Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Szabadság
Kinek mit jelent a szó? Beszélhetünk egyáltalán az univerzális szabadságról? Van a szabadságnak jól behatárolható értelmezése, magyarázata? Véleményem szerint koronként, országonként, emberenként változó a szabadságról alkotott kép.
A besúgó akkor érezhette szabadnak magát, ha a provokáció okán szabadon mocskolhatta azt a rendszert, amelyik ezért még pénzt is adott neki. A feljelentett pedig akkor, ha megúszta a számonkérést. A nyugati még nyugatibb szeretne lenni, a legnyugatibb pedig inkább a Távol-Kelet zenés hangulatához vonzódik, míg a távol-keleti inkább kevésbé távoliként élné életét. A szabadság mindig máshol van, és úgy tűnik, mindig mások részesülnek belôle.
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy szó szerinti szabadság sosem volt, sosem lesz, mert lényegében fogalmunk sincs arról, mit is jelent konkrétan számunkra a szabadság. Az azt tenni, amit akarok, úgy élni, ahogy akarok elgondolás már-már az anarchisták elveit súrolják, és egyértelműen globális káoszt okoznának. A legtöbb embernek a szabadság korlátlan hatalmat és kifogyhatatlan bankszámlát jelent. Ez az alapja a gondtalan, munka nélküli szabad életnek. A pénz megoldás minderre. Tehát eleve nem tudunk szabadok lenni, hiszen a pénz rabszolgái vagyunk mindannyian. Az édeni állapotokat elfelejthetjük. Ma már nem elég, ha kikerül a mindennapi betevô falat, ma már a gyereknek iPod, laptop, gépkocsi kell. Lehet, hogy rongyosnak, kinôttnek tűnik a trendi öltözék, de annál borsosabb az ára. Állandó harcban állunk önmagunkkal. Megállíthatatlan mókuskerékben éljük stresszes életünket. A feszültséget le kell vezetni valamilyen formában. A mai forradalmárok útját összetört gépkocsik, szemeteskuka- barikádok, felszedett szegélykövek jelzik. Természetesen, lemarad a lényeg. A miértre csak a válasz. Ok mindig kerül, s a méltányos megemlékezésbôl hôbörgés lesz, mert valahol le kell vezetni a feszültséget. Modernkori társadalmi játékok.
Demokráciáról beszélünk, mikor oligarchák vannak vezetésen. Hol érvényesül a nép akarata? Sehol. Minden megjátszott, megrendezett. Elcsalt, elhazudott. S ki a nép egyáltalán? Gyurcsány? Orbán? Markó? Érdektelenség. Passzivitás. Nincs meghallgatás. Nincs válasz. Ok és okozat.
Szabadság? Elérhetetlen vágy marad csupán. Ezért esik jól emlékezni azokra, akik megpróbálták a lehetetlent. Azóta már akárhány béklyótól nehezült a lépésünk. Mindenikre van szép magyarázat. Azóta már nem lázadunk, csak magunkban morgolódunk. Más kor ez, a nagy harcokat másképp vívják. Amúgy is utópisztikus a szabadságról beszélni, s az utópia az halál. A halál pedig a korlátlan szabadság. Ez az élet Möbius-szalaga.
Emlékezni kell, ünnepelni kell. 1848. 1956. A legfontosabb az, hogy ezek az események megmaradjanak emlékezetünkben, elmagyarázzuk gyerekeinknek, miért voltak fontosak ezek a történelmi pillanatok, hogy a hagyomány ne a szürke megszokással párosuljon, és a példa ne a ma divatos zavargásokhoz, randalírozásokhoz kapcsolódjon.
Ábrahám Imre
Engedély nincs, készül a járda
Múlt heti lapszámunkban már írtunk arról, hogy a járdajavítások terén vannak gondok Gyergyószentmiklóson, különösen a műemlékek közelében. Nemrég Mihály Zita, a Hargita megyei műemlékvédelmi hatóság igazgatónôje nyilatkozatában a munkálatok leállítására, a törvények betartására intette az önkormányzatot. Ettôl függetlenül a katolikus templom körül hétfôn délben a hivatal alkalmazottai rakták a betonból öntött kockakövet. Zakariás László, a városrendezési iroda vezetôje elmondta, engedély nélkül dolgoznak, a mellékgazdasághoz írásos felszólítást is küldtek, viszont a polgármester a szükséges aktacsomó összeállítására kérte fel az irodát, melyet mihamarabb el kell juttatniuk a megyei műemlékvédôkhöz.
A keddi tanácsülésen a polgármester tájékoztatta a tanácsosokat, hogy felszólítást kapott a műemlékvédôktôl a munka megállítására, de azt is elmondta, úgy gondolja, nincs joguk leállítani a munkálatot, különben is az akták már fel vannak küldve, és hogy az igazgató szerdán ellátogat Szentmiklósra.
Kérdésünkre Mihály Zita elmondta, telefonon a munka felfüggesztésére kérte fel az önkormányzatot. Kedden az illetékes iroda kérését ugyan megkapta, de műszaki dokumentáció nincs mellékelve, így nincs akit felelôsségre vonni, megbüntetni. Az önkormányzat kellene betartassa az elôírásokat. A legnagyobb baj mégsem az adminisztrációs probléma, hanem, hogy védett épületek fognak tönkremenni azáltal, hogy megemelték a járdát, jóváhagyott terv, szakember nélkül javítanak betonkockákkal. Mihály Zita szerdán, telefonon azt is elmondta, sok lakossági bejelentés is érkezett hivatalukba a gyergyószentmiklósi központi járdák javítása kapcsán.
Lapzártakor tudomásunkra jutott az is, hogy az Eurokultúra Egyesület beadvánnyal kíván fordulni a polgármesterhez a műemlék épületek, a járdajavítás kapcsán. A nonprofit, nem kormányzati szervezet célja az életszínvonal fejlesztése demokratikus értékek és kulturális tevékenységek útján. Biró József, az egyesület oszlopos tagja azt is elmondta, kérdéseket kívánnak feltenni, melyekre természetesen választ is várnak. A beadványt, kérdéseiket többek között a prefektúrához, a megyei tanácshoz, a műemlékvédôkhöz is leteszik.
Baricz-Tamás Imola
Idôalagút (43.)
Figyelemre méltó vezércikkel indították 1907. október 27-én a Gyergyót. Megpróbálunk úgy részleteket közölni belôle, hogy az idézett részek a lehetô leghitelesebben tolmácsolják olvasóinkkal a vezércikk hangulatát és üzenetét:
„A ghettó szelleme. Századunk kedvenc jelszavai: szabadság – egyenlôség, minden közténykedésünk a szeretet jegyében indul (…) Ha valaki e kérdésre mi a ghettó? azt feleli, hogy zsidónegyed a középkorban – igaza van, s még sem felelt meg jól, mert a történelem bizonysága szerint nem csak különválást és elkülönítést jelent, hanem szellemet is, a mely a zsidóságot Mózestôl napjainkig kisérte (…)
A ki a középkor zsidóságáról olvas, megdöbbenve kérdi, hogy mi volt az a hatalom, a mely nem engedte be az engesztelôdésnek, a kölcsönös megbecsülésnek bár egy parányi sugarát e rettenetes elfogultságba? A ghettó! Mi csodálkozunk, bámulunk ezen, pedig a nagy pernek, a mely ezer éve tart ma sincs vége, s talán nem is lesz soha!
Törôdött öreg zsidó görnyedten cipeli a falun keresztül batyuját, s éneklô hangon kínálgatja apró portékáját. Utczai suhancok támadnak reá, gúnydalokat énekelve dobálják s kárörvendô nevetéssel gyönyörködnek a szegény zsidó szorult helyzetén, a ki gyűlölettôl égô szemmel szitkozódik tehetetlen dühében. (…) Ez ingerkedés hangjában érezhetô annak a hatalmas, véres gyűlöletnek a csírája, a mely nem régen a szomszéd országban néhány ember bűnös üzérkedése miatt annyi hitsorsosnak okozta halálát és anyagi romlását. Az oláh földműves kiírtja a zsidó kubikmunkás családját. A czári hatalom önkénye ránehezül a nyomorult muzsikra. A helytartóktól agyonkínzott, a földesuraktól kizsákmányolt földműves paraszt tűr, szenved, a mikor sorsa már elviselhetetlenné válik, föllázad s rátámad a zsidókra (…)
Elmosolyodunk a falusi gyermek ingerkedésén, pedig az oláh paraszt, az orosz muzsik s a tisza-eszlári vádlók gyűlölete a gyermek gyűlöletével egy tôbôl fakad.
(…) Az egyiptomi piramisok porladoznak, de a szegény pásztortörzs, melyet Isten kiválasztott népévé tett dacol az idôvel. (…)
Mózes szabadságot adott népének abban az idôben, midôn nem csak körülötte mindenütt, hanem az ó-kor minden népeinél, még a bölcselô görögöknél is a rabszolgaság mint jogintézmény virágzott. Törvényalkotás közben figyelme mindenre kiterjed a mit népe érdekében üdvösnek gondolt. Ô az igazi patriarcha mintaképe, kinek féltô gondoskodásában rejlik a hibája is. E hibája pedig az, hogy megfeledkezett arról, hogy mint minden a világon, a szokások, intézmények, sôt maga a vallás külsôségei is a fejlôdés örök törvényének vannak alávetve.(…)
Mózes intézkedései fennmaradtak, de a nép, a mely minden idegen befolyástól híven elzárkózott, csak addig volt boldog a zárkózottságban, a ghettó e csírájában, ameddig szabad hazája volt. (…)
A véget nem érô vándorúton, folyton idegen népek között járva kétszeres súlylyal nehezedett rájuk árvaságuk, elhagyatottságuk érzete. Az idegen elôtt titokzatosnak tetszett minden szokásuk, intézményük, s bizalmatlan szemmel nézte a mozgékony, élelmes zsidóságot.(…)”
A befejezô rész fejtegetéseit a következô lapszámban olvashatják.
Ollózta: Bajna György
Szép kukák, rossz vezetékek
A Virág negyedi bentlakással szemben új szeméttárolókat helyeztek el. Nem is akármilyeneket. Szelektív hulladékgyűjtést szolgál az öt edény. Az egyikbe üveg, másikba papír, harmadikba műanyag kerülhet kizárólag, és van két vegyes, háztartási szemétnek kijelölt edény is.
Próbálkozás ez, mondta Isán Magda, a közüzemek fômérnöke. A kukákat egy cég hozta ide, hogy kiderüljön, a lakók hogyan reagálnak, meg tudják-e szokni, külön-külön gyűjtsék és rakják a kukákba a hulladékot. Hogy például a papír feliratúba csak tiszta, és ne zsíros papír kerüljön. Egy ideig ott maradnak tehát a modern tárolók. Hogy mikor lesz mindenhol hasonló, elsôsorban az anyagiakon múlik.
* * *
Fűteni kell már, de a Virág negyedi 5-ös, 6-os tömbházakban még nem szolgáltatnak meleget. Meghibásodás történt, aminek javítása nagy munkát és sok idôt igényel. Hétfôn markológép ásta az árkot, dolgoztak a javításon. Amint a fômérnöknô elmondta, összesen 75 méter vezetéket kell kicserélni azon a részen, amíg ezt be nem fejezik, addig nem lesz fűtés e két tömbházban. A vezetékek kicserélése kapcsán Vincze János igazgató elmondta, hogy ez már nem karbantartási munka, sokkal nagyobb, befektetés szükséges. Erre nincs a közüzemeknek pénze, a város kellene állja, de a városnak sincs elkülönítve erre pénzalapja. A megoldást abban látja, hogy a közüzemek elvégzi a munkát, a fűtés-rehabilitálásra kapott összegbôl majd fizesse ki az a cég a munkálatot, amely megnyeri a licitet.
– Türhetetlen az állapot, fűteni kellene már az 5-ös, 6-os tömbházakban, muszáj elvégezzük a vezetékcserét, azonban még nem tudni, honnan lesz rá pénz, mert félnek az illetékesek a jogi következményektôl. S ez a félelem a városban lévô rossz hangulatnak köszönhetô, a jelentgetéseknek – mondta Vincze.
A fűtés-rehabilitálás ügyében semmi új hírrel nem szolgáltak, tehát nem valószínű, hogy lesz idén feljavítás. Pedig ezeket a vezetékeket is ki lehetett volna cserélni a felújítással egy-szerre…. S amint a fômérnöknô elmondta, a modulok felszerelésével az a gond is megoldódott volna, amire oly sok panasz érkezett szerkesztôségünkbe is: hideg víz folyik jó ideig a meleg vizes csapokon, és a hideg vizet is melegvízárban fizetik a tömbházlakók. Igaz, a modulok felszerelése után is néhány liter hideg víz folyik majd ki a meleg vizes csapokon, de nem sok, csupán annyi, amenynyi a falban lévô vezetékben pang, de bárhogyan szigetelnék is a társasházakat, a vezetékekben nem tudnák 50–60 fokon tartani a vizet. De mindez még odébb van, mint kiderült. Egyelôre az a fontos, hogy az 5-ös, 6-os tömbházakban fűtés legyen. Valamint az, hogy kiderüljön, mi a licit eredménye, s fôként, hogy mely cég szállíthatja a fűrészport a dán kazánhoz, hogy ne legyen majd fennakadás, ne kelljen gázzal fűteni a dán kazánnál.
* * *
Arra is rákérdeztünk, fog-e növekedni a gázáremeléssel a fűtésszolgáltatás ellenértéke. Elmondta, hogy jelenleg 148,13 lej gigakalóriánként az ár, s ez nem fog megváltozni januárig. Tehát idén a fogyasztók nem kell többet fizessenek, mint most.
Kedves-Tamás Gyopár
Hans-Gert Pöttering és a kisebbségi kérdés
A Parlament vendége volt Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, akitôl nagyon sokat vártunk kisebbségi sorsunk jobbítását szolgáló célkitűzéseink támogatásában. A találkozó elôtti héten arról értesítettek, hogy külön találkozót szervez velünk, RMDSZ-es képviselôkkel és szenátorokkal a német honatya, melynek alkalmával autonómia-törekvéseink is meghallgatásra találnának. Késôbb a találkozó már csak a többi kisebbségi csoporttal együtt volt lehetséges. Keddi nap már arról értesültünk, hogy csupán a frakcióvezetôkkel, majd részünkrôl Frunda Györgygyel lehetséges a zártkörű megbeszélés. Belsô értesüléseink szerint az Európai Parlament elnökét ezeken a tárgyalásokon, vagy a tárgyalások elôtt, legtöbbször Vadim Tudor a Nagy-Románia Párt elnöke gardírozta. Legkellemetlenebb számomra azonban Hans-Gert Pöttering parlamenti beszéde volt, mely emlékeztetett a Nyugat-Európai politikusoknak Nicolae Ceauşescuval való találkozóira.
Tiszteletre méltónak tartom azt a tényt, hogy román nyelven üdvözölte az ünnepi gyűlés elnökségét, ami után áttért német nyelvű elôadásának a felolvasására. Beszédében nagyra értékelte a román nép latin eredetét, és csak nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy lándzsát törjön a folytonosság elmélete mellett. A következôkben Románia európai uniós tagságával kapcsolatos örömét fejezte ki, és hangsúlyozta a romániai kisebbségek részvételének fontosságát is az Európai Parlamentben, mely számára a sokszínűség példaképe is lehet. Beszédében árnyaltan arra utalt, hogy „Romániában a nemzetiségi kérdés meg van oldva”, és csupán a roma kisebbség integrálódásával vannak nehézségek. A multikulturalitás értékeinek a kiemelésénél fôleg a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetem oktatási nyelveit emelte ki, mely számára a kisebbségekkel szembeni „tolerancia példája”. (Tudnunk kell, hogy a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatta Hans-Gert Pötteringet.)
Az Európai Unió elnöke nem tett említést sem a kisebbségi törvényrôl, sem a székelyföldi területi autonómia-törvénytervezetrôl. A kisebbségekrôl csupán általában beszélt, elôadásából pedig nem derült ki, hogy tudomása volna a romániai magyarság autonómia-törekvéseirôl. A legkellemetlenebb azonban az volt számomra, hogy az udvariassági magatartásán túl, beszédébôl kiérzôdött a román politikum nemzetállami eszméjének a burkolt támogatása.
Érthetetlen számomra az Európai Parlament elnökének kettôs magatartása: míg a Frunda György szenátorral folytatott zártkörű beszélgetése során (legalábbis errôl értesülünk a magyar nyelvű sajtóból) megígérte nekünk a kisebbségi törvény támogatását és az önálló állami magyar egyetem (Bolyai) létrehozásával kapcsolatos elvárásaink fenntartását, addig a Parlament két Házának közös ülésén tartott beszédében ilyen irányú ígéretei távolról sem fogalmazódtak meg.
Dr. B. Garda Dezsô országgyűlési képviselô
A hegyimentôk megmentéséért
Az elmúlt csütörtökön délután ültek össze a megye hegyimentôi. A Szent Benedek Tanulmányházban tartott megbeszélésen részt vett Ladányi László Zsolt, Hargita megye alispánja, a megyei tanács alelnöke, Petres Sándor is. A csíkszeredai, székelyudvarhelyi, hévízi és gyergyói hegyimentôk vázolták problémáikat. A szűkös anyagi keret lehetetlenítette el a hegyimentôk munkáját. A román törvények szerint nyáron a hegymászópályákon, télen a sípályákon kötelezô a hegyimentôk jelenléte.
Keresztes Emilt, a Dancurás Hegyimentô Egyesület oszlopos tagját a kerekasztal-beszélgetést követôen kérdeztük. Elmondta, a korábbi évekhez hasonlóan most is ígéretek hangzottak el. Továbbá pályázatokról, illetve jogi segítségrôl is szó esett. Keresztes Emil egyáltalán nem optimista, mint mondta, nem lát sok esélyt a helyzet jobbulására.
A megyei tanács alelnökét arról kérdeztük, miben látja a hegyimentôk problémáinak megoldását. Petres Sándor elmondta, nem látja értelmét annak, hogy pénzösszegeket ígérjen, úgy gondolja, hosszú távon az kell legyen a cél, hogy a hegyimentôkkel közösen újra kell gondolni ezt a tevékenységet. Közösen ki kellene dolgozni azt, hogy mire van szükség emberanyagban és felszerelésben, hozzátéve azt, hogy mibôl lehet tovább fenntartani a már elért szintet, eredményt. Ehhez fel kell térképezni a lehetséges partnereket is. Petres úgy látja, ennek a tevékenységnek haszonélvezôi az önkormányzatok, a turisztikai jellegű vállalkozások, valamint a sípályák üzemeltetôi is, hiszen az ô esetükben kötelezô a hegyimentô jelenléte a pályán.
Tanácskoztak a hegyimentôk, mint az elmúlt években sokszor. Van, aki az átszervezésben látja a megoldást, talán ez lenne a gyógyír a többéves betegségre. A hegyimentôk egyre inkább reményvesztettek, ennek ellenére bízunk abban, hogy a következôkben nem arról kell hírt adjunk, hogy letették a kötelet, a hámot, a karabinert...
Baricz-Tamás Imola
Javítják a libáni utat
Október 19. és december 15. között csupán a 7,5 tonnánál könnyebb összsúlyú járművek közlekedhetnek a libán-tetôi úton a gyergyóújfalvi bánya bejárata és a zetelaki víztározó között. A súlykorlátozás oka, hogy ebben az idôszakban útjavítási munkálatokat végeznek a 138-as megyei út ezen szakaszán. A Hargita Megyei Önkormányzat 15 millió lejes összértékű beruházásának elsô szakasza zajlik – tudtuk meg Petres Sándortól, az önkormányzat alelnökétôl. Idén 40 millió lejes hitelt vett fel a megyei önkormányzat megyei utak javítására, ebbôl 15 millió lejt a libáni útra fordítanak. Jelen pillanatban a 20-as és 40-es kilométerek közötti szakasz kôrészének a kiépítése folyik – tette hozzá Petres, de az idôjárás függvényében folytatják a munkálatokat. „Nem pénz kérdése, hanem idôjárás kérdése” – válaszolta az alelnök arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mikor lesz kész az út. Amit idén már nem tudnak befejezni, azt jövô tavasszal folytatják, azaz, várhatóan jövô nyárra elkészül a jelenleg még keréktörést okozó út.
Csata Orsolya
MPSZ-hírek
Az új honfoglalásról
Örömmel értesültünk arról, hogy rögtön a pityókaszedés befejezése után az RMDSZ csapatai új honfoglalásra indulnak, hogy visszaszerezzék azokat a területeket, amelyeket jogtalanul vettek el tôlünk az elmúlt idôkben. Ha netán még nem végleges a haditerv, akkor javasoljuk Markó Bélának, hogy föltétlen foglalják vissza a gyergyóiak számára oly fájó Békás-szorost is. Igaz, hogy azt nem 1918-ban vesztettük el, csak nemrég, az RMDSZ elnökének egyik alapembere, Dézsi Zoltán prefektussága idején. Kérésünk már csak azért is indokolt, mert a legutóbbi választási gyűlésen (melyet 2004 ôszén a Gimnázium dísztermében tartottak) személyesen Markó tett ígéretet arra, hogy foglalkoznak a kérdéssel. Az újságok azt írják, hogy az RMDSZ teljesítette választási ígéreteit. Ezek szerint errôl az egyrôl valahogy megfeledkeztek, ezért is szólunk.
Ismét az utak javításáról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete úgy értesült a polgármester sajtótájékoztatójából, hogy hetek óta a rendelkezésére áll 200 000 lej az utak javítására. Ennek ellenére nyoma sincs semmiféle javításnak, pedig már az elsô hó is lehullt, az idôjárás egyre kevésbé alkalmas a javításra. Ez elôrevetíti annak a lehetôségét, hogy havas-sáros gödrökbe teszik majd az aszfaltot, vagy pedig visszaadja a pénzt a kormánynak. Egyik sem túl biztató perspektíva.
Ugyanakkor emlékeztetjük a polgármestert, hogy egy év telt el azóta, hogy a gázvezetékeket lefektették. A munkát végzôk vállalták, hogy az utakat visszaállítják eredeti állapotukba. Ezek kötelezettségük betartására csak a polgármester kötelezheti ôket. Kérdésünk az, hogy miért nem teszi? A terepjárót nem zavarják a sáncok és gödrök?
Egy új iskola építésérôl
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Bukarestbôl érkezô politikai nyomással arra próbálják rávenni a város képviselôtestületét, hogy területet biztosítson egy román iskola számára a Gyilkostónál. Miközben Markó Béláék Európa meghódítására készülnek, így veszítjük el kis lépésekben a Székelyföldet! Mindannyiunk számára fájó precedens a marosfôi ortodox kolostor esete, s úgy gondoljuk, hogy a hasonló kezdeményezéseket idôben kell megakadályozni! Kétségtelen az, hogy minden gyermeknek joga van a tanuláshoz, de azt nem fogjuk tűrni, hogy a Gyilkostónál és környékén ezt a jogot csak a román gyermekek élvezhessék, a magyar gyermekek nem.
Ugyanakkor határozottan elítéljük azt, hogy az RMDSZ-es polgármester ezen terv mellett agitál, s addig merészkedik el, hogy megfenyegeti azokat a képviselôket, akik nem támogatják.
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Kilencvennégy hét, több mint egy év és kilenc hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Közeledünk az eset második évfordulójához, de a végkifejlet továbbra is a jövô homályába vesz, annak ellenére, hogy akkor a polgármester azzal nyugtatta meg a kétkedôket, hogy csak rövid lejáratú kölcsönrôl van szó. 187 millió egy gazdag embernek nem nagy összeg, de egy ilyen szegény város számára komoly érvágás. Jusson ez eszébe a polgármesternek mindig, amikor felveszi a fizetését, nyugdíját, vagy a cégeitôl kapott nyereségrészesedést.
Speciális telefonok
A Gyilkostó üdülôtelep felé tartva, Gyergyószentmiklóst elhagyva ezt az üzenetet küldi az összes mobil-szolgáltató: nincs hálózati lefedettség. Több, mint 20 kilométeres szakaszon – térerô hiányában – nem lehet telefonálni. Oka: a hegyvidék adottságai miatt a mobilszolgáltatónak több tucat jelerôsítô antennát kellene felszerelnie, ami óriási kiadásokkal jár. Hasonló a helyzet a Bucsin-tetô felé vezetô 13B, a Borszéket Tölgyessel összekötô 15-ös, a Kászonokat átszelô 11B országutakon is. Megoldást keresve, Hargita megye prefektusa kéréssel fordult az Információs és Turisztikai Minisztériumhoz. A prefektus telefonkészülékek felszerelését kérte, melyeket vészhelyzetben, baleset, vagy közlekedési akadály esetén használhatnának az utasok. A szakemberek véleményezését követôen remélhetôleg, az országutakat karbantartó igazgatóság közreműködésével fogják felszerelni ezeket a speciális távközlési eszközöket – tudtuk meg Adrian Pănescutól, a prefektusi hivatal szóvivôjétôl. A korai tél beálltával még nagyobb szükség van arra, hogy jelezni lehessen az úttorlaszt, vagy a balesetet. Éppen ezért az illetékesek remélik, még a héten döntés születik a készülékek felállításáról, és hamarosan elkezdôdik ezek felszerelése is.
Csata Orsolya
Temetô utcai gondok
Panasz árad a Temetô utca lakóiból. Ha esik az esô, nagy a sár, ha szárazság van, szellôztetni sem tudnak, oly nagy a por, ráadásul a Kárpátok és a Temetô utca keresztezôdésénél egyetlen utcalámpa sem világít, míg a szomszédos utcák fényárban úsznak. Úgy tartják, veszélyes helyen laknak, a Téglagyárhoz költözött friss gyergyóiak miatt, ezért is fontos lenne, ha égôket cserélnének a villanyoszlopokon. S bosszantja ôket az is, hogy portájuk elôtt véget ér az aszfalt, s kô sem jutott az utcába, míg a szomszédos utcát feltöltötték, másikat pedig többször leaszfaltozták. Bosszúságból nincs hiány a Temetô utcában, jártak az illetékeseknél, ígéretet kaptak, nem is egyszer aláírást gyűjtöttek, nem sok eredménnyel, ezért a nyilvánossághoz fordultak.
Elsôként Egyed Irénhez csengettünk be, merthogy azon a részen csak így lehet felkeresni a házak tulajdonosait. Zárkóznak, mert egy s más eltűnt a portáikról.
– A Makkos utca, vagyis a mezô lefelé hosszan ki van világítva, és itt a keresztezôdésben teljesen sötét van. Pedig nagy a forgalom, egyik kocsi a másikat éri. Az Új Élet utcában is égnek az égôk, s mi sötétedéskor a kapu kulcslyukát sem találjuk. Ráadásul idáig aszfaltoztak, s tovább sár van, hát persze, hogy zavaró. A járdát is mikor a sarokig befejezték, még a mocskot is otthagyták. Csúnya. És itt lakni veszélyes. A tavaly egy méter bükkfámat lopták el az udvarról, pedig a kerítéstôl távolabb volt. Ha zakatolást hallok hátul az udvaron, ki sem merek menni. A nyáron a veteményesben gyomláltam, és ugráltak be a kerítésen a gyümölcsért. Valamikor ismertük a téglagyári romákat, de most már annyian vannak, hogy megszámlálhatatlan. Szemetelnek is. 1962 óta fizetem az adót, sokszor kértem, hogy tegyenek valamit. Olyan is történt, hogy egyszerűen parkolónak használta egy nagy autó az utcát, de senki, semmit nem szólt. Sokszor felásták már az utcát, itt vezettek mindent, a Makkos utcát utána feltöltötték, itt maradt a sár. Ez a Temetô utca esôzésekkor egy patak. Szóltam én a polgármesternek is. De nem jött ide senki a hivataltól. Pedig ez egy zarándokhely felé vezetô út. Mi is szeretnénk egy Eminescu vagy egy Új Élet utcához hasonlót. S már kétszer hallottuk, hogy feltöltik. Én saját pénzemen kiásattam a sáncot, összeszedem a szemetet, de mit sem ér, ha a környék ilyen. Egy alkalommal azt mondták, hogy majd jönnek a szociális munkások, és rendet raknak. Vajon a Téglagyárnál lakókra gondoltak? A volt polgármesterhez is jártunk, mikor kiégett az égô, illedelmesen fogadott, hellyel kínált, és két napra rá kicserélték. Szóval most tűrhetetlen az állapot.
A szomszédban lakó Ferenczy Éva szülei 1945-ben vették a lakást. Ô csak arra emlékszik, hogy ott vitték le a vizet a falvakra, a dán kazánhoz a vezetékeket, ömlött a víz az udvarokra az áskálások után, és senki nem tett semmit.
– Milliószor aláírást gyűjtöttünk, de semmi eredmény. Pedig itt megy a teherforgalom, a szekerek, minden. A csengôt is fel kellett szerelni, mert mindent elloptak. Míg hátramentem az udvarra, a házból ellopták a mobiltelefont, a szárítóról a szônyeget, de még tyúkokat is. S ráadásul a kapun belül kellett felszereltessem a csengôt, mert ha szem elôtt van, addig nyomják, amíg kiakad. A legsürgôsebb mégis az utcavilágítás volna, hogy ne üssenek le. És a járda folytatása is. Mi takaríthatunk a portánk elôtt… Most a szemetet sem viszik el, mit csináljunk a falevelekkel, virággyökerekkel, együk meg? Elégetni nem szabad, s hogy tüzeljek, ha a szomszédban éppen ki vannak teregetve a mosott ruhák? Ezt a várost szolgáljuk, ide fizetjük az adót, s a gázt se hozták ide, s az aszfalt is idáig tart. Én, ahogy tudom, kitöltöm a gödröket, de egy-két nagy autó elmegy, máris gödör van. Nem is érdekelne, ha máshol se csinálnák, de ha máshová jut, akkor ide is jusson. Azt mondták, vegyem meg az égôt az utcalámpára… S arról nem beszélve, hogy egy évig ki volt dôlve egy oszlop, mindennap elszakították a nagy autók a vezetékeket, s csak akkor jöttek ki, amikor már ordítottam a telefonba.
Kedves-Tamás Gyopár
Kerül, amibe kerül
Lebontják a felszegi iskolának a fôút melletti épületét, legalábbis jóváhagyta ezt a város képviselôtestülete a múlt héten. Nem kell megijedni, nem azt az újat, amit a nyár óta építenek! A határozat arról az épületrôl szól, amit már hónapokkal ezelôtt lebontottak. Volt ugyan kis morgás a teremben, hogy miért utólag kell nekik rábólintani erre, miért nem szóltak idôben, de különösebb vita nem alakult ki, a szokásos forgatókönyv szerint zajlott minden: ismertették a tervezetet, majd a többség felemelte a kezét, s azzal tértek rá a következô napirendi pontra. Holott az eset megért volna egy misét, már csak azért is, mert az elmúlt években hosszasan vitáztak errôl az épületrôl, s körömszakadtáig ragaszkodtak hozzá, hogy maradjon meg, az új épület mögé kerüljön, az udvar-ra. Az elsô fordulót meg is nyerték, felépült az új iskola, oda, ahova a testület szerette volna. De jöttek a bôvítések, s második körben beleegyeztek abba, hogy a régi épületre újabb szintet húzzanak. Ebbôl lett aztán a szélsebes lebontás, majd hónapok múlva az utólagos rábólintás. A legfurcsább (vagy legjellemzôbb? – döntse el ki-ki maga) az, hogy senki nem kérdezte meg, hogy rendben, lebontották, de mi lett az építôanyaggal, a fűtés-rendszerrel? Mert az helyén van, hogy örvendezünk, hogy központi alapokból épül az új, de azt se kellene elfelejteni (nemrég a képviselôk is tudták még), hogy pár évvel ezelôtt jelentôs összeget emésztett fel az épület felújítása, s az a pénz bizony a város költségvetésébôl került ki!
Ez azonban nem minden, ugyanazon az ülésen arról is döntöttek a „városatyák”, hogy további épülettel bôvül az ott épülô komplexus. Ezúttal sem kérdezte meg senki, hogy ez mibe kerül a városnak, mintegy természetesnek tekintették, hogy dôl a pénz Bukarestbôl, minek kukacoskodni. Holott emlékezhetnének arra, hogy eddig már legalább kétszer kellett területet vásárolni az újabb és újabb épületeknek. Vajon milyen arcot vágnak, ha jövô héten azzal szembesülnek, hogy megint zsebbe kell nyúlni, elvégre legutóbb jóváhagyták egy új épület felépítését?
S hogy a tortára hab is kerüljön, minden vita nélkül azt is megszavazták, hogy bevezetik a gázt ebbe az iskolába. Igaz, hogy a polgármester fél szájjal megemlítette, hogy a költségek a várost fogják terhelni, de ez nem volt elég ok arra, hogy egy, bár egy képviselô azt mondja, hogy akkor álljunk csak meg, s számolja ki valaki, hogy hány évig lehetne fával fűteni az iskolát abból a pénzbôl, amibe csak a gázvezetés kerül (s akkor nem beszéltünk még arról, hogy mennyivel drágább lesz a gázfűtés a fafűtésnél). Lendültek a kezek a magasba mintegy vezényszóra. Aztán majd a jövô évben megválasztandó új polgármester meg testület törje a fejét, hogy honnan lesz minderre pénz. A felszegiek meg reszkethetnek: a Gyilkosói út eddig sem volt valami jó állapotban, de most jön a rettegett terminátor, a Hargita Gáz. Utánuk – szokás szerint – kô kövön nem marad.
Árus Zsolt
Döntöttek, vitáztak majd halasztottak a városatyák
Október 17-én, déli 1 órára rendes tanácsülésre, huszonkét napirendi pont megvitatására hívta össze a tanácstestületet Pap József polgármester. A korábbi, rendkívüli ülés jegyzôkönyvének elfogadása után egy napközi otthon megvalósíthatósági tervének jóváhagyásáról, továbbá két technikai terv jóváhagyásáról döntöttek: Gyergyószentmiklós közvilágítási hálózatának modernizálására, valamint a Bucsin negyed északi részének villamos energiával való ellátására készülnek tervek. Majd a helyi tanácshoz tartozó közszolgáltatások tisztségjegyzékének módosításáról és kiegészítésérôl is döntöttek. Ezt követôen közel kétórás vita alakult ki a 2007-es beruházási program módosításakor, illetve a módosítást követô költségvetés kiigazításakor. Egy nappal korábban a bizottságok által megtárgyalt tizennyolc módosítást tartalmazó határozat a tanácsülés napjára huszonhétre bôvült. Az elôterjesztett módosítások kapcsán elhangzott, hogy a közvécé tervére, még februárban elôirányzott tizenötezer lejt is átcsoportosítanák, de ugyanígy a kutyamenhelyre, a hulladéktárolóra megszavazott összeg is más célt szolgálna. Dr. Aszalos Albert újra a tűzoltó módszer ellen szólt, kihangsúlyozva, a bizottságban megtárgyaltak egy dolgot, és most valami más van eléjük téve. Parászka Géza felszólalásában felrótta, hogy általában onnan csoportosítanak át, vesznek el pénzt, ahonnan nem szabadna, ami a közegészségügyet szolgálja, ilyen például a közvécé, a dögkút, a kóbor kutyák ügye, az állatmenhely létesítése, a hulladékgyűjtés. Egy fejlôdô település jövôjével játszunk, hangzott el. Szlávits Erika elmondta, sikerült úgy összekavarni a tanácsosokat, hogy lehetôleg semmit ne értsenek a pénzek ide-oda tologatásával kapcsolatban. A tanácsos asszony kifogásolta, hogy az Echo Inkubátorháznak nem ismerik a tevékenységét, nem hallani róla, és újra elô van irányozva 33 ezer lej számára. A polgármester felkérte a tanácsosokat, hogy látogassanak el az intézményhez. Minier Gábor kikérte a tanács nevében, hadd ne ôk látogassák az intézményt, talán jobb lenne, ha a vezetô egy tanácsülés keretében beszámolna a tevékenységérôl. Javaslat alapján döntöttek úgy a tanácsosok, ahhoz, hogy tisztábban lássanak, meghallgatják Biró Emese fôkönyvelô asszony által elôterjesztett költségvetés-módosítást is. Biró Emese kihangsúlyozta, a polgármester javaslata alapján állította össze a módosításokat. Pap József a két határozat-tervezet kapcsán elmondta, hogy a beruházási lista módosítása a korábbi alapján készült, s tényleg homályosnak tűnhet egy-két dolog, de… Miután végighallgatták a fôkönyvelô asszonyt is, a tanácsosok levették napirendrôl mindkét határozat-tervezetet, és megegyeztek abban, kedden három órától csak ezért a két napirendi pontért összeülnek.
Továbbá terület bérbe- és eladásáról, valamint épületek közvagyonból való kivételérôl, bontásáról döntöttek a városatyák. Nem adták szavazatukat a Gyilkostó településen iskola építésére igényelt terület biztosítására. Továbbá döntöttek a Batthyány Ignác Technikai Kollégium étkezdéjének az iskolai campuszba való belefoglalásáról, valamint arról, hogy az intézményt a városi gázhálózatra csatlakoztassák.
Egy, a Makkos utcából a Mocsár felé nyíló új utca is nevet kapott, az elôterjesztett Szív utca helyett az alpolgármester javaslatára a testület a Kiss Antal utcanév mellett szavazott. Megvitatásra került Árus Zsolt 7569/2007-es számmal iktatott levele is, mely a víz számlázásával volt kapcsolatos. Árus ismertette a már korábban megnyert táblabírósági per végzését, majd a törvény elôírásait, és a tanács 14/2004-es határozatát, mely érvényes a mai napig. Majd Vincze János, a közüzem igazgatója is elmondta véleményét, illetve azt, hogy az ANRSC elôírását betartva számláznak. A hosszas vita után kérték fel Portik Imre jogtanácsost, nézzen utána, hogy dönthessenek, ugyanis egy törvényszéki végzés betartásáról lévén szó, nem kizárt a büntetés sem.
Az ülés végén elvi beleegyezését adta a testület, hogy a fűrészport az ANL-s lakásoknak kijelölt területen tárolhassák, azzal a kikötéssel, hogy betartsák a tűzvédelmi követelményeket. Tanácsosi kérdésre a polgármester válaszából kiderült, a nem háztartási szemét elszállítását a hivatalban kell kérni. És nemsokára a felszegi, régi, Szájván mögötti híd kijavítására is sor kerül, biztosította a polgármester Vencser tanácsost, aki ezúttal is a lakók kérését tolmácsolta.
* * *
Amint arról megegyeztek, össze is ültek a tanácsosok kedden három órakor. A két napirendi pont helyett öt állt a városatyák elôtt. Napirend elôtti felszólalásban a tanácsosok a közvilágítás, a járhatatlan utak, a Stadion utcában éjszakázó hajléktalanok helyzetét vázolták. Portik-Hegyi Kelemen fôesperes is szót kért, elmondta, arra szeretett volna választ kapni, hogy az elcserélt Orosz Kálmán-féle iskolában mi is fog működni, és a polgármester által megígért Bucsin negyedi napközi helyiségét mikor fogják átadni az egyháznak. A testület végül úgy döntött, szerdán délben 12 órakor a helyszínen keresnek megoldást.
Mielôtt a napirendi pontok megtárgyalására tértek volna a városatyák, még egy ponttal megtoldották a listát. A beruházási lista és a költségvetés módosítását némi változtatásokkal elfogadták a tanácsosok. Majd hosszas tárgyalás után döntöttek úgy, hogy Kontesveller József alpolgármester, aki amúgy a beruházásokért is felel, a beruházások közbeszerzésénél a bizottság elnöke legyen. Újra napirendre került a Gyilkostó üdülôtelepen egy terület biztosítása iskolaépítés céljából. A testület ezúttal is levette napirendrôl. Elvi döntés született arról, hogy a mosztra való licitet követôen benyújtott fellebbezés okozta huzavona miatt, az egyik, liciten is részt vevô cég kérésére a Rajzer-kertben, az ANL-s lakásoknak kijelölt területen, 10 árat biztosítanak a moszt tárolására.
Baricz-Tamás Imola
Remember 1956
Szakadó hóesésben emlékeztek az 1956-os forradalom hôseire Gyergyószentmiklóson. A római katolikus temetôben levô emlékműnél Vitéz Kovács Géza az ’56-os események tanulságait vonta le, felidézve a több mint 28 000 romániai áldozatát is; megemlítve a Bolyai, a Dobai, a Szoboszlay csoportokat, a brassói EMI-t, a Fekete Kéz szervezetet, a Sas Kálmán-féle csoportosulást. A felszólaló szerint a mai politikai körülmények és az ’56-ot megelôzô idôszak között számos párhuzam vonható. Az eseményekrôl, a szabadságharcot felvállaló fiatalokról szólt dr. Garda Dezsô történész, parlamenti képviselô. Garda szerint összefüggésbe hozható a forradalom leverése és az 50-es években az erdélyi, ezen belül a székelyföldi magyarokat ért elnyomás. „Bízunk benne, hogy amit elvett a hatalom, sikerül visszaszereznünk” – hangsúlyozta a képviselô, utalva a Bolyai magyar egyetemre és Székelyföld területi autonómiájára. A forradalom világtörténelmi szerepérôl Rokaly József tanár beszélt az egybegyűlteknek. Az ünnepélyes hangulatot Ráduly Andrea és Blénessy Enikô diákok, valamint Kelemen Csongor szavalata és az Ipartestület férfikara biztosította. Az ünnepség végén Ft. Portik Hegyi Kelemen római katolikus fôesperes-plébános áldotta meg a maroknyi emlékezôt, majd politikai pártok, civil szervezetek – Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala, RMDSZ Gyergyó-területi Szervezete, Volt Politikai Foglyok Szervezete, Volt Munkaszolgálatosok Szervezete, Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet, Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület, Magyar Polgári Szövetség Gyergyói Szervezete, Gyergyószéki Székely Tanács – képviselôi, Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô és Pál Árpád helyezték el a kegyelet koszorúit.
Csata Orsolya
Dr. Garda Dezsô megemlékezése 1956-ról a román Parlamentben
2007. október 23-án dr. B. Garda Dezsô megemlékezett a bukaresti Parlamentben az 1956-os évi magyarországi forradalom eseményeirôl. Beszédének tükörfordítása a következô:
Elnök úr
Tisztelt képviselô hölgyek és urak!
1956. október 23-án, amikor a budapesti magyar egyetemisták békés tüntetést szerveztek a lengyel néppel való szolidaritásuk kifejezéséül, senki sem gondolt arra, hogy megmozdulásukkal döntô módon hozzá fognak járulni a világ elsô kommunista-ellenes forradalmának a kitöréséhez. A tüntetésen az egyetemisták mellett azonban részt vett a magyar fôváros lakosságának nagy része is. A forradalom kitöréséhez döntô módon hozzájárult a biztonsági szolgálat embereinek a fegyveres közbelépése, akik tüzet nyitottak a rádió épületét elfoglalni készülô tüntetôkre. A népharagot bizonyítja Sztálin szobrának a ledöntése, mely addig elképzelhetetlen volt a Szovjetuniónak alárendelt kommunista országokban. A szovjet tankoknak október 24-én való megjelenése sem félemlítette meg a forradalmárokat. A szovjetek október 25-én a Parlament elôtt a fegyvertelen tüntetôk közé lôttek, ami valóságos mészárláshoz vezetett. Ettôl a pillanattól a nép fegyveres felkelését már nem lehetett megállítani sem Budapesten, sem a vidéki városokban.
Az események hatása alatt, 1956. október 27-én megalakult a Nagy Imre által vezetett forradalmi kormány, ami a szovjet csapatoknak Budapestrôl való ideiglenes kivonulását eredményezte. Az új kormány elfogadta a forradalmárok követeléseinek nagy részét. Nagy Imre tehát a népi erôk programjának az elfogadását választotta. November elsején bejelentette Magyarország kiválását a Varsói Szerzôdés tagállamai közül, és kinyilvánította az ország semlegességét. Történelmi döntésével Nagy Imre szembeszegült nemcsak saját kommunista pártjával, hanem a szovjetek által vezetett nemzetközi kommunista-mozgalom érdekeivel is.
Válaszként Kádár János létrehozta az új ellenforradalmi kommunista kormányt, amely a szovjet hadsereg segítségével került hatalomra november 4-én. A hôsiességgel védekezô forradalmárok ellenállását a szovjet katonai erô pár nap alatt megtörte. A magyar forradalom megbukott.
A romániai értelmiségiek, tudósok és egyetemisták szolidaritást vállaltak a magyarországi forradalmárokkal. Mi több, a magyar forradalom hatása alatt a kolozsvári, temesvári és bukaresti egyetemi tanárok elôször fogalmazták meg az egyetemi autonómia szükségességének bevezetését, de a romániai nagyobb városokban az értelmiség szolidaritását különös kegyetlenséggel fojtották el. A bebörtönzöttek száma meghaladta a tízezret. Számos írót, tudóst, egyetemi tanárt és egyetemistát deportáltak, és köteleztek kényszermunkára.
A legtöbbet azonban a romániai magyarság képviselôi szenvedtek. Így a korabeli Magyar Autonóm Tartomány területén 1956. október 26-a és 1965. december 31-e közötti idôszakban több mint 1100 olyan személy ellen indult bűnvádi eljárás, akik szimpatizálni mertek a magyarországi eseményekkel.
A vádlottak legtöbbjét sokévi börtönbüntetésre ítélték. A marosvásárhelyi katonai ügyészség iratai alapján a kivizsgálás 731 000 személyre terjedt ki, akik közül 1089 személy ellen folytattak bűnvádi vizsgálatot. Közülük 826 személyt állítottak bíróság elé, és csupán nyolcat mentettek fel.
A kommunista hatalom képviselôi felhasználták a magyarországi forradalom leverésével kapcsolatos hangulatot, hogy korlátozzák a romániai magyarság jogait, melyek közül a legdurvább intézkedést a kolozsvári Bolyai Egyetem megszüntetése és a korlátozott önkormányzatisággal rendelkezô Magyar Autonóm Tartomány felszámolása jelentette.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
1956 emlékezete
Tisztelt emlékezô gyülekezet!
Az 1919–20-as Párizs környéki békeszerzôdésekkel a korábbi európai birodalmi rendszer végleg összeomlott, és ezt követôen három tendencia lépett napvilágra – mindegyik egy új világrend megalapításának igényével: a nacionalizmus, a bolsevizmus és az anglo-amerikanizmus. E három tendencia a huszadik század végére soha nem látott káoszba taszította a világot.
„Egyetlen népet sem szabad arra kényszeríteni, hogy olyan uralom alatt éljen, amelytôl idegenkedik” – hangzott el a füleknek igen tetszetôs Wilson-i 14 pont egyik mondata 1918. január 8-án. Ma már senki nem csodálkozik azon, hogy ez és ehhez hasonló gondolatok magukkal ragadták az emberiség nagy részét, vagyis a naivakat. Miért nem csodálkozunk már? – veti fel a kérdést Makovecz Imre. És válaszol is: „Mert volt idônk megérteni és megélni Woodrow Wilson angol-szász nagypolitikájának lényegét. Hogy lehetne azt egyszerűen jellemezni? Közép-Európát, Közép-Amerikát és Közép-Ázsiát az újnacionalizmusoknak megfelelôen, mint történelmi területeket föl kell számolni, hogy az újnacionalizmusok felszámolása után elveszítsék végleg emlékezetüket és karakterüket.
Ez történt a Kárpát-medencével is 1914-tôl napjainkig.
Miért és kiknek kell mások ön- és emlékezetvesztése?
Azoknak, akik rejtett rasszizmusukkal az univerzális emberi szellemet akarják saját fogságukba ejteni.
Ezt a nemzetek angyalainak kiiktatásával érhetik el, azzal, hogy mindenki második nyelvként az ô anyanyelvüket használja stb.”
Makovecz Imre csodálatos meglátását azzal egészítenénk ki, hogy a Kárpát-medencei magyarság XX. századi tragédiáit a fenti angol-szász világuralmi tervek mellett csak hatványozta az, hogy ez a mára már megvalósulni látszó törekvés a század közepén kiegészült a második világháborús, szintén gyôztes sztalini bolsevizmus pánszláv birodalmi törekvéseivel. A magyarság érezte, hogy összeroppantják.
„Miért volt szükség kirobbantani 1956-ban Budapesten a forradalmat? – kérdez tovább Makovecz. Mert addigra világossá válhatott, hogy a néhai közép-európai országok utódállamaikkal együtt sajátos kapcsolatrendszert kezdenek kiépíteni, miután túlélték Rákosi–Gerô–Farkas–Révai, illetve Grotewohl és a többiek diktatúráját, túlélték a teljes vagyonelkobzást, kitelepítéseket, s a kontraszelektált lakosság illegális önszervezôdése elindult. Túlélték az egyházak, a családok, a baráti körök ezt a kort, annak ellenére, hogy zsarolással, fenyegetésekkel jelentéstevôvé nyomorítottak sok papot, civilt, tanárt és másokat.
Különös érzésem szerint nem várt eseménnyé változott 1956. október 23. Szabadságharc lett belôle.”
Mint ahogy tátva maradt a szánk a csodálkozástól annak hallatán, hogy Winston Churchill szemrebbenés nélkül kiszolgáltatta Sztálinnak a bolsevizmus elôl nyugatra szökött antikommunista oroszokat, ukránokat, tatárokat, kozákokat stb., úgy érthetetlennek tűnik az is, hogy az amerikaiaknak eszük ágában sem volt beavatkozni a szovjet magyar fegyveres konfliktusba, és nem csupán egy esetleges atomháború veszélye miatt. Az angol-szászok sokkal messzibbre gondoltak tehát. És minden bejött nekik.
Minap néztem az épületbe beszorult madarat, amint repdesett neki az ablakoknak, de teljesen értelmetlenül és reménytelenül, hiszen mindenik zárva volt. Így járt a magyar forradalom és szabadságharc Nagy Imre vezette vezérkara is. Az említett törekvések miatt nem volt kiút számára. „Európa megrendült az eseményektôl. Ez az európai megrendültség a mai napig nem múlt el. Nem múlt el annak ellenére, hogy a nemzetközi háttérpolitika büntetése nem maradt el, de jutalmazása sem”. (Makovecz Imre) A birodalmi pánszlávizmus a helyi újnacionalizmusokkal törte meg a magyar szabadságtörekvések újabb hullámát, az angol-szász világuralmi háttér-törekvések egyetértô szemlélôdése mellett.
A közép-európai neonacionalizmusok serénykedtek a Szovjetúnió mellett Nagy Imre vezérkarának elfogásában, elítélésében és mártírhalálában. Magyarország megvívta 1956-ot, a szovjet csapatokat viszont 1958-ban Romániából vonták ki. Vajon az így, Gheorghiu-Dej szolgálati készsége miatt szabadabbá, liberálisabbá, „szovjetellenesebbé” lett Romániában 1969-ben az akkor még nyitottnak vélt ceauşescu-i Romániába látogató Richard Nixon amerikai elnök mondott-e köszönetet Ceauşescunak, hogy egy évvel korábban nem vett részt a Czehszlovákia elleni beavatkozásban, s vajon jutott-e eszébe az angol-szász világkolosszusnak, hogy a Ceauşescu-féle 1968-as „liberalizmus” az 1956-os hűséges szovjetcsatlósi munkának köszönhetô? Nézzünk csak a dolgok mélyébe! Nagyon érdekes az amerikai „pisztolydemokrácia” anatómiája!
Amerika, mely történelmi emlékezetében többnyire az indiánok kiirtásának és a néger rabszolga-kereskedelemnek rémálmaival találkozik (ha egyáltalán találkozik!), szívesen irtaná ki Magyarország történelmi emlékezetét (mely egyébként semmiben sem hasonlít az amerikaihoz) és általában a közép-európai történelmi emlékezetet, mely szándék ellen égbe kiáltott Nagy Imréék mártíromsága, de ami ellen az új nacionalizmusok is egyre keményebben szólnak az újabb, az Irán ellen készülô esetleges agresszió küszöbén.
A román hatalom fokozatosan, de nagyon keményen kérte számon 1956-ot az erdélyi magyarságon, s a Bolyai Egyetem sorsa, s a kommunizmus elítélésének parlamenti cirkusza mutatja, hogy ma sem bánja azt. Dejnek, az egykori hűséges sztálinistának, a sztálinizmus bűneit részben feltáró Hruscsov elôtt kellett bizonyítania 1956-ban, hogy a kommunizmus romániai ügye biztos kezekben van.
Vajon, ha a verduni és sztálingrádi csaták világháborúk fordulópontjai voltak, a hidegháborúé pedig az 1956. október 23. és november 4. között zajló magyar forradalom és szabadságharc, akkor ez utóbbinak miért nincs se jelentôsége, se következménye a magyarság sorsának pozitív alakulásában? Nagy Imre követôinek égbekiáltásait végképp elnyomta a szovjet tankok dübörgô hangja? A magyarság többnyire a hôsi helytállással és a Nyugat csodálatával maradt. De itt ingott meg elôször a kommunizmus és tízévenként olyan sebeket kapott (Prága 1968, Varsó 1980, egész Kelet-Európa 1989-91), amelyeket nem lehetett túlélni. A magyar politika Nyugat-szerelme is, mely éppen 1956-ban élte legszenvedélyesebb pillanatait, szintén halálos sebet kapott.
A híres francia történész Francois Furet szerint „a kommunizmus nagyobb bűn, mint a fasizmus, mert a fasizmus rossz embereket tett még rosszabbakká, a kommunizmus pedig jó embereket tett rosszakká.” Mi feltételezzük, hogy több volt akkor a jó ember, mint a rossz. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a kommunizmus áldozatainak a száma jóval meghaladja a fasizmusét.
Bartis Ferenc szavaival zárnám:
Tucatjával számolták össze
deportálni a rémülteket,
kivégzéskor számolatlanul
hányták gödörbe a holtakat…
Nem kellett elszámolni velünk
s számon kérni a hóhérokat,
az elszámolás ideje
lejárt. Az óra megállt. Béna…
Hogyan lehetett mindezt kibírni és elviselni? Sehogy. A rabok kilnecvenöt százaléka meghalt, és csupán néhányan bírták túlélni.
Istenem, kérdi a gyermek apjától az aradi vértanúk tragédiájának kapcsán (de a kérdés 1956-ra is ugyanúgy vonatkozhat!): „hogy történhetett meg az a szörnyűség?” Ne kérdezd fiam, válaszolt az apa: „Hinnünk kell Istenben!”
Rokaly József
7,35 millió euró
Döntést hozott az Országos Befektetési Társaság: Gyergyószentmiklós 7,35 millió euró összértékű projektbôl végezheti el a víz- és szennyvízhálózat, a víztisztító berendezés, valamint a derítôállomás felújítását. Az eredetileg 10,08 millió eurós összértékű projekthez szükséges önrészt utolsó pillanatban bizonyította a gyergyószentmiklósi önkormányzat – mondta Lukács Vilmos, az Országos Befektetési Társaság vezérigazgatója. Az eredeti tervben szerepelt a Gyilkostó üdülôtelep vízhálózatának felújítása is, ezt azonban a környezetvédelmi minisztérium támogatásával fogják elvégezni – tette hozzá. Hargita megyének – a Közép-Európai Fejlesztési Bank hitelébôl – összesen 22 millió euró támogatást biztosít a befektetési társaság, ebbôl Gyergyószentmiklós 7,35 milliót kap. Szó nincs arról, hogy más település kapja meg a tervezett és a leosztott összeg közötti különbséget – mondta a vezérigazgató; a város hitelképessége alapján határoztunk úgy, hogy ezt az összeget ítéljük meg. Kontesveller József alpolgármester örömmel vette tudomásul, hogy végül mégsem marad ki Gyergyószentmiklós a programból. Mint mondta fontos az, hogy végül Gyilkostó vízhálózatának és a város vízrendszerének felújítását is sikerül elkezdeni 2008-ban. A 7,35 millió eurós projekt keretében a Külsô utca meghosszabbításában levô fôvezetéket szeretnék kicserélni Gyergyóalfalu határáig; a derítôállomást és a víztisztító berendezést tervezik felújítani, továbbá egy önkormányzati képviselôkbôl álló bizottság a hét folyamán dönti el, hogy a város melyik utcáit közművesítik. A döntés alapján született tervekre jövô heti lapszámunkban visszatérünk.
Csata Orsolya
Vagyunk vagy tizenöten hajléktalanok
Többször felkeresték a szerkesztôség folyosóját. Csikkészni jöttek általában. Ha kaptak valamit, megköszönték, majd távoztak. Nemegyszer pálinkagôz kísérte ôket. Hétfôn, a havazó utáni napon, ebédidôben pedig ismét jöttek. Csupán a lépcsôig, ott, a fordulóban letelepedtek, elôvették, amit koldultak, kértek. S ebédeltek. Kenyeret, szalonnát. A műanyag szatyorból. Közben mesélték, hogy amíg jó idôk voltak, nem volt probléma, hol alszanak éppen, a csillagos eget honnan kémlelik. Most már bizony fáznak. Igaz, van két pokrócuk, de a jégpálya mellett hajtják nyugovóra fejüket, s éppen csak tetô van felettük, ajtó sincs – mondták.
– Kéregetünk az úriemberektôl kenyérrevalót, s ha adnak, eszünk. Nincs mit tegyünk. Nincs hajlékunk. Volt egykor… Édesanyám eladta a házat, amíg én Vásárhelyen voltam, ô meghalt. Egy évvel ezelôtt ellopták a táskámat, benne volt minden igazoló papírom – mondja az 50 éves Dezsô Mária-Magdolna. Járt a rendôrségre, jelentette. De semmilyen irata nem maradt, és azt tanácsolták, hogy várjon még.
– A nyáron pásztor voltam, nem fizettek, otthagytam. Ahol laktam, azt a házat visszaigényelte a tulajdonos, ki kellett költözni – meséli az 56 éves Kalányos László.
Arra a kérdésre, hogy voltak-e a hivatalban, kértek-e segítséget, csak annyit mondtak, mehetünk, nagyságos asszony, annyi, mintha a vizet felvetnénk a falra. A szegényekkel nem törôdnek. Egy sátor is elég volna. Mondták, hogy építenek a hajléktalanoknak lakást, de számba se vesznek.
Amit tanácsolhattunk ebben a hidegben a két vacogó embernek, hogy menjenek a hajléktalanszállóba.
Be is fejezték a falatozást, s amikor elköszöntünk, akkor mondták el: vagyunk így vagy tizenöten a városban nagyságos asszony, és sorolták a neveket is…
Kedves-Tamás Gyopár
Sóval, kenyérrel fogadták a fotósokat
A fotósnak munka, élmény, a településnek pedig hírnév, mondhatjuk nyugodtan a fotótáborok kapcsán. Nemrégiben zárták a IV. Székelyföldi Nemzetközi Fotóművészeti Mesterműhely nevet viselô tábort, melynek elsô részében Gyergyót és környékét kapták lencsevégre a fotóművészek. A Szent Benedek Tanulmányházban pár napot töltött fotósok a székelyek életébôl kaptak ízelítôt. Összejárták a környéket Orotvától csángóföldig, ki nem hagyva a Gyilkostót. A táborozók olyan fogadtatásban részesültek, mely egy életre szól, fogalmazták meg a tábor elsô pár napjának záróünnepségén. Dezsô László helyi szervezô a mesterműhely második részérôl, a Kárpátok túloldalán eltöltött pár napról szólt, a fogadtatásról, melyben ott részesültek. Bukovina úgymond elméleti határánál, ahogyan van ez Székelyföldön is, a bukovinai rézbanda, népviseletbe öltözött gyerekek négy nyelven üdvözölték a nemzetközi tábor résztvevôit; magyarul is. Dezsô László mesélte, hogy a táborozók megilletôdtek a fogadtatáson, mint mondták, államelnöknek kijáró tisztelettel fogadták ôket, hiszen még a forgalmat is leállították, hogy sóval, kaláccsal kínálhassák a fotóművészeket. A szállást egy faluturizmusban résztvevô háznál oldották meg, ahol helyi népszokásokat mutattak be, és szinte gasztronómiai fesztivállá vált a fotótábor, hiszen a házi néni hétféle fôtt ételt, tizenhárom féle ételbôl álló reggelit szolgált fel, melyek alapanyagát is ott, a háznál állították elô. Ilyen ott a faluturizmus, meséli László, ki nem elôször jár Bukovinában. A Voroneţ-i Kolostor elôcsarnokában tartott kiállításmegnyitó valóságos prömiernek számított, a kolostor látogatása után a múzeumban évszakokra lebontva a bukovinai szokásokkal ismerkedhettek a résztvevôk. A tábor második, bukovinai részének programját egy helyi fotós szervezte a polgármesteri hivatallal közösen.
– Gura Humorului polgármestere, aki a gyergyói tábormegnyitóra is önként tiszteletét tette, nemcsak barátként tisztelt meg jelenlétével, úgy érzem, kezet nyújtott Gyergyó városnak is. Szentmiklós számos város felé nyitott, azt hiszem, továbbra is nyitottnak kell lennie, belföldi, hasonló nagyságú város iránt is. Egy fejlôdô, nyitott várossal való kapcsolatból csak tanulni lehetne, fogalmazott Dezsô László.
Tehát volt mit lencsevégre kapni a IV. Székelyföldi Nemzetközi Fotóművészeti Mesterműhely táborában. Jövôre a szervezôk egy-egy hetet kívánnak eltölteni Erdélyben és Bukovinában is, hogy világgá kürtöljék, megmutassák értékeinket.
Baricz-Tamás Imola
Jegyemelés fenyegetéssel…
Elcsépeltnek hangozhat, hogy a mai gyermekek és fiatalok menynyire mások, mint régen. Nem taposom olyan régen a Föld nevű sárgolyót, mégis észreveszem… Alig kilencedik osztályos tanulók várják a délutáni buszjáratot. Közben meglehetôsen kihívóan, és feltűnôen viselkednek: trágár szavakkal illetik egymást, és nyíltan kifejezik egymással szembeni érzelmi, és testi közelségüket. Elfordítom a fejem, én szégyellem magam… És ez még nem minden. Nem tudom, hihetek-e a fülemnek, mikor egyik fiútól ezt hallom a Csomafalva felé haladó buszon: a tanárnôt megfenyegetem, s eggyel nagyobb jegyet kapok, hetes helyett nyolcast. Lehet, csak a társainak akarja bizonyítani, hogy ô az egyedüli alkalmas egyed a falkavezetésre. Lehet, hogy megtörtént eset. Még a fenyegetést szinte hiszem, mert sok ilyent lehet hallani mostanában…
Na, de azért mégis… Milyen irányba haladunk? Milyen emberré neveljük gyermekeinket és diákjainkat? Szülôk és tanárok nevelik egyáltalán, vagy esetleg valamilyen kommunikációs eszköz?
Rancz Enikô
Számíthatunk tanácsadásra
Ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét a Lakossági Tanácsadó Iroda, írtuk már többször is, történt ez a Pro Cive Egyesület döntése nyomán. Arról érdeklôdtünk, hogy mikor osztja újra a tanácsot Suciu Gábor. Az iroda vezetôje tudomásunkra hozta:
– Három tanácsos, Minier Gábor, Szlávits Erika és Eigel Tibor kezdeményezésére az iroda támogatására ötvenmillió régi lej van elôterjesztve a költségvetés- módosítási tervezetben. Erre azért volt szükség, mert a 19-es számú tanácshatározat értelmében az iroda 100 millió régi lejt kapott, érdekes módon a 2007-es évi költségvetésben csak ötvenmillió régi lej került bele. Tekintettel a jelenlegi kusza helyzetre, az egyesület álláspontja az, hogy addig nem írunk alá finanszírozási szerzôdést, amíg nem utalják át a teljes összeget, mert eddig még nem történt átutalás. Tehát létezik egy érvényes tanácshatározat, ami elôirányoz egy dolgot, létezik a városnak egy jóváha-gyott, év elején megszavazott költségvetése, amibe egészen más került bele. Számomra is rejtély, hogy történhet ez meg, fogalmazott Suciu Gábor.
A 23-i tanácsülésen, a három tanácsos által benyújtott tervezet kapcsán a költségvetés módosításakor megszavazták az összeget, így a 100 millió régi lej átutalásra vár, hogy a finanszírozási szerzôdést követôen újra tanácsot adhassanak a tanácstalanoknak.
Baricz-Tamás Imola
Gyergyói szupernagyi
Hogy milyen csodálatos emberek élnek körülöttünk! Egy ilyennel találkoztam pénteken a reggeli órákban. Együtt utaztam vele. Óriási világos szemű, divatos szóval élve fitt idôs hölgyrôl van szó. Olyan valakirôl, aki nem savanyodott be, nem sopánkodik, nem firtatja, hogy milyenek a mai ifjak, azt, hogy mennyire nehéz egyedül, özvegyen élni. Pedig, biztosan nem könnyű pár nélkül, gyerekeitôl távol lenni. Volt beteg is, de azt is úgy mondta el elsô találkozásunkkor, hogy érzôdött, túl van rajta, lezárta. Az élet megy tovább. Gyorsan. S a felgyorsult tempót kell tartani.
Nos, mitôl csodálatos ez az asszonyság a hatvannyolc évével? Hatvanhat évesen úgy döntött, levizsgázik, megszerzi a hajtási jogosítványt. Vette is az akadályt. Míg sok fiatal irtózott, hogy román tudás szükséges a kormánykerékhez, ô céltudatosan elérte, amit akart. Meg is kérdezte a vizsgáztató, hogy ebben a korban minek neki jogosítvány. Mire kijelentette, hogy dolgai vannak, furikáznia kell, manapság szükség van hajtásira. És itt szuper nagyi nem hagyta abba a tanulást. Amerikában élô gyermekeinek kérésére belevágott, és megtanulta a számítógépkezelést. A család kérésére, és azért, hogy gyerekeivel gyakran tudja felvenni a kapcsolatot. Kapott egy laptopot, így, ha hiányoznak gyermekei, bekapcsolja a számára már nem idegen készüléket, és beszél gyermekeivel. Az, hogy már járt az óceánon túlra, természetes. De mint mondta, ô sem hiszi, mikor a fotós CD-t beteszi a laptopba, és megjelennek a fotók a képernyôn, hogy ott járt, és annyi mindent látott. Még fog utazni a távoli kontinensre, az biztos. Alig várja, láthassa a családját. Addig viszont az a vágya, hogy eljusson Lourdes-ba. Biztosan fotókat is készít, és itthon nosztalgiázik majd az ott látottakról.
Tátottam a számat, mikor hallottam, milyen akaratereje van.
Mikor szóhoz jutottam a csodálkozástól, a tiszta tekintetű hölgyet megkérdeztem, hogy éppen hová utazik. A világ legtermészetesebb hangnemében közölte, hogy tanulni. „Igaz, hogy negyvenéves rajtam kívül a legidôsebb tanuló, de nem számít. Meg fogok tanulni angolul. Most is angolórára megyek.”
K-T. Gy.
Érzékeny emberek valódi emberekrôl írnak
Október 22-e délutáni és esti óráira minden bizonnyal sokáig emlékezni fognak azok a gyergyóiak, akik részt vettek a Nôk Lapja közönségtalálkozón. A kiírt öt- órai kezdési idôpont elôtt egyesek már fél órával várakoztak a Korona díszterme elôtt. Aztán csak úgy özönlöttek a nôk, és nemcsak ôk, néhány férfi is eljött.
A Domokos Pál Péter nôi kórus és a Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet köszöntötte a legkedveltebb nôi magazin szerkesztôségének néhány tagját: Molnár Gabriella fôszerkesztôt, Lazarovits Szilvia vezetô szerkesztôt, Dobray Sarolta, Hulej Emese, Rist Lilla, Vig György szerkesztôket, de Erdélybe látogatott két fotósuk, Bulla Bea és Szász Marcell, valamint Kovács Judit tervezô szerkesztô. Néhányuk családtagjaikat is magukkal hozták. Molnár Gabriella megköszönte Madarász Gyöngyvérnek a meghívást, ugyanakkor elismerését fejezte ki a megjelent férfiaknak. A szerkesztôk elsôsorban Székelyfölddel és Erdéllyel kapcsolatos élményeikrôl beszéltek: mindegyikük otthon érzi magát az itteni nyitott és melegszívű emberek között. Hulej Emese évente akár többször is megfordul felénk, Dobray Sarolta most jött másodszor, de szeretne ide visszatérni, kirándulni. Lazarovits Szilviát érzelmi szálak kötik ide: nagymamája született itt. Meséltek családi életükrôl, a család és a munka összeegyeztetésérôl, ami annyira családias hangulatot teremtett, hogy az olvasók ötleteket adtak a szerkesztôknek. Az itteni olvasók szívesen vennék, ha foglalkoznának a népi gyógyászat és a kézművesség témáival. Kissné Portik Irén meghívta a lelkes csapatot a jövô évi kézművestáborba. A fôszerkesztô felajánlotta, segít kapcsolatba lépni hasonló magyarországi csoportokkal. Egy férfi felszólaló azt emelte ki: annyira jó pedagógiai gyakorlattal vezetik a lapot, hogy nemcsak szórakozni, tanulni is lehet belôle. Vig György vallomása szerint munkahelye által tanult meg sok mindent a nôkrôl, a nôi lélekrôl, Rist Lilla pedig azt vallja, saját magát ismerhette meg ezáltal. Más olvasói javaslatok is megfogalmazódtak: serdülôkori problémákról, innen kivándoroltak magyarországi életérôl is szívesen olvasnának az itteniek. A javaslatok, az elismerések, a köszönetek kifejezése után az olvasók odamehettek kedvenc újságírójukhoz, dedikáltathatták kedvenc lapjukat, ezáltal lélekben még közelebb kerülve a lelkes csapathoz.
Ezalatt mi Dobray Saroltával beszélgettünk a szakmában sem mindennapi munkamódszerérôl.
– Szeretek elmélyülten foglalkozni egy témával, és azt több szempontból megvizsgálni. Emiatt mennyiségileg kevesebbet írok, de az olvasói visszajelzések megerôsítnek abban, hogy van értelme. Ez örömmel, felelôsséggel és szorongással is jár.
– Egyik riportodban egy olyan társaságot „lepleztél le”, amely azt hirdeti magáról, hogy csinos kis összegért a végzet aszszonyává képezi a hölgyeket. Ez hogy valósult meg?
– Egy újságban láttam a hirdetést a tanfolyamról, és viccesnek találtam, hogy pár óra alatt a férfiak álmává válhat egy nô. Gondoltam én is beiratkozom, mert biztosan átverés. A szerkesztôség elfogadta az ötletet. Ehhez el kellett változtatnom magam, mert azelôtt egy tévénél dolgoztam. Az átváltozás után a kollégák sem ismertek meg elsô pillantásra. Jelentkeztem a tanfolyamra, más nevet használtam. Izgalmas volt, de veszélyes is. Féltem, hogy le fogok bukni. Ez egy színészi munka, én meg nem vagyok az. Hetente háromszor jártam két órára. A végére már azt sem tudtam, hogy Rita vagyok vagy Saci. Végül csak akkor leplezôdtem le, mikor a tanfolyamvezetô hölgy szembesült a cikkel. Rögtön felhívott. Elôször megdicsért, hogy milyen jól játszottam a szerepem, aztán azt kérdezte, ugye, mégiscsak tanultam tôle valamit…
– Azóta is bevállalsz ilyen munkákat?
– Én az ilyesmiket nagyon szeretem. Sokszor így jutok információkhoz, mert ha újságíróként megyek valahová, viszolyognak, és kiszínezik a tényeket.
A csapat székelyföldi élményeirôl is olvashatunk a közeljövôben a színvonalas és értékadó Nôk Lapja hasábjain, amely nem csak nôkrôl, és nem csak nôknek szól…
Rancz Enikô
A jókedv napja
A Gépgyártó Iskolaközpont széles körben biztosítja a diákjogokat, ami nem csupán abban nyilvánul meg, hogy az iskola vezetôtanácsának a diáktanács elnöke is tagja. Rendszeresen megrendezésre kerül az iskolanap, amikor a tanítást felváltja a diákok és a tanárok közös szórakozása. Ezt a napot az idén is az Unicornis Diákkör szervezte meg október 19-én, a szakis Diáktanács és a nevelôközösség segítségével. Az idei programsorozat középpontjában az iskola tehetségeinek kiemelése állt. Így a reggeli „fordított órát” máris egy olyan kiállítás megnyitása követte, amelyen a diákok és a tanárok a saját gyűjteményeiket mutatták be. Ezután pedig a filmklubban az iskola filmkészítô diákjai mutatkoztak be: Kosza Arnold a muuuvi filmfesztiválon különdíjat nyert animációival, a Nagy Zsolt – Györffy Lehel – Kercsó Attila hármas a tanfelügyelôség pályázatán elsô díjas Drogprevenció című művét hozta, valamint az Unicornis Diákkör a „(Z)ÁRVA” című dokumentumfilm-jét vetítette le. Közben már javában zajlott a rengeteg sportrendezvény. Ezek közül több újdonság és érdekesség is volt. A legnépszerűbb a mobiltelefon-dobó verseny volt. A futballbajnokság szünetében trialbemutatóra került sor, a négy biciklis produkciójára szintén sokan kíváncsiak voltak. Amíg a diákok a vetélkedôn fáradtak, vagy a „sulinapi büfében” és a filmklubban pihentek, addig a tanárok közösségi programon vettek részt, amelyet Vanyó Mónika iskolapszichológus vezetett. Délután két órára a díszterem zsúfolásig megtelt, hiszen ekkor kezdôdött a MegaShow elnevezésű program: a diákok meglepetésére a tanárok beöltözve, énekelve-zenélve vonultak fel a színpadra. A humoros énekekben, tanórában és „tízparancsolatban” egy olyan világ tárult fel, ahol még tanárjogok is vannak. A tanárműsor után a CNO együttes és a remetei lánycsapat break dance-produkciója követte. A dísztermi összeállítást Bagossy Norbert és László koncertje zárta, akik kellemes hangulatú saját- és feldolgozott számokat adtak elô. A Sulinap zenei hátterét és az esti bulit Yogi, Mc Attila és DJ Elektron biztosította, akiknek ezúton is köszönetet mondanak a szervezôk.
(GIK)
Cserkész évadkezdô portya
Az új tanév kezdeti gondjai, bajai után beindult a cserkészév is. Túl a tagtoborzáson és más szervezési teendôkön (ôrsök és rajok véglegesítése) megszerveztük az elsô csapatportyát. Az újoncok meg a cserkészek reggel 9 órakor izgatottan gyülekeztek az iskola elôtt, hátizsákkal, esôkabáttal és más, a kiránduláshoz szükséges kellékekkel. Az úti cél a Nagybükk-havas volt. A Hétvezér sétányon megálltunk az épülô Borvíz Múzeumnál, amely jó ütemben halad. Van remény, hogy még ebben az évben elkészül. Következô megállónk a nem épülô négycsillagos gyógyszálló volt, ahol sajnálattal tapasztaltuk, hogy az elmúlt hónapokban nem történt semmi. Ez elszomorít mindnyájunkat, mert nagy reményeket fűztünk ehhez a beruházáshoz. A Nagy-mezôt elhagyva, a Kerekgödör felé vettük utunkat, megpihenve az Ilia-tanyánál. Innen gombászva haladtunk a Kisbükk-havas felé. Lehet, hogy ez volt az utolsó gombászó hétvége? A Kisbükk-havason is elidôztünk egy keveset, de a csapat már nagyon nyűgös volt, mert kezdtünk megéhezni. Ezért egy kis pihenô után továbbindultunk a Nagybükk-havasra. Itt is elégedetten tapasztaltuk, hogy a menedékház átépítése jó ütemben halad. Sajnos, a sűrű köd miatt nem tudtunk gyönyörködni a táj szépségében. Tüzet gyújtottunk egy elhagyott esztenaházban. Megsütöttük a felcsomagolt húst, utána egy kis játék következett, amit a havas esô szakított félbe. Így, a cserkészek nagy bánatára, valamivel hamarabb hazaindultunk, mint terveztük. De így is szép volt és jó volt, mert egy kicsit összerázta az új cserkészeket a régiekkel.
Farkas Aladár
Emlékünnepség a Kós Károly iskolában
Az alszegi emeletes iskolában, így nevezik a mára már hetvenéves intézményt, Kós Károly Emlékhetet tartanak. Az iskola névadójának, Kós Károly halálának 30. évfordulója, illetve az iskola fennállásának hetvenedik éve alkalmából emlékeznek, ünnepelnek. A iskola bejáratánál elhelyezett Tanítók fája fogadta a meghívottakat, egykori oktatókat, diákokat, melyen az elmúlt évek iskolaigazgatóinak neve olvasható. A megnyitóünnepségen, hétfôn délután zsúfolásig telt az emeleti folyosó, ahol iskolatörténeti kiállításra, illetve Simó Ádám volt igazgató gyönyörű fafaragásainak bemutatására is sor került. Ilyés Etelka igazgató köszöntötte a jelenlévôket, elmondta, szétválaszthatatlan a múlt a jelentôl, hiszen összekapcsolódik a múlt emlékeivel, a jelennel, a jelen megvalósításaival. A tizenhét éve Kós Károly nevét viselô tanintézmény diákjai műsorral is emlékeztek, tisztelegtek a névadó elôtt.
Az iskola igazgatója az ünnepségre elkészült Aranykönyvbôl olvasott fel, az iskola történetérôl fennmaradt írásokból idézett, az alszegi emberek merész álmáról, a megvalósított oktatási intézmény építésérôl szólt. Az Aranykönyvben az iskola múltja, élete, Kós Károly életrajza, valamint emlékezések, fényképek is helyet kaptak. Egy pionírsarkat is berendeztek az iskolában, közszemlére téve az egykori iskolai parancsnok, Bajtalan Éva kitüntetéseit, és egy pioníregyenruhát is. Az ünnepségen a múlt eseményeirôl, élményeirôl Bajna György, az emeletes iskola egykori diákja szólt. Elmondta, itt tanult meg három fontos dolgot, a pontosságot, a tisztaságot és a fegyelmet, továbbá a jó tanároktól, hogy milyenné kell válni, a rossz tanároktól, hogy milyen nem szabad lenni. Bajna György nagy egyéniségeket, akadémikust is sorolt, akik az iskola diákjai voltak, kihangsúlyozta, továbbra is azt kívánja, a pontosság, a tisztaság és a fegyelem szellemében működjön az iskola. Továbbá egykori diákok, tanárok osztották meg élményeiket. Biró Zoltán mint mondta, negyven év távlatából megszépülnek az emlékek, hetedikes volt, amikor egy fiatal matematika-tanárnô érkezett az iskolába, megszerettetve vele e tantárgyat. Selyem Edit matematika-órái egy életre szóltak Biró Zoltánnak. Az egykori diák ma a Salamon Ernô Gimnáziumban matematika-tanár. De szívesen emlékezett a Kós Károly iskolában eltöltött évekre Selyem Edit, Elekes Éva, ifj. Csuszner Ferenc, de ugyanolyan szeretettel emlékezett Kastal Anna tanítónô, ki huszonnyolc évig állt a gyerekek szolgálatában, vagy Salamon Ilona, ki az anyanyelv oktatásának fontosságát emelte ki. A emlékezô-ünnepséget Portik-Hegyi Kelemen fôesperes is megtisztelte jelenlétével, beszédében a döntések megfontoltságára, a szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet. Simó Ádám kiállított, múltidézô fafaragásairól szólt, melyekben Erdély múltja van elénk tárva, neves személyiségek megjelenítésével. A domborműveken Szent Lászlótól Márton Áronig azok arcképét látjuk, akik nyomot hagytak Erdélyben. A volt igazgató arról is szólt, hogy ugyan geológusnak tanult, de már alig négyévesen szerszám került a kezébe, s mai napig az íróasztalán, a toll és papír mellett, bizony faforgács is van. Simó Ádám igazgatása alatt, 1990-ben vette fel Kós Károly nevét az iskola, errôl szólt a nyugdíjas fafaragó.
Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulójára is szánták e rendezvényt, melynek keretében gyermekjátékokat, vetélkedôket, teremavatást és gólyabált is terveztek.
Baricz-Tamás Imola
Ritka, értékes kiállítás
A Képes Krónika városunkban
A meghívó sorait idézve „ritka, értékes, a maga nemében páratlan kiállítást” láthat a Pro Art Galériába látogató a napokban. Az ORA International Pro Art Galériája és a Szárhegyi Hargita Megyei Kulturális és Művészeti Központ által szervezett kiállítás a Képes Krónika 50 fakszimile-lapját tartalmazza. A Képes Krónika mind történeti, mind művészeti szempontból a magyarok legbecsesebb ciméliuma (ld. könyvtárak és egyházi kincstárak különleges régisége, kincse). A kódex az Anjou-kori Magyarország udvari-lovagi kultúrájának legjelentôsebb történeti és könyvfestészeti emléke. A Krónika a magyarok történetét a hunok pannóniai megjelenésétôl kezdve dolgozza fel. A történet az 1333-as havasalföldi hadjárattal megszakad. A szöveg írója, akit a szakirodalom Kálti Márkkal azonosít, az elôszó szerint 1358-ban fogott hozzá munkájához. A szöveget 39 kép, 4 jelenetes medalion, 98 figurális-jelenetes és 5 ornamentális iniciálé kíséri. Az ábrázolások a magyarok történetének sokszor a szövegtôl eltérô változatát adják elô. A képek több síkon dolgozzák föl az eseményeket, így felvázolják az Árpád-ház és az Anjouk történetét és családfáját, továbbá végigkísérik a szent korona útját. A miniatúrák stílusa a közép-európai királyi udvarok könyvfestészeti stílusába illeszkedik. A kötet Nagy Lajos számára készült pergamenre, Magyarországon, 1358 után.
Az október 19-én tartott megnyitón a házigazda Tusa Lajost követôen Kisné Portik Irén néprajzkutató és Harrach Albert történelemtanár szólt a tárlat anyagáról. A Krónika által megelevenített korszak ismertetése mellett Harrach szólt a kor szokásairól, viszontagságairól, de kitért a képek művészeti értékére is.
„Korunkban, amikor a nemzeti öntudatot sötét erôk szándékosan kiszorítják, szétrombolják, egyre fontosabb, hogy minden nemzet megismerje saját értékeit, kincseit, amely a gyökerekig elvezet. Csak annak a nemzetnek lesz jövôje, amely visszatalál ôseihez!” – ajánlja a kiállítást a kecskeméti Nemzeti Kincseinkért Egyesület. A tárlat megtekinthetô október hónap folyamán 19-étôl 31-ig, hétköznapokon 10–16 óra között.
Csata Orsolya
Finita la commedia? (I.)
Hát ez bizony – nagy kérdés.
Olyan, amire még egy jó hónapot kell várjunk, mármint a válaszra, és képzeld el, drága jó pecsételô gyergyói atyámfia (és atyámlánya, persze), hogy most zavarban leszel, pontosabban érezni fogod a választás (válogatás) minden örömét (és kínját), ugyanis – ha nem babra megy a játék, és ha te is résztvevôje, aktív szereplôje vagy a játéknak, akkor – jól meg kell gondold, hogy mit teszel.
Én kétszer is hasraestem a röhögéstôl az elmúlt héten (és olyan mérges lettem, hogy a politikus mindig, még most is, amikor nem babra megy a játék, akkor is hülyének nézi a választóit!), mondom kétszer is (kínosan!) elröhögtem magam.
Elôszôr úgy éreztem magam, mintha gyomorszájon vágtak volna… Fájt! Fájt, hogy a Tôkés László kampányfônöke ilyen dühítô, olcsó, nevetséges, gyermeteg és még sorolhatnám a jelzôket… „kampányfegyvert” befogadott, mint ez a cserebogár-taposás. Hogy ki találhatta ki ezt a béka izéje alatti játékot… nem az ellenzéki jelölt, az biztos, és nem is a kampányfônöke, sôt nem is a sajtófônöke, tudják-e miért? Mert (minimális) programozói ismeretekre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen játékot összehozzon az ember, és: rengeteg szabadidôre. (Rosszindulatú vagyok: szerintem valamelyik közeli ember (presbiter?) informatika-osztályos tizedikes gyermeke kutyulta össze a játékot, aztán az apuka büszkén bevitte a cédét, bemutatta és azt mondta: nagyon tehetséges a gyermek, a kampánypénzbôl megérdemelne néhány százast ezért az ötletért!)
Másodszor akkor dobtam el magam, amikor Markó Béla elôtt megláttam a pityókába szúrt európai uniós zászlót. (Nem kell félni, Markó Bélának és kampányfônökének is vannak „presbiterei”, hát – mondta valamelyikük – a székely ember tökkelütött és fafejű, neki valami olyan látványszimbólumot kell nyújtsunk, amit azzal a tökkelütött fafejével is megért, például egy EU-zászlóval felnyársalt pityókát. Nagyszerű – mondta erre a kampányfônök – ennél jobb és elgondolkoztatóbb ötlet még nem volt a Székelyföldön, na ezt jól meg kell fizetni, egy államtitkári állás elég? Nem, nem, ez tuti nyerô, úgyhogy legyen inkább egy miniszteri tanácsadói állás.
Úgy elképzelem magam, ahogy „honfiúi büszkeségtôl dagadó kebellel” kiállok a szívenlôtt pityóka elé, mögöttem másfélméteres betűkkel: Új honfoglalás, a markomban egy hatalmas pityókát szorongatok, mint fallikus jelképet, és alattam, a színpad elôtt (fentrôl látom!) melltartókból kibuggyanó keblekkel sikoltoznak a drága székely honleányok…
Miközben lövöm a – jól ismert, unalomig ismert – kampányszöveget.
Na, itt van a baj.
Pontosabban ott van a baj, hogy négyévenként, minden szavazás elôtt (itt a pöcsét, hol a tulipán?) meghallgatta és megbűnhôdte – késôbb – ez a nép… ugyanazt a kampányszöveget.
Ugyanazoktól az emberektôl. Mindig ugyanúgy! (Dehogy, mondaná erre a meghívott gyergyói RMDSZ-küldött. Frunda például teljesen új viccet mondott a zsidó fiúról és a sábeszdeklirôl… És milyen tapsot kapott!... Éppen csak ezt a viccet én pontosan tizenöt éve tanítom francia nyelven a diákjaimnak! Igaz, a zsidó fiú helyett skót fiú szerepel… a sábeszdekli helyett pedig egy öltöny… Képzeljék csak el, ha ezt a viccet mondjuk Tôkés László mondja el Budapesten, az összes (SZDSZ-es) újság tele lenne az „antiszemitizmusával” a „zsidóellenességével”, de nem csak a magyarországi lapok, hanem az amerikaiak, az angolok, a román és a szlovák lapok is.)
De nem csak ugyanazt a kampányszöveget hallgatod barátom (most vastagabbra fogva!), hanem ugyanannak a kampányfogásnak vagy az áldozata (csak most vastagabbra fogva!).
Vastagabbra fogva, mert tudja az RMDSZ, hogy most választás lesz! Választás, és nem pecsételés!
A választásnak pedig – tétje van!
Ezért van vastagabbra fogva a kampányszöveg (új honfoglalás, amit tizennyolcban elvettek tôlünk, mindent visszaveszünk, földet vissza, házat vissza, erdôt viszsza, zászlót vissza, dél-tirol és autonómia stb. stb.)
A kampánytrükk pedig ugyanaz: erre majd felhördül a román média és felhördülnek a román pártpolitikusok, soroljam eddig ki szólt hozzá az RMDSZ-kampányhôbörgéshez? Mircea Geoană, Dan Voiculescu, Adrian Păunescu (természetesen), Emil Boc, Lucian Bolcaş, Gheorghe Funar (kimaradhat-e?), és mindenki a maga… pecsenyéje miatt.
Kíváncsi vagyok, bejön-e az RMDSZ-nek, hogy bevedd a cselt? Negyedszer is? Ugyanazt?
Mert ha nem, akkor baj van.
Finita la commedia.
(Azt, hogy ha nem veszed be a cselt, mi lesz a komédiásokkal – ha megengeded, jövô héten fogom megírni.)
Györffi Kálmán
Városunkban a Pusztinai Hagyományôrzô Csoport
Szent István gyermekei
A csángó kultúrát, népzenét és táncot, valamint gasztronómiát ismerhetik meg az érdeklôdôk október 26-án, pénteken, a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ jóvoltából. A Pusztinai Hagyományôrzô Csoport látogatása 17 órától a római katolikus templomban szentmisével kezdôdik, melynek keretében csángó népdalokat énekelnek a csoport tagjai – tájékoztatta a sajtó képviselôit Kolcsár Béla, a művelôdési központ igazgatója. A Domokos Pál Péter kántor-tanító halálának 15. évfordulója alkalmából szervezett szentmisét 18 órától gasztronómiai bemutató követi a művelôdési központ 39-es termében. Nyisztor Tinka bölcsészdoktor, a néprajzi tudományok művelôje csángó gasztronómiai elôadást tart, de lesz ételkóstoló is, melynek keretében a csángó galuskát és kalácsot, a bátrabbak pedig a csángó bort kóstolhatják meg. Az egész délutánt betöltô programot csángó táncház zárja. Ennek keretében a Pusztinai Hagyományôrzô Egyesület tagjai moldvai csángó táncokat tanítanak. A szervezôk szeretettel várják mindazokat, akik kíváncsiak az oly sokat szenvedett csángók kultúrájára, életére.
Csata Orsolya
Székely Mózes fejedelem
Október 23-án Gyergyószentmiklóson és Gyergyócsomafalván mutatták be az alsósófalvi származású dr. Szekeres Lukács Sándor Székely Mózes Erdély székely fejedelme című könyvét a települési székely tanácsok és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében. A Salamon Ernô Gimnáziumban tartott könyvbemutató történelem- órával ért fel, hiszen Székely Mózesrôl, a korról hallhattunk elôadást. Képeket láthattunk a kivetítôn, és az elôadás hangulatát még fűszerezték a 400 éves éves dalok.
Székely Mózes az Erdélyi Fejedelemség egyetlen székely fejedelme volt. 1553-ban született Udvarhely városban, lófôszékely család sarjaként. Hogy sokan nem tudtak róla, annak is tulajdonítható többek között, hogy mindössze három hónapig volt fejedelem.
Nos, akik részt vettek e könyvbemutatón, hallhattak a székelyekrôl, az autonómiáról, és arról is, hogy a szerzô szerint az önrendelkezés nem ördögtôl való dolog.
Gyergyóditróban és Gyergyóalfaluban október 24-én került sor a könyv bemutatására.
K-T. Gy.
Ismét lesz táncház
Idén ünnepelte 30 éves születésnapját az erdélyi táncházmozgalom. A városunkban is népszerű, tartalmas szórakozási lehetôséget felkarolta a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ, így a tervek szerint havonta szerveznek táncházat a 40-es teremben. Szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a néptánc oktatására, valamint arra, hogy a résztvevôk Erdély minden tájegységének hagyományával megismerkedjenek. Ennek alapján havonta más-más vidék táncát tanítják a meghívott szakemberek – tudtuk meg Kolcsár Bélától, a művelôdési központ igazgatójától. Az évadnyitó táncház 26-án este 8 órától lesz a 40-es teremben. A talpalávalót a Ségercz Ferenc vezette sepsiszentgyörgyi Fabatka együttes és a Háromszék Táncegyüttes zenekara szolgáltatja.
Csata Orsolya
Ifi-oldal
www.civilsuli.ro … és minden világos lesz!
Jelentkezz október 28-ig!
Civil és közéleti iskolát indít a Magyar Ifjúsági Tanács 12 erdélyi városban. A civilsuli Neked is szól, hogyha középiskolás, érdeklôdô diák vagy, hiszen az elôadások során olyan fogalmak tisztázódnak, mint a demokrácia, emberi jogok, környezetvédelem, Európai Unió, közösségi jogok, civil szféra, kisebbségi jogok, választások, korrupció, véleményszabadság, közélet, alkotmányos állam, sajtószabadság – tehát olyan témakörök, amelyek átszövik napjaink híradásait, és amelyekrôl egyre többet fogsz hallani a következô években.
Amennyiben jelentkezel a www.civilsuli.ro honlapon, egy féléves tanulási folyamat részese lehetsz, amely 12 városban zajlik majd: Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Kézdivásárhelyen, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. A regisztrált résztvevôk mellett a rendezvény nyitott a helybeli érdeklôdôknek, a sajtónak. Tizenegy konferenciát virtuálisan követhetsz nyomon a honlapról – innen tölthetôk majd le az elôadások anyagai – a tizenkettediken pedig élôben vehetsz részt Gyergyószentmiklóson, 2008. február 15–17. között.
Ha már regisztráltál, és végigkövetted a konferenciák anyagait, a megszerzett információk mellett a konferenciát népszerűsítô promóciós anyagokból is részesülsz. A 12 konferencia végeztével átfogó ismeretfelmérésre, értékelésre kerül sor, melynek eredményeként különbözô jutalmakkal gazdagodhatsz.
A szervezôk célja, hogy felkeltsék az érdeklôdésedet a civil szféra és a közéleti kérdések iránt, és ezáltal elôsegítsék közvetlen tájékozottságodat az említett területeken, összefüggésben a demokratikus jogállam szabályai és az emberi jogok kérdésköré-vel. A hétvégi elôadás-sorozatok tervezett meghívottai erdélyi és magyarországi elôadók, illetve neves közéleti személyiségek, az adott témák kiváló szakértôi.
A program lebonyolításába besegítenek a MIT tagszervezetei, valamint azok helyi fiókjai. Tagszervezetek: a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a Romániai Magyar Cserkészszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, IFINET – Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége. Más partnerek: Metszéspont Egyesület (Budapest), Hajdúsági Hallgatókért és Civilekért Egyesület (Debrecen), továbbá helyszínenként folyamatosan bôvülô támogatók.
A bejelentkezéseddel egy idôben elkezdôdik a visszaszámlálás. Minél elôbb jelentkezel, annál nagyobb eséllyel kerülsz be a programba.
…és minden világos lesz!
„Tanár úr kérem”
A tanárok is voltak diákok ez köztudott, de az már nem annyira, hogy akad olyan tanár is, aki diákkorában nem volt egy mintagyerek a viselkedés terén.
Vannak, akik szívesen mesélik el, miként okoztak kellemetlenséget tanáraiknak, de többségük nem szívesen avat be minket régi csínytevéseibe. (Bizonyára félnek, nehogy elörököljék a diákok, mert rájuk a tudományon kívül a legjobban a rosszaság ragad.) Ebbôl az okból kifolyólag, igaz, tanáraimtól nem, de idôsebb emberektôl megtudtam, miként hozta kellemetlen helyzetbe a tanárokat régen a csalafinta diáksereg.
Azt hallottam, hogy a régifajta tollakkal jól össze lehetett spriccelni valaki nadrágját, ruháját. (A tollaknak a fecskendôhöz hasonló szerkezete volt, és ha éppen tele volt, irgalmatlan nagy pacát lehetett ejteni vele valakinek a ruháján.)
Ezenkívül divatos volt az is, hogy az egész osztály moziba ment óra alatt a tanárok tudta nélkül, vagy kirekesztették a tanárt az osztályból. Az is elôfordult, hogy április elsején a fiúk és a lányok egyenruhát cseréltek, és bevonultak a tanáriba, vagy a kilincset összemázolták valamilyen festékkel, esetleg osztályt csereberéltek. Március elsején pedig, amikor a lányok a fiúktól márciuskát kaptak, ôk viszonzásképpen cumit adtak nekik.
A csínyeken kívül nagyon nevetséges okokat tudtak felsorolni késés esetén:
Sajnálom tanár úr, túl messze lakom (innen kétlépésnyire); Sajnálom, de lerobbant a buszom (az iskolától száz méterre); Elnézést, elaludtam (ha a lustaság ordítani tudna…).
Most csak egy párat idéztem, de ha Te is megkérdezel valakit a diákkoráról, biztos, nagyon sok dolgot tudsz majd meg az elôzô generációk csínyeirôl.
Portik Tímea
Szakszerűen magyarul!
Az Integratio Alapítvány Szakszerűen magyarul! címmel anyanyelvi e-tanulásos képzéseket hirdet, azon erdeklôdôknek, akik a jogi, közgazdasági és Európai Uniós alapfogalmak román terminológiája mellett meg szeretnék ismerni a magyar szaknyelvet is.
Az e-tanulás a jelenkor egyik legmodernebb továbbképzési lehetôsége. Az ilyen típusú képzés elônye, hogy a hallgatók hely- és idômegkötések nélkül végezhetik a tanfolyamokat, illetve választhatják ki a számukra szükséges témákat és kiegészítô szolgáltatásokat (tanácsadást, az ismeretek ellenôrzését).
A három képzésre október 15-e és november 30-a között lehet beiratkozni, és 2008 áprilisáig tart.
A tananyagfejlesztésben olyan helyi magyar szakértôkkel dolgozik együtt az Integratio Alapítvány, akik megfelelô kompetenciákkal rendelkeznek, és az Alapítvány korábbi programjaiban már bizonyították együttműködési készségüket.
A képzésekre elsôsorban olyan egyetemi hallgatók vagy érdeklôdôk jelentkezését várjuk, akik tanulmányuk, illetve munkájuk során hiányolják a fent említett témakörök magyar szaknyelvének ismeretét.
A képzésrôl, a módszerrôl, illetve a meghirdetett kurzusokról bôvebb informáciokat a http://elearning. integratio.ro honlapon taláhatnak. További információk az integratio@lasting.ro email címen, vagy a 0722/322.839-es telefonszámon szerezhetôk.
Integratio Alapítvány
Tábori emlékek
Elmondhatom, hogy ez volt életem eddigi legjobb nyara! Jó idôben sok baráttal gazdagodtam. A Borsos Miklós alkotótábor lakójaként jó volt újra találkozni a régi, kedves arcokkal. Három éve visszajárok, évrôl évre sok hasznos információval és ismerettel gyarapodtam, és sok új barátot ismertem meg. Emellett számos változatos szórakoztató programon vehettem részt. Igazi kikapcsolódás! És a sok csevegés és munka mellé a nagy „banda” különbnél különb játékokkal állt elô.
Sokat festettünk és garfikáztunk (a kedvencem), nemezeltünk azzal a gyapjúval, amit mi festettünk meg a természettôl kapott színekkel. Szobrászkodtunk is, meghozzá fehér agyagból, és egy fél nap formázgatás után a végeredmény elkápráztató volt! Gyakoroltunk „székelyül” írni, a rovásírás megtanulása része volt a tábornak, és örvendetes, hogy többen közülünk már bátran róják a vonalakat, és könnyedén el is olvassák azt.
Nehéz volt a búcsúzás… Számos baráti köteléket bogoztunk szét a következô táborig. És ígéretet tettünk, hogy mindannyian visszajövünk.
Dobribán Melinda
100 év – 100 kérdés
Kilencedik forduló
A válaszokat november 15-ig várjuk az Ifitéka postaládájába (Szabadság tér, 22. szám) vagy az ifiteka@knet.ro e-mail címre!
Kitartást kívánunk az utolsó 100 méteren is!
1. 1920-ban fűrészárut feldolgozó gyár épül Gyergyószentmiklóson. Mi a neve?
2. Milyen funkciója volt az 1900-as évek elején az iparvasútnak városunkban?
3. Mikor avatták fel a Len- és Kenderfonodát?
4. 1949. május 28-án megalakult 98 gyergyószentmiklósi és környékbeli szabó kisiparos tömörülésébôl az elsô szövetkezet. Mi volt a neve?
5. A Fogyasztási Szövetkezetek Gyergyó Rajoni Szövetsége vasöntödét létesített egy kúpoló kemencével. Mikor volt ez?
6. Hány alkalmazottat foglalkoztatott a 80-as évek végén a Mechanikai Vállalat? (öntöde)
7. Mikor kezdôdött el Gyergyószentmiklóson a magasfeszültségű villanyvezeték kiépítése?
8. Hány tagja van jelenleg az Arbor Szövetségnek?
9. Mikor adták át a Bútorszövetgyárat?
10. Hány bank működik napjainkban Gyergyószentmiklóson?
A nyolcadik forduló helyes válaszai
1. A gyergyószentmiklósi Leánynevelô Intézet Fogarassy Mihály püspök kezdeményezésére jött létre.
2. A fôiskolai oktatás az 1997–98-as tanévtôl kezdôdött városunkban.
3. A valamikori Normál oskola épülete volt az, amely érdeklôdés hiányában négy évig üresen állt a felépítését követôen.
4. A katolikus teológiai oktatás 2006 szeptemberében indult újra a Gépgyártó Iskolaközpont épületében.
5. A fôgimnáziumi oktatás a mai Vaskertes iskolában, az akkori Polgári Fiúiskolában kezdôdött el.
6. A mai Salamon Ernô Líceum szecessziós stílusban épült.
7. A gyergyószentmiklósi szakoktatás elsô hivatalos említése 133 évvel ezelôtt volt (1874-ben).
8. A gyergyószentmiklósi Fôgimnázium elsô érettségizôi hárman voltak: Lázár Dénes, Lázár Gerô és Nyerges Gyula.
9. A mai Kós Károly Iskola 1936-ban épült, és ebben az idôben az „Angelescu” nevet viselte.
10. A Fogarassy Mihály általános iskolába 2000-ben vezették be a Step by step alternatív oktatási módszert.
A keresztény magyarság értékeit fogom képviselni Brüsszelben
Beszélgetés Sógor Csaba szenátorral, az RMDSZ európai parlamenti képviselôjelöltjével
– A magyar legyen a második hivatalos nyelv Romániában. Itthon sokat támadták ezt a célkitűzését, amelyet ön európai parlamenti képviselôként felvállalna. Mit tenne ezért Brüsszelben, és hogyan fogadtatná el ezt itthon?
– Európában mindenkinek jogot kell biztosítani arra, hogy azon a nyelven fejezze ki magát, amelyet tökéletesen megért. Európai polgárokként a romániai magyaroknak is joguk van ehhez. Ez nem kiváltság, hanem jog. Alkotmányunk ezt a jogot, ha nem is tételesen, de értelmezhetôen tartalmazza. Alkalmazásának a törvényes kereteit már megteremtettük itthon is, amikor a kétnyelvű feliratok használatára vonatkozó, illetve a közigazgatásban és a jogszolgáltatásban az anyanyelv használatának a szabályozását elfogadta a parlament.
Brüsszel az a politikai mozgástér, ahol szó szerint értik ezt a törekvésünket. Az Európai Unió fél tucat tagországában ugyanis ez természetesen működik. Többség és kisebbség együttélésének elônyére válik, ha a kisebbség jogait tiszteletben tarják.
A magyar nyelv hivatalossá tétele Romániában, ott ahol a magyarság lélekszáma meghaladja a 20 százalékot, velejárója a működô közigazgatási és önkormányzati rendszer autonómiájának.
Ennek a jognak a gyakorlásához továbbra is keresni fogom a politikai partnerek támogatását. Itthon és Brüsszelben is.
– Református lelkészként hogyan értékeli azt, hogy az unió új alkotmányában nincs benne a kereszténység fogalma? Mennyire fontos ez ma Európában?
– Ez egy hosszú történelmi folyamat bizonytalansága, amelyre fel kell hívnunk Európa figyelmét, és tennünk kell azért, hogy ez a bizonytalanság megszűnjön. A hit, a felebaráti szeretet, a vallási hűség – a romániai magyar keresztény ember számára érték. Legfontosabb kötelességemnek tartom, hogy Brüsszelben is képviseljem ezt az értékrendet.
Velünk együtt Kelet-Európa összes népe megszenvedte a kommunista elnyomás idején, hogy vallásos hitét nem gyakorolhatta akarata szerint. Természetes törekvésünk tehát, hogy a keresztény értékrendet európai hagyományaink részévé tegyük, a kereszténység fogalma pedig bekerüljön az európai közösség alkotmányába.
– Lelkészi hivatásához közeli tevékenységet vállalt a szenátusban, ahol az esélyegyenlôségi bizottságnak is a tagja. Hogyan folytatná ezt a tevékenységét az Európai Parlamentben?
– Frunda György szenátorral együtt bejelentett szándékunk, hogy kidolgozzuk az örökölt európai hagyományokra is figyelô, a mai jogrendbe illeszthetô kisebbségi jogszabály tervezetét, amely minden jogi értelemben meghatározható kisebbség számára valós esélyegyenlôségi kereteket fogalmazna meg.
Magyarán: azt kívánjuk elérni ezzel, hogy a székelyföldi fiataloknak is ugyanolyan esélyeik legyenek fôiskolára járni, tanulni, és tudásukat gyakorolni, mint bármelyik európai fiatalnak; hogy számlái kifizetése után a mi nyugdíjasunknak is legyen esélye arra, hogy évente a világnak azon a részén töltse szabadidejét, ahol azt európai társai tehetik; hogy minden közösség autonóm keretek között tervezhesse, szervezhesse közösségi életét. Olyan alapvetô emberi jogi törekvések, amelyek az európai közélet részei.
– A tömbmagyarság képviselôjeként mit üzen az EP-választásokra székelyföldi honfitársainak? Miért fontos az, hogy a magyarság egységes közösségként mondjon igent a brüsszeli jelenlétre?
– Brüsszel új intézményi környezetében egységes csapatként kell majd keresnünk a partnerséget európai kollégáinkkal azért, hogy a romániai magyarok természetes törekvései célba érjenek. Az Európai Parlamentben nem kelthetjük a széthúzó közösség benyomását. Céljainkat csak egy olyan csapattal tudjuk megvalósítani, amelynek határozott szándékai, elgondolásai, törekvései vannak, s ezeket világosan, egyértelműen meg tudja fogalmazni.
A magyarság képviselete nem lehet öncélú törekvés. Ha közös célokat viszünk az európai politikai porondra, akkor van esélyünk arra, hogy partnereket találjunk megvalósításukra.
Bízom abban, hogy a Székelyföld érzi, tudja, mi a dolga november 25-én. A Székelyföld autonómiája most egy újabb esélyt kaphat azzal, hogy egységes csapat harcol ezért az önállóságért az európai küzdôtéren.
(X)
KisAsszony
Segítség nehéz reggelekre
Jól telt az éjszaka, de ébredés után legszívesebben zacskót húznánk a fejünkre? Ezekkel a tippekkel garantáltan fitten és teljes szépségünkben léphetünk ki az ajtón.
Azonnali segítség karikák és duzzanatok esetén
Ha este sok sós chipset vagy szójaszósszal bôségesen meglocsolt szusit eszünk, reggel bűnhôdni fogunk, méghozzá bedagadt szemekkel. A sok só ugyanis megköti a szervezetben a vizet. Ugyanez történik az egyre több progeszteron hormon hatására is, a peteérést követôen, a ciklus második felében. Néha viszont a duzzanatok allergiás reakciók, hiszen a pollenek vagy bizonyos élelmiszerek hatására a szervezet hisztamint választ ki.
A szem alatti sötét karikákat azonban ritkán okozza betegség, általában a vékony bôrréteg alatt átsejlô kék erek látszanak ilyennek. Akkor is kialakulhatnak a karikák, ha nagyon kiszárad a bôr ezen a területen, és gyűrôdési ráncok képzôdnek. Ennek köszönhetôen a fény nem egyenletesen verôdik vissza, és látszólag karikás lesz a szem.
Megelôzés: A duzzanatok ellen segít, ha este 6 után már nem eszünk sós rágcsálnivalókat, ételeket. Aki nem tud ellenállni a sós mogyoró csábításának, az igyon hozzá sok-sok vizet. A sötét karikák ellen esténként kenjük be gazdag szemkrémmel a szem alját, hogy ne alakuljanak ki gyűrôdési ráncok.
Enyhíti a szem vörösességét
Vörös szemek néznek vissza a tükörbôl? Nem biztos, hogy a pityókás éjszaka miatt van. Ha túl sokat ültünk a számítógép elôtt, a kontaktlencse vagy egy új szemhéjpúder is kibillentheti a szem finomra hangolt könnyfilmjét az egyensúlyából. Ennek hatására megnô a szem vérellátása és kitágulnak az erek.
Most minden jót tesz, ami eltünteti a vörösséget, és nyugtatja a szemet. Ideálisak a készen kapható édesköményes, fekete teás, kamillás szemborogatások.
Alternatíva: tegyünk tejbe mártott vattapamacsot a szemre. Sminkelésnél a bôrnél egy árnyalattal világosabb korrektor „elszívja” a vörösséget. Kék és a bézs színű szemceruzával is hasonló hatást érhetünk el.
Megelôzés: Kerüljünk el mindent, ami irritálhatja a szemet. Minden este mossuk le alaposan a festéket az arcról. Ha a sminklemosó vagy a szemránckrém akármilyen aprócska égô érzést vált ki, azonnal váltsunk egy másik termékre!
Reggeli arcsimítás
Aki gyűrött arccal ébred reggel, az vagy egy füstös helyen töltötte az éjszakát, vagy elônytelen pózban aludt. A nikotinfelhôben lévô sok szabadgyök megtámadta a bôrsejteket, ezektôl alakultak ki a ráncok, de ha jól belefúrtuk a fejet a párnába vagy a takaróba, attól is bevésôdhettek – ha csak ideiglenesen is – a ráncok az arcba. Ebben az esetben jól jöhet minden olyan szer, ami kiegyengeti az arcot, belülrôl kisimítja a ráncokat: ilyenek például az arcra teríthetô nedvességpótló fátyolmaszkok vagy a könnyű, vizes krémek.
Szintén nagyon hatásosak a nedves, meleg borogatások: ehhez mártsunk egy pamutkendôt forró vízbe (tegyünk bele pár csepp levendula- vagy rózsaolajat), csavarjuk ki, és tegyük öt percre az arcra. Utána nyomkodjuk végig vele az arcot, és kenjük be nedvességpótló krémmel.
Megelôzés: Nézzük csak meg, milyen párnán alszunk! A 80x80-as puha pehelypárnáktól könnyen ráncos lesz az arc. Válasszunk inkább keményebb, latex vagy habszivacs töltetű párnát 80x40-es vagy 60x40-es méretben.
Nagytakarítás a szürke film ellen
Több oka is lehet, ha sápadt és fénytelen a bôr. Egyrészrôl lehet, hogy az éjszaka folyamán elszorult valamelyik arcbôrt tápláló ér, így nem jutott elegendô tápanyag és oxigén a bôr vékony ereibe. Akinek emellett még alacsony a vérnyomása, az gyakran tényleg holtsápadtan ébred. A búza- és szójaproteinnel dúsított krémek, maszkok és szérumok sokat segítenek ilyenkor, ugyanis serkentik a bôr mikro-anyagcseréjét, új energiával töltik fel a sejteket. A legjobb, ha gyengéd masszázszsal visszük fel, így még jobban felerôsítjük az anyagcserét. Az is jó, ha teszünk pár csepp rozmaring-illóolajat a mosdóba töltött vízbe, és többször meglocsoljuk vele az arcot, felélénkítjük a bôrt.
Megelôzés: Az elhalt hámsejtek szürke filmként borítják be a bôrt. Használjunk bôrradírt hetente kétszer, és újra rózsás és friss lesz az arcunk. Érzékeny bôrűeknek az enzimes bôrradír ideális.
Szennyezôdések tisztítása
Egy fontos találkozó reggelén bizto-san „kirügyezik” az ember – sajnos a pattanásoktól. Ennek különbözô okai lehetnek: a stressz, egy túl gazdag éjszakai krém, az általános hajlam, de hormonális változások is okozhatják a pattanások megjelenését. Azok a termékek hatásosak a szennyezett bôrre, amelyek borsmenta-kivonattal megnyugtatják a bôrt, és fűrészpálma-kivonattal szabályozzák a faggyútermelést.
A háborgó gyomor megnyugtatása
Már reggel puffadó hassal ébredünk? Emlékezzünk csak, mi volt a tegnap esti vacsora. Sokan így reagálnak a túl sok szénhidrátra (zöldséges tészta vagy sok kenyér, utána meg egy kis császármorzsa). De a fehérje-zsír kombináció (tejszínes, gombás pulykamellcsíkok) is gyors gázképzôdést indít el a gyomor-béltraktusban. Nem lenne helyes reggel rögtön nulla-diétába kezdeni, a háborgó gyomrot ugyanis meg kell nyugtatni, méghozzá megfelelô minôségű táplálékkal.
Ideális a gyümölcsital, kevés gyümölcs és natúr joghurt. Az emésztést kísérô bélmozgás gyorsan feloldja ezeket a gázbuborékokat. Az algás és kakukkfűolajas táplálékkiegészítôk is nagyon jók: salaktalanítanak, és megnyugtatják a túl savas gyomrot.
Megelôzés: Alvás elôtt legfeljebb három órával már csak könnyű ételeket együnk. Fontos még, hogy lassan együnk, és alaposan rágjuk meg az ételt. Aki habzsol, ráadásul még sokat is beszél, sok levegôt nyel, amitôl szintén felpuffadhat a hasa.
Rozsdás hús
Hozzávalók: 4 szelet karaj, 2 közepes fej vöröshagyma, 1/2 dl vörösbor, 1 mokkáskanál mustár, só, bors.
Elkészítés: A húsokat kiklopfoljuk, forró olajban elôsütjük. Rárakjuk a kockára vágott vöröshagymát, ízlés szerint ízesítjük sóval, borssal, és fedô alatt pároljuk 30-40 percig. Ekkor hozzáöntjük a vörösbort, ami természetesen több is lehet, és így pároljuk – továbbra is fedô alatt –, amíg a hús meg nem puhul. Mire a hús megpuhul, a borból és a hagymából finom mártás lesz, ebbe keverjük bele a mustárt és krumplipürével tálaljuk.
Egészség
A húsfogyasztás jelentôsége táplálkozásunkban
(folytatás az elôzô lapszámból)
Néhány húsfajta biológiai értéke az anyatejhez viszonyítva:
Zsírtartalom
A húsok zsírtartalma széles skálán mozog, 1–45 g/100 g (például csirkemell bôr nélkül: 1 g/100 g; sertéshús, zsíros: 42 g/100 g). A zsírtartalom az állat fajtájától, korától, nemétôl, tápláltsági állapotától függ. Befolyásolja még az is, hogy a hús az állat melyik testrészébôl származik. A húsokról, hogy csökkentsük zsírtartalmát, a látható zsírszöveteket el lehet távolítani. A nem látható, „rejtett” zsír mennyisége elegendô a zsíroldékony vitaminok felszívódásához, ezenkívül az aromaanyagok hordozója. Másfél százalék alatti zsírtartalom esetén a hús már nagyon száraz, kisebb az élvezeti értéke. A nagy zsír- és koleszterinfelvétel nem a húsok, húskészítmények fogyasztásából adódik, a többletfelvétel oka többek között az ételkészítéshez felhasznált zsiradék mennyisége. Zsírban gazdag étel készíthetô a legsoványabb húsból is: rántott hús, párizsi szelet, fasírt stb. Természetesen a zsíros húsokat fogyasztóknál a kívánatosnál nagyobb mértékű a zsírfelvétel. A húsok kevesebb mennyiségben, a tengeri halak nagy mennyiségben tartalmazzák a szervezetünk számára nélkülözhetetlen többszörösen telítetlen zsírsavakat.
Koleszterintartalom
Mint minden állati eredetű élelmiszer, a húsok is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben koleszterint. Minél soványabb a hús, annál kisebb ez a tartalom. Napi 300 mg koleszterinfelvétel még nem okoz káros hatásokat. A húsféleségek legtöbbjének koleszterintartalma nem több ennél (például sertéshús, sovány: 68 mg/100 g; marhahús, sovány: 75 mg/100 g; szárnyashús: 38 mg/100 g; harcsa: 83 mg/100 g; hering: 64 mg/100 g). A többi állati eredetű élelmiszer koleszterintartalmát figyelembe véve összeállítható a napi étrend úgy, hogy ne tartalmazzon 300 mg-nál több koleszterint.
Vitaminok és ásványi anyagok
Nagy mennyiségben tartalmaz B1-, B2-, B6-, B12-, A- és D-vi-tamint. Ki kell emelni a B12-vi-tamint: húsfogyasztás nélkül táplálkozásunkkal nem fedezhetô a napi szükséglet. Elégtelen felvétel esetén súlyos vérszegénység alakul ki (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll). B12-vitamin nagy mennyiségben a marhahúsban, a sertéshúsban és a belsôségekben van. Kevesebb, de nem elegendô mennyiséget tartalmaz még a tej, a tejtermékek és a tojás.
Fontos ásványi anyagai a húsféleségeknek a vas, a cink, a réz, a mangán és a szelén. A húsokban lévô vas fontos jellemzôje, hogy nagyobb mennyiségben (15-35 százalékban) hasznosul a felszívódás során, míg a növényi eredetű élelmiszerek vastartalma csak 1–5 százalékban. Csecsemôkortól kezdôdôen megfelelô táplálkozással megelôzhetô a vashiány (vashiányos anémia). Átlagos húsfogyasztással a cinkszükséglet egyharmada fedezhetô. Felszívódása 20–40 százalékos. A cink fontos szerepet tölt be a szervezet számos anyagcsere-folyamatában.
Étrendünket nap mint nap az öt alapélelmiszerbôl kell összeállítanunk – a különbözô korcsoportoknak megfelelô mennyiségben és arányban (gabonák, gabonatermékek, zöldségek, gyümölcsök, tej, tejtermékek, húsok, húskészítmények). A kiegyensúlyozott táplálkozásnak a húsfogyasztás is fontos eleme. Nem mellékes az sem, hogy a húsételek változatosan elkészíthetôk, nagy az élvezeti értékük, színesítik étrendünket.
Nógrádi Katalin dietetikus
Sport
Jégkorong
Továbbképzésrôl, válogatottakról
A nemrég Csíkszeredában lezajlott szakszövetségi sajtótájékoztatón Basa János, a válogatottak technikai igazgatója a szakemberek képzésérôl és az országot képviselô felnôtt- és ifjúsági csapatokról beszélt.
– Az új vezetôség új erôvel kezdett neki a munkának, probáljuk az edzôk és a játékosok, illetve a játékvezetôk felfogását megváltoztatni. Éppen ezért szerveztünk augusztus végén és szeptember elején az edzôk számára továbbképzést. Ezen a továbbképzôn 33 edzô vett részt. Ezenkívül három edzônk Finnországban vett részt szakképzésen. Hazatértük után amit láttak, tapasztaltak úgy a száraz-, jégedzéseken mind a felkészüléseken, ismertették az itthoni kollégákkal. Az említetteken kívül Gál Sándor egyhetes svédországi képzésen volt, így tehát azt lehet mondani, hogy edzôink komolyabban készülnek, és külföldön is képezik magukat. Ezt a gyakorlatot a jövôben szeretnénk továbbfejleszteni. A korábban említett idény eleji edzôi felkészítôn jelen voltak a bukaresti továbbképzôi intézet képviselôi, akik nagyon elégedettek voltak a látottakkal. Mint mondtták, nem gondolták volna, hogy ilyen színvonalas képzést követhetnek végig. Lektorok voltak azok az edzôk, akik Finnországban jártak, továbbá Marius Gliga. Bemutatásra került ugyanakkor az amerikai proficsapatok felkészülése úgy szárazon, mind jégen. Külön-külön bemutatásra került a kapusok, a hátvédek és a csatárok felkészítésének módozata. Ilyen szintű edzôi továbbképzés még nem volt Romániában. Minden edzô kapott CD-n tájékoztató, ismertetô anyagot, úgyhogy ezentúl otthon is tudnak készülni. Eddig minden edzô saját elképzelése alapján készült. Szeretnénk a felkészülési programon, illetve a teszteken változtatni. A romániai bajnokságban szereplô játékosok úgy szárazon, mint jégen ellenôrizve voltak, kivételt képeznek ez alól a bukaresti csapatok, mert a fôvárosban nem volt jég. A bukaresti csapatok még nem estek túl a jégteszten, de a többi csapat teljesítette a szükséges normát. Elmondható, hogy elég jók az eredmények, tehát minden csapatnál dolgoztak. Vannak viszont olyan dolgok, amelyeken változtatni kell és a fejlettebb jégkoronggal rendelkezô országokhoz kell igazodjunk. Meg van ígérve, hogy ehhez kapunk megfelelô információs anyagot, így a jövôben már ezek alapján kerül sor az idény eleji tesztekre. Az elmúlt idôszakban kineveztük a válogatottak edzôit is. A felnôttválogatottnál Dusan Kapusta a vezetôedzô, akinek tudjuk, hogy játékosi és edzôi múltja is nagyon sokat mond. Kapusta a magyar felnôttválogatottat is irányította, továbbá a magyar ifjúsági válogatottnál is dolgozott. Nagy tapasztalata van. Lehetôséget adtunk, hogy Gál Sándor és Marius Gliga a válogatottnál is dolgozzon. A világbajnokságokat illetôen elmondhatom, hogy a 20 évesek kezdik a küzdelmet. December 9–15. között Olaszországban lépnek pályára. A csoportban a romániai U20-as válogatotton kívül az olaszok, a japánok, a koreaiak, az új-zélandiak és a belgák kaptak besorolást. Az U20-as válogatott élére Prakab Gábor edzôt neveztük ki, akit a HC szlovák trénere segít. Prakab tanulhat ettôl az edzôtôl. Az U18-as válogatottnak is összeállítottuk az edzési programját. Azt szeretnénk, hogy a tinédzsereknek minél több mérkôzése legyen a bajnoki idényben ne úgy, mint a tavalyi idényben. A több mérkôzés érdekében már megszervezésre került a Gyilkostó-kupa, októberben lesz két bajnoki forduló az ifjúsági I-es bajnokságban. Október végén sor kerül Csíkszeredában egy kétnapos fizikai félkészítôre, majd Magyarországon játszik az U18-as válogatott két mérkôzést. Azután is lesznek mérkôzések. Ugyanakkor felhívtuk az edzôk figyelmét, figyeljék a játékosokat, hogy kik azok, akik megérdemlik, hogy bekerüljenek a válogatottakba. Tudják ôszintén és becsületesen kiválasztani azokat játékosokat, akik a legjobbak és megérdemlik, hogy válogatottak legyenek. Mostanig sok esetben a neveket nézték és nem azt, hogy mit is ér a szóbanforgó játékos. Az U18-as válogatott 2008. március 21–29. között Észtországban szerepel a korcsoportos világbajnokságon. Az ifjúsági válogatott edzôi hármasát Pogăceanu George, Antal Elôd és Corduban Victor alkotja. A csoportban Észtország, Nagy-Britannia, Magyarország, Izrael, Románia és Spanyolország vesz részt. A fentebb említett idôszakban Csíkszeredában megszervezésre kerül a nôi világbajnokság egyik csoportjának küzdelemsorozata. A lányok edzôi Antal István, Tăbăcaru George és Divoiu Adrian. Lehetôséget adtunk, hogy egymás között megbeszéljék a teendôket, és közösen fejlôdjenek. A felnôttválogatott jövô év április 7–13. között Brassóban, vagy Csíkszeredában játszik a Divízió II-es világbajnokságon. Kapusta már ideadta a felkészülési programot, a terveket, hogy mit szeretne. Volt egy javaslatunk, hogy ne kelljen sokat költeni kiszállásokra, miszerint a hazai bajnokságban szereplô külföldiekkel játsszon a felnôttválogatott minél több felkészülési mérkôzést. Ezeken a találkozókon, ha fegyelmezetlenség fordul elô, akkor rögtön le kell állítani a küzdelmet. Szerintem ezekkel a találkozókkal sok pénzt lehet megspórolni, ugyanakkor jó felkészülési lehetôséget is jelentenek. A hazai bajnokságot illetôen elmondhatom, hogy mihelyt valamilyen rendellenességet látunk, akkor rögtön intézkedünk, így próbáljuk megfékezni a szabálytalanságokat. Szerintem megfelelô fegyelemmel és következetes munkával az eddigieknél sokkal jobb eredményeket érünk majd el.
Labdarúgás
Havazás miatt elnapolt mérkôzések
A hét végi kedvezôtlen idôjárás miatt elnapolták a Gyergyószentmiklósi Jövô – tölgyesi – bajnoki mérkôzését. A IV. Liga Hargita megyei küzdelemsorozata Keleti-Csoportjának 9. fordulójában a következô eredmény születt: Csicsói KSE – Balánbányai Csíkszeredai ASA 1–6 (1–3). Gólszerzôk: Részegh Elôd (28.), illetve Oblijan Ionel (7., 34. és 62.), Drian Mirel (14., 46. és 59.). A Gyergyótölgyesi Real – Gyergyószentmiklósi Jövô és a Kászonaltízi Salutaris – Gyimesközéploki Paradise mérkôzéseket elnapolták. A Csíkszeredai ISK – Csíkszentmihályi Törekvés összecsapásra október 24-én, szerdán került sor. A találkozó lapzárta után ért véget. Október 17-én, szerdán korábban elnapolt mérkôzés került lejátszásra. Eredmény: Gyergyótölgyesi Real – Csíkszeredai ISK 3–0 (0–0). Gólszerzôk: Enyedi József (64. és 85.), Bondrea Costel (70.).
A Keleti-Csoport további (október 27/28.) műsora: Középlok – Csicsó, Balánbánya – Csíki ISK, Csíkszentmihály – Tölgyes. Október 28-án, vasárnap 16.00 órai kezdettel: Gyergyószentmiklósi Jövô – Kászonaltíz.
A Nyugati-Csoport múlt hét végi eredményei: Székelykeresztúri Egyesülés – Alsósófalvi SE 0–0. Székelyszentmihályi Szalon – Udvarhelyi Roseal 1–6 (0–4). Gólszerzôk: Szín Ferenc, illetve Dénes Jenô 3, Pácsi, Péter Mózes és Nagy András. Farcádi SE – Szentegyházi Vasas 0–0. Parajd csapata szabadnapos volt. A rangsorban: 1. Szentegyháza 22 pont (29–4), 2. Farcád 16 pont (14–8), 3. Parajd 10 pont (12–10), 4. Keresztúr 8 pont (6–13), 5. Alsósófalva 5 pont (4–23), 6. U. Roseal 2 pont, 7. Szentmihály 1 pont. Az U. Roseal csapata 13 ponttal büntetve.
A következô forduló (október 27/28.) műsora: U. Roseal – Farcád, Szentegyháza – Keresztúr és Alsósófalva – Parajd. Székelyszentmihály csapata szabadnapos.
Az ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei: A-csoport: Csicsó – Zetelaka 1–5, Farcád – Szentegyháza 3–0, Csíkszeredai ISK – Székelyszentmihályi Szalon 16–1; C-csoport: Tölgyes – Csíkszeredai Start 2000 0–16, Szentegyháza – Udvarhelyi ISK 0–0, Lövéte – Szentegyháza 0–2, Balánbánya – Kászonaltíz 5–0, Tölgyes – Szentmárton 1–2, Maroshévíz – Székelyszentmihályi Szalon 3–0, Keresztúr – Udv. ISK 0–12; D-csoport: Balánbánya – Maroshévíz 1–1, Homoródalmás – Csíki ISK 0–3, Parajd – Gyergyói Elite 0–3, Udv. ISK – Csíki Siculum 0–9; E-csoport: Gyimesközéplok – Csíki ISK 0–9, Udv. ISK – Csíki Siculum 4–4, Gyimesközéplok – Siculum 0–17, Roseal – Budvár 4–0, Szentegyháza – Alsósófalva 3–0, Roseal – Alsósófalva 3–0, Budvár – Szentegyháza 9–1, Roseal – Szentegyháza 0–8, Budvár – Alsósófalva 3–0.
Az ifjúsági E-csoportban október 29-én, hétfôn 10 órai kezdettel körmérkôzéses turnéra kerül sor a Gyergyói Elite szervezésében. Az említett napon a következô mérkôzésekre kerül sor városunkban: Elite – Maroshévíz, Maroshévíz – Balánbánya és Elite – Balánbánya.
Az ifjúsági D-csoportban október 27-én, szombaton a 11 órai kezdettel a következô mérkôzések kerülnek lejátszásra: Gyergyói Elite – Balánbánya, Gyergyói Jövô – Parajd, Csíki Siculum – Homoródalmás, Budvár – Udv. ISK.
A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület Fegyelemi Bizottságának döntése értelmében a havazás miatt a IV. Ligában elnapolt mérkôzésekre egy késôbbi idôpontban kerül sor.
Fogathajtás
Idényzáró helyett idénynyitó
A múlt szombatra tervezte a Gyergyószentmiklósi Aranypatkós SK az immár hagyományos idényzáróját, de közbeszólt a hét végi kedvezôtlen idôjárás. Amint azt megtudtuk, a tervezett rendezvényre ezen a héten sem kerül sor. Október 22-én, hétfôn a gyergyói fogathajtók gyűlésén ugyanis úgy döntöttek, hogy a tervezett versenyt jövô év tavaszán rendezik meg. Akkor már nem idényzáróra, hanem idénynyitóra kerül majd sor Gyergyószentmiklóson. A verseny és bemutató pontos idôpontjáról a késôbbiekben döntenek.
Cselgáncs
Bajnoki cím ditrói közreműködéssel
Az elmúlt hét végén a Csíkszeredában megrendezett országos ifjúsági (U15) csapatbajnokságon a Csíkszeredai ISK, a Csíkszeredai Sportklub, a Csíkszeredai Terra, Ditró és a Kézdivásárhelyi Nagy Mózes Sportklub közösen indított csapatot. Jól cselekedtek, hisz országos bajnoki cím koronázta a székelyföldiek összefogását. A csapatverseny végeredménye: 1. Csíkszeredai ISK Sportklub I., 2. Nagyváradi Liberty, 3. LPS Unirea Iaşi és LPS Piteşti, 5. Csíkszeredai ISK Sportklub II. és CSS Petrom Ploieşti. A bajnokcsapat összetétele: Bardócz Richárd (42 kg-os súlycsoport), ifj. Mészáros Sándor (46 kg – ditrói versenyzô), Bodó Roland (50 kg), Vişan Vlad (55 kg), Varga Csaba (60 kg), Lukács Arnold (66 kg – kézdivásárhelyi) és Horváth Csaba (+66 kg). Edzôk: Dánel Albert, Dániel Sándor, Pantea Cornel, Sinka Szabolcs, Mészáros Sándor (Ditró) és Veress László (Kézdivásárhely). Ifj. Mészáros Sándor a 46 kg-os súlycsoportban versenyzett, annak ellenére, hogy testsúlya csak 42 kg.
Amint azt megtudtuk Mészáros Sándor edzôtôl, a Gyergyóditrói Ditroit SE három cselgáncsozója – ifj. Mészáros Sándor, Mezei Rajmond és Mészáros Emôke – a nyáron a magyarországi Jászapátin vett részt nemzetközi edzôtáborban és versenyen. A ditrói gyermekek közül ifj. Mészáros Sándor ezüstérmet, míg Mezei Rajmond és Mészáros Emôke bronzérmet szereztek. Következett egy Pakson megrendezett nemzetközi verseny, ahol csak ifj. Mészáros Sándor lépett tatamira a 46 kg-os súlycsoportban, és az 5. helyen végzett. Bécsben megrendezett nemzetközi verseny is szerepelt a nyári programban, amelyen ifj. Mészáros Sándor vett részt. Két héttel ezelôtt a Csíkszeredában megrendezett országos szintű Hargita-kupán ifj. Mészáros Sándor saját súlycsoportjában (42 kg) a legjobbnak bizonyult, és aranyérmet szerzett.
Az eredmények ellenére, nemrég a ditrói iskola tornatermébôl kihordták a tatamikat – tájékoztattak a Ditroit SE illetékesei. Remélhetôen, mihamarabb rendezôdik Ditróban a cselgáncsozók helyzete. A ditrói szakosztályon belül egyre bôvül az aktivitás, ezért támogatók jelentkezését várja a Ditroit SE vezetôsége. Fôképp tatamik vásárlásához keresnek anyagi támogatókat. Jövôbeni terveik között szerepel cselgáncsedzések indítása Gyergyószentmiklóson. A Ditroit SE-t ebbéli szándékában támogatja a Csíkszeredai Sportiskola.
Jégkorong
Újabb 6 pont a gyergyóiaknak
Az elmúlt hét végén, egész pontosan szombaton és vasárnap Galacon vendégszerepelt a Gyergyószentmiklósi Progym csapata. Mindkétszer sikerült a gyergyóiaknak gyôzniük, és ennek eredményeként begyűjtötték a bajnoki pontokat. Eredmények: szombaton, október 20-án: Dunărea Galaţi – Gyergyószentmiklósi Progym 0–8 (0–1, 0–3, 0–4). Gólszerzôk: Csíki 3, Hopkovic, Slosar, Kerata, Gergely és Farkas. Vasárnap, október 21-én: Dunărea Galaţi – Gyergyószentmiklósi Progym 1–6 (1–2, 0–1, 0–3). Gólszerzôk: Curca, illetve Kerata, Farkas, Csíki, Koniar, Hopkovic és Sára. Mindkét mérkôzést a Popescu Eduard, Mihai Paul és Dinu Sebastian alkotta bírói hármas vezette.
Szintén a múlt héten rendezték Csíkszeredában a HC – Sportklub II. ISK mérkôzéseket. Eredmények: HC Csíkszereda – Sportklub II. ISK 10–3 (0–1, 5–1, 5–1) és 12–2 (6–1, 4–1, 2–0). Szintén Csíkszeredában: Sportklub II. ISK – Sportul Studenţesc 2–4 (0–2, 2–1, 0–1) és 6–4 (1–1, 2–1, 3–2). Bukarestben az elmúlt hét végén rendezték a bajnokság alapszakasza keretében az elsô összecsapásokat. Eredmények: Steaua – Brassói Fenestela 68 MSC 13–1 (2–1, 5–0, 6–0) és 6–3 (0–0, 3–3, 3–0).
A folytatásban: október 24-én, szerdán Csíkszeredában: HC Csíkszereda – Brassói Fenestela 68 MSC. A két csapat október 23-i mérkôzésének eredménye: HC Csíkszereda – Brassói Fenestela 68 MSC 5–1 (3–0, 1–1, 1–0). Gyergyószentmiklóson az október 25–28. közötti idôszakban a Progym – Sportul Studenţesc mérkôzések kerülnek lejátszásra. Október 25-én, 26-án és 27-én a Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülô találkozók 17.30 órakor kezdôdnek, míg október 28-án, vasárnap a mérkôzés 12.00 órakor kezdôdik. A belépôjegyek ára: 7 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 4 lej.
Október 26-án, pénteken és október 27-én, szombaton Bukarestben a Steaua – Dunărea Galaţi találkozók kerülnek lejátszásra.
Aerobik
Mozgáskongresszus másodszor
A tavaszi elsô kiírás után az elmúlt szombaton és vasárnap második alkalommal rendezték meg a Jessica & Step Dance Days Aerobik&Wellness Kongresszust, amely ezúttal is nemzetközi oktatók részvételével zajlott. A rendezvény célja: népszerűsíteni a mozgást, amely az egészséges életmód alapja. Szombaton és vasárnap 14 órányi gyakorlattípusból válogathattak az aerobik kedvelôi, így biztosan mindenki megtalálta a számára kedves mozgásformákat – nyilatkozta Bencze Kata fôszervezô. Törzsi és latin tánc, step dance, aerodance, kickbox, wellness step – ez csak néhány volt a választható programok közül. A határokon kívüli oktatók ezúttal is Magyarországról érkeztek. Ismét láthattuk Pati Nagy Attilát, vagy a romániai elôadók közül a bukaresti Tudor Mihait. A helyiek közül Bencze Kata, a Step Dance SK aerobik-oktatója is elôadást tartott a kulturált körülmények között mozogni óhajtóknak. Ezúttal is szép számú érdeklô vett részt a szombaton és vasárnap lezajlott, gyergyószentmiklósi mozgáskongresszuson. A látottakat összegezve kijelenthetô, hogy újabb sikeres rendezvénynek adott otthont a gyergyószentmiklósi sportcsarnok. Az elôadások közötti szünetekben, illetve a zárás elôtt a Páll Ágnes által irányított Step Dance SK táncosai teremtettek jó hangulatot, színezték fellépéseikkel a rendezvényt. Kevéssel a vasárnapi zárás után Bencze Kata fôszervezôvel beszélgettünk.
– A becslések szerint hányan vettek részt a második mozgáskongresszuson?
– Pontosan nem tudom, de mindenképp kevesebben voltak, mint a tavasszal. Ennek számos oka lehet. Befolyásoló tényezô lehetett a barátságtalan idôjárás is. Talán ez az idôszak nem a legmegfelelôbb, jobb a tavaszi idôpont. A siker egyértelmű volt, de nekem úgy tűnt, hogy picit kevesebben vettek részt.
– Honnan érkeztek résztvevôk?
– Az ország minden részérôl érkeztek, így például Bukarestbôl, Konstancáról, Nagybányáról, Brassóból, Csíkszeredából, Piatra Neamţ-ról, Piteşti-rôl. Kiemelném, hogy szép számmal érkeztek Bukarestbôl. Elôször került sor az új sportcsarnokban erre a rendezvényre, ez természetesen elônyös volt, mert sokkal tágasabb. Hátrányként talán azt említhetem, hogy nem volt megfelelô a benti hômérséklet, de lehet, hogy más sportcsarnokban sincs melegebb. A hozzállás a polgármesteri hivatal részérôl is pozitív volt.
– Szervezôk, társszervezôk?
– A Román Szabadidô és Sportszövetség volt a legfontosabb társszervezônk. Helyi szinten a Step Dance részérôl jómagam, ezenkívül a Jessica és a Ben-Com-Mixt voltak a fôtámogatóink. Nélkülük biztos, hogy nem jöhetett volna létre ez az ôszi rendezvény.
– Lesz-e folytatás?
– Temészetesen, lesz, mégpedig jövô tavasszal. Még nem tudom pontosan, hogy mikor, de szinte biztos, hogy április végén vagy május elején újra megszervezésre kerül a gyergyószentmiklósi mozgáskongresszus.
Támogatók: Tusnád Ásványvíz, Security Group, BB Market, Stepperformance.hu, Monolit, Mark House, Fitness Company, ErlasCom, Filó Hotel, Amigo&InterCost, Izvorul Zânelor, Madelaine, Figura, Gyergyói Kisújság, Kelet Info Media Group, Gyergyó TV.
Teremfoci
Nyolcat lôttek, mégis kikaptak
A teremlabdarúgó-bajnokság II. Ligájának 2. csoportjában a Hunyad megyei Piskitelepen vendégszerepelt legutóbb a Gyergyószentmiklósi Elite csapata. Sajnos, nem sikerült pontot, pontokat szerezni. Az egyik ok a számos kihagyott helyzet volt, a másik gondot a játékvezetôk jelentették, hisz többször részrehajlóan sípoltak. Nem csoda, hogy gyergyói vereséggel zárult a mérkôzés. Történt ez egy biztató elsô félidô után, amikor még döntetlen volt az állás. A 4. forduló keretében lejátszott bajnoki mérkôzés eredménye: Piskitelepi Olimpic – Gyergyószentmiklósi Elite 10–8 (3–3). A gyergyói csapat gólszerzôi: ifj. Nagy Zsolt 3, Bliorţ Ciprian 3 és Bliorţ Cristian 2.
A 4. forduló további eredményei: Sepsiszentgyörgyi Spicom – Marosvásárhelyi City'US II. 6–2 (1–1) és Real Craiova – Dava Déva 8–4.
A 4. forduló utáni rangsorban: 1. City'US II. 9 pont (gólarány: 23–14), 2. Real Craiova 9 pont (27–20), 3. Gyergyói Elite 6 pont (21–22), 4. Piskitelepi Olimpic 4 pont (30–31), 5. Sepsiszentgyörgyi Spicom 4 pont (19–25), 6. Dava Déva 3 pont (20–28).
Az 5. forduló (október 27–28.) műsora: Marosvásárhelyi City'US II. – Piskitelepi Olimpic, Dava Déva – Sepsiszentgyörgyi Spicom. Október 27-én, szombaton 15.00 órai kezdettel a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban: Gyergyószentmiklósi Elite – Real Craiova.
Jégkorong
Bôvült a csapat
Újabb személlyel bôvült a Gyergyószentmiklósi Progym SK menedzsmentje. Koós Tibor 1977. július 27-én született, középiskolai tanulmányait a gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a bákói egyetem testnevelési karán végezte. Koós Tibort nem kell bemutatni a gyergyói hokikedvelôk számára, hiszen 1995 és 2004 között rendszeresen láthatták a pályán a Progym játékosaként.
– Hogyan lettél menedzser?
– Néhány hete keresett meg a vezetôség azzal, hogy szükség lenne még egy személyre a Progymnál, aki átvállalná a munkák egy részét a nemrég kinevezett menedzsertôl. Elsôsorban a csapattal kapcsolatos feladatokra kerestek embert, a mérkôzések és kiszállások megszervezésére, a felszerelés nyilvántartására, ezen kívül a különbözô napi ügyek intézésére, szponzorpénzek begyűjtésére. Kétszer beszélgettünk, bemutatták a konkrét feladatköröm leírását, megbeszéltük az anyagiakat, a munkamegosztást. Szívesen foglalkozom hokival, a munka is érdekesnek tűnik, ezért is vállaltam el.
– Dániel Botondot arról kérdeztük, hogyan is történik ezentúl a munka megosztása?
– Az elmúlt másfél hónapban nagyon sok volt a munka, igaz ehhez az is hozzájárult, hogy két kupát is szerveztünk, a Gyilkostó Kupát és a Románia Kupát. A vezetôséggel is egyetértettünk abban, hogy ahhoz, hogy a napi dolgok is jól menjenek, és a klub fejlesztésén is tudjunk dolgozni, szükség van még egy személyre. Tibor fog foglalkozni a játékosokkal és a csapattal, a mérkôzésszervezéssel és kiszállásokkal, közösen tartjuk a kapcsolatot a szponzorokkal, a szponzorpénzek begyűjtése elsôsorban az ô feladata, a reklámokkal kapcsolatos dolgok, a szponzorok számára készített leírások, kapcsolattartás elsôsorban az én feladatom. A szponzorokkal való tárgyalások általában közösen történnek, sôt legtöbbet a vezetôség tesz ilyen téren. Továbbá megmaradnak nekem a szurkolókkal való kapcsolattartás feladatai, a klub kommunikációjának, arculatának fejlesztése, valamint a stratégiai terv elkészítéséhez szükséges adatgyűjtés, információk elemzése, csoportmunkák levezetése, a stratégia megírása. Mindezek mellett a gyűlések elôkészítése, a munka megszervezése szintén az én feladatom lesz. Vass Éva továbbra is segít minket a pénzügyek nyilvántartásával, adminisztratív feladatok elvégzésével.
Tovább folytatódik tehát a Progym fejlesztése, a szakmai háttér és a játékoskeret mellett a menedzsmentben is. Reméljük, hogy az új menedzsment az eddigieknél is hatékonyabban tud majd dolgozni, és munkájukkal elôsegítik a csapat eredményességét is.
Jégkorong/ Ifjúságiak
Gyôzelemmel kezdtek a gyergyóiak
Hétfôn, október 22-én kezdôdött el az országos ifjúsági I-es (U18) bajnokság második körmérkôzéses fordulója a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán. Nem kis meglepetésre, a bajnoki címre is esélyes házigazda csíkszeredaiak vereséget szenvedtek elsô mérkôzésükön.
Ezzel szemben a Basilides Csaba edzô által felkészített gyergyói ifjúsági hokisok ismét nagyon jól kezdtek, hisz ezúttal is magabiztosan gyôzték le bukaresti ellenfelüket. Két nap után a Gyergyói ISK Progym csapata a csíkszeredaiakat megelôzve 6 pont elônnyel állt a bajnoki rangsor élén.
A hétfôn jegyzett eredmények: Csíkszeredai ISK Sportklub – Bukaresti Triumf 2–3 (1–2, 1–0, 0–1) és Dunărea Galaţi – Bukaresti 6.sz. ISK Steaua 8–0 (1–0, 6–0, 1–0). Az elsô napon a Gyergyószentmiklósi ISK Progym csapata szabadnapos volt. A második versenynapon, október 23-án, kedden a következô eredmények születtek: Gyergyói ISK Progym – Bukaresti Triumf ISK 8–2 és Csíkszeredai ISK Sportklub – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua 9–2.
Október 24-én, szerdán a Gyergyói ISK Progym – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua és a Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi mérkôzéseket rendezték. A szerdai találkozók lapzárta után értek véget.
Október 25-én, csütörtökön a Dunărea Galaţi – Gyergyói ISK Progym és a Bukaresti Triumf – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua találkozókat rendezték. Október 26-án, pénteken a Gyergyói ISK Progym – Csíkszeredai ISK Sportklub és a Dunărea Galaţi – Bukaresti Triumf találkozókkal zárul az ifjúsági I-es korosztályúak második körmérkôzéses bajnoki turnéja. A részletekre visszatérünk.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
Október 25 – 31.
KOS (III.21-IV.20.)
Rosszul érezheti magát, némi megfázás okán. Tabletták szedése mellett jól tenné, ha életmódján kicsit változtatna! Szervezete csodálatos öngyógyító és tisztító képességgel rendelkezik, mely évmilliók alatt alakult ki. Használja ezt fel!
BIKA (IV.21-V.20)
Vegyes hatásokat mutat ez a hét. Hála optimista énjének, igyekezni fog a jóra koncentrálni. Ügyeljen arra, hogy minél kevesebb idôt töltsön rossz kedélyű emberek társaságában, különben átragadhat Önre is búval bélelt hangulatuk!
IKREK (V.21-VI.21.)
Kicsit fáradtnak, erôtlennek érzi magát ezen a héten. Semmi sem akar úgy sikerülni, mint ahogyan azt szeretné. Amikor csak ideje engedi pihenjen, lazítson. Amennyiben sokat van úton, fôleg ha autót vezet, legyen nagyon óvatos és körültekintô!
RÁK (VI.22-VII.22.)
Fogyasszon minél több vitamint, rostban gazdag ételt, mozogjon sokat a szabadban! Élete párjával ilyenkor tudják legjobban megbeszélni az élet nagy dolgait.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ôsszel az ember érzékenyebb, sokat gondolkodik elmúláson, öregedésen. De hát nincs is öreg ember, ha arra figyelünk, hogy a lélek fiatal maradjon. A szerelem, az érzelem nincsenek korhoz kötve, igenis fel kell vállalni azokat!
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Egy hamis szomszéd, egy csalfa barát keserítheti meg napjait, ha hagyja magát rábeszélni valamilyen komolyabb kiadásra. Legyen az üdülési jog, telek, vagy csónakvásárlás, nem biztos, hogy kell az most Önnek! Pénzügyeire figyeljen!
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Sok ajándék, meglepetés vár a most születésnapját ünneplô Mérlegre. Jókedv és derű kíséri napjait. Rá kell jönnie arra, hogy sokan szeretik Önt, és nem felejtik el felhívni a figyelmét arra, hogy ismét eltelt egy év.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Sok kavarodás van a Skorpió bonyolult lelke körül. Tanulás, szerelem, munka, nagyon nehezen tudja mindenbôl kihozni a legjobbat. Az oka az, hogy mindent hihetetlen módon túlbonyolít. Rendszerezze az életét!
NYILAS (XI.23-XII.22)
Személyes dilemma elôtt áll? Mielôtt döntene, aludja ki jól magát! Persze, hogy számít mások véleménye, de elvégre is Önrôl, az Ön életérôl van szó! Az ôszt megérzi testünk, ezért idôszerű annak ápolása. Az egészséges bôr titka egyébként elsôsorban nem a csodát ígérô kencékben rejlik, hanem önmagunkban.
BAK (XII.23-I.20.)
Kevesen viselik el, hogy valóban nyitott viszonyban éljenek, ahol bizonyos szabályok betartása mellett, mindketten kedvük és igényük szerint szabadon járkálhatnak ki-be házasságukba. A legtöbb férfi és nô zokon veszi, ha megcsalják.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Ezen a héten energikusan robog végig. Az idôszak kedvezô mindenféle kerti munkára, utazásra, sportra, mozgásra. Szomszédaival adódhat némi kellemetlensége kutyája, macskája miatt, amely lehet, éppen ajtójuk elé piszkít.
HALAK (II. 18-III 20.)
A szerelemben mozgalmas idôszaknak néz elébe. Sok olyan új dologba kezd, aminek nagyon fog a késôbbiekben örülni. Egészségét óvja jobban, fogyasszon sok vitamint, mozogjon sokat, különben mindenféle nyavalyát összeszed.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
– Doktor úr, segítsen valahogy a férjemen, mert álmában beszél.
– Hmm... és ez önt zavarja? Nem tud tôle aludni?
– Engem nem zavar, doktor úr, de a képviselôtársai mindig kiröhögik.
* * *
– Hallom, a feleséged válni akar.
– Igen, egy hülye feminista agyrém miatt. Feldühödött, mert kinyitottam az autónk ajtaját és segíteni akartam neki kiszállni.
– Ne mondd! Pusztán azért akar válni, mert udvarias voltál vele?
– Igen..... bár valószínűleg az is közrejátszott, hogy közben 120-szal mentünk az autópályán.
* * *
Egy férfi iszonyú fejfájással, másnaposan ébred. Próbál erôt venni magán, hogy felkeljen az ágyból. Az ágya mellett talál két szem aszpirint egy pohár vízzel. A széken kikészítve tiszta, vasalt ruha, az egész szobában gyönyörű rend. Az asztalon egy üzenet: Drágám, reggeli a konyhában. Elmentem bevásárolni, sietek haza. Szeretlek. Kitámolyog a szobából, az egész lakásban minden a helyén, a konyhában meleg reggeli illatozik, mellette friss újság. A fia az asztalnál ül, és reggelizik.
– Mondd, fiam, mi történt itt az éjszaka?
– Úgy volt apu, hogy éjjel háromkor hulla részegen betámolyogtál az ajtón, összetörtél néhány bútort, odahánytál a nappali szônyegére, és aztán beverted a fejed a szobaajtóba.
– És akkor hogyhogy ilyen rend van, és finom reggeli vár?
– Amikor anyu bevonszolt a fürdôszobába, és próbálta rólad lerángatni a nadrágot, azt mondtad neki: Nana, asszonyom, vegye le rólam a kezét, én nôs ember vagyok!
* * *
Pistike meséli az óvodában az óvó néninek:
– Képzeld, az én apukám havonta 3000 lejt keres!
– Nahát, az majdnem háromszor annyi, mint az én fizetésem – mondja az óvó néni.
– Jó, de ô azért a pénzért dolgozik is, te meg csak itt játszol!
* * *
A falu nyugdíjba vonuló lelkésze helyett egy fiatal érkezik a templomba. Az idôsebb türelmesen elmagyaráz mindent, a fiatal pedig bólogat. Egy hét múlva az öreg pap lopva beül a gyóntatófülkébe, ahol a fiatal éppen gyóntat. Mikor végez, az idôs pap félrevonja kezdô társát:
– Fiam, a gyóntatással kapcsolatban szeretnék neked pár dolgot mutatni. Próbáld utánam mondani: – Ezennel feloldozlak bűneid alól, ámen.
A fiatal csodálkozva utána mondja.
– Látod fiam, mennyivel komolyabbnak tűnik ez, mint ha a térdedet csapkodod, nevetgélsz, és azt mondod: Nem mondod komolyan! Tényleg? És aztán mit csináltál vele?
* * *
– Apa, apa,....az ufók a barátaink vagy az ellenségeink?
– Miért kérdezed, kisfiam?
– Mert az elôbb az udvaron leszállt egy repülô csészealj, és elvitték a nagymamát...
– A barátaink.
* * *
Egy férfi költözködik, de a kanapéja sehogy sem fér ki az ajtón. Erôlködik, de a végén a kanapé beszorul az ajtóba. Ekkor áthívja a szomszédot, aki az ajtó másik oldalán erôlködik. Így megy vagy 10 percet, majd a tulaj lihegve megszólal:
– Ej szomszéd, azt hiszem, ezt sose fogjuk kivinni!
Mire a szomszéd:
– Ja, kivinni?
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|