
– Hát... te, mama.
* * *
Egy asszony egy kisbabával elmegy az orvosi rendelôbe. Az orvos megvizsgálja a babát, megméri a súlyát, és megállapítja, hogy egy kicsit soványka. Megkérdezi a nôtôl:
– Anyatejet vagy tápszert eszik a baba?
– Anyatejet.
– Akkor legyen szíves derékig levetkôzni – kéri az orvos.
Megtapintja, megnyomkodja a nô mellét, és megállapítja:
– Érthetô, hogy nem lakik jól a kisbaba, hisz önnek nincs is teje.
– Nem csoda, mert én a nagymama vagyok. De örülök, hogy eljöttem.
* * *
A hasát behúzva áll a férj a fürdôszobamérlegen. A felesége gúnyosan odaszól neki:
– Drágám, szerintem nem sokat segít, ha behúzod a hasad!
Mire a férj:
– Dehogynem! Így legalább látom a számokat!
* * *
Egy gróf új inast akar felvenni. Jön is egy jelölt, aki mintha a tükörképe lenne. Gúnyosan megkérdi a legénytôl:
– Mondd, nem volt az anyád a családunknál cseléd?
– Nem, de az apám tizenöt évig volt a kedves édesanyja kocsisa.
* * *
Kétüléses repülôgépen utazik egy nô, amikor a pilóta váratlanul szívrohamot kap és meghal. A szôke belekiabál a rádióba:
– Torony, segítsenek, bajban vagyok! Meghalt a pilóta!
– Nyugalom hölgyem! – jön a válasz a toronyból – Elôször is adja meg a magasságát és a helyzetét!
– 165 centiméter vagyok, és itt ülök a pilótafülkében.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|