51. (728.) szám, 2007. December 20-26




    Kisújság-olvasók figyelmébe!

               Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
               A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
               Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
               e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
               tel.: 004-0266-364.941
               Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
               A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
               A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
    Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




    Karácsony

               Meleg álom. Pihe-puha lassúság. Lebegés az élet határán. Béke. Majd rettenetes földindulás. Fény és oxigén. Halál. Az éden halála. Ettôl a perctôl a lét kegyetlen küz­delem. Az álom valóság. Ki akarta ezt a rideg, új világot? Engedjetek vissza! Nem akarok megszületni többé! Ez a karácsony is jól kezdôdik!
               A születés káprázata, a korlátlan szeretet, a család összetartó ereje, a béke bol­dog­­sága, ez mind-mind a karácsony csodája. Ezek a csodák akkor lesznek igazából azokká, mikor a sors ellentétükkel sújt. A halál, a gyűlölet, a magány, az egyedüllét, a viszály, a háború ébreszt rá a megélt csodák igazi valóságára. Igen, léteznek cso­­dák. Egészen hétköznapiak. Olyan egyszerű csodák, amik ha nincsenek, akkor teljesen értelmetlen az élet. Rácáfolhatsz. Szabad a gazda. De akármid lehet, akárki lehetsz, akárhol lehetsz, ha nincs, akivel együtt örvendezz, ha nincs, kivel meg­oszd, ha nincs, kire ráhagyd léted összekuporgatott bizonyítékait, akkor életed ér­tel­metlen volt.
               Egy egész év teljesedhet ki karácsonykor. Ekkor megállsz egy szóra. Ekkor visz­szatér a hited. Ekkor megszáll a béke. Ekkor családcentrikus leszel. Ekkor valami meg­változik benned. Ekkor a jó legyôzi a rosszat. Ekkor a fény elűzi az árnyakat. Ekkor tiszta leszel, mint a frissen esett hó. Ekkor nincs bűn, csak bocsánat. Ekkor ha­zatalálsz. S gyermekkorod csodái újra megelevenednek szemeid elôtt, s nem akarsz többé felnôtt lenni.
               Meleg álom. Biztonság. Ölelés. A felhôtlen boldogság fehér karácsonyai. Anya, apa, a nagyszülôk, együtt. Illatok, csillagok, fények és mondatok. Ajándék, mo­soly, könnyek és énekek. Köszönöm.
               Gondtalan fürdôzés a szeretet meleg áradatában. Bolyongás a kiteljesedés út­vesz­tôjében, a megismerés gyönyöreinek ízlelgetése, a kiűzetés fizetségének, a tudásnak lassú begyűjtése. A szenvedés az uzsorakamat, de még nincs itt az ideje a törlesztésnek. Naiv ártatlanság.
               S a karácsonyok súlyos emléktömege, mintha pihekönnyű sóhajként érintene az évek múlásával. Öregedünk. S a modern karácsonyok átlényegülnek megszokássá. Az Angyalkák egyre agresszívebben követelik jutalékukat az ajándékok árából. In­kább krampuszokra emlékeztetnek, ha sötétebbek is, de ôk árulják a karácsonyfát. Borsos áron. A karácsonyfacukor is jóval drágább, mint a tavaly. Nem lázadunk. A karácsony szelleme erôsíti az idegeket, csak a pénztárcával lenne kíméletesebb, az­zal ugyanis rettenetesen elbánik. Mindent kárpótol azonban az ajándékozás öröme. A gyerekek csillogó szeme, öröme, boldogsága, hálája teljes egészében feledteti a Jézuskák fáradságos, drága ünnepi elôkészületeit.
               Elhallgatott vágyak. Be nem teljesült álmok. A kor súlyának latolgatása, s a múlt fel-felvillanó vakui. Eljött az ideje a törlesztésnek. Fájdalom. Veszteség. A kará­cso­nyi kép egyre foghíjasabb. A csillogó angyalhaj közé gyászszalagot húznak az em­lékek. Üres az a hely, s egy terítékkel kevesebb kell. A Mennybôl az angyalból is hiány­zik egy hang, de azért elénekeljük. Ó, ha újra… csak még egyszer… Te­he­tet­len­ség.
               A karácsonyok jönnek, karácsonyok mennek. Elménk mindig a legboldogabbat varázsolja elénk. Van pillanat, mikor hazatérve, az ajtót nyitva arra a képre várunk, vágyunk. Hiába. Már mi is egy ilyen pillanatnak a szereplôi vagyunk, majd valaki, valamikor minket is beleképzel egy varázsképbe.
               Meleg álom. Megnyugvás. Lebegés a nemlét határán. Béke és fény. Mennyei karácsony.
               Békés, szeretetteljes karácsonyt kívánunk!
    Ábrahám Imre

    Tájékoztattak

               Kedden délben tartott sajtó­tá­jékoztatót Kontesveller József al­polgármester. Elmondta, a Szent Miklós Napokra fordított össze­gekrôl még a pontos kimutatás nem készült el, hiszen még nincs minden elszámolva. De, mint mond­ta, biztos, hogy a tanács ál­tal eldöntött összegbe, a másfél­milliárd régi lejbe beleférnek. A kifizetések nagy része már meg­történt. A hivatal által támogatott kiadványokról is szó esett, el­mondta, nincs kifizetve az egész, de csupán formai hibák miatt.
               * * *
               Az alpolgármester azt is el­mondta, szilveszter éjszakáján tű­zijátékra számíthatnak a gyergyói lakók. Továbbá beszámolt arról is, hogy 2008 februárjában indul az a program, mely 20 cigány nemzetiségű fiatal képzésére irányul. Az egyéves idôtartamú program keretében szakmát ta­nulhatnak, illetve több mint öt­ven, szintén cigány nemzetiségű fiatal tudását, jártasságát is fel­mérik. A programot az akkredi­tált sepsiszentgyörgyi Afacov Con­sulting Group Kft. irányítja, az önkormányzat pedig a körül­mé­nyeket biztosítja. A program célja a szakképesítés biztosítása, illetve a tudás felmérése, mely a felzárkóztatásban, a munkavállalásban segíti. A prog­ram­ve­ze­tô, Bajkó Turcas Éva, a fej­lesz­tési iroda munkatársa.
               * * *
               Orel Dezsôrôl, Gyergyó­szent­mik­lós elsô választott polgár­mes­terérôl neveznék el a város köz­ponti parkját. Az alpolgármester elmondta, ez nem jelentene lak­cí­mcserét a Szabadság téren lakóknak, maradnak az utcane­vek, csupán a park neve lenne Orel Dezsô-park. A tervezet a hi­vatal be­járatánál ki van füg­geszt­ve véleményezésre.
    Baricz-Tamás Imola

    Idôalagút (51.)

               Mielôtt végleg elbúcsúznánk ettôl a sorozattól, az utolsó elôtti részt szenteljük a Gyergyó című lap 1907-ben kiadott karácsony elôtti szá­mának. Ha már megünnepeltük a város 100. születésnapját, lássuk milyen is volt az:
               „Városunk megalakulása. Folyó hó 20-án folyt le városunk tisztviselô karának megválasztása Fejér Sándor alispán elnöklete alatt.
               A megjelent 73 képviselôtestületi tag ejtette meg a választást és bárha a legtöbb állásnál a pályázók iránt élénk érdeklôdés mu­tat­kozott s a küzdelem elôre látható volt, maga a választás s az egész gyűlés komoly méltósággal folyt le, menten mindenféle zavartól.
               Elsôsorban ezen örvendetes körülmény elnöklô alispán tapintatos eljárásának köszönhetô, de köszönhetô a választók higgadt, férfias eljárásának is. Habár csoportonként külön-külön ér­de­keket képviseltek is, általában a láthatólag jogos indokolt köz­ér­dek vezette ôket. Beigazolták, hogy állampolgári jogaik s köteles­sé­geik tudatában vannak, és az önkormányzatra érett nép lakja a Székelyföldet.
               Polgármester lett 3 pályázó közül Orel Dezsô, ki a beadott 72 szavazatból 46-ot kapott. (Egy lap üres volt.)
               Második tanácsos lett: Madaras Sándor.
               Pénztárnok: Berecz Sándor.
               Számvevô: Blénessy István.
               Ellenôr: Blénessy Dénes.
               Adótiszt: Madaras Balázs.
               Városgazda: Márton Tamás.
               Határfelügyelôk: Blénessy Félix és Réthi József.
               Végrehajtó: Burján Péter.
               Ügyész: Tiltscher Ede.
               Műszaki irnok: Siklódi Bakos Ferencz.
               Irnokok: Ferenczi István és Ferenczi Endre.
               A tisztújító gyűlés déli fél 1 órakor lett befejezve, miután az új tisztikar a hivatalos esküt elnöklô alispán kezébe letette.”
               Ha ezt a nagyon fontos ülést összehasonlítjuk egy mai testületi üléssel, szomorúan kell látnunk, hogy eleink komolyabb férfiak voltak. Mit is ír a Gyergyó? „Habár csoportonként külön-külön érdekeket képviseltek is, általában a láthatólag jogos indokolt közérdek vezette ôket.”
               Ennek hiányát látom a mai, gyakorlatilag egyszínű testületben.
               Még egy igen finom gúnnyal megírt tudósítás egyik részletét idéz­ném a lapból, a vármegyei tisztújítás kapcsán: „…A terhet gonddal rakott vállainkról a csíki testvérek szeretettel emelték le, s mindenféle kellemetlenségtôl óvatosan megkíméltek. Köz­igaz­ga­tási bizottsági tagság s más fontos kiküldetés gyergyói tör­vény­hatósági tagot nem terhel.(…)”
               Ha létrejön a tervezett, egységes megyei RMDSZ-szervezet, hasonló lesz benne a gyergyóiak helyzete.
               Természetesen, a „paritás szellemében”.
    Ollózta: Bajna György

    Kinyit a Lakossági Tanácsadó Iroda

               2007 januárja óta nem sikerült megkötni a – testület által jó­vá­hagyott támogatásra vonatkozó – szerzôdést a Lakossági Ta­nács­adó Irodát működtetô Pro Cive Egyesületnek. Suciu Gábor, az egyesület képviselôje elmondta: a napokban sikerült megkötni az egyezséget.
               – Aláírta a hivatal a finanszí­ro­zási szerzôdést 2007-re, most már várjuk, hogy az idénre meg­sza­vazott pénz kerüljön át az egye­sület számlájára. Utána igen ne­héz lesz az elszámolást idôben elvégezni, mivel alig pár nap marad erre. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez rendben megtörténjen. Az iroda to­vábbra is munkanapokon 10–15 óráig lesz nyitva. A hivatalos ünnepek között, várjuk az érdeklôdôket. Jövôben pedig a ren­des, megszokott programmal le­szünk nyitva. Jövôben az ön­kormányzati képviselôtestület döntése lesz, hogy mennyi pénzt kap az iroda. Reméljük, a vá­rosatyák fontosnak fogják tartani a lakosság ellátását információk­kal, tanácsokkal. Remény­ke­dünk, hogy a következô évi költségvetésbôl is különítenek el pénzt az iroda működéséhez.
               – Mikor kötik meg a szerzôdést 2008-ra?
               – Jó esetben egy évre kötjük, ami január elsejétôl december 31-ig tart. Azaz 2007. december 31-én érvényét veszíti ez a na­pokban aláírt szerzôdés. Re­mélhetôen, a 2008-as szerzôdést sikerül idôben aláírni, és akkor lehetôség lesz arra, hogy az iroda ne ütközzön olyan nehéz­ségekbe, mint ez év folyamán.
    Csata Orsolya

    Pénzek karácsonyra

               498 200 lejjel támogatja a kormány a gyergyó­szentmiklósi új kórház építkezési munkálatainak befejezését. A szerdai, december 19-i kormány­ülésen hozott határozat értelmében ugyan a kért 1 000 000 lejes támogatás alig felét sikerült meg­sze­rezni, ám várhatóan ez is segítség lesz a kórház befejezésében – tájékoztatott dr. Garda Dezsô képviselô. A fűtés-rehabilitálásra kapott 105 milliárd régi lejes támogatás visszautalásával kapcsolatosan Garda elmondta: „A polgármester korábbi kérésére megkerestem Varujan Vosganian pénz­ügy­minisztert, aki segítségérôl biztosított. Ám ké­sôbb otthonról jelezték, hogy ezt az ügyet az RMDSZ fogja elintézni, így én félreálltam.” Ezzel kapcsolatosan Borbély László területrendezési és vidékfejlesztési minisztert kerestük meg telefonon. „Sikerült a mai kormányülésen elfogadtatni egy határozatot, miszerint jövôben is elköltheti a gyergyószentmiklósi önkormányzat a fűtésrendszer felújítására küldött támogatást.” Tehát az összeget nem kell visszautalni év végéig.
    Csata Orsolya

    238 000 lej civileknek

               Ennyit, azaz összesen 238 000 lejt osztanak ki civil szervezetek között, pályázatok révén a kö­vetkezô évben. A non profit szer­vezeteknek – december 13-án – tartott tájékoztatón Kontesveller József alpolgármester és Kótai Levente, a fejlesztési osztály munkatársa ismertették az idei kiírás eredményeit, és a jövô évi pályázati lehetôségeket. A 2007-es esztendôben összesen 118 500 lejt ítéltek meg civil szer­ve­zeteknek terveik, elképzeléseik megvalósítására. Idén az összeg közel kétszeresével támogatja az önkormányzat az alapítványokat, egyesületeket – tájékoztatott Kótai. 138 000 lejt fordítanak sport­tevékenységekre; 35 000-et kulturális; 25 000 lejt ifjúsági; 40 000 lejt pedig szociális és egyéb közhasznú tevékenységet folytató szervezetek pályázhatnak meg. „Nagyon gáláns ösz­szeg” – ítélte meg Kótai, aki hang­súlyozta, hogy a gyergyói szer­vezetek nem tudnak pá­lyáz­ni, nem élnek a lehetôséggel, me­lyet az önkormányzat kínál ne­kik. A fejlesztési iroda mun­katársa elmondta: „szívesen se­gítenek a pályázatok megí­rá­sában, állnak a civil szervezetek képviselôi rendelkezésére a pol­gár­mesteri hivatal 29-es iro­dájában”. A jövô évi kiírásokat jellemezve fontosnak tartotta pontosítani, hogy az eddigi évektôl eltérôen 2008-ban utólagos támogatást nyújtanak, mivel a szervezetek többsége késéssel számol el a kapott összegekkel. Kontesveller József alpolgár­mester is az együttműködésre helyezte a hangsúlyt, kiemelve, hogy a pályázatok feltételét az igé­nyek szerint szeretnék alakítani, ehhez azonban az szüksé­ges, hogy a fórumokon részt ve­gyenek a civilek, és ismertessék elképzeléseiket, véleményüket.
    Csata Orsolya

    Értékelte az EP-választások eredményeit az RMDSZ Gyergyó-területi szervezete
    A helyhatósági választásokra készülnek

               A sajtó kizárásával tartott, kö­zel ötórás TKT-ülésrôl számolt be Pet­res Sándor, az RMDSZ Gyer­gyó-területi szervezetének elnö­ke. „Nem rajtunk múlott ennek a vá­lasztásnak a sikere. Be kell látnunk, hogy itt belül há­bo­rúz­ha­tunk, öldökölhetjük egymást, de ha külsô vetélytárs van, akkor össze kell fognunk” – fogalmazott Petres Sándor az Európai Par­lamenti választások eredmé­nyét értékelve. A területi szer­ve­zet elnöke sikeresnek ítélte meg a kampányt, a választások eredménye szerinte felemás, a szé­kely­földi eredményekhez viszo­nyít­va közepes. Az RMDSZ csúcs­­vezetése által javasolt értékelés jegyében Petres bizalmi szavazást írt ki. A sajtótájékoztatón elhangzottak értelmében a jelen levô 73 küldöttbôl 69-en továbbra is a jelenlegi elnököt látnák szívesen a területi szervezet élén. A helyi szer­vezetek munkájának elem­zé­sét követôen a TKT eldöntötte, hogy az újfalvi és a csomafalvi szer­vezet február végéig köteles tiszt­újítást tartani, három tele­pü­lés­nek – Gyergyószentmiklósnak, Alfalunak és Ditrónak – pedig ja­vasolták a tisztújító küldöttgyűlés összehívását. Ugyanakkor a TKT felkérte Dr. Garda Dezsô parlamenti képviselôt, hogy nyilvá­nosan tegye egyértelművé a Tô­kés László kampányában tett kijelentését. (Petres szerint a kép­vi­selô beleegyezôen nyilatkozott Tô­kés püspök azon kijelentését kö­vetôen, hogy az „RMDSZ nyak­ig benne van a famaffiá­ban”.) A TKT napirendjét is­mer­tet­ve a területi elnök kifejtette: a Gyergyó-területi szervezet nem tartja jó ötletnek a területi szer­ve­zetek felszámolását, és – ehelyett – egyetlen megyei szervezet létre­ho­zását. Elmondta továbbá: a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vet­ség Gyergyó-területi szer­ve­ze­te is elkezdi a felkészülést a jövô tavasszal sorra kerülô helyhatósági választásokra. Ezzel kapcsola­to­san – újságírói kérdésre vála-szolva – Petres elmondta: „ameny­nyiben magyar–magyar mérkôzés lesz, az RMDSZ nem tartja fon­tosnak az elôválasztások meg­szer­­vezését, ehelyett a kül­dött­gyű­lések állapítják meg, kit jelölnek polgármesternek, illetve ön­kor­­mányzati képviselônek”.
    Csata Orsolya

    Rendkívüli tanácsülések

               Az elmúlt szerdán rendkívüli tanácsülésre ültek össze a vá­ros­atyák. Kilenc határozattervezetet tárgyaltak meg, véleményeztek. De mielôtt a határozatokra tértek, Szabó Rudolf egy román nyelvű rádióműsorra hívta fel a figyelmet, melybôl az derült ki, hogy a gyergyói tanács ellene szavazott a Gyilkostónál építendô tanodának. A tanácsosok leszögezték, a hí­resz­telések ellenére a tanács nem ellenzi a Gyilkostónál létreho­zan­dó is­kola és óvoda építését. Igaz, a te­rületvásárlásra még kétes az anyagi alap, de várják az írásos választ a Monturist Kft. többségi tulajdonosától is, tehát egyelôre csak az ígéretek biztosak. Szlávits Erika felszólalásában lejáratási kampánynak vélte a nagyító alá tett képsorokat magáról és a tanácsos társairól. Mint mondta, Nagy Zoltán, Eigel Tibor és ô ellene szavaztak egy határozatnak, melyben az Echo Inku­bá­tor­ház­nak háromszáz új lejt ítélt oda a testület. A tanácsos asszony el­mondta, naiv lenne, ha nem látná az összefüggést.
               A napirendi pontokra térve be­ru­házási listát, költségvetést mó­do­sítottak, valamint 300 lejes pré­miu­mot szavaztak meg a polgármesteri hivatalban dolgozóknak. Negyvenkilenc évre bérbe ad­­tak 16 négyzetméter területet egy hid­rológiai mérôműszer elhelye­zé­sére a Békény partján, a zöldségpiac közelében. Jóváhagy­ták a közüzemnek a köztisztasági szol­gáltatások ellenértéke kifizetését a ja­nuár–júniusi idôszakra.
               Döntöttek arról, hogy a város bejárataihoz rovásírással írott helységnévtáblákat állítanak, a tervezést a művészeti osztályba járó diákokra bíznák. Nem szü­letett döntés a Gyergyó­szent­mik­lós belterületén, a 4 km-nél lévô ut­cácskák elnevezésérôl.
    Baricz-Tamás Imola
               * * *
               Pénteken délben Pap József polgármester rendkívül fontos ügy­ben hívta össze a testületet, éspedig a 2007-es év folyamán a kormány által biztosított 105 milliárd régi lej el nem használása kapcsán. A polgármester félelme, aggálya a 105 milliárd régi lej kap­csán az volt, hogy melyik az a tör­vény által meghatározott dá­tum, amely kötelezôvé teszi a pénz visszautalását el nem használás esetén. Szerinte a 273-as köz­pénz­­ügyi törvény 56-os cikkelye ér­telmében december 10. az a dá­tum, ameddig a pénzt vissza kell utalni, azért, hogy ne alkalmazzanak késedelmi büntetôkamatot. Nagy István jegyzô nem láttamozta a határozattervezetet, mert mint mondta, nem állt rendel­ke­zé­sére kellô idô, hogy tanulmá­nyozza az erre vonatkozó rend­sza­bályokat. Megemlítette, hogy inden évben a kormány kiad egy költ­­ségvetési évzáró szabályt, melyben rendszabályozzák, hogy mi történik az el nem használt pénz­összegekkel. Ez a szabály még nem jelent meg. S amúgy is a visszautalási hatáskör nem az ön­kormányzati testület hatásköre, ha­nem a fô hitelutalványozóé. El­hangzott, hogy ha a december 10-i határidôt veszik figyelembe a köz­pénzügyi ellenôrök, akkor a pol­gármestert, aki a fô hitelutal­ványozó, napi 0,1 százalékos büntetôkamat terheli. Portik Imre, a hivatal jogásza elmondta, hogy a helyi közpénzügyi törvény azt nem írja, hogy büntetôkamatot kell fizetni, hanem azt írja, hogy a fô hitelutalványozó minden hó­nap­ban elemzést kell végezzen a beruházások stádiumáról, s ez de­cember 10-ig kell megtörténjen.
               Vincze János közüzemigazgató felkérte a testületet, hogy vegye figyelembe, hogy a fűtésrehabili­tálási program keretén belül sür­gôs­ségi eljárással felújították a Vi­rág negyedi 6-os, 7-es, 8-as tömb­házak elôtti hálózatot, amely mun­kálat 42 000 lejbe került, és ké­ri, azt az összeget fizessék ki eb­bôl a 105 milliárd lejbôl. A tes­tület elvi beleegyezését adta a mű­velet kifizetésének végrehaj­tá­sára. Végül is a tanácstestület nem fogadta el a polgármester ál­tal kezdeményezett tanácsha­tá­rozatot azzal az indokkal, hogy nem az ô hatáskörük megállapítani vagy kitolni a pénz visszautalásának határidejét.
               Tinka Kálmán tanácsos felkér­te a polgármestert valamint a jelenlévô Árus Zsoltot, hogy a 187 millió régi lejt tisztázzák baráti vagy akár peres úton, mert nem szeretné az újságban a saját nevét ol­vasni az összeg kapcsán. „Tá­jé­koz­tassák a közvéleményt, mert olyan, mintha mi vettük volna el.” Hozzátette, hogy ellenkezô esetben a testület is megteszi a szükséges lépéseket.
    Kedves-Tamás Gyopár

    Nyilatkozat

               Alulírottak, Gyergyó­szent­mik­lós önkormányzatának tagjai, ezen­nel tiltakozásunkat fejezzük ki a Fény Televízió „Nagyító alatt” című műsorának sorozatos, a testületet lejárató adásai ellen. Úgy véljük, hogy ennek a műsornak a célja a polgármester pozitív fényben való feltűntetése a tes­tü­let tagjainak rovására.
               A lejáratási sorozatokból kie­mel­jük a gyilkostói iskolával kap­csolatos döntésünket, és kü­lö­nös­képpen a legutóbbi rendkívüli ta­nácsülés bemutatását, amelynek té­mája a százmilliárd régi lej visszautalásának áthárítása a testületre.
               Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a gyilkostói iskola építésével kap­cso­latban a testület pozitívan bí­rál­ta el az iskola építését, azzal a fel­té­tellel, hogy a hivatal biztosítsa a te­rületet, az iskolában kétnyelvű ta­nítás legyen, és ennek ér­dekében a Batthyány Ignác Techni­kai Kol­lé­gium alárendelt­sé­gébe tartozzon.
               A távfűtési rendszer feljaví­tá­sá­ra kiutalt százötmilliárd régi lej visszautalásával kapcsolatosan a közvélemény tudomására sze­ret­nénk hozni, hogy az elköltésével és a munkálatok idôbeni kivitele­zé­sével kapcsolatban a testület min­den döntést meghozott. Az összeg visszautalása nem a tes­tü­let hatásköre, hanem a polgár­mes­te­ré, amit a román pénzügyi tör­vények egyértelműen szabályoznak. Az utolsó tanácsülésen a jogász által elhangzott szakvéleményezés is ezt támasztotta volna alá, viszont ez nem került bejátszásra.
               Nem fogadjuk el olyan televízió-műsorok szerkesztését és sugár­zá­sát, melyek az eseményeket úgy ollóz­zák, hogy szándékosan elferdítik a valóságot.
               Gyergyószentmiklós, 2007. de­cem­ber 18.
    Antal Péter, Dr. Aszalos Albert, Blénessy Géza, Eigel Tibor, Ker­csó Attila, Parászka Géza, Dr. Seer Mihály, Szabó Rudolf, Szlá­vits Erika, Tinka Kálmán, Ven­cser Sándor, Man Géza, Nagy Zoltán.

    Sajtóközlemény

               A 2007 december 15–21. közötti idôszakban a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság, valamint a Fogyasztóvédelmi Hivatal szak­embereibôl álló vegyes csoportok ellenôrzik az élelmiszereket gyár­tó, raktározó, szállító és forgalma­zó cégeket, valamint azon közé­lel­mezési egységeket, amelyek ün­ne­pi mulatságokat, vacsorákat szer­vez­nek az ünnepek alkalmával.
               Jelen pillanatig 26 egységet kerestek fel az ellenôrök, jelentôs többségükben nem találtak külö­nö­sebb rendellenességeket. Egye­lô­re három egységben voltak sza­bálytalanságok, elkoboztak 15 kg ôrölni való húst, 68 csomag édes­sé­get és szabálysértési bírságot róttak ki 4000 lej értékben.
               Az ellenôrzés folytatódik a me­gye egész területén.
               * * *
               Figyelembe véve, hogy nemré­gi­ben trichinellózis-gócpont jelent meg – aminek következtében öt sze­mély szorult kórházi kezelésre –, a Hargita Megyei Állat­egész­ség­ügyi és Élelmiszerbiztonsági Igaz­gatóság utólag felhívja a trichinella-vizsgálat elvégzésének szükségességére mindazok fi­gyel­mét, akik disznót vágnak.
               Mindamellett, hogy veszélyes az egészségre a bevizsgálatlan disz­nó-, vaddisznó-, és medvehús fo­gyasztása, az azt figyelmen kí­vül hagyókra szabálysértési bírságot is kiróhatnak az ellenôrök – a 984/2005-ös számú kormányhatározat alapján –, 2500–3000 lejt a magánszemélyeknek, 10 000– 20 000 lejt jogi személyeknek.
               * * *
               Az állati eredetű termékek gyár­tá­sánál, tárolásánál, szállí­tá­sá­­nál és értékesítésénél az állat­egész­ségügyi szabályok be nem tartása következményeként elô­for­dulható hiányosságok kikü­szö­bölése érdekében a megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság a következô intézkedéseket foganatosította:
               * Azon egységek állategész­ség­ügyi normák szerinti mű­kö­dé­sé­nek ellenôrzése, amelyek az álla­ti eredetű termékek gyártásával, szállításával és értékesítésé­vel foglakoznak, ugyanakkor ellen­ôr­zik a termékek eredetére vo­nat­ko­zó adatokat a termelôtôl a fo­gyasztóig.
               * Ellenôrzéseket végzünk a közélelmezési egységekben, pan­ziókban és azon helyeken, ahol ünnepségeket fognak szervezni az ünnepek alatt.
               * Fokozott figyelmet fordítunk a hús és húskészítmények forgalmazására, melyek csak olyan egy­ségekbôl származhatnak és olyan egységekben értékesíthetôk, me­lyek állategészségügyi engedélylyel rendelkeznek.
               * Az állategészségügyi sze­mély­­zet minden helységben hosz­szabbított programmal dolgozik, an­nak érdekében, hogy a trichi­nel­lózisra bemutatott próbákat idôben meg tudják vizsgálni, és az eredményt tudathassák az ille­té­kes személlyel.
               * Minden levágott sertésnek a fülszámát a gazda le kell adja az ille­tékes állatorvosnak, az állat nyil­vántartásból való kivétele végett.
               * Az Állategészségügyi és Élel­miszerbiztonsági Igaz­ga­tó­ság­nál állandó szolgálatot telje­sí­te­nek az erre kijelölt szakemberek.
               * Ellenôrzési programok alap­ján az igazgatóság szakosztályai ellenôrzik az élelmiszerbiztonsági folyamat láncszemeit, esetenként bevonva ebbe a programba más hatóságokat is, beleértve a belügyi és közigazgatási minisztérium me­gyei képviselôit is.
               * Állategészségügyi és élelmi­szer­biztonsági körzetek programja december 11–31. között: a Gyer­­gyószentmiklósi Élelmiszerbiztonsági Körzet, Kossuth Lajos utca 211. szám, vágóhíd (Ar­ter­im­pex Kft.) naponta 8–13, szomba­ton és vasárnap 8–14 óra között, pia­ci csarnok szombaton és vasárnap 8–14 óra között.
               Felhívással fordulunk a lakos­ság­hoz, hogy húst és húskészítményeket csak az erre állat­egész­ség­ügyileg jóváhagyott helyeken vásároljanak. Bármilyen kérdéssel kérjük, forduljanak az Állat­egész­ségügyi és Élelmiszerbiz­ton­­sági Igazgatósághoz.
    Dr. Marosfôi Levente ügyvezetô-igazgató

    Amikor fogytán az erô

               Mit tehet ma Gyergyó­szent­mik­lóson az az ember, aki nyolc­vanegyedik évesen, betegen, egyedül marad? Sára István bá­csit füstmérgezéssel szállították a kórházba, mert kiégett a Both-vára alatti otthona. A szerdai ta­nácsülés végén dr. Aszalos Al­bert röviden ismertette a hely­ze­tét, azt az áldatlan állapotot, mely az öreg, beteg, elesett em­be­rek­nek jut osztályrészül életük al­ko­nyán. A fôorvos az ülésen, mint le­hetôséget, azt is felvetette, hogy a nagykórház költözésére sor fog kerülni, az üresen maradt épületben pedig jó lenne egy olyan öregotthont működtetni, mely a gyer­gyói, egyedül maradt, beteg idô­seknek nyújtana menedéket. A polgármester mintegy válasz­ként mondta: a nagykórház épü­le­tét, miután megüresedik, a pol­gár­mesteri hivatalnak kellene át­vennie, a hivatalnokok egy része kellene oda költözzön, hogy meg­szűnjön a tumultus a Szabadság téri épületben.
               Sára István bácsi szentmiklósi, nincs családja, az UFET-tôl ment nyugdíjba. Gyergyói adófizetô polgárként élte le életét, van nyug­díja, csak kevés. Most, öreg­sé­gére e szerencsétlen tűzeset miatt nincs otthona, elégett minden, ami a lakásban volt, személyes papírjai is. Az idôs ember, ahogyan meséli történetét, köny­nyesek lesznek szemei, kétségbeesett segélykiáltás van tekintetében. Nemcsak várja a segítséget, ô is próbál hozzátenni sor­sa jobbra fordulásáért, tervei vannak, rendbe szeretné tenni a kis házat. Pénz kell mindenhez, mert fogytán az erô, mondja. Nyolc­van­egyedik évesen reménykedik Is­t­ván bácsi, csak beteg.
               A városban működô kórházott­hon, enyhén szólva, tele van, a vá­ró­listák is hosszúak. Több, mint egy hónap kezelés, felerôsítés után a Szent Erzsébet Öreg­ott­hon­­ba fog átköltözni a kórházból Ist­ván bácsi. Igaz, kevéske a nyug­díj, de megpróbálják pótolni egy ideig, míg tart a megtakarított pénzbôl. Az otthon igazgatója elmondta, egy hozzátartozóval közösen keresik a megoldást. Az igazgató nem tartja elképzelhe­tet­lennek azt sem, hogy közösségi össze­fogásból tegyék rendbe, ja­vítsák ki az idôs bácsi házát, hogy büszkén mondhassuk majd el, teszünk az idôs, beteg rászo­ru­lókért, összefogott egy közösség, és tette akár példaértékű is lehet.
               Ez egy eset a sokból, mert nap mint nap maradnak magukra be­teg, idôs emberek, magatehe­tet­le­nül várják a holnapot, várják a se­gítô kezet, mely, lehet, hogy nem adatik meg. Segíteni, felkarolni kell azokat, kik egy életet ledolgoztak, és az utolsó méterekben nincs, kire támaszkodniuk. Nem sza­badna egyetlen ötletet sem le­se­­perni a nagy asztalról, egy­má-s­ért kell tennünk, mert ma velük, holnap velünk történhet meg, hogy hajlék, erô nélkül ma­ra­dunk.
    Baricz-Tamás Imola

    Egy-egy gyerekmosoly

               A Mosoly a gyermekekért prog­ram idén kevesebb csomagot hozott, mint korábban. De így is nagyon sok gyerek örülhetett a né­metországi Cipôsdoboznyi ak­ció­ként ismert gyűjtés során. A né­metországi gyerekek ado­má­nya­ként az itt élô kortársaiknak, a Gyulafehérvári Caritas Mezô­gaz­da­sági Részlegén keresztül Gyer­gyószentmiklósra 1071 csomag ér­kezett. György Edittôl, a Cari­tas munkatársától megtudtuk, a fogyatékkal élô gyerekekhez illet­ve a szociálisan hátrányos hely­zet­ben lévô többgyerekes családokhoz kopogtattak be a caritaso­sok az ajándékcsomaggal. Az Esély Alapítványhoz és a Támasz- klubba járó gyerekek örülhettek a cipôsdoboznyi ajándéknak, illet­ve a szárhegyi plébániára is jut­tattak csomagokat.
               A „caritasos angyal” sok kis gye­reknek szerzett örömet a sze­retet ünnepe közeledtével, társuk volt ebben a Gyergyó Tv, ôk meg­örökítettek minden kis mo­solyt.
               A Mosoly a gyermekekért prog­ram kevesebb ajándékot hozott az idén, mondták a továbbítók, a miért talán az, hogy uniós ország lettünk. 1999 óta folyamatosan készítik a németországi gyerekek társaiknak az ajándékokat, most kevesebb érkezett, jelzés lehet arra, hogy mi is álljunk meg a talpunkon. Van annyi tehetôs ember a városban, hogy a szociálisan hátrányos családok gyermekeit meglepjék, mosolyt csaljanak kis arcocskájukra a szeretet ünnepe elôtt. S hogy jövôben errôl számolhassunk be, lehet, hogy csak szervezés kérdése.
    Baricz-Tamás Imola

    Tűzeset Felszegben

               Kedden reggel kilenc óra pár perckor értesítették a gyergyószentmiklósi tűzoltóságot. A Vár utca 46. szám alatt a hátsóépület lobbant lángra. A helyszínen lévô tűzoltócsoport irányítója, Paun Ovidiu ôr­nagy elmondta, valószínű rövidzárlat okozta a tüzet. A lángokat sike­rült megfékezni, de a fából épített hátsó épület tetôszerkezetébôl hetven négyzetméter elégett. Ugyanakkor a tűz martalékává vált mint­egy 300 kg tűzifa, továbbá 1500 kg széna.
               A szomszédban lakók elmondták, nagy füstre, ropogásra, lángokra lettek figyelmesek, kiabáltak, és így sikerült még idôben kivezetni az istállóból egy lovat.
    Baricz-Tamás Imola

    „Havazás lennék, lengôn áldó…”

               Írni kellene valami szépet karácsonyra. A vasárnap esti ha­va­zás­hoz hasonlót. Amitôl könnyebb lesz a lélek, feloldódnak a meg­kö­vesedett félelmek, fájdalmak. A szikrázó hófehérséghez hasonlót, vigasztalót.
               De mit írj akkor, amikor csupa idegesség, düh, elfojtott sértés és tompán sajgó fájdalom vesz körül? Amikor az ablakokban villogó díszek mögött hideg és sötétség lapul. Amikor legtöbb embernek szomorúságot jelent a karácsony, mert egyedül áll a néhány szem cukorkával díszített fenyôág mellett; a gyerekek, az unokák több száz kilométeres távolságban ünnepelnek. Vagy, mert – bár összegyűlt a család – a kommunikáció csatornáit réges rég befagyasztották elavult sérelmek, kimondatlan bánatok, néha alaptalan vá­das­kodások. Szomorúságot jelent, mert nem sikerült a hajtásban meg­felelôen kiválasztani az ajándékot, vagy, mert éppenséggel nem volt rá elegendô pénz. Állítják, a karácsony a szeretet, a család ünnepe. És talán éppen itt rontottuk el mi, huszonegyedik századi emberek. Csupa tárgyi, kézzelfogható, csillogó-villogó és zajos dologban ke-ressük a megnyugvást, a boldogságot. Az egyedülléttôl, a csendtôl rettegünk, önmagunkkal kívánunk a legkevésbé szóba állni. Ezt pró­báljuk palástolni a ricsajjal, a fényárral, másban turkálással, emelt szóval.
               Talán ezt kellene kipróbálni. Néhány percig magunkkal beszélgetni, akkor is, ha nehéz, ha elsôre nem megy. Szembenézni, elfogadni hibáinkat, megbocsátani magunknak. Azután mély lélegzetet venni, és megbocsátani másoknak, akkor is, ha a bennünk levô kis­ör­dög hangosan toporzékol ellene. Tudom, nagyon nehéz. De meg­könnyebbülésünk mosolygóssá tesz, jókedvűvé, derűssé formál, és elindít egy folyamatot. Fölé tudunk kerekedni gondjainknak, bá­na­tunknak, és rájövünk, minden, ami fizikai mértékegységgel mér­hetô, másodlagos. Mulandó. Örök, halhatatlan a terheitôl felszaba­dult lélek, a szeretetben eltöltött másodperc. Ez teszi sziporkázóvá a hófehér havat, ragyogóvá a karácsonyi fényeket. Karácsonnyá a karácsonyt.
    Csata Orsolya

    Akik karácsonykor is dolgoznak

               Ki ne várná a karácsonyt? Mi­kor együtt a család, tündököl a fe­nyôfa, s a gyermekek arcán gyö­nyörű a mosoly. A töltött káposzta rotyog a kályhán, az asztalon fi­nomabbnál finomabb süte­mé­nyek, gyermekek hangja csilingel az ajtóban. Felcsendül megannyi szép karácsonyi ének. Ilyenkor, ha szegény sorsú kilincseli körbe a házakat, nem távozik sehonnan üres kézzel. Ünnep van, örömünnep. Mely úgy az igazi, hogy a család apraja-nagyja együtt van. Mi van azokkal, akiknek ilyenkor is kötelességük munkahelyükön lenni, állni a sarat a havi bérért, vagy, mert hivatásuk ezt diktálja.
               Ezúttal olyan gyergyóiakat kér­deztünk meg, akik karácsonyt, szil­vesztert már töltötték munkahelyükön.
               Szabó László ôrzô-védô cég­­nél csoportvezetô: Tizen­két évig volt olyan munkahelyem, hogy szombaton, vasárnap, ün­nep­­napokon is dolgozni kellett. Na­gyon rossz volt, amikor pél­dául szentestét nem tölthettem a csa­ládommal. De változtattam. Igaz, ez a kilencedik munkahelyem, de már annyi pénzt nem tud­nának adni, hogy hétvégeken, ünnep­napokon dolgozzak. Mond­juk, szombat délig még lehet dol­goz­­ni, de vasárnap nem, amikor az emberek templomba mennek, amikor kikapcsolódni, kirándulni kellene a családdal. Emlékszem, nagyobbik lányom azt mondta egy alkalommal: ne menj apu ka­rácsonykor dolgozni, van a lo­pó­ban pénz… A vasárnapi vagy ünnep­napi munka, az olyan is. Anyagilag lehet, hogy megéri, de a család megérzi. S az embert pszichikailag öli.
               Dr. Aszalos Hajnalka: Min­dig igyekeztem, hogy szentestén otthon legyek, az egyedül élô kollégák és azok, akiknek nagy gyermekük van, elvállalták a sür­gôs­ségi osztályon az ügyeletet. De már volt olyan is, hogy az egész csa­lád a sürgôsségin ügyeletezett ka­rácsonykor. A férjemmel dolgoztunk, a kicsit pedig idehoztuk. Amúgy nem történik semmi kü­lö­nös. Amikor az ember ilyenre ad­ja a fejét, tudja, hogy azzal jár, hogy ügyeletet kell vállalni. A ki­csi is tudja már, hiszen bele­szü­letett, hogy anyu vagy apu ügye­le­tes éjszaka, vagy éppen hét­vé­gén. Sokaknak elképzelhetetlen, de ez ezzel jár.
               Névtelen elárusító: Ádám és Éva napján és szilveszter nap­ján van a legtöbb vásárló. Akkor mindenki szalad a kosárral körbe. Kifáradunk. Eltervezik, hogy ko­rábban zárjuk az üzletet, de ez nem szokott sikerülni. Aztán ké­sôn, fáradtan hazamegyünk.
               Ioja Viorel közlekedési rend­ôr: Nagyon nehéz, de tudva azt, számunkra a munka a polgárok biztonságát jelenti, fel sem merül az, hogy háborogjak amiatt, hogy karácsonykor dolgoz­nom kell. Nyilván ilyenkor na­gyon hiányzik a családom, de az ôr­sön belül igyekszünk úgy meg­szer­vezni a munkaprogramot, hogy aki karácsonykor dolgozik, szilveszterkor szabad legyen. Volt olyan év is, amikor kará­csony­kor és szilveszterkor is dolgoztam, és nem szakadt le ettôl az ég. Ez a munka ezzel jár.
               Simon Zoltán tévés új­ság­író: Még a Syn Tv-s idôben hét évig minden karácsonykor és szilveszterkor is dolgoztam. Nem utál­tam. Ez hozzátartozik a szak­má­hoz, jó volt mindig a hangulat. Elôtte meg utána hiányérzetem volt, hogy nem otthon töltöm az ünnepeket, de jól telt a stúdióban. De ez olyan volt, mint a Szent Miklós Napok, akkor is a város ünnepel, a tudósítók végzik a munkájukat.
               Örtel Kincsô műtôs nôvér: Már megszoktam, hogy néha sor ke­­rül rám, és akkor az ünnepna­po­kon délelôtt dolgozom, vagy ép­pen délután és éjszaka ügye­le­tes va­gyok, ami azt jelenti, hogy nem hagyhatom el a várost, bármikor be­hívhatnak. Van rá eset, hogy min­dent kell hagyni, menni kell, dol­gozni. Ünnepekkor déle­lôtt pró­­­bálunk jó hangulatot kia­la­kítani, megterítjük az asztalt, gyertyát gyújtunk. Nincs hábor­gás. Ez a mun­ka ezzel jár. Akinek kis­gye­re­ke van, 24-én este otthon marad.
    Csata Orsolya, Kedves-Tamás Gyopár

    Segítsük Jézust megszületni magunk között

               Karácsonykor ünnepeljük Jézus születésnapját, a második isteni személynek az eljövetelét. Isten emberré lett ezen a napon, hogy életünk lehessen, hogy megtanítson szeretni, hogy megtanítson az igazi boldogság útján járni, hogy tökéletesen kinyilatkoztassa nekünk önmagát.
               Isten emberré lett, hogy neked személyesen meg­mutassa a szeretetét, emberré lett, hogy meg­haljon helyetted, emberré lett, hogy neked örök életed lehessen.
               Fogadd be Jézust a szívedbe, mert Ô az igazi bol­dogság forrása, nincs igazi boldogság rajta kí­vül, nincs igazi, örök élet rajta kívül.
               Befogadni Ôt, azt jelenti, hogy követjük Ôt, tö­rekszünk élni az Ô életét, ami nem más, mint a szeretetben való élet. Ha így élünk, akkor Ô ma is megszületik a lelkünkben. Ha egy családban, egy közösségben két vagy több személy törekszik mindennap ilyen elhatározással élni, akkor Jézus nem csak bennük, hanem közöttük is meg­szü­le­tik.
               Mit tegyünk hát?
               Éljük az Ô szeretetparancsát, amely elsôsorban szolgálatot jelent. Szeretetbôl szolgáljuk csa­ládtagjainkat, segítsünk egymásnak, házastársunknak, szüleinknek, nagyszüleinknek, a beteg, idôs szomszédunknak. Segítsünk a konyhában, az ud­varon stb. Ragadjuk meg az alkalmat, és ne sza­­lasszuk el. Éljük az Ô szeretetét, amely meg­ér­tô, amely osztozik mások örömében, fájdal­má­ban, terheiben, aggodalmában. Ez az a szeretet, mely mindent eltűr, mindent elhisz, mindent re­mél, mindent elvisel, amely nem keresi a maga ja­vát, a rosszat nem rója fel. Tegyünk meg mindent azért, hogy a szeretet megélése által Jézus lelki módon megszülessen köztünk. Így leszünk mi, ketten vagy hárman kis egyház, ahol Jézus ve­lünk van, köztünk van. Így törekedjünk élni Is­ten akaratát, pillanatról pillanatra, saját önzô akaratunk legradikálisabb visszautasításával.
               Kívánom ezekben a napokban, hogy Jézus meg­szülessen a szeretet konkrét megélése által min­den jóakaratú embernek a szívében, a ma­gá­nyo­sok életében is, mindenki családjában, egy­ház­községünkben, a városunkban és minél több helyen a világban. Kívánom, hogy így Jézus sze­retete beköltözzön, és otthont találjon a mindennapi életünkben.
    Jézusi szeretettel Portik H. Kelemen fôesperes plébános

    „Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén.”
    (Lk 2, 18)


               Lukács gyermekségtörténetét, melyet evangéliumának elôszavában hoz, a teológusok különféleképpen ítélik meg. Van­nak, akik szó szerint akarják értelmezni, mindenben a történelem kritika módszereit alkalmazva rá, mások annyira kilúgoz­ták, hogy csupán az evangélista szüle­mé­nyé­­­nek tartják, mely teológiai mondan­dó­jának keretéül szolgálna.1 Az alábbiakban mi nem akarunk a vitába beleavatkozni. Hisszük, hogy a szentírás minden szavát a Szentlélek sugallta2 és így valamilyen ta­nítást, üzenetet tartogat számunkra (2Tim 3,16). Ezt próbáljuk belôlük kihámozni.
               „Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egy­más­hoz: Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tud­tunkra adott!” (Lk 2. 15) Lukács evan­gé­lista ebben a szakaszban nem annyira a meg­született Messiást mutatja be, mint inkább az embereket, akikhez eljött az Isten Fia. Az angyalok, a jelenések csupán csak rövid idôre kápráztatták a pásztorok szemét, azonnal eltűntek, visszatértek a mennybe. Akár a karácsonyi ünnep, amely csak egy-két napig tart, majd hangulata és fénye kialszik a hideg télben. Mi pedig, akár a pásztorok, abból kell élnünk, amit „az Úr mondott nekünk”. Most, az ünne­pek alatt a hangulatos liturgia, a templomozás olyan ritka kivételes alkalmak, mint az angyali szózat volt a pásztoroknak, mely rövid ideig tartott ugyan, de egész esztendôben emlékeztek rá. A mi korunk materialista. Az elmúlt években, akik a szo­cializmus emlôin nevelkedtünk, ne­he­zen hiszünk az angyalokban. Akik hisznek sem követik szavukat. A láthatatlan és a megfoghatatlan dolgokban nem hiszünk, mert azt nem lehet befektetni. Pedig sokszor a láthatónak a láthatatlan a lényege és az alapja. A pásztorok az angyalok nélkül talán nem bukkantak volna rá az újszülött­re. „Jól csak a szívünkkel láthatunk. Ami iga­zán lényeges, az a szemünk elôtt lát­hatatlan.”3 Az angyalokat sem láthatjuk, Istent sem látta soha senki… A pásztorok mégis hittek! Tudták, az igazán lényeges dolgok titokban maradnak. A kará-csonykor kapott tanítás – hogy Isten szereti az embert, mert a Földre jött érte, és azt várja, hogy mi is minél jobban szo­li­da­rizáljunk egymással – láthatatlan ma­radt kö­rünkben. Ezért van annyi gond és baj Jézus születése után kétezer évvel is.
               „Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvô gyermeket.” (Lk 2. 16)
               A pásztorok útra keltek. Az egyszerű em­ber ôszinte dinamizmusa: a bizalom és a cselekvés. Bátorság is kell hozzá. Vál­lalni az út adta nehézségeket s a kockázatot, hogy mi lesz annak a vége? Az an­gyalok Megváltóról beszéltek, a pásztorok viszont csak három szegényt találtak egy istállóban, akiket nem fogadtak be az em­berek. Napjainkban is megismétlôdik a bet­lehemi szívtelenség. Ma már világszer­te találkozunk azzal a magatartással, mely megveti vagy kiutasítja az idegent. A keleti fejletlen országok menekültjei meg­alázó elutasítással találják szembe ma­gu­kat a fejlett államokban. Pedig az ember Isten teremtménye, és testvér marad a nagy­követségek elôtti sorban és a hontalanságban is. Persze a betlehemiek az utazó pásztorokat sem látják szívesen. A keresô ember elôbb-utóbb kellemetlenné vá­lik a – legyen az vallási vagy polgári – ha­tóságok szemében. A hatalom elszédíti az embert, különösen, ha nincs kellô mű­veltség vagy tehetség mögötte. A pásztoroknak nem volt semmilyen hatalmuk, mint ahogyan a jászolban fekvô kisdednek sem, aki – bár Isten Fia volt – mindvégig az emberség, a józan ész és a szeretet irányából jött felénk. A szegény pásztorok és a jászol arra figyelmeztet bennünket, hogy az ember Istennel csak ott talál­kozhat, ahol ôszinték és emberek maradnak a pásztorok s a kisded Jézust nem ké­tes hitelű, de szentnek mondott, hideg aranyjászolban ôrzik.
               „Miután látták, az ezen gyermekrôl nekik mondottak alapján ismerték fel.” (Lk 2, 17)
               A pásztorok a meghirdetett Messiás helyett csak egy gyermeket találtak a já­szolban. A várt Isten helyett egy szerény ember-palánta fogadta a „muzsikáló” pász­torokat. Mégis felismerték a csecse­môben az egyszerű pásztorok az Isten Fiát. Karácsonykor Isten emberként jött el a föld­re: „megtestesült”, „emberré lett”, „testté lett”, „hasonlóvá lett hozzánk”. Azoknak, akik karácsonykor az ô születését ünnepelik vagy rá hivatkoznak, tudniuk kell, hogy emberségünkön keresztül beszélhetünk a leghitelesebben Istenrôl. Nem csak a mai ember, az ókori is értékelte azt a magatartást, amit esetleg az ég ihletett, de mindenképpen elfogadott volt a földön. Az egyháznak, aki Istent hirdeti szekulari­zá­ló­dó világunkban, nagy figyelemmel kell vizsgálnia azt, amit ez a világ elfogad és ér­tékel. A múlt iránti nosztalgiából vagy akár földhözragadott számításainktól indíttatva nem határolhatjuk el magunkat attól, ami a mai embert igazán lelkesíti. Az egyháznak alkalmazkodnia kell a világhoz, mert maga Isten is hasonlóvá lett hozzánk, alkalmazkodott, emberré lett. Ez nem azt jelenti, hogy üzenetét elveszíti, hanem, hogy azt inkább érvényesíteni tudja. Krisz­tust az ô embersége által ismerhették fel a pásztorok. Megtestesülése láthatóvá tette a láthatatlant. Ha majd Isten népe, papok és hívek megértik emberségük varázsát, és vállalni merik annak minden dimenzióját, a világ, amely még mindig fogékony a tiszta és ôszinte szóra, Istenre talál. Az Egyház ugyanis nagyon jól tudja, hogy ami­kor védelmezi az emberi hivatás mél­tó­ságát és visszaadja a reményt azoknak, akik kétségbe estek végsô sorsuk felôl, üzenete összhangban van az emberi szív legtitkosabb vágyaival. Ez az üzenet nem lealacsonyítja az embert, hanem élettel és szabadsággal ajándékozza meg, s rajta kívül semmi sem képes megnyugtatni az emberi szívet: ,,Magadnak alkottál minket’’, Uram, ,,és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned’’4 Ez a karácsony célja: Isten találkozni akar az emberrel. De ez csak úgy lehetséges, ha mi is ôszintén keressük ôt.
               „Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén.” (Lk 2, 18)
               A pásztorok elbeszélése csodálatos volt. Egyrészt azért, mert a Messiás eljövetelét hirdették. Istenrôl beszélni pedig a családban a gyermekeimnek, az iskolában a diá­koknak vagy akár máshol, a világ leg­cso­dálatosabb dolga. A II. vatikáni zsinat sze­rint mindannyian „pásztorok” vagyunk, mert minden kereszténynek közös küldetése Jézust hirdetni, és róla tanúskodni.5
               Másrészt azért „csodálkozott, aki csak hallotta” a pásztorok beszédét, mert mie­lôtt hirdették volna Jézust, találkoztak ve­le. E találkozást nem lehet pótolni semmi­­vel. Beszédünket, munkánkat, küzdel­mein­ket egyedül ez teheti hitelessé. Ha nem találkoznánk Jézussal, olyan lenne a keresztény életünk, mint a házastárs nél­küli házasság vagy a szerelem nélküli je­gyes­ség. El sem lehet képzelni. Ezért leg­alább most, karácsonykor találkoznunk kell vele. Csak azután tanúskodhatunk róla.
               „Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat, és szívében egyeztette.” (Lk 2, 19)
               „Mária életében valósítja meg az isteni szót.”6 Nemcsak a méhébe fogadta és megszülte az Isten Igéjét, hanem azonosult is vele. A gyermek anyja még nem érthette meg teljesen, ki van az ölében, de hitt Isten küldöttének, az angyalnak, majd az örvendezô pásztoroknak. Most, az ünnepek havas zsongásában, amikor „mennyé kén’ a földnek válni”, fogadjuk szívünkbe mi is a kisdedet, s az ünnepek multával igyekezzünk – Mária nyomdokain – ténylegesen kereszténnyé válni.
               „A pásztorok hazatértek, dicsôítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik.” (2,20)
               Lukács evangéliumának elsô olvasói szegények voltak.7 Egész evangéliumának megírásánál szempontja volt, hogy kie­melje, Jézus azért jött, hogy örömet hozzon a szegényeknek és a megtört szívűek­nek (Lk 4, 18–19; 6, 20). Ez az öröm már Betlehemben kiáradt az egyszerű pásztorokra, mert a Megváltó szabadulást ho­zott kilátástalan sorsukból. A megtes­te­sü­lés elôrevetíti az egyházat, mint communiót, mely arra hivatott, hogy a Fiú-Ige sza­badítását hirdesse, és az általa hirdetett szociális igazságosságot megjelenítse már itt a földön. Másodszor a karácsonynak van egy eszkatalogikus jelentése is, mely Krisztus második eljövetelére utal, és re­ményt ad a világnak, hogy a végsô idôkben Krisztus megszabadít attól a szegénységtôl és kizsákmányolástól is, melytôl itt, a földön nem tudtunk szabadulni. Ezért magasztalták Istent a pásztorok.
               Baróti László-Sándor
               1 vö. Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi szentírás könyveihez, Szent István Társulat, Budapest, 1994. 97-99.
               2 vö. sugalmazás in Herbert Haag: Bibliai Lexikon, Apostoli Szentszék Kiadója, Budapest, 1989. 1599-1608.
               3 Antoine de Saint-Exupéry: Le Petit Prince, Gallimard, 1987, 72.
               4 ld. Gaudium et Spes, 21.p. in A II. vatikáni zsinat taníttása, Szent István Társulat, Budapest, 1986. 457.
               5 vö. Lumen Gentium, 10. p. in A II. vatikáni zsinat tanítása, im. 48.
               6 ld. Jakubinyi György: Hirdesd az igét! I. Gyulafehérvár, 1997. 87.
               7 vö. CHARPENTIER, Etienne: Pour lire le Nouveau Testament, Cerf, Paris, 1983. 83.

    Gyógyszertárak nyitva tartása

               Az ünnepek alatt az általunk meg­kérdezett gyergyószentmiklósi gyógy­szertárak a következô nyitvatartási programmal dolgoznak.
               Az Imunofarm gyógyszertár minden nap 9 és 13 óra között nyitva tart. A Szent Miklós gyógyszertár szombati napokon, 22-én, 29-én 8–13 óra között, 24-én és 31-én 8–14 óra között tart nyit­va, 23-án, 25-én, 26-án, 30-án, vala­mint elsején és másodikán nem nyi­­tnak.
               A központi, Farmaplus patika 24-én 8–15 óra között tart nyitva, amennyi­ben szükség van rá, késôbbig is, 25-én zárva lesz, 26-án 8–16 óra között, 31-én 8–18 óra között várják a vásárlókat. 30-án, január elsején és 2-án nem nyitnak.
               A Virág negyedi Aesculap patika december 24-én 8–15 óra között, 31-én 8–13 óra között tart nyitva. December 25, 26-án valamint január elsô két napján nem nyitnak.
               A Bucsin negyedi gyógyszertár 24-én és 31-én 8–14 óra között tart nyitva. 25, 26-án valamint január elsején és másodikán nem dolgoznak.
               A Simpatika 24-én 10–14 óra között lesz nyitva, 25-én nem nyitnak, 26-án 8.30–20.30-ig tart a program, 31-én 10–14 óra között, elsején nem nyitnak, 2-án pedig 10–14 óra között le­het vásárolni itt.
               Az Aura gyógyszertár 25-én és ja­nuár elsején nem nyit, 26-án és január 2-án 9–13 óra között tart nyitva. A többi napokon a rendes nyitvatartási programmal dolgoznak.
    Kedves-Tamás Gyopár

    Módosítás a hôszigetelési programban

               A december 12-ei kormányülésen a kormány jóváhagyta a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium jogszabály-mó­do­sítását, mely szerint a minisztérium országos hôszigetelési programja keretén belül a tömbházak energetikai auditálását, és a munkálat tervének elkészítését az önkormányzatok is finanszírozhatják.
               A 2003-ban elindított országos hôszi­ge­te­lési program a törvény módosítása után 2005-ben vált hatékonnyá. A hôszigetelési mun­­kálatokra a központi költségvetésbôl adott pénzösszeg arányát 25 százalékról 34 szá­zalékra növeltük. Az energetikai audi­tá­lásra, illetve a tervezésre a pénzt a minisz­térium adja. A hôszigetelés elvégzésére szánt összeg 2/3-át az állam finanszírozza, a la­kótársulásoknak a költségvetés 1/3-át kell ki­fizetniük.
               A jogszabály módosítása a munkálatokat késleltetô lakótársulások szankcionálást is elôírja: ha a hôszigetelési terv jóváhagyásától szá­mított három éven belül a lakótársulás hibájából nem sikerül leszerzôdtetni a kivitelezési munkálatot, akkor bírósági eljárás indul az adott lakótársulás ellen, a tömbház energetikai auditálására és a terv elkészítésre a minisztérium által adott pénz visszaszerzése érdekében.
               Jelenleg Piatra Neamton, Marosvásár­helyent, Bukarestben két-két, Targovistén, Csíksze­re­dában egy-egy, Sepsiszentgyörgyön három tömbháznál folynak hôszigetelési munkáltatok. Eddig 9 tömbháznak fejezôdött be a hô­szi­getelése. 2007-ben a hôszigetelési program költségvetésére a minisztérium 10 973 650 új lejt különített el.
    A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium sajtóirodája

    Volt s nincs új hôközpont – merre visznek gyergyói közüzemek?

               Már a tavaly téli közbeszer­zé­si eljárás lezajlása kapcsán (ami nem éppen a sokat említett átlát­ha­tóság és fogyasztóközpontú­ság, hanem inkább a zavarosság je­gyében volt lebonyolítva) le­he­tett sejteni, hogy a vezetôk közötti viszony meghaladja a két test­vérvárosban mű­ködô szolgáltató cég közötti normálisat. Mint min­dig, akkor is sietni kellett, hiszen az akkor is serény, jól működô RMDSZ-es városvezetés a 2006 tavaszától elkölthetô beruházási ala­pokra csak novemberben te­rem­tett lehetôséget versenytár­gya­lás meghirdetésére, ami de­cem­berben le is zajlott. Hogy egy picit ködösebb legyen a dolog, nem az önkormányzat hirdetett versenytárgyalást, mint beruházó, hanem a közüzemeknek rótta ki ezt a feladatot (mivel állítólag ott vannak szakemberek), aki a szolgáltató. A szakmai hozzáértés is ködösítés, hiszen az elbíráló bi­zott­ság összetételét a beruházó fél dönti el, és bármilyen számú köz­üzemi szakember lehetett vol­na ennek a bizottságnak tagja.
               Megalapozandó az elsô mondatban megtett kijelentést, röviden a versenytárgyalás lefolyá­sá­ról:
               A 2006. november 30-án ki­kül­dött meghívásra négy cég je­lentkezett, az ajánlatokat december 7-én kibontották, de mivel a potenciális ellenfelek beismerték (becsületükre váljon), hogy nem tudják a december 21-i határidôre legyártani-szállítani a megpá­lyáz­tatott 108 modult, ezeket (2 cég) kizárták, megmenekülvén így a vetélytársaktól. Nem kell lát­noknak lenni ahhoz, hogy ki­ta­láljuk, melyik cég nyerte meg a versenyt – a Termoenergy Kft. Mindezt dacára annak, hogy no­vember 28-án adja ki a siófoki Termofok Kft. a felhatalmazást, a versenytárgyalást megnyerô Ter­moenergy Kft-nek, az általa gyártott modulok forgalmazására, és tudatja, hogy a termelôkapacitása 35 db. hômodul/hónap. (Tehát egy­szerű számtani művelet elvég­zé­sével kapott eredmény szerint is, csak márciusra lettek volna le­szállítva a termékek). Ezt érdekesebbé teszik az alábbiak:
               – a versenytárgyalásra a hirdetést november 30-án „küldik” el az esetleges pályázóknak;
               – nem volt idô a bevallott termelôkapacitás szerint legyártani a modulokat (35 db/hó);
               – raktárkészleten csak akkor van pont ilyen modul és ennyi, ha elôre ismeretesek voltak azok jellemzôi;
               – a pályázó cég székhelye is a pályáztató közüzem székhelyén van, tehát a Termoenergy Kft. a köz­üzem székhelyére van bejelentve;
               – a pályázó egy testvérvárosi cég által létrehozott cég;
               – a pénz nagyon kellene Sió­fo­kon különbözô beruházásokra; Gyer­gyó vissza kell adja az ál­lam­­nak a pénzt, ha nem fekteti be, tehát az utolsó pillanatra hagy­va an­nak elköltését, köny­nyebb a pénz célját irányítani, s utána hôs­­ként szerepelni, hogy sikerült el­költeni.
               Tehát az ügy „átláthatóvá” van téve, mint a közüzemi tevékeny­ség, éppen csak vállalni kell a mo­dulok leszállítását december 21-re, meg van nyeretve a pá­lyá­zat, lehet szerzôdést kötni, s me­het a pénz. Mindenki jól jár, kivétel a gyergyói fogyasztó, mivel egye­düli bibi az, hogy nincs mo­dul, amit szállítani, s így azok legyártásáig nem lehet ôket fel­sze­relni, tehát a szolgáltatás nem lesz olcsóbb, és jobb. A modulok jók lesznek-e minôségi szempontból, azt nem lehet biztosan tud­ni, de kit érdekel? Már csak ép­pen kell egy pár személy, aki:
               – hamis számlát bocsát ki (meg­tette Nagy Zoltán RMDSZ-ta­nácsos, a 07803751/27.12.2007. szá­mú számla megírásával, amely 108 db. a 3360/22.12.2006. szer­zôdés szerinti modulról szól; a szerzôdés tartalmazza a modulok, és nem alkotóelemeinek le­szál­lítási idôpontját is.);
               – átveszi a hamis számlát, azt átvevôként aláírja (megtette Isán Magdolna fômérnök);
               – aláírja a raktárba való be­vé­te­lezési aktát 108 hômodulra (megtörtént 2006. december 29-én, a 060388 számú akta által);
               – aláírja a pénzátutalási aktát (megtette Vincze János), ami ugyan­aznap (29-én) a teljes ösz­szeg­­re, illetve 3 377 886,4 lej­re, vagyis 33,77 milliárd régi lej­re meg­történik.
               Az „átláthatóságot” tökélyre vinni csak egy olyan átadás-át­vé­teli jegyzôkönyv kiállításával le­he­tett, amely a kedélyek meg­nyug­­tatása végett a valóságot tük­rö­zi. Ez a 3398-as számú, 2006. de­­cem­ber 29-én kelt jegyzôkönyv, melyben a Termoenergy Kft. kép­viselôje nyilatkozza, hogy a szállítmány 108 modulhoz szükséges alkatrészeket tartalmazza. A zárómondatban az aláírók megegyeznek, hogy a végleges átvétel, és a garancia felszabadítása a modulok összeszerelése után fog megtörténni. A vezetôség, az „át­lát­h­ató csoportmunkát” (idézet a Gyergyói Kisújság 51/2005 szá­má­ban Vincze János által tett nyilatkozatból) alkalmazva, aláírásával láttamozza e jegyzôkönyvet, s garancia visszatartása nélkül, mint­ha a kész modulok itt lettek vol­na, átutalja azok teljes ellen­ér­tékét. Jöhet a 2007-es Boldog Új Év.
               Ezek után jó lenne, ha a 2007-re, a kormány által a hôenergia- szol­gáltatás felújítási mun­ká­la­tai­ra küldött pénz csak a modulok le­gyártása után jönne meg, vagy lenne használható a munkálatok el­végzésére. Azonban most van pénz a csatlakozás után, s bumm, márciusban már beindul a 10 millió lej átutalása. Amire elköltöttük a pénzt 2006-ban, az nincs ké­szen, nincs mit beszerelni a Tisz­telt fogyasztók lépcsôházába. Va­jon csupán véletlenek sorozatos egybeesése, hogy mire meglettek a modulok, illetve 2007. augusztusra, akkorra az Önkormányzat is meghirdette a versenytárgya­lást a munkálatok elvégzésére, me­lyeknek része a modulok be­sze­relése? Megint utolsó pilla­nat? Megint jó gazda módra ôsszel, télen végezni infrastrukturális munkálatokat? Nahát eb­bôl nem lett gond, mert talán egy tévedés miatt elmaradt az egész, így újra lehet hôsnek mutatkozni a pénz megmentéséért folytatott küzdelemben. Miért és hogyan kerültünk abba a helyzetbe, hogy megint azon gondolkozunk, ho­gyan küldjük, vagy hogyan ne küld­jük vissza (megmentsük) a ta­vasztól itt pihenô pénzt? Lehet, sikerül átmenteni 2008-ra kormányhatározattal, de az esetlegesen jövôre kiharcolható újabb ala­pok elnyerését biztosan ne­he­zeb­ben lehet elérni. Az is biztosra ve­hetô, hogy óvatosabban fog a kor­mány városunknak beruházásokra pénzt utalni ilyen elôz­mé­nyek után.
               De most térjünk vissza a 2006-os évhez, melynek nyarán egy más közbeszerzési eljárás is le­zaj­­lott. A tét olyan cég ki­vá­lasz­tása volt, amely olcsóbb (biomasszából elôállított) hôenergiát tud huzamosabb ideig biztosítani (ha erre van lehetôség, miért kell más megoldja, miért nem pályáztunk mi beruházási alapokra), ezál­tal árban hozzáférhetôbb hôe­ner­­giához juttatván a városunk fogyasztóit. Ki jelentkezik és nyeri a pályázatot? A Ter­mo­e­nergy Kft. Nincs még terület sem, ahova megépül majd a kazánház, hôelektromos központ, de idén ôszire már vállalja, és szerzôdést is köt a közüzemmel, hogy 95 lej/Gcal-ért szolgáltat hôenergiát a közüzemnek 2007. október 1-tôl 2022. október 1-ig. Ha erre rá­te­vôdnek az elosztással járó költségek, biztos valaki kiszámította, hogy a mostani 148,13 lej/Gcal-nál mennyivel lesz olcsóbb a hô­energia, de lényeges különbség­nek kell lennie, hiszen másképp nincs az egésznek értelme (amúgy a számítás könyvelési ada­tok birtokában egyszerű). A szerzôdô fél azt is vállalja, hogy a gázzal elôállított (mostani) hôe-nergia ára és az általa szerzôdött 95 lej/Gcal közötti különbséget a közüzemeknek kifizeti, ha nem tud vállalásának eleget tenni. Ez gigakalóriánként 53,13 lej. Jó üzlet. Azonban, aki érvényt kellene szerezzen a szerzôdésnek, azon a véleményen van, hogy a „Termoenergy Kft-nek nem ma­rad pénze a hôközpont létreho­zására” (Gyergyói Kisújság 50. szám 2007.) ha ezt teljesíti. Ez is bizonyítja a szoros kapcsolatot, hiszen ezek szerint fontosabb a szerzôdô fél, mint városunk fogyasztói (az általuk fizetett összeg kapcsán), vagy a közüzemek (amelynek vezetôje a vé­le­ményalkotó) anyagi helyzete. Meg­fordítva, nem lenne eredmé­nyesebb, fontosabb, hogy inkább az anyagiak által megszorított ügyfél kényszerítve legyen a hô­köz­pont mihamarabbi megé­pí­tésére, mint hogy potyára fizesse az árkülönbséget? A felelôs­ség­vállalót felmentjük a felelôsség alól? Jó gazda módra? Segítünk-e még valamiben a Termoenergy Kft-nek? Kinek a cége a gyergyói közüzemek? Kié lesz, ha a hôe-nergia temelését más cég oldja meg városunkban? A regionális vízszolgáltató cégben csak 37%-os részvénye lesz a városnak, holott nem egyedüli szempont a lakos­ság számaránya még a pályázat­ki­írók szerint sem, hiszen az aján­lá­­sukban ott van még a fo­gyasztók számaránya, a terület­egységekként szolgáltatott vízmennyiség az önkormányzatok által, a közös törzstôkébe bevittek értéke. Miért nincsenek ezek figyelembe véve? Ezért kínlódtunk, szenvedtünk 12-éven ke­resz­tül, elviselvén a sokszor meg­alapozott kritikákat a szolgáltatás minôsége miatt, bízván abban, hogy el kell jönnie az idônek, ami­kor lesz pénz, s minden meg­oldódik, csak éppen az alapvetô szolgáltatásoknak meg kell ma­radniuk? A tanács két évvel eze­lôtt egy tiszavirág-életű „átlátható csoportmunkát” választott, mi­lyen eredménnyel a város lakói szá­mára? Érdeklôdött-e valaki a Ter­moenergy Kft-t létrehozó siófoki Termofok Kft. anyagi hely­ze­te felôl a szerzôdéssel kapcsolatos döntéshozatal elôtt? Isme­re­tes-e, hogy a Termofok Kft. a 2006-os évet 86,6 millió Ft vesz­te­­ség­­gel zárta?
               Gyergyószentmiklós, 2007. 12. 18.
    Nagy Attila

    Yerma

               A figurás színészek a Dobre-Kót­hay Judit tervezte díszletben, jel­mezben, feketében és fehérben játszottak. Drámát láthatott a gyer­gyói közönség a többfunk­ciós ágy körül, a „holdfényben”. F. G. Lorca Yerma című darabjá­ban a szép fiatalasszony – Bartha Boróka alakításában – gyermek után sóvárog, de Juan, a férje – Sza­bó Eduárd – képtelen telje­sí­te­ni asszonya vágyát. A férj kétségbeesését munkába fojtja, és pró­bálja a vágyott gyermeket min­den földi jóval pótolni. Yer­ma és gyerekkori szerelme, Vik­tor – Antal D. Csaba – között fel­éb­red a szenvedély. Boros Mária alakításában jelenik meg Do­lo­res, a barátnô, Domokos Erika, fiatalasz­szonyként Bálint Éva, el­sô sógorasszonyként Tamás Bog­lár, második sógorasszonyként Bándi Johanna lépett színpadra.
               A darab koreográfusa a bu­da­pesti Vámos Ve­ro­nika, a zenéjét Apostolache Zénó szerezte, a dra­ma­turgiáért pedig Ungvári Zrínyi Ildikó felel.
               A Béres László által rendezett Yermában csak a F­igura Stúdió Színház színművészeit láthatta a nagyérdemű.
               Boros Máriát tüntették ki
               A Yerma bemutatója után közvetlen a Bocsárdi Angi Gabriella-díj átadására is sor került. Török Zoltán az ôsfigurások nevében Boros Mária színművésznek adta át a nagy csokor virágot és a kitüntetô oklevelet, tôle származik az alábbi pár sor is.
               2003-ban egy nagyszerű barátot veszítettünk el. Gabit, akit egymás közt csak Csucsinak neveztünk. Szenvedések közepette, sokáig küzdött azzal, amit a Sors oly igazságtalanul Neki kiosztott. Olyan v­a­ló­színűtlenül távozott, amilyen valószínűtlen volt az ôt megtámadó gyilkos kor. Bohócot és sámánt em­le­get Gabiról szóló megemlékezésében Nánay Ist­ván magyar kritikus. Valóban ez a kettôsség jel­le­mezte Csucsit és ez a sors profilja minden Thália szentélyében tevékenykedô művésznek.
               Mi, a Gyergyószentmiklóson itt maradt vagy szét­szóródott barátok, egykori figurások, akik „kiérdemeltük” az ôsfigurás jelzôt, mindenképpen emléket óhajtottunk állítani drága barátunknak, és mi lehet nagyszerűbb, mint egy szellemi emlék. Ezért döntöttünk úgy, hogy évente kiosztjuk a róla elnevezett díjat, egy-egy fiatal, ígéretes szín­művésznek. Az okirat és a csokor virág mellé, a szí­vünk melegségét és 150 eurót teszünk a le­hetôségeinkhez mérten, hisz azóta, hogy „meg­fertôzôdtünk” a múzsák szellôjétôl, nem kétséges, mit tartunk fontosnak az életben. És amikor átadjuk a díjat, Csucsi – aki a Figura nevet kitalálta – ott van velünk, és mi Vele együtt örülünk az együttlétnek és a folytonosságnak. Ars longa, vita brevis!
               Boros Mária színész a díj átvétele után elmondta, nagy meglepetés volt számára, nem számított rá, és ugyanakkor nagy megtiszteltetés, hogy Bocsárdi Angi Gabriella-díjjal tüntették ki.
    Baricz-Tamás Imola

    Sikeres pályázatok

               Gyergyószárhegy község nemrég a környezetvédelmi miniszté­ri­um­tól erdôtelepítésre, 45 hektár terület beültetésére kapott pénz­összeget, melynek kifutási ideje három év – tudtuk meg Gábor László polgármestertôl, aki azt is elmondta, a 2005-ös Phare-programra is pá­lyáztak. Így száznyolcezer eurót költhetnek sürgôsségi esetek ellá­tá­sához szükséges felszerelésekre. Többek között tűzoltóautót, sátrat, valamint olyan felszereléseket vásárolhatnak, melyeket sürgôsségi esetekben tudnak használni. Nagy szükség van a felszerelésekre, hiszen tűz, árvíz, természeti csapás esetén lesz, amihez nyúlni. A polgármester elmondta, egy év alatt kell elköltsék a megpályázott és megnyert száznyolcezer eurót.
    Baricz-Tamás Imola

    A fogyasztókért

               Biztonságos karácsonyért címmel hívja fel a fogyasztók figyelmét a fogyasztóvédelmi hatóság, mint közleményükben írják, december az ajándékozás hónapja, a vásárlásé, és fokozottabban figyeljenek az ajándékok vásárlására. Különösen a gyerekeknek vásárolt játékok, a fenyôfa, illetve a szilveszterre szervezett kirándulások, ünneplések kapcsán nézzék meg az utasításokat, a szerzôdésben köttetteket.
               Dr. Weil Gyula a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal veze­tô­­jének gondolatait olvashatják az alábbiakban:
               Kívánok minden olvasónak, vásárlónak egy boldog ünnepsorozatot, szeretetet, békességet. Eredményes, bonyodalmaktól, kellemet­len­­ségektôl mentes vásárlást. Ne feledjék, nem az anyagiak az el­sôd­legesek! A karácsony elsôsorban a szeretet és meghittség ünnepe.
    Baricz-Tamás Imola

    A Gyilkostó Kisipari Termelôszövetkezet monográfiája (rövidített szöveg)

               (folytatás az elôzô lapszámból)
               Tánc- és dalcsoportját rátermett egyéniségek alkották, mint An­tal László, Szabó Mihály, Cser­gô Péter szabólegények, Ba­lázs Nagy Anikó, Bakos Júlia, Pé­ter Julianna, Benedek Árpád és mások.
               Ezen együttesek 1957-ben a Bu­karestben megrendezett országos versenyrôl a II. díjat hozták haza.
               A szövetkezet kultúrformái na­gyon sok alkalommal emelték szín­vonalát a város által rendezett kü­lönbözô megnyilvánulásoknak és egyházi ünnepeknek.
               A jónevű Hóvirág együttesben is részt vevô szövetkezeti if­jak határainkon kivűl is megmutatták a székely kultúra szépsé­ge­it, a­mely zenéjével együtt az isten leg­szebb ajándéka.
               Kórusmozgalom terén: az ipar­tes­tülettôl örökölt Dalegylet je­len­tôs mértékben gazdagította a szö­vetkezet kulturális te­vé­keny­ségét.
               Anyagi és erkölcsi támogatását él­vezve a szövetkezet veze­tô­sé­gé­nek, 1968. január 7-én a dal­egy­let vendégkórusok rész­vé­te­lé­vel ünnepelte megalakulásának 75-dik évfordulóját, és ugyan­ak­kor a Gyilkostó Szövetkezet véd­nök­­sége alá került.
               Az évforduló emlékeként áll­jon a tisztelt olvasó elôtt a követ­ke­zô emléknévsor:
               Burján Ferenc, Blénesi István, Both János, Tóth Vilmos (azono­sít­hatatlan) Kádár István, Sinkó Gyu­la, Kádár Pál, Szász István, Va­cek Károly, Lázár Pál, Portik Gé­za, Gencsi Gergely, Kiss Jó­zsef, Barabás Mihály, Bíró Ist­ván, György József, Burján Fe­renc II, Selyem Tamás, Lukács Zol­tán, Biró István II, Paltán La­jos, Móga László, Bencze Attila, Sán­dor Balázs, Lázár Péter, So­lyom András, Kádár Gyula, Be­ne­dek Pál, Lukács József, Kercsó La­jos, Cserr István, Székely Ma­gya­ri Ferencz karnagy, Málnási An­tal a kórus elnöke, Farkas Fe­renc a szövetkezet elnöke, Bálint Ákos nyugalmazott karnagy, Szász Károly, a városi szakszer­vezet titkára, Kercsó Sándor ügy­ve­zetô, valamint Madaras Péter és Demeter Lajos.
               A dalegylet fennálásának 100-dik évfordulóját 1993. junius 5-én ünnepelte, amikor már a kórust a nagyérdemű Ambrus Nuridzsán Éva tanárnô vezeti.
               A nagy eseményre a siófoki kóruson kívül még 6 kórus is el­jött. A száz év alatt számtalan eset­­ben hangzott el a dalegylet tag­jainak ajkán a szíveket dobogtató Jelige dallama – Gyergyó sik­ján, Békény partján hadd sírjon a nóta című népdal, klasszi­kus és egyházi énekek. A férfi­kó­rus számtalan külföldi fellépésé-vel városunk jó hírnevét gazdagította.
               2007. július 7-e újabb jelentôs ese­mény volt, amikor fennálásának 115. évét ünnepelte a férfi­kó­rus, amelyre ugyancsak nyolc dal­egy­let érkezett, és emelte az ün­nep szín­volnalát. Az ünnepség vé­gén hangzott el újból a Seprôdi Já­nos Kórusszövetség – Nagy Fe­renc al­elnök tolmácsolásában – Tom­­pa Mihály Fiaim csak éne­kel­jetek! című A madár fiaihoz in­té­zett je­lige.
               Sport
               A sportolók azok, akiket sze­ret­tünk. Szeretjük nemcsak sportteljesítményeikért, hanem mindeniket emberi magatartásáért.
               A szövetkezet berkeiben, talán még inkább mind máshol, válto­zatos sporttevékenység zajlott, eb­bôl kiemelendô, mint csapatforma, a nôi gyeplabdajáték. A gyep­­labdacsapat megszervezése az 1951-es év közepére tehetô, az idôs Málnási Béla szövetkezeti sport­referens nevéhez fűzödik Aka­rat-Vointa név alatt. A sportegyüttes tagjai voltak: Dan Al­má­si Ottília, Balázs Julianna, Ber­nád Olga, Szász Jolán, Szil­vesz­ter Éva, Szilveszter Anikó, Szent­jobbi Erzsébet, Petro Anikó, Szô­ke Mária, Kovács Márta és Ma­gya­ri Irén voltak, csapatukkal 1954-ben országos bajnokságot nyer­tek.
               A téli sporttevékenységbôl a sís­portot emelve ki elmondható, hogy a hegyek közelsége jó le­he­tô­séget nyújtott városunk idôsei és fiataljai számára a szép, lát­vá­nyos téli sportnak való hódolásra.
               Sífutásban említésre méltó, hogy 1951–1966 között a „Maros magyar autonom tartományban” si­kereket olyan gyergyói sízôk ér­tek el, mint Butiurca János edzô és versenyzô, Farkas Ferenc, Hor­váth Ernô, Kolumbán István, Bács János, Romfeld János, Por­tik Imre kiváló sízôk vagy Balázs Ioan, Petro Anna, Szentjobbi Erzsébet és Bálint Elvira nôi fu­tók.
               Jó tudnia az ifiúságnak fôleg, hogy a Gyilkostó Szövetkezet Ro­­­má­niá­nak adott országos baj­nokot is a néhai György Vilmos szabó­le­gény személyében. Az idôs Mál­ná­si Béla bácsi által felfedezett György Vilmos töbszörös országos bajnok 1964-tôl Innsbruckban és más külföldi ver­senyeken, va­la­mint olimpiai sí­­versenyeken há­rom esetben kép­viselte Romá­niát, ami sok ifiút ösztönzött e szép sportág művelésére.
               Íme, hogyan formálódik az em­ber, mert kultúra és sport nélkül nem teljes az ember élete.
               Az iskola adja a tudományt és kulturát.
               A templom adja a jó szellemet és igaz embert.
               A felsorolt megvalósításaink folytatásaként külön fejezetbe fog­laljuk a következôket:
               A város iparosítási törekvéseit követôen az 1977–1980 közötti idô­szakban – miután megfelelô te­­rületet és központilag elôirányzott beruházási pénzalapot sike­rült az UCECOM-tól kapni – meg­építettük a Haladás Kisi­pari szövetkezeti platformot a mai Rózsák utca elején. Abban az épületben kapott a kor igényeinek megfelelô helyet az autószervíz, élén Ilyés Lajossal, a fémmegmunkáló részleg Molnár Attila mesterrel, a famegmunkáló-asztalos műhely Simon Józseffel az élen, a villamossági-háztartási gé­peket javító műhely Csata Dá­vid vezetésével, stb. A szükséges mellékhelyiségekkel és admi­niszt­­ratív irodákkal együtt.
               Az akkori fejlôdési lehetôségek arra adtak reményt, hogy a Gyil­kos­tó nevet viselô anya­szö­vet­ke­zet­tôl függetlenített, említett ipar­á­gaknak és a népkiszolgáló tevé­keny­ségeknek kedvezô feltételek nyílnak a fejlôdésre, és 1984-ben az­zal a céllal lett megvalósítva Ha­ladás néven az új szö­vet­kezet.
               Az új szövetkezet alakuló közgyűlésén, miután megválasztotta saját vezetô, kollektív szer­ve­ze­teit, az elnöki funkcióba Portik Im­rét választotta, aki akkor már kellô tapasztalattal bírt ennek be­töltésére.
               A Haladás szövetkezet 5 éven át sikeres tevékenységet fejtett ki, de a 2000-es esztendôtôl részben ob­jektív okokból, sajnos, hanyat­lás­ba kezdett, majd a 2004-es év­ben megszűnt létezni, míg a Gyil­­kostó nevet viselô anya­szö­vet­kezet túlélte a történelmi átalakulási folyamatokat, és teljesítménye a részvénytársaság – csök­kent létszámmal és egyes tevé­keny­ségek megszüntetésével – élet­képességét igazolja.
               Jelen visszaemlékezés nem tart igényt irodalmi értékelésre. A szü­lôfôld, a város, a szövetkezet va­lamint a munkaközösség iránti szeretetünket próbáljuk leróni.
               Aranykezű szakemberek, asz­szo­nyok, lányok köz­re­mű­kö­dé­sével az ifjúság körébôl új szakmai nemzedéket alakítottunk ki, akiket megfeszített, kitartó, alko­tó­munkára hív a jelen.
               Gyergyószentmiklós 2007 no­vem­ber
               Szerkesztôbizottság nevében:
               Farkas Ferenc
               Használt forrásanyagok:
               1. A mesterségek helyzete a Ró­­­maiak által elfoglalt Dáciában.
               2. A román mesterségek a kö­zépkorban.
               3. Gyergyó a történelmi idô von­zásában. Dr. Garda Dezsô
               4. A céhek és Ipartestületek a XIX-ik században.
               5. A kisipari szövetkezetek szer­­vezeti felépítése. Prof. Dr. Pre­da Constantin CEPECOM
               6. Törvények és saját (UCE­­COM) határozatok.
               7. Káderképzés és továbbkép­zés (CEPECOM) központilag. Prof. Dr. Grecu Constantin
               8. Termelés-megszervezés-kö­ve­telmények-ellemzés. Szakértô: Pascanu Ion
               9. Általános Marketing-elmélet gyakorlatba ültetése. Profesor Dr. Vasilescu Aurel
               10. Pénzügyi problémák – be­ru­házási tevékenység Prof. Dr. Radutoiu Constantin, Ing. Ec. Pa­velescu I.
               11. Külkereskedelem kelet-nyu­­gat, economista Teusan Livia
               12. Gyergyószentmiklós és a kisiparosság. Dr. László Antal Arany­okleveles fômérnök leírása.

    Szórvány és… karácsony

               Tulajdonképpen folytatni szeretném a múlt héten elkezdett (Szórvány és tömbma­gyarság című) eszmefuttatásomat, de eszembe jutott, hogy a karácsonyi ünnepek elôtt ez az utolsó száma a Gyergyói Kisújságnak, úgyhogy valamit írni kellene errôl is. A szórvánnyal kapcsolatban, ha visszaemlékeznek, beszéltem arról, hogy ez az RMDSZ legbiztosabb szavazóbázisa, amint az a legutóbbi megmérettetésen kiderült. A tömbmagyarság szavazataival ugyanis… megnézhetné magát. Aminek igen súlyos és igen meggondol­koztató okai vannak, ha az RMDSZ-t, mármint annak csúcsvezetését más is érdekelné, mint a hatalom, a pénz, most éppen a hata­lom résztvevôi számára ôáltaluk is meg­sza­va­zott szolgálati lakások (nevetséges áron tör­ténô) megvásárlása, egyszóval a meg­gaz­da­godás. (Aztán zárójelben, ha nem emlékeznél, ked­ves olvasóm, elgyönyörködtem a tulceai tö­rök hölgyek szépségén, a ruházatuk kel­lemén, a ringatózó járásukon, a hajvisele­tükön meg az ígéretes szemvillanásaikon, meg a csalódásomról, amikor rájöttem, hogy ezek a „török” szépségek tulajdonképpen tulceai roma szépségek voltak, akik hűségesen megôrizték a törökök ruházkodását és haj­viseletét, és még ki tudja mi mindent, ami­rôl végül – nem szerezhettem tudomást. De tévedés ne legyen a dologban, én tu­laj­­donképpen nem csak úgy véletlenül írtam le találkozásomat a „tulceai török szépsé­gek­kel”, dehogyis! Azért írtam meg, hogy kedvet kapjál elolvasni szórványban élô er­délyi romákról szóló soraimat is. Történt pedig, hogy e sorok írója olyan he­tedik osztályos korában rádöbbentette a szü­lôatyját, hogy aszongya: – Te asszony, hát ez a kölyök (mármint én), nem tud egy szót se románul! – Te asszony! – mondta az atya szigorúan – hát ez szégyenszemre meg fog bukni ro­mánból! Ami nem lett volna tulajdonképpen megdöbbentô, ugyanis, amikor én hetedikes voltam, Marosvásárhely még gyönyörű ma­gyar város volt, a székely fôváros, az auto­nóm tartomány ragyogó fôvárosa, ahol ma­gyar volt az utcaseprô és magyar volt a mun­kás, magyar volt a piaci árus és magyar volt a gesztenyesütô, magyar volt a tanár és ma­gyar volt a diák, és magyar volt a színház és ma­gyar volt a népi együttes, de amit el nem tudsz képzelni, drága jó székelyem, szarházi magyar volt a szekuritátés tiszt és szarházi magyar volt a milícia ezredese, és szarházi magyar volt a megyei párttitkár, és… – vol­tak közöttük nagyon rendes emberek is! Szóval, az atya által eldöntetett, hogy már­pedig ez így nincsen jól, úgyhogy keresünk a fiúnak egy színromán falut, ahol majd a nyári vakáció alatt, ha akar, ha nem, megtanul románul. És mivel az atyánál a szót általában tett követte („ha még egyszer hazahozol nekem matematikából egy ilyen jegyet…” illetve „ha még egyszer meglátlak azzal a nyeszlett léánykával…”), július elsején már utaztunk is Tövisig (Teius) vonattal, ahonnan autó­busz­ra ülve kikötöttünk a „színromán” faluban, apám pedig, ahogy én emlékszem, igen gyatra románsággal elmagyarázta az idôsödô földműves-házaspárnak, hogy a fiú (mármint én) itt fog aludni, és itt fog kosztolni, nappal pedig a falu gyerekeivel játszik… Azzal az atya visszautazott (ez szomba­ton történt…). Én pedig vasárnap estére már tö­kéletesen ismertem a (magyar) kártya har­minckét megnevezését, ha románokkal kártyázom, ma is így használom: „Dôj ku gyhingá, môi!” (a kiejtésemen egy kicsit javítsanak!) Szóval, ott tartottunk, hogy hétfô délelôtt felfedeztem, hogy, ha átmegyek a patakon, mindenki beszél magyarul, és színesebbnél színesebb élményekben lesz részem… ugyan­is a patakon túl élt a majdnem kétez­res román falu cigány kisebbsége, valami két-háromszáz ember. Ahol este hatalmas tábortűz mellett igazi viháncolás folyt… Ahol az öreg Dádé, akinek olyan hatalmas, hófehér császárbajusza volt, mint a dédnagyapámnak, arról mesélt hosszasan és jóízűen az elkerekedett olajbogyószemű rajkóknak, hogy fiatal korában hogyan lopták a lovat a gádzsoktól… Ahol… de hagyjuk. (Kíváncsi vagy, mi?!) Ma is látom szegény apámat, ahogy a ci­pôit a kezében tartva, feltűrt nadrágban gázol át a patakon, hogy jó három hét múlva ha­zavigyen engem… Ezt majd folytatom jövô héten, ha meg­engeded kedves olvasóm, itt viszont abbahagyom, mert különben nem jutunk el a ka­rácsonyig. Ami pedig a cím szerint is fontos! Mármint, hogy néz ki a szórványban a ka­rácsony? … E sorok írója ugyanis l988-ban egy Nagy­lózna nevű községben élt, némi kivándorlási papírok benyújtása miatt – munkanélküli­ként. Azért itt, mert az akkori asszonyom en­nek a községnek volt a körzeti orvosnôje. Ha nem emlékeznél, a ’89-es karácsony na­gyon enyhe volt. Ha nem emlékeznél a ’88-as sokkal kará­cso­nyibb karácsony volt, hideggel, hóval, ahogy azt mifelénk szeretjük. A kislányom hatéves volt, szereztem fe­nyôfát, csinálgattuk rá a díszeket, sôt még na­rancs is került: a párttitkárnak, a két rend­ôr­nek, sôt még az orvosnônek is kijárt két szem narancs! Nincs tévedés: két darab! A község – valamikor rég – görög katoli­kus vallású volt. Az öregek titokban mond­ták el nekem, sôt, a megkínzott, börtönviselt, áldozat-püspök sírjához is elvittek (imád­koz­ni) egy éjszaka. Persze, csak amikor már megbíztak bennem. A községközpontban hatalmas ortodox templom épült a két világháború között, szí­nes, díszes… a fiatalok már mind ott keresz­tel­kedtek meg. Volt viszont az egyik mellékutcában egy csoda: hatalmas, egytornyú fatemplom, bo­ronafallal, vakolatlanul, apró ablakokkal, szó szerint láncravert kapuval… Műemléknek volt kinevezve, de a zsin­dely már nagyon foszladozott a hatalmas és gyönyörű formájú fatornyon. És ott volt a karácsony… Na, mondtam, most pedig imádkozni fo­gunk… Templomba megyünk, még mielôtt otthon meggyújtjuk a gyertyákat. Azzal bementem az ortodox paphoz – ô ôrizte a „műemléktemplom” kulcsait, és el­mondtam neki, hogy szeretném, ha a ki­s­lá­nyom imádkozna, és – elkértem tôle a fa­temp­lom kulcsait. Ideadta: két rozsdás, jó húsz centis öreg vaskulcsot. Délután öt óra lehetett, már besötétedett, bementünk hárman, én meggyújtottam két gyertyát a baltával faragott öreg, barna ol­tá­ron, és mint ahogy háborús szükséghely­zet­ben szokás, szembeálltam az (akkori) asszo­nyommal és a kislányommal, elénekeltük a „Csendes éjt”… És akkor megcsikordult az ajtó rozsdás vaspántja. És betipegett egy öregasszony, ke­resztet vetett, és odatérdelt a kislányom mellé. Aztán még egy, aztán még kettô, aztán bágye Ioan is odatérdelt… Én pedig elkezdtem magyarul a „Mi Atyánk”-ot mondani… Ôk pedig csendesen mondták románul… Nekem pedig ez volt az életem legszebb karácsonya.
    Györffi Kálmán

    EL-MER
    Ti is írtok,
    én is írtok.

               Szekrényemberek címmel a múlt heti lapszámban Elmer úr tôlem idézve: „úgy kell nekünk az új honfoglalás, mint halaknak a búvárszemüveg”, el mer kö­vetni olyasmit is, hogy kiegészíti azzal: „és mint disznófejű nagyúr agyarának a plasztikai sebész”. Ennyi túlzás után nem csodálkoznék azon, ha azt állítaná, hogy Dézsi úr harmadik, éppen óvodásoknak szánt kötetét én írtam volna. El­ismerem, hogy ezzel a csúcsvezetés egy harmadik költôt tud soraiban, hátulról az elsôt. Elismerem, hogy nem én írtam, elismerem, hogy nem tudom, ki írta, pe­dig végigkérdeztem az irodalmi kör tagjait, hogy ôk írták-e D. úr gyermekverseit. Elsô kötetének kéziratát még szellemi közmunkában stilizálgattam, ami nyeRemény címmel jelent meg, az amo­lyan ódába rejtett retorika volt, prózá­ban! Hogy az óvodásoknak szánt rímeit ki találta ki, ki fogalmazta meg, át meg át, és ki csiszolgatta szellemi közmun­ká­ban, nem tudom. Bár, hogyha prózában rászorult ilyesmire Dézsi úr, nem látom be, hogy rímek-rigmusok terén zseni volna. Habár második kötetét a Tehetség nyomában címmel illette, szépen felsorolva azok nevét, akik szellemi közmunkában segítették, hihetetlen, hogy ez a mennyiségi vonatkozás a címbe emelt tehetség fogalmával olyan minôségi ug­rást eredményezett volna, hogy már egymaga Arany János-i zengzetekkel hódítsa meg a nagycsoportosokat. A folkór gyökereihez ért el D. úr a szellemi közmunka megszervezésével, amely meg­szülte A Nap és a Hold mesélte cí­mű kötetet. Következô húzása tisztelt szer­zônknek a bábszínház lenne, ahogy a gyermekvers irodalom is meg nem is, mert hiányzik belôle a társadalmi háttér a tudományos szocializmussal együtt, a bábszínház irodalom is meg színház is, mert vannak benne gyeplôszáron rángatható bábok, amiket szintén közmunkával állítanak elô. Sokoldalúan hatásos lesz talán a Dézsi-Báb-Színház. Végül külön köszönöm Elmer úrnak, hogy nem gyanúsított meg szellemi közmunkával, így az én fenti morfondírom sem érvényes. Elmer Ákossal pedig év­rokonok vagyunk, az ô névnapja és az én szülinapom egyazon dátumra került a jövô évi naptárban. Ezúton is boldog új évet kíván minden jóérzésű kisebbséginek Elmer Ákos helyett is, alulírott, aki nem elmerákos: Gyermexentmiklós, 2007. december 18.
    Györffi Kálmán

    A postás kétszer csengetett
    (Nesze semmi, fogd meg jól)

               A karácsonyi ünnepekre való tekintettel az ország nagyjai, leporolva a tavalyi rendelkezést, szívben is úgy döntöttek, hogy megajándékozzák az ötmillió nyugdíjast azzal, hogy két nappal hamarabb kezdik a nyugdíjak kifizetését. Hir­dette is tévé, rádió, sajtó. Világraszóló ajándék, és fôleg egy baniba sem kerül, de annyit is ér. A postások valójában már de­cember 12-én kétszer csengettek, vitték házhoz a pénzt. Nem úgy azoknál, akik a CEC-nél nyitottak folyószámlát. Ott ilyen akcióról szó sem lehetett, a ki­fizetéseket az eredetileg beütemezett na­pokon, 14-én kezdték az ABC-vel kez­dô­dô nevekkel. Valójában semmit sem nyer­tünk, hisz a kiválóan felkészült ke­reskedelem minden jót ajánl, az üzletek áruval tele reklámozzák a termékeket, a forgalom lanyha, sehol sorban állás. És semmit sem vesztettünk azzal, hogy a korábbani kifizetés elmaradt. Viszont megjelent egy megkülönböztetés. Nyug­dí­jasok tucatja többször is érdeklôdött, fizetnek-e már, többször a most már jeges, síkos, gödrös utakon botorkált a CEC-hez, értelmetlenül. Itt a Lok utca, Csiszér, Szurokfôzô, Vár, Hojvás, Vö­rösmarty, Sólyom stb. utcai lakosokra gondolok. A távolság körülbelül két kilométer.
               Eképpen sikerült az elcsépelt in­tézkedésekkel becsapni a nyugdíjaso­kat. Valamikor a hiszékenyeknek szólt egy régi intelem, van valami igaz benne. „Ne higgy magyar a németnek, mert bárhogy is hitegetnek, papírt ad, mint a Hold koronája, pecsétet is üt reája, nin-csen abban semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus” – akkor a németnek cí­mezték.
               A tévé, sajtó, intézmények, üzletek, minden lehetô módon jókívánságaikkal köszöntenek napok óta – az ünnepekig.
               Ezekhez csatlakozva, velük együtt kellemes karácsonyt, jó egészséget, bort, búzát, békességet kíván
    Blénessy Jenô

    Boldog 15. szülinapot kívánunk neked SMS!

               Nem is gondoltuk volna… volt többünk reakciója, mikor megtudtuk, hogy tizenöt évvel ezelôtt küldték el az éterbe az elsô sms-t. Honnan is gondoltuk volna, hiszen a mobiltelefon is csak késôbb hódított mifelénk. Az sms magyar megfelelôje így hangzana: rövid üzenet szolgáltatás. Mindannyian pötyögünk, küldünk sms-t, akik mobiltelefont használunk. Szeretjük, mert rövid, hatásos és gyorsan célba ér. 1992 decemberében, amikor az elsô üzenetet számítógéprôl mobiltelefonra küldték, nem is gondolták, hogy késôbb dollármilliárdos bevételeket hoz. 1993-ban indították el az elsô sms-szolgáltatást az Egyesült Királyságban. Mégsem a haszna, és a kora miatt érdekes az évforduló, hanem az a legszebb az sms tizenöt éves születésnapja kapcsán, hogy az elsô így hangzott: „Boldog Karácsonyt!”
    Rancz Enikô


                                           Kisasszony
    A házasság láthatatlan gyökerei
    avagy szülôi örökségünk

               (folytatás az elôzô lapszámból)
               „Jó pap is holtig tanul”
               Sok esetben hidegzuhanyként ér min­ket a felismerés: társunk nem ugyan­úgy gondolkodik a kapcsola­tunk­ról, mint mi. A gyakori találkozások, vagy a hirtelen jött együttélés olyan ellentéteket és vérre menô vi­tá­kat szülhetnek, amelyeket nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk fel­dol­goz­ni. Sok esetben az emberek egé­szen egyszerűen nem találják az egyen­súlyt: tudattalanul is, de szüleik jó vagy rossz mintáját követik, és képtelenek arra, hogy változtassanak életükön.
               A férfi, aki szülei házassága során számtalanszor szemtanúja volt apja fél­­relépéseinek, bár mindig elítélte ap­ja életvitelét, felnôtt korában ugyanúgy viselkedik, ahogy annak idején tôle látta. A nô, akinek az anyja rendetlen volt, és nem fôzött a gyermekeire, ké­sôbb lehet, hogy pedáns konyhatündér lesz. A szülôi minták követése nem szük­ségszerű, minden ember tanulhat felmenôi baklövésébôl, s ezáltal meg­könnyítheti saját életét.
               Összeköltözés kontra házasság
               Napjainkban divatossá vált, hogy a fiatalok néhány hetes-hónapos is­me­ret­ség után összeköltöznek, így az együt­télés már nem kötôdik úgy a há­zasság nagy misztériumához, mint öt­ven vagy száz évvel korábban, amikor mindezt még erkölcstelennek tartották. Talán éppen ez az egyik oka, ami­ért a leánykérés sokszor hosszú évekig a levegôben lóg. Tény, hogy egy élet­tár­si kapcsolatot jóval könnyebb meg­szüntetni, mint egy jogilag/egyházilag is szentesített párkapcsolatot, mégis sok félreértésre adhat okot. A legtöbb fiatal nôben reményt kelt, ha egy férfi hosszú éveken át megosztja vele „ágyát és asztalát”, így nem meglepô, ha elôbb-utóbb gyermeket szeretne tôle. Könnyen megeshet azonban, hogy mindeközben a férfinek esze ágában sincs családot alapítani, a nôvel való együttélést pusztán kel­lemes „langyosvíznek” találja, de közös jövôt nem tervez vele.
               „Nézd meg az anyját...”
               A házasság nem csupán papírforma. Életre szóló szövetséget je­lent két ember között, jóban s rossz­ban egyaránt. Nagy felelôsség a párválasztás, és még nagyobb an­nak a bizonyos „igen”-nek a ki­mondása. Fontos, hogy társunkat soha ne akarjuk megváltoztatni, fogadjuk el olyannak, amilyennek megszerettük. Tartsuk mindig szem elôtt családja példáját, hisz meglehet, idôvel egyre jobban fog zsörtölôdô apjára, vagy rendmániás any­jára hasonlítani. Ha ezzel együtt is mellette döntünk, legyünk segítségére abban, hogy meglássa a jelen és a múlt között húzódó összefüggéseket, segítsünk neki abban, hogy gyermekeinket még jobban nevelje, mint ôt nevelték szülei. Az együtt töltött évek során úgyis mindketten változni fogunk – jó esetben tanulunk egymástól, és érettebb, kiforrottabb egyéniségek le­szünk, mint korábban voltunk. Lehet, hogy épp társunk hoz majd ki belôlünk olyan tulajdonságokat, amelyekrôl nem is tudtuk, hogy – elrejtve bár, de – mindig bennünk éltek. Legyünk önmagunkkal is kritikusak. Fontos, hogy fel­ismerjük személyiségjegyeinket, és azokat a másoktól eltanult viselkedésformákat, amelyektôl esetleg meg aka­runk szabadulni. Ha tisztában vagyunk az „örökölt” családi rossz szokásaink­kal, és képesek vagyunk tudatosan változtatni ezeken, máris elindultunk azon az ösvényen, amely a „boldog há­zas­ság” felé vezet.

    Rakott csirkemell

               Hozzávalók: 60 dkg csirkemellfilé, 15 dkg sonka, 20 dkg brokkoli (vagy más zöldség), 15 dkg gomba, 15 dkg sajt, olaj, bors, só.
               Elkészítés: A csirkemellet felszeleteljük, sózzuk, borsozzuk, és kevés olajban meg­sütjük. Kiolajozott tepsibe rakjuk a megsült szeleteket. Mindegyik tetejére teszünk 1–1 szelet sonkát, 1–2 rózsa leforrázott brokkolit (vagy más zöldséget), kevés párolt gombát. Tetejére egy szelet sajtot teszünk, és a sütôben készre sütjük. Burgonyakrokettel a legjobb.

                         Egészség

    A csontritkulás étrendi megelôzése és kezelése

               A csontritkulás visszafor­dít­hatatlan folyamat. Ha már kia­lakult, az elvesztett csonttömeg nem, vagy legfeljebb mindössze 5%-ban építhetô vissza, tehát mindennap tennünk kell azért, hogy minél nagyobb csonttö­me­­get érhessünk el, és azt minél hosszabb ideig megôrizzük. A meg­elôzés pedig már gyermek­kor­ban kezdôdik. Legegyszerűbb eszköze a helyes táplálkozás és a megfelelô testmozgás. Ter­mé­sze­tesen mindkettô területen meg kell találni az életkornak meg­fe­lelô, optimális lehetôségeket.
               A táplálkozáson belül lénye­gé­ben három dologra kell odafigyelni: a megfelelô kalcium- és D-vitamin ellátásra, valamint az optimális testsúly elérésére és megtartására, ezért ezekre rész­le­te­sebben is kitérünk.
               A kalcium
               A szervezet napi kalciumszükséglete a különbözô életkorokban eltérô. Átlagosan legalább 500– 600 mg naponta, bizonyos állapotok (várandósság, szoptatás, eredendôen kicsi csonttömeg stb.) esetében azonban többre, 1000– 1500 mg-ra is szükség van. Pél­dául egy 30-as éveiben járó nô na­pi kalciumszükséglete 600–800 mg körül van. Ennyivel már a ké­sôbbi csontritkulás megelôzéséért is tesz valamit. A felmérések sze­rint a hazai táplálkozási szokások mellett az átlagos kalciumbevitel felnôtteknél nem haladja meg a napi 500–600 mg-t. A veszélyez­tetett nôk pusz­tán a táplálkozással nem, vagy csak nehezen tud­ják fedezni azt a kalciummennyi­sé­get, amelyre hosszú távon szük­ségük van. Ké­sôbb, a meno­pauza tájékán, ill. már kialakult csontritkulás esetén a javasolt napi mennyiség 1000– 1200 mg kalcium körül van a csont­tömeg fogyásának ellen­súlyo­zására. Ilyen­­kor már csak­nem elenged­he­­tetlen a kalcium­tar­talmú táplá­lék-kiegészítôk rend­szeres szedé­se is.
               Jó kalciumforrások a tejtermé­kek – 1 liter tejben 1200 mg kal­cium található, amely teljes napi szükségletünket képes fedezni –, a kemény sajtok, továbbá egyes zöldségek: a brokkoli, a káposzta, továbbá a kalciumban gazdag ás­ványvizek, amelyekben a kal­cium­tartalom legalább 150 mg/l. Ugyancsak sok kalcium van a mo­gyoróban, csonthéjasokban. Míg a citrusfélékben található citromsav segíti, addig a sóskában, a spenótban, kakaóban és cso­ko­lá­dékban nagy mennyiségben ta­lálható oxálsav csökkenti a kal­cium-reszorpciót, azaz a vesék kal­cium-visszaszívását, ezért csak mértékkel fogyasztandók. Régóta tudjuk a koffeinrôl és a konyha­sóról, hogy a vizeletürítés foko­zá­sával, a kalcium-kiválasztást is fokozzák.
               A kalciumdús ételeket ajánla­tos a déli, délutáni és esti étkezéssel elfogyasztani, ugyancsak több értelme van a kalciumpótlást is lefekvés elôtt bevenni. Ennek oka a csontátépülés napi ritmusában keresendô, és a vizsgálatok azt igazolják, hogy az este elfogyasztott kalcium sokkal jobban hasz­nosul és épül be, mint a reggel vagy napközben elfogyasztott mennyiség.
               Az ajánlottnál lényegesen nagyobb és tartós kalciumbevitel ve­sekôképzôdést eredményezhet, és más fontos ásványi anyagok fel­szívódását is megzavarhatja, úgy­hogy itt is fontos a mértékle­tes­ség.
               Ásványi anyagok
               A szervezet kiegyensúlyozott kal­ciumháztartásához és csont­anyagcseréjéhez fontos ásványi anyagok a fluorid, a magnézium, a réz, a mangán, a stroncium.
               A réz hiánya nemcsak a csontok mennyiségi tulajdonságait, de minôségét is rontja. A felnôttek napi szükséglete 1,4 mg. Mag­né­ziumból 350–600 mg-ra van szük­ség naponta, testünk magné­ziumtartalmának 70%-a van a cson­tokban. A mangán szintén nagy­részt a csontokban halmo­zó­dik fel, hiánya csontritkuláshoz vezet, a teljes kiôrlésű gabo­na­liszt­ben sok van belôle. A stroncium szintén a csontok minôségét befolyásoló elem, se a sok, se a kevés nem jó, napi 15 mg-ra van szükségünk belôle.
               A foszfor fontos építôköve a csontoknak. Túlzott mennyiségben akadályozza a kalcium be­épülését a csontokba, ideális esetben a bevitt kalcium és foszfor ará­nya 1:1. A modern ember táplálkozásában inkább a túl sok foszfor bevitelének veszélye áll fönn, ezért célszerű azoknak az élelmiszereknek a felsorolása, amelyeknek nagy a foszfortartalma: szénsavas üdítôk, ömlesztett sajtok, belsôségek, foszfátokat tartalmazó élelmiszerek.
    (folytatjuk)

                         Sport

    Biatlon
    Réka remekül versenyzett

               December 13-án, csütörtökön a bulgáriai Banskóban megrende­zett Európa-kupa versenyen az if­jú­ságiak 7,5 km-es nôi sprint­szá­má­ban kitűnôen szerepelt a teke­rô­pataki Ferencz Réka. A Gyer­gyó­szentmiklósi ISK-Csík­sze­re­dai Sportklub 18 éves versenyzôje másfél perces elônnyel utasította maga mögé a hazaiak leg­jobb­ját, Kostadinova Zornitsát. Fe­rencz Rékának csupán egyet­len lövôhibája volt.
               Eredmény. Ifjúságiak, nôk, 7,5 km-es sprint (élmezôny): 1. Fe­rencz Réka (Románia) 24:46.9 perc (1 hibapont), 2. Kostadinova Zornitsa (Bulgária) 26:17.4 perc (1 h.p.), 3. Jordanova Emilia (Bul­gária) 26:23.9 perc (3 h.p.), 4. Mihalache Diana (Románia) 26:26.4 perc (2 h.p.), 5. Galeva Ralitsa (Bulgária) 29:06.1 perc (3 h.p.), 6. Jakovac Andreja (Hor­vát­ország) 29:22.2 perc (1).
               A múlt csütörtökön lezajlott bulgáriai nôi ifjúsági sprintversenyen összesen 17 sílövô állt rajthoz, a­kik Bulgáriát, Romániát, Szerbiát, Hor­vátországot, Ma­ce­dó­niát, Görög- országot és Moldovát képvisel­ték.
               Szintén az elmúlt héten rendezték a szlovéniai Pokljukában a 2007/2008-as idény sílövô Vi­lág­ku­pa-sorozat harmadik ver­se­nyét. A nôi 15 km-es, egyéni in­dításos számban az orosz Je­ka­tye­rina Jurjeva végzett az elsô he­lyen. Az orosz versenyzô az olasz Michaela Ponzát és a német Mar­tina Glagowot elôzte meg. A ro­má­niai lányok helyezései: 45. Ru­su Alexandra, 47. Purdea Mi­haela, 76. Dana Plotogea. A fér­fiak 20 km-es versenyét, óriási meg­­lepetésre, a norvég Emil Heg­le Svendsen nyerte. A következô do­bogós helyeken is váratlan ered­mények születtek: a német Alexander Wolf második, míg az uk­rán Szergej Szednyev a harma­dik helyen végzett.
               A december 14-én, pénteken Bans­kóban megrendezett 10 km-es távú üldözéses Európa-kupa ver­senyen, az ifjúsági nôi futam végén, a következô élmezôny ala­kult ki: 1. Ferencz Réka 33:24.8 perc (2 h.p.), 2. Jordanova Emilia (Bulgária) 34:42.1 perc (4 h.p.), 3. Mihalache Diana (Románia) 37:13.5 perc (6 h.p.), 4. Galeva Ralitsa (Bulgária) 36:25.3 perc (3 h.p.), 5. Jakovac Andreja (Hor­vát­ország) 37:46.4 perc (3 h.p.). Az ifjúsági fiúk 12,5 km-es ül­dö­zô számában román siker szü­le­tett, hisz Garbacea Roland vég­zett az elsô helyen. Szintén a hét­vé­gén a szlovéniai Pokljukában foly­tatódott a biatlonisták Világ­ku­pa-sorozata. A sprintver­se­nye­ken a francia Sandrine Baily (7,5 km) és a norvég Ole Einar Björn­da­len (10 km) diadalmaskodott. A romániai sportolók helyezései: 32. Dana Plotogea, 39. Purdea Mi­haela, 73. Rusu Alexandra, 87. Mo­soiu Cristian. A férfiak 4x7,5 km-es váltóversenyét Orosz­or­szág nyerte. A nôk 4x6 km-es via­dalán Németország ért be el­sônek célba. A Plotogea, Purdea, Rusu és Szôcs Emôke összeállí­tásban versenyzô romániai staféta 17 induló csapat közül a 15. helyet szerezte meg.
               A bulgáriai 10 km-es üldözéses Európa-kupa versenyen 16 ifjúsági korú (felsô korhatár 20 év) spor­toló állt rajthoz. Ferencz Ré­ka edzôi: Gyulai Adalbert és Már­ton Simon.

    Teremfoci
    A Fônix nyerte a kupát

               Tíz csapat részvételével került megrendezésre december 15-én és 16-án a Crazy Boys csapat ál­tal szervezett hagyományos kis­pá­lyás labdarúgótorna idei mér­kô­zéssorozata. A helyszín ezúttal nem a salakpálya, hanem a városi sportcsarnok volt. A tíz bene­ve­zett csapatot két csoportba (A és B) sorolták, így elôször a cso­port­­mérkôzésekre került sor. A versenykiírás értelmében a csoportok második helyezettjei a harmadik, míg a csoportelsôk az elsô helyért mérkôzhettek. Az A-csoport összetétele: Crazy Boys, Babilon – Szárhegy, Elite Old Boys, Baliro, Hodex. A B-csoportba sorolt csapatok: Inter Gyer­gyó, Sördögök – Cso­ma­fal­va, Fônix, BFK – Alfalu, Kol­ping.
               Eredmények. December 15., szombat: Crazy Boys – Babilon 4–6, Elite Old Boys – Baliro 1–0, Hodex – Crazy Boys 3–4, Babilon – Elite Old Boys 3–4, Ba­liro – Hodex 0–4, Crazy Boys – Elite Old Boys 3–2, Hodex – Babilon 4–7, Baliro – Crazy Boys 2–0, Inter Gyergyó – Sör­dö­gök 3–2, Fônix – BFK 4–0, Kol­ping – Inter Gyergyó 3–7, Sör­dögök – Fônix 3–5, BFK – Kol­ping 4–3, Inter Gyergyó – Fônix 2–3, Kolping – Sördögök 2–8, BFK – Inter Gyergyó 1–3.
               December 16-án, vasárnap: Babilon – Baliro 1–3, Sördögök – BFK 3–3, Elite Old Boys – Ho­dex 3–1 és Fônix – Kolping 8–1.
               A délutáni kisdöntôben: Inter Gyer­gyó – Baliro 5–3 (a rendes já­tékidô végén 1–1 volt az eredmény) – büntetôrúgások után. A döntôben: Elite Old Boys – Fônix 4–6 (a rendes játékidô 2–2-es ered­ménnyel ért véget) – bünte­tô­rúgásokkal. Fordulatos volt a Ba­rátság-kupa döntôje. Az elsô gólt a Fônix csapatában játszó Tamás István szerezte. Válaszként Bencze Attila (Elite Old Boys) egyenlített. Az elsô félidô 1–1-es döntetlennel zárult. A második játékrészben ismét a Fônix szer­zett vezetést Ungureanu Dan gól­já­val. A folytatásban nagy nyo­más alá került a Fônix kapuja, az Elite Old Boys játékosai több hely­zetet kihagytak. Az Elite Old Boyst erôsítô Bolfa Ionel egy szabálytalanság miatt megítélt büntetôrúgást is kihagyott. Végül Bencze István egyenlített (2–2), s az eredmény a mérkôzés végéig nem változott. Következhettek a gyô­zelem sorsát eldöntô 6 mé­te­res rúgások, amelynek során a Fô­nix játékosai bizonyultak jobbnak.
               A rangsorban (élmezôny): 1. Fônix, 2. Elite Old Boys, 3. Inter Gyergyó, 4. Baliro. A torna­gyôz­tes Fônix csapata: Saitoc Ioan, Réthi Arnold, Tamás István, Czi­ne Péter, György Zsolt, Ungu­rea­nu Dan, Réthi Zsolt és Tamás Ti­bor.
               A szervezôk díjazták a gyôztes és dobogós helyezett csapatokat, to­vábbá a torna legjobbjait. A Ba­rát­ság-kupa legjobb játéksosa: Bol­fa Ionel (Elite Old Boys); leg­jobb kapus: Saitoc Ioan (Fônix); a torna gólkirálya: a 11 gólt szer­zô Tamás István (Fônix). Játék­ve­­zetôk: Kari Zoltán, Paltán Ti­bor és George Ciprian.
               Támogatók: Erlascom vegyes­üz­let, Fapicom Kft., Ro-Trading Kft., Kar-For Autoglass Kft., Edelweiss Kft., Salvia For You Kft., Kobezol Bemutatóüzlet.
               Puskás István (Crazy Boys) fô­szervezô nyilatkozata az idei küz­delemsorozat után: – Ezúton is megköszönöm a támogatóknak, a csapattársaknak a szervezésben nyújtott segítséget. Ahhoz, hogy ilyen sikeres tornát lehessen szervezni, mindenképp csapatmunkára van szükség. Ezért azt javaslom más csapatoknak, hogy tegyék meg az elsô lépést egy hasonló torna megszervezésére. Abban az esetben, ha a kupa meg­szervezésére vállalkozó együt­tesen belül olyan csapatszellem uralkodik, mint a mi csapa­tunkban, akkor a szervezésben a csa­pattársak is biztosan segíteni fog­nak. Megköszönöm ugyan­ak­kor a játékvezetôk közre­mű­kö­dését, itt kiemelném csapattársa­mat, Kari Zoltánt. Véleményem sze­rint színvonalas torna volt, aminek a jövôben biztosan lesz folytatása.

    Esemény
    Év végi sportgála

               December 22-én, szombaton 11.00 órai kezdettel a csíksze­re­dai sportcsarnok ad otthont az idei év végi sportgálának, mely­nek keretében díjazzák a 2007-es esz­tendô legjobb Hargita megyei sportolóit és csapatait. A hírek sze­rint az idei évzáró sportgálát jég­­korongozók, kézilabdázók, te­rem­labdarúgók és cselgáncsozók ügyességi versenyével fűsze­re­zik. Az elképzelések szerint nyolc 3 fôs csapat a kosárlabdá­ból, kézilabdából, teremlabda­rú­gás­ból és floorballból átvett ügyes­­ségi próbák keretében méri össze tudását. Csapatot indít a Szé­kelyudvarhelyi KC kézilabda-együttese, a Székelyud­var­helyi SK és a Csíkszeredai Si­culum fut­sal-csapata, a Csík­sze­redai Sport­klub és HC, illetve a Gyer­gyó­szentmiklósi Progym jég­korongszakosztálya, de szur­kolha­tunk a Tusnád Cycling Team ke­rék­pározóiból, illetve a Sportklub cselgáncsozóiból álló csapatnak is. A próbák között díjazzák a me­gye legjobb spor­tolóit, külön az egyéni és csapatsportokat, kü­lön az ifjúságiakat és a felnôtte­ket. A kétórás sportgála egy na­gyon érdekesnek ígér­kezô Csík­sze­reda – Székelyud­var­hely öregfiú-kézilabda-mér­kô­­­zés­sel fejezô­dik be.
               A hírek szerint az egyéni rangsor elsô három helyezettje: 1. No­vák Károly Eduárd fogyatékkal élô kerékpározó. 2. Tófalvi Éva sí­lövô. 3. Incze Szilárd taekvando­zó. A csapatsportokban: 1. Csík­sze­redai Sportklub – férfi jégkorong, 2. Csíkszeredai Sportklub – nôi jégkorong, 3. Székely­ud­varhelyi Sport Club – teremlabdarúgás. A megye legjobb spor­­tolóit díszoklevelekkel, serleg­ge­kel és pénzdíjakkal jutalmazzák, a kiosztandó pénzösszeg össz­ér­téke kb. 20 ezer lej, ebbôl 14 ezer lejt a megyei tanács, a többit pe­dig a Hargita Megyei Sporti­gaz­ga­tóság biztosítja.

    Kézilabda/ Gyermekek
    Remetei diadal

               December 12-én, szerdán rendezték meg a csíkszeredai sport­csarnokban az elsô ifjúsági IV-es (V–VI. osztályosok) fiúkézilabda megyei bajnokságot. A csíksze- ­re­dai vetélkedôt a Hargita Me­gyei Kézilabda Szövetség és a Szé­kelyudvarhelyi Kézilabda Club szervezte, a megyei tanács tá­mogatásával, a tanfelügyelôség és sok más önkéntes segítségé-vel. A megyei szintű vetélkedôre hat csapat nevezett be: Gyer­gyó­remete I. és II. (edzô: Mincsor Béla), Csíkszentmárton (edzô: Áb­rahám Lajos), udvarhelyi Mó­ra Ferenc iskola – SZKC közös csa­pata (edzô: Stefan András), csíkszeredai Nagy Imre iskola (ed­zô: Téglás Sándor) és Gyer­gyó­ditró (edzô: Sipos Lóránt). A találkozók (2x15 perces volt a játékidô) eredményei: csoportmérkôzések: Remete I. – Szent­már­ton 16–4, Nagy Imre – Re­me­te II. 9–5, Remete I. – Móra Fe­renc 30–0, Nagy Imre – Ditró 11–16, Móra Ferenc – Szent­már­ton 2–17, Remete II. – Ditró 8–16. A helyosztókon: az 5. he-ly­ért: Remete II. – Móra Ferenc 16–3. A 3. helyért: Nagy Imre – Szentmárton 9–5. A kézilabda-torna döntôjében: Remete I. – Ditró 19–11 (9–5).
               A végsô rangsorban: 1. Remete I., 2. Ditró, 3. Nagy Imre iskola (Csík­szereda), 4. Csík­szent­már­ton, 5. Remete II., 6. Móra Fe­renc-SZKC (Székelyudvarhely).

    Jégkorong/ Ifjúságiak
    Nem utaztak Bukarestbe

               A december 15–19. közötti idôszakban Bukarestben rendezték meg az ifjúsági II-es korosztályú (U16) országos bajnokság második körmérkôzéses fordulóját. A bukaresti turnéra több játékos sérülése és megbetegedése miatt nem utazott el a Gyergyószentmiklósi Progym Junior korosztályos csapata. A gyergyói együttes vezetôi halasztást, illetve a mérkôzések újrajátszásának lehetôségét kérték a szakszövetség vezetôitôl. Az ügyben december 19-én, szerdán a Csíkszeredában sorra került szövetségi bürógyűlésen döntöttek.

    Küzdôsport
    Helyezések a Drakula-kupán

               December 15-én, szombaton Bukarestben rendezték meg a ha­gyományos Drakula-kupa nem­zetközi taekvandóverseny idei kiírásának küzdelmeit. A múlt heti megmérettetésen a romá­ni­aiakon kívül többek között an­dorrai, szerbiai, spanyol, ukrán, luxemburgi, olasz és macedóniai sportolók voltak jelen. Az összesen 290 sportolót felvonultató versenyen képviseltette magát a Black Widow (Fekete Özvegy) Sportklub is. A Péter Balázs 2 Danos oktató által irányított klu­bot ezúttal 6 versenyzô kép­viselte, akik közül hárman do­bo­gós helyezést értek el: 2. Görbe Csongor (kadét, –49 kg-os súly­csoport); 3. Vaszi Borbála (kadét, –33 kg-os súlycsoport), Antal Árpád (kadét, –33 kg).

    Labdarúgás
    Tavaszra napolták a mérkôzéseket

               Legutóbb csak egyetlen mér­kôzést rendeztek a IV. Liga Hargita megyei csoportjában. A Keleti-Csoportban lejátszott mér­kôzésen: Csíkszeredai ISK – Gyergyótölgyesi Real 1–0. A 16. – tulajdonképpen a tavaszról elôrehozott elsô játéknap – forduló keretében műsoron szereplô további mérkôzéseket a csapatok közös megegyezése alapján el­napolták. A Keleti-Csoportban elhalasztott Balánbányai Csík­szeredai ASA – Csicsó mér­kôzést 2008. március 29-én játsszák újra. A múlt hét végét illetôen: a Nyugati-Csoportban több mérkôzés szerepelt mű­soron, amelyek idôpontjai de­cember 15-re és 16-ra voltak be­tervezve, de lehetôség volt – a csapatok kérésére – a halasztásra is. Ekképp a Nyugati-Csoport 16. fordulójának műsorán sze­rep­lô Székelyudvarhelyi Roseal – Székelyszentmihályi Szalon mérkôzést elnapolták.

    Jégkorong
    Jobbnak bizonyultak a külföldiek

               A december 10–13. közötti idô­szakban Csíkszeredában lejátszott bajnoki mérkôzések még nem kö­zölt eredményei: december 12-én, szerdán: HC Csíkszereda – Sportul Studentesc 10–2 (1–1, 4–0, 5–1). December 13-án, csütörtökön: HC Csíkszereda – Sportul Studentesc 12–3 (3–0, 4–2, 5–1). A korábbi eredmények: HC Csíkszereda – Sportul Studentesc 17–4 és 6–0.
               Szintén csütörtökön, december 13-án Csíkszeredában, a Vákár La­jos Műjégpályán rendezték meg a honi válogatott felkészülését szolgáló elsô Románia – Légiósok mérkôzést. Amint az várható volt, a hazai bajnokságban szereplô kül­föl­diek jobbnak bizonyultak a Du­san Kapusta edzô által irányított romániai válogatottnál. Ez az eredmény nem számít csodának, hisz a külföldiek között például több olyan szlovák játékos van, akik éve­ket játszottak hazájuk bajnok­sá­gának élvonalában, az Extra­li­gá­ban. A másik dolog, amely alátámasztja sikerüket, hogy a kül­föl­diek teljesen más nevelést kaptak if­júsági játékos korukban, mint a jelenlegi román válogatottat alkotó jegkorongozók. Romániában több olyan év is lepergett, hogy nem vol­tak ifjúsági bajnokságok szer­vez­ve, így a csapatokat alkotó játé­ko­sok, az edzések mellett, csak né­hány barátságos mérkôzést játszottak az idényben. Ezzel szemben külföldön – már Magyarországon is! – a legkisebbek is hetente lega­lább két korosztályos bajnoki mér­kô­zésen lépnek pályára. Az ifjúsági korban játszott kevés mérkôzés egyik „eredménye”, hogy a leg­utóbbi olaszországi ifjúsági (U20) világbajnokságon a romániai csa­pa­tot az ázsiaiak és Belgium vá­lo­gatottja is legyôzte!
               A csíkszeredai találkozó ered­mé­nye: Románia – Légiósok 3–8 (1–2, 2–3, 0–3). Gólszerzôk: Zsók, Elekes, Georgescu, illetve Mi­­sal 2, Kavulic, Filip, Sadiy, Bu­tocs­nov, Zabludovszkij és Racek.
               A két csapat december 15-én, szombaton Gyergyószentmiklóson is­mét összemérte tudását. Ezúttal szorosabb elsô félidôt láthattak a mérkôzésre kilátogatók, hisz eb­ben játékrészben mindkét csapat két­szer talált a kapuba. Ez talán az­zal is magyarázható, hogy a mér­kô­zésen nem szerepelt a Csík­szeredai Sportklub külföldi játé­ko­sok­ból álló sora. A romániai vá­lo­ga­tott kezdett jobban, hisz Geor­gescu a 8. percben megszerezte a vezetést. Egy perccel késôbb a Steauás Golovinov egyenlített: 1–1. A 10. percben Butucsnov szer­zett vezetést a válogatottnak (1–2), majd a 13. percben Zsók egyenlített: 2–2. A középsô harmadban felpörgették az iramot a kül­földiek, hisz ebben a játék­részben hétszer mattolták a romániaiak alkotta csapat védelmét. Ér­de­kesség, hogy két gólt ebben a já­tékrészben a külföldiek ember-hátrányos helyzetben ütöttek! A két gól közötti idôtávolság alig 57 má­sodperc volt! Golovinov, Pi­sa­ren­ko, Butocsnov, Bosak, Kerata és Marcel Ozimak, a HC edzôje ütött gólt ebben a harmadban. Könnye­dén hokiztak a külföldiek. Bizonyították hogy a jégpályán tu­laj­donképpen ját­szani kell, nem pe­dig dur­vás­kodni, görcsölni és an­tihokit mu­tatni. Két harmad után 3–9-es ered­mény díszelgett az ered­ményjelzôn. Az utolsó játék­rész­ben csak egy-egy gól esett mind­két ka­pu­ba, ebben a harmadban a kül­föl­diek fôleg a közönség­nek játszottak, és végül simán nyer­ték a mér­kôzést.
               A találkozó végeredménye: Ro­má­nia – Idegenlégiósok 4–10 (2–2, 1–7, 1–1). Gólszerzôk: (7.42) Georgescu/ Basilides T., (12.28) Zsók/ Elekes, (34.12) Péter Ró­bert/ Elekes, (48.45) Nagy István/ Góga, illetve (8.56) Go­lo­vi­nov/ Pisarenko, (9.39) Bu­tocs­nov/ Golovinov, (28.02) Golo­vi­nov, (30.02) Pisarenko/ Sadiy/ Ko­niar (e.h.h.), (30.59) Butocsnov/ Zabludovszkij (e.h.h.), (32.43) Bosak/ Hopkovic, (33. 23) Kerata/ Koniar, (34.56) Ozimak/ Bosak, (38.22) Pisarenko/ Koky/ Kerata, (45.28) Ozimak/ Malinka. Játék­ve­zetôk: Gergely Lehel, Máthé Ist­ván és Péter Vilmos. Büntetô­per­cek: 8–6.
               A mérkôzés végén díjazták a ta­lál­kozó legjobbjait, nevezetesen Ba­silides Tibort (Románia) és And­rej Butocsnovot (Ide­gen­lé­gió­sok). A díjakat Kopacz Zol­tán, a Progym SK jégkorong-szak­osztályának alelnöke és Csavar Zsolt, a Progym jégkorong-szakosztályának vezetôségi tagja adták át.
               A két csapat: Románia: Molnár Sza­bolcs és Catrinoi Adrian – ka­pu­sok; Nagy István, Laczkó Attila, Timaru Ioan, Basilides Tibor, Zsók Levente; Flinta Botond, Papp Sza­bolcs, Péter Róbert, Elekes Le­ven­te, Moldován Ervin; Kosztándi And­rás, Flueras Cosmin, Geor­gescu Mihail, Góga Attila, Basi­li­des László; Mihály Ede, Gergely Attila és Antal Zsombor – me­zôny­játékosok. A csapat kispadján Dusan Kapusta és Gliga Marius látta el az edzôi teendôket.
               Idegenlégiósok: Polc és Fülöp Rajmond – kapusok; Pisarenko, Ver­nikov, Zabludovszkij, Golo­vi­nov, Butocsnov; Malinka, Kre- c­hac, Ozimak, Bosak, Koky; Sadiy, Aki­mov, Kerata, Koniar és Hop­ko­vic – mezônyjátékosok. Az Ide­gen­­légiósok kispadján Gál Sándor töltötte be ezen a találkozón az edzôi szerepkört.
               További eredmények a bajnokság alapszakaszából: Csíkszeredai Sportklub – Sportul Studentesc 16–0 (8–0, 2–0, 6–0), 8–0 (1–0, 5–0, 2–0), 11–4 (3–0, 6–2, 2–2) és 11–2 (5–0, 3–1, 3–1). Dunarea Ga­lati – Brassói Fenestela 68 MSC 4–3 (hosszabbítás és büntetô­lö­vé­sek után) és 3–5. A hét elején Bu­ka­restben (december 17.): Steaua – HC Csíkszereda 4–3 (1–2, 1–1, 1–0, 1–0) – a hosszabbítás 2. per­cé­ben lôtt aranygóllal. December 18-án, kedden: Steaua – HC Csík­szereda 2–3 (1–1, 1–1, 0–0, 0–0, 0–1) – hosszabbítás és bünte­tô­ü­té­sek után.
               December 20-án Bukarestben a Steaua – Brassói Fenestela 68 MSC mérkôzés kerül lejétszásra. De­cember 21-én és 22-én – szintén – Bukarestben: Steaua – Csík­sze­­re­dai ISK Sportklub II. Szin­tén de­cem­ber 21-én és 22-én Csík­­­sze­re­dá­ban a HC – Csík­szeredai Sport­klub mérkôzések kerülnek meg­ren­dezésre. De­cem­ber 22-én és 23-án Bukarestben a Spor­tul Stu­dentesc – Csík­sze­re­dai ISK Sport­klub II. mérkôzések kerülnek lejátszásra. Értesüléseink szerint a Gyergyói Progym – Csíkszeredai ISK Sportklub II. mérkôzésekre de­­cember 27-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel és december 28-án, pénteken 11.00 órai kezdettel kerül sor.

    Jégkorong/ Év végi gála
    Idén is lesz székely – magyar

               A tavalyi óriási sikerre való te­kin­tettel december 30-án, vasárnap 18.00 órai kezdettel Gyer­gyó­szentmiklóson ismét megrendezik a magyar jégkorong liga­vá­logatott és a székely válogatott összecsapását. A Vargyas László által létrehozott hokigálán a szé­kely csapat játékosait a csíksze­redai és gyergyói csapatok adják, míg a magyar ligaválogatott az Újpest és a Dunaújváros csapa­tai­ból áll majd össze. A mérkôzés teljes bevételét – akárcsak tavaly – a gyergyói és az alfalvi utánpót­lás csapatok segítésére fordítják. A két csapat játékoskerete:
               Székelyföldi válogatott: ­Molnár Szabolcs, Fülöp Rajmond és Vad Lukács – kapusok; Kósa Endre, Adorján József, Papp Sza­bolcs, Góga Attila, Laczkó Attila, Nagy Levente, Nagy Csaba, Ba­róti Zsolt, Nagy István, Vargyas László, Csata Csaba, Bálint Ló­ránt, Csiki Csaba, Gál Csaba, Bor­sos Attila, Sándor Szilárd, Szôcs Szabolcs, Péter Szabolcs, Moldován Ervin, Elekes Levente. Ed­zôk: Basilides Csaba, Basa Já­nos. Csapatorvos: dr. Kovács Géza.
               Magyar ligaválogatott: Kiss Tamás, Szilassy Zoltán, Bor­­bás Gergely, Azari Zsolt, Hegyi Ádám, Erdélyi Péter, Pozsgay Ta­más, Holló István, Magosi Pé­ter, Galanisz Nikandrosz, Erdôsi Péter, Szajbert Krisztián, Szaj­bert Patrik, Markó István, Hoff­man Adrián, Nestyán István, Jonkl László, Peterdi Imre. Edzô: Du­san Kapusta. Csapatorvos: dr. Vékás Zoltán.
               A keretek tagjai között több egy­kori jégkorongozó is szerepel, akik díszmeghívottak, s nem va­ló­színű, hogy pályára lépnek. Já­tékvezetôk: Györgyicze Levente, Incze Miklós, Nagy Attila és Pé­ter Vilmos. Érdekesség lesz, hogy a mérkôzést két közép- és két vonalbíró irányítja. Jegyek árai: 10 lej, diákoknak, nyugdíjasoknak 5 lej.

    Jégkorong/ Ifjúságiak
    Egy gyôzelem és négy vereség

               December 12-én, szerdán a har­madik forduló mérkôzéseit ren­dezték az olaszországi Ca­na­ze-ben lezajlott ifjúsági (U20) di­vízió II-es világbajnokság A-csoportjában. A múlt szerdai mér­kô­zé­sek eredményei: Olaszország – Izland 11–1 (2–0, 2–0, 7–1), Japán – Korea 5–1 (0–0, 2–1, 3–0) és Románia – Belgium 4–5 (1–1, 3–3, 0–0, 0–0, 0–1) – hosszabbítás és büntetôlövések után. A román válogatott gólszer­zôi a rendes játékidôben: Burdian Nicolae, Biró Ottó, Lusneac Ni­cu­sor és Imre Botond.
               December 13-án, csütörtökön a következô eredmények születtek: Izland – Japán 1–17 (0–5, 0–3, 1–9), Korea – Románia 3–2 (1–1, 1–1, 1–0)/a román válogatott gólszerzôi: Bálint Attila és Virág Csanád/, Olaszország – Belgium 5–2 (2–0, 2–1, 1–1). December 14-én, pénteken szünnap volt. December 15-én, szombaton – az utolsó játéknapon – a következô eredmények születtek: Korea – Izland 8–0 (3–0, 2–0, 3–0), Japán – Belgium 8–0 (1–0, 5–0, 2–0) és Olaszország – Románia 12–1 (0–0, 4–0, 8–1) /a román válogatott becsületgólját Burdian Ni­co­lae lôtte/. Az olaszok adott pilla­nat­ban 10–0 arányban is vezet­tek!
               Az olaszországi világbajnokság korábban már közölt eredményei: Románia – Izland 6–4 (0–1, 3–1, 3–2), Korea – Belgium 3–0 (0–0, 0–0, 3–0), Olaszország – Japán 5–1 (2–0, 2–1, 1–0), Ja­pán – Románia 6–0 (3–0, 0–0, 3–0), Izland – Belgium 1–5 (1–2, 0–1, 0–2) és Olaszország – Korea 4–3 (1–0, 2–1, 1–2).
               A romániai válogatott Izland le­gyôzése után csak vereségeket szenvedett, sorrendben Japántól, Bel­giumtól, Koreától és a há­zi­gaz­da olaszoktól kaptak ki. A jö­vô­re nézve nem jó elôjel ez a ro­má­niai jégkorongsport számára.
               A rangsorban: 1. Olaszország 15 pont, 2. Japán 12 pont, 3. Ko­rea 9 pont, 4. Belgium 5 pont, 5. Románia 4 pont, 6. Izland 0 pont. A csoportelsô olaszok jövôben a divízió I-ben szerepelhetnek, míg az utolsó helyen végzett izlandiak 2008-ban divízió III-as (IV. értékcsoportú) világbajnokságon léphetnek jégre.

    Ökölvívás
    Elsô és második helyezések

               Az elmúlt héten a Kolozsváron megrendezett Akarat-kupán léptek szorítóba a Gyergyói Progym SK ökölvívói. Murvai József edzô tájékoztatása szerint a gyergyói klub színeiben versenyzô sportolók egy elsô és két második helyezéssel tértek haza. Az ifjúsági, kadét kategóriában versenyzô Török Attila az 50 kg-os súlycsoportban pontozásos vereséget szenvedett a Rasnita Gheorghe (Kolozsvári Akarat) elleni mérkôzésen. Az 52 kg-os súlycsoportban Pál Norbert ezzel szemben legyôzte a Kolozsvári Univers SK versenyzôjét, Matis Bogdant. A szintén progymos Puskás Sándor is pontozásos vereséget szenvedett a Jiga Gigel (Kolozsvári Olimpia) elleni össze-csapáson. A Progym SK ökölvívóinak szokásos év végi díjazására december 18-án, kedden délután került sor a műjégpálya épületében kialakított ed­zôteremben.

    Jégkorong/ Külföld
    Kétszer gyôztek a magyarok

               A december 14–16. közötti idôszakban Miskolcon rendezték meg az Euro Challenge nemzetközi sorozat keretében a Pannon Kupa el­ne­vezésű, válogatottak számára szervezett jégkorongtorna mérkôzéseit.
               Eredmények: Lengyelország – Japán 2–3 (1–1, 0–1, 1–1), Ukrajna – Magyarország 1–2 (0–2, 0–0, 1–0), Japán – Ukrajna 0–7 (0–4, 0–1, 0–2), Magyarország – Lengyelország 4–3 (0–0, 1–1, 3–2), Ukrajna – Lengyelország 2–0 (0–0, 1–0, 1–0), Magyarország – Japán 1–2 (0–0, 0–1, 1–1).
               A rangsorban: 1. Ukrajna 6 pont (gólarány: 10–2), 2. Magyarország 6 pont (7–6), 3. Japán 6 pont (5–10), 4. Lengyelország 0 pont (5–9).
    A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                         Horoszkóp
    December 20–269

               KOS (III.21-IV.20.)
               A Jupiter arra kész­te­ti, hogy kedveséhez fű­zô­dô kapcsolatát mielôbb eljegy­zéssel, esküvôvel pecsételje meg. Ha már házas, akkor egy közös családi programmal még jobban elmélyítheti hitveséhez fűzôdô viszonyát.
               BIKA (IV.21-V.20)
               Nagyszerű formában van, a maximumot tudja kihozni magából. Mivel a jó han­gulat az immunrendszert is erô­sí­ti, bízhat benne, hogy elkerülik a „ra­gadós” idénybetegségek. Pró­bál­ja meg karácsonykor összehoz­ni a csa­­ládot egy meghitt vacsorára.
               IKREK (V.21-VI.21.)
               Ha még a szülôkkel él, akkor most megter­vez­heti kedvesével az össze­köl­tö­zést, kipróbálhatja az igazi önállóságot. Karrierjében a bizalom szép dolog, de az üzleti életben nem árt szerzôdésekkel is bebiztosítani az ajánlatokat.
               RÁK (VI.22-VII.22.)
               Ha még a szülôkkel él, akkor most megter­vez­heti kedvesével az össze­köl­tö­zést, kipróbálhatja az igazi önállóságot. Karrierjében a bizalom szép dolog, de az üzleti életben nem árt szerzôdésekkel is bebiztosítani az ajánlatokat.
               OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
               Partnerével elsôsorban az anyagiak miatt ke­rülhet sor vitára. Egy váratla­nul érkezô összeg, ajándék, vagy örökség felszínre hozhat néhány régi sérelmet is. Ráadásul a Hold miatt ön túl érzékeny, sértôdôs.
               SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
               Szeretné ugye, hogy szép karácsonya le­gyen? Engedje, hogy átjárja szívét lelkét a szeretet! Segítsen a környezetében a rászorulókon! Él­vezze az életet, ne bújjon el a sze­relem elôl se! Bármennyire zsú­­foltak napjai, szakítson idôt egy baráti összejövetelre.
               MÉRLEG (IX.24-X.23.)
               Ha dühös, ha valami nyomja lelkét, ne fojtsa magába a mérgét, mert az elôbb vagy utóbb a gyomrát kezdi ki, és a vérnyomását emeli az egekig! Kedvezô idôszak ez a külsô kap­csolatokat illetôen. Ünnepek után si­kerre számíthat a munkahelyén.
               SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
               Szerencsére már nem kell sokat várni, hogy a karácso­nyi kisded megérkezzen. Szíve te­­le van valami földöntúli vá­ra­ko­zás­sal, közben gyermekkora ka­rá­­csonyain jár az esze. Milyen más volt akkor, nem a vá­sár­lási láz hajtotta ôrületig a fél­­re­ve­ze­tett embereket, mint ma.
               NYILAS (XI.23-XII.22)
               A Vénusz váratlan érzelmi fellángolásra utal. Ez a románc új színnel gazdagíthatja lelkivilágát, de hamarosan rá kell jönnie, hogy túl egyoldalú ez az érzelem. Legfeljebb elôhírnöknek nevez­het­jük ezt a jövevényt, aki nemsokára meghozza a valódi, ôszin­te szerelmet.
               BAK (XII.23-I.20.)
               Hét végén alaposan meg kell küzdenie az igazságáért, nem lesz könnyű a hely­zete. A jövô hét elején olyan ese­­mény szereplôje, amely büsz­ke­séggel tölti el annak láttán, hogy másoknak mekkora örömet tud szerezni.
               VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
               Ünnepek elôtt fel­gyor­sulnak az ese­mé­nyek, nem kizárt, hogy új mun­ka­lehetôség adódik. Jó hír ez annak a Vízöntônek, aki mos­ta­ná­ban nem tudott mit kezdeni magával. Az ünnepek után pedig kellemes meglepetésben lesz része.
               HALAK (II. 18-III 20.)
               Az Ön számára a sza­badság fogalma me­ne­kü­lést jelent. A függetlenség ér­zé­sét, a korlátok nélküli élet iránti só­várgását. Sajnos, ez a va­ló­ság­ban tényleg csak vágyként lé­te­zik. Energiaszintje nagyon le van me­rül­ve, ne hanyagolja el feltöltését.



                         ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

               Bekopogtat a város legsikeresebb ügy­vé­déhez a városi lelkész adományért:
               – Uram, Ön nagyon sikeres ügyvéd, szép vagyonnal. Kérem, adakozzon az egy­ház javára.
               – Tisztelendô úr, hallott róla, hogy apám halálos beteg, és anyám összes pénze el­ment az ápolására?
               – Nem, nem hallottam.
               – És arról hallott, hogy a bátyám a há­bo­rú­ban elvesztette mindkét lábát, és segélyekbôl kell, hogy eltartsa a feleségét és mind a hat gyerekét?
               – Nem hallottam.
               – És azt hallotta, hogy a húgom férje meghalt egy autóbalesetben, egyetlen fillér nélkül hagyva a családját?
               – Nem. Sajnálom.
               – Nos, gondolja, hogy ha nekik nem a­dok egy fillért sem, akkor majd pont az egy­­háznak fogok?
               * * *
               Egy srác bedugja a fejét a fodrászüzlet aj­­taján, és beszól a tulajnak:
               – Mennyit kell várnom egy hajvágásra?
               – Körülbelül két órát – válaszol a bor­bély.
               A srác elmegy.
               Néhány nap múlva ugyanúgy bedugja a fejét az ajtón, és kérdi:
               – Mennyit kell várnom egy hajvágásra?
               A borbély körülnéz a várakozó em­be­re­ken, és válaszol:
               – Körülbelül két és fél órát.
               A srác elmegy.
               Egy hét múlva ugyanaz a jelenet játszó­dik le. A borbély – miután a srác elment – odaszól az egyik vendégnek:
               – Te, komám! Nézd már meg, hova megy ez a srác, mert soha nem jön vissza hajat vágatni!
               Egy kis idô múlva a borbély barátja visz­- ­­sza­tér.
               – Na, mi van? – kérdi a borbély. – Hova ment a srác?
               – Hát a nejedhez, te felszarvazott!
               * * *
               Kohn és Grün összevesznek. Kohnt azon­ban bántja a lelkiismeret. Elmegy a rabbihoz, elmondja a sztorit, és megkérdi, mit lehetne tenni. A rabbi azt mondja, hogy bocsánatot kell kérni. Kohn ebbe nem megy bele, inkább hazatér. Otthon fur­dalja a lelkiismeret, emiatt újra felkeresi a rabbiját, és megkérdi:
               – Biztos, hogy bocsánatot kell kérni?
               – Teljesen biztos.
               – De lehet telefonon is?
               – Lehet.
               Jól van, Kohn otthon feltárcsázza Grün la­kását. A túloldalon beleszólnak:
               – Halló?
               – Halló, Kovács lakás?
               – Nem, Grün lakás.
               – Akkor bocsánat.
               * * *
               Kovács elviszi gyerekét az orvoshoz.
               – Doktor úr, a kislányomnak néhány nap­ja ferde lett a szeme, és állandóan mo­solyog. Mit tegyek?
               – Lazítani kellene a kislány copfján, Ko­vács úr.
               * * *
               – Nagyapó, mindig azt mondtad, hogy a történelmi témájú könyveket szereted a legjobban, most meg látom, hogy tele van a polcod szexkönyvvel.
               – Tudod, kisunokám, nekem ez már történelem.
               * * *
               Ha 3000 méterrôl zuhansz, és nem nyílik az ejtôernyôd, két dolgot tehetsz. Üvöltesz, amíg földet érsz, vagy gyönyörködsz a kilátásban.
               * * *
               A férj és feleség a karácsonyi halvacso­rá­nál beszélgetnek:
               – Emlékszel, édesem? – kérdi a feleség – Tavasszal, amikor elmentél a Balatonra pecázni, és fogtál két pontyot?
               – Persze édesem, emlékszem.
               – Képzeld drágám, az egyik épp ma telefonált, hogy fiad született.
              
              
              

                           Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007

                Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
                 sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                            a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!