Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Úgy teszünk
Álszenteknek áll a világ, sütik már a rántott… Pardon. Ez más rigmus. Na, mindegy. Szóval, hogy ki, mit süt, az hamarosan kiderül. A kis szűcs sós húst süt, de ez még nem jelenti azt, hogy jól is lakik. Hiszen mindig kerül egy nagy szűcs, aki majd felfalja a sültet, mint nagy hal a kis halat. Alapigazságok, de úgy teszünk, mintha nem léteznének. S ebbôl kifolyólag nincs tan, se tétel. S az élet iskolája valamelyik most akkreditált gyanús hírnevű egyetemen működik.
Nem telik el hét, hogy rá ne csodálkoznék valamelyik politikus, vezetô, vagy valamilyen fômufti megnyilvánulására, szereplésére. Ezek az anyatejjel egyszerre szívták magukba a félrevezetés tudományát. Igen, mert ehhez tehetség kell, ami, ugye, genetikai öröklôdést feltételez. Azonban ez még nem elég, a kitartó tanulás, és fôképp a gyakorlás hozza meg az igazi sikereket. Így lehet valakibôl a félrevezetés nemes mesterségének tudora, az álszentek királya, a báránybôrbe bújt farkas.
Mióta a történet szerint az agyagba lehelték lelkünket, azóta úgy teszünk, mintha lenne is nekünk. Egy egész birodalmat, egy jól menô üzletágat alapítottunk erre a tévhitre. Ma már kötelezô a lelkünk után sarcot fizetni. Megváltást, reményt, bűnbocsánatot veszünk magunknak. Hisszük is mindezt, mert az álszent, természetesen, önámító is.
A betöltött szerepünk nagyságának függvényében aztán úgy teszünk, mintha mi lennénk a megváltó. Úgy teszünk, mintha életünket is odaadnánk bizonyos célok érdekében. Nem gyôzzük hangsúlyozni munkánk karitatív jellegét, miközben két kézzel várjuk az adományokat. A magunk számára másokkal kapartatjuk ki a parázsból a gesztenyét, váltig hangoztatva, hogy nincs szükségünk rá.
Érdemes megfigyelni egyes vezetôk, politikusok mártíromságát. Hogy azt mondja: Mindannak ellenére, hogy eljárás indult ellenem, én nem nézhettem ölbe tett kézzel a nép szenvedését, nincstelenségét, és rögtön lépéseket tettem az áldatlan állapotok felszámolásáért. Bevállaltam a városért. Úgy gondoltam, hogy ez szent kötelességem.
Aztán idôközben kiderül, hogy az áldatlan állapotokat éppen ez a kedves mártír idézte elô, akit pontosan ezért vizsgál a hatóság, s nem pont ezért fizet a város. Mert ugyebár úgy teszünk, mintha fáradságot nem ismerve, éjt nappá téve, örökké, csak a közért dolgoznánk teljesen ingyen. Természetesen teljesen ostobának tekintjük a közösséget, akit az orránál fogva lehet vezetgetni. Ezért aztán olyan pofátlan módon nyúlunk bele a mézes bödönbe, hogy ettôl még Micimackó is elvörösödne, pedig hát ô igencsak nagy mézkedvelô.
Úgy teszünk, mintha sajnálnánk a szegényeket, az elesetteket, de soha még egy jó szóval sem támogattuk ôket. Lenézzük ôket. Megalapozott anyagi hátterünk tudatában hallani sem akarunk az ilyen fajtákról. Meggyôzôdésünk, hogy ezek mind tolvajok, gazemberek, ingyenélô alja népség, akik nem akarnak dolgozni, csak más nyakán élôsködni.
Úgy teszünk, mintha szeretnénk a művészetet, a kultúrát, a könyveket, pedig minden egyes kiállítás megtekintése gyötrelmes fájdalom a szemnek, minden színházi elôadás végigülése emberfölötti erôlködés a testnek, minden koncert, kórusmű meghallgatása alattomos támadás a fül ellen, s egy könyvbemutató maga az elme kínvallatása. Eljátsszuk a kultúra támogatójának szerepét, s tapsolunk, ha kell, ha nem.
Így teszünk, mert ezek az álszent világ kliséi, mi pedig nem akarunk kilógni a sorból. Nem akarjuk ledobni Ianus-arcunkat, igazi énünket mutatva vállalni önmagunk bumfordiságát.
Ábrahám Imre
Vezetékcsere, újabb csôtörés
Még nincs eredmény a közbeszerzési hivataltól, tehát még nem tudni, mely cég nyerte a mosztszállítást – mondta kérdésünkre Vincze János, a közüzemek igazgatója. Azonban, hogy ne maradjon tüzelô nélkül a dán kazán, egy hónapra elegendô fűrészport szállít a három, liciten részt vevô cég. Más megoldás nem volt. Amennyiben nem kapnak választ a licit megóvásának eredményérôl, továbbra is így oldják meg a tüzelô beszerzését. Amúgy hét végére ismét választ ígértek a fôvárosból.
Nincs fűtés még mindig a Virág negyed 5-ös és 6-os tömbházában. Folyamatosan dolgoznak a vezetékcserén, az igazgató reméli, hogy hét végére már fűteni tudnak. De a javítás ideje alatt, hétfôn este fél tíz körül újabb vezetéktörés történt a Virág negyed déli részében. Fél óra alatt elfolyt a rendszerbôl a víz. Kedden megkeresték a csôtörést. Megjavították a meghibásodást és este már elindították a fűtést. Tehát szerdán már folytathatták a vezetékcserét.
K-T. Gy.
Idôalagút (44.)
Folytassuk hát, ahol a múlt számban abbahagytuk:
„A népvándorlás fergetege átzúg Európán, mindent felforgat, újat alkot (…) csak a ghetto szellemének nem árt semmi vihar, semmi változás. A hazátlan üzér azt a hatalmat vallja urának, amelynek árnyékában csendesen meghúzódhatik. Csoda-e ha a kicsinyes bajokkal terhelt zsidóságnak nincs érzéke a nagy tragédiák iránt, s tisztán a kereskedésnek utalva csak a maga érdekeit nézi; a közzel, a pihenôt adó ország érdekeivel nem sokat törôdik. Így találja a zsidóságot a középkor, annak ítéleteivel. A minden fölött gyôzedelmeskedô keresztény az isteni szellem ellenségét látja a zsidóban. (…) A szegény alsó néposztály, a nyomor gyermeke már felhalmozott kincsei miatt gyűlölte a zsidót, s a mi napjainkban a proletáriátus gyűlölete a gazdagok ellen általában, az volt egykor a zsidók elleni gyűlölet.
(…) A rablóvárak eltűnése után a megszorult lovag már nem jutott olyan könnyen a zsidókereskedô megtakarított pénzéhez, ezért lealázkodott a zsidó elôtt és kölcsön kérte a pénzt.
Mi sem könnyebb elképzelni, hogy a büszke földesúr lelkében minô érzelmeket kelthetett már csak az a gondolat is, hogy lekötelezettjévé vált a lenézett, lekezelt zsidónak, aki sokszor felhasználta a helyzetet, hogy éreztesse a gyűlölt, hatalmas kereszténnyel a megvetés miatt érzett bosszúját. Shakespeare olasz novellából vette a Velencei kalmár cselekményét, tehát valószínű, hogy költött dolog, mégis érezzük, hogy a bosszúvágyó Shilock alakja nem vetített kép, hanem húsból, vérbôl való ember, a középkori ghetto tipikus alakja, kinek tettét, lelkiállapotának indokait megértjük, s már nem ítéljük el, inkább szánjuk, mert érezzük, hogy a ghetto vigasztalan szürke életének nem csak ôk az okai, hanem mi is, keresztények, mert nincs olyan elzárkózás, a melynek ridegségét le ne gyôzze az emberszeretet.
Eleinte csak az összetartozás érzete, késôbb azonban már hatósági rendeletek kényszerítették a zsidóságot, hogy bizonyos utcákban vagy negyedekben tömörüljenek, teljesen elzárva a város többi lakóitól. Tisztasági, közegészségügyi tekintetben a hatóság majd semmit nem gondoskodott a ghettóról; az ahhoz vezetô bejáratokat elzárta, a nélkül azonban, hogy ezzel a zsidóságot a csôcselék zaklatásától, sôt fosztogatásától megóvta volna.
(…) A büntetôtörvények szigorát ôk érezték a legsúlyosabban, az adót sokszor kétszeresen fizették meg, míg joguk tulajdonképpen semmi nem volt. Hatóság szabta meg még a viseletüket is, hogy messzirôl meg lehessen ôket a keresztényektôl különböztetni.
(…) Csak akkor kezd a zsidónak is hajnalodni, mikor megindul az a hatalmas áramlat, mely egész Európán végigsöpör, s a nagy francia forradalomban tombolja ki dühét. A szabadság, egyenlôség, testvériség jelszava felveri a ghetto csendjét, és hívó szózatára elôtámolyog a megvetett zsidó is, hogy részt kérjen a felebaráti szeretetbôl (…), de részt kért és becsületesen részt is vett a reformok munkájában is, a mely a vén Európát újjá teremtette. Lassanként ledôltek a ghetto falai, s a zsidóság elvegyült a népek között (…)"
Kölönte Béla mélységes emberségrôl tanúskodó, 100 éve kelt írásához nincs más hozzáfűznivalónk, esetleg annyi, hogy az elkülönítési, a gettósító törekvések ma, a XXI. században sem ritkák. Városunkban sem!
Ollózta: Bajna György
Szemétség
A Gyergyói Kisújság folyó év október 11-i számában megjelent „Örökzöld probléma: a szemét” című cikkével kapcsolatosan szeretnénk elmondani véleményünket.
A Gyergyószentmiklósi Közüzemek, elôre meghatározott program szerint, a háztartási szemetet rendszeresen elszállítja, úgy a lakótelepekrôl, mind a családi házaktól. Úgy a Kápolna utcából, mint az Ady Endre utcából, a Virág negyedbôl, vagy a Bucsin negyedbôl. Heti rendszerességgel, program szerint. Amint a szolgáltató vállalat nevében is benne van – közüzem –, üzemrôl van szó. Amelyben, létébôl fakadóan, hosszabb-rövidebb idôközönként, bizony üzemzavar is elôfordul. Ilyen üzemzavar például, ha egy autó elromlik. Vállalatunk köztisztasági járműparkjának átlagos életkora, egyetlen egy gépet leszámítva, jóval húsz év fölött van. Ennek dacára, maximális erôfeszítéssel, lehetôségeink szerint, igyekszünk az üzemzavarokat megelôzni, szervizeléssel és szervezéssel.
Az ominózus Kápolna utca és környéke esetében is – mert más példát a szerzô a közelmúltból felhozni nem tudna – két napon belül pótoltuk a mulasztást. Az egy-két órás késést szemételszállítás esetében értelmezni sajnos, nem tudjuk, mert a lakosok többsége reggel, munkába indulás elôtt teszi ki kapuja elé a szemetestartályokat.
Hét végén valóban nem ürítjük a tartályokat. Se a lakótelepeken, se a családi házaknál. Hét végén ugyanis nem dolgozunk, ahogy a világ egyetlen köztisztasági vállalata sem.
Hét közben viszont tíz alkalmazottunk és három gépkocsink járja rendszeresen, naponta a várost, megtisztítva azt a háztartási szeméttôl. Hangsúlyozzuk: a háztartási szeméttôl, mert ha csak egy gondolat erejéig, a szerzô kitért az elszáradt kerti virágok – meg kell a szívnek szakadni! – problémájára is. Városunk szemételszállítási szabályzatában világosan benne van, hogy a kerti hulladékot nem szállíthatjuk el. És kerti hulladéknak minôsül bizony egy nagyobbacska virágoskert elszáradt virága is, mert kitesz egy kisebbfajta buglyát. A pityókaciráról és a lenyesett faágakról nem is szólva.
Ez esetben szerencsésebb lett volna, ha a Közüzemek idejekorán, széles körben (pl. televíziós hirdetés útján), a tisztelt lakosság tudomására hozza a fentieket, most csupán szórólapokat terjesztettek alkalmazottaink. Ennek ellenére személyesen is azt tapasztaltuk, hogy az emberek, a háztulajdonosok többsége ezt a tényt megértéssel el is fogadta. Sok háztartásnál a kerti hulladék ki sem kerül az utcára, hanem a trágyadombon vagy a komposztgödörben komposztálódik.
Ami a befizetett összeget illeti: sajnos, havi rendszerességgel körülbelül 15 000 fôre számlázunk szemételszállítási és egyéb közüzemi szolgáltatásokat, a többi lakos nem tartózkodik állandó jelleggel a városban. A leszámlázott díjakat sem mindenki fizeti meg a Közüzemeknek. A háztartási szemetet viszont kötelesek vagyunk mindig, mindenhonnan elszállítani, akár fizetett a lakos, akár nem.
Vállalatunk köztisztasági dolgozói – és nem csak a köztisztasági részleg dolgozói! – bizony becsülettel végzik nagyon megerôltetô, egészségre ártalmas, társadalmilag lebecsült munkájukat, nap mint nap. Úgy véljük, hogy a szemételszállítás városunkban működik, és a gyenge, elavult felszereltség ellenére is teljesíti feladatát. Jobbítani ezen a téren is sok mindent kell, és amikor csak alkalmunk és lehetôségünk adódik rá, jobbítunk is, felhívjuk a figyelmet a Virág negyedi kazánházzal szemben kiépített „zöld szigetre”. A köztisztasági szolgáltatást ellenben helyszíni tájékozódás nélkül, a tényeket nem ismerve, a részleg munkatársainak véleményét (a másik felet!) nem kérdezve, leszólni: egyszerűen rosszindulat.
A Gyergyószentmiklósi Közüzemek vezetôsége
Szerk. megj.: Csíkszeredában havi 3,30 lejért heti háromszor szállították el a szemetet, de látva a hét végi „szemétáradatot”, programba vették a szombatot is. Azóta – szintén 3,30 lejért – minden szombaton elszállítják a háztartási szemetet a lakónegyedekbôl – tájékoztatott Mihályfalvi Gábor igazgató.
Székelyudvarhelyen a program szerint – szombaton is – elszállítják a szemetet a lakótelepi tárolókból. Ezért havi 2,50 lejt fizetnek a lakók – mondta Czerják Csilla, a cég képviselôje.
Tájékoztatni szeretnénk a Gyergyószentmiklósi Közüzemek vezetôségét, hogy úgy Csíkszereda, mint Székelyudvarhely ezen a világon van.
Csata Orsolya
Útjavítás
Hozzákezdtek a 12C országút javításához. A hét elején az örmény templom környékén dolgoztak, de ha az idô engedi, új aszfaltburkolattal látják el az örmény templom és a Szent Erzsébet Öregotthon közötti útszakaszt. Az öregotthon és a négyes km közötti részen már csak a kátyúk betömésére elegendô a rendelkezésre álló összeg – tudtuk meg Pap József polgármestertôl. A munkálatokat a kormány által – eredetileg útrehabilitálásra – utalt 200 000 lejbôl végzik. Városvezetônk kérésére kormányhatározat született, miszerint az összeget javításra is fordíthatják, ennek alapján kezdtek hozzá ehhez a javításhoz. Kérdésünkre, hogy mikor folytatják az út többi részén az aszfaltozást, a polgármester elmondta: sajnos, egyelôre csupán ennyi pénz áll rendelkezésre, azaz nem tudni mikor folytatódnak a munkálatok.
Csata Orsolya
Infrastrukturális támogatások az iskolaépítésekre vonatkozóan
Valószínűleg, idegen kezek munkálkodnak Gyergyó iskoláinak hátrányos helyzetbe kényszerítése érdekében. Úgy tűnik, Gyergyó támogatása olyanynyira nem fontos az RMDSZ-politika szempontjából, hogy még azoktól a befektetésektôl is elvonják a pénzt, melyek, most az Euró-parlamenti választások idején negatívan befolyásolják a tanulók, a szülôk hangulatát. A magyarázat egyszerű: a két nagyobb testvértérség (Udvarhely, Csík) nagyrészt eltulajdonítja azokat az összegeket is, melyeket Gyergyónak kellene megkapnia az iskolák infrastruktúrájának a fejlesztésére.
Ha számadatokban és százalékban szeretnénk kimutatni a támogatások arányát, akkor a következô értékeket kapjuk:
Csík térsége: 28 910 000 lej, az össztámogatások 38%-a.
Udvarhely vidéke: 32 240 000 lej, az össztámogatások 41%-a.
Gyergyó-Maroshévíz: 17 290 000 lej, az össztámogatások 21%-a.
Román iskolákat azonban csak Gyergyó–Maroshévíz vidékén támogattak, így az említett térségben csupán 10 770 000 lejt költöttek a magyar iskolák feljavításra, míg a fennmaradó 6 520 000 lejt a román tannyelvű iskoláknak adták. A fenti számadatok tükrében a gyergyói oktatást szolgáló iskolajavítások diszkriminatív jellegűek.
Tehát, melyek is ezek a támogatási alapok, melyet a kormány a múlt szerdán szavazott meg a 88/2007-es sürgôsségi kormányrendelet alapján? A következôkben a Gyergyói és a Maroshévízi térségre vonatkozó költségvetési soroljuk fel:
Tekerôpataki I–IV. osztályos iskola 150 000 lej.
Gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola 300 000 lej.
Maroshévízi Kemény János középiskola 50 000 lej.
Gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Elméleti Líceum 100 000 lej.
Remetei Balázs Jenô I–VIII. osztályos iskola 150 000 lej.
Gyergyószentmiklósi Sfântu. Nicolae Elméleti Líceum 150 000 lej.
Szárhegyi Bethlen Gábor iskola 100 000 lej.
Csomafalvi Köllô Miklós iskola 150 000 lej.
Maroshévízi Dumbrava Minunată óvoda 50 000 lej.
Hodosi I–VIII. osztályos iskola 50 000 lej.
Bélbori O. C. Taslauanu iskola 59 000 lej.
Galócási Dumitru Gafton iskola 60 000 lej.
Hollói iskolaközpont 60 000 lej.
Maroshévízi Mihai Eminescu Líceum 75 000 lej.
Borszéki Zimmenthausen Iskolaközpont 75 000 lej.
Maroshévízi Sf. Ilie I–VIII. osztályos iskola 50 000 lej
Maroshévízi Miron Cristea I–VIII. osztályos iskola 100 000 lej.
A legkellemetlenebb ezeknél a támogatásoknál az, hogy nem vették figyelembe egyes iskoláknál az oktatás folytonosságát. A Vaskertes iskola esetében például, ha megadták volna az 500 000 lejt, akkor az épületet még az idén átadhatták volna rendeltetésének. Ha pedig a támogatási összegeket márciusban, vagy a nyár folyamán adták volna meg, akkor már saját épületükben tanulhatnának a Vaskertes iskola diákjai.
A pénzügyi támogatás biztosítása érdekében Bukarestben többször is megkerestem Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárunkat, aki el is jött Gyergyószentmiklósra, és városunkba fejtette ki elégedettségét a munkálatok színvonalával kapcsolatban, és ô is megállapította, hogy ezt az iskolafeljavítást támogatni kell. Nem értem, hogy ezt a támogatást most, szerdán miért nem adták meg.
A sok akadályoztatás, a számvevôszéki ellenôrzés arra enged következtetni, hogy egyes magas rangú tisztségviselôinknek érdeke ezen beruházás megakadályozása.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô
Sikeres programot zártak
Az elmúlt szombaton az Inwent praktikánsprogram záró rendezvényére ültek össze a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében. Az ünnepi hangulatot emelte a Gyergyószentmiklósi Szent Miklós Kamaraegyüttes elôadása. Az egész napos rendezvényen jelen volt a Gyulafehérvári Fôegyházmegye részérôl Tamás József segédpüspök, Jens Adler, a német mezôgazdasági minisztérium részérôl, az Inwent projekt vezetôje, Reinhard Neudorfer, a Bajor Parasztszövetség vezetôje, a Hargita megyei mezôgazdasági iroda, illetve a mezôgazdasági minisztérium részérôl Török Jenô, Kastal László, a Szent Benedek Tanulmányi Ház igazgatója. A német vendégek mellett számos volt praktikáns is jelen volt, a díszterem ezúttal kicsinek bizonyult.
Az Inwent az Egyéni kezdeményezések támogatása Románia piacorientált mezôgazdaságában elnevezésű programját 13 évi sikeres működés után Románia EU-s csatalkozása végett befejezi – tudtuk meg. A program a jövôben a Caritas Mezôgazdasági Részleg valamint a Bajor Parasztszövetség szervezésében folytatódik. Az Inwent a fejlôdésben lévô országokban tevékenykedik, tehát egy program lezárását, végét jelenti, de nem a kapcsolat végét – hangsúlyozta több felszólaló is.
Elsôként Tamás József püspök szólt a jelenlévôkhöz, beszélt arról az idôrôl, amikor a változást követôen összeomlott a szocialista gazdasági rendszer, és ilyen helyzetben találták magukat nemcsak a fiatalok. És ebben a helyzetben nyújtottak segítô kezet, mely által talpra tudtak állni, megépíteni saját életünket. Elmondta, Románia csatlakozása az Európai Unióhoz számos új helyzetet, lehetôséget biztosít. A projektvezetô a jövôrôl is szólt, támogatni kívánják a mezôgazdaságot, a vidékfejlesztést. A Bajor Parasztszövetség vezetôje, Reinhard Neudorfer biztosította a praktikánsokat, hogy az ott tapasztaltakkal lehetôségük van egy új gazdaság létrehozására, mezôgazdasági gépekkel, anyagiakkal is tudják támogatni ôket. A kialakult, nagyon értékes, szoros baráti kapcsolatok fontosságát is kiemelte. Török Jenô, a mezôgazdasági iroda megyei és minisztériumi képviselôje is a változás utáni kilátástalan helyzetet elevenítette fel, a kihalt föld szeretetérôl szólt. Elmondta, a fiataloknak a németországi, svájci program gyakorlati szempontból felér az egyetemmel, mert sajnos, akik egyetemet végeznek, nem térnek vissza a földekre. A programot, mely most lezárul, sikeresnek értékelte, hiszen nem egy vállalkozó került ki a praktikánsok közül, illetve azt is elmondta, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Hargita megye a harmadik helyen van az országban a Sapard-programok terén.
Kastal László igazgató ünnepi beszédében hangsúlyozta, támogatóik, barátaik megsokszorozódtak. És talán Fôtisztelendô Barth Ottó plébános és Bálint Lajos érsek úr, a program megálmodói sem számítottak annak idején ilyen jelentôs és szép eredményekre, melyekkel ma büszkélkedhetnek. 1993-ban csupán nyolc személlyel induló program a tizennégy év alatt közel ezernyolcszáz fiatalt számlál, akik részt vettek praktikánsképzésen, közülük többen sikeres vállalkozók, jelentôs számban politikusok, hét polgármesterrôl, alpolgármesterrôl is tudomásuk van. Németországban közel ötszáz praktikáns vett részt mezôgazdasági gyakorlaton, az évek során a Tanulmányi Házban száznegyvennégy tanár készítette fel a fiatalokat német nyelvbôl. Kastal László igazgató a Caritas Mezôgazdasági Alegységének és valamennyi praktikánsának nevében szólt, köszönte az Inwent volt és jelenlegi vezetôinek a hozzáállását, valamint a bajor paraszt- gazdák, és vezetôjük támogatását. Az igazgató köszönetet mondott az egyházmegye vezetôinek az anyagi és szellemi támogatásért, valamint a munkatársainak, akik hittel, bizakodással végzik munkájukat.
Az egész napos ünnepségen volt alkalom visszatekinteni a közösen szervezett praktikánsprogramra, az idei utószeminárium bemutatására. Sor került A romániai mezôgazdaság kihívásai és esélyei az EU-s csatlakozás után címmel tartott elôadásra, illetve Praktikánstól vállalkozóig címmel négy vállalkozást mutattak be. Volt praktikánsok: Mezôsi András és Attila Szentélekrôl, Véron Lóránt Szatmárnémetibôl, Gáll Ginga Szárhegyrôl, illetve Bagosi Gábor Nagykárolyból érkezett, hogy ismertesse mostani tevékenységét.
A magyar és német nyelven zajló rendezvény, melyen Duka Enikô tolmácsolt, sikeresnek bizonyult, és további együttműködésrôl szólt. Kastal László mint mondta, az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében, ugyan lezárul egy korszak, de továbbra is partnereik maradnak a bajor és svájci parasztszövetségek, viszont reformok várhatóak ezen a területen is.
Baricz-Tamás Imola
MPSZ-hírek
Az új honfoglalásról
Sajnálattal tapasztaljuk, hogy Markó Béláék semmit nem tanultak a tavaszi népszavazásból, ismét kommunikációs problémával küzdenek. Tájékoztatjuk ôket, hogy a romániai magyarság a szülôföldjén szeretne jól élni, nem holmi honfoglaló kalandokba keveredni. Hívtak három éve is, hogy menjünk együtt az autonómiáért. Mi mentünk, de ôk nem jöttek velünk, hanem rögtön a választások után letáboroztak Bukarestben, s csak az új kampány kezdetével mozdultak ki onnan. A választási jelmondatukkal egyetlen dolgot sikerült elérni: felbôszíteni a románságot, s ezáltal megnehezíteni mindanynyiunk életét. Ez az elhibázott kampány ismét csak azt bizonyítja, hogy az RMDSZ vezetôi inkább vannak ellenünk mint értünk. Ez lenne a megfontolt, kompromisszumkész párt? Avagy nekik már semmi sem drága, azért a két képviselôi helyért képesek mindent kockára tenni? Kik azok, akik veszélyeztetik az eddigi sovány eredményeket is? Csupa olyan kérdés, amire Markó Bélának és csapatának elôbb-utóbb válaszolni kell.
Ismét az utak állapotáról
A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószentmiklósi Szervezete sajnálattal állapítja meg, hogy minden polgármesteri fogadkozás ellenére az következett be, amire számítani lehetett: a Virág negyedben leaszfaltozott egyetlen útszakasznak mindössze néhány hétig örvendhettek az ott lakók. A drága pénzen megjavított utat a fűtési idény kezdetével máris szanaszét kellett szabdalni, mert alatta futnak a cserére rég megérett fűtés-vezetékek. Ez persze borítékolható volt, csak egy hebehurgya városvezetés lehet képes arra, hogy magatehetetlenségét (harmadik éve nem voltak képesek bár elkezdeni a Virág és Bucsin negyed fűtésrendszerének a felújítását) azzal próbálja leplezni, hogy leaszfaltozza azt az utat, ami alá az új vezetékeket kell majd fektetni. Még szerencse, hogy már csak jó fél év van hátra ennek a dicsôséges vezetésnek a mandátumából!
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Kilencvenöt hét, egy év és tíz hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, a többségében RMDSZ-es képviselôtestület jó- váhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? Jusson eszükbe mindig, amikor felveszik a fizetésüket, hogy tartozásuk van a város felé.
Lóri atya Türben magyart tanít
Miután Rómában egyházi jogot tanult a gyergyóiak által ismert Kémenes Lóri atya, az érsek úr Türbe nevezte ki. Ott nyitott kapu fogadta, s kisvártatva egy küldöttség is felkereste azzal a céllal, hogy magyar nyelvet tanítson az iskolában. Elvállalta. És közben a templomot is javítja, aminek a tetôszerkezetét a Szentlélek tartja össze. Jövôre ismét táborokat szervez, s tervezi, hogy a türi gyermekek rovásírást fognak tanulni a Bucsin aljában.
– Hogy vagy, Lóri atya?
– Sokaktól hallom az efféle kérdésre adott válaszokat: elvagyok, mint a befôtt. Igaz, hogy Türben is az ôszi befôzések ideje van, de aki elvan, mint a befôtt, az kukkintsa meg magát pár hónap múlva, amikor már ráncos a zakuszka teteje is, no meg a lekvár sem pompázik ôszi köntösében... szóval nem vagyok el, mint a befôtt. Három kemény év után, minden itteni nehézség ellenére, szabadon és örömmel ki tudom mondani: jól vagyok.
– Hová helyeztek?
– Augusztus 1-tôl helyezett az Érsek úr Türbe. Érdekes volt. Elôkotortam minden létezô térképet, mert egyszerűen fogalmam sem volt, hol lehet ez a falu. Aztán végül megtaláltam Balázsfalva szomszédságában. De nem csak Tür, hanem Balázsfalva, Péterfalva és Karácsonyfalva is a mi plébániánkhoz tartozik. Ami a lélekszámot illeti, eddig csak papíron sejtem, hogy hányan is lehetnek, mert a vasárnapi szentmisén való részvétel nem ad valós képet. Vagy az a valós kép? Ki tudja? Mindenképp „hivatalosan” Türben 375, Balázsfalván 285, Péterfalván meg Karácsonyfalván: 19 lélek van, ez összesen 679. Nagy szám, de vasárnaponként pl. Türben legtöbb 120-an vannak a szentmisén... és ebbôl 22 ministráns! Ezt örömmel mondom... no meg egy kissé nehéz szívvel is. Mert ezek a gyerekek a sekrestyében köszönnek: Dicsértessék a Jézus Krisztus, de elsô magyar kérdésemre a válasz: „Dar nu înţeleg, papbácsi”.
– Mi fogadott ott?
– Nem akarom soha elfelejteni: nyitott kapu fogadott, és ez sokmindent elmondott nekem szavak nélkül is. Aztán egyik egyháztanácsos egy csokor virágot szorongatott, amit azt hiszem, izgalma folytán át sem adott... csak egyszer megláttam a plébánián egy befôttesüvegbe biggyesztve. Édes gesztus volt. Ezen kívül egy üres plébániaépület fogadott, amit barátaim segítségével hamar be is rendeztünk: ki-ki lemondott bútorairól, már nem használatos dolgairól, és ebbôl berendeztük a plébániát. Otthonos lett, nagyon jól érzem magam benne. Már amennyit itthon vagyok...
– Hogyan kerültél az iskolához?
– Iskolakezdés elôtti pénteken este 10-kor megcsörren a telefonom: fél 11-re érne ide egy 3 fôs küldöttség, fogadnám-e ôket? Természetesen, igent mondtam. Ezután jött a döbbenet: a balázsfalvi magyar iskola sorsáról van szó. Rövidre zárva: ha elvállalom a magyar nyelv és irodalom tanítását az V–VIII. osztályban, akkor megmenthetjük ezt az iskolát. Nem láttam más válaszlehetôséget, mint igent mondani. Tudtam, hogy ez nem fogja növelni amúgy sem túlduzzasztott fizetésem, hisz kevés gyerek van, de amíg 1 magyar gyerek is van, addig hiszem, hogy irodalmunkat és nyelvtanunkat tanítanunk kell... mégha néha magamfajta hályogkovács módjára is...
– Hogyan fogadtak a pedagógusok?
– A pedagógusok elôször úgy fogadtak, mint újonc kis tanárkát, aztán a hírek hamar terjedtek, és napokon belül „domnpörintye” lettem. Mostanra tisztázódtak a sorok, a gyerekek tanár úrnak, a tanárok kollégának szólítanak.
– Milyen a türi templom?
– Templomunkat életveszélyes állapotban találtam, és nem túlzok... amúgy sem stílusom. Gerendák megrothadva, szarufák szétporladva... valóban a Szentlélek tartotta a tetôszerkezetet... de azt hiszem, az elsô hó után már ô is feladta volna. Ezért gondolkodás nélkül, az elôdöm által már tervezett tetôcserét elkezdtem. Nagyon sokat dolgoztunk. Amint megérkeztem az iskolából, azonnal a tetôn voltam, onnan lejöttem, gyors mosakodás után szentmise, majd újra vissza... mert bár jó mesterekkel dolgoztunk, de kellett az odafigyelés. Múlt hét végén felkerült a legutolsó cserép is... Nagy hála van bennem. Tavasszal meg- kezdjük a teljes templombelsôt, hisz siralmas állapotban van. Hogy mindezt mibôl? Remélem, sikerül pályáznom, és megmozgatnom minden érzô szívet... mert nem tagadom, bár egyre kevesebben értenek itt a magyar szóból, de amíg van pár ember, addig mindezt szolgálatként fogom fel, és teszem véreimért.
– Jönnek-e a türi gyermekek táborba a Baricz-kanyarba?
– Minden kétséget kizárva IGEN. Érdekes lesz rovásírást tanítani nekik... de hiszem, hogy a mi hazai környezetünkben a magyar nyelv is édesebben fog csengeni fülüknek... Mert annyira bennük van már a „nem értem” fals tudata, hogy lassan nem is akarnak más nyelvet érteni, mint a románt. Pedig családneveik: Szabó, Tarkó, Nemes stb.
Szívbôl kérem az Olvasókat, a gyergyói jó székely embereket, imáikban ne feledkezzenek meg rólunk! És ha lehetôségeik engedik – remélem nem vagyok túlzottan szerénytelen, ha ezt kérem –, a Gyergyói Kisújság szerkesztôségén keresztül anyagiakkal is segítsenek, mert minden fillérnek jól megágyazott helye van. Isten fizesse, és áldjon minden jóakaratú Olvasót!
Kedves-Tamás Gyopár
Vendégek a tízéves Támasz Klubban
Pénteken délelôtt nyílt napot tartottak az értelmi fogyatékos gyerekek és fiatalok napközis foglalkoztatójában. Jó hangulatban, különbözô foglalkozásokkal ünnepelték a Támasz Klub fennállásának 10. évfordulóját. A fiatalok gyurmáztak, agyagoztak, rajzoltak, gyöngyöt fűztek, ragasztottak, és tevékenységükkel megismerkedhetett bárki érdeklôdô. Az 1997-ben Molnár Judith által indított hétvégi foglalkozás mára már intézménnyé alakult, a megnyitó ünnepségen Csata Kinga, a Támasz Klub vezetôje köszöntötte az érdeklôdôket, ismertette intézményük működését, és köszönte a támogatást illetve kollégáinak a munkát, szólt a nemrég megnyitott védett műhelyrôl is. Kari Attila, a megyei tanfelügyelôség képviseletében szólt, elmondta, a kezdetektôl követi ezt a csodálatos munkát, amit itt végeznek, és amely viszi Gyergyószentmiklós hírnevét, hiszen mindenhol ismerik, elismerik a Támasz Klub nevét, tevékenységét. A tanfelügyelô kitartást, jó munkát kívánt a kis közösségnek, és támogatásáról is biztosította.
Pap József polgármester is úgy látja, van egy szép intézmény, nemes célokkal, ami nagyon fontos, és amelyet támogatni kell. Elmondta, e nélkül a csapat nélkül az ide járó gyerekek, fiatalok elveszett emberek lennének, majd szólt a külföldi támogatókról, akik horribilis összegekkel támogatják az intézményt a fejlôdés érdekében. A polgármester küzdelmes évek sorozatának nevezte az elmúlt tíz esztendôt, mely alatt fáradhatatlanul végezték munkájukat az ott dolgozók. Pap József mint elmondta, az elkövetkezôkben, a jövôben lehet, hogy azon kell gondolkodni, hogyan, miként lehet bôvíteni az intézményt, hiszen mint mondta: itt csodák történnek.
A megnyitó után a Támasz Klubba látogatók betekintést nyerhettek az értelmi fogyatékos gyerekek és fiatalok mindennapjaiba. Meglátogatta ôket Bíró László tanító bácsi volt osztálya, régi barátokként köszöntötték egymást, hiszen korábban több kellemes délutánt töltöttek együtt, a disznólábas foglalkozások kapcsán. A György László tanár vezette gitáros kis csapat is eljött az intézménybe, jó hangulatot teremtve, együtt énekeltek. A fiatalokat ezúttal a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábszínészei is megörvendeztették ôket.
Az ünnepségen a vendégek között köszönthették a Hollandiából érkezô Jan Postot is, aki kérdésünkre elmondta, a kezdetektôl fogva támogatja az intézményt, egy évben legalább kétszer látogatja meg ôket, mint mondta, meghívták, és nagyon fontosnak tartotta, hogy itt legyen az ünnepségen. Jan Post az elért eredményekrôl, a fejlôdésrôl is szólt, ami szemmel látható, és kiemelte a védett műhely fontosságát is. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelô Támasz Klub meghívására dr. Csernus Imre magyarországi pszichiáter is tiszteletét tette. Ô rendszeresen látogat Gyergyószentmiklósra, a pszichiáter szombaton a sportcsarnokban tartott elôadást. Gondolatait, mellyel az ott lévôk szembesültek, az alábbiakban olvashatják.
Én szeretek mosolyogva élni, önök, ha úgy döntenek, éljenek keserűen.
Legtöbben félünk attól, ami más, félünk a másságba belenézni. Jól szeretnénk érezni magunkat, de ez a másság elfogadása, nehéz.
17–18 évesen, ilyen gyerekeket látva, én is megijedtem. Aztán rájöttem, hogy ezek a más emberek, akiket sokan lenéznek, sokkal erôsebbek, mint mi, „normális” emberek. Ki tudják mutatni érzéseiket.
Mi pajzsokat használunk, sokszor még magunknak sem mutatjuk meg, milyenek is vagyunk. Milyenek is vagyunk mi, akik normálisnak valljuk magunkat? Magyarországon például, sokan hagyják, hogy a félelmek erôsebbek legyenek náluk. Így kialakul a görcs. A görcs pedig meg fogja szüntetni az emberi méltóságot. Elvész a gerinc. Félelmeink szolgájává válunk, s a szolga megszűnik önmaga számára embernek lenni. Ki az, aki más? Mi a másság? Ki érzi igazán jól magát? Hol van a mosoly? Ki az erôsebb? Én, vagy a félelmeim?
Ezek a más emberek érzik bánatunkat, feszültségeinket, látják, ha csak megjátsszuk a jókedvet. A normálisak? Sok normális ember érzelmi szempontból nem ember. Nem mer felelôsséget vállalni mind a jó, mind a rossz érzelmeiért, s nem meri azt kimondani hangosan, megmutatni másoknak, hogy érez. Ezért keletkezik bennük gennygóc, ami elôbb-utóbb meg fogja mérgezni.
Pedig a félelem szolgálása nem élet, csak vegetálás. S milyen szájízzel fog meghalni az ilyen vegetáló? A keserűek döglôdnek, vagy nem emberhez méltó módon mennek el. A félelem nem csak a mosolyt szünteti meg, kihatással van a tartásra is. Rengeteg hajlott hátú embert láttam ide bejönni. Pedig tudni kellene: a mosoly mosolyt fog szülni. Ha az ember önmagát meggyógyítja, csak akkor tud a sérültekkel közös nevezôre jutni. A jó csak belülrôl fakadhat, és senki sem nyugodhat bele a társas magányba.
Azt mondta ma valaki, hogy tartanak tôlem az emberek. Nem igaz, csak rám kenik. Önmaguktól félnek. Én csak ajánlatot teszek: békét vagy háborút kínálok. Fejlôdést, melynek akadályozó tényezôje az emberi gyávaság. Elôrelépni nem nehéz, sokkal nehezebb ott maradni, a félelem uralta szinten.
Szükség van szolgákra, de szükség van harcosokra is, lehet választani, de tartsák szem elôtt, mindenki annyit kap vissza, amennyit adott. A cél, hogy jól érezzük magunkat a bôrünkben úgy, hogy ne ártsunk egymásnak, s fôleg magunknak.
Ki a más? Agyi szempontból lehet, hogy mi vagyunk fejlettebbek, de érzelmi szempontból nem mi. Nekünk lenne lehetôségünk a fejlôdésre.
Én szeretek mosolyogva élni, önök, ha úgy döntenek, éljenek keserűen.
Ne higgyék el, amit mondtam. Akarják megcáfolni! Vitatkozzunk! Így döntést hozhatnak. Ha nem akarják, nem baj, megalkuvókra is szükség van. Béke vagy háború. Ezt ki-ki döntse el.
Gondolják meg! Érdemes érzelmi szempontból felnôni, tanulhatnak a „normálisok” azoktól, akiket fogyatékosnak tartanak.
Közeleg a karácsony. Hát én olyan karácsonyt kívánok önöknek, amilyet csinálnak maguknak.
* * *
Rengeteg hajlott hátú embert láttam ide bejönni, jelentette ki dr. Csernus Imre a szombaton tartott elôadásán, ennek kérdeztünk utána a pszichiáternél.
– Igen, sokat, s nem kevesebbet, mint máshol. Vannak olyanok, akik vidámnak mutatják magukat, de nem azok. Ha alaposabban megnézi, aki látni akarja, az látja, a szem félig halott, vagy halott teljesen. Arra a kérdésre, hogy már nem egy lépés-e, nem haladás-e az, ha valaki nem is érzi úgy, de erôt vesz magán, és kifelé mosolyog, dr. Csernus válaszában elmondta, nemhogy haladás, egyenesen hazugság a pajzsok, az álarcok használata. Mert mutatunk egy álarcot, és a környezetünk azt hiszi, azzal rendelkezünk, amit mutatunk, s eltelik egy bizonyos idô, amikor ez kiderül, és akkor ez egy duplán pofára esés.
Csata Kinga mint mondta, nem magáért szervezett ünnepet, az intézményrôl, az oda járó fiatalokról szól. Vegyes érzelmekkel zárja a tízéves évfordulós ünnepséget, a nyílt nap nagyon jól sikerült, sokan látogatták meg az intézményt, de a szombati elôadásra várta a városvezetést, és az intézménybe járó gyerekek, fiatalok hozzátartozóit is. Még tíz évet kívántunk az ünnepen, de Kinga kijavított, ô még harmincat tervez.
Baricz-Tamás Imola
Találkozások másodszorra
Hétfôn délután a Salamon Ernô Irodalmi Kör második közös kötetének bemutatójára került sor. A még nyomdaszagú Találkozások bemutatójára meglepôen sok gyergyói volt kíváncsi. A Szilágyi vendéglô zsúfolásig telt az irodalom kedvelôivel. A jelenlévôk ugyanolyan szeretettel fogadták a Kolcsár Árpád vezette Szent Miklós Kamaraegyüttes fellépését, mint a negyvenöt esztendôs Salamon Ernô Irodalmi Kör jelen lévô, felszólaló tagjait. A Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának centenáriumi ünnepségére kiadott kötetet a Salamon Ernô Irodalmi Kör, a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete, az önkormányzattal közösen álmodták az olvasók asztalára. Bajna György újságíró a kötet társszerkesztôje szólt a jelenlévôkhöz, ajánlta a kötetet, melynek szerkesztôi Bákai Magdolna, Burján Emil, illetve Gál Éva Emese, aki illusztrálta is a könyvet. A Tarisznyás Márton Múzeum jóvoltából, a Karácsony János Selyem utca részlet című festményét felhasználva, szintén Gál Éva Emese képzôművésznô tervezte a borítót is.
Az antológiában megjelent versek, prózák jelen lévô szerzôit szólította mikrofonhoz Bajna György, akik pár mondatos bemutatkozó után munkáikból olvastak fel. András Szabolcs történelemtanár mutatkozott be elsôként, ki mint mondta, már diákkorában látogatta a kört, ahol igazi személyiségek között lehetett, és reméli, nemsokára visszatér az irodalomhoz. A kör gyermekeként mutatta be Bajna György a mára már festészeti diplomával rendelkezô Burján Gál Enikôt, aki, mint mondta, kisded korától részt vett a kör ülésein, szemük elôtt cseperedett fel.
Továbbá Bajna György, Bákai Magdolna, Burján Emil, Eperjessy Kinga, Ferenczi Attila, Gál Éva Emese, Komenitzky János, dr. Kercsó Attila, Bíró László, Györffi Kálmán olvastak fel írásaikból. A családi hangulatban eltöltött közel két óra igazi csemegének számított az irodalom-kedvelôknek.
Mit kérhet e gyűjtemény olvasójától az elôszóírást magára vállaló? – teszi fel a kérdést Bajna György a kötet ajánlásában. – Próbálja úgy értékelni az írásokat, ahogy megérdemlik, szerzôiknek pedig higgye el, hogy nem csak a maguk hiúságát próbálták legyezgetni alkotásaikkal, kicsit mindig büszkék voltak arra is, hogy e városban élnek.
A huszonöt szerzôs antológia megjelenését támogatta a Hargita Megye Tanácsa, Communitas Alapítvány és az F&F International Kiadó és Nyomda. A szervezôk állófogadással zárták a könyvbemutatót.
Baricz-Tamás Imola
Vetélkedôvel emlékeztek
Immár nyolcadik éve, hogy a Fogarassy Mihály iskolában évente megemlékeznek Fogarassy Mihály püspökrôl, vetélkedôt szerveznek, mely során jobban megismerhetik a tanulók iskolájuk névadójának életét, munkásságát.
Idén Fogarassy Mihály püspök halálának 125. évfordulója van. Két rendezvény keretében is megemlékeztek róla. Október 20-án zarándokcsoport koszorúzott a gyulafehérvári ferences-templomban eltemetett püspök kriptájánál. 29-én pedig megszervezték a hagyományos vetélkedôt, amelybe bekapcsolódtak a Vaskertes iskola diákjai is, hiszen abban az épületben, amelyben ma tanulnak a vaskerteses tanulók, az volt a régi központi iskola, ahol a püspök úr is tanult. Iskolánként hat tanuló vetélkedett, de az iskola is bekapcsolódott, hiszen szurkolók is akadtak bôven – tudtuk meg Páll Ildikó tanárnôtôl, a rendezvény szervezôjétôl.
K-T. Gy.
Banner Zoltán Gyergyóban
Pódiumnaplója bemutatására érkezett kedden délután 17 órára Gyergyószentmiklósra a csíkszeredai Pallas Akadémia igazgatójával, Tôzsér Józseffel és fôszerkesztôjével, Kozma Máriával. Úgy tűnik, két nap egymás után túl sok irodalomból a gyergyószentmiklósiaknak. Alig több mint egy tucat ember volt kíváncsi Banner Zoltánra.
Hamar felejtünk, fôleg a közép nemzedék, s ráadásul az utánunk jövôknek sem mentjük át azt, amire pedig érdemes lenne emlékeznünk. A 75 éves Banner Zoltán ilyen személyiség. Nem csak művészettörténészként hagyott maradandót, elôadóművészként is. Gondoljunk csak feledhetetlen pódiumműsoraira a Bartalis, a Horvát Imre, a Dsida-műsorokra, a Lakomára és nem utolsósorban a Petôfi a hídon című elôadásra, amellyel még a messzi Ausztráliában is megfordult.
Az est házigazdája, Bajna György köszöntôje után Kozma Mária beszélgetett az Örvendjetek, némaság lovagjai! című pódiumnapló és számos művészettörténeti munka, illetve művészeti album szerzôjével, a húsz éve Békéscsabán élô Banner Zoltánnal.
A feledhetetlen est azt sugallta: aki kellett, ott volt. A gond az, hogy ezek szerint kevés olyan maradt a városban, akire pedig szükség lenne ezekben az újra nehéz idôkben, amikor a nyelv (és a léleképítô vers) újfent talán a legfontosabb helyre került jövônk szempontjából. Fontosabb helyre, mint bármi más.
Kevesen köszöntötték a 75 éves Banner Zoltánt –, de minden szentmiklósi helyett!
Csángó ételkóstoló és táncház
Különleges élményben lehetett része mindazoknak, akik részt vettek a Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ által – a Pusztinai Hagyományôrzô Csoport meghívásával – szervezett rendezvénysorozaton. A pénteki, október 26-i program Domokos Pál Péter tiszteletére szervezett megemlékezô szentmisével kezdôdött a római katolikus templomban. Ezt követôen a művelôdési központ 39-es termében a pusztinai Nyisztor Tinka ismertette a csángó eledeleket. Sok gyergyószentmiklósi volt kíváncsi a rendezvényre, de még Tekerôpatakról is érkeztek érdeklôdôk: Kolumbán Csilla osztályfônök nyolcadikosait is magával hozta. Nyisztor Tinka, a Szent István Egyesület elnöke elmondta: az egyesület tagjai 1990 óta járják Erdély városait azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben megismertessék a csángó kultúrát, hagyományokat. Nyisztor Tinka Bukarestben tanult, Budapesten doktorált, majd két évig Svájcban folytatta tanulmányait. Ezt követôen hazatért Pusztinára, azért küzd, hogy a moldvai magyarok közösségeiben megszűnjön a kényszerű asszimiláció és a mindent átjáró félelem, biztosítva az ide születetteknek is önazonosságuk szabad vállalását. A gyergyószentmiklósi elôadáson a pusztinai hétköznapi és ünnepi táplálkozásról tartott – ízes magyar nyelven – bemutatót, hangsúlyozva, hogy a táplálkozás szorosan hozzátartozik az életmódhoz. A három fontos ünnepi étrend – a keresztelô, a lakodalom és a halotti tor – ismertetése révén betekinthettünk a csángók szokásaiba, megismerhettük a hagyományok éltetô, összetartó erejét.
Csata Orsolya
A borszéki tábor hozadéka
A Gyergyószentmiklósi Művelôdési Központ szervezésében június 26. és július 3. között Borszéken tartották a III. Képzôművészeti és Kézművestábort. Az ott készült gyerekmunkákból nyitottak kiállítást az elmúlt pénteken a művelôdési központban. Kolcsár Béla, a központ művészeti igazgatója köszöntötte a meghívottakat, a gyerekeket, majd a tábor fontosságáról, céljáról is szólt, elmondta, a gyerekek képzôművészeti és vizuális fejlôdését kívánják segíteni az immár hagyományos tábor szervezésével. A nyári tábort Béres Ibolya tanítónô vezette, aki a bogozás technikájával is megismertette a gyerekeket. Eigel Katalin tanítónô a gyöngyfűzés csínját-bínját villantotta meg, Bíró Zsuzsanna képzôművész pedig a rajzolásra, grafikára, festészetre oktatta a gyerekeket. Az agyagozás Vízi Jenô keramikus irányításával történt.
Balázs József festôművész a táborban való részvételrôl, a közös alkotásban rejlô lehetôségekrôl szólt, felemlegetve a régi pionírtáborokat is. Továbbá a gyerekek képzelôereje fejlesztésének fontosságát emelte ki, melyet e tábor is szolgált, ahol szakemberek vezették a gyerekeket, és tanulhattak olyan látásmódot, amilyent máshol nem. A tábor szervezôinek pedig további táborokat kívánt, olyanokat, ahová sok gyerek kívánkozik.
A táborban részt vevô tizenhét gyerek emléklapot is kapott, de nemcsak errôl fognak emlékezni a Borszéken eltöltött nyolc napra, hiszen barátságok születtek itt, amellett, hogy rengeteg újat tanultak. Jövôre is lesz tábor, biztosított az igazgató, és a táborvezetô azt is hozzáfűzte, nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek a kötelezô tananyag elsajátítása mellett jó esztétikai érzékkel is rendelkezzenek.
Baricz-Tamás Imola
Folton folt
A III. Gránátalma úrihímzô és csipkeverô tábor már a vége felé közeledett, amikor egy mifelénk nem ismeretes kézimunka-ágazat kiállítására invitálták a gyergyóiakat a Delta Tanulmányi Központba. A rendkívül szokatlan, folton folt technikával készült textilkiállításon két külön világ találkozott, de nem egyesült, hangsúlyozta Kissné Portik Irén néprajzkutató, a tábor vezetôje. A délvidéki, karcagi Czimbalmos Ágnes használati és dísztárgyait csodálhatta meg az érdeklôdô. Az Amerikából indult pathwork néven ismert technika Európát is meghódította, a Magyarországon már reneszánszát élô kézimunka-ágazat mifelénk alig ismert. Így Czimbalmos Ágnes munkáinak voltak bôven csodálói; a táskák, különbözô abroszok, terítôk, mellények, újságtartók, kosárfedôk között papírzsepkendô- és ollótartók is kínálták magukat. A harminchat éves hölgy munkája bizonyítja azt, nem kell kézimunkázónak születni, ahhoz, hogy ilyen szinten művelje valaki e csodálatos ágazatot. Az agrármérnök végzettségű Ágnes elmondta, kézimunkázni hatéves korában tanult, azóta mindig foglalkozott valamivel. Pár éve családi tragédia következtében mintegy terápiaként kezdett el ezzel a technikával dolgozni.
A modern lakásbelsôk kiegészítôiként is alkalmazható dísz- és használati tárgyak készítése igencsak idôigényes munka, bizonyította az Ágnes férje által felolvasott Foltvarró férjek sirámai című, jó hangulatú vers is.
Baricz-Tamás Imola
Szalagvágás Alfaluban
Nagy ünnep volt vasárnap Alfaluban. Szent Simon és Szent Judás Tádé emlékünnepén tartották az egyházközösség búcsúját. De idén mást is ünnepeltek. Felavatták az új plébániaépületet.
Az ünnepi szentmisét Tamás József püspök celebrálta, aki a két apostol cselekedeteit mesélte el és értelmezte a híveknek. A szentmise után Andrássy Antal mártír plébános bronzba öntött arcmását áldotta meg a püspök, amely Miholcsa József szobrászművész alkotása. A plakett elôtt Demeter András, a kulturális minisztérium államtitkára mondott beszédet. Majd az egyházközösség, az önkormányzat és a Sövér Elek Alapítvány nevében koszorút helyeztek el.
Ezt követôen a régi plébániahivatal kétszáz éves fennállásának emlékére elhelyezett emléktáblát is megáldotta a püspök, majd az új plébániahivatal épületének megszentelésére, és a szalagvágásra került sor. Az új plébániaépület az egyházközösség, a közbirtokosság, az önkormányzat együttműködésének és Köllô Miklós műépítész terveinek eredménye. Az épület egyben a közbirtokosság új székhelye is lesz. A szalagvágást követôen az érdeklôdôk megnézhették az épületet belülrôl is.
Rancz Enikô
Borvízmúzeum
Ha lassan is, de elkészül a Borvíz Múzeum. Városunk a tavaly ünnepelte az ásványvíz-palackozás 200 éves évfordulóját. Szép, kerek évforduló, amit kellôképpen meg is ünnepeltünk. Az ünnepségsorozat része volt egy kiállítás is, ami érzékeltette az eltelt két évszázadot. Az elgondolás szerint egy állandó kiállítás kellene tükrözze az eltelt idôszakot. Ennyit megérdemel ez a világhírű borvíz. Ebbôl a célból egy kiállítóterem kell, aminek a tervét Kovács Géza építészmérnök el is készítette. A polgármesteri hivatal beszerezte a szükséges anyagokat, és a borvízpalackozó üzem neki is fogott a kivitelezéshez. Sajnos, adott pillanatban a munka megállt, nem lévén szakember, aki folytassa.
Hosszas stagnálás után folytatódik a munkálat, és most már van remény, hogy be is fejezôdik. Az épület tetô alatt áll, ajtó, ablak a helyén.
Ha tényleg elkészül, ez lesz a megye és talán az ország harmadik ilyen profilú múzeuma, a tusnádi és a szejkei után. Igazi turistacsalogató látvány lesz.
Farkas Aladár
A népfôiskola középpontjában a fa áll
Gyergyócsomafalván népfôiskola indul. Október 26-án le is tették az „alapkövet”. Az iskola három területet céloz meg: szakemberképzés a fával dolgozó vállalkozások számára, posztgraduális építész- és mérnökképzés, elôadások minden érdeklôdônek. Ebben az iskolában igyekeznek megismertetni az érdeklôdôkkel a múltbeli építészeti tudást, a helynek megfelelô építkezést, erdôművelést, közösségszervezést és vállalkozás-működtetést. Az iskola középpontjában a fa áll. A Kaláka népfôiskola Makovecz Imre védnöksége alatt fog működni.
A pénteki rendezvény a Maros-parti iskolában kezdôdött, Köllô Miklós műépítész és a falu plébánosa, Ferencz Antal mutatta meg azt az épületet, amely helyet ad a Kalákának. Az épületet 1913-ban szentelték fel, és még 2004-ben iskolaként működött.
Délután kiállítás-megnyitóra került sor a kultúrotthonban. A kiállítás anyaga az Erdélyi Országépítô Kós Károly Egyesülés építészeinek munkáiból, és az eddig szervezett kalákák bemutatásából valósult meg. Olyan épületek terveibe nyerhettünk bepillantást többek között, mint a gyergyószentmiklósi Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületének székháza Köllô Miklós tervei alapján, a remetei községháza Máthé Zoltán tervei alapján, a csíksomlyói Klarissza kolostor Tövissi Zsolt munkája alapján, a csíkkozmási, csíkszentkirályi és a tusnádi kalákák. Ertsey Attila, az egyesülés elnöke szerint ezzel az iskolával egy új építészetet lehet létrehozni a régi mesterek és az új hallgatók egymásra találásával.
Az ezt követô konferencián Szilágyi Imre, Herczeg Ágnes, Bajkó Tibor, Köllô Miklós és Ertsey Attila tartott elôadást.
Az elsô percekben Makovecz Imre üzenetét olvasták fel, aki szerint nemcsak kötelességünk, hanem érdekünk is az erdô védelme és nemesítése, hiszen ez a vidék mindig a fából élt. Éppen ezért szükség van olyan tervekre, amelyek az életet szolgálják.
Ertsey Attila bevezetôjében az elképzeléseket és az iskola terveit ismertette. Hangsúlyozta, a nehéz helyzetben levô Székelyföld problémáit meg kell fogalmazni, és ez alapján ki kell alakítani a jövôképet, aminek középpontjában a hely, a táj, a ház, és a falu fog állni.
Szilágyi Imre az Arbor Famegmunkálók Szövetségét mutatta be. A 2005 elején alapított szövetség célja a kereskedelmi famegmunkáló társaságok segítése és védelme. Jelenleg 124 vállalkozás a tagja. Bajkó Tibor elôadása is a szövetség munkájához kapcsolódott: bemutatta a szövetség termékeinek értékesítési zónáit. Legtöbbet Franciaországba szállítanak. Mint mondta, növekedett a külföldiek bizalma a hazai termelôk és termékek iránt.
Herczeg Ágnes tájépítész kihangsúlyozta, a jelenlegi állapot okait magunkban kell keresnünk. Az elmúlt tíz-tizenöt év alatt radikális tájhasználati változások mentek végbe a környéken. Egyéni áldozathozatallal, a létesülô iskolával létre lehet hozni az önfenntartó tájat, aminek elsô lépéseként vissza kell ültetni az erdôket. Vannak erôforrásaink, amit a megvalósult kalákák is igazolnak. Majd meg kell vizsgálni azt is, mit üzen s hely és a helyiek bölcselete.
Köllô Miklós a székely házról tartott elôadást. A székely házak fából épültek. Eleink empirikusan és logikusan használták a fát építôanyagként, ezért sok régi ház még ma is áll. A székely házat márkajegyként lehetne használni, annak is bizonyítékaként, hogy a vidéken a famegmunkálást nem ma kezdték. Fontos azonban arra figyelnünk, hogy a technológiákat és az építészeti szaktudást felelôsségtudattal felhasználva az itteni érzésvilágba építsünk házakat.
Ertsey Attila arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy ma szükség van az épületek életciklusának vizsgálatára. Az energiatakarékosság kialakítása létfontosságú. Az új életmódra is figyelni kell, amikor székely házról beszélünk, és majd tervezünk.
A szünetekben Herczeg Ágnest és Köllô Miklóst kérdeztük, mit gondol a mai, környékünkre egyre jellemzôbb nyugatias építkezésekrôl.
Herczeg Ágnes: „Hogyha az ember ennek a tájnak a kultúrájával és fejlôdéstörténetével foglalkozik, azt lehet megfigyelni, hogy a tájjal együtt élô és abban benne élô ember mindig a tájnak megfelelô léptékű, és erejének megfelelô léptékű vállalásokat hozott létre. Azt lehet mondani, józan módon gondolkodott. Mindez egy közösségen belül valósult meg. Ennek a közösségnek megvoltak az írott és íratlan szabályai. Nem arról szólt, hogy az egyén kiemelkedjen a közösségbôl, hanem arról, hogy az érdekek harmonizálva legyenek. Ha az említett házakat figyeljük, olyan jelenség, amely arról tudósít minket, hogy elszakadtunk a tájtól, a táj kultúrájától és attól a szociális összefüggéstôl, a közösségi léttôl, ami egy települést jelent. Az építési szabályozások, rendezési tervek a természeti tájat és a kultúrtörténeti értékékeket veszik figyelembe. Ennek komoly betartása féket jelenthet ebben a folyamatban. Valamint tágabb körben nyilvánosságra hozni, hogy ennek a tájnak nagy értéke a kulturális örökségben és magában a tájban rejlik. Ez egy olyan erôforrás, ami ellen hatnak az egyéni építkezések. Jogi, önkormányzati szabályozásokra, építész-szakemberekre, tanácsra és környezettudatosságra való nevelésre van szükség.”
Köllô Miklós: „Ezek az új építkezések nehezen illeszkednek a székelyföldi építkezés képébe, de nem mondhatjuk, hogy rossz házak. Amikor tájjal való összhangról beszélünk, akkor településsel való összhangra is gondolunk. Ha radikálisan megváltoztatjuk a település arculatát, akkor turisztikai vonzereje nem marad fenn. Ha a települések összeépülnek, akkor a tájjal való kapcsolat ismét elvész. Jobb a hagyományokat ápolni, mint idegen elemeket bevonni, ami nem jelenti azt, hogy ezeket el kell zárni, hanem újra kell értékelni, a hagyományos építkezéshez való viszonyunkat, azt, hogy mit kell abból fenntartani, min érdemes változatni. Ezek állandó kérdések. A megoldás az, hogy egyéniségünknek megfelelôen hozzuk ki a legjobbat. A hagyományos szerkezeteket át kell menteni, fel kell eleveníteni, a modern megoldásokat ezzel összeegyeztetni, és ennek piacot teremteni. A népfôiskolának is ez az egyik célja.”
Délután öt órakor a Maros-parti iskola elé hársfát ültettek majd fórumot tartottak a csomafalvi kultúrotthonban.
Rancz Enikô
Sikertelen megbeszélés
Köztudott, hogy idônként összeülnek a Gyergyói-medence polgármesterei és alpolgármesterei annak érdekében, hogy a térség településeinek közös problémáit megvitassák, terveiket egyeztessék, ismertessék egymással az új pályázati lehetôségeket. Együtt sikeresebben pályázhatnak Gyergyószentmiklós és a környezô települések, hiszen legtöbb kiírásban fontos szempont, hogy az elnyert összegbôl létrejött megvalósítás minél több lakos életszínvonalát javítsa. A tanácskozásokat G8 névre keresztelték. Ezeken a találkozásokon született az elképzelés, hogy a Gyergyói-medence települései közösen készíttessék el a térség fejlesztési tervét. A terveket tettek követték, mára már kész Gyergyószék, valamint a községek fejlesztési terve – tudtuk meg Laczkó-Albert Elemértôl, Gyergyóremete polgármesterétôl. A községek vezetôi – megértve az együttműködés fontosságát – évekkel ezelôtt írásban is rögzítették csatlakozási szándékukat. Így jött létre a medencében két kistérségi társulás. A Bucsin–Délhegy– Libán Társulás tagjai Alfalu, Csomafalva és Újfalu községek; míg az Észak-Kelet Hargita Társulást Ditró, Szárhegy, Remete községek képviselôi hozták létre. Gyergyószentmiklós egyik társulásnak sem tagja. Viszont az uniós csatlakozás nyomán számos térségfejlesztési, infrastruktúra-kiépítési programban vehet részt a Gyergyói-medence. Ezért látták és látják fontosnak a további egyeztetések, megbeszélések fórumát, a G8-találkozót egyes települések polgármesterei. Legutóbb Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér vállalta fel a tanácskozás megszervezését, erre meghívót küldött szét október 25-re. A Leader-programot (eu-s vidékfejlesztési program), a víz- és szennyvízhálózat kiépítését és a szelektív hulladékgyűjtést beszélték volna meg a város, illetve községvezetôk. Ha érdeklôdést tanúsítottak volna a tanácskozás iránt. Mivel azonban csupán két község polgármestere jelezte, hogy elfogadja a meghívást, a találkozó elmaradt. November másodikán Ditró polgármestere szervezi meg a találkozót, amennyiben a többi polgármester is idôt szakít erre – tudtuk meg Laczkótól. Közösen tervezni; egymás véleményét, elképzelését megismerve hozni döntéseket eredményesebb. Egy település vezetôjének, a lakosság felhatalmazásával – elvileg a lakosokért – dolgozó tisztségviselônek ezt tudnia kell.
Csata Orsolya
„Ezek a mai fiatalok!”
A Ditrói Kulturális Egyesület művészi alakulatai nemrég példaadóan fogtak össze egy jótékony célú, közös rendezvény érdekében. Az elgondolást hamarosan tett követte: 2007. október 27-én bemutatták rég csiszolgatott műsorukat. Amit eddig külön-külön, egymástól talán függetlenül adtak elô, azt most együtt, csokorba kötve nyújtották át a közönségnek. A siker kettôs volt: a nézôk jól szórakoztak, a begyűlt összeg pedig eljutott rendeltetési helyére.
A közös elôadás gondolata egy diáklánynak, Hankó Kármennek agyában született meg. Fazakas Szilárd, az egyesület alelnöke rögtön felkarolta az ötletet azzal a pontosítással, hogy az elôadás bevétele az egyház anyagi gondjain segítsen, hiszen Ditró apraja-nagyja nemsokára a nagytemplom felépítésének 100. évfordulóját ünnepli, és erre az alkalomra ünneplôbe öltözik a katolikus vallás eme szent hajléka. Bíró Zsuzsa tanárnô, az egyesület elnöke és a ditrói mazsorettcsoport megalapítója (György Hajnal) szerencsés gondolatnak találta az adományozás ötletét.
Ezzel az elhatározással folytak a próbák, ezzel a célkitűzéssel léptek színre a következô kulturális alakulatok: az „Aranyesô” gyerek-néptáncegyüttes (oktató: Fazakas Szilárd), az Exclusive három tánccsoportja (Hankó Kármen vezetésével), a mazsorettes lányok csoportjai (György Hajnalnak és önszervezô tanítványainak csoportja), valamint a színjátszó kör, amely ugyancsak önszervezôdéssel jött létre (tanácsadó: Bíró Zsuzsa).
Mindannyiukat a bizonyítás láza hevítette.
A sok próba meghozta a gyümölcsét: a táncosok csiszoltan, könnyedén, otthonosan mozogtak a színpadon, magukkal tudták ragadni a nézôket. Sikerükhöz nagyban hozzájárult a CD-rôl játszott zene (Farkas Lóránt közreműködésével) és az élô muzsika, amelyet a Ditrói Népi Zenekar szolgáltatott Gál Imre irányításával.
Fontos szerepre vállalkoztak a bemondó középiskolás diákok (Mezei Lehel, Bajkó Viola Réka), akik vázlatosan ismertették a templomépítés mozzanatait, és rímes szövegükbe beleszôtték a soron következô műsorszámokat. (Megérdemeltek volna valamivel több fényt, hiszen sokszor alig látták az összekötô szöveget.)
A nyári fellépéshez viszonyítva a színjátszó csoport szereplése sokkal színvonalasabb volt. A szereplôk érthetôbben, több átéléssel mondták a szöveget; tökéletesedtek a díszletek is. Így Arany János halhatatlan fülemiléje több megszívlelendô gondolatot fütyülhetett a mai szorgalmas pereskedôknek.
Fénypontját az ünnepség a befejezô mozzanatban érte el: Bíró Zsuzsa elnök a ditrói fiatalok pénzadományát átnyújtotta Göthér Gergely segédlelkésznek, aki a hála és az elismerés szavaival köszönte meg a Ditrói Kulturális Egyesület nemes gesztusát…
Hát ilyet is tudnak produkálni ezek a mai fiatalok.
Gergely Géza
Kézcsókom a távolból egy gyönyörű román asszonynak
Úgy-e nem hiszik rólam, hogy odavagyok a „románokért”, hogy hasra esek, valahányszor csak meghallok egy román szót, hogy keresztbe állt a szemem, ahányszor csak meghallgattam Ceauşescut, Iliescut, Constantinescut vagy Băsescut, álljak csak le, mert még a végén azt hiszik, hogy nekem az „escu”-val van a bajom, allergiás vagyok az „escu”-ra, kiütést kapok tôlük…
Á, dehogyis. Én például szeretem Enescut és szeretem Grigorescut…
Viszont, ha csak meglátom az Adrian Năstase arcképét, elkap a düh, hogy arról ne beszéljek, milyen undort érzek, ha a Funar vagy a Păunescu… – nem jó, visszatértem a „scu”-hoz, pedig én Remeşekrôl, és Becalicról akartam beszélni, és egyáltalán mindenkirôl, aki az újságok címlapján szerepel…
Mint korrupciós botrány… haszonélvezôje.
Tudják, mit takar az a szó, hogy korrupció?
A magyar nyelvben csak mostanában kezd divatos lenni, régebb úgy hívták, hogy:
…csaló…
…tolvaj…
…fosztogató…
…útonálló…
…zsebmetszô…
Illetve, úgy általánosítva: gazember.
Erre mondta Markó Béla ezelôtt olyan tíz-tizenkét évvel a Koronában (fentrôl az emelvényrôl, így bele a pofánkba), szószerint idézem: „Nekünk tanulni kell a románoktól!”
Hát… megtanulták…
……………….
De nem errôl akarok beszélni. Állj meg Kálmán, vénülsz, vagy csak kihagy az agyad? A derék székely olvasó itt szórakozni szeretne, te pedig…
Látták-e azt az RMDSZ-es térképet, ahol az elôtérben a Markó Béla arcképe, a háttérben pedig a tökkopasz Románia közepén három „vörös” megye, Maros, Hargita, Kovászna, (a szín is érdekes, Gyurcsány Ferenc nyakkendôszíne, ne gondold… Ne gondold!)…
Egyszóval – kampányban vagyunk.
És erre megjelent, elöntötte a sajtót az RMDSZ „autonómia” – elképzelése. Elképzelése, mondom, mert semmiféle „reális” jövôkép nem fűzôdik hozzá, se gazdasági, se társadalmi, se… hagyjuk.
Kampányban vagyunk, kész! Kell egy térkép. Slussz! Én mutatom fel, szót se! Egységben az erô, a fene egye meg Tôkést!
Azt tudjuk, hogy a Székely Nemzeti Tanács elhatárolta magát az RMDSZ autonómia-tervezetétôl…
Azt tudjuk, hogy a Gyurcsány vezette magyar kormány elhatárolta magát a székely autonómia-törekvésektôl…
Azt tudjuk, hogy a román parlament, kormány és elnökség elhatárolta magát…
az RMDSZ autonómia-törekvésétôl…
És képzeljék el… az EU is elhatárolja magát…
De ez mind semmi, a legfontosabb: györffi kálmán is elhatárolta magát. Ezekkel?! Akkor inkább nem kell!
………………
Álljon csak meg a menet, hát én egy kézcsókról akarok beszélni!
Amit mélyen meghajolva csókolnék a… most figyelj:
Smaranda Enache asszony kezére. Ismerem ôt, gondolom, nem rántaná el a kezét.
Képzeld el, drága olvasóm, ô is elhatárolta magát az RMDSZ kampány-autonómiájától.
Most még jobban figyelj! Azt mondta, hogy: Erdély autonómiáját kellene kivívni, saját parlamenttel, saját önkormányzattal, saját döntéshozatallal…
És azután kellene a régiók önkormányzatáról és autonómiájáról beszélni…
Én pedig… mélyen meghajolva… kezet csókolok.
Tudod, miért?
Mert sokkal inkább szeretnék harminc-harmincöt százalékos kisebbség lenni Erdélyben, mint hat és fél százalékos kisebbség Bukarestben.
Úgyhogy Asszonyom, Nagyasszonyom, bevallom: én nagyon szeretem a román fehérnépeket.
Györffi Kálmán
Kirándulás
Október elején a Caritas Családsegítô Szolgálat munkatársai kirándulást szerveztünk a Gyergyószentmiklóson és Gyergyószárhegyen működô Idôsek klubjába járó tagok számára. A kiránduláson, melynek célpontja a Szent Anna-tó volt, 39 személy vett részt. A nap során azonban több megállót is tettünk.
Meglátogattuk Csíkszeredában a Millennium templomot, ahol közülünk többen még nem jártak. A templomlátogatás során Rezsô Atya nyújtott nekünk segítséget, ismertetve a templom szimbolikáit. Leginkább az alagsorban található játszóház ragadta meg tetszésünket. Nagyon jó ötletnek tartjuk, hogy szentmise közben a szülôk rábízhatják gyerekeiket valakire, aki foglalkozik velük. Tusnádon megálltunk a borvízmúzeumnál. Ez alkalommal nem tudtuk megkóstolni a borvizet, mert éppen felújították a kutat, viszont hazafelé jövet ismét pihenôt tartottunk itt, és akkor megtehettük. A Szent Anna-tóhoz megérkezve már mindenki éhes volt, így nagyon jóízűen fogyasztottuk a magunkkal hozott ennivalót. Ebéd közben a technikának és János bácsi figyelmességének köszönhetôen még magyar nóták hallgatásában is részünk volt. Aztán egy kis ismertetôt tartottam a tó sajátosságairól, és keletkezésének legendájáról, amit a jelenlévôk kiegészítettek az általuk ismert változatokkal. Hogy még kellemesebben teljen az idô, társasjátékokat játszottunk, ami igencsak jó hangulatot teremtett. Majd elsétáltunk a kápolnához, ahol a kis baráti csoportokról külön fényképeket készítettünk. Még a 79 éves, bottal járó Anna néni is kisétált a kápolnához. Hazafelé megálltunk Tusnádfürdôn, ahol körbesétáltuk a Csukás-tavat, és többen a helyi templomba is bementek. A nap csúcspontját jelentette a kirándulók számára, hogy kimentünk a csíksomlyói Szűz Anyához, és végighallgattuk az esti szentmisét.
Hazafelé jókedvű éneklés volt a buszon, és este ugyanilyen jó hangulatban köszöntünk el egymástól a következô klubtalálkozóig.
A kirándulás létrejöttét köszönjük Hargita Megye Tanácsának. E gesztus sokat jelentett idôs embertársaink életében, akik végre kimozdulhattak otthonról, találkozhattak egymással, és jó társaságban tölthettek el egy teljes napot.
Bartalis Kinga
Pityóka-projekt
A pedagógiai lexikon szerint a projekt sajátos témaegység vagy élményegység, esetleg feladatterv, amelynek középpontjában a mindennapi élet valamilyen feladata áll, és hozzákapcsolódnak a megoldáshoz szükséges ismeretek, összefüggések.
A projektmódszer azért hatékony az óvodai nevelésben, mert nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg a dolgok, jelenségek, hanem a konkrétság, a tapasztalat szintjén, ahol a gyermek maga is képes megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. Elônye, hogy cselekvésben fejleszti a gyermek személyiségét, és arra készteti, hogy társaikkal és a szülôkkel együttműködve kutassák a megoldásokat.
Csoportunkban két hétre terveztük a Pityóka-projektet. Az elsô héten, egy reggeli beszélgetô körben, a gyerekekkel közösen megállapodtunk a témában. A téma feldolgozása különbözô kérdéskörben történt. Elsô lépésben a Mit tudnak a gyerekek a témáról (pityókáról)? kérdésre kerestük a válaszokat. Meghallgattuk a gyerekek egyéni véleményét, és otthoni feladatként kapták a szülôk élményeinek megismerését a témával (pityókával) kapcsolatban.
A gyermekek érdeklôdésének felkeltését, a játékos tanulás feltételeinek megteremtését egy másik kérdéssel értük el: Mit szeretnének megtudni a témáról (pityókáról)? Ennek alapján elkészítettük a projekt-térképet, a gyermekek számára érthetô szimbólumok felhasználásával.
A projekthez szükséges források felkutatásában a Hogyan tudhatnám meg? kérdés segített, amikor bevontuk a szülôket is a projektünkbe, egy levél elküldésével, amiben megfogalmaztuk számukra az elvárásainkat.
A projekt ebben a fázisában mi, óvónôk, elkészítettük a tervet, megfogalmaztuk céljainkat, leszögeztük, mi lesz a produktum.
A projekt súlypontja a második hétre esett, amikor a Hogyan tudom megvalósítani? kérdésre fektettük a hangsúlyt. Ezen a héten a tevékenységeket a különbözô nevelési területeken (anyanyelvi nevelés, környezetismeret, gyakorlati tevékenység, művészeti tevékenység, érzelmi-közösségi nevelés) szerveztük meg, amikor a gyermekek egyéni illetve csoportmunkában elégítették ki kíváncsiságukat és tudásvágyukat a témával kapcsolatban.
A pityókáról tanult mesék, versek, énekek, játékok, találós kérdések, valamint különbözô technikák kipróbálása, illetve a begyűjtött anyagok (albumok, fényképek, újságok) nézegetése mellett az egyik legnagyobb élmény a pityóka saját környezetében való megfigyelése volt. Csodálatos élmény volt a pityókaföldön munkálkodó sok apró emberke, ahogy ásták, húzták, szedték a pityókát, örvendeztek minden egyes gumónak. A „nagy munka” után elégedetten, jóízűen falatozták a finom, fôtt pityókát, ami mellé hagyma, túró, vaj is dukált.
A második nagy élményt a Pityóka-projekt produktumának az elkészítése hozta. Erre a napra kiállítást rendeztünk a gyerekek által különbözô technikával elkészített munkákból, és összegeztük a pityókával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat. A nap fénypontja volt a szülôkkel közösen elkészített salátakrumpli és szalmakrumpli. Öröm volt nézni az anyukák mellett szorgoskodó „kis szakácsokat”, akik büszkén kínálták fôztüket. Szemlátomást ôk is jobb étvággyal fogyasztották a saját kezűleg elkészített „gasztronómiai csodájukat”.
Ezúton szeretnénk megköszönni a szülôk önzetlen segítségét, együttműködését a projekt megvalósításában, és azt, hogy gyermekeinknek felejthetetlen élményben volt részük. „Sosem az a fontos, hogy milyen messze, milyen magasra ment az ember, s az sem, hogy milyen nehezen – csakis az, milyen élményeket hozott magával”.
(Karl Lukas)
A Csodavilág Napközi Otthon iskola-elôkészítô csoportjának óvónôi: Szilágyi Mária, Bajtalan Beáta
Az uniós kisebbségi jogok megteremtéséért fogok dolgozni Brüsszelben
Beszélgetés Frunda György szenátorral, az RMDSZ európai parlamenti lista vezetôjével
– Az Európai Parlament jelenlegi képviselôi közül sokan az Európa Tanácsban is kollégái voltak. Hogyan segítheti ez az ismeretség európai parlamenti munkáját?
– Az Európai Parlament képviselôinek legalább negyede korábban tagja volt az Európa Tanácsnak. Együtt dolgoztunk abban a strasbourgi intézményben, amely mindannyiunknak az európai politizálás komoly iskoláját jelentette. A magyarországi EP-küldöttségbôl Surján László FIDESZ-es, Tabajdi Csaba MSZP-s és Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselôk is kollégáim voltak, de a többi uniós tagország küldöttségébôl is vannak munkatársaim.
Ezek az ismeretségek azért is hasznosak, mert amikor célkitűzéseim megvalósítására aláírásokat kell majd gyűjtenem, vagy támogatást kell kérnem, régi kollégáimmal kell majd leülnöm tárgyalni.
Én nem azért megyek Brüsszelbe, hogy egyszerűen csak szavazzak és részt vegyek az üléseken. Ahogy eddig az Európa Tanácsban, az Európai Parlamentben is jelentéseket kell majd kidolgoznom azokon a szakterületeken, amelyekben jártas vagyok.
Az Európai Unió legfontosabb feladata a közeljövôben egy alapvetô emberjogi egyezmény kidolgozása lesz. Össze kell fognunk itthon, és akkor lehetôségünk lesz kezdeményezni egy olyan kisebbségvédelmi rendszer kidolgozását is, amely szavatolja nemzeti közösségünk egyéni és kollektív jogait.
Európában tizennyolc féle autonómia létezik. Romániának, és ezen belül az erdélyi magyaroknak is ki kell dolgoznunk egy autonómia-formát. Ezt a román Parlamentnek kell elfogadnia, és ez számunkra a közeljövô egyik fontos célkitűzése.
– Hogy áll az Európai Unió a kisebbségvédelem terén?
– A kisebbségvédelem az emberi jogok egyik vitatott területe. Az Európa Tanács és az Európai Unió most próbál megegyezni arról, melyiknek mi a hatásköre a kisebbségvédelmet illetôen. Az emberjogi szabályozások nagy részét – beleértve a kisebbségi jogokat is – egyelôre csak az Európa Tanács szintjén fogadták el.
Az Európai Uniónak nincs ilyen jogi dokumentuma. Két lehetôsége van: vagy elfogadja sajátjaként az Európa Tanács vonatkozó jogszabályait, vagy kidolgozza saját szabályozását.
Itt az ideje annak, hogy a jól kidolgozott uniós gazdasági, kereskedelmi, mezôgazdasági és környezetvédelmi szabályozások mellett az EU elfogadjon egy kisebbségvédelmi jogszabályt is. Ez ma még hiánycikk a nagy európai családban.
– Melyek azok a feladatok, amelyeket szívügyének tekint, és amelyekért dolgozni fog az EP-ben?
– Azt a munkámat szeretném folytatni, amelyet Marosvásárhelyen, Bukarestben, Strasbourgban elkezdtem az emberi jogok területén. Ezeket a kérdéseket tekintem szívügyemnek. Az európai parlamenti politizálás tulajdonképpen hasonlít az ügyvédi munkához. Ott nem egy embert kell védeni, nem egyetlen ember jogaiért kell harcolni, hanem egy egész közösségéért. Én ezt a munkát szeretném továbbvinni.
Túl sokat szenvedett Európa, túl sokat szenvedtünk mi, magyarok a nacionalizmus támadásai, a nemzetállami megszorítások miatt. Úgy vélem, a nemzeti kultúráknak meg kell maradniuk, meg kell erôsödniük, és a nemzetállami megszorításoknak el kell tűnniük. Ez nem egyszerű folyamat, mélyebb mentalitásváltásra van szükség.
Brüsszeli jelenlétünkkel ugyanakkor azt is bebizonyítjuk, hogy Románia nem nemzetállam.
– Mit mondana a választóknak EP-képviseletünk fontosságáról? Miért kell ott lennünk Brüsszelben?
Azért kell ott lennünk már most, hogy európai képviseletünk folytonosságát megôrizzük. Azért kell ott lennünk, hogy a minket érintô kérdésekben mi magunk dönthessünk.
Nemrég az Európai Unióban döntést hoztak arról, hogy bôvül az Európai Parlament hatásköre. Új szabályok lépnek érvénybe. A Parlament az Európai Unió költségvetésérôl is dönt, pontosabban arról, hogy mennyi pénz jut a tagországoknak. Brüsszelben lehet lobbizni azért is, hogy bizonyos régiók több pénzt kapjanak, hogy a magyarlakta régiók nagyobb támogatáshoz jussanak. Ezeket az érdekeket senki nem fogja képviselni helyettünk. Ehhez szakemberekbôl álló csapat is kell, amely a képviseletre képes. Ennél meggyôzôbb érvek aligha léteznek. Erre kell gondolniuk azoknak, akik még nem döntötték el, hová tegyék november 25-én a pecsétet.
(X)
Közlemény
Rádióműsort és zenei portált indítunk, Médiabefutó 2008 tavaszán
A Transindex tehetséggondozó és médiapromóciós mozgalmat kezdeményez. Célunk egy többlépcsôs, összefüggô program létrehozása, amelynek lényege, hogy a már felfedezett tehetségek valóban sztárokká váljanak. Promóció, rendezvényszervezés, zenei portál, és nem utolsósorban rádióműsor: ezek az alappillérei annak a többlépcsôs projektnek, amelytôl azt reméljük, új lendületet adhat a romániai magyar popszakmának.
A projekt keretében elsôként egy rádióműsor valósul meg, amelyben a legjobb erdélyi zenéket mutatjuk be. Bekapcsolódnak az Erdély FM, a Star Rádió (Székelyudvarhely), Régió Rádió (Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely), Gaga Rádió (Marosvásárhely), Paprika Rádió (Kolozsvár), City Rádió (Szatmárnémeti), Vox Rádió (Székelykeresztúr), Fun FM és Energy Rádió (Csíkszereda) – további partnereink azonosítása folyamatban van. A rádióműsor címe PopSuli, november elejétôl párhuzamosan hallgatható partnerrádióinkban. A PopSuli várja a régi és új zenekarok jelentkezését a folyamatosan új modulokkal kiegészülô portálján, a www.popsuli.ro-n. Az itt feltöltött zenékbôl szerkesztjük az erdélyi sugárzású rádióműsor tartalmát. A PopSuli hozadéka lesz a negyedévente összeállított erdélyi toplista.
A tehetségkutató megszervezését továbbra is prioritásként kezeljük, de úgy látjuk, ennél többre van szükség. Ideje továbblépni: a Médiabefutó ezért a tehetségápolásra összpontosít.
A további tervek között minôségi hangfelvételek készítése, alternatív kiadási lehetôségek kiaknázása, szakmai képzés, koncertek szerepelnek, és természetesen, nem hagyunk fel a tehetségkutatással sem – 2008. márciusában indul a következô Médiabefutó országos tehetségkutató továbbra is az RMDSZ és a Transindex szervezésében, a Communitas Alapítvány támogatásával.
Balázsi-Pál Elôd, Médiabefutó fôszervezô. 2007. október 24.
Gondolat ÉBRESZTÔ est
2007. október 18-án a negyedik alkalommal rendeztük meg a gondolat-ÉBRESZTÔ est-et a Pro Art Galériában. Eddig a közösség, a történelmi egyházak lelkipásztoraival közösen a hitélet, illetve a drogfogyasztás problémáiról beszélgettünk, ez utóbbit Dr. Ráduly Levente Fűtôl a gyep alá… című elôadása kapcsán tartottuk.
Jelen alkalommal témánk a Szabadság, szerelem kettôse körül forgott. Vitaindítónak a hasonló című filmet néztük meg, utána egy csésze finom forró tea mellett (ami különösen jól fogott az ôszi estén) egy fiatalos, pezsgô és sokoldalú beszélgetés alakult ki.
A résztvevôink, a tizen- és huszonéves fiatalok, jobbnál jobb megközelítésekben és egyre érdekesebb vitában bontogatták ki a szerelem és a szabadság problémakörét, a szabadság viszonyát a szerelemmel, és az 1956-ról szóló film kapcsán az egyén-társadalom viszonyát, a forradalmat. A beszélgetés témája nem volt elôre megtervezett, vagy irányított, hanem spontán módon alakult ki, úgy, hogy lassan a saját problémáink, és helyzetünk, az erdélyi magyar kisebbségi sors és identitás-megôrzés felé terelôdött, mindez fiatal szemmel vizsgálva és vitatva.
A Gyergyói Fiatal Fórum több alkalommal fog fórumokat, elôadást, filmvetítést, szervezni fiataloknak, mert meggyôzôdésünk, hogy minden fiatal véleménye egyformán fontos, és közös problémáinkra csak közös megoldás születhet. Ezeknek a megoldásoknak az ötletbörzéi, vagy szellemi műhelyei a gondolat-ÉBRESZTÔ estek.
Jelen rendezvényünket a Pro Art Galéria és a Kobezol Kft. támogatta, köszönjük nekik.
Minden fiatalt szeretettel várunk (finom forró teával), hogy ébresszük együtt a gondolatainkat!
Madaras Szilárd
Finita la commedia (II.)
(És akkor… mi lesz a komédiásokkal?)
Motto: „Emlékszem például, hogy Gallacher azt igyekezett megmagyarázni Leninnek, hogy az angol parlamentnek sajátságos légköre van, amely még a forradalmi képviselôket is megrohasztja. S példának mindjárt megnevezett egy munkásvezetôt, aki nagyszerű harcos volt, amíg be nem került a parlamentbe, ahol gyorsan megrohadt és áruló lett. Lenin erre nekiszegezte a kérdést: – Ha maga bejutna a parlamentbe, szintén megrohadna?”
Tetszik-e a mottó? Na, mit szólsz, kitôl van az idézet? Na? Na…?
Mi van gyergyói kommunista barátom? Csak úgy jött a „forradalom”, budiba dobtuk a vörös könyvecskét, és mindent elfelejtettünk?
Mi van RMDSZ-élharcosaim? Csak úgy felvettük a vörös nyakkendôt a fekete zakó mellé (ne túlozzál, Kálmán: rózsaszín nyakkendô a szürke zakó mellé!), és nem tudjuk, hogy kitôl van a mottó? Feledékenyek vagyunk, mi, szánilisek, szánilisek…
Na jó, megmondom én, drága jó gyergyói olvasóm, a mottó Rákosi Mátyás bajtárs-elvtárs emlékiratából van. (Különben képzeld csak el, hogy Rákosi pajtás egyedül(!) több nyelven beszélt, mint az RMDSZ összes(!) parlamenti képviselôje együttvéve frundástul, markóstúl, verestóistül, sógorostúl, de folytathatnám a sort a másodvonallal is…)
Na, mindegy, nem ez volt a kérdés.
A kérdés az volt, mi lesz a komédiásokkal, ha te, kedves választópolgárom, átgondolod a helyzetet, és… „rosszul” választasz, ahogy az RMDSZ és Eörsi Mátyás mondaná…
Vagyis nem az „împreună-együtt” mellé ütöd a pecsétedet, elnézést, nem az „új honfoglalás” mellé pecsételsz.
Akkor bizony baj van, írtam a múlt héten: finita la commedia.
(Legyünk komolyak: ha mi választanánk, az RMDSZ kiesne a hatalomból. Azt hiszed, mi választunk? A „la commedia” rendezése a román belügyminisztérium sötét odúiban történik, éppen csak azt ne hidd, hogy ott hozzák a döntést! Na, nem. A döntés úgy történik, hogy megérkezik Bukarestbe a CIA-szakember, és azt mondja: magyar neveket akarunk a román kormányba!, mire a bukaresti belügyis széttárja a kezét, és azt mondja: de hát már nem szavazzák bele ôket a magyarok a parlamentbe, mire azt mondja a CIA-szakember: ejsze én tanítsalak meg titeket, hogy kell választást csalni?! Hát… így állunk.
De, tegyük fel, a CIA-szakember már nem ragaszkodik tovább a magyar nevekhez. Akkor mi lesz a komédiásokkal?)
Tehát, ha vége a komédiának, mi lesz a komédiásokkal?
El ne bôgd magad, drága gyergyói szavazó székelyem, hogy jaj szegény Frunda, és jaj szegény Verestóy…
Na, most itt álljunk meg egy pillanatra!
Azt fogják mondani: mit okoskodik itt ez a györffikálmán, amikor halvány gôze nincs, mi történik Bukarestben?
Maguknak igazuk van: halvány gôzöm nincs. Éppen csak… idézeteket tudok.
Markó Béla például azt mondta: Olyan politikus nincs, aki ellenzékben szeretne lenni, és nem kormányban!
Frunda György például azt mondta: Ellenzem, hogy kötelezô legyen vagyonnyilatkozatot tenni, mert az, hogy ki mennyire gazdag – magánügy. (Most figyelj!) Csak arra lenne jó, hogy a tolvajok tudják: kitôl érdemes lopni…
Antal Árpád parlamenti képviselô például azt mondta: Fáradt, ideges és mérges voltam, ezért reagáltam így: úgysem tudják bizonyítani, hogy én és nem a nagyanyám vezette a gépkocsit (…), különben is felhívom a belügyminisztert… (Mondta a rendôröknek!)
Kezdjük ez utóbbival. Antal Árpád, mivel „fáradt volt” Torda és Kolozsvár között, lakott területen(!) 137 kilométeres óránkénti sebességgel(!) száguldott.
Van fogalmad, mit enged meg egy magyar(?) román parlamenti képviselô magának?
Most csak a 137-es kilométer/óráról beszélek. Képzeld el, ha én félrehúzok a szembeni sávon, és kiengedem a kutyusomat a Trabantból pisilni, és jön ez az (ide írjál állatneveket, kedves olvasóm) 137-tel!, lakott településen!, mivelhogy ô „fáradt”!, és elüti a kutyusomat, hát van fogalmad, hogy veszem a kurblivasat…
De ez csak a kutyusom! Azt képzeld el, ha azt mondja az ötéves kisfiam a lakott településen!, hogy: „apu, állj meg itt egy pillanatra, átszaladok, és veszek egy csokit”, és akkor jön ez a (ide írjál minôsítô jelzôket, kedves olvasóm), 137 kilométer per órával, mivelhogy ô… „fáradt”.
Értjük egymást, kedves olvasóm?
(Tudod, mit mondok? Felhívja a belügyminisztert, és engem bezárnak öt évre, mert „nem vigyáztam a gyerekemre”, és „megrongáltam egy román parlamenti képviselô kocsiját”.)
De, valljuk be, jó dolog magyar nevű román parlamenti képviselônek lenni.
Én például, ha „fáradt” vagyok, félrehúzok, és szundizok vagy három órát – ô nyomja a gázpedált.
Én szó nélkül kifizetem a büntetést, ô ordít a rendôrrel, hogy „felhívom a belügyminisztert”!
Errôl ennyit.
Képzeljük el, ha ezek kikerülnek a hatalomból. Akkor bizony Frundának igaza lesz: a tolvajok megtudják, kitôl érdemes lopni. A rendôr nem az én Trabantomat fogja megállítani, hanem az Antal, a Frunda, a Verestóy (frissen vásárolt) Audiját, mert ott van a pénz! És, mert kikerültek a hatalomból, a fiúk már nem fognak ordítani, hogy „felhívom a belügyminisztert!”. Bizony nem! Fizetni fognak, mint a katonatiszt. Lefizetni!
Éppen csak rosszul fog esni, nagyon rosszul fog esni, fájdalmasan rosszul fog esni nekik, hogy eddig ôket fizették le, most pedig ôk kell „lefizessenek”.
El tudod képzelni, milyen rossz érzés?
Hát ezért mondta Markó Béla, hogy a politikus a kormányban akar lenni, és nem ellenzékben…
(Nyugodj meg, emberek vagyunk, esendôek, hívni fogják a belügyminisztert. Hiszen, hogy is mondta Markó Béla: „A belügyminiszterrel igen kiváló a kapcsolatunk.”)
Györffi Kálmán
’56 Budapesten
Nagybátyám ötödéves műszaki egyetemi hallgatóként 1956. október 22-én délután csatlakozott a műegyetem aulájában csoportosuló diákokhoz. Egy elôkelô második emeleti helyrôl szemlélhette a forradalmi csíra fejlôdését, így az e napi történéseket az ô elmondása alapján próbálom átadni. Egyetemi évfolyamtársai azzal a hírrel érkeztek, hogy Poznanban a szovjet tankok megakadályozták a diákok tüntetését, és halálos áldozatokról is számot adtak. A lázas szervezkedés fô motivációs tényezôje a lengyelországi események híre volt, a 23-ára vonatkozó terv is csupán egy szimpátiatüntetés volt, kiegészítve a diákság – késôbbiekben összeálló – követeléseinek kihirdetésével. „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat.”
Az egyetemi aulában a késô délutáni órákban egymást követték a különbözô felszólalások, a kezdetekben kevés értékes és több kétes értékű, majd az idô elôre haladtával – és egy vezetô felbukkanásával – a szervezkedés célt talált, és eredményesen folytatódott. A kezdeti felszólalások némelyike olcsóbb és kiadósabb menzára vonatkozó követeléseket, míg a Szegeden, pár nappal korábban alakult MEFESZ-tagok jóvoltából a késôbbiek már konkrét, a késôbbi 16 pont „alapjait jelentô” kívánalmakat fogalmazott meg. A hordószónoklásnak egy páncélos ezredes – Marián István – vetett véget, aki a célok és a megvalósításukhoz szükséges konkrét lépések megfogalmazására szólította fel a jelenlévôket. (Marián István egy, a katonai akadémiát a Szovjetunióban kijárt, jó kiállású katonatiszt volt.) Az ô javaslatára halasztották a tüntetést 23-ára, amelynek elôzetes bejelentését is ô szorgalmazta, illetve vállalta magára. A demonstráció lefolyására vonatkozó javaslata az volt, hogy mindenki a saját tanulókörével (22–28 ember) közösen vonuljon, a menet egymás mellett történjen, rendezett sorokban. Egy sorban tíz ember legyen, akik karonfogva vonulnak, és senki idegent nem engednek maguk közé. Az is az ô javaslata volt, hogy az akkortájt gyári gyakorlatukat töltô ötödévesek másnap is menjenek ki a „gyárukba” (nagybátyám, mint gépész hallgató az ikarus-ba) és ismertessék a munkásokkal közösen megfogalmazott követeléseiket, a tüntetés céljait. Ezt azzal a céllal vetette fel, hogy az elôre borítékolható sajtópropaganda ne fordíthassa a munkásokat és a közvéleményt ellenük.
Október 23-án délelôtt az egyetemeken és fôiskolákon a diákság a délutánra meghirdetett tüntetést szervezi. Délután 1 óra elôtt a Kossuth Rádió beolvassa, hogy Piros László belügyminiszter betiltja a tervezett tüntetést. Másfél órával késôbb helyettese, Fekete Mihály a tiltást visszavonó közleményt ismertet – egyebek mellett Marián István közbenjárására. A tüntetés lázában égô diákság rendezett sorokban megkezdi felvonulását. A műegyetemisták a budai rakpart felett haladnak a Bem-szobor felé. A legtöbb forrás szerint a nemzeti színű lobogóból a szovjet mintájú címer kivágása a Petôfi-szobornál történt elôször. A műegyetemisták elsô soraiban menetelô nagybátyám feljegyzései szerint „lyukas zászlót” elôször a Döbrentei téren egy második emeleti teraszon láttak. E pillanattól kezdôdôen a „zászlólyukasztás” gyakorlattá vált. A diákság két helyszínen tüntet. Egy részük – zömében a műegyetemisták – a Bem-szobornál, egy másik – zömében az ELTE bölcsész karának hallgatóiból álló – csoport a Pefôfi- szobornál jelenik meg. A Petôfi-szobornál Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti Dalt, és itt olvassák fel a 16 pontot. Késôbb e csoport is átvonul a Bem-szoborhoz.
Késô délutánra több mint 200 ezer ember követeli a Parlament elôtt Nagy Imre beszédét. Este nyolc órakor elhangzik a hírhedt Gerô-beszéd a rádióban, amelyet a zsúfolásig megtelt Kossuth téren álló kettes villamosok tetejérôl közvetít néhány tüntetô. Mindeközben fiatalok egy csoportja komoly erôfeszítéseket tesz a Sztálin-szobor ledöntése érdekében, egy másik csapat a rádió épületénél követeli a 16 pont beolvasását. A néphadsereg és az ÁVH alakulatait harckészültségbe helyezik az egész ország területén. A Kossuth téren este 9 órakor kezdi meg a beszédét Nagy Imre. A rövid beszéd hatalmas csalódás a megjelent tömeg számára. Onnan a rádióhoz és a Sztálin tér felé veszik útjukat a tüntetôk. A műegyetemisták többsége a rádió irányába tart. Vonulásukat az Astoriánál egy mentôautó zavarja meg, amelynek utasai a fehér köpeny alatt géppuskát markolászó ÁVH-sok. Este 21.37-kor végre sikerül ledönteni a Sztálin-szobrot, amelyet a Blaha Lujza térre vonszolnak. Este 11-re kiürül a Kossuth tér. Eközben a Székesfehérváron állomásozó orosz csapatok megkapják a bevonulási parancsot pestre. A Rádiónál a védelmére kirendelt piliscsabai lövész- és harckocsi-zászlóaljának katonái elvegyülnek a tömegben. Az épületbôl tüzet nyitnak rájuk, egy tiszt meghal, többen megsebesülnek. A katonák nagy része ekkor átáll a tüntetôkhöz, és elkezdôdik a tűzharc, s a hajnalig tartó ostrom. A források többsége nem számol be arról, hogy a piliscsabai zászlóalj megérkezése elôtt már elhangzottak lövések. Nagybátyám feljegyzései szerint az elsô áldozat nem a katonatiszt volt, hanem egy diáklány a múzeumkertben.
Az este folyamán több katonai intézményt támadnak meg a felkelôk. A felkelés fegyveres leverésére Apró Antal vezetésével megalakítják az MDP KV Katonai Bizottságát.
Október 24-én hajnalban az MDP KV újjáválasztja a Politikai Bizottságot, és javaslatot tesz Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésére. A felkelést ellenforradalomnak minôsíti. Fél ötkor a Lakihegyrôl sugárzó a Kossuth Rádióban közzé is teszik a Minisztertanács álláspontját „a fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadásáról”.
Hajnali 4 óra körül megérkeznek az elsô szovjet páncélos egységek Budapestre. Az egyenesen a Rádióhoz érkezô szovjet egységek azonnal tüzet nyitnak az ostromlókra, ám reggelre az épületet elfoglalják a felkelôk. A harcokban sok fiatal életét veszti, majdnem egy tucat ÁVH-s is elesik, négyet pedig az épület elfoglalása után kivégeznek. A szovjet támadás idôpontjában sok fiatal – köztük nagybátyám is – elhagyják a helyszínt, mert nem jutnak fegyverhez.
Háromnegyed kilenckor Nagy Imre kihirdeti a statáriumot. Délelôtt közel 400 felkelô megtámadja a Kossuth Tüzér Tiszti iskolát. A kialakult tűzharcban több ember életét veszti. A Roosevelt téren felvonuló tüntetôkre a BM épületét védô ÁVH-sok tüzet nyitnak, sok a halálos áldozat. Józsefvárosban és Ferencvárosban sorra alakulnak meg a felkelô csoportok. Az ÁVH egységei városszerte célzott lövéseket adnak le a járókelôkre, és sortüzeket nyitnak civilekre. A Péterffy kórház felôl véradásból távozó csoportra – köztük nagybátyámra és édesapámra – a Baross térnél tüzet nyitnak. A szálloda forgóajtaján ugranak be, akik tudnak, többen életüket vesztik.
Este háromnegyed kilenckor Kádár éles szavakkal ítéli el a felkelést, amelyet ellenforradalomnak nevez el.
A soroksári tüntetés vérengzésbe torkollik, a szovjet harckocsik tüzet nyitnak, sok a halott. A Honvédelmi Minisztériumot több hullámban támadás éri.
Az elsô 24 órában csaknem 250-en halnak meg az utcai harcokban, s a legtöbben, majdnem 100-an a VIII. kerületben.
Apró Antal utasítást ad ki az összes járási, megyei, városi végrehajtó bizottságnak az alábbi szöveggel:
„A párt központi vezetôsége, a kormány, együtt Budapest öntudatos munkásaival, mindent megtesz, hogy a fasiszta csôcselék rablását, fosztogatását megakadályozza.”
Az ezt követô napok eseményeit rövidített formában, kronológiai sorrendben, az internetes források „ollózásával” gyűjtöttem:
Október 25-én már sok helyszínen folynak a véres harcok.
Reggel fél hétkor a rádió ismerteti a minisztertanács közleményét: az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták.
Délelôtt 11 órakor az Astoriánál 10 ezer ember gyűl össze, s a Parlament elé vonul, ahol az épületet védô szovjet katonákkal fraternizálnak. Egy negyed óra múlva újabb szovjet tankok érkeznek a Kossuth térre. Ekkor a Földművelésügyi Minisztérium tetejérôl, az elôzô nap lôállást elfoglaló irreguláris egységek tüzet nyitnak a tüntetôkre.
Fél egykor lát napvilágot a MDP Politikai Bizottságának a közleménye: Gerô leváltása, Kádár kinevezése elsô titkárrá. A felkelôk tüzelôállást foglalnak a HM-et környezô épületek tetején, s lôni kezdik a szovjet egységeket, akik komoly veszteségeket szenvednek. Súlyos harcok kezdôdnek a Korvin köznél is. Ezen a napon, a Kossuth téri vérengzéssel együtt kb. 120 ember hal meg az utcai harcokban.
A képeken látható, elôre eltervezett, véres gaztettrôl napokig egyetlen szót sem ejtettek a rendszerhű, központi tömegtájékoztatási eszközök, például a Magyar Rádió és az MDP lapja, a Szabad Nép. A forradalom legtöbb halálos áldozatot követelô sortüzérôl a Magyar Nemzet című napilap tesz rövid említést másnap.
26-án az MDP KV folyamatosan ülésezik a nap folyamán, a Katonai Bizottság tagjai a felkelés leverését követelik. Este fél hatkor közzéteszik a rádióban az Elnöki Tanács amnesztiarendeletét, amely azokra a felkelôkre vonatkozik, akik este tízig leteszik a fegyvert. Aki tovább harcol, szól a rendelet, azt kíméletlenül megsemmisítik.
Megalakul a Széna téri csoport, vezetôjük a legendás Szabó bácsi lesz. Elsô tevékenységük a barikád építése vagonokból, s kilônek egy szovjet páncélautót.
XII. Pius pápa üdvözli a felkelést, és imára szólít fel annak gyôzelmére.
27-én 11 órakor a rádió ismerteti az új kormány névsorát. Mikojan és Szuszlov az MDP Politikai Bizottságával megtárgyalja Kádár beterjesztett javaslatai: tűzszünet, szovjet csapatok kivonása, ÁVH feloszlatása.
A Kilián laktanyába beszorult Maléter megsegítésére egy századot küldenek a Kossuth Tüzér Tiszti Iskoláról, de a növendékek megtagadják a parancsot. A Honvédelmi Minisztériumban elkészítik a fegyveres felkelési gócok felszámolásának tervét.
A Széna téren tűzharc kezdôdik a felkelôk által zsákmányolt szovjet páncélkocsi és a Petôfi Akadémia ôrsége között, öten halnak meg Az Üllôi úton megtámadnak a ferencvárosi felkelôk egy szovjet egységet, s megölnek 10 katonát. Gyurkó Lajos vezérôrnagy elrendeli, hogy a térségben lévô forradalmi megmozdulások leverésére repülôket is be kell vetni.
28-án Hajnalban a szovjet katonai vezetés elindítja a támadást a Korvin köz ellen, de kudarcot vallanak, a felkelôk megsemmisítik a harckocsikat, így a magyar gyalogsági rohamot is törlik.
Délután kettôkor az új kormány leteszi az esküt, Nagy Imre lesz a miniszterelnök. Este fél hatkor beszéde a rádióban: szovjet csapatok azonnali kivonása a fôvárosból, ÁVH felszámolása, általános amnesztia, Kossuth-címer, március 15-e nemzeti ünnep, az erôszakos téeszesítés leállítása.
29-én éjszaka kimenekítik az országból a sztálinista csoport néhány tagját családtagjaikkal (Gerô, Hegedűs, Bata, Piros, Andics).
Varsóban több ezer egyetemista tüntet a magyar nagykövetség elôtt a forradalom mellett. Kitör a szuezi háború.
Ha cinikus lennék még azt is mondhatnám, hogy a Honvédelmi Minisztérium központi lapjában e napon megjelent alábbi írás, akár ma is születhetett volna Budapesten.
„Hazudták, hogy szabad nép vagyunk, hazudták, hogy jól élünk, hazudták, hogy „tiszta lapot” nyitunk az ország történetében. S kegyetlen erôvel követelték, hogy sárbatiporva nemzeti büszkeségünket, azt higgyük el, azt cselekedjük vakon, bután, elkábulva, ami ellen becsületünk minden porcikája sikoltozva tiltakozott.”
Megkezdôdik a Köztársaság téri pártház közel három órán át tartó ostroma. Az ÁVH-sok a sebesülteket hordó mentôsökre is tüzelnek. A harcokban számos felkelô veszti életét, a tömeg több védôt meglincsel.
Délután fél háromkor Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszűnését, s koalíciós kormány létrejöttét. A kormány elismeri a forradalomban létrejött, helyi önkormányzati szerveket. Sorra alakulnak újjá a pártok: FKgP (Kovács Béla), SZDP (Kéthly Anna), Nemzeti Parasztpárt (Erdei Ferenc).
A rádióban elhangzik Örkény István nevezetes nyilatkozata: „A rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtottunk végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.” (Akinek esetleg ismerôs ez a szöveg a közelmúltból, ne keressen párhuzamokat.)
31-én hajnalban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány a katonatanácsok és a felkelôcsoportok képviselôibôl. Délben az utolsó szovjet harckocsi is elhagyja Budapestet.
Nagy Imre beszédet mond, utána a Kossuth Lajos téren bejelenti, hogy tárgyalások kezdôdtek a Varsói Szerzôdésbôl való kilépésre, s a szovjet csapatok teljes kivonására, október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja.
Az MDP megszűnik, s létrehozzák az MSZMP-t (Magyarország jelenlegi, nagyobbik kormányzó pártjának jogelôdjét).
Éjszaka újabb szovjet egységek kelnek át a határon. Moszkvában elôkészítik a Forgószél fedônevű hadműveletet a Magyarország elleni katonai akcióra, amelynek felelôse a VSZ fôparancsnoka, Konyev marsall.
1-jén Budapesten konszolidálódik a helyzet, véget érnek az utcai harcok.
A Honvédelmi Minisztérium intézkedik az újabb hullámban bevonuló szovjet csapatok mozgásának felderítésérôl.
Nagy Imre este nyolc elôtt beszédet mond a rádióban, s bejelenti a semlegességet. Este 10 órakor leadják Kádár beszédét is, amelyet reggel rögzítettek, s dicsôséges forradalomnak nevezi az eseményeket. Kádár ekkor már Tökölrôl Moszkvába repül.
A szovjet csapatok körbeveszik az összes magyar repülôteret. Az esztergomi légvédelmi tüzérosztály ütegei tüzelôállást foglalnak a Juta-dombon.
A Korvin köziek új parancsnoka Pongrácz Gergely.
Moszkvában az SZKP KB Elnökségi ülésén Szuszlov a katonai beavatkozás mellett tör lándzsát. Brezsnyevék kidolgozzák Münnich és Kádár „kimentését”.
2-án Nagy Imre többször tiltakozik Andropovnál a szovjet csapatmozgások miatt. Kádár Moszkvában részletesen beszámol a magyar eseményekrôl, újra ellenforradalomról beszél.
Apró, Marosán és Nógrádi elmenekülnek Budapestrôl Tökölre, a szovjet parancsnokságra.
Király Béla és törzse kidolgozza a fôváros védelmének rendszerét. A bevezetô utakhoz egy-egy üteget vagy tüzérosztályt helyeznek, s katonai repülôkrôl tovább folytatják a szovjet csapatmozgás figyelését.
A szovjet hadsereg magyarországi fôhadiszállását Szolnokon rendezik be. Konyev marsall is megérkezik Moszkvából, és részletesen ismerteti a vasárnapi invázió részleteit.
Este 7 órától Hruscsov Titóval tárgyalt Brioni szigetén, s ismerteti vele a magyarok elleni támadás tervét. Telefonon beszélnek Mao Ce-tunggal, aki szintén támogatja a katonai beavatkozást.
3-án átalakul a Nemzeti Kormány. Az új koalíciós kormányból eltűnnek a Rákosi-érához és a sztálinizmushoz köthetô személyek, viszont bekerülnek az újjáalakult pártok képviselôi.
A szovjet delegáció a Parlamentben ígéretet tesz a csapatmozgások felfüggesztésére.
Budapest körül Maléter védôövezetet alakít ki. Este nyolc órakor hangzik el a kiszabadult Mindszenty József beszéde a rádióban.
Este 10-kor Szerov tábornok, a KGB vezetôje letartóztatja Malétert és a magyar kormányküldöttséget Tökölön. Az akcióban magyar ÁVH-sok is részt vesznek.
4-én hajnalban megindul az invázió. Nagy Imre drámai beszédet mond a rádióban, majd közleményben hirdetik ki a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását. Nagy Imre családjával és munkatársaival a jugoszláv követségre menekül, menedékjogért. A nemzetôrség reménytelen, de hôsies küzdelembe kezd a rettenetes túlerôvel – és a kormány akaratával – szemben. Az ENSZ BT tagok egy része felszólítja a Szovjetuniót a hadművelet leállítására, de az oroszok e felszólítást pontosan annyira veszik komolyan, mint kibocsátóik, így akadálymentesen végbemegy a forradalom véres leverése.
Két gátlástalan gyilkos a sok közül:
2007: Hogy mi a helyzet 51 évvel ezután Budapesten? Azt nem mondhatom, hogy hasonló, de azért „jó úton haladunk”. Hogy hogyan emlékeztünk meg több tízezer meggyilkolt, bebörtönzött, tönkretett hôsünkrôl? Nagyon is! Elôször is tiszteletünk jeléül egy csodálatos emlékművet emeltünk nekik a felvonulási téren, amelynek „mondanivalóját” az alkotó (és megrendelôje) utólag azért kitalálta és publikálta is. Ezt a legnagyobb empátiával is csak ocsmánynak és kegyeletsértônek nevezhetô rozsdahalmazt oda tettük néhány méterrel a háromszázvalahány-milliós idôkerekünk mellé, amely éppen addig volt működôképes, amíg közpénzünkön kifizettük. Ugyanezen helyszínen kapott helyet október 23-án az egyik – rém gyenge – „állami ünnepség” és kiállítás is. Megközelíteni azonban mindaddig nem lehetett, amíg a fenti gyilkosok jogutódai meg nem koszorúzták a rozsdát és odébbállásuk után el nem vitték az ünneplôket az ünneptôl távoltartó kordonjaikat és a velük együtt mozgó néhány ezer rendôrüket. A tavalyi év után idén is kijelenthetjük: a nemzeti ünneprôl csak a nemzet volt kizárva, mindenki más ünnepelhetett. Biztosan mindenki emlékszik rá, mi történt tavaly ilyenkor. Valami megmagyarázhatatlan csoda folytán az idén nem kaptak annyian kedvet a köztéri ünneplésre, mint tavaly. Azért szerencsére voltak, akik nem riadtak meg és színvonalas beszédet tartottak zárt környezetben. Kár, hogy így történt, mert idén is szívesen megnéztünk volna egy jó darabot élôben.
És hogy én mit ünnepeltem október 23-án? Egy porból és megaláztatásból fejét büszkén felemelô nemzet emlékét. Sok tízezer bátor fiatalt és az ôket támogató, vagy velük harcoló idôsebbeket. A szabadságért és egy boldogabb, igazabb világért fegyvert fogó névtelen hôsöket, akiknek saját életük sem volt elég drága. Akik minden áldozatot meghoztak a hazugság, álnokság és gyűlölet elsöprése érdekében. Fiatal katonákat, akik nem fogadták el gyilkosok gyilkolásra vonatkozó parancsait. Néhány orosz katonát, akik fegyverüket visszafordították. Véradókat. Az utcán kihelyezett dobozokba pénzt betevôket. A menekülôket befogadókat. Egy erkölcsileg ép nemzeti többség (vagy talán csak kisebbség) emlékét. És legutolsó sorban a forradalom nevezett politikai „vezetôit”, akik még e rövid szabadságharc harmadik, negyedik napján is lövették a bennük bízókat, a mindannyiunk szabadságáért harcolókat.
Végezetül egy kéréssel fordulok szeretett gyergyói nemzettársaimhoz. Azzal a kéréssel, hogy mielôtt elhamarkodott ítéletet mondanának a jelenleg valóban nem virágkorát élô Budapestrôl, gondolják át Örkény István alábbi sorait, amelyeket az 1956. október 23-i eseményekre emlékezve vetett papírra: „A Múzeum-kertben a menekülôk kikerülték a virágágyakat, de az utcára érve felgyújtottak két autót. Ezeket jól összeszidtuk, mert még egyikünk se tudta, hogy már felkelôk vagyunk.”
g. l. Budapest
KisAsszony
A férficsábító hálószoba 5 titka
Találkozgattok, de szeretnéd, ha éjszakára is maradna? Vagy a jelenlegit szeretnéd újra és újra meghódítani? Fogadd meg a tanácsainkat, és hódíts!
Menj be a hálószobádba, feküdj az ágyra, és csukd be a szemed: hogy érzed magad? Mit szeretnél változtatni? Mi zavar a szobában? Mit cserélnél le? Ha átgondoltad, akkor már most mondjuk: a hangulatjavítás nem pénz kérdése! És mielôtt legyintenél, hogy nem ezeken az általunk ajánlott apró változtatásokon fog múlni a szerelmi életed felvirágoztatása, ajánljuk, hogy próbáld ki!
1. Takaríts!
A takarítás energetizáló folyamat. Söpörj ki, moss le, fess át, így megtisztíthatod a múlt poraitól a szobát. Tiszta szobában mindenki jól érzi magát.
2. Csiki-csuki
A hálószoba intim magánszféra, ezért csukd be az ajtót, ha vendégeket fogadsz! Ha pici a lakásod, gyakran fogadsz látogatókat, és ha az ágyad épphogy csak el van különítve, használj függeszthetô diszkrét textilt vagy paravánt. Nemcsak térbontó funkciójuk van – az így elkülönített rész a te kis kuckód –, hanem jelzésértékű is a látogató számára.
3. Flóra-fauna
Az ágy a te pihenôhelyed legyen, ne a macska játszóhelye! Ha nem szeretnél „tüskés” viselkedést, mellôzd a szúrós növényeket, például a kaktuszt. Válassz puha, virágos növényeket, lehetôleg élénk színűeket! A feng shui szerelemserkentô szellemiségét segítik a szônyegek is, sôt nem elhanyagolható az ágynemű színe sem, ne válassz élénk színeket.
4. Az ágy, és ami körülötte van
Minthogy a napunk egyharmadát alvással töltjük, ne legyen káosz a szobába! Az álmosan unatkozó, néhány napos szennyes sem a vágy élénkítésében, sem a tökéletes pihenésben nem segít.
És hogy milyen legyen az ágy? Túl nagy semmiképp, az ugyanis a partnerek eltávolodásához vezethet. Mindenképpen rendelkezzen fejtámlával, és csak az érintkezzen a fallal, tehát az ágy legyen körbejárható! Ha párban élsz, a matracot mindig közösen vegyétek! Lehet, hogy a fájós gerinc keményebb matracot igényel, de ez nem feltétlenül igaz a partneredre is!
Sokan szeretik telepakolni az ágyat díszpárnákkal is, de gondolj bele, esténként ki szereti holt fáradtan lepakolgatni ôket? Amennyiben azt is nehezen oldod meg, hogy ne fulladj bele a dísztárgyakba az apró lakásban, úgy a kevesebb-több elve érvényesüljön, és inkább az ágy mintájával variálj! Egyszerű, világos vonalvezetés jellemezze, a színeket pedig bátran használd! A vörös és a bordó szexi szín, de a hálószobában is módjával alkalmazd: inkább variáld fehérrel, törtfehérrel és pasztellszínekkel, amelyek a nyugodt alvást is támogatják.
5. Tiltott zóna
Garantált vágycsorbító a tévé, a videojáték, a számítógép és vele az internet, ezért jobb, ha a dolgozószobát nem a hálóban alakítod ki. Ugyancsak mellôzendôk az üveg- és fémtárgyak, ezek ugyanis törékenyek, a hálónak pedig puhaságot, kényelmet és kényeztetô hangulatot kell közvetítenie. Mellôzd az olyan képeket, posztereket, amelyeken harciasság, agresszió uralkodik, és amelyek alapvetôen félelmet kelthetnek!
Ez a közeg a pihenésért és a szerelemért van, a nagyiról és a vicces olasz fagyiárusról készült fotók is mellôzendôk. Ha mégis ragaszkodsz ahhoz, hogy valamilyen fotó legyen a helyiségben, akkor valamilyen bensôséges hangulatú képet válassz! Kerüld az erôs fényeket is, inkább nagyobb burás asztali- és állólámpa kerüljön a hálóba!
Pulykamell csípôsen pikáns raguban
Hozzávalók: 60 dkg pulykamell, 1 közepes vöröshagyma, 1 szál sárgarépa, 1 szál gyökér, 1 kisebb zeller, 20 dkg szeletelt gomba, 10 dkg ecetes erôs almapaprika, 2 dl fôzôtejszín, só, bors, olívaolaj.
Elkészítés: A hagymát apróra szeleteljük és kevés olajon üvegesre pirítjuk, majd rádobjuk a felkockázott pulykamelleket. Amikor már kifehéredett a hús, akkor sózzuk, borsozzuk, és rádobjuk a felszeletelt gombát, aztán úgy 10 perc múlva a vékony csíkokra szeletelt zöldségeket. Amikor a zöldségek már megpuhultak – de csak olyan ropogósra –, akkor tegyük bele a kicsumázott almapaprikát, és öntsük hozzá a tejszínt. Most már csak fel kell forralni, nem kell hosszasan fôzni. Sült burgonya vagy rizs illik hozzá.
Megjegyzés: Az almapaprika, a gomba, a zöldségek és a tejszín együtt egy igen izgalmas, és csípôsen pikáns ízkombinációt eredményez.
Egészség
Hol fáj a hasad?
Megmondjuk, mi a betegséged!
Attól függôen, hogy a hasad hol, milyen erôsen és hogyan fáj, megmondható, hogy milyen betegséggel küzdesz. Nézd végig pontosan tünetenként!
Ôsszel jön a fekélyszezon!
A fájdalom helye és jellege fontos segítséget nyújt a diagnózis felállításában. A felhasban érzett éles vagy görcsös fájdalmat legtöbbször gyomor- vagy nyombélfekély váltja ki. Míg gyomorfekély esetén a fájdalmat éhség provokálja, és az evés enyhíti, addig nyombélfekély esetében a panasz étkezés után hozzávetôleg fél órával kezdôdik. Mindkét esetben hasznos segítséget nyújthatnak a különbözô savkötôk. Mivel ezek a készítmények recept nélkül is kaphatók, nagy a kísértés, hogy a beteg önmagát kezelje, és ne forduljon orvoshoz. Ha azonban a tünetek rendszeresen visszatérnek, mindenképpen szükséges a kivizsgálás, aminek része a nyelôcsô- és gyomortükrözés is.
Fontos! A fekélybetegség kialakulásában a stressz és a rendszertelen étkezés kulcsszerepet játszik. Tartós gyógyulás csak életmódváltással érhetô el.
Ha a baj a bélben van
A has középsô részén jelentkezô, általában görcsös fájdalom legtöbbször bélnyálkahártya-gyulladással függ össze. Sokszor kíséri hasmenés, ami nyákos, olykor véres is lehet. A beteg legtöbbször lefogy, kedélyét nagyban rontja az állapota miatti szorongás. Fontos a mielôbbi és részletes kivizsgálás. Vastagbél-tükrözéssel szövettani mintát vehetnek a bélfalból.
Tipp: mivel bélgyulladást élelmiszer-allergia is okozhat, érdemes minden esetben allergiavizsgálatot is végezni!
Epés panaszok
Az epegörcs a jobb bordaív alatt émelygéssel együtt járó, görcsös fájdalom, amit legtöbbször zsíros étel vagy alkohol fogyasztása okoz. Sok esetben a páciens pontosan tudja, hogy milyen ételeket kell kerülnie.
Gyakori tünet a káposzta- és hagymafélék fogyasztása után jelentkezô puffadás. Az epehólyag gyulladása, az epe besűrűsödése vagy az epekôképzôdés ultrahanggal megállapítható.
Hasnyálmirigy-gyulladás
A fájdalom övszerűen jelentkezik a köldök fölött és a hát alsó részén, általában kiadós étkezés vagy alkoholfogyasztás után. Émelygés, hányás – mint minden hasi fájdalom estén – elôfordulhat. Hasi ultrahang- és laborvizsgálat igazolja a diagnózist. A betegség legtöbbször kórházi kezelést és esetleg műtétet igényel.
Vesegörcs
A vesekô vagy vesehomok kiváltotta görcsös fájdalom étkezéstôl függetlenül, sokszor villámcsapásszerűen jelentkezik. A fájdalom helye nehezen meghatározható, és nagyon heves lehet. Deréktájról indul, és típusos esetben a külsô nemi szervekbe sugárzik. Kísérheti kínzó vizelési inger is. Hányingerrel és hányással is járhat. Az elsô esetben mindenképpen részletes kivizsgálás indokolt: hasi ultrahang-, urográfia, laborvizsgálatok. Hosszú távon a bô folyadékbevitel, a kô fajtájától függôen bizonyos ételek kerülése és gyógyszeres vesekôoldás megelôzheti az ismételt rohamokat. Amennyiben szükséges, ultrahangos kôzúzás vagy műtéti kôeltávolítás végezhetô.
Nôgyógyászati betegségek
A köldök alatti terület – alhas – görcse legtöbbször nôgyógyászati eredetű. A fájdalom hasonló a menstruáció alatt jelentkezô panaszokhoz. Kísérheti hányás, hasmenés és rendellenes vérzés is. Nôgyógyászati vizsgálat, hasi és hüvelyi ultrahang felfedheti, ha petefészekciszta, mióma, gyulladás, méhen kívüli terhesség vagy más elváltozás áll a háttérben.
Ha nem a hasban van a baj
A hasi fájdalmat gyakran kíséri hányás vagy hasmenés akkor is, ha a fájdalom kiváltó oka nem a gyomor-bél rendszerben van. Ezért bizonyos esetekben a felületes vizsgálat téves diagnózishoz vezethet.
* A szívinfarktus is járhat felhasi fájdalommal és émelygéssel.
* Egy ritka anyagcsere-betegség, a porfíria akut hasi katasztrófa képét utánozhatja. A beteget sokszor meg is operálják, de kóros elváltozást nem találnak.
* Az övsömör kezdeti szakaszában – a bôrelváltozások megjelenése elôtt – nagyon erôs hasi fájdalom jelentkezhet.
Jó tanács: ha hirtelen fellépô, intenzív hasi fájdalmat észlelsz magadon vagy hozzátartozódon, ami néhány perc alatt nem enyhül, mindenképpen hívj orvost! Figyelmeztetô jel a hideg verejtékezés és az összegörnyedve, mozdulatlanul fekvô beteg.
Sport
Labdarúgás
Megérdemelt gyôzelem
A IV. Liga Hargita megyei küzdelemsorozatának, legutóbbi 10. fordulójában hazai pályán véndégszerepelt a Gyergyószentmiklósi Jövô csapata. Az ellenfél ezúttal a Kászonaltízi Salutaris gárdája volt. Nem kezdôdött jól a múlt vasárnap lejátszott mérkôzés a Jövô számára, hisz mindjárt az elsô percben gólt lôttek a vendégek. A kászonaltíziek csatára, Balló László ugrott ki a gyergyói védôk közül, majd miután lefutotta ôket, zavartalanul lôtt a Jövô kapujába: 0–1. A folytatásban támadtak ugyan a gyergyói fiatalok, de mindhiába, hisz a vendégek sorra hatástalanították a próbálkozásokat, s amikor tehették, akkor bizony veszélyesen támadtak. Az elsô félidôben, ha bátrabbak a Jövô fiataljai, akkor talán ki lehetett volna egyenlíteni, de a félidô végéig nem született gól. A fordulás után mintha változott volna valamelyest a helyzet, hisz fáradtabbnak tűntek a vendégek, ellenben a lelkes gyergyói fiatalok továbbra is jó erônléti állapotról tettek tanúbizonyságot. Az 57. percben egy bal oldali gyergyói támadás során a középre rúgott labdát kézzel érintette a vendégek egyik védôje, ennek eredményeként Oanea Marius csíkszeredai játékvezetô büntetôrúgást ítélt. A jogos tizenegyest Nagy Dénes értékesítette, a gyergyói csatár védhetetlenül lôtt a kapu bal felsô sarkába: 1–1. A folytatásban fokozatosan feljöttek, nyomultak elôre a vendégek, védekezésre kényszerültek a hazaiak. A 67. percben a vendégek elsô gólját szerzô Balló ugrott meg, és védhetetlenül lôtt a gyergyói kapu hosszú sarkába: 1–2. Szerencsére nem illetôdött meg a gyergyói csapat, hisz a folytatásban Covrig Alin edzô-játékos pályáról történô vezényletével fokozatosan átvették a középpálya uralmát, és jó labdákkal indították a csatárokat, akik ezen a mérkôzésen nem álltak a helyzet magaslatán. A mérkôzés sorsa az utolsó öt percben dôlt el. A nagyon fontos, egyenlítô gólt a csereként beállt Páka Hunor, a 87. percben mintegy hat méterrôl lôtte a kapu közepébe. A fiatal és tehetséges gyergyói játékos védhetetlenül bombázott a léc alá: 2–2. Két perccel késôbb egy gyors gyergyói támadás végén Páka Hunort lerántották a tizenhatoson belül, ezért a játékvezetô újabb tizenegyest ítélt. Ezúttal is Nagy Dénes volt az ítéletvégrehajtó, és ezúttal sem hibázott: 3–2! A mérkôzés végeredménye: Gyergyószentmiklósi Jövô – Kászonaltízi Salutaris 3–2 (0–1). Gólszerzôk: Nagy Dénes (57. és 89. – mindkettôt 11-esbôl), Páka Hunor (87.), illetve Balló László (1. és 67.).
A Gyergyói Jövô a következô felállításban lépett pályára: Balázs Rudolf – Scurtu Nelu, Catrinoi Marius, Codreanu (Páka Hunor 68'), Musca Ionuţ – Ţepes Andrei, Covrig Alin (Ţepes Sebastian 90'), Nagy Csongor, Gál Rajmond (Réti Zsolt 90'), Nagy Dénes, Mezei Imre.
A Keleti-Csoport további eredményei: Balánbányai Csíkszeredai ASA – Kászonaltízi Salutaris 11–1 (5–0). Gólszerzôk: Oblijan Ionel (57., 75. és 85.), Pinghireac Angelo (3. és 17.), Sion Daniel (24. és 72.), Morariu Mihai (6.), Ronţu Dorin (27.), Mitocaru Ciprian (62.), Munteanu Tudor (90.), illetve Becze Gábor (70.). (Ezt a mérkôzést október 27-én, szombaton rendezték.) Gyimesközéploki Paradise – Csicsói KSE 4–1 (1–0). Gólszerzôk: Bodor Áron (20., 69. és 87.), Csillag György (66.), illetve Részegh Elôd (59.). Csíkszentmihályi Törekvés – Gyergyótölgyesi Real 2–2 (1–2). Gólszerzôk: Szép Levente (25. – 11-esbôl), Miklós Csongor (75.), illetve Sajgó Csaba (11.) és Gál Vilmos (18.). A Balánbányai Csíkszeredai ASA – Csíkszeredai ISK találkozót szerdán, október 31-én 15.00 órai kezdettel rendezték.
A következô forduló (november 3–4.) műsora: Középlok – Tölgyes, Balánbánya – Csíkszentmihály, Kászon – Csíki ISK. November 4-én, vasárnap 15.00 órai kezdettel Gyergyószentmiklóson: Jövô – Csicsói KSE / játékvezetôk: Benedek András (Székelyudvarhely); asszisztensek: Szabó Attila (Kôrispatak), Székely Lídia (Malomfalva)/. Megfigyelô: Chiratcu Petre (Székelyudvarhely).
A Nyugati-Csoport legutóbbi eredményei: Székelyudvarhelyi Roseal – Farcád SE 3–2 (1–1). Gólszerzôk: Dénes Jenô (21.), Vătămaniuc Alexandru (63.) és Birtalan Szabolcs (78.), illetve Albert István (31.) és Molnár Károly (90.) Szentegyházai Vasas – Székelykeresztúri Egyesülés 5–0 (1–0). Gólszerzôk: Knobloch Zoltán (25., 85. és 89.), Tordai Zsigmond (82.), Lôrincz István (47.). Alsósófalvi SE – Parajdi SE 0–3 (0–2). Gólszerzôk: Farcaş Lucian (41. és 54.), Kovács Barna (23.). A Székelyszentmihályi Szalon szabadnapos volt.
A megyei ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei: A-csoport: Zetelaka – Farcád 1–1, Csíkszentmihályi Szalon – Csicsó 3–0; B-csoport: Székelyudvarhelyi ISK – Balánbányai Csíkszeredai ISK 1–2, Maroshévíz – Székelykeresztúr 11–0; C-csoport: Szentmihályi Törekvés – Tölgyes 3–2, Csíkszentmárton – Balánbánya 3–2, Szentegyháza – Keresztúr 9–0, Lövéte – Udvarhelyi ISK 0–9; D-csoport: Gyergyói Elite – Balánbánya 2–1, Gyergyói Jövô – Parajd 1–0, Udvarhelyi Budvár – Udvarhelyi ISK 5–0.
A D-csoport Keleti-Csoportjának rangsorában az ôszi fordulók után: 1. Gyergyói Elite 16 pont (gólarány: 14–1), 2. Csíkszeredai ISK Balánbánya 8 pont, 3. Salamás Maroshévíz 6 pont, 4. Gyergyói Jövô 4 pont, 5. Parajd 1 pont. (A csoportban szereplô valamennyi csapat 4–4 mérkôzést játszott; a gyôzelemért 4 pont jár.)
Az ifjúsági E-csoportban: Gyergyói Elite – Balánbánya 0–0, Elite – Maroshévíz 0–0, Maroshévíz – Balánbánya 0–0. Az F-csoportban: Gyergyói Elite – Balánbánya 2–0, Elite – Maroshévíz 3–1, Maroshévíz – Balánbánya 1–1.
További hírek
December 1-jén és 2-án rendezik a Románia-kupa 2008/2009-es kiírása megyei szakasza keretén belül a tizenhatoddöntô mérkôzéseit. A mérkôzéseken 17 körzeti bajnokságban szereplô csapat, továbbá 15 IV. Ligás együttes vesz részt. Felhívják a csapatok figyelmét, hogy a Románia-kupa küzdelemsorozatának lebecsülése komoly büntetésekkel végzôdhet. l November 5-én, hétfôn 14 órai kezdettel a csíkszeredai stadionban válogatóversenyt rendeznek az 1994-ben született játékosok számára, egy válogatott kialakítása céljával. A válogatási akciót Andronic Gheorghe és Bolfă Ioan edzôk irányítják. Valamennyi megyei klub és egyesület tehetséges játékosokat kell küldjön a válogatóra. A kijelölt játékosok nevét, illetve szerepkörét november 2-ig kell lejelenteni Burus Csaba (tel.: 0744/474.324) edzônél. A kiválasztott játékosokból kialakítják a megyei válogatottat, amely részt vesz a Régiók-kupája küzdelemsorozatán. A játékosok magukkal kell vigyék a megfelelô sportfelszerelést, kivéve a mezeket. A válogatón jelen lesz a Román Labdarúgó Szövetség képviselôje is. l A IV. Liga Hargita megyei csoportjában korábban elnapolt mérkôzések újrajátszásának idôpontjai: november 24., 15 óra: Tölgyes – Csicsó; november 2., 15 óra: Csíkszeredai ISK – Székelyszentmihály; november 4., 15 óra: Kászonaltíz – Gyimesközéplok; november 17., 15 óra: Tölgyes – Gyergyószentmiklósi Jövô. Az ifjúsági D-csoportban elnapolt Csíki Siculum – Homoródalmás mérkôzésre november 10-én, szombaton 11 órai kezdettel kerül sor. l November 4-én, vasárnap rendezik meg Székelyudvarhelyen az 1996-ban születettek számára a hagyományos Gheorghe Ola-teremturnét. A részt vevô csapatok: Salamás Maroshévíz, Csíkszentmártoni IFK, Szentegyházai Vasas, Udvarhelyi ISK, Gyergyói Elite, Udvarhelyi Budvár1, Csíki ISK, Gyergyói Jövô, Parajdi SE, Csíki ISK, Keresztúri SE, Keresztúri Egyesülés. Az 1997-ben születettek egy hét múlva mérkôznek szintén Székelyudvarhelyen.
Teremfoci
Nem jelentek meg vendégek!
A teremlabdarúgó II. Liga 2. csoportjának 5. fordulójában hazai pályán kellett volna pályára lépjen a Gyergyószentmiklósi Elite csapata. A feltételes mód használata ebben az esetben nem tévedés, hisz a múlt szombat délutánra programált bajnoki mérkôzésre végül nem került sor, mert a Real Craiova csapata nem utazott Gyergyószentmiklósra. A vendégek meg nem jelenése miatt le nem játszott mérkôzés eredményét ily módon 5–0 arányban a Gyergyói Elite javára hitelesítették. A Craiova-i Gazeta de Sud című napilapnak nyilatkozó Sorin Pătraşcu edzô szerint a jármű, amivel Gyergyóba kellett volna utazzanak balesetezett, s emiatt szombaton reggel úgy döntöttek, hogy nem utaznak Hargita megyébe. „Nem sikerült új autót találni, és idôben útrakelni. Egyáltalán nem értünk volna szombaton 14 óráig Gyergyószentmiklósra” – mondta Sorin Pătraşcu, a Real Craiova edzôje. Az 5. forduló további eredményei: Dava Déva – Sepsiszentgyörgyi Spicom 2–7 és Marosvásárhelyi City'US II. – Piskitelepi Olimpic 8–3.
Az 5. forduló utáni rangsorban: 1. Marosvásárhelyi City'US II. 12 pont (gólarány: 31–17), 2. Gyergyói Elite 9 pont (26–22), 3. Real Craiova 9 pont (27–25), 4. Sepsiszentgyörgyi Spicom 7 pont (26–27), 5. Piskitelepi Olimpic 4 pont (33–39), 6. Dava Déva 3 pont (22–35).
A következô forduló (november 3–4.) műsora: Piskitelepi Olimpic – Real Craiova, Dava Déva – Marosvásárhelyi City'US.
November 4-én, vasárnap 11 órai kezdettel a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban: Gyergyószentmiklósi Elite – Sepsiszentgyörgyi Spicom.
Atlétika
Csató József negyedszer indult!
Az október 19–23. közötti idôszakban rendezték meg a hagyományos Bécs–Pozsony–Budapest távon a nemzetközi Szupermarathont. Az immár 18. kiíráshoz érkezett nemzetközi futóversenyen negyedik alkalommal vett részt a gyergyóalfalvi Csató József. Amint arról tájékoztatott, az egyéni versenyzôk mezônyében összesen 54-en álltak rajthoz. Az elsô versenyszakasz a Bécs–Pozsony közötti (kb. 92 km-es) távon zajlott, ezen a szakaszon Csató József a 13. helyen végzett. Másnap következett a Pozsony–Gyôr közti, hozzávetôleg 84 km táv megtétele, ezen a szakaszon is a 13. helyen végzett a gyergyóalfalvi atléta. A harmadik, Gyôr–Tata közti távon (64 km) már jobban ment a szaladás, hisz Csató a 9. helyen fejezte be a napi szakaszt. A negyedik napon a Tata–Budakeszi közötti 59 km-es táv szerepelt műsoron, amelynek végén Csató József a 10. helyen zárt. Az utolsó napon a Budakeszi–Budapest–Hôsök-tere közti, félmaratoni táv teljesítése után következett az eredmények összesítése, amelynek végén kiderült, hogy Csató József a férfiak mezônyében a 10. helyen fejezte be az idei megmérettetést. A gyergyóalfalvi futó idôeredménye: 30 óra 49:13 mp. Az 50–55 évesek korcsoportjában Csató József a 2. helyen végzett. A korcsoportban elsô az orosz Anatolij Kruglikov, aki a férfiak összetett versenyében is a második helyen végzett. Kruglikovhoz kapcsolódó érdekesség, hogy idén megnyerte a 24 órás Európa-bajnokságot, mégpedig úgy, hogy 50 km-es elônnyel fejezte be a versenyt! A férfiak összetett rangsorában: 1. Janicki Jaroslav (lengyel), 3. Bogár János. A nôknél: 1. Maria Bak (német), 2. Jeremina Galina, 3. Ludmilla Kalinina (mindketten oroszok).
Csató József kiutazását támogatták: Tig-Rad System Kft., Gyergyóalfalvi Polgármesteri Hivatal és a Titan-Dent Kft.
Sakk
Népes részvétel, színvonalas verseny
Október 28-án, vasárnap a művelôdési központban lezajlott ôszi idénynyitó versenyre összesen 28 sakkozó (a helyieken kívül csíkszeredai, szárhegyi, csíkszenttamási és Bákó megyeiek – Comăneşti-rôl) nevezett be. Az 5 fordulós svájci rendszerben lezajlott verseny után a következô élmezôny alakult ki: 1. Tamás Szilárd (Csíkszenttamás) 4,5 pont, 2. Lungu Neculai (Comăneşti) 4,5 pont, 3. Ghinea Constantin (Csíkszereda) 4 pont, 4. Szebeni Pál (Csíkszereda) 4 pont, 5. Kertész Emil (Gyergyószentmiklós) 3,5 pont.
A tervek szerint novembertôl heti egy alkalommal, csütörtökönként 18–21 óra között, klubköri tevékenység keretében készülhetnek a helyi sakkozók a következô versenyekre.
Jégkorong
Gyôzelmek a Sportul ellen
A bajnokság alapszakasza keretében négy mérkôzés került lejátszásra az elmúlt héten Gyergyószentmiklóson. A Progym ellenfele ezúttal – mind a négy találkozón – a Bukaresti Sportul Studenţesc csapata volt. A várakozásoknak megfelelôen mind a négy mérkôzést könnyedén nyerte meg a Progym. Adott pillanatban a mérkôzésekre kilátogató nézôknek az volt a benyomásuk, hogy edzômérkôzést követnek. A négy alapszakaszbeli találkozón a gyergyói csapat összesen 47 gólt lôtt a fôvárosi diákcsapat kapujába, míg a vendégek csupán két találattal tudtak válaszolni. Dusan Kapusta, a Progym edzôje ezeken a mérkôzéseken több fiatal játékosnak is lehetôséget adott a bizonyításra. Az elôttünk álló hét végén azonban már sokkal nehezebb bajnoki mérkôzések következnek a Progym számára, hisz a csapat Csíkszeredában lép jégre a HC Csíkszereda vendégeként.
A múlt csütörtökön lejátszott elsô mérkôzésen: Progym – Sportul Studenţesc 13–0 (4–0, 6–0, 3–0). Gólszerzôk: Slosar és Daradics 3–3, Gergely 2, Molnár 2, Koniar, Csíki és Piskura. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Máthé István és Szabó László. Büntetôpercek: 6–24 (ebbôl Ghiţă 10 perces fegyelmi). Október 26-án, pénteken: Progym – Sportul Studenţesc 9–0 (2–0, 4–0, 3–0). Gólszerzôk: Farkas és Sára 2–2, Slosar, Koniar, Molnár Zoltán, Laczkó és Kerata. Játékvezetôk: Máthé István, Szabó László és Málnási Huba. Büntetôpercek: 8–10. Szombaton, október 27-én ismét megmérkôzött a két együttes. A mérkôzés eredménye: Progym – Sportul Studenţesc 13–0 (8–0, 3–0, 2–0). Gólszerzôk: Góga 4, Koniar 2, Farkas, Kerata, Slosar, Laczkó, Sára, Ördög és Daradics. Játékvezetôk: Máthé István, Málnási Huba és Szabó László. Büntetôpercek: 10–16. A két együttes múlt vasárnapi összecsapása a megszokottnál korábban, délelôtt 11 órakor kezdôdött el. Eredmény: Sportul Studenţesc – Progym 12–2 (5–1, 4–1, 3–0). Gólszerzôk: Kerata 3, Daradics 2, Balla 2, Kozma, Laczkó, Sára, Góga és Székely, illetve Sârbulescu és Liga. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Máthé István és Péter Vilmos. Büntetôpercek: 14–24.
Az alapszakasz múlt heti, illetve hétvégi mérkôzéseinek további eredményei: HC Csíkszereda – Brassói Fenestela 68 MSC 5–1 és 5–4. Bukarestben: Steaua – Dunărea Galaţi 19–1 (5–0, 6–1, 8–0) és 20–1 (7–0, 7–0, 6–1).
A következô forduló (november 2–3.) műsora: Csíkszeredában, mindkét nap 15 órai kezdettel: HC Csíkszereda – Gyergyószentmiklósi Progym; szintén Csíkszeredában, mindkét nap 19.00 órai kezdettel: Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua. Bukarestben: Sportul Studenţesc – Dunărea Galati.
Jövô héten: november 9-én, pénteken és november 10-én, szombaton Bukarestben, a Mihai Flamaropol Műjégpályán: Steaua – Gyergyói Progym; november 10-én és 11-én szintén Bukarestben: Sportul Studenţesc – Brassói Fenestela 68 MSC.
Jégkorong/ Ifjúságiak
Elsô a gyergyói csapat
Az elmúlt héten a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán rendezték meg a ifjúsági I-es (U18-as) korosztályú országos bajnokság második körmérkôzéses tornáját. Az október 22–26. közötti idôszakban lejátszott mérkôzéseken a következô eredmények születtek: Csíkszeredai ISK Sportklub – Bukaresti Triumf ISK 2–3 (1–2, 1–0, 0–1), Dunărea Galaţi – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua 8–0 (1–0, 6–0, 1–0), Gyergyószentmiklósi ISK Progym – Bukaresti Triumf ISK 8–2 (2–1, 3–0, 3–1), Csíkszeredai ISK Sportklub – Bukaresti 6.sz. ISK Steaua 9–2 (4–0, 3–0, 2–2), Gyergyószentmiklósi ISK Progym – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua 11–0 (2–0, 5–0, 4–0), Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi 9–1 (2–0, 5–1, 2–0), Bukaresti Triumf ISK – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua 15–3 (5–1, 3–2, 7–0), Gyergyószentmiklósi ISK Progym – Dunărea Galaţi 6–2 (1–1, 5–0, 0–1), Csíkszeredai ISK Sportklub – Gyergyószentmiklósi ISK Progym 8–3 (4–0, 4–1, 0–2), Dunărea Galaţi – Bukaresti Triumf ISK 6–8 (3–3, 2–1, 1–4).
A bajnoki rangsorban a 2. körmérkôzéses forduló után: 1. Gyergyói ISK 21 pont (72–17), 2. Csíkszereda 18 pont (51–12), 3. Bukaresti Triumf 12 pont (48–49), 4. Dunărea Galaţi 9 pont (34–30), 5. Bukaresti 6. sz. ISK Steaua 0 pont (7–92).
A tervek szerint az ifjúsági I-es korosztályúak bajnokságában a következô körmérkôzéses fordulóra a november 21–25. közötti idôszakban kerül sor Bukarestben. A negyedik körmérkôzéses turnét az ifjúsági I-es bajnokságban 2008 január 21–27. között rendezik Galacon. Az ötödik – és egyben utolsó – ifjúsági I-es korosztályú körmérkôzéses turnéra a tervek szerint jövô év február 18–24. között kerül sor Bukarestben.
Az ifjúsági II-es korosztályú országos bajnokságban az elsô körmérkôzéses turnét a november 14–18. közötti idôszakban rendezik Gyergyószentmiklóson. Az ifjúsági II-es korosztályban idén még egy körmérkôzéses turnét rendeznek, mégpedig Bukarestben a december 12–16. közötti idôszakban.
Jégkorong/ Külföld
Módosították a versenykiírást
Nemrég módosították a magyar jégkorong OB. I. versenykiírását. Az érintett csapatok tulajdonképpen ezzel elismerték, hogy az idény elôtt meghozott rendeletbe hiba csúszott, ám, nagy valószínűség szerint, most elejét vették egy újabb botránynak.
Annyi a változás, hogy az alapszakasz elsô helyezettje az elôdöntôben nem a legrosszabb állva maradttal találkozik, hanem azzal, akit magának választ. Az eredeti szabály alapján a hétcsapatos alapszakasz gyôztese a playoff elsô körében pihen, a második választ az 5., 6., 7. helyezett közül, a harmadik pedig a maradék kettôbôl, a negyedik pedig játszik a fennmaradó gárdával. A három párharc gyôztese – kiegészülve az erônyerôvel – elôdöntôzik. Az elsô helyezett elvileg a legrosszabb állva maradottal csatázott volna.
Azért volt szükség a változtatásra, mert az Alba Volán – amely legerôsebb csapatával az osztrák élvonalban érdekelt – a magyar bajnokságban fiataljait szerepelteti, és minden bizonnyal a mezôny hátsó felében végez. Azonban a rájátszásban már a legjobbjaival lép jégre, így nagy valószínűség szerint megnyeri a rájátszás elsô körét, és akkor – mivel az alapszakaszban hátul végezhet – az alapszakasz elsô helyezettjével találkozna, és így mit sem érne a riválisnak a kedvezményezettség.
A múlt héten Csíkszeredában lejátszott magyar bajnoki mérkôzéseken: HC Csíkszereda – Újpesti TE 6–1 (2–1, 2–0, 2–0), 5–3 (0–1, 4–2, 1–0) és 2–1 (0–0, 1–0, 1–1). Szintén a Vákár Lajos Műjégpályán: Csíkszeredai Sportklub – Székesfehérvári Alba Volán 6–3 (3–1, 3–0, 0–2), 6–2 (2–1, 3–0, 1–1) és 11–1 (2–0, 5–0, 4–1).
Jégkorong/ Ifjúságiak
Szlovák edzô a jövô nemzedékeinek
Jozef Gutăn személyében szlovák edzôt szerzôdött az idény elején a Gyergyószentmiklósi Progym Junior Vipers SK vezetôsége. Az alig 29 éves szlovákiai fiatalemberrel a múlt hét végi felnôtt jégkorongmérkôzések közötti egyik szünetben beszélgettünk.
– Mikor lettél edzô?
– Hét éve edzôsködöm, korábban a szlovákiai HK Levicénél dolgoztam. Egyetemi tanulmányaimat Pozsonyban végeztem. Szlovákiában 10 és 11 évesekbôl álló fiúcsapatok és kislányokból álló csapatok mellett tevékenykedtem. Szlovákiában a fiú- és lánycsapatokba már hároméves kortól lehet edzésre járni.
– Melyik korosztályú csapatokat edzed Gyergyóban?
– Gyergyószentmiklóson az U12, U14 és az U16-os korosztályú csapatok mellett dolgozom. A kisebb kategóriákban én vagyok az edzô, a nagyobbaknál vagyis az U16-os korosztályban csak segédedzô vagyok. Az említett korosztályokban Dusan Kapusta a koordinátor és Divoiu Adrian az edzô.
– Jégkorongoztál, mielôtt edzô lettél volna?
– Igen. Húszéves koromig játszottam a HK Levice csapatában, de muszáj volt befejeznem játékosi pályafutásomat, mert tanulnom kellett, egyetemre mentem. Az edzôi, illetve a tanári licencet a nyitrai, illetve a pozsonyi egyetemeken szereztem meg. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) által elismert edzôi licenc-cel rendelkezem.
– Hogyan kerültél Gyergyóba?
– Nagyon jó barátságban vagyok Dusan Kapusta edzôvel, aki telefonált nekem, s kérdezte, hogy mit csinálok. Így elkezdtünk beszélgetni. Elmondta, hogy most éppen Romániában dolgozik. Amikor Dusan felhívott, nem volt állásom, mondta, hogy szükség van itt edzôre, így vállaltam, hogy eljövök Romániába, Gyergyóba.
– Milyennek tűnnek az itteni jégkorongozó gyermekek?
– Van tehetségük. Meg kell tanítsam ôket a szlovákiai jégkorongra, passzolni, kombinatív összjátékra. Muszáj edzeni, muszáj tanulni.
– Milyen a szlovákiai után a romániai jégkorong?
– A szlovák hoki jóval magassabb szinten van, mint a romániai. Úgy látom, hogy Romániában az elsô számú sportág a labdarúgás. Szlovákiában a jégkorong nemzeti sport, a labdarúgás nem kap akkora teret, szerepet, mint itt. Szlovákiában vannak pályák, csapatok, bajnokságok, itt viszont nincsen megfelelô számú pálya és így tovább. Szlovákiában minden városban van műjégpálya.
– A romániai felnôttbajnokságból több mérkôzést is végignéztél. Mi a véleményed a látottakról?
– A romániai bajnokságban látottak alapján úgy vélem, hogy az itteni jégkorong nagyon individuális, azaz kevés a kombináció. Külföldön, így Csehországban, Oroszországban, Szlovákiában sokkal több a kombináció a mérkôzéseken. Nem lehet a modern hokit egyénieskedésre alapozni. Muszáj kombinálni, a csapatjátékot fejleszteni. Elmondhatom, hogy amit csinálok, azt szívbôl teszem Gyergyószentmiklóson.
A Progym Junior Vipers vezetôsége ezúton is köszöni azon cégek támogatását, amelyek segítségével sikerült a szlovák edzôt idehozni.
Jégkorong/ Ifjúságiak
Tesztek kisjégkorongozóknak
A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) 2008-ban ünnepli megalakulásának 100. éves évfordulóját, és ez alkalommal versenyt hirdet minden ország 1993– 94-ben született (U15) jégkorongozója számára.
A romániai szövetség által a 2007/2008-as idényben megrendezésre kerülô ügyességi jég- tesztek legeredményesebb leány és fiú versenyzôje egy hétre meghívást kap a Quebec-ben, Kanadában rendezendô A-csoportos világbajnokságra, ahol megtekinthet egy vb-mérkôzést, részt vehet egy képességfejlesztô edzôtáborban és különbözô kirándulásokon. Az utazás teljes költségét az IIHF fizeti. A teszteket a jövô év elsô felében az ország több jégcsarnokában rendezi meg a Román Jégkorong Szövetség, a döntôre Bukarestben kerül sor. A tesztekrôl egyelôre még csak angol nyelven az alábbi elérhetôségen lehet infót kapni://www. iihf.com/hochey/ECC/start100years.htm, és itt a „Skils Challenge”-re kell ráklikkelni.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
November 1 – 7.
KOS (III.21-IV.20.)
Sokat álmodozik egy tisztességes munkahelyrôl, ahol tisztességes bért fizetnének Önnek. Szomorú, hogy szakadásig dolgozza magát, hiába, mert a mostani munkája nem hoz annyit a konyhára, amibôl el tudná magát és családját tartani.
BIKA (IV.21-V.20)
Rumlis lesz a hét, azt sem tudja hol áll a feje. Sokszor fegyelmeznie kell magát és lakatot tenni a szájára, mert olyan dolgokat mondhat, amivel maga alatt vágná a fát. A hét elején a munkájában változások mutatkoznak!
IKREK (V.21-VI.21.)
A héten megint keményen meg kell küzdenie minden lejért, ezért ha anyagiakat érintô megbeszélésre kerül sor, ragaszkodjon alapelképzeléseihez! A családtagok kissé az agyára mennek, mert nem maguknak, mindig másnak akarnak megfelelni.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Jól tenné, ha ezen a héten, sôt még a jövô héten sem kritizálna senkit, és gyermeke körül is csak mértékkel sürgölôdne, mert csemetéje kevéske nyugalomra vágyakozik.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Ha nincs munkája, ezen a héten találhat valamit, ami ha átmenetileg is, de átsegíti anyagi nehézségein. Megszűnhetnek álmatlan éjszakái, végére juthat egy rossz idôszaknak. Hétvégén a rokonokkal való találkozás örömmel tölti el.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Nagy erôfeszítéseket tesz azért, hogy fontos feszültségekkel teli kapcsolatában most eljátssza a megértôt, a külvilág felé pedig azt, hogy minden szép és jó önök között. Anyagi ügyekben jól jár, ha odafigyel minden apró kis részletre.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Elfogja a kétség, hogy talán tévedett, és mégsem kellene nekifogni annak az óriási tervnek, amit kigondolt. Ne hagyja elbizonytalanodni magát! Ha nincs megelégedve a munkájával, keresse meg az okát, és tegyen lépéseket az érdekében.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Hajlamos lesz arra, hogy megfeledkezzen a kellô óvatosságról. Munkájában, vagy pozíciójában változások történnek. Nem árt az óvatosság, mert az ajánlatok, vagy ígéretek többet sejtetnek, mint amennyit késôbb valóra váltanak.
NYILAS (XI.23-XII.22)
A hirtelen elhatározások csak ritkán hoznak jó eredményeket. Ha megismételnek egy korábbi munkahelyi ajánlatot, most ne ingadozzon, mondjon határozottan igent! Azt is jól teszi, ha partnerével megbeszéli döntéseit, így sok nézeteltérést elkerülhet. Mindent egybevetve mozgalmas napok várnak Önre.
BAK (XII.23-I.20.)
A régóta vacilláló Bak jegyűt a Jupiter arra készteti, hogy eljegyzéssel, esküvôvel pecsételje meg a párjához fűzôdô kapcsolatát. Karrier terén ügyei jól alakulnak, és nemcsak népszerűségét sikerül megszilárdítania, hanem anyagi helyzetét is.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Titkos hódolója egyre nagyobb hévvel közeledik. Ha régi partneréhez olyan erôs kötelék fűzi, hogy ellen tud állni a csábításnak, akkor pár hét múlva enyhül a roham. A munkahelyén szorongatott helyzetekben jönnek a legjobb ötletek.
HALAK (II. 18-III 20.)
Élvezze az életet, ne bújjon el a szerelem elôl! Most hétvégén lehetôsége lesz arra, hogy kedvesét végre bemutassa családjának, rokonainak. Pénzügyi szempontból ezek a napok nem a biztonságos befektetések idejérôl szólnak.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Bemegy egy nô a börtönbe, és azt mondja az igazgatónak:
– Tessék mondani, nem kaphatna a férjem kicsit könnyebb munkát?
– Szóval ön úgy gondolja, hogy a bélyegragasztás túl fáradságos?
– Bélyegragasztás? Érdekes, nekem azt mondta, hogy alagutat ás...
* * *
A féltékeny feleség talál egy telefonszámot a férje zakójában. Tárcsázza, és belevisít a kagylóba:
– Mindent tudok!
– Akkor miért hívta a tudakozót? – hallatszik a válasz.
* * *
Orvos az alkoholistának:
– Nem tudom meghatározni a vércsoportját.
– Miért?
– Elpárolog, mielôtt kielemezhetném.
* * *
A kicsit lassan felszolgáló pincér odamegy a vendéghez:
– Ennél az asztalnál egy öregember ült egy kisfiúval. Nem tudja, hova lettek?
– Az öregember meghalt, a kisfiú meg én vagyok...
* * *
Mindig arra vágytam, hogy a számítógépemet ugyanúgy tudjam kezelni, mint a telefonomat.
Mostanra valóra vált az álmom... Immár a telefonomat sem tudom kezelni.
* * *
Nagy csata után rettenetes állapotban tér haza a lovag: horpadt a páncélja, lerepült a sisakja, száz sebbôl vérzik, szinte kizuhan a nyeregbôl. Csak sánta lova viszi nehézkesen a király elé.
– Hát veled mi történt, vitéz lovagom?
– Felség, hűséges maradtam hozzád, becsülettel harcoltam érted, és az ellenséget visszaűztem nyugatra.
– Nyugatra? – kérdi emelt hangon a király – hiszen nyugaton nem is voltak ellenségeim!
– Nem? – réved el a lovag – ...hát most már vannak!
* * *
Egy turista Floridában tölti a szabadságát. Kérdezi a taxist, hogy Florida tényleg olyan egészseges hely-e.
– Nézze, amikor idekerültem, nem volt hajam, nem tudtam beszélni, nem volt erôm arra sem, hogy keresztülmásszak a szobán, és az ágyból is ki kellett venni, mert nem tudtam magamtól felkelni.
– És mióta van itt? – kérdezi a turista.
– Itt születtem...
* * *
Az anyós nagy örömmel bontja ki az ajándékot, majd felháborodva mondja a vejének:
– Fiam, ebben a csomagba vatta van!
– Igen mama, hát nem fülbevalót kért?
* * *
Riporter kérdezi az agg milliomost, hogy hogyan gazdagodott meg.
– Mikor 20 éves voltam, a legnagyobb gazdasági válság közepén, az utolsó dolláromon almákat vettem. Kifényesítettem mindet, és két dollárért eladtam ôket. Másnap a két dolláron megint almákat vettem.
– És ezt addig csinálta, amíg milliomos nem lett?
– Nem, csak három napig. Aztán a feleségem apja meghalt, és ránkhagyott kétmillió dollárt.
* * *
Sűrű, átláthatatlan ködben két autó szinte egymáshoz tapadva araszol. Aztán az elsô kocsi hirtelen fékez, a második nekimegy. A hátsô sofôr kiugrik a kocsiból.
– Mi az ördögöt csinál? Hogy lehet ilyen hirtelen fékezni minden ok nélkül?
– Mi az, hogy minden ok nélkül? Ha nem venné észre, az én kocsim már a garázsban van.
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|