Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2007.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Mutyiban

           A Szülôföld Alap a Magyar Kormány elkülönített pénzalapja. Célja a határon túli magyarságnak a szülôföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megôrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erôsítése érdekében támogatások nyújtása. Ez a célja a Szülôföldön Magyarul pályázatcsomagnak is. A támogatások összegét a Magyar Kormány folyósítja. Lebonyolítását a Határon Túli Magyarok Hivatala intézte egészen 2006. december 31-ig. A hivatal megszűntével ezt a feladatot a Magyar Kormány Miniszterelnöki Hivatala örökölte. A romániai megbízott az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány. Elnöke Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselô, a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET) elnöke, aki a Szülôföld Alap tanácsának is tagja. Egy hónapja nevezték ki a szövetség kampányfônökévé az Európai Parlamenti választásokra.
           A Szülôföld Alap szabályzatában ez áll: Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt tulajdonában álló (részesedésével működô) vállalkozás, valamint bármely olyan szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet folytat.
           Az Iskola Alapítvány szabályzatában ez: Az Alapítvány vagyonszerzési cél nélküli, apolitikus, független, más jogi személynek alá nem rendelt romániai közjogi személy.
           A Szülôföldön Magyarul pályázati felhívásban pedig ez: A Szülôföldön Magyarul támogatási program lebonyolításában az Iskola Alapítvány együttműködik a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel.
           Hát akármennyire naiv lehetek, de nem tudom nem észrevenni a politikai összefüggéseket, az érdekkötôdéseket, az összefonódásokat. Bocsássák meg nekem, ha tévedek, de az együttműködés több annál, hogy a pályázati adatlapokat az RMDSZ helyi szervezeteinél is lehet kérni.
           A Szülôföldön Magyarul nevelési-oktatási, illetve tankönyv- és taneszköz-, valamint hallgatói támogatásra jogosult minden olyan kiskorú, aki Romániában működô oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az az egyetemi hallgató, aki Romániában működô felsôoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja. Ez az egyetlen kritérium a támogatás igényléséhez. Sem RMDSZ-tagság, sem támogatási listák aláírása. Semmi más.
           Ennek ellenére nálunkfelé (is) sokan panaszkodtak felháborodottan vagy csak mérsékelt hangnemben, hogy a pályázati adatlapok kivételekor az RMDSZ-iroda alkalmazottai igen hevesen igyekeztek aláíratni a Szövetség EP-képviselôjelöltjeinek támogatási listáját. Vajon ezért nem lehet letölteni a netrôl? Sokan suttogták: csatolt áru, csatolt áru… Olyan nagyon hangosan vagy hivatalosan senki nem mert, nem mer tiltakozni, nehogy valamilyen úton-módon támogatás nélkül maradjon. Nem egynél hangsúlyozták, hogyha pénzt akar, akkor jobb, ha aláír. Aki pedig azt mondta, hogy már másnak aláírt, annak azt tanácsolták, hogy jövô évben attól kérje a támogatást. Nem jó ez így. Nem jó, hogy politikai mellékzöngét adnak a támogatásnak, az meg semmiképp, hogy zsarolják is az igénylôket. Persze mindezt mutyiban, nehogy kitudódjon. Olvasóink jelzéseit továbbítva elutasító válasz volt a hozadék: mutassunk bizonyítékot, szólaltassunk meg tanúkat. Tudták, kevés az esélye annak, hogy valaki bevállalja, s ha kerül is ilyen, úgyis letagadják a vádakat, félreértéssel magyarázva ki azokat. Pedig a vezetôk mindenrôl tudnak, de a feladatot teljesíteni kell, a listát alá kell íratni, ha törik, ha szakad…
Ábrahám Imre

Átalakítás? Ámokfutás!

           Képzeljenek el például egy fôépítészt, aki egy furcsa átalakítás folytán a fejlesztési hivatal élére kerül, pályázatírás irányításába kezd, szóval egy susztert, aki a kaptafa helyett a virágkertészetben kell teljesítsen. Épeszű ember szerint ez nem lehet egy gyergyói eset alapja, mert ugye, bár a polgármester szorgalmazta a hivatalban az átalakításokat, de azt a tanács egyhangúan leszavazta. És mégis folytatódik a szervezkedés, az átalakítás. Nagy István, a város jegyzôje részletekkel is szolgált a decemberi visszautasító tanácsi döntés után történtekrôl:
           – Ez nem egy átalakítás. Ez egy ámokfutás. Egy olyan embertôl, akit lassacskán már semmilyen típusú jelzôvel nem tudok illetni. Minden egyes alkalommal, amikor közszolgáltatás-bôvülés történik, vagy közszolgáltatás szűnik meg, akkor indokolt az átszervezés. Ô arra hivatkozik, hogy javítani kell a szolgáltatások minôségén, de ez az átszervezés nem indokolt. Ezt fejtette ki a tanácstestület is a döntésével, mikor egyhangúlag utasította el a határozattervezetet. Ellenben a polgármester tovább forr a saját gondolataiban, készíttetett egy egész sor tervezetet erre, és újra napirendre lesz tűzve, amikor lesz tanácsülés. Kíváncsi vagyok, mit mondanak majd a tanácsosok, én egyértelműen azt mondom, hogy semmilyen törvényes feltételnek nem tesz eleget az átalakítás, és nem is indokolt. Ellenben történt ennek az ámokfutásnak egy fantasztikus bolondsága: február 16-án a polgármester kötött egy szerzôdést egy céggel, és a szerzôdés tárgya a fôépítészi hatáskör betöltése. Ez törvénytelen, tehát semmis. Hülyeségnek nagyon jó. Jelen pillanatban, tetszik vagy nem, a fôépítészi hatáskört Zakariás László mérnök úr tölti be, ô az összes törvényes formáknak megfelel. Ha ez a szerzôdés érvényes lenne, két fôépítésze, egy cég és egy magánszemély lenne a városnak. Ami végbemegy, csak a legrosszabb idôkre tud emlékeztetni, az önkény határtalansága nyilvánul meg lassacskán két és fél éve. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy ez az ember beteg, vakhitében elfogult, s amit elgondol, mindenáron véghez akarja vinni. A 188-as törvényt épp az önkényes vezetôk ellen hozták ki, ez a közhivatalnokoknak egyfajta védelmet biztosít. Az is benne van, milyen feltételek mellett lehetséges a módosítás, átalakítás. Ezen elképzelés gyakorlatba ültetése nem jár egyébbel, mint feszültséggel. Majd a számvevôszék megteszi a maga lépéseit, ha kifizet olyasmiket, amik nem törvényesek, akkor a nyakába tudják varrni. Egyéb baja nem lehet. Csak röhögnek rajtunk. Evidens, hogy az a politika, amelyik odatette ôt, el kellene gondolkodjon, szóba kellene álljon ezzel az emberrel, hogy betegségében állítsa meg. Ami itt történik, nem törvényességi kérdés, ez ámokfutás, ôrült akarat megjelenítése. Olyan pletykák keringenek, hogy el akar személyeket távolítani, és azt hiszi, hogy ez a módszer az eltávolításra.
           Az ügyben érintett Zakariás Lászlót, az urbanisztikai iroda vezetôjét is megkérdeztük, mire változik munkaköre. Mint mondta, amíg írásban nem kapja új feladatköri leírását, addig ô irodavezetô, és a törvények alapján így a város fôépítésze is. Ha papíron kapja új beosztását, akkor beszélhetünk az ügyrôl, bár számára is kérdéses, el fogja-e vállalni az új teendôket. Addig pedig végzi fôépítészi munkáját.
           Végzi? Inkább végzik, ugyanis a polgármester által kötött szerzôdés szerint február 14-tôl ezt a feladatot a K Home Design Kft. látja el, melynek ügyvezetôje Köllô István. A szerzôdés tárgyából az is kiderül, hogy e cég keretén belül a fôépítészi munkát Köllô Juliánna Mária végzi, bizonyos összegért. De a szerzôdéshez két fél kell, pénzt lehet kérni, ha van, aki kipengesse – ez esetben ugye, a mi zsebünkbôl. A szerzôdés érdekessége még, hogy a megbízatás három hónapra szól, május 13-ig, de nyugalom, azt is rögzítették az okiratban, hogy az együttműködés meghosszabbítható.
           Köllô Juliánna ismeri az osztály tevékenységét, korábban 14 évig ezen az osztályon dolgozott. A polgármester többszöri megkeresése után hozta meg döntését, hogy ha hasznára válhat a városnak, akkor vállalja meghatározott idôre a munkát, a segítségnyújtást. Nem tisztázták le teljesen a hatáskörét, ám Köllô Juliannának meggyôzôdése, sok mindenen kell javítani a hivatalban:
           – Nagy divat a referendum, hát megkérdezném a lakosságot, és a tisztelt tanácsosokat is, elégedettek-e a hivatal működésével. Nem vagyok megváltó, nem művelek csodát három hónap alatt, de megpróbálok segíteni kezdve az akták rendszerezésétôl. Fontos a két fô tevékenység, befektetések és urbanisztikai tevékenység különválasztása, ha szervezési formában egy irodán belül marad is. Az irodán belül pedig megpróbáljuk közösen megoldani a társult tevékenységeket mint a környezetvédelem, közterületfelügyelet, a lakosság mindennapi problémáinak megoldása. Azért, hogy tudják majd, akik tovább maradnak a hivatalban, mit, hol találnak, el egész a négyes kilométernél és máshol lévô lévô házak házszámozásáig, nyilvántartásáig. Nagy az a feladatkör, ami erre a szakirodára hárul, és ha nem figyelünk eléggé erre, hosszú távon a város arculata, lakói érzik kárát.
           Köllô Juliánna tud arról, hogy a tanács visszautasította a hivatal felépítésének módosítását. Állítja, nem viszi elôre a közösséget, ha csak nemet mondanak, megoldási javaslatot is kell kínálni a nem mellé. Elmondta, Zakariás Lászlóval a viszony nagyon jó, együttműködve végzik a mindennapi teendôket.
           Rákérdeztünk honoráriumára is. Köllô Juliánna ezzel kapcsolatban elmondta, az, aki a szerzôdésbôl csak az összeget látja, nézzen utána, hisz ez az összeg tartalmazza a kft-k esetében az áfát, a jövedelmi adót, a fizetés utáni adót, telefont, szabadságpénzt, kajabont és egyéb költségeket. Ami marad, nem eltúlzott összeg egy ilyen méretű munkáért – szögezi le.
           Az ügyben természetesen a polgármesternek is szava kellene legyen. Ám ô a költségvetéssel van elfoglalva, kijelentette: csak tanácsülés, tehát lapzárta után tehetünk fel neki bármiféle kérdést. Ezen írásban a kérdések adottak. Reméljük, következô lapszámunkban a város elsô emberének ehhez fűzôdô válaszait is olvashatjuk majd.
B. K.

Új fejezet a gyergyói tévétörténetben

           Új csapatot verbuvál a Fény tévé; az eddigi stáb – a programigazgató, Hodgyai Edit kivételével – keddtôl már a Gyergyó Tévé munkaközösségének tagja. A „gyergyóiaknál” dolgozik még jó néhány, volt objektíves is, készülnek a március eleji műsorindításra. A közel húszfôs csapatban leosztva már a feladatkörök, a műsorrács is nagyvonalakban kész, folyik a tréningezés, átállás az új műsorokra – közölte a fôszerkesztô, Zsigmond Attila. Minden ember több munkafolyamatban is hasznosítható, így nem lesz egy feladatkörben sem hiány.
           Bajkó Tibor tévétulajdonos határozott kijelentése: március elején indul a Gyergyó Tévé, kezdôdik a műsorszórás, remélhetôleg, mindenki számára látható sávon.
           Új fejezet a gyergyói tévétörténetben. Az elôzô, az Objektív Televízió ügye itt lezáródik. Sok híresztelés volt már, miért is szűnt meg, ezekbôl egyértelműen csak az anyagi problémák igazak. Csata Orsolya, a volt Objektív Televízió ügyvezetôje elmondta, nem igaz, hogy milliárdos adósságok lettek volna, szakemberek átvándorlásáról pedig kijelentette: „Örvendek, hogy lesz tévé. Az emberek vándorlása? Mindenki oda megy dolgozni, ahová akar, ahová a gerince engedi”. Csata Orsolya nem erôsíti a Gyergyó Tévé csapatát, magyarországi televízióknak tudósít.
           A múltat kár tovább firtatni, a fontos, hogy március elején indul az új Gyergyó Tévé, új csapattal.
B. K.

Idôalagút (8.)

           Nyájas olvasóm, jó elôre és ismételten emlékeztetni szeretném, hogy az alábbi sorok 1907. február végén jelentek meg a Gyergyó című hetilapban, Heti krónika címmel. Ezért az esetleges hasonlóság a mai helyzettel egyáltalán nem a véletlen műve!
           „Csíkszeredai kollegánk összehasonlítja Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal s azon eredménnyel végzi tanulmányát, hogy Csíkszereda fejlôdése messze túlhaladja Gyergyószentmiklós fejlôdését' bárha, ' Gyergyószentmiklós mint falu (talán nagyközség a helyesebb), városiasan gondolkozik – Csíkszereda dacára, hogy város, sokszor falusiasan gondolkozik.'
           Nem akarunk polémiába keveredni, de ha latba vetjük, hogy Csíkszereda mint megyei székhely, törvényszék, katonaság, építészeti hivatal, járásbíróság, adóhivatal, vasúti szakiroda, erdôfelügyelôség, megyei árvaszék, szolgabíróság, csendôrségi kerület, kórház, gazdasági iskola székhelye, minden támogatás mellett ma is csal 2668 lelket számlál – Gyergyószentmiklós pedig teljesen magára hagyva 7012 lakossal bír rendezett viszonyok között – akkor méltán kérdhetjük, hogy Csíkszereda rendkívüli fejlôdése vajjon mibôl áll?”
           Más: „Nem jönnek a színészek. A nem éppen megfelelô társulat a szomszéd Csíkszeredában igen gyenge pártolásra talált, s így a rossz elôjelek után hozzánk el sem jön. A közelgô virágvasárnapon az igazgató újjászervezi társulatát, s azzal akar tavasszal meglátogatni. Igen helyesen cselekszik, ha gyenge erôkkel nem kisérletezik, mert a leglelkesültebb szinpártoló közönség sem rajong a kétes értékű'műélvezetért.”
           Egy kis „kultúrtörténet”:
           „Mindenki saját módja szerint mulat.(…) A békási arany fiatalság tornyos templomot játszott. A kedélyes játék abból áll, hogy öt erôs legény szorosan körbe áll, ezeknek vállára öt újabb ifjú, s ezeknek hegyébe két markos legény. Ezzel kész a torony, csak a harang hiányzik. A legelsô nagyhajú legény lesz a díszes szerepre kiszemelve, s minden ellenkezése dacára bejut a torony – a legények szűk körének – belsejébe. Itt feladják a legfelsô két legénynek, s ezek hajánál fogva, harang gyanánt hintázzák. Ha a fejbôre elég erôs, kiállja a játékot, megtörténhet, hogy a harang kötele – jelen esetben a szerencsétlen fiú haja – a torony kezében marad. Igy történt a napokban, s a részlegesen skalpírozott áldozat panaszára a templom dutyiba került. Itten elmélkednek azon most a jó fiúk, hogy a legvallásosabb játék is milyen tragikusan végzôdhetik.”
           És lássuk az akkori civil szféra mozgását:
           „A Polgári Kör folyó hó 17-én tartotta évi rendes közgyűlését, a tagok eddig nem tapasztalt nagy részvétele mellett.
           Az évi jelentések tudomásul vétele és a tisztikarnak adott felmentvény után a közgyűlés a választmánynak 1906. decz. 16-iki határozatát egyhangúan elfogadta és Ferenczy Károly fôesperest, Sümegi Vilmos országgyűlési képviselônket és Kovács Lajos kir. jegyzôt díszelnökké választotta.
           Ezután a volt tisztikart: id. Márton Lajos elnököt, Takó Ferencz jegyzôt, Csiby János pénztárnokot, Páll Sándor könyvtárost egyhangúlag újból megválasztotta.” (…)
Ollózta: Bajna György

MPSZ-hírek

           A polgármester által „kölcsönvett” 187 millió lejrôl
           Hatvannégy hét, egy év és két hónap telt el azóta, hogy a polgármester kérésére, az RMDSZ többségű képviselôtestület jóváhagyásával a város pénzébôl „kölcsönvettek” 187 853 400 régi lejt, hogy legyen amibôl kifizetni a polgármester saját személyes ügyvédjét. Az eset rendkívül rossz fényt vet nem csak személyesen a polgármesterre, hanem az egész képviselôtestületre is, nem beszélve a mögöttük álló RMDSZ-rôl. Ha a polgármester, alpolgármester, a képviselôtestület, valamint a városi RMDSZ-választmány tagjai az elmúlt 64 hétben naponta két lejt félretettek volna, akkor már kigyűlt volna a teljes összeg, kamatostól. No de ezek az illetôk (jobb szót most nem találunk rájuk) ennyire sem becsülik a köz érdekeit meg a saját becsületüket. Csak abban bízhatunk, hogy a bíróság végül is a várossal tart, s fizetésre kötelezi a „kölcsönt” felvevôt.
           Az autonómia-népszavazásról
           A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete örömmel veszi tudomásul, hogy az autonómia-népszavazás rendben, és magas részvétel mellett zajlott le Gyergyószéken. Ezek után immár világos, hogy nem egyesek fix ideája, nem csak egy feltételezés, hanem tény, hogy Gyergyó népe is akarja Székelyföld autonómiáját. Mostantól kezdve ez a tudat kell vezéreljen mindenkit, aki közéleti szerepet vállal, s az ehhez való viszonyulás alapján kell megítélnie ôket mindenkinek. Nincs többet pardon, nincs mellébeszélés, mindenkinek színt kell vallani: támogatja, vagy nem támogatja az autonómia-törekvéseket. A támogatás pedig nem szép szavakat jelent, csakis és kizárólag tetteket.
           Az EP-választásokról
           A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete megkezdte az aláírásgyűjtést azért, hogy Tôkés László független jelöltként indulhasson a májusi EP-választáson. Megbízottaink a jelölt nevét tartalmazó kitűzôvel és mappával járják a várost. További aláírók, illetve aláírásgyűjtôk jelentkezését várjuk a Szövetség gyergyószentmiklósi székházában (Szabadság tér 12. szám, hétköznaponkon délután 5 és 7 óra között). Meg vagyunk gyôzôdve, hogy Gyergyó népe is kiveszi a részét a támogató aláírások gyűjtésébôl, hisz 17 év után épp ideje, hogy legyen az erdélyi magyarságnak, s azon belül a székelységnek egy valódi, megválasztott szószólója, aki nem a saját gazdagodásával van elfoglalva, hanem a közösséget szolgálja.

Vélemények a népszavazásról

           Az autonómiáért tartott véleménynyilvánító népszavazás kapcsán készítettünk körkérdést, az utca emberét kérdeztük, mi a véleménye a népszavazásról. Találkoztunk olyannal is, aki nem válaszolt vagy egyszerűen tovább állt, sôt olyannal is, aki ugyan elmondta véleményét, viszont nem vállalta nevét.
           Farkas Sándár és Orbán Ferenc: Nekem nem sok véleményem van, szavaztam, de nem tudom, hogy jön ki, sikerül-e. Tôkés azt mondta, hogy az RMDSZ ellene van, Markó Béla nem is akarja engedni az RMDSZ-be. Mi nagyba szavazunk, magyarság erre, arra, de mi lesz belôle? Már rég is szavaztunk, s most is, hát házhoz jártak. Mindegyiken részt vettünk.
           M. B : Kell az autonómia, szavaztam, de azt mondják, Tôkésre is lehet. A tévébôl hallottam, hogy nem így kellett volna szavazni. Egy fiatalabbat kérdezzen, a férjem sem tud semmi mást mondani, helyette is én szavaztam.
           Ivácson Rozália: Én benne vagyok, mellette vagyok, szavaztam is.
           V. M.: Engem nem érdekel, a nyugdíjam kevés, s már amennyi hátra van, kibírom autonómia nélkül is. A gyermekeim már rég külföldön élnek, mert itthon nem lehet becsületes munkából megélni.
           R. M.: Hozzánk nem jártak, a mi véleményünket nem kérték ki autonómia-ügyben. Azt nem árulom el, hogy szavaztam volna.
           X. Y.: Nem tartózkodunk otthon napközben, járhattak hozzánk, de mindhiába. Az állóurnát nem kerestem fel.
           X. Y.: Nem politizálok, s ezt meg is mondtam a fiataloknak, akik felkerestek, nem írok alá senkinek semmilyen ívet.
           X. Y: Szavaztam, de úgy is mindegy, hiába kérjük, úgysem lesz jobb. Tôkésre is szavaztam, aláírtam, igaz nagyon ifjúk voltak, akik jöttek szavaztatni, de gondolom, így is érvényes lesz. Hátha tud ô tenni valamit Európában.
           X. Y.: Mindenképp szükség van az autonómiára, s a szomszédoknak is mondtam, most ki kell harcolnunk, írjunk alá.
           X. Y.: Örvendek, hogy kezdeményezték, alá is írtam, akarom az autonómiát.
B. T. I.

Kinek az RMDSZ, kinek Tôkés

           Még véget sem ért a véleménynyilvánító népszavazás, az EP-választásokra gyűjtik a támogató aláírásokat; az RMDSZ EP-jelöltjeinek, illetve Tôkés Lászlónak külön-külön. Kivéve Alfalut. Nemrégiben kaptuk a hírt, hogy Alfaluban két üzlethelyiségben is egy pulton, egymás mellett vannak a támogató aláírással kitöltendô ívek, s választhat a betérô, kit támogat.
           Gál Mihályt, az Alfalvi RMDSZ felfüggesztett elnökét kérdeztük errôl, aki a népszavazást lebonyolító bizottság elnöke is volt Alfaluban.
           – Mindez visszakanyarodik a tavaly április 29-i ajánlásunkra, amit az alfalvi választmány megfogalmazott. Mi éreztük, hogy Romániában vagy az elôrehozott választások fogják elôidézni az erdélyi magyarság összefogását, vagy pedig, ha eu-s tagállam lesz Románia, az EP-választások szervezése. Akkor kértük, hogy a TKT mérlegelje, továbbítsa az ajánlást, hogy Szárhegyen, a Lovagteremben szervezzen egy Markó–Szász– Tôkés–Csapó találkozót, egy magas szintű politikai fórumot, amelyen az erdélyi magyarságért felelôs személyek leülnek tárgyalni, és kihoznak egy egységes irányvonalat, amely meghatározza az erdélyi magyarság jövôképét. Ezen ajánlásnak nem tudtunk érvényt szerezni, nem kaptunk visszajelzést. Lassan az idô igazolja, mennyire megoszlik a politikusok, az erdélyi magyarság véleménye. Szombaton véglegesítette az SZKT a listát, s elôtte nem volt tárgyalás egy közös listáról. Pedig ha közös lista volna, az összefogás ereje akkora lett volna, hogy Tôkés László mellett bejutott volna még két személy az RMDSZ részérôl. Így fennáll annak a veszélye, hogy egy se jut be. Vagy miért nem tettek a listára egy székely-földi képviselôjelöltet bejutó helyre? Most mindenki kergetôzik, gyűjti az aláírásokat, hol Tôkésnek, hol az RMDSZ-nek. Gyergyóalfaluban 1230-at kell gyűjteni az RMDSZ-nek. Saját felelôsségemre hoztam azt a döntést, hogy nálam, a két üzletben, ki van téve az RMDSZ- lista, s ugyanott ki van téve Tôkés László támogató listája is, bármelyiket aláírhatják. Amúgy is, a választások napján a választó dönt. Most támogató aláírásokról van szó. A médiában olvastam az aláírásgyűjtések kapcsán túlkapásokról, ez nem vezet jóra. Meg kell adni a lehetôséget a választónak, ha már kialakult ez a nemkívánatos helyzet. Szerintem ez a gyógyír; hogy bár mi, akik lent vagyunk, s minket ostoroznak az álírással meg mindennel, számunkra ez jelentsen megbékélést a faluban.
           – Mit szóltak a felettesek mindehhez?
           – Telefonon felhívott Szabó Rudolf, a területi RMDSZ ügyvezetô elnöke, de én elmondtam, vállalom a felelôsséget, ennek a következményeit. Csak azért is megtettem, hogy az április 29-i ajánlásra nem kaptunk választ. A hídon túli önkiszolgálóban s a Gazdaboltban megmondtam a kiszolgálóknak, bárki, aki bemegy, mondják el, május 13-án EP-választás lesz, ezt megelôzôen, március 12-ig le kell adni az aláírásgyűjtéseket, s akit támogatni óhajt a betérô, azt támogassa.
K-T. Gy.

Törvénnyé vált a védett erdôs övezetekre vonatkozó kezdeményezés

           2005 nyarán az Arbor Szö- vetség kérésére fogalmaztam meg a védett erdôs övezetekre vonatkozó törvénytervezetet, melyet 2005 júniusában nyújtottam be a Képviselôház állandó bürójához. Ezzel párhuzamosan az Arbor két vezetôjével, Szilágyi Imrével és Bajkó Tiborral megkerestük Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, illetve Románia miniszterelnök-helyettesét. Az RMDSZ vezetôje csak azzal a feltétellel vállalta fel a támogatást, ha a Versenytanács támogatja a kezdeményezést. A támogató ígéret ellenére a kormány negatívan értékelte a kezdeményezést, és nem vállalta fel a törvénytervezet támogatását. Ez a magatartás a késôbbiekben kihatott a törvénytervezet sorsára, hiszen a Szenátus szakbizottságaiban ellenségesen fogadták, és nevetséges kezdeményezésnek tekintették. A törvénytervezet a Szenátus plénumában is megbukott. A Törvényelôkészítô Tanács támogató véleményezését senki nem vette figyelembe.
           A Képviselôházban a Mezôgazdasági Erdészeti Bizottságban sikerült meggyôznöm a kormány képviselôjét a törvénytervezet támogatására. Hosszas vita után abban egyeztünk meg, hogy a minisztérium erdészeti törvénykezéssel foglalkozó szakosztályán belül fogunk tárgyalni a végleges, a kormány számára is elfogadható forma kialakításáról. Hosszas tárgyalások után kiegyeztem Viorel Marinescu vezérigazgató úrral a számunkra is elfogadható szövegben. Idôközben ugyanis az új szövegváltozattal kapcsolatban egyeztettem Bajkó Tiborral, aki elfogadhatónak találta az új változatot. Mikor azonban a törvénytervezet ismét a bizottság elé került, Viorel Marinescu vezérigazgató nem merte felvállalni a törvénytervezet támogatását, és arra kérte a bizottság vezetôségét, hogy várja meg a kormány hivatalos véleményezését az új változattal kapcsolatban, melyért garanciát is vállalt. Sajnos az új kormányvéleményezés sem támogatta a kezdeményezést, sôt Tăriceanu miniszterelnök nevemre szólóan fogalmazott meg kritikai észrevételeket. Miután tapasztalhattam, hogy a kormány részérôl semmiképp sem fogom megkapni a kért támogatást, megkezdtem a politikai lobbizás útját. Ez sikeresnek tűnt, mivel 2006. december 4-én a liberálisok, konzervatív pártiak, demokraták és a kisebbségiek segítségével sikerült támogató jelentést kicsikarnom a Mezôgazdasági Erdészeti Szakbizottságtól. Igen ám, de mikor megláttam a jelentés végleges formáját, fôleg azt a tényt, hogy a kezdeményezést szerves törvénynek minôsítik a Képviselôház plénumában, mindent elkövettem a törvénytervezetnek a bizottságba való viszszautalásáért. Tudtam ugyanis, hogy tervezetem nem fogja megkapni a minôsített többséget, s ezért át akartam alakítani egyszerű törvénnyé, mely az összszavazatok minimális többségével is keresztülvihetô.
           Célom elérése érdekében konzultáltam az alkotmányjogászokkal, és tanácsukra olyan módosító indítványokat fogalmaztam meg, melyek megszüntették a törvénynek a szerves jellegét. Törvénytervezetem új formáját 2007. január 24-én tárgyalta a Mezôgazdasági Erdészeti Szakbizottság: tizenöten szavaztak mellette és kilencen ellene.
           Törvénytervezetem 2007. február 13-án került napirendre a Képviselôház plénumában a huszonkettedik napirendi pontként. Mint kezdeményezô, bemutattam e törvény-kezdeményezés megszavazásának a szükségességét. Bemutattam az 1995-ös és az 1998-as évi széltörések hátrányos következményeit az ország erdeire vonatkozóan, és azt a tényt, hogy a helyi vállalkozók ki voltak szorítva a természeti katasztrófa révén kidôlt fatömeg kitermelésének a lehetôségébôl. Elmondottam, hogy ezekben a térségekben a nagyméretű erdôirtás miatt le kéne állítani a kitermelést, ami azonban hátrányosan érintené mind a fakitermeléssel foglakozó helyi vállalkozókat, mind az erdei munkából élô munkásokat. A helyi vállalkozókat azonban támogatnunk kell, és ezért más vidékek nagyvállalkozóit kell korlátoznunk ezen térségekben a fakitermelésben. Beszédemben bemutattam, hogy ezt a kezdeményezést a Parlamenti pártok nagy része támogatja. A kezdeményezést aláírók közül megemlítettem a liberális párt frakcióvezetô-helyettesét Horia Uioreanu-t, a demokrata párt részérôl Valeriu Tabără-t, a konzervatív párt részérôl pedig a párt alelnökét, Nicolae Popat. Utánam Nicolae Popa konzervatív párti képviselô beszélt, aki elmondta, hogy ennek a törvénynek az értelmében a nyugati Érchegységben a mócok fogják kitermelni a fát, nem pedig idegen vállalkozók. A Nagyrománia Párt nem hagyott fel hagyományos magatartásával törvény-kezdeményezéseimmel szemben. Dragoş Dumitriu képviselôjükön keresztül jelezték, hogy bármennyire is tisztelik az erdômaffia elleni küzdelmem, törvénytervezetem nem fogják támogatni, mivel ez a területi autonómia gazdasági alapját szolgálná. Hasonló szellemben nyilatkoztak a szociáldemokraták is, akik szintén jelezték, hogy a törvény ellen fognak szavazni. Ezután az ülésvezetô elnök cikkelyenként bocsátotta vita alá a kezdeményezést. Körülbelül fél órám volt lobbizásra a végsô szavazásig. Miután a liberálisok és a demokraták jelezték, hogy támogatni fogják a törvénytervezetet, megkerestem Mona Muscăt, a liberális demokraták egyik vezetôjét, a liberális pártból kilépett képviselôk meggyôzése érdekében. A képviselô asszony lelkesen kampányolt a törvénytervezet megszavazásáért. Sajnos, nem találtam meg a kisebbségi csoport vezetôjét, Pampuccian urat, így egyenként kellet meggyôznöm a támogatás szükségességérôl a kisebbségiek képviselôit. Sikerült nyolc szociáldemokrata képviselôt is meggyôznöm a törvénykezdeményezés megszavazására.
           A szavazás során végül is 146-on szavaztak a törvénytervezet mellett, 98-an pedig ellene. Talán még most is nehéz elhinnem, hogy a kormánytámogatást nem élvezô kezdeményezésembôl törvény lett. Esélytelenül indultam el az úton, de mégis sikerült teljesítenem azt, amit a helyi vállalkozók elvártak tôlem. Ezután következik a törvény módszertanának a megfogalmazása a minisztérium által, melyre ugyancsak oda kell figyelnünk. Remélem, ez a törvény hozzá fog járulni a maga módján térségünk fellendüléséhez.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô

           Az elért siker kapcsán kérdeztük meg az Arbor Famegmunkálók Szövetségének elnökét és alelnökét:
           Szilágyi Imre, az Arbor Szövetség elnöke: Mindenképp egy sikernek könyvelhetô el. Az elkövetkezôkben pedig az a feladat, hogy egy nagyon jó módszertant dolgozzunk ki, hogy a törvény gördülékenyen működhessen. És rajtunk múlik az is, hogy ne játszodják ki a törvényt. Kommunikációra, összefogásra, együttműködésre van szükség, hogy a fa itthon maradjon, és minél több munkahelyet teremthessünk.
           Bajkó Tibor alelnök: Ennek a törvénytervezetnek a végsô felhasználói tulajdonképpen a vállalkozók kellene, hogy legyenek, természetesen nemcsak a hargitaiak, kovásznaiak, hanem mindenhol, ahol fafeldolgozás folyik, és munkaerôt foglalkoztató vállalkozások léteznek. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, és ha a törvénynek egy jó alkalmazható metodológiája lesz, akkor akár a Gyergyói-medencében is megállítható lenne a fiatalok elvándorlása. A stabil nyersanyagra alapozva egy jól felépíthetô termelést, cégműködést lehet kialakítani, persze ehhez egy normális erdôgazdálkodás és a törvények tiszteletben tartása szükséges. Az Arbor Szövetségnek 106 tagja van, ami közel ötezer alkalmazottat jelent, túlnyomó része a faiparhoz kapcsolódik, óriási gazdasági potenciál létezik. Az önkormányzatok, erdôtulajdonosok, közbirtokossági vezetôk és tagok abban tudnának igazán segíteni a medencén, hogyha az általuk eladott fűrészárut, faanyagot itt értékesítenék, és nem az ország más részein. Az Arbor Szövetség megköszönte már Garda képviselô úrnak ezt a munkát, amit felvállalt. Úgy látom, a képviselô azt teszi, amit egy közösségért egy képviselônek tennie kell.
Lejegyezte: Baricz-Tamás Imola
Ben-Com-Mixt – megoldás mindenre
Hitel egykettôre

           Házat építene, de kevés rá a pénze? Felújítaná lakását, de hiányzik az összegbôl? Nyaralna, ha lenne, kitôl kölcsön kérjen? Van megoldás mindenre! Gyors ügyintézéssel négyféle új hitelt kínál mostantól a Ben-Com-Mixt Kft.
           Tulajdonképpen a hitelezési rendszer kibôvítésérôl döntött a kft. vezetôsége; már idáig is részletfizetési lehetôséget ajánlott vásárlóinak háztartási gépek vásárlásánál, központi fűtések szerelésénél és egyéb, házátalakításhoz szükséges árucikkek és szolgáltatások terén. Mostantól átvállalja a Ben-Com-Mixt az egyéb kiadásokhoz szükséges hitel megszerzésének lebonyolítását is, hogy ne kelljen a különféle bankszakemberekkel egyezkednie. Nem jelent gondot, ha valaki csak minimálbérrel rendelkezik, nem szükséges kisebb összegeknél garancia vagy elôleg sem – egykettôre hozzá lehet jutni a kért összeghez.
           Az eljárás a lehetô legegyszerűbb, akár 75 000 eurót is fel lehet venni, a visszafizetés pedig huszonöt esztendôn át is történhet, fix vagy változó kamattal.
           A felvehetô hitel összegénél a jövedelem a mérvadó, hisz visszafizetésre csak a jövedelem egyharmada fordítható. Ez esetben azonban itt is nagy lehetôségek kínálkoznak, hisz a többtagú családban például a férj és feleség bére mellé számolható egy, ugyanabban a háztartásban élô nagykorú jövedelme is, így jelentôsen megnô a hitelezhetô összeg.
           Lássuk tehát a négyféle lehetôséget:
           Akinek egy „kisebb” összegre van szüksége, például lakásátalakításhoz, vagy éppen nyaralásra, többnyire hat év alatt kell visszafizesse a kért összeget, melynek mértékét jövedelme határozza meg. 300–3500 euróig vehet így fel hitelt bármire, garancia és elôleg nélkül. Ennek kamata, amenynyiben lejben vette fel a pénzösszeget és fix kamatfizetés mellett döntött, 17,5 százalék, euróban e kamat 11,9 százalék. Például egy családban, ahol mindkét keresô minimálbért kap, 9500 lejt lehet hitelként felvenni hat esztendôs törlesztéssel. Ezen hitelforma igényléséhez nem szükséges sem elôleg, sem garancia, pusztán csak fizetési igazolás.
           Szintén elôleg nélkül igényelhetô a húsz év alatt visszafizetendô hitel. Szintén két minimálbért keresô család esetén 45 000 lej igényelhetô. Ennek utalásához viszont szükség van ingatlangaranciára, mely lehet bebiztosított saját ház, saját belterület, de akár az egy háztartásban élô nagykorú hozzátartozó ingatlanja is képezheti ezt a garanciát. Ezen hitel összege a jövedelem mértéke szerint 75 000 euróig terjedhet. Az összeg azonban 100 000 euróra is növelhetô, ám ebben az esetben a 25 000 eurót számlával kell igazolni. Egyszerű ez az eljárás is: a 75 000 euró fölötti összegre vásárolt, például építôanyagra számlát kell vinni. E hitelforma esetén kisebb a kamat és változó, lejnél 8,9 százalék, eurónál pedig 7,9 százalék.
           A következô két hitelforma csak kis eltéréseket mutat, mindkettô ház építésére vagy vásárlására szolgál. A változó kamat 8,4 százalék lejben, svájci frankban 4,9 százalék, 6,9 százalék euróban felvett hitel esetén, ám itt feltétel a 25 százalékos elôleg plusz az ingatlangarancia. Maximálisan 200 000 eurót lehet felvenni, amit 25 év alatt kell visszafizetni. A lakásépítôk, ha ezen hitelformák egyike mellett döntenek, nem kell az építôanyagok megvásárlásával bíbelôdjenek. Ôk csak kiválasztják a kívánt termékeket, és azok összege bankon keresztül kerül az építôanyag-árusító számlájára.
           Sokféle, kézközeli hitelt kínál tehát a Ben-Com-Mixt Kft. Megkímélve az embereket, megadva a lehetôségét a vásárlásnak, lakásépítésnek, egy jobb élettér kialakításának. Megoldásokat kínál a Ben-Com-Mixt hitelre, fejlesztésre, építésre – megoldást mindenre.
           Keressék a Ben-Com-Mixt Virág negyedi, 1001 üzletét!

Képben, könyvben a természet

           A nyáron páratlan albumot adott kezünkbe Romfeld Ákos. A Gyilkos-tavat és környékét bemutató, háromnyelvű képeskönyvre nem sajnálta a pénzt a helybéli sem, hát még a turista, aki mindenképpen akart magával valamit vinni az itteni csodából. A Gyilkos-tó és környéke egy sorozat elsô kötete volt, hisz a szentmiklósi fotós-szerkesztô már újabb két, nyomdakész kötettel áll elô.
           Valahol a Kárpátokban – ezt a címet fogja viselni a négynyelvű könyve, több mint félszáz fotóval fehéren-feketén. Mert a tél az fehér és fekete – mondja Romfeld Ákos. A színek azonban nem hagyták faképnél a fotográfust, hisz szintén nyomdakész a harmadik könyve, az Életünk a víz. Ez utóbbi, természetesen a könyvbemutató mellett, a város centenáriumára egy kiállítás anyagát képezi – furcsa kiegészítéssel:
           – Az album anyagában bemutatott víz mellett, mely megjelenik harmatcseppben, forrásban, hegyi patakban, folyóban, míg eléri a tengert, ott lesz az ellenpólus is. Bemutatom képekkel a vízszennyezést, a kiszáradt földet, a haltetemeket. Szemtôl szembe állítom a szépet a rúttal, a jót a rosszal.
           Képkiállításra és albumbemutatókra számíthatunk tehát nemsokára. Olyan képekre, melyek láttatják velünk is azt, amit a fotográfus lencséje látott, megörökített. Aztán pedig újabb könyvvel ajándékoz meg Romfeld Ákos, elmondta, már gyűl az anyag egy eltűnô életforma konzerválására; a havasi pásztoréletet teszi elénk – képekben.
B. K.

Veszélyben a tanácsadás?

           Közel három éve működik és PHARE-s pályázatból felszerelt, a megyében harmadik Lakossági Tanácsadó Iroda. A korábbi három személy helyett, egy jó ideje egy tanácsadója van az irodának, és most az iroda léte is a tanács asztalára került. Szerdán, lapzártakor döntöttek sorsáról, ugyanis ekkor került sor a város 2007-es költségvetésének tárgyalására, szavazására.
           Suciu Gábor és a Pro Cive Egyesület elnöke, Hideg Csaba tartott sajtótájékoztatót kedden délelôtt, ahol már az elején leszögezôdött nem látják a folytatást, csak a remény van, hogy a városatyák belátják a tanácsadó iroda létének fontosságát, és azt, hogy a lakosságot szolgálja, még hogyha nem is hoz anyagi bevételt a hivatalnak. Hideg Csaba, Pap József polgármester válaszlevelét tartva kezében, az iroda szomorú létérôl szólt, ugyanis a polgármester nem a folytatásról biztosította.
           A Pro Cive Egyesület a Lakossági Tanácsadó Iroda további működéséhez kérte a támogatást, mivel a polgármesteri hivatallal közösen szeretné fenntartani az irodát, ehhez szükséges a partneri szerzôdés, a pályázathoz pedig az önrész, valamint az elôírásoknak megfelelô irodahelyiség.
           – A PHARE-s pályázaton jó eséllyel indulnánk. Viszont az jól meg van határozva, pályázati feltétel, hogy egy Lakossági Tanácsadó Iroda mekkora felületen kell működjön. A Lakossági Tanácsadó Iroda ingyenesen használatba adja irodaeszközeit a hivatal számára, és jelen pillanatban megosztja irodahelyiségét is. Pap József levélben válaszolt az irodának, melyben a pályázáshoz kért szükséges anyagiak felét ajánlja fel a 2007-es évre a költségvetésbôl. 10 000 lej helyett 5 000 lejt. Az is olvasható a levélben, hogy az eddigi helyiségre nem tudja meghosszabbítani a szerzôdést, mert a polgármesteri hivatalnak szüksége van erre a felületre; továbbá pedig segítségként ajánlja fel a Kárpátok utca 8. szám alatt lévô, a Lakossági Nyilvántartó Iroda melletti helyiséget (szerk. megj. a volt tanácsterem büféjét).
           Hideg Csaba elnök, mint mondta, nem fogadhatják el a polgármester ajánlatát, annál is inkább, mert akkor nem, hogy nem tudnak pályázni, működni sem tudnak.
           Suciu Gábor jogász, tanácsadó elmondta, az iroda működése óta közvetlenül 3114 személy kereste fel tanácsért, útmutatásért. A legtöbben, több mint ezerkétszázan a szociális ellátás ügyében, közel kilencszázan szociális biztosítási kérdésekkel tértek be az irodába. De tulajdonjog, közszolgáltatás, közjegyzôi eljárások, gyerekvédelem terén is hozzá fordultak tanácsért. Suciut mint mondja, nem a fizetése köti az irodához:
           – Tudom, hogy az embereknek szükségük van segítségre, szükségük van útbaigazításra, információra, tájékoztatásra. És nekem az az elismerés, hogyha az emberek, mikor hazamennek, elmondják, hogy útbaigazítást kaptak, tanácsot kaptak, hogy meg tudják oldani az adott problémájukat. Az a remény éltet, késztet a folytatásra, hogy Gyergyószentmiklósnak a vezetôi értelmes emberek, belátják, fontos az iroda működése, mely az itt élôket szolgálja.
           A mindentudó iroda, ahogyan mostanság nevezik a Lakossági Tanácsadó Irodát a városi tanács józan döntésében bízik.
Baricz-Tamás Imola

Várossal vagy város nélkül, de haladni kell

           Ditróban tartották a legutóbbi G8-as találkozót, a Gyergyói-medence nyolc településvezetôjének rendszeres egyeztetését. Ezúttal – és nem elôször – Gyergyószentmiklós nem képviseltette magát a megbeszélésen, így nem születhetett egyetlen döntés sem a közös elôrehaladás érdekében.
           Bardocz Ferenc, Ditró polgármestere házigazdaként elmondta, idôben küldte a meghívót, a napirendi pontokat, érthetetlen számára a szentmiklósi vezetô távolmaradása. Pedig fontos dolgokban kellett volna a város is hallassa hangját. Így például asztalra került a G8-ak társulási szerzôdésének modellje, melyet szakemberek segítségével készítettek el, és jó lett volna abban helyet kapjanak Gyergyószentmiklós elvárásai is. Ditró polgármestere elmondta, a napokban megkeresi a városvezetôket, hogy ha már nem voltak ott, utólag legalább mondják el meglátásaikat.
           Szintén e találkozón kellett volna megvitatni az Esély Alapítvány kérését. A gyergyószentmiklósi, fogyatékos gyerekek rehabilitálását végzô szervezet a szentmiklósi önkormányzattól bérbe vett épület feljavítási tervéhez kért támogatást a medence többi településétôl. Bardocz Ferenc úgy látja, minden önkormányzat feladata a településen élô fogyatékosok támogatása, anyagi áldozatot is hoznának, ám nem törvényes, hogy egy másik önkormányzat tulajdonában lévô ingatlanba fektessenek be. A támogatás legális módját beszélhették volna meg az ülésen… ha ott tiszteletüket teszik a gyergyószentmiklósiak is.
           Egy, sürgetô határidejű PHARE-pályázatra lenne jó a régiónak jelentkezni a szeméttárolás problémájának megoldása érdekében. A szeméttároló ideális helye a város adminisztratív területén lenne, de ehhez Gyergyószentmiklós véleményére is szükség lett volna. Mivel nem volt véleményalkotó, pár vidéki vezetô eldöntötte, a város nélkül, egyénileg vagy csoportosan, de megfolyamodják e számukra igen fontos támogatást.
           Egyetlen napirendi pont esetében „nem hiányzott” a város; szakemberek tartottak elôadást a nem konvencionális energia elôállításáról, bár nem ártott volna ezt a szentmiklósi füleknek is hallani.
           Bardocz Ferenc elmondta: „Gyergyót nem lehet kihagyni a medence életébôl, de érzem, nem tudunk kommunikálni. Nem tudom, kiben van a hiba.”
           Barabás József, Csomafalva polgármestere is bevallotta, „az nem jó, hogy potyára összeülünk, de gondolom, Gyergyónak is megvolt a maga baja, azért nem jött el. Haragot nem akarok, mert az nem vezet jóra, remélem, sikerül tisztázni a további együttműködést. S különben kisebb régiókban is lehet gondolkodni, összefogni, haladni”.
           Az alfalvi községvezetô, György István sem örvend a hiányzónak, mint mondja, fontosnak tartaná az együttműködést, a város elképzeléseit jó lenne egyeztetni. „Jó lenne komolyan venni ezeket a találkozókat”.
           Jól gondolta Csomafalva polgármestere, hogy Gyergyónak megvan a maga baja; Pap József polgármester ugyanis arra hivatkozva, hogy a költségvetés összeállításával kell haladnia, arra sem tudott idôt szakítani, hogy elmondja, miért nem képviselte senki Gyergyószentmiklóst a G8-ak találkozóján.
           Petres Sándor kettôs minôségében, mint Hargita Megyei Tanács alelnöke, és mint a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke állítja, az, hogy Gyergyó a kritikus pillanatokban hiányzik a megbeszélésekrôl, nem segíti a régió haladását. Változtatni szeretne e helyzeten, tervében van, hogy a közeljövôben sor kerüljön egy beszélgetésre a nyolc településvezetô, az RMDSZ-választmány és a gyergyószentmiklósi tanácsosok jelenlétében, hol mindenki elmondhatja vélt sérelmeit, új, működôképes alapokra helyezik az együttműködést.
Balázs Katalin

Csavar Zsolt otthagyja a hivatalt

           A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal mezôgazdasági és kataszteri irodájának vezetôjét 10 000 lejre büntette a viszszaadásokat vizsgáló bizottság. Ez is azon okok közé tartozik, amiért Csavar Zsolt úgy döntött, felfüggeszti hivatali tevékenységét. A másik ok: senki nem fogta pártját, ami számára azt jelzi, nem értékelik munkáját. Így tehát nem látja okát tevékenysége folytatásának.
           – Azt beszéli a város, hogy felmondott Csavar Zsolt…
           – Hétfôig elmaradt pihenôszabadságomat töltöttem, de a beszédnek alapja van, úgy döntöttem, felfüggesztem hivatalnoki tevékenységemet. Erre már a februári ellenôrzés során is utaltam, amikor a bukaresti ellenôrök engem, mint földosztó bizottsági tagot találtak vétkesnek egy végleges törvényszéki döntés végre nem hajtásáért.
           – Ugyanazon ügyrôl van szó, melyért korábban a jegyzôt és a polgármestert is pénzbírsággal sújtották az ellenôrök?
           – Ugyanaz, a Benedek Anna-féle ügy, ami immár négyéves, tanács is hozott döntéseket az ott történt területcserék kapcsán, a földosztó bizottság is dolgozik rajta, a terület felméréséért is többször jártunk a helyszínre, de még nem volt lehetôség a megoldására. Hát most én lettem ennek az ügynek a szenvedô alanya, nekem róttak ki 10 000 lejes büntetést. Én úgy gondolom, hogy teljes tudásommal és jó szándékkal vezetve az irodát, kezelve ezt az ügyet is, a büntetést nem érdemeltem meg, ezért döntöttem, felfüggesztem közhivatalnoki tevékenységemet egy adott idôre, amíg ez a kérdés meg nem oldódik, amíg végleges döntés nem születik. Jelen körülmények között nem kívánok a hivatalban dolgozni.
           – Megfellebbezi a büntetési jegyzôkönyvet?
           – Egyértelműen, már elküldtem a fellebbezésemet a bukaresti szervnek. Már ott döntés születhet, hogy bűnös vagyok-e vagy nem, elütik-e a büntetést. Ha vétkesnek találnak, ugyanúgy, mint a jegyzô és a polgármester esetében, ebbôl törvényszéki ügy lesz.
           – Csavar Zsolt mondhatni számított a büntetésre…
           – Az elôzô ellenôrzéskor, amikor az én munkámban nem találtak hibát, a polgármestert és jegyzôt büntették, mint a földosztó bizottság elnökét és titkárát, többek közt ugyanezen birtokügy miatt, azt hiszem, akkor néztek ki maguknak. Este, barátaimmal egy vendéglôbe mentem, és ugyanott voltak az ellenôrök azokkal a személyekkel, akik a feljelentéseket tették, s ami miatt ellenôrzést tartottak, büntettek. Ettek, és finoman fogalmazva illogattak. Hívtak engem is, hogy tartsak velük, de én visszautasítottam, hogy velük mulassak, le is fényképeztük ôket mobiltelefonnal. Ez ôket kellemetlenül érintette, s már akkor látszott, hogy nem tetszik ez nekik. Azt hiszem, ez is közrejátszott, hogy most engem, egy tagot a tizenkettôbôl emeltek ki, engem büntettek. Lehet az is viszont, hogy kellemetlen személy vagyok; belefokoztam olyan ügyekbe, mint például a határkérdés, vagy támogattam nagybirtokosokat olyan tulajdonuk visszaszerzésében, melyek adott önkormányzatokat érintenek, mint például a békásit és a vaslábit. Én amellett álltam ki, hogy akiktôl elvették, azoknak jár vissza a föld.
           – A múltkori ellenôrzéskor is, a mostaninál is az ellenôrökkel volt dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô. Hogyan látta, részérôl milyen volt a hozzáállás?
           – Ki kell hangsúlyozzam, hogy nekem személyes kapcsolatom soha nem volt a képviselô úrral, nem hiszem, hogy részérôl rosszindulat lehetne irányomban. Viszont azt is el kell mondjam, hogy igenis befolyásolja ezeket a kivizsgálásokat, és sajnálom, hogy nem jön elôbb, hogy átnézzük, mi a probléma, és akár segítsen megoldásában ahelyett, hogy ellenôröket hoz. Felkérés volt az iroda részérôl adott esetekben, hogy segítsen egyes ügyek megoldásában, de ez soha nem történt meg.
           – Ki volt az, aki az ön pártjára állt ezen ellenôrzés során?
           – A jegyzô mindig mellettem állt, de ôt be sem hívatták, valószínű azért, mert még zajlanak a törvényszéki perek. A polgármester mindvégig jelen volt. Én úgy képzeltem el az ellenôrzést, hogy átnézik az akták alapján a munkánkat, jelzik, ha rendellenességet követtünk el, és lehetôséget adnak a kijavítására. Ha nem tesszük meg, csak akkor jön a pénzbírság. Ez nem így volt, kérték a személyi igazolványomat, írták a jegyzôkönyvet. Ez személyre szóló büntetés, az tény, de egy jó vezetô, ha tudatában van, hogy alkalmazottja milyen munkát végez, akkor megpróbálja ilyen helyzetben védeni az alkalmazottját. Nem mondhatom, hogy a polgármester ellenem szólt, de azt sem, hogy mellettem a kivizsgálás során. A képviselô pedig… viselkedését, úgy tudnám jellemezni, mint akit jóérzés tölt el, hogy sikerült valakit belerángasson a bajba. Ebbôl mindenki levonhatja a következtetést. Sokan mondják, ezért még nem kell otthagyni a munkahelyet, de nem vagyok hajlandó tovább vezetni az irodát azért, hogy két hét múlva megint kijöjjenek az ellenôrök, újabb nyomot hagyva maguk után. És különben, ha vétettem, mert errôl szól a büntetési jegyzôkönyv, akkor mennem kell, mert nem szeretnék többet véteni.
B. K.

Tisztelt kultúraszeretô gyergyószentmiklósiak!

           Köszönöm, hogy nem csak befogadták, de igénylik is az utóbbi években újjáteremtett Farsangtemetés ünnepét. Az igényt abból a sok-sok kérdésbôl mérem fel, ami személyesen és intézményesen hozzám intéztek. Ebbôl érzem, hogy munkám nem volt hiábavaló. Amennyire jólesik az igény, annyira fáj a tehetetlen helyzet, amibe sodródtam. Bevallom, hogy amikor beleegyeztem, hogy egy héttel késôbb szervezzük a szentmiklósi farsangtemetést az éppen aktuális rendezvények javára, hibát követtem el. Amikor pedig, a február 25-ei idôpont egyházi egyeztetésére sor került, a kanonok úr érvei elôtt a rendezvény feladására kényszerültem. Nem csak belátom igazát, de jólesô érzéssel tölt el, hogy az a nép, akinek kultúráját immár három évtizede szolgálom, újra méltó vezetôre talált. Belátom, hogy az a Farsangtemetô ceremónia, amit mára már csak a hagyománytisztelet és újjáélesztés létjogosultsága tart életben, csak a napján rendezhetô meg. Késôbb már zavarná, talán meg is botránkoztatná azokat, akik keresztyén módon élik meg a böjt idôszakát. Ezt pedig a hagyományápolás ürügyén nem tehetem meg.
           Kérem mindazok elnézését, akik idén hiába várták, hogy a fônix madárként hamvaiból feléledô Farsangtemetés ôsi, gonoszűzô, télkergetô lármája Szentmiklós fôterén és a Népművészeti Alkotóház udvarán újra felcsendüljön. Elnézést. Tévedtem.
           Azt ellenben már most megígérem, hogy azt az energiát, amit ily módon „megspóroltam”, ha Isten is segít, március idusán megtöbbszörözve fordítom azok javára, akik azon a napon a Batthyány-emlékév jegyében kívánnak március 15-ére, az 1848-as szabadságharcra emlékezni. Kérem a majdani programfelelôsöket, számoljanak az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány immáron hagyományosnak mondható ünneplésére, amire mindenkit szeretettel várunk.
           Megértésüket tisztelettel köszönöm,
Kisné Portik Irén

Farsangtájt
Kiállítással, bábuégetéssel temették a telet

           A művelôdési központ immár hagyományosan megszervezett álarckészítô vetélkedô díjkiosztóján rengetegen vettek részt. A negyvenes terem zsúfolásig megtelt gyerekkel, kik örömükben, hogy kis munkáik ki vannak állítva, mondhatni hangzavart keltettek. Kolcsár Béla igazgató mint mondta, évrôl évre egyre több gyerek gondolja úgy, hogy érdemes farsangtájt álarcot készíteni. Ezúttal is korosztályonként díjazták a legszebb munkákat. Gál Éva Emese képzôművész és Balázs József festôművész értékelése volt a mérvadó. Oklevelet és könyvet kaptak ajándékba a gyerekek. Balázs József elmondta, megkockáztatták kiválasztani az elsôket, de csak az nem elsô, aki nem küldött be munkát, itt minden gyerek nyert, és mindenik család is, amely e rohanó világban leült a gyerek mellé pár órát, hogy közösen készítsék el az álarcot. Meglátszik a felnôttek, szülôk, óvó nénik tehetsége a beküldött munkákon – fogalmazott a festôművész. Ezért teljesen jóindulattal ajánlotta, jövôre két vetélkedôt is szervezzenek, egyet a gyerekek által készített, és egyet a felnôttekkel közös munkáknak.
           A beöltözött óvó nénik igazi farsangi hangulatot teremtettek, volt fánk és üdítô is a gyerekeknek, szólt a zene és mindenki oklevelet kapott. Majd gyerek- táncház zárta a kiállítás.
           Ez idôtájt iskolákban, óvodákban farsangoltak a kicsik, nagyok, friss fánkillat terjengett, és katicabogár, kiscsibe, lovagok, királylányok búcsúztatták a telet. Szalmabábu-égetésre került sor a Vaskertes Iskola udvarán, kedden délben. A szülôk fánkkal járultak hozzá az iskolai farsangtemetéshez. Ambrus Judit aligazgató, szervezô meghívására a Gyergyói Baranta Csapat tartott bemutatót az udvaron, ahol a gyerekek jó hangulatban búcsúztatták a telet.
           A város mindkét öregotthonában megrendezték a farsangi mulatságot. A Szent Erzsébet öregjei ott jártunkkor az alfalviak elôadásán, az Uniós Mikuláson derültek.
B. T. I.

Farsangtemetés Szárhegyen

           A Csinód kanyaros kis utcáiban lakók egyre többen gyűltek ki a kapuba, a kerítés mögé, figyelték a ditrói maszkurák janicsárjainak ostorharsintásait, a szalmabábut, s a mögötte vonuló kilencven farsangolót. A szárhegyen tartott Hargita Megyei Farsangi Fesztiválon zenével vonultak az alakoskodók, a rendôrnek öltözött maszkura autókat állított meg, eurót kért kenôpénznek, az orvos sztetoszkóppal vizsgálta a kapuban állókat, csalt derűt a „betegek” arcára. Két helyen is megvendégelték, fánkkal, szendviccsel, fôtt pityókával, túróval, hagymával, forró teával kínálták a maszkurákat. Kik perdültek a vendégfogadók udvarán néhányat, majd továbbvonultak, a szárhegyiek csodálatára. Úgy tűnt, a helyiek nem számítottak ekkora tömegre, vagy ilyen farsangtemetésre, meglepôdve figyelték a csoportokat, de nem csoda, hiszen nagyjából a kis cikások és szüleik szervezték e rendezvényt. S a farsangtemetés ezidáig nem volt divat Szárhegyen. Remélhetôleg ezután újraélesztik e hagyományt, hiszen Danguly Ervin kultúrház-igazgató, és rendezvényszervezô munkája már megmutatkozott, a szárhegyi kis maszkurák hangjától is csengett a község központja.
           A megnyitót követôen, melyen a szervezôk, Danguly Ervin kultúrház-igazgató, Gábor László helyi polgármester, Ferencz Angéla néprajzkutató, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakelôadója köszöntötték a közel 800 maszkurát, Szentegyháza, Alsósófalva, Csíkszentdomokos, Remete, Csíkcsicsó, Ditró, Kászonaltíz, Csíkmenaság, Csíkborzsova, Csobotfalva, Csíkszentsimon, Csíkszentkirály hagyományôrzô maszkurái végigjárták a falu zegét-zúgát. Hozzájuk csatlakoztak Szárhegy testvértelepülésének, Bátaszéknek a képviselôi is. Nem egy csoportnál volt ötletes, barkácsolt kamera. Az egyik, porszívóból átalakítottal interjút is készítettek a gyanútlan helyiekkel, a rokolyás maszkurák pedig pénzt kértek még a rendôrôktôl is. Ötletesebbnél ötletesebb jelmezeket vonultattak fel. Az egyik halál „Készülj Gyurcsány, mert viszlek” felirattal a hátán nevettette a farsangolókat. A szokásainkat gyűjtô japán csoport is Szárhegyen volt e napon, masinái folyamatosan rögzítették a pillanatokat, s nem engedték, hogy megzavarják ôket.
           Az alakoskodók délután értek vissza a központra, ott bemutatták, miként temetik a telet településeiken, táncoltak, vigadtak, végül lángra lobbantották Ilyést. A csoportok a Lázár-kastélyban ebédeltek, utána bállal folytatódott a vigalom, majd táncházban ropták a maszkurák.
           Danguly Ervin szervezô elmondta, a stafétabotot azért vitték Gyergyószárhegyre, mert voltak valamikor 100 évvel ezelôtt farsangi szokások, ennek kevés töredékét találták meg, és arra gondoltak, ha idehozzák a rendezvényt, a hagyományôrzô csoportokat, feleleveníthetik a hagyományt.
           A felnôttek a háttérben maradtak, a szárhegyiek a gyerekekre alapoztak, hogy majd ismét legyen minden évben vidám farsangtemetés Szárhegyen is. Csíkborzsovának adták át a rendezvényen a stafétabotot, jövôre ott szervezik meg a megyei farsangi fesztivált.
K-T. Gy.

Bella néni Bella-babái

           Nem ismeretlen a jelenleg 77 éves Tanay Bella színművésznô neve mifelénk. Több alakítását láthattuk már a tévé képernyôjén. Tanay Bella az erdélyi magyar színjátszás nagy egyénisége volt. A marosvásárhelyi Székely Színháznak, majd az Állami Színháznak volt a tagja. Művészi útját olyan fôszerepek fémjelzik, mint Vörösmarty Mirigye vagy a Makrancos Kata. Eljátszotta Blanche-t a Vágy villamosából, Orbánné volt a Macskajátékban. 1977-ben telepedett át Magyarországra. Lehetôségei nem tehetségéhez mérten adódtak. Több filmben, tévéjátékban szerepelt, a legnagyobb sikerét az Erôd című filmben érte el, amely szerepéért a római filmfesztiválon, 1982-ben a legjobb nôi alakítás díjával jutalmazták – írják róla.
           Azt viszont már kevesen tudják, hogy a színésznô édesanyja Gyergyószentmiklóson él immár hét éve. Jelenleg a Szent Erzsébet Öregotthon legidôsebb lakója. Áprilisban lesz 99 éves az ápolt külsejű Lukász Izabella néni, aki most is kézimunkázik, aktívan részt vesz az otthon rendezvényein. A teázóba invitált Bella néni, ott mesélt életérôl gyerekeirôl, unokáiról, a nagycsaládról, amelyben minden férfi, összesen hat, orvos volt. S arról is, hogy a negyvenes években a túlélési ösztöne mit diktált, mihez fogott, hogy két lányával jól megéljen. Habár bevallása szerint az évszámokra nem emlékszik, mert hosszú volt az élete és nagyon mozgalmas, mégis rengeteg történetet mesélt.
           1908-ban, Csíkszeredában született Bella néni. Édesapja a háborúban eltűnt, de a családban mindhárom gyermek érettségizett.
           – Én még tovább is tanultam, gyermekorvos szerettem volna lenni, s aztán egy év után, bolond fejjel férjhez mentem. Kolozsváron laktunk. Otthagytam az iskolát, megszületett a nagyobbik lányom, és aztán otthagytam a férjemet is. Lánytestvérem Kolozsvár legszebb, leggazdagabb asszonya volt, aztán Magyarországra költözött. Sok minden történt, most negyedszemmel kötögetek… valahogy a mi családunkban a házasságok nem sikerültek, ezidáig. Talán az unokáimnak jobb lesz. Ismerik biztosan dr. Fenke Ferencet, a budapesti Bajcsi-Zsilinszky kórház fôorvosát, a Magyarországon élô politikust, ô az én unokám. Meg is látogatott; mikor Bukarestbe jön, felkeres.
           Arról is mesélt Bella néni, hogy ô ismerte Bertolt Brechtet is, hiszen felesége Helene Weigel, a nagy hírű színésznô, nagynénje volt.
           – Berlinben találkoztunk, véletlenül jöttünk rá, hogy rokonok vagyunk, amint kiderült, hogy én is Weigel lány vagyok. Valószínôleg tôle örökölte Bella lányom a tehetségét.
           – Mi volt a Bella néni foglalkozása?
           – Miután elváltam, kislányommal és édesanyámmal Kolozsváron éltünk, sokat kellett dolgozni. Felvettek egy bankba kereskedelmi érettségivel, aztán ott fôkönyvelô lettem, egyedüli nô voltam. Végül el kellett onnan jönnöm, magyarságom miatt. Közben akadtak kérôim, köztük egy jómódú, jó ember, egy német. Hozzámentem. Tehát Kolozsváron, hajdanában elég jómódban voltunk, aztán a nemzetisége miatt elvették mindenünket, de mindenünket. Kuss volt a németeknek, még egy gombostűt sem hagytak. Akkor már megvolt a kisebbik leányom is. Az uramat elvitték a Duna-csatornához, nem is tudtunk róla semmit. Valamit tennem kellett. A második világháború után, „kisgyáros” lettem. Amint vége lett a háborúnak, szétnéztem, mi az, amire szükségük van az embereknek? Ennivaló nem volt, ruhanemű nem volt, de nem is tudtam volna elôállítani, amit kis pénzzel meg tudtam csinálni, az a játék volt, a játékbaba. Összeszövetkeztem egy volt ügyvédnek a feleségével, aki képzôművész volt, és csodálatos babafejeket tudott készíteni. S csak kicsi pénz kellett. A végén már Bukarestnek is autószámra szállítottam a Bella-babákat. Mire az uram három és fél év után hazajött a Duna-csatornától, már a lakásban gáz volt, karácsonyra disznót öltünk, szóval látszott, hogy jól vagyunk. A gyerekek tanultak, egy kisasszony volt mellettük, mert sokszor reggelig is kellett dolgozzak. Egyedül voltam bejelentve, mint munkás, de rengeteg egyetemista készítette a Bella-babák dobozait. Százával csináltuk a sárgavászon anyagból a babatesteket. A legnagyobb, a 6x6-os szoba tele volt dobozokkal. Éjszaka rögzítettem a babákat a dobozba, kétórákat aludtam. Még Sztálin elvtársnak is készítettem babát. Bella-babát a születésnapjára. Nem is akármilyent. A város rendelte meg az ajándékot, két, másfél méteres babát, egy magyar lányt, és egy román fiút – népviseletbe öltöztetve. A piros csizmát a lánynak valódi bôrbôl készítették, s a bocskort is. Igaz, hogy a mi lábunkon nem volt bôrcipô… Megdicsérték, milyen szép az ajándék, persze, nem fizették ki. Akkor egyedüli babakészítô voltam az országban. Aztán felszámolták a kis gyárat, be kellett iratkozzak a szövetkezetbe, hogy ami még készleten volt, tudjam értékesíteni.
           – Hogyan került a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonba?
           – Kolozsváron voltam, s néztem a televíziót, egyszer csak megpillantottam ezt a gyönyörű otthont, a gyönyörű környezetben. Felültem a vonatra, ideutaztam, s beszéltem az igazgatóval. Befogadott. Már hét éve annak. Régebb még kijártam innen a városba, kívánkozom a lányomhoz is, csak ahhoz új személyi igazolvány kellene. Meg is kell kérdezzem, Kolozsvárra kell-e utazzam az igazolványcseréért. Meglátogatnám a lányomat.
           Amint ezen morfondírozott Bella néni, felcsillant a szeme, úgy képzelem, valahogy ilyen csillogás lehetett szemében akkor is, amikor a Bella-babagyártás ötlete kipattant fejébôl. Nem csodálkoznék, ha azzal fogadnának a közeljövôben az otthonban, hogy Bella néni lányához utazott, Budapestre…
K-T. Gy.

Festôművész akartam lenni…

           A gyergyószntmiklósi Jánosi Gyula bácsi a Kossuth utcában lakott. 98 évesen egyedül fôzött, mosott, tehát ellátta magát. Néhány hónapja viszont a Szent Erzsébet Öregotthon lakója. Televíziózott éppen, mikor felkerestük, futballmérkôzést nézett. Mindig szeretett sportolni, s a sok sportolásnak tulajdonítja hosszú életét. Szobafestô-mázoló a szakmája, de megfestette a velencei Sóhajok hídját is, és sok alkotása díszíti gyermekei, unokái lakását. Ô volt az is, akit kiválasztottak arra, rajzolja meg a táblákat, szép betűkkel írja rá a deszkákra a kommunista jelszavakat. Tűzifáért cserébe éjjel-nappal kellett dolgoznia, de ha ellentmondott volna, bizony ki tudja, mi lett volna a vége.
           Jelszavakat is festett
           Voltak olyan idôszakok a város életében, amikor jobb volt, amúgy a gyergyói nép szorgos is volt mindig. Én iparos voltam, szobafestô-mázoló, s foglalkoztam címfestéssel, cégtáblafestéssel, képeket is festettem, de voltam a rajoni néptanácsnál szervezô is, a párt odatett. Hiába mondtam, hagyjanak engem a mesterségemnél, én inkább festem továbbra is a jelszavakat, nem lehetett. Aztán a szakmai iskolánál oktatómesterként dolgoztam. És rengeteget sportoltam, futballoztam, pingpongoztam, lehet, hogy annak köszönhetem ezt a hosszú életet. Két év múlva száz volnék, hetvenéves a fiam, s a leányom hatvanhat. Még volt egy fiam, sajnos, meghalt 2000-ben, akárcsak a feleségem.
           Művészetre nem futotta
           Eredetileg festôművész szerettem volna lenni, de nyolcan voltunk testvérek, s szinte én voltam a családfenntartó, tanulásra nem futotta a pénzbôl. Mindig jól rajzoltam, az iskolában is. Egyszer úgy jártam, hogy rajzórára mindenkit kisegítettem, aki megkért, fôleg a lányokat, s el is felejtettem, hogy nincs készen a saját rajzom. Jött a tanár, s be kellett vallanom, hogy addig segítettem másoknak, hogy elfelejtettem. Mindig, mikor kiállítást szerveztek Gyergyóban, megnéztem, sôt többször is. Nem közelrôl, távolról, a terem közepérôl néztem az alkotásokat. A szervezôknek is feltűnt, és meg is kérdezték, mit keresek ott, aztán elvittem a szerintem jó képeimet, hogy bemutassam. Nézték a nagybányai művészek, aztán kérték, kicsit alakíthassanak rajta. Megengedtem. Néhány hibát kijavítottak, és kértek, menjek iskolába, Nagybányára. Egy nyárára is hívtak, de nem tudtam menni, nem volt pénzünk. Aztán egyik a másikhoz odaszólt: „látod, így vesznek el a tehetségek”. Elmaradt a művészet… A nyugdíjasoknál volt kiállításom, s a gyermekeimnél, unokáimnál vannak a képeim. A jelenleg hetvenéves fiam is örökölte a kézügyességem, ô egyetemi tanár, már nyugdíjas. Mikor iskolaigazgató volt, egy alkalommal meglátogattam, nézem, mit csinál. Az üvegre írta a jelszavakat. Megtanulta a betűírást. Hiába mondtam, hogy igazgató, s csináltassa meg mással. Azt válaszolta, hogy amíg másnak megmagyarázza, hogyan kell, addig kész is a munkával.
           Divatok a szobafestésben
           Mikor kezdtem, sablonok voltak, négy-ötféle színnel festettük a szobát, aztán a rolnik jöttek divatba. A csíkozást is szerettem, tudtam is egyenes vonalat húzni. Ezt a vizsgán is megmutattam, szemmértékre, három méteren csak két centi volt az eltérés. Legtöbbet Tusnádfürdôn dolgoztunk, a mester felvállalta, s én vezettem a munkát. Mai napig van, ki nem festette újra a szobáját, azt hagyta, úgy hagyta, ahogyan én festettem ki… Most más minden, ma nincs művészet a szobafestésben. A hengerrel s az új festékekkel ma az asszonyok is kifestik a házat.
           Nehéz felejteni
           Annyit kerestem az életben, hogy 1973-ban meg tudtam venni egy házat a Kossuth utcában, sajnos, most el kellett jönnöm onnan. Hat évig egyedül voltam, mindent egyedül csináltam. Saját elhatározásom volt, hogy idejöttem, de tessék elhinni, ennyi év után elválni az otthontól, nagyon nehéz. Mesterember voltam életemben, s a szerszámaimtól is meg kellett válnom, mindenemet otthagytam, de jobbnak láttam idejönni. Ez az utolsó menedékhely, innen már nincs tovább. Itt jól vagyok, megszokom, csak nehéz felejteni. De mit mondjon az, akinek a fia hetvenéves… Hát ezt kell mondja.
K-T. Gy.

Még egyszer a Műveleti Területrôl

           E lap múlt heti számában színes beszámolót olvashattunk az András Szabolcs tollából arról, hogy milyen érzelmeket és gondolatokat váltott ki belôle (a székely emberbôl) a vasrácsokkal körülkerített tér.
           Nos, egy kicsit én is elgondolkoztam a dolgon.
           Politikussá akkor válik az ember, ha az ország minden állampolgárát tökkelütöttnek, hülyének, gyengeelméjűnek tekinti, aki csak arra jó, hogy befizesse az adóját…
           Ilyenkor háborodok én fel mérhetetlenül. Ha gügyögnek nekem, ha mellébeszélnek nekem, ha szemrebbenés nélkül hazudnak nekem.
           Az MSZP-SZDSZ kormány körbevetette az Országházat a vasrácsos kerítéssel, majd elmagyarázta, hogy a Házat a terroristáktól kell megvédeni.
           Milyen érdekes, mondom én, Iliescu még csak pár órája volt hatalmon, amikor kifejtette a tévében, hogy az Országot a terroristáktól kell megvédeni! (Védted te is, nem? Ott álltál a furkósbottal a tömbház kapujában egész éjszaka…)
           A román kommunistákból lett demokraták ennyit tudtak nekünk kitalálni: jönnek a terroristák.
           A magyar kommunistákból lett demokraták nemkülönben: megvédjük a Házat a terroristáktól.
           Aztán a román kommunista behívta Bukarestbe „rendet csinálni” a bányászokat.
           Érdekes módon, Budapesten sorozatot lônek a rendôrség központi épületének ablakaira.
           Hadd találgasson a nép, a marha…
           Na most: olyan, hogy amatôr terrorista, az fából vaskarika.
           A terrorista, amint azt az amerikai felhôkarcolóknál láttuk (de Irakban is mindennap) igencsak kiképzett „szakember”. A halál szakembere, hogy úgy mondjam…
           Orbán Viktorék leballagnak a térre, elôveszik az autójuk szerszámkészletébôl hozott csavarkulcsot, és valami tíz-tizenöt perc alatt (amatôrök) szétcsavarozzák és lefektetik a vasrácsokat.
           Szerinted, hány másodperc kell ehhez egy „profi” terroristának?
           Szerinted a tévében látott vaskerítés akadály egy profi terroristának?
           De, az ellenzék ne csak kritizáljon, szokta mondani (mostanában) Gyurcsány Ferenc Ôexcellenciája, hanem üljünk le a tárgyalóasztalhoz, és mondják el a konkrét javaslataikat.
           Nos, kéremszépen, a konkrét javaslatom az, hogy vannak ezek a taposóaknák… Afganisztánban bagóért lehet kapni ôket… Na, ezeket ügyesen, álcázva el kell helyezni a vaskerítés elôtt és mögött. Ezek a gyalogos terroristák kedvét végleg elveszik.
           Na most: vannak az úgynevezett tankelhárító aknák, ezeket egy másik sávban kell telepíteni, s akkor a robbanószerrel megrakott teherautó sem jut be.
           A ház tetejére sűrűn függesztett léggömbzárat javasolnék, ez Londont is megvédte a repülôgépek ellen annakidején…
           Én nem zárkózom el a tárgyalástól, mint a Fidesz, bármikor hajlandó vagyok leülni Gyurcsány Ferenccel, és elôadni neki „konstruktív” javaslataimat.
           Ötleteim ugyanis még vannak!
Györffi Kálmán

Méhnyakrákról a szakember szól

           Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, Románia Európában élen jár a méhnyakrákban megbetegedettek számának tekintetében. Az igencsak gyakori betegségrôl szakorvossal, dr. Pachota Gyula nôgyógyász-fôorvossal beszélgettünk, ki már az elején leszögezte: bizonyos stádiumú szakaszaiban a méhnyakrák gyógyítható, utána a gyógyulási frekvencia, a gyógyulási készség gyengébb, az arányszám egyre alacsonyabb. Az ismert szakorvos felhívja a szebbik nemhez tartozók figyelmét, hogy a méhnyakrák-szűrés egyszerű, anatómiailag könnyen vizsgálható, és érdemes szűrésre jelentkezni, hiszen a betegség korai felismerése életet menthet. Továbbá mindarról szólt, amirôl egy laikusnak ezzel a betegséggel kapcsolatban tudnia kell.
           – Általában azt mondják, minden 45-ik nônek esélye van arra, hogy élete folyamán méhnyakrákot kapjon. Ez azt jelenti, hogy 100-ból két nô betegedhet meg, ez óriási szám. A nôk leginkább a termékenykorban, 35–60 év között legérzékenyebbek erre. Átlagban évente háromezer új eset, megbetegedés van az országban, és ezerötszáz körüli azoknak a száma, akik életüket veszítik e betegség miatt. Ritka azon esetek száma, melyek nem kerülnek felfedezésre, ha el is hanyagolják, a betegség végstádiumában csak orvoshoz fordulnak. Ez a szám is része az ezerötszáz elhalálozásnak. Tehát a betegség elsô és második stádiumában gyógyítható, mondhatni 90–95 százalékos gyógyulást hoz, utána pedig a gyógyulási esélyek nagyon gyengék. A méhnyakrák könnyen felfedezhetô, mert a vizsgálat során szemmel látható az olyan elváltozás, amely gyanús, ellentétben például a gyomor- vagy a bélrákkal. Tehát könynyen végezhetôek el olyan vizsgálatok, amelyekkel már a méhnyakrákot megelôzô elváltozások is kideríthetôk. Ugyanis ez a betegség nem egyik percrôl a másikra alakul ki, négy-öt évbe is beletelik. A méhnyakrák kiszűrésére két alapvetô módszer van: a citológiai vizsgálat elvégzése, ami a méhnyakról levett váladéknak citológiai elemzése, a másik a kolposzkópos, ami kinagyítva mutatja a méhnyakat, és ebbôl ítélhetô meg az esetleges elváltozás.
           Azt is tudni kell, hogy a méhnyakrák diagnózis felállítása kizárólag szövettani vizsgálattal történik.
           A méhnyakrák kialakulásának hátterében leginkább fertôzéses tényezôk álnak. Elsôsorban a humán papillómavírus (HPV-vírus), melynek közel kilencven típusa közül kettô, a 16-os és a 18-as, az, amely onkogén, és 90-95 százalékban jelen van a méhnyakrákos esetekben. Ma már ki tudják mutatni a papillóma vírus jelenlétét, ami óriási lépés.
           Jelenleg Romániában méhnyakrák-szűrô programon dolgoznak.
           Nemrég egy oltóanyagot is kifejlesztettek a humán papillómavírussal szemben, és már el is kezdték az oltásokat. Ide is eljut majd, és ez jobbára védettséget fog jelent majd a HPV-vírussal szemben. És ennek köszönhetôen, a nyilvánosságra került adatok alapján körülbelül várhatóan 70–75 százalékkal csökkenthetô a méhnyakrák elôfordulása.
           A víruson kívül más tényezô is elôidézheti a méhnyakrákot, többek között az immunrendszer gyenge állapota következtében is kialakulhat. Megfelelôen tisztázott, hogy a dohányzásnak hatása van a méhnyakrák kialakulásában. Megemlítendô, hogy jó néhány kátránytermék a méhnyak váladékávan sokkal nagyobb töménységben fordul elô, mint a nemdohányzóknál.
           Érdekes dolog, hogy apácáknál szinte mondhatni egyáltalán nem fordul elô méhnyakrák. Összefüggésbe hozható azzal, hogy nemi életet nem élnek, és ezáltal a fertôzés lehetôséggel nagyon kicsi. A gyakori partnercsere, gyakori fertôzéslehetôséget is jár. Érdekes például az is, hogy a zsidóknál kisebb a méhnyakrák elôfordulása, ezt azzal lehet összefüggésbe hozni, hogy a zsidó férfiakat körülmetélik, és emiatt a hímvesszô tisztán tartása sokkal könnyebb. Erre már nagyon rég felfigyeltek, akkor, amikor még a HPV vírus ismeretérôl szó sem volt.
           Különösebb program a méhnyakrák-szűrésre nincsen, viszont, aki tenni szeretne egészsége megôrzéséért, évente másfél évente menjen el vizsgálatra, keresse fel nôgyógyászát. A kontrollvizsgálat, a sejtvizsgálat biztosítja a rosszindulatú elváltozás idôbeni felismerését, illetve a rákot megelôzô állapotok korai felderítését. Mindkét felismerés lehetôséget nyújt a sikeres gyógyuláshoz.
           * * *
           Magyarországon már kapható a méhnyakrák kialakulásáért felelôs humán papillómavírus (HPV) elleni védôoltás; az elsô oltásokat négy fiatal kapta meg, 2006 decemberében, Budapesten.
           Ahhoz, hogy kialakuljon a védettség, három oltásra van szükség egy éven belül. A Magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyelôre nem támogatja a készítményt. A három oltás támogatás nélkül 90 ezer forintba kerül. A HPV elleni vakcina egy megelôzô vakcina, a 9-15 éves kori serdülô leányok, illetve a 15-25 év közötti fiatal lányoknak a védôoltása De a védôoltás ellenére a szűrésre továbbra is szükség van. Nagyon fontos, hogy mind a kettô szerepeljen a palettán, a kettô együtt tudja a legjobb hatékonyságát kifejteni – olvasható a magyarországi kiadványokban.
Baricz-Tamás Imola

Eurotéma 2.

           Álmodni sem mertük: a 2007-es új évben ránk ragyog az égszínkék zászló 12 aranycsillaga: Európai Unió polgársága.
           Nemrég: megvetett, lenézett piros útlevél, féltô gonddal összeállított csomag, a tetejére kikészített Kent cigaretta, konyak. Be Csíkszeredába útlevélért, hazajövet az aranygyűrű ottmaradt. Minden cirkusznak vége, elég a személyazonossági igazolvány.
           Régi nóta jut eszembe: „Hajdanában nem volt vasút, Szeredába gyalog vitt az út”, de most már jól megy a dolog, felülünk az éjjelire s reggel ott vagyunk. Ehelyett csak személyazonosságival majd egész Európát bitorolhatjuk.
           a) Ám a józan gondolkodás bizonytalanságba sodor. Valóban „EU-civisek” vagyunk, de igazából még a régi, itthoni fizetéssel, jövedelemmel, nyugdíjjal rendelkezünk. Csak! Mehetünk, de az ottani árak az ottani bérekhez igazodnak (Szálloda, étkezés, utazás, metró és villamos, beléptidíjak, sok helyen még a templomokba is, múzeumlátogatás? Honnan, mibôl? Nyelvtudás, öltözködés, szórakozás?
           b) Itthon van háziorvosunk, ha kell, a gyógyszert is kifizetjük. És ott? Ki tud egy ottani orvost szükség esetén megfizetni?
           c) Itthon vannak utazási kedvezmények, diákjegyek, ingyenes jegyek stb. Ám ez ott már nem érvényes. Kihez forduljunk, hogy ott is idôsek, veteránok, hadiözvegyek legyünk teljesen egyenrangúak az ottani kedvezményekkel?
           d) Rövidesen körülbelül 35 Európai Parlamenti képviselônk lesz. Olyan körülbelül 20 000 vagy több euró fizetéssel+szálloda+protokoll+stb. És ezek Bruxellesben azért járnak közbe, hogy itthon bár ennek 20–25%-át kapjuk fizetésként, 5%-át nyugdíjként.
           e) Mi gyôz meg itthon, hogy egyáltalán felszólaltak-e, és ha igen, azt mondták-e ott, amit itthon a sajtótájékoztatón! De egyáltalán: kik választják meg és kiket? Valójában elôfordulhat, hogy érdekcsoportok küldöttjei lesznek ott. Vagy különbözô politikai nézetű, egymásnak ellentmondó emberek? Ezesetben: ki a hiteles személy Bruxellesben, vagy kimaradunk.
           Költôi kérdésem: minthogy összefogjunk, inkább eljátsszuk a két kecske tanmeséjét a keskeny hídon (La Fontaine). Ezidáig még nem láttam kézfogást! De elvárjuk!
Blénessy Jenô

Két országra szóló

           Pénteken kiállítást nyitottak a Pro Art Galériában. A szervezôk, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációk Központja – melynek munkatársa a gyergyószentmiklósi Hadnagyné Portik Piroska, valamint a Szárhegyi Művelôdési és Művészeti Központ. A kiállítás anyagának alkotói is határtörlôk, magyarországiak és erdélyiek egyaránt. Az Élesdi Művésztelep produktumai kerültek a falakra, azon tábor anyaga, mely egy műhely a határon, és a szakértôk állítják, a nagybányai iskolával kisvártatva felveheti a versenyt.
           Az élesdi, immár tíz éve megismétlôdô alkotótáborozás kezdete családi történet. Bodoni Dombi Zsolt művészeti fôiskolásként édesapja meghívására barátaival hazament alkotni pár napra. A következô esztendôben még több, magyarországi és erdélyi barátot vitt, hosszabbra nyúlt a táborozás, alkotás folyamata is. És ebbôl lett a cserebogár, a már tízesztendôs Élesdi Művésztelep. 17 ifjú művész 17 alkotása került kiállításra, és a különbözô technikákkal készült, különbözô látásmódot és észjárást tükrözô képek önmagukról is elmondták, amit Hadnagy Miklós a megnyitón megerôsített: ez Erdély és Magyarország kulturális párbeszéde.
B. K.

Ifi-oldal

Matekórai gondolatok

           Hol a tél?
           Vagy inkább: hol volt a tél?
           Egész „télen” esôs, sáros idô volt, csak nagyon keveset hullt a hó! Nem voltak jégvirágok, nem volt szánkózás, nem volt téli szórakozás, csak a sár meg az esô! Mindössze egyszer voltam szánkózni a téli hónapok alatt, ilyen még egyszer sem fordult elô! És most, februárban már tavaszi idô van, süt a nap, és egy tenyérnyi hó sincs, a kerítések tövében már a hóvirág virít! Pedig ilyenkor Gyergyószentmiklóson még javában szokott tartani a tél! Nagyon „gyenge” ez az idô, enged a meleg csábításának, még akkor is, ha a hideg ideje van. Meglopja a téli sportokat, pedig én mennyire szeretem azokat! Túljárt az emberek eszén, mert hiába várták a telet, nem kapták meg! Becsapott minket!
           Vajon miért teszi az idô ezt velünk? Miért haragszik ránk? Miért engedi a Télnek, hogy New Yorkban havazzon?
           Olyan kegyetlen ez a kiszámíthatatlan idô! Megígéri, hogy decemberben lesz hó, aztán nem tartja be a szavát. Azt is megígérte, hogy majd januárban lesz, és azt sem tarotta be. Miért, miért? Nincs ránk ideje, vagy ennyire felelôtlen lenne? Nem hiszem el – de sajnos ezt tapasztalom. Igazán lehetett volna ránk, rám egy kicsi gondja. Lehetetlen, hogy ennyire el lenne foglalva, képtelenség! De ha eddig nem volt hajlandó egy kis havat, illetve több havat hozni, akkor többet ne is hozzon! Most már pont jó így is. Ha eddig nem volt gondja ránk, akkor most ne is hívja a hideget!
           Szerintem pontosan megfelel ez az idôjárás mindenkinek! Már nem akarok hideget és havat!
Dobribán Melinda

„Hidat építünk Európában” – egyéves önkéntes szociális szolgálat

           Ha életkorod 18–26 év között van, elvégezted már a középiskolát, szívesen végzel szociális munkát, és szeretnéd magad kipróbálni új környezetben, szeretnél nyelvet tanulni, és képviselni tudod az erdélyi kultúrát, a keresztény szellemiséget, most lehetôséged nyílik önkéntes szociális szolgálat végzésére Németországban vagy Franciaországban.
           Az Ugron Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Lelki Egészség Centrum lehetôséget kínál erdélyi fiatalok számára, hogy fogyatékos otthonokban, idôsek otthonában és óvodákban végezhessenek önkéntes szolgálatot. Céljuk, hogy az erdélyi magyar mentalitást, kultúrát, nemzeti értékeket megismertessék, a nemzetek között fennálló ítéleteket leépítsék.
           A programban más nemzetiségű fiatalok is részt vesznek Európa különbözô országaiból, így nem csupán a német/francia kultúra, szociális rendszer és nyelv megismerésére nyílik lehetôség, de más népekkel való kapcsolatépítésre is. Az önkéntesek részt vesznek egy intenzív elôkészítôn és nyelvkurzuson, majd az év végén egy kiértékelésen.
           A pályázathoz szükséges feltételekrôl, további információkról az Ifitékában tájékoztatunk.
           A pályázat leadási határideje: február 28.

A százéves kisváros

           Hosszú idô óta olvashatjuk az újságok hasábjain, hogy a 2007-es évben ünnepli városunk a századik születésnapját.
           De mi is az, ami minket ehhez a kicsiny, de szép városkához fűz?
           Talán az a sok emlék, az a sok-sok év, amit itt töltöttünk, az iskolánk, melynek olykor nagyszüleink koptatták padjait, az út, melyen oly sokszor siettünk iskolába, az a sok-sok vidám pillanat. De ezek mellett a legfontosabb, hogy itt születtünk, ez lehet a legerôsebb kötelék, amely összefűz minket. Olykor más városban járva már hiányoznak azok a jó kis kátyúk, amelyekkel kecsegtetik – nemcsak – a turisták autóit a városvezetôk. Járni járnak, de az is biztos, hogy nem a kóbor ebek, a sáros utcák vagy a Békény vizének szennyezettsége vonzza ide ôket. De ezek a problémák száz évvel ezelôtt is problémák voltak. Ugyanúgy címlapra került a vasárnaponként megjelenô Gyergyó hetilapban, akárcsak napjainkban. Most az egyszer tegyük félre a gondokat, elvégre ünnepelni kell ilyenkor!
           Hamar, nagyon hamar eltelt ez a száz év. Gondoljunk csak bele, mennyi minden történt, történhetett ezalatt a száz év alatt? Százévvel ezelôtt még nem is hitte volna az ember, hogy mennyit fog fejlôdni a tudomány. Dédszüleink el sem tudtak volna képzelni olyan dolgokat, mint például a mobiltelefon, vagy a színes tévé, esetleg a messenger, sôt azt hiszem, hogy a mai fiatalság öltözködési stílusán sem kicsit lepôdnének meg. Az, hogy annak idején valaki iskolába járt, kiváltságnak számított. Nem minden család engedhette meg magának, hogy taníttassa legtöbbször mind a hat vagy hét gyerekét. És nem is a pénz hiánya jelentette a problémát, hanem az, hogy csak arra gondoltak a régi öregek, hogy a gyerek megtanuljon bár írni és olvasni, aztán majd kitanul valami mesterséget. A lányokat inkább varrni, a fiúkat pedig jó mesteremberek mellett taníttatták, amíg nem lett saját mestersége, amibôl meg tudjon élni. De ez is csak a jobbmódú családoknál történt. A szegényebb, pórnép amennyire tudott, gazdálkodott, aztán csak megéltek valahogy. Szerencsére, ma már minden gyerek iskolába jár. A különféle betegségektôl sem kell féljünk, amelyek abban az idôben voltak divatosak, annál inkább félünk mi a huszonegyedik századi madárinfluenzánktól és minden olyan betegségtôl, amelynek még a nevét sem tudjuk, de sújtja világunkat. …hiszen minden korban van valami, ami akkor és ott…
           A jelenben élünk. Örülünk annak, hogy emberi léptékben számolva szép kort ért meg szülôhelyünk, és bízunk abban, hogy majd a városunk kétszázadik születésnapját is megéri az utókor, és valahol, valahogyan ránk is emlékszik majd valaki.
Portik Timea

eMagyar pontok a Gyergyói-medencében

           A Gyergyói-medence ifjúságának nagyobb szerephez juttatása, helyi ifjúsági központok kialakítása – ezzel a céllal pályázott a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztetô Tanács számítógépre és Internet-hálózatra. A sikeres pályázatban 12 Gyergyói-medencei település vett részt: a települések mindegyikén márciustól kezdik el tevékenységüket az úgynevezett eMagyar pontok – mondta el érdeklôdésünkre Barti Tihamér, a GYTIET alelnöke, a program felügyelôje. Tihamértól azt is megtudtuk, hogy ezek az eMagyar pontok Gyergyó Háló néven kapcsolódnak majd össze: tulajdonképpen az Internet-hozzáférés csak eszköz lesz ahhoz, hogy ezeken a kapcsolattartóhelyeken a fiatalok összegyűljenek, megbeszéljék az ôket érintô kérdéseket, és megszervezzék a település kulturális életét.
           A Gyergyó Háló felelôseinek ECDL-oklevéllel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elvégezzék a rájuk háruló feladatokat, vagyis az eMagyar pontok működtetését, és a pályáztatóval való folyamatos kapcsolattartást. Gyergyószentmiklóson Selyem Péter végzi majd ezt a feladatot, ô tizenegy társával együtt már részt vesz a számítógépes képzésen. A gyergyói eMagyar pont a művelôdési központ jelenlegi titkárságán fog működni, a tervek szerint márciustól.
           A pályázatot kiíró Progress Alapítvány másfél évig ingyenesen szolgáltatja majd az Internet-hozzáférést, utána ezt a szerepet, valamint az infrastruktúra biztosítását egy leendô Ifjúsági Központ vállalná – ehhez azonban meg kell nyerniük az Országos Ifjúsági Hatóság ifjúsági központokra kiírt pályázatát. Barti Tihamérral folytatott beszélgetésünkbôl kiderült: tervekben, ötletekben, sôt még pályázatíró kedvben sincs hiány, úgyhogy nemsokára megnyílnak az eMagyar pontok, hogy a fiatalok nagyobb szerepet vállalhassanak a térség életében.

Száz év – száz kérdésben

           Gyergyószentmiklós várossá válásának 100-ik évfordulója nemcsak az ünneplésre, hanem ennek az évszázadnak a behatóbb megismerésére is jó alkalom. Most induló vetélkedônkkel az a célunk, hogy megismertessük veletek városunk száz évének történetét. A feltett kérdésekre választ keresve, lehetôségetek lesz végigjárni az elmúlt század legfontosabb gyergyói történéseit. Az elkövetkezô hónapokban minden Ifi-oldalon tíz kérdést teszünk fel, amelyekre a válaszokat minden hónap 20-ig az Ifitéka postaládájába, vagy az ifiteka@knet.ro e-mail címre várjuk. Akik mind a tíz fordulót végigjátsszák, és nemcsak a jól informáltságukról, de a hűségükrôl is tanúságot tesznek, értékes könyvjutalmakban részesülnek.
           Elsô forduló
           1. Ki volt városunk elsô polgármestere?
           2. Mikor vezették be a közvilágítást Gyergyószentmiklóson? (év)
           3. „Az ünnepélyesen felvirágozott mozdonnyal az elsô vonat méltóságteljesen robogott be pályaudvarunkra…” Mikor történt ez? (év, hónap, nap)
           4. Hol nyomtatták a CsíkVármegye című újságot?
           5. Hány lakosa volt a városnak 1910-ben?
           6. Mikor vált Gyergyószentmiklós elôször megyei jogú várossá? (év)
           7. Ezelôtt száz évvel a hét melyik napján jelentették meg a Gyergyó című lapot?
           8. Mikor nyílt meg a Szilágyi vendéglô? (év)
           9. Hogy hívták a gyergyószentmiklósi vasútállomás elsô fônökét?
           10. Ki volt Gyergyószentmiklós nagyközség utolsó bírója?
           Sok sikert és kitartást!!!

A Hargita Megyei Tanács pályázatai

           Hargita megyei ifjúsági program a 2007-es évre
           Hargita Megye Tanácsa a 350/2005-ös Törvény alapján pályázatot hirdet ifjúsági programok vissza nem térítendô finanszírozására, a 2007-es évre. Pályázhatnak nem kormányzati és nem profitorientált, Hargita megyei, jogi személyiséggel rendelkezô egyesületek és szervezetek a következô célterületek támogatására:
           – ifjúsági kiadványok és promóciós anyagok megjelentetése,
           – nevelô jellegű programok és tevékenységek, amelyek a következô problémákat tartják szem elôtt: táplálkozás, dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás problémái és szexuális nevelés,
           – az ifjúság fejlôdését és informálását biztosító, rekreációs programok és rendezvények,
           – a vidéki ifjúság életét fejlesztô programok,
           – nemzetközi ifjúsági programok.
           A programra elôirányzott keretösszeg: 72 000 lej.
           Szükséges önrész minimum 30%.
           A program futamideje: a 2007-es költségvetési év.
           A pályázati űrlap letölthetô a www. cchr.ro, internetes oldalról, és érdeklôdni lehet a 207.700-as, 207.711-es, 1310-es belsô telefonszámokon, személyesen a tanács épületének 206-os szobájában, vagy e-mailen a kszilvi@ cchr.ro címen.
           Programfelelôs: Korpos Szilvia.
           A pályázatok beérkezési és iktatási határideje: 2006. március 23., 12 óra.
           Kérjük a pályázatokat egy példányban, lezárt borítékban postázni Hargita Megye Tanácsa földszinti iktatóirodájába.
           Postacím: Hargita Megye Tanácsa; Csíkszereda, 530140, Szabadság tér 5. szám.
           Teleház-projektek támogatása Hargita megyében a 2007-es évre
           Hargita Megye Tanácsa a 350/2005-ös Törvény alapján pályázatot hirdet Teleház-projektek vissza nem térítendô finanszírozására, a 2007-es évre. Pályázhatnak nem kormányzati és nem profitorientált, Hargita megyei, jogi személyiséggel rendelkezô egyesületek és szervezetek, akik működtetnek, vagy szeretnének működtetni teleházat. A támogatás igényelhetô a működô teleházak fenntartásának, illetve különbözô szolgáltatások (internet, telefon) költségeinek fedezésére, számítógépek, kellékek, operációs rendszerek, bútorzat vásárlására.
           A programra elôirányzott keretösszeg: 39 000 lej.
           Szükséges önrész minimum 30%.
           A program futamideje: a 2007-es költségvetési év.
           A pályázati űrlap letölthetô a www.cchr.ro internetes oldalról, és érdeklôdni lehet a 207.700-as, 207.711-es, 1310-es belsô telefonszámokon, személyesen a tanács épülete 206-os szobájában, vagy e-mailen a kszilvi@cchr.ro címen. Programfelelôs: Korpos Szilvia.
           A pályázatok beérkezési és iktatási határideje: 2006. március 23., 12 óra.
           Kérjük a pályázatokat egy példányban, lezárt borítékban postázni Hargita Megye Tanácsa földszinti iktatóirodájába.
           Postacím: Hargita Megye Tanácsa; Csíkszereda, 530140, Szabadság tér 5. szám.
           Kistérségek fejlesztési programja Hargita megyében a 2007-es évre
           Hargita Megye Tanácsa a programot a 350/2005-ös Törvény alapján hagyta jóvá.
           A pályázók köre: azon Hargita megyei kistérségi egyesületek, amelyek eu-s, vagy más országos vagy nemzetközi intézmények pályázatainál nyertes projektekkel rendelkeznek, illetve, amelyek határozatot/kat hagytak jóvá fejlesztési projektek önerôbôl való megvalósítására.
           A pályázat célja: Hargita Megye Tanácsa vissza nem térítendô támogatásban részesíti a kistérségi egyesületek azon programjait, amelyek tevékenységei beruházások, környezet, turizmus és közösség fejlesztését célozzák.
           A nyertes pályázatokat Hargita Megye Tanácsa 50%-os támogatásban részesíti, az önrész a pályázók részérôl 50%.
           A programra elkülönített összeg: 64 000 lej.
           A pályázatok benyújtási határideje: 2007. március 23., 12,00 óra.
           A program futamideje: a 2007-es év.
           A pályázati űrlap a tájékoztatóval együtt igényelhetô Hargita Megye Tanácsának Szabadság tér 5. szám alatti székhelyén a 208/A irodából, vagy érdeklôdni lehet a 207.700-as, 1314 belsô telefonszámon, illetve a kmargit@ cchr.ro e-mail címen.
           A pályázati űrlap letölthetô a www.cchr.ro weboldalról.
           A pályázat benyújtható: lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának iktatójába – 23-as iroda, Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám alatt.
           A pályázatok elbírálása után Hargita Megye Tanácsa kiadja a nyertes projektek listáját, és 10 napon belül értesíti az érintetteket az eredményekrôl.
           Hargita megyei környezetvédelmi tevékenységek támogatása a 2007-es évben
           Hargita Megye Tanácsa a 350/2005-ös Törvény alapján pályázatot hirdet a 2007-es évre.
           A pályázók köre: Hargita megyei jogi személyiséggel rendelkezô, környezetvédelmi irányultságú, nem kormányzati és nem profitorientált szervezetek, egyesületek és alapítványok.
           A program keretén belül támogatott tevékenységek:
           – környezetvédelmi munkálatok tervezése és kivitelezése a természetvédelmi területeken;
           – városökológiai munkálatok tervezése és kivitelezése: borvízforrások, mofetták, közfürdôk környékének felújítása, zöldövezetek fenntartása, egyéb tevékenységek.
           A programra elkülönített összeg: 48 000 lej, az önrész 20%.
           A pályázat lefutási határideje: a 2007-es év.
           A pályázati űrlap a tájékoztatóval együtt igényelhetô Hargita Megye Tanácsának Szabadság tér 5. szám alatti székhelyén a 208-as vagy 337-es irodából, vagy a 207.700-as, 1308-as és 1509-es belsô telefonszámokon, illetve a ksanyi@cchr.ro, sandrea@ cchr.ro e-mail címeken, valamint letölthetô a www.cchr.ro weboldalról.
           Programfelelôsök: Salamon Andrea és Kovásznai Sándor.
           A pályázat beérkezésének határideje: 2007. március 23., 12 óra.
           A pályázat benyújtandó: egy példányban, lezárt borítékban Hargita Megye Tanácsának iktatójába.
           Hargita megye Tanácsának együttműködési programja nyugdíjasok és idôsek egyesületi rendszereivel a 2007-es évre
           Hargita Megye Tanácsa ismételten pályázatot hirdet a 350/2005-ös Törvény alapján, Hargita megyében működô alapítványok, egyesületek részére, amelyek a 26/2000-es Sürgôsségi Kormányrendelet és utólagos módosításai értelmében vannak bejegyezve, és akik idôseknek, nyugdíjasoknak programokat, tevékenységeket szerveznek, valamint klubokat létesítenek, vagy működtetnek.
           A pályázat célterületei: idôsklubok illetve nappali gondozóközpontok létrehozásával és működtetésével továbbfejleszteni és bôvíteni az alap szociális ellátórendszert Hargita megyében. Az aktív tagoknak, valamint a településen élô idôseknek és nyugdíjasoknak kulturális, egészségügyi és szabadidôs, informatikai programokat szervezni.
           Elsôbbséget élveznek azon projektek, amelyek célja nappali gondozóközpontok vagy klubok működtetése vagy létesítése.
           A programra elôirányzott keretösszeg: 24 000 lej. A szükséges önrész a projekt értékének 30%-át kell biztosítsa.
           A program futamideje: a 2007-es esztendô.
           További információk: a pályázati felhívás, valamint a pályázati űrlap letölthetôk a http://www.cchr.ro internetes oldalról, vagy érdeklôdni lehet a 207.711-es, 1110-es belsô telefonszámon Ábrahám Emma programfelelôsnél, vagy az aemma@chr.ro email címen.
           A pályázatok beérkezési és iktatási határideje: 2007. március 23., 12 óra.
           Kérjük a pályázatokat egy példányban, zárt borítékban postázni vagy személyesen leadni Hargita Megye Tanácsának földszinti iktatóirodájába.
           Postacím: Hargita Megye Tanácsa; Csíkszereda, 530140, Szabadság tér 5. szám.
           Hargita megyei sporttevékenységek támogatási programja a 2007-es évben
           Hargita Megye Tanácsa pályázatot hirdet a 350/2005-ös Törvény alapján a magánjogú sportklubok és megyei sportágazati egyesületek programjainak támogatására.
           A program két vetülete:
           a) Tömegsport támogatása: a program célja a megyei szintű sporttevékenységek fejlesztése, az egészséges életmód megôrzése, a sportversenyekre való felkészüléshez és ezeken való részvételhez kapcsolódó tevékenységeknek megfelelô körülmények biztosítása,
           b) Élsport támogatása: a program célja az egyéni képességek értékesítése, nemzetközi versenyekre, bajnokságokra való felkészülés és részvétel az állandó önmeghaladás érdekében, valamint gyôzelmek aratása nemzetközi szinten.
           A 2007-es év sporttevékenységeinek támogatására jóváhagyott összeg:
           a) 40 000 lej a tömegsport támogatására, amelybôl 1800 lej a Hockey Club Madicsa Cârta Sportklubnak a 2006-ból elmaradt (ki nem fizetett) összeget képviseli.
           b) 48 000 lej az élsport támogatására.
           Szükséges önrész: minimum 30%.
           A program futamideje: a 2007-es költségvetési év.
           A vissza nem térítendô támogatás igénylése: a sporttevékenységek támogatási programjával kapcsolatos dokumentáció, valamint a pályázati űrlap letölthetô a www.cchr.ro oldalról, illetve beszerezhetô Hargita Megye Tanácsának székhelyérôl, II. emelet, 206-os szoba; programfelelôs Petres Kinga; telefon: 207.700, 1310 belsô; e-mail kpetres@cchr.ro.
           A projektjavaslatok leadásának határideje: 2007. március 23., 12 óra.
           A teljes dokumentáció Hargita Megye Tanácsának iktatószobájában, egy példányban, lezárt borítékban kerül leadásra.


                  &n
           KisAsszony

Reggeli arcébresztés

           Nem csak lelkünk, de arcunk is álmos és gyűrött reggel. Kipihenten és meseszépen szinte csak a filmekben ébrednek… Néhány trükkel azonban gyorsan életre kelthetjük arcunkat – és szépségünket.
           Kora reggel rémületet keltenek a megduzzadt ajkak, a bedagadt szemhéjak, sötét karikák a szemek alatt. Az alábbi ötletek segítenek az arc szelíd, de annál hatásosabb felébresztéséhez.
           Sötét karikák a szem alatt
           Tegyünk az arcra vizes vagy teás borogatást 15 percig. Majd felváltva meleg és hideg mosókesztyűt is fektessünk a szemre.
           Végszükség esetén világos alapozóval is eltakarhatjuk a sötét árkokat, és leheletnyi pirosítóval színt adhatunk az arcnak.
           Bedagadt szemek
           Az ujjhegyeinkkel többször nyomkodjuk meg a szem alatti tasakokat (az orr felôl haladjunk a halánték felé). Ezzel segítjük a nyirokcsomó vízlebontását a szövetekben.
           Ha ez sem segít, fehér korrektorral igazítsuk a szemvonalat, világos szemhéjárnyékolással nagyobbítsuk meg a szemet.
           Pattanások
           Tisztítókendôvel elôvigyázatosan nyomjuk ki ôket, majd nyugtató hatású alkoholmentes tonikkal paskoljuk meg az arcot. A megtisztított helyeket leplezzük – korrektorral, alapozóval vagy púderral.
           Párnagyűrés
           Nyitott ablak elôtt könnyedén paskoljuk meg az arcot, az állat, a homlokot. Ajkunkkal csücsörítsünk, tízszer mondjunk Q, U, I-t. Húzogassuk a szemöldököt föl-le, ezzel felébreszthetjük az izmokat.
           Használjunk enyhén színezô nappali krémet, ami optikailag is igen hatásosan fedi az arcbôrt.
           Sápadtság, duzzadt ajkak
           Szorítsuk össze az ajkakat, és csücsörítsünk. Használjunk rózsaszínű vagy világosbarna rúzst, s a száj körvonalát egy árnyalatnyival világosabb ceruzával húzzuk ki.

A szex szerepe a házasságban

           A párkapcsolatokban a szerelemnek és a testiségnek egyaránt komoly szerepe van. Ezért fontos tisztázni a rangsorukat, vagy az egymáshoz való viszonyukat. Egy egészséges párkapcsolatban a testiség és a lelkiség, a szex és a szerelem viszonyát, arányát szakértôk szerint háromféle skatulya szerint lehet csoportosítani:
           A szexközpontú
           Ebben az esetben a házasság olyan szerelmi kapcsolat, mely a szexen alapul. A szerelmi viszonyt ez a szexorientáltság határozza meg, a kielégülés iránti hajtóerô képezi, így a szerelem tulajdonképpen a szex „melléktermékévé” válik. Igaz, hogy egy szerelmi kapcsolat hosszú távon nem működhet harmonikusan a testi intimitás nélkül, ugyanakkor nagyon ingatag talajon áll az a kapcsolat, amely kizárólag a testiségre épül.
           A szerelemalapú
           Itt a házasság olyan szexuális kapcsolat, amelynek alapja a szerelem. Szakértôk ezt a változatot legalább olyan szélsôségnek tartják, mint a szexközpontú házasságot. Akik ezt az elképzelést vallják, túlidealizálják a szerelmet, míg alábecsülik a szexualitás szerepét. Aki tehát e szellemben él, annak a szex csak egy ösztönös, biológiai okok miatt szükséges „cselekmény”, egy megkerülhetetlen állomás a magasabb szintű lelki egyesülés felé vezetô úton.
           A vegyes
           Hosszú távú kapcsolatra alapozva ez az ideális. Ebben az esetben a házasság olyan szerelmi kapcsolat, amelynek jól működô része a szex. A szerelmi kapcsolat nem létezhet szex nélkül, ugyanakkor nem a szex az egyetlen és mindent meghatározó alapja, amelyre a kapcsolat épül. A szex is egy arca (kellemes része) a házasságnak, ugyanúgy, mint ahogyan a közös célok, a konfliktuskezelés, a megfelelô kommunikáció, vagy a szabadidô eltöltése.

Méteres torta

           Hozzávalók:
           Tésztához: 4 tojás sárgája, 26 dkg porcukor, 1 dl étolaj, 1 dl meleg víz, 3/4 tasak sütôpor, 26 dkg liszt, 4 tojás fehérje.
           Krémhez: 20 dkg porcukor, 15 dkg vaj, 1 tasak puncsízű puding, 2 dl tej, 4 evôkanál rum, 1 tábla tortabevonó csokoládé.
           Elkészítés: A tojássárgát a porcukorral kikeverjük, apránként hozzá adjuk az étolajat, a meleg vízet, sütôport, lisztet és a felvert fehérjét. A tészta felét ôzgerincben megsütjük, másik felébe 2 evôkanál kakaót teszünk és még egy kanál vizet.
           Ha megsült a két ôzgerinc, a tésztákat a bordák mentén felszeleteljük, és az idôközben összekevert krémmel felváltva egy világosat, egy barnát összeragasztunk. Két rudat kapunk belôle. Ezután mindkét rudat leöntjük tortabevonó csokoládéval. Ha megszilárdult, ferdén kell felszeletelni, így háromszínű lesz a sütemény. A puncspuding helyett 25 dkg gesztenyepürét vagy mogyorókrémet is lehet tenni bele.

                     Egészség

A belsô elválasztású mirigyek és betegségeik XXIX.

           A nemi mirigyek – gonádok-2
           Pubertáskor – változókor a fiúknál
           Mint már említettük, a hímnemű hormon a nemi szervek fejlôdésére, a másodlagos nemi szervek kialakulására és a növekedésre van hatással.
           Ebben a periódusban az egyén nemzôképessé válik, tehát megtörténik a nemi érés, és az ivarszervek, illetve a test formája lényeges változáson esik át. A pubertáskor vagy a serdülés az élet egy nagyon fontos, mondhatni kulcsjelentôségű szakasza, amely végén az ifjú fiatal férfivá válik. A pubertáskor tíz és fél évestôl tizennégy éves korig tartó idôszakra esik, vagyis átlagosan a 12 éves korra jellemzô, és 18 éves korig tart. A pubertáskor kezdetét több tényezô is befolyásolja: genetikai, táplálkozási, környezeti tényezôk, melyek ezt siettethetik vagy késleltethetik. A pubertáskor kezdetének elsô jele a herék növekedése. Ugyanakkor a szkrótum bôre megváltozik, a herezacskó is sötétebb lesz, és a hímvesszô is növekedésnek indul. A pénisz elôször hosszúságában növekszik meg, majd eléri a felnôttkori 12–17 centiméteres átlagos méretet. Ezt követôen a hímvesszô belsejét alkotó szivacsos üregekkel átszôtt szövet (a barlangos testek) is fejlôdik, és a pénisz eléri a felnôttekre jellemzô vastagságot. Ezek a méretváltozások 12–13 éves korban jönnek létre, és az alkati adottságoktól függôen, bizonyos határok között eltérôek. Gyakori a reggeli merevedés, azaz erekció, mely azt jelenti, hogy az ébredést közvetlenül egy álom elôzte meg, függetlenül attól, hogy ennek volt-e erotikus tartalma.
           Megindul a testszôrzet növekedése is – szeméremszôrzet, hónaljszôrzet és arcszôrzet –, mely szintén egyénenként eltérô, mivel örökletesen meghatározott, de általában jellemzô, hogy a szôrzet mennyisége az alhason és mellkason, egészen a felnôttkorig nô. Serdülôkorban nem ritka, hogy a fiúk egyik vagy másik emlôje megduzzad, ez kellemetlen érzés, azonban általában ez másfél éven belül megszűnik. Egy gyermek évente átlagban 5 cm-t nô, de pubertáskorban akár 10 cm-t is. A láb mérete is megnövekszik, és a kamasz arra ébred rá, hogy hirtelen egy számmal nagyobb cipôre van szüksége. A kezek és a lábak is feltűnôen, aránytalanul megnyúlnak, illetve az egész csontozat változáson esik át.
           Változáson esik át a haj és a bôr is, mert a megnövekedett mennyiségű hormonok hatására úgy a bôr, mint a haj, zsírosabbá válik.
           A pubertáskor egy másik, „szomorú” következménye a pattanások megjelenése, melyek a szôrtüszôk és a körülötte levô bôr gyulladását jelentik. A faggyúmirigyek fokozottan termelik a szebumot, melyek porral szenynyezôdnek, és létrejönnek a mitesszerek (kis fekete pontok), illetve baktériumokkal fertôzôdnek felül, és létrejönnek az ún. pattanások. Ezekre jellemzô, hogy leggyakrabban az arcon, a vállakon és a háton jelennek meg.
           A fiúk hangja 12–13 éves korban kezd megvastagodni, és ugyanakkor megfigyelhetô az izomtömeg megnagyobbodása is, fôleg a vállak szintjén, melyek kiszélesednek.
           A pubertáskor végeztével az ifjú önállóvá kell váljon, majd ki kell alakítson a szexualitásról saját magának egy képet.
           Sokan hajlamosak a pubertáskort és a kamaszkort „egy kalap alá” venni, azonban ezek között jelentôs a különbség. Amíg a pubertáskor a gyerekek testében fellépô fizikai változások összességét jelenti, addig a kamaszkor e változásokon kívül az ifjak új gondolatait, átéléseit illetve a felelôsségérzet kialakulását is magába foglalja, melyek elengedhetetlenek a felnôtté való váláshoz. (folytatjuk)
Dr. Kovács Géza családszakorvos

                     Sport

Jégkorong
Itthon kezdi a Progym a rájátszást

           A bajnokság középszakaszának rangsorában a 3. helyen végzett a Gyergyószentmiklósi Progym csapata. Köszönhetôen a múlt pénteken, Csíkszeredában, a helyi HC-ISK elleni mérkôzésen, elért minimális gyergyói gyôzelemnek. A gyôztes találatot néhány másodperccel a mérkôzés vége elôtt sikerült a fiatalabbik csíkszeredai csapat kapujába juttatni Laczkó révén, aki távolról lôtt védhetetlen gólt. Eredmény: Csíkszeredai HC-ISK – Gyergyószentmiklósi Progym 1–2 (1–0, 0–0, 0–2). Gólszerzôk: Antal Zsombor, illetve Gál Csaba és Laczkó Attila. Büntetôpercek: 12–20. Játékvezetôk: Galusnyák Levente, Lascăr Valentin és Csomortáni Zsolt. Másnap újra megmérkôzött a két együttes, de ezúttal teljesen másképp alakult az eredmény, hisz a hazaiak magabiztos gyôzelmet arattak. Eredmény: Csíkszeredai HC-ISK – Gyergyószentmiklósi Progym 8–3 (3–0, 4–2, 1–1). Gólszerzôk: Mihály Ede, Skala és Petres 2–2, Flinta és Molnár Zsolt, illetve Kerata, Mikeshin és Nagy Levente. Büntetôpercek: 24–54 (ebbôl Laczkó 10 perc fegyelmi). Játékvezetôk: Popescu Eduard, Lascăr Valentin és Csomortáni Zsolt.
           A harmadik helyért zajló rájátszás három gyôzelemig tart. A rájátszás keretében az elsô Progym – Csíkszeredai HC-ISK mérkôzésre február 23-án, pénteken 17.30 órai kezdettel kerül sor Gyergyószentmiklóson. A belépôjegyek ára: 5 lej, diákoknak, nyugdíjasoknak 3 lej. Remélhetôen pénteken teltház lesz a gyergyószentmiklósi műjégpályán, hisz a csapatnak nagy szüksége lesz buzdításra. A rájátszás tétje a bajnokság harmadik helyének megszerzése. Úgymond tiszta lapokkal kell kezdeni az idei rájátszást, vagyis gyorsan el kell felejteni az alap- illetve a középszakaszban történteket. Tény, hogy voltak nagyon jó mérkôzések, és voltak kevésbé sikerült összecsapások. Nem szégyen a HC-ISK ellen küzdeni és hajtani, még akkor sem, ha az ellenfél csapatot a gyergyói játékosoknál jóval fiatalabb jégkorongozók alkotják. Az idei harmadik helyért is teljes erôbedobással kell küzdeni. Ez nem újdonság, hisz ez mostanig sem volt másképp, függetlenül attól, hogy az ellenfél a Sportul Studenţesc vagy a HCM Dunărea csapatai voltak. A gyergyói csapat az utóbbi idôben bizonyította, hogy akkor, amikor a játékosok akarnak, tudnak játszani, jó eredményt elérni. A gyergyói sportkedvelôk remélik, hogy ez a pénteken kezdôdô rájátszásban is így lesz: legalább háromszor.
           Az elmúlt szombaton és vasárnap Bukarestben vendégszerepelt az alapszakasz és a középszakasz gyôztese, a Csíkszeredai Sportklub csapata. A Mihai Flamaropol Műjégpályán lezajlott mérkôzéseknek nem volt tulajdonképpen tétje, hisz már korábban behozhatatlan elônyre tett szert a rangsorban a csíkszeredai együttes. A múlt szombati elsô mérkôzésen a tétnélküliség teljes egészében rányomta bélyegét a találkozókra. A szemtanúk elmondása szerint a nézôtérrôl indított botrányos megnyilvánulások sora a 13. percben kezdôdött el, ekkor robbant ugyanis az elsô petárda a játéktéren. A következô petárdát a zömében fociszurkolókból álló bukaresti „sportkedvelôk” a 37. percben hajították a jégre, s ekkor a Sportklub játékosai úgy döntöttek, hogy levonulnak a jégrôl. A leszállás pillanatában 5–1-re vezetett a Steaua. A történtek után gyűlésezett a szakszövetség végrehajtó bizottsága, s úgy döntöttek, hogy a mérkôzés eredményét 5–0 arányban a Steaua javára írják, továbbá a másnapi találkozót a bukaresti klub zárt kapuk mögött, szurkolók jelenléte nélkül rendezheti. Vasárnap már az üres lelátók elôtt léptek jégre a csapatok. A Sportklubtól mindkét mérkôzésen, a hírek szerint, hiányzott Filip, Sándor, Adorján, Valko, Strapko és Kavulics. A csíkszeredaiak kapuját pedig mindkét nap Antal László védte. A második mérkôzést simán nyerte a Steaua. Az incidens kapcsán sokakban feltevôdött a kérdés, hogy mi van akkor, ha a petárdázás Csíkszeredában, netán Gyergyóban történik. Már eleve törvényszegés a petárda használata, ezt csak súlyosbította az a tény, hogy a robbanószerkezeteket ráadásul a pályára dobták. Amennyiben Hargita megyében történt volna az eset, akkor valószínűleg példás büntetést szabtak volna ki a vétkesekre, jelen esetben pedig csak annyi történt, hogy a második mérkôzést nézôk nélkül kellett megrendezze a Steaua. Enyhe és furcsa büntetésnek tűnik, nemde? A bukaresti mérkôzések eredményei: szombaton: Steaua – Sportklub 5–0 (játék nélkül); vasárnap: Steaua – Sportklub 6–2 (2–1, 4–0, 0–1). Gólszerzôk: Timaru 2, Basilides Tibor, Nicolescu, Georgescu, Geru, illetve Moldován és Elekes.
           A négy gyôzelemig tartó bajnoki döntôben a Steaua és a Sportklub csapatai mérik össze tudásukat. A két csapat elsô döntôbeli mérkôzésére február 23-án, pénteken 19.00 órai kezdettel kerül sor Csíkszeredában. A találkozót egyenes adásban közvetíti a TV Sport.

Gyermek- és ifi jégkorong
Harmadik az ifjúsági I-es csapat

           A február 16–18. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson rendeztek körmérkôzéses bajnoki fordulót a gyermek (1995/96-os korcsoport – U12), illetve az ifjúsági I-es korosztályú csapatok részvételével. Utóbbiak számára az idény utolsó körmérkôzéses tornájára került sor. Az U12-es korosztályban a második fordulót rendezték. A Divoiu Adrian és Antal Zsolt által felkészített gyergyóiak nagy gólarányú vereséget szenvedtek a csíkszeredaiaktól, majd szoros, fordulatos mérkôzésen minimális különbséggel maradtak alul a bukarestiekkel szemben. Az utolsó találkozón a gyergyói gyermekek megérdemelt gyôzelmet arattak a Duna-partiakkal szemben. A gyergyói gyermekcsapat számára újabb bajnoki fordulók következnek.
           A nagyobbaknál, azaz az ifi I-es korosztályban a nagyon jó kezdés – gyôzelem a Steaua ellen – után fokozatosan csökkent a Basilides Csaba által irányított gyergyói csapat teljesítménye és hatékonysága. A második összecsapáson döntetlenre mérkôztek – megfelelô odafigyeléssel a gyôzelmet is megszerezhették volna – a korosztály bajnokával, a csíkszeredai vetélytárssal, majd az utolsó mérkôzésen következett a nem várt vereség a galaciakkal szemben. A Duna-partiak elleni gyôzelem esetén a Gyergyói ISK Progym korosztályos csapata a bajnokság második helyére is befuthatott volna. A 2006/2007-es ifjúsági I-es bajnokság utolsó mérkôzésén elszenvedett fájó vereség azonban csak a harmadik helyhez volt elegendô. A következô idényben lehet, sôt kell javítani. Azt azonban jó lesz megjegyezni, hogy a csapatsportokban a játékosok, ebben az esetben a jégkorongozók, az ifjúsági korban megfelelô alázattal begyakorolt gördülékeny, összehangolt csapatjáték révén válnak kiforrott egyénekké. Ez az út vezet oda, hogy a késôbbiekben a mostani ifjúsági játékosok valamelyik felnôttcsapat meghatározó játékosegyéniségei lesznek.
           Eredmények. U12: Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Dunărea Galaţi 6–2 (3–1, 2–0, 1–1). Gólszerzôk: Constantin Mircea 4, Omiciuc Mircea, Marinescu Cosmin, illetve Spiridon 2. Ifjúsági I-es korosztály: Gyergyói ISK Progym – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua 5–2 (2–0, 1–2, 2–0). Gólszerzôk: Ördög Szabolcs, Márton Péter, Kozma Zsolt, Ambrus Alpár, Sikó Szilárd, illetve Ghiaţă Andrei 2. Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi 4–2 (1–1, 2–0, 1–1). Gólszerzôk: Biró Tamás 3, Bartha Loránd, illetve Vasilache Cornel és Marin Marian. U12: Csíkszeredai ISK Sportklub – Gyergyói ISK Progym 14–2 (4–0, 5–1, 5–1). Gólszerzôk: Csíki Zoltán 3, Antal Norbert, Bálint Szabolcs és Silló Arnold 2–2, Erôs Zoltán, Egyed Róbert, Molnár Zoltán, Janovits Attila, Máthé Norbert, illetve Csergô Hunor és György Róbert. U12: Csíkszeredai ISK Sportklub – Dunărea Galaţi 5–1 (4–1, 0–0, 1–0). Gólszerzôk: Molnár Zoltán 3, Gergô Hugo, Máthé Norbert, illetve Popa Anton. Ifjúsági I-es korosztály: Gyergyói ISK Progym – Csíkszeredai ISK Sportklub 5–5 (3–3, 1–1, 1–1). Gólszerzôk: Bilibók László 2, Sikó Szilárd, Daradics Csaba, Molnár Zsolt, illetve Bartha Loránd 3, Péterfi Csanád és Ştefan Bogdan. Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Dunărea Galaţi 2–0 (0–0, 1–0, 1–0). Gólszerzôk: Domnariu Paul és Gliga Robert. U12: Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Gyergyói ISK Progym 6–5 (0–1, 1–2, 5–2). Gólszerzôk: Rădulescu 4, Sotir 2, illetve György Róbert 3, Rokaly Norbert 2.
           U12: Bukaresti 6. sz. ISK Steaua – Csíkszeredai ISK Sportklub 2–7 (0–4, 1–1, 1–2). Gólszerzôk: Constantin Mircea 2, illetve Erôs Zoltán 2, Silló Arnold, Gergô Hugo, Hildebrand, Egyed Róbert és Reisz Áron. Ifjúsági I-es korosztály: Csíkszeredai ISK Sportklub – Bukaresti Steaua 6. sz. ISK 4–1 (3–1, 0–0, 1–0). Gólszerzôk: Bartha Loránd 3, Bálint Zsolt, illetve Ghiaţă Andrei. Gyergyói ISK Progym – Dunărea Galaţi 1–5 (0–2, 0–2, 1–1). Gólszerzôk: Daradics Csaba, illetve Ţapu Ciprian, Vasilache Cornel 2–2 és Paşcu Leonard. Gyermekek: Gyergyói ISK Progym – Dunărea Galaţi 3–1 (0–1, 2–0, 1–0). Gólszerzôk: Rokaly Norbert 2, György Róbert, illetve Răileanu Marius.
           Az ifjúsági I-es bajnokság végsô rangsorában a bajnok Csíkszeredai ISK Sportklub csapatától az elôzô galaci forduló után a házigazdák óvása miatt levontak két pontot, mert a szeredaiak nem a szabályoknak megfelelôen szerepeltettek egy játékost. Ily módon a Dunărea Galaţi – Csíkszeredai ISK Sportklub mérkôzés eredményét 5–0 arányban a Duna-partiak javára írták. (Az említett mérkôzést egyébként a pályán a csíkszeredaiak nyerték 4–3 arányban.)

Jégkorong/ Reménységek
Bajnoki forduló következik

           A február 23–25. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson kerül megrendezésre a reménységek korosztályában (U14) szereplô csapatok újabb – sorrendben a második – körmérkôzéses tornája. A hét végi mérkôzések műsora a következô: február 23., péntek: 20.15 Gyergyószentmiklósi Progym ISK – Csíkszeredai ISK Sportklub, 14.00 Bukaresti 6. sz. ISK – Dunărea Galaţi.
           Február 24., szombat: 9.00 Dunărea Galaţi – Csíkszeredai ISK Sportklub, 11.00 Gyergyói Progym ISK – Bukaresti 6. sz. ISK Steaua.
           Február 25., vasárnap: 9.00 Bukaresti 6. sz.. ISK Steaua – Csíkszeredai ISK Sportklub, 11.00 Gyergyói Progym ISK – Dunărea Galaţi.
           Emlékeztetôül közöljük az elsô forduló utáni rangsort: 1. Bukarest 6 pont, 2. Csíkszereda 4 pont, 3. Gyergyószentmiklós 2 pont, 4. Galac 0 pont.

Jégkorong/ Külföld
Elkezdôdött az elôdöntô

           Mindkét Székesfehérváron lejátszott Borsodi Liga elôdöntô mérkôzését elvesztette a Csíkszeredai Sportklub csapata. A három gyôzelemig tartó sorozat február 14-én, szerdán lejátszott elsô mérkôzésén: Székesfehérvári Alba Volán-FeVita – Csíkszeredai Sportklub 4–1 (2–1, 2–0, 0–0). Gólszerzôk: Fodor 2, Kovács, Stastny, illetve Papp Szabolcs. Február 15-én, csütörtökön a két csapat második összecsapásán: Alba Volán FeVita – Csíkszeredai Sportklub 4–1 (2–0, 2–0, 0–1). Gólszerzôk: Stastny 2, Kovács, Poznik, illetve Kavulic. Összesítésben 2–0-ra vezet a székesfehérvári csapat.
           Szintén február 15-én, csütörtökön került lejátszásra az elôdöntô másik ágán az elsô mérkôzés. A mérkôzés eredménye: Újpesti TE – Dunaújvárosi Acélbikák 2–3 (0–0, 0–1, 2–1, 0–1) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: Peterdi, Ladányi, illetve Lencsés, Galanisz és Erdélyi. Február 16-án, pénteken ismét megmérkôzött a két együttes. Eredmény: Újpest – Dunaújvárosi Acélbikák 1–3 (0–0, 1–2, 0–1). Gólszerzôk: Gergely Csaba, illetve Galanisz, Kiss Ákos és Szilassy Zoltán. Összesítésben 2–0 arányban vezet a Dunaújvárosi Acélbikák csapata.
           A Borsodi Liga következô mérkôzéseinek idôpontjai: február 22–23.: Dunaújváros – Újpesti TE; február 26–27.: Csíkszeredai Sportklub – Alba Volán FeVita.

Sífutás
Dobogós gyergyóiak

           A február 8–12. közötti idôszakban a Brassó megyei Cheile Grădiştei adott otthont az országos ifjúsági bajnokság küzdelmeinek. Múlt heti lapszámunkban már hírt adtunk Ferencz Réka sílövésben és sífutásban elért helyezéseirôl, most nézzük a Gyergyói ISK sportolóinak további eredményeit.
           Az ifjúsági II-es korosztály, lányok, 1,5 km-es sprint: 3. Sára Tímea; 3,5+3,5 km-es tömegrajtos verseny: 2. Sára Tímea. Az ifjúsági I-es korcsoportban, a 4x5 km-es távú versenyben rajthoz állt gyergyói leányváltó a 2. helyen ért célba. A gyergyói váltócsapat összetétele: Baricz Emôke, Sára Tímea, Ferencz Katalin, Ferencz Réka. A gyergyói fiúváltó a 4x7,5 km-es távon versenyzett és a 3. helyen ért célba. A váltó összetétele: Sára Hunor, Kinda Szabolcs, Bernád Szilárd, Péter Hunor.
           További helyezések: ifjúsági II-es korosztály, lányok, 7,5 km-es távú szabadstílusú verseny: 4. Sára Tímea, … 11. Baricz Emôke, 22. Portik Katalin, 23. Kinda Lilla. Az ifjúsági II-es korosztályban a fiúk szintén a 7,5 km-es távon versenyeztek. A gyergyóiak helyezései: 5. Sára Hunor, … 8. Bernád Szilárd, 9. Péter Hunor, 13. Kinda Szabolcs, 18. Barabás László.
           A fiúk és a lányok is az 1,5 km-es sprintversenyben álltak rajthoz. A lányok helyezései: 13. Baricz Emôke, … 17. Portik Katalin, 18. Kinda Lilla; a fiúk helyezései: 9. Sára Hunor, … 11. Péter Hunor, 28. Barabás László. A Gyergyói ISK sportolóit Gyulai Adalbert, Jánosi István és Jánosi Béla edzôk készítették fel.

Biatlon
Ferencz Réka Spanyolországban

           Amint arról múlt heti lapszámunkban már hírt adtunk, ezen a héten zajlanak a spanyolországi Jacabában az Európai Ifjúsági Téli Olimpiai Napok, másképpen az ifjúsági olimpiának nevezett verseny küzdelmei. A megmérettetésre a 90-es évek elejétôl kerül sor kétévente. A vetélkedôn a 17 éven aluli sportolók kapnak meghívást, a mostanig lezajlott vetélkedôkön minden európai ország képviselve volt. Hargita megyébôl eddig két csíkszeredai sportoló szerzett érmet, nevezetesen Xantus Bíborka 1993-ban, két évvel késôbb pedig Tófalvi Éva szerzett bronzérmet biatlonban. Romániát idén többen képviselik, Hargita megyébôl a tekerôpataki Ferencz Réka (Gyergyói ISK/ Csíkszeredai Sportklub) sílövô kapott meghívást. Spanyolországban hat sportágban versenyzenek Európa ifjúsági korú sportolói: jégkorong, biatlon, alpesi sí, sífutás, snowboard és műkorcsolya.

Labdarúgás
Oktatói képzés, illetékek

           A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület a március 1–15. közötti idôszakban intenzív sportoktatói képzést szervez. Beiratkozni az egyesület titkáránál, Kecseti Pálnál a 0721/282.749-es telefonszámon lehet. A beiratkozás határideje: február 26., hétfô. A hírlevélben megjegyzik ugyanakkor, hogy a megyei bajknokságban szereplô valamennyi csapatnál kell legyen egy sportoktató, aki érvényes, láttamozott igazolványnyal rendelkezik.
           Illetékek, hozzájárulások, büntetések
           A megyei IV. ligához való csatlakozás: 100 lej; névváltoztatás: 150 lej; összevonás, társulás esetén: 170 lej; leigazolási díj: 18 lej; éves hozzájárulás: 100 lej; óvási díj: 80 lej; fellebbezés díj: 160 lej; fellebbezés a Román Labdarúgó Szövetséghez: 1400 lej; átigazolási díj: 80 lej; 5 sárgalap/ mérkôzés/ büntetés: 80 lej; 4 sárgalap összegyűjtése utáni büntetés: 60 lej; piroslap esetén: 50 lej; szándékos ütés esetén/büntetés: 100 lej; rágalmazás esetén/büntetés: 80 lej; a játékvezetô megütése: 220 lej; a játékvezetôk igazolványának láttamozási díja: 90 lej; játékvezetôi képzés díja: 35 lej; játékvezetôi vizsgadíj: 75 lej az I-es kategória esetén; a játékvezetôi fellebbezés díja: 60 lej; játékvezetôi díj/ mérkôzés: 55 lej; a játékvezetô asszisztens díja/ mérkôzés: 45 lej; a megfigyelô díja/ mérkôzés: 40 lej. A játékvezetô és az asszisztensek utazási költségei 100 km-es körzetben: 10 liter benzin. A mérkôzés megfigyelôjének utazási költségei megegyeznek a játékvezetôkével azzal a kitéttel, hogy a vasúton való utazás esetén a megfigyelônek a vonatjegy oda-vissza árát meg kell téríteni.
           A körzeti/megyei teremfoci- bajnokságban a következô díjszabásokat szabták meg. Névváltoztatás/ székhelymódosítás esetén: 100 lej; összevonás/ társulás esetén: 120 lej; leigazolási díj: 10 lej; leigazolási könyvecske: 7 lej; játékosok leigazolásának láttamozása: 10 lej; éves hozzájárulás: 80 lej; óvási díj: 60 lej; fellebbezési díj: 120 lej; átigazolási díj: 50 lej; 5 sárgalap/ mérkôzés/ büntetés: 60 lej; 4 sárgalap összegyűjtése utáni büntetés: 40 lej; piroslap utáni büntetés: 40 lej; szándékos ütés esetén a büntetés: 60 lej; rágalmazás esetén: 40 lej; a játékvezetô megütése: 160 lej; játékvezetôi képzés díja: 40 lej a II-es kategória esetén; játékvezetôi fellebbezés: 30 lej; játékvezetôi kettôs láttamozás: 40 lej; edzôi könyvecske láttamozása: 45 lej; sportoktatói képzés díja: 35 lej; a sportoktatói igazolás láttamozása: 18 lej; játékveztôi díj: 25 lej (a körzetiben)/ 30 lej (a teremfociban); az asszisztensek díja/ mérkôzés: 20, illetve 30 lej; a megfigyelô díja: 20 lej (a körzetiben), illetve 30 lej (a teremfociban).
           Az ifjúsági és a gyermekbajnokságokban is pénzilletékek, büntetések vannak megszabva, amelyek átlagban 50%-kal alacsonyabbak a fentebb ismertetteknél.

Teremfoci
Minimális vereség

           Az elmúlt hét végén a 16. forduló mérkôzéseivel folytatódott az országos teremfoci-bajnokság II. Ligájának küzdelemsorozata. A bajnokság második, erdélyi csoportjában a következô eredmények születtek: Marosvásárhelyi Izorep – Nagybányai Autoglobus 16–2, Csíkszeredai Siculum – Gyergyószentmiklósi Elite 6–5 (2–2) /a gyergyói csapat gólszerzôi: Paltán Tibor 2, Marcoci Florin, Bliorţ Lucian és Bliorţ Ciprian/, Székelyudvarhelyi Sportklub II. – Marosvásárhelyi City'US 5–3.
           A 16. forduló utáni rangsorban: 1. Marosvásárhelyi Izorep 39 pont, 2. Csíkszereda 27 pont, 3. Sportklub II. 23 pont, 4. City'US (gólarány: 64–63) 17 pont, 5. Nagybánya (60–82) 17 pont, 6. Gyergyószentmiklósi Elite 16 pont.
           A következô forduló (február 25.) műsora: Marosvásárhelyi City'US – Csíkszereda, Nagybánya – Székelyudvarhely. A forduló műsorán szereplô Gyergyószentmiklósi Elite – Marosvásárhelyi Izorep mérkôzést elnapolták.

Kosárlabda

Ifjúságiak a pályán

           A február 22–24. közötti idôszakban Gyergyószentmiklóson kerül megrendezésre a fiúk számára szervezett ifjúsági III-as korosztályú országos bajnokság keretében soronlévô körmérkôzéses forduló. A Sportiskola tornatermében az alábbi műsor szerint mérkôznek.
           Február 22., csütörtök
           11.30 Gyergyói Jövô – Medgyesi ISK; ugyanakkor a kisteremben: Sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont – Gyergyóalfalvi Bucsin, 12.45 Kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum – Marosvásárhelyi Sportlíceum, 14.00 Nagyszebeni ISK – Nagyszebeni CSU, 15.15 Gyergyói Jövô – Marosvásárhelyi Sportlíceum; ugyanakkor a kisteremben: Kézdivásárhely – Sepsiszentgyörgy, 16.30 Medgyesi ISK – Gyergyóalfalvi Bucsin, 17.45 Nagyszebeni CSU – Sepsiszentgyörgy, 19.00 Nagyszebeni ISK – Gyergyói Jövô, 20.15 Marosvásárhelyi Sportlíceum – Sepsiszentgyörgy.
           Február 23., péntek
           8.00 Marosvásárhelyi Sportlíceum – Medgyesi ISK, 9.15 Nagyszebeni CSU – Gyergyóalfalvi Bucsin, 10.30 Gyergyói Jövô – Sepsiszentgyörgy, 11.45 Nagyszebeni ISK – Kézdivásárhely, 13.00 Sepsiszentgyörgy – Medgyesi ISK, 14.14 Nagyszebeni CSU – Marosvásárhely, 15.30 Kézdivásárhely – Medgyesi ISK, 16.45 Nagyszebeni ISK – Marosvásárhely, 18.00 Kézdivásárhely – Gyergyói Jövô, 19.15 Nagyszebeni ISK – Sepsiszentgyörgy.
           Február 24., szombat
           8.00 Kézdivásárhely – Gyergyóalfalvi Bucsin, 9.15 Nagyszebeni ISK – Medgyesi ISK, 10.30 Nagyszebeni CSU – Gyergyói Jövô, 11.45 Nagyszebeni ISK – Gyergyóalfalvi Bucsin, 13.00 Nagyszebeni CSU – Medgyesi ISK, 14.15 Marosvásárhely – Gyergyóalfalvi Bucsin, 15.30 Nagyszebeni CSU – Kézdivásárhely, 16.45 Gyergyói Jövô – Medgyesi ISK, 18.00 Gyergyói Jövô – Gyergyóalfalvi Bucsin.
           Az ifi III-as korosztályú Gyergyói Jövô fiú kosárcsapatának edzôje: Kercsó Zoltán; a Gyergyóalfalvi Bucsin fiú kosárcsapatának edzôje: Szakács Levente.

Tenisz
Gyôzelem párosban

           Február 12–18. között a kanadai Saguenayban rendeztek 50 000 dollár összdíjazású nôi tornát. A kanadai megmérettetésen gyergyói sportoló is pályára lépett, aki az egyéni versenyt ezúttal a fôtáblán kezdte. Az elsô fordulóban: Wozniak Aleksandra (kanadai) – Portik Szatmári Ágnes 4–6, 6–1, 6–4.
           A páros verseny elsô fordulójában: Kerber/ Portik Szatmári (német–romániai) – Drake/Wozniak (kanadaiak) 6–3, 6–4. A negyeddöntôben: O’ Neill/ Pantic (kanadaiak) – Kerber/ Portik Szatmári 0–6, 1–6. Az elôdöntôben: Kerber/ Portik Szatmári – Alves/ Jozami (brazil-argentín) 6–4, 6–3. A döntôben: Kerber/ Portik Szatmári – Klaschka/ Roesch (németek) 6–1, 6–4.
           A február 19–25. közötti idôszakban a floridai Clearwaterben zajlik 25 000 dollár összdíjazású nôi torna. A gyergyói lány az egyéni verseny elsô fordulójában az orosz Ljudmila Skavronszkaja ellen lépett pályára. A mérkôzés lapzárta után ért véget.

Labdarúgás
Barátságos mérkôzések

           Február 20-án, kedden Székelyudvarhelyen vendégszerepelt a tavaszi idényre készülô gyergyószentmiklósi csapat. A barátságos mérkôzés eredménye: Székelyudvarhelyi Roseal – Gyergyói Jövô 2–2 (0–1). A gyergyói csapat góljait Vânău szerezte. Február 22-én, csütörtökön 16.00 órai kezdettel a gyergyószentmiklósi pályán a Jövô – Szovátai Bútor mérkôzésre kerül sor. Február 24-én, szombaton 11.00 órától Gyergyószentmiklóson: Jövô – Székelyudvarhelyi Roseal. Március 1-én, csütörtökön 16.00 órai kezdettel a Jövô – Marosvásárhelyi Gaz Metan mérkôzés kerül megrendezésre. Március 3-án, szombaton a Gyergyószentmiklósi Jövô a Maros megyei Nyárádszeredában játszik újabb barátságos mérkôzést.
           A Hargita megyei bajnokság – IV. Liga – tavaszi idénye március 10-én, szombaton kezdôdik.

Jégkorong/ Ifjúságiak
Ifi vébé Hargita megyében

           A március 12–18. közötti idôszakban a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpálya ad otthont a divízió II-es ifjúsági (U18) világbajnokság B-alcsoportjában sorra kerülô mérkôzéseknek.
           A műsor: március 12.: Ausztrália – Korea, Litvánia – Szerbia, Románia – Horvátország; március 13.: Litvánia – Ausztrália, Korea – Horvátország, Szerbia – Románia; március 15.: Korea – Szerbia, Ausztrália – Horvátország, Litvánia – Románia; március 16.: Szerbia – Ausztrália, Horvátország – Litvánia, Románia – Korea; március 18.: Horvátország – Szerbia, Korea – Litvánia, Ausztrália – Románia. A mérkôzések kezdési idôpontjai: 13.30, 17.00 és 20.30 óra.
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
Február 22 – 28.

           KOS (III.21-IV.20.)
           Jobbak az esélyei, ha nem akar azonnali sikert elérni. Legyen megfontolt, türelmes! A szerelmes Kosnak kár olyan dolgon civakodni, ami részletkérdés, és csak a felszínt érinti. Töltsenek minél több idôt együtt.
           BIKA (IV.21-V.20)
           Sorozatosan rossz döntéseket hoz a munkájában. Ne herdálja el azt, amit nehéz munka árán már megszerzett magának! A presztízsét sem! Egyelôre csak figyelmeztetik a csillagok. Még idôben van, viszszaszerezheti, ami veszni látszott.
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Ha nehéz döntés elé kerül, ne kapkodjon! Rendezze magában érzéseit, gondolatait! Ha már mindent számba vett, ne féljen nagyot lépni, ha ezt látja jó megoldásnak! Pénzügyekben egyelôre marad minden a régi.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Viharfelhôk gyülekeznek a feje felett. Próbálja meg okosan végiggondolni a lépéseit! Kedvese sokat segíthet Önnek, ha belevonja ôt a problémáiba. Egy kívülálló, ráadásul okos egyén, mindent jobban lát!
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Idônként érzéketlennek, keménynek tűnik. Talán hallgatnia kellene lelkiismerete szavára! Naponta csak negyed órát maradjon csöndben, hagyja, hogy eluralkodjanak Önben azok az érzések, gondolatok, amelyeket eddig elfojtott magában!
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Jelentôs intuitív képességgel rendelkezik. Ösztönösen tudja, hogyan feleljen meg másoknak. Megtalálja a helyes hangot, a vigasztaló szavakat, és megnyugtató tanácsokat ad a hozzá fordulóknak. A szerelemben próbáljon meg egy kicsit kedvesebben viselkedni!
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           A túlérzékenysége zavaró lehet bizonyos helyzetekben. Fennáll a kockázat, hogy reakciói elárulják. Túlfűtött érzelmi beállítottsága idônként megakadályozza abban, hogy tiszta fejjel gondolkozzék. Egészsége az idôjárással együtt változik.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Túlságosan is sokat vállal. Próbáljon ellenállni azoknak, akik most valamilyen új ötlettel állnak elô! Értesse meg velük, hogy amit elvállalt, azt még az ô kedvükért sem halogathatja, különben a becsülete is rámegy.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           A Tűz elem és a Jupiter hatására ôszinte, nyílt. Viszont alaptulajdonsága a változékonyság, ezért sokan azt gondolják önrôl, hogy nagyon csapongó és megbízhatatlan. A szerelemben olyan társ mellett marad, aki jól fôz, szereti a gyerekeket. Vizsga elôtt álló Nyilas ne féljen, ha tanult, sikerrel jár.
           BAK (XII.23-I.20.)
           Ha ingatlaneladással küzd, sajnos még várni kell egy kicsit. Minden apró lehetôséget vegyen figyelembe! A szerelemben fôleg a most házasulandó Baknak mutatnak jót a csillagok. Egészség: emésztése lehet nehézkes.
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Saját viselkedésével kapcsolatban kétségek gyötrik, alaptalan szorongások áldozatává válik, önbecsülése nulla alá süllyed. Amennyiben képtelen egyedül megbirkózni a problémáival, kérje ki szakember véleményét!
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Ezen a héten nem alakulnak túl jól a dolgai. A munkájában elég sok akadályon kell átjutnia, a várva várt pénze sem érkezik meg idôben. Emiatt aztán türelmetlen lesz társával, gyermekeivel és mindenkivel, aki ön körül él és mozog.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           Eszkimó a sarki kocsmában:
           – Kérek egy whiskyt! – szól a csaposnak.
           – Jéggel, vagy jég nélkül?
           – Ne idegesítsen fel!
           * * *
           A féltékeny feleség talál egy telefonszámot a férje zakójában. Tárcsázza, és belevisít a kagylóba:
           – Mindent tudok!
           – Akkor miért hívta a tudakozót? – hallatszik a válasz.
           * * *
           Biológiaórán a tanár:
           – Ha valamelyik érzékszervünk nem működik jól, akkor annak a hiányosságait a többi pótolja. A vakoknak például amennyivel gyengébb a látásuk, annyival fejlettebb a tapintásuk. Tudtok mondani hasonló példát? Igen, Móricka?
           – Az én nagybácsim sánta, és amenynyivel rövidebb az egyik lába, annyival hosszabb a másik.
           * * *
           Szaddám meghívja Busht a házába és odaad neki egy háromgombos távirányítót, aztán így szól:
           – Nyomd meg a gombokat! – Megnyomja az egyiket, ráömlik egy korsó víz, megnyomja a másikat, fejére esik a korsó, megnyomja a harmadik gombot, egy boxkesztyű gyomorszájon üti. Felidegesedik és hazamegy. Ezután George meghívja Szaddámot, ô is ad neki egy háromgombos távirányítót. Szaddám megnyomja az elsô gombot, nem történik semmi, aztán a többinél sem. Megszólal Szaddám:
           – Ezért kellett idejönnöm??? Mehetek már haza?
           Erre Bush:
           – Hova haza???
           * * *
           Az engedékenységérôl ismert, ifjú színésznô a színház idôsebb, vezetô színészére veti ki a hálóját.
           – Én akár feleségül is mennék magához.
           – De drágám, a saját szeretôimet se szoktam feleségül venni, nemhogy a másokét.
           * * *
           Az egyik embernek vacakol az autója, ezért beugrik a legközelebbi szerelôhöz. Hogy biztos legyen abban, hogy jól és gyorsan megcsinálják a kocsiját, megkérdezi a szerelôt, milyen sört hozzon neki. A mester hátraszól a kollégájának:
           – Te Laci! Milyen sört szeretünk? – Az akna mélyérôl válaszol egy öblös hang:
           – A rekeszest!
           * * *
           Az egyik haver mondja a másik havernak:
           – Te mit iszol?
           – Nekem nyolc.
           – Nekem is. Akkor 16 rövid lesz!
           * * *
           A Hófehérkét néztük a lányommal a moziban. Mikor ahhoz a részhez értek, hogy a gonosz mostoha mérgezett almájába beleharap Hófehérke, és holtan rogyik össze, felkiáltott Katika:
           – Látod mama, ô se szereti a héját.
           * * *
           Két részeg botorkál éjjel, esô után hazafelé a szántóföldön keresztül. Odaérnek az aszfaltos úthoz, amin csillog a víz a holdfényben.
           – Te haver, baj van. Itt egy folyó.
           – Ne törôdj vele, majd átússzuk. Csak gyere utánam! – Ezzel ráveti magát az aszfaltra.
           – Gyere nyugodtan, be van fagyva!
           * * *
           Szöszi bemegy az autójavítóba:
           – Kérem, adjanak egy új nívópálcát, a régi már nem éri el az olajat!
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2007

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!