Kisújság-olvasók figyelmébe!
Már kapható a:
GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
tel.: 004-0266-364.941
Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat
Nézôpont kérdése
Szép lassan megutáltam ezt a szókapcsolatot, kifejezést. Ez is amolyan szófordulat lett a politikusok, üzletemberek szájában. Használják is sűrűn, amikor csak tehetik, a felvilágosultság, az informáltság légkörét varázsolva maguk köré. Pedig csak mellébeszélnek.
Nálunk is egyre sűrűbben fordul elô, hogy rákérdez az újságíró egy bizonyos témára, problémára: jó vagy rossz, mi a megoldás, kinek a feladata, ki tévedett, ki a hibás… s akkor jön egy ilyen válasz a tisztelt alanytól, hogy ez nézôpont kérdése. Mert tudniillik mi nem tévedtünk, amikor azt mondtuk, hogy… lényegében ez nem rossz, igaz nem is a legjobb, de… s ebben az esetben, elhamarkodott lenne azt mondani, hogy ez rossz megoldás, vagy azt, hogy ez jó megoldás… ugye a feladatkör sem egyértelmű, mivel éppenséggel bárki… tehát tévedésrôl konkrétan nem beszélhetünk… valójában ezt senkitôl sem lehet számon kérni, mert a hibalehetôséget nem lehetett kizárni, és… szóval ez nézôpont kérdése. Már-már empátiával hallgatod a szavakat kétségbeesetten keresô emberkét, és bánod, hogy rákérdeztél. Ez az elsô fázis, aztán kezdesz feldühödni, mikor hazugságot hazugságra próbál halmozni, s végül teljesen kiborulsz, mikor ártatlan, könnyes kiscica szemekkel bűvöl, hogy higgyél neki. Hülyének néz, s ez a végsô fázis. S ez persze már nézôpont kérdése.
Elfogadhatatlan számomra, hogy egy helyi városvezetô, politikus nézôpontokról filozofálgasson, mikor teljesen nyilvánvaló, hogy számára csak egy szempont lehet érvényes: a város érdeke. Ennyi. Semmi más. Erre esküdött fel, ezt vállalta, ezért került oda, ahová került, emiatt kap fizetést. Punktum. Egyetlen más nézôpont sem kell érdekelje, csak a város nézôpontja. Ezt várják el tôle a városlakók. Tisztán, becsületesen, egyenesen a város érdekét képviselni megalkuvás nélkül. Ehhez nem kell mártírnak lenni, sem fatalistának. Viszont kötelezô a céltudatosság, a tárgyilagosság. Az esti meséket pedig másra kell hagyni. A hazugságok elôbb-utóbb kiderülnek. S ez nem lehet nézôpont kérdése.
De ezt már annyiszor leírták mások is, én is, hogy már szinte szégyenszámba megy, hiszen csak akkor kell ezt ismételgetni, mikor pofátlan fatuskók kerülnek az élre, és figyelmeztetés céljából sűrűn példázódni kell, hátha észreveszik magukat. Sajnos, a gyakorlat nem igazolja a figyelmeztetôket. Mondhatni, kevés az esély, hogy az üzenet nyitott fülekre találjon. Vastag a bôr, lepereg az ige, de a média feladata az, hogy ne törôdjön ezzel.
Mondjad nékik! Ezerszer, ha nem értik! Szajkózzad az igazat! Hirdessed az igazságot! Értesd meg velük, hogy a csodák nem maguktól lesznek, hogy a város, a közösség, a szülôföld nem nézôpont kérdése. S létünk nem lehet ellentmondás: nem azért születtünk, hogy az önpusztításon munkálkodjunk, az elôdök nem azért építették fel a várost, hogy az utódok lerombolják azt.
Ábrahám Imre
Nem porhintés, bonyolult mosztszállítás
Hétfôn sajtótájékoztatót tartott Vincze János közüzem-igazgató. A fűrészpor beszerzésének történetét ismertette, amit lapunk végigkövetett. Végül pedig elmondta, hogy a Marcolemn és a Comforex cég visszalépett, az Explosiv Kft-vel aláírták a szerzôdést, tehát ez a cég fogja szállítani a dán kazánhoz a tüzelôt. Mint mondták, nem zökkenômentes a szállítás, hiszen míg a polgármester azt mondta, a mellékgazdaság udvarán át szállíthatnak, az ottani alkalmazottak nem akarták beengedni az autókat. A kertészet mellett nemrég megnyitott utcában pedig veszélyes a nagy járművek közlekedése a gázvezetékek miatt.
Továbbá Vincze reagált Pap József polgármesternek egy tévéadásban tett kijelentésére. Majd Portik Endre, az Explosiv cég tulajdonosa is szólt a sajtó képviselôihez, utalva szintén a pénteki adásra.
Vincze a mosztszállítás története kapcsán kitért arra is, hogy a közbeszerzési törvény értelmében a közüzemeknek kötelezô volt betartani a közbeszerzés szabályait.
– Nem lehet egyénileg sok-sok apró szerzôdést kötni cégekkel. Ezt a közbeszerzési törvény 23-as cikkelye is elôírja. Ha én ezt elkövetem, egyértelmű, hogy eljárás indul ellenem.
Azt is elmondta Vincze, hogy a fűrészporral egy gigakalória 101,43 lejbe kerül, de csak, ha a fűrészporért nem kell fizetni, míg a gáztüzeléssel elôállított hô gigakalóriája 273 lej. Ha gázzal fűtenek, tekintve, hogy a lakosság a helyi referenciaár szerint fizet, a közüzemeket teszik tönkre. Ezenkívül pedig tizenöt évig a város monitorizálva van ezzel a dán kazánnal. Abban az esetben, ha továbbra sem fűrészporral működteti a kazánt, a város tizenöt év lejártával büntetést kell fizessen. Tehát fűrészporral kell fűteni.
Miután a két cég nem vállalta a moszt szállítását, felkértük az Explosiv Kft-t. Ismertettük a grafikont, hogy decemberben, januárban, februárban havi 4500 köbmétert kellene beszállítson. Többszöri egyeztetés után történt egy változás az üzleti életében, melynek következtében pénteken, december 7-én délután aláírtuk a szerzôdést, köbméterét a fűrészpornak 14 lejben fogja szállítani.
* * *
– Az idén, késôn tavasszal a polgármester utasítására a hivatal a kertészet mellett leválasztott egy utat. De mikor a gáz útját tervezték, közölték a polgármesterrel, hogy az utcát akkor lehet használni csak, ha a lefektetett vezetékeket védôcsôbe teszik. Tehát az utca a nagy kamionok számára használhatatlan ilyen formában. Többször is megkértem a polgármestert, tegyen valamit, mert az az út használhatatlan. A lépése az volt, hogy megpróbálta az Építôk utcából nyíló mellékgazdaság dán kazán felé vezetô kapuját lezárni. Akkor éles szóváltás következtében lehetôséget adtak a mellékgazdaság udvaráról bejárni a kazánhoz. A nagy probléma akkor kezdett jelentkezni, mikor az Explosiv nagy járműveket vásárolt. Hétfôn, 3-án este nyolc után kimentem, hogy nézzem meg, hiszen közölték, hogy nem tud bemenni az autó a mellékgazdaságnál. Meg is akadt. A megoldás az volt, hogy leakasztottuk a kaput. De egy mellékgazdaságot megtápláló vezetékben – amely ideiglenesen 2–2,5 méter magasságban van – megakadt a jármű. Másnap reggel kiment az alkalmazottunk megjavítani, s anélkül, hogy szólt volna, lekapcsolta az áramot, ezért bocsánatot kértem, de a szóváltáskor elhangzott, hogy inkább lehegesztik a kaput, minthogy beengedjék a nagy autókat. Ez a huzavona, hogy beengedik, nem engedik, nem most kezdôdött. A polgármester minden egyes alkalommal azt mondta, beengedik az autót, az ottani alkalmazottak pedig azt, hogy meg van tiltva. Legutóbb ismét azt mondta a polgármester, hogy bemehet az autó… Tényleg nagyon sajnálatos annak az Építôk utcai 7–8 lakónak a helyzete, mert idônként a kapujuk elôtt elmegy egy kamion. Ôk arra hivatkoznak, hogy leszotyogott a moszt az autóról, lehet, hogy igaz, de azoknak a járműveknek, amelyek most szállítanak, ponyvájuk van. De, ha ne adj’ isten lehull a fűrészpor, meg kell vizsgáljuk azt, hogy mi fontosabb: a nyolc embernek, vagy annak az ezer embernek a helyzete, akik a Forradalom negyedben laknak. S az a kamion nem oda ereszkedik le az utcába, hanem átmegy a városon, más emberek kapuja elôtt is. Egyetértek, hogy rossz helyen van a dán kazán. Nem akarok senkit sértegetni, de végre a polgármester meg kellene mondja, hogy mit csináljunk folytatta az igazgtó.
* * *
– A Hargitagáz álláspontja az, hogy az új utcácskában nem lehet szállítani nagy járművekkel. Ezt levélben is közölte a hivatallal. Az, hogy mi itt hanyatt vágtuk magunkat a székben, és alvállalkozóknak adtuk ki a mosztszállítást, hogy a lakók többet fizessenek, az nem igaz. Nem értem, hogy miért támadják a közüzemet, mi a bajuk a közüzemmel, mert ebben az esetben mindent megtettünk. Lehet vádolni akárkit, hogy miért 14 lejért szállítanak, de ha valaki olcsóbban tudja, jövôre meghirdetjük a közbeszerzést, és jelentkezzen. Piacgazdaság van – mondta Vincze.
Portik Endre, az Explosiv cég tulajdonosa elmondta, ez az utolsó fűtési szezon, amikor az Explosiv beszállítja a dán kazánhoz a fűrészport.
– Azon is gondolkodom, hogy felbontom a szerzôdést, kiszámítom és kifizetem a moszt és a gázzal való fűtés különbségét. Rájöttem, hogy ebben a városban mindenki csak a saját érdekeit nézi. Ötször annyi mennyiségű fűrészporra van szükség Gyergyószentmiklóson a fűrészpor-feldolgozó üzemekben és a dán kazánhoz, mint amennyit termelnek. Tehát máshonnan is kell szállítani, messzirôl. A fűrészpor ára a szállítás függvényében változik… Ha a Hargitagáz a hivatal tudomására hozta, hogy a nagy autókkal nem szabad rámenni a gázvezetékekre, akkor ne várják el tôlem, hogy a sofôreimet kitegyem annak a veszélynek, hogy bármikor felrobbanhat az autó.
Hogy miért vállalta el mégis Portik Endre a mosztszállítást, válaszában kifejtette, hogy azért, mert fél évvel ezelôtt azt ígérte, hogy nem marad moszt nélkül a közüzem.
Jövôre drágábban fogják adni a moszttermelôk a fűrészport, mert ugye tudják, hogy a Go Rt. 14 lejt fizet, s lehet, hogy csak a nagy préselôüzem fogja tudni megvásárolni. Azon kell gondolkodni már most, hogy mi lesz jövôre, fejezte be Portik.
A szerdai tanácsülésen elvi döntés született: az Építôk utcán hordhatják a mosztot.
Kedves-Tamás Gyopár
Idôalagút (50.)
1907. december 14-én tartotta elsô ülését a rendezett tanácsú Gyergyószentmiklós képviselôtestülete. Sokat vitáztak arról napjainkban is, hogy mi is volt a település rangja. Az alábbiakban az 1907.december 15-én megjelent Gyergyót hívjuk segítségül:
„Falu-e vagy város?
Gyergyószentmiklós a hajdani mezôváros, az 1871. évi XVIII, törvénycikk szerint nagyközséggé változott át. Ezen beosztást az 1886. évi XXII. T. cz. fenntartotta s így 36 évig az egykori mezôváros, mint nagyközség szerepelt.
A folyó évben hivatkozott 1886. évi XXII. törvényczikkben elôírt feltételek szerint rendezett tanácsú várossá alakult át belügyminiszteri engedéllyel s így ma már befejezett tény elôtt állunk.
Nálunk a kormány hivatalból nem rendelheti el, hogy a községek a magasabb fokozatot felvegyék, habár anyagi és szellemi feltételei megvannak. Ez minden esetre hiány községi jogunkban legelsô jogászaink szerint is, azonban törvényeink a szabadság szellemétôl áthatva vonakodtak az úgynevezett „rendôri állam” megteremtésétôl, így ebben a kérdésben is a polgárok akaratának szereztek érvényt.
Ha azonban a nagyközség rendezett tanácsúvá várossá alakul át, a visszafejlôdés szintén törvényhozásilag van rendezve, s annak kellékei:
1. hogy azt a lakosok és birtokosok egyenes államadó szerinti többsége kérje és
2. hogy a község az eddigi állásban reája háruló kötelezettségeket elégséges szellemi és anyagi erôk hiányában nem képes teljesíteni.
Nálunk a befejezett átalakulás után ismételten felmerül egyes kisebb körben a visszafejlôdés kérdése, s e tekintetben a polgárok között aláírási ivvel történt házalás is.
Épen úgy mint mikor a mindenben kételkedô gazda a megtörtént vásár után fűhöz-fához kapkod, hogy a megbánt vásárt meg nem történtté tegye, indultak meg egyesek, hogy a nagy többség által ellentmondás nélkül kért és megnyert átalakulást megsemmisítsék.
Ehez azonban sem erejük, sem joguk nincsen, mert elsô sorban is nem képviselik a lakosok és birtokosok adó szerinti többségét, másodszor pedig nem képesek kimutatni, hogy Gyergyószentmiklós rendezett tanácsú város e minôségében ránehezedô körülményeknek megfelelni nem képes. Ez utóbbit csak a következmények igazolhatnák egy jövendô s emberi számítás szerint be nem következhetô körülményt pedig már elôlegesen bizonyítékul felhasználni, valóban gyermekes fogás.
(…)Nagy apparátussal fogtunk az átalakításhoz, ki akartunk emelkedni a községek nagy tömegébôl, mert Gyergyószentmiklósban megvannak a jövendô, fejlôdôképes város kellékei és most a befejezett tény elsô aerájában jajgatunk az egyhangú kérelmünk teljesítése miatt – ez gyermekes, férfiatlan eljárás.
Igen közel fekszik itt a gyanú, hogy egyesek nem az általános jót szolgálják önzetlenül, hanem magánérdek megvalósításán fáradoznak.”
(Van új a nap alatt? Csaknem az történt, mint néhány éve, mikor elnyertük a megyei jogú város rangot.)
Ollózta: Bajna György
Ami hiányzott a gyergyószentmiklósi vasút százéves történetébôl
2007. december 5-én 17 órai kezdettel került sor a gyergyószentmiklósi vasút születése századik évfordulójának a megünneplésére. Ez alkalommal emléktáblát is avattak, melyet Tánczos Barna közlekedésügyi államtitkár leplezett le, az a fiatal politikus, aki Háromszéken nem védte meg a Székelyföld-táblát, melyet a közlekedésügyi minisztérium is törvénytelennek nyilvánított, arra hivatkozva, hogy nincs elég távolság az út és a tábla között. Ugyanez a csíki ifjú politikus nem tette meg a szükséges lépéseket akkor, amikor a Székelyföldön áthaladó intercity vonatot abban a hátrányos megkülönböztetésben részesítették, hogy a szerelvényt csupán Marosvásárhely és Brassó között môködtetik, ezzel a székelyföldi utasokat átszállásra kényszerítik Brassóban a Várad, Kolozsvár, vagy Arad felôl érkezô és Bukarestbe menô járatokra. A szakemberek szerint a két irányból jövô intercity szerelvény megbírta volna a három székelyföldi vagon hozzácsatolását is, ami a minisztérium szakembereitôl is függött. A székelyföldi utasok kérésével megkerestem az államtitkár urat, aki ígéretet is tett a helyzet orvoslására. Az új menetrend és késôbbi beszélgetéseink bizonyítják, hogy Székelyföld utasai nem találtak meghallgatásra.
Az ünnepségre azonban nem hívták meg azt a személyt, aki 1991. január 8-án vállalta a román–magyar feliratú, városunk megnevezését tartalmazó vasúti tábla feltevését az állomás homlokzatára, és az azzal járó kálváriát. Ennek a vasúti táblának a feltevésével György Sándor korabeli állomásfônök felvállalta a feletteseivel való szembenállást. A felsô utasítások ellenére a vonalkarbantartókkal és az akkori villamossági vállalat munkásaival felrakatta a táblát, ami után a brassói vasúti igazgatóság vezetôi, a vasúti rendôrség és a marosvásárhelyi vasúti katonaság vezetôi nemcsak leváltással fenyegették meg György Sándort, hanem a hadbíróság elé állítást is kilátásba helyezték számára. Ezután következtek a halálos fenyegetésekre vonatkozó telefonhívások. A szakmai gyűléseken megalázták, sôt a testi fenyítés lehetôségét is fenntartották fônökei. A volt állomásfônöknek és családjának szinte három évig kellett tűrnie a vasúti vezetôség fenyegetéseit. Ô azonban mindezen fenyítések ellenére vállalta a kétnyelvű tábla fenntartását a gyergyószentmiklósi állomáson. Ilyen jellegű kiállásában támogatták az öntöde és a fa szállításával foglalkozó vállalat munkásai, akik hosszú idôn keresztül valóságos ôrséget álltak a tábla védelméért. Az akkori vállalatvezetôk közül dr. Márton László, a gyergyószentmiklósi öntöde korabeli igazgatója három-négy munkást bocsátott György Sándor védelmére, mivel átlátta azt a veszélyes helyzetet, melynek városunk volt állomásfônöke ki volt téve.
A bosszú azonban nem maradt el. Mivel György Sándor Gyergyószentmiklóson védettséget élvezett, más helységben próbáltak életére törni. 1992. október 3-án Dédán egy elôkészített baleset áldozatává vált. A vasúti csomópont településén a gépkocsijával szabályosan közlekedô György Sándor autójába egy erdei táf ment bele fényes nappal, egyenes úton, úgy, hogy belenyomta egy sáncba, majd nekipréselte autóját egy betonhídnak. A baleset után összegyűlt dédaiak vasrudakkal vették ki a volt állomásfônököt az autójából, és mint „halottat” tették le gépkocsija maradványai mellé. Egy volt beosztottja ismerte fel az életet benne, és szaladt a gyors egészségügyi közbenjárásért. A szászrégeni és marosvásárhelyi orvosok lelkiismeretességének köszönhetôen sikerült megmenteni a három hónapig válságos helyzetben lévô György Sándort. A baleset okozójával kapcsolatban csak annyit jegyeznék még meg, hogy a táf nem volt beírva a forgalomba, és vezetôjének nem volt hajtási engedélye, melyek közül bármelyik kihágás külön-külön, a forgalmi szabályok értelmében, börtönbüntetéssel jár. (De ez nem történt meg.)
György Sándor mellôzése a szervezôk részérôl azért is tűnik furcsának, mivel 1989 végétôl RMDSZ-tag, és többször volt a gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke, alelnöke, illetve a Gyergyó Területi Szervezet ügyvezetô elnöke.
György Sándor tette nélkül valószínűleg 2001 után sem lettek volna kirakva a magyarlakta települések állomásain a kétnyelvű táblák, melyek a magyar identitást jelképezik.
Véleményem szerint az évfordulós ünnepségeket szervezô bizottság ôt kellett volna, hogy felkérje, mint szakmabelit is, a vasút átadása százéves évfordulójának a megszervezésére. Ha pedig ez nem történt meg, akkor is György Sándort méltatlanul mellôzték. A táblaavató ünnepségen illett volna legalább azt megemlíteni, hogy Gyergyószentmiklóson tették ki elôször Románia területén a kétnyelvű helységnévtáblát a vasúti állomáson.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô
MPSZ-hírek
A Lakossági Tájékoztató Irodáról
Ezúton is gratulálunk a százéves város nagyszerű vezetôinek újabb megvalósításához, a lakossági tanácsadó iroda megszüntetéséhez. El kell ismerni, hogy ez kemény munka volt, nehezen ment, mert az iroda alkalmazottai nem hagyták magukat, foggal és körömmel küzdöttek. De végül a kitartó munka meghozta a gyümölcsét, immár hónapok óta lakat van az iroda ajtaján! Háromszoros hurrá ezért. Egy magára valamit adó város nem tűrheti, hogy mindenféle tanácsadó irodák pöffeszkedjenek a városháza földszintjén, ez kétségtelenül megengedhetetlen volt, nem beszélve arról, hogy az alkalmazottak ott sem dolgoztak semmit, csak ültek a tévék elôtt egész nap. Polgármesterünk kipipálhatja feladatlistáján ezt a sort, s teljes erôbedobással hozzáláthat a következô nagy munkához. Hogy mi következik, arra még tippelni sem merünk, s fôleg nem akarunk ötleteket adni neki, inkább reménykedünk, hogy a hátralevô fél év valahogy már eltelik. A képviselôtestület tagjaitól azért elvárjuk, hogy bár egy-egy koszorút helyezzenek el a lelakatolt ajtó elé, elvégre cinkosságuk nélkül a polgármester nem ért volna célt.
A város arculatáról
Azt mondják, a történelem ismétli önmagát. Tájékozottabbak azt is hozzáteszik, hogy a múltat újra és újra átéljük, csak mindig eggyel magasabb fokon. Ezen tételt igazolni látszik az, ami százéves városunkban történik az Úr 2007. évében. Ezelôtt kerek száz évvel a gyergyói sajtó gyakran cikkezett a közvilágítás meg az utak tarthatatlan állapotáról. Ha az akkori újságírók ma ellátogatnának hozzánk, minden bizonnyal azt állapítanák meg, hogy az ô idejükben is voltak gondok, de azt el sem tudták volna képzelni, hogy ilyen sártenger borítsa be az egész várost, illetve, hogy este épp olyen vaksötétben kelljen botorkálni a város nagyobbik részében. Bátran kijelenthetô, hogy az akkori hibákat a mostani polgármester sikeresen vitte szinte-szinte tökélyre. Egy apró hiányérzetünk azért van, ugyanis a polgármester, illetve a gyermekei utcáját még nem sikerült a város átlagos szintjére süllyeszteni. Kicsit jobban igyekezhetne ott is!
A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
Százkét hét, több mint egy év és tizenegy hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Újra és újra megkérdezzük Pap Iosif polgármestertôl, Farkas Zoltán városi RMDSZ-elnöktôl, illetve a városi képviselôtestület RMDSZ-es tagjaitól (aki nem ismerné ôket: Antal Péter, Aszalos Albert, Barabás Attila, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Fülöp Edit, Kolumbán László, Mann Géza, Nagy Zoltán, Parászka Géza, Portik Csaba, Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szász József, Szlávits Erika, Tinka Kálmán, Vencser Sándor), hogy mikor vetnek véget ennek az állapotnak? Ígérjük azoknak, akik nem unják már a témát, s hetente elolvassák a közleményünk ezen pontját, hogy addig nem nyugszunk, míg a vétkesek nem fizetik vissza a teljes összeget, kamatostól.
Városunkban járt Borbély László miniszter
„Nem mutogatok ujjal senkire”
Csíkszeredát követôen Gyergyószentmiklóson folytatta Hargita megyei körútját Borbély László miniszter. Elsôként a Támaszklub napközi otthont kereste fel. (Érkezése elôtt 20 perccel kaviccsal töltötték fel a napközi udvarát, így nem kellett térdig érô sárban tapicskolniuk a magas rangú vezetôknek.) A Támaszklub diákjaival és pedagógusaival tartott néhány perces találkozót követôen a Gyergyói-medence polgármestereivel és önkormányzati képviselôivel tanácskozott a szaktárca vezetôje. Borbély szerint nagyon eredményes volt az elmúlt három év, számos program keretében sikerült pénzt biztosítani a székelyföldi településeknek. Példaként a meglátogatott Támaszklubot hozta fel, ahol hôszigetelést végeztek a svájci kormánytól nyert pályázatból. A befektetés nagy részét a svájci kormány biztosította, további összegekkel a román kormány és a helyi önkormányzat járult hozzá. Az elmúlt években Hargita megye összesen 5,3 millió lejt kapott a vízhálózatok és a csatornázás felújítására, illetve kiépítésére; 4,5 millió lejt fordítottak a falusi utakra. További pályázati lehetôségek voltak tömbházak hôszigetelésére. Gyergyószentmiklósról egyetlen pályázatot sem tettek le erre a kiírásra, melynek oka az – a miniszter szerint –, hogy nem alakultak meg a lakótársulások. „Nincsenek lakótársulások. Ez számomra nagyon meglepô volt, hiszen a tömbházak így nem tudnak ebben a programban részt venni. Azonkívül más támogatásoktól is elesnek. Hiszen most már van törvény rá, és bármilyen pályázatokon lesz lehetôség részt venni, ha létrejönnek a lakótársulások” – mondta Borbély. Jövôre 70 uszoda építését tervezi a szaktárca. Ebbôl kettô Hargita megyében fog felépülni, egyikre pályázhat Gyergyószentmiklós is. Tervezik továbbá új kultúrotthonok építését, de számos pályázat révén kaphatnak infrastruktúra fejlesztésére pénzt a helyi önkormányzatok. Feltétele, hogy tudják biztosítani az önrészt, hogy legyenek tervek elkészítve és az, hogy az adott határidôig végezzék el a munkálatokat. Konkrétan a gyergyószentmiklósi helyzetet ismertetve Borbély elmondta: a december 12-i kormányülésen próbálják elfogadtatni azt a határozatot, melynek alapján 2008 folyamán is elköltheti a város a fűtésrendszer rehabilitálására utalt 10 millió (100 milliárd régi) lejt. (Mint ismeretes, ellenkezô esetben vissza kell küldeni az összeget.) Lapzártakor sikerült elérnünk telefonon a minisztert, aki elmondta, hogy a problémát csak a jövô szerdai kormányülésen fogják tárgyalni. Az EP-választásokról is szót ejtett a miniszter, aki egyben az RMDSZ ügyvezetô alelnöke is. Elmondta, sikerült teljesíteni a vállaltakat, azaz két RMDSZ-es képviselô bejutott az Európai Parlamentbe. Ennek ellenére elemezni kell a helyzetet – hangsúlyozta Borbély, és meg kell keresni azokat, akik felelôsek azért, hogy számos gyergyói településen nem érte el a várt eredményt az RMDSZ. „Én nem fogok ujjal mutogatni senkire, de kritikusan végezzenek önvizsgálatot, keressék meg, kik azok, akik nem tudták rendesen megszer- vezni a választásokat, és álljanak a sarkukra!” – hangsúlyozta. Az ügyvezetô alelnök szerint: az embereknek meg kell mutatni, hogy az RMDSZ mit ért el az elmúlt három év alatt, és fel kell készülni a tavaszi választásokra. „Ne legyünk kishitűek! Össze kell fogni, és menni kell elôre!” – szólította fel a helyi tisztségviselôket Borbély László.
Csata Orsolya
Évkönyv karácsonyra
Jövô héten már megvásárolhatja a Gyergyói Kisújság 2008-as évkönyvét! Karácsonyra meglepheti közelben, vagy akár idegenben élô szeretteit a gyergyóiakról szóló kiadvánnyal, amelynek témája az egyszerű ember. Azokról a gyergyóiakról, a környezô településeken élôkrôl szól, akik egyszerűségüknél fogva nagyszerűek.
Ez alkalommal is 224 oldalas könyvet kínálunk, amelyben olvashat akár szomszédjáról, rokonáról, ismerôsérôl. Arról, hogy a körülöttünk élôk hogyan élnek, miként gondolkodnak. Böngészve a kötetet, lehet, rádöbben arra, hogy önnek is hasonló a véleménye bizonyos dolgokról, vagy éppen teljesen másként vélekedik.
Magazinos-oldalakat is kínálunk és fejtörôket is. Ha van hozzá kedve, játszhat velünk, nyerhet tôlünk.
Jövô héten tehát keresse évvégi kiadványunkat, a Gyergyói Kisújság 2008-as évkönyvét ugyanazokban az üzletekben, ahol lapunk hétrôl hétre megvásárolható.
Nincs vezetôtanácsa a Go Rt-nek
A legutolsó gyűlésen dr. Márton László bejelentette, hogy nem kíván továbbra a Go Rt. vezetôtanácsának tagja lenni. Azelôtt már kilépett Ilyés Balázs Levente.
– Többször mondtam, hogy helyre kell hozni a vezetôtanácsot, mert nem működhet így a részvénytársaság, de erre nem reagáltak. Nem láttam értelmét, hogy ott legyek – mondta dr. Márton.
– A kezdeti nagy lendület hová lett?
– Sok mindent megpróbált a vezetôtanács, hogy a végrahajtás miként sikerült, az nem a tanácsra tartozik. Amiket elhatároztunk, nem hajtották végre százszázalékosan. Én nem láttam bele, hogy állnak pénzügyileg. Többször kértem, hogy háromhavonta mutassák meg a mérleget, hogy áll a cég. Azt tudom, hogy a perek száma nôtt, de azt nem, hogy a veszteség, adósság csökkent-e vagy sem. Azt sem tudom, mennyi a bevétele havonta a cégnek. Az utóbbi egy év alatt kértem, többször is, hogy számoljanak be. Aztán én nem tudtam részt venni a közgyűlésen, mert el voltam utazva. A tulajdonos is mulasztást követ el, mert nem számoltatja be a vezetést. Mikor egyedül maradtam, kértem, egészítsék ki a tanácsot.
– Mióta Vincze János az igazgató, mi változott?
– Nem lehet azt mondani, hogy rossz irányba változott, például bevezették a gázt a hôközpontokba, sok engedélyt kikapartak, de sokkal nagyobb energiát kellett volna fektetni az alkalmazottak számának felülvizsgálatára, feladatokkal való ellátására, a cég gazdasági hatékonyságának növelésére, a szolgáltatási árak megállapítására. A vállalatnál sok minden nem tiszta elôttem, de talán az operatív vezetésnek sem. Azt viszont elôre látom, hogy a költségmegosztók felszerelésével, nô a cég vesztesége, mert nincs közvetlen visszaszabályzás a fogyasztók és a kazánházak között. Mint fogyasztó, nekem visszataszító, hogy a hôenergia fizetése mellett fizetem a leolvasását, és ezenkívül betrappol havonta valaki a lakásomba, hogy végignézze a szobáimban a mérôműszereket. Akik eddig ezt a műveletet végezték, nem gondolnak arra, hogy netán nem lesz szükség rájuk ezután. Visszatérve: ha valahol adom a nevemet, elvárom, hogy körülöttem tiszta legyen minden. Úgy éreztem, nincs ott szükség rám, ezért adtam be felmondásomat.
– Mit javasol?
– Habár egyedül is elláthatná ezt a feladatot az igazgató, azt javaslom, nem szabad vezetôtanács nélkül hagyni a céget, ennek számos visszaütôje keletkezhet.
Ilyés Balázs Levente november elsején lépett ki a vezetôtanácsból.
Mint elmondta, nagyon elfoglalt, nincs ideje. Szerinte olyant kell választani, aki ráér, és figyelemmel tudja követni a cég működését.
Vincze Jánost is megkérdeztük a hogyan továbbról.
– Mind a két vezetôtanácstag lemondott, a közgyűléssel egyeztettünk, közösen keressük, hogy felkérjünk személyeket, mert a cég nem maradhat vezetôtanács nélkül.
Kedves-Tamás Gyopár
Volt s nincs új hôközpont
A szerzôdés felbontását kéri átiratában a Termoenergy Kft. A 2893-as számmal iktatott, 2006 november 8-án kötött szerzôdés értelmében 2007. október 1-tôl (több mint két hónapja!), 95 lej + ÁFA/Gkal áron kellene hôenergiát szolgáltatnia a siófoki érdekeltségű vállalkozásnak. A beruházás el sem kezdôdöt… A december 12-i önkormányzati testületi ülésre eljuttatott dokumentumban Király Tamás ügyvezetô a szerzôdés 14-es bekezdésére hivatkozva kéri a közüzem és a Termoenergy Kft. között kötött szerzôdés felbontását. Átiratában Király megjegyzi, hogy a cég továbbra sem áll el szándékától, hogy biomasszával működô hôközpontot építsen, ám ehhez több idôre van szüksége. A szerdai testületi ülésen Vincze János, a közüzem igazgatója arra kérte a testületet, hogy bontsa fel a Termoenergy Kft-vel kötött szerzôdést annak érdekében, hogy a siófoki befektetônek ne kelljen büntetést fizetnie. Hiszen a szerzôdés szerint amennyiben nem sikerül vállalását teljesítenie (azaz 2007. október elsejétôl nem biztosítja a szükséges hôenergiát a közüzemnek), úgy a 95 lej + ÁFA és a földgázzal szolgáltatott energia (273 lej + ÁFA) ellenértéke közötti különbséget a Termoenergy Kft. fizeti ki. Vincze János hangsúlyozta, hogy amennyiben ki kell fizetnie a különbséget, „a Termoenergy kft-nek annyi büntetést kell fizenie, hogy nem marad pénze a hôközpont létrehozására”. A testület nem foglalt állást a kérdésben. Elhatározták, meghívják a siófoki cég képviselôit – Király Tamást és Török Pétert is –, akiktôl beszámolót kérnek a beruházás késésének okairól.
Csata Orsolya
Szent Miklós Napok
Gyergyói mondák könyve
Két könyvet mutattak be a Pro Art Galériában a múlt csütörtökön délután a Szent Miklós Napok keretében. Bajna György újságíró a Salamon Ernô Irodalmi Kör nemrég megjelent Találkozások című antológiájáról szólt. A kör jelenlévô tagjai közül néhányan alkotásaikból olvastak fel.
A még nyomdaszagú Gyergyói mondák könyvének születését Bákai Magdolna könyvtárigazgató ismertette, kollégáinak, valamint a Legendák városa címmel meghirdetett rajzpályázaton résztvevô gyerekeknek köszönte a támogatást, hiszen a színes gyerekrajzok illusztrálják a könyvet. A kiadvány nyomdai költségét teljesen a polgármesteri hivatal állta.
Balázs József festôművész a pályázatra beérkezett gyerekrajzokról, illusztrációkról szólt, melyeket óvódásoktól kezdve nyolcadikosokig, csak gyerekek készítettek. Ezek a rajzok a gyermekek üde lelkületét sugározzák, színvonalasok, fogalmazott a festôművész, aki kihangsúlyozta örül a kiadványnak, nemcsak azért mert gyerekmunkák vannak benne, hanem azért is, mert így a gyerekek megismerkedhetnek a gyergyói mondákkal, legendákkal. A könyvbemutatón a kalocsai vendég, Vesztergám Miklós tárogatóművész, valamint Balázs Katalin csongrádi énekes hallatta hangját.
A történész monográfiát tett az asztalra
Szent Miklós Napokra, Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulójára tisztelte meg a lakókat, az érdeklôdôket dr. Becsek Garda Dezsô a még nyomdaszagú kétkötetes könyvével, mely e település történetét a kezdetektôl 1918-ig foglalja össze. A könyvbemutatóra a Pro Art Galériában került sor, ahol Kolcsár Béla köszöntötte a jelenlévôket, és Vesztergám Miklós tárogatóművész gyergyói nótákkal hangolta rá az értékes monográfia bemutatójára. Gyergyószentmiklós története címmel kiadott, egyelôre két kötetet Bajna György újságíró mutatta be. Kérdezz-felelek formában ismertették a könyv tartalmát. Elmondta, a kötet anyagi háttere, a támogatottság nem volt megfelelôen elôkészítve, a képviselô, történész saját költségén adta ki a város monográfiáját.
Korábban még volt próbálkozás Gyergyószentmiklós monográfiájának kiadására, a könyv elôszavában a szerzô sértôdöttségének is hangot ad.
Az általam megírt könyvet 1982-ben elégették. 1990-ben Pataki Imre, aki ismerte a helyzetet, a megyei költségvetésbôl kiutalt bizonyos összeget a könyv megjelentetésére, kiadására. Én, mint RMDSZ-elnök betettem az RMDSZ kasszájába, amit majd a választmányi tagok nem engedték, hogy erre a célra fordítsak. 1992-ben saját költségemen kiadtam, 1999-ben Pál Árpád polgármester kezdeményezte egy monográfia megírását, végül is a monográfia támogatása az akkori polgármesteri hivatal részérôl elmaradt, így 2001 decemberében kiadtam egy monográfiát, melyet munkatársaimmal közösen írtunk, én szerkesztettem. Most az ünnepre készülve pedig elkészült a két kötet.
Dr. Garda Dezsô Gyergyószentmiklós történetének harmadik kötetén dolgozik, mint mondta, félkész álapotban van. Elmondta, Gyergyószentmiklós közösségének ismernie kell ôsei múltját, büszke kell lennie arra a helytállásra, melyet az ôsök a mindennapokban, illetve a harctereken tanúsítottak a megmaradás érdekében, hogy a közösségüket tudják szolgálni.
Civilek a hogyantovábbról tárgyaltak
Civil szervezetek képviselôi találkoztak szombaton délelôtt a Pro Art Galériában. Az önkormányzat által szervezett találkozón nem tolongtak a civilek, viszont lett volna, amit megbeszélni, hiszen rég nem ültek egy asztalhoz, legalábbis ez derült ki. Több mint két óra alatt tárgyalták a gyergyói civilek helyzetét, elhalasztva a második témát, Suciu Gábor elôadását. Kótai Levente, a polgármesteri hivatal munkatársa vezette a beszélgetést, mely idônként súrolta a személyeskedés határát. Kontesveller József alpolgármester elmondta, a hivatal részérôl van nyitás és szükség is van az ilyen jellegű találkozókra, csak működôvé kell tenni. A jelenlévô civilek szinte mindegyike hozzászólt, és megegyeztek, nemsokára egy asztalhoz ülnek, hiszen van mit megtárgyalni.
Képeskönyv születésnapra
Fotókiállítással, fotóalbum bemutatásával zárták az ötnapos ünnepet. A X. Gyergyószentmiklóson tartott Nemzetközi Fotótáborban készült alkotások kerültek közszemlére a Pro Art Galériában vasárnap délután. Tizenkét alkotó, több mint hetven alkotása a mai Gyergyószentmiklósról felkiáltó jel kell, hogy legyen a város lakóinak, vezetôinek. Megálljt kell parancsoljon a meggondolatlan munka folytatására, fogalmazott Bajna György újságíró a kiállítás- megnyitón. Továbbá elmondta, a rombolás tetten érhetô. A megyei kulturális központ vezetôje, Ferencz Angéla szólt az érdeklôdôkhöz és tolmácsolta jókívánságait a város 100. születésnapján, mely lakói ajándékba egy képes könyvet is kaptak.
A száz év fényei című albumról Kolcsár Béla, a művelôdési központ igazgatója szólt, elmondta, a szerkesztés, grafikai tervezés a Hargita Megyei Kulturális Központ valamint Ádám Gyula fotós és Cseke Gábor munkája. A képek alatt a pársorosakat Bajna György tollából olvashatják, ki mintegy ajánlásként elmondta: az albumot úgy forgassák, hogy mindenkinek fájjon az a város, ahol él, aki tehet, az a hatalmon lévô tizenkilenc tanácsos és a végrehajtással megbízott városvezetôk.
A kiállítás-megnyitón közreműködött Blénessy Enikô és Mezei Magdolna, a kiadványt a Tipografic Nyomda készítette, anyagi hátterét a helyi önkormányzat állta.
Gyilkos-tó
Ezzel a címmel látott napvilágot a Gyilkos-tó keletkezésének 170-ik évfordulójára az a kiadvány, melynek címoldalán Balázs Miklós fotóművész egyik olyan fotója kapott helyet – ma már nem létezô csonkokról –, mely figyelmeztet a tó körüli gondokra, a pusztulásra. A kiadványt színes képek díszítik, illetve leírások nyújtanak ízelítôt az érdeklôdôknek. A könyv megjelenésében közreműködött Bajna György, Bákai Magdolna, Dezsô László, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói osztálya. A kötetben Vezérszó címmel olvashatjuk:
Kincsfelderítô munka, köszöntve köszöntünk – fogadd ím lelkes üdvözletünk!
EKE, Székely Társaság és EMKE – mi hárman vettük fel a zászlót, hogy e hármas tartalommal, egyesült erôvel, kitűzzük azt a Gyilkos ormára. E három színű lengô lobogó köszönt téged vándor, ki jelszavaddá tetted: „Ismerd meg e hont!”
Az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyószentmiklósi fiókja nyújtja feléd baráti jobbját, a Székely Társaság szeretô gonddal kíséri lépteid, míg az Erdélyi Magyar Közművelôdési Egyesület a kultúra nevében kér: szeresd mindazt, ami magyar – erdeink zúgását, szikláink csodás varázsát, forrásaink üdítô vizét, a porszemet, a sziklát, a harmatcseppet, a vízesést, az ózondús levegôt, s a büszke fenyôt tépô fergeteget, mind-mind (…)
Baricz-Tamás Imola
Ünnepeltünk
Az egyház csütörtökön reggel fogadta az érkezô keresztaljákat, és az ünnepi szentmise után körmenetet tartottak. Szenténekek és sok búcsús zarándok kíséretében vitték körbe a fôtéren Szent Miklós püspök szobrát. A sort lovashuszárok vezették, és az egyház képviselôi, helyi elöljárók, vendégek, zarándokok vonultak körbe.
* * *
Délután a múzeum udvarán az ifitékások ünnepi játszóházzal kedveskedtek a gyermekeknek. Régi korokat idézô zene csalogatta be az udvarra a gyerekeket és az arra járókat. Ezúttal nem kézműveskedtek, hanem különbözô népi mesterségekbe nyerhettek bepillantást a kicsik. A csabafiak és a barantások íjaztak, hagyományos viseletbe öltözve egy szalmaköteget vettek célba. A gyerekek körbeállták ôket, és egy-egy merészebb fiú kérdezgette: „kipróbálhatjuk?” A hozzáértôk bemutatták az agyagozást, a szalmafonást, a bôrdíszművességet és a csuhéfonást is.
* * *
Simon Péter pantomim-elôadása megörvendeztette a gyermekeket és a felnôtteket egyaránt. A művész fehér arcával, és fehér kesztyűvel a kezén minden élethelyzetet el tudott játszani, szavak nélkül, csupán mozdulatokkal, igaz, mint a pantomim-művészekre jellemzô, sarkítva. Mindenkinek széles mosolyt csalt az arcára, amint a tömeget felállította, hogy a „szükséges” kábel megszabaduljon, hiszen valaki rajta ült a láthatatlan vezetéken. Hozzáillô hangutánzó zenei kísérettel láthattuk milyen az, ha egy vendégnek nem ízlik az étel, a súlyemelô nem bírja a súlyokat, vagy valaki siet, de egyesek azt is megtapasztalhatták milyen kezet fogni és megpuszilni egy robotembert.
* * *
A gimnázium dísztermébe csongrádi zenészek érkeztek: gitárral, szaxafonnal, dobbal és zongorával. Nemcsak zenéltek, pentaton skálára, improvizációra tanították a gyergyói fiatal zenészeket. Hamar tanultak a gyergyóiak, könnyen felismerték, mikor improvizál a zenekar. A csongrádiak érkezésük elôtt üzenték a gyergyóiaknak, vigyék hangszereiket a rendhagyó zeneórára. Bátortalanul kezdôdött, de kellemes muzsika lett a közös, csongrádi és gyergyói, zenélésbôl.
* * *
A Tanulók Házában dr. Gaál Alajos tiszteletére emléktáblát avattak a gyergyói sport képviselôi. Dr. Gaál Alajos 1889–1967 között élt, és ô alapította és vezette a helyi sportegyletet. Áldozatos munkájáért az emléktáblát a gyergyói síegylet állítatta, és tiszteletére egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévôk.
* * *
Pénteken a Tanulók Házában állították ki a gyerekek által készített hajómodelleket. Szinte „életre keltek” a szovjet ôrhajó, a francia tengeralattjáró, a lengyel teherhajó, a tűzoltóhajó, a vontatóhajó és a járôrhajó.
* * *
A Szent Miklós Napok keretében hirdettek eredményt az ifitékások a 100 év – 100 kérdés címmel év elején elkezdett vetélkedô végén. A játékosok a Gyergyói Kisújság hasábjain és az Ifitéka internetes oldalán közzétett kérdésekre válaszolva adhattak számot arról, hogy mennyire ismerik városuk történelmét, múltját és jelenét, gazdasági és művészeti életét. Gyerekek és felnôttek egyaránt beneveztek a tízfordulós játékba, válaszoltak a kérdésekre. Elsô helyezést Mihály Annamária ért el, aki a legtöbb, 85 pontot szerezte meg a többfordulós játékon. Második helyen a Kós Károly Általános Iskola hatodikos diákja, György Tünde végzett 84 ponttal, harmadikon pedig Kari Mária Magdolna, aki szintén a Kós Károly Általános Iskola diákja végzett 80 ponttal. A képzeletbeli dobogó negyedik fokára a Vaskertes Iskola diákja, Szász Ferenc állhatott 78 ponttal. Emellett – a pénteki díjkiosztó ünnepségen – díjazták a vetélkedô összes résztvevôjét. A versenybe benevezett 34 diák és felnôtt olvasó két gyergyói kiadványt: a Találkozások című antológiát és a Gyergyói mondák című kiadványt kapta ajándékba.
* * *
Felejthetetlen élményben volt részük azoknak, akik vasárnap este részt vettek a római katolikus templomban tartott koncerten. Igaz, egy kis fűtés nem ártott volna, a hallgatók is jobban érezték volna magukat, az elôadók pedig levehették volna kabátjaikat. A kolozsvári Szent Mihály-templom kamarazenekara és kórusa vokál-szimfonikus koncertet adott. A Potyó István vezényelte együttes nagyszerű szólistái – Borsos Edith, Molnár Márta, Szilágyi Zsolt és György Róbert – Händel, Bach, Haydn, Saint-Dsaens műveket adtak elô.
Csata Orsolya, Rancz Enikô
Jövôre szebbet!
A Szent Miklós Napok lejárta után kíváncsiak voltunk, mi a gyergyóiak véleménye róla, milyen programokon vettek részt, és mi tetszett nekik. Ezért a városban megkérdeztünk néhány járókelôt.
Bachsai Béla, 72 éves: Nem vettem részt a városnapokon. Sokat várnánk, mást. Például szükség lenne fórumokra, ahol elmondhatnánk a kívánságainkat, és hogy mire van szükségünk.
Kinda Éva, 40 éves: Nem vettünk részt a programokon, mert kisgyerekünk van. De a televízióban néztük a híradásokat a rendezvényekrôl. Szerintem jobb volt, mint tavaly.
Bot János, 71 éves: Én részt vettem. Voltam a kultúrházban, a Korona-teremben, a galériában, a Mikulás érkezésén. Szerintem ügyesen meg volt szervezve. A világítást kellene megjavítani, fôleg a kultúrház környékén.
Kovács Gizella, 25 éves: Csak a tűzijátékon voltunk. Szülôként szívesen látnám, ha gyermekeknek rendeznének különbözô versenyeket.
Huszár Katalin, 16 éves: Voltunk a Step Dance elôadásán. Tetszett. Jövôre szívesen látnám Dancs Annamarit.
Hunyadi Éva, 17 éves: Én is megnéztem a Step Dance elôadását, de nem tudom, jövôre kit hívhatnának.
Elekes Barna, 20 éves: Huszár voltam a felvonuláson, és szerdán este megnéztem a Mikulás érkezését és a tűzijátékot. Lehetett volna jobb is. Nehéz minden ember ízlése szerint alakítani a rendezvényeket. Szerintem idén kevesebben vettek részt, mint a tavalyi rendezvényeken. A kivilágítással is problémák voltak.
Gál Levente, 18 éves: Részt vettem. A tavalyihoz nem tudom hasonlítani, mert akkor nem voltam, de szerintem a szervezéssel voltak problémák. Hívhatnának ismertebb együtteseket, amelyeket többen szeretnek, ilyen rendezvényeken nincs helyük rock-együtteseknek.
Névtelen: Én csak néhány rendezvényen voltam, és azok tetszettek. Az, hogy mi legyen majd jövôben, a fiatalokat kell kérdezni.
Rancz Enikô
Ünnepélyes díjátadás
Pénteken délelôtt ünnepi tanácsülésnek adott otthont a Korona terme. Veress László sepsiszentgyörgyi – és mint mondta, immár gyergyói – színművész Wass Albert gondolattal indította a díszülést, köszöntve a városvezetôket és vendégeket. Közreműködött a baróti Kájoni Consort Régizene Együttes. Pap József polgármester köszöntôbeszédét követôen a kitüntetések átadására került sor. A városvezetés Gyergyószentmiklós nevadójának, illetve várossá válásának 100. évfordulójára rendezett ünnepségen a kitüntetettek munkáját, az eddig elért eredményeiket értékelte.
Kitüntetést kapott: Szász Róbert X. osztályos tanuló informatikában elért eredményeiért, Salamon Ernô Gimnázium; Bíró Csongor XI. osztályos tanuló, matematika területén elért eredményeiért, Salamon Ernô Gimnázium; Elekes Gyopár VI. osztályos tanuló, matematika területén elért ereményeiért, Vaskertes Általános Iskola; Parászka Elôd a Pajkó és a Táncos című filmekben nyújtott színészi alakításáért kapott kitüntetést, Salamon Ernô Gimnázium; Ferencz Réka sportban, a sílôvészetben elért eredményeiért kapott kitüntetést, ô a Batthyány Ignác Szakkollégium diákja; György Mónika szintén sportban, sífutásban elért eredményeiért kapta a kitüntetést; Portik Szatmári Ágnes teniszezô, Molnár Szabolcs, a Progym kapusa; Páll Ágnes sporttáncoktató, Murvai József ökölvívóedzô; Málnási Béla síedzô, a gyermekek Töhi bácsija; Basilides Csaba jégkorongedzô; Romfeld János, a gyergyói fogathajtás megalapítója; Danaliszyn József amatôr színjátszás terén elért eredményeiért kapott kitüntetést, valamint Pop Pavel post mortem-díját özvegye vette át.
Nagy István jegyzô ismertette a korábbi tanácshatározatot, melyben a városatyák a Pro Urbe illetve a Díszpolgári cím odaítélésérôl döntöttek.
„Tettem, ami a dolgom, ami a feladatom”
Pro Urbe-díjjal tüntették ki Ambrus Éva tanárnôt. A laudációt Szôcs László, az Ipartestület Férfikarának elnöke tolmácsolta. Éva néni a díj átvétele után elmondta, fiatalon, 23 évesen, lányul kezdte karnagyi pályafutását, most nagymamaként fejezte be és adta át szintén egy fiatal 23 éves lánynak, akinek jó munkát, sok sikert, s „fiaival” való közös dalolást, valamint azt kívánta, örömet szerezzen magának, a dalosainak és a hallgatóságnak is; és soha ne legyen közömbösségben részük, mert az a legfájóbb. Harmincnégy éven keresztül dirigálta fiait Ambrus Éva tanárnô, ki e kitüntetést a városvezetés részérôl mintegy jelzésként is veszi: jelzi a díjjal a város, hogy a művelôdésért, a kultúráért tesz, figyel, és ez nagyon jó dolog, mondta.
Ambrus Éva Pro Urbe-díjas
Ambrus Éva tanárnô, karvezetô 34 év nagy szakmai tudást, empátiát és pedagógiai érzéket követelô munka után egészségi okokból az ôsszel letette a karmesteri pálcát.
Egészségi okokból, ezt hangsúlyozzunk, és nem azért, mert meg szeretett volna szabadulni a további sok-sok fáradsággal járó munkától.
Több mint egy emberöltô azt jelenti, hogy méltó utóda volt annak a Bálint Ákos karnagynak, aki annyi éven át mentette, ahogy lehetett a nagyhagyományú Ipartestületi Férfikórust. Kitűnô utód, hiszen hamvaiból kellett föléleszteni a dalárdát, hitet adni a hitehagyottaknak, hogy érdemes folytatni az 1892-ben megkezdett munkát.
A tanárnô nemzedékeket, ráadásul hölgyként kellett férfiakat úgy összeszoktasson, hogy nézetkülönbségek soha ne zavarják a munkát. Mert a kóruséneklés csak akkor tűnik szórakozásnak, amikor már szórakoztat. Addig ellenben – fôleg műkedvelôk esetében – sok-sok órát kell arra fordítani, hogy valóban könnyednek tűnjön az éneklés, görcsök nélkülinek, s mellesleg tisztán zengjen a dal.
A kórusművek kiválasztása sem egyszerű dolog, s Ambrus Éva egyik tudománya az volt, hogy mindig sikerült olyan műsort összeállítania, ami a legjobban illet „fiaira”.
Nyolcvanéves és 25 éves egymás mellett. Tanítás és család. Kórus és gyermeknevelés. Sikerek öröme és a készülés nem lelkesítô órái, hetei, hónapjai ötvözôdtek munkájában, úgy, hogy abból ne csak a férfi dalárda, de a város egész közössége nyerjen, hogy szállhasson határokon át Gyergyószentmiklós jó híre.
Olyan munkát végzett, amit nem lehet mérlegre tenni, aminek a súlya csak akkor mérhetô, amikor nem végzik el.
A visszajelzések igazolják, nem teltek fölöslegesen a heti próbákra fordított órák. Ha összeadják, meglepôdnek, milyen sok idôt tesz ki összegük, s akkor még vegyük hozzá a kiszállásokra és a fellépésekre fordított idôt. Sem a munkakönyvben, sem a családi kasszában nem jelenik meg hozadékuk. Pontosabban, az utóbbiban megjelenik…
A 34 év kórusra fordított ideje magánéletébôl kiszakított idô. Három gyermekétôl, a családtól, másik nagy szerelmétôl, a verstôl elvett idô. Mert Gyergyószentmiklóson verset mondani is kevesen tudtak olyan hitelesen, mint ô, amikor a versmondásra és nem a kórusra fordított energiát. Elôadóestjeinek máig élô emléke, akkori visszhangja is igazolja ezt. Ha magának való, a versmondást folytatja, egyéni babérokat gyűjt, nem a kórusmozgalomért tesz.
Munkája elôtt már Svájcban is, komoly szakmai értékelés hajtott fejet. Köszönjük, hogy e páratlan gazdag, színvonalas, szívvel és lélekkel, végig bérmentve végzett munkásságát a városvezetés, a város képviselô testülete is méltányolta.
Az Ipartestület Férfikara
„Végzem, mit az idô rám mért”
Díszpolgári címmel tüntették ki dr. Kolumbán József akadémikust, ki 1935-ben született Gyergyószentmiklóson. A laudációt dr. Márton László olvasta fel. Kolumbán József meghatódottan vette át e kitüntetést, mint mondta, szülôvárosa születésnapján igen nagy megtiszteltesésnek érzi e címet. Elmondta, szüleire tanítóira gondol nagy hálával, hiszen ôk táplálták bele a helytállás, az önbecsülés csíráit, de ugyanakkor tanítványaira is, akikkel az elmúlt ötven évben volt alkalma találkozni. Mai napig részt vesz a tudományos életben, tanít, kutat. Vallja, a tehetség kibontakozásához szükség van az önbecsülésre. Az akadémikus Kányádi-sorokkal zárta beszédét „végzem, mit az idô rám mért…”
Dr. Kolumbán József díszpolgár
Dr. Kolumbán József 1935-ben született Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában érettségizett 1953-ban, majd a Bolyai Tudományegyetem matematika és fizika szakán 1957-ben tanári diplomát, 1958-ban pedig az akkor már Victor Babe? Egyetemen kutató matematikusi diplomát szerzett. 1959 óta a kolozsvári Babe?- Bolyai Egyetemen dolgozik, professzori kinevezést 1990-ben kapott.
Hatalmas ívű tudományos pályája alatt optimalizáció-elméletével, aproximáció-elmélettel, lineáris programozás dualitás elméletével, valamint a többértékű operátorokkal adott variációs egyenlôtlenségekkel kapcsolatosan ért el jelentôs eredményeket. A műszaki tudományokban is alkalmazható fraktálok kutatása terén igazi erdélyi iskolát teremtett. 1968-ban a matematikai tudományok doktori fokozatát szerezte meg. 1972-ben Humboldt-ösztöndíjat nyert, és másfél évet Hamburgban töltött, világhírű matematikusokkal dolgozott. Az 1990-es években ugyancsak Humboldt ösztöndíjjal több hónapot töltött Németországban, majd 1993 óta több ízben, több hónapon át az ELTE Operációkutatási Tanszékén és más magyarországi matematikai intézményekben tartózkodott.
Dr. Kolumbán József rendszeres résztvevôje, gyakran meghívott elôadója nemzetközi konferenciáknak, kongresszusoknak. Kapcsolatban áll több világhírű matematikussal és matematikai intézménnyel.
Kolumbán professzor nevelôként is kiemelkedô munkát végzett. Több egyetemi tanár vezetése alatt szerezte meg a Matematikai Tudományok Doktora címet, jelenleg is 12 doktorandusza dolgozik disszertációján.
Kutatásainak eredményei nemzetközi elismertségének bizonyítéka. 1997-ben egy nemzetközi kutatócsoport vezetôjeként, amelyben román matematikusok is részt vettek, elnyerte a Világbank hároméves projekt támogatását, amelynek témaköre: Halmazértékű függvények alkalmazása az optimalizációban. Számos könyv szerzôje, vagy társszerzôje.
A Bolyai Nyári Akadémia matematika szakosztályának Gyergyószentmiklósra hozatala Kolumbán professzor érdeme. Munkásságáért 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia külsô tagjává választotta. Gyergyószentmiklós történetében még senki nem ért el ekkora tudományos rangot, nem valósított meg ilyen példaértékű tudományos pályát. A legaktívabb, legtekintélyesebb romániai magyar matematikus. Kolozsváron, ahol az egyetemen a legtöbb magyar matematikus tanár van, egyedül nála lehet a Tudományok Doktora fokozatot megszerezni. Több évtizede vezeti a Matematikai lapok című, fiataloknak szerkesztett lapot, amely számos, ma már híressé vált erdélyi matematikus indítópályája volt matematikussá válásban, és jelentôs szerepe van napjainkban is az ifjúság tudományos szemléletének kialakításában. Bár nem tartózkodott folyamatosan Gyergyószentmiklóson, rendszeresen hazalátogat. Mindig nagy érdeklôdéssel követi szülôvárosa eseményeit, minden körülmény között gyergyószentmiklósinak tartja magát. Találkozásaink, beszélgetéseink alkalmával megerôsítette, hogy olyan hely, ahol bármikor megpihenhet, ha fáradt, ehet és ihat, ha éhes és szomjas a szó konkrét és szimbolikus értelmében egyaránt – olyan hely, ahol megnyugodhat, ha idegei sztrájkkal fenyegetik, olyan hely, ahol a „hogy vagy” többet jelent a szokványos kérdésnél, ahol egy egyszerű kézfogás több munkakedvet ad bármilyen elismerésnél – olyan hely, ahol bízni lehet és bízni kell az emberekben és az emberségben, ahová – mint a világjáró Ábel – bármikor hazajöhet, csak egy van ezen a kerek világon, a szülôföld.
E jeles ünnepi esemény alkalmából mit kívánhatnánk Önnek? A tér és idô Ura adjon Önnek hosszú életet. Szárnyaljon alkotó szellemisége a plusz és mínusz végtelen között, hogy tovább öregbíthesse a tudomány világában szülôföldje hírnevét, mai és következô nemzedékek büszkeségére.
A fenti indoklásunk alapján javasoljuk Gyergyószentmiklós Díszpolgára cím adományozását dr. Kolumbán József akadémikus-professzornak.
Dr. Márton László, dr. Garda Dezsô, dr. Jakab Gyula, dr. Seer Mihály, drd. Fodor Mihály, Lakatos Mihály, Biró Zoltán, Szilágyi Ferenc, Szász József, Tinka Kálmán, Györfi János, Szabó Rudolf, Farkas Zoltán, Kovács Éva
Díszpolgári címet adományozott post mortem a városvezetés Puskás Adolfnak a város egykori fôjegyzôjének, ki Gyergyószentmiklós várossá válásánál is bábáskodott. A laudációt Tinka Kálmán tanácsos olvasta fel.
Puskás Adolf díszpolgár
1907. december 6-a. Gyergyószentmiklós település ünnepnapra ébredt. Zúgtak a harangok, és felhangzott a Gyergyói-havasok bérceire az ünnep hangja: „Gyergyószentmiklós Város lett” Igen, város lett, és ettôl a pillanattól a város vezetôi dr. Puskás Adolf fôjegyzôvel az élen mertek álmodni a perspektivikus fejlesztéssel kapcsolatban:
– városunkban áthaladt a vasút, amely e szerény kis erdélyi várost bekötötte a fejlett erdélyi városok körébe
– épült a királyi gimnázium a csíki magánjavak jóvoltából
– az egykori mécseseket a székely portákon a villanyvilágítás váltotta fel, aminek következtében felzúgtak az ipari fejlôdés gépezetei.
Mindezen fontos megvalósítások egyik megálmodója és kivitelezôje dr. Puskás Adolf volt, városunk akkori fôjegyzôje szerény, de egyenes tartású igazi székely ember, aki Ditró községben született 1871-ben.
Tanulmányai befejezése után a Székelyföld és a Gyergyói-medence fejlesztését tekintette élete céljául.
Mint igazi római katolikus, 6 gyermek édesapja, nem hátrált meg a mindennapi nehézségektôl, és mint kôsziklán a fenyô, kiállta az akkori politikai és erkölcsi harcok viharát. A mindennapi jegyzôi munka mellett kezdeményezte a város közművesítését, közvilágítását, és új alapokra helyezte a városi közigazgatást.
Fiatalon, 42 éves korában szólította magához a teremtô Úristen. Nagy veszteség volt távozása, mert középúton megszakadt egy alkotó tevékenység.
Munkássága örök értékként maradt ránk, hisz ô helyezte le a mai gazdasági és társadalmi fejlôdés alapkövét, és üzenete ma is ott cseng a gyergyói ember fülében: „Óvjátok és fejlesszétek városotokat”.
Száz év távlatából is büszkék vagyunk rá, mert ma is hozzá hasonló emberekre lenne szükség, akik igazi gyergyói emberként szeretik városukat, és tesznek is érte.
Javasolom a díszpolgári cím adományozását dr. Puskás Adolf részére, és szeretném, ha mind-annyian az ô szellemében élnénk és dolgoznánk a szülôvárosun- kért.
Kérem az unokáit, Agyagási Sándorné Puskás Piroskát, Lukácsffy Árpádot és Lukácsffy Pált, hogy méltó tisztelettel vegyék át a díszpolgári címet, amely szentesíti az elismerést a gyergyói emberek részérôl, nagyapjuk iránt. Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy úgy emléke, mint szelleme megmarad örökre a gyergyói emberek szívében.
Tinka Kálmán, önkormányzati tanácsos
Télen szekeret, nyáron szánt…
Tartja egy régi közmondás. És van valóságalapja. Ha valaki valamit el akar érni, akkor azt alaposan elô kell készíteni. Ezt tette fürdôvárosunk is. Az idei idegenforgalmi év már rég lecsengett, a következô még elég messze van. Ennek ellenére a Borszék Fellendítéséért Egyesület és a Vendégvárók Szövetsége egy szép reklámanyagot rendezett sajtó alá. Egy 16 oldalas, háromnyelvű, A4-es formátumú, színes reklámanyag látott napvilágot. A rövid bevezetô után, amelyben mindenkit szívesen látnak Borszékre, ismertetik a forrásokat és azok gyógyhatásait. Ezt követôen 24 szállásadó panzió reklámanyaga következik, mindazokkal a lehetôségekkel, amit tudnak biztosítani a pihenni, szórakozni vágyóknak. A kiadvány három térképet is tartalmaz: az egyik a szálláshelyeket és vendéglátóegységeket mutatja be, a másik a Borszék környéki kirándulóhelyeket ismerteti. A harmadik térkép nyolc turisztikai autós kirándulást ajánl azoknak a turistáknak, akik nem elégszenek meg Borszék és környéke látnivalóival. A sok szép fényképpel illusztrált kiadvány vendégcsalogató lehet a Borszéket újra felfedezni óhajtók számára. Az egész kiadvány gondosan szerkesztett és kivitelezett formában egy jó reklám lehet a Borszékre vágyóknak, ha sikerül eljuttatni az ország összes turisztikai irodájába. A 2500 példányban kiadott kiskalauz kiadását támogatta Borszék város Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa.
Szintén ezen a héten jelent meg az Észak-kelet Hargita Kistérségi Társulás gondozásában Borszéktôl Gyergyószárhegyig című dokumentumfilmje. Ez a DVD felleltározza a vidék kulturális értékeit, megismerteti az idegenekkel ennek a vidéknek a természeti és épített örökségét. A filmet a Rubin Stúdió készítette, Daczó Katalin és Berszán-Árus György szakavatott munkája révén.
Íme két kiadvány, ami karácsonyi ajándékként nem hiányozhat könyvespolcainkról.
Farkas Aladár
Köszönjük, vigyázunk rá, továbbadjuk!
Nagy ünnepséget szervezett a csomafalvi Köllô Miklós Általános Iskola pénteken, december 7-én; ugyanis 25 évvel ezelôtt vágták el az iskola bejáratánál a szalagot, akkor vehették birtokukba a gyermekek, tanárok. 1982-ben Borsos Géza vezette a tanintézményt, id. Király Sándor volt a falu élenjárója, s az akkori vezetôség kivette részét derekasan a munkából. Felépítették, átadták, az már nem rajtuk múlott, hogy a nyílászárók sosem szigeteltek rendesen egészen a nemrégiben eszközölt cseréig, de új iskola volt, mégpedig városi szintű a községben. Irigyelték is a csíkiak a csomafalviakat emiatt, mert ritkaságszámba ment, hogy egy községben városi „méretű” tanoda épüljön. Nosztalgiáztak az ünnepségen mindazok, akik a szalagvágáson jelen voltak, akik pedig késôbb kerültek az iskolához, ôk is emlékezhettek, hiszen a falakon körben az iskolai élet pillanatait láthattuk. Az akkori pionírnyakkendôs éltanulókat, a Megéneklünk Románia Fesztiválon szereplôket, aztán megannyi vetélkedôt, amelyen részt vettek a gyermekek.
Erre a napra meghívtak mindenkit, akik a tanintézményben tanítottak, egykori diákokat is, jelen volt a huszonöt évvel ezelôtti fôtanfelügyelô, Lászlófi Pál is, valamint a jelenlegi tanfelügyelô, Jungel Klára. A diákok lélekemelô műsorát követôen Jungel Klára elmondta, végigjárta az iskolát, és látszik, hogy komoly munka folyik, ez az iskola képes állandóan megújulni. Nagyon sok városi iskola akkor is elbújhatott mellette, amikor épült és most is. Azt kívánta, hogy folytassák így tovább az oktatást, hogy a csomafalvi gyermekeknek ugyanolyan jó hírnevük legyen továbbra is, akárcsak ez idáig. A község polgármestere, Barabás József is szólt a jelenlévôkhöz, majd Ferencz Antal plébános a helyi oktatás történetébe kalauzolt. Azt is elmondta, hogy a faluban 1896-ban kezdett dolgozni az elsô nôi pedagógus. Az iskola jelenlegi, kilencedik igazgatója az intézmény életérôl szólt, a sikerekrôl, végezetül pedig megköszönte az elôdök munkáját, és ígérte, hogy: „Vigyázunk rá, továbbadjuk”. Dr. Munzlinger Ildikó is emlékezett a diákéveire, mint mondta, ebben az épületben tanulta meg, hogy „Csomafalva a világ közepe”. Végezetül pedig Borsos Géza adatokkal tűzdelt elôadását hallhattuk, elhangzott, hogy az épület 94 százalékban helyi forrásból épült. Az iskola tôle székely zászlót kapott ajándékba, amit azonnal helyére is tettek; minden meghívottat emlékplakettel, illetve az iskola Tízórai című diáklapjával ajándékoztak meg.
Benne diákok írnak iskolájukról, tanárok az 1982-es iskolaátadásról. Mihálydeák István matematikatanár ekképp emlékszik vissza a Tízórai hasábjain: „A ’80-as évekre csak azért érdemes visszaemlékezni, mert „fiatalabbak” voltunk. Mindannyiunk nyaka a járomban volt, és húztuk az igát erônk, tehetségünk, képességeink szerint. Lehetetlen nem létezett, úgy volt, mint a csomafalviaknál az eget lemeszelni – egyetlen kérdés – milyen színre kell, tehát mikorra kell meglegyen?
Az iskolaátadás és ennek elôkészületei is ilyen módon történtek. Tanárok, tanulók egyaránt rengeteg fizikai munkát kaptunk, anyagmozgatás, segítség a munkásoknak. Az avatást megelôzô napokon még délután 5-kor is ott voltunk, egyengettük az iskolaudvart és a környékét, hogy az érkezô elvtársak nehogy megbotoljanak valami ott maradt törmelékben. Az avatás, mint mindenkori rendezvény, forgatókönyv szerint zajlott. A mi feladatunk csak a taps, és nekem személyesen a fényképezés volt. Az avatás után minden osztályfônök magkapta a saját osztálytermét, amit rendbe kellett tenni. (…) A gyergyócsomafalvi iskola volt az ország elsô falusi iskolája, amely személyi számítógéppel rendelkezett. (…) Tehát szép volt, mert fiatalok voltunk, s tudtunk együtt dolgozni, egymásért, iskoláért, egy-egy célért. Rossz is volt néha, például a ‘80-as években a Vrabie tanfelügyelô-féle mikroszkópos ellenôrzés, az állandó rettegés, hogy most jönnek, akár a minisztériumi brigád is órára!”
Kedves-Tamás Gyopár
Alfalvi hidakról
Gyergyóalfaluban a Szentmiklósi úton jó pár hete ásnak a gépek. Szükség is van rá, hiszen szennyvízcsatornát fektetnek le. Nap mint nap arra járva, és látva, hogy több hidat is felbontottak az ásás és a vezetékek lefektetése miatt, arra voltunk kíváncsiak, ki fogja a hidakat eredeti állapotukba visszaállítani.
György István polgármester kérdésünkre elmondta, igyekeztek az útpadkát felásni, és ott elhelyezni a csöveket, mégis van pár eset, hogy a hidakat fel kellett bontani. Mint mondta, a hidak helyreállítása nincs a költségekbe beleszámolva. Ebben a kérdésben a kivitelezô céggel kell megállapodást kössenek.
Rancz Enikô
Meg kell tanulni pályázni!
Kis- és középvállalkozók számára tartott képzést a Hargita Megyei Önkormányzat, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Fejlesztési Ügynökséggel közösen. A ditrói Idôsek Klubjában szervezett elôadássorozaton a pályázatírás alapjait tanították meg, ismertették az Európai Unió és a román kormány kiírásait. A Kis- és Középvállalkozások Minisztériuma 2008-ra is számos pályázatot ír ki, ezek többsége vissza nem térítendô támogatás. A kiírásokon részt vehetnek azok a kis- és középvállalkozások, melyek a 346/2004-es törvény, valamint a 27/2006-os kormányrendelet elôírásai szerint működnek; magántôkével rendelkeznek, nincs tartozásuk az állami, valamint a helyi költségvetések felé, valamint Románia területén vannak bejegyezve, és itt is folytatják tevékenységüket. 2008-ra a következô programokat hirdeti meg: KKV (kis- és középvállalkozások) nôi menedzserei számára a vállalkozói kultúra fejlesztését célzó program; képzési és tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató program; exportfejlesztés támogatását célzó program; piaci értékesítés fejlesztését célzó program; az évi KKV-vásár megszervezésének programja; kézművesség és népművészet támogatását célzó program; beruházott profitadó mértékéig való támogatását célzó program; Országos Szövetkezeti Vásár megszervezését célzó program; újonnan létrehozott vállalkozásokat támogató program; fiatalok vállalkozási ismereteit célzó program; minôségbiztosítások bevezetését és hitelesítését támogató program; KKV-k fejlesztését célzó program; inkubátorok létrehozását támogató program. Bôvebb információkkal a KKV Információs és Tanácsadó Irodában szolgálnak Csíkszeredában, a Szabadság tér 5. szám alatti 428-as irodában, vagy a 371.802-es telefonszámon.
E-mail: peter.balla@mimmc.ro.
Csata Orsolya
Kirándulás
A Caritas Családsegítô Szolgálat Gyergyó régióban több helységben működteti az Idôsek Klubját. Kétheti rendszereséggel találkoznak, és minden alkalommal egy bizonyos témáról tartanak elôadást, csoportfoglalkozást, különbözô egészségügyi, vallási, gazdasági, jogi területeket érintve hívnak elôadókat. A klub minden évben ôsztôl késô tavaszig tart. A nyár beköszöntével, a gazdasági munkák elkezdésekor kikapják az idôsek is a „vakációt”, és majd késô ôsszel indul újra a klub. Minden év elején igényfelmérés történik, hogy mi érdekli, mi szórakoztatja a klubba járókat, milyen témáról szeretnének elôadást hallgatni, és ennek alapján a Caritas Családsegítô munkatársai állítják össze az elkövetkezô találkozókra a programot.
Az idei ôszi kezdés különösen jónak mondható, mert a klubba járó idôseket egy kirándulással örvendeztették meg. A gyergyószentmiklósi idôsek klubja két alkalommal is szervezett kirándulást. Az útvonal: Csíkszereda – Tusnád – Szent Anna-tó. Csíkszeredában megnézték a Makovecz Imre által tervezett Millennium templomot, majd továbbfolytatva az utat, megálltak egy kis pihenôre a tusnádi borvíz kútnál, a felfrissülést követôen a Borvíz Múzeumot nézték meg a kirándulók. A Szent Anna-tóhoz megérkezve már mindenki éhes volt, így nagyon jóízűen fogyasztották az otthonról hozott szendvicseket. A kirándulás szervezôi egy kis ismertetôt tartottak a tó sajátosságairól és keletkezésének legendájáról, amit a jelenlévôk kiegészítettek az általuk ismert változatokkal.
A kiránduláson körülbelül 50 személy vett részt.
A csomafalvi Idôsek klubja egy hosszabb kirándulás mellett döntött, Kolozsvár meglátogatását választották. Az út egy kicsit hosszú volt, és az idôjárás sem kedvezett – mondták a kiránduláson részt vett idôsek, de Kolozsváron nagyon jól érezték magukat, nagyon jól telt, élményekben és látnivalókban gazdagon tértek haza, volt aki úgy nyilatkozott, hogy ez volt a legszebb kirándulás az életében. Az elsô megálló a kolozsvári botanikus kert volt. Aztán a klub kirándulói lesétáltak a híres Házsongárdi temetôhöz. Az 1585-ben megnyitott temetô Európa egyik legrégebbike, talán a leghíresebb magyar temetô. Az erdélyi magyar kultúra, de egyben az összmagyar művelôdéstörténet kimagasló tudósai, írói, költôi, építészei, művészei nyugszanak itt. Végül, mi sem természetesebb, hogy a napot a Mátyás király téren fejezték be, valamint a Szent Mihály-templomban adtak hálát, hogy szerencsésen megjárták az utat.
A Caritas Családsegítô Szolgálat munkatársai köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetetten segítették a kirándulás megszervezését. Külön köszönet Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásukért és segítôkészségükért. Az idôsek klubjának minden tagja hálával gondol a támogatókra ezért a lehetôségért.
Lejegyezte: Moni Gabriella
Rendhagyó történelemóra – Árpád vezérre emlékeztek
December 7-én 18 órától a Salamon Ernô Gimnázium dísztermében Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulójára emlékeztek. A honfoglaló Árpád vezér halálának 1100. éves évfordulóját a Rákóczi Szövetség kiemelt programként kezelte. A filmvetítéssel egybekötött elôadáson részt vett a Rákóczi Szövetség több szervezete is. Elôadást tartott dr. Antal Miklós tanár. Jelen voltak a siófoki Perczel Mór Gimnázium diákjai, akik a Kalandozásokról beszéltek. A gyöngyösi Vak Bottyán János Szakközépiskolából szintén diákok tartottak elôadást a következô témákban; Vérszerzôdés, Árpád alakja és a pozsonyi csata.
Benedek Balázs István, a Batthyány Ignác Szakközépiskola diákja Árpád-kori fegyverviselésrôl, Balázs Brigitta pedig a Honfoglalók életmódjáról és vallásáról tartott elôadást. Vesztergám Miklós tárógatóművész közreműködésével rendhagyó történelemórán vehettek részt az érdeklôdôk, a diákok.
A gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség hálásan köszöni az alábbi cégek támogatását, amellyel hozzájárultak a rendezvény sikeres lebonyolításához: Tibsil Kft., Pallas Akadémia könyvesbolt, Littera könyvesbolt, Iroma könyvesbolt, Margareta Kft. Izso Kft., Topcalc Kft. Külön köszönet Kolumbán Botond XII. osztályos tanulónak.
Yerma Béres rendezésében
Bemutatóra készül a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. F. G. Lorca: Yerma című darabját Béres László rendezô, színházigazgató álmodta színpadra. A tragikus költeményt, melynek ezúttal is a művelôdési központ nagy színházterme ad otthont november 16-án, vasárnap este 7 órától tekintheti meg a gyergyói közönség.
A Yerma díszlete, jelmeze Dobre-Kóthay Judit tervezô nevéhez fűzôdik, amint Béres mondta, a látványért felel a neves tervezônô, aki nem elôször dolgozik együtt a Figurával, Béressel. Az elôadásban nagy szerepet kap a tánc, a flamencora, argentin tangóra és kortárs táncra építkezô mozgás. A budapesti Vámos Veronika a Yerma koreográfusa, zenéje Apostolache Zénó nevéhez fűzôdik, dramaturg Ungváry Zrinyi Ildikó.
F. G. Lorca a legôsibb spanyol kultúrájú tájról, Andalúziából származott. Költô volt, a múlhatatlan emlékű nagyok egyike. Drámaíró volt, egyéni hangú, sajátos színfolt a színi-irodalomban. Népszerű zeneszerzô, sikeres festô-rajzolóművész, néprajztudós. Színházszervezô s ezen belül dramaturg, rendezô, ha kellett akár tragikus, akár komikus színész. Rövid életében is az élô spanyol kultúra legkiválóbb, sôt legsikeresebb korabeli alakja. Otthonában ugyanúgy hangoztatta lírai költeményeiben a cigányok emberségét, jogukat az egyenjogúságra, mint Amerikában a négerekét. Szavakkal, dallamokkal, színekkel harcolt az emberi méltóságért, egyenlôsé- gért, méltányosságért, demokráciáért. Meg is bűnhôdött érte, a sötétség zsoldosai a számlálhatatlanokkal együtt ôt is elpusztították. Szülôfalujában már kora gyermekkorától hallhatta az andalúz nép dalait, meséit, a közeli Granadában pedig, ahol középiskolai és jogi tanulmányokat végzett, magába szívta az ódon város római, arab és keresztény elemekbôl ötvözôdött kultúráját, megismerte a legszegényebbek, köztük a cigányok életét is. Számos sikeres darab sorában néhány kétségtelen remekmű született Vérnász, a Yerma, a Rosita leányasszony, akárcsak a Bernarda Alba háza a XX. század legnagyobb drámai alkotásai közé tartozik, amelyekben megnyilvánul az ôsi erô, a duende. Yerma gyermek után sóvárgó meddô, terméketlen asszony drámáját mutatja be, aki a boldogság keresésében abba ütközik, hogy vagy feladja önmegvalósítási vágyait, vagy pedig olyan eszközökkel tudja megvalósítani, amelyeket ha elfogad, nem igazán tud tükörbe nézni.
A Yerma elôadás műfajilag tragikus költemény eredetileg három felvonásban hat képben, melyet átdolgozva állított színpadra Béres László, ki egyaránt kíván maradandót nyújtani a nagyközönségnek, illetve a szakmának. A darab, melyben kimondottan figurás színészek alakításait láthatjuk, nagyon is aktuális, fogalmazott Béres. A bemutatóra a jegyek elôvételben is megvásárolhatók a színház titkárságán munkanapokon 9 és 16 óra között, felnôtteknek 10 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 6 lej.
Baricz-Tamás Imola
A Gyilkostó Kisipari Termelôszövetkezet monográfiája
(rövidített szöveg)
A természet minden csodájával megáldott Erdély keleti részén húzódik meg a... Székelyföld Árkádiája... a hegyek között megszoruló Gyergyói-medence.
Az itt élô népeket, inkább, mint máshol, az élettel járó küzdelem rákényszerítette a már részben ismert szakmák és munkamódszerek tökéletesítésére, és az együttdolgozás formáira. Éppen a kisiparosok voltak, akik próbálták megkönnyíteni embertársaik mindennapi munkáját különbözô szerszámok, öltözékek, lábbelik készítésével valamint egyes szolgáltatások végzésével.
Végigtekintve városunk történéseit és fejlôdését, meggyôzôdhetünk arról, hogy a város kisiparossága nagymértékben részese a történelmi fejlôdésnek.
Tudni kell, hogya XIX. században már léteztek az iparosságot CÉHEK-be tömörítô szervezeti formák, majd késôbb, 1885-ben Gyergyó viszonylatában is megalakult az úgynevezett IPARTESTÜLET, amely 224 iparost tömörített magába, de 1935-ben megszűnt létezni.
Városunk gazdasági, kulturális fejlôdése és a lakosság igényeinek kielégítése ugyancsak szükségessé tette az itteni iparosság újbóli szakmai szervezetbe való összefogását, de ekkor már szövetkezeti formában.
A kisipari szövetkezet megszervezése a város akkori vezetôségének irányítása alatt 1949 januárjában kezdôdött el, és ez év április 29-én alakult meg két iparággal: a cipészek és szabók soraiból beszervezett 98 taggal, akik szerszámaikat is bevitték a szövetkezetbe.
Az 1949-ben alakult szövetkezet kezdetben „Sztahanov” név alatt indult, majd késôbb vette fel a Gyilkostó Kisipari Termelôszövetkezet nevet, melynek elnöke Szász Béla, alelnöke Bodó István volt.
Célkitűzése: A lakosság különbözô szerszámokkal, anyagi javakkal, lábbelikkel, ruházati cikkekkel való ellátása, fodrászat és fényképészet működtetése.
A szövetkezet megalakulásától, az 1949–1965 közötti idôszakban a foglalkoztatottak száma aligcsak a 260-at érte el, szükségessé vált a vezetôség felfrissítése, mivel már-már felismerhetô volt az akkori vezetôségnek a belefáradása. A rajoni és városi közigazgatási szervek szükségesnek vélték a szövetkezet vezetôségének felújítását fiatalabb, jobb, szervezôképességgel rendelkezô személyekkel.
Az 1966. március 12-én tartott közgyűlés, a helyi és tartományi szervek vezetôségének ajánlására, egyhangú szavazattal Farkas Ferencet választotta meg a Gyilkostó Szövetkezet elnökévé.
Azzal egyidejűleg pozitív irányba változott meg a szövetkezet fejlôdése.
Az újonnan választott vezetôség, elnökével az élen, egy szakkomisszió bevonásával állította össze azt a műszaki, technikai, szervezési, intézkedési tervet, amely magába foglalta többek között a következô teendôket:
– A szövetkezet szervezeti megerôsítését jó képzettségű új tagok bevonásával;
– A lakosság által igényelt újabb részlegek létesítése;
– A részlegek műszaki felszereltségének javítása a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében.
– A dolgozók szakmai továbbképzése és újrasorolása.
– Ifjak iskoláztatása UCECOM szakiskolákban a különbözô profilú szakmák elsajátítása érdekében a Breazan, Ploie?tien, Ia?iban, Temesváron, Székelyudvarhelyen és Bukarestben működô iskolákban.
– Új termelôfelületek, komplexumok megépítéséhez szükséges területek és beruházási pénzalapok megszerzése.
Természetesen, még több más elôirányzott feladatot is magába foglal a MTISZ-terv, amelyeknek megvalósításaként 1965-ben két iparágban, 12 részlegen 262 személyt foglalkoztatott, ezzel szemben 1985-ben a szövetkezet hét iparágban, több mint 42 részlegen 1400 személyt foglalkoztatott.
A termelési tervek nagyobb részaránya, a konfekciót elôállítók, a bôripari termelôk, a fémmegmunkáló meg az asztalosműhely által volt megvalósítva, de megemlítendô az építkezési részleg is. A tervmutatók többi részét a népkiszolgáló egységek valósították meg.
A sorozattermelés kapcsán kiemelkedô tevékenységet a konfekciós kisszériákat gyártók értek el, akik az 1970-es évektôl exportra termeltek osztrák, magyar, holland és német érdekeltségű cégeknek. Az 1989-es történelmi átalakulást csak a konfekciós iparág élte túl.
Szakkáder-utánpótlás terén: A hagyományos, valamint újonnan létrehozott tevékenységek és szakmák elsajátítása érdekében a szövetkezet évente 80–100 ifjút iskoláztatott, míg a tehnikai személyzet rövid, rendszeres tanfolyamokon kellet részt vegyen, és vizsgázzon. Ugyanígy a szűkkörű vezetôség is.
Beruhási-építkezési munkálatok terén:
Érthetôen, a szövetkezet nagyarányú bôvítése megkövetelte új termelési és melléképületek építését saját és központi pénzalapból.
– a szövetkezet székháza udvarán levô épület bôvítési, emeletének építési munkálatai a konfekciós kisszériákat gyártók részére, 900 m2-en, saját építôcsoporttal, saját alapból.
– a Gyilkostónál népkiszolgáló komplexum építése hatféle tevékenység folytatására.
– városunk fôterén épített reprezentatív komplexum központi beruházási pénzalapból, 1200 m2 felülettel, három emelettel.
– a Virág negyedben a 40-es és 42-es tömbház földszinti részén, 200+200 m2 felületen, 8 népkiszolgáló tevékenység részére.
– a Bucsin negyedi 18-as tömbházban termékbemutató és megrendeléseket felvevô, kiárusító tevékenység 200 m2-en.
– ugyancsak a Bucsin negyedi 25-ös és 26-os tömbházakban 300+300 m2-en konfekciós kisszériákat, illetve lábbelit készítô kisszériaműhely részére, központi pénzalapból.
A fent felsorolt megvalósítások ismeretében elmondható, hogy Gyergyószentmiklós kisiparosai valóban részesei a százéves város gazdasági kulturális fejlôdésének.
Mihai Beniuc, a nagy román költô és író szavaival élve „az új idôk a mai idôk hírnökei voltak”. Öntudatos mesterei önzetlen munkájukkal példát szolgáltattak a jövônek, itt és ezért mondhatjuk el, hogy a Gyilkostó Kisipari Termelôszövetkezet Fénykora – szervezettségi, gazdasági, kulturális fejlôdése az 1966–1987 közötti idôszakra tehetô, mikor is Farkas Ferenc 21 éven át az akkori szövetkezet elnöke volt, jó meglátásaival úgy szervezte meg a kollektív vezetést, a szövetkezet technikai, adminisztratív személyzet, mesterek munkáját, hogy eredményes és gyümölcsözô legyen.
Kulturájában él a nemzet, nincs nemzet kultúra nélkül, és e meghatározás tudatában a közművelôdési tevékenység mindig jelen volt a Gyilkostó Szövetkezetben megalakulásának kezdeti idôszakától. Volt a szövetkezetnek elismerésre méltó zenekara, melynek tagjai András Lajos, Karácsony Imre, Kádár István, Musulin István és Bajtalan József zenekedvelôk voltak.
Farkas Ferenc, (folytatjuk)
Szórványmagyarság és tömbmagyarság
Az elkövetkezô idôszakban – már úgy értem az ünnepek után – magyar politikusi berkekben gyakran el fog hangozni ez a két fogalom, hiszen ennek a választásnak ide kapcsolódik minden tanulsága.
Amint láttuk, az RMDSZ-nek sikerült bejuttatnia két képviselôt az EP-be. A vezérkar azóta is tűnôdik, hogyan történhetett meg, hogy a tömbmagyarság – immár másodszor is – szembement az RMDSZ-akarattal, és zúdulhat plakátáradat a Székelyföldre, követhetik egymást negyed vagy félig telt terem elôtt tartott színesebbnél színesebb rendezvények, az eredmény lesújtó (én inkább azt mondanám, kijózanító hatású kellene legyen).
De ne fussunk a dolgok elébe, nézzük csak meg egy kicsit az RMDSZ „biztos” szavazóbázisát: a szórványmagyarságot.
Az életem úgy alakult, hogy nagyon, mondhatnám igen jól sikerült megismerjem azt, amit úgy hívnak: szórványmagyarság. És ami nem kevés számú embert jelent, durván azt mondom, jóval több, mint egy millió emberrôl lehet szó, igen mobilis egymillió emberrôl, minden szempontból mozgásban, változásban levô emberrôl. Attól függ, honnan nézem, sok szomorú sorsú emberrôl van szó.
Történt például úgy a nyolcvanas évek elején, hogy hajózási meg deltai halászati ügyben e sorok íróját, aki akkoriban az „Elôre” újságírója volt, Tulceára küldték. Az ember egy ilyen utazásra – úgymond – felkészült, tehát elolvasott egy-két könyvet a városról, a halászatról… Többek között bementem Marosvásárhelyen a postára, elvettem a tulceai telefonkönyvet, mondva: csak kapok benne vagy öt-hat magyar nevet! Hanyatt estem! A D. betűig sem jutottam el, és már vagy háromszáz nevet írtam ki a megyébôl…
Na, ez a „szórvány”.
Illetve ez volt. Mert orvost-tanárt-mérnököt odahelyeztek…
Mert Mariska, Jucika és Mancika beleszeretett egy-egy tulceai legénybe…
Mert Sanyi, Jani és Peti megismerkedett a katonaság alatt Monával meg Dánával esetleg Siminával….
Ugyanis – ilyen az élet.
(Csak úgy zárójelben, már Tulcean, alulírott is olyan boldog lett, de olyan… Mert ugye azt elolvastam volt, hogy kicsit arrébb, Babadagban sok török család él, és, hogy Tulcean is vannak, de, hogy a város fôterén szembe- megyek két olyan „tôrôlszakadt” török szépséggel, hogy azt el nem lehet mondani: kunkoriorrú, gyapjúponponos, színes papucs a lábukon, gyönyörű bokák, az egyiken világoszöld, a másikon aranyszín török selyembugyogó, fönnebb helyes kis díszes mellénykék, hajzuhatag, ékszerek...
És ráadásul milyen domborulatokat rejt a selyem…
És ráadásul olyan tizenhat évesek…
És ráadásul megérzik, hogy tetszenek, és olyan igazi török huri pillantásokkal és mosolyokkal díjaznak.
Na, Kálmán, mondtam magamnak, ha van török paradicsom, akkor azt nemsokára megismerheted, úgyhogy Álláh ákbár! Gyerünk utánuk, bátran. Ugyanis, még az egyetem alatt találkoztam török fehérnéppel, és tudtam, hogy szeretik a magyarokat…
És mentünk. Elôl a két helyes, utánuk a „helytelen”, az utca ilyen dombnak vezetett, a két kicsi helyes idônként viháncolva hátranézett, hogy ott vagyok-e még…
És mentünk. Felfelé a dombtetôre…
Kétoldalt lassan elmaradoztak a házak, és helyettük ilyen földbevájt putrik kezdtek megjelenni, illetve módfelett elszaporodni…
Úgyhogy csak leesett nekem is a tantusz!
Hát kérem, a tulceai romák megôrizték a törökök öltözetét még a török világból.
Amelyik arrafelé meglehetôsen sokáig tartott.
Egyszóval: lefelé sokkal könynyebb volt jönni… Gyorsabb is…
Úgyhogy ne kérdezzék meg tôlem, milyen a török éden!)
Ez tehát a szórvány egyik fajtája. Az Erdélyen kívül szakadt magyarságé. És ez az RMDSZ egyik szavazóbázis-rétege, ezért nyitja arrafelé (is) az irodáit. (Valaki mondja meg, hogy a csángóföldön, mondjuk Istensegítsen nyitott-e?)
Van aztán a „saját” szórvány. A Dél-Erdélyi részek. Az omladozó várkastélyokkal, a tetôtlen református templomokkal, az elnéptelenedett falvakkal, vagy mondjuk a dévai magyar temetôvel, amely mondjuk háromszor akkora, mint a gergyói, ha az örmény temetôt is hozzácsapjuk. Mindegy, „Ne sírj”!
Hát én ezt a vidéket is alaposan bebarangoltam.
Kopogtattam az alvinci református parókián, ahol a pap nem mert beengedni, nem hogy elbeszélgessünk…
Részt vettem Szászsebesen a református templomban a konfirmáción, és végig sírtam, két legény és hat kislány konfirmált, a pap kérdezett, és ôk felmondták a betanult szöveget – kedvesen, hibátlanul, éppen csak olyan kiejtéssel, mint aki a nevén kívül soha egy szót ki nem ejtett magyarul.
Hát ez a szórvány.
Az RMDSZ biztosan és feltartóztathatatlanul fogyatkozó szavazóbázisa.
Értük ugyanis nem kell tenni semmit. Ôk olyan boldogok, ha magyarul végighallgathatnak március 15-én egy kortesbeszédet, és utána elénekelhetik, hogy: „Isten áldd meg a magyart!” Mert ezt még tudják… Megtanulták a templomban.
Hát ez a szórvány.
Persze más – mindenhol.
Más Marosvásárhelyen és más Kolozsváron. Más Besztercén és más Régenben. Más Nagyváradon és más Temesváron…
Más Lupényban és más Petrozsényban. De ez a – szórvány!
Györffi Kálmán
Balázs R. Jenô cáfol
A Gyergyói Kisújság 46. sz. (723.), 10. oldalán megjelent válaszban a következôket észleltem: nem kell az olvasót és a közérdeket félretájékoztatni! Laczkó Imre ellen felhozott vádak teljesen megalapozottak. Neki, mint társaselnöknek az én telekkönyvemmel semmi köze. Az a személy, aki az én erdôrészemet eladta jogtalanul, cáfolná az én hivatalos okirataimat! Hogy én kivettem az erdôrészrôl szóló birtoklevelet és nem volt semmi kifogásom ellene – bizonyítékot kérek –, hazudik!
Szintén hamis állításnak tartom, hogy én hivatalosan beálltam ebbe az erdôtársulásba, amely a tulajdonosokat kizsarolja, az erdôket lerombolja és hirtelen meggazdagodó irányítója próbálkozik minden úton-módon aljas eszközöket felhasználni, hogy kibújjon a bűntények alól, mentésként mindenki szemet hunyt. Nem tudom, itt hol volt a szakszerű üzemtervi erdôgazdálkodás, amirôl ôfelsége nyilatkozik? Osztalékról is beszélget 2004-tôl, ami szintén hazugság, bizonyítékot kérek!
Az én erdôs területemet vissza kellett volna adni a régi helyén az 1/2000-es törvény értelmében és szándékosan ugyancsak e törvény értelmében egyes személyeket elônyben részesítettek az én erdômbôl. A félrevezetés céljából egy legújabb törvényre hivatkoznak. Úgy érzem, hogy Laczkó Imrét fájdalmasan érintené a társas esetleges felbontása! Vajon miért?
Olvastam a válaszban, hogy eszközként vagyok felhasználva. Igen. Elismerem, hogy eszköze vagyok egy nagy értékű vagyon megkárosításának, amelyet erôszakkal elraboltak tôlem.
Az ügyeskedô társas elnök az ilyen fajta eljárásokkal rövid idôn belül hatalmas pénzösszegeket vágott zsebre.
A hatóságokhoz tett jelentéseimért vállalom a felelôsséget akármikor, akárkivel szemben. Az én jogos területemre, ha 7 ár is, ahogy ô írta, ezek szerint hagyatékot járatott elbirtoklás címen, de én még nem kaptam értesítést.
Továbbá fenntartom, hogy lépjen vissza, rövid idôn belül a remetei erdôtársulás élérôl és ne rontsa Remete község „jó hírnevét” egy ilyen ember, és ne zsarolja tovább az erdôtulajdonosokat.
Ugyanazon az oldalon olvastam a gyergyóremetei Polgármesteri Hivatal álláspontját.
A tény
2003. december 19-én megkapott birtoklevél a polgármesteri hivataltól hamis. Ennek a kiadása a valóságban megtörtént 2007. február 5-én.
2000. szeptember 11-én saját kérésemre tagja lettem az erdôtársulásnak – megszokott hamisítás.
A véleményünk
A visszaigényelt területet azért nem adták ott vissza, mert voltak kivételes személyek, akiknek nem kell társas és le szabadott tarolják azt az erdôrészt, amely az én jogomat illeti, vagyis a visszaszolgáltatás az 1/2000-es törvény értelmében történt. Tudomásom szerint Román Bálint községi jegyzô, ugyancsak titkári szerepet tölt be ennél a fantom társasnál, és a cikkben olvastam, hogy a hosszú távú erdôgazdálkodásról szándékszik bizonyítani, ami bemutatott eredmény, vagyis a csutakok, letarolt oldalak, fahegyek, amiben részesül az erdôtulajdonos. Sajnos, a remetei polgármester és a községi jegyzô a leírt törvényeket ahelyett, hogy betartanák, inkább véleményezik, ami a tulajdonos kifosztásához vezethet. Ezek szerint ôk felülkerekedtek a törvénynek.
Szerencsére vannak még jóindulatú emberek, akik próbáltak segíteni ebben az ügyben. Mindezt a segítséget a remetei polgármestertôl és a községi jegyzôtôl vártam volna el, ismervén panaszomat, amire nem voltak hajlandóak válaszolni még 60 nap után sem.
Az én saját tulajdonommal szabadon rendelkezhetek, azt tehetek vele, amit akarok, a törvény betartásával.
Meggyôzôdtem a Laczkó-Albert Elemér és a Román Bálint véleményérôl, ugyanis „sötét” embernek tekintettek ezek az urak, akire szükség van ugyan, mint adófizetô az ôk fennmaradásukhoz, hogy tovább tarolják erdôimet és szükség esetén egy-egy hamis választ küldözgessenek.
A remetei földosztó bizottság elnöke, vagyis Laczkó A. Elemér és a községi jegyzô több mint 1,8 milliárd lejes kárt okozott nekem, mint erdôtulajdonosnak, viszont nekik még rosszul is esik, ha ezt papírra mertem tenni.
Balázs R. Jenô remetei lakos
Szekrényemberek
Lehet babért kapni babért
Pártriciusok címmel megjelent ellenkampányomban írtam, hogy úgy kell nekünk az „új honfoglalás”, mint halaknak a búvárszemüveg és a disznófejű nagyúr agyarának a plasztikai sebész. Azóta ketten hordunk műszôrmébôl készült honfoglaláskori hangulatú tökfedôt. Utólag lehet rájönni, hogy az új-honfoglalás kucsmátlan agitátorai azért hoztak létre öt éve türelmi zónát, hogy ott elsuttoghassák: „álmosom, elôdöm, ondóm, kondom”. Eme zónához vezetô poros út pedig egy nem akármilyen Nobel-díj elôösvénye, valaki (nemo sapiens) pornóbeldíjat fog kapni. Eme poros úthoz éppen megfelelô a négyökrös szekér mellett lassacskán ballagó valaki Jókai-Petôfi korából. Kucsmátlan agitátoraink feladata hivatalosan a kisebbség védelme, de többségiként pökhendien lekezeli a nemlabanc beszavazottat. Akit legszívesebben szobafogságban tartana most már az Európai Ház alagsorában, amint megtörtént ama decemberi fordulat elôtti vasfüggöny tövében. Kucsmátlan agitátoraink kifordított sifonérek, kívül kabát, belül szekrényemberek, akiknek fültájon kétfelé kicsusszanó fiókjaiba belekerülnek Tiborc-panaszaink, majd megrágva középen érkezik a hazugságokba ömleszett válasz. Böszme-címkével, amely kifejezés eminescui fogalmak szerint „basme”. Szekrényemberek vizsgálják, hogy miért lett a szavazás aránya egykuruc-kétlabanc. Ha érdekelné a panaszosok véleménye, az csupán annyi lenne: „függesszétek fel a kiskirályokat!” – vagy legalábbis ültessétek négyökrös szekérre, ne csinálhassanak senkibôl hatökröt. Hatökörgyártás pedig éppen fellendülôben Bothvára dülôben. Szekrényemberek sajtómágnás és tisztségviselô politúrozója minden jóérzést félretéve túllépte a szabályzat 139. cikkelyét, amely kimondja: „a szövetséggel szembeni kötelezettség megszegésének minôsül, ha egy tag vagy tisztségviselô helyhatósági vagy parlamenti választások során az RMDSZ jelöltjeivel szemben indul, támogatja az ellenjelölteket, vagy az RMDSZ jelöltjeinek nem támogatására buzdít.” Legutóbbi parlamenti választáskor pedig a kiemelt szavak éppen ilyen történetet fedtek, amikor is egy nem honfoglaló elôd kedvéért kampányócsárlásban részesítve „volt parlamenti képviselônek” tituláltak valakit, és nem támogatására buzdítottak babérokra pályázó csúfságírók olyan hetilapban, amelynek tulajdonosa az EU-s parlamenti listán a tizedik. Hiába, nem éppen stílbútor semelyik szekrényember, csak fenyôfaszekreter döndül vissza, ha belebotlunk.
Gyermekszentmiklós, 2007. 12. 10.
Elmer Ákos
Kisasszony
Tartósítsuk a szerelmet!
(folytatás az elôzô lapszámból)
3. Meg kell törni a vádaskodások körét
El tudunk képzelni egy olyan kapcsolatot, amelyben egyik fél sem kritizálja, vádolja a másikat? Nem könynyű, ugye? Pedig ez is a hosszú távú kapcsolat egyik fontos titka. Nem szabad ujjal mutogatni a másikra, közösen kell vállalni a felelôsséget minden problémáért. Ahelyett, hogy nekitámadunk párunknak, miért nem hozott majonézt, kérdezzük meg magunktól, mi miért nem tettük. Vagy amikor századszor is belevágnánk a „hányszor mondtam már, hogy hajtsd le a vécéülôkéjét” kezdetű mondókába, gondoljuk át, milyen módszerrel tudnánk rávenni, hogy megtegye. Furán hangzik, és kissé nyakatekertnek is, de a párkapcsolati szakértôk szerint működik.
4. Az önkifejezésre kell fordítani a figyelmet
Heti egy óra önkifejezés (naplóírás, tánc, meditálás, séta a természetben) elég ahhoz, hogy több életerô keletkezzen a kapcsolatban. Miért? Mert ha hűtlenek leszünk saját kreatív késztetéseinkhez, ha feladunk számunkra fontos dolgokat a kapcsolat kedvéért, egy idô után tompák és elégedetlenek leszünk. És mit okolunk elégedetlenségünk miatt? A kapcsolatot. Mert azt gondoljuk, az unalom, az egyhangúság abból fakad.
Kreatívnak lenni könnyebb, mint gondolnánk. A kreativitásnak végtelen kifejezési formája van: lehet valakinek a festés vagy a zene, de ugyanúgy lehet egy csésze tea, vagy egy illóolajos fürdô.
5. Az elismerés művészévé kell válni
A szerelem kezdetén a „tetszel ma este”, vagy a „de jól nézel ki” kijelentések könnyedén hagyják el a szánkat. Aztán az idô múlásával egyre kevesebb elismerô szó hangzik el, a beszélgetés témája mindig valamilyen probléma megoldása – hogy már megint csöpög a csap, vagy ki hozza el a gyerekeket a suliból, és hogy mekkora már megint a telefonszámla.
Nagy hiba! Az elismerésre nap mint nap szüksége van a kapcsolatnak – meg kell tanulnunk szavakkal és tettekkel is kifejezni megbecsülésünket a másik iránt.
Ennek az öt titoknak a pszichológusok szerint forradalmi hatása volt minden kapcsolatban, amelyben alkalmazták. Gyorsan átlendítik a párokat a holtponton, így megérezhetik a valódi szeretet beható szépségét.
A házasság láthatatlan gyökerei avagy szülôi örökségünk
A jó házasság titka örök talány, amelyet még senkinek nem sikerült megfejtenie. A jó és rossz élmények mindig tetteink következményei, ám nem szabad figyelmen kívül hagynunk gyökereinket sem, amelyek olykor nagyon sok kérdésre magyarázatként szolgálhatnak.
Szakemberek véleménye szerint – még ha nem is tudunk róla – minden párválasztásunkban szerepet játszanak gyerekkori élményeink, szüleink, nagyszüleink jelleme és gondolkodásmódja, családunk jelene és múltja. Az egyik embert vonzónak, a másikat valamiért taszítónak találjuk, és sok esetben magunk sem tudjuk, miért.
Meglátni és megszeretni
A szerelem parányi szikrából pattan: megismerünk valakit, és egyszerűen megfog benne valami. Egy mozdulat, egy mosoly, a hanghordozása, vagy a járása ismerôsnek tűnik. Tudat- alattink ebben a pillanatban pontosan tudja, hogy apa-vagy anyamodellünkre bukkantunk, csak nem tudjuk összeegyeztetni a hasonlóságot, hisz oly rég voltunk már gyerekek. Amennyiben szimpátiánk kölcsönösnek bizonyul, találkozgatni kezdünk, és egyre színesebb képet kapunk a kedves idegen jellemérôl, érzelemvilágáról, világképérôl. Mire észbe kapunk, már bele is szerettünk, és egyre inkább vágyunk arra, hogy reggelente mellette ébredjünk, munka után közös otthonunkban vacsorázhassunk, és teljes életet élhessünk vele. Idôvel azonban mérlegelnünk kell kapcsolatunkat: valóban olyan ideális-e, mint gondoljuk?
Tegyük fel magunknak (és társunknak is) az alábbi kérdéseket:
– mennyire vagyok boldog ebben a kapcsolatban?
– mennyit fejlôdök ebben a kapcsolatban?
– számíthatok-e rá jóban és rosszban egyaránt?
– harmóniát jelent-e nekem a vele való együttélés?
– testi-lelki társra találtam-e benne?
– mennyire egyeznek a jövôrôl alkotott nézeteink?
– mennyi fantáziát látunk egymásban?
– egyezik-e a családról alkotott képünk?
(folytatjuk)
Borzas szelet
Hozzávalók: 6–8 szelet karaj vagy baromfimell, 2 szem burgonya, sós palacsintatészta, 1 gerezd fokhagyma, 1–2 evôkanál sör.
Elkészítés: A húst kipotyoljuk, besózzuk. Sós palacsintatésztát keverünk, belereszeljük a nyers krumplit (a reszelô nagyobbik lyukán), a fokhagymát, és beleöntjük a sört. A húsokat lisztbe, majd ebbe a masszába forgatjuk, és forró olajban kisütjük. Mivel elég nehéz, salátával fogyasztjuk, esetleg párolt rizzsel, de aki bírja eheti sült krumplival is.
Egészség
Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás
Egészséges, kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozással, vegyesen, változatosan összeállított étrenddel hozzájuthatunk a szervezetünknek létfontosságú, energiát adó tápanyagokhoz (fehérje, zsír, szénhidrát), élelmi rostokhoz, vitaminokhoz. Így egyensúlyban tartható testtömegünk is. Mindez nem azt jelenti, hogy hirtelen, egyik napról a másikra szakítani kellene eddigi szokásainkkal, lemondani kedvelt ételeinkrôl, és merôben más típusúakat fogyasztani, hanem azt, hogy kis lépésekkel, fokozatosan kell megpróbálni az egészséges étrend megvalósítását.
Érdemes megpróbálni
* változatosan, minél többféle élelmiszerbôl válogatni az étrend összeállításakor;
* korszerű, kíméletes elkészítési módokat alkalmazni, például: gôzben fôzés, grillzacskóban, grillsütôben, alufóliában, teflonedényben, mikrohullámú sütôben sütés, cserépedényben, speciális párolóedényben párolás, sovány tejföllel, kefirrel történô habarás, hintés, diétás rántás (a megpirított liszthez adjuk az olajat, saját alapanyaggal sűrítés stb.)
* rendszeres étkezési ritmust kialakítani, nyugodt körülmények között naponta 4–5-ször étkezni;
* a napi folyadékigényt (1,5– 2 liter) csapvízzel, ásványvízzel és/vagy gyümölcs-, gyógyteával, tejjel, tejes itallal, gyümölcsturmixokkal, magas gyümölcstartalmú gyümölcslével fedezni;
* csökkenteni a sófogyasztást, az utólagos sózás és a magas sótartalmú élelmiszerek (sózott chipsek, nassolnivalók, kolbászfélék, füstölt húsok, ömlesztett sajtok, juhtúró stb.) kerülésével. A só egy részének pótlására a megszokottnál kisebb mennyiségben inkább jódozott sót, sokféle zöld és száraz fűszert kell használni;
* desszertet, édességet, süteményt hetente legfeljebb 1–2-szer, fôétkezés befejezô fogásaként, és nem az étkezések között fogyasztani. Inkább (hízásra való hajlam esetén cukor nélkül) tejtermék alapú, friss vagy mirelit gyümölccsel készült desszertet választani;
* naponta fél liter sovány tejet vagy ennek megfelelô kefirt, joghurtot, soványabb sajtot (fokhagymás, köményes), tehéntúrót fogyasztani;
* naponta fogyasztani sovány húsfélét (baromfimell, comb, sovány sertés-, marhahús, édesvízi és tengeri hal, vadhús) és húskészítményt (sonka, zalai, párizsi, zöldséges baromfifelvágottak, pulykajava stb.);
* naponta többször friss gyümölcsöt, déligyümölcsöt, citrusfélét fogyasztani;
* naponta többször fogyasztani a gabonafélék közül, és elônyben részesíteni az élelmi rostban és vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagabb fajtákat (barna-, korpás, magvas kenyér, müzli, gabonapehely, búzacsíra, barnarizs, puffasztott gabonaszelet stb.);
* fôzéshez, salátakészítéshez és kenyérkenéshez növényi eredetű olajokat, margarint használni;
* hetente többször fogyasztani burgonyát különféle formában, kivéve az olajban sütöttet;
* l hetente egyszer fogyasztani májból készült ételt;
* tojásból legfeljebb hetente 3–5 darabot fogyasszunk;
* hetente 1–2-szer száraz hüvelyest fogyasztani;
* hetente 2–3-szor natúr diófélét, olajos magvakat (mogyoró, dió, napraforgómag, tökmag, mák) kell enni.
A táplálékokban lévô vitaminok és ásványi anyagok a felhasználás, a fôként hôbehatással járó ételkészítés (fôzés, párolás, sütés) során veszteséget szenvednek. Különösen a hôérzékeny vitaminok, a B1-, B2-, B6-, C-vitamin és a folsav. Az étrendünk összeállítása, illetve az ételek elkészítése során törekedjünk arra, hogy megôrizzük táplálékaink vitamin- és ásványianyag-tartalmát. A gyümölcsöket, zöldségféléket igyekezzünk frissen fogyasztani, válasszunk kíméletes elkészítési módokat, kerüljük a magas hôfokon és hosszabb ideig tartó hôkezelést, a zöldségek fôzôlevének leöntését, a rézbôl, vasból, alumíniumból készült edények használatát. Az egészséges étrend nem feltétlenül kerül több pénzbe. Íme néhány bizonyíték: a zsírszegény ételkészítési technikákkal jelentôs mennyiségű olajat spórolhatunk meg. A tej- és tejtermékek között általában olcsóbbak a zsírban szegényebb változatok. A friss zöldségfélék, gyümölcsök kínálatában mindig találunk az idénynek megfelelô, elfogadható árú terméket, amelyet ha frissen, salátaként iktattuk étrendünkbe, akkor a háztartási energiával is takarékoskodhatunk. A húsok, húskészítmények között a soványabbat ugyanabban az árkategóriában vagy még olcsóbban (natúr tengeri halfilé, baromfihús, baromfifelvágott, baromfipárizsi stb.) tudjuk megvenni. Sok esetben kisebb mennyiségű étel elfogyasztása is elegendô lenne, a felesleg pedig megint csak plusz- költséget jelent. Végül egy jó tanács: adott esetben azon költségek jó részét is át lehet csoportosítani pl. friss gyümölcsre, müzlire, tehéntúróra, amit nassolnivalóra, fagylaltra, cukrozott üdítô italra költenénk.
Sport
Szent Miklós Napok 2007
Fôkostoló volt a bajnok
A Szent Miklós Napok keretében december 5-én, szerdán megrendezett, immár hagyományos fôzôverseny zsűrijének elnöke a magyarországi Wichmann Tamás egykori kenuvilágbajnok volt. Az 1948. február 4-én Budapesten született meghívottat elôször arról faggattuk, hogy miként került kapcsolatba a fôzés tudományával, az ízek világával. Nehezen képzelhetô el ugyanis az egykori világsztár sportolóról, a kilencszeres világbajnokról(!), hogy naponta a konyhában tesz-vesz, ínycsiklandozó fogásokat varázsol a vendégek asztalára. A közel 60 éves, szálfa termetű Wichmann Tamás készségesen válaszolt kérdéseinkre.
– Budapesten, a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalatnál kezdtem tanulni a szakács mesterséget 1963-ban. Hároméves szakmunkásképzô iskola következett, amelyet 1966 márciusában egy országos szintű szakmai verseny zárt le, ahol második lettem. Ez számunkra egyben vizsga is volt. A jó eredménynek köszönhetôen oklevelet szereztem. A Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat egyik új helyiségében lettem fôszakács. Ott kezdtem el dolgozni. Úgy is kezdtem a szakmai pályámat, hogy végleg a konyhában maradok. Az akkori vezetôedzôm, a mai MTK jogelôdjénél az MHS-nél, Granek István szmélyesen bejött a konyhára, és felhívta a figyelmemet, hogy a sportban is elérhetem ugyanazt, mint a szakács szakmában. Ezután visszatértem a sportpályafutáshoz, de a szakmát soha nem hagytam abba. A sportolói pályafutásommal párhuzamosan, 1967-tôl kezdôdôen az egység bezárásáig, a Szabadság Szálloda szakácsa voltam. Ez úgy történt, hogy amikor nem versenyeztem, illetve nem voltam külföldön, akkor dolgoztam a kollegákkal a konyhán. Jelen pillanatban saját éttermet működtetek, amely már 22 éve létezik. Éttermemben is gyakran fôzök. Amikor Gyergyóból hazamegyek, akkor Felsôgödre látogatok. Az ottani iskolában a piaristák rendeznek egy kellemes sport és művészeti vetélkedô délutánt, ahol székelygulyást fogok fôzni túróscsuszával.
– Járt már Gyergyóban?
– Nem, nem jártam. Elôször vagyok itt. Korábban többször jártam Csíkszeredában és Csíkszentdomokoson. Versenyzô koromban többször jártam Bukarestben, és a Fekete-tenger partjára is leutaztunk. Itt elôször vagyok, habár a rokonságomban van idevalósi, hisz a bátyám felesége gyergyószentmiklósi.
– Kitűnô eredményekben gazdag sportolói pályafutása során mindent megnyert, kivéve az olimpiai aranyérmet…
– Olimpiai második voltam kétszer 1968-ban és 1972-ben, 1976-ben a montreali olimpián harmadik lettem, míg 1980-ban Moszkvában negyedik lettem az 500 méteres távú versenyben. Sajnos, tényleg hiányzik az olimpiai aranyérem, ezt mind a mai napig nagyon érzem. Gyakorlatilag többször is ott voltam, és cirógatta a bajuszomat az aranyérem hiánya. Végül is kecsegtetett a sors azzal, hogy megnyerhetem, de valami oknál fogva nekem az adatott meg, hogy a második vagy a harmadik helyrôl kellett nézzem a dobogó felsô fokán örömmel vigyorgó versenytársat. Kétszer volt elôttem a román Ivan Patzaichin. Nagy tisztelet övezi a lipován származású román versenyzôt, hisz Bukarestben a Dinamo-stadion elôtt egy hatalmas szobrot állítottak neki. Néha belegondolok, s rájövök, hogy apró dolgokon múlott az aranyérem elszalasztása, amelyeket utólag már nem lehet jóvátenni. 1968-ban egy nagyon erôs balos szélt fogtam ki, s soha olyan rosszul nem mentünk párosban, mint akkor. Emlékszem, hogy négy évvel késôbb, 1972-ben Ivan Patzaichin az elôfutamban eltörte a lapátját. Aki ellen én készültem, azt meg tudtam verni, de Ivan a döntôben jobb formában volt. 1976-ban Montrealban Matej Uvek barátom, akivel késôbb nyolc évig dolgoztam együtt, nyerte az aranyérmet. Az 1980-as moszkvai olimpia egy rémálom volt számomra.
– A szakma gyakorlása mellett még mivel foglalkozik?
– Amatôr edzôként is tevékenykedem az MTK-ban, hisz gyerekekkel foglalkozom, amikor úgy adódik. Jelenleg kicsit pihentetem ezt a tevékenységet. E mellett a Nemzetközi Gyermekmentô Szolgálat sportbizottságának vagyok tagja. Ezenkívül különbözô meghívásoknak teszek eleget.
– A jövô évi pekingi olimpia kapcsán, hogy látja a magyar evezôsport esélyeit?
– A kajak-kenuról tudok néhány gondolatot mondani. Neveket is mondok, akikkel úgy számolok, hogy akár olimpiai bajnokok is lehetnek. Itt Vajda Attilára gondolok kenu egyesben, továbbá a Kolonics György és Kozmann György kettôsre. Utóbbiak idén is bizonyítottak 500 méteren a páros versenyben. Nagyon bízom bennük, és drukkolok nekik. Ezenkívül a kajakos lányok is több évtizedes sikeres múltra tekintenek vissza, s remélem, nem szakítják meg a remek hagyományt. A kajakosoktól említhetem Storcz Botondot, aki kétszeres olimpiai bajnok, és hosszabb kihagyás után visszatért, újra edzeni kezdett, készül a 2008-as pekingi olimpiára. Még egy nevet szeretnék megemlíteni, nevezetesen a Bakó Zoltánét, aki valójában egy sikeredzô. Itt talán kevesen tudják, de ô korábban a norvég válogatottnak volt az edzôje. 2000-ben Ausztráliában, Sydneyben egyik tanítványa két olimpiai bajnoki címet is szerzett. A norvégoknál szerzett tudást és tapasztalatot Bakó Zoltán jelenleg Magyarországon kamatoztatja. Nagyon bízom a sikerben, amely remélhetôen az ô irányításával születik meg majd a magyar csapat és mindannyiunk örömére.
– Hogy érezte magát Gyergyóban?
– Havasan, de egyébként nagyon szimpatikusan, szeretettel fogadtak. Elmondhatom, hogy Gyergyószentmiklóson otthon éreztem magam. Nagyon szeretnék még eljönni máskor is. Az irányomban tanúsított szeretetet úgy szeretném meghálálni, hogy jól bíráskodom. Úgy gondolom, hogy itt, ezen az ünnepi fôzôversenyen mindenki nyert, mindenki jól járt.
Wichmann Tamás sportolói dicsôséglistája: 2 x olimpiai 2. (1972: C-1, C-2), olimpiai 3. (1976: C-1); 9 x világbajnok (1970, 1971, 1971: C-2, 1974, 1977, 1979 2x, 1981, 1982: C-1); 5x Vb-2. (1966, 1971, 1978 2x: C-1; 1970: C-2); 5 x Vb-3. (1973 2x, 1975, 1983: C-1; 1973: C-2); 3x Európa-bajnok (1969 2x: C-1, 1967: C-2); Eb 2. (1967: C-1); 32-szeres magyar bajnok. Magyarország egyik legismertebb sportembere: 1979-ben megkapta az UNESCO Fair play-díját is. Wichmann Tamás több világbajnoki érmet szerzett, mint mai nagy utóda, Kolonics György. Klubjai sportolóként: MHS, VM Egyetértés, MTK.
Ökölvívás
Jó eredmények
November 16-án és 17-én Nagybányán rendezték meg a LPS-kupával díjazott gyermek, ifjúsági és felnôtt sportolókat felvonultató ökölvívótornát. A helyi sportlíceum fennállásának 30. évfordulója alkalmából megszervezett mérkôzéssorozaton a Murvai József edzô által felkészített Gyergyói Progym ökölvívói is jelen voltak.
Az elsô versernynapon megrendezett küzdelmeken a gyergyói sportolók is szorítóba léptek. Az ifjúságiak 50 kg-os súlycsoportjában Török Attila (Progym) diadalmaskodott a nagybányai Vancea Ionu? elleni mérkôzésen. A 75 kg-os súlycsoportban kötelek közé lépô Csibi István szintén gyôzött, mégpedig a Stoica Andrei (Nagybányai LPS) elleni mérkôzésen. Másnap, azaz november 17-én a 44 kg-os súlycsoport döntôjében Sava Mugurel legyôzte a gyergyói Farkas Szabolcsot. Az 50 kg-os súlycsoport döntôjében a gyergyói Török Attila kikapott a Mirs Miograd elleni találkozón. A 75 kg-os súlycsoport fináléjában Csibi István legyôzte a Hajdu Róbertet, a Nagybányai MSK sportolóját.
November 29-én és 30-án Jászvásárban rendezték meg a Moldova Öv-kupa elnevezésű nemzetközi tornát. A moldvai városban a romániai ökölvívókon kívül ukrajnai és Moldova Köztársaságbeli sportolók is szorítóba léptek. November 29-én az 50 kg-os súlycsoportban Pál Norbert fölénnyel legyôzte a helyi CFR klub versenyzôjét B?lan Cosmint. Pál ellenfele a második menetben feladta a küzdelmet. A 60 kg-os súlycsoportban Puskás Sándor, a Progym versernyzôje pontozásos vereséget szenvedett a Danlog Gabriel elleni összecsapáson. November 30-án rendezték a döntôket. Az 50 kg-osoknál Pál Norbert pontozásos gyôzelmet aratott a Scânteie Lauren?iu elleni döntôben. A 60 kg-os súlycsoportban Csibi Attila legyôzte Drobot? Octaviant (Gladiatorul MSK). A 75 kg-os súlycsoportban Csibi István vereséget szenvedett a Grigorovici Andrei (Gladiatorul MSK) elleni összecsapáson.
Amint azt megtudtuk, a Progym SK ökölvívói december 14-én és 15-én Kolozsváron lépnek ismét szorítóba.
A gyergyóiak kiszállását támogatták: Syncro Serv Kft., Golden, P&P Mixt, Ferko, Ben-Com-Mixt, Edelweis és a Transmetal.
Szent Miklós Napok
Sportrendezvények
December 9-én, vasárnap rendezték a Szent Miklós Napok programjában szereplô sportrendezvényeket. A városi műjégpályán a 10 és 12 éves korosztályokhoz tartozó gyermekek jégkorongoztak, a sportcsarnokban teremlabdarúgó-mérkôzéseket rendeztek, a Művelôdési Központban sakkoztak, a Gépipari Iskolaközpont tornatermében pedig asztaliteniszeztek. Valamennyi helyszínen a Szent Miklós-kupa elhódítása volt a cél.
Az asztaliteniszezôk két korcsoportban – ifjúságiak és felnôttek – mérték össze tudásukat. A megmérettetésre összesen 35-en neveztek be. Az ifjúságiaknál a következô dobogós helyezések születtek: 1. Kiss Adrian, 2. György Gábor (Gépipari Iskolaközpont), 3. Jánosi Róbert (Battyhány Ignác). Felnôttek: 1. Tódor László (Szárhegy), 2. Bardocz Ferenc (Ditró), 3. Györfi Szabolcs (Gyergyószentmiklós). Érdekesség, hogy a felnôtteknél második helyezett Bardocz Ferenc nem más, mint Ditró polgármestere! A legjobbak serleget és oklevelet, valamint értéktárgyakat vehettek át.
A Művelôdési Központban lezajlott sakkversenyen 55 felnôtt és 11 gyerek nevezett be az ünnepi megmérettetésre. A benevezettek Csíkszeredából, Com?ne?ti-rôl, Szovátáról, Szárhegyrôl, Ditróból, Farkaslakáról és Gyergyószentmiklósról érkeztek. A dobogós helyezettek: 1. Ördög Róbert (Csíkszereda), 2. Lungu Nicolae (Com?ne?ti), 3. Tamás Szilárd (Csíkszereda).
A sportcsarnokban lezajlott teremlabdarúgó-tornára összesen 8 csapat nevezett be. Négy együttes alkotta a nagyifjúságiak mezônyét, ugyanennyi csapat szerepelt a gyermekek csoportjában is. A nagyifjúságiak mérkôzései után a következô rangsor alakult ki: 1. Gépipari Iskolaközpont I., 2. Gépipari Iskolaközpont II., 3. Gyergyói Jövô I., 4. Gyergyói Jövô II. A gyerekeknél a következô rangsor alakult ki: 1. Gyergyói Elite II., 2. Gyergyói Jövô I., 3. Gyergyói Elite I., 4. Gyergyói Jövô II. A legjobbnak bizonyult csapatok serleget és oklevelet, továbbá édességet kaptak.
Teremlabdarúgás
Barátság Kupa
December 15-én, szombaton és december 16-án, vasárnap a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban rendezik meg a Crazy Boys szervezésében Barátság Kupa 2007 elnevezésű teremtornát. A benevezett csapatok: A-csoport: Crazy Boys, Babilon – Szárhegy, Elite Old Boys, Baliro és Hodex. B-csoport: Inter Gyergyó, Sördögök – Csomafalva, Fônix, BFK – Alfalu és Kolping.
A műsor: december 15., szombat: 10.00 Crazy Boys – Babilon, 10.40 Elite Old Boys – Baliro, 11.20 Hodex – Crazy Boys, 12.00 Babilon – Elite Old Boys, 12.40 Baliro – Hodex, 13.20 Crazy Boys – Elite Old Boys, 14.00 Hodex – Babilon, 14.40 Baliro – Crazy Boys, 15.20 Inter Gyergyó – Sördögök, 16.00 Fônix – BFK, 16.40 Kolping – Inter Gyergyó, 17.20 Sördögök – Fônix, 18.00 BFK – Kolping, 18.40 Inter Gyergyó – Fônix, 19.20 Kolping – Sördögök, 21.00 BFK – Inter Gyergyó.
December 16-án, vasárnap: 10.00 Babilon – Baliro, 10.40 Sördögök – BFK, 11.20 Elite Old Boys – Hodex, 12.00 Fônix – Kolping. A 13.00 órakor kezdôdô kisdöntôben: az A- és a B-csoport második helyezettjei mérkôznek. A tervek szerint a 14.00 órakor kezdôdô nagydöntôben az A-és a B-csoport elsô helyezettjei mérik össze tudásukat.
A szervezôk tájékoztatása szerint a teremtornára a belépés díjtalan. Minden érdeklôdôt, sportkedvelôt szeretettel várnak!
Jégkorong
Szombaton Gyergyóban játszik a válogatott!
December 5-én és 6-án kerültek lejátszásra a romániai bajnokság alapszakasza keretében Gyergyószentmiklóson a Progym – HC Csíkszereda mérkôzések. A december 5-én, szerdán lejátszott mérkôzés elsô harmada kimondottan jó hokit eredményezett. Felváltva forogtak veszélyben a kapuk, jó volt a játék, a csapatok játékosai kimondottan a jégkoronggal foglalkoztak. Bizonyíték erre, hogy az elsô kiállításra csak a 18. percben került sor. Az elsô percben a vendégek játékosa Petres veszélyeztette a gyergyói kaput, majd a 4. percben a gyergyói Balla lôtt vezélyesen a Polc által védett vendégek kapujára. A 6. percben Csíki találta el egy jól irányzott lövéssel a vendégek kapujának vasát. A 10. percben Mihály Ede veszélyeztette a gyergyói kaput, majd a 16. percben Molnár Szabolcs kapus parádézott a gyergyói háló elôtt. A 18. percben emberelônybe került a Progym, sôt 55 másodpercig a gyergyóiak számára kedvezô kettôs emberelônyös helyzet alakult ki. A harmad utolsó percében, a kedvezô szituációt kihasználva, Laczkó megszerezte a Progym elsô gólját: 1–0. A második harmadban a vendégek számára alakult ki kedvezô helyzet, hisz egyes, majd kettôs emberelônyt hagytak ki. A harmad 10. percében Popescu játékvezetô büntetôlövést ítélt a HC javára, de a szlovák Kramny kihagyta a gólszerzési lehetôséget. Három perccel késôbb a büntetôt kihagyó Kramny egyenlített emberelônyös helyzetben: 1–1. A 15. percben kettôs emberelônyös helyzetbe került a Progym, de nem sikerült kihasználni a kedvezô lehetôséget. A játékrész 18. percében, emberelônyös helyzetben, a HC megszerezte a vezetést. Ekkor Harabin szerzett gólt: 1–2. A harmadik elsô nyolc percében szinte végig emberelônyben játszhatott a Progym, de gólt, gólokat ezúttal sem sikerült ütni. Ennek egyik magyarázata – akárcsak a brassóiak elleni vesztes mérkôzésen –, hogy a gyergyói csapat játékosai kevés-szer ütöttek kapura. A harmad 7. percében, kettôs emberelônyös helyzetben, Góga lôtt a kék vonal közelébôl a HC kapujára, s a korong Polc lábai között vágódott a kapuba: 2–2. A gól után közel másfél percig emberelônyben játszott a Progym – ezúttal is eredményetelnül. A 10. percben a Progymos Koniar Tibor lôtt egy csodaszép gólt Polc kapujának rövid, felsôsarkába: 3–2. Ez a találat is kettôs emberelônyben született meg. A gólt megelôzôen sajnos megsérült Nagy Csaba. Dr. Kovács Géza csapatorvos: – Nagy Csabának meglôtték az arcát, aminek következtében egy kb. 1,5 cm-es seb keletkezett. Ugyanakkor kialakult az arcán egy vérömleny és a járomcsont hártyagyulladása. A sérülés miatt Nagy Csaba nem játszott Bukarestben. Csíki Csabának korábban elszenvedett kulcscsont sérülése újult ki a második HC elleni mérkôzésen, s emiatt ô sem játszott Bukarestben.
A folytatásban sajnos, a HC átvette a kezdeményezést, és Scriban egyenlített egy távoli lövéssel (3–3), majd a 19. percben a rutinos Pipa helyezett a gyergyói csapat kapujába: 3–4. Ezzel a góllal megérdemelten gyôztek a vendégek, de ezen a mérkôzésen a Progym is begyűjthette volna a gyôzelemért járó pontokat. Sajnos, nem így történt.
Eredmény: Gyergyószentmiklósi Progym – HC Csíkszereda 3–4 (1–0, 0–2, 2–2). Gólszerzôk: (19.16) Laczkó/ Koniar (2-es e.e.h.), (46.53) Góga (2-es e.e.h.), (49.39) Koniar (2-es e.e.h.), illetve (32.20) Kramny (e.e.h.), (37.35) Harabin/ Scriban (e.e.h.), (52.46) Scriban (e.e.h.), (58.46) Pipa. Játékvezetôk: Popescu Eduard, Máthé István, Péter Vilmos. Büntetôpercek: 14–42 (ebbôl Kramny és Mihály Ede 10–10 perc sportszerűtlenségért).
Másnap, december 6-án újra megmérkôzött a két együttes. Ezen a találkozón teljesen másként alakultak a dolgok az elsô harmadban, mint egy nappal korábban. A játékrészt több kiállítás „tarkította”, a csapatok játékosai meglehetôsen feszült hangulatban kezdték a küzdelmet. A 4. percben vitára adott okot egy a HC által lôtt, de a játékvezetôk által meg nem adott gól. Az elsô szünetben visszajátszott videofelvétel tanúsága szerint gól volt, s ennek megfelelôen a gólbíró is felgyújtotta a találatot jelzô piros lámpát. A vita elmúltával folytatódott a játék, a Progym ismét többször került egyes és kettôs (!) emberelônyös helyzetbe. A 6. perc tájékán a Progymos Koniar Tibort állította ki végleg Gergely Lehel játékvezetô, majd nem sokkal ezután a HC-s Pipa kapott 10 perces fegyelmit fejre ütésért. A folytatásban ismét emberelônyben játszhatott a Progym, de nem sikerült gólt ütni. Az elsô harmad végén Molnár Szabolcs mutatott be nagy védéseket. A második harmad már sokkal sportszerűbb volt. A vendégek elsô gólja az 5. percben született meg, ekkor Petres volt eredményes: 0–1. A továbbiakban a HC játszhatott emberelônyben és a 7. percben kettôs emberelônyös helyzetben gólt is szereztek Bosak révén: 0–2. A játékrész 11. percében kettes emberelônybe került a Progym, de kimaradt a jó lehetôség. A harmad 19. percében újabb gólt szereztek a vendégek, ezúttal Szabó volt eredményes: 0–3. Ezen a ponton eldôlt a mérkôzés sorsa.
A harmadik játékrész elején kétszer is emberelônyben játszhatott a Progym, ennek ellenére Molnár Szabolcs nagy védéseire volt szükség, hogy ne szülessenek újabb gólok a gyergyói kapuba! A 12. percben Laczkó váratlan, lapos lövése után a HC kapujának hosszúsarkában pihent meg a korong: 1–3. Fél perccel késôbb Petres növelte a vendégek elônyét, s az eredmény 1–4-re módosult. A 15. percben Petres újabb gólt ütött (1–5), s ez a találat tulajdonképpen a végeredményt jelentette. Újabb vereséget szenvedett tehát a gyergyói csapat.
Végeredmény: Gyergyószentmiklósi Progym – HC Csíkszereda 1–5 (0–0, 0–3, 1–2). Gólszerzôk: (51.15) Laczkó, illetve (24.04) Petres/ Szabó, (26.54) Bosak/ Petres (2-es e.e.h.), (38.45) Szabó/ Petres, (51.46) Petres, (54.32) Petres/ Harabin. Játékvezetôk: Gergely Lehel, Máthé István és Popescu Eduard. Büntetôpercek: 39–32 (ebbôl Koniar 20 perc – végleges kiállítás, illetve Pipa 10 perc fejreütésért).
További eredmények. Bukarestben, december 8-án: Steaua – Progym 5–3 (4–1, 1–0, 0–2). Gólszerzôk: Basilides László, Halavinov, Lupa?cu, Geru és Zabludovszkij, illetve Gergely, Góga, Piskura. Játékvezetôk: Lasc?r Valentin, Trandafir Mihai, Topârceanu Cosmin. Büntetôpercek: 39–48 (ebbôl Lupascu 20 perc – végleges kiállítás, illetve Piskura 32 perc és mérkôzésbüntetés). Csíkszeredában: Brassói Fenestela 68 MSC – Csíkszeredai Sportklub II. 11–0 (4–0, 6–0, 1–0) és 8–6 (4–1, 1–2, 3–3). Csíkkarcfalván: Brassói Fenestela 68 MSC – Csíkszeredai Sportklub II. 13–2 (3–1, 5–0, 5–1) és 5–1 (1–0, 0–0, 4–1).
A december 10–13. közötti idôszakban Csíkszeredában rendezték a HC – Sportul Studen?esc mérkôzéseket. Eredmények: december 10-én, hétfôn: HC Csíkszereda – Sportul Studen?esc 17–4 (5–4, 4–0, 8–0). December 11-én, kedden: HC Csíkszereda – Sportul Studen?esc 6–0 (0–0, 2–0, 4–0). A két csapat december 12-én, szerdán és december 13-án, csütörtökön is összemérte tudását. A december 14–17. közötti idôszakban, szintén Csíkszeredában a Sportklub – Sportul Studen?esc mérkôzések kerülnek lejátszásra. December 14-én és 15-én Galacon: Dun?rea – Brassói Fenestela 68 MSC. December 17-én és 18-án Bukarestben a Steaua – HC Csíkszereda mérkôzések kerülnek lejátszásra.
December 15-én, szombaton 18.00 órai kezdettel a gyergyószentmiklósi műjégpályán a román felnôttválogatott felkészülésének részeként a Románia – Légiósok barátságos mérkôzés kerül lejátszásra. A Légiósok válogatottját a romániai bajnokságban szereplô szlovák, cseh, ukrán és fehérorosz idegenlégiósok alkotják. A belépôjegyek ára: 10 lej, diákoknak, nyugdíjasoknak 5 lej.
A két csapat december 13-án, csütörtökön Csíkszeredában összemérte tudását. A romániai válogatottat Dusan Kapusta, a Progym edzôje vezeti. Segítôi: Gál Sándor és Gliga Marius. A válogatottba behívott játékosok: Molnár Szabolcs, Catrinoi Adrian és Fülöp Rajmond – kapusok; Góga Attila, Laczkó Attila, Adorján József, Papp Szabolcs, Kosztándi András, Fluera? Cosmin, Nagy István és Flinta Botond – hátvédek; Timaru Ioan, Basilides Tibor, Elekes Levente, Moldován Ervin, Hozó Levente, Basilides László, Lupa?cu R?zvan, Georgescu Mihail, Antal Zsombor, Petres Tivadar, Mihály Ede, Péter Róbert és Zsók Levente – csatárok.
Jégkorong/ Ifjúsági válogatott
Gyôzelemmel kezdtek
Az Olaszországban december 9-én elkezdôdött ifjúsági (U20) világbajnokság elôtt a romániai csapat Horvátországban is két barátságos mérkôzést játszott. Az ellenfél a horvát korosztályos, nemzeti válogatott volt. Eredmények: Horvátország U20 – Románia U20 7–4 (5–0, 0–3, 2–1) és 6–5 (2–2, 1–0, 2–3, 0–0, 1–0) – hosszabbítás és büntetôlövések után. A december 3-án és 4-én lejátszott horvátországi mérkôzések után következett egy rövid Szlovéniában eltöltött idôszak. December 6-án és 7-én a szlovéniai Bledben újabb barátságos mérkôzéseket játszott a romániai válogatott. Az ellenfél ezúttal is a hazaiak korosztályos válogatottja volt. Eredmények: Szlovénia U20 – Románia U20 10–2 (1–1, 3–0, 6–1) és 9–1 (0–0, 6–1, 3–0).
December 9-én, vasárnap az olaszországi Canaze-ben elkezdôdött az U20-as korosztály számára a divízió II-es világbajnokság A-csoportjának küzdelemsorozata. Az elsô napon jegyzett elsô eredmény: Románia – Izland 6–4 (0–1, 3–1, 3–2). A romániai válogatott gólszerzôi: Biró Ottó és Burdian Nicolae 2–2, Kopacz Zsolt és Sára Tibor 1–1. További eredmények: Belgium – Korea 0–3 (0–0, 0–0, 0–3), Olaszország – Japán 5–1 (2–0, 2–1, 1–0).
December 10-én, hétfôn: Izland – Belgium 1–5 (1–2, 0–1, 0–2), Románia – Japán 0–6 (0–3, 0–0, 0–3), Olaszország – Korea 4–3 (1–0, 2–1, 1–2). December 11-én, kedden szünnap volt az olaszországi világbajnokságon. December 12-én, szerdán a Románia – Belgium, Japán – Korea és az Olaszország – Izland mérkôzéseket rendezték. A szerdai mérkôzések lapzárta után értek véget. A további műsor: december 13., csütörtök: 14.00 Izland – Japán, 17.30 Korea – Románia, 21.00 Olaszország – Belgium. December 14-én, pénteken szünnap. December 15-én, szombaton: 14.00 Korea – Izland, 17.30 Japán – Belgium, 21.00 Olaszország – Románia.
Biatlon
Ferencz Réka második
Nagyszerű eredményt ért el december 6-án, csütörtökön az ausztriai Obertilliachban az Európa-kupával díjazott sílövô versenyen a tekerôpataki Ferencz Réka, a Gyergyószentmiklósi ISK-Csíkszeredai Sportklub 18 éves versenyzôje. Az ifjúsági lányok 12,5 km-es egyéni versenyén Réka másodikként ért célba. A romániai biatlonisták a vetélkedô elsô napján a következô helyezéseket érték el: Ifjúságiak, fiúk: 28. Roland Garbacea, … 36. ?tefan Gavril?, … 63. Remus Faur, … 75. R?vzvan Garni?a. Ifjúságiak, lányok: 2. Ferencz Réka, … 36. Diana Mihalache, … 40. Doralina Runceanu, … 46. Claudia Flangea, … 57. Babe? Alina. December 7-én, pénteken Obertilliachban az egyéni sprintversenyt rendezték, Ferencz Réka a 22. helyen fejezte be az Európa-kupa futamot.
Ferencz Réka ezen a héten – december 13-án és 14-én – a bulgáriai Banskoban sorra került Európa-kupa versenyeken állt rajthoz.
Ifjúsági jégkorong
A december 15–19. közötti idôszakban rendezik meg a bukaresti Mihai Flamaropol Műjégpályán az ifjúsági II-es korosztályú csapatok országos bajnokságának második körmérkôzéses fordulóját. A gyergyói csapat következô műsor szerint mérkôzik: december 15., szombat 10.00: Gyergyói Progym Junior – Dun?rea Gala?i; december 16., vasárnap 15.00: Csíki ISK Sportklub – Gyergyói Progym Junior; december 17., hétfô 15.00: Kézdivásárhely – Gyergyói Progym Junior; december 18., kedd 14.30: Gyergyói Progym Junior – HC Felcsík; december 19., szerda 18.30: Steaua – Gyergyói Progym Junior.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt
Horoszkóp
December 13–19
KOS (III.21-IV.20.)
Ezen a héten hajlamos lesz a szorongásra. Nézzen mélyen önmagába, hogy problémáinak megtalálja a gyökerét. Rendben vannak-e az emberi kapcsolatai? És így tovább… Jól tenné, ha figyelné az eddig kialakított és jól működô kapcsolatait!
BIKA (IV.21-V.20)
Nemcsak az egészsége, hanem kapkodó tettei által is veszélybe kerülhet munkája, karrierje. Hallgasson barátainak figyelmeztetésére, amikor óva intik valamitôl, s figyelmeztetik, hogy teljesen kifordult önmagából!
IKREK (V.21-VI.21.)
Optimista hangulatban reménykedik, barátai betartják az Önnek tett ígéreteiket. Lehetôségeikhez képest támogatják munkájában. Szerencsére a tendencia emelkedô, annak ellenére, hogy még nem találta meg a stabil kapaszkodót.
RÁK (VI.22-VII.22.)
Szerelmi téren a hétvége meglepetést tartogat. Nagyjából látja, hogy mit akar, de idôt kell szakítania arra, hogy kedvese is megismerhesse a terveit. A türelmével és kitartásával arányos lesz a jutalma.
OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
Komoly elhatározások elôtt áll. Most különösen nehezen tűri az Ön felé irányuló ellenséges érzelmeket. A határozottság általában pozitív erény, de idônként fogja vissza erôteljes érzelmi reakcióit! Az üzleti partnereivel legyen óvatos.
SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
Ez a hét kedvezô mindenféle szellemi tevékenységre, kivéve a komolyabb döntéshozatalt. Nagyon pörögnek az események, ezáltal komolyabb hiba csúszhat be. Beszélje meg családjával a felmerülô nehézségeket, így megértik, miért feszült és ideges.
MÉRLEG (IX.24-X.23.)
Mostanában minden gondolata és figyelme a magánéletére irányul. Pedig tudhatná, hogy az eltúlzott érzelmek mekkora kárt okozhatnak. Kiválasztottja imádja Önt, még akkor is, ha sokszor számon kéri, hogy hol, kivel és merre járt.
SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
Hivatásában tudja inspirálni az embereket, kihozva belôlük a maximumot. Jól ki tudja használni saját képességeit is. Ösztönösen megérzi, hogy mikor, és miben lehet kockázatot vállalni. A szerelemben kellemes periódus mutatkozik.
NYILAS (XI.23-XII.22)
Nem szeret, nem is tud egyedül élni. Ez viszi gyakran csapdába: önhöz nem méltó kapcsolatba kezd, ha már nem bírja a magányt. A héten itt az ideje, hogy olyasmibe kezdjen, amit még nem próbált ki. A hétvégén fontos rendezvényre kaphat meghívást. Ne mondjon nemet, a lehetôségek tárháza vár önre.
BAK (XII.23-I.20.)
Az élet minden pillanatát kihasználja, és ezért nincs lelkiismeret-furdalása. Az a típus, aki mindig és mindenhol képes megtalálni a boldogságot, és nem fél maradéktalanul meg is élni. A szerelemben nem lesz különösebb gondja a héten.
VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
Élvezi, hogy vitatkozhat. Különösen, ha olyan területre téved, amelyen királynak érezheti magát. Elsôsorban a világnézeti kérdésekkel kapcsolatos eszmecserékre jó ez a hét. Azonban ne feledkezzen meg a lélek ápolásáról sem!
HALAK (II. 18-III 20.)
Sikeres szerzôdésekre és tárgyalásokra számíthat, de a hét alkalmas személyes nézeteltérések elsimítására is. Leginkább szellemi ösztönzésre vágyik, szüksége van baráti támogatásra, ami nem feltétlenül anyagi megnyilvánulást jelent.
ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...
Egy férfi bemegy az óvodába, és azt mondja:
– Jöttem a gyerekemért.
– Hogy hívják?
– Nem mindegy? Holnap úgyis visszahozom.
* * *
A bolond Kovács elmegy az orvoshoz!
– Na, Napóleon úr, hogy van?
– Én, doktor úr, kitűnôen! De Josephin teljesen megôrült. Képzelje, valami Kovácsnénak képzeli magát!
* * *
A feleség hazajön a fodrásztól:
– Ugye most, hogy így levágattam a hajam, már nem is úgy nézek ki, mint egy öregasszony?
– Nem, most pont úgy nézel ki, mint egy öregember.
* * *
Egy golfozót kórházba visznek a mentôk, mert torkán akadt egy golflabda. A férfi élet-halál között lebeg, próbálják a torkából kivenni a labdát. A kórház folyosóján egy ideges férfi várakozik, szintén golfozó. A nôvérke megszólítja:
– Önnek rokona a beteg?
– Nem, az enyém a labda.
* * *
Egy költô randevúzni megy egy szép hölggyel:
– Milyen szép a naplemente – mondja a nô.
– Ne haragudj, de most nincs kedvem a munkáról beszélni.
* * *
– Anya, fogkefével megmostam a kutya fogát! – újságolja anyukának Timótka.
Az anyuka azonnal kidobja a kisfiú fogkeféjét.
Másnap kérdezi Timótka:
– Miért dobtad ki a fogkefémet?
– Mert megmostad vele a kutya fogát.
– De én a tiéddel mostam meg!
* * *
A férj kényelmesen elhelyezkedik a kanapén, és elkezdi nézni a tévében a boxmeccset. Hirtelen felkiált.
– Kiütötték! Hát ezt nem hiszem el! Még egy perc sem telt el, és máris vége!
Mire a felesége:
– Aha, tudom, mit érzel...
* * *
Férj és feleség sétál a parkban. A közelben egy fiatal pár vadul csókolózik.
– Mondd, szívem – kérdi az asszony – te miért nem csinálsz ilyet?
– Ne viccelj, nem is ismerem azt a lányt!
* * *
Egy ír és három angol üldögél a pubban. Azt mondja az elsô angol:
– Uraim, verjük már meg ezt az ír mocskot! Én odamegyek és belekötök, aztán majd jól helybenhagyjuk!
Oda is megy, és megszólítja a békésen italozó írt:
– Hallod-e! Azt hallottam Szent Patrickról, hogy transzvesztita volt!
Az ír egykedvűen felnéz, majd csak annyit mond:
– Igen? Ez érdekes, eddig még nem hallottam róla.
Az elsô angol dolgavégezetlenül visszamegy a többiekhez. Próbálkozik a második:
– Hallod–e! Azt hallottam Szent Patrickról, hogy homokos volt!
Az ír ismét csak egykedvűen bólogat. Következik a harmadik:
– Komám, azt hallottam, hogy Szent Patrick igazából angol volt!
Az ír felnéz:
– Igen, ezt már a barátaid is bizonygatták az elôbb.
* * *
Az öreg házaspár a mennybe kerül. Körülnéznek, csodálatos minden, csiripelnek a madarak, ragyog a nap, kék az ég, álmodni sem lehetne szebbet. Az öregúr egy hirtelen mozdulattal lecsavar egy fülest az asszonynak.
– Ezt most miért kaptam?
– Ha nincs az a hülye diétád, már két éve itt lehetnénk!
Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007
Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!
|